100 VAKARNAPT U.TSAG.

-szappan 6. BZAM. 1 9 0 4 ^ 5 1 , é v p 0 L t A M

.szarvas" vagy .kulcs"

§ l e g j o b b , l e g k i a d ó s a b b s e n n é l f o g v a l e g o l c s ó b b s z a p p a n . — M i n d e n k á ­

r o s a l k a t r é s z t ő l m e n t e s .

Mindenütt kapható! Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk hogy minden darab szappan a „Schicht" névvel és a fenti véd­

jegyek egyikével legyen ellátva. 99J

JBOLYfl IGAZI JBOLYfl IllflT. I

M0TSCHfl.ésT3 BÉCS

'X./3.gUEUEN(3.116.SZ Í S U L U Q E C K 3 . 5 I .

Ha őszül a haja De használjon mást, mint a

,,STELLA"-HAJVIZET, mert ez n e m hajfestő, de oly vegyi összetételű szer, me ly a haj eredeti szinét adja vissza. Ü v e g j e 2 í v .

ZOLTÁN BÉLA gyógyszertárában, B u d a p e s t , V / 4 9 , S a a b a d s á g - t é r , S e t a t é r - u t o z a

s a r k á n . 10124

W W I K S V I K K B K L érhető el a P l l n l e s o r l e n t a l e s által, Katié gyógyszertárából Parisban, Passage Verdean &, az egyedüli szer, mely két hónap alatt és a nélkül, hogy az egészségnek ártana, az asszonyi k e b e l f e j l ő d é s é t , valamint a ke­bel i d o m a i n a k s z i l á r d s á g á t biztosítja. Egy nvegcse ara használati utasítással együtt 3 forint. Baktár: Török József, Bndapest,

Király-utcza 12. sz. 9791

Ha Hilla (törv. védve) biztos hatásn kozme­tikai szer. Minden M a H i l l á -v a l kezelt arrz már 3—4 nap multán észreiehetően évekkel meg­ifjodik Az arrz színe iljui frisse­sééi, bársony simaságú, rózsa-linomságu és vakítóan fehér lesz (ólt-. S z e p l ő k , p a t t a n á s o k , b ő r a t k á k | mitrs-er) m á j f o l ­t o k és más bőrbaj meglepőin fi.rnar elmúlnak a nélkül, liogy a legcsekehebb nvnm is visszama-

^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ radna. M a H i l l a 3 . 8 5 koro­nába kerül. Eredménytelenné? esetén a pénz visszajár. Minden M a H i l l a küldeményhez e?y doboz M a H i l l a - a r c z p o r t és egy darab M a H i l l a - s z a p p a n t csomagolunk ineien próba végeit. Diszkrét elküldés a pénz előlege* beküldése vagy utánvét elleneben az európai raktárból : K u n I g n á c z , B é c s , I I . , L i l i é n -b r n n n g a s s e 1 7 . Kapható Budipe. ten T ö r ö k J ó z s e f gyógy­szerésznél Király-uteza \"2 és Andráss\-ut 26. 10271

10157

Az egyedül létező v a l ó d i a n g o l

Szájpadlás nélküli FOGSOROK.

Szájpadlás n é l k ü l i műfogak fe les legessé tesz ik az iny-l emez használatát . H y g i e n i c u s fogsort ezen elnevezése alatt kizárólag m a g a m készítek. S íjat rendszere in szerint. É s ezen fogsort a szájból k i v e n n i n e m kell . Hygienicus. fogsorral n é h á n y perez m ú l v a töké le tesen beszélni és rágni lehet . — E g y e d ü l i spec ia l i s ta a szájpadlás nélküli

h y g i e n i c u s fogsorok kész í t é sében: 10247

id. PROHÁSZKA HENRIK Budapest, VII., Király-utcxa lő.

Vidékiek a műfogak e lkészí tését előre való bejelentés után megvárhat ják . Kantánkba foglalt műfogakxt 2 í r t ­t ó l , teljes fogsorokat 4 0 í r t t ó l . M i n d e n n e m ű munká­latomért 10 év i jótál lást vállalok. Rosszul m ű k ö d ő fog­

sorokat átalakitok, tzájpadlást szabadon hagyva .

« r S Z E P I T Ő S Z E mely már 2—3-szori bekenés után bizto san hat és a bőrnek nem árt, a Balassa-féle valódi

/ - ^ ~ t:i tl:n

Eltávolít minden arcztlSZ-

tátlanságot, kiütést, pattanást, szeplüt, májfoltot,

borátkát (mitessert)stb. éf az areznak fri-is üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. 1 üveg 2 K.

Ehhez ugorkaszappan I kor, poudre 1-20 kor.

Balassa Kornél gvószertára, B n d a p e s t , E r z s é b e t f a l v a I á .

föszélkül-dési hely: Kapható minden gyógyszertárban. — Főraktár Budapesten: Török Józse f gyógytárában, Király-utcza, 12 . és Andrássy-ú t 26. Dr. Eg-g-er Leó .Nádor—gyógytára, Váczi-kúrút il., Zoltán Bé la gyógytárában. V., Szabadság-tér, továbbá a következő drogériókban: D e t s i n y i F i i g y e s , V. ker., Marokirói-urcza 2. Fodor Márton, VII., Király-utcza i2., Lnx Mihály, IV., Muzeum-kürút 7., H e n i d a Nándor, IV.,

-^_ Kossuth Laios-uicza 7., Molnár é s Móser, 1V., ^^ ^ B Korona-herczeg-utcza il ^F

K W 1 Z D A F E R E N C Z J Á N . 9931 cs. és kir. osztr.-magy., román kir. és bulgár fejed. udv. szállító,

Kerületi gyógyszerész Korneuburgban Bécs mellett.

K w i z d a Fluidj Kígyó védjeg ( T n r i s t a - f l n l d ) .

(Kwizda-féle köszvétiy-flui Régi jóhirii diStel.-kosm. szer az emberi test izmainak és inainak erősítésére és edzésére. Eredményesen használva tu­risták, kerékpárosok s lovaglók állal nagyobb túrák utáni erősítésre és erőgyüjtét

Arak: >/i palaozk K Vi palaozk X

Kapható minden gyógyszer­tárban. — Képes árjegyzék

ingyen és bérmentve. Főraktár Magyarország ré­szére : T ö r ö k J ó z s e f

gyógyszerésznél, Budapest, Király-utcza 12 és Andrássy-ut 2t>. sz.

SCHÖNWALD IMRE arany- és eziist-ékszer-gyáros és órásmester, Pécsett 122.

13 próbás, hivatalosan fémjelzett valódi ezüst evőkészletek, 12 s z e m é l y r e

nehéz összeállítási!

10197

Vidéki megrendelések különös gonddal — postafordultá­val — csomagolás felszámítás nélkül intéztetnek el.

ezüst evőkészlet. Tetszés szerinti monogramul vésve ingyen.

T a r t a l m a z : 12 ezüst evőkanalat . 12 H 12 Iá 12 4 1 1

12 12

1 1 2 4

12 12

1 1 1 2 2 1 pár

kávéskanalat , moccakaualat , fagy lultk.nalat, csemegekanalat , zsámolyt , sókanalat aranyozva, pec*enyekést aczélpengével , pecsenye ftanczia villát. asztali villát, egész ezüst,

« csemegevil lát , levecmerőt , tejmerut, vastagételszedőt, sótartót aranyozva, üvegbetéttel, evő kést. csemegekést , tortalapátot, balkést, hal villát, cabaretvillát, sajt- és vaj kést, Salátaenzközt.

Erős tölgyfa-szekrényben, kiemel­hető betéttel, vésve 7öO korona.

Árjegyzék ingyen küldetik. Minden e g y é b ö s s z e á l l í t á s r a

n é z v e k ö l t s é g v e t é s s e l s zo lgá lok .

12 s z e m é l y r e legnehezebb összeállitásu

ezüst evőkészlet, D barocc-, vagy C uj s ty lü mintából .

T a r t a l m a z : 12 ezüst evőkanalat , 12 i kávéskanalat , 12 < fagylaltkanalat, 12 • mocca kanalat, 12 « n*gy franczia vil lát , 12 « csemege « < 12 i evőkést aczélpengével , 12 • csemegekést aczélpengével , 12 « gyüinölcskést ezüstpengével , 12 < zsámoly (késtámasz) ,

1 « levesmerőt , 1 • tej merőt, 2 < vastagételszedő kanalat , 1 • tortalapátot ezüst pengével , 1 • salátakanalat, 1 • salátavil lát, 1 i sajtkést, 1 • vaj kést, 4 t pecsenyevi l lát , 4 « sótartót aranyozva, üvegbetéttel , 4 . sókanalat aranyozva, 1 < mártáskanalat , 1 • compotkanalat .

Tiszta ezüst-suly 6 klgr. Díszes diófa-szekrényben, szarvas­bőr béléssel, kihúzható fiókkal, a

fenti rajz szerint 930 korona.

Franklin-Társulat nyomdája , Budapest , IV. , Egyetem-utcza 4 .

^m i j m i n i n — « ^ ^ ^ c ImsAPi um :-4í5í#

r̂ SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS

7.SZ. 1904. (51. ÉVFOLYAM.) | NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMA*3 BUDAPEST, FEBRUÁR 14 Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI ÜJSÁG és í egész évre 2 4 korona POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt \ félévre ... 1 2 •

Csupán a I egész évre 1 6 korona VASÁRNAPI TJJSÁÖ l félévre ... 8 «

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I egész évre 1 0 korona (a Világkrónikával) | félém ... 5 •

Külföldi elöftaetésekhez a poitallag meghatározott viteldíj ÍB csatolandó.

II . MIKLÓS OROSZ CZÁR.

AZ OROSZ-JAPÁN HÁBORÚ.

AVILAGTÖBTÉNEIÍEM egyik legnagyobb ese­

ménye előtt állunk. Megszoktuk már, -hogy ((világtörténelem» alatt csak az euró­

pai és legfeljebb a kis-ázsiai népek, sokszor bizony nagyon kisszerű történetét értsük. Euró­pától egészen függetlenül, messze, a Csendes-oczeán partjain, hosszú évezredek alatt egészen más, a miénktől teljesen idegen világtörténe­lem játszódott le, a melynek mi csak néha éreztük rettentő hánykolódásait. Az olyan rej­télyes szinben feltűnő népvándorlások, a hunok, a mongolok pusztító fergetegei ennek a tőlünk idegen világtörténelemnek voltak Európa szi­véig gördülő hullámai. Az új-kor végével érint­kezésbe került a két nagyszabású történelem, de mindez ideig az érintkezésnek inkább csak Kelet-Ázsiára volt jelentős hatása, míg Európa történelmében az érintkezés nagyobb átalaku­lásnak nem volt okozója.

Azonközben egy harmadik világtörténelem színpada is benépesült. Amerikában új, csodá­latosan termékeny talajra talált az európai kul­túra s ma oly nagyhatalom szilárdult meg ott, a mely nemcsak gazdaságilag fenyegeti vesze­delemmel az európai népek jóllétét, de nem rég

zúzta össze a hajdan világra szóló spanyol uralom utolsó romjait is. A Fülöp-szigetek el­foglalásával egyszersmind lábát is megvetette a kelet-ázsiai vizeken, a hova most hirtelen a világtörténelem eseményeinek súlypontja he­lyezkedett át.

Mi készülődik, mi vajúdik itt, hogy már év­tizedek óta folyton ide irányúi az európai ha­talmak figyelme s még a mi csendes, tartózkodó magyar-osztrák politikánk is kénytelen volt a legutóbbi bokszerlázadás idejében kardot rán­tani s ime a folytonos villongás szembántó já­tékába most irtózatos reccsenéssel dördülnek bele a torpedók robbanásai.

A kelet-ázsiai vizek igazi természetes ura a khinai nép, a mely évezredeken át ura volt s 425 milliónyi, egy nyelvet beszélő, egy hazafi­ságú tömegével most is erre van hivatva. A bé­kés indulatú, csodálatosan szép kultúrával át­hatott nép azonban egy idegen dinasztia, a mandsu uralkodók tehetetlen zsarnoksága alatt nyög s nem képes a fegyveres hatalomban messze eléje vágott népekkel szemben kelet­ázsiai uralmát megvédelmezni. Ez a passzív, ma még nyugalmas ói'iás az egyik, mondhat­nám legfontosabb szereplője a mostani világ­történelemnek.

A második szereplő a japánok 18 milliónyi népe, a mely gyönyörű szigetországán ősidők óta majdnem háborítatlanul fejlődhetett, s bár Khinától vette át egész kultúráját, soha sem vesztette el önállóságát. Ez a nép átvette az európai czivilizáczióból azt, a mit hasznosnak és szükségesnek látott, még pedig oly ügyesen, hogy a mellett teljesen független tudott maradni az európai nagyhatalmak kétszínű gyámkodá­sától. Ilyen körülmények közt addig; a míg Khina is át nem veszi a természettudományok, a technika és a hadi tudomány modern segítő­eszközeit, Japán-országé a természetes uralom Kelet-Ázsiában. Addig kell neki hatalmát meg­erősítenie, kiterjesztenie, a míg az óriás alszik, mert ha egyszer felébred: tízszeresen túlnyomó hatalmával könnyen tönkre zúzhatja ő t Izmo­sodott, terjeszkedett is ez az élelmes nép külö­nösen Khina rovására: elvette a Riu-kiu szi­geteket, Formózát, megvetette már lábát San-tung-baa is, Yei-hai-vei elfoglalásával s most Koreára vetette szemét, a melyhez különben történelmi jogok is fűzik.

A legújabb időkben új szereplők is jelentek meg a színpadon. Az európai hajós népek pán-

czélos óriásai megnyittatták a khinai kikötőket a világkereskedelemnek s az angolok, épen ten­geri hatalmuk révén, az odavaló kereskedelem­nek mintegy 60%-át magukhoz ragadva, majd­nem uralkodó hatalommá lettek itt. Utánuk jöttek a francziák, majd a németek, a kik mind részt kérnek a szereplésből. Ezeknek nem igen kell itt gyarmat, csak kereskedelem.

Más úton, más czéllal, egészen más eszkö­zökkel jutott ide végre az orosz. Rengeteg szá­razföldi birodalmában aránylag kicsinyes sze­rep jutott osztályrészéül, mert nem elegyedhe­tik bele a nagy világkereskedelembe. Nagy IV-ter czár az ő fővárosát az akkori czivilizált világ felé nyiló finn-öböl partjára helyezte, de ez a későbbi alakulások folytán nem bizonyult szerencsésnek. A Balti-tenger ma egészen félre esik a nagy világkereskedelem forgalmi útjaitól. Később a Fekete-tengerből törekedett az orosz hajózás kijutni közvetlenül a Földközi-tengerre s ezért nem kiméit semmi eszközt, hogy Sztam-bult, illetőleg a Boszporusz tengerszorost, vagy általában a Balkánnak földközi-tengeri part­vidékeiből valamit megszerezzen. Ez a kísér­lete is hiúnak bizonyult. Az elmúlt évtizedek-

MUTSUHITO JAPÁN CZÁSZÁR.

102 VASÁBKAPI ÜJSÁG. 7. SZÁM. 1904. 61 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 103

ALEXEJEV, KELET-ÁZSIAI OROSZ HELYTARTÓ.

ben a Perzsa-öböl felé kacsingatott s messze benyomult az Örmény magasföldre, de itt is útját állotta az európai diplomáczia. Azonköz­ben a rengeteg birodalom gyors lépésekkel fej­lődött keletnek, a Csendes-oczeán partjai felé. Belső-Ázsia török-népek lakta vidékeit a hatal­mába kerítette. Szibérián át vasutat épített a Csendes-oczeánhoz, a hol ravasz politikával a khinai birodalom területéből hasított ki jókora darabot. Tengerpartjai azonban még ma is olyanok, hogy nem érvényesülhetnek eléggé a kelet-ázsiai kereskedelemben. Kikötői télen be vannak fagyva, az Amur mentén gyéren lakott, hideg éghajlatú, nagyobbára őserdőkkel borí­tott területek vannak. A legutóbbi khinai zava­rokat fölhasználva, elfoglalta Mandsu-országot s ezzel Port-Artur és Dalni (Ta-lien-van) ko­rábban megszerzett kikötőinek erőteljes támaszt szerzett. Ott van már ezzel Oroszország a kelet­ázsiai tengerek szivében, de még mindig nincs elég jó kikötője ahhoz, hogy teljes gazdasági működését kifejthesse. Ezért szüksége volna Koreára, a melynek elfoglalásával százados álma valósulna meg, mert ott volna a nyilt, forgalmas oczeán partjain s ezzel megszűnnék csupán kontinentális hatalom lenni. Korea megszerzése volna az utolsó lehetőség, hogy Oroszország kiszabaduljon a szárazföldi bör­tönből a nagy világtengerek felé s azért akarná mindenképen megszerezni Koreát.

Csodálatos kis állam ez a Korea, mely a szomszédos Khina nyomása alatt is meglehe­tős önálló tudott maradni s valóban megőrizte számunkra a régibb évszázadok khinai kultúrá­ját. A kis hegyes ország csekély értékű volna, ha kitűnő kikötőkben gazdag partjai nem nyúl­nának épen közbe a két nagy kelet-ázsiai nép érdekterületei közé. Igen rokonszenves, tiszta erkölcsű, jóravaló nép lakja a félszigetet, a mely azonban sokkal gyöngébb, semhogy akár az orosz, akár a japán törekvéseknek komolyan ellent tudna állani. Mindazáltal nem egészen érthető Korea mostani magaviselete. Úgy lát­szik, egészen egykedvűen nézi, hogy a két nagy­hatalom miképen tűz össze az ország birtoka felett. A koreaiak minden esetre inkább a japá­nokkal rokonszenveznek, de az oroszoktól meg nagyon félnek s így komoly ellenállásra nem is gondolnak.

Előre várható volt, hogy a kelet-ázsiai vize­ken előbb vagy utóbb összeütközésre kerül a dolog a versenyző hatalmak között. A termé­szetes uralom Japánt illetné meg, de az oro­szoknak is itt nyilt az egyetlen alkalom az oczeánhoz való jutásra. Az angol a kereskedel-

TERAUCSI, JAPÁN HADÜGYMINISZTER.

mét félti, a melyet eddigelé nagyobbrészt ő tar­tott kezében. Japán fejlődése az angol kereske­delem túlsúlyát nem fenyegeti, legalább egye­lőre, de annál inkább az oroszok gyors előnyo­mulása, Mandsuország megszállása. Ez méltán nagy aggodalommal tölthette el az angolokat s érthetjük, hogy minden követ megmozdítnak az orosz terjeszkedés meggátolására.

Még veszedelmesebb azonban ez a terjeszke­dés Japánra nézve, a mely ezzel kiszorulna a kelet-ázsiai vizek uralmából. Semmi esetre sem mert volna azonban belekötni az oroszokba, ha erre biztatást nem kap az angolok részéről. Már a 90-es évek végén, a mikor első izben támadt súrlódás az oroszok és a japánok kö­zött, már akkor lehetett látni, hogy az angolok megrakják a kelet-ázsiai vizeket hadihajókkal. 1898-ban 32 hatalmas angol hadihaját láttam Hong-kongban, annak a hirére, hogy a j apánok és oroszok háborúba fognak keveredni. Azután következett az angol-japán szövetség s ennek következményét ma látjuk a japánok vakmerő föllépésében.

A hosszú készülődés után ma végre nyilt összeütközésbe került a két legjobban érde­kelt hatalom. Mindegyik a jövője érdekében kénytelen a legnagyobb erőfeszítést kifejteni. Az oroszok alig mondhatnak le Koreáról, mert az egyetlen, az utolsó reményük veszne el, hogy oczeánhoz juthatnának. Viszont a japánok nagy­hatalmi állásukat, kereskedelmük további fejlő­dését veszítenék, ha az oroszok befolyásának engedik át Koreát. Végkimerülésig fog tehát menni a harcz s nyilván egyike lesz a legkímé­letlenebb, legádázabb vérengzéseknek, a melye­ket a világtörténelemben ismerünk. Az oroszok óriási szárazföldi haderejével szemben áll a japánok csodálatos lelkesültsége, rendkívül ügyes, mozgékony szemfülessége, a hol minden katona át van hatva a hazaszeretet és a fajgyű­lölet indulataitól. A háború véres voltát emeli a fajok teljes különbsége: az amúgy is brutali­tásokra hajló oroszoktól semmi kíméletet sem várhatunk a japánokkal szemben, a japánok viszont végtelenül el vannak keseredve az oro­szok ellen s erkölcseik ebben a tekintetben még durvábbak az európaiakénál, de meg fajuknak egyik jellemvonása a kegyetlenség. El lehetünk tehát készülve a legborzalmasabb mészárlá­sokra.

De ki fog győzni ? A tengeren minden való­színűség szerint a japánok, de a szárazföldön a legnagyobb erőfeszítés is alig fog sikerre ve­zetni s valószínűleg diplomácziai úton dől el a győzelem. Középutat a diplomáczia alig talál-

A VÉN GAZEMBER. E l b e s z é l é s . (Folytatás.)

Irta Mikszáth Kálmán.

TARO KACSURA, JAPÁN MINISZTERELNÖK.

hat. Mindkét ellenfélnek óriási érdekei forog­nak koczkán s azért mondhatjuk, hogy a világ­történelem egyik legfontosabb eseménye előtt állunk. Dr. Cholnoky Jenő. (

KIETLEN É J J E L . Havas, téli zivatar zúg Odakint az éjszakába; Én egyedül föntvirrasztok, Félve, fázva.

Mintha a szél zúgásában Síró szavak hallatnának . . . Elhagyatott, árva lelkek Zokognának.

Elgondolom, hány nyomorult Ember bolyong most hazátlan, E szomorú, e kietlen Éjszakában.

Es úgy érzem magam csendes, Boldogságos otthonomba: Mintha ezt a boldogságot Loptam volna !

— Én Istenem, száll-e hajnal Valaha az éjszakára? A nyomor, bűn véget ér-e ? S vele milljók szenvedése, Könnyhullása ?!

Szabolcska Mihály-

A MÁSODIK ASSZONY. — Hlr a falunkból. —

Tavaly temették el szegény Tóth Tamásnét, S új lagzira tódul máris az új násznép. Hír kél a faluban erről is, arról is, Az új asszonyról is.

Mikor Tóth Tamásnét tavaly eltemették: Sápadt kis árváját sokat emlegették. Bús árvaságáért sokan megsiratták, Szegény istenadtát.

Pedig Tóth Tamásné fehér kis árvája, Nem a temetéskor lett igazán árva. Hejh, most lett csak azzá, mikor nem siratják Szegény istenadtát!

Szabolcska Mihály-

Különös vizsga pillantást vetett rá, mialatt Laczi tollkéséért lehajolt. — Hogy megnyúlt a fiú, — gondolta magában. Aztán egyszerre fur­csának találta a keskeny, feketedő csíkot az ajka fölött. dHiszen magának már bajusza van» akarta mondani és kaczagásra nyílt ki már a piczi szája, nevetni kezdett már a pajkos szeme, de elharapta, inkább nem mondott sem­mit, csak piros lett, mint a pipacs. (Nem lehet a bajuszt kinevetni, nagy dolog az.)

— Megijedt tőlem ugy-e? — kérdé Laczi zavarral, csak épen hogy mondjon valamit.

— Hogy ne ijedtem volna meg, mikor a virá­gomat le akarta tépni.

— Hát a maga virágja? — szólt a fiú csen­desen, tompán. — Tudtam, éreztem.

— Tudta ? És mégis le akarta tépni ? Szép magától.

— De hiszen magának akartam elvinni, — mentegetődzött az ifjú.

— Köszönöm szépen; — jegyzé meg a leány gúnyosan, — itt nevelem nagy fáradsággal. Minden áldott este és hajnalban tüzet rak Tumbus apó két felől mellette, csaljuk a- sze­gény virágot, hogy azt higyje, mintha már júniusi éjszakák volnának és mindezt azért, hogy maga leszakítsa idő előtt. De hát hogy jött, be ide?

— A kertész nyitva hagyta az oldalajtót és a rózsát el akartam vinni Súlyomra, holnap oda megyek, azt gondoltam, magának viszem.

— Hát nem tudta, hogy én itt vagyok a zár­dában ? — kérdé a leányka közömbösen.

— Oh Istenem, ha tudtam volna! Azt hiszem most is, hogy csak álmodom. Miképen is tör­ténhetett ez ?

— A madame elhagyott bennünket, össze­veszett apával, — felelte a leányka a régi, őszinte hangon, — apa aztán behozott ide a zárdába. És most itt vagyok, ragyogok, mint a fekete szurok.

S pajzánul meghajtotta magát Laczi előtt, megperdülvén a saját tengelye körűi gyereke­sen, miközben a szoknyái lágyan lesimuló szegfűformából, széles haranggá puffadták fel a szélben.

Virágok, bokrok és füvek mind nevették ezt a bohókás irgést-forgást. A májusi napfény szétöntötte megolvasztott aranyát az egész ter­mészeten, még a két szürke hamufolt is a rózsatő mellett olyannak látszott, mint két nagy vidám szem. A hótpöttyös bödék, az Is­ten tehénkéi, ott játszogattak a hamuban, tet­szett nekik, hogy ez nem olyan terület, mint a többi.

— Nagy szerencse, — szólt Laczi álmodozó hangon, — hogy végre megtaláltam.

— Úgy tesz, mintha keresett volna. — Hát azt gondolja, hogy a nap minden

órájában nem jár az eszemben? — Én nem gondolok semmit; én csak azt

tudom, hogy csúf dolgot akart elkövetni, le akarta tépni a rózsámat, a mit én a Szűz Máriának szántam, mert a jövő héten a kékkői búcsújáró helyre megyünk, odaviszem arózsátMagam ül­tettem el a tőt tavasz elej én s akkor megfogadtam a fejedelemnő asszony jelenlétében, hogy az első virágját a Szűz Mária oltárára teszem. A fejedelemnő kinevetett: «Nem nyílik az még ki akkorára, édes lányom, mikor mi a búcsúra megyünk.» ((Kényszeríteni fogom, — feleltem, mert kényszeríteni csak arra nem lehet, hogy ne nyíljék, azt mondja a népdal, de arra, hogy nyíljék, talán lehet; hiszen virág, hiszen sze­

líd, ha virág, és szófogadónak kell lennie, ha szelid. Hát nincs igazam ?

Laczi csak a fejével bólintott, hallgatta, hall­gatta a kedves csacsogását és majd fölfalta a tekintetével az igézetes kis teremtést.

— Aztán volt még egy skrupulusom, meg is kérdeztem Ottilia nővértől, (mert tudja, minden apáczát nővérnek hívunk) «mondj a meg nekem, schwester, szabad-e a virágot meg­csalni? Nem vétek-e az?» A schwester gondol­kozott és azt mondta: a A virágnak nincs lelke, nem gondolkozik, a virágot szabad megcsalni.it Testvér, feleltem neki, ha a virágnak nincs lelke, hát akkor honnan van az illata? A test­vér vállat vont. Azt mondja, hogy nem tudja. Hát már most ezt az egyet én sem tudom. Nem tanúit maga erről semmit ?

— Nem. De azt hiszem, hogy van lelke. — No, az meglehet, de azt látom, hogy ma­

gának nincs, mert különben nem akarta volna leszakítani. Ugyan nagy bajba hozott volna. Mert én azzal tartozom a Szűz Máriának.

— Szép, hogy számon tartja a tartozását, ba-roneszka. Hát nekem nem tartozik valamivel?

Olyan buta pofácskát vágott erre, mint egy aluszékony fiók macska.

— Nem emlékszem, — szólt vontatottan ós megrázta a fejét, hogy a körülnyírt haja repkedni látszott az arcza körül, a fülbevalói­ból pedig kikapcsolódott az egyik és a kavi­csokra esett.

Lehajolt érte kecsesen, hanyagul. — Tudja-e, hogy már kifúrták a fülemet? —

dicsekedett. — Múlt vasárnap. Nem fáj az. — Most már tudom, és Ígérem, hogy el nem

felejtem, — gúnyolódott Laczkó, — de maga úgy látszik elfelejtette, hogy lehoztam a fá­ról . . . emlékszik mikor ?

A kis baronesz elpirult. — Aha, tudom már, — szólt nyugtalanul,

szétnézve, nem jő-e az utakon valaki. —Persze. Igen, igen. Emlékszem most már, lehozott és . . . és . . .

Laczi most vakmerőn két lépést tett feléje: — Egy csókot kértem akkor jutalmul. — Akkor én még kis leányka voltam, —

ellenveté kérlelő tekintettel. — Hiszen még most is kis leányka. — Annak tart? — kérdé a leány elbigy-

gyesztve ajkait. — Annak, természetesen. — Ugy? Hát minek magának a csók egy

gyerektől? — Hát csak, — felelte a legényke nyeglén,

vállat vonva. — Tudja mit, ha gyerek vagyok, hát adok

magának helyette egy pacsit. Egy nagy pacsit, keresztül, kasul, szúrom, pacs. Jó lesz ?

Laczi elmosolyodott. — Inkább beösmerem, hogy már kisasszony. — Köszönöm, igen kegyes. Nos hát, nem fize­

tek, tisztelt hitelező úr. Laczi homloka elborult. — Haragszik rám ? — Nem. — Miért nem fizet hát ?

Mert egy igazi kisasszony csak olyan valakit csókolhat meg, a ki valamikor férje lesz.

— Nem mondta-e mindig, hogy az én fele­ségem lesz: Emlékezzék vissza, Mariska! Nem tettünk-e szent fogadást egymásnak a kápol­nában ?

— Tettünk, tettünk, — felelte idegesen, — de lássa, azóta sok történt.

— Nevezetesen ? — Azt mondja a világ, hogy az most már

lehetetlen. — Mit ért a világ alatt?

— A barátnéimat, kikkel bizalmasan közöl­tem titkomat, mert mi itt az intézetben min­dent elmondunk egymásnak. Pfuj! azt mondta nekem gróf Starwitz Kati, egy lakatosinast szeretsz! Nem szégyenled magadat?

Laczi lehorgasztotta a fejét, mint egy vádlott. — EH maga mit mondott erre, Mária Karo­

lina ? (Mert ezen a néven szólították a család­ban Inokay kisasszonyt) Mit mondott erre, kérem, feleljen nekem, — kérdezte fázékonyan, türelmetlenül.

— Én azt a kérdést vetettem fel előttük, hogy előfordúl-e ilyesmi a regényekben?

— És mit feleltek ? — Jetefalvy Orzsi, a ki az összes német regé­

nyeket fölfalta már (én még csak vagy ötöt olvastam), azt mondta erre: «A regényekben sok csodás dolog előfordul, de ilyesmi még soha se történt és soha sem is történhetik. Egy Inokay bárókisasszony ép oly kevéssé lehet felesége egy lakatosnak, mint nem lehet egy szarvasbogáré vagy egy iramszarvasé».

Laczi ereiben megdermedt a vér, úgy állt ott, mint egy elitélt.

— Hát már most én mit csináljak? — kérdé sötéten, rekedten.

— Azt én nem tudom, — vonogatta vállait Mária Karolina. — Én nem tehetek róla, ón mosom a kezeimet, — majd látva a Laczi szo­morúságát, fájdalmát, szelíden, szánakozón hozzátette, — lássa, lássa, minek lett lakatos?

Aztán mintha egyszerre kiesnék a természe­tes hangból, a gyermekszerelem édes szamár­ságaiból egy nyegle szerepbe, — hátra vetette a szép fejét negédesen s lendületes gesztussal szavalta a nyilván regényekből eltanult mon­datot :

— Ön két lény családi boldogságát tette tönkre e lépésével.

Oh, szegény kis lelkek, szegény bakfisok! Oly egyenlőtlenek vagytok és oly félszegek. Valami, a mit az égből hoztatok magatokkal s valami, a mi már rátok ragadt ahhoz a földi salakból. Olyanok vagytok, a milyen a strikke-léstek a kis kosaratokban, a mibe a mama is belestrikkelt, a tante is, a nevelőnő is, a regé­nyek is és csak az a kedves belőle, a mi a ma­gatoké.

— Hát olyan bűn lakatosnak lenni ? — tört ki Borly Laczi sziláján és meg akarta ragadni a leányka karját.

De az egy sikolylyal ugrott el előle. — Jaj, meg ne szúrjon! Csak nem akar meg­

ölni? Úgy-e nem? Szinte habozva mondta, szinte csalogatón,

félig incselkedve, mintha talán szeretné, hogy megszurkálja. Mert hát szerelmi tragédiája lenne, nagy eset lenne, tiz napig beszélnék ós irigyelnék a növendékek.

Laczi csak most vette észre, hogy a nyitott peneczilus, melylyel. a rózsát akarta lemetszeni, még a kezében van, ijesztő lehetett hát, a mint ott hadonászott a késsel, Mariska karja után kapkodva.

— Oh, bocsánat, bocsánat, Mária Karolina. De ne menjen! Hiszen elteszem a kést Inkább magamat ölném meg, mintsem magát. Oh, dehogy, dehogy. Én csak azt kérdeztem magá­tól. iés a hangja lázasan remegett) hogy olyan nagy bün-e a lakatosság ? Hisz nem bűn.

— No, tudja, én se hiszem, hogy bűn volna,— szólt húzódozva, — de ha egyszer a világ ilyen, hát akkor ilyen.

S ezzel kedvesen rámosolygott Laczira, bú­csút intve neki a kezóveL

— Sokáig beszélgettem, már keresni fognak. Isten önnel Laczika. Ha hazamegy, csináljon egy kis lakatot és tegye a szájára, érti-e?

104 VASÁBNAPI UJSÁfl. 7. SZÁM. 1904J1. ávyoLYAM

Laczi utána iramodott. — Mária Karolina, — lihegte lázasan. —

Álljon meg egy perczig. Ne hagyjon így el! Segítsen rajtam!

— Hogyan? Miben:' Miképen? Ne bolon­dozzék. Menjen már haza, meglátnak az ab­lakból

Kissé félre lépett, a hol egy nagy platán el­takarta.

— Akarja-e, — szólt a fiu eltökélt han­gon, — hogy ne legyek lakatos?

Dacz ült a homlokán és keménység az össze­vont szemöldjein.

— Hát az jó volna. — Szólt a leány hanya­gul, felületesen, — de hát akkor mi lenne ?

— A mivé maga akarja, hogy legyek. A leány elkaczagta magát. Tetszett neki a

gondolat, hogy ő mondja meg egy férfiúnak.

Egyszerre közlékeny lett, szinte megolvadt hangja a melegségtől, bensőségtől, a mint foly-tatá:

— De, mondom, ez nagy titok, úgy vegye. Lakatoska, lakatot tessék tenni a szájacskájára! Hajoljon ide közelebb. Hát úgy van az, hogy van nekünk itt egy csacsink a kivel Tumbus apó együtt öntözi a kertet, a csacsi nem öntözi, hanem ő húzza a talyigát és a vizes hordót, a mely a talyigán van. Ez a csacsi nappali dolga. De reggel a Tumbus és a csacsi bevásárolni mennek a piaczra. A csacsinak olyan nagy füle van, mint egy zacskó, hát a nagy fülébe betesz a Krisztina egy levelet, azt aztán a piaczon kiveszi a csacsi füléből a katonatiszt, Littmanek Eduárd hadnagy úr, haza megy, felel rá, mire megírja a választ, akkorra már a csacsi a Sánta mészáros üzleténél áll. Littmanek odamegy, be-

Kétféle ételmérgezés van. Az egyik, miko szántszándékkal tesznek be ártalmas szereket az ételbe ; a másik, midőn magában az ételben fejlődik a veszedelmes méreg.

Az ételek szándékos bűnös czélzatú megmér-gezése manapság ritka eset, a középkorban azonban széltében divatozott abból a czélból hogy kellemetlen egyéneket el lehessen tenni láb alól. Nálunk csak nemrég tömeges ily étel­mérgezések fordultak elő az Alföld több vi­dékén, melyek elkövetői — majd csupa asszo­nyok, kik férjeiket pusztították el — nagyrészt most is a börtönben senyvednek még. Á XII században egy Porta nevű olasz egyik óriási művének tizennegyedik könyvében, mely a konyhaművészetről szólt, a hyosciamust, a bel­ladonnát, az aconitumot s egyéb hasonló mérges szereket ajánlott arra a czélra, hogy ha az ételekbe belekeverik, részint elveszik a ven­dégek kedvét a túlságos sok ivástól, részint iz­gató látomásokat s valami mámoros állapotot

PORT-ARTUR KIKÖTŐJÉNEK BEJÁRATA AZ ERŐDÖKKEL.

mi legyen. Hogy ő tőle függ, ő irányít, ő ren­delkezik. A szemei is megcsillantak. Oh, azok a fénylő, világító Szent-János-bogarak azokban a szemekben!

— Nos, tudja mit, legjobban szeretném, ha katonatiszt lenne.

— Katonatiszt ? — Igen, nekem tetszenek a katonatisztek,

szépen vannak öltözve, — folytatta ismét, gye­rekesen, piczinyt selypítve. - - A barátnéim is a katonatiszteket csodálják legjobban, Katalin levelezik is egyikkel.

— Levelezik? Hát lehet innen? — Lehet. Hogyne lehetne ? — Hisz akkor mi is levelezhetnénk. — Persze. Föltéve, hogy katona lesz. — Az leszek, Mária Karolina, biztosíthatom.

És hát, hogy levelezik az a bizonyos Katalin? A postán?

— Dehogy. Különös módja van annak. Meg­mondhatom. Mert maga előtt most már nem szabad titkomnak lenni. Igaz-e, hogy nem szabad ?

teszi a választ a szamár fülébe és mi, itthon, mikor senki se látja, kiveszszük onnan. Hát már most tudja. Legyen ezzel is okosabb !

Laczi elmosolyodott a történeten, de mégis csak a maga dolga állt előtte elsőbbnek.

— Ezt most már tudom. De mit érdekel en­gem Littmanek hadnagy? Azt szeretném én inkább tudni, mily módon levelezhetnénk mi ketten ?

— Furcsa! Hát a csacsinak a másik fülében. Hiszen két füle van.

— Ugy, de hátha az én levelemet venné ki a Lit tmanek ? (Folytatása következik.)

MÉRGEZETT ÉTELEK Sokat írtak a lapok arról a tömeges mérge­

zésről, mely Németországban, Darmstadtban történt nemrég: egy főzőiskolában megromlott babsaláta-konzerv élvezetétől számosan meg­haltak s még többen súlyos betegségbe estek. Ez a sajnálatos eset rátórítette a figyelmet az ételmérgezésekre, a milyenek nem egyszer for­dultak már elő.

idéznek elő, talán olyanformán, mint az ópium. Hogy azonban e szerekkel nemcsak e czélokra éltek abban az időben, az bizonyos.

A mindennapi élet szempontjából sokkal fon-tosabbak a hanyagságból történő ételmérgezé­sek, a melyek épen nem tartoznak a ritkaságok közé. Ilyen mérgezés állhat be, ha az edények­ből ólomméreg kerül az ételbe. Ennek elhárítá­sára a legtöbb mívelt államban törvényes intéz­kedések vannak, melyek megszabják az edények ólommal való forrasztásának és ónozásának módját. E mellett baj csak akkor történhetik az ólmos edénynyel, ha a benne tartott ételek olyan savakat tartalmaznak vagy fejlesztenek, melyek az ólmot oldják.

A törvény azonban nem védhet meg az ellen, ha hanyagságból vagy tudatlanságból az ételek készítéséhez mérges növényi alkatrészeket hasz­nálnak Ilyenek a gombamérgezések. E tekin­tetben hangsúlyozni kell, hogy semmit sem ér az a közkeletű próba, hogy ha a főtt gombába dugott ezüstkanál meg nem feketedik, akkor a gomba nem mérges. Egyedüli védelem az, hogy a ki gombát főz, ismerje föl az ehető és mérges gombafajokat s mielőtt megfőzné, alaposan vizsgálja meg.

Legfontosabbak azonban azok az esetek, a

7. SZÁM. 1904. 6 1 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 105 mikor látszólag ártalmatlan és kifogástalan éte­lekben minden látható ok nélkül, valami vegyi folyamat által méreganyagok fejlődnek. Az ilyen mérgeket a tudomány a «ptomain» általános név alatt foglalja össze; izükről, szagukról, színükről a legritkább esetben ismerhetők fel. Előállanak mindenütt, a hol fehérnyetartalmú anyagok rendellenes feloszlásnak vannak alá­vetve. Ilyenek: a húsméreg, hurkaméreg, hal­méreg, sajtméreg, osztrigaméreg, stb. A tudo­mány mai ismeretei szerint alapjában véve valamennyi egy okra vezethető vissza. Az oszt-rigákról s egyéb kagylókról régebben azt hit­ték, hogy a bennük rendszerint meglevő csekély réztartalom teszi őket mérgessé, ez azonban tévesnek bizonyult. Már csak a mérgező hatás­nak hirtelen előállása és hirtelen megszűnése is ellene szól ennek; gyakran megtörtént, hogy oly étel, mely valakinek halálát okozta, nem ártott meg annak, a ki később evett belőle. A mai vegyészek az állati szervezetben levő lecithinből kiváló neurin nevű anyagnak tulaj­donítják a mérgező hatást.

A laikus olvasót persze ennél sokkal jobban érdekelné az, hogy miről lehet az étel mérges voltát megismerni s mikép lehet mérgező hatá­sát elhárítani. Erre azonban, a tudomány, saj­nos, ez idő szerint nem tud felvilágosítást adni, mert a mérget tartalmazó ételnek sokszor nincw semmi különös szaga,semíze.Vigasztaló azonban az, hogy frissen készült, jól eltartott ételek kizár­ják a mérgezés lehetőségét. Ha azonban akár a kész ételek, akár a nyers hús romlásnak indul­nak, könnyen fejlődnek bennük rothadási mér­gek ; ámbár azt sem lehet mondani, hogy a romlott húsban mindig van méreg. Egyedüli védekezés tehát, hogy jól nézzük meg a hús­ételt, melyet főzünk vagy sütünk, s ha nem föl­tétlenül friss, ne együnk belőle. I> .

SIRIUS. Földünk napkörüli keringése folytán, — nem

véve számba saját tengelye körüli forgását — a csillagoknak bizonyos periodikus visszatérése észlelhető. Különösen az állócsillagokra (stellae

FUSZAN, KIKÖTŐ KOREÁBAN, MELYBEN A JAPÁNOK CSAPATOKAT SZÁLLÍTOTTAK PARTBA.

fixae) vonatkozik ez, melyeknek az óv egyes szakaiban meghatározott helyük van. A boly­góktól helyzetük viszonylagos változatlansága, fényük nyugtalan pislogása s színök időközök-kénti változása különbözteti meg őket. Látszó­lagos nagyságuk különböző, ezért a csillagá­szatban általában húsz nagyságrendbe soroz­zák őket, elsőrendű fényességűnek nevezve a legnagyobbakat s utolsóknak azokat, melyek csupán teleszkópban s ekkor is csak erős nagyí­tással láthatók. A legszembetűnőbb és legszebb csillagképek az éjszaki félgömbön gyönyörköd­tetik a szemet, minek bizonyítására elegendő a Gönczöl, Hattyú, Sas, Perseus, l'egasns, Corona borealis, Fiastyúk s az Orion felem­lítése.

CSEMULPO, KOREA FŐVÁROSÁNAK, SZÖULNAK KIKÖTŐJE, MELYET A JAPÁNOK ELFOGLALTAK.

A K E L E T - Á Z S I A I HÁBORÚ SZÍNHELYÉBŐL.

Jelenleg a téli hónapokban legszembetűnőbb az Orion, vagyis a kaszás, mely után a Sánta Kata hordja az ebédet (más elnevezés szerint Jakab botja, a magyar nép szerint pedig Szent-Péter pálczája). Az ettől keletre lévő Nagy kutya, Canii uiaior a-ja a Sinus az, melyet a ré^i egyiptomiak istenként tiszteltek s beliakus kel­tét (vagyis midőn a nappal egy időben kél) szor­gosan megfigyelték, mivel azon évet, melyben ez megtörtént, a sothiaku* évet, minden 1400 év elteltével, a kereken 305 napból állónak vett óv folytán létrejött késés miatt hozzácsatolták, hogy az évszakok ismét ugyanazon időpontra essenek. Színe, — mint minden csillagé — a levegő páratartalma s fényeliiyelési tulajdon­sága miatt, a látóhatár közelében vöröses s csak a mint magasabbra és magasabbra emel­kedik, lesz mindinkább kékes-fehér ragyogásúvá úgy hogy a szomszédos alacsonyabb rendű csil­lagokat elhomályosítja. Fényerőssége oly nagy, hogy még a vékonyabb felhőrótegekcn is átlát­szik s e tekintetben legfeljebb az a Centau/ri, Jupiter és Venus vetekedhetnek véle. Állítólag az egyiptomiak régente vörösesnek látták, ez a nézet azonban valószínűleg csak az e korból reánk maradt leírások téves értelmezéséből ke­letkezhetett.

A csillagászati műszerek tökéletesedésével az állócsillagok megfigyelése pontosabb, beha­tóbb lett; ennélfogva azok viszonylagos hely­zetének oly csekély megváltozása is észlel­hetővé vált, minőt a fegyvertelen szem soha­sem lett volna képes észrevenni. Hogy e hely­változás mily kicsiny, kitűnik Halley (1717) munkáiból, ki midőn Jlipparchos (görög csil­lagász Kr. e. 527) csillag-katalógusában a Si-rius, Arkturus és Aldebara helyzetét a korabeli tényleges helyzettel egybevetette, elsőnek fedezte fel az állócsillagok saját mozgását. A Sirius parallaxisa. — vagyis azon szöglet, mely alatt a Sirius középpontjából a földpálya átmérője látszik 0 iá ívmásodpercznyi, a mi azt jelenti, hogy a Sirius 1.085,000-szer távolabb fek­szik tőlünk, mint a Nap, melynek földtávola 118.670,000 km. Ez tehát oly iszonyú távolság, melyről csakis úgy szerezhetünk némi halvány fogalmat, ha meggondoljuk, hogy a fény terje­dési sebessége másodperczenként 300,000 km. s mégis 16 évre van szüksége, míg a Siriusból hozzánk ér. Már ezen számok is felvilágosítást nyújtanak az állócsillagok látszólag kicsiny helyváltozásának okáról s némileg megmagya­rázzák azt is, hogy valószínűleg azon csillagok esnek legközelebb naprendszerünkhöz, melyek­nek észlelt saját mozgása a legnagyobb. Van­nak a Siriusnál tehát még távolabb fekvő égi­testek s ezek száma mérhetetlen, de közelebbi szomszédaink is léteznek, mint az a Centauri, melyről a fény már négy óv alatt is eljut föl­dünkre.

Hogy a csillagok fénye a tér e rettenetes mélységeiből ide világlik, már magában véve azok óriási méreteit sejteti. S valóban számítá­sokkal kimutatható, hogy a Sirius 13-8-szer

lóé VASÁRNAPI ÚJSÁG. ?. BZJLM. 1904. 61. ÍVFOLVAM.

j - í- 2"

• *

i •

. ltí<Mr i

l> •

5 /L^t-c-S

j •» • j f • Upi 1

H'. l *9-v

' ' •

• • ! i i . c , gL i I * AZ ORION ÉS CANIS MAIOR CSILLAGKÉPEI.

(A térképet oly módon tartva fejünk fülé, hogy a nyíl dél­felé mutasson, Caní» maior a-ját, a Sinust, az Oricmtól Ke­letre, este kilencz óra körűi az égbolton is könnyen meg­

találhatjuk.)

nagyobb Napunknál, mely pedig a Föld 324,439 szerese. Szóval a Sirius önálló nap, melyet kísérője, bolygója, mint kettős csillagot tűntet fel. E kisórő létezését már Bessel (1844) kimu­tatta, midőn a Sirius saját mozgásában idő­szakonként rendellenességeket észlelt, azonban e nyolcz kilenczedrendű s a Siriusnál 5000-szer gyöngébb fényű kísérőt csak Clark volt képes 1862-ben először megtalálni.

A világegyetem naprendszerek sokaságából ál l ; az össze-visszaság daczára, melyben lát­szólag rendszertelenül vannak elhelyezve, min­den egyes porszemnek, illetve napnak, megvan a maga kiszabott útja, mit a tömegvonzás, ez az egyetemes és egységes erő szab meg. A hilo-zoizmus, a görög filozófia kezdő álláspontja szerint az erő az anyag tulajdonsága. Ha tehát a világrendet egységes és azonos erő tartja fenn, úgy ez — véges emberi gondolkodás sze­rint — azonos anyagra mutat és ezen nézet elfogadása esetén már előre is eldöntöttnek tekinthető az, a mit mai nap a spectralanaly-sis, színképelemzés segélyével oly szépen bizo­nyíthatni, t i . az anyag egységes és azonos voltát. Valamennyi állócsillag spectnuna, leg­alább főbb sajátságaiban megegyezik Napunk színképével, melyről tudjuk, hogy a benne elő­forduló elemek, habár más halmazállapotban, földünkön is feltalálhatók. A Sirius és kísérője fejlődésének azon koránál tart, melynél a mi Napunk, tehát cseppfolyós s bár anyaga való­színűleg nem ugyanazon arányok szerint cso­portosított, a vas és egyéb fémek ott is csak izzó gázállapotban vannak jelen.

Az iménti analógia révén, az ég igen távoli lakosát közeli rokonságba hoztuk bolygórend­szerünk központi világával, a Nappal s most m é g egy érdekes jelenségre kell figyelmünket irányítani. Mint már tudjuk, az állócsillagok­nak, tehát a Sirius-n&k s Napunknak is saját mozgása van. E két utóbbi helyváltozásának azonban ellentétes az iránya s ennek követ­keztében egymástól mindinkább távolodnak. Napunk a Hercules csillagzat felé halad, hova a Sas, csillagkép legfényesebbje, az Altair is iparkodik s ezért az élénk képzelő tehetségüek már nem egy ízben világot rázó rettenetes katasztrófák színhelyévé tették a Hercules csillagképét. A félénkebb lelkek megnyugtatá­sára megjegyezzük, hogy a távolságokra vonat­kozó számadatok jórészt hozzávetőlegesek, szó­val az összeütközés valószínűsége is kérdéses s még ha megtörténnék is, az csak beláthatatlan messzeségben, évezredek elteltével volna lehet­séges. Annyi bizonyos, hogy addigra a csillagok konstellácziója teljesen megváltozik s az akkori idők csillagászai a maitól teljesen elütő, merő­ben különböző csillagtérképek segélyével fogják az ég rejtelmeit kutatni. Massány Ernő.

LEÉGETT VÁROS. A norvég városok rendes végzete ismét utói­

ért egy virágzó kis kereskedő-várost, Aalesun-dot, mely január 23-án porig leégett.

Norvégiában építési anyagúi úgyszólván ki­

zárólag a fát használják s így elképzelhetjük, hogy mily tűzfészek az ilyen város. A norvég szállodákban gyakran lát a turista az ablakból lelógó hosszú köteleket s ha rendeltetésük felől kérdezősködik, azt a nyájas fölvilágosítást nyeri, hog\' hirtelen tűzvész esetén nem lőhet másfelé menekülni, azért gondoskodnak előre ;i menekvés ily módjáról. Majd minden norvég város történetében meg van örökítve egy egész sereg tűzvész emléke, így Trondhjem az utóbbi kétszáz ezalat t nem kevesebbszer, mint tizen­ötször égett le teljesen. Most már a trondhjemi utczák mindenütt 30—30 méter szélesek, hogy így jobban gátat lehessen vetni a romboló elem munkájának.

Irtóztató volt a január 23-iki veszedelem, mely két óra alatt elpusztított egy viruló várost és hajléktalan koldussá tett több mint 10,000 embert. Szó se lehetett mentésről; a vihar nagy darab égő üszköket röpített szana-szét s ezek gyújtottak, a hova leestek. Az emberek eleinte mentésre gondoltak és kihordták hol-miaikat az utczára, de csakhamar ezekbe is belekapott a láng, úgy hogy ott kellett hagy­niuk mindenüket s menekülni, a hogy lehetett.

A BORGUNDI TEMPLOM NORVÉGIÁBAN.

10,000 ember töltötte a következe napot félig öltözetlen a mezőn, étlen-szomjan, kitéve a téli vihar dühének. Az első segély csak 24 óra múlva érkezhetett meg részben szánokon a messze falvakból, részben tengeren, mert Aale-

sundnak nincs vasútja. Addig is a betegeket a környékbeli házakban helyezték el, a gyerme­kek pedig a borgundi templomban találtak me­nedéket.

A borgundi templom, melyet bemutatunk ol­vasóinknak, Norvégia egyik legrégibb építészeti emléke. A kapura rótt rúnák formájából meg­állapították, hogy még a XI. században készült. Ablak nincs rajta, mert akkor még nem ismer­ték Norvégiában az ablaküveget, csupán a fal hasadékain beszűrődő gyér világosság oszlatja el némileg belsejében a sötétséget.

A tűzvész erejét az mutatja legjobban, hogy még a kikötőkben horgonyzó hajókra is át­csapott a tűz s két kisebb gőzös elégett, 23 bár­kát pedig el kellett sülyeszteni, hogy megment­sék az elhamvadástól. Egész Aalesundból csupán a képünk előterében látható árúraktár s va­lami 20—30 kis ház maradt épen, a többi porig égett.

TÉLI VADÁSZAT A ZUGLIGETBEN. Rég elmúltak már azok az idők, mikor Má­

tyás király vadászkürtjének hangjai s kopó-falkáinak csaholása verte fel a Zugliget csönd­jét, midőn még szarvasokat, medvéket, vaddisz­nókat hajszoltak ott a százados fák sűrűjében merész, délczeg vadászok. De azért nem kell hinni, hogy az az egy pár őz és nyulacska, a mely a hajdani nagy vadállományból megma­radt, zavartalanul cserkészgethetne a zúzmarás ágak alatt. Koránsem. Mihelyt a tilalmi idő­szak elmúlik, vége a csendes nyugalomnak, mert tüstént megjelennek a főváros vadászai pompás messzehordó gyorstüzű puskáikkal, a milyenek­nek ama régi jó világban hírét se hallották még az erdei vadak ősei. Igaz, hogy ezek a vesze­delmes újmódi fegyverek nem mindenki kezé­ben ártalmasok, — a mint erről a tapasztal­tabb vén nyulak sokat tudnának beszélni, —

I de hát az a zaklatás mégis csak borzasztó s a sörét egyszer-máskor bele tévedhet szegény vad­állat téli bundájába.

Aztán néha olyan vadászok is kerülnek, a kiknek puskája elől csakugyan nincs menekülés s pedig köztűk nők is vannak, a mi Mátyás ko­rában szintén meglehetős szokatlan lett volna.

De hát mai napság — s ez igen helyesen van — a testedző sportok a hölgyek közt is ter­jednek s nem csak a korcsolya- vagy tennisz-pályán, hanem néha vadászatokon is láthatunk nőket, a kik a puskát ugyancsak ügyesen keze­lik. Épen annak a kis vadásztársaságnak is volt pár női tagja, a melynek kirándulásáról szin­tén jelenvolt fényképészünk néhány jelenetet vett le.

Sokáig járták a hatalmas fák alját, kipiro­sodva az üde, csípős levegőn, de hát a vadak úgylátszik épen más felé kalandoztak. Végre egy bokor mögül előkerült egy őzike karcsú, kecses alakja, épen a hölgyek előtt, a kiknek e kedves látványra nem puskájuk dörrenése, ha-

AALLSUND, A LEÉGETT NORVÉG VÁROS.

7. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 107

FÉRFI ÉS NŐI VADÁSZOK LESEN..

nem halk, meglepett sikoltásuk hangzott fel. Épen elég volt a kis őznek, hogy villámgyorsan odább álljon; bár híjába: szegényke egy férfi vadász fegyvere csöve elé futott, a ki aztán már nem volt olyan érzékeny: egy nagy durranás s piros vér festette meg a fehér havat.

Balvégzete nem sokára arra hozott egy nyu­lat is, melyet az egyik hölgy terített le s ezzel kiköszörülte az előbbi csorbát.

Egy darabig folyt még a vadkeresés, de egy­általában nem mutatkozott sehol sem több vad. Hanem hát megvolt a nagy vadászöröm így is. Hogyne : egy őz, egy nyúl, az sem mindennapi vadászszerencse a főváros közvetlen közelében, a hova még a gyárak gőzgépeinek füttye is ki­hallatszik. K. F.

S P A N Y O L F O L Y Ó I R A T A M A G Y A R I R O D A L O M R Ó L .

Néhány esztendő óta figyelemmel kísérek a spanyol napi irodalomban mindent, a mi reánk, magyarokra vonatkozik. Ebben egy spanyol tanár támogat engem, a ki minden lapszámot megküld, a melyben valami Magyarországra vonatkozó híradást vagy ismertetést talál.

E mellett a lehetőség szerint igyekszem ha­zánkat spanyol földön megismertetni. Az el­múlt évben ugyanis a «Blanco y Negro» czímű elterjedt és elsőrangú madridi szépirodalmi hetilapban sikerűit néhány Magyarországra vonatkozó fényképet megjelentetnem, a me­lyekhez — kérésemre — maga a szerkesztőség irt valóban rokonszenves s a valóságnak meg­felelő czikket. Aztán meg a Diario de Cádiz szerkesztőjével váltottam levelet, a ki De la Cinna Oszkár spanyol költőt dicsőítvén lapjá­ban, előadta, hogy a kitűnő férfiú budapesti születésű, fia De la Cinna Lajosnak, szabadság-harczunk egyik menekültjének, s ugyanekkor szinte magasztaló hangon emlékezett meg a magyar nemzetről.

így jutottam összeköttetésbe a «La Lectura* (Revista de Ciencias y de Artes, Madrid, Cer­vantes 30.) czímű tudományos és művészeti haviszemle egyik dolgozótársával, a ki meg-küldvén nekem lapjok néhány füzetét, azok egyikében (1902 aug.) a magyar irodalom rövid ismertetését találtam.

Mohón fogtam olvasásához, de némileg félve is, hogy nem kell-e majd boszankod-nom vagy restelnem magamat annak botlásai, felületessége miatt? Szerencsére nem kellett, dicséretére az írójának, a ki M. P. betűkkel jelezte magát. Csak a neveket ferdítette el rop­pantul, de ez is bizonysága annak, hogy nem könyvből fordított, hanem emlékezetből me­rített.

Minden magyar embert érdekelhet, mit mond egy spanyol tudományos folyóirat irodalmi viszonyainkról ? Hisz oly messze vagyunk, érde­keink oly távol esnek egymástól, hogy ritka eset, ha megemlékeznek rólunk. Épen ezért egész terjedelmében, hű fordításban^közlöm itt a rokonszenves ismertetést.

íme a czikk: <iAz a terület, melyen az Éjszak-Ázsiából

Európába vándorolt magyarok a IX. században

A VADÁSZ-ZSÁKMÁNY.

megtelepedtek, a keleti népek folytonos táma­dásainak ós pusztításainak színhelye volt és később, a kereszténység terjedésekor, a törökök

beütései ellen szolgált védőbástyául. A keresz­tény nemzettörzsek egymástól el voltak szige­telve, nyelvök semmiben sem hasonlított a többi európai nyelvhez; azonban szokásaik, nemzeti eszméik, harcz után vágyakozó lelkök a szom­széd népekéhez hasonlóvá fejlődtek, de a mi nem is lehetett másképen, irodalmuk első emlékeiben az ősi nemzeti nyomok megma­radtak.

«A magyar nemzet kialakulásának első idejé­ben nem volt alkalmas az irodalom felvirágoz­tatására, mert nyelve nyers volt, kevéssé hajlé­kony és a szomszéd népekkel való állandó küz­delme annyira elfoglalta, hogy irodalmát csak a szerzetesek művelhették. A lovagias és keresz­tény szellem, mely a középkorban az irodalom­nak oly nagy lendületet adott, a szerzetesek és papok uralma alatt álló (?) Magyarországban úgyszólván semmi nyomot sem hagyott, mert azok csak latinul írtak, a vallást latinul ma­gyarázták, az ország tehát a többi nemzet mozgalmától elszigetelten maradt.

«Habár a magyar nyelv szókincs és hajlékony­ság tekintetében lassan-lassan mindinkább gazdagodott és habár egyfelől a ballada- és énekformában induló népköltészet, másfelöl a szentek életét népszerűen tárgyaló vallásos könyvek valamelyes nemzeti irodalmat szültek is : valójában mégis csak azután indult igazi fejlődésnek az irodalom, mikor II. József, Ausztria császárja a német nyelv hivatalos el­rendelésével erős visszahatást keltett a nemzet­ben a magyar nyelv érdekében.

«A magyarok, a kik eddig a hivatalos okira­tokon valamint a parlamentben és városi gyű­léseken egyedül a latin nyelvet használták: egyszerre ép oly kizárólag magyarul kezdtek beszélni.

«Az írók abban az időben három külön isko­lához tartoztak: a francziához, a latinhoz és a nemzetihez. Az elsőnek főképviselője Bessenyei György (Jorge Besinicus, 1747—1811) volt, a ki olaszországi útjából (?) az olasz irodalom szere­tetével s a franczia filozófiai iránytól áthatva tért vissza hazájába. A klasszikus irók az ókori formák meghonosításán fáradoztak, a mely formák a magyar nyelvhez tökéletesen illettek. Ez az iskola a XV11I. század végén érte el virágzása tetőpontját, de nem volt az a népszerűsége, mint a romantikus iskolának, a melyet Kármán József (Jósé Karmán), Csokonai Vitéz Mihály (Miguel Csokonoi) és Kisfaludi Sándor (Alejandro Kiscfaludi) képviseltek. Az első számos költeményén (?) kívül irta a Fanni hagyományai (El testamento de Fanni) czímű novellát, melyen meglátszik Werther befolyása. A második mély belátásu költő, lyrikus és drámaíró volt, stílusa eredeti és előkelő. Irt egy komikus heroikus eposzt, melynek Dorottya vagy A dámák diadalma a farsangon (Dorotea ó el Triumfo de las damas en el Caraeval). a

ELINDULÁS A VADÁSZATRA.

T É L I VADÁSZAT A Z U G L I G E T B E N . KisS Ferenci fényképei.

108 VASÁRNAPI ÜJSÁG. 7. szí*. ím. 51. FOLYAM.

A «CZESAREVICS» OROSZ CSATAHAJÓ.

mely a legjobb magyar irodalmi művek közé tartozik. A harmadik, a nemzeti romanticziz-mus hamisítatlan képviselője, hosszú ideig Olaszországban tartózkodott és azután Himfy szerelmei (EL amor de Hinfa) czímű költemé­nyét irta, a mely nagyszerű fogadtatásban ré­szesült.

"Valóban, a nyelv nem volt alkalmas a tudo­mány és irodalom szükségleteinek kielégítésére; azért annak újítására, rendszerének megálla­pítására törekedtek, mivel még sem nyelvtanok, sem szótárak nem voltak. Révai Miklós (Miklós Révai, 1750—1807) volt az első nyelvtörténeti író és a magyar nyelv rendszerezője; utána következett a többi búvár, a kik a régi nyelvet tanulmányozván s a kezdetleges korbeli költe­ményeket vizsgálván, előkészítették útját a nyelvtörténeti irodalomnak, a mi a nyelv nagy mértékben való fejlődésére vezetett.

«Különösen a XIX. század első éveiben az irodalom rendkívüli fejlődésnek indult, úgy­annyira, hogy a történelem az újjászületésnek s a gyökeres föllendülésnek oly nagyszerű pél­dáit mutatja fel, melyek méltó bizonyítékai a magyar míveltségnek. A hazafiság felébresztette az ihletet, ez viszont megerősítette a hazafi­ságot. Az 1825. évi események, az Ausztriával való küzdelem, a függetlenség és szabadság vágya ösztönözték a magyar népet s ennek hatása alatt a hazafias költészet felvirágzott. Vajda Péter (Pedro Vajda), Czuczor (Chuchor), Vörösmarty (Bereschmarti), Kisfaludy (Kacs-faludi) és mások olyan költeményeket adtak közre, melyekben az akkori érzelmek mérhe­tetlen magas fokon nyilvánultak. Izgalmas idők

voltak azok; de az irodalom ennek daczára nemhogy hanyatlott volna, sőt inkább emel­kedett ; gyorsították annak magas színvonalra való emelését: Kisfaludy, az előbb említettnek

(Báron Kemeni) híres mély filozófiájáról, — és a kevósbbé nevezetes íróknak egész csillagsora (pléyade), az előbbieknek utánzói.

«Különösen három irodalmi férfiú volt, a kik a néphagyomány elemeit használták fel: Tompa Mihály (Miguel Tompa), Petőfi Sándor (Ale-jandro Petefi) és Arany János (Yana Arani). Az első (1817—1868) a néphagyományokból merí­tett költeményei által szerzett hírnevet; művei egyszerűek, őszinték; előtte nagyobb lírikus nem volt. A második (1823—1849) leírta a nép­életet minden tulajdonságaival, fogyatkozásai­val ; Magyarország szivében született, távol minden idegen befolyástól, miért is stílusa tömör és erőteljes. A harmadik (1817—1882) irt egy Toldi (Yoldi) czimű eposzt, melynek tárgya, szerkezete, stílusa egyaránt magyar.

«Nem érték el azonban azt u sikert a színmű­írás terén, mint az irodalomnak egyéb ágában; a magyar színházak műsora franczia volt. A belső harczok, az állandó rázkódtatás, a melyben az ország volt, lehetetlenné tették a drámairodalom felvirágzását. Egy nemzeti színház alapítására irányzott törekvések siker­telenek maradtak. Teleki László (Wladislao Teleki), Rákosi Jenő (Eugenio Bacosi), Tóth Ede (Edé Yoth), Madách Imre (Emerico Madack) voltak azok, a kik színműveikkel tartós sikert arattak.

<i Jókai (Yocai) legöregebb képviselője az egy­korú magyar irodalomnak, mintegy összekötő kapocs a XIX. század közepe táján elnyomott, szétdarabolt Magyarország és a mai békés, gaz-

A «RETVIZAN» OROSZ CSATAHAJÓ.

tustvére, a ki irt színdarabokat, költeményeket, balladákat, egy szóval ápolt minden irodalmi műfajt; I 'örösmarly az ő történelmi költemé­nyeivel ; báró Jósika (Báron Yosika) számos, Walter Scott stílusában irott regénynyel; Eöt­vös (Etwesch) erkölcsregényeivel; báró. Kemény

dag, virágzó Magyarország közt. Jókai minde­nekfelett nemzeti. Az ő, legtöbbnyire történeti elbeszélései egyaránt alkalmasak az olvasó hazafiságának felébresztésére. Az ő gazdag fan­táziája egy csodás világba vezet minket, a hol szívesen harczolnak és szívesen meghalnak a hazáért és szabadságért.

«Jelenleg a magyar irodalom főképen Dickens, Thackeray, meg a franczia naturalisták hatása alatt áll.»

Seemann Gábor.

AZ «AKEBON0» JAPÁN TORPEDOZUZO-HAJO.

EGYVELEG. | J* A, szibériaFnagy vasut;forgalma még részben sem felel a várakozásoknak. Míg az első évben vagyis 1898-ban a vasutat kerek számban 860 ezer utas használta, 1901-ben csak 846 ezer ember uta­zott rajta s ezek nagyobb része is Amerikába ki-vándorió volt. Ezekből világosan kitűnik, hogy az óriási költséggel épült szibériai vasút majdnem kizárólag katonai ezélokra szolgál, a mennyiben Oroszország, ezen az úton fogja a háborúban sere­geit Kelet-Ázsiába szállítani.

* Koreában az égő házban a tüzet nem oltják, hanem rögtön az épület lebontásához fognak, nehogy a szomszéd házak meggyuladjanak. A káro­sult háztulajdonost szomszédjai segítik meg.

* A legrégibb szerelmes levél kétségkívül az, melyet egy egyiptomi herczegnő 3500 éves mú­miájában találtak meg, mikor a múmiát a British Múzeumban felbontották.

* Londonban a múlt évben Kaliforniából 20 mil­lió házinyúl-bőr került a piaczra, azonkívül három millió fagyasztott házinyulat szállítottak oda Auszt­ráliából.

7. SZÁM. 1904. Ti 1. KVFOLYAM.

EllIinger Ede fényképe.

KOVÁCS ALBERT.

KOVÁCS A L B E R T . 1838—1904.

Közéletünk az egyházi és politikai életben egykor jelentékeny szerepet játszott fórfiát, a budapesti ref. theolog'ai akadémia kiváló taná­rát veszítette el Kovács Albertben, kinek földi maradványait február 6-ikán kisértük ki a kerepesi-úti temetőbe.

Eszes, tanúit, éles itéletű, puritán jellemű s harczias természetű férfiú volt, a ki egyházi és politikai küzdelmeiben sok ellentétet támasz­tott, de sok eredményt is vívott ki negyven éves közpályáján. Az erős akarat és a hajthatatlan jellem nyomta rá sajátos bélyegét nemcsak jel­legzetes egyéniségére, hanem egész köztevé­kenységére is.

Székely nemes családból 1838 augusztus 8-án Mezőbándon, Maros-Tordamegyében született. A középiskolát a marosvásárhelyi kollégium­ban, a theologiai tanfolyamot Kolozsvárt vé­gezte Bodola Sámuel akkori ref. püspök és Nagy Péter, a későbbi erdélyi püspök vezetése alatt. Az 1861. és 1862-iki mozgalmas években classis praeceptor és contra scriba volt a kolozs­vári kollégiumban, az 1863—65. éveket az ut-rechti és göttingai egyetemeken s külföldi uta­zással töltötte. Beu azta Németországot, Sváj-czot, Hollandiát, Belgiumot, jáit Parisban és Londonban. Könnyen tanúit, élesen megfigyelte a dolgokat s már tanulói éveiben a nyomós egyéniségek közé tartozott. Utrechti tanárai, mint Marczali Henrik beszéli, évtizedek múlva is úgy emlegették: Kovács Albert volt a mi leg­erősebb magyar tanítványunk. Utrechtből küldte be a ((Protestáns Egyházi és Iskolai Lap»-nak a hollandus református egyházról irt nagyobb tanulmányát, a mely neki 1865-ben a buda­pesti theologiai tanárságot megszerezte. Ballagi Mór ajánlotta s Török Pál meghívta a jeles készült ségű fiatal tudóst.

Kovács néhány év alatt feltűnő alakja lett a magyar protestáns egyházi életnek. Ba'lagi mellett 1869-ben segédszerkesztője volt a ((Pro­testáns Lap»-nak, később szerkesztője az ((Egyházi Beform»-nak, s harczias szószólója, később elismert vezére az úgynevezett modern theologiának, a melynek kebeléből önkényt nőtt ki a sokféle egyházi reformot sürgető ((Protestáns Egylet." Kovács volt az egyletnek titkára, kiadványainak szerkesztője s az egész mozgalomnak harczias vezetője. A hagyomá­nyos felfogáshoz ragaszkodó többség Bévész Imre debrecz»ni lelkész vezetése alatt néhány évi éles küzdelem után a cselekvés teréről le­szorította ugyan Kovácsot és a Protes áns Egy­letet ; de ez a szabadelvű irányzat egy időre mégis fölpezsdítette az ellankadt egyházi életet, az egyházi irodalmat pedig értékes tudományos kiadványokkal, a «Theologiai Könyvtára 17 darabjával gazdagitot a. Maga Kovács is .itt adta ki becses Egyház ogtanát és két kötet fordított munka át. Theologiai irányzatának, valamint a később indított konventi mozgalom­nak sikertelensége azonban mégis elkedvetle-

VASÁRNAPT ÜJSÁG.

nítette, mert a vezető egyházi férfiakkal ellen­tétbe sodorta Kovácsot, a ki e miatt az aktiv politika árjába vetette magát.

1881-ben országgyűlési képviselő lett, a volt nemzeti párthoz csatlakozott, Apponyi gróf táborkarához tartozott s utóbb e pártnak alel­nöke lett. A képviselőházban ritkán beszélt, de mindig nyomósán szólott. Jelentékeny része volt az 1883. évi középiskolai törvény, az or­szágos tanári nyugdíjintézet s a tanítói fizetés kiegészítő törvény létrehozásában és szövege­zésében. 1896 óta nem volt tagja a képviselő­háznak, de visszavonultságában is éber figye­lemmel kisérte a politikai életet és találó meg­figyeléseit, érdekes megjegyzéseit időnkénI a napi sajtóban (a «Budapesti Hírlapu hasábjain) tette közzé.

Erős meggyőződésű, világos fejű, szabatos előadású tanár volt, a kinek világos érvelései, logikus fejtegetései mély hatással voltak tanít­ványaira. Az egyházjog és az egyházi szónok­lattan voltak a force-tárgyai, a melyeket önálló felfogásban, tömör formában meg is írt. Tanári kötelességét orsz. képviselő korában is kifogás­talanul teljesítette s mikor a politikától vissza­vonult, ismét visszatért a theologiai iroda­lom műveléséhez. ((Egyházi Szónaklattan»-át (Homiletika) 1901-ben dolgozta ki, készen hagyta hátra és kiadását végakarataként barát-jaira bízta. Többre azonban nem vállalkozha­tott, mert egészsége négy évvel ezelőtt meg­rendült és soha többé teljesen helyre nem állott. A múlt évben súlyos operáczión esett át, a mi rövid időre föltartóztatta, de végleg ki nem irt­hatta erős szervezetéből a halálos kóit, a mely február 4-én. hat heti betegség után koporsóba döntötte. Özvegyet és három kiskorú leánygyer­meket hagyott maga után.

Temetése a kartársak, tanítványok és poli­tikai elvtársai élénk részvéte mellett február 6-ikán ment végbe. Koporsója fölött Baksay Sándor püspök, az elhunytnak negyven év óta barátja mondott kitűnően jellemző be­szédet.

Kovács Albert azon emberek közé tartozott, a kik kevesebb sikert értek el, mint a mennyit tehetségűk, tudásuk és jellemök révén meg­érdemelnének. Se egyházilag, se politikailag nem érvényesült eléggé. De nagy tevékenységű életének működési szálai sűrűen beleszövődtek az utolsó negyven év egyházi mozgalmaiba s itt-ott a politikai történetbe is. & . F.

KIRNER KÁROLY APÁT-PLEBÁNOS. 1855— l'J04.

A budapesti Belváros apát-plebánosa, Kimer Károly február 9-ikén délután egy fiatal pár házassági frigyét áldotta meg az angol kisasz-szonyok templomában. Már ráadta az ifjú párra az áldást s beszédet is mondott hozzájuk a szülői és hitvesi szeretetről, a násznép meg­hatottsága közepett, mikor hirtelen megcsuk­lott a hangja s összerogyott az oltár előtt. Agy-szélhűdés érte s a következő éjjel meghalt. A legtiszteltebb lelkipásztorok közé tartozott, a ki mint pap s mint magyar ember és polgár, egyaránt hiven teljesítette kötelességét.

Kimer Károly Budapesten 1855-ben szüle­tett A Ferenczváros egyik régi családjából szár­mazott. A piaristák gimnáziumában tanúit, a theologiát a bécsi Pázmáneumbari kitűnő siker­rel végezte. Pappá 1878-ban szentelték s mint káplán Komáromban, Esztergomban és Buda­pest hetedik kerületében működött A belvárosi plébániára 1888-ban jutott káplánnak ; hét év múltán, Bomeiser plébános halála után a fővá­ros közgyűlése nagy szótöbbséggel belvárosi plébánossá választotta. Mint ilyen alesperese lett az egyházkerületnek, 1897-ben pedig a király a czímzetes apáti rangot adományozta neki. Iskolaszéki elnök is volt, továbbá a közép­iskolák érseki biztosa, fővárosi bizottsági tag.

A holttestet előbb ideiglenesen a plébánia épületben, azután február 11—12-ike közti éjjel a plébánia-templomban helyezték rava­talra, A temetésről, — melyet február 12-ikén tartottak, — a herczegprímás intézkedett. A fő­város hatósága dísz-sírhelyet ajánlott föl a ke-

109

Erdélyi fénykép*. KlRNER KÁROLY AI'ÁT-PLEBÁNOS.

repesi-uti temetőben, de az elhunyt végrendele­tében kijelentette, hogy a családi síi boltban akar pihenni, melynek fölépítésére alapítványt tett. Az elhunyt népszerűségét mutatta a sok ko­szorú, melylyel ravatalát elhalmozták, s az a sokaság, mely koporsójában még egyszer látni akarta. A plébánia hivatalba sok részvét-nyilat­kozat érkezett főpapoktól, a főváros polgáraitól és az ország távoli részeiből is. A temetési szer­tartás február 12-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét a belvárosi plébánia-templomban. A fe­kete posztóval bevont templom ha,óját zsúfo­lásig megíöllötte a közönség, melynek sorai­ban volt közéletünk számos kitűnősége is. Ott voltak a gyászszertartáson az összes fővárosi plébánosok, Hock János és Molnár János apát orsz. képviselők. A fekete érezkopoisót a főoltár előtt helyezték el.

A gyászszertartást, a mely Mozart <(Bekviem»-jével kezdődött, Kanter Károly a kir. palota apátplébánosa végezte, nagy segédlettel. A temp­lomi szertartás után a koporsót hat lovas gyász­kocsira tették s megindult a menet a kerepesi temető felé, hol örök nyugalomra helyezték.

A KISFALÜDY-TÁRSASÁG KÖZÜLÉSE. Február 7-ikén, a Kisfaludy Károly születésének

napját követő első vasárnapon a Kisfaludy-Tár-saság nagy érdeklődés közt tartotta idei közülését az Akadémia nagytermében. A gyűlés programijá­ban az a változás történt, hogy a társaság elnöke. Beöthy Zsolt gyöngélkedése következtében az ő fel­olvasása — emlékbeszéd Vadnay Károlyról — el­maradt s az elnöki széket Berzericzy Albert közok­tatási n iniszter, a Társaság alelnöke töltötte be. A hallgatóság tagjai közt irodalmi életünk jelesei nagy számban jelentek meg.

Berzeviczy Albert a megnyitó beszédben irodal­munk unitijáról, ét jelenéről elmélkedett, fejteget­vén, hogyan egyeztes-ük össze irodalmunkban a multat a jelennel, a külföldi szellemi áramlatok hatását a nemzeti jelleg megőrzésével.

A Társaság régi nagy hagyományaiból indult ki s áttért a mai iró helyzetének rajzára, a mely a múlt­tal szemben lényegesen változott. A nyelv fej'eszté-sének úttörő munkája ma már tú haladottriak Játszik. de ma is vitázunk még oly kérdéseken, melyeket nyel­vünk pezsgő életereje vet felszínre. A kor iziése nem kedvez egyes műfajoknak, másokat meg nagyon is fe kap, a műalkat és stil is változásokon megy át, a mai irodalom munkását számos oly veszély környezi, melyektől elődjeink mentek voltak. A nemzeti é et köre is tágult n ezzel nemzeti irodalmunk feladatai is na­gyobbodtak.

A fő nehézség, melylyel az irodalomnak küzdenie kell, kétségkívül a nemzeti jellegnek a rohamos hala­dás, a világirodalmi hatások s a változó szellemi áramlatok követe'ményei\ el szemben való megóvá­sára. Ennek leküzdésére iroda.inunknak gondosan ápolnia kell a népszellemmel való közösségét, de két-

len, hogy a népies fogalma nem födi egészen a nemzetinek fogalmát s ezért iroda'műnk nemzeti jel­lemének a modern korszakba való beillesztésére eddig elhanyagolt elemeket is be kell vonni az ircda'mi életbe, b a czélhoz vezető fordulat je'ei már mutat­koznak ; mintha kezdenének visszanézni a mu tba, még pedig abba a közelebbi múltba, me ynek küzdel­mei ma is dobogtatják még szi\ünket. A kuruez-kor és kö.tészet egyszerre megragadta a lelkeket, néhány emlékünnep kezünkbe adja régibb kötőink mű\eit. iiost látjuk csak, mennyire e távolodtunk mu.tünk­től s míg új meg új irányokat kerestünk, milyen

110 kincseket hagytunk észrevétlenül beporosodott könyv-polczainkon. Kezdjük fölismerni annak igazságát, hogy irodalmunk legfőbb érdeke, a drága kapocs megőrzése népünk szellemével és szellemünk múlt­jával, hogy az irodalomban a nemzeti az, a mi iro­dalmunk történeti anyagának talajában gyökeredzik, az, a mi a nemzet történetileg kialakult géniuszával összeegyeztetheti;. A tétovázás és bizonytalan kap­kodás, mely » nemzeti jelleg kidomboritása körűi irodalmunkban észlelhető, onnan ered, hogy kicsi­nyeljük, mert nem ismerjük eléggé a nemzeti iro­dalmunkat, sőt a történetünket sem ismerjük, mul­tunk többé-kevésbbé hamis jelszavak és képzetek gyüledékévé, iróink pedig üres szimbólumokká vél­tek emlékezetünkben; ezért van, hogy akárhány mo­dern irónk munkáin világosan, sőt néha névszennt kimutatható valamely angol, franczia. norvég, vagy orosz iró hatása, csak a magyar irodalom hatására nem ismerünk rá bennök. Azért, az idegen elemek és mo'dern irányok megrohanásai között, gyorsan élő korunk lázas'haladásának csábításaival szemben ne legyünk egészen hűtlenekké régi ideáljaink és hagyományaink iránt. Miért kellene csak egyet is elpusztulni hagynunk azok közül az oltárok közül, a melyeken apáink lelkesedése áldozott? Legyen iro­dalmunk nemzeti géniuszunk halhatatlanságának hirdetője : tartsunk ébren a váltakozó nemzedékek­ben a régibb irodalom maradandó becsű alkotásai iránt való érzéket és vonzódást is, mialatt nyilt el­mével és nyilt szívvel fogadjuk be az újat, de nem válogatás nélkül, nem idegen, gyakran nyers, selej­tes, kóros, elfajult alakjában, hanem megkülömböz-tetve a nemes erezet a salaktól s áthatva mindazt, a minek polgárjogot adunk irodalmunkban, a nemes régi példákból és hagyományokból táplálkozó nem­zeti szellem eleven erejével.

Hosszan, zajo-an éljeuezték a megnyitó beszédet. Vargha Gyula főtitkár terjesztette elő ezután

jelenté-ét. Megemlékezett Tóth Lőrinczró'l, a társa­ságnak múlt évben egyetlen halottjáról, ki a társa­ságnak igazán homéri értelemben vett Nesztora volt Majd örömmel jelentette be az uj alapítvá­nyokat, melyek közül a legnagyobb Vadnay Károly­nak végrend'eletileg hagyományozott 1200 koronás alapítványa. Aztán a havi ülésekben tartott felol­vasásokról számolt be, majd pedig a társaság kiad­ványairól, melyek közül az egyik eredeti munka, Sebestyén Gyula műve 'A honfoglalás mondáiról,* a másik pedig Gobineau híres munkájának «A re-naissaneeo-nak fordítása. E kiadváuyok mellett a társaság folytatta a népköltés kincseinek felkutatá­sát. Beszámolt még a titkári jelentés arról, hogy a társaság több kegyeletes emlékünnepen részt vett. Yégül szeretettel üdvözölte a titkár a megválasztott uj tagokat s kívánta, hogy a társaság többi tagjai­val együtt ők is híven szolgálják magyar nemzeti létünk biztosításának szent ügyét.

Endrődi Sándor «Contra festa» czímű hazahas költeményét Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója hatással olvasta föl.

Alexander Bernát a Beöthy Zsolt betegsége miatt elmaradt gyűlési részt töltötte be «Shakes­peare jellemző müvészete» czímű, egy nagyobb munkájából való részlet felolvasásával, mely a nagy angol költőnek hatalmas jellemző tehetségét mu­tatta ki.

E felolvasás után Szabolcska Mihály, a jeles költő foglalta le a hallgatók rokonszenves ügyeimét és tetszését több költeménynyel. Lapunk kettőt közöl ezekből, mai számában. Ambrus Zoltán «Szent Szeratin megtérésen czímű novelláját szintén Somló Sándor olvasta föl, szép előadással. Végre Kozma Andor másodtitkár a pályázatok eredményét jelen­tette be. Nyertes pályamű csak «A képírás ujabb irányaii), melyet sok dicsérettel ajánlottak a bírálók jutalomra. A jeligés levélből Lyka Károly ismert műbíráló neve tűnt ki.

A gyűlés után a Társaság tagjai a Continental-fogadóban gyűltek össze lakomára. A lakomán min­tegy 40-en vettek részt, a Társaság tagjai és ven­dégek, az utóbbiak közt Zsilinszky Mihály állam­titkár. Az asztalfőt Berzeviczy Albert alelnök fog­lalta el.

A lakoma előtt a Gyulai-serleggel való szokásos emlékező áldomást Ferenczi Zoltán mondotta a társaságnak egy régi tagjáról, Hazucha Ferenczről, irói néven Kelmenfi László novella- és regényíróról és kritikusról, ki 1851-ben hunyt el.

A lakoma folyamán az első felköszöntőt Berze­viczy Albert mondotta a királyra, s ezt sok más kö­vette a társaság elnökeire, titkáraira, a fölolvasókra, az új tagokra, stb. Jánosi Gusztáv r. kath. czímzetes püspök szép toasztot mondott Baksay Sándorra, a Kisfaludy-Társaság költő tagjára abból az alkalom­ból, hogy a főpásztori botot átvette Szász Károlytól, ki a főpásztori bot mellett ki nem ejtette kezéből a lantot. Az egyházi életből merített gyönyörű idézettel fejezte ki jókívánságát, hogy Baksay is oly hű ma­radjon a lanthoz, mint a mily hű Szász Károly maradt. Taps és éljenzés követte a felköszöntőt. A társaság sokáig maradt együtt lelkes, vidám han-gulatban. ____

A KELET-ÁZSIAI HARCZTÉRRŐL Messze keleten m á r eldördültek az első ágyú-

lövések s az egész világ feszült figyelemmel néz a hareztér felé. Az érdeklődést még inkább

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

fokozza az, hogy ez lesz az első eset a porosz-franczia háború óta, hogy két, a m o d e m had­viselés minden eszközével fölszerelt nagyhata­lom legalább megközelítőleg hasonló erővel csap össze.

Az orosz hadmíveletek két legfontosabb alapja Vladivosztok és Port-Arthur. Ez utóbbi kikötő volt szinhelye az első fegyveres összeütközés­nek. Ha ta lmas erődítmény, mellette Dalny ke­reskedelmi k ikö tő ; vasút végpontja s a kelet­ázsiai orosz haderő központosító helye. Kikötője azonban még nincs teljesen kiépítve. I t t volt összpontosítva az orosz hajóhad nagyobb része s i t t intézték ellenük torpedóikkal az első táma­dást a japániak. Há rom hajójuk sérült meg e támadásban, köztük két nagy pánczé los : a 12,902 tonnás «lievizan» és a 13,000 tonnás tCzezarevics*. Ax előbbi 1900-ban, az utóbbi 1901-ben keiűl t először tengerre. A «Bevizan» 117 méter hosszú, 22 méter szóles s 7-9 méter­nyire merül a tengerbe. Gépeit két csavar hajtja 17,000 lóerővel s menetsebessége óránkint 18 csomó. Ágyúi számánál és nagyságánál fogva egyike a legerősebben fölfegyverzett hadihajóknak. Hasonló erejű a «Czezarevics» is. Az oroszok tehá t m á r az első összeütközésnél is két, a legerősebbek közül való hajójukban szenvedtek k á r t A harmadik megsérül t hajó, a «Pallada» is a legerősebb czirkálók közé tar­tozik.

Por t -Arthur t 1894-ben a khinaiak ellen vi­selt háborúban a j apániak elfoglalták s a shi-monoseki békében maguk számára követelték a körüle fekvő L i au tung ta r tománynya l együtt, de az európai hata lmak, főkép Oroszország közbelépésére le kellett róla mondaniok. H á ­rom év múlva aztán a hadászat i és gazdasági szempontból egyaránt fontos helyet megszáll­ták az oroszok s a szibériai-mandzsuriai vasút végpontjává tették. Po r t -Ar ihu ra L iau tung fél­sziget keleti részén fekszik, erősen tagolt, he­gyektől bezárt öböl keleti r é szén ; kikötő-me-denczéje 460 méter hosszú s 320 méter széles, vize legkevesebb 8 méter mély.

Bizonyára fontos szerepet fog játszani a ki­tört háborúban Korea két legnevezetesebb ki­kötője ; Fuszan és Csemulpo is. Fuszan a ko­reai tengerszorosban fekszik, szemben déli Ja ­pánna l . A japán iak vasutat építettek innen Szö­ulba, a koreai fővárosba. Csemulpot az teszi nevezetessé, hogy nagyon közel van Szöulhoz, tu la jdonkép ennek a kikötője s a két helyet vasú t köti össze. A japán iak mind a két kikö­tő t megszál lo t ták m á r és csapatokat szállítot­t ak bennük par t ra . Csemulpónál t enger i harcz is volt, melyben két orosz hadihajó men t tönkre .

Oroszország kelet - ázsiai t a r tománya inak helytar tó ja s az ot tani haderő főparancsnoka Alexejev tengernagy, a kinek eddig is m á r nagy része volt a diplomácziai tárgyalásokban s az első hadmozdula tokban. A j apán i ügyek főintézője a császáron min t főparancsnokon kivűl Taro-Kalzura táborszernagy miniszter­elnök és Teraucsi hadügyminiszter .

A «PALLADA» OROSZ CZIRKÁLÓ HAJÓ.

A JURISTA-BÁL. Emlékezetes, szinte ünnepélyes formában zajlott

le a juristák ezídei bálja február 6-án a Vigadó összes termeiben. A jellege magyaros volt, mert hiszen gyöngyös pártában a fővárosi úri társaság leányai járták a palotást és a körmagyart, ünnepé­lyes színezetét pedig az adta meg, hogy a jobboldali emelvényről egy szépséges főherczegasszony gyö­nyörködött a tánezokban. Ez az ünnepélyes hangu­lat csakhamar átragadt az egész közönségre és a tánezolók sarkantyúpengését sürün felváltotta a lelkes éljenzés.

A vén redoute terme fiatalosan kiöltözött erre az alkalomra. A tetőről hatalmas Ívlámpák szórták fehér fényüket, a karzatok alatt az izzólángok sűrű sora ragyogott, — mindezek újításai voltak a juristák esfélyének. A teremben magában mindenütt egész

7. SZÁM. 1904. 5 1 . ÍVFOLYAM.

pálmaligetek zöldeltek s pompás hátterét adták a világos női toiletteknek s Fadrusz János mellszob­rának, melyet ez alkalomra Jobbágy Miklós fiatal szobrász-művészünk mintázolt. Örömmel jegyezzük fel, hogy a bál sikere nagy összeget juttatott Fadrusz létesítendő szobrára.

A termekben már jóval tíz óra előtt izgatottan várták a bál védnökének, Izabella főherczegnó'nek érkezését. A terem közepét teljesen elzárták s így az érkezők az elkerített rész két oldalán állottak tömör csoportokban. A biborszó'nyeggel letakart lépcsőn a bál rendezősége várakozott, két oldalt pedig díszruhás városi huszárok álltak sorfalat.

Fél tizenegy lett, mire a karzaton elhelyezett harsona sok megadták a díszjelt és fényes kíséreté­vel az emelvényre lépett a főherczegasszony. Keleti szőnyegekkel, délszaki növényekkel díszített tró­nusra ülve, palotahőlgyeinek kíséretében innen nézte végig a főherczegasszony az időközben felállott párok magyar tánczait. A herczegasszonyéval szem­ben a bálanyák emelvénye volt, hová a főúri társaság hölgyei vonultak fel nagy számban, míg mögöttük a közélet előkelőségei és a mágnásvilág számos férfitagja sorakozott.

Félóra alatt vége lett a palotásnak és a kör­magyarnak. Ekkor a főherczegasszony meleg el­ismerését fejezte ki a bál elnökének, Szápáry Pál grófnak. Utána kis ideig még az emelvényen levő hölgyekkel társalgott, kik között ott voltak And-rássy Gézáné, Api>onyi Lajosné, Almásy Andoi^é, Batthyányi Lajosné, Karácsonyi Jenőné, Pejacse-vich Tódorné, Wenckheim Frigyesné ós Zselénszky Bóbertné grófnék, valamint Jósika Sámuelné és Révay Gyuláné bárónék.

A rövid cerele után a főherczegasszony a tánezo-sok sorfala között átment a bálanyák emelvényére. Mikor fényes kíséretével a termen áthaladt, nyo­mában felharsant az éljenzés, mit a főherczegnő nyájas főhajtással fogadott. Azután helyet foglalt az ott felállított trónszéken és ekkor a bálanyákat mutatta be a főherczegnő udvarhölgye, Okolicsányi Olga. A bemutatott hölgyek mindig a főherczegasz-szony balján foglaltak helyet és mindegyiküket hosszabb beszélgetéssel tűntette ki. Künn a terem­ben azalatt megkezdődött a táncz. Az ifjak vigan járták a keringőt és bosztont, míg az idősebbek minden figyelme arra a fényes udvari jelenetre irá-nvult, a melyet az Izabella főherczegnő által tartott cercleben látni lehetett.

Éjfélkor hirtelen megváltozott a terem képe. A frakkos sereg sorfalat állott és hangos éljenzéstől kisérve eltávozott a főherczegasszony. Nyomában a főrangú hölgyek is csaknem kivétel nélkül eltávoz­tak és csak a tánezosok maradtak a teremben.

Izabella főherczegnő fehér selyemruhát viselt, a melyre lenge könnyedséggel aranycsillámos fá­tyolszövet borult. Keskeny csikókban finom arany-hímzés futott le az aljon és alsó szegélye is abból került. Az uszály hosszú és kerek volt, az a szabás, a melyet közönségesen udvari uszály néven isme­rünk A derék kivágása is kerek volt, a vállról leeső és szintén aranyhímzéssel szegélyezett. A himzés fölött széles sávban gyémántok tündöklőitek, vala­mint a főherczegnő nyakán is. Sötét hajában gyé­mánt diadém szórta tűzsugarait és a derék bal­oldalán kis ibolyacsokor illatozott.

Okolicsányi Olga, a herczegasszony udvarhölgye egyszerű fehér selyemruhát viselt, melynek minden dísze egy széles aranyhímzés volt. Ez a derékon futott körűi, közvetlen a kivágás mellett és elegán­san emelte a ruha diserét hatását.

Szápáry Pálné grófné újvörös szinű bársony­ruhát viselt, sárgás csipkékkel. Fején és nyakán remek gyémántékszer.

Wenckheim Frigyesné grófnő sárgás selyem­ruhában volt, arany pilledíszszel és gyémántokkal.

A teiletteket részletesen leirni nem lehet. Az e téren kifejtett pompa azonban — különösen éksze­rek dolgában —• káprázatos volt. Minden előkelő nő hajában, nyakán és ruháján egész tömege szi­porkázott a drágaköveknek, míg a ruhákat csaknem teljesen elborították az arany- és ezüstpillék.

S Bella.

AZ IDEI BÁLOK TÁNCZRENDJEI. A tánezrend kedves emléke a bálozó hölgyeknek;

a formája rendszerint symbolikusan kifejezi vagy azt, hogy kik rendezték a bált, vagy hogy mily jótékony czélra rendezték s manapság, mikor a fej­lődő izlés minden apróságba beleviszi a művészi törekvést, egy-egy nagy bál tánezrendje az ipar-művészetnek is tetszetős terméke szokott lenni. A bálozó hölgyek aztán összegyűjtik az ily szép tánezrendeket s szobájukban fölakasztják báli diada­laik emlékéül.

Az idei tánezrendek közt is sok csinos volt s öiö-münkre szolgálhat, hogy most már nem kellett

7 . SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM, VASÁENAPI ÚJSÁG. 111

külföldről hozatni, hanem hazai műiparosok csinál­ták legtöbbjüket s épen a legszebbeket.

Szép tánezrend marad emléke a jurista-bálnak: egy finom bőrbe kötött album, tábláján Fadrusz képe, a mint vésővel, kalapácscsal egy szobron dol­gozik (a bált tudvalevőleg Fadrusz szobra javára rendezték), belül pedig a bál védnöknőinek s a tán-ezos hölgyeknek arczképei album-szerü csopor­tokban.

A budapesti jogász-bál tánezrendje kis angol stilü paravent, elől egy rokokó párt ábrázoló képek­kel. Hátlapján a tánezok sora s ifj. Ángyán Béla jogász-keringőjének néhány üteme. A hólapda-bál rendezősége kedves meglepetéssel szolgált a höl­gyeknek: a tánezrend színe teljesen illett a toilet-tekhez ; fehér bőr-ridikült ábrázolt kék labdácskák-kal, melyek kék antilop-bőrből voltak ráapplikálva. A szalagokat egyik oldalon kék, a másikon fehér selyem-lapda tartja. A technikus tánczestély tánez­rendje Tüll Ödön festőművész terve alapján készült s kedves, újszerű ötletet valósít meg. Galvanoplasz­tikái úton, bőrre alkalmazott eozinból csinálták; előtérben két allegorikus alak: a Géniusz áldását adja egy ifjúra, ki az új Erzsébet-hid felé mutat, jelezve ezzel a technika haladását. E tánezrendek Tüll Viktor készítményei.

Néhány nagyobb vidéki bálon is hasonló szép tánezrendekkef örvendeztették meg a hölgyeket, ^gy a debreczeni jurista-bál tánezrendje egy diploma­lap lelógó pecséttel, felső részén az igazság pallo­sával. A nagyváradi helyőrségi bál rendezősége szeczessziós stílusban készült tánezrendet adott a hölgyeknek, a király képével. E két tánezrendet Morzsányi József budapesti díszműiparos készí­tette, a ki a 70-es években mint első honosította meg nálunk az efféle műipari termékek előállítását.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Árkosi-Ferenczi Ká lmán: «Költemények», Bu­

dapest H)04. A kuruez kor az utóbbi időben szokat­lan erővel ragadta meg iróink képzeletét s egész tömegét hozta létre a többé-kevésbé sikerült irodalmi műveknek Az előttünk fekvő verskötet szerzője is együtt úszik a divatos áramlattal; kötete «virág-énekek»-kel kezdődik s ezenkívül még külön «ku-rucznóták» czímű cziklusa is van. Ugy ezekben, mint egyéb lyrai költeményeiben tagadhatatlanul élénk, romantikus képzelet nyilvánul, s a verseknek van érzelmi és eszmei súlya is. Formaérzéke azon­ban kissé ingatag, szerkezetei szétfolynak, nincs meg a versekben a forma és tartalom összhangja, az a kerekded egység, a mely a lyra hatásának egyik fő-eszköze. Világnézlete is kiforratlan még. Ugyanezen szerzőtől «Bajongó» czím alatt egy verses regény is jelent meg külön kötetben ; ennek értéke jóval ke­vesebb, mint a lyrájáé. Kissé zavaros, nem elég érdekesen indokolt történetet mond el benne, né­hány lyrai részletében azonban van hangulat és melegség. Mindkét kötet ifj. Nagel Ottó könyv­kereskedésében jelent meg; egynek-egynek ára 2 korona. Mutatványt a lyrai versekből közlünk :

Merengés. A fáradt nap pihen, kihunyt mái-Végső sugara rég . . . Suhanó fehér árnyak szelik Az alkonyat ködét . . .

Merre járunk, a szellő édes, Dal, csak csodás terem. Virág virághoz, lomb a lombra Hajlik szerelmesen . . .

A legszebb minden este eljő Bingatni lelkemet. Keblemre száll, szárnya nyomába Virágos kikelet. . .

Borongó lelkem átkarolja Lágyan, szerelmesen. Susogó édes, csókos ajka Az ajkamon p i h e n . . .

Csak susogás hangzik az éjben, Az éjben, mply csodás : El-elhaló. halk, érthetetlen Bűbájos suttogás . . .

Debreczeni Márton költői művei. Egy elfeledett régi költőnknek, Debreczeni Mártonnak emlékeze­tét újította fel az erdélyi irodalmi társaság. Debre­czeni (1802—1851.) egyike volt a magyar bánya­ügy legkitűnőbb munkásainak, bányai technikai képzettségével, a gyakorlatban is bevált találmá­nyaival nagy tekintélyt szerzett külföldi szakkörök­ben is. E mellett a költészetnek is áldozott egész életén át, eszményi lelkesedéssel s jelentékeny tehetséggel. A múlt század elejének ízlésében irt szerelmi és bordalain s egyéb lyrai költeményein kívül legnevezetesebb, az irodalomtörténetben is

FADBUSZ JÁNOS MELLSZOBRA JOBBÁGY MIKLÓSTÓL.

számot tevő műve «.t kióvi csata" czímű nagy eposza. A hexameteres eposznak utolsó, elkésett terméke irodalmunkban e nagy mű, mely csak köl­tője halála után jelenhetettmeg snincsis egészen be­fejezve. Kióv várának a magyarok által a honfoglalás előtt történt mondai bevételét mondja el epikai erejű nyelven, a klasszikái eposzok formájában. E műfaj ma már a múlté, de Debreczeni művét olvasva, nem vonhatja ki magát hatása alól az az olvasó, a ki valamennyire bele tud helyezkedni elmúlt korsza­kok eszmevilágába. A nagybe.isű kiadvány Széchy Károly gondozásával két kötetben jelent meg; az első kötetben Széchy terjedelmes, beható s kegye­letes érzéssel irt életrajzi tanulmánya s a lyrai ver­sek gyűjteménye, a másodikban a nagy eposz fog­laltatik. A két kötet szép kiállításban a Franklin-Társulat nyomdájából került k i ; ára 10 korona, vászonkötésben 14 korona.

Jókai Mór «A magyar nemzet története regényes rajzokbans czimű nagy kedveltségű művének har­madik, befejező kötetét, mely színes képekben, érdekfeszítő előadásban mondja el történetünk fő eseményeit a török kiűzésétől a szabadságharcz vé­géig, most második képes kiadásban bocsátotta közre a Franklin-Társulat. Az érdekes képekkel díszített, szép kiállítású kötet ára 4 korona, vászon­kötésben 6 korona.

«Az állatvilág csodái," a magyar ifjúság és a nép számára irta Szívós Béla. Jeles munkatársunk e kis műve első füzete egy az állatvilágot tárgyaló népszerű sorozatnak; a majmok világát ismerteti érdekes előadásban. A 24 képpel ékesített füzet a Franklin-Társulat «Vasárnapi Könyvtárs czimű kedvelt vállalatában jelent meg, ára 40 fillér.

oFranczia és magyar iskolai szótár*, Thibaut M. A. nyomán teljesen átdolgozta dr. Kováts S. János. Ezen a nagyközönségnek is igen használ­ható szótár magyar-franczia része most második kiadásban jelent meg a Franklin-Társulatnál. A két kötetből álló teljes szótár ára 4 korona 80 fillér.

Gondolatok. Irta Szőllősi Balázs. A szerző, mint látszik, elmétkedni szerető ember s időnként fel­merült gondolatait most egy kis kötetbe gyűjtve adta ki. A munka Máramarosszigeten jelent meg.

Magyarország tiszti czím- és névtárának, a melyet a kereskedelmi miniszter megbízásából az orsz'ágos statisztikai hivatal szerkeszt, megjelent az 1904 .évre szóló kötete. Ez már 23 ik évfolyama és részletesen tartalmazza a magyarországi, horvátor­szági és közös hatóságokra vonatkozó hivatalos adatokat, a pénz- és biztosító-intézetek, részvény­társaságok, tudományos és más országos érdekű társulatokról szóló tudnivalókat, a rendjel- és czím-tulajdonosok névsorát, függelékében pedig az oszt­rák tartománvok hivatalainak névjegyzékét tartal­mazza. Ára kötve 12 kor. s megszerezhető Kilián Frigyes váozi-nbaai könyvkereskedőnél.

A Nemzeti Színház e hó 4-ikén ismét új magyar darabot mutatott b e : Fercnczy Ferencz tFlirU-jét. A darabnak nincs cselekménye vagy meséje ;

egy háromfelvonásos életkép az egész, melynek első felvonása egy jour, a második egy vernissage, a harmadik egy operaházi jótékony estély közönségét mutatja be. Mind ahárorn helyen ugyanazokkal az alakokkal találkozunk,. rde történni nem történik velők semmi, még csak egy kis házasság sem az ifjúság közt. Az emberek jönnek-mennek és beszél­nek, — igen elmésen — és flirtölnek. Ennek a mo­dern udvarlásnak a lélektani rajza a darab tartalma s Ferenczy meglepő ügyesen rajzolja a journak élő asszonyok regényes és hiú lelki világát, mely szinte életczélnak és az egyetlen lehetséges örömnek és mulatságnak tekinti a férfiakkal való kaczérkodást és a szerelmes társalgást, teljes bizalmassággal, minél több szellenmel, egy kis pikantériával s ú hogy valósággal ne legyen semmi az egészben, se érzés, se cselekedet. Nem a férj megcsalása ez, csu­pán udvarló-tartás, a kik figyolrnesebbek a férjnél, több szabadidejük van ós szolgálatkészebbek.

Ferenczy nagy ügyességgel és szellemesen rajzolja ezeket az asszonyokat s mindegyikökben a flirtnek egy-egy fajtáját. A férfi-társaságban van egy gonosz lelkű és elzüllött iró, a ki minden asszonynyal és leánynyal elhiteti, hogy a holnapi tárczája nekik fog szólani s tulajdonkép közönséges hozomány­vadász az iró-toll czégére alatt; egy komoly miuisz téri titkár, a ki nem győzi eléggé titkolni, hogy semmi titkot nem biznak rá s egy pár férj, unalmas ás fáradt emberek, a kik csak arra jók, hogy a Mű­csarnokban találkozó feleségeik köpenyeit őrizzék. Van köztük egy komoly, mély érzésű férfi, a kit sorsa egy ilyen Üirt-asszony rabjává teszen s a lányok közt is egy kedves és okos lány, a ki na­gyon keservesen ismeri meg a világot ebbeu a tár­saságban s a ki egy ideig egy léha iró játékszere. Jár-kél köztük egy fiatal házaspár is, a kik ebbeu a fonák világban mindenféle galibába keverednek, a míg ott nem hagyják. Ezt a párt Ligeti Juliska és Mihályfi sok természetességgel és kedvesen játszot­ták. A női szerepek Kákosi Szidiben, Lánczy Ilká­ban, T. Delli Emmában, Paulaynéban, Nagy Ibo'vá-ban találtak jó személyesítőkre, a titkár Császár­ban, az iró Dezsőben. — (V.)

A Magyar Színházban február 7-én volt Rajnii Ferencz és Csobor Károly operettjének, a tllajihik itadnagyán-n&k a bemutatója. A darab zajos sikert aratott s ez a siker megdöntötte a librettóirók azon nézetét, hogy magyar tárgyú operett sikert nem arathat. Ez a felfogás az oka, hogy még eredeti operettjeink szövege is idegen tárgyú lévén, kül­földi minták után készülnek s hogy ily idegen tárgyú mesére magyar zenét szerezni igen bajos, szinte lehetetlen. Az új darabban nemcsak a szöveg magyar tárgyú, hanem a zene is magyar. Fülbe­mászó dallamait élvezte a közönség s hazahas kuruez indulóin annyira lelkesedett, hogy alig győzték ismételni.

Boronay Imre, a hajdúk hadnagya, Győrben állomásozik ezredével s egy kivonulás alkalmával megment a martalóezok karmai közül egy lengyel grófnőt, Jadvigát. A grófnő, talán hálából, bele­szeret a csinos hadnagyba, ki megígéri neki, hogy elkíséri útjában, mivel azon a tájon rablók garáz­dálkodnak. Azalatt, míg Boronay távol volt a tábor­ból, érkezett egy parancs, mely szerint az a katona, ki a tábort elhagyja, főbelövetik. De Boronayt is megbabonázták a grófnő szép szemei s nem törődve a parancscsal, megszökik, hogy Jadvigát elkísér­hesse. A szökést Boronaynak egy spanyol ellensége árulja el. A hadnagyot el is fogják. Ámde a szép Jadviga grófnő megmenti egy apród és egy zsidó segítségével. Boronay hajdúi élén, — kik hivek ma­radtak hozzá, — a magyar sereg által ostromlott Budavárához megy. Itt hősiesen harezol és elsőnek jut be a várba. De ki volt ellene adva az elfogatási parancs, a spanyol rögtön el is fogatja, már főbe akarja lövetni, a mikor jön Jadviga a kegyelem­levéllel. A darab jóizű mókáin sokat nevetett a kö­zönség, a komolyabb részek is elég jól sikerültek. Boronayt Rálhonyi játszotta igen ügyesen, szerepé­nek úgy a víg, mint a komoly hangját jól eltalálta. Dénes Emma ma lépett fel először a grófnő szere­pében, egy kis lámpalázzal küzdve. Hangja kis ter­jedelmű, de elég kellemes. Szeniggőrayi Lenke egy apród szerepében ismét tanújelét adta tehetségének. Tollagi képviselte a komikumot. Meg kell dicsérni a kitűnő rendezést s a jó összjátékot is, mely főkel-léke egy ilyen látványos, mozgalmas darabnak.

Hangverseny. Az utóbbi hangversenyek nagy sokaságában figyelemreméltó módon szerepelt Mar-teau Henri hegedűművész, mert a mi vívmányok­kal a hegedülés művészete a tizenhetedik század­beli nagy olasz hegedűs Corelli óta dicsekedhetik, azok az ő játékában megvannak. Játszott Mozart­tól ; következtek azután különböző irányok mes­terei nevezetesen Bach, Corelli, Saint-Saéns, Pa-

112 VASÁRNAP. ÚJSÁG. 7. SZÁM. 1904. 5 1 . ÉVFOLYAM.

Technikus estély. Debreczeni jurista-bál. Nagyváradi helyőrségi bál.

ganini, Vieuxtemps. Nem csak hangokat hallunk nála, hanem mintegy látjuk is egyszersmind a hang­jegyek nagy csoportját, a mint azokat összerakja, majd pedig szételemzi. Oly darabokban, mint a Bach fugája — vagy Corellinek a bájos Fóliára irt komoly változataiban nem is egy, hanem több hegedűt vélünk hal'ani, bár ő azokat, szintúgy mint Paganini capriccióit minden kiséret né'kül játszta. Maga kiséri magát, így az immár unalmasnak tar­tott műveknek új színezetet ad. Mert ebben csú­csosodik ki Marteau művészete. Mozart G dur hangversenyéről sokan kicsinyló'h g beszélnek. Pedig nincs jelesebb valami, mint ez örökké fiatal dicső zeneszerző műveit énekelni vagy játszani. És itt nem a kombinált hangok tömörültségében rejlik a dolog bibéje, hanem a tételek dinamikai hatásának helyes eltalálásában. Mozart a futamokat összefonja, összeköti; a hangokat gyöngyökké fűzi, a melyek­ből egynek se szabad hiány óznia az előadásban. Marteau itt is remekelt. Azt Saint-Saéns román-czában is láttuk, mint szalad az édesen zengő G-hur legmélyéi b hangjaiból tiszta futamon át az E hur legmagasabb birodalmába. Szóval dallamos­ság a jellemző sajátsága minden téren, akkordjai üvegszerű csengéssel nyernek alakot. G húrja hatal­mas erejű; közben-közben a trombita harsogásátjut­tatja eszünkbe, a mit részben hangszere klasszikus remekségének tulajdoníthatunk. — V—a V.

Művészeti kiállítások. A Műcsarnokban most rendezik a korán elhunyt magyar művész, Jan-lyik Mátyás hátrahagyott műveinek kiállítását. A tősgyökeres magyar érzésű művész, Munkácsy méltó tanítványa után maradt festményeket, vázla­tokat Békésről hozták föl. Február 13-ikán nyílik meg a kiállítás s arra a közoktatási minisztert is meghívták. Azután a tavaszi tárlat rendezéséhez fognak. Ennek ideje április első napjától május 15-ikéig terjed s csak magyar festők vehetnek részt benne.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia február 7-iki

ülésén Kuiitz Gyula elnökölt és Ballagi Aladár tartott felolvasást «Az évad halála» czimen, élesen

vitázva a «Nyelvőr» czimű folyóirat ellen, mely az évad (vagy ivad) szót ajánlotta, mint régi magyar szót az irodalomban már akkor elterjedt idény és a franczia saison helyett. Evek előtt, mikor a «Nyelvőr» ajánlotta szót az irodalomban is hasz­nálni kezdték.a • Vasárnapi Újság»-ban/i«A-s<n/Sán­dor, a kitűnő magyar nyelvérzékű iró, a mostani dunáninneni református püspök támadta meg az évad-ivadot, melyet a nép sehol sem használ.

Ballagi Aladár egész nyelv-történeti összeállítás­ban adta elő, hogy az idény szó báró Jósika Mik­lóstól eredt. Már 1846-ban Döbrentey Gábor fölve­tette a kérdést, hogy mit jelent egyik kódexünk e kifejezése «ewnek ew vadában*, (éjnek éj vadában), A vitás helyből a «Nyelvőr» az «évad», majd pedig az «ivad» szót olvasta ki, s több czükben ezt aján­lotta az «idény» helyett. Ballagi azt mondja, hogy az «évad» szót régi nyelvünk nem ismeri, min­denütt így van : «ő vadjáni), a mi azt jelenti, hogy az éjszakának vad, kisértetjáró szakaszán. A régi nyelvben ez a kifejezés csak az éjszakával kapcso­latban fordul elő, az éjszakának is csak egy bizo­nyos szakaszára, arra, a melyet a római vulgáris kalendárium is dntempesta nox»-nak nevez. Ezt a latin kifejezést helyettesítették magyarul régi fordí­tóink vagy «alkalmatlan éj» vagy «éjnek ő vadábann kifejezéssel. Hogy a nép nyelvében is ilyen értelem­ben terjedt el, palócz népmeséből vett idézettel bizonyítja Ballagi: «az ördög koczogtatott éccaká-nak vadján». Ellenben az «évad» más időszakra való használatára, kivált a szezon értelemben, csak egészen új keletű.

A Nemzeti Kaszinó évi közgyűlését egy hét múlva szokta befejezni s ekkor üli meg alapítójának gr.Szé-chenyi Istvánnak emlékét is. Az alapítótól hagyott serleget a haszinó egyik kiválasztott tagja áldomás­sal üriti ki ekkor. Az idén gróf Széchenyi Emil, soproni főispánt választotta ki a Kaszinó az áldo­más elmondására.

Február 1-ikén a Kaszinó még folytatólagos köz­gyűlést tartott, kihirdetvén a választások eredmé­nyé t Igazgatókká választották: gróf Szapáry Gyu­

lát, Széli. Kálmánt és gróf Zsclénszky Rudolfot Következett az évi lakoma.

Gróf Széchenyi Emil beszéde, mely a Kaszinó megalakulása óta a 41-ik volt, Széchenyi szellemét magasztalta, mely alkotásaiban, irataiban maradt ránk. Ezekben van nagy szellemének végrendelete. Széchenyi István hazaszeretetét tettekben mutatta be az utókornak s nem kérkedett vele szavakban, mert lelkiismerete nyugodt volt; de nem is gyanúsított senkit a hazafiatlanság vádjával, ha még oly nagy ellenfele volt is. Végczélja volt, mint maga monda, az emberiségnek egy nemzetet megtartani és ezen végczélnak elérésében annyira önzetlen volt, hogy akkor is kizárólag ez lebegett szemei előtt, mikor vesztett népszerűségéből, mikor őt, a hatalmas re­formátort maradisággal és következetlenséggel vá­dolta az a nemzet, melyet felrázott tétlen tunyasá-gából. Midőn ma szívszorongva kell látnunk köz­életünk nagymérvű elfajulását; midőn remegve lát­juk a politikai láthatáron elénk tornyosuló fellege­ket ; midőn szomorúsággal kell tapasztalnunk, hogy törvényhozásunk működése annyira meg van bé­nítva a közjogi meddő vitatkozások által, hogy hazánk közgazdasági fejlődése — tehát épen a Széchenyi által megjelölt útja hazánk további meg­erősödésének — meg van akasztva ; midőn aggo­dalommal kell gondolnunk azon eshetőségre, hogy megszűnik a jó egyetértés nemzet és legalkotmá-nyosabb királya között, me'y egyetértés 37 éven át biztosíthatá hazánk fejlődését, midőn a szélsőségek­ben folyó küzdelem ész nélkül szedi áldozatait leg­jobbjaink közül; midőn mindezt látom : eltelik szivem mély keserűséggel s elérkezettnek látom a végső órát, hogy hazánk összes értelmisége, félretéve bizalmatlanságot, önérdeket és szélsőséget, Széche­nyi István hazaszeretetétől, önzetlenségétől és jó­zanságától áthatva tömörüljön az országos egyen­súly helyreállítására s a produktív munkának he­lyet adva, térjen vissza Széchenyi István mindig áldásdus, termékeny eszméire, irányzalára.

A beszédet hosszantartó, zajos éljenzéssel és taps­sal fogadták.

MI UJSÁG? A király gyöngélkedése. Ő Felségét február

10-ikén gyönge.kedés fogta el. Ischiászban szenved, mely az utóbbi években, főleg téli időben jelent­kezik. Orvosai tanácsára egyelőre tartózkodni fog minden oly uralkodói munkától, a mikor huzamos ideig állni kell. Ezek közé tartoznak a kihallgatások. Az udvari ebédek is elmaradnak. A király a mecklen-burg-schwerini nagyherczeg látogatását fogadta a legutóbbi napokban, vele együtt február 9-ikén a Burg-szinházbnn is megjelent. Az orvosok Figyel­meztetésére 0 Felsége belenyugodott, hogy pihenőt tart. Február 11 -ikén Ő Felsége állapota meglehe­tősen kielégítő volt, s az elmúlt éjjelt nyugodtan töltötte. Drl Kerzl udvari orvos igen megnyugtató felvilágosításokat adott. Széli Kálmánnak, a dele-gáczió alelnökének és Hieronymi kereskedelmi miniszternek február 11-ikére kitűzött kihallgatása elmaradt.

A japán-orosz háború a megérző hosszas alku­dozások után végre is hirtelen kitört. Február 6-án a japán kormány értesítette a tokiói orosz nagy­követet és a pétervári japán követet, hogy nem alkudozik tovább az orosz kormánynyal, a diplo-macziai összeköttetést megszakítja. Ez a háború megkezdését jelentette és Japán az egész vi'ágot meglepte a gyorsasággal, melylyel hatalmas ellen­felét rögtön megtámadta a tengeren s az orosz hadi flottában mindjárt olyan kárt tett, mely végzetes hatású lehet az egész tengeri háború további folya­matára. Port-Artur, hol a támadás történt, a khi-naiaktól «bérelt» területe Oroszországnak. Kisebb terület a tengerparton, melyet a szárazföldről élel­mezni nehéz s angol szakemberek szerint valószinú, hogy a japánoknak sikerű ni fog kiéheztetni az erődöt. Oroszország másik hadi kikötője Vtadivosz-tok, jó messzire van innen s a tenger ott most be van fagyva. Míg a japánok Port-Arturnál támadtak, február 9-ikén egy másik hajórajuk jelent meg a koréi parton levő Csenmlpó előtt, az ott levő két orosz hajót elpusztították, azután seregeket szállí­tottak partra, azóta akadálytalanul hatolnak elő s Szöul fővárost is megszállották. Korea nem japán 1 ir­tok, a mit külön császárság Khina névleges pártfogása alatt, de a japánoknak ez az érintkezési pontjuk a szárazfölddel s a Mandzsúriát már évek óta meg­szállva tartó oroszok ép azért akarták a megszállást kiterjeszteni Koreára is, hogy az egyre hatalma­sodó Japánt innen visszaszorítsák. Most az orosz szárazföldi haderő éjszakról, a japán délről nyo­mul Koreára s valószínűleg nemsokára összeüt­köznek.

A j apán orosz háború kitörésének napja. A Bécsben ülésező magyar delegáczió tagjainak báró Spaun, az osztrák-magyar hadi tengerészet parancsnoka megmutatott egy Khinábó' jött távira­tot, mely az orosz és a japán hadihajók elindulását adja tudtul. Ezt a táviratot február 8-ikán adták föl Kínában, de már február 7-ikén Bécsben volt, — a minek az az ismeretes csillagászati tünemény a

7. SZÁM. 1904. rll. KVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 113

Kossak fényképe.

KÜRYKLÁBA A ((KATINKA GRÓFNŐ" CZIMŰ OPERETTBEN.

magyarázata, hogy a nap Khinában 12 órával hama­rabb kel föl, mint Bécsben. Ugyan ebből érthető, hogy a III. Napóleon ellen intézett Orsini-féle merénylet távirati hire is félórával előbb érkezett Bécsbe, mint a mikor a táviratot Parisban felad­lak. Ott ugyanis az óra természetesen hátrább jár, mint a kelet felé fekvő országokban.

E?y angol herczeg házassága. Teck Sándor herczeg feleségül vette Albany Alice herczegnőt, tehát a jövendő angol királylyal még bensőbb ro­konságba jutott. Teck Sándor herczeg az összes most élő külföldi fejedelmi sarjak közül az, a kiben a legtöbb magyar vér folyik. Arcza a legszebb ma­gyar tipus. A herczeg Rhédey Klaudina grófnő uno­kája s családja mindig büszkén vallotta a magyar rokonságot. Huga az angol trónörökös felesége.

Magyar találmányok. A napokban Berlinben egy tudományos körben bemutatták Szlávik magyar főhadnagy találmányát a szines fényképezésről. A találmányban a természetes színeket adja vissza a fényképezés utján. Most meg Zsigmondy mérnök­ről beszélnek Berlinben, a ki a nagyító üveg oly alkalmazásának titkát derítette ki, melylyel a nagyí­tást az eddig ismertnél sokkal nagyobb mértékben lehet fokozni Helmholtz német természettudós ku­tatásai szerint a nagyítást eddig 4848-szorossá lehe­tett fokozni s Zsigmondy most ezt a számot még nagyobbra emelte.

A kolozsvári Nemzeti Színházépítése ügyében a Magyar Mérnök és Építész-egyesület a miniszter­elnök válasza után rendkívüli választmányi ülést tartott. E határozta, hogy a színház fölépítésének külföldi vállalkozóra bizása miatt a magyar or­szággyűléshez fordul Nehogy azonban gyanú merüljön föl, mintha a magyar építészeknek az fájna, hogy valamely tiszteletdíjtól esnek el, az egyesület saját költségén rendez építészeti pályá­zatot, még pedig nemcsak a kolozsvári, hanem a budapesti Nemzeti Színház terveire is. Akkor ki fog tűnni, hogy a magyar is tud legalább olyan szinház-tervet készíteni, mint a külföldi. A beérkező terve­ket az egyesület fölajánlja a nemzetnek fölhaszná­lásra. A magyar építőművészek legelőkelőbbjei biz­tosították az egyesületet, hogy a pályázatban részt­vesznek, anyagi áldozatra is készek. Sándy Gyula húszezer koronát ajánlott föl pályázati dijakra.

Küry Klára a (Katinka grófnő» czímü operett­ben. A Népszínház újdonságából, a a Katinka gróf-nős-bői mutatjuk be a czímszerep személyesítőjét, Küry Klárát, abban a jelenetben, mikor szerelmi bánatában, visszavonul az ősök csarnokába ábrán­dozni szerelmesérő', Pető diákról. Küry szeretetre­méltóságának és művészetének minden varázsát bele vitte szerepébe, s ezen művészies alakítással a darabb sokat nyert értékében.

Sakk-verseny Monte-Carlóban. Február 8-ikán kezdődött meg Monte-Carlóban a sakk-verseny. A magyar sakkozókat Maróczy Géza képviseli. Kí­vüle részt vesznek még a versenyben SchlcclUer, Siciderski, Gunsberg, Murco és MarshaU.

Szini növendékek vizsgája. Hákosi Szüli nyil­vánossági joggal felruházott szinésziskolájának nő­vén 'ékei a mú t napokban tartották az Urániában vizsgálati előadá ukat. Ez alkal >mmal «A kisasz-szo y feleségem» czímű operett került színre. A növendék k aránylag jól játszottak s ez a tanár­

juk, Bokor József érdeme. Kiváltak a töb iek közül: Zsigmond Anna, Sátori Paula, Oláh Gyula, •Gázon és Sipos Miklós.

* Több felől hozzánk érkezett tuda­kozódásokra fölemlítjük, hogy a «Vasár­napi Újság* előfizetői a «Politikai Újdonságok* czímű nagy politikai és közgazdasági hetilapot, (melyhez két melléklap is járul, u. m. a ((Világ­krónika)) czímű képes heti közlöny, és a «Magyar Gazdán czímű gazdasági képes hetilap), negyed­évre 2 korona, félévre 4 korona előfizetési árnak a * Képes Folyóirat* kiadóhivatalához Dinla-pest IV., lúiyetem-utcza 4. sz. való utólagos beküldésével még mindig megrendelhetik.

A Leicliner-í 'éle púde r - és kemlt íző-czikkek gyára Berlinben ismét nagy sikert ért el. A hirdetési részben Surah Beinhardt egy irata közöltetik, mely­ben ez világosan kimondja, hoüy a berlini gyárt'uány a párisit tulhaladra. A Leichner vi ágezég czikkci folyton emelke lő keresletnek örvendenek. Nemcsak a szárazföldi piaezot uralja, hanem az amerikait is. da­czára az oltani óriási versenjnek. A Leicbnerczég az 1904 iki világkiállításban St. Louishan részt vtsz. hol egynéhány kiváló czéggsl a német illatszer gyártist méltóan képviselni fogja, úgymint 1900-ban Parisban.

A g y e r m e k e k táp lá lása dajkák által a gyerme­kek ezreit fosztja meg az anyai tápláléktól és ápolástól. A szopósokmk a Kufeke-féte gyermektiszttel és tejjel való táplálása fölöslegessé teszi a dajk-it, mivel a gyer­mekliszt az anyatejben meglevő tápanyagokat teljes arányban tartaimazza, miáltal a gyermek testi fejlő­dését a legelőnyöstbben előmozdítja; végül pedig ke­vesebb költséggel jár, mint a dajkávali tapláltatás.

HALÁLOZÁS. ÖZVEGY TISZA LÁSZLÓNÉ, a szabadságharcz vitéz

katonájának, Tisza Kálmán bátyjának özvegye s gróf Tisza István miniszterelnök anyósa, meghalt február 8-ikán az erdélyi Beszterczén. Dr. Holles Dániel felsőmagyarországi földbirtokos és Török Krisztina grófnő leánya volt; Tisza László a szabad­ságharcz után nemsokára vette nőül. A nemeslelkű úrnő élete családi s emberbaráti erényekben gaz­dagon folyt le ; leányai nevelésének s a jótékony­ságnak szentelte minden gondját. Négy leánya kö­zül Ilona gróf Tisza István miniszterelnöknek, Etelka Zeyk Károlynak, Jolán gróf Bethlen Pál főispánnak, Anna Sándor János belügyi államtit­kárnak neje. Az elhunyt élete utolsó idejét Beszter­czén töltötte gróf Bethlen Pálné családja körében s ott is halt meg. Halálát régebbi szívbaja okozta, mely néhány hét előtt kiújult s a leggondosabb ápolás sem birta megmenteni. Súlyos betegsége hírére a miniszterelnök Bécsből, hol a delogácziók miatt tartózkodik, Beszterczére utazott, de állami ügyei miatt csakhamar kénytelen voltBécsbe vissza­térni s itt kapta meg a lesújtó halálhírt. — A Besz­terczén tartott rövid egyházi szertartás után Gesztre szállították a holttestet, hol a temetés február 12-én ment végbe ; az elhunytat a családi sírboltban he­lyezték örök pihenő helyére. A temetési szertartá­son jelen voltak: gróf Tisza István miniszterelnök és felesége Tisza Ilona s az elhunytnak többi vejei, Sándor János államtitkár, gróf Bethlen Pál főispán és Zeyk Károly földbirtokos feleségükkel; továbbá a miniszterelnök fivérei: gróf Tisza Kálmán nejével, gróf Tisza Lajos, és a miniszterelnök fia : ifjú gróf Tisza István. Azonkívül Beniczky Ádám, Bölöny József, Markovics Antal, Lovassy Ferencz családos­tól. A gyászszertartás megható komoly egyszerű­séggel folyt le. Szabó István geszti ev. ref. lelkész

rövid imát mondott, mire a boldogultat a családi sírboltba helyezték férje, Tisza László mellé. A gyá­szoló család este együtt maradt. Gróf Tisza István azonban Sándor János belügyi államtitkárral az esti vonattal Budapestre s innen Bécsbe utazott. A családtagok a másnap reggeli vonattal utaztak el Nagyváradon át Erdélybe.

A család a következő gyászjelentést adta k i : • Borosjenői Tisza Honn és félje borosjenői grót

Tisza Ixtrthi, fiók István; borosjenói Ti*za Etelka és férje zeykfalvi /.ri/l; Károly, leányuk Margit; böl jenöi Tuaa Jolán éi férje bethleni gróf Bethlen Pál, gyermekeik: Károly, Etrtka Lattlú; borosjenói TUta Anna ét férje csikszentmihályi Sándor .Ituiim, gyer­mekeik: János, Béta, kíván, Anna, Ágnes, szomoro­dott szívvel tudatják, hogy forrón szeretett anyjuk, illetve anyósuk, nagyanyjuk,özvegy borosje'nöi Tisza Lászlóné született il„l)es Ottilia Beszterczén, l!i()4. évi február hó N-án. reggel 9 órakor, élete 7.'i-ik évében régeJgyengttléeben elhunyt. A drága hatott földi részei Beezteresén lblyé hé 9 én, délután három érakor tartandó rövid ima. ntán (lesztro fognak szál­litatni, hol folyó l'ó I l-óii délután '-'órakor a családi sírboltban örök nyugalomra helyestetnek. Legyen emléke áldott!•

KOVÁCS ALBERT temetése február C-ikán nagy rész­vét közt történt. Az elhunyt családjának 09 hozzá­tartozóinak levélben, személyesen és táviratban sokan fejezték ki a részvétüket; ezek közt Apponyi Albert gróf és Zsilinszky Mihály közoktatásügyi államtitkár, Bartók György ref. erdélyi püspök. A temetésen megjelent a budapesti reform, theoló-giai kar, Berzeviczy közoktatási miniszter, gróf Apponyi Albert és még sokán a politikai, oktatás­ügyi és közéleti előkelőségekből. Baksay Sándor ref. püspök megvá'asztása óta először teljesítette egyházi teendőit a temetésen, és megható gyász­szózatban búcsúztatta el a halottat.

Elhunytok még a közelebbi napokban: GABRO-VITZ KAMILLÓ, a m. kir földtani intézet jeles térkép­rajzolója. 40 éves korában, Budapesten. Eleinte a katonai pályán működött s mint hadnagy katonai térképfölvételeket csinált. 1891-ben sz Al Duna szabályozásánál és később a Fekete-Kőrös ármen-tesítő társulatnál dolgozott mint térképész. Majd az országos vízépítési igazgatóság számára csinált tér­képeket, a melyek a párisi nemzetközi kiállításra kerültek. A földtani intézet újjászervezésekor 1900 ban az intézet térképészévé nevezték ki. — FÖLKÉR GUSZTÁV IMRE, ciszterczi rendi pap, ház­főnök, főgimnáziumi igazgató, az országos köz­oktatási tanács tagja, 5 i éves korában, Baján. — BERCSINSZKY ALAJOS, kassai szentszéki ülnök, nlsó-meczenzéfi plébános, 78 esztendős korában, Alsó-Meczenzéfen. — JANKA GYULA, barkaszói ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbiró, Barkaszón, 511 esztendős korában. — Böszörményi NAGY JÓZSEF dr., debre­czeni királyi főügyész-helyettes, 4S éves korában, Debrpc/.enben s holttestét Siatmárra vitték. — MIK­LÓST FERENCZ, kődombi földbirtokos, Beöthy László bibarmegyei főispán sógora. — SZINNYEI OTMÁR, az első hazai takarékpénztár titkára, Szinnyei József ismert tudós és múzeumi ig izgató-őr fia, 45 éves korában, Budapesten. —- KOVÁCS BÁLINT, negyven-nyolczas honvédhadnagy, Sepsi-SzentGyörgy város nyűg. polgármestere, 78-ik évében, Sepsi Szent-Györgyön. — RILICZKI TITUSZ, nyegyvennyolezas lengyel légionárius, a ki a szabadságharcz után Nagy-Szalontán telepedett meg s 42 éven át volt a város adópénztári ellenőre. — HOHN MÁTYÁS, volt

TORZKÉP JAPÁN ES OKOSZOKSZÁG; BÉKETARGYALASAIROL.

114 VASÁRNAPI UJSAG. 7 . SZÁM. 1 9 0 4 . 5 1 . ÉVFOLYAM.

48 a9 honvéd, Budapesten, 80 éves korában. — Dr. PUTNOKI MÓB, a szabadságharczban honvéd-orvos, 84 éves korában, Szegeden. — KOVÁCS KÁBOLY, ügyvéd, Zalaegerszeg város volt első polgármestere, s az ottani önkéntes tűzoltó-egyesület megalapítója, 65-ik évében, Zalaegerszegen.

Hilibi HALLER KÁBOLYNÉ, született Szentkirályi Gizella, dr. Haller Károly miniszteri tanácsos, kolozsvári egyetemi tanár neje, a kolozsvári társa­dalom egyik legtiszteltebb hölgye, Budapesten, honnan holttestét Kolozsvárra vitték. A haláleset széleskörű rokonságot ejtett gyászba és közelről érinti Lukács László pénzügyminisztert is, a kinek leánya az elhunyt fiának, ifjabb dr. Haller Károly miniszteri titkárnak menyasszonya. — Id. HEGEDŰS IMBENÉ, szül. Szénássy Rozália, a jeles festőművész Hegedűs László édesanyja, Mezőtúron. Ifj. Hegedűs Imre mezőtúri plébános, Hegedűs Gyula csendőr főhadnagy és Hegedűs József, a bajai kertészeti iskola igazgatója is édes. anyjokat gyászolják az elhunytban.

S A K K J Á T É K . 2367. számú feladvány Gérecz Károlytól.

5

4'UI A%' :,.

e b c d e f g b VILÁGOS.

V i l á g o s i n d u l s a z ö t ö d i k l é p é s r e m a t o t m o n d .

2351. számú feladvány. Basovky Annától Világos. Sötét.

1. . . F b 3 - c 4 (b) 2 . V h 3 — c 8 t K a 6 — b 5 3. F a 8 - c 6 m a t .

b. F b 3 - d l (c) 1. F b 3 - d 2

2 . V h 3 — d 7 s t b .

Világos Sötét. 1. V R 2 — b . 3 . . . F b 3 — a 4 (a) 2 . V h 3 — a 3 ___ t. s z . 3 . V m a t .

1. . . . — 2 . V h 3 — d 3 f s t b .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: E . J . é s F. H. — Anciorfi S á u d o r . — K o v á c s Józse f . — Csonwnyán: N é m e t h P é t e r . — Bakonyszentlászlón: S z a b ó J. — Kecskeméten: B a l o g h D . — Fakerten: K i n t z i g B ó b e r t — A festi sakk-kör.

Szerkesztői üzenetek. T ö b b e k n e k . A z ú j r e f o r m á t u s p ü s p ö k r ő l , B a k s a y

S á n d o r r ó l f. é v i 4 - i k s z á m u n k b a n i r t c z i k k ü n k b e n e m l í ­t e t t « k é t I s t v á n » - r ó l a k ö v e t k e z ő a d a t o k a t k ö z ö l h e t j ü k . A z e g y i k Baksai/ István a 1 7 - i k s z á z a d b a n é l t s n a g y r é s z t v e t t a z a k k o r i n e m z e t i m o z g a l m a k b a n s i g e n e l ő k e l ő s z e r e p e t j á t s z o t t a W e s s e l é n y i é s t á r s a i ö s s z e ­e s k ü v é s é b e n , o t t v o l t a g r a v a m e n e k e o m p i l a t o r a i k ö z t i s s á l t a l á b a n r e n d k í v ü l i t e v é k e n y s é g e t f e j t e t t k i a z ö s s z e e s k ü v é s s z e r v e z é s é b e n , m i n d a z o n á l t a l b ö l c s m é r ­s é k l e t e t i s t a n ú s í t o t t . A z ü g y b u k á s a u t á n f e j - é s j ó s z á g v e s z t é s r e í t é l t é k . S z e r e p l é s é r ő l b ő v e b b a d a t o k o l v a s h a t ó k Pauler G y u l a « Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvését c z í m ű j e l e s m ű v é b e n , m e l y a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a k i a d á s á b a n j e l e n t m e g . A m á s i k István, m i n t n y u g a l m a z o t t r i m a s z o m b a t i t a n á r , m a i s é l e t b e n v a n . K i v á l ó t a n ­f é r f i ú , a k i t a n á r k o d á s a i d e j é n s o k t a n u l m á n y ú t a t t e t t k ü l ö n b ö z ő o r s z á g o k b a n . A B a k s a y a k k ü l ö n b e n ő s r é g i n e m e s i c s a l á d b ó l s z á r m a z n a k , m e l y n e k e g y e s t a g j a i m á r a z Á r p á d o k k o r á b a n i s e m l í t t e t n e k .

E . T . A t o r p e d ó - n a s z á d i g e n g y o r s j á r a t ú g ő z c s ó ­n a k , m e l y n e k h o s z s z a r e n d e s e n 4 0 — 5 0 m é t e r , s z é l e s ­s é g e p e d i g c s a k 3 — 5 m é t e r . A z e g é s z v é k o n y a c z é l -l e m e z e k b ő l k é s z ü l t . M i n d e n i k i l y e n n a s z á d 2 — 5 t o r ­p e d ó t v i s z m a g á v a l s a z o n k í v ü l f e l v a n s z e r e l v e p á r k i s á g y ú v a l é s v i l l a m f é n y s z ó r ó v a l . E m b e r k e v é s v a n a t o r p e d ó n a s z á d o n : ö s s z e s e n 2 t i s z t é s 1 0 — 1 4 l e g é n y . E g y é b i r á n t a t o r p e d ó n a s z á d o t n e m c s a k h a j ó k s z é t ­r o m b o l á s á r a , h a n e m a t á j é k k i k é m l e l é s é r e i s h a s z ­n á l j á k , m i r e n a g y g y o r s a s á g á n á l f o g v a k ü l ö n ö s e n a l ­k a l m a s .

B u d a p e s t , F . J . É r d e k e s e b b d o l g o k a t i d ő n k é n t s z í ­v e s e n k ö z l ü n k a s p o r t t e r é r ő l i s , a m i n t e z t l a p u n k s o k s z á m a b i z o n y í t j a . " V a l a m e l y i s m e r t e t é s r ő l v a g y k é p r ő l a z o n b a n c s a k a k k o r n y i l a t k o z h a t u n k , h a a z o k a t e l ő b b l á t j u k .

A m a g y a r s á g é r t . A v e r s l e n d ü l e t e s , l e l k e s , d e n a g y o n h o s s z ú s e g y r é s z l e t e t k ö z ö l n i b e l ő l e , e l k é s v e

a z a l k a l o m u t á n , n e m l e h e t e t t . T a l á n v a l a m i m á s , n e m a l k a l m i v e r s é t i n k á b b k ö z ö l h e t n ő k .

B u j d o s ó k n r u c z o k . N e m t u d s z a b a d u l n i o l v a s m á ­n y a i e m l é k e i t ő l , a m i i l y fiatal k e z d ő n é l n e m i s n a g y c s o d a . K ü l ö n b e n e l é g l e n d ü l e t e s e n t u d í r n i s e z a z t a r e m é n y t k e l t i , h o g y h a j ó i r á n y b a n f e j l ő d i k , v i h e t i m é g v a l a m i r e .

A iVasárnapi Ujság» 4-. számában megjelent képtalány megfejtése : Szárítatlan földön gazt szók' tak aratni.

Felelős szerkesztő: Nagy M i k l ó s . Szerkesztőségi írod :a B u d a p e s t , I V . , K a p l o n y - u t c z a 9 .

Foulard-selyem 6 0 krlól 3 irt 7 0 ki-ijí méterenként

blonsok és ruhákra való. Bérmentve és e l v á m o l v a a

h á z b a küldve. Gazdag mintaválaszték azonnal. 1 0 2 ( 3

Selyemgyár Henneberg, Zürich.

GERO *fe* ADOLF udvari szállító " ^ * H g g ^ r czipész-mester

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 4. Ajánlja készítményeit mindennemű 10186

estély és utczai czipőujdonságokban, hölgyek es~urak részére. Legfinomabb és tartós kivitel.

D#- Jutányos szabott árak ! ~mn

Gépépités és elektro

technik I Mérnöki

'ós techn. oszt. Tanműhelyek.

Frogrammok ingyen

Állami folfijTTflet

Hirdetések felvetetnek a kiadóhivatalban.

IV., Egyetem-uta 4. Budapest.

A Magyar Országos Központi Takarékpénztár

XXXII . rendes közgyűlését 1 9 0 4 . é v i f e b r u á r h ó 2 0 - á n d é l u t á n 4 ó r a k o r ,

a z i n t é z e t h e l y i s é g é b e n ( I V . , D e á k F e r e n c z - u t c z a 7. s z .

L e m e l e t ) t a r t j a m e g .

N A P I R E N D : 1. A z i g a z g a t ó s á g j e l e n t é s e . 1 0 2 9 4

2 . Z á r s z á m a d á s o k e l ő t e r j e s z t é s e a f e l ü g y e l ő - b i z o t t s á g

j e l e n t é s é v e l .

3 . M é r l e g m e g á l l a p í t á s a , n y e r e m é n y fölosztása ó s k i f i ­

z e t é s i r á n t i h a t á r o z a t h o z a t a l .

4 . K é t i g a z g a t ó s á g i t a g n a k m e g v á l a s z t á s a .

t W " A z o n t . r é s z v é n y e s e k , k i k e z e n k ö z g y ű l é s e n r é s z t v e n n i s z á n d é k o z n a k , s z í v e s k e d j e n e k r é s z v é n y e i k e t a z a l a p s z a b á l y 2 3 . § - a é r t e l m é b e n * f. é . f e b r u á r 1 7 - é n d. e . 1 2 ó r á i g a z i n t é z e t p é n z t á r á n á l l e t e n n i , m e l y a l k a l o m ­m a l a m é r l e g i s r e n d e l k e z é s ö k r e á l l a n d .

A z i g a z g a t ó s á g .

* 2 3 . 8 . K ö z g y ű l é s b e n r é s z t v e h e t n e k m i n d a z o n r é s z v é n y e ­s e k , k ik h á r o m n a p p a l a k ö z g y ű l é s m e g t a r t á s a e l ő t t a l e n e m jár t s z e l v é n y e k k e l e g y ü t t , o l y r é s z v é n y t t e s z n e k l e a t á r s u l a t ­n á l , m e l y l e g a l á b b k é t h ó v a l e l ő b b í ra to t t a l e t e v ő sa já t n e v é r e

Burmester l^^S^t -művész húrjait R e m é n y i M i ­

h á l y műh.ngszerkészitónél, a m. kir. zene-akadémia szál­lítójánál szerzi be.

Specialista hegedi-javításokban, melyek a legmfivészie-sebben készíttetnek jótállás mellett.

A h a n g f o k o z ó g e r e n d a f e l t a l á l ó j a , mely bár­mely hegedű vagy gordonkába alkalmazva annak sokkal

erösebb. szebb és kellemesebb hangot ad. B u d a p e s t , V I . k e r ü l e t , K i r á l y - u t o r n a 4 4 / o .

Képes áregyzék ingyen és bérmentve. 9 9 8 1

Kristály üvegkész­letek és dísztárgyak

k a p h a t ó k a z

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL

Budapest,V., Fürdő-u. és Ferencz József-tér sarkán

( D i a n a f ü r d ő h á z ) . 10244

Szenzácziós találmánynak van elismerre a ml kavépOrkAlő-kószüIékünk, a, melynek egyetlen hiz tartásból sem szabad hiányozni

ING-YEN ! 1029 1 Kezelése egyszerű és mégis 70% megtakarítással jár, a mennyiben

a pörkölésnél semmit sem veszít erejéből a kávé, mert azt p á r a m e n ­t e s e n p ö r k ö l i é s h ű t i .

Egy pörkölő beszerzési ára 16 kor. és mi daczára ennek, i n g y e n űldtink minden megrendelőnek egyet, ha az egész országban elismer' ó minőségű itt fölsorolt kávéfajokból külön vagy vegyesen kísérletképp

egy 5 kiló postacsomagot utánvéttel megrendel kg. Portorikó-kávé 1 . 3 0 írt

• finom 1 . 5 0 Kuba-kávé,,- -. 1 . 7 0

• finom 1 . 9 0 Mokka-kávé — — 1 . 4 0

• finom 1 . 6 0 • légiin. 1 . 9 0

Arany- Jáva-kávéw 1 . 4 0 t finom 1 . 6 0 • legfin. 1 . 9 0

r e n t e m i i t e t t k e d v e z m é n y b e n o s n p i i ü e g y s z e r r é s z e s ü l h e t i

1 kg. Gyöngy-kávé finom 1 . 6 0 frt 1 * » legfin. 1 . 9 0 • A k á v é h o z c s o m a g " o l h a t ó :

V4 kg. Mandarin- tea ,„ 1 . 6 0 írt V* • háztartási tea 1 . 2 5 • *U » Császárkeverék 2 . — • 1 esomag Törmelék,,. — . 3 0 > Czélunk ezen kedvezménnyel vevő

kört és bizalmat szerezni. m i n d e n m e g r e n d e l ő

Vértesi M. és fia^tiuáuStDuna-Földváron,

Szépségápolás. S z e p l ő s a r c z u , m á j f o l t o s h ö l g y e k h ó f e h é r arczbőrre

t e s z n e k szert . 10152 P a t t a n á s o s , a t k á s f m i t e s s z e r e s ) a r c z b á r s o n y s i m a l e sz . V ö r ö s o r r , v ö r ö s k é z , v ö r ö s f o l t o k ( tűzfol t ) s z é p

f ehérre g y ó g y u l n a k . S z e m ö l c s , l e n c s e , a n y a j e g y n y o m t a l a n u l , f á jda lom és

v é r z é s n é l k ü l t á v o l i t t a t n a k e!. S z ő r ö s a r c z n n ő k örökre m e g s z a b a d u l n a k b a j u k t ó l . K o p a s z o d ó n r a k g y o r s s e g i t s é g e t t a l á l n a k . Ö r e g e d ő , r á n c z o s h e r v a d ó a r c z o k ü d e s é g ü k e t , s z é p ­

s é g ü k e t v i s s z a n y e r i k . C s ú n y a , m a k a ü á b ő r b e t e g s é g e k (pl. b ő r v i s z k e t é s ,

l u p u s , e k z e m a , p s o r i a s i s stb.J r í ó n t g e c - í é í i y n y e l g y ó ­gy í t ta tnak . G o n d o s , ó v a t o s k e z e l é s .

H e l y t e l e n a r o z á p o l á s v a g y r o s s z u l v á l a s z t o t t s z é p i t ö -s z e r e k ál tal e l r o n t o t t é s e l h a n y a g o l t a r c z o k h e l y r e ­h o z a t n a k .

A r c z p á r o l á s , a r o z f ü r d ő , a r o z m a s s z á l á s a l e g j o b b k o n z e r v á l ó s z e r e a z arcz s z é p s é g é n e k .

H a j f e s t é s á r t a l m a t l a n ( l é g n e m ű ) s z e r e k k e l . I n t e l l i g e n s n ő k a s z é p s é g á p o l á s b ó l (arcz- , k é z - é s h a j ­

ápo lás ) o k t a t á s t é s b i z o n y í t v á n y t n y e r h e t n e k .

Orvosi Kozmetikai Intézet B u d a p e s t , I V . , K o s s u t h L a j o s - u t c z a 4 . , i . e m .

a h o l h o z z á é r t ő s z a k o r v o s t u d o m á n y o s a l a p o n k e z d i az arcz , k é z é s ha j s z é p s é g h i b á i t . D . e . 9 — 1 2 - i g , d . u . 2 — 5 - i g .

L e v e l e k r e vá lasz . • S z é p s é g h i b á k s a z o k g y ó g y í t á s a i c z i m ü t á j é k o z t a t ó

füze t p o s t á n z á r t b o r í t é k b a n 5 0 fill. b é l y e g é r t .

KODAK A f e l t é t e l e k b e s z e r e z h e t ő k a z

ö s s z e s á r n s i t ó k n á l é s k ö z v e t l e n ü l

AMATEUR-DIJ-VERSENY K 2 4 , 0 0 0 pénzbeli dijak: K 12,000 NC-Film kodak felvételekre | # J | s i r , s. . „ ,

s. sas B S S E S S M S S B T . Kodak napvilao-feileszto-gepBii, KODAK LIMITED,WIEN, L.Graben 29. U t o l s ó b e k ü l d é s i h a t á r i d ő

1 9 0 4 . é v i j ú n i u s h ó 3 0 - á n

7. SZÁM. 1 9 0 4 . 5 1 . ÉVFOLYAM. V A S Á R N A P I Ú J S Á G . 115

A tudomány-egyetem klinikája gyógyczélokra elfogadta és használja

' *• A Kolozsvári (Heinrich D i s v á n y - és Oycfysrappargyár B. L gyártoányait. Kil'áln 0Tárf l l l í ínV9Ínt • Kénszappan, Kónkáirány-, Kátrány-, Boiax, Benzoe-, Creolin-, Lanolin-, Ali HIÚ ^li lIIUlilMWl.llK. Ichtiol-, Fehérkátrány-, Kénes íehérkáirány-, Epe-, Salicyl-, Kontrái­

b a e z n á l h a í ó k . é s e g y ú t t a l a l o j j i d e í k -

VÉDüEGV. i a s z a b . Á s v á n y - , H y g i e a - , I r o d a s z a p p a n o k n a k , m e l y f e s t é k e t , z s i r t , o l a j a t v a g y b á r m i ­n e m ű f o l t o t h i d e g v i z b e n i s a z o n n a l e l t á v o l í t a n a k a k é z r ő l . — K a p h a t ó m i n d e n f r y ó g y i f i r h a n ,

d r o g u e n á b a n , i l l a t s z e r - , p i p e r e - é s m i n d e n j o b b l t t s z e r l i z l e l t i e n . — B u d a p e s t i v e z é r k é p v i s e l ő : L I S Z K l i L I P Ó T , B u d a p e s t , V . k e r ü l e t , B é l a - u t c z a 5 . s z á m . í o i s i

+SoYányság+ Biép telt teetidomok * D . F n u u S t e i n e r & C o . B e r l i n eröpoia által. Aranyéremmel kitüntetve

Parte IttU, Hygiene-kiállttáe ée Hamburg 1901. 6—8 hét eJett mér 30 fontnyi gyarepodáeérl ke* eeeeeg. Orvosi rend. menőt. Betge­men beeeoletee.Nem er.odelgee.8Ee- n ő i kfJKfirjölevél.Ára kartononként I kor.60 fillér. PoetantelTény vagy

utánvéttel. Srállit]a : ,10128

TÖKÖK JÓZSEF g y ó g y s z e r é n ,

B n d a y e s t , 1 8 , K i r á l y - n . l 2

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK, m e n y e i t t _ w G l * Ö A . ( 1 0 l l szállító

[V., Kossuth l.ajos-utcza 4. sz. Specialista anatomikus alapon készült gyermek-czipőkbén. ~*>

Fájós lábakra ajánlja T K N U T H KAROLY

m é r n ö k é s g y á r o s . 10104

Gs.es kir. fensége József föherczeg wdv. szállítója. Gyár és iroda :

Budapes t , VII. ken. , Garay-utcza 10. K ö z p o n t i v iz - , l ég- é s g ő z f ű t é s e k , l é g s z e s z - é s v í z v e z e t é k e k , c s a t o r n á z á s o k , s z e l l ő z t e t é s e k , s z iva t tyúk , v i z e r ő m ű v i e m e l ő ­

g é p e k s t b .

Tervek, költségvetések, jövedelmi előirányzatok gyorsan készíttetnek.

YVACHTL, É S T Á R S A fényképészeti czikkek raktára10176

B U D A P E S T , IV., E s k ü - ú t 6 (Klotild főh. palota). Telefon. — Árjegyzék ingi/en és bérmentve.

K f T ) ^V. T "IJ , T > I é f S TW C " C C C 8- * e %""• n d T - p n s k a r o ü v e s , az o la sz l l A i X J l í l l J U A ö r j r király 0 F e l s é g é n e k udvar i szá l l í tó ja ,

BUDAPESTÉI! raktára: !¥.. Béesi-uteia 2., gyára: Rtaa-utm 7. Dúgan ellátott raktár legújabb szerkezetű kettős vadász-fegyverekből, golyófegyverek, amerikai Winchester serétes ismétlő fegyverek, forgópisztolyok, szalonfegyverek és pisztolyok, töltények és vadász-szerekből, melyek jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott 1808. »vb«n.>

S ü r g ö n y c z i m C a r t o t i a g e .

T e l e f o n 4 1 - 4 8 . DÁVID KAROLY ES FIA

doboz-papiráru és szab. fém kapocsgyára Budapest, I., Mészáros-utcza 38 10030

O y á p : P a p i r t á n y é r t , b o u -b o n i e r t é s j a r d l u e t - d o b o i o - "g&f&t!^ k a t . S a j t o l t b e r e k d o b o z ó - ^ k a t , l é g m e n t e s e n e l z á r h a t ó s l ö s s z e h a j t h a t ó d o b o z o k a t pó i,. lyák, kötőgyapot, stb. csomajrolásár; j - , ~ , H i n t ő d o b o z o k , valamint h ú z o t t ( ( ^ i j ^ ^ f c . ^ - .

l e m e z - c s ö v e k tetsiés szerinti *~^~^-"l]ijf*~:*\'^~ n a g y s á g b a n . T e A s d o b o z o k V e k p r . - ' ? u • - - < * tói 10 kgr.-ig, valamint 6, 10 és SO filléres tea csomagoiasáUoz. S z e k r é n y o s i p k e é s k ö p f t -

l á d a p a p i r legújabb szin és kivágásban.

Állandó kiállítás a fenti czikkekből a - 9 M | városligeti iparcsarnokban megtekinthető. ^ —

K é t s é g t e l e n , h o g y a

M7L #

Eau &G ^ ^ ^ ^ e » ^ « i ^ " ^ növekvő b i zony í t ja e z e n m e g c z á f o l h a t a t l a n t é n y t . E l é r h e t e t l e n a r o m á j a é s k i v á l ó a n ü d i t ő h a t á s a f o l y t á n m a n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é let t » m ű v e l t e m b e r i s é g m i n d e n k ö r e i b e n . — E g y e d ü l i g y é r t ó j a :

Mfilhens Nándor, Köln a/H., Glotostrasse 4711. Ai osztrák esászir ö felsége és az orosz czár ő felsége udv. szállítója.

az e lő ­ke lő v i l á g

e d v e n o z

i l l a t szere . F o l y t o n n ö v e k v ő k e l e n d ő s é g e

5 koronáért küldök *•/! kqr. (kb. SO drb.) kevéssé megtérült finom.

e n y h e 10115

pipereszappant rózsa, liliomte/. orgona,

ibolya, rezeda, fáxmin és Qybwayviráijból szépen ösz-szeválogatva. A pénz előze­tes metfküldése esetén, vagy

utánvéttel küldi .

KANN IGNACZ Wien, // . , Lilienlrung. 11.

Haj festő fésü.

l , i \ szem (tsültsscl ő s z Mjrv v Ö » r ö s hajat s z ő k e , b a r n a f»gy f e k e t é r e fesli. Teljofeii ártal­matlan ! Éveken át lias/IIJ'IIIIHtó '.

Sok ezer darab használatban. Darabja 5 k o r o n a franko.

Szállítója 10257 J . S c h ü U e r , W i e n , I I . ,

K n r z b a n e r g a s s e 4 .

K é r j e e s a k a

Selle & Eary-íéle

legjobb lisz itószert minden finom lábbeli szá­

múra, s á r i r a é s f e k e t e . Különösen ajánlható B o x -c a l f s - , O s c a r i a - , C h e -v r e a n x - é s l a k k o z l p ő k r e .

W i e n , X I I / 1 .

AUplttatott 1866. ^ l e g j o b b b e l " é S kÖl fö ld i Alapíttatott 1866,

zongorák, pianinók és harmoniumok legolcsóbban kaphatók

HeckenastGusztáY zongoratermében

Budapest, IV., Gizella-téi 2 (Várzi-iitcza sarkin).

E h r b a r udvari zonporagyár S o h i e d m a y e r é s fiai stultgarli udvari zongoragyir magyarorszigi egyedtili kép-viieMta. \alódi amerikai har­

moniumok. 10180

Nagj' kölcsönző-intézet. Árjegyzék ingyen.

Az egyedül létező valódi angol

Szépitőszer a lialassa-féle valódi angol

U G O R K A T E . I , mely azonnal eltávolít minden s z e p l ö t , májfultot, pattanást, borátkát (mu-esser). ránezot stb. é s az areznak friss üde-séiret, tiatalsápot kölcsönöz. Teljesen ártal­matlan. 1 ü v e g 2 K , e b i ez u g o r k a s z a p p a n 1 K , p o n d e r 1 . 2 0 k o r

Főszélkul- T J o l o n o o I T n r n p l e>"K>szertára. B u d a p e s t , desi hely . U a i a S S a J V O n l r j l E r z s é b e t f a l v a 1 5 .

Xaphaio minden gyópvszertárban. Főraktár Bndiipesten : Török . l óz se t (ryópytárában Király-nlcza M és Andrissy-ot 28 .

I)z. K p s e r l.i'ó i n M o n - K y á g y i i r t l M B , VI., Várzi-könit 17 ti.. Znllái i l íé la rvégyuert i r iban , Szabadság-tér, továbbá a követ­kező drojruenákban : D e i s i n v i F r i g y e s , Marokkói-uten 2. sz., FodorMárton.Ml.. hiráiy-útcza-H., Lux Blihály,IV.,Bluieun-körut 7 , Neruda Nándor, IV., Ke»«ub Ujos-sien 7, Mtilnár

é s M o s e r , !>.. Knronaherczej; utczi I I , lt -JliK

Egy háztartási mérleg ingyen!! Mesésen olcsó árak mellett kül­döm szét tulhalmozott rakta' rombúi viloghirü s kiválósá­

gukért általánosan kedvelt

mexikói ezüstáruimat és pedig :

6drbmexk.ezüst a s z t a l i k é s t , 6 « « • e v ó v i l l á t . '<" • • • e v ő k a n a l a t

12 « • • k á v é s k a n á l , 6 • kiváló d e s z e r t k é s t . ' • > d c s z e r t v i l l a t , 1 * mwlc.ez Itvesmer.kanál 1 • c ezüst t e j m e r l t ő , S . elegáns szalon a s z t a l i

g y e r t y a t a r t ó t

á6drb8Bcsearfrt6.50 Minden megrendelő e enkivul iutalomképen egy s z a v a t o s s á g ; mellen pontosan müködá 1S'h kiló hordképesséqü há z t a r t á s i m é r ­l e g e t kap teljesen d í j t a l a n u l . A m e x i k ó i e z ü s t egy teljesen fehér fém (belül is), melynek tartósságáért és kiváló minőségeért 3 5 é v i j ó t á l l á s t vállatok. Szétküldés a pénz előzetes beküldése esetén vaay után réttel történik az európai raktárból: K A N V

I G N A C Z B é c s I I , L i U e n b z u n n - g - a s s e 1 7 . 10103

Or. GOLIS-féle emésztő-por. (1857 óta kereskedelmi czikk.) E t r e ű d i Ezer, k i t ű n ő h a t á s a v a n a k ü l ö n ö s e n n e h e z e n e m é s z t h e t ő é t e l e k

f ö l o l d á s á r a , v a l a m i n t a z á l t a l á n o s e m é s z t é s r e é s i g y a t e s t t á p l á l á s á r a é s e r ő s í ­t é s é r e i s . N a p o n t a k é t s z e r h a s z n á l v a , e v é s u t á n e g y k á v é s k a n á l n y i t t é v e a n y e l v r e s a s z o k á s o s i t a l l a l l e ö b l í t v e , k e d v e z ő b e f o l y á s t g y a k o r o l a h i á n y o s e m é s z t é s k ö v e t k e z t é b e n f e l l é p ő j e l e n s é g e k n é l , m i n ő k : g y o m o r é g é s , n y á l k a k é p z ő d é s , s z é k ­r e k e d é s , a r a n y e r e s b á n t a l m a k , t l t e s t i p a n g á s s t b .

Á s v á n y v í z - g y ó g y m ó d n á l m i n t e l ő - v a g y u t ó k u r a v a g y e g y i d e j ű l e g a g y ó g y m ó d d a l k i t ű n ő h a t á s t fej t k i .

M i n d e n d o b o z n a k d r . G ö l i s p e c s é t j é v e l é s a b e j e g y z e t t v é d j e g y g y e i k e l l l e z á r v a J e n n i s m i n d e n k o r h a t á r o z o t t a n d r . G ö l i s - l é l e e m é s z t ő - p o r k é r e n d ő

a v é t e l a l k a l m á v a l 1 0 ^ 0 4

Egy nagy doboz ára 2 kor. 52 fill., kis doboz 1 kor. 68 fill. D r . G ö l i s - f é l e e g y e t e m e s e m é s z t ő - p o r k ö z p o n t i s z é t k f l l d é s e j

Bécs, I., Stefansplatz 6. (Zwettlbof.) Főraktár : Török József gyógyszertára Budapest,

Király-ntcza 12 és Andrássy-nt 26. szám.

116 VASÁRNAPT VJBÁft. 7. 8ZÁM. IÜ04. 5 1 . ÉVFOLYAM.

I l i ^ % ^%. M a l i k ö r ö k k i r á l y a , MCI ^ « » ^ ^ ^ ^ ^ ^ « ^ ^ a z e l ő k e l ő s é g k e d v e n o z e !

Kapható csakis elsőrangú üzletekben és kávéházakban. L . U C C A - T Á R S A S A G , H a m b u r g i b a n . H a - y b a n i f ö e l á r n s i t ó : BBAZAY F ALMÁN, Budapest .

Kwizda-féle 9930

íoroentani marlia-táppor. É l e t r e n d i s z e r l o v a k , s z a r v a s m a r h á k é s j u h o k s z á m á r a . A legtöbb istállóban 50 év óta használtatik f a l á n k s á g h i á n y n á l , r o s s z e m é s z t é s n é l , a t e j j o b b í t á s á r a és a t e h e n e k t e j b ő s é g é n e k f o k o z á ­

s á r a . 1 doboznak ára K 1-40, tyi duboz K —'70. Főraktár Magyarország részére : T ö r ö k J ó z s e f gyógysze­rész, Budapest, Eirály-utoza 12 és Andrássy-ut 26. szám.

KWIZDA FKRENCZ JÁNOS cs. és kir. osztr.-magy. román kir. és bulgária

fejed. ndv. szállító.

K e r ü l e t i g y ó g y ­s z e r é s z K o m é n -

b u r g b a n B é c s m e l l e t t .

Képes árjegyzék in-aryen és bérmentve.

^SOLYfl lLL^ 0 5

/VMNPULfl KORPA dRC ÁPOLÁSRA

LEQJOBBflN BEVÁLT SZER A\OTS^Hfl.ésTsi,BÉCS

[ ̂ \J\llUIMG.1iasiÍsli/76rf/r. '•^

HÍ RMtSZtTt.1

L e g t ö k é l e t e s e b b a r c z t i s z t i t ó é s s z é p i t ö s z e r e k a

K R I E G N E R - f é l o

Akácia-créme 2 k o r o n a

Akácia púder 1 k o r .

Akácia-s z a p p a n H 1 kor.

Törv. védve. — Kapható gyógyB7er-1

I tárakban Főraktár: Korona-gyógjtár I Buct-ipi.it, Kálvin-tér.

China-bora vassal. Erősítő szer g y e n g é k , v é r s z e g é n y e k áa l á b b a d o s ó k számára. Étvágygerjesztő,ideg-

erősítő, véravitó szer. O0~ 2000-nél több orvosi vélemény. ~ V |

Kitűnő iz. J. Serravallo — Trieste-Barcola.

D#"~ K a p h a t ó a g y ó g y s z e r t a r a k b a n Vi l i t e r e s Ü v e g e k b e n K 2 . 4 0 ea

1 l i t e r e s Ü v e g e k b e n K 4 . 4 0 .

10170 10157

Minden gyógyszertárban kapható.

A n ő i s z é p s é g elérésére, tökéletesítésére és _̂ fentarlására legkitűnőbb és legbiztosabb a

MARGIT-GREME, mely vegytiszta, sem higanyt, sem ólmot nem lariiiltnaz. teljesen ártalmatlan. Ezen világhiifi arczkenőcs pár nap alatt eltávolít szellőt, niéjfol-tot, pattanást, bőratkát (ililesser) és minden más hörbajL Kisimítja a ránézi kat. redőkel. hmlöhe-Ivekel és az arezol hófehérré, simává és üdévé varázsolia.Ara nagy tégely 2 kor., kis tégelv 1 kor. M a r g i t h ö l g y p o r I kor. 10 íill. M a r g i t s z a p p a n *(l lil . M a r g i t f o g p é p (Zalm-pusia) I kor., M a r g i t a r e z v i z 1 korona.

Hamisítványuk bíróilag üldöztetnek.

•«•»•* =.-*^>m«.s*>

Legkedveltebb, legjobb hajfestőszer a

MELANOGENE f e k e t e é s b a r n a s z í n b e n .

Ezen k i tűnő és árta lmat lan készit-m é n y n y e l hajat, szakáit, bajuszt pár perez alatt feketére vagy barnára le­ltet festeni. A sz in á l landó és a ter­mészetes színtől m e g n e m különböz­tethető . Árta lmat lan és a lkalmazása igen egyszerű. N e m piszkít . Ára l í kor.

8 0 fillér. 10159

Postán ntánvétiüel vagy a pénz elő- r S l / I n c I T A I A I I I J I I I I Xx„ i n . w l Budapesti főraktár: T ö r ö k J ó z s e f gvógysz. Királv-u. . . . . . . . J . . P. . . f Q | Q | k g K 0 I 0 I I I C I 1 áVOáySZ. A r a U . U ésYndrtssv-át**. Kapható mmue^gvógyszerlárfian. zetes lirkuhlé>e mán küldi » ké-zitö

SCHÖNWALD IMRE — — — -gyáros és órásmester, Pécsett 122. 10197 13 próbás, hivatalosan fémjelzett valódi ezüst evőkészletek. 1

12 személyre legnehezebb összeállítású

ezüst evőkészlet,

12 személyre n e h é z összeá l l í t á s i !

ezüst evőkészlet. Tetszés szerinti m o n o g r a m m vésve ingyen .

T a r t a l m a z : 12 ezüst evőkanalat . 12 t kávéskanalat , \l * moccakanalat , 12 f fagylal tk .nalat , 12 • cseinegekanalat , 12 c zsámolyt ,

4- « sókanalat aranyozva, 1 « pec-ienyekést aczélpengével , 1 • pecsenye franczia villát.

12 • asztali villát, egész ezüst, 12 « « csemege villát,

1 « levesmerőt , 1 • tej merőt, 2 • vastagételszedőt, 4 • sótartót aranyozva, üvegbetéttel ,

12 • evő kést. 12 • csemegeként,

1 < tortalapátot, 1 t bal kést, 1 • bal villát, 2 • cabaretvil lát, 2 • sajt- és vaj kést, 1 pár salátaeszközt.

Erős tölgyfa-szekrényben, kiemel­hető betéttel, vésve 7$0 korona.

Árjegyzék ingyen küldetik.

Vidéki mefrrendelések kftlftnös grondrlal — postafordultá­val — csomagolás felszámítás nélkül intéztetnek el.

Minden egyéb összeál l í tásra nézve költségvetéssel szolgálok.

D barocc-, v a g y C uj s ty lü mintábó l .

T a r t a l m a z : 12 ezüst evőkanalat , 12 < kávéskanalat , 12 • fagylaltkaualat, 12 • moccakanalat , 12 • n gy franczia villát, 12 • c semege « < 12 « evókóst aczé lpengével , 12 • csemegeké- t aczé lpengével , 12 « g y ü nölcskést ezüs ivengóve l , 12 • z sámoly (kóstátnasz),

1 • levesmerót , 1 t tej merőt, 2 • vastagételszedő kanalat , 1 i tortalapátot ezüst pengéve l , 1 > sulátakanalat, 1 • salátavil lát, 1 • sajtkést, 1 • vaj kést, 4 « pecsenye villát, 4 • sótartót aranyozva, üvegbetét te l , 4 • sókanalat aranyozva, 1 t mártás kanalat, 1 « compotkunalat .

Tiszta ezüst-suly <> klgr. Díszes díofa-szekrényben, szarvas­bőr béléssel, kihúzható fiókkal, a

fenti rajz szerint ÍPőO korona.

Frankl in-Társulat nyomdája , Budapest, IV. , Egyetem-utoza, 4.

rsXRNAPl Jfm '4ÍS?

a s z . 1904 . (51. ÉVFOLYAM.) SZERKESZTŐ FŐMUNKATÁRS

NAGY MIKLÓS. MIKSZÁTH KÁLMÁN. BUDAPEST, FEBRUÁR 21. Előfizetési feltételek: VASÁBNAPI ÚJSÁG és POLITIKAI ÚJDONSÁGOK (a Világkrónikával) együtt

egész évre 2 4 korona félévre ... 1 2 •

Csupán a 1 egész évre 1 6 korona VASÁBNAPI ÚJSÁG | félévre ... 8 i

A POLITIKAI ÚJDONSÁGOK í egész évre ÍO korona (a Világkrónikával) 1 félévre _ 5 •

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó.

KANT IMMÁNUEL. 1724—1804.

SZÁZ ÉVE VOLT február 12-én, hogy Königs-bergben meghalt Kant, a filozófia törté­netében a legnagyobb elmék egyike, a

német gondolkodás egyik legfőbb büszkesége. Csaknem megmérhetetlen az a hatás, melyet Kant a maga korára s az utókorra tett, a tudo­mány és művészet egyaránt érezte szellemének éltető lehelletét, múlt és jelen egyesül az iránta való hódolatban.

A kinek lelke bejárta az egész világot s vilá­gosságot élesztett az emberek millióiban: tud­valevőleg sohasem hagyta el Königsberg váro­sát. Ifjúkorában mint nevelő működött ugyan néhány vidéki nemesi családnál, de akkor is meg­maradt szülővárosa környékén s a téli időket ott töltötte a városban. 1755-ben habilitálták az egyetemen magántanárrá, de csak tizenöt évi díjtalan működés után lehetett rendes tanárrá. A porosz állam akkori sanyarú pénz­ügyei nem engedték, hogy rendkívüli tanszéket állítsanak Németország egyik legnagyobb szel­lemének. Családot nem alapított, nemes sze­génységben s eszmékkel benépesített magány­ban töltötte életét, a mely a tökéletes szellemi élet ideáljának egyik legteljesebb megvalósu­lása volt 1781-ben adta ki a «Tiszta ész kriti­káját". Tizenegy évi mély gondolkodás ered­ménye e nagy m ű ; mikor már agyában megvolt, leírása csak néhány hónap munkája volt. Ezután egymásra következtek az e mű­ben megalkotott kritikai alapgondolat alkal­mazásai az ethikára, a jogbölcsészetre, a tör­ténelem bölcseletére, az eszthetikára s a vallás­bölcseletre ; mindenütt átalakító hatással, min­denütt mélyítve a német gondolkodást s új tar­talommal töltve el az ellaposodásnak indult német filozófiát. Hatvanhat éves volt, mikor életének ez a csodás termékenységü korszaka megkezdődött. Aligha lehet az emberi mívelő-dés történetében példát találni éhez hasonló­jelenségre : hogy valaki legnagyobb műveit oly életkorban alkossa meg, a mely a legtöbb em­bernél már az alkotásra képtelen aggkor ideje. Abban a két évtizedben, mely a «Tiszta ész kri­tikáján -nak megjelenése s tevékenységének fél­beszakadása közt lefolyt, Kant elérte a legna­gyobbat, a mit ember elérhet: ereje teljességé­nek érzetét, benső kívánalmainak megfelelő külső helyzetet, a kortársak csodálatát s mind'

messzebb terjedő hatásának öntudatát. A né­met nemzet legjobbjai ez időben már e hatás alatt állottak s már megkezdődött az az át­alakulás, mely a német nép gondolkozásában Kant nevéhez fűződik. E hatás nem szűnt meg azóta sem, a német filozófia néhány évtizeden át elfordította ugyan arczát Kanttól, de ép az utóbbi időkben kénytelen volt mindinkább visszatérni hozzá.

Kant filozófiájának történeti jelentőségét nem lehet túlbecsülni. A gondolkodás legnagyobb hőseinek egyike volt ő, az emberi elme benne legfényesebb magaslatai egyikét érte el. A mint

Szókratész új irányba terelte a görög gondol­kodás útjait, úgy hogy minden utána követ­kezett görög bölcselő többé-kevósbbé az ő alap­jaira volt kénytelen állani, a mint Bacon ós Descartes meggyújtották a középkor skolasz­tikus filozófiája által elhomályosított szemek előtt a természettudományi és mathematikai módszer világosságát. — ugyanúgy Kant rend­szere is fordulópontja az emberi gondolkodás­nak. Kant filozófiája záróköve és tetőpontja az őt megelőzött filozófiának s egyúttal talpköve és forrása az utána következőnek. A tizenhatodik, tizenhetedik és tizennyolczadik század gondol-

KANT IMMÁNUEL.