útmutató szakmai gyakorlatokhoz óvodapedagógus szakos

Ú T M U T A T Ó

SZAKMAI GYAKORLATOKHOZ

Ó V O D A P E D A G Ó G U S

SZAKOS HALLGATÓK, SZAKVEZETŐK ÉS

GYAKORLATVEZETŐ FŐISKOLAI OKTATÓK

SZÁMÁRA

6. félév

Tanegységek neve:

1. Külső szakmai gyakorlat (egyéni szakmai gyakorlat)

2. Zárófoglalkozás (egyéni szakmai gyakorlat)

3. Óvodapedagógusi önreflexió (csoportos szakmai gyakorlat)

készült: a TÁMOP-4.1.2.B.2 „Együttműködés az észak-magyarországi pedagógusképzés

megújításáért” című projekt K/5 modulja keretében

Eszterházy Károly Egyetem, 2016. november 30.

Kedves Óvodapedagógus Hallgató és Gyakorlatvezető!

A gyakorlati képzés résztvevőjeként Ön különféle tantárgyi tanulmányaival párhuzamosan

félévről félévre haladva szakmai gyakorlatokat is teljesít. Minden félévben Útmutató segíti a

gyakorlatokon való részvételét, a feladatok megoldását, a követelmények teljesítését és

értékelését.

A hatodik félév nyolchetes összefüggő szakmai gyakorlata külső, Ön által választott

gyakorlóhelyszínen zajlik.

„A gyakorlati képzés az eredményes óvodapedagógusi tevékenységhez szükséges készségek, képességek

kialakítását segíti; olyan szervezeti és tevékenységformákat biztosít, amelyek a tartalmilag és

módszertanilag komplex, fokozatosan bővülő önállóságú, egymásra épülő óvodai feladatrendszer

megvalósítására tesznek alkalmassá. {…} A külső szakmai gyakorlat időkerete 8 hét. Az összes szakmai

gyakorlaton belüli kreditértéke 9 kredit.” (részlet a Képzési és kimeneti követelményekből)

Ebben a dokumentumban megtalálja a félév gyakorlati képzésére vonatkozó tudnivalókat,

valamint a tanegység-leírást a tantárgyi követelményekkel.

Kérjük, olvassa figyelmesen a következő oldalakat, melyek – többek között – az alábbi fontos

információkat tartalmazzák a szakmai gyakorlattal kapcsolatban:

− mikor és hogyan kell megjelennie a gyakorlóhelyen,

− kinél kell jelentkeznie megérkezésekor,

− mit kell magával hoznia,

− milyen feladatokat kell elvégeznie,

− hogyan igazoltassa gyakorlatát,

− mi a teendője, ha betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlaton.

Kívánunk Önnek hasznos szakmai tapasztalatszerzést és reméljük, hogy az óvodáról és az

óvodapedagógusi tevékenységekről számos ismerettel, élménnyel gazdagodik a félév során!

A Gyakorlatvezetőknek pedig köszönjük a tartalmas együttműködést!

1. Általános tudnivalók, irányelvek

Az Útmutató a főiskolai/kari honlapon olvasható, illetve onnan letölthető, nyomtatható.

Az Útmutató mellékletei, valamint az adott karon érvényes előírások megtalálhatók a kar

honlapján. Itt megtalálhatja a gyakorlathoz kapcsolódó teljes dokumentációt, a javasolt

értékelési szempontokat és egyéb űrlapokat (jelenléti ív, igazolások, jegyzőkönyv stb.).

A gyakorlatot az Útmutatóban rögzített módon kell teljesíteni.

Az óvodapedagógus szakos hallgató a 6. félévben összefüggő külső szakmai gyakorlaton

vesz részt az általa választott gyakorlóhelyen. Időtartama: 200 óra / 8 hét.

A hallgatóra a gyakorlat ideje alatt az Egyetem és az óvoda előírásai, házirendje

vonatkozik.

A jelenlétet a TVSZ szabályozza. A külső szakmai gyakorlatról hiányozni nem lehet.

Különösen indokolt esetben felmentést a gyakorlatvezető óvodapedagógus adhat. Az

elmulasztott időt azonban pótolni kell! A hallgató hiányzásáról telefonon köteles

tájékoztatni gyakorlatvezetőjét és a Tanulmányi Hivatalt a hiányzás előtti napon, de

legkésőbb a munkakezdés előtt 1 órával.

A hallgató munkaideje a gyakorlatvezető óvodapedagógus munkaidejéhez igazodik. A

gyakorlatokon kezdés előtt 15 perccel kell megjelennie, kezdésre már átöltözve a

csoportszobában kell lennie.

A hallgató megjelenése, öltözködése az előző évek kívánalmai szerinti elvárásoknak

megfelelő legyen (a szabad mozgást lehetővé tevő, a munkavégzéshez alkalmas, kulturált

öltözék, zárt váltócipő viselése, a feltűzött haj, a megfelelő derékmagasságú nadrág, a

köldököt takaró blúz, a szolid és biztonságos ékszerviselet, testékszerek, műkörmök és az

erős smink mellőzése).

A gyakorlat megkezdése előtt az óvodapedagógus-jelölt köteles leadni az alkalmassági

orvosi igazolást a gyakorlatvezető óvodapedagógusnak.

A hallgató a gyakorlat ideje alatt Pedagógiai naplóba köteles rögzíteni hospitálásának

tapasztalatait, megfigyeléseit, valamint a felkészülés során készített tervezeteit. A tervezet

a tevékenység anyagát konkrétan, pedagógiai és logikai, módszertani szempontból

helyesen és áttekinthető formában tartalmazza.

A hallgató köteles a gyakorlatvezető óvodapedagógus által adott kiegészítő feladatokat,

valamint az esetleges módosításokat elfogadni és végrehajtani.

Az összefüggő külső gyakorlat minősítését a gyakorlatvezető főiskolai oktató a

szabályzatban előírt határidőig bejegyzi a nyilvántartó rendszerbe (NEPTUN).

A szakmai gyakorlat minősítése a gyakorlatvezető óvodapedagógus és az óvodavezető

feladata, az értékelés szempontjainak figyelembevételével. A szakmai gyakorlat

értékelése: minősített aláírás

A szakmai gyakorlat ideje alatt a hallgatótól elvárható:

az adott csoport (óvoda) életébe, tevékenységrendszerébe való teljes körű

bekapcsolódás;

a fokozatos önállóságra törekvés;

az óvoda Pedagógiai Programjához, a csoport szakmai programjához

alkalmazkodó komplex tervezés és önálló tevékenységvezetés;

főiskoláshoz méltó magatartást tanúsítása.

− A hallgató a gyakorlatvezető jelenléte nélkül semmilyen óvodai tevékenységet nem

vezethet!

− A külső gyakorlatot követő első tanulmányi munkanapon a hallgató köteles az alábbi

dokumentációt (hallgatói tevékenységtükör) leadni a gyakorlatért felelős főiskolai

oktatónak:

a gyakorlattal kapcsolatos előzetes elvárások megfogalmazása;

hospitálások feljegyzései;

tervezetek, egyéb segédanyagok;

nevelési tevékenységeken kívüli programok feljegyzései (eszközkészítés,

ünnepek, munkadélutánok, szabadidős tevékenységek);

gyermek megfigyelése – esettanulmány;

heti önreflexiók a Pedagógiai naplóban;

teljes önreflexió a gyakorlat végén (utalásokkal az előzetes elvárások

megvalósulására is);

a mentor által írt összegző értékelés a hallgatóról.

− A levelező tagozatos hallgatók feladatai és kötelezettségei megegyeznek a nappali

képzésben résztvevőkével, az előírt összes óraszám is azonos.

2. Az óvodapedagógus szak gyakorlati képzési rendszere

(aktuális tanegységek)

ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK SZAKMAI GYAKORLATA

tantárgyak

félévek

kredit számonkérés 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Bölcsődei, óvodai

tájékozódás (egyéni)

25 ó

(1 hét)

0

(krit. köv) min. ai

Óvodai megfigyelés

(csoportos) 15 ó

0

(krit. köv) min. ai

Megfigyelés, bekapcsolódás

az óvodai életbe (egyéni)

50 ó

(2 hét) 2 min. ai

Óvodai interakciók elemzése (csoportos)

30 ó 2 min. ai

Óvodai tevékenységek

önálló irányítása 1.

(egyéni)

50 ó

(2 hét) 3 gyj

Óvodai tevékenységek és

interakciók elemzése 1.

(csoportos)

30 ó 2 gyj

Óvodai tevékenységek önálló

irányítása 2.

(egyéni)

50 ó

(2 hét) 3 gyj


interakciók elemzése 2. (csoportos)

30 ó 3 gyj

Óvodai tevékenységek önálló

irányítása 3.

(egyéni)

50 ó

(2 hét) 3 gyj


interakciók elemzése 3. (csoportos)

30 ó 3 gyj

Zárófoglalkozás* 5 ó 1 gyj

Külső szakmai

gyakorlat

200 ó

(8 hét) 9 min. ai

Óvodapedagógusi

önreflexió

15 ó 1 min. ai.

Összes kredit 0 4 5 6 6 11 32

*az 5. félév egyéni gyakorlatát követően, de legkésőbb a 6. félévben teljesítendő

3. Segítségként közöljük a 6. félév két szakmai tantárgyának és a

zárófoglalkozásnak tanegység leírását:

A tantárgy neve: Külső szakmai gyakorlat Kódja: NBC_OV134G9

Kreditszáma: 9

A tanóra típusa: gyakorlat és száma: 200 óra/félév

A számonkérés módja: minősített aláírás

A tantárgy tantervi helye: 6. félév

Előtanulmányi feltételek: Óvodai tevékenységek önálló irányítása 3., Óvodai tevékenységek és

interakciók elemzése 3.

Kötelező / kötelezően választható/ szabadon

választható tantárgy Az oktatás nyelve: magyar

Tantárgyleírás

A tanegység oktatásának célja:

- a külső szakmai gyakorlat és az óvodai záró foglalkozásra történő felkészülés, - pedagógusjelölt pályaismeretének, önismeretének gazdagítása, a pályamotívumok segítése,

- az óvodapedagógusi munka hatékonyságát megalapozó szociális képességek (kooperáció,

empátia, tolerancia) tudatosítása.

Elsajátítandó ismeretanyag:

- megismerni a választott óvoda nevelőtestületét, és a nevelőmunkát segítő munkatársakat, - részvétel a nevelői, munkatársi és egyéb óvodai rendezvényen, - bekapcsolódás az óvodai csoport mindennapi életébe, - a gyermekcsoport élet- és szokásrendjének megfigyelése, - az óvodapedagógia általános kérdéseinek megoldása – a külső gyakorló helyen, - az óvodai nevelés alapelveinek érvényesülése – másutt,

- az óvodai nevelés eszközei az adott helyen – hasonlóságok/eltérések, - aktuális nevelési feladatok megoldása, - a családi és az óvodai nevelés kapcsolata a külső gyakorló helyen, - a mentorral történő kollegiális viszony kiépítése.

Kialakítandó kompetenciák:

a) Ismerik: – az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait, illetve a személyiség

fejlődéséhez szükséges feltételeket,

– a tartalmi szabályozás dokumentumait, – a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált

személyiségformálásának folyamatát, – a pedagógusi kompetenciák tartalmát,

– az ismeretek elsajátításának, a nézetek formálásának, a képességek fejlesztésének

módszereit, – az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit.

b) Rendelkeznek: – önismerettel, önértékelési képességekkel, önérvényesítés, önmenedzselés képességével;

sikerorientált beállítódással, minőségtudattal, – az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és

művészeti ismeretekkel,

– gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel, – társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, – a team-munkához szükséges kooperációs képességgel, – szakmai kommunikációs képességgel.

c) Képesek:

– az óvodai tevékenységek előkészítésére, megfigyelésére, a gyermeki személyiségéhez

igazított, fejlesztő elemző értékelésre, – problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására, – pedagógiai döntésekre,

– új kompetenciák elsajátítására, – a családokkal való együttműködése, – a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra.

Az értékelés módszere:

Az óvodai tevékenység megvalósításának minősége a megadott szakmai szempontok alapján. A leírt

tervek szaknyelven való megfogalmazása, valamint a megfigyeléseket rögzítő dokumentumok pontos

vezetése a megadott tartalmi és formai követelmények alapján.

Irodalom

Kötelező irodalom: – Óvodai Nevelési Országos Alapprogram – Az óvoda helyi nevelési programja

Ajánlott irodalom:

– Az Óvodai nevelés című folyóirat aktuális, vonatkozó írásai – Horváth Judit: Amit az óvónőnek észre kell venni. Flaccus Kiadó Bp. 2005. – Vekerdy Tamás: Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum, Bt. Bp. 2001. – Vekerdy Tamás: Az iskola betegít?. Saxum, Bt. Bp. 2004.

Fontosabb technikai és egyéb segédeszközök; rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Útmutató egybefüggő szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógus szak

A tanegység leírása készült: 2014. augusztus 12.

A tantárgy neve: Zárófoglalkozás Kódja: NBC_OV135G1

Kreditszáma: 1

A tanóra típusa: gyakorlat és száma: 5/félév

A számonkérés módja: gyakorlati jegy


Előtanulmányi feltételek: Óvodai tevékenységek önálló irányítása 3. (egyéni)

Kötelező / választható tantárgy Az oktatás nyelve: magyar

Tantárgyleírás

A tanegység oktatásának célja:

a képzés időtartama alatt elsajátított ismeretek alkalmazása;

a gyermekekkel való mélyebb érzelmi kapcsolatra épülő együttműködés kialakítása; az önismeret fejlesztése önreflexió által;

bizonyságtétel a hallgató szakmai felkészültségéről, óvodapedagógusi képességeiről, pedagógiai

attitűdjéről.


didaktikai és módszertani szempontból következetes, logikus tervezés;

sokoldalú játék, tevékenykedtetés, különféle időtartamú differenciált foglalkoztatás tervezése;

változatos képességfejlesztő feladatok tervezése és megvalósítása;

reális önértékelés saját pedagógiai stílusáról, interakciós magatartásáról, szakmai

felkészültségéről.

Kialakítandó kompetenciák: A hallgató a) ismeri

a napi tevékenységek szervezéséhez, vezetéséhez szükséges módszeres eljárásokat;

az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit;

az egészségre nevelés és a mentális egészség védelmének elvi és gyakorlati kérdéseit;

az óvodai mérés, értékelés és minőségfejlesztés elveit, módszereit.

b) képes

a szakmai ismeretek komplex, fokozott önállóssággal történő alkalmazására;

a konstruktív pedagógia alkalmazására;

a gyerekek egyéni fejlettségéhez, fejlődési üteméhez igazodó differenciált képességfejlesztés

gyakorlására;

óvodapedagógusi nevelő tevékenység ellátására;

kompetenciájából adódó szakmai lehetőségek és feladatok felmérésére;

problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására;

pedagógiai döntéshozatalra. c) rendelkezik

az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez szükséges szaktudományos és művészeti

ismeretekkel;

gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel;

fejlett kommunikációs képességgel;

a team-munkához szükséges kooperációs képességgel.


A bizottság és az óvodapedagógus szakvezető értékelése a hallgató szakmai munkájáról, aktivitásáról,

terhelhetőségéről, emberi magatartásáról, önelemző-önértékelő munkájáról.

Irodalom

Kötelező irodalom: Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Az óvoda helyi nevelési programja

Ajánlott irodalom: Az óvodai nevelés c. folyóirat kapcsolódó, releváns írásai Horváth Judit: Amit az óvónőnek észre kell venni. Flaccus Kiadó Bp. 2005.


Útmutató szakmai gyakorlatokhoz, óvodapedagógus hallgatók számára; kari mellékletek az útmutatóhoz

A tanegység leírása készült: 2014. október

A tantárgy neve: Óvodapedagógusi önreflexió (csoportos)

Kódja: NBC_OV136G1

Kreditszáma: 1

A tanóra típusa: gyakorlat és száma: 15 óra/félév

A számonkérés módja: minősített aláírás


Előtanulmányi feltételek: Külső szakmai gyakorlat

Kötelező / választható tantárgy Az oktatás nyelve: magyar

Tantárgyleírás

A tanegység oktatásának célja: – az egyéni külső szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató tevékenységének szakmódszertani és

pedagógiai elemzése,

– a hallgató pedagógiai munkájának összefoglalása; 15-20 perces prezentáció bemutatása, – az óvodával, a nevelőtestülettel, az óvoda vezetésével és a csoporttal kapcsolatos reflexiók.


– az egyéni külső szakmai óvodai gyakorlattal kapcsolatos elvárások megfogalmazása (előzetes

elképzelések a saját munkáról, érzések, gondolatok), – hospitálási jegyzőkönyvek reflexióval, – a hallgató által legeredményesebbnek és legproblémásabbnak ítélt tevékenységek tervei a jelölt

önreflexiójával, – az óvodai tevékenységek során készített fotók/videofelvételek, – mentorral való együttműködéshez kapcsolódó reflexiók.

Kialakítandó kompetenciák:

d) Ismerik: – az óvodás korú gyermek személyiségének fejlődési sajátosságait, illetve a személyiség

fejlődéséhez szükséges feltételeket, – a tartalmi szabályozás dokumentumait,

– a nevelés és fejlesztés elméletét, az óvodás korosztály differenciált

személyiségformálásának folyamatát, – a pedagógusi kompetenciák tartalmát, – az ismeretek elsajátításának, a nézetek formálásának, a képességek fejlesztésének

módszereit,

– az élményszerű óvodai életmódszervezés lehetőségeit. e) Rendelkeznek:

– önismerettel, önértékelési képességekkel, önérvényesítés, önmenedzselés képességével;

sikerorientált beállítódással, minőségtudattal,

– gyermek- és emberismerettel, gyermekközpontú szemlélettel, játszóképességgel, – társadalmi érzékenységgel, közösségi felelősségérzettel és feladatvállalással, – a team-munkához szükséges kooperációs képességgel, – szakmai kommunikációs képességgel.

f) Képesek: – az óvodai tevékenységek előkészítésére, megfigyelésére, a gyermeki személyiségéhez

igazított, fejlesztő elemző értékelésre, – problémák felismerésére, azok kritikus elemzésére és konfliktushelyzetek megoldására,

– pedagógiai döntésekre, – a családokkal való együttműködése, – a társintézményekkel, fenntartókkal való kapcsolattartásra.


A jelölt által készített dokumentumok tartalma és formája. A hallgató által – PowerPoint vagy Prezi.com

segítségével - összeállított bemutató felépítése, szakszerűsége, a megvalósítás módja.

Irodalom

Kötelező irodalom:

– Óvodai Nevelési Országos Alapprogram – Az óvoda helyi nevelési programja – Az Óvodai nevelés című folyóirat aktuális, vonatkozó írásai

Ajánlott irodalom:

– Falus Iván – Kimmel Magdolna: A portfolió. Gondolat Kiadói Kör, Bp. 2003. – Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége

Bp. 2010.


Útmutató egybefüggő szakmai gyakorlathoz, óvodapedagógus szak

A tanegység leírása készült: 2014. augusztus 4.

4. A külső gyakorlatvezető óvodapedagógus feladatai

− A külső szakmai gyakorlatra jelentkező óvodapedagógus hallgató fogadása.

− A hallgató óvodai gyakorlati helyszínének megfelelő megjelenés, öltözék, viselkedés

ellenőrzése:

érvényes alkalmassági orvosi igazolás (kötelező)

általános követelmény a kényelmes ruházat (megfelelő derékmagasságú nadrág, a

köldököt takaró blúz) a zárt váltócipő, a feltűzött haj, a hosszú műkörmök és az

erős smink, túlzó- és testékszerek mellőzése

− Az óvodapedagógus hallgató munkaideje megegyezik a gyakorlatvezető

munkaidejével.

− A jelölt írásbeli munkájának, tevékenységének, terveinek ellenőrzése és értékelése.

− A szakmai gyakorlat teljesítésének segítése a kiemelt feladatok, szempontok alapján.

− A hallgató egyéni gyakorlatának elemzése, értékelése (az értékelés módja: minősített

aláírás).

− A záró minősítések, igazolások, jegyzőkönyvek elkészítése, elküldése az EKE

illetékes Tanulmányi Osztály/Hivatal számára (Cím: 3000 Eger, Eszterházy Károly tér

1./ 3950 Sárospatak Eötvös út 7.).

5. A külső szakmai gyakorlat feladatai, megfigyelési szempontjai

Az 1. hét feladatai: megfigyelés, tapasztalatszerzés

− Ismerkedjen a választott óvodával, az óvodavezetővel, a gyakorlatvezető

óvodapedagógussal, a nevelőmunkát segítő munkatársakkal, a gyermekekkel, a

szülőkkel.

− Tájékozódjon az óvoda szakmai és működési dokumentumairól:

Pedagógiai program,

Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat

Az adott csoport csoportnaplója, tematikus tervei,

Gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentumok (anamnézis, mérés-

értékelési lapok, egyéni fejlesztési tervek)

Pedagógiai program,

Házirend,

Az adott csoport szakmai programja,

Nevelési terv,

Tevékenységi terv

Az óvoda és a csoport szokás- és szabályrendszere stb.

− Jegyezze le Pedagógiai naplójába a fentiekben leírt tervek adott időszakra vonatkozó

ismérveit!

− Figyelje meg és jegyezze le az óvodapedagógus tevékenységét:

a gyermekek fogadása, kapcsolat a szülőkkel,

elfogadás, figyelemmegosztás,

pedagógiai attitűd,

gyermek érdekeit figyelembe vevő szemlélet, gyermekismeret,

a tevékenységek tervezése, szervezése, irányítása

a csoport szokásrendjének alakítása, erősítése,

a gyermeki személyiség fejlődési sajátosságait, eltéréseit figyelembe vevő

nevelési, fejlesztési, differenciálási lehetőségeket.

− Kövesse nyomon a csoport, a gyermekek mindennapi életének mozzanatait:

szokásrend, heti- és napirend, ritmusok,

tevékenységformák és a hozzájuk kapcsolódó alkalmak, lehetőségek.

− Készítsen anamnézist és megfigyelést egy gyermekről! (5. sz. melléklet, teljes

anamnézis, valamint a megfigyelési szempontsor témaköreiből minimum három

szabad választás alapján.)

− Készüljön fel a következő hetek önálló feladatmegoldásaira a tervezés, szervezés,

irányítás terén!

− Kapcsolódjon be a gyakorlatvezető óvodapedagógus iránymutatásai alapján a nap egy-

egy tevékenységébe (gondozási feladatok, udvari játék)!

− Napi rendszerességgel értékelje röviden szóban saját teljesítményét! (6. sz. melléklet)

− Az első gyakorló hét elteltével röviden összegezze írásban gyakorlati tapasztalatait,

vesse össze elméleti ismereteivel! (6. sz. melléklet)

A 2 – 8. hétig terjedő időszak feladatai általánosságban:

− Elméleti ismeretek és gyakorlati tapasztalatok összegzése, alkalmazása: tervezés,

szervezés, megvalósítás.

− Az óvodapedagógus tevékenységének, nevelő-, fejlődést segítő-, fejlesztő munkájának

tervezése, szervezése, irányítása:

az adott időszakra vonatkozó nevelési terv, szervezési feladatok,

heti-, napi tevékenységi terv,

mindennapi pedagógiai munka (a 2. hét délutános óvodapedagógusi feladatokat, a

3-8. hét délelőttös feladatokat foglal magában).

− A nevelést-, fejlesztést segítő munka tapasztalatainak elemzése. Az önismereti,

önértékelési képességek fejlesztése, a reflektív gondolkodás technikájának gyakorlása.

(6. sz. melléklet)

− Objektív önértékelés a konkrét tevékenységre vonatkozó szakmódszertani

megfigyelési és értékelési szempontok alapján. (7. sz. melléklet).

− Bekapcsolódás a választott intézmény, csoport lehetőségei szerint a nevelőmunkához

kapcsolódó aktuális, tevékenységekbe: nevelőtestületi-, munkaközösségi-, szülői-

összejövetelek, ünnepek, egyéb alkalmak.

− Az óvoda teljes adminisztrációs folyamatának megismerése.

A 2. hét konkrét feladatai: bekapcsolódás az óvoda mindennapos tevékenységeibe

− Délutános beosztás szerint teljesítse a feladatokat!

− Kapcsolódjon be a gyakorlatvezető óvodapedagógus iránymutatásai alapján a nap egy-

egy tevékenységébe (gondozási feladatok, udvari játék, szabad játék)!

− Napi rendszerességgel értékelje röviden szóban saját teljesítményét! (6. sz. melléklet)

− A második gyakorló hét elteltével röviden összegezze írásban gyakorlati tapasztalatait,

vesse össze elméleti ismereteivel! (6. sz. melléklet)

A 3. hét konkrét feladatai: a Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és az Ének, zene, énekes

játék, gyermektánc főtevékenység tervezése, szervezése és irányítása.

– Kapcsolódjon be a gyakorlatvezető óvodapedagógus iránymutatásai alapján a nap egy-

egy tevékenységébe (gondozási feladatok, udvari játék, szabad játék, mindennapos

testnevelés, mindennapos mesélés)!

– Önálló tervezéssel, szervezéssel és irányítással valósítsa meg a Rajzolás, festés,

mintázás, kézimunka és az Ének, zene, énekes játék, gyermektánc főtevékenységet!

– Napi rendszerességgel értékelje röviden szóban saját teljesítményét! (6. sz. melléklet)

– A harmadik gyakorló hét elteltével röviden összegezze írásban gyakorlati

tapasztalatait, vesse össze elméleti ismereteivel! (6. sz. melléklet)

A gyakorlati idő további heteinek konkrét feladatai:

− A külső gyakorló helyként szolgáló óvodai csoport heti rendjének megfelelően

valamennyi tevékenység önálló tervezése, szervezése és irányítása.

− Napi rendszerességgel szóbeli, heti rendszerességgel írásos önreflexió.

6. A külső egyéni szakmai gyakorlat értékelése

Javaslat az értékelési szempontokhoz (6. és 7. sz. melléklet):

az óvodapedagógus hallgató elméleti és gyakorlati felkészültsége, tudása;

a dokumentációk elkészítésének minősége;

kapcsolata a gyermekekkel, az óvoda dolgozóival, a szülőkkel;

nevelői magatartása, pedagógiai attitűdje, képességei;

óvodapedagógusi munkájának hatékonysága;

önismerete, önellenőrző, önértékelő képessége.

Az egyéni gyakorlat értékelésének módja: minősített aláírás.

Kiválóan megfelelt

az előírt feladatokat nagy érdeklődéssel és szorgalmas hozzáállással teljesítette;

írásbeli munkáját önállóan, igényesen vezette,

maximálisan elfogadta és követte a gyakorlatvezető iránymutatásait,

együttműködésére kreatív innovatív magatartás volt jellemző

a tevékenységek tervezésekor az adott óvoda sajátosságait figyelembe véve

maximálisan alkalmazta eddigi elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait,

a hospitálásai, megfigyelései alkalmával a gyermekek érdekeit figyelembe vevő

magatartást tanúsított,

a megbeszéléseken érdeklődő, aktív volt.

Megfelelt

az előírt feladatokat teljesítette,

megfigyeléseit lejegyezte,

elfogadta a gyakorlatvezető iránymutatásait,

a tevékenységek tervezése során az adott óvoda sajátosságait figyelembe véve

alkalmazta eddigi elméleti ismereteit és gyakorlati tapasztalatait,

a gyermekekkel való kapcsolatában törekedett az empátiára, toleranciára,

a megbeszéléseken részt vett.

Nem felelt meg

a gyakorlat/ok/ról igazolatlanul hiányzott,

feladatait nem az előírtak szerint teljesítette,

megfigyeléseit nem jegyezte le vagy többségében elfogadhatatlan szinten teljesített,

a gyakorlatvezető útmutatásait nem fogadta el,

nem készített tevékenységterveket,

magatartása nem empatikus, nem toleráns.

7. Az óvodai zárófoglalkozás feladatai

Nappali és levelező tagozaton egyaránt az őszi szemeszter utolsó hetében kerül sor a

zárófoglalkozás fő tevékenységének sorsolására a főiskola kijelölt helyiségében, a tanulmányi

ügyintéző és a főigazgató jelenlétében.

Feladatok:

− A zárófoglalkozásra készülve az óvodapedagógus hallgató részvétele az egyéni

gyakorlaton a gyakorló óvoda adott csoportjában:

1. nap: megfigyelés, hospitálás, tevékenységtervezetek bemutatása, megbeszélése

2. nap: bekapcsolódás az adott csoport életébe

3. nap: zárófoglalkozás.

− A zárófoglalkozás komplex tevékenységrendszerének teljes önállósággal történő

tervezése, a mese-vers és a fő tevékenység háromhasábos formában.

Kötelező elemek: játék, gondozás, munka jellegű tevékenységek, mindennapos

testnevelés, mese-vers, fő tevékenység.

− A megtervezett tevékenységrendszer önálló szervezése, vezetése a személyes

pedagógusi kompetenciák, nevelői attitűdök érvényesülésével.

− A záróvizsga komplex önelemzése (6. és 7. sz. melléklet).

Az óvodai záró foglalkozás értékelése: gyakorlati jegy.

Jeles (5) érdemjegyet kap az a hallgató, aki:

− nagy önállósággal tervezett feladatait magas színvonalon, nagyfokú tudatossággal

teljesítette;

− korszerű gyermekszemlélettel, gyermekismerettel és módszerkultúrával rendelkezik;

− képes pedagógiai helyzetek teremtésére és a konfliktushelyzetek feloldására;

− szorgalma dicséretes;

− fejlett, sokoldalú kommunikációs technikával bír;

− reális önismerettel rendelkezik, elemző-értékelő tevékenységét konstruktivitás

jellemzi.

Jó (4) érdemjegyet kap az a hallgató, aki:

− a tervezett feladatokat jó színvonalon, kellő tudatossággal teljesítette;

− jó gyermekismerettel bír;

− jó kommunikációs képességgel rendelkezik;

− képes a konfliktushelyzetek megoldására;

− szorgalmas;

− jó önismerettel rendelkezik, elemző-értékelő munkája igényes.

Közepes (3) érdemjegyet kap az a hallgató, aki:

− az előírt feladatokat tudatosan, megfelelő szinten, felelősséggel teljesítette;

− kommunikációs és módszerkultúrája még fejlesztésre szorul;

− bár önállóan képes pedagógiai helyzetek teremtésére, de konfliktusmegoldó képessége

fejletlen;

− döntéshelyzetekben elbizonytalanodó;

− önismerete jó, hiányosságait, hibáit felismeri;

− elemző-értékelő munkájához instrukciókat, segítséget igényel.

Elégséges (2) érdemjegyet kap az a hallgató, aki:

− az előírt feladatokat hanyagul, felületesen, felszínesen teljesítette;

− pedagógiai felelőssége csak nyomokban érzékelhető;

− elemző-értékelő munkájából is hiányzik a kellő tudatosság.

Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a hallgató, aki:

− az előírt gyakorlati követelményeknek nem tett eleget;

− indokolatlan távolléte a gyakorlati munkát értékelhetetlenné teszi.

8. Óvodapedagógusi önreflexió (csoportos gyakorlat)

A hallgató a külső szakmai gyakorlatát saját szakmai fejlődésének részletes elemzésével, az

erősségek és hiányosságok számbavételével mutatja be.

A külső szakmai gyakorlat produktumait összegző PPT összeállítása a megadott szempontok

alapján. (8.sz melléklet)

Az önreflexió tartalma:

− a gyakorlattal kapcsolatos elvárások megfogalmazása (előzetes elképzelések a saját

munkáról, érzések, gondolatok stb.);

− a legeredményesebbnek és legproblémásabbnak ítélt tevékenységek tervei;

− a záró tevékenység terve, a hozzá tartozó eszközök bemutatása fotóról;

− a tevékenységekről készített fotók, videofelvételek (ha van ilyen);

− a csoportvezetési gyakorlat tapasztalatainak bemutatása;

− az óvodához, a tevékenységek vezetéséhez, a tevékenységekben történő tanuláshoz

kapcsolódó reflexiók;

− a gyerekek megismerésének és a velük való jó kapcsolat kialakításának reflexiói;

− a gyerekek egyéni és csoportos tevékenységeinek szervezésével kapcsolatos

elképzelések és megvalósulásuk;

− a gyakorlatvezető óvodapedagógussal való együttműködéshez kapcsolódó reflexiók.

Az értékelés szempontjai:

− a bemutatott prezentáció tartalmi és formai minősége

− a prezentálásra való felkészülés módja, motiváció, szakmai tudás, kreativitás,

önállóság, a hallgató kommunikációs mintái;

− a jelölt által készített dokumentumok tartalma és formája.

9. Mellékletek

1. Felkérő levél külső szakmai gyakorlatra

2. Óvodai befogadó nyilatkozat külső szakmai gyakorlatra

3. Jelenléti összesítő

4. Igazolás, a hallgató munkájának értékelése

5. Javasolt szempontsor az óvodás gyermek megfigyelésére

6. Javasolt szempontsor az óvodapedagógus szakos hallgató folyamatos munkájának

elemzéshez, értékeléséhez (önreflexióhoz is ajánljuk)

7. Javasolt szempontok szakmódszertani elemzéshez és értékeléshez

8. Segédlet a külső szakmai gyakorlatot összegző Prezentáció összeállításához

ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK

EKE CC melléklet – 1. sz. melléklet

FELKÉRŐ LEVÉL KÜLSŐ SZAKMAI GYAKORLATRA

Tisztelt Intézményvezető!

Tisztelettel felkérem Önt, valamint az intézményében dolgozó pedagógusokat, hogy

szakmai tudásukkal és tapasztalatukkal vegyenek részt

………………………………………………………………………….. (név, hallgatói kód)

az Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara III. évfolyamos óvodapedagógus (BA)

szakos hallgatójának 6. félévi gyakorlati képzésében, ………………….. fő tevékenység

Kérjük, szíveskedjenek a hallgató képzését segíteni, a csatolt dokumentumokat kitölteni,

valamint a feladat elvégzését aláírással és pecséttel igazolni.

A hallgató értékelése a gyakorlatvezető óvodapedagógus által adott minősítéssel zárul.

Fogadó nyilatkozatát és munkáját előre is köszönjük, bízunk a sikeres együttműködésben.

Köszönettel és üdvözlettel,

Dr. Kelemen Judit sk.

főigazgató, szakfelelős

Lívják Emília sk.

gyakorlatért felelős oktató

3950 Sárospatak, Eötvös út 7.

0647/513-000

Tanulmányi ügyintéző:

Biro Mónika (2605 mellék)



ÓVODAI BEFOGADÓ NYILATKOZAT KÜLSŐ SZAKMAI GYAKOLATRA

Alulírott intézményvezető hozzájárulok ahhoz, hogy

……………………………………………………….. (név, hallgatói kód) az Eszterházy

Károly Egyetem Comenius Campus III. évfolyamos óvodapedagógus szakos hallgatója a

201… év …………….. hó …. nap és 201…. év …………… hó ….. nap között a 6. félévre

kötelezően előírt külső szakmai gyakorlatát a vezetésem alatt álló intézményben teljesítse.

Az óvoda neve, címe, elérhetőségei:

..............................................................................................................................................

...............................................................................................................................................

Az óvoda vezetője: ...................................................................................................

A gyakorlatvezető óvodapedagógus: ................................................................................

A gyakorlat ideje: .................................................................................................................

Kelt: ………………………………… ………………………………….

intézményvezető



JELENLÉTI ÖSSZESÍTŐ

Tantárgy: Külső szakmai gyakorlat (egyéni szakmai gyakorlat), 6. félév

Tanév: …………… Tagozat: nappali, levelező*

Intézmény neve, címe:

………………………………………………………………………………..……………………..

Szakvezető óvodapedagógus neve:

……………………………………………………….………….………….……………………….

Hallgató neve és Neptun kódja:

……………………………………………………………………………………………………....

dátum jelenlét a hallgató aláírása pótlás ideje a hallgató aláírása

1. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

2. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

3. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

4. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

5. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

6. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

7. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

8. hét

1. nap

2. nap

3. nap

4. nap

5. nap

*jelölje az adatsorban a képzési formát

a jelenlét jelölése: X, a hiányzás jelölése: -

Kelt: ………………………………… ………………………………….

gyakorlatvezető óvodapedagógus


Útmutató, 4. sz. melléklet - Comenius Campus

Tantárgy: Külső szakmai gyakorlat (egyéni szakmai gyakorlat) 6. félév

Tanév: ……..… Tagozat: nappali, levelező* Óvodai szakvezető neve:

…………………..…..….……….

IGAZOLÁS

Alulírott, a/az …………………………………………………………………….. intézmény

vezetőjeként igazolom, hogy …………...………………………………………………..

(név, hallgatói kód) az Eszterházy Károly Egyetem Comenius Campus III. évfolyamos

óvodapedagógus hallgatója a vezetésem alatt álló intézményben 201… év …………….. hó

…. nap és 201…. év …………… hó ….. nap között az óvodai gyakorlati kötelezettségét

hiánytalanul teljesítette.

A HALLGATÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A hallgató elméleti (pszichológiai, pedagógiai, és szakmódszertani) felkészültsége:

…………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………

A hallgató dokumentációs munkája (alaposság, igényesség, esztétikum):

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

A gyermekekkel való kapcsolatteremtése és kapcsolattartása:

…………………………………………………………………………………………………………..

…..…………………………………………………………………………………….………………..

……………..……………………………………………………………………………………………

A szülőkkel, munkatársakkal való kapcsolatteremtése, kapcsolattartása, valamint beilleszkedése az

óvodai életbe:

………………………………………………………………………………………………………….

…..…………………………………………………………………………………….………………..

……………..……………………………………………………………………………………………

A hallgató fellépése, stílusa, attitűdje:

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………..

A hallgató tevékenységének pozitívumai, a szakmai gyakorlaton mutatott fejlődése:

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

A hallgató tevékenységének hiányosságai:

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………..

A hallgató differenciálásra, egyéni bánásmódra, valamint változatos, sokoldalú képességfejlesztésre

való törekvése:

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………….

A hallgató pályára való alkalmassága:

…………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………..

Egyéb észrevételek:

…………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………………..

A külső szakmai gyakorlat minősítése: ………………………

Sárospatak, 20… ………………. hó …….. nap

…………………………………. …………………………………….

intézményvezető gyakorlatvezető óvodapedagógus



Javasolt szempontsor óvodás gyermek megfigyelésére (1. hét)

1. A gyermek mozgásfejlettsége

A megfigyelés során a gyermek képes-e a következő mozgások kivitelezésére:

- páros lábon, ill. egy lábon szökdelés

- egy lábon egyensúlyozás

- kezesség

- ujjak ritmikus ökölbe zárása (pumpálás)

- ujjak széttárása

- fűzés (gyöngy, cipő stb.)

- labdaelkapás

- ujjak azonosítása

2. A testséma fejlettsége

A megfigyelés alatti tapasztalatai alapján a gyermek ismeri-e a következő testrészeket:

- fej, törzs, hát, has

- szem, szemhéj

- orr, orrcimpa

- száj, nyelv

- fül, nyak, fültő

- kéz, kézfej, tenyér

- ujjak, ujjhegy, ujjperc

- láb

- mell, mellkas

- arc

- kar

- comb

- térd, térdhajlat

- homlok, szemöldök

- áll

- könyök

- csukló

- boka

- lábfej, talp

- lábujjak, sarok

- váll

- derék

- csípő

3. A gyermek téri tájékozódásának, térbeli mozgásának fejlettsége

A megfigyelés során mi a véleménye a gyerek ismeri-e a következő téri fogalmakat,

elhelyezkedéseket:

- fent,

- lent,

- alatt,

- fölött,

- föl, fölé,

- jobb, bal,

- előre, elől,

- hátra, hátul,

- mellett, mellé,

- között,

- le, alá,

- kívánságra irányt tud változtatni,

- mögé,

- elé,

- jobbra,

- balra,

- túl,

- közé,

4. A gyermek értelmi fejlettsége

A megfigyelés alatt mit tapasztal, a gyerek képes-e a következőkre:

- tárgyak csoportosítása (pl. szín szerint, forma szerint, méret szerint, hasonlóság-különbözőség

szerint)

- időbeli relációk felismerése (pl. időrendiség –képen, ill.beszédben-, ok-okozati viszonyok)

- figyelem jellemzői (pl. összpontosításra képes, rövid ideig figyel, csak a játék köti le, könnyen

elterelhető, szétszórt, figyelmetlen)

- motoros feladat verbális

5. A gyermek finommotoros koordinációjának fejlettsége

A gyermek rajzait (emberrajz) megfigyelve fogalmazza meg véleményét a következők

alapján:

- részletek feltüntetése (kusza firka, van feje, lába,karja,törzse,nyaka, a fej részletesen

kidolgozott, a törzs részletesen kidolgozott;van ruha; részletesen kidolgozott a kéz, láb)

- arányok jellemzői (arányos helyesek, helytelenek)

- dimenzió (pl. végtagok kétdimenziósak; többszempontú a profil)

- érintkezések (pl. négy végtag érintkezik, nyak illeszkedik, törzs vonala átmegy a láb vonalára)

6. A gyermek nyelvi kifejezőképességének fejlettsége

A megfigyelés alapján mi jellemzi a gyermek beszédét:

- szókincs (pl. árnyaltan kifejező, átlagos, szegényes, hiányos)

- elvont kifejezések előfordulása (pl. gyakran, néha, soha, beszédhibás)

- beszédritmus (pl. folyamatos, akadozó, gyors, lassú)

- képolvasás (pl. felsorol, egyszerű cselekvést megnevez, összefüggéseket felismer)

- szövegvisszaadás (pl. nem képes visszaadni, hiányos

- lényeges mozzanatokat, teljes, pontos)

7. A gyermek szociális fejlettsége

A megfigyelés alapján jellemezze a gyermek szociális fejlettségét:

- kapcsolatteremtés felnőttekkel, ill. társaival (pl. kezdeményező, elfogadó, visszahúzódó)

- beilleszkedése a tevékenységekbe (pl. szemlélődő, magányosan tevékenykedő, társakhoz

sodródó, bekapcsolódó, alkalmazkodó, együttműködő, kezdeményező, irányító)

- feladatmegértése, feladattartása (pl. megérti; elfogadja; teljesíti; nem érti; érti, de nem teljesíti;

részben teljesíti, irányítással teljesíti, önállóan teljesíti; elmélyült kitartó, kapkodó szétszórt)

- érzelmi élete (pl. kiegyensúlyozott; nyugtalan; erőszakos; változó hangulatú; zárkózott)

8. A gyermek szociális érettsége

A megfigyelés alatt mit tapasztalt az alábbi szempontok alapján:

- önállóság (pl. személyes kontaktus nélkül is teljesít; időnként személyes kontaktust igényel;

állandó személyes kontaktust igényel)

- feladatvégzés (pl. jól motivált; motiváltság hiánya jellemzi; elmélyült; kitartó a

tevékenységben; kitartásra képtelen)

- munkatempó (pl. gyors; átlagos; lassú; könnyen vált más tevékenységre; nehezen vált más

tevékenységre)

- válasz tevékenység akadályozására (pl. toleráns; feladja;indulatkitöréssel reagál;

agresszív;regresszió jellemzi)

Irodalom:

- Porkolábné dr. Balogh Katalin (1999): Komplex prevenciós óvodaprogramok. „Kudarc nélkül

az iskolában.” Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. Budapest ISBN 963-04-8482-x (p.45-

70)

Anamnézis

(Kérdőív a szülőknek)

1. Név:

2. Szül.hely, idő:

3. Lakcím, tel.szám:

4. Anyja neve:

5. Apja neve:

6. Anyanyelve:

7. A testvérek száma, kora, neme:

A testvérek egészségesek-e?

8. Ha nem a szülőknél lakik a gyermek, ki neveli, mióta?

……………………………………………………………………………...

9. A család helyzete: teljes – csonka

Milyen kapcsolata van a családnak, a gyereknek a nagyszülőkkel?

……………………………………………………………………………...

10. Kik laknak együtt: (akik a családban élnek)

……………………………………………………………………………...

11. Lakáskörülmények: saját családi ház, saját lakás, közös háztartás …………,

albérlet.

12. Van-e a gyereknek külön szobája, sarka? van - nincs

13. Ha nincs, kivel osztja meg a szobát?

14. Problémamentes volt-e a szülés? igen - nem

15. Szopott-e? igen - nem Meddig?

16. Csúszott-e, mászott-e? igen - nem

17. Mikor kezdett önállóan járni?

18. Milyen krónikus betegségei voltak óvodába kerülésig, műtét?

……………………………………………………………………………….

Került-e kórházba? igen - nem

19. Járt-e bölcsődébe? igen - nem

20. Könnyen beszokott-e oda? igen - nem

21. Van-e valamilyen allergiája? igen - nem Milyen?

22. Egészséges-e általában? igen - nem

23. Fáradékony-e? igen - nem

24. Átalussza-e az éjszakát? igen - nem

Alvása nyugodt vagy nyugtalan?

Alszik-e ebéd után? igen - nem Mit igényel az alváshoz? pl. simogatás,

mesélés, dúdolás, ringatás, egyedül alszik

25. Milyen az étvágya?

Van-e olyan étel, amit egyáltalán nem fogyaszt el?

26. Milyen a gyermek? nyugodt – élénk, zárkózott – közlékeny, lassú – gyors,

kiegyensúlyozott – kiegyensúlyozatlan, szófogadó – engedetlen

(a megfelelő aláhúzandó)

27. Mivel tölti szabadidejét a család?

………………………………………………………………………………

28. Mivel szeret játszani a gyerek?

29. Igényli-e a felnőttel, a testvérrel való együtt játszást v. eljátszik egyedül?

………………………………………………………………………………

30. Mikor kezdett /beszélni/, mondatokban beszélni?

Volt-e, van-e beszédhibája?

31. Van-e magatartási ill. viselkedési problémája? igen - nem

Szokták-e jutalmazni és mivel? __________________________________

büntetni és mivel? __________________________________

32. Miért a mi óvodánkat választották?

……………………………………………………………………………….



Javasolt szempontsor az óvodapedagógus szakos hallgató folyamatos munkájának

elemzéséhez, értékeléséhez (önreflexióhoz is ajánljuk)

Általános szempontok:

− kapcsolatteremtése, kapcsolattartása a gyermekekkel, a gyermekcsoporttal;

− óvodapedagógiai attitűdje (segítő, támogató, koordináló, a gyerekekkel

együttmunkálkodó, szeretetteljes, empatikus, toleráns stb.);

− az óvodai életbe történő beilleszkedése, kollegiális kapcsolata és kommunikációja az

óvodapedagógusokkal és dajkákkal;

− a szülőkkel való kapcsolata (kölcsönös tisztelet és elfogadás);

− a pedagógiai és a működést segítő dokumentumok tartalmával való azonosulása;

− a gyermeki személyiség figyelembevétele, a csoport összetételéből adódó

lehetőségeknek, a differenciálás elvének megfelelő alkalmazása (eltérő életkor,

képesség);

− a csoport mindennapjainak új ötletekkel való gazdagítása;

− emberi kapcsolata a mentorral, ennek hatása a tervező munkára, annak gyakorlati

megvalósulására;

− tervezőmunkája, pedagógiai/pszichológiai/módszertani felkészültsége, feladatainak

elvégzése;

− bekapcsolódása a gyerekek játékába, a gondozási teendők ellátásába, a fő

tevékenységekbe;

− fokozatos önállósága, megfelelő kezdeményezőkészsége;

− figyelemmegosztása, szervezőkészsége, reagáló-, konfliktusmegoldó képessége;

− elemző-, értékelő képessége, realitásérzéke;

− munkájának pozitívumai, esetleges hiányosságainak háttere, okai.

Gondozási feladatok, munka jellegű tevékenységek:

− támaszkodása a csoport szokásaira, a gyerekek önállóságára;

− a feladatok, célok megvalósítása, ezek hozzájárulása a szakmai fejlődéshez

(erőfeszítés mértéke, motiváció, ráfordított idő és energia / siker mértéke);

− a gyermekközpontú szemlélet alkalmazása és hatása (hozzájárulás a gyermekek

neveléséhez, komfortérzetük erősítéséhez, érzelmi életük gazdagításához, értelmük

fejlesztéséhez);

− figyelemmegosztása;

− a gyermekek motiválása, segítése, megnyilvánulásaik/munkálkodásaik értékelése.

Játék:

− a gyermekekkel való kapcsolattartása (a gyermekek részéről igény segítségére,

közelségére);

− konfliktuskezelési technikái, módszerei;

− főbb játéktémák megjelenése, továbbfejlődés-, fejlesztés példái;

− megnyilvánulásai a szociális viselkedés kompetenciáinak fejlődése érdekében

(elfogadás, segítségnyújtás, empátia, szervezőkészség, együttműködés);

− az élményszerű, örömteli, nyugodt játéktevékenység biztosításának jelei.

Mindennapos testnevelés:

− a kitűzött feladatok megvalósulása;

− a tervezés tudatossága, írásbeli rögzítése szaknyelv használatával, rajzírással;

− játékosság alkalmazása, a gyermekek számára érthető szaknyelv használata;

− a szervezőtevékenység hatékonysága.



Javasolt szempontok szakmódszertani értékeléshez (az ONOAP tevékenységi sorrendje

szerint)

Verselés, mesélés


− a tevékenység élményszerűsége, játékossága, módszeressége, a cselekvés által szerzett

tapasztalatok elvének alkalmazása;

− a motiváció, érdeklődéskeltés sikeressége;

− a nyelvi-irodalmi anyag ismerete (szöveg, memoriter biztonsága, stb.),

beszédtechnikájának, beszédviselkedésének példaértéke;

− az előadásmód milyensége (testtartás, légzés, szövegmondás, hangerő, hangmagasság,

hangszín, tempó, hangsúly stb.);

− a hibajavítás módszeressége, eredményessége;

− a napirenden belül adódó spontán helyzetek megragadása nyelvi-kommunikációs

fejlesztés alkalmazására;

− az életkorhoz való alkalmazkodás (kérdések, feladatok, utasítások egyértelmű

megfogalmazása, differenciálás, az anyag terjedelme és tartalma stb.).

Alkalmazott/pedagógiai bábjátékos tevékenység


− a napirenden belül adódó spontán helyzetekhez való alkalmazkodás, az ezekben rejlő

nevelési és fejlesztési lehetőségek megragadása;

− a tevékenység élménytelisége, játékossága;

− motiváló törekvésének hatása a gyermekekre;

− a bemutatott anyag ismerete (szöveg, mozgatás, ritmus, dallam stb.);

− az előadásmód tisztasága, pontossága;

− az életkori sajátosságok figyelembevétele (tartalom, technika);

− gyermekek bábjátékában a kínálkozó nevelési lehetőségek megragadása.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc


− a tevékenység élményszerűsége, játékossága, módszeressége, a cselekvés által szerzett

tapasztalatok elvének alkalmazása;

− a tevékenység feladatainak módszeres levezetése;

− az életkorhoz való alkalmazkodás (kérdések, feladatok, utasítások egyértelmű

megfogalmazása, differenciálás, dalválasztás, hangmagasság, tempó, a zenei és a

mozgásos anyag jellege stb.);

− a motiváció, érdeklődéskeltés sikeressége, a gyermeki önállóság figyelembe vétele;

− az énekes-játékos anyag ismerete, a technika és az előadásmód (intonáció, kottahűség,

a memoriter biztonsága, játékszabály, mozgás, szövegformálás, légzés,

hangszerhasználat stb.);

− a hibajavítás módszere, eredményessége;

− a napirenden belül adódó spontán helyzetek megragadása kezdeményezésre, zenei

fejlesztés alkalmazására.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

− tervezőmunkájának a hivatalos dokumentumokra épülése, önállósága, eredetisége;

− tájékozottsága a gyermekek fejlettségéről, a csoport összetételéről;

− a kitűzött feladatok megvalósulása, a megvalósítás sikere, rugalmassága

(differenciálás, empátia, tapintat, érzékenység);

− esztétikai szempontok érvényesülése a szervező-, szemléltető tevékenységben, a

szemléltetés változatossága, óvodai környezetbe illeszkedése;

− a motiváció és a tevékenység élményszerűsége, érzelmi telítettsége;

− a tevékenység tartalmának megfelelő technika illetve eljárás kiválasztása, alkalmazása;

− a pedagógiai illetve szakmai problémahelyzetek felismerése és kezelése;

− önkifejező és kapcsolatteremtő képessége.

Testnevelés- és mozgásfejlesztés

− az írásbeli munka felépítésének tudatossága, esztétikuma, részletessége, módszertani

követelményeknek való megfelelése (időbeosztás, szerkezeti felépítés);

− a kitűzött feladatok megvalósítása;

− a mozgásfejlesztéssel járó szervezési feladatok megoldása (helykihasználás, eszközök,

szerek alkalmazása, balesetmentes megvalósítás, a tevékenység vezetésének

gördülékenysége);

− szóbeli közlések, szóhasználat, kommunikáció, metakommunikáció;

− a gyakorlatok bemutatásának mintaszerűsége;

− irányítás, vezényszavak megfelelő használata, a határozott gyakorlatvezetés és

játékosság aránya;

− a differenciálás, az egyéni fejlesztés módszerének alkalmazása;

− élményszerűség, a motivációs lehetőségek megragadása.

A külső világ tevékeny megismerése – matematikai tapasztalatszerzés


− a tevékenység felépítése, folyamatba épülése, fokozatossága, a szervezési feladatok

(elhelyezés, az eszközök előkészítése és kiosztása, a részfeladatokra fordított idő

arányossága, a tevékenység időtartama);

− a módszerek megválasztása a didaktikai feladatokhoz és a csoport fejlettségi

szintjéhez illeszkedően;

− irányító tevékenység, problémaszituációk teremtése, a problémában való elmerülés

lehetőségének biztosítása, a helytelen megoldások javítása;

− eszközválasztás és eszközhasználat, az eszközhasználat motiváló hatásának

megragadása;

− differenciálás, a gyermek személyisége figyelembevétele, nehézség a gyermekek

számára;

− élményszerűség, szemléletesség, aktivitás.

A külső világ tevékeny megismerése – környezeti nevelés

− a természeti vagy társadalmi környezet (jelenség) közvetlen megfigyelésének

biztosítása;

− tevékenység biztosítása a megismerési folyamatban (a lehető legtöbb érzékszerv

bevonása, a megismerési képességek fejlesztése, az intrinzik felébresztése);

− a környezet iránti pozitív attitűd kialakítása (védelme, óvásának igénye);

− ösztönzés önálló ismeretszerzésre;

− a meglévő ismeretekre történő építés, az elkövetkező tevékenységek megalapozása;

− más nevelési, fejlesztési területek integrálása a tevékenységbe.



Segédlet a külső szakmai gyakorlatot összegző Prezentáció összeállításához

Felépítése

1. Bemutatkozás

Az óvodapedagógus bemutatkozása

A település rövid bemutatása

Az intézmény története

A bölcsődei helyzetelemezés (a bölcsőde helységei, személyi állománya,

bölcsődei ellátás bemutatása)

Dokumentációk bemutatása

2. Egyéni célok

3. Hol tartok az óvodapedagógussá válásban?

4. A félévi célom meghatározása

5. Egyéni gyakorlat munkaterve

6. Tervezeteim összegző bemutatása

7. Reflektálás az elvégzett munkára 1 megfigyelési szempont kiválasztása szerint

8. Gyakorlatvezető óvónő visszajelzései, észrevételei

Reflektálás a gyakorlatvezető óvónő összegző értékelésére.

9. Önreflexió:

az összefüggő gyakorlat eredményei a célok és feladatok tükrében

területek, ahol biztonságosan mozog,

területek, ahol a felkészültségét bizonytalanabbnak érzi

lehetőségek a továbblépésre

a szakmai fejlődés új állomásai

élmények és tanulságok a gyakorlatról

kapcsolat a mentorral

jövőbeli tervek.

Formai követelmények

Időkeret 10 perc

Minimum 24-es betűméret a diákon

Látható, áttekinthető szöveg

Kerülje a sűrű szöveget

A prezentációt .ppt vagy .pps formátumban (ajánlott Microsoft Powerpoint

segítségével) kell elkészíteni

útmutató szakmai gyakorlatokhoz óvodapedagógus szakos

Documents