teleki szimpozium: teleki blanka és a magyar leánynevelés
DESCRIPTION
Előadó: Dr. Kéri Katalin Helyszín: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2. Időpont: 2012. október 30. A teljes szimpózium VideóKönyve itt érhető el: http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu Szentágothai János születésének 100. évfordulójára rendezett rendezvénysorozat keretében kerül sor 2012. október 29-30-án a Pécsi Tudományegyetemen a Teleki előadássorozat nyitórendezvényére. A rendezvénysorozat elnevezése Teleki József (1790-1855) személyét idézi, aki a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke volt. A nyitórendezvényen részt vesznek a Teleki család tagjai is, akik az Egyesült Államokból és Európa különböző országaiból érkeznek.TRANSCRIPT
Kéri Katalin:Teleki Blanka és a magyar
leánynevelés
„...annyi nemes és szép,ami az emberiséget felemeli,a ti nemetek műve.”
Részlet Széchenyi István Hitel című művének Honunk szebb lelkű asszonyinak
írott Ajánlásából (1830)
Leánynevelés a 18. századi Magyarországon
1760-as évek: Notre Dame és Orsolyita Rend bentlakásos leányiskolái
1770: Angolkisasszonyok budai leányiskolájának megnyitása
1770-es, 80-as évek: református és evangélikus leányiskolák nyitása
1777: I. Ratio educationis kiadása
1790-91: ifj. Korompai Brunszvik Antal gróf (1746–1793) országgyűlési bizottságának javaslatai a leánynevelés fejlesztéséhez
XVIII. század végétől: megélénkülő sajtóviták a nőnevelésről
XVIII-XIX. század fordulója: magánnevelő iskolák lányoknak a nagyobb városokban
Leánynevelés a 19. század elején
(Illusztráció Bezerédj Amália: Flóri könyve című, 1836-os művéből)
A leánynevelés reformkori megújítói Magyarországon
Brunszvik TerézKaracs TerézFáy AndrásTeleki BlankaLeövey Klára
Brunszvik Teréz(1775-1861)
Teleki Blanka nagynénjének intézményszervezői tevékenysége:
1828: Krisztinavárosi ipariskola létrehozása1828: Budai Angyalkert (az első hazai kisdedóvó intézet) megnyitása, és további 11 óvoda szervezése1829: Iskola cselédlányok számára1836: Egyesület szervezése az óvodák terjesztéséért
Brunszvik Teréz „szellemi gyermeke”:Teleki Blanka
Teleki Blanka 1806-ban született Erdélyben, Hosszúfalván.Szülei: Gróf Teleki Imre és Brunszvik Karolina grófnő voltak.Testvérei: Teleki Emma és Teleki Miksa.1825-28 között, majd 1836-tól élt Blanka Brunszvik Teréz mellett, Budán, Martonvásáron és külföldi helyszíneken.Festészetet, szobrászatot tanult, kiemelkedő művészi tehetsége volt.
Teleki Blanka nyilvános fellépésének
kezdete:
„Szózat a magyar főrendű nők nevelése
ügyében”
Pesti Hírlap, 1845. december 9.
Aláírás:„Egy főrangú hazafi”
„Csak úgy remélünk biztosan szebb jövőt, alapos jobbra fordulást egész
állapotunkban, ha elég erőnk és következetességünk lesz gyökerén
kezdeni a reformot, azaz: ha családi életünkbe öntünk összhangot nőink nevelésének nemzeti iránya által…”
„Nyilatkozat”: Teleki Blanka intézetalapítási szándékáról
és nőnevelési terveiről
„A nyomorultak attól félnek, hogy néhány év múlva egy tucat hazafiasan gondolkozó nővel több lesz Magyarországon.”
Honderű 1846/24. száma
Teleki Blanka 1846-ban megnyitott pesti leánynevelő intézetének néhány tanára
1848 tavasza
1847 őszétől:Teleki Blanka intézete virágzik:„Sokat vártam ettől, de a valóság felülmúlja várakozásomat.”
1848 márciusa:Óriási lelkesedés az iskola növendékei között.
1848 áprilisa:Az iskola diákjainak kiáltványa a nők művelődési és politikai jogainak biztosításáért, a nők felsőfokú tanulási lehetőségeiért.
Teleki Blanka cikke:
„Elébb reform, azután nőemancipatio”
Életképek, 1848 májusi szám
„A szellemi szabadság megtermi maga gyümölcsét annak idejében a társasági
viszonyokban is. Szabadítsuk fel a szellemet közöttünk - erre
nem kell törvény, nem kegyelem reformáljuk
önmagunkat!”
Az 1849-es év1848 decembere:Teleki Blanka pesti leánynevelő intézete végleg bezárt.
1849 januárja:Teleki Blanka és Leövey Klára Debrecenbe követték a kormányt.
1849 áprilisa:Teleki Blanka Nagyváradon Vasvári Pál csapatának zászlószentelésén zászlóanya volt.
1849 ősze:Teleki Blanka Szatmárpálfalvára vonult vissza, és számos üldözöttet bújtatott, segített.
„Ritka szellemi képességű és tudományos műveltségű,
meg nem félemlíthető, szilárd akaratú és
fáradhatatlan kitartású hölgy.”
(Egyik hadbíró feljegyzése Teleki Blankáról)
1851-53: Teleki Blanka letartóztatása és pere
Teleki Blanka Leövey Klárával a kufsteini börtönben, az 1850-es
évek elején (Teleki Blanka saját rajza)
1853-1857: Kufsteini és laibachi börtönévek
1857-62: Az utolsó évek
Külföldi utazások, önkéntes emigráció
Folyamatos kapcsolattartás Brunszvik Terézzel és Leövey Klárával,
valamint húgával, Emmával és gyermekeivel, Antoninával és Attilával
Szülei August De Gerando és gróf Teleki Emma (Teleki Blanka nővére).
Tanulmányait Párizsban végezte. 1861-ben tanítónői, 1864-ben tanárnői képesítést szerzett.
1872-ben végképp Magyarországon telepedett le.
1880-tól 1912-ig a kolozsvári felsőbb leányiskola igazgatója volt.
Leánynevelő munkássága mellett írói, műfordítói érdemei is kiemelkedők.
Teleki Blanka „szellemi gyermeke”: De Gerando Antonina
De Gerando Antonina (1845-1914) sírköve
a Házsongárdi temetőben
A Teleki Blanka-díjplakettje
(Cséri Lajos alkotása)
Teleki Blanka életművének pedagógiai üzenete
A leányok nevelése, a nők művelődéseis fontos pillére egy nemzet megmaradásának,erősödésének.
A leányok nemzeti szellemű, nemzeti nyelven történő nevelése társadalmi helyzetüktől függetlenül fontos.
Jól tervezett, alaposan átgondolt neveléssel a nők is kibontakoztathatják értelmi képességeiket, jó anyákká és hasznos honpolgárokká válhatnak.
Teleki Blanka sírja a párizsi Montparnasse temetőben(MTI Fotó: Venczel Katalin)
„Ti emelitek egekbe a port,
s halhatatlanságra a halandót.
Üdvözlet és hála Néktek!”
(Széchenyi István: Hitel)
Főbb felhasznált irodalmak
De Gerando Antonina: Gróf Teleki Blanka élete. Budapest, 1892.Gáspár Ármin: Teleki Blanka Golgothája. Történelmi képek a szabadságharcról.
A szerző magánkiadása, Budapest, 1934.Hornyák Mária: Brunszvik Teréz „szellemi gyermeke”: Teleki Blanka (1806-
1862) Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka alapítvány, Teleki Blanka Hölgyklub, Martonvásár, 2001.
Kéri Katalin: A modern leánynevelés útjain: De Gerando Antonina. Embernevelés, 1996/2. 11-18.Kéri Katalin: Antonina de Gerando. In: Femmes pédagogues. t. I. – De l’Antiquité au XIXe siècle. Dir.: Houssaye, Jean. Paris, 2008. Ed. Fabert, 585-610. Kéri Katalin: Thérèse Brunsvick. In: Femmes pédagogues. t. I. – De l’Antiquité
au XIXe siècle. Dir.: Houssaye, Jean. Paris, 2008. Ed. Fabert, 281-309. Kertész Erzsébet: Szeretném Blankát boldognak látni. Budapest, 1998.Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.Szathmáry Károly: Gróf Teleki Blanka életrajza. Budapest, 1886.Teleki Blanka és köre .Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezetéssel ellátta Sáfrán
Györgyi, Budapest, 1963. illetve Kriterion Kiadó, 1979.