Veszélyazonosítás és kockázatelemzés

Elfogadhatósági kritérium

Tevékenységből származó kockázat

tolerálható

Védelmi feladatok ellátása biztosított

Az üzem és környezetének leírása

Az üzemeltető fő célkitűzései

A kockázatok elemzése

Belső védelmi terv Biztonsági irányítási rendszer

Adatszolgáltatás külső védelmi tervhez és a nyilvánosság tájékoztatásához

Kockázat

Veszélyes anyag szabadba kerülésének a

gyakorisága

Szabadba kerül veszélyes anyag hatása

Kockázat

Halálozás egyéni kockázat

Társadalmi kockázat

Kockázati mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal

a) Elfogadható veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol a

baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év

értéket.

b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a

halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a

hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának

ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek

megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések

feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozásegyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat atelepülésrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt atevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

1. lépés: Veszélyes anyagok tulajdonságainak tisztázása

VESZÉLYES ANYAGOK

Katasztrófavédelem: 219/2011. Korm. rendelet 1. melléklet

Azonosítás

Adatbázis

Milyen a jó adatbázis???

VAKOND GHOMMEL SERIDA VAX Terjedési modellek Biztonsági adatlapok gyűjteménye 3/2006. (I.26.) EüM rendelet Internet ISCS biztonsági kártyák

http://antsz.hu/okk/okbi/magyaricsc/_index.html HSE adatbázis http://www.hse.gov.uk

TULAJDONSÁG

Tulajdonság

Emberi szervezetre, gyakorolt hatás:toxicitás, tűzveszélyesség,egyéb fizikai-kémia tulajdonságok….

Egyéb fizikai-kémia tulajdonságok…

(Vízzel, egyéb oldószerrel való

kölcsönhatás)

Mérgezés jellemzői

Az LD50-érték azt mutatja meg, hogy az adott anyagból, vegyületből mekkora

mennyiség okozza a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását 24

órán belül. Az LD50 értéket többnyire mg/kg mértékegységben adják meg, azaz a

vizsgált anyag hány mg-ja okozza 1 kg élősúlyú kísérleti állat felének pusztulását.

Az LC rövidítés halálos koncentrációt jelent. Az LC50-érték azt mutatja meg,

hogy az adott anyagból, készítményből mekkora koncentráció okozza megadott

expozíciós idő alatt a kísérleti állatok (általában patkány) 50 %-ának pusztulását

24 órán belül.

Az LC50 értéket többnyire mg/liter/4 óra mértékegységben adják meg, azaz a

vizsgált anyag 4 óra alatt hány mg/liter koncentrációja okozza a kísérleti állatok

felének pusztulását.

Mérgezés jellemzői

ERPG-1 az a koncentráció szint amelynek feltételezhetőenközel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül, hogy enyheegészségkárosító hatás kialakulása vagy egy jólmeghatározható szag észlelhető lenne.

ERPG-2 az a maximális koncentráció, amelynekfeltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül,hogy olyan irreverzibilis vagy más súlyos egészségkárosítóhatás vagy tünet tapasztalható lenne, amely az egyénvédekezőképességét gátolja.

ERPG-3 az maximális koncentráció, amelynekfeltételezhetően közel minden egyén kitehető 1 óráig anélkül,hogy életet veszélyeztető hatás tapasztalható lenne, vagykifejlődhetne.

Tűzveszélyes anyagok

A tűz fizikai jelenség, éghető anyag fény- és hőhatással járóoxidációja. "Ember által időben, térben nem ellenőrzött,emberi élet/egészségre, anyagi javakra veszélyes kémiaifolyamat."Az égés feltételei: éghető anyag, égést tápláló közeg és

gyulladási hőmérséklet.

Tűzveszélyes anyagok

Égési sebesség lassú égés: mm/másodperc sebességű lineáris terjedési sebesség (pl.

izzás), valamint a rothadás, bomlás is egy lassú égési folyamat. normális égés: cm/másodperc sebességű gyors égés: dm/másodperc sebességű (pl. tűzveszélyes folyadék égése) robbanás: 100-12 000 m/másodperc sebességű, melyen belül lehet

explózió: 100-1 000 m/másodperc (pl.: lőpor) detonáció: >1 000 m/másodperc (pl.: brizáns robbanóanyagok)

Tűzveszélyes anyagok

Alsó robbanási határ: Az éghető gáznak vagy gőznek azon

koncentrációja levegőben, amely alatt a gázközeg nem robbanóképes.

Felső robbanási határ: Az éghető gáznak vagy gőznek azon

koncentrációja levegőben, amely fölött a gázközeg nem robbanóképes.

2. lépés: Létesítmények, folyamatok kiválasztása

Módszer

Gyakoriság kicsi (1E-9) Következmény kicsi

Holland szűrő módszer

Guidelines for quantitative risk assesment („Purple Book”), Hága, 1999

A kiválasztás folyamata az alábbi lépesekből áll:

1. Az üzemet önálló létesítményekre kell osztani.

2. Az összes létesítményre meghatározandó az a saját veszély, amely a

jelenlévő anyag mennyiségéből, a technológia jellegéből és az anyag

veszélyes tulajdonságaiból ered. Az „A” jelzőszám adja meg a

létesítmény(rész) saját veszélyének mértékét.

3. A létesítmény(rész) által jelentett veszélyt az üzem környezetében számos pontra ki

kell számítani. A veszély egy adott pontban a jelzőszám, valamint az adott

vonatkoztatási pont és a létesítmény(rész) közötti távolság ismeretében adható meg.

A veszély mértéke egy adott pontban a kiválasztási számmal (S) írható le.

4. A mennyiségi kockázatelemzésben elemzendő létesítmény(rész)eket a kiválasztási

szám relatív nagysága alapján kell kiválasztani.

A kiválasztás folyamata az alábbi lépesekből áll:

Az „A” jelzőszám kiszámítása

A létesítmény(rész)re jellemző „A” jelzőszám egy dimenzió nélküli szám,

amelyet a következőképpen határozunk meg:

Q : a létesítmény(rész)ben jelenlévő anyag mennyisége (kg);

Qi : az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (-);

G : határérték (kg).

GxQxQQxQ

A 321

Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (Qi)

Q tényező Veszélyes anyag mennyiség

Q1 tényező a technológiai létesítmény jellemzésére;

Q2 tényező a létesítmény(rész) elhelyezkedésének jellemzésére;

Q3 tényező üzemi körülmények jellemzésére szolgáló (halmazállapot)

Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők (Qi)

Az üzemi technológiai körülményekre jellemző tényezők csak mérgező

és tűzveszélyes anyagok esetében alkalmazhatók.

A Q1 tényező

A Q1tényező a létesítmény(rész) típusától függ

technológiai létesítmény Q1= 1

tároló létesítmény Q1= 0,1

A Q2 tényező

A Q2 tényező a létesítmény elhelyezésétől és az anyagok környezetbe való

kikerülésének megelőzésére szolgáló előírások meglététől függ

A Q3 tényezőA Q3 tényező az üzemi technológiai körülményekjellemzésére szolgál, és a gáz mennyiségét adja meg akibocsátást követően.

1. Tárolás esetében üzemi hőmérséklet alatt a tárolási

hőmérsékletet kell érteni.

2. A nyomások abszolút nyomások.

3. Az X tényező 1-től 10-ig lineárisan növekszik az üzemi

hőmérsékleten mért telítési nyomásnak megfelelően.

Psat 1 bar és 3 bar közötti értékre növekszik. Egyenlet

formájában, ahol a Psat-ot bar-ban adjuk megX = 4.5 x Psat – 3.5

1. Pi megegyezik az anyag üzemi hőmérsékleten mért

parciális gőznyomásával (bar-ban).

2. Amennyiben az anyag folyékony halmazállapotú,

megjelenik egy hozzáadott mennyiség (Δ) az extra

kigőzölgés jellemzésére, amely a környezetből a

folyadék tócsa formáig kialakuló hő fluxus

következtében történik. A Δ értéke csak az

atmoszferikus forrásponttól (Tbp) függ.

Az Q3-as tényező legkisebb értéke 0.1 és legnagyobb értéke 10 lehet.

A G határérték

A G határérték az anyag veszélyes tulajdonságainak mértéke, amely

alapjául mind az anyag fizikai, mind

mérgező/robbanásveszélyes/tűzveszélyes tulajdonságai szolgálnak

Mérgező anyagokra jellemző határérték:

A mérgező anyagokra vonatkozó határértéket az LC50 (rat. 1h) halálos

koncentráció érték és a 25 °C-on jellemző halmazállapot alapján

határozhatjuk meg.

Tűzveszélyes és robbanó anyagokra jellemző határérték

Tűzveszélyes anyagok esetében a határérték 10 000 kg.

A robbanó anyagokra vonatkozó határérték az anyagnak az a (kg-ban mért)

mennyisége, amely 1.000 kg TNT-nek megfelelő energiamennyiség

felszabadulását képes okozni (a fajlagos robbanási energiája 4600 kJ/kg).

Az S kiválasztási szám kiszámítása

Mérgező anyagokra:

T2

T AL

100S

Az S kiválasztási szám kiszámítása

Tűzveszélyes anyagokra:

F3

F AL

100S

Az S kiválasztási szám kiszámítása

Robbanó anyagokra:

„L” szám

Az „L” a létesítmény(rész) és a vonatkoztatási pont közötti

távolságot jelenti méterben, melynek legkisebb értéke 100 m.

Két szomszédos vonatkoztatási pont közötti távolság nem

haladhatja meg az 50 métert

A létesítmény(rész)ek kiválasztása

Mennyiségi kockázatelemzés keretében elemezendő egy létesítmény(rész) (tehát

nem szűrhető ki), ha

a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél az üzemhatáron(vagy az üzemhatárral szemközti vízparton) lévő valamely vonatkoztatási pontban,és értéke meghaladja az adott vonatkoztatási pontban kiszámított legnagyobbkiválasztási szám 50 %-át.

vagy

a létesítmény(rész)re jellemző kiválasztási szám nagyobb egynél a már meglévővagy tervezett lakóövezetnek a létesítmény(rész)hez legközelebb eső vonatkoztatásipontjára.

3. lépés: Veszélyes anyag szabadba kerülési gyakoriságának meghatározása

Veszélyelemző módszerek bemutatása

Előzetes veszélyelemzés - PHA

Folyamatok veszélyességük szerinti relatív rangsorolása (Relative ranking)

Veszélyességi indexek felhasználása („fél mennyiségi” módszerek)

Hibafa-elemzés - FTA

Eseményfa-elemzés - ETA

Hibamód és hatáselemzés – FMEA

Vezetési tévedés és kockázat-fa – MORT;

Ok-következményelemzés – CCA

Cselekvési hibaelemzés - AEA

Veszély és működőképesség vizsgálat - HAZOP

A HIBAFA ELEMZÉS

A módszer egyik alapvető előnye az, hogy olyan meghibásodási

lehetőségek szisztematikus és logikus feltárására és

feldolgozására alkalmas, amelyek súlyos baleset kialakulásához

vezethetnek. Ez a fajta feldolgozás azt igényli, hogy az elemzést

végző teljes mértékben ismerje és értse az üzem vagy a rendszer

működését, valamint a berendezések különböző

meghibásodásainak módjait.

A HIBAFA ELEMZÉS

A módszer egy fordítva gondolkodási technika: az elemző a

nemkívánatos esetekből indul ki. Ezeket el kell kerülni, és meg

kell határozni az eseményt közvetlenül kiváltó okokat. Sorba

vesszük a közvetlen kiváltó okokat, továbbá mindig megállapítjuk

az eseményhez vezető elemi okokat. A hibafa olyan ábra, amely

szemlélteti ezeket az alapvető okokat, továbbá az okok és a baleset

közötti összefüggéseket.

A Hibafa elemzés

A hibafa elemzés eredménye a berendezés-hibák és az emberi

hibák kombinációjának felsorolása, amelyek elegendőek egy

súlyos baleset kiváltásához. A meghibásodásoknak ezeket a

kombinációit minimális hibaesemény kombinációnak nevezik.

Mindegyik minimális hibaesemény kombináció a berendezés- és

az emberi hibák olyan legkisebb halmaza, amely elegendő egy

súlyos baleset előidézéséhez, ha ezek a minimális hibaesemény

kombinációban levő meghibásodások együtt, és egyszerre

jelentkeznek.

A HIBAFA-ELEMZÉS LÉPÉSEI

A hibafa elemzés négy lépésből áll:

a probléma definiálása,

a hibafa megalkotása,

a hibafa megoldása (a minimális hibaesemény kombinációk meghatározása), valamint

a minimális hibaesemény kombinációk rangsorolása.

A csúcsesemény meghatározása

A csúcsesemény meghatározása a probléma definíciójának legfontosabb eleme.A csúcsesemény az a súlyos baleset, amelyre a hibafa elemzés irányul. Ezt azeseményt a vizsgált üzemre vagy rendszerre rendkívül precízen kellmeghatározni. Az elnagyoltan, vagy rosszul meghatározott csúcseseményekgyakran rossz irányba terelik az elemzést. Például a "tűz az üzemben"csúcsesemény túlzottan általános hibadefiníció a hibafa elemzéshez. Acsúcseseményt ez esetben célszerű pontosabban, például a következők szerintkell meghatározni: "tűz az oxidációs reaktorban normál üzemeltetés mellett".Ez az esemény leírás három szükséges információt jelez: mi, hol és mikor. A MI(a tűz) mondja meg a súlyos baleset típusát, a HOL (a technológiai oxidációsreaktor) jelzi, hogy melyik rendszer vagy technológiai berendezés vett részt abalesetben, és a MIKOR (a normál üzemeltetés mellett) ismerteti a rendszeráltalános üzemállapotát

A hibafa megalkotása

A hibafa megalkotása a csúcseseménnyel kezdődik

Fel kell tárni a szükséges és elégséges okokat

Fel kell tárni az okok közötti logikai kapcsolatokat („ÉS” vagy

„VAGY” kapcsolat)

Az összes eseményt alapeseményekig vezetjük vissza

ALAPESEMÉNY FREKVENCIÁK

Üzemi adatbázisok. A legértékesebb kiindulási adatok, amennyiben megfelelő

módszerrel gyűjtötték, és statisztikailag megfelelően értékelték ki. Célszerű az

üzemi tapasztalatok gyűjtését megfelelően szervezni.

Nemzetközi adatbankok. Több multi foglalkozik berendezések meghibásodási

gyakoriságának gyűjtésével. Ezek megbízható kiinduló információt jelenthetnek,

de drágák.

Szakirodalom. A szakirodalomban is megjelennek a meghibásodások

gyakoriságára vonatkozó információk. Ezek nem adhatnak átfogó képet a súlyos

balesetek kockázatokon alapuló értékeléséhez, azonban megfelelő számításokkal

a legtöbb baleseti eseménysorhoz megfelelő kiindulási alapot jelentenek.

Veszély és működőképesség- vizsgálat (HAZOP)

Célja az, hogy feltárja milyen eltérések fordulhatnak elő a

tervezési céltól, és eldönti, hogy ezek az eltérések

létrehozhatnak-e veszélyes állapotokat.

A vizsgálat módszeresen áttekinti a terv valamennyi részletét.

Minden egyes résszel kapcsolatban számos kérdést kell

megválaszolni, amelyeket vezényszavak köré csoportosítva

fogalmazunk meg.

HAZOP

A vizsgálat célja a terv által meghatározott működési módtól való eltérés

felderítése, továbbá az ezekkel az eltérésekkel összefüggő valamennyi lehetséges

veszély azonosítása. Néhány veszély a terv vizsgálata közben is elhárítható,

amennyiben ez a módosítás nem jelent járulékos veszélyt. Ez azonban nem

mindig lehetséges, különösen akkor, ha például további intézkedésekre van

szükség az eredeti veszély elhárításához. A vizsgálat végeredménye a

megválaszolandó kérdésekből, és a döntésekből tevődik össze.

Az eseményfa-elemzés, mint előzetes, egyedi, találgatásos,induktív eljárás, azokat a nemkívánatos eseményeket keresi,amelyek egy meghatározott okból származnak. Segítségévelminőségileg és mennyiségileg elemezhetők az adott okból - mintvalamilyen rendszerelem meghibásodása vagy hibás kezelésáltal előidézett kezdeti eseményektől - szármató továbbiesemények - mint eseménysorozat - logikai és időbelilefolyásai. A minőségi elemzés a különböző grafikai jelképekkelmegrajzolt eseményfa segítségével, míg a mennyiségi elemzésvalószínűségelméleti módszereknek az eseményfáraalkalmazásával történik.

Eseményfa-elemzés