IV. évfolyam 1-2 szám. 1953 december, 1954 január-február

r

Szerkesztőség1 és kiadó-hivatal: P. Ö. Box 1005Washington 13., D. O.

MAGYAiR KULTURÁLIS FlIGYELöHungárián Bimonthly — Revista Hungara

Revue Bimcnsuelle Hongroise

Eiőfte. Északamerikában:egész évre 4.- $, félév 2. -$Más ország havi kiét coup*

Vernadsky professzor és Ml mos vezérVernadsky professzor, a Yale Egyetem vi-

lághírű orosz historikusa, akinek angol nyel-ven az utolsó tíz esztendő folyamán megjele-lent monumentális Orosz Történetét az Ame-rikában élő művelt magyar olvasónak bizo-nyára nem kell külön bemutatnom, a magyarelőidőknek is egyik legavatottabb ismerője.A lebediai magyarságnak az ottani szlávság-gal összefonódott élete, a keleteurópai kul-túregység — amihez Magyarország a Közép-kor első felében még kétségtelenül hozzátar-tozott •— és a mi, ebben az egységben elfog-lalt szerepünk annyira érdeklik Vernadskyt,hogy az utolsó időkben magyarul is megta-nult, az idevágó szakirodalom eredetiben va-ló olvasása végett. Rendkívüli történeti érzé-ke már évekkel ezelőtt a magyar pogánykormagyar szempontból is, általános emberiszempontból is legérdekesebb figurájához, Ál-mos vezérhez vezette. Álmos vezér — aho-gyan az alakjával, a körülötte kialakult ésbenne újra kivirágzóit mítoszokkal való két-évtizedes foglalkozás megmutatta nekem, —az ősi magyarságnak, mint történeti formának,voltaképpeni megalakítója: ennek a már Ál-mosban és Álmos által megalakult történetiformának szerez aztán hazát ugyanezen Ál-mos fia, Árpád.

Mi magyar kutatók azonban Álmos szere-pének mitoszi és históriai, de csak a magyartörténeti morfé kibontakozását illető részévelfoglalkoztunk. Váratlan, meglepő és rendkí-vül érdekes azonban az a perspektíva, amitVernadsky feltárt, amidőn Álmos alakját azorosz régiségben megtalálta, s az ősi oroszmeg az ősi magyar és a BíborbanszületettKonstantinosz bizánci császár munkájábanmegőrzött dinasztikus Árpádhagyomány egy-bevetése alapján, Álmos és magyarjaink sze-repét az orosz történeti morfé kialakításábanfelfedezte és meghatározta.

Az Anonymusban található egy eposzi len-dülettel megírt értesítés Álmos kievi tartózko-dásáról, a kunok csatlakozásáról és az oro-

szok hódolásáról. Ennek történeti értékét amagyar kutatás eddigelé általában meglehe-tősen kevésre becsülte, annak ellenére, hogyaz utolsó húsz évben már tudván tudtuk, hogyKievben az ősi magyar kovácskózpontok e-gyik legfontosabbika működött. Most már •—Vernadsky eredményeinek birtokában — fel-tehetjük, hogy ez a kovácsműhely Álmos éskievi helytartói számára dolgozott, kiknekemlékezetét még sokáig őrizték Kievben a„Magyarszállás" (Ugorskoe) és „Álmos ud-var" (Olmu dvor) nevű helyek. A lebediai ma-gyar állam a IX. század Kelet-Európájánakbizonyára egyik legfontosabb politikai alaku-lata volt. Vernadsky kimutatta, hogy a ma-gyar elem mellett a szláv — mutatis mutan-dis — olyanforma szerepet játszhatott benne,mint annakidején Attila birodalmában a hunmellett a germán elem. Kiev szláv telepei .nel-lett állott „Álmos udvara", ahonnan Álmoshelytartói •— Askold és Dir — kormányoztáka szlávokat. Vernadsky tanulmányában a po-litikai adatokat a gazdasági-földművelő életrevonatkozó lebediai magyar-szláv nyelvi ösz-szeérések egészítik ki, és a „Lebedia" szóbanrejlő Lebed, Libád alaknak népmondai kiér-tékelése támasztja alá.

A mindig nagyobb arányokban kibontakozókereskedelmi, közgazdasági, politikai szem-pontból egyre nagyobb súlyt képviselő álmo-si Lebedia magyar-szláv szünbiozisának a IX.század második felében bekövetkezett nor-mann-varég invázió vet véget. Az ősi oroszkrónikában ennek is nyoma van. Ekkor törté-nik, hogy a hét magyar törzs „a kunok útján"•— a hunok útján tehát, ahogyan magától ér-tetődik —, Álmos hű oroszainak kalauzolásamellett — ez a hagyomány bötüje, amire azAnonymus még emlékezik —• a Kárpátok irá-nyában elvonul és végérvényesen kiüríti Le-bediát.

A magyarság másik nagy barátja, az ar-gentin Alberto Freixas professzor szerkesz-

(folvt. a 2. oldalon)

2. Hín nk n

MjnÜszenty" bíboros -^elítélésének 8-tödTÉ;éviorduJojái4>feb>uár<8án a

a Béla az amerikai szenátus előtt; 4bíboros bebörtönzéséneh évfordulóján

a gyászos , eseményről. Az 'EgyesültÁllamokban Eisenhower1 elnök a her-

rf1 cegprímás' kiszabadítására alakult szer-íj »* vezet" elnökéhez írt levelében megálla-

.pította, hogy „a bíboros és más üldö-',)»•"

r Új évfordulóhozérkezett é W JIIRÜNK A VILÁG-BAN 19y4^januárjában- negyedik év-folyaníát kezdi meg.. Első évben mégcsak sokszorosítva tudtunk megjelen-ni, a másodikban .nyomtatásban, 12oldalon és angol összefoglalóval Aharmadik évben már 16 oldalon,-(an-gol és ,{rancia-,meg spanyol kiadásban,a spanyol"" kiadás élén, mint tá'rsszet-kesZtővel,f_.Ee4cse?y 'Jánossal

Mbs£ a /negyedik évfolyamunk kez-detén, köszönetet mondunk munka-társainknak, cikkíróinknak, s mind-azoknak akik tész_tvettek lapunk doíkumentációs munkájában és szellemé-

nek kialakításában. Kozóttuk volSk7

zött egyházi vezetők a hit és szabad-ság.-szimbólumaivá váltak korunkban."

Történelmi jelentőségű eseményszínhelye volt magyar szempontból enapon az amerikai kongresszus, aholKossuth' Lajos és Apponyi (Albert u-tán újra egy magyar jelenhetett meg,Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizott-

mány elnöke. Ö nyitotta meg. a szená-tus ülését Mindszenty'ért mondott imá- ,jával.

A szenátorok körül íves "és Sieinins^ki, a képviselők- közül pedig Bentley,^Rodinö es "Price emlékezett meg a rabhercegprímásról.

e g ,

Bárányné Obersckall" Magda, BobúlaIda, Borsody István,, Cserenyey Géza,Csonka János, Dorogsághy Dén?s,Ferdmándy ^Mihály, Fercsey János,Gesztesi Gyula, Gombos Gyula, Gros-schfÁid Géza, Hajnóczy1 Gergely, Im-re László, Jánszky Béla, Jászay Antal,Juhász,. Vilmos TCáiász Artúr, Kecs-kemétiné 'Láng Erzsébet,' ]K.ézdi Ko-vács Elem'ér, Kosa János, Kovács Im-re, Kruzsely József, Major Róbert,Megyer József, Paál Ferenc, ReményiJózsef, Rényey Viktor, Rézler Gyu'a,L\ Schwerig Lórándné^ 'Tárczy Árpád,Vajay -Szabolcs, Végh Jenő, VerecsSándor, Zeke Zoltán.

Időközben első számunkban tett 1-

tottunk: ez év eledén megfce'zdte míí-'

kodését testvcrválldlk,ozásünk, az OC-CIDENTAL PRESS Konyvbadóv,'tl-lalat, mely a magyar kultúra Ápolásáta száműzetésben és a magyar szellemértékeinek mcglsmejrtetébét a szabadvilággal tűzte ki célul. EzzeL megala-^kult az első olyan magyar kiadóválla-lat, amely '.úlnyorííólag ridegen, első-sorban angol, nyelven jelenteti megkiadványait és igyekszik javítani hí-rünket a világban

N'em hallgathatjuk él azonban,hogy a HIRUNK A VILÁGBAN,mely se a 'múltban, ,se a jelenbenszubvenciót sehonnan nem kapott scsupán előfizetésekből tartja fenn ma-,gát, továbbra is komoly nehézségek-

i-keKkuzd és fennmaradása továbbrais bizonytalan

Jtétte buénosairesi „Attila Emlékkönyvben". már nyomás1' alatt álló sp'anyolnyelvű tanul-

mányomban _ megpróbáltam Vernadsky rend-kiVüli-jelentőségü eredményét '-—„THE HUN-

'•'GARIAN BACKGROUND OF KIEVAN RUS-SIA" — a magyar történetírás számára érté-kesíteni és a magyar történet legelső fejeze-tébe szervesen'beleépíteni. Ami'még hiányzik,Sz az ^Álmos , figurának mitológiai,-magyar

, történeti és világtörténeti szempontból valóegyetemes jellemzése: a nagy ÁJmos mono-gráfia, arni_—, hála Vernadsky professzornagy perspektívákat áttekintő magyar érdek-lődésének.— m o s t m á r megírható.

A Délszigeten, 1953 október első napján.' , Ferdinándy Mihály'

MEGJELENTB á l i n t J ó z s e f :

A L Á R M A F Á K N É P E(Csikmenasag- — székely falu élete)

- Az „ A H 0 O T 1 E H E T " kiadásaPárizs, 1953

M e g r,e n d e l h e t ő :Almásy-cég, 5, rue de CharonneParis' 1 le, FrancéMrs. Ildikó Nestler,'23 Mac Arthur Ave. Garfield, N. J., USA.Délamerikai Magyarság, Cas. Corr. 1483Buenos Aires, Argentína

AZ AMERIKAI MAGYAR1801 "P" Street,'N. W.—Kossuth

REFORMÁTUS EGYESÜLETH o u s e — Washington 6. D. C, USA.

Az egyetlen magyar testvérsegitő egyesület.tnelyet az Egyesült Államok kongresszusa látottel. charterral. 6 millió dollár vagyonunk,'30 millió dollár érvényben lévő biztositásunk van.Felveszünk az USA területén élő és ?5 évesnél'nem idősebb személyeket. Adunk élet-, baleset-,

betegsegély, valamint 'egyéni és családi kórház- biztosítást.

KÉRJEN TÁJÉKOZTATÓT! ' '

a-jwA

y *$ r i

*3 - Hírünk "a világban'

és Mayne Reid levelezési*Irta: Fercsey János

A történetírók közül senki sem dolgozta íeLméltó formában Kossuth Lajos és Mayne Reidkapitány barátságának történetét, faayne Reidnevét alig ismerik Magyai országon; pedig ővolt az első ember, aki Észak-Amerikában ön-kéntes légiót toborzott az, elnyomott magyarnep megsegítésére. J848-ban tortént ez, a me-xikói háború után, a magyar"szabadságharces a kaliforniai aranyláz

• idején. Mayne Reid ka-pitány, a chapultepecicsata hőse, aki nem is-merte Magyarországotés a magyarokat, rövidtanulmányozás után felismerte a magyar népkétségbeejtő helyzetét selhatározta, t i o g y . aszabadságharcosok se-gítségére siet. A mexi-kói háború háromszáz1

veteránja jelentkezett akapitánynál; a szabad-ság ügye jobban érde-kelte őket, mint az a-rany. A híres Colt öt-ven darab automata-pisztolyt ajándékozotta légiónak. Sajnos, as o r s megakadályozta,az .amerikaiakat abban,Magyarországra kerül-jenek: mire a l é g i ó1849-ben New YorkbólLondonba ért, a ma-gyar hazafiak már le-tették a fegyvert az o-rosz-osztrák túlerő é-lőtt. ;

Nézzük egy percreMayne R e i d kapitányportréját;' milyen voltaz ember, aki előszörtudott megmozgatni tömegeket Észak-Ameri-kában azért, hogy fegyverrel is megsegítséka magyar népet? Mayne Reid magastermetű,

' bajúszos és kecskeszakállas férfi volt, akineksötét haja, egy 1850-ben készült festményszerint a homlokába hullott. Mayne Reid É-

szak - Írországban, Ballyroneyben -született.Atyja' protestáns lelkész volt, aki fiát is lel-késznek neveltette. Mayne Reid 'azonban ott-hagyta a szemináriumot, egy darabig" a kato-naiskolába járt, aztán kivándorolt Észak-A-merikába. , Néhány hónapig New- Orleánsbanélt, aztán tíz éven át járta a Mississipi völ-gyét, Louisiana, Texas és New -Mexico vidé-

keit. Alegismerte az- i n - :

diánokat, a prémvadá-szokat, a kalandorokat. *Volt bölényvadász, "fel-fedező, tanító, kereske-dő és vándorszínész.1843-ban Philadelphiá-ba költözött, ahol új- -ságíró lett. Irodalmi vi-ták során többször megN

védte Edgár Allan Poet ,akit rosszindulatú tá-madói tönkre akartaktenni: Később résztvetta mexikói háborúban,ahol többszörösen ki-tüntette magát és kapi-tányi rangot szerzett.

Észak - Amerikábannem adták ki MayneReid egyetlen könyvétsem; amikor aztán Lon-donba érkezett és nemmehetett tovább, Ma-gyarországra, egy "an-gol kiadóhoz vitte elkéziratait. Első regénye 'a „Rifflc Rangers" vá-ratlanul nagy példány-számban fogyott el. Akiadó ekkor megállapo-dott vele, hogy ugyan-ilyen stílusban ír egykalandos ifjúsági re- ,.

• génysorozatot. MayneReid nevét- néhány hónap alatt megismerteegész Anglia, sőt később az egész világ.-Mü-veit lefordították francia, spanyol, olasz, arabnyelvre és a múlt század végén, korabeli sta-tisztikák alapján ő volt Oroszországban is a x.legnépszerűbb angol-amerikai író. Verne GyuT

4. Hírünk a világban

lát és May Károlyt megelőzve, kalandos tórté- inetek keretében a szabadság és a természetszeretetére tanította az ifjúságot.

1852-ben Mayne Reid szoros barátságotkötött Kossuth Lajossal, aki északamerikaidiadalútja után Londonban telepedett le. Akapitány lelkes érdeklődéssel kisérte Köss ithszereplését és több gyűlésen felszólalt a me-nekültek érdekében.

1853-ban, a milánói felkelés idején Kossuthminél előbb csatlakozni akart a felkelőkhöz.Mayne Reid felajánlotta Kossuthnak, hogyvele utazik, Ausztrián keresztül, útlevelet kérta maga és James Hawkins nevű szolgája szá-mára; ez utóbbi lett volna Kossuth Lajos. Azosztrák kémszervezet keze azonban a ForeignOffice-ba is elért. Indulás előtt Kossuth bará-taitól egy chiffrirozott táviratot kapott, mely-ben arról értesítették, hogy az osztrákok le-leplezték a tervet s ha Ausztriában elfogjákőket, halál vár rájuk.

Ugyanekkor, 1853 februárjában, a londoniTimes egy felhívást közolt, amelyet állítólagKossuth intézett az Olaszországban harcolómagyar katonákhoz. Mayne Reid erre leveletírt a Timesnek, s azt bizonyította, hogy akbzzétett felhívás hamisítvány. A Times nemközölte Mayne Reid levelét, sőt újabb cikkbentámadta Kossuthot. Néhány nappal később aSun közölte Mayne Reidnek a Timeshez írtlevelét, melynek néhány részlete így hangzik:

Az Önök lapjában megjelent egy távirategy milánói lázadásról s ugyanazon a ha-sábon egy dokumentum Kossuth nevével.Uraim: vagy valóban Kossuth í r t a ezt adokumentumot, vagy nem ő írta. Ha ő ír-ta s Önök ezt az ő felhatalmazása nélkülközölték, a k k o r ennek az országnak atörvényei szerint becstelen dolgot csele-kedtek. Ha nem ő írta, akkor ennek az or-szágnak törvényei szerint Önöket bűn ter-heli. Én mindkettővel vádolom önöket.

Néhány nap múlva Kossuth hosszú leveletírt Mayne Reidhez. Ebben kijelenti, hogy aproklamációt nem ő írta s megokolja, hogymiért nem írhatta. A Times ezt a levelet semvolt hajlandó közölni. Kossuth ezekkel a sza-vakkal fejezi be a Mayne Reid kapitányhozcímzett levelet:

Rendkívül lekötelezett azzal a nagylel-kűséggel és lovagiassággal, amellyel sík-raszállt értem, hogy igazságot szolgáltas-son nekem ebben a proklamáció-ügyben.Végtelenül hálás vagyok azért a nemeskészségéért is, hogy segítő kezet nyújtottnekem egy akcióban, amit nem helyeseltemugyan, de amelyhez minden aggodalmam-mal csatlakoztam.. Maradok minden nagy-

rabecsülésemmel és őszinte hálával... Mr.Kossuth.Ezt a levelet teljes terjedelmében a M o r-

n i n g Advertiser közölte. A lap ugyanebbena számában vezércikkben támadta a Fimest.A vezércikk egy mondata így hangzik:

Mayne Reid kapitány minden igazságsze-rető ember elismerését érdemelte ki azzal,hogy ilyen szellemesen és sikeresen védtemeg Kossuthot.1853 áprilisában a Times újból megtámad-

ta Kossuthot, azzal vádolva Magyarországvolt kormányzóját, hogy Rotherhitheben tit-kos fegyverraktárt rendezett be. Ezért az ál-lításért Mayne Reid a Morning Advertiserbenhosszú cikkben támadta a Timest, és védteKossuthot. Az angol sajtó több lapja tárgyal-ta az ügyet és valamennyi Mayne Reid és avolt kormányzó mellett ioglalt állást.

Mayne Reid minden esetben készséggel ésbátran kelt Kossuth védelmére. A két embersűrűn levelezett egymással. Most három leve-let közlünk magyar fordításban; Kossuth há-rom, eddig ismeretlen angolnyelvü levelét, a-melyet Mayne Reid kapitányhoz írt. Az elsőt1856 március 28-án:

MAYNE REID KAPITÁNY,KEDVES URAM, - - újra jelentkezem,

hogy örökké zavarjam önt. Második felol-vasásom második részét küldöm önnek,átjavítás végett; az első felét éppen moströvidítem meg, viszont a második részébenmint látni fogja, nehezen lehetne bármitis kihagyni. Milyen hosszú lehet a felolva-sás?

SzeretettelKOSSUTH

A másik levelet 1856. június 6-án írta Kos-suth Lajos.' MAYNE REID KAPITÁNY,

KEDVES URAM, — betegen, kime-rültén és fáradtan készítettem egy újabbtanulmányt, amit Glasgowban fogok felol-vasni, ahová jövő héten utazom. Keménymunka volt ez a tanulmány, de remélem,megéri a fáradságot; és adósságokat kellfizetnem s a gyermekeim kenyeret kérnek.

Az ön sok kedvessége és segítsége na-gyon lekötelez. Remélem, hogy nemsokárabe tudom bizonyítani hálámat; de mostmegint arra kell kérnem, legyen szíves,nézze át nyelvtani és mondatfúzési szem-pontból tanulmányomat.

Hálám legőszintébb nyilvánítása mellett,maradok igaz szeretettel

KOSSUTH(folyt, a 15. oldalon)

AZ ANGOL-MAGYAR LABDARÚGÓMÉRKŐZÉS SAJTÓ VISSZHANGJA

Amennyire nevetséges az, hogy a magyarkommunista kormányzat az angolok fölöttaratott labdarúgó győzelmet emlékbélyegekkibocsátásával és egekig érő propagandávalünnepelte, annyira érdekes az a visszhang,amivel a külföldi sajtó reagált erre az ese-ményre. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma-gyarokról talán az 1848-49-es szabadságharcóta nem írtak még ilyen kedvezően Nyugat-Európában.

A londoni Buchan's Football Alonthly amérkőzés előtt írt cikkében „Hungarians willimpress you" cím alatt ezeket írta: „Bármilegyen is a mérkőzés eredménye, a magyarokimponáló játékot fognak mutatni. Jelenlegolimpiai bajnokok és a legjobb együttest kép-viselik Európában. Sikerük titka elsősorban akét összekötő, Puskás és Kocsis, akik a vilá-*gon a délamerikaiak mellett a legjobb össze-kötőpár és messze jobbak bármilyen együt-tesnél, amit Anglia ki tud állítani. Kettőjükközül valószínűleg Puskás a jobb. óvatosankell bánnunk a „nagy" szó használatával, mi-vel valóban „nagy" játékos kevés van a vilá-gon, de Puskás feltétlenül megérdemli ezt ajelzőt. . ."

A mérkőzés után írt beszámolójában az an-gol havilap megállapítja, hogy a „magyarcsapat minden tagja hivatása magaslatán ál-lott és nagyszerűen értette mesterségét. . . Azangol csapat bátran és elszántan kíséreltemeg az ellenállást, ami olyan szánalmas be-nyomást keltett, mint amikor egy kajak pró-bál ellene szegülni az áradatnak."

A mérkőzést követő hetekben az angol saj-tóban hosszas vita folyt arról, hogy miképpenlehetne a magyarok játékstílusát elsajátítani.Ennek során jóformán az összes ismert angolfutballszakértő megszólalt. Az egybehangzóvélemények szerint az angol csapatra mértvereség fel kell, hogy rázza az angol közvé-leményt és az angol válogatott jövőbeli sikereelsősorban azon fog múlni, hogy mennyibensikerül majd levonni a mérkőzésből folyó ta-nulságot. A lapok a magyar csapatról mint avilág egyik legjobb együtteséről emlékeznekmeg és különösen Puskás, Kocsis, Bozsik ésHidegkúti játékát emelik ki. A négy millióspéldányszámban megjelenő Daily Mirror kü-lön nyilatkozatot közöl Puskástól, akiről minta világ legjobb játékosáról ír.

A francia sajtó talán még az angolnál istöbb figyelmet szentelt az esehiényeknek ésegyes lapok, így pl. a nagy tekintélyű LeMonde is többet írtak a londoni mérkőzésről,

mint az ugyanakkor játszott francia-ir meccs-ről. A sajtókommentárokból főképen kétszempontot lehet kivenni. Egyrészt őszinteörömöt, hogy végre akadt csapat, amelyik vé-get vetett az angolok otthoni verhetetlenségé-nek, másrészt pedig őszinte elismerést aziránt,hogy itt nem egy nehezen kicsikart sikerrőlvan szó, hanem fölényes játék alapján méltánelért nagy gólarányú győzelemről.

A legtöbb francia lap az első oldalon nyo- - ^mott fejléccel hívta tel a figyelmet a ma-gyar csapat győzelmére. A C o m b a t sze-unt „Magyarország olyan sikert könyvelhetel, amire eddig még egyetlen kontinensi csa-pat sem volt képes. . . A magyarok brilliánsfutballt játszottak. Egyes szakértők szerint amagyar csapat jelenleg nemcsak Európában,hanem az egész világon a legjobb együttes.A mérkőzésen megjelent 100.000 néző meg-győződhetett arról, hogy jelenleg verhetetle-nek."

A l'Equipe szerint a magyarok hatalmas éskönnyű győzelmet arattak és szétzúzták azangolok verhetetlenségi nimbuszát. A lap ki-emeli, hogy a magyar csapat, amelyik elsőnekverte meg hazájukban az angolokat, nem ne-hezen kicsikart eredményt ért el, hanem el-söprő fölénye folytán olyan hatalmas győzel-met aratott, aminek jogosságát senki se von-hatja kétségbe. A lap szerint a magyar csa-társor játéka legelsősorban gyorsaságra, pon-tos adogatásra, elsőrangú helyezkedési kész-ségre volt felépítve.

A Francé Soir szerint a magyarok győzel-me a magasabb technika diadala, ami meginta gondos tréning és előkészület eredménye.Ennek a megítélése szempontjából elsősorbanaz elért teljesítmény a döntő és e téren a ma-gyarok valóban nagyot alkottak.

A Le Monde szerint a magyarok a középe-urópai futball utolérhetetlen mestereinek mu- ,'^ltatkoztak. Labdakezelésűk, passzjátékuk va- t'í'S'ilóban klasszikusan tiszta és tökéletes volt. Avédelmet állandóan a legnehezebb próbáratették, anélkül, hogy közben egyetlen hibáspasszt is csináltak volna. Puskás és társaimellett Blackpool és Tottenham (két ismertangol ligacsapat) híres professzionistái máraz első félidőben is végzetesen lassúnak ésgyegének bizonyultak."

A mérkőzésről szóló beszámoló után a la-pok arról írtak, hogy vájjon ezek után mik le-hetnek a nyáron Svájcban sorra kerülő fut-ball világbajnokság kilátásai és, hogy az an-gol labdarúgás mennyiben fogja levonni azelszenvedett megsemmisítő vereség tanulsá-gait. Cserenyey Géza

mff

NYUGATI FIGYELŐ? AMERIKAI

r1 EGYESÜLT ÁLLAMOD' A-f magyar .kényszermunkatáborok; azt -UNO előtt , <

November 23-án a UNO cubai de-tlegátusa beterjesztette a közgyűlés -ele

azt a memo'-andumot, melyet 54 [X15-en szerkesztett a Magyar NemzettBizottmány, a kényszermunka' áborokügyében

Eisenhower elnöka xNem«etkozl Parasztumo 1953 XII15-en New Yorkban rendezett forjmára üzenetet küldött, melybeT a ke-leteuropai paia«ztság ellenállását meltattá

i Még a bermudai konferencia Uotty953, XI 25-én, a vasfüggöny •no*gotti jiepek politika; reprezentánsai —

<•"* magyar részről Varga Béla — memo-^ fandumot nyújtottak at a konferen's cián résztvevő"1 három, ország korma-, nyaihoz i ^i <•* A» berlini konferencia küszöbén,

1,95,4 I 18 an,,, N^ashiogtojihan ülésts Jjártott a *.Kozépkeleteurópai ••Bizottság• Na.gy Ferenc elnökletével és a három

n y ü g*a 11 nagyhatalom kormányánál4 Kelet-Európa felszabadítását sürgettefx ' Dujles külügyi államtitkár Varga1 Béla, új^vi/Je\elére válaszolva, 1954%I 7-i válaszában az Egyesült Államok' együttérzéséi ol biztosította a magyar* népet '

7 )>A Végh-kvartett elsőrangú egyut-' ^ r tesnek bizonyult"- — ífja címeben a WASHINGTON<- STAR (54 II 6 ), míg a WASHING-

TON POST (54 II 6 ) ezzel a <-ím-mel számol be „A Végh-kvaitett ki-tuno" „A Kongiesszusi Könyvtár —írja a lap — egy ujabb kiváló vonos-

>. négyest mutatott be a washingtoniak-nak Magyarország Végh kvartettjejátszott eko Lbtn a városban Az e-gyuttes 15 éve játszik együtt, s ennekeredménye egy olyan egyöntetűség

* felfogásban es kivitelben, amely a vo-nósnégyesek** legmagasabb kvalitását

1 ' szokta jelenteni Vjegh Sándor olsohegedűjének gyönyörű, mélyrehatóhangja van. A megható .szépségűestv egy Haydiyftiuvel kezdődött(Alben Berg Liraiszvit-lében) a kvar'tett najyszem \olt a-mu mmden lesz

A«tilu<=

'íTAR szerint a vonósnégyes , ae hangszíri" változatosságát, az

átható értelmezést es a legtokelete?ebbtechnikai,, felkészültséget illetően aJegjobb együttesek közé latszik tattjz-ni, legalábbis első hallásra" A{ csojport „paratlaa együttes", „tagjai e-gyenként pedig virtuózok"

Rózsa Miklósirta a nagyhatású kísérőzenét a leg-újabb nagy történelmi filmhez, a „Ke-rekasztal lovagjai'-hoz, mely az els>onagy plasztikus (Cinemascop) film

Szigeti Józsefőszi ffew yoiki hangversenyéri , ism'éttanúbizonyságot tett érdelifes és vitat-hatatlan egyéni művészétéről" — írjaa NYT ( 5 3 X 2 1 ) Az est csücsatBach Chaconne ja jelentette „Nememlékszünk, hogy az utóbbi evek'' '•o-rán a Chaconne-t ilyen mesteri>s ilyennemes felfogásban hallottukvvolna, azeszmék s képzelet ilyen gazdigsá^gá-ban, a fénynek és árnyéknak, a fantáZia es ^ábránd, a bensoségesseg ésnagyszerűség ily színjátékában

> Ez egy nagy művésznek a* művész^tette volt, akit mély szeretet fut fel'4adata iránt, aki eszmevilágának s ta-pasztalatainak éveken át gyújtott 'gazdagsagát közli velünk "

U e lap 1953 VIII J6-i száma'Szi-geti Józsefet, mint a képzőművészeteknagy barátját mutatja be kahforma'íotthonában Közli a művész érdekestapasztalatait Japánban Az INTER-NATIONAL MUSICIAN c amer-kaizenei folyóiratban (53>VII ) Szigetijapán hangverseny-kőrútjáról számolbe

Mihályi Z. Károlya híres numizmatikus, aa elmúlt évbena_ syracusei pén!- és érmekiállításon el-nyerte az Empiie State Nuim»maticAssociation kitüntetését A gyűjte-mény az első királytól, illetve az plsoerdélyi^ fejedelemtol kezdvt napjainkigtartalmazza az összes jnagyar pénzeket t ;

Fíicsay 'Ferencamerikai koiutja során Bostonban ésSan Francisco b<m vezényelt A MU-SICAL AMERICA (541)^ szerint,Fjicsay nagy muzikalitása és párat-

lan mestersegbe1i tudása sanfranclscoi'nárotn hangversenyén a zenekart szo-léítlanul szép eladásra sarkalta Akár egyetértünk, akár nem némely ér-teJritezésével, azok mindig érd'ke^sek

voltak" A CHRISTIAN SCIENCEMONITOR (?4I3O) ez t írja „Fn-^Csay _kituno benyomást keltett, mintigazi zengsz és midőn éppe-o ugy lát-szott, hogy komoly Jelöltje a SanFrancisco Symphony állandó kaxmiís-teri helyének, a texasi Houston Sym-phony leszerzodtette " Fncoay „egyikelragadó mu^ojsíama volt Bartók Dl-vertimentoja vonósokra c^,

Solti Gyorgvvolt a másik mig>areredetu karmester,aki legutóbb amenka; turnét kezdettSanfranclscoi szerepléséről, melyneksorán Bartók Táncszvitjet ,s vezényel-te, a CHRISTIAN SCIENCE MO-NITOR -54 I 30 ) ugyancsak elisme-réssel emlékszik meg s

A menekült balett-táncosokról,Kovách* Nóráról és Rabov&ky István-rol, (akinek ez \olt az, eredeti neve sRab csak az otthoni művészneve) írhosszan a CHRISTIAN SCIENCEMONITOR (53 XII 15 ) ttteleviziosfellépésük alkalmából „A fiatal ma-gyár ^táncosok — írja a* lap többekközt — pár peicnyi gyönyörűségetokoztak ,Tas de Deux'-j ükkel Szeret-tük volna kivágni okét s" újra megújra Jejatszat.ni, mmt egy lemezt, hogymégisVerkedjunk európai stílusukkal,hogy tanulmányozzuk es dédelgethes-sük okét RabovSzky íagyogó voltNéhány leirhatatlanul szokatlan és ne-héznek tuno lépést mutatott be Fele-sége ügyes és bájos volt, imádnivaló,amikor az előadás vegén bemutatta,mint "fedezte fel az amerikai boogie-woogie-t Felszabadulásuk oromé át-itatta táncukat, ez még a televíziónkeresztül is érezhető volt "

Liszt Ferenc levelei^ zu" Sayn-Wittgenstein-hez nem-

rég jelentek meg a Harvard tJniver-sity Press kiadásában A rendkívülgazda-g jegyzet-anyag Lis-t koránakMagyarországát is bemutatja Liszt„nyugodtabb, melyebb oldalát tükrözie kétszáz levél — írja a C H R I S T Í A NSCIENCE MONITOR (53 VIII 20)— a rendkívüli zeneszerzőt, a nagyiéi'ku, mélyen erzo barátot mutatia be,akiben nagyság egyesül gyermeki egy-szerűséggel, aki mindig kész küzdenizenéért és zenészekért A levelezésabból a- négy évtizedből származik,melyet Liszt Weimar, Budapest és

JBjriyk a világban

• . ' i fI > •

Róma, kpzt osztott meg minden évbenEkkor szerelte legfontosabb s annvltvitatott ^snekari müveit, a szimfom-*kus "Költeményéét, melyek megváltoz-tatták a modern Zene arculatát Mtntaz ,avant garde' vezére, befolyásoltaBerlioz, Wagner, Samt Saens és Cho-pin' níuftkajít Megszámlálhatatlanulsok zongoraművészt tanított Igazi 'ér-deklődése a magyar kultúra ira'nt eb-ben a .második' korszakában keletke-zett " Hosszan ismerteti a kányvet- aNBW YORK TIMES BOOK RE-VIEW (53 VIII 30) is '"

„Liszt legnagyobb^ zenekari rauvéta Faust-szimfóniát lemezre vették, —írja a NYT ( 5 4 1 3 ) — örömmeludvoZoljuk a tég esedékes lemeztEgy máSik Liszt munkát, 3 Dante-szimfóniát, mely ugyan nem éri el a,Faust'-ot, kitűnően vették fef"

László Margitaz .egyiki ázohstája annak a Mate-Passió felvételnek, melyet a WASHINGTON POST (53XIÍ13) „hegy-csúcsnak" |-mmosíi az eddigi lemezfelvételek kozott (Egy másik szolo-éne-kes a román Pétre Munteanu)

A Kodály-bélyegetkozíi illusztrációként a NYT 53 XII13 ) ^bélyegroyata az1 uj magyar zerí isorozat1 ismertetése' sfcjrarf 3

(53 XII 13 ) „Ma már a Bartok-feleConcerto elismerten mestermu/ Ez a,felvé|el, hangzásában s a vezényléseben egyaránt, a legjobb az eddigi há-rom kozul És egy zenei csoda El nemulassza ^enki "

A sok egyéb uj Bartok'lemez kozula „Zene vonósokra, ütőhangszerekres celestára" címűről, valamint1 a „Bar-tók zongorazenejerol" a CHRISTIANSCIENCE 'MONITOR (5* I * ) írigen melegen

„Szokatlan es igen jo" címmel íra WASHÍNGTON POST (53 110)Barfok egy és két zongorára irt kompozícióinak felvételéről „A növekvőBartók sorozat egy ujabb kituno darabja" •— írja a lap

„Gyújtok sorozata"címmel a Columbia 8 LP-lemezt adottki A következő magyarok szerepelnekrajtuk Bartpk Béla harom._ darabbal,kettőnek az előadásában is resztyesz,Szigeti Jóisef nc'gy darabban, FarkasAndor egyben (CHRISTIAN SCI-ENCE MONITOR, 53 VIII 11 )

A Washingtoni KongresszusiKönyvtárban

a Nekcsei Lipocz-fele Biblián és «zAranybullán kivul hosszabb ideje kivan állítva a Tripartitum is, mégpedig"egy" Bécsben, 1581-ben, Sambüt-us ál-tal kiadott szép kiadás Széchenyi fu-

sorozat1

í

Takács Jenőaz ismert zeneszerző és zongoraművész v o l a J a l s la<™to m ega magyar zenéről tartott előadást Wa-j „Néma állatkert'*shmgtonban , Hamisítatlan/ migyar címen kozol a COLLIER'S c nagyzenét mutatott be" — írja címében 1 amerikai magazin képes tudósítabt egyaz EVENING STAR ( 5 3 X 2 7 ) Ta- denven magyar bevándorlóról, Jónáskacs megmutatta a cigányzene és a j Kálmánról, aki az ország egyik legna-népzene közti különbséget, majd Ko-dály, Bartók, Farkas Ferenc és VeressSándor, valamint saját szerzeményeitjátszotta és analizálta A WASHING-TON POST ( 5 3 X 2 7 ) az előadásts hangversenyt ismertető cikk vegénmegjegyzi „Takács az utolsó hat év-ről is beszélt, amely alatt jóformánsemmilyen magyar szerzemény nem"jött ki a vasfüggöny mogul De senkisem hisgir hogy egy olyan országban,ahol a zenei tehetség úgy virágzott,mint Magyarom ágon, ki fog halni az,vagy akár csak lényegében ^megválto-zik "

Bartók-számot 'adott ki a! THE LONG PLAYER(53 X ) Szigeti József, Doráti Antal,Douglas Moore, Balogh Ernő, ErnestJ M Lert, Serly Tibor, "Yehudi Me-nuhin irt bele Msszaemlekezeseket anagy magyar zeneszerzőről

Bartók Concerto-ja most Karajánvezényletével jelent meg A lemevolezt Jrja a WASHINGTON POST

gyobb állatkitomo üzemét teremtettemeg (COLLIER'S, 53 VI 6 )

Egy magyar vendéglőrőlír hosszú cikkef a NYT (53 V 4 )New Yorkban, részletesen ismertetvea magyar ételeket, borokat

A Szabad Európa Bizottságkonferenciát tartott decemberben NewYorkban ösztöndíjas diákjai ré&zé,rtA Strassburgi Szabad Európa Egyetemet ketten képviselték, a magyar Ba-bits Lajos és a lengyel Jan Przybyla

A NEW YORK TIMES magazinja(54 II 7 ) cikket kozol a strasburgi e-gyetemrol, melyben megemlíti ugyan,hogy Peléhyi „a magyarszuletésu ex-diplomata" lett az elnöke, de a hallgatók nemzetiségének felsorolásánál amagyarokat kihagyta A cikk egy idé-zettel fejeződik be, mely azt a remenvtfejezi ki, hogy „egy uj -Masaryk tá-mad a jelenlegi egyetemistákból"

Herz Ottójátszott a New York College of Mu-

sic holland^szonáta-estjén Í954 I 13*/áh, Arved Rurtz cal, nagy sikerrel •*>(NYT, 54114) - <- % v V ^

D a r v a s Li l i ->.{•.volt a főszereplője a „Dear Charles" {c vígjátéknak, melyet Washingtonban1954 14-én mutattak be A WA-SHINGTON POST "(541 4 ) oromét f,fejezi ki a felett, hogy Annabella he-- °Slyeft*neki adják a szerepet Megemlíti _ Ja lap azt is, nogy Darvas Lili Molnár ,",Ferenc özvegye \i

A híres angol balett-együttes, *"a Sadler's Wells-fele, az ,Árnyék" c ,' ^,darabbal kezdte meg washingtoni** be'mutatkozását A darabot Dohnányizenéjére írtak (WP, 5411,4) ,""

Curtiz (Kertész) Mihály ^ ^legújabb működésének szentel hosszúakket a CHRISTIAN SCIENCE <MONITOR (5.4 I 12 ), megemlítve, x

hogy Budapesten született ~ <.Reiner Frigyes ' ~ ^ f- „

17 hangversenyenek eredményeit ősz- «-w

szegezi a CHRISTIAN SCIENCEMONITOR ( 5 4 1 9 ) , melyet a sze-zon első fejeben, mint a Chicago Sym' ^phony Orchestra uj karnagya, vezé^* ~4nyelt A lap „bámulatraméltó tojmá' 7 / 'csolónak" nevezi Reinert, aki „m'és- % vten előadásokat1'"produkált Műsorántöbbek közt Bartók-, Weiner- és Ko-dály-muvek is szerepeltek *

Lehár-estetrendeztek New Yorkban, Hajmássy "r~f,Ilona (Ilona Massey) mondta az ősz-" - *'"' 'szekoto szovegef ^NYT, 5 3 X U ) -J

ANGLIAMacartney professzor - "" ;

írta a Magyarországról szóló fejezeteta nemrég megjelent „The EuropeanNobility in the 18th Century" c mű-ben (Ed A Goodwin, London, A»dam and Charles Black, 1953) Meg'_állapítja, hogy „a nemesek -privilégiu-maik szívós vedelmezésevel kétségtele-nül megakadályozták, hogy Magyar-ország modern 'állammá fejlődjék, e?tartotta fenn a politikai oligarchiaszűk és méltánytalan rendszeret " Ta-nulmányát azonban így fejezi be

„Másrészt, bár a magyar f nemesség'alkotmányos szabadságjogai elavultak,bár Magyarország lakosságának csakegy töredéke húzott hasznot belőlük,mégis ez szabott határt a korona des-potikus hatalmának Ebben az időben <;a magyar nemesség volt az egyetlenosztály a Habsburg-monarchiában,majdnem az egyetlen osztály a konti'nensen, amelynek sikerült ilyen korlá-tot állítani és így egy olyan helyzetettartani fenn, mely később nemcsakXj

Hírünk a világban

Magyarországnak tett hatalmas szol-gálatokat, hanem más országoknak is,a despotizmus visszaszorítását segítveelő egy olyan időpontban, amikor adespotizmus már nem volt jóakaratú,hanem csak maradi.

Miután a bécsi hatóságok végső cél-ja nem csak a? abszolutizmus volt,hanem a centralizáció és németesítésis, a nemesek mellékesen saját alkot-mányuk megvédelmezése közben egy-idejűleg a magyar nyelvet és magát anemzeti létet is védelmezték. . . Ma-gyarország nemeseinek köszönhette,és egyedül nekik, hogy nem lett belő-le egy német tartomány a német biro-dalomban."

Korda Sándorinterjúját közh a RADIO TIMES(y3.XII.25.). Közismert, hogy Kordaigen nehezen ad interjút, ezt azonbm,mely az angol iádió programmjábanjelent meg, 9 n illió ember olvashatta.

A British-Hungarian CulturalFellowship

szép Karácsonyestet rendezett 1953.XII. 16-án, melyen angol népi táncokés magyar népdalok kerültek bemuta-tásra. A Radio Free Europe hangké-peket közvetített róla hazafelé.

November folyamán Cs. S z a b óLászló előadássorozatban ismertette asajtó alatt lévő nagy antológiáját, azutolsó száz év magyar költészetéről.

A londoni Liszt Társaságkiadta Liszt müveinek harmadik köte-tét. A kötet tartalmazza a,,Két darabmagyar stílusban" c. művet, melynekkéziratát nemrég fedezték fel. (NYTXI. 22.)

Serge Moreaux Bartók-könyvétmost adta ki angol fordításban a lon-doni Harvill kiadó. A könyv, amely-nek számos ténybeli pontatlanságáraa NOTES c. amerikai zenei folyóirat1051. VI.-i számában Halsey Stevensprofesszor mutatott rá, az eredeti francia kiadáson kívül németül és dánulis megjelent. Az egyébként érdekeskönyv ismertetésére még visszatérünk.(Egyébként megjelent egy m á s i kBartók-könyv is, Colin Masontói.)

„Zigeuner Primas"címmel a B. B. C. 1954. I. 6-i adá-sában lemezekkel illusztrált előadáskeretében áldozott a nagy magyar o-perettszerző, Kálmán Imre emlékének.

A WORLD SPORTS1954. I. száma az angol színekbenversenyző sokszoros asztali tenisz vi-lágbajnok Barna Viktortól közöl be-számolót, abból az alkalomból, hogya jelenleg 42 éves Barna visszavonul

a versenyzéstől. Ezzel kapcsolatban alap közli az 1929 évi magyar asztalitenisz válogatott fényképét.

„Európa megértése"c. könyvében Christopher Dawson ér-dekes megállapításokat tesz Kelet- Eu-rópa jelentőségéről is. (London,Sheed & Ward Ltd., 1953) Az V.,„Kelet-Európa és Oroszország" c. fe-jezetében többek közt így ír:

„Nincs szándékomban lekicsinyelniOroszország jelentőségét, miután O-roszország dominálta az események a-lakulását Kelet-Európában és most az-zal fenyeget, hogy a világot fogja

dominálni. De nagyon lényeges, hogyne egyszerűsítsük le ezt a fejlődést az-által, hogy Kelet-Európát azonosnakvesszük Oroszországgal és hogy fel-tételezzük, hogy Oroszország jellemzőKelet-Európára, mint egészre. Ez ahajlamunk vezetett oda, hogy ne ve-gyük tudomásul vagy lebecsültük Ke-leten a független elemek fontosságát.Ezen a területen vezetett minket any-nyira félre általános tudatlanságunkKelet-Európa történetét illetőleg. Azátlag angol semmit sem tud a szabadKelet-Európa nagy korszakáról. Nincstudatában annak, hogy a Középkor

MAGYAR TUDÓSOK, SZAKEMBEREK SIKEREIKertész István

notre dame-i egyetemi tanár müve, a „Diplomacy in a Whirl-pool (Hungary between Nazi Germany and Soviet Russia)",nemrég jelent meg a Notre Dame kiadásában. A könyvről máraz első idegen kritikák is napvilágot láttak. Egy későbbi ;zá-munkban a mü nemzetközi visszhangjáról be fogunk számolni.

Bobula Ida„The Sumerian Goddes BA-Ü" c. tanulmányáról hosszú ismer-tetést közöl az AMERICAN JOURNAL OF "ARCHAELOGY 53.IV. száma. Az ismertetés ezzel fejeződik be ,.Az ilyesfajta meg-felelések, párosulva más, újabb kutatási eredményekkel, a ko-rai francia (Oppert-Lenorrnant-féle)( elmélet új tárgyalásáracsábítanak, mely szerint a magyar nyelv és kultúra a sumirokutóda."

Bobula Ida 1953.XI. 17-én New Yorkban az Erdélyi Szövet-ségben tartott nagysikerű előadást a sumir-magyar kapcsola-tokról.

Sziklay Andor„Koszta Márton esete" c. müvéből televíziós előadás készültHollywoodban, a szerző útmutatásai alapján; az előadást a„Cavalcade of America" nevű történelmi műsor keretében, ecímmel, „Smyrna Incident", kb. 25 millió amerikai nézte végig.A „Koszta-esetet" a CORONET c. nagy amerikai magazin isközölni fogja.

Szilárd Leóprofesszor, Budapest szülötte, az a fizikus, aki nagy mérték-ben járult hozzá az atombomba feltalálásához" a BrandeisUniversity biofizika tanára lett. Ebből az alkalomból a NYT(53.X.4.) képét is közli.

Kautzky Tivadaraz Egyesült Államok vezető építőmüvészeti folyóirata, az Ar-chitectural Forum 1953. júniusi számában (51. old.) elismerés-sel adózik Kautzky Tivadar oki. építész hazánkfia építőművé-szi, szerzői és festőművészi érdemeinek, 56 éves korában(Yonkers, N.Y.) történt elhunyta alkalmából. Kautzky a húszasévekben vándorolt ki, közvetlenül azután, hogy tanulmányaita budapesti műegyetemen befejezte, de már zsebében hoztaegy nagy nemzetközi tervpályázaton Lechner Jenővel közösenaratott sikerének dokumentumát, a belgrádi parlament tervé-nek egyik első díját. Amerikában is megelőzte őt a híre, inerta Chicago Tribüné székházának nemzetközi pályázatán is ,,Ho-

Hírűink a világban 9.

végén, Lengyelország és Magyarországhatalmas királyságok voltak, melyeka kereszténység integráns résziét ké-pezték és semmiképpen sem voltakelmaradva a kultúra terén más közép-és északeurópai államokkal összeha-sonlítva.

Egészen a XVI. századig Kelet-Ea-rópa a nyugati kereszténység közöskulturális és vallási életében résztvett;és LengyelorSnig s Litvánia egyesülésea XVI. századtól kezdve ennek a nem-zetközi társadalomnak a határaitmessze kitolta, arrafelé, amit mi O-roszországnak tekintünk — a Dvmi

és a Dnyeper mögé és le egészen aJ Fekete-tengeng. Azokban az időkbenMagyarország, Lengyelország és Csehország alkotmányos királyságok vol-tak, aktív politikai életük volt, melysokkal inkább hasonlított Angliáéhozvagy Aragóniáéhoz, mint Keletéhez;hasonlóképpen kultúrájukra a nyugat-európai egyetemek és az olasz rene-szánsz új eszméi hatottak. Ezekben r\zévszázadokban Kelet- és Észak-Orosz-ország teljesen ki volt kapcsolva azeurópai civilizáció világából. '

norary Mention^-ban részesült L e c h n e r r e l közösenkészített pályaterve, olyan versenyben, amelyet •— mint köztu-domású — annak idején a finn Saarinen Eliel nyert meg, Ame-rika és a világ építőművészetének egyik legnagyobb neve.Kautzky idekint elsősorban brilliáns technikával és elképesztősebességgel rajzolt perspektív rajzaival tűnt ki, azonkívülkönnyed vízfestményeivel. A kiállítások és pályázatok egyik,legfélelmetesebb résztvevője, aki sorra aratta a sikereket. „No-body can beat him" — senkisem tudja legyőzni, írja róla Ken-neth Reid (Pencil Points, Vol. XVII.,NC-! fi, 1936 novemberiszámában közölt hosszú méltatás, vezető helyen, sok illuszt-rációval), aki színes jellemzését adja ennek az Istenáldotta te-hetségünknek, rokonszenves emberi és művészi vonásaival, éséletrajzi, valamint pályájára vonatkozó adatokkal. Született1896. október 20-án, építészi oklevelét nyerte a Királyi JózsefMűegyetemen 1920-ban, kivándorolt 1923-ban, meghalt 1953.május 18-án.

„Padányi Gulyás Jenő építőművész,aki el lett űzve szülőföldjéről, Magyarországról", Biliingben„gigantikus tervet" terjesztett elő a Northern Pacific Railroádvonalának áthelyezésére a város központjából. A BILL1NGSGAZETTE (53.XII.27.,VII.8 és XII.10) szalagcímekben tárgyal-ja a tervet, mely valószínűleg rövidesen meg is valósul. A THEYELLOWSTONE NEWS (52. II. 1.) első oldalon közölte Padá-nyi Gulyás városcentrum tervének vázlatát az áthelyezendővasútvonal helyén, „Bevándorló építőművész tervet terjeszt előegy egységesített, széppé varázsolt Billingsre" címmel.

Vásárhelyi Dezső„Contribution to the calculation of stresses from photoelasticvalues" c. tanulmánya megjelent a PROCEEDINGS OF THESOCIETY FOR EXPERIMENTAL STRESS ANALYSIS IX. kö-tetének 1. számában.

Gábriel Asztrikprofesszor, a notre dame-i egyetem Mediáéval Institute-iánakigazgatója, az elmúlt év folyamán számtalan előadást tartottamerikai egyetemeken, valamint a Mediáéval Academy of Ame-rica 1953.IV.17-18-Í évi ülésén, tanulmányai jelentek meg, töb-bek közt Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletéről Spanyol-országban, ezenkívül egy kiadványsorozat szerkesztését végez-te. Majd Venezuelát és Columbiát látogatta meg, legutóbb pe-dig Európába utazott.

1954.1.25-én a párizsi egyetemen tartott előadását „L'Illust-ration des Matricules Universitaire" címmel.

ARGENTÍNAMindszenty bíboros

elitéltetésének ötödik évfordulójánBuenos Aires legrégibb templomában,a San Martin katedrálisban emlékmí-sét celebráltak, amelyen megjelent S.Copello bíboros, Argentína hercegér-seke is. (54.II.7.) A magyar szent-beszédet Kótai Zoltán páter, vatikánimegbízott mondta, míg spanyol nyel-ven Mons. dr. Albínó Mensa mondottbeszédet. A Mindszenty-emlékmisérőlDél-Amerika legnagyobb magyar lap-jának, a buenofairesi „DélamerikaiMagyarságénak spanyolnyelvű cikkeialapján valamennyi nagyobb argentinlap beszámolt. Az Argentínai MagyarEgyesületek Tanácsa Mindszenty fog-ságának 1856. napján memorandumotintézett a húsz latinamerikai köztársa-ság kormányához, hogy az UN előttemeljék fel szavukat a bíboros kisza-badítása érdekében.

AUSZTRÁLIASzabadegyetem Melbourne-ben

Gallus Sándor, Csonka Tános és Cson-ka József vezetésével 1953.VII.20-ánmegindult Melbourne-ben a szabad-egyetem szervezése. A megnyitó be-szédet Gallus Sándor tartotta. (DÉLKERESZTJE, 53.X.1.)

A „Meie Kodu"nevű ausztráliai e zt újság hosszú cik-ket szentel 1953.VIII.20-i számábana „Magyar nemzeti ünnep"-nek.

AUSZTRIAFarnadi Edit

a Bécsben élő magyar zongoraművész-nő játssza a Westminster két mikroba-rázdás lemezén Liszt összes rapszódi-áját. A NYT (53.X.11.) megemlíti,hogy a művésznő kétszer nyerte el aLiszt Ferenc-díjat a budapesti konzer-vatóriumon.

BELGIUMA vívó világbajnokságot

melyet 1953.VII.17-29 Brüsszelbenrendeztek meg, Magyarország nyertemeg. A legnagyobb meglepetést fiz o-kozta, hogy a magyar Sakovich Józsefelhódította a hagyományos olasz-fran-cia fegyvernem, a férfi párbajtör e-gyéni bajnokságát. Sőt a második ismagyar lett. A kard egyéni, valaminta csapatbajnokságot magyarok nyer-ték. Az egyéniben az első három he-lyet Kovács, Gerevich és Kárpáti fog-lalta el, míg a negyedik szintén ma-gyar volt, de emigráns: Mikla Béla,aki Belgiumban él! A hölgyek verse-nyében csak a tőrcsapatbajnoVságotnyerte meg Magyarország, mely azon-

tV Kan a netasétxk pontversenyében \é-t 4 g u í is az első lett -..(SPÖRTSZEMLE,"5^53 1X25 ) ^ f%J*^^,^La Tragédie de Mayerling"á -Mmmel-xa brüsszeli Ventab kiadásábanrf»r (195*3) könyv jelent meg, írója „U-\í gejf" álnéVet használj'a, az elószo MC

'+-: "íSÍnnt íjtagja Magyarország egyik legré-J ^ '. "• gabb "családjának" A szerző azt állítja.

J? "^.könyvében, hogy a magyarbarát Ru-Jfí-." dolf'trónolol?os nem öngyilkos lett,

"hanem pán'germán és pánszláv célok/ érdekében Ferenc Ferdinánd oletteijineg

BOLÍVIAMagyar film Bolívia fővárosábanLaJPaznak három legnagyobb- film-

színházában heteken át játszottak a„Talpalatnyi fold"-et é's az „Ecsenlako'dalmat" (MApYAR NEMZET,53 XII 30 ) v '

,/>_ - BRAZÍLIAJ\ ^ A sao paulói magyar bencések

,>&" j^kpzossegét <i Vatikán perjelségi hatás--< körrel ruházta íejt Az első perjel dr^ Jordán Emií, aki eddigvis a bencés ta-•|\nárok és a Szent Imre kollégium \e-

volti f < BULGÁRIA

A -.Csínom Palkót"Farkas, Ferenc epejjettjétu.SastoJlasoJk"c H m e l 19P X ^ 2 í^ ' á n mutatták bea szófiai állami zenei szíiházban A

iíd_arab nagy-sikert aratott^ (MAGYARNEMZET, S3XII31)

h" CHILE

ffi*

s* <*' Benedek Gábor |" *, Jnyerte a chilei Rocas Santo r Dornini(, goban rendezett modern öttusa vilig' bajnokságot, 22 ponttal A második<~^ helyre a magyar Szondy György ke

S»s ~ rult, 40 ponttal Benedek győzött ai ' ^ í " lovaglásban és tt/ futóversenyben A^Ti csapatversenyben Svédországot hirdet'&j, -J- íék ki győztesnek, bár Magyarország- ^ jelentős "pontelonnyel lett volna első,»yj$* ha Tasnády diszkvalifikálása miatt (a? '-^ lovaglóversenybeiT tévedésből nem Le-

rult meg egy kötelező zászlót) i em'járják ki \ csapatot a Vversenyből

1 EL SALVADORCarelli Gábor

ir a Metropol^tan^Opera magyar tenons* tája az utóbbi három ev folyamán az

augusztust ebben a kis kozépamenkaiállamban töltötte Az utóbbi két évben Eva Likovaval és Alváry Lőrinc

""'cel *Háydn „Teremtés"-ét, Verdi Re-"quiem'jét, stb adták elo A helybeli

„karmester, a román Jon Cubicec, ve.-- .zényelt Az előadásokat Carelli ren-

dezte (J>IYT3 53 XII 27 )

FINNORSZÁGMagyar karácsonyi pásztorjátékot

mutattak be Helsinkiben' a helybelimagyarok es a niagyarbarát finnek_November elején pedig a iinn diák-szövetség rendezett magyar estet többmagyar szereplővel (MAGYAR HÍ-REK, 53X11 és 541)

'^FRANCIAORSZÁG

^i.W'én volt Hfctor,, Ber-lioz születésének 150-ik ^foMulójaPárizs városa kegyelettef adózott anagy francia ZeneszerzoNémlékének,akiről itt köztudomású, hogy rajon-gott Magyarországért és hogy a sza-badságért harcoló kurucok nagyszerűdalát, a Rákóczi-indulót formába on-totte, ,—• zenekarra hangszerelte és anyugati világ előtt népszerűvé tetteAz ünnepség a Berjioz<szobor előttkezdődött, majd p'edig megkoszorúz-ták a romantikus zene nagy mesteré'nek, a magyir Liszt Ferenc barátjá-nak, a Pere Lachaise temetőben levősírját ,

Az" Operában djszeloadás keretebenmutattak be részleteket Berlioz nu'veiből, másnap pedig Pánzs-várös tor-vényhatósága a Hotel de Ville nagytermében fogadta a Berlioz-család é-létben, levő íagjait, a Berlioz-barátokKorét és a nagy zeneszerző szűkebbhazájának a Dauphiné-nak küldöttsé-gét Cornu, szépm.iívészet-1 min'szter,Frédénc Dupont, a párizsi törvény-hatósági tanác,s elnöke és Pierre Dou-art, a Berlioz-barátok Korének elnöke,tartottak beszédeket Utóbbi bzép sza-vakkal emlékezett meg \ Berhoz-nak1846-ban Budapesten tett látogatásá-ról és a magyar zenének reá gyakoroltnagy hatásáról, majd pedig üdvözölteAuer Pál, volt párizsi, követet, éshangsúlyozta, h o g y Franciaországmost is ot tekinti a magyar nemzetpárizsi képviselojének_ Az ünnepsé-gen jelen volt Haraszti Emil, volt kul-túrattache, a kituno történetíró is, akikiváló francia munkát írt „Berlioz esa Magyar Induló" címen

A magyar filmrőljelent meg nemrég egy könyv (Geor-ges Sadoul Panoráma du cmémahongrois), erősen népidemokratikusszempontú, mindazonáltal megállapítja, r-ogy^ a magyar film „élen jár a_ncpi demokráciák baráti versenyeben"(IRODALMI ÚJSÁG, 53 VILII)

Pelenyi Jánosvolt washingtoni magyar követ, aki adartmouthl egyetemen politikai tudo-mányokat adott elo, a „Breé -EprojieUniversity in Exile" elnöke lett

Strassburghban, (NYHT, 53X8 Vnek (LE MONDE, 53 VIII 5 ' p

Korda Sándor , ÍJkapja az „Arany babér" díjat, melyet19.49-ben alapítottak, minden évbenaz az europa1 producer hye'ri el, akiaz ev folyamán a legnagyobb szolga-latot tette a népek közti egyetértés'nek (LE MONDE, M VIII'5 )

A Végh-kvartett \ ,nyerte á > francia^ Hanglemez Alkadé^

a nagydíját, a köztársasági elnök eí'"-kségfr mellett,' a kamarazene cso'

portjában (LE MONDE, 53 XI 8-9)„Zukor Adolf a film úttörője ésa 3D támogatója"

címmel ír a LE MONDE ( » X 15 )hosszú, cikket arról a most készült iO'vid filmről, mely Zukor életét mutat-j"a be A film azzal kezdődik, hogy„tgy fiatal tizenotéves magyar part'raszáll a Szabadság szobor előtt"

Vértes Marcelfestőművészt a francia köztársaság cl'noke a becsületrend tiszti rangjára cmeke a francia művészet előmozdításakoruli érdemeiért

FRANCIAEGYENLÍTŐI AFRIKA

, Sclmjeitzer Albertt K, , t 3

gaboni kórházáról gyakran ír a világ'saj(fó A magyar emigrációban izon'barn csak kevesen tudnak arról, hogy^a kórház vezető sebésze egy flataUma'gyár orvos, dr Percy Imre

j HOLLANDIA ,Auer Pál

1953 X 9-én szólalt fel a második Eu'rópai Kongresszus előtt Hágában

„Csak ha a vasfüggöny mögötti né'pek —mondotta— visszanyerik on'rendelkezésüket és szabadságukat, csakakkor beszélhetünk majd kollektívbiztonságról Visszautasítjuk a kísérlektet, mely meg akarja fagyasztani ajelenlegi helvzetet Szabad és egyse'ges Európát kívánunk " "

i INDIASzerit István templom^

épül CsbndipurbaTi "Egy amerikaimagyar 2 500 dollárt --ajánlott fel a xtemplom számára (AHOL "'A PÁL'MÁK VIRÁGOZNAK, 53 XII) ,

INDONÉZIAA Djakartai

természettudományi intézet megnívá'sara dr Oláh. Lásílo Indonéziába uta'zott Dr Ol£h lászló több évig a Bu'enos Aires melletti Eya Perón (LaJ'lata)-! egyetem természettudományikarának professzora volt

Tel Avivben1 Kubehk Rafael, a cseh eredetű híres

karmester, nagy sikerrel vezényelteBartók Concertoját zenekarra (NYT,53 XII 27 ) ->

KANADA„Freskófestő

testvérpárról, a Piczek-nové^ekrol írá THE TELEGRAM (53 V*4 ) es aSTAR (53^*5/)

, KASMÍR <,Szentpétery Gyula

főorvos, az 1947-es nagy osszeesku-vési per egyik vádlottja Angliába me-nekülése után az ottani törvényeknek

- megfelelően újra elvégezte az orvositanulmányokat, s nemrég egy kasminmissziós kórház vezetésevei bízta megna UNESCO

KELET-NÉMETORSZÁGA „Kékszakállú herceg várát" '

nagy sikerrel mutatta be a düsseldorfioperaház 1953 X 29-en (MAGYARNEMZET, 53 XM )

, KÍNAFilmet készítettek s

a Magyar Állami Népi Együttes ven-dégszerepléséről Kínában A film út-ján tízmilliók ismerik meg a* mSgywnepmuvészetetv (MŰVELT NÉP, 53VII)

LENGYELORSZÁG <Munkácsy-emlékestet '

rendeztek 1953 X 29-én a varsói Ma-gyar Kulturális Intézetben y (MA-GYAR NEMZET, j i XI 7 )

MAGYARORSZÁGA Népstadiont

mely 1Í0 "ezer ember befogadásáralesz alkalmas, 1953 VII 20-án avattákfel A jelenlévő Avery Brundage, aNemzetközi Olimpia/ Bizottság ^lno-ke, kijelentette ,%,A Stadion mindsport, mind , építészeti szempontbqi e-gészen kiváló Feltétlenül alkalmaslenne olimpiai játékok megrendezésé-r e . . . A magyar spoitnak a „helsinki-i

v Olimpia-szón 4elér;t j. sikerei ujgyszójváh•^ámulatba ^ ejtettek a vil4go| „ Ijyenf kfs ország és ilyen nagyszerű ^poittal

rendelkezik1" (SPORTSZEMLE, ^ 5 3,1X250

A szovjet-magyar - -, —-atlétikai verseny a francia JL'EQUIPEsz,ennt az elértT eredmények alapjánmessze kimagaslóan az év legmaga/sabb szinvonalil atlétikai versenyevolt A_ pontversenyt nagy folénayelaz oroszok^ nyerték, f,oleg világelső

;noi atlétáik teljesítményei miatt^^á-

rom! világrekord és több magyar rerekord született a versenyen (SPORTSZEMLE, 53 1X25.)

MEXIKÓAnda Géza

fog az idei oze^cn folyamán hangver-senyt adni Moxiro Cityben

bartók összes művételadták a XELA-jelzésu mexikói rá-dióállomáson 1952-ben A 20 kozveti-tesboL álló sorozat majdnem mind-egyike egy órai időtartamú volt Va-lamennyi müvet hanglemezre s fel-vették A hatalmas vállalkozás szerve-zőjének nyilatkozata szerint a hang-\eisenysorozatot „annak a zeneszerző-nek a tiszteletere rendezték, akit Me-xikó korunk egyik legnagyobbjámkismer e l " (UT ZENEI SZEMLE52 VII )

NÉMETORSZÁGVeres Sándor új zongora-hangversenyé*

melyet Pau|l Sacher megrendeléséreírt (aki Bartók „Zene vonásokra,ütőhangszerekre és celestára" c mü-vének is a mecénása volt), nemrégmutatták be Badeh Badenben, ketto-juk előadásában

„Veress Kodály és B,artók tanitva-nyav — írja a, B 4.DEN-BADENERZEITUNG f n I 21 ) — azon a fun-damentumon, melyet ez a két mesterrakott le, működik Veress \onállóan snagy képzeloerovel. . Az ^általánosbenyomás az, hogy zenéje jelentős tu-dásra támaszkodó, eredeti és biztosanformált zene ' A BADISCHES TAG-BLATT ( 5 4 1 2 1 ) így ír „Veres aháromtételes műben szokatlanul be-csületes és jellemes magatartás^ zene-szerzőnek bizonyult, akinek jnem azszámít, hogy a korszellemnek vagy adivatnak hódoljon, hanem egyedül ?Z,hogy következetesen és szerényen asaját útján járjon Ez az út a magvar

.népi dallamkincs összeolvasztása abáehi polifóniával, és ez az első kétteteiben igen meggyőző kifejezést ta-lált , ) <•

A BADISCHE ZEITUNG (541,2rl ) szefint ,A iríu komolyé melodikusképzejoerorol tanúskodik; olyan Kar-mónia.világról, mely —i főleg a máso-dik tételben -p meglepően * szép ésbe'soleg^ következetes effektusokkalnyugoz-'le A tételek felépítésén egykoncentrált tömörséggel alkotó kom-ponista dolgozott, amint^az elmondan-dót elmondta, eredeti módon, várat-lan rövidséggel fejezi is be 'Egéssé-ben egy olyan zeAe benyomását keltibennünk, mely a bar££k\ örökségetsajátos,, egyéni módon kezelil A" szer-

•1 / í • \ { . ' 1 - 1 ™

zo ragyogó»zongoraművésznek JS bi-

A ,;KékszakáUú .herceg; várát" ^ * -is bemutatták^ugyanezen a hangveroe- ** ynyen, hangvepsenyformában „Már áz ^első ütemek után is tudjuk, hogy egj^ izseninek a hangtirodatmában * vá' _ "gyünk, — írja « B^DISCHES TAG? ""BLATT (54 121 ) ; — Bartók tenéje^ Jmelyet ehhez a szimbolizmus" és pszi/ ^choanahzis keverékéből megtererntettV 'balladaszeru eseményhez " írt,^ még a&impresszionizmus összes színeiben; játj, "szik, es mégis már minden ütemében.^egy erősebben hangsúlyozott, vérboBb^'élettel teli, mélyebb mágikus-^hatásű?^formába van ujraontve Mind„a-^héÉ-í;

s-'v

képen keresztül egyetlen, soha el ieji.~?apadó/élettol lüktető, végig magával ^"^íagadó szimfonikus - dramatikus lélek\ J

zet tölti e l " •• \<pA BADISCHE ZEITUNG -( 54 L ^

21 ) szerint ,a vérbo képzelőerő ét^aiftzenekari s vokális apparátus^ nagysze^' sru, s biztos kezelése Bartókot már j | "Smint jelentős mestert mutatják be, ''a^-tkit későbbi fejlődése a zene d í

iozé sorolt be "

Ferdmándy Mihály >a , Freie Universitat Berhn"enVI folyamján 10 előadást tartott „'Iskíytisch'e tt Apolloö und seine' Ver^v/ándschaft" címen* Előadásaii nyom-""" ^ 7 ,tatásban is megjelennek Két^ tovjibbiii ^/ij-előadása Anonymusról szólt- iTísW1- i „ :

Az Ural-Altáji Társaságnemreg alakult meg

évkönyv a vo t, Ungansche Jahrbucher"-jiek'i.a foly- * ÍPtatása A társaság^megalapítója Farkas- \_^Gyula professzor, a gottingai egyetem'r ny tanára es a finn-ügor szeminári' ^um igazgatója, _. ^ »

„Golden Batschka" ,- ^címmel Paul Flach tollából érdeices, ^sojc magyar vonatkozást tartalmazókönyv" Jelent meg Münchenben, 1953/ ' 'ban JÍ

, NORVÉGIA - 'Klimscha Albert Jg,

a Svédországban _Jlo magyar zsoké1 ">níegnyerte az 1953-as ndrvég Derbyt(SPORTSZEMLE, 53 IX-25 ) s

OLASZORSZÁG \A CORVINA

1953-ban megjelent második -számá-ban (1953VII-XII) a kovetke-zőkírásait olvashatjuk Rotnanelh ezredes,Montgomery v amerikai követ, >MárPaffi Lajos, Kutasi-Kovács Lajoss Lina.Linari,. Mécs László, Szabó De^so,-

y h

12. ' Hírünk, a vüághan V *

* Nagy Artúr, Várady Imre, Dám lm'' re, stb. Az > előbbi szám bibliográfiai

.sorozatának folytatásaként most a kö'-vetkezők háború, utáni külföldi tudó'mányos, működéséről jelentek meg.részletes adatok: Deér József, GábrielAs'ztnk, Xertész István, Sánta-PintérGyula, Schwartz Elemér, Surányi-Un'•ger Tivadar, Tolnay Károly,- UllmannIstván; Várady Imre. "_

, , f« ROMÁNIAMagyar úszóvilágrekordot

ért el az -1953 augusztusi bukaresti„Világifjúsági találkozón" a magyarnői vegyesváltó (Hunyadfy, Killer'mann, §z.ékely, Gyenge) 5,;Ó9"2 mp'«s idővel. Az úszó- és műugrószámok

-pontversenyében^Magyarország nyerteaz összesített pontversenyt a Szovjet'uniö előtt. A találkozó egyébként 54ország részvételével 18 sportágban bo'nyolódott le.'Magyarország 12 «port-ágban szerepelt és'' 26 első helyet,szerzett. A magyar atléták kilenc • újországós^-esúcsteljesítményt értek vél-

v Róka Antal az 50 kilométeres gyalogé' lásban 4:26:18.6-os idejével új' világ'.rekordot állított fel (SPORTSZEM-TJE,' 53.IX.25.) -

, SPANYOLORSZÁGA S a l a m a n | | etem

*» 7

jíubileu-y professzor 'is,

agyar, résztvett. (53.•jelent meg Ferdinindy•langelo-tanúlmánva is a

HISPANÓ'AMERI- A magyar boroknakszentel egy fejezetet (az osztrákokkalközösen) egv 1953-ban, Stockholiif-

•( A-karácsonyi, lemez-ajándék lista | bar (Wahlstrom and Wldstr.ind)#. .WELTWÖCHE-ban három Bartók- megjelent könyv: „Vinet" a címe,

SVÁJC

E n'épek felszabadítása nem választha*tó el a többi teurópai problémától. ,

A „Schweátr Bücher-Katalog"1953/54-es kötetében* számtalan ma.-gyarvonatkozású kónyv található: Ga-rai Emmy: Amnta; Harsányi Zsolt:Mit den Augen einer Frau, Ungari-i>che Rhapsodic; Und sie bewegt sichdoch; fíerruti Elisabetta: Frau em'es

! Botscháíters; Kertész Róbert: Senvmelweis; ''MiKís G.: Komische>'LeuteíSerge Mor;éUx: Béla Bartók; KeíériyjKároly: Die Mythologie der Gnechéílj.Stunden in Gnechenland; Apollön,Einführung in das Wesen der í # 'thologie; Szalay László: ModertfeTechnik, Marton Jenő: Stop Heiíi;Rudolf Oesterreicher: Emmerich Kál-mán; Kate Seredy: Pusztakinder.

*. „Magyar zenészek a nagyvilágban"címmel a DER BUND 1953.'VIII.'17-1 számában éidekes cikk jelent'"meg"Halász Ernő tollából. Többek köztfelsorolja a Svájcban élőket: VeresV'^ándpj-r Geysr Stefi, _ Anda Géza,Gsei falvi Elfo, ívkrtzy Joíiapna, SjkiBéla, Weisz Róbert és ősztől kezdvea VégK-kvartelt -vezetője, Végh Sán-dor, aki Baselben a konzervatónumhegedűosztályának élére került.

Dr. Szondi,Lipótróla Sváj'cban élő világhírű magyar í tzi-cho(óg'usról ír egész oldalas cikket" aWELTWOCH6 (54.1.15.)

SVÉDORSZÁG

darabot (egyiket Kodállyal a másik^tfdalán) tartalmaz. A többi kelereu'TÓpái népet egy-egy Dvorzsák, Sme'tana és Chopin képviseli. Az ílőadók

jtóizt három magyar van: Fricsay, /\n-^ M t i C>3XII4)C)^

^ p j ConcertO'ja volt egyébként•az' egyetlen mddern mű a zürichi ün-nepi heteken, a nyár folyamán.

A Journal le f Genevé1953.I.24-Í5-1 száma Auer Pál „LaConférence de 'Berlin et les pays sub-jugués" c. cikkéi közli. Auer Pál Iti-fejti, hogy a vasfüggöny mögötti JOOmillió európai nem lesz l^épyiselveTi•konferencián, pedig sorsu^^z ott ho-zandc határozatoktól függüet. Felsza-badításukért nem járhat kompenzáció,"hisz a "Szovjet az Atlanti Chartábin,sőt még Jaltában is kötelezettséget vál-laltjj.arra, hogy ezekben as országok-"ban "szabad választások tartassanak és^független ko-mányok alakíttassalak.

Oscar Wieselgren a szerzője. Főlega tokajiról ír hosszan és példákat hozíeL a történelemből a tokaji népszerű-ségére. Megemlíti, hogy a lengvelekértettek a legjobban a megérlelésAhez

idéz egy légi mondást: „vinum deH d ii z gy g „

bet esse m Hungária natum sed in».Warsovia (r?sp. Cracovia) educatum".Végül egy XVÍ1I. századbeli svéd ból-tó versét közli a magyar borról.~ A magyar p'én'tadiAi-győzelem utána chilei világbaj'nokságo"Kon a Nem-zetközi Pentatloi Szövetség -elnöke,Dyrssen tábornok, kijelentette, hogyjelenleg a magyarok a világ 'egjoobpentatlonistái, a svédeket, az sdd-'gilegjobbakat, "máris elhagyták és való-színűleg ők lesznek az elsők a mel-bournei olimpiászon is,- •»-

A svéd Dei-byt, .Skandinávia leghíresebb lóversenyét,'Khmscha Albert nyerte, aki az elmúlthat év> alatt- minden említésre méltó

versenyt megnyert Svédországban. (53.IX.25.)

Magyar Népművészeti Kiállításnyílt'meg Moszltvában, 1953.XII.29-én. (MAGYAR NEMZET, 53.XII.30.)

SZOVJETUNIÓ -•iAÍLIT(YERATURNAJA GAZETA

T>953'.V.21-i wsma hosszabb ,cikket ír„A" magyar költészet antológiája" ^és„A sz'ovjet költészet antológiája" c.két, Moszkvában, íll. Budapesten EZegyidőben megjelent könyvekkel kap-csolatban. Azt írja a lap, hogy a Szov-jetunióban 1917-tőJ 1952-ig 295 ma-gyar irodalmi mű jelent meg 19 nyel-ven, összesen 4,208.000 példányban.(MAGYAR NEMZET, 53.V.23.)

., Novoszibirszkben-bemutatták — orosz színpadon elő'-SZÖr — .Erkel „Bánk bán"-ját. (MA-GYAH NEMZET, 53.IX.22.)

Petőfi Sándor . 'összesi müveinek negyedik kötete meg-jelent Moszkvában. ( M A G Y A RNEMZET, 53.X.13.)

TANGERA fárígeri Nuevo fClub-ban

Auer László zenével illusztrált előa-dást tartott, airelybeh többek közöttHaydn éghajlatát vázolta s életénekmegvilágítása mellett értékelte élet -müvét. Az előadásról hosszú cikkbenszámolt be a LA DÉPÉCHE MARÓ-C-AINE (53.XI.3.)

TÖRŐKORSZÁG

Rákóczi rodostói házának.ajtajára emléktáblát helyezett el akommunista magyar követ, 1953.VII.19.-én/a Rákóczi-felkelés 250-ik év-fordulója alkalmából

ÚJZÉLANDA DOMINION

c. napilap fényképes riportban^'smer-tette egy 'magyar* gyermekjáték - ké-szítő, Ladányi Zoltán, ^üzemét. (UJHUNGÁRIA, 54.1.29.)

VENEZUELABandó Gyula,

a maracaiboi szimfonikus zenekar vi-lághírű karmestere nyerte vokáliskompozíciójával a venezuelai Ministe-no de Educación 19513-as nagydíját.Bandó Gyula volt az egyetlen nyartes,mert a többi díjat (zenekan, kamara-zene), nem adták ki. <

19 X

- I I

•ik-a világiján

született meg Berlioz Rákóczi-indüíója1 - (Hector Berlioz születésének 150. évfordu-

lója alkalmából közöljük önéletírásának alábbi, . részét, amely a nagy francia zeneszerző 1846-

os pesti fellépéséről szól.)

Á műsoron szerepelt az Naz induló is, amelymost Faust-legendám II. részértek,fináléja. A.Magyarországba vatö utazásomat megelőzőéjszakán írtam. Egy bécsi műkedvelő, aki Ma-gyarország szojíasait tövifől hegyire ismerte,néhány nappal előbb felkeresett, hóna alattegy kötet régi melódiával. „Ha tetszeni akara magyaroknak — monda —komponáljon da-rabot valamelyik nemzeti melódiájukból.- Ez-zel elragadtatja majd őket és visszatérte utánelbeszéli nekem, hogy éljenezték s 'tapsoltákérte. íme egy gyűjtemény, csak ki kell belőleragadni valamelyiket. " Követtem tanácsát sa Rákóczi-témát választottam és megírtamróla azt a nagy indulót, amelyet ön ismer.' Alig terjedt el Pesten ennek a „honi" zqne-

- darabnak a híre, máris nemzeti módra kezd-tek forrongani. Azt kérdezgették, hogy dol-

- gdzhattam én fol ezt ,a híres, sőt. mondhatniszent tárgyat, amelynek hangjainál annyi évt>ta hangosabban dobban meg a magyar szívés lángragyul ,a ,szabadságért és. dicsőségéri

^való lelkesedés? Sőt bizonyos nyugtalanko-dás is támadt: szentségtelenítéstől tartottak.Ezt az izgalmat különben nagyon is megokol-ta egy sereg nyomorult potpurri és átírás, a-mikkel borzalmasan meggyaláztak minden ré-gi, tiszteletreméltó melódiát. Lehet, hogy né-hány magyar műkedvelő tanúja volt amaz is-tentelenségnek, mellyel párisi nemzeti ünne-peinken halhatatlan Marseillais-ünket is azaljas zeneprodukciók iszapjába vonszolták.

Végzetre, az egyik magyar, Horváth úr,valamelyik magyar lap (a Honderű — szerk)főszerkesztője sehogysetn türtőztethette kíván-csiságát. Elmegy hál a hangversenyemet ren-dező kiadóhoz, megtudakolja a másoló laká-sát, ' akinek dolga volt az orcheszterhangok-nak partitúrámból való kiírása, hozzárohan,követeli kéziratomat és ^ figyelmesen átolvas-sa. De vizsgálódása kevéssé elégíthette ki, —mert másnap nem leplezhette előttem nyugta-lanságát.

— Láttam az ön Rákóczi-indulójának par-titúráját.

— Nos?— Nos: félek!— Micsoda?— Ön témánkat pianóval vezeti be, holott .

megszoktuk, hogy azt fortissimo halljuk.— Igen, a cigányaiktól. De hát ez minden?

Legyen nyugodt, méglesz a forte-ja, még pé-dig olyan, ^amilyet világéletében nem hallottNem olvasta pontosan) Tekintsük mindenneka végét! ' ,- '

A hangverseny, napján megismerni félelem". szojron,gatta a torkomat, hogy eizel;-az ördön-

gős darabbal elő kellett hozakodnom, ön bi-.zonyára jól emlékezik: a téma a melódia elsőütemének ritmusában tartott. 4rombi,tam>otíyümután jelenik meg, fuvolák .és klarinettek p>i '-a n o játszák és a vonóshangszerek p i z z nc a t o kisérik. E váratlan bevezeté'sre a \sS-zönség néma és nyugodt maradt, amidőn'a-zonban egy hosszú c r e s ' c * n d'ó,.-bánfúgaszerüleg megszólaltak a téma töredékei,megszakítva a nagydob tompa, -távoli, ágyű-

' dörrenéshez hasonló ütéseitől, -&\ terembén -le-írhatatlan moraj kezdett fórrdngani, s abbana percben, amidőn a felszabadult orcheszte„rmint valami vad kézitusában'" nékieresztéíítoly soká visszatartott fortissimoját, hallatlanordítozás, lábdobogás rázkódtatta 'meg" a'ltér-met: minden izzó lélek elfojtott dühe hátamatmegborzongató hangokhan tört/ki,. szintC'e-reztem, mint mered égnek a hajam, <s-Jattól"a

í • végzetes taktustól kezdve el ü kellett ,búesúz,-nom darabomtól, 'mert az drqTteszterr-vih.arzá-sa sem tudott megbirkózni azzal a- vulkárihál,amelynek hevességét mi sem birta . fékezn'jElképzelhetni: újra kellett kezdenünk,"de;aközönség másodízben, is csak bajosán uralko-dott magán két-három másodperccel tovább,mint első ízben, hogy a csoda néhány ütemetmeghallgassa. Horváth uramba páholyábanúgy viselkedett, mint egy ördöngős. Nem "áll-hattam, meg, hogy ne kacagjak s" feléje, nevessek egy pillantást: „Nos még min,díg í é PMeg van elégedve a forte-jával?" —- Bölcséncselekedtem, hogy a Rákóczi-indulót - e z adarab magyar neve — a hangverseny végéretettem, mert bármi következett volna- utána,elveszett volna. ' _,,

Elhiheti, hogy ekkora vihar engem is^sen fölindított. A színpad mögötti szobácská-ban,törölgettem az arco,m, amidőn a terem iz-galmának sajátságos visszahatását éltem álLátom, mint lép hirtelen a. terembe egy' szegé-nyes öltözetű, furcsa arcfifejezésü ember. :A-hogy engem- megpillant, lámront, - dühöngvemegölel, szeme könnybel'ába'd, s -csak fuldo-kolva bök ki ennyit: ],ó, uram,'uram, én m'a-gyar... én szegény ördög...''nem'besz,élek fran-ciául...'un jpoco_ l'italiáno... Bocsássa'meg.,fölindulásom., ó, én megértettem ágyúját..." i-gen, igen... 'á nagy csata... a hitvány ebek>... a

C

1 4 : Hírünk a világban.'

Rossz hírben a magyar árú!Egyszerű történelmi balszerencse és ügyet-

.len diplomácia sokat tett hírnevünk rontásá-ra. Politikai rosszhírünket csak részben ellen-

-súlyozták kulturális teljesítményeink, annál iskevésbbé, i mert sohasem voltunk tul ügyesek -abban, hogy legjobbjainkat tegyük ki a kira-katba. De országunk és népünk értékét évti-zedek, ha nem évszázadok óta nagyon is kéz-,zelfogható módon bizonyította a" magyar ex-port nemzetközi versenyt megálló minősége.

Az első világháború előtt a magyar liszt ésa magyar malomipari gépek a földgömb min-űen sarkába eljutottak és komoly megbecsü-lést szereztek nekünk. A két háború közt hí-

-németek!" •—. S öklével ra mellére ütve: „onta szívemben, hordom!... Hah! A franciák, ?forradalmárok tudnak forradalmi muzsikátírni!"> Nem kísérlem meg, hogy leírjam ennek azembernek borzasztó fölindulását, könnyeit,fogcsikorgatását; csaknem borzasztó: tönségesvolt az!

Gondolhatja,' kedves Humbert, hogy ezen-' túl a Rákóczi-induló ott szerepelt minden mű-

soron, s meg annyiszpri ugyanezt a hatást tet-íe. Sőt . elutazásomkor, „át kéllett engednemPe,st városának' a kéziratomat, amelyet meg-akartak tartani, s amelynek másolatát egyhónapokkal később megkaptam Breslauban. Az

-indulót most minden uagy alkalommal ját-szák. Ezúttal figyelmeztetnem kell azonban akarmestert, Erkel urat, hogy azóta sokbsn

\ megváltoztattam ennek a darabnak a hang-szerelését, hogy a c o d a -at meghosszabbí-tottam vagy 30 taktussal, ami szerintem eme-li a hatását. Mihelyt kiadóm megengedi, el-küldöm neki partitúrám revideált, javított sbővített kiadását.

.Erkel úr érdemes, nagytehetségű, kitűnő, ember. Pesti időzésem alkalmával hallottam,személyes vezénylete alatt, Hunyadi című o-peráját? melynek tárgya Magyarország hős-

- történetéből van- véve. Ebben a műben vanegy sereg, eredetiségével, s különösen mély

- érzésből fakadt voltával kitűnő dolog. Ezen-kívül igen tiszta, nagyon intelligens és fino-man hangszerelt rhunka, ami azonban ko-rántsem jelenti azt, hogy a hangszerelésbenvolna energia. A főhelyet nagyon szépen lát-szotta és énekelte Schodelné asszony, igazilírai tragika a Madame Branchu kihalt isko-lájából; nem vártam, hogy ennek Magyaror-szágon volna utóhajtása. (MAGYAR NEM-ZET, 53.XII.13.)

res boraink, pulykánk, sonkánk, gyümölcsünkvetőmagvaink és tenyészállataink mellé fel-sorakozott a nemzetközi kereskedelemben azelsőosztályú magyar gyáripari termékek e-gész sprozata, a rfíagyarság ékesen szóló kö-veteiként. A harmincas években, amikor ipa-ri nagyhatalmak rákényszerültek a politikai spénzügyi- nyomás legkülönfélébb eszközeinekalkalmazására pusztán azért, hogy meglévőpiacaikat el ne veszítsék, a magyar iparcikkekegyedül a- jóminőség és a versenyképes ár„nyomására" támaszkodva, fokozatosan tör-tek előre Délamerika, a Közeíkelet és a Bal-kán piacain. Magyarország a világ nagy ipa-

Megalakull az új magyar könyv-kiadóvállalat

O C C I D E N T A LWashington, D. C.

P R E S SU. S. A.

Célul tűzte ki a magyar kultúia,ápolását a száműzetésben és a ma-gyar szellem értékeinek megismer-tetését a szabad világgal. Kiadvá-nyainak nagyobb részét ,idegen,elsősorban' angol nyelven jelenteti

meg. Most Jelent meg:

SZAMÜZŐTTEK NAPTÁRA$ 1 20 (postaköltséggel együtt)

TIZENKÉT MAGYAR REMEKMŰ(A legszebb magyar novellák)

# 1.50 (plus 10 % postaköltség)

M e g r e n d e l h e t ő .OCCIDENTAL PRESS

P. O. Boxl005 Washington 13, D. C.

E l ő k é s z ü l e t b e n :Gombos Gyula:

THE FATE OF CENTRAL-EASTERN.. EUROPE ~

Juhász Vilmos:TWO HUNGÁRIÁN MARTYRES

Fercsev Tános:MAGYAR SORSOK AMERIKÁBAN

Veress Sándor:BÉLA BARTÓK AND THE WORLDHE LIVED INTHE BEST HUNGÁRIÁN SHORT

• STORIESA MAGYAR GONDOLATHUNGÁRIÁN POUTICAL THOUGHTSMODERN HUNGÁRIÁN PAINTING

M e g r e n d e l h e t ő .

OCCIDENTAL PRESSP. O. Box 1005 Washington 13, D. C.

Híri\nk a világban 1 5 .

ri1 államainak-versenyével §zemben állandóannövekvő' " mennyiségben adqtt el gyógysze-reket, optikai és'finommechanikái műszereket,rádiókat, villanylámpákat, kalapot, cipőt ésfinom bőrárút éppúgy, mint nehéz'turbinákatés dinamókat, Diesel - vonatokat és folyamihajókat. Noha1-kicsi és gyenge volt ahhoz, —hogy katonai vagy gazdasági hatalmával rá-kényszerítse a külföldre, Magyarország még-is bámulatos sikereket ért el ebben a külön-ben igen nehéz időszakban mert a világ meg-ismerte s megbecsülte a „magyar gyártmány"felírást árúinkon.

Számos magánértesiilés arra mutat hogya helyzet azóta gyökeresen megváltozott. Egyjó ideig a szovjet-magyar külkereskedelmi

^szervek sikeresen használták ki a magyar ké-szítményekhez fűződő bizalmat. Lassankéntazonban á bizalom kimerült s ma már a me-gyar árú jó nevének vége.

A szovjet-magyar külkereskedelmi szervekigen gyakran olyan ajánlatokat tesznek Nyu-gaton, melyeket aztán agyonhajszolt termelőgépezetünk képtelen teljesíteni, vagy jó eset-ben csak selejtes árút tud szállítani. Kommu-nista külkereskedőink a levantei bazárokbaillő módon dolgoznak: hangosak és erőszako-sak, nevetséges árakat kérnek hatodrangú á-rúkért és cigánymódra alkudoznak, majd ahosszas huza-vona után kijelentik, hogy nincsis felhatalmazásuk és meg kell kérdezniükBudapestet.

, A minőségi romlás a helyzet legszomorúbb

része. r Hogy a'fegyverkezéshez szükséges re-zet, fémöntvényeket,1 csápágyakat, gyapjútgumit stb. beszerezhessék, a kommunista ha-

, tóságok erőszakolják az iparcikkek expörl-íját. De az árúk selejtesek, hibás anyagból ké-szülnek és megbízhatatlanok. A munkásságnem birja az embertelen termelési hajszát, skülönben -is, nincs kedve jól és alaposan dol-gozni egy gyűlölt rendszerért, amikor a noi-mák teljesítése elkerülhetetlenül azoknak to-vábbi felsrófolását eredményezi. Ennek egyikeredménye az, hogy a kormány az export-hiányok pótlására élelmiszert ad el az amúg}is éhező országból, s a másik az, "hogy e tt-ren is elveszítjük jő hírnevünket. •

' ' Jászay Antal

Magyar könyvek, hangle-mezek, csomag- és pénz-küldés. K E L E N Y-cég. 3650 St.Laurent Blvd.MONTREAL

Angol nyelvű, magyar vonatkozású könyveitszerezze be a WESTERN BOOK SERVICE-nél-Cj és használt könjvek nagy választékban. Kér-

je ingyen. árj egiy zékünket.

WESTERN BOOK SERVICEP. Ö. BOX 9 6 9

Monterey Cafifornia

(Kossuth-cikk folyt, a 4. oldalról)A harmadik levelet öt évvel később, 1861.

március 4-én küldte Kossuth Mayne Reidnek.MAYNE REID KAPITÁNY,

KEDVES BARÁTOM, — nagy sajnál-kozással értesültem Mrs. Reid gyengélke-déséről és az ön betegségéről. A bronchi-tis a londoni klímában kellemetlen baj;mi is nagyon jól ismerjük.

Nagyon köszönöm kedves' ajánlatát, a-mit örömmel fogadok el, hiszen az ön a-vatott tolláról van szó. Valóban szüksé-gem van rá, annál is inkább, mert nékemnincs időm megírni, — még a lélekzetvé-telhez sincs időm... A lapokra •— legalábbis legnagyobb részükre — számíthatunk,még a Timesre is (only think!).

írjon tehát! írjon! írjon! nagyobb szük-ség van rá, mint valaha!

Hű barátja,KOSSUTH

Kossuth fenti három ismeretlen leveléből

kitűnik, hogy akkori reakciós körökben " erő-sen támadták és lehetetlenné akarták tenniangliai letelepedését. Ebben az időben álltmellé Mayne Reid, akinek népszerűsége egyrenövekedett. A kapitányra nyilvánvalóan nagyhatással volt Kossuth személye, egyénisége,beszédje és stílusa. A levelekből azt is meg-tudjuk, hogy Mayne Reid javította szívesség-ből Kossuth angol előadásait, „nyelvtani ésmondatfüzési szempontból". Kossuth abban''az időben szerény anyagi körülmények között'élt és a kapitány minden formában segíteni a-kart rajta.

Az itt közöjt levelek közül kettőt pontosan100 évvel ezelőtt írt Kossuth Lajos: 100 év e-lőtt tervezte Mayne Reiddel, hogy álruhábana megszálló Ausztriába utazik; száz év előtttámadták az akkori zsarnokok szolgálatábanálló lapok s védte meg Mayne Reid kapitány.Ma számtalan ilyen Mayne Reide akad a sza^bad világban, akik segítséget nyújtanak amagyar menekülteknek és mindent elkövetnekazért, hogy a világ igazságot szolgáltassona magyar népnek.

16. JIK a világban

REPUTATIOE N G L I S H S U M M A R Y

By GÉZA B. GROSSCHMID, Duquesne üniversity

Prof. Ferdinandy reports on the re-search of the noted Yale-historian,Vernadsky. Accordíng to the latter,in the first phase of the developmentof the Russian state of Kiev, the Ma-gyars played the same role as later theNormans. The reál lord of Kiev wasthe Hungárián Prince Almos, whoruled the Slavs through his commissi-oners.

János Fercsey reviews the hithertounknown correspondance between theexiled Hungárián patriot of the lastcentury, Louis Kossuth, and the fa-mous Captain Mayne Reid.

On the fifth anniversary of the sen'tcncing of Cardinal Mindszenty, MsgrBéla Varga opened the Senatevs sessi-on with a prayer on Feb. Sth. „Thefifth anniversary •—wrote the NYHTNew;, Service— of the sentencing ofJofeph Cardinal Mindszenty was _iú-ted iv both Houses of Congress yes'terday as a symbol of resistance ofpcopíes behind the Iron Curtain toCommunist oppression. In the Sena-te, Msgr. Bili Varga, president nitl-.t: Hungárián National Council andexiieo speaker of the Hungárián Par-liament, offered a prayer that God'give us strength as Thou hast giventttenth to Thy servant Cardinal Mind-sícrty. In the riouse, Rep. Alvin M.Bcntley (R.Mich.) who knew theCardinal in Budapest, told his col'leagues of the imprisoned Cardinal'slong fight agaift totalitarianism bo:hof left and right in his native Hiuvgsiy. He dei-cribed the Cardinal as,'i ital martyr".'"

In an article entitled „Vegh Quar-tet is excellent in last WashingtonPiogram" the Washington Post wro'te, among others: ,,The Library ofCVpgress introduced another excellentqua:tet to Washmgtonians last nightwhen the Vegn Quartet of Hungirypíaycd its first local program. Theh'rsl violin of Sándor Vegh is givento a penetrating beautiful tone, scn'sJUvely balanced by the souns of theother three players. A quartet ofHa\dn began the evening in movingbedi;ty. . . "

Under the title „Hungárián Musicin. SWF", the Badisches Tagbla*t(Jan.21,1954) reports on a perfor-

ír.ancc of Bairók's „Bluebeard's Caat-!e" and the fir.?l audition of the Con-c»rt for Piano, V;olin and Percu^sionof Sándor Veress, a Hungárián whonow lives in Switzerland. „In thiswork, the composer shows an extre'mely honest and personal attitűdé; heEtays aloof of to^days fashion and iscnly concerned with going his ownway.

December 11, 1953, marked thelOüth anniveraary of the birth of Ber'lioz. The City of Paris payed due ho-mage to the memory of the g r e a tFrench composer, who W.IL noted forhis lőve of Hungary. It was Berliozwho adapted r.he Rákóczi iVlarch, .heinspiring song of freedom of figlitingKuruc, and mu'ie it popular to tneWestern world. Ther; was a gaia per-formance in the opera, showing a se'lection of the v.orks of Berlioz. Laterat a reception, given by tae munici-pality of Paris at rhe Hocel do Vüle,Cornu, minister for Fine Árts, Frede-ric Dupont, President cf the C;tyCouncil of Paris, and Pierre Douart,President of the Socie'.y of theFriends of B e r l i o z , elogized thecomposer. Douart recalled Berliozévisit to Budapest in L846, and thedeep impression Hungar:,m niusicmade on him; he dlso greeted Paul deAuer, former Hungárián "ninister toParis, teliing him that Francé fti'lconsiders him '.he represem.itwe olthe Hungárián peopH.

Hungary is being -hailed as theworld's best pentdthion country bythe president of th? Intetnatinn.il As-sociation of PenLathlo'i, the f-wcdishGeneral Dyrssen. Having seen theHungárián performances at the re'cent world championships in San Do'mingo, Chile, where the Hungariansended as the best pentathletes, Dyr-ssen professed to be full of admira'tion for the Hungarians.

A recently appeared book (Under-standing Europe by Christopher Daw-son, London & New York, Sheed& Ward, 1952) contains in its 5thchapter the following passage:

„I do not wish to minimize theimportance of Russia, for it is Russiathat has dominated the whole deve-lopment of cvents in Eastern Europe,

and now threatens to dominate theworld. But it is essential that weshould not simplify this developmentby identifying Eastern Europe withRussia and assuming that Russia istypical of Eastern Europe as a whole.It is this tendency that has led 'us toignore or underestimate the impor'tance of the independent elements inthe East. It is here that our generálignorance of Eastern European his'tory has been so misleadmg. Theaverage Englishman knows nothingof the great agc of free Eastern Eu'rope. He does r.ot realize <"hat at theclose of the Middle Ages, Poland andHungary were great kingdoms whichformed an integrál part of Chrnten'dom and were by no means back'ward in culture as compared with theother states of Central and Northern.Europe. Down to' the sixteenth cen'tury Eastern Europe shared in thecommon cultural and religious üife ofWestern Christendom; and the uniónof Poland with Lithuania from thefourteenth century onward pushedthe frontiers of this internation.il sO'ciety far out in to what we regírd as-Russia •— beyond Dvina and the Dni'eper and nght down to the BlackSea. In those days Hungary, PolandandBohemia were constitutional mO'narchies which possessed an activepolitical life more liké that of Eng'land and Aragon than that of theEast and in the same way thetr cultu're was influenced by the unive1\sitiesof Western Europe and by the newideas of the Italian Renaissance. Du'ring these centuries Eastern and Nor'thern Russia had passed completelyout of the orbit of European civiliza'üon."

HÍRÜNK A VILÁGBANHungáriára Bimonthlj

Szerkeszti:Csicsery.Rónay István

a

Megjelenik kéthavonta

Szerkesztőség és kiadóhivatal:P. O. Box 1005, Washington

13., B C , U.S.A