II/12 0 1 0

A Párizsi Magyar Nagykövetségen dr. Nikicser László nagykövet társaságában

TÁMOGATJA AZ NCA NEMZETKÖZI KOLLÉGIUMA ÉS A KOPPÁNMONOSTORI RÉSZÖNKORMÁNYZAT

2

Impresszum:Jókai unokái gyermekújság

Megjelenik negyedévente, 3000 példánybanKiadó: Élettér Egyesület 2903 Komárom, Csendes u. 8.

Tel.: 06-34/526-955 E-mail: eletter@novonet.huSzerkesztõ: Mikolasek Zsófia

Felelõs szerkesztõ: Monostori ÉvaFelelõs kiadó: Markóné Tóth Ágnes

Nyomdai elõkészítés: Print Office Bt.Nyomás: Print-Kom 2000 Kft.

Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.

Filmajánló hideg téli napokraRajzolt özvegyember társát keresiA Fel! egy gyönyörû animációs film sok kedves po-

énnal és a barátság fontosságáról szóló egyszerû törté-nettel. Az benne a legjobb, hogy a figurák annyira élet-tel telik, hogy egy idõ után elfelejtjük, hogy „rajzfil-met” nézünk.

Színpompás lufik, fodrozódó szõrû beszélõ kutya, alátvány pazar. A történet egyszerû: van egy szomorú öreg-ember, és egy szomorú kisfiú, akiket összehoz a sors, és egynagy kaland során életre szóló barátságot kötnek. A pároskicsit furcsa, hiszen tagjai között mintegy 70 év korkü-lönbség van, az öregember összeférhetetlennek, a kisfiúpedig nagyon ostobának látszik. De muszáj szeretni õket:az öregembert megkedveljük a bevezetõ alatt, amibõl ki-derül, hogy milyen szép életet élt a feleségével, a kisfiúról

pedig hamar kiderül, hogy a szíve aranyból van. A kalandokról talán elég is annyi, hogyminden a szabályos dramaturgia szerint alakul: akad egy fõgonosz, akinek túl kell járniaz eszén, és egy ártatlan áldozat, akit meg kell menteni. A gonosznak természetesen csat-lósai is vannak: egy falka kutya lesi a parancsait. Az egyik legviccesebb jelenet a filmben,hogy a kutyák olyan nyakörvet viselnek, ami lefordítja emberi nyelvre az ugatásukat. Akutyákon lehet a legtöbbet nevetni a filmben! Persze ezen kívül is adódnak vicces részekmég: a csúcspont a verekedõs jelenet a két tatával, és van – túl sok – akció is benne. Azértírom, hogy túl sok, mert ez a film igaziból akkor a legjobb, amikor nem történik semmiizgalmas, csak a bácsi és a kisfiú van a színen. Bimbózó barátságukat nézni nagyon szívetmelengetõ. Hiszen akármilyen vicces és briliáns – látványú, a Pixar igazi erõssége abbanrejlik, hogy a fõhõsök között életszerû viszonyok alakulnak ki. És ami egyszer már mûkö-dött egy patkány és egy kajla srác között, sõt két robottal is, az miért ne menne egyöregemberrel és egy lurkóval?

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Túraajánló: Ferencmajori halastavak

Programajánló

A tórendszer elsõ tavait csupán 1962-benlétesítették, de az itt kialakult rendkívülgazdag madárvilág ökológiai hátteréhezhozzátartozik a tény, hogy e tájon a XVIII.század közepéig hatalmas kiterjedésû, lan-gyos forrásokkal táplált mocsárvilág húzó-dott Tatától a Dunáig. Ugyancsak fontosökológiai tényezõ, hogy az európai madár-vonulásban oly fontos szerepet betöltõ Du-nától mindössze 4 kilométerre található, dea Gerecse peremhegyei is csupán 1 km-reemelkednek innen. Mindezen természet-földrazi adottságokon túlmenõen említés-re méltó, hogy az 1989-90 idõszakában ittkialakított további 9 tóegységgel észak-Du-nántúl leghatalmasabb mesterséges halas-tórendszerévé alakították (a 13 tó teljes víz-felülete mintegy 335 hektár)A tórendszerelsõdlegesen a haltenyésztés céljait szolgál-ja, de számottevõ a hozzá kapcsolódó liba-és kacsatenyésztés és a nádtermelés is. Azõszi idõszakban rendszeresen szerveznekitt vízivad vadászatokat is. Az 1981 óta ittvégzett rendszeres kutatások eredménye-ként napjainkig 248 madárfaj elõfordulá-sát bizonyították. Olyan magyarországi, sõteurópai viszonylatban is említésre méltóritkaságok is elõkerültek a tavakról és szû-

kebb környezetükbõl, mint a füles vöcsök,vörös ásólúd, pusztai ölyv, szirti sas, ván-dor partfutó, feketeszárnyú székicsér,csüllõ, sarki csér, kenti csér, kacagó csér, kar-mazsinpirók··A tórendszeren mintegy 90 madárfaj fész-kel. Közülük említésre méltó a meglehetõ-sen rendszertelenül fészkelõ vörös gém(Ardea purpurea), a stabilizálódó állományúnyári lúd (Anser anser), az üstökös réce(Netta rufina), a közelben fészkelõ hamvasrétihéja (Circus pygargus), valamint a sekélyvizû rétmaradványokonköltõ piroslábú cankó(Tringa totanus). Bár gaz-dag madárvilága révénfelmerült a tórendszervédetté nyilvánításánakgondolata , erre azonban- elsõdlegesen gazdaságirendeltetésénél fogva -nem kínálkozik reális le-hetõség. Különös gondotkell fordítani az itt szer-vezett vadászatok lebo-nyolítására, mivel a kül-földi vendégvadászokolykor védett fajokat is el-

ejtenek. Ezeken túlmenõen a nádvágás éségetés természetvédelmi problémái emlí-tésre méltók. Az itt található természeti ér-tékek megõrzése érdekében 1995-ben élõ-hely-rekonstrukciós programot indított aMagyar Madártani és TermészetvédelmiEgyesület, melynek eredményeként remél-hetõleg ismét megerõsödhet a bíbic,piroslábú cankó, kis lile ittenifészkelõállománya is. Télen is kitûnõ ma-dármegfigyelõ- és túrahely! Itt van a közel-ben!

Iskola részlet- Pfneiszli Péter 8. A.

III. helyezett: „Ablak mögött”Pfneiszli Péter 8.A - Petõfi S. Ált. Isk.

3Közösségeink

Kukoricaszünet lábtörésselA Délibáb-Színház decemberben a Pá-

rizsi Magyar Katolikus Misszió meghívá-sára a francia fõvárosba utazott betlehe-mezni. Ebbõl az alkalomból ellátogattunkegy délibábos próbára és a gyerekeket fag-gattuk.

JU: Mit jelent nektek a betlehemezés? Mi-lyen érzéseket kelt benned? Mitõl más, minta többi darab?

FD: Elsõsorban egy népszokás felele-venítését jelenti.

HZS: Fontosnak tartom, hogy egy régihagyományt elevenítünk fel és mutatunkbe. Ez hasznos.

JU: Hogyan készültetek az elõadásra?JA: Sokat próbáltunk, hétvégeken is

több alkalommal, és mindenki komolyanvette a feladatát.

GYA: Nagyon kemény munka volt, deszerintem megérte!

KA: Csak gyakoroltunk, aztán még ésmég….

FD: Azért a munka mellett volt sokpoén is!

HÁ: A kellékek nagy részét is mi készí-tettük

JA: Ne felejtsük el a szintén megerõlte-tõ hangszeres próbákat se!

JU: Miért jó délibábosnak lenni?TT: Mert a próbákon sokat játszunk!HZS: Nagyon jó a közösség, ezért gyor-

san és hatékonyan megy a munkaSZCS: Szeretek más bõrébe bújni a sze-

repeimben. Szeretek a színpadon lennihol nagymamaként, hol gazdasszony-ként….

GYA: Én azt is szeretem, hogy mindenévben több helyre is megyünk. Voltunk

Balatonfüreden, Kapolcson, VáconJZS: Erdélyben, Tatabányán, Lábatla-

non…HM: És most pedig Párizsban!JU: Mi a véleményed a délibábos közös-

ségrõl?GYA: Jó fej mindenki. Mindenkit bí-

rok.TT: Sok a vicces gyerek itt, sokat neve-

tünk.HZS: Az a legjobb, hogy minden kor-

osztályból vannak itt gyerekek, és sokfé-le az érdeklõdési körünk. Mindenki meg-találja a csapatban azt, akivel jobban összetud barátkozni.

FD: Nagyon jól összeszokott a társasá-gunk, már fél szavakból is megértjük egy-mást. Sok mindenen mentünk keresztülegyütt, egymással.

SZCS: Nagyon jó kis csapat ez! Szívat-juk egymást néha, de ha a másik bajbanvan, rögtön melléállunk, és segítünkneki. Szeretjük egymást.

JU: Mi volt eddig a legjobb délibábos él-ményed?

HÁ: A legjobb, amikor utazunk!GYD: Amikor Nagykarácsonyba men-

tünk lerobbant a busz, és a szürkületbenMikulás-sapkában énekeltünk az erdõ-ben.

NA: Én Balatonfüreden éreztem ma-gam a legjobban, amikor a Pletykásasszonyokat adtuk elõ.

KA: Én a kukoricaszüneteket is szere-tem. (Próbák szüneteiben nagy pattoga-tott kukorica-falás van)

HZS: Szerintem a nyári táborok a leg-klasszabbak. De Erdély és Nagykará-

csony is jó volt. És persze a próbákon asok-sok játék!

FD: Amikor Erdélyben voltunk, engemnagyon megfogott a szép táj, az ottaniemberek kedvessége. Az esti bulik is iz-galmasak voltak, a csõsztáncotRugonfalván soha nem felejtem el. Ami-kor mát hazafelé tartottunk, megnéztükDéva várát, és amikor már lejöttünk, ki-gyulladt, és jöttek a tûzoltók. Azt se fo-gom elfelejteni soha!

JU: És mi a legrosszabb délibábos élmé-nyed?

SZCS: Ha belegondolok, nem volt ed-dig rossz élményem a Délibábbal.

TA: Pont most a Mikulás-mûsornál for-dult elõ, hogy hiába gyakoroltam, nemtudtam fellépni a csapattal, mert megbe-tegedtem. Rossz volt, hogy tudtam, hogyszámítanak rám, és úgy éreztem, cserben-hagytam õket.

GYA: Amikor a bátyámat a Monostorierõdben lelökték a színpadról, én nagyonmegijedtem!

GYD(báty): Amikor eltört a lábam, mertlelöktek a színpadról. Pedig óriási voltaz a színpad!

NA: Amikor a Daninak eltört a lába!!!FD: Amikor nem tudtam elmenni a töb-

biekkel Kapolcsra. És amikor lelöktem aDanit a színpadról…

JU: Szerinted milyen egy délibábos gye-rek?

HZS: Értelmes, szabad, merész, jó meg-figyelõ

FD: Komoly (mint én), és kicsi vagynagy.

(Folytatás a 11. oldalon)

A párizsi Eiffel tornyon Az opera elõtt

4 Könyvajánló

Jacqueline Wilson:A tesóm nem semmi

Pearl csöndes, szorgalmas, nõvére Jodievakmerõ, vagány. Pearl csodálja õt. Miu-tán a szüleik egy elegáns kollégiumbankapnak állást, a két lányra különös nyárvár. Csak néhány, a szünidõben is ott lé-zengõ gyerek és az iskola személyzete ké-pezi a társaságukat, akikkel Pearl találjameg könnyebben a hangot, õ kötkönnyebben barátságokat, holott koráb-ban mindig Jodie volt a középpontban.Most azonban nem találja a helyét. Ott-hon veszekszik, a gyerekekkel kiabál, ki-kezd a kollégium kertészével. És a hely-zet a tanév alatt sem sokat változik. Pearlszinte szárnyal, a nõvére azonban sehogysem tud beilleszkedni a gazdag, úri gye-rekek közé. Úgy tûnik, Pearlnek már nincsis annyira szüksége Jodiera, akinek azon-ban nagyon is van õrá. Aztán egy tûzijá-tékos iskolai ünnepségen történik vala-mi, s ekkor Pearl ráébred, hogy a nõvéretovábbra is milyen sokat jelent neki.

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Philip Pullman: Rubin és füst Az 1871-ben játszódó történet hõsnõje atizenhat éves árva lány, Sally Lockhart,aki szüleinek, vagyonának elvesztéseután Londonban próbál talpra állni. Egyutálatos rokon hölgynél lakik, aki meg-maradt csekélyke vagyonából is megpró-bálja kiforgatni. Sally körül egyre foko-zódnak a bonyodalmak, amiben szerepetjátszik egy titokzatos, vagyont érõ ékkõ, acímben szereplõ rubin, amit bizony so-kan szeretnének megkaparintani. A szá-lak Sally édesapjához vezetnek, aki meg-lehetõsen gyanús körülmények közöttvesztette életét a Távol-Keletre. Sally lé-pésrõl lépésre próbálja megfejteni a mindnyomasztóbb titkot, miközben veszedel-mes kalandokba bonyolódik, különösemberekkel találkozik, és még az élete isveszélybe kerül. Sikerrel jár-e a nyomozá-sa, s fény derül-e a homályba veszõ rej-télyre? A regény elnyerte a NemzetköziOlvasástársaság díját. A sorozat továbbirészei: Árny északon, Tigris a kútban,Külvárosi királynõ.

Charles Dickens: Twist OlivérDickens egyik leghíresebb regényénekgyerekhõse árvaházban nevelkedik, sõt anevét is ott kapja. A mostoha körülmé-nyek miatt megszökök, és gyalog indulLondonba, ahol egy tolvajbanda veszivédõszárnyai alá. Vezetõjük, Fagin a kis-fiút megtanítja a mesterség csínjára-bínjára, õ azonban már az elsõ bevetésenbajba keveri magát. A rengeteg viszontag-ság és hányattatás után végül egy jószívûcsalád örökbe fogadja, ami véget vet testi

és lelki szenvedéseinek. Az alvilági „ba-rátok” azonban újra felbukkannak, és kisfõhõsünknek választania kell: úri fiúvávagy koldussá válik…

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Lackfi János: A részeg elefántTudtad, hogy úgy táncol az egész világ,akár egy részeg elefánt? Riszál a folyó,szambázik a fa lombja a szélben, tangózikaz árnyék a kövön. Lépéseink táncoltat-ják az utat, mellkasunkban diszkózik aszív, ereinkben zenevonatozva áramlik avér. Zene minden és tánc minden. Ebbena könyvben is táncritmust hallani, tán-colva altatja kisbabáját az apuka medve,táncol a kipottyant fog egy madzag vé-gén, bálnatáncot jár a tengeralattjáró a vízalatt, öklüket rázva, szitkozódva keringõz-nek egymással autósok és motorosok, pö-rög-forog a kosárlabda a gyûrû peremén,báloznak a szénabálák, de még az icipiciatomok és a hatalmas bolygók is ritmusraforgolódnak. Ugye te is beállsz a körbe?

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Eberhard Urban: VitorlásokA tengerhajózás története évezredekenkeresztül egyet jelentett a vitorlás hajóktörténetével. Segítségükkel sikerült feltér-képezni a földet, felfedezni, meghódíta-ni és benépesíteni az ismeretlen világo-kat. Megindulhatott az árukereskedelemés a kulturális javak cseréje. A vitorláshajók felébresztik azt a vágyat, hogy sze-lek szárnyán fedezzük fel a végtelen óce-ánokat, és - számtalan kaland után – elér-jük a látóhatár mögött húzódó partokat.Az efféle álmok könnyen teljesülhetnek.Modern és elegáns kirándulóhajókon

5Könyvajánló

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Czigány Zoltán: Csoda és KószaEz a könyv nem jött volna létre,…ha a szerzõnek nincs egy lánya, akinekelkezd mesélni Csodalóról és Kószálóról,a gödöllõi tanyán élõ lovakról, akik kö-zül Kósza, csupa jó szándékból, annyigalibát tud okozni, hogy Csodának min-dig van mit helyrehozni.… Ha a szerzõnek nincs egy fia, akinektovább mesélte a két ló történeteit, s akifelvette hangszalagra a rögtönzött mesé-ket, hogy többet halhassa, aztán az írómellé ült, és megvárta, amíg leírja õket.… ha nincs valaki, aki egyetlen rajzzal eltudta mondani mindazt, amit a szerzõsok-sok szóval próbált.…és végezetül ez e könyv egyáltalán nemjöhetett volna létre, ha nincsenek olyanfelnõttek, akik szeretnének érteni a gye-rekek nyelvén, mert tudják, hogy sokatlehet tanulni tõlük – de minthogy a fen-tiek mind voltak, így Csoda és Kosza is ittvan ebben a könyvben, már csak olvasnikell róluk, és néha nyeríteni helyettük, jóhangosan, lószívvel, ahogy õk szokták:

David Benedictus:Micimackó visszatér

Ugye sokszor gondoltál arra, milyen jólenne, ha sosem érne véget a mese? Vagyha véget is ér, folytatódjék… hát most tes-sék, itt van. Ugye rájuk ismersz? Bár Mi-cimackó az eltelt nyolcvan évben felsze-dett néhány dekát, mégis a régi. És perszeMalacka, Nyuszi, Füles, Bagoly, és Kangais. Igaz, Tigris közben megszerette a szed-ret, Róbert Gida fontos dolgokat tanultaz iskolában, de azért a Százholdas Pa-gonyban semmi sem változott. De hát ak-kor ki az a Kecsesen Hajlékony Valaki, akielõjön a folyóból? És miért áll el örökreaz esõ? Hogyan tanulnak krikettezni azállatok, és hogyan lesz Micimackóból tan-felügyelõ. Mindezt megtudhatod, ha el-olvasod a Micimackó visszatér vadona-túj történeteit.

○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Gáspár Ferenc:A sárkány harca

Szeretnél olyan könyvet a kezedbe fogni,amit még a fürdõkádban is olvasol?Amelyben valóság és fantázia kézen fog-va szárnyal múltba, jelenbe egyaránt?Olyan regényt, amelyben egyszerre meg-található gyerekszerelem, romantika ésvérfagyasztó kalandok sokasága? És ami-bõl az olvasó szinte észrevétlenül megis-merheti a magyar történelem kevésbé is-mert korszakait? Ha igen, akkor figyel-medbe ajánlom Gáspár Ferenc legújabbregényét, A sárkány harcát, mely a JohnnyFortunate kalandjai sorozat ötödik része.

Tölgyesi Lívia: Matyesz(aki szerint lehetetlen a felnõtteknek meg-felelni) és Lilla (akivel mindig történikvalami)Hogyan legyen valaki Jó? A 10 évesMatyesz szeretne az lenni, de hogy kellazt csinálni? Hiszen õbenne nincsenrossz szándék, csak a bonyodalmak fog-nak össze állandóan ellene. Például éselõször is, egy kölcsönvett horgászbotmiért lázad fel sorsa ellen, és ahelyett,hogy halat fogna, mint minden rendes,illemtudó társa, inkább eltörik. Ezzel el-indítja Matyeszt azon a nehéz úton, amivégén egyszer majd sokára a nagybetûsÉLET várja. De addig? Hogyan hozzahelyre a helyrehozhatatlant? Szüleit au-tóbaleset következtében elveszítette éskishúgával, Lillával egy árvaházban él,de András bácsi, a nevelõtanár minden-ben mellette áll, ráadásul sok érdekesdolgot tud mesélni, mert nagyon okos,és az õ legeslegjobb barátja. Csakhogy azövé volt a horgászbot nincs mese, õMatyesz, dolgozni fog! Ezt a dolgozást amásik legjobb barátja, Berta tanácsolja,aki szintén gyerek, csak éppen fülesba-goly. Berta szerint nemsokára egy ván-dorcirkusz érkezik a rétre. Matyesz ugyannem tudja, mi az a vándorcirkusz, de eznem akadály. Lilla is segít mindenben,és ez még jobban összekuszálja az amúgysem egyszerû életet. Húúúú, de nehézgyereknek lenni!

múltidézõ vitorlásutakat tehetünk. Akönyv számos képpel illusztrálva mutat-ja be a vitorlások múltját, jelenét és a jövõvárható irányzatait.

Nyíííí-ha-ha-ha-ha-ha, Brrrrrrrrrrrrr! Akönyv 2008-ban Az év gyerekkönyve volt.

6 Állati

Gazdi-kutya suli50 évvel ezelõtt minden juhász

mellett ott szaladgált a puli, és vi-gyázott a nyájra. Õsi a vágy, hogyegy kutya legyen a társunk. Ennekmegfelelõen szinte minden szülõéletében eljön a pillanat, amikor agyermek elé áll, és a következõketmondja: Kiskutyát szeretnék!

A szülõk egy része gondolko-dás nélkül, a másik része idõvel,hosszú veszekedések és sírásokután egyezik bele. Általában az iselhangzik: De te gondozod!

Ez sajnos nem mindig alakulígy a szülõnek sem ideje, sem ener-

giája nincs arra, hogy egy kiskutyát is nevelgessen a gyerekeimellett. A gyermek pedig nem tud mit kezdeni a kutyával, hi-szen az elején egy édes, kedves játszótárs, aztán rövidesen eljönaz idõ, amikor a kiskutya harap, megrágja a bútorokat, széttépiapa papucsát. A szülõk türelme fogy, és a rossz felfogású csalá-doknál sajnos elõfordul, hogy a kiskutya az utcára kerül.

Lényeges szempont az is, hogy nem mindig megfelelõenválasztják meg a fajtát, illetve a tenyésztõ véleményére sem le-het néhány esetben adni, hiszen az õ érdeke, hogy eladja a köly-köket. Ez is célja a programnak, hogy a megfelelõ legyen a vá-lasztás, illetve ehhez kapcsolódik, hogy hiába vagyunk magyaremberek, nem ismerjük a magyar kutyafajtákat, pedig õk is ottvoltak a magyarokkal a honfoglalás idején. Ezért szeretném, haa gyerekek megismernék a kilenc magyar kutyafajtát, hiszenezeket az állatokat nemzeti közkinccsé nyilvánították.

Az átlagos kutyaiskolákban mindenki megtanulhatja, hogyankell bánni a kutyákkal, hogy kell leültetni, lefektetni, hogyan kellelérni, hogy minden parancsunkat teljesítsék. Általában ezek aziskolák a felnõtteknek szólnak, és nem a gyerekeknek.

Ezért rendhagyó a programom, mivel ez az iskola kimondot-tan a gyerekeknek szólna, játékosan szeretném megmutatni a ku-tyakiképzés komoly elveit, megtanítani a következetes nevelést,hogy tisztában legyenek azzal, hogy mit várhatnak el a kutyájuk-tól, illetve, hogyan kell megérteni a kutya viselkedését. A gyerme-kekben a kutya gondozásával, tanításával kialakul a türelem, azállatok iránti szeretet, illetve a felelõsségtudat, amely elõsegítheti,hogy felnõttként érett, normális családi életet élhessenek.

Az lenne a programom célja, hogy megakadályozzuk a kutyákutcára kerülését, menhelyre adását, szeretném megmutatni elsõ-sorban a gyerekeknek, esetleg a szülõknek is, hogy egy kutya lehetjátszópajtás, legjobb barát, házõrzõ és tanulékony okos társ.

Remélem elérhetõ a cél, hogy a magyarországi kutyatartás,egy magasabb szintû, kultúráltabb állattartás legyen.

Kulcsár-Horváth Ildikó

- Kutyát szeretnél? De milyet, mekkorát és mikor?- Nem mindegy? Csak RÖGTÖN!- Ez rossz válasz!Legalábbis meggondolatlan, elhamarkodott, és jó eséllyel

könnyekhez vezet. Pedig biztosan nem azért jutott eszedbe akutya, hogy mérgelõdj vagy szomorkodj, hanem, hogy nevess,szaladj, játssz, és olyan élményekkel gazdagodj, amit csak tõlekaphatsz meg! Sõt, nevessetek, szaladjatok, játsszatok! Mert ez alényeg. Hidd el, akkor tudsz jól dönteni, ha elõtte megfelelõentájékozódsz! Egy kutya ugyanis nem játékszer! Te legyél azért,hogy boldog és elégedett legyen! Nem fogsz csalódni! Elõreszólok! Nehéz lesz dönteni, választani, hiszen nem vagyunkegyformák sem a szomszéd nénivel, sem a nagypapánkkal, sema barátainkkal, sem az osztálytársainkkal, sem a filmben szerep-lõ gyerekekkel. Szerencsére! De jó hírem van! Rengeteg fajtájúés méretû kutya van, és egy közülük már biztosan rád vár! Akineked: A KUTYA!

A kutya, ha jól választasz, 10-15 évig lesz a társad, akinekfontos vagy, akinek szüksége van rád és aki feltétlenül szeret!Légy hát türelmes! Biztosan sikerülni fog!

A legfontosabb kérdések a döntés meghozatala elõtt:- Lakásban tartott a kutyát vagy kertben lesz az otthona?- Mennyi szabadidõd lesz rá és vele együtt,- A család többi tagjára számíthatsz a gondozásban?- A költségeket, kiadásokat végiggondoltad? (A kutyus vé-

telára a legkisebb kiadásod lesz! Folytatódik a védõoltásokkal,felszerelésekkel, táplálással…)

Érdemes tavasszal vagy nyár elején hazavinni a kölyköt.Ilyenkor több lehetõségetek van az összeszokásra, a közös napi-rend, az új életforma kialakítására. A kutyaválasztás elõtt, lehet,hogy csak a legutolsó pillanatban, de felmerül a kérdés: szukavagy kan kutyát vásároljunk? Az elsõ dolog, hogy a kutyát te-nyésztési célra szeretnénk vagy „csak” kedvencnek? Tenyészté-si céllal a többség inkább szuka kutyát szeretne, mert a kölyökel-adásból származhat legnagyobb valószínûséggel anyagi haszon.

A szukák általában kisebb termetûek, alkalmazkodóbbak, ra-gaszkodóbbak, toleránsabbak más kutyákkal és az emberekkelmint kan fajtatársaik. Ugyanakkor azonban érzékenyebbek, és atüzelés idõszakában a sétáltatásuk, elhelyezésük meglehetõsennagy gondot okoz.

A kanok általában nagyobb termetûek, gyakrabban viselked-nek agresszívabban, sokszor önfejûek, makacsok és tempera-mentumosabbak mint szuka fajtársaik.

A legfontosabb, elsõsorban saját magunkban tisztázandókérdés, hogy „Én milyen vagyok?” a karakter, az empátia, tem-peramentum, az aktivitás, az érzékenység, az ambíció alapjánmegfogalmazhatjuk, hogy valószínûleg milyen gazdik leszünk.Nincs más hátra, elõ a fajtaismertetõt, és válaszd ki, melyik ku-tyával „mûködtök” egy hullámhosszon!

Milotai Sára:Hideg van

Hideg van, hideg van, mindenkididereg,Mit csináljak idebenn?Talán inkább mégis kimenjek?Kint hóember építhetek!(Feszty, 4. osztály) I. helyezett: „Focizó fiú” Vadkerti Adél 6.A „Elsõsök” Vadkerti Adél 6.A - Petõfi Ált. Isk.

7Erre-arra

Az elmúlt évekhez híven, az idén is megrendezésre került aJókai Mór Általános Iskola - ezúttal Kukorica Fesztivál nevetviselõ - õszi bálja, melyre nem csak saját, hanem a GárdonyiGéza Általános Iskola és Szakiskola tanulóit és pedagógusait isszeretettel hívták, várták. A vendégeket süteményekkel, szend-vicsekkel, üdítõkkel várta a Szülõi Munkaközösség. A progra-mok alatt az érdeklõdõknek lehetõségük volt tombola vásárlá-sára. A rendezvény szervezõje Kovácsné Tóth Gabriella.

A bált az iskola néptánccsoportja nyitotta meg Kollár Esztervezetésével. Az ezt követõ 7 próbán az vehetett részt, aki beállt anéptáncosok közé, és velük táncolt az Ettem szõlõt, most érik…kezdetû dalra. A tánc után következtek az ügyességi feladatok.

Az elsõ próba során a versenyzõk két sorba álltak. A sorok elejénegy kukoricával teli, a végén pedig egy üres véka volt. A kukoricákategyesével kellett eljuttatni a sor végén levõ vékába. Az a csapat jutotttovább, amelyik ezt a feladatot hamarabb teljesítette.

A továbbjutók a következõ próbában - ahol kukoricával, va-lamint tuskóval teli zsákot kellett cipelniük - osztályonkéntmérték össze erejüket. Minden osztályból az a három versenyzõjutott tovább, aki a leggyorsabban hajtotta végre a feladatot.

A harmadik megmérettetés során a gyerekek csapatokba áll-tak. Minden csapat kapott egy hosszú madzagot, amire minéltöbb pattogatott kukoricát kellett felfûzni. Az a két csapat nyert,akinek több kukoricát sikerült fûzni a madzagra adott idõ alatt.

A következõ feladat tuskóval való célba dobás volt. A játéko-sok körbe álltak, s azok vehettek részt az ötödik próbatételen,akik beletaláltak, vagy minél közelebb dobtak a kör közepéhez.

Az ötödik versenyfeladat a régmúlt idõket idézte, hiszenmanapság már nem sok helyen morzsolnak kukoricát kézzel.

Õszi bál az ácsi Jókai - iskolábanAz utolsó elõtti próbában hurkapálcával kellett a gyerekek-

nek elvinni a Császári Csemegét egyik asztaltól a másikig.A verseny rangsora a hét próba utolsó feladatában dõlt el,

ahol a versenyzõknek szemmérték alapján 20 szem kukoricátkellett markolniuk. A gyõztes az lett, akinek a markában levõkukoricaszemek mennyisége közelebb volt a 20-hoz.

A legügyesebbek: Szûcs Patrícia 3. oszt, Horváth Fanni 4.oszt., Dákai Vivien 5. oszt., Varga Zsanett 4. oszt., Sás Csilla 5.oszt. tanulók voltak.

Nem csak a hétpróba gyõzteseit jutalmazták, az õszi bálra a gyere-kek kukoricacsuhéból készített bábokkal, valamint töklámpásokkal iskészültek. A rendezvényen a zsûri ezeket is értékelte.

A legsikeresebb munkákat Végh Barbara, Péter Szonja, HanókKitti, Horváth Renáta, Balogh Zsófia, Baranya Katalin, BaranyaAttila, Nagy Ádám, Szalóki Borbála, Szalóki Emília, Varga Zsa-nett, Tóth Barbara, Tóth Alexandra, Fodor Vanda, Mórocz Dorina,Horváth Fanni, Horváth Gréta, Nádudvari Ramóna, TakácsDávid és Berecz Beáta készítette.

A hétpróba elsõ három helyezettje, valamint az értékelt tök-lámpások és csuhébábuk készítõi pattogatott kukoricát, Kukorit,illetve süteményt kaptak jutalmul.

Ezt követte a tombolahúzás és a tánc. A kiosztott díjak, nye-remények a Szülõi Munkaközösség felajánlásai voltak.

A bál elérte célját, hiszen a verseny, a szurkolás, a tánc, anevetés még összébb kovácsolta a résztvevõket, akik egy új él-ménnyel lettek gazdagabbak.

Köszönet a tantestületnek, az iskola minden dolgozójának,valamint a szülõknek a közös munkáért.

Görözdiné Major Gyöngyi

2009. május 22-én az izsai iskola újra névadójára emlékezett.Döme Károly, az iskola névadója, végrendeletében tett ala-

pítványának jótékony segítségéért csupán azt kérte, hogy szent-misével emlékezzenek meg róla halála évfordulóján.

Balla Gáspár atya az ünnepi szentmise keretében tisztelettelemlékezett Döme Károly példaadó életére.

Az ünnepélyt megtisztelte jelenlétével, és koszorút helyezettel az iskola bejárata melletti emléktáblánál Sámson Ferenc, Izsaközség polgármestere, Németh Zoltán, Pat község polgármestere,Izsa község Önkormányzatának képviselõi, a Csemadok helyi szer-vezete, a Döme Károly Alapiskoláért Alapítvány elnöksége, az is-kola és az óvoda pedagógusai, diákjai és szülõi munkaközössége.

Hagyományainkhoz híven kultúrmûsorral örvendeztettükmeg kedves vendégeinket. Az óvodások néptáncbemutatóvalelevenítették fel a régi hagyományokat.

Mgr. Boschetti Adrianna, igazgatónõ ünnepi beszédébenhangsúlyozta, hogy egy település életében az iskola a jövõ zálo-ga, hiszen az ott folyó oktató- nevelõ munka jelentõsen befolyá-solja a település jövõjét. Az iskolában átélt élmények késõbbemlékekké válnak, s hozzájárulnak ahhoz, hogy boldog embe-rekként éljünk. Dicsérettel beszélt a lezajlott iskolai események-rõl és a versenyeken elért eredményekrõl.

A 7. osztályosok Szabó Enricoval az élen prezentációt, be-mutatót készítettek az iskola életének legemlékezetesebb esemé-nyeirõl. Összefoglalták a sikeres versenyeket és a legfontosabbtudnivalókat is az iskoláról.

Ünnep az izsai iskolábanA mûsor további részében a 2. osztályosok tanulságos anyák

napi jelenetet adtak elõ, Meszlényi Réka Jézusról szavalt.A 0. és 5. osztályosok irodalmi összeállításukat, egy volt di-

áklány verse mellett, saját gondolatokkal tarkították, amelyeketszintén versbe szedtek. Zenés mûsoruk bizonysága volt annak,hogy a nagyok tudnak vigyázni a kicsikre, tanítgatják õket ajóra, szépre.

A napközisek népi gyermekjátékokkal szórakoztatták a kö-zönséget, a negyedikesek pedig pünkösd ünnepét csalogatták aszínpadra verseikkel és énekükkel. Az énekkar népdalcsokra ésSkopp Ildikó éneke koronázta meg az ünnepi mûsort.

Szintén hagyományosan faültetéssel zárult az emléknap. Azelültetett facsemetét egy rövid ismertetõ elõadás után KálvinJánosról neveztük el.

Sámson Ferenc polgármester úr is kivette a részét az ültetésbõl,az ovisok ellenõrizték, hogy jó helye legyen a kis szilvafának.

Az emléknap legszebb része mindig az, amikor az iskola igaz-gatónõje emléklappal jutalmaz öt személyt, aki munkájával öreg-bítette az intézmény hírnevét. Az idén Jakab Dávid 9. osztályostanulót, Broczká Csillát, az óvoda igazgatóhelyettesét, Szabó KrižanAndreát és Mitš Ferencet, az iskola pedagógusait, továbbá KuruczErzsébet szakácsnõt érte a megtiszteltetés, hogy munkájukat aziskola emléklappal köszönte meg. Ahhoz, hogy az iskolában és azóvodában mindenki jól érezze magát, és elégedett legyen, szük-ség van mindannyiunk lelkiismeretes munkájára és a gyermekekszüleinek bizalmára is.

8

2009 szeptemberétõl - 2010 decemberéig valósul meg a Fran-cia – Magyar közös ifjúsági demokráciaprojekt. Ebben a lehetõ-ségben húsz komáromi fiatal vesz részt köztük animátoraik ésaz Élettér Egyesület vezetõi. A 16 hónapon keresztül folyó aközös munkánkat a Földközi-tenger melletti kisvárossal,Gruissan fiataljaival kezdtük meg ebben az évben, Komárom-ban. Megvalósításhoz uniós támogatás és a pályázó, francia part-ner, gruissani önkormányzat nyújt segítséget.

Ez elsõ találkozásunkra, 2009 októberében, az õszi szünet-ben került sor. Nagy örömmel láttuk vendégül a francia fiatalo-kat Komárom városában. Három napot töltöttünk el egymással.Ahol az elsõ fontos lépés azösszeismerkedés volt. Itt egykicsit nehéz dolgunk akadt,egymás neveinek kiejtésével.Második lépésben, a két országdemokráciai helyzetét össze-hasonlítottuk és az elmondot-tak alapján megállapíthatjuk,hogy francia barátaink sokkalelõnyösebb helyzetben vannaka mi országunkhoz képest.

Harmadik lépésben, ter-veztünk egy kétnyelvûweboldalt. A következõ hónapokban, mindkét ország fiataljaiugyanazon a témákon dolgoznak, és a hónapok végén az elké-szült közös weboldalra feltöltik anyagaikat és közzé teszik, hogymindenki számára elérhetõ legyen.

A jövõ év júniusában mi is ellátogatunkvárosukba, ahol az elkezdett közös munkátfolytatjuk. További lépéseket teszünk megannak érdekében, hogy amit elkezdtünkfiatalként azt felnõtt korunkban kamatoz-tatni tudjuk.

Vizeli Ágota

„Azon gondolkoztam szerdán, hogymilyen lesz ez az egész. Tudtam, hogy na-gyon jól vagy kevésbé jól fogom éreznimagamat. Eleinte attól reszkettem, hogy milesz, ha haza viszek egy Franciát.

Megérkezésüket követõen - elsõ látásra- arra gondoltam, hogy a kötelezõ foglalko-záson kívül hozzájuk se fogok szólni. Sze-rencsére ez nem így alakult. Tetszett, ami-kor azt mondták animátoraink, hogy vigyük el õket a városba.Beszélgettünk egy kicsit a demokráciáról is, ami nem bizonyultkönnyû feladatnak. A „városi bejáráson” már jobban megis-merhettük egymást, de nem volt olyan jó, mint az aznapi vacso-ra idõszaka. El sem tudtam volna képzelni, hogy ennyire jó

Francia - Magyar demokráciaprogramhangulat keletkezik! Még én is meg tudtam magamat értetni,pedig - sajnos - egyik francia sem tudott németül.

Több barátom is megkérdezte tõlem, milyen volt a nap. Énmindig csak azt válaszoltam: Ha olyan lesz a holnapi nap is,mint a mai volt, nagyon jól fogom érezni magamat. Este jó ér-zéssel aludtam el.

Másnap reggel a hotelban egy kis játékkal kezdtünk, utánapedig beszélgettünk a közös honlapról. Illetve - talán az volt alegfontosabb a délelõtt folyamán, - kiválasztottuk, hogy este kitviszünk haza.

Én az egyik kis szemüveges barátomat választottam. Bocsá-nat, helyesbítek. Õ választottengem.

Délután közösen strandol-ni mentünk, ahol átbeszéltüka franciákkal, hogy eddigmennyire tetszik nekik Ma-gyarország, Komárom. Min-denkinek nagyon tetszett.

Este az unokabátyámmal(Mikivel) és Imivel a mamáhozvittük a vendégeinket: Alicia-t, Fabian-t és a „szemüveget”,ahogy anyu elnevezte Doriant.

Krumplipüré, rántott disznó-csirke hús, saláta volt a fõfogás.Desszertnek palacsintát és fagyasztott barackot kaptak.Fabian-nak nagyon tetszett a csirke comb. Mi mindig csakkínáltuk, õ pedig csak evett és evett. Vacsora után felmen-

tünk a „foci szobába”, ami a fiúknak na-gyon tetszett. Este nyolc órára beszéltükmeg a találkozót a Mag-házba, ahonnétvisszamentek a hotelba.

Szombaton elvileg csak délután 5 óra-kor találkoztunk volna Monostoron a kul-túrházban. Viszont Imivel és Mikivel el-szöktünk velük Észak-Komáromba, ahol azEurópa udvarban és a fõtéren néztünkkörül. Este mindenki jól érezte magát abúcsúesten. Klári néni és a néptáncosokkis ízelítõje után táncházat tartottunk ne-kik, majd közös játékokat játszottunk, amitaz esti discó zárt. A vacsorán mi is megkós-tolhattuk a franciák ételeit. Igazán bõségesvolt a kínálat mindkét ország részérõl. Csaka búcsúzkodás volt fájdalmas számomra.

Én annyira összebarátkoztam velük, hogy interneten keresztülmég most is tartjuk a kapcsolatot. Ennyit az õszi szünetem leg-jobb 3 napjáról.

Monostori Kristóf

Utazás

9

A Petõfi Sándor Általános Iskola december 21-én ünnepelte fenn-állásának 80. születésnapját. Az iskola pedagógusai ebbõl az al-kalomból irodalmi pályázatot hirdettek. A negyedik, ötödik,hatodik osztályosok témájának címe: „Legkedvesebb iskolai él-ményem” volt. A pályázatot Asztalos Imola nyerte. Az alábbiak-ban az õ történetét olvashatjátok.

Asztalos Imola:Az erdei tábor

Az utazásMikor elindult a vonat a csikorgó kerekeivel, elfelejtettem

az otthont, az addigi élményeket, mert csak arról álmodoztam,hogy milyen lesz az erdei tábor. Mikor odaértünk Vinyére, meg-nyugodtam, csillapodott szívem dobogása, mert gyönyörû kerttárult szemünk elé: pingpongasztal, hinta, focipálya és még sokmás szépség fogadott bennünket.A Cuha-pataknál

Az elsõ tábori kiránduláson sok élménnyel lettünk gazda-gabbak. A Cuha-patakban nem láttunk halakat, de szép tisztavolt a vize. Szép?! Gyönyörû!!! Valósággal gyönyörû! Szélsebe-sen vágtatott át az apróbb s nagyobb szépséges kavicsokon. It-tunk a friss, hideg vizébõl. Faágon egyensúlyozva tudtunk át-jutni a patak másik oldalára, a barlanghoz. Végül óriási méretûgyökereken „tornáztunk” egy kis testmozgás gyanánt.A pizsamaparti és a „Ki mit tud?”

A pizsamaparti része volt a „Ki mit tud?” vetélkedõ, ahol ami csapatunk sminkeszközöket nyert. Az általunk elõadott jele-netben egyikünk tanárként, a többiek diákokként szerepeltek.A tanár matematikával kapcsolatos kérdéseire rosszul válaszol-tunk, és õ ezt elfogadta jó megoldásként. Így akartuk kifiguráz-ni a tanárt. A tánc után – amin többségünk pizsamában vettrészt – fáradtan aludni tértünk.Harc a fényképezõgépekkel

Ez a különös eset akkor történt, amikor észrevettük, hogy afiúk fényképeznek minket, amikor sminkeljük magunkat. Erremi is lefotóztuk õket, s ebbõl kerekedett a „fényképezõgépharc”.A célpontunk Gergõ volt, mert õ volt a játék kezdeményezõje.Egyik barátnõmnek sikerült is õt lekapnia”. Hurrá!A szalonnasütés

Számomra megrázó élmény volt, még mindig érzem a gyom-romban. Én nem szeretem a szalonnát, melynek következtében

80 éves a Petõfi Sándor Általános Iskolacsak a barátnõmtõl kértem egy katonát. Amit adott, az sajnoségett volt, úgyhogy majdnem rosszul lettem tõle. Egyik osztály-társam sem járt jobban: egészben kapta be a hagymát, nem gon-dolva annak erejére. Na jó, de ez most nem lényeges. Csak aztszerettem volna tudatni, hogy ellensége vagyok a szalonnának.A gázolás

Mikor újra a Cuha-patakhoz kirándultunk, nagyobb élmény-ben volt részünk, mert a vízen kellett átgázolnunk! Persze agyon-ázott a cipõnk. Sõt, az egyik barátnõm sikeresen bele is zuhant apatakba. Amikor visszaértünk a táborba, s a túravezetõ bácsimegtudta, hogy van gumicsizmánk is, ezt mondta:

- Nocsak, gumicsizmában is átmehettünk volna…Ekkor szerintem mindenki kiborult, de ha nem is minden-

ki, én biztos!4 km oda, 4 km vissza

Kellemetlen élményként emlékszem erre a túrára. Talán csakaz volt benne a jó, hogy sokféle állatnyomot szemlélhettünkmeg, és az osztályfõnökünk mesélt arról a vadászatról, amin õ isrészt vett. Most elmondom, miért éreztem magam rosszul. Azért,mert egy borókáért kellett gyalogolni, amirõl kiderült, hogy nemis volt a termése érett, pedig azt akartuk megcsodálni. Hát ezvolt a rossz dolog!Zirc

Soha nem jártam eddig Zircen, úgyhogy örültem, hogy meg-nézhettem a Természettudományi Múzeumot és a könyvtárat.Nekem az elõbbi tetszett jobban, mert ott barlangba is lehetettmenni. Voltak kitömött állatok is, és ahogy fölnéztem, a plafo-non egy óriási sast pillantottam meg. Láttunk még bogarakat,egereket, cickányokat, nyestet, baglyokat és borzot is. Sõt renge-teg gombafajtát is felsorakoztattunk. Az ásványokat szívesenhazavittem volna. A könyvtárban rengeteg csodálatos könyvetés írást nézhettünk meg. A legérdekesebbnek a legkisebb és alegnagyobb könyvet találtam.A búcsúzás napja

Pénteken, a tábor utolsó napján délelõtt lovaskocsival oda-mentünk a patakhoz, és elbúcsúztunk tõle.

- Szerintem izgalmas volt az erdei tábort és remélem jövõreis megyünk – mondtam a barátnõmnek a vasútállomáson. Az-tán felszálltunk a vonatra. És az elindult a csikorgó kerekeivel,és tudtam, hamarosan hazaérünk, és a szívem akkor már a szüle-im és a testvérem után vágyakozott.

Mi ér a kincs, ha egészség nincsNem is tudtuk pontosan, hogy miért is megyünk a Városi

Sportcsarnokba, csak annyit, hogy egy jót játszunk.Indulásunk kalandos volt, mert a busz, amivel mennünk

illett volna, csak szombaton közlekedik. De! Anyu szerencséreszabadságon volt, így megmentett bennünket egy hosszú sétá-tól, s elsõként érkeztünk. Meglepetésünkre, egy nagy társasjá-ték táblát láttunk a küzdõtéren

Dóri néniék elmondták, egy élõ társasjáték szereplõi leszünk. Mileszünk a bábuk, Szilvi néni pedig az óriási dobókockával dob. A zöldszínt húztuk, felálltuk a helyünkre, s kezdõdött a játék.

Hamar sikerült hatost dobnunk, de aztán csak kis pontokkalaraszoltunk. A fekvõtámasz nem volt az erõsségünk. Igaz, tõ-lünk nem kell majd félteni a sportmérkõzések biztonságát, mertüres pillepalackkal nem tudunk kárt tenni semmiben.

Mi nem dohányzunk, de büntetésül egy körbõl kimarad-tunk. Tudjuk, hogyan kell fogat mosnunk, de azért az ép foga-inkat jelképezõ lufit is eltaláltuk.

Szelektív hulladékgyûjtésben mi voltunk a legjobbak, nemhiába töltöttünk az elmúlt évben négy napot Agostyánban azÖKO-faluban.

A tudásunk mellett a szerencse is mellénk állt, s elsõként érta célba a mi négy bábunk.

A többi csapat még küzdött, idõ is volt, s azt találták ki aszervezõk, hogy a következõ körben a gyerekek dobnak, s taná-raink teljesítik a pályát. Szurkoltunk, hogy Szilvi néni legalábbegyszer lépjen a fekvõtámaszos mezõre, de az nem sikerült. Si-került ellenben hatos sorozatot dobnunk. Így, ezt a fordulót ismi nyertük meg.

Sok szép, és egészséges ajándékot kaptunk. De a játék az,ami emlékezetes marad mindannyiunk számára. Köszönjük,hogy mi képviselhettük iskolánkat.

Oláh Krisztina és Csonka Barnabás 3. osztályosok, SzemereiMónika és Czita János 4. osztályosok segítségével JuhászGáborné Szilvi néni.

Petõfi suli

10

Cím: Válts…Kiíró: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlõdésért alapítványHatáridõ: 2010.02.08.Tárgy: rajzpályázat, ökológiaPályázhat: 6-14 évesekInf.: www.pafi.hu

Cím: meseíró pályázatKiíró: Duna-Dráva Nemzeti ParkHatáridõ: 2010.02.15.Tárgy: meseírásPályázhat: általános iskolás felsõtagozatos gyerekekInf.: www.ddnp.hu

Cím:Fiatalok az épített és természeti környezet védelméértKiíró: Város- és Faluvédõk SzövetségeHatáridõ: 2010.02.15.Tárgy: rajz- és íráspályázatPályázhat: 8-18 évesekInf.: http://vfszit.srv.hu

Cím: Füvek népe diákfotó-, rajz-, videópályázatKiíró: Bodzavár Oktatási Nevelési AlapítványHatáridõ: 2010.02.19.Tárgy: rajz- és írópályázatPályázhat: általános és középiskolai tanulók Magyarországrólés a határon túlrólInf.: www.bodzavar.hu

Cím: Szélfútta levél a világKiíró: Németh László Általános Iskola és Alapfokú Mûvészet-oktatási IntézményHatáridõ: 2010.02.26.Tárgy: rajzpályázatPályázhat: általános és középiskolai tanulókInf.: http://invitel.hu/tesznlai

Cím: Ez kész! –videókészítési versenyKiíró: K&H BankHatáridõ: 2010.02.28.Tárgy: videóversenyPályázhat: általános iskolák tanulóiInf.: www.kh-ezkeszpenz.hu

Cím: Országos Irodalmi PályázatKiíró: Tildy Zoltán Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatá-si Intézmény és Egységes Pedagógiai SzakszolgálatHatáridõ: 2010.03.01.Tárgy: irodalmi alkotásokPályázhat: általános iskolák felsõtagozatos tanulóiInf.: www.tildy-szhalom.sulinet.hu

Cím: 2010 sikeres diákszerzõje – irodalmi pályázatKiíró: Báthory István Általános Iskola, VeszprémHatáridõ: 2010.03.10.Tárgy: világörökségPályázhat: általános iskolák 7.-8. osztályos diákjaiInf.: www.vpbathory.sulinet.hu

Cím: Energiajátékok – 2010Kiíró: Interregionális Megújuló Energia Klaszter EgyesületHatáridõ: 2010. 06.01.Tárgy: energiajátékokPályázhat14-20 éves tanulók egyénileg vagy csoportbanInf.: www.greenenergy.hu

Cím: Kortárs Irodalmi alkotások pályázataKiíró: Cédrus Mûvészeti AlapítványHatáridõ: folyamatosTárgy: írópályázatPályázhat: magyar nyelvû alkotókInf.: www.napkut.hu

Cím:Hét évszázad papírtitkaiKiíró: Magyar Papír- és Vízjeltörténeti TársaságHatáridõ: 2010.02.15.Tárgy: rajzpályázatPályázhat: Óvódások, általános- és középiskolai iskolai tanulókInf.: http://mapavit.extra.hu

Cím: Helyi hagyományok feltárása, helyi hagyományokon ala-puló mûvelõdési igények kielégítéseKiíró: Pro Renovanda Cultura Hungariae AlapítványHatáridõ: 2010.03.20.Tárgy: Közösségek támogatásaPályázhat: Kulturális közösségek, egyesületek, alkotómûhelyekInf.: www.prof.iif.hu/prc/

Hétszínvirág-Tüskevár Szolgáltató Nonprofit Közhasznú BT.pályázatot hirdet kedvezményes nyári táborozásra, osztályki-rándulásraA pályázat célja: Szünidei táborok, osztálykirándulások támo-gatása, amelyek hozzájárulnak a gyermekek és fiatalok közössé-gi élményeinek kialakításához, lehetõvé teszik a szabadidõ ak-tív eltöltését, kulturális, természeti értékeink megismerését, va-lamint egészséges életmódra nevelnek.A tábor helyszíne A táborhely a Körös-Maros Nemzeti Park Tájvé-delmi Körzete mellet, a Hármas-Körös jobb parti ármentesített te-rületén, a Bónomzugi Holtkörös partján helyezkedik el. A Hár-mas-Körös gyomaendrõdi, különösen annak a Sebes- és Kettõs-Köröshöz csatlakozó szakasza a Körös vidék legszebb, legromanti-kusabb vízpartja. Annak ellenére, hogy mesterséges környezetrõlvan szó, az eredeti Körös parti állat- és növényvilág ide települt át,így hûen õrzi az õsi Nagy- vagy Egyesült-Körös hangulatát. Akétoldali árvédelmi töltések távolsága egymástól átlagosan 600méter, s a hullámtér nagy részét sûrû aljnövényzetû, füves terüle-tekkel, tisztásokkal tarkított erdõség borítja. A folyó víztükre mint-egy száz méter széles, a víz pedig átlagosan 6 méter mély. Emecsodálatos természeti környezetben található táborhelyen egyide-jûleg két házban maximum 20-20 fõs gyermekcsoportoknak tu-dunk elhelyezést biztosítani 2-2 fõ kísérõvel.A pályázatható programok idõtartama - tábor esetén 6 nap 5éjszaka, folyamatosan váltó turnusban, (szálláshelyelfoglalása elsõ nap 11 órától, távozás hatodik nap 9 órakor)- osztálykirándulás esetén 3 nap 2 éjszaka.A pályázat beadási határideje: 2010. május 31.További információ: http://www.hetszinvirag.atw.huhetszinvirag-tuskevar@fibermail.hu

Pályázatok

Pályázat

11

A kismalac tréfája(csalimese)

Egyszer volt, hol nem volt, még az üveghegyen is túl, mégannál is messzebb, élt egy malac anyuka, egy malac apuka éshárom fiuk.

Kettõ malacgyerek szépen cseperedett, de a harmadik vala-hogy nem akart. Mindig csúfolták, nem játszottak vele. Õ csi-nált mindent a másik kettõ nem mozdított meg semmit.

Egy nap a szülõk elmentek otthonról, de elõbb elmagyaráz-ták, hogy jók legyenek, vigyázzanak egymásra.

- Úgy lesz. – ígérték a malac gyerekek.Hát nem úgy lett! A két nagyobb megint elkezdte csúfolni a

kicsit. Megparancsolták neki hogy tegyen a vályúba kukoricát.A kicsi nagyon mérges lett, de azért szót fogadott. Csakhogylelocsolta hashajtóval. A két malac megette, gömbölyûek is let-tek. Kis idõ múlva szaladt az egyik, szaladt a másik, nem gyõz-tek szaladgálni. Ezen a kicsi malac nagyon jókat nevetett.

Ha a malacok nem futkostak volna az én mesém is továbbtartott volna.

Droppan Adrián, 5. osztály,Katona Mihály Alapiskola Búcs

A libák(csalimese)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiúcska. Az édesany-jával lakott együtt.

Egyszer gondolt egyet és azt mondta:- Édesanyám, hát én elmegyek szerencsét próbálni.Az édesanyja nem tehetett mást feltarisznyázta, adott még

neki 20 krajcárt és útnak indította. Útközben találkozott egyöreggel. Az öreg maga elõtt terelte a libáit. Vitte a vásárba eladni.Gondolt egyet a fiú és megkérdezte:

- Mennyiért adja a libákat öregapám?- 20 krajcár az áruk fiam – válaszolt az öreg.Megegyeztek a fiú odaadta a 20 krajcárt. Kihajtotta a libákat

a rétre, de azok csak egy szál füvet ettek meg. A fiú gondolta,hogy most biztos nincs étvágyuk. Így ment ez hetekig, míg vé-gül az összes liba megdöglött.

Ha a libák ettek volna az én mesém is tovább tartott volna.Kara Mátyás, 5. osztály,

Katona Mihály Alapiskola Búcs

(Folytatás a 2. oldalról)KA: Kicsit bolondNA: Szeret sokat próbálni!GYA: Próbákon idõnként fegyelmezetlen, de ha fellépésrõl

van szó, akkor összekapja magát.SZCS: Olyan, mint a többi vele egykorú gyerek: szeret nevet-

ni, vagy komoly.JZS: Más. Úgy értem, mindannyian másmilyenek vagyunk.JU: Mit szeretsz a próbákban a legjobban?SZCS: A szünetekben a pattogatott kukorica-evés nagyon iz-

galmas! Résen kell lenni, hogy a fiúk nekünk is hagyjanakvalamit!

TTA Mivel a gyerekkönyvtár ad helyszínt a próbáknak, sze-retem a próbák közötti szünetben a könyveket nézegetni.

HM: a közös játékokat szeretem, minden alkalommal új játé-kot játszunk. És nagyon szeretem a komoly munkát, amikorelõadásra készülünk.

JU: Milyen volt Párizsban?JZS: Hideg, nagyon hideg. Állítólag évek óta nem volt ennyire

hideg ott, a muskátlik általában kint telelnek az erkélyeken. Jónéhányat most is kint hagytak! Szóval az idõjárás alaposan meg-határozta az utazást, de azért szép emlékekkel tértünk haza: aD’Orsay Múzeum és az impresszionista festmények – melyek-rõl mint fesztys rajztagozatos sokat hallottam – nekem nagyontetszettek!

JA: Nekem a Diadalív tetszett a legjobban, és az esti kivilágí-tású Champs-Élysée! A fellépés is nagyon jól sikerült, azt hi-szem, jónéhány idõsebb párizsi magyart megríkattunk. Velünkegyütt énekelték a karácsonyi dalokat, igazán megható volt! Ésgyalog mentünk fel az Eiffel-torony második emeletére! De leg-alább kimelegedtünk!

Folytattuk volna még a beszélgetést, de a gyerekek hirteleneltûntek. Dolguk van. A vezetõt Mikolasek Zsófiát faggattamtovább:

JU: Mi volt a cél ezzel a párizsi úttal?MZS: Azt gondolom, hogy két dolog miatt is fontos volt a

csapatnak ez az út. Fiatal korban kell megismerni a világot.Szeretném, ha a gyerekek látnák, hogy rajtunk kívül is élnekemberek, hogy nem csak mi vagyunk, hogy kisebb-nagyobbközösségekben élünk. Õk már megtapasztalták a kisebb kö-zösségek életét a saját bõrükön, most meglátták, hogy mi-lyen nagy a világ, és hogy ebben a világban az õ helyük, aszínházunk helye, Magyarország helye hol van. Remélem,hogy az út során ráébredtek arra, hogy milyen pici részek-bõl áll az egész világ, hogy milyen apró fogaskerekek alkot-ják, és hogy ezek az apró fogaskerekek (õk maguk, a színházés Magyarország) mennyire fontos ahhoz, hogy a nagy egészmûködjön. Tavaly Erdélyben voltunk, a szívünk összefacsa-rodott a pici Énlakán, ahol négy gyermekkel is mûködik aziskola. Most a világ egyik fõvárosába mentünk, elvittük odaaz egyik szép hagyományunkat, a betlehemezést és én na-gyon-nagyon remélem, hogy a gyerekek szívében ott volt azénlakai emlék is, miközben az Eiffel-torony tetején álltunk.Ez is, az is gyönyörû, látniuk kell mindent. Aztán, ha sokatláttak, itthon kell tenniük a dolgokat kisebb-nagyobb fogas-kerékként.

A beszélgetésben résztvevõ gyerekek: Fehérvári Dávid, HorváthZsófia, Jordán Anna, Gyõrfi Anna, Kis Anna, Horváth Ákos, TóthTamara, Szép Csenge, Horváth Márk, Nemesnyik Anna, GyõrfiDániel, Jordán András

A délibábosokkal Giczi Annamária beszélgetett

Kukoricaszünet lábtöréssel

Mesélõ

12 Utazás

Lengyel-magyar kisebbségi cserkész konferencia LwowbanMásodik alkalommal gyûltek össze a lengyel és a magyar

cserkészszövetségek képviselõi, hogy a tavaly novemberben,Paláston megkezdett munka folytatásaként kicseréljék tapasz-talataikat a kisebbségi cserkészet szerepérõl az identitás megõr-zésében. Az október 22-25. között, Lwowban zajló konferenciamegszervezésében az ukrajnai lengyel cserkészszövetség vál-lalta a házigazda szerepét. Magyar részrõl a kárpátaljai, külföl-di, felvidéki, erdélyi és a magyarországi cserkészszövetségekképviselõi vettek részt a találkozón, a lengyel félt pedig Ukraj-na, Litvánia, Fehéroroszország, a nyugati szórványban tevé-kenykedõ kisebbségi szövetségei és a lengyelországi ZHR cser-készszövetség képviselte.

Az egyes cserkészszövetségek beszámoltak a munkamód-szerekrõl, a nevelési munkában megnyilvánuló helyi sajátos-ságokról és felsorakoztatták az identitás megõrzésének eszkö-zeit a kisebbségi és anyaországi cserkészcsapatokban. A hason-lóságok és különbségek összegzésére kiscsoportokban kerültsor, amikor két témakörre leszûkítve vizsgálták meg a nemzetisajátosságok jelenlétét a fiú és lánynevelésben, illetve a kisebb-ségi cserkészszövetségek viszonyát az adott országok szervei-vel, a mûködtetés érdekében. Az 1956-os forradalom évfordu-lójának estéjén Szemerédi Tibor személyes élményein keresz-tül emlékezett vissza az 53 évvel ezelõtti eseményekre, korrajz-zá fûzve össze az okokat és történéseket.

A lengyel testvéreink elkészítették a találkozó jelvényét is,az egymásba fonódó, nemzeti színekben pompázó halászcso-mót, amely összeköti a két nemzet cserkészetét. Egymást egyrejobban megismerve, õszinte beszélgetések bontakoztak ki, mely-nek során a kisebbségben élõ lengyel cserkésztestvéreink be-

számoltak arról, hogy a magyar mintára megalakítandó len-gyel cserkészszövetségek fórumának elsõdleges akadálya az,hogy az anyaországi hivatalos lengyel cserkészszövetség, a ZHPfelülrõl próbálta rájuk kényszeríteni a csúcsszerv megalakítá-sát, mindazok után, hogy az elmúlt két évtizedben figyelmenkívül hagyta a határain kívül élõ és tevékenykedõ, sokszor tá-mogatásra szoruló kisebbségi cserkészszövetségeket. A magyarcserkészethez eszmeiségében közelebb álló lengyel cserkész-szövetség, a ZHR és a külföldi lengyel cserkészszövetség hat-hatós segítségének köszönhetõen sikerült megõrizni a határontúli lengyel cserkészetet. Az egymás között kialakult együtt-mûködést a jövõben is folytatni szeretnék, jövõben a lengyelcserkészet megalakulásának centenáriuma alkalmából közöslengyel nagytábort szerveznek. Továbbra is példaként tekinte-nek a magyar cserkészetre, amely elsõsorban a gazdag együtt-mûködésekben és az egységességében tûnik ki.

A találkozó színvonalát és hangulatát a lengyel és a nemzet-közi est még jobban fokozta. A lengyel testvéreink kitettek ma-gukért: megismertettek a kulturális fõváros lengyel és magyarvonatkozású nevezetességeivel, megosztották velünk nemzetiételeiket, megmutatták a féltõ gonddal ápolt katonai temetõjü-ket, ahol sok, tizenéves korban elhunyt cserkész emlékét õrzika sírkövek, olyanokét, akik a város védelmében estek el a világ-háborúkban. Sokat tanultunk tõlük a helytállásról, hazafias-ságról, végsõkig való kitartásról. Miközben ide-oda röpködteka magyar és lengyel szavak, mindannyiunk lelkében megszü-letett a testvérnemzet iránti megbecsülés és barátság.

Salló EmõkeRMCSSZ külügyi vezetõ

Izsa község és a Döme Károly Alapiskola csapata, amely aKelemantia Legio nevet viseli, az idén negyedik alkalommalképviselte Szlovákiát az V. Nemzetközi Limes TáborbanDunaszekcsõn, Magyarországon.

A táborral egyidõben nemzetközi történelmi, mûvelõdésivetélkedõre is sor került. A csapat tagjai egy héten át ókorikalandtúra résztvevõi lehettek, újra számot adtak tudásukról,ügyességükrõl.

Bemutatták az Izsa mellett elterülõ Leányvár történetét. Azegykori római katonai tábor maradványainak tanulmányozá-sával és római kori viselet varrásával készült a csapat a római

Ókori vakációkor felderitésére. A szorgalmas felkészülés meghozta az ered-ményét. A Kelemantia Legio arany minõsitéssel az elsõ helyenvégzett a 10 csapatból álló nemzetközi mezõnyben.

Az élményekben gazdag táborozás segítségével felelevene-dett az ókori Római birodalom, és persze a kelta és a magyarhonfoglalás kori kultúra is. A gyerekek a saját kezükkel tapasz-talhatták meg a régészkedés csínját-bínját, és a Legio Brigetiosegítségével az ókori hadviselés érdekességét.

Köszönjük Izsa község,a Dunaszekcsõért Alapítvány és akedves szülõk segítségét.

13Nagyszüleim mesélõ

A komáromi lányEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy legény. Ez a

legény bátor, okos és egyenes volt. Csakhogy szegény is volt,mint a templom egere. Édesanyja elé állt hát egy napon, és aztmondta:

- Édesanyám, elindulok világot látni, süssön nekem hamu-ban sült pogácsát!

Úgy is lett, elindult. El is érkezett egy szép városba, ahololyan gyönyörûen szólt a harang, mint sehol. Meg is kérdezteaz elsõ arrajárót:

- Milyen templom harangja szól itt, kedves öreganyám?- Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítottál. Ez bizony a

Szent András- templom hangja.No, megörült ennek a legény, merthogy õt is Andrásnak

hívták. Tovább sétált, és az egyik utcában egy díszes polgárházablakában egyszer csak megpillantott egy gyönyörû leányt. Alány olvasott. No, a fiú egybõl beleszeretett! Bekopogott a ka-pun, és a ház urát kereste. Odavezették.

De hogy az egyik szavamat a másikba ne öltsem, az a gazdagember Komárom város – merthogy ide érkezett András legény– szóval Komárom város leggazdagabb embere, igazi komáro-mi aranyember volt, akinek a legnagyobb kincse az egyetlenlánya volt.

Megállt hát András a gazdag ember elõtt, elmondta, hogy õez meg ez, és hogy azért jött, hogy a lányt feleségül vegye.

- Bátor vagy, András, és én ezt becsülöm is benned! Ahhoz,hogy az én leányom kezét megkapd, ki kell állnod három pró-bát! Látni akarom ugyanis, hogy méltó vagy egy igazi komáro-mi leány kezére! Menj most aludni, hamarosan megtudod, milesz az elsõ próba.

A fiút bevezették egy szobába, ahol kényelmes ágy várta.Fáradt volt, lefeküdt, elaludt. Amikor felébredt, a török idõk-ben találta magát. A vár kapitánya, Gersei Pethõ János hívattamagához:

- András! Nehéz feladatot bízok rád! Esztergom török kéz-ben van! Fogj néhány embert, és törj borsot Hasszán bég ésMusztafa aga orra alá!

András nem sokáig habozott, portyára indult néhány de-rék legénnyel Esztergomba és csalafinta módon elhajtotta a tö-rök urak juhait. Másnap reggel hívatta a gazdag ember:

- No, András, az elsõ próbát kiálltad! Bebizonyítottad, hogymegvan a magadhoz való eszed! Hamarosan következik a má-sodik próba! Menj, pihend ki magad!

De András nem aludt, hanem bejárta Komárom várát, ala-posan kiismerte minden zegét-zugát. Utána hazatért és lefe-küdt. A szabadságharc idején ébredt fel, a körülzárt Komárom-ban. Klapka György hívatta.

- András nagy feladatot bízok rád! A monostori homokdom-bok sáncairól kell kiverned az ellenséget!

A mi Andrásunk nem tétovázott, jó pár legényt fogott maga melléés az éjszaka leple alatt legyõzték az ellenséges katonákat. Zsákmánytis szereztek: övék lett az a sok ágyú, mely nagyon sok bánatot okozottKomárom lakosainak. Andrásnak és a többi hõs katonának köszönhe-tõen az ostromgyûrût sikerült szétzúzni. András úgy elfáradt, hogyazonnal lefeküdt. Reggel hívatta a gazdag ember:

- András, nagyon bátor voltál, kiálltad a második próbát!Nagyon nagyra tartom, hogy nem futottál el, hanem elsõkéntvonultál a harcba! Menj, készülj fel a harmadik próbára!

András éjjel sokáig olvasott és megbékélt lélekkel aludt el.Amikor felébredt, a komáromi Városházán találta magát a

polgármester mellett. A polgármester éppen a következõ sza-vakat mondta néhány egyenruhásnak:

- Én esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformánszolgálom!

- Amennyiben így van, képviselheti az ügyüket Dachauban is! –nevetett az egyik egyenruhás. – Csomagoljon, megy maga is velük!

András meg akart szólalni, de a polgármester egy pillantásávalmegállította. Amikor kettesben maradtak, így szólt a legényhez:

- András! Tudom, én már nem térek vissza. Köszönöm, hogymeg akartál védeni. Arra kérlek, hogy legyél hû és jó polgáraKomáromnak! Felelõséggel vigyázz magadra és a komáromiak-ra! Sok-sok hõst adtunk mi ennek a hazának. Olyanokra is szük-ség van azonban, akik szorgalmasan, becsületesen, tisztessége-sen élik a hétköznapokat. Sõt, fõleg ilyen emberekre van szük-sége a városnak és a hazának!

András segített csomagolni a polgármesternek, és a többielhurcolt embernek. Egészen a Csillagerõdig kísérte õket, ésvégig azon gondolkozott, vajon most kiállta-e a próbát vagysem. Lefeküdt, elaludt, reggel hívatta a gazdag ember:

- András, tudom, sokat vívódtál, hogy mi a helyes cseleke-det. Az elsõ két próba alatt bebizonyítottad, hogy bátor és csala-finta vagy, most pedig azt, hogy hûséges is. Kiálltad a próbát,tied a lányom keze! Büszke vagyok rá, hogy a vejem leszel.

A gazdag ember behívta a lányát, volt nagy összeölelkezés,megtartották a lakodalmat, holnap legyenek a ti vendégeitek!

II. helyezett: Osztálykép - Máté László 8.A Pefõti S. Ált. Isk.Csizmadia Lívia, Fejes Alexandra 8.B Petõfi S. Ált. Isk.

14

Mi, a Feszty Árpád Általános Iskola diákjai októberben há-rom napot töltöttünk Sátoraljaújhelyen, az országos anyanyel-vi versenyen.

A tavalyi tanév tavaszán két írásbeli forduló feladatait kel-lett megoldanunk és elküldenünk interneten. Ezek alapján 25csapatot hívtak be az országos döntõbe, s a mi iskolánkból kétcsoport is bejutott.

Mivel Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára em-lékeztünk, elõzetes feladatként PowerPoint bemutatót kellettkészítenünk és magunkkal vinnünk „Kazinczy Ferenc a hálásutókor emlékezetében” címmel.

Változatos feladatsor várt ránk a helyszínen. Irodalomel-méleti, irodalomtörténeti, nyelvhelyességi, helyesírási felada-tokat oldottunk meg. Érvelnünk is kellett.

Nem csak tanultunk, hanem megnézhettük a város neveze-tességeit. Kipróbálhattuk a libegõt és a bobpályát. A harmadiknapon a Magyar Nyelv Múzeumába és a Kazinczy Mauzóle-umba látogattunk. Az eredményhirdetés után megkoszorúz-tuk Kazinczy síremlékét.

Az elért eredménnyel mindkét csapatunk büszkélkedhet.Az országos döntõ második helyezettje: Jordán Zsófia, DózsaÁgnes, Mészáros Rebeka és Horváth Márk, felkészítõjük PálfynéNyikus Zita.

Mesélõ

Kazinczy emléke elõtt tisztelegtünk!Negyedik helyezést elért csapatunk tagjai: Musicz Patrícia,

Szabó Csilla, Adamovits Otília, Répa Bence, felkészítõjükKéglné Vajda Éva.

Jordán Zsófiaés Dózsa Ágnes

A 2. helyezett csapat A 4. helyezett csapat

Jeskó Teodóra: Felhõk

Te borítod az egetHatalmas sötétbeNem gyõzöl jönni menniA gyönyörû kék égen

Mikor fehéren tündökölszA házunk fölött,Díszíted, formálodAz égi királynõt.

Égkirálynõ hatalmas ruhájátFehér takaróddal

Ha elszakad,Szívesen bevonnád.

Akkor fehér lenne teljesenAmi kék egünkNem lenne olyan hely,Hol kékmadár repül.

Mikor ezer ágra süt a nap az égen,Arra gondolok, mi volt ilyenkor régen.A nyár rengetegében a sok élményMind most eszembe jut. Miért?

Miért csillogsz olyan szépen,Mikor köszönsz a napnak?

Bíborba takarózol,Nézed a szép holdat.

Ám mikor színed feketére öltöd,És villámok kísérik utad,Kedvem romlik, és szomorúSötétbe borítasz.

De legyõzöd te ezt is,Másnap újra szépséges vagy,Fenn õrzöm nálad titkaimat,Hogy soha senki se tudja.

Arany János Általános IskolaMocsa

A két csapat

15Ácsi suli

A Magyar Nyelv Éve2009. A Magyar Nyelv Éve. Ebbõl az alaklomból a Jókai Mór

Városi Könyvtár vetélkedõt szervezett Nyelv-játék címen aÉszak-Komárom és a komáromi kistérség iskoláinak. Pillantsa-tok bele a feladatokba!

Mi lehet az eszperente meghatározások jelentése?a) Nekem e hetek telnek legkellemesebben. Reggelente hever-

hetek kedvemre, nem kell mennem eszesednem. Mehetekrengeteg helyre. S tehetek tetteket, melyeket szeretek. Ez kellnekem!

b) Tekerhetsz vele, s kerekeken elmehetsz messze. Gyerekek smeglett emberek kedvelt szerkezete.

c) Telente kezednek benne lelsz meleg helyet.d) Benne lelhetsz: szegeket, elemeket, kereket, szelepet, vegy-

szert, egy egeret,s egyebeket.e) E szerkezetben benne ezer ember esze, de lelke nem. Lehet

vele levelet s egyebeket szerkesztened, levelezhetsz, cseveg-hetsz vele. Remek szerkezet ez, de ember nem lehet, versetnem szerezhet.

f) E kerekecske tenger nekem legkedvesebb helyem. Szeretem,mert messze be lehet mennem, s benne melegben kellemesenyhre lelek, s este mellette csendesen elmerenghetek.

g) E helyen kellemes estet szereznek neked szerepekkel embe-rek. Lelked tele lesz ezen esten.Mely híres költõk nevébõl készültek az alábbi anagrammák?

DÓRI MOST A LINKARÁNYOS JANÓ, ÕZED SILÁNY KOSZT!

Az alábbiakban egy betûfolyamot találhattok. A betûk sor-rendjét nem változtathatjátok meg, így alkossatok minél többmondatot!

KÉRERÁDIÓTMINDENÁRONMár játszottunk eszperentét! Hogy a többi magánhangzó se

sértõdjön meg, játsszunk velük is! Fordítsátok le az alábbi mon-datokat úgy, hogy csak egyfajta magánhangzót tartalmazzanak!a. a-val: Gím rohan óriási fejdísszel erdélyi városba.b. á-val: Bizonyos nevû idõsebb férfi rokonom test mögötti ré-

szén gabonás bugyorc. é-vel: Öreg nõrokonom a képernyõ elõtt ül szombat reggel-

tõl vasárnap estig.

d. i-vel: Eszetlen igazgató kerékpározik, s borókapálinkát ve-del.

e. ü-vel: Kistermetû bogár helyet foglal gyereknyelven, s csü-csörítve hangot ad.Keressétek meg az elrejtett ételneveket a mondatokban, majd

készítsetek ti is hasonlót!Felém int kalappal a csintalan. –Csak tréfa, sírtam mégis rajta! –Gépe recseg! –Fákkal ácsolták körül az épületet.Csobog a Balaton halban. –

A következõ ételeket ti rejtsétek el hasonló mondatokban!KOMPÓTLEVESKÖRET

Döntsétek el, hogy igazak-e az alábbi maghatározások vagysem!

A billikom szó jelentése: nagyon sok, rengeteg. Még a 19.század elsõ felében is használatos volt ebben a formában ésebben a számnévi jelentésben; késõbbi alakja a billiom, és a mais használt billió forma, ami jelenleg konkrét számot: millió-szor milliót, azaz ezermilliárdot jelent.

A martalóc egy õsi magyar vadászkutyafajta, a martalóc ku-tyákból tenyésztették ki késõbb az erdélyi kopót. A martalócvadászkutya nevezetes volt vércsapa követõ képességérõl. 1812-ben Gróf Zichy Mihály könyvet is írt e fajtáról A martalóc vadá-szata, nevelése és egyéb kynológiai ismeretek címmel; de irodal-munk is megemlíti több helyütt, pl. Arany János híres balladá-ja, a Szondi két apródja így kezdõdik:

„Felhõbe hanyatlott a drégeli rom,mint martalóc a nyulat, a napot elkapja,Szemközt vele nyájas, szép zöld hegyorom,tetején lobogós hadikopja.”A darabont a ma is használt darab szó régies formája, a Ma-

gyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint elsõ említéseegy Erdélyben fennmaradt kéziratos levélben olvasható, egyPuliszka Mihály nevû hegyi pásztor írta: „Két darabont juhotpediglen elcserélék vala Üdõ Bencével Szent Mihály havának8. napjában 3 darabont kecskére.”

Az elsõ helyezést elérõ csapatMunkában a zsûri

16 Mesélõ

Jeskó Teodóra: Õszi délután

Mikor a naptól az ég aranyba borulA szerelmes szíve összeszorul.Érzi, hogy eljött valami,Jött a világon egyet fordítani.

Lassan sétál a poros utcánCsak egyre gondolva talán,Lábához odaröppen a sárga levélGyors, mint a röpke szél.

A park az utca egy takaróBíbor aranyból varratott,Hideg szél lebbenSzíve összeszorul csendben.

De vajon mi történt vele?Mi lehet-e nagy terhe?Szeretõ szívének szeretetét az õszi szélMesszire elvivé.

Mert bizony itt van,Ismét közöttünk jár,Megcirógatja friss szellõjeMinden ember arcát.

És a szerelmes is indul.Épp a tónál áll.Innen tükrözõdik a vízbeMásik oldalon még a nyár.

Mert ott van neki szép szerelmeA gyönyörû napsugaras nyár.Szíve nem bírja, csüggedveNéz át már.

Telnek az órák, percekMi lesz így veled, jó szerelmes?Kedvesed mikor látod vissza?Tán csak egy szomorú hajnalon.

Jordán Anna. A víz az élet

Cseppen, csöppen, csepereg,Nyári zápor megered,Szomjas a föld beissza,Víz kerül a magokra.

Cseppen, csöppen, csepereg,Ne féljetek, gyerekek!Kell a víz, a tiszta,Életünk alapja.

Cseppen, csöppen, csepereg,Pislognak a verebek,Pocsolya és tócsa,Béka a lakója!

Cseppen, csöppen, cseperegVizek, kövek, levelek,Szomjam oltom s nevetek:Közös kincs ez, emberek!(Komárom, Feszty 6. o.)

Jordán Zsófia: BosszúMicsoda ár!Oda a vár!Oda az út!Mérgez a kút!

A víz lett az úr!Nincs már azúr!Csak piszkoskékA menny s az ég!

Te tetted eztmagad s veleda víz volt a lét, a bosszú elért!

A víz dühösMérge vörösEngeszteld ki,Áldozz neki!

Ha újra ölel,Öröm tölt el.Komoly a tét:A víz a lét!(Komárom, Feszty 6. o.)

Bogdán Sára: Nagy a hó

Nagy a hó, nagy a hó,Kinn szánkózik télapó.Szánkózik a sok gyerek,Korcsolyázni jó lehet.Bukfencet hány havas télbe.Jól érzi magát.De jó, végre!Benn a kályha,Künn a hó.Kint szánkózniJaj de jó!(Komárom, Feszty, 4. osztály)

Koporsó majd takarja arcátEgy kedves, napos õsz délutánA szerelmes nincs többéElérte az õ szívét is a vég

De most már együtt vannak,Együtt vannak és boldogAz örök nyár birodalmábaHol vagytok?

Nem tudjuk meg talán sohaMit õrizett e két ember mosolyaÉs mi történt aznap márEgy napos, gyönyörû õszi délután.(Mocsai Arany J. Ált. Isk. 8. o.)

III. helyezett: Sorozat az iskola épületérõlMarhás Géza 6.A - Petõfi Sándor Általános Iskola