A fönebb em lített T rach yto k közül vizsgáltam a S á g h h egyit, a Csodi hegyit és a Tolm ácsit, ezek Labra­dorit-Trachytok. A Labradorit m állásnak indul, s e l­távolodott an yagáb ól létre jött a C habasit és Desmin mint tim föld s mész h y d ro silik á to k , m elyek m ég azon kevés nátrium- és kálium tartalm at is visszatükrözik, mel\- a Labradoritban ép állapotban szintén m eg van, s m ely­nek jelenlétéről m eggyőződtem . A S ágh - és Csódi h egy i T rach yto k még- e g y más m észprotoxydú ásván yt t. i. G r á ­n á t o t is tartalm aznak, de mint eredeti elegyrészt.

— ^ 3 7 —

Tóth Ágoston honvédezredes és a m. kir. hely­színrajzi osztály igazgatójának a t. é. aug. havá­ban Antwerpenben tartott geographiai congres-

susról szóló jelentése.K ö zli B erndth József.

Midőn az 1871. évi uov. 8-án tartott szakgyülésen Tóth Ágoston tag- társ úr f. c. okt. 2-án kelt jelentését a/. Antwerpenben tartott nemzetközi geographiai congressus közgyűléséről benyújtotta, a szakgyiilésazon megbízás­sal ti-ztelt meg engem, lmgy ezen jelentésnek tartalmát alkalmilag közöljem.

Miután ezen megbízást jelenleg teljesíteni szerencsém van, bevezeté­sül az ezen congressnsra vonatkozó adatokat akarom előrebocsátani, melyeket tisztelt tagtársunk rövid jelentésében fel nem említett, de csekély vélemé­nyem szerint itt említésre méltók.

Mercator Gellert, ki az Antwerpenhez délre fekvő szomszédos 11 up- plemondében, 1512-dik évbm született, a geographia terén szerzett érdemei által annyira emlékezetes, hogy több mint 300 ev múlva a háladatos utó­kor neki szülővárosában emlékszobrot fölállítani határozott. E czé:ra ala­kult, Antwerpenben egy bizottság, mely a minden országból befolyt ada­kozásoké’ összegyiijtvén, az egész szobor ügyet vezette s oda vitte, hogy a szobornak leleplezése IbTü-ben végrehajtatott. De az akkori német-franczia habini < kozta, hogy a megjelenésüket ígérő minden ország szaktudósai el­maradtak, minek következtében a tervezett nagyszerű nemzetközi ünnepély csak egy kiskörű telgaországi ünnepéllyé vált.

Hogy a tett előkészületek hiába ne történtek légyen és hogy az összes geographok Antwerpenben egyszerre megjelenjenek, ezen szobor- bizottság azt határozta, hogy ugyanotr 1871. évben egy nemzetközi geographiai congressust fog rendezni, mely a geographiai, cosmographiai és commercial-ismeretek haladásáról fog tárgyalásokat tartani.

A szervező bizottság, élükön két belgái ministen az antwerpeni tarto­mány főnöke (gouverneur és az antwerpeni polgármester meghívását kibocsá­totta, minek következtében több mint 700 szakember megjelenését bejelentett - .

Ezen nemzetközi congressus, mely 9 napig t. i. 1871. aug. 14-töl 22-ig tartatott, külszervezetében hasonlított a magyar orvosok és természet­vizsgálók nagy gyűléseiéhez, mert privátemberek pendítették meg e'en ügyet, tagja lehetett mindenki, ha előbb 10 frankot a, congressusi költségek fele­zésére fizetett, és az igazolási jegy előmutatói leszállított m-ne-lij mellett utazhattak a belga vasutakon.

A megvitatásra felállított 87 kérdésnek tartalma szerint képeztetett 4 szakorsztály, melyek közt az első a geographia, a második a cosmogra­phia, a harmadik a liajózat, utazás, kereskodelemiigy Commerce), meteoro­lógia és statistika, végre a negyedik az othnographiu körébe vágó kérdések megfejtésével foglalkozott.

A bizottság rendezett a congressus tartama alatt egy geographiai kiállítást, melyben a 10 legjobb müvet éremmel díjazta, s pedig a földgöm­böket 3, az atlaszokat 4, a legjelesebb domborművet , tengerikártyát és különös geographiai készüléket egy-egy éremmel. A dombormű vekért az érmet Magyarország nyerte

Magyarország ezen congressuson két tudós által volt képviselve, kik egyszersmind társulatunk tagjai is. Az egyik Hunfalvy János tanár úr, a másik Tóth Ágoston, honvéd-ezredes és a magy. kir. helyszínrajzi osztály igazgatója. Különösen föl kell itt említenem , mi a jelentésben Írójának szerénysége következtében egészen elhallgattatott, hogy ezen urak hazánkat szóval és tettel kitünően képviselték. Hunfalvy tagtársunk a kiállítási és középponti bizottságba választatott és a szakgyiilések egyiké­ben elnökölt; Tóth tagtársuuk pádig kiállított domborműveiért, melye­ket a többiek közt legjobbaknak elismertek, kitüntetési érmet nyert; s igy ezen éidemdús férfiaknak köszönhetjük, hogy Magyarország tekintélye a külföld előtt érvényre jutott.

A résztvevő tagok legelső találkozása aug. 13-án Antwerpen város­háza diszteiméhen volt, hol a polgármester őket az ott uralkodó flámi nyelven üdvözölte, s mely üdvözlő beszéd azután franczia, nőmet, hollandi, angol, svéd, spanyol és portugáli nyelven is felolvastatott, mire az egyes ••rszág képviselői , kiki hazai nyelven válaszoltak. Hunfalvy tagtámmk felhasználta ezen alkalmot, h"gy 1 1 óbb franczia és azután magyar nyelven néhány lelkes szóval szinten válaszoljon és ez áltál kedvező benyomást gyakorolt a gyülekezetre.

Ezen ünnepélyes fogadtatás után a tagok a kereskedelmi akadé­miába mentek, melynek termeiben a geographiai tárgyak kiállítva voltak.

Másnap, aug. 14-én reggel, tartatott a muzeum szép termeiben az alakuló közgyűlés, melyben a központi bizottság választatott, mely bizott­ság azután a napirendi t mögá lapította és azonkívül határozta, mely kér­dések tárgyalandók a szakosztályukban és melyek a közgyűlésekben. Mindjárt délután gyüléseztek a szakosztályok.

Kevés kivétellel a következő napokban ez a napirend uralkodott : reggel 8— 12-ig szakosztályi gyűlés , délután 2—-5-ig közgyűlés , estve 7— 8-ig a központi bizottság gyűlése, 8— 10-itr általános conferentia a szín­ház társalgó termében, hol különféle geographiai tárgyról szabad előadá­sokat tartottak, mire a központi bizottság 10 órakor ismét összegyüleke­zett és néha éjtélig debattirozott.

Valamely napi közlöny nem jelent meg a tagok számára, de a tár­gyalásokat tartalmazó emlékkönyvet (compte-rendu) utólagosan kapják a tagok, mibelyest elkészül.

Előrebocsátván ezen kis történelmi vázlatot áttérek a jelentés tar­talmára.

A tárgyhoz szorosan nem tartozó előzményeket elhagyván, a nem­zetközi geographiai eongressusra szorosan vonatkozókat közöljük a jelentéstől.

A ugusztus-hó 13-án ertem A ntw erpenbe, hol az nap a geographiai congressus m egnyittatott. — A g y ü le k e ­zet nagyon látogatott volt, minden országból, minden világrészből jöttek tagok, azonban sajnálni lehetett, h ogy

2 3 9 —

sem Poroszország sem O sztrákország nem volt k e llő le g képviselve.

A tanácskozm ányok sok érdekkel bírtak, és geo- graphiai, etnographiai, hajózási és h elyszínrajzi kérd é­sek körül forogtak.

N ém ely kérdés hibásan volt ugyan íeltéve, ném e­ly ik e g y tanácskozm ány határát túlhaladta. — A 13-ik kérdésről p é ld á u l: „H atároztassék m eg a befolyás,m elyet a rég i és középkori n a g y hadjáratok a v ilá g is ­m eret haladására g ya k o ro lta k ?" — kön yveket lehetne írni, de lehetetlen azt tanácskozás utján m egfejteni, m ind­am ellett a tanácskozások és v itá k nagyon tanulságosak voltak, és e g y jövőben tartandó congressus bizonyosan a most e lkövetett h ibákat elkerülni fogja, és már g y a - korlatiabb kérdések fölött fo g vitatkozni.

A geo grap h ia köréből legérdekessebb vita fo ly t a következendő tá rg y a k f e lő l :

M elyek a legjobb eszközök íi geograp hiai ism ere­tek terjesztésére az alsó, közép és felsőbb intézeteknél ? Ezen fontos kérdés nem tárgyaltatott u gyan oly módon, m ely e g y nem zetközi európai congressusnak m egfelelt volna, több pap-tanár unalmas hosszúkás tanszéki m odor­ban oly tá rg y a k a t hozott fel, m elyeket minden m üveit em ber ismer, mind a m ellett is a vita a kérdés fe lv ilágo ­sítására szolgált, a nézetek tisztúltak, és az osztály abban állapodott m eg, h o g y a tanítás a legközeleb b el kezdes­sék m eg, és azután terjesztessék ki a távolabb fekvőre, és azon eljárás karoltassék fel, m ely H ollandiában van divatban, miszerint a tanitás a község térképénél kezdi az ismertetést, és a kerületre, az országra és tovább azután az egész v ilágra kiterjeszkedik.

É rdekes vita keletkezett a 15-ik kérdésnél: A congres­sus nem határozhatna-e e g y közös, egyen lő orthographiát a ’ földképekben és geograp hiai kö n yvekb en előforduló nevekre ?

A mi az európai állam okat illeti, ez politikai k ér­dés, m ely kö vete li, h o g y a h elyek , h e g y e k és vizek neveinél az uralkodó nemzet elnevezése előtérbe h elyez­tessék, mi az osztály álta l el is fogadtatott. — D e nehe­zebb ezen kérdés m egoldása belső Á zsia , A fr ik a és A u stra lia azon országaira, hol vad népek laknak, m elyek­n ek ' nyelvére a divatban levő abc nem kielégítő . — Terveztetett az abc k itágítása , és e g y általános ortho­graphia m egállapítása, de végre csak abban kellett m egnyugodni, h o gy a földképszerző m unkájához e g y

2 4 0

kulcsot m ellékel , m ely használt orthographiáját ért­hetővé teszi.

S zü kséges azonban azonkívül m ég azt is m egje­gyezn i, h o g y általánosan a franczia német v a g y angol orthographia használtatott-e ?

A cosm ographia köréből az első k é r d é s : „nemlehetne-e egyetértésre jönni ugyanazon első fok haszná­latáb an “ ? fontosságánál fogva élénk vitá t vont m aga után. —

A rég i földképek F erró fokát veszik indópontúl. — A z ú jabbak P áris fokát, mi nem tesz kü lön b séget m ert P áris Ferrótól 20 fo kn yira esik. — D e an golok G reenvichet veszik első foknak ez pedig 20 20' g“ ‘ nyu- g o tra esik P árisié i.

Ezen távolság, m ely töredékkel van terhelve, bonyo­lódott szám ítást igén yel, ha a tengeren találkozó hajók egym ással a hosszfokokat közlik. — K íván ato s tehát, h o g y ezen ü gyb en közm egállapodás jö jjön létre, h o g y azon veszélyek , m elyek hibás kiszám ítás által történhet­nek, kikerültessenek.

A Congressus ezen ügyben nem jutott ugyan czélra, mert a franczia büszkeség és az angolok szívóssíig'a nem hajlandó engedm ényhez.

M int expediens ajánltatott, h o g y F rancziaország a ten geri kép ekre v e g y e szinte a G reenw ichi fokot elsőnek, A n g o lo rszág ellenben fogadja el a tizedes m értéket és pénzszámitást. — R em ényhető azonban, h o gy miután ezen baj íg y nyilván yosan felfedeztetett, az orvoslás is bekövetkezni fog.

H auslab cs. k. táborszernagy rendszere, m elynek nyom án a vízszintés rétegek azon elv szerint: „minélm agasabb annál setéteb b “ szineztetnek, hosszú vitára adott alkalm at.

.Itt kitűnt, hogy m ég sok geograp h nem jártas a rajzban és top ograp h iáb an , m ert m áskülönben ezen vita nem fonódott volna o ly hosszúra és nem lett volna o ly term éketlen. — N ém elyek m ég az alapot is m egtám adák, és a vízszintes rétegek ellen szólották, m ások h átrafelé m entek és az o ldalvilágitást, m ely képet ád ugyan, de m ely után sem átszeletet sem dom borm üvet nem lehet készíteni, pártolták. — H enrionet ezredes a b e lg a topo- grap h iai intézet ig a zg a tó ja , ki a kitűnő b e lg a réteges kü lön leges földképet készíteti, a vízszintes rétegeket véd el­mezni kénytelen volt. — A kérdés m egoldása pedjg n a­g yo n egyszerű.

2 4 t

A vízszintes ré teg ek rendszere a föld em elkedett­ségein ek leg jo b b m athem atikai m eghatározása.

D e miután ezen rendszer képet nem ád a vízszin­tes rétegek közti hézagokat kipótolni kell. — E z pedig v a g y árnyalással (vonalzás Schraffirung), v a g y elmosás Lavirung) v a g y H auslab rendszere szerint történhet.

H a m inket a m agasság és a h egyek töm egessége érdekkel — mint a m érnököt, földírót, hadászt (Stratege) akkor H auslab rendszere használandó és a réteg ek színe- zendők „minél m agasabb annál sötéteb b ‘‘ .

H a pedig a m eredekség és járh atóságot akarjuk kitüntetni, mint például harczászati (taktikai) czéloknál, akkor az árnyalás Lehm ann rendszere szerint alkalm a­zandó azon elvet követve „minél m eredekebb annál sötétebb“.

A sok érdekes tá rg y b ó l csak ezeket ho2om elő, a congressus nyom tatványai, m elyek a m agas M inisterium- hoz m egküldetni fognak , a többi kérdésekről fe lv ilá ­gosítást fognak adni.

A geographiai kiállítás nagyon érdekes volt és noha sem Poroszország sem O sztrákország semmit sem küldött, a földképkészités jelenje és m últja n agyon tanul­ságosan volt elötüntetve. — A b elga táborkar t. i. szép földkép gyűjtem ényéből minden ország külön leges föld­képeiből lapokat állított ki, és íg y az osztrák és porosz földkép készítés szellem e is volt kivehető.

L egszebb és leggazd agab b volt a régi és új atlan- tok gyűjtem énye, m ely a lig h ag yo tt kívánni valót. Ptolo- maeus cosm ographiája három kiadásban (i486— 1609— 1704) volt képviselve.

A brüsseli k irá ly i kön yvtár kiállított e g y Ptolo- m aeust (Jacobo A n g e lo interpretei, m ely pergam enre írva gyön yörű in itiálékkal és kisded festésekkel díszítve 1485 é v i . D eczem ber 8-án befejeztetett, és képet ád a geographiai ism eretek állásáról A m erika feltalálása előtt.

A brüsseli k irá ly i könyvtár sok más érdekes mü­veken kívül m ég k iá llita „L ib er guidon is,“ m ely az 1119-ik évszámot viseli és „M arini sanuti L iber secretorum fidelium crucis- 1332 évből, e g y ik azon példányok közül, m elyek a nyugoti hatalm asságokhoz küldettek, őket a keresztháborúra felszólítani.

Jomar, Santarem gyű jtő m unkái és A ndrea Bianco átlásza 1436-ból, kiadva M ax M ünster által, különféle könytárakban létező legjelesebb régi földképeket mu­tatták.

M ercator nyolcz m üve vo lt kiállítva, köztük a v ilá g ­kép az általa feltalált projectió szerint és több Á tlá ss . — O nteliustól ..Theatrum orbis terrarum “ eredeti két k i­adásban.

A középkori földképirók közül kép viselve vo ltak , a német alföldi P lantyn , Jacques Peeters, V erhoeden, V ischer Vedussen, de B la e u ; a német Homan és H om an- örökösök; a íra n cz iá k : Sandon, d ’A b b e v ille , D elisle stb.

A dom borm üvek csak gyéren vo ltak kép vise lve , jeles mü ..Physical M ap and pictorial tableau o f North E ngland o f Schools b y J. S. L au rie ,“ m ely az angol topographiai intézet földképe után készült. D e ezen je les mü nem állíttatott k i eredeti domborműben, hanem csak photographiai kisebbítésben.

A m agyar helyszínrajzi osztály által k iá llíto tt dom­bormüvek* (Erdély, O láh és M oldvaország, és 6 svajczi csatakép) éremmel és dicsérő ok levélle l lettek kitüntetve.

A geograp h íai tankönyvek és tanításra szolgáló földkép gyű jtem én yek n agy m ennyiségben voltak k i­á llítva.

A vízrajzi és tengerészeti képek közt felem litést ér­dem elnek Blom enthal hajós kapitány m élység m éretei 1846— 1869 és Stessels hajós h adnagy m érései 1869-től 1871-ig. — A Schelde folyó m éréseinél a vízszintes réte­g e k rendszere van alkalm azásban, m ely tudomásom szerint M agyarhonban vízépítéseknél csak a D ráva sza­bályozásnál használtatik

A k iá llíto tt tá rg y a k halm azata roppant n a g y volt, ú g y h o gy a néző naponta uj m eg uj érdekes tá rg y a k a t ta lált, különösen miután a k iá llítás nem volt szám ok szerint rendezve és a je g y z é k után csak nehezen lehetett eligazodni.

A napot osztály- és közgyű lések töltötték be, estve a gyű lés tag ja i a színház előcsarnokában gyű ltek össze, hol barátságos beszélgetésben fo ly t az idő. — E stve 8 órától 10-ig előadások tartattak a georaphia, m etereologia köréből. E zeket ú gy , mint a Congressus tanácskozásait a nők szép számmal láto gatták , mi a b e lg a nők tu dnivágyáról tanúskodik.

A geographíai congressus szép és utánzásra méltó k ivételt tett hasonló gyű lések közt, mert egész idejét a tudom ányoknak szentelte, és semmi nemű ven déges­kedés által nem h a g y ta m agát m egzavártatni, — ' E g y e t­len e g y kirándulás rendeztetett Rupplem ondéba, hol M ercator szobra m últ évben felállittaiott, — Ezen kirán­

dulásban, m elyhez a b elga korm ány e g y gőzhajót adott ren­delkezésre, a ném etek nem vettek részt , mert Merca- tort m agukénak tartják és azt állítják, h o gy eredeti neve Kaufm ann és H ollandiába bevándorolt német. — A k á r m iként legyen a dolog, őt H ollandiainak kell néz­nünk, miután Hollandiában működött és H ollandia nyi­tott tért tevékenységiének, mit saját nemzete tenni elmu­lasztott.

Az érdekes jelentés uzon ígérettel vau befejezve, hogy jelentéstevő a többi között a m. földt. társulatnál is fog értekezni a helyszinrajz és földtan viszonyosságáról bemutatásul, hogy a földtan nem nélkülözheti a jó topographiai földképeket, mig ellenben a helyszínrajzi felvételeknél elkerülőetlenül szükségesek a földtani ismeretek.

irodalom.l»r. M. Vt'Uiiniyer: Jurastudien. 3, D ie Phylloceraten

des D o gger und Malm.(Jahrb. d. k. k, geol. Reichsanst. 1871. Nr. 3.

2 9 7 — 3 5 4 )A P hylloceras nem nek fajai a mediterran jurának

legg ya k o rib b és legelterjedtebb e ljö v e te le ih e z tartoznak s töm eges föllépésük ezen területnek e g y ik legfontosabb zoológiái je llegét képezi, ellentétben a közép-europiakkal. — A zonban a kevéssé díszített s egym áshoz igen hasonló héjak pontos m eghatározása n agy nehézségekkel já r s a szintnek m eghatározására, m elyben előjönnek, csak kevés szolgálatot tesznek. Szerző feladatául kitűzte az alakoknak tetem es gazd agságát kellően átvizsgálni és leírni, az e g ye s fajokat jól m eghatárolni és függő leges elterjedé­süket pontosan m eghatározni. A tetemes és nagyrészt uj a n yag (őooo példányon fe lü l). m ely vizsgálatainál rendelkezésére állott, lehetségessé tette, biztos eredmé­nyekre jutni. A z általa eddigelé ismert fajok száma 32, ezeknek nagyobb része igen term észetes négy alaksorba volt rendezhető, de a m ely csoportok képviselői csaknem minden rétegekben föllépnek. L egjob b átnézetet fog nyújtani, ha közlöm itt is a munka végén m ellékelt kö­vetkező táblázatot.

A munkához 6 kőm etszetü tábla van m ellékelve a leirt fajok legtöbjein ek gondosan k ivitt rajzaival.