. • % . % :

Budai népszinház.Jan. 9. „Az élet színfalai" Vigj. 5 f'elv.Jan. 10. „A molnár és leánya". Színmü 5 fel-

vonásban.Jan. l l . „Két pisztoly." Népszínmű St'elv. Irta

Szigligeti.Jan. 12. ,,Az utót só eszköz." Vigj. 1 felv.

Scribe után íbrditottiiKvassay.Eztkövette„So4/-t"v a gy ,,Paraszt lakodnfom a Bakony/)an." Néma-játék 1 felvonásban.

Jan. 13. Az orvos-tanulókat segélyző egyletjavára műkedvelői előadással : „Házassági háromparancs." Vigj. '6 felv. tízigligetitől. Ez alkalom-mal mint műkedvelők : Tóth József, Császár N.János, Schrb'der Gyula, Ttutiiiji Béla működtekközre. A női szerepeket a budai népszinház tagjaitöltötték be.

Jan. 14. ,,Nevelő ezer baj között." Vigj. 1felvonásban. Többrendbeli tánczczal.

Jan. 15. „Kverausz" vagy „íCgy óra az őr-helyen." Bohózat 3 felvonásban. Irta Benkő. Afelvonások közt táncz volt.

SAKKJÁTEK.A. londoni feladvány-verseny eredménye.

A londoni ft'ladvány-torna csakugyan be van fejezve.Még nem tudjuk, hogy kik versenyeztek, de a pályanyer-tesek nevét már közölhetjük. Az elsö dijat, mint már em-litettük, Bayer Konrád nyerte el, kiről nem is tudjuk meg-mondani, hogy remek feladványaiért hányadszor kapja apályakoszorut. — A második jutalom a jeles angol felad-vány-mester, Cambpell-nek lön odaitélve. — A harmadikatPlachutta nyerte Innsbruckban, kinek nevével a „Berlinisakkujság"ban többször találkoztunk. — A negyedik dijNovotny Antalnak jutott, kitöl egykor nem egy jeles fel-advány jelent meg, s kinek egy gyönyörü müvét lapunkbólis ismerik olvasóink. A legjobb eg} es feladványra kitü-zött dijat szintén Campbell kapta. — Az önmatokért ha-zánkfia, gróf Pongrácz nyerte el a koszorut; mig legjobbvégjátékokért a Londonban élö Horwitz lön jutalmazva.Ez a legközelebbi világra szóló verseny eredménye. Nemakarjuk a koszoruzottak érdemeit kisebbiteni^ annál ke-vésbbé, mert palyanye: tes müveiket még mind nem ismer-jük : de annyit előre is mondhatunk, hogy vagy a birálókjártak el felületesen a müvek megítélésénél, vagy a pálya-nyertes feladványoknak kell remekműveknek lenniök, mertmi ismerünk gyönyörű feladványokat, melyek jutalom nélkülmaradtak, mint például Kocke.lkorn Károly általunk is köz-lött igen szép feladványa. Ua e tornáról szóló részletesebbtudósitás megjelent, a jelesebb müvek közlése által alkal-mat nyújtunk, olvasóinknak e tárgyban saját meggyőződésszerinti itéletet liozni.

28

Sötét.

i b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 5-ik lépésre matot mond.

36-ik számu játszma (Szicíliai megnyitás).MORPIIY cs ANDERSSEN között. A Párisban játszott

matseh-partiek közöl.(Legközelebb vettük a tudósitást, hogy Morphy Pál

Párisba érkezett A föld legelső, legnagyobb sakk-játszója,ki pár évvel ezelött diadallal járta be Európát, hiszszük,az európai sakk-életnek ismét ujabb lendületet fog adni.Irántai hódolat gyanánt mi is köböljük az alább következöjátszmát, melyben az ifju amerikai hős, a most élö európaimatadorok legnagyobbikát oly könnyedén verte meg.)

Világos (Morphy). Sötét (Anderssen).1) e 2 — e 42) d 2 — d 43) II g 1 — f 34) II 13 - d 4 :ő) II d 4 — b 56 ) F Í 1 - f 47) F f 4 - e 38) H b 1 - c 39) II c 3 — d 5

10) II b 5 — c 7 t11) V d 1 — f 3 f12) F í l — c 413) H d 6 — f 6 : f14) F e 4 — d 5 : f15) V f 3 — h 5 f16) f 2 - e 3 :

c 7 — c 5c 5 — d 4 :

II b 8 — c 6e 7 — e 6d 7 — d 6e 6 - e 5f 7 - f 5f 5 — f 4f 4 — e 3 :

K e 8 — f 7H g 8 — f 6II fi 6 — d <

d 6 — d 5K f 7 — g 6K g 6 — f 6 :II d 4 — c 2 :

160-ik számu feladvány. — Bayer Konrádtól(Bécsben).

(Ugy hiszszük, hogy a sakk-közönségnek kedvesebbszolgálatot alig tehetünk, mint ha jelenleg az ünnepeltnyertes remekmüveit mutatjuk be. Azért e gyönyörü fel-adványt, szerzőnek 1856 ban az Eru-tornán elsö dijat nyerteladványai közöl olvasóinknak bemutatjuk.)

17) K e 1 — e 2 és Világos nyer.

155-dik számu feladvány megfejtése.(Seebergertól.)

1) 15 a 3 — a 7 F d 8 — e 72) B a 7 - c 7 : B d 7 — o 7 :3) V f 8 - d 6 £

Helyesen fejtették meg. Veszprémben:Fülöp József.Nagyváradon : báró Meszöna István. — Kis-Kürtösön:Csemiczky Károly (az elóbbenieket is). — Gyepesen : Kun

Sándor. — Váczon : Niczky Pál. — Buzsákon : N. N. —Parabutyban : Rothfeld József. — Tordán : SzentpéteryAntal. — Bajmakon : Weisz Fülöp. — Debreczenben :Zagyva Imre. — T.-Sz.-Miklóson : Frankl A. — Kún-Sz.-Miklóson : Bankos K. — Pesten : Cselkó György. — Kas-sán : Skvór Antal. — K.-Szálláson : Tompaiak.

Rövid értesítések. Nagy-Marja : Beöthy Maris Tar-tozunk kijelenteni, hogy on a 151. és 152. sz. nehéz felad-ványokat helyesen fejtette meg. — Váez : N. P. Az emli-tett Sötét Futárt azért tartjuk szükségesnek, mert annaknem létében a feladvány más első lépésre is megfejthetővolna. — Gy.-Fehérvár : A lépések folytatását vagy nyi-latkozatot kérünk. •— K.-Sz.-Miklós : B. K. Ön legközelebbisorainak nagyon örvendettünk. Nemsokára magánleveletszándékozunk küldeni.

Szerkesztői mondanivaló.6401. Ilanva. A csomag megérkezett s épen e percz-

ben küldjük rendeltetése helyére. Az eredményről és atöbbiről legközelebb.

6402. Győr. R. K. A kUldött tárgyak a legnagyobbméltánylatban részesültek, annál nagyobb örömmel várjuka szives igéretek további teljesedését. Fogadja szives kö-szönetünket. Amaz arczkép következményétől, a párbajtól,régen tartunk s elismerjük, hogy méltán érne az öldöklőmegtorlás, de hiszen , tudja ön a többit is.

6403. Eger. H. Zs. A czikkeknek adandó alkalommaljó hasznát reméljük vehetni.

6404. Debreczen. S. I. Alig vagyunk tul a nyitányons azért szó sem lehet a „késő"-röl; a mire, szivesen látottvendégnél különben sem gondolhatni. A megemlékezés igenjól esett. A többire nézve nagy volt a mi csodálkozásunk,de nagyobb és öszinte a mi szerencsekivánatunk. Várjuka teljesedést.

6405. N.-Enyed. Sz. K. Az ajánlott feltételekbe szi-vesen beleegyezünk. A két okirat igen becses ; az arczképkissé gyakorlatlan kézzel van rajzolva, a min segiteni kel-lene. Jó volna tudni, mily időből s forrásból való. Várjuk atöbbit.

6406. Munkács. L. T. A szakadozottságnak nincsegyéb oka, mint tárgyaink halmaza, s azon igyekezetünk,hogy a mennyire lehet, mások igényeit is figyelembe ve-gyük. Az uj küldemény igen becses.

6407. Jolsvíi. P. M. A biztos gyógyszerhez sok sikertkivánunk, de azt hiszszük, hogy annak, ha csakugyan va-lósul, bövebb ismertetetése közérdekü volna.

6108. Kántor-Jánosi. K. K. Az adakozási névsor an-nak idejében közölve volt. A kivánt szám elküldetett.

6409. I'uszta-Aba. Cs. L. A közleményt köszönettelvettük s mi is azt hiszszük, hogy tárgyánál s irmodoránálfogva is megérdemli a közzétételt.

6410. H.-lW.-Vásárhely. F. I. A szép, de nagyonterjedelmes münek talán más alkalmazását találandjuk.Beleegyezését reméljük. Erröl azonban és a többi régi dol-gokról más uton.

6411. Munkács. G. S. A rajzok és leírás megérkez-tek. Köszönettel vettük.

6412. Jolsva. Fr. R. Az üdvözletet és az agio-pótlé-kot köszönjük. A jutalomjátéki előadásra még igen sok ahely. A páholyok gyéren teltek meg, zártszék is sok tátongmég; a földszinti és karzati helyek nagyobb kelendőségnekörvendenek ugyan, mint máskor — de bizony a kasszánálnem igen mosolygó arczczal ül a pénztárnok, mondván,hogy még igen sok az el nem fogyott bilétje. Ez pedig a di-rektorra nézve különösen savanyu hir.

6413 Ilont. L. K. Szépen kérjük, ne tulajdonítsonannak, a mi ott megjelent, semmi tulságos fontosságot. Azse nem használ, se nem árt, mint a rántott leves.

Tizedik évi folyam.

és

18192021222324

IIÓ-tietinap

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

Katholikus és

QJ& H E T I N AProtestáns

naptárJanuár

D 2 Jézus sz. n.MariusFábián és Seb.Ágnes szüzVincze, AnastázB. A. eljegyzéseTimoth. Felicz.

D2Vizk.ut.SáraFábián ÖzsébSzüzkeVinczeImrikeTimót

Gftrög-orosznaptár

Deceinb. (ó)0 Kpipliania7 Ker. János8 György9 Polieuctus

10 Nissai G.l l Theodoz12 Titiána

. P T AIzraelitáknaptára

Tebet272829

1 Sebat R.234 18.Sabb.

It.(2

kél

ó.7777777

Holdnegyed : 0 Ujhold 19-án, 5 óra 18 percz

p-44434242414038

) N

}

a {

delel

P-1010l ll ll t1212

este.

m.3857153249

520

) -nyüg.

ó.4444444

P-38404143444647

kél

ó.6778899

P-26124819461033

II o 1 d -| delel | nyüg.

ó.10l l12

1234

P-54555348392815

ó.346789

l l

P-2747

82844578

TARTALOM.Bod Péter (arczkép), n. — Népdalok. Tompa Mihály

— A haladás egyes jelei Magyarországban. IV. ( - r í . ) —Miranda (folytatás). Jókai Mór. - Báro Wenckheim ka-stélya Fáson (képpel), — sz— Tihany és a tihanyi visz-hang (képpel) Zombory Gusztáv. — A „Derű" nevü elsömagyar gőzgép története. Kenessey Albert. — Egyveleg. —Tárház : Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés.— Közintézetek, egyletek. — Balesetek, elemi csapások.—Mi ujság?— Nemzeti szinházi napló.— Budai népszinház.— Sakkjáték. — Szerkesztői mondanivaló. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert (lak. magyar-uteza 1 sz. a )

Figyelmeztetés!A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok 1863. évi folyamából teljes számu példányokkal

még folyvást szolgálhatunk.

E l ö f i z e t é s i f ö l t é t e l e k :A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt félévre, azaz : január—junius 5 ft. — Egész évre, azaz : január—december 10 il

Csupán Vasárnapi Ujság félévre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok félévre 3 ft.Érintett lapok megnagyobbított alakban rs tiszta finom papiron jelennek meg.

T i z e l ö f i z e t e t t p é l d á n y r a e g y t i s z t e l e t - p é l d á n y j á r . — A p é n z e s - l e v e l e k b é r m e n t e s k ü l d é s e k é r e t i k .

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala Pesten.(Egyetemutcza 4. szám alatt.)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Pest. január 25-én 1863.

E l ö f i z e t é s i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Ujság cs Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész évre (január—december) 10 ft. ' Fél évre (január—junius)

Csnpán Politikai Újdonságok :Egész évre (január—december)Fől évre (január—junius)

Csnpán Vasárnapi Ujság; :Egész évre (január—december)Fél évre (január—junius)

. 6 ft.. 3 ft.

. . . 5 ft.

. . . 6 ft.

. . . 3 ft.

A jeles egyháznagy és buzgó hazafi, ki-nek arczképével és biztos kútfőkből meri-tett életirásával kedveskedünk olvasóink-nak, Bezdódi és Kis-bákai báró Berner László,a boldog emlékezetű nagy-váradi püspök.

Ritka azon férfiu, ki az élet zajló hullá-mai között annyit hányatott s kedélyhan-gulatát annyira megtartotta, mint ő.

Törékeny testét elgyöngiték amostoha körülmények, a nélkülö-zés : de lelkét erőssé tette az élö-hitből meritett bizalom abban,ki az emberek sorsát megmérhe-tetlen bölcsesége szerint vezérli.

Élete a fokozatos emelkedéss a gyászos hanyatlás erős vona-laival van átszőve; de mindenforduló ponton felismerhetők anemes jellemvonások, melyek ötelöttünk tiszteletreméltóvá, emlé-két feledhetetlenné teszik.

Született 1784-ik év ápr. 8-ánSzabolcsmegye Kis-Báka helysé-gében, báró Berner Antal és báróDöry Krisztina főrendi szüléktől. ^'

Első neveltetését a családikörben nyeré.

Késöbb a nagyreményü ifjugondos fe lügyelet alatt nyilvános tanintézetekbe, Egerbe sUngvárra küldetek, hol a hatnyelvtani osztályt dicséretes elő-menetellel végzé.

Az egyházi pályára korán ki-fejlett hajlamát követve, mintbölcselöt, már az akkor ujonnanfelállitott szatmári papnöveldé-ben találjuk; — honnan szor-galma s szép tehetségei tekinte-téből, a pesti központi növeldébeküldetek a hittani folyamra, sinnét mint másodévi hittan-hall-gató, az egri főmegye növendékeiközé vétetett át. — A jeles müveltségü,pályavégzett papnövendék felszenteltetvén,az akkori érsek, Fischer István, az udvariszemélyzet közé sorozta, hol előbb mintiktató, csakhamar mint szertartó hivatalosko-dott. Azonban a pásztorkodás ellenállhatlanerővel vonzá ő t ; lelke elött a nép üdve le-begett — 8 igy s a j4 t kérelmére gyöngyösisegédlelkészszé neveztetett.

B á r o B e m e r L á s z l ó .Itt tünt elöször fel, mint buzgó hitszó-

nok, s páratlan szelídségű lelkipásztor ; ke-netteljes beszédei csakhamar nevezetessé,kedveltté, s leereszkedése a nép választot-tává tevék.

Alig nyolcz havi segédlelkészkedése utána kun-szent-mártoni hivek küldöttségileg, anevezetessé vált hitszónokot, városuk lelki-

érdemei méltánylatául apátságot nyert, —s kevéssel utóbb valóságos egri főkáptalanikanonok- s kispréposttá s késöbb a hétsze-mélyes tábla ülnökévé kineveztetvén, mintilyen, az 1843-ik évben nagyváradi megyeiés püspöki méltóságra emeltetett.

Fényes püspöki állásában páratlan alá-zatosságot és szivélyességet tanusitott. —•

Várad város polgárai nem fogjáksoha feledni a nyájasságot, mely-lyel öket fogadta, nem a kegyes-séget, melylyel panaszaikat hall-gatta.

B Á R O B É M K R L A S Z I , Ó .

pásztorává kérték, s megnyerték, megválasz-tatván s megerösittetvén egyszersmind kun-sági kerületi iskola-igazgatónak.

Innét negyedfél év után Fényes-Litkéremozdittatott elö, s esperessé neveztetett.

Ez idötájra esik az érseki szék megürü-lése s a nagy tudományu Pyrker László,velenczei érsek és patriarchának egri ér-sekké lett neveztetése, ki alatt b. Berner,

Most életleirásunk egy sötét,jelenleg olvashatlan lapja követ-kezik, melyre szivbeli fájdalom-mal csak e nagy jelentőségü szá-mokat irjuk : 1848—1850."

Mindenki ismerheti a nyája-tól elszakasztott s számüzött fő-pásztor fájdalmát, veszteségét,

miért szaggatnók fel amult idők sebeit?! . . .

A vigasztalás angyala el nemhagyta őt! •— Szivében a hit vi-lágának szövétnekével, zúgolódásnélkül ment nehéz sorsa elé,imádság- és elmélkedésben tölt-vén napjait.

Ütött a kegyelem órája . . .Ismét látta a szülőföldet,

mely kebelén bölcsejét rengette,— látta a népet, melyet boldo-gabb napjaiban tanított, melykörüle a kegyelet érzelmeivel se-reglett.

Óhajtva vágyott a hivek pász-tora, még népének lelki javáralenni, s kiadta közkézen forgóimakönyvét.

Szép erénye az adakozás,mely élete fénypontján alig voltszembetűnő, ragyogva bontako-

zott ki homályából. . . mindenét kiosztattaa szegények között, nem gondolva a holnapinappal, mindenütt körözve a szükölködők-től, maga vált legjobban szükölködövé.

Lelke melegült, ujra éledt, de teste ha-nyatlott! . . .

Nagyszámu jeles elmélkedései közrebo-csátásával foglalkozott, s e buzgó törekvéseközt kereste fel szolgáját az ü r . . . Ott, hdk

•ur

4-ik szám.

m

•fii

tanulmányait kezdé, — ott, hol gyermek-kora boldog napjait tölté, Ungvárit dicsöültö meg végeigyöngülésben!

Siratva s áldatva azoktól, kik ismerek,roppant számu közönség kisérete s részvétemellett, fényes egyházi szertartással helyez-tettek el a dicsöült tetemei mult évi nov.7-én az ungvári római kath. templom sír-boltjába.

Szaniszló Ferencz, nagyváradi püspök önagyméltósága azonban, nemes szive sugal-latát követve, valamint az aggastyán sorsát,midőn hazájába visszatért, a legkíméletesebbgyengédséggel párosult testvéri szeretettelenyhité, ugy most sem engedheté, hogy egy-kori kortársának s elődjének földi marad-ványai más egyház-megyében nyugodjanak.

Kieszközlé a in. k. Helytartó-tanácsnál aholttest átszállítására szükségelt engedélyt, saz a püspök ö excja költségén Ungvár-ról Nagyváradra hozatván, mult évi dec.15-én délelőtti 9 órakor az indóháztól püs-pök ő exeja által teljes segédlet mellett, a káp-talan, összes klérus, s nagy sokaság jelenlé-tében a székesegyházba kisértetett.

A zsufolásig tömött templomban jelenvolt közönség résztvevő vallásos érzületekönyökben áradt ki, midőn a szentélybeemelt ravatalra helyezett test az engesztelöáldozat végeztével négy apát, és püspök őexcja által teljesitett absolutiók után. a sir-boltba letétetett.

A békitő sír enyhe takarja porát.Göndöcs Benedek, áldozár.

— Hogy ezt hallja a fogoly keresztyén,Búsan sóhajt, könyei peregvén, —Arcza sápad, csak két szeme lángol.„Folytasd ifju, dalolj a csatákról ? !"

„Petraff basa nem beszélt hiába,Biztos embert küldött fől a várba,S Kerecsényi — a várat feladta.Annyi hősnek halálát okozta !

Hogy vitte őt a basa magával.Felesége bujdosik fiával;De, bár merre fordulnak a honba :Átkot mondnak a honárulóra!" . . .

üabkeresztyén, a hogy ezt meghalljaDalnok ifju kezét megragadja,,,Bús magzatom, ne átkozz, ne átkozz,Hű lennék már a magyar hazához!"

Szél Farkas.

Kerecsényi László.(1552.)

Sátorában ül a rab keresztyén,Fejét búsan vállára eresztvén,Török basa megrakatta lánczczal,S őrizteti sok kemény pogánynyal.

Nagy messzire nyulik el a tábor — —A rab búja nagyobb annál százszor . . .Ozmán tábor vigan dőzsöl, mulat,Keresztyén rab senkihez se szólhat,.

Ozmán tábor kellő közepébeSzép ifin énekes most tér be.Vidám hangon reá kezd a dalra — —Búja oszlik . . . a ki azt meghallja.

„Aga! hallod? jere csak be őröm!Tm előtted térdemen könyörgöm :Hivd az ifjut, hozd be őt magaddal.Hadd mulasson engemet vig dallal.

Török őr a fiut bekiáltja,Félve jön az a sátornyilásra:Török őr a fiut beereszti,Kobozán az. énekét rákezdi.

„Gyula várát Petrán" ostromolja.Jó magasan körül is sánczolja . . .Gyula vára hej! erős egy fészekMenedéke sok kemény vitéznek . . .

Kerecsényi odabenn a várur:Sokszor csap ki pogányra a várbul; —Üzi, hajtja, elveri azt messze . . .Basa mormog : ,,csak ez igy ne lenne!"

S felbőszíti ellene Kligánt;Tegye rabbá a vitéz kapitányt!Annyi arany lesz érte a dija :Szürke lova emelni se birja.

Kerecsényi, hogy kicsap a várbul,Eligán őt megtámadja hátul:Visszafordul a várur reája.S Eligánnak a fejét levágja!S üzi, hajtja a pogányt nagy-messae —Basa mormog : ,,csak ez igy ne lenne!"Mihez fogjak, vajjon mit csináljak .Soh'scm leszek igy ura e várnak! . . .

Ha a kincset, mit ennek igértemfteküldenéin a magyar vezérnek ?! . . ._ i_ Visszaküldi!. . .ki tudja, ki tudja —A sziveknek aranv most a kulcsa!"

Durand a.Elbeszélés, irta JÓKAI MÓR.

(Folytatás.)

Nunjo a hatást, mit herculesi erejénekbizonyítéka tett az ujvilág lakójára, enyhí-teni akarta, kellemes felfokozással. Nejétmutatta be az induknak, Donna Dolorest,ezen szavakkal :

— Ime, kedvesim, ö anyátok leend; ahozzánk híveknek jóltevö gondos anyja,mindnyájatok anyja, kihez ugy jöhettek,mint édes gyermekei.

És valóban Donna Doloresnek egészenolyan testi kinézése volt, a minőről az induselhiheté, hogy ilyenek azok a nők, a kiketegy egész nép anyjának szoktak nevezni.Egy magának kellett egy csónak, mikor ki-hozták a hajóból; oly kövér volt.

Mangora eláinulva csókolá meg az élöbálvány süppedő kezét. Valóban ilyenek abálványok Indiában, csakhogy köböl vannak.Az indus maga meg nem hízik, kövér nőtnem lát faja közt, hanem bálványait oly vas-tagoknak faragja, hogy két kezök ujja hegyeelöl össze nem ér. Ime egy ilyen bálványelevenen! Valóban a fehérek nemcsak azérttartoznak az istenek sorába, mert mennydö-rögni tudnak; hanem, mert meg is tudnakhízni.

Nunjo, elkapatva a sikertől, melyet ezelsö találkozásnál a vad fejedelem fölött ki-vívott, az utolsó kegyelem-döfést akartamegadni a meghódoltnak s eleje vezetteHur-tado ifju nejét, Mirandát.

Ifju, husz éves volt a nő; fekete szempil-lákkal és kék szemekkel.

Miért kellett e kékszemeketMangoránakmegmutatni ?

— Itt pediír e h egye"czimü pontjánál, hol a kősziklás oldalbólismét egy hatalmas folyó szakad be. A Hó-reb hegyén lezuhanó s minden részröl össze-tóduló vizek borzasztó lármát idéznek ittelő, s a tajtékzó patakok zugását a kőszir-tekről visszavert viszhangok százszorosanismétlik. Természetes, hogy a vizek tömegeés veszélyessége annál inkább növekedik, —mennél erősebb idö jár a külvilágban, desokszor egy erős zápor is igen veszedelmessésöt egy időre lehetetlenné is teheti a barlanglátogatását.

Minő ellentéte ez alvilági zordonságnakazon idylli szépségü jósafői tájkép, közép-pontján az egyszerü malommal, melynek ke-rekeit, a nap jótékony sugarainál megszeli-dült, Acheron és Styx hullámai hozzák moz-gásba ! '

Kőröshegy, a Italaton mellett.Somogymegye legszebb részei egyikén, a re-

gényes Balaton partján vonul végig, hazánk egyiknagyfontosságu közlekedési utja, a buda-kamzsaivasútvonal.

^i ,1- >4

llf I

-.ff

íj

Ennek szántódi állomásától nem messze fek-szik azon helység, melynek képét itt veszik olva-sóink.

Számos helynév van Magyarországban, melynevezetét a föld fekvésétől vagy természeti tulaj-donságától, vagy végre valamely kiváló termé-nyétől kölcsönözte; igy Kőröshegy nevének erede-tét is csaknem bizonyossággal származtathatjukama „hegy"-től, mely háttérben képünkön is lát-szik, s azon „Kb'rös"-f& erdőtől, mely rajta olybuján tenyészik.

Kőröshegy nagy magyar helység mintegy1133 lakossal; szép és áldott vidéken fekszik, kö-zel a Balatonhoz, felséges kilátással, a magyar kistengerre, az átelleni zalai hegyekre s Tihany ésFüred felé.

Hogy ezen hely hajdan nevezetesebb lehetett,mutatják egy klastromnak és két templomnak om-ladékai, nemkülönben egy nagy temetőhely. Sőtbizonyos, hogy már az Árpádok korszaka alatt is-meretes volt, s régi iratokban „Keuryshig" (1082)késöbb Keurushig, Keurushegy nevezet alatt for-dul elő.

Az emlitett klastrom és templom omladékaihajdan a templáriusok egyházi lovagrendjének tu-lajdona volt, kik a középkori keresztes hadjáratokalkalmával Jerusálemben 1118-ik évből vettékeredetoket, srövid időn arend t a g j a i f̂ -_.- = '~W^_annyira elsza-porodtak, hogyegész Európá-ban elterjedtek8 igy hazánk-ban is számoszárdát és birto-kot szereztek.

Elnevezé-sét onnan szár-maztatják, hogyeleintén alaku-lásakor , mégsaját templom-mal és klast-rommal n e mbirván, Balduinkirály saját pa-lotájának e g yrészét engedteát számukra,mely a jeruzsá-lemi nagy tem-plom déli ka-pujához esett,innen templá-riusoknak ne-veztettek ; denálunk a köz-nép egyszerüencsak „vörös ba-rátoknak" hiv-ta azon vöröskeresztekről,melyeket mel-lükön viseltek,

s igy emlegeti őket máig is. — Mint terjedt elhazánkban e szerzet, arról történelmünkben ke-vés említés van, de hogy meglehetősen elterjedt stöbb zárdával birt, arról kételkednünk épen nemlehet, ha nézzük azon pápai leiratokat, melyeképen e szerzetesekhez voltak intézve, s összes ja-vaiknak jogos és békés birtokolhatását biztosítják.

Ezen nevezetes leiratok egyike IX. Gergelypápától 1198-ban kelt, s e szavakkal kezdődik :,,Grregorius Episcopus, Servus servorum Dei,Dilectis filiis Magistro et Fratribus Templi deUngaria salutem et Apostolicam benedictionem,"stb. — Ebből láthatjuk, hogy e szerzet Jeruzsá-lembeni megalakulásától kezdve 80 év mulvamár itt is nagyon meg volt honosítva, s nevezetesbirtokokkal birt, melyekkel a magyar királyokajándékozák meg őket, a a pápa megeró'sité bir-tokukban. Hogy később Szlavoniában is elterjedt,bizonyitja egy másik leirat 1253-ból IV. Incze pá-pától, ki már ekkor nemcsak a magyarországiak-hoz, de a slavoniaiakhoz is intézi szavait, mond-ván : „Innocentius Episcopus Servus servorum Dei,Dilectis Filiis Magistro et Fratribus militiaeTempli in Hungaria et Slavonia salutem et Apos-tolicam benedictionem." stb. (lásd Monasteriolo-gia Tom. II . pag. 162) András, Béla, Imre kirá-lyokat emliti mint adományzókat.

Azonban a kőröshegyi templarius klastrom-ról, valamint magáról a helység történetéről is

legkevesebbet tudunk, minek oka abban kere-sendő, hogy : Somogy különösen egyike azon me-gyéknek, hol a különféle viszontagságok, és a szá-zadokon tul tartott török uralom, minden családi,községi és megyei levéltárakat, s minden conven-tet és más hiteles helyeken összehalmozott okmá-nyokat s történeti adatokat felemésztett, megsem-misített.

Csorba J . „Somogymegye leírásában" meg-említi, hogy : az egyetlen chasmai káptalan levél-tárában vélt e megyét érdeklő fennmaradt törté-neti adatokra akadni, de ez is a török pusztításmiatt, kénytelen volt 1550-ben Zágrábba mene-külni, a talán itt találhatna, kinek alkalma lenne,többet.

Vallásra nézve hajdan itt is — mint átalábanaz egész megyében jelenleg is — nagyobb szám-mal voltak a katholikusok, de e viszony jelenlegKőröshegyen annyira megváltozott, hogy a lakos-ság nagyobbrésze református, s csak mintegynegyedrésze (324 lélek) katholikus. Mindkét fele-kezet saját templommal bir. A képünkön láthatóegyház is egyike amaz emlitett régi templomok-nak ; külseje is mutatja.

A lakosok nagyobb része, bár német telepit-vényesekkel voltak is összevegyülve, nemzeti sa-játságukat megtartották, és épen ugy, mint az

J 6 s a f 6 í jjfln a l o m . — (S;índy Gyula rajza után.)

Árpádok idejében itt lakó tótokat, ezeket is ma-gukhoz magyariták.

A földmiveléssel élelmöket szerző szorgal-mas lakosokat, munkájok után gazdagon fizeti ezáldott föld, valamint a szőlőmivelés is megérdemliitt a fáradságot, mert a Somogymegyei balaton-melléki szőlőhegyek között, a kőröshegyi is elő-kelő helyet foglal el, melynek terménye a jobbévekben elég bőven, s oly jó musttal fizet, mintVeszprém, vagy Zala jobb hegyei. Szántódon azuradalmi pinczében még most is lehet, 20—30éves borokat találni. Zombory Gusztáv.

Az oltárok története.Ugylátszik, hogy az oltár már az Istennek

legelső megismerésével és tiszteletével együtt jöttlétre még kezdetben, s nem egyéb volt, mint azonakár földből (II. Mos. XX. 24. —) akár pedigminden mesterség nélküli faragatlan kövekből azáldozatbeli lelki tisztaság jelentésére (II. Mos.XX. 25.) egyszerüen összerakott, — vagy elkészí-tett hely, melyen az Istent tisztelők áldozataikatletették, bemutatták. A szt. irásban, mint legrégibbhistóriában, már az emberi nemzetnek bölcsőjénél,ott találjuk az oltárt a Kain és Abel áldozatával,mert a hol áldozat volt, ott oltárnak is lenni kel-

lett, azaz azon hely, a hová ők Istennek szánt aján-dékaikat letették, volt legyen az akármi és mi- ^lyen, oltár gyanánt szolgált. jf

Igy találjuk ezt I. Mos. VIII. 20. Noénál,azután I. Mos. XII. 7, Ábrahámnál, meg azutántöbbeknél, s végre egész Izraelnél; sőt minden po-gány nemzetnél.

A régiek akármi nemzetbeliek és vallásuak vol-tak is, háromféle dologgal áldoztak Istenöknek azoltárokon, u. m. : vagy leölt állatokkal, vagy aföldnek termésével, mint Istennek legbecsesebbajándékaival, vagy pedig drága szerek füstölésével,Istenöket pedig a mint és milyeneknek hitték, aszerint készitettek oltáraikat és áldozataikat is,s amint készittették oltáraikat és áldozataikat, aszerint adták azoknak neveit is. P. o. a görögökés rómaiak az oltárt legelőbb nevezték Ara-nak,vagy ezen szótól ara-imádság és areumai-imádko-zom, minthogy imádkozni szoktak mellette ; vagypedig az égésről (ab ardendo) minthogy az áldozatmegemésztéseért tüzet szoktak égetni rajta. — Az-után mintpolytheisták háromféle Isteneket kezdvénhinni, u. m. égieket, földieket, föld alatt valókat(Deos coelestes, terrestres etinfernales) a földi is-teneknek törpe oltárokat raktak és az áldozatok-nak nehezebb és durvább részeit áldozták, — aföldalatti isteneknek pedig gödröt ástak s mindket-

tőt n e v e z t é kAra-nak; az égiIsteneknek pe-dig magas oltá-rokat készitet-tek, és mondot-

,F,\ ták Altarenak,

••• *•*' az az : magas• » • " (altus)-n&k,

i ' honnan lett a, _; ' magyar oltár

is, és finomabbáldozatokat ad -

• , tak p. o. töm-; jent, melynek

füstje és illataaz ég felé siet;bort, és az álla-toknak neme-sebb részeit stb.

A héberek-nek nem levénföldi és föld-alatti istenök,hanem csak égi,egy igaz Iste-nök (monothe-os), tehát Ara-

jok sem volt ésnincs, hanemcsak Altare-jok.Innen a latinbibliában is apogányok oltá-rain mindenüttAra-nak, az egy

v *>-~ igazégi Isten ol-tárai pedig Al-tér ek-nek for-

dittatnak. A héberek oltárán az áldozó tüznek Is-ten parancsából szüntelen égni kellett a) azért, mertaz Istentől legelőbb mennyből az Áron, uj főpaplegelső áldozatára lebocsátott tűz levén, mintilyen, e tekintetben is eredetileg szentebb tüznektartatott (IL Mos. IX. 24;) b) azért, hogy eznemcsak az örökkévaló Istent s örök szeretetét éskegyelmét, hanem az igaz híveknek ezért Isteniránt való örök tiszteletét és háláját is példázta. *)— Ilyen örök tüz égett a perzsák oltárán is aző Istenök a nap örök tüzének példázására, ilyenvolt Rómában is a Vesta örök szt. tüze, melylyel ha-sonlólag amaz eredeti jóltevő örök szüz és szt. tűzábrázoltatott, mely nemcsak a nap éltető melegé-ben, hanem a házi tűznek hasznában is egyiklegnagyobb jóltevője, s élete az emberiségnek, sőtlelke és élete erkölcsi és tudományi tekintetben iaannak a maga világositásával és buzdításával.

Valamint a hébereknél ugy a pogányoknál i«az oltárok menedék gyanánt tartattak, hová akifutott és folyamodott, annak sérthetetlenül kellettmaradni minden üldözőtől, minthogy a mi illetteaz oltárt, szent lett azáltal. (II. Mos. XXIX. 34)Innen az üldözöttek annak szarvát szokták meg-fogni bizodalmuk és folyamodásuk jeléül, hogy

onnan el ne vonathassanak, (mint például a szentkönyvben Adoniás 1 kir. 1. 50. 51. és Ivab 1 kir.l l . 28.s mint a pogányoknál Virgil szerint Aeneid.L. II. Hekuba és Helena sőt Priamus is, s Rómábanés Göröghonban az üldözött rabszolgák.) — Deazért mégis innen is kihúzattak a nyilvános go-nosztevők vagy ellenségek mind a két nemzetnél;— mint p. o. a fennebb emlitett Adoniás s Tró-jában Hekuba, Helena és Priamus, minthogy azta törvény is megengedte (II. Mos. XXI. 14.)s minthogy a diadalmas ellenség nem szokott tör-vényre és szentségre nézni. (Armiger in castrisnon curat, quid sit in astris.)

Az oltárok az első keresztyén eklézsiába isáthozattak, és pedig a héberek és pogányok szer-tartásainak némi megtartásával.

A menedéki jog és szokás is átjött volt a ke-resztyénekhez is, melyet kivált a jezsuiták sokáigfenntartottak, de már ma vége lett, minthogy ajól rendezett törvényü társaságban nincs szüksége r r e - Jánosfalvi Sándor István.

Nagy

*) Az Isten legelőbb is tüzben jelenvén meg Materneka csipkebokorban (II. Mos. III. 6.) azután a sinai hegyenis mikor a törvényt kiadta (II. Mos. XIX. I. XXV. 17.)méltán válhatott ez a zsidóknál Isten jelképévé.

várad 1660-ban.(Történeti korrajz.)

Nagyvárad, — hajdani hires és nagyfontosságu várával, — mely Bocskay, Beth-len és a Rá-kóczyaknakoly kedves ^EEZÖ? -==f^^=lr -="-̂helye és erősálláspontjavolt, —Bihar-megyében aSebes - Körösmellett fek-szik.

Régi ira-tok s zer in tSz. László Ki-rály, a biharimezőkön va-dászván, elfá-radva mély-álomba me-rült, s álmá-ban azon égiszózatot hal-lá, hogy nekivan meghagy-va, ott a bol-dogságosSzüztiszteletéreékes templo-mot épiteni,és m i u t á nk ö r n y é k é tlakosokkalmeg népesíte-né, a helyetmegerősíteni. Igy vette eredetét Nagyvárad,mely azóta a keresztyénség egyik legerősebbbástyájának tartatott Felső Magyarország-ban. IV. Béla xdejében a vad tatároktól há-romszor egymás után kiraboltatva, elpusztit-tatott 1556-ban I. Ferdinánd kénytelen voltIzabellának átengedni, kinek halála után is-mét visszakerült a magyar királyok birto-k b a kik azt idönkint erősitve, első ranguvarrá emelték. ö

Ez időben már a törökök mindent elkö-vettek hogy bármi véráldozaton is meghó-dítva hatalmukba kerítsék. íly czélból 1598-oan Ibráhim basa oktober 4-én nagyszámuhadsereggel megrohanva, 6 héten keresztül,gyilkos tüzzel ostromlá, de eredménytele-n»' mert a főparancsnok Rödern, Nyári

es Király György, vitéz bajtársaival, azterélyesen védelmezek, hogy a gőgös basa

e-v/i V e s 1z t e s < % e u t á n is, magát megszé-

lfift? i ' k é n y t e l e n v o l t falai alól távozni,dűltek B o c s k a y ijedelemnek ágyúi dör-Rudolf ^ ^ a l a t t a > é s n o s s z u ostrom utána ™* • v á r ö rsége, hódolva nyitá fel kapuit,a győztes erdélyi hadaknak, f

Mily nagyszerü szerep jutott ez idő ótaNagyváradnak, és mily befolyással voltsorsa a magyar nemzet szabadságára :megtetszik csak abból is, hogy eleste,nemzeti csapásul jegyeztetett fel a honfiúiérzelmeket tolmácsoló könyvek lapjaira1660-ban.

Mihelyt 1660-ban a fü bujni kezdett, atörökök roppant készületeket tettek IL Rá-kóczy György, mint engesztelhetetlen ellen-ségük ellen. Es ámbár Tokajnál Rákóczy,gyülölt ellenfeleit, a törököket, megverte de-rekasan : mindazáltal, mivel már gyakorolthős katonái, a sok és nehéz csatákban fegy-ver és betegség miatt elhullottak és mostnagyobbrészt csak ujonczokkal rendelkez-hetett, május havában a szerencse töle el-pártolva, a koczka a törökök részére fordulta Fenes és Gyalu közötti ütközetben. A hősfejedelem, halálos sebei daczára, 17 törökötvert agyon, 5 ló lövetett ki alóla. 150 vitéztestőre közöl 20 maradt életben, kik látván,hogy a vér egészen elboritá gyönyörü szépábrázatját imádott fejedelmök és vezéröknek,a két Barkóczi példájára — kik fölötte drága

érkezett a gyülés körébe, melyben az eszter-gomi érsek, Szelepcsényi György, a györipüspök, és a pozsonyi prépost, egyházi, — gr.Nádasdy és Forgách stb. világi urak, szinténGrátzba rendelteitek. Ezek a rendelt helyreérkezvén, a császár megbízása folytán, érte-kezletet tártának, a belsö titkos tanácsosurakkal és a végvárak tábornokaival, a tö-rököktől fenyegetett hazai érdekek ügyében.

Még semmi eredményre nem jutottak atanácskozmányban, midőn egyszerre, mintvillámcsapás, azon nem várt rémitő hir csen-dült a tanácskozó urak fülébe, miszerintAli basa, minden európai és ázsiai erejévelNagyvárad alá érkezve, azt körülszállá és

(Folytatjuk.) Csuthy Zsigmond.löveti.

K ő r ö s h e g y , a B a l a t o n m e l l e t t .

könyeket hullattak—karabinjaikra helyezveezen nagy embert, futva vitték Nagyváradra,mely utban, háromszor rogyott eszméletnélkül a földre. Váradra érvén, a fejedelem-mel, feje a vértől tisztára mosatott, és kapo-nyájából is egy darab kivétetett; mire aztán,Magyarországért fohászkodva, jobb életreszenderült junius 7-én 1660-ban.

Halálának hire, hirtelen elterjedve, mélybánatot, és nagy részvétet gerjesztett minda két magyar hazában. "Wesselényi Ferencznádor, Nádasdy Ferencz országbirája, ZrinyiMiklós horváthországi bán stb. kik pedigféltékenyek valának iránta, sirva kiáltanakfel : „Siessünk, mert nemzetiségünk egyikfőbástyája, Nagyvárad van kitéve a vesze-delemnek."

Meg is jelentek Pozsonyban az emlitettfőurakon kivül Frangepán György, IllésházyGyörgy, Forgách Ádám és Miklós, CsákyIstván, Perényi Gábor stb. a bomlásnak in-dult nemzeti életkérdések ügyében tanács-kozni junius 17-én.

De alighogy összeültek, azonnal Grátzból,hol a császár, I. Leopold időzött, egy levél

Sajátságos jelenet a madarakéletéből.

Lichtenberg ur, Gothában, szemtanuja volt akövetkező jelenetnek. Egy fehéres szinü nősténykanári madár, beszéli Lichtenberg ur, három kis-dedet költött ki tojásaiból, két sárgát és egy szür-

két. H á r o mnapra a kiköl-tés után, elkez-de nagy csodál-kozásomra me-gint tojni, ése n n e k követ-keztében ki isadá szegénykelélekzetet. Akisdedek táplá-lását az atyavállalá magára,egy s z é p éstiszta sárga himkanári; de csaka s á r g á k n a knyuj tot t ele-delt, a szürké-nek pedig épens e m m i t sema d o t t , bár-m e n n y i r e isnyi togatá ezszáját, és bár-mily panaszo-san kiabált isaz étel u t á n .Valahányszor akis árva ételután nyujtá szá-ját és csipogott,mindannyiszorvisszataszitá őta könyörületlenapa, gyakranmeg is harap-ta, és mint-

egy szántszándékosan az éhhalál sorsára biztaa gyámoltalant. A két sárgát ellenben igen jóltáplálta, és azok erőteljesen is növekedének fel.Növekedésök által természetesen nagyobb helyetfoglalának el a fészekben, nyert erejök által viganemelkedének felfelé ; a szegény elhagyott és erőt-len mostohának pedig mindig csak alattok kellészenvednie. A sárga fiakat a fészekből eltávolitot-ták, és igy kisértették meg, vajjon részvéttel fog-eaz elhagyott árva iránt viseltetni a mostoha apa.Azonban ezen kisérlet sem enyhité haragját ésgyülöletet a kisded iránt. A panaszos hangokiránt ezután is érzéketlen maradt, és még a fészekfelé sem ment. A sárga fiak megint a fészekbetétettek vissza, hogy a szegény eléhezett szürkétfölmelegitsék, és mindenki csodálkozott rajta,hogy az hitvány életét élelem nélkül még továbbis tengetheté. Végre kivilágosodik a talány. Aztlehete ugyanis észrevenni, hogy sárga testvérei-nek sokkal jobb és könyörületesebb szive vanmint az atyának; minthogy azok ápolni kezdek aszegény 'eléhezettet, és saját szájokból többszörnyujtanak neki eledelt naponkint. Végre rászok-tatták magukat, hogy valahányszor élelmet hozotthaza nekik az Öreg, abból egy részt mindig szürketestvéröknek adtak, és igy azt rendesen etették.Ez, sárga testvérei ápolása következtében, nem-csak magához jött, hanem egészen felnőtt, megtol-lasodott, repülni és önmagától enni tanult, s him

34

f

levén, idővel igen szépen énekelt. — Vajjon ezenmadárnak szine tett-e oly nagy benyomást a mos-toha apára, s azt azért gyülölte, mert magátólkülönböző szinü volt; vagy talán azon féltékenygondolat bántotta az öreget, hogy párja hütlen

• volt hozzá, hogy ezen szürke fiu nem az ő igaziszármazéka : ép oly nehéz megoldású kérdés, mintaz, vajjon részvétből tevék-e a sárga kanári kis-dedek, hogy szürke testvéröket a szükségben elnem hagyták? vagy talán azért táplálák azt, mert

'tapasztalak, hogy igy ennek folytonos lármá-jától és panaszos hangjaitól megmenekedhetnek ?

: Dr. B. L.

Bécsi levél.Jan. 19.

(Elkésett beköszöntés. — Farsang. Magyarestély. — A mit ma életrevalóságnak akarnaknevezni. Ügyvéd, orvos, zsibárus. — Magyar lako-dalom a ,,bolondok estélyen.")

Ne csodálkozzék, hogy ily nagy idő után ko-pogtatok be a „Vasárnapi Újságnál." Sok vizfolyt le a magyar lyrában azóta, hogy az uj bártszűrték; akkor eszembe jutott egy pohárral abbólá, karczosból rojtos nyakravalóm mögé önteni — éscsak ma lábbadok föl e merény következéseiből.A bor abonyi volt — sapienti pauca. Hogy ujévfelé az előfizetési fölhivások tenger hópelyhe szál-

J lot^ alá a magyar ember kalapjára, egy pehelylebbent elém, a melyben a szerkesztő avval a kel-

' lemetes hirrel lepi meg közönségét, hogy nekimost jutalomjátéka lösz. '

, ' Ázt hittem hirtelenében, hogy concertet ada tojás- vagy kötéltánczból, a mely mesterség-ben a magyar szerkesztők igazán messze vit-ték már; vagy hogy azon a hegedün fog ját-

v szani, melynek nótájára eddig járták hazai jour-'. nalistáink, vagy pedig, hogy keztyiibe fog du-dálni, a mire egyszer-másszor a magyar ujság-irót meg-megtanitották, vagy — hogy még mond-jak valamit — azon füttyöt fogja hallatni, me-lyet a sorsnak odahány akkor, ha a magyarnakjó dolga s neki sok praenumeránsa van. Mire vé-gig olvastam, nagy öröm szállta meg szivemet,mert az egynehány száz szónak az a vége, hogy ami öregünk — engedje meg nekem ezt a családiastitulust — «gy egész évig a kiadói ugorkafa ágaiközöl fogja nézni e szép világot. Mire leszállóbanlesz róla, álljon készen azon szép emeletes ház,melyet én önnek szivemből kivánok, soha ki nefogyjon a dohánya s a türelme, feje lába sohasefájjon, a bugyellárisában meg mindig legyen olyantárczaczikk, melyet valamennyien a legszivesebbenolvasunk, daczára annak, hogy német. (Hiábanaggódik ön miattunk s hiában szórja a szép rig-must. Most január vége felé már határozottanelénekelhetjük Csokonaival azt a hires dalt :„Földiekkel jáfszó csalfa vak remény!)"Szerk).

Itt Bécsben magas hullámokat vet a farsangikedv. Kezdve az udvar miriád lángokban csillogótermeitől egész le a legszélsőbb külváros ivójáig,tanczolnak mindenütt és annál tüzesebben, men-tül közelebb ér az ugy is rövidre szabott táncz-idény vége. Holnap a journalisták fogják járni —reménylem a bolondját, mert a keserveséből ezek-nek is kijutott nem egyszer.

A mult év utolsó napjának estéjén a magyar,jobbadán orvos-tanuló fiatalokból alakult „társas-kör," mely a magyar életnek a határon tul is hű

.megőrzését, a magyar nyelv művelését s a honi• irodalom pártolását tüze ki czélul, adá első és

felavató estélyét, melyből minket öreg urakat kinem feledni elég szeretetreméltók valának. Édesöröme telt volna e gyönyörü fiatalságon ; a termen,

, melyben tán soha nem hangozott magyar dal, csakmost először, rózsaszin hangulat harmonieus ac-

.cordjai vonultak it. Jelesnél jele sh zongorázó,éneklő s hegedűlő fiak váltakoztak egymással, sőthatalmas füttyben is volt részünk. Ki szavalt, kitoasztirozott; még humoristicus fölolvasásban semvolt hiány, melyet egy igen kedves barátom tar-tott harsogó kaczaj között s mikor az év utolsópercze leforgandóban volt, éltettük a magyar hazát,fiait és leányait. Igazságtalanságot követnék el,ha meg nem emlékezném arról a pompás paprikáshúsról, mely az estének, bár a programmba nemlőn bejegyezve, fénye volt. Egy közénk származottmuszkánnk nemzeti konyhánk ezen vörössipkásvitéze annyira megnyerte tetszését, hogy minden-nap azt eszik. Váljék egészségére!

Engedje meg, hogy az estélyek physiologiá-jához egy érdekes adattal járuljak. — A belváros

fy hítogatottabb körében eleinte elvétve, majd

sürübben kezdek emlegetni egy fiatal ügyvéd ne-vét, ki páratlan jogtudománynyal, ékesszólással,,elragadó dialecticával — de kevés praxissal!bir. Legközelebbi alkalommal a ház asszonya máris azon kellemes helyzetben volt, fölemlíthetni a bárnem ismert, de annál érdekesb fiatal ügyvédre vö-;natkozó azon kedvező hirt, hogy a törvényszék előttragyogó védbeszédben egy gyermekgyilkos leányt,egy kridatárt s egy utonállással vádolt szegény hi-vatalnokot mentett meg a már-már bizonyos bün-tetéstől. A kiváncsiság természetesen igen nagy,eritka jelességü ügyvédet megismerni és madameN . . . . volt oly szeretetreméltó, megigérni vendé-geinek, hogy jövő estélyen 8 . . . . ur bizonyosanmeg fog jelenni. S ugy is volt. Mindenki feszülvevárta az ügyvédet és pontban kilencz órakor be. lőnaz jelentve. B . . . ur csinos alakja, sima modora,ügyes zongorajátéka, elegáns táncza, szellemdustársalgása elragadá a jelen voltakat. A fiatal embernevét nemsokára tágasb körökben is emlegettékmár, s rövid idővel rá egyike lőn e székváros leg-keresettebb ügyvédeinek és csak midőn „gáton'fállt már, sült ki, hogy e fényes estélyeket B . . ',ügyvéd ur fizeté, hogy reclámot csináltasson mafgáért. B . . . ur tagadhatlanul jeles ügyvéd, demegőszülhetett volna addig, mig természetes utonjut oly népszerűséghez, mint a milyennek ma ör-vend. — Tehát tudomány és charlatanéria! Jó borés czifra üveg ! Ez is jellemzi korunkat.

Nagyon emlékeztet e történctke azon kiscselre, melyet W. . . hires német fürdőben nagy-ügyesen szőtt egy kezdő orvos. Barátjával találko-zik, ki •— nem tartozván azon különezök közé, kikazért járnak fürdőbe, hogy roncsolt egészségüketaz üditő forrás vizében üssék helyre — természete-sen csak szórakozás kedvéért jelent meg W.-ben.„Alfréd," mondá neki orvos barátja megérkezte reg-gelén „te halálosan beteg vagy." — ,,Elment azeszed?" kaczagá az ép, erős Alfréd, ,,én beteg?,"— „Igenis, az vagy — vagy ha nem vagy, kérlek,légy azzá, tedd meg a kedvemért, jövőmért!" —Aífréd igazán azt hive, hogy a doktort a sok tu-domány és buvárlat megháboritotta. „Kezdő va-gyok, az ördög sem ismer. Nekem ragyogó kúraáltal kell megállapitanom hitelemet. Téged bará-tom, ismer az egész fürdő, ha megtudják, hogy énmentettelek meg — hirem befutja fél Európát.Csak két heti megtagadásodba kerül az egész.Megteszed?-' — Másnap reggel dr. F. . . egy sá-padt, roskadozó fiatal embert vonszolt karján,kit számos ismerője részvéttel nézett. Fáradtandőlve egy padra, csak kapkodó lélekzettel tudotta kérdésekre felelni. „Kissé jobbacskán vagyokmár s ezt is e jeles, derék orvosnak köszönhetem,ki mellettem ül," köhécsélé a szegény Alfréd. —Következő nap már bátrabban lépett, szine is kez-dett már visszatérni. Negyed nap már csak bot-jára támaszkodott s egy héttel rá — az idény elsőbáljának ő volt legfáradhatlanabb s legügyesbtánczosa. „Ki az orvosod, hogy ily mesés rövid-ségű idő alatt helyezett vissza ismét a legépebbeksorába ?" tudakolá fű-fa. Ki más mint dr. F. . . .ki e percztől kezdve legkeresettebb orvosa lőn afürdőnek.

Itt természetesen tehetség és nyegleség jártkaröltve.

Undorral telik el az ember azonban, ha amellőzhetlen, minden lapban s utczasarkon sze-metszuró dr. G. . . . hirdetéseit látjuk. — E csoda-ember a porzópálezát is tőkévé hizlalja, az az : so-vány emberből kövéret csinál s viszont a kövéretfölkiáltójellé tudja ismét megapasztani. Ha te,czingár olvasóm, rendelő szobájába lépsz, az üvegajtón át egy zsírjában csaknem megfuló öreg uratlátsz nagy zsöllyében pihenni. „Látja ön azonurat ott? kérdez a nagy G • . . . „még önnél is so-ványabb volt. Tessék megnézni most!" Érzéke-nyen szoritod meg G . . • • kezét, melybe egy —— vagy két aranyat csúsztatsz, pedig nem is gya-nitod, hogy a következő perczben a halhatatlanG . . . a kövér bácsit biztatja veled, ki a mellék-szobában várod, mig átveheted a rendelvényt.

A bécsi zsibárusok is ép oly eredeti, mint el-més módon adtak tul avult áruikon.

Egyik vagy másik lapban olvasod, hogyA . . . ezredes, vagy gróf B : . . , vagy plane her-czeg C . . . bútorai, hirtelen bekövetkezett halál-eset miatt árverésileg adatnak el. — Belépve amegjelelt házban, melynek kapujában paszomán-tos inasok lézengenék. A szobákba nyitva, hol hul-lámzik a vevők vagy legalább azok serege, kikvenni látszatnak s melyekben antik és modern ké-pek fakó és ragyogi) keretben, mahagóni asztalok,palysander-szekrények, fehérnemük, békések stb.vannak egymásfölé halmozva. Az egyik, sarokban

egy álmos• papagály pillant rád, a másikban egylánczra kötött majom szökik le föl nagy vigyorogvapolitéros lépcsője fokain, mig a harmadikban egygyászba öltözött halvány nő költi fel figyelmedés részvétedet. Szived megesik s egy elíiangultócska zongorát megveszesz ötszáz forinton, merttörténeti becsesel bir. Ezen a hangszeren játszottMozart a bécsi udvar előtt először, mikor még, 14hónapos volt. Az egész lakáson egy nagy halottutolsó sóhaja s a distinctio illata ebben áll. —Ama poros gitáron a francziák szerencsétlen ki-rálynője, a szép Marie-Antoinette játszott Tria-nonban s e könyvek, bár töredékek, de mindamel-lett megbecsülhetlenek, mert Leo pápának napló-ját tartalmazzák. Roppant ritkaság, mit eléggédrágán meg sem fizethetsz; emellett még oly bá-natosan néz rád ama halvány nő, hogy azt a fosz-lott esernyőt is megszerzed, melylyel állitólagLigne herczeg szurt le egy rablót stb. — Eltalájűták önök, hogy mindez port a szemébe/ Az üresénálló lakást jól megfizeti a zsibárus — notandum,egyik sem zsidó — s ama könyező hölgy, kimég ma este valamelyik álarezos bálban fogjamint debardeur a cancant járni, ez alkalomra fo-gadtatott meg az industrialis kereskedő által,hogy nagyobb keletet szerezzen ódonságainak.

Bezárólag nem akarom elmulasztani annakmegemlítését, hogy a febr. 8-án adandó „tanulókbolond estéjén" a magyarok paraszt lakadalmimenetet fognak rendezni, melyben — nőkre nézretiltott gyümölcs levén az ilyen Narrenabend —még a menyasszony s a menyecskék is legények-ből kerülnek ki. — E vonat hire már is elfutottaa várost s csakugyan az est legérdekesb részleté-nek igérkezik lenni. Ott lesz persze a more is szo-zatos fájával, a hegedűvel, czimbalommal, s acsorba klarinéttal. Még komondorról is van o-on-doskodva, ki vagy moly élethű morgással fog rá-kaffantani a vékony lábszárakra stb.

Végül érdekes újdonságul még azt, hogy amagyar tiszavidéki vasut főigazgatósága még min-dig Bécsben van. K. T.

5

Egyveleg.A macska mint rovarpusztitó. Hogy a macska

a lepkevadászatot ép oly ügyesen tudja űzni, mintaz egérvadászatot, ismeretlen lehet sokak előtt.Egy természettudós erre vonatkozólag a követ-kező adatot közli. Alkalmam volt egy macs-kát lepkevadászatán megvigyázni. A macska,mely a lakházam megett levő kertbe, az odavezetőlépcsőn bement, egy pázsit előtt egyszerre meg-állt, fejét fölfelé igazitá, füleit a hallgatózásrahegyezé, és farkát jobbra és balra kezdé csóválni.Azt hivém, hogy valamely egeret vagy madaratérzett meg, s az után leskelődik. Nemsokára ov-a-tosan a gyepre lépdelt, testét egészen a földreeresztve, s a fűből csak fejét emelve ki. Majdészrevévén! én is, hogy figyelme egy káposzta-lepkére van irányozva, mely időnkint fel-felrepült,és a közelgő veszélyt nem is gyanitva, majd azegyik, majd a másik virágra szállt le. Mihelyt alepke valamely virágra leszállt, a macska azonnalmegállt, és helyéből nagyon lassan és óvatosanvonult előre; és ha a lepke a ő közeledtére felre-pült, azt oly ügyesen követte, hogy alig lehete afü mozgását látni utjában. A lepke végre a pázsitszélére leszállt, a macska gyorsan közelébe nyo-mult, ugy, hogy már egészen melléje jutott, smidőn amaz a körülötte történt mozgás által feli-jesztve, helyéből felemelkednék, hogy továbbszálljon, a macska egyet ugrik s zsákmányát elő-lábaival a földre üti, és csakhamar fel is emészté.— En a macskában az ügyességen kivül a türelmetcsodáltam; mert a mig az a lepkét zsákmányulejthető, közel egy negyed óra telt bele.

Dr. B. L.

A baglyok mint rovarpusztitók. Az egérpusz-titó baglyok tavaszonkint az ártalmas rovarokpusztításában is jelesen kitüntették magokat, me-lyeknek tojásait kiszámithatlan mennyiségben ku-tatják össze és emésztik fel. Martin egy erdeifüles bag >ly gyomrát felnyitván, azt majdnem telvetalálta rovarokkal és rovartojásokkal. Mily hasz-nos állat az, mely nemcsak a kártékony patká-nyoktól és egerektől igyekszik minket megkímélni,hanem még a pusztitó rovarok töméntelen sere-geitől is! Hogy lehet józan észszel megmagyarázni,hogy ezen az erdőszetre és gazdászatra nézve olyhasznos madarakra több helyen mégis lövészdijakvannak kitűzve? . • Dr. B. L^

Országbirák arezképesariioka.' Ürömmel ragadjuk a tollat kezünkbe, vala-

hányszor látjuk, hogy nemzetünk jelesbjei iránt,kik már régen sirjaikban nyugoszszák az igazakálmát, — a honfiúi kegyelet nemhogy kialudtvolna, de ujra feléled , hogy többé el sem hagyjaazokat, kik erre magukat érdemesítették.

Kétszeres örömmel tudósíthatjuk azért jelen-leg is e lapok olvasóit a nemzeti kegyelet egy ílyszép példájáról, mert mig ez egyrészről jeles ésországhirü egyének emlékei föleícvenitésén fára-dozik, másrészről arról is tesz bizonyságot, hogyelvégre mi is nagy s müvelt nemzetekhez képest,dicső őseink példáit nemcsak követni, de őketmagukat is kellőkép meg becsülni tudjuk. — Bárereszben még sok kivánnivalónk marad fenn, deezt is mint kezdetet, mindenesetre örömmel kellüdvözlenünk. ' '

A nagyméltóságu hétszemélyes tábla ugyanisazon szép és dicséretes határozatot hozta, hogy/hajdani elnökei, a nagynevü országbirák emlékeitazok életnagyságu arczképeiben megörökiteni ki-vánja, s e czélból felszólította az illető ország-nagyok utódait, hogy a netalán birtokukban levőeredeti képeik szerint, azok arczképeit a magyarkirályi Curia számára lefestessék, hol azok érde-meik és rangjukhoz méltón, a nagy teremben köz-szemlére ki fognak tetetni. Azon országbirákarczképeit pedig, kiknek utódai talán már nincse-nek, vagy nem lennének azon helyzetben, e fel-szólitásnak eleget tenni, a nagymélt, magyar kir.Curia saját költségén festeti.

Ezen nevezetes arczképcsarnok előállításával,illetőleg az egész ügy vezetésével, s az illető mü-vészek megválasztásával Eötvös József hétszo-mélynök ur van megbízva, kinek dicséretéreválik nemcsak azon elismerést érdemlő intézke-dése, miszerint evvel csupán magyar müvészeketbizott meg, hanem főképen, hogy e tárgybaniszakavatott s lelkes fáradozásait máris a legszebberedmények jutalmazzák.

E napokban volt alkalmunk, e képekből márnéhányat készen látni, s azokat oly jóknak és tö-kéleteseknek találtuk, hogy bátran mondhatjuk,miként azok nemcsak a kir. Curia díszterménekválnak majd főékességeül, de egyszersmind hazaifestészetünk jelen előrehaladott állásáról is fényestanúbizonyságot tesznek.

Nevezetesen láttuk : Gróf Apponyi Györgyez időszerinti országbíró ur élethű arczképét, me-lyet Györgyi Alajos jeles ecsetje tett vászonra.

Továbbá volt alkalmunk gyönyörrel szemlélniKlimkovits Ferencz műtermében idősb MajláthGyörgy, Végh Péter és Szentiványi Ferencz or-szágbirák méltóságos alakjait, melyek mind szin-tén e czélra rendeltettekmeg nevezett festészünk-nél, ki e feladatot valóban mesterileg haj tá végre.Ezenkivül még Ürményi József, gróf BrunszvickJózsef és gróf Cziráky Antal képei is készülőbenvannak más festészet által, kiknek-neveit nemVoit alkalmunk megtudni, s igy azok müveit nemlátva, nem is szólhatunk rólok, de bizton remél-jük, hogy a fennebb nevezetekkel bátran kiálland-ják a versenyt.

Az országbirák azon rendben fognak festetni,a mint egymásután következtek, ha jelen időnkrőlvisszamegyünk a multakra. Eleintén csak MáriaTerézia királyné idejéig terveztetett az arczképekmegszerzése, a midőn t. i. a magyar kir. CuriaUjra alakíttatott: de később jónak találtatott, mégegész gróf Nádasdy Ferenczig visszamenni, ki1659-ben lett országbíróvá. Tehát két századon átlétezett országbirák életnagyságu arczképeit fog-juk birni! Ezek diszes sorában következő nagynevekkel találkozunk, 'u. m. gr. Nádasdy Ferencz

István 1714., Csábrághi gróf Koháry István 1715.,gr. Pálffy János 1 731., gr. Eszterházy József 1741.,gróf Erdődy György 1748., gróf Illésházy József1764., gr. Pálffy Miklós 1767., gr. Fekete György1773., gr. Csáky János 1784., gr. Nitzky Kristóf1787., gr. Zichy Károly 1789., Végh Péter 1795.,Szentiványi Ferencz 1802., Ürményi József 1806.,gr- Brunszwick József és gr. Cziráky Antal 1825.,Majláth György 1839-1849-ig (1849— 1861-igsenki). g r. Apponyi György 1861.

Igyekezni fogunk, hogy e 24 képből állóarczkcpcsarnokból többek másolatát megszerez-hessük, s

r-n-i

36

ill!

** (A pesti lőportoronyban), a városi küldött-ség megkeresése folytán, az ott tartott lőpor-mennyiséget 200 mázsára szállitják alá.

** (A budai népszinház bizottmányának) el-nöke, gr. Széchenyi jÜdön, — tagjai közöl pedigDobsa Lajos, Hollán Ernő, Kempelen Győző ésLévai Henrik, kijelentik, hogy közreműködésöktovábbra nem szükségeltetvén, testületileg vissza-lépnek.

** (Mátyás királyi billikovia.') Báthy dny Káz-mér lefoglalt ingóságai között egyebekkel együveg billikomot is árvereztek el, melynek talap-zata aranyozott ezüstből készült. E billikomról,mely most tergoviczi Modrooich Ignácz ráczalmásibirtokos kezei közt van, a történet azt mondja,hogy egykor, igazságos királyunk, Mátyás tulaj-dona volt, ki azt a velenczésektől ajándokbakapta. A serleg körületén e fölirat van : „Vinabibant hoinincs, animalia caetera fontes." Nagykirályunk halála után, II . Lajos korában Batt-hyány Ferencz pohárnokhoz jutott, ki e billiko-mot arról tette nevezetessé, hogy midőn őt ILLajos Német-Ujvárral megajándékozta, egy hu-zomban itta ki a király egészségére a közel hatitczés serleget.

** (Korcsmái czivódás.) Marosszék Csavásnevü helységében e hó 5-én este, egy csendőr skét ottani lakos, az énekelt dalok miatt összevesz-tek. A csendőr kardot rántott, s őket az udvarbakikergette; itt azonban kitekerték kezéből a kar-dot, s saját fegyverével annyira összevagdalták,hogy pár óra mulva meghalt. A tettesek be van-nak fogva s a vizsgálat foly.

— (Jolsváról január 6-ról irják) : Szellemiéletünk nem nagy jövővel kecsegtet, minek okaleginkább a tehetősb polgároknak az olvasó-köriránti részvétlenségében található, melynek tag-jai évenkint gyérülnek. — Nálunk is történik csoda;ugyanis egy szegény nő Sylvester napján háromgyermeket, egy fiut és két leánykát szült, de rövididő mulva mindnyájan elhaltak. — Időjárásunkmeglágyult, borus, ködös időnk jár, néha havas esőis esik, a mi épen ritkán történik Vízkeresztkor.— Nagy készületeket tesznek egyházunk buzgóelőjárói, a februárhó 2-kán tartandó sorsolássalegybekötött egyházi bálra, melynek eredményétannak idején közölni fogom.

** (Vidéki hangverseny.) Mint félegyházilevelezőnktől értesülünk, ott nem rég TornyosKálmán , kit fővárosi föllépéséről is dicséretesenismer a közönség, hangversenyt adott. E müvész,világtalan létére, apját s anyját tartja, azért vidékikörutján reá nemcsak a műélvezetet keresők, ha-nem az emberbarátok figyelmét is fölhivjuk.

Nemzeti szinház.Péntek, jan. 16. „Az eladó leányok." Eredeti

vigjáték 3 felv. Irta Szigligeti. Mind belszerkezet,mind az alakok keresztülvitelében Szigligeti gyen-gébb müvei közé tartozik. Egyes részleteknél aközönség jól mulatott.

Szombat, jan. 17. „Sarolta." Eredeti operaErkeltől, 3 felv.

Vasárnap, jan. 18. A jótékony nőegylet általrendezett „Álarczos bál," melyet igen számosanlátogattak meg, de a melyben mulatságot senkisem talált. A földszinten nehány épen nem szel-lemdus álarczos szomorkodott; de a páholy-közön-ség szépen volt képviselve.

Hétfő, jan. 19. „Az eladó leányok." Vigjáték3 felv. Szigligetitől.

Kedd, jan. 20. ,,Borgia Lucretia." Opera 3felvonásban. Irta Bidera, ford. Jakab J . Zenéjétszerzette Donizetti.

Szerda, jan. 21. „Port a szemébe." Vigjáték2 felvonásban.

Csütörtök, jan. 22. „Ördögrésze." Vig opera3 felv. Irta Scribe, zenéjét Auber. ForditottaEgressi B.

Budai népszinház.Jan. 16. „Napám boldogit." Vigj. 3 felv. Irta

Tarnay Pál.Jan. 17., 18., 19. Háromszor egymásután:

„Dunanan apó és fia utazása." Operette 3 felvo-násban Oft'enbachtól. Eműnekmind szövege, mindzenéje annyira vidám, mulatságos, és kedves, hogyszéltire dicsérik az igazgató eljárását, a miért edarabot a közönség nagy mulattatására megsze-rezte. Kiállítása fényes;előadása, a népszinházhozkötött reményen fölül sikerült volt.

Jan. 20. „Királyi csók." Franczia vigjáték 4felvonásban.

Jan. 21. „lll-ik Richard." Dráma 5 felv.Shakespeare-től.

Jan. 22. „A dunavizhordó." Népszínmű 3felv. E darab előadásávalpályázat be lőn fejezve.

a budai népszínműi

Szerkesztői mondanivaló.6414. Hatvan. B V. A jó kivánatokat, a czikket s raj-

zot köszönettel vettük, Somogyból örömmel olvassuk azily népnevelési mozzanatokat.

6415. Nyitra. Egy valaki. Megjött. Csakhogy postánküldve 2 ft. 50 kr. az ára.

6416. Az Isten háza. A jól választott tárgy technikaibajokban szenved.

6417. K . . . i. A költemények hivatásról tanuskod-nak, de mint ön is elismeri, még igen flatalok.

6418. A müvelődés történetéből. Népszerűbb mo-dorban szerettük volna ezt olvasni, de e körülmény a mun-ka becséből nem von le semmit. Mihelyt lehet. Sárosyhátrahagyott kézirati drámája, melyet on bir, illö helyénlesz ott, a hova on szánta. A kérdezett ur hollétéről nekünksincs tudomásunk s vele semmi összeköttetésünk.

6419. Erdősek leánya, stb. Sok könnyüség a verse-lésben s az előadásban; a eompositio nem eléggé szabatos.További kísérleteket ajánlunk.

6420. Liter. P. G. Buzgó fáradozását nagy köszönet-tel vettük. Jól esik azt látnunk, azon különnemü középkor-szagu ellenséges izgatás és befeketités között, melyneknapjainkban egynémely lap és szerkesztője, egyházi ésvilági hivatalos részről, ki van téve. Naponkint veszszükennek hirét a vidékről és eléggé csodálatosnak találjuk amai században. Majd egyszer tán komolyabban szólandunkhozzá. Van más részröl elég okunk a megvigasztalódásras az eddigi uton való megmaradásra. — A pénz, ugy hisz-szük, az illető helyen megérkezett. Az első kötet, minthalljuk, februárban tbg megjelenni. A küldött czikk meg-jelenésének talán csak az egyházi forma emelhetne gátot.

6421. Temesvár. B. P. Köszönet. Legközelebbi alka-lommal.

6422. Bőlcső-dalok. stb. Biz azok a rimek most iscsak roszak.

6423. Pest. Több előfizető. Szóbeli értesítés utjánörömest adnánk magyarázatot, melyről hiszszük, hogy másvéleményre birna önöket. A kérdés oly belügy, melyrőlnem szólhatunk nyilvánosan. Egyébiránt a mi minket, illet,mi eleitől fogva azt óhajtjuk, a mit önök, s a reményrőlnem mondottunk le. Egy kis várakozást — vagy látogatástkérünk.

6424. Otocac. Földfi. Örvendünk a jó barátnak a tá-volban. A megbizást szivesen teljesitettük.

6425. Féíegyháza. — né. íly kedélyes levelek duskárpótlást nyujtnak sok más levélért, példának okáértolyanért, melyben tudtunkra adják, hogy valahol egy püs-pök ur ismét belehozta körlevelébe a ,,nem katholikus"lapokat. Mert ez most az ,,idök divatja és tanuja!" — Ki-vánjuk, hogy e körlevelek mielőbb megszűnjenek; de aztmég inkább, hogy on levelei minél gyakrabban keressenekfel. Az a „sextett" nem oly mogorva, mint a minőnek raj-zolták, s a milyennek lenni néhanapján nagy oka volna.

6426. Pozsony. Sz. F. J . A czikk és a kisérő sorokkellemes meglépés volt ránk nézve. A lfgszivesebben üd-vözöljük. Az Ígérteket óhajtva várjuk. Az eddigit mielébbhozzuk.

6427. Szil-Sárkány. K. E. A czikk teljesen megütia mértéket. Az előbbi is megjött, de kényes tárgyánál fog-va nem tartjuk alkalmasnak a közlésre.

6428. Ralatonfö-Kajár. A közlött tény eléggé szo-moru, de a ki ily vádakkal akar valaki ellen föllépni, azmindenekelőtt irja alá a nevét, azután álljon jót a mondot-takért. Nem levén a dologba avatva, az efféleért nem vál-

/alhatunk felelősséget. Be kellene azt bizonyítani tudnihogy ama halált csakugyan az illetők hanyagsága és mu-lasztása okozta-e ? — Íly alaku és tárgyu közleményekrenincs lapunkban hely.

6429. T.-Roff. M. R. Elfogadtatott.6430. S.-A.-Ujhely. F. J . A megbízások elintéztettek.6431. B.-Gyarmat. D. Ezt nevezzük mi aranyszáju

szent Jánosnak. Az ég tartsa meg e nemes buzgalmát ésszives vonzalmát.

6432. Puszta csárda. De már a két elsö versszakotide teremtjük; ha másnak nem, jó lesz legujabb „rejtettszónak". A megfejtő jutalma egy iteze bor. Hangzik pedigilyképen :

„Puszta csárda, kivül-belül fakóParipáján oda tért be Patkó.— Csárdás gazda, — imigy ejti a szót —Látott-e már egy lovon hét p a t k ó t ?

No ha még eddig nem — hát most láthat;Négyet visel e gyönyörü állat.Magam vagyok az ötödik — nemde?Kettő meg a csizmámra van verve." stb.

SAKKJÁTÉK.161-ik számu feladvány. — Campbel l tő l

(Londonban).(A legközelebbi londoni versenyen második dijat nyert

feladványok közöl).Sötét.

i b c d e f gVilágos.

Világos indul, a 3-ik lépésre matot mond.

156-dik

1)2)3)

számu feladvány megfejtése.(Weisz J .

Világos.

FF

h 2 — hd 7 — aa 4 — c

442

A.-tól.)Sötét.

f6-f 5fö —f 4

K e ő — f 54

Helyesen rejtették meg. Veszprémben:Fülöp József.Nagyváradon : báró Meszéna István. — Kis-Kürtösön:"semiczky Károly. — Gyepesen : Kun Sándor. — Váczon:

Niczky Pál. — Buzsákon : N. N. — Parabutyban : RothfeldJózsef. — Tordán : Szentpétery Antal. — Bajmakon: WeiszFülöp. — Debreczenben : Zagyva Imre.— T.-Sz.-Miklóson:Frankl A. — Kún-Sz.-Miklóson : Bankos Károly. — Pesten':

selkó György.— Kassán : Skvór Antal. — K.-Szálláson:Tompaiak. — T.-Roffon : Mauritz Rezső.

Rövid értesítések. Kis-Küríös. Nem tudtuk magun-kat ráhatározni on megjegyzésére. Vezéreket nem szivesenhagynánk ki azon sorból, melybe közkatonák nem is sora-kozhatnak. — Parabuty : Bayer Konrádnak szép felad-ványa, melynek már megfejtését is hoztuk, s melyre önneklegutóbbi levele vonatkozik, ha az első lépés a Világos ki-rálylyal történik, meg nem fejthető; igy értheti on eljárá-sunkat. Azért, ha ugy lenne, mint ön irá, nagyon sajnálnók.Régi sakkbarátainkkal igen szivesen találkozunk. - Munka-társainkhoz : Sok használható, részint jeles eredeti felad-vány van nálunk, s hogy e becses küldemények hevernek,leginkább a londoni verseny miatt történik, mert ennekismertetésével épen nem akarunk a külföldi lapoknál hát-rább maradni; de azért gondunkat a hazai termékekreis kiterjesztjük s munkatársainknak becses küldemé-nyeikért köszönetünket küldjük.

és

25262728293031

IIÓ-letinap

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsótört.PéntekSzomb.

Katholikus és

32? HETI i\ AProtestáns

naptár

JanuárD3EpPálford.Polikárp püsp.Aranyszáj. JánosNagy KárolySzalezi FerenczAdelgundeVirgil, Gili

D.'JVi/.k.iitPolikárpArany JánosNagy KárolySal. FerenczAdelgundeVirgil, Gilli

Holdnegyed :

Göröf?-orosznaptár

Január (ö)12 F 1 Hermyla14 Sabbas15 Pál fordul.16 Péter székf.17 Antal apát18 Athanáz19 Makár apát® Elsó negyed

PTAR.Izraelitáknaptára

Sebat R.56789

101119.Sabb.

^ ;

Gkél

6.7777777

p-37363534333130

26-án, 6 óra 10 percz

N

;

»Fdelel

P-12121313131313

m.3448

012233342

este.

-nyüg.

ó.4444444

P-48495152535557

|

! k

ó.9

1010l l12

11