28 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

z el ső vi lág há bo rú kez de tén aten ge ri há bo rú ban a ten ger -alatt já rót mint „új fegy vert”

il le tően még nem lé tez tek sza bá lyok ésbe ve té si stra té giák. Ang lia és Né metor -szág csu pán őr já ra to zás ra hasz nál taU- Boot ja it az el len ség ál tal el lenőr zöttten ge ri te rü le te ken az el len sé ges ha di -ha jók fel de rí té sé ben. Ha ke res ke del miha jó val ta lál koz tak, sa já tos sza bá lyoksze rint kel lett el jár niuk.

NEM ZET KÖ ZI JOGA TEN GE RE KEN

Ha di ha jók ese té ben az volt ér vé nyes éssi ke res mód szer, hogy egyér tel mű azo -no sí tás után el kell süllyesz te ni az el len -fe let. Eh hez a ten ger alatt já ró nak nemkel lett a fel szín re emel ked nie. A ha di -ha jó víz alat ti meg tor pe dó zá sa meg fe -lelt a ha di jog nem zet kö zi gya kor la tá -nak. Itt a ka to nák „ál la mi ha jó kon” har -col tak egy más el len. Egé szen más kéntállt a hely zet, ha pol gá ri ke res ke del miha jók ke rül tek az U- Boo tok elé. A há bo -rú kez de tén még az 1909. szep tem ber30-án el fo ga dott zsák mány szer zé sirend ér vé nye sült, ame lyet a Lu si ta nia1915. má jus 7-i meg tor pe dó zá sát kö ve -tően mó do sí tot tak.

„Őfel sé ge (SM) ha di ha jói pa rancs no -kai nak a há bo rú alatt a zsák mány szer -zé si rend ér tel mé ben jo guk van el len sé -ges vagy sem le ges ke res ke del mi ha jó katfel tar tóz tat ni, át vizs gál ni, a szá muk rael len sé ges vagy sem le ges ja va kat le fog -lal ni és ki vé te les eset ben meg sem mi sí te -ni. Fegy ver szü net ide jén e »zsák mány -szer zé si rend« csak ak kor szü ne tel, haar ról ki fe je zet ten megál la po dás tör tént.A ke res ke del mi ha jók fel tar tóz ta tá sá nakjog sze rű sé gét, a ja vak le fog la lá sát, va -la mint sem le ges ke res ke del mi ha jókvagy ra ko má nyaik meg sem mi sí té sét ké -

sőbb zsák mány bí ró sá gi íté let ál la pít jameg. A zsák mány bí ró sá gi el já rást va la -mely ér de kelt kez de mé nye zé sé re ak koris le foly tat ják, ha a pa rancs nok sa ját le -fog la lá sát ké sőbb is mét felold ja. A zsák -mány bí ró ság meg sem mi sí tés ese ténmegítél he ti vagy eluta sít hat ja a kár té rí -té si igényt.”

Az el já rás a pa pír for ma sze rint a kö -vet ke ző képp zaj lott le: a ten ger alatt já -ró a fel szín re emel ke dett, a ke res ke del -mi ha jó elé tü zel ve azt megál lí tás ra szó -lí tot ta fel, át küld te vizs gá ló bi zott sá gáta gő zös re vagy a vi tor lás ra a pa pí rok ésa ra ko mány át vizs gá lá sá ra. Vé gül a pa -rancs nok dön tött: en ge di to vább ha lad -ni a ke res ke del mi ha jót, vagy a zsák -mány szer zé si kom man dó meg száll ja ésNé metor szág ba irá nyít ja, eset leg sa játtü zér sé gé vel el süllyesz ti a jár mű vet. Azel süllyesz tés a víz vo nal ra irány zott lö -vés sel tör tént; e cél ra rit kán ál doz takfel ér té kes tor pe dót. El süllyesz tés ese -tén a ten ger alatt já ró pa rancs no ká nakgon dos kod nia kel lett a gő zös le gény sé -gé nek meg men té sé ről és el lá tá sá ról. Ake res ke del mi há bo rú zsák mány szer zé -si rend jé nek be tar tá sa a né met ten ger -alatt já rók szá má ra egy részt ne héz kesvolt, más részt egy re in kább ve szé lyes -sé, sőt tel je sen ir reá lis sá vált. Az U- Boo -tok ak kor tájt 30 fős le gény sé ge nem tu -dott kiál lí ta ni egy kü lön zsák mány szer -zé si kom man dót. Min den em ber nekmeg volt a sa ját funk ció ja, ezért in kábba fel tar tóz ta tott gő zös ről ho zat ták át apa pí ro kat.

A zsák mány szer zé si rend ak kor váltiga zán fenn tar thatatlanná, ami kor azan go lok csap dá kat ál lí tot tak: fel fegy ver -zett, ha di ten ge ré sze ti sze mély ze tű ke -res ke del mi ha jók cir kál tak a né metten ger alatt já rók mű kö dé si te rü le tén,ar ra vár va, hogy va la me lyik ten ger -alatt já ró a fel szín re emel ke dik, hogymeg kezd je a zsák mány szer zé si el já -

rást. Ak kor az tán el rej tett ágyúik bóltü zet nyi tot tak a fel szí nen sé rü lé kenyten ger alatt já ró ra.

A ne héz fegy ver zet tel el lá tott „ten -ger alatt já ró-ha jó csap dák” az íror szá giQu e en stown ki kö tő vá ros ban ál lo má -soz tak; in nen kap ták a Q ha jók el ne ve -zést. Az el ső vi lág há bo rú ban el vesz tett199 né met ten ger alatt já ró kö zül 16esett ilyen csap dá ba, 60 to váb bi pe digká ro so dott. Az an go lok 27 Q ha jót ve -szí tet tek.

A zsák mány szer zé si rend szer to váb -bi as pek tu sát je len tet te bi zo nyos ten ge -ri te rü le tek ha di öve zet té vagy sem le geste rü let té nyil vá ní tá sa. Zsák mány szer zésnem tör tén he tett sem le ges fel ség vi ze -ken, a part tól szá mí tott há rom ten ge rimér föl dön be lül, a hoz zá tar to zó szi ge -tek kel és öb lök kel együtt pe dig hat mér -föl dön be lül, ha part jai ki zá ró lag sem le -ges ál la mok tu laj do ná ban vol tak.

MEG VÁL TO ZOTT HELY ZET

Az an go lok észa ki-ten ge ri blo kád já ravá la szul a né met ha di ten ge ré szet a Brit-szi ge tek kö rü li vi ze ket ha di öve zet tényil vá ní tot ta, s a ten ger alatt já rók kalegy faj ta el len blo ká dot igye ke zett kiépí -te ni. Mi vel eb be már egyál ta lán nem il -lett a zsák mány szer zé si rend szer be tar -tá sa, a ten ger alatt já rók 1915. feb ruár22-én pa ran csot kap tak, hogy az el len -sé ges zász ló alatt ha jó zó egy sé ge ketelő ze tes fi gyel mez te tés nél kül tor pe -dóz zák meg.

A meg vál to zott hely zet re va ló fi gye -lem fel hí vás ér de ké ben – fő leg a mégsem le ges Egye sült Ál la mok ban – a né -met kö vet ség 40 ame ri kai új ság ban je -len tet te meg köz le mé nyét, hogy a Brit-szi ge tek kö rü li ha di öve zet ben nem ga -ran tál ja az ame ri kai ál lam pol gá rok biz -ton sá gát sem. Bry an kül ügy mi nisz ter

A

Tóth P é ter A nd rás A Lu si ta niameg tor pe dó zá sa

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 29

fi gyel mez tet te az el nö köt a ve szély re,de Wil son a ke res ke de lem és az uta zássza bad sá gá val ér vel ve nem tá mo gat ta,hogy a ha jó út el ha lasz tá sát ja va sol ják aLu si ta nia uta sai nak. Bry an dol gát ne he -zí tet te, hogy a kor mány és a had vi se lőor szá gok ban ál lo má so zó nagy kö ve tekje len tős ré sze kez det től fog va az an -tant tal szim pa ti zált, őt ma gát vi szontgyak ran né met ba rát nak ne vez ték.

A brit ad mi ra li tás hoz sok szál lal kö -tő dő an gol Cu nard Tár sa ság Lu si ta niane vű nagy sze mély szál lí tó ha jó ja voltaz utol só, amely még me net rend sze -rűen köz le ke dett New York és a Brit-szi ge tek kö zött. Az összes töb bi sze -mély szál lí tót a bit kor mány csa pat szál -lí tás ra vagy kór ház ha jó ként vet te igény -be. A Lu si ta nia 1907-ben in dult el sőút já ra. A 230 mé ter hosszú, 45 000 ton -nás ha jó leg na gyobb se bes sé ge 26 cso -mó (kb. 48 km/h) volt. 1914. au gusz -tus és 1915. áp ri lis kö zött ti zen nyolc -szor kelt át az óceá non, de a há bo rúmiatt az uta sok szá ma erő sen vissza-esett. Ezért a ha jó tár sa ság már a sze -mély zet tel és a szén fo gyasz tás sal is ta -ka ré kos ko dott, s né hány ka zánt nemis üze mel tet tek.

A LU SI TA NIA MEG TOR PE DÓ ZÁ SA

A négy ké mé nyes utas szál lí tó 1915. má -jus 1-jén fu tott ki utol só út já ra a NewYork-i ki kö tő ből. Wal ter Schwie ger szá -za dos a dí zel mo tor-meg haj tá sú, né metU–20 ten ger alatt já ró fe dél ze tén 39 fősle gény sé gé vel 1915. má jus 7-én 14 óra20 perc kor Íror szág part jai nál pil lan tot -

ta meg a ha jót. Je len té sé ben így ír ta leaz ese mé nye ket:

„Má jus 7-én sű rű köd ben és há bor góten ge ren a víz alatt észa ki irány ba tar -tot tunk. Ami kor a köd elosz lott, fel me -rül tünk. Dél után 2 óra 20 perc kor jobb -ra előt tünk, az ír dé li par tok előtt ké mé -nye ket és ár bo co kat pil lan tot tunk meg.Négy ké mé nyes gő zös volt és sok ár boc.Me rő le ge sen ke resz tez te utun kat, dél-dél nyu gat irány ból jött és Holly He ad fe -

lé tar tott. 2 óra 25-kor jobb ol dal ra for -dul tam, ab ban a re mény ben, hogy a gő -zös az ír par tok men tén ha lad, és le me -rül tem. 2 óra 30-kor a gő zös el for dult ésQu e en stown fe lé vet te az irányt. Ez zellő tá vol ság ba ke rült hoz zánk. A leg na -gyobb se bes ség gel ha lad tunk, hogy po -zí ció ba ke rül jünk. 3 óra 10-kor tor pe dó -ki lö vés, orr tor pe dó, 700 mé ter tá vol ság,90 fo kos szög ben, be csült se bes ség 22ten ge ri mér föld, ré gi bronz tor pe dó, 3mé ter mély ség re ál lít va. Ta lá lat jobb ol -dalt, a pa rancs no ki híd mö gött. Szo kat -la nul erős de to ná ció, ame lyet rend kí vü -li füst fel hő kö ve tett. A ron csok a ké mé -nyek ma gas sá gáig re pül tek. Egy má so -dik rob ba nás kö vet te, mint ha lő szerre pült vol na a le ve gő be. A pa rancs no kihíd és a jobb ol da li rész, ahol a tor pe dóel ta lál ta, szé le sen fel sza kadt és égett. Aha jó megállt és na gyon gyor san jobb radőlt. Egyide jű leg az orr irá nyá ban el -süllyedt.”

A ha jó a ta lá la tot kö ve tően szin terög tön 15 fo kot dőlt ol dal ra, így a fe dél -ze ten tar tóz ko dók ne he zen tud tak tal -pon ma rad ni. Ki tört a pá nik, so kan hoz -zá tar to zói kat ke res ték, mi köz ben a sze -mély zet meg kezd te a men tést. A Ti ta -nic há rom év vel ko ráb bi ka taszt ró fá jaóta min den ha jón – így a Lu si ta ni án is– volt ele gen dő men tő csó nak. Leeresz -té sük azon ban ké zi erő vel tör tént, ez amód szer pe dig a süllye dés gyor sa sá gaés a perc ről perc re na gyobb dő lés szögmiatt ele ve ku darc ra volt ítél ve. A men -tő csó na kok kö zül több is or ral vagy far -ral esett a víz be, így so kan azok kö zül isa ten ger be vesz tek, akik már biz ton ság -ban érez ték ma gu kat. A ha jó orr egy re

30 RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

Em lé kez tet ni kell azo kat az uta -zókat, akik az At lan ti-ó ceá nonkíván nak át kel ni, hogy Né metor -szág és szö vet sé ge sei, va la mintNagy-B ri tan nia és szö vet sé ge seiha di ál la pot ban áll nak egy más sal;a ha di öve zet kiter jed a Brit-szi ge -tek kö rü li vi zek re; a csá szá ri né metkor mány tá jé koz ta tá sá val egyetér -tés ben a Nagy-B ri tan nia vagy va -la mely szö vet sé ge se zász la ja alat tiha jók e vi ze ken sú lyos ve szély beke rül het nek, s a Nagy-B ri tan niavagy szö vet sé ge sei ha jóin e ha di -öve zet be uta zók azt sa ját fe le lŒs -sé gük re cse lek szik.

Csá szá ri Né met Kö vet ség,Wa shing ton D. C, 1915. áp ri lis 22.

A c sá szá riné met k ö vet ség

köz le mé nye 1915. má jus 1.

A Lusitania elsŒ útjánNew Yorkba érkezik,1907. szeptember 13.

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

74 ∞&£ ∞ ∞ § £ ™

in kább el me rült, majd, tíz-ti -zen két perc cel a ta lá la tot kö -ve tően a ha jó szin te füg gő -le ges hely zet be ke rült.

A ha tal mas ha jó csa va -rok to vább fo rog tak a le ve -gő ben. Mi vel az eset hely -szí nén csak 92 m volt avíz mély ség, a ha jó or ra aten ger fe nék be üt kö zött.Az utol só per cek ben a hi -deg ten ger víz től fel rob bantaz egyik ka zán, majd a tel -jes ha jó test el me rült. A tér ség -ben egy ha di ha jó ál lo má so zott,amely elin dult a hely szín re, de út -köz ben vissza pa ran csol ták, mond -ván, hogy a né me tek azt is meg tá mad -nák. A men tés ben vé gül ki sebb, fő legma gán kéz ben lé vő ha jók se gí tet tek. ALu si ta nia 18 perc alatt el süllyedt. 1198uta sa és a sze mély zet tag jai, kö zöt tük124 ame ri kai meg halt. 761 em bert ha -lá szok és a kö ze li Qu e en stown ból ér ke -zők meg men tet tek.

A KÖ VET KEZ MÉ NYEK

Az Egye sült Ál la mok ban óriá si volt a fel -há bo ro dás. A Né metor szág irán ti el len -szenv ak kor még nem pá ro sult a há bo -rú ba va ló beavat ko zás vá gyá val. Az1915. má jus 11-én el kül dött el ső Lu si -ta ni a- jegy zék ben a ten ger alatt já ró-tá -ma dá sok be szün te té sét s az ál do za tok -nak kár té rí tés fi ze té sét kö ve tel ték. Ané met kor mány ezt haj lan dó volt tel je -sí te ni. A jegy zék ben azon ban az el len -sé ges ke res ke del mi ha jó kon uta zó ame -

ri kaiak biz ton sá gát is kí vá na tos nak tar -tot ták. Ezt azon ban kép te len ség volt ga -ran tál ni, aho gyan vá la szuk ban a né me -tek is ki fej tet ték. Az el süllyesz tést jo gosön vé de lem nek ne vez ték a fe dél ze tenszál lí tott ha di anyag miatt. Az ame ri kai– fő leg a ke le ti par ti – saj tó tak ti ku sanaz ál do za tok ne vei és a túlélők rész le -tes be szá mo lói kö zé he lyez te el a hi va -ta los né met ál lás pon tot.

A jú nius 9-én szü le tett má so dik jegy -zék ha son lóan ke mény hang vé te lű volt.Bry an at tól tar tott, hogy az há bo rútered mé nyez het, ezért le mon dott. A kül -ügy mi nisz ter ké sőbb, em lék ira tai ban ta -lá lóan fo gal maz ta meg a sem le ges ségmeg szűn té nek fő okát: „Nem a megírt,ha nem a meg nem írt jegy zé kek zök ken -tet ték ki egyen sú lyá ból a gé pe ze tet.” E

mon dat nyil ván ar ra utalt,hogy a brit ad mi ra li tásráéb redt, az Egye sült Ál -la mok el né ző a brit jog -sér té sek kel szem ben.

A né met had ve ze tésazon ban tisz tá ban voltaz zal, hogy a to váb bisüllyesz té sek után már

Ame ri ka had ba lé pé sé -vel is szá mol ni kell. Ezt

el ke rü len dő a né me tekkor lá toz ták a ten ger alatt já -

ró-há bo rút: 1915. jú nius banII. Vil mos császár meg szün tet -

te az utas szál lí tók el le ni tá ma -dást, és vissza tér tek a zsák mány -

szer zé si rend szer hez.

XA Lu si ta nia süllye dé si ide jé nek rö vid sé -ge 1915-től nap jain kig sok ta lál ga tás raadott okot. Meg fejt he tet len ta lány: ho -gyan vált ha tott ki egy „ré gi bronz tor pe -dó” ilyen rob ba ná si ha tást, amely vé güla ha jó gyors süllye dé sét okoz ta. Egyestúlélők, va la mint a né met ten ger alatt já -ró pa rancs no ka és tiszt jei is két rob ba -nást em lí tet tek, s hoz zá tet ték, hogy amá so dik jó val erő sebb volt az el ső nél.Be szél tek „szén por rob ba nás ról” és „lő -szer rob ba nás ról” egyaránt, mi vel az utas -szál lí tó ál lí tó lag 10 ton ná nyi ha di anya -got – több ezer lő szert, grá nát hü velyt ésgyu ta csot – csem pé szett. A fel té te le zé -sek azon ban nem bi zo nyí tot tak, mi vel aNa val In tel li gen ce De part ment nek a Lu -si ta ni á ra és ra ko má nyá ra vo nat ko zó ira -tait Bath ban, a Na vy Re cord Of fi ce- banőr zik, s még ma sem ku tat ha tók.

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN 31

zen két perc cel a ta lá la tot kö in kább el me rült, majd, tíz-ti -zen két perc cel a ta lá la tot kö -

en a ha jó szin te füg gő-le ges hely zet be ke rült.

A ha tal mas ha jó csa va -rok to vább fo rog tak a le ve -

ben. Mi vel az eset hely -szí nén csak 92 m volt avíz mély ség, a ha jó or ra aten ger fe nék be üt kö zött.Az utol só per cek ben a hi -

l fel rob bantaz egyik ka zán, majd a tel -jes ha jó test el me rült. A tér ség -ben egy ha di ha jó ál lo má so zott,amely elin dult a hely szín re, de út -köz ben vissza pa ran csol ták, mond -ván, hogy a né me tek azt is meg tá mad -nák. A men tés ben vé gül ki sebb, főnák. A men tés ben vé gül ki sebb, főnák. A men tés ben vé gül ki sebb, f leg

ha jók se gí tet tek. ALu si ta nia 18 perc alatt el süllyedt. 1198

mon dat nyil ván ar ra utalt,hogy a brit ad mi ra li tásráéb redt, az Egye sült Ál la mok el né zsér té sek kel szem ben.

A né met had ve ze tésazon ban tisz tá ban voltaz zal, hogy a to váb bisüllyesz té sek után már

Ame ri ka had ba lé pé vel is szá mol ni kell. Ezt

el ke rü len dkor lá toz ták a ten ger alatt já

ró-há bo rút: 1915. jú nius banII. Vil mos császár meg szün tet

te az utas szál lí tók el le ni tá ma dást, és vissza tér tek a zsák mány

szer zé si rend szer hez.

XA Lu si ta nia süllye dé si ide jé nek rö vid sé

in kább el me rült, majd, tíz-ti -in kább el me rült, majd, tíz-ti zen két perc cel a ta lá la tot kö -

en a ha jó szin te füg gőően a ha jó szin te füg gően a ha jó szin te füg g -en a ha jó szin te füg gle ges hely zet be ke rült.

A ha tal mas ha jó csa va -A ha tal mas ha jó csa va rok to vább fo rog tak a le ve -

ben. Mi vel az eset hely ben. Mi vel az eset hely - ben. Mi vel az eset hely szí nén csak 92 m volt aszí nén csak 92 m volt avíz mély ség, a ha jó or ra aten ger fe nék be üt kö zött.Az utol só per cek ben a hi -

l fel rob bantl fel rob bantaz egyik ka zán, majd a tel -jes ha jó test el me rült. A tér ség jes ha jó test el me rült. A tér ség -ben egy ha di ha jó ál lo má so zott,ben egy ha di ha jó ál lo má so zott,amely elin dult a hely szín re, de út -amely elin dult a hely szín re, de út köz ben vissza pa ran csol ták, mond -köz ben vissza pa ran csol ták, mond ván, hogy a né me tek azt is meg tá mad -

legnák. A men tés ben vé gül ki sebb, fnák. A men tés ben vé gül ki sebb, főnák. A men tés ben vé gül ki sebb, főőnák. A men tés ben vé gül ki sebb, f legnák. A men tés ben vé gül ki sebb, főnák. A men tés ben vé gül ki sebb, főnák. A men tés ben vé gül ki sebb, fnák. A men tés ben vé gül ki sebb, f ha jók se gí tet tek. A

Lu si ta nia 18 perc alatt el süllyedt. 1198Lu si ta nia 18 perc alatt el süllyedt. 1198

mon dat nyil ván ar ra utalt,mon dat nyil ván ar ra utalt,mon dat nyil ván ar ra utalt,hogy a brit ad mi ra li táshogy a brit ad mi ra li tásráéb redt, az Egye sült Ál la mok el né zla mok el né zla mok el né zla mok el né zsér té sek kel szem ben.

A né met had ve ze tésA né met had ve ze tésA né met had ve ze tésazon ban tisz tá ban voltazon ban tisz tá ban voltaz zal, hogy a to váb biaz zal, hogy a to váb bisüllyesz té sek után mársüllyesz té sek után már

Ame ri ka had ba lé pé Ame ri ka had ba lé pé vel is szá mol ni kell. Eztvel is szá mol ni kell. Ezt

el ke rü len del ke rü len del ke rü len dkor lá toz ták a ten ger alatt já kor lá toz ták a ten ger alatt já kor lá toz ták a ten ger alatt já

ró-há bo rút: 1915. jú nius banró-há bo rút: 1915. jú nius banró-há bo rút: 1915. jú nius banII.II. Vil mos császár meg szün tet Vil mos császár meg szün tet Vil mos császár meg szün tet Vil mos császár meg szün tet

te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma te az utas szál lí tók el le ni tá ma dást, és vissza tér tek a zsák mány dást, és vissza tér tek a zsák mány dást, és vissza tér tek a zsák mány

szer zé si rend szer zé si rend szer zé si rend szer zé si rend szer zé si rend szer zé si rend szer hez.szer hez.szer hez.szer hez.szer hez.

XA Lu si ta nia süllye dé si ide jé nek rö vid sé A Lu si ta nia süllye dé si ide jé nek rö vid sé