Nagyrabecsült Olvasó!

Hírlevelünk új száma néhány olyan kér-

désre és területre koncentrál, ahol válto-

zásokra számíthatunk, ahol mozgásban

lévô, alakuló viszonyok között dolgozunk

nap mint nap – kockázatok és lehetôségek

vonzásában.

A tavasszal felállt új kormányzattól a

Hulladékgazdálkodási törvény megújítását

várja a szakma. Három-négy alapvetô

kérdésben is többfelé vezetnek ösvények,

országos kereskedelmi igazgatónk mérle-

geli, hogy merre.

A hulladékos piac közben egyre na-

gyobb érdeklôdéssel fordul a tudományos

kutatások felé. Az egyik legizgalmasabb

kérdés: vajon milyen technológiai megol-

dásokkal válhat érték a hulladékból. Cé-

günk koordinálja a Soilutil nevû projektet,

amely bizonyos hulladékfajtákban és a

hazai talajállományban rejlô lehetôségek

összekapcsolásán dolgozik, a távlatok

ígéretesek. Az innovatív fejlesztések

szemléje során Gyôrbe is ellátogatunk,

sôt, még azon is túl.

A szûkös gazdasági feltételek között

a vállalatok mind szigorúbb szervezeti

mûködési modellek felé mozognak.

Az .A.S.A. nemrég összevonta cégeinek

mûködését a központi régióban, a növekvô

hatékonyság pél dá jaképpen a logisztikai te-

rületet mu tatjuk be. A megtakarított költség

és emberi erôforrás várhatóan a tágabb

karbantartási lehetôségekben, s a növekvô

ügyfél-elégedettségben is kamatozik majd.

Kérjük, fogadják – változatlanul – jó

szívvel hírlevelünket, kérdéseikkel, javasla-

taikkal pedig bátran forduljanak hozzánk.

Engedjék meg, hogy ezúton kívánjak

Mindannyiuknak boldog, nyugalmas ün-

nepeket, és kedvezô, izgalmas, új sikerek

felé csábító változásokat 2011-re!

Németh István

Country manager

A lerakási adó bevezeté-sének idôpontja nyilván egyrészt gazdasági szá-mítás, másrészt politikai mérlegelés kérdése.

A gazdálkodó szervezet egy ponton már eladható anyaggal rendelkezne, amelyért neki fizetnek, nem pedig hulladékkal, amelynek a lerakásáért fizetnie kell.

A GPS rendszer a teljes út-vonalat megrajzolja: hon-nan, mikor indult az autó, hol voltak megállások, hol használták a hidraulikát, a beemelô szer kezetet, mi-lyen sebességgel haladt, hány km-t tett meg, milyen az autó telítettsége, meny-nyi hulladékot gyûjtött be, mekkora volt a fogyasztás.

Szakértô szemmel a chipekkel felszerelt kukák-ról és Pelenka Vilirôl

Tiszta lapAz .A.S.A. csoport a legnagyobb privát hulladékkezelôk egyike Ausztriában, Csehországban, Magyarországon és

Szlovákiában, és egyre fontosabb szerepre tesz szert Európa más országaiban is. Hazánkban Gyálon, Érden, Buda-

pesten, Hódmezôvásárhelyen, Gyöngyösön, Gyôrben és Debrecenben vannak érdekeltségei, amelyek 2009-ben több

mint 500 ezer tonna hulladékot kezeltek. Csaknem egymillió fôs lakossági ügyfélkörével az .A.S.A. az ország legna-

gyobb hulladékos közszolgáltatói közé tartozik, s a gazdálkodó szervezetek közül is több mint 9 ezer választotta part-

neréül. Az .A.S.A. csoport 2006 márciusától a világ egyik legnagyobb közszolgáltatója, a spanyol FCC (Fomento de

Construcciones y Contratas) tulajdonába került, így önmagában is jelentôs szakmai tapasztalatát, meggyôzô anyagi

és szakmai hátterét tulajdonosa is erôsíti.

Változásban

5. szám, 2010. december

9. oldal

4. oldal

2. oldal

6. oldal

Tiszta lap www.asa-hu.hu

2

Tiszta lap www.asa-hu.hu2010. december

Az ígéretek szerint az érintetteknek október 20-án kellett volna megkapniuk véleményezésre a Hulladékgazdálko-dási törvény módosított szövegének tervezetét, de lapzártánkig, novem-ber 20-ig egyetlen szervezethez sem érkezett meg. A törvény december 12-ével várhatóan hatályba lép, az idô rövidsége miatt a Tiszta Lapban most elindítjuk a társadalmi egyeztetést. Gorincsek Gyulával, az .A.S.A. országos kereskedelmi igazgatójával latolgattuk a várható fejleményeket.

A fôváros, illetve a fôvárosi közszol-gáltató egy évtizede vitatja, hogy a Budapesten mûködô gazdálkodó szervezeteknek joguk lenne szaba-don megválasztani, mely hulladékos szolgáltatóval szerzôdnek a náluk keletkezô hulladék kezelésére. Várható, hogy a törvényalkotó most megkísérli egyértelmûsíteni a kérdést?

A fôvárosnak régi vágya, hogy helyez-zék közszolgáltatói hatáskörbe a szolgálta-tási területükön mûködô gazdálkodó szer-vezeteknek a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhetô hulladékát. A jelenlegi hgt-t többször is próbálták már ilyen irány-ban módosítani, tavaly, tavalyelôtt is, de a terv már a környezetvédelmi bizottságon sem jutott át. A módosítás terve egyéb-ként Hagyó Miklós nevéhez fûzôdik, az ô

törekvései ma feltehetôen nem számítanak követendônek.

Itt csalókán környezetvédelmi érvekre szoktak hivatkozni, hogy ha a gazdálkodó szervezeteknek is a közszolgáltató szol-gáltatna, akkor csökkennének a környe-zeti kockázatok és visszaszorulnának az illegális lerakók.

Nincs ilyen összefüggés. Ha a mono-polizálás szolgálná a környezetvédelem érdekeit, akkor a veszélyes hulladékok ke-zelését még inkább monopolizálni kellene, hiszen ez a terület – nevébôl is látszik – sokkal kockázatosabb, mint a kommunális hulladéké. Hogy a fôváros erre miért nem törekedett sosem, arra egyszerû a magya-rázat: az FKF nem foglalkozik veszélyes hulladékokkal. Aki pedig az erdôszélre akarja dobni a hulladékát, annak sajnos mindegy, hogy a közszolgáltatónak, vagy egy másik vállalkozásnak nem fizet érte.

A friss törvény alkotói bizonyára tisz-tában vannak az ilyen érvek alaptalansá-gával. A gazdálkodó szervezetek szabad választásának jogát továbbra is fenn kell tartani az uniós versenyirányelvnek megfelelôen.

Érzékelhetô bizonyos törekvés arra, hogy a közszolgáltatások feladata nagyobb arányban tartozzék állami, önkormányzati tulajdonú cégekhez. Változhat-e a magántulajdonú vállalko-zások játéktere a hulladékos piacon?

A magánvállalkozások általában haté-konyabban tudnak üzemeltetni eszközöket, végiggondoltabban tudnak végrehajtani be-ruházásokat. Egy önkormányzati tulajdonú vállalkozásnál ugyanahhoz az árbevételhez praktikusan kevesebb profit tartozik, pedig a hatékonyság közösségi tulajdonban sem mindegy, ha a szolgáltató mûködésének költségeit végül a közösség állja.

Jó (vagy éppen nem jó) példát jelen-tenek az EU-s támogatással kiépült nagy hulladékkezelô rendszerek mint szuper-állami beruházások. Ezek a projektek hatalmas kapacitásokat építettek ki, ráadásul jellemzôen a lerakást célozva. Közben egész Európában erôsödik a ten-dencia, hogy az arra alkalmas anyagokat a hulladékkezelés során anyagukban történô hasznosításra vagy energetikai hasznosí-tásra készítsék elô, illetve egyre többféle anyagot térítsenek el a lerakástól, esetleg úgy, hogy extra adóval terhelik a lerakást. Mennyire tekinthetô ebben a helyzetben

Hulladékgazdálkodási törvényre várva

2010. december

3

www.asa-hu.hu Tiszta lap

hatékonynak az óriási le ra kó kapacitások létrehozása? Kiket terhel ezek hosszútávú, költséges fenntartása?

A magánvállalkozások megfontoltabb, hatékonyságot szem elôtt tartó fejlesztése-ikkel gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó környezethez.

A környezô országokban jellemzôen már létezik ún. lerakóadó, amely arra hivatott, hogy versenyképessé tegye az újrahasznosítási megoldásokat az egyszerû lerakással szemben. Számít arra, hogy a magyar rendszerben is megjelenik ez a tényezô?

Középtávon van rá reális esély, a beve-zetés idôpontja nyilván egyrészt gazdasági számítás, másrészt politikai mérlegelés kérdése. A lerakási adó a szemétszállítás díjában is megjelenne, vagyis a megnöve-kedett ártalmatlanítási költséget megérzi a lakos pénztárcája is. A díj emelkedése per-sze abba az irányba is befolyásolhatná a lakosságot, hogy komolyabb szelektálással csökkentse a kommunális gyûjtôbe dobott hulladékai mennyiségét. Ehhez viszont az kellene, hogy az ingatlanról elszállított hulladékért mennyiségarányosan fizethes-sen a lakosság. Félô azonban, hogy az a megoldás is csábítóbbá válna, hogy a sze-metet inkább szórjuk ki az erdôbe, vagy vágjuk be a szomszéd kukájába, mert úgy még olcsóbb. Ahol nem a lakost ösztönöz-zük közvetlenül, hanem az önkormányzat-

tal számol el a közszolgáltató a tényleges lerakott mennyiség alapján, ott a rendszer is jobban mûködhet, igaz, hogy akkor alig hat vissza a lakossági szemléletre.

Hallani olyan tervekrôl is, hogy a kor- mány megszüntetné a koordináló szer-vezetek rendszerét, feladataik elvég-zésére pedig egyetlen állami szervezet jönne létre. Ez hogyan érintené az .A.S.A. tevékenységét?

Tudnunk kellene, hogyan képzeli el a kormány a rendszer mûködését a gya-korlatban. Ha a koordináló szervezetek helyett nem lesz valamilyen intézmény, amelyen keresztül szubvenciót lehet kapni a lakossági szelektív gyûjtéshez, akkor annak hamar vége szakadhat – márpedig komoly EU-s vállalások kapcsolódnak hozzá. A rendszer nem önfinanszírozó, a haszonanyagok után realizálható árbevétel nem ellensúlyozza a begyûjtés, váloga-tás, elôkezelés, szállítás költségeit. Ha a tervezett új állami szerv folytatja a rendszer támogatását, akkor tudni kellene, milyen logika szerint osztanák ki a támogatást a szolgáltatóknak, akik az infrastruktúrát fenntartják. Ha állami pénz lévén köz-beszerzésre kerülne a sor, akkor döntô kérdés, milyen kritériumok szerint válasz-tanának az ajánlattevôk között, hiszen az eljárástól függôen igen nehézkessé válhatna a rendszer, ami nem tenné éppen életszerûvé a mûködését.

Tiszta lap www.asa-hu.hu

4

Tiszta lap www.asa-hu.hu

Egy éve koordinálja egy pályázati támogatással zajló, rendhagyó kutatás munkálatait az .A.S.A. Magyarország. A kód neve: SOILUTIL, vagyis talajra hasznosítás, hulladék hasznosítása talajokon. A négyéves, négyszázmil-lió forint keretösszegû projektben a vállalat konzorciumi társai a Buda-pesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia Kutató Csoportja, a Ma-gyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete és egy talajremediációval foglalkozó cég, a Weprot Kft. Szeptember 1-jével zárult a projekt elsô munkaszakasza, Kovács Judit projektvezetôvel beszélgettünk.

A mindennapi érzés azt sugallja, hogy a hulladékok közvetlen jelenléte inkább árthat a talajnak. Hogy lehetnek képe-sek a hulladékok esetleg még javítani is a talajok tulajdonságait?

Aki a hulladék szót meghallja, rögtön a háztartási szemétre gondol, de nem errôl van szó, azt senki sem szeretné talajokra lerakni. A projektben hulladék-ként, vagy melléktermékként használt (illetve nem használt) elsôsorban terme-

lési (hulladék)anyagokat kívánunk talajok javítására használni. Nagyobb mennyi-ségben keletkezô, viszonylag homogén összetételû anyagokról van szó, amelyeket eddig másra még nem használtak, mert nem volt idô, energia és érdeklôdés környe-zeti hatásuk részletes vizsgálatához.

Milyen konkrét anyagokat képzeljünk el?A projektben közremûködô kutató kol-

légáink a kísérletek elsô lépéseként az erômûvi pernye nem veszélyes fajtáját, gipszet, növényi eredetû mezôgazdasági hulladékokat, építési-bontási hulladékot vizsgáltak meg laboratóriumi tesztekben.

A talajok milyen tulajdonságait lehet ezekkel az anyagokkal javítani?

Fizikai és kémiai tulajdonságait is. A beavatkozás lehet például talajerô-vissza-pótlás, itt elindultunk a szerves és mezô-gazdasági hulladékok, illetve mellék-termékek felé (például kukoricaszárral kísérletezünk). Mondjuk tápanyaghiányos talajhoz, amelyben túl kevés a kálium, bizonyos formában hozzákeverhetô olyan hulladék, amely káliumot tartalmaz ugyan, de veszélyes nehézfémeket nem. Egy má-sik megcélzott javítandó talajjellemzô a talajtextúra, vagyis a megfelelô szemcse-méret-eloszlás és humusztartalom

Soilutil: talajt javítani

hulladékkalKöltséget jelentô melléktermékbôl

értékesíthetô anyag válhat

2010. december

5

www.asa-hu.hu Tiszta lap

kialakítása. A laboratóriumi vizsgálatok mellett elkezdôdtek a szabadföldi kisparcel-lás kísérletek is, nálunk és a konzorciumi partnerek telephelyein is.

Honnan tudható ma, hogy mely talajok szorulnának javításra?

Bizonyára az is vezet errôl összesítést, aki a talajokat használja, vagyis például az önkormányzatok, mi mindenesetre a Talajtani Kutató Intézettôl tudjuk, milyen típusú rontott, leromlott talajok vannak Magyarországon, és pontosan hol.

Ez a megközelítés mennyire számít újdonságnak?

Voltak már kísérletek ilyesmire nálunk és az unióban másutt is, de egymástól függetlenül, így nem vezettek számottevô eredményre. Projektünk egyik újdonsága éppen az, hogy szeretnénk felépíteni egy átfogó adatbázist, illetve kidolgozni egy szoftvert a keverési technológiákhoz. A szoftver összehangolja a szennyezett/le-romlott talaj és a talajjavítás céljaira hasz-nosítható hulladék elôfordulási helyét és

tulajdonságait. Ez nyújt majd támogatást a talajjavítási technológiai döntésekben.

A munkának persze szemléletformálás is a célja, hogy a termelôket rávegyük, vizsgáltassák meg melléktermékeiket, és járjanak utána a hasznosíthatóságnak. Ez gazdasági elônyhöz is juttathatná az adott gazdálkodó szervezetet, hiszen egy ponton már eladható anyaggal rendelkezne, amelyért neki fizetnek, nem pedig hulladék-kal, amelynek a lerakásáért fizetnie kell.

Mennyiben áll ez összhangban az EU talajokra vonatkozó keretirányelvével?

Teljes mértékben. Az irányelv a környe-zeti terhelések azonosítását és csökkenté-sét tûzi ki célul. Az erózió, a szerves-anyag csökkenés, a tömörödés, szikesedés és a földcsuszamlást követô talajromlás környezeti kockázatait pontosan regiszt-rálnunk kell, a talajokat helyre kell állítani. Egyszerû, érthetô igény – a talaj ôrizze meg a termôképességét, az emberi tény-kedés ne tegye tönkre. Ha három év múlva elkészül az adatbázisunk és a keverési szoftver, már nagy lépést tettünk efelé.

Fejlemények a szabadföldi kisparcellán

2010. december

Tiszta lap www.asa-hu.hu

6

Tiszta lap www.asa-hu.hu

Egy hulladékos szolgáltatónál a keres-kedelmi és a logisztikai osztály a frontvonal. A kereskedelmi osztályra érkeznek be az ügyfelek sürgôs és még sürgôsebb kérései, majd a logisztikai osztályon döntik el, hogyan osztható ki az aktuális feladattömeg a rendelkezés-re álló eszközökre úgy, hogy a szállítás késedelem nélkül és a legnagyobb hatékonysággal történjen. Az .A.S.A. 2010-ben a központi régióban a koráb-binál határozottabban egy központhoz rendeli magyarországi érdekeltségeit. Az átalakítás céljai és hatásai jól le-olvashatók a logisztika mûködésérôl. Bihari István regionális szolgáltatási igazgatót kérdeztük.

Miért jobb összevontan kezelni a hulla-dékos logisztikai feladatokat?

A vállalat összevonása elôtt a külön-bözô telephelyek egyben különbözô, önálló cégek is voltak. Ennek megfelelôen külön kezelték partnerállományukat, önállóan oldották meg a hulladékszállítási feladatokat. Elôfordulhatott, hogy példá-ul a Damjanich utca elején egy .A.S.A. Magyarországtól indított autó gyûjtötte az ügyfél hulladékát, az utca végén pedig egy Avermannos autó érkezett egy másik

ügyfélhez. Hiába látták egymást a sofôrök, akár még integethettek is egymásnak, mivel két különbözô gazdálkodó szerve-zet kötötte meg a szerzôdéseket, nem lehetett megoldani, hogy mindkét cégtôl ugyanaz hozza el a hulladékot. Ha a most beolvasztott központi régiós cégek part-nereit egy kalapba tesszük, és a lehetô legoptimálisabban osztjuk szét a szállítási feladatokat, akkor hatékonyabbá tehetjük a teljes logisztikai rendszer mûködését. Ezáltal egyszerûbbé válik a dolgozók mûszakbeosztása, több idô jut a szállító eszközök, gépek karbantartására, szervi-zelésére, és ezzel nagyobb üzembiztonsá-got érhetünk el. És bár leépítéseket nem tervez a vállalat vezetése, tény, hogy így kevesebb autóval és kevesebb emberrel végezhetjük el ugyanazt a feladat meny-nyiséget. Ettôl az optimalizálástól jelentôs megtakarítást várunk, illetve ugyanennyi erôforrással több feladatra vállalkozha-tunk, bôvíthetjük piacunkat.

A diszpécserek akkor fizikailag is egy helyre költöznek?

Nem, a fizikailag az .A.S.A. Magyar-ország Kft. gyáli telephelyén található diszpécserek fogják irányítani az összes tömörítôs autót, a budapesti telephelyen dolgozó két diszpécser irányítja a konté-neres autókat, és van két diszpécserünk Érden is, akik az ottani lakossági és ipari partnerekre koncentrálnak. Vagyis az egyes autótípusok tartoznak egy-egy disz-pécser-csapathoz.

Az új diszpécser állomány a korábbi különálló cégek diszpécsereibôl állt össze?

Jellemzôen igen, mivel az alap célkitûzésünk alapján a meglévô, már jelentôs tapasztalatokkal rendelkezô kollé-gák tudását akartuk egy magasabb szinten mûködô logisztikai rendszerbe integrálni. Végrehajtottunk egy belsô felülvizsgá-latot, illetve átszervezést, újraosztottuk a feladatokat a meglévô munkatársaink között. Az .A.S.A.. Magyarország Kft.-nél az Axapta nevû vállalatirányítási rendszert használjuk. Ez a rendszer, illetve egyes moduljai nem minden leányvállalatnál voltak bevezetve, vagyis a diszpécsere-ket elôször meg kellett tanítani az Axapta közös mérleg valamint logisztikai moduljá-nak használatára, és csak ezután jöhe-

Sürgôsségi osztály:

az .A.S.A. logisztikaNagyobb hatékonyság kevesebb erôforrással

2010. december

7

www.asa-hu.hu Tiszta lap

tett annak elsajátítása, hogy ezekben a modulokban hogyan történik a járatszerve-zés. A képzést technikai oldalról a cég IT részlege végezte el, magát a járatoptimali-zálást a diszpécserek, illetve kereskedelmi munkatársak végezték.

A koncentrálódás és az esetleges létszámcsökkenés nyomán még tovább nôhet a nyomás a kollégákon. Bírják?

A nyomás csökkentésének érdekében létrehoztunk egy egykapus ügyfélrend-szert. Az új rendelésfelvételi rendszerben a diszpécserek az autók hatékony irányítá-sára tudnak fókuszálni, mert a megrende-lések már nem hozzájuk futnak be. Minden külsô hívást egy kereskedelmi adminiszt-

rátor fogad, aki leegyezteti a partner vagy a lakos igényét, rögzíti a vállalatirányítási rendszerben, és a diszpécser már a moni-torján megjelenô, konkrét megrendeléseket tartalmazó adathalmazból gazdálkodik. A kitûzött célunk, hogy a diszpécserek telefonálásra fordított idôszükséglete csökkenjen, több idejük maradjon a járatok megszervezésére, nyomon követésére és ellenôrzésére. Jelenleg a betanulási fázis-ban járunk, így egyelôre az átszervezés-nek ezt a célját még nem értük el teljesen.

A gépkocsivezetôk számára mennyiben új ez a rendszer?

A teherautó-vezetôknek most még in-kább a diszpécserek utasításaira és infor-mációira kell hagyatkozniuk. Tôlük kapják meg a pontos, partnerre és helyszínre lebontott járattervet, melyen minden, a sikeres szállítási feladat elvégzéséhez szükséges információ megtalálható. A diszpécserek az online üzemû GPS rend-szeren keresztül folyamatosan figyelik a járatokat, probléma esetén pedig közvet-len kommunikációval segítik a sofôröket. Ha például egy partnerhez nem tudnak bejutni, nem találnak aláírót, vagy nem találják a gyûjtôket, illetve ha a járattervtôl forgalmi vagy mûszaki hiba miatt el kell térniük. Ahhoz, hogy a folyamatos és hatékony sofôr-diszpécser kapcsolatot fenntartsuk, nélkülözhetetlen, hogy a GPS rendszer, a vállalatirányítási rendszer és a konténerkövetô rendszer teljes összhang-ban mûködjön.

2010. december

8

Tiszta lap www.asa-hu.hu

Azonban használhatunk bármilyen fej-lett és összetett, a munkánkat segítô rend-szereket, az egyik legfontosabb feladat logisztikai szempontból a kereskedelmi munkatársak – diszpécserek – és sofôrök közötti összhang megteremtése, mivel a rendszert ezek a kollégák mûködtetik.

A GPS-elérés azt jelenti, hogy egy nagy térképen villog egy apró pont, hogy ott az autó?

Ennél sokkal több információt ad vissza a GPS rendszer. A teljes útvonalat megrajzolja: honnan, mikor indult az autó, hol voltak megállások, hol használták a hidraulikát, a beemelô szerkezetet, milyen sebességgel haladt az útvonalán, hány km-t tett meg, hány százalékos az autó telítettsége, hány m3 hulladékot gyûjtött be, mekkora volt a fogyasztás. Éppen ez segíti a folyamatos kapcsolattartást és az ellenôrzést, pontosan végigkísérhetjük, visszanézhetjük, hol mi történt, melyik idôszakban, milyen sorrendben.

Képzeljünk el egy egyszerû esetet: le-robban az egyik autó. Mit tesz a diszpé-cser?

Az elsô teendô, hogy a sofôr haladék-talanul értesíti a diszpécsert, és tájé koz-tat ja a hiba jellegérôl. Ezt követôen a diszpécser azonnal jelzi a szervizszolgálat felé a felmerült problémát. A hiba kategóri-ájától, jellegétôl függôen az a csapat indul a helyszínre, amelyik el tudja hárítani a problémát. Egyszerû defekthez a gumis, mûszaki problémához a szerelô csapat. A diszpécser, egyeztetve a szervizszolgá-lattal, eldönti, hogy a helyszíni hibaelhárí-tást követôen a járat még befejezhetô-e, vagy a meghibásodott jármû helyett egy

mentesítô járatot kell indítani. Természe-tesen az az eset is elôfordul, hogy más mentesítô járat indítására nincs lehetôség. Ekkor a diszpécser jelzése alapján a kereskedelmi munkatársak értesítik a partnereket, hogy a nem teljesített felada-tokat a legrövidebb idôn belül mikor fogjuk teljesíteni.

Volt már annyira terhelve a rendszer, hogy minden tartalék autót be kellett vetni?

Igen. A gépjármûparkunk kora 0-10 év között mozog, igen magas futásteljesít-ménnyel. A 6-8 évesnél idôsebb autóknál hideg, téli reggeleken indítási problémák már elôfordulnak, illetve a mûszaki hibák is gyakoribbak. De mivel az optimalizálás nyomán a tartalékként rendelkezésre álló autók száma növekedhet, ezzel párhu-zamosan a meglévô állományt rugalma-sabban tudjuk használni, és a megelôzô karbantartásokra nagyobb hangsúlyt tudunk helyezni. Így reméljük, hogy ilyen helyzetbe a jövôben nem kerülünk.

Néhány hét tapasztalatából biztos nem lehet még messzemenô következtetése-ket levonni…

Az átszervezés és az átállás kellôs közepén vagyunk, de már az elmúlt néhány hét tapasztalatai alapján jelentôs eredményt értünk el. A központi régióban nagyságrendileg száz szállítási eszközünk van, tömörítôs autók, konténeres autók és pótkocsik. A rendszer logisztikai szempon-tú optimalizálásával eddig három autót állíthattunk le, mindegyik típusból egyet-egyet. A három gépjármû beszerzési értéke 100 millió forint. Azt gondolom, ez a szám önmagáért beszél.

2010. december

Szakértô szemmel

9

www.asa-hu.hu Tiszta lap

„Pelenka Vili” spórol energiát és pénzt a közösségnekÚj rovatunkban az .A.S.A.-n túli hulladékos világ érdekességeibôl válogatunk, de a cikkekhez az .A.S.A. szakértôje is kommentárt fûz. Ezúttal Reith Imre, országos termelési igazgató.

A magyar sajtó is hírt adott róla, hogy Baden-Württenberg egyik települése egye-dülálló ötlet megvalósításával tett saját fenntartható energiagazdálkodásáért. Meg-építette egy pelenkák és inkontinenciabe-tétek égetésére specializált létesítmény prototípusát, amelynek hôjét egész évben hasznosítják: gôzével mosodai gépeket hajtanak meg, a közétkeztetés ezernyi adagját fôzik vele, nyáron a közeli erdôbôl kitermelt faanyag szárításában veszik hasznát, télen a melegházak temperálásá-ban. Az újragondolt energiakoncepciónak köszönhetôen Liebenau és a szomszédos Hegenberg települések melegvíz tekinteté-ben önellátóvá váltak.

A projekt gazdája a szociális terüle-ten mûködô Liebenau Alapítvány volt, melynek munkatársai néhány éve azon a tényen kezdtek tûnôdni, hogy a térség idôseket és fogyatékosokat gondozó

intézményeiben évente 2,1 millió pelenka keletkezik, s ezek ártalmatlanítása évente 350 ezer euróba kerül. Az 1225 kW-os teljesítményû, Pelenka Vilinek (Windel Willi) elkeresztelt égetô ennek a meny-nyiségnek a duplájából is képes lenne energiát nyerni. Mivel helyben jelentôsen csökkentette a fosszilis energiahordozók iránti igényt, és mûködése során megfelel a legszigorúbb kibocsátási sztenderdek-nek, státusát tekintve újrahasznosító mûnek számít.

Hasonló berendezések másutt is optimálisan mûködtethetôk volnának, Németországban nagyjából 20 darab mûködtetéséhez elegendô pelenka termelôdik. Pelenka Vili persze akkor mutatja meg minden báját, ha az általa termelt energia folyamatos hasznosítá-sát olyan okosan valósítják meg, mint Liebenauban.

Nem tudok hasonló itthoni tervekrôl, de úttörô ötlet volt meg-csinálni a létesítményt, meggyôzôdésem, hogy lehet esélye az elterjedésre. Szépen illeszkedik ahhoz az elvhez, hogy amivel csak lehet, azzal el a lerakótól. Ha egyes hulladék-fajtákat anyagukban nem tudunk hasznosítani, legalább az energiát nyerjük ki belôlük. Az égetés nagyon rosszul csengô kifejezés Magyarországon, pedig a fejlett égetési technológia rendelkezik minden lehetséges környezetvédel-mi garanciával. A Pelenka Vilihez hasonló példák a laikuso-kat is elgondolkodtathatják, hogy a hulladékok energetikai hasznosítása mennyire hatékonyan szolgálhatja a közösség érdekeit.

Fontos volna persze részleteiben látni, hogy a létesítmény milyen pénzügyi feltételek-kel jött létre (hitelbôl, támogatásból vagy saját tôkébôl), és hogy a termelt energia mikép-pen értékesíthetô, hiszen a megtérülést nagyon komolyan kell venni. Az egész üzemet olyan helyen kell megvalósítani, hogy a szállítás, logisztika megfelelô hatékonysággal kapcsolódjon hozzá. Ha nem titkolóznak nagyon Liebenauban, szívesen megnézném Pe-lenka Vilit, és kíváncsi volnék az alapvetô számokra is.

kommentár

Reith Imre

2010. december

Szakértô szemmel

10

Tiszta lap www.asa-hu.hu

A új gyôri nagytérségi hulladékgaz-dálkodási rendszer 112 település mintegy 260 ezer lakosát szolgálja ki. E nagyléptékû fejlesztéshez korszerû informatikai rendszer és eszközök is tartoznak, például chipek, amelyek a gyûjtôedényekbe szerelve lehetôvé teszik, hogy a GyôrSzol ügyfelei díjfi-zetésüket az általuk tényleges termelt hulladék mennyiségéhez igazíthassák. Az újdonságról Szabó Sándort, a szol-gáltató hulladékgazdálkodásért felelôs üzletágvezetôjét kérdeztük.

Milyen elven alapszik az új rendszer? Az új hulladékgazdálkodási rendszerünk a szelektivitásra épül. A hulladékot már ke let kezésekor szeretnénk szétválasztani szerves, lebomló hulladékra és maradék hulladékra. A szerves hulladék a barna fe de-lû gyûjtôbe kerül, de nemcsak az élelmiszer szerves, hanem a fahamu, pelenka is, min-den büdösödô, levet eresztô, lebomló anyag.Ami nem szerves, az persze még nem mind maradék. Nem számítanak annak például a csomagolóanyagok (papír, mûanyag, fém és üveg), ezeket a rendszer 339 szelektív szigetén várjuk. Az építési törmelék, metszési fás szárú hulladék, sôt a lom sem maradék, ezeket a 43 hulladék-udvarunkba évente legalább ötven napon be lehet hozni. Így egyébként teljesen kiváltottuk a lomtalanítást, nincs többé lomizás, amikor feje tetejére áll az adott te-lepülés vagy városrész, aztán még hetekig takarítani kell az akció nyomait.

Csak ami mindezek kiválasztása után is hátramarad – tulajdonképpen alig va lami – az számít maradék hulladéknak, az gyûlhet a szürke fedelû edényben.Nos, az új barna és szürke fedelû edé-nyekbe építettünk néhány centiméter hatósugarú mini-adóchipeket. Az edények kiosztása és a teljesítési helyek azonosítá-sa, ellenôrzése még folyamatban van.

Mik a technológia fôbb vonalai? A chipnek van egy 16 számjegyû azonosí-tója, az edényhez pedig egy 13 számjegyû BAR-kód tartozik, ami megadja az edény térfogatát, típusát és a körzetet, illetve lakcímet is, ahol található. A kettô párosítá-sa révén az edényt már össze is kötöttük a teljesítési hellyel, amihez a központunkban még társítjuk a tulajdonosnak, ügyfélnek az adatait, így pontosan tudjuk, kinél mikor történt teljesítés.A technológia másik fele a jármû ürítô szer-ke zetén lelhetô fel. Itt elôször is elhelyez-tünk egy kannaérzékelôt. Amikor az edény pereme az érzékelôt benyomja, észreveszi az edényt, akkor is, ha még nincs benne chip. És van a jármûvön egy chipolvasó berendezés is (apró elektromágneses hurok), amely a chipet érzékeli. Miután aktiválta, leolvassa a 16 karakterbôl álló azonosítót, és a jármû számítógépére juttatja az információt, az ürítéssel egy idôben mentve az ürítési adatokat. Az üritôkar út vo nalán egyébként két további érzékelôt helyeztünk el, amelyek az ürítést nyugtázzák, és ezzel kizárjuk a visszaéléseket. És persze ugyanazt az edénykódot sem lehet egy meghatározott idôn belül újra aktiválni. Úgy is be tudjuk állítani a berendezést, hogy ha nem érzé-keli a chipet, tiltsa le az ürítést.

Intelligens kukák

Ezekben még nincs chip

Szakértô szemmel2010. december

11

www.asa-hu.hu Tiszta lap

Hogyan fogadták a lakosok a fejlesz-tést? A díjfizetésben számukra nyilván kedvezô változások történhetnek.Igen. Eddig kéthavonta kellett fizetniük az edény térfogatára szabott szállítási és ke-zelési díjat. Most viszont 2011. január else-jétôl az ürítési gyakoriság szerint fizethet-nek, vagyis ha szorgalmasan szelektálnak, és látogatják a hulladékudvart, akkor akár félévente csak egyszer is elég lehet ürítésre kihelyezniük a szürke fedelû edényeiket. Az átalánydíjas fizetés elvétôl elmozdultunk az „aki szemetel, az fizet” elve felé.

A szolgáltató szempontjából ez miért éri meg? Feltételezhetô, hogy a fejlesz-tésnek komoly költségei vannak, az ügyfelek pedig akár mind elkezdhetnek jelentôsen spórolni a díjon.A rendszer bevételeinek szerkezete össze-tett, az ürítési díjon felül a szelektált anya-gokból is származik bevétel, és befolyik az állandó költségekre is egy ún. eszköz-fenntartási járulék. Az EU természetesen bizonyos feltételekkel adta a 6,5 milliárd

forintnyi támogatását a gyôri hulladékgaz-dálkodási rendszerhez. Az egyik feltétel az volt, hogy szerves hulladék nem kerülhet a lerakóra. A termelt komposztot ma a beinduló rekultivációs programjaink során tudjuk felhasználni, de arról is folynak már vizsgálatok, miként lehetne komposztot alkalmazni a mezôgazdasági termelésben, korlátozott felhasználású tápanyagként, ipari növényekhez, erdôtelepítésekhez. A szolgáltató szempontjából a mérhetôség a megoldás nagy elônye. Nemcsak az ügyfél fizet a tényleges teljesítés szerint, de a gépjármû személyzeté-nek bére is ehhez igazodik, nekik sem éri meg kalóz edényeket „beüríteni”. A hulladékelszámolás is leegyszerûsödik, az informatika segítségével az adott teljesítési helyen – lakossági ügyfélnél és gazdál-kodó szervezetnél is – bármikor el tudjuk végezni. A rendszer lényegében kiszûri a szubjektív tényezôt.Számításaink szerint ebben a struktúrában nem busás haszonnal ugyan, de megfelelô módon ki tudjuk szolgálni ügyfeleinket.

A gyôri rendszer valóban nagyon érdekes, személyesen is láttam, bár mélységeiben nem ismerem. Egy éve foglal-koztat a kérdés, ugyanis én is szeretnék valami hasonlót az .A.S.A.-nál. Mostanában jutottunk túl a tárgyalási szinten, s ha minden jól megy, egy hónapon belül elkezdjük a chipek telepítését. A központi régióban is szeretnénk alkalmazni és a hódmezôvásárhelyi cég szolgáltatási területén is, bár nem Vásárhelyen. A próbaüzem elindításának helye már át is vezet a különbségekhez, mert ha jól értem, mi valamelyest más feladatot szánunk a technológiának, mint a gyôriek. Az ilyen rendszerek egymáshoz persze nagyon hasonlóak, elsôsorban a chip „felszerszá-mozása”, a hozzávaló szoftver megírása terén lehet eltérô hangsúlyokat adni. Mi új szolgáltatási területünkön, Makón alkalmaznánk elôször a rendszert. Itt ugyanis a lakosok egy része tôlünk bérli az edényeket, de a nyilvántartásuk nehezen átlátható. A chipek segítségével most rendet tehetünk, hiszen szisztematikusan a kiosztott chipek-hez rendelhetjük a szerzôdéseket, egy idô múlva csak a chipes edények lesznek üríthetôk. A technológia tehát egyfajta saját/idegen felismerô rendszerként mûködhet, amely segít az egész új szolgáltatási terület szerzôdéses viszonyainak tisztázásában, frissítésében. Rokonszenves elv, hogy aki a hulladékot termeli, az fizessen. Korainak vélném azonban az ürítés gyakoriságának felszabadítását. Attól tartanék, hogy ha a lakost erre ösztönöz-zük, a hulladék vándorolni kezd, a takarékos kedvûek eltüntetik valahol a „felesleget”. A jelen rendszerben nem érdemes trükközni, ha a gyûjtôkocsi úgyis eljön a ház elôtt minden héten, és úgyis kell érte fizetni. A lakossági ügyfélkörben egyébként azért is prob-lémás volna bármi más megoldás, mert jogszabály várja el tôlünk, hogy az edényt, amely-ben biológiailag lebomló anyag van, hetente ürítsük.

kommentár

Reith Imre

2010. december

Tiszta lap www.asa-hu.huTiszta lap www.asa-hu.hu

A Tiszta Lap címû hírlevelet az .A.S.A. Magyarország Kft. megbízásából kiadja a Noguchi Porter Novelli, 1054 Budapest, Szabadság tér 7.

A kiadványban közölt információk átvételéhez és felhasználásához a forrás megjelölésével hozzájárulunk.

További információkért kérjük, forduljon Katona Gergelyhez, tel: 312-7289, email: gkatona@noguchi.hu. A kiadvány tartalmának hitelességét a szerzôk és kiadók ellenôrizték.

A kiadó és a szerzôk nem vállalnak felelôsséget a cikkekre alapozott döntésekbôl származó következményekért.

.A.S.A. Magyarország Kft. 2360 Gyál, Kôrösi út 53. Tel.: 06/29/540-250 Fax: 06/29/540-251, email: info@asa-hu.hu, Web: www.asa-hu.hu

Érd városában az országos átlagot je len-tôsen meghaladja a szemétdíj-tartozások mértéke, a lakossági ügyfelek 15-20%-a késve, vagy egyáltalán nem fizeti a hulla-dékszállításra vonatkozó számláit. A felhalmozott tartozások behajtásának

jogi folyamatában nyár elejére több százan jutott el a végre-hajtást megelôzô, utolsó elôtti szakaszig. Mielôtt a közszol-gáltató Érd-Kom ezeket az ügyeket a bíróságnak adta volna át, lehetôséget adott a megfontolásra.

Felajánlottuk a tartozást felhalmozóknak, hogy június

végén egy héten át bizonyos engedmé-nyek mellett törleszthetik adósságukat. Vállaltuk, hogy akik az adott héten befize-tik tôketartozásukat, azoknak elengedjük a díjat terhelô kamatokat és az adminiszt-

rációs díjat. Ez a kedvezmény több tízezer forintnyi többlet teher alól mentesíthette az érintetteket.

Az akcióról széles körben tájékoztattuk Érd lakosságát. Többször is hirdettünk a helyi lapban, ahol cikket jelentettünk meg a probléma hátterérôl is, a várható jogi el-járás részleteirôl. Hirdetést sugároztunk a Rádió6-on (108 alkalommal), plakátoltunk a város forgalmas közterületein, és az akció hetében megafonos autóval jártuk az utcákat. Az érintettek figyelmét biztosan nem kerülhette el a „bocsánat hete”.

Az akció hetében 187 ügyfél keres-te fel az Érd-Kom ügyfélszolgálatát, közülük 151-en készpénzben kifizették teljes tôketartozásukat, ami összesen megközelítôleg 1 millió forintot tett ki. További 36 ügyfél kapott részletfizetési lehetôséget összesen 1,3 millió forint értékben.

Díjtartozások: Érden közel 200-an éltek az utolsó lehetôséggel

Kampányok

A házhoz menôôô!avagy tíz pécelinek már kedvezett a szerencse

Az elmúlt 4 hónapban nyereményjátékot bonyolítottunk le Pécelen, s egy hasonló akciónk zajlik Taksonyban is. Több mint 4000 borítékot juttattunk el a hulladékot szelektíven gyûjtô péceli háztartásokhoz. A borítékokban a szelektív gyûjtéshez való zsákok és vidám hûtômágnesek lapultak. Amikor gyûjtôautónk elment a kihelyezett szelektív hulladékért, mindig új zsákot és a hûtômágnes sorozat újabb elemét csúsz-tatta be a játékosok postaládájába.

A játékba bekapcsolódók kedves matricát is kaptak, amellyel postaládái-kon jelezhették, hogy a környezettudatos életmódot választották, és odafigyelnek a hulladékok különválasztására is. A kihelye-zett matricák alapján nagy pontossággal kijelenthetô, hogy a péceli lakosságnak legalább egy negyede szelektíven gyûjti a hulladékot, vállalva az ezzel járó többlet-munkát, odafigyelést. Ez a szám megha-ladja a hivatalos országos átlagértékeket.

A nyereményjáték tétje nem kevesebb volt, mint a jövô évi lakossági hulla-dékszállítás díja. A játékszabályzatnak megfelelôen november 10-én a regiszt-rált 239 péceli ingatlantulajdonos közül sorsoltuk ki azt a 10 szerencsést, akinek 2011-ben nem kell hulladékszállítási díjat fizetnie. A nyerteseket írásban is értesítet-tük, elküldve hozzájuk a jövô évre szóló csinos, 0 Ft-os számláikat.

Gratulálunk a szerencséseknek, és köszönjük mindenkinek, aki részt vesz a rendszeres szelektív gyûjtésben!

151ügyfél

1 millióazonali be�zetés

2010. december