2010 ■ 151. évfolyam, 20. szám ■ 815–821.815

ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUMOK

DOI: 10.1556/OH.2010.28890

ÖSSZEFOGLALÓ REFERÁTUMOK

A sportteljesítményre ható

pszichés tényezők

RESCH MÁRIA DR.

Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, II. Pszichiátriai és Mentálhigiénés Osztály, Győr

A XXI. század vívmányaként hangoztatják a testi-lelki egészség komplexet, amelynek részeként a sportolók körében is mind na-

gyobb fi gyelmet szánnak a szomatikus orvoslás mellett a pszichére is. A sportpszichiátriát húzták elő és állították a teljesítményfo-

kozás szolgálatába akkor is, amikor már valamennyi biológiai fegyvert elpuffogtattak, s a várva várt eredmény még mindig nem jött

meg. Sőt, egyre több energiaráfordítás ellenére egyre rosszabbá vált. A sportolók körében több pszichiátriai kórkép hívja fel magára

a fi gyelmet vagy a magas prevalencia, vagy egy-egy specifi kus szindróma kialakulása által. A depresszió (versenyzés utáni depresszió,

a megmérettetés meghiúsulása utáni depresszió), a krónikus stressz, szorongás, a túledzési szindróma, fáradékonyság, enerváltság,

alvászavarok, étkezési zavarok tünetei, a burnout, az evészavarok (anorexia athletica, atlétatriász), személyiségtényezők és a kémiai

addikciók mind rendkívül fontosak. A jelen tanulmány elsőként foglalja össze azokat a legfontosabb pszichiátriai kórképeket, ame-

lyek a sportolópopulációban, az egyes sportágak szerint különböző mértékben, nagy jelentőséggel bírhatnak.

Kulcsszavak: sport, depresszió, szorongás, evészavarok, burnout, túledzési szindróma

The psychological factors affecting athletic performance

The physical and mental health complex is claimed as achievement of the XXI. century, whereby also among the sportsmen and

sportswomen, beside the somatic medicine, growing attention is devoted to the psyche as well. The sports psychiatry was dragged

in and put into service to enhance performance after all biological weapons run out of ammunition, and the long-awaited results

still failed to come about. Moreover, despite the energy increasingly invested it was going from bad to worse. Among athletes many

psychiatric disorders call attention, either by the high prevalence or by the development of a specifi c syndrome. Symptoms of de-

pression (depression after the competition, depression following the failure at the competition), chronic stress, anxiety, fatigue

syndrome of overtraining, enervation, sleep disturbances, eating problems, burnout, eating disorders (anorexia athletics, athlete

triad), personality factors and the chemical addiction are all extremely important. The present study is the fi rst to summarize the

most crucial psychiatric disorders that may have great signifi cance in the athlete population, in varying degrees according to the

individual sports.

Keywords: sports, depression, anxiety, eating disorders, burnout, syndrome of overtraining

(Beérkezett: 2010. március 25.; elfogadva: 2010. április 12.)

Több mint 120 évvel ezelőtt már felismerték és hangoz-

tatták azt a nézetet, hogy az atléta legfőbb sikere a men-

tális minőségében rejlik. Az elmúlt évek organikus szem-

lélete a feledés homályába szorította ezt, s csak hosszú

évtizedek kudarcai után – amikor már minden biológiai

lehetőséget kimerítettek – merték ismét elővenni és újra

felhasználni.

Valóban több ponton is kapcsolódik a pszichiátria a

sporthoz. Az egyik legfontosabb az, hogy az általános

lakossághoz képest az atléták hajlamosabbak a depresszi-

óra a sportkörnyezet fi zikai és pszichés követelményei

miatt. A stressz például kapcsolódik a depresszióhoz, és

abszolút része a sportoló életének. Igaz, nem minden

stressz negatív, de minden stressz pszichés! A fi zikai

stressz rendszeres alkalmazása során az atléta testére való

átvitele az egyik alapja az élsportban az edzéseknek.

A legnagyobb szintű fi zikai teljesítőképesség eléréséhez

optimális szintű tréningre van szükség. A fi zikai felké-

szülés időszakában a túl sok vagy a túl kevés edzés is át-

lag alatti teljesítményhez vezethet. Az edzés mennyisége,

időtartama és intenzitása magában foglalhatja az elmúlt

évtizedeket, ahol az atléták többsége a fi zikai edzést heti

több mint 20 órában és évente 11–12 hónapon keresz-

tül végezte. Számos tanulmány foglalkozott azzal, hogy

az optimális feletti edzés (mennyisége, időtartama, in-

tenzitása vagy akár mindegyik együttesen) elegendő

regeneráció nélkül túledzéshez, kiégéshez (burnout), de-

presszióhoz vezethet. A WHO szerint az alkalmatlanság

vezető okai között a negyedik helyen áll a depresszió, de

a fi atal felnőttek és a 45 év feletti felnőttek között már a

második helyre került. 2020-ra pedig azt jósolják, hogy a

legsúlyosabb betegségek második leggyakoribb közre-

20.indd 815 2010.05.03. 15:08:47