,Káin és Abel

X. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM

Szécsi MargitRege mondja rólukszent vadregény:Káin csupa füstÁbel csupa fény

Régi rege, új isRégtől tudottKáin ma is él

Ábel halottA szíved üresA szádban halálA kezedben megfullada madár

A füstöd rühesA porban mohogDe égre van írvahogy Ábel halott

Kontár vagy! Így vagyelvetemültDe Ábel egyfűszálon is

hegedültS a zengésen örökkönrajtaüt a botSújtott vala KáinS Ábel halott

Tűzfészke a szivünk

Vesztünk az erőnk

mert gyűlöli Káins áhítja efőt

Vagyunk áldozóks áldozatok

S a bárányszín lángbanKáin vakogAz orcád hazugPatyolatod vitásA zsebedben alku

és brutalitás

2002. JúNIUS

Egyremegy: gumibotpásztori botA nép aki eltűr:

veszteni fogA borda betörtA vér kiomlottFehér álarcban

a nappali holdNap süt, sivatagMegőszül a zöldKáin ma is élÁbel örök

/.. -:..i:. 53;..r_· .•,--(, '", r~'~~.;."'"' .:....

2002. május 4., Veresegyház

Csoóri Sándor köszöntője a XIL "Anyám fekete rózsa"magyar nyelvűNemzetközi Vers- és Prózamondó-találkozó

gálaműsorán

Tisztelt Jelenlévők!Fiatal vers- és prózamondók az egész Kárpát-medencéből!

Zsűritagok!Szervezők! Támogatók! Házigazdák! Kedves Barátaim!

Mindenkit jó szivvel és őszinte rokonszenvvel köszöntök a XI1 találkozó díjkiosztó ünnepségén.Aki fölkért arra, hogy a gálaműsor délelőttjén én köszöntsem Önöket, lírai merényletét egyetlen okkalindokolhatta magában. Azzal, hogy valamennyire én is ludas vagyok ennek a rendezvénynek a létrejöttében,mivelhogy fiatal költőként, negyvenöt évvel ezelőtt én írtam az Anyám fekete rózsa cimű verset.A bűnrészességet nem tagadhattam, s így a fölkérést se háríthattam el.

Köszöntőm első mondata csakis a csodálkozás é és az elismerésé lehet. Mert ha valaki tizenkét évvel ezelőtt

békaugrato- vagy sárkányeregető-versenyt eszelt volna ki Erdőkertesen és Veresegyház térségében és máigéletben tudta volna tartani, azon egy másodpercig se csodálkoznék, de hogy egy költészettel kapcsolatos gon­dolatának keressen a környéken ilyen tágas eget és ilyen vonzó magasságot, egyszerűen lenyűgöző,

hihetetlen. A mi Háry Jánosaink szokták efféle vakmerőséggel és magabiztossággal fogságba ejteni a franciakirályokat.

Tréfának hangzik, amit mondok, pedig nem az. Különösen azért nem, mert az utolsó tizenkét esztendőben

Magyarországon is elkezdődött az az aszályos időszak, amely nagy területeken kiégette az emberek lelkéből

a költészetet, egyáltalán az irodalmat. Ki nem hallott már testközelből olyan mondatokat, hogy eljárt az idő

a rendes olvasás fölött? Ki nem érzékelte, hogy az irodalom szeretetének kultúráját a mohó újságoivasás éstévénézés kultúrája váltotta föl? Az irodalomban kifejeződő katarzisokat pedig a politikában elszaporodó,viszolygást keltő konfliktusok. S a kivételes pillanatokban használt költői jelző is kiszakadt saját köréb ől,

és szédült turistaként járja a nagyvilágot. Ennek következtében nem versekről, hanem egyre több ruha­költeményről hallunk, virágkölteményről, égen villódzó fényeposzról, költői szintű tűzijátékakról. Holottköltészet csak a nyelvben lehetséges: a lélek legbensőbb szenvedélyeiben, szorongásában és örömében.Elektroncsövekben, fénymutatványokban, petárdakáprázatokban soha.

Ideje lenne egyre konokabban szembenézni a legmodernebb pokollal is, ahogy a középkor embere szembe­nézett a magáéval. Első lépésünkre karunk egyik legijesztőbb ellentmondását kellene belevésni a tudatunkba.A kísérteties mondat valahogy így hangozhatna: soha ennyi iskolázott, tanult ember nem élt még a földön,mint ma, és ennek ellenére soha nem volt ilyen alacsony az emberiség szellemi szinvonala. Mi miattkövetkezett ez be? Amiatt, hogy az ember lelki képességei nagyon lemaradtak a gyakorlatias, a hasznot haj­szoló ész képességeitől. Képzeljük el, mi lett volna, ha a középkor embere csak termelt, csak kereskedett volna,vajon épültek volna-e lenyűgöző gótikus székesegyházak és születtek volna-e Divina Commediák, azaz Isteniszínjátékok? A mi civilizációnknak legfeljebb olyan becsvágyai vannak, mint amilyen a VilágkereskedelmiKözpont kétfelhőkarcolója volt New Yorkban, amelyet tavaly szeptember ll-én romboltak le.

E látványos pusztítás mellett rengeteg érték pusztul el napjainkban észrevétlenül is. Például a nagy érzelmekugyanúgy vesznek ki világunkból, mint ahogy kivesztek hajdan a nagy állatok is. Vagy, hogy témánknálmaradjunk: ha nem lesznek nagy költők, kipusztulhat a nyelv is, vagy elszegényedhet.

A természetvédők példájából tanulva, nekünk egyre gondosabban védenünk kell régi és mai kultúránkat.Hamvas Béla, aki már a második háború idején megsejtett valamit a lezüllés folyamatából, ezt írta egyetemesérvénnyel a költői hivatásról: "Költőnek lenni annyi, mint vállalni az összes elhagyott és föladott emberi értékvédelmét és őrzését. " Azok a fiatalok, akik évről évre eljönnek ide Veresegyházára és Erdőkertesre verssel vagyprózával, a legközvetlenebb munkatársai lesznek a magyar költészetnek, nyelvünknek, sőt, ezek a vers- és próza­mondók azt a bizonyos határok fölötti nemzetet is képviselik, amelyet újabban egyre többen emlegetnek.

E kissé hosszúra nyúlt köszöntőmben ők fogadják elsőként baráti kézfogásomat.

2 versmondó

Vasy Géza

Szécsi Margit emléktáblája

Aköltészet napján tisztelgünk Szécsi Margit élet­műve előtt szülőföldjén, szűkebb pátriájában,Pestszentlőrincen. Van egy régi szólás, amelyet

minden korszak újra meg újra megerősít, s eszerint senkisem próféta a maga hazájában, a maga szülőföldjén,Nemvolt kivétel e sors alól Szécsi Margit sem. Igaz volt ez azországra is, nem csak szülővárosára. Ezért különösen ör­vendetes, hogy átlépve az új évezredbe, az ő életművének

még közvetlen utókorába, változik a helyzet: kezdjük fel­ismerni, hogy ő a mi költőnk. Miénk, magyar anya­nyelvűeké, és ezen belül különösen miénk, pestszentlőrin­

cieké. Ahol a felnevelő környezet magáénak érzi, valljaa maga szellemi hagyományait, ott nem reménytelen ahumán kultúra, az irodalom sorsa.

Ösi tapasztalat, hogy az ember nevelődésében meg­határozóak az első életévek. Nagyon sok művész em­lékezett vissza úgy a kezdetre, hogy tízéves koráig min­den megtörtént vele, akkor, addigra vált azzá, akivé lett.Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a későbbi éveknem formálták a személyiséget, de azt igen, hogy addigraa lényegi tulajdonságok kialakultak. Aki 5-6 éves koráignem tanulhat meg valami okból beszélni, abból már nemválhat teljes értékű ember. Amilyen a sorsunk tízéveskorunkig, annak szellemében alakul további életünk.Szécsi Margit ezen a környéken gyerekeskedett, ebben aziskolában végezte el az elemi iskola négy osztályát. S bárekkor még aligha gondolhatott arra, hogy jeles költővé

válik majd, sok minden már itt, az 1930-as évekbeneldőlt. Ne feledjük azt sem, hogy ez időben még lénye­gesen másként nézett ki itt a tájék. Nem a lakótelepekuralták, hanem a földszintes házikók s mellettük a tágasrétek, a nádasok, a még alig háborított természet. Nem agépkocsik áradata szennyezte a levegőt, s még repülőtér

sem volt. Békésebb volt az ember és a természet kap­csolata.

Vannak Szécsi Margitnak kis terjedelmű mottóversei,amelyek költői világképének mintegy summáját adják.Az Úgy néztem című négysoros így hangzik:

Úgy néztem magamra mindig,ahogy csodára nézni illik,csodára, az ember fiára,kezeire, nyírott hajára.

Ez az érett fővel megfogalmazott vallomás ugyan csakközvetetten utal vissza a gyermekkorra, de mindig idő­

határozó-szavában magától értetődően ez is benne van. Azemberi fenség elvét hirdetik ezek a sorok. Igen, az embercsoda. Minden ember az, s talán mindannyian úgy gondol­juk, hogy a teremtő művész még nagyobb csoda. így acsodálatosat fedezhetjük fel Szécsi Margit költészetében.Poeta doctus, azaz született költő volt. Ez nem azt jelenti,hogy nem kellett megtanulnia a szakmát, hogy nem válto­zott, fejlődött, miközben befutotta a pályát, de azt igen,

hogy a sors rendelése szerint a Parnasszus csillagai ragyog­tak már bölcsője felett is. Nem válhatott mássá, mintpoétává.

Hozzá kell tenni ehhez, hogy olyan időben, amelyben a miirodalmunkban még mindig újdonságnak, különösségnekszámított a nő mint költő. Éppen ez, az 1945 után indulónemzedék volt az, amelyik végérvényesen kivívta az iro­dalomban is a nemek egyenrangúságát. Kaftka Margitmúlt század eleji úttörő szerepe, valamint az idősebb

pályatárs, Hajnal Anna után - aki egyébként nagyonsokban segítette Szécsi Margitot a költői pályán, valóelindulásban - éppen Szécsi Margit és Nemes Nagy Agnesvoltak azok, akik ebben az egyenrangúvá tételbenmeghatározó szerepet játszottak, s akikről ma már mindenfenntartás nélkül kijelenthető, hogy a magyar líraklasszikusai.

Szécsi Margitot az 1945 utáni évek, a fényes szellők idő­

szaka tette felnőtté, s mint férjének, Nagy Lászlónak alírájában, nála is ez a korszak határozta meg a költői világ­kép pozitív értékeinek körét, egyúttal a költői magatartástis. Ö következetesen, haláláig vállalta azt a költőszerepet,

amelynek lényege az, hogy a költő a közösség szószólójaegy eszményi értékrend alapján. A mindennapi éle~et

irányító vezér mellett a szellemi vezető, aki nem azt hir­deti, ami praktikusan van, hanem azt, aminek ezzel szem­ben lennie kellene. Nem valami különc-sámános módontette ezt a költönö. Rendkívül rokonszenves, romantikus­idealista magatartás az övé. Nem volt hajlandó elfogadniazt, amit Ady Endre így fejezett ki: .minden Egészeltörött", pontosabban ezt nem tekintette megváltozhatat­lan fátumnak. Neki is látomása volt az egészről, a világról,az emberről.

1928. május 28-án, pünkösdkor született, s ebben jelképetlátott ő maga is. Valóban pünkösdi ember, pünkösdi lélekvolt, aki az igazság pillanatát áhította, itt a földön járva.Szent búborék című versében ezt így fejezte ki:

Színvalló palástunk: a lét.Rózsái rajtunk is kinyílnak,stigmáit is hordjuk - vagyunkaz életbe-bolondult csillag.Sugározván tükörtelenaz égitestek magukat jelentik.Fénylünk mi idegen csodát,s burkoljuk a magányt, a semmit.Visszük az imádott Valót,az élet orcáját meg öklét,szent búborék, jó búborék,kisded öröklét.Csak az élt, aki szeretett.Csak az létezett, akit láttak,kit a Szerelem Csillagamagáravállalt.

versmondó 3

Ez a szimbólum, a Szerelem Csillaga ugyanazt fejezi ki,mint Nagy László leghíresebb versében, a Ki viszi át aSzerelmet címűben a Szerelem: a pozitív emberi értékekkörét.

Az utóbbi évtizedek szellemi életében tért hódított egybántóan egyoldalú esztétikai nézet. Eszerint a közösség­gel, a társadalommal foglalkozó irodalmi művek idejét­múltak, korszerűtlenek. A társadalomfilozófia már nemlehet írói világképek hiteles alapja, csak alétfilozófia.A költészet napján különös nyomatékkal hivatkozhatnánkJózsef Attilára, akinek munkássága halhatatlan példa arra,hogy ez a két terület szerves egységgé kovácsolható, s azigazán nagy költészet így születhet meg. Lehet erre aztmondani, hogy József Attila egy régmúlt korszakból valópélda. De ma sem élünk a Kánaánban, s ha ott élnénk, ottis társadalom lenne, s nyilván nem konfliktusoktól mentes.Szécsi Margit munkássága a József Attila-utókor egyikemlékezetes példája arra, hogy a társadalmi lét és a szemé­lyiségiét gondjai ma is együtt tudnak igazán összetettköltői világ alapjává válni.

Szécsi MargitA kivirágzott kéz

Nagy LászlónakKi forgat a ragyogó Űrben?

Ki tölti be még a véremet is sugárral?Mi vágott egybe a lényemet villogtató idővel,

száguldó sorsom ostorával, urával?

Én apró almácska, aföld szájai köztlavírozó, a mohó torkok buzgó elkerülője!

aki úgy akar lenni az elmúlásé, hogy az örök éjbenágas-bogas csillagfa sugarazzon belőle!

S te, megérted e muszáj-tánc nagyszerűségét,

s tudod: rám-lángoló szerelmedbőlnem{vész semmi se kárba,mert az én halálom: győzelem a halálon,{s magasztos, mint az anyáké:gyere velem táncolni a halálba.

Kő és jég üdvözült arca figyel engem öröktől.

Aluszom, csontomnak sötét hordák csontja a párna.De föltámadnak az ősök, ha mozdul a derekam:gyere velem táncolni a halálba.

Kiülnek a lobogós szemek a koponya-gödörbe,benövi áldott bőr azt, ami lárva,rézperecek csorrennek, tapsol a kivirágzott kéz ­gyere velem táncolni a halálba.

Hörren a bozóti párduc, támadna, s nem mer;foga megcsattan. idegesen reszket szőke szakál/a,körénk vonja a szornyeket a gyönyörű hús ­gyere velem táncolni a halálba.

4 versmondó

Egyik utolsó, nem sokkal 1990. novemberi halála előtt

keletkezett versét így kezdte Szécsi Margit:

Hamis gyöngyöt sír aki sírZsákmány lesz végülminden nagy hírDelelő szajha a TitokDe te még láttad a NapotNefájjon a zül/ő haverEgy évszázadporban hevers magát vagy a rongyos bakát:az ember álmodta magát

Igen, erről szó! végső soron ez a költészet: az emberálmodta magát, az ember álmodja magát, az ember álmod­ni fogja magát. S akkor valóban úgy nézhet magáramindig, ahogy csodára nézni illik.

(Hitel, 2002. június)

Beérik minden, érik a vihar is az égen,feldörög az ég, mintha rávernének érces gitárral,nagy zápor-csöppök, mint ezüst ókori pénzekfizetnek a termésért.fekszik aföld kitárva.

Íme, a mezőkből hirtelen kinől a város,felhőkarcolók tetőprizmáin hasal a felleg.fönn, fönn a szélkakasok heves réz-szárnyaihülnek az űri fúvásban, s gyönyörűen kelepelnek.

Én, akifeltörtem a nyomorbál, hogy Európátelragadjam. én, a vi/ág női vagánya,zászlómat a legmagasabb tetőre tűzöm ­gyere velem táncolni a halálba.

Édességet, keserűséget begyűjtött a vérem.Gazdag vagyok, bár alig telik ruhára.Forgok, mint a szélmadár; új muzsikák tornádója iránt­gyere velem táncolni a halálba.

Randevúm az élettel csupa tisztesség, csupa hűség.

Nem zabált lényem, hájat föl nem szedett magára.Testem, mint lelkem, még eszményektől szikár ­gyere velem táncolni a halálba.

Nagy éjszakámat én álmodom teliélőkkel, tiszta szivekkel, s álmodva-szál/vaforgunk majd a termékenység csillag-terében ­gyere velem táncolni a halálba.

Irgalmatlan az idő, rideg szelébengurulnak óriás glóriák sápadtra-válva.De az én védtelen arcom fényessége el nem múlik­gyere velem táncolni a halálba.

A kiválasztott'Embernek kell maradni(Levél Jancsó Miklóshoz - részlet)...Nem lehetek nonfiguratív sakkfigura... Tudomásul kell venni létünk csodálatos. beláthatatlanösszefüggéseit és élni nem közömbös életünket azon a folddarabon, "ahol nevem hibátlanul írjákfolébem, ha eltemet, ki eltemet ".És ez az út nem vezethet tört-szeműek és torzult-agyúak zsákutcájába.Csak az emberi Fény felé.

AZ embert, az ember-színészt, akinek a sírja előtt

állunk, a Gondviselés küldte közénk. Nehéz idők­

ben - amilyenekben Latinovits Zoltán élt ­Krisztus eljön közénk. Eljön közénk, ember alakban!Eljön közénk, hogy utat mutasson!Eljön közénk, hogy felrázzon!Ember formájában jön közénk, hogy megmutassa azÖ szabadságát és megmutassa az Ö tökéletességét.

Eljön közénk, hogy példaképünk legyen.

A kérdés az, hogyakiválasztottban felismerjük-e a moz­gatót?

A kérdés az, hogy a kiválasztott alkalmas-e, hogy élje,hordozza a szabadságot és a tökéletességet.

Latinovits Zoltán kiválasztott volt. Latinovits Zoltán érezteés élte a szabadságot. Latinovits Zoltán a legaljasabb zsar­noki korban, amikor nem a testet, hanem a lelket tartottákrabigában, akkor élte a szabadságot. Mert Ö tudta, hogyaszabadság bennünk, a lelkünkben lakozik.

Élte a szabadságot a hétköznapokban, és élte a szabadsá­got a lélek templomában, a színházban. És az Ö példája,az Ö szabadsága felrázta a lelkünket. Igen, felrázta alelkünket, de nem mindenkiét! Talán csak kevesekét, mertkevesen értik a szabadság lényegét. Mert a szabadság alegtökéletesebb állapot. Mert a szabadság az Istenhezvezető legegyenesebb út. És Latinovits Zoltán ezen azúton járt. Az Ö élete ez az út volt. Hány műértö, hányesztéta, életrajzíró kutatja Latinovits Zoltán életét?Hányan próbálják elemezni szabadságát, színészetét, írá­sait? És minden elemzés viszonyít és a cselekedeteketa körülmények figyelembevételével elemzi. Ezzel aszabadságértelmezés relatívvá válik, pedig LatinovitsZoltán szabadsága abszolút volt. Axiomatikus, a prioribizonyítása, különösen a körülményekből való levezetéseszükségtelen.

A színészóriás - emberóriás - tudta, hogy a szabadságkorlátai bennünk, a lelkünkben vannak. Ö tudta, hogynincs az a világi hatalom, amely nem legyőzhető, ha alelkünk korlátait széttörjük. Életének tragédiája, hogykevesen ismerték fel, és még kevesebben követték azÖ igazságát.

Latinovits Zoltán igazságától félt a hatalom. A mai isfélne! Mert minden hatalom fél és retteg a lélek szabad­ságától. Mert forradalmakat le lehet verni, szabadság­harcokat vérbe lehet fojtani, de a lélek szabadságávalszemben minden földi hatalom tehetetlen.

Latinovits Zoltán

Latinovits Zoltán igazságától félt a szürke középszer.Zavarta a szabadság illata, amikor a köznorma a hallgatás,a megalkuvás, a beletörődés és az idióta optimista mosolyvolt. Ezeket az idióta mosolyú embereket zavartaLatinovits Zoltán szigorúsága, elsősorban önmagávalszembeni szigorúsága. Minden olyan vélekedés, hogy azemberóriás halála szükségszerű és életéből következő

volt, nem más, mint a megalkuvó lélek önigazolása.

Latinovits Zoltán kiválasztott volt. Élete példázata annak,hogy a szabadság, a lélek szabadsága az első lépés atökéletességhez. Az út, amin minden tisztességes ember­nek végig kell menni. A lélek szabadsága az út a tökéle­tességhez, amin Latinovits Zoltán végigment.

A tökéletesség mindenkinek megadathat. Megadathat, halelke szabadsága kellő alázattal párosul. Kellő alázattalvállalt feladata iránt. Kellő alázattal Isten és embertársaiiránt. A tökéletességnek is legalább két dimenziója van.Egy relatív tökéletesség, ami nekünk átlagembereknekadatik meg.

Nem egyforma tehetséggel, szorgalommal, alázattal szüle­tünk és élünk. Ezek a korlátok tökéletességünk korlátai is,hiszen csak önmagunkkal vagyunk mérhetők. A másikdimenzió az abszolút tökéletesség, az isteni tökéletesség.Latinovits Zoltán tökéletessége az abszolút tökéletességvolt. Az isteni tökéletesség, mert az Ö művészete meg­mutatta a végtelent, megmutatta a tér- és időnélküliséget,

az örök értékeket.

Mikor nehéz volt a sorsunk, Jézus eljött közénk, Eljöttközénk, hogy ember formájában megmutassa az Ö szabad­ságát és az Ö tökéletességét. Itt volt közöttünk! Felis­mertük-e? Hittük-e az Ö szabadságát, hittük-e az Ö töké­letességét?

Herényi Károly

A Latinovits Zoltán Középiskolás Versmondó Versenydíjazott ai:

I. Böszörményi Nagy OrsolyaDebreceni Ady Gimnázium

II. Ludvai OrsolyaAjka, Vörösmarty Gimnázium

III. O. Szabó SomaDebreceni Ady Gimnázium

Balatonszemes különdíja:Gera MarinaBudapest, Vörösmarty Gimnázium

* Elhangzott a balatonszemesi temetőben, Latinovits Zoltán sírjának megkoszorúzásakor.

versmondó 5

"Nem győzhet rajtunk a halál"Elhunyt Orbán Ottó Kossuth-díjas költő

Hatvanhat éves korában, vasárnap elhunyt OrbánOttó Kossuth- és József Attila-díjas költő, Író,műfordító. A kortárs magyar költészet egyik leg­jelentősebb alakja 1936. május 20-án született.Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemmagyar-könyvtár szakán végezte, majd hosszúévekig szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1981­től a Kortárs cimű folyóirat, 1998-tól az Élet ésIrodalom munkatársa volt. Munkásságát 1973-banés 1985-ben József Attila-díjjal, 1986-ban DéryTibor-jutalommal, 1987-ben Radnáti-, 1990-benWeöres Sándor-, 1990-ben Babits Mihály-, 1992-benpedig Kossuth-díjjal ismerték el.

Mit mondhatunk? Legszívesebben hallgatnék.Hallgatnám őt, ahogy beszél magáról, mint amost, könyvhétre immár posztumuszként meg­

jelenő kötetében, a Tudósítás a kés alól című versben:"Ötven év alatt egy betűhegyet írtam össze, főképp verse­ket, / legtöbbjük tudósítás a kés alól, a háborúból, / azideg-összeroppanásból; tanultam az egerek mesterségét, /a költészet labirintus ában az életemért futottam, / belever­tem a fejem a falba, de nem lettem okosabb... / Az ösztö­neim voltak okosak, nem az eszem. / A fekete istennők, aFúriák vijjogva követtek, / hogy rám húzhassák kényszer­zubbonyukat, / tépőfoguk elől ide-oda cikázva mítoszokatkevertem Bibliával, / és rnindkettőt a hétköznapjaimmal- /elegyes életmű a foglalkozásszerű túlélőé, / örökös rög­tönzés, szemmel láthatók varratai, / mint koponyámon akét műtét hege: / költészetnek földszagú, de legalább min­den híre szó szerint igaz."

Mit mondhatunk? Hogy szüntelenülostromgyűrűben élt,mint ennek az utolsó kötetnek a címe állítja, a halál ost­romgyűrűjében évek óta? De tele az élni akarás, az életerő

megannyi csodájával: ámulatra méltó versekkel vagy csakazzal, hogy zihálva bár, de beszélni, fogni, lépni, jámitudott, legalább a lakásban, tehát még mindig élt, újra ésújra kifogva ama sötét erőn. "Nem győzhet rajtunk a halál,legfeljebb lesből támadva lebökhet" - mondta. Most eztörtént. A szívére sújtott tegnap déli egy órakor Szig­ligeten. Küzdöttek érte, mint ő magáért. Hiába.

Fantasztikus költő volt. Attól lett az, hogy így kellett élnie.Attól lett nagy is. Önéletrajzi költőnek nevezném egyéb­ként, ha muszáj volna megnevezni. Vagyis rendhagyó,mondhatni illetlen költőnek, hiszen Gottfried Benn, vagymég inkább: Eliot óta ilyesmire nem vetemedett, aki adottmagára. Ö igen. Mert hitt abban, hogy ami vele történik,az mindenkire tartozik, hiszen amit megél, átgondol, azamúgy nyersen, darabosan is foglalata, megtestesülésevalamiképp a magyar, sőt, az európai ember sorsának.Gyönyörében és kínjában. Kételyeiben és rögeszméiben.S kikezdhetetlenül hitt a költészet erejében. Alighanemigaza is volt. Fantasztikus azért is, mert a nagy összegzök

6 versmondó

egyike volt, összegző abban az értelemben is, hogygyakran és szívesen hasznosította mindazt - formát,stílust, leleményt -, amit a költészet olyan nagyjaináltalált, mint Kassák, Weöres, Madách, József Attila és kitudja még, ki mindenkinél, mondjuk olyanoknál, mintRobert Lovell, Ginsberg, Whitman és számlálatlanulmásoknál, elég, ha felütjük fordításköteteit. S fantasztikusvégül azért, mert képes volt verseiben megteremteni úgy,mint a jelen magyar költők között senki más, szenvedélyés értelem, személyesség és tárgyilagosság bonthatatlankötését, egyensúlyát. Képes volt ezt a nyers és töredékes,.földszagú" tapasztalatot, amelyből versei eredtek, azelháríthatatlan, ugyanakkor megoldhatatlan kérdésekkeltelíteni. És humora? Olykor vérfagyasztó változatokban.És gyönyörű érzelmessége? Amelyről, ha attól tartott,rossz hírbe keveri, rögtön azt állította, csak stílusimitáció,pastiche, szerep, csak játék. És ez az egész, az életmű,

mint földhözragadt, de égivel játszó dráma immár halotthősével?

Halott? Dehogy halt meg. ÉI. Ahogy versei. ÉI, mert ver­sei éltetik. Végül is, keserű gyönyörűség, csak kifogott ahalálon.

Varga Lajos Márton(Népszabadság

2002. május 27.)

Orbán Ottó

Gyere,súgja Schubertnek a Halál

Bár ébren minden percünk azt sugallja,

hogy messze még, hogy messze még,

szendergő szellemünk borzongva hallja,

mint dallamot, mint vers-zenét,

a tompán lüktető, földmélyi hangot,

hogy jaj nekünk, hogy jaj nekünk,

valaki húzza a lélekharangot,

hogy véget ért az életünk,

s nem ébreszt többé tömény fűszerével

sem föld, sem fű, sem víz szaga,

s nincs és nem is lesz már, csak örök éjjel,

csak éjszaka, csak éjszaka.

A pódiumi estek létjogosultsága

Lehet-e játszani versmondás közben? Konkrétan: valóbangálaest-e a költészet napján a Pesti Vigadóban elhangzottversegyveleg? Az örök dilemma a Magyar VersmondókEgyesületének éves közgyűlésén vetődött föl. Történtugyanis, hogyamegszokott, szigorú egymás utáni sor­rendben elmondott írások helyett olykor versrészletek,prózába nyúló költemények és egymásra felelő, elbeszéltírások kaptak hangot a színpadon.

A kérdést én úgy értelmezem: van-e létjogosultsága egyilyen ünnepen az önálló verselőadások mellett a vers­csokroknak, a kétszereplős pódiumi esteknek?

Akkor most bontsuk elemeire a helyzetet. Szabad-ehozzányúlni a vershez, megbontva annak egységét, zártvilágát?

Azt mondom, igen. A vers: gondolatok füzére, nem hét­köznapian megfogalmazva. Ahogy Shakespeare írja azLII. szonettben: "Az ünnep azért kápráztat el, mert szürkenapokból ragyog elő, ritkán, ahogyanyakláncban tüzelitt-ott egy-egy igazi drágakő." A vers tehát különleges,másságát az egyéni, minőségi megfogalmazás adja.De bizonyára a költő is ember ci-vilben, s a vers indíttatása is egyemberi szituáció vagy magatartás-forma, illetve ezek érzelmi vetü-lete. S mint ilyen, hétköznapi, ~

tehát emberközeli, emberből táp-lálkozó, hiszen ha nem így lenne,sohasem éreznénk magunkénak aköltő szavait. A vers, vagyis a készmü keresi természetes helyét, aközvetlen közeget. Ez nem el­méleti axióma. Gondoljunk csakbele: ha természetellenesen, aszövegtől teljesen elvonatkoztatvaépítjük föl előadásmódunkat: ki­dolgozott gesztikulációkkal élünk,túlzott hangsúlyokat alkalmazunk,pózokat erőszakolunk magunkra(testtartás vagy helyzet), azzalkényszeredett szituációt eredmé­nyezünk. Mi magunk is görcsösekleszünk, mert tragikomikussá vá­lunk a publikum és bizony a költő

előtt is. Magyarán: a vers elhal,mielőtt megszületne.

Mégis, hogyan adhatjuk vissza amegíráskor előbújt természetesmiliőt? Egészen egyszerűen: ad­junk szabad kezet a vers indítottafolyamatoknak. Amit úgy érzünk,tennünk kell, tegyük is meg.Félreértés ne essék: itt nem arrólvan szó, hogy egy szöveg ritmu-sának megérzésekor perdüljünk

táncra. De nem látom bizonyítottnak azt a tézist, hogy aversmondás pusztán a szöveg játékából áll. Persze, aszövegmondás a legfőbb eleme, ha úgy tetszik, a gerinceaz előadásnak; márpedig ha a gerinc eltörik, a versmozgáskorlátozott lesz, s legalábbis szárnyalni semmi­képp nem tudunk vele. Ám azt sem állíthatja senki, hogya gerincbántalmakon kívül nincs más betegség; ha tudni­illik valljuk - nagyon helyesen -, hogy a vers atmosz­férájának megteremtése s ezzel az előadás már ottelkezdődik, amikor fölállunk a székről vagy elrugaszko­dunk a faltól és fölmegyünk a színpadra, el kell ismer­nünk, hogy része a hangulatteremtésnek az alaphelyzetmegkeresése. Az alaphangulatot önmagunkban és aközönségben is létre kell hoznunk. Ez nem mindig megykönnyen, de vannak eszközök ezek elősegítésére. Azemlített eszköztár természetesen nem mindig alkal­mazható tárgyiasult formájában: jómagam is kevéssé tole­rálnám, ha valaki egy vers- és prózamondó versenyen sör­rel a kezében állna elém, és ezzel akarna hangulatotkovácsolni a maga számára. Ez leginkább azért hiba, mertvalószínűleg csak önmagában sikerülne a miliőt meg­teremteni, a megcélzott hallgatóságban éppen ellenkező

Reinkamáciáim 1

versmondó 7

hatást váltana ki (márpedig ne a színész sírjon vagynevessen, hanem a néző!). Manifesztálódhat viszont ahangulatteremtő eszköz egy pódium i esten. Igenis eltudom képzelni Kosztolányi Hajnali részegségét egy ciga­rettával az asztal mellett ülve, és nem vétek szerelmet val­lani egy hús-vér nőnek, aki valóban velünk szemben ül alépcsőn. Mielőtt a többi helyzetbe belebonyolódnánk,elég, ha azt leszögezzük: van olyan költemény, amit csakmondani szabad, ez tény és való (példának okáért HervayGizella Levél helyett c. írása, Babits Esti kérdése, TóthÁrpád Esti sugárkoszorúja, az Ady- és a Pilinszky-életmű

jelentős hányada); de számtalan, helyzetbe hozható vers islétezik, s olykor éppen nem hozzányúlni vétek (JózsefAttila: Olyan bolond vagy, Nagy László: Táncbeli tánc­szók, Szilágyi Domokos: Vasárnapocska vagy ÖrkényIstván, Szabó Lőrinc és Ágai Ágnes jellemző alkotásai).

Ha pódiumi estet csinál az ember, mindenekelőtt tudni kellverset válogatni. Ha többszereplős előadóesttel próbál­kozunk, csupán elvétve - tehát egy blokknyi, vagy többblokkban elrejtve egy-egy verset - alkalmazhatunk fiktívalanyhoz szólva, különben céltalanná válik a másik sze­replö. Létezik olyan írás, legyen az vers vagy próza, amelyönmagában is párbeszéd vagy arra alkalmas, és vannakolyan művek, amelyek egymásra felelnek, mintha csakegymásra szabták volna őket. Éppen ez a csodálatosa költészetben. Évszázadokat ugorhatunk át, miközben alélek állandóságát, az érzelmek megfoghatatlan tenné­szetének, a szerelem áthatolhatatlanságának vagy az életés halál ismeretlenségének öröklétét bizonyítj uk. Szinteészrevétlenül foghatjuk egyik kezünkkel Csokonait, amásikkal Zelk Zoltánt, s így nyújthatnak egymásnak béke­jobbot különböző korok különféle irányzatának képvise­lői, hajdani ellenségek és jó barátok.

Ami a kérdés másik részét illeti, hogy szabad-e a költészetnapján pódiumlest-szerű gálát rendezni, azt hiszem, nemértelmezhető. Az én fantáziámat kevésbé mozgatja megegy olyan rendezvény, ahol a versmondók egymás utánszínpadra lépve elmondják verseiket. Ennek is megvan amaga fóruma (értsd: létjogosultsága), de nem egy megren­dezni kívánt gálaesten. Mert az nem rendezés, hanem sor­rendfelállítás. A költészet napja a vers ünnepe, s minélközelebb hozzuk a verset a közönséghez, annál többetérünk el. Az emberek nagy része ma nem fogadja be aköltészetet, mert nem nyúl a polera a kötetért, nem megy elpódiumi estet hallgatni, a vers-CD-t pedig még az iro­dalomkedvelőknek is csak töredéke veszi elő. Az ifjúságköltészettanítása talán kezd közelíteni az alkotófolyamatméltóságához, és néha már a nebulók is el merik mondaniszemélyes véleményüket az adott versről. Azonban nagyonsok helyütt még mindig a jól bevett iskolás módszer dívik,s a tanárok egy része a gyerekkel csak a forradalmi Petőfit

fogja bemagoltatni, a híres tudós professzor urak elenged­hetetlen és megmásíthatatlan elemzéseivel karöltve. Háthogyan is gondolhatná a kisdiák, hogy Petőfi szeretni istudott? Ha hazament, ábrándozhatott kedveséről is amel­lett, hogy mindenáron el akart esni a csatában? Mi lenne,ha egy tanár azt adná házi feladatként, hogy a tanuló hozzael az öt legkedvesebb versét, és ezeket tanulja meg évvégéig, majd indokolja meg, miért az a kedvenc?

8 versmondó

Ilyen egyszerű ez a felnőtteknél is. Szabad hétköznapihangsúlyokat alkalmazni fennkölt szövegkörnyezetben is,a középkori kötelező szabályt ("Szavald a beszédet ... " ­Shakespeare) az idő avíttá tette. Nekem, mint előadónak

az a célom, hogy megértsék és megérezzék, amit át akarokadni. Teljesen mindegy, mit gondolok a versmondás köz­ben: ha én egy bizonyos ismerősömtől vagy a vele történtveszekedés emlékétől vagyok ideges, és ezt ültetem át ahazám védelmére a produkciómban, s közben ebből mitsem sejtve hisz nekem a közönség, elértem célomat. Deepekedhetek, földhöz vághatom magamat, az égig tárha­tom karom, ha senki nem érti, mit művelek, így csaknevetségessé teszem magam és a verset.

A gála pedig az, ami ünnepélyes és többszemélyes, olyanegyüttünneplö-féle, A költészet napján a Vigadóban sike­rült egy sok kisközösségből álló nagyközösséget ková­csolni. Azzal, hogy többeket szólított meg az egy: versselfeleltek egymásnak versmondók, ahelyett, hogy a néző­

téren ülve azon gondolkoztak volna, a saját versükben mia következő sor és elhangzik-e egyáltalán ugyanaz a verselőttük; hogy változatos szituációk (kicsiny pódiumiestek) indítottak meg folyamatokat emberekben; mindezódon képeslapokból mai filmet gyúrt. Ha már Shakes­peare-nél időzünk:

.Jlyen szekrényem az idő is: elrejt és őriz, mint ruhát aruhatár, s kivételes üdv a kivételes perc, mikor - titkoskincs - egyszerre kitar," Bizony: a költészet olyan, mint aruhatár. Együtt egységes egészet alkotnak a versek. Ön­állóan mindegyik örökké divatos, és választhatom bár­melyiket, szívesen bújok bele a nekem tetsző ruhadarabba.Azonban az öltözék általában nem egy nadrágból vagyegy ingből áll. Persze, vannak egyrészes, önmagukbanhordható ruhanemük is. A gálán ellenben sok darabbólálló nagyestélyiket láttunk mint versfolyamot; és meztelenembereket mint előadókat, akik mertek levetkőzni előt­

tünk, majd megmerítkeztek a versekben, és belénk dörgö­löztek. Ilyen törölközőnek jó lenni!

Lutter Imre

Lehet-e játszani versmondás közben? - teszi fel az "örök"kérdést cikkében Lutter Imre, és saját logikáján elindulvaegyfajta választ ad, illetve véleményt mond. A szerkesztő

vitaindítónak szánja Lutter Imre írását, tehát várja vers­mondóink, olvasóink hozzászólását, egyező és azt magya­rázó vagy éppen eltérő véleményét.

Orbán OttóDal a mindennapos vereségről

Mindennapos vereségünk a test, elyukas zsák, ahonnét elfolyik az élet,ha beborít a világvégi este,melyből vérivó denevérek vijjogása éled,

és a sok apró szájban a pokolfogsorahozza-viszi a hírt, a fustot és az égett hús szagát,hogy eddig bármi volt is, többé már sohanem lesz más napszakod, csak éjszakád.

A Magyar Versmondók Egyesülete éves küldöttközgyűlése

(Rövidített jegyzőkönyv)

A Magyar Versmondók Egyesülete éves küldöttköz­gyűlését 2002. május ll-én 10 órakor tartotta megBudapesten, a Fészek Klubban. Levezető elnök BartókLászló volt.

Napirend pontokl. Az elnökség beszámolója az elmúlt évről.

2. Regionális szervezetek beszámolói.3. A felügyelőbizottság beszámolója.4. Pénzügyi beszámoló.S. Egyebek.A közgyűlés a napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta.

Popper Ferenc elnöki beszámolója

Bevezetésként emlékeztetett arra, hogy az elmúlt éviküldöttközgyűlés 200 l. március Ié-án választotta aMagyar Versmondók Egyesülete elnökévé.Ismertette az elmúlt évad jelentősebb rendezvényeit:- Április ll-én az angyalföldi József Attila Művelődési

Központban tartottuk a Versgála 2000 műsorunkat, sezen alkalommal adtuk át a Ki viszi át a Szerelmetdíjakat, melyet ezúttal Ferencz Zsuzsanna, HolicsSzilvia és Wahl László kaptak. Megérdemelten.

- Támogattuk a Varázsének, a mozgáskorlátozott gyer­mekek versmondó versenyét, melynek szervezője

Kárász Eszter volt.- Támogattuk a Csokonai Versmondó Versenyt, mely

Kaposváron került megrendezésre ebben az évben is.- Április 12-14. között zajlott a József Attila Vers-,

Énekelt Vers- és Prózamondó Verseny, melynek támo­gatói, társrendezői voltunk.

- Hagyományosan április és május hónapokban rendez­tük meg a Regösök húrján általános iskolások vers- ésprózamondó verseny elődöntőit: Kecskemét, Budapestés Veszprém helyszínekkel. Az innen továbbjutottharminc vers- és prózamondó vett részt november23-24-én az országos döntön, melyet Pápán a Pedagó­gus Művelődési Központban rendeztünk meg. A na­gyon jól sikerült verseny főszervezője Ferencz Zsu­zsanna volt. Köszönet érte.

- Ezúttal is támogattuk a Balatonszemesen június elejénmegrendezett Latinovits Zoltán Középiskolások Vers­mondó Versenyét.

- Az elmúlt évben IS. alkalommal rendeztük meg Bajána középiskolások versmondótáborát. Sajnos, a rosszelőkészítésnek köszönhetően, kevés résztvevővel. A tá­bor szervezője Pintér Júlia, a kecskeméti Liga Könyv­tár igazgatója volt.

- Támogattuk a Veszprémi Városi Művelődési Központáltal szervezett versmondótábort, mely ezúttal isCsopakon került megrendezésre (szervezője FerenczZsuzsanna volt).

- A Magyar Rádióval közösen megrendeztük a Bor di­csérete előadóművész-fesztivált, melyen egyesületünkelőadóművészei is sikeresen szerepeltek. Többek kö­zött: Bartók László, Bodor P. Pál, Kárász Eszter, LutterImre, Pető Kincső és Wahl László, Szép Laci bácsi,Böhm Edit.

- Ebben az évben is támogattuk a Petőfi rádióval közösenfenntartott Memoriter Klubot, mely szépszámú tagság­gal rendelkezik, programjai népszerűek. Ezért köszönetilleti Linka Ágnest, aki mozgatója az ügynek.

- Anyagi nehézségek miatt egyre nehezebb a Versmondóc. Iap kiadása. Nagy segítséget jelentene, ha a tagságnagy része befizetné a tagdíjat. Sajnos, a helyzet nemez. A legutóbbi számban közzétett felhívásnak látha­tóak az eredményei: eddig többen fizettek tagdíjat, mintaz előző években, de még mindig kevesen. Kénytelenekleszünk a lapszámot csökkenteni, és csak azoknak el­küldeni, akik befizették a tagdíjat.

- A 2002. év első jelentős eseménye volt a PestiVigadóban megrendezett Költészet Napi Versgálaáprilis 13-án. Ekkor osztottuk ki a Ki viszi át aSzerelmet díjakat, ezúttal Mihályi Jánosné, BartókLászló és Király Erika részesült az elismerésben. Azesemény megrendezéséhez jelentős anyagi támogatástadott a Kondor Béla Közösségi Ház.

- Meghirdettük s megrendeztük Győrben, az ApáczaiCsere János Tanítóképző Főiskolai Karral közösen azI. Országos Egyetemi-Főiskolai Versmondó Versenyt.

- Megkezdődtek az ez évi Regösök húrján vers- és próza­mondó verseny elődöntői. Lezajlott a budapesti és akecskeméti elődöntő, a közeljövőben lesz a veszprémi,s mint tavaly is, november végén rendezzük az orszá­gos döntőt, reményeink szerint ismét Pápán.

- Támogattuk az Anyám fekete rózsa vers- és próza­mondó-találkozót, mely Veresegyházán került megren­dezésre, május 3-S-én.

- Meghirdettük 16. versmondótáborunkat, mely ismétBaján lesz. Ezúttal Lutter Imrét bíztuk meg vezetésével.Szervezés alatt van a hagyományos csopaki vers­mondótábor is, melyet támogatunk.

- A Magyar Írószövetséggel és a Magyar Művelődési

Intézettel közösen meghirdettük az Illyés Gyula Orszá­gos Versmondó Versenyt. A megyei elődöntök májushónapban kezdődnek, majd öt területi döntő lesz,melyet szeptember-október hónapokban rendezünkmeg. Az országos döntő november 9-l0-én lesz aTolna megyei Ozorán. A verseny védnöke MádiFerenc köztársasági elnök, illetve Illyés Mária, a költő

lánya lesz.

Az elnökség gyakorlatilag havonta ülésezett, hiányzáscsak kivételes esetekben fordult elő, így mindig határozat-

versmondó 9

- Ismét megrendezzük a Költészetnapi Versgálát.Amennyiben a Művészeti és Szabadművelődési Ala­pítvány támogatását elnyerjük, ismét a Pesti Viga­dóban. Kicsit nagyobb reklámmal, mozgósítással,jelentősebb közönség előtt.

A Magyar Versmondók Egyesülete 2001. évi pénzügyibeszámolója

Egyesületünk, mint az ismert, pályázati támogatásokbóltartja fenn magát, így az elmúlt évben is számtalan pályá­zatot nyújtottunk be különböző szervezetekhez. Fő "támo­gatónk" ezúttal is az NKÖM és az NKA voltak, de kap­tunk pénzt, illetve támogatást a Művészeti és Szabad­művelődési Alapítványtól, az Oktatási Minisztériumtól, aKondor Béla Közösségi Háztól is. Az Országgyűlés tár­sadalmi szervezetek támogatására elkülönített alapjasajnos ismételten elutasította pályázatunkat, ezzel nehézhelyzetet teremtett számunkra. Az elmúlt esztendő pénz­ügyi adatai a következők:

képesek voltunk. Tagjai kivétel nélkül kivették részüket amunkábó\. Úgy érzem, igazi csoportmunka eredménye azelmúlt esztendő.

Sajnos, még mindig csak úgy tudunk ülésezni, hogy be­kéredzkedünk valahová. Legtöbb esetben itt, a FészekKlubban tanácskoztunk, köszönet ezért Galambos Tiborigazgató úrnak, aki ezt lehetövé tette.

Meg kell említeni Torma Máriát, akinek oroszlánrésze vanabban, hogy honlapunk megújult, naprakész, s ő intézitöbbek között a Versmondó elhelyezését az Írók Könyves­boltjában, továbbítja a lapot a szerzőknek stb., szóvalnélkülözhetetlen munkát végez. Köszönet érte.

A Versmondó lap postázása jelentős összeget emészt fel,ezért kértük a megyei közművelődési intézmények veze­tőit, hogy vállalják át a lap megyei postázását. A leg­többen támogatják kérésünket, segítségükkel fogjuk amegyei listákat is pontosítani.

Részt vettem az MMI által szervezett értekezleten, ahol amegyei intézmények s néhány civil szervezet vett rész,továbbá a közelmúltban egy országos konferencián, melyaz amatőrmozgalom problémáit feszegette. Az NKÖMmellett az MMI volt a szervezöje, s Veszprémben zajlott.Tanulságos s számunkra kifejezetten hasznos volt.

Meg kell említenem könyvelőnket, Helter Istvánnét, akinagyszerűen végzi a munkáját, s minden támogatástmegkapunk tőle és férjétől. Nemcsak a könyvelést végzik,de az APEH felé is ők járnak el, s intézik a VÁM-igazolá­sok beszerzését. Minden esetben azonnal intézkednek, haa helyzet azt kívánja. Munkája messze nincs megfizetveazzal a szerény tiszteletdíjjal, amit ezért kér.

Itt kell megemlíteni, hogy alakulóban van a BudapestiVersmondók Egyesülete. Fő mozgatója az ügynek, azegyesület létrehozásának Nagy István, aki itt van közöt­tünk. Kérek minden budapesti tagunkat, hogy támogassákebbéli törekvésében. Wahl László már részt vesz amunkában.

A következő év tervei, illetve az ebben az évben méghátralévő feladatok:

- Támogatjuk az Örök pódiumon versmondó versenyt,mely Pintér Tibornak állít emléket.

- Megrendezzük a Radnóti Miklós Országos Vers- ésPrózamondó Versenyt, mely az ország legrangosabbversenye.

- Megrendezzük a Kaleidoszkóp Versnapokat Miskolcon.

- Megrendezzük - a Magyar Versmondásért Alapítvány-nyal közösen - a Rokon Népek Költészete Fesztivált.

- Előkészítjük a következő évben aktuális József AttilaVers-, Énekelt Vers- és Prózamondó Versenyt, melyTatabányán kerül megrendezésre, a Közmüvelődés

Házával közösen.

- Támogatjuk a Csokonai Vitéz Mihály Vers- és Próza­mondó Versenyt.

- Támogatjuk a pásztói nyelvi-irodalmi kommunikációsrendszerben tanuló általános iskolások országos ver­senyét.

10 versmondó

Nyitó PKBankPénztár

BevételekNKA (utófinanszírozás 2000.)Oktatási Min. (utófinanszírozás 2000.)MVE.GYMSM szervezet (kölcsön)NKÖM- és NKA-pályázatokTagdíjakEgyéb

Összesen

Nyitó PK + bevétel

KiadásokAnyagköltségAnyagi jellegű szolgáltatásDologi kiadásokMegbízási díjakJárulékokKönyvelésFényképezőgép

KönyvekNyomdai költségIlletékekEgyéb, nem anyagi jellegű szolgáltatásAdott támogatásBankköltségEgyéb költségek

Összes kiadás

BevételKiadás

Záró PK

EbbölbankPénztár

784 E Ft88 E Ft

300 E Ft400 E Ft100 E Ft

2500 E Ft80 E Ft44 E Ft

3424 E Ft

4296 E Ft

130479 Ft258834 Ft228495 Ft144914 Ft

18 OOO Ft137500 Ft24 OOO Ft

122488 Ftl 045905 Ft

7400 Ftl 109301 Ft

439013 Ft54483 Ft

301 721 Ft

4153 OOO Ft

4296 OOO Ft4 153 OOO Ft

143 OOO Ft

119 OOO Ft24 OOO Ft

Az Északkelet-magyarországi VersmondóRegionális Egyesület tevékenysége(Kiss Gábor elnök beszámolója)

Az Egy Maszk Drámaműhely keretében folytatódott azegyetemi hallgatók vers- és prózamondóképzése. Hetenteegyszer, háromórás időtartamban hangképzést, légzés- ésbeszédtechnika-fejlesztést, szituációs feladatok megoldá­sát tanítottuk, helyzetgyakorlatoztunk, verseket elemez­tünk, jeleneteket dolgoztunk ki, a drámapedagógia mód­szerével okítottuk az amatőr színjátszókat.

A képzésben a rendes foglalkozások mellett rendhagyóirodalomórák, előadások is helyet kaptak. Ezekbenközreműködötttöbbek közt: Bartók László, Galkó Balázs,Molnár Anna színművész,Zámbori Soma és Palóc Eszter,a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói.

Az Egy Maszk Drámaműhely turnéba kezdett Shakes­peare Szentivánéji álom c. drámájával. Budapesten, a Tér­színházban debütált adarabbal 2001. május 7-én, majdnéhány nappal később a Miskolci Nemzeti Színházbanmutatta be a darabot. Az előadást Kozmapusztára is meg­hívták, éppen Szentivánéjkor, itt több ezres közönségelőtt, erdőben, Varnus Xavér vendégjátékával adtuk elő adarabot. A Kaleidoszkóp Versnapok sikere után a Dráma­műhelyen belül néhány versmondó megalapította a MáraiTársulatot. A Kaleidoszkóp Versnapok fesztiválján aKomámasszony, hol a stukker? c. vígjátékot, majd GeorgBüchner Wojzeck c. drámáját mutatták be. Ez utóbbit és azEgy Maszk keretén belül Kárász Eszter és Lutter Imrepódiumi estjének részletét, a Ki viszi át a Szerelmet?tájoltatta a kör az ELTE Körösi Csoma Sándor Kollé­giumában, az idén május 8-án.

A Miskolci Galériában a költészet napja alkalmábólKávéház címmel új, önálló előadóesttel mutatkozott be azEgyetemisták Miskolci Amatőr Színjátszó Köre.

200 I. október ll-én a nagykállói Korányi Frigyes Gim­náziumban megrendezett Ratkó József Vers- és Próza­mondó Verseny döntőjén (a Hetek tiszteletére) egyesü­letünk meghívott szakmai koordinátorként is jelen volt, segyúttal tárgynyereményekkel segítette a nagyszabásúvers- és prózamondó verseny megrendezését.

A 200 I. október 26-28-án megrendezett III. OrszágosKaleidoszkóp Versnapok - saját tapasztalataink és a ren­dezvény visszhangja alapján - minden eddigi ren­dezvényünknél sikeresebbnek bizonyult. Versenyzők ésközönség együttesen, számarányait tekintve is fesz­tiválméretűre duzzasztották a versnapokat. Véglegesülnilátszik a részt vevő költökre és írókra épülő struktúra: azelőző évi Kaleidoszkóp Versnapok vers- és prózamondóverseny én elnöklő kortárs költő, akinek verseiből vala­mennyi szavaló tallózott, a következő fesztiválon aMiskolci Egyetem hallgatóinak verseiből és novelláibólálló kötetet lektorálja.

Szélesedett valamelyest a fesztiválon versenyzők kor­osztálya: a 12. életévtől egészen Mihályi Jánosné Ilonkanéniig terjedt a skála, köszönet érte a résztvevőknek.

Az idén kötelező volt az évfordulós költők közül BabitsMihály, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán;és a zsűri elnöke a vers- és prózamondó versenyen BudaFerenc volt.

A kategóriák változtak az előző évihez képest: az állandóvers- és novellaíró-pályázat és a vers- és prózamondóverseny mellett integráltuk a versnapok programjába,immár névlegesen is, a Pódiumi Estek Fesztiválját, kétkategóriát egyesítve: az előadóestek és a színdarabok ver­senyét. 2002-ben ezt egészítjük ki a monológok verse­nyével.

A fesztivál fényét több művész jelenléte emelte. Velünktartott többek között: Bella István, Cory, Dinnyés József,Drozsnyik István, Serfőző Simon, Szép László és aMiskolci Nemzeti Színház néhány tagja.

A fővédnöki tisztet dr. Besenyei Lajos, a MiskolciEgyetem rektora vállalta, védnökök voltak: Müller PéterSziámi rendező, az MNSZ Játékszín-igazgatója (pódiumiestek) és Popper Ferenc, a Magyar Versmondók Egyesü­letének elnöke (vers- és prózamondó verseny).

Fesztiváligazgató. dr. Lutter Imre előadóművész, a Ma­gyar Versmondók Egyesületének alelnöke.

Házigazda: Kiss Gábor, az Északkelet-magyarországiRegionális Versmondó Egyesület elnöke.

Az új hallgatói antológia, a Látó határ (a sorozat negyediktagja) minden eddigi kötet színvonalát túlszárnyalta, úgyterjedelemben, mint minőségét illetően. A kötetet tovább­ra is dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületénekalelnöke, az Északkelet-magyarországi Regionális Vers­mondó Verseny alapító elnöke szerkesztette, lektora atavalyi vers- és prózamondó verseny elnöke, Bella IstvánKossuth-díjas költő volt. A kötetet Káelné Kovács Rita, aRegionális Versmondó Egyesület elnökségi tagja, az MEBolyai Kollégiumának hallgatói ügyeket koordináló igaz­gatóhelyettese gondozta. Felelős kiadó: dr. HorváthFerenc, az ME Bolyai Kollégiumának igazgatója, a nyom­da ismét a kezdetektől velünk tartó Gazdász-Elasztik Kft.volt.

A sajtó kitartóan végigélte a három napot. Együtt tapsolt aközönséggel a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, aMERt egyetemi újság, a Miskolci Városi Televízió, a PBmédia, a Signum Art Designe, a Sunshine Rádió és aVersmondó tudósítója.

A versnapokat támogatta a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmiés Iparkamara, az E/2. Club (Miskolc-Egyetemváros), aMagyar Versmondók Egyesülete, a Miskolci EgyetemRektori Hivatala, az ME Bolyai Kollégiuma, az MEBölcsészettudományi Kar, az ME Gépészmérnöki Kar, azME Könyvtár, az ME PR- és Protokoll iroda, a NemzetiKollégiumi Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap­program, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, azOktatási Minisztérium és a Vitamin Klub (Miskolc­Egyetemváros). Szintén köszönet érte.

Zsűritagok voltak: Müller Péter Sziámi rendező, Játék­szín-igazgató, Molnár Anna, a Miskolci Nemzeti Színház

versmondó II

Lezárult az 5. hallgatói vers- és novellaíró-pályázat aMiskolci Egyetemen, az új kötet október l 8-án, péntekenlát napvilágot az országos Kaleidoszkóp Versnapokkeretében.

A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskolával közösen2002 őszén megrendezzük a Kossuth Lajos RetorikaiVersenyt, amelyre egyetemisták és főiskolások jelent­kezhetnek.

Egyesületünk az idei évtől már jogosult arra, hogy azadózók adójának 1%-át megkaphassa, ezért megküldtükaz adó 1%-ának befizetésére alkalmas nyomtatványunkatés kértük tagjainkat, hogy adójuk, szüleik, hozzátartozóikadójának 1%-át egyesületünknek ajánlják fel, ezzel issegítve munkánk hatékonyságát.

A 2001. évadban mind a megyei, mind a Győr városiönkormányzat számolt már az egyesület létével, munkájá­val. Mind a két önkormányzat rendezvénytervet kérttőlünk, s anyagi támogatást ígért egyesületünk munkájá­hoz. A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ továbbrais bázisintézményként biztosította tevékenységünk infra­strukturális hátterét. Elmélyültek, szorosabbá váltak kap­csolataink más intézményekkel, civil szervezetekkel(Megyei Pedagógiai Intézet, Kisfaludy Károly MegyeiKönyvtár, Radnóti Miklós Emlékbizottság és IrodalmiTársaság, Műhely Szerkesztőség). Kiszélesedtek kapcso­lataink: megalakult dunaszerdahelyi szervezetünk, együtt­működés jött létre a CSEMADOK dunaszerdahelyi ésgalántai szervezetével. Az általuk rendezett Tompa MihályVers- és Prózamondó Verseny járási, kerületi és megyeidöntőin is zsűriztünk.

Az országos elnökségtől - megnövekedett taglétszá­munknak megfelelően - már 150 ezer forintos támogatástkaptunk. És pályáztunk! Minden lehetséges országos,megyei és városi pályázatra beadtuk pályázatainkat - ésnem is eredménytelenül!

Győr-Moson-Sopron Megyei RegionálisSzervezet tevékenysége(Németh András titkár beszámolója)

Megyei szervezetünk a beszámoló közgyűlést 2002. feb­ruár 23-án tartotta meg. A közgyűlésről Hírlevélbenértesítettük tagjainkat. A közgyűlés napirendi pontjai akövetkezők voltak:

1. Az elnökség beszámolója az egyesület 2001. évi mun­kájáról.

(A Hírlevélben e tevékenységről részletesen tájékoztat­tuk tagjainkat, a beszámoló alkalmából ehhez az elnökés a titkár szóbeli kiegészítést füzött.)

2. Az egyesület 2001. évi gazdálkodása. Előadó: PopperFerenc elnök.

3. 2002. évi tervek, feladatok. Előadó: Németh Andrástitkár.

4. Vita, javaslatok.

200I-ben megva/ósított szakmai tevékenység

- A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság,valamint a Bartók Béla Megyei Művelődési Központsegítségéve I negyedik alkalommal meghirdettük azáltalános iskolák felső tagozatos tanulói számára aKormos István Regionális és Nemzetközi Vers- ésPrózamondó Versenyt. A versenyre több mint 200 tanu­ló jelentkezett, az elődöntőket 6 körzetben március,április, május hónapokban rendeztük meg. Az elődön­

tők legjobbjait, 40 tanulót, valamint a határokon túli

100 E Ft250 E Ft210 E Ft800 E Ft160 E Ft

360 E Ft

960 E Ft768 E Ft

100 E Ft

150 E Ft200 E Ft

közel 2000 E Ft

A Miskolci Galériával és az Új Holnap szerkesztőségével

közös szervezésben, telt ház előtt, az idén a 200 l-benalapított Versgondnok-díjat az elnökség döntése értel­mében dr. Besenyei Lajos, a Miskolci Egyetem rektorakapta a Kaleidoszkóp Versnapokért, a hallgatókért és aVersmondó Egyesületért kifejtett munkájáért, különös te­kintettel a hallgatói vers- és novellakötet-sorozatra.

lY. hallgatói vers- és novellakötetKöltségvetés

színművésze, Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesü­letének alelnöke, az NKÖM szakfőtanácsosa, Buda Ferencköltő, Kárász Eszter, a Regionális Versmondó Egyesületalelnöke, az Egy Maszk művészeti vezetője, Ötvös Éva, aMiskolci Nemzeti Színház előadóművésze, Bartók Lászlóelőadóművész, a Duna Televízió műsorvezetöje.

A lY. Kaleidoszkóp Versnapok zsűrije némileg megújul.Frissítésként csatlakozik Máhr Ági és Kiss László szín­művész a Miskolci Nemzeti Színházból és PetneházyAttila színmüvésza Móricz Zsigmond Színházból. Velünktart még Kovács P. József előadóművész és Utassy Józsefköltő is.

Tervezzük ugyanakkor a költészetnapi megemlékezésmellett a magyar kultúra napját is megünnepelni aMiskolci Galériával és a Pécsi Sándor Gurulószínházzalközösen, 2003 tavaszán pedig föleleveníteni a MiskolciEgyetem Bolyai Kollégiumával a Bolyai-emléknapot,meginvitálva az ország összes Bolyai-kollégiumát.

A felsoroltakon felül 2001-2002-re elnyert támogatások(közösen a ME Bolyai Kollégiumával)Nemzeti Kollégiumi KözalapítványEgy Maszk Drámamühelyre,Kaleidoszkóp Versnapokra

Pénzügyi beszámoló

III. Kaleidoszkóp VersnapokÖsszköltségvetésFőbb támogatókOktatási MinisztériumNKÖMMVEMiskolci EgyetemME Bolyai Kollégium

Miskolci Egyetem HÖK

NKÖMNKA

12 versmondó

l 414 OOO Ft

2002-ben megvalósítandó szakmai tevékenység

- Megrendezzük a hagyományos Kormos István Regio­nális és Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt.

- Versmondó Stúdiónk és az Elöadó-müvészeti Stúdiótagjai sikeres műsoraikkal működtek közre az I. GyőriKönyvszalon rendezvénysorozatában.

- A Radnóti Miklós Emlékbizottság és Irodalmi Társa­sággal és a Bartók Béla Megyei Művelődési Központtalközösen meghirdettük és megrendeztük a páratlanévben esedékes Radnóti Miklós Regionális és Nem­zetközi Vers- és Prózamondó Versenyt Vas, Zala,Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Moson­

Sopron megyék és a határon túli (Szlovákia - duna­szerdahelyi, galántai és a rév-komáromi járás, Vajda­ság) 14 éven felüli versmondók számára (2001. novem­ber 16-17-én - Győr). A kétnapos versenyre szépszámmal (64 versenyző) jelentkeztek a régióból, s ahatáron túlról. Színvonalát bizonyítja, hogya díjazot­takat a zsűri meghívta a 2002-ben megrendezésrekerülő Radnóti Miklós Országos Vers- és PrózamondóVersenyre.

- Versrendezőképzést hirdettünk meg a 200112002.tanévre általános és középiskolás pedagógusok részére.Jelentkezések hiányában év végén kapcsolatba léptünka Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere JánosTanítóképző Főiskolai Karral. Tárgyalásaink ered­ményeként a győri főiskola keretén belül 2002. évfebruárjában speciál kollégiumi képzést indítottunk.Magyar és a művelödésszervezöi hallgatók és külsös,már aktív pedagógusok részvételével (12 fös hallgató­sággal) jelenleg is folyik a képzés.

területeken zajló Tompa Mihály Vers- és PrózamondóVerseny azonos korosztályú versenyzői köztil 13 főt

hívtunk meg a dunaszerdahelyi, galántai, rév-komáro­mi járásokból a megyei döntőbe. A magas színvonalúdöntőt 2001. november lü-én a költő szülőfalujában,

Mosonszentmiklóson rendeztük meg.- Közreműködtünk a Kisfaludy-napok Középiskolások

Megyei Kulturális Szemléje Vers- és PrózamondóVersenyének lebonyolításában. (2001. március 17-18.)

- Heti rendszerességgel működtettük Győrött a Vers­mondó Stúdiót. Szakmai és szükség szerint anyagitámogatást nyújtottunk a csornai, mosonmagyaróvári,soproni, dunaszerdahelyi versmondóműhelyeinknek.

Szeptemberben megalakult a kapuvári versmondó­műhely.

- Szakmailag és anyagilag segítettük az egyes területi,illetve réteg vers- és prózamondó versenyeket. (Ötte­vény - Vidám versek fesztiválja - február 25., óvodá­sok és általános iskolások körzeti versmondó és mese­mondó versenye - Győrzámoly - március 10., felnőtt

versmondók területi versenye - Lipót - október 6.,nyugdíjasok vers- és prózamondó versenye - április 9.- Győr.)

- Rendhagyó irodalom órákat szerveztünk a megye álta-lános és középiskoláiban, elsősorban a XX. századimagyar irodalom élményszerűbb megismertetése érde­kében. A Versmondó Stúdió és az Előadó-művészeti

Stúdió tagjaival különbözö tematikájú szerkesztettműsorokat készítettünk, amelyekkel a megye települé­sein (általános és középiskolákban, művelődési házak­ban, könyvtárakban) és a dunaszerdahelyi járásban(alap iskolák, művelődési házak, nyugdíjasklubok) lép­tünk fel, közel 40 alkalommal.

- Az Előadóművész Stúdióval negyedévenként műsort

adtunk Dunaszerdahelyen.- A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárral, a Hazánk

Kiadóval és a Műhely Szerkesztőségével közösen író­olvasó találkozókat, tagjaink közreműködésévelkönyv­premiereket szerveztünk. Önálló rendezvényeket tartot­tunk az Olvasás Éve programsorozat keretében.(Költészet napi műsorok.)

- Megrendeztük a hagyományos bentlakásos, intenzívnyári versmondótáborunkat Csornán, általános ésközépiskolás versmondók részvételével (2001. június25-30-ig). A harmadik önálló táborunkban 43 fő vettrészt. Ez a tábor mind létszámában, mind a szakmaimunkát tekintve az eddigiek közül a legsikeresebbnekmondható. A szakképzett csoportvezetők irányításával4 csoportban dolgoztak a hallgatók, a jó hangulatú,intenzív munka eredményeként magas színvonalúműsorok születtek, mellyel a táborlakók a zárás napjánközel százfős közönség előtt (hozzátartozók, szülők)

mutatkozhattak be.- Szervezőkként és közreműködőkként részt vettünk a

Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat által har­madik alkalommal megszervezésre kerülő MegyeiIrodalmi Hét rendezvénysorozatában. Versmondóinkközreműködtek a Radnóti Társaság 30 éves évforduló­jának gálaműsorában, iskolákban és könyvtárakbanrendezett író-olvasó találkozókon.

Pénzügyi beszámoló

Bevételeink a következők voltakGyőr Város Önkormányzata

(Radnóti, tábor, rendh.)Győr Kultúrájáért alapítvány (rendhagyó)Megyei Önkormányzat (tábor)Nemzeti Alapítvány (tábor)NKA

(tábor, Kormos, versrendezőképzés 2002!)Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány

(stúdió)MVE (működésre, rendezvényre)

Összesen

Kiadásaink

Kormos-elődöntő és -döntő

TáborRadnóti M.-versenyRendhagyó órákKönyvszalon

Működési költségek

Összesen

Záró egyenleg 2001 végén

330 OOO Ft40 OOO Ft90 OOO Ft60 OOO Ft

650 OOO Ft

80 OOO Ft250 OOO Ft

l 500 OOO Ft

219 OOO Ft613 OOO Ft274 OOO Ft103 OOO Ft31 OOO Ft

174 OOO Ft

793337 Ft

versmondó 13

(Meghirdetés: február. Elődöntők: marcius, április,május. Döntő: 2002. október, Lébény.)

- Működtetjük versmondóstúdióinkat (Győr, Moson­magyaróvár, Csoma, Sopron, Kapuvár).

- Megrendezzük a vidám versek fesztiválját (Öttevény),az óvodások és általános iskolások vers- és mesemondóversenyét (Győrzámoly), a felnőtt versmondók területiversenyét (Jánossomorja), a nyugdíjasok versmondóversenyét (Győr).

- Közreműködünk a Kisfaludy-napok KözépiskolásokMegyei Szemléjének Vers- és Prózamondó Versenyé­nek lebonyolításában.

- Előadóművész Stúdiónk negyedévenként szerkesztettműsorral szerepel Dunaszerdahelyen.

- A határokon túli kapcsolatainkat még jobban elmélyít­jük. Versmondó Stúdiónk és Előadóművész Stúdiónktagjainak közreműködésével rendhagyó irodalom­órákat tartunk a dunaszerdahelyi és a galántai járásokalapiskoláiban, ottani tagjaink és a versmondókat fel­készítő pedagógusok számára módszertani tovább­képzéseket tartunk. (2002. április 4-5-én a dunaszer­dahelyi járásban 4 rendhagyó órát és versmondó tag­jainknak módszertani továbbképzést tartottunk, április12-én Győrött 35 galántai járásbeli pedagógusnak egy­napos továbbképzést tartottunk. Május 16-án Duna­szerdahelyen a járás pedagógusainak rendezünkugyanilyen, l napos továbbképzést, majd május 20-aután a galántai járás alapiskoláiban - kétnapos ott­tartózkodással egybekötött - rendhagyó irodalomórá­kat tartunk.)

- Versmondó Stúdiónk tagjaival szerkesztett műsorokat

mutatunk be a megye általános és középiskoláiban,művelődési intézményeiben. Egy-egy műsorral szlo­vákiai magyarlakta települések alap- és középisko­láiban is szerepelünk.

- Rendhagyó irodalomórákat tartunk megyénk általánosés középiskoláiban.Folytatjuk az általános és középiskolás pedagógusokversrendezőképzését.

- Közreműködünk az országos elnökség által megren­dezendő országos vers- és prózamondó versenyekszervezésében, lebonyolításában (Regösök húrján,Illyés Gyula Versmondó Verseny stb.).

- Együttműködési megállapodást kötöttünk a Nyugat­magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanító­képző Karral. Speciál kollégium keretében az intéz­ményben tanító és művelődésszervező hallgatók szá­mára 2002 februárjától versrendezőképzést indítunk.A TK-val közösen meghirdettük az egyetemi, főisko­

lai hallgatók I. versmondó versenyét. A verseny le­bonyolítására 2002. április 19-20-án kerül sor Győr­

ben.- Megrendezzük hagyományos nyári versmondótábo­

runkat.Z. Szabó László Radnóti-díjas tanár munkásságára- halálának 10. évfordulója alkalmából - Győrött

megrendezendő nagyszabású gálaműsorral emléke­zünk.

- Műsorainkkal közreműködünk a II. Győri Könyvszalonrendezvényén.

14 versmondó

Szervezzük a Megyei Irodalmi Hét eseményeit, ésközrernűködünk lebonyolításában.

- Házigazdája leszünk a kétévenként megrendezésrekerülő Radnóti Miklós Országos Vers- és PrózamondóVersenynek.

A felügyelőbizottság beszámolója

A felügyelőbizottság munkájáról Bakonyiné PálingerAnnamária számolt be. A felügyelőbizottság rendszeresenrészt vett az egyesület elnökségi ülésein, folyamatosanfigyelemmel kísérték munkáját, megállapították, hogymindvégig szabályos volt. Év közben egy alkalommalellenőrizték az egyesület könyvelését, szabálytalanságotnem észleltek, a könyvelést profi könyvelőcég végzimegfelelő módon.

A beszámolók feletti vita, hozzászólások

A vitában és a hozzászólásokban számos olyan, szakmaiés szervezeti javaslat fogalmazódott meg, amelyet azelnökségnek a jövőben mindennapi szervező-tervező

munkája kapcsán figyelembe kell venni.- Elhangzott, hogy egy éve már többen is kérték a felnőtt

versmondók védelmét, s a most kiírásra került cen­tenáriumi Illyés Gyula Versmondó Versenyen sincs fel­nőttkategória. Külön kategória kellene annak a pár százfelnőtt versmondónak, akik a különböző versenyekenrészt vesznek, korosztályuknál fogva - megfelelő kate­gória hiányában - mellőzöttnek érzik magukat.Szakmai vita alakult ki az idei versgálával kapcsolato­san. Elhangzott, hogy a korábbi hagyományokhoz kel­lene ragaszkodni. Az elnökség úgy ítélte meg - hang­zott a viszontválaszban -, hogy az egyesület tevé­kenysége a költészet napjához közelebb áll, mint amagyar kultúra napjához, ezért történt időpontbeli stematikai változtatás.Problémaként vetődött fel, hogy vissza kell állítani aRadnóti-díj rangját, nagyobb anyagi megbecsülésbenkell részesíteni a kétévenként díjazottakat. (Egyes- kevésbé rangos - versenyeken a helyezettek nagyobbdíjazásban részesülnek, mint a legrangosabb vers­mondódíjjal kitüntetettek.) Válaszként elhangzott, hogykét évvel ezelőtt a Radnóti-díj kuratóriuma a díj rang­jának visszaállítása érdekében megtette a hatékonylépéseket: csak felnőttkategóriában adnak ki Radnóti­díjat, az ifjúsági kategória legjobbjai Radnóti-diplomátkapnak. Ezenkívül 1998 óta a versmondásért, az iro­dalom-népszerűsítésért végzett tevékenységért vers­mondókat felkészítő pedagógusok, rendezők is díjazás­ban részesülhetnek.Elhangzott, hogy már tavaly is kérték, hogy írásbankapják kézhez a pénzügyi beszámolót, hogy érdemle­gesen lehessen hozzászólni,Ezután a közgyűlés egyhangúan megszavazta az alap­szabály apróbb változtatását: a közgyűlés összehívása30 nappal korábban legyen, és a Versmondó újsággalegyütt érkezik a meghívó hírlevélként. Az elnök fel­adatköréből kikerül a budapesti szervezet irányítása,mert megalakul a közeljövőben a budapesti és Pestmegyei regionális szervezet.

- A felügyelőbizottság egyik tagja, Vízer Dávid jelezte,hogy le kíván mondani bizottsági tagságáról. HelyetteBalogh Attila személyében új tagot választott a küldött­közgyűlés.

- A küldöttközgyűlés Virág Lászlót kizárta az egyesülettagjainak sorából:

Egyebek

Popper Ferenc elnök tájékoztatta a közgyűlést, hogyaközelmúltban meghívták Rimaszombatba, ahol a szlová­kiai magyar versmondók versenye zajlik. A meghíváscélja az volt, hogy megalakították a szlovákiai vers­mondók társaságát, és arra kérték, hogy mondja el nekiktapasztalatait.

Nagy István versrendező-hallgató és Ambrus András tanárbejelentették, hogy megalakulás előtt áll a Magyar

Versmondók Egyesülete budapesti szervezete, Versmon­dók Budapesti és Közép-magyarországi Egyesülete néven.Ök ketten május 25-re összehívták az alakuló közgyűlést,

és a tervezett alapszabályt a kapott címekre eljuttatták.

A beszámolókat a küldöttközgyülés egyhangúlag elfogadta.

* Sajnálattal tájékoztatjuk egyesületünk tagságát, hogyhosszú, bizakodó várakozás után Virág Lászlót, az egye­sület egyik alapító tagját, az egyesülettel szembeni maga­tartása, a helyrehozhatatlanul megromlott viszony miatt aMagyar VersmondókEgyesületének legfőbb szerve, a köz­gyűlés, kizárta tagjai sorából, és elhatárolódik mindentovábbi megnyilatkozásától. Hangsúlyozzuk azonban,hogy a kizárás és az elhatárolódás nem érinti a MagyarVersmondásért Alapítvánnyal kialakításra kerülő korrektszakmai együttműködést.

Angyaltánc l

versmondó 15

,Uj, határon túli és regionális egyesületek

Budapesti és Közép-magyarországi VersmondókEgyesülete

2002. május 25-én 12 fővel megalakult a Budapesti ésKözép-magyarországi Versmondók Egyesülete (rövidítése:BVE). Az egyesület székhelye: 1153 Bp., Eötvös u. 109.

Az alapító tagok megalkották az egyesület alapszabályátés megválasztották tisztségviselőiket:

Bella István tiszteletbeli elnökAmbrus András elnökNagy István alelnökTorma Mária elnökségi tagWahl László elnökségi tagDinnyés József elnökségi tag

Fenyvesi Zsolt felügyelőbizottsági elnökDr. Lutter Imre felügyelőbizottsági tagDr. Peresztegi Sándor felügyelőbizottsági tag

Az alapító tagok kémek minden budapesti, Pest megyeiés Komárom-Esztergom megyei versmondót, hogymunkájukkal segítsék az egyesület működését. Továbbiinformáció: Nagy István (T.: 271-0383. E-mail: versmon­dok@freemail.hu vagy Ambrus András 06-30-904-1252).

Magyar Versmondók Egyesülete Veszprém MegyeiSzervezete

A veszprémi Városi Művelődési Központban 29 vers­mondó jött össze 2002. június 7-én délután. Amegyekülönbözö településeiről érkező versmondók létrehozták aMagyar Versmondók Egyesülete Veszprém Megyei szer­vezetét.

Az alapszabály elfogadása után megválasztották a megyeiszervezet elnökségét.Elnök: Szilvásiné Csordás Éva (Veszprém)Titkár: Sebestyén Erika (Veszprém)Elnökségi tagok: Horváth József (Tapolca)

Pintér Tiborné (Szentkirályszabadja)

Felvidéki Magyar Versmondók Társasága

A XI. Tompa Mihály Országos Vers- és PrózamondóVerseny idején, április 25-én megalakult a FelvidékiMagyar Versmondók Társasága. A jelen lévő mintegy50 pedagógus, illetve versmondó megszavazta a társaságmegalakulását, s egy öt tagból álló bizottságot választott,hogy elkészítse az alapító okiratot, melyet a következő

közgyűlésnek kell jóváhagynia.

Határon túli kapcsolatok

AMagyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezete megalakulása (1998)óta tudatosan törekedett arra, hogy a szomszéd­

ságban élő, határokon túli (szlovákiai) magyarlakta tele­pülések versmondóival, iskoláival, kulturális intézményei­vel gyümölcsöző kapcsolatokat építsen ki. A korábbanmeglévő személyi kapcsolatok segítségével évről évreszélesedtek az együttműködés formái. A megyei szervezetversmondói, előadói műsoraikkal rendszeresen felléptekDunaszerdahelyen, az elnökség tagjai zsűriztek a szlová­kiai magyar versmondók legrangosabb vers- és próza­mondó versenyén, a Tompa Mihály Országos Vers- ésPrózamondó Verseny dunaszerdahelyi, galántai és rév­komáromi járási elődöntőin, kerületi döntőin. A csallóköziés mátyusföldi versmondók rendszeresen meghívást kap­tak a megyei szervezet által szervezett versmondóversenyekre. (Kormos István Általános Iskolások Vers- ésPrózamondó Versenye, Radnóti Miklós Regionális Vers­mondó Verseny.) Ezeket az alkalmakat arra is felhasznál­tuk, hogy a határainkon túl élő versmondókat beléptessükegyesületünk tagjai sorába. Így értük el azt, hogy megyeiszervezetünknek jelenleg több mint 50 tagja a határokontúli településeken lakik. Köztük pedagógusok, diákok, fel­nőtt versmondók találhatók.

Az idei évben - a Mobilitás Nyugat-dunántúli RegionálisIrodája pályázatán nyert támogatás segítségéveI - az ed-

16 versmondó

digi kapcsolatok bővítésére nyílt lehetőség. Elindíthattuka rendszeres kapcsolattartás folyamatát; lehetövé váltottani tagjaink továbbképzése, a dunaszerdahelyi és ga­lántai járásokban működő versmondóműhelyek szakmaisegítése.

Április 4-5-én Versmondó Stúdiónk tagjai és szakembereikét napot a dunaszerdahelyi járásban töltöttek el. Délelőt­tönként a járás négyalapiskolájában két-két rendhagyóirodalomórát tartottunk (Arany János balladái, valamint aNyugat és köre címmel). Az első nap délutánján szakmaitovábbképzés keretében a dunaszerdahelyi versmondóinkismerkedtek a versmondás műhely titkaival (beszédkom­munikációs gyakorlatok, verselemzés, versrendezés stb.).Összel a járás alap- és középiskolai pedagógusai részvéte­lével egynapos versrendezői továbbképzést tartunk Duna­szerdahelyen.

Április 12-én 35 pedagógus látogatott Győrbe a galántaijárásból. A szervezetünk által szervezett egynapos tapaszta­latcsere keretében a többségében alapiskolai pedagógusokszámára versrendezői képzést tartottunk (beszédtechnikaialapismeretek, kommunikációs tréninggyakorlatok, vers­elemzés, megzenésített versek tanítása stb.). A jó hangulatúnap alkalmat teremtett a párbeszédre, a baráti-személyeskapcsolatok elmélyítésére, a mátyusföldi versmondókatfelkészítő pedagógusok munkájának segítésére.

Előadóművész Stúdiónk május 16-án megtartotta hagyo­mányos fellépését a dunaszerdahelyi Irodalmi Kávé­házban.

Május 28-29-én Versmondó Stúdiónk tagjaival agalántai járás településeit kerestük fel. Két csoportbannégy-négy település alapiskolájában rendhagyó iroda­lomórákkal léptünk fel, 6-7. és 8-9. osztályos tanulókszámára tettük élménygazdagabbá a magyar irodalom­órákat. Mindenütt őszinte örömmel fogadtak bennün­ket, szívélyes vendéglátásban részesültünk, a pedagó­gusok személyes ismerősként köszöntöttek; házigaz­dáink a győri továbbképzésen részt vevők voltak. EsteGalántán a Nyugdíjasok Házában nyugdíjasoknakadtunk műsort.

A június végén megrendezésre kerülő nyári, bentlakásosversmondótáborunkba mind a dunaszerdahelyi, mind agalántai járás alap- és középiskoláiból is érkeznek vers­mondók, évről évre egyre nagyobb számban.

Megyei szervezetünk határokon túli programjai az évmásodik felében is folytatódnak. A rendhagyó irodalom­órák mellett szerkesztett műsorainkkal könyvtárakban,művelődési intézményekben, klubokban szeretnénk nép­szerűsíteni a magyar irodalmat. A dunaszerdahelyi ésgalántai járásokban folytatjuk az egyesületi tagtoborzást,szakmai segítséget nyújtunk ajárási versmondóműhelyek­nek, tapasztalatcseréket, továbbképzéseket szervezünktagjaink és a felkészítő pedagógusok számára.

Németh András

VERSRENDEZŐKÉPZÉSGYŐRBEN

AMagyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezete a 2000/200 l-estanévben először hirdette meg versrendezői

képzését általános és középiskolai pedagógusok szá­mára. A 120 órás továbbképzésre 10 pedagógus jelent­kezett, a Megyei Pedagógiai Intézet tanúsítványát nyol­can kaphatták meg.

A tavaly meghirdetett képzésünk iránt gyakorló pedagó­gusok részéről gyér érdeklődés mutatkozott. Ezért dön­töttünk úgy, hogy a képzést a tanítójelöltek bevonásávalvalósítjuk meg.

Elképzelésünkkel felkerestük a Nyu­gat-magyarországi Egyetem győri

Apáczai Csere János Tanítóképzői

Karát, ahol örömmel fogadták kez­deményezésünket, így az idei évtől

speciál kollégiumi keretben indíthat­tuk be a versrendező-képzést. A két­hetenként megtartott konzultációkonátlagban 10-14 hallgató vett részt.Örvendetesen sokszínű volt a tovább­képzés résztvevőinek összetétele: ahallgatók soraiban tanító, szociál­pedagógia, pszichológia szakosok,művelődésszervezők, versmondók,versmondást oktatni szándékozók;nappali és levelező tagozatosok mel­lett gyakorló pedagógusok is voltak.A helyi és országos szakemberek általleadott elméleti előadásokat aktívrészvétel kísérte.

A speciál kollégium résztvevői a be­szédtechnikai, kommunikációs, vers­tani alapismeretek, önismereti és fej­lesztő tréningek mellett a szövegértés,szövegelemzés (dr. Eöry Vilma, Bu-

dapest); dramaturgiai alapismeretek (Debreczeni Tibor,Budapest); esztétikai alapismeretek (Francsicsné dr. HegyiMariann, Győr); versválasztás, verselemzés (Kiss László,Budapest); pódiumi műsorok szerkesztése, térszervezéstémakörökben hallgattak előadásokat.

A versrendezői speciál kollégium hallgatói az elmélet­ben tanultakat a megyei szervezet nyári, bentlakásosversmondótáborában ültethetik át a gyakorlatba, ittszakemberek vezetésével csoportvezetőkként fognakdolgozni.

N.A.

Achilles

versmondó l 7

Psalmus Hungaricus szavalóverseny

2001. november 3-án, szombaton Kiskunhalason, aSzilády Áron Gimnáziumban rendezték meg a PsalmusHungaricus Országos Vers- és Prózamondó Versenyt, aholáltalános és középiskolás diákok mérték össze tudásukat.Bödecs Pál lelkész-főigazgató köszöntötte a jelenlévő

diákokat és felkészítő tanáraikat. Ezt követően a próza­mondók az iskola Thúry József Könyvtárában, a vers­mondók a díszteremben versenyeztek. 14 órakor a zsűri­

elnökök Buda Ádám énekmondó és Tyavoda Juliannamagyartanár eredményt hirdettek.

EREDMÉNYEK

13-14 éves prózamondók:

I. Sulyok Lili / Szent József Kat. Ált. Isk. (Kiskunhalas)Il. Láposi Delila / Báthori István Ref. Gimn. (Ecsed)

III. Berzáczy Lili / Bibó István Gimn. (Kiskunhalas)

13-14 éves versmondók:

I. Csontos Tímea / Bibó István Gimn. (Kiskunhalas)II. Lénárt Attila / Révay József Ref. Gimn. (Miskolc)

Ill. Fekete Károly / Lónyay Utcai Ref. Gimn. (Budapest)

15-18 éves prózamondók:

I. Faragó Dávid / Baár-Madas Ref. Gimn. (Budapest)II. Gáspár Petra / Bibó István Gimn. (Kiskunhalas)

III. Pogrányi Károly / Baár-Madas Ref. Gimn. (Budapest)

15-18 éves versmondók:

I. Porcsin Lívia / Baár-Madas Ref. Gimn. (Budapest)II. Granyák Pál / Szilády Áron Gimn. (Kiskunhalas)

III. Veres Előd / Lónyay Utcai Ref. Gimn. (Budapest)

Különdíj:Slezák Anikó / (Tiszakécske)Becker Anita / Kecskeméti Ref. Koll. Gimn. (Kecskemét)

Most, mikor sok senki mellénki vagy tűzve, mint ajelvény,nekem maradj, aki voltál,nem babona, nem is oltár,

de maga a láthatatlan,ahogy látlak száz alakban,véletlennel habart végzet,több s kevesebb, mint művészet;

dallamív, mely melizmáithajlítgatva szinte világít ­mintha öreg paraszt lenne,maga az idő sóhajt benne:

katonának vitt legények,ingben elföldelt szegényeknézik a csillagos eget,sírtak alatta eleget.

Orbán Ottó

A magyar népdalhoz

Szellemem ép, testem romban.Téged hívlak, nagy bajomban,dudorászlak, hogy segíts meg,a rontástól szabadíts meg:

gyűlöljek csak aljas levet,ne a földet, ne a nyelvet,nézhessek rád, mint a napra,melyen nem üt ki a lepra.

Kit Kőműves Kelemennévére bűvölt elevenné,elevenné és szilárddá,mitoszi, kerek világgá,

benned minden, amelyen volt,fény sikálta kád a mennybolt,teli sötét szenvedéssel,melynek csöppje sem enyész el,

Sírnék én is, de dühömben,hogy ott rohadunk a régi körben,s föltámadnak a holt rögeszmék ­láthatom újra a közös ügy vesztét.

18 versmondó

s nincs múlt, jelen, sem jövendő,

csak egy vastag gyapjúkendő,

annak bolyhos melegébenringok a világ ölében.

AGGÁLYOK ÉS GONDOLATOKa VI. Csokonai Vers- és Prózamondó Verseny kapcsán

Magyarországon hatalmas méretű versszeretetnyilvánul meg a számtalan különböző vers- ésprózamondó vetélkedők során. Az elnevezések

szerint Vörösmartytól Csengey Dénesen át MensárosLászlóig terjed a versmondó-lehetöségek mindenki szá­mára nyílt tere.

Ezt a műfajt, amelynek már különféle civil szervezetei isvannak, szláv vagy nyugati nyelvre le sem lehet fordítani.(Mikor még részt vettem a színjátszás nemzetközi szövet­ségének különféle ülésein, soha nem értették - s nem csakaz én nyelvtudásom okán -, hogy miről is van szó, amikora versmondó versenyek, -találkozók kerültek valahogyszóba.)

A címben jelzett gondolatok ezzel a nyitó bekezdésselnagyjából be is fejeződtek. Az aggályokat sorolom akövetkezőkben: szubjektív felhanggal. Nagyon jó szokás- mert már azzá vált -, hogy a Kapos Tv egyenes adásbanközvetíti a Csokonai Vers- és Prózamondó Verseny dön­tőjét. Egy alkalommal, mint akkori elnök, gondolván,hogy "árnyalt humoromat" értékelik majd a nézők, aztbátorkodtam mondani: ,,- ha a vonaton felismerem aversmondó-találkozóra utazót, már tudom, hogy hányadiklesz". E hányaveti mondatot persze komolyan is ki tudomfejteni; a számtalan vetélkedőn általában ugyanazok jelen­nek meg. Általában ugyanazok érnek el helyezést! Tehátvalószínűleg tehetségesek is!

De... a zsűrinek is vannak előítéletei. Előfordulhat bizony,hogy úgy ül le meghallgatni egy-egy versenyzőt; hogy ezbizonyosan első, esetleg második! És bejön! De nemfeltétlenül a teljesítés okán, lehet, hogyelőítéleteink, be­idegzéseink működnek! Korrigálván a négy év előtti

elszólásomat, két éve azt bátorkodtam mondani, hogymost már azért sem tudtam kiszúrni, hogy ki hányadik,mert már vonatok sem voltak (ez volt avasutassztrájkfelemelő időszaka).

Az idei Csokonai-verseny pozitívum a volt, hogy olyanokjutottak a döntőbe és élmezőnybe, akik két éve még a.Jéc" alatt voltak. Ez igazolja és bizonyítja, hogy vanértelme a rengeteg vers- (és próza-) mondó vetélkedőnek.

Az aggályok között az egyik első, hogy néhányan (nemsokan) eljönnek lebonyolítani a verset vagy prózát! "Eztnektek" (mármint a zsűrinek), "na, mit szóltok hozzám?"!Nem átgondoltan, elemezve, újra feltöltődve adják elő aművet - hanem rutinból! Ez pedig a művészi alkotás (merta versmondás is az!) halála!

Más is írta már - másutt (pl. Tóth Zsuzsanna) -, hogysokan ugyanazzal a már bevált művel lépnek fel! Sokanmár úgy állnak ki a dobogóra, hogy "tuti" az eredmény!Pedig az eredmény soha nem tuti. A sikerért, ahatásértmindig újra és újra meg kell küzdeni. De azt beváltsablonokkal elérni nem lehet!

A néhány bevált sablonnal operáló előadó mellett feltűn­

tek új tehetségek, és vannak néhányan, akikről az ember­nek az volt az érzése, valaki idekényszerítette őket (mintaz úttörőnél: "te mész az evezőstáborba", "te a színját­szókhoz", "te meg versmondó versenyre ... ").

Úgy gondolom, hogy ezt a versmondódömpinget - kezel­ni kell! Dr. Nemeskürty István kitalálta, és csak elisme­réssel lehetett az ötlet iránt lelkesedni: - egy országosszavalóversenyen mindenki felléphet, aki legalább 25 ver­set tud. Sőt, el tud mondani. A magyar vers gondozásátszolgáló ötlet hamvába holt, mert a remek (ám sokszorugyanazt mondó) amatőr előadók átlagosan nem tudtak25 verset.

Ennyit a dömpingrő\!

A Csokonai-verseny idei díjazottai: Tarr Judit - Kaposvár;Csúz Lívia - Nagyberki; Gera Mariann - Budapest;Szentes Katalin - Kaposvár; Főző Ágnes - Kecskemét,Bata Éva - Kaposvár; Papp Emese - Szabadka;Bauernhuber Enikő - Balatonfüred.

Máté Lajos

Csokonai Vitéz Mihály

Az anákreoni versek

"Vadjámbusid, barátom!Hadd zengjenek szerelmet."Így szóla Arkilok-nakAnákreon szelíden.De ő saját szülöttitNem engedé szerelmesDalokkal elpuhítni.

E szóra öszvezajdúlA két öreg poéta.Kozzéjek ugrik AmorS apróra tépi mérgesJámbussit Arkiloknak.Ambróziába mártja,Szerelmivel behinti;Liéus is, leszállván,Máslásba megfereszti.

Mind felszedé örömmelAnákreon magának;S mindjárt boros, szerelmesDalokra verte őket.

Énnékem is belőlökEgy-két csomót ajánlottBor és szerelmetességCsepeg belőle, látod.

versmondó 19

Szép szó ünnepe

Bátyúi Költészeti Napok, 2002. március l8.Immárszép hagyomány, hogy minden páratlan évben akárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák

megyei vers- és prózamondó versenyének megren­dezését a KMPSZ vállalja magára. Ebben az évben averseny házigazdája a bátyúi középiskola. A ren­dezvénybe 31 középiskola, öt szakközépiskola és gim­názium, valamint négy líceum kapcsolódik be. Ma mára versenynek rangja van, hiszen a kárpátaljai közép­iskolákon kívül erdélyi, felvidéki, vajdasági és magyar­országi tanintézetek diákjai is részt vesznek rajta. Ez anap a szép szó ünnepe, ily módon emlékezünk megJózsef Attila születésnapjáról. Szántó Edit, a bátyúiközépiskola magyartanára a versennyel kapcsolatostudnivalókat osztja meg olvasóinkkal.

- Sok helyen már lezajlottak az elődöntők...

- Valóban. Bár a döntő ig még egy hónap hátravan, igensok munka vár még a szervezőkre és a versenyzökreegyaránt. A verseny három szakaszból áll. Az iskolaielődöntőkben a 10-11(12). osztályosok vesznek részt.Minden iskolából két tanuló kerülhet az elödöntöbe. Aziskolai elődöntőből a középdöntőbe a középiskolákból kéttanuló nevezését fogadja el a zsűri. A versenyt az iskolákmagyartanárai szervezik.

- A középdöntők lebonyolításának helyszínei...

- A Felső-Tisza-vidéken Aknaszlatina, Técső és Viskközépiskolái nem tartanak középdöntőt. Innen egy-egytanuló jut a döntőbe. A nagyszőlösi középdöntő helyszínea Perényi Zsigmond Középiskola. Ide várják Fancsika,Feketeardó, Nagypalád, Nevetlen, Nagyszőlös, Péterfalva,Salánk, Tiszaújlak középiskoláinak versenyzőit, valaminta Tivadarfalvai Református Líceum diákjait. Ebből aközépdöntöből négy tanuló jut a döntőbe.

- A beregszászi középdöntők általában két helyszínenzajlanak. ..

- Így lesz ezúttal is. Az egyik helyszín a BeregszásziBethlen Gábor Magyar Gimnázium, a másik a 8. SzámúMikes Kelemen Középiskola. Itt versenyeznek Bátyú,Gát, Vári, Jánosi, Kaszony, Nagybereg, Muzsaly, Csomaközépiskolái, a Nagyberegi Református Líceum, a bereg­szászi gimnázium, valamint a 3., 4., 8. számú közép­iskolák. Ebből a középdöntöből szintén négy tanuló jut adöntőbe.

A munkácsi középdöntő helyszíne a Munkácsi 3.Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola. Ide várják ajárás magyar tannyelvű középiskoláinak versenyzőit:

a Barkaszói és a Derceni Középiskolából, illetve aMunkácsi Katolikus Líceumból. Innen három tanuló juta döntőbe.

20 versmondó

A Homoki Általános Iskolában megtartott ungváriközépdöntőn a járás magyar tannyelvű középiskoláivesznek részt: Eszeny, Kisgejöc, Koncháza, Nagydobrony,Sislóc, Szürte, Csap és az Ungvári 10. Sz. Dayka GáborKözépiskola tanulói, valamint a Nagydobronyi Refor­mátus Líceum diákjai. Ebből a középdöntöből öt tanuló juta döntőbe. A középdöntökön a zsűri elnökét a rendező

iskola jelöli ki. Nem lehetnek zsűritagok a felkészítő

tanárok.

- A versenyfeltételei...

- A vetélkedőn minden versenyző két számmal, egyszabadon választottai és egy kötelezővel indul. A sza­badon választott verset vagy prózát a magyar irodalomalkotóitól kell választani. Előadásának ideje maximum4 perc. Időtúllépésért pontelvonás jár. A kötelező versSimon Menyhért - vidékünk szülötte - (az idén ünne­peljük halálának 50. évfordulóját) Munkács c. verse.

Fedák Anita

Reményik Sándor

Agát

A messzi gátnál harsog a Szamos,Egy keskeny deszkapallá, csuszamos:

Rajta siklik a víz monoton árja,

Mindig csak egy, csak egy dalt muzsikálva

Hallik a gát.

Ó tűnt nyarak, ó boldog nyári esték,

Gyermekszívek a halk mesét hogy lesték!És minden áldott este künn a gát

Egy mesekíséretet muzsikált,

Jó volt a gát.

Aztán a zongorához ült az Élet,

Zengett a szív és a falak zenéltek,

Fájdalmas nagy crescendókjöttek-szálltak,

De sodr ából ki nem hozták a gátat,

Kísért a gát.

És lassan elszáll bánat, unalom,

Elzúz minden szemet a szívmalom,

Vér nem hajtja az üres malmokat,

Egyedül zúg a csillagok alatt

Tovább a gát.

Felvidéki tudósítás

ACSEMADOK Országos Tanácsa és Rimaszom­bati Területi Választmánya, a Szlovákiai MagyarPedagógusok Szövetsége és a Pódium Színházi

Társaság április 25-27. között rendezte meg a rima­szombati Városi Művelödési Házban a XI. TompaMihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyt.

A program 25-én délután a Felvidéki Magyar VersmondókTársaságának megalakulásával kezdődött. A jelen lévő

mintegy 50 pedagógus, illetve versmondó megszavazta atársaság megalakulását, s egy öt tagból álló bizottságotválasztott, hogy készítse el az alapító okiratot, melyet akövetkező közgyűlésnek kell jóváhagynia. Az eseményenvendégként magam is részt vettem, tájékoztattam az egy­begyűlteket a Magyar Versmondók Egyesülete tevékeny­ségéről, s vázoltam az együttműködés lehetőségeit,

előnyeit.

Az ünnepélyes megnyitóra, Tompa Mihály szobránakmegkoszorúzása után, a müvelődési ház zsúfolásig meg­telt színháztermében került sor. Az ünnepi beszédek előtt

köszöntötték a díszvendégeket: a Határon Túli MagyarokHivatalának elnökét, az Oktatási Minisztérium helyettesállamtitkárát, a kassai magyar főkonzult s a MagyarVersmondók Egyesülete elnökét. Az est második felétfolklórműsor tette élményteljessé.

A Tompa Mihály nevével fémjelzett, évente megren­dezésre kerülő verseny nagy tömegeket mozgat, s legfőbb

célja az anyanyelv őrzése, megtartása. A verseny hatkategóriában zajlik: az I-III. kategóriákban az alapiskolá­sok, a IV.-ben a középiskolások, az V.-ben a felnőtt

korosztály indul, míg a VI. kategória az énekelt verseketelőadók bemutatkozási lehetősége.

A legjobbak voltak:

I. kategória, próza: Pelle Szilárd, Tornalja

I. kategória, vers: Zsapka Krisztina, Udvard

II. kategória, vers: Kiss Helga, Dunaszerdahely

II. kategória, próza: Répás Máté, Marcelháza

III. kategória, vers: Kópé Ildikó, Nagykapos

IV. kategória, vers: Culka Ottó, Pozsony,Gálik Zsuzsanna, Kassa, Tóth Krisztina, Somorja

IV. kategória, próza: Molnár Csaba, Komárom

V. kategória, vers: Vendégh Ágota, Komárom

V. kategória, próza: Motyka Ildikó, Abaújszina

VI. kategória, megzenésített versek: ZBK ZenebarátokKlubja, Rozsnyó.

A IV. és V.kategória nyertesei meghívást kapnak az ősszel

megrendezésre kerülő Radnóti Miklós Országos Vers- ésPrózamondó Versenyre.

Popper Ferenc

Tompa MihályLigetben

Bár öledben nem hangzikfel a dalS bús enyészet dúlja ékidet:Osz derétől sárga lombjaiddal.Üdvezellek, sápadó liget!Mint tavaszhoz illatos virágod,Illik életemhez száraz ágod. -

Elmosolyg az alkonyat sugára,Bágyadozva leng az esti szél,Esti szellőhalkfuvallatáraFöldre hull a hervadó levél. -És kik a zöld lombbal felnövétek:Véle hervadtok le, szívremények!

Ah! az est, a hervadó ligettel,Életemnek gyászos képei,Elborltnak: fagylaló hideggelNemsoká a sír göröngyei. ­Árnyaidban. síri ciprus ága!El-lefonnyad szép korom virága.

Jó liget, te boldogabb! hisz a télElviharzik, mérge elhavaz,Lombjaidtól bárha fosztva lettél:Meghozandja a kies tavasz,JjJu-zölden adja vissza éked,Dal s virággal szőve bé vidéked.

Mig felettem, kis halom tövében,Némán áll az egyszerű kereszt,Melyet a szív szánó érzetébenBánatos köny árja nem fereszt ...Új tavaszbanfelvirúl az élet,Ah, csak a sír jégölén nem éled!

Lányka! lányka! majd ha ablakodnálLátsz haladni gyászkiséretet,S a koporsón őszi sárga lomb áll:Én leendek a kiszenvedett . . .Elborúlva szép szemed sugára,Mondd utószor: béke hült porára!

És a holtak nyughelyérejő} el!új porával áll egy sírhalom,Mígfelette, bánatos nyogésselLengfeléd az estifúvalom,Mintha sugná: aki érted éltem,Karjaidban szebb álmot reméltem.

Ejts könyűt! a bú-emelte dombotRészvevőkönyűd beszenteli:S mely rátűzve áll, az őszi lombot,Bárha nem fog többé zsengeni,Vedd! s ha jő az új tavasz virága,Hívedet jelenti száraz ága.

versmondó 21

A költészet zilahi ünnepe

Lélektől lélekig szóló üzenet

ANéPi Alkotások Központja szervezésében, amegyei tanács és a polgármesteri hivatal anyagi éserkölcsi támogatásával A költészet tavasza elne­

vezéssel versmondó-vetélkedöt tartottak Zilahon, az egy­kori vármegyeháza tükörtermében. A kezdeményező

Szőke Anna koreográfus, a szervező intézmény egyetlenmagyar munkatársa, egyben a kisebbségi közrnűvelődési

tevékenység felelőse. A versenyre több mint húsz diáknevezett be Krasznóról, Sarmaságról, Szilágycsehiből,

Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. Ellen­tétben a tavalyi első, hasonló rendezvénnyel, idén a közép­iskolások többsége a vidéki líceumokból és nem a megye­székhelyről jelentkezett. S akárcsak tavaly, most is alányok uralták a mezőnyt, mindössze két fiú versenyző álltszínpadra.

A szervező intézmény igazgatója, Cristian Contras ésSzőke Anna referens meghívására ezúttal külföldi szak­ember lett a zsűri elnöke. A Radnóti-díjas Kiss LászlóBudapestről érkezett, aki a negyedévenként megjelenő

Versmondó c. Iap főszerkesztője. A zsűri tagjai voltak:Fóris Mónika (Szilágycsehi), Mátyás Éva (Zsibó),valamint László Tibor és Mózes Szilágyi Katalin (Zilah)magyar nyelv és irodalom szakos tanárok.

A költészet zilahi ünnepét április l3-án tartották, s azonmegjelent Seres Dénes szenátor, Fekete András, a megyeitanács elnöke, Fekete Károly, a házigazda megyeszékhelyalpolgármestere, magyar tanfelügyelők, RMDSZ-tiszt­ségviselők.

Kiss László zsűrielnök szerint ünnep volt a szombati napazért is, mert bölcsen és okosan szóltak a lélektől lélekigüzenetet hordozó versek; s noha Magyarországon és hatá­rain kívül számos vers- és prózamondó vetélkedőn vettrészt, a zilahihoz hasonló színvonalú versenyen kevesebbalkalommal lehetett jelen. Szólt arról, hogy szinte egye­dülálló a világon az a buzgalom, amely a versmondás

Cristian ContrasTrupul poetului

o corabie neagrá e moartea,ce se prelinge pe arterele de rubin ale ceruluiatunci cánd se-aude furtunacánd mirosul potopului inundá zar ile...O corabie alba e moarteapoetul nici mácar nu mai e legat de catarg,nici urechile nu i le-au astupat eu ceará...O corabie neagrá. o corabie albae moarteapoetul e sángele eu care-au stropit furtunilee nisipulpe care l-au varsat in fántánie membrana ruptá a cerului...O corabie neagrá. o corabie albae moartea...

22 versmondó

előadó- és alkotóművészetére jellemző, és ugyanakkor amagyar nemzettől elszakíthatatlan jelenség.

Nem hallgatta el az észlelt hibákat: a versválasztás nehéz­ségéből adódóan nem mindegyik versenyző állt a közönségelé adottságához, képességéhez illő költeménnyel; né­melyikük megfeledkezett a versek zeneiségéről. Különszomorú volt azért, hogy az előadott versek nem szóltak azélet szebbik oldaláról, a szerelemről hallani sem lehetett afiatal középiskolás versenyzők szavalataiban. Csodálatosélményt jelentett viszont számára, hogy a magyar nyelvetmilyen szépen beszélik ezen a vidéken, azaz a Szilágy­ságban. Ha ez a nyelv így megmarad, a nemzet is meg­marad - mondta. A Versmondó folyóirat főszerkesztője­

ként egy-egy lapszámmal ajándékozta meg a versenyzőket.

A versmondó versenyen egyébként az Orsolya nevetviselő lányok taroltak, mind az öten dicséretben, külön­díjban részesültek. Különdíjat és oklevelet adott azRMDSZ városi szervezete, valamint a Pro Zilah Egye­sület, az Erdélyi Múzeum Egyesület helyi fiókszervezete,a Szilágy Társaság és a Kincs Gyula Alapítvány.

Az első díjat Kovács Tötös Katalin (Zilah), a másodikatSzíjgyártó Szabolcs (Szilágysomlyó), a harmadikat MikeAbigél (Szilágysomlyó)szerezte meg.

Fejér László

A versmondó verseny kitalálója Szőke Anna, a szilágyságimagyar kultúra kiváló szervezője, értő mindenese volt.Ennek az igen fontos és értékes munkának a segítője

Cristian Contras a zilahi Népi Alkotások Házának igaz­gatója. Bár nem érti a nyelvünket, mégis rendkívüli érdek­lődésseI, figyelemmel hallgatta végig a versmondó ver­senyt, s mint mondta; érezte-hallotta nyelvünk csodálatoszeneiségét, lüktetését, érezte a lélektől lélekig suhanó költői

üzeneteket.Cristian Contras mint lentebb olvasható, kiváló románköltő.

K. L.

A költő teste

Egy fekete vitorlás a halálmely az ég rubin-erein kószáls midőn vihar készülés özönvíz illata árad a légből...

Egy fehér vitorlás a halála költő már nincs árbóchoz kötözve,fülét viasszal nem tömték be...Egy fekete vitorlás, egy fehér vitorlása halála költő vér mellyel a vihart öntöztékhomokmelyet akutakba szórtakaz ég egy szakadt hártyája...Egy fekete vitorlás, egy fehér vitorlás

a halál... Fordította: Szabó K. István

Szavalóverseny Bátyúban

Kilencedik alkalommal szervezték meg a BátyúiKöltészeti Napok rendezvénysorozatát, melyezúttal Simon Menyhért bátyúi költő halálának

ötvenedik évfordulójával kapcsolódott össze.

A rendezvénysorozat másnapján szavalóversenyre kerültsor a helyi középiskolában, melynek megnyitóján CsomaSándor igazgató arra biztatta a jelenlevőket, hogy hozzáknehéz helyzetbe a zsűrit, s ne csak itt, de az életükben istudják kamatoztatni adottságaikat, képességeiket. RiskóMárta, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség alel­nöke nyertesként köszöntött minden résztvevőt, hiszenmint hangsúlyozta, nyertes mindenki, akinek lelkébenmegzendülnek a versek, melyek egyben hidak is a szét­szórt magyarság között.

Szántó Edit, a KMKSZ Bátyúi Alapszervezetének elnökea vendégek között köszöntötte Somogyi László konzult a

Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képvise­letében, Berki Károlyt, a KMPSZ módszertani vezetőjét,

Fodor Istvánt, a KMKSZ kulturális titkárát, CsernicskóIstvánt, a KMTF igazgatóhelyettesét, valamint a győri éssátoraljaújhelyi gimnáziumok képviselőit.

A középiskola irodalmi szakcsoportjának színvonalasműsora után a rendezvény 19 résztvevője a szabadonválasztott költeményeket adta elő. A verseny szünetébena Riskó Anikó zenetanárnő által vezetett énekkarszórakoztatta az egybegyűlteket, majd a tíz legjobbszavaló Simon Menyhért Munkács című versévelbizonyította, hogy ugyanazt a néhány sort milyen sok­féleképpen lehet előadni.

A zsűri véleményét Punykó Mária, az Irka c. gyermeklapfőszerkesztője és Vidnyánszky Éva, a Gyermekstúdióvezetője tolmácsolta, majd fény derült a helyezések sor­rendjére. A hazaiak legnagyobb örömére Trojnaja Anikó(Bátyú) vitte el a verseny első díját, a második NémethEdina (Győr) lett, a harmadik helyen pedig Barna Júlia(Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium)végzett. A vetélkedő végeztével az értékes tapasztalatokmellett valamennyi versenyző könyvcsomagokkal, szim­pátiadíjakkal térhetett haza.

Olasz Tímea

Szlovák szavalóversenymagyar diákok részvételével

Első alkalommal rendezték meg, a KomáromiNapok részeként, a Selye János Gimnáziumban aDobré slovo elnevezésű nyelvi vetélkedőt. E ran­

gos versenyt 1997-ben hívták életre, és fokozatosan isko­lai, járási s végül kerületi szintűvé nőtte ki magát. Idővel aKomáromi, Galántai, Érsekújvári, Vágsellyei járásbanműködő iskolák tanulói is bekapesolódtak a vetélkedőbe,

s példájukat követve, az idén már a Nyitrai járás nebulói iseljöttek. Sőt, ezúttal már három magyarországi nemzetisé­gi tanintézmény is érdeklődést mutatott a nyelvi vetélkedő

iránt, a békéscsabai, pilisszántói és pilisszentkereszti isko­la kisdiákjai is ízelítőt adtak tudásukból, a szlovák nyelvszeretetéből, s így a verseny további kategóriákkal bővült.

Csémy Marianna, a komáromi gimnázium pedagógusaszavai szerint céljuk az, hogy lehetőséget, teret biztosít­sanak azoknak a diákoknak, akik szeretik az irodalmat, aprózát és a verseket, szívesen lépnek a nagyközönség elé.A diákok szlovákiai szerzők műveit is választhatják, alényeg, hogy szlovák nyelven adják elő azokat. A versenyszínvonala évről évre nő, ezt a zsűri tagjai is igazolják, ésma már nemcsak azok szerepelnek jól, akik szlovák

környezetben élnek és tanulnak, hanem azok is, akiknekritkábban van lehetőségük beszélni a szlovák nyelvet. Azidén Claude Baláz, a külföldi szlovákok kormány biztosaés Bastrnák Tibor, a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió titkáravállalt védnökséget a verseny felett. Itt járt továbbá SzigetiLászló oktatási államtitkár, Vilma Prímalová, a kormány­hivatal szlovák-magyar koordinációs bizottságának tagja,Karol Vlachovsky, a budapesti Szlovák Intézet vezetője,

valamint Ján Fúzik, az Országos Szlovák Önkormányzatelnöke is.

A versmondók között az első kategóriában a hetényiSzalai Bence, a második kategóriában, prózamondásbanMonika Valkovská bizonyult a legjobbnak. A harmadikkategóriában pedig Marko Nikolett lett az első. Anegyedik kategóriában a komáromi gimnázium diákja,Kovács Barnabás érte el a legjobb eredményt. A magyar­országi diákok külön kategóriában versenyeztek, s ittPapucsek Noémi és Erdelyi Éva bizonyult a legjobbaknak.

i.B.Gy.

versmondó 23

Versmondó verseny HomokonA magyar szó ünnepe

2002. március 26.

..

AZ idén a Homoki Általános Iskola adott otthontannak a versmondó versenynek, amelyet immártizenkettedik alkalommal rendeztek meg - március

15-e tiszteletére - az ungvári járási magyar tannyelvű

középiskolák, Gazda Erzsébet, az ungvári járási oktatásiosztály magyar tanfelügyelője irányításával.

A verseny hangulatát meghatározta az az ünnepi műsor,

amelyet a vendéglátó tanintézet diákjai adtak elő, nemzetiünnepünk előtt tisztelegve.

A vetélkedőn Horváth Katalin docens, az Ungvári Nem­zeti Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékénektanára látta el a zsűrielnöki teendőket. Munkáját a buda­pesti Szegedi Miklósné, a Kárpátaljai Szövetség Ung­vidéki Barátok Körének tagja, Gortvay Erzsébet irodalom­történész, Imre Éva, a Megyei Pedagógus TovábbképzőIntézet kabinetvezetője, Gazda Erzsébet tanfelügyelő ésFedák Anita újságíró segítette.

A tizenöt versenyző közül öt tanuló teljesítményétemelte ki a zsűri. ük fogják képviselni az ungvári járástáprilis 10-én a megyei versmondó versenyen. Az első

helyen Katona Gergely, a Nagydobronyi Középiskola 10.osztályos tanulója végzett, aki a szabadon választott verskategóriában Petőfi Sándor Van-e egy marok föld c. köl­teményét adta elő nagy átéléssel. Ugyancsak neki sike­rült a leghűbben tolmácsoIni a kötelező

verset, Kosztolányi Dezső Zászló c. köl­teményét (felkészitő tanára Katona Bertavolt).

A második helyet Balogh István, a Nagy­dobronyi Református Líceum tanulójaszerezte meg (Szopó Valéria tanárnő

felkészítésével). Ugyancsak ennek a tanin­tézetnek a diákja, Benkő István (felkészítő

tanára Bálint Csilla) nyerte el a harmadikhelyet, aki az egyetlen induló versenyző

volt, aki kárpátaljai költő versével szere­peIt. Szabadon választott költeménye VáriFábián László Útban Törökország felé c.műve volt.

A negyedik helyet Szimkovits Tibor, azUngvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskolatanulója szerezte meg (felkészítő tanáraRezes Katalin). Gönczy Renáta, a Konc­házi Középiskola diákja (tanára KissErzsébet) lett az ötödik.

A helyezettek értékes ajándékokban része­sültek, amelyeket a Kárpátaljai Képző- ésIparművészek Révész Imre Társaságaajánlott fel (Magyar László, Tóth Lajos,Erfán Ferenc, Kolozsvári László, HidiEndre). A Kárpáti Igaz Szó szerkesztősé­

gének különdíjában Katona Gergely ré­szesült. Ugyancsak különdíjat kapottMagyar Viktória, a Csapi 2. Sz. Közép­iskola tanuIója és Timkó Marianna,a Sislóci Középiskola diákja. A Kárpát-

24 versmondó

aljai Szövetség értékes könyvcsomagjait a verseny első

négy helyezettje kapta.

A versenyzők produkcióit értékelve a zsűri a következőket

emelte ki: a következetes munka eredményeként évről

évre javul a színvonal. A tanulók egyre szebb hangsúllyal,igényesebb hangképzéssel tolmácsolják a költők gondo­latait. A versek tagolása, a hangszín tudatos ámyalása, aszünet, az ütem alakítása terén ugyan voltak vétségek, deminden évben tapasztalható, hogyatanulók egyreközelebb jutnak ahhoz, hogy a jól megértett verset hang­zásban is egészként tudják megformálni. A kötelező ver­snél érezhető volt, hogy nem mindenki értette meg magáta verset. Ennek a költeménynek lélekből kell jönnie,mondta a zsűri elnöke.

A homoki iskola - Komonyi Erika igazgatóval az élen ­sok támogatót tudott megnyerni a szép magyar szóügyének, amiért köszönet illeti egész tantestületét. A Ma­gyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Doreas Se­gélyszervezet és Borisz Bojko, aVatra agrárcég elnökénektámogatásával sikerült emlékezetessé tenni ezt a vetél­kedőt. Sajnálatos módon a Szürtei Középiskola nemképviseltette magát a versenyen, a három magyar szakostanár közül nem volt, aki felkészítse a diákokat.

(-)

'" /\ I

Reinkarnációim 2

Költészetnapi estek, díjak és díjazottak

AMagyar Versmondók Egyesülete az idén ismétméltó keretek között ünnepelhette a magyarköltészet napját. József Attila születésnapja alkal­

mat adott arra, hogy mindenki elgondolkodjon, számáramit jelent a vers, a költészet. Az Északkelet-ma­gyarországi Regionális Versmondó Egyesület, a MiskolciGalériával és az Új Holnap c. szakmai folyóirattal közö­sen, Miskolcon ünnepelte a költészet napját 2002. április12-én. Egy nappal később az országos szervezet, azesemény rangjának megfelelően, egy estére birtokba vettea Pesti Vigadó Kamaratermét, és átadta azt a verseknek.Miskolcon az Új Holnap szerkesztősége és olvasóközön­sége hármas ünnepet ült. A folyóirat új főszerkesztője aMiskolci Galéria igazgatója, dr. Dobrik István lett, akinektársaságában egyúttal a lap, ezúttal már általa szerkesztett,legfrissebb számát ismerhette meg a közönség. A nyil-

Tóth ÁrpádOlykor éjjel...

Olykor éjjel... szívem hogy zakatol!Az ágyon ujjam tévedezve jár,S nagyon közel, mellettem valaholHalkan megkoccan a vizespohár. ..S nem tudom, hol vagyok... akadozónRémlik elém az elmúlt, messzi est,S az ujjam afagyos márványlaponReszketve egy gyújtót keres ...

Áldott a fény, mely sercegőn, fakónIlyenkor gyűrt párnám mellett kigyúl,S a kedves, vén tapétát afalonMegcsillantja, s bús orcámhoz simul!Jól esik látnom: csendesen pihenMinden bútor és békén feketül,S az iszonyú és néma semmibenFöllélegzem: nem vagyok egyedül...

Kabátom összegyűrve lóg szögén,A rózsa rajta hervadóra vált,S egy percre, a klublépcső szőnyegén,

Látom a rózsaáruló leányt:A lámpák közt mily búsan oson át,Apró teste mily zsenge s mily hajolt...Látom álmos és szelíd mosolyát...Szegénynek festett arca volt...

Csönd .. vén poétám könyvét fölveszem,Hová este dobtam, a szék alól,S míg lankadtan lapozgat a kezem,Zörgő lap s agg rím álomba dalol.Félfüllel hallom, s halkan nevetem:Künn egy papucs mily furcsán csoszog el,S puha Nirvánám, csöndes fekhelyemAItatón, hűsen átölel...

vános leleplezésben és a költészetnapi megemlékezésbenaz Egy Maszk Drámaműhely, vagyis az EgyetemistákMiskolci Amatőr Színjátszó Köre rnűködött közre. Azáltaluk bemutatott, a társaság művészeti vezetője, KárászEszter által rendezett Kávéház c. előadóest megszólítottegy olyan költőt is, aki kiemeIt szerepet kapott az ÚjHolnapban: Kalász Lászlót.

A fővárosban "vigadni" várta a verskedvelőket a MagyarVersmondók Egyesülete. A Pesti Vigadóban két részből

álló gálaestre toborzott közönséget. A több neves közéletiszemélyiség által is alkotott publikum önálló verselőadá­

sokat és három-négy versből álló pódiumi esteket egyarántláthatott. A Huzella Péter-énekekkel és vizuális bejátszá­sokkal tarkított gála eltérő volt az eddigiekhez képestabban is, hogy a színpadon nemcsak a versmondóversenyek győztese i, de színházi stúdiók vagy a Színház­és Filmművészeti Egyetem hallgatói is felléptek (agyőzteseknek meghagytuk a lehetőséget a Radnóti­versenyre). Ahogy az a gálaest utáni fogadáson kiderült: arésztvevők nagy örömére: akadt, aki először volt jelen azegyesület színeiben, és csatlakozott hozzánk. Az idő

hiánya miatt nem tudtunk minden jó versmondónaklehetőséget biztosítani a gálán való fellépésre, ám ameghívottak között szerepelt valamennyi budapesti ésPest megyei egyesületi tag. A gálán Popper Ferenc elnökmondott ünnepi köszöntőt. Az estet Lutter Imre rendezte,Zámbori Soma vezette.

Az Északkelet-magyarországi Regionális VersmondóEgyesület átadta az idei Versgondnok-dijat, amelyet első

ízben, tavaly, Szép László, a Pécsi Sándor Gurulószínházvezetője, a Regionális Versmondó Egyesület tiszteletbelielnöke kapott meg.2002-ben a díjat az egyesület elnök­sége dr. Besenyei Lajosnak, a Miskolci Egyetem rektorá­nak ítélte oda az országos Kaleidoszkóp Versnapokért, ahallgatói vers- és novellaantológia-sorozatért és az EgyMaszk Drámaműhelyért végzett elengedhetetlen munkájaelismeréseként.

A Magyar Versmondók Egyesülete ugyancsak kiosztotta aKi viszi át a Szerelmet-díjakat.

Mihályi Jánosné Ilonka néni (Szerencs) a versmondóversenyeken elért sorozatos kimagasló eredményéért,

Bartók László (Budapest) a versmondásért végzettpedagógiai munkájáért,

Király Erika (Balatonlelle) pedig az utóbbi évek leg­sikeresebb versmondói tevékenységéért kapta a díjat.

Köszönjük a támogatást a Művészeti és Szabadművelő­

dési Alapítványnak, a Nemzeti Kollégiumi Közalapít­ványnak, a Kondor Béla Közösségi Háznak és a MiskolciGalériának!

Minden díjazottnak gratulálunk!- Lutter-

versmondó 25

I. Hegyvidéki Versmondó VersenyNemes Nagy Ágnes születésének 80. évfordulóján

Aköltészet napja tiszteletére és az élete nagyrészébep kerületünkben élő és itt elhunyt NemesNagy Agnes születésének 80. évfordulója alkal­

mából - a költőnőről elnevezett - versmondó versenytrendeztek a XII. Kerületi Művelődési Központban.A versenyre két, szabadon választott verssel lehetettnevezni, csupán az volt a megkötés, hogy az egyik versszerzője Nemes Nagy Ágnes legyen. Az elődöntők soráncsak az egyik verset kellett elmondani, a döntőbe kerültszavalóktól mindkét verset kérték. A versenyt a budaiáltalános és középiskolák tanulóinak írták ki. A kiírás nemvonatkozott az alsó tagozatos gyerekekre, de mivel egy­két iskola mégis nevezett 2-4. osztályos kisdiákokat is,számukra külön versenyt rendeztek. A "hivatalos"versenyen - 12 kerületi és 10 egyéb iskolából - mintegyszáz tanuló vett részt, a XII. kerületből legtöbben aZugligeti és az Arany János iskolából. Az indulók kéthar­mad része lány volt. Az előadott versek negyven költő

között oszlottak meg, 31-en Petőfi-verset választottak aNemes Nagy Ágnes-vers mellé (minden életkorban Petőfivezet), utána alighanem annak köszönhetően is, hogy anemrég lezajlott Kányádi Sándor Versmondó Versenyenjól szerepelt tanulók itt is elindultak.

A két döntőbe 22 versenyző került (ketten tartalékként).A XII. kerületi iskolák tanulói nagyobb arányban kerültekbe, mint a többi iskola versenyző i, a döntőben azonban- természetesen nem avendéglátók udvariassága folytán ­a nem XII. kerületi iskolák szerepeltek jobban: az általánosés a középiskolások kategóriájában is elvitték az első

helyet, a középiskolásoknál pedig a 2. helyet is, a kerületiiskoláknak egy második (Virányos) és két harmadik helyjutott (Jókai és Tamási). Egy kivétellel minden XII. kerületiiskolából legalább egy tanuló bejutott a döntőbe (az Aranytíz induló tanulója közül három, a Tamási öt tanulója közülkettő), a nem kerületi iskolák közül az J. kerületi SzentGellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium volt alegeredményesebb: mindhárom versenyzője bejutott a dön­tőbe, s egyikük első lett a középiskolások között, Juta­lomként minden versenyző díszes emléklapot kapott, vala­mennyi alsós megkapta a Magyar Ünnepek című kötetet, ahat helyezettet a XII. Kerületi Önkormányzat és aMűvelődési Központ könyvekkel jutalmazta (valamennyidíjazott megkapta Nemes Nagy Ágnes most megjelentÖsszegyűjtött versei-t, a két első helyezett pedig a buda­pesti légifelvételeket tartalmazó Ortofotók című gyönyörű

albumot is, a 2-3. helyezettek más könyvjutalombanrészesültek). Hat szervezet, illetve magánszemély adott átkülöndíjat: a Duna Tv 10-10 ezer forintos könyvutalványtadományozott az első helyezett tanulókat felkészítő kéttanárnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum két tanulót egy-egyCD-vel díjazott, melyre - ez alkalomra - Nemes NagyÁgnes-verseket vettek fel, különdíjként könyvet adomá­nyozott a XII. Kerületi Művelődési Központ, a BárcziGéza Kiejtési Alapítvány (melynek elnöke aNémetvölgyiúti iskolában tanító Mészáros András), a Mami című újságés dr. Lengyel Balázs, a rendezvény védnöke. A döntő

zsűrijének tagjai: Bartók László előadóművész, BellaIstván Kossuth-díjas író, Lengyel Balázs Széchenyi-díjasíró, Papp János színművész és Tóth Zsuzsanna előadó­

művész. A döntő szünetében Novák János és MolnárPiroska részletet adott elő Nemes Nagy Ágnes Bors néni

26 versmondó

című művéből készült előadásból, mely a Kolibri Szín­házban megy (Molnár Piroska szerepét valaha DajkaMargit játszotta). Papp János, a döntő zsűrijének elnöke akövetkezőket nyilatkozta lapunknak: "Erős volt a mezőny,

különösen az általános iskolás versenyzők döntője voltmagas színvonalú, úgy látszik, jó iskolák vannak a kör­nyéken. Kívánom, hogy a művelődési központ hasonló si­kerrel rendezze meg a versenyt a jövőben is." A versenymegszervezése elsősorban Kapuvári Beának, a művelődési

központ igazgatóhelyettesének köszönhető.

Kérész Gyula

Nemes Nagy Ágnes,

Ejszakai tölgyfa

Éjszaka történt, hogy ajárókelővalami zajt hallott és visszafordult:egy tölgyfa jött mögötte.

Megállt, bevárta. Úgy jött ez a tölgyahogy gyökereit frissen kihúztas még foldes, hosszú kígyólábakonhullámzott az aszfaltos útra,mint egy idomtalan sellő, igyekezett,túlságosan széles feje suroltaa néma boltredőnyöket,

mikor elérte ajárókelőt,

a lámpaoszlopnak mindjárt nekidőlt,

aztán haját szétháritotta.A haj mögül egy tölgyfa arca nézett.

Nagy, mohos arc. Talán. Vagy másmilyen.Érezte akkor ajárókelősaját körvonalait lazulni,köd úszta be folyékony partjait,mint aki hirtelen erdeitóvá sötétül,mert egy ilyen arcot tükrözhetett.

És lélegeztek mindaketten.

Néhány madárfészek a tölgy hajában,bennük alvó madár, mintegy gondatlanul,ott-feledetten.

Mert sürgető volt.Oly sürgetően állt ott mozdulatlan,mint egy hír, tölgy-alakban,amely elfárad megfejtetlenü!.

Hajfüggönyét visszaengedte már.Megfordult. Indult. Furcsa lába.Vittefészkeit, madarait,s ajárókelő

szilárduló szeme előtt

fénnyel szórta a neonlámpa-sor.Már várta az elhagyott gödör,amelybe visszaforr.

A református gimnáziumok II. vers- és prózamondó versenyeSzatmárnémetiben

Aszatmárnémeti Református Gimnáziumban kerültmegrendezésre 2002. április 15-én a reformátusgimnáziumok II. vers- és prózamondó versenye.

A szó hatalma címü versenyen idén az ország kilenc gim­náziuma közül heten voltak jelen: a zilahi, nagyváradi,kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi,kolozsvári és szatmárnémeti diákok.

A versenyzők szabadon választott istenes verseket, amásodik fordulóban a magyar, illetve a világirodalomremeke i közül választott verset vagy prózát adtak elő.

A két forduló között a versenyzők Tennessee Williams:Beszélj, mint az eső, hadd hallgassalak című stúdió­előadást nézték meg.

A szavalatokat öttagú zsűri pontozta, a zsűri elnöke SoósAngéla színmüvész volt, a bírálók között SzilágyiRegina, dr. Lovas János, Kánya Zsolt Attila mellett agimnázium diákja, Bessenyei Gedő István is helyetkapott.

A zsűri pontszámai alapján a verseny első helyezettjeBumbulut Krisztina (Szatmárnémeti) és Sajó Norbert(Nagyvárad) lett.

A vers- és prózamondó verseny a KirályhágómellékiReformátus Egyházkerület Tanügyi Osztályának patroná­tusa alatt került megrendezésre.

(anikó)(Szatmári Friss Újság) Rítus

A KÖLTÉSZETET NÉPSZERŰSÍTŐRADNÓTI-DÍJ KURATÓRIUMÁNAKFELHíVÁSA

A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság a költészeti biennále és a versmondó versenyek győztesei

számára meghirdetett Radnóti Miklós Országos Vers- és Prózamondó Verseny alkalmából Radnóti-díjatadományoz kiemelkedő személyiségeinek, költőknek, amatőr előadóművészeknek és olyan pedagógusnak, akia költészet népszerűsítésében meghatározó személyiség.(A pedagógus fogalmat tágan értelmezzük. Nemcsak foglalkozást és végzettséget jelent.)

A Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság a kuratórium feladatkörét az alábbiak szerint határozza meg.

A kuratárlum véleményt formál minden, az amatőr versmondáshoz tartozó s a Radnóti-dfj odaítélésével kapcso­latos elvi, szakmai, szervezési kérdésró7, s elképzelését javaslatok formájában fogalmazza meg.

A kuratórium dönt az úgynevezett pedagógus Radnóti-díj odaítéléséről. A kuratórium várja a versmondókörök,-műhelyek, iskolák jelöléseit a 2002. évi Radnóti-díjra. Egyúttal a kuratórium feladata, hogy áttekintse a területegészét, s kijelölje a dijazottakat.

Ennek érdekében:- köteles figyelemmel kísérni a vers- és prózamondó versenyeket, áll-e a sikeres versmondók mögött olyan

szakember, aki folyamatosan képezi műhelyben, szakkörben vagy másként a versmondókat. Ahhoz, hogydíjra esélyes lehessen a pedagógus, legalább ötéves eredményes munkát kell figyelembe venni;köteles feltérképezni, hogy kik azok, akik műhelyteremtő versrendezőkéntvagy színházi vezetőként - nohamár nem dolgoznak e területen - sokat tettek a szavalóművészetért, az irodalom népszerűsítéséért;

- köteles tájékozódni, kik azok a jeles fesztiválszervezők és egyéb szakemberek, akik folyamatos, legalábbötéves szervezői munkájukkal öregbítették a magyar amatőr előadó-művészethírnevét;

- a kuratóriumnak szükség szerint konzultáini kell a szakmai szervezetek képviselőivel.

versmondó 27

VIII. Országos Református Középiskolákr

Aprily Lajos Vers- és Prózamondó Verseny

AVIII. Országos Református Középiskolák ÁprilyLajos Vers- és Prózamondó Versenyét a Kis­kunhalasi Református Kollégium Szilády Áron

Gimnáziuma rendezte. A versenyt az Áprily-alapítványindította útjára.

A verseny egyben az Illyés-centenárium nyitánya is volt,hiszen a 100 éve született költő egy versével is készülniükkellett a diákoknak. A verseny főszervezője KeresmárMónika magyartanár volt. A kétnapos programot a Gara­bonciás Trió műsora és a Kincses Zenekar táncháza is szí­nesítette.

A zsűri tagjai Chilkó Katalin, Kövesdi Zsuzsanna, NagyGáspár, Pálfy G. István voltak. A zsűrielnöki tisztet dr.Nagy Attila olvasáskutató töltötte be. A zsűri elismerően

nyilatkozott a versenyzők felkészültségéről és rnűválasz­

tásáról, valamint hangsúlyozta a magyar irodalom és amagyar nyelv kultúra- és nemzetformáló jelentőségét.

Az ünnepélyes eredményhirdetés után Péter Mariannversenyigazgató és dr. Bognárné Nagy Éva gimnázium­igazgató köszönte meg a szervezők és zsűri munkáját.A versenyt követően a helyezett diákok a Szilády ÁronTársaság közgyűlésén, gálaműsor keretében is bemu­tatkoztak.

EREDMÉNYEK

Porcsin Lívia 12. c - arany- Baár-Madas Református Gimnázium és ÁltalánosIskola, Budapest

Popovics Mária 12. b - ezüst- Baár-Madas Református Gimnázium és ÁltalánosIskola, Budapest

Nagy Viktória 10. d - ezüst- Bethlen Gábor Református Gimnázium,Hódmezővásárhely

Lőrincz Gyula 12. c - ezüst- Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma

Pogrányi Károly 11. b - bronz- Baár-Madas Református Gimnázium és ÁltalánosIskola, Budapest

Vasocs Katalin 11. a - bronz- Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma

Pap Tamás 9. - bronz- Pécsi Református Kollégium

Csenki Gergely 9. d - bronz- Bethlen Gábor Református Gimnázium,Hódmezővásárhely

Tarkó Lilla 11. a - különdíj- Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády ÁronGimnáziuma

Bóna Edina 11. c - dicséret- Lévay József Református Gimnázium, Miskolc

28 versmondó

Apostagi Adorján - dicséret- Budapesti Lónyay utcai Református Gimnázium

Jobbágy Éva 10. a - dicséret- Lévay József Református Gimnázium, Miskolc

Sümegi Réka 10. a - dicséret- Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

Potyók Ágnes 9. e - dicséret- Debreceni Református Kollégium GimnáziumánakDóczy Gedeon Tagintézménye

Ötvös Sándor 11. - dicséret- Pécsi Református Kollégium

Granyák Pál 11. a - dicséret- Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády ÁronGimnáziuma

Mészáros László 10. a - dicséret- Csurgói Csokonai Vitéz Mihály ReformátusGimnázium

Hunyadi Hajnalka 9. g - dicséret- Református Kollégium Általános Iskolájaés Gimnáziuma, Tiszakécske

Vass Eysen Ábel 10. - dicséret- Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma

Valler Katalin 10. a - dicséret- Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

Bársony Teréz - dicséret- Református Kollégium Általános Iskolájaés Gimnáziuma, Tiszakécske

Szabó Fruzsina 10. e - dicséret- Debreceni Református Kollégium GimnáziumánakDóczy Gedeon Tagintézménye

Nóniusz Anita 11. a - dicséret- Arany János Református Gimnázium és Diákotthon,Nagykőrös

Gubán Barbara 9. - dicséret- Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma

Papp Noémi 11. a - dicséret- Halásztelki Református Kertészeti és Szakképző Iskola,Gimnázium és Kollégium

Muzsnai Annamária 9. - dicséret- Ecsedi Báthori István Református Gimnázium

Dani Renáta 10. - dicséret- Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskolaés Gimnázium, Kaposvár

Kakrik Nikoletta 10. a - dicséret- Csurgói Csokonai Vitéz Mihály ReformátusGimnázium

Dézsi Szandra 9. b - dicséret- Budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium

Láposi Delila 9. - dicséret- Ecsedi Báthori István Református Gimnázium

A vers ünnepe Rabón

2002. május 25-én került sor a szórványban élő magyargyerekek versmondó vetélkedőjére Rahón, immáron tizen­kettedik alkalommal. Aki a legelső alkalomtól kezdődőn

jelen volt ezen a piros betűs ünnepnek is beillő ren­dezvényen, óriási meglepetéssel tapasztalta és kellemesérzéssel vehette tudomásul, mennyit fejlődött a gyerekekmagyartudása az elmúlt évek alatt és mennyivel többgyerek vesz részt a megmérettetésen, mint kezdetben. Hálaérte a szórványban élő tanárok hősies, időt, erőt nem kímélő

munkájának, akik mindent megtesznek annak érdekében,hogy a gyerekek tudják, tanulják meg minél jobbananyanyelvüket. Mert könnyü ott magyarnak maradni, aholmindenki magyar... A versmondó vetélkedő rendezője mostis, amint ez már évről évre lenni szokott, a KMPSZ volt,valamint a Rahói Petőfi Sándor Anyanyelvi Klub, melynekelnöke, lelkes életben tartója a mindig fiatalos, fáradhatatlanBilics Éva és a rahói magyar iskola tanárai voltak.

A vetélkedőt megszervező munkában, a zsűri felelősség­

teljes, igazságos ítéletet hozó feladatának végrehajtásábanjelentős részt vállalt magára Benedek Imre, az Akna­szlatinai Középiskola igazgatója; Penckóferné PunykóMária, a KMPSZ szórványprogram koordinátora, azIrka c. gyermeklap főszerkesztője, Sari József, a KMKSZFelső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezet elnöke; Mészá­ros Györgyi, a Técsői Református Líceum magyartanára,Weinrauch Katalin gyermekíró, Borbély Ibolya bereg­szászi tanár, valamint a pándi Szekeres házaspár, a refor­mátus egyház külügyi osztályának képviselői, akik jelen­létükkel úgyszintén megtisztelték a rendezvényt, Annaasszony pedig részt vállalt a zsűri munkájában is.

Bilics Éva köszöntője után Reményik Sándor egyikgyönyörű versével tette emlékezetessé a megnyitótHacskó Éva. Aztán Sari József, a zsűri elnöke mondottrövid, ünnepi hangulatot teremtő köszöntőt, melyetkövetően a rahói magyar iskola magyar népviseletbeöltözött kis tanulói adtak ízelítőt az anyák napi műsoruk­

ból, Zelinszky Éva tanárnő zenei kísérete mellett. Eztkövetően kezdődött a nagy megmérettetés.

65 gyereket hallgattunk meg négy különböző csoportban.

Az első csoportban 18 gyermek szavalata hangzott el, éstalán ez volt a legszívszorítóbb része a vetélkedőnek.

Hiszen az itt fellépő gyerekek nem vagy csak alig tudnakmagyarul. Bizony majd' minden csoportban akadtakmegosztott helyezések, másként nem lett volna igazságosa zsűri döntése.

Az első kategóriában a következő gyerekek értek el helye­zést:

I. Hőnis Adrianna - Kőrösmező (felkészítő tanárok:Szenek Olga, Vizauer Magdolna, Markela Angéla,Krampatics Erika)

II. Penti Irénke - Tiszabogdány (felkészítő tanár:Papariga Éva)

III. Susmán Viktória - RahólY. Mozserova Mária - RahóV. Makarenko Marina - Rahó

(Felkészítő tanárok: Bilics Éva, Zelinszky Éva,Bednárcsek Viktória, Slájher Etelka, Makkai Beáta,Ersztenyuk Mária)

A vetélkedő végén a zsüri döntését, a versmondók teljesít­ményét összegező Weinrauch Katalin, ennek a csoportnak

előadását elemezve, mégsem anyertesek valamelyikétemelte ki, hanem azt a Szimonján Szása nevű gyermeket,aki egyetlen szót nem tud magyarul, és mégis vállalkozottegy nagyon nehéz vers elmondására, amellyel egy gyakor­lott versmondónak is keményen meg kellett volna küz­deni, hogy jól adja elő, s amely történetesen éppenWeinrauch Katalin verse volt. Elfogódott hangon kívánttovábbi kitartást a fiúnak a versmondáshoz, a majdanisiker reményében.

A következő csoportban 7-9 évesek mondtak verset.

I. helyezett lett megosztva: Zelinszky Éva - RahóBaszarába Renáta - Gyertyánliget(f. t. Kurilják Katalin, Ájben Éva)

II. Ivaszjuk Miklós - RahóIII. Ivaszjuk Ervin - RahólY. Holovácskó Júlia - RahóV. hely. megosztva Tilnyák Dániel - Aknaszlatina

román tannyelvű iskola (f. t. Szabó Ottilia)Baranovszka Emilia - Gyertyánliget

-Bráczjuk Mária - Rahó

A következő csoport a 10-12 éves versmondók csoportjavolt.

Itt szintén nem volt könnyű a zsűri dolga.I. helyezést kapott: Zászitkovics Ilona - Rahó

II. Vodjáncsuk Natália - RahóIII. Muszkurik Krisztina - Bocskó (f. t. Kiss Zsuzsanna)lY. Slájher Zoltán - RahóV. Pávljuk Elvira, Hubály Éva - Rahó

Végezetül következett a 13-16 évesek csoportja, akikközül többen megállnák helyüket a magyarlakta vidékről

származó, magyar iskolát végző tanulók versmondóvetélkedőjén is. Ezek közül szeretném külön kiemelni azelső díjas kislány nevét, aki évről évre a díjazottak listájánszerepel legelső fellépése óta.

I. Kozurák Marina - RahóII. Kurilják Eleonóra - Gyertyánliget

Slájher Sándor - RahóIII. Hubály Judit - RahólY. Versler Sándor - RahóY. Hreblics Olga - Rahó

Mindnyájunk számára, akik itt lehettünk, sokat jelent ez aversmondó vetélkedő, élményekkel gazdagodva térhet­tünk meg otthonainkba - foglalta össze a jelenlévők

véleményét záróbeszédében P. Punykó Mária. Egy gyer­mek sem ment el innen üres kézzel, ajándékról, emlék­lapokról a KM PSZ, a Doreas szeretetszolgálat és a rahóiszervezet gondoskodott. A szendvicsekről, süternények­ről, melyet az önzetlenül segítő rahói nagymamák,anyukák készítettek a vendégek számára, s melyet ezútonszeretnénk nekik külön megköszönni. Ha a magyarországiintézmények is tartották volna magukat a választásokatmegelőző ígéreteikhez, talán az ajándéktárgyak mellékönyvekből is több jutott volna a szórványban élő magyargyermekek számára. Mert a jó, használható könyvekből

soha nincs elég, vallják az ott dolgozó, nagyon lelkespedagógusok.

Mindnyájuknak sok sikert és kitartást kívánunk továbbimunkájukhoz.

Tóth Piroska

versmondó 29

"Anyám fekete rózsa"Nemzetközi szavalóverseny Csíkszeredában

Nem sokkal a költészet napja után, szombaton,újabb ünnepe volt a versnek Csíkszeredában: itttartották meg az Anyám fekete rózsa elnevezésű

magyar nyelvű nemzetközi szavalóverseny egyik romániaielődöntőjét. (A másikat előző nap Sepsiszentgyörgyönrendezték meg.) 186-an neveztek be a vetéikedőre - kö­zülük 139-en megyénkből -, gyerekek, ifjak, felnőttek

vegyesen. Minden versenyző három, maga választotta ver­set tanult meg, közülük a legkedveltebbet kellett elmon­dani az igényes zsűri előtt. Gondoljuk csak el, háromszor186 szép magyar verset tanultak meg könyv nélkül aversenyzők! Ez a legnagyobb nyeresége a rendezvénynek,ez élteti a reményt, hogy globalizálódó világunkban istovább él a vers.

Nyolc erdélyi megye versenyzői bizonyították versmondóképességüket a Szakszervezeti Művelődési Házban meg­tartott vetélkedőn. A sok jelentkező miatt két zsűri

értékelte teljesítményüket. Egyiknek dr. Sződy SzilárdRadnóti-díjas rádiódramaturg, másiknak Dániel KornélBessenyei György-díjas népnevelő volt az elnöke, mind­ketten Magyarországról. Mindenekelőtt a népes részvételtértékelték, meg azt, hogy a városiak mellett falvakról issok tehetséges versmondó jelentkezett a megmérettetésre.Megjegyezték, erdélyi szavalókról lévén szó, szerettékvolna több itteni költő vers ét hallani.

A három korcsoportban (12-15 évesek, 16-21 évesek,21 éven felüliek) megrendezett csíkszeredai elődöntőn 18versenyzőt tartottak érdemesnek arra, hogy részt vegyen amájus 3-4-5-én a magyarországi Veresegyházán megren­dezendő döntőn. Egy-egy marosvásárhelyi, illetve nagy­bányai versenyző kivételével a többi döntős megyénkbeli.Az elődöntő sikere a szervező Megyei Kulturális Központotés a házigazda Szakszervezeti Művelődési Házat dicséri.

Borbély László

"Anyám fekete rózsa"Magyar Nyelvű Nemzetközi Vers- és Prózamondó-találkozó

Veresegyház, 2002. május 3-5.

Az Anyám fekete rózsa közhasznú alapítvány, Veres­egyház Város Önkormányzata és a Váci Mihály Művelő­

dési Ház immáron 12. alkalommal hirdette és rendezte

meg a Csoóri Sándor verscímével jelzett vers- és próza­

mondó-találkozót. A belföldről és határon túlról érkezett

százhét vers-, illetve prózamondót gazdag program és

kedves házigazdák várták.

Veresegyház polgármestere pedig az édesanyákat köszön­

tötte. Ezt követően Kalász Márton, a Magyar Írószövetség

elnöke, a találkozó fővédnöke nyitotta meg a gálaműsort,

melyben megcsodálhattuk a Princess együttes játékát.

Ök valóban a hegedű hercegnői.

Popper Ferenc

Marcelháza,Szlovákia

SzékeIyvarság,Románia

Tamás OrsolyaII. helyezett

A találkozó díjazattai a következők voltak:

Gyermekkategória:

1. helyezett Répás Máté

A meghívót lapozgatva szembetűnő a védnökök és támo­

gatók sokasága. Szükség is volt rájuk. Dániel Kornél, a

találkozó kitalálója és főszervezője szerint ebben az évben

tizenkét elődöntőn mintegy 1120 vers- és prózamondó vettrészt, s egytizedük jutott tovább. A döntő mezőnye ennek

megfelelően jó színvonalat képviselt.

Ifjúsági kategória:

I. helyezett Tóth Krisztina

Felnőttkategória:

I. helyezett Takács Pál

II. helyezett Kürtössy Laura

Nemzetközivé a határon túlról érkezett 51 versenyző tette

a rendezvényt. Jöttek Erdélyből, a Vajdaságból, Ukrajná­

ból és Szlovákiából, s a díjazottak többsége is közülükkerült ki.

A vetélkedő gyermek-, ifjúsági és felnőttkategóriában zaj­lott. Szép gesztus volt a rendezők részéről, hogy meg­

hívták az elmúlt évek Radnóti-díjasait. Ök természetesen

versenyen kívül léptek a pódiumra. A támogatóknakköszönhetően minden versmondó értékes könyvjutalom­

ban részesült.

A gálaműsor Galkó Balázs szavalatával kezdődött. Csoóri

Sándor: Anyám fekete rózsa című versét mondta, nagy­

szerűen, majd a vers költője a résztvevőket, Pásztor Béla,

III. helyezett

II. helyezett

III. helyezett

III. helyezett

Benedek Róbert

Jakab Gabriella

Anka Péter

Pálffy Zsuzsanna

Szabadka,

Jugoszlávia

Somorja,Szlovákia

Bátonyterenye

Veresegyház

Hatvan

Dunaszerdahely,Szlovákia

Csíkszereda,Románia

30 versmondó

"Regösök húrján"

Angya/tánc 2

- Budapest- Budapest- Budapest- Szendehely- Budapest

Sodró Eliza - PilisvörösvárMáté Móric - BudapestZsigmond Emőke - VácTúróczi Márton - BudapestCsabay Péter - BudapestTóth Gábor - Budapest

Tóth Zsóka

Bartha LucaKulcsár MártaDénes AndrásOgl MáriaNemes Lilián

III. helyezettKülöndíj:

Különdíj:Alsó tagozat:

I. helyezettII. helyezettek

ről időre az iskolákba, a pedagógusok, a gyerekek kezébekellene adni.

Minden alkalommal el kell mondani, fölhívni a figyelmetarra, hogy a külsőségek is a verset szolgálják. A versrefigyelhessünk, ne az arcba lógó, szemet eltakaró hajra, atúlságosan figyelemfelhívó ruhára. Látszólag apróságok,de csak látszólag.

Összességében, a nagy vállalásokkal együtt, kulturált éskiegyensúlyozott színvonalú versmondó verseny hallgatóilehettünk.

Örömmel fogadtuk Bartha Luca balladamondását, SodróEliza őszinte megszólalását, Máté Móric bátor kapcsolatáta közönséggel, Kulcsár Márta színes előadását, a madarakmegszólaltatását... sorolhatnám, mert mindenkiben föl­fedeztük, hogy valamiért fontos volt kiállnia, elmondaniaa verset, s ebben a korosztályban ez a legfontosabb.

Díjazottak:

Felső tagozat:I. helyezett

II. helyezettIII. helyezettek

Igényes műsorfüzet, pontos adatok, gondosan előkészített

előadóterem várta a budapesti és Pest megyei regionálisdöntőre továbbjutott versenyzőket.

A versmondók mellett szülők, kisérő tanárok, ismerősök,

érdeklődők töltötték meg a termet. És megtöltötték, nohavolt némi aggodalom bennünk, hogy éppen a választásoknapjára került ez a versünnep.

Életre hívói: a már említett Magyar Versmondók Egyesü­lete, a XVIII. Kerületi Önkormányzat és a Kondor BélaKözösségi Ház. Ez utóbbi a II. Ifjúsági Művészeti Feszti­vál eseményei közé emelte a versmondó versenyt, így"gyermek-ifjúsági kategóriában" összművészeti fesztivál­nak is értékelhettük az eseménysort, hiszen képzőművé­

szeti kiállítás és számtalan más művészeti szakág mutat­kozott be a hét programjaiban.

Negyven versmondó lépett a zsűri elé, amelynek tagjavolt: Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületénekalelnöke, a Versmondó című folyóirat főszerkesztője,

Nagy András László rendező és Tóth Zsóka előadó­

művész.

AMagyar Versmondók Egyesülete negyedik alka­lommal indította útjára a Regösök húrján címüvers- és prózamondó versenyt, általános iskolás

gyermekek részvételével.

2002. április 21-dike rendkívüli nap volt, és nem csupán aválasztások miatt.

A nevezett három versből szabadon választva egyet hall­gatott meg a zsűri, és szűkkörű döntőt rendezve, hatanmásodszor is szerepeltek.

A választás igényességét jelzi a költők, írók név-sora: Ady Endre, Ábrányi Emil, Ágh István, BabitsMihály, Fekete István, Gárdonyi Géza, HorváthIstván, József Attila, Karinthy Frigyes, KányádiSándor, Lázár Ervin, Molnár Ferenc, Móra Ferenc,Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc,

Wass Albert, Weöres Sándor, de hallottunk kivá­lóan előadott balladát, népmesét is, és RomhányiJózsef versei sem maradtak el.

A választott költők névsora egyúttal azt is mutatja- aki gyakran hallgatója, zsűritagja gyermek­versmondó találkozóknak, talán már mondja is,hogy kitől melyik verset választották a gyerekek -,hogy bizony erőn felüli, korosztályuknak nemmegfelelő versek előadásával is próbálkoztak agyermek előadók.

Hogyan is lenne készültsége Babits MihályDanaidák című versének előadására egy alig 14éves kislánynak, aki egyébként hallhatóan érzéke­ny a versekre, szép beszédű, csak ez a vers mégsúlytalan előadásában, meghaladja képességeit.

Segítene a választásban egy, akorosztályuknakajánlott versválogatás, bibliográfia, amelyet idő-

versmondó 31

"Regösök húrján"Dunántúli versmondók versenye Veszprémben

Május 25-én 5-8. osztályos vers- és prózamondókversenyeztek a Veszprém Városi Művelődési

Központban, az idén már hatodik alkalommalmegrendezett eseményen.

A Magyar Versmondók Egyesülete által szervezett ver­senyre a Dunántúl kilenc megyéjéből a pedagógiai inté­zetek összesen 42 versenyzőt delegáltak. Ök valarneny­nyien a helyi iskolai versenyek legjobbjaiból kerültek ki.

A legközelebbi versenyző Gyulafirátótról, a legtávolabbipedig a Baranya megyei Nagyharsányból érkezett. A ver­senyzőknek három művel kellett készülniük, szabadonválasztva a teljes magyar irodalom alkotásai közül,

Két kategóriában (5-6. és 7-8. osztályosok) mérték összefelkészültségüket. A zsűri a délelőtti fordulóból18 indulótjuttatott tovább a délutáni döntőbe. A színvonalas versenykategóriánkénti helyezettjei a szervezők, valamint aVeszprém Megyei Önkormányzat és Veszprém VárosÖnkormányzata értékes könyvcsomagjait kapták.

Juhász Gyula

Az első kategória győztesei:

I. Juhász Dorottya, Győr2. Focht Máté, Balatonfüred3. Gyergye Eszter, Vasvár

A második kategóriában pedigI. Mezőfi Melinda, Siófok2. Molnár Angéla, Várpalota3. Noszek Kata, Kőszeg

Mindkét kategória első három helyezettjének felkészítője

is jutalomban részesült. A két első helyezetté a VeszprémMegyei Pedagógiai Intézet könyvcsomagját vehette át, atöbbiek pedig a Magyar Versmondó Egyesület CD- éskönyvajándékát kapták.

A veszprémi verseny 5-5 legjobbja kapott meghívást - azország másik két régiójában hasonló módon megrendezettversenyek győzteseivel együtt - a novemberben Pápánsorra kerülő országos döntőre.

Ferencz Zsuzsanna

RostandA Sasjiók olvasásakor

Nemes poéta! Büszke francia!Én kis nemzetnek még kisebb fiaUjjongó vággyal hadd köszöntelek.Titkos gyönyörtől égve olvasámKedves poétám, édesfranciám,A gloárról írt költeményedet.

Mily páratlan hév! Elegancia.Nem írhat így más, csak afrancia,S mí/y gyűlölettől átizzó velő,

Ha a cudar, a gyáva, hitszegő,

Szabadságot eltipró s remegőOsztrák lakájok raja jő elő.

Ó ez a hang, e pátosz, e nemes,Honnan e láva, kitörő, heves?Talán lelkünkbe nyúltál, francia?Onnan vevéd e szilaj hangnemet,Az emléket, mely fáj és nem feled,Melynek ki kell hamvából csapnia!

32 versmondó

Nemes poéta! Hála, köszönet,Hogy megérhettem ezt az örömet.Mai költő nyí/tan merészli ezt,.Felségsénésre " persze nincs okod,Te sértheted az osztrák zsarnokot,Magyar ügyészség téged nem ijeszt!

Wagram, Marengó ... nagyszerű nevek,Az osztrák tőlük tán ma is remeg.Nekünk is volt... Nagysalló, Isaszeg,Kápolna és Komárom és a többi,A történetnek könyveit betölti...S az osztrák tőlük még ma is remeg!

S míg rátok, büszke francia sasokVárnak napfényes, biztos magasok,Ahol szabadság, nagyság szárnya csattog!Addig miránk a - kétfejű sasokIrigy, falánk csapatja agyarogS tört láncunk helyettfityegnek rajtunk - csattok!

Regösök búrján Kecskeméten, ötödszörre is

Tanulságképpen a verseny szigorú szakmai része, útra­valóul:

Reményiket idézte meg Regös Tamás is. A regösök húr­ját sikerült kellőképpen megpendítenie: ő egy termé­szetes tehetség, nagy jövője lehet, a Nyitnikékkel viszonttanuljon meg játszani. Jaszenovics Gina, akinek nevemár ismerősen cseng, hangja leginkább narrátor szerep­körbe illik. Túl monoton a versmondás, pedig aki koráb­ban hallotta, tudhatja, hogy ezer színre képes. Tessékelőszedni a tarsolyból azt a rengeteg színt és foglalkoznivelük, festegetni, újabb és újabb versekben. A lustaságfél egészség.

Azt azért elvárja a hallgató, hogy két forduló esetén kétkülönböző hangulatú verset halljon. A két forduló tudni­illik éppen ezért kettő.

Ha hosszú egy szöveg, meg kell húzni. Természetesenprózaról és nem versről beszélek (de az utóbbit sem min­dig elejétől a végéig mondjuk, gondoljunk az elbeszélő

költeményekre). Elengedhetetlenül fontos a helyes tagolása beszédben. Amíg azonban az iskola is rossz technikátalkalmaz az olvasás tanításában, addig e téren nehezenvárható eredmény. A vesszők ugyanis hiába választanak elmondatrészeket, azok leginkább az olvasás közbeni értést

Nem csalódtam. Azzal az elvárással mentemKecskemétre, amely élményként jutott nekem atavalyi versenyen. A Regösök húrján, ott, Dunától

Keletre sok jóval találkozik az ember. Kortárs költőket

szerető kisdiákokkal, egyéniséggel teli versekkel, kész kiseszköztárakkal. A gyerekek kóstolgatják a verseket,mielőtt színpadon mutatnák be, ez látszik. Aztán márcsámcsogni is memek egyesek sajátjukká vált szövegei­ken. Így élvezet az evés.

Többen érdemelnek szót, helyhiány miatt csak néhányversmondót emelek ki.

Varga Júlia jól "megmagyarázta a bizonyítványát".Karinthy szövege az ő esetében egyesült az előadó szemé­lyiségével. A gondot az éneklés jelenti: a természeteshanglejtést ki kell fejleszteni. És persze aszövegetmeghúzni, mert így az ő korában még előadásra alkalmat­lan: nem rendelkezik koránál fogva annyi eszközzel, hogyfigyelmem fönntartsa.

Bencze Viktor akcentusa éppen jól illeszkedett LovásziMárton Fekete a pad alatt című írásához. A szöveg jó volt,az előadás izgalmas, a beszédhibákat leszámítva: az "sz"hangot kell kitisztítani.

Dobrovits Ferenc meglehetősen komoly fiú, tudja, mitakar. Igazi forradalmár egyéniség. Jobbágy Károly A rádiómellett című műve az ő előadásában egy tízes skálán a9. helyen végezne, Ez egy jó eredmény.

A legnagyobb meglepetést Kiss Alexandra szerezte.Erdélyi József Anyai szó c. alkotásával egy igazi anya állta közönség előtt. Lágy hanghordozásával, anyai gyengéd­séggel és gyermeki tisztasággal valósággal elvarázsolta ahallgatóságot. Gyönyörűen beszélt, és a tisztasága azért isfigyelemre méltó, mert fogszabályozóját vállalva állt ki aszínpadra úgy, hogy mindezt feledtetni tudta.

Szondi Péter még nevében is azonosult a szöveggel. AranyJános Szondi két apródjának egyikét láthattuk magunkelőtt. A kis vitéznek való legény érzi a ballada lényegét, ésnémi eszköze is kialakult már a kivitelezéshez. A monda­tok, sorok közti összefüggések néha gondot jelentettekszámára. Mindenesetre a ballada és a próza (ÖrkényIstván: Nápolyi) az övé volt.

Szanyi Saroltának van jövője ebben a szakmában. WeöresSándor Második szimjóniájával azonban a ló túloldalánlandolt: túl míves lett, néhol már természetellenes. Mégis,valami megfogja az embert benne. Nála nagy próbatétel,sőt, akár vízválasztó is lehet a mesterkéltség teljes ki­küszöbölése.

A magam részéről, és ez már szubjektívebb, mert függet­len a zsűri egészének véleményétől, kiemelném mégPálkövi Flórát, aki Reményik Sándor Pacsirta c. írásávalnagyon erőteljes kezdés után egy jó fordulatot alkalma­zott. A hirtelen felismerés spontaneitása legalább annyirajó, mint amennyire rossz a történet szemmel követése.

Zsűri

Dr. Lutter Imrezsűrielnök,

Komáromi Attila

Szabó Sándor

Csörsz Tünde

Ratkai János

Helyezettek

10-12 évesek:

I. Varga Júlia

II. Bencze Viktor

III. Dobrovits Ferenc

13-14 évesek:

1. Kiss Alexandra

II. Szondi Péter

III. Szanyi Sarolta

előadóművész,

az MVE alelnöke

magyartanár, a Forrásszerkesztöbizottsági tagja

a kecskeméti tvfőszerkesztője

a kecskemétiHelyőrségi Klub igazgatója

versmondó,magyar szakos tanár

(Belvárosi Általános Iskola,Kalocsa)

(Móra Ferenc ÁltalánosIskola, Hajdúdorog)

(Kecskeméti ReformátusÁltalános Iskola)

(Móra FerencÁltalános Iskola, Hajdúdorog)

(Kodály ZoltánÁltalános Iskola, Kecskemét)

(Kodály ZoltánÁltalános Iskola, Kecskemét)

versmondó 33

segítik, sokszor közük nincs a beszédkultúrához. Az élő­

beszédben mindig gondolatokat fűzünk össze, sohasemasszociálunk a leírt szöveg írásjeleire.

Visszatérő beszédhiba a susogó-sziszegö hangok pöszeejtése és a hétköznapi életből átkerült szleng kiejtés be­ágyazódása, automatikussá válása. Ezt ennyire direktmódon még nem tapasztaltam. A beszédstílushoz tartozóprobléma a gyakori hangöblögetés és az éneklés. Ha agyerek tudja, hogy jó orgánuma van a maga szintjén, azjó,de vigyázzunk, hogy az orgánum csak eszköz maradjon,ne kerekedjen felül a mondanivalón. Néha már csak erretudtam figyelni.

Olykor megcsípte a fülemet a kisiskolás versfelmondás.Ez a tanító nénik hibája is. EI kell felejteni az "előjátszó"

módszert (megmutatom, ezt így mondd, ezt így... ), inkább

Tompa Mihály

a diák értelmében kel1 bízni. Hogy föl tudja fogni azérzéseket, s a maga kis őszinteségével meg is jeleníti azt- életkorából adódóan, egy jó versválasztás esetén - fel­nőtteket megszégyenítő igazsággal.

És nem utolsósorban ügyeljünk az öltözködésre (ez igaz ittés a hétköznapokban is): ne vetessünk föl a versmondóvalegy ünnepi öltözékhez sportcipőt. Ez a legelemibb dolog.Vigyázzunk arra, hogy kényelmesen érezze magát azelőadó, éppen elég feszélyezettség lesz benne, mire szín­padra kerül. Nem föltétlenül kell hát ráerőszakolni anyakkendőt (ami mel1esleg szorítja is a gégét). Az elegan­ciát sokan közülük úgyis magukban hordozzák. Az igazimesterség: ezt kiemelni belőlük, és erre, vagyis azegyéniségükre alapozni versmondást.

Lutter Imre

Künn a télnek vad viharjaFutja bé a láthatárt,Ércfagyával minden életNéma sír ölébe zárt;Mégis engem tűzhelyemnél

Vídor érzet karja vár,A sötét bút elröpítiLángja és a tölt pohár.

Bár üvöltsön ablakomnálMérgesen a puszta-szél:Kandallóm nyájas tüzénélBősz dühétől kába fél;Kis tüzemnek nyújtok ujraTáplaszert, ha hamvadoz,És közel vonúlok annakVígan égő lángihoz.

Akinek sors-förgetegbenEnyhet ad belérzete,Csöndes az, bár sújtsa porbaSorsa kínos végzete:És ha a kebel nyugalmánBűntudat viharja dúl:Béke annak a dicsőség

Fény-ölében sem virúl.

34 versmondó

Kandalló-dal

Mert az üdv és kín csirájátRejti a szív; mindenikBalga vagy jó tettek általGazdagon gyümölcsezik:A szelíd erény jutalmat,S a galád bűn benne lel.Ember, őrizd! - drága kincsedA mocsoktalan kebel.

Engem - hála végzetemnek! ­Nem kinoz kűl- s belvihar;És letünt életkoromnakBús emléke sem zavar;Bár szegénynek szűle a sors,Nem nyilik panaszra szám,Kandallóm előtt derültenSzívom füstölgőpipám.

Kis körömben bárha nincsenNagyvilági csalfa fény.Ámde békém lágy öléről

Nem riaszt fel durva kény.Vágyaim túl nem csapongnakHelyzetem kimért körén:Kincsre, fényre nem sovárgvaEnmagamba' boldog én.

Kívül a tágas természetSápadt arcán nincs virány;Árva a völgy, lombok árnyinNem dalol víg csalogány;És - ki hinné? - szűk körömbenBájoló tavasz virulS int felém, a rám mosolygóLyánka bíbor ajkirul.

Hólepeltőlfedve a fold;S míg alatta csöndesenA kifáradt élet álomHallgatag keblén pihen:Én körültem rózsa-kedvbenVíg barátok hangja zeng;S tölt pohárunk egybehangzóÉrzemény közt összepeng:

Éljen a Hon! egyesülésSzent tüzétül összeforrtTetterő a szétvonásraHozzon gyász halotti tort!Végig éljen a barátság,Földi létünkfűszere!S véle a bor, búcsatákonGyőzedelmesfegyvere!

Míglen a tél vad viharjaFutja bé a láthatárt,S a tavasz virágözönnelNem teríti a kopárt:Kandallómban égjen a tűz

S játszi lángja verje szétA körűlem tornyosúló,Kedvölő bú fellegét.

FELHívÁs

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülete(5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. Telefon: 56/505-203)

a 2002. évben immár ll. alkalommal rendezi meg a

SZÉPKORÚAK KÁRPÁT-MEDENCEI SZAVALÓVERSENYÉT

2002. szeptember 7-S-án

Helyszín: Szolnok Városi Művelődési és Zenei KözpontA Kossuth-év szellemében kérjük, hogy az l 848-49-es európai forradalmak, a szabadságharc eseményeinek,

ajeles történelmi személyiségek tetteinek megörökítésére íródott költeményekből (nem csak magyar!)szíveskedjenek felkészülni.

Jelentkezési határidő: 2002. július 30.

A jelentkezéseket irásban kérjük megküldeni a fenti címre, egyben kérjük csatolni a választott vers gépelt szövegéthárom példányban. Saját verssel történő jelentkezést nem fogadunk.

Nevezési díj: 1000 Ft.A szavalóversenyen részt vevők által igénybe vett szolgáltatások költségének 50%-át az egyesület átvállalja.

Igényelhető szolgáltatások és azok költségei: szállás 1300 Ft, reggeli 400 Ft, ebéd 700 Ft, vacsora 500 Ft.

Kérjük, a jelentkezéssel egyidejűleg jelezzék, hogy melyik szolgáltatást és hány alkalommal kívánják igénybe venni.A jelentkezések beérkezte után részletes programot és befizetési esekket küldünk minden jelentkező részére.

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyar Versmondásért Alapítvány meghirdeti a

Sinkovits ImreNemzetközi Vers- és Prózamondó Emlékversenyt.

A meghirdető szervek szeretnének emléket állítani Sinkovits Imre példamutató emberi, művésziés előadó-művészi munkásságának.

A nevezés feltételeis• A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondókjelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket, és befejezték

általános iskolai tanulmányaikat.• A jelentkezőknek öt verssel vagy prózával kell készülniük, melyből - kettőt a magyar irodalomból ­

beleértve természetesen a határainkon túli magyar irodalmat is -, amely a magyarság és a hazaszeretet témaköréhezkapcsolódik, - kettőt a magyar, illetve a világirodalomból, tematikai kötöttség nélkül, - egyet pedig a magyar

népköltészetből kell választani .• Egy-egy vers vagy próza előadása nem haladhatja meg az 5 percet.

A verseny meghirdetői örömmel és tisztelettel fogadják és várjáka Radnóti- és Mensáros-díjas versmondók jelentkezését.

A versenyt ifjúsági (a verseny idején még középiskolai tanulmányokat folytató) és felnőtt- (l8 év felett)kategóriában hirdetjük meg.

Jelentkezési határidő: 2002. szeptember 15.

Az októberben kezdődő elődöntők időpontjáról és helyszínei ről írásban értesitjük a jelentkezőket.

Az elődöntők tervezett helyszínei: Debrecen, Szeged, Kaposvár, Szombathely, Budapest, Érsekújvár.

A döntő időpontja: 2003. január 17-lS.

Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), életkor, telefonszám vagy e-maii cím, középiskolások esetén az iskolaés a felkészítő tanár, a választott elődöntő helyszínének feltüntetésével, valamint a választott öt vers vagy próza

megnevezésével az alábbi címen, levélben, faxon vagy e-maiiben lehet:

Magyar Versmondásért Alapítvány1201 Budapest, Hatvani u. 33. Telefon/fax: 284-2780 • E-maii: balu63@axelero.hu vagy civiI2693@mail.datanet.hu.

Bővebb felvilágosítás: Virág László 06 (30) 950-8256

Mindkét kategória legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesülnek.

versmondó 35

FELHívÁsA Debreceni Zsidó Hitközség és határon túli testvérhitközségei - Arad, Beregszász, Dunaszerdahely, Érsekújvár,

Kassa, Komárom, Munkács, Nagyvárad, Pozsony, Szabadka, Szatmár, Temesvár, Ungvár -, Debrecen városa,a Debreceni Magyar-Zsidó Kulturális és Tudományos Társaság,

a Debreceni Magyar-Izraeli Baráti Társaság, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Országos Szövetsége,a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány, a Kárpátok Közalapítvány

2002. október 11-12-13-án rendezi meg a

IV. Dr. Kardos Albert Nemzetközi Vers- és Prózamondó VersenytA rendezvényen részt vehet felekezeti megkülönböztetés nélkül minden magyarországi és határon túli

magyar nyelvű vers- és prózamondó.A verseny célja: emléket állítani dr. Kardos Albertnek (1861-1945), akinek élete és munkássága tanárként,

irodalmárként, nyelvészként Debrecenhez kötödik,A rendezőszervek a versenyt két kategóriában - ifjúsági és felnőtt - hirdetik meg.

Mindkét kategóriában kötelező a megadott versek vagy prózák közül kettő, valamint három szabadonválasztott vers vagy próza, melynél kérjük figyelembe venni az Ady Endre- és Illyés Gyula-évfordulót.

A verseny fővédnöke és a zsűri elnöke: dr. Szabó Magda akadémikus,a Corvin-lánc kitüntetettje, kétszeres Kossuth-díjas írónö, Debrecen város díszpolgára.

Ifjúsági kategóriában 14-18 éves fiatalok versenyezhetnek.

Kötelező versek - Ady Endre: A bélyeges sereg; Radnóti Miklós: Kortárs útlevelére, Száll a tavasz, Tétova óda.

Kötelező prózaFüst Milán: Emlékezés egy őszi hajnalra, Lehel kürtje; Örkény István: Nápolyi; Gelléri Andor Endre: Egy fillér.

Díjak: I. díj 20 OOO Ft, II. díj 15OOO Ft, III. díj 10000 Ft.Valamennyi résztvevő könyvjutalomban és oklevélben részesül.

Felnőttkategóriában 18 évesnél idősebb versenyzők vehetnek részt, korhatár nélkül.

Kötelező versek - Füst Milán: Ha csontjaimat meg kelletik adni, Mózes számadása, A magyarokhoz;Heltai Jenő: A molnár és a gyermek; Radnóti Miklós: Mint a bika, Huszonnyolc év, Tajtékos éj,

Sem emlék, sem varázslat, Gyökér; Zelk Zoltán: Bolond szájból bolond dal fúj.

Kötelezőpróza - Gelléri Andor Endre: A tárgyalás; Ignotus: Márciusi sör; Szerb Antal: A menthetetlen;Füst Milán: Szórakozottság.

Díjak: I. díj 25 OOO Ft, II. díj 20 OOO Ft, III. díj 15OOO Ft.Valamennyi résztvevő könyvjutalomban és oklevélben részesül.

Jelentkezési határidő: 2002. szeptember 10.

A lY. Dr. Kardos Albert Nemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyta Debreceni Zsidó Hitközség dísztermében rendezik meg.

Valamennyi versenyző szállásáról és étkezéséről - a három nap alatt - a rendezőszervek gondoskodnak.

Nevezési díj: 2000 Ft/fő, amelyet a jelentkezési határidőig kérünk postára adni vagy átutalni.Postacímünk: 4025 Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky u. 26. Tel./fax: (50) 415-861, 322-745.

E-maii címünk:debrecenLzsido.hitközseg@matavnet.hu. Egyszámlaszámunk: 11738008-20011404.A versenyzők kérésére a kötelező műveket díjmentesen postázzuk.

Ady Endre

A bélyeges sereg

Krisztus szent árnya s Heine ördög-arcaTáncolnak előttünk az uton.Hull, hull a szitok, a röhej, a sugár.Szaladnak a bélyegesekS egy nagy csillag van a homlokukon.

Választott fajzat: messze előtte

Bitás, szomorú hegyekS ők mennek rongyoltan. szortan, bélyegesen.Bús ördögök, szent mordály-égetők,Én veletek megyek.

36 versmondó

Véretek, ha idegen is százszor,Mégis az enyém, az enyém,Véres ajkakkal mézes asszonyaitokS nyitott szívvel baráti, hű jiúkÁtöntötték belém.

Büszke kárhozok. eldobhattok százszor,A lelkem százszor utánatok oson.Örök bolygok; örök riasztgaták;Idő kovászai, megyek én is veletekBélyegesen. csillagoson.

Miénk ez a könnyes, nagy Élet.Kórágyon és kereszt alattHajrá, hajrá a Jobb felé.Én csúnya, sárga-foltos seregem,Futok veled és megáldalak.

IV. Országos Kaleidoszkóp Versnapok

Az 1956. október 23-i forradalom tiszteletére az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület negyedikalkalommal rendezi meg az Országos Kaleidoszkóp Versnapokat. A fesztiválon a versenyzők két kategóriában vehetnekrészt: a vers- és prózamondó versenyen, valamint a pódiumi estek fesztiválján.

A vers- és prózamondó verseny választandó költői születési vagy halálozási évfordulóhoz köthetők, míg a kortárs versattól a költőtől származik, aki egyben a zsűri tiszteletbeli elnöke (az elmúlt évben Buda Ferenc elnökölt).

FeltételekVersmondó verseny (2 mű)

1. Gyurkovics Tibor valamely költeménye és2. Arany János (1817-1882)vagy Illyés Gyula (1902-1983) vagy Kálnoky László (1912-1985) egy műve.

Pódium i estekfesztiválja• Előadóest: legfeljebb 60 perces, l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyar versek vagy prózák

szerepelnek (bármilyen zenei kíséret, koreográfia, énekelt vers vagy átdolgozás megengedett).• Monodráma,• Színdarab: legfeljebb ötszereplős, egyfelvonásos, melynek szerzője vagy témája magyar (zene nincs kizárva,

de többnyire prózai részekből álljon).• Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb produkciók színpadra adaptálva.• Bármely népköltészeti alkotás.

A verseny helyszíneIdőpont

Jelentkezési feltételek

Nem versenyezhet

Jelentkezési cím

Miskolc-Egyetemváros.2001. október 18-19-20.- a 12. életév betöltése- Magyar Versmondók Egyesületének tagsága (a tagdíj a helyszínen is befizethető)

- aki Kaleidoszkóp-díjas- professzionális színész, előadóművész vagy a- Színház-és Filmművészeti Egyetem színész szakos hallgatójaKáelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem Bolyai Kollégium3515 Miskolc-Egyetemváros, E17. épület, 115. iroda

A szakmai zsun mindkét kategóriában Kaleidoszkóp-díjakkal jutalmazza a legjobbnak bízonyuló versmondókat.A három nap tömény kulturális szórakozást ígér. A két kategóriának két külön zsűrije, bírálóbizottsága van, hogy akiesetlegesen mindkét kategóriában indul és valamelyikben nem a vártnak megfelelő teljesítményt nyújt, ne szenvedjenhátrányt a másikban. A vers- és prózamondó verseny zsűrielnöke Gyurkovics Tibor lesz.

További információ 06 (20) 326-2766, 06 (30) 449-0701.

Arany János,

El-e még az Isten?

Él-e még az Isten... magyarok Istene?Vagy haragra gerjedt népének ellene,És elhagyta végkép,Hogy rabló, zsivány had, bérbeszedett csordaÉgesse, pusztítsa, öldökölje sorbaRégi kedves népét?

Él-e még az Isten - az az Isten él-e,Ki e dús Kanaán országba vezérleMint Izráelt hajdan,Hozván őseinket füstnek fellegében,Égre felpirosló tűz-oszlop képében,Véres viadalban?

Él-e még az Isten, - az erős, hatalmas,Aki elleninken adott diadalmatSzáz-meg-száz csatákon?Aki ujjainkat kardhoz egyengette,Nevünket dicsővé, félelmessé tetteSzéles e világon?

Él-e még az Isten, ki erős karjávalMegtartott, megőrzött ezer éven általEgész mostanáig?Ki annyi veszély közt nem hagyá elveszni,Töröknek, tatárnak martalékul esniÁrpád unokáit?

ÉI még, él az Isten... magyarok Istene!Elforditva sincsen még e népről szeme,S az még, aki régen:Harcra hát, magyar nép! Isten a vezéred:Diadalmat szerez a te hulló véredMinden ellenségen.

versmondó 37

A szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ és a Magyar Versmondásért Alapitványmeghirdeti a

Juhász GyulaNemzetközi Vers- és Prózamondó Versenyt

A meghirdetők, hagyományteremtő szándékkal,szeretnének emléket állítani Juhász Gyula költészetének, munkásságának és példaadó életművének.

A nevezés feItételei

• A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,és befejezték általános iskolai tanulmányaikat.

• A jelentkezőknek három Juhász Gyula-, egy nyugatos és egy kortárs magyar verssel vagy prózával kellkészülniük.

• Egy-egy vers vagy próza előadása nem haladhatja meg az 5 percet.

A versenyt

• ifjúsági (a verseny idején még középiskolai tanulmányokat folytató) és

• felnőtt- (18 év felett) kategóriában hirdetjük meg.

Jelentkezési határidő: 2002. szeptember 30.

A döntő időpontja és helye: 2002. december 1-2.Juhász Gyula Művelődési Központ (Szeged, Vörösmarty u. 5.)

A verseny elődöntőit 6 helyszínen (Pécs, Debrecen, Győr, Nyíregyháza, Szeged és Budapest)rendezzük meg, ahonnan a legjobbak jutnak tovább a szegedi döntőbe.

Az elődöntők időpontjáról a jelentkezőket írásban értesítik a szervezők.

Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), életkor, a választott elődöntő helyszínének feltüntetésével, valamint aválasztott öt vers vagy próza megnevezésével az alábbi címen, levélben, faxon vagy e-maiIben lehet:

Juhász Gyula Művelődési Központ6720 Szeged, Vörösmarty u. 5. Telefon 62/425-248, telefon/fax: 62/426-064, e-maiI: jgymk@mail.tiszanet.hu.

Bővebb felvilágosítás:Juhász Gyula Művelődési Központ Madurkáné Marton Erzsébet, telefon: 62/425-248, fax: 62/426-064

Magyar Versmondásért Alapítvány, Virág László, telefon: 06 30 9508-256

Mindkét kategória legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesülnek

Juhász Gyula

Ima

Nagy boldogság, nagy fájdalomNe látogasson engemet meg;Szelíd borongást adj, Uram,Szegény szivemnek!

Vakító napfény bántana,Szilaj vihar tán összetépne,Szűrődjön át csak lelkemenBúm őszi fénye!

Nem várok több tavaszt, Uram,De még az ősz rózsái nyílnak,És bár leáldozott napom,Van annyi csillag!

38 versmondó

Magyar népem...

Learattál, édes magyar népem,Ott az áldás csűrád közepében,

Osztrák finánc szemét veti rája,- Szükség lesz még arra akaszára!

Meleg időjár most a magyarra,

Vihar lesz, ha Isten úgy akarja,De belőle baja másnak támad,- Tartsd csak készen, népem, akaszádat!

Bécs felől jön a fekete felleg,Bécsi rongy lesz, mire innen elmegy;Aki küldi, mind halálra sárgul,Hogyha kard lesz a magyar kaszábul!

"ÖRÖK PÓDIUMON" II. VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Pintér Tiboremlékére 2002. október 19-én Veszprémben

Rendezők

a Veszprém Városi Müvelődési Központ és a Magyar Versmondók Egyesülete.

A verseny célja: Pintér Tibor, az országszerte ismert előadóművész, rendező, népművelő életének 72. évében, 1999.október IS-én hunyt el. Egész munkásságát a vers, az irodalom népszerűsítésének szentelte. Az elismert szakemberművészeti vezetőként, zsűrizései során és módszertani írásaival is sokat tett azért, hogy minden korosztályból minéltöbben vállalják az írók-költők üzenetének megszólaltatását. Emlékét, szellemi örökségét megőrizni hívjuk aversenyzőket Veszprémbe, immár másodszor, ahol Pintér Tibor élt és dolgozott.

A nevezés feltételeiA versenyzőknek a teljes magyar irodalomból szabadon választva három verssel vagy prózával kell készülniük, amelyekközül egy ma élő szerző műve legyen.

A verseny résztvevői

I. kategória 5-8. osztályos diákokIl. kategória 9-12 osztályos középiskolások

Ill. kategória felnőttek

lY. kategória szépkorúak - 60 év felettiek

A zsűri döntése alapján a korcsoportok legjobbjai díjazásban részesülnek

Jelentkezés: a név, életkor, foglalkozás, lakcím, telefonszám és a választott művek közlésével2002. szeptember IS-ig, a verseny helyszínén:Városi Művelődési Központ e Ferencz Zsuzsanna

8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2.• Telefon: (88) 404-549 • Fax: (88) 429-693Nevezési díj: 800 Ft (a befizetéshez esekket küldünk).

Igény szerint a távolról érkezőknek térítés ellenében szállás biztosítható.

---

~?'O/It;-~ . ~,. _.,.

~»i4~'~;;'>":':";;'

Gyíkkirály 2

versmondó 39

Hol a Látó határ?A negyedik hallgatói vers- és prózagyűjtemény a Miskolci Egyetemen

Látó határ. Ez a különös szóösszetétel mennyi min­dent jelenthet: még csak az sem mindegy, hogyanírjuk. Látóhatár: ameddig a szem ellát. .. addig tart

a képzelet? Az sok vagy kevés? Egyáltalán, tényleg addigtart? Nem, azt pontosan tudjuk, hogy a képzeletnek nincshatára. Van ellenben a látásnak, de éppen úgy, mint aképzelet esetében, ez is egyénenként más és más. És vajonmi lehet a határ után? Újabb határ, valaki másé. Ahányszempár, annyi határ. Ott kuszálódnak ezek a határok,gabalyodnak, egymásba fonódnak, úton-útfélen kereszte­zik egymást, néhol csomósodnak. .. Mégis, mondjuk aleglátóbb szem vagy elme határa után van-e még valami?

Kedves Olvasá!

- ne várj tőlem választ, és a kötettől sem, csak találgat­hatunk. Bizonyára ezt a titkot legalább annyira nem fejtimeg senki, mint a költészet vagyegyszerűen az írás irántivonzalom miértjét.

A világ azonban nem egy bizonyos utat jár be, hiába ishinnénk mindenáron. Vannak tendenciák, trendek, vandivat, önfejűség, de van zsákutca, s legfőképp: vannakutak. Külön-külön önállósuló, egyénileg bejárt és bejára­tott utak. Az egyik kacskaringósabb, a másik döcögősebb,

s ezek miatt bizony a határok is máshová kerülnek. Sokancsupán addig látnak, amíg a következő kanyar el nemnyesi tekintetüket; mások pedig egész labirintusokatszemlélnek felülről. Hogy ki jár jobban? Ismét nincs axió­maként tisztelhető felelet: olykor többet segít a vakság,mint a tisztánlátás. Minél kevésbé látunk vagy ismerünkvalamit (valakit), annál szabadabb teret engedünk fantá­ziánknak.

Hohó!!! - állítasz meg joggal, Olvasó, és mi a helyzet anem látó emberekkel, a vakokkal? Ha nem látnak, nekikkell a legnagyobb fantáziájuknak lenni. ..

Nem tévedhetsz sokat, bár én is csak tippel ek. Azt hal­lottam egy vak lánytól, hogy ő szokott álmodni. Pedignála születési rendellenességként jelentkezett a látás­hiány, tehát soha nem volt alkalma szemmel tapasztalni ami és az ő (?) világukat vagy utunkat. Azt pedig olvas­tam, hogy a csecsemő, születése után néhány hónapig,évig - kinek mennyire van szüksége -, amíg beszélninem tud, egészen más jelrendszerben gondolkodik.Ebből fakad az a tény, hogy felnőtt (felcseperedett)korunkra mindössze néhány foszlány az, ami beugrik abeszéd előtti parányi időszakunkból. Ennek alapján avakoknak is lehet saját jelrendszerük: láthatnak színeket,fényeket, testeket, sokkal gazdagabb világot, mint amiénk... ez is milyen furcsa: úgy tartjuk, minélgazdagabb valaki kelléktára, annál értékesebbet alkothat,annál sokszínűbb a műve; de a vakoknak például nincsen

40 versmondó

kelléktára, csak eszköze, szegényebbnek mégsem ítél­hetjük az ő látásmódjukat.

Még nem tettem említést az irodalmi látásmódról. No,nem a megszokott értelemben vett perspektíváról be­szélek, hanem a fogalmat életszerűbbé téve, egyetlenaspektusról. Ez nem más, mint a kissé örkényi, visszafor­duló, nyelvöltögetö, önmagának is tükörképet mutatószem, szempont, nézőpont. Az a pillanat, amikor a határteléri egy-egy, az átlagnál élesebben látó, esetleg egysze­ruen látni akaró és láttatni tudó egyéniség. Ahol az utolsóstop felirat áll, mert onnan indul a végtelen. Amikor ahatár egyszer csak visszanéz ránk: áll az egyéniség, kisséelőredöntött fejjel, meredten bámulja a stop-ot, és a stopijesztően élesen és pofátlanul visszabámul rá. És ez az apont, amikor a vissza-messze-látó nem kizárólag azegyéniségünk világát bámulja, hanem egyszeriben mind­annyiunk világát.

Ö a látó határ. Az emberiség rémálma.

Költőink, és persze íróink, mert az idén ők voltak többen,ezt a súlyos pontot találták meg. Volt bátorságuk szem­benézni önnön alakjukkal, és farkasszemet nézni tár­saikkal, a tömeggel, valamint a tömeget mozgató fejlettvilággal. Így nyúlhattak vissza olykor kimondatlanul isa legösibbekhez: a mítoszokhoz, az álmokhoz, az ösz­tönhöz. Ha van hozzá bátorságod, tedd meg Te is!(Az igazság odaát van!?)

Dr. Lutter Imrea kötet szerkesztője

*Az Északkelet-magyarországi Regionális VersmondóEgyesület és a Miskolci Egyetem I998-ban hirdette megelőször vers- és novellaíró pályázatát. Az egyetemi hall­gatók körében azonnal népszerűvé vált versenyen mintegyötven diák mérette meg magát. A pályázat meghirdetői alegjobbnak bizonyult műveket antológiába gyűjtötték.

A sorozat első része az Éltem ... Írtam... Érted még 1998­ban megjelent. Ezt követte egy évvel később a Virágzókopjafák, 2000-ben A pillanat története, 200 l-ben pedig aLátó határ. A köteteket Káelné Kovács Rita gondozta,Lutter Imre szerkesztette. A szakmai értékelést az idénBella István Kossuth-díjas költő tartja az OrszágosKaleidoszkóp Versnapokon, Miskolcon, október 26-án,közvetlenül az antológia - Kárász Eszter és a szerkesztő

tolmácsolta - nyilvános felolvasóestje után.

A kötet támogatói: B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi ésIparkamara, Magyar Versmondók Egyesülete, MiskolciEgyetem PR- és Protokolliroda, ME BölcsészettudományiKar, Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány, NemzetiKulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériuma.

,Ujra csak jelet hagyni

Kondor Béla: Másutt a Béke

"Énekre nem alkalmas ez az időszak, / és eltemeti lassan avárakozókat, / nem fog szelet a néhai magasztalás" - írtavolt Kondor Béla posztumusz megjelentetett karcsú köte­tének egyik legszebb versében, az Énekben. És csakugyan,mintha nem lenne alkalmas ez az időszak. Ez sem.

A képzőművész-költő tavaly lett volna hetvenéves, idénpedig halálának van kerek harmincadik évfordulója.Ahhoz képest, hogy huszadik századunk második felénekő volt és ő lett az a klasszikusa, akinek csúcsminősítésében

mindenki, azaz népiesek és urbánusok, avantgárdok ésfontolva haladók egyaránt megegyeztek, jobban is járha­tott volna. Pedig a rövidre szabott pálya utóélete nemindult rosszul. 1984-ben, a Magyar Nemzeti Galéria fest­ményeit, rajzait, grafikáit rendezte gyűjteményes kiál­lítássá, életmű-katalógus is készült, tudományos alapozás­hoz éppen elegendő mélységben. 1987-ben a Szépirodal­mi Könyvkiadó (Angyal a város felett címmel) megjelen­tette összegyűjtött verseit, ebből már csak részletek hiá­nyoztak az akadémiai teljességhez.

Kondor Béla szellemi hagyatéka a rendszerváltó Magyar­országon azonban nem járt szerencsével. Miközben aszemben álló frontok nem vitatták nagyságát, ugyanők siet­tek el is felejteni "világnézeti művészetét", heroikus pesz­szimizmusát a posztmodern számára teljességgel hasz­nosíthatatlan, mennyeket és poklokat ábrázoló nagy vízióit.Nem csoda hát, hogy a filológianak esetében csak szűkített

újratermelésre futotta. 1997-ben Székesfehérváron, a CsókIstván Képtárban legalább fölvillantak a legfontosabbművek: ehhez még járt egy jó tanulmány és egy kortársműtárgyjegyzék. Ugyanebben az évben a Képzőművészeti

Egyetem emlékkiállításának ezt már nem sikerült kigaz­dálkodnia, pedig tárlói korábban soha nem látott rajzokat,modelleket, fotókat is tartalmaztak. 2001-ben emlékkiál­lítás nem volt, csak egy Bécsi utcai kisgaléria próbált, árralszemben, legalább tisztelegni az évforduló előtt, újonnanfölbukkant műben vagy katalógusban reménykedni ezúttalanyagszerűtlen lett volna.

Itt tartunk most, illetve itt tart a Másutt a Béke című,

tiszteletre méltó könyvvállalkozás. A szerkesztőnek ésszöveggondozónak, Győri Jánosnak (ő volt már az első

posztumusz-kötet, a Jelet hagyni című, 1974-es mű meg­valósítója is) még mindig nem adatott meg, hogy egységesívben mutassa be e különös, szabálytalan, Pilinszky Jánostés Nagy Lászlót egyszerre megidéző versezetet. A kép­válogatónak, Kondor Máriának (ő a hagyaték kezelője ésa csurrantott-cseppentett új információk adagolója) mégmindig nem nyílt lehetősége, hogy mappáiban lapuló vala­mennyi szenzációját publikáltassa, adatokkal ellássa, sor­rendbe rakja. Mintha egy gonosz társasjátékban, mindigbűntetőt dobva, örökösen a rajthoz kellene visszamenniük:a művek összerendezett monográfiája változatlan és elér­hetetlen célnak látszik. Hiába, énekre sem alkalmas ez azidőszak...

(Kijárat, II Ooldal, 1800 forint)P. Szűcs Julianna

(Népszabadság)

Kondor Béla,

En

Napkelte szemben a tűzfalon.

A hátam mögül jött a Nap.Piszok, borosta és büdösségez vagyok, ez a formám.Miért csalódott bennem, énmégiscsak én voltam tegnap ittsok kétségeimben megál/tam, ülökheverő hajnalok, számoigatokbelekékülve a meg nem változásba.

Felhívás

III.

Reményik SándorVersmondó Verseny

2002. december 18-20-án Pécsett, a Kodály Zoltán Gimnázium szervezésében sorra kerülő III. Reményik Sándor

Versmondó Versenyen való részvétel feltételeiről érdeklődni Varga Tündénél, a 82/180-347-es telefonszámon lehet.

Lapzárta után érkezett.

Hivatalosan is megalakult a Szlovákiai Magyar Vers- és Prázamondák Egyesülete.Székhelye: Rimaszombat.

Elnöke: Juhász Dósa János.

versmondó 41

Klasszikusok, modernekAz Osiris Kiadó sorozatáról

A véletlen úgy hozta, hogy az Osiris Kiadó megújítottkülsejű klasszikussorozatában négy, huszadik századiköltő - Tóth Árpád, József Attila, Radnóti Miklós ésNemes Nagy Ágnes - verseinek új kiadását adta közre.Nem olyan régen még modemeknek mondtuk őket.

Esetleg modem klasszikusoknak, klasszicizáló moder­neknek; hiszen éppen ők bizonyították, hogy klasszikus ésmodem szembeállítása értelmetlen. így vagy úgy, a magukmódján mindannyian klasszicizálták modernségüket,következésképp modernizálták a klasszicitás fogalmát.Amely így örök elevenség, lüktető időtlenség.

Az Osiris pontosan ebben a felfogásban szerkeszti soroza­tát. Nemcsak bővíti, hanem folyamatosan piacon is tartja.A magyar művelödés századai során először történik meg,hogy az irodalom klasszikusai mindig kaphatók. Korábbanis voltak remek sorozatok, de legfőképpen évfordulókhozigazított megjelenések. Pedig a klasszikus szót nemveszélytelen dolog a konzervatív, kötelező, érdektelenjelentésmezőbe utalni. És nem azért, mert egy elvontrnüveltségeszmény jegyében helytelenítendő, ha a klasz­szikusokat nem falja a lakosság. Hanem mert egy mégelvontabb kultúraeszmény nem létezhet önszemlélet nélkül.Ahhoz a kultúrához, amely csak jeles évfordulókon,díszkötésben képes elképzelni önmagát, klasszikusai holtnyelven szólnak. Nincs benne élet. Tudom persze, hogya

Tóth Árpád

társadalom szellemi teljesítőképessége nem feltétlenül azonmúlik, hogy bármikor meg lehet-e vásárolni Tóth Árpádösszes verseit. Nemes Nagy Ágnes ellenzékbe szorultszelleme évtizedeken át csak lappangott, mégis jelen volt.

Az Osiris vállalkozásában az a legváratlanabb, hogy azelmúlt évtized zavaros viszonyai között észrevette: a kul­túra nem pusztán anyagi és szellemi javak felhalmozása,hanem legalább annyira a felhalmozott értékek gondozása.Szöveggondozása. Ha gondozza szellemi örökségét, hatehát hajlandó saját szellemével foglalkozni, előbb-utóbb

elhiszi magáról, hogy van. Nem mások csinálják valahol,ünnepi alkalmakra. A klasszikusok nem csak arra valók,hogy tiszteljük őket. Ez a négy költő egyebek mellett eztis mondja. Ha az Osiris Klasszikusok két-háromezer pél­dányai pár év alatt lassan felszívódnak, és nyomukbantovábbra is ott lesz az újabb két-háromezer példány,szerény bizakodásra adhat okot.

(Osiris: JózsefAttila összes versei, 638 oldal, 3200 forint;Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei, 332 oldal, 2800forint; Radnóti Miklós összegyűjtött versei és versforditá­sai, 484 oldal, 3200 forint; Tóth Árpád összegyűjtöttver­sei és versforditásai, 730 oldal, 3200 forint.)

Ferencz Győző

(Népszabadság)

Öreg Philoklet, vénhedt cimborám,Ó, nézd a hajnalt, milyen sápadt...Ez az utolsó hajnalod talán,Pendítsd meg hát aszárazfádat.Sikolts belé a szürkületbeEgy tüzes dalt a rózsafakadásról,Sóhajts vissza aligetekbe,Hol primulafeslik, s csalogány szól...

Öreg Philoklet, mily kék a szemed. ..Ejh, bolondság az, hogy a kezed reszket,Egy-két dalt kell, ó, kell még zengened,Mielőtt vénhedt lelked elereszted.Aztán repülhet, mint arany hajóTitkos határú, kéklő tengeren,S magam maradok... ó, mi szörnyü szó:Magam... Philoklet sem lesz már velem ...

Nevess Philoklet... méla mosolyodJól esik nekem, mint az őszi nap;Jut-e eszedbe, mire gondolok:A csoda-ősz a platának alatt?

42 versmondó

Philoklet

Akkor esett, hogy kis vita hevébenKezet emeltem rád, vén cimborám...Nevess, nevess ... oly fáradt már a vérem...Az az idő nem is igaz talán...

Öreg Philoklet, hogyha eljő Cháron,A mord hajós, és eltünik veled,Pendüljön ott is nóta szárazfádon,Meleg, mint a tavasz, és bús, mint a szelek.Zengd azt a dalt az aranykigyócskáról,Mely Kleopátra vérétől haldokol,És fel fog nyögni bánat mámorától,Mint most szivem, a mélységes pokol...

Öreg Philoklet, vénhedt cimborám,Ó, nézd a hajnalt, milyen sápadt,Ez az utolsó hajnalod talán,Ó, pendítsd meg aszárazfádat.Sikolts belé a szürkületbeEgy tüzes dalt a rózsafakadásról,Nem visz már út aligetekbe,Hol primula feslik, s csalogány szól...

A vers az, amit mondani kell

Kányádi Sándor új kötete Felemás őszi versek címmel azidei könyvfesztiválra jelent meg.

Az idén hetvenhárom éves költő fiatalos lendületét irodal­munk sok ifjú titánja megirigyelhetné. Százszám tartja író­olvasó találkozóit, most új verseiből és olyan régi költe­ményeibői állított össze verseskönyvet, melyek szemér­mességből vagy politikai okokból nem kerülhettek bekorábbi köteteibe.

- Milyen szempontok szerint készült a kötet?

- Ha valaki kézbe veszi a verseskönyvet rögtön láthatja azokokat is: egyrészt olvashatók itt pajzán versek az ötvenesévek elejéről, melyek nem politikai okokból nem kerül­hettek kötetbe, hanem mert szemérmesebb volt a világ.Emlékszem, amikor Weöres Sándor Antik ekloga című

verse megjelent, mekkora botrány kerekedett belőle, hi­szen a szerelmet, sőt, a szeretkezést írta meg. Manapság azilyesmi szinte ósdinak számít. Ehhez képest az én pajzánkölteményeim nagyon is szemérmesek voltak. Másrésztmert a legényember más kertjében tallózott, és ha kiderültvolna, bizony megverődik a menyecske. Akadnak poli­tikai okokból kirostált versek is. Némelyikről rendetlen­ségemben megfeledkeztem. De semmi papírt el nemdobok, és néha keresgélés közben ráakadok egészenhasználható régiségekre.

- Miért Felemás őszi versek a kötet címe?

- Az elmúlt fél évszázad is eléggé felemás volt. A könyv­ből azért talán az is kiderül, hogy felemás ide, felemásoda: vershitet nem cseréltem, még akkor sem, ha másabbhitekben csalatkoztam. Az ötvenes évek­ben, negyvenes évek végén gyakortamondogatták költőink, hogy a mi 10­bogónk Petőfi. Ma sem tartanám rossz­nak, szoktam mondani, ha a fiatal köl­tőket, kicsit patetikusan szólva, Petőfi

lobogójának érintésével indítanák útra.A baj az volna most is, mint annak ide­jén történt, ha a lobogó rúdjával ráhúz­nának a hátára annak, aki nem vallja azt,ha mást vall vagy nem vall semmit.Nálunk a legemlékezetesebb a Petőfitől

származó "tegyük uralkodóvá a népet aköltészetben" kezdetű enciklika, s majduralkodni fog a politikában is, hogy ezmennyire volt sikeres, döntse el ki-kimaga. Nyilván a költészetben valóuralkodást a népies irányra értette, értet­ték. Ma azt kellene megpróbálni, hogytegyük uralkodóvá a költészetet a nép­ben. Hátha mégis úgy lehetne, ahogyana zenéről Kodály tanár úr mondotta,hogy a zene mindenkié, ezt is, a költé­szet uralkodóvá tételét is a gyerme­kekkel, a kicsikkel kell, szerintem, kez-

deni. Ezzel próbálkozom a magam módján, találkozói­mon, évente száznál is több alkalommal, sokszor szintesaját verseim szóba se kerülnek, hacsak az olvasók nemhozzák elő. Fontosnak tartom a stílus demokráciáját.

- Ez mit jelent?

- Közérthetőséget és világos fogalmazást. Nem arról vanszó, hogy gügyögni kell. Vallom, sokszor elmondtammár, hogy nincs külön gyerek- és felnőttvers. A felnőtt­

és gyermekvers között csak annyi a különbség, hogy egykicsit érthetővé egyszerűsítsem, mint egy normálisméretű felnőttasztal és a gyermek számára készült ala­csonyabb asztal között. A mi vidékünkön agyereknekvaló asztalt még keményebb fából is faragják és szebbreszínezik, hogy kedve legyen mellé ülni agyereknek.Mindkettőnek az a szerepe, hogy táplálékot vehessenmagához az ember, ez esetben lelki táplálékot. Csak versvan és nem vers. De hangsúlyozni szeretném, nem gü­gyögésről van szó, a felnőttnek szánt vers sem szájba­rágás. Ahogy a most éppen századik évébe érkezett IllyésGyula is tartotta s mondta, elvárok az olvasótól annyierőfeszítést a megértés érdekében, amennyit az író ismegtesz a megértetés érdekében. Hát valami ilyesmi azemlített demokrácia.

- Összefügg ez a központozás elhagyásával a kötetben?

- Össze... Szabadságot szeretnék adni az olvasónakabban, hogy a jelzőt melyik szóhoz tegye. Meg­könnyítem az értelmezését. Nyugodt lélekkel úgy mond­hatja a verset, ahogy akarja. A vers ugyanis az, amitmondani kell.

Ahogy Te szeretsz

versmondó 43

- Eszerint a vers igazi közege az élőszó?

- Ez sem jelenthető ki ilyen egyértelműen, kizárólagos-sággal. Van, aki kimondottan olvasni szereti a verset,méghozzá magában, magányban, olyankor belül hallja ahangosságát, a dallamát. A vers az, amit mondani kell.Ezt válaszolta az egyik falusi találkozón egy falusikisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynekveleje az lett volna, hogy mi a vers - mint a háborústörténetek katonája a még fel nem robbant gránátot -,ijedtemben visszadobtam: - Hát te mondd meg, szerin­ted: mi a vers? - A vers az - kapaszkodott tekintetembebátorításért -, amit mondani kell. Derültség morajlottvégig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve.

Ö egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével,s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én megannak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit énrégóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyenegyszerüen.

- A reneszánsz koráig ráadásul nem is létezett szövegvers,énekelték a verset.

- Most is énekelik. Hát a Kaláka mit csinál? A fiataltizen-, huszonévesek nem is biztos, hogy olvassákKosztolányit, Babitsot, és veresre tapsolják a tenyerüket akoncerteken. Én legalább annyira rátarti vagyok a leme­zeimre, mint a könyveimre. Az élőszóval elmondott versbőlugyanis kihull a "szalmázat". A Bolyai egyetemen annakidején Szabédi tanár úr tanított, aki költő is volt, és aztbizonyította, hogy a magyar vers ritmusa tulajdonképpen anyomatékkal ejtett, nyomatékos mondat ritmus ával azonos.A magyar vers ritmusa az indulatos beszédben gyökerezik.Én ezt értem a vershitemen. Az író-olvasó találkozókon vanalkalmunk mondani a verseket. Régebben hatvan-nyolc­vanat tartottam ebből, most, hogy nyugdíjas lettem, száz­szor is találkozom az olvasókkal. Ennek a kis hazának nincsolyan jelentősebb települése, ahol ne fordultam volna meg.Azt szoktam mondani a katolikus papoknak - én reformá­tus vagyok -, hogy ez még miséböl is sok.

- A legújabb politikai változások ismeretében hogyanértékeli a közösségformáló, Petőfi versével a néppeltűzön-vízen át haladó váteszköltő szerepét?

- Hát, aki vátesznek képzeli, hiszi magát, hadd higgye,képzelje. Annyi bizonyos, hogy a demokrácia beköszön­tével a költészet megszabadult a társadalmi közteher­viseléstől. Volt idő, hogy politikai közélet híján a vers, azirodalom cipelte a közterheket is. Kivált a nemzetiségi lét­ben azt szoktuk mondani, hogy a szépirodalom, a vers volta nemzetiségi szellemi anyagcsere - bocsánat a biológiaihasonlatért - egyetlen lehetősége. Így aztán bizonyos írók,költők szinte mitologizálódtak. Belehallották, belemagya­rázták bánatukat-örömüket, vágyaikat.

Akármerre mentem, mindenhol sokat sejtetően súgtáknekem, hogy Sándor bácsi, azért a rigó megmaradt feketé­nek. Hiába próbáltam jó útra téríteni őket. Beszélhettem,ők tudták, miről van szó. Van az erdélyi versben - nemcsak az erdélyiben, a dél-amerikaiban vagy bárhol szorulthelyzetben születő versben -, hogy úgy mondjam, valami

44 versmondó

potenciális szimbolizmusféleség, készenléti jelképiség,amely a különböző életérzés-frontbetörések alkalmávalszinte hihetetlennek tetsző tartalomként, értelemként sajdulki az egyébként ártatlannak tetsző tájleíró vagy éppenszerelmes jellegű versből.

Podhorányi Zsolt(Népszava)

Kányádi Sándor

A fenyő úgy láttaAfenyő úgy látta, hogy a Nap

kilendül helyéből: föl-le-föl

lódul néhányszor, majd elszáll,

mint egy parittyakő, rést ütve

a végtelen égfalán; még hallotta,

amint recsegve-ropogva beomlik

a magasság; fölsuhant előtte a

szemközti sziklafal, mint a liftaknaoldalán az egymásba torlodá,

kivilágított emeletek;

egy madár riadt röpte,

egy bokor ijedt arca,

és valószínűtlen hosszúra nyúlt

fűszálakkal: aföld, aföld.A dondűlést már nem is hallotta.

Fekszik a maga rontotta csapáson, s a

holtak nyugalmával tűri, hogy ágaitlecsapdossák, hogy valódi nagyságát

lemérhessék a hüledezőfejszések, akik

maguk sem gondolták ekkorának.

Bántani én nem akarlakBántani én nem akarlak,

szavaimmal betakarlak,

el-elnézlek, amíg alszo!.Én sohasem rád haragszom,

de kit bántsak. ha nem téged,

az én vétkem, a te vétked,

mert akarva, akaratlan,

halálom hordod magadban,

s a fiammal, akit szűltél,

halálom részese lettél,

és történhet már akármi

történhető, e világi,oldhatatlan köt hozzád

a magasztos bizonyosság,világrészek. galaktikák

távolából is mindig rád

emlékeztet ez a vétked.

Kit szeressek, ha nem téged.

Csokonai Vitéz MihályA poétagyönyörködése

Ugyan tehát mit érsz azzal,S mi hasznod e munkába,

Hogy kincseid nagy halmazzalGyűjtödbé a ládába?

A te szívednek bálványjaA fösvénység angyala

Bokros gondok között hányja,Nincs étele s itala.

Te a királyok udvarátÉhen és szomjan lesed,

A nagyok csalárd pitvarátSzívszakadva keresed

A kevélyeknek lábaitÖrvendezve csókolod,

S ezzel hiánosságaitÉrdem idnek pótolod

Te nem sajnálsz mászni porba,Másoknak rabja lenni,

Csakhogy szabad légyen sorbaA több kopókkal menni.

S eképpen nyert érdemeidRuháidra varratod,

Szolgaságos szép jeleitAzokon fitogatod

A gazdag paszamántokkalLáttatol jelenteni,

Hogy több paszamántosokkalTartozunk becsűlleni.

AzértfellengőspalotátRakatsz afelhők között,

Amelybe bíbort s tafotátA más világ kötözött.

A szegénytől gráciádatSok grádicsra emeled,

S tőled készűlt palotádatMég magad is tiszteled

De légyen ez a szerencse,Légyen tiéd, barátom!

Sorsom ettől az ég mentse,(S menti is, amint látom.)

Egy helyhez nem kötelezemÉn gyönyörködéseimet;

S így magam le nem vetkezemSzabados tetszésemet.

A költő ébresztése

Minden, ami csak szépítiAz egész természetet,

Bennem a gondot enyhíti,Mely rabszíjjára vetett.

Az éneklő madarkákkalA szép napot tisztelem,

S a csendes etéziákkalÉlesztgetem kebelem.

Ha sétálok, szép útamonLiliomon sétálok,

S kevélységgel a SalamonDicsőségénjárkálok.

A hegyek hűs forrásaiLelkem felébreszthetik,

Ezt a királyok borai,Óh, ezt ritkán tehetik.

Édes anya a természet,A bujaság mostoha,

Ez legtöbbször elenyészet,Az nem változik soha.

A gyönyörűség karjaitItt kinyújtja énnekem,

S pengetvén lantom húrjait,Lelkesíti énekem!

Füzi László (szerk.): Búcsú barátaimtól- Baka István emlékezete

Ma már látszik: Baka István a kivetettség és elhul­lás élményéből szerkesztett súlyos pátoszú, ran­gos és maradandó költészetet, amely számára

egyszerre volt mélyen személyes és elvontan metafizikaiügy, mint ahogy közösségi-nemzeti gond is. Elszánt ésmegokolt pesszimizmusát alighanem a maga választottaperemhelyzet is táplálta, költőileg-író ilag nagy-nagy ha­szonnal, személyes boldogulását illetően viszont nagy­nagy hátrányokkaI. Szegeden, egyetemi éveinek városá­ban telepedett le, gyermeklap szerkesztőjeként, s ott ismaradt-ragadt. Abban a városban élte le felnőtt életét ésfutotta be alkotói pályáját, ahol a mindenkori magyarpokol otrombán és kendőzetlenül nyilvánítja ki a magalehangolóan kisszerű lényegét; ő is töltekezhetett - embe­rileg és költőileg egyaránt - a szegedi módra lezajló rend­szerváltás grand guignolos látványával, ahogy a kornó­csinok pitiáner klánszocializmusa olajozottan átfordult aMarinko-félék véres kezű maffiakapitalizmusába.

Baka István öt éve halott; negyvenhét évesen távozott,Ady Endre-i korban. Élete utolsó fél évtizedében, amelyújabb csalódások, majd a kegyetlen testi megpróbáltatások

ideje volt, költészete és szépprózája egyszerre mélyült ésmagasodott. Ekkor már megkapta a rangját megillető elis­merést, olvasóktól, értőktől, díjosztó kulturális hivata­losságoktól. Most verseit, nyilatkozatait, a vele készültinterjúkat, a róla szóló kritikákat-tanulmányokat és éle­tének egyik-másik mozzanatáról készült szépirodalmi fel­dolgozásokat olvashatjuk egybegyűjtve, Füzi Lászlóösszeállításában. Gazdag és impozáns anyag, mint aho­gyan gazdag és impozáns azoknak a névsora is, akik életé­ben, s azóta is, értön és nagyrabecsüléssel írtak Bakáról.Elismerésünkbe azért cseppnyi keserűség vegyül: nálunkaz irodalmi félmúlt, az alkotó távozása utáni időszak

darálója kíméletlenül, vakon és közönyösen őröl, nevek éséletművek porladnak a semmibe szinte évek alatt. Lám, ötév telt el, s a kötetnek, amelyet nyilván Baka István költői

híre ébren tartásának szántak létrehozói, máris Baka Istvánébresztésének a dolgát is el kell végeznie.

EI is végzi, tőle telhetőleg; remélhetőleg gyűjteményes

Baka-kiadások és Baka-monográfiák elöhímökeként.

Takács Ferenc

versmondó 45

Baka István

FRA BEATO ANGELICO

A földön, hol azúrban játszaniOroszlán hívogat, lendítve szárnyát,Ahol az éj ingujjból rázza kiNimfáit s koronázó fúriákat;S a holtak szarkofágján béke ül,De erejük, hatalmuk rendületlen,A sok-sok híres, nagy mester közül,Ó, egy csupán, kit szívből megszerettem.Bár Raffaello mennyei, csodás,Buonarotti isteni kegyenc volt,Da Vinci csupa mámor és varázs,Cellini testté bűvölte a bronzot.De Raffaello vakít, nem hevít,Riaszt Buonarottinak tokéiye,S a boldogságban hívó lelkemigDa Vinci ködlő mámora sem ér el.Fiesoléban, karcsú fák alatt,Mikor zöldfűben pipacsok lobognak,S ereklyetartóikban alszanakA mártírok a hűvös templomokban, ­Minden, mit mesterem megalkotott,Föld-szeretet és jámbor egyszerűség.

Reményik Sándor

ÁlomÁlom, szelíd kis húga a Halálnak.Tedd a szememre hűs gyerekkezed,De képet ne varázsol} elibém,Ne varázsolj se búst, se édeset.Szemem fényébe szórd a homokot,Szűrke porát az ontudatlanságnak;Mély süllyesztón vidd le a szineket,Aludjak, ó de álmokat ne lássak.Álom, szelíd kis húga a Halálnak,Mondd, hát az ébrenlét nem álmodás?Nekem van elég álmom éberen,Hajozzál, Álom, zsibbadt véremen,De utast ne vígy magaddal a hajánl

ReinkarnációHa adsz nekem részt afeltámadásbanÓ add Uram, támadjakfel virágban,Harangvirágban örvényekfelett,Himbálják viharok a kelyhemet,Vagy örökkévaló csend simogasson,Csengjek misére sziklatemplomokban,Bazalt-tornyokon hajnali misére,

És ne kérdezz em: mért élek, mi végre,Hadd hervadjak egy kicsit boldogabban,Hadd lássam kissé szebbnek az eget,Figyeljek jobban mélységek szavára,A csengetyűmmel dícsérjem neved:Harang a harangozot, Istenem.

46 versmondó

Még minden piktor-fortélyt nem tudott,De amit megfestett - tökéletesség.Ímé, a sziklák, ligetek. lovag...Hová tart? templomba, menyasszonyához?A városfalon ég az alkonyat,Nyájak haladnak szűk utcáin át most;Szép kisdedét mutatja Mária:Halványpiros az arca, fűrtje göndör.A meddő nők karácsony éjszakaÁlmodnak tán ilyen szép gyermekekről.S nem fél a szentek megkötött hadaBakójától, kinek az inge égkék.Jó nékik arany nimbuszuk alatt:S itt fény ragyog, s amott másféle fény ég.S a színek oly tisztán sugárzanak!Veleszülettek; véle is kihalva.Regélik róla, hogy virágokatOldott a pűspokszentelte olajba.S regélik azt is még, hogy egy szeráfSzállott le hozzá, és nevetni vágyva,Ecsetet ragadott, melléje állt,Hogy túltegyen a mesteren... hiába!Az Isten és világ örökkön él,Az emberélet nyomorú és percnyi.De mégis minden egy emberbe fér,Ki hinni tud s a világot szeretni.

AkaromAkarom: fontos ne legyek magamnak.

A végtelen falban legyek egy tégla,Lépcső, minfelhalad valaki más,Ekevas, mely mélyen a földbe ás,Ám a kalász nem az ő érdeme.Legyek a szél, mely hordja a magot,De szirm át ki nem bontja a virágnak,S az emberek, mikor a mezőn járnak,A virágban hadd gyönyörködjenek.Legyek a kendő, mely könnyet töröl,Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.A kéz legyek, mely váltig simogat,Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.Legyek a fáradt pillákon az álom.Legyek a délibáb, mely megjelenÉs nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,Legyek a délibáb a rónaságonLegyek a vénföldfekete szívéből

Egy mély sóhajtás fel a magas égig,Legyek a drót, min üzenet megy végigÉs cseréljenek ki, ha elszakadtam.sok lélek alatt legyek a tutaj,Egyszerű, durván összerótt ladik,Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,Míg le nem teszi a művész a vonót.

Bodnár Imre grafikusművész

1959-ben születtem Veszprémben, középiskolát Vár­palotán végeztem, rajz tagozaton.1978-tól a Kirakatrendező és Dekoratőr Iskolában foly­tattam tanulmányaimat.1982-ben a Tokaji Művésztelepen ismerkedtem meg arézkarc technikájával, azóta foglalkozom sokszorosítógrafikával.Alapító tagja vagyok az Ajkai Grafikai Műhelynek

(AGM - 1982).1986-ban kaptam rajztanári diplomát, Pécsett, mióta isBudapesten az Újlak Utcai Ált. Iskolában tanítok rajztagozaton.1989-től vagyok a Művészeti Alap, illetve a MAOE tagja.1997-ben végeztem el az Iparművészeti Főiskolát.

1998-tól a Grafikusművészek Szövetségének, 2001-től

a Rézkarcoló Művészek Egyesületének vagyok tagja.

Munkáimmal rendszeresen részt veszek a jelentős hazaitárlatokon.Miskolci Grafikai Biennálé: 1987, 1991, 1993, 1996.Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás: 1994, 1997,2000.Országos Kisgrafikai Biennálé: 1992, 1994.Országos Rajzbiennálé Salgótarján: 1992, 1994.Ajkai Tavaszi Tárlat: 1982, 1984, 1986.Salgótarjáni Tavaszi Tárlat: 1997.Magyar Szalon: 1997. Bp. Műcsarnok.Belsőrajz 1998. Nádor Galéria Bp.Színesrajz 1999. Nádor Galéria Bp.

Egyéni kiállítások1988. Bp. Gerlóczy Kiállítóterem.1989. Bp. Csokonai Művelődési Központ.1989. Szigliget.1990. Bp. Balassi Galéria.1992. Japán, Hirosima.1993. Ajka, Nagy László Műv. Központ.1994. Bp. Angelika Kávéház, Balatonszárszó,

Pestlőrinci Polgármesteri Hivatal.1995. Berlin, Babylonia.1996. Bp. Angelika Kávéház,

- Dombóvár.1999. Pestszentlőrinc, Könyvtár Galéria.2000. Bp. XVII., Dózsa Művelődési Központ.2000. Teherán, Arya Galéria.

Csoportos kiállítások az AGM tagjaként1992. Finnország.1995. Unna, Németország.1996. Weiz, Ausztria.

Csoportos kiállítások küljöldön1999. Teherán, Irán.1999.25. Ajac World New Art in Japan.2000. 26. Ajac World New Art in Japan.

Díjak1982. Ajkai Őszi Tárlat.1986. Ajkai Tavaszi Tárlat.1989. ART '891. díj.1992. Kisgrafikai Biennálé - szakmai díj.2002. Ajkai Őszi Tárlat.

Tanulmányutak1999. Irán, a Teheráni Modern Művészetek Múzeumameghívására.

versmondóKiadja: a Magyar Versmondók Egyesülete

1992

Támogatónk:

Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériuma

Felelős kiadó: Popper Ferene

A szerkesztöségcíme:

1011 Budapest 1.,Corvin tér 8.

Elektronikus eím: vers@e3.hu

Honlap: www.cő.hu/-vcrs

Szerkesztöbizottság:

Elnök: dr. Sződy Szilárd

Tagok:

Tóth Zsuzsanna

Tóth Zsóka

Torma Mária

dr. Lutter Imre

Főszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 (30) 922-3573

ISSN 1217-3282

Dupla szám: ára 400 Ft

A Versmondó megrendelhető a szerkesztőség eimén.

Előfizetési díj egy évre: 1200 Ft

Megjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatók az Írók Könyvesboltjában

Budapest VI., Andrássy út 45.

Ebben a számunkban

Bodnár Imre grafikái láthatók.

versmondó 47

Illyés GyulaSzekszárdfelé

Hova viszi, honnan,nem tudom;/ölvidit, hogy véleutazom.

Kis vonat megy nagy domb­oldalon;terhes kicsi nő avonaton.

Jár itt is, ha más nem,a szeme;affajta, ki nem röstsohase.

Homloka az ablaküvegén,

rázódik a tengelyűtemén.

Néz ki bólogatvaszüntelen,

oldalvást a vastagüvegen.

Nézi mit a tágas

táj kinál;gyermeke helyett isnézi már.

Mosolyog és pillognagyokat,mint lány, ha szeszt, édestkortyogat.

Ablakrázta arcaszelidenazt bólintjafolyvást,hogy igen.

Ízlik neki, lám csak,a világ;száll szemén át park éspusztaság.

Pusztai menyecske,jelzi eztüveggyöngye; gyöngyönkis kereszt.

Kereszt mellett kis kép:az ura;térdén köteg színesbrosura.

Szalad át szemén házés fasor,szökdel ajkán egyrefriss mosoly.

Mintha nem pilláiközt, de szépszája hosszán szállnaa vidék.

Tábla búza, táblabaltacimhagyja szinte ízétajkain.

Kéklő szö/lők, sárgaasztagokbecézik az alvómagzatot.

Lebeg az lágy élményközegén,anyjában is egy népközepén.

Most dől el, mivé s mintalakul;most érinti tán egytitkos ujj.

Úgy becézi, hivja,a világ,mint házából rég mia csigát.

Megy szülőmegyémben

a vonat;bennem is megy jó sorgondolat.

Így vitt egy kis nő régengem is;itt alakult az énlelkem is.

Néz, néz a kis asszony,gyujtoget,termi csöndes ként agyermeket.

lVézem úti tájkénta szelidnőn a tegnap és majegyeit.

Jár szemem a terheskicsi nőns azt gondolom, itt megyajövőm.

Visz tovább egy népet;eltakartcsempészáruképp hozegy magyart.

Egy ilyen kis nőben

rég Babitsépp talán anyámatlátta igy.

Gondolta, hogy abbanél, akiőt fogja fejébenhordani?

Jár szemem a kedveskis anyáns azt gondolom: itt megya hazám.

Viszi, mit se tudva,szakadék,örvény fölött Árpádörökét.

Benne él talán, kiengemetholtomban is meg-meg­emleget!

Gondom, hitem, eszmémtalajaöröklétem vagy te,kis anya.

Néznem isjó téged­megbocsásd.Kivánok szerenesésutazást!