ÚJ KÉPPedagógusok és szülők folyóirata

2007 szeptember

ISSN 1450-5010

Egyes szám. Ára 100 dinár.

Pedagógusok és szülők folyóirataXI. évfolyam 7. szám, 2007. szeptember

Szerkesztőbizottság/članovi uredništva: Bori Mária, dr. Gábrity Molnár Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr. Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/književni urednik), dr. Illés Tibor (Eötvös Loránd Tudományegye-tem), dr. Péics Hajnalka, Soós Edit (felelős szerkesztő/odgo-vorni urednik), Szálas Tímea (szerkesztő/urednik), Szőke Anna, dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudo-mányegyetem), Beszédes István (műszaki és művészeti szerkesztő/tehnički i umetnički urednik). A laptanács tagjai/Savet lista: Miskolczi József (elnök), dr. Bányai János, dr. Pintér János (alelnökök), Grgo Francišković, dr. Horváth Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz Alpár, Ninkov Irén, Pető István, Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy Vágó László, Varjú Potrebić Tatja-na, dr. Zolnai Albert .Lektor: Bálint Irén.Rezümé/Rezime: Tiberije Kopilović, Szálas Tímea.Szerkesztőség/Uredništvo: 24000 Subotica, Age Mamužića 13/II., tel./fax: (024) 554-184, e-mail: ujkep@tippnet.co.yu.Kiadó/Izdavač: Vajdasági Módszertani Központ Szabadka, Vojvođanski centar za metodiku Subotica.Elnök/Predsednik: Soós Mihály. Készült/Štampa: Grafoprodukt, Szabadka/Subotica. Az Új Kép az interneten: www.ujkep.netwww.ujkep.tippnet.co.yu

Tartalom Tanulmányok, kutatásokBerze Gizella: Fejlesztőpedagógia – fejlesztő foglalkozások tervezése 3Dr. Mészáros Zoltán: Közelebb a forrásokhoz! 19

Hivatásunk eszköztárábólTátyi Tibor: Történelemtanítás a Felvidéken 24Námesztovszki Zsolt: PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban I. rész 28Jovan Bećar: Bačkotopolski pedagoški časopis iz 1897. godine 39Jovan Bećar: Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-ből 41

Irodalom 42

Hírkosár 43

Tanulmányok, kutatások 3

Fejlesztőpedagógia*FELMÉRÉSEK

FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVEZÉSE

Berze Gizella

A fejlődés-fejlesztés elméleti kérdései

A fejlődést a belső érés és a környezet tranzakciója határozza meg. Fejlődés és fej-lesztés elválaszthatatlan fogalmak. A pszichológiai fejlesztés a teljesítményt, vagy viselkedést létrehozó pszichikus funkciók, illetve struktúrák megváltoztatása. Mindig indirekt, folyamatos és tudatos–tervezett, a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazított és az életkori sajátosságokhoz illeszkedő. Támasznyújtás az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Lehet: prevenciós, korrekciós és tehetséggondozás.

Elméletek a gyermek fejlődéséről:

1. Nativista elmélet – a fejődés genetikusan meghatározott 2. Szenzualista elmélet – kizárólag a környezet felelős a fejlődésért (BACON és LOCKE,

COMENIUS) 3. Konvergencia elmélete – az öröklés és a környezet hatásának mértékét tanulmányozta 4. FLAVELL (1982) Háló elmélete – szenzitív szakaszokat határoz meg 5. BRUNER koncepciója – enaktív-cselekvéses, ikonikus és szimbolikus reprezentációkat

határoz meg 6. GYARMATHY ÉVA öt szakaszra bontja a gyermeki fejlődés folyamatát 7. PIAGET a műveleti lélektan megalkotója szerint a gondolkodási műveletek eredete a

ténylegesen elvégzett műveletekben van.

A tanulási zavarok meghatározása

SARKADY KAMILLA és ZSOLDOS MÁRTA (1992/93) tanulási zavarnak tekintik azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesít-ményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb idő-szakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is fellelhetők. Kognitív és tanulási terápi-ával jól befolyásolható. A tanulási zavar társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibáknál.

(Magyar Pszichológiai Szemle, 1992./93. 3-4. sz. 259–270. p.)

Kulcsszavak:→ tanulási zavar,→ redukciós-korrekciós

pedagógia→ gyakorlatsor,→ tipológia,→ fejlesztő foglalkozások,→ csoportos fejlesztés

Napis tretira ozbiljna pitanja razvojne pedago-gije i to uz prezentaciju odgovarajućih teorijskih preliminacija.U praktičnoj sferi iznose se metodi planiranja razvojnih aktivnosti zatim operaciono izvođenje istih na konkretnim slučajevima. Nastavnik-praktičar u nepo-srednom radu zapaža sme-tnje u napredovanju svojih đaka, pri čitanju, pisanju i računanju, što daje povoda da se naučno sagledaju uzroci svemu tome uz kori-šćenje iscrpne anamneze konkretnog slučaja.Naravno, ovo nije samo-ciljna aktivnost, jer iz nje treba da slede terapeutske komponente. Pri istraži-vanju pomenutih smetnji

* A szerző az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának fejlesztőpedagógusi továbbképzési szakán végzett. A közölt tanul-mány szakdolgozatának rövidített változata.

Berze Gizella4

Irányzatok a tanulási zavarok kutatásában és terápiájában

A szindróma kutatásában négy fő irányvonal rajzolódik ki:A neuropszichológiai elméletek képviselik a tanulási zavar első, széles körben el-

fogadott elméletét. Ezekben a megközelítésekben a probléma oka az agy károsodása. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek és az agysérülést szenvedett betegek tünetei közötti hasonlóságon alapul az elképzelés, hogy a zavarok hátterében minimális sérülés állhat, amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális retar-dációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár. A POS (pszichoorganikus szindróma) kifejezés a „pszichogén” tényezők hangsúlyozásával a figyelmet a pszicho-lógiai-pedagógiai beavatkozás szükségességére terelte. Az agy korai károsodása fel-dolgozásbeli eltérésekhez vezethet. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekeknél azonban ritkán található kimutatható agyi organikus károsodás, ezért egyre inkább a tanulási rendellenességeket az agy működésbeli rendellenességeivel hozták összefüggésbe. Ekkor keletkezett az MCD (minimal cerebral dysfunction) kifejezés is. GESCHWIND (1979) Vizsgálatai alapján feltételezte, hogy egyes gyerekeknél az agyi struktúrák nem hajlamosítanak az olvasás, írás stb. verbális képességek elsajátítására. Geschwind ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valakinek nincs jó rajzkészsége vagy zenei hajlama.

A percepciós és perceptuomotoros elméletek a hangsúlyos diszfunkció területe szerint három csoportba sorolhatóak.

1. A perceptuomotoros zavarokat kiemelő teóriák szerint a perceptuomotoros funkciók elégtelen integrációjának következménye a tanulásban mutatkozó zavar. Az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettsége hiányzik, a vizuális folyamatok nem tudnak jól struktúrált mintákat nyújtani a motoros tevékenység számára.

AYRES a tanulási zavarok oki hátterében a szenzoros integrációban mutatkozó de-ficitet látja. Elgondolásának lényege, hogy a szenzoros input és a motoros output kö-zött folyamatos interakciónak kell létrejönnie. Taktilis, vesztibuláris és proproiceptív ingerek segítségével igyekszik adaptív választ kifejleszteni tanulási rendellenességet mutató gyerekeknél.

određuju se i odgovara-juće smernice uz primenu neuropsiholoških teorija. Autor teksta uz konsultova-nje opširne literature pruža uverljiv materijal za razu-mevanje izuzetno složene materije koju je stavila pod lupu posmatranja.

Fejlesztőpedagógia 5

BRIGITTE SINDELAR a részképességek megfelelő működését és együttműködését tartja kulcsfontosságúnak. Nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Programját Affolter háromdimenziós észlelésfejlődési modelljére alapozva dolgozta ki. A vizuális, auditív és taktilo-kinesztéziás észleletek három fő kognitív területen, az emlékezeten, észle-lésen és figyelmen keresztül, valamint három fejlődési szinten, modalitásspecifikus, intermodális és szériális felfogáson át vezetnek azokhoz a magasabbrendű képessé-gekhez, amelyek lehetővé teszik többek között az írás, olvasás és számolás elsajátítá-sát is. A rácsszerkezet bármely pontján keletkező deficit gátja lehet az iskolában szük-séges képességek kialakulásának. Sindelarnak a részképességkiesés vagy -gyengeség területének azonosítására kidolgozott vizsgálati módszerei és a korrekciót szolgáló gyakorlatok ezen gyenge pontok feltárására, illetve megerősítésére szolgálnak.

PORKOLÁBNÉ BALOGH KATALIN, az ELTE BTK Neveléslélektani Tanszéke docense széleskörű kutatásokat kezdett, és óvodai prevenciós programot dolgozott ki. A pre-venciót tekintette a tanulási zavarok csökkentésében a leghatékonyabb útnak. Mivel a szenzomotoros integráció szenzitív periódusa főleg az óvodáskorra esik, ezért erre a korosztályra koncentrált a fejlesztésben. Elgondolása szerint vizuális, auditív és kinesztétikus tapasztalatok, különböző szenzoriális élményeknek egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára van szükség az iskolai készségek – írás, olvasás, számolás – elsajátításához. Programja az óvodai, ill. iskolai nevelésbe beépít-hető mozgásos, játékos fejlesztés, amelynek során a gyerekek fokozott mértékben jutnak hozzá a testi-kinesztétikus, téri-vizuális- éa auditív élményekhez.

Szerbiában TADIJA ERAKOVIĆ dolgozott ki módszert és gyakorlatsort a tanulási és viselkedési problémákkal küszködő gyerekek számára, amelyet reedukációs-korrek-ciós pedagógiai munkának nevezett. A gyakorlatsor négy részből áll:

a.) test – mozgás – tér – idő b.) szenzomotoros és manipulációs tevékenység c.) olvasás – írás – számolás d.) relakszáció és ritmikus gyakorlatok

2. A vizuo-motoros integráció és a szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméle-tek a szemmozgás és egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenessé-gek okának.

3. Percepciós elméletek elsősorban Frostig nevéhez fűződnek. Az észlelésben mu-tatkozó deficittel foglalkoznak. A perceptuális diszfunkció korrigálására igyekeznek megfelelő eljárásokat, fejlesztő programokat kialakítani.

A pszicholingvisztikai elméletek a tanulási és viselkedésbeli problémákat a pszicholingviszikai folyamatok rendellenességeire vezetik vissza. FRANCES-WILLIAMS (1970) szerint a normálisan fejlődő gyerekeket a gondolkodás eszközeként használt nyelv különbözteti meg a lelassult fejlődésűektől. Az egyébként normális intelligenci-ával rendelkező gyerekek artikulációs nehézségei jelezhetik a későbbi problémát. Sok később tanulási zavarokat mutató gyermeknél azt tapasztalta, hogy nem használják a nyelvet szimbólikus folyamatként. Elméleti alapjaikra építve olyan fejlesztő progra-mokat dolgoztak ki, amelyek ezeket a nyelvi hátrányokat hivatottak csökkenteni.

Berze Gizella6

A Magyarországon a 60-as években megindult diszlexia prevenciós és terápiás munka szintén pszicholingvisztikai alapokra épült. MEIXNER ILDIKÓ pszichológus és gyógypedagógus a diszlexia kezelését és megelőzését nyelvi fejlesztéssel látta meg-oldhatónak. Gyógypedagógusok kezdték meg a terápiás illetve prevenciós munkát.

A behaviorista elméletek a tanulási zavarokat viselkedésbeli rendellenességnek tekintik, és nem foglalkoznak a háttértényezőkkel. A korrekció legmegfelelőbb esz-közét a viselkedésterápiában látják. LEARY és munkatársai a gyerek tanulmányi ered-ményét, társas viselkedésbeli megnyilvánulásait kezelték. Leary-ék követelményeket állítottak a gyerek elé, és a tanulmányi és szociális célok elérését jutalmazták, ezáltal a helyes viselkedés megerősödött, a helytelen gátlódott.

A tanulási zavarok osztályokba sorolása

A tanulási zavarok azonosítását megkönnyítendő különböző osztályozási kísérle-tek történtek. A négy fő elméleti irányzat alapján a kutatók elsősorban tüneti szinten csoportosították a tanulási zavarokat.

A hagyományos, a részképesség-kieséseket jelző (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.) felosztáson belül és különböző kombinációkban további alcsoportokat alkottak.

A nyelvi és nem-verbális alcsoportokat, az iskolai teljesítmény szerinti alcsoporto-kat – olvasásdeficit, számolás/írás deficit és figyelemdeficit – megkülönböztető irány-zatokat. A diszlexia három csoportját különítették el:

◉ Az első a diszfonetikus csoport, amelynek tagjai globális olvasási technikát használnak, sok hibával – kihagynak, beletesznek betűket, szótagokat, könnyen tévesztik a szava-kat, mást behelyettesítve.

◉ A diszeidetikus csoport fonetikus stratégiát alkalmaz. Nehezen ismerik fel a szavakat mint egészeket, így lassan, nehezen olvasnak.

◉ A harmadik a kevert csoport, amelynek fonetikus és a globális területen is nehézségeik vannak. A legtöbb iskolai probléma náluk tapasztalható.

BAKKER, BOUMA, & GARDIAN megpróbálták az olvasási hibákat az olvasásban szere-pet játszó neuro-pszichológiai folyamatokhoz kötni.

Az olvasási sebességre és pontosságra alapuló osztályozásban a diszlexiának három típusát különböztették meg:

1. Lingvisztikus – viszonylag gyorsan olvasnak, de sok hibával és félreolvasással. 2. Perceptuális – kielégítően pontos az olvasásuk, de nagyon lassú. 3. Kevert – az előbbi két típus jellemzőit vegyíti.

A magyarországi kutatások együtt vizsgálják az olvasás, írás és a matematika elsajátításában mutatkozó zavarokat. Ha a diszkalkuliát részképesség-zavarnak tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy feltehetőleg valamely finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépő agyi diszfunkcióval állunk szemben, amelynek következtében sérül az érzékelés-észlelés folyamata is. A szakirodalom megkülön-bözteti az elsődlegesen és másodlagosan kialakult számolási gyengeséget.

Fejlesztőpedagógia 7

Az elsődlegesen kialakult számolási gyengeség mindenkor a központi idegrend-szer sérülését vagy az agyműködés genetikailag függő és – gyakrabban – perinatálisan megszerzett sajátosságait mutatja. Ilyenkor az agyműködés meghatározott funkcióza-varai mutathatók ki.

A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként jelentkeznek, „stressz-hatásként”, s ez a stressz a számolással van összefüggésben.

Vizsgálati eljárások

Számos vizsgálati eljárás, amelyet a tanulási zavarok diagnosztikájában hasz-nálnak egy-egy készséget mér csupán, így például a Bender-teszt a vizuo-motoros koordinációt, a Frostig-teszt a vizuo-percepciót méri. A nyelvi képességeket vizsgálja GÓSY MÁRIA GMP-tesztje. Ide sorolhatóak azok az eljárások, amelyek a tünetet mérik, mint például a Meixner-féle olvasás-teszt.

A multikauzális szemléletű vizsgálati eljárások összetettebbek, több képességet mérnek. A MSSST (the Meeting School Street Screening Test) az észlelés, a motórium és a nyelvi készségek szintjén méri a várható tanulási akadályozottságot, az Inizan-féle DPT (Dyslexia Prognostic Test) számos altesztet tartalmaz, a vizsgálat három fő területe a téri orientáció, beszéd és az idői orientáció.

Több funkciót vizsgáló, a tanulási zavarok csoportos szűrésére alkalmas feladat-sort dolgozott ki Porkolábné dr. Balogh Katalin. A csoportos szűrés részben pedagó-giai – részben pszichológiai módszerekkel történik:

1. osztálytermi megfigyelés megadott szempontok segítségével 2. írás – számtan füzetek elemzése, típusos hibákra koncentrálva 3. emberrajz készítése 4. figyelemvizsgálat 5. a téri pozíció észlelésének vizsgálata Edtfeldt-teszttel 6. a téri percepció fejlettségének mérése Dyslexia Prognosztika (DPT) teszttel, ezen belül

betűalakok felismerése, megkülönböztetése, mértani formák másolása 7. a GMP6, GMP9, GMP10 8. a testséma fejlesztésének mutatói 9. a mozgásfejlettség vizsgálata 10. dominancia vizsgálata 11. a rövid idejű memória vizsgálata

EsetismertetésN.

Anamnézis:G. N. 8 év és 4 hónapos kislány. Figyelemzavar, olvasási és írási nehézség miatt

került vizsgálatra.Az anamnézisből kiderül, hogy veszélyeztetett terhességből a 32. héten, császár-

metszéssel született. Súlya 1050 gr, hossza 38 cm. APGAR érték 5/7. Újraélesztették. Születése után a 7. órában vették fel egy belgrádi koraszülött-osztályra, ahol 3 hó-

Berze Gizella8

napos koráig ápolták. A kezelés során agyvérzést kapott, de ez fokozatosan felszí-vódott. Az elbocsátáskor az archaikus reflexek nem teljesek, fejét nem emeli. Súlya 3050 gr, hossza 48 cm.

Nem szopott, tápszerrel etették.Korai fejlődése a kezdeti nehézségekhez képest problémamentes volt, ám érthető

módon kissé késett. 6-7 hónaposan fordult át a hasára, 10 hónaposan mászott és 14 hónaposan állt fel. Az anya szerint ekkor már önállóan járt is.

Beszédfejlődése kissé késett, de azonnal mondatokban beszélt. Nem volt beszéd-hibája.

Említést érdemlő gyermekkori betegsége nem volt, kórházi kezelést igénylő prob-léma nem merült fel.

Testi fejlődése jelentős lemaradást mutat a korosztályához képest. Kistermetű, fejletlen, szinte légies jelenség.

Négyévesen ment óvodába, beilleszkedési nehézsége nem volt.Beszéde tartalmilag ép, kerek, összefüggő mondatokat mond. Kapcsolatfelvétel jó,

kontaktusba könnyen bevonható, szorongás egyáltalán nem tapasztalható, mosoly-gós, jókedvű, kiegyensúlyozott.

Mozgásvizsgálat:Nagymozgásaiban darabosság figyelhető meg. Célirányos mozgásai pontatlanok.

Páros lábon szökdelés összerendezetlen kéz- és lábmozgással jár együtt. Egy lábon szökdelés váltakozva, szintén nehézkes. Egyensúly láthatóan éretlen: „Tériszonyom van” – mondja.

Finommozgások:Ujjak sorba érintése:Az ujjak alig mozdulnak, inkább a hüvelykujj mozgatásával végzi el a feladatot. A

jobb kéz mozgása különösen görcsös, nehézkes. A gyűrűs- és kisujj mindkét kézen együtt mozog.

A kéz ellentétes ökölbeszorítását és nyújtását sok tévesztéssel, hibásan végzi, egy idő után együtt mozog mindkét kéz.

Ujjazonosítás A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása. A jobb kézen többszöri pró-

bálkozás után is mutatóujjként azonosította a kisujját és fordítva. A bal kézen a kis- és gyűrűsujj érintését egyáltalán nem volt képes azonosítani, azt mondta: „Bal kéz”.

Testséma fejlesztésének mutatói:A finomabb testrészek azonosítása nem sikerült neki. Legkevésbé az ujjaké.A nagyobb testrészek közül a törzs részeit nem tudta megmutatni.Jobbkezes.Emberrajz: A részletek feltüntetésében hiányos, a kar és a lábak tagoltsága nem

megfelelő. Az ujjak száma három a jobb, kettő a bal kézen (ez a matematika területén jelez nehézségeket), alig kivehetően ábrázolva. A fej aránytalanul nagy a törzshöz képest. A vonalak határozottan kapcsolódnak a kapcsolódási helyeken, számottevő kereszteződés vagy hézag nincs. Folyamatos vonalvezetésű, kevés részletű rajz.

Fejlesztőpedagógia 9

Rövid idejű memória vizsgálataLegjobb eredményt a több hangban különböző szavak ismétlésével ért el, bár ez is

rendkívül gyenge teljesítmény. Az értelmetlen szótagokat nem tudta elismételni.Mindez a rövid távú verbális memória gyengeségét mutatja, ami az írásnál is

gondot okoz.GMP

GMP6=90%GMP10=100%

GMP9(kép)=90%

A rövid távú verbális memória gyengeségét valószínűleg a vizuális terület erősö-désével kompenzálta, mert GMP9=90%.

A szóbeli tanulás nehezített. A szövegértésben ezt tartalmi összefüggésekkel pótol-ja. A matematikában a szöveges feladatok megoldása emiatt nehézségekbe ütközik.

Mivel a rövid idejű memória és a GMP ilyen eredményt mutattak, a vizsgálatok közé felvettem a DIFER megfelelő altesztjeit.

A teszteredmény szerint a beszédhanghallás fejlődése befejező szinthez érkezett, de nem érte el az optimumot.

Mivel fennáll a lehetősége az agy korai károsodásának, a rövid távú verbális me-mória gyenge, de a GMP vizsgálatokban és a DIFER megfelelő altesztjeiben jól teljesí-tett, figyelembe kellett vennem még egy lehetőséget, ami a tanulási zavart okozhatja: lehetséges, hogy emlékezete azért gyengébb, mert az egymás után jövő információkat nem tudja tárolni. Sorrendi problémái vannak minden területen, mert egyszerre csak kis idői Gestaltot tud felfogni. Azokban a feladatokban ugyanis, amelyek nem szériális, idői lefolyáshoz kötöttek, zavartalanul teljesít. A lelassított beszéd (szavakat másodpercenként hallja a rövid idejű memória vizsgálatban) nehezíti a dolgát, mert a következő szó elhangzásáig „lejár a rövid Gestalt-ja”. (Gyarmathy É.)

Tehát számára megfelelőbb, ha rövidebb egységeket közlünk vele, mert azt egy képzetté tudja alakítani. Ha ez után hagyunk szünetet és csak a szünet után adjuk a következő információt, a kialakult képzethez hozzá tudja rendelni az utána követke-ző képzetet – egységenként kezelve a hallottakat.

N. 1. rajza Kontroll rajz

Berze Gizella10

Név

Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT

Betűalakok felismerése

Mértani formák

Átn

ézet

t áb

rák

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Telje

sítm

ény

% Jó m

egol

d.

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Pont

% Jó m

egol

d.

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Pont

% Pont

%

N.1. 628 24 96,17 5 2 12 60 10 8 14 30,11 7 77,7

N.2. 743 11 98,51 5 2 12 60 15 0 45 100 7 77,7

K.

H.K. második osztályos tanuló, 8 éves.Viselkedési zavar és írási nehézségek miatt került vizsgálatra.Testi fejlettsége átlagos, korának megfelelő. Viselkedése visszafogott, szorongó,

nem beszél, szemkontaktust nem lehet vele felvenni. Kezeit elrejti, csak akkor dol-gozik a teszteken, ha egyedül marad az asztalnál. Amikor próbálok közelíteni hozzá, jellegzetes, hirtelen mozdulattal elrejti a papíron látható ábrákat a tenyerével.

Kérdésre igennel vagy nemmel válaszol, alig hallhatóan. Tréfára, viccre apró félmosollyal reagál, de tekintetét nem emeli fel.

AnamnézisAz anamnézisből kiderül, hogy problémamentes terhesség után, 9 hónapra szüle-

tett a tengeren túlon, testsúlya 3700 gr, testhossza 52 cm. Harmadik gyerek a család-ban, két lánytestvére van.

Három éves koráig szopott. Betegségei nem voltak.Önállóan járni 13 hónapos korában kezdett, nem mászott, a hasra fordulás és az

önálló felállás idejére az anya nem emlékezett.Három évesen kezdett mondatokban beszélni. Járt logopédushoz. Az anya a

három gyerekkel 2001-ben költözött Szerbiába. A szülők elváltak, az apa ott maradt. Lakásgondjaik csak egy éve oldódtak meg, addig a két nagyszülőnél laktak (3 nap egyiknél, 4 nap a másiknál). Az anya szerb–magyar házasságból való, az apa magyar.

Az anya mérnök, de egy nyelviskolát vezet, ebből tartja el a családot. A gyerekek és az anya gyakran használják még most is az angol nyelvet a kommunikációban, az anyai nagymama szerb.

Négy évesen ment óvodába, magyar tannyelvű csoportba. Nagyon nehezen illesz-kedett be. Egy évre a pszichológus javaslatára és a nyelvi nehézségek miatt visszatar-tották az óvodában.

Adminisztratív okok miatt nem került egy iskolába a nővéreivel. Az iskolák utólag felajánlották az áthelyezés lehetőségét, de az anya nem tartott rá igényt.

Fejlesztőpedagógia 11

Fejlettségmérő lapok

Mozgásvizsgálat

Nagymozgásaiban megfigyelhető némi darabosság, merevség. Labdaelkapásban (3m) nagyon ügyes. Páros lábon, majd egy lábon szökdelés és az egyensúlyozás megfelelő.

Finommozgások:A testséma fejlesztésének mutatóiA finomabb testrészek közül a kéz, az arc elemeit nem tudta azonosítani.

Emberrajz:A rajzot csak akkor volt hajlandó elkészíteni, ha senki nem nézte munka közben.

Végül úgy egyeztünk meg, hogy ha befejezte, lefordítja a lapot, és otthagyja a padon. Az utasításban csak az szerepelt, hogy rajzoljon egy embert.

Profilban rajzolta az emberalakot, amely egy női figura. A részletek feltüntetésében hiányos. A kar és a lábak tagolatlanok, ujjak nincsenek. Az arc részletei hiányosak, de a hajat igyekezett részletesen ábrázolni. A vonalvezetés nem folyamatos, néha csak vázlatszerű. A rajzon szerepelnek tárgyak, amelyekről nem volt hajlandó beszélni.

Látva az elkészült rajzot úgy döntöttem, hogy adandó alkalommal egy családraj-zot is kérek tőle.

A szorongásos tünetek a családrajzban és az emberrajzban is rendkívül hangsú-lyosak.

A gyermek megismeréséhez, a fejlesztés tervezéséhez az iskolapszichológus segít-ségét kértem. A pszichológus véleménye szerint az apa hiánya, a környezetváltás, a szociális, családi bizonytalanság okozza a szorongást.

Mindkettőnk véleménye az volt, hogy a fejlesztés mellett pszichoterápiás segítség-re is szüksége van. Erre azonban objektív okok miatt nem került sor.

GMPGMP6=60% GMP10=90% GMP9=70%

Első számú feladat K.-nál az, hogy megnyerjem a gyereket a fejlesztés érdekében. Az ő „esetében” különösen fontos a személyiségfejlesztés egészébe ágyazott fejlesz-tés. Az énképp, önismeret, együttműködés fejlesztés. Igényszint növelése.

Mivel N., a kislány nagyon együttműködő, szívesen beszél, játszik, a fejlesztő fog-lalkozásokat úgy tervezem, hogy minél jobban kihasználjam a kislány motiváltságát K. érdekében.

Mindkettejüknél szükség volt az időben való tájékozódás fejlesztésére, ezért minden foglalkozást úgy indítottunk, hogy az előző nap eseményeiről beszéltek. Egy eseménynaptár készült folyamatosan, amiről az idő előrehaladtával egyre többet lehetett mondani.

Berze Gizella12

K. azonban nem volt hajlandó saját magáról beszélni, ezért azt a kommunikációs gyakorlatot alkalmaztam, amikor a személy behelyettesíti magát a másik szerepébe és úgy beszél. Eleinte természetesen csak pár szót mondott magáról, de a kislány készségesen kibővítette a hallottakat. Amikor N. nem úgy adta elő a történeteket, ahogyan K. elképzelte, közbeszólt, kijavította. Négy-öt alkalom után viszonylag jó együttműködést mutatott.

Érdekes megemlíteni, hogy amikor K. a kislány „helyett” beszélt, sokkal gördülé-kenyebb, kifejezőbb volt a beszéde. Nyolcadik alkalommal (kb. 1 hónap) után jutot-tunk el oda, hogy K. saját élményeit önállóan, kevés szorongással elmondta.

K. 1. rajz K kontroll rajz

Név

Figyelemteszt EDTFELDT-teszt DPT

Betűalakok felismerése

Mértani formák

Átn

ézet

t áb

rák

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Telje

sítm

ény

% Jó m

egol

d.

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Pont

% Jó m

egol

d.

szám

a

Hib

ák s

zám

a

Pont

% Pont

%

K.1. 556 14 97,48 5 0 20 100 15 10 25 55,33 8 88,8

K.2. 743 2 99,73 5 0 20 100 15 0 45 100 8 88,8

Fejlesztőpedagógia 13

A csoportos fejlesztés felépítése, tervezése

A pszichológiai fejlesztés mindig a fejlesztendő korosztály érési folyamatához iga-zított – az életkori sajátosságokhoz illeszkedő eljárásokkal történő – támasznyújtás, amely az éppen fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához és begyakorlásához biztosít megfelelő szociális környezetet. Nem a fejlődési ütem mechanikus felgyorsí-tása, vagy erőltetett rátanítás. Csoportos korrekciós fejlesztésben célravezető a komp-lexitás elvét érvényesíteni: többirányú ráhatás a fejlődés azon súlypontjaira, amelyek célzott fejlesztésén keresztül több terület is kedvezően befolyásolható. Figyelembe kell venni a normálfejlődés fejlődési fázisait, sorrendiségét. (E fázisok ismételt bejá-rásával az egyes funkciók újratanulhatók.)

A funkciók zavarai leginkább az olvasás, írás, és számolás elsajátításában okoz-nak nehézséget. A teljesítményben megjelenő nehézségek hátterében eltérő funkció-zavarok állhatnak. A korrekció arra a háttér-funkcióra kell, hogy irányuljon, amely felelős az adott teljesítményzavarért.

Olvasási nehézséget, pl. éppúgy okozhat a fonéma észlelés zavara, mint a szeriális problémák, vagy a vizuális szerveződés különböző eltérései, a matematikai műveletek gyökere pl. a saját testen és a térben való tájékozódás megfelelő fejlettségében rejlik. A fejlesztés tervezésénél onnan érdemes indulni, ahol a gyermekek erősségei vannak. Nem fog önmagától olyasmivel kitartóan foglalkozni, ami jelentősen meghaladja a képességeit. Engedjük, hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit. Akkor is kaphat nehezebb elvonatkoztatást kívánó feladatokat, ha más típusú egyszerűbb feladatokkal nem boldogult.

A gyermek ismeri az utat, amely fejleszti őt. Fejlődése során egyre a megfelelő játék-típust választja – funkciójátékok, szerepjátékok, konstrukciós játékok, majd szabályjá-tékok – tökéletes tervet állítva össze, így gyenge pontjainak korrigálására is kész.

A fejlesztő foglalkozások a mozgás, testséma és percepció fejlesztését tartalmazzák, ám a programhoz mindig szervesen illeszkedik egy verbális fejlesztő program is.

A foglalkozások tervezésénél figyelembe vesszük a felmérések eredményeit, majd „összefésüljük” a csoport tagjainak eredményeit, így az egyéni és a közös problémák együtt adják a munka tervének vázát:

A fejlesztés célterületei

N. NK. K.

JárásEgyensúlyérzékSzem-kéz koordináció

Kúszás, mászás, fordulások, ugrásokTéri tájékozódásIránydifferenciálásRitmus

Formaészlelés

UjjakSzem-kéz koordináció

Lateralitás

Főbb testrészek Finomabb testrészek Iránydifferenciálás

Berze Gizella14

N. NK. K.

Irányok differenciálásaSorrendiség

Tájékozódás az időbenHangdifferenciálásHanganalízisFonológiai kódRövid idejű memória-verbálisÍrásOlvasás

Vizuális differenciálás Alak-háttérSorrendiségFormaészlelés

Összegzés

N.

A fejlesztő foglalkozások során megváltozott a magatartása: nyugodtabb, kiegyen-súlyozottabb lett.

További teendők: Továbbra is fejlesztésre szorul a következő területeken:– Nagymozgások– Testséma– Finommozgások– Percepció: iránydifferenciálás, alak-háttér, auditív memória.Már az első vizsgálatoknál kiderült, hogy a számfogalom – mennyiség területén

is gondjai vannak (Az emberrajzon csak három ujja volt a figurának). Ezért a további-akban a fejlesztéseket úgy kell tervezni, hogy a percepciófejlesztésben a matematikai területek fejlesztése hangsúlyosabb helyet kapjon.

K.

Elsősorban a viselkedésében beállt pozitív változások indokolják a fejlesztő foglal-kozásokat. Még mindig hallgatag, visszahúzódó, de a munkáit már nem takarja el a kezével. Beszélgetni is lehet vele, bár a családjáról most is nagyon szűkszavúan szól. Már nevetni is szokott.

A verbális percepció fejlesztését azért tartom indokoltnak, mert a nyelvtanulást pozitívan befolyásolja. A magabiztos nyelvhasználat pedig biztonságot adna neki.

Fejlesztőpedagógia 15

1. fejlesztés

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Nagymozgások

IránydifferenciálásTérérzékelésEgyensúlyérzékSzem-kéz koordi-

nációElemi mozgásokAlapozzuk a domi-

nanciákatTestséma

Mássz végig a kék vonalon! Fordulj jobbra (a pad felé) és hason

kússz végig a padon! Újra jobb felé fordulj és mássz át a

kapu alatt! Vegyél egy babzsákot a tárolóból! Babzsákkal a nyújtott kezedben

gördülj végig a szőnyegen! Fuss a startvonalhoz!

Gólyajárásban, magas térdemelés-sel menj végig a piros vonalon, a babzsákot tartsd a bal kezed-ben!

Menj a pad mellett úgy, hogy a bab-zsákot a bal lábaddal csúszta-tod a padon!

Lábbal előre, hátadon kússz át a kapu alatt! Babzsákot tartsd a hasadon!

Babzsákot szorítsd a térded közé, és gördülj végig a szőnyegen!

Fuss a startvonalhoz!

Mássz végig a jobb oldali vonalon, jobb kezedben a babzsákkal!

Jobb kezeddel görgesd végig a padon a babzsákot!

Svédpad

Szőnyeg

Alacsony kapu

Tárolóedény babzsákokkal

Piros és kék ragasztószalag

Berze Gizella16

Testséma fejlesztés

Nagyobb testré-szek,

Egyensúly, szem-kéz koordi-náció

Percepció

Auditív percepció

Akusztikai hallás fejlesztése:

hangdifferenciálás

Auditív emlékezet fejlesztése:

auditív ritmus

Bújj át a kapu alatt jobb kezedben a babzsákkal!

Szorítsd a babzsákot a térded közé és bukfencezz egyet előre!

Feküdj a szőnyegre! Emeld fel mindkét kezed, majd las-

san engedd le a szőnyegre! Emeld fel mindkét lábad, majd las-

san engedd le a szőnyegre! Ne koppanjon a sarkad a szőnye-gen!

Emeld fel a fejed 10-szer! A vállaid maradjanak a padlón!

Fordulj hasra! Végezz „repülő” mozgást mindkét

kezeddel! Gurulj végig a szőnyegen úgy, hogy

nem segítesz a kezeddel!

Egyensúlyozd a hurkapálcát a muta-tóujjadon!

Hallgasd meg, milyen hangot adnak a vödrökben lévő dolgok!

Most fordulj el, és találd ki, melyik vödröt rázom! (1. víz, 2. üveg-golyók, 3. búzaszemek, 4. szö-gek)

Válaszd ki hallás alapján azt a vödröt, amelyikben a szögek vannak! Próbáld sorra mind-egyiket!

Ismételd vele a következő ritmuso-kat (én a búzaszemes vödörrel mutatom neked a mintát): ι ι π, π π ι, ι π ι, π π ι ι

Szőnyeg

Hurkapálca

Vödrök, üveggolyók, búzasze-mek, víz, szögek

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Fejlesztőpedagógia 17

Fonológiai – szer-kezeti kódo-lás:

auditív zártság,

fonológiai kódolás

Vizuális percepció

Vizuális differen-ciálás, forma-észlelés

Forma- és szí-nészlelés, alak- háttér, szem- kéz koordináció, keresztcsa-torna (auditív emlékezet – műveletvégzés hallott auditív információk alapján)

Találd ki, melyik szóra gondoltam! Csak a szó elejét mondom: LAB_ _, BÚ_ _, VÖ_ _ _ (labda, búza, vödör)

Most csak a szó végét mondom: _ _RÁG, _ _LAK, _ _RUZA (virág, ablak, ceruza – ezen kívül minden más megoldás is elfogadható)

Építsünk szavakat! Szótagokat mondok, távol egymástól. Te mondd ki egészben! FÜ–ZET, AJ–TÓ, NO–É–MI, KAR-CSI

Most összekeverem a szótagokat, úgy mondom neked, te rakd őket helyes sorrendbe: DÍR-RA (radír), RA-Ó (óra), GÉR-E (egér), RU-ZA-CE (ceruza)

Válogasd szét a formákat külön kupacokba!

Építsd fel a formákból a képen lát-ható várat!

Tedd az álló egyeneseket a piros dobozba!

Tedd a kapuformákat a kék doboz-ba!

Tedd a körformákat a zöld dobozba! Tedd a csészeformákat a sárga

dobozba! Tedd a fekvő egyeneseket a lila

dobozba! Tedd a ferde egyeneseket a fehér

dobozba!

Színes, műanyag formák, 6db színes doboz

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Fémrúd, plüssmókus, zsineg

Ebben a sorban minden második levél sárga legyen, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden harmadik legyen sárga, a többi bármi-lyen más színű!

Ebben a sorban minden negyedik legyen sárga, a többi bármi-lyen más színű!

Ebben a sorban minden ötödik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden hatodik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Ebben a sorban minden hetedik legyen sárga, a többi bármilyen más színű!

Berze Gizella18

Szerialitás, alak- háttér, keresztcsator-na (szövegér-tés, számlá-lás)

Perifériális látás, iránydifferen-ciálás

Olvasd el az utasításo-kat, és színezz!

A mókus lassan mászik le a fáról. Mozdulatlan fejjel csak a szemeddel kövesd!

Válaszolj, mit látsz tőled balra!

Válaszolj, mit látsz tőled jobbra!

Fejlesztendő terület Fejlesztő tevékenység Eszközök

Közelebb a forrásokhoz!Mészáros Zoltán

2005 őszén merült fel az ötlet, hogy a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, és a Szabadkai Történelmi Levéltár egy közös vállalkozásba fogjon, hogy a diákok szá-mára elérhetővé és érthetővé tegye a levéltárat, hogy megismerjék, és megtanulják használni annak lehetőségeit. A körülmények 2006 tavaszára értek meg, így az 2006/2007-es tanévben elkezdődhetett a diákok levéltárba járása.

A két intézmény közös vállalkozására 15 diák jelentkezett, az 1N, 1A, 2N és 3N osztályokból. A 2006-os évben a levéltárral mint intézménnyel és annak munkájával ismerkedtek. Végigjárták a raktárakat, megismerkedtek az archivisztika alapsza-bályaival, a levéltár különböző részlegeinek munkájával, megtanulták hogyan kell okmányokat és könyveket kikérni, és használni. Mivel úgy tűnt, hogy számukra a leghasznosabb és legérdekesebb a középiskolák anyagai lehetnének, ezért azok kuta-tása kezdődött el, 2-4 tagú csoportokban kutattak egy-egy iskoláról szóló fondot.

A PROGRAM LÉTJOGOSULTSÁGÁRÓL – A TÖRTÉNELEMOKTATÁS KRÍZISE, EGY ÚJ PARADIGMA HIÁNYA

Közhely, hogy a történelmet a történelmi források (írott, tárgyi, szóbeli és immár filmek, digitális hordozókon képződő adathordozók) alapján írják. De vajon, hogyan tanítják, és lehet-e másként? Erre a kérdésre keresett választ a Szabadkai Történelmi Levéltár és a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium közös projektuma, amelynek ötlete még 2005-ben merült fel, de csak a 2006-os tanévben sikerült megvalósítani.

A történelemoktatás aktuális kérdéseit vizsgálva azt láthatjuk, hogy az a kezde-tektől a mai napig alig változott. A diákoknak szöveget kell olvasniuk, és ezt próbál-ják visszamondani, rosszabb esetben valamilyen tesztkérdésekre válaszolhatnak. Az elmúlt évszázadokban csak a szöveg minősége és mennyisége változott. Kezdetben növekedett, majd amikor a 20. század végére kiderült, hogy nem növelhető tovább, elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne azt csökkenteni, de a fő kérdésre nem született válasz. Ezek a folyamatok jellemzik a szerbiai történelemoktatást is. Az egyre színesebbé váló kiadványok alig változtatnak a „lényegen”, vagyis azon, hogy szöveget kell megtanulni. Magyarországon az adathalmozást és visszakérést az el-viselhetetlenségig fokozták, és semmit sem javult a helyzet, sőt inkább bonyolódott az által, hogy különböző „kompetenciákat” követelnek meg. Ezzel szemben Nyugat-Európában és Észak-Amerikában a történelem kiszorulóban van a közoktatásból, mert az így szerzett tudás transzfere (a mindennapokban elképzelhető felhasznál-hatósága) igen csekély. Érdekes, hogy ennek ellenére a történelemről számos újszerű könyv jelenik meg, miközben az adatgazdagság soha nem látott méreteket öltött (Gondoljunk csak KEEGAN, DAVIES könyveire!). Az adatok ekkora halmaza lehetetlen-né teszi azok észben tartását, ugyanakkor felveti a kérdést, hogy mi módon kezeljük őket. És valóban, valahogy kezelni kell őket, hiszen az nem megoldás, hogy a törté-nelmet kitessékelik a tanulandók közül.

Ogromnu prednost pruža saradnja gimna-zije «Kostolanji Deže» i Istorijskog arhiva u Subotici činom otvaranja dostupnosti izvornim mate-rijalima. Autor nam skreće pažnju da ovaj program ukazuje na krizu nastave istorije i manjkanje nove paradigme. Postala je floskulom tvrdnja da se istorija piše na osnovu izvornih materijala i savremenih nosilaca infor-macija. Ali kako se to predaje i može li drukčije – pitanje je na koje traže odgovor gore navedeni kooperanti. Konstatovano je da je u dosadašnjoj praksi nastava istorije invarijantna. Metod teksta i njegovo respondiranje prema nastavniku već dugo dominira sa tendencijom rasta teksta. Stvari izmiču kontroli. U SAD se razmi-šlja o ukidanju istorije zbog male transferibilnosti što je svakako krajnost. Ako đak uzme udžbenik istorije u ruku onda ga velika količina teksta ne motiviše mnogo. Autor stoga predlaže aktiviranje resursa kreativnosti. I pro-gram pomenute saradnje govori da đaci kada zađu u istorijski arhiv mogu naći mnoge dragocenosti i analizom istih cizelirati istorijska znanja i spisatelj-ski ukus. Tu ima još mnogo

Tanulmányok, kutatások 19

Az újfent megjelenő tankönyvek, a BBC, Discovery és egyéb adók dokumentum-filmjei (amelyekbe játékfilmelemeket is vegyítenek) egyre érdekesebbek, és egyre jobban átgondoltak, azonban ezekkel az a baj, hogy előre tálalva szolgáltatnak ada-tokat. Ugyanígy gond az is, hogy az így tálalt adatok nem mindig reprezentánsak, átfogóak, és sokszor alá vannak rendelve a szórakoztató szempontoknak. Ez nem is igazán gond, ha egy tartalmas órát akarunk a képernyő előtt tölteni, sőt hasznos is, de nem lehet tudást alapozni rájuk, noha kitűnően tudják az érdeklődést felkel-teni. Visszatérve az iskolai oktatásra, meggyőződésem, hogy akármilyen szép és jó egy tankönyv, a diákok nem szerethetik, hiszen általa az a kényszer közvetítődik, hogy szöveget kell tanulniuk és visszamondaniuk. Én magamban ezt a jelenséget Ostrogorsky-paradoxonnak nevezem. Azt hiszem, hogy mindenki, aki az Újvidéki Egyetem történelem szakára járt, megismerkedett GEORG OSTROGORSKY könyvével Bizáncról (Georgije Ostrogorsky: Istorija Vizantija. Prosveta, Beograd, 1967, az első kiadás). Nos, ezt a könyvet szinte mindenki, aki egyetemistaként, vizsgára készül-ve a kezébe vette, nehéz és fárasztó könyvnek találhatta, azonban a tanulmányok befejezése után előszeretettel tér vissza hozzá, ha valamiről tájékozódnia kell. Nem vitás, hogy szükség van ilyen könyvekre. De vajon mire lenne szükség az általános és középiskolákban? És vajon hogyan juttassuk el a diákokat oda, hogy elő akarja-nak venni könyveket, sőt forrásokkal akarjanak találkozni?

ELFELEJTETT ERŐFORRÁS – A KREATIVITÁS

Az előre összeállított tartalmak tehát fontosak, de ettől még nem lesznek kelleme-sek a diákok számára. Valójában úgy gondolom, hogy sokkal érdekesebb tankönyvet írni és szerkeszteni, mint olvasni, és esetleg bemagolni (ez utóbbitól minden érdeke-sebb). Valójában történelmet tanítani is érdekesebb, mint azt tanulni, ugyanis a tanár, a tankönyvíró nincs megfosztva attól, amitől a diák igen: a kreativitástól. Egy órát megtartani, vagy egy cikket megírni nem könnyű, de mivel energiánk befektetése a kreativitás örömével párosul örömet okoz. Ezzel szemben akár milyen jól írnak meg egy tankönyvet, és akár milyen jó órát tartanak az eredmény ugyan az – meg kell ta-nulni, és ebben nincs semmi kreatív, ami lényegesen csökkenti a jó munka után érez-hető elégedettséget. Ha mód nyílik, aktivizálni kell a diákok kreativitását, és ennek kifejezetten jó terepe lehet a levéltár.

A SZABADKAI TÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR ÉS A KOSZTOLÁNYI DEZSŐ NYELVI GIMNÁZIUM EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Amikor 2006 szeptemberétől elindult a program, 15 diák vehetett részt benne a munka jellege miatt (egy levéltárban nem lehet tömeges programot szervezni). Az első három hónapban három találkozás erejéig ismerkedtek a levéltárral (hogy miért van, és mire lehet használni). A diákok élvezték, amikor a levéltári raktárban jártak, és a régi iratokhoz is érdeklődéssel, de egyben nagy tisztelettel nyúltak, és mindezt a tanórákon felül tették. Elképzelhető, hogy mennyire pozitív lett volna a viszonyulás, ha mindezt a tanórák helyett tehették volna. Fontos volt az a tapaszta-

činiti jer treba prekoračiti saznanja stečena na časo-vima maternjeg jezika i oprobavati se izvan toga na drugim poljima.

Mészáros Zoltán20

lás, amit a levéltárban szereztek. Megérezhették, hogy mekkora helyet foglalnak el azok a források, amiből Szabadka története írható meg. Utólag elmondható, hogy ez volt a program legkellemesebb része. Az oldott hangulat egészen különbözővé tette a hangulatot az iskolaitól.

Minthogy minden projektumnak valamilyen eredményt kell produkálnia, ezért – mint utólag kiderült – igen ambíciózusan három célt tűztünk ki magunk elé. Mindenképpen egy kiállítást akartunk létrehozni, emellett felmerült, hogy a diákokat kutató munkára ösztönözzük, harmadrészt pedig az jutott eszünkbe, hogy érdemes lenne, ha a diákok esszé formájában megírnák első élményeiket. Utólag ez az ötlet bizonyult a legsikeresebbnek. Megírták, ahogy megcsapta őket a levéltári raktárak „illata”, és ahogy sokkolta őket a levéltárban őrzött anyag mennyisége. Az esszékből az is kiderült, hogy a levéltárral való találkozásig fogalmuk sem volt, mi is zajlik ott, és az is kiderült, hogy tisztelettel vegyes csodálatot éreztek azért, hogy egyáltalán rendben, rendszerben lehet tartani annyi iratot.

A következő lépés azt célozta meg, hogy a diákok aktív kapcsolatba kerüljenek a forrásokkal. Ennek érdekében azt javasoltuk, hogy a diákok a régi idők iskoláit tanul-mányozzák, és mivel gimnazistákról volt szó, a gimnáziumokat, ill. középiskolákat. Ennek érdekében csoportokba osztottuk őket, és kiosztottuk a feladatokat.

A Szabadkai Történelmi Levéltárban több középiskola anyagát őrzik. A legtöbb ira-tot a Moša Pijade Gimnázium (F:19) fondjában találhatunk, amelybe jogelődjei anya-

Közelebb a forrásokhoz 21

gai is beletartoznak. Jogutódja a Škola za zajedničko srednje vaspitanje i obrazovanje „Moša Pijade” OOUR Zajednička srednja škola „Bratstvo” Subotica 1977–1983. (F:330) külön fondot képez. A Magyar Királyi Állami Felsőbb Leányiskola Szabadka (F:42) 1907 és 1920 között működött. A Magyar tannyelvű gimnázium (F:331) 1946 és 1956 között létezett. A Piarista Gimnázium (Szabadkai Városi Katolikus Gimnázium) (F:332) 1942 és 1944 között működött. A szabadakai levéltár őrzi a Topolyai Bratstvo-Jedinstvo Gimnázium (F:356) anyagait is. A Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium tanulói ezekben a fondokban kutattak. Az F:44-es fondot, az Állami Lánygimnázium anyaga képezi.

Az F:19-es fondot, a Moša Pijade Gimnáziumot öt diák tanulmányozta, mivel ez a legnagyobb. A második csoportban két diák dolgozott, és két igen kis fondot tanulmányoztak, az F:42-es a szabadkai lánygimnázium fennmaradt iratait és az F:332-es a szabadkai Piarista Gimnázium anyagát tanulmányozták. Három diák tanulmányozta a harmadik csoportot az F:330-as fondot, a gimnázium jogutódját, a Moša Pijade Középiskolát. A negyedik csoport a 44-es fondot tanulmányozta, az ötödik csoport pedig az F: 331-es fondot.

A kiállítás-szervezés volt a projektum leglátványosabb része, azonban a tech-nikai feltételek és a technikai eszközök használata miatt, ez a feladat inkább a levéltár munkatársaira hárult. Ahhoz, hogy ebben a munkában a diákok nagyobb részt tudjanak vállalni, több időre lenne szükség, és a kiállítással szembeni elvárá-sokat, a megkomponáltságot és a reprezentativitás elvárásait a minimálisra kellene csökkenteni, sőt az egész feladatot rájuk kellene bízni, és az iskolai keretek között megszervezni.

AZ EREDMÉNYEK

Az értékelést tekintve a tanulmányírás volt a diákok munkájának legkevésbé sikerült része. Meg kell állapítanunk, hogy még az eminens diákok sem jutottak ta-nulmányaik folyamán arra a szintre, hogy leíró, értekező munkálat tudjanak kiadni a kezükből. Mégis ez a tapasztalat nagyon fontos tanulságokkal szolgál. Egyrészt rávilágít arra a feladatra, hogy diákjaink íráskészségét ne csak a „magyarórák” fo-galmazásaira terjesszük ki, hanem tudatosítsuk azt is, hogy egyéb elvárásoknak is eleget kell és lehet tenni. Ugyanekkor ez azt is felveti, hogy írni tanulni nem csak a magyarórákon kell. A tanulmányírás feladatát azonban nem csak a megszületett tanulmányok minősége minősíti. A végeredménytől talán fontosabb az az út, amelyen eljutottak a végeredményig. A diákok megtapasztalhatták, hogy mit jelent adatokat gyűjteni, mit jelent őket úgy felhalmozni, hogy a későbbiekben használni is lehessen

Mészáros Zoltán22

őket, és végül abba a folyamatba is belekóstolhattak mit jelent az adatokból szöveget alkotni. Igaz, hogy a tanulmányírás nagyon nehéz feladatnak bizonyult, de elég sok hasznot is hozott.

A kiállítás mintegy megkoronázta az erőfeszítéseket, azonban a diákok részvételét erősíteni lehetne. Az esszéírás és a tájékozódó látogatás egyértelmű siker volt.

A TAPASZTALATOK – A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGE.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy még a középiskolában is élményeket kell adni a diákoknak. Úgy vélem, hogy hosszútávon minden gimnazistának el kéne jutnia a levéltárba, ha másért nem, hát azért, hogy megérezze a raktár illatát. Úgy vélem, hogy minden történelem ill. társadalomtudomány iránt érdeklődő diáknak meg kéne ismernie, hogy miként működik a levéltár, hogy milyenek a források, és mi módon lehet őket faggatni. Ez egyrészt elősegítené, hogy a történelemről, ill. tár-sadalomtudományokról való vélekedés tárgyilagosabbá váljon, mert a diákok, a jövő felnőttjei felől merülhet fel ez az igény. Másrészt a levéltár szempontjából is fontos, hogy a közvélemény megismerkedjen a munkájával, és minél többen kapjanak ked-vet a kutatásra.

A következő tapasztalat, hogy a kutatás nem tűnik érdekesnek minden diák szá-mára, ezért lehetővé kell tenni, hogy elhagyják a programot, és azokra a diákokra kell koncentrálni, akik a kutatás mellett döntenek. Ez eleve azt feltételezné, hogy a program kezdetébe több diákot kellene bekapcsolni. A legelszántabbaknak kellene lehetővé tenni a kutatást, és az első tanulmány megírását egy gondos vezetőnek kellene segítenie.

A tanulmányírás folyamatát figyelve, egyértelművé vált, hogy a diákok minden-képpen egy kis fonddal kell, hogy kezdjék, ill. egy nagyobb fond pontosan körülha-tárolt kis részével.

A csoportmunka igénye is felemás eredményt hozott. Voltak olyan csoportok, ahol csak egyesek dolgoztak, míg mások alig tettek hozzá, sőt egyáltalán nem já-rultak hozzá a végeredményhez. Ezért célszerű lenne lehetővé tenni, hogy a diákok spontán alkossanak csoportokat, és azt is, hogy ki-ki csak azokkal működjön együtt, akivel szeretne ll. azt is, hogy ki-ki dolgozhasson egyedül, ha azt értelmes választás-nak tekinti.

Röviden a találkozás mindenkinek használna, az érdeklődők igény szerint kap-hatnának képzést, míg az elszántakat addig kell segíteni, amíg meg nem írják sikeres tanulmányaikat. Eközben az időkorlátokat rugalmasan érdemes kezelni, hogy legyen idő a kreativitás kibontakoztatására.

Közelebb a forrásokhoz 23

Történelemtanítás a FelvidékenTátyi Tibor

Az, hogy a történelem stratégiailag fon-tos tantárgy a nemzeti azonosságtudat megőrzése és ápolása szempontjából, egy nemzeti kisebbség megmaradásának pedig egyenesen a záloga, nos, ezt a tényt aligha vitatja valaki. Mivel a magyaror-szági oktatási szemlélet általában, de a rendszerváltást követően is inkább tör-ténelempárti, ezért nem meglepő, hogy a történelem az anyanyelv mellett szere-pel fontossági sorrendben. Jelentőségét pedig még tovább fokozza a tény, hogy kötelező érettségi tantárgy.

Szlovákiában viszont teljesen más a helyzet. A rendszerváltozást megelőzően az akkori csehszlovák oktatásügyi poli-tika erősen technokrata beállítottságú volt. Ez azt jelenti, hogy kiemelt fontossá-got kaptak a technikai, ill. az ún. reáltan-tárgyak (matematika, fizika, kémia), míg a nyelvoktatás vagy éppen a történelem-tanítás teljesen háttérbe szorult. Az ak-koriban használatos tankönyvek közül talán csak az őskorra vonatkozóak ütöt-ték meg a mércét, a többi híven tükrözte az uralkodó ideológiai felfogást. A nem-zetiségi, tehát a magyar tanítási nyelvű iskolákban is az államilag jóváhagyott, eredetileg cseh, vagy kisebb részben szlo-vák nyelvű tankönyvek többé-kevésbé jól lefordított változatait használták.

Még viszonylag nagy haszonnal le-hetett forgatni a középkort tárgyaló tan-könyveket - magam is emlékszem rá a sok gyerekkori emlék között. Arra is jól emlékszem, hogy eme tankönyv törzsanyagát a cseh huszitizmus – HUSZ JÁNOS tevékenysége és a huszita hábo-rúk alkották. Talán egy egész félévet

foglalkoztunk a cseh történelem e jelen-tős fejezetével, közben pedig észre sem vettük, hogy számunkra egy idegen nép történelmét vagyunk kénytelenek nagy részletességgel tanulni.

A nyolcadik osztályban és a közép-iskolák harmadik évfolyamában hasz-nálatos tankönyvek pedig egyenesen használhatatlanok voltak. A nyolcadikos könyv pl. pártkongresszustól pártkong-resszusig haladt, a legfontosabb elsajátí-tandó információ pedig az egyes határo-zati pontok voltak.

Maga a történelem csak mintegy érintve kapott helyet ezekben a tanköny-vekben, nem csoda hát, ha több generáció nőtt fel hézagos történelemszemlélettel. Jómagam is önszorgalommal sajátítottam el a legfontosabb történelmi adatokat, tényeket, hogy aztán középiskolai taná-romnak köszönhetően valóban átfogó képet kapjak a magyar történelemről. Kortársaim közül azonban nem min-denki volt ilyen szerencsés, a legtöbben felnőttek úgy, hogy alig hallottak valamit pl. az Anjou-dinasztiáról vagy a rendi felkelési mozgalomról.

Tovább nehezítette a helyzetet az a tény, hogy – egészen a révkomáromi szék-helyű Selye János Egyetem Tanárképző Karán működő Történelem Tanszék nem oly régi megalakulásáig – aki törté-nelmet szeretett volna tanulni valame-lyik szlovák, esetleg cseh egyetemen, az kénytelen volt államnyelven elsajátítani a természetesen erősen szláv-orientált és nem éppen magyar szemszögből tárgyalt ismeretanyagot. Szerencsére a megoldást jelentheti az előbb említett Selye János

Nastava istorije i način njene relizacije vrlo je rele-vantan za formiranje isto-rijske svesti đaka. Imajući to u vidu autor iznosi iskustva o tome zapažena u Slovačkoj u školama nacionalnih manjina. Da je ovo važno za postuliranje nacionalnog identiteta, pokazuje i to da je istorija maturski predmet na pr. u Mađarskoj.Ponukan praksom u nasta-vi i sadržajem udžbenika pre tranzicije, autor navodi mnoge komičnosti koje je nametala politčka ideolo-gija, a koja je potiskivala sve ono što je trebao biti zadatak predmeta. I sam autor je o mnogim važnim događajima mađarske istorije doznao zahvalju-jući samoučnom pristupu i kasnijoj podršci profesora u srednjoj školi. Studiranje u matičnoj zemlji nije bila dobra referenca jer je podo-zrenje ostao opasan recidiv prošlosti. Sa zadovoljstvom se konstatuje da sada već postoje (ne u celosti) dobri udžbenici istorije mađar-skog naroda od autora iz dijaspore sa veoma korektnom prezentacijom sadržaja.

Hivatásunk eszköztárából24

Egyetem, ahol az oktatás nyelve első-sorban a magyar, és ahol már elindult a történelem tárgy oktatása is.

A tankönyvek és a szemléletmód terén a helyzet 1989, tehát a csehszlovák ún. „bársonyos forradalom” után kezdett lassacskán változni. Ekkortól kezdve mind több érettségiző fiatal magyaror-szági főiskolán, egyetemen kezdett tör-ténelmet tanulni, akik már mintegy köz-vetítő szerepet vállaltak – akaratlanul is – az anyaországi szemléletmód és a hazai viszonyok között. Nem tudom há-nyan tértek vissza közülük a Felvidékre és lettek pedagógussá, tanárrá – ha egy-általán eljutottak a katedráig és nem kötött beléjük a VLADIMÍR MEČIAR nevével

fémjelzett korszak (90-es évek első fele) idegenellenessége, amely gyanakvóan tekintett miden olyan diplomára, melyet nem szlovák felsőoktatási intézményben állítottak ki. (Itt jegyzem meg, hogy én is ekkor, egészen pontosan 1996-ban kezdtem tanítani és bizony voltak problémáim a Csehországban szerzett diplomám miatt.)

Összeségében azonban elmondható, hogy a mečiari időszak végeztével (1998) mindenképpen javult a helyzet a nemze-tiségi iskolákban. Több lett a valóban történelemszakos tanár, akik alaposab-ban felkészültek a történelem oktatásá-ra szakmailag, mint sokan az elődeik közül. Az ország európai uniós csatla-

Történelemtanítás a Felvidéken 25

kozása után (2004) már nem tekintenek ellenségesen a magyarországi diplomák-ra, a Csehországban szerzetteket pedig automatikusan elismerik, de persze sok még a megoldatlan probléma, főleg az iskolaügy tartalmi reformja várat még mindig magára.

Visszatérve a tankönyvekhez, 1989 után új – mind tartalmukban, mind szemléletmódjukban – tankönyvek jelen-tek meg az alap- és a középfokú oktatás-ban. Az ezidáig használatos, elsősorban cseh szerzők által írt tankönyveket fo-kozatosan felváltották a szlovák szerzők által írt tankönyvek. Mivel az alapisko-lás (megj. Szlovákiában az alapiskola kifejezést használják az általános iskola helyett) tankönyveket a gyakorlatból is ismerem, ezért most ezeket szeretném röviden bemutatni.

Az ötödikes tankönyv egyfajta be-vezető a történelembe – inkább csak egyfajta ismerkedés az új tantárggyal. A családi fotóalbum készítésétől az embe-ri kultúra kialakulásán keresztül a hír-közlés fejlődéséig sok mindent felölel. A hivatalos szlovák tankönyv magyar fordításáról van szó, mely jól használha-tó az ötödik évfolyamban. A hatodikos, két részből álló tankönyv tárgyalja az ókort. Hozzáteszem, szakmailag kevésbé igényesek, mint az előzőleg használatos könyvek, de a lényeget tartalmazzák.

A problémák a hetedikes tankönyvvel kezdődnek. Az Európa a középkorban című fejezet sorra veszi a legfontosabb középkori eseményeket, míg a második rész a hazai (értsd: szlovák) történelmet tárgyalja. Már a címe is „sokatmondó”: Szlovákia a középkorban és az újkor ele-jén. Azt a sajátos szlovák történelemfel-fogást tükrözi, miszerint Szlovákia – úgy mint területi egység és fogalom – mindig is létezett, tehát szó sincs arról, hogy csak

1918 után jött volna létre, Csehszlovákia részeként. A könyvben közölt térképe-ken következetesen a mai Szlovákia ha-tárai vannak berajzolva, így egy szlovák gyerek nem is csodálkozik azon, ha azt olvassa, hogy a törökök Szlovákiában harcoltak és a török-magyar hódoltsági határ szintén Szlovákiában húzódott.

Sajnos, a nyolcadikban használt tan-könyv második része sem jobb a hete-dikben használatosnál, hisz a Szlovákia az újkorban hangzatos címet viseli. A tudatos történelemhamisítás így óriási károkat okoz, főleg a tisztán szlovák nyelvterületen, de el lehet képzelni, mi-csoda merénylet lenne a magyar iskolák ellen, ha ezeket a könyveket használnák csak és kizárólagosan a tanárok.

Szerencsére már létezik alternatíva: pár évvel ezelőtt jelent meg a KOVÁCS LÁSZLÓ és SIMON ATTILA (mindkettő felvi-déki szakember) szerzőpáros tollából a Magyar nép története című háromrészes tankönyv. Az első a honfoglalástól 1711-ig, a második 1711-től 1918-ig, a harma-dik pedig 1918-tól napjainkig tárgyalja a magyar történelemt korrekt, higgadt hangnemben, kitérve a közös magyar és szlovák múlt párhuzamaira, legfontosabb vonatkozásaira.

Itt jegyzem meg, hogy szakmai kö-rökben egyre inkább az a nézet kezd el-fogadottá válni, hogy a kisebbségi, főleg pedig a magyar tannyelvű iskolák részé-re külön történelemkönyveket kell írni, mert kellő hatékonysággal sem a magyar-országi, sem pedig a szlovák tankönyvek fordításai nem használhatóak.

Visszatérve a Kovács-Simon-féle könyvekhez, elmondható, hogy ezek na-gyon jól használhatók az alapiskolák felsőbb évfolyamaiban és a nyolcosztá-lyos gimnáziumokban. Kérdés ugyanak-kor az, hogy vajon hányan élnek ezzel

26 Tátyi Tibor

a lehetőséggel. Szlovákiában ugyanis a a tankönyvek ingyenesek – minden tanév végén az adott évfolyam átadja a soron következő évfolyam tanulóinak – viszont ezeket a könyveket a tanulók kénytelenek a saját, ill. a szülők zsebé-ből kifizetni, ami az általánosan tapasz-talható rossz szociális helyzet mellett nem kis gondot jelent sokak számára.

További problémát jelent a sok he-lyütt tapasztalható megbomlott vagy netán sérült identitástudat, elsősorban a nyelvhatár közelében fekvő települések magyar tannyelvű iskoláiban. Ezen köz-ségek egynémelyikében – saját tapaszta-lat – inkább egyfajta multikulturális lég-kör van kialakulóban, főleg, ha a roma lakosság részaránya is magas. Ilyen ese-

tekben kizárólag a történelmet tanító tanár személyisége, egyéni kisugárzása lehet az a vonzerő, ami segítségével a magyar történelem népszerűsíthető és az identitástudat megszilárdítható.

Összegzésképpen elmondható, hogy a történelmet tanító pedagógusok nin-csenek könnyű helyzetben a Felvidéken, szerepük ugyanakkor nélkülözhetetlen a megmaradás és az identitásvesztés meg-állítása érdekében. Nagyon nagy előre-lépést jelentett ugyanakkor Szlovákia 2004-es európai uniós csatlakozása, amely tény – úgy érzem – még mindig nem tudatosult kellőképpen az itteni pe-dagógustársadalomban és a csatlakozás előnyeinek kihasználása terén is nagyon a folyamat elején járunk.

Történelemtanítás a Felvidéken 27

Hivatásunk eszköztárából28

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásbanI. rész

Námesztovszki Zsolt

FORMAI, TECHNIKAI ÉS MÓDSZERTANI KÖVETELMÉNYEK A PREZENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

1. Az első oldal tartalmazza: az intéz-mény pontos nevét, a tantárgy nevét, a dolgozat címét, a mentor nevét, a jelölt nevét, a város nevét és a dátumot. Automatikus időzítéssel jelenjen meg (20 másodperc), az animációk egy idő-ben induljanak. http://www.magister.edu.yu/powerpoint/elsooldal.ppt

2. Használjunk helyes színeket és éles kontúrokat!

3. Használjuk az Arial vagy a Times New Roman betűtípust (másik szá-mítógépen sem fog a szöveg változni – alap betűtípusok – kompaktibilitás). A betűméret ne legyen kisebb 24-es pontnagyságnál! Az előadóterem nagyságától függően használhatunk 28-as, 36-os és 48-as betűméretet. Álljon 3 m távolságra a számítógép monitorjától, ha a PowerPoint diakoc-kák szövege még innen is jól látszik, a betűk megfelelő méretűek. Ha 3 méterről nézve a mondatok összemo-sódnak, a betűk túl kicsik. Figyelem! Az embereket semmi sem idegesíti jobban, mint egy rosszul látható és rosszul hallható konferencia!

4. Egy oldalon legyen kép és szöveg is. 5. A bemutatónk tartalmazzon elkülönölő

részeket (legalább három rész), ame-lyek külön háttérrel és oldalszámozás-sal rendelkezzenek (ismétlés, képtár, feladatok, fő rész, mozgóképek, stb.)

6. Kapjon helyet minden dián a visszafelé mutató (Előző dia – Previous Slide) és

a tartalomjegyzékre mutató hiperlink. A bemutatónk tartalmazzon tartalom-jegyzéket, ismétlést és feladatokat, amelyeket hiperlinkek (akciógombok) segítségével építünk fel.

7. A szövegek és a képek helyét jelöljük meg. Kerüljük a túlzsúfolt képeket és diákat! Inkább használjunk több képet/diát. Egy diára egy gondolat, fogalom kerüljön, hiszen a diák korlátlan meny-nyiségben állnak a rendelkezésünkre. A képeket számozzuk meg, ha csato-lunk hozzá hangot, akkor ezt tüntessük fel (a diák és a képek megszámozása módszertani szempontokból fontos).

8. Törekedjünk mozgófilmek és han-gok használatára (természetesen, ha témánk ezt lehetővé teszi). A videók és a hangok kattintásra induljanak!

9. Alkalmazzunk animációkat és áttűné-seket (megfelelő következetességgel), diagrammokat, táblázatokat, WordAr-tokat, árnyékolásokat és térhatásokat.

10. Az animáció vagy a grafikai megjele-nítés sosem legyen az áttekinthető-ség kárára (pl.: az animáció során ne haladjanak át a szövegek, képek másik objektumok felett)

11. Mondanivalónk alkalmazkodjon a cél-csoport értelmi szinjéhez. Ha új fogal-makat használunk, magyarázzuk meg azokat. Egy oldal egységei (mondatok, képek) külön klikkelésre jelenjenek meg (fokozatosság – lehetőség a beszél-getésre). Lapozzuk fel a többi tantárgy

Primena Power Point 2003 u nastavi postaje aktuelna pa autor u nastavcima predočava formalne, tehničke i metodičke zahteve za pripremu prezen-tacije.Uputstvo o tome na što treba obratiti pažnju ima poseban edukativni značaj ne samo za one koji počinju da se oprobavaju već i za one koji solidno barataju računarskom tehnikom.Mogućnosti Power Point-a su veoma razgranate i postižu efi-kasnost zbog obilja materijala koji se mogu unapred uneti. Zamenjuje klasični grafoskop i primena je približno jednosta-vna a da ne govorimo o bržem hodu kroz gradivo i visoku očiglednost. Planiranje nasta-vnog časa mora uvažiti nivo kompjuterske obrazovanosti đaka. Nastavnicima je jasno da se skica ne diktira. Đaci i sami mogu pripremiti ponešto za prezentaciju. Autor želi detaljno predstaviti osnovne operacije kao što je laufovanje softvera sa svim pojavnim momentima, stvaranje novih dokumenata, stvaranje pre-zentacije pomoću šablona, memorisanje i zatvaranje iste. Izbor aspekata je moguć pomoću normalnog prikaza, prikaza dia-uređenosti, dia-projektovanja i proizvođenja novih dia-situacija.Poseban je akcenat posvećen koloritiranju i konstrukciji nje-govih elemenata. Nije bezna-čajno postavljanje koloritne

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban 29

tankönyveit is (ötletek, gyermekek szókincse és értelmi szintje).

12. Keressük a kapcsolatot (korreláció-kat) más tantárgyakkal: zene, magyar nyelv, képzőművészet stb.

13. Teszteljük bemutatónkat (a saját gépünkön kívül), még legalább egy szá-mítógépen. Használjuk a PowerPoint Előkészítés CD-hez lehetőségét!

A POWERPOINT LEHETŐSÉGEI AZ OKTATÁSBAN

A PowerPoint a Microsoft Office grafikus bemutatók készítésére szolgáló programja (bemutató- vagy prezentáció-készítő). Ezek a bemutatók voltaképpen az iskolai írásvetítőket válthatják fel az iskolákban. Használata viszonylag egy-szerű, hiszen nagyszámú, előre elkészí-tett sablonnal dolgozhatunk, valamint sok művelet hasonlít vagy megegyezik Microsoft Word műveleteivel.

Az írásvetítőkkel szemben nagy elő-nyük, hogy az elkészített bemutatónk-nak bármely része szabadon módosít-ható, nem kell időt töltenünk a fólia törlésével, újraírásával, az esetlegesen elpiszkolt részek kijavításával.

Az ilyen programok alkalmazása koncentráltabb óravezetést is lehetővé tesz a tanár számára, gyorsabb haladást és érdekesebb magyarázatot is nyújthat a gyermekeknek.

Az órák tervezése azonban nagy körültekintést igényel. Tisztában kell lennünk a gyerekek számítógépes tu-dásának szintjével, a hozzáállásukkal. Az elkészült anyagot – az időzítést, he-lyesírást, a stílust – szigorúan ellenőriz-ni kell, mivel írásos anyagról van szó. Természetesen meg kell győződnünk a program technikai működéséről is.

A megfelelő igényességgel elkészített bemutató – túlzással persze – akár a

tankönyv egy részét is kiválthatja. Ha nem vagyunk elégedettek a rendelkezé-sünkre álló tankönyv megjegyzéseivel, vagy éppen más versekre, tematikus egységekre, motívumokra fektetünk na-gyobb hangsúlyt, az általunk elkészí-tett anyagot a gyerekek rendelkezésére bocsáthatjuk, feltehetjük az iskolai há-lózatra, esetleg az általunk elkészített honlapra. (Ez utóbbit nagymértékben megkönnyíti, hogy az említett program varázslójával készíthetünk webes alkal-mazást.) Persze, mondhatnánk azt is, hogy mindezt egy szövegszerkesztővel is megtehetnők.

A bemutató típusú programok leg-nagyobb előnye (a szövegszerkesztő programokkal szemben) a multimédi-ás lehetőségek kihasználásában rejlik. Mivel nemcsak szöveget, hanem filmet (avi és mov formátumban), hangot (wav és mp3 formátumban), és képeket egy-aránt tartalmazhat, képesek vagyunk a tanulók több érzékszervét lekötni, s így a tanulás is hatékonyabban történ-het, mint az egyszerű írásvetítő ese-tében. Lehetőség van tehát a szöveg olvasására s egyidejű meghallgatására, a szövegértelmezések lehetőség szerinti azonnali elolvasására (erre találták ki a PowerPoint hiperlinkes megoldásait, mely a diakockák közti kapcsolatokat teszi lehetővé), a tanulók által nem értett szavak elmagyarázására azáltal, hogy az előbb említett megoldással élve, a tanuló igénye szerint kérjen magyarázatot. A Power Pointba (a 2000-es verziótól kezd-ve) megnyithatunk Macromedia Flash fájlokat, amelyek legnagyobb részt ani-mációk. Az állóképek megjelenését és eltűnését is animálhatjuk, amely ugyan-csak a PowerPoint sajátossága. A bemu-tatóink diákból (slide) állnak.

Az is világos minden tanár számára, hogy a vázlatot nem diktáljuk. Nos, erre

pozadine pa autor i za to daje uputstva (postavljanje pozadine putem šablona.). Ova prethodna uputstva ukoliko se temeljno obrade pružaju priliku za kreativno proširenje mogućnosti pri-mene Power Pointa 2003.

Námesztovszki Zsolt30

is használhatók a bemutatók. Az órák egyes részleteiben az elhangzottakat rög-zíteni kell részösszefoglalás formájában is. Erre is felhasználható a program. Előnye a világosság és áttekinthetőség mellett az, hogy a tanuló helyesírása is javulhat, írásképéről nem is beszélve.

A Power Point nemcsak bemutató jel-legű prezentációk készítésére alkalmas, hanem olyan prezentáció vagy prezen-tációcsomag készítésére is, amelyeket a tanulók önállóan dolgozhatnak fel.

ALAPMŰVELETEK

Szeretnénk lépésről-lépésre, az ala-poktól kezdve, a Power Point részeit és parancsait bemutatni. Segítséget és gyakorlati tanácsokat adni a prezentá-ciók elkészítéséhez, amely iskolai órán-kat, előadásunkat teheti érdekesebbé, élvezetesebbé. Alapul a Power Point 2003-as kiadása szolgált, amely a leg-elterjedtebb manapság a személyi szá-mítógépeinken. A programot magyar nyelvre is lefordították. Munkánkban

az angol és a magyar kifejezéseket is feltüntettük (mivel a magyar szaksza-vak a számítástechnikában még nem terjedtek el eléggé).

A szoftver futtatása:

Legegyszerűbben a Start menü All Programs>Microsoft Office> Microsoft Office PowerPoint 2003 parancsának se-gítségével futtathatjuk.

A program részei

A futtattás után a lenti kép jelenik meg a kijelzőnkön.

Az ablak címsorában a készülő bemu-tató nevét láthatjuk.

Az ablak címsora alatti menüben a PowerPoint parancsainak listáját találjuk kategóriák szerint csoportosítva. A követ-kező csoportok találhatóak meg itt: Fájl (File), Szerkesztés (Edit), Nézet (View), Beszúrás (Insert), Formátum (Format), Eszközök (Tools), Diavetítés (Slide Show), Ablak (Window), Súgó (Help).

A PowerPoint indítása után megjelenő kép

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban 31

A Szokásos és Formázás eszköztá-rakon a PowerPointban használt leggya-koribb parancsok, illetve formátumok gombjait találjuk.

A munkaterület három ablaktáblából áll: a Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablak-táblából. A Vázlat ablaktáblán az előadás képkockáinak szövegét vagy a képkoc-kák kicsinyített mintáit láthatjuk.

A Dia ablaktáblán az aktuális dia tartalmát szerkeszthetjük. A Jegyzet ab-laktáblán az aktuális diához kapcsolódó megjegyzéseket gépelhetjük be. A munka-terület alatt látható Rajzolás eszköztáron a rajzobjektumok elkészítéséhez és formázá-sához szükséges eszközöket találjuk.

Az Állapotsoron néhány, az aktuális bemutatóval, illetve nézettel kapcsolatos információt olvashatunk le.

A munkaablak a legfontosabb paran-csok kiadását gyorsítja és könnyíti meg. Ez az elem a Nézet menü Munkaablak parancsával kapcsolható ki vagy be (View>Toolbars>Task Pane). Tartalma az éppen végzett munkánktól függ, de a használni kívánt funkciókat a munka-ablak További munkaablakok gombjára kattintva a megjelenő menüben is kivá-laszthatjuk (Other Task Panes).

Új dokumentum létrehozása

Új dokumentum létrehozásához leg-egyszerűbb a Szokásos eszköztár Új do-kumentum (New) gombjára kattinta-nunk. Új dokumentumot a Fájl menü Új dokumentum parancsával is létrehoz-hatunk (File>New). Új dokumentumot a Ctrl+N billentyűk egyidejű lenyomásá-val is létre tudunk hozni.

Bemutató létrehozása sablon alapján

Amint elmondtuk, a PowerPointban lehetőségünk nyílik nagyszámú előre

elkészített sablon használatára. Ekkor egyetlen diát hozunk létre a kiválasz-tott sablonnak megfelelő elrendezéssel és stílusban. Erre a sablonra tudjuk ké-sőbb saját prezentációnkat felépíteni. Az Általános sablonok hivatkozásra kat-tintva megjelenő Új bemutató párbeszéd panel Tervsablonok fülén előre beállított formátumokat tartalmazó üres bemuta-tók közül választhatunk. A Bemutatók fülön olyan sablonok közül választha-tunk, amelyek a beépített formátumok mellett előre meghatározott tartalmi struktúrával is rendelkeznek. Az angol nyelvű kiadásban a Format>Slide De-sign menüpontra kell klikkelni. Ezután a jobb oldalon megjelenő munkaablak-ból kiválaszthatjuk az alkalmazni kívánt sablont.

A bemutató mentése

A bemutatókat későbbi felhasználás céljából elmenthetjük háttértárunkra. Az elmentett bemutatókat később újra meg-nyithatjuk, módosíthatjuk, levetíthetjük, illetve más bemutató alapjaként felhasz-nálhatjuk.

A bemutatók mentéséhez használjuk a Szokásos eszköztár Mentés (Save) gombját vagy a Fájl menü Mentés pa-rancsát (File>Save). A Ctrl+S gombkom-binációval is mentést tudunk kezdemé-nyezni. Ha a Mentés gombbal egy koráb-ban már elmentett bemutató mentését kezdeményezzük, akkor az új változat automatikusan felülírja a bemutató ko-rábbi példányát. Ha egy újonnan lét-rehozott bemutató mentését kezdemé-nyezzük, akkor a megjelenő Mentés másként párbeszéd panelen meg kell határoznunk, hogy a bemutatót milyen néven, és melyik mappába mentjük.

A Fájl (File) menü Mentés másként (Save As) parancsának használatakor

Námesztovszki Zsolt32

minden esetben lehetőségünk van a mentésre szánt bemutató nevét, valamint a célmappát megváltoztatni. Ebben az esetben a bemutató előző példánya a ko-rábbi néven és helyen változatlanul meg-marad. A Mentés másként panelen elő-ször határozzuk meg a célmappát Hely (Save in), majd a Fájlnév (File name) rovatban adjuk meg a bemutató nevét. A művelet befejezéséhez kattintsunk a Mentés (Save) gombra.

A mentés másként ablakban a Fájl-típus (File name) legördülő menüben kiválaszthatjuk a menteni kívánt doku-mentum típusát. Legfontosabb típusok:

Bemutató (Presentation): Módosítható és levetíthető típus. Az ilyen típusú fáj-lok végződése: “ppt”. Bemutatásának és levetítésének követelménye a gépre telepített PowerPoint. Ez a leggyakrab-ban használt fájltípus a PowerPointban, munkáink megőrzésénél ezt a formátu-mot használjuk.

Weblap (Web Page): ha bemutatón-kat az Interneten szeretnénk elérhetővé tenni, akkor ezt a mentési módot kell választanunk. Az elmentett fájlok vég-

ződése: „htm” (leggyakrabbi Internetes fájltípus) lesz. Az elmentés után akár saját honlapunkra vagy az iskola honlap-jára tudjuk feltölteni a bemutatónkat.

PowerPoint vetítés (PowerPoint Show): nem módosítható, azonnal vetíthethő fájlformátum. Végződése: “pps”.

Ha bemutatónkat egy másik gépen sze-retnénk módosítani, amelyen egy régeb-bi PowerPoint verzió van, akkor célsze-rű PowerPoint 95 vagy PowerPoint 97 fájformátumban elmenteni. A 2003-as PowerPoint meg tudja nyitni a 97-es és a 95-ös verzióban készült dokumentu-mokat, de ez visszafelé nem érvényes. Ezért célszerű ez a mentési mód, mivel régebbi fájltípusban őrzi meg a prog-ram a prezentációnkat (ugyanez érvé-nyes a Microsoft Word programra is).

Lehetőségünk van még, hogy munkán-kat képek formájában mentsük el (GIF, JPG, PNG, TIFF). Az így elmentett képek elveszítik a PowerPointra jellem-ző sajátosságukat (a mozgásokat nem tudjuk elmenteni stb.). Használhatjuk ezt a mentési módot például, ha újság-ba, honlapra szánjuk a munkánkat vagy a munkánk egy részét.

A Mentés másként panel

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban 33

A bemutatókkal végzett munka köz-ben, a véletlen adatvesztés elkerülése érdekében, időszakonkénti automatikus mentést is beállíthatunk az Eszközök menü Mentés fülén Az automatikus helyreállítás adatainak mentése ponton. A szöveg melletti mezőben be tudjuk állí-tani az automatikus mentés gyakoriságát (Tools>Options>Save>Save Autorecover info every minutes).

A bemutató megnyitása

Egy korábban létrehozott bemutató megnyitásához a Szokásos eszköztár Megnyitás (Open) gombját vagy a Fájl menü Megnyitás parancsát használ-hatjuk. A Ctrl+O gombkombinációval tudunk bemutatót megnyitni.

A bemutató bezárása

Ha befejeztük a munkát, bezárhat-juk a bemutatót a Fájl menü Bezárás parancsával (File>Exit) vagy a bemu-tató ablakának bezárás gombjával. Amennyiben a bemutató még nem mentett módosításokat tartalmaz, a PowerPoint felkínálja a mentés lehető-ségét. Ha az Igen gombra kattintunk, a PowerPoint a Mentés parancs segít-ségével elmenti, majd bezárja a bemu-tatót (Do you want to save the changes you made to Presentation).

Ha a bemutató korábban még nem volt elmentve, vagy a bemutatót csak

olvasásra nyitottuk meg, a Mentés másként párbeszéd panel jelenik meg. A Nem gombra kattintva a PowerPoint bezárja a bemutatót, de nem menti el a módosításokat. Ha a bemutatót sem be-zárni, sem elmenteni nem szeretnénk, használjuk a Mégse (Cancel) gombot.

Oldaljellemzők

A dia, illetve a jegyzet oldalbeállí-tásait a Fájl menü Oldalbeállítás me-nüpontjánál tudjuk megadni (File>Page Setup). Az Oldalméret (Slide sizes for) résznél tudjuk kiválasztani a kimeneti formátumot (képernyő, 35 mm-es dia, különböző méretű oldalak). Tájolás (Orientation) résznél tudunk a diáknak és a jegyzeteknek Álló (Portrait) vagy Fekvő (Landscape) megjelenítést kölcsö-nözni.

Nézetválasztás

A PowerPoint különféle nézeteinek használata fontos szerepet játszik be-mutatóink elkészítésében. Attól függő-en, hogy melyik munkaterületen kívá-nunk dolgozni, választhatunk az egyes nézetek közül.

A Normál nézet

A Normál nézet, amelybe a Normál megjelenítés (Normal View) nézetvá-lasztó gomb vagy a Nézet menü Normál

A bezárás előtt megjelenő ablak (ha a bemutató tartalmaz nem elmentett részeket)

Námesztovszki Zsolt34

parancsával (View>Normal) váltha-tunk át, három ablaktáblát tartalmaz: a Vázlat, a Dia és a Jegyzet ablaktáblákat. A munkaablak itt is be- vagy kikapcsol-ható a Nézet menü Munkaablak pa-rancsával (View>Toolbars>Task Pane). A bekapcsolása után kiválaszthatjuk, hogy milyen parancsokat tartalmazzon ez a munkaablak. Az előadás elkészíté-se ebben a nézetben a legegyszerűbb, mert egyetlen képernyőn áttekinthet-jük az anyag elkészítéséhez szüksé-ges információkat. A bal oldali, Vázlat (Outline) ablaktáblán a bemutató szö-vege látható, képek nélkül. Így köny-nyen áttekinthetjük a bemutató szer-kezetét, és egyszerűbben végezhetjük el a szöveges változtatásokat. A Vázlat ablaktáblát a felül látható Diák (Slides) fülre kattintva átalakíthatjuk úgy, hogy a bal oldalon az előadások kicsinyített diaképei jelenjenek meg. A jobb oldali Dia ablaktáblán formázhatjuk és elren-dezhetjük az egyes diák tartalmát. A diák között a gördítősáv segítségével válthatunk. Az alsó, Jegyzet (Notes) ablaktáblán az aktuális képkockához kapcsolódó megjegyzéseinket írhatjuk le. Az ablaktáblák méretét a szegélyek húzásával tetszőlegesen megváltoztat-hatjuk.

Diarendező nézet

Diarendező nézetre a Diarendező (Slide Sorter View) nézetválasztó gomb vagy a Nézet menü Diarendező parancsa segítségével válthatunk át (View>Slide Sorter). A Diarendező né-zetben, a diák nagyításától függően, az előadás összes képkockája egyszerre látható. Ebben a nézetben megváltoz-tathatjuk a képkockák sorrendjét, le-másolhatjuk, törölhetjük azokat, illet-

ve a vetítésnél alkalmazott áttűnéseket és animációs hatásokat állíthatunk be hozzájuk.

Diavetítés nézet

A Diavetítés (Slide Show) nézetet az előadás ellenőrzésekor vagy bemuta-tásakor használjuk. Diavetítés nézetbe a Nézet menü Diavetítés parancsának segítségével (View>Slide Show) vagy a Diavetítés nézetválasztó gombbal vált-hatunk át. Ekkor a képkockák a teljes képernyőt kitöltő méretben jelennek meg. Legegyszerűbben azonban az F5 gombbal tudunk erre a nézetre váltani. A nézetválasztó gombbal az aktuális diától indítjuk a vetítést (Shift+F5), a Diavetítés paranccsal pedig az első képkockától indul a vetítés (F5).

Új dia létrehozása

Új képkocka létrehozásához hasz-náljuk a Formázás eszköztár Új dia gombját, a CTRL+M billentyűkombi-nációt vagy a Beszúrás menü Új dia (Insert>New Slide) parancsát. Ekkor (alaphelyzetben) automatikusan megje-lenik a Dia elrendezése (Slide Layout) munkaablak, ahol kiválaszthatjuk a kívánt elrendezést a programba be-épített lehetőségek közül. Az elrende-zések között megkülönböztetünk fel-sorolásokat, diagramot, objektumokat, ábrát, klippet tartalmazó diákat és ezek különböző változatait. Az új dia mindig az aktuális dia után szúródik be, és azonnal felveszi az előadás alap-jául szolgáló sablon formátumait. A PowerPoint a választott elrendezéstől függően létrehozza a helyőrzőket a dia egyes elemei (pl. szövegek, képek, táblázatok) számára. Szöveg begépe-

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban 35

léséhez kattintsunk egyet a szöveges helyőrzők területére.

Dia törlése

Egy képkocka eltávolításához adjuk ki a Szerkesztés menü Dia törlése parancsát (Edit>Delete Slide) vagy a Vázlat, illetve a Dia ablaktáblában a jobb egérgombbal megjelenített helyi menü Dia törlése parancsát. A harma-dik lehetőség: a dia kijelölése után a Delete nyomógomb lenyomásával tör-lünk.

Eszköztárak megjelenítése és eltüntetése

Az eszköztárakat a Nézet menü Eszköztárak almenü parancsaival jele-níthetjük meg vagy rejthetjük el (View >Toolbars). Az eszköztárak parancso-kat tartalmazó panelek, amelyek egy megadott csoportra vonatkoznak (Kép, Rajzolás, WordArt stb.).

FELADATOK

1. Hozzunk létre egy új bemutatót! 2. Mentsük el a létrehezott bemutatót! 3. Nyissuk meg az elmentett bemu-

tatót! 4. Próbáljuk ki mentési lehetősége-

ket (weblap, vetítés, képek)! 5. Változtassunk nézetet!

SZÍNEK BEÁLLÍTÁSA

Színsémák

Színsémák használatával meg tudjuk határozni a bemutatónkban használt színeket. A színsémákat a Diatervezés – Színsémák (Format>Slide

Design>Color Schemes) útvonalon tud-juk elérni.

Ha módosítani kívánjuk a színsémá-kat alkotó színeket, akkor a munkaab-lak Színséma szerkesztése (Edit Color Schemes) részére kell klikkelnünk. A panel Szokásos (Standard) fülén előre elkészített sémákból tudunk választa-ni, esetleg itt tudjuk törölni a sémát (Színséma törlése – Delete Scheme). Az Egyéni (Custom) fül alatt tudjuk módosítani a kiválasztott sémát alkotó színeket. Kijelöljük a módosítani kívánt színt, majd a Színváltás (Change Color) gombra klikkelve módosítani tudjuk a a Háttér (Backround), a Szöveg és vo-nalak (Text and lines), az Árnyékok (Shadows), a Címszöveg (Title text), a Kitöltők (Fills), a Jelölés (Accent), a Jelölés és hiperhivatkozás (Accent and hyperlink) valamint a Jelölés és meg-tekintett hiperhivatkozás (Accent and followed hyperlink) színét.

Egyéni szín felvétele

A Háttérszín (Colors) párbeszéd panel Szokásos (Standard) fülén a prog-ram készítői által összeállított színpa-lettát láthatjuk. A Háttérszín panel Egyéni (Custom) fülén tetszőleges szín kikeverésére van lehetőségünk.

A színkomponensek a Színmodell (Color model) listán beállított mód-szertől függnek. A leggyakrabban használt színmodell az úgynevezett RGB (Red, Green, Blue) modell. A mo-dell lényege az, hogy a vörös, a zöld és a kék szín arányát határozza meg egy 255-ig terjedő skálán. Az RGB modell segítségével több mint 16 millió szín (255* 255*255) kikeverésére nyílik lehetőségünk. A modell segítségével tudunk legegyszerűbben behozni egy

Námesztovszki Zsolt36

színárnyalatot egy másik programból (az adatok átmásolásával). Az egyéni színeket alkalmazni tudjuk még az ob-jektumok színezésénél, szövegdobozok hátterénél, WordArtok színezésénél stb. A másik színmodell az HSL (Hue, Sat, Lum), amelynél az Árnyalat, a Telítettség és a Fényesség segítségével tudjuk definiálni a színeket (szintén 255-ös skálán).

A beállított formátumokat a Minta gomb segítségével ideiglenesen megje-leníthetjük a dián.

A kiválasztott hátteret az Alkalmazás gombra kattintva állíthatjuk be a kijelölt diákra. A bemutató összes képkockájának hátterét a Legyen mind gombra kattint-va állíthatjuk be. Amennyiben a Legyen mind gombot használjuk, az aktuális hát-tér alapértelmezetté válik és az úgyneve-zett diamintákon is beállításra kerül.

FELADATOK

1. Alkalmazzunk színsémát a bemu-tatónkon!

2. Változtassuk meg az alkalmazott színséma színeit!

3. Töltsük le a http://www.magister.edu.yu/powerpoint/szin1.ppt pre-zentációt, majd háttérként alkalmaz-zuk az R:200, G: 200, B: 200 színt. Ellenőrizzük, hogy a felvett szín meg-egyezik a táblázat háttérszínével!

A háttér beállítása

Bár első látásra jelentéktelennek tűn-het, mégis igen fontos hangulati tényező a dia háttere. Lehetőségünk van sab-lonok használatára vagy egyéni háttér elkészítésére.

Háttér elkészítése sablon alapján A Formátum menü Diatervezés (Terve-

zősablonok) menüpontjára (Format > Sli-de Design>Design Templates) mutatva, a munkaablakban megjelennek a sablonok, amelyeket ráklikkelve tudunk alkalmaz-ni a bemutatónkban. A sablonok a háttér mellett tartalmaznak még helyőrzőket is.

A kiválasztott színséma elemeinek a szerkesztése

PowerPoint 2003 alkalmazása az oktatásban 37

Egyéni háttér kiválasztása

Egyéni háttér beállításával lehetőségünk van egyes diák vagy minden dia hátte-rét az előadásban alkalmazott diamin-tától vagy sablontól eltérően beállíta-

ni. A háttér beállításához használjuk a Formátum menü Egyéni háttér (Format >Background) parancsát. A háttér kitöl-tése (Background fill) csoport legördülő listájának segítségével tetszőleges háttér-színt vagy kitöltőmintát állíthatunk be.

Az Automatikus szín választása ese-tén az aktuális háttér a dia színválaszté-kában megadott mindenkori háttérszínt veszi fel. A második sorban látható szí-nek segítségével a dia színválasztékában megadott színek közül válogathatunk. A harmadik sorban a bemutatóban leg-utóbb használt nyolc egyéni szín közül választhatunk.

Egyéb szín beállításához használjuk a További színek (More Colors) parancsot.

A legördülő menü Kitöltési effektu-sok (Fill Effects) menüpontjára klikkelve egy igen gazdag kínálattal találkozunk. A panel jobb alsó sarkában a minta mutat-ja, hogy a kiválasztott háttér miként fog kinézni. Az első fül segítségével lehető-

Egyéni szín kikeverésére szolgáló panel

Tervezősablonok megjelenítése a munkaablakban

Námesztovszki Zsolt38

ségünk van Átmenetes (Gradient) háttér beállítására. A Színek (Colors) résznél kiválaszthajuk az átmenet színeit (egyet, kettőt vagy előre beállított színt). Az Árnyékolás módja (Shading style) pont-nál az árnyékolásra vonatkozó beállításo-kat használhatjuk (vízszintes, függőleges, átlós árnyék). Az Anyagminta (Gradient) fül tartalmaz néhány ajánlott mintát, de választhatunk fájlban lévő anyagmintát is. A Mintázat (Pattern) fül alatt a hátte-ret kitölthetjük az általunk meghatározott mintával, amelynek a színeit is definiálni tudjuk. A háttér képpel történő kitöltésé-nek a lehetősége a Kép (Picture) fül alatt található. A Képválasztás (Select Picture) gombra klikkelve a háttértárunkon talál-ható képet használhatjuk háttérként.

A kitöltési efektus kiválasztása után az OK gombra klikkelve visszajutunk a hát-térválasztási panelre. A kiválasztott hát-teret a Minta (Preview) gomb lenyomása után tudjuk megtekinteni. A művelet befe-jezéseként az Alkalmazás (Apply) gombra kattintva az aktuális dia, a Legyen mind (Apply to All) gombra kattintva pedig az összes dia háttere változik meg.

Az Elrejti a minta háttérgrafikáit (Omit background graphics from master) jelölőnégyzet bekapcsolásával elrejthet-jük a dia alapjául szolgáló sablonban szereplő háttérgrafikát, amely esetleg ta-karhatja az általunk beállított hátteret.

FELADATOK

1. Alkalmazzunk egy sablont, ame-lyet a következő címről választunk: http://www.magister.edu.yu/sablo-nok.htm!

2. Készítsünk egy olyan bemutatót, amelynek első oldalának a hátte-re sablon, a második oldal háttere egyéni szín (R: 255, G:1, B:1), a har-madik oldal háttere színátmenet, a negyedik oldal háttere anyagminta, az ötödik oldal háttere mintázat, a hatodiké pedig kép! http://www.magister.edu.yu/powerpoint/hat-ter1.ppt

Egyéni háttér kiválasztására szolgáló panel

Kitöltési effektusok választása

Hivatásunk eszköztárából 39

BAČKOTOPOLSKI PEDAGOŠKI ČASOPIS IZ 1897. GODINE

Jovan Bećar U Monografiji Bačke Topole 1750-

1945. (izdanje: Danijel Print, N. Sad, 2001), pored ostalih poglavlja, dat je i kratak istorijat bačkotopolskog novinar-stva od 1885. do 1945. godine. Pomenuti su listovi koji su u tom periodu izlazili i dat je prikaz sadržaja 14 listova.

Međutim, nije spomenut pedagoški časopis na mađarskom jeziku „Nemzeti Népnevelés” (Nacionalno prosvećivanje) čiji je prvi broj izašao u Bačkoj Topoli 1. decembra 1897. godine, a uređivao ga je JENE SELEŠI, učitelj iz Pačira.

O ovom pedagoškom časopisu sa-znajemo iz saopštenja JOŽEFA PALINKAŠa na Simpozijumu „Vojvođanski pedago-ški časopisi”, održanom u Novom Sadu 14. marta 1975. godine (vidi časopis „Pedagoška stvarnost” br. 5, N. Sad, 1975.g, str. 282–285).

Časopis je počeo da izlazi nakon II. Sveopšteg zemaljskog kongresa prosve-tnih radnika koji je održan u Budimpešti 1896. godine, a tema je bila jedinstveno nacinalno mađarsko vaspitanje. U uvo-dnom članku dati su ciljevi i zadaci ča-sopisa u kojem se ističe da je vaspitanje naroda stvar nacije i da je svaka vaspitna ustanova svojina mađarskog naroda. U tom smislu časopis se zalagao za punu reviziju Zakona o narodnoj prosveti iz 1868. godine, i zahtevao donošenje novog zakona koji ima da ostvari mađarsko nacionalno narodno vaspitanje. Časopis ističe da će povesti borbu protiv po-stojećeg sistema i organizacije školstva, slabog materijalnog stanja učitelja, a da

će najviše pažnje posvetiti vaspitno-obra-zovnim pitanjima potrebnim za usavrša-vanje učitelja.

Po časopisu, školu treba da finansiraju država i opština. Država donosi nastavne planove i programe, postavlja učitelje i vrši nadzor nad njihovim radom. Zadatak opštine je da vodi brigu o školskoj zgra-di, stanu učitelja, da se stara o modernoj opremi i nastavnim sredstvima, kao i snabdevanju škole udžbenicima. Škola treba da posveti veliku pažnju religij-skom vaspitanju. Veronauku će predavati sveštenici pojednih konfesija.

Mnogo pažnje poklonjeno je pedago-škim i stručnim problemima, što se vidi iz objavljenih članaka: Škola u službi vas-pitanja, Raspored rada u narodnoj školi, Higijenska strana pevanja, Nekoliko reči o vaspitanju ženske dece, Naši vaspitni faktori, Salaški internat, Državni jezik u mađarskim školama, Uticaj sredine na duhovni i moralni život čoveka itd.

U svakom broju obrađena je i po neka nastavna jedinica, ili je dato neko aktuelno objašnjenje za Nastavni plan i program.

Časopis se nije ustručavao ni od kritike školskih vlasti i školskih nadzornika, a mnogo se bavio i pitanjem društvenog ugleda i položaja učitelja.

Pored navedenih, časopis je imao i sledeće redovne rubrike: Društveni život, Pregled, Književni pregled, Vesti. Prikazivana su i pedagoška zbivanja u drugim zemljama, sastanci, zborovi, ocene i prikazi objavljenih pedagoških

Jovan Bećar40

i književnih publikacija, događaji u zemlji itd.

Časopis je bio obima 20 stranica, od kojih su dve-tri poslednje bile ispunjene

oglasima o modernoj školskoj opremi. Izlazio je dvonedeljno, što je za ono vreme, pa i danas, veliki izdavački podvig. Ukupno je izašlo 10 brojeva.

Topolyai pedagógiai folyóirat 1897-bőlJovan Bećar

A Topolya monográfiája 1750–1945 (Da-niel Print, Újvidék 2001.) c. kiadványban többek között a topolyai újságírás törté-netéből is olvashatunk az 1885 és 1945 közötti időszakban.

A szerző felsorolja azokat a folyó-iratokat, amelyek ebben a periódusban jelentek meg, közülük 14-ről részletes tartalomismertetést is közöl.

Nem tesz említést azonban a Nacionalno prosvećivanje (Nemzeti Népnevelés) c. lapról, amelynek első száma 1897 decemberében jelent meg magyar nyelven a pacséri SZELESI JENŐ szerkesztésében.

1975. március 14-én, Újvidéken tartották meg a Vajdasági pedagógiai folyóiratok szimpóziumát, amelyen PÁLINKÁS JÓZSEF beszélt a fentebb említett kiadványról (lásd: Pedagoška stvarnost Újvidék, 1975. 5. szám. 282-285. o.)

A bevezető cikkben a lap céljairól és feladatairól olvashatunk, arról, hogy a nép nevelése nemzeti feladat, és min-den neveléssel foglalkozó intézmény a magyar nép tulajdona. A kiadvány szor-galmazta az 1868-as népi oktatásról szóló törvény felülbírálását és új törvény létre-hozását kezdeményezte, amely lehetővé tenné a magyar nemzeti népi nevelést. Ezenkívül hangsúlyozza, hogy harcolni fog a meglevő rendszer, az iskolaszerve-zés ellen, követelni fogja a tanítók anyagi helyzetének javítását és szorgalmazza a tanítók továbbképzését.

A lap szerint az iskolát az állam és a község kell, hogy finanszírozza. Az

állam feladata, hogy biztosítsa a tanter-vet, kinevezze a tanítókat és felügyel-je munkájukat. A községé pedig, hogy karbantartsa az iskolaépületet, a tanítói lakást, gondoskodjon a korszerű tanfel-szerelésről és a tankönyvellátásról. Az iskoláknak nagy hangsúlyt kell fektet-niük a hitoktatásra, amelyet az adott egyházkörzet papja végez.

A folyóirat foglalkozik pedagógiai és szakmai kérdésekkel, problémákkal is. Erre utalnak a következő cikkek: Munkabeosztás a népi iskolában, Az éneklés higiéniája, Néhány szó a leány-gyermekek oktatásáról, Tanyasi kollégi-um, Államnyelv a magyar tannyelvű is-kolákban, A környezet hatása az ember szellemi és erkölcsi életére stb.

A folyóirat minden egyes száma egy-egy tanítási egység kidolgozását is tar-talmazta, bírálta az iskola vezetőségét, a tanfelügyelőket, foglalkozott a tanítók társadalmi helyzetével is.

Állandó mellékletei is voltak: Társadalmi élet, Irodalmi rovat, Hírek, Kitekintő.

Bemutatta a más országokban történő oktatással kapcsolatos eseményeket, be-számolt összejövetelekről, előadásokról, bírálta az irodalmi és pedagógiai kiad-ványokat.

Terjedelme 20 oldal volt, ebből az utolsó három oldalon, a korszerű tan-felszerelésekről szóló hirdetések voltak olvashatók.

A folyóirat összesen tízszer jelent meg kéthetente.

(Fordította Bálint Irén)

Hivatásunk eszköztárából 41

Irodalom42

Koncz István (1937–1997)VERESÉG

Pompázó színeit vakítón ontjaa reggel, izzik a kert,harsány a csend is, s rozsdájátvedli a barna föveny;szabadul álcáitól a nyár.Tajtékzva érik a bor,ódon pincék lehétszellõ szimatolja, szárnyánvilággá röppen: dúló sors szüretel [a tájon.Sunyít a mámor, s kicsordul,mint cseppje a karcos nedűneka túlöntött kupából, vagykönny titkolt fájdalomtól.Lám, mind, ami örök, közhelya képben, mit sem üzen;csak a múlónak van arca, titka –útja, a lélek vándorútjaaz örök bálványok között.Szeptemberek jönnek, újra jönnek;s örök üdve, keservea szüntelen vereségnek;ámíthat szó, ideál, a világjobb, nemesebb, bölcsebb nem lett:Csaló koldus, aki hamis arannyal fizet…Pompázó színeit vakítón ontjaa reggel, izzik a kert:szabadul álcáitól a nyár.

PELAGÓNIAI BOR

Beért borával rám köszönt,lám harcos őszök buzgó,szerelemre hívó szava;dércsípte lankákkal tárulkozó,izgató illatú Pelagónia.

ŐSZI TÁJON

A fák rozsdás varkocsánhúnyón parazsallik a Nap, ősz van,menekülnek a darvak s egyremélyebbre fúrja magát a földbea vaksi vakond, a táj feletta halál színei pompáznak,ősz van, a vers árnyéka is megnő,s halkul a lázadó metaforavirrasztó harangja a készülő csendben,ősz van,kopott templomok tornyán szorongás [s szél kisért,alá sötétlőn hullik a jaj s a dac,mint hideg hajnali harmats mag, amelyből fogant,ősz van,s a táj arca is elszáll, akár a nyára vonuló darvak nyomán.

[HINNI A KIÉGETT JÖVŐT...]

Hinni a kiégett jövőthömpölygő fény sárnyék bűvöletében,amikor a leáldozó Nap idézi a tűnő nyárfantomait, s a szóoktalan perel a készülőcsend harsány színei közt,vagy hitetlenül, mint ahogy lettemFestő, tapogatvagyűjteni be a valószínűtlentáj részleteit azelmosódó horizontrozsdaszín rongyait pásztázó lelkiismeretparázsló kétségei közt?

BESZÁMOLÓ A MAGYARUL TANÍTÓ MATEMATIKATANÁROK TOVÁBBKÉPZÉSÉRŐL

(a XLVII. Rátz László Vándorgyűlés)

amelyet a Bolyai János Matematikai Társulat Oktatási Szakosztálya, a Társulat Békés megyei Tagozatával és a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakképző Isko-lával közösen 2007. július 3-4-5-6-án szervezett meg Gyulán.

A Vándorgyűlésen a hagyomá-nyoknak megfelelően a következő korosztályokat oktatók számára, há-rom szekcióban vannak előadások:

1. 6-10 évesek (általános iskola alsó tagozata)

2. 10-14 évesek (általános iskola felső tagozata)

3. 14-18 évesek (középiskola)

A konferencián előadások hangzanak el a matematika külön-böző fejezeteiből és oktatásának problémaköreiből. Előadásokat, ankétokat szerveznek a matema-tika tanításának tapasztalatairól. Igyekeznek a felmerülő kérdések, problémák felszínre hozásával se-gítséget adni a tanítás műhelymun-kájához. Interaktív feladatmegoldó szemináriumokat tartanak a tan-tervek témaköreihez tartozó fel-adatokból, versenyfeladatokból. Előadásokat, ankétokat és kötetlen beszélgetéseket szerveznek a ma-tematikaoktatás tartalmi és mód-szertani kérdéseiről.

A határon túli pedagógusok minimális részvételi díjat fizetnek (5000-10000 Ft) és a kirándulás (2500-5000 Ft), amit érdemes fel-áldozni, ha az iskola nem fizeti

ki, mert igen tartalmas előadások és feladatmegoldó szemináriumok közül lehet választani (az idén már CD-n is meg lehetett venni az el-hangzottakat)

A protokoláris megnyitó után a legeredményesebb matematikata-nároknak kiosztják a Beke Manó-díjat és ezek mindjárt be is mutat-ják a tevékenységüket:

■ Totik Vilmos: A matematika egyik aranykora: 1990-2006

■ Thiry Imréné: Pedagógus etikája ■ Pintér Ferenc: A matematika

tehetséggondozásról – ahogy én csinálom (Nagyon fontos-nak tartja azt, hogy időben-már kb. 10 éves korban elkezdeni a tréningeket több szinten és csa-patmunkával felölelve egy egész kis térséget. Az így összegyűjtött tehetségeknek lehetőséget biz-tosítani, hogy minél több hatás érje őket és állandóan verse-nyeztetés ad további motivációt valamint előrehaladást.)

Aznap még orgonahangver-senyt is hallgattunk és közös társas vacsorán vettünk részt.

Az alsó tagozaton tanítók a kö-vetkező előadásokat és szeminári-umokat hallgathatták meg:

■ Egyedül nem megy? ■ Térrel, és tér nélkül ■ Hasznos tévedések-gondolko-

dási utak a matematikában ■ Hogyan gondolkodtál?

A felső tagozatos matematika-tanárok a következő előadásokat és szemináriumokat hallgathatták meg:

■ Mit is számoltunk ki? ■ Kombinatorikus és valószínűsé-

gi játékok ■ A matematika tanár hét élete

(gondolatok a matematikaokta-tás jobbításának lehetőségeiről)

■ Kalandozások a matematiká-ban-ötletek, lehetőségek, fel-dolgozási módok a matematika tananyag egyes fejezeteihez

■ Matematikát tanul a gyerek ■ A diákokat együtt fejleszti a

matematika és a többi tantárgy ■ Lineáris programozás

A középiskolai tanárok pedig a következő témákat dolgozták fel:

■ Egy kevésbé ismert geometriai tétel (Steiner tétel)

■ Modellezési és alkalmazási fel-adatok

■ Ezt hajtogatom! (az emeltszintű érettségi feladatokról és hajtoga-tási feledatok)

■ In memoriam Nemetz Tibor (valószínűségszámítás)

■ Feladatok síkban és térben dina-mikus geometriai programok segítségével

Az országos kompetenciamérés matematikatesztjének jellemzői-erről RAJITY MÁRTA írt beszámolót:

Hírkosár 43

„A matematikai kompetencia mérés a tanulók szövegértési képes-ségeit és matematikai eszköztudását vizsgálja. A tesztek a mindennapi és a továbbtanuláshoz nélkülözhetet-len alkalmazásképes tudás, a szö-vegmegértési és matematikai kom-petenciák mérésére szolgálnak.

A matematikai kompetencia működése, így fejleszthetősége nemcsak a matematikára korláto-zódik, más tantárgyakban, sőt a mindennapi élet számos területén alkalmazható és fejleszthető.

A Sulinova Kht. Programfej-lesztési Központja által koordinált fejlesztés a matematikai kompeten-ciát úgy határozza meg, mint

»a matematikai tárgyi ismere-tek, a matematika-specifikus kész-ségek és képességek, valamint mo-tívumok és attitűdök együttese«, melynek összetevői a következők:

■ készségek: számlálás, számolás mennyiségi következtetés, becs-lés-mérés, mértékegységváltás, szövegesfeladat-megoldás

■ gondolkozási képességek: rendszerezés, kombinativitás, deduktív és induktív következ-tetés gondolkodási sebesség, absztahálás, érvelés, bizonyí-tási korrelatív gondolkodás tudásszerzőképesség: reakció-idő, műveletvégzési sebesség, problémaérzékenység, problé-mareprezentáció, problémameg-oldás, metakogníció, eredetiség és kreativitás

■ kommunikációs képességek: relációs szókincs, szövegértés, szövegértelmezés, térlátás, ábrá-zolás, prezentáció

■ tanulási képességek: figye-lem, memória, feladattartás, feladatmegoldási sebesség.

A Sulinova által kifejlesztett »B« típusú programcsomagok az általános gondolkodási képességek fejlesztését célozzák meg, az általá-nos iskola alsó tagozatától a közép-iskoláig, a Magyar nyelv és irodalom, Az ember és társadalom, Ember a ter-mészetben, Földünk és környezetünk műveltségterületeken.

A programcsomag tanári útmu-tatóból és tanulói munkafüzetből áll. Ezen anyagok elsődleges célja nem a tananyag tanítása, hanem a rendszerező és kombinatív kész-ség, a deduktív és induktív gondol-kodás fejlesztése az adott művelt-ségi területen (tantárgyi) ismeretek segítségével. Természetesen ezáltal rögzülnek a tantárgyi ismeretek is.

Az előadó tantárgyanként néhány példával illusztrálta a Programfüzetek tartalmát. Minden területen, minden évfolyamon 5 modul készült, amelyek a jelenleg érvényes kerettantervek anyagát fedik le. Az egyes modulok 5-5 egységet tartalmaznak, amelyeket 5 órára elosztva célszerű feldolgoz-ni, olyan módon, hogy egy egység fejlesztő feladataival az adott tan-óra 10-12 percén foglalkoznak a tanulók.

A feladatsorok az óra bármelyik részébe beilleszthetők és feldol-gozhatók frontálisan egyéni mun-kában vagy csoportban.” (Rajity Márta beszámolója)

Az alsó tagozatokon tanítók kö-zött már többször nagyon nagy sikert aratott

■ PÁLI JUDIT: Tér és tér nélkül... című bemutatója és fejlesztő játékai. A gyerekek nagy részé-nél nem alakul ki, vagy csak későn, a tér és az idő érzékelése, ennek korrekciós lehetőségei-re mutatott rá –azaz milyen út vezet a tér nélküli állapotból a játékok világán át a téri tájéko-zódásig.

■ KONRÁD ÁGNES: Egyedül nem megy? című foglalkozása felele-tet adott a következő kérdésekre:

Mikor alkalmazni frontális vagy csoportmunkát?

– Mikor van szükség elmélyült önálló munkára?

– Mely feladatok teszik lehetővé a kooperatív módszereket?

– Milyen feladatoknál alkalmaz-hatunk hagyományos módszere-ket és mikor milyen taneszközö-ket?

– Absztrakt gondolkodással vagy eszközökkel való szemléltetés által keresni a megoldásokat?

■ MAKARA ÁGNES: Hogyan gon-dolkodtál? című elmélkedése rávilágított a metakogníció kiala-kulására és kialakítására (azaz a tudatos és akaratlagos gon-dolkodási folyamat, amelyben tudást szerzünk önmagunkról a problémamegoldás során, ellen-őrizzük, felülvizsgáljuk saját gondolkodásunk lépésit és azok összefonódását). A tanár felada-ta, hogy a kérdéseivel segítse ezt és elemezze a kapott válaszokat.

A felső tagozatokon tanítók kö-zött már többször nagyon nagy sikert aratott BRENYÓ MIHÁLY ta-pasztalt tanár előadása, amelyben

Hírkosár44

felhívta a kollégák figyelmét a kö-vetkező dolgokra:

■ Nagyon fontos jó tankönyvből tanítani,

■ a tanulóknak bármikor megen-gedni a kérdezés lehetőségét,

folyamatos versenyhelyzetet teremteni különösen a tehetsé-geknek,

■ nagyon fontos a tehetségek és a talentumok iránti tolerancia,

■ érdekes játékos számolásokkal kell begyakorolni a számolást

CEIZEL ENDRE szerint a tehetség

az kivételes adottság, a talentum viszont pedig kivételes képesség.

PINTÉR KLÁRA, mint mindig a különleges játékaival bűvölte el a hallgatóságot, most a legújabb kombinatorikus és valószínűségi játékokat mutatta be.

NEMECSKÓ ISTVÁN lineáris prog-ramozás című előadásában bemu-tatta, hogy már a felsős tagozato-soknál is gyakorlati feladatokkal fel lehet dolgozni a témát.

MUNKÁCSY KATALIN: Mit is szá-moltunk ki? című bemutatóján sok érdekes, életszerű és életszerűtlen feladatra kaptunk magyarázatot, mint például a mértékegységek esetén, a felszín-térfogat összefüg-gései, szélsőérték problémák...

A középiskolai tagozatokon ta-nító tanárok sok új dologról sze-reztek tudomást a következő elő-adóktól:

■ MOLNÁR ISTVÁN: Egy kevésbé ismert geometriai tétel alkal-mazása című előadásában a Stewart tételt valamint a három-szög szimedián hosszának kiszá-mítását taglalta (A szimedián a súlyvonalnak a belső szögfelező-re vonatkozó tükörképe.)

■ SIMON JUDIT a nemrégen elhunyt neves matematikusunk NEMETZ TIBOR feladataiból és azok meg-oldási módszereiből adott válo-gatást a valószínűségszámítás és matematikai statisztika tárgykö-réből. Ismert, hogy Nemetz a kísérletek és játékok eredmé-nyeit statisztikai módszerekkel vizsgálta és ez a tanulók részére is jó megközelítés az események valószínűségének meghatáro-zásához. Azonkívül a stratégiai játékok gráffal történő ábrázolá-sának módját és előnyét is meg-tapasztalhattuk.

■ SZÁMADÓ LÁSZLÓ az Ezt hajtoga-tom! című előadásával lepte meg a kollégákat, mert azok néme-lyike az ismételgetésre gondolt, míg mások a papírhajtogtásra. Valóban mindkét tábor igé-nye teljesült oly módon, hogy bemutatott egy emeltszintű fel-adatsor-megoldást, amely által rávilágított arra, hogy mit kell és milyen módon a tanulókba sulykolni állandó ismételgetés-sel, mert akkor azok a hasonló példáknál jól feltalálják magu-kat. Az edzés azaz a gyakorlás nehezebb lehet és nehezebbnek kell lennie, mint az érettségi és felvételi feladatsor!

Csütörtökön délután kirándu-lást szerveznek a környező neve-zetességekhez, így a pedagógusok megismerhetnek olyan különle-gességeket, amelyek turisztikai-lag kevésbé ismertek, de fontosak történelmi, földrajzi vagy biológiai szempontból. Az idén egy csoport Aradot tekintette meg, a másik a Békés megyei barangoláson, Békéscsabán a megyeházat és a Munkácsy Emlékházat tekintette meg, valamint Szarvason, a törté-nelmi Magyarország középpontjá-ban a legrégebbi arborétumot. A Holt-Kőrösön való sétahajókázás után a Kondorosi csárdában Rózsa Sándor kedvencét fogyasztották el vacsorára. A harmadik csoport Gyulán Erkel Ferenc szülőházában és a Gyulai várban tett látogatást

A gazdag szakmai program azt mutatja, hogy nagyon hasznos a részvétel tanítóknak és matemati-katanároknak egyaránt. Ezenkívül a résztvevők megismerkedhetnek magyarországi, felvidéki, kárpátal-jai kollégákkal. Az utóbbi években Délvidékről egy kb. 20-as csapat vesz részt ezen a továbbképzésen és gyűjti az új módszereket, prog-ramokat a tanításhoz.

Információk a Társulat honlap-ján www.bolyai.hu találhatók, és minden év márciusában megjele-nik az első körlevél, amely által vil-lámpostán is be lehet jelentkezni, majd a májusi második körlevére is fontos választ adni, mert csak így kapja meg meghívást és a kon-ferencia anyagát.

Szabó Magda

Hírkosár 45

BESZÁMOLÓ A COFMAN MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÓ ISKOLA XI. ÉVFOLYAMÁRÓL

Mottóként:„De a matematika nem valami távoli érthetetlenség, amelyhez külön ész kéne, ugyanavval az (egy szál)

eszünkkel közelítünk a regény-hez, mint őhozzá. A matematika is a létezésünkrõl, annak gazdag-ságáról ad hírt. Mindig ugyanar-ról beszélünk, hol Flaubert, hol Bolyai, hol Pilinszky, hol Gödel hang ját halljuk.

Ha fülelünk.” Esterházy Péter

Az elmúlt tanévben is számtalan versenyen vettünk részt valamint néhányat mi szerveztünk. A tanu-lók és tanárok szorgos és folyama-tos munkája meghozta gyümöl-csét, mert ismét minden szinten és mindenféle versenyen kimagasló eredmények születtek. Sok új fia-tal tehetség bukkant fel, akiket a család, a lelkiismeretes tanára-ik és a maguk szorgalma kiemelt az átlagosak közül. Ez egy életre szóló elhivatottság lesz számuk-ra, mert időben felfedezik, hogy milyen képességeik vannak és miben tehetségesek. Ezért nagy köszönettel tartozunk a szülők-nek, tanároknak és a támogatóink-nak, hogy ezt a tehetségkutatást és tehetséggondozást meg tudjuk szervezni és nem kallódnak el az értékes tanulók az iskolarendsze-rünkben, ahol többet foglalkoznak a gyengébb képességű tanulókkal, mint a tehetségesekkel.

MÜLLER PÉTER szerint:„A próbatételekben az ember

vagy megbukik, vagy megerősödik”

Nem elég csak mondogatni!„Értem, tudom, látom – mégsem

teszem”Ezért szükségesek a tehetség-

gondozás foglalkozásai, tréningjei! Az elmúlt tanévben a tehetség-

fejlesztést matematikából és fiziká-ból 12 csoportban végeztük és 10 alkalommal duplaórás foglalkozást tartottunk. De már októbertől a középiskolásokat is bekapcsoltuk egy kétfordulós levelezőversenybe, amely által meghívást nyerhettek a Fekete Mihály Emlékversenyre, amelyet 2006. december 9-én tartottak meg a zentai Bolyai Gimnáziumban. 65 diák közül 57-en vettek részt a döntőn egész Vajdaságból, és a mieink pedig a következő eredményt érték el:

9. ÉVFOLYAM 1. Orovec Borbély Diana

10. ÉVF. 1. Takács Emese, III.díj 2. Balogh Zsuzsanna 3. Tóth Zoltán

11. ÉVF. 1. Csizmadija Laura II.díj 2. Mészáros Csaba

12. ÉVF. 1. Lakatos Zoltán, III.díj . 2. Takács Árpád, dícséretben része-

sült 3. Kálózi Miklós 4. Grósz Tímea 5. Varga Dávid

Ezek a díjazott tanulók vet-tek részt a XVI. Nemzetközi Matematikaversenyen Szegeden, 2007. március 16-án és CSIZMADIJA LAURA második díjas lett.

A Kárpátalján szervezett Bolyai Emlékversenyen Munkácson, 2006. szeptember 30-án Csizmadija Laura I. díjas lett és még GRÓSZ TÍMEA vett részt.

Az Országos Matematikaver-senyen, amelyet Szabadkán a Műszaki Középiskolában szer-veztek meg 2007. március 24-én LAKATOS ZOLTÁN és Csizmadija Laura harmadik helyezést értek el.

Tesztversenyek:– Zrínyi Ilona Megyei Mate-

matika Verseny az általános isko-la 3-8. osztályosainak 2007. február 25-én. 153 tanuló vett részt és ezek közül a döntőn Veszprémben 2007. április 3-án a következő tanulók si-keresen szerepeltek az igen nehéz megmérettetésen:

PALKOVICS KORNÉL 4. osztályos Palicsról, FRANCIA KRISZTINA 5. osz-tályos Temerinből. SIMONYI MÁTÉ 7. osztályos Bácskossuthfalváról és KOVACSICS TAMÁS szintén Temerinből 8. osztályos, aki már minden évben az évfolyamában első lett és az idén a legjobb határon túli verseny-ző volt.

– Gordiusz-verseny 2007. feb-ruár 21-én Szabadkán (a Bolyai Gimnázium szervezésében), ahol magyar gimnazistáink nagy szám-ban vettek részt és a másodikosok

Hírkosár46

első helyezettek lettek a csapatver-senyben. Egyénileg jutalomban ré-szesült TAKÁCS EMESE, NAGY KATALIN és TÓTH ZOLTÁN, valamint LAKATOS ZOLTÁN második helyezett.

– Kenguru Nemzetközi Mate-matikaverseny 2007. március 15-én, amelyen az eddig ismert élver-senyzők szerezték a legmagasabb pontszámokat:

12. évfolyam:TAKÁCS ÁRPÁD 3. helyezett,

KÓSZÓ ÁRON 21., majd LAKATOS ZOLTÁN, SARCSEVITY PÉTER és KÁLÓZI MIKLÓS voltak a legjobbak a K3 kategóriában (matematikai tagoza-tosok között)

11. évfolyamCSIZMADIJA LAURA 4. helyezett,

majd VAR KULYA CSILLA, RAFFAI GUSZTÁV és DRAGICSICS MAXIMILIÁN voltak a legjobbak.

10. évfolyamTAKÁCS EMESE 5. helyezett, majd

NAGY KATALIN, TÓTH ZOLTÁN, NÉMEDI MIKLÓS, OZSVÁR ZOLTÁN és LULITY EMIL értek el jelentősebb ered-ményt.

9.évfolyamMOLNÁR ÁRPÁD 8. helyezett lett.Az általános iskolai tanulók kö-

zött a legjobbak:5. osztályosok: BÍRÓ DOMINIK és

LALITY SZASA,6. osztályosok: VÍG SZILVESZTER

és NAGY HENRIETTA;

7. osztályosok: BARTALOS BALÁZS, KOROM ÁGNES, Simonyi Máté és RIZSÁNYI ATTILA;

a nyolcadikosok közül nem került be senki az első harminc helyre.

Csizmadija Laura immár má-sodik éve havi rendszerességgel megoldja a Középiskolai Matematika Lapok (KÖMAL) feladatait és a Szőkefalvi Emlékversenyre is el-küldte megoldásait. Tavaly és az idén is jutalmat érdemelt ki a szor-gos és precíz megoldásaiért.

A TUDOK Tudományos Diák-köri Konferencián TAKÁCS ÁRPÁD önállóan kifejlesztett matematikai játéka Szomjoltó díjazott lett és ki-váló érettségi munkát is készített: Saját játékaim és azok nyerő stra-tégiái címmel, amelyet a szabadkai Nyári Akadémián is bemutatott. Ezen a rendezvényen CSIZMADIA ZSOLT a zentai Bolyai Gimnázium tanulója (régi Zrínyis és Gordiusz döntős) is előadta az érettségi mun-káját Esélyek a szerencsejátékokon és valószínűségi paradoxonok cím-mel.

Hat éve sikeres felvételi felké-szítőt szervezünk matematika, va-lamint magyar nyelv és irodalom-ból, amely hozzásegíti a tanulókat a helyes pályaválasztáshoz.

Tanulóink rendszeresen járnak nemzetközi fizikaversenyekre is OGNYENOVICS JOLÁN tanárnő vezeté-sével és már volt első helyezettünk is (ÁGÓ ISTVÁN és tavaly az öttagú csapat minden tagja az első tíz között volt – sajnos nincs utánpót-lás...)

Tanulságok Müller Pétertől:Nem azért tanulunk, hogy „vi-gyük valamire” – hanem azért, hogy „legyünk valakik!”

A további terveink, hogy a kö-zépiskolásoknak havonta a zentai Bolyai Gimnáziumban szervezünk foglalkozásokat, valamint ezennel értsítjük az érdekelteket, hogy jö-vőre az általános iskolai másodiko-sok részére is szervezünk foglalko-zásokat, hogy időben elcsábítsuk őket a matematika varázslatos vi-lágába és a Kenguru versenyre is felkészítsük őket.

Az elkövetkező tanévben is szeptemberben 22-én szombaton kezdjük a foglalkozásokat!

Sok sikert a további munkához és viszontlátásra!

A szervezők nevében:Szabó Magda

Köszönet a munkatársaknak, szülőknek és támogatóinknak:

Kossuth Klub – Sarasota, Florida, USA

Lengyel Ferenc– Sarasota, Florida, USA

Oktatatási Minisztérium – Budapest Tartományi Oktatási és Művelődési

Titkárság – Újvidék Svetozar Marković Gimnázium –

Szabadka Műszaki Főiskola – Szabadka

Hírkosár 47

Hírkosár

Az ÉMPE keretében működő Cofman Iskola tizenkettedik éve szervezi a csoportos tehetséggon-dozást matematikából és fiziká-ból az általános és középiskolások részére.

Az idén a matematikafoglalko-zásokat már az elemi iskola máso-dik osztályosainak is szervezünk és továbbá a 3-8. osztályosai ré-szére.

Minden csoportnak szakvezető tanára van, aki maga is tart fog-lalkozásokat vagy vendégelőadó-kat hív meg. Legtöbb előadó már kezdettől fogva sikeresen vezeti és készíti fel a csoportját és ennek köszönhetően sok tehetséges diá-kot sikerült megnyerni ezen tan-tárgyak megkedvelésére, valamint útra indítani a pályaválasztásnál ezen hiányszakmákban.

A tehetséggondozás dátumai:

2007. szept. 22, okt. 6, 20

nov. 10, 24dec. 8

2008. jan. 12 febr. 9, 16, 23

A foglalkozások időbeosztása: 8 órától fél 10-ig: az általános

iskolások 5, 6, 7, 8 osztályosainak 10 órától fél 12-ig: az általános

iskolások 2., 3. és 4. osztályosai-nak

A helyszín: A szabadkai Sveto-zar Marković Gimnázium (Petőfi Sándor 1)

Megszívlelendő jótanácsként: ...A természet nagy könyvében csak az tud olvasni, aki ismeri azt a nyelvet, amelyen ez a könyv írva van, és ez a nyelv a matematika...

A szervezők nevében: Szabó Magda, matematikatanár

Információk:

A középiskolások részére a ver-senyekre való felkészítést szeptem-ber, október és november utolsó hétvégéjén szervezzük meg a Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban Zentán (péntek 16 órától szombat estig).

A Középiskolások Nemzetközi Matematikaversenyének váloga-tója, azaz a Fekete Mihály Leve-lezőverseny szeptember 15-én indul!

(A feladatok a www.bolyai-zenta.edu.yu honlapon olvashatók!)

KAPASZKODJ FEL TE IS A TUDOMÁNYOK PIRAMISÁNAK CSÚCSÁRA!

Tehetséggondozás matematikából

Mottóként: „A velünk született képességek mindaddig rejtve maradnak, míg kibontakozásukhoz nincsenek meg a megfelelő körülmények” Dr. Sági Zoltán

Hírkosár48

Hírkosár

2007. május 22-ének, a Biológiai Sokféleség Világnapjának legfon-tosabb feladata a lakosság, a köz-vélemény tudatformálása. Évek óta olyan programokat, pályázato-kat szervezünk, amelyekkel igyek-szünk ráébreszteni az embereket, főként a fiatalokat arra, hogy a ter-mészet értékei, világunk sokszínű-sége, ennek megőrzése mennyire fontos mindennapi életünkben.

A legtöbb természetvédelmi témában készült film, ismeretter-jesztő anyag és előadás elsősorban a vadon élő természeti értékeink sokszínűségére hívja fel a figyel-met. Azt már mindenki tudja, hogy veszélyben vannak a trópusi esőerdők, az elefánt, a gorilla, a tigris vagy a csimpánz. De azt, hogy mit védhetünk itthon a ma-gunk erejéből, odafigyelésünkkel, mindennapjainkban, arról keve-sebb szó esett eddig. Arról, hogy mit tehet egy-egy ember, önmaga azért, hogy a világ jobbra fordul-jon. Most ezért olyan témát válasz-tottunk az idei Világnapra, ami nem egy távoli, sokszor az egyes emberek számára megoldhatatlan problémára irányítja a figyelmet, hanem a mindennapi teendőkre.

A földi élet sokszínűségének, ezen belül is most a táplálékunk-ként szolgáló növények változa-tosságának csökkenésére szeret-nénk rádöbbenteni az embere-ket. Napjaink piacain az egyre nagyobb arányban megjelenő eg-zotikus gyümölcsök és zöldségek választéka elfedi azt a szomorú

tényt, hogy ugyanakkor egyre ke-vesebb fajta gyümölcsöt termesz-tenek nagyüzemi méretekben, és a kereskedelem igényeinek jobban megfelelő fajták teljesen kiszorít-ják a környezethez jobban alkal-mazkodott, ízesebb, értékesebb helyi fajták ezreit. Hányféle őszi-barackot, ringlót, szilvát árultak akár még 20-30 éve? Mostanra a sárgabélű „gumibarack” uralja a piacok, áruházak polcait.

Fontos ez egyáltalán? Miért ag-gódnak a természetvédők mindig, mindenért? Szerintünk a felvetett téma nagyon fontos. Manapság saj-nos hajlamosak vagyunk elfeled-kezni arról, hogy a még meglévő gazdag természeti örökségünk ré-szét képező hagyományos kultúr-növényfajoknak, fajtáknak milyen nagy szerepük van mind a változó klimatikus viszonyok mellett az emberiség biztonságos táplálása, mind a helyi életközösségek meg-tartása, élelmezése, mind pedig természetvédelmi, vagy mezőgaz-dasági szempontból. Egyes terü-leteken fontos szerepet töltenek be az élővilág rendkívül finoman szabályozott rendszereinek fenn-tartásában, illetve változatosságuk az adott környezethez való alkal-mazkodásukból adódó, kedvező tulajdonságaik miatt nemesítési alapanyagként is kiválóan használ-hatók. Ezek jelentik az emberiség biológiai vésztartalékait.

A kereskedelem igényeihez ala-kított néhány világfajta azonban egyre jobban kiszorítja a közter-

mesztésből a sajátságos tájföldraj-zi viszonyokhoz alkalmazkodott régi fajtákat – az ún. tájfajtákat – annak ellenére, hogy ez utóbbiak beltartalmukban, ízvilágukban a kórokozókkal, a kártevőkkel és a szélsőséges környezeti ténye-zőkkel szembeni ellenálló-képes-ségükben (pl. szárazságtűrés) is értékesebbek lehetnek.

Régi fajtáink megőrzését a csök-kenő számú génbankjaink egyre kevésbé tudják megoldani, külö-nösen, ha a lakosság, a fogyasztók és a gazdálkodók nem igénylik, termesztik és fogyasztják őket. Ennek hatására nemcsak maguk a fajták tűnnek el szemünk láttá-ra eredeti termőhelyeikről, hanem a termesztésükre vonatkozó tu-dást is elveszíthetjük. Most kell tennünk valamit a még fellelhető sokszínűségért és az olyan fajták fennmaradásáért, mint az árpával egy időben érő körte vagy a csá-szárkörte; a húsvéti rozmaring, a ceglédi piros, a London pepin, vagy a vajalma; a Besztercei, a bódi vagy a szatmári „nemtudom-ka” szilva; a Badacsonyi ropogós vagy a májusi korai cseresznye; a Pándy vagy a cigánymeggy; a Gönci magyar kajszi; a Bereczki birs; a Csabagyöngye vagy az Oportó szőlőfajták.

A Világnapon erre, a még ment-hető gazdag örökségünkre irányít-ja a figyelmet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azzal, hogy egy országos pályázatot indít, amelynek keretében a diá-koknak körül kell nézniük a kör-nyezetükben, és össze kell gyűjte-niük, hogy milyen régi gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztenek a

BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG VILÁGNAP

2007. május 22.

49

háztáji konyhakertekben, illetve milyen hagyományos fajták talál-hatók meg a településükön (pl. az utak szélén) vagy a külterületi gyümölcsösökben. Kíváncsiak va-gyunk azokra a helyiek emléke-zetében még élő fajtákra is, ame-lyekkel ma már egyáltalán nem, vagy csak elvétve találkozhatunk. A diákoknak a gyűjtés során fel kell jegyezniük a fajta nevét, népi/helyi elnevezését, jellemző tulaj-donságait, különleges termesztési módját. A termesztőket, a falubeli „öregeket” kikérdezve lehetőség szerint össze kell gyűjteniük azt is, hogy milyen célból termesztik az adott tájfajtát, hiszen sok eset-ben nemcsak a termésmennyiség, hanem sok más szempont, így pél-dául a hagyománytisztelet, az érési idő, a különleges íz, a tárolhatóság, a főzhetőség is döntő fontosságú lehet. A felmérés lehetőséget ad arra, hogy a diákok megismerjék

lakóhelyük olyan értékeit, amelye-ket lassanként az eltűnés veszélye fenyeget.

A régi fajtákról készített fo-tókkal, rajzokkal illusztrált pá-lyamunkákat Tárcánkhoz a termésbetakarítást, szüretet kö-vetően, 2007. október 31-ig kell benyújtani. A díjazottak értékes jutalomban részesülnek. A sajtó-tájékoztatón a tavalyi Világnap keretében tartott rendezvényünk nyertes diákújságírói is részt vesz-nek, akik az elhangzottak alapján „gyereknyelven” tudják továbbadni diáktársaiknak a pályázati kiírás-ról szóló információkat.

Háttérinformáció a Biológiai Sokféleség Egyezményről

A földi életről, a biológiai sokfé-leségről szóló egyezményt 1992-ben hozták létre a Rio de Janeiróban rendezett Környezet és Fejlődés

Konferencián. Legfőbb célkitűzései az élővilág sokszínűségének meg-őrzése, fenntartható használata, valamint a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása.

Az egyezmény azért különle-ges, mert az egész élővilágra vo-natkozik, vagyis minden élőlény és élő rendszer fennmaradását, a földi élet valamennyi formájának egyetemes védelmét tűzi ki célul. A biológiai változatosság értéke egy-aránt rejlik az ökológiai, genetikai, oktatási, szociális, gazdasági, kul-turális és esztétikai értékeiben.

Az egyezmény részes felei 2002-ben vállalták, hogy 2010-re világ-szinten jelentősen lassítják a bi-ológiai sokféleség csökkenésének jelenlegi ütemét. Az Európai Unió a globális vállalásnál ambiciózu-sabb célt tűzött ki maga elé, hogy Európában 2010-ig megállítja a bi-ológiai sokféleség csökkenését.

Hírkosár

A versenyben minden 12. életévét betöltött magyar nyelvű versmondó részt vehet. A jelent-kezőknek készülniük kell két verssel vagy prózával a magyar

irodalomból, és egy művel a ki-sebbségi irodalomból.

A jelentkezőket 2007. novem-ber 17-én délelőtt 9 és 10 óra között várjuk a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban (JNA 24.). A verseny hagyományosan elődön-tővel kezdődik szombaton, és a vasárnapi döntővel zárul. A nevezési díj 200 dinár. Kísérőket önköltséges alapon tudunk fo-gadni 300 dinár ellenében. A döntőbe jutott versenyzők és kísérőik részére térítésmentesen teljes ellátást biztosítunk.

A Dudás Kálmán Találkozó egyben vajdasági elődöntője a szatmárnémeti XVIII. Gellért Sándor Vers- és Prózamondó Ver-

senynek, amelyet decemberben rendeznek meg. A továbbjutók útiköltségeit az egyesület állja. A romániai döntő első három helyezettje pénzjutalomban ré-szesül.

Érdeklődni BARTA JÚLIÁnál a 024/738-003-as telefonszámon lehet hétköznapokon 19-21 óráig. Jelentkezés név, lakcím, életkor, telefonszám vagy e-mail cím, va-lamint a három választott vers vagy próza megnevezésével tele-fonon a fenti számon, és az aláb-bi címen: Barta Júlia, Lenin u. 29. 24323 Bácsfeketehegy, vagy a bartatenyi@neobee.net e-mail címen lehet. Jelentkezési határ-idő: november 1.

FELHÍVÁS

A Vajdasági Magyar Vers-mondók Egyesülete és a bácsfe-ketehegyi Művelődési Egyesület 2007. november 17-18-án meg-

szervezi a

XI. Dudás Kálmán Nemzetközi

Vers- és Prózamondó Találkozót.

Hírkosár50

Hírkosár

Napjainkban a nagy arányban megjelenő egzotikus gyümölcsök és zöldségek választéka elfedi azt a szomorú tényt, hogy valójában egyre kevesebb fajta gyümölcsöt és zöldséget termesztenek nagyüze-mi méretekben. A kereskedelem igényeinek jobban megfelelő fajták a szemünk láttára egyre jobban kiszorítják a helyi viszonyokhoz alkalmazkodott, ízesebb, értéke-sebb fajták ezreit, amelyek egykor a Kárpát-medencében mindenna-posak voltak. Pedig a helyi tájfaj-ták alapvető jelentőségűek mind természetvédelmi, mind mezőgaz-dasági szempontból.

Régi fajtáinkat csak úgy tudjuk megőrizni, ha a lakosság és a gaz-dálkodók is igénylik, termesztik és fogyasztják őket. Ehhez azonban meg kell tudnunk, hogy miért is olyan értékesek a régi fajták.

Nézz körül és gyűjtsd össze, hogy

milyen régi gyümölcs- és zöld-ség fajokat és fajtákat termeszte-nek a környezetedben található konyhakertekben;

melyek találhatók meg a telepü-léseden az utak szélén vagy a piacon;

melyek azok a falubeli „öregek” emlékezetében még élő fajták, melyekkel ma már alig találko-zunk!

Jegyezd fel, hogy hol találkoztál az adott gyü-

mölcs- vagy zöldségfajokkal és fajtákkal (melyik településen, konyhakertben vagy közterüle-ten);

mi a fajta neve, van-e népi/helyi elnevezése;

melyek a fajta jellemző tulajdon-ságai és miért termesztik; illetve

van-e különleges termesztési módja!

A versenyt az alábbi korcso-port-kategóriákban hirdetjük meg 1-10 fős diákcsapatok részére:

I. korcsoport: 1-8. évfolyamII. korcsoport: 9-12. évfolyam

A fényképekkel, rajzokkal il-lusztrált dolgozatokat 2007. októ-ber 31-ig kell az alábbi címek egyi-kére eljuttatnod:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Zöld Pont Szolgálat 1011 Budapest, Fő utca 44-50. (pos-tacím:

1394 Budapest, Pf. 351), vagybiodiv@mail.kvvm.hu

A pályaművekhez kérjük, csa-told a neved/csapattagjaid nevét, lakcímed, telefonszámod, e-mail címed!

A díjazottak értékes jutalom-ban részesülnek!

A pályázattal kapcsolatban további információk találhatók a Biológiai Sokféleség Egyezmény hazai honlapján (http://biodiv.kvvm.hu); érdeklődni a bio-div@mail.kvvm.hu címen vagy a (06-1) 395-68-57 telefonszámon lehet.

Illusztráció

Euler-portré svájci tízfrankoson 1Chantal Joffe 2-3 Jakob Emanuel Handman 9Christian Holstad 31, 33Christian Holstad 39, 43

Ena Swansea 47Régi képeslapok 49-57Albert Kinert 72Christian Holstad 74, 77, 79

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériuma Biológiai Sokféleség Világnapja alkalmából

„Nézzünk szét a házunk táján!” címmel pályázatot hirdetáltalános és középiskolás diákok számára.

51

Hírkosár52

A VMVE és az Izida Anya- és Gyermekvédelmi Társulat

meghirdeti a

II. ZÁPORKA NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ

TALÁLKOZÓT tanulásban akadályozott

gyermekeknek, fiataloknak

A találkozó a bácsfeketehegyi színházban kerül megrendezésre 2007. november 3-án.

Jelentkezési feltételek:

■ 1 vers vagy próza a magyar iro-dalomból (vagy 1 népköltészeti alkotás)

■ betöltött 7. életév ■ kisegítő tagozatos ill. speciális

(könnyített) iskolába járó gyer-mek, fiatal

Kategóriák: 7-11 évesek: gyermek 12-16 évesek: kamasz 16 évesektől ifjúsági

Jelentkezés:Kérjük a jelentkezésben feltün-

tetni a nevet, életévet, osztályt va-lamint a vers vagy próza szerzőjét és címét.

Jelentkezési határidő: 2007. ok-tóber 15.

Levélcím: Barta Júlia, 24323 Bácsfekethegy, Lenin u. 29.

e-mail cím: bartatenyi@neobee.net ill. pagness@gmail.com

Telefon: 024/738-003, Barta Júlia (hétköznapokon az esti órák-ban, 19-21 óráig)

9. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁL, BUDAPEST

Közép-Európa legnagyobb színjátékos és pódiumművészeti seregszemléje

A Magyar Versmondók Egye-sülete, az Északkelet-magyarorszá-gi Regionális Versmondó Egyesület szervezésében a Magyar Szín-Játékos Szövetséggel együttműkö-désben meghirdeti a 9. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál színpadi versenykategóriáit.

A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európa legna-gyobb költészeti és pódiumművé-szeti seregszemléje, ahol a vers va-lamennyi írott és színpadi formája bemutatkozik. Az egyhetes ver-senysorozaton hivatásos és nem hi-vatásos versmondók, színészek és előadóművészek a tévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudásukat, tehetségüket.

A versenyprogramok közön-ség előtt zajlanak, a Pódiumi Estek Fesztiváljának kategóriájánál egy előzetes szakmai kuratórium dönt a nevezésekről. A Kaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar Szín-Játékos Szövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre minősí-ti. A zsűri pódiumművészeti szem-lét tart a fesztiválon: a Magyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobb előadások népszerűsíté-sét, kiajánlását. A 4 millió forint összdíjazású versenyek legjobb-jait a rangos Kaleidoszkóp-díjak mellett skandináviai vendégsze-repléssel (Svédország, Finnország, Norvégia), irodalmi utazásokkal, képzőművészeti alkotásokkal,

folyóirat-előfizetésekkel, könyv-jutalmakkal és szakmai tovább-képzésekkel jutalmazzuk. A ver-senyzők díjmentesen látogathatják a fesztiválprogramokat. A Magyar Televízió többrészes önálló mű-sorral jelentkezik a fesztiválról. Médiapartnerünk többek között: a Klubrádió, a Versrádió, a Flyerz és a Viva TV.

A fesztivál időpontja: 2007. ok-tóber 15-21.

A színpadi versenyek helyszí-ne: Budapest, Merlin Színház

Színpadi versenykategóriák ■ Klasszikus és Kortárs Vers-

mondó Szalon ■ VersZenei Fesztivál Énekelt és

megzenésített versek versenye ■ Pódiumi Estek Fesztiválja – A

Magyar Versmondók Egyesülete külön kategóriákat hirdet hiva-tásos és nem hivatásos vers-mondók, színjátszók és művé-szek számára.

Nem hivatásos művészek az alábbi kategóriákban nevezhet-nek:

■ Előadóest ■ Monodráma ■ Performance ■ Mozgásszínházi előadás ■ Műhelyprodukciók ■ Emlékestek – versösszeállítá-

sok, drámajátékok a Batthyány Lajos-évforduló kapcsán

MENSÁROS LÁSZLÓ emlékére és elő-adóművészi nagysága előtt tiszteleg-ve negyedik alkalommal hirdetjük meg a nemzetközi vers- és próza-mondó versenyt, ahol a versmondók az amatőr versmondó mozgalom egyik legrangosabb elismerésében, Mensáros-díjban részesülnek.

A nevezés feltétele

■ A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. élet-évüket és befejezték általános iskolai tanulmányaikat.

■ Négy szabadon választott vers vagy próza a magyar irodalom-ból.

■ Egy vers, vagy próza Mensáros László „XX. század” című elő-adóestjének anyagából.

■ A versenyzők más országos ver-senyen helyezést elért produkci-óikkal nem nevezhetnek.

A versenyt két kategóriában: ifjúsági (14-20 év) és felnőtt kate-góriában hirdetjük meg.

A Mensáros-díj és a szponzo-rok által felajánlott különdíjak az Örkény Színházban, a verseny gá-laestjén kerülnek átadásra.

A XX. század című előadóest anyaga letölthető az alapítvány honlapján. (www.versmondas.hu)

Jelentkezési határidő: 2007. ok-tóber 1.

■ Utcaszínházi előadások – kocs-madarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadások

■ Monológok, színdarabrészletek, egypercesek, egyéb prozódiák színpadra adaptálva

A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem haladhat-ja meg a 40 perces idő-tartamot, egyéni prózai produkciókban, a monológok kategóriájában formá-tól függetlenül az öt percet.

Vidám Művek Fesztiválja ■ Hivatásos művészek nevezhet-

nek az alábbi kategóriákban: ■ Előadóest ■ Monodráma ■ Performance

A Kaleidoszkóp VersFesztivál honlapja interaktív módon segíti a

versenyzőket, és minden informá-ciót, programot naprakészen tar-talmaz. Az irodalmi terasz címe: www.versfesztival.hu

Fesztiváligazgató: LUTTER IMRE előadóművész, a Magyar Vers-mondók Egyesületének kreatív al-elnöke

Jelentkezési határidő:A jelentkezés folyamatos, a ver-

senyezni kívánó társulatok és elő-adók produkcióit előzetesen egy négyfős szakmai kuratórium bírál-ja el a jelentkezők produkciós refe-renciája alapján, a VersFesztiválon tehát a sorrendben beérkező leg-jobbnak vélt előadások kapnak he-lyet! Érdemes mielőbb jelentkezni.

Végső határidő: 2007. szeptem-ber 20.

Jelentkezési díj:3000,-Ft/fő/kategória, a jelent-

kezési díj tartalmazza a szállást és az ebédet (a versenynapon), vala-mint a heti belépőt.

Jelentkezési cím:Káelné Kovács Rita, Miskolci

Egyetem Uni-Hotel, 3515 Miskolc-Egyetemváros vagy elektroniku-san a jelentkezo@versfesztival.hu címen (a kategóriánként változó je-lentkezési lap mindegyike letölthe-tő vagy automatikusan beküldhető a VersFesztivál honlapján, míg a DVD-ket a megadott postacímen várjuk).

További információ: +36(20)512-8004 vagy +36(30)619-8634 vagy a fenti e-mail címen.

A fesztivált BELLA ISTVÁN Kos-suth-díjas költő, fővédnök emléké-re ajánljuk.

Hírkosár 53

A Mensáros László Alapítvány, az Anyanyelvápolók Szövetsége,

a Magyar Kultúra Alapítvány és a Magyar Versmondásért Alapítvány

meghirdeti a

IV. MENSÁROS LÁSZLÓNEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYT.

Az októberben kezdődő elődön-tők időpontjáról és helyszíneiről írásban értesítjük a jelentkezőket.

Az elődöntők helyszínei: Kazincbarcika, Szeged, Kapos-

vár, Győr, Budapest, Érsekújvár.

A verseny döntője: 2008. január 28-29.

Jelentkezni név, lakcím (irányí-tószám), életkor, telefonszám vagy E-mail cím, a választott elődöntő helyszínének feltüntetésével, va-lamint a választott öt vers vagy próza megnevezésével az alábbi címen levélben, faxon vagy E-mailben lehet:

Magyar Versmondásért Alapít-vány. 1201 Budapest, Hatvani u. 33. Tel./fax: 284-2780

E-mail: balu63@t-online.hu vagy info@versmondas.hu

Bővebb felvilágosítás: Virág László 06 /70/ 940-8256

www.versmondas.hu

A Magyar Versmondásért Alapítvány

meghirdeti a

VII. ROKON NÉPEK KÖLTÉSZETE FESZTIVÁLT

A versenyzők által bemutatásra kerülő nép- és műköltészeti alkotá-sokkal szeretnénk ízelítőt adni az uráli nyelvcsaládhoz tartozó rokon népek irodalmából.

A nevezés feltételei: ■ A versenyre nem hivatásos vers-

és prózamondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. élet-évüket, és befejezték általános iskolai tanulmányaikat.

■ A jelentkezőknek az uráli nyelv-családhoz tartozó népek (osztják (hanti), vogul (manysi), magyar, zürjén (komi), permák, votják (udmurt), cseremisz (mari), mordvin (erza és moksa), észt, finn, karjalai, lapp (számi), izsór (inkeri), lív, vepsze, vót, nye-nyec, enyec (jurák-szamojéd), nganaszam, szölkup, kamassz) irodalmából kell felkészülniük

egy nép- és egy műköltészeti alkotással (vers vagy próza).

A fesztivált megelőzően szük-ség szerint megyei regionális talál-kozókat tartunk.

A művek kiválasztását és a fel-készülést segítendő minden jelent-kezőnek küldünk bibliográfiát és egy szöveggyűjteményt.

Jelentkezési határidő: 2007. szeptember 20.

Az országos döntő időpontja: 2007. október 13.

Jelentkezni név, lakcím (irányí-tószám), telefonszám és életkor fel-tüntetésével az alábbi címen levél-ben, faxon vagy e-mailen lehet:

Magyar Versmondásért Alapít-vány. 1201 Budapest, Hatvani u. 33. Tel./fax: 284-2780

www.versmondas.hu E-mail: info@versmondas.huBővebb felvilágosítás: Virág

László 06 /70/ 940-8256A Fesztivál legjobbjai a támoga-

tók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesülnek.

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete a 2006/07-es tanévben két alkalommal szervezett tovább-képzést a verstanításról: novem-berben dr. BÖHM EDIT budapesti főiskolai tanár, májusban PATAKI ANDRÁS győri rendező vezetésével. Terveink szerint minden félévben sor kerül majd hasonló jellegű sze-mináriumra. A következő félév-

ben 2007. október 6-án szervezünk találkozót felkészítők számára. A képzés témája a kortárs magyar irodalom.

Kezdő és gyakorlott felkészítő-ket is várunk szeretettel!

Időpont: 2007. október 6., szom-bat 9-től 17 óráig.

Helyszín: a bácsfeketehegyi kultúrotthon (JNH 24., Bácsfekete-hegy). A résztvevőknek ebédet biz-tosítunk.

Jelentkezni és érdeklődni LÓDI ANDREÁnál lehet a 024/738-191-es és a 064 115 00 76-os telefonszá-mon, vagy a lodibeka@eunet.yu e-mail címen.

Hírkosár54

VERSMONDÓK FELKÉSZÍTŐINEK TALÁLKOZÓJA

CONTENTS AND SUMMARY

Berze, Gizella: Developmental Pedagogy (p. 3)Beginning with the overview of theoretical issues regarding learning disorders

and developmental pedagogy, the author presents her case studies and surveys. She proceeds with the description of designing and planning development processes and activities in groups.

Mészáros, Zoltán PhD: Closer to Sources (p. 19)The author believes that the classical approach of reading and learning texts from

schoolbooks has become out-dated in our times, the use of documentaries in lessons is interesting and needed but even in this case students are just passive viewers. The joint project of the Kosztolányi Dezső Philological Grammar School and the Historical Archives of Subotica is a special example of teaching History in a practical way and activating students’ creativity in this field. The project was realised in the 2006/2007 school year and involved fifteen students from the first, second and third grade. Students visited the Archives, studied the material about grammar schools, wrote es-says and studies, organised an exhibition.

Tátyi, Tibor: Teaching History in Minority Language Classes in Slovakia (p. 24)It is common knowledge that history is essential in the shaping of one’s awareness

of national identity. Moreover, in the case of national minorities it becomes an exis-tential issue. The author shares his observations of teaching the subject of History in Hungarian language classes and lists some of the comic features of the syllabus and textbooks which were shaped according to the political ideologies of the time. The situ-ation today is getting better with the new syllabus and textbooks that take the primary goals of teaching history into account. There are also books about the history of the Hungarians written in Hungarian.

Námesztovszki, Zsolt: Using Power Point 2003 in Teaching (Part 1) (p. 28)The use of the Power Point software in teaching is becoming more and more popu-

lar, as it makes the presentation process faster, it activates reading, listening, watching this way making it easier for students to remember the new material. It can also be used by students to make their own presentations.

In the first part of the article series, the author explains basic operations such as running the software, creating, saving and closing a new presentation, the use of tem-plates, creating slides, choosing background colours, etc.

Bećar, Jovan: The Pedagogical Periodical of Bačka Topola from 1897 (p. 39)In the recently published Monograph of Bačka Topola there is a section about

journalism which unfortunately does not mention the pedagogical periodical in Hungarian language from 1897. The author reviews the structure, columns, content, general ideas and aims of the publication which had ten issues altogether and was published every fortnight.

Hírkosár 55

Az Új Kép megjelenését a 2007.

évben támogatja:

TARTOMÁNYI OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI TITKÁRSÁG

és aVAJDASÁGI

PEDAGÓGIAI INTÉZET

SZÜLŐFÖLD ALAP

MAGYAR NEMZETI TANÁCS

56

CIP-Katalogizacija u publikacijiBiblioteka Matice Srpske, Novi Sad

37 (05)

Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit. – 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-. – Ilustr. ; 23 cm

Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku.ISSN 1450-5010

SZÁMUNK SZERZŐI

Jovan Bećar, nyugalmazott tanügyi taná-csos, Topolya

Berze Gizella, November 11. Általános Iskola, Zenta

Dr. Mészáros Zoltán, Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, Történelmi Levéltár, Szabadka

Námesztovszki Zsolt, Újvidéki Tudományegyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképzőkar, Szabadka

Szabó Magda, Svetozar Marković Gimnázium, Szabadka

Tátyi Tibor, Felvidék Ma portál, olvasó-szerkesztő – pedagógus, Párkány