tematikus összefoglaló a gazdasági tevékenységek...
TRANSCRIPT
Dr. Túróczi Imre
Tematikus összefoglaló
a gazdasági tevékenységek
ellenőrzéséhez
Szolnoki Főiskola
Szerző: Dr. Túróczi Imre
Lektor: Dr. Kovács Árpád
ISBN 978-963-89339-3-5
Szolnok, 2011.
1
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Ön a mérlegképes könyvelői képzés ellenőrzés tantárgyának tematikus
tételvázlatát tartja a kezében. A szerző szándéka szerint a könyv segítséget nyújt
önnek abban, hogy felkészüljön az ellenőrzési ismeretek vizsgájára,. Munkámat
annak tartalma és az írásbeli feladatok elméleti részeinek összefüggése miatt
szívesen ajánlom az írásbeli vizsgára történő felkészüléshez is. Természetesen a
meghatározott irodalom, a mintapéldák tanulmányozása a tételvázlatok ismerete
mellett is szükséges. A tantárgy szintetizáló jellegű, vagyis a feldolgozása során
találkozni fog más tantárgyak anyagaival, leginkább a számvitel és elemzés,
vállalati gazdaságtan, pénzügyek, gazdasági jog stb. ismereteivel.
A kidolgozott tételek felépítése sajátos, a tanulás segítését szolgáló logikát követ,
az első szakasz az ellenőrzés általános elméleti ismereteihez kapcsolódik, amit én
„a” ponttal jelölök, a másik rész valamely terület konkrét ellenőrzési feladatait
dolgozza fel, ezt „b” ponttal jelölöm. A „b” tételrészt két szempontrendszerre
bontom. A szakterületi ellenőrzések szempontrendszerének megfelelően lesznek
szabályszerűségi és hatékonysági ellenőrzési szempontok. Ezeket természetesen
külön jelölni fogom. Ajánlom, hogy ezeket már az írásbeli vizsga előtt ismerje
meg, hiszen egy – az írásbelin rendszeresen számon kért - ellenőrzési program
összeállításánál ezt már alkalmazni tudja.
Kérem, engedje meg, hogy néhány gondolattal segítsem a felkészülés folyamatát
és a sikeres vizsgát:
Az írásbeli és a szóbeli vizsgán Önnek ismereteket és készségeket kell
bizonyítania. Igazolnia kell, hogy ismeri a szakirodalomban leírtakat és képes
azok alkalmazására. Mindkét tényező fontos a vizsgán. Ismerjük a „magolós
diák” típusát, aki szinte szóról szóra ismeri a tankönyvek tartalmát, de annak
alkalmazására nem készült fel, őt egy „keresztkérdéssel” zavarba lehet hozni.
Nagy a valószínűsége, hogy ez a hallgató nem lesz sikeres a gyakorlati életben.
Arra kérem, hogy összefüggéseiben, logikájában ismerje meg a tananyagot, mert
akkor válik annak jó alkalmazójává. A vizsga rendszere, követelményei
szerencsére már hangsúlyt fektetnek a tárgyi ismeretek felmérése mellett a
készségek, képességek értékelésére is.
Összefoglalva a szükséges ismeretek, készségek, képességek a következők:
tananyag tárgyi ismerete,
tananyag alkalmazási készségei,
jogszabály értelmezés,
szakmai kommunikáció,
nagyságrendek, számnagyságok érzékelése,
precizitás,
rugalmasság,
2
döntésképesség,
felelősségtudat és megbízhatóság,
kommunikációs képességek,
logikus, rendszerben történő gondolkodás,
probléma feltárás és megoldás.
Természetesen ezek nem csak a vizsgán szükségesek, a sikeres szakmai munka is ezeken
alapszik. A vizsgán lehet szerencséje egy tanulónak, de az igazi vizsga a gyakorlati
munka. Tudjuk, hogy a legmagasabb szintű tudás a gyakorlat. Az a munkatárs, aki el
tudja végezni a feladatot, az ismeri a szakmát.
A szakmai karrierjének megalapozásához kívánok Önnek jó tanulást és sikeres vizsgát.
Szerző
3
Felhasznált irodalom:
1. Kreasalek Péter – Merétey-Vida Zsolt: Az ellenőrzés rendszere és
módszertani alapjai.
Budapesti Gazdasági Főiskola 2005. Budapest
2. Kovács Árpád: Az ellenőrzés rendszere és módszerei
Perfekt Kiadó 2007. Budapest
3. Korom Erik – Matukovics Gábor – Dr. Pucsek József – Sándor Lászlóné
dr. – Simon Szilvia – Dr. Sztanó Imre: Számvitelelemzés – Tételvázlatok a
mérlegképes könyvelők szóbeli vizsgáihoz
Perfekt Kiadó Budapest
4. dr. Birher Ilona – Dr. Sztanó Imre – Vladár Ferencné dr. – Vörös László:
Vállalkozások ellenőrzése
Perfekt Kiadó 1998. Budapest
5. Vörös László – Dr. Galántai Pál: Ellenőrzés Tételvázlatok a mérlegképes
könyvelők szóbeli vizsgáihoz
Perfekt Kiadó Budapest
6. Nagy Orsolya – Németh Edit: Államháztartási szakellenőrzés
Perfekt Kiadó 2009 Budapest
7. Krelasek Péter – Merétey - Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek
Perfekt Kiadó 2008 Budapest
8. Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana.
Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai ZRT 2008. Budapest
4
1. tétel
a., Határozza meg az ellenőrzés fogalmát, alapfunkcióit, az ellenőrzés célját, tárgyát,
módszerét és rendszerét.
Az ellenőrzés mindennapi életünk része, amelyet saját érdekeink védelmében végzünk és
végzik velünk szemben annak érdekében, hogy tevékenységünk megfeleljen a társadalmi,
tulajdonosi, stb. elvárásoknak. Például ellenőrizzük vizsga előtt az ismeretinket, annak
érdekében, hogy sikeresek legyünk. A vizsga önmagában egy ellenőrzés, amely biztosítja,
hogy megfelelő ismeretek birtokában kapjunk csak szakképzettséget, szakmai ismereteket
igazoló oklevelet. Ez egy alapvető társadalmi elvárásnak felel meg. Ellenőrzés eszközének
tekinthetjük a rendőrségi sebességmérő készüléket, amely ellenőrzi, hogy gépkocsink
sebessége megfelel-e az elvártnak, különbséget képez, és ha nem, akkor rövidesen
megtörténik a visszacsatolás egy udvarias, de határozott hangú levél és befizetendő csekk
formájában.
Felvetődik egy másik kérdés, az ellenőrzés célja, amely sosem a szankció, hanem a kívánt
állapot, hatékony működés biztosítása. A fent említett esetben cél nem a bírságolás, hanem
annak kikényszerítése, hogy nem lépjük túl a megengedett sebességi korlátot. A sebesség
mérésnek a haszna nem a befolyó bírság összege, hanem az, hogy kevesebb lesz a baleset, így
emberi tragédiákat előzhetünk meg. Közgazdászként, pénzügyi ellenőrként hajlamosak
vagyunk mellőzni a vizsgált terület összetett megítélését, egy-egy elemet, jelenséget
kiragadni, az időtávlatokat mellőzni, például olyan finanszírozási „megtakarításokat”
eredményként értékelni, amelyek bár kevesebb mentési és ápolási költséghez, rokkant
ellátásra fordított költséghez vezetnek, de ugyanakkor az ellátás színvonalában, terjedelmében
hátrányokkal járnak. Vagyis a hatékonyság megítélése a pénzügyek vitelében nem csak szűk
fiskális, gazdasági érdekek mentén történik, hanem szélesebb összefüggésekbe ágyazottan.
Az ellenőrzésnek három fontos funkciója van, amelyeket követi a javaslat megfogalmazása és
az intézkedés foganatosítása.
a tényhelyzet megállapítása
a tényhelyzet viszonyítása a követelményhez (összehasonlítás)
az összehasonlítás eredményének értékelése
Az ellenőrzés legfontosabb feladata, hogy a vizsgált jelenség, tevékenység, folyamat,
rendszer, stb. hibamentességét elősegítse. Az ellenőrzés tehát megállapítja az eltérést, a hibát,
de ezzel még nem fejeződik be az ellenőrzési tevékenység. Fontos lépése, hogy megtaláljuk
az eltérés okát, eredetét, ugyanis csak az alapvető (eredendő) ok ismeretében lehet a hibát
kijavítani. Egyszerűbben fogalmazva: a hibát vagy hiányosságot csak akkor tudjuk
megszüntetni, ha tudjuk, miért keletkezett. Az ellenőrzés tehát feltárja a hibákat, a
megvalósulás folyamatát gátló tényezőket, és megfelelő javaslatot/felhívást tesz azok
megszüntetésére, segíti azok jövőbeni elkerülését. Ezen elvből kiindulva nem a büntetés,
szankcionálás kezdeményezése, hanem a működés hibamentességének elősegítése az
ellenőrzés alapvető célja.
Az ellenőrzés fogalma: Általában valamely cél vagy feladat lehető leghatékonyabb
megvalósítása érdekében végzett ténymegállapító, követelményhez viszonyító, értékelő,
javaslattevő tevékenység.
5
Az ellenőrzés tárgya mindig valamilyen emberi tevékenység, cselekedet vagy magatartás,
továbbá embercsoport közös tevékenységének értékelése.
Az ellenőrzés okát, célkitűzéseit az általa képviselt érdekek, határozzák meg, amelyek
alapvetően
a hatósági/gazdasági-szakmai közjogi, vezetési érdekek és
a tulajdonosi érdekek
csoportjába sorolhatók. Természetesen ezek „mixe” is érvényesülhet.
Hatósági érdek: különböző jogszabályok, kötelező állami előírások betartását, célok
teljesítését ellenőrzik. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hatósági érdek nem öncélú,
hanem a társadalmi érdeket képviseli. Erre jó példa az adóhatósági ellenőrzés, amely az
arányos közteherviselést igyekszik biztosítani.
Tulajdonosi érdek: a gazdálkodó szervezet vagy tevékenység egészére kiterjedő ellenőrzés,
melynek célja a vállalkozásba tőkét befektetőszemélyek érdekeinek védelme. Mindenki
szeretné biztonságban tudni a vagyonát és az is természetes elvárás, hogy az gyarapodjon.
Nyilvánvaló elvárás a tulajdonosok részéről érdekeiknek védelme, ellenkező esetben nincs
tőkebefektetés és működő gazdaság.
A tulajdonos ellenőrzés szervezeti felépítése, módszereinek tárgyalása későbbi tételek
esetében történik meg.
Az ellenőrzés típusát vizsgálva ismét két csoportot tudunk megkülönböztetni:
Szabályszerűségi ellenőrzés, amely azt vizsgálja, hogy a működés megfelel-e a meghatározott
jogszabályban, vagy egyéb szabályozókban meghatározott feltételeknek.
Hatékonysági, eredményességi ellenőrzés, amely az erőforrásokkal történő gazdálkodást
vizsgálja, elemzési eszközöket használ és javaslatot tesz a jövedelmezőség javítására. (A
célszerűségi, a gazdasági-társadalmi célok teljesítéséhez kapcsolódó ellenőrzéseket is e körbe
sorolhatjuk.)
Az ellenőrzés módszerei: Az ellenőrzés módszerei állandó és egyre gyorsuló változáson
mennek keresztül a technika fejlődése, a szakmai elvárások módosulása és egyéb tényezők
miatt. Az egyes ellenőrzési módszereket, tényhelyzet feltárási módszereket ebben a tételben
tárgyaljuk, bizonyos területek bemutatása során megemlítjük a speciális módszertani
elemeket.
Néhány klasszikus csoportosítást szükséges kiemelnünk. Ezek a következők:
Információ gyűjtés módszerei alapján megkülönböztetünk:
- okmányokon alapuló ellenőrzés a gazdasági események dokumentálására szolgáló
bizonylatokon keresztül rekonstruálja az eseményeket ezzel, szerez megfelelő
információt a munkához. Erre jó példa lehet az adóhatóság ellenőrzése, amelynek
keretében bekérik a bizonylatokat.
6
- helyszíni szemlén alapuló ellenőrzés keretében közvetlenül szerez információt az
ellenőr a fennálló helyzetről. Erre jó példa az állatorvos baromfitartó telepen tett
látogatása, vagy a vezető üzemben tett szemléje lehet.
- közvetlen megtapasztaláson alapuló ellenőrzés, amelyre jó példa lehet a
próbavásárlás az adóhatóság vagy a fogyasztóvédelemi hatóság részéről.
Meg kell jegyeznem, hogy a különböző módszerek között átfedés van, hiszen a helyszíni
szemle alkalmával közvetlen megtapasztalásról is beszélünk.
A következtetések meghatározásának irányultsága szerint megkülönböztetünk:
- induktív az a módszer, amely a tények sorából (elemekből) kiindulva jut el a
következtetésig (például a számviteli nyilvántartások hibái milyen okokra
vezethetők vissza);
- deduktív az a módszer, amely egy jelenség, egy következmény okait keresi
(például a vállalti veszteség okait).
A legtöbb gazdasági ellenőrzés elengedhetetlen módszertani eleme az elemzés, amely
hatékonysági ellenőrzést és gazdasági döntések előkészítését egyaránt szolgája. Engedjenek
meg egy személyes megjegyzést. Amikor először tanultam elemzést és ellenőrzést azt
mondták tanáraim, hogy az elemzést csak annyi különbözteti meg az ellenőrzéstől, hogy az
ellenőrzés során megnevezzük a felelőst. Ezt a megállapítást ma – a tudományág fejlődése
miatt – kissé árnyalnám, de alapjában véve igaz.
Egy ellenőrzési munka során természetesen nem ragaszkodhatunk egyik módszerhez sem
kizárólag, azok keverednek és igazodniuk kell az ellenőrzés jellegéhez, a kitűzött célhoz.
Az ellenőrzési rendszer magyarországi felépítésének egy megközelítése:
Államhatalmi/közhatalmi ellenőrzés
- Parlament
- ÁSZ
- Köztársasági elnök
- Alkotmánybíróság
- Bíróságok
- Ügyészségek
Államigazgatási ellenőrzés
- A kormány és annak tagjai
- Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
- Adóhatóságok
- Különböző felügyelőségek (Munkavédelmi, Fogyasztóvédelmi, Versenyhivatal,
PSZÁF)
Tulajdonosi ellenőrzés
- Taggyűlés illetve tagok gyűlése
7
- Felügyelő Bizottság/Ellenőrző bizottság
- Igazgatóság/Igazgató tanács
- Tagi jogok a tagok közvetlen ellenőrzési lehetőségét biztosítják.
Pénzintézeti ellenőrzés
- Hitelezési ellenőrzés
- MNB ellenőrzési funkciója
Vezetői ellenőrzés
- Postabontási jog gyakorlása
- Aláírási jog gyakorlása
- Beszámoltatás
- Helyszíni szemle
- Függetlenített belső ellenőr alkalmazása
- FEUVE (folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés)
Független könyvvizsgálói ellenőrzés
- Gazdasági társaságokról szóló hatályos törvény szerint
- számviteli törvény szerint
Az ellenőrzési rendszer elemeit más tételek keretei között részletesen tárgyaljuk, azonban úgy
vélem a FEUVE-t már most, az elején érdemes néhány mondatban megvilágítani. A nemzetközi
ellenőrzési szakirodalom a FEUVE rendszert belső kontroll rendszerként határozza meg, amely egy
szervezet működésének, tevékenységének irányítására, szabályozására, ellenőrzésére kialakított
struktúrákat, folyamatokat, eljárásokat és módszereket takar. A FEUVE beépül a költségvetési
ellenőrző szervek belső kontroll rendszerébe.
A folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (FEUVE) a szervezeten belül a
gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és
ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési
szerv vezetője felelős. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja:
a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a
kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések
dokumentumait is),
az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és
szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,
a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és
beszámolás) kontrollját.
8
A magyar államszervezet ellenőrzési rendszerének összefoglaló vázlata
Forrás: Banai Péter Benő 2011. november 3, előadás a Magyar Pénzügyi Gazdasági Ellenőrök
Egyesületének konferenciáján
Az ellenőrzés általános jellemzői:
törvényesség: az ellenőrzés jogszabályi felhatalmazás alapján, az eljárásra
vonatkozó szabályok betartásaval történik
tervszerűség: előre meghatározott ellenőrzési terv alapján folytatják le az
ellenőrzést
teljesség: az ellenőrzési rendszer egyes elemei egymásra épülnek
rendszeresség: ellenőrzések végzése előre meghatározott időközönként
folyamatosság: az ellenőrzési időszakok kihagyás nélkül követik egymást
racionalitás: az ellenőrzési feladatok helyes megválasztása
objektivitás és megalapozottság: megdönthetetlen, tárgyilagos, elfogulatlan
megállapítások, reális következtetések
hatékonyság: a hibák eredményes feltárása, hozzájárulás a hiányosságok
megszüntetéséhez, hibák kijavításához
9
b., Ismertesse az anyaggazdálkodás ellenőrzését, értékelését. Ezen belül részletezze a
vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzését (a vásárolt anyagok állományának
ellenőrzését, az anyagfelhasználás ellenőrzését), a vásárolt anyagok értékelésének és
nyilvántartási rendjének ellenőrzését, a raktárgazdálkodás hatékonyságának
ellenőrzését.
A szakterület ellenőrzési szempontjait két részben tárgyaljuk, szabályszerűségi és
hatékonysági szempontból. Ezt megelőzően a készletek ellenőrzéséről beszélünk általában.
A készletgazdálkodás ellenőrzése
A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez és folytatásához forgóeszközökre, ezen belül
természetesen készletekre is szükség van. A készletek a vállalkozói tevékenységét közvetlenül
vagy közvetve szolgáló eszközök:
Anyagok: amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során
fognak felhasználni
Áruk, göngyölegek: amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében
értékesítési céllal szereztek be, azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban
maradnak
Saját termelésű készletek, amelyek lehetnek kész- és félkész termékek, befejezetlen termelés:
amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak
(befejezetlen termelés), vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak
(késztermék), esetleg további feldolgozás vár rájuk (félkész termék).
Forrás: KOVÁCS ÁRPÁD: AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS MÓDSZEREI
PERFEKT KIADÓ 2007.
10
Az ellenőrzés kiterjed:
az anyagellátásra
az anyagfelhasználásra
a készlethatékonyságra
a készletek megtérülés gyorsaságának vizsgálatára
A készletgazdálkodást vizsgálva abból kell kiindulni, hogy a termelés akkor folytatható, ha
időben, megfelelő mennyiségben és összetételben készletek állnak rendelkezésre. Ez
tekinthető optimális estnek. Amennyiben a szükségesnél nagyobb a készletlekötés, úgy az
rontja a tevékenység jövedelmezőségét. Ebben az esetben raktározási, készletfinanszírozási
többletköltségek és raktározási veszteség léphet fel. Fordított esetben pedig akadályozott a
tevékenység folytatása, s így csökken a jövedelmezőség. Ezt hiány költségeként is szoktuk
emlegetni. Az ellenőrzés kiindulópontja éppen ezért az anyagszükséglet tervezésének
vizsgálata. A megfelelő tervezés és tervek teszik lehetővé az optimális készlettartást, amelytől
bármilyen irányú eltérés rontja a jövedelmezőséget.
A rendszeres ellenőrzésnek ki kell terjednie az anyag-felhasználási normáktól való eltérések
vizsgálatára is. Az ellenőrzés során vizsgáljuk a beszerzési, a bruttó anyag-felhasználási és a
nettó anyag-felhasználási norma alakulását. Az anyag felhasználási normák alapján kell
ellenőrizni az anyag kihozatali együttható alakulását.
A készletek nagyságának, összetételének ellenőrzése mellett azt is vizsgálni kell, hogy a
készletek milyen kapcsolatban vannak a termelési értékkel. Ez a kapcsolat a
készlethatékonysági mutató (parciális hatékonysági mutató) alapján számszerűsíthető.
Gyakorlatilag ki kell számítani az egységnyi (pl. 100 Ft) átlagos készletértékre jutó termelési
érték nagyságát.
a.) Szabályszerűségi szempontok:
- készletek értékelésének szabályozottsága, a szabályok betartása, számviteli politikának
történő megfelelése.
- analitikus nyilvántartások rendszere, azok pontossága
- anyagfeladások szabályozottsága, tartalmi megfelelősége,
- főkönyvi könyvelés szabályossága,
- utalványozási rend szabályozottsága, annak jogszerűsége, naprakészsége és betartása
- készletszintek meghatározása és annak betartása,
- anyagnormák rögzítettsége, annak naprakészsége
- készletek beszerzésének szabályozottsága, a szabályok betartása,
- selejtezés szabályozottsága, előkészítettsége, a szabályok betartása,
- megsemmisítési, vagy újra hasznosítási javaslatok, jegyzőkönyvek szabályossága
- normalizált hiányok meghatározása, azok érvényesítése,
- leltározás szabályossága
- elfekvő készletek meghatározása, azok kezelésének szabályozottsága,
- stb.
11
b.) Hatékonysági szempontok:
A hatékonysági szempontok esetében az elemzési lehetőségek ismertetésével kezdjük a
feldolgozást. Átnézünk néhány számítási módozatot, amely a hatékonyság vizsgálatát
szolgálja. (megjegyzem, hogy a jövedelmezőség és hatékonyság között az alapvető eltérés,
hogy a jövedelmezőség érték adatokkal számol, a hatékonyság természetes mértékegységekkel
is értelmezhető, pl: egy munkaóra alatt előállított termelési érték.)
Mielőtt a hatékonysági mutatókat nézzük, ismerjük meg annak általános számítását és
értelmezését. Ez nem más, mint az erőforrások felhasználásának gazdaságossága.
Számításának általános képlete:
Hatékonyság= Eredmény/ Ráfordítás
A fenti formula általános jellege miatt rengeteg hatékonysági mutató tudunk képezni az alábbi
ábra szerint.
Vállalkozási
pénzjövedelem
Hatékonysági mutatók
Hozam
Ráfordítás
Tárgyi
eszköz
(nettó)
BLTőke
(vagyon)Készletek
E
nettó
Reláción-
kénti
költségek
Összes
termelési
költség
Hozzáadott
érték
Nettó termelési
érték
Anyagmentes
termelési érték
Bruttó
termelési érték
Ért.nettó árbev.
relációnkéntHozamok
Erőforrás
felhasználás
HATÉKONYSÁG ELEMZÉSE VÁLLAKOZÁSI SZINTÉN
Forrás: Dr Bíró Tibor Dr Pucsek József Dr Sztanó Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex
elemzése. Perfekt Kiadó 1995 Budapest
A mutató segítségével meghatározhatjuk az átlagos készletszintet, amely raktár gazdálkodási,
készletfinanszírozási szempontból lényeges.
ezzel a módszerrel becsülhetjük a befejezetlen termelés értékét, hiszen kis mértékben bár, de
mindennap eltérő lehet a költség értéke, a gyártási ütemben is - ezáltal a gyártási időben -
12
lehetnek ingadozások. A számvitelben a befejezetlen termelés értékét a következő módszerrel
állapíthatjuk meg:
Nyitó befejezetlen termelés
+ Tárgyidőszaki költséget
- Tárgyidőszaki késztermék, félkész termék raktárra vétel
Záró befejezetlen termelés
A számítás szintén átlagokon alapul, ezért becslésre alkalmas, alapvetően tervezésben
használatos.
A mutató a készletek hatékonyságát jelzi, megadja, hogy egy Ft készlet lekötésével hány forint
termelési értéket állíthatunk elő.
A mutató segítségével megállapíthatjuk, hogy a készletek hányszor fordulnak meg egy adott
időszak alatt hányszor fordul meg a készlet, hányszor jelenik meg az árbevételben, hányszor
térül meg. Természetesen annál kedvezőbb, minél magasabb.
A mutató reciprok összefüggésben áll az előzővel, azt mutatja meg, hogy egy Ft árbevétel
eléréséhez hány Ft készlet lekötés szükséges. Természetesen annál kedvezőbb, minél
alacsonyabb az értéke.
A mutató jelzi, hogy a készletek megtérüléséhez átlagosan hány napra van szükség, kedvező
az alacsony érték.
13
Tipikus rugalmassági mutató, amely jelzi, hogy az árbevétel egy százalékos változása
hány százalék készletváltozást idéz elő. Akkor kedvező az értéke, ha egy alatti és
minél alacsonyabb, annál jobb.
A mutató becslésre alkalmas, átlagos értéket ad meg. A számítást tervezéshez
használhatjuk, illetve tényadatok alapján átlagos értéket ad meg.
1. A vásárolt anyagok gazdálkodásának ellenőrzése
Az anyaggazdálkodási rendszer működésének ellenőrzése során az alábbi főbb
szempontokat kell érvényesítenünk:
megfelelően biztosított-e az anyagszükséglet
törekedetek-e a legjobb fuvarköltség elérésére, szállítás szervezése, rakodás
költségek, stb.
biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és
elszámolása
megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel
megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, gazdaságossága, a
raktárgazdálkodás színvonala
megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel
keresték-e a legolcsóbb beszerzési forrásokat
a szállító kiválasztása során az áron kívüli egyéb szempontokat figyelembe vették-
e (pl: fuvardíj, szállítás ütemessége, fizetési feltételek)?
gondot fordítanak-e a feleslegessé váló anyagok feltárására, azok hasznosítására,
az ebből eredő veszteségek minimalizálására?
2. Az anyagszükséglet meghatározásának ellenőrzése
A gazdálkodás egyik meghatározó költsége az anyagköltség, melynek csökkentése
lényegesen befolyásolja a termékek és szolgáltatások önköltségét, ezáltal a
vállalkozás jövedelmezőségét. A szükséges anyagfelhasználás mennyiségének,
értékének meghatározása során figyelemmel kell lennünk az anyagnormákra. A
normák típusai és azok összefüggései a következők:
- Nettó norma, az a mennyiség, ami az elkészült termékben megjelenik.
- Hulladék gyártás során keletkező veszteség, esetleg újra hasznosítható anyag
mennyiség
- Bruttó norma az előbbi kettő összege
I. A beszerzési mennyiségek ellenőrzése
Vizsgálandó:
14
jól állapították-e meg az anyagbeszerzési normákat?
figyelembe vették-e a bruttó anyag-felhasználási normákat módosító
tényezőket?
figyelembe vették-e a beszerzéshez szükséges időt?
figyelembe vették-e a lehetséges változásokat?
figyelembe vették-e a raktározási veszteségeket?
figyelembe vették-e a várható selejt miatti többletigényeket?
II. Az anyagmegrendelések ellenőrzése
Vizsgálandó:
az anyagáramlásban részt vevő szervezetek megfelelően együttműködnek-e?
megfelelőek-e a számítógépes nyilvántartások és programok?
kialakításra kerültek-e a készletszintek, készletnormák?
az anyagbeszerzés a lehető legkedvezőbb áron történik-e?
a megrendelések és a szerződések megfelelnek-e minden követelménynek?
a nyilvántartás pontos és naprakész-e?
határidők betartása megfelelő-e?
III. Az anyagbeszállítások, fuvarozások ellenőrzése
Vizsgálandó:
a legkedvezőbb szállítóeszközt veszik-e igénybe?
maximálisan ki vannak-e használva a szállítóeszközök?
figyelembe vették-e a lehetséges módosításokat?
gondoskodtak-e a szállító eszközök kihasználtságáról?
a fuvarokmányok szabályszerűségének vizsgálata.
gondoskodtak-e az áru védelméről?
IV. Anyagfelhasználás ellenőrzése során vizsgálni kell a
- fajlagos anyagfelhasználás és anyag kihozatali mutatók alakulását
- bruttó és nettó anyagnormák számítását, naprakészségét és betartását
- selejt és hulladék anyagok hasznosítását
V. A vásárolt anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése
a. A vásárolt anyagok értékelése megegyezik-e a számviteli politikában
rögzítettekkel?
b. Analitikus nyilvántartások vezetésének ellenőrzése
c. Feladások taralmi ellenőrzése
d. Elfekvő készletek nyilvántartásának ellenőrzése
e. Szükséges selejtezések és leértékelések vizsgálata.
VI. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése
a. a raktározás tervszerű-e, van-e raktározási terv?
b. a raktárak kapacitásának kihasználtsága, indokolt-e a fenntartott raktár
kapacitás?
c. a raktáron belüli készletmozgások szervezettek-e, racionálisak-e?
d. a raktár rendelkezik-e a szükséges eszközökkel?
e. van-e raktározási szabályzat?
f. vagyonvédelem biztosított-e?
15
g. a raktározott készletek minőségének védelme biztosított-e?
h. biztosított-e a készletek megfelelő elkülönítése?
i. raktári kiszolgálás szervezett-e, biztosítja-e a megfelelő gyors ellátást?
j. a raktári ügyvitel szervezett-e, biztosítja-e a zártságot?
k. bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése
l. biztosított-e a személyes felelősség érvényesítése?
16
2. tétel
a., Ismertesse a vállalati belső ellenőrzési kockázatok rendszerét, felmérését, értékelését
és kezelését!
A kockázat fogalma
A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzésének célja azt vizsgálni, hogy a vállalkozás működése
mennyire szolgálja az előtte álló feladatokat, a profit maximalizálását és a jogszabályoknak
való megfelelést A tulajdonosok alapvető érdeke, hogy a fenti célok eléréséért minden
szükséges és lehetséges szervezeti intézkedést megtegyenek, annak végrehajtására
szervezeteket, személyeket jelöljenek ki.
A vállalkozások mérete igen eltérő, a multinacionális világcégektől, vállalathálózatoktól az
egyszemélyes vállalkozásokig terjed. Tulajdonosi ellenőrzésről azoknál a vállalkozásoknál
érdemes beszélni, amelyek méretüknél fogva meghaladják egy ember – a tulajdonos –
folyamatos jelenlétét, személyes irányítási, szervezési, ellenőrzési kapacitásait. A magyar
jogrendben ezek döntően a részvénytársaságok, továbbá a nagyobb korlátolt felelősségű
társaságok és az egyesülések.
Minden szervezetet egy meghatározott cél (vagy célok) érdekében hoztak létre, illetve hogy
működésével egy meghatározott célt (vagy célokat) szolgáljon. Ezek megvalósítása vagy
teljesítése során azonban olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek bekövetkezése és
hatása bizonytalan. Bizonytalanságuk a szervezet működésének, felépítésének
összetettségéből, illetve a környezet (gazdasági, társadalmi, politikai, természeti stb.)
összetettségéből és kiszámíthatatlan változásaiból fakad.
Ezeket a bizonytalan tényezőket hívhatjuk kockázatnak.
Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek
bekövetkezése hatással lehet a szervezet által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív,
illetve pozitív is. Amennyiben pozitív hatásról van szó, azt definiálható úgy is, mint lehetőség.
A kockázatkezelés meghatározása
A kockázat tehát negatívan hat(hat) a szervezet működésére (hatékonyság), és ezen keresztül
a szervezet célkitűzéseire is (funkció-ellátás). Megnehezíti, hátráltatja, bizonytalanná teszi
vagy legrosszabb esetben meg is akadályozhatja bizonyos feladatok ellátását, illetve célok
teljesülését. Ezért mindenképpen szükséges, hogy valamilyen módon a szervezet foglalkozzon
ezzel a problémával.
A szervezet vezetésének feladata az, hogy a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással
lehetnek a szervezet célkitűzéseire, tudjon válaszolni a szervezet oly módon, hogy lehetőség
szerint elősegítse a szervezet eredeti céljainak elérhetőségét. Ezt a kockázatkezeléssel érheti
el a szervezet, amely tömören magában foglalja a kockázati tényezők meghatározását, azok
bekövetkezéséből eredő hatások felbecsülését, majd végül a kockázati tényezőre történő
reagálást.
A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a
végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a
kockázatkezelést minden folyamatba beágyazzák, és a szervezet minden tagja megértse a
kockázatkezelés értékét.
17
A kockázatkezelés folyamata az alábbi 4 fő lépést tartalmazza:
I. A kockázatok azonosítása
II. A kockázatok értékelése
III. Kockázati reakciók
IV. Kockázatok felülvizsgálata
Ezek a lépések a való életben nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak,
átfedik egymást.
A kockázatkezelés fent vázolt lépései mellett léteznek még olyan tényezők, illetve elemek,
amelyek valamilyen módon beépülnek a folyamatba, és lényeges részének tekinthetők.
Ezek a tényezők a következők:
a. Kommunikáció és tájékoztatás
b. A szervezet kapcsolatai
c. A szervezet környezete
A kockázat beazonosítása egy szervezetben annak fő célkitűzéseinek tükrében történik.
Kockázatvizsgálattal és kockázati önértékeléssel a kockázati kategóriák meghatározhatóak. A
kockázat csoportosítható annak forrása alapján, amely szerint beszélhetünk külső eredetű
vagy a szervezet tevékenységéből eredő kockázatokról.
A kockázati típusok:
Külső kockázat lehet: infrastrukturális, gazdasági, jogi és szabályozási,
környezetvédelmi, politikai, piaci és elemi csapások.
Pénzügyi kockázatok: költségvetési, csalás, lopás, biztosítási, tőke beruházási,
felelősségvállalási.
Tevékenységi kockázatok: működés-stratégiai, működési, információs, hírnév,
kockázat-átvitel, technológiai, projekt, újítási.
Emberi erőforrás kockázatok: személyzeti, egészség és biztonsági.
A kockázatok beazonosítása után, azokat értékelni is szükséges, melynek segítségével a
szervezet számára legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá vállnak. A prioritási sorrend
meghatározza, mely kockázatokra kell kiemelten figyelni, és egyben megadja a kockázati
tűréshatárt is. Azt a határt, amely még a szervezet számára elfogadható kockázati szint, és ami
felett a szervezet mindenképpen válaszintézkedést tesz. Ennek a szintnek a meghatározása
meglehetősen szubjektív, befolyásolja a szervezeti kultúra, a menedzsment hozzáállása, a
kapacitás és a technikai lehetőségek.
18
A tolerancia szint meghatározásával a vezetőség kijelöli azokat a határértékeket, amelyek
egyértelműen megadják a szervezet minden dolgozója számára, hogy maximálisan mekkora
mértékű kockázatot vállalhat a szervezet egyes tevékenységei kapcsán.
A kockázatkezelési stratégiák a már felmért és kiértékelt kockázatokra adott konkrét lépések,
válaszreakciók. A kockázat kezelési stratégiák a következők lehetnek:
A kockázat elviselése
A kockázat kezelése
A kockázat átadása
A kockázatos tevékenység befejezése
Kihasználni a lehetőséget
A fentiekből kiemelném a kockázat kezelést, melynek módjai a belső kontrolokként ismerjük:
Megelőző kontrollok: Ezek a kontrollok korlátozzák egy nem kívánt következménnyel
járó kockázat realizálódásának lehetőségét. A szervezeten belül működő belső
kontrollok többsége ehhez a kategóriához tartozik. Példa lehet az ilyen jellegű
kontrollra bizonyos feladatok szétválasztása (például az a személy, aki a számlák
kifizetését hagyja jóvá különbözik attól, aki az árut vagy szolgáltatást megrendeli –
ilyen módon megakadályozható, hogy valaki közpénzen saját hasznára
tevékenykedjen).
Korrekciós kontrollok: Ezek a kontrollok a realizálódott, nem kívánt kockázat
következményeit korrigálják (pl.: olyan szerződési feltételek kikötése, amely védi a
feleket esetleges veszteség esetén). Fontos eleme eshetőségi tervek kidolgozása,
amellyel a szervezet működésének folytonosságát tudja biztosítani negatív hatásokkal,
veszteséggel járó esemény bekövetkezése esetén.
Iránymutató kontrollok: Ezek a kontrollok egy bizonyos, kívánt következmény
elérését biztosítják. Általában egy tevékenység vagy tevékenységcsoport konkrét
lépéseit, időbeni ütemezésüket tartalmazzák. Például eljárásrendek, vezetői utasítások.
Felderítő kontrollok: Ezek a kontrollok azt a célt szolgálják, hogy fényt derítsenek
olyan esetekre, amikor nem kívánt események következtek be. Példái lehetnek
készletellenőrzések (voltak-e, engedély nélküli kivételezések), készletegyeztetések,
(voltak-e engedély nélküli tranzakciók) vagy projektek megvalósításáról szóló
áttekintések, monitoring jelentések (projektek tapasztalatai, amelyek a későbbiekben is
felhasználhatók).
A kiválasztásnál figyelni kell arra, hogy a kiválasztott módszer arányba legyen a kockázat
mértékével.
A folytonosan változó környezet miatt szükséges a kockázatokat folyamatosan és
rendszeresen felülvizsgálni. A kockázati felülvizsgálatnak a céljai a változások megfigyelése,
melynek alapján új kockázati prioritási sorrendet, új kockázati tűrőképességet határoznak
meg. Valamint a működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának ellenőrzése, hogy
vajon megfelelően tudják-e a kontroll módszerek csökkenteni a kockázatok bekövetkeztét,
hatását, szükség van-e újak bevezetésére vagy a meglévők kibővítésére, esetleg feleslegessé
vált-e valamelyik.
A felülvizsgálat eszközei lehetnek a kockázati önértékelés, felelős személy beszámoltatása, és
az ellenőrzési nyomvonal és a szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belső szabályozások.
19
A vállalkozás belső ellenőrzésében rejlő kockázatok:
Az ellenőrzés folyamán fenn áll az a lehetőség, hogy az ellenőrzés nem éri el a kitűzött célját,
azaz, az ellenőr minősítő véleménye, megállapításai, következtetései egészben, vagy részben
tévesek, nem helytállóak.
Az ellenőrzési kockázat azt az átfogó kockázatot jelenti, hogy az ellenőr a véleményében
megbízhatónak ítéli a pénzügyi kimutatást, pedig az valójában nem megbízható, a gazdasági
eseményeket, pénzügyi tranzakciókat törvényesnek és szabályszerűnek értékeli, de valójában
nem azok, vagy a belső kontroll rendszert megfelelőnek minősíti, holott ténylegesen nem
megfelelő.
Az ellenőrzési kockázatnak három összetevője van:
Az eredendő kockázat, mely egy rendszernek olyan belső sajátossága, amely
fogékonnyá teszik a lényeges hibákra, szabálytalanságokra, gyenge teljesítményre.
Ilyen körülmények lehetnek pl.: a működés összetettsége, bonyolultsága, nagyszámú
érdekelt fél, nagy értékű eszközök, tranzakciók, vezetőkre nehezedő nyomás,
gazdasági függőség, stb.
A belső irányítás, szabályozás kockázata, annak a valószínűsége, hogy az ellenőrzött
terület belső kontroll rendszere elmulasztja megelőzni vagy jelezni, illetve kijavítani a
lényeges hibákat, szabálytalanságokat, a gyenge teljesítményeket. A vezetésnek ezért
megfelelő kontrollrendszert kell kiépítenie és működtetnie.
Feltárási kockázat azt fejezi ki, hogy az ellenőr valamely hibát nem tár fel, nem vesz
észre és nem korrigál.
Kockázatmenedzsment és a kontrollok rendszere
A kockázatmenedzsment és a kontrollok a belső ellenőrzési tevékenység fókuszában álló
feladatok. A belső ellenőr legfőbb feladata, hogy ezek fejlesztésére rendszerszemléletű
javaslatokat tegyen.
Minden kockázatnak két jellemzője van, azaz oka (bármely esemény, tevékenység vagy
tevékenység elmulasztása) és hatása van (például szervezeti, stratégiai célok elérésére
gyakorolt hatás, befolyás).
A kockázatmenedzsment szisztematikusan felépített tevékenység, amelynek célja a
potenciális kockázatok feltárása és értékelése, valamint ennek eredménye alapján
kockázatkezelési terv megfogalmazása és végrehajtása.
A kockázatkontroll a már azonosított kockázatok és az ezek kezelésére megfogalmazott
kockázatkezelő program folyamatos nyomon követése, az új kockázatok időben történő
kiszűrése.
20
Stratégiai kontroll Menedzsmentkontroll
(controlling) Operatív kontroll
A probléma jellemzői
Nehezen meghatározható, strukturálatlan, sok alternatíva, tisztázatlan oksági kapcsolatok.
Vannak példák, többször visszatérő feladatok, korlátozott számú alternatíva, részben programozható.
Előírt szabályok, matematikai modellek használata.
Időtáv Az iparág jellegétől függően akár több évtized is lehet.
Az elkövetkezendő néhány év, a hangsúly a következő időszakon van.
Közvetlen jövő.
A kontrollfolya-mat jellemzői
Kevés formális elemzés történik, nagyrészt egyéni ítéleteken alapul, van idő az alapos munkára, szabályozatlan.
Több formális elemzés. Vannak határidők, kevés iteráció, ritmusos.
Nem kritizálható előírások követése.
Ismétlődő.
Értékelés Szubjektív és bonyolult, az értékelés csak hosszú távon lehetséges.
Kevésbé bonyolult. Legalább évenkénti értékelés.
Általában világosan meghatározott szempontok, azonnali értékelés.
Mi áll a középpont-ban?
A vizsgálandó részterület, hosszú távú terv (program), nem hierarchikus.
A programok és a felelősségi központok egyaránt, hierarchikus.
Egyedi tranzakciók.
Határidők A gyorsaság általában nem lényeges.
A gyorsaság általában fontosabb a pontosságnál.
Azonnali.
A hatékony kontrollal szemben támasztott főbb elvárások:
Viszonylagos pontosság
Jelenidejűség
Gazdaságosság
Rugalmasság
Érthetőség
Több szempontúság
A kontrollt befolyásoló tényezők:
Méret, a tevékenység összetettsége
A szervezeti hierarchia szintjei
Az adott egység/tevékenység fontossága
21
b., Mutassa be a költséggazdálkodás általános ellenőrzését, a költségtervezési feladatok
ellenőrzését, az anyagfelhasználások utalványozásának az ellenőrzését, a
költséggazdálkodás információs rendszerének az ellenőrzését és a költségellenőrzés
módszereinek a vizsgálatát; a közvetlen és a közvetett költségek elszámolásának
ellenőrzése és a költség nemek elszámolásának ellenőrzésével.
A költséggazdálkodás ellenőrzésének tárgyalása előtt fontosnak tartok egy-két gondolatot
megemlíteni a költséggazdálkodás szerepéről, annak fontosságáról. Az alaptevékenység
eredményét az abból származó árbevétel és költségek különbsége határozza meg. Ennek
áttekintése érdekében érdemes az alábbi ábrát vizsgálnunk, amely a termelési folyamatot
szemlélteti, az eszközök beszerzésétől, a költséggé váláson, majd a késztermék raktárra
vételén keresztül az értékesítés folyamatán át az árbevétel beérkezésig.
TERMELÉSI FOLYAMAT SÉMÁJA
Forrás: Saját szerkesztés
A fenti ábra összefüggései jól érzékeltetik, hogy a termelés egy folyamatosan ismétlődő,
ciklikus tevékenység. Kiindulunk a pénzből, amely segítségével megvásároljuk a termelés
Pénz
Megmaradó
pénz
Költség Készletr
e
Vétel
Költség
Kiadás
Amortizáció
Munkabér, energia, alvállalkozó, egyéb
Amortizáció
Tárgyi eszköz,
feltételek
Félkész
termék
Vásárolt
készlet
Termelésbe adás
Készletre
Vétel
Késztermék Értékesítés
Követelés
Követelés
Fizetés Több
Pénz
Munkabér,
energia,
alvállalkozó,
egyéb
22
feltételeit, a befektetett eszközöket. Beszerezzük a vásárolt készleteket és természetesen
pénzünk is marad. A készletek termelésbe adása során keletkezik a költség, amely kiegészül a
befektetett eszközök amortizációs költségével és a megmaradó pénz felhasználásával
kiegyenlített egyéb ráfordításokkal. Amennyiben a megmunkálás alatt lévő terméket készletre
vesszük, abból félkész termék keletkezik. Ezt ismét „kiadjuk” a termelésbe és költségként
számoljuk el. A költség ebben az esetben sem pusztán a félkész termék értéke, hanem itt is
rakódik rá a befektetett eszközök egy része amortizáció formájában és a meglévő pénzekből
kiegyenlített munkabér, energia, alvállalkozói és egyéb költség. A megmunkálás alatt lévő
termék raktárra vétele után késztermék keletkezik. A késztermék értékesítése során
követeléshez jutunk, majd amikor ezt behajtjuk, akkor ebből ismét pénz lesz. Nagyon fontos a
vállalkozás számára, hogy a folyamat végén keletkező pénzösszeg nagyobb legyen, mint a
tevékenység során felhasznált eszközök értéke, vagyis az árbevétel több legyen, mint a
költség. Fontos, hogy árbevételben megtérüljenek költségeink, ennek híján a vállalkozás
folyamatosan veszíti el vagyonát, amely előbb-utóbb a cég felszámolásához vezet.
Az eredmény felfogható úgy is, mint a tevékenység során felhasznált eszköz és az árbevétel
által nyert eszköz különbsége, amely nyereség esetén eszközállomány bővülés formájában
jelenik meg, veszteség esetén csökken az eszközök értéke. Hosszú távú veszteség esetén a cég
feléli vagyonát.
A költség nem más, mint a termék, vagy szolgáltatás előállítása érdekében felhasznált
munkaerő- és eszközök pénzben kifejezett értéke. A gazdálkodás alapvető célja, hogy az
árbevétel több legyen, mint a költség. A gazdálkodás eredménye /leegyszerűsítve/ az
árbevétel és költség különbözete.
Árbevétel – Költség = Eredmény.
Ha az eredmény pozitív, akkor nyereségről beszélünk, ha negatív, akkor veszteségről.
A költséggazdálkodás nem más, mint az a munkafolyamat, amelynek középpontjában a
költség áll, tartalmazza annak tervezését, utalványozását, analitikus és szintetikus
nyilvántartását, elemzését és információ rendszerének kialakítását.
a. Költségtervezési feladatok ellenőrzése során vizsgáljuk annak rendszerét, az
előkalkulációk sémáit, azok rendszerszemléletű megközelítését.
A vállalkozások költséggazdálkodásra vonatkozóan a fentieket tartottam fontosnak kiemelni.
A költséggazdálkodással kapcsolatos ismeretek áttekintését kezdjük a költséggazdálkodás
fogalmával, amely szerint olyan tevékenység, amelynek középpontjában a költség áll és
tartalmazza a tervezést, utalványozást, analitikus nyilvántartást, főkönyvi elszámolást, a
kalkuláció elemzését, ellenőrzését, a szükséges információs rendszer működtetését.
Az ellenőrzés során kiemelt szempontként vizsgálnunk kell, hogy a költséggazdálkodási
tevékenységet rendszerszemléletben valósították-e meg, vagy sem, a szabályozás rendszerét
kialakították-e és naprakészen tartják-e valamint azt, hogy a tevékenységet szakmailag képzett
emberek végzik-e?
A költség tervezési feladatok ellenőrzése:
23
- Van-e önköltség számítási szabályzat és az szinkronban van-e a számviteli
törvénnyel és egyéb szabályokkal.
- Az elszámolás rendszere kialakított-e?
- Készítenek-e költségterveket?
- Megfelelő-e a tervezés módszere?
- A költségtervek ösztönözne-e takarékosságra?
- A tervek reálisak-e, alkalmasak-e a költséggazdálkodás irányítására?
- A költségtervek szakmailag megalapozottak-e?
Költségek felhasználásának, utalványozásának, nyilvántartásának ellenőrzése:
Az utalványozás a költségek felhasználásának engedélyezése, ezért ellenőrizni kell, hogy az
utalványozási rendet kialakították-e, azok naprakészek-e és a felhasználásában résztvevők
számára ismertek-e? (A raktárakban, pénztárban stb. elhelyezték-e az utalványozók nevét,
aláírás mintáját?) Vizsgálni kell, hogy van-e összeférhetetlenség a rendszerben, megfelelően
kidolgozták-e az utalványozás alapját képező normákat, keretszámokat, kialakították-e a
bizonylati rendet és azt betartják-e?
A költségek könyvvitelének ellenőrzési feladatai:
A költségek könyvviteli elszámolásának ellenőrzését három részre bontjuk, egyrészt az
analitikus nyilvántartásokat kell vizsgálni, másrészt a főkönyvi feladásokat és a főkönyvi
könyvelést. Ennek a folyamatnak a rendszerét általában belső utasítások szabályozzák.
Célszerű ezek zártáságát, következetességét, komplexitását áttekinteni. Ezek után az
információbiztosítás végrehajtásra kell helyezni a hangsúlyt, a következőket kell ellenőrizni:
- A nyilvántartások naprakészek-e, megfelelő rendszerességgel lezárásra kerülnek-
e?
- A főkönyvi számlák rendje összhangban van-e a tervezési, analitikus
nyilvántartási, költség feladási rendszerrel?
- A terv-tény összehasonlítások megtörténnek-e kellő rendszerességgel?
- Az általános és közvetlen költségek elkülönítése megfelelő-e, az általános
költségek felosztása a valós folyamatoknak megfelelő-e?
- A költségelemzés megfelelő gyakorisággal történik-e?
- Előre tervezettek-e az információ szolgáltatás rendszerét, a feltételek adottak-e?
- Az információk előállítási igényénél figyelembe vették-e a költség – haszon elvet,
a tevékenység során törekednek-e a gazdaságosságra, kiszűrik-e a
párhuzamosságokat?
- Az adatszolgáltatás során alkalmazzák-e a korszerű számítástechnikai,
informatikai eszközöket?
- A költség, önköltség számítás feltételei biztosítottak-e, azok eredményei
megjelennek-e a főkönyvi könyvelésben, az éves beszámolóban?
- Alkalmazzák-e a bizonylati elvet?
Az ellenőrzés történhet munkafolyamatba építetten, funkcionális szervek útján, ellenőrzésre
hivatott személyek által, illetve vezetők esetenkénti helyszíni szemléin.
Az ellenőrzés során vizsgálni kell az utalványozások helyességét, a bizonylatok elszámolását
és azok tartalmi helyességét, a kalkulációk helyességét, a főkönyvi könyvelést, a korábbi
vizsgálatok megállapításainak realizálását.
24
A közvetlen és közvetett költségek elszámolásának ellenőrzése:
A költségeket elszámolhatóság szerint két csoportba sorolhatók,
- közvetlen költségek, amelyekről a keletkezés pillanatában tudjuk, hogy melyik
termék, vagy szolgáltatás érdekében merült fel,
- közvetett költségek, - amelyeket általános költségnek is nevezünk-, amelyek
esetében csak a keletkezés helyét ismerjük és utólag egy részüket felosztjuk
(proporcionizáljuk) a termékekre illetve szolgáltatásokra, - ezek részévé válnak a
közvetlen önköltségnek - másik részük a közvetett költségek között marad (85 ös
számlacsoport) végleg rontva a tárgyévi eredményt.
A gazdálkodás elemzése, a valós eredmény megállapítása szempontjából rendkívül fontos,
hogy költségek elkülönítése a valós tartalomhoz közelítsen, hiszen ellenkező esetben
„becsapjuk” saját magunkat.
Az ellenőrzés kiemelt szempontjai a következők:
- A lehető legnagyobb mértékben törekedtek-e a közvetlen költségek arányának
emelésére?
- A közvetlen költségek termékek, szolgáltatások közötti elkülönítése pontos-e?
- A nyilvántartások mennyire precízek, a bizonylati fegyelem betartása megfelelő
szintűnek mondható-e?
- A költségek elszámolása megfelel-e a számviteli politikában leírtaknak?
(készletértékelési szabályok)
- Az általános költségek felosztása a megfelelő jellemző mutatók alapján történik-e?
- A közvetett költségek felosztásának módszere megfelelően pontos, a valós
folyamtokhoz igazodó-e? A költségek a valós „helyükre kerültek-e?
- A költségek felosztása megfelel-e az önköltség számítási szabályzatban
leírtaknak?
- A költségek könyvelése szabályos-e, megfelel-e a bizonylati elvnek, a valós
folyamatoknak?
Az ellenőrzés során természetesen az egyes költség nemek kötelező könyvelésének
szabályosságát is vizsgáljuk.
Egyes költség nemek ellenőrzési szempontja:
Anyagköltség:
- Értékelési szempontok érvényesülése,
- mennyiség indokoltsága,
- selejt és hulladék visszavételezése,
- alvállalkozói teljesítmények indokoltsága, elszámolásának szabályai,
- anyagi jellegű egyéb költségek elszámolásának ellenőrzése
- energia költségek indokoltsága, megfelelő beszerzési konstrukciók kiválasztása,
- bérelt eszközök kihasználtsága, annak indokoltsága,
25
- fenntartási költségek indokoltsága, annak eldöntése, hogy az aktiválandó vagy
sem?
- bérmunkadíjak indokoltsága,
-
- stb
Bérköltség és egyéb személyi jellegű költségek:
- Bérszabályzat alkalmazása
- bérezési rendszerek célszerű alkalmazása (teljesítmény bér, időbér, kombinált
bérezés stb.)
- bérpótlékok, kiegészítő fizetések, prémiumok, jutalmak rendszere támogatja-e az
érdekeltségi rendszert?
- célprémiumok rendszere,
- bérjárulékok számításának, nyilvántartásának, adatszolgáltatásának, befizetésének
ellenőrzése.
- utazási költségtérítés, munkába járás költségeinek ellenőrzése
- stb.
Gyártási különköltség:
- speciális gyártóeszközök alkalmazásának vizsgálata, indokoltság megítélése,
- szakértői díjak indokoltsága, megfelelő szakértő kiválasztása,
- helyszíni szerelési, kiszállási, utazási különköltségek.
Értékesítési különköltség:
- Speciális csomagolás, tárolás költségeinek indokoltsága
- költségek termékre történő felosztásának lehetősége
Amortizációs költségek:
Az ellenőrzés kiterjed az elszámolási időszak meghatározására, az amortizációs kulcsokra, a
számítás és elszámolás helyességére. Megemlítem a terven felüli amortizáció elszámolásának
és visszaírásának indokoltságát és bizonylati megalapozottságát célzó ellenőrzések
fontosságát.
26
3. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzés általános jellemzőit, az ellenőrzés szabályozottságát és az
ellenőrzés helyét, szerepét a vezetésben.
Minden ellenőrzés, vizsgálat legfőbb célja, hogy megválaszolja a következő három kérdést.
Az adott tevékenység
megfelel-e a fennálló szabályoknak,
összhangban van-e az elhatározott célokkal,
eleget tesz-e a hatékony megvalósítás kritériumainak.
A vizsgálatokat ennek megfelelően nevezzük szabályszerűségi, célszerűségi és hatékonysági
vizsgálatoknak.
Az ellenőrzés általános jellemzői:
Teljesség: A teljesség abból ered, hogy az ellenőrzési rendszer összességében képes ellátni a
hatósági és a tulajdonosi érdekek képviseletét.
Rendszeresség-tervszerűség: az ellenőrzés meghatározott időszakonként, meghatározott
rendben, és terv szerint végzik el.
Folytonosság-hézagmentesség: A vizsgált időszaknak kapcsolódnia kell az előző időszakhoz,
azaz kihagyás nélkül kövessék egymást a soron következő ellenőrzések.
Törvényesség: A törvényesség mind az ellenőrzést végzőkre, mind az ellenőrzöttekre
vonatkozik. Mindkettőjüknek meg kell tartaniuk a jogszabályi előírásokat és normákat.
Ésszerűség: Az ellenőrzés témáját, az ellenőrzési feladatok helyes megválasztását, valamint
az ellenőrző tevékenységek megfelelő koordinációját jelenti.
Megalapozottság: Az ellenőrzéssel szemben azt az általános követelményt fogalmazza meg,
hogy a megállapítások tárgyilagosak és elfogulatlanok, valamint a következtetések reálisak
legyenek.
Függetlenség: Az ellenőrzést lefolytató személyek ne legyenek befolyásolva.
Hatékonyság: az eredményességre irányul, arra, hogy az ellenőrzés által feltárt hibák
mennyiben járultak hozzá a hibák kijavításához, a hiányosságok kiküszöböléséhez.
Az ellenőrzés szabályozottsága:
Az ellenőrzést az e célból létrehozott szervezetek, vagy olyan szervezetek, szervezetekhez tartozó
személyek végzik, amelyek tevékenységeikhez az ellenőrzés is hozzátartozik. Az ellenőrzést végző
szervezetek összetett, többrétű feladatokat látnak el, ezért a működésüket előre kialakított szabályok
szerint végzik. A szabályozáshoz tartoznak alapvetően a közösségi elvárások, ajánlások, a
jogszabályok, a különböző nemzetközi és nemzeti szabványok - külső szabályozási elemek -, valamint
a belső szabályozási elemek, amelyeket a szervezetek belső szabályzatai, előírásai.
• Külső szabályozó elemek:
• Közösségi elvárások, ajánlások
• Jogszabályok:
27
például: Alkotmány, törvények, kormányrendeletek, önkormányzati-,
országgyűlési határozatok, kormányhatározatok
• Különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok, valamint egyéb útmutatók
és irányelvek
például: A Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete
(INTOSAI), a Belső Ellenőrök Szervezete(IIA), a Könyvvizsgálók
Nemzetközi Szövetsége (IFAC) standardjai, Magyar Nemzeti
Könyvvizsgálati standardok.
• Belső szabályzó elemek:
• Szervezeti és működési szabályzat
• Ügyrend
• Ellenőrzési szabályzat
• Munkaköri leírások
• Egyéb belső szabályzatok
• Útmutatók, kézikönyvek (ellenőrzési kézikönyv)
A téma feldolgozása szempontjából fogalomszerűen megemlítek néhány alapvető tényezőt:
Szabály: magatartást, cselekvést, illetve ennek módját, rendjét megszabó rendelkezés.
Szabvány: egységesen alkalmazandó ellenőrzési eljárást megszabó előírás.
Útmutató: Az ellenőrzésben követendő eljárásrend leírása, egyfajta minta.
Kézikönyv: Az ellenőrzési eljárást, szabályokat rendszerező, összefoglaló mű. A kézikönyvben
nyomtatvány,- okirat mintákat találhatunk.
A környezetnek való megfelelés miatt az is elvárt, hogy hasonló ellenőrzési feladat- és hatáskörrel
rendelkező szervezetek és tevékenységeik, illetve különböző ellenőrző funkciók nemzetközi szinten is
azonos elvek mentén kerüljenek meghatározásra. Ennek érdekében az ellenőrző szervezetek
különböző közösségekbe szakmai szövetségekbe tömörülnek, ahol a tapasztalatok cseréje, a szakmai
keretek kialakítása, és egységes megfogalmazása megtörténik. Az általuk meghatározott, keretek
standardok formájában jelenik meg, amelyek iránymutatásokat, általános elveket jelentenek. A
szabványok, illetve standardok célja a tevékenységhez illő keretrendszer biztosításán felül a legjobb
nemzetközi gyakorlat továbbítása, az összehasonlíthatóság biztosítása, és az ellenőrzési tevékenység
értékelésének, valamint a minőségbiztosításának megteremtése. Maguk a standardok nem kötelező
érvényűek, hanem ajánlásokat, iránymutatásokat jelentenek, de ha a szervezet alkalmazza, akkor
használatuk kötelezővé válik.
Az ellenőrzés szerepe, helye a vezetésben:
Az ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen feladata, amely az irányított rendszer irányába folyamatos
megfigyelést biztosít, amely teljesítményre sarkall és a szabálytalanságok elkerülését biztosítja. Ha
végig gondoljuk, akkor ellenőrzés nélkül az emberek nem tartanák be a szabályokat és nem tennének
kellő erőfeszítést a hatékonyság érdekében. Tény, hogy az alkalmazott érdeke nem egyezik meg a
tulajdonosok, menedzserek érdekeivel. Az ellenőrzés a vezetést az alábbiakban szolgálja:
28
- vezetői döntések helyességének igazolására szolgál, illetve korrekciós
kezdeményezésekkel él, ha nem ezt tapasztalja
- feltárja a végrehajtást akadályozó tényezőket
- felelősséget állapít meg
- javaslatokkal segíti a vezető munkáját a konkrét ellenőrzésből levonható következtetés,
vagy több ellenőrzés hasonló tapasztalata alapján,
- növeli a vezetői döntések végrehajtása hatékonyságát
A vezetés feladatai az ellenőrzés szempontjából sokrétűek. Ezek egy része – első eleme – magából a
vezetői tevékenységből következik, mert elengedhetetlen, hogy
- megszervezzék mindazokat a folyamatokat, kontrollokat és kialakítsa azokat a
szervezetirányítási módszereket, amelyeket az ellenőrzési szervezetek értékelnek (az
ellenőrzési szervezetek alatt értve mind a felügyelő bizottságot, az ellenőrző – audit –
bizottságot, a függetlenített belső ellenőrzést, valamint a független könyvvizsgálót);
- kialakítsák a független belső ellenőrzés szervezetét, kijelölje hatókörét, elfogadja az
ellenőrzési alapszabályt (chartát) és kiadja az ellenőrzési kézikönyvet, biztosítsa a belső
ellenőrzési szervezet funkcionális függetlenségét;
- kijelöljék a vállalati stratégiában azokat a kulcselemeket, amelyeket az ellenőrzés is saját
stratégiájának kialakításakor alapértékekként kezel, ezáltal irányt ad az ellenőrzési munka
tervezésének; mindennek alapján kiadja a stratégiai tervet, amelyet a vállalat eddigi
tevékenységéből, jelenlegi helyzetéből, céljaiból, valamint jövőre vonatkozó
előrejelzéseiből és aspirációiból állít össze, az tükrözi a célokat és eszközöket, valamint
ezek összehangolását a környezeti változások követelményeivel;
29
b., Ismertesse a tárgyi eszközök összetételének vizsgálatát, az eszközök kihasználtságának az
ellenőrzését (a kapacitások kihasználásának ellenőrzése, a kieső és veszteségidők ellenőrzése).
Részletezze a beruházások és az értéknövelő felújítások ellenőrzését (az előkészítési munkák
ellenőrzése, a megvalósítási, kivitelezési munkák ellenőrzése). Részletezze az értékcsökkenés
elszámolásának az ellenőrzését.
A vállalkozások életében kiemelkedő szerepe van a tárgyi eszközök ellenőrzésének, hiszen
azok hosszú távon határozzák meg a cég működését, a legfontosabb sajátosságaik – amelyek
kiemelik az ellenőrzés szerepét - a következők:
- A vállalkozási tevékenység megkezdéséhez, folytatásához megfelelő nagyságú,
mennyiségű és összetételű tárgyieszköz-állományra van szükség, tehát a termelés
előfeltételeit teremtik meg.
- Fontos, hogy az eszközöket mennyire hasznosítja a vállalkozó, hiszen annak költsége
állandó, amely egyre nagyobb arányt képvisel az összes költségen belül.
- Akkor is költség keletkezik, amikor a termelés még el sem kezdődött.
- Jelentős anyagi eszközöket kötnek le, mivel nagy értéket képviselnek.
- A technika, technológia fejlődése által megnövekszik szerepük a hatékonyságban,
versenyképességben.
A vállalkozó egyik dilemmájáról érdemes szót említeni. Abban az esetben, ha a tulajdonos
gépeket vásárol, akkor munkahelyeket szüntet meg. (Gépesítés, automatizálás, tömeggyártás)
Abban az esetben, ha nem gépesít kevésbé hatékony a termelés és a piaci versenyben
hátrányba kerül. A befektetett tőke teljes összege veszélybe kerül, az – negatív mérleg szerinti
eredmény által – elveszhet, a tulajdonos kénytelen a vállalkozást felszámolni, minden
munkahely megszűnik ezáltal. Említenem kell még egy tényezőt, az emberi önzés
elkerülhetetlen hatását. A tulajdonos gyarapítani szeretné vagyonát és kevésbé tartozik a
célrendszerébe a munkahelyek megtartása. A menedzsereknek – például a kedves olvasónak –
a tulajdonos érdekeit kell érvényesíteni.
A beszámoló mérlegében a következőképpen csoportosítjuk a tárgyi eszközöket:
ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
műszaki berendezések, gépek, járművek
egyéb berendezések, felszerelések
tenyészállatok
beruházások, felújítások
beruházásokra adott előlegek
tárgyi eszközök értékhelyesbítése
A tárgyi eszközök ellenőrzésének legfontosabb területei:
a tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése
a tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése
a tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése
a tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata
30
szintetikus és analitikus nyilvántartás tartalmi és formai ellenőrzése
A tárgyi eszközök összetételének ellenőrzése:
Az összetételt több szempontból fontos,
- egyrészt a tevékenységhez való hozzájárulás szerint megkülönböztetünk műszaki –
amelyek közvetlenül szolgálják a tevékenységet – és egyéb eszközöket (amelyek
közvetetten szolgálják a tevékenységet). Az ingatlanok ebből a szempontból nehezen
különíthetők el. Nyilván az a kedvezőbb, ha nagyobb a műszaki gépek, berendezések,
felszerelések aránya.
- Érdemes megfigyelni a hosszú leírású eszközök arányát, hiszen azok hosszabb időre
határozzák meg a tevékenység jellegét. Fontos, hogy minél rövidebb idő alatt térüljön meg
az eszköz és újak vásárlásával lehetőségek nyílnak modernizálásra, tevékenység
módosításra.
- Rendkívül fontos az eszközök „életkor” szerinti összetétele, minél fiatalabban az
eszközök, alacsonyabb az átlagéletkor, annál jobb.
- Természetesen lehet még egyéb szempontokat is találni, de ezeket tartom a
legfontosabbaknak.
A vizsgálat eszköze jellemzően a statisztikai viszonyszámok és áltagok.
A tárgyi eszközök állagának, használhatóságának ellenőrzése:
Az eszközök állagának, állapotának ellenőrzése szintén több szempontból fontos, hiszen a
használhatóságot, élettartamot, karbantartási költségeket meghatározó tényezőről van szó. Az
ellenőrzés lehet szemrevételezéssel, műszaki jellegű vizsgálatokkal és gazdasági számításokkal.
Tananyagunkban a gazdasági számításokat részletezzük, és néhány számítást tekintünk át.
Eszközök használhatósági foka: Nettó érték/ Bruttó érték
Megmutatja, hogy hány százalékban használható még az eszköz, hány százalékos a műszaki állapota.
Kedvező, ha a mutató értéke magas.
Eszközök elhasználódásának mértéke: Halmozott amortizáció/ Bruttó érték
Megmutatja, hogy az eszköz hány százalékban használódott el. Kedvező, ha a mutató alacsony.
A fenti két mutató összegének 100% -nak kell lennie.
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának ellenőrzése:
A kapacitás kihasználás fontos mutatója a tárgyi eszköz gazdálkodás ellenőrzésének, hiszen a fix
költségnek tekinthető amortizáció hasznosulásának meghatározó tényezője. A kapacitás
kihasználásának több mutatószámát ismerjük és azokat részletezni is fogjuk. Előtte azonban tisztázzuk
a fogalmakat.
Elméleti kapacitás az a termék mennyiség, melyet az eszköz minden műszaki tényező 100%-os
teljesülése esetén képes előállítani, kibocsátani. Ez a valóságban soha nem teljesíthető.
31
Műszaki kapacitás az a mennyiség, melyet az eszköz termelési körülmények között képes teljesíteni,
kibocsátani.
A kapacitás kihasználását több tényező befolyásolja
- az időalap kihasználás,
- a gépek működési idejének és állásidejének, karbantartási idejének aránya
- kieső gépek aránya, a kiesés időtartama. Fontos vizsgálni a kiesés okát.
A kapacitás kihasználás mutatószámai a következők:
A kapacitás meghatározó tényezői:
Termelő berendezések száma (G)
Termelő berendezések hasznos időalapja (I)
( naptári időalap-MTK)
- Időnorma (Ni = idő/db), teljesítménynorma (Nt= db/idő)
K= iN
IG *, vagy K= G * I * Nt
A kapacitás kihasználás (Kh) a ténylegesen gyártott (Q)és az elvárható mennyiség, azaz a
kapacitás (K)hányadosa %-ban.
Kh = K
Q *100
( 100 %- Kh % = kihasználatlan kapacitás)
Természetesen a 100%-hoz közelítő kihasználtságra kell törekednünk.
A témakör feldolgozásának során célszerű egy példát áttekintenünk, amelyet vállalati
gazdaságtan tantárgy tanulása során ismerhettünk meg, az ellenőrzés tárgy szintetizáló jellege
miatt itt is jól tudunk hasznosítani.
Példa a termelő berendezések kihasználását befolyásoló tényezők elemzésére:
A vizsgált gépcsoporttal csak egyetlen terméket állítanak elő, az elemzéshez a következő
adatok állnak rendelkezésre:
Rendelkezésre álló berendezések átlagos száma 35 db,
Dolgozó (működő) berendezések átlagos száma 34 db
Időnorma 30 óra/db
Termelt mennyiség 7 000 db
Naptári napok száma 365
Átlagos műszakszám 3 műszak/nap
TMK-ra fordított idő 6600 óra/év
Törvényes munkanap hossza 8 óra/műszak
Teljesített gépóra 285 610 óra
Elemezze a kapacitás kihasználtságát és a befolyásoló tényezőket!
32
Megoldás:
A megoldás menetét az alábbi ábra szemlélteti:
x
x
Elméleti időalap: 365* 3* 8 *35 = 306 600 óra
TMK időszükséglete: 6 600 óra
1. Hasznos időalap: 300 000 óra
2. Kapacitás = idődőnor
idõalap Hasznos =
dbóra
óra
/.30
.300000 =10 000 db
3. Kapacitáskihasználás: 10000
7000= 0,7 = 70,0 %
A kapacitás tényezőinek számszerű alakulása:
4. Gépfelhasználás mutatója:= 35
34 = 97,1 %
5. Hasznos időalap mutatója: =34
285610:
35
300000= 98,0%
6. Extenzív kihasználás = 0,971*0,98= 300000
285610=95,2 %
7. Időnorma teljesítése= 285610
30*7000= 73,5 %
Kapacitáskihasználás
Intenzív kihasználás
(Normateljesítés)
Extenzív kihasználás
Gépfelhasználás mutatója Hasznos időalap mutatója
33
Elemzés:
A kapacitás kihasználása 70,0 %, ami abból adódott, hogy:
a rendelkezésre álló gépeknek 97,1 %-a működött
a tényleges üzemidő gépenként a lehetséges üzemidő 98 %-a,
a gépek intenzív kihasználása 73,5 %
Így a kapacitás kihasználás mutatója 0,952*0,735*100= 70,0 %.
A tárgyi eszközök értékcsökkenésének vizsgálata:
Az amortizáció nem más, mint a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak költségként
történő elszámolása. Az értékcsökkenés elszámolása során kerül be az elhasználódás
mértékének megfelelően a költségek közé az eszköz értéke. A gazdálkodás során a költségek
megtérülnek az árbevételben és így rendelkezésre áll a pótláshoz szükséges pénzeszköz. Ez
történik a tárgyi eszközök estében is, de sajátosságok miatt külön szabályok érvényesülnek, és
kiemelt szempontokra kell figyelnünk.
- Az amortizációs eljárás helyes megválasztása, számviteli törvényben szabályozott
módszerek alkalmazása, annak számviteli politikában történő rögzítése. Ismerünk
lineáris, degresszív, progresszív és teljesítményarányos elszámolási módokat.
Gyakori hiba volt az, hogy a vállalkozások kizárólag az adótörvényben szereplő
lineáris eljárást használták és az abban meghatározott kulcsokkal számoltak. Ez
természetesen nem felelt meg a valódiság elvének, hiszen kizárt, hogy az
országban minden gép ugyanolyan mértékben használódik el.
- Az elszámolás időtartamának helyes megválasztása. Az feleljen meg a tényleges
használati időnek.
- Maradványérték helyes, műszaki számításokkal alátámasztott megállapítása
- Terven felüli amortizáció eseteinek megállapítása és mértékének számításokkal
történő alátámasztása. A visszaírások eseteinek helyes, indokolt alkalmazása, az
adótörvényben rögzített korrekciók végrehajtása.
Az amortizáció ellenőrzése során figyelni kell számítás helyességére, a feladások
pontosságára és a könyvelés precizitására. Az ellenőrnek munkája során a fentieken kívül
figyelnie kell az analitikus nyilvántartások pontos vezetésének vizsgálatára is.
Karbantartási, javítási költségek, felújítás, fenntartás:
A tárgyi eszközök rendeltetésszerű használat esetén is elhasználódnak, kopnak így
karbantartást igényelnek. A gazdálkodás szempontjából lényeges költségtételről van szó,
éppen ezért azt indokolt ellenőrizni. Az ellenőrzés során az alábbiakra kell figyelni:
- A tervszerű megelőző karbantartásokat (TMK) elvégezték-e, az kellően tervezett-e?
- Üzemfenntartások szervezettsége, tervezettsége.
34
- A karbantartás, javítás indokolt-e, vagy annak más oka van? Pl. a felelős dolgozó ezzel
szeretne munkát adni vállalkozó ismerősének, szabadságot a dolgozóknak stb.
- A felmerült költségek indokoltsága, az elvégzett alkatrész cserék indokoltsága.
- Miden betervezett feladatot elvégezte-e, a szükséges eseti javításokat elvégezték-e?
- Karbantartások költségei, annak hatékonysága.
- Javítás miatt kieső idő indokoltsága.
- Dolgozói szabadságok és karbantartás összekapcsolása.
Természetesen lehetne még szempontokat találni, ezeket ítéltem meg legfontosabbaknak.
Ennél a témakörnél beszélnünk kell a javítás karbantartás és aktiválandó felújítási költségek
elkülönítéséről. Alapszabály, hogy a felújítás ráfordításait aktiválni és a továbbiakban
amortizálni kell, a felújítás évében azok nem számolhatóak el egy összegben költségként.
Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként
visszatérő tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama
megnövekszik, eredeti állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az
előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a
felújítás pótlólagos ráfordításaiból a jövőben gazdasági előnyök származnak. A felújítás akkor
indokolt, ha a folyamatos karbantartás mellett oly mértékben elhasználódott, amely már a
rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradott karbantartások
egyidejű pótlása.
35
4. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzések különböző ismérvek szerinti csoportjait, és a csoportokba
tartozó ellenőrzéseket, mutassa be azokat egy – egy példán keresztül.
Az ellenőrzések csoportosítása
1. Időpontjuk (az időtényező) szerint
előzetes ellenőrzés
egyidejű (menet közbeni)
utólagos
államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre irányuló
Az előzetes ellenőrzés a megelőzésre irányul, felméri a végrehajtás várható hatását,
eredményét vagy megakadályozza valamilyen esemény bekövetkezését. Például beruházási
tervek vizsgálata, kifizetés előtti ellenőrzés.
Az egyidejű, menet közbeni ellenőrzést a gazdasági eseménnyel, műszaki vagy más
cselekménnyel párhuzamosan hajtjuk végre. Célja, hogy feltárja az esetleges akadályokat,
eltéréseket a végrehajtásban, és időben intézkedjen az elhárításukról. Az utólagos ellenőrzést
a tevékenység, cselekmény bekövetkezte után végzi. Például bizonylati fegyelem
felülvizsgálata, lezárt évek adó ellenőrzése.
Az államháztartás keretében illetve azon kívüli szervezetre/szervezeten belüli
működésre irányuló ellenőrzés egyrészt kifejezi, hogy költségvetési vagy társasági
gazdálkodási szabályozás szerint gazdálkodó szervezetről van szó, de meghatároz hatásköri
kérdéseket is.
2. A velük szemben támasztott követelmények szerint
szabályszerűségi
teljesítményellenőrzés, hatékonysági ellenőrzés
A szabályszerűségi ellenőrzés arra irányul, hogy a vizsgált szervezet, vagy szervezeti egység
tevékenysége megfelelően szabályozott-e, a szabályozottság mennyire jut érvényre.
A teljesítmény ellenőrzés a teljesítményelvárásokat méri: a gazdaságosságot, a
hatékonyságot és az eredményességet.
3. Tartalom szerint
pénzügyi ellenőrzés
szakterületi (szakmai) ellenőrzés
A pénzügyi ellenőrzés azt vizsgálja, hogy a szervezet pénzügyi folyamatai miként alakulnak
a működése, feladati ellátás során. Mennyire ésszerűen használták fel a rendelkezésre álló
erőforrásokat, és eredményt (nyereség) elérve gazdálkodtak-e.
A szakmai ellenőrzés: szakterületi (szakmai) ellenőrzés, amely a tevékenység
megvalósulását méri. Az ellenőrzés a szervezet egészére vagy egy-egy területére vonatkozóan
vizsgálja az olyan követelmények betartását, mint a minőségi, egészségügyi, szabványok,
36
építészeti, stb. A szakmaiság arra utal, hogy az előző mondatban megnevezett előírások
szakmánként különböző naturális mutatókat jelenthet, és ezt a vizsgálat folyamán figyelembe
kell venni.
4. Tárgyuk, terjedelmük szerint
célellenőrzés
témaellenőrzés
átfogó – a szabályszerűség és az eredményesség, hatékonyság vizsgálatára
egyidejűleg kiterjedő - ellenőrzés
utóellenőrzés
A célellenőrzés egy-egy feladatra, részterületre irányuló ellenőrzés, amit egy szervezeti
egységnél kell lefolytatni. (pénztárellenőrzés, raktár ellenőrzés, stb.)
A témaellenőrzés azonos időben, több szervezetnél (több helyen), egy fontos tényhelyzetre
irányuló vizsgálat, melynek célja, hogy a vizsgált témában általános következtetéseket
lehessen tenni. Ilyen vizsgálat például a fogyasztóvédelmi ellenőrzés több helyen.
Az átfogó ellenőrzést, mást képen komplex ellenőrzésnek is hívják, mert a keretében a
legfontosabb feladatok végrehajtásának egymással összefüggő, a szabályszerűség és az
eredményesség vizsgálatára, elemzésére, értékelésére kerül sor, azért, hogy a vizsgált szerv,
tevékenység helyzete és működése átfogóan, a vezetése vagy a tulajdonosa számára
megítélhető legyen.
Az utóellenőrzés az ellenőrzés után végrehajtott korrigáló, javító intézkedések hatását
vizsgálja, arra kíváncsi milyen hatása, hatékonysága volt a hozott intézkedéseknek.
5. Az ellenőrzést végző szervezetnek az ellenőrzötthöz képest történő elhelyezkedése,
illetve, kezdeményező szerint
külső
belső
Külső ellenőrzésnél az ellenőrzést külső szerv bevonásával végzik, amelyik független az
ellenőrzött szervezetektől, mint pl.: az Állami számvevőszék vizsgálata, vagy a hatósági
ellenőrzések. A hatósági ellenőrzések során feltárt szabályoktól eltérés esetén, az ellenőrző
szervnek jogában áll közvetlenül szankcionálni. A szankcionálás ellen a szervezet
fellebbezéssel él, melynek során a bíróság mondja ki a végső szót.
Belső ellenőrzéskor az ellenőrzést végző személy a szervezet megbízásából jár el, azzal
munka- vagy szerződéses viszonyban van.
6. Gyakoriság szerint
egyszeri, esetenkénti
időszakos
folyamatos, állandó
Az egyszeri, illetve esetenkénti ellenőrzés valamilyen meghatározott, konkrét ügyben
felmerülő vizsgálat, amely legtöbb esetben nem ismétlődik meg (beruházás ellenőrzése,
leltárhiány kivizsgálása).
37
Az időszakos ellenőrzést rendszeres időközönként ismétlik, vagyis visszatérő feladatokat,
tevékenységeket vizsgál (adóellenőrzés, éves beszámoló könyvvizsgálata)
A folyamatos ellenőrzés lényege a megszakítás nélküli vizsgálat, mint például a
minőségellenőrzés, amely a folyamatba épülve állandóan végzi a feladatot.
7. Részletesség szerint
tételes vagy teljes körű
próbaszerű
mintavételes
A teljes körű ellenőrzés során minden egyes eszközt, művelet vizsgálat alá vonunk. Ilyen
ellenőrzést ritkán folytatunk le, mivel pénz és időigényes, legtöbbször mikor bűncselekmény
alapos gyanúja merül fel.
A legtöbb ellenőrzést a másik két módon folytatják le, mintavétellel vagy szúrópróbaszerű
vizsgálatot végeznek.
A mintavételes ellenőrzés során az alapsokaságból egy kis részt (mintát) veszünk ki, majd a
minta minden egyes elemét megvizsgáljuk és ezután az egészre vonatkozó következtetést
teszünk.
A próbaszerű vizsgálat során egy-egy elemet ellenőrzünk, azaz a rendelkezésre álló
okmányok, bizonylatok, eszközök, tények egy részét veszi csak vizsgálat alá.
8. Alkalmazott módszer szerint
megegyező (illeszkedő)
összefüggésekre alapozott
A megegyező ellenőrzés a bizonylatok, okmányok hitelességének, adatainak vizsgálatára
vonatkozik, mikor is a kibocsátó szervnél található példánnyal egyeztetik.
Az összefüggésre alapozott ellenőrzés az okmányon, bizonylaton található információk
összehasonlításával foglalkozik. Például a termék minősége és a minőség-ellenőrzés
alapossága közötti összefüggés.
9. Szervezésük szerint
horizontális
vertikális
A horizontális vizsgálat során hasonló szervezetek, azonos szervezeti egységeit, azonos
időpontban ellenőrzik.
A vertikális ellenőrzés során a gazdasági folyamatban egymás után következő szervezeteket,
vagy szervezeti egységeket, azonos időpontban vizsgálnak.
38
Az ellenőrzések sajátos formái:
elővizsgálat: Az ellenőrzés vizsgálatának lefolytatásához adatokat információkat
szükséges előtte gyűjteni, így meghatározható az ellenőrzés lefolytatásának legjobb
időpontja és módja.
önellenőrzés: Ebben az esetben az ellenőrzést végző, és a szervezeti munkafolyamatot
végzi ugyan az a személy, aki például a számviteli nyilvántartásba utólag helyesbíthet.
próbavizsgálat: Az ellenőrzés előkészítésének idejében végzet vizsgálat, melynek
alapján megítélhető a kiválasztott ellenőrzési módszer helyessége.
kiegészítő vizsgálat: Akkor folytatják le, amikor az eredeti ellenőrzés megállapításai
kiegészítésre, magyarázatra szorul.
Az ellenőrzés, szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi kérdésekre terjedhet ki, és
ennek nézőpontjából, az ehhez kapcsolódó vizsgálati technikákat, módszereket alkalmazva
járhat el.
b., Részletezze az emberi erőforrások gazdálkodás ellenőrzését, a szellemi és a fizikai
létszám ellenőrzését, a termelékenység vizsgálatát értékelését.
A munkaerő foglalkoztatásának ellenőrzése több célt valósíthat meg,
- egyrészt a foglalkoztatás jogszabályi feltételeinek teljesülésére irányulhat,
- másrészt a foglalkoztatás hatékonyságára,
- a foglalkoztatás célszerűségére. (igaz, hogy ez a hatékonysági szempontomban is
benne foglalhatók.)
Foglalkoztatás szabályszerűségére irányuló szempontok vizsgálata rendkívül fontos, hiszen a
munkáltató és a munkavállaló érdekeit egyaránt védik. Ha a foglalkoztatás szabályszerűen
történik nincsenek konfliktus helyzetek, de ha mégis kialakulnának, az jogi úton
konszolidáltan kezelhetőek. Meg kell értenünk a munkavállalót is, hiszen két szempontot tart
szem előtt. A dolgozó szeretne egyrészt folyamatosan jövedelemhez jutni, másrészt szociális
biztonsága törekszik. A saját és munkáltató által befizetett járulékok alapján jogosult
egészségügyi ellátásra – pénzbeli és természetbeli – nyugdíjra és esetlegesen munkanélküli
ellátásra.
A szabályszerűségi szempontok a következőek:
- munkaszerződések írásba foglalása, annak tartalma,
- munkaügyi, bérszámfejtési nyilvántartások folyamatos, szabályszerű vezetése,
- szabályszerű adatszolgáltatás a dolgozó és a hatóságok irányába,
- jelenléti ívek, munkavégzést igazoló okmányok vezetése,
- dolgozókat megillető juttatások biztosítása, szabadság, munkaruha, védőruha,
munkába járás stb.,
- okmányok megőrzése – sok esetben 50 éves megőrzési határidő van –,
- belső szabályzatok megléte, hatályossága, (bérszabályzat, munkaügyi szabályzat,
kollektív szerződés)
- stb.
39
Létszámgazdálkodás ellenőrzése:
A vizsgálat a munkaerővel, mint erőforrással történő gazdálkodásra irányul. A vállalkozás
szempontjából fontos, hogy a kellő szakképzettségű munkaerő megfelelő időpontban és
időintervallumban rendelkezésre álljon. Ne legyen sem több, sem kevesebb, mint amennyire
szükség van. Ennek tervezésénél használjuk a munkaerő mérleget, amely kétoldalú kimutatás,
egyik oldalán a munkaerő szükséglet található szakmánkénti bontásban, munkaórában, a
másik oldalon a munkaerőforrás szintén munkaórában. Természetesen a két oldalnak
egyensúlyban kell lennie. A kimutatás munka szezonális jellegétől függően ez készülhet heti –
pl: mezőgazdasági idénymunkák- havi vagy ennél nagyobb időintervallumra vonatkozóan.
Az ellenőrzés kiemelt szempontjai:
- létszámtervezés és termelési terv összhangja,
- munkanormák karbantartottsága,
- tervezett létszám szakmai összetételének összhangja az eszközállománnyal és a
feladatokkal,
- részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségeinek kihasználása,
- részmunkaidő és teljes munkaidő átszámításának szabályszerűsége,
- a létszámterv megvalósulásának ellenőrzése
Szellemi foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai:
- Szakképzettség és gyakorlati idő,
- nyelvismeret,
- innovatív készség,
- műszaki és adminisztratív foglalkoztatásúak aránya,
- folyamatos továbbképzések biztosítása,
- munkaidő kihasználtsága,
- munkaerő célszerű felhasználása
Fizikai foglalkozásúak ellenőrzési szempontjai:
- szakmai összetétel, gyakorlati idő,
- munkaidő szükséglet meghatározásának pontossága,
- munkaidő kihasználtsága,
- továbbképzés biztosítása
Munkaidő kihasználtság, hatékonyság, termelékenység vizsgálata:
A munkaerő kihasználtságát több elemzési módszerrel vizsgálhatjuk, ezek a következők:
- Munkaerő megoszlása szakképzettség szerint, életkor szerint, nemek szerinti
megoszlásban.
- Közvetett és közvetlen létszám aránya.
- Munkaidő alap kihasználtságának vizsgálata során elemezzük a fizetett
szabadságok és egyéb igazolt távollétek miatti kiesést, a betegségek miatti
hiányzást, törtnapi hiányzásokat.
40
- Munkanap átlagos hossza, amely kiszámítható a munkában töltött idő és törvényes
munkaidő hányadosaként. Ezt a mutatót a munkafegyelem jellemzésére is
használják.
- Túlórák nagysága, aránya és indokoltsága. Érdemes vizsgálni, hogy túlóra helyett
nem volna-e célszerű dolgozókat felvenni, akik túlóra pótlék nélkül kiváltják a
túlórát. A többletköltségek csökkentésének módszere lehet még a munkaerő
kölcsönzés.
- Munkaerő hullámzása jellemezhető
- a kilépési munkaerő forgalommal – kilépő dolgozók száma/ átlagos állományi
létszám –,
- belépési munkaerő forgalommal, - belépő dolgozók száma/ átlagos állományi
létszám -,
- fluktuációnak, a lecserélődésnek a mutatószáma az előző kettő közül a kisebbik,
lecserélődés akkor történik, ha a kilépő dolgozó helyére belép egy másik.
Hatékonyság vizsgálata során a már említett módszerrel több mutatót képezhetünk, ezek
közül a legjelentősebbek az egy munkaórára, illetve egy dolgozóra eső termelési érték és azok
változása. A termelékenységet több tényező befolyásolja, ezek a következők:
- Veszteségidők alakulása, annak okai. (Nincs áram, nincs anyag, géphiba stb.)
- Bérezési rendszerek, érdekeltség helyes megválasztása, alkalmazása. Célszerű a
jövedelmeket szorosan kötni a teljesítményekhez. Figyelni kell a technika,
technológia fejlődésére, a lehetőségek kihasználására és a normák aktualizálására.
- A munka eredményessége, a selejtek, 2.-3. osztályú termékek arányának
csökkentése.
A tétel címében nem szerepel, de megemlítem, hogy a bérezési rendszereknek jelentős
szerepük van a hatékonyság alakulásában. Ezeket részletesen egy későbbi tétel kereti között
tárgyaljuk.
Gratulálok, Ön eljutott a 4. tétel végéig. Ezeket a szakaszokat részletesen tárgyaltuk és több
olyan elemet is megismertünk, amely ebben a témakörben több területen is használható lesz.
Javaslom, hogy most pihenjen egyet, menjen el sétálni vagy moziba és utána „találkozzunk
ismét”.
41
5. tétel
a., Ismertesse tömören az államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szerveket 70. 69. és
beszéljen részletesen az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatairól (hatáskörök,
eljárási szabályok, sajátos intézkedési jogosítványok stb.)
Államhatalmi és a népképviseleti ellenőrző szervek
Országgyűlés (parlament)
országgyűlési biztosok
köztársasági elnök
Alkotmánybíróság
Legfelsőbb Bíróság
cégbíróság
Legfőbb Ügyész és az ügyészségek
Állami Számvevőszék
helyi önkormányzatok
A „klasszikus”, XIX. századi elveket követve a törvényhozó hatalmat az (egy vagy
kétkamarás) országgyűlés, nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat a kormány és/vagy az ún.
erős pozíciójú államfő (elnök), az igazságszolgáltató hatalmat a bírósági szervezet
gyakorolja. Bármilyen bonyolult is e rendszer, a hatalmi struktúrák minden eleméhez
ellenőrzési funkciók, jogosítványok és kötelmek kapcsolódnak. Az államszervezetben a
törvényhozó hatalomhoz és/vagy az államfőhöz kapcsolódnak az olyan, elkülönült
intézmények, amelyek a pénzügyi ellenőrzésre szakosodtak és a végrehajtó hatalom
kontrollját segítik.
Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek:
Minden olyan gazdálkodó tevékenységre, ahol közpénzt használnak fel, így kiemelten
az állami költségvetés tervezésének megalapozottságára és a költségvetés
végrehajtására
a Nemzeti Adó –és Vámhivatal működésére
Magyar Államkincstár tevékenységére
a Magyar Távirati Iroda Zrt. gazdálkodására
a helyi önkormányzatok gazdálkodására
a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodására
a társadalombiztosítási alapok működésére
politikai pártok gazdálkodására (csak törvényességi szempontból)
az állami vagyon hasznosítására, kezelésére, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
tevékenységére
Eljárási szabályok
Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és
törvényességi szempontoknak megfelelően végzi.
Az ÁSZ elnöke jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet, amelyet a stratégiára alapozva
készítettek el, és amelyben két évre előre meghatározottak az ellenőrzési feladatok. A
jóváhagyás előtt az elnök a tervet bemutatja az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának
és tájékoztatási céllal megküldi a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is.
42
Az ÁSZ fontosabb időszakos ellenőrzési kötelezettségei:
évenkénti: a központi költségvetés javaslatának, az MNB az államháztartással való
hitelkapcsolatának vizsgálata, a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságának,
továbbá azok zárszámadásának ellenőrzése; az MTI Rt. tevékenységéről szóló
beszámolójával kapcsolatos ellenőrzés, illetve az ÁPV Rt. tevékenységének
ellenőrzése;
rendszeresen: a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az
elkülönített állami pénzalapok ellenőrzése, az önkormányzatok ellenőrzése, a pártok
gazdálkodásának törvényességi szempontú ellenőrzése;
esetenként: ellenőrzést végez az Országgyűlés utasítására.
Az egyéb ellenőrzések gyakoriságát az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg, de
ellenőrzést végezhet a Kormány és nemzetközi szervezetek (pl.: NATO, Európai Unió)
felkérésére is, melynek Magyarország tagja, amiről szintén az elnök dönt.
Az Állami Számvevőszék munkájának egyik legfontosabb momentuma, amikor az elnöke
jelentést készít az Országgyűlésnek az adott év során végzett ellenőrzésekről, - melynek
adatainak és ténymegállapításának valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik -, s
azt, mint minden más ÁSZ jelentést nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozott
beszámoló nem tartalmazhat állami- vagy szolgálati titkot. A költségvetés tervezéséről
készített véleményt és a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a számvevőszéki
jelentést a zárszámadással együtt tárgyalja a Parlament.
Az ellenőrzések utólagosak, de történhetnek kivételesen előzetes ellenőrzések is, mint például
az Országgyűlés döntései, az Országgyűlés elé beterjesztett költségvetés, a
kormányprogramok és az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok
megalapozottságának vizsgálatai. A megállapításokat írásba foglalásának formája az előzetes
vizsgálatokra a vélemény, az utólagos ellenőrzésekre a jelentés. Mindkettőt az elnök készíti az
ellenőrzöttekkel történt egyeztetés, szakmai, jogi kontroll után, a realizáló levélben küldi meg
az ellenőrzött szerv vezetőjének a részére, aki arra 8 napon belül írásban észrevételt, és
intézkedéseket tehet, amiről 30 napon belül tájékoztatni kell az Állami Számvevőszéket.
Az ellenőrzések megállapításairól az ÁSZ ellenőrzött szerveken túl, a törvényi előírásoknak
megfelelően, tájékoztathatja az Országgyűlést vagy az esetet a zárszámadáshoz kapcsolódó
éves jelentésben ismerteti.
Az Állami Számvevőszék a vizsgálat tartama alatt sajátos intézkedéseket tehet, amelyeknek a
célja a vizsgálatok végrehajtásának biztosítása és az esetleges kármegelőzés.
Sajátos intézkedési jogosítványok
anyagi és pénzeszközöket zárolhat
pénzeszközök felhasználását felfüggesztheti
ellenőrzési jegyzőkönyvet vehet fel.
büntetőeljárást kezdeményezhet az ellenőrzés akadályozójával szemben
b., Mutassa be a növénytermelés ellenőrzését. Részletezze a földterület hasznosításának,
a művelési ágak ellenőrzését, a talajhasznosulás színvonalának mérését, a termelés
feltételeinek és a talajerő-gazdálkodás vizsgálatát, a szántóterület kihasználásának az
43
ellenőrzését, a növénytermelési folyamatok végrehajtásának a vizsgálatát. Határozza
meg a szántóegység fogalmát.
A mezőgazdaság, azon belül a növénytermesztés 3 fő tényezőt kombinál, ezek a föld,
munkaerő és a termelési eszközök. Ki kell emelni, hogy a termelés eredményességét
jelentősen befolyásolják a természeti tényezők, amelyek közül kiemelhető a talaj minősége,
annak vízgazdálkodási képessége, a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása, a domborzati
viszonyok, szélviszonyok, napsütéses órák száma, aktív hő összeg. Természetesen lehet még
más tényezőket is említeni. A mezőgazdaság megítélést befolyásoló sajátosságait az
alábbiakban foglalhatjuk össze:
- A mezőgazdasági tevékenységben a biológiai, természeti folyamatok, valamint
természeti környezet tulajdonságai a meghatározó szerepet játszanak, amelyek
befolyásolják a termelés eredményességét és a költségeket.
- Az előállított termékek jelentős része nem fogyasztható közvetlenül az előállítás után,
azok további feldolgozása indokolt. Pl: kukorica, lucerna stb.
- A mezőgazdaságnak nem csak termék előállító funkciója, hanem környezetvédelmi
szerepe is van, minden mezőgazdasági földterületet meg kell művelni, gondozni kell,
ami többlet költséget okoz.
- A növénytermesztés kiterjedt földterületen zajlik, így jelentős az eszközök
szállításának és munkaerő utaztatásának költsége.
- A termékek nagy tömege miatt jelentős a fuvar igény, ami – az előző pontban leírt
miatt – részben nagy távolságú szállításokban nyilvánul meg.
- Jelentős a raktározási igény és a költség.
- Jelentős a vállalkozáson belül megtalálható fenntartóüzemi, segédüzemi szolgáltatás,
amely költségviselőre történő felosztása speciális ismereteket igénylő feladat.
- A munkák nehézségi fokának, energiaigényének különbözősége miatt be kellett
vezetni a közös mértékegységet, a normálhektárt – más a gépigénye a szántásnak és a
gyűrűs hengerezésnek -, a különböző művelési ágak miatt a szántóegységet és az
állattenyésztésben az állatok eltérő testtömege és ezért eltérő nevelési költsége miatt a
számosállat fogalmát.
- Jellemző a munkák szezonalitása ezért a speciális szakképzettség csak rövid időn
keresztül tud érvényesülni, a célgépek – kombájn, eke, vetőgép stb. – kapacitás
kihasználtsága alacsony.
- Magas a beruházási igény, mert a szezon jellegű munkák elvégzésére rövid idő áll
rendelkezésre, ezért jelentős kapacitást kell fenntartani. Például az aratást rövid idő
alatt kell elvégezni, mert a túlérett gabona jelentős szemveszteséget szenved el.
- A szezonhatás miatt a pénzügyi folyamatok is egyenetlenek.
- A munkaerő foglalkoztatása és az eszközök kihasználásának javítása, a pénzügyi
folyamatok folyamatossá tétele érdekében a mezőgazdasági tevékenység mellett
melléktevékenység is jelentős szerepet kap.
- Jellemző az egymásra épülő növénytermesztési és állattenyésztési ágazat működtetése,
amelyek készterméket – pl: takarmány kukorica – és mellékterméket – pl: szerves
trágya – adnak át egymásnak, amit szintén értékelni kell és az ágazat teljesítményében
el kell számolni.
- Állattenyésztésben megjelenik az ikertermék és a melléktermék kategóriája, amelyek
szintén a teljesítmény, teljesítményérték meghatározását teszi kissé árnyalttá.
- A mezőgazdasági tevékenység rész munkaidőben is végezhető, a főállás a bizonytalan
termelési eredmények mellett is biztosítani tudja a termelő anyagi egzisztenciáját.
Nyugat –Európában jellemző ez a munkavégzési forma.
44
- Lényeges eltérés, hogy a termelés során használt eszközök egyik legfontosabb eleme a
termőföld a kincsképzés eszköze, nem amortizálható és nem használódik el, a
tulajdonos vagyonát gyarapítja.
- A legfőbb termelési tényező jellemzően bérlemény formájában áll rendelkezésre, ez
egy újabb költséget, a bérleti díjat generálja, amit a termelőnek a termék eladása során
meg kell téríttetnie a vevővel.
Több sajátosságot is említhetünk, de témánk szempontjából ezek voltak a legfontosabbak.
A növénytermesztés művelési ágai a következők:
szántó
kert
gyümölcsös
szőlő
gyep (korábban rét-legelő)
erdő
nádas
halastó
A gyakorlatban a területeket az összehasonlíthatóság érdekében szántóterületben,
szántóegységben határozzák meg, az alkalmazott átszámítási kulcsok a következők:
1 ha faiskola = 8,0 szántóegység
1 ha szőlő vagy komló = 5,0 szántóegység
1 ha gyümölcs = 4,0 szántóegység
1 ha öntözött szántó =1,6 szántóegység
1 ha szántó = 1,0 szántóegység
1 ha rét = 0,5 szántóegység
1 ha legelő = 0,2 szántóegység
1 ha halastó = 0,1 szántóegység
1 ha erdő = 0,1 szántóegység
1 ha nádas = 0,05 szántóegység
Megfigyelhető, hogy az átszámítási kulcs annál nagyobb, minél intenzívebb a terület
használata.
Az erőforrás kihasználtság mutatója a földkihasználási mutató, melynek számítása az alábbi
képlet szerint történik:
A mutató segítségével képet kapunk arról, hogy a rendelkezésre álló területet milyen
intenzíven használjuk, a redukált szántóterület értéke annál magasabb, minél intenzívebb a
használat. Elvileg a számított érték lehet 4 is, ha minden területet gyümölcsösként
hasznosítunk.
45
A művelési ágak ellenőrzése:
Témánk szempontjából megkülönböztetünk feltétlen művelési ágakat, ahol az adott természeti
viszonyok között a terület hasznosítási módja korlátozott, annak változtatása csak nagy
beruházási költséggel valósítható meg. A feltételes művelési ágba soroljuk azokat a
területeket, amelyeken elméletileg bármilyen művelési ág folytatható. A művelési ágak
változtatásának ellenőrzése során vizsgálnunk kell annak célszerűségét, milyen költségekkel
jár, milyen értékű –korábban használt eszközök – válnak feleslegessé, a ráfordítások mennyi
idő alatt térülnek meg a változtatást követő években.
Talajhasznosulás színvonalának ellenőrzése:
A talajhasznosulás ellenőrzése során azt nézzük, hogy egy kultúra termesztésére használt
földterület összes területen belüli aránya hogyan viszonyul a növény által kitermelt
jövedelem, vagy termelési érték összesen belüli arányához. A számítás módja a következő:
A számított érték akkor kedvező, ha annak értéke 1 fölött van. A termelést azoknak a
növényeknek az irányába célszerű elmozdítani, amelyeknél ez elérhető.
Az elemzések során a következő mutatók kiszámolása ajánlott:
egy hektár vetésterületre jutó termelési érték
egy hektár vetésterületre jutó termelési költség
megtermelt eredmény
jövedelmezőségi ráta
költségszint mutató
egy hektár vetésterületre jutó tárgyi- és forgóeszköz-lekötés
eszközhatékonysági mutató
egy hektár vetésterületre jutó munkaórák száma
munkatermelékenységi mutató
Tapasztalatom szerint a növénytermesztésben létezik egy sajátos nézet, amely szerint a
legfontosabb mutató az egy hektáron termelt növény tömege. Például búzából 5 tonna termett
egy hektáron. Szerintem nem ez a legfontosabb mutató, hanem az egy hektáron megtermelt
jövedelem. Előfordulhat, hogy magasabb termelési eredményt lehet elérni aránytalanul nagy
költséggel és ezáltal a jövedelmezőség csökken.
A növénytermesztés termelési feltételei:
A növénytermesztés eredményességet befolyásoló tényezők:
- Talajadottságok a legközvetlenebbül ható tényezők, talaj minőségét több tényezővel
jellemezhetjük, ezek a talaj kötöttsége, a kémiai tulajdonságok, a tápanyag tartalom,
talaj vízgazdálkodása és a talajvízszint. Ezek a tulajdonságok javíthatóak. A talaj
kémiai jellemzőit a PH értékkel határozzuk meg. A növények általában a semleges
kémhatású talajt kedvelik, ezért szükség esetén ebbe beavatkoznak. A talaj humusz
46
tartalmának növelésére leggyakrabban a szervestrágyázást használjuk. A terület
vízgazdálkodása mélyszántással, altalajlazítással javítható.
- A talajfelszín, a domborzati tényezők lényeges befolyásolják a termelési költségeket és
a hozamot. A talajfelszín nem változtatható, nem javítható, ezért tartós adottságként
kell kezelnünk.
- Éghajlati tényezők között említhetjük a csapadék mennyiségét és eloszlását, a
fényviszonyokat és a szélviszonyokat.
A fenti tényezők jelentősen befolyásolják a jövedelmezőséget, hiszen a rosszabb minőségű
területen magasabb költséggel alacsonyabb hozamot, így eredményt lehet elérni.
A talajerő gazdálkodás, mint a hozamokat leginkább befolyásoló tényező:
A növénytermesztés hozamait befolyásoló tényezők között vizsgálni kell a talaj
termőképességét befolyásoló talajerő gazdálkodást. Ha jó a terület „kondíciója” jobb a termés.
De mi is az a talajerő? Tulajdonképpen az a tartalom, amire a növénynek szüksége van,
ásványi sók, mikroelemek stb. A csökkenő talajerő pótolható szervestrágyázással,
műtrágyázással és egyéb módokon. (Többek között a szerves trágya biztosítása érdekében van
szükség állattenyésztésre.) A trágyázás és egyéb talajerő pótlás esetén vizsgálni kell, hogy
azok milyen költséggel járnak és milyen termés többletet eredményeznek. Ennek megítélése
során beszélhetünk technológiai hatékonyságról és gazdasági hatékonyságról.
Technológiai hatékonyság: Többlethozam / többlet hatóanyag
Gazdasági hatékonyság: Többlet termelési érték, Ft/ műtrágyázás többlet költségei, Ft
A műtrágyázás hatékonyságának biztosítása érdekében célszerű számolni költségfedezeti
mutatót. A költségfedezeti mutató a többletköltség és a létrehozott többlettermék hányadosa.
A műtrágyázás vizsgálatának kiemelt szempontjai a következők:
- Van-e műtrágyázási terv?
- Meghatározták-e talajminta segítségével, hogy milyen típusú, tartalmú és mennyiségű
műtrágyára van szükség. Sok estben előfordul, hogy valamely összetevő hiányában a
kijuttatott műtrágya csak részben tud hasznosulni. Ebben az esetben gyakorlatilag a
pénz egy részét kidobjuk az ablakon.
- Megfelelő-e a műtrágya kezelése, tárolása?
Végezetül a feltételek részletese vizsgálata után nézzük meg a növénytermesztési folyamat
elemeit és az ahhoz kötött ellenőrzési szempontokat. A folyamat elemei:
- talajelőkészítés,
- tápanyag visszapótlás,
- vetés,
47
- növényápolás,
- növényvédelem,
- öntözés,
- betakarítás,
- feldolgozás,
- értékesítés.
A termelési folyamtok tartalmukban minden egyes növénytípusnál eltérnek egymástól, az
általánosítható ellenőrzési szempontok a következők:
- Milyen az ágazat mérete? (Pl. kukorica ágazat, búza ágazat, stb.)
- Biztosítható-e az optimális vetési sorrend?
- Történt-e tervszerű műtrágyázás és talajfertőtlenítés?
- Időben és jól minőségben történt-e a talaj előkészítés?
- A munkálatok elvégzése optimális időben történt-e? (Időben vetettek, öntöztek, stb.)
- Optimális időben történt-e a betakarítás, szükség esetén történt-e szárítás?
- Milyenek a termés tárolási feltételei?
- A termés értékesítésére kötöttek-e előre szerződést és a várható terméshozam
ismeretében elvégezték-e a szükséges korrekciókat? Többlet termés esetén
pótszerződés, termés kiesés esetében akadályközlés.
- Elvégezték-e a műveleti kalkulációkat?
A növénytermesztés ellenőrzését a leírtak szerint foglaltam össze. Bevallom kicsit rövidebbre
terveztem, de semmit nem tudtam kihagyni, hiszen minden fontos volt.
Egy újabb pihenőhöz érkeztünk, javaslom, hogy sétáljon, nézzen meg egy filmet, vagy más
módon pihenjen egy kicsit.
48
6. tétel
a., Ismertesse tömören az államigazgatási ellenőrző szerveket és beszéljen részletesen a
költségvetési ellenőrzés szervezetéről, feladatairól, eszközeiről, típusairól, eljárási és
végrehajtási rendjéről.
Az államigazgatási ellenőrző szervek, ellenőrzések:
• A kormány ellenőrzési feladatai
• Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
• Magyar Államkincstár
• Költségvetési ellenőrzés
• Gazdasági Versenyhivatal
• Nemzeti Adó- és Vámhivatal
• PSZÁF (Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete)
• Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése
• Fogyasztóvédelmi ellenőrzés
• Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés
• Közraktárak állami felügyelete
• egyéb felügyeletek, hatóságok, például tűzvédelem, környezetvédelem, építésügy, stb.
A kormány ellenőrzési feladataiÁllamháztartási belső kontrollrendszer a költségvetési szervek
belső kontrollrendszerén és a Kincstárnak a költségvetés pénzügyi végrehajtása érdekében
végzett tevékenységén keresztül valósul meg.
A kormány, mint testület az államigazgatási ellenőrzés legfőbb szerve több ellenőrzési
funkciót lát el, ezek a következők:,
- védi az alkotmányos rendet;
- biztosítja a törvények végrehajtását;
- védi a természetes személyek, a jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli
szervezetek jogait;
- irányítja, összehangolja, ellenőrzi a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt más
szervek munkáit;
- gondoskodik az állami célkitűzések, tervek megvalósításáról, a
belügyminisztériummal együtt – a törvényes korlátok, az önkormányzatok önállóságát
tiszteletben tartva - ellenőrzi a helyi önkormányzatokat;
- képviseli az országot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő
intézményeiben;
- valamint ellátja azokat a feladatokat (pl.: rendeleteket bocsát ki, törvényeket hoz),
melyeket a törvény hatáskörébe utalt.
A beszámoltatáson alapuló ellenőrzésnek fontos szerepe van a kormány tevékenysége
szempontjából, mert például az országos hatáskörű szervezetek vezetői ezen a módon
számolnak be tevékenységeikről. A beszámolási kötelezettség mellett fontos az
információrendszerre épülő ellenőrzés is, ezeknek az információknak a szolgáltatója a
Központi Statisztikai Hivatal.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal
49
A kormány által létrehozott KEHI segíti a belső ellenőrzés feladatainak ellátását, és fontos
része az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének. A Hivatal szervezetét,
tevékenységét, eljárásrendjét kormányrendelet állapítja meg, de vonatkoznak rá a
költségvetési szervek belső ellenőrzését előíró kormányrendelet előírásai is – bizonyos
eltérésekkel.
A KEHI által végzett ellenőrzési területek a következők:
• A kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése
• A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, az elkülönített állami
pénzalapok, a TB pénzügyi alapjainak, és a központi költségvetési szervek pénzügyi
ellenőrzése
• Különböző szervezetek (pl.: gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, stb.) számára a
központi költségvetésből, alapból juttatott pénzeszközöknek a felhasználásának
vizsgálata,
• a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerének ellenőrzése,
• az olyan központi költségvetési szervekre, melyek a kormány irányítása alatt állnak,
azok bevételeinek és követeléseinek tervezésére, nyilvántartására, beszedési
rendszerére irányuló ellenőrzése
• az állami kezességvállalás jogosultságának vizsgálata
• a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank Rt. központi
költségvetéssel történő elszámolásainak ellenőrzése
• a központi költségvetési szervek informatikai rendszer, valamint több költségvetési
fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai
rendszerellenőrzések ellenőrzése,
• egyéb, törvényen alapuló kormányrendeletekben, és kormányhatározatokban
részletezett feladatok vizsgálata.
A költségvetési ellenőrzés a következőkre irányulhat:
• Előirányzatok felhasználása
• Vagyonkezelés
• Költségvetési bevételek kezelése
• Rendelet hatályának kiterjedése
Az ellenőrzés során vizsgálni kell a következőket:
• Az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi formájának összhangját
• alap tevékenységének ellátását
• a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását
• az erőforrások felhasználását (létszámgazdálkodás, tárgyi eszközgazdálkodás)
• a követelések és kötelezettség vállalások megalapozottságát, nyilvántartását
• a bizonylati rend, és okmányfegyelem betartását
• az intézményi működés szabályozottságát
• a vagyon védelmét, megfelelő hasznosítását
• Az államháztartáson kívüli szerveknek, magánszemélyeknek juttatott céltámogatások
vagy kölcsönök felhasználását és megtérülését
• A nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását
• közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét
50
• a számviteli törvény betartását.
Költségvetési ellenőrzés végrehajtása: Az ellenőrzés végrehajtható a helyszínen vagy
adatbekérés útján. A helyszíni vizsgálatot annak megkezdése előtt legalább 3 nappal szóban
vagy írásban be kell jelenteni. Az ellenőrzésre kijelölt személy megbízólevelét köteles átadni
az ellenőrizendő szerv vezetőjének. Ha az ellenőrzés során a felelősség névszerinti
megnevezésre kerül, az ellenőrzött szerv vezetőjétől teljességi nyilatkozatot kell kérni. Ha
olyan cselekményt, vagy hiányosságot állapít meg az ellenőr, amelynek bűntető-,
szabálysértési-, kártérítési eljárása van, akkor a felelős személy nevét és beosztását is meg kell
adni. A megállapításokat megfelelő okmányokkal kell alátámasztani, illetve csatolni kell
azokat a vizsgálati anyagokhoz.
Az ellenőrzés eszközei: a Kincstárnak küldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatai, a
kapcsolódó intézményi belső bizonylatok
Ellenőrzés típusai:
- Átfogó: meghatározott időszak (általában 3 év) alatt elvégzett szakmai feladatok
- Témaellenőrzés: adott feladatot egy időben több költségvetési szervnél történő
ellenőrzése
- Célellenőrzés: egyedi téma vizsgálata adott költségvetési szervnél
- Utóellenőrzés: a végrehajtott ellenőrzés alapján tett intézkedések hatásának vizsgálata
- Szabályszerűségi ellenőrzés: jogszabályok, belsőszabályzatok megtartásának
ellenőrzése
- Hatékonysági vizsgálat: vizsgált rendszer működése megfelelő-e arra nézve, hogy a
lehető legkisebb ráfordítással éri el a legnagyobb eredményt
- Előzetes ellenőrzés: a kincstár által végzett a kifizetéseket megelőzően, a
munkafolyamatba épített ellenőrzés, valamint a döntést megelőző ellenőrzés
- Egyidejű ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténtekor egyidejűleg
végeznek el.
- Utólagos ellenőrzés: a pénzügyi gazdasági esemény megtörténte után végzik el.
Éves munkaterv készítése során a következőket kell rögzíteni:
- Ellenőrzendő szervek
- Ellenőrzés témája, célja,
- Ellenőrzések típusa
- Az egyes ellenőrzések időbeli ütemezése
Ellenőrzési programot az ellenőrzési szerv vezetője állítja össze a működésről, gazdálkodásról
rendelkezésre álló információk, az ellenőrzés célja és a korábbi ellenőrzések tapasztalatai
alapján. A programtól eltérni csak a jóváhagyó – az ellenőrzési szerv vezetője – írásbeli
engedélyével lehet.
A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége:
A Gazdasági Versenyhivatal feladata, hogy őrködjön a piaci verseny alapvető feltételén, a
gazdasági verseny szabadságán és tisztaságán, védje és ellenőrizze a versenytársak és a
fogyasztók érdekeit. Mindezek védelmében tiltja a tisztességes piaci magatartással ellentétes
viselkedési formákat és ellenőrzi a vállalkozások szervezeti összefonódásait.
51
A Gazdasági Versenyhivatal függetlenül működő, országos hatáskörű központi költségvetési
szerv, amely ellátja a versenytörvényben az árak megállapítására vonatkozó, valamint a
gazdasági reklámtevékenységekről szóló törvényben meghatározott versenyfelügyeleti
feladatokat.
A szervezet élén az elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki.
Az elnököt két elnökhelyettes segíti, akik közül az egyik a Versenytanács elnöki teendőit látja
el. A Versenytanács legfontosabb feladata a Hivatal végzésének elkészítése. A szervezet
feladatainak eredményes ellátását segíti még a vizsgálók.
A Gazdasági versenyhivatal ellenőrzési tevékenysége kiterjed:
• A tisztességtelen verseny tilalmának betartására
• A fogyasztók tisztességtelen befolyásolásának tilalmának betartására,
• A gazdasági verseny korlátozására vonatkozó tilalom betartásának ellenőrzésére,
• A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása feletti ellenőrzésre,
• Az árak megállapítására vonatkozó törvényben meghatározott feladatok ellátására,
• A vállalkozások szervezeti összefonódásának ellenőrzésére.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (2011-től): Az állami bevételeket befolyásoló és ellenőrző
szerv. Az adóhatóságok nyilvántartják az adózókat, megállapítják az adót, a költségvetési
támogatást, az adó-visszatérítést vagy – visszaigénylést, beszedik az adókat, behajtják a
köztartozást, ellenőrzik az adókötelezettség teljesítését, kiutalják a költségvetési támogatást,
vezetik az adózók folyószámlájat. NAV adóztatási szerve: állami adóhatóság, a NAV
vámszerve: vámhatóság (együtt: állami adó- és vámhatóság).
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről Kormányrendelet
alapján a NAV szervezeti felépítése háromszintű, feladatait központi, középfokú és alsó fokú
területi szervei útján látja el. Az adóztatási szervek és a vámszervek mind közép-, mind alsó
fokon elkülönülnek.
Az Államkincstár kontrolltevékenysége előzetes, illetve folyamatba épített ellenőrzési
elemekből épül fel. Nem végez(het) azonban tartalmi, célszerűségi vizsgálatot. Ellenőrzései alapvetően a hozzá benyújtott bizonylatok alaki és formai, illetve rendelkezésbeli
ellenőrzésére irányulnak:
- ellenőrzi a terhelendő számlatulajdonos adatait (számlaszám, államháztartási egyedi
azonosító, szektor, fejezet, cím, alcím, azonosító törzsszám, szakágazat);
- azonosítja a bejelentett aláírásokat, pecsétlenyomatot;
- vizsgálja a megjelölt jogosult számla létezését;
- számítástechnikai rendszerbe építetten ellenőrzi a bizonylatok sorainak, kitöltésének
számszaki egyezőségeit és összefüggéseit.
Az alaki, formai vizsgálatokon túl a MÁK ellenőrzi az adott számlához rendelt kincstári
tranzakciós kódokat, továbbá azt, hogy a tranzakciós kód párja az adott gazdasági
eseménnyel, a jogosult számlatulajdonossal kapcsolatba hozható-e. Az előzőek után végzi el a
MÁK a fedezetvizsgálatokat, vagyis a likviditási és az előirányzati fedezetek ellenőrzését. Az
előirányzati fedezetvizsgálat kizárja a jóváhagyott előirányzat túllépését, mivel fedezethiány
esetén az Államkincstár visszautasítja a fizetési vagy a könyvelési bizonylatot.
52
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: A jogszabályban megadott feladatokat végzi,
amelyek kiterjednek a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárásokra, valamint
más pénzügyi szervezetekkel, és felügyeletekkel kapcsolatos szakmai együttműködésre.
A helyi önkormányzatok ellenőrzése: A helyi önkormányzatok ellenőrzési rendszerét az
önkormányzati törvény szabályozza, melynek alapján a helyi önkormányzatok pénzügyi-
gazdasági működésének külső ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. A kapott európai
uniós támogatásokat valamint az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását
azonban több szerv – Európai Számvevőszék, Államkincstár és a kormány által erre kijelölt
kormányzati szerv, stb. - is végezheti. A helyi önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését
belső ellenőrzés és pénzügyi irányítás útján biztosítja, mely rendszer működtetéséért a jegyző
felelős. A rendszernek biztosítania kell az önkormányzat rendelkezésére álló források
szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzés: A fogyasztókat érintő tevékenységre vonatkozó jogszabályi
és hatósági előírások megtartását vizsgálják, amely vonatkozik a termékek és szolgáltatások
nyújtására, az áruk és szolgáltatások minőségére, az áruk biztonsági követelményeknek való
megfelelés tanúsítására, az áru mérésére, elszámolására, a kiállított számla, nyugta
helyességére, a megállapított hatósági árak alkalmazására, a fogyasztók tájékoztatására, a
közterületi árusításra, stb.
A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés: Az ellenőrzéseket az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és annak elsőfokú területi szervei végzik. Az
ellenőrzés többek között kiterjedhet például a foglalkoztatásra, valamint a munkaviszonyra
vonatkozó jogszabályok megtartására, az egészséges és biztonságos munkavégzésre
vonatkozó jogszabályok betartására, a munkavédelmi előírásokra, valamint a munkapiaci-
ellenőrzés keretében végzett munkanélküli ellátásokra való jogosultság vizsgálatára.
b., Ismertesse az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálatát, az
állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzését, az állattenyésztés
költségeinek ellenőrzését, a takarmánygazdálkodás ellenőrzését. Határozza meg a
számosállat fogalmát.
Az állattenyésztés, mint a mezőgazdaság egyik ágazata sokban hasonlít a
növénytermesztéshez, biológiai folyamatokat „felügyel, irányít” és annak megfelelően lehet
eredményes, vagy eredménytelen. Alapvető szempont, hogy nem uraljuk a természetet,
hanem annak részeiként tudjuk azt befolyásolni, hasznunkra működtetni, alapvető folyamatait
nem tudjuk megváltoztatni. Egyszerű példa, ha nincs a tehénnek szaporulata, kisborjú, akkor
biztos, hogy nincs tej. Az alapvető folyamatokat nem tudjuk megváltoztatni. Az
állattenyésztés ellenőrzésénél azt kell megfigyelni, hogy mennyire tudunk bekapcsolódni
ezekbe a rendszerekbe, mennyire tudjuk azt kiszolgálni – állategészségügy, takarmányozás,
szaporodás biztosítása, stb. – esetleg befolyásolni. (Bizonyos fajták kitenyésztésével több húst
termelni stb.)
Ezek után a bevezető gondolatok után nézzük a részletes feladatokat, szempontokat.
Az állatlétszám nagyságának és összetételének a vizsgálata
Állatok, mint biológiai termelőkapacitások.
53
A megnevezés talál szokatlan, de a fent leírtak alapján beláthatjuk, hogy valóban egy
termelő kapacitásról van szó, amely húst, tojást, tejet, stb.-t termel. Természetesen nem
gépek, hanem élőlények, amelynek az életkörülményeit biztosítania kell a tulajdonosnak
és a gondoskodás hiánya állatkínzás, bűncselekmény. Mint minden termelő kapacitást, az
állatállományt is tervezzük. Az állatállomány változási tervnek az alapja a létszám és
összetétel, valamint az anyaállatok száma és a termékenyítési tervei.
Az állatállomány változási esetei a következők:
- Növekedés szaporulatból, más korcsoportból történő átminősítésből – pl:
tenyészállatból hízóállata, süldőből hízóállatba stb.-, vásárlásból és egyéb
növekedésből-
- Csökkenés következhet be értékesítés, más korcsoportba történő átminősítés, elhullás,
egyébcsökkenés jogcímen
Átlagos állatlétszám megállapítása sajátos módon történik, a takarmányozási napok
alapján. Kérdés, hogy mi a takarmányozási nap? Egy takarmányozási nap egy állatnak
egy napi ellátása. Ha egy istállóban van 60 tehén, akkor az naponta 60 takarmányozási
napot eredményez. Az átlagos állatlétszám számítás során az időszak takarmányozási
napjainak számát elosztjuk az időszak naptári napjainak számával. Az előző példát
kissé kiegészítve, ha az első napon 60, a másodikon 58, a harmadikon 56
takarmányozási nap keletkezik, akkor az átlagos állatlétszám 58 lesz.
Az állattenyésztési ágazatok produktivitásának az ellenőrzése:
A produktivitást mutatószámokkal tudjuk jellemezni, ezek az alábbiak:
Szaporulati mutatószámok
Megmutatja, hogy egy adott időszak alatt egy anyaállat átlagosan hány utódot hoz világra.
Természetesen annál jobb, minél magasabb. Például egy sertés – anyakoca – egy fialáskor 6-7
élő állatot is t világra hozhat.
Az arányszám azt jelzi, hogy az ellésre alkalmas állatoknak milyen aránya hozott világra
utódokat.
54
A számított adat jelzi, hogy egy anyaállat átlagosan hány élőszaporulatot hozott világra.
Elhullást kifejező mutatószámok:
A mutató egy egyszerű megoszlási viszonyszám, amely megmutatja, hogy a megszületett
kisállatoknak hány százaléka hullott el mielőtt azt felnevelték volna.
A mutató az előzőnek a komplementere, vagyis egymást 100%-ra egészítik ki. (Az állat vagy
elhullott, vagy sikeresen felnevelték.)
Termékenységi mutatók
A sikeres megtermékenyítéshez megfelelő számú és egészségi állapotú apaállatra van
szükség. Biológusok meghatározzák, hogy a tenyésztojás előállítás esetén milyen arányban
legyenek a tyúkok és a kakasok. Ha nincs a baromfiudvarban kakas, akkor tojnak a tyúkok, de
nincs megtermékenyítés és a tojások csak étkezési célra használhatóak.
A mutató jelzi, hogy a termékenyítésre alkalmas állatok milyen arányát próbálja
megtermékenyíttetni a gondozó, az állattenyésztő.
A mutató a sikeres fedeztetés arányát jelzi, vagyis megtermékenyítés hány százaléka sikeres.
Állati termékek termelésével összefüggő mutatószámok:
55
A mutató jelzi, hogy egy nap alatt egy tehén hány liter tejet ad.
A mutató segítségével kiszámíthatjuk, hogy egy juhról milyen mennyiségű gyapjút tudunk
lenyírni.
A mutató átlagos éves gyapjúhozam kiszámítására szolgál.
A mutató egy tyúk által éves átlagban tojt tojás mennyiségének kiszámítására szolgál.
A takarmánygazdálkodás, a terület állateltartó képességének ellenőrzése:
Az állattenyésztés egyik legfontosabb feltétele a takarmány, amelynek biztosítását tervezni
kell mérleg. A gazdálkodás során megállapítjuk a takarmány szükségletet (állatlétszám,
időszak napjainak száma, napi szükséglet) és meghatározzuk annak forrását (termelés,
vásárlás, nyitó készlet). Ezzel a két egyszerűszámítással elkésztettük a takarmányozási
mérleget. Természetesen fontos feladat és jelentős költség a takarmány tárolása, amely egy
éven keresztül is történhet.
A különböző testtömegű állatok összehasonlítása, bizonyos számítások elvégzése érdekében
az ágazatban bevezették a számosállat fogalmát.
Számosállat: állattenyésztés-statisztikai, valamint üzemszervezési mértékegység, amely
különböző fajú, fajtájú, korú és ivarú állatokat közös egységre hozva együttesen fejez ki. A
számosállat 500 kg élőtömegű állat vagy állatcsoport.
A földterület eltartó kapacitásának megfigyelése érdekében két újabb fogalommal kell
megismerkednünk, ez az állatsűrűségi mutató és a terület állateltartó képességét jelző mutató.
Ezek ismerni kell, annak érdekében, hogy tervezni tudjuk a racionális állatlétszámot.
Állatsűrűségi mutató:
56
vagy
Állateltartó képesség: 100 ha takarmánytermő területen eltartható állatok száma, vagy egy
állat eltartásához szükséges takarmánytermő terület nagysága.
A mezőgazdasági, állattenyésztési folyamatok jobb megismerhetősége érdekében
összefoglaljuk össze az állattenyésztés fontosabb költségtényezőit:
- takarmány,
- takarmány tárolás,
- állategészségügyi kiadások (gyógyszer, állatorvos költsége stb.),
- férőhely fenntartása,
- szaporítás költségei (fizetni kell az apaállat tartónak, illetve a mesterséges
megtermékenyítést végző inszeminátornak.)
- trágyakezelés költségei,
- elhullott állatok elszállítása,
- általánosan megjelenő költségek(bér, járulék, stb.)
Végezetül két sajátos fogalmat ismerjünk meg, amely a hozamok összesítésében nyújt
segítséget.
Elsőként nézzük meg az ikertermék, vezértermék fogalmát, kapcsolatát. Olyan esetekben
beszélhetünk erről, amelyekben a két termék megjelenése egymástól elválaszthatatlan. Erre
példa a borjú és a tej. A gyakorlat szerint a borjút számolják át tejre és tejben adják meg az
összes hozamot. Egy borjú egyenlő 8 liter tej. Vezértermék a tej, ikertermék a borjú.
A másik fogalom a melléktermék, amelynek előállítása nem célja termelésnek, de természetes
velejárója. Erre példa a szerves trágya, amely az állattenyésztés mellékterméke.
Ismét gratulálok, Ön egy kevésbé ismert terület rejtelmeiben merült el, higgye el megérte.
Köszönöm az együttműködését.
57
7. tétel
a., Mutassa be részletesen a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát, elemeit, szervezetét,
feladatait és módszereit.
Függetlenített belső ellenőrzés fogalma:
A függetlenített belső ellenőrzés egy szervezetileg elkülönült, független ellenőrzési rendszer,
amelynek formája lehet belső ellenőr, csoport vagy osztály és közvetlenül a költségvetési
formában gazdálkodó szerv, intézmény felső vezetése vagy társasági formában működő
gazdálkodó szervezet esetén annak felső vezetése, és/vagy a Gt. szerint meghatározott
ellenőrző testület (Felügyelő Bizottság) irányítása alatt működik.
Elemei:
- Szabályozó elemek:
o Belső ellenőrzési kézikönyv, vagy
o Belső ellenőrzési szabályzat
Szervezete:
- a belső ellenőrzési vezető
- a belső ellenőrök
A tevékenység irányításáért a belső ellenőrzési vezető felel, akinek feladata:
a belső ellenőrzési kézikönyv, vagy belső ellenőrzési szabályzat elkészítése,
az ellenőrzési tervek összeállítása, összehangolása, azok végrehajtásának felügyelete,
a belső ellenőrök szakmai továbbképzésének biztosítása,
az egész tevékenység folyamatos és időszakonkénti értékelésen
Az ellenőrzési tevékenységet – az ellenőrzési vezető által kijelölt vizsgálatvezető felügyelete
mellett - a belső ellenőrök végzik, akik lehetnek külső megbízott személyek.
Feladatai:
piaci igények megállapítása
fizetőképes kereslet kielégítése
erőforrások gazdaságos felhasználása
hatékonyság alakulása
jövőbeli beruházási lehetőségek megalapozása
minőség biztosítása
beszámoló valódiságának vizsgálata
bizonylati rend, okmány fegyelem, pénzügyi fegyelem
Módszerei: a kockázat alapú megközelítés, amelynek segítségével mindig a kockázatnak
leginkább kitett területeket vizsgálja.
58
Az alábbi ábra az ellenőrzési munka során alkalmazott előkészítési folyamatot mutatja be.
ForráFF
Forrás:Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana
Saldó Kiadó 2008 Budapest
Megfigyelhető, hogy az ellenőrzési célok, eljárások kiválasztása során felmérjük a várható
kockázatokat, elvégezzük a kontrolokat és ezek ismeretében döntünk az ellenőrzési kockázat
elkerülésének lehetséges módszereiről, a reális ellenőrzési program és cél meghatározásáról.
Gondolhatjuk, hogy ez egy megalkuvás az eredeti elképzeléshez képest. Ez a nézet –
véleményem szerint – téves, sokkal inkább beszélhetünk a reális célok meghatározásáról, a
leginkább indokolt ellenőrzési területek és feladatok kijelöléséről.
A kockázatok fogalmát és azok kezelését a 2. tételben részletesen leírtam, annak ismétlését itt
nem tartom indokoltnak. Kérem, hogy a felkészülés során a tétel komplex feldolgozása
érdekében azt ismételje át.
A teljesség érdekében ennél a témakörnél beszélhetünk az ellenőrzési munka szakaszairól,
amelyet vázlatszerűen a következőkben foglalok össze:
1. Felkészülési szakasz, amelyben a feladatot értelmezzük és a fenti kockázatkezelési
eljárás után megállapítjuk a végrehajtandó feladatokat, az alkalmazott ellenőrzési
eljárásokat. (Okmányokon alapuló ellenőrzés, helyszíni ellenőrzés stb.) Ebben a
munkafolyamatban jelöljük ki az ellenőrzést végrehajtókat, a vizsgálatba bevont
személyeket, meghatározzuk a konkrét szervezési feladatokat. A felkészülés része az
ellenőrzött szervezet megismerése, a jogszabályi környezetet és a vonatkozó belső
szabályzatokat és a korábbi ellenőrzések jegyzőkönyvének, valamint az intézkedési
terveket. A leírtak ismeretében elkészül a vizsgálati program.
59
2. Ellenőrzés végrehajtási szakasz, amelyben a konkrét ellenőrzési munkát végezzük a
vizsgálati programban leírtak szerint. Elkészítjük a bizonyító okmányokat. (Eredeti
okmány, hiteles másolat, kivonat, tanúsítvány, közös jegyzőkönyv, nyilatkozat,
szakértői vélemény, fénykép, videó és hangfelvétel.)
3. Írásba foglalás során elkészül az ellenőri jelentés, amely tartalmazza a
megállapításokat, hivatkozik a bizonyító okmányokra és az érintettek részéről tett
megismerési, illetve felelősségi záradékokat. Rendkívül fontos szempont a
programfegyelem betartása, vagyis minden megjelölt ellenőrzési feladatról említést
kell tenni a jelentésben még akkor is, ha nincs megállapítás. A jelentésben meg kell
jelölni a hibáért felelős személy nevét, beosztását és javaslatot kell tenni a hiba
korrigálására.
4. Az ellenőri jelentést régebben minden esetben megbeszélés zárta, napjainkban
jellemző a jegyzőkönyv megküldése és az intézkedési terv elkészítése. Az intézkedési
tervnek elengedhetetlen kelléke a feladat pontos leírása, a végrehajtás határideje és a
feladat elvégzéséért felelős személy megjelölése.
A függetlenített belső ellenőrzések eredményeit mindig dokumentálni kell, amely a
minőségbiztosítás fontos előfeltétele.
b., Foglalja össze a vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb követelményeit,
általános feladatait: a pénz és értékvédelem ellenőrzési feladatait, az eszközök
biztonságának ellenőrzését, a szolgáltatások ellenőrzését és a vagyonvédelem egyéb
területeinek ellenőrzését.
Mit jelent a vállalkozások vagyonvédelme és miért van arra szükség? A válasz egyszerű,
minden természetes és magánszemély védi a saját tulajdonát, vagyonát. Ettől még senki sem
gonosz, anyagias ember. A vagyont több szempontból, több külső tényezőtől kell védeni.
Védeni kell a rossz szándékú külső beavatkozóktól, a téves munkavégzésből eredő károktól, a
természeti csapásoktól stb. Ha mindezt végig gondoljuk már természetes feladat a vagyon
védelme. A feldolgozás érdekében a gondolatokat pontokba szedve nézzük végig.
Mik az vagyonvédelem legfontosabb eszközei?
- Szervezettség, amely az indokolatlan eszközfelhasználástól, pazarlástól véd.
- Szabályozottság egyszerűen a káosz által okozott károktól véd
- Megfelelő szakemberek biztosítani tudják az erőforrások optimális és hatékony
felhasználását.
- Bizonylati és nyilvántartási fegyelem az eszközökkel történő elszámoltatást és a
felelősök azonosítását biztosítja. Erre nézzünk egy egyszerű módszert: A számlákat
kifizetés előtt megnézzük, hogy az abban foglalt áru leszállítása, megtörtént-e (mellé
csatoljuk a raktári bevételi bizonylatot és tudjuk, hogy ettől a pillanattól ki felel az
áruért) a szolgáltatást végrehajtották-e? (A szolgáltatást igénybe vevő leigazolja a
számlát.) A kifizetés előtt egyeztetjük a szerződéssel megvizsgálva, hogy megfelelő-e
az ár, a fizetési feltétel stb. Könnyedén beláthatjuk, hogy ez is vagyonvédelem. Enné a
témakörnél nem kell a krimik világára gondolni, az élet ennél sokkal egyszerűbb.
60
- Összeférhetetlenség kiküszöbölése által a dolgozók rossz szándékú megjegyezéseit
igyekszik megakadályozni. Egyszerű példaként említhetjük azt a szabályt, amely
szerint a pénztáros és a pénztár ellenőr nem állhatnak közeli rokoni kapcsolatban.(Férj
és feleség.)
- Felelősség meghatározása során azonosítjuk, hogy bizonyos eszközökért,
folyamatokért kit kérhetünk számon. Természetesen a felelősséghez hatásköröknek is
kell párosulni.
- Folyamatos ellenőrzés biztosítása által elkerülhetőek az esetleges „bűnbe esések”
Gondolunk bele abba a helyzetbe, ha a pénztári pénzkészletet nem ellenőriznénk
rendszeresen. A felelős személyekben kialakulhatna egy olyan tudat, hogy azt
csinálnak a pénzzel, amit akarnak. Ez túlzottan nagy csábítás.
- Említsük meg a technikai feltételek, megfelelő zárás, biztosítását.
Melyek a fizikai vagyonvédelmi rendszer ellenőrzésének főbb feladatai, követelményei?
Megfelelő zárár, riasztórendszerek.
Kulcsok őrzési módja.
biztosítva van-e a riasztó folyamatos figyelése?
meghibásodás esetén van-e lehetőség azonnali pótlásra?
A pénz- és értékvédelem ellenőrzési feladatai
pénztárhelyiség, pénzösszegek értéke, tárolása
páncélszekrények
kulcsok
pénztáros megbízhatósága
pénz kezelésével, szállításával megbízott személyek
bankszámlák feletti rendelkezési jog
felvett előlegek időbeni elszámoltatása
A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök védelme érdekében biztosítandó feltételek:
Megfelelő végzettségű dolgozók alkalmazása annak érdekében, hogy a szakértelem
hiánya ne okozzon károkat.
A szükséges esetekben megfelelő mérőeszközök alkalmazása, azok pontosságának
biztosítása.
Eszközök átvételnél megfelelő személyzet és technika biztosítása
Raktározás folyamatos ellenőrzése: szemle, rovancsolás, nyilvántartási rendszer
A használaton kívüli vagyontárgyak meglétének ellenőrzése, optimális hasznosítás
biztosítása
Selejtezés és leltározás esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonvédelemre.
Sorrendben célszerű először selejtezni és csak utána – hasznosítható eszközökre
vonatkozóan – leltározni. A selejtezés a javaslat befogadásával kezdődik. A selejtezési
javaslatot meg kell vizsgálni, valóban felesleges, vagy használhatatlan-e az eszköz.
Meg kell győződni arról, hogy a vagyontárgy valóban létezik és a selejtezés után vagy
hasznosítani kell – pl: eladás -, vagy megsemmisíteni. Kiemelten figyelni kell arra,
hogy a kiselejtezett eszköz ne kerüljön vissza a rendszerbe. (Valaki egy jót haza visz,
a selejtezettet pedig helyére teszi.)
61
Vagyonvédelem a szolgáltatások területén:
Javítási munkák esetén vizsgálni kell, hogy volt-e esetleg garanciális kötelezettség, a
munkát valóban elvégezték-e, az alkatrészt beépítették-e, a saját munkáikért vállalnak-
e garanciát a szolgáltatók?
A költségek optimalizálása érdekében vizsgálni kell, hogy több helyről kértek-e
árajánlatot?
Indokolt az elvégzett munkák átvételének vizsgálata: egyeznek-e az okmányok a
valósággal, javításnál a beépített ellenőrzése, kicserélt eszközök bevételezése, számlák
határideje, stb.
A vagyonvédelem technikai, személyi feltételeinek ellenőrzése, személyek vizsgálata:
Megfigyelő és jelző technika korszerűségét, működőképességét rendszeresen vizsgálni
kell.
Ellenőrizni kell, hogy a védelmet ellátó vállalkozás rendelkezik-e a szükséges
jogosítványokkal, megfelelően képzett szakemberekkel?
A számítógépek hozzáférését korlátozni kell az információk védelme érdekében.
A külső szolgáltató esetében vizsgálni kell, hogy biztonságosak-e a munkavégzés
feltételei, a cég vagyonához hozzá tudnak-e férni telephelyen munkát végzők,
biztosított-e a folyamatos-e a megfigyelésük?
Indokolt munkatársak személyes vagyontárgyainak ellenőrzése, táska vizsgálata a
kilépés időpontjában.
Természetesen még több szempontot, feladatot is meghatározhatunk, de a tétel feldolgozása
szempontjából a leírtakat tartottam a legfontosabbnak.
62
8. tétel
a., Fejtse ki részletesen az Alkotmánybíróság és az Ügyészségek ellenőrző tevékenységét,
feladatait.
Az alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges szerve, amely a hatalmi ágak
kölcsönös egyensúlyát és ellenőrzését az alkotmányos alapjogok védelmében - mondhatjuk:
az alkotmányos alapjogok teljesülése ellenőreként - biztosítja.
Az Alkotmánybíróság feladatai:
az elfogadott, de még közzé nem tett törvény, az Országgyűlés ügyrendje
(Házszabálya), a még meg nem kötött nemzetközi szerződés egyes rendelkezései
alkotmányellenességének előzetes vizsgálata,
az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése, és az alkotmányellenesség megszűntetése,
a benyújtott alkotmányjogi panaszok kivizsgálása és elbírálása,
a jogszabály valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének
utólagos vizsgálata,
a jogszabály valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze nemzetközi szerződésbe
ütközésének vizsgálata,
az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetőleg az
önkormányzatok közötti hatásköri összeütközés megszűntetése,
eljárás mindazokban az ügyekben, melyeket a törvény a hatáskörébe utal.
Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata:
Az előzetes kontrolt a köztársasági elnök indítványára végzi el az Országgyűlés által
elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény adott rendelkezéseire vonatkoztatva. Ha az
Alkotmánybíróság megállapítja az alkotmányellenességet, az Országgyűlés köteles
megszűntetni, más különben a köztársasági elnök nem hirdetheti ki. Ugyanezt a gyakorlatot
kell lefolytatni a nemzetközi szerződések megerősítése előtt is.
Alkotmányellenesség utólagos vizsgálata:
Bárki kérheti a kihirdetett jogszabály és az állam egyéb jogi eszközeinek utólagos
alkotmányos ellenőrzését. Ha az alkotmányellenesség megállapításra került, akkor a
következménye Alkotmánybíróság általi teljes vagy részleges megsemmisítés. A
megsemmisítésről szóló határozatot a Magyar Közlönyben teszik közzé.
Az Alkotmánybíróság működése:
Az Alkotmánybíróság 15 tagú, független testület, melynek tagjait az Országgyűlés választja,
kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság döntéseiket kizárólag az Alkotmány és a
törvények alapján hozza meg, de e testület sem vonhatja el az Országgyűlés jogát, és nem
vizsgálhatja felül, nem semmisítheti meg az Alkotmány egyetlen rendelkezését sem.
63
Az alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján folytatja le az eljárást, melynek során
akár szakértő bevonását is kérheti. A döntéseit zárt ülésen, szavazás alapján, határozat
formájában hozza meg.
Ügyészségek ellenőrzési feladatai:
Az ügyészségek ellátják a törvényesség védelmét, gondoskodnak az állampolgárok jogainak
védelméről, védik az alkotmányos rendet, gondoskodnak az azt veszélyeztető cselekmények
üldözéséről. A törvényesség védelmében közreműködnek abban, hogy a bírósági eljárásban a
törvényeket helyesen alkalmazzák. Ellenőrzik a bűnügyi nyomozás törvényességét, képviselik
a vádat, valamint felügyeletet gyakorolnak a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
A törvényességi felügyelet keretében, amelyet némi leegyszerűsítéssel törvényességi
ellenőrzésnek is mondhatunk - az ügyész eljárhat hivatalból, azaz saját kezdeményezésre, és
kérelem alapján. A törvényesség betartásáról beszámoltatással, felvilágosítások kérésével,
valamint helyszíni ellenőrzéssel is meggyőződhet.
Az ügyészi intézkedési formái lehetnek az óvás, figyelmeztetés, felszólalás. Törvénysértés
esetén az ügyész köteles büntető, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárást
kezdeményezni.
A legfőbb ügyészt, kinek személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, az Országgyűlés
választja meg hat évre. A legfőbb ügyész javasolja helyetteseit, akiket a köztársasági elnök
nevezi ki. Az ügyészi szervezet ügyészeit a legfőbb ügyész nevezi ki. A legfőbb ügyész a
munkájáról az Országgyűlésnek köteles beszámolni.
64
b., Ismertesse a belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságait, az
áruforgalom átfogó ellenőrzését, ezen belül az árubeszerzés, az értékesítési tevékenység
és a készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzését.
A belkereskedelmi tevékenység ellenőrzésének sajátosságai
A tétel feldolgozása érdekében először nézzük meg, hogy mi is funkciója a kereskedelemnek,
milyen tevékenységet folytat és akkor már nyilvánvalóvá válnak az ellenőrzési, elemzési
szempontok.
A belkereskedelem országhatáron belül végzi a termelés és fogyasztás közötti térbeli és
időbeli eltérés áthidalást. Ennek megfelelően felméri a piaci keresletet, árut szerez be és azt
raktározza, majd értékesíti. A belkereskedelemnek négy speciális területét különböztetjük
meg, ezek a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, a vendéglátás és egyéb kereskedelmi
szolgáltatások. A belkereskedelem központi funkciója az áruforgalom, vagyis a termékek
közvetítése a termelőtől a fogyasztóig. A közvetítéshez jellemző módon kapcsolódnak
különböző szolgáltatások is. Ilyenek lehetnek a házhoz szállítás, garanciális ügyintézés,
üzembe helyezés stb.
A központi szereplő az áru, amely olyan termék, amelyet az előállító nem saját használatra,
hanem értékesítés céljából állít elő. Az áru mozgatását kíséri a göngyöleg, amelynek az a
funkciója, hogy a szállítást megkönnyítse, az árut külső hatásoktól megvédje. A számviteli
tanulmányokból bizonyosan emlékszik a betétdíjas göngyölegekre, azok könyvelési
eljárásaira.
Az áruforgalom szakaszai:
- beszerzés,
- készletezés,
- értékesítés.
Az áruforgalom átfogó ellenőrzése:
Az áruforgalom ellenőrzésének megismerését kezdjük az áruforgalmi mérleg áttekintésével.
Áruforgalmi folyamat egyensúlya:
Az egyenlettel megállapíthatjuk a beszerzendő mennyiséget, a zárókészletet, az értékesített
mennyiséget. A képlet a mennyiségi ellenőrzés fontos eszköze, amellyel konkrétan
vizsgálhatjuk a következőket:
- értékesítés és beszerzés viszonya,
- az áruforgalom egyensúlya,
- értékesítés árufedezete,
- beszerzés és értékesítés készletre gyakorolt hatását.
65
Számítható mutatók:
a. Beszerzés és értékesítés aránya: Beszerzés/ értékesítés.
Amennyiben a mutató egy fölötti, akkor többet szereztünk be, mint értékesítettünk, az
készlet felesleghez vezethet, amely csak felkészülési készlet esetén lehet racionális
lépés.
b. Árufedezeti mutató: (Nyitókészlet + Beszerzés) / Értékesítés
A mutató jelzi, hogy az értékesítéshez szükséges árumennyiség milyen arányban állt
rendelkezésre. Az érték nyilvánvalóan egy alatti, de azt tekinthetjük optimálisnak, ha
közelít az egyhez.
c. Készletváltozás: Zárókészlet/Nyitókészlet
A mutató s nyitó és záró készlet viszonyát jelzi.
Az árubeszerzés ellenőrzése:
A beszerzés ellenőrzésének alapvető feladatai az alábbiak szerint csoportosíthatóak.
A beszerzés szervezeti feltételeit biztosították-e? (Beszerzési részleg, készletszintek
meghatározása, jelző rendszer biztosítása, személyi feltételek stb.)
Megtörtént-e a piackutatás, igényfelmérés.
Szabályozták-e a döntési hatásköröket. A leírt szabályok naprakészek-e és azt
betartják-e a tevékenység résztvevői?
A beszerzési források megválasztásánál az áron kívül figyelembe vették-e a fizetési
feltételeket, a szállítási idők gyakoriságát és ezáltal a készletezés szükségszerűségét, a
raktározási költséget és egyéb feltételeket.
Meg kell vizsgálni az áruátvétel szervezettségét, azok biztosítják-e a vagyonvédelmet
és az áru mennyiségi és minőségi átvételét, az áruval kapcsolatos felelősség zártságát?
Ez a feladat munkafolyamatba épített ellenőrzéssel állapítható meg.
Az áruforgalommal kapcsolatos adminisztráció szabályozottságát.
A szállítási szerződések nyilvántartását – tapasztalatom szerint rengeteg
vállalkozásnak nincs szerződés nyilvántartása -, a szerződéskötés szabályozottságát, a
szállító kiválasztásának szempontrendszerét. Feladat, annak ellenőrzése, hogy ezek
mennyire szolgálják a vállalkozás érdekeit.
A fenti területek közül érdemes külön foglalkozni az áru átvételének folyamatával. Ez
magában foglalja a mennyiségi átvételt, amely okmányok alapján történik. A minőségi átvétel
tételesen, vagy szúrópróbaszerűen, vagy mintavételes eljárással ( pl. gabona) hajtható végre.
Az áruátvétel jellemző hibáinak elkerülése érdekében a következőket kell megvizsgálni:
- Kellően következetes volt-e?
- Történt-e egyeztetés az árut kísérő okmányokkal?
- Szállítási határidőt ellenőrizték-e?
- A teljesítést egyeztették-e a szerződéssel?
- A tapasztalatokról készült-e jegyzőkönyv
66
- Az eltérések hatására módosították-e a kifizetendő összeget?
- A számlák könyvelése szabályos volt-e?
Az értékesítési tevékenység ellenőrzéséről az alábbiakat emelem ki:
Az áruellátás helyzetének, a kereslet-kínálat összhangjának vizsgálata mennyiségileg
és összetételben. Figyelni kell a hullámzó forgalom esetén az időbeliségre is.
Az értékesítés szervezettségének, lebonyolításának ellenőrzése során figyelni kell a
beszerzésre, készletezésre és értékesítésre egyaránt. Célszerű vizsgálni, hogy vannak-e
szabályzatok, belső utasítások és azok hatályosak-e. Természetesen a szabályok
betartását is ellenőrizni kell.
Az áruforgalmi munka elemzése mutatószámokkal történik, amelyet a későbbiekben
részletezek.
A készletgazdálkodási tevékenység ellenőrzése mutatószámokkal:
A készletgazdálkodás során figyelni kell a megfelelő készletnagyságra, összetételre és a
megfelelő hatékonyságra.
Az alkalmazott mutatókat részletezem, azok értelmezése többnyire kézenfekvő, azért csak
néhány esetbe fűzök hozzá magyarázatot. Felhívom a figyelmet arra, hogy az elemzést
nehezíti, hogy a számvitelben a kiskereskedelmi árut fogyasztói áron tartjuk nyilván, amely
magában foglalja a beszerzési árat, az árrést és az ÁFA-t is.
Az árbevétel, árrés, ELÁBÉ összefüggéséről a következőkben tegyünk röviden említést .A
későbbiekben ennek tananyagban ismertetett képleteit is felsoroljuk, de fontosnak tartom,
hogy ezeket az egyszerű összefüggéseket megértse, utána már a többi könnyedén kezelhető
lesz.
Bevétel – ÁFA= árbevétel
Árbevétel- ELÁBÉ= árrés
Árrés – Forgalmazási költség = eredmény
Ezek szintekben is meghatározhatók:
ELÁBÉ szint= ELÁBÉ/ Árbevétel
Árrés szint= Árrés/ árbevétel
Forgalmazási költségszint= Forgalmazási költség/ árbevétel
Eredményszint= Eredmény/ árbevétel
Az összefüggések felírhatóak még az alábbiak szerint is:
67
Forgalmazási költségszint + Eredmény szint = Árrés szint
Árrés szint + ELÁBÉ szint = 100%
Az ellenőrzésben, elemzésbe használt mutatók a következők:
Áruforgalmi mérlegsor
Bővített áruforgalmi mérlegsor
Ellenőrzési, elemzési tevékenységet segítő mutatók
beszerzés – értékesítés aránya:
árufedezeti mutató:
készletváltozás:
árufedezetségi mutató:
értékesítés – beszerzés aránya:
68
Forgási mutatók:
Fordulatok száma (f):
A mutató jelzi, hogy egy időszak alatt hányszor fordul meg a készlet, beszerzéstől
értékesítésig.
Forgási sebesség (i):
A forgási mutató azt jelzi, hogy egy fordulatot átlagosan hány nap alatt tesz meg a
készlet, a beszerzéstől az értékesítésig.
Forgási sebesség (i):
A mutató a forgási idő megállapítására szolgál.
Készlethatékonyságot tükröző mutatók
Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága:
F= forgalom
K= készlet
Az egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága:
Készletrugalmasság
reagálási fok (r):
Az ELÁBÉ átlagkulcsa:
69
Átlaghaszonkulcs
A zárókészletre jutó árrés meghatározása:
Zárókészlet mérlegértékének meghatározása beszerzési áron:
ELÁBÉ számítása
A következő néhány számítás a záró készlet értékének megállapítására szolgál:
Először gondoljuk végig, mi célt szolgál a leltár és miért mondjuk, hogy a mérlegvalódiság
alapja a leltár! A leltározási munka során a tényleges készletet állapítjuk meg, és a kiértékelés
során kimutatott leltáreltérések könyvelésével a könyvviteli nyilvántartásokat igazítjuk a
70
tényleges értékhez. Természetesen a kiskereskedelmi árut esetében a fogyasztói áron
számított tételt át kell értékelni beszerzési áras értékre.
Készletérték megállapítás:
A számviteli nyilvántartásban szereplő készletérték, a könyvelés során az alábbi logika szerint
alakul ki.
Nyitókészlet leltár szerinti értéke
+ beszerzés
+ beszerzésen kívüli állománynövekedés
- értékesítés
- értékesítésen kívüli állománycsökkenés
= zárókészlet könyv szerinti érték
Ismét köszönöm az együttműködését, egy nehéz és hosszú anyagon vagyunk túl. Határozottan
ígérhetem, hogy a továbbiakban rövidebb és egyszerűbb tételek következnek, hiszen az
elemzési szakaszok jelentős részén túl vagyunk.
Ismét megérdemel egy kis pihenést.
71
9. tétel
a., Beszéljen részletesen a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenységéről,
(szervezete, működése, feladatai, ellenőrzési és realizálási feladatai) valamint a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenységéről.
A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége
Piaci verseny tisztaságának és szabadságának a megőrzését szolgáló ellenőrzési feladatokat,
valamint az árak megállapításáról szóló törvényekben meghatározott verseny-felügyeleti
feladatokat a Gazdasági Versenyhivatal látja el.
A Gazdasági Versenyhivatal szervezete
A Gazdasági versenyhivatal a kormánytól független, országos hatáskörű, központi
költségvetési szerv. Csak az országgyűlésnek tartozik beszámolással. Élén az elnök és két
elnökhelyettese áll, akiket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki - 6 évre -
és ment fel. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke irányítja a hivatal tevékenységét, amiről
évente beszámol az országgyűlésnek, valamint részt vesz tanácskozási joggal a kormány
ülésén.
A Gazdasági versenyhivatal jár el minden olyan versenyfelügyeleti ügyben, amely nem a
bíróság hatásköre. A versenyfelügyeletei ügyekben a Versenytanács jár el, melynek élén a
hivatal egyik elnökhelyettese áll. A Versenytanács háromtagú és tagjait a hivatal javaslatára a
köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés hat évre szól és egyszer
meghosszabbítható. A vizsgálatot végző és segítő feladatokat ellátó személyeket, vizsgálókat,
az elnök nevezi ki.
A versenyfelügyeleti eljárás a következő szakaszokból áll: a vizsgáló eljárása, a
versenytanács eljárása, az utóvizsgálat, a végrehajtás. Az utóbbi kettő nem feltétlenül része az
eljárásnak. A vizsgáló által indított eljárás alapján, ami a bizonyítékok összegyűjtésére és a
tényállás tisztázására irányul, a Versenytanács jogi minősítést végez és dönt az ügyben. Az
eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
A Gazdasági Versenyhivatal feladatai és ellenőrző tevékenysége kiterjed:
a tisztességtelen verseny tilalmának betartatására, (az ügyben azonban a bíróságok
járnak el)
a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalmának betartatására,
a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások tilalmának megtartásáról
gondoskodni,
a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartatására,
az árak megállapításáról szóló törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátására,
a vállalkozók szervezeti összefonódásának ellenőrzésére.
A Gazdasági Versenyhivatal számára csak a törvény írhat elő feladatokat, de ellátja
mindazokat a feladatokat is, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a
versenyhatóságok hatáskörébe utalnak.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrző tevékenysége
72
A kormányzat irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv.
A KEHI által végzett ellenőrzési területek a következők:
• A kormány döntései végrehajtásának ellenőrzése
• A központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, az elkülönített állami
pénzalapok, a TB pénzügyi alapjainak, és a központi költségvetési szervek pénzügyi
ellenőrzése
• Különböző szervezetek (pl.: gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, stb.) számára a
központi költségvetésből, alapból juttatott pénzeszközöknek a felhasználásának
vizsgálata,
• a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerének ellenőrzése, a
kincstári egységes számla pénzforgalmára
• az olyan központi költségvetési szervekre, melyek a kormány irányítása alatt állnak,
azok bevételeinek és követeléseinek tervezésére, nyilvántartására, beszedési
rendszerére irányuló ellenőrzése
• az állami kezességvállalás jogosultságának vizsgálata
• a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. és a Magyar Export-Import Bank Rt. központi
költségvetéssel történő elszámolásainak ellenőrzése
• a központi költségvetési szervek informatikai rendszer, valamint több költségvetési
fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai
rendszerellenőrzések ellenőrzése,
• egyéb, törvényen alapuló kormányrendeletekben, és kormányhatározatokban
részletezett feladatok vizsgálata.
73
b., Ismertesse részletesen a tulajdonosi ellenőrzéssel (a tulajdonosi ellenőrzés általános
jellemzői, a gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése, a szövetkezetek tulajdonosi
ellenőrzése, az állami tulajdonban lévő vállalkozások ellenőrzése) kapcsolatos
feladatokat.
A tulajdonosi ellenőrzés általános jellemzői:
A téma feldolgozását megelőzően röviden gondoljuk át mi is a tulajdon és mi az alapja és
célja a tulajdonosi ellenőrzésnek. A tulajdon általában valamely vagyonhoz köthető (Vigyázat
a házastárs nem tekinthető tulajdonnak), amely használati értékkel bír és a tulajdonosra nézve
előnyökkel kecsegtet. Az üzleti életben ezt a fogalmat általában valamely vállalkozáshoz
kötjük és annak ellenőrzése a tulajdonos érdekeit – általában vagyoni érdekeit – szolgálja. Az
ellenőrzés igényének alapja, hogy a vagyon működtetője és tulajdonosa eltér egymástól. A
tőkés társadalmakban jellemző a menedzser alkalmazása, vagyis az üzemeletetést, a
vagyontárgyak feletti közvetlen rendelkezési jogot átadják a vezetővé, ügyvezetővé kinevezett
személyeknek. Régi mondás, hogy ha valaki nem a sajátját kezeli, akkor az azzal
könnyedébben bán, előfordulhat, hogy nem követi megfelelően a tulajdonos akaratát, esetleg
nem kellően hatékony sőt esetlegesen hanyag kezelés, és/vagy hűtlen a kezelés, vagyis
gazdasági bűncselekmény is előfordulhat. ( Úgy is mondjuk, hogy a mi vagyonunk felett –
amiért nem kellett neki megdolgoznia, és a tőkegyarapodásból is csak kis mértékben
részesedik – viszonylag szabadon rendelkezhet, az önmagában kockázatot jelent és ezért az
ellenőrzés eszközeivel is segíteni kell ennek csökkentését.)
Természetesen az is lehetőség, hogy a tulajdonos (a tulajdonos családja) egyben az ügyvezető
is, és ő is elkövethet hibákat. Az ellenőrzés azonban mindenkor ennek ezek bekövetkezésének
kockázatát csökkenti.
A tulajdonosi ellenőrzés kereteit egyrészt jogszabályok, másrészt a társasági szerződés –
alapító okirat – előírásai határozzák meg.
A tulajdonosi ellenőrzés formái:
- gazdasági társaságok tulajdonosainak ellenőrzési tevékenysége,.
- szövetkezetek tulajdonosainak ellenőrzési tevékenysége,
- állami, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek tulajdonosi
ellenőrzése.
Nézzük részletesebben az egyes formák ellenőrzési feladatait:
a.) Gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése:
A gazdasági társaságok a tagok – természetes és jogi személyek – önkéntes vagyonegyesítése
révén jön létre. A tagok a nyereségből, a vagyon növekményéből közösen részesednek, a
veszteséget a törvényben előírt módon viselik. A vagyonvesztés ellentételezésébe a
tulajdonosok a bevitt tőkéjét vonhatják be, korlátlan felelősség esetén a személyi vagyon is
felhasználható az ellentételezésre. Érthető e feltételek mellett, hogy az ellenőrzés elemi érdek.
74
Ellenőrzést végző szervek:
1.) Legfőbb ellenőrző szerv a taggyűlés, közgyűlés illetve az igazgató tanács (ennek
elnevezése társasági formától függ), amely stratégiai döntéseket hoz, beszámoltat, az alapvető
folyamatokat kíséri figyelemmel. Több olyan döntés létezik, amely kizárólagosan e szervezet
hatáskörébe van utalva, például tag felvétele, kizárása eredmény felosztása stb.
2.) A felügyelő bizottság a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján jön létre
részvénytársaságoknál és KFT- k egy részénél. A bizottságot a taggyűlés választja, és annak
működési rendjét szintén a legfőbb ellenőrző testület hagyja jóvá. A felügyelő bizottságoknak
éves munkaterve van, feladata a tulajdonosok érdekeinek védelme. A testület munkája során
helyszíni ellenőrzést végezhet, okmányokon alapuló ellenőrzést végez, beszámoltat, az éves
beszámolót - könyvvizsgálat után – jóváhagyja. A közgyűlés a felügyelő bizottság
jóváhagyása nélkül az éves beszámolót nem tárgyalhatja. A bizottság ellenőrzi az ügyvezetés
munkáját, ezért a függetlenség biztosítása elengedhetetlen. A bizottság tagjai csak
személyesen végezhetik az ellenőri munkát, azt nem ruházhatják át, az ellenőrzési munka
elmulasztása esetén teljes vagyonukkal felelnek a cég kötelezettségeiért. A felügyelő bizottság
speciális szakértelmet igénylő feladat ellátása esetén külső szakértőt vehet igénybe.
A FB jelentéseit írásban köteles elkészíteni és az megfelelően dokumentálni, bizonyító
okmányokkal alátámasztani. A testület évente legalább egy alkalommal köteles beszámolna a
legfőbb ellenőrző testületnek.
3.) Választott könyvvizsgáló a munkáját a legfőbb ellenőrző testület felhatalmazása alapján
végzi. Alkalmazását bizonyos esetekben törvény írja elő, beszámolnia is neki köteles. A
könyvvizsgálatnak két fontos célja van, egyrészt a nyilvánosságra hozott beszámoló
valódiságáért felel a könyvvizsgáló teljes vagyonával, másrészt a tulajdonosok érdekeit védik.
A könyvvizsgáló független, jövedelme nem függhet a vállalkozás eredményességétől, nem,
lehet tulajdonosa a társaságnak, a tulajdonosokkal vagy vezető tisztségviselőkkel nem állhat
rokoni kapcsolatban, a vállalakozás vezetői őt nem utasíthatják. A könyvvizsgáló köteles a
tulajdonosok legfőbb ellenőrző testületének összehívását kezdeményezni, ha jelentős
vagyonvesztés jeleit észleli a vállalkozásnál. Könyvvizsgálói tevékenységet csak bejegyzett
könyvvizsgáló végezhet.
A könyvvizsgálói tevékenység részletes szabályait a 12. tétel részletesen tartalmazza, ennek a
tételnek a keretei között részletesebben nem tárgyaljuk ezt a témakört.
b.) Állami vagyon tulajdonosi ellenőrzése:
Az állami vagyon hasznosításának, kezelésének ellenőrzése az állam vállalkozói vagyonára
(társasági tulajdonára) nézve alapvetően két feladatot foglal magában. Egyrészt a privatizációs
folyamat, a vagyon tömeges értékesítésének ellenőrzését, az állam tulajdonosi érdekinek
érvényesítését a tranzakciók során. Másrészt az állami (köztulajdonban lévő) társaságok
működésének, vagyonnal való szabályszerű, eredményes és a kormány által meghatározott
céloknak megfelelő gazdálkodás/hasznosítás ellenőrzését. rendszere. Az ellenőrzés célja a
vagyon védelmének, hatékony hasznosításának biztosítása. Nézzük, mik tartoznak az állami
vagyon körébe:
- állami tulajdonban lévő társaságban lévő részesedés,
- állami tulajdonban lévő földterület,
- állami tulajdonban lévő ingatlan és ingóság,
75
- állami tulajdonban lévő értékpapír,
- állami tulajdonban lévő részesedés.
Az állami vagyon további osztályozása is lehetséges, úgy mint forgalomképes, korlátozottan
forgalomképes és forgalomképtelen. Vannak olyan vagyonelemek is, amelyek nem
értékesíthetők, így a víz, a levegő, a föld méhének kincsei, stb.
Ellenőrzést végző központi szervezet munkája:
A vagyon kezelésének alapvető felelőssége a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, illetve annak
Igazgatóságára hárul. A szervezet ellenőrző testülete a Felügyelő Bizottság. Meg kell
jegyezni, hogy az FB tevékenysége nem úgy fogható fel, mint az MNV Zrt-hez tartozó
társaságok „szuperellenőrzési” testülete. Az MNV Zrt. hozzárendelt vagyonát képező
társaságoknak külön külön is vannak igazgatóságai és felügyelő bizottságai, sokszor több
szinten – az „al-társaságoknál” is.
Az Igazgatóság fontosabb feladatai és működése
A testület hatásköre a következő területekre terjed ki:
- az állami vagyon hasznosításával, fejlesztésével, elidegenítésével kapcsolatos elvek
kialakítása,
- a kidolgozott stratégiák kormány elé terjesztése,
- állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos döntések meghozatala,
- részben, vagy teljesen állami tulajdonban lévő vállalkozások esetében a tulajdonosi
jogok gyakorlása,
- pályázatok kiírása, döntés a pályázatok ügyében
- gazdálkodó szervezet, befektetési alap létesítése, azok esetleges átalakítása,
- vagyontárgyak ingyenes, vagy ellenszolgáltatás ellenében történő átadása,
- kezesség vállalás,
- értékhatár fölötti kötelezettség vállalás,
- döntés peres illetve peren kívüli ügyekben,
- saját állami tulajdonú gazdasági társaságok esetében kölcsön nyújtása,
- állam részére vagyontárgyak vásárlása,
- saját ügyrendjének, számviteli rendszerének kialakítása,
- saját éves beszámolójának elkészítése, elfogadása.
Az Igazgatóság öt tagból álló testület, akiket a Kormány nevében a tulajdonosi jogokat
gyakorló miniszter nevezi ki . A tagoknak megfelelő pénzügyi, vagyongazdálkodási vagy
privatizációs ismeretekkel kell rendelkezniük. A testület tagjai felelősek a döntéseikért,
76
munkájuk során az állam érdekeit kötelesek képviselni, véleményeltérés esetén a külön
véleményüket jelezni.
Az Ellenőrző Bizottság tevékenysége:
Az MNV Zrt. munkájának ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el, amely legfeljebb hét
tagból áll. Tagjait a Kormány nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nevezi ki. A
Felügyelő Bizottság jogosult az MNV Zrt. vezetőitől felvilágosítást kérni, könyveit, iratait
megvizsgálni. Az éves beszámolóról csak a Bizottság által történő elfogadás után dönthet a
társaság. Abban az esetben, ha állami vagyont sértő vagy jogszabály ellenes tevékenységet
folytat a társaság a Bizottság köteles az jelezni.
A tagok a döntéseikért teljes vagyonukkal felelnek, ez alól az mentesülhet, aki
ellenvéleményét jelzi, s ennek megfelelően vesz részt a döntésben (ellene szavaz), vagy a
döntésben nem vesz részt.
Az MNV Zrt. a működéséről évente egy alkalommal, a következő év augusztus 31-ig köteles
beszámolót készíteni és azt a vagyon felügyeletéért felelős miniszternek és az ÁSZ elnökének
köteles megküldeni.
c.) A szövetkezetek tulajdonosi ellenőrzése:
Szövetkezetek esetében a legmagasabb szintű tulajdonosi ellenőrzést a közgyűlés gyakorolja,
amely saját ellenőrző tevékenységének támogatása céljából legalább 3 tagból álló felügyelő
bizottságot hoz létre. Abban az esetben, ha a taglétszám öt főnél kevesebb az ellenőrzéssel
egy tag is megbízható, vagy azt könyvvizsgáló is elláthatja. A felügyelő bizottság jogállása a
korábban elmondottakhoz hasonló, a feladati közül a következőket érdemes kiemelni:
- vizsgálja a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket,
- vizsgálja a jogszerű működést, észrevétel esetén felhívja a figyelmet a hibás
gyakorlatra,
- összehívhatja a közgyűlést,
- kezdeményezheti a vezető tisztségviselők felmentését.
A tulajdonosi ellenőrzés rejtelmeivel megismerkedett, javaslom, hogy ismét pihenjen keveset
és utána nézhetjük a következő tételt.
77
10. tétel
a., Ismertesse átfogóan az adóellenőrzéseket: az adóhatóságokat, hatásköreiket és
illetékességeiket, általános ellenőrzési szabályait (APEH, VPOP, stb.), az ellenőrzés
lefolytatását.
Az adóellenőrzés megismerését megelőzően az ellenőrzés nagy részét indukáló önadózási
folyamatról ejtsünk néhány szót. Magyarországon az adók túlnyomó része önbevallással és az
adóalany részéről kezdeményezett befizetés által realizálódik. Szinte mindenki adóalany és
adókötelezettség terheli. Nézzük meg felsorolásszerűen az adókötelezettség tartalmát, amit én
10 pontként fogalmazok meg:
- Bejelentési kötelezettség.
- Nyilatkozattételi kötelezettség
- Nyilvántartási kötelezettség.
- Bizonylat kiállítási és megőrzési kötelezettség.
- Adóelőleg vonási és befizetési kötelezettség (SZJA).
- Adó behajtási és befizetési kötelezettség. (Idegenforgalmi adó)
- Adóbevallási kötelezettség.
- Adófizetési kötelezettség
- Adatszolgáltatási kötelezettség
- Általános együttműködési
Az adóalanynak ezt mindet be kell tartania, a törtvényi keretek között. A sokat emlegetett
önadózás folyamata röviden a következőt takarja:
1. Az adóalany megőrzi bizonylatait, folyamatosan könyvel és határidőre leadja a
bevallását, többnyire interneten keresztül. A bevallás átvételekor alaki formai, logikai
ellenőrzés van, tartalmi nincs.
2. A bevallás az adóhatóság nyilvántartási részlegéhez kerül, ahol minden adóalanyról
adó folyószámlát vezetnek, nyilvántartva ezen a bevallásait és a pénzmozgásokat.
Erről – ha hátralék van – évente értesítik az adóalanyt. Tartalmi ellenőrzés még
mindig nem történt.
3. A bevallások tartalmi ellenőrzése adóhatóság által lefolytatott adóellenőrzés keretében
történik. A folyamat során megvizsgálják az adóalany bizonylatait és megállapítják,
hogy a bevallás a valós folyamatoknak megfelelően, az adótörvények előírásainak
betartása mellett történt-e.
4. Az adóellenőrzés záró jegyzőkönyv elkészítésével fejeződik be, amelyet az adóalany
átvesz, és arra észrevételt tehet.
5. Az észrevételek figyelembe vételével készül az elsőfokú adóhatósági határozat,
amelyben részletezik az eltéréseket, adóhiányokat és többleteket, közlik a szankciókat
és elrendelik a pénzügyi teljesítést.
6. Az adóalany az elsőfokú határozatot fellebbezheti, annak sikertelensége esetén
bíróságnál támadhatja. Egy megjegyzés: A fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a
befizetésre vonatkozóan, így annak elmaradása után következhet a végrehajtás.
Az önadózás folyamatának rövid áttekintése után nézzük az adóellenőrzést.
Az adó ellenőrzés szervei a 2011. január 01-től működő Nemzeti Adó- és Vámhivatal, amely
az APEH és a VPOP összevonásából jött létre, valamint az önkormányzati adóhatóság. Az
78
illetékhivatal és a szerencsejáték felügyelet már korábban az állami adóhatóság hatáskörébe
integrálódott, így most a Nemzeti Adó-, és Vámhivatalhoz tartozik.
Az adóhatóságok hatásköre:
A Nemzeti Adó-, és Vámhivatal jár el:
adó, költségvetési támogatás,
az adó-, visszaigénylés, visszatérítés, az állami garancia (kezesség) kiutalása és
visszakövetelése,
adók módjára behajtató köztartozás végrehajtása ügyében,
a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos jogszabályok és a pénzmosás
megelőzéséről, megakadályozásáról rendelkező jogszabályok betartása,
az illetékhivatal hatáskörébe tartozó fizetési kötelezettség teljesítését, valamint
ellenőrzi
a jövedéki adóztatást és a rendszer működésének jogszerűségét,
a regisztrációs adóztatás feltételeinek teljesülését,
az adójeggyel ellátott dohányáruk általános forgalmi adózását,
az energiaadózást,
a hatáskörébe tartozó termékimportot terhelő adók befizetését,
új személygépkocsik és a regisztrációs adóköteles motorkerékpárok más tagállamból
történő beszerzésekor az általános forgalmi adózást.
Az önkormányzati adóhatóság ellenőrzi az illetékességébe tartozó helyi adókat, a
gépjárművek adóztatásával, a termőföld bérbeadásának adóztatásával, valamint a
magánszemélyt terhelő, az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe behajtandó
köztartozásokkal kapcsolatos jogszabályok betartását.
Általános ellenőrzési szabályok, az ellenőrzés lefolytatása:
Az ellenőrzés célja az adótörvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek
teljesítésének vagy megsértésének a megállapítása, melynek során az adóhatóság feltárja és
bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és
joggal való visszaélés tényét, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Az ellenőrzések fajtái:
az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés,
a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés,
adatok gyűjtését célzó ellenőrzés,
állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés,
illetékkötelezettség teljesítésére vonatkozó ellenőrzés,
az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés.
Az ellenőrzés az erről szóló értesítés kézbesítésétől kezdődik. Az értesítést mellőzheti is a
hatóság, ha fennáll annak a veszélye, hogy az ellenőrzött megsemmisíti a vizsgálat alá vont
bizonylatokat, iratokat, nyilvántartásokat, vagy az üzleti tevékenységet megváltoztatja. Az
ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrnek igazolnia kell a vizsgálati jogosultságot, a szolgálati
79
igazolvánnyal és a megbízó levéllel. A (helyszíni) vizsgálatot akkor kezdheti meg, illetve
folytathatja le, ha az adózó vagy annak képviselője, ezek hiányában két hatósági tanú van
jelen. Az adóellenőrzés főként bizonylat ellenőrzés, valamint a bizonylat mögött lévő
gazdasági esemény megtörténte, valódisága. Az ellenőrzött köteles együttműködni, és
amennyiben szükséges a hiányos vagy rendezetlen iratokat megfelelő határidővel pótolnia,
javítania kell. A kötelezettség kikényszerítésére az adóhatóságnak bírságolási lehetősége van,
és amennyiben határidőre a rendezés, pótlás nem történik meg súlyosabb bírságot is kilátásba
helyezhet.
Az iratok, bizonylatok ellenőrzése mellett a tevékenység folytatásának körülményeit is
vizsgálhatja az ellenőr. Végezhet próbavásárlást, ellenőrizheti a munkafolyamatokat, leltár
felvételt végezhet, agy próbagyártással a tényleges anyagszükségletet rögzíti. Jogosult
továbbá, ha az adózó az adókötelezettség szempontjából jelentős tárgyi bizonyítási eszközt
elrejt a helyszín, a helyiség és a gépjármű átvizsgálására, valamint fuvarellenőrzésre.
Az adóhatóság ellenőrzés megállapításai jegyzőkönyvbe foglalja, melynek formai és tartalmi
követelményeit a közigazgatási és hatósági eljárásról szóló törvény szabályozza. Az adózónak
joga van a megállapításokról felvilágosítást kérni, valamint ara 15 napon belül reagálni. Az
észrevétel kapcsán kiegészítő ellenőrzés folytatható, legfeljebb azonban még 15 napig.
Az ellenőrzés általános szabályai valamennyi ellenőrzés típusban érvényesülnek, de vannak
további speciális rendelkezések is. Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése nem egy
behatárolt időszakra vonatkozik, de a hiányosságok megállapítására ugyanúgy jegyzőkönyvet
kell felvenni és a mulasztás pótlását határozattal kell kikényszeríteni. A bevallás utólagos
ellenőrzése esetében az adó megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítését adónként,
támogatási nemenként, és időszakonként vizsgálja az adóhatóság. Az adóbevallás
elmulasztását utólag már nem lehet pótolni, és valamennyi feltárás adókülönbözet lesz. A
bevallás utólagos ellenőrzését alapozza meg az adatgyűjtésre irányuló vizsgálat, mint a
próbavásárlás, az árukészlet leltározása, a vállalkozás körülményeiről felvett jegyzőkönyv, az
alkalmazottak foglalkoztatásának jogszerűsége, a bejelentett adatok valódiságának
ellenőrzése. Az adatok a következő ellenőrzéshez is hasznos információkkal szolgálhatnak, és
ezeket az adatokat a bevallási időszak lezárását megelőzően is van lehetőség összegyűjteni.
Az állami garancia beváltására irányuló kérelem vizsgálata során az adóhatóság a garanciát,
a kezességet beváltó jogosultnál (hitelintézet) vizsgálja a beváltás jogszabályi feltételeinek
teljesülését. A hitelintézetek a Kiemelt Adózok Igazgatóságához tartoznak, minden
garanciabeváltást ez az Igazgatóság ellenőriz. Az illetékellenőrzés azokat a szerveket is
terheli, amelyek eljárásánál az ügyfeleknek illeték lerovási kötelezettsége van. Az adóhatóság
azonban konkrét ügyekhez kapcsolódó lerovást vizsgál, valamint azoknál a személyeknél
folytat ellenőrzést, akik illeték- és díjköteles ügyekkel foglalkoznak.
Az ellenőrzés megállapításának jogkövetkezményei lehetnek:
késedelmi pótlék,
önellenőrzési pótlék,
adóbírság,
mulasztási bírság, és
intézkedések.
A vámellenőrzés – a közösségi vámjog értelmében – a vámszabályok és a vámfelügyelet alatt
álló árukkal kapcsolatos rendelkezések betartása érdekében érvényesített vámhatósági
intézkedéseket jelenti. Felölelik:
80
a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott áruk megvizsgálását,
az előírt dokumentumok meglétének és hitelességének ellenőrzését,
az érintett vállalkozások nyilvántartásainak ellenőrzését (könyvviteli nyilvántartást is),
az árut szállító eszközök átvizsgálását,
a poggyász és egyéb személy által szállított áruk átvizsgálását, valamint
a hatósági vizsgálatok lefolytatását és hasonló intézkedések megtételét.
A vámellenőrzés az adóellenőrzéshez képest több sajátságot is tartalmaz, mert a vámhatóság
nem csak a vámbevételek biztosítására illetékes szervként működik, hanem hatáskörébe
tartozik a harmadik országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalommal kapcsolatos
minden egyéb szabályozó, korlátozó és tiltó feltételek érvényesítése is.
A jogszabályok szigorú és a teljes vámeljárási folyamatot lefedő preventív anyagi és eljárási
intézkedésekkel biztosítják a vámok beszedését, melyek közül a legfontosabbak a
vámfelügyelet és a vámbiztosíték, valamint a folyamatba épített és utólagos ellenőrzések.
b., Értelmezze a műszaki fejlesztési tevékenység ellenőrzését (a fejlesztési folyamat
ellenőrzése, a termék- és gyártmányfejlesztési tevékenység utólagos ellenőrzése, a
műszaki fejlesztések költségeinek ellenőrzési feladatai) és a termelés műszaki-ügyviteli
előkészítésének (a műszaki előkészítés feladatainak és a gyártás ügyviteli
előkészítésének) vizsgálatait.
Egy vállalkozás életében a műszaki fejlesztés elengedhetetlen folyamat, hiszen nélküle nem
volna fejlődés és az a piaci versenyben történő végleges lemaradást eredményezheti. A
vállalkozó minden fejlesztésnél szembe kerül egy dilemmával: Ha fejleszt a gépesítés révén
sok esetben munkahelyek szűnnek meg, de hanem fejlesz, akkor a piaci versenyben lemarad,
ami vagyonvesztéshez, megszűnéshez vezethet, és így minden munkahely megszűnik. A
vállalkozó elveszíti a vagyonát és a munkalehetőségét is.
Természetesen a fejlesztési folyamat is szabályozottan zajlik és hatékonysági követelmények
is megfogalmazódnak. Arról, sem szabad megfeledkezni, hogy egy elhibázott fejlesztés
hosszú távra hozhatja hátrányos helyzetbe a vállalkozást.
Alapvető szabály, hogy a kutatási, fejlesztési tevékenységet minden esetben piackutatásnak
kell megelőznie. A vizsgálat természetesen kiterjed a hazai és nemzetközi területekre
egyaránt. A vállalkozásnak fel kell mérnie, hogy mire van szüksége a piacnak, milyen
fejlődési irányok vannak igényben és technológiában.
A technológiai fejlesztés ellenőrzését három részletben tárgyaljuk, nézni fogjuk az
előkészítést, a fejlesztés végrehajtását valamint annak hatását.
1) A fejlesztés előkészítésének folyamata:
Célszerű vizsgálni a fejlesztés célját és piaci megalapozottságát. Vegyük figyelembe, hogy a
fejlesztésnek két fő célja lehet, valamilyen termékfejlesztés és technológiamodernizálás
hatékonyság növelés, költségcsökkentés céljából.
A fejlesztést mindig megelőzi az innovációs szándék, a sokat emlegetett K+F+I tevékenység
és a piackutatás.
81
A döntés fontosabb kritériumai a következők:
- Milyen terméket, vagy szolgáltatást kínáljunk, mivel kereskedjünk?
- Milyen technológiát válasszunk?
- Milyen eszközökre van szükség?
- Hol történjék meg a fejlesztés és annak a feltételei adottak-e? (Infrastruktúra,
munkaerő stb.)
- Milyen beruházásra lesz szükség?
- Milyen formában biztosítják az eszközöket, vásárol, bérel. lízingel a cég?
- Milyen jövedelemnövekedés várható és milyenforrásból?
A műszaki fejlesztésnek két formáját ismerjük, van a gyártmányfejlesztés, amelynek
eredményeként új termék, szolgáltatás jön létre és a gyártásfejlesztés, amelynek
eredményeként a gyártási szolgáltatási eljárások fejlődnek.
A termékfejlesztés célja a potenciális piaci igény kielégítését célzó termék létrehozatala.
Ennek a folyamatnak egy cég életében permanensnek kell lennie, hiszen a szükségletek
folyamatosan fejlődnek, a fejlődés állandó. Aki nem fejleszt, az a versenyben lemarad és
veszteségeket szenvedhet el-
A gyártásfejlesztés célja a technológiai színvonal emelése, költségek csökkentése,
gazdaságosság növelése céljából.
A termékfejlesztés ellenőrzésének alapvető kérdései:
- Felmérték-e a piaci igényt, kockázatot?
- Vizsgálták-e a kockázatot?
- Vizsgálták-e az erőforrások biztosításának lehetőségét?
- Helyesen állapították-e meg a fejlesztés átfutási idejét?
- Felmérték-e az új termékek jövedelmezőségét?
- Felmérték-e a beruházási igényt?
- Biztosítottak-e a fejlesztés pénzügyi forrásai?
- Megtörtént-e a gyártmány termelésének adminisztrációs előkészítése?
A gyártásfejlesztés ellenőrzési szempontjai:
- Az új technológia bevezetésének körülményei adottak-e?
- Vizsgálták-e a műszaki, gazdasági, piaci kockázatot?
- Hogyan hat a fejlesztés a gyártott mennyiségre, és arra van-e piaci igény?
82
- Hogyan hat a fejlesztés a költségekre?
- Hogyan változnak az általános költségek?
- Hogyan hat a fejlesztés a munkaerő igényre, a személyi jellegű költségekre?
- Hogyan változnak a hatékonysági mutatók?
- Történt-e adminisztrációs folyamatokra vonatkozóan előkészületek?
2) A fejlesztés végrehajtásának ellenőrzése:
A végrehajtás során több szempont szerint folytathatunk ellenőrzést:
a) A programszerűség ellenőrzése során a arra figyelünk, hogy időben történnek-e a
folyamatok, mert az esetleges késedelmek komoly többletköltséget okozhatnak,
változhat a piaci igény és változhat az eladási ár. Egyértelmű, hogy a fejlesztések
rendkívül fontos tényezője az idő.
b) Nem maradt-e kik valamely tényező a terv végrehajtásából?
c) Törekedtek-e az idő csökkentésére?
d) Megkövetelték-e a külső szervektől a szállítási határidők betartását?
e) Biztosítottak-e a személyi és tárgyi feltételek?
f) A sikeres fejlesztés eredményének bevezetésére törekedtek-e?
g) Az új eljárások javítják-e a hatékonyságot?
h) Az adminisztratív feltételek meglétének ellenőrzése során vizsgáljuk a fejlesztés
dokumentumait, az időnormák kidolgozottságát, anyagnormák kidolgozottságát,
szerszámszükséglet dokumentáltságát, célgépek indokoltságának vizsgálatát.
3) A fejlesztés utólagos ellenőrzése:
Az ellenőrzés jelentősebb feladatai két részre osztható, egyrészről vizsgálni kell, hogy a
megvalósítás a műszaki terveknek, költségterveknek megfelelően történt-e, másrészről a
fejlesztés hatását szükséges elemezni.
- A végrehajtás tervszerűségének vizsgálata során vizsgáljuk, hogy:
a) Megvalósultak-e a célok?
b) A fejlesztés eredménye hogyan illeszkedik a cég struktúrájába?:
c) A fejlesztési pénzforrások felhasználásának ellenőrzése szabályszerűségi és
hatékonysági szempontból.
d) A tervben kitűzött célok teljesültek-e?
e) Az előkalkulációk megvalósultak-e, a ráfordítások megtérülnek-e?
83
f) A fejlesztési költségek felhasználásának ellenőrzése során vizsgáljuk
témaszámonkénti felhasználást közvetlen és közvetett költségekre egyaránt.
Vizsgáljuk, hogy az előirányzatot betartották-e, az esetleges túllépéseket
engedélyezték-e, a túllépések indokoltak voltak-e? Rendkívül fontos ellenőriznünk,
hogy a K+F költségek elszámolása a számviteli szabályoknak megfelel-e. A helytelen
elszámolás adóalap változtatást idézhet elő.
- A fejlesztés hatékonysági vizsgálata:
Meg kell vizsgálni, hogy a végrehajtás után hogyan változtak a hatékonysági mutatók,
a már többször ismertetett számítási módok szerint. Említhetünk néhány speciális
mutatószámot is:
- Szabványos alkatrészek használati arányának növekedése.
- Több termékhez használt alkatrészek arányának növekedése, csereszabatosság
biztosításának lehetősége.
- Fajlagos anyagfelhasználás alakulása.
- Speciális, nagy hatékonyságú eszközök használatának növekedése.
- Automatizáltság foka.
Természetesen a műszaki fejlesztés vizsgálatához még rengeteg szempontot mondhatunk,
hiszen ez napjaink sláger témája. Gondolhatunk az innovációs járulék felhasználására, a
pályázati lehetőségek kihasználására stb. A feldolgozás során a lényeges elemek összegzésére
törekedtem.
84
11. tétel
a. Ismertesse a belső ellenőrzési rendszer elfogadott három alkotórészét. Ezen belül
részletesebben foglalkozzon a vezetői ellenőrzéssel és a tevékenységek folyamatába
épített ellenőrzéssel, ezek eszközeivel és feladataival.
Kedves olvasó, a vezetői ellenőrzésről - más összefüggésekben – már többször esett szó, most
ismerkedjünk meg ennek további részleteivel.
A belső ellenőrzési rendszer három alkotó része:
vezetői ellenőrzés (a vezetők ellenőrző tevékenysége)
folyamatba épített ellenőrzés (a különböző tevékenységek folyamatába épített
ellenőrzés)
függetlenített belső ellenőrzés (a függetlenített belső ellenőrök tevékenysége)
A belső ellenőrzési rendszer fő elemeinek kapcsolata a … számú ábrán látható.
Forrás: Kresalek-Merétey: Az ellenőrzés rendszere és módszertani alapjai,
A vezetői ellenőrzés:
Lényege, hogy a vezetés folyamatos felügyeletet lát el az alárendelt területek felett, mely által
meggyőződhet, hogy a kiadott utasítások végrehajtásra kerültek-e, megfelelően hajtották-e
végre, és biztosítják-e a vállalkozási célok elérését, szükséges-e azt módosítani.
A vezetés a vállalkozás/költségvetési szerv méretétől és/vagy tevékenységétől függően
különböző szintekre tagozódik, a felsővezetői, a középvezetői és az alsó vagy operatív vezetői
SZERVEZET
Belső ellenőrzési rendszer
VEZETŐI ELLENŐRZÉS FOLYAMATBA
ÉPÍTETT ELLENŐRZÉS
FÜGGETLENÍTETT BELSŐ ELLENŐRZÉS
FÜG
GET
LEN
ÉRTÉ
KEL
Ő
TEV
ÉKEN
YSÉG
85
szintre. Ennek megfelelően kerülnek elhatárolásra a különböző szinteken a vezetői feladatok
és hatáskörök. A szervezeti célok meghatározásában a felső vezetés játszik fontos szerepet, a
középvezetés az egyes szakterületekre lebontott célok, az operatív szint pedig a részcélok
teljesítésében érdekelt. Minden vezetői szint a lebontásnak megfelelő folyamatokat
megszervezi, és hozzákapcsolja a kockázatkezelési eljárásokat, ellenőrző tevékenységeket.
Így tulajdonképpen a vezetés kockázat-menedzsmentet tevékenységet végez.
A vezetői ellenőrzés módszerei:
információk értékelése, az információrendszerek alkalmazása: lehet eseti vagy
rendszeres, melynek során külső és belső információkra támaszkodva a vezetők
ellenőrzik a vállalati részcélok teljesülését, és tájékozódnak a lehetséges új
kockázatokról.
beszámoltatás: a vezető közvetlenül az alárendelt személyektől tájékozódik – szóban
vagy írásban - a feladatok teljesítéséről, a végrehajtás során felmerült problémákról. A
beszámoltatás gyakoriságát tekintve lehet rendszeres vagy eseti.
aláírási jog gyakorlása: melynek során a vezető ellenőrizheti a dokumentum alaki és
tartalmi helyességét, az iratban foglaltak indokoltságát.
közvetlen helyszíni ellenőrzés: a vezető a folyamatok megvalósításának helyszínén
tájékozódik. Egyik sajátos formája a munkaköri ellenőrzés, amelynek során a vezető
egy hozzá alárendelt dolgozó munkáját, tevékenységét vizsgálja.
Munkafolyamatba épített ellenőrzés:
A tevékenységek folyamatába épített ellenőrzés az ismétlődő folyamatok, tevékenységeket
szabályozott ellenőrzési rendszere, amelyben a kockázatosnak ítélt pontokon a vezetés
kontroll lehetőséget biztosít. A kontrollokkal vizsgálja a szabályszerűséget, a
teljesítménykövetelményeknek való megfelelést, és eltérés esetén jeleznek vagy megszakítják
a folyamatot.
A munkafolyamatokba épített ellenőrzésnek az előfeltétele, hogy részletesen, kellő
mélységben legyen szabályozva és a folyamat megfelelő pontjaiba legyen beillesztve. A
különböző szabályzatoknak szükséges tartalmaznia:
a folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési pontokat,
a megvalósítandó ellenőrzések jellemzőit (pl.: ki, mit, mikor, hol, milyen módszerrel),
az ellenőrzések viszonyítási alapjait (jogszabályok, technológiai előírások, belső
előírások,stb.),
a visszacsatolás módját és irányát.
A folyamatba épített ellenőrzés formái:
személyhez kötött önellenőrzések, melynek során a tevékenységet ellátó személy saját
maga vizsgálja felül a munkáját, megbizonyosodik arról, hogy a követelményeknek
megfelelően hajtotta végre a feladatot.
munkaszakaszok közötti ellenőrzéseknél az adott személy saját munkafolyamatának
megkezdése előtt az előző szakasz megfelelő elvégzését fogja ellenőrizni.
automatizált ellenőrzések során a gépek, informatikai rendszerek töltik be az ellenőrző
fél szerepét.
86
önállósult szakellenőrzéseket külön erre a célra létrehozott apparátus végzi azokon a
vállalati folyamatokon, ahol magas a kockázati tényező. Például: számlaellenőrzés,
bérszámfejtés ellenőrzése, pénzkezelés ellenőrzése, minőség-ellenőrzés,
kapuellenőrzés.
Mind a vezetői ellenőrzésnél, mind a folyamatba épített ellenőrzésnél törekedni kell a minél
teljesebb körű dokumentálásra, mert az ellenőrzés megtörténtének bizonyítéka, amelyet a
függetlenített belső ellenőrzés a folyamatok javítása érdekében megvizsgálhat.
b., Mutassa be a termelési folyamat megszervezésének ellenőrzését, a termelés
irányításának az ellenőrzését, a termelési folyamat ellenőrzését, a termelés
ütemességének, egyenletességének vizsgálatát és a termék minőségének ellenőrzését.
A vállalkozás tevékenysége a termelés/szolgáltatás köré rendeződik. Bizonyos
leegyszerűsítéssel mondhatjuk, hogy ez a célja a tevékenységnek, s a hosszú távú
működésnek pedig előfeltétele a nyereséget hozó gazdálkodás, a hatékony termelés
fenntartása.
A termelési folyamat ellenőrzése komplex folyamat, amely kiterjed a fő tevékenység és az azt
kiszolgáló tevékenységekre egyaránt. Tartalmát tekintve magában foglalja a műszaki ,
üzemszervezési, termelésszervezési, ügyviteli és egyéb folyamatokat.
A termelés szervezésének ellenőrzése:
A vizsgálandó területek a következők:
- Termékösszetétel vizsgálata során elemezni kell az egyes termékek fedezeti hányadát,
jövedelmezőségét és a nyereségesség alapján összeállított rangsor szerint célszerű a
termelési programot elkészíteni. Természetesen vizsgálni kell az előállított termék
volumenének hatását a jövedelmezőségre (egy nagyobb mennyiség esetén csökkenhet
az önköltség). A jövedelmezőség mellett a külső adottságok korlátaira is tekintettel
kell lenni (munkaerő, alapanyag stb).
- Tömegszerűség vizsgálata során ellenőrizni kell a gépesítettség fokát, ennek
megfelelően a gyártás előkészítésének, szervezésének, logisztikai biztosításának
feltételeit. Célszerű kellő volumenű megrendelés esetén egy vagy néhány termék
előállítására specializálódni. Lehet célgépeket, szerszámokat beszerezni (termelési
együttműködés vizsgálata során a különböző szervezeti egységek kapcsolatrendszerét
ellenőrizzük, az alapanyag beszállításától a késztermék előállításán keresztül a
raktározásig és értékesítésig. Kiemelten kell vizsgálni a minőségi átvételek
precizitását.
Termelés irányításának ellenőrzése:
A munka kiterjed a gyártás időbeni menetének megtervezésére és végrehajtás folyamatos
ellenőrzésére, a váratlan akadályok elhárítására.
87
Az ellenőrzés részletes feladatai:
- Termelési programok ellenőrzése során vizsgáljuk a kapacitások egyeztetését, az
egyenletes leterheltség biztosítását, a folyamatosság igényének betartását.
- Az operatív programok ellenőrzése magában foglalja a kapacitások vizsgálatát,
rendelési határidők figyelembe vételét, szükséges anyagok, alkatrészek rendelkezésre
állását, szűk keresztmetszetek elkerülését, feloldását, az állásidők minimalizálását,
jövedelmezőségi követelmények érvényesülését. A programok ütemes végrehajtását a
teljes időszak alatt figyelemmel kell kísérni (esetleges lemaradások, állásidők).
- Végrehajtás ellenőrzése során a következők a fő feladatok:
a) üzemképesek-e a termelő kapacitások
b) időben történt-e az előkészítés
c) gondoskodtak-e a gyártás előkészítéséről (műszaki dokumentációk, rajzok,
szerszámok stb.)
d) biztosítottak-e az anyagok, gyártóeszközök
e) biztosított-e a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő
Az operatív ellenőrzés során komplex felügyeletet kell végrehajtani, és a folyamatosan zajló
tevékenység minden pontjára párhuzamosan figyelemmel kell lenni. Célszerű vizsgálni, hogy
az esetleges fennakadások elhárítása gyorsan és szakszerűen történik-e.
Termelési folyamat ütemességének, egyenletességének vizsgálata:
Gyakorlatilag a végrehajtás zavartalanságát kell vizsgálni a termelés közben. A vizsgálat
kiterjed a logisztikai rendszerekre, a termék előállítási folyamatokra, munkaerőre, műszaki
pontosságra, határidőkre.
A termelés ütemességét egy-egy termék mennyiségi adatai alapján kell vizsgálni,
összehasonlítva a kibocsátást a termelési program adataival. Nem tévesztendő össze a gyártás
ütemessége (amely a terveknek való megfelelést jelenti) az egyenletességgel. A termelés
folyamat vizsgálata során használhatunk természetes mennyiségben megjelölt adatokat, és
értékadatokat egyaránt.
A folyamat ellenőrzése történhet termékre vonatkozóan a teljes ciklusra nézve, illetve egy-egy
üzemegység tevékenységére nézve.
Minőség-ellenőrzés szempontjai:
Elsőként tisztázzuk a minőség fogalmát. A minőség a termék azon tulajdonságainak
összessége, amelyek azt használati értékkel ruházzák fel. Valamely kikötött jellemzőket,
tulajdonságokat, követelményt jelent. Pl: szín, anyag minőség, eltarthatóság stb.
Kínálati piac esetében a minőség rendkívül fontos szempont, ugyanis a termék
eladhatóságának fontos feltétele. A piaci szereplők erre nagy hangsúlyt fektetnek, és
fogyasztóvédelmi szervezetek végeznek külső vizsgálatot, alkalmaznak szankciót. Minden
vállalkozás köteles a minőségi problémák, kifogások kezelésére, kártalanításra.
88
A vizsgálati szempontok a következők:
- minőségszabályozás esetén a rendszert kell ellenőriznünk, hogy az tartalmazza-e az
előírásokat, gondoskodik-e a minőségi paraméterek ismertetéséről, biztosítja-e az
egyenletes minőséget, vizsgálja-e a gyártási követelmények teljesítését, és az esetleges
hibák okainak feltárását.
- a felhasználásra kerülő anyagok ellenőrzésénél vizsgáljuk az átvétel gondosságát, a
munkatársak felkészültségét, és az észrevételek dokumentáltságát és az
intézkedéseket.
- a gyártásközi minőség-ellenőrzés során folytatunk műveletközi ellenőrzést, amely a
termelésben lévő munkadarabok minőségét hivatott biztosítani. A másik ellenőrzési
pontunk a végellenőrzés, amely történhet zártkörűen –minden egyes munkaművelet
után- és nyíltkörűen, nem minden folyamatra kiterjedően. A második módszer kevésbé
költség- és munkaigényes, így ezt célszerű alkalmazni. Nagyobb arányú minőségi
kifogás esetén célszerű elrendelni a zártkörű ellenőrzést.
- A végellenőrzés során a termék valamennyi minőségi paraméterét vizsgáljuk. Ezen
munka során minőségi osztályokat alakíthatunk ki, ennek megfelelően csoportosítjuk a
készterméket. Ismert a minőségi együttható számítása, amely gyakorlatilag egy
súlyozott számtani átlag. Átlagolandó érték a I-II-III minőségi osztályok, a súlyok
pedig az egyes minőségi osztályba tartozó termékek darabszáma.
- A minőségi ellenőrzés feltételeinek vizsgálata során áttekintjük a személyi feltételeket,
az eszközellátottságot, és az ellenőrzés ütemességét, rendszerességét.
A selejt alakulásának ellenőrzése:
Selejtnek nevezzük azt a terméket, amelyik eredeti rendeltetésének nem felel meg, csak
javítás után használható. Az ellenőrzés kiterjed a selejt arányának meghatározására, az
okozott kár értékének megállapítására, a selejt okainak felkutatására. A műszaki jellegű
vizsgálódás mellett az anyagi kár meghatározásának szempontjait érdemes említenünk. A
kár csökkenthető, ha a hibás alapanyagot nem fizették ki, ha a selejtes munkadarab
előállításáért nem fizettek bért stb.
A selejt keletkezésének okát fel kell tárni, és haladéktalanul intézkedni kell annak
megszüntetésére.
89
12. tétel
a., Ismertesse a könyvvizsgálói ellenőrzést, kapcsolatát a belső ellenőrzéssel. Határozza
meg a könyvvizsgálóval szemben támasztott követelményeket és beszéljen a
könyvvizsgálói tevékenységről.
A könyvvizsgálói ellenőrzés jelentőségét a piaci működés biztonsági érdekei teremtették meg,
főképpen a tulajdonos és a menedzser személyének különválása, az üzleti partnerek között a
hiteles információk igénye, a vállalkozások megbízhatóságáról, fizetőképességéről való
meggyőződés miatt.
Gondoljunk arra, hogy a piaci környezet a könyvvizsgáló által hitelesített és letétbe helyezett
éves beszámolóból szerezhet objektív információt a piaci partnerek gazdálkodásáról, anyagi,
vagyoni jövedelmezőségi helyzetéről. Fontos, hogy a dokumentumom megbízható, valós
képet tükrözzenek a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről. A téves
adatok felhasználásából eredő károkért a könyvvizsgáló teljes vagyonával felel.
Engedjen meg nekem lazításként egy szakmai jellegű vicc
felidézését:
Idős juhász bácsi legelteti a nyáját, amikor megáll mellette egy
kocsi. Kiszáll egy fiatal férfi és a következő fogadást ajánlja. Ha
meg tudom Önnek mondani megszámolás nélkül, hogy hány
birkája van ad belőle nekem 2-t, ha nem Öné a kocsim. A bácsi
elfogadja az ajánlatot, mire a fiatalember tippel, 345 db birka legel
a domboldalon. A juhász csodálkozva ismeri el, hogy igaza van a
férfinek és átadja a juhokat. Elváláskor a juhász viszont fogadást
ajánl. Ha meg tudom mondani, hogy Önnek mi a foglalkozása
visszaadja a birkákat. A fiatalember is elfogadja az ajánlatot. A
bácsi közli, hogy az úr valószínűleg könyvvizsgáló. A férfi
csodálkozva kérdezi, hogy ezt honnan tudja. A válasz egyszerű,
három tényből kikövetkeztethető:
Jött, bár nem hívtam, Megmondta azt, amit addig is tudtam,
Elviszi azt, ami az enyém.
A helyzet persze ennél komolyabb.
A magyarországi könyvvizsgálói ellenőrzés is felzárkózott a fejlett országok gyakorlatához
alkalmazván a hazai környezetre a nemzetközi standardokat. Az egységes, formalizált
könyvvizsgálói jelentés termeti meg annak a lehetőségét, hogy a piaci szereplők ezen
információkat is felhasználva hozzák meg döntéseiket, mert a könyvvizsgálói pozitív
vélemény a legmagasabb szintű, bár nem abszolút bizonyosságot nyújtja a felhasználóknak. A
vállalati ellenőrzési rendszerben a könyvvizsgálat a külső független ellenőrzést jelenti, amely
természetesen szoros kapcsolatban van a belső kontroll rendszerrel. Egyrészt mert pénzügyi
beszámolók vizsgálatából kiderülő hibák a belső ellenőrzés színvonalára is lehet
következtetni, másrészt a könyvvizsgálat, mint minden külső ellenőrzés – különböző
mértékben ugyan, s elsősorban a vizsgálati területek előzetes kockázatvizsgálata során -
figyelembe veszi a belső ellenőrzés megállapításait.
90
A könyvvizsgálat célja, amit a számviteli törvény határoz meg, a közzétételre kerülő üzleti
évről készült beszámoló – éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, konszolidált
beszámoló - felülvizsgálata és hitelességének vizsgálata, melynek során megállapítják, hogy a
benne foglalt gazdasági adatok, információk megfelelnek-e a számviteli törvény előírásainak,
megbízható valós összképet mutat-e a vállalkozó vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetéről,
az üzletmenet eredményességéről. Az ellenőrzés során vizsgálják az üzleti jelentés és a
beszámoló összhangját is.
A könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnál kötelező, kivéve, ha a
vállalkozónál az éves árbevétel az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladja meg a
100 millió forintot vagy az átlagos foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt. Ez a
szabály a közeljövőben változni fog, 2012-től az értékhatár 200 millió forint, majd 2013-tól
300 millió forint lesz
A költségvetési szférában hasonló, bár némileg más szabályok az irányadók. Az
önkormányzatoknál és költségvetési formában gazdálkodó intézményeiknél a hitelfelvételhez,
pályázati lépésekhez, illetve a költségvetés méretének egy (változó) szintjéhez kötött a
kötelező könyvvizsgálat. Következetlenül szabályozott, hogy a központi költségvetés mely
intézményeinél van ez előírva, s hasonló a helyzet a non-profit szférában is.
A könyvvizsgáló a beszámolóra vonatkozó véleményét a könyvvizsgálói jelentésben záradék
formájában fejezi ki. A könyvvizsgálói jelentés rövid és hosszú jelentés lehet. A jelentésnek
tartalmaznia kell:
- hogy a beszámoló melyik üzleti évre vonatkozik, milyen mérlegforduló nappal
készült,
- hogy a beszámoló milyen alkalmazott beszámolási szabályrendszerrel készült,
- a záradékban vagy záradék elutasításában kifejezett véleményét,
- a könyvvizsgáló figyelemfelhívó megjegyzéseit,
- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy a beszámoló összhangban áll-e az üzleti
jelentéssel.
A záradék lehetséges formái: a tiszta vélemény (hitelesítő záradék), a korlátozó vélemény
(korlátozott záradék), és az ellenvélemény (elutasító záradék). A számviteli törvény alapján a
hitelesítő záradék minimális szövege kötött. A könyvvizsgálói jelentés felépítését, szerkezetét,
formai követelményét mind a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok, mind a hazai
számviteli törvény kötelezően határozzák meg és írják elő, hogy elősegítse a felhasználását
az üzleti döntésekhez a világban bárhol.
A könyvvizsgálói tevékenység még vonatkozik a beszámoló felülvizsgálatán kívül a
gazdálkodó alapításakor, átalakulásakor, jogutód nélküli megszűnésekor a külön
jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési és záradékolási feladatok
ellátására, valamint a könyvvizsgálók jogszabályban meghatározott feladatokra. A
könyvvizsgálói tevékenységet az alkalmazott standardok figyelembevételével is lehet
csoportosítani a következőképen:
- jog szerinti könyvvizsgálat,
- kapcsolódó egyéb szolgáltatások (pl.: átvilágítás),
- tanácsadási szolgáltatások (adószakértői).
Itt fontos megemlíteni, hogy az alkalmazott eljárások, módszerek és az azokból kapott
vizsgálati eredmények eltérő bizonyossági szintet eredményezhetnek.
91
Az első két csoportba tartozó tevékenységek megkülönböztethetők bizonyossági szintek
szerint is. Számviteli bizonyosságon azt értjük, hogy a könyvvizsgáló meggyőződik az adott
állítás megbízhatóságáról, értékeli az összegyűjtött és tesztelt bizonyítékokat, valamint
következtetéseket von le abból.
A jog szerinti könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló magas, de nem abszolút bizonyossággal
nyilatkozik arról, hogy a beszámoló adati lényeges hibáktól mentes, amit pozitív formában
fejez ki a záradékban.
A könyvvizsgálata folyamata a következő pontokban foglalható össze:
- megbízás elfogadása
- tervezés
- elfogadható bizonyosság megszerzése
- jelentéskészítés
- összegzés.
A vázlatos sémából a könyvvizsgálati munka tervezés szakaszát emelném ki, mely összetett
és bonyolult folyamat, mert ebben a szakaszban történik meg a vállalkozás üzleti
tevékenységének megismerése, azért, hogy a vállalkozásban rejlő kockázatot kellőképpen fel
lehessen tárni. Ebben a munkafolyamatban kap képet a könyvvizsgáló a belső ellenőrzési
rendszer hatékonyságának működéséről, amely elősegíti a megfelelő könyvvizsgálói
bizonyítékok megszerzését. Az elegendő és megfelelő bizonyítékok ahhoz szükségesek, hogy
az ítéletét megfelelően alátámaszthassa. Ennek érdekében különféle vizsgálatokat
alkalmazhat, melynek két nagy csoportja,
- a belső ellenőrzési (kontroll) rendszerek tesztelése (pl.: információgyűjtés,
megfigyelés, szemrevételezés, ismételt végrehajtás), valamint
- az alapvető vizsgálati eljárások, amiket akkor alkalmaz, ha például a tesztelés
eredménytelen.
A könyvvizsgálat végrehajtása alapvetően két területre vonatkoztatható. Az egyik üzleti
év beszámolóinak egyes részeinek tartalmi és formai felülvizsgálata, az összefüggések
ellenőrzése. A másik a beszámoló egészének vagy főbb részeivel kapcsolatos területek
vizsgálata. A könyvvizsgálói jelentés készítéséről, tartalmáról a tételen belül egy korábbi
szakaszban már volt szó.
Könyvvizsgálóval szemben támasztott követelmények
Könyvvizsgálói tevékenységet az végezhet, aki tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának.
A Kamara tagja az a természetes személy lehet, aki:
- rendelkezik okleveles könyvvizsgálói képesítéssel
- büntetlen előéletű
- Magyarországon könyvvizsgálói tevékenységet kíván folytatni
- főállásban könyvvizsgáló (munkaviszonyban nem áll)
- hároméves szakmai gyakorlatot igazol,
- felelősségbiztosítással rendelkezik,
- a Kamara alapszabályait magára nézve kötelezően elismeri
- a kamarai tagdíjat megfizeti.
Könyvvizsgálói tevékenységet folytathat gazdasági társaság és szövetkezet is, ha csak a
könyvvizsgálói és a hozzákapcsolódó tevékenységet folytatja, a társaságban többségben
92
vannak a bejegyzett kamarai tagok, akiknek kamarai tagsága nem szünetel, és a szavazati
jogok többségével is ők rendelkeznek.
A könyvvizsgálókkal szembeni követelmények még a munkavégzési alapelvek betartása is,
melyek az alábbiak:
- etikai alapelvek
- függetlenség,
- tisztesség,
- tárgyilagosság,
- szakértelem és kellő pontosság,
- titoktartás,
- hivatáshoz méltó magatartás,
- standardok alkalmazása,
- szakmai szkepticizmus.
A független könyvvizsgálónak szem előtt kell tartania a fenti szempontokat és meg kell
őriznie tárgyilagosságát. Abban az esetben, ha a könyvvizsgáló függetlensége csorbul, a
megbízást köteles visszaadni.
b. Beszéljen részletesen az eredménykimutatás ellenőrzésének feladatairól, területeiről,
módszereiről.
Az eredmény kimutatást a vállalkozó a számviteli törvény szerint két formában (összköltség
eljárással, forgalmi költség eljárással) és két változatban („A” vagy „B”) készítheti el. A
kiválasztott formát és típust a számviteli politikájában kell rögzítenie.
A vizsgálat feladatai:
a forma kiválasztása a vállalkozás tevékenységének és adottságainak
figyelembevételével történt-e.
a kimutatás felépítésének és tartalmának ellenőrzése.
Az eredmény kimutatás ellenőrzésének módszere a szúrópróbaszerű ellenőrzés lehet,
amelyet olyan sűrűséggel végzünk el, amely biztosítja a megfelelő információkat.
A továbbiakban az „A” változat szerinti ellenőrzést mutatjuk be.
Az értékesítés nettó árbevételének ellenőrzése fontos része az üzemi (üzleti) tevékenység
megalapításának, melynek során vizsgálandó, hogy az értékesítés nettó árbevételeként
mutatták-e ki a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített és saját
előállítású termékek, anyagok, áruk és a teljesített szolgáltatás árkiegészítéssel és felárral
növelt, engedményekkel csökkentett (Áfa-t nem tartalmazó) ellenértékét. Ellenőrzik, hogy a
nettó árbevétel tartalma megfelel-e a számviteli törvénynek. Kiemelten vizsgálják, hogy az
export értékesítés árbevételeként számoltak-e el minden olyan esetet, amikor a vevő, a
szolgáltatást igénybevevő gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó lakhelye a
Magyar Köztársaság államhatárán kívül van. A vizsgálat fontos része annak ellenőrzése, hogy
a vevő a teljesítést, ellenértéket elfogadta, elismerte-e,
a peresített követelés összegét csak akkor állították be az eredmény kimutatásba, ha
annak pénzügyi teljesítése a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént.
93
Az egyéb bevétel ellenőrzésének feladataként azt vizsgálják, hogy itt számolták-e el
mindazokat a tételeket, amelyek nem képezik az árbevétel részét, de amelyek a rendszeres
tevékenység során merülnek fel, de nem tartoznak pénzügyi műveletek vagy a rendkívüli
műveletek bevételei közé. Ilyen például a tárgyi eszközök értékesítésének bevétele.
Az aktivált saját teljesítmények ellenőrzésekor vizsgáljuk, hogy a saját előállítású
eszközként ki lett-e mutatva
a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját
teljesítmények
a tenyészállattá átminősített növendék állatok, valamint
az Sztv. szerint az egyéb ráfordítások, illetve rendkívüli ráfordítások között
elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségén
számított értéke.
A saját előállítású eszközök aktiválása mellett vizsgáljuk, hogy a saját termelésű készletek
nyitó és záró állományának különbözetét állományváltozásként figyelem bevették-e.
Az anyagi jellegű ráfordítások ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy a vásárolt anyagok
felhasználásának értékét, az igénybevett szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési
értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét ebben a tételben mutatták-e ki. A
személyi jellegű ráfordítások ellenőrzési feladatai a bérköltség, a személyi jellegű egyéb
kifizetések, és a bérjárulékok ellenőrzését jelenti. Vizsgálják, hogy itt számolták-e el a
vállalkozási állományba tartozók, üzleti évhez kapcsolódó munkabéreit, a bérnek minősülő
természetbeni juttatásokat, valamint a természetes személy, tulajdonosi tag a közreműködésért
kivett összeget bruttó módon. E körben ellenőrzik, hogy az üzleti évben állományba, és nem
állományba tartozók részére nem bérköltségként, és nem vállalkozási díjként kifizetett
összegek elszámolása megtörtént-e, valamint a járulékok teljes körűen lettek-e elszámolva.
Az értékcsökkenési leírás ellenőrzése az állományban lévő immateriális javak és tárgyi
eszközök tervezett, és terven felüli amortizációjának az elszámolására irányul.
Az egyéb ráfordítások ellenőrzési feladatai az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül
vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségek vizsgálata, amelyek a
rendszeres üzleti tevékenység során merülnek fel, de nem tartoznak a pénzügyi műveletek és
a rendkívüli ráfordításokhoz.
Az értékesítés közvetlen költségeinek ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy itt mutatták-e ki
az értékesített termékeke, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások közvetlenül elszámolt
költségeit (az önköltség számítási szabály és a számlarend előírásainak megfelelően), az
eladott áruk beszerzési értékeit, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
Az értékesítés közvetett költségeinek ellenőrzésekor azt vizsgálják, hogy itt lett-e
elszámolva az értékesítés és forgalmazás költségei, az igazgatás költségei és az egyéb
általános költségek.
A pénzügyi műveletekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatok a következők:
a pénzügyi műveletek bevételeinek vizsgálata. Annak ellenőrzése, hogy itt számolták-e
el a kapott (járó) osztalékot és részesedést, a részesedés értékesítésének
árfolyamnyereségét, a befektetett pénzügyi eszközök kamatait, a befektetett pénzügyi
eszközök és értékpapírok értékesítésének árfolyam nyereségeit, az egyéb kapott
kamatokat, kamatjellegű bevételeket, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit.
94
a pénzügyi műveletek ráfordításainak vizsgálata. Ennek keretében ellenőrizendő, hogy
itt számolták-e el a fizetendő kamatokat és kamat jellegű ráfordításokat, a részesedés
értékesítésének árfolyamveszteségét, a befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok
értékesítésének árfolyam veszteségét, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait, a
részesedések, az értékpapírok, a tartós bankbetétek értékvesztését, illetve azok
visszaírt összegét.
A rendkívüli eredmény ellenőrzési feladatai a rendkívüli bevétel és ráfordítás között
elszámolt tételek vizsgálata. A rendkívüli bevételek és ráfordítások függetlenek a vállalkozás
tevékenységétől, a szokásos vállalkozási eredménnyel nem állnak szoros kapcsolatban, és
tartalmukat a számviteli törvény határozza meg. Itt kell vizsgálni például, hogy a vállalkozás
rendkívüli bevételnek számolta-e el a tulajdonosnál a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy
létesítő okirat szerinti értékét, a visszavásárolt saját részvényt, stb. Ellenőrizni kell, hogy
rendkívüli ráfordításként lett-e elszámolva például a térítés nélkül átadott eszköz
nyilvántartási értéke, a fejlesztési célra (visszafizetési kötelezettség nélkül) átadott,
pénzügyileg rendezett támogatás, stb.
A társasági adó befizetési kötelezettség ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az adózás
előtti eredmény a számviteli törvény szerint lett-e meghatározva, az adózás előtti eredményt
csökkentő és növelő tételek megfelelően, a társasági adóról és osztalékról szóló törvény
előírásai szerint, teljes körűen lett-e megállapítva, és alkalmazva. A vizsgálat még kiterjed
arra is, hogy a módosított pozitív adóalap után a jogszabályban meghatározott mértéknek
megfelelően történt-e az adó kiszámítása.
A mérlegszerinti eredmény ellenőrzésekor azt kell vizsgálni, hogy az osztalék, a részesedés
kamat kiegészítésére igénybevett eredménytartalék elszámolása és a lekötött tartalék
figyelembevétele a számviteli törvénynek és a társasági adótörvénynek megfelelően történt-e.
95
13. tétel
a., Ismertesse a számítástechnika szerepét az ellenőrzésben. Részletezze a
követelmények megismerésének forrásait, a tevékenység megismerésének általános
eszközeit, a tényhelyzet megismerésének közvetlen módszereit, eszközeit.
Az információs technológia fejlődése változást hozott az ellenőrzésben, új lehetőségek,
vizsgálati megoldások, formák jelentek meg, az ellenőröknek most már inkább elektronikus,
mintsem papír alapú dokumentumok ellenőrzésére kell felkészülniük. Az ellenőrzés egyrészt
vizsgálhatja a hardver, a szoftver, az adatbázis, a hálózatok, az internet, az extranet, az
elektronikus kereskedelem, a kliens/szerver, a rendszerek, az adattárházak, az integrált
szoftver rendszerek területén megvalósított fejlesztések és alkalmazások pénzügyi
szabályszerűségi, célszerűségi és eredményességi kritériumainak teljesülését. Másrészt az
ellenőrzés az információs technológia használatának vizsgálatára terjedhet ki, miközben maga
is felhasználója a technológiának.
A számítógépes ellenőrzés segíti, kiegészíti az ellenőrzési munkát. Az adott rendszerek
ellenőrzéseként a pénzügyi rendszerek áttekintésével és tesztelésével, az abban található
adatokkal foglalkozik, abból szempontból, hogy azok megfelelően működnek-e, illetve
átfogóbb, például vezetői számviteli tervezésre felhasználhatók-e. Az informatikai alkotó
elemek vizsgálatával lesz teljes az ellenőr által a vállalkozásról, annak a rendszeréről alkotott
kép.
A számítógépes ellenőrzés önmagában nem célja az ellenőrzésnek, azt csak kiegészíti ez az
ellenőrzési eszköz. Ilyen terület lehet például a beszámoló ellenőrzése, ha a szervezet a
beszámoló elkészítésekor használta a számítógépet, annak programját. Az átfogó ellenőrzési
feladatkor garantálja, hogy a szervezet irányítása és szervezettsége megfelelő, az
erőforrásokat megfelelően használja fel, a szervezet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak. A
vezetői információs rendszerek vizsgálata, ahol a vezetés az információkat jelentős pénzügyi
kihatással rendelkező döntésekhez használja fel, és a rendszer pontossága rendkívül fontos.
A számítástechnika felhasználása az ellenőrzésben történhet,
tesztadatok alkalmazásával: az ellenőr a vizsgált szervezet számítógépes rendszerébe
bejuttatja az adatokat és a kapott eredményt összeveti az előre meghatározott
eredményadatokkal.
ellenőrzési célú szoftverekkel: az ellenőrzési vonal vizuális elvesztéséből adódó
áttekinthetetlenség megakadályozására használják az ellenőrök az ellenőrző
programokat, számítógépes ellenőrző programcsomagokat, számítógépes kiszolgáló
programokat.
folyamatos ellenőrzési célú megközelítéssel: lehetővé válik, hogy az ellenőrök
folyamatosan követhessék a rendszer működését, számítógépen keresztül gyűjtve a
szelektív ellenőrzési bizonyítékot. A folyamatos ellenőrzési megközelítés csökkenti a
fölösleges munkát és a papírpazarolást is. Folyamatos ellenőrzési technikák:
beágyazott ellenőrzési modulok, pillanatfelvételek, ellenőrzési zászlócskák, integrált
tesztrendszerek, szimuláció.
96
b., Ismertesse részletesen a leltárak és a leltározás ellenőrzési feladatait. Mutassa be az
értékpapírok, a pénzeszközök, a követelések és a kötelezettségek leltározásának sajátos
ellenőrzési feladatait.
Egy régi számviteles mondás szerint a mérlegvalódiság alapja a leltár. Ez egy igaz állítás,
ugyanis a leltározás során megállapítjuk a tényleges eszközállományt és ahhoz igazítjuk a
könyvviteli nyilvántartásokat. A letár és annak ellenőrzése kiemelt feladat a gazdasági év
lezárásában.
Első lépésként a leltár és a leltározás fogalmát érdemes tisztázni
Leltár: Tételes, jegyzékszerű kimutatás, amely részletesen feltünteti a vállalkozó, vállalkozás
vagyonelemeit összetétel, és eredet szerint, egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan
mennyiségben és/vagy értékben.
Leltározás:
Az a folyamat, melynek eredményeképpen összeáll a leltár. A leltározás szűkebb értelmezés
szerint csak mennyiségi felvételt jelent, tágabb értelmezés szerint pedig a mennyiségi
értelmezés mellett az értékelést is magában foglalja.
A tétel feldolgozás során alapvetően a szabályszerűségi szempontokra kell figyelnünk, ezek
felsorolás szerűen a következők:
- Van-e leltározási szabályzat és az hatályos-e, naprakész-e?
- Van-e leltározási utasítás, ütemterv?
- Betartották-e az összeférhetetlenségi szabályokat (Férj a raktáros, feleség a leltározó)?
- A bizonylatokat szigorú számadás alá vonták-e?
- Volt-e leltárindító értekezlet?
- A tételes felvétel valóban megtörtént-e (Nem a raktári kartonokat másolták az ívekre)?
- A leltár eltérések kimunkálása megtörtént-e?
- Voltak-e szabálytalan kompenzálások?
- Az eltérések könyvelése szabályos volt-e?
- Megtörtént-e a károk rendezése?
leltározás ellenőrzési feladatai:
A vállalkozás üzleti évének zárásához, a mérleg tételeinek alátámasztásához a számviteli
törvény előírja a leltározást. A leltározás alapján készített leltár a mérleg tételeinek
valódiságát igazoló legfontosabb okmány. A következőkben a mérleg csoportjainak
sorrendjében nézzük meg a legfontosabb feladatokat.
Immateriális javak leltáránál összevetjük a vezetett analitikus nyilvántartást a leltár értékével,
ellenőrizzük, hogy a mérlegtételek teljes körűen megegyeznek-e a leltárral és az analitikus
nyilvántartással, valamint vizsgáljuk, hogy az eltéréseket a zárlat előtt kivizsgálták,
számvitelileg rendezték-e.
97
Tárgyi eszközök leltározásának ellenőrzésekor meg kell győződni, hogy
a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása pontosan, és részletesen tartalmazza-e
valamennyi szükséges adatot (pl.: érték, amortizáció) az eszközről,
az ingatlanok tulajdoni lapjai rendezettek-e,
megfelelő-e a nyilvántartás arra, hogy az évenkénti növekedés, és csökkenés
mennyisége, értéke, a nyilvántartás szerinti állomány mennyisége, bruttó értékem
évenként elszámolt és halmozott értékcsökkenése,
valamennyi tárgyi eszköz leltározva lett-e, és a leltár mennyisége és/vagy értéke
megegyezik-e az analitikus nyilvántartással és főkönyvvel.
Befektetett pénzügyi eszközök és forgóeszközök között kimutatott értékpapírok
leltározásának ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy azokat a nyilvántartások egyeztetésével
leltározták-e, és meg kell győződni arról, hogy az összes értékadat megegyezik-e az analitikus
és a főkönyvi számlákkal, valamint az érintett mérlegsorokkal. Az ellenőrzést tételesen kell
elvégezni.
Készletek leltárainak ellenőrzési feladatai
ellenőrizni kell, hogy a készletek mennyiségi felvétele megtörtént-e, ha azokról
folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartást nem vezettek, vagy csak
értéknyilvántartás volt,
a folyamatos nyilvántartás esetén minden vásárolt készletre kiterjedően végezték-e el,
az úton vagy idegen helyen lévő vásárolt készleteket a rendelkezésre álló bizonylatok
alapján leltározták-e.
vizsgálni kell az árukészlet leltározását, melynél tételesen kell ellenőrizni, hogy a
bekerülési értéken szerepeltetik-e, és azt a fordulónapra érvényesítették-e.
a sajáttermelésű készleteknél kiemelt figyelmet kell fordítani a befejezetlen termelés
feltalálási helyére, a készültségi fokára, és arra, hogy az értékét megfelelően
állapították-e meg.
Pénzeszközök leltározásának ellenőrzésekor figyelni kell arra, hogy a készpénzt közvetlen
felvétel módszerévek az üzleti év fordulónapjával leltározták-e. Vizsgálni kell, hogy a
pénztár(ak)ban kimutatott készpénz ténylegesen meg volt-e, és annak leltározása megfelelően
lett-e dokumentálva (jegyzőkönyv). Fontos, hogy az ellenőrzést teljes körűen és részletesen
végezzék el.
Követelések, kötelezettségek leltározásának ellenőrzése során a leltározást, és annak
összesített dokumentumait is ellenőrizni kell, vizsgálni kell, hogy valamennyi tételt
egyeztettek-e. A jelentkező különbözetek tisztázására és rendezésére is ki kell terjednie a
vizsgálatnak. Meg kell győződni arról, hogy az egyeztető levelek kimentek-e a partnerekhez,
visszaigazolás történt-e?
Gratulálok, Ön ismét teljesített egy tanulási szakaszt. Nem kevés munkát végzett és
feltételezem, hogy következetesen és kellő kitartással tanult. Pihenjen kicsit és utána lássuk a
következő tétel vázlatát.
98
14. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzési munkaterv összeállítását és tartalmát. Hogyan tervezzük
meg az ellenőrzési terv humánpolitikai oldalát? Hogyan történik a felkészülés az
ellenőrzésre?
Az ellenőrzési munkaterv összeállítása és tartalma
Az ellenőrzési munkaterv az ellenőrzést végző szervezeteknek a tervidőszaki feladatait és a
feladatok végrehajtásának feltételeit határozza meg. A tervezésnek általában igen jelentős az
információigénye, mert annak minőségét meghatározza az információ mennyisége és
minősége. Az ellenőrzési munkaterv kidolgozásához szükséges háttér információk:
az ellenőrzési kötelezettséget meghatározó jogszabályi előírások
az ellenőrző szervezetek stratégiai terve
az ellenőrzésre vonatkozó felkérések a felügyeleti vagy más szervezetektől
az ellenőrző szerv vezetőinek, szervezeti egységeinek igénye, elvárásai
az ellenőrzés hatáskörébe tartozó szervezeteket érintő jelzések, információk,
bejelentések
az utóvizsgálatok szükségessége
az ellenőrző szervezet emberi-erőforrás állományára, ennek felhasználására vonatkozó
ismeretek,
technikai feltételekre vonatkozó információk
Az ellenőrzési munkaterv elkészítésének lényeges szempontja a rendelkezésre álló
erőforrások (pl.: ellenőri létszám) számításba vétele, a feladatok fontossági sorrendjének
megállapítása (kockázat elemzéssel), más ellenőrző szervezetekkel való együttműködés
lehetőségének feltárása az ellenőrzési feladatok volumenének és munkaigényének
csökkentésére. Az ellenőrzési terv általában egy évre készül, de például az aktuális döntések
végrehajtásának nyomon követésére rövidebb, félévre vonatkozóan is összeállítható. Fontos
még figyelembe venni az ellenőrzés várható költségeit, azaz elkészíteni és csatolni az időszak
költségvetését.
Az ellenőrzési terv tartalma:
a tervezett ellenőrzések tárgya, az ellenőrizendő szervezetek, vagy egységek
megnevezése, az ellenőrizendő időszakok
az ellenőrzések célja
az ellenőrzések típusa, módszerei, ütemezése
az ellenőrzések kapacitásának meghatározása
az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések, kockázatelemzés,
az ellenőrzés várató költségei (pl.: szakértői díj, megbízási díj, napi díj, stb.)
Az ellenőrzési terv humánpolitikai oldala
Az ellenőrzési terv készítőinek fontos feladata az ellenőrzés munkaidőigényének felmérése és
összevetése a rendelkezésre álló humánerőforrással, ugyanis az ellenőri kapacitás behatárolja
a tervezett időszakban elvégezhető ellenőrzési feladatok mennyiségét. Ennek megfelelően a
munkaidőmérleg összeállítása során figyelembe veszik az ellenőrzésekhez szükséges
munkaidő igényt képzettségek szerint. A humánpolitikai döntések során figyelembe kell
99
venni, hogy a főállású, ellenőri munkakörben foglalkoztatott személyek mellett alkalmi, eseti
szakértők is igénybe vehetőek.
A munkaidőmérlegben munkanapokban (nem veszik figyelembe a munkaszüneti és
pihenőnapokat, a fizetett ünnepeket, szabadságokat, egyéb okok miatt kieső időket) kifejezve
meghatározzák a tervezett tevékenységek munkaidő-szükségletét, és azt szembeállítják a
tervidőszak munkaidő-fedezettségével. A tervezésnél számolni kell még arra, hogy soron
kívül, a munkatervben eredetileg nem szereplő feladatok is végrehajthatók legyenek. Így
tartalék időt és tartalék kapacitást is figyelembe kell venni. Fontos, hogy a munkaidőmérleg
két oldala megegyezzen egymással, mert a munkaerő terv csak ebben az esetben
megvalósítható. Az egyensúlytalanság például munkaidő-szükséglet csökkentésével, külső
szakemberek bevonásával, munkaidőalap kiegészítésével szüntethető meg.
Felkészülés az ellenőrzésre
Az ellenőrzés végrehajtása előtt fontos meggyőződni az ellenőrök szakmai felkészültségéről,
aminek természetesen alapkövetelménye a megfelelő iskolai végzettség és gyakorlati idő,
ezzel az ellenőrzést végzőknek eleve rendelkezniük kell. A szakmai képesítés mellett fel kell
készülniük a vizsgálandó területre vonatkozó, részletekbe menő, időszerű kérdésekkel, mert
ezek a vizsgálandó körülményekkel és feladatokkal szorosan összefüggnek. Az ellenőrzést
végrehajtó személynek ez azért fontos, mert nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a helyszíni
vizsgálat során nem ismeri az ellenőrzési feladatokkal összefüggő valamennyi fontosabb
rendelkezést, és nincs teljes körű ismerete az ellenőrzési követelményekről.
A felkészülés módszerébe tartozik:
a vizsgálati feladatokkal összefüggő szakmai ismeretek megszerzése,
jogszabályi háttér megismerése,
a vezetői utasítások előírásainak megismerése,
az ellenőrizendő szervezet, egység belső szabályzatainak tanulmányozása,
egyes ellenőrzésekhez kapcsolódóan a szakirodalom tanulmányozása,
az ellenőrzési feladatokat érintő jogszabályokban bekövetkezett változások
megismerése, értelmezése,
különböző szakértőkkel való tanácskozás, tapasztalatcsere,
korábbi ellenőrzések tapasztalatainak megismerése, intézkedési tervek áttekintése.
Az ellenőrzésben résztvevőknek minden lényeges információt tudniuk kell az adott témáról,
szervezetről, melyet a felkészülés során ismerhetnek meg. A felkészülési idő függ az
ellenőrzési feladat sajátosságától, illetve az ellenőrzést végzők képzettségétől szakmai
tapasztalatától, valamint attól, hogy az ellenőr mennyire ismeri az ellenőrzendő szervezetet.
A felkészülésnek fontos feladata az ellenőrzési program összeállítása. Érdemes itt
összefoglalnunk az ellenőrzési program részleteit. A fontosabb tartalmi elemek a következők:
- cég neve,
- program megnevezése,
- ellenőrzés célja,
- ellenőrzött terület,
- ellenőrzött időszak,
100
- ellenőrzés időtartama, naptári napokban és revizori munkanapokban,
- ellenőrzést végzők és ellenőrzésbe bevont személyek,
- ellenőrzés szervezése,
- részletes vizsgálati program, amelyhez a vizsgálat során ragaszkodni kell
- dátum,
- összeállító aláírása, jóváhagyó aláírása.
Megjegyzem, hogy az Ön felkészülése is része az általános felkészülésnek.
b., Mutassa be a saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzését, a raktárra vétel
és e készletek kezelésének ellenőrzését! Ismertesse a termékek értékelésének a
vizsgálatát, az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzését, a kiszállított késztermékek
bizonylatolásának és számlázásának az ellenőrzését.
A saját termelésű készletek közé a befejezetlen termelés, a félkész termékek, a késztermékek,
és a növendék-, hízó és egyéb állatok tartoznak.
A témakör feldolgozása előtt nézzük meg az alapfogalmakat:
- Készterméknek nevezzük azokat a saját termelésű készleteket, amelyek minden
megmunkálási szakaszon átestek és eladásra várnak.
- Félkész terméknek nevezzük azokat a saját termelésű készleteket, amelyek már
legalább egy megmunkálási szakaszon átestek és még legalább egy megmunkálás vár
rájuk.
- A befejezetlen termelés az a saját termelésű készlet, amely éppen megmunkálás alatt
áll. Ilyen például az elvetett vetőmag, amely biológiai folyamatok révén fejlődik.
A saját termelésű készletek értékelése és értékesítése a termelő vállalatoknál azért fontos
terület, mert az ilyen típusú vállalkozások jövedelmezősége függhet attól, hogy termékeiket
milyen árakkal, feltételekkel értékesítik. Ehhez vizsgálni, ellenőrizni kell a termékek raktárra
vételét, készletezését, az értékesítését és kiszállítását.
A termékek raktárra vételének, készletezésének ellenőrzése
Raktárra a félkész- és késztermékeket vehetjük, melyeknél a vizsgálat vonatkozik a
a minőségi ellenőrzésre, azok maradéktalanul való elvégzésére,
o okmányok alapján és helyszíni vizsgálattal
saját termelésű készletek összetételének és értékének vizsgálatára,
o elemzés módszerével: forgási idő meghatározásával
a késztermékek raktári készleteinek részletes ellenőrzésére (analitikus nyilvántartás és
helyszíni szemle)
elfekvő készletek (immobil) feltérképezése, származásának kivizsgálása,
o okok lehetnek: minőséghiba, szerződésmódosítás, szállítási késedelem, hibás
teljesítés, megrendelés nélküli termelés
101
Készletváltozások rövid időszakra vonatkozó és gyártmányonkénti vizsgálatára (az
értékesítési tevékenységről nyerhetünk képet).
A saját termelésű készletek állományának meghatározása a kész – és félkész termékek
esetében raktári nyilvántartások alapján ellenőrizhetők, a befejezetlen termelés záró
állományának meghatározása egy összefüggés alapján zajlik:
Nyitó befejezetlen termelés + évközi összes költség – közvetett költségek – raktárra vétel =
záró befejezetlen termelés. (Az állománykülönbözet a záró – nyitó összefüggés alapján
határozható meg.)
Számviteli szempontból – pénzügyi és vezetői számvitel estében egyaránt- fontos a saját
termelésű készletek értékelésének szabályozását megnéznünk. A saját termelésű készleteket
mindig közvetlen önköltségen értékeljük. A termelés jövedelmezőségéről csak akkor kapunk
képet, ha az értékesítés megtörténik. A saját termelésű készletek raktári állományában
gyakorlatilag eredményt is raktározunk, a közvetlen önköltség és eladási ár különbözetében.
A változó költség eredménykimutatásra gyakorolt hatása a termék értékesítésének
időpontjában jelenik meg, a fix költség hatása naptári évhez kötött. Az ismert összefüggés a
következő:
Árbevétel
- közvetlen költség,
Fedezeti összeg
- Fix költség
Eredmény
A termékek értékelésének ellenőrzése
A saját előállítású készletek értékelését a számviteli politika és értékelési szabályzat
tartalmazza, melyet a szervezet a számviteli törvénynek és a számviteli alapelveknek
megfelelően készített el. Az ellenőrzés kiterjed
a saját előállítású készletek mérlegbe állított értékének vizsgálatára,
a saját termelésű készletek évközben és a mérlegben (utókalkulált vagy normaszerinti
előállítási költség) előállítási költségen, közvetlen önköltségen értékelték-e (értékelési
és önköltség-számítási szabályzat),
arra, hogy mit számoltak el az előállítási költségek között (nem kerülhetnek bele a
közvetett, általános költségek, mint például az értékesítéssel kapcsolatos költségek,
reklám, piackutatás költségei, stb.)
Az értékesítés és a kiszállítások ellenőrzése
Az ellenőrzés során meg kell győződni először a késztermékek raktárra vételezésekor, hogy a
bizonylati és nyilvántartási fegyelmet kielégítően érvényesítették-e, ami a termelés
számbavétele és a vagyonvédelem szempontjából jelentős. A készáru kiszállításának
előkészítésének vizsgálata a késztermékraktárak, csomagoló, kiszerelő részlegek vizsgálatát
jelenti, mint például az előkészítés időigénye, technikai felszereltség, stb. A szállítás
megtörténtének ellenőrzése az értékesítési bizonylatok segítségével lehetséges, ami a
102
szállítólevek, és számlák vizsgálata. A témakör kapcsán érdemes vizsgálnunk a szerződések
taralmát, a kiszállítás logisztikai rendszerét, a csomagolástechnikát, a raktári rendet, a raktári
nyilvántartások vezetését, annak áttekinthetőségét.
A kiszállítási munka gazdaságossági ellenőrzése a kapacitások kihasználtságára, a
fuvarszervezésekre koncentrál, annak hatékonyságát vizsgálja.
Természetesen a terület ellenőrzése kiterjed a bizonylati rend betartására a raktári
rendszerben, a szállítólevelek vonatkozásában és a számlázásban egyaránt.
A bizonylati fegyelem ellenőrzésének szempontjai:
- A bizonylati rend zártságának áttekintése,
- Számszerű ellenőrzés,
- Szerződésekkel történő összehasonlítás
- Bizonylatolási határidők betartása. (A szállítólevél kiállítását követően milyen
időtartamon belül készül el a számla, amely alapján fizet a vevő.)
A saját termelésű készlet előállítása és értékesítése a termelés végső célja, ezért ellenőrzésére
kiemelt gondot kell fordítani.
103
15. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzés munkaszakaszait. Részletezze az ellenőrzés előkészítésének
módszereit: az információk gyűjtését, rendszerezését, rangsorolását, szelektálását.
Hogyan történik az ellenőrzés céljának és feladatának meghatározása. Ismertesse az
ellenőrzés kockázatát, az ellenőrzési program tartalmi, formai kellékeit.
Az ellenőrzés munkaszakaszai:
1. Tervezés, előkészítés, ellenőrzési terv összeállítása:
Célja, hogy egyértelműen meghatározza a vizsgálat céljait, és az elérésükhöz szükséges
ellenőrzési, valamint vizsgálatszervezési feladatokat, a megvalósításukhoz szükséges
megközelítéseket és eljárásokat, konkrétan kijelölje és megismerje az ellenőrizendő
szervezeteket, szervezeti egységeket, pontosan meghatározzák az ellenőrzés időbeosztását,
felmérjék és megállapítsák az ellenőrzési kockázatokat, a résztvevőket és az ellenőrök közötti
munkamegosztást. A jó tervezési munka hatására az ellenőrzés hatékonysága jobb lehet, mind
az eszközök felhasználása, mind a megállapítások biztosítása vonatkozásában.
Az ellenőrzés előkészítésének módszerei, munkafolyamatai:
Az ellenőrzés előkészítésének feladatai:
- információgyűjtés, amely a rendelkezésre álló külső és belső információk
megszerzését jelenti az ellenőrzés tárgyáról. Az információforrások lehetnek a
vonatkozó jogszabályok, az ellenőrzött saját anyagai, szabályzatok, közgyűlési,
taggyűlési, igazgatótanácsi jegyzőkönyvek, határozatok, belső ellenőri jelentések, stb.
- Az ellenőrzési tervjavaslat információforrásai a jogszabályok, a felügyeleti szervek
átiratai, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó ellenőrzési felkérések, az ellenőrzött
szervezet vezetőjének kérései, közérdekű bejelentések, előzetes vizsgálatok
megállapításai. A végrehajtási szakaszra vonatkozóan más információs források
léteznek, azokat abban a részben fogjuk tárgyalni.
- Az információk rendszerezésének célja azok összevonása, az átfedések megszüntetése,
a felesleges tervezési és vizsgálati munka kiszűrése céljából.
- Az információk szelektálása, során az alapvető vizsgálati cél szempontjából
kiválogatják a fontos és kevésbé fontos információkat, kiszűrik a más ellenőrzések
kereteiben lefolytatandó vizsgálatokat és így eredményesség rontása nélkül csökkentik
a feladatok számát, terjedelmét.
- Az információk rangsorolása során meghatározzák, hogy mely ellenőrzési feladatok a
legfontosabban, mely ellenőrzési feladat végrehajtása hagyható esetleg el. A
rangsorolás esetében fontos szempont a költséghaszon elemzés. (Mely ellenőrzési
feladat végrehajtásának melyek a költségei és azok hatása arányban van-e a felmerülő
költségekkel.)
- Az ellenőrzési kockázat feltárása és a csökkentésére irányuló intézkedések
meghatározása.
Az ellenőrzött szervezet megismerése fontos területe a szervezet kockázatainak előzetes
értékeléséhez. Emellett azt is értékelni kell, hogyan kezeli kockázatát a vizsgálandó szervezet.
Az ellenőrzési súlypontok területeinek meghatározásával, a megfelelő módszerek, eljárások
kiválasztásával fel kell készülni az ellenőrzési tévedések kivédésére, csökkentésére.
104
Az ellenőrzés kockázati tényezői lehetnek:
a vizsgált szervezet rosszul szervezett, nem szabályozott működése,
nyilvántartási rendszerének hiányossága, a pénzügyi kifizetések nagyságrendje,
belső ellenőrzés gyengesége, korábbi ellenőrzés hibái, hiányosságai
az intézkedési terv hiánya, végrehajtásának elmaradása
felkészülés hiányossága, az ellenőr szakismereteinek hiánya
az ellenőrzési időtartamának helytelen megállapítása
vizsgálati módszerek helytelen kiválasztása
információbázis helytelen megállapítása
bizonylati fegyelem hiánya gátolhatja a bizonyító okmányok beszerzését
az ellenőrzésre kijelölt személyek az ellenőrzés tényének ismeretében az okmányokat
meghamisíthatják, illetve megsemmisíthetik.
2. Felkészülés:
Az ellenőrzés előkészítésének első szakasza az ellenőrzésre kijelölt szervezetek, célok,
témák meghatározása. Az előkészítéssel kapcsolatos fontosabb feladatok:
- információk feltárása, gyűjtése, rendszerezése
- ellenőrzési szempontok meghatározása
- ellenőrzési kockázat becslése
- ellenőrzési szervezetek kijelölése
- ellenőrzési módszerek kiválasztása
- próbavizsgálatok elvégzése
- ellenőrök kijelölése, felkészítése
- ellenőrzési program meghatározása
A felkészülés során elkészítjük a konkrét ellenőrzési munkatervet, melyben az alábbi alaki,
tartalmi elemek jelennek meg.
- a vizsgálat elrendelésének oka
- vizsgálat célja
- ellenőrzött szervezet adatai
- ellenőrzés típusa (átfogó-, téma-, cél-, vagy / és utóellenőrzés)
- megbízólevél száma
- ellenőrzött terület
- ellenőrzött időszak (pl: 2008.-2009. évek)
- ellenőrzés időtartama (pl: 2011.01.05.-2011.01.20. tíz revizori munkanap)
- ellenőrzés szervezése, annak módszere
- részletes vizsgálati program, amelytől a programfegyelem érdekében a végrehajtás
során nem szabad eltérni
- ellenőrzési terv összeállítójának és jóváhagyójának aláírása
- dátumok.
Az ellenőrzési tervhez készíthetünk külön operatív tervet tartalmazó mellékletet,
amely munkaszervezési szempontok szerint bontja a részfeladatokat, határidőket, és
felelősöket határoz meg.
A felkészülés szakaszában szükséges az ellenőrzöttre vonatkozó információk teljes
körű begyűjtése, melynek forrásai a következők:
- jogszabályok
- belső szabályzatok
- cégadatok
- megfogalmazott fenntartói elvárások
105
- más ellenőrző szerv megállapításai, korábbi tapasztalatok
- üzleti tervek, költségvetések, beszámolók
- közérdekű bejelentések
- statisztikai adatok
- médiában megjelent információk
- könyvvizsgálói jelentések
3. Helyszíni ellenőrzés
A következő tételben részletesen tárgyaljuk
4. Megállapítások
A következő tételben részletesen tárgyaljuk
5. Realizálás
A következő tételben részletesen tárgyaljuk
106
b) Ismertesse átfogóan az éves beszámoló mérlegének (befektetett eszközök,
forgóeszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások, saját tőke) ellenőrzési feladatait,
mutassa be a kiegészítő melléklet kötelező elemeinek ellenőrzési feladatait!
Az éves beszámoló ellenőrzése során elsőként meg kell vizsgálni, hogy annak formája –
egyszerűsített éves, éves- megfelel-e a számviteli törvényben és számviteli politikában
meghatározottaknak. Fontos munkafeladatnak tekintendő éves számviteli zárlati munkálatok
áttekintése. Ezek közül néhányat kiemelünk:
- leltározás szabályszerűségének vizsgálata
- amortizáció elszámolása
- időbeli elhatárolások
- helyiadók véglegesítése
- sajáttermelésű készletek kezelése
- céltartalék képzés
- vevők-szállítók egyeztetése
- társasági adó megállapítása és annak könyvelése
- A zárlati tételek megállapítása során a számviteli elveket érvényesítették-e
-
Az éves beszámoló tételeit minden esetben analitikával kell alátámasztani, mely lehet leltár,
műszaki-gazdasági számítások, banki záró egyenleg, pénztár rovancs. A mérleg eszköz
oldalán szereplő tételek ellenőrzésével kapcsolatosan néhány fontos gondolatot célszerű
kiemelni:
a) Immateriális javak:
- az eszközök értékelése megfelelő volt-e, azok megegyeznek-e a jóváhagyott apport
értékkel, vagy vételárral, vagy saját aktiválás esetén a tényleges költségekkel
- az amortizációs elszámolások megfelelnek-e a számviteli törvényben rögzített
korlátoknak, és a számítások helyesek-e
- indokolt-e a piaci forgalmi érték alapján az eltérítés terven felüli értékcsökkenéssel,
vagy értékhelyesbítéssel
- a forrás oldalon a szükséges könyvelési tételek megtörténtek-e értékelési tartalék és
lekötött tartalék vonatkozásában
- analitika egyezik-e a főkönyvi kivonat záró adatával és az a mérleg adattal
b) Tárgyi eszközök:
Az ellenőrzés hasonló az Immateriális javakhoz, a kiemelt gondolatok a következők:
- analitika –főkönyvi kartonok, ingatlan tulajdoni lapok-, főkönyv, mérleg egyezősége
- amortizáció módjának és az amortizáció elszámolásának ellenőrzése
- üzembe helyezési okmányok megléte, az üzembe helyezés korlátozza-e a garanciális
igények érvényesítését
- az aktiválási érték megállapításának szabályossága
107
- amortizáció adóalap korrekciós tételeinek kezelése
- esetleges értékesítések elszámolásának szabályszerűsége
- selejtezés, káresemény számviteli elszámolásának és bizonylatolásának
szabályszerűsége
- értékhelyesbítés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályossága és
indokoltsága
- lízingelt eszközök elszámolásának szabályossága
A tárgyi eszközök nagy száma miatt az analitika szúrópróba szerű ellenőrzése történhet
meg. Indokoltnak tekinthető minimum 10-15 %-os arány meghatározása. Amennyiben
jelentős vagy nagy arányú hiba esetén az arányt növelni kell.
c) Beruházások ellenőrzése
Az ellenőrzés fő elvei az alábbiak:
- a beruházások dokumentálásának vizsgálata, pl: építési napló
- a beruházás értékébe beszámító tételek vizsgálata
- megtörtént-e a beruházások leltára
- káresemény vagy félbehagyott beruházás esetén történt-e terven felüli amortizáció
elszámolás
- saját előállítású eszközök esetén a beruházási ráfordításainak szabályszerű elkülönítése
- áfa kezelése a beruházás során
Ennél a területnél meg kell emelni a beruházás mellett az aktiválandó felújítási
költségeket, melyekre vonatkozóan hasonló elveket érvényesítünk.
d) Befektetett pénzügyi eszközök ellenőrzése
- a lejárat szerinti elkülönítés megfelelő-e
- az értékvesztések elszámolása megtörtént-e vagy sem, és az szabályos-e
- a tulajdonosi reláció szerinti elkülönítés megtörtént-e
- adott kölcsönöknél vizsgálni kell a kölcsön eredeti összegét, kamatait, törlesztést,
fizetési késedelem vagy kétessé váló követelés esetén képeztek-e céltartalékot, vagy
számoltak-e el hitelezési veszteséget
e) Készletek
A készleteknél külön ellenőrzési szempontokat határozunk meg vásárolt készletekre, és a
saját készletekre. A közös szabályokat a vásárolt készleteknél taglaljuk.
Vásárolt készletek:
- leltározás szabályszerűsége
108
- raktári analitika megbízható vezetése
- természetes apadás, fogyás, káló elszámolása
- értékelési szabályok betartása (átlagár, FIFO)
- készlet nyilvántartás ellenőrzése
- értékvesztések elszámolása
- anyagfeladások tartalmi helyessége
- utalványozási rend szabályszerűsége, vagyonvédelmi szempontok érvényesülése
- sajáttermelésű készletek esetében célszerű vizsgálni a költségek felosztását, közvetlen
és közvetett költségek szabályos elkülönítését
f) Követelések
A követeléseknek a partner által elfogadott pénzügyi igényeket nevezünk. Ellenőrzési
szempontjai a következők:
- követelés leltározása megtörtént-e (kiértesítő levelek)
- a mérlegtétel megegyezik-e az elfogadott összegekkel
- a követelések kellően biztosítottak-e pénzgazdálkodási szempontból (bankgarancia,
jelzálog stb.)
- kétessé váló követelések szakszerűsége, eseteleges céltartalék képzés
- váltó követelések esetén az eredeti követelést tartják-e nyilván, időbeli elhatárolás
történt-e
- utólagosan adott árengedményt kezelik-e
- devizális követelések esetén az árfolyam használata, és év végi értékelése helyes-e
g) Forgatási célú értékpapírok
Amennyiben az értékpapírt forgatási céllal vásárolták, lejárattól függetlenül, a
forgóeszközök között kell nyilvántartani. Az ellenőrzési szempontok a következők:
- értékpapírok leltározása megtörtént-e, a dematerializált értékpapírok esetén a
pénzintézeti egyeztetés megtörtént-e
- az értékpapírok esetleges értékvesztését elszámolták-e
- az év végi időbeli elhatárolások járó, de nem esedékes kamat illetve árfolyam eltérés
esetében megtörtént-e
h) Pénzeszközök
Pénzeszköznek tekintjük a forint pénztárban és devizapénztárban található
pénzeszközöket, valamint a bankszámla követeléseket.
109
Fontos szabály, hogy fordulónapon pénztár rovancsot kell tartani. Felhívom a figyelmet a
valutapénztárban található pénzeszközök december 31-ei árfolyamveszteségének
elszámolására.
A bankszámlán lévő pénzeszközök esetében el kell végezni a bankszámlakivonat és a
főkönyvi kivonat egyeztetését. Deviza számlák esetében az árfolyameltérés elszámolását
vizsgálni kell.
i) Időbeli elhatárolások ellenőrzése:
Az időbeli elhatárolások célja, hogy a több évet érintő gazdasági események hatását az
évek között megossza. Jellegé tekintve két formáját ismerjük, vannak aktív időbeli
elhatárolások, amelyek a tárgyévi eredményt javítják és vannak passzív időbeli
elhatárolások, amelyek azt rontják. A két típust egyben tárgyaljuk, bár tudjuk, hogy a
mérleg főösszeg tekintetében eltérő oldalon találhatók.
Az aktív elhatárolások a mérleg eszköz oldalán találhatóak, ellenőrzési szempontjaik a
következők:
- a bevételek időbeli elhatárolásánál figyelembe vették-e az értékpapírok járó, de nem
esedékes kamatait, az árfolyamnyereségeket, későbbi időpontban leszámlázott, de
tárgyévet érintő bevételeket (pl. bérleti díj)
- elfogadott váltók kamatának pozitív elhatárolása, illetve kibocsátott váltók
költségcsökkentő elhatárolása megtörtént-e
- árfolyamnyereségeket rendezték-e
- tárgyévre számlázott több évet érintő költségek időbeni elhatárolása megtörtént-e
Passzív időbeli elhatárolások ellenőrzési szempontjai:
- kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatelhatárolása megtörtént-e
- árfolyamveszteségek elhatárolása megtörtént-e
- tárgyévet érintő, következő évben számlázott költségek elhatárolása megtörtént-e
- tárgyévben számlázott, több évet érintő bevételek elhatárolása megtörtént-e
- a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, tárgyévet terhelő eredményt rontó tételek
elhatárolása megtörtént-e (pl. kártérítés)
- tárgyévet érintő megállapított prémiumok, jutalmak elhatárolása megtörtént-e
Az aktív és passzív időbeli elhatárolást célszerű tételesen vizsgálni.
j) Céltartalék ellenőrzése:
A vállalkozás várható veszteségeinek fedezetére céltartalékot köteles képezni. Az
időbeli elhatárolással ellentétesen ez nem számviteli alapbizonylatokon alapul, hanem
műszaki-gazdasági számításokon. Céltartalék képezhető kötelező jelleggel, illetve
saját elhatározásból. A céltartalékképzés ellenőrzése során meg kell győződni arról,
110
hogy azok indokoltak-e, a számviteli szabályoknak megfelelnek-e, kellően
alátámasztotta-e gazdasági számításokkal.
k) Kötelezettségek
Kötelezettségek esetén el kell különíteni a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségeket.
Hosszú az a kötelezettség, amely várhatóan még egy évig fennáll. A hosszú lejáratú
kötelezettségek esetében vizsgálni kell, az egyeztető dokumentumokat, mint a
mérlegtételt alátámasztó bizonylatokat. Vizsgálnunk kell azt, hogy a
kötelezettségekhez kötődő kamat és járulék fizetéseket elszámolták-e, illetve devizális
kötelezettség esetén az árfolyameltéréseket korrigálták-e.
A rövid lejáratú kötelezettségek során az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:
- analitikus nyilvántartások összehasonlítása a könyvelési adatokkal
- bizonylatok szabályszerűsége
- az esetlegesen elévült, vagy megszűnt vállalkozással szembeni tartozásokat rendezték-
e
- devizális tartozások esetén az árfolyam eltéréseket rendezték-e
- váltótartozások esetén a váltót, mint alapbizonylatot vizsgálhatjuk alaki tartalmi
szempontból
- kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségeket elkülönítették-e
- egyéb rövidlejáratú kötelezettségek esetében vizsgáljuk az alapdokumentumokat, azok
főkönyvvel történő egyezőségét, és ezáltal a mérleg alátámasztottságát (pl. munkabér,
adófolyószámla egyeztetés)
A kötelezettségek ellenőrzése elvégezhető szúrópróba szerűen, ajánlott legalább 15-20
% tételes vizsgálat.
l) Saját tőke tételeinek ellenőrzése:
Saját tőkeként olyan tőkerészt mutatunk ki, melyet a tulajdonos bocsátott
rendelkezésre, vagy azt az adózott eredményből a vállalkozásnál hagyta, továbbá itt
kell kimutatni az értékhelyesbítéssel megegyező tőketartalékot.
Cégjogi szempontból vizsgálni kell, hogy a saját tőke értéke ne csökkenjen a törvény
által előírt minimum alá.
- jegyzett tőke ellenőrzése során meg kell győződnünk arról, hogy annak összege
megegyezik-e a cégbíróságnál bejegyzett értékkel. A jegyzett, de be nem fizetett tőke
külön kerül kimutatásra. Cégjogi szempontból célszerű vizsgálni, hogy a jegyzett tőke
módosulásai szabályosan dokumentáltak-e, a számviteli- és adótörvényekben
leírtaknak megfelelően.
- a tőketartalék vizsgálata során megemlítjük a legfontosabb növekedési és csökkenési
jogcímeket, melyeket dokumentációs szempontból célszerű ellenőrizni. Növekedési
jogcímek: ázsió, alapítók által átadott pénzösszegek, jegyzett tőke leszállítása
111
tőketartalékkal szemben. A főbb csökkenése jogcímek: jegyzett tőke emelésére
fordított összeg, veszteség rendezésére fordított összeg, véglegesen átadott tételek.
Lényeges szabály, hogy a tőketartalék értéke nem lehet negatív.
- Az eredménytartalék a vállalkozás működésének időtartama alatt felhalmozott
eredmény összege, amely lehet pozitív vagy negatív. Felhasználási jogcímeinél
figyelnünk kell arra, hogy csak a rendelkezésre álló összeg használható fel. Jellemző
változási jogcímei: az előző évi mérleg szerinti eredmény, jegyzett tőke változtatása,
osztalékfizetés. Osztalék fizetés esetén figyelnünk kell az osztalékfizetési korlát
betartására.
- Az értékelési tartalék vizsgálata során meg kell győződnünk arról, hogy annak értéke
megegyezik-e az értékhelyesbítés összegével.
- Lekötött tartalék vizsgálata során megnézzük, hogy a törvényben előírt tartalékképzési
kötelezettségek teljesültek-e pl. alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés
kapcsolódó, visszavásárolt saját részvénnyel kapcsolatos stb.
- mérleg szerinti eredmény ellenőrzése során célszerű arról meggyőződnünk, hogy az
eredménykimutatás összeállítása megfelelt-e a jogszabályoknak, és a mérlegben
szereplő tétel megegyezik-e az eredménykimutatás azonos sorával.
A kiegészítő melléklet ellenőrzése:
A számviteli törvény a vállalkozásokat általában kötelezi kiegészítő melléklet
készítésére. Az okmány célja, hogy segítse a vállalkozásról a megbízható valós kép
kialakítását. Ellenőrzése során meg kell győződnünk arról, hogy az tartalmilag és
formailag valóban megfelel-e a fenti célnak.
Formai vizsgálat során ellenőrizzük, hogy az előírt tagolásnak megfelel-e, általános,
specifikus és tájékoztató résszel rendelkezik-e.
Tartalmi ellenőrzés szempontjai:
a) Általános rész esetében az alábbi területekre célszerű koncentrálni:
- tevékenységi kör rövid bemutatása
- számviteli politika lényeges elemeinek ismertetése
- vagyoni, pénzügyi elemzés módszerei, mutatószámainak kijelölése, kiszámítása és
szöveges értékelése
- eszközök források összetétele, likviditási helyzet, jövedelmezőség
b) Specifikus rész vizsgálata
- a mérleghez kapcsolódó részeknél a tartalmi elemek között meg kell találnunk az
össze nem hasonlítható adatok felsorolását, és az okokat (pl: amortizáció eljárás
megváltoztatása,)
- eszköz és forrás csoportok értékelési eljárásai
112
- értékcsökkenés leírás módszerei, terven felüli amortizáció és értékhelyesbítés
magyarázata
- céltartalékképzés oka, megállapításának módja
- környezetvédelmi célú tartalékolások részletezése
- veszélyes hulladékok készletének mennyiségi és érték adatai
- készletek mobilitás szerinti összetétele
- saját tőke változásának jogcímei
- öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek részletezése
- lekötött tartalék részletezése
- export értékesítés árbevétele
- K+F +I költségei
- garanciális javítás költségei
- adóalap módosító tételek
c) Tájékoztató rész ellenőrzése
- anyavállalati leányvállalati kapcsolatok
- részesedési jogviszonyban lévő kapcsolatok
- vezető tisztségviselők részére fizetendő járandóság, részükre folyósított kölcsönök
részletezése
- foglalkoztatottakra vonatkozó létszám és béradatok
- részvénytársaságok esetében a részvények adatai
Tisztelt Olvasó! Gratulálok Ön egy nagyon nehéz és aránytalanul hosszú tétel feldolgozásán
van túl. Javaslom, hogy most pihenjen egy kicsit és utána nézhetjük a még hátra lévő részeket.
113
16. tétel
a., Ismertesse a tényhelyzet megismerésének közvetett módszereit, eszközeit, (a közvetett
ellenőrzés formáit, módszereit, az okmányokon alapuló ellenőrzést). Értelmezze a tények
és követelmények összevetését, a teljesítményellenőrzést és az értékelemzést. Melyek az
ellenőrzés logikai eszközei, részletezze azokat.
A közvetett ellenőrzés formái
Helyszíni ellenőrzéskor az ellenőr a vizsgálandó szervezetnél gyűjti össze a szükséges
adatokat tartalmazó bizonylatokat, okmányokat.
A tényhelyzet megismerésének közvetlen módszere az okmányokon alapuló ellenőrzés.
Ennek során a szervezet nyilvántartását ellenőrzik, mely a korábban lezajlott gazdasági
eseményekről készült bizonylatokat, dokumentumokat tartalmazza. A vizsgálat a
dokumentumok hitelességére, az információk valódiságára irányul, majd azok alapján tesz
megállapításokat, valamint következtet a szervezet működésének, gazdálkodásának
szabályszerűségére az ellenőrzés.
Okmányokon alapuló ellenőrzés
A vizsgálat során az okmányokból a szervezet múltbeli tevékenysége ellenőrizhető, mert a
folyamatokat megfelelő ügyviteli folyamat kíséri. Az ellenőrzéskor fontos szempont a
bizonylatok, okmányok hitelessége, megbízhatósága, a rajta szereplő adatok számszaki
helyessége. A vizsgálat az okmányok alaki, és tartalmi ellenőrzésére irányul. Az alaki
ellenőrzésnél a bizonylat kiállításának szabályszerűségét vizsgálják, tartalmi ellenőrzéskor
pedig az okmányba foglaltak valódiságát.
Beszámoltatással történő ellenőrzéskor nem a helyszínen ellenőriznek, hanem egy
meghatározott témákra, előírt séma szerint összeállított és hitelesített dokumentumokat kell az
ellenőrzöttnek beküldeni. A módszerrel egyszerre több ellenőrzöttet is lehet egy téma keretén
belül ellenőrizni.
Folyamatos adatszolgáltatáson keresztül történő ellenőrzés az információszolgáltatásra
kötelezett adatainak folyamatos figyelemmel kísérését jelenti.
Tények és követelmények összevetése az ellenőrzés valamennyi munkaszakaszában
megtörténik, melynek módszere az összehasonlítás. Az összehasonlítás folyamán ügyelni kell
arra, hogy az adatoknak, mutatóknak azonos tartalmúaknak kell lenniük, hasonló időszakokra
vonatkozzanak, a gazdasági eseményeket belső logikájuk folyamatában legyenek vizsgálva,
valamint figyelni kell a rendszerben történő értékelésre, elemzésre (egy adatra, mutatóra
önmagában nem lehet objektív megállapításokat tenni). Az összehasonlítás összegzéseként új
tényekhez, új ismeretek birtokába jut az ellenőr, melynek formái: indukció, dedukció,
konfrontáció, analízis, szintézis.
A tények és követelmének összevetése mellet a másik ellenőrzési módszer a komplex
elemzési módszer, amely egyfajta rendszervizsgálatként fogható fel. A gazdálkodási
folyamatok regisztráló elszámolások rendszerét, szabályszerűségét vizsgálja, és
összefüggéseiben értékeli azokat. Fajtái a teljesítmény ellenőrzés és az értékelemzés.
Az erőforrások felhasználásának kritikai vizsgálata a teljesítményellenőrzéssel történik,
melynek során komplexen alkalmazzuk az ellenőrzés eszközeit, módszereit. Mérni kell a
gazdaságosságot, hatékonyságot, és az eredményességet.
114
Gazdaságosság: A gazdálkodó egység tevékenységéhez szükséges erőforrások
költségeinek minimalizálása.
Hatékonyság: a tevékenység során előállított termékek és/vagy szolgáltatások és az
előállításukhoz felhasznált erőforrások viszonya.
Eredményesség: a szervezet által kitűzött célok megvalósulásának mértéke, hatásának
vizsgálata.
Az értékelemzés a meglévő állapotok megjavítása, beruházások, termékfejlesztések tervezése,
kialakítása során a funkciók és a költségek viszonyában az optimumot keresi. Célja a
költségmegtakarítás és a hatékonyságnövelés. A vizsgálati módszer a döntés-előkészítésben,
annak folyamatában érvényesíthető leginkább, de felhasználható utólagos ellenőrzéshez is, a
pazarló, célszerűtlen pénzköltés feltérképezéséhez is.
Az ellenőrzés logikai eszközei:
Elemzés alatt értjük az egésznek a részekre bontását, a részeknek mennyiségi és minőségi
vizsgálatát, a változások észlelését, a részek és az egész közötti ok-okozati összefüggések
feltérképezését, megismerését, és megértését. A gazdasági területen történő elemzést
gazdasági elemzésnek nevezzük. A gazdasági elemzés során az ellenőr a szervezet, vagy
annak egy részlegének működéssel kapcsolatos adatokat összegyűjti, csoportosítja, értékeli,
majd ezeket összeveti a korábban készült elemzésekkel, értékelésekkel. A gazdasági elemzés
akkor fontos az ellenőrzésben, ha nem csak a normatív előírások teljesítését, hanem a
gazdálkodási tevékenység célszerűségét, gazdaságosságát, hatékonyságát is vizsgálja. Az
analizálás befejezéseként szükséges az elemzés eredményeinek, a tett megállapításoknak a
szintetizálása, azaz logikailag összefüggően kell rendezni az elemzés megállapításait.
Szembeállítás során a tényeket veti össze követelményekkel, majd az eltéréseket feltérképezi,
értékeli, megítéli. Maga a szembeállítás az ellenőrzés, annak vizsgálata például, hogy az előírt
szabályzat létezik-e, és ha igen a formája és tartalma megegyezik-e a jogszabályokban
leírtakkal. Például elkészült-e számviteli politika, és ha igen, akkor az előírásnak megfelelő
tartalommal-e. Az összehasonlítás módszerei a kizárásos módszerek, a megkülönböztetés
módszere, a maradék elv és az együttes változás módszere.
Következtetéskor a megismert tényekből indulunk ki, és végül új ismeretekhez jutunk.
Ugyanis a felhalmozódott tapasztalatok, szakmai, szervezési, gazdasági ismeretek
elemzésével olyan tényekre, eseményekre is lehet következtetéseket levonni, amelyek nem
voltak közvetlenül megfigyelhetőek az ellenőrzés, és a következtetés időpontjában.
b, Ismertesse a nagykereskedelem ellenőrzését, a bolti kiskereskedelem ellenőrzését, a
vendéglátóipari tevékenység ellenőrzését, a szállodai szolgáltatás és az idegenforgalom
ellenőrzését.
A belkereskedelmi tevékenység feladata, hogy áthidalja a termékek előállításának és
fogyasztásának térbeli és időbeli eltéréseit. A termelési folyamat során a termék előállítását
követi az elosztás és a csere –melyben jelentős szerepet kap a kereskedelem- majd követi a
fogyasztás. A speciális helyzettől függetlenül a kereskedelem éppen olyan nyereségorientált
és kockázatokkal járó vállalkozás, mint a nemzetgazdaság más ágazata. A kereskedelmet
többféleképpen csoportosíthatjuk. Területi irányát tekintve megkülönböztetünk bel- és
külkereskedelmet. A fogyasztókkal fennálló kapcsolat alapján beszélünk:
115
- nagykereskedelemről, amely jellemzően a kiskereskedelemmel áll kapcsolatban, nem
a fogyasztóval
- kiskereskedelemről, amely a fogyasztóval áll kapcsolatban
- demigros kereskedelemről, amely a kettő kombinációja
- vendéglátásról, amely az árut nem csak közvetíti, hanem részben fel is dolgozza.
Az áruforgalom ellenőrzése során beszélnünk kell annak időbeli sorrendjéről:
- beszerzés
- készletezés
- értékesítés
Nagykereskedelmi tevékenység ellenőrzési sajátosságai:
A nagykereskedelmi tevékenység esetén a kiskereskedelemhez hasonlóan vizsgálni kell a
beszerzést, készletezést és értékesítést. A beszerzési tevékenység előkészítésénél tekintettel
kell lenni a forgalom változására, a kereslet várható alakulására, új termékek megjelenésének
lehetőségére, értékesítési forgalom hullámzására, szállítói ajánlatok elbírálásának
helyességére. A szállítói ajánlatok esetében nem csak az ár a meghatározó, hanem a szállítás
ütemessége, fizetési feltételek, engedmények.
A beszerzési tevékenységnél vizsgáljuk az áruátvétel rendszerét, annak bizonylatolását, az
esetleges hiányok, minőségi kifogások rendezését.
A készletezés ellenőrzése a készletgazdálkodási fejezetben meghatározottak szerint történhet.
A nagykereskedelem speciális ellenőrzési feladata az átlagostól eltérő dolgozói teljesítmény
értékelésének vizsgálata. A vizsgálat során tekintettel kell lenni az áru volumenén túlmenően
a rakodási, rendszerezési feladatokra.
Bolti kiskereskedelmi tevékenység speciális ellenőrzési szempontjai:
- beszerzési források értékelése
- árrés gazdálkodás, árképzés ellenőrzése
- választék biztosításának színvonala, készlethullámzás okainak felderítése, felkészülési
készletek indokoltsága
- szakhatósági engedélyek megléte
- külső vizsgálatok megállapításainak vizsgálata (ellenőrzési napló alapján)
- árleszállítások indokoltságának ellenőrzése
- selejtek, selejtezések ellenőrzése
- vagyonvédelmi szempontok vizsgálata
- készpénzkezelés vizsgálata
Vendéglátóipari tevékenység ellenőrzési sajátosságai:
A vendéglátás nem pusztán közvetíti a termékeket, hanem azokat feldolgozás után nyújtja
a fogyasztónak. A vendéglátóipari egységeket több szempont szerint csoportosíthatjuk:
a) üzlethálózat típusa szerint
116
- munkahelyi vendéglátó üzletek (zártkör)
- kereskedelmi vendéglátó üzletek (nyitott kör)
b) tevékenység jellege szerint
- melegkonyhás egységek
- cukrászdák
- büfék, falatozók
- italüzletek
- szórakoztató, vendéglátó egységek
c) az ellátás színvonala alapján I-II-III-IV osztályba soroljuk a vendéglátóipari
tevékenységet folytatókat.
Kiemelt ellenőrzési feladatok:
- kereslet-kínálat összhangjának vizsgálata
- nyersanyag beszerzési csatornák vizsgálata
- nyersanyag felhasználás alakulása, anyaghányad meghatározása
- ételkészítési szakmai szempontok
- kiszolgálás színvonala, termékek minősége
- szakhatósági előírások betartása
A vendéglátóipari egységek készletgazdálkodásának vizsgálata során tekintettel kell
lennünk arra, hogy az árukészlet mellett találunk alapanyagokat, saját termelésű
készleteket, és göngyölegeket.
Kiemelt feladatként kell kezelnünk a termelés ellenőrzését.
Vizsgálati szempontok a következők:
- nyersanyag normák betartása
- higiéniai szempontok betartása
- választék betartása
- konyhai kapacitás kihasználtság
- minták biztosítása
Az idegenforgalom ellenőrzési feladatai:
A folyamaton továbbhaladva az idegenforgalom nemcsak árut és feldolgozott ételt biztosít
a vásárlók számára, hanem szállást és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat (pl: wellness,
túrák stb.). A sajátos ellenőrzési szempontok a következők:
- szoba kihasználtság
- kiszolgálás színvonala
- üzemeltetési költségek
- árképzés
- kiegészítő szolgáltatások színvonala, kínálata
- dolgozók szakmai felkészültsége
- biztonsági szempontok (őrzött parkoló, riasztórendszer stb.).
117
A vendéglátóiparban speciális hatékonysági mutatókat is alkalmazunk. Ezek a
következők:
a) szobakapacitás kihasználtság: az időszakban igénybevett szobák számát osztjuk a
rendelkezésre álló szobák és az időszak napjainak szorzatával. Természetesen a
százalékszámítás miatt szorozzuk százzal.
b) férőhely kapacitás kihasználtság: a vendégnapok számát osztjuk a férőhelyek száma és
az időszak napjainak szorzatával.
c) egy vendégnapra jutó bevétel: az összes bevételt elosztjuk a vendégnapok számával
d) vendégek átlagos tartózkodási ideje: vendégnapok számát osztjuk a vendégek
számával.
Tisztelt Olvasó!
Remélem, hogy még nem fáradt, mert ez egy könnyű tétel volt, azért nyugodtan pihenjen egy
kicsit és utána folyatathatjuk.
118
17. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzött értesítését, a helyszíni ellenőrzés megkezdését, lefolytatását,
módszereit, a helyszíni ellenőrzés szakaszait, a helyszíni ellenőrzés végrehajtásával
kapcsolatos sajátos körülményeket, eljárásokat (az ellenőrzés megszakítása,
felfüggesztése).
A helyszíni ellenőrzés a vizsgálat előkészítése, az ellenőrzési program jóváhagyása, és a
vizsgálatra történő felkészülés után kerül sor. Célja, hogy végrehajtsák a vizsgálati
programban kijelölt feladatokat. A helyszíni ellenőrzés több érdemi és technikai lépésekből
áll, melyek a következők:
Az ellenőrzés előzetes bejelentése,
a helyszíni ellenőrzés megkezdése,
az ellenőrzés lebonyolítása, végrehajtása.
Az ellenőrzés előzetes bejelentése: az ellenőrzött előzetes értesítése az ellenőrzésről. Az a
jelentősége, hogy a vizsgált szervezet tájékozódhat az ellenőrzésről, annak tartalmáról,
lebonyolításáról, és felkészülhet a közreműködésben. Az előzetes bejelentéstől akkor tekint el
az ellenőrzést végző szerv, ha attól lehet tartani, hogy a ellenőrzött az iratokat meghamisítja,
vagy megsemmisíti, vagy ha a váratlanságnak szerepe van. Ilyen jellegű ellenőrzés lehet a
pénztárrovancs, vagy a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése a NAV részéről.
A helyszíni ellenőrzés megkezdése: a helyszíni ellenőrzést indító megbeszélést és az ellenőrzés
helyszínének megismerését foglalja magában. A helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az
ellenőrnek, illetve ellenőröknek be kell jelentkeznie a szervezet vezetőjénél, be kell mutatnia
a megbízó levelet, ismertetnie kell az ellenőrzés célját, a vizsgálati programot, kérve a
vizsgálat zavartalanságának biztosítását. A megbeszélés során rögzítik a szükséges
dokumentumok rendelkezésre bocsátásának felelőseit és ütemezését is. A helyszíni ellenőrzés
első feladata az ellenőrzött tevékenységének közvetlen megismerése, melynek során az
ellenőrök konkrét ismereteiket egészítik ki.
Az ellenőrzés lebonyolítása, végrehajtása az ellenőrzési program alapján, a programfegyelem
betartásával történik. A programfegyelem azt jelenti, hogy a program minden pontját be kell
tartani, a meghatározott kérdésekre választ kell adni, és eltérni ettől az iránytól csak a
program jóváhagyójának belegyezésével szabad. Az ellenőrzés végrehajtása folyamán az
ellenőrzést vezetőnek kiemelt szerepe van, mert köteles gondoskodni az ellenőrzés
összehangolt, az ütemezésnek megfelelő végrehajtásáról. Az ellenőrzést végző személyeknek
pedig kötelességük, hogy a programban meghatározott alapossággal járjanak el, azért hogy
elegendő és megfelelő bizonyítékot gyűjtsenek össze ahhoz, hogy érdemi megállapításokat,
és következtetéseket lehessen tenni, levonni.
Az ellenőrzési megállapítások a tények és követelmények összevetéséből, az okok és
következmények felméréséből, értékeléséből tevődnek össze.
A következtetések a megállapításokból kialakított állítások. Rámutatnak a tényhelyzet
és az ellenőrzési kritérium eltérésének okaira, hatásaira.
Ellenőrzési bizonyítékok azok az adatok, információk, melyeket az ellenőr az
ellenőrzés céljának teljesítéséért szerez meg, hogy kellő bizonyosság mellett
megalapozott megállapítást tudjon tenni. A megalapozott megállapításhoz elegendő és
megfelelő bizonyíték szükséges. A bizonyíték akkor megfelelő, ha a vizsgálat
tárgyához tartozik és megbízható. Megbízható az a bizonyíték, amely elfogulatlan,
119
azaz objektív. Az ellenőrzési bizonyíték megbízhatósága (hitelessége) függ a
bizonyíték jellegétől, forrásától és a bizonyíték megszerzésének módszerétől.
Az ellenőrzés lebonyolítását célszerű a vizsgált szervezet, téma belső szabályozottságának
vizsgálatával kezdeni, melynek során értékelni is kell a szabályozási elemeket. Az értékelés a
szabályozási kockázatok és kontrolljainak felmérését jelenti. A helyszíni ellenőrzés
lefolytatását az alapvető vizsgálati eljárások határozzák meg, amelyekhez,
az elemző eljárások (belső kontroll rendszerek tesztelése): trendek, számadatok közötti
összefüggések vizsgálata, adatok megbízhatóságának az ellenőrzése, statisztikai
eszközökkel végzett elemzések.
és a vizsgálandó jelenségek közvetlen részletes vizsgálatai tartoznak, mint az
összehasonlítás, megfigyelés, megkérdezés, szemrevételezés, számszaki felülvizsgálat,
megerősítés, mintavételes eljárás, kísérlet, próbavásárlás.
A bizonyítékok megszerzéséhez alkalmazható önállóan egy-egy eszköz, de gyakran ezek
kombinálása a jellemző.
Az ellenőrzési program végrehajtását különböző körülmények befolyásolhatják, melyek miatt
a programot nem lehet végrehajtani. Az ellenőrzés akadályozása esetén a következő eljárási
szabályok lehetnek:
az ellenőrzés szüneteltetése, ha egyik félnek sem róható fel a végrehajtást akadályozó
ok. Például betegség miatt, vagy más soron kívüli ellenőrzés végrehajtása.
az ellenőrzés felfüggesztése, mely az ellenőrzött szerv hibájából következik be, és
amelynek jogkövetkezménye lehet. Ilyen tényezők lehetnek: számviteli rend és
fegyelem súlyos megsértése, az ellenőrzöttek jogsértő magatartása. A vizsgálat
vezetőjének az ellenőrzést akadályozó okokról, tényezőkről jegyzőkönyvet kell
készítenie, melyben leírja ki a felelős az előállt helyzetért, és javasolja az ellenőrzés
felfüggesztését. Az ellenőrzés felfüggesztéséről írásban tájékoztatja az ellenőrzöttet és
határidőt (jogszabály alapján) állapít meg a hiányosságok pótlásáról. Amennyiben
bűncselekmény gyanúja merül fel a számvitel hiányosságaival összefüggésben, akkor
az ellenőrzést végzőnek gondoskodnia kell a bizonyítékok, okmányok bevonásáról,
biztonságos megőrzéséről.
b., Részletezze a házipénztári bevételezés ellenőrzését, a házi pénztári kifizetések
ellenőrzését. Ismertesse a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzését (a bevételi és kiadási
pénztárbizonylatok ellenőrzésének módszerei, elszámolásra kiadott összegek
ellenőrzését; a letétek bizonylatolásának ellenőrzését.)
A házipénztár ellenőrzése esetén célszerű a pénzkezelés szabályozottságának vizsgálatával
kezdeni a munkát. Ez a tevékenység a helyszíni ellenőrzést megelőzően történik. A Munka
szakaszban vizsgálni kell, hogy van-e házipénztár- és pénzkezelési szabályzat, az naprakész-e,
és hatályos-e. A szabályozottság vizsgálata során felkészülhetünk a helyszíni ellenőrzésre,
melynek keretében több szempont szerinti ellenőrzést folytathatunk le:
a) a pénztári bizonylatok, nyilvántartások vezetésének szabályszerűsége:
a pénztári bizonylatok visszaélésre adnak lehetőséget, ezért ellenőrzésük kiemelten
fontos. Alapvető, hogy azokat szigorú számadás alá kell vonni, és ennek tényét is
célszerű ellenőrizni. A bizonylatok tartalma az alábbi:
- bevételi pénztárbizonylat: sorszám, dátum, befizetett összeg számmal és betűvel,
befizetés jogcíme, befizető neve és aláírása, számfejtő aláírása, átvevő aláírása,
120
pénztár azonosítása (1, 2, stb.) A bizonylat több példányos, ezért a példányok útját
is vizsgálni kell.
- kiadási pénztárbizonylat: sorszám, dátum, kedvezményezett neve, kifizetendő
összeg számmal és betűvel, kifizetés jogcíme, kiállító – utalványozó- felvevő
aláírásai, pénzt átvevő személyazonosító adatai.
- időszaki pénztárjelentés: sorszám, időszak megjelölése, a pénzmozgások
időpontját irányát és összegét, a nyitó pénzkészletet, a bevételi és kiadási
összegeket és a záró pénzkészletet, pénztáros aláírása.
- a folyamatosan vezetett nyilvántartások közül az előleg nyilvántartást célszerű
kiemelni, amely tartalmazza az előleg kifizetésének időpontját, az elszámolás
határidejét, a visszafizetés időpontját és az összeget. Fontos szabály, hogy a
nyilvántartásból mindenkor megállapítható legyen a kint lévő előleg összege.
Vizsgálandó, hogy az elszámolási határidőket betartották-e.
A bizonylatok készülhetnek számítógépes előállítással, de a tartalmi kellékekhez
abban az esetben is ragaszkodni kell.
b) az összeférhetetlenségi szabályok betartása
Összeférhetetlenségről akkor beszélünk a pénzkezelés során, ha a függelmi
kapcsolatban lévő résztvevők (pénztárellenőr és pénztáros) egymással rokoni
viszonyban állnak. Ez természetesen nem engedhető meg.
c) a pénz mennyiségének rovancsolás útján történő megállapítása
A pénztár helyszíni ellenőrzésének első mozzanata a pénztárrovancs. Ezt a munkát
váratlanul, előzetes bejelentés nélkül kell elvégezni, napi zárás után vagy nyitás előtt.
a rovancs során a pénztáros és az ellenőr közösen címletenként szétválogatják a pénzt,
és címletjegyzéknek megfelelően összesítik. A résztvevők megállapítják, hogy a
tényleges pénzkészlet és a nyilvántartásban szereplő összeg megegyezik-e egymással.
A pénztárrovancsról közös jegyzőkönyv készül, amely a fentieken kívül tartalmazza
az eltéréseket, a használatban lévő bizonylatok sorszámait, és a pénztárral kapcsolatos
egyéb észrevételeket.
A rovancsolás során meg kell állapítani, hogy a rovancsolás során idegen eszközöket
találtak-e. A pénztárban értéktárgyakat, letéteket csak külön engedéllyel szabad
elhelyezni, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni. A helyszíni ellenőrzés során
ezek vizsgálata is indokolt. A közös jegyzőkönyvet jelenlévők aláírásukkal hitelesítik.
A pénztárhiány illetve többlet okait ki kell vizsgálni, és esetlegesen intézkedéseket
kell hozni. Meg kell említeni, hogy a leltározás szabályai szerint pénzkészletről a
mérleg fordulónapján rovancsot kell készíteni.
d) a pénzkezelés fizikai feltételeinek ellenőrzése
A pénz szállításának és őrzésének technikai feltételeit jogszabály határozza meg. Az
összegtől függően a szállítás elvégezhető egy személy által, tömegközlekedési
eszközön, személygépkocsival, illetve fegyveres őr biztosításával. A pénztárban tárolt
pénztári keret összegétől függően határozzák meg annak fizikai feltételeit. A
házipénztár- és pénzkezelési szabályzat tartalmazza ezek részleteit, a kulcsok
kezelését, a páncélszekrény paramétereit, a nyílászárókon elhelyezendő biztonsági
berendezéseket, a biztonsági őrök és a pénztárban tartózkodásra jogosult személyek
munkakörét.
121
18. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzés megállapításainak írásba foglalását, a vizsgálati jelentés
(részjelentés, összefoglaló jelentés) tartalmi és formai követelményeit. Értelmezze a
jegyzőkönyvet, az ellenőrzési jegyzőkönyvet, az egyéb ellenőri megállapítást tartalmazó
írásműveket. Mutassa be az ellenőrzés megállapításainak egyeztetését.
Az ellenőrzés megállapításának (javaslat, következtetés) írásba foglalása az ellenőrnek mindig
kötelező, mert ez szolgál alapjául minden további intézkedésnek. A formái lehetnek a
jelentés, részjelentés, összefoglaló jelentés, valamint a jegyzőkönyv, ellenőrzési
jegyzőkönyv.
A jelentés
A jelentés a leggyakoribb írásos forma, melynek szerkezetét, összeállítását az ellenőrző
szervezet előre kialakított szempontok kidolgozásával, belső szabályok kialakításával
határoznak meg. A jelentést előre meg kell tervezni, és alapvetően az alábbiakat tartalmazza:
az ellenőrzést végző szerv megnevezését,
az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység megnevezését,
az ellenőrzés témáját, célját, fő feladatait,
az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi, vagy egyéb felhatalmazásra történő
hivatkozást,
az ellenőrzött időszakot,
a helyszíni ellenőrzés kezdetét és végét,
az ellenőrzésre vonatkozó szakmai követelményeket,
az alkalmazott ellenőrzési módszereket, eljárásokat,
az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat,
a jelentés dátumát, az ellenőrök aláírását,
és a jelentésre rávezetett záradékokat.
A jelentés összeállításánál ügyelni kell az objektivitásra, függetlenségre, és a
megalapozottságra, amelyek egyben a jelentés összeállításának követelménye is. A felépítése
alapvetően három részből áll:
Bevezető részből: tartalmazza az ellenőrzés azonosítására és megszervezésére vonatkozó
adatokat (az ellenőrzött és az ellenőrzést végző szervezet megnevezését, adatait, ellenőrzés
témáját, …stb.).
Kifejtő részből, ami az ellenőrzési jelentés érdemi része. Itt találhatóak a vizsgálat
megállapításai, az ezekhez kapcsolódó következtetések és javaslatok. Alapvető követelmény a
megállapításokra: a megfogalmazása objektív, rendszerezett, logikus, szakszerű, tömör, de
érthető legyen, adjon választ az ellenőrzési program kérdéseire. A megállapítás egyaránt
tartalmazhat pozitív és negatív elemeket. A negatív megállapításokra célszerű a következő
sorrendet tartani:
az ellenőrzéssel feltárt tényhelyzet (hiba leírása),
az adott témára vonatkozó követelmények, kritériumok,
az eltérés bemutatása,
a hibához tartozó ok-okozati összefüggések levezetése,
következmények bemutatása,
122
szükséges esetben a felelős személyek megnevezése.
Befejező részből, ami a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, a jelentés
mellékleteinek felsorolását és a jelentésre rávezetendő megismerési záradékot tartalmazza. A
megismerési záradék azt jelenti, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője a megállapításokat
megismerte, azokra észrevételeit megtette (illetve a meghatározott határidőn belül ezt
megteszi), valamint a jelentést átvette. A jelentés lezárása akkor történik meg, ha az
észrevételekre az ellenőrzés vezetője a válaszát a jelentéshez csatolta, és a jelentést ezután a
végleges formában megküldte az ellenőrzött részére.
Azokban az esetben, amikor a vizsgálatot több ellenőr végzi az ellenőrök megállapításaikat
részjelentésben rögzítik. A vizsgálatvezető ezeknek a részjelentéseknek a felhasználásával
állítja össze az összefoglaló jelentést.
A jegyzőkönyv
Általában akkor készül, ha az ellenőrzés megállapításai alapján intézkedések kiadására kerül
sor, vagy felelősségre vonást kell alkalmazni. A jegyzőkönyv három: a bevezető, a
megállapítások és a jegyzőkönyvi záradékok részre tagolódik.
A bevezető rész általános információkat tartalmaz:
az ellenőrzést végző szervezet adatait,
az ellenőrzött adatait,
az ellenőrzésben közreműködők adatait,
ellenőrzés tárgyát, az ellenőrzött időszakot,
az ellenőrzés idejét,
az ellenőrzöttre jellemző egyéb információkat,
a megállapításokat alátámasztó mellékleteket.
Az érdemi rész tartalmazza a konkrét megállapításokat, mint
a tényhelyzet ismertetése, leírása. A megsértett követelmények (jogszabályok)
ismertetése. Például számviteli rendre, bizonylati fegyelemre, vagy adónemenként
történő megállapítások. Mindezeket alátámasztó okmányok, bizonylatok
megnevezése.
a megállapítások számszerű összegzése.
A harmadik rész a jegyzőkönyvi záradék, melynek részei:
az ellenőrzés, a jegyzőkönyv lezárásának időpontja, helye
annak megjelölését, hogy a megállapítások alapján hatósági ellenőrzés következik,
az írásbeli észrevétel határideje,
az ellenőrzött és az ellenőrzést végzők aláírása,
Sajátos esete a jegyzőkönyv összeállításának, az ellenőrzési jegyzőkönyv felvétele, amikor az
ellenőr büntető-, szabálysértési, kártérítési vagy fegyelmi eljárás megindítására okot adó
cselekményt, mulasztást tár fel. Ebben az esetben a személyis felelősség megállapítása, a
123
felelős személyek megnevezése is megtörténik, valamint le kell írni a szabálytalanságokat,
károkat, egyéb jogsértő cselekményeket. Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolni kell a
megállapítások alapjául szolgáló dokumentumokat, ami a melléklet részét képezi.
Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó egyéb írásművek az átirat és a feljegyzések. Az
ellenőrzést vezető akkor készít átiratot (szignalizációt), amikor olyan szabálytalanságot,
mulasztást, hiányosságot tapasztal a vizsgálat során, ami nem tartozik a hatáskörébe. Az
írásművet megküldi az illetékes ellenőrző szervezet vezetőjének, amiben leírja a
tapasztaltakat, és felkéri a szükségesnek tartott vizsgálat elvégzésére. A feljegyzéseket
költségvetési ellenőrzésekkor készítik a feljegyzéseket, ha a megállapítás nem az ellenőrzött
szervre, hanem kormányzati vagy felügyeleti szervre vonatkozik.
Az ellenőrzés megállapításainak egyeztetése
Az ellenőr a megállapításait az ellenőrzöttel a vizsgálat alatt és utána is köteles egyeztetni, A
menet közbeni egyeztetésnek az a jelentősége, hogy az ellenőr a megismert tények birtokában
objektívebben tudja meghozni megállapításait, javaslatait. A helyszíni ellenőrzés
befejezésekor még az írásba foglalás előtt is érdemes egyeztetni. Az ellenőr által készített
végleges írásművet át kell adni az ellenőrzöttnek, azért, hogy észrevételeit megtegye, amely
megtörténhet rögtön, illetve meghatározott határidőn belül. Az írásbeli jelentést záradékokkal
kell ellátni, melyek a megismerési és a felelősségi záradék.
b., Ismertesse a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzését, értékelését, a
bérelszámolás ellenőrzését. Részletezze a karbantartási, javítási tevékenység
ellenőrzését, a tárgyi eszközök tervezett és terven felüli értékcsökkenés elszámolásának
az ellenőrzését.
Az ösztönzési rendszer áttekintését kezdjük Széchenyi ismert gondolatával, amely szerint
„Senkitől nem várható el, hogy érdekei ellen cselekedjék”. Egy vállalkozáson belül az
érdekek eltérőek, más a tulajdonos érdeke – a vagyon gyarapítása – más az alkalmazott
érdeke. Az alkalmazott szeretne maximális jövedelmet elérni, lehetőleg indokolatlan
túlmunka nélkül.
Az érdekeltségi rendszer célja hogy olyan jövedelem feltételeket biztosítson az alkalmazottak
számára, amely mellett a maximális jövedelmet akkor érhetnek el ezzel egy időben a
vállalkozás vagyongyarapítási célkitűzéseit is gyarapítják.
Érdemes vizsgálnunk a bér összetevőit ebben a vonatkozásban:
- alapbér az az összeg, melyet konkrét munka végrehajtásáért kap a dolgozó. Ez lehet
teljesítménybér vagy időbér, esetleg teljesítményhez kötött időbér. Az érdekeltségi
rendszert nyilvánvalóan a teljesítménybér szolgálja leginkább.
- kiegészítő fizetés az az összeg, melyért „nem kell megdolgozni”, ez a fizetett
szabadságra és a fizetett ünnepre járó jövedelem.
- bérpótlékok azok az összegek, amelyek különleges teljesítmény vagy
munkakörülmény miatt járnak, éjszakai műszakpótlék, veszélyességi pótlék stb. A
pótlék alkalmazása esetén célszerű arra figyelnünk, hogy a többletköltség a különleges
teljesítmény által megtérül-e, pl: éjszakai műszakpótlék megtérül-e az árbevételben.
- prémiumok az ösztönzést leginkább szolgáló tételek. A prémiummal kapcsolatban
több szabályt említhetünk. A prémiumfeltételeket előzetesen írásban kell
meghatározni, ügyelve arra, hogy annak teljesülésére a dolgozónak ráhatása legyen
124
(pl: az export értékesítés növelését meghatározhatjuk célként a külkereskedelmi
igazgatónak, de felesleges megadni a rendészeti vezetőnek). A feltételek teljesülését
minden esetben írásban ki kell értékelni és amennyiben a célkitűzést elérte a dolgozó,
a neki járó összeget ki kell fizetni. Ha nem járunk el következetesen hiteltelenné
válunk, és a dolgozó esetleges munkaügyi pere esetén a bíróság a kifizetés mellett fog
dönteni.
- jutalom, ritkán alkalmazandó bérelem, amely előzetes feltételekhez nem kötött
kifizetés, és az érdekeltségi rendszert tönkre teheti. Abban az esetben ha valakinek
nem jár a prémium „tilos” jutalommal pótolni.
Az ellenőrzés során figyelnünk kell arra, hogy az ösztönző bérelemeket alkalmazzák-e
vagy sem.
Sajátos esetként említhetjük az ellenérdekeltség kialakulását. Ha a teljesítmény feltételek
rosszak, lehet hogy azzal károkozásra ösztönzik a dolgozót. Például ha a gépkocsivezető a
teljesített kilométer után nem pedig az elvégzett fuvar feladat után kapja a bérét, arra
ösztönzik, hogy a kocsi minél többet mozogjon, esetleg két fuvarban vigye el azt az árut,
amit egyben is el lehetne.
A bérelszámolás ellenőrzése:
A bérelszámolás ellenőrzése során azt kell figyelnünk, hogy az elszámolt teljesítmények
igazolása megtörtént-e, azok szinkronban vannak-e a bérszabályzattal, a dolgozó besorolt
bérével. Ellenőriznünk kell a bérszámfejtés helyességét, és a levonások
megalapozottságát, kiszámításának korrektségét.
Fontos feladatnak tekinthetjük a bérezéssel kapcsolatos nyilvántartások vezetését, és
igazolások kiadását (pl. dolgozóknak), adatszolgáltatások teljesítését (pl: adóhatóságnak).
Munkánk során gondoljunk arra, hogy a dolgozó munkába állásával két célt szeretne
elérni, azonnali jövedelem megszerzését, és hosszú távú szociális biztonság elérését.
Ezeket a célokat a precíz bérszámfejtés és adatszolgáltatás biztosítja
A karbantartási tevékenység ellenőrzése
Karbantartási tevékenység az az előre megtervezett és gondosan végrehajtott feladat,
amely a tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan üzemeltetését biztosítja. A tevékenység
nem tévesztendő össze a felújítással, amely az élettartam meghosszabbítását, az érték
növelését szolgálja. Ez utóbbi tétel aktiválandó ráfordítás.
A karbantartás ellenőrzése során a következő területeket vizsgáljuk:
- az információk biztosítása kellően zárt-e, biztosítja-e az eszközök állapotának
folyamatos megfigyelését, az esetleges hibák előzetes észlelését. Vizsgálandó, hogy
készültek-e karbantartási tervek, és azok végrehajtása következetes volt-e.
- üzemfenntartási szervezet ellenőrzése során vizsgáljuk, hogy a karbantartó csoport
létszáma és szakmai összetétele megfelel-e az elvárásoknak, a szükséges eszközök
rendelkezésre állnak-e. Kiemelt feladat a külső karbantartó egységek
igénybevételének, a külső megbízás indokoltságának ellenőrzése.
- karbantartási tervek megalapozottságának ellenőrzése kiemelt feladat. Ennek
keretében meg kell nézni, hogy van e ilyen terv, az igazodik-e az eszközök
karbantartási igényéhez, és biztosítja-e a termelési tevékenység lehetőség szerinti
zavartalanságát (pl: a nagy karbantartásokat a nagy nyári leállásokra időzítették-e).
125
- karbantartás hatékonyságánál vizsgáljuk, hogy a munkát milyen létszám és
anyagigénnyel végezték, hogyan alakultak a nem tervezett karbantartások, váratlan
hibák, és sikerült-e a géphiba miatti leállásokat kiküszöbölni. Fontos feladatnak
tekinthetjük annak ellenőrzését, hogy a tevékenység során mennyiben biztosították a
munkavédelmi és környezetvédelmi szempontok érvényesülését.
Tervszerinti amortizáció elszámolásának ellenőrzése
Az amortizáció nem más, mint a tárgyi eszközök, immateriális javak folyó költségként
történő elszámolása. Ebből a megállapításból következik, hogy az értékcsökkenés
elszámolása során figyelnünk kell arra, hogy azok a valós elhasználódással szinkronban
legyenek. Meg kell állapítanunk a megfelelő amortizációs eljárást, amely lehet lineáris,
degresszív, progresszív vagy arányos. Az ellenőrzés során ügyelnünk kell arra, hogy a
kialakított amortizációs eljárás megfelelő-e, előfordult-e esetleg olyan, hogy elszámolták
az amortizációját olyan eszköznek, amelynek nem csökken az értéke (földterület,
képzőművészeti alkotás). Folyamatos ellenőrzéssel biztosítható az, hogy az értéknövelő
felújítások alapján is megtörténjen az amortizáció elszámolása. Felhívjuk a figyelmet arra,
hogy a kis értékű tárgyi eszközök esetében (pl. ötezer forintos zsebszámológép) el kell
számolni a beruházást, aktiválni kell, és utána elszámolható az egyösszegű
értékcsökkenés. Gyakori hiba, hogy ezt anyagköltségként kezelik. A tervszerinti
amortizáció ellenőrzése során kiemelt gondot kell fordítani az analitikus nyilvántartások
vizsgálatára.
Terven felüli értékcsökkenés
Abban az esetben, ha az eszköz piaci forgalmi értéke alacsonyabb, mint a nyilvántartás
szerinti érték, terven felüli amortizációval kell azt a helyes összegre csökkenteni. Az
elszámolást minden esetben műszaki- gazdasági számításokkal kell alátámasztani,
igazolva a piaci forgalmi értéket. A terven felüli amortizáció visszaírható, ha a piaci
forgalmi érték az így számított nettó értéknél magasabb. Az elszámolás ellenőrzése során
meg kell győződni arról, hogy azt az egyéb ráfordítások között könyvelték-e el.
126
19. tétel
a., Ismertesse és részletezze a megállapításokat alátámasztó bizonylatokat, okmányokat.
Mutassa be azokat egy-egy példával.
Alapvető követelmény, hogy az ellenőrzést írásba foglalják, és a megállapítások
bizonyítására, megcáfolhatatlanságára dokumentumokat csatoljanak a jelentéshez,
jegyzőkönyvhöz.
Teljes bizonyíték értékű okmányok
eredeti okmány, amely alkalmas valamilyen tény bizonyítására, mert megfelel az
okmányszerűség követelményének. Az ellenőrzési jegyzőkönyvhöz akkor kell
okmányt csatolni, ha a felelős személlyel szemben valamilyen bűncselekmény alapos
gyanúja áll fenn vagy vele szemben kártérítési eljárást kell indítani, illetve ha fiktív
iratok találhatóak az okmányok között. Szükséges még az eredeti okmány akkor is, ha
az a veszély áll fenn, hogy megsemmisülhet, elveszhet.
hiteles másolat az eredeti okmányról készül, és azt teljes egészében tartalmazza. Az
ilyen okmányon fel van tüntetve, hogy „másolat”, valamint megtalálható rajta, hogy
kinek készült, el kell látni a készítés dátumával, hitelesítési záradékkal, és az
ellenőrzött szerv vezetőjének aláírásával, bélyegzőjével.
hitelesített kivonat az eredeti okmány egy részét tartalmazza, azt a részét amelyik a
megállapítás bizonyításhoz szükséges. Ebben az esetben meg kell jelölni milyen
okmányról készült, melyik részéről, hol található az eredeti okmány, és mikor készült
a másolat.
tanúsítvány több eredeti okmány adatát tartalmazza, áttekinthetően és rendszerezve.
Gyakran összesítő kimutatásnak nevezik, és használata előnyös, mert sok eredeti
okmány másolata, vagy kivonata helyett azok adatait tartalmazza rendszerben.
közös jegyzőkönyvet az ellenőrzött és az ellenőrzést végző együttesen készít, amely
olyan eseményt, tényt tartalmaz, miről addig nem készült bizonylat. A közös
jegyzőkönyvet mindketten aláírják, ezzel erősítve meg a tény, esemény valódiságát.
hitelesített fénykép, videó felvétellel szemléletesen bizonyítják a helyszínen feltárt
hiányosságot, vagy állapotot. A felvételkor az ellenőr és az ellenőrzött szervezet
dolgozója van jelen, majd utána az elkészült fényképen aláírásukkal (videó felvételnél
másképpen), dátummal igazolják, hogy a felvétel mikor készült.
Nem teljes bizonyíték értékű okmányok
nyilatkozatot tesz a vizsgált szervezet, szervezeti részleg dolgozója, ha nem áll
rendelkezésre dokumentum a korábban történt esemény igazolására. A nem teljes
értékűség arra vonatkozik, hogy utólag visszavonható, megváltoztatható. A
nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szövegen kívül, hogy milyen ügyben készült, a
dátumot, a nyilatkozattevő nevét, aláírását, azonosító adatait, és lakcímét. A teljességi
nyilatkozat a nyilatkozat egy sajátos formája, melynek elkészítését az ellenőrök
megkövetelhetik, vagy ha könyvvizsgálat van, akkor kötelező. A teljességi
nyilatkozatot a vizsgált szerv adja, amelyben kijelenti, hogy nem titkolnak el semmit,
és nem manipulálták az adatokat.
szakértői vélemény az ellenőrzésbe bevont szakértők készítenek, amely áll a szakértői
jelentésből, és a szakértő személyes véleményéből. A véleményt a vizsgált szervezet
elutasíthatja, figyelmen kívül hagyhatja vagy felkér másik szakértőt segítségnek. A
127
dokumentumban szerepelnie kell a szekértő nevének, aláírásának, vizsgálat helyének,
időpontjának, és a bélyegzőlenyomatának.
tanúvallomás bizonyítási eszköz az adóhatósági ellenőrzésnél, így az adózási és
adóztatási kötelezettség szabályozását tartalmazó törvényben van részletesen leírva az
eljárás szabályai.
emlékeztető olyan irat, amely valamilyen esemény (tárgyalás, megbeszélés)
eredményét röviden, tömören rögzíti. Tartalmazza még az esemény időpontját,
helyszínét, a résztvevő személyeket, és azok aláírását.
Költségvetési ellenőrzéskor még használják a hibajegyzéket és a példatárat. A
hibajegyzék a kisebb hibák, hiányosságok hibajegyzéke, amelyekből általánosítható
következtetéseket lehet levonni, amelyek a jelentésben kerülnek kifejtésre. A jelentés
mellékleteként készül a példatár, amely a megállapítások alátámasztására szolgáló
részmegállapításokat tartalmazza.
b., Értelmezze az áruforgalom átfogó ellenőrzésén belül a leltárkészítés és a leltározás
ellenőrzését, a pénztárellenőrzést a kereskedelemben, az áruforgalom technikai
feltételeinek ellenőrzését, a humán erőforrás gazdálkodás ellenőrzését a
kereskedelemben.
Leltár, leltárellenőrzés
A belkereskedelmi tevékenység áruforgalmi folyamatokat takar, ezért a
készletgazdálkodásnak és azok folyamatos ellenőrzésének fontos szerepe van. Az
elszámoltatás alapvető eszköze a leltározási munka, melyet a kiskereskedelemben is el kell
végezni. A leltározás általános szabályairól nem írunk, hiszen azt egy korábbi tételben
részletesen kifejtettük. A kiskereskedelmi sajátosságokat a következőben foglaljuk össze: az
árukészlet felleltározása tételes megszámlálással történik. A boltok, boltegységek áruforgalmi
jelentéseket készítenek, amely tartalmazza az egység értékesítése, beszerzési forgalmát,
valamint a nyitó és záró készlet nagyságát. Ezek a jelentések képezik az elszámoltatás alapját
az év végi leltárral együtt. A fogyasztói áras forgalomból az ELÁBÉ megállapítása a
következő módon történik: Forgalom – ÁFA= Árbevétel – Árrés = ELÁBÉ
A kiskereskedelmi vállalkozások általában nem vezetnek év közben mennyiségi
nyilvántartást, így kötelező az év végi mennyiségi leltár. A leltár kiértékelése a tényleges
mennyiség és a könyv szerinti mennyiség különbségének megállapítása, amely történhet
tényleges beszerzési áron (FIFO módszerrel) vagy átlagos beszerzési áron. A leltározással
megállapított érték a hiteles, ezért a könyv szerinti értéket ehhez kell igazítani.
A készletérték megállapítása során át kell hidalni a fogyasztói ár és a tényleges beszerzési ár
közötti különbséget. Fenti képlet szerint ez könnyedén megoldható, de a fogyasztói áras
bevételből valamilyen módon ki kell számolni az ELÁBÉ értékét. Gondot okoz, hogy minden
egyes terméknek más-más árrése lehet, így csak átlagos értékekkel lehet kalkulálni. A
számítás során az alábbi képleteket alkalmazzuk:
a) átlagkulcs % =értékesítés beszerzés áron/értékesítés fogyasztói áron x 100
A mutató jelzi, hogy a bevételnek hány százaléka volt az ELÁBÉ. Az időszak
forgalmából így kiszámítható az eladott áruk beszerzési értéke (ez az összeg az
áruforgalmi mérlegben negatív előjellel szerepel).
b) ELÁBÉ = értékesítés fogyasztói áron x átlagkulccsal.
128
c) az átlaghaszonkulcs segítségével megállapítható a zárókészlet árrés tartalma.
átlaghaszonkulcs % = időszak beszerzésének árrése / időszak beszerzése fogyasztói
áron
A mutató jelzi, hogy a fogyasztói árnak hány %-a az árrés. Könnyedén számolható a
zárókészlet árrés tartalma a következő képlet szerint:
d) zárókészlet árrés tartalma = zárókészlet fogyasztói áron x átlaghaszonkulccsal
e) a zárókészlet beszerzési áron (ELÁBÉ szinten) meghatározható következő
összefüggéssel:
zárókészlet fogyasztói áron – zárókészletre jutó árrés vagy
zárókészlet fogyasztói áron x (1-átlaghaszonkulcs)
f) az évközi ELÁBÉ tartalma megállapítható egy egyszerű számítással:
ELÁBÉ = évközi bevétel x (1-átlaghaszonkulcs)
A nyilvántartás szerinti zárókészlet megállapítása a következő összefüggéssel történik:
nyitó készlet ELÁBÉ szinten
+ beszerzés ELÁBÉ szinten
- értékesítés ELÁBÉ szinten
=zárókészlet ELÁBÉ szinten
A könyvszerinti érték és a leltár szerinti érték eltéréseként határozzuk meg a leltár
különbözetet, amely lehet többlet vagy hiány. A leltár kiértékelését követően a szokásos
intézkedéseket tesszük.
Pénztárellenőrzés a kereskedelemben
A kereskedelemben kiemelt jelentőségű a pénztár ellenőrzés, mivel a bevétel jelentős része
készpénzben, a pénztáron keresztül realizálódik. Az ellenőrzés célja annak megállapítása,
hogy
- a pénztárban lévő készpénz megegyezik-e a pénztárjelentés zárása által megállapított
összeggel
- megfelelő-e a házipénztár szabályozása
- a pénztárbizonylatok kezelése szabályszerű-e, nyugtaadási kötelezettséget teljesítik-e
- megfelelő-e a vagyonvédelem
Az ellenőrzés céljától függően kiterjed a szabályzatok felülvizsgálatára, pénztárbizonylatok
szabályszerű kiállításának vizsgálatára, pénzmozgások jogszerűségére, és a pénz fizikai
védelmére. Az ellenőrzés történhet bizonylatok alapján, okmányok alapján valamint helyszíni
ellenőrzéssel. A helyszíni ellenőrzés az előző tételünkben ismertetett pénztárrovancsot hajtjuk
végre. A pénzhiány illetve többlet okait ki kell vizsgálni.
129
Humánerőforrás gazdálkodás ellenőrzése
A kereskedelem munkaerő igényes ágazat, ezért erre a területre kiemelt gondot kell fordítani.
Az ellenőrzés három fő területre terjed ki:
- létszámgazdálkodás, vizsgálata során elemezzük, hogy biztosították-e a szükséges
munkaerőt a szükséges létszámban és szakképzettségben. Megvizsgáljuk a szakképzett
munkaerő utánpótlását, az esetleges fluktuáció okait. Kiemelt feladatnak kell
tekintenünk a munkaügyi adminisztráció színvonalának ellenőrzését, a
nyilvántartások, adatszolgáltatások biztosítását. A létszámhatékonyság vizsgálata
gazdaságelemzési szempontból fontos például egy dolgozóra eső árbevétel.
Természetesen indokolt a létszámösszetétel vizsgálata, attól függően, hogy azok
közvetlenül vesznek részt a kereskedelmi tevékenységben, vagy közvetetten az
irányításban.
- bérgazdálkodás, vizsgálatánál át kell tekinteni a bérszerkezetet, a bérek
felhasználásának hatékonyságát (hatékonysági mutató pl. egy dolgozóra eső
árbevétel), a bérek számfejtésének és kifizetésének pontosságát. Az előző tételben
leírtaknak megfelelően ellenőriznünk kell a bérezési rendszer ösztönző hatását.
- a munkakörülmények ellenőrzése során figyelnünk kell az ergonómiai szempontok
érvényesülésére, a munkavédelmi eszközök használatára, a munkahelyi légkör
alakulására. A munkaidő betartására, annak bizonylatolására.
130
20. tétel
a., Ismertesse az ellenőrzés minőségbiztosítását, célját, módszereit, továbbá az
ellenőrzés megállapításainak hasznosítását, a realizálását, a realizálás folyamatát a
hatósági ellenőrzéseknél.
Az ellenőrzés hatékony és eredményes működéséhez, a jó jegyzőkönyv, jelentés megírásához,
az ellenőri tevékenység színvonalas végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő
minőségbiztosítási rendszer kialakítása.
Alapvető célja:
Az ellenőrzési munka alapjainak megteremtése, a módszertan kialakítása (ellenőrzési
szabályzat, ellenőrzési kézikönyv, stb.)
Az ellenőrzés végrehajtóinak megfelelő szakképzettségének biztosítása oktatással
kontroll-mechanizmusok, kontroll pontok alkalmazásával a megfelelő kontrollrendszer
érvényesítése.
A minőségbiztosításhoz tartozó kontrollok megjelenhetnek:
az ellenőrzés folyamatában
az ellenőrzés végrehajtásának felülvizsgálatában
független minőségbiztosítási felülvizsgálatként.
Az ellenőrzés kontrolljának eszközei lehetnek a készített kérdőívek, feladatlisták alkalmazása,
amelyek lehetővé teszik az ellenőrök számára az önellenőrzést és alapot adhatnak az
ellenőrzés végrehajtásának felülvizsgálatára.
A felülvizsgálat arra terjed ki, hogy
az ellenőrök a programban foglaltak szerint jártak-e el (végrehajtották a feladatot,
megfelelően jártak-e el, kell-e kiegészítés),
az elvégezett ellenőrzés a vonatkozó jogszabályoknak, belső szabályzatoknak
megfelelő,
a megállapítások, számítások pontosak, megbízhatóak,
a következtetések helyesek és a javaslatok ésszerűek,
a felelősségek megállapítása eléggé megalapozott-e.
Az ellenőrzés minőségbiztosítása érdekében mindezeken túl célszerű független
felülvizsgálatot is szervezni. Az ellenőrzést végző szervezetnél ez azt jelenti, hogy független
szervezetet hozunk létre, vagy a vizsgálatban részt nem vett személy végzi el a független
vizsgálatot.
A minőségbiztosítás kontrolljának feladata még az ellenőrzések nyomon követése, az a
folyamat amikor az ellenőrzést végző szervezet értékeli az ellenőrzött szervezet által hozott
intézkedések megvalósulását, hatékonyságát. A végrehajtás figyelemmel kísérése az
utóellenőrzés, amely az ellenőrzöttnek a feladatok végrehajtásáról történő tájékoztatása
alapján valósul meg. Fontos megjegyezni, hogy az utóellenőrzés nem az eredeti ellenőrzés
megismétlése.
131
A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítása
A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítását belső ellenőrzés feladata elvégezni,
amihez gondoskodik arról, hogy a belső ellenőrzési kézikönyvben rögzítve legyenek a
minőséget biztosító eljárások. Az eljárásoknak a következőkre kell kiterjedniük:
A standardoknak és az Etikai Kódexnek való megfelelésre.
A belső ellenőrzési tevékenység céljainak, alapszabályának, szabályzatainak, és
eljárásainak megfelelőségére.
A szervezet belső kontrollrendszerének fejlesztéséhez.
Az alkalmazandó jogszabályok és egyéb előírások betartására.
A legjobb gyakorlatok elfogadása és alkalmazása.
A belső ellenőrzési tevékenység minőségbiztosítása összességében annak értékelése, hogy a
belső ellenőrzési tevékenység ad-e hozzáadott értéket és fejleszti-e a szervezet működését. A
minőségbiztosítási eljárások eredményeiről a belső ellenőrnek a szervezet vezetőit
tájékoztatnia kell a számon kérhetőség biztosítása érdekében.
A folyamatos minőségbiztosítás az ellenőrzések végrehajtásának, az egyes ellenőrzési
folyamatoknak, illetve a belső ellenőrzés teljesítményének folyamatos nyomon követése,
felülvizsgálata. A belső ellenőrzési vezető felelőssége, hogy biztosítsa az ellenőrzési
tevékenység megfelelő szakmai-vezetői minőségbiztosítását. A minőségbiztosítás kiterjed:
a tervezésre, az ellenőrzésre történő felkészülésre,
az ellenőrzés lefolytatására,
a munkalapok használatára,
az ellenőrzési jelentés elkészítésére, az eredmények közlésére, valamint
a javaslatok végrehajtásának nyomon követésére egyaránt.
A belső ellenőrzési vezető teljes körűen felel a folyamatos minőségbiztosításért, de kijelölheti
pl. a belső ellenőrzés területén megfelelő tapasztalattal rendelkező munkatársát (pl. a
vizsgálatvezetőt) más, kevésbé tapasztalt belső ellenőrök munkájának felülvizsgálatára.
A folyamatos minőségbiztosítás elsődleges eszköze lehet az ellenőrzés egyes folyamatainak
minőségbiztosítását, vezetői felülvizsgálatát támogató ellenőrzési listák (check-lists),
amelyek alkalmasak annak értékelésére, hogy az ellenőrzési tevékenység során a
jogszabályokban és a kézikönyvben előírt eljárásoknak megfelelően járnak-e el az ellenőrök,
illetve, hogy az ellenőrzési folyamat szükséges lépéseit megtették-e.
A minőségbiztosítás elvégzését tanúsító ellenőrzési listákat mindig hozzá kell csatolni az
adott ellenőrzési folyamat munkaanyagaihoz (pl. kockázatelemzés, tervezés folyamatában),
illetve adott belső ellenőrzés mappájához (pl. az ellenőrzésre való felkészülés, az ellenőrzés
végrehajtása, a jelentés elkészítése vonatkozásában). A belső ellenőrzési vezetőnek ezeket az
ellenőrzési listákat szintén felül kell vizsgálnia és a felülvizsgálat tényét aláírásával kell
tanúsítania.
Az ellenőrzési listák mellett a belső ellenőrzési vezető vagy a minőségbiztosítást végző
személy más eszközöket is használhat, mint pl. a belső ellenőrök beszámoltatása az elvégzett
munkáról, közvetlen részvétel az ellenőrzés egyes folyamataiban, egy-egy ellenőrzési szakasz
lezárását megelőző vezetői megbeszélések, stb. A folyamatos minőségbiztosítás egy, a
mindennapi belső ellenőrzési folyamatokba beépülő, rutin jellegű tevékenységgé kell, hogy
váljon.
132
b., Részletezze az intézkedési terv, a realizáló levél, a záró tárgyalás célját, tartalmát.
Fejtse ki a pénztári rovancsolás ellenőrzési feladatait, a pénztárellenőri feladatok
vizsgálatát, a szabályozottság ellenőrzését. Részletesen ismertesse, milyen okmányt kell
készíteni a rovancsolásról és az mit tartalmaz?
Alapszabály, hogy az ellenőri/ellenőrzési jelentést tervezetnek kell mindaddig tekinteni, amig
az abban foglaltakkal kapcsolatban az ellenőrzött nem fejtette ki véleményét, észrevételeit. Ez
történhet írásban és/vagy zárótárgyalás formájában. Az ellenőrzött írásbeli észrevételeire az
ellenőr köteles írásban válaszolni, megindokolni, hogy mit fogad el és mit nem és milyen
indokok alapján az ellenőrzött ellenvetéseiből.
Az ellenőrzés végén kötelező záró tárgyalást tartani, ahol ilyen írásos észrevételezési-
válaszadási eljárásra valamilyen okból nem került sor. Erre megbeszélési lehetőség
biztosítására akkor is célszerű sort keríteni, ha volt ilyen egyeztetés és számos nyitott kérdés
maradt fenn. E fórumon lehetőség van arra, hogy azokat egyeztessék, és az ellenőrzés záró
jegyzőkönyvét megelőzően a nézetek különbségét tisztázzák. A záró tárgyalás megtartása
nem kötelező, abban az esetben azonban, ha a vizsgált szerv ezt kifejezetten kéri, vagy a
megállapításokat vitatja, azt meg kell tartani. A záró tárgyalást az ellenőrzést végző szerv
vezetője kezdeményezi, a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv megküldésekor. A záró
tárgyalást az ellenőrzött szervnél célszerű megtartani, és azon részt kell vennie az ellenőrzött
szerv vezetőjének, esetlegesen érintett munkatársainak. A tárgyaláson nem csak a
megállapításokat kell ismertetni, hanem a nézetkülönbségeket tisztázni, és értékelni az
észrevételeket, törekedni kell az ellenőrző és az ellenőrzött egyetértő álláspontjának
kialakítására.
A záró tárgyalásról indokolt, bizonyos esetekben pedig – mint például súlyos elmarasztalás,
polgári jogi vagy büntetőjogi lépés kezdeményezés esetén - kötelező jegyzőkönyvet felvenni,
amely tartalmazza:
- felvétel helyét, időpontját
- résztvevők nevét, beosztását
- az ellenőrző szerv vezetője által már megtett és megteendő intézkedéseket
- intézkedés módját, végrehajtásukért felelős személyeket és a végrehajtás határidejét
- személyes felelősségre vonás kötelezettségét
- ellenőrzött szerv által eddig megtett és megteendő intézkedések tudomásul vételét
- az ellenőrzött szerv további kötelezettségei
A jegyzőkönyvet a jelenlévők aláírják.
A realizáló levél:
A levél alkalmazása akkor célszerű, ha az ellenőrzés nem átfogó jellegű, és a teendő
intézkedések külön záró tárgyalást nem igényelnek. A realizáló levél tartalma megegyezik a
záró tárgyaláson készült írásos dokumentummal, a formából adódó eltérések értelemszerű
kivételével.
Intézkedési terv:
Az ellenőrzés megállapításai azt a célt szolgálják, hogy az ellenőrzött szervezet tevékenysége
hatékonyabbá, szabályszerűbbé váljék. A megállapítások hasznosításának több módja van.
133
- rövid távú intézkedést kell hozni a hiányosságok, jogellenes gyakorlat azonnali
megszüntetésére
- hosszabb távú intézkedések abban az esetben indokoltak, ha azok működés
hatékonyságát, jövedelmezőségét érintő káros körülmények megszüntetésére szolgál
például: pazarló költséggazdálkodás, rossz árpolitika stb.
- személyes felelősségre vonást a ténymegállapítások alapján az ellenőrzött szervnél,
bíróságnál, nyomozó hatóságnál kell kezdeményezni. Ez minden esetben az
ellenőrzött szervezet feladata.
A realizálás folyamatának elengedhetetlen feltétele az intézkedése terv elkészítése.
Fontos, hogy a dokumentum tartalmazza az elvégzendő feladatot, annak határidejét, és a
felelős személy nevét. Ezek hiányában a dokumentum nem tekinthető intézkedési tervnek.
A tervet az ellenőrzött szerv vezetője köteles elkészíteni, a jelentés kézhezvétele után
meghatározott határidőn belül. Az elkészült tervet az ellenőrzött egység vezetője elküldi
az ellenőrzést vezető személynek, aki azt véleményezi. Nézeteltérés esetén egyeztetést,
szóbeli megbeszélést kell tartani. Az elfogadott intézkedési terv az ellenőrzést végző szerv
vezetőjéhez kerül. A dokumentumban foglaltak végrehajtásáért az ellenőrzött szerv
vezetője felel. Az ellenőrzést elrendelő, vagy lefolytató személy a megvalósulásról két
formában tájékozódhat: a végrehajtó személyek jelentése útján, vagy utóvizsgálat
keretében.
Pénztár ellenőrzés, pénztár rovancs:
A pénztárellenőrzést megelőzően át kell tanulmányozni a házipénztár és pénzkezelési
szabályzatot, vizsgálva azt, hogy az hatályos-e, naprakész-e és tartalmilag megfelel-e a
készpénzkezelés szabályozásának. Főbb tartalmi elemek a pénztárra vonatkozóan a
következők:
- pénztárak megnevezése, helye
- pénz feletti jog szabályozása (utalványozási jogosultság)
- pénztári keretösszeg
- pénz szállításának, őrzésének szabályai
- pénzmozgások bizonylatolásának szabályozása, bizonylatok felsorolása, kitöltésének,
megőrzésének szabályai
- pénztárban tárolható idegen eszközök felsorolása, annak dokumentálási szabályai
- pénztárzárás rendje
- felelősségi szabályok
- pénztárellenőrzés szabályai
- egyéb speciális előírások
A készpénzforgalom szabályszerűségének ellenőrzése pénztárellenőrzés keretében történik. A
helyszíni ellenőrzés módja a pénztárrovancs, melynek célja a tényleges pénzkészlet
meghatározása, és annak a nyilvántartással történő összevetése. A rovancsot előzetes
bejelentés nélkül, váratlanul kell elvégezni, napi zárás után, vagy nyitás előtt. Napközben
végrehajtott rovancs esetén a pénztárnaplót le kell zárni. A rovancsolás első teendője a pénz
megszámolása, a címletjegyzék összeállítása, és a könyv szerinti pénzkészlettel történő
összevetése. Az ellenőrzésről közös jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben szerepeltetni kell
a fent leírtakat, az esetleges eltéréseket. A dokumentumban rögzíteni kell a pénztárban
található idegen értékpapírokat, egyéb értékeket. A közös jegyzőkönyvben fel kell még
tüntetni a pénztárban található szigorú számadás alá vont bizonylatokat, azok felhasználásáról
134
szóló adatokat. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az utolsóként használt bevételi- és
kiadási pénztárbizonylatok, pénztárjelentés sorszámát. A rovancsolás során ügyelni kell arra,
hogy a pénztárkönyvben szerepeljen minden pénzmozgást dokumentáló bizonylat adata.
A pénztárellenőr feladatai:
A készpénz bevételezését és kifizetését ellenőrzés előzi meg. Az érvényesítő személyét a
pénzügyi vezető jelöli ki, ügyelve az összeférhetetlenségi szabályok betartására. Az ellenőr
feladatai:
- a bizonylatok előzetes vizsgálata, az megfelel-e a jogszabályoknak, belső
szabályzatoknak
- annak vizsgálata, hogy a bizonylatot az illetékes személy állította ki, és a szükséges
mellékleteket csatolták-e
- meggyőződni arról, hogy a bizonylatok tartalmazzák-e a szükséges igazolásokat,
engedélyeket
- meg kell győződni arról, hogy az alapbizonylat és a pénztárbizonylat adatai
megegyeznek-e
Utólagos ellenőrzés esetén a pénztárellenőr feladatai a következők:
- a pénztárjelentés helyességének vizsgálata
- pénzkészlet ellenőrzése
- alapbizonylatok és pénztárbizonylatok adatainak egyeztetése
- igazolások, utalványozások meglétének ellenőrzése
A pénztárellenőr az ellenőrzés tényét az okmányokon aláírásával igazolja. Az utólagos
ellenőrzést pénztárzárlat után azon a napon kell végrehajtani.
135
21. tétel
a., Foglalja össze az ellenőrök és az ellenőrzöttek jogait és kötelezettségeit. Mit jelent az
ellenőrző felelőssége. Ismertesse a felelősség tartalmát, formáit.
Az általánosságban az ellenőröknek joga van az ellenőrzöttnek kérdést feltenni, és arra
választ várnia (a titoktartási szabályok betartása mellett), valamint, hogy a helyszínen
akadályoztatás nélkül mozogjon.
A fentieken felül jogában áll különösen:
belépni az ellenőrzött szervezet bármelyik helyiségébe,
írásbeli vagy szóbeli nyilatkozatot kérni,
nyilatkoztatni az ellenőrzöttet az átadott dokumentumok teljeskörűségéről,
valamennyi dokumentumba beletekinteni, azokat átvételi elismervény mellett átvenni
(hiteles másolat hátrahagyása mellett),
bizonylatokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíteni,
más szerveket megkérdezni az ellenőrzött működéséről, gazdálkodásáról,
szakértők kirendelését, bevonását a vizsgálatba, ha szükségesnek tartja.
Az ellenőrzöttnek joga van
elkérni az ellenőrtől a megbízólevelét, az igazolványát,
megismerni az ellenőrzési programot, annak eredményét, megállapításait, majd
észrevételeket tenni arra (írásban vagy szóban),
írásbeli választ kapni a személyes felelősségével kapcsolatos írásbeli magyarázatára,
megtagadni a válaszadást, ha azzal megsértené a titoktartási kötelezettségét (itt az
ellenőrzést végző szerveknek különböző a jogosultsága),
valamint az ellenőrt az adott területre való belépéskor kötelezni a biztonsági előírások
betartására, a védőfelszerelés használatára.
Az ellenőr köteles
a vizsgálat alatt az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályokat, az őt megbízó szerv
rendelkezéseit betartani,
az ellenőrzési programban foglaltakat maradéktalanul végrehajtani, felelősséget
vállalni a program során feltárt tényekért, megállapításainak helytállóságáért,
átadni az ellenőrzés előtt a megbízó levelét, igazolványát, a helyszínen a kötelező
biztonsági előírásokat betartani,
megvizsgálni a dokumentumokat, a valóságnak megfelelően írásba foglalni a
megállapításait, ezeket ismertetni az ellenőrzött szerv vezetőjével, a felelős
személyeket megnevezni,
eleget tenni az adatvédelmi jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek (állami,
szolgálati, üzleti, bank-, adó- és magántitok),
a bűncselekményre utaló körülmény felmerülésekor haladéktalanul értesítenie a
vezetőjét,
elismervényt adni az átvett dokumentumokról, majd azokat hiánytalanul
visszaszolgáltatni,
értesíteni az ellenőrző szervezet vezetőjét, ha összeférhetetlenségi ok merül fel.
136
Az ellenőrzött köteles:
az ellenőrzés végrehajtását segíteni, megadni a tájékoztatást (írásban, szóban), ha azt
az ellenőr kéri,
a dokumentációkba való betekintést biztosítani, és ha szükséges az eredeti iratokat
átadni,
az ellenőr kérésére nyilatkozni az adatok helyességéről, a dokumentációk eredetéről,
tartalmáról,
írásbeli magyarázatot adni, ha megállapítják felelősségét,
intézkedéseket tenni a feltárt hibák kijavítására megadott határidőre, és erről a
tájékoztatást megadni.
Az ellenőrző felelőssége az erkölcsi, etikai felelősség, ami a hatékony működésre való
ösztönzést, az ellenőrökkel való együttműködést, valamint a büntető jogi felelősséget, és a
polgárjogi felelősséget jelenti.
A felelősség formái:
Büntetőjogi felelősség: a vizsgálat során megállapított tények a Btk. valamely bűntető
tényállásának az elemeit kielégítik.
Szabálysértési felelősség: ha a jog a cselekményt szabálysértési eljárásnak minősíti,
akkor nem a bíróság, hanem a jogszabályban előírt hatóság jár el. Szankcióként
pénzbüntetést szab ki. Pl. az Art. megsértése esetén.
Polgárjogi felelősség: a gazdálkodó szervezet vagyonában keletkezett kárt a kár
okozójának meg kell térítenie (bűncselekménnyel jár együtt akkor bűntető jogi
következménye is van).
Munkajogi felelősség: a munkavégzésre irányuló jogszabályok súlyos megsértése,
mely esetekben az eljárást a Munka Törvény Könyve rendezi.
A közalkalmazott felelőssége a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges
kötelezettségek megszegését jelenti (közalkalmazottakra vonatkozó tv.: fegyelmi
büntetés és/vagy kártérítés).
A köztisztviselő felelőssége a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek
vétkes megszegését jelenti (köztisztviselőkre vonatkozó tv.: fegyelmi büntetés és/vagy
kártérítés).
137
b. Határozza meg a bizonylatok fogalmát, foglalkozzon részletesen a bizonylatok alaki és
tartalmi követelményeinek ellenőrzésével. Ismertesse a szigorú számadási kötelezettség
alá vont bizonylatok, nyomtatványok ellenőrzését. Ismertesse a selejtezés és az üzembe
helyezési bizonylatok ellenőrzését.
A tétel feldolgozást kezdjük az alapfogalmak megismerésével.
Bizonylat: a gazdasági tevékenységről készített hiteles okmány, amely segítségével a
gazdasági eseményt a későbbiek során hitelt érdemlő módon rekonstruálható.
Gazdasági esemény: gazdasági eseménynek nevezzük azokat az eseményeket, amelyek a
vállalkozás eszközeiben, forrásaiban, bevételeiben, ráfordításaiban változást idéznek elő. A
bizonylatok segítségével tehát a vállalkozás gazdasági életében bekövetkező változásokat
rögzítjük. Nézzük, mit jelent a bizonylati elv: minden gazdasági eseményről bizonylatot kell
készíteni, a bizonylat alapján kötelező könyvelni, de könyvelni csak bizonylat alapján szabad.
Ennek érvényesülését biztosítjuk akkor, amikor a bank és pénztár közötti pénzmozgást két
tételben könyveljük le. A készpénzfelvétel könyvelése a következő módon történik:
pénztárbizonylat alapján könyvelünk, pénztár számla tartozik, átvezetési számla követel,
bankbizonylat alapján: átvezetési számla tartozik, bankszámla követel.
A folyamatot érzékelhetjük, miszerint a gazdasági eseményről bizonylat készül, a bizonylat
alapján könyvelünk, vagyis biztosított, hogy a vagyonban, jövedelemben bekövetkező
változások megjelennek a könyvvitelben.
Bizonylatok készítése:
Emlékezem régi tanulmányaimra, amely még azt oktatta, hogy a bizonylatokat időt álló
módon kell kitölteni írógéppel, tollal vagy tintaceruzával (a kedves olvasó talán már nem is
ismeri a tintaceruzát). A lényeg változatlan maradt. A bizonylat bármilyen technikai
eszközzel kitölthető oly módon, hogy az adatok abból ne legyenek észrevétlen módon
eltávolíthatóak. Felhívom a figyelmet a bizonylatban szereplő adat helyes javítására. A hibás
adatot átlós vonallal át kell húzni oly módon, hogy az eredeti adat is olvasható maradjon.
Mellé kell írni az új adatot, azt le kell dátumozni, és a javító személynek alá kell írnia.
Gyakran találunk olyan bizonylatokat, ahol a rossz adatokat átfirkálják, lefestik, ez egy
könyvelő számára megbocsáthatatlan szakmai bűn.
A bizonylatok köre:
Ez a vállalkozás jellegétől, nagyságától függ, de a fontosabbak az alábbiak:
- pénzkezelés bizonylatai
- banki bizonylatok
- készletmozgást rögzítő bizonylatok
- leltározás bizonylatai
- selejtezéshez kapcsolódó bizonylatok
- számlák, nyugták
- termelési alapbizonylatok
- adóügyi bizonylatok
- létszám és bérgazdálkodás bizonylatai
- önköltségszámítás bizonylatai
138
- analitikus nyilvántartások
Bizonylatok tartalmi és alaki követelményei, azok ellenőrzése:
A bizonylatok a gazdálkodás alapdokumentumai, ezért azok pontos kiállítása a gazdasági
események pontos rögzítésének alapja. A főbb tartalmi és alaki elemek a következők:
- bizonylat megnevezése és sorszáma
- kiállítás dátuma
- kiállító szervezet megnevezése
- a gazdasági esemény rövid leírása (pl: anyagkiadás)
- a gazdasági eseményt elrendelő vagy engedélyező, utalványozó személy aláírása
- mennyiségi és értékadatok
- a gazdasági eseményben résztvevők aláírása (pl: raktáros és az anyagot átvevő
dolgozó)
- szükség esetén összesítő adatok
- gépi adatrögzítés esetén a feldolgozási programok azonosító jelzése, az adatállomány
azonosító jelzése, az adatrögzítő kódja
Az ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy a bizony a kötelező tartalmi elemekkel rendelkezik-e,
a kiállítás szabályos-e, a megőrzésük a szabályzatban leírtaknak megfelelő-e.
Szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok:
A bizonylatok azon részét, amelyek visszaélésre adhatnak lehetőséget, szigorú számadás alá
kell vonni. Ezen bizonylatok egy részét a törvény határozza meg, de a gazdálkodó szervezet
ezek mellett más okmányokat is besorolhat ebbe a körbe. A szigorú számadású eljárás
bizonyos okmányoknál nemcsak a vállalaton belül történik meg, hanem azokat az adóhatóság
is kontrolálja, ilyen a számla, nyugta. Ezeket csak adószám megadása mellett vásárolhatunk
meg a nyomtatványboltban. A vásárlás tényét a nyomtatványforgalmazók közlik az
adóhatósággal feltüntetve azok sorszámát.
Szigorú számadású bizonylatok jellemzően a következők:
- a nyomtatvány beszerzési értékét meghaladó ellenértéket képviselnek, pl: étkezési
utalványok
- illetéktelen személyek által történő felhasználás esetén felszólamlási joggal nem
élhetünk, ilyen például az étkezési utalvány, ajándék utalvány
- illetéktelen személy által történő felhasználása visszaélésre ad lehetőséget, pl.
áruátvételi bizonylat, pénztárbizonylatok
- számlák, egyszerűsített számlák, nyugták
A nyilvántartás módja és lépései:
1. A vásárlást követően a nyilvántartó kartonon nyilvántartásba kell venni, feltüntetve a
sorszámokat, és a beszerzés dátumát.
2. Kiadáskor a kartonon feltüntetjük a kiadás időpontját, a felvevő nevét, aláírását.
3. A szigorú számadású bizonylatokkal el kell számolni, ezért a tömbben maradó
példányokat és a rontottakat maradéktalanul vissza kell adni a nyomtatvány
kezeléséért felelős személynek, megjelölve annak dátumát.
139
Alapszabály, hogy a bizonylat egy példánya sem veszhet el, a rontott példányokat is meg
kell őrizni.
Selejtezés bizonylatainak ellenőrzése:
Először nézzük végig a selejtezés folyamatát, melynek lépései az alábbiak:
1. A szervezeti egységek selejtezési javaslatot küldenek be a műszaki részleghez, ahol
eldöntik, hogy a selejtezés indokolt-e. A javaslatban le kell írni a selejtezendő
eszközök megnevezését, darabszámát, a selejtezés okát.
2. A műszaki részleg dönt a selejtezés elrendeléséről.
3. A selejtezés végrehajtását a készletkezelő, a belső ellenőr és a rendész jelenlétében
kell elvégezni. Erről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni az alábbi tartalommal
- telephely, raktár, stb. megnevezése c, címe
- a kiselejtezett tárgyi eszköz, készlet megnevezése
- selejtté válás oka
- az eszköz mennyisége és egységára
- az eszköz nyilvántartás szerinti értéke
- hasznosítási javaslat
- selejtezési bizottság tagjainak neve, beosztása, aláírása
- a jóváhagyó aláírása, dátum.
4. A kiselejtezett eszközökre hasznosítási javaslatot kell leadni, melyben leírásra kerül a
hasznosítás, pl. hulladékként történő értékesítés, raktárra vétel vagy megsemmisítés.
Az eszköz további útját szintén bizonylatokkal kell alátámasztani, ilyenek például az
eladásról szóló számla, raktár bevételi bizonylat, megsemmisítési jegyzőkönyv.
A selejtezés ellenőrzésekor ezt a folyamatot kell vizsgálnunk. Megtörtént-e a javaslattétel, a
selejtezés, az eladás, megsemmisítés vagy a raktárra vétel. Vigyázni kell arra, hogy a
kiselejtezett eszköz ne kerüljön vissza ismét „aktív” állományba, akkor ugyanis egy év múlva
ugyanezt fogjuk ismét selejtezni, egy jó állapotú eszköznek pedig lába kél.
Kiemelt szempontként kell ellenőriznünk a keletkezett környezetszennyező anyagok
kezelését.
Vizsgálnunk kell a selejtezés tényének könyvelési folyamatát is.
Üzembe helyezési bizonylat ellenőrzése
A tárgyi eszközök beruházások útján jönnek létre, használatba vételüket üzembe helyezésnek
nevezzük. Az aktiválás időpontjától kezdődően már nem számolhatunk el beruházási
ráfordítást, és meg kezdődik az amortizáció elszámolása. Üzembe helyezésről az alábbi
tartalmú bizonylatot kell készíteni:
- tárgyi eszköz megnevezése, azonosító adatai
- használatba vétel időpontja
- tárgyi eszköz aktiválandó értéke
- használatba vétel helye
- tárgyi eszköz várható élettartama
- tartozékok
140
- egyéb adatok
- keltezések, aláírások
A használatba vétel ellenőrzésekor ügyelnünk kell arra, hogy a fent említett bizonylatot
elkészítették-e, és azok tartalma a valóságnak megfelel-e.
Gyakran előfordul, hogy bizonyos eszközöket csak a gyártó cég képviselője helyezhet
üzembe, ellenkező esetben a vállalkozás elveszítheti a garanciához fűződő jogait. Ügyelni kell
a szabályos aktiválási folyamat betartására.
Sajátos helyzetet teremt a felújítás, amely nem új tárgyi eszközt hoz létre, hanem csak érték
növekedést eredményez. Ebben az esetben meg kell állapítani az eszköz új használati idejét és
értékcsökkenését.
Az üzembe helyezést, annak bizonylatait célszerű tételesen ellenőrizni.
Az üzembe helyezés vizsgálata mellett célszerű ellenőrizni a könyvelési tételeket is.
A tétel feldolgozása végén kicsit beszéljünk a bizonylati szabályzatról. – Igaz, ezt a tétel nem
kérte, de nélküle nem érezhetjük teljesnek az anyagot.
A bizonylati szabályzat elkészítése minden vállalkozás számára kötelező, fontosabb tartalmi
kellékei a következők:
- bizonylatok megnevezése,
- bizonylatok kezelése,
- bizonylatok megőrzése,
- bizonylatok kiállítása,
A bizonylati szabályzat melléklete a bizonylati album – igaz, hogy az utóbbi időben ezt nem
mindig készítik el a vállalkozások. Az album tartalmazza a használt bizonylatok
megnevezését, annak mintáját, a kitöltés módját, a kitöltő személyét, az egyes példányok
útját, a megőrzésük helyét.
A szabályzat segíti a bizonylatok szabályos ügykezelését és az ellenőrzési munkát.
141
22. tétel
a, Ismertesse részletesen az adóellenőrzések megállapításaival kapcsolatos
jogkövetkezményeket, az adóhatósági intézkedéseket, az adóigazgatási eljárást, az
adóhatóságok sajátos ellenőrzési feladatait.
A tétel első részében gondoljuk végig az önadózás folyamatát, és ezen keresztül az
adóellenőrzés szükségességét és célját.
Magyarországon az adók túlnyomó része önadózás útján kerül meghatározásra és befizetésre.
Ezt nevezzük önadózásnak. Ennek folyamata a következő:
1. az adóalany folyamatosan vezeti nyilvántartásait, és a törvényben meghatározott
időpontig leadja bevallását. Ez ma már többnyire interneten keresztül történik. Az
átvételkor alaki, formai ellenőrzést végez a program, és alapvető logikai
összefüggések fennállását vizsgálja. Az adatok tartalmi helyességét ezen keretek
között nem lehet vizsgálni, hiszen ahhoz az alapbizonylatokra is szükség volna.
2. A NAV minden adóalanyról adófolyószámlát vezet, szerepeltetve abban a bevallási és
pénzforgalmi adatokat. Abban az esetben, ha hátralékot mutat a számla, az adóalanyt
értesítik, előírják a késedelmi pótlékot, és elrendelik a pénzügyi teljesítést. Az
adóhatóság még mindig az adóbevallás adataiból dolgozik, azok valóságtartalmát nem
vizsgálja.
3. a bevallások tartalmi ellenőrzése adóellenőrzés keretében történik, melynek
legfontosabb szabályai a következők:
- adóellenőrzést csak állami adóhatóság végezhet, szolgálati igazolvánnyal és
megbízólevéllel rendelkező munkatársai által
- az adóellenőrzés helye az adóalany székhelye vagy telephelye, vagy az adóhatóság
épülete
- az adóellenőrzés munkaidőben történik, illetve az adóalany működési időtartama
alatt bármikor (pl: éjjel-nappal nyitva tartó bolt esetében nyugtaadási kötelezettség
teljesítését éjjel is ellenőrizhetik)
- az adóellenőrzést előzetesen bejelentik, kivéve, ha attól kell tartani, hogy az
adóalany a bizonylatokat meghamisítja vagy megsemmisíti, illetve ha a
váratlanságnak szerepe van (pl. nyugtaadási kötelezettség teljesítésének
ellenőrzése).
- az adóellenőr jogait korábbi tételben már részleteztük.
- az adóellenőrzés végén záró jegyzőkönyv készül, amelyre az adóalany észrevételt
tehet
- a jegyzőkönyv és az észrevétel alapján elkészül az adóhatósági elsőfokú határozat,
amely leírja a hiányosságokat, közli a szankciókat, és elrendeli a pénzügyi
teljesítést
- az elsőfokú határozat megfellebbezhető, annak sikertelensége esetén bíróság előtt
támadható
Tételünk fő témáját követve most tekintsük át az adóellenőrzés jogkövetkezményeit.
142
a. adóbírság - Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e
törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az
adóhiány 75%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek,
nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Minősített
adózó esetében, ha a minősített adózói adatbázisba történő felvételt követően az
adóhatóság első alkalommal állapít meg a terhére adóhiányt, az adóbírság mértéke
az adóhiány 20%-a, kivéve ha az adóhiány olyan kötelezettségszegés eredménye,
amely után 75%-os mértékű adóbírság kiszabásának van helye.
b. mulasztási bírság – az adókötelezettség bármely pontjának megszegéséért
kiszabható, mértéke magánszemély esetén 200 ezer forintig más adózónál 500 ezer
forintig terjed. Egymillió forint mulasztási bírsággal sújtható az az adóalany, ha
számla, egyszerűsített számla, nyugtaadási kötelezettségét elmulasztja, vagy azon
nem a tényleges ellenértéket tünteti fel. A számla, nyugtaadási kötelezettség
megsértése esetén nemcsak az adóalany, hanem az alkalmazott is bírságolható, 10-
50 ezer forintig terjedően. Szintén egymillió forintig terjedhet a bírság, ha az
adóalany nem bejelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy foglalkoztatott. A
mulasztási bírság további részletező szabályai megtalálhatók az adózás rendjéről
szóló a 2003. évi XCII. tv. 172. §-ban.
c. késedelmi pótlék – a késedelmesen befizetett adó és járulék összeg vagy
indokolatlanul igénybevett támogatás kamata. Kamatláb a mindenkori jegybanki
alapkamat kétszerese.
d. önellenőrzési pótlék – az adóalany saját hibáját feltárhatja és korrigálhatja.
Amennyiben ezt az adóellenőrzés megkezdéséig bejelenti, és az önellenőrzési
pótlékot megfizeti, az a-b-c pontokban szereplő szankciók alól mentesül.
Önellenőrzés legkésőbb az adóellenőrzés tényét közlő levél átvételét megelőző
napon, vagy - előre be nem jelentett ellenőrzés esetén- az ellenőrzést megelőző
napon hajtható végre. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50 %-a, ismételt
önellenőrzés esetén 75 %-a. Ha pótlólagos adófizetés nem keletkezik, akkor
magánszemély esetében maximum ezer forint, egyéb esetben maximum ötezer
forint.
Adóhatósági intézkedések:
Az adóhatóság a szankciók mellett intézkedéseket hozhat.
1. Ha a vállalkozás vállalkozási tevékenységet adószám hiányában végez, az adóhatóság
mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott
tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet - a
romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig,
annak biztosítékaként lefoglalhatja.
Az adóhatóság a biztosítékként lefoglalt ingóságokat a végrehajtásra vonatkozó
szabályok szerint értékesíti, ha az adózó a bírságot az esedékességtől számított 15
napon belül nem fizeti meg.
2. az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja,
illetőleg az adóköteles tevékenység gyakorlását ugyanezen időtartamra
felfüggesztheti, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy
foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az első ellenőrzéstől számított egy
éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási
kötelezettségét
143
3. a számviteli beszámoló határidőre történő közzétételének elmulasztása esetén, ha az
adózó a felszólítás ellenére sem készíti el beszámolóját, az állami adóhatóság a
határidő elteltét követő napon az adózó adószámát 60 napos határozott időtartamra
felfüggeszti.
Az intézkedések teljes részletességgel megtalálhatóak az adózás rendjéről szóló törvényben,
ajánlom, hogy ezeket tételesen is, külön is ismerjék meg.
Az adóhatósági eljárás részletes szabályai hasonlóan megtalálhatóak az adózás rendjéről szóló
törvényben. Ezek közül néhányat az alábbiakban emelek ki:
Hatósági eljárás hivatalból vagy az adózó kérelmére indul.
Kérelemre indul különösen:
a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,
b) a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti,
c) az adómérséklési,
d) az adó soron kívüli megállapítása iránti,
e) az adó feltételes megállapítása iránti
hatósági eljárás.
Hivatalból indul különösen:
a) a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos,
b) a hatósági adó megállapítás, adatszolgáltatás, bejelentés, bevallás alapján (adókivetés,
illetékkiszabás),
c) az ellenőrzés megállapításairól szóló határozat meghozatala érdekében lefolytatott
hatósági eljárás.
Az eljárás fontosabb szabályai:
- a hivatalból indult hatósági eljárás adózó kérelmére nem függeszthető fel
- ha az ellenőrzést korábbi adóhatósági vizsgálat előzte meg, az eljárás során annak
megállapításai kell tényszerűnek tekinteni
- adózótól nem kérhető olyan nyilvános adat, amely a hatóságnál megtalálható, vagy
ahhoz az adóhatóság közvetlenül díjmentesen hozzáférhet.
- az adóhatóság a vizsgálat végén határozatot hoz. Határozatnak minősül a fizetési
meghagyás is. Az eljárás során a szükséges személy beidézhető, távolmaradás
esetén rendőrhatóság által elővezettethető
- az adóügyi iratok kézbesítése több esetben is sikeresnek tekinthető: átvétel esetén,
ha az iratot a posta nem kereste jelzéssel visszaküldte, ha az átvételt megtagadták.
Sikeresnek tekinthető a kézbesítés akkor is, ha a címzett megtagadta az átvételt,
vagy levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlen. Elektronikus
kézbesítés esetén a második kézbesítést követő ötödik munkanapon a kézbesítés
sikeres.
Az adóhatóság sajátos ellenőrzési feladatai:
Sajátos ellenőrzési feladatnak tekintendő:
- a hatósági adó megállapítás, különös tekintettel a gépjárműadó, ingatlanadó,
vagyonszerzési illeték vonatkozásában
144
- az eljárási illetékek ellenőrzése, melynek során a bíróság, eljáró hatóság
illetéktörvényben meghatározott módon ellenőrzi a hozzá benyújtott iratokon az
illeték és a díj megfizetését.
- az ismételt ellenőrzés, amely során lezárt bevallási időszakra vonatkozóan történik
ellenőrzés. Ez a tevékenység történhet az adóhatóság kezdeményezésére a
végrehajtás vonatkozásában, vagy az adóalany kérelmére, ha az üggyel
kapcsolatosan új tény, körülmény került napvilágra.
- felülellenőrzés során az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszakra
vonatkozóan az állami garanciabeváltása iránti kérelem tekintetében folytatja le
- állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés a garancia előírt feltételeinek
teljesülését vizsgálja.
- adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés keretében a hatóság saját nyilvántartásaiban és az
adózó nyilvántartásaiban, bevallásaiban szereplő adatok, tények, körülmények
valóságtartalmát vizsgálja. Erre példa a próbavásárlás, leltár, vállalkozás
körülményeinek meghallgatás útján történő ellenőrzése
Az adóellenőrzés szabályai rendkívül szerteágazóak, a tételcímnek megfelelően a fentiekben
foglalható össze. A teljesség kedvéért javaslom az adózás rendjéről szóló törvény áttekintését.
b., Ismertesse az Európai Uniós Alapokból elnyert támogatások ellenőrzési feladatait.
Az Európai bizottság a közösségi alapok kezelésére és ellenőrzésére egy átfogó rendszert
alakított ki, amely alapján:
a közösségi alapokból finanszírozott programok ellenőrzését a közösségi alapokból
részesülő államok hatáskörébe kell utalni,
fejleszteni kell az Európai Bizottság beavatkozását a rendszer átvilágítására.
A pénzügyi ellenőrzésről szóló uniós jogszabály követelményei:
Olyan ellenőrzési eszközrendszer, átvilágítási rendszer felállítása, amely lehetővé teszi
az államtól származó igazoló és rendelkezésre álló közösségi és országos források
kiutalásának ellenőrzését.
A kedvezményezett államok által végzett ellenőrzések olyan mennyiségben való
elvégzése, amely biztosítja a jóváhagyott projektek reprezentatív mintáján végzett
ellenőrzés legalább az eszközölt kiadások 5%-át érintse.
A végrehajtás alatt álló, illetve a lezárt programok esetén a kiadások igazolásának,
végső igazolásának kiállítását.
A kapcsolódó alapelv: az ellenőrzés széleskörű elfogadása – jó pénzügyi gazdálkodás.
Az átvilágítás feladatai a projektek programozását és elbírálását, a ténylegesen programozott
projektek irányítását és nyomon követését, valamint az országos szinten való ellenőrzést
foglalja magában. Az államnak a feladat, hogy intézkedéseket, és eljárásmódokat határozzon
meg.
A közösségi alapokkal való gazdálkodás és ellenőrzés feladatai
programozás terén: projektek kidolgozása, elbírálása, kiválasztása, programozás,
kötelezettségvállalás és finanszírozás.
145
irányítás és nyomon követés terén: az egyes szakaszokról való tájékozódás, illetve a
szakaszok befolyásolása, ha szükséges.
ellenőrzéskor: az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítása, fizikai egyezőség,
felmerült költségek vizsgálata, a rendszer működésének értékelése.
A monitoring rendszer funkciói:
azonnali tájékoztatást biztosító,
riasztásra és/vagy önellenőrzésre való funkció,
információ visszajuttatási funkció.
Az elvégzett szolgáltatás tényének megállapítását egy állami szinten kijelölt országos
hatáskörű szervezet végzi el (helyszíni vizsgálat és/vagy dokumentumok ellenőrzése):
meggyőzödnek arról, hogy a projekt fizikailag kivitelezésre kerül,
valóban megtörténtek-e azok a kiadások, melynek fedezetése felhasználták a kapott
összeget,
a művelet az előírtaknak megfelel-e.
A kifizetés feltétele egy technikai, számviteli és pénzügyi igazolás kiállítása, amelyhez még el
kell végezni a következő ellenőrzéseket:
a kiadások ellenőrzése a jóváhagyott számlákon, hitelt érdemlő könyvelési
dokumentumokon keresztül,
a bevételek (más finanszírozóktól, saját) ellenőrzése,
a kiadások és bevételek egyezőségét a programmal, finanszírozási tervvel,
létezik-e megfelelő könyvelési nyilvántartási rendszer, és a könyvelés dokumentumok
megőrzését.
Technikai vizsgálat területei:
társfinanszírozással fedezett beruházások, tanulmányok megléte,
a megvalósítás egyezősége a kérelemben leírtakkal, az eszközölt kiadásokat igazoló
okmányokkal,
összehasonlítás az eredeti fizikai mutatókkal,
a munkálatok tervszerinti haladásának vizsgálata,
annak ellenőrzése, hogy létrehozták-e, és fenntartották-e a kérelemben
megfogalmazott munkahelyeket.
A kockázatok vizsgálata
Az uniós alapokból társfinanszírozott projekteknek számos kockázata van, ezért el kell
végezni azok vizsgálatát is. Három fő kategóriát különítünk el, melyek:
a minőségbeli elégtelenség kockázata: az európai programokat eltéríthetik eredeti
tárgyuktól. Pl.: egy nem választható régióban választott projekt, az időtállóság nem
biztosított.
a pénzügyi kockázat: az állami/európai hitelek nem megfelelő felhasználása. Pl.: a
projekt valamelyik szereplőjének tényleges pénzügyi erejének kockázat, nem
megfelelő költség megállapítás, túlfinanszírozás.
a jogszabályok be nem tartásának kockázata: az európai és/vagy országos
jogszabályok be nem tartása. Pl.: az európai szabályozások be nem tartása
146
(agrárpolitika, környezetvédelmi politika, a versenyre vonatkozó szabályok, stb.), a
programozási dokumentumban megállapított rendelkezések be nem tartása.
A hazánkat érintő Európai Uniós támogatásai két csatornán keresztül, a központi
költségvetésen keresztül, és azon kívül, közvetlenül érkeznek. A központi költségvetésen
keresztül lehet igénybe venni a Strukturális alapok, a Kohéziós Alapok támogatásait, vagy az
egyéb támogatásokat, mint például a Norvég alap támogatását. Közvetlenül lehet igénybe
venni az Agrárpiaci támogatásokat, és a közvetlen termelői támogatásokat.
Az uniós támogatások Magyarországi ellenőrzési rendszere
A támogatások pénzügyi ellenőrzéséért elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget.
Minden tagállam köteles gondoskodni a rá vonatkozó ellenőrzési feladatok ellátásáról.
A feladatok a következőek:
Az első feladatcsoport a munkafolyamatba épített ellenőrzés. Ennek révén ellenőrizni kell a t
termékek tényleges leszállítását, az ilyen szolgáltatások nyújtását, objektumok kivitelezését,
továbbá az elszámolásra leadott kiadások valós voltát, ezek megfelelését a közösségi és
nemzeti jogszabályoknak.
A második feladatcsoportot a rendszer- és mintavételes ellenőrzések adják. Ezek során
vizsgálják az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének hatékonyságát, az ellenőrzési
nyomvonal megfelelőségét, a számviteli bizonylatokat, nyilvántartásokat és azok,
megfelelését a jogszabályi előírásokkal, valamint a társfinanszírozás rendelkezésre állását.
A harmadik feladatkör a programok zárásához kapcsolódóan a támogatások végelszámolását
megalapozó záró költségnyilatkozatok ellenőrzését foglalja magában.
Az ellenőrzésbe bevont szervezetet az Állami Számvevőszék, valamint a kormányzat erre
felhatalmazott intézményei.
A programok végrehajtásában résztvevő szervezetek kötelesek olyan belső ellenőrzési
rendszert működtetni, amely megfelelően kezeli a kockázatokat, és szolgálja a pályázatban
elnyert tételek szabályszerű felhasználását.
A belső ellenőrzési feladatokat minden olyan támogatás tekintetében, amelynek
végrehajtásában az NFÜ részt vesz, annak Belső Ellenőrzési Főosztálya látja el. A külső és
belső ellenőrzési szervek által végzett vizsgálatok, készített intézkedési tervek nyilvántartása
az EMIR Ellenőrzési Nyilvántartó Rendszerében történik.
Az uniós támogatások felhasználásáénak ellenőrzése kiemelt feladat, hiszen a jelenleg zajló
pénzügyi ciklusban jelentős támogatást kap Magyarország, melyet szabálytalan felhasználás
esetén vissza kell fizetnie.
147
23. tétel
a., Ismertesse a pénzintézeti ellenőrzés rendszerét a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési
feladatait, a PSZÁF ellenőrzési feladatait, a hitelintézetek ellenőrzési feladatait,
hatáskörét, módszereit.
A pénzintézeti ellenőrzés rendszere
A pénzintézeti rendszer kiemelt szerve az Magyar Nemzeti Bank, a jegybank, amely a
monetáris politika eszközeivel támogatja a mindenkori kormány gazdaságpolitikájának
megvalósítását. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló külön törvény a
pénzügyi intézményeket a tevékenység és a szükséges tőke igény szerint két nagy csoportra
osztotta, hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra. A pénzügyi szervezetek biztonságos
és hatékony működését elősegítő ellenőrzési rendszer működtetéséért a PSZÁF felel.
Az Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési feladatai
Az MNB alapvető feladatait a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi tv.-ben szabályozzák
(figyelembe véve az IMF és a BIS ajánlásait is). Alapvető feladatai közé tartozik:
a fizetési és elszámolási, valamint értékpapír-elszámolási rendszer kialakítása, ezen
rendszerek biztonságos működésének figyelemmel kísérése, a pénzforgalom
zavartalan lebonyolításának biztosítása,
statisztikai információk gyűjtése, összeállítása, nyilvánosságra hozása,
a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása, e rendszer prudenciális felügyeletére
vonatkozó politika kialakítása, és hatékony végrehajtása.
Az MNB felügyeleti kötelezettségei
A pénzforgalmi feladatok között kialakítja az országos fizetési elszámolási rendszert, ennek
keretében kijelöli a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszert, és szabályozza pénzforgalom
lebonyolítását.
A jegybanki ellenőrzés keretében ellenőrzi a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének
feltételeire vonatkozó rendelkezéseket, az MNB elnöke rendeleteinek betartását, valamint
rendkívüli hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ellenőrzést (pénzügyi rendszer stabilitását
veszélyezteti) végezhet.
Az MNB köteles intézkedéseket tenni az ellenőrzés lezárásakor:
gyakorolja a hatósági szankcionáló jogait: bűntető kamat, tevékenység visszavonás,
stb.
felhívja a figyelmet a jogszabálysértésre, és annak megszűntetésére,
megkeres más államigazgatási szervet, mindenekelőtt a PSZÁF-t,
eljárást kezdeményez, melyek lehetnek: fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető,
vagy egyéb.
Az MNB ellenőrzési feladatának részterületei:
folyamatos felvigyázás
148
kétévenkénti, rendszeres és átfogó ellenőrzés
helyszíni ellenőrzés
A jegybanki ellenőrzés alapelvei:
átláthatóság
normativitás elve
kockázat meghatározás
hatékonyság
eredményesség
Vizsgálati eszköztár:
A közvetlen eszközök: szóbeli konzultáció, írásbeli tájékoztató. A közvetett eszközök: az MNB,
mint kijelölő és értesítő hatóság, a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER),
Fizetési Rendszer Fórum (FRF).
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
A PSZÁF, mint a nemzeti, és az Európai Unió európai pénzügyi felügyeleti rendszerének
egyenrangú és integrált szervezettel rendelkező résztvevője. E kettős minőségében kétfajta
felügyeleti tevékenységet lát el a prudenciálist és a piacit, melynek célja a pénzügyi
szervezetek biztonságos és hatékony működésének és tulajdonosaik gondos joggyakorlásának
elősegítése. Munkájának lényeges részei: a folyamatos elemzési, ellenőrzési tevékenység, a
két felügyeleti tevékenység közötti összefüggések, tapasztalatok feltárása, továbbá a pénzügyi
piac felügyeletében szerepet játszó más hatóságokkal való szoros együttműködés.
A PSZÁF a kormány irányítása alatt álló kormányhivatal, mely országos hatáskörű
igazgatási szervezet és felügyeletét a pénzügyminiszter látja el. Feladatokat számára csak
törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján jogszabály írhat elő. A PSZÁF közigazgatási
eljárás keretében hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Kérhető azonban
annak felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól, de a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó
hatálya a végrehajtás szempontjából.
A felügyelet hatásköre kiterjed:
a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról,
a tőkepiacról,
a biztosítókról, és a biztosítási tevékenységről,
az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról,
magán-nyugdíjpénztárakról,
a közraktározásról,
az egyes szakosított hitelintézetekről,
a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról,
a fogyasztói csoportokról
szóló törvényekre, a különös jogszabály hatálya alá tartozó szervezetekre, személyekre, illetve
tevékenységeik felügyeletére.
149
A PSZÁF szervezeti egységei és tevékenységük
A pénzügyi megfelelés, azaz prudenciális oszlop feladatainak középpontjában a pénzügyi
intézmények likviditásának (azonnali, mindenkori fizetőképességének), szolvabilitásának (a
mindenkori fizetőképességet lehetővé tevő pénzügyi helyzetének), valamint rentábilitásának
(hosszútávon fenntartható jövedelmezőségének) vizsgálata áll. Az elnúlt idők során
fokozatosan alakult át a „felügyeleti filozófia”, azaz a prudenciális felügyeletből jövőbeli, a
reálisan várható ún. kockázat alapú felügyeletté. Így előtérbe került a nem helyszíni figyelés
(off-site inspection) a helyszíni ellenőrzések (on-site inspection) mellett.
A prudenciális felügyeleti csoport igazgatóságai: a pénz- és tőkepiaci felügyeleti igazgatóság,
biztosítás és pénztár-felügyeleti igazgatóság, valamint az informatikaszolgáltatási
igazgatóság.
A piaci felügyeletek csoportjai: engedélyezési igazgatóság, piacfelügyeleti igazgatóság, és az
intézmény-igazgatási igazgatóság.
Ellenőrzési alapelvek, eszköztár
A felügyelési politika alapelvei: átláthatóság, számon kérhetőség, felelősségvállalás, teljesség,
„360 fokos perspektíva”, nemzetközi jelleg, egyenlő elbírálás, arányosság, jogi szerkezettől
való viszonylagos függetlenség, versenysemlegesség.
Felügyelőségi eszköztára a helyszíni és nem helyszíni (rendkívüli célvizsgálat vagy
témavizsgálat, eljárások), és azok szoros egysége.
Intézkedési alapelvei: egyedi mérlegelés elve, egyenlő elbírálás elve, a tisztességes eljárás
elve, az átláthatóság elve, a gyorsaság elve, a következetes végrehajtás elve, az arányosság
elve.
A hitelintézetek ellenőrzési feladatai
A hitelintézet, mint számlavezető ellenőrzi a készpénzforgalom és az elszámolási forgalom
általános szabályainak, valamint a pénzforgalomra és az elszámolási forgalomra és az
elektronikai pénzforgalomra vonatkozó előírások megtartását. Figyelemmel kíséri a
bankszámlákon a pénzeszközök és a hitelek alakulását, valamint hitelezőként ellenőrzi az
ügyfél hitelképességét, a hitelek fedezetét, a hitel rendeltetésszerű felhasználását és
törlesztését.
Hitelezői minőségben bekéri azokat az adatokat, amelyek a hitelelbíráláshoz szükségesek. Az
adatokból megítéli a hitelt kérelmező vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét,
fizetőképességét. Az úgynevezett adósminősítéshez az előző évek beszámolói, valamint a
következő évekre készített üzleti és pénzügyi tervek nyújtanak információt. Amennyiben
szükséges a hitelelbíráláshoz, a hitelintézet helyszíni vizsgálatot is végez. A hitelintézetnek
létkérdése az adott hitelek megtérülése, ezért nem csak annak nyújtása előtt, hanem
folyamatosan, a hitel fennállásának ideje alatt is meggyőződik partnere hitelképességéről.
150
A hitelképesség minősítésének fontos eszközei:
a tőke ellátottságot, a likviditást, a jövedelmezőséget és hatékonyságot jelző
mutatószámok,
az értékesítés, szolgáltatás, a piaci pozíció figyelemmel kísérése,
a fizetési kötelezettség pontos teljesítésének ellenőrzése,
a vezetési színvonal vizsgálata.
b) Foglalkozzon részletesen a számlák ellenőrzésével, a számlák (a számla, az
egyszerűsített számla, a nyugta) fogalmával, tartalmával, a számlaadási kötelezettség
ellenőrzésével, a bejövő és a kimenő számlák ellenőrzésével, a számlák szerepével az
ellenőrzésben.
A számlák és nyugták az értékesítések és beszerzések alapbizonylatai, amelyek – több más
mellett- a számviteli törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályoz. Ezen
bizonylati kör ellenőrzése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen meghatározó a vállalkozás
vagyoni és jövedelmezőségi helyzetének alakulásában egyaránt.
a. számlák – szabvány szerinti bizonylatok, melyek kizárólag ellenőrzött módon
nyomtatványboltból szerezhetőek be, vagy adóhatóság által jóváhagyott számítógépes
program segítségével állíthatóak elő. Ezen bizonylatok minden esetben szigorú
számadás alá vontak. Ellenőrzés során meg kell győződni arról, hogy a kötelező alaki
tartalmi kellékek - melyeket a következőkben felsorolunk - szerepelnek-e a
bizonylaton:
- sorszám
- kibocsátó neve, címe, adószáma
- vevő neve és címe, fordított áfa esetén az adószám, közösségi értékesítés esetén a
közösségi adószám
- teljesítés időpontja, számla kibocsátás időpontja, fizetési határidő, fizetés módja
- termék illetve szolgáltatás megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, áfa
nélküli egységára, áfa nélküli értéke
- felszámított adó százalékos kulcsa, adó összege
- számla végösszege
- közösségen belüli kiállítás esetén fel kell tüntetni az áfa kulcsok helyett a „az áfa
törvény területi hatályán kívüli” szöveget
- ha a számla nem tartalmaz általános forgalmi adót, a számlán a „mentes az adó
alól” kifejezés található
- fordított áfa esetén utalni kell erre a tényre „az áfa tv. 142. §-a alapján az áfa
fizetésére a vevő köteles” megjelöléssel
A számla magyar és idegen nyelven is kiállítható, míg a nyugta csak magyar nyelven.
Idegen nyelven kiállított számla esetén annak ellenőrzéshez szükséges fordításáról az
adóalany köteles gondoskodni.
b. egyszerűsített, készpénzfizetési számla – készpénzfizetés esetén alkalmazzuk, amikor
a teljesítés, a számla kibocsátás és fizetés időpontja megegyezik. A számla
tartalmában kevesebb a kötelező elem. Csak egy időpontot tartalmaz, az egységárakat
és ellenértéket áfával növelt összegben szerepelteti, az áfa kulcsot szerepelteti, de
annak értékét külön nem. Meghatározza, hogy a végösszeg hány % adót tartalmaz.
151
c. nyugta – a legegyszerűbb bizonylat a felsoroltak közül. Tartalmi elemei:
- sorszáma
- a nyugta kibocsátásának kelte
- a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe
- a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke
Mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha
a) sajtóterméket értékesít;
b) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték
szolgáltatást nyújt;
c) kezelőszemélyzet nélküli automataberendezés útján teljesíti termék értékesítését,
szolgáltatás nyújtását.
d. számlával egy tekintet alá eső okmány – minden adóigazgatási azonosításra alkalmas
bizonylat, melynek adattartalma az alábbi:
- sorszáma
- kibocsátójának neve, címe
- hivatkozás arra a bizonylatra, amelyiknek tartalmát módosítja
- számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint
- módosítás számszerű hatása
Az elektronikus úton kibocsátott számlák kezelésének speciális szabályai:
Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e
törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az
abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.
A kibocsátás feltételei:
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott
időbélyegzővel kell ellátni; vagyb) az elektronikus adatcsererendszerben (a
továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.
Az alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék
beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI
alkalmazásáról és használatáról.
A számlakibocsátásra kötelezett köteles gondoskodni arról is, hogy havi
rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő
összesítő jelentés készüljön, és azt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője
megkapja.
Számla, nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése:
a. Bejövő számlák ellenőrzése során vizsgálni kell annak fent részletezett tartalmi
elemeinek meglétét és a számla belső ügykezelését. A belső ügykezelés során a
következők teljesülést vizsgáljuk:
- beérkező számlák nyilvántartása
- számlán szereplő tételek ellenőrzése, az megegyezik-e a szállítási szerződésben,
- beérkező számla bizonylati alátámasztottsága, igazolása. Ezt áruszállítás esetében
a raktárra vételi bizonylat csatolásával lehet bizonyítani, szolgáltatás esetén a
152
felelős vezető igazolása szükséges. Ha véletlenül kifizetjük azt a számlát, amely
nem valós teljesítésen alapul mi leszünk kénytelenek a pénzünk visszaszerzéséért
lépéseket tenni. Egyszerűbb az alaptalan számla kifizetését megelőzni. Ez a feladat
teljesítése fontos vagyonvédelmi funkciót teljesít.
- a számla áfa nyilvántartás szerinti kezelésének megtörténte
- a számla pénzügyi teljesítésének megtörtént-e
- számlák könyvelése szabályosan, a tényleges gazdasági eseménynek megfelelően
történt-e?
- egyéb speciális feladatok ellátása
b. Kimenő számlák ellenőrzése során kicsit hasonló a feladat, de vannak speciális
szempontok is. Az ellenőrzés a következőkre terjed ki:
- a bizonylat szabályossága
- a számla taralmi ellenőrzése, mindent leszámláztak-e, amit teljesítettek
- a számla a szerződésben foglaltaknak megfelelően lett-e kiállítva
- számlák bizonylati alátámasztottsága (szállítólevél stb.)
- a teljesítés és számlázás között eltelt időtartam indokolt volt-e
- a bizonylat kezelése ÁFA szempontjából
- a fizetési határidők betartása
- a számlák könyvelésének szabályossága
- egyéb speciális szempontok
c. A nyugták esetében a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére és a nyugtaadó
pénztárgépek kezelésnek szabályszerűségére kell figyelnünk.
A számlák, nyugták vizsgálatakor természetesen vizsgáljuk a bizonylatok iratkezelését és
megőrzését.
Tisztelt Olvasó!
Gratulálok, egy nehéz tananyag áttekintésével sikerült végeznie. Köszönöm a közös munkát, a
vizsgához és a gyakorlati munkájához sok szerencsét kívánok.
Tisztelettel: Szerző