· web viewképviseli: prof. dr. peter nobel, dufourstrasse 29, pf. 1372, 8032 zürich alperes...

St. Gallen Kanton Cégbírósága részére

Kormányzati épület

Klosterhof 19000 St. Gallen

Basel, 2008. július 11. FGTelefon: 061 270 33 77 E-mail: [email protected]

K E R E S E T

a Magyar Cement Mész- és Cementipari Kft., HU – 2531 Tokod/Magyarország, Kossuth Lajos út 132.képviseli: lic. iur. Klaus Feger, ügyvéd, Dufourstrasse 11, Pf. 336, 4010 Basel,

felperes

a Holcim Ltd, Zürcherstrasse 156, CH – 8645 Jonaképviseli: Prof. Dr. Peter Nobel, Dufourstrasse 29, Pf. 1372, 8032 Zürich

alperes

ellen

a zálogszerződések teljesítésére valamint a kölcsönszerződések szerinti eredeti állapot helyreállítása formájában történő kártérítés iránti követelése

ügyében.

2

TARTALOM

TARTALOM.......................................................................................................................2

INDOKLÁS......................................................................................................................... 7

I. Formai rész......................................................................................................7

II. Bevezetés.........................................................................................................7

A. A felek........................................................................................................7

1. A felperes............................................................................................7

2. Az alperes.........................................................................................10

B. A per tárgyának rövid bemutatása...........................................................13

C. A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve jellegének rövid

ismertetése...............................................................................................14

D. A magyar bírósági szervezet rövid ismertetése........................................15

III. Tényállás........................................................................................................16

A. Privatizáció Magyarországon 1990. után.................................................16

B. Az alperes a per tárgya vonatkozásában mérvadó részesedési viszonyai

1996-ban..................................................................................................17

1. Az alperes közvetlenül résztvevő konszernvállalatai és szervei.......17

2. Organigram.......................................................................................20

C. Az események menete.............................................................................21

1. A felperes és az alperes konszernvállalatainak részvétele a HCM

eladására kiírt pályázaton.................................................................21

2. A privatizációs szerződés megkötése...............................................36

3. A Lobbe Beteiligungs AG és az Arcis Holdings N.V. által nyújtott

kölcsönök..........................................................................................39

4. A konzorciumi társak az Agrobank Rt.-vel kötött E-hitelszerződései.40

5. Az alperes által 1994. augusztus 23-án beterjesztett szerződések

3

aláírása.............................................................................................46

6. Az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement kezdeményezett

felülvizsgálata...................................................................................58

7. Az ÁVÜ-től megvásárolt névre szóló részvények bejegyzése a

részvénykönyvbe és a BCM tulajdonában található névre szóló

részvények megvétele......................................................................60

8. A felperesek részvényesi jogainak az alperes és annak

konszernvállalatai által történő korlátozása.......................................61

9. A Mezőbank Rt. együttműködése az alperessel és annak

konszernvállalataival 1996-ban.........................................................84

10. Az E-hitelek a Holderbank Ungarn Management Kft.

konszernvállalatra történő engedményezése..................................100

11. Az E-hitelszerződések a Holderbank Ungarn Management Kft.

konszernvállalat általi felmondása...................................................114

12. A HCM-részvények a Holderbank Ungarn Management Kft.

konszernvállalat általi eladása........................................................117

13. A Holderbank Ungarn Management Kft. konszernvállalat által az

Ultimax Rt.-re (korábban Hejőcsabai Management Rt.) történő

engedményezés..............................................................................128

14. A felperes ismételt felhívása a jogszerű állapot helyreállítására.....133

15. Az ügy magyarországi további menetének sarkalatos pontjai.........135

a) Az események további menete..................................................................135

i) A Gazdasági Versenyhivatal VJ-17/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárása

...........................................................................................................135

ii) A magyar Országgyűlés 2002. évi vizsgálata.....................................136

iii) Egyeztető tárgyalások a felperes és az alperes között.......................139

b) A magyar polgári jogi perben az alperessel szemben megfogalmazott kereseti

kérelmek....................................................................................................139

c) A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. 2000. január 31-ei egyesülése a

Lábatlani Cementipari Rt.-vel, és az egyesült vállalat további fejlődése....141

D. A kiválásra irányuló kereseti kérelem megítélése szempontjából mérvadó

jogállami és tényleges tényezők.............................................................144

1. Az alperes konszernszintű részesedése a Holcim Hungária

Cementipari Rt.-ben 2007-ben........................................................144

4

2. A hejőcsabai és a lábatlani cementgyár ténylegesen eltérő jellege 145

IV. Jogi ismérvek..............................................................................................147

A. A perre vonatkozó ismérvek...................................................................147

1. Nem azonosak a keresetek a felperes és az alperes között

Magyarországon folyamatban lévő vagy lezárt polgári eljárásokban147

2. A cégbíróság illetékessége.............................................................148

a) Nemzetközi és helyi illetékesség...............................................................148

b) Funkcionális és tárgyi illetékesség.............................................................148

3. A kereseti kérelemhez.....................................................................149

4. A külföldi jog az IPRG 16. cikkelye szerinti megállapításához........149

5. A perértékhez..................................................................................150

B. Az anyagi jogi igény alapjai....................................................................151

1. A kölcsönszerződések 1996. október 10-ei szerződésellenes

felmondása.....................................................................................151

a) Nemzetközi magánjogi utalás a svájci nemzetközi magánjog szerint........151

b) Az alkalmazandó magyar anyagi szerződési jog szerinti jogi helyzet........151

2. Az óvadéki szerződések nemteljesítése a HCM-részvények 1996.

október 26-ai jogtalan értékesítésével összefüggésben..................155


b) Az alkalmazandó magyar anyagi szerződési jog szerinti jogi helyzet........155

3. Az alperessel szemben felelősséget keletkeztető igények..............158

a) Az alperes által a HCM Rt. többségi részvényének megszerzésére irányuló, a

döntéshozatalra és az események menetére gyakorolt befolyásolás formáinak

összefoglaló bemutatása...........................................................................158

i) A HCM Rt. részvényeinek közvetlen megvásárlására irányuló

fáradozások (I. cselekvési komplexum)..............................................159

ii) A HCM Rt. részvényeinek a HCM-részvényekkel biztosított hitelkövetelés

megvásárlásával történő „közvetett” megszerzésére irányuló fáradozások

(II. cselekvési komplexum).................................................................160

b) Az alperes a szerződési jogból adódó felelőssége....................................161

i) Nemzetközi magánjogi utalás a svájci nemzetközi magánjog szerint.161

ii) Az alkalmazandó magyar anyagi kötelmi jog szerinti jogi helyzet.......161

c) Az alperes a joggal való visszaélésből adódó felelőssége (társasági jogi

5

közvetlen anyagi felelősség)......................................................................163


ii) Az alkalmazandó magyar anyagi jog szerinti közvetlen anyagi jogi

felelősség...........................................................................................164

d) Az alperes büntetőjogi felelőssége............................................................167


ii) Az alkalmazandó magyar anyagi büntetőjog szerinti jogi helyzet.......168

4. Az értékesítet HCM-részvények visszaadására irányuló igény mint a

zálogszerződésekből eredő szerződéses teljesítési igény ill. az

eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) mint a

kölcsönszerződésekből eredő kártérítési igény...............................168


b) Az alkalmazandó magyar anyagi jog szerinti jogi helyzet..........................169

5. Az alperessel szembeni igények elévülésének kérdése.................172


b) Az alkalmazandó magyar anyagi kötelmi jog szerinti jogi helyzet..............172

V. Az alperes magatartásának összeegyeztethetetlensége a konszern saját

„Code of Conduct“-jával.............................................................................174

VI. Következtetések..........................................................................................176

VII. Költségek.....................................................................................................176

MEllékletek jegyzéke......................................................................................................177

6

Tisztelt Cégbíróság Elnöke! Tisztelt Cégbírák!

A felperes nevében és megbízásából az alábbi

KERESETET

nyújtom be.

1. Kérem az alperest a Btk. 292. §-ában foglalt hatósági rendelkezés be nem tartása miatt történő, illetékes szervek általi megbüntetés kilátásba helyezésével kötelezni, hogy közvetlenül vagy közvetve utasítsa a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH-t, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-nek a 2000. január 31-ei összeolvadásig a HCM Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-t megillető vagyonelemeit szervezze ki egy a magyar jog szerint alapítandó részvénytársaságba, vagy a magyar gazdasági társaságokról szóló törvény által megengedett egyéb módon, és a felperest az újonnan alapítandó társaság részvénykönyvébe 56,99% tulajdoni hányaddal rendelkező részvényesként jegyezze be, valamint az 56,99% tulajdoni hányadnak megfelelő részvényeket zálog- és egyéb biztosítéki jogoktól mentesen adja vissza a felperesnek.

2. Másodlagosan kérjük – amennyiben a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH nem rendelkezik irányító befolyással a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-ben – az alperest a Btk. 292. §-ában foglalt hatósági rendelkezés be nem tartása miatt történő, illetékes szervek általi megbüntetés kilátásba helyezésével kötelezni, hogy közvetlenül vagy közvetve utasítsa a Holcim-konszern mérvadó társaságát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő három hónapon belül a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-nek a 2000. január 31-ei összeolvadásig a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-t (HCM) megillető vagyonelemeit szervezze ki egy a magyar jog szerint alapítandó új részvénytársaságba, vagy a magyar gazdasági társaságokról szóló törvény által megengedett egyéb módon, és a felperest az újonnan alapítandó társaság részvénykönyvébe 56,99% tulajdoni hányaddal rendelkező részvényesként jegyezze be, valamint az 56,99% tulajdoni hányadnak megfelelő részvényeket zálog- és egyéb biztosítéki jogoktól mentesen adja vissza a felperesnek.

3. A költség- és kártalanítási következményeket az alperes viselje.

7

INDOKLÁS

I. Formai rész

1 A felperes mellékletként az alábbi másolatokat nyújtja be. Kérésre a (svájci) polgári perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) 103. § (1) bekezdésének megfelelően bemutatásra kerülnek az eredeti példányok, amennyiben azok a felperes birtokában vannak. Továbbá a magyar nyelvű okiratokhoz néhány dokumentum kivételével – mellékletként történő saját számozás nélkül – mellékeltük azok hivatalosan hitelesített német nyelvű fordítását. Itt a választott fordítási mód tekintetében utalni kell arra, hogy a magyar nyelv a mondattan vonatkozásában annyira bonyolult, hogy el kellett tekinteni a forrásnyelv szó szerinti fordításától („verbum e verbo”), ha egyidejűleg biztosítani akarjuk a fordítás érthetőségét. Ezért egy célnyelv-orientált fordítási módot kellett alkalmazni („sensum exprimere de sensu”) (vesd össze: Walter E. Weisflog: Rechtsvergleichung und rechtliche Übersetzung /Jogi összehasonlítás és jogi fordítás/, Zürich 1996, 35. oldaltól). Ha a bíróság vagy az alperes kéri a kevés le nem fordított vagy angol nyelvű dokumentum fordítását, akkor azt a felperes benyújtja (vesd össze: Pp. 103. § (2) bek.).

2 Az aláíró rendelkezik a megfelelő meghatalmazással.

Bizonyíték: A felperes által 2008. június 11-én adott meghatalmazás.1. sz. melléklet

II. Bevezetés

A. A felek

1. A felperes

3 A felperes egy a magyar jog szerinti korlátolt felelősségű társaság (lásd a magyar jog szerinti korlátolt felelősségű társaságról, rövidítve: kft.: Ilona Schmitz-Filvig: Die rechtlichen Rahmenbedingungen für ausländische Investoren in Ungarn /Jogi keretfeltételek külföldi befektetők számára Magyarországon/, Disszertáció, Frankfurt am Main 2001, 124. oldaltól). A felperesbe a 2004. július 15-ei egyesülés keretében beolvadt további öt magyar Kft., mégpedig 1. a Magyar Környezetvédelmi Kft., 2. a Borsodcement Kft., 3. az Alfacement Kft., 4. a Kálmán és Társai Kft. és 5. a Bélacement Kft. A hat társaság 1994-ben a magyar privatizáció keretében részt vettek egy informális ajánlattételben, melynek tárgya a Cement- és Mészművek egyik társasága, az észak-magyarországi Hejőcsabán található, részvénytársaságként alapított

8

Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. volt („Rt.” = részvénytársaság) ( a továbbiakban: HCM), amely (vesd össze: Általánosságban a privatizációról, Schmitz-Filvig fent hivatkozott műve, 54.-56. o. és Bodoki Béla/Pálos Mónika: Privatizáció és külföldi befektetési lehetőségek Magyarországon, RIW 39 [1993] 467. oldaltól).

Bizonyíték: Dr. Zoltán Izsáki, elérhető a felperes címén.

Dr. János Kálmán, elérhető a felperes címén.

A felperes 2007. február 7-ei cégkivonata. 2. sz. melléklet

A Magyar Környezetvédelmi Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.3. sz. melléklet

A Borsodcement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.4. sz. melléklet

Az Alfacement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.5. sz. melléklet

A Kálmán és Társai Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.6. sz. melléklet

A Bélacement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.7. sz. melléklet

A 2004. július 5-ei határozat a beolvadásról.8. sz. melléklet

4 Az előbb említett hat társaságból elsőként a Magyar Környezetvédelmi Kft.-t alapították 1992. augusztus 8-án. A többi öt társaság alapítására kb. másfél évvel később, 1994. február 1.-én került sor. A különböző társaságok tulajdonosa 20 magyar magánszemély volt, akik részben a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének tanárai és tanársegédei, másrészt ipari szakemberek voltak. Ezek a személyek azonban nem közvetlenül birtokolták a hat társaság törzsbetétjét, hanem közösen résztulajdonosként a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosait alkották, és ez a cég birtokolta a közös üzletrésztulajdon törzsbetétjét. A magyar társasági jog szerint ugyanis megengedett, hogy több együttesen jogosult birtokoljon egy törzsbetétet. A közös üzletrész tulajdonosai a társasággal szemben egy tulajdonosnak számítanak és jogaikat – beleértve a társasági szerződés megkötését is – csak a felek közös megállapodása alapján megbízott képviselőjük útján gyakorolhatják. A közös üzletrész tulajdonosait nem jegyzik be a cégjegyzékbe. A „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosi közösség egyes tagjait ugyancsak nem volt kötelező az egyes társaságoknál tulajdonosként bejegyezni a cégjegyzékbe. Elegendő volt a felek közös megállapodása alapján megbízott képviselőjének a bejegyezése. A „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosi közösség képviselője Dr. Kálmán János volt. Dr. Kálmán János vegyészmérnök és a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Technológiai Tanszékének korábbi docense. A „Kálmán és Társai” közös

9

üzletrész tulajdonosait nem szabad összetéveszteni a fent 4. társaságként említett „Kálmán és Társai Kft-vel“. A hat Kft.-nek a tényállás szempontjából releváns, 1996. végéig tartó időszakban a mérvadó társasági jogi adatai a tulajdonosok és az ügyvezetők vonatkozásában az alábbiak voltak:

1. Magyar Környezetvédelmi Kft: alapítva 1992. augusztus 8.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1992. augusztus 8-tól 1998. december 27-ig): Dr. Kálmán Jánostulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

2. Borsodcement Cement- és Mészipari Kft: alapítva 1994. február 1.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1994. február 1-től 2002. április 22-ig): Dr. Izsáki Zoltántulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

3. Alfacement Cement- és Mészipari Kft (eredetileg: Hejőcement Cement- és Mészipari Kft): alapítva 1994. február 1.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1994. február 1-től 2004. július 15-ig): Dr. Kálmán Jánosné (Dr. Kálmán János felesége, szül.: Padrah Julianna)tulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

4. Kálmán és Társai Cement- és Mészipari Kft (eredetileg: Borsodbeton Cement- és Mészipari Kft): alapítva 1994. február 1.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1994. február 1-től 2002. április 22-ig): Farkas Lajostulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

5. Bélacement Cement- és Mészipari Kft: alapítva 1994. február 1.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1994. február 1-től 2002. április 22-ig): Dr. Kálmán Jánosné (Dr. Kálmán János felesége, szül.: Padrah Julianna)tulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

6. Felperes: alapítva 1994. február 1.önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető (1994. február 1-től 2003. december 1-ig): Dr. Izsáki Zoltán; 2003. december 1-től két ügyvezető közösen: Dr. Izsáki Zoltán és Dr. Kálmán Jánostulajdonos: Kálmán és Társai (közös üzletrész tulajdonosi közösség)A tulajdonosok közös képviselője: Dr. Kálmán János

Bizonyíték: Dr. Zoltán Izsáki, elérhető a felperes címén.

10

Dr. János Kálmán, elérhető a felperes címén.

A felperes 2007. február 7-ei cégkivonata. 2. sz. melléklet

A Magyar Környezetvédelmi Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.3. sz. melléklet

A Borsodcement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.4. sz. melléklet

Az Alfacement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.5. sz. melléklet

A Kálmán és Társai Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.6. sz. melléklet

A Bélacement Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.7. sz. melléklet

2. Az alperes

5 Az alperes egy 1930. július 26-án alapított svájci részvénytársaság, amely 2001. május 21.-ig „Holderbank Financiére Glarus AG” néven működött, és a székhelye 8750 Glarus (Glarus kanton) volt. Azóta a székhelye 8645 Jona. Az alperest 2001. május 23. óta jegyzik a svájci tőzsdén. Az alperes célja részesedésszerzés svájci és külföldi ipari, kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásokban, főleg a kötőanyagipar és más azzal kapcsolatban álló iparágak területén.

Bizonyíték: Az alperes cégkivonata, érvényes 2001. május 31.-ig,

kiállítva Glarus kanton cégjegyzékéből 2006. március 13-án.9. sz. melléklet

Az alperes cégkivonata, érvényes 2001. május 21.-től,

kiállítva St. Gallen kanton cégjegyzékéből 2006. március 13-án.10. sz. melléklet

Az alperes SWX szerinti piacai adatai.11. sz. melléklet

6 1996-ban az alperes, amely akkoriban (a tőzsdei bevezetés előtt) Thomas Schmidheiny ellenőrzése és operatív irányítása alatt állt, konszernvállalatai hálózatán keresztül a világ legnagyobb cementgyártója volt. A konszern a világ 55 országában volt jelen, és világszerte mintegy 5%-os piaci részesedéssel rendelkezett. 1996-ban a konszern alaptőkéje 362'500'000.00 CHF, konszolidált árbevétele 9'951'000'000.00 CHF volt. Ma a konszern a francia Lafarge céggel együtt a világpiac vezető szereplője és a világ több mint 70 országában van jelen. 2006. december 31-én a konszern alaptőkéje 523'700'000.00 CHF, konszolidált

11

árbevétele 23'969'000’000.00CHF volt.



Az alperes cégkivonata, érvényes 2001. május 21.-től,

kiállítva St. Gallen kanton cégjegyzékéből 2006. március 13.-án.10. sz. melléklet

Svájci részvénykalauz 1998.12. sz. melléklet

Svájci részvénykalauz 2007.13. sz. melléklet

7 Az alperes először közvetlenül védte érdekeit a magyar cementpiacon. A hejőcsabai cementgyár eredetileg a Magyar Állam tulajdonát képezte és az 1975. évi XXXVII. Törvény alapján a „Cement- és Mészművek“ állami vállalat (a továbbiakban. CEMÜ) kezelésében volt. A CEMÜ 1988. november 1-én 1'553'500'000.00 Ft. alaptőkével és 155'350 db egyenként 10'000.00 Ft. névértékű részvénnyel „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“ (HCM) néven részvénytársaságot alapított az üzemeltetésre. Az alapításkor csak a cementgyár működéséhez szükséges eszközök – melyek a cementgyár teljes könyv szerinti értékének 40,75%-át képezték – kerültek be a részvénytársaságba. Az össze többi eszköz (mint pl. ingatlanok [épületek, építmények és telkek], gépek, berendezések valamint a szociális célú befektetett eszközök [sportcentrum és üdülők] – összesen a cementgyár teljes könyv szerinti értékének 59,75%-a – továbbra is a Magyar Állam tulajdonában maradt. Ezeket az ingóságokat és ingatlanokat, melyeket az érintett felek kissé félreérthetően „eszközöknek” is neveznek, a CEMÜ egy ötéves bérleti szerződés keretében 1988. november 1.-től bérbe adta a HCM-nek. A bérleti szerződés 8. pontja értelmében a bérleti szerződést módosítják, „ha a bérelt eszközöket (…) bármilyen okból kifolyólag át kell adni harmadik félnek.” Az alperes a Creditanstalt Securities Ltd. által a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“-ről készített előkészítő tájékoztató feljegyzés (Preliminary Information Memorandum), 1992. októberi állapot (lásd: az emlékeztető 3. old. 2. bek. „Transactions“, adatai szerint egy 1989. november 3-án kötött együttműködési szerződés keretében még a Németh-kormány idejében megvásárolta a CEMÜ-től a HCM 33,3%-os üzletrészét, amely 51'783 db részvénynek felelt meg (vesd össze: előkészítő tájékoztató feljegyzés (Preliminary Information Memorandum) 2. old). Az alperes konszernvállalata rendelkezett még egyetlen egy részvénnyel, amellyel összességében az alperesi konszern rendelkezett a legnagyobb szavazati erővel, mert az alapszabály eredeti változata szerint (IX.2.2. pont) egy részvényesnek sem lehetett 1/3-nál nagyobb szavazati joga. Az 1989. január 1.-től hatályos Gt. 327. §-a kizárta a többségi részesedés megvásárlását, mert egy többségi vagy kizárólag külföldi tulajdonban lévő részvénytársaság semmiképp sem szerezhetett többségi részesedést egy magyar részvénytársaságban (vesd össze: Schmitz-Filvig fent

12

hivatkozott műve, 19. o. a 199. sz. megjegyzésig). Az alperes röviddel ezután ezt a kisebbségi részesedést a konszernen belül átruházta az közvetve (a „Breitenburger Beteiligungs-GmbH“ cégen keresztül) 100%-ban általa irányított hamburgi székhelyű német „Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH“-ra (vesd össze: előkészítő tájékoztató feljegyzés (Preliminary Information Memorandum) 3. old.). Az alperes az igazgatóságban és a felügyelő bizottságban irányító vezető pozíciót biztosított saját magának. Az alperes közismert konszern-üzletpolitikája, hogy a fejlődő országokban részesedést szerez helyi vállalkozásokban, „gyakran először csak kisebb részesedést, amelyet később megnövel és azokat idővel teljes körűen integrálja” (vesd össze: „Holcim in der ungewohnten Rolle des Verkäufers“ /Holcim az eladó szokatlan szerepében/, az NZZ 2006. augusztus 25-ei, 196. számában, 30. o.). Az alperes csak az elmúlt két évben változtatta meg hozzáállását e tekintetben, legalábbis Dél-Afrikában és Kínában, ahol stratégiai okokból kisebbségi részesedéssel is beérte, ha a politikai kényszer mást nem tett lehetővé.

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, előzőekben említve.

A „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“ 1988. november 1.-ei alapító okirata

valamennyi 1999. március 30-ig és 30-án történt módosítással.14. sz. melléklet

A „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“ 2007. február 7-ei cégkivonata.15. sz. melléklet

A CEMÜ és a HCM Rt. között 1988. november 1-én kötött bérleti szerződés.16. sz. melléklet

A Creditanstalt Securities Ltd. előkészítő tájékoztató emlékeztetője (Preliminary

Information Memorandum) a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“-ről, 1992.

októberi állapot.

17. sz. mellékletA Breitenburger Beteiligungs GmbH (ma: Holcim Beteiligungs GmbH

[Németország]) 2008. március 14-ei cégkivonata.

18. sz. mellékletA Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (ma: Holcim Auslandsbeteiligungs

GmbH [Németország]) 2008. március 14-ei cégkivonata.

19. sz. melléklet

„Holcim in der ungewohnten Rolle des Verkäufers“ /Holcim az eladó szokatlan

szerepében/, az NZZ 2006. augusztus 25-ei, 196. számában, 30. old.20. sz. melléklet

13

„Holcim-Desinvestition in Südafrika unter Dach“ /Csökkentett mértékű Holcim

befektetés Dél-Afrikában tető alatt/, az NZZ 2007. július 06-ai, 128. számában, 25.

old.21. sz. melléklet

„Holcim darf Beteiligung an Huaxin erhöhen“ /Holcim növelheti részesedését a

Huaxinban/, az NZZ 2008. január 10-ei, 7. számában, 28. old.22. sz. melléklet

„Holcim baut Beteiligung an Huaxin Zement aus“ /Holcim növeli részesedését a

Huaxin Cementben/, az NZZ 2008. február 19-ei, 41. számában, 24. old.23. sz. melléklet

B. A per tárgyának rövid bemutatása

8 A felperes és további öt, a 3. pontban megnevezett cég (a továbbiakban: konzorciumi társak) 1994. augusztus 8-án a magyar Állami Vagyonügynökségtől (a továbbiakban: ÁVÜ) megvásárolták a HCM 44,94%-os üzletrészét, valamint egy további 12,05%-os HCM-üzletrészt a Beremendi Cement és Mészipari Rt.-től (e 12,05%-os üzletrész vonatkozásában az ÁVÜ-nek visszavásárlási és továbbértékesítési joga volt). A felperes és öt konzorciumi társa összesen a HCM 56,99%-át vásárolták meg. A részvényvásárlás finanszírozására a hat társaság 1994. augusztus 18-án külön-külön 15 éves futamidejű saját hitelszerződést kötött az akkori Agrobank Rt.-vel (később Mezőbank Rt., ma pedig Erste Bank Rt.). Meghatározott minősített esetben a hitelszerződéseket hat hónapos felmondási idővel idő előtt fel lehetett mondani, valamint a teljes tartozást kamataival együtt azonnal vissza lehetett követelni. Az adott kölcsön biztosítékaként a HCM-részvényeket kézizálogként letétbe helyezték az Agrobank Rt.-nél. A letétbe helyezés módozatait külön kézizálog-szerződésekben rögzítették. A kölcsön idő előtti (kölcsönszerződés szerinti) felmondása és a teljes tartozás hat hónapon belüli kiegyenlítésének elmulasztása esetén a letétbe helyezett HCM-részvényeket el lehetett adni. Az alperes konszerntársaságán, a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-n, keresztül birtokolta a HCM 33%-os üzletrészét. A HCM-részvényesek együttműködése problémásnak bizonyult. A két évig tartó nem kielégítő állapot és az alperes a HCM többségének megszerzésére irányuló különböző eredménytelen próbálkozásai után az alperes 1996. augusztus 14-én sajtóközleményben tudatta, hogy komolyan veszélyeztetve látja a HCM jövőjét, ami a felperes és az öt további, a 3. pontban megnevezett társaság viselkedésére vezethető vissza. Ezt követően az alperes mint konszern-anyavállalat 1996 őszén utasította a közvetetten teljes mértékben irányítása alatt álló, 1'000'000.00 Ft (kb. 8'200.00 CHF) törzstőkéjű magyar Kft.-t, a Holderbank Ungarn Management Kft.-t (később Cebeka Vagyonkezelő Kft.), hogy vegyen fel 1'800'000'000.00 Ft. (kb. 14'600'000.00 CHF) hitelt, és vásárolja meg a Mezőbank Rt.-től a hitelszerződésekből adódó kölcsönköveteléseket. A bank hosszabb habozás után 1996. október 10-én, az adósság mindig időben történő törlesztése ellenére, eladta a hitelszerződésekből adódó kölcsönköveteléseket a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek és egyidejűleg átadta

14

neki a HCM alaptőkéjének 56,99%-át megtestesítő, biztosítékul szolgáló részvényeket. Az alperes utasította a Holderbank Magyarország Kft.-t, hogy a szerződések rendelkezéseivel ellentétben 15-napos visszafizetési idővel még aznap mondja fel a hitelszerződéseket (noha nem állt fenn semmilyen felmondási ok) és amennyiben a visszafizetésre az említett határidőn belül nem kerül sor, abban az esetben értékesítse a kölcsön biztosítékaként letétbe helyezett részvényeket, azaz a megőrzésre átvett részvényeket a 15 nap elteltével adja el az alperes ellenőrzése alatt álló vállalkozásoknak. A Holderbank Ungarn Management Kft. az utasításnak megfelelően 1996. október 10-én a szerződéses rendelkezésekkel ellentétesen felmondta a kölcsönöket és 1996. október 26-án értékesítette a biztosítékokat. A felperes és öt a felperessel 2004. július 15-én egyesült konzorciumi társa ismételten kérték az értékesített részvények visszaadását. A biztosítékként szolgáló és az alperes konszernen belül értékesített részvényeket a HCM egy további cementgyárral, a Lábatlani Cementipari Rt.-vel 2001. január 31-én Holcim Hungária Cementipari Rt.-vé (korábban: Pannoncem Rt. és UNI-CEM Egyesült Cementipari Rt.) történő egyesülését követően fizikailag megsemmisítették. A Holcim Hungária Cementipari Rt. 99,67%-ban a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH konszerntársaság irányítása alatt áll, ez utóbbi 100%-os tulajdonosa az alperes a Holcim Beteiligungs GmbH-n keresztül.

9 Az alperes és konszernvállalatai előbbiekben ismertetett eljárása első pillantásra érthetetlennek tűnik. Racionálisan csak akkor lehet valamennyire megérteni, ha ismerjük az alperes motívumait és az 1996. októberi események előtörténetét. Ezért sajnos elkerülhetetlen, hogy a 64. ponttól leírt tulajdonképpeni központi események előtt bemutassuk az alperes különböző, azt időben megelőző, a HCM többségének megszerzésére irányuló eredménytelen próbálkozásait. Ezek a próbálkozások egyrészt a különböző partnerek, akikhez a felperes és az alperes is tartoztak, együttműködési szerződésének szintjén kezdődtek (lásd a 64. ponttól), másrészt a HCM szintjén, minthogy az alperes és konszerntársaságai a HCM közgyűlését és igazgatóságát a részvénytöbbség megszerzésére használták fel (lásd a 83. ponttól). Az alperes csak e próbálkozások körvonalazódó végső vagy fenyegető kudarca után lépett kapcsolatba konszerntársaságai közreműködésével az előbb bemutatott módon a hitelt nyújtó bankkal (lásd a 120. ponttól).

C. A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve jellegének rövid ismertetése

10 Mivel jelen pert a magyar anyagi polgári jog határozza meg mérvadóan, ezért röviden be kell mutatnunk annak jellemzőit. A magyar Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: Ptk.) 1959. július 30-án fogadta el a magyar Országgyűlés (vesd össze: Szászy István, A Magyar Népköztársaság új Polgári Törvénykönyve, RabelsZ 26[1961]556). A Ptk. 1960. május 1.-én lépett hatályba (vesd össze: Eörsi Gyula, Richterrecht und Gesetzesrecht in Ungarn /német nyelvű cikk/, RabelsZ 30[1960]124 b., 11. megjegyzés) és azóta, főképp az 1989-óta bekövetkezett társadalmi változások következtében számos változtatáson és pontosításon ment keresztül. A magyar Ptk. végleges változatát öt tervezet előzte meg, melyeket 1900 és 1928 között írtak (vesd össze: Szászy fent hivatkozott műve, 555. old.). Az 1900-óta írt tervezetek példaképként erőteljesen figyelembe vették a német Ptk.-t, de sok javítást és eredeti újítást is

15

terveztek (vesd össze: Eörsi fent hivatkozott műve, 117. old., 1. megjegyzés), és ezzel egyidejűleg, a német Ptk.-tól eltérően, lemondtak a dogmatikus általános részről (vesd össze: Eörsi fent hivatkozott műve, 137. old.). Főleg a kötelmi jog támaszkodott a német Ptk. kötelmi jogára (vesd össze: Eörsi fent hivatkozott műve, 121. és 137. old. fent). A magyar Ptk. hatályba lépése előtt a tervezetek már hatást gyakoroltak az ítélkezésre, mert a magyar bíróságok gyakran hivatkoztak rá (vesd össze: Eörsi fent hivatkozott műve, 123. old. fent és Harmathy Attila: A survey of the history of civil and commercial law /Áttekintés a magyar polgári és kereskedelmi jogról/, megjelent: Introduction to Hungarian Law, The Hague/London/Boston 1998, 14. old. c. pont vége). Az 1959. július 30-án elfogadott végleges változatnál figyelembe vették, és gondosan felhasználták a „francia Code civil-t, a német Ptk.-t és egyéb polgári törvénykönyveket, továbbá az 1928. évi magyar tervezetet, valamint a tudomány és az ítélkezés régebbi felismeréseit” (vesd össze: Szászy fent hivatkozott műve 556. old. lent és Harmathy fent hivatkozott műve 21. old. fent).

D. A magyar bírósági szervezet rövid ismertetése

11 Az alábbi tényállás megértéséhez szükséges a magyar bíróságok rendszerének bizonyos fokú ismerete (ezzel kapcsolatosan lásd: Herbert Küpper, Justizreform in Ungarn /Magyar igazságügyi reform/, forost-munkaanyag 23. szám, 2004. július, 25. oldaltól). A magyar bírósági rendszer magját a polgári és a büntetőjog területén a magyar alkotmány 45.§-a szerinti igazságszolgáltatás képezi, amely a helyi bíróságokból, az ún. megyei bíróságokból, az ítélőtáblákból és a Legfelsőbb Bíróságból áll.

12 A Legfelsőbb Bíróság, ahol 2004-ben 83 bíró dolgozott, áll a bírósági hierarchia élén. Elnökét a magyar országgyűlés választja, és az országgyűlés általi megválasztásából kifolyólag a politikai élet szereplője. Az országgyűlés általi megválasztással az igazságszolgáltatás feje a mindenkori végrehajtó hatalommal szemben saját legitimációt kap.

13 A Legfelsőbb Bíróság alatt három ún. ítélőtábla működik. 2005-ig 1-1 ítélőtábla működött Budapesten (ennek hivatalos megnevezése „Fővárosi Ítélőtábla”), Pécsett és Szegeden. Azóta ehhez további két ítélőtábla jött Győrben és Debrecenben. A Fővárosi Ítélőtáblán” 75 bíró dolgozik, a többin lényegesen kevesebb.

14 A hierarchiában az ítélőtábla alatt található ún. megyei bíróságok az 1950. évi szocialista igazságügyi reform termékei. Ezek a szocializmus előtti törvényszékekből jöttek létre. Az ország mind a 19 megyében (közigazgatási egységek) van egy megyei bíróság. A fővárosban, Budapesten, amely egyedüli településként egy megyéhez sem tartozik, hanem önálló területi egységet képez, a megyei bírósággal azonos szinten működik az ún. Fővárosi Bíróság. Ezzel a megyei bíróságok szintjéhez a Fővárosi Bírósággal együtt 20 bíróság tartozik. A Fővárosi Bíróságon 2002-ben 680 bírói munkahely volt, míg a megyei bíróságokon lényegesen kevesebb bíró dolgozik (19-44 bíró).

15 A hierarchia legalsó szintjén a helyi bíróságok állnak, amelyek a régi járási bíróságoknak felelnek meg. A járások megszüntetésével nevezték el ezeket helyi bíróságnak, de vidéken

16

továbbra is több település tartozik hozzájuk. Nagyobb városok egy helyi bíróság illetékességi területét képezik, és ezeket gyakran „városi bíróságnak” hívják. A bírósági szervezetről szóló törvény Budapesten megengedi, hogy mind a 23 kerületben saját helyi bíróságot működjön. Budapesten ténylegesen több kerület tartozik egy helyi bírósághoz, így a fővárosban hat helyi bíróság működik. Különös jelentősséggel bír a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság, melyek illetékessége Buda ill. Pest belvárosi kerületeire terjed ki.

III. Tényállás

A. Privatizáció Magyarországon 1990. után

16 Magyarországon a 80-as évek végétől zajlott a privatizáció. Ez a magyar gazdasági reform központi eleme volt, és a magánvállalkozói réteg kialakulásának előmozdítása volt a célja. A privatizáció kezdetben az állam részéről nem központilag történt. Belföldi tőkehiány miatt sok külföldi befektető szerzett részesedést a privatizált magyar vállalatokban. A privatizáció szabályozására 1990-ben létrehozták a magyar vagyonügynökséget, a fent említett Állami Vagyonügynökséget (a továbbiakban: ÁVÜ), és törvényt hoztak a privatizációs folyamat szabályozására. A magyar vagyonügynökség feladata olyan vállalatok privatizációjának előkészítésére és lebonyolítására terjedt ki, amelyeket – mint a HCM-et is – teljesen vagy részben privatizálni kellett. A privatizálandó vállalatok értékesítése pályázati úton történt, mely során az a befektető nyert, amely a legkedvezőbb ajánlatot adta. 1992-ben további privatizációs formákat vezettek be, hogy a privatizációban elősegítsék a magyar részesedést a külföldi befektetőkkel szemben. Így lehetőség nyíl hitelen keresztül történő privatizációra, melynek során magát a kölcsönt és a kölcsön kamatait a vállalkozás aktuális nyereségéből lehetett fizetni (vesd össze: Schmitz-Filvig fent hivatkozott műve 54. oldaltól, és Bokodi/Pálos fent hivatkozott műve 469. oldaltól).

17 Ami speciálisan a cementipart illeti, 1989. végén/1990. elején a cementipar valamennyi állami vállalatát gazdasági társasággá alakították át. A Cement- és Mészművek vállalat (a továbbiakban: CEMÜ) lett az előbb hivatkozott vállalatokban lévő állami részesedések képviselője és kezelője. 1990. végén/1991. elején az akkori kormány eldöntötte, hogy a cementgyártást nem tekinti stratégiai iparágnak, ezért megengedettnek tekintette a 100%-os külföldi tulajdonban levő társaságokat is. Ez a külföldiek számára vonzó szabályozás felkeltette különböző globális cementgyártók élénk érdeklődését. 1991. szeptember közepén az ÁVÜ, a CEMÜ, az alperes, a Heidelberger Zement AG és a Schwenk KG szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben az előbb említett külföldi vállalatok kinyilvánították készségüket, hogy megveszik a privatizálandó öt cementgyár 100%-át (a kronológia tekintetében lásd a Gazdasági Versenyhivatal elnöke E-94/1/2002. levelének 1.2 pontját [a fordítás 4. oldalától)].

Bizonyíték: A Gazdasági Versenyhivatal elnöke E-94/1/2002. levelének 1.2 pontja.24. sz. melléklet

17

B. Az alperes a per tárgya vonatkozásában mérvadó részesedési viszonyai 1996-ban

1. Az alperes közvetlenül résztvevő konszernvállalatai és szervei

18 Az alábbiakban vázolt tényállás megértéséhez szükséges, hogy bemutassuk az alperesi konszern felépítését 1995/1996-ban, amennyiben az közvetlenül kapcsolódik a per tárgyát képező ügyhöz. Mint ahogy már említettük, az alperes nem közvetlenül, hanem további konszernvállalatokon keresztül volt a magyarországi részesedések tulajdonosa. Az alperes 1995/1996-ban egyedüli tulajdonosa volt a hamburgi székhelyű Breitenburger Beteiligungs GmbH-nak. A Breitenburger Beteiligungs GmbH 1995/1996-ban egyedüli tulajdonosa volt a szintén hamburgi székhelyű akkori Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-nak. Ez abból a körülményből adódik, hogy a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH tulajdonosi összetétele 1990. (utolsó jelentés 1995. előtt) és 1998. (első jelentés 1996. után) között nem változott, mint ahogy a Breitenburger Beteiligungs GmbH tulajdonosi összetétele sem. Ennek megfelelően a két társaság között létezett egy 1990. december 4-ei keltezésű nyereségátadási szerződés, mely szerint a Breitenburger Beteiligungs GmbH volt az anyavállalat és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH a leányvállalat és ezáltal az utasítások címzettje. Az alperes cégjegyzékben bejegyzett szerveként egyidejűleg e konszernvállatoknál dolgozott kettős funkcióban Pierre F. Haesler (az alperesnél 1996-ban igazgató) és Dr. Hansueli Heé (az alperesnél 1996-ban ugyancsak igazgató). A Breitenburger Beteiligungs GmbH-nál Pierre F. Haesler volt az ügyvezető, és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-nál ugyancsak Pierre F. Haesler és Dr. Hansueli Heé került bejegyzésre ügyvezetőként.



A Breitenburger Beteiligungs GmbH (ma: Holcim Beteiligungs GmbH

[Németország]) 2008. március 14-ei cégkivonata.

18. sz. mellékletA Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (ma: Holcim Auslandsbeteiligungs

GmbH [Németország]) 2008. március 14-ei cégkivonata.

19. sz. mellékletA Breitenburger Beteiligungs GmbH 1996. január 3-ai bejelentése a Kft.-ről szóló

svájci törvény 40. §-a értelmében.

25. sz. melléklet

A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH 1990. február 10-ei bejelentése a Kft.-

ről szóló svájci törvény 40. §-a értelmében.

18

26. sz. melléklet

A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH 1998. január 9-ei bejelentése a Kft.-ről

szóló svájci törvény 40. §-a értelmében.

27. sz. melléklet

Az 1990. december 4-ei Nyereségátadási szerződés a Breitenburger Beteiligungs

GmbH (anyavállalat) és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (leányvállalat) között.

28. sz. melléklet

19 Ami az alperes magyarországi konszernszintjét illeti, meg kell jegyezni, hogy a Kft. a magyar társasági jog szerint alapvetően csak egy ügyvezetője van. Felügyelő bizottság csak akkor kötelező, ha a törzstőke vagy az elért árbevétel meghalad egy bizonyos mértéket. Ezzel szemben az Rt.-nek a magyar jog szerint kötelező rendelkeznie igazgatósággal és felügyelő bizottsággal is. Az Rt. szervezeti felépítése e tekintetben a német társasági jogot követi. A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH amely, 33,3%-os részesedéssel rendelkezett a HCM Rt.-ben, üzletrésszel rendelkezett a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft.-ben, melynek cégneve 1993. február 3-ig Holderbank Ungarn Management Kft. volt, valamint egy további, 1993. február 3-án alapított, zavaró módon szintén Holderbank Ungarn Management Kft. nevű vállalatban. A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH a magyar cégkivonat 11/1/10 pontja szerint 1996-ban a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. egyedüli tulajdonosa volt. Utóbbi törzstőkéje a cégkivonat 11/8 pontja szerint 1996-ban 778.110.000,00 Ft (1996. január 1-ei állapot szerint 6'575'878,00 CHF) volt. A törzstőke nagysága miatt a cég ügyvezetővel és felügyelő bizottsággal is rendelkezett. Mivel a részesedési viszonyok a magyar cégjegyzékben nincsenek kimutatva, és a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek, mely 1996. november 19-től CeBeKa Vagyonkezelő Kft. néven működött, a német Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-val és a magyar Breitenburger Ungarn Management Kft.-vel két tulajdonosa volt, a Holderbank Ungarn Management Kft. részesedési viszonyainak tekintetében Prieszol József, a Holderbank Ungarn Management Kft. ügyvezetőjének a 25.G.75.930/1999/73. sz. magyarországi perben a Fővárosi Bíróságon 2002. április 17.-én tett tanúvallomására kell hagyatkoznunk:

„1996-ban a Holderbank Ungarn – ma CeBeKa Kft. – vezérigazgatója voltam. Emlékezetem szerint a Breitenburger GmbH 1996-ban 90%-os részesedéssel rendelkezett a CeBeKa Kft.-ben. A Breitenburger GmbH a Holderbank AG leányvállalata volt. A maradék 10%-os részesedés a Breitenburger Kft., a Breitenburger GmbH magyar leányvállalata, tulajdonában volt.“ (vesd össze: A Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 3. old. 6. és 7. bek.).

19

Mivel a Holderbank Ungarn Management Kft. törzstőkéje 1996-ban csak 1.000.000,00 Ft (1996. október 10-ei állapot szerint 8.052,34 CHF) volt, nem rendelkezett felügyelő bizottsággal. A Holderbank Ungarn Management Kft. az üzleti levelezés során, mindig olyan levélpapírt használt, amelyen a Holderbank emblémája volt látható (ehhez lásd a későbbi 178. és azt követő pontokat az ottani bizonyítási kérelmekkel együtt).

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, elérhető a felperes címén

Prieszol József, elérhető a CeBeKa Vagyonkezelő címén, Montevideo u. 2/c.,

H-1037 Budapesttájékoztatást adó személyként

Az Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.29. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. január 1-re.30. sz. melléklet

A Holderbank Ungarn Management Kft.

(=Cebeka Vagyonkezelő Kft) 2007. február 7-ei cégkivonata.31. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (I)32. sz. melléklet

Prieszol József a 25.G.75.930/1999/73. sz. eljárásban 2002. április 17.-én tett

tanúvallomásának a jegyzőkönyve33. sz. melléklet

20 Ha azt elemezzük, melyik természetes személyek játszottak vezető szerepet 1996-ban Magyarországon, úgy látható, hogy ugyan ezek a személyek meghatározó pozícióban voltak az alperesnél, és így kettős funkciót töltöttek be. Így Dr. Hansueli Heé és Pierre F. Haesler is 1996. október 10-ig a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. felügyelő bizottságának tagja ill. elnöke volt. A HCM-nél Andreas Pestalozzi, aki akkoriban az alperes vezérigazgatója volt és a konszernvezetés tagjaként Közép- és Kelet-Európáért, így Magyarországért felelt, 1996. május 31.-ig a HCM felügyelő bizottságának tagja volt. Dr. Hansueli Heé a HCM Rt.-nél 1996. február 19-ig igazgatósági tag és 1996. október 30.-tól 1999. március 30.-ig felügyelő bizottsági tag volt (lásd a HCM cégkivonata 13/14 és 15/13 pontját). 1998. október 1.-el az alperes konszernvezetésében átvette Andreas Pestalozzi funkcióit. Az alperes 2007. évi üzleti jelentése szerint „mérvadó szerepet játszott a Holcim közép- és kelet-európai pozíciójának kiépítésében” (vesd össze: 82. old.).


kiállítva Glarus kanton cégjegyzékéből 2006. március 13-án9. sz. melléklet

20


A Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata.29. sz. melléklet

A Holderbank Ungarn Management Kft. (Cebeka Vagyonkezelő Kft.)

2007. február 7-ei cégkivonata.31. sz. melléklet

Az alperes 1998. június 5-ei 13. sz. gyorsjelentése.34. sz. melléklet

Az alperes 2007. évi üzleti jelentése, 88. old.35. sz. melléklet

2. Organigram

21 A Magyarországon 1996-ban releváns konszernjogi helyzet organigram formájában az alábbi módon mutatható be:

100%

100%

100%

33,3%

100%

100% 90%

10%

Holderbank Financiére Glarus AG (ma: Holcim Ltd.)Andreas Pestalozzi (vezérigazgató); Dr. Hansueli Heé (igazgató), Pierre F.Haesler (igazgató)

Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (NSZK)Pierre F.Haesler (ügyvezető); Dr. Hansueli Heé (ügyvezető);Doris Niemann (önálló cégvezető)

Breitenburger Beteiligungs GmbH (NSZK)Pierre F.Haesler (ügyvezető); Doris Niemann (önálló cégvezető)

Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.Andreas Pestalozzi (fb-tag 1988. november 1.-1996. május 01.);Dr. H.-U. Heé (it-tag 1988. november 1.-1996. február 19. és fb-tag 1996. október 30-tól);

Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. Dr. Hansueli Heé (fb-tag1996. október 10-ig); Pierre F.Haesler (fb-elnök 1996. október 10-ig); Doris Niemann (ügyvezető); Prieszol József (fb-tag)

Holderbank Ungarn Management Kft. ( cégnév 1993. február 3.-1996. november 19., utána CeBeKa Vagyonkezelő Kft.)Prieszol József (ügyvezető) (1994. január 1.-1997. május 30.)

21

C. Az események menete

22 Az alábbiakban felvázolt tényállás szolgál a kereset alapjául:

1. A felperes és az alperes konszernvállalatainak részvétele a HCM eladására kiírt pályázaton

23 A Budapesti Műszaki Egyetem kémiai technológiai tanszékének munkatársai súlypontilag a környezetvédelemmel foglalkozó ipari szakemberekkel már 1986. május 9.-én megalapították a Környezetvédelmi Kisszövetkezetet. A kisszövetkezet olyan cégforma volt, melyben akkoriban, a 80-as évek közepén, magyarországi magánszemélyek gazdasági tevékenységet végezhettek. Az 1988. évi VI. sz. törvény alapján a Környezetvédelmi Kisszövetkezetet 1989. december 27-én a magyar társasági jog szerinti Kft.-vé alakították át, ez lett a Környezetvédelmi Kft. Ezt a céget nem szabad összetéveszteni a 3. pontban említett, és csak 1992. augusztus 8-án alapított Magyar Környezetvédelmi Kft.-vel. A Környezetvédelmi Kft. többek között cementgyárak klinkerkemencéiben elégethető ipari és mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításával foglalkozott. E tevékenysége során került kapcsolatba a magyar cementgyártással és a hozzá kapcsolódó technológiákkal. A Környezetvédelmi Kft.-nek 1992. március 6-ig összesen 17 társtulajdonosa volt, mindannyian magyar állampolgárságú természetes személyek. A említett Dr. Izsáki Zoltán és Dr. Kálmán János is társtulajdonos volt. 1992-ben a magyar cementipar privatizációjának első, 1990 előtt kezdődött szakaszában a külföldi befektetők, mint az alperesi konszern, kapcsolatot kerestek az e területen jártas magyar vállalatokhoz, amelyekhez a Környezetvédelmi Kft. is tartozott. Két külföldi vállalatcsoport – az alperesi konszern és az osztrák Edelhoff-csoport – is érdeklődést mutatott, hogy tulajdonrészt szerezzen a Környezetvédelmi Kft.-ben. A külföldi részesedés megkönnyítése érdekében először oly módon egyszerűsítették a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosi szerkezetét, hogy a 20 magyar magánszemély, akikhez a korábban említett 17 magánszemély is tartozott, megalapították a már a 4. pontban is említett „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai szerződéses közösséget, és annak a felek közös megállapodásán alapuló meghatalmazott képviselőjévé a magyar kötelmi jog általános rendelkezései szerint (Ptk. 222-223. §) Dr. Kálmán Jánost választották meg (vesd össze: az 1992. március 6-ai módosított társasági szerződés 1.4/1 és 11/2.2/1 pontja). Mindkét külföldi befektető 1992. március 6-ai részesedésszerzését követően a közös üzletrész tulajdonosainak közössége tulajdonában volt a Környezetvédelmi Kft. törzstőkéjének 50%-a, melynek keretében a magánszemélyek meghatározott (100/210.000 - 52310/210.000 közötti) arányban voltak a közösen jegyzett törzstőke résztulajdonosai (vesd össze: vesd össze: a módosított társasági szerződés 11/2.2/1 és IV/4.1/1 pontja). A Környezetvédelmi Kft. törzstőkéjét 1992. március 6-án 105.000.000,00 Ft-ról annak duplájára, 210.000.000,00 Ft-ra emelték, amelyből az alperesi konszernhez tartozó Arcis Holdings N.V. 52.500.000,00 Ft (= 25%) törzsbetétet jegyzett (vesd össze: a módosított társasági szerződés II/2.2/3 és IV/4.1/3 pontja). További 52.500.000,00 Ft (= 25%) törzsbetétet jegyzett az Edelhoff Beteiligungs AG, egy osztrák cég, amely azzal a céllal alapította az Edelhoff Magyarország Kft.-t 1991-ben, hogy jelen legyen a magyar piacon (vesd össze: a módosított társasági szerződés

22

II/2.2/2 és IV/4.1/2 pontja). Az Edelhoff Magyarország Kft. speciális ipari hulladék hasznosításával foglalkozott, és üzleti tevékenysége során kapcsolatba került Dr. Kálmán Jánossal. Az Edelhoff Beteiligungs AG-t 1994-ben Lobbe Beteiligungs AG-ra nevezték át. A Környezetvédelmi Kft. önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője Dr. Kálmán János volt (vesd össze: a módosított társasági szerződés V/5.1 és 5.2 valamint VII/7.5 pontja).

Bizonyíték: Dr. Izsáki Zoltán, elérhető a felperes címén

Dr. Kálmán János, elérhető a felperes címén

A Környezetvédelmi Kft. 1992. március 6-án módosított társasági szerződése 36. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. 2007. február 7-ei cégkivonata37. sz. melléklet

Az MNB Devizaellenőrzési Osztályának 1996. január 5-ei

jegyzőkönyve, a fordítás 1. oldala38. sz. melléklet

A Dr. Lamberg Pál/Dr. Karcsay Sándor féle magyar Polgári

Törvénykönyv (Ptk.) (1960) 222-223. §-a fordítása 39. sz. melléklet

24 A 90-es évek elején Magyarországon érvényes jogi helyzet az 1992. évi LIV sz. törvény 76. § (4) bek. alapján lehetővé tette a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH mint a HCM-részvények 33,3%-ával rendelkező minősített kisebbségi részvényes számára, hogy a hejőcsabai cementgyár 51,35%-os maradék vagyonát részvények és bérelt eszközök formájában – ezek kisebb részben berendezések (ingóságok), nagyobb részben ingatlanok voltak – pályázat nélkül közvetlenül megvásárolja az Állami Vagyonügynökségtől, amennyiben meg tudnak állapodni a vételárról. Mivel az Állami Vagyonügynökség a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH által kínált vételárat túl alacsonynak tartotta, nem sikerült megállapodni. Az azt követő pályázati felhívásra elkészített, már említett 1992. októberi előkészítő tájékoztató emlékeztető („Preliminary Information Memorandum“) szerint a Holderbank (azaz maga az alperes) kifejezetten lemondott az 1989. november 3-ai együttműködési szerződés alapján őt megillető, az alaptőke 51,35%-át megtestesítő 79'785 db HCM-részvényre vonatkozó elővételi jogról, ha a pályázat során kínált vételár egy bizonyos határt túllép:

„Holderbank has the pre-emptive right to purchase CEMÜ’s 51.4% stake in the Company. However, Holderbank has confirmed, in writing, that, above a specified price, they will waive their pre-emptive right” (lásd: 3. old. „Tranzakció” 2. bek.).

Az utalást arra, hogy az alperes egy bizonyos határt túllépő vételár esetén lemond elővételi jogáról, még egyszer kifejezetten megismételték az 1992. október 19-ei végleges pályázati felhívás III/E pontjában. Továbbá az 1992. október 19-ei pályázati felhívás III/D/b pontjában rögzítésre került, hogy a Breitenburger Auslandsbeteiligung GmbH egy teljes mértékben az

23

alperes irányítása alatt álló konszernvállalat („…- ez a vállalat a pályázat kiírójának legjobb tudomása szerint a Holderbank Financière Glarus AG 100%-os tulajdonában van“), és a III/G pontban rögzítették, hogy egy részvényesnek sem lehet 1/3-nál nagyobb szavazati joga (ezzel kapcsolatban lásd a fenti 7. pontot).

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, elérhető a felperes címén.

A Creditanstalt Securities Ltd. előkészítő tájékoztató emlékeztetője

(Preliminary Information Memorandum) a „Hejőcsabai Cement- és

Mészipari Rt.“-ről, 1992. októberi állapot.

17. sz. melléklet

A „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.” 1992. októberi 19-ei

privatizációs pályázatának anyagai. 40. sz. melléklet

Dr. Kocsis István, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő

Rt. [ÁPV] vezérigazgatójának Dr. Szőllősy Tamás kabinetfőnökhöz

intézett 1996. június 12-ei feljegyzése, 1. old.41. sz. melléklet

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. [ÁPV] 1996. augusztus

14-ei átadás-átvételi jegyzőkönyve, 1. old.42. sz. melléklet

25 Mivel az első pályázati felhívás ajánlatok hiányában nem járt értékelhető eredménnyel, 1993. közepén tárgyalásokra kerül sor az alperes képviselői, Andreas Pestalozzi és Bruno Johann Aerne, valamint a Környezetvédelmi Kft. képviselője, Dr. Kálmán János, között az említett hejőcsabai, és egy további, a bélapátfalvi cementgyárról. A két fél 1993. május 28-án találkozott, hogy egyezséget kössenek a következő pályázati felhíváson történő részvétel finanszírozásáról. Az 1993. május 28-án megállapodott sarokpontokat Dr. Kálmán János 1993. június 1-én faxon visszaigazolásként megküldte az alperesnek, Andreas Pestalozzi részére. Ezen első elgondolás szerint az alperes bocsátotta volna rendelkezésre a vételár 15%-át a pályázati felhíváson résztvevő Magyar Környezetvédelmi Kft.-n keresztül, és azt „or one of its affiliate“, egy a Postabank által nyújtandó hitelt, egy harmadrangú biztosítékkal biztosította volna.

24


Andreas Pestalozzi, Seestrasse 110, 8708 Männedorf tanúként

Dr. Kálmán Jánosnak az alpereshez, személyesen

A. Pestalozzihoz, intézett 1993. június 1.-ei telefaxa. 43. sz. melléklet

26 1993. augusztus 5.-én az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) közzétette a második meghívásos pályázati felhívást a hejőcsabai cementgyár 79.785 db. részvénye privatizációjára, amely a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. (HCM) teljes részvényállományának 51,36 %-át jelentette. Ebben a pályázati felhívásban is megemlítésre került – a III/F pontban –, hogy magának az alperesnek (mint a 33%-os részesedéssel rendelkező minősített kisebbségi részvényes, a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, konszern-anyavállalatának) elővételi joga volt 79'140 HCM-részvényre. 18.712 db. részvény, amely a teljes részvényállomány 12,05 %-át jelentette, a Beremendi Cement- és Mészipari Rt. (a továbbiakban: „BCM Rt.”) tulajdonában volt. E részvények vonatkozásában az ÁVÜ – mint ahogy azt már említettük (lásd 8. pont) – visszavásárlási és továbbértékesítési joggal rendelkezett. Az Állami Vagyonügynökség 1993. augusztus 5.-ei végleges pályázati dokumentációja szerint a HCM részvényeinek 44,94%-a (nem 51,36%), ami 69.820 db. részvényt jelentett, a BCM Rt. tulajdonában lévő további 12,05% részvény, a HCM által kibocsátott kötvények valamint a társaság által használt és gazdasági tevékenységéhez szükséges, de az Állami Vagyonügynökség tulajdonában található ingatlanok és egyéb eszközök képezték a pályázati felhívás tárgyát. Egyedül az egy évvel korábban, 1992. augusztus 8-án alapított, előzőekben már említett Magyar Környezetvédelmi Kft. érdeklődött a pályázati felhívás iránt, és 1993. szeptember 3-án benyújtotta pénzügyi ajánlatát. Mivel azonban a finanszírozó bankkonzorcium egyik bankja visszalépett, a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek nem sikerült tető alá hozni a finanszírozást. Ezt követően 1993. szeptemberében lezárták a második eredménytelen pályázati felhívást.





intézett 1996. június 12-ei feljegyzése, 1. old.41. sz. melléklet



Az ÁVÜ a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“-re meghirdetett

1993. augusztus 5-ei privatizációs pályázati felhívásának végleges anyaga.

44. sz. melléklet

25

A Magyar Környezetvédelmi Kft. 1993. szeptember 3-ai pénzügyi ajánlata. 45. sz. melléklet

27 A félbeszakított pályázati felhívás után a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosai 1993. őszén további tárgyalásokat folytattak a HCM-részvények megvételének lehetséges finanszírozásáról. Ezek folyamán – mint ahogy az 1993. szeptember 14-ei kézírásos feljegyzésből (lásd: a „Proposal” /Javaslat/ c. lap 1. pontja) és az 1993. szeptember 15-ei diagramból kiderül – fontolóra vették, hogy az alperes és az Edelhoff pénzeszközt bocsátana a Környezetvédelmi Kft. rendelkezésére, vagy a Környezetvédelmi Kft.-ben történő üzletrész-szerzés vagy kölcsön formájában. B. Aerne úr a svájci „Holderbank“ Management und Beratung AG alperesi „Holderbank” logóval ellátott faxpapírjára írt 1993. december 1.-ei telefaxban megerősítette ezt a szándékot. A faxban rögzítésre került, hogy az Arcis Holdings B.V. a hejőcsabai és a bélapátfalvi cementgyár megvételét max. 2'200'000.00 CHF összeggel támogatná. Ha csak a hejőcsabai cementgyár megvétele lehetséges, akkor az Arcis Holdings B.V. hajlandó lenne 1'350’000.00 CHF összeget fizetni, és a Környezetvédelmi Kft.-nek 10 éves futamidőre és 6%-os kamatra 850'000.00 CHF kölcsönt nyújtani. Csak a bélapátfalvi cementgyár megvételére nem adna pénzt. Ez az ajánlat azonban csak egy formális, megbeszélés keretében A. Pestalozzival történő megegyezés után érvényes. Az A. Pestalozzi és Dr. Kálmán János közötti megbeszélésre 1993. december 16-án került sor. E megbeszélés alkalmából az alperes és a „Kálmán és Társai” – utóbbinál a „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosairól van szó (lásd a 4. és a 23. pontot) – megállapodtak abban, hogy a hejőcsabai és a bélapátfalvi cementgyár piaci részesedése Magyarországon nem lehet magasabb, mint 22% ill. 18%. Továbbá rögzítették, hogy ezzel teljesült az 1993. december 1.-ei faxban kikötött feltétel. Dr. Kálmán János kézzel felírta a megállapodást és azt A. Pestalozzival együtt aláírta. Az előbb említett két személy az abban foglalt ajánlat megerősítéseként ugyanígy aláírta az 1993. december 1.-ei telefaxot.


Andreas Pestalozzi, a fent említett címentanúként

A finanszírozási szerkezetet bemutató 1993. szeptember 15-ei diagram.46. sz. melléklet

Az 1993. szeptember 14-ei megbeszélésről készített „Javaslat”

(2 old.), „Menedzsment” (1 old.) és „E-loan” (2 old.) részekből álló

kézírásos feljegyzés. 47. sz. melléklet

A „Holderbank“ Management und Beratung AG által a Környezetvédelmi

Kft.-nek küldött 1993. december 1.-ei fax.48. sz. melléklet

Az alperes és a Kálmán és társai között 1993. december 16-án

létrejött megállapodás.49. sz. melléklet

26

28 Az ÁVÜ igazgatósága 1993. december 15-ei ülésén határozatot hozott, hogy elvonja a CEMÜ-től a HCM Rt. jegyzett tőkéjének 51,6%-át, valamint az egyéb vagyoni értékeket, mint kötvényeket, követeléseket és árukat (és a BCM-től elvonja a visszavásárlási és továbbértékesítési joggal terhelt részvénycsomagot), mert a CEMÜ-t fel akarták számolni. Kétszeri eredménytelen pályázati felhívás után az ÁVÜ-nek az 1992. évi LIV sz. törvény alapján jogában állt, hogy további hivatalos pályázati felhívás nélkül megpróbálja a megfelelő vagyoni javakat szabadon privatizálni. 1993. december 31.-el/1994. január 1.-el a CEMÜ helyett az ÁVÜ lett a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt“ (HCM) részvényeinek tulajdonosa. Erről az ÁVÜ megbízásából a Creditanstalt Securities Ltd. – ahol Kövér József foglalkozott a HCM Rt. privatizációja folyamatával – 1994. január 17-én faxban értesítette az alperest. Az új helyzetre való tekintettel a Creditanstalt Securities Ltd. a következő hét folyamán találkozót kezdeményezett az alperessel mint kisebbségi részvényessel. Mint ahogy az a Creditanstalt Securities Ltd. által az alpereshez intézett 1994. január 31-ei faxból kiderül, 1994. január 17.-én ténylegesen sor is került az alperessel kezdeményezett találkozóra, melyen az alperes részéről A. Pestalozzi vett részt. Ő az 1994. január 31-ei visszaigazoló faxnak megfelelően e megbeszélés alkalmából azt közölte a Creditanstalt Securities Ltd.-vel, hogy az alperes a magyar befektetőkkel közösen javaslatot készít a hejőcsabai és a bélapátfalvi cementgyárra. Az alperessel folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan az ÁVÜ 1994. január 26-ai levelében megerősítette a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek, hogy a Magyar Környezetvédelmi Kft., vagy egy általa vezetett konzorcium 1994. február 28-ig további formális pályázati felhívás nélkül vételi ajánlatot nyújthat be a HCM részvényei és eszközei megvásárlására. Kicsit később az ÁVÜ pontosításként utalt arra, hogy egy ajánlattevő a HCM alapszabálya IX.2.2 cikkelye miatt a részvénytöbbséggel nem tudja megszerezni a szavazatok többségét a HCM-nél, mert az alapszabály tartalmazza a szavazati jog a részvények max. 1/3-ára történő korlátozását (lásd az 1993. augusztus 5-ei pályázati felhívás III/H pontja: „Bidders recognize that under Article IX. Section 2.2 of HCM’s Deed of Association each share represents one vote, but no shareholder may hold more votes than third of the shares issued. Consequently, any bidder that wishes to acquire 51.36% of the voting rights by purchasing 51.36% of the share packet can submit joint bids with other companies. In such case, bids must include the names of joint bidders and the ratios of their interest.”)



Az MNB Devizaellenőrzési Osztályának 1996. január 5-ei jegyzőkönyve,

a fordítás 7. oldala38. sz. melléklet



intézett 1996. június 12-ei feljegyzése, 1.-2. old.41. sz. melléklet

27



Az ÁVÜ a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“-re meghirdetett1993. augusztus 5-ei privatizációs pályázati felhívásának végleges anyaga.

44. sz. mellékletA Creditanstalt Securities Ltd. által az alpereshez intézett 1994. január 17-ei fax.

50. sz. mellékletAz ÁVÜ a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez intézett 1994. január 26-ai

levele a melléklettel együtt (bankgarancia-nyilatkozat). 51. sz. melléklet

A Creditanstalt Securities Ltd. által az alpereshez intézett 1994. január 31-ei fax.52. sz. melléklet

29 Mint ahogy azt az előző pontban említettem, az ÁVÜ 1993. december 31-el/1994. január 1-el a CEMÜ helyett nem csak a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“ (HCM) részvényeinek, hanem a gyárral kapcsolatos eszközvagyon (eszközök, lásd a fenti 7. pontot) tulajdonosa is lett. 1993. december 31-én a „Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.“ (HCM) által bérelt eszközvagyon is az ÁVÜ tulajdonába került. Az ÁVÜ és a HCM között létrejött eszközbérleti szerződést mind az idő, mind a tartalom vonatkozásában újra kellett tárgyalni. Ahogy az ÁVÜ a HCM-hez intézett 1994. március 3-ai leveléből – melyhez csatolták az aláírható új bérleti szerződéseket – kiderül, az ÁVÜ „a Holderbank képviselőjével egyetértésben“ előkészítette a szerződés meghosszabbításáról szóló megállapodást. A bérleti szerződést tartalmilag úgy módosították, hogy a csak bérelt eszközök a 3. pont értelmében a bérleti idő lejárta után az eddigi tervektől eltérően már nem kerültek volna a HCM tulajdonába (lásd az 1988. november 1.-ei bérleti szerződés 2. pont 2. bek. 3. mondata), hanem azokat a HCM-részvényekkel együtt harmadik félnek értékesíthették.

Bizonyíték: A CEMÜ és a HCM Rt. között 1988. november 1-én létrejött bérleti szerződés. 16. sz. melléklet

Az ÁVÜ és a HCM Rt. között 1994. március 3-án létrejött bérleti szerződés. 53. sz. melléklet

Az ÁVÜ a HCM Rt.-hez intézett 1994. március 3.-ai kísérőlevele.54. sz. melléklet

30 A magyar befektetők azon fáradoztak, hogy ajánlatukhoz a lehető legkedvezőbb finanszírozást hozzák össze. Erre felkínálkozott a magyar állampolgárok vagy társaságok részére fenntartott ún. E-hitel (E egzisztenciát jelent [Egzisztencia Hitel]). Az E-hitelnél egy konkurencia nélküli kedvező feltételekkel nyújtott hitelről volt szó, ugyanis az Egzisztencia Hitelről szóló 28/1991. sz. (II.21.) kormányrendelet 5. § (1) bek. értelmében magyarországi lakhellyel/székhellyel rendelkező magyar magánszemélyek és kizárólag magyar magánszemélyekből álló magyarországi székhelyű társaságok, egyéb szervezetek vehettek igénybe E-hitelt. Ezt figyelembe véve a Környezetvédelmi Kft. a részleges külföldi részesedés miatt az E-hitel

28

igénybe vételekor kiesett, mint lehetséges ajánlattevő. Az E-hitelek hosszú, 15 éves futamidejű kölcsönök voltak, amelyeknél a kölcsönt az első három évben nem kellett törleszteni, csak a kamatokat kellett fizetni. A kölcsön 7%-os éves kamata az inflációs ráta alatt volt, és a kölcsön ennek megfelelően vonzó volt (lásd a hivatkozott kormányrendelet 9. § (1) bek.). Az említett kormányrendelet 5. § (3) bek. értelmében a hitel igénybevételével megszerzett vagyonrészt a hiteladósság fennállása alatt csak a pénzintézet hozzájárulásával lehet eladni. A pénzintézet viszont csak akkor járulhat hozzá az értékesítéshez, ha az új tulajdonos megfelel a hitel felvevőjével szemben támasztott tulajdonosi feltételeknek.



Az 1992. február 21-én közzétett, az Egzisztencia Hitelről szóló 28/1991. sz.

(II.21.) kormányrendelet

55. sz. melléklet

31 Ennek láttán a magyar befektetőknek az volt a szándékuk, hogy az 1992. augusztus 8-án alapított Magyar Környezetvédelmi Kft. (lásd a fenti 4. pontot) egyedül vegye fel az E-hitelt és tegyen ajánlatot a HCM Rt. részvényeinek és eszközeinek a megvételére. Viszont a társaságok saját tőkéjére vonatkozó akkori szabályozás miatt („Capital Adequancy”) korlátozva volt az egy társaság által felvehető kölcsön összege. A szóba jövő 1'700'000'000.00 Ft (kb. 14 M CHF) összegű lehetséges hitelkeret rendelkezésre bocsátása a Magyar Környezetvédelmi Kft. saját tőkéje alapján e rendelkezés miatt nem volt lehetséges, ezért a finanszírozásban érdekelt bank, az Agrobank Rt. nem fogadott el a Magyar Környezetvédelmi Kft. személyében csak egy felelőst. A saját tőkére vonatkozó akkor érvényes szabályozás betartására a „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosai közösségében részt vevő 20 magyar magánszemély 1994. február 1.-én megalapította az öt további, a 4. pontban hivatkozott társaságot. A több társaság által benyújtott ajánlatnak ezen felül az volt az előnye, hogy így nem érvényesült a szavazati jognak a részvények 1/3-ára történő már említett korlátozása (ezzel kapcsolatosan lásd a 28.pont végét).




a fordítás 7. oldala

38. sz. melléklet

32 Miután 1994. február 1-én megalapították az öt további társaságot és a hat társaságból álló konzorcium már előkészítette ajánlatát, az alábbiakban felsorolt aláírók a svájci Jonaban, az alperes székhelyén 1994. február 7-én egy ún. Shareholders’ Agreement elnevezésű szerződést kötöttek azzal a céllal, hogy a Környezetvédelmi Kft. anyagilag támogatja a felperest és öt konzorciumi társát. A szerződés aláírói voltak:

29

– az osztrák Lobbe Beteiligungs AG nevében Ernst Jürgen Thomas és Dietmar Kulturer;

– az Arcis Holdings N.V., az alperes egyik holland konszernvállalata, amelynek többek között Pierre F. Haesler és Andreas Pestalozzi, valamint a megállapodást aláíró Bruno Aerne voltak az igazgatói;

– Dr. Kálmán János saját nevében;

– a Környezetvédelmi Kft., mely nevében Dr. Kálmán János, mint ügyvezető igazgató írta alá a szerződést;

– az 1992. augusztus 8-án alapított Magyar Környezetvédelmi Kft., a felperessel a későbbiekben egyesült egyik társaság, mely nevében Dr. Kálmán János, mint önálló cégjegyzésre jogosult ügyvezető igazgató írta alá a szerződést. Ezzel egyidejűleg a Magyar Környezetvédelmi Kft. a megállapodás 1.1 pontja értelmében a rajta kívül további öt, 1994. február 1.-én alapított társaságból álló konzorcium vezetője volt (lásd: a „konzorcium” meghatározását);

– a további öt, 1994. február 1.-én alapított társaság (a „Kálmán és Társai Kft.” még „Borsodbeton Kft.“ néven működött, lásd a fenti 3. pontot), melyek nevében az 1994. február 7-ei megállapodás keretében a Magyar Környezetvédelmi Kft. lépett fel, mint a felek a szerződés aláírásával meghatalmazott képviselője;

és

– a 4. és 23. pontban említett „Kálmán és Társai” közös üzletrész magánszemély tulajdonosai, amely a megállapodás 1.1. pontjában található meghatározás szerint a felperes valamint a vele egyesült öt társaság és egyidejűleg a Környezetvédelmi Kft. 50%-os üzletrészének tulajdonosa volt. Ezáltal magukat a magyar magánszemélyeket is közvetlenül a közös üzletrész-tulajdonosi közösségen keresztül, és nem csak a jogi személyeken keresztül, amelyekben közvetetten üzletrésszel rendelkeztek, szerződő félként bevonták a Shareholders’ Agreement-be. A megállapodást a „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosai nevében közösen megválasztott képviselőjük, Dr. Kálmán János, írta alá.



Az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement.56. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. 1994. július 16-ai cégkivonata.57. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. 2005. október 6-ai cégkivonata.58. sz. melléklet

30

33 A preambulum szerint a felek kötelezettséget vállaltak, hogy megállapodást kötnek, amely alapján a konzorcium az E-hitelrendszer keretében pénzt vesz fel, és ezt a pénzt Hejőcsaba és Bélapátfalva az Állami Vagyonügynökségtől történő megvételére fordítja (vesd össze: preambulum 1. bek.). A preambulum 2. bekezdése értelmében a felperes és a vele egyesült társaságok konzorciumként (a preambulumban „construction” szerepel, ez helyesen, mint pl. az 1.1 pontban „konzorcium”) 1994. február 28-ig ajánlatot tesznek ÁVÜ-nek (angolul „SPA” megnevezéssel szerepelt) HCM Rt.-re és a bélapátfalvi cementgyárra. A megállapodás 4.3 pontja értelmében a konzorcium jelölhette a HCM igazgatósági tagjainak a felét. A vételár megfizetéséhez a felperes és a vele egyesült társaságok a megállapodás 8.1 pontja szerint egyrészt felveszik a kifejezetten magyar befektetők számára az előbb már említett kedvező feltételekkel felkínált E-hitelt, másrészt igénybe veszik az előbb említett Környezetvédelmi Kft. pénzügyi segítségét. A Környezetvédelmi Kft. ezzel egyidejűleg a Lobbe Beteiligungs AG-tól és az Arcis Holdings N.V.-től a megállapodás ugyanazon 8.1 pontja értelmében – évi 6%-os kamattal, az E-hitelnél még 1 %-kal kedvezőbb feltétellel – egyenként 2,2 millió CHF kölcsönt kap üzemi tőkeként. A Környezetvédelmi Kft. ezt az eszközt adósságszolgálat céljából a konzorcium rendelkezésre bocsátja (vesd össze: a megállapodás 7.1 pontja), és a konzorcium a bevételeit átengedi a Környezetvédelmi Kft.-nek (vesd össze: a megállapodás 7.2 pontja). Az ehhez szükséges eszközök megszerzése képezi a Környezetvédelmi Kft. feladatát ezen akvizíció keretében (vesd össze: a megállapodás 8.7 pontja). A megállapodás értelmében a konzorcium az E-hitel visszafizetése után – tehát egy olyan időpontban, amikor az E-hitelre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, hogy egy nem tisztán magyar tulajdonosokból álló társaság is lehet az E-hitellel megvásárolt részvények (és eszközök) tulajdonosa – egyesülni fog a „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosain keresztül csak félig magyar tulajdonosokból álló Környezetvédelmi Kft.-vel. A konzorciumtól megvásárolt HCM-részvények így a Környezetvédelmi Kft. tulajdonába kerülnek. Ezzel egyidejűleg a „Kálmán és Társai” közös üzletrész tulajdonosai részesedésüket 1'000'000.00 Ft. (kb. 8'000.00 CHF) jelképes áron eladják a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosainak, anélkül, hogy ezáltal változás következne be a Környezetvédelmi Kft. többségi viszonyaiban (vesd össze: a megállapodás 10.1 pontja). E folyamat tekintetében a megállapodás „Shareholders’ Agreement“-ként történő elnevezése kissé félreérthető, mert a megállapodás 1994. február 7-ei megkötésekor a szerződő feleknek még nem volt tulajdonában (közvetetten) HCM-részvény, és nem azok kezelését szándékozták szabályozni, hanem a megállapodás végső célja az volt, hogy HCM-részvények a Környezetvédelmi Kft. tulajdonába kerüljenek. A megállapodás 13.2 pontja értelmében a megállapodásra az osztrák anyagi jog alkalmazandó. Az osztrák jog szerint jelen megállapodást az ABGB 1175§§-a szerinti polgári jogi társaság társasági szerződésének kell tekinteni.



31


34 Az Arcis Holdings N.V. B. Aerne úr személyében még aznap, 1994. február 7-én egy 1994. július 15-ig érvényes garancialevélben („Letter of Guarantee“) visszavonhatatlanul megerősítette, hogy az adásvételi szerződés ÁVÜ-vel történő megkötése után első felszólításra 5 banki munkanapon belül megfizet 2'200'000.00 CHF összeget. Ezt a garancialevelet („Letter of Guarantee“) a „Holderbank“ Management und Beratung AG alperesi „Holderbank” logóval ellátott levélpapírjára írták, és a feladás helyeként „Jona” szerepelt. A garancialevél („Letter of Guarantee“) érvényességét A. Pestalozzi a „Holderbank“ Management und Beratung AG alperesi „Holderbank” logóval ellátott levélpapírján 1996. február 16-án Jonából kifejezetten megerősítette. E megerősítés eredetijét – mint ahogy az a „Holderbank“ Management und Beratung AG-nek a Környezetvédelmi Kft.-hez intézett aznapi keltezésű telefaxából kivehető – a DHL-lel Magyarországra küldték a Környezetvédelmi Kft.-nek. Ugyancsak 1994. február 7-én a Lobbe Beteiligungs AG is aláírt egy ugyanekkora összegről szóló garancialevelet („Letter of Guarantee“).

Bizonyíték: Andreas Pestalozzi, a fent említett címentanúként

Az Arcis Holdings N.V. által Környezetvédelmi Kft.-hez

intézett 1994. február 7-ei garanciavállalási levél (Letter of Guarantee)59. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. által a Környezetvédelmi Kft.-hez

intézett 1994. február 16-ai visszaigazolás60. sz. melléklet

A „Holderbank“ Management und Consulting Ltd. által

1994. február 16-án a Környezetvédelmi Kft.-hez intézett fax.61. sz. melléklet

A Lobbe Beteiligungs AG által Környezetvédelmi Kft.-hez

intézett 1994. február 7-ei garanciavállalási levél (Letter of Guarantee)62. sz. melléklet

35 Mint már említettem, az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-ben a megállapodott jogszabályválasztás alapján egy osztrák polgári jogi társaság szerepelt. Az osztrák anyagi jog szerinti polgári jogi társaság a svájci anyagi jog szerinti egyszerű társasághoz hasonlóan szerződéses jogon alapul, és arra ezáltal az egyhangúság elve a mérvadó. Ennek az a következménye, hogy az 1994. február 7-ei társasági szerződés bármilyen módosításához vagy kiegészítéséhez valamennyi szerződő fél beleegyezése szükséges lett volna (vesd össze: Peter

32

Rummel, Kommentar zum Allgemeinen bürgerlichen Gesetzbuch /Kommentár az általános polgári törvénykönyvhöz/, 2. kötet, 2. kiadás, Bécs 1992, 1175. § 6 pont [11. old.], ugyanezen szabályozás tekintetében a svájci anyagi jogban: Werner von Steiger, SPR VIII/1-ben: Handelsrecht /Cégjog/, Basel 1976, 358. old., a 14. megjegyzés után), kivéve, ha maga a társasági szerződés (jelen esetben tehát a Shareholders’ Agreement) eltérő szabályozást tartalmaz, mint pl. többségi határozatot (vesd össze: Rummel fent hivatkozott műve, 6. pont [12. old.]). A Shareholders’ Agreement tartalmazott egy ilyen speciális döntési mechanizmust, mivel a társasági szerződés kiegészítését egyedül a Környezetvédelmi Kft. összes tulajdonosának beleegyezésétől (és nem a Shareholders’ Agreement valamennyi szerződő fele tulajdonosáétól) tette függővé. A megállapodás 15. pontja ugyanis az alábbiakat rögzíti:

„Amendments to this agreement can only be executed in writing and with the consent of all shareholders of Környezetvédelmi.” („Jelen megállapodás kiegészítése csak a Környezetvédelmi Kft. valamennyi részvényesének (helyesen: üzletrész-tulajdonosának) hozzájárulásával és aláírásával érvényes.”)

A 6.1. pont a (felperes és az öt vele időközben egyesült társaság tulajdonában lévő) HCM-részvények eladását a Környezetvédelmi Kft. valamennyi részvényesének hozzájárulásától tette függővé.

„The shares of Hejőcsaba and Bélapátfalva cannot be transferred to any other person before the repayment of the E-loan in full. The issue of sale of any share in these companies shall belong to the exclusive competence of the Quotaholders Meeting of Környezetvédelmi. The sale of any of the shares in the cement factories shall require unanimous decision by the quotaholders of Környezetvédelmi.” („Hejőcsaba és Bélapátfalva részvényeit a teljes E-hitel visszafizetése előtt nem lehet más személyre átruházni. A vállalkozások részvényei eladásának kérdése a Környezetvédelmi Kft. üzletrész-tulajdonosainak kizárólagos hatáskörébe esik. A cementgyárak bármely részvényének eladásához a Környezetvédelmi Kft. üzletrész-tulajdonosainak egyhangú határozata szükséges.”)

Bizonyíték: Az 1994. február 7-ei Shareholders Agreement.56. sz. melléklet

36 Mint ahogy már említettem, az Agrobank Rt. az E-hitel több biztosítékkal történő ellátása feltételének teljesülését követően hajlandó volt 1'700'000'000.00 Ft. (kb. 14 millió svájci frank) összegű E-hitelt nyújtani a már említett kedvező feltételekkel. A felperes és öt konzorciumi partnere 1994. február 11-én megkapták az Agrobank Rt. 1994. július 15-ig érvényes írásos hitelígérvényét, amelyben a bank kötelezettséget vállalt, hogy a pályázati eljárás során a felperes és konzorciumi társai által ajánlott 2 milliárd Ft-os vételár esetén 1'700'000'000.00 Ft. E-hitelt nyújt. A hitelígérvényből továbbá kivehető, hogy a konzorciumot alkotó hat társaság az Agrobank Rt.-nek igazolta a 300'000'000.00 Ft. önerő meglétét. A hitelígérvény érvényessége 1994. július 8-án meghosszabbításra került 1994. augusztus 15-ig.

33



Az Agrobank a felperesnek és a vele időközben egyesült öt társaságnak adott

1994. február 11-ei hitelígérvénye az 1994. május 10-ei és július 8-ai

kiegészítésekkel együtt.

63. sz. melléklet

37 Az ÁVÜ 1994. február 24-én tájékoztatta Nagy Istvánt, a HCM vezérigazgatóját, hogy konkurens befektetői ajánlatokat vár. 1994. február 24-én járt le az informális határidő az privatizációs ajánlatok benyújtására. A felperes és öt konzorciumi társa 2 milliárd forint összegű ajánlatot adtak be. Az alperes – ahogy erre az ÁVÜ konkurens ajánlatokra utaló levelében említésre került – a felperes és a vele időközben egyesült társaságokon kívül egy második „saját” jelöltekből álló konzorciummal is részt vett a pályázaton. Ezen az alperes által irányított konzorcium vezetője az Ultimax Vagyonkezelő Rt. volt. A cég akkori neve Hejőcsabai Management Rt. volt. A társaság tulajdonosai és vezetői – köztük Prieszol József, egyidejűleg a Holderbank Ungarn Management Kft. (CeBeKa Vagyonkezelő Kft.) és a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője – olyan személyek voltak, akik Magyarországon együttműködtek az alperes konszernjével. A Hejőcsabai Management Rt. (Ultimax Vagyonkezelő Rt.), a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. és a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. MRP szervezete (a HCM munkavállalói érdekképviselete) 1994. március 18-án, tehát tulajdonképpen elkésve, közösen nyújtották be az 1,1 milliárd Ft-os második ajánlatot.

Bizonyíték: Prieszol József, az előzőekben említvetájékoztatást adó személyként

Dr. Izsáki Zoltán, elérhető a felperes címén


Az ÁVÜ Nagy Istvánhoz (HCM Rt) intézett 1994. február 24-ei levele.64. sz. melléklet

A felperes és öt konzorciumi társa 1994. február 28-ai vételi ajánlata.65. sz. melléklet

Az Ultimax Vagyonkezelő Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata.66. sz. melléklet

A Hejőcsabai Management Rt. (Ultimax Vagyonkezelő Rt.),

a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, a Breitenburger

Ungarn Vagyonkezelő Kft. és a Hejőcsabai Cement- és

Mészipari Rt. MRP szervezetének 1994. március 18-ai

vételi ajánlata.67. sz. melléklet

34

38 A felperes (mint ahogy a vele egyesült társaságok is) az alperes konszern viselkedését az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement megszegéseként fogták fel, mert abban a felek megállapodtak, hogy közösen vesznek részt a HCM Rt. privatizációjában oly módon, hogy a felperes konzorciuma vesz részt a privatizációs pályázaton. A konkurens ajánlat benyújtása ellentétben állt az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement céljával és szellemével. Azonban a felperes (és öt konzorciumi társa) a békersség kedvéért inkább eltekintett jogi lépések megtételétől.



39 A liechtensteini székhelyű Pertasco Finance Trust Reg., egy 100%-ban a Környezetvédelmi Kft. tulajdonában álló társaság (lásd: 23. pont) 1994. március 17-én további 2 millió CHF kölcsönt nyújtott a Környezetvédelmi Kft.-nek, amely nem képezte az 1994. február 7-ei megállapodás tárgyát. A Pertasco Finance Trust Reg. bevonása Bruno Aerne úr ötlete volt, és ő volt a kapcsolattartó ezzel a céggel. Ezen okból kifolyólag a kölcsönnyújtást sem a Pertasco Finance Trust Reg., hanem B. Aerne úron keresztül a „Holderbank Management und Consulting AG“ közölte 1994. március 25-én faxban a Környezetvédelmi Kft.-vel. Egyidejűleg B. Aerne úr kérte, hogy az aláírt szerződés egy példányát küldjék neki vissza. 1995. november 25-én a kölcsön hitelkeretét 5 millió CHF-re emelték.

Bizonyíték: A Pertasco Finance Trust Reg. és a Környezetvédelmi Kft. között

1994. március 17-én létrejött kölcsönszerződés az 1995. november 27-ei

kiegészítéssel.68. sz. melléklet

A „Holderbank“ Management und Consulting Ltd. által a

Környezetvédelmi Kft.-hez intézett 1994. március 25-ei fax.69. sz. melléklet


a fordítás 7. oldala.38. sz. melléklet

40 1994. március 21.-én mindkét ajánlat felbontásra került. A pályázatok felbontásáról közjegyzői okirat készült, amelyben rögzítették, hogy mindkét ajánlat két eredménytelen pályázati felhívás után formához nem kötött módon került benyújtásra, és a Hejőcsabai Management Rt. (Ultimax Vagyonkezelő Rt.), a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. és a HCM MRP-szervezete voltak az ellenajánlat konzorciumi partnerei (lásd a közjegyzői okirat 2. old.).

35

Bizonyíték: Az 1994. március 21.-ei közjegyzői okirat a pályázati ajánlatokról.70. sz. melléklet

41 A jegyzőkönyv szerint az ÁVÜ értékelő bizottsága 1994. március 30.-án a felperes konzorciumának az ajánlatát jobbnak értékelte, mint az alperes konszernhez számítandó konzorcium ajánlatát. A felperes és a vele egyesült társaságok a részvényeket a névérték 187%-án (szemben az alperes konszernhez számítandó konzorcium 120%-os ajánlatával), az eszközöket és a kötvényeket a könyv szerinti érték 51%-án (szemben az alperes konszernhez számítandó konzorcium 11%-os ajánlatával) akarták megvenni. A felperes és 5 konzorciumi partnere által ajánlott vételár vélhetően az alperes által megjelölt határ felett volt, melyből kifolyólag az alperes elővételi jogát az általa arról való lemondás következtében nem gyakorolhatta.


ÁVÜ értékelő bizottsága 1994. március 30.-ai jegyzőkönyve.71. sz. melléklet

42 A felperes magyar konzorciumának győzelmét követően A. Pestalozzi az alperes és Dr. Kálmán János a Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjeként 1994. március 23-án Zürichben tárgyaltak további közös eljárásmódjukról a magyar cementpiacon. A tanácskozás eredménye egy Dr. Kálmán János által aznap kézzel írt, az alperes és a Környezetvédelmi Kft. közötti megállapodás volt, amely többek között a 6. pontban rögzítette, hogy a felperes konzorciuma csak a „consulting Holderbank, including the actual president“ után dönthet a HCM Rt. valamennyi személyi kérdésében. A kézzel írt megállapodás 7. pontjában a továbbiakban meghatározták, hogy a magyar konzorcium a bélapátfalvi cementgyárra vonatkozó pályázati felhívás megnyerése esetén „Heidelberger and Holderbank have call right on participation and assets owned by Környezetvédelmi in Bélapátfalva“.

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, a fent említett címen

A. Pestalozzi, a fent említett címentanúként

Az alperes és a Környezetvédelmi Kft. között 1994. április 23-án

létrejött kézzel írt megállapodás és annak másolata.

72. sz. melléklet

43 A. Pestalozzi és B. Aerne 1994. július 14-én közölték a Környezetvédelmi Kft.-vel, hogy B. Aerne 1994. augusztusától új feladatot lát el a „Holderbank” részére Vietnámban, és ezért Dr. J. Fiala-Goldiger, az Arcis Holdings N.V. igazgatója, veszi át a helyét. „Holderbank“ Cement und Beton, 5301 Station Siggenthal volt Dr. J. Fiala-Goldiger levélcíme.

Bizonyíték: A. Pestalozzi, a fent említett címentanúként

36

Az Arcis Holdings N.V. a Környezetvédelmi Kft.-hez intézett

1994. július 14-ei levele.73. sz. melléklet

2. A privatizációs szerződés megkötése

44 Az ÁVÜ a felperesi konzorciumot hirdette ki a privatizációs pályázat nyertesének, és 1994. július 6-ai igazgatósági határozatában hozzájárult, hogy az ÁVÜ ügyvezetése a felperessel (és a vele időközben egyesült társaságokkal) megkösse az adásvételi szerződést. Ezt a határozatot 1994. július 13-án ill. 14-én közölték mindkét ajánlattevő konzorciummal.

Bizonyíték: Az ÁVÜ igazgatóságának 1994. július 6-ai határozata.74. sz. melléklet

Az ÁVÜ a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.

MRP-szervezetéhez intézett 1994. július 13-ai levele.75. sz. melléklet

Az ÁVÜ a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez

intézett 1994. július 14-ei levele.76. sz. melléklet

45 1994. augusztus 1-én az Agrobank további 163'424'400.00 Ft összegről szóló hitelígérvényt adott további 10.265 HCM-részvény megvételéhez, melynek megvásárlásáról a HCM dolgozói lemondtak, és melyek összesen 192.264.000 Ft-ba kerültek. Ezen hitelígérvény 1994. november 10-ig volt érvényes.

Bizonyíték: Az Agrobank Rt 1994. augusztus 1.-ei hitelígérvénye. 77. sz. melléklet

46 Az 1994. augusztus 8-ai keltezésű privatizációs adásvételi szerződés szerint a felperes és a vele egyesült társaságok az ÁVÜ tulajdonában levő HCM-részvényekből megvásároltak 69’520 db. egyenként 10'000.00 Ft névértékű részvényt, ami a HCM jegyzett tőkéjének 44,94%-át jelentette (lásd a szerződés 2.1 pontja). A részvények vételára 1'307'736’000 Ft volt, ami a névérték 187%-ának felelt meg (lásd a szerződés 2.2 pontja). Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) Nagy Istvánhoz, a HCM igazgatósága elnökéhez intézett 1995. január 24-ei levele 2. pontja értelmében az adásvételi szerződés 1994. augusztus 26-án lépett hatályba (ezzel kapcsolatban lásd a szerződés 11.2 pontját)..

Bizonyíték: Az ÁVÜ és a felperes, valamint a vele egyesült 5 társaság között

1994. augusztus 8-án létrejött adásvételi szerződés.

78. sz. melléklet

Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) Nagy Istvánhoz,

a HCM igazgatósága elnökéhez intézett 1995. január 24-ei levele.

79. sz. melléklet

37

47 A felperes és a vele egyesült társaságok a részvényeket az alábbi részarányban vásárolták meg:

Magyar Környezetvédelmi Kft.: 11.720 db

Magyar Cement Kft.(felperes): 11.700 db

Borsodcement Kft.: 11.700 db

Alfacement Kft.: 11.600 db

Kálmán és Társai Kft.: . 11.400 db

Bélacement Kft.: 11.700 db

Bizonyíték: Az ÁVÜ 1994. október 11-ei igazolása a részvények megvételéről. 80. sz. melléklet

48 A szerződés értelmében a felperes és öt konzorciumi partnere kötelezettséget vállaltak, hogy ajánlatot tesznek a nem az ÁVÜ, hanem a BCM Rt. tulajdonában levő, a HCM jegyzett tőkéjének további 12,05%-át megtestesítő részvények megvételére (lásd a szerződés 3.1 pontja, valamint a felperes és öt konzorciumi partnere és a BCM Rt. között 1994. november 2-án létrejött szerződés). A felperes és öt konzorciumi partnere így a HCM 56,99%-os többségi részvénycsomagját vették meg.



78. sz. mellékletA felperes (és a vele egyesült társaságok) valamint a Beremendi Cement- és

Mészipari Rt. között 18'712 HCM-részvény adásvételéről 1994. november 2-án

létrejött szerződés.

81. sz. melléklet

49 A szerződés 6.1 a) pontja továbbá rögzíti: „A Cement- és Mészművek (a továbbiakban: CEMÜ) és a HCM 1988. november 1-én bérleti szerződést kötöttek, amely alapján a CEMÜ ingatlanokat, gépeket és berendezéseket (a továbbiakban együtt: eszközöket) adott bérbe a HCM-nek. Az eladó élt a számára az 1992. évi LIV. törvény 53. §-ában biztosított joggal, és 1993. december 31-ei hatállyal elvonta az eszközök tulajdonjogát a CEMÜ-től. A társaság jelenleg az eladótól bérli az eszközöket.” A szerződés 6.1 b) pontja értelmében a HCM által kibocsátott 100'000'000.00 Ft névértékű kötvény is a szerződés tárgyát képezte. Az eszközök és a kötvények együttes vételára 500'000'000.00 Ft volt (lásd a szerződés 6.3 pontja).



78. sz. melléklet

38

50 A szerződés 2.3 c) és 6.3. b) pontja szerint a felperes, valamint a vele egyesült társaságok a részvények és az eszközök vételárát nagyrészt E-hitelből fogják finanszírozni. A 2.3 c) és 6.3. b) pont értelmében a vételárat 40'000'000.00 Ft kivételével a szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül kellett megfizetni. A 40'000'000.00 Ft-ot ezzel szemben a hatályba lépésétől számított 2 munkanapon belül kellett megfizetni.



78. sz. melléklet

51 A szerződés 6.7 pontja továbbá az alábbiakat tartalmazza: „Az eladó tudomásul veszi, hogy a vevők a társaság jelen szerződéssel megvásárolt eszközeit könyv szerinti értéken felkínálják megvételre oly módon, hogy a társaság a vételárat hat év alatt egyenlő negyedéves részletekben fizeti meg a vevőknek, ….”


1994. augusztus 8-án létrejött adásvételi szerződés. .

78. sz. melléklet

52 A privatizációs szerződés 11.2 pontja az alperest megillető, a 23. pontban hivatkozott elővételi jog tekintetében az alábbiakat rögzíti: „A vevők tudomással bírnak arról, hogy a CEMÜ és a Holderbank Financiére Glarus AG (Zürcherstrasse 170, CH-8645 Jona – a továbbiakban: Holderbank) között 1989. november 3-án kötött szerződés értelmében a Holderbanknak elővételi joga van a jelen szerződés 1.2 pontjában megjelölt részvények vonatkozásában. Az eladó a szerződés aláírását követően haladéktalanul értesíti a Holderbankot a jelen szerződés alapjául szolgáló ajánlat teljes tartalmáról. Ha Holderbank e tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem él elővételi jogával, vagy arról írásban lemond, abban az esetben jelen szerződés a preambulumban megjelölt felek között az értesítés kézhezvételétől számított 16. napon, ill. ha Holderbank korábban lemond elővételi jogáról, akkor a lemondás dátumát követő napon hatályba lép. Az eladó írásban értesíti a vevőket a hatályba lépésről és annak napjáról.”

Bizonyíték: A Creditanstalt Securities Ltd. előkészítő tájékoztató emlékeztetője


Mészipari Rt.“-ről, 1992. októberi állapot.

17. sz. melléklet

Az ÁVÜ és a felperes, valamint a vele egyesült 5 társaság között


78. sz. melléklet

39

3. A Lobbe Beteiligungs AG és az Arcis Holdings N.V. által nyújtott kölcsönök

53 Az Arcis Holdings N.V. konszernvállalat 1994. augusztus 8-án megújította az eredeti, 1994. február 7-ei garancialevelet („Letter of Guarantee“). A szöveg az új határidő – 1994. szeptember 30. – kivételével ugyanaz volt. 1994. augusztus 10-én, azaz a fent említett szerződés megkötésének a hetében a Környezetvédelmi Kft. faxban tájékoztatta az alperest a privatizációs szerződésről, és emlékeztette az ezáltal esedékessé váló 2'200'000.00 CHF összegű kölcsönre. A kölcsöntartozás részletes rögzítése céljából a Lobbe AG és az Arcis Holdings N.V. 1994. augusztus 12-én az osztrák anyagi jogot kikötő kölcsönszerződéseket kötöttek a Környezetvédelmi Kft.-vel, hogy lehetővé tegyék az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement 8. pontjának teljesítését. A szerződések értelmében a Lobbe AG és az Arcis Holdings N.V. egyenként 2,2 millió CHF kölcsönt nyújt a Környezetvédelmi Kft.-nek, melyből 1'350'000.00 CHF összeget forintban és a maradék 850'000.00 CHF összeget svájci frankban kell rendelkezésre bocsátani. Ennek megfelelően kölcsönadónkként 1-1 kölcsönszerződést (Loan Agreement) kötöttek 850'000.00 CHF-ről és 1-1 átváltási kölcsönszerződést (Convertible Loan Agreement) 1'350'000.00 CHF összegről, azaz összesen négy szerződést írtak alá. Az Arcis Holdings N.V. által aláírt szerződésekben Arcis Holdings N.V.-re a teljes szerződésben „HOLDERBANK“ (és nem „Arcis“) megnevezést alkalmazták, és azokat a kölcsönt adó (A. Pestalozzi és Jan Fiala-Goldiger) írta alá a „For and on behalf of HOLDERBANK“ (Holderbank részéről és nevében) megnevezésnél.

Bizonyíték: A. Pestalozzi, a fent említett címentanúként

Az Arcis Holdings N.V. a Környezetvédelmi Kft.-hez intézett

1994. augusztus 8-ai garancialevele /Letter of Guarantee/.82. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. az alpereshez intézett 1994. augusztus 10-ei levele. 83. sz. melléklet

A Lobbe Beteiligungs AG és a Környezetvédelmi Kft. között 1994.

augusztus 12-én létrejött Loan Agreement/Convertible Loan Agreement.84. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. (“HOLDERBANK”) és a Környezetvédelmi Kft.

között 1994. augusztus 12-én létrejött Loan Agreement/Convertible

Loan Agreement85. sz. melléklet

54 A Környezetvédelmi Kft. felé történő átutalás teljesítéséhez az Arcis Holding N.V. 1994. szeptember 21-én „Általános Devizaszámla-szerződést“ kötött az Agrobank Rt.-vel. Az Arcis Holdings N.V. levelezési címeként a szerződés első oldalán „Zürcherstr. 170, CH-8645 Jona, Dr. J. Fiala kezéhez“ került feltüntetésre.

40

Bizonyíték: Az Agrobank Rt. és az Arcis Holdings N.V. között 1994. szeptember 21-én kötött

Általános Devizaszámla-szerződés

86. sz. melléklet

55 Bár a két kölcsönszerződés 6. pontjában foglalt, a kölcsönnyújtás tekintetében megállapodott előfeltételek, főképp az MNB 94/2282 és 94/2283 sz. engedélye 1994. június 29-óta teljesültek (lásd: az MNB 1996. január 5-ei jegyzőkönyvének I. pontja), az Arcis Holdings N.V. – az 1994. szeptember 29.én átutalt 360.000 CHF-től eltekintve – jelentős késéssel, csak 1994. október 3. után, utalta át a Környezetvédelmi Kft.-nek az 1'840'000.00 CHF kölcsönösszeg nagyobb részét – 1994. október 7-én 360.000 CHF és 1994. október 27-én 1,480.000 CHF (630.000 CHF + 850.000 CHF) –, miután meg kellett állapítania, hogy a felperes és öt konzorciumi társa a HCM-részvények, a tárgyi eszközök és a kötvények vételárát a kölcsön visszatartása ellenére is képes volt az 1994. október 3-ai fizetési határidőre kifizetni (lásd a lenti 80/81. pont és az MNB 1996. január 5-ei jegyzőkönyvének 11/1. pontja).



Az MNB Devizaellenőrzési Osztályának 1996. január 5-ei jegyzőkönyve.38. sz. melléklet

4. A konzorciumi társak az Agrobank Rt.-vel kötött E-hitelszerződései

56 A felperes (és a vele egyesült társaságok) 1994. augusztus 18-án Miskolcon külön-külön, de ugyanazzal a tartalommal, összesen 1'536'570'000.00 Ft értékben megkötötte a 265-32001- 265-32006 ügyiratszámú E-hitelszerződéseket az Agrobankkal (a későbbi neve Mezőbank Rt. és Erste Bank Rt.). A felperes és a vele időközben egyesült társaságok az alábbi összegű hiteleket vették fel:

Magyar Környezetvédelmi Kft: 256'100'000.00 Ft.

Magyar Cement Kft. (felperes): 256'100'000.00 Ft.

Borsodcement Kft.: 256'100'000.00 Ft.

Alfacement Kft.: 256'085'000.00 Ft.

Kálmán és Társai Kft.: 256'085'000.00 Ft.

Bélacement Kft.: 256'100'000.00 Ft.

Bizonyíték: Az Agrobank Rt. és a Magyar Környezetvédelmi Kft. között

1994. augusztus 18-án létrejött hitelszerződés.

87. sz. melléklet

41

Az Agrobank Rt. és a felperes között

1994. augusztus 18-án létrejött hitelszerződés.88. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a Borsodcement Kft. között


Az Agrobank Rt. és a Alfacement Kft. között


Az Agrobank Rt. és a Kálmán és Társai Kft. között


Az Agrobank Rt. és a Bélacement Kft. között


57 Az adott társaságnak, mint hitelfelvevőnek nyújtott kölcsönért az egyes E-hitelszerződésekben a többi öt társaság, valamint a Környezetvédelmi Kft. vállalt kölcsönösen készfizető kezességet. Az E-hitelszerződések 14.2 pontja szerint a többi megnevezett biztosíték mellett a HCM által nyújtandó garanciák is az E-hitelszerződések biztosítékaihoz tartoztak:

„A kölcsönfelvevő kötelezettséget vállal, hogy a HCM Rt. igazgatósági ülésein és közgyűlésein a hitel és járulékai visszafizetése biztosítékainak a kérdését a napirendre tűzeti, és arra szavaz, hogy

- a HCM Rt. tulajdonában található ingatlanokra, tárgyi eszközökre a hitel összege és járulékai erejéig jegyezzenek be zálogjogot és jelzálogot a bank javára. A jelzálogszerződés jelen szerződés 7. sz. mellékletét képezi. A zálogszerződés jelen szerződés 9. sz. mellékletét képezi,

- a HCM Rt. alapítson zálogjogot a bank javára a 12. sz. mellékletben felsorolt beruházásaira. A zálogszerződés jelen szerződés 11. sz. mellékletét képezi,

- a HCM Rt. adjon meghatalmazást a banknak, hogy a biztosítási díjat a biztosítási szerződésben foglalt fizetési ütemezésnek megfelelően a bank fizesse helyette a számlájáról,

- a HCM Rt. vállaljon készfizető kezességet a kölcsönfelvevő által felvett hitel és járulékai erejéig. A bank és a kezes között létrejött készfizető kezesi szerződés jelen szerződés 17. sz. mellékletét képezi.).”



87. sz. melléklet

42











58 Az E-hitelszerződések megkötésével egyidejűleg a felperes és az öt vele egyesült társaság biztosítéki szerződéseket is kötöttek az Agrobank Rt.-vel, köztük többek között a két kézizálog-szerződést (a szó szerinti magyar fordításban „óvadéki szerződések”) az ÁVÜ-től megvásárolt részvényekre (az E-hitelszerződések 10. sz. melléklete) és a Beremendi CM Rt.-től még megvásárolandó részvényekre (az E-hitelszerződések 10/a sz. melléklete) (ezzel kapcsolatban lásd: az E-hitelszerződések 14.3. pontja). Ezek alapján a felperes és az öt vele egyesült társaság az általuk megvett HCM-részvénycsomagot kézizálogként átadták az Agrobank Rt.-nek – egy nagyon tőkeerős és a pénzintézetnél történő letétbe helyezés előírásait figyelembe vevő bizalmi személynek. A kézizálog-szerződések – ezt a magyar anyagi jog óvadéki szerződésnek nevezi – szerint az Agrobank Rt. kötelezettséget vállalt, hogy a nála letétbe helyezett értékpapírokat „gondosan és biztos helyen megőrzi” (vesd össze: a kézizálog-szerződések 3. pontja). A 6. pontban az Agrobank Rt. általi értékesítés jogával kapcsolatban a következőket rögzítették: Ha az óvadékot adó (kölcsönfelvevő) „mindenkor esedékes kötelezettségeit nem, vagy nem szerződés szerint teljesíti, abban az esetben a bank közvetlenül kielégítheti magát a letétbe helyezett tárgyból. A kielégítés a kielégítés napján érvényes árfolyamon történik. Ha a kapott ellenérték nem fedezi a követelést, a bank az óvadék által nem fedezett különbözetet lejárt és vissza nem fizetett követelésként kezeli”. A kézizálog-szerződések 9. pontja értelmében „a letétbe helyezett tárgyat ill. annak fel nem használt részét (…) vissza kell adni, ha a bank követelése az elsődleges jogügyletből teljesül” . Az említett elsődleges jogügyletnél a kézizálog-szerződések 1. pontja értelmében az E-hitelről van szó.

Bizonyíték: A megvásárolt ill. megvásárolandó HCM-részvényekről az

Agrobank Rt. és a Magyar Környezetvédelmi Kft. között

1994. augusztus 18-án létrejött két kézizálog-szerződés. 93. sz. melléklet

43

A megvásárolt ill. megvásárolandó HCM-részvényekről az

Agrobank Rt. és a felperes között 1994. augusztus 18-án

létrejött két kézizálog-szerződés.

94. sz. mellékletA megvásárolt ill. megvásárolandó HCM-részvényekről az

Agrobank Rt. és a Borsodcement Kft. között

1994. augusztus 18-án létrejött két kézizálog-szerződés.


Agrobank Rt. és a Alfacement Kft. között



Agrobank Rt. és a Kálmán és Társai Kft. között



Agrobank Rt. és a Bélacement Kft. között


98. sz. melléklet

59 Az Agrobank Rt.-nél biztosítékként letétbe helyezett részvények egy részét a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság üres forgatmánnyal látta el (mint ahogy ez Svájcban is szokás, lásd: Dieter Zobl, Berner Kommentar zum ZGB /Berni kommentár a Ptk.-hoz/, Bern 1996., 901. cikkely, 80. pont [319. o.]), egy másik része a felperes és öt konzorciumi társa nevére szólt.


A HCM Rt. 000544 sz. 10'000.00 Ft névértékű névre szóló részvénye (példa) 1994.

november 4-ei állapotában, eredetileg kiállítva 1989. május 26-án. 99. sz. melléklet

60 Az E-hitelszerződések 22. pontja a biztosítékok vonatkozásában még az alábbiakat tartalmazta:

„A kölcsön fedezeteként felkínált biztosítékokat a hitel futamideje alatt a bank és a kölcsönfelvevő kölcsönös egyetértésével meg lehet változtatni.”

44



87. sz. melléklet











61 A 16. pont c) alpontja értelmében az eszközöket csak az E-hitel lejárta után értékesítik a HCM-nek:

„A bank tudomásul veszi, hogy az E-hitelből megvásárolt, a kölcsönfelvevő és a társtulajdonosok tulajdonába kerülő eszközöket a hitel futamidejének végén megvételre felkínálják a HCM Rt.-nek, és addig azokat annak bérbe adják.”



87. sz. mellékletAz Agrobank Rt. és a felperes között








45



62 Az E-hitelszerződések felmondását a 17. pont az alábbiak szerint szabályozta:

„Ha a kölcsönfelvevő megszegi vagy nem teljesíti valamelyik szerződéses kötelezettségét, az súlyos szerződésszegésnek minősül. Ha a kölcsönfelvevő tíz napnál hosszabb fizetési késedelembe esik, a bank elsősorban az ÁVÜ-vel kötött szerződésben megjelölt elővételi joggal rendelkező társtulajdonost értesíti. A bank a szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, valamennyi követelést a Ptk. 525. §-ban megjelölt okokból lejártnak tekintheti, továbbá az esedékes adósság kiegyenlítése érdekében érvényesítheti a megígért biztosítékokat.”













63 A fenti bekezdés második mondatát, amely az alperes értesítését tartalmazza, a felek 1995. február 23-án törölték a hitelszerződés szövegéből, mert az alperes és a hozzá kapcsolódó vállalatok a következő hónapokban a felperessel és öt konzorciumi társával szemben tanúsított magatartását a hitelszerződést megkötő mindkét fél törvénytelennek minősítette (lásd a lenti 94. pontot az ottani bizonyítási indítványokkal együtt).

46


5. Az alperes által 1994. augusztus 23-án beterjesztett szerződések aláírása

64 1994. augusztus 22-én, közvetlenül az alperes elővételi joga gyakorlására rendelkezésre álló idő letelte előtt Andreas Pestalozzi, az alperes közép-európai igazgatója és Patrick Sommer, az alperes belső jogtanácsosa megjelentek Magyarországon, hogy másnap, 1994. augusztus 23-án megbeszélést folytassanak Dr. Kálmán Jánossal, és aláírassák vele az alábbi három, már előkészített megállapodást. Dr. Kálmán Jánossal mindhárom szerződést mint a Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője írta alá Andreas Pestalozzi, Patrick Sommer és Dr. Izsáki Zoltán jelenlétében.

Bizonyíték: Dr. Izsáki Zoltán, a felperes címén

Dr. Kálmán János, a felperes címén


A három megállapodással – mindháromban az osztrák anyagi jogot kötötték ki – az alábbi volt a helyzet:

65 A Környezetvédelmi Kft., az angol nyelvű szerződés szövege szerint a felperesi konzorcium és a vele időközben egyesült öt társaság képviseletében, és a HCM voltak az első megállapodás szerződő felei, és a felperes, valamint az öt vele időközben egyesült társaság által az ÁVÜ-től megvásárolt eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések) képezték a szerződés tárgyát. A megállapodás 2. pontja szerint a Környezetvédelmi Kft. megvásárolta ezeket, az 1994. augusztus 8-ai adásvételi szerződés 6.1 pontjában felsorolt eszközöket. Ez az alperes által előkészített szöveg nem felelt meg a tényeknek, mert az 1994. augusztus 8-ai adásvételi szerződés 6.2 pontja szerint a felperes és a vele időközben egyesült öt társaság vásárolta meg ezeket az eszközöket. A szerződés 3. pontja értelmében a Környezetvédelmi Kft. (tehát nem az eszközöket megvásárló felperes és az öt vele egyesült társaság) „sell these assets to Hejőcsaba according to point 6.7. of the AGREEMENT with the SPA.“ („… ezeket a vagyontárgyakat az ÁVÜ-vel kötött szerződés 6.7 pontja alapján eladja Hejőcsabának [azaz a HCM-nek]” ).




1994. augusztus 8-án létrejött adásvételi szerződés. 78. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. és a HCM között 1994. augusztus 23-án

létrejött szerződés az ÁVÜ-től átvett eszközökről. 100. sz. melléklet

47

66 A második, szintén angol nyelvű megállapodás szerződő felei a Környezetvédelmi Kft. – a felperesi konzorcium és a vele időközben egyesült öt társaság lépviseletében – és az Arcis Holdings N.V., a szerződés tárgya pedig a felperes, valamint az öt vele egyesült társaság (a megállapodásban „konzorciumnak” nevezve) által a Beremendi Cement- és Mészipari Művek Rt.-től (BCM) később megvásárolandó 12,05%-os HCM-részvénycsomag volt. A szerződés többek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:

– “3. Within 30 days following the coming into force of the AGREEMENT the consortium shall make according to point 3.1 of the AGREEMENT a written offer to Beremendi Cement és Mészipari Rt., Beremend Cement and Lime Industrial Co. Ltd. (BCM) concerning the purchase of 18’712 shares owned by BCM and representing 12,05% of the shares of Hejőcsaba.” („A konzorcium a szerződés 3.1. pontjában foglaltaknak megfelelően a szerződés (az ÁVÜ-vel kötött privatizációs szerződés) hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a Beremendi Cement- és Mészipari Rt.-nek (BCM) írásos ajánlatot tenni a BCM tulajdonában levő, a HCM-részvények 12,05%-át megtestesítő 18'712 db részvényre” (a szerződés 3. pontja fordítása)).

– “4. Környezetvédelmi will purchase these shares of Hejőcsaba from BCM and transfer them immediately at the same time to Arcis at the same price as in the AGREEMENT with the SPA.”(„A Környezetvédelmi Kft. megvásárolja a BCM-től ezeket a HCM-részvényeket, és egyidejűleg átruházza őket az Arcisra az ÁVÜ-vel kötött szerződésben rögzített áron” (a szerződés 4. pontja fordítása)).

E rendelkezés értelmében tehát a Környezetvédelmi Kft. – azaz nem a felperes és az öt vele egyesült társaság – megvásárolja a Beremendi Cement és Mészipari Rt.-től a HCM-részvényeket.

– Végezetül a 6. pontban rögzítették, hogy ha a Környezetvédelmi Kft. a későbbiekben további HCM-részvényeket vásárol, abban az esetben azokat haladéktalanul tovább kell adnia az Arcisnak. Kézírással még az alábbi, mindenki által szignózott kiegészítést fűzték hozzá: „Arcis or any other company affiliate with Holderbank”.




1994. augusztus 8-án létrejött adásvételi szerződés. 78. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. és az Arcis N.V. között a

12,05%-os HCM-részvénycsomagról szóló 1994. augusztus 23-án

létrejött megállapodás. 101. sz. melléklet

48

67 A harmadik, ugyancsak angol nyelvű megállapodásban a Környezetvédelmi Kft., szintén a felperesi konzorcium és a vele időközben egyesült öt társaság képviseletében, és az Arcis Holdings N.V. volt a szerződő fél. A szerződés a felperes és öt konzorciumi partnere terhére és javára szóló szerződés keveréke volt. A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság által megvett eszközvagyon és a részvénycsomag, valamint az E-hitelből adódó kötelezettségek teljesítése képezték a szerződés tárgyát. A szerződés főbb rendelkezései (fordítással együtt) az alábbiak:

– “Management of HejőcsabaThe management of Hejőcsaba shall be lead by a Directory Board (Vorstand). Members of this Directory Board shall be one representative of ARCIS, one Representative of Környezetvédelmi and three members of the Management of Hejőcsaba.”(„Hejőcsaba menedzsmentjét igazgatóság irányítja. Az ARCIS és a Környezetvédelmi 1-1 képviselője és Hejőcsaba menedzsmentjének 3 tagja lesz az igazgatóság tagja.”)

– “Servicing of E-loan from dividendsARCIS will vote on shareholders meeting in favour of resolution that will allocate dividends inside legal and financial limitations in order to allow the Consortium to meet its obligation arising from repayment of E-loan.“(„Arcis a közgyűlésen olyan határozatot szavaz meg, amely lehetővé teszi, hogy a konzorcium az osztalékot – a törvényi és a pénzügyi lehetőségeken belül – felhalmozza, és az E-hitel törlesztésével kapcsolatos kötelezettségei teljesítésére fordítsa.”)

– „Transfer of AssetsKörnyezetvédelmi Kft. undertakes that Consortium will sell the assets currently rented by Hejőcsaba within 30 days of the sales contract with SPA comes into force to Hejőcsaba on terms defined in the sales contract with SPA.The ARCIS understands that these assets represents a guaranty to Agrobank for the repayment of E-loan and undertakes that Agrobank will have a mortgage on the assets under the agreement with SPA until the total amount of E-loan is not repaid.” („A Környezetvédelmi Kft. kötelezettséget vállal, hogy a konzorcium a Hejőcsabától jelenleg bérelt vagyontárgyakat az ÁVÜ-vel kötött szerződés hatálybalépésétől számított 30 napon belül, az ÁVÜ-vel kötött szerződésben rögzített feltételekkel eladja Hejőcsabának. Arcis egyetért azzal, hogy ezek a vagyontárgyak az E-hitel visszafizetésének garanciáját jelentik az Agrobank számára, és kötelezettséget vállal, hogy az ÁVÜ-vel kötött megállapodás alapján az Agrobank javára jelzálogot alapítanak a vagyontárgyakra az E-hitel teljes visszafizetéséig.”)

– „Transfer of shares of Hejőcsaba actually owned by BeremendKörnyezetvédelmi Kft. undertakes that Consortium will sell 12% of Hejőcsaba shares which are currently in the ownership of Beremendi Cement és Mészművek Rt. to ARCIS on the same terms on which it will be bought according to the sales contract with SPA. (…)

49

ARCIS undertakes that these shares will form a guaranty to E-loan even after the shares are passed into its ownership and Agrobank will have a lien on alienation of this shares until the E-loan is not fully repaid.”(„A Környezetvédelmi Kft. kötelezettséget vállal, hogy a konzorcium a jelenleg a Beremendi Cement- és Mészművek Rt. tulajdonában levő 12%-os Hejőcsaba részvénycsomagot ugyanazokkal a feltételekkel, amelyekkel ő azt megvette, az ÁVÜ-vel kötött adásvételi szerződésnek megfelelően eladja az Arcisnak. (…) Arcis kötelezettséget vállal, hogy ezek a részvények azt követően is az E-hitel garanciáját képezik, hogy azok a tulajdonába kerülnek, és hogy az Agrobanknak e részvények vonatkozásában elidegenítési zálogjoga van az E-hitel teljes visszafizetéséig.”)

– „Shareholding in HejőcsabaARCIS will increase its stake of shares of Hejőcsaba up to 51% and it undertakes that it will not acquire shares above 51%.Környezetvédelmi Kft. undertakes not to increase its shareholding in Hejőcsaba above 45% as long as the ARCIS will not hold the 51% majority of shares.“(„ARCIS 51%-ra növeli HCM-részvénycsomagját, és kötelezettséget vállal, hogy az 51%-os részesedésen túl nem vásárol részvényeket.

A Környezetvédelmi Kft. kötelezettséget vállal, hogy HCM-beli 51%-os részesedét nem növeli addig, amíg ARCIS nem szerzi meg a részvények 51%-át.)

– „Guaranties to AgrobankARCIS undertakes that during period of time until the total amount of E-loan is not repaid to Agrobank- the bank account of Hejőcsaba will be opened in Agrobank and at least 90 % of total turnover of Hejőcsaba will directed through this account in the case of Agrobank can offer its banking services on competitive prices.- the Agrobank will have a member in the Supervisory Board of Hejőcsaba.- will vote in favour of charging of public auditor proposed by Agrobank“(„Arcis az E-hitel Agrobank részére történő teljes visszafizetéséig terjedő időszakra az alábbi kötelezettséget vállalja:

- Hejőcsaba az Agrobanknál nyit bankszámlát, és erre a számlára kell átutalni Hejőcsaba forgalmának minimum 90%-át, ha az Agrobank megfelelő áron kínálja banki szolgáltatásait.

- Az Agrobank egy taggal képviselteti magát Hejőcsaba felügyelő bizottságában.

- Arcis megszavazza az Agrobank által ajánlott hiteles könyvvizsgáló megbízását.”)

– „Events of default If Környezetvédelmi Kft. becomes unable to meet its obligations of repayment of E-loan the ARCIS has the option to pay for these obligations and in return the consortium transfers a number of shares of Hejőcsaba which is in the same proportion as these

50

obligations to the original E-loan. (…)“(„Ha a Környezetvédelmi Kft. nincs abban a helyzetben, hogy teljesítse az E-hitel visszafizetésére vonatkozó kötelezettségeit, akkor az ARCIS-nak opciója van e kötelezettségek kiegyenlítésére, és ennek ellenében a konzorcium annyi darab HCM-részvényt ruház át az ARCIS-ra, amennyi megfelel a kiegyenlített tartozás az eredeti E-hitelhez viszonyított arányának. (…)“)

– „The right of pre-emptionARCIS declares not to exercise its pre-emption right for buying Hejőcsaba shares upon signing present agreement.“(„Jelen megállapodás aláírásával Arcis kijelenti, hogy nem kíván élni a Hejőcsaba-részvények megvásárlására vonatkozó elővételi jogával.”)

Bizonyíték: A Környezetvédelmi Kft. és az Arcis Holdings N.V. között 1994. augusztus 23-án

létrejött, az ÁVÜ-től átvett eszközökről és az E-hitelből adódó kötelezettségekről

szóló megállapodás.102. sz. melléklet

68 Továbbra sem világos, hogy miért köttette meg az alperes a fenti szerződéseket az Arcis Holdings N.V. nevű konszernvállalatával. Ugyanis az alperes az 1989. november 3-ai CEMÜ-Holderbank-szerződéssel saját maga is részesedést szerzett a HCM-ben, ezért a HCM-részvények vonatkozásában megillette az 1989. november 3-ai szerződésben kikötött elővételi jog. Ezen túlmenően nem az Arcis Holdings N.V., hanem a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH szerezte meg a HCM 33,3%-os kisebbségi üzletrészét konszernen belül az alperestől. Az ÁVÜ az 1994. augusztus 8-ai privatizációs szerződést visszaküldte az alperesnek, hogy az nyilatkozzon az őt szerződés szerint megillető elővásárlási jogról.

Bizonyíték: A Creditanstalt Securities Ltd. előkészítő tájékoztató emlékeztetője


Mészipari Rt.“-ről, 1992. októberi állapot. 17. sz. melléklet

A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (ma: Holcim

Auslandsbeteiligungs GmbH [Németország]

2006. április 19-ei cégkivonata. 19. sz. melléklet

69 Dr. Kálmán János a Környezetvédelmi Kft. nevében, mint annak ügyvezetője aláírta a három szerződést. Az aláírást megelőző megbeszélésen utalt arra, hogy a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosainak az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-hez képest fennálló ellentmondás miatt jóvá kell hagyniuk a szerződéseket. A Fővárosi Bíróság előtt folytatott 25.G.75.930/1999. sz. perben – melyben a felperes és öt konzorciumi társa az ÁPV Rt.-vel, az ÁVÜ utódjával együtt alperes volt – tanúként 2000. június 16-án az alábbiakat mondta jegyzőkönyvbe a fenti szerződések megkötésének konkrét körülményeiről:

51

„1994. augusztus 22-én a külföldi tulajdonosok képviseletében megjelent Budapesten Patrik Sommer és Andreas Pestalozzi, felhívtak, beszélni akartak velem, és másnap, azaz 1994. augusztus 23-án közölték velem, hogy szerződést akarnak kötni a per tárgyát képező eszközök értékesítéséről. Mondtam nekik, hogy a tulajdonosi megállapodás másképp rendelkezik, ehhez szükség van a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosainak a hozzájárulására. Az urak viszont azt közölték velem, hogy az ő feladtuk ennek a megállapodásnak a megkötése, és ha nem kötjük meg ezt a szerződét, a Schmidheiny-csoport élni fog a Hejőcsabai Cement- és Mészműveket érintő elővételi jogával. Vita alakult ki közöttünk, mert korábban ők is aláírták a tulajdonosi megállapodást. Végezetül az általuk kifejtett nyomás hatására aláírtam a szerződést. A magyar fél részéről rajtam kívül még jelen volt Izsáki Zoltán, a Magyar Cement Kft. ügyvezetője is. Felhívtam a figyelmét arra is, hogy ez a megállapodás így nem érvényes, mert ellentétes a tulajdonosi megállapodással.”

Ugyanis az volt a terv, hogy a Környezetvédelmi Kft. a későbbiekben egyesülne jelen per alpereseivel…“

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, a felperes címén

A 25.G.75.930/1999. sz. eljárás 2000. június 16-ai tárgyalása

jegyzőkönyvének fordítása, 4. old. 2.-3. bek. 103. sz. melléklet

„Az alperes felektől nem volt általános képviseleti meghatalmazásom, de mind a magyar, mind a külföldi tulajdonosokkal baráti kapcsolatokat ápoltam, ezért cselekedtem én bizonyos ügyekben.

Néhány ügylet elintézésére meghatalmazást kaptam.“



jegyzőkönyvének fordítása, 7. old. 3.-4. bek. 103. sz. melléklet

70 Ugyanezen tárgyalás alkalmából Dr. Kálmán Jánosné, 1994.-ben az Alfacement Kft. és a Bélacement Kft. önálló aláírási joggal rendelkező egyedüli ügyvezetője az 1994. augusztus 23-ai szerződésekkel kapcsolatosan tanúvallomást tett. A jegyzőkönyvből az alábbiak vehetőek ki:

„A bíró megmutatja a tanúnak az 1994. augusztus 23-ai megállapodást. A tanú azt állítja, hogy nem látta ezt a megállapodást. Egyébként nem beszél angolul, és ha látta is volna a megállapodást, nem értette volna, hogy mi áll abban. (…)

A tanú az alperes kérdésére: Tudomásom szerint az 1994. augusztus 23-ai szerződéssel összefüggésben nem adtam meghatalmazást tárgyalásra két cégem nevében. Ha adtam volna meghatalmazást, azt magyar nyelven tettem volna.”

52

Bizonyíték: A 25.G.75.930/1999. sz. eljárás 2000. június 16-ai tárgyalása

jegyzőkönyvének fordítása, 12. old. 4. bek. és 13. old. 1. bek.103. sz. melléklet

71 Hasonlóképpen megkérdezték ugyanazon a tárgyaláson Dr. Izsáki Zoltánt, a felperes és a Borsodcement Kft. önálló aláírási joggal rendelkező egyedüli ügyvezetőjét az 1994. augusztus 23-ai szerződésekkel kapcsolatosan. Erre vonatkozóan a jegyzőkönyv az alábbiakat tartalmazza:

„Tanú a bíró kérdésére: Nem adtunk neki (Dr. Kálmán Jánosnak) általános meghatalmazást. (…)Azután a bíró megmutatja a tanúnak az 1994. augusztus 23-ai szerződést. A tanú kijelenti, hogy ismeri a szerződést.

Tanú a bíró további kérdésére: Azt hiszem, nem hatalmaztuk meg Dr. Kálmán Jánost, hogy megkösse ezt a szerződést. Később sem, amikor tárgyalt a Hejőcsabai Cement- és Mészművekkel, rendelkezett Kálmán úr ehhez se írásos se szóbeli meghatalmazással. Ő csak szóban tájékoztatott bennünket a koncepciókról és az elképzelésekről. Nyilatkozatként rögzítem, hogy a teljes privatizációs elképzelés Dr. Kálmán Jánostól származott. Mi kockázati befektetőként voltunk bevonva, ő elmondta nekünk elképzeléseit, és ha azokat mi túl kockázatosnak tartottuk, elutasítottuk őket, ha nem, akkor elfogadtuk őket. (…)

A két általam képviselt cég nevében nem adtam általános meghatalmazást Dr. Kálmán Jánosnak. A Környezetvédelmi Kft. sem kapott tőlem meghatalmazást. Ahogy tudom, az általam képviselt cégek nevében meghatalmaztam Dr. Kálmán Jánost, hogy folytasson tárgyalásokat a Hejőcsabai Cement- és Mészművek privatizációjáról. A Dr. Kálmán Jánosnak a privatizációs tárgyalásokra adott meghatalmazás azért volt korlátozva, mert az – ahogy már említettem – kockázati befektetés volt, és úgy gondoltuk, mivel a mi pénzünket kockáztatjuk, nem akarunk neki általános meghatalmazást adni.”



jegyzőkönyvének német fordítása, 14. old. 2. bek. és 6.-8. bek.

15. old. utolsó bek., 16. old. 1. és 2. bek.103. sz. melléklet

72 Tekintettel az előbb említett három 1994. augusztus 23-ai megállapodás kötelmére rögzíteni kell, hogy Dr. Kálmán János sem a felperestől és öt konzorciumi társától, sem a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosaitól nem rendelkezett meghatalmazással. Az IPRG 126. cikkely 2. bek értelmében (vesd össze: Vischer/Huber/Oser, Internationales Vertragsrecht /Nemzetközi szerződési jog/, 2. kiadás, Bern 2000, 1034 pont [479. old.] és Keller/Girsberger, a: Zürcher Kommentar zum IPRG (Zürichi kommentár az IPRG-hez/, 2. kiadás, Zürich 2004, 126. cikkely 37. pont [1402. old.]) alkalmazandó magyar Ptk. 223. § 2. bek. szerint az általános meghatalmazás csak írásos formában érvényes. Ilyen általános meghatalmazást – mint ahogy az Dr. Kálmán János, Dr. Kálmán Jánosné és Dr. Izsáki Zoltán előbb hivatkozott vallomásából

53

kivehető – egyik előbb említett személy sem adott.


Dr. Izsáki Zoltán, a felperes címén

A Dr. Lamberg Pál /Dr. Karcsay Sándor féle magyar Ptk.

222.-223. §-a fordítása (1960)39. sz. melléklet

73 Annak tükrében, hogy Dr. Kálmán Jánosnak a szerződéseket ugyanazon a napon, amikor azokat először látta, már alá is kellett írnia, hiányzott az idő, hogy meghatalmazást kérjen. A Környezetvédelmi Kft. tehát Dr. Kálmán János személyében meghatalmazás nélküli képviselőként cselekedett, amennyiben az előbbi három megállapodás nem olyan pontokat érintett, amelyek magának a Környezetvédelmi Kft.-nek jelentettek jogokat és kötelezettségeket. A három megállapodást az alábbiak szerint kellett volna jóváhagyni:

Az első megállapodás, melynek keretében a Környezetvédelmi Kft. meghatalmazás nélküli képviselőként azt a kötelezettséget vállalta a felperes és öt konzorciumi társa nevében, hogy a Környezetvédelmi Kft. az ÁVÜ-től megvásárolja az eszközöket és azokat eladja a HCM-nek, értelemszerűen magában foglalja a konzorcium lemondó nyilatkozatát az eszközök megszerzése tekintetében. Az eszközök nem képezték az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement tárgyát. Egy ilyen lemondó nyilatkozathoz ezért szükség volt a felperes és öt konzorciumi társa jóváhagyására. Ilyen jóváhagyásra – mint ahogy az Dr. Kálmán Jánosné és Dr. Izsáki Zoltán előbb idézett vallomásából kivehető – soha nem került sor, ezért ez az első megállapodás soha nem lett jogilag kötelező érvényű.




A második, a Környezetvédelmi Kft. és az Arcis Holdings N.V. között létrejött megállapodás tartalmazta a konzorcium kötelezettségeit, hogy tegyen a BCM-nek írásbeli ajánlatot a 12,05%-os HCM-részvénycsomagra és egyidejűleg mondjon le a saját maga általi megvételről Környezetvédelmi Kft. javára, amelynek a részvényeket haladéktalanul tovább kellett értékesítenie az Arcis Holdings N.V. felé. Ez a szabályozás ellentétes az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement 6.1 és 10.1 pontjával, mely szerint a konzorcium az E-hitel teljes visszafizetéséig nem adhatta el a HCM-részvényeket harmadik félnek („to any other person”), és azok az E-hitel visszafizetését követően a konzorciumnak a Környezetvédelmi Kft.-be történő beolvadásával átszállnak a Környezetvédelmi Kft.-re. Ezen 1994. február 7-én megállapodott koncepció, melyet az említett HCM-részvényeknek az Arcis Holdings N.V. részére történő haladéktalan továbbértékesítése követett volna, módosítása a Shareholders’ Agreement 15. pontja értelmében csak a Környezetvédelmi Kft. mindhárom tulajdonosának egyhangú határozatával volt lehetséges (vesd össze: az 1994. február 7-ei Shareholders’

54

Agreement 6.1 és 10.1 és 15. pontját). A Környezetvédelmi Kft. e tekintetben is meghatalmazás nélküli képviselőként cselekedett a három tulajdonos, az Arcis Holding N.V., a Lobbe Beteiligungs AG és a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai helyett. Sem a Lobbe Beteiligungs AG (1996. június 24-ig), sem a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai (korlátlan ideig) nem hagyták jóvá ezt a második szerződést, ezért az egyhangúság hiánya miatt ez sem lett soha jogilag kötelező érvényű. A Lobbe Beteiligungs AG és többek között a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai beperelt tulajdonosainak hiányzó jóváhagyása tekintetében egy ICC választottbíróság 2002. október 18-ai jogerős ítéletében az alábbi megállapítást tette: “The arbitral Tribunal points out that there was a disagreement between ARCIS and LOBBE about the agreement concluded on August 23, 1994 by ARCIS. LOBBE refused to approve the agreement from the beginning until June 24, 1996. Claimants are not entitled to blame Defendants for the non performance of an agreement about which they fully disagreed.” (Az ICC 2002. október 18-ai ítélete, 41. old. 17. pont) („A választottbíróság kihangsúlyozza, hogy az Arcis és a Lobbe között véleménykülönbség állt fenn az Arcis által 1994. augusztus 23-án megkötött megállapodás tekintetében. Lobbe kezdettől fogva 1996. június 24-ig megtagadta a megállapodás jóváhagyását. A felpereseknek nincs joguk az alpereseknek egy olyan megállapodás nemteljesítését felróni, amellyel azok teljes mértékben nem értenek egyet.”)




Az ICC 2002. október 18-ai 9638/OLG/ESR/MS sz. ítélete.104. sz. melléklet

Ami a jóváhagyás követelményeit illeti, a helyzet a Környezetvédelmi Kft. és az Arcis Holding N.V. között létrejött harmadik megállapodás tekintetében még bonyolultabb:

-- Amennyiben ezzel a harmadik megállapodással az 1994. február 7-ei megállapodás rendelkezéseit hatályon kívül helyezték, ahhoz a megállapodás 6.1 és 15. pontja értelmében a Környezetvédelmi Kft. mindhárom tulajdonosának egyhangú határozata szükséges. Egyrészt a „Management of Hejőcsaba” című fejezet az 1994. február 7-ei megállapodás 4.3. pontjához képest változást tervezett az igazgatóság összetételében oly módon, hogy a konzorcium az ötfős igazgatóság többségére vonatkozó javaslattételi joga helyett meghatározta, hogy az igazgatóságban 1-1 tag képviseli az Arcis Holdings N.V.-t és a Környezetvédelmi Kft.-t és három a HCM menedzsmentjét. Másrészt a „Shareholding in Hejőcsaba“ és „Events of default“ című fejezetek ellentétesek voltak az 1994. február 7-ei megállapodás a második megállapodással összefüggésben már említett 6.1 és 10.1 pontjával, mert a konzorcium helyett és később a Környezetvédelmi Kft. beolvadásával az Arcis Holdings N.V. a HCM-részvények 51%-ával többségi tulajdonos lesz, és az E-hitel vissza nem fizetése esetén

55

további részvényeket vásárolhat a konzorciumtól. A három fejezet „Management of Hejőcsaba”, „Shareholding in Hejőcsaba“ és „Events of default“ vonatkozásában a Környezetvédelmi Kft. ugyancsak a három tulajdonos, az Arcis Holding N.V., Lobbe Beteiligungs AG és a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai meghatalmazás nélküli képviselőjeként járt el. Sem a Lobbe Beteiligungs AG (1996. június 24-ig), sem a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai (korlátlan ideig) nem hagyták jóvá ezeket a fejezeteket, ezért azok az egyhangúság hiánya miatt soha nem váltak jogilag kötelező érvényűvé. A Lobbe Beteiligungs AG és többek között a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai alperes tulajdonosai hiányzó jóváhagyása miatt egy ICC-választottbíróság 2002. október 18-ai jogerős ítéletében a HCM Rt.-n belüli többségi viszonyok tervezett eltolódásával kapcsolatosan az alábbi további megállapítást tette: “ARCIS signed the August 23, 1994 agreement in order to make sure that Holderbank would keep majority in HCM. ARCIS wanted to prevent Defendant 7 (sc. Környezetvédelmi Kft.) from taking control of more than 45% of the shares in HCM. LOBBE clearly disliked ARCIS’ attitude in signing the August 23, 1994 contract without their consent and declared the said contract invalid right from the beginning.” (lásd: az ICC 2002. október 8-ai ítélete 41/42. old. 17. pont) („ARCIS aláírta az 1994. augusztus 23-ai megállapodást, hogy biztosítsa a Holderbank többségi részesedését a HCM-ben. ARCIS meg akarta akadályozni az alperest abban, hogy a részvények több mint 45%-át ellenőrizze. A LOBBE-nak természetesen nem tetszett az ARCIS azon eljárása, hogy az a jóváhagyása nélkül írta alá az 1994. augusztus 23-ai szerződést, és kezdetektől fogva érvénytelennek nyilvánította az érintett szerződést.“)-- Amennyiben a Környezetvédelmi Kft. ezzel a harmadik megállapodással szerződéses értelemben harmadik fél terhére kötelezettséget vállal, a konzorcium bizonyos lépéseket fog tenni, ha a konzorciumot terhelő rendelkezésekről van szó, amelyek a konzorciumot alkotó hat társaságot csak akkor köteleznék, ha azok ezekkel a rendelkezésekkel kifejezetten egyetértettek volna. Ez a „Transfer of Assets“ fejezetet érinti, melynek tartalma (az eszközök HCM-nek történő eladása) egyidejűleg az első megállapodás tárgya volt; és a „Transfer of shares of Hejőcsaba actually owned by Beremend“ fejezetet, melynek tartalma (a 12%-os HCM-részvénycsomag eladása az Arcisnak) egyidejűleg a második megállapodás tárgya volt, és így azokhoz egyidejűleg szükség volt a Környezetvédelmi Kft. három tulajdonosának egyhangú jóváhagyására. E két fejezetet a konzorciumot alkotó hat társaság – mint ahogy Dr. Kálmán Jánosné és Dr. Izsáki Zoltán előbb hivatkozott vallomásából kivehető – soha nem hagyta jóvá, ezért azok tartalma „kerülő úton”, e harmadik megállapodáson keresztül sem vált kötelező érvényűvé a konzorcium számára.

-- A harmadik megállapodás többi rendelkezései olyan szabályozásokat tartalmaznak, amelyek egyedül az Arcis Holdings N.V.-t és a Környezetvédelmi Kft.-t érintik közvetlenül, és ehhez nincs szükség további jóváhagyásra. A rendelkezéseknek a megállapodás engedély- ill. jóváhagyásköteles fejezeteihez való viszonya nem világos, azaz nem derül ki belőlük, hogy akkor is hatályossá válnak-e, ha a többi rendelkezést nem engedélyezik, ill. nem hagyják jóvá. De végeredményben ez a kérdés nyitott maradhat.

56




Az ICC 2002. október 18-ai 9638/OLG/ESR/MS sz. ítélete.104. sz. melléklet

74 Az alperes nagyon is tudatában volt annak, hogy a HCM-részvények átruházásához a Környezetvédelmi Kft. három tulajdonosának jóváhagyására lett volna szükség. Ezért jogi képviselőjével 1995. május 17-ei levele 2. pontjában kifejezetten kifejttette az alábbiakat:

„The registration in the Share Register of each share belonging to the Consortium members should also be added that the transfer of such shares is impeded by contract law, which means that the shares of the Consortium members may be transferred only upon the unanimous decision of Környezetvédelmi Kft.” (A konzorciumi tagok mindegyik részvényének a részvénykönyvbe történő nyilvántartásához mellékelni kell, hogy a szerződés megtiltja az ilyen részvények átruházását, ami azt jelenti, hogy a konzorciumi tagok részvényeit csak a Környezetvédelmi Kft. egyhangú határozatával lehet átruházni.”)

Bizonyíték: Dr. Oppenheim Klára, az alperes jogi képviselőjének

1995. május 17-ei levele, angol nyelvű változat. 105. sz. melléklet

Dr. Oppenheim Klára, az alperes jogi képviselőjének

1995. május 17-ei levele, magyar nyelvű változat (fordítással együtt)

106. sz. melléklet

75 Az 1994. augusztus 23-ai szerződések aláírása lebegő állapotot eredményezett, mert a Környezetvédelmi Kft. három tulajdonosának még hiányzó jóváhagyása és a felperes és öt konzorciumi társa az eszközökkel kapcsolatos lemondó nyilatkozata tekintetében hiányzó beleegyezése következtében nem volt világos, hogy a szerződések valamikor hatályossá válnának-e. Ha a Környezetvédelmi Kft. három tulajdonosa és a konzorcium jóváhagyná az 1994. augusztus 23-ai három szerződést, így ez visszamenőlegesen kihatott volna a felperes és öt konzorciumi társa az Agrobank Rt.-vel kötött E-hitelszerződéseire, amelyben a felperes és öt konzorciumi társa a bérelt vagyonelemekre (eszközök) vonatkozó ajánlattételi joga a kölcsönszerződés lejártával lejárt volna (a HCM Rt. a vagyonelemeket már megvásárolta volna) (vesd össze: az 1994. augusztus 18-ai hitelszerződés 16. c. pontja). Ezen, a Környezetvédelmi Kft. három tulajdonosának az engedélye és esetlegesen a konzorcium jóváhagyása függvényében szükségessé váló módosítás következtében Andreas Pestalozzi és Dr. Kálmán János – ez utóbbi mint a Környezetvédelmi Kft. – eldöntötték, hogy Dr. Kálmán János óvatosságból tájékoztassa az Agrobank Rt.-t az esetlegesen fellépő új fejleményekről. Dr. Kálmán János 1994. augusztus 23-án tájékoztatta az Agrobank Rt. Miskolc és Hejőcsaba vonatkozásában is illetékes egri területi fiókját, és 1994. augusztus 24.-én egy Budapesten, az

57

Agrobank Rt. helyiségeiben tartott megbeszélés alkalmából a központot is. Az Agrobank Rt. központja rövid emlékeztetőben rögzítette a megbeszélés vonatkozó tartalmát, és kifejezetten utalt arra, hogy csak akkor kerül sor az 1994. augusztus 16-án (helyesen: 18-án) kötött E-hitelszerződés módosítására, ha teljesülnek a megállapodások érvényességének a feltételei, „tehát a Magyar Környezetvédelmi Kft. magyar tulajdonosai és a Környezetvédelmi Kft. taggyűlése jóváhagyja ezeket a megállapodásokat (értsd: az 1994. augusztus 23-ai megállapodásokat).” A miskolci területi fiók óvatosságból Dr. Kálmán Jánossal egyeztetve 1994. szeptember 8-ig kidolgozta egy az Agrobank Rt. miskolci területi fiókja és az egyik konzorciumi társ, a Magyar Környezetvédelmi Kft. közötti E-hitelszerződés mintáját. Ez a minta különböző pontosítások, anyagi jelentősséggel nem bíró megfogalmazásbeli módosítások és áthelyezések mellett tartalmazott néhány markáns tartalmi módosítást is az 1994. augusztus 18-án megkötött E-hitelszerződésekhez képest. Ezeknek az volt a célja, hogy javítsák az Agrobank Rt. mint hitelező pozícióját. Így az új 15.2 pont értelmében a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek további garanciát kellett volna vállalnia arra, hogy a HCM a kölcsön biztosítékául jelzálogot jegyeztet be a gyár tulajdonában található üdülőkre. A 15.3 pont ezzel szemben csak azt az új információt tartalmazta, hogy a HCM a tárgyi eszközöket elzálogosítja, amit csak a bérelt vagyonelemek a HCM részére történő eladását követően az 1994. augusztus 23-ai harmadik megállapodás „Transfer of Assets“ című fejezete 2. bekezdésével egyetértésben (lásd a 64. pontot) lehetett volna megvalósítani. (Az 1994. augusztus 18-ai szerződés 14.2 pont első gondolatjelnél írtak szerint csak az volt tervbe véve, hogy a mindenkori kölcsönfelvevő ezt a kérdést a HCM közgyűlésének a napirendjére tűzeti és megszavazza.). A minta 17. pontjában továbbá utalás történt arra arra, hogy a HCM készfizető kezességet vállal (az 1994. augusztus 18-ai szerződés 14.2 pont negyedik gondolatjelnél írtak szerint csak az volt tervbe véve, hogy a kölcsönfelvevő ezt a kérdést a HCM közgyűlésének a napirendjére tűzeti és megszavazza). A 18. c) pontban rögzítésre került, hogy a HCM fent említett vagyonelemei vételárának a részleteit (a bérleti díj bevételek helyett, lásd: az 1994. augusztus 18-ai szerződés 16. c) pontja) az Agrobank Rt.-re engedményezik. Végezetül az új 24. pontban valamennyi konzorciumi társ egyetemleges felelőssége szerepelt (a már vállalt készfizető kezesség mellett, lásd: az 1994. augusztus 18-ai szerződés 16. b) pontja, és az 1994. szeptember 8-ai szerződés 18. b) pontja). A tartalmilag új 15.2, 15.3, 17. és 18. c) pontból adódik, hogy ez a mintaszerződés csak akkor léphetett volna hatályba, ha a környezetvédelmi Kft. három tulajdonosa és a konzorcium jóváhagyta volna az 1994. augusztus 23-ai három szerződést, és azok így hatályba léptek volna. Bár bizonytalan volt, hogy ez a feltétel valaha teljesül-e, 1994. szeptember 8-án Egerben, tartalékban mellékletek nélkül aláírták a mintát. Ezen E-hitelszerződés minta óvatos jellegét mutatja az a formai rész is, hogy nincs ellátva ügyiratszámmal, hanem azon csak „…/1994” szerepelt. Ez a szerződés lett volna a többi öt konzorciumi társ kölcsönszerződésének mintája, ha jóváhagyták volna a három 1994. augusztus 23-ai szerződést. A hiányzó jóváhagyás miatt ez az 1994. szeptember 8-ai szerződésminta soha nem vált hatályossá és azt sem az Agrobank Rt. mint hitelező sem a kölcsönfelvevők nem tekintették kötelezőnek. Jellemző módon csak ez az egy szerződésminta létezik a Magyar Környezetvédelmi Kft. és az Agrobank Rt. között. A többi öt konzorciumi partnerre nincsenek szerződések, noha azokat elkészítették és az öt

58

konzorciumi társ aláírta volna, ha az 1994. szeptember 8-ai minta jogilag kötelező érvényűvé vált volna. A konzorciumi társak ugyancsak teljesítendő aláírási kötelezettsége a Dr. Kálmán János által 1994. szeptember 8-án tett és a mintaszerződéshez mellékelt nyilatkozatból ered, mely szerint Dr. Kálmán János visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, „hogy a többi öt konzorciumi társ a fenti okokból esetlegesen módosított E-hitelszerződést aláírja”.


Az Agrobank 1994. augusztus 24-ei emlékeztetője.107. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a Magyar Környezetvédelmi Kft. között

1994. augusztus 18-án létrejött hitelszerződés. 87. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. és az Arcis Holdings N.V. közötti

az ÁVÜ-től átvett eszközökről és az E-hitelből adódó

kötelezettségekről szóló 1994. augusztus 23-ai megállapodás.102. sz. melléklet


1994. szeptember 8-án létrejött kölcsönszerződés (E-hitel) mintája.108. sz. melléklet

6. Az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement kezdeményezett felülvizsgálata

76 Az 1994. augusztus 23-ai találkozó alkalmából Andreas Pestalozzi kötelezettséget vállalt, hogy összeállít egy új Shareholders’ Agreement-et, mert az 1994. augusztus 23-ai szerződések ellentétesek voltak az 1994. február 7-ei megállapodás 4.3, 6.1 és 10.1 pontjával, és így az 1994. augusztus 23-ai új szerződések az érvényes 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-beli alap hiányában jogilag nem voltak kötelező érvényűek. Ezen ígéret megvalósításakor a „Holderbank Management and Consulting Ltd.“ (a Zürcherstrasse 170, 8645 Jona/Svájc címről) 1994. szeptember 8-án Dr. P. Sommeren keresztül faxon megküldte a Környezetvédelmi Kft.-nek az új Shareholders’ Agreement szövegét. A fax fedőlapján az alábbi szöveg szerepelt: „Please find enclosed the revised Shareholder Agreement. The Original you will receive by DHL directly from Lobbe“. Az új megállapodás faxon elküldött becsatolt másolatát az Arcis Holdings N.V. nevében A. Pestalozzi és P.F. Haesler már látták és aláírták. E dokumentum bevezetőjében az Arcis Holdings N.V. az A. pontban a következőképp nevezi meg magát: „an affiliate of „Holderbank“ Financière Glaris Ltd, Switzerland“.



59

A „Holderbank Management and Consulting Ltd.“

által a Környezetvédelmi Kft.-hez intézett 1994.

szeptember 8-ai fax fedőlapja.109. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. által aláírt, keltezés

nélküli Shareholders’ Agreement.110. sz. melléklet

77 A szerződéstervezet a korábbi 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-ből indult ki, de a szerződéses zárlatok megszüntetése végett tartalmazta az 1994. augusztus 23-án aláírt szerződések valamennyi fontos pontját az alábbiak szerint:

– a felperes és az öt vele egyesült társaság által a cementgyár az ÁVÜ-től megvásárolt eszközeinek HCM felé történő értékesítése (vesd össze 19. pont),

– a felperes és az öt vele egyesült társaság által a BCM-től megvásárolt 12,05%-os HCM-részvénycsomag átruházása az Arcis Holdings N.V.-re (vesd össze 20. pont),

– az Arcis Holdings N.V. 51%-os többségi részesedésének biztosítása a III. r. alperesben (vesd össze 21. pont)



Az Arcis Holdings N.V. által aláírt, keltezés

nélküli Shareholders’ Agreement.

110. sz. melléklet

78 Tehát az új szerződéstervezet helyettesítette volna a valamennyi fél által 1994. február 7-én aláírt Shareholders Agreement-et. Ennek megfelelően a tervezet 33.1. pontjában rögzítették, hogy a felek közötti valamennyi korábbi levelezés és/vagy szóbeli vagy írásos megállapodás jelen új megállapodással hatályát veszti.

Bizonyíték: Az Arcis Holdings N.V. által aláírt, keltezés

nélküli Shareholders’ Agreement.

110. sz. melléklet

79 Ezt a szerződéstervezetet viszont végül csak az Arcis Holdings N.V. írta alá. Az 1994. február 7-ei megállapodást aláíró többi szerződő fél az új szerződéstervezet átnézése után eltekintett az aláírástól. Így a Lobbe Beteiligungs AG Dr. Kálmán Jánosnak küldött 1994. (tévesen 1995-öt írtak dátumnak) szeptember 26-ai rövid értesítésében, a kézzel írt megjegyzéseket tartalmazó tervezetet mellékelve, kifejezettet rögzítette az alábbiakat: „The remarks are from our side and as you know we never accept this draft.“ A tervezet utolsó oldalán az alábbi olvasható: „nem elfogadható – az aláírt megállapodás érvényes”. Ezt követően még 1994. október elejéig folytatták a tárgyalásokat, majd azután azokat eredmény nélkül félbeszakították. Ezért az ICC-

60

választottbíróság 2002. október 18-ai jogerős ítélete a 42. oldal tetején a 17. pontban erre vonatkozóan kifejezetten és tömören a következőket tartalmazza: „LOBBE also refused to sign the revised Shareholders’ Agreement prepared by ARCIS.“ Az új Shareholders’ Agreement szerződéstervezete soha nem vált hatályossá, az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement maradt valamennyi fél számára kötelező érvényű. Az alperes konszernje ez úton nem szerezhette meg a HCM-részvények többségét.


A Lobbe Holding GmbH & Co. Dr. Kálmán Jánosnak küldött

1995. (helyesen: 1994) szeptember 26-ai rövid értesítése.111. sz. melléklet

Az Arcis Holdings N.V. által aláírt, és a Lobbe Beteiligungs AG

kézírásos megjegyzéseivel ellátott keltezés nélküli

Shareholders Agreement.

112. sz. mellékletAz ICC 2002. október 18-ai 9638/OLG/ESR/MS sz. ítélete.

104. sz. melléklet

7. Az ÁVÜ-től megvásárolt névre szóló részvények bejegyzése a részvénykönyvbe és a BCM tulajdonában található névre szóló részvények megvétele

80 Az Agrobank Rt. 1994. október 5-én írásban közölte az ÁVÜ-vel, hogy a felperes és öt konzorciumi társa kifizették a vételárat. A teljes vételár kiegyenlítése után az ÁVÜ 1994. október 11-én kiállította a felperes és az öt vele egyesült társaság számára a névre szóló részvények a konzorciumi tagokra történő átruházásáról szóló igazolást. Az igazolás részletes adatokat tartalmaz arról, hogy melyik társaság mely HCM-részvények tulajdonosa lett. Az ÁVÜ 1995. január 31-én még egyszer kifejezetten igazolta a Magyar Környezetvédelmi Kft. részére, hogy a HCM Rt. részvényei, a tárgyi eszközök és a kötvények vételárának fizetési határideje 1994. október 3. volt. 1995. február 14-ei levelében, melyben hozzájárul ahhoz, „hogy a Miskolci Körzeti Földhivatal a felperesek közös tulajdonjogát a szerződés 4. sz. mellékletében felsorolt ingatlanok vonatkozásában a hivatkozott szerződés 6.4 pontja alapján 1994. október 3-ai hatállyal bejegyezze”, az ÁVÜ még egyszer kifejezetten megemlítette a vételár 1994. október 3-án megtörtént kifizetését. (vesd össze: a fordítás 1. old. 2.bek.)


Az Agrobank Rt. az ÁVÜ-höz intézett 1994. október 5-ei levele.113. sz. melléklet

Az ÁVÜ 1994. október 11-ei igazolása a részvények megvételéről.80. sz. melléklet

Az ÁVÜ a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez intézett

1995. január 31-ei levele.114. sz. melléklet

61

Az ÁVÜ a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez intézett

1995. február 14-ei levele.115. sz. melléklet

81 Az 1994. október 19-ei levél értelmében a HCM a felperest és az öt vele egyesült társaságot az ÁVÜ-től megvásárolt részvények vonatkozásában bejegyezte részvénykönyvébe.

Bizonyíték: A HCM 1994. október 19-ei levele.116. sz. melléklet

82 A felperes és az öt vele egyesült társaság mint vevő és a BCM mint eladó – az ÁVÜ-vel 1994. augusztus 8-án kötött privatizációs szerződés rendelkezéseivel összhangban – részvény-adásvételi szerződést kötöttek a BCM tulajdonában található 18'712 db., a HCM 12,05%-os üzletrészét megtestesítő HCM-részvény adásvételéről. A HCM 1994. december 1.-ei levele értelmében a felperest és az öt vele egyesült társaságot e részvények vonatkozásában bejegyezték a részvénykönyvbe.


A felperes (és a vele egyesült társaságok) valamint a Beremendi

Cement- és Mészipari Rt. által 18'712 HCM-részvény

adásvételéről 1994. november 2-án kötött szerződés. 81. sz. melléklet

A HCM 1994. december 1.-ei levele.117. sz. melléklet

8. A felperesek részvényesi jogainak az alperes és annak konszernvállalatai által történő korlátozása

83 Az alperes konszernje nem csak a részvényesek szintjén törekedett a HCM többségének a megszerzésére, hanem megpróbálta gyengíteni a konzorcium helyzetét. Ennek egyik eszköze a HCM blokádja volt a konzorciumi társak E-hitelszerződései 14.2 pontjában említett biztosítékok rendelkezésre bocsátása terén (lásd a fenti 55. pontot és az azt követő magyarázatot). Egy másik eszköz volt az ÁVÜ-vel 1994. augusztus 8-án kötött adásvételi szerződés 6.7 pontja szerinti a konzorciumi tagok között 6 éven keresztül hat egyenlő részletben fizetendő eszköz adásvételi szerződés megakadályozása vagy késleltetése volt (lásd a fenti 47. és a későbbi 92. pontot), hogy likviditást vonjon el a felperestől és az öt vele idő közben egyesült társaságtól. A HCM alapszabálya értelmében a mindenkori legnagyobb részvényes képviselője vezette a HCM-közgyűlését (vesd össze: a jegyzőkönyv fordítása 1. old. 4. bek. utalással a HCM alapszabály IX. fejezet 2.8 pontjára). Ennek megfelelően 1994. december 19-én Prieszol József, a 33%-os részesedéssel rendelkező Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH képviselője volt a HCM-közgyűlés levezető elnöke. Ő az 1994. december 19-ei közgyűlésen megtagadta a 3. napirendi pont „A biztosítéki és garanciavállalási szerződések jóváhagyása” és a 4. napirendi pont „A társaság és részvényesei között az eszközök bérletéről szóló szerződés jóváhagyása” megtárgyalását. Ezzel egyrészt meg tudták akadályozni a konzorcium és a HCM

62

közötti eszköz adásvételi szerződések megkötését, másrészt nem lehetett teljesíteni a konzorciumi társak E-hitelszerződéseinek 14.2 pontját. A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH konszernvállalat ezen eljárásmódjának az volt a célja, hogy elbizonytalanítsa az Agrobank Rt.-t, amely nem kapta meg a megállapodott biztosítékok egy részét, és az adósságszolgálat vonatkozásában veszélyeztetve látta a konzorcium likviditását. Ezzel az Agrobank Rt. és a konzorciumi társak közti viszony alattomos megzavarása volt a cél. A két napirendi pont meg nem tárgyalását az 1994. december 19-ei közgyűlés jegyzőkönyve szerint az alábbiakkal indokolták:

„Nagy István elnök-vezérigazgató közölte, hogy ezt a napirendi pontot az igazgatósági ülésen megtárgyalták. Az igazgatóság a közgyűlés 3. és 4. napirendi pontjával összefüggésben az alábbi határozatot hozta:

Az igazgatóság azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a Magyar Környezetvédelmi Kft. és konzorciumi társai által az 1994. december 19-ei HCM-közgyűlésen megtárgyalásra javasolt 3. és 4. napirendi pontot a közgyűlés ne tárgyalja, mert azok nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe.” (a jegyzőkönyv fordítása 23. old. 1. és 2. bek.)

„Prieszol József ismét kiemelte, hogy ezek a kérdések a törvény és az alapszabály értelmében az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, így a közgyűlés ezekről nem dönthet. Az alapszabály e tekintetben nem változott, e kérdés nem szerepelt az alapszabály megváltoztatására benyújtott javaslatok között sem. Az igazgatóságnak benyújtott és teljeskörűen megtárgyalt határozati javaslat az igazgatóság hatáskörébe esik. Ehhez a napirendi ponthoz a közgyűlésen nem volt további vita, hozzászólás és javaslat, ezért lezárta ezt a napirendi pontot és át akart térni a 4. napirendi pontra.” (a jegyzőkönyv fordítása 25. old. 4. bek.)

A vita után „Prieszol József „normális dolognak tartotta, hogy érvek és ellenérvek hangoznak el. Mindenkinek jogában áll ezeket a kérdéseket a cégbíróság előtt tisztázni. Ezzel lezárta a 3. napirendi pontot és felhívta a 4. napirendi pontot.” (a jegyzőkönyv fordítása 26. old. 5. bek.)

A 4. napirendi pont vonatkozásában „Prieszol József köszönettel fogadta az új javaslatot. Tekintettel arra, hogy ez az igazgatóság hatáskörébe tartozik, azt hivatalosan átengedte az igazgatóságnak, és megkérte az igazgatóságot, hogy a szerződés fizetési feltételeinek vonatkozásában hozza meg a szerződés teljeskörű végrehajtásához szükséges intézkedéseket.” (a jegyzőkönyv fordítása 28. old. 4. bek.)


Dr. Hansueli Heé, az alperes címén

Prieszol József, a fent említett címen


1994. augusztus 8-án létrejött adásvételi szerződés 78. sz. melléklet

A HCM 1994. december 19-ei közgyűlésének a jegyzőkönyve.118. sz. melléklet

63

84 Azért, hogy a felperes konzorciuma számára lehetővé tegyék, hogy a közgyűlés elnöke lehessen és a jövőben biztosítsák valamennyi megtárgyalandó téma megvitatását, a felperes és a négy további társaság mint eladó, a HCM-részvények vonatkozásában részvény-adásvételi szerződést kötött a Magyar Környezetvédelmi Kft.-vel mint eladóval. A tranzakcióknak az volt a célja, hogy a Magyar Környezetvédelmi Kft. legyen a HCM legnagyobb részvényese. Így annak a HCM alapszabálya IX. fejezet 2.8 pontja értelmében jogában állt kijelölni a közgyűlés elnökét (lásd: az 1994. december 19-ei jegyzőkönyv fordítása 1. old. 4. bek.).


A HCM 1994. december 19-ei közgyűlésének a jegyzőkönyve.118. sz. melléklet

85 Az alábbi társaságok első lépésben 1994. december 20-án külön-külön az alábbi névértékben adtak el HCM-részvényeket a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek:

A felperes és a Kálmán és Társai Kft. a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek részvényeket 111'000'000.00 Ft névértékben,

Bélacement Kft., Borsodcement Kft. és Alfacement Kft. a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek részvényeket 110'000'000.00 Ft névértékben

Ezáltal a Magyar Környezetvédelmi Kft. összesen 554'000'000.00 Ft névértékben vásárolt részvényeket, és 703'220'000.00 Ft névértékű részvénnyel rendelkezett, amelyek a HCM alaptőkéjének 45,27%-át testesítették meg. De mivel az alapszabály az egyes részvényesek esetében 1/3-ban korlátozta a szavazati jogokat, ezért a Magyar Környezetvédelmi Kft. részvényeiből csak 425'140'000.00 Ft névértékű részvény (= 33,33%) rendelkezett szavazati joggal. A szavazati joggal nem rendelkező részvények és azon tény következtében, hogy a többi öt konzorciumi társ 182'100'000.00 Ft névértékű részvénnyel (= 14,28%) rendelkezett, a teljes konzorciumnak 607'240'000.00 Ft névértékű részvénnyel (= 47,61%) nem volt meg az egyszerű többsége a HCM-ben. Ezért a Magyar Környezetvédelmi Kft. 1994. december 30-án második lépésben a Kálmán és Társai Kft. részére (szavazati joggal nem rendelkező) részvényeket adott el 32’020’000.00 Ft névértékben. Ezáltal a Kálmán és Társai Kft. HCM-beli részesedése 2,13%-ról 4,19%-ra (=65’040’000.00 Ft névértékű részvény) emelkedett. Ezáltal a teljes konzorcium 50,12%-os szavazati arányra tett szert (Magyar Környezetvédelmi Kft.: 441'150'000.00 Ft névértékű részvény = 33,33% és a többi öt konzorciumi társ 214'120'000.00 Ft névértékű részvény = 16,79%).


Dr. Izsáki Zoltán, a felperes címén

A felperes és a Kálmán és Társai Kft., a Bélacement Kft., a Borsodcement Kft.,

az Alfacement Kft. és a Magyar Környezetvédelmi Kft. között

1994. december 20-án létrejött részvény-adásvételi szerződés. 119. sz. melléklet

64

A Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft. között

1994. december 30-án létrejött részvény-adásvételi szerződés

32'020'000.00 Ft névértékű HCM-részvényről 120. sz. melléklet

A konzorciumi társak között az 1994. december 20-ai/30-ai

részvényeladások következtében a részesedésekben végbement

eltolódások listája.121. sz. melléklet

86 Az Agrobank Rt. 1995. január 25-én engedélyezte a fent hivatkozott részvényvásárlást a Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft. javára. A BCM-től megvásárolt részvények vonatkozásában szükség volt az Agrobank Rt. engedélyére, mert a részvényeket, mint ismert, az E-hitel biztosítékaként elzálogosították az Agrobank Rt.-nél, és az E-hitelről szóló kormányrendelet 5. § 3. bek. miatt az ÁVÜ-től megvásárolt, szintén kézizálogként letétbe helyezett részvények vonatkozásában is szükség volt a bank engedélyére (vesd össze: a szerződés alapjai, kézizálog (óvadéki) szerződések, fenti 58. pont).



Az Agrobank Rt. 1995. január 25-ei levele.122. sz. melléklet

Az 1991. február 21-ei 28/1991 (II.21.) sz. kormányrendelet.55. sz. melléklet

87 A két felperesi konzorciumi partner, a Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft. 1995. február 8-ai levelükben – melyhez mellékelték az Agrobank Rt. aznapi keltezésű a HCM-részvényekre vonatkozó letéti igazolását – kérték a HCM-et, hogy jegyezze be a részvénykönyvbe az 1994. december 20-ai/30-ai részvény-adásvételi szerződések alapján végbement változásokat. A HCM 1995. február 9-én visszaigazolta a letéti igazolás kézhezvételét

Bizonyíték: A Magyar Környezetvédelmi Kft. a HCM-hez intézett

1995. február 8-ai levele. 123. sz. melléklet

A Kálmán és Társai Kft. a HCM-hez intézett


Az Agrobank 1995. február 8-ai letéti igazolása a

HCM 1995. február 9-ei visszaigazolásával. 125. sz. melléklet

88 A HCM 1995. február 17-ei levelében mindkét felperesi konzorciumi partnerrel közölte, hogy „az igazgatóság ezt a témát a következő, február 20-ai ülés napirendi pontjaként fogja megvitatni,

65

és ekkor fog arról határozni”.

Bizonyíték: A HCM a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez és a

Kálmán és Társai Kft.-hez intézett 1995. február 17-ei levele. 126. sz. melléklet

89 A két társaság – a Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft. – jogi képviselője az ugyanazon a napon kelt válaszlevele utolsó bekezdésében felszólította a HCM-et, hogy a bejegyzést a részvénykönyvbe még az 1995. február 20-ai közgyűlés előtt végezze el.

Bizonyíték: A Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft.

HCM-hez intézett 1995. február 17-ei levele. 127. sz. melléklet

90 Ugyancsak 1995. február 17-én az alperes a Fővárosi Bíróságnál keresetet nyújtott be a felperes és az öt vele egyesült társaság, valamint az ÁVÜ ellen a köztük létrejött privatizációs szerződés semmisségének megállapítására. Az alperes a per alatt keresetét kiterjesztette az Agrobank Rt.-re, amely az ítélethozatal idején Mezőbank néven működött (lásd: az ítélet 5. old. 3. bek.). Az e keresettel összefüggésben 1996. szeptember 20-án hozott ítéletből kivehető, hogy az alperes 1995. február 17-én lényegében annak megállapítását kérte, hogy az 1994. augusztus 8-ai szerződés a jelenlegi alperes (az akkori felperes) és az ÁVÜ között jött létre, és az utóbbit kötelezzék, hogy a HCM-részvényeket ruházza át a jelenlegi alperesre (lásd a fordítás 5. old. középen). A Fővárosi Bíróság az alperes (nem gyakorolt) elővételi jogára és közvetett gazdasági érdekeltségére tekintettel (lásd a fordítás 12. old. középen) elfogadta az alperes (akkori felperes) perbeli illetékességét, de 1996. szeptember 20-án érdemben elutasította az alperes keresetét. A 8.P.21.095/1995/50. sz. elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett (lásd a későbbi 153. pontot).

Bizonyíték: A Fővárosi Bíróság 1996. szeptember 20-ai

8.P.21.095/1995/50. sz. elsőfokú ítélete (jogerős).128. sz. melléklet

91 1995. február 20-án a HCM igazgatósága még a közgyűlés kezdete előtt meghozta az 10/1995

sz. határozatát, hogy megtagadja a Magyar Környezetvédelmi Kft. és a Kálmán és Társai Kft. a

megváltozott részesedési viszonyoknak megfelelő bejegyzését a részvénykönyvbe. A

határozatot többek között azzal indokolták, hogy „a Holderbank képviselője arról tájékoztatta az

igazgatóságot, hogy a Környezetvédelmi Kft.-nek olyan szerződés van a birtokában, mely

szerint a részvények átruházásához a taggyűlés egyhangú határozata szükséges”. Az alperes

képviselője hivatkozott az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement 6.1 pontjára, melyet az

alperes részéről az Arcis Holding N.V. konszernvállalat és nem maga az alperes írt alá. A HCM

igazgatósága továbbá arról is határozott, hogy a HCM által az E-hitelért nyújtandó biztosítékok

kérdését az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utalja. Mindkét határozat gyengítette a

felperes és az öt vele egyesült társaság helyzetét. A felperes és az öt vele egyesült társaság a

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróságnál 1995. február 21-én benyújtott beadványukban

66

megfellebbezték a fenti igazgatósági határozatokat. A cégbíróság 1995. április 20-ai

határozatával elutasította a felperes és öt konzorciumi partnere keresetét. A Legfelsőbb Bíróság

1996. október 3-án, tehát majdnem másfél évvel később, új eljárás lefolytatására utasította a

cégbíróságot, minek következtében az ügyet a Miskolci Városi Bíróság hatáskörébe utalták,

amely 1997. szeptember 29-én semmisnek nyilvánította az 1995. február 20-ai igazgatósági

határozatokat. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróság 1998. január 29-én helybenhagyta

a Miskolci Városi Bíróság ítéletét, mely alapján a majd három évvel korábbi, 1995. február 20-ai

igazgatósági határozatok törvényellenesek voltak.



A HCM igazgatóságának 1995. február 20-ai 10/1995 sz. határozata. 129. sz. melléklet


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróság 1995. április 20-ai ítélete. 130. sz. melléklet

A Legfelsőbb Bíróság 1996. október 3-ai ítélete. 131. sz. melléklet

A Miskolci Városi Bíróság 1997. szeptember 19-ei ítélete. 132. sz. melléklet

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróság 1998. január 29-ei ítélete. 133. sz. melléklet

92 Ugyancsak 1995. február 20-án a HCM keresetet nyújtott be a Fővárosi Bíróságnál a felperes és az öt időközben vele egyesült társaság, valamint az ÁVÜ ellen a privatizált eszközök feletti tulajdonszerzés ügyében, miután a felek közti ezirányú tárgyalások az igazgatóság 1995. február 16-ai 9/a sz. határozata miatt, mely utalt az 1994. augusztus 23-ai jogilag nem kötelező érvényű megállapodásokra, zátonyra futottak. Az igazgatóság 9/a sz. határozatának a szövege a következő volt:

„A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. igazgatósága 7/1995. sz. (február 9.) határozatában

megfogalmazott ún. eszköz adásvételi szerződés lényeges tartalmi elemei az 1., 2. és 4. pont

vonatkozásában nem teljesültek.

Tekintettel arra, hogy a fenti kérdésekben – melyek az Rt. fontos érdekeit tartalmazzák – nem

sikerült megegyezni, az igazgatóság nem támogatja az 1995. február 20-ai keltezésű adásvételi

szerződés, engedményezési okirat és a letéti szerződés aláírását.

A felek által 1994. augusztus 23-án aláírt megállapodás alapján az igazgatóság a peres eljárás

megindítása mellett dönt. “

67

Ugyancsak az 1994. augusztus 23-ai jogilag érvénytelen szerződésekre és az 1995. február 20-

án megindított peres eljárásra hivatkozva a HCM megtagadta egy a konzorcium által 1995.

március 6-án megküldött eszközbérleti szerződés aláírását. Továbbá a HCM ugyanannak az

1995. március 20-ai levélnek a II. pontjában közölte a konzorciummal:

„Az igazgatóság 1995. február 20-ai ülésén a Holderbank jelenlévő képviselője kijelentette,

hogy a Holderbank elővételi joga megsértése miatt pert indított a konzorcium és az ÁVÜ ellen

az adásvételi szerződések semmissége megállapítása végett.”


A HCM a felperes és az öt további társaság, valamint az ÁVÜ ellen

1995. február 17-én tulajdonszerzés miatt benyújtott keresete. 134. sz. melléklet

A HCM a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez intézett


A HCM Dr. Szecskay Andráshoz, a konzorcium jogi képviselőjéhez

intézett 1995. március 20-ai levele. 136. sz. melléklet

93 Az Agrobank, a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság 1995. február 23-án jegyzőkönyvet vettek fel az E-hitelszerződésekről és azok módosításairól. A jegyzőkönyv többek között a következőket tartalmazza:

„A konzorciumi partnerek 1./ a mai napig határidőre eleget tettek az összes az ÁVÜ-vel és a bankkal szemben fennálló fizetési kötelezettségüknek.” (a hivatkozott jegyzőkönyv fordítása 1. old. 1. pont)

„… 5./ a hitelszerződések 14.2. pontja szerinti garanciavállalások engedélyezése miatt a bankkal egyeztetve kétszer összehívták a HCM közgyűlését. A HCM Rt. igazgatósága és egy társtulajdonos – törvényellenesen – megakadályozták, hogy a közgyűlés határozatokat hozzon. A konzorcium a törvényesség helyreállítása végett a cégbíróság ideiglenes intézkedését kérte.” (a hivatkozott jegyzőkönyv fordítása 2. old. 5. pont)

10./ „A jelenlevők megállapodtak abban, hogy a megkötött hitelszerződéseket az alábbiak

szerint módosítják

(…)

- a 17. pont 2. mondatát törlik.” (a hivatkozott jegyzőkönyv fordítása 3. old. 10. pont második

francia bekezdés)

68



Az Agrobank az E-hitelszerződések módosításáról

1995. február 23-án felvett jegyzőkönyve. 137. sz. melléklet

94 Az E-hitelszerződések fenti módosításának hatására az E-hitelszerződések 17. pontjának alábbi megszövegezésű 2. mondatát törölték:

„Amennyiben a kölcsönfelvevő tíz napnál hosszabb fizetési késedelembe esik, a bank elsősorban az ÁVÜ-vel kötött szerződésben megnevezett elővásárlásra jogosult társtulajdonost értesíti”.

A fent idézet rendelkezés törlésével az Agrobank Rt. elismerte a felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) azon szándékát, hogy az E-hitelszerződések 14. pont 2. pontja szerinti, a felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) és a HCM által nyújtandó biztosítékok kérdését a HCM közgyűlésén napirendre tűzeti, és mellette szavaz – mindezt az erre irányuló igyekezetet megakadályozó személy tudtával. Az Agrobank Rt. ugyanis egyidejűleg tudomásul vette, hogy az alperes egyik konszernvállalata ezt az elhatározást megakadályozta. Tekintettel erre, az Agrobank Rt. már nem tartotta helyénvalónak az alperes értesítését és az ahhoz kapcsolódó lehetőséget, hogy az alperes a felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) helyett belépjen az E-hitelbe, és ezáltal jogot szerezzen a letétbe helyezett HCM-részvényekre.













69



Az Agrobank az E-hitelszerződések módosításáról

1995. február 23-án felvett jegyzőkönyve. 137. sz. melléklet

95 A Lobbe Beteiligungs AG 1995. március 21-én levelet küldött Kálmán Jánosnak, a Környezetvédelmi Kft. akkori képviselőjének, melyben többek között az alábbiakat rögzítette:

„We repeat our opinion that for us the Shareholders Agreement dated February 7, 1994 and signed by all parties is valid“ (Megismételjük azon álláspontunkat, hogy érvényesnek tartjuk az 1994. február 7-ei keltezésű és valamennyi fél által aláírt tulajdonosi megállapodást).

„We will not approve the agreement dated August, 23 signed only by you and Arcis. This agreement is against our partnership and was not approved by the Quotaholders’ Meeting of Környezetvédelmi” (A csak Ön és az Arcis által aláírt 1994. augusztus 23-ai szerződést nem fogjuk engedélyezni. Ez a szerződés megsérti partneri kapcsolatunkat és azt a Környezetvédelmi Kft. taggyűlése nem fogadta el).

Bizonyíték: A Lobbe Beteiligungs AG a Környezetvédelmi Kft.-hez

intézett 1995. március 21-ei levele.138. sz. melléklet

96 1995. május 17-ei dátummal Dr. Oppenheim Klára ügyvéd, aki többek között az alperest is képviselte különböző magyar eljárásokban, „az Arcis Holdings N.V. (Amszterdam, Hollandia) és a Holderbank (lásd a levél 1. old.) jogi képviselőjeként” levelet küldött a HCM igazgatóságának (ezzel kapcsolatosan lásd a fenti 74. pont). Abban az alábbiakat rögzítette:

„…It is to note concerning such procedure that the Board of Directors should abide by the provisions of the Company Act and should make such inscription in the Share Register only upon satisfying itself that the new owners have duly proved their condition of shareholders („…felhívjuk az igazgatóság figyelmét arra, hogy különös figyelemmel kövesse a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásait, és csak abban az esetben végezze el a bejegyzést a részvénykönyvbe, ha meggyőződött arról, hogy az új tulajdonosok igazolták részvényesi mivoltukat.” (lásd a levél 1. old. 1. pontja)

„We assume that the acquisition of property by Consortium members from ÁVÜ was inscribed into the Share Register without the Board of Directors verifying that an endorsement legitimates each applicant for registration” (Feltételezésünk szerint az ÁVÜ konzorciumi partnerei tulajdonszerzése bejegyzésre került a részvénykönyvbe anélkül, hogy az igazgatóság a forgatmány alapján vizsgálta volna, hogy az a kérelmezőt legitimálja-e. […] „The Board of Directors is also requested to check such endorsement concerning the transfer of shares among the Consortium members, since the transfer of the title of ownership requires due endorsement“ (Ugyancsak kérjük az igazgatóságot, hogy forgatmányokat a konzorciumi partnerek egymás közötti részvényátruházása vonatkozásában is vizsgálja meg, mert a

70

tulajdonjogot csak a forgatmánnyal lehet átvenni.) (lásd a levél 1./2. old. 1. pont 2. bek.)

„…the Board of Directors is required to make a formal verification of endorsements and chains of endorsements. In addition, the Board of Directors should review whether the transfer agreement substantiating the endorsement is valid and effective or not” (Kérjük az igazgatóságot, hogy formálisan ellenőrizze a forgatmányt és a forgatmányozási láncot. Ezen kívül az igazgatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a forgatmány alapjául szolgáló átruházási szerződés érvényes és hatályos-e, vagy nem. (lásd a levél 2. old. 2. pont 2. bek.)

„Please remember that the Board of Directors is exclusively entitled and responsible for keeping the Share Register and inscribing correct data. If the Board of Directors commits any default in this respect and such default leads to damages or losses, the Board of Directors shall be liable for such damages. In order to avoid damages or losses, the Board of Directors is kindly requested to verify the inscriptions registered to date in the Share Register concerning the Consortium members, make sure that they are correct and adjust them, if necessary” (Felhívjuk a tisztelt igazgatóság figyelmét arra, hogy a részvénykönyv vezetése és a korrekt adatok feltüntetése az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe és felelősségébe tartozik. Ha az igazgatóság e tekintetben mulasztást követ el és ezáltal kárt vagy veszteséget okoz, úgy azért felel. Annak érdekében, hogy ne okozzon esetlegesen kárt vagy veszteséget, kérjük az igazgatóságot, hogy ellenőrizze a konzorciumi tagokra vonatkozó eddigi részvénykönyvi bejegyzéseket, győződjön meg azok helyességéről, és igény esetén korrigálja azokat.” (a levél 2. old. 2. pont 3. bek.)

Bizonyíték: Dr. Oppenheim Klára, az alperes jogi képviselőjeként írt 1995. május 17-ei

levele, angol és magyar nyelvű változat a fordítással együtt105. sz. melléklet

Dr. Oppenheim Klára, az alperes jogi képviselőjeként írt 1995. május 17-ei

levele, magyar nyelvű változat a fordítással együtt106. sz. melléklet

97 Annak tudatában, hogy az 1995. február 20-án hozott 10/1995 sz. határozat ingatag alapokon állt, a HCM-igazgatósága élt az 1995. május 17-ei levél által kínált lehetőséggel, hogy korlátozza a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság közreműködési jogát. A HCM igazgatósága már másnap, 1995. május 18-án reagált a levélre, és az alábbi 24/1995. sz. igazgatósági határozatot hozta:

„A HCM Rt. fő tulajdonosai között függőben lévő peres eljárás miatt szükségessé vált, hogy az

igazgatóság a részvénykönyvben a részvényeken található forgatmányok ellenőrzése nélkül

történt bejegyzéseket a részvénykönyvi bejegyzések biztonsága érdekében ellenőrizze. Ennek

érdekében kérjük a tisztelt részvényeseket, hogy részvényeiket 1995. május 29. 14.00 óráig

mutassák be, vagy tegyék lehetővé az Rt. igazgatósága képviselőinek a részvények

megtekintését.”

71

Bizonyíték: Dr. Hansueli Heé, az alperes címén

A HCM igazgatósága 1995. május 18-ai 24/1995. sz. határozata. 139. sz. melléklet

98 1995. május 29-én a HCM képviselője az Agrobank helyiségeiben, amelynél a részvényeket biztosítékként letétbe helyezték, ellenőrizte a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság részvényeit. Ennek során a HCM képviselője megállapította, hogy a felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) részvényein az utolsó bejegyzés egy üres forgatmány volt, azaz a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság az érintett részvényeken név szerint feltüntetésre került, de ezzel egyidejűleg a kölcsönszerződések 14.3. pontjában foglalt kötelezettség értelmében – mely szerint az E-hitelből megvásárolt részvényeket üres forgatmánnyal kell ellátni – üres forgatmányt is előkészítettek az értékesítés esetére (vesd össze a fenti 58. ponttól).














99 A HCM igazgatósága 1995. május 30-án meghozta 25/1995 (V. 30.) határozatát, mely szerint a felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) részvényesi mivolta a HCM-részvényeken található üres forgatmányok következtében nem állapítható meg. Az igazgatóság ezért felszólította a konzorciumi tagokat, hogy mutassanak be olyan forgatmányt, amely igazolja részvényesi mivoltukat. Addig az igazgatóság felfüggeszti a részvénykönyvi bejegyzés érvényességét és ezáltal a felperes és öt konzorciumi társa tulajdonában található 88’232 db. részvény (69'520 db. ÁVÜ-részvény + 18'712 db. BCM-részvény) valamennyi részvényesi

72

jogának gyakorlását


A HCM igazgatósága 1995. május 30-ai 25/1995. sz. határozata.140. sz. melléklet

100 Az 1995. május 31-ei közgyűlésen, mely a HCM éves rendes közgyűlése volt, a többségi részesedéssel bíró felperes az öt vele időközben egyesült társasággal együtt ennek megfelelően nem vehetett részt, és nem gyakorolhatta részvényesi jogait.


A HCM 1995. május 31-ei éves rendes közgyűlésének a jegyzőkönyve.141. sz. melléklet

101 A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság 1995. június 7-én a Miskolci Városi Bíróságon folyamatban levő 13.P.23.617/1995. sz. eljárásban keresetet nyújtott be a fenti igazgatósági határozat és a közgyűlési határozatok törvényellenességének megállapítása miatt. Az 1995. szeptember 4-ei ítéletek szerint, a bíróság hatályon kívül helyezte a megtámadott igazgatósági és közgyűlési határozatokat. A másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1995. december 14-én hatályában helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú ítéletet 1996. április 15-én – tehát majdnem egy évvel később, mialatt a konzorciumi társak részvényesi jogai blokkolva voltak – helyben hagyta. A mellékelt ítéletek megerősítik a fent bemutatott tényállást (pl. a Legfelsőbb Bíróság ítéletének 2. oldala). A Legfelsőbb Bíróság e vonatkozásban rögzíti, hogy a részvény tulajdonosát kell törvényes tulajdonosnak tekinteni, ha megszakítás nélküli átruházási lánccal igazolja jogát, akkor is, ha az utolsó átruházás egy üres forgatmány.” (a Legfelsőbb Bíróság ítéletének fordítása, 6. old. 3. bek.) Tehát a névre szóló részvény tulajdonosa az üres forgatmány alapján megszakítás nélküli átruházási lánc esetén jogosan kérheti az igazgatóságtól, hogy jegyezze be a részvények tulajdonosaként a részvénykönyvbe.” (a Legfelsőbb Bíróság ítéletének fordítása, 6. old. 4. bekezdés). Továbbá kifejezetten rögzítésre került, hogy az igazgatóság ellenőrzési joga nem terjed ki arra, hogy a névre szóló részvény átruházásának alapjául szolgáló ügyletet vizsgálja, beleavatkozzon harmadik felek jogviszonyába, vagy megítélje milyen jogügylet jött létre a szerződő felek között, vagy milyen célból jött létre az átruházás, vagy hogy az alapügylet megfelel-e a jogszabályoknak.” (a Legfelsőbb Bíróság ítéletének fordítása 7. old. 2. bek.). Végezetül a Legfelsőbb Bíróság utal arra, hogy az igazgatóságnak nincs joga felfüggeszteni a már megtörtént részvénykönyvi bejegyzés hatályát ill. a részvénykönyvben nyilvántartott részvényesek részvényesi jogait.” (a Legfelsőbb Bíróság ítéletének fordítása 7. old. 4. bek.)


A Miskolci Városi Bíróság a 13.P.23.617/1995. sz. eljárásban

1995. szeptember 4-én hozott ítélete.142. sz. melléklet

73

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1995. december 14-én

hozott Gf.22.359/1995/4. sz. ítélete. 143. sz. melléklet

A Legfelsőbb Bíróság 1996. április 15-én hozott

Gf.VII.30.482/1996/5 sz. ítélete. 144. sz. melléklet

102 1995. május 31-én az Arcis Holdings N.V. (lásd a fenti 32. pontot) keresetet nyújtott be a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság ellen egyrészt a felperes és négy további társaság mint eladó és a Magyar Környezetvédelmi Kft. mint vevő, másrészt a Magyar Környezetvédelmi Kft. mint eladó és a Kálmán és Társai Kft. mint vevő között 1994. december 20-án és 30-án kötött részvény-adásvételi szerződések semmisségének, ill. az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement 6.1 pontja állítólagos megszegésének megállapítására, mert a konzorciumi társak a 6.1 pont értelmében egymás között legfeljebb mint „any other person“ tekinthetőek, és ezért egymás között is csak a Környezetvédelmi Kft. valamennyi tulajdonosa egyhangú határozatával ruházhatnának át részvényeket (lásd a fenti 35. és 91. pontot). A Fővárosi Bíróság majd két évvel később, az 1997. április 21-ei jogerős határozatában megállapította, hogy nem illetékes, mivel a felek között létrejött Shareholders’ Agreement nemzetközi választottbírósági záradékot tartalmazott (lásd az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement 13.2 pontja).

Bizonyíték: Az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement.56. sz. melléklet

A Fővárosi Bíróság 1997. április 21-ei határozata. 145. sz. melléklet

103 A Környezetvédelmi Kft. 1995. június 19-én taggyűlést tartott. Az Arcis Holdings N.V. 1995. június 9-én a „HCB Holderbank” Cement und Beton Entsorgungsmanagement, CH-5301 Station Siggenthal faxpapírján bejelentette részvételét Dr. J. Fiala személyében. A taggyűlésen jelen voltak az Arcis Holdings N.V., a Lobbe Beteiligungs AG és a „Kálmán és Társai“ közös üzletrész tulajdonosai képviselői. A taggyűlésen hozott határozatokat az Arcis Holdings N.V. megtámadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti választottbírósága előtt.

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, a felperes címén Dr. Hansueli Hee, az alperes címén

A „HCB Holderbank” Cement und Beton Entsorgungsmanagement

a társtulajdonosoknak 1995. június 9-ei faxon küldött tájékoztatása. 146. sz. melléklet

A Környezetvédelmi Kft. 1995. június 19-ei taggyűlésének jegyzőkönyve. 147. sz. melléklet

104 Azon (a taggyűlést követően az Arcis Holdings N.V. által megtámadott) határozatok közül,

74

amelyeket a választottbíróság majdnem egy évvel később, 1996 június 17-én nem helyezett hatályon kívül (lásd az alábbi 137. pontot), a 4/1995.06.19. sz. határozat (4./5. old.) következőképp hangzik:

„The Quotaholders’ Meeting has approved, by 75% votes for (Kálmán & Partners and LOBBE) and 25% votes against (ARCIS), the following resolution:

(A) In the opinion of the Company, the Shareholders’ Agreement concluded on February 7, 1994 and attached hereto as Annex 2. is a valid and binding agreement, as opposed to the Agreement concluded on August 23, 1994 and attached hereto as Annex 3, which is invalid;

(B) The Agreements concluded in connection with the privatization of HCM Rt, in particular

(i) the Agreement concluded with SPA on August 8, 1994; and

(ii) the Agreement concluded with Agrobank Rt. on August 18, 1994 regarding e-loan;

are valid and binding contracts;

(C) The Share Sale and Purchase Agreement concluded between the members of Consortium on December 20, 1994 and December 30, 1994, are valid and binding contracts, and they are in compliance with the Agreement concluded with the SPA and the Shareholders Agreement dated February 7, 1994. Furthermore, these Agreements are not subject to approval of the Quotaholders’ Meeting of Környezetvédelmi Kft.

(D) The Quotaholders Meeting notifies Holderbank Financiere AG (“Holderbank”) as member of Környezetvédelmi Kft, that its actions regarding HCM Rt. are against interest of Környezetvédelmi Kft., and the valid and binding Shareholders’ Agreement concluded on February 7, 1994. Such actions caused damage to Környezetvédelmi Kft and the members of the Consortium. Therefore, the Quotaholders’ Meeting notifies Holderbank to stop such actions and follow the provisions of the Shareholders’ Agreement concluded on February 7, 1994.

(E) The Quotaholders Meeting call upon Holderbank to send a proposal to the Board of Directors of HCM Rt. through Breitenburger AG, as shareholder of HCM Rt. and which company is controlled by Holderbank. The petition shall contain the following:

(i) request for the acknowledgement of the Consortium members as the sharholders of HCM Rt. and registration of the Consortium’s shareholding in the Share Registry of HCM Rt. upon the notification sent by the Consortium Members to the Board of Directors of HCM Rt. on February 8, 1995;

(ii) request for the convocation of the General Meeting of HCM Rt. with the following agenda:

- the dismissal, the election, and the remuneration of the Board of

75

Directors’ Members;

- the dismissal, the election and the remuneration of the Supervisory Board Members;

- the dismissal, the election and the remuneration of the Auditor.

(F) Should Holderbank not follow the instructions hereby given by the Quotaholders’ Meeting within 30 days following the present Quotaholders’ Meeting, the General Manager is entitled to give a power of attorney to legal counsel in order to start action against Holderbank for breach of the Shareholders’ Agreement concluded on February 7, 1994.”

(“A taggyűlés 75% igen (Kálmán és Társai és Lobbe) és 25% nem (Arcis) szavazattal az alábbi határozatot hozta:

(A) A társaság álláspontja szerint érvényes és kötelező az 1994. február 7-én kötött és ide 2. sz. mellékletként csatolt Shareholders’ Agreement, szemben az 1994. augusztus 23-án kötött és ide 3. sz. mellékletként csatolt megállapodással, amely érvénytelen.

(B) A HCM Rt. privatizációjával kapcsolatban kötött szerződések, mégpedig

(i) az ÁVÜ-vel 1994. augusztus 8-án kötött megállapodás és

(ii) az Agrobank Rt.-vel az E-hitellel kapcsolatban 1994. augusztus 18-án kötött megállapodás

érvényes és kötelező szerződések.

(C) A konzorcium tagjai között 1994. december 20-án és 30-án kötött részvény-adásvételi megállapodások érvényes és kötelező szerződések, és összhangban állnak az ÁVÜ-vel kötött megállapodással és az 1994. február 7-ei keltezésű Shareholders’ Agreement-tel. Továbbá ezek a megállapodásokhoz nincs szükség a Környezetvédelmi Kft. taggyűlésének hozzájárulását.

(D) A taggyűlés tájékoztatja a Holderbank Financiére AG-t („Holderbank”), mint a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosát, hogy a HCM Rt.-vel kapcsolatos intézkedései ellentétesek a Környezetvédelmi Kft. érdekeivel és az 1994. február 7-ei keltezésű érvényes és kötelező Shareholders’ Agreement-tel. Ezek az intézkedések károkat okoznak a Környezetvédelmi Kft.-nek és a konzorcium tagjainak. Ezért az taggyűlés felhívja a Holderbank figyelmét arra, hogy fejezze be ezeket az intézkedéseket és tartsa be az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-et.

(E) A taggyűlés felszólítja a Holderbankot, hogy a Breitenburger AG-n, mint a HCM Rt. részvényese – ez a társaság a Holderbank ellenőrzése alatt áll – útján tegyen javaslatot a HCM Rt. igazgatóságának. Az ajánlat tartalmazza az alábbiakat:

(i) Kérelmet, hogy a konzorciumi tagokat ismerjék el a HCM Rt. részvényeseiként, és a konzorcium részvénytulajdonát a konzorcium tagjainak a HCM Rt. igazgatóságának 1995. február 8-án megküldött értesítése alapján jegyezzék be a

76

HCM Rt. részvénykönyvébe.

(ii) A kérést, hogy hívják össze a HCM Rt. közgyűlését az alábbi napirenddel:

– az igazgatóság visszahívása, megválasztása és felmentvénye,

– a felügyelő bizottság visszahívása, megválasztása és felmentvénye,

– a könyvvizsgáló visszahívása, megválasztása és felmentvénye.

(F) Amennyiben a Holderbank a taggyűlés által itt megfogalmazott utasításokat a jelen taggyűlést követő 30 napon belül nem teljesíti, a vezérigazgatónak jogában áll jogi képviselőjét meghatalmazni, hogy indítson bírósági eljárást a Holderbank ellen az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement megsértése miatt.


A 4/1995.06.19. sz. határozat, a Környezetvédelmi Kft.

1995. június 19-ei taggyűlésének jegyzőkönyve 4. old.148. sz. melléklet

105 A HCM Rt. igazgatósága 1995. július 10. körül – egy olyan időpontban, amikor a konzorciumi társak részvényesi jogai a le nem zárult bírósági eljárás miatt még mindig fel voltak függesztve (lásd a fenti 99. pont) – eldöntötte, hogy 1995. augusztus 11-re összehívja a HCM Rt. rendkívüli közgyűlését. A vonatkozó meghívó 1995. július 24-én került kiküldésre. A közgyűlés napirendjén szerepelt az alaptőke igazgatóság által javasolt két lépcsőben történő emelése. Ennek célja a konzorciumi társak részvénytöbbségének a megtörése volt. Az 1995. július 24-ei meghívóból és az azzal együtt megküldött három határozati javaslatokból kiderül, hogy

a) az alapszabályt a 8/1995. sz. határozati javaslat szerint úgy akarták módosítani, hogy

– a közgyűlés az alaptőkét képviselő, szavazati joggal rendelkező jelenlevő részvényesek ¾-es szavazati többségével eldöntheti a zártkörű alaptőke-emelést, és meghatározhatja az alaptőke-emelésben résztvevő jogosultakat, továbbá

– az a részvényes, aki részvényei után fennálló pótbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, köteles a társaságnak évi 60%-os kamatot fizetni, és az igazgatóság a pótbefizetési kötelezettség lejárta után jogosult a részvények értékesítésére

b) az alaptőke-emelés az első lépcsőben a közgyűlés 10/1995. sz. határozati javaslata szerint az alaptőkén felül fennálló vagyon terhére, az eddigi részvények érvénytelenné nyilvánításával történne, amihez a részvényeseknek a tőkeemelés cégjegyzékbe történő bejegyzését követően letétbe kell helyezniük részvényeiket.

c) az alaptőke-emelés a második lépcsőben a közgyűlés 11/1995. sz. határozati javaslata szerint új részvények kibocsátásával történne. A javaslat szerint az alábbiakat kell eldönteni:

„A részvényesek a jelen közgyűlésen képviselt részvénytulajdonuk arányában jogosultak új

77

részvényeket jegyezni. Amennyiben valamelyik részvényes nem él részvényjegyzési lehetőségével, helyette a többi részvényesnek jogában áll a nem jegyzett részvényeket jegyezni. Több jegyző esetén a részvénytulajdonuk arányában történő jegyzés érvényes.” (a 11/1995 sz. határozati javaslat fordítása 1. old. utolsó bekezdés)

Jelen alaptőke-emelés vonatkozásában nem hívunk össze új közgyűlést. Az igazgatóság a részvényjegyzések alapján jogosult megállapítani a részvényjegyzés eredményességét. A HCM Rt. közgyűlése felhatalmazza az igazgatóságot egy esetleges túljegyzés elutasítására.” (a határozati javaslat fordítása 2. old. utolsó három bekezdés)


Meghívó a HCM Rt. 1995. augusztus 11-ei rendkívüli közgyűlésére

a 8/1995, 10/1995 és 11/1995 sz. határozati javaslatokkal együtt. 149. sz. melléklet

106 A határozati javaslatokból kiderül az alperesi konszernnek a HCM Rt. irányításának megszerzésére irányuló stratégiája: a tervezett közgyűlésen a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság a részvénykönyvi bejegyzés megtagadása (ennek törvényellenességét csak 1996. április 15-én megállapították meg) következtében vagy nem, vagy részvényeik csak egy kis részével vehet részt (lásd a fenti 99. pontot). Így az 1.5 milliárd Ft-ról 2,4 milliárd Ft-ra történő alaptőke-emelésből gyakorlatilag ki lennének zárva, tehát azt követően az általuk megszerzett eredetileg mintegy 57%-os részvénytulajdon már nem jelentene többségi részesedést.



Meghívó a HCM Rt. 1995. augusztus 11-ei rendkívüli közgyűlésére

a 8/1995, 10/1995 és 11/1995 sz. határozati javaslatokkal együtt. 149. sz. melléklet

107 1995. július 12-én megbeszélésre került sor az Agrobank és a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság között. Az erről felvett jegyzőkönyvben a felek megvitatták az E-hitel biztosítékaival kapcsolatos problémákat, az addig indított pereket, és a következőt határozták el:

„A jelenlévők megállapítják, hogy a szerződő felek (bank, konzorcium) a fenti nehézségek

ellenére teljesítik az általuk vállalt kötelezettségeket.” (a jegyzőkönyv fordítása 3. old. utolsó

bek.)

78


Az Agrobank Rt. 1995. július 12-ei jegyzőkönyve150. sz. melléklet

108 Az Arcis Holdings N.V. 1995. július 18-án a Fővárosi Bíróságon kártérítési keresetet nyújtott be Kálmán János valamint a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság ellen és többek között kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest és az öt vele időközben egyesült társaságot, hogy a BCM-től megvásárolt 12,05%-os részvénycsomagot forgassa az Arcis Holdings N.V.-re és adja át a Környezetvédelmi Kft.-nek, hogy az teljesíthesse az Arcis Holdings N.V.-vel szembeni – az 1994. augusztus 23-ai szerződés alapján – állítólag fennálló kötelezettségét. A Fővárosi Bíróság a pert több mint öt évvel később, 2000. augusztus 28-án jogerősen megszüntette.


A Fővárosi Bíróság 2000. augusztus 28-ai határozata151. sz. melléklet

109 A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság és az Agrobank Rt. 1995. július 25-én módosította a kézizálogként letétbe helyezett névre szóló HCM-részvényekről köztük korábban létrejött zálogszerződéseket, hogy így kerülje ki a konzorciumi társak részvényesi jogainak a HCM igazgatósága által a hiányzó teljes forgatmányokra való hivatkozással 1995. május 30-án megszavazott felfüggesztését (lásd a fenti 99. pont). A szerződésmódosítások az alábbiakat tartalmazták:

„A zálogadós jogosult a záloghitelezőnél jelen szerződésmódosítás aláírásával egyidejűleg zálogként letétbe helyezett, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. által kibocsátott névre szóló részvényeket (vagy a zálogadós választása szerint azok egy részét) teljes forgatmánnyal ellátni. A zálogadósnak jogában áll a zálogként letétbe helyezett részvényeiből csak azokat a részvényeket egy saját névre, vagy az adósi konzorcium másik tagjának nevére szóló forgatmánnyal ellátni, ha és amely részvények vonatkozásában a teljes forgatmány szerint a tulajdonos az Agrobank Rt.-t a teljes forgatmány kiállítását megelőzően a részvényen feltüntetett tulajdonos nevében és képviseletében felhatalmazza az átruházási forgatmány aláírására – amely tulajdonos megváltozásához vezet.” (a szerződés fordítása 2. old. 2. pont)

„Jelen szerződésmódosítás és annak aláírása, valamint az egyidejűleg átadott és közjegyzői okiratban rögzített meghatalmazás (a továbbiakban: meghatalmazás) alapján az zálogadós megbízza és meghatalmazza az Agrobank Rt.-t mint záloghitelezőt, hogy az Agrobank Rt. vagy jogutódjának cégjegyzésre jogosult igazgatósági tagjai a zálogként letétbe helyezett és teljes forgatmánnyal ellátott részvényeket a zálogadós nevében annak átruházási és forgatmányozási megbízottjaként forgassák (azaz az átruházási forgatmányt a teljes forgatmányon feltüntetett részvénytulajdonos nevében és megbízottjaként aláírják), ha a zálogadós a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének nem, vagy nem szerződés szerint tesz eleget, és a záloghitelező ezért a zálogként letétbe helyezett részvényekből, vagy az azok

79

eladásából befolyó összegből kielégíti a kölcsönszerződés alapján fennálló követelését.” (a szerződés fordítása 2. old. 3. pont)

A szerződésben hivatkozott meghatalmazások ugyanannak mellékletei voltak. Ezen szerződésmódosításokkal elérték, hogy az üres forgatmányok teljes forgatmánnyá váltak. Ezzel bármikor látható volt, hogy kit kellett a HCM névre szóló részvényei jogosultjának tekinteni, és elvették a HCM igazgatósága érvelésének az alapját. Az Agrobank Rt. az ezzel egyidejűleg kiállított meghatalmazásokkal be volt biztosítva.



létrejött kézizálog-szerződés 1995. július 25-ei módosítása. 152. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a felperes között létrejött kézizálog-szerződés

1995. július 25-ei módosítása. 153. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a Borsodcement Kft. között létrejött

kézizálog-szerződés 1995. július 25-ei módosítása. 154. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a Alfacement Kft. között létrejött


Az Agrobank Rt. és a Kálmán és Társai Kft. között létrejött


Az Agrobank Rt. és a Bélacement Kft. között létrejött


110 Ugyanazon a napon (1995. július 25-én) a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság

jogi képviselőjük, Dr. Szecskay András útján levelet küldött a HCM-nek. Abban arról

tájékoztatták a HCM-et, hogy „részvényeik egy részét teljes forgatmánnyal látták el, ill. a

konzorciumi tagok közötti átruházásnál kiállított forgatmányok egy részét nem tekintik

kitöltöttnek, így ezek a részvények is teljes forgatmánnyal ellátottnak tekintendőek” (a levél 2.

old. 1. bek.). Dr. Szecskay András e levélben továbbá arra kérte a HCM igazgatóságát, hogy

nézze meg a részvényeket és az 1995. augusztus 11-ei közgyűlés megnyitása előtt a felperest

és öt konzorciumi társát jegyezze be a részvénykönyvbe.


Dr. Szecskay András a HCM-hez intézett 1995. július 25-én kelt levele.158. sz. melléklet

80

111 A hivatkozott részvényeket 1995. augusztus 7-én a HCM helyiségeiben egy közjegyző jelenlétében bemutatták a HCM képviselőjének. Jelen voltak még a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság és az Agrobank Rt. képviselői. A felek és a közjegyző jegyzőkönyvet vettek fel a részvények bemutatásáról


A részvények 1995. augusztus 7-ei bemutatásáról készült jegyzőkönyv.159. sz. melléklet

112 A HCM igazgatósága 1995. augusztus 10-én az alábbi határozatokat hozta:

„Az igazgatóság 38/1995 (VIII. 10.) sz. határozata

Az igazgatóság egyhangúlag elrendelte, hogy a konzorciumi tagok által bemutatott részvények közül 3.600 részvény esetében (amelyeken négy forgatmány található, melyből kettőt töröltek) tisztázni kell, hogy az érintett Kft.-k melyik bejegyzési kérelmet ill. nyilatkozatot tartják fenn, vagy visszavonják-e eredeti (február 8-ai) kérelmüket.

Az igazgatóság 39/1995 (VIII. 10.) sz. határozata

Az igazgatóság egyhangúlag tudomásul vette a konzorciumi tagok által bemutatott részvények közül 29.930 db. részvény bejegyzését. 3.600 db. részvény esetében kéri a konzorcium állásfoglalását, a maradék részvények vonatkozásában (a folyamatban lévő perre való tekintettel) a vásárlás érvényességének tisztázásáig fenntartja a bejegyzés felfüggesztését.

Az igazgatóság 40/1995 (VIII. 10.) sz. határozata

Az igazgatóság tagjai elrendelik, hogy a társaság részvénykönyvében az érintett részvényeknél a felfüggesztés vonatkozásában tüntessék fel a „a bemutatás alapján a … folyó számra átírva” megjegyzést.”

A három határozat eredményeként a HCM igazgatósága a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság összesen 88’532 db. részvényéből csak 29’930 db. részvényt jegyzett be a részvénykönyvbe. 3’600 db. részvény esetében kérte a felperes és konzorciumi társai állásfoglalását, de azok – a közgyűlés előtt a megadott határidőn belül – nem szereztek tudomást a fenti határozatokról. A felperes és konzorciumi partnerei maradék részvényei vonatkozásában az igazgatóság „fenntartotta a felfüggesztést”.



A HCM 1995. augusztus 10-ei közgyűlésének jegyzőkönyve,

a fordítás 3. oldalától:

a HCM igazgatósága 1995. augusztus 10-ei 38/1995 sz. határozata. 160. sz. melléklet

81


a fordítás 4. oldala:



a fordítás 4. oldala:


113 A HCM-nél 1995. augusztus 11-én az előzőekben hivatkozottak szerint megtartották a közgyűlést. A HCM igazgatósága a közgyűlés előtt nem tájékoztatta időben a felperest és az öt vele időközben egyesült társaságot arról, hogy milyen álláspontot képviselt a részvények vonatkozásában, ill. hány részvénnyel nem fog tudni szavazni a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság (a hivatkozott jegyzőkönyv fordítása 2. old. 2. pont). A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság nevében Dr. Kálmán János a közgyűlésen kifogásolta részvényesi jogaik korlátozását, valamint kijelentette, hogy az igazgatóság által beterjesztett határozatok jogi akadályokba is ütköznek tekintettel arra, hogy a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság az Agrobank Rt. szerencsétlen együttműködése miatt – amely lehetővé tette a részvények teljes forgatmánnyal történő ellátását – csak 29’930 db. részvény esetében rendelkezett szavazati joggal (lásd a jegyzőkönyv fordítása 2.-4. old.). A felperes (és a vele időközben egyesült öt társaság) hiányzó 58'602 részvényszavazata (88'532 – 29'930) ellenére a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (51.783 részvényszavazat) és a konszernhez tartozó felek összesen 56.861 részvényszavazattal a közgyűlésen alig rendelkeztek az egyszerű többséghez szükséges 43.397 részvényszavazatnál több szavazattal (vesd össze: a jegyzőkönyv fordítása a különböző szavazati arányokkal, valamint a jegyzőkönyvhöz mellékelt jelenléti ív). Ezért a közgyűlés nem fogadta el az alapszabály alaptőke-emelésre vonatkozó módosítását, amelyhez minősített többségre lett volna szükség (65.093 részvényszavazat) (vesd össze: a jegyzőkönyv fordítása 1. old.), ill. magát az ugyancsak minősített többséget igénylő alaptőke-emelést sem (lásd a közgyűlés 9/1995 és 13/1995 határozatai, és a jegyzőkönyv fordítása 7. és 11. old.). A többi, aránylag lényegtelen javaslatot, melyhez egyszerű többségre volt szükség, a közgyűlés elfogadta.



A HCM 1995. augusztus 11-ei közgyűlésének jegyzőkönyve.161. sz. melléklet

114 A Miskolci Városi Bíróság fél évvel később, 1996. február 19-én, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. július 4-én jogerősen hatályon kívül helyezte az igazgatóság fenti 39. és 40. sz. határozatát ill. valamennyi a közgyűlésen elfogadott határozatot (az utóbbihoz lásd a későbbi 142. pontot). A másodfokú jogerős ítéletből ezen kívül kiderül, hogy a HCM

82

igazgatósága az eredeti részvénykönyv mellett két további, nem hitelesített folyó számmal nem ellátott részvénykönyvet vezetett (lásd a BAZ Megyei Bíróság hivatkozott ítélete fordítása 5. old. 3. bek.), és ezeket a részvénykönyveket saját belátása szerint alkalmazta.


A Miskolci Városi Bíróság 1996. február 19-ei ítélete. 162. sz. melléklet

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. július 4-ei ítélete. 163. sz. melléklet

115 Az Arcis Holdings N.V. 1995. augusztus 18-án pert indított az ICC Nemzetközi Választottbírósága előtt a Környezetvédelmi Kft. ellen a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság által a BCM Rt.-től megvásárolt 12,05%-os részvénycsomag tulajdonjogának megállapítása és annak átadása miatt. Az ICC Választottbírósága 1997. január 24-ei ítéletével a keresetet elutasította.

Bizonyíték: Az ICC Választottbírósága 1997. január 24-ei ítélete. 164. sz. melléklet

116 A Miskolci Városi Bíróság 1995. szeptember 4-én hatályon kívül helyezte a HCM 1995. május 30-ai, a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság részvényesi jogait felfüggesztő igazgatósági határozatát, valamint az 1995. május 31-ei közgyűlés valamennyi határozatát (lásd a fenti 97.-101. pontot és a későbbi 118. pontot).


A Miskolci Városi Bíróság a 13.P.23.617/1995 sz. eljárásban

1996. február 19-én hozott ítélete. 142. sz. melléklet

117 a) A felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) 1995. október 10-én külön-külön megkapták a Miskolci Illetékhivatal határozatát, melyben az illetékhivatal az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 18. §-a értelmében illetéket vetett ki az ÁVÜ-től az 1994. augusztus 8-ai adásvételi szerződéssel megvásárolt ingatlanokra. A fent hivatkozott törvény 19. § 1. bekezdése értelmében (lásd a 68. § 1. bekezdését is) az illeték az ingatlan forgalmi értékének 8%-a. Az illetékről szóló határozat értelmében a hat társaságnak egyenként 22.054.144 Ft. (az 1995. október 10-ei állapot szerint: 177.587,00 CHF) illetéket kellett megfizetnie. A konzorciumnak összesen 132.324.354,00 Ft (1.065.525 CHF) vagyonszerzési illetéket kellett lerónia. Az illeték nagyságából a 8%-os kulcsot alapul véve arra lehet következtetni, hogy csak a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság tulajdonában lévő ingatlanok értéke 1.654.061,00 Ft (az 1995. október 10-ei állapot szerint: 13.319.062,00 CHF) volt.

83


A Miskolci Városi Illetékhivatal 1995. október 10-ei hat határozata az ingatlanok

vagyonátruházási illetékéről, a Magyar Környezetvédelmi Kft.-nek küldött határozat

fordításával együtt.

165. sz. melléklet

Kivonat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Törvényből és annak fordítása.

166. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1995. október 10-re (I).167. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1995. október 10-re (II). 168. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1995. október 10-re (III). 169. sz. melléklet

b) A felperes (és az öt vele időközben egyesült társaság) és az Agrobank Rt. 1995. november 27-én módosították a közöttük létrejött kézizálog-szerződéseket, és a hat konzorciumi partner mindegyike számára egy összevont névértékű részvényt felszabadítottak a zálogjog alól, hogy a hat konzorciumi partner igazolni tudja részvényesi mivoltát különböző, előbb említett, az igazgatósági és közgyűlési határozatokkal összefüggésben folyamatban lévő perekben.


Az Agrobank Rt. és a Magyar Környezetvédelmi Kft. között létrejött

kézizálog-szerződés 1995. november 27-ei módosítása. 170. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a felperes között létrejött kézizálog-szerződés

1995. november 27-ei módosítása. 171. sz. melléklet

Az Agrobank Rt. és a Borsodcement Kft. között létrejött


Az Agrobank Rt. és a Alfacement Kft. között létrejött


Az Agrobank Rt. és a Kálmán és Társai Kft. között létrejött


Az Agrobank Rt. és a Bélacement Kft. között létrejött


84

118 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1995. december 14-én Gf.22.359/1995/4. sz. ítéletével jogerősen helybenhagyta a Miskolci Városi Bíróság 1995. szeptember 4-én hozott ítéletét, amely hatályon kívül helyezte az 1995. május 30-ai igazgatósági határozatokat és az 1995. május 31-ei közgyűlési határozatokat (lásd a fenti 99.-101. és a 116. pontot). Az ezekkel szemben a Legfelsőbb Bíróságnál benyújtott felülvizsgálati kérelem 1996. április 15-én a Gf.VII.30.482/1996/5 sz. ítélettel végleg elutasításra került (lásd a fenti 101. pontban az idézetet a Legfelsőbb Bíróság 1996. április 15-ei ítéletéből).


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1995. december 14-én

hozott Gf.22.359/1995/4. sz. ítélete. 143. sz. melléklet

A Legfelsőbb Bíróság 1996. április 15-én hozott

Gf.VII.30.482/1996/5 sz. ítélete. 144. sz. melléklet

119 A HCM igazgatósága 1995. december 20-án módosította a HCM Szervezeti és Működési Szabályzatát. A egyik módosítás abból állt, hogy a vezérigazgatót (aki egyben az igazgatóság elnöke is volt) tartós akadályoztatása esetén a jövőben kereskedelmi igazgató, jelen esetben Csabalik István helyettesíti. Ennek a körülménynek a jövőbeli események szempontjából lesz jelentősége, amikor a HCM igazgatóságának az alperesi konszern által delegált tagjai 1996. januárjában lemondanak, ill. a többi it-tag megbízatása megszűnése után 1996. májusától nem volt olyan testület, amely illetékes a felperes és konzorciumi partnerei részvénykönyvbe történő bejegyzéséért (lásd a későbbi 123. és 136. pontot). Ugyanis az akkor hatályos a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 241. § (1) bek. értelmében csak az igazgatóságnak volt joga a részvénykönyv vezetésére. Ha az cselekvőképtelen, akkor nincs legitim testület, amely – a felperes és öt konzorciumi partnere vonatkozásában – elvégzi a részvénykönyvi bejegyzést.



A Szervezeti és Működési Szabályzat 1995. december 20-ai

módosítása a vezérigazgató helyettesítéséről annak tartós

akadályoztatása esetén. 176. sz. melléklet

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 241. §

(1) bekezdésének német fordítása. 177. sz. melléklet

85

9. A Mezőbank Rt. együttműködése az alperessel és annak konszernvállalataival 1996-ban

120 A felperesnek és öt konzorciumi partnerének E-hitelt nyújtó Agrobank Rt. 1996. január 3-án egyesült a Mezőbank Rt.-vel, és ezt követően Mezőbank Rt. néven működött.

Bizonyíték: Az Agro Betét és Hitel Bank Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata. 178. sz. melléklet

121 Az egyesült Mezőbank Rt. 1996. január 22-én a tényállás nem teljes körű ismeretében az alábbiak szerint tájékoztatta levelében a felperest és öt konzorciumi partnerét:

„… a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján sajnálattal állapítottuk meg, az Önökkel 265-32001 számon kötött hitelszerződés biztosítékaival kapcsolatban hogy több hiányosság áll fenn.

Ezért kérjük Önöket, hogy 15 napon belül teljesítsék valamennyi biztosítéknyújtással kapcsolatos kötelezettségüket, és annak megtörténtét felénk haladéktalanul és hitelesen igazolják.

Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben nem teljesítik ezen kötelezettségüket, úgy a szerződést a szerződéses rendelkezések szerint fel fogjuk mondani.”

(lásd: a levél 2.-4. bek.)

A Mezőbank tehát nem nevezte meg konkrétan az általa kifogásolt hiányzó biztosítékokat.


A Mezőbank a felpereshez és öt konzorciumi partneréhez

intézett 1996. január 22-ei levele. 179. sz. melléklet

122 A Miskolci Városi Bíróság 1996. február 19-én hatályon kívül helyezte az igazgatóság fenti 1995. augusztus 10-ei 39. és 40./1995 (VIII.10.) határozatát, amelyben az igazgatóság a felperesek részvényei nagy részének vonatkozásában fenntartotta a részvényesi jogok felfüggesztését, továbbá az 1995. augusztus 11-ei közgyűlés határozatait (lásd a fenti 112.-114.pont).


Miskolci Városi Bíróság 1996. február 19-én hozott ítélete.162. sz. melléklet

123 Ugyanazon a napon (1996. február 19-én) feltehetően ezen ítélet következtében az ötfős HCM igazgatóság három tagja – név szerint Csabalik István, Mihócs Ferenc és Hansueli Heé, utóbbi 1995. március 31. óta volt az alperes igazgatója (lásd a fenti 20. pont) – lemondott igazgatósági tagságáról. Utóbbi személy 1988. november 1-től volt a HCM igazgatósági tagja (lásd a fenti 20. pont). Ezáltal az igazgatóság létszáma a törvényi minimum alá esett és cselekvőképtelenné vált. Az ehhez a lépéshez kapcsolódó és szándékosan elérni kívánt következményként a felperest és konzorciumi partnereit a Miskolci Városi Bíróság aznap jogerőssé vált ítélete

86

ellenére sem lehetett bejegyezni a részvénykönyvbe (lásd a fenti 119. pont). Nem kétséges, hogy a hivatkozott ítélet volt a lemondások kiváltó oka.



A HCM a Magyar Környezetvédelmi Kft.-hez intézett 1996. február 20-ai levele. 180. sz. melléklet

Az alperes cégkivonata, érvényes 2001. május 31-ig,


A HCM Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata

(az igazgatósági tagok 1996. február 19-ei kiválásáról). 15. sz. melléklet

124 Mivel az alperes számára körvonalazódott, hogy a HCM részvénytöbbségének megszerzése érdekében kifejtett fáradozásai sem a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosi szintjén, sem a HCM igazgatósága és közgyűlése eszközként történő felhasználásán keresztül nem vezet a kívánt eredményhez, az alperes és konszernvállalatai más utat választottak a megcélzott részvénytöbbség megszerzése érdekében. Ezért az alperes maga Dr. Hansueli Heé, országért illetékes területi vezető személyében 1996. február 19-én saját nevében a „Holderbank Financière Glarus AG“ levélpapírján ajánlatot küld Becker Lászlónak a részvénytársasággá átalakított ÁVÜ, az ÁPV Rt. képviselőjének. Abban az alperes ajánlatot tesz a felperes és az öt vele időközben egyesült társaság tulajdonát képező és a Mezőbank Rt.-nél zálogként letétbe helyezett HCM-részvények megvételére. Kifejezetten erre az 1996. február 19-ei levélre hivatkozik maga az alperes egy későbbi, 1996. március 11-én kelt levelében (lásd: következő utáni pontot).


Az alperes Becker Lászlóhoz intézett 1996. február 19-ei levele.181. sz. melléklet

Az alperes Dr. Suchman Tamáshoz intézett 1996. március 11-ei levele. 182. sz. melléklet

125 1996. február 22-én a felperes és öt konzorciumi társa többoldalas levélben fordul Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterhez, hogy az ő nézőpontjukból tájékoztassák a dolgok állásáról.


A felperes és öt konzorciumi társa Dr. Suchman Tamáshoz

intézett 1996. február 22-ei levele. 183. sz. melléklet

126 1996. március 11-én Hansueli Heé, mint az országért illetékes területi vezető, az alperes képviseletében és levélpapírján levelet küld Dr. Suchman Tamás privatizáció miniszternek. A

87

levélben kifejezte elhatározott szándékát, hogy megszerezze a HCM Rt. többségi részvénycsomagját, és ezért kész további „500 millió Ft.-ot” (hogy kinek és mi célból is) fizetni. Dr. Hansueli Heé a levélben a következőket írja:

„Hivatkozunk azokra a megbeszélésekre, melyek keretében az ÁPV Rt. vezetésének megerősítettük, hogy növelni akarjuk a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-ben (HCM) meglévő üzletrészünket. Célunk – mint ahogy már említettük – a HCM-részvények minősített többségének megszerzése, ami lehetővé tenné számunkra, egy hosszú távú üzleti- és befektetési stratégia kidolgozását és megvalósítását.

Amennyiben nem lehetséges, hogy a minősített többség eléréséhez egyszerre megkapjuk a szükséges mennyiségű részvényt, úgy készek vagyunk az abszolút többség, azaz 50% + 1 részvény, elérése érdekében részvényeket vásárolni.

Megállapodás értelmében ezennel garantáljuk az ÁPV Rt.-nek, hogy a részvények vételárát német márkában (DEM) fizetjük meg, mégpedig 1994. nyarán, a második privatizációs tender időpontjában érvényes HUF:DEM árfolyamon (lásd Dr. Becker Lászlónak adott 1996. február 19-ei ajánlatunkat).

Az utolsó tárgyalások alapján továbbá készek vagyunk az 1996. február 19-ei ajánlatunkban megadott összegen felül még további 500 millió Ft-ot fizetni.

Készek vagyunk a részvényeket rögtön átvenni és a vételárat ennek megfelelően megfizetni. Kérjük az ÁPV Rt.-t, hogy támogassa ezt a tranzakciót, mely valószínűleg az egész magyar cementipar érdekét szolgálja.



127 A felperes és az öt további társaság, valamint az ÁVÜ között létrejött szerződések alapján az ÁVÜ-től megvásárolt részvények vételára a névérték 187,3%-a, azaz 1'307'736'000.00 HUF (1996. március 11-ei árfolyamon 11'007'114.00 CHF) volt. Az MNB kimutatása szerint a DEM-árfolyam 1994. augusztus 8-án, a privatizációs szerződés megkötése napján 69,24 Ft volt, szemben az 1996. március 11-ei 98,62 Ft-tal. Tehát ha az alperes a forintban megadott vételárat az 1994. évi árfolyamon váltja át DEM-re és DEM-ben fizet, akkor ez az 1996. évi árfolyammal forintra visszaszámolva 42% többletet jelent. Ha a felperes és az öt további társaság által az ÁVÜ-től megvásárolt 44,94%-os részvénycsomag vételárát az alperes által ajánlott 42%-kal megemeljük, és ehhez hozzáadjuk a fenti levélben említett további 500 millió Ft-ot (1996. március 11-ei árfolyamon 4'208'462.00 CHF), akkor vételárként 2'356'958'120.00 Ft-ot (1996. március 11-ei árfolyamon 19'838'336.00 CHF) kapunk, ami a részvények névértékének több mint a 3,7-szerese, tehát több mint a névérték 337%-a.

88




A Magyar Nemzeti Bank kimutatása az 1994. augusztus 8-ai

DEM-árfolyamról. 184. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. március 1.-re (I).185. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. március 1.-re (II). 186. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. március 1.-re (III). 187. sz. melléklet

128 Az alperes ezen, a HCM többségi részvénycsomagjának megszerzésére irányuló, a felperes számára csak egy későbbi stádiumban ismertté vált próbálkozásaival párhuzamosan 1996. márciusában megbeszélésre került sor Andreas Pestalozzi és Dr. Kálmán János között, amelyben a patthelyzet megoldását keresték. Ekkor Andreas Pestalozzi azt indítványozta, hogy a felperesnek és öt konzorciumi partnerének adott bizonyos garanciákkal továbbra is az alperesi konszern adja a HCM-igazgatóság többségét. Andreas Pestalozzi hangsúlyozta, hogy személyes nézetéről van szó, amelyet nem egyeztetett az alperessel. Ezért Dr. János Kálmán Dr. Hansueli Heé, országért illetékes területi vezető személyében találkozott az alperessel, hogy megtudja az alperes ez ügyben képviselt hivatalos álláspontját. Dr. Hansueli Heé az 1996. március 18-ai faxban az alperes levélpapírján az alábbiakat írta:

„After due consideration we don’t see any possibility to reach a consensus on this proposal.”

1996. március 20-ai levelében Dr. Kálmán János kifejezte csodálkozását, hogy az alperes Andreas Pestalozzi javaslatát a sajátjaként (= Dr. Kálmán Jánostól származóként) tekintette. Egyidejűleg még egyszer hangsúlyozta, hogy ha az alperes beleegyezik ebbe a javaslatba, akkor az a további megbeszélések alapjául szolgálhat.




Az alperes Dr. Kálmán Jánoshoz intézett 1996. március 18-ai faxa. 188. sz. melléklet

Dr. Kálmán János alpereshez intézett 1996. március 20-ai levele. 189. sz. melléklet

89

129 A HCM felügyelő bizottsága 1996. március 25-ei meghívóval „Igazgatósági tagok megválasztása a megüresedett helyekre” napirendi ponttal 1996. április 19-ére összehívta a társaság rendkívüli közgyűlését.

Bizonyíték: 1996. március 25-ei keltezésű meghívó a HCM

1996. április 19-ei rendkívüli közgyűlésére. 190. sz. melléklet

130 A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás tárgyalása során hozott, már említett ítéletével 1996. április 15-én helyben hagyta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az igazgatóság 1995. május 30-ai 25/1995. (V.30.) sz. a felperesek részvényesi jogait felfüggesztő határozatát ill. az 1995. május 31-ei közgyűlés valamennyi határozatát hatályon kívül helyező ítéletét, és a Legfelsőbb Bíróság 1996. április 15-ei ítéletével véglegessé vált (lásd fenti 101. pont).

Bizonyíték: A Legfelsőbb Bíróság 1996. április 15-ei Gf.VII.30.482/1996/5 sz. ítélete. 144. sz. melléklet

131 1996. április 19-én került sor a HCM rendkívüli közgyűlésére. A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság javaslatot tett, hogy az igazgatóság cselekvőképtelensége ellenére továbbra is biztosítsa a HCM működését. Ezt a javaslatot Prieszol József a HCM-részvényeket birtokló konszernvállalat, a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH nevében visszautasította. A jegyzőkönyv szerint Dr. Kálmán János a felperes és öt konzorciumi partnere nevében az alábbiakat javasolta:

„„…, amíg a részvényesek közötti vita valamilyen módon le nem zárul, a HCM Rt. menedzsmentje a HCM Rt. dolgozói és vezető tisztségviselői közül delegáljon tagokat az igazgatóságba. A konzorcium részéről jelezte a konzorcium készségét, hogy akár mind a hét igazgatósági tagot megválasztja a HCM Rt. menedzsmentjéből.” (a jegyzőkönyv fordítása, 3. old. 3. bek.).

Prieszol József erre az alábbi választ adta:

„Prieszol József a közgyűlés levezető elnöke kérte a tulajdonosokat, hogy tegyenek további javaslatokat. Mivel nem volt több javaslat a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH nevében az alábbi nyilatkozatot tette: a Breitenburger GmbH meghatalmazásával a Holderbank csoport egyik leányvállalata 1994. augusztus 23-án megállapodott a konzorciummal a részvényesek jövőbeni együttműködése számos kérdésében. Konzorcium nevében Dr. Kálmán János írta alá a szerződést. A szerződésben többek között szabályozták az eszközök a HCM Rt. tulajdonába történő átadását. A konzorcium se ezen, se egyéb más kötelezettségének nem tett eleget, amit meg kellett volna előznie az igazgatóságra vonatkozó közös előterjesztésnek. Ezért a Breitenburger úgy látja, hogy az előbbi feltételek teljesítéséig a Breitenburger GmbH nem állít jelöltet.” (a jegyzőkönyv fordítása 3. old. utolsó bekezdés és 4. old. első bek.)

„Mivel nem volt további javaslat, Prieszol József megállapította, hogy a közgyűlés nem tudott igazgatósági tagokat választani a megüresedett posztokra. Megköszönte a részvételt és

90

berekesztette a közgyűlést.” (a jegyzőkönyv fordítása 4. old. utolsó bekezdés)



A HCM 1996. április 19-ei rendkívüli közgyűlésének a jegyzőkönyve. 191. sz. melléklet

132 Az alperes 1996. április 23-ai levelével A. Pestalozzi személyében, aki az alperes nevében a „konszernvezetés tagjaként” írt alá, az ÁPV Rt.-n keresztül kapcsolatba került Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterrel. Az alperes ebben a levélben – mint ahogy az az 1. pontot megelőző bevezetőből kivehető – először saját szemszögéből bemutatta a történteket. Az 1. pont utolsó bekezdésében kifejezetten rögzítésre került, hogy az alperes (rövidítve „HOFI”-ként említve) saját maga is részesedést szerzett a HCM-ben. A 3. pont 5. bekezdésében az áll, hogy az eszközöknek a konzorcium részére történő eladása „csökkentette a HOFI már meglévő befektetésének az értékét”, és a 3. pont 6. bekezdésében olvasható, hogy a HOFI (és nem az Arcis Holdings N.V., a tulajdonképpeni szerződő félnek számító konszernvállalat) nem akarta felbontani az 1994. február 7-ei Shareholders’ Agreement-et. Továbbá az alperes a levél végén, a 3. pont 10. bekezdésében megerősítette azon szándékát, hogy megveszi a HCM-részvényeket, ha az ÁVÜ és a felperes valamint öt konzorciumi partnere között 1994. augusztus 8-án kötött adásvételi szerződést az alperes 1995. február 17-ei keresete alapján a 8.P.21.095/1995/50 sz. eljárásban (lásd a fenti 90. pontot és a későbbi 153. pontot) semmissé nyilvánítják: „Egyébként HOFI a különböző személyes megbeszélések alkalmával megerősítette ezirányú szándékát az ÁPV Rt. illetékes vezetőivel ill. az ÁPV Rt.-t felügyelő miniszterrel szemben.” A 4. pont 3. bekezdésében még egyszer megerősítésre kerü az alperes valamennyi HCM-részvényre vonatkozó vételi szándéka. „Természetesen a HOFI kész a teljes részesedés megvételére is, ha megnyeri a folyamatban lévő pert vagy ha a konzorcium hajlandónak mutatkozik vagy az ÁPV Rt. saját akaratából elhatározza, hogy felbontja a szerződést.” Egyéb esetben a HCM Rt. felszámolása fenyeget. Az 1994. február 7-ei Shareholders Agreement valamennyi szerződő felének az új 1994. augusztus 23-ai szerződéseket elfogadó akarata jelenti az egyetlen kiutat. A privatizációs miniszter közvetlenül az alpereshez (A. Pestalozzihoz) intézett 1996. május 24-ei levelében azt válaszolta, hogy az ÁPV Rt. a HCM privatizációjánál valamennyi vonatkozó előírást betartott. Sajnálja a felmerült érdekellentétet és ő is úgy látja, hogy az árt a HCM-nek. Az alperes elővigyázatosságból megemlített vételi ajánlatára egyáltalán nem reagált.

Bizonyíték: Andreas Pestalozzi, a fent említett címentanúként

Az alperes Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterhez intézett

1996. április 23-ai levele. 192. sz. melléklet

91

Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszter az alpereshez intézett

1996. május 24-ei válasza. 193. sz. melléklet

133 A Hungaroswiss Budapest Rt. 1996. április 24-én faxban közölte az alperes személyében Dr. Hansueli Heé-vel, hogy megfelel neki a Dr. Kálmán Jánossal 1996. április 30-ra tervezett megbeszélés időpontja. A Hungaroswiss Budapest Rt. 1996. április 26-án tájékoztatta Dr. Becker Lászlót, az ÁPV Rt. (a részvénytársasággá átalakított ÁVÜ) ügyvezető igazgatóját, hogy „a svájci Holderbank tegnap délután a DHL útján egy Andreas Pestalozzi által aláírt levelet küldött Dr. Suchman Tamás miniszternek. A levél német és magyar nyelven íródott. A Holderbank kérésére ma este szerettem volna Neked e levelek egy másolati példányát átadni, de mivel nem sikerült találkoznunk, a levél magyar nyelvű változatát – titkárságoddal egyeztetve – jelen fax mellékleteként megküldöm Neked.”

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, a felperes címéntanúként

A Hungaroswiss Budapest Rt. által az alpereshez intézett

1996. április 24-ei fax. 194. sz. melléklet

A Hungaroswiss Budapest Rt. által Dr. Becker Lászlóhoz

intézett 1996. április 26-ai fax. 195. sz. melléklet

134 Andreas Pestalozzi az alperes levélpapírján 1996. április 29-én közölte Dr. Kálmán Jánossal, hogy nem vesz részt az 1996. május 1-re megállapodott megbeszélésen, mert eldöntötte, hogy ez ügyben többet nem intézkedik. A jövőben Hansueli Heé mint az alperes régióért felelős igazgatója az egyedüli kapcsolattartó személy.

Bizonyíték: Andreas Pestalozzi, fent említett címentanúként

Az alperes által Dr. Kálmán Jánoshoz intézett 1996. április 29-ei fax. 196. sz. melléklet

135 Becker László az ÁPV Rt. (a részvénytársasággá átalakított ÁVÜ) ügyvezető igazgatója 1996. május 10-ei levelében kerekasztal megbeszélést hívott össze a HCM „eredményes üzleti tevékenysége” érdekében. 1996. május 15-én az ÁPV Rt. hivatali helyiségeiben került sor a HCM üzletmenete biztosítása végett kezdeményezett megbeszélésre. Ezen az erről felvett jegyzőkönyv jelenléti listája szerint Hansueli Heé az alperes képviselőjeként vett részt. Becker László megpróbált a két érdekcsoport között közvetíteni. A fáradozások nem vezettek eredményre. A megbeszélés során Dr. Hansueli Heé az alperes nevében többször is kifejezetten kijelentette, hogy az alperesnek az a célja, hogy a HCM többségi részvényese legyen. Az ÁPV Rt. részéről Dr. Buglos Katalin által készített emlékeztetőben Dr. Hansueli Heé alábbi kijelentései olvashatóak:

92

„Felhívta a figyelmet arra, hogy a Holderbank új pici lehetőségeket (Tolnai Cementművek, Szlovákia, Románia) keres a HCM megfelelő üzletmenetéhez. Csak a Holderbank tudja a HCM-nek az új piaci lehetőségeket biztosítani. Heé úr megítélése szerint a Holderbank azért követett el hibákat, mert olcsó hitellel akarta megszerezni a HCM többségi részesedését, de az E-hitellel összefüggésben minden megállapodást betartott. Holderbank nem akar újabb hibát elkövetni, kifejezett szándéka, hogy a HCM többségi részvényese legyen.” (vesd össze: az emlékeztető fordítása 2. old. 2. bek.)

„Heé úr újra leszögezte, hogy a Holderbank mindent meg fog tenni a HCM többségi üzletrészének a megszerzéséért.” (vesd össze: az emlékeztető fordítása 4. old. 4. bek.)



Az ÁPV Rt. által az 1996. május 15-ei megbeszélésről

készített emlékeztető.197. sz. melléklet

Gilly G. János a Hungaro-Swiss Management AG képviselője 1996. május 20-án írásban megköszönte Becker László (ÁPV Rt.) fáradozását. E levél egy másolatát megküldte „Dr. Hansueli Heé, c/o Holderbank” részére.

Bizonyíték: A Hungaro-Swiss Management AG Becker Lászlóhoz

intézett 1996. május 20-ai levele. 198. sz. melléklet

136 1996. május 31-én lejárt a HCM még hivatalban levő igazgatósági tagjainak – Nagy István és Kádár László –, valamint a felügyelő bizottság valamennyi nem a HCM munkavállalói közül választott tagjainak és a könyvvizsgálónak a megbízatása.

Bizonyíték: A HCM Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.

2007. február 7-ei cégkivonata. 15. sz. melléklet

137 A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő választottbíróság 1996. június 17-én meghozta Vb 95.092 sz. ítéletét a Környezetvédelmi Kft. majd egy évvel korábbi, 1995. június 19-ei taggyűlésén hozott határozatokról. Az ítélet nem helyezte hatályon kívül a Környezetvédelmi Kft. azon határozatait, amelyek az 1994. augusztus 23-ai szerződéseket – a Lobbe Beteiligungs AG és a magyar fél által leadott 75%-os szavazati aránnyal – elutasították ill. érvénytelennek nyilvánították (lásd a fenti 104. pont).

Bizonyíték: A magyar választottbíróság 1996. június 17-ei Vb 95.092 sz. ítélete. 199. sz. melléklet

138 1996. június 24-én, egy héttel azután, hogy a választottbíróság jogerősen helyben hagyta az 1994. augusztus 23-ai szerződéseket a Lobbe Beteiligungs AG szavazatával is elutasító taggyűlési határozatot, a Lobbe Beteiligungs AG az alábbi levelet küldte az Arcis Holdings N.V.-nek, amelyben kijelentette, hogy egyetért az 1994. augusztus 23-ai megállapodásokkal:

93

„Arra az Önök és a Környezetvédelmi Kft. között 1994. augusztus 23-án létrejött megállapodásra hivatkozunk, amelyben megállapodtak arról, hogy a Környezetvédelmi Kft. megvásárolja és átruházza Önökre a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. („HCM“) törzstőkéje névértékének 12,05%-át megtestesítő részvényeket.

1. Mivel e megállapodás érvényességét illetően vita keletkezett és különösen az volt kérdéses, hogy ez a megállapodás képezi-e a Környezetvédelmi Kft. 1994. február 7-ei keltezésű tulajdonosi megállapodásának a módosítását, és mint ilyenhez, ahhoz a Lobbe-nak is hozzá kellett járulnia, valamint a további viták elkerülése érdekében közöljük Önökkel, hogy (az A1-A3 mellékletek értelmében) egyetértünk az 1994. augusztus 23-ai megállapodásokkal, és ezt illetően visszavonjuk valamennyi, az 1995. június 19-ei taggyűlésen tett nyilatkozatunkat.

2. Arra az esetre, ha társasági jogi okokból mégis szükség lenne hozzájárulásunkra, mint a társaság tulajdonosai, megállapítjuk, hogy ezt a hozzájárulást megadjuk.”

A Lobbe Beteiligungs AG a Mezőbank Rt.-vel szemben ugyanazon a napon visszavonta a felperesnek és öt konzorciumi partnerének biztosítékként megígért bankgaranciát.

Bizonyíték: A Lobbe Beteiligungs AG az Arcis Holdings N.V.-hez

intézett 1996. június 24-ei levele. 200. sz. melléklet

A Lobbe Beteiligungs AG a Mezőbankhoz intézett

1996. június 24-ei levele. 201. sz. melléklet

139 1996. június 28-án Dr. Becker László az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója és Dr. Buglos Katalin Dr. Jádi Norbert az ÁPV Rt. helyettes ügyvezető igazgatójának helyettese feljegyzést készített. A feljegyzés a mellékelt, a Mezőbank Rt. által aznap készített összefoglaló jelentés alapján készült. A Mezőbank Rt. 1996. június 28-ai jelentéséből az alábbi vehető ki:

„… Dr. Kálmán János két jegyzőkönyvet adott át nekünk, amelyeket még az Agrobank korábbi munkatársai készítettek, és amelyekben rögzítették, hogy a konzorcium tagjai a HCM Rt. és a konzorciumi tagok közötti viták következtében – nekik fel nem róható okokból – a HCM Rt. „ellenállása” miatt, nem tudták teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket. Ezen a személyes megbeszélésen kifejtettük álláspontunkat, miszerint bankunk úgy látja, hogy a hitel visszafizetése nincs kielégítően biztosítékokkal fedezve, ezért a bank további biztosítékokat követel.

Ezután február 16-án, február 27-én és március 11-én is egyeztető megbeszélésekre került sor Dr. Kálmán Jánossal, aki a konzorciumi tagokat képviselte, ill. (márciusban) a LOBBE céggel is, aki együttműködött a konzorciumi tagokkal. Úgy tűnt, hogy partnereink megértették, hogy bankunk nem a HCM Rt. jogi létének problémái miatt követel további fedezetet.” (vesd össze: a jelentés fordítása 1. old. 2. és 3. bek.)

94

Bizonyíték: A Mezőbank 1996. június 28-ai jelentése. 202. sz. melléklet

Az ÁPV Rt. 1996. június 28-ai feljegyzése.203. sz. melléklet

140 A Mezőbank jelentése a következőképp folytatódik:

„Júniusban LOBBE és HOLDERBANK közösen jelentkeztek bankunknál. Ezen a tárgyaláson

LOBBE kijelentette, hogy nem akar bankgaranciát beszerezni, ill. további biztosítékokat nyújtani

a konzorciumi tagok számára. Ezért bankunk kénytelen volt fontolóra venni a Holderbank

ajánlatát.

A Holderbanknak az a célja, hogy többségi tulajdont szerezzen a HCM Rt.-ben. Folyamatosan

tárgyaltunk, egyeztettünk a Holderbankkal, mely a HCM Rt. részvényeinek a megszerzése

érdekében kész lenne a bank követelését a HCM Rt. a követelés biztosítékaként – óvadékként

– letétbe helyezett részvényei megszerzése céljából megvenni. A Holderbanknak az a

szándéka, hogy követelésünket több előfeltétel teljesülése után tervei szerint 1996. szeptember

15-ig készpénzért megvegye. Amennyiben ez nem jönne létre, úgy tervei szerint

végelszámolást kér a HCM Rt. ellen.” (vesd össze: az emlékeztető fordítása 2. old. 4. és 5.

bekezdés)


141 Végezetül a Mezőbank összefoglalásként az alábbiakat rögzítette:

„A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy bankunk kimondottan kínos helyzetben van. A HCM Rt. tulajdonosainak belső harca olyan helyzetet eredményez, amelyben két lehetőség közül kell választani:

- A bank vagy kiáll a konzorciumi tagok mellett, akik eddig rendesen és pontosan teljesítették valamennyi fizetési kötelezettségüket, akik 600 (helyesen: 500)-600 millió Ft fel nem vett osztalékkal rendelkeznek, és akiknek elemi érdeke a HCM Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának megválasztása, a HCM fennmaradása – amit a Holderbank megakadályoz – és akik jelentős számlaforgalmat bonyolítanak a banknál, vagy

- látva a tulajdonosok közti kilátástalan harcot, melyben a HCM léte igazgatóság és felügyelő bizottság nélkül megkérdőjelezhető, és a HOLDERBANK – megállapodás hiányában – végelszámolást helyez kilátásba, eladja a követelést a HOLDERBANK Rt.-nek, aki a követelést készpénzben kifizeti, és ezáltal a bank valamennyi ezirányú gondja „megszűnik” és a bank jelentős céltartalék (kb. 1 milliárd Ft) képzésétől szabadul meg.” (az emlékeztető fordítása 3. old. 3. bekezdéstől).

95


142 1996. július 4-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság tárgyalás során hozott jogerős ítéletével helyben hagyta a Miskolci Városi Bíróság ítéletét, amely hatályon kívül helyezte a felperesek részvényesi jogait továbbra is felfüggesztő 1995. augusztus 10-ei 39.-40./1995. (VIII. 10.) sz. igazgatósági határozatokat ill. valamennyi az 1995. augusztus 11-ei közgyűlésen elfogadott határozatot. (lásd fenti 114. pont).

Bizonyíték: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. július 4-ei ítélete. 163. sz. melléklet

143 1996. július 22-én a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mit Cégbíróság, utalva az 1995. május 31-ei és 1995. augusztus 11-ei közgyűlések miatt indított, a felperes és öt konzorciumi társa javára jogerősen eldöntött perekre, kötelezte a HCM Rt.-t – megfenyegetve a társaságot, hogy felfüggeszti a társaság tevékenységét ill. törli a társaságot a cégjegyzékből –, hogy 5 (öt) napon belül állítsa helyre a részvénykönyvet. Bár ez időpontban már nem működött igazgatóság a HCM-nél, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint jogosult volt a részvénykönyv vezetésére, de ez a részvényesek részvénykönyvbe történő bejegyzése vonatkozásában nem jelent elháríthatatlan akadályt.


A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. július 22-ei határozata. 204. sz. melléklet

144 A HCM felügyelő bizottsága az 1996. július 25-én kelt meghívóval 1996. augusztus 15-re összehívta a HCM rendkívüli közgyűlését. A meghívó szerint „az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai valamint a könyvvizsgáló megválasztása” volt az egyetlen napirendi pont.

Bizonyíték: 1996. július 25-én kelt meghívó a HCM 1996. augusztus 15-ei

rendkívüli közgyűlésére. 205. sz. melléklet

145 1996. augusztus 14-én került sor a Környezetvédelmi Kft. taggyűlésére. A taggyűlés

jegyzőkönyve szerint az Arcis Holdings N.V. a Lobbe Beteiligungs AG jogi képviselője, a

magyar magánszemélyekből álló „Kálmán und Partner“ közös üzletrész tulajdonosai

képviseletében Dr. Kálmán János, valamint egyéb meghívott személyek voltak jelen a

taggyűlésen. A jegyzőkönyv szerint Hansueli Heé, az Arcis Holdings N.V. konszernvállalat

képviselője vállalta a taggyűlés elnöki teendőit. A taggyűléssel többek között az alábbi

határozatokat „fogadtatta el”, és ezzel egyidejűleg kijelentette, hogy állítólagos érdekellentétek

miatt a „Kálmán und Partner“ közös üzletrész tulajdonosai szavazatait Dr. Kálmán János

állítólagos elfogultsága miatt figyelmen kívül kell hagynia (lásd a választottbíróság 1998.

március 30-ai VB/96101 sz. ítélete fordítása 7. old.: „A szavazások után a levezető elnök – a 7.

sz. határozati javaslat kivételével – megállapította a szavazás eredményét, melynek során

96

figyelmen kívül hagyta a felperes szavazatait, és „kihirdette” az „általa elfogadottnak tekintett”

határozatot.”)

– A felperes és az öt vele időközben egyesült társaság nem teljesítette az 1994. február 7-ei tulajdonosi megállapodás rendelkezéseit (jegyzőkönyv 6. old. 1.1. sz. határozati javaslat),

– Dr. Hansueli Heé legyen a konzorcium képviselője (jegyzőkönyv 7. old. 1.2. sz. határozati javaslat),

– Az 1994. augusztus 23-ai szerződés valamint az 1994. február 7-ei tulajdonosi megállapodás kiegészítése és módosítása (jegyzőkönyv 13. old. 7.6. sz. határozati javaslat),

– Az Arcis Holdings N. V. és a Környezetvédelmi Kft. között a HCM 12,05%-os részvénycsomagjának az Arcis Holdings N. V.-re történő átruházására vonatkozó 1994. augusztus 23-ai szerződés engedélyezése (jegyzőkönyv 14. old. 8.8. sz. határozati javaslat).



A Környezetvédelmi Kft. 1996. augusztus 14-ei

taggyűlésének a jegyzőkönyve. 206. sz. melléklet

A választottbíróság 1998. március 30-ai VB/96101 sz. ítélete.207. sz. melléklet

146 A jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy az Arcis Holdings N. V. Hansueli Heé személyében történő eljárása nem eredményezett érvényes taggyűlési határozatokat. Azokat a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő választottbíróság több mint két évvel később, az 1998. augusztus 30-ai VB/96101 sz. ítéletével hatályon kívül helyezte és megállapította, „hogy az alperes Környezetvédelmi Kft. 1996. augusztus 14-ei taggyűlésének napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatban beterjesztett határozati javaslatok alapján nem született érvényes taggyűlési határozat” (lásd az 1998. március 30-ai ítélet fordítása 1. old.).



A Környezetvédelmi Kft. 1996. augusztus 14-ei

taggyűlésének jegyzőkönyve. 206. sz. melléklet

97

A választottbíróság 1998. március 30-ai VB/96101 sz. ítélete. 207. sz. melléklet

147 Ezzel egyidejűleg, 1996. augusztus 14-15-én az alperesi konszern sajtókampányt indított Magyarországon a felperes és a vele kapcsolatban álló személyek ellen, hogy megelőzze jó hírnevének a további lépésekkel összefüggő lehetséges kockáztatását. A kampány szervezésével a multinacionális „Burson-Marsteller” PR-cég budapesti képviseletét bízták meg. Ez a PR-cég az alapítója, Gründers Harold Burson (és az egész szakma) véleménye szerint „a megbízó, de a nyilvánosság szolgálatában álló fizetett ügyvédnek” tartja magát. Szerepfelfogását a következőképp foglalja össze: „Mi csupán az igazság egyik oldalát mutatjuk be és nem kötelezően mindent, amit tudunk:”

Bizonyíték: „Gefährliche Liaison“ /Veszélyes kapcsolat/, az NZZaS

2006. október 15-ei száma, 46. oldaltól208. sz. melléklet

148 A „Burson-Marsteller“ PR-cég tevékenységének az eredménye három sajtóközlemény volt:

a) Az alperes az 1996. augusztus 14-én a „Burson-Marsteller” PR-cégen keresztül

sajtóközleményt adott ki. Abban Thomas Schmidheiny, az igazgatóság elnöke és az alperes

igazgatóságának a képviselője személyesen szólalt meg és kijelentette, hogy az alperes nem

engedheti meg, hogy idegenek szerezzék meg az ellenőrzést az alperes befektetései felett. Az

alperes az alábbiakat közölte:

A „Holderbank”, amely a világ legnagyobb cementgyártója, úgy látja, hogy a HCM jövője komoly veszélyben forog egy, Dr. Kálmán János vezette konzorcium üzleti magatartása miatt.

A részvények többsége jelenleg ennek a konzorciumnak a kezében van. A tények szerint azonban – s ezt a Holderbank bizonyítani tudja – Dr. Kálmán ezekhez a részvényekhez szerződésszegés útján jutott hozzá, ezért azok törvénytelenül vannak a tulajdonában.

A Holderbank és Dr. Kálmán közösen privatizálták a HCM-et. A Holderbank bizalommal volt Dr.

Kálmánnal szemben, és finanszírozta vállalkozói tevékenységét. Bár a privatizáció második

lépcsőjében lemondott elővételi jogáról, de azzal egyidejűleg szerződésben kikötötte, hogy

később megvásárolja a HCM többségi részesedését, és a HCM megkapja a működéshez

szükséges telkeket és egyéb eszközöket. Ezt a szerződést Dr. Kálmán úr aláírta, de a

részvények megvétele után nem tartotta be: a magáénak nyilvánította a HCM részvények

többségét.

Holderbank eddig sem vette ki a gyár nyereségét és azt ezután is vissza akarja forgatni az

üzemmenetbe, szemben Dr. Kálmán úrral, akinek a nyereséget a több mint három milliárd forint

98

E-hitel és kamatai visszafizetésére kell fordítania.

Amennyiben a Dr. Kálmán János és üzleti partnerei által alapított Környezetvédelmi Kft.

taggyűlése nem dönt úgy, hogy felhagy eddigi szerződésszegésével és átadja a vitatott HCM-

részvényeket azok jogos tulajdonosának, a Holderbanknak, akkor a Holderbank nem járul

hozzá, hogy a társaság közgyűlése holnap, 1996. augusztus 15-én megválassza a Dr. Kálmán

úr által javasolt igazgatóságot és a felügyelő bizottságot.”

„Az elmúlt években jelentős stratégiai befektetéseket hajtottunk végre Magyarországon, és

ezeket hosszútávon terveztük” – mondta Thomas Schmidheiny, a Holderbank elnöke. „Nem

engedhetjük meg, hogy egyesek szerződésszegéssel próbálják megszerezni az ellenőrzést a

befektetéseink felett. A mi érdekünk azonos a dolgozók érdekeivel: Holderbank teljes

mértékben elkötelezi magát a HCM hosszútávú, biztos és eredményes gazdasági tevékenysége

mellett.”

Bizonyíték: Az alperes cégkivonata, érvényes 2001. május 31-ig,


Az alperes 1996. augusztus 14-ei sajtóközleménye. 209. sz. melléklet

b) A budapesti „Burson-Marsteller” PR-ügynökség az 1996. augusztus 15-én Hejőcsabán kiadott sajtóközleményben a következőket tette közzé:

A svájci „Holderbank”, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. (HCM részvényese ma arról tájékoztatta a sajtót, hogy az Rt. mai közgyűlése nem választotta meg az igazgatótanácsot és a felügyelő bizottságot. A sikertelenség oka egyértelműen a többségi részvénycsomagot jogtalanul birtokló Dr. Kálmán János és a hozzá tartozó konzorcium szerződésellenes magatartása.”

„Holderbank, a világ egyik legnagyobb cementgyártója, tegnap tájékoztatta a sajtót, hogy a HCM jövője komoly veszélyben forog a Dr. Kálmán János vezette konzorcium üzleti magatartása miatt. Dr. Kálmán János nem volt hajlandó felhagyni eddigi szerződésszegéseivel és átadni a vitatott HCM-részvényeket azok jogos tulajdonosának, a Holderbanknak.”

Bizonyíték: A Burson-Marsteller Budapest 1996. augusztus 15-ei

sajtóközleménye. 210. sz. melléklet

c) A magyar hírügynökség, az MTI 1996. augusztus 15-ei jelentésében ezzel kapcsolatosan az alábbi olvasható:

„Holderbank, a világ egyik legjelentősebb cementgyártója, szerződésszegéssel vádolja üzleti partnerét, ugyanis a magyar fél tartozik neki a részvények egy olyan meghatározó

99

hányadával, mely által a svájciak megvehetik a többségi üzletrészt. A Holderbank mindaddig meg fogja akadályozni az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztását, amíg a tulajdonrész hivatkozott hányadát meg nem kapja. A svájciak a magyar hírügynökséghez, az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményükben utaltak arra, hogy alapvető érdekük megegyezik a hejőcsabai üzem dolgozóinak érdekével, ugyanis az az érdeke, hogy a HCM hosszútávon biztonságosan és eredményesen működjön. Holderbank az elmúlt években beruházásokkal több mint 3 millió Ft.-ot fordított minden egyes munkahelyre.“

Bizonyíték: A magyar hírügynökség, az MTI 1996. augusztus 15-ei jelentése. 211. sz. melléklet

149 A multinacionális „Burson-Marsteller” PR-cég budapesti képviselete 1996. augusztus 27-ei levelében közölte Kocsis Istvánnal, a HCM vezérigazgatójával, hogy maga az alperes volt a megbízója. A levélben kifejezetten megemlíti az alábbiakat:

„Ügyfelünknek, a svájci Holderbanknak, a világ egyik vezető cementgyártójának az a célja, hogy befejezze a vitát, és megteremtse a sikeres üzemmenet lehetőségét. Ahogy az a mellékelt újságcikkekből egyértelműen kiderül, Holderbank elkötelezte magát a termelés folytatása és a munkahelyek megtartása mellett. Milliárdos nagyságrendű magyarországi befektetései után ez elsődleges üzleti érdeke.

A HCM Rt. fennmaradása és jövőben is eredményes üzleti tevékenysége nem csak a munkatársak, hanem a régió számára is meghatározó jelentősséggel bír. Ezért is nagyon fontos a Holderbank kötelezettségvállalása, ami a cikkekben kifejezésre jut.”

Bizonyíték: A „Burson-Marsteller” PR-cég Kocsis Istvánhoz, a HCM Rt.

vezérigazgatójához intézett 1996. augusztus 27-ei levele. 212. sz. melléklet

150 1996. augusztus 15-én tartották a HCM Rt. rendkívüli közgyűlését. A felperes és öt konzorciumi partnere csupán a részvénykönyvbe bejegyzett 29.930+3.600=33.530 db. részvénnyel tudott szavazni, mert a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1996. július 22-ei határozata ellenére még nem állították helyre szabályszerűen a részvénykönyvet (lásd a fenti 143. pont). Nem jelöltek vezető tisztségviselőt, így „Prieszol József (…) megállapította, hogy nincs javaslat, így nincs miről szavazni, és lezárta a hivatalos napirendet” (a jegyzőkönyv fordítása 5. old. 4. bekezdés).

Bizonyíték: Prieszol József, a fent említett címen

A HCM 1996. augusztus 15-ei rendkívüli közgyűlésének a jegyzőkönyve. 213. sz. melléklet

151 A közgyűlés azt követő „nem hivatalos részében” Andreas Pestalozzi megkérte Prieszol Józsefet, hogy „tegyen nyilatkozatot a Holderbank nevében.” Az alperes e kérését teljesítve Prieszol József:

„két dolgot fejtett ki: először a vállalat jelen lévő dolgozóin keresztül tájékoztatta a társaság

100

munkavállalóit arról, hogy miért cselekedett a Holderbank úgy, mint ahogy az történt.

A tulajdonosok közti ellentét és a kialakult vita közismert, erről a dolgozókat a 13-ai ülésen megfelelően tájékoztatták, hogy megértsék a Holderbank magatartását.

Holderbank többször is kifejtette, és most is kifejti álláspontját, hogy ezzel a menedzsmenttel és dolgozói állománnyal akarja hosszú távon, nyereségesen, sikeresen működtetni a HCM Rt.-t.

Prieszol József kifejtette, hogy a konzorciummal a privatizáció előtt érvényes, szabályos szerződéseket kötöttek. Az egyik szerződésben szabályozva lett a Holderbank többségi tulajdona. Egy másik szerződésben szabályozták, hogy a gyárnak el kell adnia az eszközöket, ingatlanokat. A partnerek nem tartották be ezeket a szerződéseket, ezért a Holderbank ragaszkodik álláspontjához, és megingathatatlan a tekintetben, hogy addig nem választ igazgatóságot, amíg ezek az alapvető feltételek nem teljesülnek.” (a jegyzőkönyv fordítása 6. old. 1.-4. bek.)

Bizonyíték: Prieszol József, a fent említett címen.tanúként

Andreas Pestalozzi, a fent említett címen.tanúként

A HCM 1996. augusztus 15-ei rendkívüli közgyűlésének a jegyzőkönyve. 213. sz. melléklet

10. Az E-hitelek a Holderbank Ungarn Management Kft. konszernvállalatra történő engedményezése

152 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint Cégbíróság 1996. szeptember 5-ei határozatával október 30-ra összehívta a HCM közgyűlését. A határozat mellékletét képző meghívó alapján az alábbi napirendi pontok voltak tervbe véve:

„1./ Az igazgatóság tagjainak megválasztása, díjazásuk megállapítása.

2./ A felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, díjazásuk megállapítása.

3./ A könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása.

4./ Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentése az 1994. üzleti évről, az 1994. évi mérleg megállapítása.

5./ Az 1995. évi üzleti terv elfogadása.

6./ Az 1994. évi osztalék megállapítása.

7./ Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló jelentése az 1995. üzleti évről, az 1995. évi mérleg megállapítása.

8./ Az 1996. évi üzleti terv elfogadása.

9./ Az 1995. évi osztalék megállapítása.“

101

Bizonyíték: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság mint Cégbíróság

1996. szeptember 5-ei határozata a meghívóval együtt.214. sz. melléklet

153 A Fővárosi Bíróság 1996. szeptember 20-án elutasította az alperes a felperes és öt konzorciumi társa, az ÁVÜ és a Mezőbank ellen a privatizációs szerződések állítólagos semmissége miatt benyújtott keresetét (lásd a fenti 90. és 132. pont).

Bizonyíték: A Fővárosi Bíróság 1996. szeptember 20-ai 8.P.21.095/1995/50. sz.

elsőfokú ítélete (jogerős). 128. sz. melléklet

154 Mindezen bekövetkezett vagy a per esélyeinek realisztikus becslésekor még várható események alapján az alperesnek tudnia kellett, hogy sem a Környezetvédelmi Kft. tulajdonosi szintjén, sem a HCM igazgatósága és közgyűlése eszközként történő felhasználása révén, és sem a magyar kormány szintjén történő interveniálással nem érhette el azon célját, hogy megszerezze a HCM többségi részvénycsomagját. Annak érdekében, hogy mégis elérje kitűzött célját, a saját „befektetései” védelmét, a közvetlenül fennálló pénzügyi bonyodalom következtében a leggyengébb láncszemmel, a Mezőbank Rt.-vel kezdett úgy, hogy kierőszakolta a hitelkövetelés engedményezését a Holderbank Ungarn Management Kft.-re, a későbbi Cebeka Vagyonkezelő-re. Nem állhat fenn kétség, hogy ezt a fontossága miatt vezetői feladattá nyilvánított ügyet maga az alperes irányította. Prieszol József – a Holderbank Ungarn Management Kft., mely 1996. november 19-től Cebeka Vagyonkezelő Kft. néven működött, ügyvezetője és egyben a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. felügyelő bizottságának tagja – a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt folyamatban lévő már említett 25.G.75.930/1999/73 sz. magyar perben (lásd a 19. pontot) 2002. április 17-én tanúvallomásában megerősítette az alperes kezdeményező szerepét, és a jegyzőkönyv alapján az alábbiakat mondta:

„A CeBeKa Kft. a Holderbank üzleti elképzeléseit hajtotta végre. Akkoriban – azaz 1996-ban – a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. részvényeinek már 33%-a volt a Holderbank birtokában.” (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 3. old. 8. bek.)

A továbbiakban kijelentette, hogy Holderbank Ungarn Management Kft. ügyvezetői funkciója ellenére sem vonták be a hitelkövetelés 1996. október 10-ei engedményezésének előkészítésébe, hanem az egész tranzakciót maguk a Holderbank Ungarn Management Kft. „tulajdonosai”, az alperes és a két konszernvállalat, a Breitenburger Beteiligungs GmbH és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH hajtotta végre (lásd a fenti 18.-21. pont), és a részletekről, mint pl. az engedményezett követelés vételára, nem volt tudomása:

„Bár ismertem a korábbi Mezőbank menedzsmentjét, de a Holderbank tulajdonosai és a

Mezőbank között a Hejőcsabai Cementgyárról folytatott tárgyalásokon nem vettem részt.

A Holderbank Ungarn Kft. és a Mezőbank Rt. között 1996. október 10-én létrejött

102

engedményezési megállapodást ügyvédek készítették, akik az ahhoz szükséges útmutatást a

tulajdonosoktól kapták. Ebben nem működtem közre.” (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002.

április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 4. old. 2.-3. bek.).

„Az engedményezéssel kapcsolatos árról nem tudok semmit sem mondani. Az ezzel

kapcsolatos tárgyalásokon – mint azt már korábban említettem – nem vettem részt, engem csak

az eredményekről tájékoztattak.” (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei

tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 7. old. 5. bek.)

Továbbá kijelentette, hogy a tranzakcióval kapcsolatosan konkrét kapcsolatban állt Andreas

Pestalozzi úrral (alperes), Dr. Hansueli Heé úrral (alperes, Breitenburger Auslandsbeteiligungs

GmbH és Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft [1996. október 10-ig]) valamint Doris

Niemann asszonnyal (Breitenburger Beteiligungs GmbH, Breitenburger Auslandsbeteiligungs

GmbH und Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft) (lásd a fenti 21. pontban található

organigramot). Az utasításokat a tranzakció pénzügyi jelentősége miatt írásban kérte és kapta

is a „tulajdonosoktól”. Részleteiben Prieszol József az alábbiakat mondta jegyzőkönyvbe:

„A tanú – anélkül, hogy a bíró kérdezte volna – előadja, hogy ezzel az engedményezéssel

kapcsolatos ügylettel olyan jelentős pénzösszegek mozogtak, hogy csak azért volt hajlandó az

ügylet lebonyolítására, mert a tulajdonosok kifejezetten utasították arra. (…) Egyébként az

utasításokat írásban kapta.” (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán

készült jegyzőkönyv fordítása 5. old. 5. bek.)

„Az ez üggyel összefüggő összes döntést a tulajdonos utasítására hajtottam végre.“ (vesd

össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 10. old.

8. bek.)

Kérik, hogy alperes a Ptk. 123. cikkelye értelmében adja ki valamennyi általa és/vagy három

konszernvállalata – Breitenburger Beteiligungs GmbH, Breitenburger Auslandsbeteiligungs

GmbH és Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. – által 1996. október 1. és 30. között a

Holderbank Ungarn Management Kft.-nek és/vagy Prieszol Józsefnek adott utasítást.

Bizonyíték: Prieszol József, a fent említett címentanúként



103




Prieszol József a 25.G.75/930/1999/73 sz. eljárásban

2002. április 17-én tett tanúvallomásának a jegyzőkönyve.33. sz. melléklet

Az alperes és/vagy három konszernvállalata, a Breitenburger

Beteiligungs GmbH, a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH

és a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. által 1996. október 1.-31.

között a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek és/vagy Prieszol Józsefnek adott összes utasítása

az alperesnek ezeket rendelkezésre kell bocsátania

Az alperes az előbbiekben említett konszernvállalatai bevonásával az alábbiakban leírtak szerint járt el a többségi HCM-részvények megszerzése érdekében:

155 A Magyar Nemzeti Bank igazolása szerint a Mezőbank Rt. az E-hitelből 1996. október 2-án 124'075'782.00 Ft (1996. október 2-ai állapot szerint 1'003'614.00 CHF) rendkívüli törlesztést fizetett az MNB-nek. Az igazolás szerint ez az összeg egy 330'100'000.00 Ft-os (1996. október 2-ai állapot szerint 2'670'086 CHF) átutalás részét képezte, és ezt a Mezőbank Rt. „az 1'536'570'000.00 Ft (1996. október 2-ai állapot szerint 12'428'884.00 CHF) összegű E-hiteltartozás tőketörlesztése” jogcímen átutalta az MNB-nek. A felperes és öt konzorciumi partnere ekkor a szerződésnek megfelelően még nem fizettek vissza tőkét a Mezőbanknak, hanem csak az előírt kamatfizetést teljesítették. Kézenfekvő a feltételezés, hogy maga az alperes vagy egyik konszernvállalata már akkor, az 1996. október 10-ei engedményezés előtt az engedményezendő követelés foglalójaként adta a Mezőbank Rt.-nek a vételár egy részét, hogy így hangsúlyozza ajánlata komolyságát.




A Magyar Nemzeti Bank 1996. október 2-ai igazolása a Mezőbank javára.215. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 2.-ra (I).216. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 2.-ra (II)217. sz. melléklet

156 A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH képviseletében Hansueli Heé 1996. október 8-án

104

levélben fordult Kabai Gyulához, a Mezőbank Rt. vezérigazgatójához és az alábbiakat közölte vele, hogy tovább fokozza hajlandóságát az E-hitelkövetelés engedményezésére:

„As already informed you by Mr. Pestalozzi over the telephone I hereby confirm with my greatest regret, that despite our truthful efforts no settlement agreement was achieved with Mr. Kálmán in respect of the further co-operation in HCM. Please note that we did not demand anything else from Mr. Kálmán than the fulfillment of already achieved agreements of August 23, 1994. Mr. Kálmán, however, clearly expressed that he is not willing to fulfill such agreements. Accordingly, Breitenburger Auslandbeteiligungs GmbH (Hamburg) will neither elect a board of director nor a supervisory board nor an auditor in HCM in cooperation with Mr. Kálmán and his consortium companies…”

(„Mint ahogy Pestalozzi úr telefonon már tájékoztatta Önt, legnagyobb sajnálatomra megerősítem, hogy őszinte fáradozásunk ellenére nem sikerült Kálmán úrral egyezségre jutnunk a HCM-beli további együttműködésről. Kálmán úrtól nem kívántunk mást, csak a már megkötött 1994. augusztus 23-ai szerződések betartását. Kálmán úr viszont világosan kijelentette, hogy nem akarja betartani ezeket a szerződéseket.

A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (Hamburg) ennek megfelelően sem igazgatóságot, sem felügyelő bizottságot, sem könyvvizsgálót nem fog választani Kálmán úrral és konzorciumi partnereivel együttműködve…”)

Bizonyíték: Dr. Hansueli Hée, az alperes címén


A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH Mezőbankhoz

intézett 1996. október 8-ai levele. 218. sz. melléklet

A kívánt hatás be is következett, mert a Mezőbanknak a 4.G.76.145/1996. sz. perben benyújtott ellenkeresetéből (lásd a lenti 180. pontot) kivehető, hogy ez a levél volt a döntő tényező, hogy az alábbiakban hivatkozott szerződéseket a Holderbank Ungarn Management Kft.-vel megkössék: „Mivel a Holderbank arról tájékoztatta igazgatóságunkat (…), hogy a felek közti egyezség végleg meghiúsult, és a közgyűlésen nem fognak együtt igazgatóságot és felügyelő bizottságot választani (…), a bank igazgatósága a követelés készpénzért történő azonnali eladása mellett döntött” (lásd a fordítás 5. oldalától). Továbbá ezen 1996. november 27-ei beadványból kivehető, hogy az alperes már 1996. májusában meg akarta vásárrolni a hitelkövetelést: „1996. májusában a Holderbank jelezte Bankunknak, hogy érdekli a követelés megvásárlása” (lásd a fordítás 3. oldala lent).

Bizonyíték: A Mezőbanknak a 4.G.76.145/1996. sz. perben

1996. november 27-én benyújtott ellenkeresete. 219. sz. melléklet

105

157 Ugyancsak 1996. október 8-án a Mezőbank Rt. az engedményezéssel összefüggő biztosítéki jogok átadásának előkészítése végett egy kimutatást készített a felperes és öt konzorciumi társa által kézizálogként letétbe helyezett részvényekről. Ennek során pontosan felsorolták, hogy az egyes részvényeket milyen típusú forgatmányokkal látták el. Ez az okirat az 1996. október 10-én kelt E-hitel engedményezési szerződés 3. sz. mellékletét fogja képezni.

Bizonyíték: A Mezőbank 1996. október 8-ai kimutatása a HCM

kézizálogként letétbe helyezett részvényeiről. 220. sz. melléklet

158 Ugyanazon a napon, 1996. október 8-án, a Mezőbank Rt. egy megbeszélés alkalmából konkrét időpont közlése nélkül szóban tájékoztatta a felperest és öt konzorciumi társát arról, hogy szándékában áll az E-hiteltartozást eladni. 1996. október 9-én a Mezőbank Rt. levelet küldött a felperesnek és öt konzorciumi partnerének, amelyben az alábbiakat írta:

„Hivatkozással tegnapi személyes megbeszélésünkre – melyben Önök a HCM Rt. megvételére

alapított hattagú konzorciumot képviselték – ezúton írásban is megerősítjük bankunk

álláspontját.

A bank igazgatósága a konzorcium és a HCM Rt. közötti kapcsolatot, az Önök október 30-ai

közgyűlésének lehetséges kimenetelét áttekintve arra az álláspontra jutott, hogy a konzorciumi

partnerekkel szembeni banki követelést a HCM Rt. ellenérdekű tulajdonosai közti meg nem

egyezés esetén a Ptk. 328-330. §-a alapján eladja.”


A Mezőbanknak a felpereshez és öt konzorciumi partneréhez

intézett 1996. október 9-ei levele. 221. sz. melléklet

159 Már 1996. október 10.-én, tehát az 1996. október 30.-ra összehívott közgyűlés előtt a két magyar fél, a Mezőbank Rt. és a Holderbank Ungarn Management Kft. magyar és német nyelvű megállapodást kötött az E-hitelkövetelés a Holderbank Ungarn Management Kft.- re történő engedményezéséről (lásd a szerződés végén található utalást). A német nyelvű változat a közvetlenül érintett magyar fél számára nem volt szükséges, az nyilvánvalóan az alperes, valamint két konszernvállalata, a Breitenburger Beteiligungs GmbH és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH részére készült. A megállapodást a Holderbank Ungarn Management Kft. részéről Prieszol József írta alá. A megállapodás legfontosabb rendelkezései az alábbiak voltak:

„1. Előzmények

„A kölcsönt nyújtó Agrobank Rt. és a Kölcsönfelvevők két kölcsönszerződést kötöttek, egyet

1994. augusztus 18-ai dátummal, egyet pedig 1994. szeptember 8-ai dátummal annak

mellékleteivel együtt (továbbiakban: „kölcsönszerződések”). [lásd: a megállapodás 1.4. pont 1.

mondata)

106

2. Követelés megvásárlása

(…)

A felek megállapodnak abban, hogy a bank az engedményesre engedményezi, az engedményes pedig átveszi a jelen szerződés alapján a banknak az 1.2. pontban megjelölt kölcsönfelvevőkkel szembeni, a kölcsönszerződésekből eredő és azokkal összefüggő összes követelését, továbbá az azokhoz kapcsolódó minden járulékot, biztosítékot és egyéb jogokat.

(…)

A bank az engedményezett 1/A kölcsönszerződéseket átadja azok összes mellékleteivel együtt 1-1 eredeti és az 1/B kölcsönszerződést egy másolati példányban az engedményesnek jelen megállapodás hatálybalépésekor.

Az engedményes kijelenti, hogy a jelen szerződéshez csatolt kölcsönszerződések tartalmát ismeri, az abban foglaltakat tudomásul veszi.” (lásd: a megállapodás 2. pont 2., 4. és 5. bek.)


A Mezőbank Rt. és a Holderbank Ungarn Management Kft. között

1996. október 10-én létrejött megállapodás. 222. sz. melléklet



160 A fentiek szerint tehát az engedményezés tárgya a felperes és öt konzorciumi társa valamint az Agrobank Rt. között 1994. augusztus 18-án létrejött kölcsönszerződésekből eredő követelések, járulékok, biztosítékok és egyéb jogok voltak. A 9.1.3 pont értelmében a letétbe helyezett HCM-részvények és a 9.1.4 és 9.1.5. pont értelmében a kölcsönszerződések valamennyi melléklettel együtt (tehát a HCM-részvények kézizálogként történő letétbe helyezéséről szóló szerződésekkel együtt [10. és 10.a melléklet, lásd a fenti 58. pont] az engedményezési megállapodás mellékletét képezték (lásd az engedményezési megállapodás fordítását a 10. oldaltól).

Bizonyíték: A Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft. között


161 A mellékletek listájából (lásd 9.1.4 pont) kiderül, hogy az eredetileg megkötött 1994. augusztus

18-ai kölcsönszerződések is mellékelve voltak. Az eredetileg megkötött kölcsönszerződéseket

azonban a felperes és öt konzorciumi partnere valamint az Agrobank többször is módosította.

Az első módosításra 1994. december 8-án került sor (a 14.5. és 14.6. pontok törlése a 16. és

16/a. melléklettel együtt; 14.2. pontosítása, 22. pont kiegészítése, a később hivatkozott 6. pont

107

módosítása), majd 1995. február 23-án is történt módosítás(lásd fenti 93./94. pont). A

Mezőbanknak a Holderbank Ungarn Management Kft.-vel kötött megállapodása 7.3. pontjában

egyedül az 1994. december 8-ai módosításra utalnak a következőképp: „A bank kijelenti és az

engedményes tudomásul veszi, hogy a kölcsönszerződések 16. és 16/a. sz. mellékletei szerinti

óvadéki betéti szerződések ugyan megkötésre kerültek, de azokat később a

kölcsönszerződések 1994. december 8.-ai módosításakor a felek hatálytalanították.” Az 1994.

december 8-ai szerződésmódosítás a már említetteken túl több egyéb pontban is módosította

az eredeti hitelszerződést, pl. a 6. pontban meghatározott feltételekkel megengedte a

fedezetcserét. Az 1994. december 8-ai szerződésmódosítás 6. pontjában ugyanis rögzítették,

hogy a bank vállalja, hogy a kölcsönszerződés futamideje alatt készen áll a kölcsönfelvevő

gazdasági igényei szerinti, a bank érdekeivel is összeegyeztethető fedezetcserére, a

kölcsönfelvevő által biztosított készfizető kezesség vagy egyéb a bank által elfogadható

biztosíték formájában. Éppoly kevéssé tartalmazta az engedményezésre történő utalást az

1995. február 23-ai szerződésmódosítás, amellyel törölték az E-hitelszerződések eredetileg az

alperes javára szóló második mondatát. A különböző szerződésmódosítások nem említése

bizonyítja azt, hogy mekkora sietséggel szerkesztették meg az engedményezési

megállapodást.


Az Agrobank Rt. által az 1995. február 23-ai szerződésmódosításról

készített jegyzőkönyv. 137. sz. melléklet

A Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft. között


162 A felperes és öt konzorciumi partnere, valamint az Agrobank többször is módosították a köztük létrejött és a letétbe helyezett részvényekre vonatkozó kézizálog-szerződéseket: 1995. július 25-én (lásd a fenti 109. pontot), majd pedig 1995. november 27-én (lásd a fenti 117. pontot). Ezeket a módosításokat nem csatolták az engedményezési szerződéshez. A módosításokat az engedményezési megállapodás mellékleteinek a listája nem nevesíti (lásd az engedményezési megállapodás 9. pontja). A biztosítékok átruházásával kapcsolatban az engedményezési megállapodás az alábbi kitételt tartalmazta, melyben főleg a 6.3. pont harmadik mondatában hívták fel a Holderbank Ungarn Management Kft. figyelmét a zálogszerződésbeli megőrzési kötelességre:

„6. Biztosítékok, járulékok és jogok átruházása

6.1. A bank a kölcsönszerződések és az azokhoz tartozó mellékletek alapján az

engedményesre engedményezi a kölcsönszerződésekből eredő és azokkal összefüggő, a

bankot megillető összes biztosítékot és biztosítéki jogot és a további biztosítékok adására

108

vonatkozó követelését.

…

6.3 A bank átadja a birtokában levő, a 3. sz. mellékletben felsorolt, névre szóló HCM-

részvényeket az engedményesnek. Ezen melléklet tartalmazza a részvények sorszámát,

darabszámát, összevont címletét és névértékét,, melyek össznévértéke 878.270.000,- Ft. A

bank továbbá átadja a részvényekre vonatkozó, a kölcsönfelvevővel kötött (a

kölcsönszerződésekben 10., 10/A., 10/B. és 10/C. alatt szereplő) óvadéki szerződéseket, azok

módosítását, valamint a banknak adott 3/A. melléklet szerinti közjegyzői meghatalmazásokat,

melyek feljogosítják a bankot és jogutódját, hogy az ott leírt feltételek bekövetkezte esetén a

kölcsönfelvevők nevében aláírják a forgatmányokat, és a bank ezennel az engedményesre

engedményezi az ezen szerződésekből, módosításokból és a közjegyzői. Az engedményes – az

óvadéki szerződés feltételei és a magyar Ptk. vonatkozó rendelkezései értelmében – köteles

valamennyi az óvadéki szerződésekből eredő kötelességének, ezen belül a megőrzési

kötelességének eleget tenni.



163 A mellékletek tartalmazták a felperes és öt konzorciumi partnere és a Mezőbank Rt. közötti levelezést is, mégpedig a 2. és 6. sz. mellékletekben. A Mezőbank a 4. pont utolsó mondata, a 7.1 és 9.1.6 pont szerint ezeket is mind átadta a Holderbank Ungarn részére a következők szerint:

„A bank a biztosíték szolgáltatására vonatkozó, a kölcsönfelvevőkkel folytatott levelezését a 2. sz. melléklet alatt csatolja.”

„A bank kötelezettséget vállal arra, hogy az engedményest minden olyan információval ellátja, amelyeket a kölcsönszerződésből eredő követeléseihez és biztosítékokhoz kapcsolódnak. Ennek érdekében átadja az engedményesnek a 6. sz. mellékletként csatolt, vonatkozó levelezését. A bank kijelenti, hogy ezzel az összes, a kölcsönszerződéshez kapcsolódó, rendelkezésre álló információt átadta az engedményesnek.”

„az összes levelezés, mint a megállapodás 2. sz. mellékletében feltüntetve és a teljes

vonatkozó levelezés az átadott levelezés tartalomjegyzékével együtt”

Bizonyíték: A Mezőbank Rt. és a Holderbank Ungarn Management Kft.

között 1996. október 10-én létrejött megállapodás. 222. sz. melléklet

164 A Mezőbank Rt. az E-hitelszerződések felmondásának lehetőségére való tekintettel az alábbi kikötést tette az engedményezési megállapodás 10.2 pont második mondatában: „A jelen megállapodásban adott garanciákon kívül a bank nem szavatolja a kölcsönszerződések lejárat

109

előtti felmondhatóságát. (…)”



165 Az engedményezési megállapodás 3. pontja az engedményezett követelés vételára vonatkozásában az alábbiakat tartalmazza:

„A 2. pontban megjelölt követelések, az azokhoz kapcsolódó járulékok, biztosítékok, valamint a

bankot megillető egyéb jogok ellenértékét a felek külön szerződésben rögzítik.”



166 A hivatkozott különmegállapodás, melyet a két magyar fél magyar és német nyelven is elkészített, erről az alábbiakat tartalmazza:

„A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodásban megjelölt követelések, az azokhoz

kapcsolódó járulékok, biztosítékok, valamint a bankot megillető egyéb jogok ellenértékét a

követelés névértékének 120%-ában, azaz 1.843.884.000,00 Ft-ban (azaz: egy milliárd

nyolcszáznegyvenhárom millió nyolcszáznyolcvannégyezer forintban) állapítják meg, melynek

megfizetése egy összegben, a jelen megállapodás hatályba lépésekor, a bank összes

ellenszolgáltatásának átruházásával egyidejűleg, a jelen megállapodásban foglaltak szerint

történik.”

A megállapodott 1'843'884’000.00 Ft. vételár 1996. október 10-én 14'847'582.00 CHF-nek felelt

meg.



Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10-re (II).224. sz. melléklet

167 A felperesnek és öt konzorciumi partnerének az engedményezési megállapodás megkötésekor 1'536'570'000.00 Ft (az 1996. október 10-ei állapot szerint 12'372'985.00 CHF) E-hiteltartozása állt fenn a Mezőbank felé. Az államilag támogatott és refinanszírozott E-hitel futamideje 15 év volt 3 év türelmi idővel (lásd az 52.-57. sz. mellékletként csatolt E-hitelszerződések 6. pontját). A kamata 7% volt (a jegybanki alapkamat ekkor 23% volt), így a Mezőbank követtelésének pénzpiaci értéke a névérték max. 60%-a, azaz 800-900 millió Ft (az 1996. október 10-ei állapot szerint 6'441'872.00-7'247'106.00 CHF) lehetett. Ebből a valós értékből kiindulva a Mezőbank többször határozottan állította, hogy ez ún. „rossz” követelésről van szó. Ennek megfelelően az engedményezési megállapodás 10.2 pont 1. mondatában az alábbi záradékot rögzítette: „Az

110

engedményes tudomásul veszi, hogy a bank jelen megállapodás alapján fennálló követelését, mint kétes követelést, átruházza rá, és ezért a Ptk. 330. § 1. bek. alapján az engedményessel szemben nem vállal felelősséget.”













A Mezőbank 1996. június 28-ai jelentése.202. sz. melléklet

A Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft.


Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (III).225. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (IV).226. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (V).227. sz. melléklet

168 A fentiek szerint a Mezőbank Rt. e „rossz”, „bizonytalan” követelés ellenértékét még e 800-900 millió Ft. érték alatt kellett hogy meghatározza. Mindezek ellenére a Mezőbank az (állítólagos) „rossz”, „bizonytalan” követelést 1'843'884'000.00 Ft-ért (az 1996. október 10-ei állapot szerint 14'847'582.00 CHF), tehát a névérték 120%-ért, a becsülhető pénzpiaci érték 200%-án, ill. a saját állítólagos értékelésének több mint 200%-án adta el azonnal és egy összegben, ill. fizetendő készpénzért a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek. A Holderbank Ungarn Management Kft. szó nélkül kifizette a névérték 120%-át, bár a követelés gazdaságilag az első pillantásra sokkal kevesebbet ért. A Holderbank Ungarn Management Kft.-nek nyilvánvalóan nem a kölcsönszerződésekből származó követelés megvásárlása volt a célja. Emlékeztetőül

111

érdemes megjegyezni, hogy a Holderbank Ungarn Management Kft. törzstőkéje csak 1 millió Ft (az 1996. október 10-ei állapot szerint 8.052,34 CHF) volt, egyidejűleg viszont olyan követelés vásárolt meg, amely törzstőkéjének több mint az 1800-szorosára rúgott.


Prieszol József, a fent említett címentanúként

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (II).224. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (V).32. sz. melléklet

169 Ha összehasonlítjuk a kölcsönszerződésekből származó követelés 1'843'884’000.00 Ft-os (az 1996. október 10-ei állapot szerint 14'847'582.00 CHF) vételárát a zálogként letétbe helyezett HCM-részvények értékével, akkor megállapítható, hogy a HCM-részvények 878'270'000.00 Ft-os (az 1996. október 10-ei állapot szerint 7'072'129.00 CHF) névértékét levonva a vételár a megállapodás 6.3. pontja szerint az átadott óvadéki részvények névértékének 200%-a volt.



között 1996. október 10-én létrejött megállapodás.222. sz. melléklet


között 1996. október 10-én létrejött különmegállapodás.223. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (II).224. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (VI).228. sz. melléklet

170 Kettő további rendelkezés, mégpedig a megállapodás 6.3. pontja utolsó mondata és a 10.1. pont foglalkozott a Mezőbank Rt. felelősségi kockázatok alól történő lehető legmesszebbmenő mentesítésével:

“(…) Amennyiben az óvadéki szerződések 3. pontjában megjelölt okból a banknak bármilyen

kára származna, úgy az engedményes köteles azt a banknak megtéríteni.”

„Az engedményesnek tudomása van arról, hogy a bank VIII. r. alperesként szerepel a

Holderbank Financiére Glarus AG és a kölcsönfelvevők közötti perben. Az engedményes eljár

annak érdekében, hogy a bankot e perből elbocsássák, ill. kötelezettséget vállal arra, hogy

112

amennyiben a bankot nem bocsátják el, úgy jogutódként a bank helyett a perbe alperesként

belép.”

Bizonyíték: A Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft.


171 Az engedményezési szerződés dátumával és annak hatályba lépésével kapcsolatban a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az alábbi megállapítások tehetőek:

a) Az engedményezési megállapodás 15. oldalán szereplő keltezés szerint a Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. október 10-én aláírták a megállapodást. A megállapodás minden oldalának láblécén a dátum az automatikus számítógépes keltezés szerint 1996. október 9., ami azt jelenti, hogy a megállapodást szerkesztő személy a dokumentumot legkésőbb ezen a napon a számítógépéről kinyomtatta.

Bizonyíték: A Mezőbank és a Holderbank Ungarn Management Kft.


172 b) Az engedményezési megállapodás keltezés nélküli 9. sz. melléklete szerint a Holderbank Ungarn Management Kft. a Mezőbank Rt.-hez címzetten az alábbiak szerint nyilatkozik:

„1996. október 9-én átutaltuk a Holderbank Ungarn Management Kft. Önöknél vezetett 11613008-01358800-13000001 számú zárolt számlájára a Holderbank Ungarn Management Kft. és a Mezőbank Rt. között 1996. október 10-én létrejött engedményezési szerződés (az eredeti magyar dokumentumban: kölcsönszerződés) 3. pontja szerinti vételárat.


1996. október 10-én létrejött megállapodás 9. sz. melléklete. 229. sz. melléklet

173 Az engedményezési megállapodáshoz tartozó különmegállapodáson nem szerepel dátum, annak helye ki van hagyva, de a lábléc szerint a dokumentum kinyomtatásának a dátuma 1996. október 2. volt.


1996. október 10-én létrejött különmegállapodás. 223. sz. melléklet

174 Az MNB már hivatkozott igazolása szerint a Mezőbank az E-hitel összegéből a refinanszírozást nyújtó MNB-nek 1996. október 2-án átutalta az első részletet. A felperes és öt konzorciumi partnere a 3 év türelmi idő miatt tőkét sem az Agrobanknak, sem pedig a Mezőbanknak addig az időpontig nem fizetett, erre először 1997. szeptember 20-án lettek volna kötelesek (lásd az E-hitelszerződések 6. pontját).

113














A Magyar Nemzeti Bank 1996. október 2-ai igazolása

a Mezőbank javára. 215. sz. melléklet

175 A HCM-részvények és az egyéb biztosítékok átruházásával kapcsolatban az engedményezési megállapodásban az alábbiakat rögzítették:

„9. Hatálybalépés, egyidejű teljesítés

9.1. Jelen megállapodás annak aláírásával az aláírás napjával lép hatályba. Az engedményes a

vételárat a Mezőbanknál nyitott zárolt számlára köteles átutalni azzal, hogy az a Mezőbank

részére akkor fizethető ki, ha a Mezőbank a 9.1. pont szerinti nyilatkozatot és okiratokat

átadta az engedményesnek.

A banknak a hatálybalépés napján az alábbi nyilatkozatokat kell adnia, ill. okiratokat

bemutatnia:

(…)

9.1.3. A 3., 3/A. és 3/B. sz. mellékletben felsorolt részvények az ott megjelölt forgatmánnyal

és az azokhoz tartozó közjegyző előtt aláírt meghatalmazásokkal;”

„6.3 A bank átadja az engedményesnek a birtokában lévő, a 3. sz. mellékletben felsorolt névre szóló HCM-részvényeket. Ezen melléklet tartalmazza a részvények sorszámát, darabszámát, összevont címletét és névértékét,, melyek össznévértéke 878.270.000,- Ft.”

114

Bizonyíték: A Mezőbank Rt. és a Holderbank Ungarn Management Kft. között


176 Az átadás-átvételi bizonylat szerint a Mezőbank Rt. 1996. október 10-én átadta a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek a kézizálogként letétbe helyezett részvényeket és kötvényeket. A bizonylat pontosan ugyanazt a részvényekről készített táblázatot tartalmazza, mint a Mezőbank által még október 8-án készített kimutatás.

Bizonyíték: Az 1996. október 10-ei átadás-átvételi bizonylat.230. sz. melléklet

A Mezőbank által a zálogként letétbe helyezett HCM-részvényekről

készített október 8-ai kimutatás. 220. sz. melléklet

177 Ugyanazon a napon kelt levelében a Mezőbank Rt. tájékoztatta a felperest és öt konzorciumi partnerét az engedményezés megtörténtéről.

Bizonyíték: A Mezőbank Rt. a felpereshez és öt konzorciumi partneréhez

intézett 1996. október 10-ei levele. 231. sz. melléklet

11. Az E-hitelszerződések a Holderbank Ungarn Management Kft. konszernvállalat általi felmondása

178

Ugyanazon a napon, 1996. október 10-én, azaz a fenti engedményezési megállapodás dátumának napján a Holderbank Ungarn Management Kft. a felperes és öt konzorciumi partnere E-hitelszerződését postafordultával írásban felmondta. Felszólította a hat konzorciumi partnert, hogy egyenlítsék ki a 1'536'570'000.00 Ft. összegű teljes hiteltartozást annak kamataival együtt. Mivel a felperes és öt konzorciumi társa a szerződés kezdete óta mindig időben megfizette a kamatokat, az 1996. szeptemberre járó kamatot már megfizették, és az 1996. október 10-ig eltelt 10 napra járó aktuális kamattartozás 2'987'775.00 Ft. (az 1996. október 10-ei állapot szerint: 24.058,60 CHF) volt. Tehát a kölcsönfelvevőknek 15 napon belül összesen 1'539'557'775.00 Ft.-ot kellett volna visszafizetniük, ami akkor 12’397'043.00 CHF összegnek felelt meg. A Holderbank Ungarn Management Kft. felmondólevelében, amelyet Dr. Nádai Tamás a cég alkalmazotti státuszban lévő jogtanácsosa (aki egyidejűleg a HCM igazgatósági tagja és 1996. november 13-ig az Ultimax Rt. felügyelő bizottsági tagja volt) írt alá, a 2. és 3. bekezdésben az alábbiak szerepeltek:

„Felszólítjuk Önöket, hogy a jelen felmondástól számított 15 napon belül a cég fennálló kölcsöntartozását, azaz a fenti összeget és annak 1996. október 1-től a megfizetés időpontjáig számított kamatát az ING Banknál vezetett 13700016-01112018 számú számlánkra átutalni szíveskedjenek.

115

Azonnali hatályú felmondásunkat a következőkre alapozzuk:

1. A kölcsön visszafizetésére nyújtott biztosítékok értéke, különösen az óvadékba helyezett részvények értéke a HCM Rt.-t fenyegető végelszámolásra tekintettel jelentősen csökkent, és azokat, mint az az engedményezőtől kapott levelezésből kiderül, felszólítás ellenére sem egészítették ki (Ptk. 525. § (1) bek. c) pont).

2. Minthogy a kölcsön visszafizetésének lehetősége azért is veszélyben van, mert a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Részvénytársaságot tisztviselők híján a megszűnés veszélye fenyegeti, az azonnali hatályú felmondást a Ptk. 525. § (1) bek. d) pontja is megalapozza.

3. Az azonnali hatályú felmondásunkat végezetül a Ptk. 525. § (1) bek. e) pontjára is alapozzuk, mert a kölcsönszerződésekben kifejezetten elvállalt alábbi biztosítékok nyújtására nem került sor, ami nem vitásan súlyos szerződésszegésnek minősül:

– nem alapítottak a bank javára jelzálogjogot a HCM tulajdonában álló ingatlanokra,

– a bank javára a hitelező javára zálogjogot a HCM tulajdonában álló eszközökre,

– a HCM nem szolgáltatta a hitelező részére a kölcsönfelvevőkért való készfizető kezesség vállalását a kölcsönfelvevőnek nyújtott teljes kölcsön erejéig,

– az óvadékként a hitelező részére átadott részvények egy része sem üres forgatmánnyal nincs ellátva, sem közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazás nem került átadásra abból a célból, hogy a hitelező a forgatmányt aláírhassa.”


Dr. Hansueli Hée, az alperes címén



A Holderbank Ungarn Management Kft. a Magyar

Környezetvédelmi Kft.-hez intézett 1996. október 10-ei

levele, valamint öt az öt konzorciumi társhoz intézett

azonos tartalmú levél.232. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 10.-re (VII).233. sz. melléklet

Az ÁPV Rt. Suchman Tamás részére készített 1996. február 8-ai

feljegyzése, 2.old. 2. bek. a kamatok határidőre történő

kiegyenlítésével kapcsolatban.234. sz. melléklet

116

A Mezőbank Rt. 1996. június 28-ai jelentése, a fordítás

2. old. utolsó előtti bek. a kamatok határidőre történő

kiegyenlítésével kapcsolatban. 202. sz. melléklet

179 Az E-hitelszerződések 17. pontjában hat hónapos felmondási idő szerepelt arra az esetre, ha fennáll a Ptk. 525. §-ában foglalt valamely felmondási ok (lásd a fenti 62. pont). Ha az alperes „befektetésének általa megcélzott védelmét” a többségi HCM-részvények átvétele formájában akarta elérni, úgy számára nem maradt más lehetőség, minthogy tudatosan figyelmen kívül hagyja a szerződésnek ezt a rendelkezését, ugyanis a hitelszerződéseket – függetlenül attól a ténytől, hogy fennállt-e a Ptk. 525. §-a szerinti felmondási ok (lásd a későbbi 233. ponttól) – minden áron fel kellett mondani, mert a hitelszerződések 17. pontja értelmében csak – egy jogilag utólag akárhogy is minősített – felmondás esetén vált a kamatokkal együtt 1'539'557'775.00 Ft. (1996. október 10-ei állapot szerint: 12’397'043.00 CHF) összegű teljes hiteltartozás esedékessé. Ezzel tudatosan kiprovokálták az óvadéki szerződések 6. pontjában foglalt óvadékértékesítési jogot (lásd a fenti 58. pontot) a magas hitelösszeg 15 napos határidőn belüli feltételezett vissza nem fizetése esetén. A visszafizetés határidejét az elérni kívánt cél érdekében szerződésellenesen 6 hónapról 15 napra kellett csökkenteni, egyrészt hogy kizárhassák, hogy a felperes és öt konzorciumi társa a szerződésben szereplő 6 hónapon belül a várakozásokkal ellentétben tető alá hozhassanak egy köztes finanszírozást, másrészt hogy még 1996. október 30. előtt aktiválhassák a HCM-részvények értékesítésének jogát. Az alperesi konszern ugyanis csak így tudta az 1996. október 30-ai közgyűlésen legalább a látszat szerint legálisan gyakorolni a tulajdonosokat és a forgatmányosokat megillető részvényesi jogokat, és biztosítva volt a „befektetés célként kitűzött védelme”. Prieszol József vallomása szerint az alperes és a bevont konszernvállalatok is nagyon jól tudták, hogy a felmondásra a hitelszerződéssel ellentétes módon került sor. Vallomása szerint ugyanígy nem számoltak azzal, hogy a megszabott határidőn belül vissza tudják fizetni a hiteltartozást a kamatokkal együtt. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt folyamatban lévő már említett 25.G.75.930/1999/73 sz. magyar perben (lásd a 19. és 154. pontot) 2002. április 17-én tett tanúvallomásában Prieszol József ezzel kapcsolatban az alábbiakat mondta:

„Nem gondoltuk, de a CeBeKa Kft. tulajdonosai sem gondolták, hogy a felperesek a

hitelszerződés felmondását követően visszafizetik a hitel összegét. Csak azzal számoltunk –

mint ahogy azt már említettem –, hogy a felek tárgyalásokat kezdenek egymással, és a hitel

fennmaradó összege részletekben visszafizetésre kerül.“ (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002.

április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 9. old. 3. bek.)

„Tudomásunk volt arról, hogy a szerződést a hitelszerződés 17. pontja értelmében 6 hónapos

felmondási idővel lehet felmondani, de a CeBeKa Kft. tulajdonosai sokkal fontosabbnak

tartották, hogy fennmaradjon a Hejőcsabai Rt. működőképessége. Ezért döntöttünk a 15 napos

117

határidő mellett.

A CeBeKa Kft. tulajdonosainak az volt a véleményük, ha mind az ő részükről, mind a felperes

felek részéről fennáll az igény ill. a szándék, hogy betartsák a köztük létrejött szerződést, ill.

együttműködnek a Hejőcsabai Rt.-ben, akkor 15 nap is elég, nem kell 6 hónapot várni.

A tulajdonosoktól kifejezett utasítást kaptam, hogy semmit sem tehetünk a 15 napos határidő

alatt, ez idő alatt a tulajdonosok tárgyalni fognak a felperes felek képviselőivel.“ (vesd össze: a

Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 5. old. 1.-3. bek.)






12. A HCM-részvények a Holderbank Ungarn Management Kft. konszernvállalat általi eladása

180 Mivel a felperes és öt konzorciumi társa számára is világos volt az alperes és a bevont konszernvállalatok szándéka, ezért 1996. október 16-án a felperes és öt konzorciumi társa 1996. október 15-ei keltezéssel keresetet nyújtott be a Fővárosi bíróságnál az I. r. alperes Mezőbank és a II. r. alperes Holderbank Ungarn Management Kft. ellen, hogy megakadályozzák, hogy azok rendelkezzenek a zálogként letétbe helyezett HCM-részvények felett. Az eljárás a 4.G.76.145/1996. számon volt folyamatban. Az akkor releváns kereseti kérelmek az alábbiak voltak:

„(i)A Ptk. 200. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kérjük annak megállapítását, hogy az I. r. és a II. r. alperes között 1996. október 10-én létrejött engedményezési szerződések, melyek tárgya a felperesek és az I. r. alperes jogelődje által 1994. augusztus 18-án kötött E-hitelszerződések, semmisek. A Ptk. 237. § (1) bekezdése alapján kérjük a tisztelt bíróságot, hogy kötelezze az I. r. és a II. r. alperest az eredeti állapot helyreállítására.

(ii)A Pp. 123. § valamint a Ptk. 525. § alapján kérjük annak megállapítását, hogy a II. r. alperes által a felperesekhez intézett 1996. október 10-ei azonnali hatályú felmondások, melynek tárgya a felperesek és az I. r. alperes jogelődje között 1994. augusztus 18-án létrejött E-hitelszerződések, érvénytelenek.“

118

A fő eljárást érintő kereset mellett a (4) pontban ideiglenes intézkedést is kértek. Kérték, hogy ideiglenes intézkedés keretében kötelezzék a Holderbank Ungarn Management Kft.-t a zálogként letétbe helyezett HCM-részvények a fő eljárás jogerős lezárásáig történő letétbehelyezésére.

A fő eljárást a magyar Pp. lehetőségei keretén belül módosították és valamennyi az alperesi oldalon részt vevő félre kiterjesztették. Az alperesi oldalon 14 résztvevő fél volt, és ott a jelen eljárás alperese IV. r. alperes volt. A fő eljárás előbb hivatkozott mindkét kereseti kérelme nem vonatkozott az összes alperesre, azokat az alpereseket megkülönböztetve fogalmazták meg (lásd: az itteni későbbi 219. ponttól).


A felperes és öt konzorciumi partnere a Mezőbank és a

Holderbank Ungarn Management Kft. ellen benyújtott

1996. október 15-ei keresete. 235. sz. melléklet



181 Az alperes időközben tovább folytatta terve megvalósítását. 1996. október 22-én a Jersey-szigeteken megalapítják a két offshore céget, a Nemtec Holdings Ltd.-t és a CEM Holdings Ltd.-t, St. Helier, Kensington Chambers P.O. Boksz 60. székhellyel. Mint ahogy az szokás, az ilyen offshore cégek gazdasági jogosultját nem fedték fel, de később kiderült, hogy ezeket a cégalapításokat is az alperes szervezte (lásd a későbbi 213. pontot).



A Nemtec Holdings Ltd. cégkivonata.236. sz. melléklet

A CEM Holdings Ltd. cégkivonata.237. sz. melléklet

182 1996. október 25-én a felperes és öt konzorciumi partnere levelet küldött a Holderbank Ungarn Management Kft.-nek, amelyben az engedményezést és az 1996.október 10-ei felmondást jogellenesnek minősítik, értesítik a 179. pontban hivatkozott per megindításáról, továbbá kifejezetten felszólították az alábbiakra:

„Amennyiben a tulajdonunkat képező HCM-részvények időközben az Önök birtokába kerültek volna, úgy felszólítjuk Önöket, hogy a bírósági intézkedésig azokkal semmilyen formában ne rendelkezzenek és azokat harmadik személy részére ne adják ki.” (a levél 2. bekezdése)

Bizonyíték: A felperes és öt konzorciumi partnere a Holderbank Ungarn

Management Kft.-hez intézett 1996. október 25-ei levele. 238. sz. melléklet

119

183 1996. október 26-án (szombaton) – miután a Holderbank Ungarn Management Kft. a fenti, előző nap kelt levelet megkapta – a Holderbank Ungarn Management Kft. a szerződésellenesen kitűzött 15 napos határidő lejárta után értékesítette az óvadékként rábízott HCM-részvényeket. Prieszol József a már többször említett 25.G.75.930/1999/73 sz. magyar eljárásban (lásd a 19., 154. és 179. pontot) a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt 2002. április 17-én kifejezetten utalt arra, hogy nem saját kezdeményezésre adta el a részvényeket, hanem a „tulajdonosoktól” kapta az utasítást az egész értékesítési akcióra. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat mondta jegyzőkönyvbe:

„A tanú közli, hogy az értékesítést, pontosabban annak lebonyolítását a 15 nap leteltét követően

ő hajtotta végre, azt a tulajdonosok nagy valószínűséggel már korábban előkészítették.” (vesd

össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült jegyzőkönyv fordítása 7. old.

3. bek.)

„Egy azonban biztos: a 15 nap leteltét követően a tulajdonosoktól utasítást kaptam a

részvények eladására.” (vesd össze: a Fővárosi Bíróság 2002. április 17-ei tárgyalásán készült

jegyzőkönyv fordítása 7. old. 4. bek. 2. mondat)






184 A névre szóló HCM-részvények értékesítésnek technikai menete – azzal a szándékkal, hogy a lehető legtöbb nyomot elmossák – az alábbiak szerint zajlott: 1996. október 26-án – mint már említettük, egy szombati napon – a Holderbank Ungarn Management Kft. az 1997-óta a Mezőbank/Erste Bank cégcsoporthoz tartozó Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt.-n, mint bizományoson keresztül 34’400 db. 344’000'000.00 Ft névértékű (1996. október 26-ai állapot szerint 2'791'791.00 CHF) részvényt eladott a kézizálogként rábízott HCM-részvényekből a St. Helier (Jersey) székhelyű CEM Holdings Limited offshore cégnek. Első pillantásra meglepő a csupán névértéken történő eladás, ha figyelembe vesszük, hogy az alperes még 1996. március 11-én hajlandó volt a névérték 3,7-szeresét kifizetni a HCM-részvényekért (lásd a fenti 126. ponttól). Az értékesítésből származó alacsony bevétel elérni kívánt következménye az volt, hogy az, valamint a HCM-részvények alábbiakban felsorolt névértéken történő eladásából származó bevételek nem fedezték az 1996. október 10-ei felmondás alapján követelt teljes hiteltartozást (lásd a későbbi 203. ponttól).

120


A Holderbank Ungarn Management Kft. és a Bank Austria

GiroCredit (BAGC) Rt. között 1996. október 26-án létrejött

bizományosi szerződés. 239. sz. melléklet

A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a CEM Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött bizományosi szerződés.240. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 26.-ra (I).241. sz. melléklet

Az alperes Dr. Suchman Tamáshoz intézett 1996. március 11-ei levele.182. sz. melléklet

185 A fenti ügyletekhez egyenként az alábbi szerződések és dokumentumok készültek

a) Bizományosi szerződés a Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. felé történő értékesítésről

Felek: Holderbank Ungarn Management Kft. mint eladó és a BAGC Rt. mint bizományos

Aláírók: Prieszol József (a Holderbank Ungarn képviselője) és Árkai Gábor (a BAGC Rt. képviselője)

Kelt: Budapest, 1996. október 26., 9.00 óra

b) Az értékesítésről szóló a) pontban hivatkozott bizományosi szerződés visszaigazolása

Kiállította: BAGC Rt.

Aláíró: Árkai Gábor (a BAGC Rt. képviselője)

Kelt: Budapest, 1996. október 26., 10.00 óra

c) Bizományosi szerződés a BAGC Rt. által a CEM Holdings Ltd. felé történő értékesítésről

Felek: a BAGC Rt. mint bizományos és a CEM Holdings Ltd. mint vevő

Aláírók: Árkai Gábor (a BAGC Rt. képviselője) és Karl Newole (a CEM Holdings Ltd.

képviselője)

Kelt: Bécs, 1996. október 26., 12.00 óra

121

d) Az értékesítésről szóló c) pontban hivatkozott bizományosi szerződés visszaigazolása

Kiállította: BAGC Rt.

Aláíró: Árkai Gábor (a BAGC Rt. képviselője)

Kelt: Bécs, 1996. október 26., 15.00 óra

Bizonyíték: A Holderbank Ungarn Management Kft. és a Bank Austria

GiroCredit (BAGC) Rt. között 1996. október 26-án létrejött, 34.400 db

HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés.239. sz. melléklet

A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a CEM Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött bizományosi szerződés.240. sz. melléklet



HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés visszaigazolása.242. sz. melléklet

A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a CEM

Holdings Ltd. között 1996. október 26-án létrejött

bizományosi szerződés visszaigazolása.243. sz. melléklet

186 A dokumentumok szerint Árkai Gábor ezen a szombati napon délelőtt 10 órakor Budapesten visszaigazolta a Holderbank Ungarn Management Kft. felé az eladási szerződést, és két órával később Bécsben a BAGC Rt. nevében szerződést kötött a Jersey szigeteken bejegyzett CEM Holdings Ltd. offshore céggel mint vevővel. Erre a szerződésre a magyar anyagi jog hatálya vonatkozott (lásd az utalást az 1959. évi IV. törvényre (Ptk.) a bizományosi szerződés végén), és a szerződés magyar nyelven készült (angol fordítás nélkül), noha a vevőt, mint egy a Jersey szigeteki illetőségű céget, az angol nyelvterülethez kell sorolni.

Bizonyíték: A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a CEM Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött bizományosi szerződés. 240. sz. melléklet



HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés visszaigazolása.242. sz. melléklet

A CEM Holdings Ltd.-nek a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban

a Fővárosi Bírósághoz intézett 2000. augusztus 2-ai levele.244. sz. melléklet

122

187 Az egyedileg erre az ügyletre szerkesztett dokumentumok közül a Holderbank Ungarn Management Kft. és a BAGC Rt. mint bizományos között létrejött fenti a) pontban hivatkozott adásvételi szerződés többek között az alábbi, jelen összefüggésben releváns bekezdéseket tartalmazta, melyek célja az akkor fennálló kényes jogi helyzet alapján – mely keretében az értékesítésre sor került – a BAGC Rt. felelősség alól történő lehető legmesszemenőbb mentesítése volt:

„A bizományost nem terheli semmiféle kötelezettség a kiválasztott befektetővel szemben, akár a részvények per-, teher-, hiány- és igénymentessége, ill. egyéb szavatossági vagy garanciális felelőssége tekintetében, és e körben a bizományos felelősségre nem vonható.” (a fordítás 3. old. 2.6.1. pontja)

„A megbízót mint eladót a megbízási szerződés megkötésekor terhelik a Polgári Törvénykönyvben meghatározott eladói szavatossági kötelezettségek, így felel a megbízás tárgyát képező értékpapírok per-, igény- és tehermentességéért.” (a fordítás 4. old. 8. pontja)

„A megbízó vállalja, hogy a BAGC Rt.-t és/vagy leányvállalatait, igazgatóit, tisztségviselőit, alkalmazottait ill. ügynökeit (a továbbiakban: mindegyik „kártalanított személy”) kártalanítja, minden a jelen megállapodással kapcsolatban felmerült kárát, költségét, kiadását megtérítve az ilyen kártalanított személynek (amennyiben a kár bizonyíthatóan nem a BAGC Rt. és/vagy a kártalanított személy szándékos vagy súlyosan hanyag magatartására vezethető vissza). Pontosításként a felek rögzítik, hogy a kártalanítás magába foglalja azt a kárnak minősülő költséget és kiadást is, amelyek a BAGC és a választott befektető közötti adásvételi szerződéssel kapcsolatban merültek fel.” (a fordítás 5. old. 4.pontja)

Bizonyíték: A Holderbank Ungarn Management Kft. és a Bank Austria


HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés.239. sz. melléklet

188 A fenti c) pontbeli, a BAGC Rt. és a CEM Holdings Ltd. között létrejött ugyancsak egyedileg szerkesztett adásvételi szerződés az előbb hivatkozott szerződés 4. pontja pandanjaként az alábbiakat tartalmazza:

„A bizományost terhelik a Ptk.-ban meghatározott eladói szavatossági kötelezettségek, így felel az eladott értékpapírok per-, igény- és tehermentességéért.” (a fordítás 4. old. 14. pontja)

Bizonyíték: A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a CEM Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött, 34.400 db

HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés. 240. sz. melléklet

189 Gyakorlatilag szó szerint megegyeznek az adásvételről készített dokumentumok a 34’915 db. 349'150'000.00 Ft névértékű (1996. október 26-ai állapot szerint 2'833'587.00 CHF) HCM-részvény szintén a Jersey szigeteken bejegyzett, a CEM Holdings Ltd.-vel megegyező postafiókcím alatt elérhető Nemtec Holdings Ltd. offshore cég felé történő eladásáról. A

123

Holderbank Ungarn Management Kft. ismét vállalta a bizományossal szemben, hogy teljes mértékben kártalanítja, ha a részvénytranzakció eredményeként kár éri. Erre a bizomámyos és a vevő között létrejött bizományosi szerződésre is a magyar anyagi jog hatálya vonatkozott és magyar nyelven készült lásd a fenti 186. pontot)




HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés. 245. sz. melléklet

A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a Nemtec Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött bizományosi szerződés. 246. sz. melléklet


GiroCredit (BAGC) Rt. között 1996. október 26-án létrejött létrejött, 34.400 db

HCM-részvényről szóló bizományosi szerződés visszaigazolása. 247. sz. melléklet

A Bank Austria GiroCredit (BAGC) Rt. és a Nemtec Holdings Ltd.

között 1996. október 26-án létrejött bizományosi szerződés

visszaigazolása.248. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 26.-ra (II).249. sz. melléklet

A Nemtec Holdings Ltd.-nek a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban

a Fővárosi Bírósághoz intézett 2000. augusztus 2-ai levele. 250. sz. melléklet

190 A fenti dokumentumokat a lábléc tanúsága szerint ugyanaz a személy szerkesztette, mint aki a Mezőbank Rt és a Holderbank Ungarn Management Kft. közötti engedményezési megállapodást is, tehát az összes szerződés erre a tranzakcióra szabottan készültek és nem – a brókereknél tipikus – kitöltött formanyomtatványok voltak. Kézenfekvő feltételezni, hogy az összes szerződést egy koncentrált akció keretében az alperes képviseletét akkoriban ellátó Heller Löber Bahn (ma Freshfields Bruckhaus Deringer) ügyvédi iroda, személy szerint Dr. Günther J. Horvath (Bécs) és/vagy Dr. Oppenheim Klára (Budapest) készítette elő. Utóbbi 1996-ban a Freshfields Bruckhaus Deringer LLP magyar országi képviseletének egyik alapítója volt, és jelenleg Budapesten az „Oppenheim” Ügyvédi Iroda társalapítójaként és résztulajdonosaként dolgozik.

124


Dr. Hansueli Hée, az alperes címén


Dr. Günther J. Horvath ügyvéd, c/o Freshfields Bruckhaus Deringer LLP,

Seilergasse 16, A – 1010 Wientanúként

Dr. Oppenheim Klára, „Oppenheim” Ügyvédi Iroda, Károlyi Mihály utca 12.,

H – 1053 Budapesttanúként

191 1996. október 28-án a Holderbank Ungarn Management Kft. és az Arcis Holdings N.V. egy további részvény-adásvételi szerződést kötöttek – melyet a lábléc szerint 1996. október 26-án szerkesztettek – 18’120 db 187'120'000.00 Ft névértékű (1996. október 28-ai állapot szerint 1'519'328.00 CHF) HCM-részvény névértéken történő eladásáról. Ezek a HCM 12,05%-át kitevő, a felperes és öt konzorciumi partnere által a BCM-től megvásárolt részvények voltak. A szerződés preambuluma a következőt tartalmazza:

„Buyer has entered into a purchase Agreement with a third-party in respect of shares in Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt, with corporate seat in 3501 Miskolc, Fogarasi u. 6, Hungary (hereinafter referred to as „HCM“) representing 12,05% of the registered capital of HCM on August 23, 1994.

The above mentioned purchase agreement has not been fulfilled to date. Buyer is, therefore, desirous to acquire shares in HCM up to 12,05% from another source and is prepared to pay the requested purchase price.”

(“A vevő korábban harmadik személlyel adásvételi szerződést kötött a 3501 Miskolc Fogarasi u. 6. sz. alatti székhelyű Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. (a továbbiakban: „HCM”) részvényei tárgyában, mely részvények 1994. augusztus 23-án a HCM 12,05%-át képviselték.

A fent hivatkozott adásvételi szerződésben foglaltakat a mai napig nem teljesítették. A vevő ezért érdekelt abban, hogy más forrásból vásároljon HCM-részvényeket 12,05%-ig, és kész a kikötött vételárat megfizetni.” (lásd: a szerződés 1. old.)


A Holderbank Ungarn Management Kft. és az Arcis Holdings N.V.

között 1996. október 28-án létrejött a HCM-részvényekről szóló

adásvételi szerződés. 251. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. október 28.-ra (III).252. sz. melléklet

192 A szerződést a Holderbank Ungarn Management Kft. részéről Prieszol József írta alá, és a

125

lábléc szerint ugyanaz a személy szerkesztette, mint aki az engedményezési megállapodást és a két hivatkozott offshore céggel kötött részvény-adásvételi szerződést készítette. Mint ahogy azt a 190. pontban már említettük, kézenfekvő feltételezni, hogy a teljes szerződéskonstrukciót az alperes képviseletét akkoriban ellátó Heller Löber Bahn (ma Freshfields Bruckhaus Deringer LLP) ügyvédi iroda, személy szerint Dr. Günther J. Horvath (Bécs) és Dr. Oppenheim Klára (Budapest) készítette elő.



Dr. Günther J. Horvath, ügyvéd, c/o Freshfields Bruckhaus Deringer LLP,

a fent említett címentanúként

Dr. Klára Oppenheim, a fent említett címentanúként

193 1996. október 28-án Karl Newole a két előbb hivatkozott offshore cég, a CEM Holdings Ltd. és a Nemtec Holdings Ltd. képviseletében, és Ulrike Rein az Arcis Holdings N. V. érdekeit képviselő ügyvédi iroda munkatársa az Arcis Holdings N. V. képviseletében megjelent HCM siófoki üdülőjében, és „a részvénykönyvbe történő bejegyzés előtt” bemutatták az általuk megvásárolt részvényeket Csabalik Istvánnak, a HCM cselekvésre jogosult igazgatójának (lásd a fordítás 2. old. 1. bek.).

Bizonyíték: 1996. október 28-ai közjegyzői okirat a HCM-részvények bemutatásáról. 253. sz. melléklet

194 Ugyanaznap, 1996. október 28-án a Mezőbank házon belüli jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti hat darab kézizálogként letétbe helyezett HCM-részvény „előkerülését”.

Bizonyíték: A Mezőbank 1996. október 28-ai házon belüli jegyzőkönyve. 254. sz. melléklet

195 1996. október 29-én valószínűleg Csabalik István kereskedelmi igazgató bejegyezte az Arcis Holdings N. V., valamint a Nemtec Holdings Ltd. és a CEM Holdings Ltd. cégeket a HCM részvénykönyvébe, noha az akkor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 241. § (1) bek. szerint csak az igazgatóság lett volna jogosult a részvénykönyv vezetésére (lásd: a fenti 119. pontot).

Bizonyíték: A HCM részvénykönyve, 1996. október 29-ei állapot, 99-124. old. 255. sz. melléklet

A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 241. § (1)

bekezdésének német fordítása. 177. sz. melléklet

196 1996. október 30-án a Holderbank Ungarn Management Kft.-vel szintén névértéken kötött adásvételi szerződés alapján a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. lesz a két nappal korábban előkerül hat HCM-részvény új tulajdonosa..

126


A Holderbank Ungarn Management Kft. és a

Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. között

1996. október 30-án létrejött adásvételi szerződés. 256. sz. melléklet

197 Ugyancsak 1996. október 30-án az Állami Bankfelügyelet elnöke ez ügyben levelet küldött a Mezőbank vezérigazgatójának. A levél a Mezőbank nem illetékessége megállapítása után az alábbi jó szándékú, de elkésett javaslatot tartalmazta:

„A peres eljárás esetleges hátrányos következményeinek elkerülése végett megfontolásra

javaslom a részvények – amennyiben azok a bank birtokában vannak, és erre a bank jogi

lehetőséget lát – kiadásának elhalasztását.” (a levél fordítása 2. old. 2. bek.)

„Felhívom a vezérigazgató úr figyelmét arra is, hogy a bank mindenkori eljárásának a

jogszabályoknak való megfelelésen túl etikailag is kifogástalannak kell lennie. Kérem, hogy

ennek érdekében a jövőben is minden lehetséges intézkedést szíveskedjék megtenni.” (a levél

fordítása 2. old. utolsó bek.)

Bizonyíték: Az Állami Bankfelügyelet elnökének a Mezőbankhoz

intézett 1996. október 30-ai levele. 257. sz. melléklet

198 Ugyancsak 1996. október 30-án a HCM-nél megtartották a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Cégbíróság által 1996. szeptember 5-én összehívott közgyűlést (lásd a fenti 152. pontot). A közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a közgyűlés 154'545 igen, 0 nem szavazattal, 705 tartózkodás mellett megválasztotta a HCM igazgatóságát, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját. Az alperesi konszernhez számolandó részvényesek elnyomó többsége miatt az alperes kijáróembereit választották meg. A felügyelő bizottság tagjává megválasztották többek között Dr. Hansueli Heé urat. Az alperes által célként kitűzött „befektetésvédelmet” ezzel a választási eredménnyel teljes mértékben elérték. A jegyzőkönyvezett tartózkodásokat az a körülmény magyarázza, hogy a felperesnek és öt konzorciumi partnerének a korábban hivatkozott, a HCM közgyűlésének eljárási hiányosságai miatt indított magyarországi perekben 1-1 összevont névértékű részvényt letétbe kellett helyezniük a bíróságon. Ezeket az alperesi konszern nem tudta megkaparintani. A felperes így maradhatott még a mai napig is ezrelékes tartományban részvényese a HCM jogutódtársaságának, a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-nek. A 705 tartózkodás a felperes és öt konzorciumi partnere szavazatai voltak. Hozzá kell még fűzni, hogy az alperes 1996. augusztus 15-ei figyelmeztető szavait, miszerint a HCM jövője komoly veszélyben forog, ha a HCM részvényeit nem adják át azok jogos tulajdonosának a Holderbanknak (lásd a fenti 148. pont b pontját), az 1996. gazdasági év számai semmilyen módon nem igazolják. Már a saját tőkéből is kiderül, hogy az 1996-bvan nőtt. 1995. december 31-én a saját tőke 2’966’115’000.00 Ft (az 1995. december 31-ei állapot szerint: 25’083’194.00

127

CHF), 1996. december 31-én pedig 3’674’109’000.00 Ft (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 30’694’167.00 CHF) volt. A felperesi konszern tulajdonában lévő 56,99%-os részesedés értéke 1996. december 31-én 2’093’874’700.00 Ft. (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 17’492’605.00 CHF) volt.

Bizonyíték: Dr. Kálmán János, a felperes címén.

Dr. Hansueli Heé, az alperes címén.

A HCM Rt. 1996. október 30-ai közgyűlésének jegyzőkönyve. 258. sz. melléklet

Kivonat a HCM 1996. gazdasági évről szóló beszámolójából a fordítással együtt. 259. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. december 31.-re (I).260. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1995. december 31.-re.261. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. december 31.-re (II).262. sz. melléklet

199 A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma csak 1996. november 15-én döntött az 1996. október 16-án beadott ideiglenes intézkedéseket kérő keresetről. A bíróság elrendelte a HCM-részvények letétbe helyezését (vesd össze: a tárgyalás jegyzőkönyvének fordítása, 2. old. 4. bek.). A II. r. alperes Holderbank Ungarn Management Kft. jogi képviselője az első meghallgatáson a II. r. alperes nevében kijelentette, hogy a 000544 sorszámú részvény kivételével nem tud eleget tenni a keresetnek, mert a többi HCM-részvényt már eladta. A bíró kérdésére kijelentette, „hogy az eladásokra az 1996. október 26-án, 28-án és 30-án kötött bizományosi szerződések alapján került sor.” (vesd össze: a tárgyalás jegyzőkönyvének fordítása, 3. old. 4. bek.). Ezért a Fővárosi Bíróság a 4.G.76.145/96/6/1. sz. eljárásban I. jogerős határozatával elrendelte, hogy a Holderbank Ungarn Management Kft. nyolc napon belül helyezze bírósági letétbe a 000544 sorszámú HCM-részvényt (vesd össze: a tárgyalás jegyzőkönyvének fordítása, 4. old. 6. bek.).


A Fővárosi Bíróság 1996. november 15-ei 4.G.76.145/96/6/1. sz.

eljárásának jegyzőkönyve és határozatai. 263. sz. melléklet

200 A vakmerő eljárásmód felkeltette a magyar közvélemény figyelmét, és az a magyar Országgyűlésben támadások tárgya lett. Dr. Torgyán József, az ellenzéki (jobboldali) FKGP frakcióvezetője 1996. október 29-én ismertette az ügyet a magyar Országgyűlésben és a szocialista-liberális kormányt, valamint a privatizációs és pénzügyi szerveket a magyar vállalkozók megkárosításával és a külföldi multiknak történő kiszolgáltatásával vádolta meg.

128

Hasonló értelemben szólalt fel Dr. Mészáros Gyula az akkori KDNP képviselője 1996. október 29-ei, november 5-ei és november 19-ei napirend előtti kérdéseiben. A kormánypárt utalt a folyamatban lévő jogi eljárásokra és tartózkodott a tartalmi állásfoglalástól. 1996. november 5-én az akkori magándocens, Dr. Lenkovics Barnabás, ma a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának tagja (lásd: www.alkotmanybirosag.hu), a hetente megjelenő vezető gazdasági folyóiratban a „Heti Világgazdaságban“ (HVG) 1996. november 5-én cikket közölt a „jelenlegi ÁPV botrányról” és utalt arra, hogy a magyar Ptk. a francia Code Civil és a német BGB alapelveit követi, melyek szerint „a polgári jogok gyakorlásakor és a kötelezettségek teljesítésekor a feleknek a jóhiszeműség és a bizalom követelményeinek megfelelően … kell eljárniuk.” Továbbá kijelenti, hogy „azok a szerződések, amelyek a közvagyon meglepő mértékű fosztogatására irányulnak, és minden erkölcsi gátlást nélkülöznek, nyilvánvalóan erkölcstelenek (…).” Azt a nézetet képviseli, hogy a választott szerződéses konstrukció a nemzetgazdaság megkárosításához és megengedhetetlen előnyök szerzéséhez vezetne.

Bizonyíték: Dr. Torgyán József képviselő 1996. október 19-ei felszólalása,

Dr. Mészáros Gyula képviselő 1996. október 20-ai, november

5-ei és november 19-ei napirend előtti kérdései Dr. Csiha Judit

(tárca nélküli miniszter) (1996. 10. 29-ei), Horn Gyula (miniszterelnök)

(1996. 11. 5-ei) és Akar László (pénzügyminisztériumi államtitkár)

(1996. 11. 19-ei) válaszával. 264. sz. melléklet

Lenkovics Barnabás (magándocens): Erkölcs és törvényesség,

a „Heti Világgazdaság“ (HVG) 1996. november 9-ei 45. számában, 96. old.265. sz. melléklet

13. A Holderbank Ungarn Management Kft. konszernvállalat által az Ultimax Rt.-re (korábban Hejőcsabai Management Rt.) történő engedményezés

201 1996. november 8-án, hét nappal a letétbe helyezést elrendelő fent hivatkozott bírósági határozat előtt a Holderbank Ungarn Management Kft. értesítette a felperest és öt konzorciumi partnerét valamennyi zálogként letétbe helyezett részvény értékesítéséről, az előbb említett névre szóló 000544 sorszámú részvény kivételével, amelyet az üres forgatmány helyetti teljes forgatmány miatt nem lehetett átruházni (vesd össze: a levél 3.1. és 4. pontja [a fordítás 2. old.].


A Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. november 8-ai levele. 266. sz. melléklet

202 A „Hejőcsabai Management Rt.” vállalat cégnevét 1996. november 13-án Ultimax Vagyonkezelő Rt.-re változtatják. A vállalat többségi részvényese 1995. január 31.-től 1996. december 23-ig a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelő Kft. konszernvállalat volt. Ugyanaznap, 1996. november 13-án, Prieszol József, Dr. Nádai Tamás, Nagy István és Csabalik István megválnak a

http://www.alkotmanybirosag.hu/

129

társaságtól. Mindhármukat 1996. október 30-án megválasztották a HCM igazgatósági tagjává.




Az Ultimax Vagyonkezelő Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata. 66. sz. melléklet

A HCM 1996. október 30-ai közgyűlésének a jegyzőkönyve. 258. sz. melléklet

203 1996. november 14-én, tehát egy nappal az Ultimax Vagyonkezelő Rt.-ben lezajlott változások után a Holderbank Ungarn Management Kft. engedményezési megállapodást köt az Ultimax Rt.-vel a részvények értékesítése után fennmaradó 590'146'786.00 Ft. (az 1996. november 14-ei állapot szerint: 4'824'267.00 CHF) maradék követelésről a még megmaradt biztosítékokkal együtt.

Bizonyíték: A Holderbank Ungarn Management Kft. és az Ultimax Rt. között

1996. november 14-én létrejött engedményezési szerződés. 267. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. november 14.-re (I). 268. sz. melléklet

204 1996. november 20-án a Holderbank Ungarn Management Kft. értesítette a felperest és öt konzorciumi partnerét, hogy 1996. november 14-én a kézizálogként letétbe helyezett HCM-részvények mellett a továbbra is kézizálogként szolgáló 1-100 sorszámú HCM-kötvényeket is eladták 71'612'645.00 Ft.-ért (az 1996. november 14-ei állapot szerint: 585'411.00 CHF). Ezáltal a felperes és öt konzorciumi partnere felé fennálló állítólagos követelése 590'146’786,- Ft-ra (az 1996. november 14-ei állapot szerint 4'824’267.00 CHF) + kamatok összegre csökkent. E maradék követelés alapján fennállt a veszély, hogy a 14.4 pont szerint az E-hitel biztosítékául szolgáló eszközöket is értékesítik. Ezt a veszélyt a Holderbank Ungarn Management Kft. tudatosan idézte elő a HCM-részvények alacsony vételárának szándékos kikötésével (lásd a fenti 184. pontot és a 126.ponttól).




130

A Holderbank Ungarn Management Kft. a felpereshez és öt

konzorciumi partneréhez intézett 1996. november 20-ai levele. 269. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. november 14.-re (II). 270. sz. melléklet













205 Ugyancsak 1996. november 20-án a Holderbank Ungarn Management Kft. egy további levélben tájékoztatta a felperest és öt konzorciumi partnerét, hogy az 590'146’786.00 Ft. (az 1996. november 14-ei állapot szerint 4'824'267.00 CHF) összegű „maradék követelését” az alperesi konszernhez kapcsolódó Ultimax Rt.-re (korábban: Hejőcsabai Management Rt., lásd a fenti 37. pontot) engedményezte.



A Holderbank Ungarn Management Kft. a felpereshez és öt

konzorciumi partneréhez intézett 1996. november 20-ai levele. 271. sz. melléklet


206 1996. november 25-ei levelében az Ultimax Rt., aki látszólag maga sem bízott az E-

131

hitelszerződések a Holderbank Ungarn Management Kft. általi felmondásának

jogszerűségében, a szerződés 17 pontjában rögzített hat hónapos felmondási idővel is

felmondta a kölcsönszerződéseket. A felmondást futólag azzal indokolta, hogy a konzorciumi

társak „nem bocsátották rendelkezésünkre a szerződésben kikötött biztosítékok jelentős részét,

többek között a HCM által nyújtandó biztosítékokat. Az eszközöket nem adták el vagy nem

adták bérbe, így sem a vételárrészletek sem a bérleti díjak nem kerültek engedményezésre. A

MOL-szerződésből befolyó árbevétel engedményezése a szerződés MOL általi felmondása

miatt meghiúsult.” (vesd össze: a levél fordítása 2. old. 2. bek.) Az Ultimax Rt. értelemszerűen

jogosulatlanul érvényesítette a Ptk. 525. § 1. bek. e) pontjában foglalt súlyos szerződésszegést,

főleg mert az eszközök HCM Rt. részére történő értékesítésének és az azzal kapcsolatos

vételár ill. bérleti díj engedményezésének elmaradása, valamint a MOL-szerződésből származó

árbevétel engedményezésének elmaradása kölcsönidegen okokra vezethető vissza, melyekért

a konzorciumi társakat nem lehetett felelőssé tenni. Ebből kifolyólag a súlyos szerződésszegést

vádja elejétől fogva alaptalan volt. Végezetül a vád a HCM által nyújtandó biztosítékok

elmaradására koncentrálódott, és így ugyanúgy szólt, mint a Holderbank Ungarn Management

Kft. 1996. október 10-ei felmondólevele 3. pontja első gondolatjelénél (vesd össze: a fenti 178

ponttól). Mint ahogy az a későbbi 234 pontban részletesen bizonyításra kerül, anyagi jogi

szempontból alaptalan a Ptk. 525. § 1. bek. e) pontjára történő hivatkozás, ezért az 1996.

november 25-ei felmondás jogerős felmondási ok hiányában, a szerződésben foglalt 6 hónapos

felmondási idő betartásával sem válhatott hatályossá.


Az Ultimax Rt. a felpereshez és öt konzorciumi partneréhez

intézett 1996. november 25-ei levele. 272. sz. melléklet

A Holderbank Ungarn Management Kft. a Magyar Környezetvédelmi

Kft.-hez intézett 1996. október 10-ei levele, valamint öt az öt konzorciumi

társhoz intézett azonos tartalmú levél.232. sz. melléklet

207 A felperes és öt konzorciumi társa nem fogadták el sem a Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. október 10-ei jogellenes felmondását, sem az Ultimax Rt. 1996. november 25-ei hasonló módon jogellenes felmondását. Az el nem fogadás kinyilvánítása végett a konzorciumi társak 1996. november 4-én kérték a Fővárosi Bíróságnál a kölcsön kamatainak és az amortizációnak a bírósági letétbe helyezését. 1996. november 13-án kelt levelükben a vonatkozó banki bizonylatok becsatolásával jelezték az ekkor esedékes 9'262'284.00 Ft. (az 1996. november 11.-ei állapot szerint: 75'475.30 CHF) 1996. november 11-én megtörtént átutalását. A Fővárosi Bíróság 1996. november 22-én engedélyezte a letétbe helyezést és visszaigazolta a 9'262'284.00 Ft. összeg beérkezését. A konzorciumi társak 2000. március 10-ig szerződésszerűen az E-hitelszerződések teljes kamatát és amortizációját letétbe helyezték a

132

Fővárosi Bíróságnál Budapesten, ez összesen 688'229'663.00 Ft. (a 2000. március 10-ei állapot szerint: 4'311'301.00 CHF) volt. 2000. március 10-én még 1'180'170'000.00 Ft. (a 2000. március 10-ei állapot szerint: 7'392'979.00 CHF) maradék adósság állt fenn. A letétbe helyezési igazolások közül az első, amelyet tartalmaz a Fővárosi Bíróság 1996. november 22-ei határozata, és a 2000. március 10-ei keltezésű utolsó német nyelvű fordításban is rendelkezésre áll. A többi letétbe helyezési igazolás fordítását felajánljuk.


A Fővárosi Bíróságnál Budapesten 1996. október 26.-tól

2000. március 10-ig megtörtént letétbe helyezések listája.273. sz. melléklet

Igazolások a kölcsönkamatok 1996. október 26.-tól 2000. március

10-ig havonta, valamint az amortizáció 1997. szeptember 20.-tól

2000. március 10-ig negyedévente megtörtént letétbe helyezéséről. (példa)274. sz. melléklet

A konzorciumi társaknak a bírósági letétbe helyezésről szóló 1996.

november 4-ei kérelme, a konzorciumi társak 1996. november 13-ai

bejelentése a letétbe helyezésről a banki átutalási bizonylattal és a

Fővárosi Bíróság a letétet érintő 1996. november 22-ei határozatával együtt. 275. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1996. november 11.-re.276. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 2000. március 10.-re (I).277. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 2000. március 10.-re (II).278. sz. melléklet

208 Az Ultimax Rt., melynek képviseltét Dr. Kiss. M. Tibor személyében ugyancsak az Oppenheim és Társa Ügyvédi Iroda (mely egyébként 1999 óta több országban is működő Freshfields Bruckhaus Deringer LLP-hez tartozott [lásd a fenti 190. és 192 pontot]) ügyvédje látja el, a 4.G.40.533/2004 sz. eljárásban a saját 1997. december 20-ai keresetét módosító 2005. február 16-ai beadványában egyébként hallgatólagosan elismerte az 1996. október 10-ei és november 25-ei felmondások jogi hatálytalanságát azzal, hogy a tőkeösszeg amortizációját és a kölcsön kamatait is úgy tekintette, hogy azok az 1994. augusztus 18-ai E-hitelszerződésekben meghatározott időpontokban esedékesek. Ha az Ultimax Rt. az 1996. október 10-ei és november 25-ei felmondások közül legalább az egyiket jogilag megalapozottnak tekintette volna, akkor mind a teljes tőkeösszeget, mind a kölcsön kamatait is rögtön a felmondáskor mint esedékes összegeket peresíthette volna. Ezzel szemben az Ultimax Rt. saját 2005. február 16-ai beadványának 16. pontjában a tőketartozás amortizációjával kapcsolatosan az alábbiakat írta:

„A fenti tények alapján arra lehet következtetni, hogy a II. r. alperes az E-hitelszerződések (kölcsönszerződések) alapján az esedékesség eredeti időpontjában köteles visszafizetni a

133

kölcsönösszeget, amelyet az engedményezések következtében nem az eredeti hitelező bank, az Agrobank részére, hanem jelen per felperese részére kell visszafizetnie. A felperes ennek következtében az E-hitelszerződések (kölcsönszerződések) szerinti esedékesség eredeti időpontjában jogosult a tőkeösszegre…” (vesd össze: a 2005. február 16-ai beadvány fordítása 6. old. fent)

A Fővárosi Ítélőtábla előtti 2005. április 18-ai főtárgyaláson az Ultimax Rt. még egyszer megerősítette ezt a jogi álláspontot (vesd össze: 2005. április 18-ai tárgyalás jegyzőkönyvének a fordítása). Az Ultimax Rt., mely ellen 2000. június 1-én megindították a felszámolási eljárást, az alperesi konszern környezetéhez sorolható. Ez nem csak abból a körülményből adódik, hogy az Ultimax Rt. jogi képviseletét ugyanaz az ügyvédi iroda látja el, hanem az Ultimax Rt. 2000. május 12-ei közgyűlése jegyzőkönyvéből kivehető körülményből is, hogy a részvények 51%-a Balatoni István tulajdonában van. Balatoni István a HCM Rt. főmérnöke volt, 1988. november 1-től 1994. április 1-ig cégjegyzési jogosultsággal is rendelkezett, és 1999. október 11-től a HCM Rt. és a Lábatlani Cementipari Rt. 2000. január 31-ei egyesüléséig a felügyelő bizottság tagja volt (lásd a cégkivonat 13/12, 13/21 és 15/22 pontját, valamint az összeolvadással kapcsolatosan a későbbi 221. pontot). Az összeolvadás után az így létrejött Holcim Hungária Cementipari Rt. felügyelő bizottságnak tagja volt és továbbra is rendelkezett cégjegyzési jogosultsággal (lásd: a Holcim Hungária Cementipari Rt. cégkivonata 13/73 és 15/30 pontját [312. sz. melléklet a 221. pontnál]).


Az Ultimax Rt. a Fővárosi Ítélőtáblához a 4.G.40.533/2004. sz.

eljárásban benyújtott 2005. február 16-ai beadványa. 279. sz. melléklet

A Fővárosi Ítélőtábla által lefolytatott 4.G.40.533/2004. sz.

eljárás 2005. április 18-ai főtárgyalásának jegyzőkönyve.280. sz. melléklet

Az Ultimax Rt. 2000. május 12-ei közgyűlésének a jegyzőkönyve.281. sz. melléklet


14. A felperes ismételt felhívása a jogszerű állapot helyreállítására

209 A felperes és öt konzorciumi társa a 4.G.76.145/1996 sz. eljárás első kereseti kérelme (3) (i) pontja szerint először már az 1996. október 16-ai keresettel felszólították az I. r. alperes Mezőbankot és a II. r. alperes Holderbank Ungarn Management Kft.-t, hogy állítsák helyre az eredeti állapotot (lásd: a fordítás 12. old. 1. bek. és a fenti 180. pontot). A helyreállításra vonatkozó következő kérelem a felperes és öt konzorciumi társa a Holderbank Ungarn Management Kft.-hez intézett 1996. október 25-ei levelében található, mellyel a felperes és öt konzorciumi társa felszólította a Holderbank Ungarn Management Kft.-t, hogy peren kívüli eljárás keretében szüntesse meg a jogellenes helyzetet.

134


A felperes és öt konzorciumi társa a Mezőbank és a Holderbank

Ungarn Management Kft. ellen benyújtott 1996. október 15-ei keresete.235. sz. melléklet

A felperes és öt konzorciumi társa a Holderbank Ungarn

Management Kft.-hez intézett 1996. október 25-ei levele.238. sz. melléklet

210 Az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó következő minősített felszólításokra a 25.G.75.930. sz. eljárásban az 1999. szeptember 20-ai felperesi keresetben (lásd ugyanazon kereset IV/i pontját [itt a 78. pont] [a fordítás 27. old.]) és a felperes 2001. május 9-ei beadványában került sor (lásd ugyanazon kereset I/1/iii pontját [a fordítás 6. old.]) (a keresettel kapcsolatosan részletesen lásd a későbbi 219. és 220. pontot). Ehhez kapcsolódóan a 2001. május 9-ei kereset I/1/iii pontjában pontosították, hogy az eredeti állapot helyreállítására oly módon kerüljön sor, hogy tüntessék fel a felperes és öt konzorciumi társa részvénytulajdonát a Pannoncem Cementipari Rt. (a HCM Hejőcsabai Cement-és Mészipari Rt. és a Lábatlani Cementipari Rt. egyesülésével létrejött új vállalat, ezzel kapcsolatosan lásd a későbbi 220. és 221. pontot) részvénykönyvében.


A felperes és öt konzorciumi társa a magyar 25.G.75.930. sz.

eljárásban benyújtott 1999. szeptember 20-ai keresetének IV/i pontja.282. sz. melléklet

A felperes és öt konzorciumi társa a magyar 25.G.75.930. sz.

eljárásban benyújtott 2001. május 9-ei keresetkiegészítésének

I/1/iii pontja. 283. sz. melléklet

211 Utoljára az előbb hivatkozott 25.G.75.930. sz. elsőfokú eljárás következtében, ill. a (Fővárosi Ítélőtábla) (16.Gf.42.195/2003/15-II. sz. eljárásban) 2004. október 22-én hozott másodfokú részítélete ellen a Gfv.E.30.060/2005/2. sz. felülvizsgálati eljárásban benyújtott 2005. február 4-ei felülvizsgálati kérelemben kérték a kérelmek között az V/46. pontban (a fordítás 15. old.) az eredeti állapot helyreállítását. A felülvizsgálati kérelem indoklása 24. pontjában (a fordítás 9. old.) kifejezetten utalás található arra, hogy a részvényeket ki kell adni a felperesnek, aki jelen eljárás felperese is, és az indoklás 38. pontjában (a fordítás 12. old.) összefoglalásként utalás található arra, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem lehetetlen.


A felperes a magyar Gfv.E.30.060/2005/2. sz. felülvizsgálati

eljárásban benyújtott 2005. február 4-ei felülvizsgálati kérelme.284. sz. melléklet

135

15. Az ügy magyarországi további menetének sarkalatos pontjai

a) Az események további menete

i) A Gazdasági Versenyhivatal VJ-17/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárása

212 Az alperesi konszern eljárásával nem csak a magyar bíróságok foglalkoztak (és foglalkoznak jelenleg is), hanem más állami szervek is. 2001. január 19-én a B-594/2000. sz. feljelentés alapján elindították a VJ-17/2001. sz. versenyfelügyeleti eljárást. Az alábbi kérdés képezte a versenyfelügyeleti eljárás tárgyát: „milyen tényleges irányítási viszonyok alakultak ki a Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.-ben keletkezett részesedéssel kapcsolatban a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH 1998. január 1-ei részvényszerzése által, tekintettel arra, hogy a többi jelentős részvényes pénzügyi befektető volt, azaz fennállt-e az engedélykérési kötelezettség?” (lásd a 2001. január 19-ei dátum alatti 2.2 pontot [a fordítás 13. oldala]

Bizonyíték: A magyar Gazdasági Versenyhivatal elnöke E-94/1/2002. sz.

levelének 2.2 pontja.24. sz. melléklet

213 A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) 2002. január 9-ei Vj-17/2001/89. sz. határozatával lezárta az eljárást. A GVH arra a következtetésre jutott, hogy a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, az alperes egyik konszernvállalata, (az említett offshore-cégeken keresztül) már 1996. októberében „irányító pozícióba” került (vesd össze: a határozat 94.-98. pontjai [a fordítás 18. oldalától]). Azonban 1996. októberében a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-nak nem kellett engedélyt kérnie a GVH-tól, mert az akkor hatályos, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LVI. törvény személyi hatálya nem terjedt ki a Breitenburger Auslandbeteiligungs GmbH-ra. A vizsgálat során a GVH feltárta, hogy a CEM Holdings Ltd. és a Nemtec Holdings Ltd. az értékesített HCM-részvényeket a Rainbow Worldwide Ltd.-nek (címe: Providence House, East Hill Street, PO Box 9344, Nassau/Bahamák), a Herald Resources Ltd.-nek. (címe: Malajzia MAL Sabah, Jalan Bahasa, 87011 Labuan F., Brumby House 1st Floor, PO Box 80148), a Quayle Ventures S.A.-nak (székhelye: Trident Chambers, PO Box 146, Road Town, Tortola/Brit Virgin Szigetek és postai címe: PO Box 60, Kensington Chambers, 46-50 Kensington Place, St. Helier, Jersey-szigetek, JE4 9PE) és az Ellice Investment Inc.-nek adták tovább. Utóbbi társaságot – Ellice Investment Inc. – 100.1273737 számon, Panama város, 53. utca, Tower Swiss Bank, Building 16F, Urb. Obar, PO Box 1824 címmel már 1996. október 24-én bejegyezték a cégjegyzékbe. A Herald Resources Ltd. a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban a Fővárosi Bíróságnak adott saját tájékoztatása szerint 1998. júniusában 19'113 db. HCM-részvényt, a Quayle Ventures S.A. 1998. október 15-én 34'200 db. HCM-részvényt, és a Rainbow Worldwide Ltd. ugyanazon a napon 34'915 db. HCM-részvényt vásárolt. Az Ellice Investment Inc. bírósági felszólítás ellenére sem adott tájékoztatást. A versenyhivatal felfogása szerint mindegyik társaság a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH irányítása alatt állt (vesd össze: a 99 ponttal [a fordítás 19. oldala].

136

A GVH határozatát, amely kimondta, hogy a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-nak nem kellett engedélyt kérnie a HCM-részvények megvásárlásához, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2004. május 19-én hozott 2.Kf.27.277/2003/9 sz. ítéletével, és a harmad- egyben utolsó fokon eljáró Legfelsőbb Bíróság 2005. április 13-án hozott 2.Ktv.II.39.203/2004/24 sz. ítéletével helybenhagyta.

Bizonyíték: 2005. október 10-ei kivonat a panamai cégjegyzékből és a Creditreformtól

az Ellice Investment Inc.-val kapcsolatban kapott tájékoztatás. 285. sz. melléklet

A Herald Resources Ltd. a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban

a Fővárosi Bírósághoz intézett keltezés nélküli levele. 286. sz. melléklet

A Quayle Ventures S.A. a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban


A Rainbow Worldwide Ltd. a 25.G.75.930/1999. sz. eljárásban


A Gazdasági Versenyhivatal 2002. január 9-ei Vj-17/2001/89. sz.

határozatának 94.-98. pontja (17./18. old.).289. sz. melléklet

A Fővárosi Ítélőtábla 2004. május 19-én hozott

2.Kf.27.277/2003/9 sz. ítélete. 290. sz. melléklet

A Legfelsőbb Bíróság 2005. április 13-án hozott

Ktv.II.39.203/2004/24 sz. ítélete. 291. sz. melléklet

ii) A magyar Országgyűlés 2002. évi vizsgálata

214 Ugyanebben az időben, amikor folyamatban volt a GVH eljárása, parlamenti vizsgálat tárgyát is képezte a magyar cementipar privatizációja. Ebben a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottságának a törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottsága volt az illetékes. Ivanics István parlamenti képviselő volt a vizsgálóbizottság elnöke. Az albizottság többek között megvizsgálta a HCM. Rt. privatizációjával kapcsolatos folyamatokat is, és az ÁPV Rt. valamint a Gazdasági Versenyhivatal támogatásával információkat szerzett be különböző állami szervektől. Az albizottság 2002. januárjában összefoglaló jelentést terjesztett be a cementipar privatizációjának végrehajtásáról, a kialakult tulajdonosi szerkezetről, a piaci verseny jelenlegi és várható állapotáról. A jelentésben „Következtetések” címmel összefoglalóan bemutatásra kerültek az események (lásd a fordítás 8. old. lent/9. old. fent), és a Gazdasági Bizottság elé beterjesztett határozati javaslat indoklásában még egyszer foglalkoztak ezzel és rögzítették, hogy nem az E-hitel engedményezése, hanem a HCM-részvények megvétele, és ezzel a HCM többségi

137

részesedésének a megszerzése volt a Holderbank Ungarn Management Kft. célja (lásd: a fordítás 27. oldalától).

Bizonyíték: A Gazdasági Bizottság albizottságának 2002. januári jelentése

a cementipar privatizációjának végrehajtásáról, a kialakult

tulajdonosi szerkezetről, a piaci verseny jelenlegi és várható

állapotáról 2002. február 5-ei záró keltezéssel. 292. sz. melléklet

215 Jelen eljárás tárgyával összefüggésben egyrészt érdekes az a körülmény, hogy a „HCM-Holderbank-Mezőbank ügy” 1996/1997-ben miniszteri szinten legalább négy kormányülésen téma volt, és Rubicsek Sándor elnök személyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt is bevonták az előkészületekbe. A kormányülések vonatkozó anyagait különböző időtartamra titkossá nyilvánították. A kormányüléseken részt vett a korábbi pénzügyminiszter, Dr. Medgyessy Péter is, aki a kormánynak készített 1997. októberi 9714/1997. sz. tájékoztató 1. sz. melléklete első bekezdésének végén kijelentette, hogy 1996. októberében „a részvények [HCM-részvények] megszerzése volt a Holderbank Ungarn Management Kft. célja, amit az a hitelszerződés azonnali felmondásával el is ért.” (lásd a fordítás 5. old. 1. bek.)


A Dr. Medgyessy Péter által készített 1997. októberi

9714/1997. sz. tájékoztató 1. sz. melléklete. 293. sz. melléklet

216 A hivatkozott tájékozató és annak 1. sz. melléklete a Mezőbank privatizációjával kapcsolatban készült. Dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter volt az illetékes a Mezőbanknak az osztrák Erste Bank részére történő eladásáért. A vonatkozó adásvételi szerződést 1997. november 12-én kötötték. E szerződés keretében a magyar kormány 34 milliárd Ft (1997. november 12-ei állapot szerint 243’609’503.00 CHF) erejéig felelősséget vállalt az Erste Bankért, ha a bíróság az Erste Bankot, mint a Mezőbank jogutódját a függőben levő perekben elítélné. Ez a garancia a különben szokásos garancia feletti garancia volt, és bizonyítja, mennyire kockázatosnak tartották az 1996. októberi ügyletet. Az 1996. októberében készített 9714/1997. sz. tájékoztató 2. sz. melléklete 2. oldalán (a fordítás 7. oldalától) erre vonatkozóan az alábbi olvasható:

„A Magyar Környezetvédelmi Kft. és konzorciumi partnerei által a HCM Rt.-vel összefüggésben a Mezőbank Rt. ellen indított perek összessége kivételt képez a fenti 20%-os határ alól. (A melléklet tartalmazza e perek jogi hátterét.)

A perek vonatkozásában a kártérítés mértéke tekintetében az eladó és a vevő az alábbi kockázatmegosztást alkalmazza:

A megítélt kártérítés mértéke

(milliárd Ft)

Az adott sávban a kárból a

vevőre jutó rész (%)

Az adott sávban a kárból az

eladóra jutó rész (%)

0-1,5 70 30

138

1,5-7,0 40 60

> 7,0 10 90

Tekintettel bank adótartozására sikerült egy a K&H Bank privatizációjával megegyező megoldást találni, azaz a vevő megelégszik a Mezőbank Rt. által az adóhivataltól beszerzett nyilatkozattal, mely szerint az adóhivatalnak nincs arról tudomása, hogy a Mezőbank Rt.-nek adóhiánya lenne, és az eladótól nem kér garanciát az esetleges adótartozásokra.

Az adásvételi szerződés kimondja, hogy az eladó által az adókkal és a peres ügyekkel kapcsolatosan nyújtandó garancia mértéke – ez alól kivételt képeznek a HCM Rt.-vel kapcsolatos peres ügyek – legfeljebb a vételár 50%-át teszi ki.”

Bizonyíték: A Dr. Medgyessy Péter által készített 1997. októberi

9714/1997. sz. tájékoztató 1. sz. melléklete. 293. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 1997. november 12-re.294. sz. melléklet

217 A magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottsága az Országgyűlés elé beterjesztett 2002. február 19-ei határozati javaslatában ugyancsak arra a következtetésre jutott, mint az albizottság (lásd a fenti 214. pontot), hogy a Holderbank Ungarn Management Kft. célja nyilvánvalóan nem az E-hitel, hanem az annak biztosítékául szolgáló részvények megszerzése volt. A határozati javaslat fordítása 3. oldalán lent/4. oldalán fent az alábbi olvasható:

„A cementipar privatizációja során az E-hitelek – melyek csak magyar állampolgárokat illetnek

meg – teljes összegükben és minden hasznukkal külföldi kézbe vándoroltak. A hejőcsabai

cementgyár esetében az E-hitel kivásárlása a részvénytöbbséget szerzett magyar

tulajdonosoktól színlelt szerződéssel történt. Erről Medgyessy Péter pénzügyminiszternek

tudomása volt, hiszen ezt a kormány felé tett jelentésében ő maga fogalmazta meg.

Nevezetesen, hogy a Holderbank Ungarn Management Kft. által a Mezőbank Rt.-vel az ÁPV Rt.

segítségével létrehozott szerződés az E-hitel kivásárlásán keresztül valójában a többségi

magyar tulajdonos részvényeinek megszerzésére irányult. Medgyessy Péter az albizottság előtt

ezt a korábban írásban rögzített, kormányülésre készített jelentést és az abban lévő

információkat elhallgatta, illetve tagadta.

Bizonyíték: Az albizottság a gazdasági bizottság mint főbizottság elé

beterjesztett 2002. február 19-ei határozati javaslata a magyar

cementipar privatizációjának vizsgálatáról, társadalmi és

gazdasági hatásáról és a szükséges intézkedésekről.295. sz. melléklet

139

iii) Egyeztető tárgyalások a felperes és az alperes között

218 Az ügy nem kielégítő állapota és az ahhoz kapcsolódó magyarországi perek sokasága a feleket arra késztette, hogy peren kívüli tárgyalásokat kezdjenek. Az alperes 2002. március 19-én először a svájci magyar tiszteletbeli konzult, Gilly G. Jánost, aki egyidejűleg 2006. február 1-ig a magyar Holcim Hungária Cementipari Zrt. Felügyelő bizottságának elnöke volt, bízta meg a tárgyalások vezetésével, anélkül hogy Gilly G. Jánosnak meghatalmazása lett volna azok befejezésére. Dr. Thomas Schmidheiny az alperes igazgatósági tagjaként Gilly G. Jánoshoz intézett 2004. február 17-én kelt levelében utalt arra, hogy helyesnek tartja, hogy Gilly G. János és Pierre F. Haesler tovább folytatják a tárgyalásokat. Örül, hogy találkozhat Dr. Kálmán Jánossal, mihelyt találtak megoldást („…a final agreement with Dr. J. Kálmán has been reached I would be pleased to meet him“). 2004. március 1-én Pierre F. Haesler, az alperes igazgatója meghatalmazást kapott a tárgyalások lezárására. Ezek a fáradozások nem vezettek eredményre, mert az alperes által delegált tárgyalópartnereknek csak korlátozott mozgásterük volt. Ezért Dr. Kálmán János Dr. Thomas Schmidheiny személyében 2004. június 2-án faxban megkereste az alperest, hogy „peren kívüli egyezség érdekében személyesen vagy teljes meghatalmazással bíró megbízottján keresztül tárgyalásokat folytassanak”. Ezen kezdeményezés alapján 2004. júniusától Urs Böhler, az alperes vezérigazgató-helyettese vette át a tárgyalások vezetését. A tárgyalások a felperes konkrét javaslatai ellenére a mai napig sem vezettek kézzelfogható eredményhez (lásd pl. a felperes 2005. március 23-án kelt levelét), mert az alperes nem volt hajlandó a felperest mint a HCM részvényesét a hejőcsabai cementgyár tulajdonosaként elismerni, és az eredeti állapotot helyreállítani.


Az alperes Gilly G. Jánoshoz intézett 2002. március 19-ei

levele a meghatalmazással együtt. 296. sz. melléklet

Dr. Thomas Schmidheiny Gilly G. Jánoshoz intézett

2004. február 17-ei levele.297. sz. melléklet

Az alperes Pierre F. Haesler úrnak adott

2004. március 1.-ei meghatalmazása.298. sz. melléklet

A felperesnek az alpereshez intézett 2004. június 2-ai telefaxa. 299. sz. melléklet

A felperes Urs Böhlen úrhoz intézett 2005. március 23-ai levele. 300. sz. melléklet

b) A magyar polgári jogi perben az alperessel szemben megfogalmazott kereseti kérelmek

219 Az előbb hivatkozott, a Fővárosi Bíróságon a 4.G.76.145/1996. sz. alatt folytatott lévő perben (lásd a fenti 180. pontot; a másodfokú per száma: LB.Gf.I.30.30.033/1999) a felperes és öt

140

konzorciumi partnere a megállapodás semmisségének és a kölcsönszerződések Holderbank Ungarn Management Kft. általi felmondása érvénytelenségének a megállapítását kérték. Azonban később nem tartották fenn ezeket a kereseti kérelmeket, hanem azokat eljárástechnikai okokból a zálog engedményezése semmisségének a megállapítására korlátozták (eredetileg az egész megállapodás semmisségére hivatkoztak). A Legfelsőbb Bíróság az ez ügyben hozott LB.Gf.I.30.30.033/1999/13. sz. ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy a zálog a követelés engedményezésével automatikusan átszáll az új jogosultra. Ezért a zálog átruházásának az érvénytelenségét csak az 1996. október 10-ei engedményezés egésze érvénytelenségének a megállapításával lehet megállapítani. A legfelsőbb szintű ítélet továbbá kimondta, hogy a forgatás érvénytelenségének a megállapításához az is szükséges, hogy valamennyi későbbi forgatmányos részt vegyen a perben. A jogerős ítéletet és az arra vonatkozó legmagasabb szintű iránymutatásokat szem előtt tartva a felperes és öt konzorciumi partnere az ezt követő 25.G.75.930 számú perben az eljárást kiterjesztették a többi érintett félre is. Közéjük tartozott az akkori IV. r. vádlott is, aki jelen per alperese. A felperes 1999. szeptember 20-ai beadványában a kereseti kérelem a IV/78. és IV/79. pontban az alábbiak szerint került megfogalmazásra (a fordítás 27. oldala):

„A fentiek alapján kérjük:

(i) annak megállapítását, hogy a megállapodás és az Ultimax-megállapodás semmis, és a Ptk. 237. § (1) bek. alapján kérjük az eredeti állapot helyreállítását.

(ii) annak megállapítását, hogy a CeBeKa által a felperesekhez intézett 1996. október 10-ei felmondások érvénytelenek.

(iii) hogy a III. r. alperes HCM Rt.-t az eredeti állapot helyreállítása mellett kötelezzék, hogy a per tárgyát képező részvények vonatkozásában törölje a részvénykönyvből valamennyi 1996. október 9-ét követő részvénykönyvi bejegyzést, és e részvények vonatkozásában – tekintettel az F/7 sz. alatt melléklelt Cg. 05-98-0000445/10. sz. jogerős ítéletre – a részvénykönyvben tüntesse fel a felperesek részvénytulajdonát.

(iv) hogy kötelezzék a IV.-XIV. r. alpereseket az eredeti állapot helyreállításának tűrésére.

Ezzel egyidejűleg kijelentem, hogy a felperesek az I.-IV. r. alperessel szemben fenntartják maguknak a jogot a megállapodással okozott károk tekintetében.”

Bizonyíték: A felperes és öt konzorciumi partnere a magyarországi 25.G.75.930 sz.

eljárásban benyújtott 1999. szeptember 20-ai beadványa IV. pontja. 282. sz. melléklet

220 A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. és a Lábatlani Cementipari Rt. 2001. január 31-ei egyesülése (lásd a következő 221. pontot) és az ahhoz kapcsolódó megváltozott körülmények következtében a kereseti kérelmeket ki kellett egészíteni, és azok a 2001. május 9-ei beadvány szerint az I. pontban az alábbiakat tartalmazták (a fordítás 5. oldalától):

„1. Elsődlegesen kérjük, hogy a bíróság:

141

(i) állapítsa meg, hogy az I. r. és a II. r. alperes által kötött (F/15-16-17. sz. alatt becsatolt) megállapodás és a II. r. és az V. r. alperes által kötött (F/25. sz. alatt becsatolt) megállapodás a kereseti kérelemben foglaltak szerint semmis;

(ii) annak megállapítását, hogy a II. r. alperes által a felperesekhez intézett 1996. október 10-ei felmondások érvénytelenek;

(iii) állítsa helyre az eredeti állapot a Ptk. 237. § (1) bek. és 335. § (1) bek. alapján oly módon, hogy kötelezze a III. r. alperest, hogy az F/16. sz. alatt becsatolt HCM-részvények helyébe lépő Pannoncem részvények tekintetében részvénykönyvében tüntesse fel a felperesek részvénytulajdonát;

(iv) kötelezze a IV.-XIV. r. alpereseket az eredeti állapot helyreállításának tűrésére;

(v) a II. r, III. r. és IV. r. alpereseket kártérítés jogcímén egyetemlegesen kötelezze 20.000.000.000,- Ft és annak 2000. január 31-től (az összeolvadás napja) a kifizetésig járó törvény szerinti kamatainak megfizetésére, mely során jogfenntartással élünk a kártérítés összege vonatkozásában.

Másodlagos kereseti kérelmeként kérjük, hogy a bíróság – arra az esetre, ha az elsődleges kereseti kérelem (iii) pontjában foglalt eredeti állapot helyreállítására nem lát lehetőséget

(i) állapítsa meg, hogy az I. r. és a II. r. alperes által kötött (F/15-16-17. sz. alatt becsatolt) megállapodás és a II. r. és az V. r. alperes által kötött (F/25. sz. alatt becsatolt) megállapodás a kereseti kérelemben foglaltak szerint semmis;

(ii) állapítsa meg, hogy a II. r. alperes által a felperesekhez intézett 1996. október 10-ei felmondások érvénytelenek.

(iii) az alpereseket kártérítés jogcímén egyetemlegesen kötelezze 40.000.000.000,- Ft és annak 2000. január 31-től (az összeolvadás napja) a kifizetésig járó törvény szerinti kamatainak megfizetésére, mely során jogfenntartással élünk a kártérítés összege vonatkozásában.”

Bizonyíték: A felperes és öt konzorciumi partnere a magyarországi 25.G.75.930 sz.

eljárásban benyújtott 2001. május 9-ei keresetkiegészítésének 1/1 pontja. 283. sz. melléklet

c) A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. 2000. január 31-ei egyesülése a Lábatlani Cementipari Rt.-vel, és az egyesült vállalat további fejlődése

221 A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH 1999. évben a HCM Rt. részvényei mellett 100%-os részvényese volt egy másik magyar részvénytársaságnak, amely Lábatlanban egy 1868-ban alapított cementgyárat működtetett. E részvénytársaság cégneve Lábatlani Cementipari Rt. (a továbbiakban: LCM) volt. A HCM közgyűlése 1999. július 21-én, és a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH, mint az LCM egyedüli tulajdonosa, közgyűlése 1999. július 23-án megszavazta, hogy egyesíti a két társaságot. A HCM igazgatósága 1999. augusztus 31-ei

142

jelentésének 4. pontjából kivehető, hogy a jogi viszonyok egyszerűsítése, valamint a gazdasági erők koncentrációja, és nem kényszerítő üzemeltetési vagy más jellegű okai voltak. Miután a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH az LCM vonatkozásában 1999. október 4-én hozzájárulását adta az egyesüléshez, az 1997-ben elfogadott és 1998-ban hatályba lépett a gazdasági társaságokról szóló CXLIV. törvény 74. § 1. bek. alapján a HCM Rt. 1999. október 11-ei rendkívüli közgyűlése is hozzájárult az egy új társaság, az Unicem Egyesült Cementipari Rt. alapításával történő összeolvadáshoz (a közgyűlés 31/1999 (X.11.) sz. határozata). Az összeolvadás keretében az egyesülési szerződés VI/2 pontja értelmében a HCM-részvények átváltási aránya 1:1 volt, azaz minden 10'000.00 Ft. névértékű HCM-részvényt egy 15'000.00 Ft. névértékű UNI-CEM részvényre váltottak át. Az egyesülési szerződés VI/3 pontja értelmében 4'500'000'000.00 Ft. alaptőke és 300'000 részvény esetén, és összesen 155'350 HCM-részvénynél a HCM Rt. részesedése az új vállalat alaptőkéjéből 51,78 % (155'350 részvény x 15'000 = 2'330'250’000.00 Ft.), és a Lábatlani Cementipari Rt. részesedése 48,22 % (144'650 részvény x 15'000 = 2'169'750'000.00 Ft.) volt. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az LCM és a HCM kérelmére 168/1999. sz. határozatában hozzájárult az összeolvadáshoz. A határozat indoklása II. pont 3. bekezdésében utalás található arra, hogy tisztán kereskedelmi és szervezeti okok motiválták az egyesülést: „A kérelemben (a kérelmezők) hangsúlyozták, hogy az összeolvadással létrejövő új vállalat lehetővé teszi beruházásaik egyeztetését, valamint egységes minőségbiztosítási és minőségirányítási rendszerek alkalmazását. Közös beszerzéssel ténylegesen jobb pozíciót érhetnek el a beszállítóknál, ezzel egyidejűleg a termékpalettán belüli szakosodásból adódó kínálatbővítés, a közös logisztikai és értékesítési rendszerből adódó megtakarítás – a vállalat versenyképesebb fellépése mellett – előnyt kínál az ügyfelek számára is.” (a fordítás 3. old. 1. bek.) Az összeolvadás 2000. január 31.-el ment végbe. Ennek következtében a létrejött új társaság az alapító okirat 4. pont 2. bekezdése alapján új részvényeket bocsátott ki, és megsemmisítette az addigi két részvénytársaság részvényeit. Emiatt a HCM-részvények a felperesnek történő fizikai visszaadása már nem lehetséges. Az új társaság cégneve 2000. január 31-től 2000. április 25-ig Unicem Egyesült Cementipari Rt., majd 2000. április 25-től 2001. május 31-ig Pannoncem Cementipari Rt. volt, és 2001. május 31-től 2006. január 6-ig Holcim Hungária Cementipari Rt., majd azóta Holcim Hungária Cementipari Zrt. néven működik. A társasági forma Rt.-ről Zrt.-re történő kiegészítésére egy EU-irányelv átvétele következtében került sor, mely szerint már magából a cégnévből ki kell derülnie annak, hogy egy tőzsdén jegyzett vállalkozásról van-e szó – ekkor az Nyrt. rövidítés alkalmazandó – vagy nem. Utóbbi esetben a részvénytársaság cégnevének a Zrt. megjelölést kell tartalmaznia. 2004. november 23-án további egyesülésre került sor, mely során a Holcim Hungária Cementipari Rt. addigi 100%-os leányvállalata, a Holcim Beton Betongyártó Rt. beolvadt a Holcim Hungária Cementipari Rt.-be (vesd össze a Holcim Hungária Cementipari Rt. cégkivonatának 16/3. pontjával). (A Holcim Beton Betongyártó Rt., melynek cégneve 1998. május 31-től 2001. július 2-ig Transbeton Betonelőállító- és Kavicskitermelő volt, 1998. május 31-én még Folyamszabályozó és Kavicskotró Rt. cégnév alatt egyesült a Breitenburger Ungarn Vagyonkezelővel). A Holcim Hungária Cementipari Rt. és a Holcim Beton Betongyártó Rt. 2004. november 23-ai összeolvadással történő egyesülése

143

értékben semmit sem változtatott az eddigi viszonyokon.

Bizonyíték: A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.

törvény (Gt.) német fordítása.301. sz. melléklet

A HCM Rt. 1999. szeptember 6-ai a Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Bírósághoz mint Cégbírósághoz címzett küldeménye,

amely tartalmazta az egyesülési szerződés és az alapító okirat

tervezetét, a HCM Rt. igazgatóságának 32/1999 (VIII. 31.) sz.

határozatát, a HCM Rt. szervezeti felépítését az 1999. júniusi

állapot szerint, az LCM Rt. szervezeti felépítését az 1999. júniusi

állapot szerint, a BAB magyarországi befektetéseit, az igazgatóság

és a felügyelő bizottság jelenlegi összetételét, a független könyvvizsgáló

jelentését a HCM Rt. és az LCM Rt. egyesülési szerződésének

vizsgálatáról, a független könyvvizsgáló nyilatkozatát a HCM Rt. és

az LCM Rt. részvényeinek az Unicem Egyesült Cementipari Rt.

részvényeire történő átváltásának arányáról.302. sz. melléklet

A HCM Rt. 1999. október 11-ei közgyűlésének a jegyzőkönyve.303. sz. melléklet

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 168/1999 VJ sz.

engedélye a HCM Rt. és az LCM Rt. egyesüléséhez.304. sz. melléklet

Az alperes 2007. évi üzleti jelentése, 162. oldal.35. sz. melléklet

A Lábatlani Cementipari Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata.305. sz. melléklet

A Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata. 15. sz. melléklet

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Vj-73/2001/65. sz.

eljárásban hozott 2002. október 8-ai határozata, 5., 114. és 115. pont. 306. sz. melléklet

A Holcim Hungária Cementipari Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata.307. sz. melléklet

A Holcim Hungária Cementipari Rt. 2004. április 20-ai alapszabálya.308. sz. melléklet

A Holcim Beton Betongyártó Rt. 2007. január 9.-ei cégkivonata.309. sz. melléklet


144

D. A kiválásra irányuló kereseti kérelem megítélése szempontjából mérvadó jogállami és tényleges tényezők

1. Az alperes konszernszintű részesedése a Holcim Hungária Cementipari Rt.-ben 2007-ben

222 Az alperes 2007. évi üzleti jelentéséből kivehető, hogy az alperes a két konszolidált német vállalat, a Holcim Beteiligungs GmbH és a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH egyedüli tulajdonosa (lásd az üzleti jelentés 164. old.). Ezek az adatok megfelelnek a hamburgi cégjegyzékben fellelhető adatoknak, melyek szerint az alperes a Holcim Beteiligungs GmbH egyedüli tulajdonosa, mely ugyancsak egyedüli tulajdonosa a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH-nak. Az utóbbi társaság a Holcim Hungária Cementipari Zrt. 2008. április 24-ei keltezésű 2006. évi üzleti beszámolója szerint a 211’787 db. részvényből 211’082 db. részvény tulajdonosa. Ez 99,67%-os részesedésnek felel meg (vesd össze: a Holcim Hungária Cementipari Zrt. pénzügyi beszámolója 14. old. és az alperes üzleti jelentése 162. old.). A felperes még 304 db. részvénnyel rendelkezik a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-ben, amivel részesedése az ezrelékes nagyságrendben mozog


Az alperes 2007. üzleti jelentése, 162. oldal.35. sz. melléklet

A Holcim Beteiligungs GmbH tulajdonosainak

2003. május 30-ai listája. 310. sz. melléklet

A Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH tulajdonosainak

2003. május 30-ai listája. 311. sz. melléklet

A Holcim Hungária Cementipari Zrt. 2008. április 24-ai

keltezésű 2006. évi üzleti beszámolója annak kivonatos fordításával. 312. sz. melléklet

223 A három előbb említett konszernvállalatban az alperes különböző szervei funkciókat töltenek be. Dr. Hansueli Heé (időközben az alperes vezérigazgatója) 2006. január 3.-tól a Holcim Beteiligungs GmbH ügyvezetője, és 2006. január 31.-ig a Holcim Hungária Cementipari Zrt. felügyelő bizottságának tagja volt. Urs Böhlen (az alperes vezérigazgató-helyettese) a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH ügyvezetője, és egyidejűleg a Holcim Hungária Cementipari Zrt. igazgatóságának tagja. Beat Fellmann (az alperes vezérigazgató-helyettese) a Holcim Beteiligungs GmbH ügyvezetője. Andreas Kranz (az alperes igazgatóhelyettese) egyidejűleg a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH ügyvezetője.

Bizonyíték: Az alperes cégkivonata, érvényes 20001. május 21.-től, kiállítva

St. Gallen kanton cégjegyzékéből 2008. június 9-én. 10. sz. melléklet

145

A Breitenburger Beteiligungs GmbH (ma: Holcim Beteiligungs

GmbH [Németország]) 2008. március 14-ei cégkivonata. 18. sz. melléklet

A Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH (ma: Holcim

Auslandsbeteiligungs GmbH [Németország]) 2008. március 14-ei

cégkivonata. 19. sz. melléklet

A Holcim Hungária Cementipari Rt. 2007. február 7-ei cégkivonata.307. sz. melléklet

224 Az alperesi konszernen belüli, a jelen ügyben 2008-ban releváns részesedési és személyi összefonódások organigram formájában az alábbi módon mutathatóak be:

100%

100%

99,67%

2. A hejőcsabai és a lábatlani cementgyár ténylegesen eltérő jellege

225 A HCM és a Lábatlani Cementipari Rt. 2000. január 31-ei egyesülése ellenére a két cementgyárat ténylegesen nem egyesítették visszafordíthatatlan módon. Ez kivehető a Pp. 116. §-a szerint szakértő tanúnak minősülő két személy, Dr. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki

Holcim Ltd. (Svájc)(korábban: Holderbank Financiére Glarus AG

Dr. Hansueli Heé (vezérigazgató); Urs Böhlen (vezérigazgató-helyettes); Pierre F.Haesler (igazgató);Beat Fellamnn (vezérigazgató-helyettes); Andreas Kranz (igazgatóhelyettes)

Holcim Beteiligungs GmbH (korábban: Breitenburger Beteiligungs

GmbH (NSZK)Beat Fellamnn (ügyvezető); Andreas Kranz (ügyvezető); Dr. Hansueli Heé (ügyvezető) (2006. 1. 3.-tól)

Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH (korábban: Breitenburger

Auslandsbeteiligungs GmbH (NSZK)Urs Böhlen (ügyvezető); Andreas Kranz (ügyvezető)

Holcim Hungária Cementipari Zrt. (Magyarország)

(Unicem Egyesült Cementipari Rt. = Pannoncem Rt.: egyesülés Lábatlani

Cementipari Rt. + Hejőcsabai Cement- és Mészipari Rt.

Dr. Hansueli Heé (2006. január 31-ig fb-tag);Urs Böhlen (it-tag, megválasztva 2009. január 31-ig)

146

egyetem docense, tanszékvezető az üzemi, technológiai és szervezeti szempontokat érintő, valamint Ludvigh Lászlóné magyar igazságügyi szakértő könyvelés- és mérlegtechnikai szempontokat érintő mellékelt nyilatkozatából. Üzemi szinten nem történt integráció. A cementgyárak Magyarországon egymástól több mint 200 km-re vannak, ezért már csupán földrajzi okokból is aligha lehetséges az integráció. Ezen kívül mindkét gyár teljesen eltérő technológiát alkalmaz: a hejőcsabai gyár 1971. óta a modern POLYSIUS-technológiával termel, ezzel szemben a lábatlani gyár a régebbi nedves eljárást alkalmazza. A menedzsment, marketing, értékesítés és corporate identity végbement egyesítését minden további nélkül vissza lehet csinálni. Mivel mindkét gyár évtizedekig önállóan működött, az infrastruktúra, emberi és műszaki erőforrások tekintetében adottak a szétválasztás és mindkét cementgyár önálló működtetésének a lehetősége. Ugyanez igaz könyvelés- és mérlegtechnikai szempontból is. A Holcim Hungária Cementipari Zrt. szétválasztása az egyesüléskori alapdokumentáció és az azóta készített pénzügyi és számviteli beszámolók alapján mindenképpen lehetséges. Ezek a következtetések logikusak és kézenfekvők, ha figyelembe vesszük, hogy a 2000. január 31.-el megtörtént egyesülésének a jogi viszonyok egyszerűsítése, valamint a gazdasági erők koncentrációja, és nem kényszerítő üzemeltetési vagy más jellegű okai voltak (lásd a fenti 221. pontot).

Bizonyíték: Dr. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki egyetem docense,

tanszékvezető, Gépészmérnöki Kar Bertalan Lajos u.

4-6. D.ép. 1. 105, H-1111 Budapestszakértő tanúként

Ludvigh Lászlóné, igazságügyi szakértő, Régiposta utca 7-9.II/30,

H-1052 Budapestszakértő tanúként

Dr. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki egyetem docense,

tanszékvezető 2006. április 28-ai nyilatkozata a hejőcsabai és

lábatlani cementgyár szétválasztásának üzemi, technológiai

és szervezeti megvalósíthatóságáról.313. sz. melléklet

Ludvigh Lászlóné igazságügyi szakértő 2006. április

27-ai nyilatkozata a hejőcsabai és lábatlani cementgyár

szétválasztásának könyvelés- és mérlegtechnikai

szempontból történő megvalósíthatóságáról. 314. sz. melléklet

147

IV. Jogi ismérvek

A. A perre vonatkozó ismérvek

1. Nem azonosak a keresetek a felperes és az alperes között Magyarországon folyamatban lévő vagy lezárt polgári eljárásokban

226 Ahogy az előzőekben bemutatásra került, a felperes és az alperes Magyarországon már több polgári eljárásban is szemben álltak egymással (lásd a fenti 186. ponttól). Ezért felmerül a kérdés, hogy a magyar eljárások perfüggősége ellentétes-e jelen keresettel. Magyarország nem tagja a Luganói Egyezménynek (a továbbiakban: LugÜ), ezért nem kerül alkalmazásra a LugÜ 21-23. cikkelye (vesd össze: Kurt Siehr: Internationales Privatrecht der Schweiz /Svájci nemzetközi magánjog/, Zürich 2002, 657. old.). Erre tekintettel először meg kell vizsgálni, hogy Magyarországon fennáll-e az IPRG 9. cikkelye szerinti perfüggőség, mely miatt jelen eljárást fel kellene függeszteni. Mint ismert, a kereset azonossága a perfüggőség előfeltétele. A kereset azonossága csak akkor áll fenn, ha a bel- és a külföldi bíró előtt ugyanazt a pertárgyat adják elő (vesd össze: Paul Volken a Zürcher Kommentar zum IPRG-ben /Zürichi kommentár az IPRG-hez/, 2. kiadás, Zürich 2004, 9. cikkely 47 pont [121. old.]). A szövetségi bíróság ítélkezési gyakorlata szerint általában nem kell a keresetek azonosságából kiindulni, ha a ugyanazon felek között eltérő kereseti kérelmek kerülnek benyújtásra (vesd össze: Volken fent hivatkozott műve, 9. cikkely 51. pont. [122. old.]). Jelen esetben pont ez a helyzet áll fenn. A 25.G.75.930 sz. magyar eljárásban (vesd össze a fenti 219 ponttal) az alperessel szemben csupán az kérték, hogy kötelezzék eredeti állapot a HCM részvénykönyve kijavítása formájában történő helyreállításának tűrésére (vesd össze: az elsődleges kereseti kérelem iv pontja [vesd össze a fenti 219. ponttal]) és esetlegesen a többi alperessel együtt egyetemlegesen kártérítés fizetésére (vesd össze: másodlagos kereseti kérelem iii pontja [vesd össze a fenti 220. ponttal]). Ezek a magyar eljárásban beterjesztett kérelmek eltérnek a jelen keresettel az alperessel szemben olyan módon kért szerződésteljesítéstől ill. természetbeni kártérítéstől (ehhez lásd: a későbbi 240-242 és 259-262 pontot), hogy válasszák szét az egyesült társaságokat és 56,99%-os tulajdonosként jegyezzék be a felperest az új részvénykönyvbe. Jelen kereset konkrét cselekvésre irányul, és a tűrésre irányuló keresethez hasonlóan egy individualizált kereset (vesd össze: Oscar Vogel/Karl Spühler: Grundriss des Zivilprozessrechts /Áttekintés a polgári perjogról/, 8. kiadás, Bern 2006, 8. fejezet 8. pont [214. old]), de mindkét teljesítésre irányuló kereset (tűrésre és cselekvésre irányul) világosan különbözik egymástól az alperestől kívánt magatartás vonatkozásában (egyszer passzív, egyszer aktív). A fent említett eljárásban másodlagos kérelemként és a következő 18.G.41.641/2004 sz. magyar eljárásban elsődleges kereseti kérelemként benyújtott kártérítés fizetésére irányuló kérelem a kereset individualitásában különbözik az aktívan elrendelendő szerződésteljesítésre ill. természetbeni

148

kártérítésre irányuló jelen keresettől (vesd össze: Vogel/Spühler fent hivatkozott műve, 8. fejezet 8. pont [214. old.] és Christoph LEuenberger/Beatrice Uffer-Tobler: ZPO SG /Svájci polgári perrendtartás/, Bern 1999, 72. cikkely 1/b pont [188. old.]). A kereset összességében nem képez a magyar eljárásbeli keresetnek ellentmondó ellentétet, ezért más csupán ez okból sem áll fenn azonos pertárgy (vesd össze: Stephan V. Berti a Basler Kommentar: Internationales Privatrecht /Bázeli kommentár: Nemzetközi magánjog/ c. műben, 2. kiadás, Basel 2007, 9. cikkely 12. pont [76. old.]). Ezen kívül figyelembe kell venni, hogy a továbbiakban a szerződéses teljesítési igénnyel a kézizálog-szerződések megszegése miatt egy teljesen új aspektusról van szó, amit a magyar eljárásokban eddig még soha nem említettek (vesd össze a későbbi 240-242. ponttal). Ugyanez vonatkozik az alperessel szembeni felelősségen alapuló igényekre a magyar anyagi szerződéses jog alapján (lásd a későbbi 249-250 pontot) és a joggal való visszaélés alapján (lásd a későbbi 252-255 pontot). Tekintettel a kereset azonosságának a hiányára ezért nem kerül alkalmazásra az IPRG 9. cikkelye, és a keresetet el kell fogadni.

2. A cégbíróság illetékessége

a) Nemzetközi és helyi illetékesség

227 Mivel Magyarország nem szerződéses állama a LugÜ-nek, nemzetközi tényállások esetén a közvetlen nemzetközi és helyi illetékesség az IPRG szerint kerül meghatározásra. Ahogy azt később részletesen bemutatjuk, az alperessel szemben érvényesített felelősség büntetőjogi és szerződési jogi alapokon nyugszik a társasági jogi közvetlen anyagi felelősséggel együtt. Minden esetre adott a nemzetközi és helyi illetékesség az alperes székhelyén, mert mind a szerződési jogból (vesd össze: IPRG 112. cikkely 1. bek.), büntetőjogból (vesd össze: IPRG 129. cikkely 1. bek.), és társasági jogból (vesd össze: IPRG 151. cikkely 1. bek.), valamint a szubszidiárius rendes bírósági illetékességből (vesd össze: IPRG 2. cikkely) adódik a társaság székhelye szerinti illetékesség. Minden esetre adott a nemzetközi és a helyi illetékesség.

b) Funkcionális és tárgyi illetékesség

228 A (svájci) Pp 136. cikkelye értelmében a kereset közvetlenül benyújtható a bírónál, ha a perérték vagy meghaladja a 30’000 CHF összeget (vesd össze: a) pont), vagy a kereset vonatkozásában a cégbíróság illetékes (vesd össze: b) pont). Mindkét feltétel teljesül; mint ahogy már a tényállás bemutatása is mutatja, a HCM Rt. 56,99%-os üzletrészének az értéke jóval meghaladja a 30’000 CHF összeget. Ezen túlmenően a Pp. 14. cikkely 1. bek. értelmében a cégbíróságnál van a tárgyi illetékesség, mert a 30’000 CHF összeget meghaladó perérték mellett fennáll mindkét további feltétel is: mindkét fél be van jegyezve a cégjegyzékbe (lásd ehhez a fenti 3. és 4. pontot), valamint az a konstelláció, hogy „a vita a kölcsönös üzleti tevékenységgel függ össze”. Az ügy bonyolultságára és a már megtörtént intenzív, de eredménytelen egyeztetésekre tekintettel nincs értelme közvetítő eljárást kérni. Ezért a kereset közvetlenül a cégbíróságnál kerül benyújtásra.

149

3. A kereseti kérelemhez

229 Mint már említettük, az elsődleges kereseti kérelem az alperes egyéni cselekvésére irányul, minthogy a Holcim Hungária Cementipari Zrt. Az adott körülményekhez igazított szétválasztását kérjük. A kereseti kérelmet két pontra bontottuk, hogy az 1996. októberében szerzett tapasztalatokat figyelembe véve (lásd a fenti 154. ponttól) elkerüljük, hogy az alperesnek lehetősége nyíljon konszernvállalatainak a konszernen belüli újracsoportosításával a keresetnek helyt adó ítélet érvényre juttatását a kért – jogerőre emelkedéstől számított három hónapos – határidőn belül megakadályozni. Ezért hivatkoztunk az elsődleges kereseti kérelem 1. pontjában a jelenlegi részesedési struktúrára (lásd a fenti 92. ponttól), hogy az alperes utasítsa a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-t közvetlenül irányító Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH-t, hogy a kért szétválást a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. 78. §-a szerint – mely megegyezik a svájci 2003. október 3-ai az egyesülésről szóló törvény (SR 221.301) szerinti szétválással – hajtsa végre. Csak arra az esetre fogalmaztunk meg egy absztrakt másodlagos kereseti kérelmet – mégpedig hogy a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-t irányító konszernvállalat a szét- vagy kiválást az új irányítási viszonyoknak megfelelő és a magyar társasági jog által megengedett módon hajtsa végre (lásd a Gt. 78. § 3. és 4. bek.), ha a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH nem irányítaná a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-t. Ha a folyamat alatt konszernen belül átszervezés történne, melynek következtében megváltoznak a Holcim Hungária Cementipari Zrt. irányítási viszonyai, abban az esetben a felperes a Pp. 72. cikkelye értelmében fenntartja magának a kereset megváltoztatásának jogát.

Bizonyíték: A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.


4. A külföldi jog az IPRG 16. cikkelye szerinti megállapításához

230 Az IPRG 16. cikkelye szerint vagyonjogi igényeknél a külföldi jog igazolása a felek kötelessége lehet. Ahogy az a tényállásból könnyen felismerhető, a kezelendő jogi kérdések nagy részére a magyar anyagi jog vonatkozik, melynek nagy része nem áll rendelkezésre lefordítva. Ezért elengedhetetlen, hogy ismeretet szerezzünk az igények magyar jog szerinti alapjairól, amire szakvélemények tűnnek a legalkalmasabbaknak (vesd össze: Siehr, fent hivatkozott műve, 576. old.).A felperes ezért a Pp. 118 §-a értelmében magán-szakvéleményként jogi szakvéleményt kért Prof. Kecskés Lászlótól, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének vezetőjétől, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Döntőbírósági Kamarája elnökétől. A következőkben hivatkozunk az e szakvéleményből nyert következtetésekre és érvekre. Prof. Dr. Kecskés László a magyar polgári jog, az európai jog és a nemzetközi magánjog szakértője és e területeken több mint 100 publikációt tett közzé.

Bizonyíték: Prof. Dr. Kecskés László életrajza.315. sz. melléklet

Prof. Dr. Kecskés László 2008. június 2-ai jogi szakvéleménye.316. sz. melléklet

150

5. A perértékhez

231 A perérték meghatározásánál mérvadó a kereset bíróságnál történő benyújtásának az időpontja (vesd össze: Leuenberger/Uffer-Tobler fent hivatkozott műve, 76. cikkely 1. pont [206. old.]). Jelen esetben a perérték a korábbi HCM 56,99%-os részvénycsomagjának a Holcim Hungária Cementipari Zrt. keretében számított jelenlegi aktuális értéke alapján kerül kiszámításra. Ennek megfelelően azt nehéz meghatározni, mert egyrészt a felperesnek, mint kisrészvényesnek nem áll rendelkezésére a Holcim Hungária Cementipari Zrt. valamennyi releváns adata (vesd össze: a fenti 192. ponttal), másrészt árnyékszámítást kell végezni, melynek keretében a Hejőcsabai Cementművet üzemeltető fiktív társaság értékét ki kell számítani a Holcim Hungária Cementipari Zrt. értékéből. Ezért az aktuális érték megközelítő becsléséhez csak olyan értékelési módszereket lehet alkalmazni, amelyekhez elégségesek a Holcim Hungária Cementipari Zrt. pénzügyi beszámolójában található számadatok. A piaci összehasonlító módszerrel történő értékelés (multiple earnings) ezért kézenfekvőnek tűnik (vesd össze: pl. Arnold Lanz/ Albert Bolfing: Vállalatértékelés, Muri 2005, 128. oldaltól). Szorzóként 8-as tényezőt feltételezünk, mert a magyarországi cementipar esetében még mindig növekedésben lévő piacról van szó. A Holcim Hungária Cementipari Zrt. EBIT-je (earnings before intrerest and taxes) [kamatok és adózás előtti üzemi eredmény] a 2008. április 24-ei pénzügyi beszámoló szerint 2007. december 31-én 4’534’409’000 Ft (a 2007. december 31-ei állapot szerint: 29’681’555,00 CHF) volt. Ha ezt megszorozzuk a nyolcas tényezővel, akkor megkapjuk az egész vállalat aktuális értékét, ami 36’275’272’000 Ft, és 2007. december 31-én 237’452’437,00 CHF összegnek felel meg. Valamivel magasabb értéket kapunk, ha a Svájcban többek között használatos hozamérték-módszert alkalmazzuk (vesd össze: Lanz/Bolfing fent hivatkozott műve, 73. oldaltól). A 2007. évi pénzügyi beszámoló alapján 4’500’000’000 Ft. jövőben elérhető vállalati nyereségből indulunk ki. Tőkekamatlábként a helyi magyar viszonyokból kiindulva 12%-os irányértéket feltételezünk (vesd össze: Lanz/Bolfing fent hivatkozott műve, 50. oldal), mert a kockázatmentes befektetések, mint pl. hosszú lejáratú államkötvények kamata Magyarországon 7%. Az általános és ágazatspecifikus kockázatra 5%-ot számolunk. Ha a feltételezett 4’500’000’000 Ft. nyereséget a 12%-os tőkekamatlábbal tőkésítjük (vesd össze: Lanz/Bolfing fent hivatkozott műve, 74. oldal), akkor a vállalat értékeként 37’500’000’000 Ft.-ot kapunk, ami 245’469’321.00 CHF-nek felel meg (2007. december 31-ei állapot szerint). Ha a valamivel alacsonyabb vállalatértéket a 2000. január 31-ei egyesüléskor fennálló viszonyok alapján a piaci összehasonlító módszer szerint 51,78% - 48,22% arányban felosztjuk a HCM és az LCM között (lásd a 188. pontot), akkor a 2000. január 31. előtt a HCM Rt. által képviselt vállalatrész aktuális értékeként 18’783’336’000 Ft-ot (a 2007. december 31-ei állapot szerint: 122’952’873,00 CHF) kapunk. Ezen érték 56,99%-a 10’704’623’000 Ft (a 2007. december 31-ei állapot szerint: 70’070’841,00 CHF). A 70’070’841,00 CHF jelenti megközelítőleg a perértéket. Az eredményt az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

151

[eFt] [CHF]

EBIT (kamatok és adózás előtti üzemi eredmény)

4’534’409 29’681’555

Szorzó 8,0 8,0

A Holcim Hungária Cementipari Zrt. üzemi vállalatértéke

36’275’272 237’452’437

A Holcim Beton Rt. beolvadással történő egyesülése (0%)

36’275’272 237’452’437

A HCM Rt. és az LCM Rt. egyesülése (51,78%)

18’783’336 122’952’873

A valamikori HCM Rt. 56,99%-os részesedése

10’704’623 70’070’841

Bizonyíték: A Holcim Hungária Cementipari Zrt. 2008. április 24-ai

keltezésű 2006. évi üzleti beszámolója annak kivonatos fordításával. 312. sz. melléklet

Oanda HUF/CHF árfolyam-konvertáló 2007. december 31-re.317. sz. melléklet

B. Az anyagi jogi igény alapjai

1. A kölcsönszerződések 1996. október 10-ei szerződésellenes felmondása

a) Nemzetközi magánjogi utalás a svájci nemzetközi magánjog szerint

232 Az 1994. augusztus 8-ai kölcsönszerződéseket (lásd a fenti 56. ponttól) magyar felek kötötték. Ugyanígy csak magyar felek vettek részt az 1996. október 10-ei engedményezésben és a közvetlenül azt követő aznapi felmondásban. Ezért az 1996. október 10-ei felmondásnak a kölcsönszerződésekre gyakorolt hatását, annak jogszerűségét és az azzal összefüggő jogkövetkezményeket a kölcsönszerződés vonatkozásában a magyar anyagi jog határozza meg.

152

b) Az alkalmazandó magyar anyagi szerződési jog szerinti jogi helyzet

233 Ahogy azt a 178. pontban bemutattuk, a Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. október 10-én azonnali hatállyal felmondta az E-hitelszerződéseket a felperessel és öt konzorciumi társával szemben. Erre az azonnali felmondásra az E-hitelszerződések 17. pontjában foglaltakkal – abban a kölcsönfelvevő szerződésszegése esetére is 6 hónapos felmondási időt kötöttek ki – ellentétes módon került sor (lásd a fenti 42. pontot). Ezzel a ténnyel teljes mértékben tisztában volt a Holderbank Ungarn Management Kft. és az alperes is (lásd a fenti 179. pontot, főleg Prieszol József tanúvallomását). A szerződés szerinti hat hónapos felmondási idő ugyan ellentmond az alkalmazandó magyar Ptk. 525. §-ának, amely az azonnali felmondás jogát bizonyos feltételekhez köti. A Ptk. 525. §-a csupán rendelkező törvényhely, mert a Ptk. 200. § 1. bekezdésében foglalt szerződés szabadséga ezt megelőzi. Tehát a felek szabadon köthettek ki hosszabb felmondási időt, akár szerződésszegés esetére is. Ennek a megállapodásnak főleg indító hitel esetén van értelme, mert egy új vállalkozás felépítésekor gyakran a kezdeti szakaszban tudják megnehezíteni előre nem látható tényezők a kölcsönszerződésben foglalt fizetési határidők betartását. A Holderbank Ungarn Management Kft. általi 1996. október 10-ei felmondás ezért minden esetre jogellenes vlt, ebből kifolyólag nem válhatott joghatályossá (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény teljes 2/11/1 részét [31. oldaltól] és 2/a részét [33. oldaltól] az idézett törvényhelyekkel együtt).

Bizonyíték: Prof. Dr. Kecskés László 2008. június 2-ai jogi szakvéleménye.316. sz. melléklet

Prof. Dr. Kecskés László, Pécsi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar,

Polgári Jogi Tanszék, H-7622 Pécs, 48-as tér.tájékoztatást adó személyként

234 Mivel a felmondás a hathónapos felmondási idő be nem tartása miatt minden esetre jogellenes volt, csak mellékesen említjük meg, hogy az 1996. október 10-ei felmondólevélben megnevezett három felmondási ok a Ptk. 525. § 1. bek. c)-e) pontjára történő hivatkozással nem állt fenn (lásd a fenti 178. pontot). A felmondás indoklásának 1. pontjában a Holderbank Ungarn Management Kft. a Ptk. 525. § 1. bek. c) pontjára történő utalással először arra hivatkozik, hogy csökkent a biztosítékok értéke, és a felperes valamint öt konzorciumi társa azokat felszólítás ellenére sem egészítették ki. Ahogy a tényállás bemutatásából kiderül, pont a Holderbank Ungarn Management Kft., az alperes és annak (további) konszernvállalatai, valamint az alperes által irányított HCM igazgatósága tettei voltak az oka annak, hogy a zálogként letétbe helyezett részvények értéke – a cégbíróság 1996. július 22-ei határozatában kilátásba helyezett törléssel (lásd a fenti 143. pontot) – veszélybe került., amikor azok jogerős bírósági ítélet ellenére gyakorlatilag megakadályozták a felperes és öt konzorciumi társa részvényesi jogainak gyakorlását, ill. elzárkóztak a felperessel és öt konzorciumi társával történő együttműködéstől. A felperes és öt konzorciumi társa a megtagadott együttműködés miatt nem tudott vezető tisztségviselőt választani a HCM közgyűlésein, és a cégbíróság ebből az okból kifolyólag hozta meg 1996. július 22-ei határozatát. Azonban a Ptk. 4. § 4. bek. szerint a magyar anyagi jogban is érvényes római jogi „nemo auditur propriam turpitudinem allegans” alapelv értelmében (vesd

153

össze a mellékelt jogi szakvélemény 53. megjegyzésével [37. old.]) nem lehet olyan felmondási okra hivatkozni, amelyet az ember saját maga okozott. Ezért a Ptk 525. § 1. bek. c) pont szerinti (állítólagos) felmondási ok kijelentésének nincsen jogi hatálya, mert a felmondási ok azon alapuló gyakorlása eleve nem megengedett (eltekintve attól, hogy amennyiben az fennállt volna, akkor is tudatosan figyelmen kívül hagyták a hat hónapos felmondási időt, lásd az előbbi 233. pontot).

Bizonyíték: Prof. Dr. Kecskés László 2008. június 2-ai jogi szakvéleménye.

(a Ptk. 4.§ 4. bekezdéséhez)316. sz. melléklet

Prof. Dr. Kecskés László, a fent említett helyen.tájékoztatást adó személyként

235 A Holderbank Ungarn Management Kft. hivatkozása a Ptk 525. § 1. bek. c)-d) pontjában felsorolt felmondási okokra nem csak jogi, hanem gazdasági okból sem helytálló. A Holderbank Ungarn Management Kft. – a biztosítékok értékének c) pont szerinti állítólagos csökkenésével együtt – a d) pontra történő utalással arra hivatkozik, hogy a HCM-et cselekvőképes igazgatóság hiányában fenyegető felszámolás veszélyeztetné a kölcsön visszafizetését. Ha a felmondás jogszerűen történt volna (lásd a fenti 233. pontot), ez a két körülmény akkor sem képezett volna felmondási okot,, mert sem a biztosítékok értéke nem csökkent jelentősen, sem a kölcsön visszafizetése nem forgott veszélyben. Először is a HCM esetlegesen önkéntes felszámolással történő megszűnése esetén a társaság részvények, mint biztosíték formájában megtestesített vagyona nem szenvedett volna kárt a c) pont szerint. Az 1996-os gazdasági évről szóló beszámoló szerint a HCM saját tőkéje 1996. december 31-én mintegy 3’674’109’000 Ft. (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 30’694’167.00 CHF) volt, azaz az 56,99%-os részvénycsomag értéke még egy esetlegesen önkéntes felszámolással történő megszűnése esetén is 2’093’874’700.00 Ft. (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 17’492’605.00 CHF) lett volna. A HCM saját tőkéje 1994-ben még csak kereken 2’000’000’000 Ft. és 1995. december 31-én 2’966’115’000.00 Ft. (az 1995. december 31-ei állapot szerint: 25’083’194.00 CHF) volt (ehhez lásd a fenti 198. pontot). 1994. évvégéhez képest 1996. december 31-el kb. 1,8-szoros növekedés történt 3’674’109’000 Ft.-ra (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 30’694’167.00 CHF). A Ptk. 525. § 1. bek. c) pontja csak akkor lehet felmondási ok, ha „a biztosíték értéke jelentősen csökkent”. Jelen esetben a részvények által megtestesített vagyonrész 1994-hez képest jelentősen nőtt. A hiányzó HCM-menedzsment miatti esetleges megszűnésre való hivatkozás sem támaszkodhat a Ptk. 525. § 1. bek. d) pontjára, mely szerint a felmondás lehetséges, ha „az adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének a lehetőségét.” Ahogy az előbb bemutattuk, a a HCM esetlegesen önkéntes felszámolással történő megszűnése esetén a felperest és öt konzorciumi társát 2’093’874’700.00 Ft. (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 17’492’605.00 CHF) vagyon illette volna meg. Tehát nem állt fenn a felperes és öt konzorciumi társa vagyoni helyzetének romlása az 1994. augusztus 18-ai kölcsönszerződések megkötésének időpontjához képest. Továbbá figyelembe kell venni, hogy a teljes E-hitelkövetelés 1.500.000.000 Ft. (az 1996. december 31-ei állapot szerint: 12.531.269,00 CHF)

154

volt, ez a HCM-részvények mellett számos további biztosítékkal volt fedezve, mint pl. a nem a HCM tulajdonában lévő ingatlanok (lásd a fenti 57. pontot). Ezek forgalmi értéke 1995. október 10-én 1.654.061.000,00 Ft (az 1995. október 10-ei állapot szerint: 13.319.062,00 CHT) volt, ami az Illetékhivatal már említett 1995. október 10-ei határozatából kivehető (lásd: a fenti 117. a) pontot). Tehát az E-hitelkövetelés többszörösen fedezve volt, ezért anyagi-gazdasági okból alaptalan volt a Ptk. 525. § 1. bek. c) és d) pontjára történő hivatkozás.

236 A harmadik felmondási ok, az állítólagos súlyos szerződésszegés – hogy hiányoztak a HCM által nyújtandó biztosítékok – (Ptk. 525. § 1. bek. e) pont) sem volt helytálló, akkor sem, ha az azonnali felmondás jogszerűen történt volna (lásd a fenti 233. pontot), mert a felperes és öt konzorciumi társa a kölcsönszerződésekben a fent említettek szerint csupán azt a kötelezettséget vállalták, hogy „napirendre tűzetik a kölcsön és járulékai visszafizetésének biztosítékait, és azt megszavazzák” (a kölcsönszerződések 14.2 pontja, lásd a fenti 57. pontot). A már hivatkozott 1994. december 19-ei jegyzőkönyv szerint erre sor is került – ezt az Agrobank Rt. 1995. február 23-án kifejezetten elismerte (lásd a fenti 83. és 93. pontot). A felperes és öt konzorciumi társa tehát nem a HCM nevében vállaltak kötelezettséget a biztosítékok nyújtására, hanem csupán annak napirendre tűzésére. Így nem szegték meg a kölcsönszerződések 14.2 pontját. Ezen túlmenően nem a felperes és öt konzorciumi társa hibájából, hanem Prieszol József, a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH konszernvállalat képviselőjének eljárásából adódott, hogy a HCM nem nyújtott biztosítékokat (lásd a fenti 83. pontot). A Ptk. 4. § 4. bek. szerinti „nemo auditur propriam turpitudinem allegans” alapelv értelmében (vesd össze a mellékelt jogi szakvélemény 53. megjegyzésével [37. old.]) ezt nem lehet felróni a felperesnek és öt konzorciumi társának, és ezzel nem lehet indokolni a felmondást.

Bizonyíték: Prof. Dr. Kecskés László 2008. június 2-ai jogi szakvéleménye.

(a Ptk. 4.§ 4. bekezdéséhez)316. sz. melléklet


237 Összességében megállapítható, hogy az 1996. október 10-ei felmondásra a magyar anyagi jog szerint jogellenesen került sor. A felmondást a Holderbank Ungarn Management Kft. alkalmazotti státuszban lévő jogtanácsosa, Dr. Nádai Tamás írta alá. A Ptk. 348. §-a szerint a Holderbank Ungarn Management Kft. felel az ő magatartásáért (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/a része [33. old.]). A Ptk. 339. §-a szerint a szerződésellenes felmondás következtében minden esetre a Holderbank Ungarn Management Kft. felel (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész utolsó bek. [39. old.]). A Ptk. 339. §-a a II. „A szerződésen kívüli károkozás felelőssége” címhez van hozzárendelve (Ptk. 339. §-tól), de a Ptk. 328. §-a iránymutatása alapján – melynek értelmében a szerződésszegési felelősségre a szerződésen kívüli károkozás felelősségére vonatkozó előírások alkalmazandóak – érvényes az I. „Szerződések” címre is (Ptk. 198. §-tól) (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész utolsó bek. [39. old.], 58. megjegyzés, valamint Eörsi Gyula: The problem of cumulation of contractual and delictual liability, a Studies in Jurisprudence for the sixth international congress

155

of comparative law c. műben, Budapest 1962, II/2 [65. old.]): „In accorcance with Section 318 of the Civil Code (...) contractual and delictual liability is on the whole identical in the respect that, in general, unless otherwise provided by Statute, the rules of delictual liability are to be applied also to liability for a breach of contract.")

Bizonyíték: Prof. Dr. Kecskés László 2008. június 2-ai jogi szakvéleménye. 316. sz. melléklet


238 Mivel a kölcsönszerződések 1996. október 10-ei felmondására jogtalanul került sor, felmerül a kérdés, hogy a biztosítékok 1996. október 26-ai értékesítése az alkalmazandó magyar anyagi jog szerint szintén jogtalan volt-e, és ahhoz kapcsolódnak-e jogi következmények a kölcsönszerződés alapján. A Ptl. 270. § 1. bek., amely a kézizálog („óvadék”) felhasználását szabályozza nemteljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén, feltételezi, hogy az adós szerződésszegést követett el. Mivel jelen esetben a felperes és öt konzorciumi társa nem szegte meg a kölcsönszerződéseket, jogtalanul került sor az értékesítésre, és ez Prof. Dr. Kecskés László fejtegetései szerint egy a kölcsönszerződésekből levezetett pótlási kötelezettséget keletkeztetett (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/3/a része [44. old.]).



2. Az óvadéki szerződések nemteljesítése a HCM-részvények 1996. október 26-ai jogtalan értékesítésével összefüggésben


239 Azonban figyelembe kell venni, hogy 1994. augusztus 18-án nem csak a kölcsönszerződéseket kötötték meg, hanem további különböző biztosítéki szerződéseket, főleg 10. és 10a mellékletként a HCM-részvényeket érintő 2-2 kézizálog-szerződést („óvadéki szerződést”) (lásd a fenti 58. pontot). Ezért a továbbiakban meg kell vizsgálni, milyen zálogszerződési igényt keletkeztetett a felperes (és öt konzorciumi társa) javára a HCM-részvények 1996. október 10-ei jogtalan értékesítése. Ennek a kérdésnek a megválaszolása annak a jogrendnek a feladata, amelyből a kötelezettség keletkezik, azaz a biztosítandó követelés kötelmi jogáé (vesd ösze: Dieter Zobl, Berner Kommentar, IV/2/5/1 kötet, szisztematikus rész és a ZGB 884-887. cikkelye, Bern 1982, szisztematikus rész 921. pont [302. old.]. Mivel a kölcsönszerződések a magyar anyagi jog hatálya alá esnek (lásd a fenti 232. pontot), ez az összefüggés az 1994. augusztus 18-ai kézizálog-szerződések tekintetében is a magyar anyagi jog alkalmazását eredményezi.

156

b) Az alkalmazandó magyar anyagi szerződési jog szerinti jogi helyzet

240 Prof. Dr. Kecskés László a 2008. június 2-ai szakvéleményében Prof. Dr. Eörsi Gyulára, a magyar Ptk. egyik szülőatyjára hivatkozva utal arra, hogy a magyar anyagi jogban (a svájci anyagi joghoz hasonlóan) a Ptk. 198. §, 277. § 1. bek. 1. mondat és a 300. § 1. bek. értelmében a teljesítési igény elsőbbséget élvez a kártérítési igénnyel szemben (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész [34. old.]; a svájci anyagi jog vonatkozásában vesd össze csak pl. Tuhr/Escher: A svájci kötelmi jog általános része, II. kötet, 3. kiadás, Zürich 1974, 87. old. 14. megjegyzésnél és Markus Müller-Chen: A szerződésszegés következményei, Zürich 1999, 75. old.). A jelen esetben fennálló kézizálog-szerződésekből levezethető teljesítési igény a felperes javára. A zálogjogosultnak ugyanis visszaadási kötelezettsége van, ha valamelyik biztosíték zálogjoga megszűnik (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész a 46. megjegyzésnél [36. old.], így rendelkezik a svájci anyagi jog is, vesd össze: Zobl, fent hivatkozott műve, 884. cikkely 326. pont [675. old.] és 363. pont [683. old.]). Ameddig a kölcsöntartozás időben kiegyenlítésre kerül, a zálogjogosulttal szemben megőrzési kötelezettség áll fenn a biztosítékok vonatkozásában, és a zálogjogban rejlő értékesítési jog halasztó feltételekhez kötődik. Az értékesítési jogot csak akkor lehet aktiválni, amikor bekövetkezik a nem fizetés feltétele (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész a 47. megjegyzésnél [36. oldaltól], így rendelkezik a svájci anyagi jog is, vesd össze: pl. Daniel Guggenheim: Die Verträge der schweizerischen Bankpraxis /A svájci banki gyakorlat szerződései/, 3. kiadás, Zürich 1986., 128. old. 55. megjegyzés).



241 Ha a zálogjogosult pl. a szerződéses rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kiprovokálja a halasztó feltétel bekövetkeztét – jelen esetben a biztosíték értékesítéséhez elkerülhetetlen nem fizetést az adós részéről –, úgy a magyar anyagi feltételjogban a Ptk. 229. § 2. bek. érvényes, mely szerint az, aki a feltétel bekövetkeztét okozta, nem alapíthat arra jogot. A Ptk. törvénytervezete 227-229. §-ához fűzött hivatalos motívumjelentésből kivehető, hogy egy ilyen magatartás jogkövetkezményeként a feltételnek inkább elmaradtnak kell lennie „… ami végeredményben azt jelenti, hogy a feltétel (…) abban az esetben, ha az a fél, amelyik a feltétel bekövetkeztéből előnyhöz jut, a neki felróható magatartással a feltételt saját maga idézi elő, általában nem bekövetkezettnek tekintendő” (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész 55. megjegyzés [38. oldal]). Ez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar anyagi jog szerint a nem fizetést nem bekövetkezettnek, azaz elmaradtnak feltételezzük, és a zálogjogosultnak nincs értékesítési joga a biztosítékok tekintetében. Pozitívan megfogalmazva: a fizetést megtörténtnek feltételezzük, és a zálogjogosult köteles visszaadni a biztosítékokat a zálogkötelezettnek. A Holderbank Ungarn Management Kft.-t az 1996. október 10-ei jogellenes felmondással kiprovokált nem fizetés következtében 1996. október 265-án nem illette meg értékesítési jog, a kézizálog-szerződés alapján sokkal inkább köteles lett volna (mint ahogy az

157

alperes is, lásd a következő 248. pontot) a szerződéses teljesítési igény értelmében visszaadni a HCM-részvényeket a felperesnek és öt konzorciumi társának. Ezzel az elmaradás fikciójával összefüggő teljesítési igénnyel hatásosabban segítenek a zálogkötelezettnek, mint a kártérítési igénnyel (ez érvényesült már az általános jogban is, vesd össze: von Tuhr/Escher, fent hivatkozott műve, 273. old. 13.-15. megjegyzés). A teljesítési igény ezen – feltételezésen nyugvó – elsőbbsége egyébként megfelel a magyar anyagi jog azon elvi döntésének, hogy előnyben részesíti a teljesítést a kártérítési igényekkel szemben (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész [34. old.]). Prof. Dr. Kecskés László jelen esetben részletesen az alábbiakat írja az elmaradás fikciójához (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b rész az 51. megjegyzés után [37. oldaltól]):

„Ha a bemutatott tényállás valóban igaz, mely szerint a Ptk. 525. § 1. bek. c), d) és e) pontjában hivatkozott felmondási okok nem álltak fenn, és így nem volt alapja a zálogjogosult általi idő előtti felmondásnak – a felmondás így szerződés- és jogellenes volt – és/vagy alternatív módon a szerződésben foglalt hat hónapos felmondási időt nem tartották be az értékesítés előtt, annak az a jogi következménye, hogy a zálogjogosult nem hivatkozhat a feltétel nem fizetés formájában történő bekövetkezésére az értékesítési jog aktiválása céljából, mert ezt a feltételt szerződésellenesen idézte elő. Ilyen esetben a Ptk. 229. § 2. bekezdésében foglalt jogkövetkezmény érvényes: ’Nem alapíthat jogot a feltétel bekövetkeztére vagy meghiúsulására az, aki azt okozta, vagy azért felel.” Jelen esetben a zálogjogosult (kölcsönadó) a tényállás bemutatása szerint a felmondásra vonatkozó rendelkezések tudatos figyelmen kívül hagyásával esedékessé tette a kölcsönt, egyidejűleg az értékesítést megelőző hat hónapos határidőt 15 napra rövidítette le, hogy azonnal értékesíteni tudja a részvényeket. A hitelező (ill. a konszern-anyavállalat) tehát szerződésellenesen előidézte a kölcsön nem időben történő visszafizetése halasztó feltételét, hogy így saját maga számára lehetővé tegye a részvények értékesítését. A Ptk. 229. § 2. bek. alapján abból kell kiindulni, hogy nem következett be a nemfizetés feltétele, hanem az sokkal inkább elmaradt, azaz a teljes visszafizetést színleljük. Ezen fikció jogkövetkezményeként a zálogjogosultat nem illeti meg értékesítési jog, az elveszett.

Mint ahogy előbb megállapításra került, a fizetés Ptk. 229. § 2. bek. alapján történő törvényi feltételezése azt a következményt vonja maga után, hogy a zálogjogosultat nem illeti meg értékesítési jog a kézizálog-, ill. óvadéki szerződésből. Azon fikció, hogy a kölcsöntartozás visszafizetésre került, további logikus következménye a kézizálog- ill. óvadéki szerződésból eredő zálogjog teljes megszűnése és a zálogjogosult (ill. a konszern-anyavállalat) visszaadási joga. A zálogjogosultnak eleget kell tennie ezen kötelezettségét és a biztosítékok visszaadásával teljesítenie kell a zálogszerződést.



242 A magyar jog szerinti jogi helyzet annak felel meg, amely érvényes lenne, ha a svájci anyagi jog kerülne alkalmazásra. A jó erkölcsbe ütköző vagy szerződésellenes magatartás a

158

tisztességtelenség gyűjtőfogalom alatt kerül összefoglalásra (vesd össze: Hans Merz, Berner Kommentar, Bern 1966, 2. cikkely, 540. pont [369. old.]). Jelen esetben az alperes magatartása nem csak a jó erkölcsbe ütközik, mint az Lenkovics Barnabás az 1996. november 9-ei cikkében írta (vesd össze a fenti 200. ponttal), hanem az nyilvánvalóan szerződésellenes volt. A (svájci) kötelmi jog 156. cikkelye értelmében, mely analóg módon tartalmazza az elmaradás fikcióját (vesd össze: von Tuhr/Escher fent hivatkozott műve, 273. old. 16. megjegyzésnél, és Gauch/Schluep/Schmid/Rey: Schweizerisches Obligationenrecht /Svájci kötelmi jog/, általános rész, II. kötet, 8. kiadás, Zürich 2003, 4249. pont [375. old.], a saját tisztességtelen magatartás (hűség és hit elleni magatartás) kihasználása joggal való visszaélés, és az ilyen magatartással összefüggő jogszerzést nem megengedettnek tekinti (vesd össze: Merz fent hivatkozott műve, 2. cikkely, 540. pont [369. old.]). A (svájci) kötelmi jog 156. cikkelyének megszegése jogkövetkezménye tehát a svájci anyagi jog szerint sem kártérítési igény lenne, hanem a tisztességtelen cselekedettel szerzett igény jogvédelmének a megtagadása” (vesd össze: Hans Merz az SPR-ben, VI/1: Kötelmi jog, általános rész, Basel/Frankfurt am Main 1984, 164. old.). Ennek megfelelően tisztességtelen jogszerzés miatt a (nem alkalmazandó) svájci anyagi jog szerint sem illette volna meg a Holderbank Ungarn Management Kft.-t a HCM-részvények értékesítésének joga, és a kézizálog-szerződésekből adva lett volna a visszaadási kötelezettség. Ezért a magyar anyagi jog szerinti szerződéses visszaadási igény jogkövetkezményét semmiképp sem lehet ordre-public ellenesnek minősíteni.

3. Az alperessel szemben felelősséget keletkeztető igények

a) Az alperes által a HCM Rt. többségi részvényének megszerzésére irányuló, a döntéshozatalra és az események menetére gyakorolt befolyásolás formáinak összefoglaló bemutatása

243 Mielőtt megvizsgáljuk az alkalmazandó felelősségi normák alkalmazását, először összefoglalóan felsoroljuk, hogy az alperes milyen módon befolyásolta az események menetét. Az események menetének keretében két cselekvési komplexumot különböztethetünk meg, és mindkettő az egyik vagy másik módon a HCM Rt. többségi részvényeinek az alperesi konszern általi megszerzésére irányult:

I. komplexum: a HCM Rt. részvényeinek közvetlen megvásárlására irányuló fáradozások (lásd a következő i pontot)

II. komplexum: időben későbbi fáradozások a HCM Rt. többségi részvényeinek „közvetett” megvásárlására a HCM-részvényekkel biztosított hitelkövetelés megvásárlásával (lásd a következő ii pontot)

244 Az alábbi összeállításban egyrészt felsorolásra kerülnek az alperesi szándéknyilatkozatok és tettek, amelyek közvetlen (jog)hatásokat eredményeztek a nem a konszernhez tartozó harmadik felekkel szemben, másrészt az alperes kijelentései és tettei, amelyekhez nem kapcsolódtak ilyen jellegű hatások, de amelyek közvetetten, a konszerntársaságokon keresztül a HCM Rt.

159

többségi részvényeinek megszerzésére irányultak. Amennyiben konszernen belüli folyamatokról van szó (vesd össze a II. komplexummal), a felperesnek természetesen nincs közvetlen tudomása az alperesei kijelentésekről és tettekről. Azokat inkább a következőkben bemutatott gyanúkból és utalásokból vezetjük le, amelyek bizonyítják az alperes, mint konszern-anyavállalat az előbb bemutatott eseményekhez kapcsolódó befolyásolását.

i) A HCM Rt. részvényeinek közvetlen megvásárlására irányuló fáradozások (I. cselekvési

komplexum)

245 E komplexum keretében az alperes nagy súllyal még saját maga lépett fel harmadik felekkel szemben. A kiírás keretében az alperes és öt konzorciumi társa javára történő 1994. augusztus 6.-ai döntésig (vesd össze: 44. pont) az alábbi a konszernen kívül közvetlen hatással járó cselekvéseket lehet megállapítani:

A HCM Rt. 33,33%-os részvénycsomagjának az alperes általi megvétele 1989. november 3-án (vesd össze: 7. pont).

Az alperes a Környezetvédelmi KFt.-vel folytatott tárgyalásai Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) személyében [lásd a 20. ponttól] 1993. közepétől, és az 1994. február 7-ei Shareholder’s Agreement az Arcis Holdings N.V. konszernvállalat általi megkötése előtti utolsó szakaszban, Pierre F. Haesler (az alperes igazgatója) [lásd a 20. ponttól] részvételével is, a HCM Rt. további 56,99%-os (44,94 + 12,05%) részvénycsomagjának megvételéről, viszont ennek a részesedésnek a Környezetvédelmi Kft. tulajdonába kellett volna kerülnie (vesd össze: 25., 27. és 32. pont).

A tárgyalások alperes általi visszaigazolása a Creditanstalt Securities Ltd.-vel szemben annak 1994. január 31-én az alpereshez, Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) részére küldött fax szerint (vesd össze: 28. pont).

Az ÁVÜ a HZCM Rt.-vel kötött bérleti szerződése „a Holderbank képviselőjével egyetértésben történő” meghosszabbításának 1994. március 3-ai keltezésű bejelentése (vesd össze: 29. pont).

Az Arcis Holdings N.V. konszernvállalat „Letters of Guarantee” garanciavállalásának 1994. február 16-ai megerősítése Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) által a Holderbank Management und Beratung AG „Holderbank” logóval ellátott levélpapírján (vesd össze: 34. pont).

Az 1994. április 23-ai zürichi megbeszélés Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) és Dr. Kálmán János a Környezetvédelmi Kft. ügyvezetője között a további eljárásról (vesd össze: 42. pont).

246 Az 1994. július 6-ai eredményhirdetés után az alperes a HCM Rt. részvényeinek közvetlen megvételére irányuló alábbi cselekvései és/vagy az alperessel összefüggő körülmények állapíthatóak meg:

160

A „Holderbank” megnevezés felhasználása az Arcis Holdings N.V. és a Környezetvédelmi Kft. 1994. augusztus 12-én létrejött Loan Agreement-ben és a Convertible Loan Agreement-ben, és ezen megállapodás aláírása Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) által (vesd össze: 53. pont).

A három 1994. augusztus 23-án aláírt szerződés bemutatása Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) és Patrick Sommer (az alperes jogtanácsosa) által (vesd össze: 64. pont).

Új Shareholder’s Agreement bemutatása, az Arcis Holdings N.V. nevében aláírva Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) és Pierre F. Haesler (az alperes igazgatója) által (vesd össze: 76. pont).

Az alperes a felperes és öt konzorciumi társa valamint az ÁVÜ elleni 1995. február 17-ei keresete a privatizációs szerződés semmisségének megállapítására, valamint ezen körülmény alperes általi közlése a HCM Rt. igazgatósága felé 1995. február 20-án (vesd össze: 90. pont és 92. pont vége).

Dr. Hanuseli Hee (az alperes igazgatója) által az alperes nevében [lásd 20. ponttól] az ÁVÜ-höz intézett 1996. február 19-ei levele, melyben érdeklődést mutat a felperes és öt konzorciumi társa tulajdonában található HCM-részvények megvásárlására (vesd össze: 124. pont).

Dr. Hanuseli Hee (az alperes igazgatója) által az alperes nevében Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterhez intézett 1996. március 11-ei levele, melyben érdeklődést mutat a felperes és öt konzorciumi társa tulajdonában található HCM-részvények megvásárlására (vesd össze: 126. pont).

Dr. Hanuseli Hee (az alperes igazgatója) által az alperes nevében Dr. Suchman Tamás privatizációs miniszterhez intézett 1996. április 23-ai levele, melyben újból érdeklődést mutat a felperes és öt konzorciumi társa tulajdonában található HCM-részvények megvásárlására (vesd össze: 132. pont).

Dr. Hanuseli Hee (az alperes igazgatója) által az alperes nevében tett szándéknyilatkozat a HCM rt. többségi részvényei megszerzésére, az ÁVÜ helyiségeiben 1996. május 15-én tartott megbeszélés alkalmából (vesd össze: 135. pont).

Prieszol József Andreas Pestalozzi (az alperes vezérigazgatója) kezdeményezésére az alperes nevében tett nyilatkozata a HCM Rt. 1996. augusztus 15-ei rendkívüli közgyűlése alkalmából, hogy miért nem választanak új igazgatóságot (vesd össze: 151. pont).

ii) A HCM Rt. részvényeinek a HCM-részvényekkel biztosított hitelkövetelés megvásárlásával

történő „közvetett” megszerzésére irányuló fáradozások (II. cselekvési komplexum)

247 Miután körvonalazódott, hogy a felperes és öt konzorciumi társa tulajdonában található HCM-részvények közvetlen megvásárlása aligha lesz lehetséges, az alperes kezdeményezte és

161

irányította a HCM-részvények közvetett megvásárlását a velük biztosított követelések 1996. októberi megvásárlásával. Az alperes – aki a felelősségi kockázatok miatt nem akart kifelé fellépni – közvetlen ráhatása a követelés biztosítékokkal együtt történő megvásárlására az alábbi körülményekből vezethető le:

A Mezőbank Rt. azon megállapítása a 4.G.76.145/1996. sz. perben a 1996. november 27-ei beadványban, hogy az alperes már 1996. májusában érdeklődést mutatott a követelés megvásárlására (vesd össze: 156. pont vége).

Az alperes az igazgatóság elnöke, Thomas Schmidheiny által 1996. augusztus 14-én kiadott sajtóközleménye, mely szerint nem fogják megengedni, hogy idegenek szerezzék meg az ellenőrzést az alperes befektetései felett (vesd össze: 148. a) pont).

Sajtókampány szervezése 1996. augusztusában a „Bueson-Marsteller PR-cég által az alperes kezdeményezésére és megbízásából (vesd össze: 149. pont).

Az alperes üzleti elképzeléseinek a Holderbank Ungarn Management Kft. (Cebeka Vagyonkezelő Kft. általi megvalósítása Prieszol József 2002. április 17-ei vallomása szerint (vesd össze: 154. pont).

Az alperes által a Mezőbank Rt.-vel folytatott közvetlen tárgyalásai a hitelkövetelés megvásárlása végett Prieszol József 2002. április 17-ei vallomása szerint (vesd össze: 154. pont).

A Mezőbank Rt. azon megállapítása a 4.G.76.145/1996. sz. perben a 1996. november 27-ei beadványban, hogy az alperes közölte vele, hogy a felperessel és öt konzorciumi társával folytatott tárgyalások eredmény nélkül végződtek (vesd össze: 156. pont).

Intézkedés a két offshore-cég, a Nemtec Holdings Ltd. és a Cem Holdings Ltd. 1996. október 22-ei megalapítására, melyet Prieszol József 2002. április 17-ei vallomása szerint a „tulajdonosok” készítettek elő (vesd össze: 181., 183. és 213. pont).

b) Az alperes a szerződési jogból adódó felelőssége

i) Nemzetközi magánjogi utalás a svájci nemzetközi magánjog szerint

248 Amennyiben a következőkben megvizsgálásra kerül az alperes mint a Holderbank Ungarn Management Kft. megbízójának a felelőssége (vesd össze ehhez a svájci anyagi jogi lehetőséghez: Peter Böckli, Schweizer Aktienrecht /Svájci részvényjog/, 3. kiadás, Zürich 2004, 11. § 463. pont [1230. old.]), akkor ez a kérdés az IPRG 117. cikkely 3. bek. c) pontja értelmében a magyar anyagi jog szerint kerül megítélésre (vesd össze: Ptk. 350. § és a következő 249. pont). Amennyiben munkaszerződés (jellegű) felelősségi alap áll fenn, az IPRG 121. cikkely 1. bek. értelmében szintén a magyar anyagi jog kerül alkalmazásra (vesd össze: Ptk. 348. § összevetve a 685. §. C) ponttal és a következő 250. pont), mert a munkaszerződésre vonatkozó szabály minden normát (így valamennyi felelősségi normát is) tartalmaz, amelyek a munkaviszonyra alkalmazásra kerülnek (vesd össze: Vischer/Huber/Oser,

162

fent hivatkozott műve, 778. pont [359. old.]).

ii) Az alkalmazandó magyar anyagi kötelmi jog szerinti jogi helyzet

249 Prieszol József 2002. április 17-ei tanúvallomásából kivehető, hogy a „tulajdonostól” kapta

írásos utasítás formájában a megbízást az 1996. október 10-ei felmondásra és a HCM-

részvények 1996. október 26-ai értékesítésére (lásd a fenti 154. pontot az 1996. október 10-ei

felmondáshoz és a 179. és 183. pontot az 1996. október 26-ai értékesítéshez). Abból kell

kiindulni, hogy a tulajdonos alatt a „Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH-t” kell érteni, mert

ő közvetlen és közvetett 100%-os irányítása alatt állt a Holderbank Ungarn Management Kft.

(lásd a fenti 19. pontot). A „tulajdonossal” kézenfekvő módon a szándéknyilatkozatok alapján

magával az alperessel együtt további konszernvállalatokat jelzett (lásd a fenti 247. pontot).

Mindenesetre magától az alperestől jött a megbízás a felmondásra és az értékesítésre, mert

ahogy a tanú vallomásában mondta, a Holderbank Ungarn Management Kft. feladata volt a

„Holderbank üzleti elképzeléseinek” a végrehajtása (lásd a fenti 154. pontot). Ennek

megfelelően Prieszol József ezzel összefüggésben kapcsolatban állt Andreas Pestalozzival, aki

nem töltött be semmilyen funkciót az érintett konszernvállalatokban, csak az alperesnél volt

vezérigazgató (vesd össze: a fenti 20. ponttal). Továbbá a Breitenburger Auslandsbeteiligungs

GmbH a Mezőbankhoz intézett 1996. október 8-ai leveléből, melyet Hanuseli Hee, akkoriban

egyidejűleg az alperes igazgatója írt, kiderül, hogy mind ő, mind Pestalozzi úr aktívan

tevékenykedtek az 1996. október 10-ei engedményezések előtt (lásd a fenti 156. pontot). Ezt és

az alperes 245-247. pontban összefoglalóan bemutatott tevékenységét figyelembe véve –

amely bizonyítja az alperes közvetlen elkötelezettségét ebben az ügyben – abból kell kiindulni,

hogy a felmondás és az értékesítés kezdeményezése és a megbízás ehhez az alperestől, mint

megbízótól jött. A Ptk. 350. § 1. bek. tartalmazza, hogy a megbízott mellett a megbízó is

közvedtlenül és egyetemlegesen felel a harmadik félnek okozott kártért, ha az a megbízás

teljesítésekor keletkezett. A Ptk. 350. §-a szemszögéből lényegtelen, hogy a megbízó a

károjkozónak közvetlenül, vagy közvetítők bevonásával adott-e megbízást. A megbízó csak

akkor mentesülhet a felelősség alól, ha be tudna mutatni bizonyos felmentő bizonyítékokat. A

mellékelt szakvélemény szerint ilyent lehetetlen bemutatni, ha a konszern-anyavállalat

megbízza a konszernvállalatot, hogy mind a hitel-, mind a kézizálog-szerződések tekintetében

kövessen el szerződésszegést. Ennek megfelelően az alperes a Ptk. 350. §, a 198. §, 277. § 1.

bek., és a 300. § 1. bek.-re alapozva (a kézizálog-szerződések teljesítésére irányuló igény a

Ptk. 220. § 2. bek. következtében) vagy a Ptk. 339. §-ra alapozva (a kölcsönszerződésből eredő

kártérítési igény) a Ptk. 318. §-a utalási normáján keresztül (vesd össze: a mellékelt jogi

szakvélemény 2/I/D/1 és 2 része [27.-30. old.] a hivatkozott törvénycikkelyekkel együtt; a 318. §

utalási normájához a fenti 237. pont) szerződésileg egyetemlegesen felel a Holderbank Ungarn

Management Kft. eljárásáért a felmondásra és értékesítésre adott megbízás következtében.

163



250 Az alperes felelősségének további alapja a Ptk. 348. §-ából adódik összevetve a Ptk. 685. § c) pontjával. Az alperes és a Holderbank Ungarn Management Kft. a Ptk. 685. § c) pontja értelmében egy konszern részeként egy gazdasági szervezetet alkotnak. Gazdasági szervezett fennállta esetén a cselekvő alegység a konszern-anyavállalat alkalmazottjának számít. Ilyen esetben a Ptk. 348. §-a szerinti felelősségi norma a konszern-anyavállalatra is alkalmazásra kerül. A Ptk. 198. §, 277. § 1. bek., valamint 300. § 1. bek. összevetve a 229. § 2. bekezdéssel szerint ebből is azt alperes „kibővített” munkaszerződéses alapokon nyugvó egyetemleges felelőssége származik a kézizálog-szerződések teljesítéséért ill. kártérítés a hitelszerződésekből (Ptk. 339. §.) a Ptk. 318. §-beli utalási jogról szóló magyar anyagi jog szerint (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/I/D/1 rész utolsó bek. és 2 része [29. oldaltól] a hivatkozott törvénycikkelyekkel együtt; a 318. § utalási normájához a fenti 237. pont).



c) Az alperes a joggal való visszaélésből adódó felelőssége (társasági jogi közvetlen anyagi felelősség)


251 A továbbiakban meg kell vizsgálni, hogy az alperes a társasági jogi felelősségi normák alapján felel-e a Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. évi cselekedeteiért. E vonatkozásban először tisztázni kell, hogy melyik anyagi jog szerint kell ezt a kérdést elbírálni. Mivel a svájci jogrend nem ismeri az anyagi konszernjogot, kézenfekvő módon az IPRG sem rendelkezik specifikus konszern-kollíziós joggal a nemzetközi konszernek megítéléséhez (vesd össze: Peter Nobel: Transnationales und Europäisches Aktienrecht /Nemzeteket átfogó és európai részvényjog/, Bern 2006, 1. fejezet 154. pont [79. old.]; Frank Vischer: Zürcher Kommentar zum IPRG, 2. kiadás, Zürich 2004, a 150-165. cikkely előtti 22. pont [1713. old.] és Markus Wick: Der Durchgriff und das auf ihn anwendbare Recht gemäss IPRG, Zürich 1996, 250. old. a 1087. megjegyzésnél). Ezért a konszernjogi felelősségi tényállás kapcsolódása kivehető az általános társasági jogi kollíziós szabályokból (vesd össze: Andreas von Planta/Stefan Eberhard: in Basler Kommentar, Internationales Privatrecht, 2. kiadás, Basel 2007, a 150-156. cikkely előtt [1199. old.]. A Svájci jogfelfogás szerint az alperes felelőssége alapvetően három szempontból lehetséges: az alperes felelhet a) anyagi (tényleges) szervként, b) kettős szervként vagy c) a közvetlen anyagi felelősség tényállásából kifolyólag. A svájci nemzetközi magánjog értelmében a felelősség mint anyagi szerv (a) pont) az irányító társaság lex sicieteatisíához kapcsolódik,

164

tehát a konszerntársaság alapszabályához (vesd össze: Nobel, fent hivatkozott műve, 154. pont [79. old.] és Wick, fent hivatkozott műve, 128. pont a 487. megjegyzésnél és 273. old.).A kettős szervből eredő felelősség (b) pont) az uralkodó tanítás szerint feltételezi, hogy mind az irányított és az irányító társaság alapszabálya ismeri ezt a jogintézményt és helyeslik annak alkalmazását (vesd össze: Nobel, fent hivatkozott műve, 163. pont [84. old.] és Vischer, fent hivatkozott műve 30. pont [1715. old.]). Mivel az alkalmazandó magyar anyagi jog egyik jogintézményt sem ismeri, ezért kizárt az alperes felelőssége mint tényleges szerv és kettős szerv. Így marad a közvetlen anyagi felelősség (c) pont), mely ismert a magyar anyagi jogban is (lásd a következő ii pontot). Az uralkodó tanítás és a szövetségi bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a közvetlen anyagi felelősséget az irányító társaság alapszabályához kell kötni (vesd össze: 128 III 349f Erw. 3.1.3. és 3.1.5.; Nobel fent hivatkozott műve, 161. pont [83. old.]; Vischer, fent hivatkozott műve 28. pont [1714. old.]); von Planta/Eberhard fent hivatkozott műve, 9. pont [1200. old.] és Anton K. Schnyder, Corporate Governance und Internationales Wirtschaftsrecht, in Festschrift für Peter Böckli zum 70. Geburtstag, Zürich 2006, 573. old., a 21. f) megjegyzésnél). Mivel a Holderbank Ungarn Management Kft. alapszabálya a magyar anyagi jogot követi, a közvetlen anyagi jogi felelősség kérdését is e jogrend szerint kell elbírálni.

ii) Az alkalmazandó magyar anyagi jog szerinti közvetlen anyagi jogi felelősség

252 Alapvetően felvetődik a kérdés, hogy a közvetlen anyagi jogi felelősség tényállás megvalósulása következtében az alperes mint konszern-anyavállalat felelőssé tehető-e a Holderbank Ungarn Management Kft. 1996. októberi magatartásáért, tekintettel főleg az 1996. október 10-ei szerződésellenes felmondásra és a HCM-részvények 1996. október 26-ai jogellenes értékesítésére. Mint ismert a közvetlen anyagi jogi felelősség feltétele, hogy a konszernvállalat jogi önállóságára való hivatkozás joggal való visszaélést testesít meg. A jogi önállóságára való hivatkozás idegen irányítás vagy alultőkésítés esetén nemzeteket átfogóan joggal való visszaélésnek számít (vesd össze: Nobel, fent hivatkozott műve, 157. pont a 118. megjegyzésnél [81. old.] és Alexander Vogel jogi összehasonlító tanulmánya a Tochtergesellschaft mit einer rechtswidrigen Übersicht über andere Konzernhaftungsansätze címmel, disszertáció, St. Gallen 1997, az „idegen irányításhoz” lásd 50-53. old. (GB [de facto/shadow director]), 70-74. old (USA [„Instrumentality megközelítés”]), 166. oldaltól (CH [irányító befolyás]) és az „alultőkésítéshez” 6. old. (f), 74. old. (USA), 141. old. (NSZK) és a 168. oldaltól (CH); a svájci anyagi joghoz: Meier-Hayoz/Forstmoser, Schweizerisches Gesellschaftsrecht /Svájci társasági jog/, 10. kiadás, Bern 2007, 24. §, 61. pont bb) [714. old.]). Ilyen joggal való visszaélést jelentő idegen irányítás akkor áll fenn egy konszern keretében, ha a konszernvállalat jogi önállóságát a konszern-anyavállalat (külön célok elérése végett) semmibe veszi (ún. „alávető koncepció”, vesd össze a svájci annaygi joghoz Peter Böckli, Schweizer Aktienrecht /Svájci részvényjog/, 3. kiadás, Zürich 2004, 11. § 336. ponttól [1192. oldaltól]). Ez a közvetlen anyagi jogi felelősséget igazoló konstelláció akkor áll fenn, ha a konszern-anyavállalat saját vezetői hatalmát olyan határozottan gyakorolja, hogy a konszernvállalat a konszern-anyavállalat „inkorporált üzemi részlegévé” válik és gyakorlatilag már nem önállő konszernvállalt, hanem az anyavállalat fióktelepe. Ezt a jelenséget a gyakorlat által kialakított

165

alapelvekkel a közvetlen anyagi jogi felelősségen keresztül lehet megközelíteni. Ez a svájci Ptk. 2. cikkelyében található hűség és hit alapelvének megsértése – a venire contra factum proprium világos esete –, hogy egyrészt egy jogilag önálló társaságot alapítunk és másrészt valamennyi hatáskör megtagadásával megvonjuk tőle a jogi önállóságot” (vesd össze: a svájci anyagi joghoz Roland von Büren, Die einheitliche Leitung im Konzern: Einordnungskonzept oder Aushandlungskonzept, in: Festschrift für Peter Böckli zum 70. Geburtstag, Zürich 2006, 439. o.)

253 A mellékelt szakvéleményből kivehető, hogy a magyar anyagi jog csak kivételes esetben helyesli a közvetlen anyagi jogi felelősség fennállását. A magyar joggyakorlat e vonatkozásban jogi továbbképzésként hatott. Főleg a Legfelsőbb Bíróság rögzítette az általa szerkesztett Bírósági Határozatok c. folyóiratban közzétett BH-1999, 465 és EBH 1999.118. sz. határozatokban a német joggyakorlathoz igazodva, hogy a magyar Ptk. 5. 0-ára támaszkodva lehetséges a közvetlen anyagi jogi felelősség, ha a társasági forma által adott felelősséggel a tulajdonosok visszaélnek. Ilyen visszaélés lehet az alultőkésítés. Ugyanígy nem hivatkozhatnak egy kft. tulajdonosai a korlátolt felelősségre, ha a kft.-t arra használják, hogy jog- és szerződésellenes cselekedetekt kövessenek el felelősségük egyidejű korlátozása mellett. Ez esetben a szerződési jog és a büntetőjog szerint a tulajdonosok felelnek a jogellenes tettekből származó jogi állapotért (vesd össze: a Ptk. 298. § (szerződési jog) valamint a Ptk. 339. § (büntetőjog), valamint a mellékelt jogi szakvélemény 2/I/C/1/a [19.-24. old.] és 2/a része [24.-25. old.]). A magyar anyagi jog szerinti közvetlen anyagi jogi felelősségaz azáltal érintett társaság állapotától függetlenül lehetséges, azaz nem játszik szerepet, hogy ez a társaság csődbe jutott ill. fizetésképtelen, vagy rendes állapotban található (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/I/C/1/b [24. old.] része).



254 Esetünkben nem lehet kétséges, hogy az alperes a Holderbank Ungarn Management Kft.-t 1996. októberében „inkorporált üzemi részlegként” használta a HCM Rt. többségi részvényeinek „közvetett” megvételére, hogy az alperes stratégiai saját érdekeit szolgálja. A Holderbank Ungarn Management Kft. az alperes általi kényszerítő idegen irányítása már a 247. és 249. pontokban összefoglaltan felsorolt körülményekből adódik. A Holderbank Ungarn Management Kft. jogellenes célhoz történő tudatos és aprólékos előtérbe tolása az alperes által Prieszol József többször hivatkozott tanúvallomásából is kivehető. Abban Prieszol József egyrészt megerősíti, hogy az alperesi konszern részéről részt vevő személyek tudatában voltak annak, hogy az 1996. október 10-ei felmondás szerződésellenes (lásd a fenti 179. pontot), másrészt az is kivehető, hogy Prieszol József e tranzakció keretében Pestalozzi úr és Hee úr utasítására cselekedett (lásd a fenti 154. pontot). A tanúvallomásból továbbá kivehető, hogy a Holderbank Ungarn Management Kft.-t nem vonták be az előkészületekbe, mint pl. a Mezőbankkal folytatott tárgyalásokba, a kölcsönszerződések felmondásába és a HCM-részvények értékesítésébe sem (lásd a fenti 154. pontot). Az engedményezés előkészítése vonatkozásában ennek megfelel a

166

Mezőbank azon kijelentése, hogy a Breitenburger Auslandbeteiligungs GmbH 1996. október 8-ai keltezésű, Hansueli Hee által aláírt levele adta a lökést az engedményezéshez (lásd a fenti 156. pontot). A Holderbank Ungarn Management Kft.-ről nem volt szó. Ugyanígy nem volt köze a HCM Rt. részvényeinek régóta előkészített értékesítéséhez, amihez a megfelelő offshore-cégeket kellett rendelkezésre bocsátani (lásd a fenti 181., 183. és 213. pontot). A Holderbank Ungarn Management Kft. e vonatkozásban nem rendelkezett a szükséges szaktudással és üzleti kapcsolatokkal, hogy kezdeményezze az értékesítési lehetőséget. Ezért Prieszol József, a Holderbank Ungarn Management Kft. ügyvezetőjeként azt mondta jegyzőkönyvbe, hogy röviddel az 1996. október 26-ai értékesítésig nem is volt arról tudomása („Egy azonban biztos: A részvények eladására a tulajdonosoktól kaptam utasítást a 15 nap leteltét követően.”, lásd a fenti 183. pontot). Hogy szervezhetett volna meg ilyen körülmények között saját maga egy vevőt? Prieszol József azt is megállapította, hogy a „tulajdonosok” „a lebonyolítást nagy valószínűséggel már korábban előkészítették” (lásd a fenti 183. pontot). Összességében nem lehet kétséges, hogy a stratégiai és alapvető taktikai döntéseket ezen operáció keretében nem a Holderbank Ungarn Management Kft., hanem az alperes szervei hozták meg. Az alperes ezzel a tranzakcióval csak saját érdekeit követte, amelyek nem voltak a Holderbank Ungarn Management Kft. érdekei. Ez már csupán abból a körülményből adódik, hogy idegen fél kölcsönköveteléseinek megvásárlása nem tartozott a Holderbank Ungarn Management Kft. alapszabályban megfogalmazott céljaihoz (lásd a fenti 159. pontot). A Holderbank Ungarn Management Kft. kényszerítő külső lökés nélkül soha nem gondolkozott volna ilyen vásárláson, mert ahhoz akkora pénzeszközt kellett felvenni, amely a törzstőke 1800-szorosa volt (lásd a fenti 168. pontot). Egy ilyen, a Holderbank Ungarn Management Kft. viszonyaihoz képest teljesen túldimenzionált (és ezen túl célellenes) követelésvásárlás nyilvánvalóan nem volt a Holderbank Ungarn Management Kft. érdeke. Ehhez – mint ahogy a Bank Austria-GiroCredit Rt.-t a felelősség alól mentesítő 1996. október 26-ai nyilatkozatokhoz (lásd a fenti 187. és 189. pontot) – a Holderbank Ungarn Management Kft. nyilvánvalóan alultőkésített volt. Prieszol József tanúvallomásában kifejezetten utalt a Holderbank Ungarn Management Kft. számára hatalmas pénzösszegekre, amiért csak a tulajdonosok kifejezett írásos utasítására volt hajlandó cselekedni (lásd a fenti 154. pontot: „A tanú – anélkül, hogy a bíró kérdezte volna – előadja, hogy ezzel az engedményezéssel kapcsolatos ügylettel olyan jelentős pénzösszegek mozogtak, hogy csak azért volt hajlandó az ügylet lebonyolítására, mert a tulajdonosok kifejezetten utasították arra.”). A hitelkövetelés megvásárlását csak az alperes érdekei diktálták, aki a Holderbank Ungarn Management Kft.-t kivitelező szervként előtérbe tolta, hogy neki ne kelljen kifelé fellépnie az 1996. október 10-ei szerződés- és jogellenes felmondásnál és az ugyanígy jogellenes 1996. október 26-ai értékesítésnél. Az alperes előnyben részesítette, hogy diszkréten a háttérben marad, és állítólag kivonja magát a felelősség alól. A Holderbank Ungarn Management Kft. nem rendelkezett mozgástérrel a döntések, cselekvések és a helyzet alakítása terén, és gyakorlatilag nem volt több mint az alperes fióktelepe (vagy éppenséggel üzemi részlege).

255 Ennek megfelelően a szakvélemény arra a következtetésre jut, hogy jelen esetben fennáll a

167

közvetlen anyagi jogi felelősség tényállása és ezzel az alperes magyar anyagi jog szerinti társasági jogi felelőssége, mert az alperes tudatosan eszközként használta a Holderbank Ungarn Management Kft.-t az azonnali hatályú felmondás formájában történő szerződésszegés elkövetésére. A szakvélemény részleteiben az alábbiakat rögzíti (vesd össze: a mellékelt szakvélemény 2/I/C/2/b része [25.-27. old.]:

„A cselekvő magyar Kft-t a konszern-anyavállalat a tett jogellenességének teljes tudatában előtérbe tolta az 1,8 milliárd Ft.-os (kb. 14.600.000,00 CHF) követelésvásárlásra, noha a helyében cselekedhetett volna a konszern-anyavállalat is. A visszaélés jellegű előtérbe tolás egyrészt abból a tényből adódik, hogy a cselekvő Kft. a fenti követelésvásárláshoz túl alacsony, csak 1 millió Ft-os (kb. 8.200,00 CHF) törzstőkével rendelkezett, tehát alultőkésített volt, és ezért saját gazdasági erejéhez képest túldimenzionált hotelt kellett felvennie a vételár mértékében. Az előtérbe tolás másrészt abból is megmutatkozik, hogy a cselekvő Kft. a Bankkal szemben a felelősség alól mentesítő nyilatkozatot adott, amelyet a tranzakció összege miatt kár esetében soha nem tudott volna viselni. Ez a magatartás joggal való visszaélés esete. Ez a következtetés annál is inkább felmerül, ha végiggondoljuk, hogy az 1996-ban Magyarországon hatályos jog szerint nem voltak olyan érdemi okok (mint devizakorlátozások vagy magyarországi székhelyű társaságon keresztül történő cselekvés), amelyek akadályozták volna a konszern-anyavállalatot, hogy a gazdasági realitással összhangban saját magára engedményeztesse a követelést, és saját maga cselekedjen. Ugyanis a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény a külföldi befektetőknek hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a belföldiekkel egyenlő elbánást biztosított. A konszern-anyavállalat magatartása e szempontból is egyértelműen joggal való visszaélésnek tekintendő. Ennek következtében a konszern-anyavállalat, akit a korlátolt felelősség miatt elméletileg nem lehet felelőssé tenni a jogellenes eljárásért, mégis felelős, mert korlátolt felelőssége ilyen esetekben megszakadhat. Itt ki kell emelni, hogy a magyar Legfelsőbb Bíróság a már többször hivatkozott ad-hoc döntésében, ill. iránymutató bírósági döntésben megállapította, hogy közvetlen anyagi jogi felelősség több részesedési fokon keresztül is lehetséges. Jelen tényállás esetében a magyar joggyakorlat szerint a konszern-anyavállalatnak semmit sem használ további konszernvállalatok bevonása. Ebben az esetben nem a Gt. 162. § speciális szabályozása szerint (melyben, mint fent említettük, társaság visszaélés jellegű alapításáról van szó), hanem a Ptk. 5. § általános záradéka szerint állapítható meg a korlátlan felelősség.”

A magyar anyagi jog szerint a Ptk. 5. § értelmében fennáll az alperes közvetlen anyagi jogi felelőssége, akinek a szerződési és büntetőjog értelmében felelnie kell a cselekvésekből eredő jogi állapotért (vesd össze: Ptk. 298. §-tól [szerződési jog], valamint Ptk. 339. §-tól [büntetőjog].



168

d) Az alperes büntetőjogi felelőssége


256 Azt a kérdést, hogy az alperes felel-e a nem megengedett cselekvésért, a magyar anyagi jog szerint kell megítélni, mert egyértelműen Magyarországon található az alperes cselekvéseinek heléyszíne (vesd össze: IPRG 133. cikkely 2. bek.)

ii) Az alkalmazandó magyar anyagi büntetőjog szerinti jogi helyzet

257 A Ptk. 339. §-a tartalmazza a felelősség általános normáit a nem megengedett cselekvés tekintetében. Feltételezésre kerül a kár, az ok-okozati összefüggés, a jogellenesség és a vétkezés. A Jogtalanság vonatkozásában ki kell emelni, hogy a svájci anyagi joggal ellentétben (az uralkodó tanítás szerint) a magyar anyagi jog szerint a relatív követelési jogok megszegése is jogellenesnek számít. Így a magyar jog szerint nem csak jogellenesen cselekedik az, aki saját maga követ el szerződésszegést, hanem az is, aki harmadik felet szerződésszegés elkövetésére felbujt. Mint ahogy már a szerződésből eredő felelősség kérdésénél említésre került, Prieszol József tanúvallomása szerint a Holderbank Ungarn Management Kft. feladata a „Holderbank üzleti elképzeléseinek” a végrehajtása volt (lásd a fenti 154. pontot). Ennek megfelelően Prieszol József ezzel összefüggésben kapcsolatban állt Andreas Pestalozzival, aki nem töltött be semmilyen funkciót az érintett konszernvállalatokban, csak az alperesnél volt vezérigazgató (vesd össze: a fenti 20. ponttal). Továbbá a Breitenburger Auslandsbeteiligungs GmbH a Mezőbankhoz intézett 1996. október 8-ai leveléből, melyet Hanuseli Hee, akkoriban egyidejűleg az alperes igazgatója írt, kiderül, hogy mind ő, mind Pestalozzi úr aktívan tevékenykedtek az 1996. október 10-ei engedményezések előtt (lásd a fenti 156. pontot). Az alperes által – akinek nevében az előbb említett személyek cselekedtek mint az alperes szervei – az 1996. október 10-ei felmondásra és az 1999. október 26-ai értékesítésre adott megbízással – a büntetőjogi igény alapjából kiindulva – ezek a személyek tudatosan felbujtottak szerződésszegésre mind a hitel-, mind a kézizálog-szerződések tekintetében. Ugyanis mint ahogy az Prieszol József tanúvallomásából kivehető, az alperesi konszern részéről érintett személyek tudták, hogy a kölcsönszerződés felmondási ideje hat hónap volt (lásd a fenti 179. pontot), és így az 1996. október 26-ai értékesítés a hitel- és a kézizálog-szerződések tudatos megszegésével történt (vesd össze még egyszer: a „tulajdonos” utasítása az értékesítésre, 183. pont). Ezért fennáll a bűncselekményből eredő felelősség alapja a Ptk. 339. § általános felelősségre vonatkozó normája szerint. Az alperes a Holderbank Ungarn Management Kft.-vel együtt egyetemlegesen felel az ezáltal keletkeztetett kártérítési igényért (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/I/B2/a és b) része [17-19. old.])



169

4. Az értékesítet HCM-részvények visszaadására irányuló igény mint a zálogszerződésekből eredő szerződéses teljesítési igény ill. az eredeti állapot helyreállítása (restitutio in integrum) mint a kölcsönszerződésekből eredő kártérítési igény


258 A kézizálog-szerződésekből eredő visszaadási kötelezettség teljesítésére valamint a természetbeni visszaszolgáltatás vagy pénz formájában történő (szerződéses és szerződésen kívüli) kártérítésre vonatkozó igény természetesen ahhoz az anyagi joghoz igazodik, amely a teljesítési vagy a kártérítési igényt kiváltó követelésre is vonatkozik, mert a megfelelő lex causae ugyanezeket az igényeket határozza meg. Ez viszont újra a magyar anyagi joghoz vezet, mert a kézizálog-szerződésekből, hitelszerződésekből és a nem megengedett cselekedetekből eredő igények mind a magyar anyagi jog hatálya alá esnek (lásd a fenti 232., 239. és 256. pontot).

b) Az alkalmazandó magyar anyagi jog szerinti jogi helyzet

259 A kézizálog-szerződések keretében aktivált elmaradás fikciója alapján a felperest szerződéses teljesítési igény illeti meg a biztosítékok visszaadása és a HCM Rt.-beli eredeti 56,99%-os többségi viszony felperes javára történő helyreállítása vonatkozásában (vagy egy ennek megfelelő kárpótlás [lásd a következő 262. pontot]) (vesd össze: a Ptk. 229. § 2. bek. összevetve a 198. §, 277. § 1. bek és a 300. § 1. bek.). Ez kerül érvényesítésre a kezdetben megfogalmazott kereset alapjaként. A jogi szakvélemény rögzíti, hogy nem csak a Holderbank Ungarn Management Kft. felel ezen szerződéses visszaadási kötelezettség teljesítéséért, hanem az alperes is mint konszern-anyavállalat felel a Ptk. 5. §, 350. § és 348. § alapján, összevetve a 685. § c) pontjával, és kezeskednie kell a szerződéses visszaadási kötelezettség teljesítéséért (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/b része az 57. megjegyzésnél [39. old.], 2/111/1 rész a 77. megjegyzésnél [47. old.] valamint a 2/III/2/B rész [51. old.]). Az alperes a magyar anyagi jog szerint csak akkor szabadulhatna meg ezen kötelezettségtől, ha a visszaadás lehetetlen lenne. Ahogy az a jogi szakvéleményből kivehető, nem áll fenn a lehetetlenség, ha az összeolvadt vállaltok szétválasztása a magyar Gt. 78. § szerint ténylegesen lehetséges (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/III/2/B rész 1. bek. [51. oldaltól]). A 225. pontban bebizonyítottuk, hogy működési, szervezési, könyvelési és mérlegkészítési szempontból semmi nem akadályozza a Holcim Hungária Cementipari Zrt. üzemrészeinek szétválasztását. Az alperes konszernvállalatain keresztül a Holcim Hungária Cementipari Zrt. részvényeinek 99,67%-a felett rendelkezik, így az alperes a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH-n keresztül formálisan dönthet a szétválasztásról. A kézizálog-szerződésbeli teljesítési igény csak akkor teljesül, ha a Holcim Hungária Cementipari Zrt.-t szétválasztják, és a leválasztott hejőcsabai cementgyárat beviszik egy újonnan alapítandó társaságba (szétválás a Gt. 78. § 4. bek. értelmében történő kiválás útján, lásd a fenti 229. pontot) és helyreállítják a HCM a privatizációt és a BCM tulajdonában lévő HCM-részvények átvételét követően fennállt eredeti többségi viszonyait. Ebben az értelemben a felperesnek a kereset értelmében szerződéses teljesítési igénye van az alperessel szemben a Holcim

170

Hungária Cementipari Zrt. szétválasztása és a biztosítékok visszaadása tekintetében.



260 A kézizálog-szerződésekből eredő szerződéses teljesítési igénnyel együtt az alperessel szemben alternatívaként az igény alapjaként a hitelszerződések megszegéséből eredő kártérítési kötelezettség is érvényesítésre kerül a Ptk. 5. §, 350. § és 348. § alapján, összevetve a 685. § c) pontjával (vesd össze: a Ptk. 339. § összevetve a 318. §-val, ezzel kapcsolatban lásd a fenti 237. ponttól), és nem megengedett cselekvésből több szerződésszegésre történő felbujtás miatt (vesd össze: 339. §, ezzel kapcsolatban lásd a fenti 257. pontot). A kártérítés vonatkozásában a magyar törvényhozó a Ptk. 355. § 1. és 2. bekezdésében (a német Ptk. 249. § 1. bekezdéséhez igazodva) az eredeti állapot helyreállítását jelölte meg a kártérítési igény teljesítésének elsődleges módjaként, mivel ez felel meg a legjobban a teljeskörű jóvátétel elvének. A Ptk. 355. §-ában az alábbi szerepel:

A kárért felelős személynek helyre kell állítania az eredeti állapotot ill. – ha az nem lehetséges, vagy a károsult azt nyomós okból nem kéri – meg kell térítenie a károsult dologi és immateriális kárát.”

Az eredeti állapot kártérítési igény keretében történő helyreállításának az elsőbbségét a magyar Legfelsőbb Bíróság is kihangsúlyozza:

BH1999.202: „A kártérítés módja tekintetében a Ptk. 355. §-a felállít egy sorrendet; első helyen áll az eredeti állapot helyreállítása. Az eredeti állapot helyreállítása felel meg ugyanis a legjobban annak a követelménynek, hogy olyan helyzetet kell teremteni, mintha a kár be sem következett volna. A célszerűség vonatkozásában a bíróság nem térhetett volna el ezen rendelkezés alkalmazásától.”

A Ptk. 356.-360. §-aihoz fűződő anyagokból az alábbiak vehetők ki:

„A javaslat szerint elsősorban az eredeti állapot helyreállítását kell a jóvátétel módjaként számításba venni (356. §). Ez áll ugyanis a legjobban összhangban a felelősség közvetlen céljával. Az a követelmény, hogy a károsult számára ugyanolyan állapotot teremtsenek, mintha nem szenvedett volna kárt, ténylegesen csak az eredeti állapot helyreállításával lehet megvalósítani. Azonban a javaslatban azzal számolnak, hogy az eredeti állapot helyreállítása gyakran lehetetlen, vagy aránytalan áldozatot követel a károkozótól, ill. esetleg nem célszerű a károsult számára sem. Ilyen esetekben a kártérítést helyezik előtérbe.”

A mellékelt jogi szakvéleményből kivehető, hogy a magyar bíróságok a restitutio in integrum ezen alapvető elsőbbsége ellenére is e tekintetben tartózkodóbbak (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/111/1 része a 83. megjegyzés után [48. old.]).


171


Legfelsőbb Bíróság, BH 1999.202. határozat.318. sz. melléklet

Miniszteri indoklás a Ptk. 356-360. paragrafusához319. sz. melléklet

261 Jelen esetben viszont mind a szerződéses mind a törvényellenes kártérítési igény keretében csak a természetben történő jóvátétel jelent egyenértékű pótlást az elszenvedett veszteségért, mert a veszteség egy cég részesedében testesül meg, amelyet a pénzben törtébő kártérítés csak nem kielégítő módon kompenzálna (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/111/1 része [46.-49. old. főleg 49. old. a 89. megjegyzés után]). Ebben az értelemben döntött a magyar Legfelsőbb Bíróság is a tulajdonosok jogtalanul történt kizárása eseteiben. A bíróság megállapította, hogy tulajdonosi jogaik helyreállítása csak tulajdonosi mivoltuk visszaszerzésével érhető el megfelelő módon, nem pedig pénzben történő kártérítés formájában. Részesedési jogok esetében feladják a jóvátétel tisztán fizikai felfogását, amely egyébként dominál, mert maguk a részesedési jogok alanyi jogként nincsenek egy azokat dokumentáló okirat meglétéhez kötve és ezáltal nem fizikai, hanem „immateriális” természetűek (vesd össze: vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/III/2/a része a 91. megjegyzésnél [50. old.]). A jogi szakvélemény ezért arra a kö vetkeztetésre jut, hogy a részvények jogtalan értékesítése esetén azokat alapvetően vissza kell adni, mert csak így lehet érvényre juttatni a BGB 355. §-a alapgondolatát (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/III/2/a része [50. old.]).



262 A jelen esetben fennálló akadály, hogy a HCM-részvényeket fizikailag megsemmisítették és azok a HCM Rt. és a Lábatlani Cementipari Rt. 2001. január 31-ei összeolvadását követően értéktelenné váltak (lásd a fenti 221. pontot), a jogi szakvélemény szerint mind a kézizálog-szerződésekből eredő teljesítési igény alapján, mind a hitelszerződésekből eredő szerződésen kívüli kártérítési kötelezettség alapján, ill. a nem megengedett cselekvés alapján nem jelent okot a teljeskörű jóvátétel alapgondolatának feladására. Attól eltekintve, hogy egyesülés esetén az új részvények értékpapírjogilag a régiek helyébe lépnek (vesd össze: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 76. § 2. bek. a) pontját) és így garantálva van a folytonosság, a részesedési jog mint vagyoni jószág immateriális jellegénél fogva az okiratban történő rögzítéstől függetlenül fennáll. Ezért a jogi szakvélemény rögzíti: „Ha az egyesült társaság, melynek részvényeit jogtalanul értékesítették, üzemi részeinek az egyesült társaság többi üzemi részétől történő szétválasztása operatív (üzemi, szervezeti, könyvelési és mérlegkészítési) szempontból ténylegesen lehetséges, akkor objektívan nem lehetetlen a kézizálog- ill. óvadéki szerződések visszaadás formájában történő teljesítése (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/III/2/b része 1. bek. [51. oldaltól]). Ebből a teljesítési igényből, mint ahogy a

172

kártérítésjogi restitutio in integrum-ra irányuló igényből a Ptk. 355. § 1. bek. szerint helyre kell állítani a részesedési jogot oly módon, hogy az egyesüléssel létrejött képződményt a Gt. 78. §-a értelmében szét kell választani. Csak ilyen módon garantált a jóvátétel (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/III/2/b része [51. old.]). Mint ahogy azt a 225. pontban bemutattuk, ténylegesen nincs semmi akadálya a szétválasztásnak, mivel a két cementgyár integrációja nem visszafordíthatatlan. Az alperese konszernvállalatain keresztül a Holcim Hungária Cementipari Zrt. részvényeinek 99,76%-át birtokolja (lásd a fenti 222-224. pontot), így formálisan a Holcim Auslandsbeteiligungs GmbH-n keresztül határozhat a szétválasztásról. Abból a gondolatból kiindulva, hogy nem szabad a jogtalan cselekvésnek kifizetődőnek lenni, valóban csak a Holcim Hungária Cementipari Zrt. szétválasztása és a leválasztott hejőcsabai cementgyár egy újonnan alapítandó társaságba történő bevitele (szétválás a Gt. 78. § 4. bek. értelmében történő kiválás útján, a Gt. 78. §-hoz lásd a fenti 221. pontot) oly módon, hogy helyreállítják a HCM eredeti többségi viszonyait (azaz a privatizációt és a BCM tulajdonában lévő HCM-részvények átvételét követően fennálló viszonyokat) jelent megfelelő választ a tudatosan végrehajtott szerződésszegésekre, melyekért az alperes felel, melyekért helyt kell állnia, és melynek megvalósítása az alperes részére a konszernen belül adott irányítási viszonyok következtében nem lehetetlen.



A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV.


5. Az alperessel szembeni igények elévülésének kérdése


263 Az elévülés kérdése az azzal összefüggő követelés lex causae-jához igazodik (vesd össze: IPRG 148. §). Mivel a kézizálog-szerződésből, a kölcsönszerződésből, a joggal való visszaélés tilalmának megszegéséből és az ahhoz kapcsolódó nem megengedett cselekvésből adódó követelések mind a magyar anyagi jog hatálya alá esnek, ez vonatkozik összességében az elévülés kérdésére is

b) Az alkalmazandó magyar anyagi kötelmi jog szerinti jogi helyzet

264 A Ptk. 324. §-a értelmében valamennyi követelés öt éven belül elévül, ha egy jogszabály nem rendelkezik másképp. Eltérő előírások hiányában a kézizálog-szerződésből származó teljesítési igény és a hitelszerződésekből ill. a nem megengedett cselekvésből származó kártérítési igény öt éven belül elévül. A fizetési felszólítás vagy keresetindítás mindig megszakítja az elévülést.

173

Jelen esetben az első fizetési felszólításra már a Holderbank Ungarn Management Kft. elleni 1996. október 16-ai keresetindítással (lásd a fenti 180. és 209. pontot), és az azzal összefüggő 1996. október 25-ei fizetési felszólítással sor került (lásd a fenti 182. és 209. pontot). A Magyarországon folyamatban lévő perekkel az öt éves törvényi határidőn belül többször is közvetlenül megszakadt az elévülés az alperessel szemben. Utalok a felperes a 25.G.75.930 sz. perben 1999. szeptember 20-án benyújtott beadványára (keresetére), és az ugyanabban az eljárásban 2001. május 9-én benyújtott beadványára (lásd a fenti 210., 219. és 220. pontot), valamint az azt követő Gfv.E.30.060/2005/2 sz. eljárásban benyújtott 2005. február 4-ei beadványra (ehhez lásd a fenti 211. pontot). Az elévülés megszakításához a Ptk. 327. § 1. bek. értelmében elegendő már egy fizetési felszólítás (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/d része a 61-63. megjegyzésnél [41. old.]. Mivel a rövid öt éves elévülési határidőt tekintve a lehető legjobban meg kell könnyíteni az elévülés megszakítását, a fizetési felszólításnak nem kell részletesnek lennie, hanem elegendő egy rövid leírás, mely alapján az adós meg tudja állapítani, hogy „mely követelésről van szó, és melyik jogviszonyból ill. tényállásból származik ez a követelés” (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/d része a 65. megjegyzésnél [41. old.]. Az 1999. szeptember 20-ai, a 2001. május 9-ei és a 2005. február 4-ei beadványok minden esetre képesek megfelelni ennek a követelménynek (lásd ehhez a fenti 210. és 211. pontot, valamint a 279-281. sz. mellékeltet), ezért a visszaadási igény tekintetében az elévülés (mindegy milyen jogi igényalappal) min. 2009. február 4-ig megszakadt. Mivel az 1999. szeptember 20-ai beadvány kereset volt, a Ptk. 327. § 2. bek. érvényes, mely szerint ez esetben az új elévülési határidő csak az eljárás jogerős befejezése után kezdődik újból (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/d része a 70. megjegyzésnél [42. old.]. Mivel a Gfv.E.30.060/2005/2 sz. eljárás, mely az 1999. szeptember 20-ai kereset (25.G.75.930 sz. eljárás) folytatását képezte, a 2005. február 4-ei felülvizsgálati kérelem tekintetében 2005-ben még folyamatban volt, az elévülés az alperessel szemben legkorábban 2009-ben történhetne meg. Az elévülés egy folyamatban lévő eljárásban történő megszakítása és felfüggesztése vonatkozásában a magyar anyagi jog értelmében nem játszik szerepet, milyen jellegű keresetet nyújtanak be, azaz a kereset cselekvésre, abbahagyásra vagy tűrésre irányul: „A tűrésre irányuló kereset benyújtásával tehát – az igényérvényesítés megkönnyítése jogpolitikai céljának megfelelően – egy későbbi (cselekvésre vagy pénzösszeg megfizetésére irányuló) ugyanabból a jogviszonyból származó ugyanazon felek közötti teljesítési kereset vonatkozásában is megszakad az elévülés. Ugyanis a szerződésszegés által érintett fél már a tűrésre irányuló keresettel egyértelműen jelezte, hogy nem hajlandó lemondani a szerződésszegésből eredő igényeiről és eltűrni a jogalap nélküli vagyoneltolódást. Az érintett ellenérdekű fél a keresetindításból tudja, hogy a szerződésszegésből eredő követelés nincs elintézve, és megfelelően fel tud készülni az abból eredő bármilyen igényre. Egy hosszú idő elteltével meglepő módon támasztott igény, melytől az elévülés intézményével védeni kell, ilyen konstelláció esetén nem áll fenn” (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/d része a 72. megjegyzésnél [43. old.]. Ezért a kártérítési igény érvényesítése az alperessel szemben jelen időpontban semmiképp sem évült el (vesd össze: a mellékelt jogi szakvélemény 2/II/2/c és d) része 40-44. old.].

174



265 Az elévülés a magyar anyagi elévülési jogban érvényes fizetési felszólítással történő könnyített megszakítását a codice civile 2943. cikkely 4. bek. értelmében – összevetve az1219. cikkellyel – ismeri az olasz anyagi jog is („La prescrizione e inoltre interrotta as ogni atto che valga a costituire in mora il debitore", ehhez kapcsolódva Karl Spiro, Die Begrenzung privater Rechte durch Verjährungs-, Verwirkungs- und Fatalfristen, I. kötet, Bern 1975, 130b. §, 2. megjegyzés [289. old]). Ezért a Ptk. 327. § 1. bekezdését nem lehet ordre public ellenesnek tekinteni. Ugyanígy nem lehet ezt állítani a Ptk. 327. § 2. bekezdésben rögzített szabályozásról, mely szerint az elévülés folyamatban lévő bírósági eljárás alatt megszakad, és a bírósági eljárás jogerős lezárását követően újból elkezdődik. Az olasz anyagi jog is ismer hasonló, az elévülés egy folyamatban lévő eljárás teljes tartama alatti megszakítására vonatkozó szabályozást (vesd össze: a codice civile 2945. cikkely 2. bek., ezzel összefüggésben Spiro fent hivatkozott műve, 147. § 2. megjegyzés [338. old.]). Tehát e szempontból az alperes sem hivatkozhat az alperes jogainak bármilyen jellegű állítólagos jogvesztésére.

V. Az alperes magatartásának összeegyeztethetetlensége a konszern saját „Code of Conduct“-jával

227 Az alperes 2007. évi éves beszámolójából kivehető, hogy a jogi, vállalkozói és etikai irányelvekkel összhangban lévő cselekvés a felelősségteljes vállalatvezetés részét képezi. Ezeket az alapelveket az egész konszernben kötelező érvényű 2004. évi „Code of Conduct“-ban kiegészítették (vesd össze: a 2007. évi éves beszámoló, 64. old.). A „Code of Conduct“ bevezetőjében olvasható, hogy a magas fokú üzleti etika és a személyes integritás biztosítja a konszern szavahihetőségét és reputációját. A „Code of Conduct“-ban a „Responsability“ /Felelősség/ cím alatt került rögzítésre, hogy minden munkatársnak ismernie kell az alkalmazandó törvényeket és a „Code of Conduct“-ot is, és azokat mind szövegük, mind annak szelleme szerint be kell tartaniuk (lásd a „Code of Conduct“ utolsó bekezdését: „All of us are expected to adhere to this Code of Conduct in both the letter and the spirit“). A figyelembe veendő etikai eszköztárhoz tartozik minden bizonnyal a következő alaptézis is: „Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd meg másokkal.” (vesd össze: Hans Giger: Unternehmerische Verantwortung /Vállalkozói felelősség/, SJZ 103[2007]601), vagy ahogy Helmut Maucher fogalmaz: „ Ne tégy semmit, ami holnap nem szerepelhet az újságban. (Ez nem jelenti azt, hogy mindig az az érdekem, hogy holnap az újságban szerepeljen, de ha mégis szerepelne, akkor azt képviselni is tudjam.”) (vesd össze: Helmut Maucher, Management-Brevier /Menedzsment breviárium/, Frankfurt/New York 2007, 164. old., 2. pont vége). További

175

két alaptézis is tartozik az ún. „Good compliance“-hoz, amelyet az alperes a konszern saját „Code of Conduct”-ja szerint ugyancsak mérvadónak tart. Ezek a következők: „Nincs olyan eredmény, amelyet legitimálna a szabályok megszegése.” és „A jogi és/vagy erkölcsi szabályok kikerülése nem a különös ügyesség jele és soha azt soha nem jutalmazzák meg. “ (vesd össze: Monika Roth, Good Corporate Governance, Zürich/St. Gallen 2007, 185. old. 6. és 7. pont).

Bizonyíték: Az alperes 2007. évi éves beszámolója, 64. old.320. sz. melléklet

Az alperesi „Code of conduct” 2004. változata.321. sz. melléklet

228 Ha figyelembe is vesszük, hogy a fent hivatkozott alaptézisek 1996-ban általánosságban sem a gazdasági életben, és speciálisan az alperesnél sem voltak olyan mértékben érvényesek, mint ma, akkor is meg kell állapítani, hogy az alperes általi konfliktuskezelés (vagy éppen nem kezelés) az utóbbi több mint 10 évben húzódó módja áthidalhatatlan ellentétben áll a törvényesség és korrektség saját maga által hirdetett alapelvével. Azt a látszatot kelti, hogy már nem követi a konszern saját „Code of Conduct”-ját, és az a saját nyilatkozatával ellentétben mindenféle szellemiség nélküli holt betűvé válik, mihelyt fel kellene adni egy már – bármilyen eszközzel – elért pozíciót, ha a saját „Code of Conduct” szerint kellene élni. Így az csupán a stratégiai okosság eszköze lesz, melynek javítania kell a konszern nyilvános elfogadottságát, és csak PR célokat szolgál (ún. „eszközzé vált vállalati etika“, vesd össze: Peter Ulrich, Integratív gazdasági etika, 4. kiadás, Bern/Stuttgart/Wien 2008, 453. oldaltól). Ha egy (tőzsdén jegyzett) konszern, mint az alperesi is, üdvözlendő módon nyilvánosan kiáll a jó Corporate Governance mellett, akkor az alperesnek saját magán kellene beismernie, hogy a jelen keresetben bemutatott magatartás hozzá se nem méltó se nem érthető. Ha komolyan venné saját „Code of Conduct”-ját, úgy azt kötelező erkölcsi irányvonalként kellene elismernie, és saját etikai kötődése javára vissza kellene fognia a nyereség utáni hajszáját: „A vállalati etika egyáltalán először a nyereség utáni hajsza önkéntes önkorlátozásával kezdődik, amivel implicit vagy explicit módon feladásra kerül a nyereség maximalizálásának a célja.” (ún. „korrektív vállalati etika, lásd: Guhl, fent hivatkozott műve, 459. old.). Az viszont nyilvánvalóan hajlandó elfogadni a saját etikai kódex megsértésével járó reputációs kockázatot, mert a nyereség utáni hajszát az etikailag korrekt cselekvés fölé helyezi. Ahelyett, hogy ez utóbbit következetesen előnyben részesítené a konszern saját „Code of Conduct”-ja értelmében, és így az alapító Dr. h.c. Max Schmidheiny által képviselt a vállalkozó társadalmi felelősségét is érző „felelősségteljes kapitalizmus” szerint élne, az alperes számszerűsítette a reputációs kockázatot, azt kiegészítette az ez elleni harchoz szükséges intézkedések költségével (PR- és jogi költségek) és levonta a HCM többségi részvényei megszerzésének lehetséges nyereségéből. Mivel az ebből eredő nyereség magasabb volt és most is magasabb, mint a reputációt ért jelenlegei és egyéb kár, az alperes hűvös kalkulációval ragaszkodik választott eljárásmódjához, és ezáltal saját etikai irányelveit is implicit módon csupán „soft strategy“-vé nyilvánítja (vesd össze: Guhl, fent hivatkozott műve, 454. old.). Véleményem szerint nem szabad megjutalmazni az ilyen magatartást, és az nem kaphat jogvédelmet.

176

Bizonyíték: Unternehmerische Kraft und gesellschaftliche Sensibilität

/Vállalkozói erő és társadalmi érzékenység/, Emlékezés

Max Schmidheinyre, NZZ, 2008. április 3., 77. szám, 31. old.

322. sz. melléklet

VI. Következtetések

229 Végezetül meg kell állapítani, hogy az E-hitelszerződések 1996. október 10-ei azonnali felmondása jogtalan volt. A HCM-részvények azt követő 1996. október 26-ai értékesítése ennek megfelelően ugyancsak jogtalan volt, és a kézizálogból történő teljesítési igényt, valamint a kölcsönszerződésből történő kárpótlási igényt keletkeztetett. Az alperes szerződési jogi, társasági jogi és büntetőjogi szempontból is felel konszernvállalata magatartásáért. Részesedési jogok elvonása esetén azok helyreállítása képezi a teljesítés ill. a kárpótlás egyetlen megfelelő formáját. A 2001. január 31-ei egyesülés következtében a teljesítésnek ill. természetbeni kárpótlásnak kiválás útján, a többségi viszonyok egyidejű rehabilitációjával olyan formában kell megtörténnie, ahogy azok a privatizációt és a BCM tulajdonában lévő HCM-részvények eladását követően a HCM-nél fennálltak.

VII. Költségek

230 Az eljárás kimenetelének megfelelően kérjük az alperest a Pp. 264. §-a szerint valamennyi felmerül bírósági költség és a felek költségeinek megtérítésére kötelezni.

Ügyfelem nevében kérem a kereseti kérelem jóváhagyását.

Tisztelettel:

Lic.iur. K. Feger, ügyvéd

3-példányban

Mellékletek a külön jegyzék szerint.

177

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

· web viewképviseli: prof. dr. peter nobel, dufourstrasse 29, pf. 1372, 8032 zürich alperes...

Documents