Fizika 3Tipszmix

1. A lézersugárra jellemző koherencia …………………..... miatt alakul ki.A. a jól meghatározott energianívók közti átmenet HB. a spontán emisszió HC. az indukált emisszió ID. a pumpálás HE. populáció inverzió H

2. A Schrödinger-egyenlet matematikai tulajdonságaiból következikA. az anyagmegmaradás (a kontiunitási egyenlet) IB. a hullámfüggvények folytonossága IC. a valószínűségi áramsűrűség kifejezése ID. a hullámfüggvények folytonossága/folytonos deriválhatósága IE. impulzusmegmaradás HF. az energia sajátértékek spektruma I

3. A rácsrezgések ω (q) diszperziós reláció mérésére alkalmas eljárás:A. neutron-diffrakció (rugalmas neutron szórás) HB. elektron-diffrakció HC. rugalmatlan neutron szórás ID. Röntgen-diffrakció HE. rugalmas elektron-diffrakció H

4. A fényelektromos jelenség során a kilökött elektron számát ……………. határozza meg.

A. a fény intenzitása IB. a fény színe/hullámhossza/frekvenciája HC. az elektromos tér amplitúdója ID. a Poynting-vektor abszolút értéke I

5. Kristályok diszkrét transzlációs szimmetriája nem engedi megA. a 6-fogású forgási szimmetriát HB. az 5-fogású forgási szimmetriát IC. a 4-fogású forgási szimmetriát HD. a 3-fogású forgási szimmetriát H

6. Debye-Scherrer módszerrel végzett rugalmas szóráskísérlet alkalmasA. szerkezet-meghatározásra pormintákon IB. szerkezet-meghatározásra egykristályon HC. kristályok orientációjának megállapítására HD. kristályok rácsrezgéseinek mérésére H

7. A lézercsipesz által kifejtett erő nagyságrendjeA. pN (pikonewton) IB. nN (nanonewton) HC. μN (mikronewton) H

D. mN (milinewton) H

8. A diszkrét transzlációs szimmetriából következikA. a p=ħk impulzus megmaradása HB. a Bragg-törvény IC. az energia megmaradása HD. a Neumann-elv HE. kvázi-impulzus megmaradása IF. impulzus-momentum megmaradása H

9. Egy szabad részecske [síkhullám] hullámfüggvényeA. Gauss-függvény HB. a helytől független HC. Dirac-delta függvény HD. hely sajátállapot HE. idő sajátállapot HF. síkhullám IG. hullámcsomag HH. impulzus sajátállapot II. energia sajátállapot I

10. A kristály inverziós szimmetriájának hiánya miatt fellépő jelenségA. a piezoelektromosság IB. optikai kvatrokromizmus IC. kvantum-Hall effektus HD. spin-Hall effektus I

11. Kristályok szerkezetvizsgálatára alkalmas sugárforrás aA. szabad-elektron lézer sugárzása IB. elektron nyaláb IC. Röntgen-cső ID. szinkrotron sugárzás IE. ciklotron sugárzás HF. Rubin-lézer sugárzása HG. spallációs forrás IH. neutron-nyaláb H?

12. Az elektron hullámszerű terjedését bizonyítja az elektronmikroszkóppal történő

A. fókuszálás IB. képalkotás IC. diffrakció ID. „dark-field image” készítés IE. hologram készítés HF. kristályszerkezet-meghatározás IG. „dark-field image” készítés IH. fáziszkontraszt-képzés ?

13. A foton impulzusának nagyságaA.

ħλ H

B. hk H

C.hvc I

D.ħvc H

E. ħk IF. h/lambda I

14. Az Ae i {kx+Φ (t ) } hullámfüggvénnyel leírt elektronhoz tartozó valószínűségi áramsűrűség:

A. |A|2 ∂φ∂ t H

B. |A|∂φ∂ t H

C. |A|2 ħkm I

D. |A|ħkm H

15. A szilárd testek fajhőjét leíró Debye-modell feltevése azA. ekvipartició-tétel érvényessége H

B. ω ∨sin sin qa2

∨¿alakú diszperziós reláció H

C. izotrop anyag ID. ω ∨q∨¿ alakú diszperziós reláció IE. kvadratikus diszperziós reláció HF. lineáris diszperziós reláció IG. a Maxwell-eloszlás H

16. A kristályrácsot definiáló a1, a2 és a3 bázisvektorokA. hármas-szorzata, azaz az a1 (a2 x a3 ) szorzat értéke nulla HB. lineárisan függetlenek IC. hármas-szorzata, azaz az a1 (a2 x a3 ) szorzat értéke a Winger-Seitz cella térfogata

ID. által kifeszített parallelepipedon a Wigner-Seitz cella HE. által kifeszített parallelepipedon egy elemi cella IF. által kifeszített parallelepipedon a primitív cella IG. által kifeszített parallelepipedon térfogata megegyezik a W-S cella térfogatával I

17. Az impulzus és a hely kommutátora a A.

ħi I

B.ħ2 H

C. ħ HD. −i ħ I

18. A Laue-módszerrel végzett rugalmas szóráskísérlet alkalmasA. szerkezet-meghatározásra pormintákon HB. kristályok szimmetriájának megállapítására IC. kristályok orientációjának megállapítására ID. szerkezet-meghatározásra egykristályokon IE. kristályok rácsrezgéseinek mérésére H

19. Az atomok lineáris láncával modellezett 1 dimenziós kristály rácsrezgéseinek ω (q) diszperziós relációja rendelkezik az alábbi tulajdonsággala. lineárisan indul Ib. minden információt tartalmaz az első Brillouin-zóna Ic. tetszóleges reciprok rácsvektorral eltolva megismétlődik Id. a Brilloun-zóna határán minimuma van H

20. A szinkrotron sugárzás tulajdonságaa. széles hullámszám-tartomány Ib. nagy intenzitás Ic. koherenciaHd. impulzus-szerű üzemmód I

21. A fényelektromos jelenség során a kilökött elektron energiáját a(z) ……………. határozza mega. a fény-nyomás Hb. fény színe Ic. elektromos tér amplitúdója Hd. az elektromágneses hullám frekvenciája I

22. A hőmérsékleti sugárzás nagy frekvenciákon nullához tart, merta. a frekvencia növelésével a szabadsági fokok száma csökken Hb. a frekvencia növelésével a rezgési modusok száma csökken Hc. a ħ v≪kBT fotonok nincsenek gerjesztve Hd. a ħ v≫kBT fotonok nincsenek gerjesztve I

23. Az alábbi eszköz működése a kvantummechanikai alagút-jelenségen alapul:a. Flash-memória Ib. Atomerő mikroszkóp (AFM) Hc. Elektron-ágyú Id. CCD kamera He. szupravezető kvantuminterferométer (SQUID) If. THz lézer H

24. Az interferenciajelenségen alapuló mérési eljárása. Röntgen-diffrakció Ib. a különbségi holográfia Ic. az elektronmikroszkóppal történő szerkezet-meghatározás Id. az elektronmikroszkóppal történő képalkotás He. neutron-szórás I

25. Csak a lézerfényre jellemző tulajdonsága. koherens Ib. monokromatikus Hc. intenzív Hd. kollimált H

26. A klasszikus fizika helyes leírást ada. a rugalmatlan neutronszórásra Hb. az elektronmikroszkóppal történő képalkotásra Hc. az elektronmikroszkóppal történő szerkezet-meghatározásra Hd. neutron-szórással történő szerkezetmeghatározásra He. a fényelektromos jelenségre Hf. szilárd testek fajhőjére Hg. Röntgen-diffrakcióra Ih. hőmérsékleti sugárzásra Hi. a fény-nyomásra Ij. az indukált emisszióra Hk. a lézersugárzásra H

27. A kvantummechanika helyes leírást ada. a fényelektromos jelenségre Ib. a rugalmatlan neutronszórásra Ic. szilárd testek fajhőjére Id. az elektronmikroszkóppal történő képalkotásra I

28. A harmonikus oszcillátor zérus-pont rezgésének jellemző tulajdonsága, hogya. az impulzus várható értéke nulla Ib. energia sajátállapot Ic. impulzus sajátállapot Hd. következik a határozatlansági relációból Ie. a hullámfüggvényt egy Gauss függvény írja le If. egy szinusz függvény írja le Hg. levezethető a felcserélési reláció alkalmazásával Ih. a hely várható értéke nulla Ii. az impulzus szórása nulla Hj. a hely szórása nulla H

29. A H= p2

2m+ 12k x2

Hamilton-operátorral leírt harmonikus oszcillátorban a k rugóállandó növelésekora. a hely ∆ x szórása nő Hb. a zéruspont rezgés energiája csökken Hc. a hely ∆ x szórása csökken Id. a zéruspont rezgés energiája nő I

30. Az alábbi jelenségben szerepet játszik az alagúteffektusa. α-bomlás Ib. DNA spontán mutációja Ic. fotoemisszió Hd. szupravezetők Josephson-effektusa I

31. Az elektronok közti Coulomb-taszításon alapuló eszköza. Kvantum-dot Ib. Flash-memória Hc. THz lézer Hd. Zener-dióda H

32. A termikus neutronokkal végzett (rugalmas és rugalmatlan) szóráskísérletek alkalmasak aa. kristályok szerkezetének meghatározására Ib. mágneses rendeződés kimutatására Ic. kontrasztképzésre (izotópok alkalmazásával az atomi szórási tényezők kiátlagolására) Id. felületfizikai mérésekre H

33. Különbségi holográfiánál az eltérő optikai úton haladó, majd ∆Φ fáziskülönbséggel újraegyesített nyaláb interferenciájakor a fotonok megtalálási valószínűsége az r pont d3 r környezetében:

a. I

b. H

c. I

d. H34. A Laue szórási

kísérletben a Bragg-csúcsok helyzetéből meghatározhatóa. a kristály térbeli orientációja Ib. a kristály rácsszerkezete Ic. a bázis szerkezete Hd. a reciprok rács I

35. A harmonikus oszcillátor εn n-edik nívóján energia-sajátállapotban a hely várható értékea. nulla, de csak akkor, ha n páros Hb. nulla, de csak akkor, ha n páratlan Hc. sosem nulla Hd. mindig nulla I

36. Egy köbös rács rendelkezik a … forgási szimmetriávala. 2-fogású Ib. 3-fogású Ic. 5-fogású Hd. 6-fogású H

37. A fononokhoz rendelt ħq+ħ G kvázi-impulzusban a G reciprok-rácsvektort tartalmazó taga. diszkrét transzlációs szimmetria következménye Ib. azt tükrözi, hogy a q és a q+G hullámszámú rezgés azonos atomi elmozdulásokat ír le Ic. a határozatlansági relációból származó bizonytalanságot tükrözi Hd. a zéruspont rezgéshez tartozó impulzust reprezentálja H

38. A fizikai mennyiségeket leíró polár- és az axiál-vektorok csatolódásának feltétele a(z)a. inverziós szimmetria Hb. síkra tükrözési szimmetria Hc. inverziós szimmetria hiánya Id. síkra tükrözési szimmetria hiánya He. köbös szimmetria/hiánya H

39. A rácsrezgések ω (q) diszperziós relációjának optikai ágában a q=0 hullámszámú rezgésa. minden rácsponton azonos fázisban történik Ib. frekvenciája kisebb, mint az akkusztikus hullám frekvenciája Hc. a bázist alkotó atomok tömegközéppontjának rezgése Hd. a bázist alkotó atomok egymáshoz képesti rezgése I

40. Az A operátorral felírt fizikai mennyiség szórásaa. ∆ A=√ (⟨ A−⟨ A ⟩⟩)2 H

b. ∆ A=√⟨ ( A−⟨ A ⟩)2 ⟩ I

c. ∆ A=√⟨ A2⟩−⟨ A ⟩2 Id. ∆ A=√⟨ A2−⟨ A2⟩⟩ H

e. sajátállapotban nulla I

f. nem függ a hullámfüggvény alakjától H

41. A szilárd testek fajhője alacsony hőmérsékleten nullához tart, merta. a ħωq≫k BT rezgési modusok nincsenek gerjesztve Ib. a hőmérséklet csökkentésével a szabadsági fokok száma csökkenc. az optikai fonon-ág nincs gerjesztved. az atomok csatolt rezgése független oszcillátorokra esik szét

42. Egy gázlézerben a lézersugárzás kialakulásának feltételea. populáció inverzió Ib. spontán emisszió Hc. hőmérsékleti sugárzás Hd. rezonátor tükör I?e. indukált emisszió If. optikai erősítés I

43. A szabad elektronrendszert leíró Sommerfeld-modellbena. az elektronokat impulzusuk szerint különböztetjük meg Ib. az elektronokat helyük szerint különböztetjük meg Hc. az elektronállapotok betöltése Bose-Einstein statisztikát követ Hd. az elektronállapotok betöltése Fermi-Dirac statisztikát követ I

44. Fémekben a kis energiával gerjeszthető elektronok számaa. a hőmérséklettel arányos Ib. a hőmérséklet négyzetével arányos Hc. a hőmérséklettel fordítva arányos Hd. nem függ a hőmérséklettől H

45. A Fermi-energiaa. a kémiai potenciál értéke T=0 hőmérsékleten Ib. a vezetési sáv teteje Hc. az elektronok átlagos energiája Hd. az alapállapotban a legmagasabb energiájú betöltött elektronállapothoz tartozó energia Ie. a kilépési munka értéke H

46. A fémekre vezetési elektronjainak mágneses szuszceptibilitása (a Pauli szuszceptibilitás)a. az elektronok köráramához tartozó mágneses momentumtól származik Hb. az elektronok spinjétől származik Ic. diamágneses Hd. paramágneses I

47. A vezetési elektronok mágneses szuszceptibilitásaa. a hőmérséklet négyzetével változik Hb. arányos a hőmérséklettel Ic. hőmérséklet-független Hd. fordítva arányos a hőmérséklettel H

48. Egy intrinsic félvezetőbena. az elektronok száma megegyezik a lyukak számával I

b. a Fermi-felület kBT szélességű tartományban lévő elektronok gerjeszthetők Hc. csak az elektronok vezetnek Hd. csak a lyukak vezetnek H

49. A fémekben a Fermi-energia nagyságrendjea. μeV Hb. meV Hc. eV Id. keV H

50. A szoros kötésű közelítésbena. a sávszélesség függ az atomok távolságától Ib. a diszperziós reláció kvadratikus Hc. a hullámfüggvényt síkhullámok lineáris kombinációjával állítjuk elő Hd. a hullámfüggvényt atomi hullámfüggvények lineáris kombinációjával állítjuk elő Ie. a tiltott sáv értékét az atomi nívók távolsága és az átfedési integrálok határozzák meg If. hullámfüggvény atomra lokalizált hullámfüggvények összege Hg. az elektron síkhullámmal van közelítve Hh. az elektron atomra van lokalizálva Hi. az elektron minden atomon egyforma valószínűséggel található Ij. az effektív tömeg megegyezik a szabad elektron tömegével H

51. A szoros kötésű közelítésben az átfedési integrál függa. az atomi hullámfüggvények térbeli alakjától (pl. s- vagy p-típusú elektron) Ib. az atomi hullámfüggvények szimmetriatulajdonságától Ic. az elektronok spinjétől Hd. a kristályszerkezettől Ie. az atomi energiaszintek távolságától Hf. az atomok távolságától I

52. Egy p-típusú félvezető kiürülési tartományábana. a lyuk típusú töltéshordozók száma megegyezik az akceptor atomok számával Ib. a lyukak száma megegyezik az elektronok számával Hc. az ellenállás gyengén hőmérsékletfüggő Id. az ellenállás exponenciálisan függ a hőmérséklettől H

53. A Bloch-tételnek megfelelő hullámfüggvénya. egy rácsvektorral történő eltolás esetén csak egy fázisfaktorral változik Ib. periodikus (egy rácsvektorral történő eltolás esetén nem változik) Hc. abszolút-értéke periodikus Id. abszolút-értékének négyzete periodikus I

54. Egy ballisztikus vezetőben/transzport sorána. az ellenállást nem függ a vezeték hosszától Ib. a rugalmatlan ütközések révén kialakul a termikus egyensúly Hc. nincs kölcsönhatás a vezeték anyaga és az elektronok között Id. az elektronok rugalmas ütközésekkel hatnak kölcsön a vezeték anyagával H

e. a rugalmatlan szórások révén kialakul a termikus egyensúly Hf. az elektronok terjedése fáziskoherens Ig. a Joule-hő nem a mintában fejlődik Ih. a transzmisszió T<1 Hi. a fajlagos vezetőképességet a geometria határozza meg Hj. a vezetőképességet rugalmas szórások határozzák meg Hk. a vezetőképesség nem függ a diszperziós reláció alakjától I

55. Egy mezoszkopikus vezetőben/transzport sorána. fáziskoherens transzport valósul meg Ib. a fajlagos ellenállást a rugalmas ütközések határozzák meg Hc. az elektronok rugalmas ütközésekkel hatnak kölcsön a vezeték anyagával Id. az ellenállás arányos a vezeték hosszával He. az ellenállás nem függ a vezeték hosszától Hf. nincs energiacserével járó kölcsönhatás Ig. nincs impulzuscserével járó kölcsönhatás Hh. a vezeték anyagával nincs kölcsönhatás Hi. nem alakul ki termikus egyensúly Ij. a termikus egyensúly a rugalmas szórások révén jön létre Hk. a termikus egyensúly a rugalmatlan szórások révén jön létre Hl. az ellenállást csak a minta geometriája határozza meg Hm. a Joule-hő nem a mintában fejlődik In. a transzmisszió T=1 Ho. csak rugalmas szórások vannak I

56. A makroszkopikus transzport sorána. termikus egyensúly alakul ki Ib. csak rugalmas ütközések történnek Hc. mindenképp történnek rugalmatlan ütközések Id. az elektronok terjedése inkoherens Ie. Joule-hő fejlődik a mintában I

57. A III-V (pl. GaAs) típusú félvezetők jellemzőjea. a direkt tiltott sáv Ib. az indirekt tiltott sáv Hc. a kovalens és az ionos kötéstípus keveredése Id. az inverziós szimmetria hiánya Ie. tisztán kovalens kötéstípus Hf. tisztán ionos kötéstípus H

58. A III-V (pl. GaAs) típusú félvezetőkbena. tetraéderes lokális szimmetria van Ib. direkt tiltott sáv van Ic. indirekt tiltott sáv van Hd. nincs inverziós szimmetria I

59. A HDD olvasófejben a két mágneses domén közül csak a merevlemezhez közelebbi domén billeg, merta. a másik domén mérete nagyobb Hb. a másik domén egy antiferromágnesre van növesztve Ic. a másik domén távolabb van Hd. a másik domén hiszterézise nagyobb H

60. Az adaptív Cruise Control működési elvea. mikrohullám visszaverődésének detektálása Ib. ultrahang visszaverődésének detektálása Hc. time-of-flight (TOF) Hd. Doppler-effektus I

61. A kvantum-pötty nívószerkezet függa. az alagútáram értékétől Hb. az elektronok töltésétől Ic. a pötty kapacitásától Id. a Fermi-energiától He. a pöttyön keresztülfolyó áramtól Hf. az alagút gátak magasságától H

62. A vas ferromágnesességea. a vezetési elektronoktól származik Ib. a vezetési elektronok spinjétől származik Ic. a vas atomok 3d elektronjainak spinjétől származik Hd. spin-függő sávok eltolódásától származik Ie. a vas atomok 3d elektronjainak pályamomentumától származik Hf. a vas atomokhoz tartozó elemi dipólmomentumoktól H

63. A vas ferromágneses fázisbana. a vezetési elektronok spin-polarizáltak Ib. az egy atomra jutó telítési mágnesezettség kisebb, mint a különálló vas atomokra jutó

mágnesezettség Ic. a ferromágnesesség eredete a vas atomok 3d nívójához tartozó pályamomentum Hd. a d-sávok betöltöttsége függ a spin-állapottól Ie. a ferromágnesesség eredete a vas atomokon lokalizált elektronok spinje Hf. a ferromágnesesség eredete az s-sávok eltolódása Hg. a ferromágnesesség eredete a d-sávok eltolódása I

64. A MEMS technológiával készült három-tengelyű giroszkópa. detektált jele arányos az elfordulással Hb. rezgő alkatrészeket tartalmaz I

c. kapacitív jelet detektál Id. detektált jele arányos a szögsebességgel/szögsebességet mér Ie. felfüggesztett forgó alkatrészt tartalmaz Hf. a Coriolis-erőt méri I

65. Az elsőfajú szupravezető jellemzője a a. Meissner-effektus Ib. zérus ellenállás Ic. nagy paramágneses szuszceptibilitás Hd. vortex-fázis/vortex-rács He. a perzisztens áram jelensége If. a tökéletes diamágnesesség I

66. A szupravezető vortexa. elsőfajú szupravezetőkben figyelhető meg Hb. másodfajú szupravezetőkben figyelhető meg Ic. egy fluxuskvantumot hordoz Id. méretét a mágneses behatolási hossz/mélység határozza meg Ie. csak a minta szélén tud keletkezni/eltűnni Hf. a Meissner-fázisban figyelhető meg Hg. méretét a koherenciahossz határozza meg H

67. A szabad elektron Sommerfeld-modellje nagyságrendileg helyesen írja le a fémek fajhőjét,a. mert az elektronok hullámonként vannak tekintve H

b. mert az elektronokhoz ε (k )=ħ2 k2

2m kinetikus energia van rendelve H

c. mert az összes elektron gerjeszthető Hd. mert figyelembe veszi a Pauli-elvet Ie. mert az elektronok diszperziós relációja kvadratikus H

68. A szabad elektronrendszert leíró Sommerfeld-modell alkalmazzaa. a Fermi-Dirac eloszlásfüggvényt Ib. a periodikus határfeltételt Ic. az ekvipartició tételét Hd. a Pauli-elvet Ie. a Maxwell-eloszlásfüggvényt Hf. Fermat-elvet H

69. A klasszikus fizika helyesen írja le a fémek vezetési elektronjaitól származóa. fajhőt Hb. mágneses szuszceptibilitást H

c. vezetőképességet Hd. Hall-állandót H

70. Egy tiszta (intrinsic) félvezetőbena. a Fermi-felület jó közelítéssel gömb alakú Hb. a hőmérséklet növelésével a vezetőképesség csökken Hc. az elektronok száma megegyezik a lyukak számával Id. a kémiai potenciál a jó közelítéssel a tiltott sáv közepén helyezkedik el Ie. csak az elektronok vezetnek Hf. csak a lyukak vezetnek H

71. A vezetőképesség-kvantum értékea. 2e/h Hb. 2e2/h Ic. h/2e Hd. h/2e2 H

72. A ballisztikus és mezoszkopikus transzport közös vonása, hogya. rugalmatlan ütközések vannak Hb. nem definiálható a fajlagos vezetőképesség Ic. nem alakul ki termikus egyensúly Id. fáziskoherens transzport valósul meg Ie. nem érvényes az Ohm-törvény If. a Joule hő a kontaktusok tartományában keletkezik I

73. A makroszkopikus transzport Boltzmann-egyenlettel történő leírásának jellemzőjea. rugalmatlan ütközések vannak, kialakul a termikus egyensúly Ib. nem definiálható a fajlagos vezetőképesség Hc. fáziskoherens transzport valósul meg Hd. az elektronok nincsenek termikus egyensúlyban a környezetükkel He. az elektromos tér hatására a Fermi-gömb eltolódik If. nagy frekvencián a vezetőképesség nullához tart I

74. Az elektronok ε (k )diszperziós relációjából meghatározhatóa. az effektív tömeg Ib. a csoportsebesség Ic. a D(ε) állapotsűrűség Id. azf (ε ) Fermi-eloszlásfüggvény He. a Fermi-energia Hf. az f(ε) eloszlásfüggvény Hg. a kémiai potenciál H

75. Egy fémes kristályban a vezetési elektront leíró hullámfüggvény tulajdonsága, hogya. egy rácsvektorral történő eltolása esetén abszolút-értéke nem változik Ib. egy rácsvektorral történő eltolás esetén Ψ (r+R )=eikrΨ (R ) Hc. egy rácsvektorral történő eltolása esetén abszolút-értékének négyzete nem változik Id. egy rácsvektorral történő eltolás eseténΨ (r+R )=eikrΨ (r ) Ie. periodikus (egy rácsvektorral történő eltolás esetén nem változik) Hf. abszolút-értéke periodikus (egy rácsvektorral történő eltolás esetén nem változik) Ig. abszolút-értékének négyzete periodikus Ih. egy rácsvektorral történő eltolás esetén csak egy fázisfaktorral változik I

76. A kvantum-pötty tulajdonságait meghatározó fizikai jelenséga. az elektron töltése által meghatározott diszkrét nívószerkezet Ib. a kis méret által meghatározott diszkrét nívószerkezet Hc. az elektronok fémes terjedése Hd. az elektronok alagúteffektussal történő terjedése I

77. A ferromágnesesség átlagtér közelítésében alkalmazott Weiss-téra. a Curie-hőmérséklet felett nullától különbözik Ib. a Cuire-hőmérséklet felett nulla Hc. arányos a telítési mágnesezettséggel Hd. arányos a mágnesezettséggel I

78. A lock-in erősítő (phase sensitive detector)a. a gerjesztési frekvenciának megfelelő szűrőt tartalmaz Ib. a gerjesztéssel azonos frekvenciájú komponenseket átlagolja Hc. azt a jelet detektálja, amiről tudjuk, hogy mi gerjesztettük Id. egyszerre méri egy komplex impedancia ReZ és ImZ komponensét I

79. A mágnesesen lebegtetett békaa. súlytalanság állapotában van Hb. súlytalanság állapotát érzi Ic. diamágneses Id. paramágneses H

80. Mágneses térben lehűtött ideális fémben a szupravezetőben a tér kikapcsolásaa. mindkettőben indít felületi áramokat Ib. csak a fémben indít felületi áramokat Hc. csak a szupravezetőben indít felületi áramokat Hd. egyikben sem indít felületi áramokat H

81. A HC1 és HC2 kritikus tér közötti tartományban a másodfajú szupravezető jellemzője aa. nagy paramágneses szuszceptibilitás Hb. nem nulla d.c. ellenállás H

c. perzisztens áram jelensége Id. vortex-fázis I

82. Fémekben a kristályhibákon történő rugalmas szóródásból származó ellenállása. hőmérséklet-független Ib. arányos a hőmérséklettel Hc. a hőmérséklet négyzetével változik Hd. a hőmérséklet ötödik hatványával változik H

83. A fluxus-kvantum értékea. 2e2/h H???b. 2e/h I???c. h/2e Hd. h/2e2 H

84. A nagy tisztaságú szilíciuma. indirekt tiltott sávval rendelkezik Ib. direkt tiltott sávval rendelkezik Hc. kristályszerkezete kovalens kötésekből alakul ki Id. szobahőmérsékleten tökéletes szigetelő I

85. A Drude-modell alapján számolt dielektromos tényező nem tudja leírni a fémekre jellemzőa. tökéletes reflexiót alacsony frekvenciákon Hb. abszorpciós tartományt (Hagen-Rubens törvényt) Ic. koherens oszcillációt (plazma rezgést) Hd. ultraibolya átlátszóságot H

86. A négyzetrácsra felírt két-dimenziós szoros kötésű közelítésben a félig töltött sáv Fermi-felületea. a Brillouin-zóna középpontja körül rajzolt kör alakú Hb. a Brillouin-zónához képest 45%-kal elforgatott négyzet alakú Ic. a Brillouin-zóna négy sarkában helyezett negyed-körökből épül fel Hd. a Brillouin-zónához képest 90%-kal elforgatott négyzet alakú H

87. Egy atom vagy ion mágneses, haa. teljesen betöltött nívókkal rendelkezik Hb. az elektronoktól származó impulzusmomentuma nulla Hc. az elektronoktól származó impulzusmomentuma nem nulla Id. páratlan számó elektront tartalmaz H

88. A fotonhoz rendelt ħk impulzus felismerésére vezető jelenséga. az alagút-effektus Hb. az interferencia Hc. a fotoemisszió Id. a hőmérsékleti sugárzás H

E.89. A váltóáramú

Josephson-effektusban szerepet játszika. a kvantummechanikai alagutazás Ib. a fluxus-kvantálás Ic. a Cooper-párok töltése Id. a Meissner-effektus H

90. Röntgen-diffrakciós szerkezetvizsgálatra alkalmas sugárforrás

a. szabad-elektron lézer sugárzása I

b. szinkrotron sugárzás I

c. ciklotron sugárzás H

d. spallációs forrás H

e. THz lézer H

91. Mágneses szerkezet meghatározására alkalmas mérés

a. elektrondiffrakció H

b. Röntgendiffrakció H

c. neutrondiffrakció I

d. lézer diffrakció H

92. A kvázikristályok kétdimenziós Penrose-modelljében a sík .. van lefedve

a. ötszögekkel H

b. két különböző felületű rombusszal I

c. két egyenlő felületű rombusszal H

d. egy megfelelően választott rombusszal H

93. Az amorf anyagokon végzett rugalmas szóráskísérlet eredménye

a. a párkorrelációs függvény I

b. Brillouin-függvény H

c. a reciprokrács H

d. Gauss-függvény H

94. A Röntgen-holográfia kísérletekben az interferáló nyalábok sugárforrása

a. a kristály atomjai I

b. Röntgen-cső H

c. szinkrotron-forrás H

d. szabad-elektron lézer H

95. Penrose-csempézés tlajdonsága

a. ötfogású lokális szimmetria I

b. ötfogású forgási szimmetria H

c. a lefedés iránymegőrző I

d. nem periodikus térkitöltés I

96. Az elektromágneses hullám anyaggal való kölcsönhatásakor erőhatás lép fel a .. során

a. elhajlás I

b. visszaverődés I

c. elnyelődés I

d. diffrakció I

97. A Fowler-Nordheim alagút jelenséget alkalmazó eszköz

a. Flash-memória I

b. pásztázó alagútmikroszkóp H

c. szupravezető kvantuminterferométer (SQUID) H

d. elektronágyú (TEM) I

98. Egy hullámcsomag terjedési sebessége

a. a fázissebesség

b. a csoportsebesség

c. ħk/m

d. d eps/dk

99. Energia-sajátállapotban egy részecske

a. impulzusa mindig nulla H

b. valószínűségi áramsűrűsége mindig nulla H

c. megtalálási valószínűsége időben állandó I

d. megtalálási valószínűsége időben oszcillál H

e. hullámfüggvénye időben állandó H

f. hullámfüggvénye időben oszcillál I

100. A kvantummechanikai méréselmélet szerint egy mérés mindig a fizikai mennyiséget reprezentáló operátor .. adja

a. átlagértékét H

b. várható értékét H

c. sajátértékét I

d. sajártértékek valószínűséggel súlyozott átlagát H

101. Egy kristálynak nem elemi cellája

a. Wigner-Seitz cella H

b. primitív cella H

c. Brillouin-zóna I

d. a bázisvektorok által kifeszített paralellepipedon H

102. A diszkrét transzlációs szimmetria megengedi

a. a kvázikristályokra jellemző szerkezetet H

b. az inverziós szimmetria hiányát I

c. az 5-fogású forgási szimmetriát H

d. az inverziós szimmetriát I?

e. pontra tükrözés szimmetriáját I

103. A fény-nyomás értéke nő, ha

a. nő a hullámhossz H

b. csökken a hullámhossz I

c. nő a frekvencia I

d. nő az intenzitás I

104. Egy lambda hullámhosszúságú síkhullámmal leírt szabad részecskére igaz

a. az impulzus várható értéke h/lambda I

b. az impulzus szórása nulla I

c. az energia szórása nulla I

d. hullámfüggvénye időben állandó H

105. A kristályrács szimmetriájával rendelkező térfogatelem

a. Wigner-Seitz cella I

b. primitív cella H

c. a legközelebbi rácspontokba mutató vektorok H

d. Brillouin-zóna I

106. A másodfajú szupravezető vortex-fázisára jellemző a

a. nem nulla DC ellenállás H

b. perzisztens áram jelensége I

c. nagy paramágneses szuszceptibilitás H

d. tökéletes diamágnesesség H

e. mágneses tér behatolása I

107. A GaAlAs-GaAs heteroszerkezetben remote doping eljárással kialakított 2-dimenziós elektronrendszer jellemzője

a. kis felületi elektronsűrűség I

b. nagy Fermi-hullámhossz I

c. nagy Fermi-hullámszám H

d. nagy effektív tömeg H

e. kis effektív tömeg I

f. nagy mobilités I

108. A III-V (pl. GaAs) típusú félvezetőkben azért figyelhető meg a spin-Hall effektus, mert

a. az elektronok kis effektív tömeggel rendelkeznek H

b. direkt tiltott sáv van H

c. indirekt tiltott sáv van H

d. nincs inverziós szimmetria I

109. A III-V (pl. GaAs) típusú félvezetők azért alkalmasak lézer készítésére, mert

a. direkt tiltott sáv van I

b. nincs inverziós szimmetria H

c. indirekt tiltott sáv van H

d. az elektronok nagy effektív tömeggel rendelkeznek H

110. A szupravezető kvantum-interferométer működése

a. a spin-Hall effektuson alapul H

b. a Josephson effektuson alapul I

c. a Fowler-Nordheim alagút effektuson alapul H

d. a Faraday effektuson alapul H

KahootsQ1 A klasszikus fizikai leírása helyes eredményt ad egyszerű fémekben az elektronoka) fajhőjéreb) állapotsűrűségérec) mágneses tulajdonságairad) Hall-jelenségére

Q2 Fémek elektronszerkezetének meghatározására alkalmas eljárás a(z)a) elektron-szórásb) neutron-szórásc) Röntgen-diffrakciód) fotoemissziós spektroszkópia

Q4 A fémek vezetési elektronjait a ... szerint különböztetjük mega) a hullámszámukb) hely-koordinátájukc) a terjedésük pályájad) megtalálási valószínűségük

Q2 Melyik állítás nem igaz a törzselektronokra vonatkozóana) a szabad elektronoknál alacsonyabb energiával rendelkeznekb) az atomokra lokalizált elektronokc) az atomszerkezetben teljesen betöltött héjat alkotnakd) minden atomhoz egyforma valószínűséggel tartoznak

Q3 A Bloch-tétel szerint a kristály periodikus potenciáljába helyezett elektron hullámfüggvényea) követi a rács periodicitását (rácsperiodikus)b) egy rácsperiodikus függvénnyel modulált síkhullámc) kielégíti a Ψ(r+R)=eikr Ψ(R) összefüggéstd) kielégíti a Ψ(r+R)=eikr Ψ(r) összefüggést

Q5 Az elektronok közti párkölcsönhatás elhanyagolásával is le lehet írni aa) az elektron atomokra történő lokalizációjátb) a szigetelő tulajdonságotc) a mágneses anyagokatd) a szupravezetés jelenségét

Q2 A szoros kötésű közelítésben a tiltott sávot ... határozza mega) az átfedési integrálok értékeb) az atomi nívók távolságac) az átfedési integrálok értéke + atomi nívók távolsága együttd) a vezetési sáv betöltöttsége

Q3 Szoros kötésű közelítésben az effektív tömeg negatíva) az s-típusú sáv aljánb) az p-típusú sáv aljánc) s-típusú sávban a Brillouin-zóna közepén

d) a p-típusú sávban a Brillouin-zóna közepén

Q4 Melyik állítás tartalmaz hibát?a) Fémekben εF a vezetési sávon belül helyezkedik elb) Félvezetőkben εF a tiltott sávon belül helyezkedik el.c) Fémekben μ a vezetési sávon belül helyezkedik eld) Félvezetőkben μ a tiltott sávon belül helyezkedik el

Q5 Melyik állítás nem igaz a tiszta szilícium vegyértéksávját alkotó elektronjaira vonatkozóan?a) Ezek az elektronok alkotják a kristály kovalens kötéseit.b) Az egész kristályra kiterjednek.c) Ezek az elektronok több eV széles sávot alkotnak.d) Ezektől lyuk típusú vezető a kristály.

Q1 A GaAs (III-V típusú) félvezetőbena) az As5+ ionok donor atomként viselkednekb) indirekt tiltott sáv alakul kic) a kovales kötést ionos kötés váltja feld) nincs inverziós szimmetria

Q2 Az AlxGa1-xAs-GaAs heteroátmenetbena) 2-dimenziós elektrongáz jön létre a δ-dópolt síkbanb) az AlxGa1-xAs oldal adalékolt félvezetőként viselkedikc) a rácsállandók eltérése miatt 2d kvantum-gödör alakul kid) a határfelület elektromosan töltött

Q3 Az AlxGa1-xAs-GaAs heteroátmenet 2d elektronjainak nagy mobilitásban szerepet játszika) a GaAs diszperziós relációjab) az elektronok nagy hullámszámac) az elektronok nagy impulzusad) a AlxGa1-xAs sávszerkezete

Q4 A ballisztikus elektronterjedésre jellemzőa) nulla ellenállásb) nem függ az anyagi paraméterektőlc) nulla fajlagos ellenállásd) nagy mobilitás

Q5 Egy "half-metal"-ban a Fermi-energia a(z) ... helyezkedik ela) indirekt tiltott sávú félvezető két sávjának átfedő részébenb) kizárólag egyféle spinű elektront tartalmazó sávbanc) direkt tiltott sávú félvezetőben a tiltott sáv közepénd) különböző spinű elektronokat tartalmazó sávok között

Q1 A "band-engineering" olyan félvezetőknél alkalmazható kvantum-gödör kialakítására, amelyeknéla) közel azonos a rácstávolságb) közel azonos a tiltott sáv

c) közel azonos az elektronszerkezetd) közel azonos a mobilitás

Q2 Ballisztikus vezetés jön létre olyan elektronrendszerben, ahola) nagy a mobilitás (μ~107 cm2/Vs)b) a rendszer mérete kisebb, mint a szabad úthosszc) kicsi az effektív tömeg (meffektív~10-2melektron)d) a rendszerben nincs energiacserével járó szórásQ1 A térvezérlésű tranzisztorban a forrás és a nyelő közti 2-dimenziós elektrongáz ... jön létrea) kvantummechanikai alagúteffektussalb) az elektronok donor atomokról való leszakításávalc) a kapu alatti félvezető sávszerkezetének módosításávald) elektromos térrel injektált töltéshordozók révén

Q2 A félvezető lézerben a populáció inverzióta) az átfolyó áram biztosítjab) a rezonátor tükrök hozzák létrec) a Joule-hővel kialakított pumpálás hozza létred) sávok közti elektronátmenet biztosítja

Q3 A "meleg" fényű világító dióda spektrumáta) többféle p-n átmenet együttes alkalmazásával hozzák létreb) színszűrőket tartalmazó lámpatest segítségével hozzák létrec) foszforeszkáló bevonatú lámpatest segítségével hozzák létred) fluoreszcens bevonatú lámpatest alkalmazásával hozzák létre

Q4 A kvantum pötty energianívói ... miatt alakulnak kia) az elektron töltésének jól meghatározott értékeb) az elektron hullámtermészetec) a határozatlansági relációd) a kis méretű tartományban létrejövő kötött állapot

Q5 Az Intel 2017-ben bemutatta a ... - nm-es Tri-gate technológiával készült MosFET-et.a) 22b) 14c) 10d) 8

Q1 A(z) ... egyszerre szenzor, transducer és aktuátora) mikrofonb) inchwormc) PIR mozgásérzékelőd) AFM tuning fork

Q2 Az alábbiak közül a legnagyobb piezoelektromos állandóval rendelkező kristály aa) PZTb) BaTiO3

c) kvarc

d) SiO2

Q3 A MEMS gyorsulásérzékelőkben a detektált mechanikai feszültség a cantilever lap vastagságátóla) lineárisan függ, ε~tb) fordítottan arányosan függ, ε~1/tc) exponenciálisan függ, ε ~ etd) nem függ

Q5 Az érintőképernyőnél alkalmazott toll nyomásának legérzékenyebb detektálására alkalmas eljárása) a képernyőbe elektródái és a föld közötti kapacitás méréseb) a nyomóerő mérése a képernyő cantilever szenzorávalc) tollba épített rezgőkör elhangolódásának mérésed) kölcsönös kapacitás mérése a képernyő elektródái között

Q3 A független mágneses atomok átlagos mágnesezettségét leíró Brillouin-függvénya) M(B) ~ B (lineáris)b) M(B) ~ kBT/μBBc) nagy terekben telítődikd) alakja csak B-től függ (független a hőmérséklettől)

Q4 A ferromágnesség rácsmodelljében bevezetett Weiss-téra) a szomszédos rácspontokon lévő momentumoktól származikb) arányos a telítési mágnesezettséggelc) a kritikus hőmérséklet felett nullad) arányos a mágnesezettséggel

Q5 A merevlemez "merőleges-domén-adatrögzítés" technikáját lehetővé tevő felfedezés aa) mágneses anizotrópia kutatási területhez tartozikb) mágneses hiszterézis kutatási területhez tartozikc) a spin-polarizált transzport kutatási területhez tartozikd) óriás mágneses ellenállás (GMR) kutatási területhez tartozik

Q4 Az elsőfajú szupravezetők között megfigyelt legnagyobb kritikus mágneses tér nagyságrendjea) 0,1 Tb) 1 Tc) 10 Td) 100 T