tétékás nyúz 4513

Keretszámok(4. oldal)

Itthon vagyunk? Itthon vagyunk!(5. oldal)

Kiválók a legjobbak közt(12-13. oldal)

TétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

info: [email protected]://nyuz.elte.hu

NyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzAz ELTE

NyúzAz ELTE

info: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huinfo: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzAz ELTE

NyúzAz ELTETTK

NyúzTTKHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]

HÖKHÖKHÖKHÖKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTK

XLV. félévfolyam 13. szám 2012. december 12.

Plusz-Mínusz+-

45. félévfolyam 13. szám2012. december 12.45. félévfolyam 13. szám2012. december 12.45. félévfolyam 13. szám

Plusz-Mínusz

Pázmány-relikviák az Egyetemi Könyvtárban

Az ELTE Egyetemi Könyvtára 2012. december 14-én tartja a „Pázmány-relikviák a budapesti Egyetemi Könyvtárban” című kiállítás megnyitóját. A kiállítás megtekinthető 2012. december 17. – 2013. március 29. között, munkanapokon 12.00–18.00 óráig.A megnyitón a megjelenteket Szögi László főigazgató köszönti, megnyitó beszédet mond Bitskey István akadémikus. A kiállítást Knapp Éva, az MTA doktora, a kiállítás kurátora mutatja be, aki az egyetemet alapító Pázmány Péter eddig ismeretlen magánkönyvtárának 25 kötetét azonosította.Pázmány Péter pozsonyi könyvgyűjteményének sorsa régóta foglalkoztatja a történeti kutatást. A bíboros érsek 1636. november 12-én kelt

végrendelete értelmében könyvtárát a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta, a jezsuiták pedig a könyveket beolvasztották saját gyűjteményeikbe. Knapp Éva egy általa kidolgozott tudományos módszerrel a Könyvtár történeti állományában azonosította Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának ide került állomány-részét.A kiállítás a felfedezést a bíboros pozsonyi magánkönyvtárából származó nyomtatványok, illetve néhány egyéb Pázmány-emlék, az egyetem alapítólevele és Pázmány úgynevezett „jezsuita” (fekete) birétuma bemutatásával teszi hozzáférhetővé az érdeklődő nagyközönség számára.Időpont: 2012. december 14. 12:00Helyszín: ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem (1053 Budapest, Ferenciek tere 6., I. em

http://www.elte.hu

Az ELTE Társadalomtudományi Kar három nemzetközi tanulmányok szakos hallgatójából (Fodor Kinga, Szaniszló Nóra, Taki Leila) álló csapat második helyezést ért el az Immigropoly országos felsőoktatási versenyen. A verseny döntőjét 2012. november 21-én rendezték az ELTE BTK konferenciatermében.A vetélkedő az Európai Integrációs Alap és a Belügyminisztérium támogatásával való-sul meg, az Európai Unióban élő harmadik országbeli állampolgárokat, az Európai Unió bevándorlási politikáját és a migrációt járja körül. A verseny célja, hogy a felsőoktatásban – elsősorban a társadalomtudományok terüle-tén – tanuló diákok tájékozottabbá váljanak a 21. századi migrációs trendekkel kapcsolatban, és új ismereteket szerezve a témában, játékos vetélkedő formájában mérjék össze erejüket. A verseny első levelezős (e-mailes) fordulóját követően a legjobb 10 csapat jutott be az orszá-gos döntőbe.http://www.elte.hu

Bányai Éva 70 éves

Bányai Éva professor emerita 70. születésnapját tudományos üléssel ünnepli az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pszichológiai Intézete. A 2012. december 13-i eseményen a tanárnő munkássága előtt tisztelgő, „Tudatállapotok, hipnózis, egymásra hangolódás” című kötetet Gősiné Greguss Anna mutatja be.Bányai Éva pszichológus 1970 óta foglalkozik hipnóziskutatással. A Stan-fordi Egyetemen, E. R. Hilgard hipnóziskutató laboratóriumában fejlesztet-te ki a hagyományos, ellazuláson alapuló és alvásszerű állapotot létrehozó hipnózisindukciótól eltérő, aktivitásfokozással létrejövő aktív-éber (dinamikus) hipnózis eljá-rást. Fő kutatási területe a hipnózis élettani hátterének, magatartásra és az élményekre gyakorolt hatásának társas nézőpontból történő tanulmányozása. Az utóbbi időben rákbetegek gyógyí-tására szolgáló új hipnoterápiás módszerek kidolgozásával foglalkozik, és magas kockázatú rákbetegek kiegészítő hipnózis kezelésének hatását vizsgáló kutatást folytat.Időpont: 2012. december 13. 10:00Helyszín: ELTE PPK Pszichológiai Intézet (1064 Budapest, Izabella u. 46. 216.)http://www.elte.hu

Kémiai hálózatok

Császár Attila egyetemi tanár „Kémi-ai hálózatok” címmel tart előadást az Alkímia Ma sorozatban, 2012. december 13-án. A TTK Kémiai Intézet középisko-lásoknak szóló ismeretterjesztő előadá-sát a Lágymányosi Campuson rendezik.Az utóbbi két évtizedben a hálózatel-mélet (matematikai értelemben a gráfel-mélet) érdekes és tanulságos eredményekre vezetett a nagy rendszerek, mint például az internet, valamint az emberek közötti kapcsolódások vizsgálatában. Segíthet-e a hálózatelmélet a molekulák világában, egyes kémiai jellegű problémák megoldásá-ban? Egyáltalán, milyen kémiai (molekulák közötti illetve molekulán belüli) kapcsolati hálók léteznek? Mi a kémiai hálózatok szerveződési elve? Továbbá felmerül az a kérdés is, hogy elegendően nagyok-e a kémiai hálózatok, hogy azokat érdemes legyen a gráfelmélet segítségével vizsgálni? Milyen tanulságokat ígér a hálózatok elmélete a molekulák viselkedésének megértését célul kitűző kémikusok számára? Ehhez hasonló kér-désekre keres választ az előadás.Kísérő programok: Kvízjátékok, Látványos kémiai kísérletek.Időpont: 2012. december 13. 17:00Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Eötvös-előadóterem (0.83)http://www.elte.hu

„Volék sirolm tudotlon”

A Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szocio-lingvisztikai, Dialektológiai Tanszéke, az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolája, valamint az ELTE Benkő Loránd Magyar Nyelvtörténeti Műhelye és Diákköre tudo-mányos emlékkonferenciát szervez az Ómagyar Mária-siralom felfedezésének 90., valamint a Königsbergi töredék megtalálásának 150. évfordulója alkalmából.Program14.00 Köszöntő: Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánjaMegnyitó: Kiss Jenő akadémikus1. szekció: Az Ómagyar Mária-siralom2. szekció: Az Ómagyar Mária-siralom és „kortársai”3. szekció: A Königsbergi töredékIdőpont: 2012. december 18. 14:00–19:00Helyszín: ELTE BTK Kari tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, földszint)http://www.elte.hu

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLV. félévfolyam, XIII. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Ferdinandy Bence, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Török Balázs. Vezetőszerkesztő: Törceee. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Fontanji Andor. Címlap: Fodor Immánuel. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Szalai Evelin), Helyvektor (Saáry Ákos), Kritika (Fontányi A.), Magyar Expedíciók (cili), Mozizóna (Budafai Viktória, Mihály Eszter), Négyeshatos (B. Andi), Sport (Verus), TTT (Kőnig Rita, Karsai Richárd), Tudósítás (Horváth Anna), VeddfELTEis (B&É). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Demax Művek nyomdaipari Kft. nyomdájában 1200 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 11-13) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Keretszámok;Rendkívüli Kari Tanács;Küldöttgyűlés;Itthon vagyunk? Itthon vagyunk!)

Sport ..................................................7

(Világkörüli turné)

Magyar expedíciók .......................8-9

(Stein Aurél)

Faliújság .....................................10-11

Tudományo melléklet ..............12-15

(Kiválók a legjobbak közt;Zimányi-díjas előadásAnatómai tanulmányi Verseny 2012)

Helyvektor .....................................16

(Teknőstea)

Kritika ............................................16

(Számkivetve)

Cooltér ............................................17

(Sisharoma)

Négyeshatos ...................................17

(Love Story)

Belszíni fejtés ..................................18

VeddfELTEis ..................................19

(Karácsonyi díszek)

Mozizóna ........................................19

(The Big Bang Theory)

Reszketés és zimankó

Ezúttal nem Las Vegasba kell, hogy elkalauzol-jalak benneteket, hanem a mai magyar valóságba.

A múlthéten beütött a zimankó, hirtelen tél lett. Mindenki számára világossá vált, hogy a két ünnep között csak elvétve fogunk vizsgázni jönni, cserébe viszont akár BTK-s ÁJK-s ismerőseinkkel is találkozhatunk Lágymányoson.

De nem csak a hideg rázz ki minket. Hiszen már javában folynak az utolsó vagy éppen utolsó előtti gyakorlati vizsgák, hogy bemelegedjünk a valós vizsgaidőszakra és az azzal járó problémákat már gyakorlott hajóskapitányként kezelhessük.

Más dolgokat viszont már korántsem ilyen egyszerű „bevenni” vagy megemészteni, hiszen a kilátásba helyezett további és drasztikus államilag finanszírozott férőhelyek számának csökkentése egyet jelent a 2008-as népszavazáson elutasított tandíj bevezetésével. Most még nem okoz nekünk ez problémát, csak azoknak a 10 ezreknek, akik idén szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. De amint megszerezzük a diplománkat és esetleg még egy újabbért szállnánk síkra már egészen biztos, hogy a bőrünkön fogjuk érezni a bevezetésre kerülő tandíjat.

Azonban nem csak nekünk kell „fázni”, hiszen oktatóinkat, sőt Egyetemün-ket is újabb és újabb megszorítások érik el. Vannak oktatók akiknek már csak pár hónappal hosszabbítják meg a megbízási szerződéseiket.

Másrészt állami támogatás nélkül egy egyetem sem képes létezni a jelen körülmények között, hiszen ha a diákok nem tudják megfizetni a tandíjat, akkor drasztikusan csökkenni fognak a hallgatói létszámok akkor a rendszerváltás óta felépített tömeg-felsőoktatás és azok épületei mind-mind a süllyesztőben találhatják majd magukat. Ahelyett, hogy élettel teli helyek lennének, mint amilyenek most is.

A mi feladatunk, hogy megőrizzük a leendő tudós-kutató palántáknak ezeket az épületek, melyek a tudomány fellegváraiként szolgálnak évek óta és helyt adnak egy évszázados múltra visszatekintő egyetemnek.

Mire az újság megjelenik már túl leszünk egy Lágymányosra szervezett tünte-téssel és folyamatban lesz egy másik, amelyet a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok

Országos Konferenciája szervez.Ha tájékozódni szeretnétek arról, hogy mi is tör-

ténik és milyen hatásai vannak a kormányrendelet-nek, illetve, hogy mi a véleményünk akkor lapozza-tok a 4. oldalra vagy kövessétek figyelemmel a http://ttkhok.elte.hu/-t vagy a Facebook oldalunkat.

Török BalázsTétékás Nyúz Főszerkesztő

[email protected]


HÖK4KeretszámokA legújabb felsőoktatási kormányrendelet

Alig telt el egy év és a keretszámok újra drasztikus csökkentésre kerültek. Legalábbis ezzel van tele a média, a Facebook hemzseg a tilta-kozóktól, a kormány védekezik. A HÖOK sem tétlenkedik, a TTK HÖK Választmánya pedig szombaton is összeül. De mi is történik valójában? Szóljon erről ez az oldal, szubjektíven, TTK-s hallgatói szempontból.

Mielőtt a témához hozzászólnánk, tisztáznunk kell, hogy szerintünk milyen-nek kellene lennie az optimális magyar felsőoktatásnak. A két alapvető pillér a minőség és az esélyegyenlőség kell, hogy legyen. Mind a kettő elég tág fogalom, fontos tehát, hogy pontosítsuk, mit is értünk ez alatt. A TTK HÖK az elmúlt időszakban többször megfogalmazta már céljaként, hogy a TTK-n olyan diplomát kell szerezniük a hallgatóknak, amely méltó a legrégebbi folyamatosan működő magyar egyetemhez és korszerű, piacké-pes tudást ad. Ez nem csak azért fontos, mert a frissen diplomázottaknak ez az érdeke, hanem azért is, mert a korábbi és későbbi diplomák értékét befolyásol-ja minden kiadott oklevél. A túlképzés problémájával régóta küzdünk, bár pon-tos felmérés nincs, de úgy tapasztaljuk, hogy a legtöbb hallgató és oktató elis-meri, hogy nincs szükség évente másfél ezer ELTE-n képzett természettudósra. A kisebb létszámú képzések színvonala alapvetően magasabb, hiszen több idő jut egy hallgató képzésére,a sokat emlegetett rangsorok egy jelentős részénél is szem-pont az oktató/hallgató arány. Összessé-gében tehát nem mondható problémá-nak, ha a mindenkori Kormány célul tűzi ki a képzésre felvettek számának csök-kentését, arról nem is beszélve, hogy évek óta tartó tendencia, hogy a felvetteknek csak töredéke szerez valaha is alapszakos diplomát nálunk. Ráadásul akiket már az új felsőoktatási törvény alatt vettek fel, kötelesek az államnak visszafizetni az itt eltöltött éveket, ha nem szereznek diplomát.

A friss kormányrendelet szerint a természettudományi képzési területre országosan felvehető állami ösztöndí-jasok száma alacsonyabb, mint ahány állami ösztöndíjast csak az ELTE TTK vett fel az idei tanévben. Ez összhangban van az előbb kifejtett minőségi felsőokta-tás céljával. Itt értünk el ahhoz a ponthoz, ahol a felületes szemlélő hátradől, mond-ván, hogy a hallgatóság a minőség ellen

lázad, kár vele foglalkozni. Persze, ha jobban belegondolunk, akkor azért fény derül a problémákra. A „tandíj” részösz-töndíj formájában kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy a hallgatóság nagyon szűk rétegén kívül mindenkinek fizetnie kell a tanulmányokért. A részösztöndíjas helyek mértéke ugrásszerűen megnő az új rendelet szerint, vagyis nem az törté-nik, hogy a szakjainkat az eddigi létszám töredékével indítjuk, hanem épp ellen-kezőleg, minden eddiginél több helyet kapunk (egyetlen szerencsénk, hogy a túlzsúfolt lágymányosi épületbe nem lehet az eddiginél több hallgatót felvenni, akkreditációs korlátok miatt). Tehát az új rendelet nem a minőséget szolgálja a mi szempontunkból, hanem csak annyit ér el a Kormány, hogy a hallgatóink nagy része félévente 105.000 Ft-ot fog fizetni. A hallgatói szerződést, amelyet egyszer az alkotmánybíróság már megsemmisített, változatlanul nekik is alá kell írniuk.

Ráadásul a pedagógusképzés jóval több helyet kap a többi képzési terület-nél, így újra megkezdődhet a kontrasze-lekció. Akik nem akarnak fizetni tanul-mányaikért, mert nem tehetik meg vagy nem elég elkötelezettek, azok a korábbi tendencia nyomán az újra osztatlanná vált (ezért külön felvételi helyet jelen-tő) tanárképzésben fognak gyülekezni. Ez sajnos megint azt eredményezheti, hogy a tanárképzés a kutatói pályára alkalmatlan természettudósok gyűjtő-helyévé válik.

Szintén problémát jelent, hogy a fel-vételi nem kerül visszaállításra, így a közismerten iskolafüggő érettségi hatá-rozza meg azt, hogy ki kerülhet be és ki nem. A hirtelen jött változás esélyt sem ad a végzősöknek a felkészülésre, alapos mérlegelésre. Egy szegényebb rétegből érkező diák esetében a felvételi létkér-déssé vált a jelentkezés előtt két hónap-pal. A kevésbé tehetséges hallgatók, akiket eddig csak önköltséges képzésre vettek volna fel, „féláron” kaphatnak képzést. Az esélyegyenlőség elve nem

megsérült, hanem teljesen figyelmen kívül lett hagyva.

Megoldásként egyedül a Diákhi-tel 2 merülhet fel. Legyen akármilyen kedvező feltétele, akkor is egy hitelről beszélünk, ami a fiatal értelmiség eladó-sodásához vezet. Emellett a felsőoktatás finanszírozásáról ugyan semmi konk-rétat nem lehet még tudni, de az eddigi tendenciák alapján nem feltételezhető, hogy a normatív finanszírozás meg-szűnik, tehát továbbra is kényszer lesz a minél több hallgató felvétele. Ha ez valóban így marad, akkor sok hallgatót fognak úgy felvenni, hogy nincs valódi esélye a szak elvégzésére így a korábban már említett visszafizetési kötelezettség után egy- kettő, de legfeljebb négy és fél év után elbocsájtott hallgatók miatt nem csak az értelmiség, de a diplomával nem rendelkezők is adóssággal fogják kezde-ni pályájukat, elvesztegetett évek után.

A keretszámok tervezetéről sem az egyetemekkel és főiskolákkal, sem a hall-gatókkal nem történt érdemi egyeztetés. Ezek után nem csoda, hogy a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferen-ciája is elítéli a döntést.

Nincs ezzel máshogy az ELTE TTK HÖK sem. A szombaton tartott választ-mányi ülés határozatban ítélte el a rendeletet. A véleménynyilvánításnak méltónak kell lennie az ELTE TTK-hoz, ezért arról is határozatot hoztunk, hogy továbbra is fenntartjuk korábbi álláspon-tunkat, miszerint a hallgatói érdekkép-viselet megmozdulásai nem mehetnek szembe a magyar törvényekkel, nem zavarhatják az oktatás rendjét és ügyel-niük kell a résztvevők biztonságára. Az előzőek fényében fontosnak tartjuk a hallgatói megmozdulások szervezését és támogatunk minden olyan eseményt, amelyek nem ellentétesek az e bekez-désben leírtakkal. Mindenkit buzdítunk, hogy vegyen részt a HÖOK szerdára tervezett tüntetésén, amiről részletesebb információt és Facebook esemény-lin-ket a ttkhok.elte.hu oldalon találhat-tok.

A leendő értelmiség sorsa és a saját diplomátok értéke rajtatok múlik. Nehéz helyzetben vagyunk, de a vizsgák mellett is meg kell pró-bálnunk helyt állni. Mutassuk, hogy megfér egymás mellett a minőség és a hallgatói mozgalom!

Dukán András FerencGazdasági elnökhelyettes

[email protected]

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5Rendkívüli Kari Tanács1\3-ad vagy 1\5-öd?

A szerdai Kari Tanács ülése fontos kérdéseket tárgyalt hallgatói szempontból – miért is fontos a hallgatói képviselet olyan testüle-tekben, mint a Szenátus vagy a Kari Tanács?

A hallgatói érdekképviselet szá-mos szinten működik országunkban, elég csak a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségére gondolni, de ilyen messzire sem kell menni, hiszen egyetemünkön is jelen van, többsé-gében az Egyetemi Hallgatói Önkor-mányzat, nálunk pedig a TTK HÖK gyakorolja napi szinten.

Megfelelő érdekképviselet szóba sem jöhet, ha a fenti szervezetek tagjai nem ülnének egyetemi testületekben, és nem nyilváníthatnák ki a vélemé-nyüket minden kérdésben. A december 5-i Kari Tanács egyik napirendi pont-ja pontosan ezt a kérdést vetette fel: mekkora beleszólása van a hallgatók-nak a Kar ügyeibe? Az új felsőoktatási törvényből kifolyólag Egyetemünk fő döntéshozó testületében, a Szenátus-ban már lecsökkent a hallgatói tagok száma, így a kérdés adott volt, misze-rint a Kari Tanácsok jelenlegi össze-tételén (a tagok 1/3-a hallgató) kell-e változtatni.

Egyetemünk legtöbb karának erre egy határozott nem volt a válasza, egye-dül az Állami- és Jogtudományi Karon határozott úgy a Kari Tanács, miszerint ideálisabb lenne mozgásteret bi ztosítani az összetétel tekintetében, és a hallgatói tagok létszámát az összes tag számának 1/5-e és 1/3-a közé sorolni, nem beleértve a doktorandusz hallgatói delegáltat. A TTK HÖK egyöntetű véleménye sze-rint meg kéne tartani a TTK Kari Taná-csában az 1/3-os hallgatói jelenlétet, ám ezzel sajnálatos módon a TTK HÖK Kari Tanácsa összességében nem értett egyet, és az ÁJTK-n hozott döntést fogadta el. Surján dékán úr többször hangsúlyozta, miszerint a napirendi pont arról szólt, hogy Egyetemünk Kari Tanácsai önálló-an dönthessenek összetételükről, és egy későbbi kari tanácsi ülés fog határozni a TTK HÖK Kari Tanácsának összetéte-léről, ám hallgatói képviselőink joggal adtak hangot kétségeiknek.

Gyakorlatilag a jelenlegi 1/3-os hallgatói jelenlét megközelítőleg az elfogadott beterjesztés plafonja, és bár-milyen változtatás azt eredményezné,

hogy a hallgatói képviselet lecsökken a TTK HÖK Kari Tanácsában – ez alól egy kivétel van, amennyiben a hall-gatói delegáltak száma ugyanúgy az összes tag számának 1/3-a maradna és ezen felül lenne még a doktorandusz hallgatói delegált.

Hallgatói delegáltjaink éppen ezért aggályosnak tartották a változtatás elfo-gadását, hiszen ez a döntés azt ered-ményezi, hogy egyetemünk különböző karain különböző mértékben tudnák ellátni képviseletüket a hallgatói dele-gáltak, valamint az a mellékíz is szere-pel benne, hogy a TTK HÖK delegált-jainak munkája nem volt megfelelő a többi karéhoz képest, hiszen számukat le szeretnék csökkenteni. Ezen érvek felsorakoztatása után érdembeli választ sajnos nem kaptunk arra, hogy miért szükséges mégis a változtatás, a beter-jesztés pedig elfogadásra került.

Nem csak a Kari Tanács, de az összes tanulmányi, vizsga- és szociális ügyekben eljáró bizottságban változás állt be a hallgatói delegáltak számának meghatározásában. A szenátusi javas-lat szerint a hallgatói delegáltak száma nem lehet kevesebb, mint az összes tag számának negyede, ezt azonban a TTK állásfoglalásában úgy módosította (a TTK HÖK javaslatára), hogy a hallgatói delegáltak száma az összes tag számá-nak minimum 25, maximum 50%-a, kivéve a szociális ügyekkel foglalkozó bizottságok, ahol nincs felső korlát – így nem lehetetlenítjük el a Kari Ösz-töndíj Bizottság működését.

Továbbá állásfoglalás történt pár Szervezeti és Működési Szabályzat-módosításról. Ilyen például, hogy a Kari Tanács nem tartja szerencsésnek a szakkollégiumok beolvasztását a kollégiumok címszó alá, hiszen előb-binek vannak olyan tagjai, akik nem bentlakók, hanem „csak” a kollégiumi tevékenységben vesznek részt, illetve a módosítások során már figyelembe lett véve a Doktorandusz Önkormányzat.

Nagy KatalinTanulmányi elnökhelyettes

[email protected]

A TTK HÖK Küldöttgyűlése újra összeült, hogy ellássa feladatait – témán többek közt a jövő évi men-torkoncepció és az Alapszabályunk voltak.

Szokásosan a TTK HÖK tiszt-ségviselőinek beszámolójával indí-tottunk, komolyabb vita egyedül László Dávid szervező elnökhe-lyettes beszámolója kapcsán alakult ki, melynek végeredményeképpen a Küldöttgyűlés nem fogadta el a beszámolót, és László Dávidot újbó-li beszámoltatásra kötelezte, mely választmányi ülésen fog megtörtén-ni. További személyi kérdés merült fel, és a külföldön tartózkodó Sándor Máté Csaba helyére a Kari Tanács doktorandusz delegáltjának a Kül-döttgyűlés Szakács Dávidot válasz-totta.

Több tisztségviselő hosszas munkája folytán sikerült újraírni a TTK HÖK Alapszabályát, melynek legfrissebb verzióját a Küldöttgyű-lés elfogadta és a Szenátus elé fogja terjeszteni.

Szó volt továbbá a következő fél-évre érvényes mentorkoncepcióról, Kovács Fanni, a mentorkoordinátor, a megválasztásakor közzétett verzió óta átdolgozta a koncepciót, melyet behozott Küldöttgyűlésre és ami elfogadásra került.

Továbbá a Tétékás Nyúz Szerve-zeti és Működési Szabályzatáról is szó esett. Török Balázs főszerkesz-tő bemutatta az általa kidolgozott dokumentumot. A képviselők továb-bi ötletekkel és javaslatokkal segí-tették az így egyre több szempont-ra kiterjedő szabályzatot, valamint olyan általános fogalmak is rögzí-tésre kerültek, mint a Rovat vagy a Rovatvezető. Így az elkövetkező Küldöttgyűlésen elfogadásra kerül-het az újság Szervezeti és Működési Szabályzata is.

Nagy KatalinTanulmányi elnökhelyettes

[email protected]

Küldöttgyűlés


HÖK6Itthon vagyunk? Itthon vagyunk!Tovább gyűrűzik a BEAC-saga

Rólunk, egész pontosan a Bogdánfy úti Sporttelep vagyonkezelési jogáról szólnak a hírek – október vége óta már az egyik leglátogatottabb magyar internetes portálon is. Amíg a kiváló eredményeket futószala-gon szállító ELTE-BEAC sportolói a parketten húzzák meg hétről hétre a váratlant, addig ez a kormánynak ingatlanügyben az irodaasztalok mögül sikerült: a Tüskecsarnok megszépüléséig az állam kezében marad hőn szeretett sportlétesítményünk.

„Itthon vagyunk!”, „Játszik a csapat!” Ilyen és ehhez hasonló rigmusokkal még elvétve sem találkoztam a BEAC csarnok oldalvonalai mentén az elmúlt két évben, ami több szempontból is elszomorító. Egyfelől roppant lehangoló látványt nyúj-tanak a játéktér mellett felsorakozó, szur-kolókra áhítozó üres székek, miközben a

határtalanul lelkes hallgatótársaink épp a soros mérkőzésüket vívják a parketten. Úgy tűnik, manapság már a futsalos fiúk meccsein bevett szokássá vált cheerleader bemutató és az ingyen sör sem vonzó...

Október közepén azonban egy ennél is meghökkentőbb, bosszantóbb tarta-lommal „gyarapodott” a felvezető gon-dolat. Otthontalanság otthona. Derült égből villámcsapás módjára futott át ez az érzés mind az ELTE, mind a BME vezetőségének tagjain a 2012. október 17-ei Magyar Közlöny láttán. Ez az irat ugyanis kész tényként tartalmazza azt a kormányhatározatot, amely alapján a Bogdánfy úti sporttelep vagyonkezelési jogát megvonták a felsőoktatási intézmé-nyektől, és azt a Nemzeti Sportközpon-tok (NSK) kezébe adták.

Az NSK sajtóosztályának az ELTE Onlinehoz juttatott reakciója szerint ez a lépés a Tüskecsarnok mihamarabbi elkészülése miatt szükségeltetett. Azzal érvelnek a nagy sajtóvisszhangot kiváltó

döntés mellett, hogy a beruházás előre-haladásában eddig az eredményezett késlekedéseket, hogy az érintett terület három intézmény (ELTE, BME, NSK) vagyonkezelésében állt... Miután Egye-temünknek más sportcsarnoka, illetve sportoktatásra alkalmas létesítménye nincsen, így a fajsúlyos döntéssel az

ELTE sportszakos képzéseit, általános testnevelés kurzusait és szabadidő-sport-tevékenységeit (sportösztöndíjasok edzéseit, sportrendezvényeket) ellehe-tetlenítették volna.

A sport ezúttal is példamutató összetartást generált – ezúttal a pályán kívül. Kronológiai sorrendben haladva előbb az ELTE sportéletét egyre inkább szívügyeként kezelő dr. Mezey Barna irányításával megalakult az Egyetemi Sportbizottság. Rektorunk levélben for-dult Orbán Viktorhoz, amelyben rámu-tatott, hogy az egyetemek alapvető érde-ke a Tüskecsarnok mihamarabbi befe-jezése. Ehhez az ELTE és a BME eddig is minden támogatást megadtak, de az egyeztetések egyoldalú lezárása után a felsőoktatási intézményeket már nem vonták be a kérdéses határozatot előké-szítő munkálatokba, így annak tartalmát csak a kihirdetése után ismerték meg.

A kormányhatározat megjelenése után tovább folytak a tárgyalások. Az

érintett egyetemek vezetői abban álla-podtak meg a minisztériummal, hogy az NSK a vagyonkezelést csak előre meghatározott időre – két évre, a Tüs-kecsarnok befejezéséig – veszi át, de az egyetemek az átmeneti időszakban is ingyenes használati és hasznosítási jogot kapnak, míg a terület üzemeltetése és az állagmegóvás továbbra is az ő feladatuk. A Tüskecsarnok elkészülésével kapcso-latos megbeszélésen az NSK képviselői azonban elfelejtettek szólni egy nagysza-bású, a csarnokot kiegészítő beruházásról.

A kormányzat november 16-án hiva-talos levélben értesítette a Magyar Úszó Szövetséget, hogy támogatja egy világ-bajnokság rendezésére is alkalmas uszo-dakomplexum felépítését a lágymányosi Tüskecsarnok mellett. Ezzel még inkább kérdésessé vált a Bogdánfy úti sporttele-pünk helyzete, hiszen egy sportcsarnok, és egy vb-re alkalmas uszodakomplexum

forgalmának (parkolás, kiürítés) szüksége lesz egy a Bogdánfy és Magyar Tudósok körútját összekötő útra – aminek pont útjába esik a sporttelepünk. Ennek kivi-telezéséről nem meglepő módon egyet-len szó sem esett azon a december eleji nyilvános sajtótájékoztatón, melyen Dr. Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős állam-titkára és Vígh László, a kiemelt sportlé-tesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházá-sokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos közös párbeszédre hívta a XI. kerületi iskolák vezetőit és testnevelő tanárait. Gondola-taik egyetlen, hírértékkel is bíró mondat-ban summázható: 2014-re a Tüskecsar-nok készen áll arra, hogy üresen kongó épületből nyüzsgő sportközponttá váljon. Vajon ott majd itthon leszünk?

(forrás: ELTE Online)Kis R. Róbert

[email protected]

TétékásNyúz

HÖK Sport 7Világkörüli turnéNői Futsal NBII

Hogy miért érdemes sportolnotok az ELTE színeiben? Nos például azért, mert így is kijuthattok külföldre, mint az ELTE-BEAC Női Futsal NBII-es csapata. Akik ezúttal Rómában öregbítették Egyetemünk – amúgysem fiatal – hírnevét.

Sosem késő elkezdeni sportolni, így ha kedvet kaptatok jelentkezzetek Sportbiztosunknál vagy gyertek el az Éjsza-kai Sportra pénteken a BEAC-ra.

Az ELTE-BEAC Női Futsal NBII-es csapata a bajnoki szünetben sem tétlenkedett, és néhány vendégjá-tékossal kiegészülve, Rómában járt az Euroroma fantázianévre keresz-telt egyetemista sportrendezvényen. Európában, Olaszországon kívül Spanyolországban, Horvátország-ban, Szerbiában és Németországban is rendeznek hasonló tornákat, ami-ket az ELTE csapatai három éve rend-szeresen látogatnak. A futsalon kívül röplabda, kosárlabda, nagypályás labdarúgás, atlétika, és cheerleading sportágakban mérkőzhetnek meg egymással a hallgatók. Hazánkat idén csak az ELTE futsalosai kép-viselték.

A legerősebb csoportba sorsoltak minket a szervezők, így kerültünk össze a tavalyi győztes Pozsonnyal, a bejrúti egyetem csapatával és a hazai, római csapattal.

Az első mérkőzésen hatalmas meglepetést okozva, 3-1-re meg-vertük a pozsonyi csapatot. Kivá-lóan játszottak a lányok, és szebb-nél szebb támadásokat vezettek, így csak a szerencse mentette meg az

északi szomszédjainkat egy nagyobb vereségtől. A mérkőzés első félide-jében Blayer szerzett vezetést egy megpattanó lövésből, amit két cso-dálatos Jakab gól követett. Védeke-

zésünk kiváló volt, első futsal mecs-csét játszó Nagy két gólpasszt adott, és a kapuban debütáló Radványi is hibátlan teljesítményt nyújtott.

A győzelem után kitűnő hangu-latban várhattuk a második meccset, ahol az addig veretlen, Bejrút volt az ellenfelünk. A mérkőzés elején egy szemfüles góllal szereztünk vezetést, Pfundtner okosan tekerte el a labdát a kimozduló kapus mellett. Még az

első félidőben megdupláztuk e l ő n y ü n k e t , amikor Blayer gyönyörű pasz-szát Jakab pör-gette a kapuba. A fordulás után,

faragott hátrányán a libanoni csapat, és egyre veszélyesebb támadásokat vezethettek...de a félidő közepén megszereztük a torna talán egyik legszebb gólját! Egy gyönyörű egy-érintős labdakihozatal végén, Vincze talált a kapuba, és ezzel el is dőlt a találkozó, a bejrúti csapat már csak csökkenteni tudta a különbséget.

A harmadik mérkőzés már tét nélküli volt számunkra, csoportelső-ként várhattuk a szombati folytatást. A rómaiak második csapata ellen 3-0 vereséget szenvedtünk, de két újoncot is avattunk Ács és Gargya személyében.

Szombat reggel 9.30-kor kez-dődött mérkőzésünk, ellenfelünk a római egyetem első csapata volt. A mérkőzés kezdete után már tud-tuk, hogy nehéz dolgunk lesz velük, a hazai pálya még a kelleténél is jobban lejtett, és az olasz sporttárs „egyedi” felfogásban vezette a mér-kőzést... A vége nem lehetett más csak vereség...

Az ELTE-s lányok kiváló játékot produkáltak az egész hétvége folya-mán, és megérdemelten végeztek az 5. helyen!

Kezdő:Radványi(k), Jakab(c),Blayer,Pfundtner, Vincze

Cserék: Baksai , Ács, Nagy, Gargya

Vezetőedző: Sajben MarcellGólszerzők: Jakab(3), Blayer,

Pfundtner,Vincze2013 áprilisában Barceloná-

ba látogatunk, ahová szívesen várjuk a más sportágak iránt érdeklődőket is.

Sajben Marcell

http://www.facebook.com/ElteWomenFutsal/


Magyar expedíciók8Az Ezer Buddha Barlang-templomok feltárójaStein Aurél

Nos, ahogy azt már megszokhattátok a rovatban, megismer-kedhettek egy magyar felfedezőnk életével. Ezen a héten Ázsia felé vesszük az irányt és végigkövetjük Stein Aurél izgalmakban gazdag expedícióit.

Stein Márk Aurél (Sir Marc Aurel Stein) egy zsidó család sarjaként lát-ta meg a napvilágot 1862. november 26-án, Pesten. Szülei idős kora végett szellemi neveltetését leginkább édes-anyja testvére, Hirschler Ignác, elis-mert szemész orvos végezte. Nagy-bátyja kapcsolatai révén már fiatal korában is bepillantást nyerhetett a magyar tudományos életbe és megismerkedhetett a kor legkivá-lóbb tudósaival és gondolkodóival. A pesti evangélikus gimnáziumban tett sikeres érettségi vizsgája után több ösztöndíjjal a zsebében Bécsbe, később Lipcsébe, majd Tübingenbe utazott, hogy a kor legfelkapottabb egyetemein hallgasson klasszika-filológiát, indológiát, valamint ira-nisztikát. 1883-ban, mindössze 21 évesen sikeresen megszerezte böl-csészdoktori oklevelét. Egyetemi tanulmányai alatt elsajátítot-ta az angol, német, francia, és török nyelvet, emellett beha-tóan tanulmányozta az óind szanszkritot, mely az összes indoeurópai nyelv közös rokona. 1884-ben Oxfordba, Angliába utazott, hogy tovább folytassa a képzését. Egy évvel később, 1885-ben meg kellett szakítania a tevékeny-ségét, mivel egy éves kötele-ző katonai szolgálatot kellett végeznie. Ennek keretében elsajátította a Ludovika Aka-démián a térképezést, aminek későbbi, sok évtizedes világjárása során rengetegszer hasznát vette. Mindezek után itthon nem kapott oktatói állást, így visszatért Angli-ába, ahol a British Museum öröm-mel alkalmazta, mint Kelet-kutató (orientalista). Két évvel később, 1888-ban hívták meg a brit-indiai Lahorba, hogy az ottani egyetemen, a Punjab University-n professzor-

ként munkálkodjon. Nyugdíjazásáig itt maradt, de a későbbiekben már nem csak mint oktató, de mint pub-licista és mint régészeti felügyelő is dolgozott. Ahogy azt az egyetemi tanulmányai is mutatják már a kez-detektől fogva India, Irán, Kína és a Nyugat közötti történeti, valamint kulturális kapcsolatok foglalkoz-tatták. Későbbi tudományos tevé-kenysége miatt neve mára az egész világon elválaszthatatlanná vált a Selyemút történetével.

Az Indiában töltött első tíz évé-ben főleg filológia munkát végzett. Első jelentős kiadványa 1892-ben, angolul jelent meg. A 12. századi kas-míri krónika, Kalhana Rádzsataranginí című művének kritikája, valamint fordítása felkeltette a kor tudósai-nak figyelmét, és meghozták Stein számára az elismerés első hullámát.

Annak ellenére, hogy kutatásainak székhelye sohasem hazánk volt, nem feledkezett meg a gyökereiről és igen fontosnak tartotta, hogy tart-sa a kapcsolatot az itthoni kutatók-kal is. Ennek megfelelően 1897-ben megtartotta a Magyar Tudományos Akadémián a székfoglalóját, melynek témája az indiai mohamedán kultúra volt. 1899-től Calcutta mohamedán

egyetemének a Madrasah-nak a pro-fesszora. Ugyanebben az évben vált angol állampolgárrá. A régészet irá-nyába egy neves svéd kutató, Sven Hedin terelte érdeklődését.

1900-ban kerekedett fel első nagy expedíciójára. Úticélja a kínai Tur-kesztán, illetve a Takla-Mahán siva-tag voltak. Nem titkolt célja volt, hogy feltárja a sivatag porába teme-tett romvárosokat, melyekre még 1887-ben figyelt fel. Ekkoriban vált ugyanis divattá az élelmes helyiek körében, hogy mindenféle eredeti,

vagy hamisított régiségekkel, leletekkel árasszák el a brit-indiai múzeumokat. Az ott dolgozó Stein rögtön beleve-tette magát a fellelhető forrá-sokba és szellemileg felkészült az előtte álló útra. Felkeres-te Kjátib Iszlám Akhunt, egy ravasz török kereskedőt, aki régi okiratok hamisításával kereste a kenyerét. Az agya-fúrt török a romokban keres-gélve talált néhány eredeti birkabőrre festett leletet, és ezeket leutánozva, egy kita-lált abc segítségével adta el

saját hamisítványait. Stein kifaggatta útvonaláról, és arról, hogy pontosan merre találta az eredetiket.

Ugyan ezzel az útjával is felhívta magára a kortársai figyelmét, de a világhírnevet csak a második kuta-tási hulláma hozta el számára. 1906-ban Afganisztán, a Kunlun hegy-ség, a Lop-Nor tó és Tibet határá-nak vidéke felé vette az irányt. Stein

TétékásNyúz

Magyar expedíciók Magyar expedíciók 9előtt is ismerték már a dunhuangi Ezer Buddha barlangtemplomokat, sőt, 1879-ben már magyar kutató-csoport is járt erre, a korábban már megismert Lóczy Lajos vezetésével. Az ő leírásai miatt ment végül Stein Dunhuang felé is. A barlangtemplo-mok Kína Gansu (Kanszu) tartomá-nyában, Dunhuangtól 15 kilométerre, délkeletre találhatók. A negyedik szá-zadban buddhista szerzetesek által alapított és épített szentélyek mint-egy ezer éven keresztül szolgáltak a virágzó közösség lakhelyéül. Napja-inkban összesen 492 barlangban talál-ható negyvenötezer négyzetméternyi lenyűgöző falfestményével, valamint több, mint kétezer stukkó szobrával ezt az építészeti együttest tartják a világ legkülönlegesebb buddhista művészeti galériájának. Ha mindez nem lenne elég, hogy különlegessé és varázslatossá tegye a helyet, 1900-ban egy taoista szerzetes rátalált egy addig rejtett üregre, melyet még a 11. században zártak le. A rendkívüli szárazságnak köszönhetően a hely-ség több tízezer kéziratot, emellett selyemfestmények kivételes és egyedi gyűjteményét őrizte meg, méghozzá kiváló állapotban. Európaiként első-ként Stein léphetett be a könyvárba, s itt készített feljegyzései, rajzai és fotói meghozták számára az egész világ elismerését. 1913-1916 között újabb érdekes, belső-ázsiai utazást tett. Ezúttal Indiából indult, bejárta egész Perzsiát és Afganisztánt Nagy Sándor hadjáratainak nyomát követve.

1926-ban miután feltárt több romvárost, a Selyemút nyugati része

kezdte el érdekelni. A Selyemút a Kínát a Földközi-tenger melléké-vel összekötő eurázsiai közlekedé-si és kereskedelmi útvonal volt. A Kr.e. második századtól több, mint ezer éven keresztül cserélt gazdát az utat szegélyező városokban a selyem, valamint a luxuscikkek és egyéb kereskedelmi portékák. Mind-emellett új eszmék, vallási tanok, művészeti stílusok és technológiák terjedésének és meghonosodásának is színtere volt. Az Út a kínai, az indiai, az iráni, valamint a klasszi-kus nyugati kultúra keveredésének adott helyet, vagyis a Nyugat és Kelet nagy civilizációinak találkozá-si pontja volt. Nem csoda hát, hogy Stein elkezdte kutatni, hiszen pont ez – a kultúrák keveredése – volt az, ami valójában érdekelte. Iránban, Irakban, Szíriában, végül Transz-jordániában feltérképezte a római limest. A második világháború alatt India területén maradt, és ott folytat-ta kutatásait. Ekkoriban főleg azzal foglalatoskodott, hogy valamiféle rendet teremtsen a felbecsülhetet-len értékű és elképesztő mennyisé-gű gyűjteményében. Neki köszön-hetően addig ismeretlen nyelvek és írások, valamint kultúrák kerültek a kutatók látókörébe, emellett az itt élő népek történetét, valamint műve-lődéstörténetét teljesen új megvilágí-tásba helyezte.

Negyedik, egyben utolsó expedí-ciójára 1930-ban került sor. Nem iga-zán volt sikeres, egyrészt már idős volt, tehát kevésbé bírta az utazással járó nehéz körülményeket, másrészt

ekkorra már a politikai helyzet sem engedte, hogy Kína területén végez-zen kutatásokat. 1943-ban még egy-szer, utoljára felkerekedett és el is jutott Afganisztánba, de eredeti célját, és régi nagy álmát, vagyis azt, hogy az ókori Baktria terüle-tén végezzen ásatásokat már nem valósíthatta meg, mivel érkezése után néhány nappal, pontosan egy hónappal 81.-ik születésnapja előtt, 1943. október 26-án elhunyt. Kabul városában, a keresztény temetőben nyugszik.

Mint azt már fentebb említet-tem, az, hogy angol állampolgárrá vált, és gyakorlatilag egész életében a brit-indiai kormányzat szolgálatá-ban tevékenykedett, nem jelentette azt, hogy elszakadt volna szülő-földjétől. Folyamatosan levelezett a magyar szellemi élet képviselő-ivel, emellett amikor csak tehette, hazalátogatott. Rövid budapesti tartózkodásai során előadásokat tartott a Magyar Tudományos Aka-démián, valamint adományokkal támogatta a társaság könyvtárát. Bár gyűjteményének jelentős része ma a British Museumban lelhető fel, illetve tekinthető meg, végrendele-tében gondoskodott arról, hogy az MTA is gazdagodjon egyedülálló darabjaival. Nyomtatott könyveit, sőt, kéziratainak is nagyobb részét, valamint több, mint hétezer darab-ból álló fényképgyűjteményét az Akadémiára hagyta. Napjainkban egy kiállítás gondoskodik Stein emlékének őrzéséről. A hagyaték-ból származó fotók, térképek, leve-lek, kéziratok, valamint korabeli és modern kiadványok segítségével kalauzolják el a látogatót – a máso-dik belső-ázsiai expedíció útvonalát követve – a világhírnevet hozó fel-fedezés helyszínére, az Ezer Budd-ha Barlangtemplomokba, emellett nyomon követhetjük Stein Aurél és Lóczy Lajos, a két kiváló tudós életét.

Egyre közelít a – rám még az újdonság erejével ható – vizsgaidő-szak. Az ezzel járó stressz, izgalom és pánik nőttön-nő, ahogy a végig-bulizott éjszakákat lassan felváltják a végigtanult éjszakák. Remélem a Nyúz olvasása két tétel memorizá-lása között most is jó kikapcsolódást fog nyújtani mindannyiótoknak!

cili

Mínusz egy – plusz hétEgyszer fent, egyszer lent

Végy egy régi szovjet mozivetítőt, pár cd-t, egy videokazettát, néhány tekercs filmet. Nem éppen ez a jó kiállítás receptje… Persze ha rászabadítasz egy csapat tudománykommunikációs hallgatót, már egészen más a helyzet.

Talán néhányan már találkoztatok a mínusz egy logóval a napokban, és bizonyára a legtöbbetek-nek fogalma sem volt, mit is jelent. De hát pont ez volt a cél! A mínusz elsőn, a Konferencia terem előtt álló vitrinben már két hete látható a logó, hátha valakinek feltűnik, és kíváncsi lesz, mi is készül itt. A múlt héten elkészült vitrinnel az volt a célunk, hogy megpróbáljunk kicsiben egy igazi 21. századi, diákoknak és tanároknak egyaránt érdekes kiállítást készíteni néhány – hogy tanárunk szavaival éljek – „közepesen érdekes tárgy” felhasználásával. Hiszen azt tanuljuk, hogy milyen a jó ismeretterjesztés. Hogyan lehet a néha száraz, néha nehéz, néha érthetetlennek tűnő dolgokat emészthetővé tenni úgy, hogy közben ne vesszen a lényeg, a precíz és tudományos ismeretek átadása.

A kiállítás egy kis körkép a filmvetítés történetéről. És hogy miért pont ez? Mert ahogy körbejártuk a hetedik emeleten található Természettudományos kommunikáció tanszékünk videostúdióját, ren-geteg érdekességre bukkantunk, amik önmagukban nem mindig mutatósak, de nagyon izgalmasak tudnak lenni. És hogy ti is annak találjátok, nekiláttunk a munkának. Készült film, hogy megtudjátok, milyen hangokat adnak ki a kiállított tárgyak (pláne ha egy rockzenész instrukcióira szólaltatjuk meg… ), készült infografika és blog, hogy minden érthető legyen, és semmi infóról ne maradjatok le. Az internetes linkekre QR kódok vezetnek, mert hát haladni kell a korral. Na és persze totó is van,

mert a rejtvényeket mindenki szereti. A falat a tudkomos diákok fotói díszítik, hogy lássátok, mi mindent tudunk.

Reméljük sikerül egy kicsit bemutatkoznunk, mert új szak-ként az az érzésünk, sokan nem ismernek még minket, nem tud-ják mit is csinálunk mi ott fent az Északi Tömb hetedik emeletén. A kiállítás épp ezért egy kis kivona-ta annak a sokszínű munkának, amivel foglalkozunk. Tanulunk a filmezéstől kezdve a grafikán át az újságírásig mindenféléről, ter-mészetesen mindent természettu-dományos alapokon, a tudomány szolgálatában.

Szeretettel várunk titeket a mínusz elsőn, a vitrinnél, mert hát nektek készült, és reméljük tetszeni fog. És ha még kérdésetek van, vagy csak elakadtatok egy prezentációval,

egy ábrával, vagy egy cikkel, gyertek fel nyugodtan a hetedikre, biztosan találtok ott közülünk valakit, aki segíteni tud.

Ha pedig kedvet kaptok a szakhoz, akkor hajrá, mert jövőre is lesz tudkom, és reméljük előbb-utóbb mindenkinek természetes lesz, hogy van a TTK-n egy bohém, néha kicsit lökött, kreativitással, és hajmeresztő ötletekkel teli kis társaság, aki ugyanúgy a tudománynak él, mint a kutatók, igaz kicsit

másképp. Péntek Csilla

Tudománykommunikáció MsC

P Á Z M Á N Y - R E L I K V I Á K A BUDAPESTI EGYETEMI KÖNYVTÁRBAN

Kiállítás Pázmány Péter pozsonyi magánkönyvtárának a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzött azonosított állományából

A k i á l l í t á s k u r á t o r a : K n a p p É v a , a z M T A d o k t o r a

A kiállítás 2012. december 17-től 2013. március 29-ig munkanapokon látogatható, 12–18 óra között

ELTE Egyetemi Könyvtár, Díszterem, Budapest, V., Ferenciek tere 6., I. em.

www.konyvtar.elte.hu

P Á Z M Á N Y - R E L I K V I Á KP Á Z M Á N Y - R E L I K V I Á K


Tudományos melléklet12Kiválók a legjobbak közöttHol tart az élvonalbeli kutatás?

A Nobel-díj a legnagyobb nemzetközi elismerés, amelyet min-den évben a legkiválóbb kutatók, a béke élharcosai és nagy hatású írók vehetnek át. A természettudományok területén a díjat álta-lában olyanok kapják, akik eredményei új távlatokat nyitottak a kutatások valamely területén, hozzájárultak fontos kérdések megválaszolásához vagy komoly gyakorlati jelentőséggel bírnak.

A Nobel-díjat Alfred Nobel svéd vegyész és feltaláló alapította, ami-kor 1895-ben írott végrendeletében arról rendelkezett, hogy minden évben díjazzák a fizika, kémia, élet-tan és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjait és azt, aki a békéért a legtöbbet tette. Fedezetül Nobel vagyonának kamatai szolgál-nak.

A Nobel-díj nem életműdíj , hanem minden esetben konkrét eredményért adható. A kezdeti időkben sokszor a felfedezés után néhány éven belül díjazták a kutató-kat, azonban néhány esetben kide-rült, hogy az eredmény jelentősége vagy hitelessége megkérdőjelezhető. Ezért az elmúlt évtizedekben olyan tudósok kapták a természettudomá-nyok területén a Nobel-díjat, akik eredményei kiállták az idő próbáját. Jó példa erre Peyton Rous esete, aki 1911-ben írta le a Rous szarkóma vírust, ami a legkorábban megismert onkogén vírus. Ez a vírus csirkék-nél okoz szarkóma nevű daganatos megbetegedést. Rous végül 1966-ban nyerte el az élettani és orvostudomá-nyi Nobel-díjat. Barbara McClintock története is hasonló: az 1940-es és 1950-es években végezte kísérleteit, amelyek során igazolta a mobilis genetikai elemek létezését és karakterizálta működésüket. Eredményeit azóta is hasznosítják, a mobilis genetikai elemek bizonyos típusait a biológi-ai kutatásokban eszközként alkal-mazzák. McClintock felfedezéseiért 1983-ban szintén az élettani és orvos-tudományi Nobel-díjat kapta meg.

Az idei évben a fizikai, a kémi-ai és az élettani és orvostudományi díjat is nagyon érdekes területeken elért eredményekért ítélték oda a díjazottaknak. A következőkben dió-héjban összefoglalom az idei díjazot-tak eredményeit és azok jelentőségét.

FONTOS LÉPÉS A KVAN-TUMSZÁMÍTÓGÉPEK FELÉ

A 2012. évi fizikai Nobel-díjat a francia Serge Haroche és az amerikai David Wineland nyerte el az általuk kifejlesztett kísérleti eljárásokért, ame-lyek lehetővé tették egyedi kvantum-rendszerek megfigyelését és tulajdonsá-gainak vizsgálatát. Ezzel utat nyitottak a kvantumszámítógépek fejlesztése felé. A díjazott tudósok hatalmas eredmé-nye az, hogy megteremtették egyedi fotonok vagy ionok közvetlen megfi-gyelésének lehetőségét anélkül, hogy a rendszereket elpusztítanák.

David Wineland laboratóriumá-ban egyedi ionokat ejtettek csapdába elektromos tér segítségével. A környe-zeti hatásokat kizárták azáltal, hogy a kísérleteket vákuumban vagy ext-rém alacsony hőmérsékleten végez-ték. A kísérlet során lézer impulzust használtak a vizsgált ion mozgásának szabályozására és kvantum-szuper-pozíció előidézésére. A kvantum-szuperpozíció az a jelenség, amikor a kvantummechanikai rendszerek egyidejűleg több állapotban léteznek, például több energiaszintet is betöl-tenek. A kísérletek során a vizsgált iont a legalacsonyabb energiaszintre hozzák, majd a lézer segítségével két energiaszint közé „lökik”. Ezáltal az ion energiaszintjeinek kvantum-szu-perpozíciója vizsgálhatóvá válik.

Serge Haroche csoportja más mód-szerekkel vizsgálja a kvantum világot. A párizsi laboratóriumban mikrohul-lámú fotonokat ejtenek csapdába egy majdnem abszolút nulla hőmérsékletre hűtött, szupervezető tükrökkel bevont cellában. A tükrök fényvisszaverő képessége annyira nagy, hogy a foton a kvantumvilág vizsgálatában nagyon hosszúnak számító időt, egy tized másodpercet tölt a tükrök között oda-vissza pattogva, és megközelítőleg egy Földkörüli utazás hosszának megfelelő utat tesz meg, amíg elnyelődik vagy elveszik. A vizsgálatok során speciális, hatalmas méretű úgynevezett Rydberg atomokat engednek át a cellán egye-sével és meghatározott sebességgel. A Rydberg atom áthalad a cellán a fotont maga mögött hagyva. Ha a Rydberg atom a cellában találkozik egy foton-nal, akkor a kvantumállapotában vál-tozás következik be. A kvantumállapot megváltozását ki lehet mutatni a cellán áthaladó Rydberg atomok esetében, azaz a foton jelenléte a cellában kimu-tatható anélkül, hogy a beavatkozással a fotont elpusztítanák a tudósok.

Hasonló módszerekkel Haroche csoportjának sikerült a cellában tar-tózkodó fotonokat megszámolnia, ami hatalmas eredmény tekintve, hogy a fotonok azonnal elpusztulnának, amint kapcsolatba lépnek a külvilággal.

HOGYAN ÉRZÉKELIK A SEJTEK A KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSÁT?

Az emberi szervezetet nagyságrendi-leg százezer milliárd, egymással számos fizikai és kémiai kölcsönhatást kialakító sejt építi fel. A legtöbb sejt valamilyen jól meghatározott szerepet tölt be, azaz spe-cializálódott. Elengedhetetlen, hogy a sej-tek érzékeljék környezetük megváltozását és adekvát válasszal reagáljanak azokra. Ennek során fontos, hogy sejtjeink tudja-

DAVID WINELAND ÉS SERGE HAROCHE

IONCSAPDA AZ EGYESÜLT KIRÁLY-S ÁG B E L I N AT I O N A L P H Y S I C A L LABORATORY INTÉZETBEN

TétékásNyúz

Tudományos melléklet Tudományos melléklet 13nak kommunikálni egymással és ezáltal befolyásolhassák egymás működését. Erre a célra a sejteknek érzékelőkkel kell rendelkezniük. A sejt felszínén található érzékelő fehérjéket receptoroknak nevez-zük. A 2012. évi kémiai Nobel-díjat két amerikai kutató, Robert J. Lefkowitz and Brian K. Kobilka kapta az úgynevezett G-fehérje kapcsolt receptor család műkö-désének felderítésében szerzett elévülhe-tetlen érdemeiért. A G-fehérje kapcsolt receptorok a sejten kívül találkoznak az információ hordozójával, legyen az egy bizonyos molekula, vagy akár egy foton, és azt a G-fehérjéken keresztül továbbítják az a sejten belülre.

Ebbe a családba tartoznak többek között az adrenalin, dopamin, szerotonin, fény, íz és szagló receptorok. A legtöbb élettani folyamatban szerepet játszanak ilyen receptorok. Emiatt fontos, hogy a G-fehérje kapcsolt receptor családot általánosságban, és az egyes receptoro-kat konkrétan is alaposan megismerjük. Számos gyógyszer is ilyen receptorok működésének befolyásolásán keresztül fejti ki hatását. Ezen keresztül belátható, hogy milyen hatalmas előnyei vannak receptorokról való ismereteinknek. Eze-ket az ismereteket megszerezni viszont cseppet sem volt egyszerű feladat. A tudósok a 19. század vége óta keresték a receptort, ami közvetíti az adrenalin „jelet” a sejten belülre ezáltal megvál-toztatva a sejt anyagcseréjét. Rendkívül izgalmasnak találták a kérdést: hogyan jut el az információ a sejten belülre? A kutatók több évtizedes munkája eredmé-nyeként már több, az adrenalin recepto-rok működését befolyásoló szer is ismert volt, amikor az idén Nobel-díjjal kitünte-tett kutatók színre léptek. Azt azonban még mindig nem tudták, hogy a receptor maga hogyan is néz ki.

Robert J. Lefkowitz, majd később az általa vezetett kutatócsoport azono-sította az első, biológiailag aktív recep-torokat. Ezután Lefkowitz érdeklődése középpontjába a receptorokat kódoló gének kerültek. A gének tulajdonképpen a fehérjék tervrajzai, amit a sejt felhasznál

a fehérjék előállítása során. A gén meg-ismerésén keresztül a kutatók közelebb juthatnak a fehérje megismeréséhez is.

Ebben az időben alkalmazta Lefkowitz az ifjú Brian Kobilka-t. Kobilka orvosként látta, hogy bizonyos esetek-ben egy adrenalin injekció beadásán múlik, hogy a beteg meghal vagy felépül. Lenyűgözte az adrenalin hatása és mole-kuláris szinten kívánta tanulmányozni azt. A receptort kódoló gén azonosítása az 1980-as években hatalmas feladatnak bizonyult, de Kobilka megtalálta a tűt a szénakazalban. A gén vizsgálata során számos hasonlóságot fedeztek fel más receptor génekkel. Ekkor döbbentek rá, hogy valószínűleg harmincnál is több akkor ismert, hasonló felépítésű recep-tor fehérje működik egymáshoz nagyon hasonlóan az emberi szervezetben G-fe-hérjékkel kapcsoltan, és ezek a legkülön-bözőbb jeleket közvetítik a sejtek számára.

Kobilka és kutatócsoportja később két évtizeden keresztül próbálta a jelátvi-tel pillanatait megörökíteni a receptorok, jelhordozó molekulák és G-fehérjék rönt-gen krisztallográfiás vizsgálatával. Törek-véseit 2011-ben siker koronázta. Ez az eredmény is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elnyerhette a Nobel-díjat.

A SEJTEK MEGFIATALÍTÁ-SÁNAK ÉS ÁTPROGRAMO-ZÁSÁNAK LEHETŐSÉGE

Korábban említettem, hogy a szer-vezetet felépítő sejtek nagy többsége jól meghatározott funkcióra specializáló-dott. Az egyedfejlődés korai szakaszá-ban azonban a sejtek még differenciálat-lanok, azaz több különböző sejtféleség kialakulhat még belőlük. Az élettani és orvostudományi Nobel-díjat idén John B. Gurdon és Shinya Yamanaka kapta azért a felismerésért, hogy a differenciált, specializálódott sejt megfelelő kezelések hatására „újraprogramozható”, azaz létre lehet hozni érett sejtekből éretlen, többfé-le sejttípus létrehozására képes sejteket. Ezek az eredmények forradalmasították az élőlények egyedfejlődését kutató fejlő-désbiológia területét.

John B. Gurdon 1962-ben írta le, hogy a sejtek differenciálódása meg-fordítható folyamat. Egy béka pete-sejtjének sejtmagját cserélte ki kifejlett béka egy sejtjének sejtmagjára. A pete-sejtből minden tekintetben normális ebihal fejlődött, azaz a specializált sejt sejtmagja ugyanúgy tartalmazott min-den, az ebihal kifejlődéséhez szükséges információt mint a petesejt. Ezzel bizo-nyította, hogy a korábban érvényes dogmával ellentétben a differenciált sejt nem köteleződött el végérvényesen egy bizonyos funkció mellett. Az ered-ményeket kétkedve fogadták, azonban több kutatónak sikerült megismétel-nie a kísérleteket, így elfogadottakká váltak. Gurdon kísérleteit követően intenzív kutatás indult a területen, és a Gurdon által is alkalmazott techni-kák továbbfejlesztése vezetett többek között ahhoz, hogy napjainkban már akár emlős állatokat is lehet klónozni.

Shinya Yamanaka 2006-ban fedez-te fel, hogy differenciált egér sejtek újraprogramozhatók és úgynevezett pluripotens, azaz a szervezet minden sejttípusának létrehozására képes őssej-tek hozhatók létre belőlük. Ehhez először azonosította, hogy mely gének aktivi-tása felelős a pluripotens sejtek tulaj-donságaiért. Ezek után megvizsgálta, hogy ezeknek a géneknek az aktiválása a pluripotens sejtek tulajdonságainak megjelenését eredményezi-e differenciált sejteknél. Érdekes, hogy az azonosított gének közül mindössze néhánynak az aktivitását kellett megfelelő kombináci-óban megváltoztatnia ahhoz, hogy dif-ferenciált sejteket pluripotens sejtekké programozzon. Yamanaka eredményeit a közlés után szinte azonnal forradalmi áttörésként értékelték.

Ezek az eredmények feje tetejére állították a fejlődésbiológia területén dolgozók világát. A tankönyveket újra kellett írni és számos új kutatási terüle-ten kezdődött meg a munka. A differen-ciált sejtek újraprogramozhatósága ren-geteg új diagnosztikai és terápiás eljárás jövőbeli kifejlesztése előtt nyithatta meg az utat. Reméljük, hogy így is lesz.

A Nobel-díjak történetén, a díjazott eredményeken végig tekintve kirajzo-lódik, hogy rohamléptekkel szágul-dunk egy érdekes információktól hem-zsegő, és új lehetőségek tömegét rejtő új világ felé.

Szakács DávidTudományos biztos

[email protected]

ROBERT LEFKOWITZ ÉS BRIAN KOBILKA

SHINYA YAMANAKA ÉS JOHN GURDON


Tudományos melléklet14Zimányi-díjas előadásKvarkanyag és Higgs-bozonok Budapesten

A 2012. december 3. – december 7. között megrendezett, immáron 12. Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolára 3 földrész 13 országából, Japántól Európán keresztül Amerikáig 83 résztvevő érkezett. A részt-vevők között – nagy örömünkre – 35 diákot, doktoranduszt láttunk vendégül, a többi résztvevő tudományos fokozatot szerzett kutató volt. 5 nap alatt több mint 50 előadás hangzott el.

Idei Iskolánk egyik kiemel-kedő előadója Petreczky Péter, a Brookhaveni Nemzeti Laboratóri-um kutatója, aki 2012-ben elnyerte a Zimányi-érmet és a Zimányi-díjat is. A Zimányi-érmet az MTA KFKI RMKI (ma Wigner Fizikai Kutató-központ) alapította. Az éremmel átadott díjat a Zimányi család biz-tosítja. A díjat rangos nemzetközi bírálóbizottság ítéli oda, a jelöltek a világ minden tájáról származhatnak. A díjazott olyan kiváló fiatal fizi-kus lehet, aki méltó folytatója Zimá-nyi József szellemi örökségének, és a legkiválóbb módon járul hoz-zá a nagyenergiás nehézion-fizikai reakciók kutatásához. A Budapesti Nehézion-fizikai Téli Iskola rendez-vénysorozat 2006-ban vette fel az akkor elhunyt Zimányi József aka-démikus nevét, a Zimányi-érmet és a Zimányi-díjat 2011-ben adták át elő-ször. A díjazott szakmai előadására a Zimányi Nehézion-fizikai Téli Isko-lán kerül sor, 2011-ben Tetsufumi Hirano (Tokiói Egyetem, Japán) és 2012-ben Petreczky Péter (BNL, USA) előadásaival hagyományt teremtve. Az ELTE és a Wigner Fizikai Kuta-tóközpont közötti kapcsolatok elmé-lyítése céljából a Zimányi-díjas elő-adását az ELTE Fizikai Intézete az Ortvay Kollokvium előadássorozat részeként is meghirdette.

Petreczky Péter beszámolt a RHIC-nél felfedezett és az LHC-nál szintén észlelt, szinte tökéletes folyadék állapotú, erősen kölcsön-ható kvark-gluon plazmával kapcso-latos elméleti kutatásairól. Normál körülmények között az erősen köl-csönható elemi részecskék, kvarkok és gluonok, nem észlelhetők szabad állapotban, hanem csak a hadronok (proton, neutron, pion stb.) belsejé-ben bezárva. Az erős kölcsönhatás elmélete a kvantum színdinamika

(QCD) numerikus megfogalmazása véges tér-idő rácson rács QCD néven ismert, és ezen diszkretizált elmé-let numerikus megoldása elvben lehetővé teszi a kvark-gluon plaz-ma részletes elméleti vizsgálatát. A számítógépek látványos fejlődésé-nek köszönhetően az elmúlt néhány évben jelentős előrelépés történt ezen a téren; Petreczky Péter és cso-portja kutatásai nyomán a kvark-gluon plazma számos új tulajdonsá-gát sikerült megérteni.

Az Iskola kiemelt vendége volt Michael Tannenbaum, a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium vezető kuta-tója, a PHENIX együttműködés tagja, aki a kvantum-színdinamika felfedezésének 40. évfordulója alkal-mából az elmélet történetéről szá-molt be. Előadása során a diákok és fiatal kutatók is színes és átfogó képet kaphattak a részecskefizika és az erős kölcsönhatás kutatásának hajnaláról, de a legújabb fejleménye-ket is megismerhették.

A lézerfizikai kutatások front-vonaláról Kensuke Homma, a Hiroshimai Egyetem és a párizsi Ecole Polytechnique kutatója szá-molt be. Izgalmas diszkusszió ala-kult ki a lézerfizika elméleti hát-terével és kísérleti alkalmazásával kapcsolatos fejleményekről. A téma Magyarországon különösen aktuális a szegedi ELI ALPS létesítmény és kutatóközpont építése miatt. A Varró Sándor (MTA Wigner FK SZFI) által áttekintett lézeres részecskegyorsí-tás is nagy lépésekkel halad előre a tesztkísérletektől és az új módsze-rektől a gyakorlati megvalósítás felé.

Az LHC kutatásai nyomán a CERN 2012. július 4-én fontos ered-ményt jelentett be: nagy valószínű-séggel találtak legalább egy új típusú részecskét, amelynek legalább egy tulajdonsága hasonlít a régóta kere-

sett Higgs-bozonra. A Higgs bozon a részecskefizika Standard Modell-jének utolsó, kísérletileg még nem ellenőrzött tulajdonságú részecs-kéje. Az Iskolán Horváth Dezső, a magyar CMS csoport vezetője szá-molt be ezekről a kutatásokról. A 2012. novemberi eredmények sze-rint immár statisztikailag bizonyí-tott egy új részecske felfedezése, a tulajdonságainak részletes kimérése folyamatban van. Horváth Dezső emellett a Standard Modellen túli fizika keresésének eredményeit is bemutatta: az LHC fizikusai egyelő-re nem találtak a Standard Modelltől való eltérésre mutató jeleket, azon-ban rengeteg lehetőséget kizártak, és új stratégiát dolgoztak ki az új fizika kutatására.

Csörgő Tamás, a magyar PHENIX és TOTEM csoportok témavezetője egyik, nemzetközi érdeklődést kivál-tó előadásában bemutatta a részecs-kés kártyajáték legújabb fejlesztését, „Higgs boson – on your own” cím-mel, amely magyar nyelvre „Hogyan csináljunk részecskés kártyajátékból Higgs-bozont” értelmezésben fordít-ható. A részecskés kártyajáték segít-ségével a nagycsoportos óvodástól az általános és középiskolás diákokon keresztül a fizikai és szellemi dolgo-zókig lényegében minden érdeklődő számára elérhetővé, kézzelfoghatóvá, szórakoztatóvá és érthetővé tehető az elemi részecskék rejtélyes világa és a kvarkanyag természete. A most bemutatott két új játék is a korábban kifejlesztett részecskés paklival ját-szató, és a Higgs-bozon keresés nagy nemzetközi visszhangot és jelentős sajtóérdeklődést kiváltó eredményeit teszi kézzel foghatóvá és szórakozta-tóvá, ilyen módon téve közérthetővé az idei év fő részecskefizikai ered-ményét.

Végül, de nem utolsó sorban kiemelt témánk volt az Európai Ifjúsági Akadémia bemutatkozása. André Mischke, az Utrechti Egye-tem kvark-gluon plazma kutatócso-portjának vezetője, ERC ösztöndíjas, az Ifjú Európai Akadémia (Young Academy of Europe) elnöke ismer-tette az Akadémia létrejöttének tör-ténetét, céljait, és a kiemelkedő fiatal magyar kutatók csatlakozási lehető-ségeit.

Készült a Zimányi Iskolasajtóanyaga alapján

TétékásNyúz

Tudományos melléklet Tudományos melléklet 15Anatómiai TanulmányiVerseny – 2012 őszJáték a biológiával

A versenyzési kedv és az állatanatómia iránti érdeklődés megvan még a hallgatókban. Ezt bizonyította az ELTE TTK Biológiai Intézet Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéke által megszervezett kétfordulós Anatómia Tanulmányi Verseny, amelyet 2012. november 20-án és december 1-én rendeztek meg.

Az ETR-en és a Tétékás Nyúzban szeptembertől hirdetett versenyre november 13-ig jelentkezhettek azok a biológia alapszakos hallgatók, akik korábban az Állatszervezettan I. tárgyból sikeres kollokviumot tettek és az Állattan szigorlat tel-jesítése még előttük áll. A verseny meghirdetésével szerettünk volna

módot adni arra, hogy az anatómia iránt érdeklődő hallgatók a szoká-sos vizsgahelyzetektől eltérő kör-nyezetben és stílusban, de hasonlóan magas színvonalon bizonyíthassák felkészültségüket és találékonysá-gukat, továbbá azt, hogy a tanul-takat miképpen tudják alkalmazni. A vizsgáknál kevésbé stresszes, helyenként játékos körülmények között megrendezett versenyen való részvétel lehetővé teszi a szigorlat állatszervezettani anyagával való szembesülést. A versenyen kiemel-kedő teljesítményt nyújtó hallga-tókat jutalmazó vizsgakönnyítések csökkentik a vizsgaidőszak terheit.

A verseny első, írásbeli fordu-lója – amely 25 rövid, az Állattan szigorlat beugró kérdéseihez hason-ló feladat megoldásából és 4 ábra feliratozásából állt – 66 lelkes hall-gató részvételével zajlott a Mogyo-

ródi teremben. 14 versenyző ért el 55% feletti eredményt, ezzel men-tesülve a szigorlati beugró dolgozat állatszervezettani részének megírá-sától. Közülük 7-en 65% feletti ered-ménnyel továbbjutottak a második fordulóra, közöttük egyaránt voltak A és B szintű gyakorlatra járó hall-gatók.

A második, szóbeli feladatokból álló fordulót – amely nyilvános volt – a Biológiai Intézet Tanácstermé-ben rendeztük. A megmérettetést hat hallgató vállalta. Három részfeladat során lehetett pontokat szerezni. A jelöltek kötelező feladata volt egy 10 perces, a megszerezhető pontok többségével jutalmazható előadás megtartása a verseny anyagából húzott témakörben (a felkészülési idő egységesen 20 perc volt). Min-den előadás után – a zsűri kérdéseit követően – a versenytársak további pontokért versengve kiegészíthet-ték az elhangzottakat, ha licitálás-sal megszerezték ennek jogát. Végül villámkérdésekre adott válaszokkal lehetett a pontok számát gyarapítani (a válaszadás jogát itt is licitálással lehetett megszerezni).

A kialakult végső sorrend a következő: I. helyezett: Farkas Ákos, A FOTÓKAT PAPP ESZTER KÉSZÍTETTE.

II. helyezett: Zöldi Miklós, III. helye-zett: Hamar Éva, IV. helyezett: Mol-nár Anna, V. helyezett: Szapu Juli-anna Szulamit, VI. helyezett: Kuti Péter.

Azok a hallgatók, akik 80 % felet-ti eredményt értek el a második for-dulóban és egy megadott időpontig teljesítik az emberi idegrendszer és érzékszervek beszámolót, megaján-lott jeles szigorlati részjegyet kapnak állatszer-vezettanból.

A versenyt támogató szerveze-tek jóvoltából minden döntőbe jutott résztvevő részesült valamilyen juta-lomban: az ELTE TTK HÖK és az ELTE Eötvös Kiadó értékes ajándék-könyveket, az ELTE Hallgatói Kar-rier- és Szolgáltató Központ ELTE-s pólókat és tanfolyami részvételt, az ELTE Sport Kft. és az ELTE BEAC pedig sportolási lehetőségeket aján-lott fel. A szponzoroknak köszönjük, hogy támogatásukkal hozzájárultak a verseny sikeréhez és rangjának emeléséhez!

Reméljük, hogy minden részt-vevő úgy érzi, hogy a hagyományos oktatási formákon túllépve közelebb kerülhetett az anatómiához és tár-saihoz!

Gratulálunk a helyezést elért hallgatóknak!

A szervezőkCsikós György, Molnár Kinga,

Lőw Péter, Pálfia Zsolt,Zboray Géza


Helyvektor & Kritika16TeknősteaEgy kis meleg mindig jól esik, ha itt a tél

Leesett az első hó, előkerültek a sapkák és sálak, a fázósabbak már a kesztyűket is magukra kapják, ha kimennek az utcára. Egy fárasztó nap után, vagy egy hosszú sétát követően a városban az ember szívesen ül be inni valami meleget. Sokan ilyenkor a forralt borra szavaznak, ám én most mégis egy teázót ajánlanék.

Több különleges teázó van a város-ban. Az előző félévben szó volt a Sirius teaházról, amivel egy lapon említhet-jük az Altairt is, igazán különleges élményt nyújt az ötletesen kialakított belső kis szinteken teázgatás. Ezúttal azonban nem ide, hanem „Európa leg-szebb teaházába”, a Zöld Teknős Bar-langjába látogattunk el.

A fenti címet nem én ragasztottam a teaházra, hanem 2008-ban nyerte meg, amit büszkén hirdet tealapja leg-elején. 2005-ben nyílt meg a három-szintes bár, korábban a legfelső szint dohányzó volt (mára a törvény miatt ugye ez tilos), de vízipipázni még min-dig szabad. Itt fent nem jártam, de az alsó és a középső szint (ez az utca szint-je) hangulatos kialakítású.

A fogadópultnál még fényár van, de ahogy beljebb haladunk, kellemes félhomály veszi át az uralmat. Ren-geteg apró asztalka van megfelelő elosztásban, de annyira, hogy szin-

te egyáltalán nem zavaró, ha valaki közvetlenül a ti társaságotok mellé ül le. Az asztalok különböző méretűek, de nagyobb társasággal érkezve lehetőség van különtermek bérlésére is. Ezek díja óránként 3000-6000 Ft-ba kerül, viszont a teljes bérleti díj lefo-gyasztható.

A díszítés egyértel-műen indián hangulatú, a pincérek és a csinos pin-cérnők indiánnak öltöz-tek, a háttérből halk chill out zene szól (bár nem tudom ez hogy passzol az indiánokhoz, de gondolom haladni kellett a korral). A falak narancssárgák, mindenhol fa díszítések, az asztalokon aranyos lámpácskák, minden kellemes hangulatot áraszt.

Bár a hely nevében nincs benne a teaház, nem lehet kétségünk afelől, mer-

re járunk. A kis könyvecskében – ame-lyet akár már a bejárattól magunkkal cipelhetünk – 267 féle teával találkozha-tunk (ha már az Altair 75 teájából is nehe-zen választottál, itt még nagyobb bajban leszel), és emellett elenyésző mennyi-ségű ennivalót (saláták, pástétomok, rágcsák, sütemények) és alkoholos italt (ami egyébként kimondottan drága).

A teák hatalmas választékában meg-találhatjuk az összes jellemző teafajtát (fekete, zöld, fehér, gyümölcs, rooibos), sőt indián teákat, energiateákat és még más különlegességeket is. Egy kancsó tea ára 530-890 Ft között mozog, ami-

hez maximum két csészét szolgálnak fel (egy kanna kb. ötcsészényi teát tartal-maz). A fehér teák kicsit drágábbak, ezekért 1150 Ft-ot kell kipengetnünk.

Összességében a remek hangulat és a különleges teák hatalmas választéka miatt egyszer mindenképp érdemes ellá-togatni a Zöld Teknős Bar-langjába, még ha árai nem is kimondottan hallgató-

barátok. A teaház a Jókai utcában (Az Oktogontól és a Dzsungeltől nem mesz-sze) található. Bővebb információt a hon-lapjukon (http://www.zoldteknosbarlangja.hu) találhattok róluk.

Saáry Á[email protected]

SzámkivetveRobert Merle nevét említve általá-

ban a Mesterségem a halál, vagy éppen a Malevil című munkája ugrik be. Jóma-gam is csak a szerencsének köszönhető-en futottam össze az egyik könyvesbolt polcán A szigettel.

Sokan, sokféleképpen dolgozták már fel a HMS Bounty történetét, kezdve a mesét kegyetlen kapitányától egészen a matrózlázadásig. Merle is ehhez a tör-ténelmi eseményhez kanyarodik vissza, de regényének csupán kerettörténete támaszkodik a valóságra, hiszen mind a benne szereplő személyek, mind pedig a történések kitaláltak. Ugyan eredetileg történelmi regénynek indult, amelynek a pitcairn-szigeteki háború adta a kezdőlö-ketet, de – ahogyan azt Merle is megfo-galmazza – a túlontúl kevés adat miatt, amely a rendelkezésére állt, végül főként a fantáziájára kellett építenie.

Fogjunk egy maroknyi angol tenge-részt, valamint néhány tahiti benszülöttet, rakjuk őket egy lakatlan szigetre, és figyel-jük hogy mi történik velük. Hiába mentes az új közösség mindenfajta előítélettől, az emberi kissze-rűség előbb vagy utóbb, de menthetetlenül megmételye-zi azt. Az európai doktrinák utat törnek maguknak, és érdekes módon a fenenagy vallásosság itt is füstölgő romokat hagy maga után. Amíg a természethez köze-lebb álló tahitiak egyszerűen élni szeretnének, a szó legle-tisztultabb értelmében, addig a fehérek a folytonos töpren-gésükkel – amelyek ismét megszülik a magántulajdon fogalmát,és egyéb haszonnal kecsegtető dolgokat – csak saját pusztulásukat idézik elő. A szigetlakók közötti nézeteltérések elein-

te kettő, majd több pártra szakítják őket, míg végül az ellenségeskedés nyílt hábo-rúba csap át, amelynek következtében az időközben kiváltságosokká előrelépők

sem sokáig élvezhetik meg-szerzett javaikat.

Egy újfajta alapokra épí-tett robinsonád ez, amelyben megvan minden, ami egy jó könyv alapkövetelménye lehet. Merle munkásságá-ban egyébként folyamatosan visszatérő motívum a szám-kivetettség gondolata, de a semmiből való civilizáció-építés sem megy újdonság-számba nála. Ugyan ebben a kalandregényben is vannak elgondolkodtató jelenetek,

azonban a kikapcsolódni vágyóknak töké-letes elfoglaltságot jelenthet.

Fontányi [email protected]

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17ShisharomaA vízipipa egészséges oldala

A nargile, azaz a vízipipa eredetét a Közel-Keleten, India nyugati területein kell keresnünk. A törökök úgy tartják: „Amikor nargilét szívsz, van időd gondolkozni. Nyugalomra és toleranciára tanít, és megtanít értékelni a jó társaságot.”

Az indiaiak már a nagyon régi időkben kísérletezgettek különbö-ző szerekkel az általuk kívánt hatás elérése érdekében. A cél: kábulat, más dimenziókban való elmélyülés. Így született meg a narcsil, a vízi-pipa kókuszból készült elődje.

E l ő s z ö r a perzsák kezd-ték el a dohány-nyal való pró-bálkozásokat . A v í z i p i p a , mivel tudatmó-dosítónak számított, sokáig tiltott volt a muszlimok számára a vallá-suk miatt. A 17. században kezdett népszerű lenni, amikor is a dohány bejutott Angliából az Oszmán Biro-dalomba. A 18. századtól már művé-szeknek tartották a pipák készítőit, annyira gyönyörűen megmunkált csövek kerültek ki kezeik közül.

Természetesen számos arab országban a nők számára tiltott dolog-ról (haram) beszélünk – így Szaúd-Arábiában, Kuvaitban is – a férfiak társadalmi-közösségi életéhez azon-ban elengedhetetlen. Ennek ellené-re sokan vallják, hogy a pipa egy női alakot formál, a tálca a korona, a teste a női formát idézi, a cső pedig a kart. Innen származik az a jordán közmon-dás, miszerint: „Ki ez a hercegnő, aki a palotában áll csípőre tett kézzel?"

Európában a 19.században terjedt el a vízipipázás. Itt a nők körében az eleganciával párosult. Azonban elfo-gadtatni az emberekkel csak nagyon lassan sikerült a számos előítélet miatt.

Ebben a cikkben azonban nem a dohányosról, hanem az egészsége-sebb változatáról, a Shisharoma-ról beszélnék, amely egy vulkáni erede-tű kavics. Felhasználhatóvá aprítása, tisztítása, osztályozása és hőkezelése, majd ízesített glicerinnel való átitatása után válik, pontosabban a Shisharoma

a ShishaSyrup vízipipa aromától lesz olyan jóízű. A passzív dohányosoknak jó hír, hogy az ásvány nem tartalmaz nikotint se kátrányt, a füst illúzióját csak a vízgőz adja (pára), mivel a kő

nem ég el, így a káros anyag is kevesebb. Ezál-tal sokkal egész-ségesebbé válik a pipázás. Ezeken kívül és főleg ezen okok miatt a fi a t a l a b b a k is örülhetnek, hiszen korhatár

nélkül vásárolható, emiatt zárjegy sincs a dobozokon.

Egyedüli hátrányának azt hozhat-juk fel, hogy egy kicsit több szenet kell hozzá használni, mint a dohányhoz.

Mára már rengeteg ízesítésben kipróbálhatjuk ezeket a kavicso-kat, a legfrappánsabb talán a Berry, azaz gumibogyó ízesítésű, amely a Gumimacikból jól ismert "gumibogyó szörpről" kapta a nevét. De emellett kóstolhatunk mentás, málnás, szil-vás, meggyes, trópusi gyümölcsös, sőt még kókuszos ízesítésűt is, hiszen több mint 20 fajtájából válogathatunk.

A vízipipa követ többször is használhatjuk, így pénztárcánkat jobban kíméli.

Használata ugyanúgy néz ki, mint a dohánynak: rátesszük a kerámiára, ezt lefedjük alufóliával, és izzó faszén-nel felmelgítjük.

Én személy szerint ajánlani tudom bárkinek, aki ki szeretné próbálni a vízipipázás élményét, anélkül, hogy káros szenvedélyévé válna. A 2012. januári jogszabály változások után is használható, ma már szinte minden teázóban lehetősége nyílik az ember-nek belekóstolni a muszlim társadal-mak eme közösségalkotó tevékeny-ségébe.

Szalai [email protected]

Love StorySzerettem. Szeretem? Nem tudom.

Mégis, mit érzek iránta? Ez az érzés hon-nan jött, amit magam számára sem tudok pontosan megfogalmazni, illetve meg-magyarázni? Ki küldte? És miért pont nekem? Mi ez egyáltalán? És ennek miért pont így kellett történnie? Eme kérdések mostanában többször is megfordultak a fejemben.

Gondolkodtam az élet nagy kérdése-in és történésein. Igen, bevallom őszintén, a metrót és a Négyeshatost szoktam legin-kább ilyenekre használni mivel annyit nem utazom vele egyhuzamban, hogy bármi érdemi dologba tudjak rajta fog-ni, de filozofálgatásra számomra kiváló. Kicsit kiszakít a kétszázhúszas sebessé-gen pörgő mindennapokból. Ha csak arra a tíz percre, fél órára is.

Ábrándozásomat egy fiatal párocska törte meg, akik látványos jelenetet ren-deztek az általam igénybevett tömegköz-lekedési eszközön: a fiú szépen, kedvesen beszélt a lányhoz, de a lány csak megma-kacsolta magát, még a fejét is elfordította és egy szót sem volt hajlandó szólni a fiú-hoz. Az előzményeket nem tudom. Azok még két megállóval azelőtt történhettek, hogy én feltettem a lábamat a 3-mas met-róra. A fiú csak tovább „ostromolta” a lányt, hogy legyen kedves, szálljanak le ott, ahol ő szeretne, de a lány csak azért sem volt hajlandó egy hangot sem szól-ni. Sőt, talpra pattant, végigszáguldott a kocsin, és faképnél hagyva a srácot átült a szerelvény másik végébe, egy üres helyre. Mindenki őket figyelte. A srác utánament. De nem tudta szóra bírni. Elhangzott az említett megálló neve. Csodák csodájá-ra a makacs lány szállt ki először. Igen, annál a megállónál, amit a fiú mondott. De olyan feldúlt hévvel ugrott le, hogy kiesett zsebéből a 10-es jegytömbje. A fiú lehajolt, odaadta neki. Megtört a jég. A lány megeresztett egy gyenge mosolyt, majd hozzátette, hogy „köszönöm”. Sze-retni sokféleképpen lehet. Így is. Sok min-dent és sok mindenkit. Egy tárgyat, egy eszmét, egy embert. Mindenki másképp csinálja. Ki így, ki úgy. És néha ezek a szeretetszálak összeérnek, néha sajnos kettéválnak.

Én is leszálltam. Vége.Egy gyönyörűen tiszta, szívekig

hatoló, fájdalmas hegedűszóló hallatszott fel az aluljáró legmélyéről. Valaki a Love Story zenéjét játszotta.

B. [email protected]


Belszíni fejtés18

Sudoku vs. Rektvény!Kedves olvasó, kérlek jelezz vissza nekünk, hogy

milyen kihívásokkal szeretnél találkozni a jövő félévtől a Belszíni fejtés oldalain. Így, ha ti is úgy gondoljátok, leta-szíthatjátok a Sudoku úr véget nem érő rácsait és számait és újfent több általános rejtvénnyel, griddlerrel vagy más játékot hozunk el nektek. Kérem jelezzétek, mi a szívetek vágya és ha az újságszerkesztők védangyalai is úgy akarják és ti is remek ötletekkel áltok elő, akkor egy megújult rovattal találkoztok majd a következő félévtől.

Óhaj-sóhajjal és a megfejtéssel ezúttal is a [email protected] írhattok. Eheti megfejtőnk: Megyeri Otília Anna. Jár a csoki.

Valamint szeretnénk megköszönni Prikoszovich Mihálynak a féléves segítséget, neki is jár egy bónusz csoki.

Tö[email protected]

Belszíni fejtés VeddfELTEis & Mozizóna

TétékásNyúz

19

Bence (20, biológus) hangulata a karácsonyhoz az ünnep előtti hetek-ben jön meg, mikor feldíszítik az ott-honukat. A bevásárlóközpontokban és utcákon túlzásnak tartja, hogy már novemberben ki vannak dekorálva.

Honnan lehet tudni, hogy itt a november? A plázák tele vannak karácsonyi díszitésekkel.

Eheti kérdésünk: Titeket lázba hoz, a már októbertől kirakott karácsonyi díszítés a városban, vagy túlzásnak találjátok? Ha igen, akkor hogyan készültök az ünnepekre? É&B

Ádám (19, földrajzos) nem szereti a korai díszítést, de tudja, hogy ennek oka van, szóval beletörődik. Ugyanúgy készül az ünnepre, mint bárki más, a közeli családtagjait személyes apróság-gal lepi meg.

The Big Bang TheoryEbben a félévben már bizonyára

felfigyeltetek arra, hogy a megszokott mozifilmek helyett néha sorozatokról is írunk nektek. Ez az eheti számban sem lesz másképp. Így ezútal egy természet-tudományos témájú szériáról lesz szó.

A magyar televíziók csatornáin Agy-menők címen futó sorozat, szarkasztikus humorával, tudományos párbeszédei-vel láncolja a nézőt a TV készülékek elé hétről-hétre. Az átlag ember általában az epizódokban elhangzó szavak felét nem érti, főleg ha azokat eredeti nyelven nézi. Ennek ellenére ajánlom, hogy angol nyelven kísérjük végig kedvenc tudó-saink mindennapjait. Őszin-tén megmondom, nem saját ötlettől vezérelve kezdtem el nézni ezt a nem mindennapi szériát. Bár bevallom, remek kitekintés a csöpögős, roman-tikus sorozatok után. Minden-esetre sok embernek köszön-hetem, hogy végül mégis

beadtam a derekam és beálltam a sorba. Akár ebben az esetben is használhatjuk Schrödinger macskájának példáját. Amíg egy részt sem láttam addig 50% eséllyel gondolhattam azt, hogy érdemes nézni, valamint 50% esély volt arra is, hogy teljes mértékben kudarc lesz.

A sorozat öt lakótárs, illetve barát éle-tét követi. Sheldon már évek óta boldogít-ja Leonard nevű lakótársát. Mindkettőjük fizikus, csak míg Sheldon elméletben bon-colgatja a húrelmélet és M-elmélet titkait, addig Leonard a kísérleteket preferálja. Két barátjuk és egyben munkatársuk, Raj

az asztrofizikus és Howard az űrtechno-lógiai mérnök is főszereplői a sorozatnak. Az őrült fizikusokkal szembeni lakásban él Penny. A baráti társaságba első látás-ra be nem illő lány pincérnő egy közeli étteremben, de minden álma, hogy híres színésznő legyen.

Mint általában minden filmben és sorozatban, természetesen főhőseink életében is jelen van a szerelem. Kivéve Sheldon-t. Sheldon hihetetlenül racionális elméje képtelen az efféle érzelmek felfogá-sára, érzésére, illetve megértésére. Ennek ellenére azonban mégis érdekes kapcso-

latot folytat Amy nevű tudóstár-sával. Ahogy Sheldon mondaná, Amy egy barát aki nő, de nem barátnő. Leonard ellenben telje-sen ellentéte lakótársának. Évek óta egy lányba szerelmes aki nem más mint szomszédjuk, a gyönyörű szőke Penny. Az évek elteltével Howard is megtalálja élete párját, Penny unokatestvére személyében.

Budafai [email protected]

Anna (20, biológus) nem nagyon jár nagyáruházakba, így egyáltalán nem zavarja a korai díszítés. A karácsonyi szünetét azzal tölti, hogy kitakarít, sokat teázik és elmegy korcsolyázni a rég nem látott barátaival.

tétékás nyúz 4513

Documents