VIRÁGH ÁRPÁD

TÉPIK A PAPÍRT - GONDOLATOK A TŐZSDE SZLENGJÉRŐL

A szlengről általában

Mielőtt a tőzsde szlengjéről szólnánk, említést kell tenni a szleng meghatározásának a problémájáról, hiszen (mind a mai napig) nem igazán áll rendelkezésre egy általános, a szleng főbb jellemzőit összefoglaló definíció. A meghatározások alapvetően a megkö­zelítési szempontoktól függenek, például szociolingvisztikai, lexikai, stilisztikai stb. Országh László a szlengen „azokat a többnyire kérészéletű új szavakat vagy régi szavak­nak azokat az új jelentésváltozatait" érti, „melyeket a hétköznapi élőbeszéd a tréfás han­gulat keltése, a kifejezés színességének fokozása, vagy az újszerűvel való játék öröme, vagy a nyomaték kedvéért használ". A meghatározások általában túllépik a definíció keretét, így Paul Roberts tudományosan ugyan nem egzakt, de találó és rövid meghatá­rozását alkalmaznám: a „szleng azon jelenségek egyike, melyeket mindenki felismer, de senki nem tud meghatározni".

A nyelvészeti cikkek szinte mindegyike utal arra, hogy a szleng keletkezése és hasz­nálata elsősorban szociálpszichológiai okokra vezethető vissza, másodsorban nyelvésze­ti probléma. Kis Tamás szerint a szleng létrejöttének legalapvetőbb feltétele egy beszélő­közösség, amelynek tagjai intenzív, napi kapcsolatban állnak egymással. Ez vezet a szlengjelenségek feltűnéséhez. Minél intenzívebb a beszélőközösség kapcsolata, annál pregnánsabb közöttük a szleng használata. E felfogás szerint a szleng csoportnyelv, szo­ciolektus, ezért alapvető a szlenget alkalmazó közösség szociolingvisztikai, szociológiai, szociálpszichológiai vizsgálata. Hangsúlyozni kell, hogy a huzamosabb időt együtt töltő, esetleg azonos foglalkozású, érdeklődési körű csoportoknál a szleng társadalmi szerepet is betölt: összeköt és elhatárol. Egyrészt az alkalmazók között az összetartozás érzését erősíti, másrészt meghatározza magát a beszélőközösség azáltal is, hogy ilyen módon is elhatárolódik az egyéb közösségektől.

Kis három szinten absztrahál: legalapvetőbbnek a kiscsoport-szlenget tartja, a nagy­csoportok szlengje a következő szint, a harmadik szint pedig a közszleng. A kiscsoport intenzív, személyes, akár napi kapcsolatban álló beszélőközösséget jelent. A valóságban a szleng a kiscsoportokban keletkezik, és ott is a legélőbb, hiszen az ott használt reáliák­hoz társít olyan emocionális, tartalommódosító pluszt, amellyel önmeghatározását fejezi ki. A nagycsoportok szlengje a kiscsoportok szlengjéből absztrahál úgy, hogy a nagycso­portban már nincs okvetlenül személyes kapcsolat a beszélőközösség tagjai között, vi­szont tagjai valamiben azonosak és van is azonosságtudatuk. A közszlenget a helyi és szakszleng tág körben elterjedt szavai alkotják, amelyek viszont már függetlenek a helyi és szakmai közösségektől.

226 VIRÁGH ÁRPÁD

A szakszó és a szakszleng elhatárolásának problémái

Az általános nyelvhasználatban a szleng fogalmát sokszor rosszul használják, bizonyos kontextusban a szakmai nyelvet értik alatta (pl. orvosi szleng, ügyvédi szleng stb.), Ez a tőzsdei szleng kifejezésnél is megfigyelhető. A szleng és a szaknyelv között van azonban különbség. Az egyik alapvető különbség a funkciójukból ered. A szaknyelv azokat a fo­galmakat nevezi meg, amelyek a szakma gyakorlásában szükségesek, de a bázisnyelvben nincsenek meg, vagy fogalmi tartalmuk nem elég pontos. A szaknyelvekkel szemben a szleng nem megnevez, hanem újranevez, azaz a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el, minden látható praktikus ok nélkül. A szóalkotásban is tapasztalható különbség. A szaknyelv szavai szóteremtéssel, a szleng szavai pedig szókeletkezéssel jönnek létre. A szóteremtés tudatos alkotó folyamat, a létre jövő szó születésétől fogva betölti tervezett funkcióját. Ezzel szemben a szókeletkezés öntudatlan, spontán nyelvi folyamat: az egyén által kitalált szó csak akkor válik a nyelv részévé, ha azt a közösség is elfogadja, és elkezdi alkalmazni. Különbséget tehetünk a szleng és a szaknyelv között eredetüket tekintve is. A szaknyelvek létrejötte a társadalmi munkamegosztásból követ­kező szakmai szükséglet eredménye, a szleng pedig a társadalom hatalmi struktúrájának következménye. A szakmai szlengszó - Jelisztratov szerint - három elemet kötelezően tartalmaz: a) az ezoterikum, a kívülállók számára megnyilvánuló titkosság, b) a tulajdon­képpeni professzionális elem, amely a szlengszót a szakmai tevékenységhez kapcsolja, c) a vicces, tréfálkozó elem, amely az idegen elemre irányul.

A tőzsdézés társadalmi háttere

A Budapesti Értéktőzsde 1990-ben alakult újra. A szaknyelvet használók a kezdetekben relatíve szűk kört alkottak: brókerek, banki alkalmazottak, szakújságírók és a befektetők is. A szaknyelv használata a sajtóban viszont már a kilencvenes években aránylag elterjedt volt, hiszen a privatizációban annak közvetlen formája mellett a tőzsdére vitel is jelentős szerepet játszott hazánkban. A kilencvenes évek végétől kezdődően a viszonylag szűk szakmai kör kezdett erőteljesen kitágulni (csupán a brókercégek száma 2001 és 2006 között 27-ről 44-re emelkedett, jelenleg is több mint 40 cég szekciótag a tőzsdén). Újabb korszakot nyitott az elektronikus kereskedés bevezetése 1995-ben, mivel kitágult az al­kalmazók köre. A cégek és az érdeklődők felfutását megerősítette a gazdaságban is el­kezdődő növekedési pályára állás. A technika fejlődésével az internetes kereskedelem is jelentőssé vált, a brókercégek már nemcsak saját maguk kereskedtek online, hanem ezt a szolgáltatást felajánlották ügyfeleiknek, ami a felhasználók számának ugrásszerű növe­kedését jelentette. A legnagyobb lépés azonban, bármilyen furcsa is, a 2008. évi pénzügyi válság hatására következett be. A kisbefektetők folyamatosan konfrontálódtak a nemzet­közi és hazai árfolyamesésekkel, majd azzal, hogy egy iszonyú mélyponton vagyunk túl. Ez alapvetően aktivizálódásra késztette őket. A hazai brókerügynökségek soha nem látott megbízószám-növekedéseket regisztráltak. Jelenleg, a BÉT forrásai szerint, körülbelül egymillió aktív értékpapírszámlát tartanak nyilván. Ez a szám már egy éve nemigen változik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egymillió befektető van, hiszen van, akinek több értékpapírszámlája is lehet, de akkor is 600-700 ezerre tehető a többé-kevés­bé aktív befektetők száma.

Tépik a papírt - gondolatok a tőzsde szlengjéről 227

Kis absztrakciója szerint a napi szinten, professzionális módon a tőzsdével, piacokkal foglalkozók képezik itt a kiscsoportokat. Tagjai a brókerek, pénzügyi közgazdászok, akik az információáramlás sodrában vannak, illetve azok, akiktől az információk erednek, a szakújságírók. Én ide sorolom még az aktív internetes társadalom ilyen érdeklődésű blog­gereit, kommentelőit, hamarosan kitérek rá, hogy miért. A nagycsoportot aztán már azok az aktív tőzsdézők képezhetik, akik nem csak ad hoc foglalkoznak a tőzsdézéssel.

A tőzsde szlengje a médiában

A szleng elterjedése szempontjából jelentős annak a közvetítő közegben, a médiában történő használata. Az első jelentősebb előfordulások a nyomtatott médiumokban történ­tek. Mivel a nyomtatott sajtó eleve kevéssé alkalmas az olyan élő nyelvi jelenségek, mint a szleng közvetítésére, fontos pont volt, amikor az elektronikus sajtó is felkarolta ezt a területet. Az első igazán populáris műsor a Forintos percek volt az egyik kereskedelmi rádióban, aztán ilyen profilú rádióadó is megjelent, és később ez a folyamat a televízió­zásban is megfigyelhető volt. Majd az internet fejlődésével hirtelen kitágult az informá­cióforrások köre, több gazdasági napilap online kiadásban is jelentős olvasottságot (kattintásszám) regisztrált, illetve megjelentek a kifejezetten ilyen profilú online portálok, például Portfolio.hu. Az aktív internetes társadalmat eleve a nyitottság jellemzi, az al­kalmazók elsősorban fiatalok és a blog, valamint a fórum forma kiváló táptalaja a szlen­gek használatának, képzésének. Tudjuk, hogy a szleng laza, viccelődő, ironizáló jellege kiválóan illik a fiatal korosztály mentalitásához. Más és más okokból ugyan, de mind a szakma, mind az internetes társadalom jelentős hányada a fiatalabb korosztályból tevődik össze. Az internet tulajdonképpen egy nagycsoportot tesz kiscsoporttá, hiszen az az in­tenzitás, ami egy cikk kommentelésében vagy a blogok írásában, olvasásában megnyil­vánul, tulajdonképpen személyes kapcsolatot alakít ki az ezekben részt vevők között, még ha ez a kapcsolat anonim is.

Konkrét példák

Szeretnék néhány konkrét szlengszót, szlengkifejezést bemutatni, amelyeket a szókincs­alkotás módjai szerint csoportosítottam: 4 fő csoportot határoztam meg: 1) külső szóal­kotás, 2) jelentésbeli szóalkotás, 3) alaki szóalkotás, 4) a szóalkotás ritkább módjai.

1) Külső szóalkotás a) idegen szavak átvétele: tékel - lefölözi a hasznot (profit taking), shortol - esésre

játszik b) köznyelvi szavak átvétele: hizlalja a pozit- a már meglévő részvénypakettre rá­

vásárol, tépik a papírt: sokat akarnak venni belőle 2) Jelentésbeli szóalkotás

a) névadás: Dezső - dollár, Mari néni - laikus tőzsdéző b) névátvitel:

hasonlati/metaforikus: döglött kukac chart- egyenes vonal a grafikonban, nincs változás érintkezési/metonimikus: az amerikai Zsiga - a FED elnöke Járai Zsigmond MNB-elnök idejében

228 VIRÁGH ÁRPÁD

c) jelentésátvitel: a szavak hangalakjának hasonlósága alapján: Jenő - japán jen túlzó kifejezések: beszakad - nagyot esett, ellentéte a kilőtt - gyors emelkedés

d) összetett jelentésváltozások: bádogesernyő - nagy árfolyameséskor használják (mivel az 1929-es tőzsdekrach idején, amikor az árfolyamok a mélybe zuhantak, sok öngyilkos ugrott ki az ablakokból a Wall Streeten, az utcán „erős" esernyőre volt szükség az „égi áldás" ellen)

3) Alaki szóalkotás, szóképzés a) névszóképzők:

-i: pozi: pozíció, long vagy short -li: daxli: a DAX index

b) igeképzó1c -ol, -el: shortol, tékel

4) A szóalkotás ritkább módjai szócsonkítás: Börnibá - Ben Bernanke jelenlegi FED-elnök szóferdítés: áll a vevő a bidén - sok ajánlat van a vételi oldalon, az angol bid-ből biden lett, és ez ferdült állandósult kifejezések: a) terpeszkedő kifejezések: beadta a jelet - ha valamilyen indikátor eladási vagy

vételi pozíció felvételét jelzi b) saját szólások: nyúlkálás a hosszú késekben - az eső trend végét rosszul megha­

tározó személyek kockázatos vásárlásai.

Igen jellemző, hogy a szógyarapítás/szóalkotás többféle típusa egyszerre jelentkezik, pél­dául: az 'áll a vevő a bidén' egyszerre külső szóalkotás, idegen szó átvétele és szóferdítés is. 'Jenő' névadás és névátvitel. Nagyon pregnáns az angol nyelvű kifejezések használata és az abból képzett szlengszavak. Ennek egyik magyarázata az, hogy a tőzsdei kereske­delem nyelve alapvetően az angol, hiszen a legtöbb kereskedő angol platformon dolgozik, így automatikusan ez jön a nyelvére. Másrészt már említést tettünk arról, hogy a szleng esetében tetten érhető egyfajta elhatárolódás. A szlenget használók megpróbálják szak­mai feljebbvalóságukat igazolni, megpróbálnak akár felvágni. Erre kiválóan alkalmasak az idegen eredetű szavak, szóösszetételek.

Kevés példát találhatunk arra, hogy egy idegen nyelvből átvett szlengszót egy harma­dik nyelv segítségével, nem pedig az eredeti, vagy a magyar megfelelőjéből képeznek, például 'frejfallosz' (az angol 'freefall' - szabadesés - előbb a német 'Freifall'-lá vált, majd azt ferdítették a magyarban is használatos, görög eredetű 'fallosz' -szá.

Az idegen nyelvű kifejezések először az elektronikus sajtóban és az interneten kerül­nek a szélesebb beszélőközösség körébe. Ilyenkor jelentős tényező a gyorsaság, ami sok hibához vezet. Azonban főleg az interneten megfigyelhető egyfajta javító mechanizmus, ami folyamatos érintkezést, kommunikációt és szóalkotási folyamatot jelent. A netes kö­zeg jellegéből adódóan ez nemcsak a korrekció eszköze, hanem kiváló táptalaja a szlen­gek képzésének, kialakulásának.

Tépik a papírt - gondolatok a tőzsde szlengjéről 229

A tőzsdei szleng ismertsége

A szleng megismerésének több formája is létezik, a szakmai közösség mellett fontos a rádió és az internet is mint közvetítő médium. A szlengszavak ezekben a médiumokban szinte egy az egyben „átjönnek". A már említett Forintos percek című műsorban elhang­zott kifejezések közül választottam ki 20 olyan szlenget, amelyekkel már az interneten is találkoztam. A már említettek miatt azt feltételeztem, hogy alapvetően a fiatal korosztály ismeri ezeket a kifejezéseket, továbbá hogy a jelentős számú tőzsdéző aránylag jól isme­ri a tőzsdei szlenget, illetve hogy a nők - mivel a szakmára nem jellemző a jelentős számuk, és kevésbé érdeklődnek a pénzügyek iránt - nem ismerik annyira a szlenget.

A felmérést kérdőíves formában végeztem, és az említettek miatt kíváncsi voltam a nemre, korra, végzettségre, idegennyelv-tudásra. A tőzsdéhez kapcsolható ismeretekre is rákérdeztem, úgymint a szakmai (közgazdasági) végzettségre, tőzsdei előismeretekre és az információforrás fajtájára. A kérdőíven a 20 szlengkifejezésre három alternatív válasz­tási lehetőséget, továbbá a 'nem tudom', illetve a 'még nem is hallottam' opciókat adtam meg. A szleng és a szakkifejezések egymásba csúszása miatt voltak olyan kifejezések (a 'shortol', a 'bika', illetve a 'medve piac'), amelyeket akár már terminus technicusként is lehet értelmezni. Három kifejezés nem csak a tőzsdéhez köthető: 'Jenó", 'Dezső' és 'pi­rosba fordul'. Négy olyan szleng szerepelt a kérdőíven, amelyek jelentését ki lehet követ­keztetni, például 'beszakadt a piac'. A keretek, sajnos, nem tették lehetővé, hogy repre­zentatív felmérést készítsek, de 64 személlyel sikerült kitöltetnem a kérdőívet, amelyekből 48 volt értékelhető. Így nemenként és korosztályos csoportonként 6-6 főt elemeztem. Egyfajta kontrollként, hogy nem az alig használt szlengek ismertségét próbálom felmér­ni, a szakma és szaksajtó képviselőivel is szerettem volna a teszteket kitöltetni. A bróke­rek egyértelműen elzárkóztak kérésemtől, pedig személyesen kerestem meg őket a tőzs­dén. 2 szakíró küldte vissza a kérdőívet: 100 százalékos megoldással. Az alábbi eredményeket sikerült megállapítani:

A húsz szlengből átlagosan a negyede és fele között volt az ismert szlengek aránya. A felmérés alapján egyértelműen beigazolódott, hogy elsősorban a fiatal korosztály is­meri a szlenget. Megállapítható volt, hogy sokan csak találgattak, ami adhatja a szleng egyfajta passzív ismeretét, azaz, ha csak háttérismeretekkel is, de megértik. Az, hogy a nők kevésbé ismernék a szlenget, egyértelműen nem nyert bizonyítást. Az eredmények ugyan korosztályonként változóak, hol az egyik nem adott jobb megoldásokat, hol a másik, de ezen belül nincs jelentős eltérés. Végül az a feltételezésem, hogy az aktívan tőzsdézők jobban ismerik a szlenget, mint a nem tőzsdézők, egyáltalán nem igazolódott be. Volt ugyan egy kis pozitív különbség a nem tőzsdézőkhöz képest, de ez nem megha­tározó, így nem igazán bír relevanciával. A felmérés alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a tőzsdei szleng ismerete egyáltalán nem elterjedt, noha az emberek nagyszámban fog­lalkoznak ezzel a területtel. A tőzsdei szleng a szociolektus (aktívan tőzsdézők) szélese­désével terebélyesedik, színesedik, de attól még távol van, hogy széles körben ismertté váljon, vagy hogy bizonyos elemei esetleg majd egyszer közszlenggé váljanak.

230 VIRÁGH ÁRPÁD

Irodalom

BÉT Információs Szolgálata, 2010. Telefonos adatszolgáltatás. Eble, Connie 1999. A szleng meghatározásáról. ln Fenyvesi Anna - Kis Tamás - Várnai Judit Szilvia

(szerk.): Mi a szleng? Tanulmányok a szleng fogalmáról . Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 135-140. Jelisztratov Vlagyimir 1998. Szleng és kultúra. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Kis Tamás 2006. Nyelvi univerzálé-e a szleng? http://mnytud.arts.klte.hu/szleng/tanulmanyok/szluniv _

hun.htm. Kis Tamás 2004. Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához. ln Kis Tamás (szerk.):

A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1.) Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 237-296. Milliók Reggelire stáb (szerk.) 2007. Első Magyar Tőzsdei Szlengszótár. Budapest: Radio Café kiad­

vány. Országh László 1966. A mai angol szótárirodalom. ln Országh László (szerk.): Szótártani tanulmá­

nyok. Budapest: Tankönyvkiadó. 341-367. Roberts, Paul 2002. A szleng és rokonai. ln Várnai Judit Szilvia - Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás

111 éve. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 131-140.

SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 154.

AZ INTERKULTURÁLIS

KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETE

ÉS GYAKORLATA

SZERKESZTETTE

GECSŐ TAMÁS - SÁRDI CSILLA

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ

BUDAPEST, 2013