A "CSAK-TUDAT" ISKOLA ALIRÁNYZATAI

LCANG-SKYA ROL-PA'I RDO-RJE OSZTÁLYOZÁS SZERINT EGY 18. SZÁZADI TIBETI DOXOGRÁFIAI ÉRTEKEZÉS VIZSGÁLATA

Uhekovich László

ELTE BTK, Belső-ázsiai Tanszék

1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B

uherlaszlo@gmail.com

A 18.századi mongol-tibeti II. Lcang-skya kutuktu Rol-pa’i rdo-rje (Lalitavajra, azaz

„Játékos vadzsra)1 nagy összegző doxográfiai munkájának egyik központi kérdése a mahájána

buddhizmus Citta-matra, azaz a Csak-tudat irányzat tanításainak részletes elemzése, és a tibeti

Dge-lugs-pa rend szempontjából való interpretációja. Rol-pa’i rdo-rje itt vizsgált nagy filozó-

fiai munkája „Az irányzatok világos bemutatása, a Buddha tanítása Méru-hegyének gyönyörű

ékkőfüzére” (Grub-mtha’ Thub-bstan lhun-po’i mdzes-rgyan) az úgynevezett tibeti grub-

mtha’ (szkt. siddhanta), azaz doxográfiai irodalmi műfajba tartozó munka.2 Ezt a több száz

fólió, és összesen két kötetnyi terjedelmű művét Ro-pa’i rdo-rje az 1736 és 1746 között írhat-

ta. Az egész mű követve a grub-mtha’ művek általános felosztását, három nagyobb fejezetre

oszlik. 1. A nem-buddhista indiai filozófiai rendszerek és vallások (phyi-rol-pa’i lugs-kyi

grub-mtha’i rnam-bzhag bstan-pa) 2. hinajána két filozófiai iskolájának: a Vaibharika,

Sautrantika bemutatása (rang-gi sde-ba’i lugs-kyi rnam-par bzhag-pa spyir-bstan-pa)3, és a 3.

a két mahájána iskola: a Csak-tudat és a Középső út rendszere (theg-chen-gyi grub-mtha’

smra-ba’i lugs spyir bshad-pa). Szerzőnk egy másik terminus technicussal adja meg az általá-

ban közismertebb Citta-matra (Sems-tsam) iskola nevét, ez a „Csak-elképzelés” (Vijñaptika-

matra, Rnam-par rig-pa-tsam smra-ba).4 A következőkben a „Csak-tudat” kifejezést fogjuk

használni.

Az előadásunkban vizsgált szövegrészlet a Rnam-par rig-pa-tsam-du smra-ba’i lugs

rgyas-par ‘chad-pa, ‘A Csak-elképzelést valló rendszer részletes magyarázata’ nagyobb terje-

delmű fejezet szövegtestében egy rövidebb alfejezet, mely a megismerő tudattal (shes-byed

1 1 Életrajzi adatokat találhatunk róla: 1.Kämpfe, Hans-Rainer (Herausgegeben, eingeleitet und

zusammengefaßt): Vi ma’i ‘od zer / Naran-u gerel. Die Biographie des 2. Pekinger lČang skya - Qutuqtu Rol

pa’i rdo rje (1717-1786). VGH Wissenschaftsverlag, St. Augustin 1976. 2. Everding, K.-H.: Die Präexistenzen

der Lcang skya Qutuqtus Wiesbaden, Otto Harrasowitz, 1988., 3. Smith, E. Gene: Among Tibetan texts. Wisdom

Publications, Boston 2003. Valamint 4. Végh József: Qianlong császár tibeti főpapja: Csangtya Rölpe Dordzse

élettörténet és tibeti forrásai. In. Keréknyomok, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest 2007/Nyár pp 80-

98. 2 Magáról a műfajról röviden: Hopkins, J.: The Tibetan Genre of Doxography: Structuring a Worldview. In:

Cabezón, J. I – Jackson, R. R. (ed.) Tibetan Literature: Studies in Genre. Snow Lion, New York 1996 pp 170-186. És Lopez, Donald S.: Buddhism in Tibet. In: Companion encyclopedia of Asian philosophy. Szerk. Brian

Carr - Indiar Mahalingam, Routledge, London and New York 2001, pp. 171-391. Különösen a Doxographcal

literature fejezet pp. 381-385. 3 Ebben a részben a hinajána iskolákat. azaz a Vaibharikát (Osztályozók, Bye-brag smra-ba) és a Sautrantikát

(Szútra követők, Mdo-sde-pa) elemzi. 4 Rnam-par rig-pa-tsam, szkt. Vijñapti-matra. A „Csak-elképzelés” név arra, vonatkozik, hogy a tudat tárgyai

eme iskola szerint pusztán a tudat elképzelései, azaz a tárgyak önmagukban nem létező tárgyak, hanem csak a

tudat „képzelőereje” révén létesülnek, vagy merülnek fel, a tárgyaknak nincsen valós létük, csupán képzetek

elképzelések, tulajdonítások.

2

blo) kapcsolatos teóriákat vizsgálja, és a megismerő tudatról alkotott nézeteik alapján vizsgál-

ja a Csak-tudat irányzat alirányzatait.5

Rol-pa’i rdo-rje osztályozási szempontjai

A tibeti grub-mtha’ művek alapján legtöbb esetben kétféle, de Rol-pa’i rdo-rje műve figye-

lembevételével háromféle módon lehet felosztani a Csak-tudat iskolát alirányzatokra. Egyfe-

lől olyan szempontból, hogy milyen szövegeket tesznek meg alapvetőnek. Valamint abból a

szempontból, hogy bizonyos ismeretelméleti tételeket milyen módon állítanak. Rol-pa’i rdo-

rje ismertet egy harmadik osztályozási alapot is, a tudatkategóriák számszerű állítását.6

Osztályozási alapok:

1. szövegkövetés

2. a tudatkategóriák száma

3. a megismerés módja: a tudat hogyan képezi le, ill. hogyan tapasztalja a tárgyat

1. A szövegkövetés szempontjából való felosztás

Itt két aliskolát említ meg Rol-pa’i rdo-rje Az első a Szöveges hagyományt követők

(Lung-gi rjes-'brang), akik 'Asanga öt értekezése a szintekről', azaz a Yogacaryabhumi öt

fejezetének állításait fogadják el. Valamint a második az Érvelést követők (Rigs-pa’i rjes-

'brag), akik Dignága kompendiumát a hiteles megismerésről (Pramānasamuccaya) és

Dharmakírti hét értekezését Dignāga művéről (Tshad-ma'i bstan-bcos sde-bdun)7 fogadják el.

Ez az osztályozásmód a legtöbb grub-mtha’ műben közös. Noha a két aliskola között legin-

kább a tanaikhoz felhasznált irodalom szempontjából van különbség, azonban Rol-pa’i rdo-rje

részletekbe menően tesz némi megjegyzést, hogy bizonyos tantételeket, mint az ún. önmegis-

merő tudatot (rang-rig), vagy pontosabban az önmegismerő közvetlen tapasztalást

(svasamvedana pratyakra, rang-rig mngon-sum)8 csupán az Érvelést követők tételezik, vi-

szont ez kérdéses a Szöveges hagyományt követők esetében. Így fogalmazza ezt meg:

Az Érvelést követő9 Csak-tudat irányzathoz tartozóak a közvetlen tapasztalás

négy fajtáját állítják; ezek az érzékszervi közvetlen tapasztalás, az elmebeli

közvetlen tapasztalás, az ön-megismerő közvetlen tapasztalás, és a yógik köz-

vetlen tapasztalása.10

A Szöveges hagyományt alapján állók Csak-tudat irány-

5 Ezekután a Lcang-skya Grub-mtha’ rövidítést használom Rol-pa’i rdo-rje itt hivatkozott és idézett művére. A

tibeti szöveg forrása: Lcang-skya Rol-pa’i rdo-rje: Grub-mtha’ thub-bstan Lhun-po’i mdzes-rgyan. Krung-go

Bod-kyi shes-rig dpe-skrun-khang Beijing 1989 [Az irányzatok világos bemutatása, a Buddha tanítása Méru-

hegyének gyönyörű ékkőfüzére], ennek a szövegkiadásnak a az odalszámait használom a hivatkozásokkor.

Emellett még két szövegkiadást is felhasználtam: Lcang skya Rol pa’i rdo rje Ye shes bstan pa’i sgron me’i gsung ‘bum (Collected work of lCang skya Rol pa’i rdo rje Ye shes bstan pa’i sgron me). Library of Tibetan

Works and Archives, Dharamsala 2003. Vol. Cha, [Lcang-skya Rol-pa’i rdo-rje Összes munkái]. 6 Előadásomban a második helyre tettem ezt a szempontot, mivel a harmadik szempont a legbonyolultabb, és a

legalaposabb magyarázatra szoruló. 7 Ezek a munkák: 1. Pramanavarttika (Tsad-ma rnam-’grel) 2. Pramanaviniscaya (Tshad-ma rnam-par nges-pa)

3. Nyaya-bindhu (Rig-pa’i higs-pa) 4. Hetu-bindhu (Gtan-tshigs thigs-pa) 5. Sambandha-parakira (’Brel-ba brtag-pa) 6. Samtanantara-siddhi (Rgyud-gzhan grub-pa) 7. Vada-nyaya (Rtsod-pa’i rigs-pa). Ezek felsorolásáról

Sopa, Geshe Lhundup: Tibetan religious culture. Library of Tibetan works & Archives, Dharamasala, 1983 pp.

35-36. 8 Az önmegismerő tudatról vagy tapasztalásról röviden: Agócs Tamás: Buddhista ismeretelmélet. A Tan Kapuja

Buddhista Főiskola, Budapest, 2002 p 40. 9 Itt a szövegben a rig-pa szó szerepel a rigs-pa helyett, mint a továbbiakban is sokszor. Itt határozottan egy rövi-

dítéssel állunk szemben. 10 A tibeti szövegben a négyféle közvetlen tapasztalás (pratyakra, mngon-sum) neve rövidítve szerepel: dbang

yid rang rig rnal-’byor mngon-sum. Erről a négyféle közvetlen tapasztalásról, valamint ezen közvetlen tapaszta-

3

zathoz tartozók, bár a másik hármat állítják, azonban nem világosan fejtik ki,

hogy állítják-e vagy nem állítják az önmegismerő [közvetlen tapasztalást].

'Jam-dbyangs-bzhad-pa'i rdo-rje11

mester azt tanítja, hogy "A

Yogacaryabhumit12

alapszövegnek elfogadó Csak-tudat követők nem állítják

az önmegismerő közvetlen tapasztalást, mivel a Yogacaryabhumiban nem ma-

gyarázzák."

Nos ebben az esetben nem hangzott el a mester-szerzetes13

szájából, hogy a

szöveges hagyományt alapján álló Csak-tudat követők önmegismerőt nem állí-

tása teljességében14

érvényes lenne, mivel ő maga (csak) az alap-tudatosság

és az önmegismerőt, e mindkettőt tételező Csak-tudat követőket magyarázta.15

Vagyis még itt sem egyértelmű, hogy a közvetlen tapasztalás e fajtája tényleg állíttatik-e vagy

nem.16

Viszont ennek a kérdése a Csak-tudat nézetekre vetítve érdekes pontja a szövegnek,

mivel a grub-mtha’ szövegekben ilyen részletességgel, ha csak nem a fentebbi idézett szerző-

ről, azaz ‘Jam-dbyangs bzhad-pa’i rdo-rjé-ről van szó, nem fordul elő a kérdés.

2. A tudatkategórák száma szerinti osztályozás

Másik szempontot ad meg Rol-pa’i rdo-rje, mikor tudatosságok számszerű állításmódja

alapján osztályozza az aliskolákat. Itt a tapasztaló tudatosság fajtákról (vijvana, rnam-par

shes-pa),17

vagy kategóriákról van szó. A Csak-tudat iskola egyik legjellemzőbb sajátossága

lehet a nyolc tudatkategória tételezése18

, viszont a szöveg még eme „általános jellemzőtől” is

eltér, mivel úgy találja, hogy a Valódi-aspektus19

tételezőinek egyes csoportjai számszerűleg

hatféle tudatosságot állítanak, más csoportjaik egyetlen tudatosságot állítnak, kettő tudatossá-

got, hét tudatosságot, és kilenc tudatosságot tételeznek.20

Természetesen a nyolcas tételezés is

lásokon alapuló hiteles megismerésekről (pramana) lásd Lati Rinbocay: Mind in Tibetan Buddhism. Translated,

ed, and introduced by Elizabeth Napper. Snow Lion Publications, New York 1986. pp. 49-74 Itt nagyon részlete-

sen ír ezek meghatározásáról, és a különböző irányzatok nézeteiről. Továbbá Geshe Rabten: The mind and its

functions. translated and ed. by Stephen Batchelor. Rabten Choeling, Le Mont-Pèlerin, 1992 pp. 34-41,

11 Itt ‘Jam-dbyangs bzhad-pa’i rdo-rjé-re (1648-1721/1722) hivatkozik, illetve az ő nagyhatású filozófiai munká-

jára, a Grub-mtha’ chen-mo-ra. 12 Sa-sde, Sa-sde lnga, a Yogacaryabhumi, Rnal-’byor spyo-pa’i sa öt fejezete. Ezek felsorolása Sopa, Geshe

Lhundup: Tibetan religious culture p 37. 13 Ez előző mestere hivatkozás. 14 Illetve: teljes egészében, teljesen kibontva (khyab-pa). 15 Lcang-skya Grub-mtha’ p 134. 16 A négy buddhista filozófiai irányzat közül a Vaibharika, Sautrantika és a Yogacara a legtöbb esetben tételezi a

közvetlen tapasztalások (pratyakra, mngon-sum) között az önmegismerő tudatot, a Madhjamaka estén a kérdés

kissé ambivalens, mivel ha nem kimondottan a Sautrantika alapján álló logikai munkákról, tanulmányokról van

szó, akkor tagadják. Az önmegismerő tudatról, és a tibeti Madhyamakában betöltött szerepéről, illetve a

Praosangika Madhyamaka szempontjából való tagadásáról: Williams, Paul: The reflexive nature of awareness.

Motilal Banarsidass Publishers, Delhi 2000. 17 A szakkifejezések esetén először a szanszkrit szavak, szóösszetételek szerepelnek, majd utána a tibeti változa-

tuk, nem jelölöm a szavak előtti szokásos szkt. és tib. rövidítésekkel őket. Bizonyos esetekben azonban pusztán a

tibeti kifejezés szerepel. 18 (5 érzékszervi, 1 elme, 1 szennyezett-tudat, és az ún. tárház-tudatosság, alaya-vijñana), ezek részletesen: 1.

alaya-vijvana, kun-ghzi'i rnam-par shes-pa - abszolút tudat, "tároló tudatosság", "alap-tudatosság", 2. klesa

vijvana, nyon-yid rnam-par shes-pa tévedésbe esett v. szennyezett tudatosság, néha egyszerűen manas, yid

néven is említik; a hat kibontakozó tudatosság (’jug-pa’i rnam-par shes-pa, pravptti-vijvana): 3. mano vijvana,

yid-kyi rnam-par shes-pa: koordináló-gondolkodás tudatosság, 4. mig-gi rnam-par shes-pa: látás tudatosság. 5.

rna-ba'i rnam-par shes-pa: hallás tudatosság, 6. sna'i rnam-par shes-pa: szaglás tudatosság, 7. lce'i rnam-par shes-

pa: ízlelés tudatosság, 8. lus-kyi rnam-par shes-pa: tapintás tudatosság 19 A Valódi aspektus tételezőiről a továbbiakban. 20 Ennek az osztályozásnak az összefoglalására a cikk végén találunk egy táblázatot.

4

szerepel szerzőnknél. Ezzel a megállapítással egy kicsit kibővíti Rol-pa’i rdo-rje az általában

vett nézetet, mely szerint a Csak-tudat iskola minden esetben nyolc tudatosságot állít.21

Az

egyetlen tudatosság (gcig-pu) esetén sem olyan egyszerű a helyzetünk, mert azt mondja, hogy

vannak, akik szerint „pusztán az alaptudatosság létezik” (alaya-vijñana, kun-gzhi’i rnam-

shes) vagy a „szennyezett-elme” (klirta-manas, nyon-mongs-pa’i rnam-shes). Vagyis az

„egy” („egyetlen”, gcig-pu) nem minden esetben az alap- vagy tárház-tudatosságra vonatko-

zik, mint gondolhatnánk, hanem mint a következő idézetből látjuk, egyéb más tudatfunkciókat

is megemlít szerzőnk.

Akik a hat tudatosságot állítják: a Valódi-aspketus tételezői, a hatos csoportot a Szöveges

hagyományt követő Citta-matrinok tételezik, ezt a Valódi és hamis aspketust tételezőket

most fejtem ki: (...) a tudatosságok számszerű mennyiségének állításmódja szempontjából

általában véve a Valódi létezést valló irányzatokat22

úgy mutatják be, mint akiknek hatféle

állítása van a tudatok csoportosítására: az egyetlen tudatosság tételezése, kettő tudatos-

ság, hat tudatosság, hét tudatosság, nyolc tudatosság tételezése, valamint kilenc tudatos-

ság tételezése.

Az első esetben [az egy tudatosságtételezése esteén] kétféle állításmód lehetséges:

azon állítások, hogy "pusztán az alap-tudatosság23

létezik", vagy "pusztán az elme-

tudatosság24

létezik". És az alapirányzatot úgy magyarázzák, mint, amely az "Egyedül a

megvilágosodott tudat25

létezik" - állítását használja fel.(...)

A kasmíri Laksmi magyarázata szerint a két tudatosság állításának a meghatározá-

sa: az, amely állítja a szennyezett-elmét26

és a belépő (tárgy felé forduló) tudatossá-

got.27

Azt hogy a hét tudatosság állítása annyi, mint a "hatos érzékszervi tudatosságok,

valamint a megragadó-tudatosság28

állítása", ezt bizonyítottan magyarázom el. A ki-

lences csoport állítása Yang-dag bden-pa mester állításának megfelelő.

A hatos csoport29

és a megragadó tudatosság; az alap-tudatosság és a nem-

szennyezett tudatosság, eme kilenc tudatosság; valamint a hatos csoport állítása

Yogacaryabhumit követő Citta-matrinoké. A nyolc tudatosság csoport állítása a

Yogacaryabhumiból és más szövegekből. hasonlóan származó szöveges hagyományt

követő Citta-matrinok sajátja.30

21 Ezen osztályozási mód megjelenik más grub-mtha’ szövegekben, mint pl. Dkon-mchog ‘jigs-med dbang-po-

nál. Lásd Kon-mchog 'jigs-med dbang-po Grub-pa’i mtha’i rnam-par bzhag-pa rin-chen-po’i ‘phreng-ba zhes-

bya-ba bzhugs-so, Precious Garland of Tenets by Kon-Chok-jik-wang po, mdzad-pa-po bcun-pa Dkon-mchog

‘jigsz-med dbang-po, Uttar Kannada: Dre-Gomang Buddhist Cultural Association, 1980. (ezután Dkon-mchog

‘jigs-med dbang-po Grub-mtha’) p 44. Bár ez utóbbi szövegben nincsen részletes kifejtése az „egyetlen tudat-

nak” hogy az mi is. Viszont Rol-pa’i rdo-rje határozottan megállapítja, hogy az a megvilágosodás tudat

(bodhicitta, byang-sems). 22 dngos-por smra-ba’i grub-mtha’ smra-ba, a Valódi létezést/dologi létezés valló irányzatok, ide a Vaibharika,

Sautrantika és a Citta-matra tartozik 23 alaya-vijvana, kun-gzhi’i rnam-shes 24 mano-vijvana, yid-kyi rnam-shes 25 bodhicitta, byang-sems [gcig-pu] 26 klirta-manas, nyon-yid 27 ‘jug-shes, tárgy felé forduló, vagy kibontakozó tudat: a hat tudatfajta (öt érzékszervi észlelés és az elme-

tudatosság) összefoglaló neve, ezek a tárgy felé forduló. Lásd a 16. lábjegyzet csoportosítását. 28 adana-vijvana, len-pa’i rnam-par shes-pa, az alap-tudatosság egy másik elnevezése, mely utal arra, hogy ez a

tudat megragadja, vagy megőrzi a különböző karmikus emlékeket, "magokat" (bija, sa-bon) 29 Az öt érzékszervi tudatosság és az elme-tudatosság. 30 Lcang-skya Grub-mtha’ 140.

5

3. Ismeretelméleti szempont szerinti osztályozás

A harmadik és legösszetettebb szempont az ismeretelméleti szempont szerinti osztályo-

zás. Itt azt a kérdést veti fel Rol-pa’i rdo-rje a grub-mtha’ szövegekben közismert "pillangó

szárnyán lévő tarka folt tudatban megjelenő aspketusa" példájának alkalmazásával, hogy a

tudat (vijñana, rnam-shes), hogyan tapasztalja, vagy ismeri meg a tárgyát, a megismerés meg-

felel-e a valóságos tárgynak vagy nem? A Csak-tudat iskola szerint a tárgy és a tapasztaló

tudat nem egymástól különböző entitások, mint pl. Vaibharika és Sautrantika szerint. Az

egyes aliskolák között vita van abban, hogy a tudatot szennyezik-e ún. tudati szennyeződések,

vagy szennyezi-e az ún. tudatlanság - avidya, ma rig-pa - a tapasztalási folyamatok közben,

vagy nem. Másrészt az is vita tárgya, hogy a tudat egy tárgyat, tárgyi aspektust, a tárgy tudati

vetületét, képét, részleteivel együtt képes tapasztalni, vagy a részleteket külön tudatok tapasz-

talják-e. Vagyis, ha a "pillangó szárnyán lévő tarka foltban található kék, sárga és a többi

szín" példájánál maradunk, akkor egyetlen tudat tapasztalja-e a színek összetette tarka folt

aspektusát egészében, vagy minden egyes színhez egy-egy különálló tudat társul-e. Vajon

egyszerre tapasztalja-e a sok tudat a sok szín aspektust vagy egymás után. Ráadásul a tudat

önmagában nem is képes a tárgyat tapasztalni a Csak-tudat iskola szerint, hanem egy közvetí-

tő képre van szüksége, az ún. aspektusra (akara, rnam-pa)31

, mely a tárgy tudati vetülete, a

tárgyról a tudatba bekerült kép.

Ismeretelméleti szempontból két aliskolát állapít meg szerzőnk, követve ezzel elődeit is.

Az egyik a Valódi aspektus (Igazi aspektus) tételezői (Rnam-bden-pa, Satyakaravadin), és a

másik Hamis (Nem-valódi) aspektus tételezői (Rnam-brdzun-pa, Alikakaravadin).

A két iskola közötti vita alapja a grub-mtha’ szövegek megfogalmazása szerint az, hogy

”a pillangó szárnyán a tarka foltban lévő foltban a kék, sárga és a többi szín aspektusa" úgy

jelenik-e meg a szem-tudatosságnak, ahogyan valójában létezik, vagy nem úgy jelenik meg.32

A Valódi-aspketus tételezői szerint a külső tárgy, ez esetben a kék szín külsőként (phyi-don)

való megjelenését a nem-tudás (avidya, ma-rig-pa) szennyezi be, míg a kék szín kékként meg-

jelenését nem szennyezi be a nem-tudás. Vagyis a nem-tudás ebben az iskolában alapvetően a

tudattól független külső tárgyként (phyi-don), vagyis pontosabban a tárgy és az alany kettős

31 Az aspektusról lásd Agócs Tamás: Buddhista ismeretelmélet pp 37-38. 32 Illetve Dkon-mchog ‘jigs-med dbang-po így ír erről a különbségről: ”E kettő alirányzat között van bizonyos

különbség. A [pillangó szárnyán lévő] kék színt felfogó szem-tudatosság számára a kék szín kékként való megje-

lenése a Valódi- és a Hamis-aspektust követő Citta-mātrinok közötti vita alapja, mivelhogy a Valódi-aspektust

valló Citta-mātra követők azt állítják, hogy a kéket felfogó szem-tudatosság számára a kék szín kékként való megjelenése [valójában] a megjelenésnek megfelelően létezik, míg a Hamis-aspektust valló Citta-mātra irányzat

követői azt állítják, hogy a kék színt felfogó szem-tudatosság számára a kék szín kékként való megjelenése [va-

lójában] nem a megjelenésnek megfelelően létezik. Eddig a következtetés rendben van. A Valódi- és a Hamis-

aspektust követő Citta-mātrinok megegyeznek annak tételezésében, hogy a kéket felfogó szem-tudatosság szá-

mára a kék szín kékként jelenik meg, és a kék szín durva tárgyként jelenik meg, és a kék szín külső tárgyként

jelenik meg. Viszont a Valódi-aspektust követő Citta-mātrinok az állítják, hogy a kék színt felfogó szem-

tudatosság számára a kék külső tárgyként való megjelenését a nem-tudás szennyezi be, mialatt a kék kékként

való megjelenését, és a kék durva tárgyként való megjelenését a nem-tudás szennyeződése nem szennyezi be.

Viszont a Hamis-aspektust tételező Citta-mātrinok azt állítják, hogy nem csupán a kék külső tárgyként való meg-

jelenését, hanem a kék kékként való megjelenését, valamint a kék durva tárgyként való megjelenését is beszeny-

nyezi a tudatlanság.” Uherkovich László: A Citta-matra iskola bemutatása Dkon-mchog ‘jigs-med dbang-po-nál. In Boron-u gerel = Kristályfény. Tanulmányok Kara György professzor 70. születésnapjának tiszteletére Szerk.

Birtalan Ágnes - Rákos Attila, ELTE Belső-ázsiai Tanszék - MTA Altajisztikai Kutatócsoport, Budapest 2005.

II. kötet pp. 377-390. p. 834

Rol-pa’i rdo-rje szövegében egyszerűen csak a színek vannak említve: /rnam bden rdzun-gyi khyad-par dngos ni

sngon-gyi kha-cig sngo ser sogs ‘dod-pa dang mi ‘dod-pa’i khyad-par yin-par bshad-pa dang /kha-cig sngo ser

sogs rtog-pas btgs-pa-tsam min-pa’i yid-par khas-les-pa dang mi len-pa’i khyad-par yin-par ‘dod-pa ni mi ‘thad-

de/ Lcang-skya Grub-mtha’ p. 144. A kék, sárga és a többi szín, az alapszínek, és így logikai példákban renge-

tegszer előfordulnak. A pillangó szárnyán való elhelyezkedés példa eredetének megválaszolása viszont még

várat magára.

6

elválasztottságban való tapasztalásával azonos. Emiatt a Csak-tudat irányzat azt vallja, hogy a

külső tárgyak nem tudattól függetlenül létező realitások, hanem tudatlényegűek.33

A Hamis-

aspektus tételezői szerint viszont nem pusztán a tudattól független külső tárgykénti, kék

színkénti megjelenésre rakódik a nem-tudás szennyeződése, hanem a kék szín kékként való

megjelenésére is, mivel a tárgyak megjelenései tapasztalatai a szennyezett tudat ún. ráfogásai,

hamis ráfogásai.34

Rol-pa’i rdo-rje az általános kék-szín bemutatás után saját rendszeréhez,

vagyis a dge-lug-pákhoz fordul felidézve Rgyal-tshab thams-cad mkhyen-pa35

véleményét a

tételről:

Mármost a Valódi és Hamis aspektus tételezői közötti vita alapja az,

hogy vajon az érzékszervi tudatosságok számára a "kék, sárga, fehér,

vörös stb. szín" (egyetlen) durva vagy sok összekevert aspektusa jelenik-

e meg, különböző színek jelennek-e meg, vagy a sok színt egyesítő módon

van-e a megjelenés. 36

Másrészt a köztük levő különbséget abban is látja Rol-pa’i rdo-rje, hogy a Hamis aspektus

tételezői szerint egy Buddha tapasztalatai is lehetnek szennyezettek abban az értelemben,

vannek bennük konvencionális megjelenések, és hogy alany-tárgy összefüggésben vannak

tapasztalataik.

3.1. Valódi-aspketus Rnam-bden-pa (Satyakaravadin)

Ennek az iskolának a képviselője egyes tibeti mesterek szerint, és Rol-pa’i rdo-rje idézeteiben

Dignága (Phyogs-glang), emellett Dharmakírtit is ide sorolja, és a Yogacaryabhumi c. szöveg

nagy részét is ilyen szellemben írták meg. Rol-pa’i rdo-rje szerint nem pusztán dologi, vagy

szubsztalciálisan megalapozott létezőkként, hanem végső igazságokként37

is állítják a Valódi-

aspketus tételezői a tudat tárgyait:

„A Hamis aspektus tételezőinek a Valódi aspektus tételeit elutasító érvelése

a következő: "Ezt a közönséges emberek érzékszervi közvetlen tapasztalása

számára megjelenő "kék és más" durva megjelenést, végső igazságként kö-

vetkeztetik, azok egyike sem az önmegismerő közvetlen tapasztalás megra-

gadott tárgya, azok a megismerő közönséges emberek tudatfolytonosságá-

nak közvetlen tapasztalatai, mivel [így szerintük] azokat a tudatlanság egy

szemernyit sem szennyezi be." Ha ezt így állítják, akkor azok [a tapasztalati

tárgyak] nem lehetnek végső igazságok, merthogy a végső igazság nem az

egység és sokszerűség38

valamelyikeként létezik39

A két fő aliskolát a továbbiakra bontják. A Valódi-aspektus tételezőinek három fajtája van: A

felfogó (tudatosságok) és a felfogott (tárgyak) egyenlő számának a tétetelezői (Gzung-'dzin

grangs mnyam-pa), a "Fél tojást számlálók" (Sgo-nga-phyed tshal-pa), és a "Nem-pluralisták"

(Sna-tshogs gnyis-med-pa). Rol-pa’i rdo-rje sajátos módon nem elemzi ezeket az aliskolákat

33 sems-kyi bdag-nyid-tsam-du grub „pusztán tudat lényegűként léteznek” 34 A ráfogás egy vagy több olyan a jellemző tulajdonítása egy tárgynak, mely azokkal nem rendelkezik, vagy ahogyan a sgro-btags tibeti kifejezést fordítja Fehér Judit: túlértékelés, valamint megadja ennek a fogalomnak az

ellentété, az "aláértékelés" (skur-ba btab) fogalmat. Erről lásd Fehér Judit: Ki az igazi mādhyamika? (lCang-

skya Rol-pa’i rdo-rje definíciója). In Keletkutatás. 1996/ősz – 2002/tavasz p. 41. 35 Rgyal-tshab (1364-1432). Cong-kha-pa két fő tanítványa közül az egyik. Rol-pa’i rdo-rje nem mondja meg a

forrása pontos helyét. 36 Lcang-skya Grub-mtha’ p. 144. 37 don-dam bden-pa 38 gcig dang du-ma 39 Lcang-skya Grub-mtha’ p. 146.

7

részletesebben, hanem hivatkozik művének Sautrantika fejezetére,40

ahol bemutatásra kerül-

nek ugyanezen név alatti alirányzatok, mivel a Sautrantika Valódi-aspketust követő iskolája is

ugyanilyen módon osztályozódik.

(...)A Valódi aspektus tételezőinek három fajtája41

van: a Fél-tojást számlálók,42

A fel-

fogott tárgyak és a felfogó alanyok egyenlő számának tételezői,43

és a Nem-pluralisták.44

Ezek állításmódja, azt kivéve, hogy a külső tárgyak létét nem állítják, Sautrantikák feje-

zetében kifejtettekkel azonos.45

Annak ellenére, hogy szerzőnk nem foglalkozik részletesen ezek alapos taglalásával, a megér-

tés kedvéért rövid magyarázatát próbálom adni ezeknek az alirányzatoknak.

3.1.1. A felfogott tudatosságok és felfogott tárgyak egyenlő számának tételezői - Gzung-'dzin

grangs mnyam-pa. Ennek az alirányzatnak a véleménye szerint a tapasztaláskor tárgyi aspek-

tusok számával azonos számú tudat jelenik meg egyidejűleg, ill. vannak olyan vélemények,

hogy gyorsan egymás után jelennek meg a "pillangó szárnyán" megjelenő különböző színek

számával egyenlő számú tudatok. A felfogott tárgyak és felfogó tudatosságok egyenlő számá-

nak tételezőinek két típusa van: akik állítják a nyolcadik, alap-tudatosságot (alaya-vijñana,

kun-gzhi’i rnam-shes), vagy más értelemben a tudatosságok nyolcas csoportját46

, és akik a hat

tudatosságot állítják47

3.1.2. A Fél-tojást számlálók - Igen érdekes osztály a Sgo-nga phyed-tshal-pa, azaz a Fél-

tojást számlálók csoportja. Ha a korábbi példánál maradunk: egyetlen szín aspektus (rnam-pa)

jelenik meg egyetlen tudatosságnak, nem a pillangó szárnyán található foltban lévő egy-egy

szín rendelődik egy-egy tudathoz, hanem maga a folt aspektusa tapasztaltatik a színeivel

együtt.48

Viszont a tapasztalt tárgy készteti a tapasztaló tudat felmerülését, s azok nem azonos

időben bukkannak fel.

40 Mdo-szde-pa’i grub-mtha’ ’cshad-pa. Erről bővebben: Klein, Anne Carolyn: Knowing, naming & negtion.

A sourcebook on Tibetan Sautrantika. Snow Lion Publications, New York, 1991. pp 160-162. 41 Lásd a dolgozat p. 7 42 sgo-nga-phyed tshal-ba, félig ezt és félig azt állítók. Illetve "Fél-tojást" számlálók. 43 gzung-'dzin grangs-mnyan-pa 44 sna-tshogs gnyis-med 45 Itt hivatkozik a szerző a Grub-mtha' egyik előző fejezetére, mely a Sautrantikákat mutatta be. Lásd Grub-mtha'

pp 69-92 Az idézett szöveg: Lcang-skya Grub-mtha’ p 146. 46 rnam-shes tshogs-brgyad 47 rnam-shes tshogs-drug, azaz az öt érzékszervi tudatosságot és szennyezett elmét (nyon-mongs-kyi yid) 48 Az iskola nevének eredetében kissé szokatlan a "fél-tojás" jelző, mely azonban onnan ered, hogy ez az alirányzat kettős nézeteinek a fenntartása egy tojás két feléhez hasonló, mivelhogy félig a Sautrantika álláspont-

ját és félig a Csak-tudat álláspontját tartják a megismerés folyamatával kapcsolatban. A "Fél-tojást" számlálók

szerint általános értelemben a pillangó szárnyán lévő tarka folt esetén „a kék (egy foltja) és a kéket felfogó szem-

tudatosság" bár a tudatosság entitásából állnak, mégis különböző szubsztanciális entitások. A tárgy létezik előbb

és támaszául szolgál az észlelő tudatosság létrejöttének. Ugyan a Csak-tudat iskola nézeteiben a tárgy és az azt

tapasztaló tudat nincsen időbeli eltérésben egymással, mivel egyazon tárház-tudatban (kun-gzhi’i rnam-shes,

szkt. alaja-vijvana) elültetett karmikus magból bontakoznak ki egyidejűleg, mégis a Fél-tojás számlálók szerint a

kibontakozásban a tudat és a tárgy között van bizonyos időbeli eltérés annyiban, hogy a tárgy vagy tárgyi aspek-

tus előbb van, és ez idézi elő a tárgyat tapasztaló tudatot.

8

3.1.3. A Nem-pluralisták - Sna-tshogs gnyis-med-pa - akik tagadják, hogy egy-egy tárgyi

aspektushoz egy-egy tudat rendelődne, egyetlen tudatosság van, mely a pillangó szárnyán

lévő tarka folt aspektusát tapasztalja, s nem külön a színeket tapasztalja.49

A Nem-pluralistákat egy sajátos módon tovább osztályozza, melyet inkább a számszerű állí-

tásmódnál kellett volna elmondani. Viszont itt azért választom ketté, mert magában a szöveg-

ben is külön helyen szerepel, és más-más szövegösszefüggésben.

az egyetlen tudatosság állítói (rnam-shes tshogs gcig-tu ‘dod-pa):

vagy az elme tudat (mano-vijñana, yid-kyi rnam-shes),

vagy a megvilágosodott tudat (bodhicitta, byang-sems),

alap-tudat, tárház-tudat (alaya-vijñana, kun-gzhi’i rnam-shes) létezik

és a hat tudatosság állítói (rnam-shes tshogs-drug ‘dod-pa)

nyolc tudatosság állítói (rnam-shes tshogs-brgyad ‘dod-pa)

a kilenc tudatosság állítói (rnam-shes tshogs-dgu ‘dod-pa) - a nyolc tudatosság és a

folttalan megvilágosodott tudat

3.2.Hamis-aspektus - Rnam-rdzun-pa. Ide leginkább Aszangát és a műveit sorolják, Rol-pa’i

rdo-rje pedig kitér arra, hogy nem egyértelmű ez a megállapítás, emellett még Dharmakírti is

néha ebbe a csoportba osztályoztatik.

A Hamis aspektus tételezői az érzékszervi tudatosság felfogott tárgyi aspektusát hami-

san tulajdonítottként állítják." 50

(...) A Hamis aspektus tételezőit úgy magyarázzuk,

hogy minden ember tudatfolytonosságainak, az önmegismerő közvetlen tapasztalás ki-

vételével, nincsenek a tudatlanság által nem szennyezett közvetlen tapasztaló tudatos-

ságai, emiatt a "kék és a többi szín" ilyen durva megjelenés tényezőjére is a tévedés

szennyeződése rakódik rá.51

3.2.1. Szennyezett Hamis-aspketus - Dri-bcas-pa, ennek az alirányzatnak a véleménye szerint

még egy Buddhában is vannak duális (alany-tárgy kettőssége alapján álló) megjelenések,52

azaz a buddhaság szintjén is vannak szennyeződések.

3.2.2. Szennyezetlen Hamis-aspketus - Dri-med-pa csak a közönséges világi ember esetében

vannak szennyeződések - a buddhaság szintjén viszont nincsenek. Ezzel kapcsolatban mondja

szerzőnk:

A Felébredett számára vannak konvencionális megjelenések" ez a Szennyezett hamis

aspektust vallók állítása (....)"a tudat lényegére a duális szemlélet szennyeződésével va-

ló szennyeződés tisztátalansága (rakódik)" állítása, valamint az "időlegesen létező tisz-

tátalanság a tudat lényegét egy szemernyit sem szennyezi" , ez a Nem-szennyezett hamis

aspetust vallók állításmódja.53

Összegzés

Rol-pa’i rdro-rje Grub-mtha’ művét részletesen tanulmányozva megállapítható, hogy az

inkább az egyes deg-lugs-pa szerzők Csak-tudat iskoláról szóló eltérő nézeteinek ütköztetése,

s nem annyira felsorolás és konszideratív jellegű, mint pl. a ‘Jam-dbyang bzhad-pa Grub-

49 Nem-pluralisták szerint: egy adott tárgy sok aspektusa jelenik meg az egyetlen tudatosságnak, és ez a tudatos-

ság megragadja az összes ilyen aspektust. 50 Lcang-skya Grub-mtha’ p 144. 51 Lcang-skya Grub-mtha’ 145. 52 gnyis-su snang-ba, azaz alany-tárgy kettősségében való látás, megjelenés 53 Lcang-skya Grub-mtha’ 147

9

mtha’ chen-mo-ja, vagy Dkon-mchog ‘jig-med dbang-po Grub-pa’i mtha’i phreng-ba c. mű-

ve, mely kolostori oktatás céljából, memorizálásra készült. Osztályozásában érdekes pont az

ún. önmegismerő tudatossággal (rang-rig) kapcsolatos jegyzete, újszerű megállapítása: nem

minden Csak-tudat iskola állítja ezt a tudattípust. Valamint a tudatkategóriák szempontjából

máshol nem nagyon ismert részletes osztályozás problémája is megjelenik, mely szintén kér-

désessé teszi a Csak-tudat iskoláról kialakult általános nézetet: „ők azok, akik a nyolc tudatos-

ságot állítják.”

Rol-pa’i rdo-rje amellett, hogy a 18. század derekán a tibeti-kínai kapcsolatok „felelő-

se”, Qianlong kínai-mandzsu császár szellemi vezetője és tanítója is egyszemélyben, korának

legnagyobb gelukpa tudósa, mindezek mellett a mongol buddhizmusnak is jelentős alakja

volt, nagy egyházi hatalmasság a mongolok között. S a mongol Bstan-’gyur fordítóbizottsá-

gának vezetője. Leszármazási vonala máig tisztelt mind a tibeti, mind a mongol buddhisták

között. Filozófiai munkájában teljes összegzését adja a kortársai számára fontos filozófiai

irányzatoknak. Rengeteg forrást figyelembe vett, egy akkori skolasztikus tudós egész appará-

tusát felsorakoztatta, úgymint a kanonikus mahájána szútrákat, a Samdinirmocana-sutrát,

Lankavatara-sutrát. Ezeket túl leginkább az ‘Jam-dbyang bzhad-pa’i rdo-rje Grub-mtha’ chen-

mo-ját, valamint Cong-kha-pát veszi legnagyobb tekintélynek, és rendjének nagyhírű szerzői,

Rgyal-tshab thams-cad mkhyen-t, Pan-chen Chos-mchog-ot, Mkhas-grub-rjét. Bhavavivekát,

és hivatkozásjelleggel említi Aszangát, és a két legfontosabb pramana szerzőt: Dignágát és

Dharmakírtit.

És végül egy összesítő táblázatba foglalom össze Rol-pa’i rdo-rje osztályozását.

A Csak-tudat iskola osztályozás ismeretelméleti alapon

A Csak-tudat iskola alirányzatai

Csak-tudat

Valódi aspektus tételezői Hamis aspektus tételezői

(Rnam-bden-pa, Satyakaravadin) (Rnam-brdzun-pa, Alikakaravadin)

A felfogott tárgyak és felfogó tudatosságok Szennyezett hamis aspektust

egyenlő számának a tételezői tételezők (Dri-bcas-pa)

(Gzung-'dzin grangs mnyam-pa) Nem-szennyezett hamis aspektust

tételezők (Dri-med-pa)

A hat tudatosság állítói A nyolc tudatosság állítói

Fél-tojást számlálók (Sgo-nga-phyed tshal-pa)

Nem-pluralisták (Sna-tshogs-gnyis-med-pa)

Az egyetlen tudatosság állítói A hat tudatosság állítói Két tudatosság állítói

1. Az alaptudatosság kun-gzhi’i rnam-shes A szennyezett elme és

2. Csak az elme-tudatosság létezik - jid-kyi rnam-shes a tárgy felé forduló tudat tételezői

3. Egyedül a megvilágosodott tudat létezik

10

Hivatkozott irodalom

Hopkins, J.: The Tibetan Genre of Doxography: Structuring a Worldview. In: Cabezón, J. I –

Jackson, R. R. (ed.) Tibetan Literature: Studies in Genre. Snow Lion, New York 1996

Everding, Karl-Heinz Die Präexistenzen der Lcańg skya Qutuqtus. Otto Harrassowitz,

Wiesbaden 1988

Fehér Judit: Ki az igazi mādhyamika? (lCang-skya Rol-pa’i rdo-rje definíciója). In Keletkuta-

tás. 1996/ősz – 2002/tavasz, pp. 35–54.

Heissig, Valther: Die pekinger lamaistische Blockdrucke in mongolischer Sprache. Otto

Harrassowitz, Wiesbaden 1954

Kämpfe, Hans-Rainer: (Herausgegeben, eingeleitet und zusammengefaßt) Ňi ma’i od zer /

Naran-u gerel. Die Biographie des 2. Pekinger lČang skya Qutuqtu Rol pa’i rdo rje

(1717-1786). (Monumenta Tibetica Historica, Abt. H. Band 1) VGH

Wissenschaftsverlag, St. Augustin 1976.

Klein, Anne Carolyn: Knowing, naming & negtion. A sourcebook on Tibetan Sautrantika.

Snow Lion Publications, New York 1991

Kon-mchog 'jigs-med dbang-po: Grub-pa’i mtha’i rnam-par bzhag-pa rin-chen-po’i ‘phreng-

ba zhes-bya-ba bzhugs-so, Precious Garland of Tenets by Kon-Chok-jik-wang po,

mdzad-pa-po btsun-pa Dkon-mchog ‘jigsz-med dbang-po. Dre-Gomang Buddhist

Cultural Association, (Mundgod) Uttar Kannada 1980 [A "Drágakűfüzér" című filozófi-

ai irányzatok tételes bemutatása]

Lati Rinbocay: Mind in Tibetan Buddhism. Translated, ed, and introduced by Elizabeth Nap-

per. Snow Lion Publications, New York 1986

Lcang skya Rol pa’i rdo rje Ye shes bstan pa’i sgron me’i gsung ‘bum (Collected work of

lCang skya Rol pa’i rdo rje Ye shes bstan pa’i sgron me). Library of Tibetan Works and

Archives, Dharamsala 2003. Vol. Cha, [Lcang-skya Rol-pa’i rdo-rje Összes munkái]

Lcang-skya Rol-pa’i rdo-rje: Grub-mtha’ thub-bstan Lhun-po’i mdzes-rgyan. Krung-go Bod-

kyi shes-rig dpe-skrun-khang Beijing 1989 [Az irányzatok világos bemutatása, a

Buddha tanítása Méru-hegyének gyönyörű ékkőfüzére]

Lcang-skya Rol-pa’i rdo-rje: Grub-mtha’ thub-bstan Lhun-po’i mdzes-rgyan.[s. l.] (Printed

Taipei), ‘Bras-spungs sgo-mang dpe-mdzod (Deb-phreng 74.), 2008. [Az irányzatok

világos bemutatása, a Buddha tanítása Méru-hegyének gyönyörű ékkőfüzére]

Mimaki. Katsumi: Blo gsal grub mtha’. Chapitres IX (Vaibhasika) et XI (Yogacarya) édités et

Chapitre XII (Madhyamika) édité et traduit. Zhinbun Kagaku Kenkyusyo - Université

de Kyoto, Kyoto 1982.

Mimaki, Katsumi: Annotated translation of the chapter on the Yogacarya of the Blo gsal grub

mtha' : Part One. In Memoirs of the Department of Literature, Kyoto University, Kyoto

1992. Vol. 31, pp. 1-49.

Rabten, Geshe: The mind and its functions. Translated and ed. by Stephen Batchelor. Rabten

Choeling, Le Mont-Pèlerin 1992

Smith, E. Gene Among Tibetan Text. History and Literature of the Himalayan Plateau.

Wisdom Publications, Boston 2003

Sopa, G. L.–Hopkins J.: Practice and Theory of Tibetan Buddhism. Grove, New York 1976

Sopa, Geshe Lhundup: Tibetan religious culture. Library of Tibetan works & Archives,

Dharamasala 1983

11

Uhekovich László: A Citta-matra iskola bemutatása Dkon-mchog ‘jigs-med dbang-po-nál. In

Boron-u gerel = Kristályfény. Tanulmányok Kara György professzor 70.

születésnapjának tiszteletére Szerk. Birtalan Ágnes - Rákos Attila, ELTE Belső-ázsiai

Tanszék - MTA Altajisztikai Kutatócsoport, Budapest 2005. II. kötet pp. 377-390.

Végh József: Qianlong császár tibeti főpapja: Csangtya Rölpe Dordzse élettörténet és tibeti

forrásai. In. Keréknyomok, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest, 2007/Nyár pp.

80-98.