vadászat és vadgazdálkodás...a betegségekről •Élőlények éskörnyezet bonyolult...

A vadegészségügy alapjai

Vadászat és vadgazdálkodás

(SMKVB2153VN)

A betegségekről

• Élőlények és környezet bonyolult kölcsönhatások

• Folyamatosan változó környezeti hatásokra adott válasz:

• Az állat belső mechanizmusai által kivédi egészséges marad

• Egyedfejlődése, szaporodása, stb. normális

• A környezeti hatás és a szervezet között átmeneti egyensúlyzavar van:

• Szervezet fejlődése, szaporodás időszakosan leáll

• Tartós egyensúlyi zavar átmeneti jelenségek kórossá válnak betegség

• Betegség:

• Kóros élettani jelenség

• A szervezet és környezetének tartós egyensúlyi zavarakor jelentkezik

• Egyidejűleg jelen van a károsító tényezőknek és a szervezet védekező reakcióinak a hatása

A betegségekről

• A kondíció romlás és alkati hibák kialakulásáért felelős lehet:

• Nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés

• Alkalmas tápanyagok hiánya

• Állattartásból származó tetemek, trágya kihordása

• Vadsűrűség növekedése

• Élettér beszűkülése

• Állandó zavarás

• Vad számára alkalmatlan, romlott takarmány kijuttatása

Vadbetegségek

• A vadászat során megfigyelhető, betegségre utaló jelek:

• Furcsa viselkedés, szokatlan légzés, nyálzás, merev járás, stb.

• Zsigereléskor elváltozások a szerveken, élősködők jelenléte

• Mit tehet a vadász?

• Súlyosan lesoványodott, a normálistól kirívóan eltérő viselkedést mutató egyedek kilövése

• Állategészségügyi szakember értesítése

• Mintaküldés diagnosztikai vizsgálatokhoz

• Kezek, eszközök fertőtlenítése Zoonózisok!

Vadbetegségek

• Mintaküldés:• A mintákat külön-külön kell csomagolni

• Érdemes kikérni az állatorvos véleményét• Fel kell tüntetni:

• Saját megfigyelések

• Adott vadfajnak a vadgazdálkodási egységben becsült létszáma

• Minta származási helye (Vadásztársaság neve, címe)

• A mintát szállító személy neve és címe

• Minta lehet:• egész állat, szerv, feltételezett mérgező anyag, etetett takarmány, stb.

• Személyi sérülés esetén:• Orvoshoz fordulni és elmondani mi történt!

Vadbetegségek

Emlős vadfajok betegségei

• Tularémia:• Rágcsálók, mezei nyúl betegsége, legtöbb emlős, ember is fogékony

• Terjeszti: vérszívó ízeltlábúak, beteg állat testváladéka, teteme• Kullancsok saját utódaiknak is átadják több nemzedék is fenntarthatja a fertőződés esélyét

• Tünetek:• Mezei nyulak lassan futnak, könnyen megfoghatók, fejüket nem emelik fel

• Tömeges formában az őszi-téli hónapokban jelentkezik kevés táplálék

• Elváltozások:• Szívburkon, tüdőben kiemelkedő, kölesnyi, sárgásszürke gócok

• Beteg állat fogyasztásra NEM alkalmas

• Ember: kézsérülés esetén a hónalji nyirokcsomó megduzzad

Baktériumok okozta betegségek

Tularémia (mezei nyúl tüdő és szívburok)

Forrás: Heltay I. 2014. Vadásziskola

• Pasztörellózis:• Mezei nyúl, csülkös vadfajok betegsége

• Az ellenállóképesség csökkenésekor lép fel• Tünetek:

• orrfolyás, könnyezés, tüsszögés, lesoványodás

• mezei nyúl esetén szórványos téli elhullás

• csülkös vadfajok esetében:• ritka, heveny formában zajlik le elhullás 1-2 nap alatt

• Elváltozások:• Mezei nyúl: hurutos tüdőgyulladás, szívburokgyulladás

• Beteg állat fogyasztásra NEM alkalmas

• Embert ritkán betegít meg


Heveny pasztörellózis

(mezei nyúl hurutos tüdőgyulladás)


Idült pasztörellózis

(mezei nyúl fibrines szívburok gyulladás)


• Liszteriózis:

• Elsősorban szarvasfélék (őz, gím, dám) betegsége őszi-téli hónapok

• A baktérium a talajban, szerves anyagokon mindenütt megtalálható

• Helytelenül készített és kijuttatott szilázs elfogyasztása!

• Tünetek:

• Bizonytalan, bágyadt mozgás, tarkómerevség a kórokozó az agyban szaporodik el

• A beteg állat fogyasztásra NEM alkalmas

• Embert is megbetegítheti


• Lépfene (Antrax):• Elsősorban a csülkös vadfajok betegsége

• A baktérium a felbontatlan tetemben néhány nap alatt elpusztul

• Levegőre kerülve spórát képez évtizedekig fertőzőképes NEM zsigereljük

• Tünetek:• A fertőzött állat elesett, bágyadt, bevárja a vadászt

• A friss tetemek természetes testnyílásaiból fekete-vörös vér szivárog állatorvos!

• Elváltozások: hatalmasra duzzadt lép

• Ember is fertőződhet


• Gümőkór (tuberkulózis, TBC):

• Vaddisznóban, ragadozókban, elvétve szarvasfélékben fordul elő

• Vadaskertekben gyakoribb

• Fertőződés elsősorban a tetemek elfogyasztásával szájon át történik

• Tünetek: élő állatoknál nincs egyértelmű jele, súlyos lesoványodás

• Elváltozások:

• Megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók

• Lép, máj, vese felületén borsónyi, kemény, sárgás gócok

• Bélfodorban zöld, diónyi, gennyes gócok

• Ember is fertőződhet


Gümőkór (gennyes tályogok gímszarvas tüdőben)


• Veszettség:

• Főként az emlősökben okoz halálos kimenetelű agyvelőgyulladást

• A beteg állat a vírust a nyálával üríti (harapás!)

• Hazánkban fő terjesztője a vörös róka (északon a nyestkutya is)

• A kórokozó a harapás helyétől az idegpályákon keresztül jut el az agy-és gerincvelőbe ahol elszaporodik

• A vírus az agyvelőből jut a nyálmirigybe

• A tünetek jelentkezése előtt 1-2 héttel már lehet vírusürítés

• A fertőződés és a megbetegedés közötti lappangási idő 2-8 hét általában

Vírusok okozta betegségek

• Veszettség:

• Tünetek:

• Kezdetben tompultság, szeszélyes étvágy

• Róka szelíd

• Kutya, macska, vaddisznó, őz, szarvas agresszív

• Rekedt hang, nyálcsorgás, kancsalság, nyelési képtelenség, légzésbénulás

• Megelőzés:

• Rókaállomány gyérítése

• Csalétekbe helyezett oltóanyaggal történő vakcinázás

• Beteggyanús állat zsigerelése, nyúzása TILOS! ÁLLATORVOS!

• Az egészségesnek tűnő róka nyúzása gumikesztyűben történjen!


• Sertéspestis:

• Csak a házisertés és a vaddisznó fogékony a betegségre

• A vírus nagyon ellenálló:

• Fagyasztást 6 hónapig is elviseli

• Füstölést, pácolás után fél évig is fertőzőképes

• A vaddisznó fertőződése átalában házi sertésre vezethető vissza (vírus tartalmú konyhai, vágóhídi maradék)

• A betegség 1-4 hetes lappangási idő után jelentkezik

• Az elsősorban malac elhullás hirtelen vagy 1-2 hét után következik be


• Sertéspestis:

• Tünetek:

• Többnyire idegrendszeri tünetek

• Dülöngélés, görcsös összerándulás

• Az állatok nem szívesen mozognak

• Hasmenés

• Elváltozások:

• Lépben lencsényi, vesén, szíven mákszemnyi sötétebb foltok (bevérzés)

• Állatorvost értesíteni!


• Vadonélő kérődzők nagy tüdőféreg fertőzöttsége (parazitás bronchitis):

• Szarvasfélék, muflon betegsége

• Csapadékos időjárás esetén gyakori

• A tüdőféreg kifejlődéséhez nincs szükség köztigazdára!

• Ciklusa:

1. A légcsőben élő féreg lerakja a petét

2. Az állat felköhögi a petéket, majd lenyeli

3. A peték az állat hullatékával a talajra jutnak

4. 6-12 nap alatt fertőzőképes lárvává alakulnak, a növényzeten hónapokig fertőzőképesek

5. A legelő állat a fűvel együtt felveszi

6. A lárva a bélből a véráram közvetítésével a tüdőbe kerül (1 hónapon belül petét ürít)

Parazita okozta betegségek, elváltozások

• Vadonélő kérődzők nagy tüdőféreg fertőzöttsége (parazitás bronchitis):

• Tünetek:

• Csak erős fertőzöttség esetén figyelhető meg

• A nagyszámú féreg miatt hörghurut, makacs, elnyújtott köhögés figyelhető meg

• Csapadékos nyarakon a gidák, bárányok, borjak között elhullást is okozhat

• Megelőzés:

• Ellenállóképesség növelése (takarmányozással, megfelelő állománysűrűség beállításával)

• Legyengült egyedeket ki kell venni a populációból

• Gyógykezelés csak zárttéri tartásban lehetséges


Nagytüdőférgesség ciklus


• Vadonélő kérődzők gócos (kis) tüdőférgessége:

• Szarvasfélék, muflon betegsége

• A kifejlődéshez köztigazda szükséges meztelen csiga

• A lárvák a csigákból a növényzetre kapaszkodnak, innen kerülnek a legelő állatba

• A vérárammal kerülnek a tüdőbe ahol a légutakat elzárják

• Petéjük a kérődző hullatékával kerül ki a külvilágra

• Tünetek:

• Élő állatokon nem figyelhető meg

• Zsigereléskor a tüdő nagy lebenyében 0,5-2 cm átmérőjű gócok, vagy kölesnyi féregcsomók találhatók

• Fontos a kérődzők jó kondíciójának fenntartása


Gócos (kis) tüdőférgesség



• Vaddisznó tüdőférgesség:

• Három tüdőféregfaj idézi elő

• Köztigazda a földigiliszta

• A földigiliszta elfogyasztása után a férgek a vérárammal a tüdőbe jutnak

• Tünete gyakorlatilag nincs, ritkán köhögés

• Megfelelő kondíció fenntartásával segíthető a vaddisznó állomány

• Az elejtett vad a tüdő kivételével fogyasztható


Vaddisznó

tüdőférgesség

Forrás: Heltay I. 2014. Vadásziskola Forrás: Heltay I. 2014. Vadásziskola

• Vadon élő kérődzők gyomor-bélférgessége:

• Őz és muflon esetében jelentős, szarvasban is előfordul

• Több féregfaj együttes jelenléte okozza

• Köztigazda nincs

• A peték a kérődző hullatékával a talajra kerülnek, ahol 5-6 nap alatt fertőzőképessé alakulnak felkúsznak a fűszálakra és a legelés során fertőzik a kérődzőt

• A gyomorban és a bélben 10-30 nap alatt befejezik a fejlődésüket, majd petét ürítenek

• Főleg nedves nyarakon a fiatal állatokban okoznak nagyfokú lesoványodást, elhullást

• Fontos a megfelelő kondíció fenntartása

• A lesoványodott egyedeket ki kell venni az állományból erős peteürítés


Kérődzők gyomor-bélférgességeForrás: Heltay I. 2014. Vadásziskola

• Májmételykór:

• Elsősorban kérődzők betegsége

• Két laposféreg okozhatja:

• Közönséges májmétely, Amerikai májmétely (szarvasmájmétely, 1994-ben bizonyított)

• Közönséges májmétely az epeerekben élősködik

• Amerikai májmétely a májban tokokban, gyakran párosával fejlődik

• Ciklusuk:

1. Petéik az állat hullatékával kerülnek a talajra

2. Kikelő lárvát felveszi a köztigazda (törpe iszapcsiga)

3. A csigából kikerülő fertőző lárvákat a fűvel veszik fel a kérődzők

• Súlyosan beteg állat lesoványodik, trófeája rendellenes alakulású, gyengén fejlődik

• Védekezés nyalósóba juttatott ellenanyaggal


Májmétely ciklus

Amerikai májmétely



• Lándzsásmételykór:

• A parazitára elsősorban a muflon érzékeny (más kérődzőkben is előfordul)

• Egyes területeken a mezei és az üregi nyúl tartja fenn a fertőzöttséget:

• Epehólyagjukban elváltozást nem okoz

• Muflonban az epeerekben okoz elváltozásokat

• Ciklus:

1. Pete a növényevő hullatékával ürül

2. Köztigazdák: Szárazföldi (tüdős) csiga gyepi hangya (fertőző lárva)

3. Hangya rákapaszkodik a fűszálra növényevő fűvel együtt felveszi

4. Féreg a vérárammal az epeerekbe kerül


Lándzsásmétely ciklus


• Trichinellózis:

• Trichinella spiralis szabadszemmel alig látható fonálféreg

• Sok emlős és madárfaj fogékony a fertőzésre, de nem egyformán érzékenyek rá

• Különösen fogékony: vaddisznó, ragadozók, rágcsálók, ember

• Ezekben a fajokban a trichinella kifejlődik a bélben és betokozódik az izomzatban

• Kevésbé fogékony: kérődzők, madarak

• Csak béltrichinella alakul ki a fertőzési lánc fenntartásában nem vesznek részt

• A betegség kialakulása:

• A zsákmány, vagy elhullott állat elfogyasztott izomzatából a betokozódott lárva kiszabadul és a húst fogyasztó (ragadozó, vaddisznó) bélfalában kifejlődik

• A fertőződést követő 5. naptól a kifejlett trichinella lárvákat rak vérárammal az izomzatba kerülnek betokozódnak (20-40 évig fertőzőképes)


• Trichinellózis:

• Tünetek: Természetben nem figyelhetők meg

• Emberi megbetegedés:

• Hővel nem kezelt húsféléktől (kolbász, füstölt hús)

• Súlyos hasmenés, majd izomfájdalmak, halálos lefolyású is lehet

• Orvos!

• Megelőzés:

• Elejtett vaddisznó semmilyen részét sem szabad nyersen állatokkal megetetni

• Vaddisznó húsát füstölve vagy nyersen étkezésre felhasználni nem szabad

• Saját felhasználásra csak sütve, főzve!

• Egyéb felhasználás előtt be kell vizsgáltatni!


Betokozódott trichinella férgek

vaddisznó rekeszizomban


• Orr-garat bagócsfertőzöttség:

• Vadon élő kérődzők között gyakori

• Három légyfaj okozza rajzási idejük eltérő (május-augusztus)

• A nőivarú legyek elevenszülők a kb. 1 mm-es lárvát a kérődzők orrára fröcskölik

• A lárvák 6 hónapig az orrüregben fejlődnek (5-6 mm) garatüregbe másznak át itt 3-4 cm-es hossz eléréséig tartózkodnak orrnyíláson keresztül külvilág báb 2-6 hét múlva kikel a kifejlett légy a kifejlett légy nem táplálkozik, 1-2 hétig él

• Tünetek: fejrázás, prüszkölés, légzési-nyelési nehézségek


Orr-garat

bagócs


Orr-garat bagócs

Fotó: Bőti Szilvia

• Bőrbagócs-fertőzöttség:

• Vadon élő kérődzők gyakori betegsége

• Őzvargalégy okozza

• Kifejlett példány néhány napig él, nem élősködik, petéket rak

• A petéből kikelő lárva a bőrben 6 hónap alatt (október-november) jut el a hát- és ágyéktájékra megtelepedik, légzőnyílást készít tavasszal a légzőnyíláson át a talajra kerül báb 4-6 hét múlva kikel a kifejlett légy

• Tünetek:

• kérődzők fához dörzsölik magukat

• a nyúzott bőr lyukacsos, könnyen szakad


Bőrbagócs


Bőrbagócs őzben


• Hólyagférgesség:

• Vadon élő növényevőkben és a vaddisznóban található hólyagok

• A hólyagokban ragadozók galandférgeinek lárvái fejlődnek

• A hólyagok általában májban, tüdőben, szívben, hasüregben, izmokban láthatók

• A ragadozók ürülékével a peték a talajra kerülnek legelő állat felveszi (köztigazda) a lárvák a szervezetben egyes szerveken megtelepednek hólyagokat képeznek a köztigazda elfogyasztásával a ragadozókban alakul ki a galandféreg a peték az utolsó ízek leválásával kerülnek a külvilágba

• Megelőzés:

• Hólyagférges szervet kutyával megetetni TILOS!!!

• Emberben is kifejlődik (Zoonózis)


Hólyagférgesség mezei nyúl máján


Hólyagférgesség gímszarvas máján


Echinococcus multilocularis ciklusForrás: Heltay I. 2014. Vadásziskola

• Kullancsfélék okozta élősködés:

• Vérszívó ízeltlábúak

• Minden hazai vadon élő emlősfaj érintett

• Kettős kártétel:

• Vektor: különféle betegségek kórokozóit közvetíti (vírusok, baktériumok, vérparaziták)

• Erősen fertőzött fiatal állatokban vérfogyottságot, fejlődésben való lemaradást okoznak

• Védekezés:

• Emberből, kutyából 24 órán belül távolítsuk el a kullancsot


Kullancs

ciklus


Szárnyas vadfajok betegségei

• Baromfipestis:

• Fácán, fogoly, baromfi fogékony

• Vízivad csak terjeszti

• Lappangási idő 3-5 nap

• Tünetek:

• A madár gubbaszt, kakasok dürgőfoltja kékesfeketén elszíneződik

• Madarak feje oldalirányban remeg, nyakukat csavargatják

• Kitelepítés előtt a tenyészetből származó madarakat immunizálni kell

• Gyanú esetén hatósági állatorvost értesíteni!


• Kacsapestis:

• Récefélék és a libák fogékonyak rá

• Vírushordozó madarak terjesztik


• Tünetek:

• A madarak nem szívesen mozognak, szárnyuk lóg, hasmenés

• Csoportosan megülnek a vízen, feltűnően hangtalanok

• A tenyészetek állományait immunizálni kell


• Baromfikolera:

• Legtöbb madárfaj fogékony

• Általában a tenyészetekből kikerülő madarak terjesztik

• Tünetek:

• Heveny lefolyás: napról napra növekvő hirtelen elhullás

• Az elhullások eleinte olyan gyorsan jelentkeznek, hogy a mérgezés gyanúja merül fel

• Napos állat sosem beteg!


• Vakcinázás szükséges


• Madarak botulizmusa:

• Elsősorban fácán és réce betegség, de az emlősök is fogékonyak rá

• Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin okozza

• Anaerob baktérium toxint csak oxigénmentes környezetben termel

• Récék iszap, fácán tetemek (légyálcák)

• Tünetek:

• A toxin a mozgatóidegrendszert bénítja

• Lábak, szárnyak, nyak bénulása elhullás

• Megelőzés:

• Tetemek összegyűjtése, vízszint megemelése


Botulizmus


• Elsősorban a vízimadarakat érinti

• Kis felületű tavak esetében, ahol röptetett récevadászat folyik

• A récék az iszapból kavicsként felveszik a sörétszemeket

• A zúzógyomorban folyamatosan kopik és 3 hét múlva már előidézi a tüneteket

• Tünetek:

• Járás- és röpképtelenség, lesoványodás

• Megelőzés: lőirány tervezés, vízszint emelés, acélsörét

Idült ólommérgezés

vadászat és vadgazdálkodás...a betegségekről •Élőlények éskörnyezet bonyolult...

Documents