tÖrtÉnelem - studiumgenerale.net · 2.) „nekem van fenntartva a törvények...

TÖRTÉNELEM

EMELT SZINTŰ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

I.

2018. február 10.

Az írásbeli vizsga időtartama: 100 perc

Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!

STUDIUM GENERALE

TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ

Név

E-mail cím

Tanárok neve

Pontszám

PR

ÓB

AÉ

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

18

. fe

bru

ár

10

.

m á

j u

s 1

8 .

Történelem – emelt szint Név: ..………………………………………….

írásbeli próbavizsga 2 / 16 2018.02.10.

Fontos tudnivalók

A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket:

a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! A személyek,

topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát!

2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi

atlaszt!

3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl. fejlődés, változás, termelés), illetve az

adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz),

melyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket!

5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot!

6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit!

7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat!

8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját,

véleményét!

9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!

10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is!

Tájékoztatásul:

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése,

• megfelelés a tartalmi követelményeknek,

• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása.

Eredményes munkát kívánunk!

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló

helyet!

Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sor-

rendjében értékeljük válaszait.)

Kérjük, kék színű tollat használjon!



1. A következő feladat Nagy Lajos uralkodásához kapcsolódik.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre a források és saját ismeretei segítségével!

„Elfogadta, jóváhagyta, megerősítette és szóról-szóra átírta boldog emlékű elődének, II. András

úrnak saját aranypecsétjével megerősített kiváltságlevelét és mindazokat a szabadságjogokat,

melyeket azon oklevél szavai szerint Szent István, a magyar nép királya és apostola adott,

kivéve egyedül azt a szakaszt, ’hogy az örökösök hátrahagyása nélkül elhaló nemeseknek

jogukban és szabadságukban álljon az egyházak és mások részére, élők közt vagy halál esetére

adakozni, hagyományozni, birtokaikat eladni vagy elidegeníteni”

„Azoknak birtokán, - mondja a törvény – akik a mondottak beszedése tekintetében másként

járnak el és jelen végzésünket megszegik, a terményeknek és bornak (…) minden

lejjebbszállítás és csökkentés nélkül minmagunk fogjuk saját hasznunkra behajtani”

/Részletek a Magyar Történet c. könyvből/

a) Melyik évben adta ki a fenti törvényeket? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Kinek a tulajdonába került a birtok ezután, ha ura örökös nélkül halt meg? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

c) Hogyan nevezik ezt a törvényt szakkifejezéssel? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Melyik királyi bevételre utal a forrás második bekezdése? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

e) Miért volt szükség a forrás második bekezdésében említett intézkedésre? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

4 pont

2. A feladat Hunyadi János törökellenes harcaihoz kapcsolódik.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre a források és ismeretei alapján!

„Kölcsönösen biztosították továbbá a közlekedés és kereskedelem szabadságát a felvidéki

kapitányság és a többi országrész között. A belső békének habár ideiglenes biztosítása után, a

király azonnal megtette az előkészületeket a támadó háborúra. Az évtizedek óta védekező

Magyarország támadásba ment át.” /Részlet a Magyar Történet c. könyvből/

„A sereg Budáról 1443. július 22-én, meglehetősen késői időpontban indult a „hosszú

hadjáratra.” A katonák a Morva völgyében két csoportban vonultak dél felé. A 12 000 fős

válogatott csapatokból álló elővédet Hunyadi és Ujlaki Miklós, a mögötte mintegy kétnapi

járóföldre haladó fősereget Ulászló király vezette.”



„Május végén a harcokba belefáradt Murád szultán rendkívül kedvező feltételeket tartalmazó,

10 évre szóló békét javasolt Ulászlónak: felajánlotta, hogy kiüríti Szerbiát és Boszniát, a

Havasalföldet felszabadítja a hűbéri függőségből, fizet 100 000 arany hadisarcot, háború esetén

pedig török segédcsapatokat küld. (…) Az országgyűlés kisebb, de biztos eredményt, a török

ajánlat elfogadását választotta. Augusztus 1-én Ulászló Szegeden ünnepélyesen aláírta a

békeokmányt.” /Részletek a Magyarország hadtörténete c. könyvből/

Hunyadi János hadjáratai a 15. század közepén

a) Mi volt a hosszú hadjárat végső célja? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

b) Miért az év ezen időszakában indították meg a hadjáratot? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

c) Mely városok elfoglalására került sor a hadjárat alatt? Válaszát a térképről olvassa le!

(elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………..



d) Mi történt a béke megkötése után? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………..

4 pont

3. A következő feladat a világgazdaság kialakulásához kapcsolódik.

Oldja meg a forrás és saját tudása segítségével a következő feladatokat!

a) Válassza ki az állításokat igazzá tevő befejezéseket! Karikázza be a helyes befejezés

sorszámát! (elemenként 0,5 pont)

A. A földrajzi felfedezések egyik következménye az volt, hogy…

1. a korábban jobbágysorban élőkből kialakult a bérmunkás réteg, akik olcsón

dolgoztak a gyarmatokon

2. az európai mezőgazdasági országok nagymértekben csökkentették a

mezőgazdasági termelésüket, köszönhetően az új világból beérkező olcsóbb

termékeknek

3. az Újvilágból beáramló nemesfémtömeg még magasabbra emelte az árakat

B. Az árforradalom azt jelenti, hogy…

1. a nemesfém értéke az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez képest is csökkent

2. a nemesfém értéke az élelmiszerekhez képest csökkent, az iparcikkekhez képest

növekedett

3. a nemesfém értéke az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez képest is nőtt

C. Kialakult az ún. „második jobbágyság”…

1. a kelet- és közép-európai országokban, hiszen minél több mezőgazdasági

terméket volt érdekük exportálni

2. a kelet- és közép-európai országokban, hiszen minél több iparcikket volt érdekük

exportálni

3. ami meggyorsította a polgári átalakulást

D. A gyarmatosítások után a kereskedelmi központ…

1. az Ibériai-félszigetre tevődött át, amely jól látszik az 1494-es tordesillasi

szerződésből is

2. a Franciaország-Németalföld-Anglia tengelyhez tevődött át, köszönhetően az

erős gyarmati jelenlétüknek

3. az USA lett, hiszen ott voltak a legnagyobb és legfontosabb nemesfémlelőhelyek



b) Nevezze meg a képen látható berendezkedést jelölő történelmi fogalmat! (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

c) Egészítse ki a táblázatot a megfelelő termékekkel! (helyes soronként 0,5 pont)

Régió Import Export

1.

2.

3.

4 pont

4. A feladat Zrínyi Miklós tevékenységével kapcsolatos

Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján!

„Itt talám valaki engemet megszólit s kérdi tülem: mit akarsz ezekbül a sok beszédekbül

kihozni? mit tanácslasz? könnyü akárkinek is szónokolni, prédikálni, de orvosság kell a

betegnek, flastrom a sebnek. Én arra rövideden felelek, meg is duplázom kiáltásomat:

Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio [elhatározás]! Ezenkivül én semmit

sem tudok, sem mondok. Avagy azért, magyarok, evvel oltalmazzuk meg magunkat, avagy

vitézül haljunk meg mindnyájan, mert non datur aliud medium [más mód nincsen]. Elfussunk?

nincs hová, sohun másutt Magyarországot meg nem találjuk […]”

/Részlet Zrínyi Miklós egy művéből/

a) Magyarázza meg, milyen betegségről ír Zrínyi a félkövér részben! Válaszában

nevezze meg címmel az idézett művet! (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

1.

2.

3.



b) Írja le milyen Zrínyi által javasolt konkrét intézkedés kapcsolódik az aláhúzott részhez!

Megvalósult-e ez a javaslat? (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

c) Hogyan viszonyult a Habsburg kormányzat Zrínyi tevékenységéhez (támogatta-e vagy

nem)? Válaszát egy konkrét történelmi eseménnyel is támassza alá! (elemenként 0,5

pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

d) Zrínyi halála után mennyire voltak összhangban a magyar nemesség és a Habsburg

kormányzat külpolitikai elképzelései? Válaszát támassza alá egy konkrét történelmi

eseménnyel is! (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont

5. A következő feladat a francia abszolutizmus időszakához kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat a források és saját tudása segítségével!

„Az a fő igyekvése, hogy [...] csak némely meghatározott helyen át volt megengedve a

behozatal. Sok czikknek, különösen gyártmánynak, de a bornak és pálinkának behozatala is

egyenesen el volt tiltva. Mindez arra szolgált, hogy a külföld árúi ne versenyezhessenek a

belföldiekkel.

„[...] a gyártmányok kivitelét minden módon elősegítették. [...] Hogy a franczia czikkeknek

annál nagyobb legyen a keletje és annál jobban versenyezhessenek a külföldiekkel, a kormány

a legkisebb részletig előirta a gyártás módját. Négy nagy kötetre mennek az ide vonatkozó

rendeletek. Külön törvénykezés intézkedett az ipar ügyeiben. Minden vég posztónak meg volt

szabva nagysága, színe, minősége, hány fonalból áll stb. Az egész felügyelet az állam kezeiben

öszpontosúlt.”

/Részletek Marczali Henrik „Nagy Képes Világtörténet” c. kötetéből/

a) Kinek a „fő igyekvése” szorgalmazta az új gazdasági intézkedések beiktatását?

Válaszában ismertesse a forrásban részletezett gazdaságpolitika nevét is! (elemenként

0,5 pont)

Név: ......................................................................................

Gazdaságpolitika: ...............................................................

b) Miben különbözik a megnevezett gazdaságpolitikától a felvilágosodás „fiziokratista”

felfogása? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



c) Mely szervezett iparűzési forma váltotta fel a céheket ebben az időben? Említsen két

jellemzőjét is az új iparűzési formának! (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Milyen a korban egyedül Franciaországban meglévő politikai jelenségről szól az alábbi

forrás? (1 pont)

„Már 1664-ben le kellett szállítani a díjakat, különben csak gazdag emberek nyerhették volna

el, [...] alkalmas férfiak csak kivételesen. Egy parlamenti tanácsosi hely p. o. 100,000 livre-be

került. Ha szükség állott be, [újakat] állítottak fel; vevőkben nem volt hiány. Nagy volt a

felügyelet, hogy a nemesség czímét és jogait ne bitorolják. Ez t. i. csökkentette volna az

adófizetők számát, mert a nemesség nem fizetett egyenes adót. A királyi javakat visszavették

azoktól, kik jogtalanúl helyezkedtek birtokukba és azt az elvet mondták ki, hogy azok el nem

idegeníthetők.” /Részlet Marczali Henrik „Nagy Képes Világtörténet” c. kötetéből/

…………………………………………………………………………………………………...

„Az állami colossus elszigetelve áll a tömeg közepeit: semmi sem védi. XIII. Lajos

meghódoltatá az évdijas uralkodó családokat, IV. Henrik a vallási pártokat, Richelieu a politikai

pártokat, XIV. Lajos a parlamenteket; a mi a nemességet illeti, négy század óta a királyság azon

dolgozik, hogy megfoszsza minden befolyástól, minden szervezettől, minden politikai

szereptől.” /A politikai hagyományok: Francziaország/

e) Kik lehetnek a forrásban említett „vallási pártok”? Válaszában említsen meg legalább

egyet! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

f) Milyen intézkedést jelentett a gyakorlatban a fenti forrásban aláhúzott rész? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

g) Milyen jogot biztosított a nantes-i ediktum, és kik voltak a kedvezményezettjei?


…………………………………………………………………………………………………...

h) Melyik magyar mozgalom számított XIV. Lajos közbenjárására? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

8 pont



6. A feladat a felvilágosult abszolutizmushoz kapcsolódik.

Oldja meg a források és tudása segítségével a következő feladatokat!

a) Egészítse ki a táblázat 1.) és 2.) pontját a források alapján két felvilágosult abszolutista

uralkodó nevével! (elemenként 0,5 pont)

1.) „A mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat

szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban

gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel

elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk

a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától.”

2.) „Nekem van fenntartva a törvények megváltoztatásának és újak hozatalának hatalma,

ebben pedig az alapján hamis Werbőczy-féle mondatok sem gátolhatnak.”

b) Sorolja be a rendeleteket a megfelelő kategóriához, valamint személyhez! Ügyeljen

arra, hogy egy személyhez vagy kategóriához több betűjel is tartozhat!

(helyes megoldásonként 0,5 pont)

1.) név:…………………….. 2.) név:……………………..

Oktatás

Jobbágyság

Nyelv

Vallás

Államigazgatás

a.) „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki

állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal]

kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyenértékben kell

leróni”

b.) „Ágostai és helvét hitvallásúak esküt ne legyenek kötelesek másként tenni, csak a

szerint az esküforma szerint, amely vallásuk hitelveinek megfelel.”

c.) „Végül a kilencedszolgáltatással kapcsolatban szintén pontosan és kellően meg kell

majd vizsgálni – s erről az alattvalók, ha szükséges a szomszédok vallomását is ki kell

venni -, vajon a kilencedszolgáltatás eddig természetben vagy egyenértékben volt-e

szokásban vagy sem.”

d.) „Nincsen tehát más nyelv a németen kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak

folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind hadi,

mind pedig a polgári dolgokban él.”

e.) „Harmadszor: Se egy paraszt, se annak fia, leánya, vagy az ő háza népe közül való más

személy a földes úrnak udvari szolgálatjára kedve ellen nem kényszeríthetik.”

f.) „9.tc. 1. §. Hogy mikor a nádori és a vele törvény szerint összekötött helytartói hivatal

jövendőben megüresedik az, egy éven túl, nem fog üresedében hagyatni.”



g.) „Az ifjúság helyes neveltetését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű

népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik

legfőbb sarokkövét, és az általános jólét alapjait.”

h.) „Ötödször: Hogy a parasztok azokban, a miket bírnak, bátorságosok lehessenek,

kegyelmesen végezzük, hogy ők, vagy akár mely maradékuk, a ház helyekből, vagy

akár mi féle fundusukból [telkükből] helyes elegendső ok és a vármegyének előtte való

meglátása nélkül ki ne tétessenek"

5 pont

7. A feladat a bécsi kongresszussal kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján!

„I. Mindazon államok, amelyek az európai szövetség részét alkotván, forradalmi állapotban

vannak, és más államokra nézve veszedelmet képeznek, megszűnnek a szövetség tagjai lenni,

amíg a rend helyreállítva nem lesz.

II. A hatalmak törvénytelen kormánytól eszközölt semmiféle változást nem fognak elismerni.

III. Ha bármely állam bármilyen más állam közelségét veszedelmesnek fogja tartani, előszőr

rábeszéléssel, ha szükséges, fegyverrel fog föllépni.”

/A Szent Szövetség troppaui határozatának pontjaiból/

a) Határozza meg az intervenció fogalom jelentését (példát is hozzon fel rá)! Húzza alá

a szövegben a kapcsolódó részt! (elemenként 0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

b) Töltse ki a táblázat hiányzó celláit! Egy cellába elég egy elemet írni! (2 elemenként 0,5

pont)

Dinasztia

neve

Államalakulat

Kongresszus

alatti

elnevezése

Területgyarapodás

1789-1815 között

Forradalom

helyszíne

1848-ban

Dinasztia

uralmának

vége

Utolsó

uralkodó

Habsburg Habsburg

Birodalom Pl.: Velence

Orosz

Birodalom X II. Miklós

Hohen-

zollern Pl.: Ruhr-vidék Pl.: Berlin 1918

3 pont



8. A feladat a reformkori magyar rendi országgyűléshez kapcsolódik.

Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!

A rendi országgyűlés felépítése és működése

a) Nevezze meg azt a hivatalnokot, aki a felsőház üléseit vezette! (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Húzza alá azt a három jogkört, amellyel az országgyűlés rendelkezhetett!


törvényhozás előszentesítési jog újoncok megszavazása

hivatalnokok választása adók megszavazása vétójog

c) Magyarázza meg, hogy mit jelent a vétójog fogalma! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

d) Érveljen a következő állítás mellett, vagy ellen! (1 pont)

„A magyar modernizációs folyamatok törvényes úton, az uralkodóval együttműködve mentek

végbe.”

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

4 pont



9. A következő feladat a világgazdasági válsághoz kapcsolódik.

Oldja meg a forrás és a saját tudása segítségével a következő feladatokat!

“Az új gazdaságpolitika jelentősége elsősorban abban állt, hogy bebizonyította: demokratikus

keretek között is ki lehet lábalni a válságból. A valódi fellendülést azonban csak a második

világháború kitörése hozta el, amikor az Egyesült Államok termelése a fegyvergyártás és

-eladás révén látványosan megugrott.”

a) Hogy hívták politikai programnevén azt a gazdasági csomagot, amely az Egyesült

Államok válságát kívánta megoldani? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Válasszon egy európai vagy eurázsiai országot, és ismertesse milyen változásokat

okozott a világválság hatása a politikai rendszerekre nézve! (1 pont)

Választott ország:…………………………...

Eredmény:……………………………………………………………………………………....

…………………………………………………………………………………………………...

c) Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! Válaszát „X-el” jelölje!


A Dawes-terv nemzetközi viszonylatban



Állítások Igaz Hamis

A nagy világgazdasági válság részben túltermelési, részben tőzsdei és hitelválság

volt.

Az amerikai piac bezárulása és a körbetartozások miatt (Dawes-terv) a

tőzsdekrach előtti időszakra teljesen leállt a nemzetközi hitelezés.

A válságkezelés az állami beavatkozáson kívül fogyasztásélénkítő állami

beruházásokban mutatkozott meg, John Maynard Keynes brit közgazdász

javaslatára.

A New Deal hatására az állami beruházásoknak köszönhetően megindult a

munkahelyteremtés, csökkent a munkanélküliség, és ezzel együtt a fogyasztás is

beindult.

A munkanélküliség megoldására megalakult a közmunkaügyi hivatal (WPA),

melynek a közmunkák szervezése volt a feladata (pl.: San Francisco, Golden Gate

híd építése).

4 pont

10. A feladat a zsidóság dualizmuskori és a két világháború közötti helyzetével

kapcsolatos.

Oldja meg a forrás és saját tudása segítségével a következő feladatokat!

„1.§. Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog

gyakorlására egyaránt jogosítottnak nyilváníttatnak. 2. §. Minden ezzel ellenkező törvény,

szokás vagy rendelet ezennel megszüntettetik.” /Az emancipációs törvény 1867. XVII. tc./

a) Foglalja össze saját szavaival, mit jelentett a fent idézett törvény a zsidóság

szempontjából! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Mely társadalmi rétegben voltak többségben a zsidók a dualizmus korában? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

A következő feladatok a lenti forráshoz kapcsolódnak. Olvassa el az alábbi szöveget

figyelmesen!

„[…] hogy igen, ez a törvényjavaslat sok tekintetben jogfosztás az egyedekre nézve. Ez világos.

De jogfosztás az egyedekkel szemben a nemzet magasabb érdekéből. […] ez a törvényjavaslat

a nemzettest idegen elemekkel való túlzott áthatása ellen jogos önvédelemből korlátoz

jogokat.” /Teleki Pál beszéde a Felsőházban/

c) Nevezze meg azt a forrásban beterjesztett törvény nevét! (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...



d) Nevezze meg a c) pontban említett törvényhez leginkább hasonlító két másik törvényt,

illetve a bevezetésükkor regnáló miniszterelnököt! (helyes páronként 1 pont)

1. ………………………………………………………………………………………………...

2. ………………………………………………………………………………………………...

4 pont

11. A feladat a női polgárjogi mozgalmakkal kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismereti alapján!

„Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel

vág neki az életnek, mint fiútestvérei.” /Emmeline Pankhurst/

a) Határozza meg azt az idegen eredetű fogalmat, melynek tartalmát a fenti mondat

foglalja össze! (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Nevezze meg, mi volt a XX. századi női polgárjogi mozgalmak legfőbb követelése!

(1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

Dolgozó nők a Brewery Road Works lőszergyárban

c) Melyik történelmi eseménysorozat idején készülhetett a fenti kép? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

d) Fejtse ki, hogyan függött össze az előző válaszban említett történelmi eseménysorozat

a női polgárjogi mozgalommal! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………..

3 pont



12. A feladat a magyar alkotmányossághoz köthető.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre a források és ismeretei segítségével!

A. „(3) A(z) ………………

a) képviseli Magyarországot;

b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;

c) törvényt kezdeményezhet;

d) országos népszavazást kezdeményezhet;

e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és

polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az

országos népszavazás időpontját.”

[…]

B. „(3) A(z) ………………

a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az

Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;

b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel

ellentétes bírói döntést;

c) a (2) f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe

ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; illetve sarkalatos törvényben

meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

[…]

(8) Az […] tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az

országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. […]”

/Részletek Magyarország Alaptörvényéből/

a) Mikor lépett életbe a forrásban olvasható dokumentum? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

b) Mely tisztségre utal az A. jelű forrás? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

c) Mennyi időre szól a mandátuma az A. jelű forrásban található tisztségnek? (0,5 pont)

…………………………………………………………………………………………………..

d) Melyik testületre utal B. jelű forrás, és mi a szerepe a magyar politikai rendszerben?


…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………..

3 pont



maximális

pontszám

elért

pontszám

I. Egyszerű,

rövid feladatok

1. Nagy Lajos uralkodása 4

2. Hunyadi János törökellenes harcai 4

3. A világgazdaság kialakulása 4

4. Zrínyi Miklós 4

5. Francia abszolutizmus 8

6. Felvilágosult abszolutizmus

Magyarországon 5

7. Bécsi kongresszus 3

8. A rendi országgyűlés és megyerendszer

működése 4

9. A világgazdasági válság 4

10. Zsidóság a Horthy-korszakban 4

11. Női emancipáció 3

12. Magyar alkotmányosság 3

Összesen 50

I. Elért pontszám egész számra kerekítve

Javító tanár

Dátum: ......................................

TÖRTÉNELEM

EMELT SZINTŰ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

II.

2018. február 10.

Az írásbeli vizsga időtartama: 140 perc

Nyomtatott nagybetűvel töltse ki!

STUDIUM GENERALE

TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ

Név

E-mail cím

Tanárok neve

Pontszám

PR

ÓB

AÉ

RE

TT

SÉ

GI

VIZ

SG

A ●

20

18

. fe

bru

ár

10

.

m á

j u

s 1

8 .



Olvassa el figyelmesen!

A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia.

Az alábbi szabályok alapján kell választania:

Kidolgozandó:

egy az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat,

egy a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat,

egy komplex feladat.

A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra vonatkozzon!

Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!

Sorszám Feladat A feladat típusa

Egyetemes

történelem

13. Augustus és a principatus rendszere rövid

14. Egységes Németország rövid

Magyar

történelem

15. Az őszirózsás forradalom és Károlyi

Mihály miniszterelnöksége hosszú

16. A Kiegyezéshez vezető út hosszú

Komplex

17. A királyi hatalom alakulása a középkortól

az újkorig korszakokon átívelő

18. A Rákóczi-féle és az 1848/49-es

szabadságharc összehasonlító

A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát!

A következő táblázatban feltüntettük a négy választási lehetőséget. Jelölje X-szel

a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje!

A választott Választásának

feladatok sorszáma jelölése X jellel

13., 16. és 17.

13., 16. és 18.

14., 15. és 17.

14., 15. és 18.

A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki! Válaszait az azonos típusú

feladatokat követő pontozott vonalakra írja! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető. A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító

tanár állapítja meg.



13. A feladat Augustus uralmához kapcsolódik.

Mutassa be a források és saját ismeretei alapján Augustus hatalomra kerülésének

körülményeit, és a principatus rendszerét! (rövid)

„Antonius öngyilkossága után […] lemondott triumviri címéről, mintha consulként járna el és

a nép védelmére beérné a tribunusi joggal, miután a katonaságot ajándékokkal, a népet

gabonával, az egész államot a béke édességével lekenyerezte (militem donis, populum annona,

cunctos dulcedine otii pellexit), lassanként magasabbra tört: magához ragadta a senatus, a

magistratusok, a törvények jogkörét (munia senatus magistratuum legum), s ennek senki sem

szegült ellene. […] Otthon minden csendes, a hivatalok elnevezése változatlan (domo res

tranquillae, eadem magistratuum vocabula); az ifjabbak az actiumi győzelem után, de az idő-

sebbek is nagyrészt a polgárháborúk alatt születtek: ugyan hány maradt olyan, aki a

köztársaságot láthatta (quotus quisque reliquus, qui rem publicam vidisset)?”

/Borhy László: Római történelem/

A principatus működése

14. A feladat Németország kialakulásával kapcsolatos.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a német egység kialakulását. Válaszában

térjen ki a különböző elképzelésekre, a Németország kialakulásához vezető főbb

pontokra, és a legfontosabb összetűzésekre is! (rövid)

„A német burzsoázia nagy része az egyesítést Poroszország

vezetésével vélte megvalósíthatónak, csak a délnémet

államokban volt érezhető nagyobb szimpátia Ausztria

irányában. Poroszország a Zollverein, a vámszövetség

létrehozásával sokat tett a gazdasági egység megteremtéséért

[…].” /Herber-Tisza-Moss:Történelem V./

Otto von Bismarck



15. A feladat a XX. századi Magyarországhoz kapcsolódik.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével az I. világháború után kialakult polgári

demokráciát Magyarországon. Válaszában térjen ki a kialakulásában fontos szerepet

játszó okokra és tényezőkre, valamint mutassa be gróf Károlyi Mihály

miniszterelnökségét a Tanácsköztársaság létrejöttéig! (hosszú)

„Őszirózsa a kétfejű sas helyén.”

„Kezdettől fogva tisztán láttam, hogy az egész forradalom központi problémája itt van: földet

adni a földnélkülieknek, maradék nélkül kielégíteni a szegényparasztság és a földmíves-

munkások földéhségét, elsősorban a papi és más egyéb külterjes latifundiumok

földarabolásával. Ebben a korszakos reformban láttam az októberi forradalom igaz lelkét, mert

ez lett volna az egyedüli út egyrészt a korszerű többtermelés és a szövetkezeti mozgalom felé,

másrészt a demokrácia és a kultúra igazi alapjai lefektetéséhez […].”

/Jászi Oszkár emlékirataiból/

„Külpolitikámat a wilsoni elvekre alapítom. Nekünk egy elvünk van: Wilson, Wilson és

harmadszor is Wilson. […] Amerikára az a feladat vár, hogy átgyúrja Európát, kiírtsa belőle a

reváns gondolatát, és olyan békét teremtsen, mely nem hagyja egyetlen nép lelkében sem a

keserűség fullánkját.” /Károlyi Mihály 1918-as beszéde/

„Mindenkihez!

A polgári világ teljes összeomlása, a koalíciós kormányzás csődje kényszeríti rá Magyarország

munkásságát és parasztságát erre a döntő lépésre. A kapitalista termelés összeomlott, a

munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és a nagybirtokosok igájába hajtani a fejét. Az

országot az összeomlás anarchiájától csak a szocializmus, a kommunizmus megteremtése

mentheti meg. Ugyanakkor külpolitikailag is teljes a katasztrófa előtt áll a magyar forradalom.

A párizsi békekonferencia úgy döntött, hogy Magyarországnak csaknem egész területét

katonailag megszállja, a megszállás vonalait végleges politikai határnak tekinti […]. Ebben a

helyzetben egyetlen eszköze maradt a magyar forradalomnak a maga megmentésére: a

proletárság diktatúrája, a munkások és földmíves-szegények uralma.”

/Részlet a KMP kiáltványából

16. A feladat a XIX. századi Magyarországhoz kapcsolódik.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a Kiegyezéshez vezető utat, a

fegyverletételtől a Kiegyezés megkötéséig! Válaszában térjen ki a magyar és a Habsburg

politikai viszony fordulópontjaira és az azokat kiváltó okokra! (hosszú)

„Buda-Pest lakóihoz! […] Magatok és városaitok végromlásával bosszulhatnám meg ezeket,

de követem Császárom és Uram nagylelkűségét; halljátok azonban egy agg harcos intő szózatát,



ki bebizonyította miképp szokta szavát beváltani. Életét veszti, és pedig bűne elkövetésének

helyén, rang- és nem-különbség nélkül legrövidebb idő alatt: mindenki, aki szóval, tettel vagy

forradalmi jelek viselésével a pártütés ügyét elősegíteni merészeli.”

/Haynau hirdetménye Pest lakóihoz, 1849/

„A(z) […] diplomában az uralkodó birodalma népeinek olyan állami alaptörvényt

„ajándékozott”, amelyben ugyan megtartotta a végrehajtó és a törvényhozó hatalom irányítását,

de ígéretet tett arra, hogy uralkodói hatalmát alkotmányos intézmények által gyakorolja. A

végrehajtó hatalom központi szerve a birodalmi kormány maradt. Magyarországon a diploma

visszaállította az ország igazgatásában a részleges önállóságot, így az 1848 előtti magyar

kancelláriát és a helytartótanácsot. Kimondta az ország- és tartománygyűlések visszaállítását,

de a pénzforgalommal kapcsolatos ügyeket […] a birodalmi tanács hatáskörébe utalta. A

hadügy és a külügy az uralkodó kezében maradt.” /Jegyzet az októberi diplomáról/

„Nem hozzuk mi kétségbe a birodalom szilárd fennállhatásának fontosságát. Hiszen az 1861-i

országgyűlés felirata is kijelentette, hogy azt a magyar nemzet veszélyeztetni semmiképpen

nem akarja. De […] arra kell törekedni, hogy mind a birodalom biztossága eléressék, mind a

magyar alkotmány alaptörvényei a lehetőségig fenntartassanak […]. Egyik cél tehát a

birodalom szilárd fennállása, melyet nem kívánunk semmi más tekinteteknek alárendelni.

Másik cél pedig fenntartása Magyarország alkotmányos fennállásának, jogainak, törvényeinek,

melyeket a sanctio pragmatica is ünnepélyesen biztosít, s melyekből többet elvenni, mint amit

a birodalom szilárd fennállhatásának biztosítása múlhatatlanul megkíván, sem jogos nem volna,

sem célszerű.” /Részlet Deák Ferenc húsvéti cikkéből, 1865/

„4. §. Ő Felsége, Ausztria császára elismeri az eddigi Német Szövetség feloszlatását, és

hozzájárul Németország újjáalakulásához az Osztrák Császárság részvétele nélkül. Éppen úgy

megígéri Ő Felsége, hogy azon szorosabb szövetségi viszonyt elismeri, melyet Ő Felsége,

Poroszország királya a Majna vonalától északra megállapítani fog, és kijelenti, miszerint

egyetért azzal, hogy a vonaltól délre fekvő német államok olyan szövetségre lépjenek, melynek

az Északnémet Szövetséggel való nemzeti kapcsolata kettőjük közötti megállapodás tárgya, és

melynek nemzetközi függetlensége lesz.” /A prágai béke pontjaiból, 1866/

17. A feladat a középkori uralmi rendszerekhez kapcsolódik.

Mutassa be a források és saját ismereti alapján a királyi hatalom változásának szakaszait

a középkortól a XVII. századig! (komplex – korokon átívelő)

Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:

• A feudális királyi hatalom forrásai, és jellege

• A rendi mozgalmak királyi hatalmat korlátozó intézményei

• Kísérletek a központosításra: központosított rendi monarchia vagy abszolút

monarchia

• Az alkotmányos monarchia sajátosságai

Válaszát időrendben haladva fogalmazza meg! Használja a történelem atlaszt!

„Minthogy a királyi méltóság rangját csakis a hívők és a katolikus hitet vallók nyerhetik el,

ezért parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. […] A királyi palotában a hit után az

egyház foglalja el a második helyet, az egyház, melynek első ízben a mi fejünk, tudniillik

Krisztus vetette el magját, majd az ő tagjai, vagyis az apostolok és szent atyák ültették át,

meggyökereztették erősen, s elterjesztették az egész földkerekségen. […] A királyi trón

ékessége a főpapoknak rendje, ezért a királyi méltóságban ők kerülnek a harmadik helyre,



kedves fiam, ők legyenek főembereid, úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára. Ha ők

jóindulatúak véled, ellenségtől nem kell félned. […] Ha pedig le akarnád rombolni, amit

építettem, vagy szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne

országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy koronádat az emberek

nagyságosnak tartsák.” /Szent István király intelmei Imre herceghez/

„A király üdvözletét küldi kedves és hűséges atyafiának, Edmondnak, Cornwall grófjának.

Minthogy intézkedéseket kell foganatosítanunk azokkal a veszedelmekkel szemben, amelyek

ezekben a napokban egész királyságunkat fenyegetik […] szigorú utasítással meghagyjuk

önnek, hogy […] következő legközelebbi vasárnapon személyesen jelenjék meg a

Westminsterben, hogy velünk, a főpapokkal és a többi főurakkal, valamint királyságunk egyéb

lakosaival együtt megvitassa, elrendelje és végrehajtsa mindazt, aminek segítségével

elháríthatjuk ezeket a veszedelmeket. Láttamoztatott a király által Canterburyben, október első

napján.” /Meghívás a parlamentbe, 1265/

„Mátyás néhány héttel Szilágyi elfogatása után országgyűlést hirdetett, azon szándékkal, […]

a honvédelem ügyében alkotott korábbi törvények módosítását eszközölje ki, és így

megszerezze magának a hatalmat, melyre trónja és országa megoltalmazása végett, szüksége

vala. Vármegyei bandériumok szervezését határozták el oly módon, hogy azokban a

jobbágytalan nemesek egy, a birtokosok minden húsz jobbágyuk után egy-egy fegyverest

kötelesek állítani […], kik azután addig kötelesek a király mellett szolgálni, míg a szükség tart.

Az ország hadereje ily módon a királynak szabad rendelkezésére bocsáttatott.”

/Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király,

1440-1490/

„A pátriárka nem állhatott útjában az

uralkodó abszolút hatalmának,

következésképp az intézmény nem

maradhatott fenn. […] Az 1718-ban

bevezetett fejadó még egy lépés volt a

parasztság teljes leigázása felé. […] Az

elért eredmények mindazonáltal

imponálóak voltak. Vaszilij Kljucsevszkij,

aki jól látta Péter reformtevékenységének

mindkét oldalát, felsorolta sikereit:

„Oroszországnak addig nem volt reguláris

hadserege – Péter létrehozta; nem volt

flottája – felépítette; gyenge volt

nyersanyagkitermelő ipara és szinte nem

volt feldolgozóipara – Péter több mint 200

gyárat és üzemet hagyott hátra…”

/Bagi Ibolya, Szőke Katalin: Az orosz

kultúra Nyugat és Kelet között/

A feudális abszolutizmus és az

alkotmányos királyság működése



„Az alkotmányos király közügyekben nem hallgathat másra, mint felelős tanácsosaira; már

pedig ki fogja megvonni a határt a királynő és udvarhölgyei közti érintkezésben a közügy és

magánbeszéd közt? […] Az uralkodó, e felfogás szerint, mint magánember sem tartozhatik egy

párthoz sem; egész politikai fellépése és iránya kell, hogy teljesen egybehangzó legyen

ministeriumával.”

/Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet/

18. A feladat az újkor mozgalmaihoz kapcsolódik.

Hasonlítsa össze a források és saját ismeretei segítségével a Rákóczi- és az 1848/49-es

szabadságharcot! (komplex – összehasonlító)

Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:

• A konfliktusban résztvevő felek céljai, érdekei

• A magyar nemesség szerepe a mozgalom formálásában, jobbágyság helyzete

• A szabadságharc kirobbanásának okai, nemzetközi beavatkozás módja

• A mozgalmak kimenetele

Válaszához használja a történelem atlaszt!

„Míg ezek így folytak, a magyar népet zsarolták, nyomták és az adók hihetetlenül növekedtek.

Parancs ment, hogy a vármegyék tizenkétezer katonát állítsanak ki; ezeket Itáliába és a

Birodalomba vetették volna. Az országban bőven van só; árát a vámokkal mégis úgy

felemelték, hogy a szegény nép kénytelenségből sótlanul ette kenyerét. [...] A só- és

vámhivataloknál egyre szaporították az őröket. Ezek olyan nagyon kegyetlenkedtek, hogy a

rendeletek áthágói erdőkbe, hegyekbe rejtőztek, elannyira féltek és riadoztak a kínzástól és

büntetéstől; irgalomra reményük se lehetett.”

/II. Rákóczi Ferenc emlékezései és vallomásai/

„Én igazságos akarván lenni, azt mondom, miként én természetesen meg tudom fogni, hogy a

bécsi falakban létező hatalomnak fáj Magyarország felett nem rendelkezhetni többé. [...] Igenis,

uraim, megvannak, kétségtelenül megvannak azon mozgalmak, hogy ha egyebet nem, hát

legalább a pénz- és hadügyi tárcát ismét a bécsi minisztérium számára visszaszerezni

sikerüljön; mert hiszen a többi majd elkövetkezik. [...] Összeköttetésben látszik nekem lenni

ezzel a horvát mozgalom is; mert Jellačić azt nyilatkoztatta, hogy neki nem kell szabadság,

hogy neki csak az kell, miként Magyarország had- és pénzügyi tárcája a bécsi minisztériumra

bízassék. [...] Ezzel az ausztriai császár a magyar királynak hadat izent.”

/Kossuth Lajos beszéde a képviselőházban, 1848/

„A székelység volt a nemzet főereje: mindnyájan a nemesség előjogait élvezték, és minthogy

saját természetüknél fogva egyenesek, őszinték, bátrak és engedelmesek, nagyon alkalmasak a

háborúra. [...] Azután a törvény után, amelyről beszéltem — tér vissza az emlékíró az alapvető

társadalmi és katonai problémára —, a földesurak úgy bántak fegyvert viselő jobbágyaikkal,

hogy megesett rajtuk a szívem; nem is volt azóta, csak nagyon kevés erdélyi csapatom.”

/Hopp Lajos: Rákóczi és Mikes a törökországi emigráció előtt/



„Mi pedig gondoljuk meg, hogy amit érettök tenni fogunk, nem lesz ajándék, hanem

tartozásnak lefizetése. Midőn olyat adunk valakinek, ami Isten s ember előtt őtet illeti, s amihez

örök jussa van, nem ajándék az: részesíteni abban a kötelesség teljesítése [...] B. barátunk szép

képben mutatá a nemes ember helyzetét; Az egyes személyre nézve vagyon becse az olyan

helyzetnek, melyben tőle függ jót vagy rosszat tenni, mert erénynek csak ilyenben nyílik

pályája”

/Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1831/

„Felség!

Hogy szándékaimat mindjárt kezdetben egy nagy király vette pártfogásába és hogy ügyem

igazságos ügy, én mindezt a jó szerencse biztatásának vettem és mondhatatlan örömmel láttam

teljesülni reményeimet, amelyek valaha számkivetésem keserveit enyhítették, majd valóságra

válva, most lehetővé teszik, hogy Királyi Felséged iránt való buzgó ragaszkodásomat

kifejezzem. Úgy látom, Felség, hogy a felséges Isten kegyelme ezidáig olyan sikerekkel áldotta

meg fegyvereimet, ami kívánságaim szerint való és Felséges Személyét megillető tisztelettel

bizonyossá tehetem Felségedet, hogy sikerült magam mellé állítanom az egész országot a

Dunáig, háromszor megvernem a rácokat, [...] miközben seholsem ütköztem ellenállásba.”

/II. Rákóczi Ferenc levele XIV. Lajoshoz a szatmári táborból, 1703/

„Császári Ő felségének, a minden oroszok Cárjának Varsón. Magyarország felséged lábai előtt

fekszik. Van szerencsém császári felségedet értesíteni, hogy Görgey egyetlen feltétele: az

engedelem, hogy a fegyvert felséged hadai előtt tehesse le. Megtettem a szükséges

intézkedéseket, hogy a felkelősereg Rüdiger által, ki a lefegyverzéssel bízatott meg,

haladéktalanul körülkeríttessék. – A foglyok s egyéb felkelő csapatok kiadását illető

rendelkezések iránt az osztrák sereg főparancsnokával teszem magamat érintkezésbe. Görgeyt

pedig főhadiszállásomra hozatom, ahol felséged rendelkezéséig marad”

/Részlet Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténete c. könyvéből/



A választott rövid, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat (13. vagy 14.) sorszáma: ……

A feladat kidolgozása:

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Szempontok Elérhető Elért

pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása K1 2

K2 2

Ismeretszerzés,

a források használata F1 3

F2 3

Eseményeket alakító tényezők

feltárása, kritikai és

problémaközpontú gondolkodás

E1 3

E2 3

Összpontszám 20

Osztószám 2

Vizsgapont 10



A választott hosszú, a magyar történelemre vonatkozó feladat (15. vagy 16.) sorszáma: ……


......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

Szempontok

Elér-

hető Elért

pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben T1 2

T2 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források használata

F1 3

F2 3

F3 3

F4 3




E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

Összpontszám 36

Osztószám 2

Vizsgapont 18



A választott komplex feladat (17. vagy 18.) sorszáma: ……


......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................

......................................................................................................................................................



Szempontok

Elér-

hető Elért

pont

Feladatmegértés 2

Tájékozódás térben és időben

T1 2

T2 2

T3 2

Kommunikáció,

a szaknyelv alkalmazása

K1 2

K2 2

K3 2

Ismeretszerzés,

a források használata

F1 3

F2 3

F3 3

F4 3

F5 3




E1 3

E2 3

E3 3

E4 3

E5 3

Összpontszám 44

Osztószám 2

Vizsgapont 22



(Piszkozat)



maximális

pontszám

elért

pontszám

I. Egyszerű,

rövid feladatok

1. Nagy Lajos uralkodása 4

2. Hunyadi János törökellenes harcai 4

3. A világgazdaság kialakulása 4

4. Zrínyi Miklós 4

5. Francia abszolutizmus 8

6. Felvilágosult abszolutizmus

Magyarországon 5

7. Bécsi kongresszus 3

8. A rendi országgyűlés és megyerendszer

működése 4

9. A világgazdasági válság 4

10. Zsidóság a Horthy-korszakban 4

11. Női emancipáció 3

12. Magyar alkotmányosság 3

Összesen 50

I. Elért pontszám egész számra kerekítve

II. Szöveges,

kifejtendő

feladatok

13. Augustus és a principatus rendszere 10

14. Egységes Németország 10

15. Magyarország a XX. században 18

16. A Kiegyezéshez vezető út 18

17. A királyi hatalom alakulása a

középkortól az újkorig 22

18. A Rákóczi-féle és az 1848/49-es

szabadságharc 22

Összesen 50

II. Elért pontszám egész számra kerekítve

I.+II. Az írásbeli vizsgarész pontszáma 100

Javító tanár

Dátum: ......................................

tÖrtÉnelem - studiumgenerale.net · 2.) „nekem van fenntartva a törvények...

Documents