the role of articulation rate and mean f0 in speaker age estimation
TRANSCRIPT
The role of articuation rate and mean f0 in speaker age estimationAz artikulációs tempó és az átlagos alaphang szerepe a beszélő életkorának megbecslésében
GOCS ÁL ÁKOSBESZÉDKUTATÁS 2016
SPEECH RESEARCH CONFERENCE, OCTOBER 17-18 2016 BUDAPEST, HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
ÉletkorbecslésHazai adatok
Tágabb kategóriákban gondolkodva viszonylag jó becslések Gósy (2001): 60-70%-os pontosságGocsál (1998): alul- és felülbecslésekTatár (2013): korcsoportokba sorolás, különböző pontosságértékek
ÉletkorbecslésKülföldi adatok
Moyse (2014): életkorbecslés a beszélő hangja és arca alapjánPontatlanságok vizsgálata:- Fiatalabb beszélők életkora pontosabban meghatározható- A fiatalabb hallgatók pontosabb becsléseket adnak- A saját életkor torzító hatása
Külföldi adatok
Kutatás Kérdések
1. Magyar beszélők és hallgatók esetében is kimutathatók-e Hollien és Shipp eredményei? Hogyan számszerűsíthetők? 2. Milyen mértékben magyarázza a becsült életkort a beszélő artikulációs tempója és alaphangja?
Anyag és módszer Beszélők: • 24 férfi (BEA)• 20-72 évesek, nem dohányoznak, felsőfokú végzettségűek
Hallgatók:• 49 egyetemi hallgató (38 nő, 11 férfi)• 18-37 évesek
Akusztikai ingerek: • 25-30 másodperces részletek interjúkból, érzelmileg, tartalmilag semleges• számszerű becsléseket adtak (nem kategóriában)
1. kísérlet r = 0,808, p<0,01
Regressziós egyenes: BÁÉ = 0,627 NÉ + 13,74
Megjósolt pontos becslés: 36,83 év
Eredmények
1. kísérlet r = 0,808, p<0,01
Regressziós egyenes: BÁÉ = 0,627 NÉ + 13,74
Megjósolt pontos becslés: 36,83 év
Eredmények
1-nél kisebb
2. kísérlet A becsült életkort magyarázó paramétereket keressük
◦ Függő változó: átlagos becsült életkor◦ Független változók:
az artikulációs tempó az f0 mediánja az irreguláris f0-adatok százalékos aránya
Eredmények
Lineáris regressziós modell:• Szignifikáns magyarázóerő• R2 = 0,433• Csak az artikulációs tempó kerül a modellbe. • BÁÉ = -5,104 ART + 112,15
Eredmények
Eredmények
Következtetések 1. kísérlet: Sikerült Shipp és Hollien (1969) kísérletében kimutatott tendenciát magyar beszélőkön is kimutatni: megerősíti az életkorbecslés nyelvfüggetlen természetét. Különbség: ott magasabb életkornál volt pontos a becslés.
Kérdés: idősebb hallgatóknál hogyan alakulna?
2. kísérlet: Csak az artikulációs tempó szignifikáns magyarázóereje igazolódott. Kérdés: milyen további paraméterek magyarázhatják a becsült életkori adatokat?