tatabanya fo ter akcioteruleti terv

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata

Fő tér és a Városközpont rehabilitációja

Akcióterületi Terv

2011. február 17..

2

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft.

1124 Budapest, Németvölgyi út 114.

tel: [06-1]-319-1790

fax: [06-1]-319-1381

e-mail: [email protected]

www.hbheuroconsulting.hu



3

Tartalomjegyzék

1. Vezetői összefoglaló ................................................................................................ 7

1.1. Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai .................................................................. 8

1.2. A fejlesztés elemei .................................................................................................. 9

1.3. A projekt pénzügyi terve........................................................................................ 10

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása .............................. 12

2.1. Akcióterület kijelölése ........................................................................................... 12

2.2. Jogosultság igazolása ............................................................................................ 14

2.2.1. A jogosultságot igazoló vállalkozások bemutatása ......................................... 18

2.3. Újváros városrész és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek

bemutatása, problémák feltárása .......................................................................................... 20

2.3.1. Demográfiai és társadalmi helyzet ............................................................... 22

2.3.2. Gazdasági helyzet ..................................................................................... 25

2.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ......................................................... 27

2.3.4. Jövedelmi helyzet ...................................................................................... 29

2.3.5. A környezeti értékek bemutatása ................................................................ 29

2.3.6. Környezeti károk bemutatása és feltárása .................................................... 32

2.3.7. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények ...................................... 32

2.3.8. Közbiztonság helyzete ............................................................................... 32

2.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák

feltárása 33

2.4.1. Az akcióterületen belül és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő

közlekedési hálózat helyzete .................................................................................. 33

2.4.2. Közműhálózat értékelése ........................................................................... 33

2.4.3. Lakáshelyzet ............................................................................................ 34

2.5. Funkcióelemzés .................................................................................................... 36

2.5.1. Városközponti funkciók vizsgálata ............................................................... 36

2.5.2. Igényfelmérés .......................................................................................... 39

2.5.3. Kihasználtsági terv .................................................................................... 54

2.6. A tulajdonviszonyok értékelése ............................................................................... 56

2.6.1. A tulajdonviszonyok értékelése az akcióterületen .......................................... 57

2.6.2. A tulajdonviszonyok értékelése a beavatkozási területen ................................ 58

2.7. A tulajdonosi, együttműködési szándék vizsgálata...................................................... 62

2.8. Piaci igények, lehetőségek felismerése ..................................................................... 63

3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai...................................................... 64

3.1. Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai ................................................................ 64

3.2. Az akcióterület beavatkozásai ................................................................................. 65

3.2.1. Gazdasági célú fejlesztések ........................................................................ 67



4

3.2.2. Városi funkciót erősítő fejlesztések .............................................................. 67

3.2.3. Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések ........................................................ 69

3.2.4. ERFA típusú közösségi célú programok ........................................................ 73

3.2.5. Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési

jellegű tevékenysége ............................................................................................. 74

3.3. Beavatkozás típusok ............................................................................................. 74

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 75

3.4.1. Gazdasági célú fejlesztések ........................................................................ 75

3.4.2. Városi funkciót erősítő fejlesztések .............................................................. 79

3.4.3. Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések ........................................................ 87

3.4.4. ERFA típusú közösségi célú programok ........................................................ 89

3.5. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében ................106

3.6. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok .............................................107

3.6.1. A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok ....................... 107

3.6.2. Terület-előkészítési feladatok .................................................................... 107

3.6.3. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével

kapcsolatos feladatok ........................................................................................... 107

3.6.4. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve

fejlesztésével kapcsolatos feladatok ....................................................................... 107

3.6.5. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok...................................... 107

3.6.6. A kármentesítési tevékenység.................................................................... 108

3.6.7. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák)

rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok .............................................. 108

3.6.8. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja ................................... 108

3.6.9. Építési, telekalakítási feladatok .................................................................. 108

3.6.10. Akadálymentesítés a 253/1997. Kormányrendelet szerint ....................... 108

3.6.11. Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek

vonatkozásában................................................................................................... 108

3.7. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán ..........108

3.8. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt

tevékenységek az akcióterületen. .........................................................................................109

3.8.1. Agora projekt .......................................................................................... 109

3.9. A tervezett fejlesztések várható hatásai ..................................................................110

3.9.1. Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................... 110

3.9.2. Esélyegyenlőségi hatások .......................................................................... 111

3.9.3. Környezeti hatások ................................................................................... 112

3.10. Kockázatok elemzése ...........................................................................................114

3.11. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve .................................................117



5

3.11.1. Projekt menedzsment lebonyolítása...................................................... 118

3.11.2. Kiviteli tervek elkészítése .................................................................... 118

3.11.3. Közbeszerzési eljárások lefolytatása ..................................................... 119

3.11.4. Kivitelezési munkák ............................................................................ 119

3.11.5. Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók ......... 119

3.12. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 119

3.12.1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése során lezajlott egyeztetések

119

3.12.2. Az URBAMECO projekt keretében létrejött Fő téri Támogatói Csoport

tevékenységei ..................................................................................................... 123

3.12.3. Tervekkel kapcsolatos egyeztetések a fejlesztéssel érintett üzletek

tulajdonosaival .................................................................................................... 124

3.12.4. Lakossági egyeztetések ...................................................................... 124

4. Pénzügyi terv ...................................................................................................... 126

4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .....................................................126

4.1.1. Az akció megvalósításának költségei........................................................... 126

4.1.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása ................................. 126

4.1.3. A szükséges önkormányzati források meghatározása .................................... 127

4.1.4. A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai ..................................................... 127

4.2. Pályázat pénzügyi terve ........................................................................................127

4.2.1. „Soft” projektek költségei .......................................................................... 128

4.2.2. Források ................................................................................................. 129

4.3. A pályázat költségvetésének szöveges magyarázata ..................................................129

4.3.1. Előkészítéshez kapcsolódóan ..................................................................... 129

4.3.2. A megvalósítás költségei ........................................................................... 130

5. Megvalósítás intézményi kerete ............................................................................. 133

5.1. Városrehabilitációs szerződés ................................................................................134

5.1.1. A bizottság tagjai ..................................................................................... 136

5.1.2. Szervezeti felépítés .................................................................................. 136

5.1.3. Jogi háttér ............................................................................................... 136

5.1.4. A rendelet főbb elemei .............................................................................. 137

5.2. Üzemeltetés, működtetés .....................................................................................139

5.2.1. Szervezeti háttér ...................................................................................... 139

5.2.2. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai ................................ 139

6. Mellékletek.......................................................................................................... 142

6.1. ROP pályázat indikátorai .......................................................................................143

6.2. Illeszkedés a szabályozási és településrendezési tervekhez .........................................144



6

Ábra- és táblázat jegyzék

1. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a városon belül ....................................................... 12

2. ábra: Az akcióterület lehatárolása .............................................................................. 13

3. ábra: A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül ............... 15

4. ábra: Pénzügyi és egyéb szolgáltatók elhelyezkedése az akcióterületen .......................... 17

5. ábra: Kereskedelmi és vendéglátóipari egységek elhelyezkedése az akcióterületen .......... 18

1. táblázat: Népesség száma és aránya az akcióterületen, Újvárosban és Tatabányán .......... 22

2. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint az akcióterületen ................... 23

3. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint Újvárosban és Tatabányán ...... 23

4. táblázat: 1000 főre vetített városi szintű vándorlási különbözet ..................................... 23

5. táblázat: Háztartások és családok főbb adatai Újvárosban és Tatabányán ....................... 24

6. táblázat: Képzettségi mutatók Újvárosban és Tatabányán ............................................. 24

7. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint Újvárosban és

Tatabányán ................................................................................................................ 25

8. táblázat: Működő vállalkozások száma ágazat és gazdálkodási forma szerint Újvároson és

Tatabányán ................................................................................................................ 26

9. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma üzlet jellege szerint Újvárosban és Tatabányán .. 26

10. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók Újvárosban és Tatabányán ..................... 27

11. táblázat: Foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak száma és

aránya Újvárosban és Tatabányán ................................................................................. 27

12. táblázat: Foglalkoztatottak száma és aránya nemzetgazdasági ág szerint Újvárosban és

Tatabányán ................................................................................................................ 28

13. táblázat: Foglalkoztatási mutatók Újvárosban és Tatabányán ...................................... 28

14. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan ................ 29

15. táblázat: Az akcióterületen található zöldfelületek ...................................................... 30

6. ábra: Zöldfelületek az akcióterületen .......................................................................... 31

16. Táblázat: Százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma .......................... 32

17. Táblázat. táblázat: Lakások főbb mutatói Újvárosban és Tatabányán ............................ 34

18. táblázat: Lakott lakások számának alapterület szerinti megoszlása Újvárosban és

Tatabányán ................................................................................................................ 35

19. táblázat: Lakott lakások számának megoszlása tulajdonjelleg szerint ........................... 35

20. táblázat: Lakáshelyzet főbb mutatói Újvároson és Tatabányán ..................................... 36

21. táblázat: Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan ................................................. 36

7. ábra: Az akcióterületen megtalálható funkciók elhelyezkedése ...................................... 39

8. ábra.: Az akcióterület tulajdonviszonyainak bemutatása ............................................... 57

9. ábra: A beruházással érintett ingatlanok tulajdonviszonyai ........................................... 62

10. ábra: A projektelemek és tevékenységek (beavatkozási helyszínek) bemutatása ........... 66



7

1. Vezetői összefoglaló

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata a KDOP-2007-3.1.1.D. pályázati felhíváshoz

kapcsolódóan elkészíttette a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját és annak részeként a

Fő tér rehabilitációjára vonatkozó Előzetes Akcióterületi Tervet. A dokumentumokat a

Közgyűlés a 184/2008. (VI. 19.) kgy. sz. határozatával, és 227/2008. (VIII. 28.) kgy. sz.

határozatával elfogadta. A tervek megvalósítására az önkormányzat a pályázatot a Közép

Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez 2008 októberében benyújtotta.

A pályázat első körös elbíráláskor az Irányító Hatóság lecsökkentette a projektméretet és nem

engedte a Fő tér és a Bánhida városrész egy azon akcióterületbe és projektbe történő

összevonását.

A bírálat eredményének megismerését követően a Fő tér akcióterület második körös

beadásának (végleges Akcióterületi Terv) előkészítése kezdődött meg.

A benyújtott (és nevesített) előzetes Akcióterületi Terv egyik legmeghatározóbb eleme volt a

támogatásban nem részesülő, de a projekttel párhuzamosan megvalósuló, mintegy

3 000 000 000 Ft vállalkozói magánerőt jelentő, szálloda és mélygarázs beruházás. Sajnos, a

világban tapasztalható gazdasági válság ezt a beruházást is érintette, megítélésünk szerint

bizonytalanná vált, hogy a beruházás a pályázat szempontjából kellő időben megvalósulhat és

a rá épülő pályázati elemek az elvárások szerint elkészülhetnek. Mivel a kialakult helyzet

értékelése során arra a megállapításra jutottunk, hogy a beruházó által bemutatott

dokumentumok nem tartalmaznak kellő biztosítékot és a megváltozott helyzetben konzorciumi

partnerünk (Árpád Kft.) is újragondolta befektetési szándékát, ezért a Nemzeti Fejlesztési

Ügynökségnél kezdeményeztük a projekt tartalmának megváltoztatását. A Nemzeti Fejlesztési

Ügynökséggel és a KDRFÜ-vel folytatott tárgyaláson ismertettük a kialakult helyzetet és a

projekt átalakítására vonatkozó elképzeléseket. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a problémát

megértette és engedélyezte a projekt átdolgozását.

Az átdolgozott projektjavaslatból ezért kikerült az Alsó-Fő téren (Megyeháza előtti tér)

tervezett közpark és a park szélére tervezett kereskedelmi-vendéglátó üzleteknek helyet adó

épület, ellenben az így felszabaduló forrás terhére a projektjavaslatba beépítésre került az

Árpád-sétánytól az AGÓRA projektig terjedő közterület rehabilitációja.

A konzorciumi partnerünk is változtatott a korábban megjelölt tevékenységein, így a pályázati

anyagból kikerült a portálok felújítása, viszont bekerült a portálsor bővítése egy új gazdasági –

szolgáltató épület és alatta kb. 40 férőhelyes mélygarázs létesítése által.



8

Időközben az Árpád-sétányon található kis üzletek tulajdonosaival is egyeztetéseket folytatott

a GFSZ Nonprofit Kft., melynek során világossá vált, hogy a sétányon tervezett fejlesztésekhez

a tulajdonosok hozzájárulnak ugyan, de a jelenlegi előtetők elbontását az új lefedés

megvalósulása esetén sem vállalja mindenki. Az elkészült engedélyezési tervek alapján és a

meglévő előtetők elbontásának hiányában a sétány lefedése nem nyújtja azt az esztétikai és

funkcionális többletet, amely indokolná több mint 60 millió Ft elköltését erre a célra.

A fent említett okokra hivatkozva az Árpád sétány statikai megerősítése és burkolatának

felújítása szerepel a projektben a sétány lefedése nélkül. Az így felszabaduló forrást a

közbiztonság fokozását, a fejlesztések eredményeinek megőrzését szolgáló térfigyelő

kamerarendszer létesítésére fordítjuk.

1.1. Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai

Tatabányán szerves fejlődés eredményeként nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz

hasonló városközpont. Az Újvárosban, az Álmos vezér utca, a Komáromi út, a Szent Borbála

tér és a Köztársaság útja által határolt területen az egész város szempontjából jelentős

közintézmények kaptak helyet (megyei könyvtár, megyei önkormányzat, városi önkormányzat,

A Közművelődés Háza, posta), de ennek ellenére hiányzik a központ közösségszervező ereje.

● Ennek egyik oka az építészeti arculat, amely sem egységesnek, sem korszerűnek nem

nevezhető - mindez vonatkozik az épületek homlokzati megjelenésére, a közterületek

térfalaira és a gyalogos felületek kialakítására is.

● A másik és jelentősebb ok az, hogy a központból hiányoznak azok a funkciók, amelyek

a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak, a népesség különböző korcsoportjainak igényei

szerint. A központot hétköznap az üzletek korai zárása után nem látogatja a lakosság,

hétvégén pedig nincs miért odamenni, ezért a városközpont munkaidőn kívül

élettelenné válik.

● További hiányosság a gyalogos területek széttöredezettsége, a terek közötti

kapcsolatok hiányoznak. A központ egyes elemei közötti kapcsolat megfelelő

kialakítását nehezíti a Komáromi út és Köztársaság útja közötti jelentős szintkülönbség.

A javasolt fejlesztések átfogó célja, hogy Tatabánya központi területe a saját lakosai számára

vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések

eredményeként a Fő tereket (alsó Fő tér a tervezett szállodánál, felső Fő tér a Komáromi út

felé) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú (Vértes Center, a Csónakázó tó

körüli park) helyekkel összekötő kapcsolatok létrehozása szükséges..



9

Az akcióterület fejlesztésének céljai:

● A városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelése

● A városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és közösségi funkciók

kialakításával

Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó területeivel való összeköttetés biztosítása

Célok Indikátor megnevezése Célérték1

Átfogó cél

Tatabánya központi területe a saját lakosai számára

vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti

együttessé alakuljon át

Új vállalkozások száma a Fő

téren (db) 6

Specifikus célok

A városközpont építészeti, városképi vonzerejének

növelése

Új/Megújuló épületek, terek,

közterületek száma 10

A városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és

közösségi funkciók kialakításával Új/megerősített funkciók száma 15

Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó

területeivel való összeköttetés biztosítása

Közlekedési kapcsolatok

fejlesztése a környező

területekkel

1

1.2. A fejlesztés elemei

Tevékenység típusa Projekt neve Megvalósításért

felelős Projekt helyszínei

Gazdasági célú (ERFA) Gazdasági szolgáltatóház építése Magánszféra Városközpont

Gazdasági célú (ERFA) Városháza kávéház kialakítása Közszféra

(Önkormányzat) Városközpont

Városi funkciót erősítő

(ERFA) Fő tér megújítása

Közszféra



(ERFA)

A Főiskola két épülete és az Életfa tér

összekapcsolása

Közszféra


Közszféra funkcióit

erősítő (ERFA)

Multifunkcionális tanácsterem

kialakítása

Közszféra


1 A célérték elérésének tervezett időpontja 2015.



10

„Soft” tevékenység

(ERFA)

Városrehabilitációt támogató

szemléletformáló és marketing akciók

Közszféra


1.3. A projekt pénzügyi terve

Funkciók és tevékenységek Költsége (Ft) Költség aránya

Tám. aránya

Saját forrás (Ft)

Támogatás (Ft)

Közszféra funkcióinak

megerősítését szolgáló fejlesztések 124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722

Multifunkcionális Tanácsterem kialakítása

124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722

Nem elszámolható költségrész 89 097 - 0,00% 89 097 0

Közterületek fejlesztése (városi

funkció) 763 143 000 51,11% 76,39% 180 200 170 582 942 830

Fő tér megújítása 658 000 000 44,07% 75,65% 160 223 000 497 777 000

Fő tér központi rész 215 000 000 14,40% 75,65% 52 352 500 162 647 500

Árpád sétány 190 000 000 12,73% 75,65% 46 265 000 143 735 000

Fő tér Zeneiskola előtt 190 000 000 12,73% 75,65% 46 265 000 143 735 000

Térfigyelő 45 000 000 3,01% 75,65% 10 957 500 34 042 500

Zenepavilon 18 000 000 1,21% 75,65% 4 383 000 13 617 000

Életfa tér 105 143 000 7,04% 81,00% 19 977 170 85 165 830

Gazdasági funkciót szolgáló

tevékenységek 402 857 197 26,98% 36,55% 255 624 997 147 232 200

Gazdasági Szolgáltatóház 278 213 588 18,63% 35,00% 180 838 832 97 374 756

Városháza Kávéház 124 643 609 8,35% 40,00% 74 786 165 49 857 444


BERUHÁZÁS ÖSSZESEN 1 290 911 100 86,46% 64,30% 460 807 348 830 103 752

Önállóan nem támogatható,

kötelezően megvalósítandó tev. 15 000 000 1,00% 85,00% 2 250 000 12 750 000

Mi vagyunk a központban! (soft1) 3 400 000 0,23% 85,00% 510 000 2 890 000

Városmarketing (soft2) 4 000 000 0,27% 85,00% 600 000 3 400 000

Közvetett támogatás (soft3) 7 600 000 0,51% 85,00% 1 140 000 6 460 000

FUNKCIÓK ÖSSZESEN 1 305 911 100 87,46% 64,54% 463 057 348 842 853 752

Szolgáltatások 187 185 715 12,54% 64,54% 59 447 621 127 738 094

Projekt-

előkészítés max: 18,00% 141 745 000 9,49% 69,09% 43 783 386 97 961 614

IVS+ATT 9 640 000 0,65% 65,00% 3 374 000 6 266 000



11

IVS+ATT nem

elszámolható

része

625 000 0,00% 625 000 0

Műszaki

tervek 79 005 000 5,29% 65,41% 27 329 776 51 675 224

Ingatlanvásárlás

max: 10,00% 49 500 000 3,32% 75,65% 12 053 250 37 446 750

Közbeszerzés 3 600 000 0,24% 71,49% 1 026 360 2 573 640

Projekt-menedzsment

max: 4,00% 7 625 000 0,51% 65,00% 2 668 750 4 956 250

Műszaki ellenőr max: 1,50% 14 500 000 0,97% 63,94% 5 228 650 9 271 350

Könyvvizsgálat max: 0,50% 1 000 000 0,07% 71,49% 285 100 714 900

Nyilvánosság max: 1,00% 1 000 000 0,07% 65,00% 350 000 650 000

Tervellenőr max: 0,50% 5 065 715 0,34% 71,49% 1 444 235 3 621 480

Tartalék max: 5,00% 16 250 000 1,09% 65,00% 5 687 500 10 562 500

PROJEKT ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN

1 493 096 815 100,00% 65,00% 522 504 969 970 591 846

SAJÁT FORRÁS / TÁMOGATÁS ARÁNYA 34,994715% 65,005285%

Nem elszámolható költség 1 070 488 - 0,00% 1 070 488 0

PROJEKT KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN 1 494 167 303 - 64,96% 523 575 457 970 591 846




12

2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása

2.1. Akcióterület kijelölése

1. ábra: Akcióterület elhelyezkedése a városon belül

Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata városrehabilitációs fejlesztéseinek

megvalósítására az első pályázati fordulóban Újváros városrész városközpontját és Bánhida

városrészt, mint alközpontot jelölte ki. Ezt követően került módosításra az Akcióterület, amely



13

jelen állapotban csak Újváros központját tartalmazza, az alábbi lehatárolással: Álmos vezér

utca - Komáromi utca – Előd vezér utca – Kós Károly utca - Stúdium tér – 100-as sz. út –

Mártírok útja - Fő tér – Szent Borbála tér – Jedlik Ányos u. – Mozdony u. (lásd: 2. ábra: Az

akcióterület lehatárolása). Az akcióterület nagysága 53,6 hektár (535.882 m2), lakosságszáma

3.598 fő.

2. ábra: Az akcióterület lehatárolása


Az akcióterület kiválasztását az alábbiak indokolják:



14

Az IVS elemzése alapján Tatabánya városrehabilitációs tevékenységének

középpontjában a belváros (Újváros) revitalizálása áll. A belvárosi rész nappal élénk

forgalmú az itt lévő közintézmények és üzletek miatt, de munkaidő után gyakorlatilag

nincs funkciója; a szabadidő eltöltésére jelenlegi állapotában nem vonzó a lakosság

számára.

A nemzetközi városrehabilitációs tapasztalatok azt mutatják, hogy városrehabilitációs

szempontból a belváros megújítása gyorsan megtérülő ráfordítás a

gazdaságfejlesztésre, közcélú funkciók bővítésére és társadalmi akciókra alapozott

partnerségi együttműködés révén.

Tatabánya ipari szempontból gyorsan fejlődik, számos külföldi cég telepedett meg a

város ipari parkjában. A külföldi cégeket rendszeresen keresik fel az anyavállalatoktól,

illetve üzleti partnerektől. A külföldi vendégek 80-85 %-a szállodában száll meg, a

többiek egyéb kereskedelmi szálláshelyeken. Tatabányán azonban csak két szálloda

található, így az ide érkező üzletemberek jelentős része inkább más, közeli városban

keres szállást. A magánszféra a szállodai szobák iránti kereslet növekedésére- a kínálat

bővítésével kíván válaszolni a városközpontban megépítendő legalább háromcsillagos

szálloda révén. Az (üzleti) turizmus oldaláról szintén erőteljesen jelentkezik az igény a

városközpont külső arculatának megújítására, vonzó szabadidős programokra.

2.2. Jogosultság igazolása

A Tervezési Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt

projektjavaslatihoz c. dokumentum szerint a funkcióbűvítő akcióterületeknek a következő

kritériumoknak kell megfelelniük: közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó

intézmények száma minimum 6 db, kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek,

illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma minimum 30 db.

A városrehabilitációs programokkal szembeni jogosultsági követelményeket a kijelölt

akcióterület teljesíti. Az Akcióterületen található köz-, kulturális- és egyéb intézményeket a 3.

ábra (A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül) mutatja be.



15

3. ábra: A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata

Az Akcióterületen található intézmények felsorolása:

Intézmény Ir. szám Cím

Tatabánya Megyei Jogú Város

Polgármesteri Hivatala

2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Komárom-Esztergom megye Megyei

Önkormányzat

2800 Tatabánya, Fő tér 4.

Közép-Dunántúl Regionális Közigazgatási 2800 Tatabánya, Fő tér 4.



16

Hivatal Komárom-Esztergom Megyei

Kirendeltsége

József Attila Megyei Könyvtár 2800 Tatabánya, Fő tér 2.

Magyar Posta kirendeltsége 2801 Tatabánya, Fő tér 8.

MKB Bankfiók 2800 Tatabánya, Fő tér 6.

Raiffeisen Bankfiók 2800 Tatabánya, Fő tér 20.

OTP Bankfiók 2800 Tatabánya, Fő tér 32.

CIB Bankfiók 2800 Tatabánya, Fő tér 10.

ERSTE Bankfiók 2800 Tatabánya, Fő tér 20.

Árpád Gimnázium 2800 Tatabánya, Fő tér 1.

Sopron Bank 2800 Tatabánya, Fő tér 30.

Közművelődés Háza 2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1.

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 2800 Tatabánya, Stúdium tér 1.

Orvosi rendelő és az orvosi ügyelet 2800 Tatabánya, Béla király krt. 69.

Tatabányai Rendőrkapitányság 2800 Tatabánya, Kós Károly 26-28.

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-

Főkapitányság

2800 Tatabánya, Komáromi út 2.



17

4. ábra: Pénzügyi és egyéb szolgáltatók elhelyezkedése az akcióterületen




18

5. ábra: Kereskedelmi és vendéglátóipari egységek elhelyezkedése az akcióterületen Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata

2.2.1. A jogosultságot igazoló vállalkozások bemutatása

Újvárosban 448 db kiskereskedelmi üzlet található, melyek közül a fontosabbakat az alábbi

táblázat tartalmazza.

Cég neve Cím Tevékenységkód2

Zsiros Gáborné Szent Borbála tér 1. 2140

2 Üzletkör az önkormányzati nyilvántartás szerint.



19

Ametiszt Kft. Szent Borbála tér 1. 1063

NA-DE Bike Bt. Béla király krt.4. fszt. 1603

Marx József Béla király krt. 8. 8010

Szőcsné Kollár Györgyi Béla király krt. 23. fszt. 3. 1130

Menázsi Group Kft. Béla király krt. 25-27 1420

Laczó István Béla király krt. 58 2140

GinkGóker Kft. Béla király krt. 63 1063

László István Béla király krt. 65 1130

Zseton 627 Bt. Béla király krt. 66. 1320

Andante 2009. Kft. Béla király krt. 66. 2110

Spar Magyarország Kft. Béla király krt. 67. 1112

Rickys Kft. Fő tér 1. 1130

Kölyök Kft. Fő tér 1. 2210

X-Life Club Kft. Fő tér 3. 1270

Sze-Ko Company Kft. Fő tér 4. 2220

Bella Signora Kft. Fő tér 6/a 1420

Esclusiva Fehérnemű Kft. Fő tér 6/a 1320

DM Kft. Fő tér 10. 1290

Mondo Divat Kft. Fő tér 10. 1320

Vöröskő Kft. Fő tér 10. 1351

Pécsi Direkt Kft. Fő tér 10. 1371

Arany Perec Kft. Fő tér 12. 1112

Lapker Zrt. Fő tér 12/a 1372

Süsüde Bt. Fő tér 14/a 1130

Butella Kft. Fő tér 14/c 1260

Ajándékház Kft. Fő tér 18/D 1602

Árpád Kft. Fő tér 20. 4110

Bea Optika Bt. Fő tér 20. 1750

Atroll Kft. Fő tér 20. 1354



20

Rossmann Kft. Fő tér 23. 1420

Zofu Kft. Fő tér 9. 1210

AG Kft. Köztársaság útja 1. 6010

Tóth Könyvkereskedés Köztársaság útja 1./f 1371

Mátay Bt. Köztársaság útja 44. 2140

Pilu-Sport Bt. Köztársaság útja 44. 1130

Enan Kft. Győri út 1. 1320

Amperfil Kft. Győri út 1. 2140

Az akcióterületre vonatkozó adatokat a KSH, valamint Tatabánya MJV

Önkormányzatának adatbázisából nyertük.

KSH-tól beszerzett adatok (A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya,

2003 KSH jelentés alapján): lakónépesség, születés, halálozás, öregedési

index; iskolai végzettség; gazdasági aktivitás, foglalkoztatás,

munkanélküliség, vállalkozások száma, kiskereskedelmi üzletek száma;

lakásállomány (mennyiségi és komfortfokozat); közművekkel való

ellátottság.

Az adatok többi részét az Önkormányzat biztosította.

2.3. Újváros városrész és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása

Újváros városrésznek nem volt települési előzménye, a bánhidai szántóterületeken, a vasúti

híd biztosította közlekedési csomópont közelében jött létre. Az 1950-es évek végétől, az 1970-

es évek elejéig folyamatosan, egységenként épült be lakás-, köz-, és kereskedelmi célú

épületekkel. A terület építészeti, városrendezési kialakítását a kor uralkodó stílusa határozta

meg. Elsőként a városközponttól északra eső terület alakult ki, melynek egyedi karakterét az

50-es évekre jellemző épületek és a keretes beépítés határozzák meg. A következő ütemben

épült fel a városközpont és Ifjúmunkás út közötti terület, és külön ütemben az Ifjúmunkás és

Március 15. utak által határolt terület beépítése következett. A tömbbelsőkben elhelyezett tíz

emeletes házak építésével fejeződött be az újvárosi rész kiépülése. Az Álmos vezér utca-

Komáromi út-Győri út által határolt terület (Újváros városrész) mai formájában lakótelepekkel

intenzíven beépített, nagyvárosias lakóterület. Az egyes lakótelepek, szomszédsági egységek

alapfokú ellátását biztosító intézmények a lakótelep belsejében épültek.



21

A múlt század elején Tatabánya városközpontjának Felsőgalla főutcáját, a Szent István utcát

illetve a Gábor Áron utcát tekintették, mely funkció idővel-a két világháború között-

áthelyeződött Óvárosba, ahol korábban a bánya központja is volt. A szocialista iparváros

építésekor végül itt, Újvárosban, a nagyvárosias lakóterülettel körülvéve alakult ki az Álmos

vezér utca-Előd vezér utca-Szent Borbála tér közötti területen a város központja. Elsősorban

megyei és városi igazgatási, művelődési intézmények és kereskedelmi létesítmények

találhatók a területen.

A városközpont az 1960-as években, az ország első kétszintes városközpontjaként épült meg.

A központ korszerű városrendezési és építészeti kialakításáért a tervező Ybl-díjban részesült. A

városközpont jelenlegi formájában az itt élők számára nem jelent vonzerőt, ami nem csak a

központ városképi megjelenésével magyarázható. Tatabánya lakosai vendéglőbe Tatára

járnak, ruházati cikkekért a budapesti agglomeráció szélén található bevásárlóközpontokba,

moziba pedig a Vértes Center megépítése előtt Győrbe vagy Budapestre utaztak, mert a

városközpont nem biztosítja számukra az említett szolgáltatások megfelelő kínálatát. A

területen található intézmények összetétele – jellegénél fogva - nem teszi lehetővé, hogy a

szabadidejét kulturált módon eltölteni szándékozó lakosság a városközpontot válassza erre a

célra. A központ nem tölt be közösség szervező funkciót. A Megyeháza előtti Alsó Fő tér, a volt

Centrum áruház előtti Felső Fő tér vagy a Szent Borbála tér olyan üres területek, amelyekre

közösségi programokat a széttagoltság miatt nem érdemes szervezni. A központ három tere

három részre szakítja a városközpont területét, ahelyett, hogy élményt adó városközpontként

együttes hatást fejtenének ki.

Konkurenciát jelent a városközpont számára a Győri út és Mozdony utca sarkán található, a

városközpont területéhez sarkosan illeszkedő, a központtól gyalogosan könnyen

megközelíthető Vértes Center, és az ott megtalálható színvonalas kereskedelmi és szolgáltató

kínálat. Az újonnan – 2008 márciusában – megépült Omega Park, bár nagyobb távolságra van

a városközponttól, várhatóan a városközpont potenciális látogatóinak ajánl új szabadidős

szolgáltatásokat. A jelenleg itt működő szórakozóhelyek nem tűnnek túl vonzónak a szórakozni

vágyók számára.

Az egész várost jellemző parkolási gondok szintén a városközpontban a legsúlyosabbak. A

lakótelepek tervezésekor, a lakóházakhoz, intézményekhez a kötelezően biztosítandó parkoló

tervezési normatíva jelentősen alatta maradt a jelenlegi igényeknek. A lakótelepek viszont

olyan intenzíven beépültek, hogy a lakásszámhoz és az intézmények ellátásához szükséges

parkolószám a jelenleg érvényes tervezési normatívának megfeleltethető módon, szintben már

szinte sehol sem biztosítható.



22

A városrész szerepköre: városközpont és lakóövezet. A tervezett fejlesztések illeszkednek

Tatabánya hatályos településfejlesztési koncepciójához, valamint a településszerkezeti és

szabályozási tervhez, helyi építési előírásokhoz (HÉSZ) és ezek alátámasztó munkarészeihez,

illetve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényhez.

2.3.1. Demográfiai és társadalmi helyzet

A tatabányai Fő tér és környéke Újváros városrészen belül helyezkedik el. Demográfiai és

társadalmi szempontból az akcióterület lakosságának összetétele némileg eltérő képet mutat,

mint a városrész népessége. Tatabánya népességének 5 %-a, 3598 fő (2001) él az

akcióterületen. Újvároson pedig a város népességének 28,1%-a, 20 333 fő (2001) él.

Lakosságszám A város teljes lakosságszámához

viszonyított arány

Akcióterület 3 598 5,0%

Újváros városrész 20 333 28,1%

Tatabánya 72 470 100,0%

1. táblázat: Népesség száma és aránya az akcióterületen, Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Az akcióterület népességének korcsoportok szerinti bontását vizsgálva láthatjuk, hogy az

akcióterületen a városrészi és városi értékhez képest kiemelkedően magas az idősek (60 év

felettiek) aránya: az akcióterület lakosságának 33,5%-a 60 év feletti, míg Újváros

városrészben és a teljes városra vizsgálva a 65 év felettiek aránya 18,8% és 13,1%. Az adatok

értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy az akcióterületre és a város többi részére eltérő

beosztásban érhetők csak el adatok. Az idős korúak arányához hasonlóan a fiatal (0-14 éves)

népesség aránya (11%) is eltérést mutat a városrészi és városi adatokhoz képest (13,4% és

16,4%). Az öregedési index – az idős népesség a gyermeknépesség százalékában - ezért jóval

magasabb a városi értéknél: az akcióterületre mért érték 304%, míg a városi érték 80,1%. Az

0kmányiroda 2009-es adatai szerint javulás tapasztalható az elöregedés terén, a legfrissebb

érték szerint az akcióterületen mért öregedési index értéke 252%. Az idős korosztály magas

aránya befolyással van az akcióterület társadalmának más jellemzőire is, például a gazdasági

aktivitásra vagy a foglalkoztatott nélküli háztartások arányára (ld. a munkaerő-piaci

jellemzőket leíró fejezetben).

Korcsoportok

Akcióterület

fő %

0-14 395 11,0



23

15-59 1994 55,5

60+ 1204 33,5

Összesen 3 593 100,0

2. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint az akcióterületen Forrás: KSH

Korcsoportok

Újváros Tatabánya

fő % fő %

0-14 2 728 13,4% 11 887 16,4%

15-39 7 045 34,6% 26 244 36,2%

40-64 6 734 33,1% 24 812 34,2%

65+ 3 826 18,8% 9 527 13,1%

Összesen 20 333 100,0% 72 470 100,0%

3. táblázat: Népesség száma és aránya korcsoportok szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Az akcióterület népsűrűsége az urbánus berendezkedés és a lakásállomány jellege miatt

magasnak mondható: 6714 fő/km2.

A vándorlási különbözetet vizsgálva megállapítható, hogy odavándorlások és az elvándorlások

különbsége 2008-ra pozitív értéket ért el, az 1000 főre vetített városszintű vándorlási

különbözet értéke 0,75 volt.

1000 főre vetített vándorlási különbözet

2004. év -2,22

2005. év -1,53

2006. év 1,53

2007. év -0,81

2008. év 0,75

4. táblázat: 1000 főre vetített városi szintű vándorlási különbözet Forrás: KSH, saját számítás

A háztartások Újvárosban átlagban kisebb méretűek, mint a város egészében. Míg Tatabányán

100 háztartásra átlagosan 97 foglalkoztatott jut, addig Újvárosban a 100 háztartásra jutó



24

foglalkoztatottak száma csak 78. A 100 családra jutó családtagok száma Újvárosban 262 a

városra jellemző 284-el szemben, a gyerekek száma pedig csak 83 a 103-hoz képest.


100 háztartásra jutó személy 211 246

100 háztartásra jutó foglalkoztatott 78 97

Összes háztartás 9463 28686

100 családra jutó családtag 262 284

100 családra jutó összes gyermek 83 103

5. táblázat: Háztartások és családok főbb adatai Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Az akcióterület társadalmi státuszának vizsgálatához a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 25

éven felülieken belüli aránya (12,2%) adhat támpontot, amely valamelyest magasabb a

városrészi (11,4%) és városi aránynál (11%).

Akcióterület Újváros Tatabánya

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők

aránya a 25-X népességen belül 12,2 11,4 11,0

6. táblázat: Képzettségi mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003, illetve Tatabánya MJV PH Okmányiroda

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 éves)

belül az akcióterületen 22,9% volt a 2001. évi népszámlálási adatok szerint, míg ugyanezen

adat városrészi és városi értéke a 7-X évesekre vetítve 26,5 és 25,3 százalék volt 2001-ben.

Az értékek összevetése nehézkes, mivel az akcióterületre vonatkozó érték más korbeosztással

számol, mint a városrészi és a városi adat.

A társadalmi helyzetre vonatkozóan a foglalkoztatás jellege nyújt támpontot. Ezt vizsgálva

megállapítható, hogy az Újváros városrészben foglalkoztatottak összevont foglalkozási

főcsoport szerinti megoszlása szinte teljesen megfelel a tatabányai átlagnak, így kijelenthető,

hogy ezen a téren nem különül el a városrész.

Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási

főcsoport szerint


fő % fő %

Vezető, értelmiségi foglalkozású 1333 18,1% 5 006 18,0%

Egyéb szellemi foglalkozású 1633 22,2% 6056 21,7%



25

Szolgáltatási foglalkozású 1155 15,7% 4143 14,9%

Mezőgazdasági foglalkozású 32 0,4% 140 0,5%

Ipari, építőipari foglalkozású 2622 35,6% 10 448 37,5%

Egyéb 597 8,1% 2 079 7,5%

Összesen 7372 100,0% 27872 100,0%

7. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Elenyésző azon lakosok aránya, akiknek jövedelme kizárólag az önkormányzat által elosztott

(jelesül lakásfenntartási) támogatásból származik: az Önkormányzat 2009. végi

adatszolgáltatása mindössze 1 főt sorolt ebbe a kategóriába (A KSH 2001-es adatai alapján

ezen személyek aránya 8,8%, a segélyezési rendszer időközbeni többszöri átalakítása miatt

azonban a két adat nem hasonlítható össze).

A népességszámra és a korcsoportok szerinti összetételre vonatkozó, illetve az önkormányzati

támogatásokkal kapcsolatos adatok kivételével minden felhasznált információ a 2001-es

Népszámlálás adatsoraiból származik. Városrészi, illetve akcióterületi bontásban frissebb

információk nem állnak rendelkezésünkre.

2.3.2. Gazdasági helyzet

Tatabánya gazdaságán belül a Fő tér és környéke kereskedelmi és szolgáltatási szempontból

jelentős; termelő tevékenységeket folytató vállalkozások az önkormányzati adatszolgáltatás

alapján nincsenek az adott területen.

Az akcióterületen 123 kereskedelmi és 24 vendéglátó egység van. A nagyobb pénzügyi

szolgáltatók (CIB, MKB, Raiffeisen, Sopron Bank, OTP) fiókjai mellett kisebb hitelfolyosítók

(Credithill) irodái is megtalálhatók itt.

A Fő téren jelenleg egy szálloda üzemel (Hotel Árpád), összesen 130 férőhellyel.

Az akcióterületen keletkező helyi iparűzési adóbevételre vonatkozó adat a valóságosnál

némileg magasabb. Ennek oka, hogy azon vállalkozások esetében, amelyeknek Tatabányán

belül több telephelyük is van, az önkormányzati adatbázisból csak az egész város területén

kirótt adó válogatható le, telephelyek szerinti bontásra nincs lehetőség.

Ezekkel a megkötésekkel a 2009. évi iparűzési adóbevétel összesen 210 780 000 Ft-ot tett ki

az akcióterületre vonatkozóan.



26

Vállalkozások száma Akcióterület Újváros Tatabánya

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 0 15 61

Ipar 0 180 834

Építőipar 0 166 715

Szolgáltatások 147 1 375 5 164

Társas vállalkozás 106 763 2 786

Egyéni vállalkozás 41 973 3 988

Összesen 147 1 736 6 774

8. táblázat: Működő vállalkozások száma ágazat és gazdálkodási forma szerint Újvároson és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003

A statisztikai adatok alapján jól látszik, hogy a tatabányai vállalkozások 25,62%-a található

Újvárosban. Az újvárosi vállalkozások 79,2%-a a szolgáltatási ágazatban működik, ez a városi

vállalkozások 26,62%-a. Az akcióterületen a városi összes vállalkozás közül 2,1% működik.

Az újvárosi vállalkozások 43,95%-a társas, míg 56,05%-a egyéni vállalkozás. Városi szinten ez

az arány 41,1% és 58,9%. Az akcióterületen túlsúlyban vannak a társas vállalkozások, a

területen működő vállalkozások 72,1%-a társas.

Újvárosban található a tatabányai kiskereskedelmi üzletek 39,54%-a. Az Újvárosban található

448 kiskereskedelmi üzlet 19,2%-a élelmiszer jellegű, 17,4%-a ruházati szaküzlet, míg 8%-a

elektromos háztartási cikk szaküzlet. Az akcióterületen található kiskereskedelmi üzletek döntő

többségben (52,8%-ban) élelmiszer jellegű üzletek és áruházak, de jelentős arányban vannak

jelen a ruházati szaküzletek (24,3%) és az elektromos háztartási cikk szaküzletek (17,1%) is.

Kiskereskedelmi üzletek száma Akcióterület Újváros Tatabánya

Élelmiszerjellegű üzlet és áruház 65 86 266

Ruházati szaküzlet 30 78 161

Vasáru-, festék- és üveg szaküzlet 7 10 48

Elektromos háztartási cikk szaküzlet 21 36 65

Gyógyszertár 0 3 14

Összesen 123 448 1 133

9. táblázat: Kiskereskedelmi üzletek száma üzlet jellege szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003



27

2.3.3. Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet

A városrész helyzete gazdasági aktivitás szempontjából közepesnek mondható: az aktivitási

arány 48,7%, valamivel alacsonyabb, mint a városi átlagot jelentő 53%. A foglalkoztatottak

aránya 45,1% (városi átlag 48,7%). A 100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és eltartott

mindössze 168 fő.

Foglalkoztatási és aktivitási mutatók Újváros Tatabánya

Foglalkoztatási arány 45,1 48,7

Munkanélküliségi ráta 7,3 8

Aktivitási arány 48,7 53

100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső 108 83

100 foglalkoztatottra jutó eltartott 60 68

100 foglalkoztatottra jutó inaktív kereső és

eltartott 168 151

10. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003

A foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak számát és arányát vizsgálva

megállapítható, hogy Újvárosra nagyrészt ugyanaz jellemző, mint egész Tatabányára;

jelentősebb eltérés csak abban van, hogy Újvárosban az inaktív keresők aránya magasabb, az

eltartottaké alacsonyabb.


fő % fő %

Foglalkoztatott 7372 36,3% 27872 38,5%

Munkanélküli 580 2,9% 2435 3,4%

Inaktív kereső 7952 39,1% 23246 32,1%

Eltartott 4429 21,8% 18917 26,1%

Összesen 20333 100,0% 72 470 100,0%

11. táblázat: Foglalkoztatottak, munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak száma és aránya Újvárosban és Tatabányán

Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003

A foglalkoztatottak számának nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása Újvárosban hasonló,

mint Tatabányán: a többség a szolgáltatási jellegű ágakban dolgozik, de az ipari alkalmazottak

száma is jelentős.



28


fő % fő %

Mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban 65 0,9 292 1

Iparban, építőiparban 2783 37,8 11345 40,7

Szolgáltatási jellegű ágakban 4524 61,4 16235 58,2

12. táblázat: Foglalkoztatottak száma és aránya nemzetgazdasági ág szerint Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH, Nagyvárosok belső tagozódása, 2003

Az újvárosi lakosok képzettsége nagyrészt ugyanazt a képet mutatja, mint az egész városé. A

8. évfolyamnál alacsonyabb iskolai képzettséggel, a legalább 8. osztályos végzettséggel, a

középfokú- illetve felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Újvárosban alig 1

százalékponttal tér el Tatabánya megfelelő mutatóitól.

Foglalkoztatási mutatók Újváros Tatabánya

8. évfolyamnál alacsonyabb iskolai

végzettségűek aránya a 7 éves és idősebb

népesség körében

17,7 18,6

Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a

25-X népességen belül 11,4 11,0

13. táblázat: Foglalkoztatási mutatók Újvárosban és Tatabányán Forrás: KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Az akcióterület munkaerő-piaci helyzete

A demográfiai helyzet elemzése feltárta, hogy az akcióterületen igen magas a legidősebb (65

éven felüli) korosztályhoz tartozó lakosok aránya; ez a terület munkaerő-piaci helyzetére is

rányomja bélyegét.

Foglakoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 53,3%

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 50,2%

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi

lakónépességen belül 62%

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) 6,7%

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya 1,8%

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak

aránya 38,3%



29

14. táblázat: Foglalkoztatási és aktivitási mutatók az akcióterületre vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás 2001

Ennek ismeretében már érthető, hogy a gazdaságilag nem aktívak és a foglalkoztatott nélküli

háztartások igen magas arányát miért kíséri a városi adatnál alacsonyabb (6,7%)

munkanélküliség, és hogy a tartós munkanélküliek aránya (1,8%) is igen alacsony. A

gazdaságilag aktívnak tartott 15-64 éves korosztály több mint fele (53,3%-a) foglalkoztatott,

míg az akcióterületen az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 38,8% volt a

foglalkoztatottak aránya a 2001. évi népszámlálás adatai szerint.

2.3.4. Jövedelmi helyzet

A 2001. évben a népszámlálási adatok szerint az akcióterületen 8,8% volt azon aktív korúak

aránya, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. 2001 óta

megváltoztak a segélyre való jogosultság feltételei, melynek következtében jelentősen

lecsökkent a segélyezettek száma az akcióterületen. Az önkormányzati nyilvántartás szerint

jelenleg egy személy részesül (lakásfenntartási) segélyben az akcióterületen.

2.3.5. A környezeti értékek bemutatása

Az Újváros városrészben történelmi építészeti emlékek, nevezetességek nincsenek. A korábban

Ybl-díjat kapott kétszintű városközpont építészeti szempontból már nem számít vonzónak.

Újváros levegős beépítésű, közvetlenül érintkezik a Gerecse nyúlványával. Összefüggő

nagyobb zöldfelület itt is található: a Midlothian és a Jubileum Park. A Győri út - Köztársaság

út erős forgalma miatt a légszennyezettség a városközpontban magas. Újváros teljes

zöldterületének mérete 712.609 m2, melyből 522.397 m2 pázsitos terület, 40.882 m2 cserjés,

40.200 m2 virágos beültetésű, 145.463 m2 területen kerti burkolat található, míg 3.867 m2

terület egyéb kategóriába sorolható.

A Fő tér és környékének jelentősebb zöldterületei a Megyeháza szomszédságában

elhelyezkedő Béke park, illetve az Életfa tér és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája közötti

parkos terület. A Béla király körtéri és a Mártírok úti tömbházas lakótelepek környezete szintén

parkosított.

Az akcióterület kiemelt zöldterületeit az alábbi táblázat tartalmazza:

Terület m2

Béla király körtér alsó része 17 857

Fő tér 5 786



30

Béke park 15 532

Centrum, szálloda 6 636

Zeneiskola környéke 12 410

Szent Borbála tér 6 100

Béla király körút 49-57. sz. előtt 15 100

Főiskola előtt 6 159

Dísztér 13 652

Mártírok útja sétány 1 800

Összesen 101 032

15. táblázat: Az akcióterületen található zöldfelületek Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata



31

6. ábra: Zöldfelületek az akcióterületen Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata



32

2.3.6. Környezeti károk bemutatása és feltárása

Az akcióterületen környezeti károk nem találhatók, az akcióterületet kármentesíteni nem

szükséges.

2.3.7. Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények

Az akcióterület részét képező Fő tér Tatabánya közigazgatási központja. Ennek megfelelően itt

található a Polgármesteri Hivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzati Hivatal, a

Közép-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei kirendeltsége, a

József Attila Megyei Könyvtár, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság,

illetve a Tatabányai Városi Rendőrkapitányság, a Tatabányai Városi Bíróság, a Magyar

Államkincstár Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága. Az oktatási intézmények közül az

akcióterületen van az Árpád Gimnázium és a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája. A

területen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézményeket a 3. ábra (A

jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése az akcióterületen belül) tartalmazza.

2.3.8. Közbiztonság helyzete

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Statisztikai és Elemző Osztályának adatai szerint a

százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma 2007-ben 4642 volt Tatabányán,

mely érték 2008-ra 3831-re csökkent. Komárom-Esztergom megye nagyobb városaihoz

viszonyítva Tatabánya nem rendelkezik kiugróan magas értékekkel, Esztergomban és

Komáromban 2008-ban a százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma

magasabb volt (4226 és 4794), míg Oroszlányban és Tatán ugyanez az adat alacsonyabb volt

(3559 és 3102).

2007 2008

Tatabánya 4642,7 3831,6

Esztergom 5227,6 4226,3

Komárom 4865,5 4794,8

Tata 3717 3102,9

Oroszlány 3352,6 3559,3

Megye átlag 3485,3 3110,8

16. Táblázat: Százezer lakosra jutó ismerté vált bűncselekmények száma Forrás: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Statisztikai és Elemző Osztály



33

2.4. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása

2.4.1. Az akcióterületen belül és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete

Az akcióterületet feltáró úthálózat fejlett, az M1-es autópályával, illetve az 1. sz. főúttal

párhuzamosan haladó Győri/Köztársaság út (mint települési forgalmi út), illetve a Komáromi út

és Mártírok útja (helyi gyűjtőutak) végighaladnak az akcióterületen. A Győri/Köztársaság út

jellegéből adódóan jelentős forgalmat bonyolít le, de a jelenlegi kapacitása megfelel ennek a

forgalomnak. A közlekedési kapacitások és a forgalom mértéke jelenleg egyensúlyi állapotban

van, de az utóbbi időben tapasztalható - és a jövőben várható – forgalomerősödést a város az

akcióterületen kívüli, tervezett közlekedés-fejlesztési projektekkel (Déli elkerülő út kiépítése,

amely tehermentesíti Bánhidát és Felsőgallát, illetve a 1. sz. főút Vértesszőlőst elkerülő új

nyomvonalvezetése, a Győri útnál különszintű keresztezéssel, az autópálya-csomópont

áthelyezésével nyugati irányba) előrelátóan kezeli.

Az akcióterületen belüli forgalmat nagyrészt a fent említett utak (Győri/Köztársaság út,

Komáromi út, Mártírok útja) bonyolítják le; a városközpont fő (Győri/Köztársaság út, Álmos

vezér utca, Komáromi út által határolt) tömbjén belüli forgalmat a szervizutak biztosítják,

megfelelő módon. A jelen projektben tervezett fejlesztések nem járnak jelentős

forgalomnövekedéssel, a közlekedéssel kapcsolatos strukturális problémák nem merülnek fel.

Az akcióterületen belül (illetve annak közvetlen szomszédságában) a parkolási kapacitások

megfelelően méretezettek, jelentős kapacitások találhatók a Fő téren, a Köztársaság útján, a

Szent Borbála téren, a Vasútállomásnál, illetve a különböző áruházak esetében (Interspar,

Tesco, Vértes Center, OBI). További parkolási lehetőséget teremt a jelen projekt keretében

kialakítandó, 36 állásos mélygarázs a Gazdasági Szolgáltatóház projekt részeként, illetve az

Alsó Fő téren, a négycsillagos szálloda építéséhez kapcsolódóan.

2.4.2. Közműhálózat értékelése

Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő

közműhálózat - a teljes közműhálózat, és valamennyi energia és vízi közmű - állapota és

kapacitásai a megvalósíthatóság szempontjából megfelelőek, felújításra nem szorulnak. Ennek

alapján a meglévő műszaki állapot a terv szerint létrejövő projektelemeket teljes értékűen ki

tudja szolgálni.

A fejlesztések megvalósításához szükségesek közműkiváltások:



34

A Fő tér esetében, a szökőkutak vízellátását és az öntöző rendszert új aknák telepítésével

oldotta meg a tervező, a vízvezeték rendszer kismértékű, a meglévő szennyvízhálózat és

csapadékvíz-hálózat minimális módosításával.

A gazdasági Szolgáltatóház esetében a Fő tér átépítése és az épület építése során szükséges

közmű kiváltások – ivóvíz és szennyvíz – a területre vonatkozó szabályozási terv közmű

munkarészének megfelelően a területre készült egységes közmű tervek alapján önálló vízjogi

engedélyezés során a közműkezelőkkel egyeztetett módon kerül kialakításra.

2.4.3. Lakáshelyzet

Lakáshelyzet Újvárosban

Az Újvárosban található 9668 lakásból 9158 lakott; ezek 32,8%-a épült 1945 előtt, 20% 1945-

59 között, 55,4% 1960-69 között, és 24,5% 1970-79 között épült; tehát a lakások több mint

fele a hatvanas években került átadásra.

Az újvárosi lakások jellemzően kisebbek az átlagos tatabányai lakásnál: átlagos alapterület 50

m2, szemben a városi 59 m2-es átlaggal, továbbá 100 lakott lakásra 205 szoba jut (városi

átlag: 227), a 100 lakott lakásra jutó lakók száma 218 (városi átlag: 256).


Lakások száma 9668 28 909

Lakó- és üdülőházak 527 7 602

1 lakásos 18 5674

2-3 lakásos 0 291

4-10 lakásos 2 467

11+ lakásos 507 1 170

100 lakott lakásra jutó szoba 205 227

100 lakott lakásra jutó lakó 218 256

100 szobára jutó lakó 106 113

lakott lakások átlagos alapterülete (m2) 50 59

17. Táblázat. táblázat: Lakások főbb mutatói Újvárosban és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003



35

A lakások alapterület szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a lakások közel

99%-a a 30-80 m2 közötti kategóriába esik, 70%-a 40-60 m2 között van, és több mint két

ötöde 50-59 m2 közötti alapterületű.


db % db %

-29 m2 44 0,5% 307 1,1%

30-39 m2 1517 16,6% 2 708 9,8%

40-49 m2 2519 27,5% 4 928 17,8%

50-59 m2 3965 43,3% 12 051 43,6%

60-79 m2 1030 11,2% 4 459 16,1%

80-99 m2 44 0,5% 1 465 5,3%

100+ m2 39 0,4% 1 710 6,2%

összesen 9158 100,0% 27 628 100,0%

18. táblázat: Lakott lakások számának alapterület szerinti megoszlása Újvárosban és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

A lakott lakások döntő hányada, 95,2% magántulajdonban van. (9158 lakásból 8720).

Önkormányzati tulajdonban 418 lakás van (4,6%).


db % db %

természetes személyek

tulajdona 8 720 95,2 25 715 93,1

önkormányzati tulajdonú 418 4,6 1 799 6,5

egyéb tulajdonú 20 0,2 114 0,4

összesen 9 158 100 27 628 100

19. táblázat: Lakott lakások számának megoszlása tulajdonjelleg szerint KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Az összesen 9463 háztartásból 3372 egyszemélyes (35,6%), a legmagasabb a városban. 100

háztartásra jutó személyek száma 211.

A hálózati gázzal való ellátottság 0,2 %-os értéke azért jelenik meg az Újvárosi lakótelep

esetében, mert a Március 15-e úton egy háztömbben nem távfűtés van, hanem gázzal fűtenek.



36


Lakott lakás 9 158 27 628

Összkomfortos 98,1 89,6

Komfort nélküli 0 2

Hálózati vízvezetékkel ellátott 100 99,2

Közcsatornával ellátott 100 94,1

Hálózati gázzal ellátott 0,2 13,5

20. táblázat: Lakáshelyzet főbb mutatói Újvároson és Tatabányán KSH A nagyvárosok belső tagozódása, Tatabánya 2003

Lakáshelyzet az akcióterületen

Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan

Teljes lakásállomány (db) 1856

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott

lakásokon belül (%) 1,3

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) 3,5

21. táblázat: Lakáshelyzet az akcióterületre vonatkozóan Forrás: KSH Népszámlálás 2001

Az akcióterületen összesen 1856 lakás található. Újváros városrészhez hasonlóan a Fő tér

környékén is a társasházas beépítés kizárólagos jellege érvényesül.

A lakásállomány minőségi jellemzőit tekintve mind a komfort nélküli, félkomfortos és

szükséglakások, mind pedig az egyszobás lakóingatlanok aránya igen csekély.

Az akcióterületi lakásállomány mennyiségi és minőségi jellemzőit

bemutató adatok – megfelelő területi bontásban közölt, frissebb adatok

hiányában - a 2001-es Népszámlálásból származnak.

2.5. Funkcióelemzés

2.5.1. Városközponti funkciók vizsgálata

Közszféra funkciók

A városközpont funkció legfontosabb feltétele, hogy a terület megfelelő közszféra funkcióval

rendelkezzen. Az akcióterületen található közszféra funkciót ellátó intézmények közül



37

megkülönböztethetünk megyei hatókörrel, valamint településszintű hatókörrel rendelkező

intézményeket.

Megyei hatókörrel rendelkező intézmények:

Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat;

Megyei Bíróság;

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat;

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara;

Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság.

Településszintű hatókörrel rendelkező intézmények:

Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal;

Okmányiroda.

A város közszféra funkciói nagyobb részben az akcióterületen koncentrálódnak, a területen

kívül csak a Tatabányai Városi Bíróság, valamint a Komárom-Esztergom Megyei Hadkiegészítő

Parancsnokság működik. Így az akcióterület közszféra funkció tekintetében erősnek tekinthető.

Oktatási-nevelési funkciók

Az akcióterületen 5 db oktatási-nevelési intézmény található, melyek közül 2 óvoda, 1

gimnázium, 1 felsőoktatási intézmény, 1 pedig alapfokú művészetoktatási intézmény:

Árpád Gimnázium;

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája;

Körtéri Napsugár Alapítványi Óvoda;

Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény;

Gyermekkert Óvoda.

Az óvodák elsősorban az akcióterület és szűk környezetének lakói számára biztosítanak

oktatási és nevelési szolgáltatásokat, míg a gimnázium és az alapfokú művészetoktatási

intézmény már városi és megyei hatókörrel rendelkezik. A Modern Üzleti Tudományok

Főiskolája felsőoktatási intézmény, így hatóköre az egész országra kiterjed.

Az akcióterületen kívüli, fontosabb oktatási-nevelési intézmények: Széchenyi István Általános

Iskola, Ságvári Endre Általános Iskola, Bolyai János Általános Iskola, Bánki Donát TISZK, Váci

Mihály Általános Iskola, Fellner Jakab Középiskola, Sárberki Általános Iskola, Kodály Zoltán



38

Általános Iskola, Kereskedelmi, Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközép- és Szakiskola,

Bárdos László Gimnázium, Kossuth Lajos Közigazgatási és Humán Szakközépiskola, Mikes

Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola.

Kulturális-közösségi funkciók

A városközponti szerep betöltéséhez elengedhetetlen a kulturális-közösségi funkciók erőteljes

jelenléte. Az akcióterületen két kulturális-közösségi funkciót ellátó intézmény található:

József Attila Megyei Könyvtár;

Közművelődés Háza.

A Közművelődés háza elsősorban városi hatókörrel rendelkezik, míg a József Attila Megyei

Könyvtár az egész megye kulturális életében kiemelt szerepet tölt be.

Az akcióterületen kívüli, kulturális-közösségi funkciót ellátó intézmények:

Puskin Művelődési Ház;

József Attila Művelődési Ház

Széchenyi István Művelődési Ház

Bányász Művelődési Ház

KPVDSZ

Dózsakerti Közösségi Ház

Óvárosi Közösségi Ház

Városi Könyvtár és fiókkönyvtárai;

Jászai Mari Színház, Népház

Kiemelendő, hogy az akcióterület, és a város egészének közösségi életéből is hiányzik egy

olyan közösségi tér, mely lehetőséget kínálna a kötetlen találkozások kulturált italfogyasztással

egybekötött lebonyolítására.

Egészségügyi funkciók

Az akcióterületen mind gyermekorvosi rendelő, mind pedig felnőtt orvosi ügyelet megtalálható.

Emellett az akcióterületen található az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

(ÁNTSZ) tatabányai kirendeltsége is. Az akcióterületen kívül 8 egyéb, egészségügyi funkciót

ellátó orvosi rendelő található.



39

7. ábra: Az akcióterületen megtalálható funkciók elhelyezkedése Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata

2.5.2. Igényfelmérés

A Tervezési Útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt

projektjavaslathoz c. dokumentum szerint a közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz,

közszféra funkcióhoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan igényfelmérés és kihasználtsági

terv elkészítése szükséges. Ezen feltételek a következő projektelemekre írják elő az

igényfelmérés és kihasználtsági terv meglétét:



40

Közszféra (Önkormányzat) által fejlesztett gazdasági funkció: Városháza kávéház

kialakítása;

Közszféra (Önkormányzat) által fejlesztett közszféra funkció: Multifunkcionális

tanácsterem kialakítása.

Így az igényfelmérés legfontosabb célja, hogy ezen funkciók iránti lakossági és vállalkozó

igényeket felmérje és bemutassa.

Az igényfelmérés körülményei

Az igényfelmérés3 kvantitatív és kvalitatív módszerek felhasználásával 2009 márciusában

készült (2009 március 3 - 30. között). A felmérés két részre bontható: egyrészt elkészült egy

300 elemes lakossági felmérés, valamint megtörtént a vállalkozói réteggel is a

kapcsolatfelvétel 15 mélyinterjú segítségével. A lakossági megkérdezések helyszínei Tatabánya

legnagyobb forgalmát bonyolító terei voltak, mint például a MÁV pályaudvar, a Volán

pályaudvar és a Vértes Center Bevásárlóközpont.

Célcsoportok bemutatása

A Városháza kávéház és a multifunkcionális tanácsterem elsődleges célcsoportja a város

lakossága, de fontos célcsoportnak tekinthető a vállalkozói réteg is. Így az igényfelmérés

elkészítéséhez elengedhetetlen volt mindkét célcsoport elérése. Az igényfelmérés folyamatába

a lakosság részéről 300 fő kapcsolódott be a kérdőíves megkérdezés keretében, míg a

vállalkozói rétegből 15 fővel készült mélyinterjús megkérdezés. A lakossági megkérdezésnél

fontos szempont volt, hogy a kialakított minta a lehető legjobban reprezentálja a város

lakosságát nemi hovatartozás és a lakóhely szerinti megoszlás tekintetében. Egyaránt fontos

volt, hogy a mintában felül legyenek reprezentálva az aktívkorúak, így az aktív keresők is. Az

így kialakult minta paraméterei a következők:

● A válaszadók 50%-a férfi, 50%-a nő;

● A válaszadók 33,3%-a tartozik a 16-25 éves korosztályba, 33,3%-a a 26-45 éves

korosztályba, míg ugyancsak 33,3% a 46-58 éves korosztályba;

● A válaszadók 75%-a aktív kereső és/vagy diák, 25%-a passzív állományú.

Alkalmazott módszerek ismertetése

3 Tasnádi Gyula, Tóth Szilvia: Tatabánya-Újváros városközpont fejlesztésével kapcsolatos lakossági vélemények

szondázásának piackutatás projectje, URBAMECO, 2009.



41

A nagyobb létszámot jelentő csoport igényeinek feltárása során kérdőíves megkérdezés került

alkalmazásra, mely lehetővé tette a célcsoport nagyszámú elérését, míg a kisebb létszámú, de

előreláthatóan komplexebb igényekkel rendelkező vállalkozói réteg igényeinek pontos

feltárására a személyes mélyinterjús megkérdezés volt a legalkalmasabb módszer.

Az igényfelmérés eredménye

Vásárlóerő, vásárlói elégedettség

A megkérdezettek legnagyobb része 2 fős (103 db) és 3 fős (78 db) háztartásban él. Az

átlagos háztartás méretét befolyásolja, hogy a megkérdezettek jelentős része aktív korú.

Háztartásban élők száma

8%

35%

26%

21%

8%

2%

0%

1 fő 2 fő 3 fő 4 fő 5 fő 6 fő 7 fő

A vásárlói potenciált a családonkénti havi vásárlások függvényében vizsgáltuk. A vásárlási

potenciálvizsgálat elsődleges célja a nem tartós fogyasztási cikkekre történt költés (élelmiszer,

háztartási és személyes használatú vegyi áru). A vásárlói potenciál sávosan van feldolgozva és

dominál a 35.001-50.000 Ft/hónap/háztartás értékállomány. Az átlagos vásárlói potenciál:

19.135.- Ft/hónap/fő.

Az Ön háztartásában élők mennyit költenek összesen havonta bevásárlásra (élelmiszerek)?

14%

40%29%

17%

35.000 Ft alatt 35.001 Ft - 50.000 Ft között 50.001 Ft - 65.000 Ft között 65.000 Ft felett



42

A kulturális termékekre és szórakozásra fordított vásárlói potenciált a családonkénti havi

vásárlások függvényében vizsgáltuk. A vásárlói potenciál sávosan van feldolgozva és a dominál

a 3.001-8.000 Ft/hónap/háztartás érték állomány. Az átlagos vásárlói potenciál: 2.749.-

Ft/hónap/fő.

Az Ön háztartásában élők mennyit költenek összesen havonta szórakozásra?

28%

30%

25%

17%

3.000 Ft alatt 3.001 Ft - 8.000 Ft között 8.001 Ft - 12.000 Ft között 12.001 Ft felett

A Fő téren meglévő üzletekkel való lakossági elégedettség 69%-ban az elégedett és a nagyon

elégedett kategóriába sorolható. Hasonlóan magas az elégedettségi mutató az üzletek

kiszolgálási szintjével kapcsolatban (77%). Valamivel alacsonyabb az elégedettség az

áruválasztékkal kapcsolatban (59%) és itt tapasztalható a legnagyobb arányú elégedetlenség

is (25%).

Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletekkel?

1%15%

16%

53%

15%

1 nagyon elégedetlen 2 elégedetlen 3 megfelelő 4 elégedett 5 nagyon elégedett



43

Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek kiszolgálásával?

1% 6%

16%

33%

44%


Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek árukínálatával?

1%24%

16%

35%

24%


Az üzletek árszínvonalával a lakosság abszolút többsége elégedett. A 39%, aki magasnak

tartja, vélhetően korrelációba hozható az általánosan magasnak tartott hazai árszínvonallal.

Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek termékeinek árával?

55,33%

39,00%

5,67%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

Elégedett Drága Olcsó

Figyelembe véve a lakossági válaszokat és azok átfedését, illetve a vállalkozói válaszokat,

megállapítható, hogy a meglévő üzlet portfóliót általában jónak tartják a megkérdezettek, de

hiányolnak bizonyos üzlet típusokat. A hiányolt portfólió elemek leginkább a vendéglátó

egységek különböző típusai. A HoReCa egységektől a lakosság a pótlólagos kikapcsolódási és a



44

kulturált szórakozás lehetőséget várja. A vállalkozói csoport pedig a Fő téren jelentkező

pótlólagos - különösen időben meghosszabbított - lakossági jelenlétet és az ebből származó

pótlólagos árbevételt tekinti elsődleges szempontnak.

Milyen üzletet (üzlet típust) hiányol Ön a Fő téren?

42%

20%

16%

15%

6% 1%

étterem divatáru sportruházat közmű ügyf. szépségápolás egyéb

A vállalkozói megkérdezés folyamán többször elhangzott, hogy a jelenlegi üzlet portfólióban túl

nagy arányban szerepelnek a bankok, amelyek nyitva tartása, igazodva a magyarországi bank

szektor gyakorlatához, általában rövidebb, mint a többi üzleté. Ezzel egyidőben felmerült az

igény a kulturáltabb, rendezettebb építészeti és közterületi megoldásokra, hangsúlyosan a zöld

felületek ápoltsága vonatkozásában.

A vállalkozó válaszok megoszlása:

● 12 esetben vendéglátás, teraszos éttermek, fiatalos klubok, gyorséttermek,

cukrászdák.

● 3 esetben virágbolt.

● 7 esetben több lugas, sétány, padok, nyilvános illemhely, ingyenes parkoló (ezek nem

üzletek).

A vállalkozó csoport vonatkozásában megkérdezésre kerültek a reális és a realizálható bérleti

díjak. A reálisnak tartott bérleti díjak megoszlása következő:

● 1 esetben 2500.- Ft/hó/m2

● 4 esetben 3000 - 4000.- Ft/hó/m2

● 7 esetben 5000 - 6000.- Ft/hó/m2

● 3 esetben 10000.- vagy több Ft/hó/m2



45

Ezzel egyidőben elhangzott, hogy a realizálható (jelenleg a piacon érvényesíthető) bérleti díj az

5000 - 6000.- Ft/hó/m2 sávban mozog. Az üzletileg sikeres pedig a több mint 7000.- Ft/hó/m2

lenne.

Az üzletek nyitva tartása a lakossági felmérésben markánsan a „megfelelő” és a „hosszabb is

lehetne” kategóriákba tömörül. Úgy tűnik, hogy a lakosság fele elfogadta a meglévő nyitva

tartást, de ezzel egyidőben örülne egy hosszabb nyitva tartásnak is.

Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek nyitva tartásával hétköznap?

56,0%

0,0%

44,0%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

Elégedett Rövidebb Hosszabb

Mennyire elégedett Ön a Fő téren lévő üzletek nyitva tartásával hétvégén?

54,00%

1,67%

44,33%

0,00%

10,00%

20,00%

30,00%

40,00%

50,00%

60,00%

Elégedett Rövidebb Hosszabb

A vállalkozói megkérdezést, a meglévő nyitva tartást, a vásárlási szokásokhoz történő

alkalmazkodásnak minősítette és változatlan feltételek mellett nem kívánja azt

meghosszabbítani.

Meglátásuk szerint a (nagy) Tesco megnyitása elvitte a vásárlókat, a költségek pedig nőttek. A

hivatalok ügyfélfogadásának és munkaidejének leteltével a Fő téren drasztikusan csökken a

látogatók, vásárlók száma. Ezt a gyér látogatottságot és „kiürülést” kellene, hogy ellensúlyozza

a tér közösségformáló funkciója és a jelentős mennyiségű vendéglátóipari egység. Működő

vendéglátás mellett, lenne értelme az üzletek hosszabb nyitva tartásának. A munkanapi nyitva

tartás megoszlása:



46

● 7 esetben 9:00-18:00 óra között

● 4 esetben 10:00 -18:00 óra között

● 2 esetben 10:00 – 20:00 óra között

● 2 esetben déli pihenővel vagy a 10:00 – 16:00 óra között

A hétvégi nyitva tartás vonatkozásban a válaszadók 15 esetben a 9:00/10:00 – 12:00/13:00

óra közötti időszakot tartják megfelelőnek , 1 eset kivételével vasárnapi teljes zárással.

Beruházási hajlandóság, hatósági kapcsolat, informáltság

A lakossági és a vállalkozói eredményekre is igaz, hogy a megkérdezettek kisebbsége ismeri a

folyamatban lévő vagy tervezett városközpont fejlesztéssel kapcsolatos aktivitásokat.

A lakossági megkérdezettek 31% hallott erről a koncepcióról és ebben a kisebbségben a

jelentős többség egyet is ért azzal. A lakossági felmérésben nem volt lehetőség külön

vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló információk milyen mértékben fedik a valódi terveket.

Ugyan akkor a vállalkozó interjúkból kiindulva valószínűsíthető, hogy sok a dezinformáció.

Ismeri-e a városközpont fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket?

31%

69%

Igen Nem

Ha igen, akkor egyetért-e azokkal?

78%

22%

Igen Nem

Általában elmondható, hogy a városfejlesztéssel kapcsolatban szinte minden érintettnek

vannak elvárásai, de csak a töredék rendelkezik valós, első kézből származó információkkal és



47

még kisebb részük az, aki tudatosan igyekszik megszerezni ezen információkat. A

városrendezési politikával szemben megfogalmazott vállalkozói elvárások:

● 10 esetben igény a rendszeres tájékoztatás, nagyobb publicitás.

● 8 esetben igény a tervezett rehabilitáció megvalósítása.

● 1 esetben igény az érvényes hatósági rendezési terv.

● 1 esetben igény több szakmai és kevesebb politikai szempont.

● 3 esetben nem volt semmilyen megfogalmazható igény.

A vállalkozói csoport együttműködési hajlandósága és a városfejlesztéssel kapcsolatos

ismereteik korrelálnak. Azok, aki részt vesznek, vagy részt vettek ilyen jellegű

együttműködésben, pozitívan ítélik azt meg. A többiek inkább tagadólag közelítik meg.

● 8 esetben nincs ilyen tapasztalata, de 4 esetben elmenne és esetleg részt venne ilyen

együttműködésben. 7 esetben volt tapasztalatuk.

A városfejlesztéssel kapcsolatos koncepciók ismeretének megoszlása:

● 4 esetben a kérdezett, mind három koncepciót ismeri (résztvettek már

együttműködésben).

● 5 esetben hasonlóan mind három koncepciót ismerik

● 4 esetben 2/3 arányban ismerik a koncepciókat

● 2 esetben gyakorlatilag nem ismerik

A három önkormányzati szervezettel kapcsolatban (GFSZ, Építéshatóság, Főépítészi Iroda) a

GFSZ kapta a legmagasabb arányú tetszés indexet és az Építéshatóság a legalacsonyabbat (az

engedélyeztetési folyamat időigényessége miatt).

● 7 esetben nincs érdemi együttműködés.

● 6 esetben jó illetetve kiváló a kapcsolat, és ez az esetek felében a most futó project

okán alakult ki.

● 2 esetben problémás a hatóságok megítélése.

Az önkormányzat gazdaságfejlesztő tevékenységét az alábbi arányokban értékelték:

● 8 esetben pozitív a vélemény, de erősebbnek ítélik meg az ipari parkokkal kapcsolatos

tevékenységet, mint a belváros és a szolgáltatások vonatkozásban végzett munkát.



48

● 5 esetben semleges, nem tudják minősíteni a tevékenységet és főleg az informálás

hiányát hangsúlyozzák ki.

● 2 esetben elégedetlenek a tevékenységgel

A vállalkozói csoportra fokozottan igaz az az állítás, miszerint bár az elmúlt öt évben szinte

mindenki végzett beruházásnak minősíthető, de elszámolástechnikailag nem annak minősülő

„beruházást” (pl. portál csere, tető csere, belső építészeti átalakítás). A 2008 ősze óta

kibontakozó recesszió közepette jelenleg csak kisebb részük tervez, illetve vállalna beruházási

tevékenységet. Konkrét elképzelése és forrással rendelkező projectje, pedig összesen két

megkérdezettnek volt.

● 13 esetben beruháztak az elmúlt öt éven, elsősorban: portálcsere, belső átalakítás,

külső felújítás, informatikai hálózat, vagy eladótér bővítés. (2 esetben nem).

● 9 esetben terveznek beruházást 2009-2010 vonatkozásban, de ezek elsősorban

állagmegőrzés, korszerűsítést jelentenek, nem bővítés vagy új önálló beruházást

jelentenek (6 esetben nem).

Az beruházások elmaradása 14 esetben múlott a makrogazdasági helyzeten. 1 esetben a

városrendezési koncepció függvénye. Ugyanakkor a további saját beruházásokkal

kapcsolatban:

● 4 esetben nincs konkrét elképzelésük, vagy az kizárólag a gazdaság általános

helyzetének függvénye.

● 11 esetben a közösségi élet megszervezése, a tér építészeti rendbetétele, parkoló

kialakítás és a sétáló utca építészeti rendbetétele az igény.

Közösségszervező rendezvények, kulturális intézmények

Mind a lakossági, mind a vállalkozói csoportban a belvárosi szolgáltatások közül a mozi kapta a

legnagyobb tetszési indexet. A mozi alatt a Vértes Center Bevásárlóközpontban (VCB) lévő

Palace Cinema mozi értendő, annak ellenére, hogy a Vértes Center Bevásárlóközpont nem volt

a felmérés témája és az ott lévő üzleteket és szolgáltatásokat nem tekintettük a felmérés

tárgyának. A mozi besorolása a helyzet kényszere, mivel a városban máshol működő mozi

nincs.

Az 1-től 5-ig terjedő skálán legkisebb tetszési indexet a Közművelődés Háza kapta.

Ugyanakkor a Közművelődés Házában működő városi múzeum és galéria, mint külön

szervezett 0,2 tetszési ponttal magasabb értékelést kapott.



49

Mennyire elégedett Ön a városközpontban lévő

4,1

3,7

3,0

2,7

2,5

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5

Mozival:

Jubileum-parkkal:

Éttermekkel, kávézókkal:

Városi múzeummal, galériával:

A Közművelődés Házával:

A vállalkozói sorrend megegyezik a lakosságival, azzal, hogy itt több intézmény került

megnevezésre.

Hogyan értékeli a következő szolgáltatások kínálatát,

tevékenységét a városközpontban?

4,18

3,82

3,64

3,36

3,27

3,18

3,00

2,64

2,36

0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50

Mozi

Könyvtár

Oktatás

Sportlétesítmény

Galéria

Múzeum

Színház

Éttermek, kávézók

Művelődési ház

A közösségszervező rendezvények szerepét a két megkérdezett csoport különbözően ítélte

meg. Ugyanakkor jellemző volt, hogy a megkérdezettek kizárólag az érdeklődésük körébe

tartozó eseményekről tudtak határozott véleményt mondani. A vállalkozói csoport a

kereskedelmi jellegű rendezvényeket preferálta, potenciális üzleti lehetőséget látva bennük. A

lakossági csoport a „just for fun” jellegűt. Lehetőleg térítésmentes rendezvényeket

részesítették előnybe. A vállalkozói skála itt is 1-től 5-ig terjed.



50

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban?

3,45

3,45

3,27

3,09

2,91

2,82

2,73

0,00 0,50 1,00 1,50 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00

Sportrendezvények

Tömegsport rendezvények

Vásárok, kiállítások

Fesztiválok

Koncertek

Író-olvasó találkozók

Konferenciák

A lakossági megkérdezés nem a 1-től 5-ig terjedő tetszési skálán mérte az egyes

rendezvényekkel kapcsolatos aktuális elégedettséget, hanem azok közismertségére kérdezett

rá. A koncertek és fesztiválok esetén a „kevés” alkotta a majd 2/3-os domináns kategóriát.

Annyiban nem meglepő, hogy ilyen típusú rendezvény valóban nem jellemző a belváros

vizsgált területére. A nagyobb rendezvények a Csónakázó-tó körüli területeken realizálódnak,

illetve a térítésmentes koncertek a Vértes Center Bevásárlóközpontban zajlanak. Az igazi

„utcai” koncertek iránt határozottan nagy lenne az igény. Ezzel együtt elhangzott, hogy a

környező lakóépületek sokasága megnehezítheti az ilyen rendezvények lebonyolítását.

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (koncert, fesztivál)

63%

22%

13% 2%

Kevés Elegendő Nem tudok ilyenről Sok

Az író olvasó találkozók egy szűkebb réteg preferált rendezvénye, így nem meglepő, hogy a

jelentős többség (75%) nem tud róluk vagy elegendőnek, azaz általa nem látogatottnak és

érdektelennek tartja.



51

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (író-olvasó

találkozó)

44%

31%

22%3%

Nem tudok ilyenről Elegendő Kevés Sok

A sport és tömegsport rendezvények két markáns táborra osztják a lakosságot. A 43-49%

kevesli a jelenlegi számot, ezzel együtt a 39-45% elegendőnek tartja azt. Ezekről az

eseményekről szinte mindenki tud, itt a legalacsonyabb a „Nem tudok ilyenről” válaszok

aránya (8%).

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ?

(sportrendezvények )

49,3%

39,7%

8,0% 3,0%

Kevés Elegendő Nem tudok ilyenről Sok

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (tömeg

sportrendezvények )

45%

43%

10% 2%

Elegendő Kevés Nem tudok ilyenről Sok



52

Határozott az igény a vásárok és kiállítások iránt. Ez a lakossági, de a vállalkozói csoportra is

igaz. A vásárok esetében a sátoros, pavilonos rendezvényeket igénylik az emberek.

Példaképpen a Győri karácsonyi sétányt és a bécsi schönbrunn-i kitelepüléseket, ünnepi

vásárokat említették a megkérdezettek.

Hogyan értékeli a közösségszervező erejű rendezvényeket a városközpontban ? (vásár, kiállítás)

56%38%

3% 3%

Kevés Elegendő Sok Nem tudok ilyenről

Amikor a jelenlegi helyzet értékelésén túllépve, direkt módon is megkérdezésre kerültek a

kívánatos közösségszervező erejű rendezvények, akkor a családi rendezvények igénye merült

fel leginkább. A válaszadók ebbe sokszor elhelyezték a családosan is élvezhető tömegsport

rendezvényeket. Ezzel egyidőben a különben hiány elemként jelzett vásárok közösségszervező

erejét jóval alacsonyabbnak ítélték a válaszadók.

Milyen tevékenységek, programok segítségével lehetne erősíteni a városközpont

közösségszervező erejét?

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

Több családi rendezvény,

gyerekprogramok

Több koncert, fesztivál Több kiállítás, vásár Egyéb

Az önkormányzat szerepének megítélésében nagy volt az átfedés. Jellemző volt a „részben

finanszírozza és támogassa” tipizált válasz.



53

Ön szerint ahhoz, hogy több ilyen rendezvény legyen, mit kellene, hogy tegyen a helyi

önkormányzat?

70%

19%

11%

0%

0%

Részben finanszírozza Finanszírozza Bátorítsa a kezdeményezéseket Semmit Egyebet

Hasonló funkciót ellátó intézmények bemutatása

A közszféra funkciót ellátó jelenlegi tanácsterem megújítása része a projektnek, és ezen

épületen kívül nincs a városban hasonló funkciót ellátó intézmény, így a multifunkcionális

tanácsteremnek nincs rivális intézménye.

A városnak egy kávézója van (Plázs Cafe & Bar), mely a Vértes Center Bevásárlóközpontban

található. A kávézó várospanorámás terasszal rendelkezik, mely éjszakánként bárként, míg

napközben open lounge-ként üzemel. A létesítmény belső kialakítása és designja modern,

letisztult stílust mutat, melynek célközönsége a város jó anyagi helyzetben lévő, kozmopolita

rétege. A kávézó kínálatából kiemelkednek az olasz kávékülönlegességek és az egyedi

koktélok. Ezen kávézót a gazdasági funkció keretében kialakítandó Városháza kávéháztól

leginkább a felülpozícionáltság különbözteti meg, valamint a Plázs Cafe & Bar erősen

összekapcsolódik a Vértes Center Bevásárlóközponttal, a látogatói gyakran a vásárlást

összekötve látogatják meg a kávézót. Ezzel szemben a kialakítandó kávéház önálló egységet

képezne, mely kihasználva a Fő tér biztosította központi elhelyezkedést a Plázs Cafe & Bar

funkciójától eltérő módon tudná kiszolgálni a város lakosságát. Így a két intézmény nem

rivalizálna egymással, hanem sokkal inkább kiegészítenék egymás működését.

A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

Az igényfelmérés legfontosabb megállapításai:

● A meglévő üzletportfolióból leginkább a vendéglátó ipari egységek hiányoznak, de a

lakosság többsége pozitívan értékeli a jelenlegi üzletösszetételt is.

● A hivatalok ügyfélfogadásnak befejeztével a városközpont „kiürül” és a vállalkozók

ehhez a helyzethez igazítják nyitva tartásukat is.



54

● A nyitva tartást a lakosság megfelelőnek tekinti, bár nagy azok aránya, akik egy

hosszabb nyitva tartást tartanának szükségesnek.

● A vállalkozók a jelenlegi körülmények között racionálisnak tartják az aktuális nyitva

tartást, de javuló vásárlói jelenlét mellett szívesen meghosszabbítanák a működésüket.

● Mind a vállalkozói, mind a lakossági válaszok alapján az önkormányzat városfejlesztési

tevékenysége pozitív megítélésű, de erről csak a kisebbség tudott nyilatkozni, mert a

többségnek nincs vagy nincs elég információja.

● A városközpont revitalizálásának tervét is csak a kisebbség ismeri, de pozitívan

nyilatkozik róla.

● Általános igény a sűrűbb és tartalmasabb kommunikáció, a vállalkozói és lakossági

réteg felé is.

● A városközpont „életre keltésben” az egységes akarat mellett az Önkormányzat kap

meghatározó szerepet, elsősorban, mint szervező, engedélyező és részben finanszírozó

hatóság, szervezet, partner.

A projekt keretében tervezett tevékenységek illeszkednek a célcsoport igényeihez. A kávéház

pótolná a lakosság számára leginkább hiányzó üzletet (üzlet típust) a Fő térről, így a város

legfontosabb tere alkalmas lenne a tényleges központi szerep betöltésére a szabadidő

eltöltését illetőleg is. Emellett határozott igény rajzolódott ki a városfejlesztéssel kapcsolatos

tájékoztatás kiterjesztésére. A megújítandó multifunkcionális tanácsterem teret tudna

biztosítani az Önkormányzat által szervezett, városfejlesztéssel kapcsolatos lakossági

fórumainak, mellyel növelhető a lakosság informáltsága.

2.5.3. Kihasználtsági terv

Ellátott funkciók

A multifunkcionális tanácsterem a város közszféra funkciót erősíti meg, mivel teret biztosít

majd az Önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolattartásnak. Az újonnan kialakítandó

kávéház elsősorban a Fő tér központi szerepét erősítené meg oly módon, hogy színvonalas

találkozási és ital-fogyasztási helyet biztosítana a város lakói és látogatatói számára. Így a

létesítmény elsődlegesen közösségépítő és kikapcsolódási funkciókat lát majd el.

Tervezett tevékenységek

A multifunkcionális tanácsterem fog teret biztosítani a városi közgyűlésnek, a lakossági

fórumoknak, a vállalkozói egyeztetéseknek, a Közbeszerzési Bizottság üléseinek, szakmai



55

továbbképzéseknek, egyeztető tárgyalásoknak, valamint a város számára kiemelt fontosságú

találkozóknak.

A kávéház az ital-fogyasztás mellett lehetőséget biztosíthat civil szervezetek és művészeti

körök találkozóinak lebonyolítására, valamint kisebb kiállítások megrendezésére is. Így a

kávéház hozzájárulhat a vegyes művészeti klubélet felpezsdítéséhez is, valamint a civil

szerveződések megerősödéséhez is.

Célcsoportok

Fontosabb célcsoportok:

● Helybeli lakosság;

● Környékbeli lakosság;

● A városba látogató vendégek és turisták.

Helybeli lakosok:

A legfontosabb célcsoportnak a helybeli lakosság tekinthető, elsődlegesen az ő szempontjukból

a legfontosabb, hogy a város központja élettel teljen meg. Egy tényleges központ nélküli városi

közeg jelentősen csökkenti az ott lakók komfortérzetét, mely felerősítheti az elvágyódás iránti

vágyat, így csökkentve a város megtartóerejét.

Környékbeli lakosok:

A hivatalos ügyeiket és bevásárlásaikat Tatabányán intéző környékbeli lakosok számára egy

rendezett, megfelelő – esetleg lakóhelyén hiányzó – funkciókat ellátó városközpont megléte

komoly jelentőséggel bír, a vonzó központi tér növelheti a város forgalmát, ezzel pezsdítve fel

a település életét és gazdaságát.

A városba látogató vendégek és turisták:

A hivatalos ügyben vagy kikapcsolódási szándékkal érkezők csak akkor távozhatnak pozitív

tapasztalatokkal a városképpel kapcsolatban, ha a város megfelelően strukturált képet mutat.

Ennek pedig előfeltétele egy megfelelő funkciókkal rendelkező városközpont megléte.

Helyiségek kihasználtsága

A tanácsterem kihasználtsága a jelenlegi – nem felújított – állapotában is biztosított.

A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2008-ban:



56

Megbeszélés, tanácskozás: 47 alkalom;

Közgyűlés: 18 alkalom;

Konferencia, előadás, díjátadás: 9 alkalom;

Véradás, ÁNTSZ rendezvény: 6 alkalom;

Lakossági fórum: 5 alkalom;

Továbbképzés, oktatás: 12 alkalom;

Bizottsági ülés (kisebbségi, közbeszerzési): 11 alkalom;

Építész és Mérnöki Kamara ülése: 12 alkalom;

Családi programok, családsegítő programok: 6 alkalom;

Vendégfogadás: 2 alkalom;

Ruhavásár: 1 alkalom.

A tanácsterem felújítása után több – eddig a nem megfelelő infrastrukturális feltételek miatt be

nem fogadott – programnak és tevékenységnek tud helyet biztosítani, így a jelenlegi

kihasználtsági adatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a helyiség kihasználtsága

biztosított.

A kávéház eddig hiányzó – vagy eltérő módon ellátott – funkciókat lát majd el, így

kihasználtsága előreláthatóan biztosítva lesz.

Helyiségek bérbeadása

Az Önkormányzat a kávéházat bérbe fogja adni, a megfelelő vállalkozó kiválasztását az

Önkormányzat pályázat útján kívánja kiválasztani.

A multifunkcionális tanácsterem nem kerül bérbeadásra.

2.6. A tulajdonviszonyok értékelése

A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok

tulajdoni helyzetének ismerete az akcióterületen. Az ingatlanok tulajdoni helyzetének

felmérése kétszintű volt: egyrészt az Önkormányzat felmérte a teljes akcióterület tulajdoni

viszonyait annak érdekében, hogy bemutassa a lehetséges egyéb projektek, fejlesztések

érintettjeit, másrészt hogy a jelen projekt megvalósíthatóságát felmérje.



57

2.6.1. A tulajdonviszonyok értékelése az akcióterületen

8. ábra.: Az akcióterület tulajdonviszonyainak bemutatása


Amint az ábra mutatja, az akcióterületen az önkormányzati, illetve a magántulajdon

részaránya a legmagasabb. Az önkormányzati tulajdonban található területek nagyobb részt

közterületek (zöldfelületek, utak), de jelentős számban találhatók intézmények is; ezen

területeket rehabilitációját, fejlesztését érinti a jelen projekt számos eleme. Magántulajdonban

találhatók a lakóépületek, a Főiskola két épülete, illetve számos kereskedelmi, szolgáltatási

egység. Megyei önkormányzati tulajdonban van a Megyeháza, állami tulajdonban a Győri út,

illetve az Álmos vezér utcától északra található tömb, ahol többek között a Rendőrség, Megyei

Bíróság, TÁKISZ épülete található.



58

2.6.2. A tulajdonviszonyok értékelése a beavatkozási területen

A beavatkozási területen lévő ingatlanok tulajdonviszonyait az alábbi táblázat mutatja be.

HRSZ Tulajdonos Ingatlan jellege

Projektelem neve

Hogyan érintett? Megjegyzés

11204/2

Árpád Kft.

kivett közösségi épület és szálloda

Gazdasági szolgáltatóház építése, Fő tér

megújítása

Gazdasági szolgáltatóház, illetve

Fő tér megújítása:

Árpád sétány statikai megerősítése (konzorciumi

partner)

Megosztással várhatóan kialakuló új Hrsz-ok: 11204/51 és 11204/52

Telekcsere ÁRPÁD Kft és Önkormányzat között

A kialakuló 11204/51 hrsz. az Árpád Hotel épületének hrsz-a.

A kialakuló 11204/52 hrsz. a leválasztott sétányrész hrsz-a (Önkormányzat tulajdonába

kerül)

11204/7 Bábáné Babos Beáta

kivett közösségi épület és üzlet

Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11204/8 Kutasiné Kiss Mária kivett üzlet Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11204/9 Vida Csaba kivett bolt és üzem (törölt ingatlan!)

- - Nem érintett

11204/12

Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

kamaraépület - -

Nem érintett

11204/11/A/1 Kalmár Sándor Társasház Fő tér megújítása Zeneiskola előtti tér

11204/11/A/2 Tatabánya MJV Önkormányzat

Társasház Fő tér megújítása Zeneiskola előtti tér



59

11204/17 P. Tóth Gabriella Bernadett

Kivett üzlet Fő tér megújítása térfelújításban a projekt keretében az önkormányzat

tulajdonába kerül, bontás

11204/18 Beningatlan Kft. Kivett üzlet Fő tér megújítása térfelújításban a projekt keretében az önkormányzat


11204/19 Versenytárs Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Kivett üzlet Fő tér megújítása térfelújításban

a projekt keretében az önkormányzat tulajdonába kerül, bontás

11204/20 Göröcsné Papp Anna

Kivett üzlet Fő tér megújítása térfelújításban a projekt keretében az önkormányzat


11204/33 Gallisz Kft. kivett üzlet Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11204/33 Szebrido Kft. Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11208 SC Outlet Ingatlanforgalmazó Kft.

áruház - -

11215 Gasztro-Kristály Rt.

kivett eszpresszó


megerősítése

11216 Szondyker Kereskedelmi Kft.

kivett áruház Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11217 Orex Óra-Ékszer Kereskedőház Rt.

kivett áruház Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11217 Szondyker Kereskedelmi Kft.


megerősítése

11218 Ajándékház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

kivett irodaház Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11219/A/1 OTP Lakáslízing Zrt.

kivett gyógyszertár


megerősítése

11219/A/3 Szondyker Fő tér megújítása Árpád sétány statikai



60

Kereskedelmi Kft. megerősítése

11219/A/4 Bea-Patika Egészségügyi Kereskedelmi Bt.

gyógyszertár Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

A tulajdoni lapon még a Bea-Patika Egészségügyi Kereskedelmi Bt. szerepel,

amely a valóságban átalakult a Centrum – Patika MED Kereskedelmi Szolgáltató Kft-vé.

11221

OTP Bank Nyrt. (6407/10000), Magyar Állam (3593/10000)

bank Fő tér megújítása Árpád sétány statikai

megerősítése

11045 Magyar Állam kivett

melléképület és Rendőrség

Fő tér megújítása kamerarendszer központja

11264/158

(korábban 11264/149)

Tatabánya MJV Önkormányzata

Fő tér megújítása, illetve Életfa tér

Fő tér felújítása

A projekt előkészítése során a terület hrsz-e 11264/149-ről 11264/158-ra változott

11204/29 Tatabánya MJV Önkormányzat

kivett építési terület

Gazdasági szolgáltatóház

alatta mélygarázs; Fő tér megújítása

Gazdasági szolgáltatóház alatta mélygarázs; Fő tér

megújítása

A 11204/29 megosztásával kialakuló új hrsz-ok: 11204/48, 11204/49, 11204/50

A kialakuló 11204/49 a Gazdasági Szolgáltatóház telke (ÁRPÁD Kft. tulajdonába

kerül). A kialakuló 11204/48 a Fő tér megújítása

projektelemmel érintett A kialakuló 11204/50 beolvad a 11204/2-ből

kialakuló 11204/52-be

11205 Tatabánya MJV Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal épülete

Városháza Kávéház,

Multifunkcionális Tanácsterem

Városháza Kávéház,


11206 Tatabánya MJV Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal épülete, Okmányiroda


közterület Fő tér megújítása Fő tér központi része,

találkozási pont kialakítása;



61

Árpád sétány statikai megerősítése

Zeneiskola előtti tér

11204/31

Veszelka Lenke Anikó

Color-Computer Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

kivett beépítetlen

terület - -

A 11204/31 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában a tulajdonos és az önkormányzat között peres

eljárás van folyamatban, ami miatt az ingatlan nem része a projektnek. Az önkormányzatnak

szándékában áll a peres eljárás rendezését követően az ingatlant a tér többi részének a projekt során létrejövő arculatához igazítani.


Fő tér megújítása Zeneiskola előtti tér


kivett saját használatú út






62

9. ábra: A beruházással érintett ingatlanok tulajdonviszonyai


2.7. A tulajdonosi, együttműködési szándék vizsgálata

Az igényfelmérés során készült felmérés alapján a vállalkozói csoportra fokozottan igaz az az

állítás, miszerint az elmúlt öt évben mindenki végzett beruházásnak minősülő valamilyen



63

tevékenységet, ám a 2008 év végén kibontakozó recesszió közepette jelenleg csak kisebb

része vállalna beruházási tevékenységet. Konkrét elképzelése és forrással rendelkező projektje

pedig a tizenöt vállalkozói csoportból összesen két megkérdezettnek volt.

A Fő tér és a Városközpont rehabilitációja programhoz kapcsolódóan, annak részeként egy

fejlesztési projektelem fogalmazódott meg a magánszféra részéről: a Gazdasági Szolgáltatóház

kialakítása: a projektelem beépítésre került a programba, részletes leírása a fejlesztés

elemeinek ismertetése keretében megtalálható. A másik, a Városközpont rehabilitációja

programhoz kapcsolódó, de nem annak részét képező beruházás a 100 szobás négycsillagos

szálloda megépítése a városközpontban. A szállodához kapcsolódóan mélygarázs építésére is

sor kerül, mivel a felszínen nem lehet elég parkolót kialakítani a szállóvendégek számára (a

mélygarázst természetesen nem csak a szállóvendégek vehetik igénybe, hanem a

városközpontba autóval érkezők is).

2.8. Piaci igények, lehetőségek felismerése

A jelenlegi gazdasági válság – amely rendkívül súlyosan érintette a korábbi években látványos

fejlődést mutató ingatlanpiacot – körülményei között a vállalkozások rendkívül visszafogottak

beruházások tekintetében.

A projekt hatásainak megbecsülése során felmértük a városközpontban található ingatlanok

forgalmi értékét és azok várható növekedését. A telefonos felmérés alapján megállapítható,

hogy jelenleg 110.000 Ft/m2 átlagár jellemzi a Fő tér környékén, illetve a városközpontban a

lakáscélú ingatlanok árait - a gazdasági válság hatására körülbelül 20%-al csökkentek az

ingatlanárak 2008-2009-ben, s szakértői vélemények alapján még legalább fél évig nem lehet

fellendüléssel számolni. A megkérdezettek szerint az érintett területen lévő ingatlan értékét

pozitívan fogja ugyan befolyásolni a fejlesztés, azonban ennek mértékét a kiszámíthatatlan

gazdasági helyzet miatt rendkívül nehéz megbecsülni.



64

3. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai

3.1. Az akcióterület fejlesztési céljai, részcéljai

Tatabányán szerves fejlődés eredményeként nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz

hasonló városközpont. Az Újvárosban, az Álmos vezér utca, a Komáromi út, a Szent Borbála

tér és a Köztársaság útja által határolt területen az egész város szempontjából jelentős

közintézmények kaptak helyet (megyei könyvtár, megyei önkormányzat, városi önkormányzat,

A Közművelődés Háza, posta), de ennek ellenére hiányzik a központ közösségszervező ereje.

● Ennek egyik oka az építészeti arculat, amely sem egységesnek, sem korszerűnek nem

nevezhető - mindez vonatkozik az épületek homlokzati megjelenésére, a közterületek

térfalaira és a gyalogos felületek kialakítására is.

● A másik és jelentősebb ok az, hogy a központból hiányoznak azok a funkciók, amelyek

a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódnak, a népesség különböző korcsoportjainak igényei

szerint. A központot hétköznap az üzletek korai zárása után nem látogatja a lakosság,

hétvégén pedig nincs miért odamenni, ezért a városközpont munkaidőn kívül

élettelenné válik.

● További hiányosság a gyalogos területek széttöredezettsége, a terek közötti

kapcsolatok hiányoznak. A központ egyes elemei közötti kapcsolat megfelelő

kialakítását nehezíti a Komáromi út és Köztársaság útja közötti jelentős szintkülönbség.

A javasolt fejlesztések átfogó célja, hogy Tatabánya központi területe a saját lakosai számára

vonzó, sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át. A fejlesztések

eredményeként a Fő tereket (alsó Fő tér a tervezett szállodánál, felső Fő tér a Komáromi út

felé) egymással és a városközpontot a környező nagy forgalmú (Vértes Center, a Csónakázó tó

körüli park) helyekkel összekötő kapcsolatok létrehozása szükséges..

Az akcióterület fejlesztésének céljai:

● A városközpont építészeti, városképi vonzerejének növelése

● A városközponti jelleg megerősítése vonzó közterek és közösségi funkciók

kialakításával

Az akcióterület és a városközpont kapcsolódó területeivel való összeköttetés biztosítása



65

Célok Indikátor megnevezése Célérték4

Átfogó cél

Tatabánya központi területe a saját

lakosai számára vonzó, sokrétű

funkcióval bíró, modern építészeti

együttessé alakuljon át

Új vállalkozások száma a Fő téren (db) 6

Specifikus célok

A városközpont építészeti, városképi

vonzerejének növelése

Új/Megújuló épületek, terek, közterületek

száma 10

A városközponti jelleg megerősítése

vonzó közterek és közösségi funkciók

kialakításával

Új/megerősített funkciók száma 15

Az akcióterület és a városközpont

kapcsolódó területeivel való

összeköttetés biztosítása

Közlekedési kapcsolatok fejlesztése a

környező területekkel 1

3.2. Az akcióterület beavatkozásai

A tervezett beavatkozások előkészítése során a következő feladatok elvégzésére került sor:

● lakossági/civil és szakmai fórumokon tartása a stratégiakészítés során

● Tervpályázat lebonyolítása az új központi tér és környékének kialakítására

● Engedélyezési tervek elkészítése

A tervezett beavatkozások három funkcióbővítő tevékenységet ölelnek fel, és ezek mellett

ERFA típusú soft tevékenység megvalósítására is sor kerül.

A városrehabilitációs program előkészítésével párhuzamosan tárgyalások folynak

támogatásban nem részesülő, magántőkéből megvalósítandó beruházásokról is. Ezek egyike a

Fő térre tervezett, a Megyeháza előtti tér (Alsó Fő tér) térrendezésével együtt megvalósítandó

szálloda építése és a térrendezés eredményeként kieső parkolók pótlása.

4 A célérték elérésének tervezett időpontja 2015.



66

10. ábra: A projektelemek és tevékenységek (beavatkozási helyszínek) bemutatása Forrás: Tatabánya MJV Önkormányzata



67

Összefoglaló a közszféra és a magánszféra tervezett fejlesztési programjairól

Tevékenység típusa Projekt neve Megvalósításért felelős Projekt helyszínei

Gazdasági célú (ERFA) Gazdasági szolgáltatóház

építése Magánszféra Városközpont

Gazdasági célú (ERFA) Városháza kávéház

kialakítása Közszféra (Önkormányzat) Városközpont


(ERFA) Fő tér megújítása Közszféra (Önkormányzat) Városközpont


(ERFA)

A Főiskola két épülete és

az Életfa tér

összekapcsolása

Közszféra (Önkormányzat) Városközpont

Közszféra funkcióit erősítő

(ERFA)

Multifunkcionális

tanácsterem kialakítása Közszféra (Önkormányzat) Városközpont

„Soft” tevékenység (ERFA)

Városrehabilitációt

támogató

szemléletformáló és

marketing akciók

Közszféra (Önkormányzat) Városközpont

3.2.1. Gazdasági célú fejlesztések

Gazdasági szolgáltatóház építése

● Az Árpád Kft. jelenlegi üzletsorának bővítése egy gazdasági szolgáltatóház építése

révén - alatta új mélygarázs építése.

● A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület

bekapcsolása a Fő térbe („Városháza Kávéház”).

3.2.2. Városi funkciót erősítő fejlesztések

Fő tér megújítása

A felső Fő tér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése a

városközpont más részei felé (alsó Fő tér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó

létesítményekhez való természetes kapcsolatok kialakítása. A burkolatokat, utcabútorokat,

szökőkutat, köztéri szobrokat és zenepavilont úgy kell elhelyezni, hogy a tér a gyalogos

forgalom, a közösségi élet szervező erejévé váljon. A Fő tér megújításának három nagyobb

eleme van:



68

● A Fő tér központi része, találkozási pont kialakítása:

Felső Fő tér átépítése, megújítása: a városközpont egységes arculatának

kialakításához járul hozzá és, a köztér barátságos találkozási ponttá válik.

Szökőkút áthelyezése: jelenleg működik egy szökőkút a téren, de alig

jelentősebb, mint egy ivókút, ezért egy látványos és könnyen üzemeltethető

szökőkút kialakítása a cél.

A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében

térfigyelő kamerarendszer kiépítése.

Autóbuszmegálló átépítése: azért szükséges az autóbuszmegálló épületeinek

elbontása, mivel lezárja a teret a Komáromi út, a Kőhegy és a Turul emlékmű

felől.

● A sétáló utca statikai megerősítése, burkolatának felújítása, a közvilágítás

korszerűsítése és utcabútorok kihelyezése. A szervizút fölött húzódó sétáló utca,

statikai megerősítése annak műszaki állapota miatt szükséges. Az utcabútorok a

központ egységes arculatának megteremtését és a közterületek komfortos kialakítását

célozzák.

● Fő tér - Zeneiskola előtti tér

A Fő tér zeneiskola előtti térrészének teljes megújítása, átalakítása

Zenepavilon felállítása, kb. 45 m2 területű, fa szerkezetű építmény, amelynek

célja, hogy élő zenei műsorok rendszeres helyszíne legyen, lehetőséget

biztosítva a mazsorettek, a bányász fúvós zenekar, a zeneiskolások

fellépéséhez stb. Jelenleg a városközpont azért is kihalt, mert nincs a

központhoz kapcsolódó program. Hétvégi programlehetőséget a zenepavilon

biztosíthat.

A Főiskola két épülete és az Életfa tér összekapcsolása

A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a Főiskola és

Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, kapcsolódó zöldfelületek rendezése,

kertészeti megoldása.

A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében

térfigyelő kamerarendszer kiépítése.

A megújuló Életfa előtti teret és a Fő tér Centrum áruház előtti részét lefedő,

internetes Hot Spot-ként funkcionáló „Wifi” rendszer kiépítése



69

3.2.3. Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések


● A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy újjáépített

Multifunkcionális tanácsterem kialakítása

Ellátott funkciók

● A multifunkcionális tanácsterem a város közszféra funkciót erősíti meg, mivel teret

biztosít majd az Önkormányzat és a lakosság közötti kapcsolattartásnak. Ezt a

szándékot erősíti az is, hogy a korszerű tanácsterem üvegfelületekkel rendelkezik. Az

önkormányzat ezzel is jelezni kívánja, hogy erőteljesebben nyit a lakosság felé. Az

újonnan kialakítandó kávéház elsősorban a Fő tér központi szerepét erősítené meg oly

módon, hogy színvonalas találkozási helyet biztosítana a város lakói és látogatatói

számára. Így a létesítmény elsődlegesen közösségépítő és kikapcsolódási funkciókat lát

majd el.


● A multifunkcionális tanácsterem fog teret biztosítani a városi közgyűlésnek, a lakossági

fórumoknak, a vállalkozói egyeztetéseknek, bizottsági üléseknek, szakmai

továbbképzéseknek, egyeztető tárgyalásoknak, valamint a város számára kiemelt

fontosságú találkozóknak.

● A kávéház lehetőséget biztosíthat civil szervezetek és művészeti körök találkozóinak

lebonyolítására, valamint kisebb kiállítások megrendezésére is. Így a kávéház

hozzájárulhat a vegyes művészeti klubélet felpezsdítéséhez is, valamint a civil

szerveződések megerősödéséhez is, mely feltétlenül szükséges a városközpont élettel

való megtöltéséhez.

Célcsoportok

Fontosabb célcsoportok:

● Helybeli lakosság;

● Környékbeli, kistérségi lakosság;

● A városba látogató vendégek és turisták.

● Vállalkozók

● Helybeli lakosok:

A legfontosabb célcsoportnak a helybeli lakosság tekinthető, elsődlegesen az ő

szempontjukból a legfontosabb, hogy a város központja élettel teljen meg. Egy

tényleges központ nélküli városi közeg jelentősen csökkenti az ott lakók

komfortérzetét, mely felerősítheti az elvágyódás iránti vágyat, így csökkentve a város



70

megtartóerejét. Nagyon fontos, hogy a lakosság érezze, hogy az önkormányzat a

városért dolgozik, erősíteni kívánja a kapcsolatot velük. A tanácsterem, amelyben a

döntések megszületnek nem egy zárt, „bunkerszerű” épület, hanem egy üvegfalú,

világos terem, ahol ők is részt vehetnek.

Környékbeli, kistérségi lakosok:

A hivatalos ügyeiket és bevásárlásaikat Tatabányán intéző környékbeli lakosok számára

egy rendezett, megfelelő – esetleg lakóhelyén hiányzó – funkciókat ellátó városközpont

megléte komoly jelentőséggel bír, a vonzó központi tér növelheti a város forgalmát,

ezzel pezsdítve fel a település életét és gazdaságát. Tatabányai Többcélú Kistérségi

Társulás tanácsülésein túl egyéb rendezvényeit is itt tarthatja (például a Közkincs

Kerekasztal).

A városba látogató vendégek és turisták:

A hivatalos ügyben vagy kikapcsolódási szándékkal érkezők csak akkor távozhatnak

pozitív tapasztalatokkal a városképpel kapcsolatban, ha a város megfelelően strukturált

képet mutat. Ennek pedig előfeltétele egy megfelelő funkciókkal rendelkező

városközpont megléte.

Vállalkozók

Az Önkormányzat és annak Gazdaságfejlesztő Szervezete által szervezett vállalkozói

fórumok, befektetői tárgyalások lebonyolításához elengedhetetlen egy a mai kornak és

technikai elvárásoknak megfelelő tárgyaló terem, ahol a hangosítás, a projektor

használata, az adott igénynek megfelelően székek, asztalok átrendezhetősége

megoldható. Eddigi tapasztalatok szerint a multifunkcionális tanácsterem nyújtotta

lehetőségeket a városban működő gazdasági és civil szervezetek is igénybe vennék

különböző vállalkozói köröknek szervezett konferenciáik, fórumaik lebonyolítására.

Továbbá az induló cégek vagy nagyobb konferenciateremmel nem rendelkező vállalatok

is hasznosítanák sajtótájékoztatók, ünnepségeik, konferenciáik megrendezésére.

Helyiségek kihasználtsága

A tanácsterem kihasználtsága a jelenlegi – nem felújított – állapotában is biztosított, de

konferenciák megtartására igazán nem alkalmas, sok esetben csak kényszerből

választják a szervezők ezt a termet. A városháza épülete a rendszerváltás előtt a városi

pártbizottságnak adott helyet. A tanácsterem e kor követelményeinek tökéletesen

megfelelt, de ma már nem alkalmas a megyeszékhely rendezvényeinek megtartására.

Problémát jelent a kihangosítás, az előadások megtartása, kivetítés. Nincsenek meg a

feltételek a mai technikák alkalmazására, konferenciák megtartására nem megfelelő a

kivetítésre alkalmas falfelület, vászon; és projektor, illetve a terem túlnyomó részében



71

rögzített „padszerű” székek és asztalok találhatók, melyek nem teszik lehetővé a

különböző események által megkívánt térbeli kialakítást (például kerek asztal

megbeszélést, előadások, ünnepségek megtartását).

A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2008-ban:












A jelenlegi tanácsteremben a következő programok voltak 2009-ben:












Az elmúlt években a városközpontban számos rendezvény került megrendezésre a

Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának (MÜTF) aulájában, vagy az Árpád Hotel

szintén korlátokkal rendelkező konferencia termében, illetve a KEM Iparkamara tetőtéri,



72

kisméretű tárgyalójában, melyek egy multifunkciós tanácsterem megléte esetén

bizonyosan a városházán valósulhattak volna meg.

2008. évben megrendezett jelentősebb rendezvények:

- „Hogyan segítenek a hálózatok megérteni a világot?” - Neumann János

Számítógép-tudományi Társaság Komárom-Esztergom Megyei Szervezetének

2008. évi november 5–i Tudomány Ünnepi konferenciája. (helyszín: MÜTF)

- „Internet trendek és márkák jövője.” -Alexis Ohanian, a reddit.com alapítója. A

világ legnagyobb keresőjének, a világ 3. legnagyobb online

könyvjelzőkezelőjének és a Magyarország legismertebb internet kutató cégének

képviselője, Damjanovich Nebojsa moderálásával azokról az online trendekről

beszélt, amelyeket a cégek többsége figyelmen kívül hagy online

kommunikációja során. (2008. 05. 08., MÜTF)

- X. otthoni szakápolási kongresszus. a Magyarországi Otthonápolási és Hospice

Egyesület szervezésében (2008. április 3-5-én MÜTF)

- „Egyről a kettőre - lépjen túl lehetősége korlátain és pályázzon” Helyszín: Hotel

Árpád - Tatabánya Fő tér 2. Időpont: 2008-05-07 08:30 - 13:00


- Április 28-án (szerdán) 14,00 órai kezdettel "Az éghajlatváltozás és a

Klímabarát települések tevékenysége" címmel került megrendezésre a

Klímabarát Települések Szövetsége 4. konferenciája (MÜTF)

- KEOP Programmal kapcsolatos fórum Tatabányán Helyszín: KEMKIK Székház

Tatabánya, Fő tér 36. Időpont: 2009-10-14

- Környezetvédelmi termékdíj 2009 - Egy gyakorlatias, érthető előadás a

bonyolult szabályozásról, Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér 36.

Időpont: 2009-09-22

- Könyvelők Klubja 7 alkalommal, KEMKIK Székház

- Elektronikus kereskedelem szeminárium Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya,

Fő tér 36. Időpont: 2009-09-02



73

- „Uniós Vállalkozói Hitelek” Időpont: 2009-10-27 Árpád Hotel

- KDOP pályázatairól szóló tájékoztatók a KEMKIK székházában kerültek

megrendezésre

- Műszaki Értelmiség Napja megyei rendezvénye (MÜTF)


- Műszaki Szolgáltatók Klubja Gázszerelők Szekciójának alakuló ülése, Helyszín:

KEMKIK Székház, Időpont: 2010-02-16

- Válságkezelési lehetőségek Komárom- Esztergom Megyében, Helyszín: KEMKIK

Székház, Tatabánya Fő tér 36. IV. emeleti tanácsterem Időpont: 2010-04-12

- Környezetvédelmi termékdíj 2010 Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya, Fő tér

36. Időpont: 2010-03-04

- Könyvelők Klubja 3 alkalommal, KEMKIK Székház

- Kistérségi Vállalkozói Fórum Tatabányán Helyszín: KEMKIK Székház Tatabánya,

Fő tér 36. Időpont: 2010-06-02

- Műszaki Értelmiség Napja megyei rendezvénye (MÜTF)

A tanácsterem felújítása után több – eddig a nem megfelelő infrastrukturális feltételek

miatt be nem fogadott – programnak és tevékenységnek tud helyet biztosítani, így a

jelenlegi kihasználtsági adatokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a helyiség

kihasználtsága biztosított.

3.2.4. ERFA típusú közösségi célú programok

Az érintett lakosság bevonását, a város rehabilitációs tevékenységek helyi elfogadását

célzó akciók

● Az aktuális fejlesztések bemutatása, a következő fejlesztések előkészítése, ezen

keresztül a helyi identitás erősítése: a felső Fő téri fejlesztés ismertetése és az alsó Fő

téri fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával.



74

3.2.5. Az önkormányzat város rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

A városfejlesztési stratégia megvalósulását segítik egyebek mellett az úgynevezett nem

fejlesztési jellegű önkormányzati támogató tevékenységek.

Tatabánya önkormányzatának még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglaló

stratégiája. Az alábbiakban a jelenleg használt eszközök és az IVS során indított közös

gondolkodás eredményeként megfogalmazott és alkalmazandó eszközök kerülnek

bemutatásra. Az önkormányzat folyamatosan kívánja felülvizsgálni e tevékenységek

eredményességét és új eszközök bevezetését.

A város vezetése a városfejlesztési stratégia átgondolásának jelen állapotában e szokásos

eszközök közül a marketing, illetve a különböző nem pénzügyi ösztönző eszközök használatát

tartja a célok elérését leginkább segítő rövidtávon bevezetendő nem fejlesztési jellegű

tevékenységnek.

3.3. Beavatkozás típusok

Beavatkozás típusa /

Projekt neve

Specifi-

kus cél

2009 2010 2011 2012 2013

I II I II I II I II I II

ROP támogatással

Gazdasági Szolgáltatóház

építése X X X

Városháza Kávéház X X

Fő tér X X X

Életfa tér X X X

Multifunkcionális tanácsterem X X X

ERFA szoft akció X X X X

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Tevékenység típusa Projekt neve Projekt helyszíne

Gazdasági célú (ERFA) Gazdasági Szolgáltatóház építése Árpád Hotel melletti telek

Városháza Kávéház Tanácsterem földszintje

Városi funkciót erősítő (ERFA) Fő tér megújítása Fő tér



75

Életfa tér Életfa tér és a Főiskolához vezető

gyalogutak

Közszféra funkcióit erősítő (ERFA) Multifunkcionális tanácsterem Tanácsterem emeleti szintje

Soft tevékenység (ERFA)

Az érintett lakosság bevonását, a

városrehabilitációs tevékenységek

helyi elfogadását célzó akciók

-

3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

A ROP városrehabilitációs pályázat keretében funkcióbővítő (2007-2008-as KDOP akcióterv

keretében), valamint szociális városrehabilitáció (2009-2010-es KDOP akcióterv keretében)

kerül megvalósításra.

A funkcióbővítő városrehabilitáció célja a gazdasági, városi és közszféra funkciók megerősítése

és/vagy bővítése. A fizikai fejlesztéseket ESZA típusú közösségerősítő programok egészítik ki.

A közcélú programok mellett a magánszféra programjai segítik a funkcióbővítő

városrehabilitációs célok elérését.

3.4.1. Gazdasági célú fejlesztések

Gazdasági szolgáltatóház építése

A magántőke bevonásával megvalósuló projektelem keretében az Árpád Hotelhez közvetlenül

csatlakoztatva a területre vonatkozó szabályozási tervnek megfelelő beépítéssel üzletház kerül

kialakításra. Az üzletház földszintes kialakítású lesz, alatta pedig a szabályozási tervben előírt

teremgarázs épül, a meglévő Árpád sétány alatti útra fűzve. A szabályozási terv által lehetővé

tett földszint + öt emelet további ütemként kerül kialakításra, jelen első ütem a mélygarázs és

a földszint kialakítását tartalmazza, amely tartószerkezete alkalmas a további szintek

fogadására. Az épület közvetlenül csatlakozik az új Fő tér tervéhez, annak kertészeti –

burkolati kialakításához.

Az üzletházban egy melegkonyhás kisétterem és üzletek kerülnek kialakításra. A

teremgarázsból felvezető lépcsőház és lift teréből belső gazdasági folyosón keresztül érhetőek

el az üzletek gazdasági bejáratai. Az üzletház közös szociális vizesblokkja (amelyben

mozgáskorlátozott vizesblokk is biztosítva lesz) is itt kerül elhelyezésre, a lépcsőház mellett a

folyosóról megközelíthetően. Az üzletek és az étterem főbejáratai az üzletházat körülvevő

köztérről nyílnak. A mélygarázs és földszinti szintet összekötő lépcsőházba akadálymentes

használatra alkalmas lift kerül beépítésre. Az alsó szinten húzódó kiszolgáló útról



76

megközelíthető a tervezett mélygarázs, amelyben egyirányú közlekedéssel 36 db merőleges

parkoló kialakítása tervezett, amelyből 1 mozgáskorlátozott parkolóhely lesz. A kiszolgáló úton

- a mélygarázs előtt - további két párhuzamos hely alakítható ki. A mélygarázsban kap helyet

a parkolómérleg szerinti üzletház 28 db parkolóigénye. Az árufeltöltés, teheráru rakodás ezen

alapszinten történik.

Tevékenység neve Gazdasági szolgáltatóház építése

Tevékenység gazdájának

megnevezése Árpád Kft.

Tevékenység helyszíne

Utca Fő tér

Házszám -

HRSZ -11204/29 amiből megosztással a 11204/48, 11204/49 és a

11204/50 hrsz-ú ingatlanok alakulnak ki

A tevékenység helyszínének

tulajdoni viszonyai

Tatabánya MJV Önkormányzata tulajdonában (a megállapodás az Árpád Kft.-vel,

folyamatban)

Illeszkedés az útmutatóban

meghatározott támogatható

tevékenységekhez

A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Útmutatóban megfogalmazott tevékenységekhez

Tevékenység besorolása

funkció szerint Gazdasági célú fejlesztések: gazdasági szolgáltatóház építése

ERFA vagy ESZA típusú

tevékenység ERFA típusú

Tevékenység célja A Fő tér gazdasági funkciójának erősítése

Megvalósulást mérő

indikátor

Megnevezés Hasznos alapterület

Mértékegység m2

Célérték ~ 700

Tevékenység szakmai leírása Az Árpád Kft. jelenlegi üzletsorának bővítése egy gazdasági szolgáltatóház építése

révén - alatta új mélygarázs építése.

Célcsoport bemutatása Tatabánya teljes lakossága, üzlettulajdonosok

Tevékenység iránti igény

bemutatása, indokoltsága

A Fő tér élettel történő megtöltéséhez szükséges a szabadidő eltöltésére alkalmas

szolgáltató funkciók kialakítása és további üzlethelyiségek kialakítása.

Megvalósítás tervezett

kezdete Év: 2011 Hónap: március Nap: 11

Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: május Nap: 30

Tervezett teljes költségvetés

összege az adott

tevékenységre vonatkozóan

278.213.588 Ft



77

Elszámolható költségek

nagysága 278.213.588 Ft

Jelen pályázat keretében

igényelt támogatás

nagysága

97.374.756 Ft

Támogatás aránya az összes

elszámolható költségből 35,00%

Biztosított saját forrás



aránya az összes

elszámolható költségből

65,00%

További források -

További források

megnevezése -

Projekt-előkészítés helyzete Engedélyezési dokumentáció rendelkezésre áll

Adminisztratív és eljárási

kötelezettségek

Telekmegosztás

Telekcsere lebonyolítása

Telekegyesítés lebonyolítása

Engedélyezési eljárás lebonyolítása

Kiviteli tervek készítése

Városháza Kávéház

Az újonnan kialakítandó kávéház az önkormányzat jelenlegi tanácstermének épületében kap

majd helyet, mely most egy földszintes, vakolt tégla falazatú, lapostetős, ablaktalan,

közepesen leromlott épület. A felújítás után az új tanácstermi épületszárny földszintjén

helyezkedik majd el a kávéház.

A vendéglátó egység alkalmanként az önkormányzati rendezvények kiszolgáló

háttéregységeként is működni fog, így közvetlen kapcsolattal kell rendelkeznie a tanácsterem

földszinti előterével. A földszinten egy presszó jellegű, de szendvicsek készítésére alkalmas

előkészítő háttérrel rendelkező vendéglátó egység készül, üvegfalas transzparens kialakítással,

bárpultos söntéssel, valamint egy raktárral. A kávéház befogadóképessége a tanácstereméhez

igazodik, így az önkormányzat vendég delegációi térben elhelyezhetők és leültethetők lesznek

egy esetleges fogadáson. A vendéglátó egység egy belső átjáróval megközelíthető lesz a

tanácsterem felől. Mivel a kávéház az épület homlokzati elemeinek részét képezi, így a terem



78

bútorzatának, falfelületének és központi pultjának illeszkednie kell a környezetéhez, így

biztosítva az épület transzparens kialakítását.

A vendéglátó egység területe: 174,6 m2.

Az épület akadálymentesítése teljes körűen megoldott lesz:

A bejárati ajtó és a belső ajtók mindegyike megközelíthető lesz kerekesszékkel, a

szintek közötti közlekedés lifttel (is) történik, az első emeleten akadálymentes

kialakítású vizesblokk lesz;

Az épületben a burkolatok, színek és speciális jelzések, tájékoztató táblák a gyengén

látók számára is észlelhető módon lesznek kialakítva;

A terem a halláskárosodottak számára hangerősítő hurokkal és kapcsolódó mobil

berendezésekkel ellátott.

Tevékenység neve Városháza Kávéház


megnevezése Tatabánya MJV Önkormányzata


Utca Fő tér

Házszám 6

HRSZ 11205


tulajdoni viszonyai Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdona



tevékenységekhez



funkció szerint

Gazdasági célú fejlesztések: KKV-k, egyéni vállalkozók, önkormányzatok és

önkormányzati gazdasági társaságok által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett

kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységek;



Tevékenység célja A Városháza tanácstermének rekonstrukciójával a földszint megnyitása, az épület

bekapcsolása a Fő térbe.


indikátor 1

Megnevezés Kávéházi hasznos alapterület

Mértékegység m2

Célérték 174,6

Megvalósulást mérő Megnevezés Terasz alapterület



79

indikátor 2 Mértékegység m2

Célérték 164,09

Tevékenység szakmai leírása

A Városháza tanácstermének megemelésével lehetőség nyílik az épület tér életébe

történő bekapcsolására. A földszintre tervezett kávéház kulturált találkozási

pontként funkcionálhat.

Célcsoport bemutatása Tatabánya lakossága és a városba érkező látogatók



A Fő tér élettel történő megtöltéséhez szükséges a szabadidő eltöltésére alkalmas

szolgáltató, vendéglátó funkciók kialakítása



Megvalósítás tervezett vége Év: 2011 Hónap: december Nap: 31


összege az adott


125.000.000 Ft





nagysága

49.857.444 Ft


elszámolható költségből 40%


nagysága 74.786.165 Ft + 356.391 Ft (nem elszámolható költség) = 75.000.000 Ft


aránya az összes


60%


További források

megnevezése -



kötelezettségek



Közbeszerzési eljárás lefolytatása

3.4.2. Városi funkciót erősítő fejlesztések

Fő tér megújítása



80

Fő tér Centrum Áruház előtti része (5.923 m2)

A Fő tér Centrum Áruház előtti, és az önkormányzat épülete melletti része a közelmúltban

került kialakításra, elsődlegesen pihenésre és rekreációra szolgál. A területen jellemzően

egynyári növények és fák találhatók, ám kiemelendő, hogy a fák jelentős része beteg. A tér

fontos jellegzetessége a vizes-medencés szobor. A téren alkalmazott burkolati anyagok a

nyolcvanas-kilencvenes évek kiselemes beton burkolatai, melyek már nem képesek vonzó

külsőt kölcsönözni a térnek, köszönhetően a kopottas állapotuknak és az elavult stílusuknak. A

tér berendezései historizáló stílusúak, a kilencvenes évek elejének megjelenését idézik.

Az átalakítás legfontosabb célja, hogy a Centrum Áruház előtti tér városközponti fő tér

jellegűvé váljon. Ennek eszköze egy nagyobb, egybefüggő burkolt felület kialakítása, mely

lehetőséget teremt a tér középpontjában egy szobor elhelyezésére, és megteremti a későbbi

közlekedési és vizuális kapcsolatot a Megyeház előtti térrel. Fontos szempont, hogy a tér

alkalmas legyen az alkalmi vásárok faházainak befogadására is. Jelenleg a téren álló medencés

szobor áthelyezésre kerül a környező nagy fák tövébe, és egy kisebb, intimebb tér

kialakításával átveszi a tér pihenő funkcióját. A tér Árpád-hotelhez közelebb eső részén

kialakításra kerül egy fúvókás rendszerű, programozható, saját megvilágítással rendelkező

szökőkút, valamint egy kiemelt peremű, évelő virágok ültetésére alkalmas virágmedence. A

szintben eltolt Fő tér két része közt egy széles lépcsővel lesz biztosítva a vizuális és

közlekedési kapcsolat. A tervek kialakítása során komoly hangsúlyt kapott az egészséges fák

megtartása, a megújuló térburkolati tervbe való beillesztése. A tér megvilágítása egykarú

lámpatestekkel tervezett, a világítás rendszere figyelembe veszi a szobor és a szökőkút saját

megvilágítását.

A tér a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesz

kialakítva, a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és

ajánlásoknak megfelelő kialakítással tervezettek.

Árpád sétány (alsó szint felújítási területe: 712,18 m2; sétány szint felújítási területe: 1.300

m2)

Az Árpád szálló építésekor a Komáromi út és a Fő tér alsó része közötti szintkülönbséget a

tervezők egy, a mai mélygarázsnak megfelelő alagsori szint építésével használták ki, mely az

idők folyamán különböző funkciókkal beépült. A sétány burkolta az építése óta már fel lett

újítva, de a terület szerkezetileg rendkívül elavult, mivel a legutóbbi átalakítás során

elhelyezett acélszerkezetű megerősítés nem szakszerűen készült, így a gerendák több helyen

lehajlást mutatnak. Az építés óta eltelt időben a vasbeton szerkezetek, lemezek, oszlopok és



81

gerendák jelentős károsodásokat szenvedtek, így a sétány állapota szükségessé teszi a

mielőbbi szerkezeti megerősítést és a betonfelületek javítását.

A fejlesztés keretében a fenti problémák kezelésére megvalósul a tartószerkezet megerősítése

és a sétány burkolat-felújítása, valamint a sétány régebben megszüntetett födémnyílásai üveg

tető fedésű, leülő felépítményperemmel körülvont részleges visszaalakítása.

A sétány burkolata és az onnan nyíló üzletek akadálymentes kialakításúak lesznek, az új

sétányburkolat és a világítás a gyengén látók számára is biztonságos használatot tesz

lehetővé.

Zenepavilon és a Zeneiskola előtti tér (zenepavilon beépítet területe: 44,7 m2; tervezéssel

érintett terület: 7.855 m2)

A zeneiskola és kamara székház előtti tér jelenleg piskóta alakú beton elemekkel borított, sivár

megjelenésű tér. A területen elszórtan facsoportok, néhány elöregedett üldögélő pad, és

elmozdult előlépcsők találhatók.

A fejlesztés keretében megvalósul a tér felújítása, valamint elhelyezésre kerül egy

zenepavilon. A téren megszüntetésre kerül a jelenlegi zavaros alaprajzi és szintbeli kialakítás,

és egyenletes lejtésű új burkolat kerül lerakásra. A tér közepén egy kör alakú terecske jön

létre, melyen a későbbiekben ki lehet alakítani egy dísz kutat. A zeneiskola előtti térrésznél a

jelenlegi fák megmaradnak, a közöttük lévő területen pedig a zeneiskola felé vezető, este

világító sávokkal jelölt gyalogút kerül kialakításra. A téren fellelhető padokon kívül fa burkolatú

ülő hasábok lesznek, melyek a mindennapos használaton kívül rendezvény esetén a nézők

ülőhelyéül is szolgálnak majd. A Közművelődés Háza felé épített üldögélő íves műkő lépcsősor

felújítása megvalósul. A tér megvilágítása – jellemzően hangulatvilágítást biztosító - egykarú

lámpatestekkel tervezett.

A zenepavilon a tér érintett részéhez alkalmazkodva a teljes kör körcikkeiből álló alaprajzzal

készül. A közel félkör alakú tetőnél a színpadi dobogó nagyobb méretű, és a félköríves

kialakítás lehetővé teszi nagyobb létszámú zenekar – akár fúvós zenekar – elhelyezését is,

anélkül, hogy a zenészek a nézők felé takarnák egymást, illetve játék közben zavarnák

egymást. A pavilon fedett részét ragasztott fa tartókon lévő kishajlású fémlemez tető alkotja.

A zenepavilon egyedi megvilágítást és hangosítást igényel.

A terek a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesznek

kialakítva, a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és


Tevékenység neve Fő tér megújítása

Tevékenység gazdájának Tatabánya MJV Önkormányzata



82

megnevezése


Utca Fő tér

Házszám NR

HRSZ

Fő tér központi része: 11204/17, 11204/18, 11204/19,

11204/20, 11204/23, 11204/29-megosztás alatt, amiből a

11204/48 és a 11204/49 hrszú ingatlanok fognak kialakulni,

Árpád sétány: 11204/29 - amiből a 11204/50 kialakul, a 11204/2

amiből a 11204/51 (Árpád Hotel épülete) és a 11204/52 hrsz-ú

(Árpád sétány) alakulnak ki, 11204/7, 11204/8, 11204/23,

11204/33, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219/A/1, 11219/A/3,

11219/A/4,

Zeneiskola előtti tér: 11204/23, 11221, 11204/11/A/1,

11204/11/A/2, 11204/36, 11204/37, 11204/38

Térfigyelő: 11045


tulajdoni viszonyai

Magántulajdonban: 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 (az ingatlanok az

önkormányzat tulajdonába kerülnek)

11204/2, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11204/31, 11221

(megállapodás telekcseréről az Árpád Kft-vel, illetve megállapodás a beruházáshoz

való hozzájárulásról a 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11204/31, 11221

HRSZ-ú ingatlanok tulajdonosaival folyamatban).

Tatabánya MJV Önkormányzatának tulajdonában: 11204/23, 11204/29, 11204/7,

11204/8, 11204/33, 11204/11, 11204/12, 11204/36, 11204/37, 11204/38



tevékenységekhez



funkció szerint

Városi funkciót erősítő fejlesztések: Közterek, közparkok, közterületi játszóterek,

szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása,

nyilvános illemhelyek építése, felújítása.



Tevékenység célja A felső Fő tér komplex megújítása


indikátor

Megnevezés Felújított közterület nagysága

Mértékegység m2

Célérték 15.834,88 (5923 + 712,18 + 1300 + 44,7 + 7855)


A felső Főtér átépítésekor lényeges szempont a gyalogos kapcsolatok megteremtése

a városközpont más részei felé (alsó Főtér, sétáló utca) és a tér körül kialakítandó

létesítményekhez való természetes kapcsolatok kialakítása. A burkolatokat,

utcabútorokat, szökőkutat, köztéri szobrot és zenepavilont úgy kell elhelyezni, hogy



83

a tér a gyalogos forgalom, a közösségi élet szervezőjévé váljon. A Fő tér

megújításának három nagyobb eleme van:

1. A Fő tér központi része, találkozási pont kialakítása:

Főtér megújítása: a városközpont egységes arculatának kialakításához járul hozzá

és a köztér barátságos találkozási ponttá válik.

Szökőkút áthelyezése: jelenleg működik egy szökőkút a téren, de alig jelentősebb,

mint egy ivókút, ezért egy olyan szökőkút kialakítása a cél, amely látványos,

idevonzza az embereket. Autóbuszmegálló újjáépítése: azért van szükség a megálló

bontására, mert az autóbusz megálló jelenlegi épületei lezárják a teret a Komáromi

út, a Kőhegy és a Turul emlékmű irányából.

A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő

kamerarendszer kiépítése.

A megújuló Életfa előtti teret és a Fő tér Centrum áruház előtti részét lefedő,

internetes Hot Spot-ként funkcionáló „Wifi” rendszer kiépítése

2. A sétáló utca statikai megerősítése, burkolatának felújítása, a közvilágítás

korszerűsítése, utcabútorok kihelyezése. A sétáló utca statikai

megerősítése annak műszaki állapota miatt szükséges. Az utcabútorok a

központ egységes arculatának megteremtését és a közterületek komfortos

kialakítását célozzák.

3. Fő tér - Zeneiskola előtti tér

A Fő tér zeneiskola előtti térrésze: a térrész teljes megújítása, átalakítása

Zenepavilon felállítása: ~ 45 m2 területű, fa szerkezetű építmény, amelynek célja,

hogy élő zenei műsorok rendszeres helyszíne legyen.

Célcsoport bemutatása Tatabánya város lakossága



A Fő tér jelenlegi kialakításával alkalmatlan a városközponti funkció betöltésére,

ezért szükséges annak rehabilitációja, a funkciók bővítése. A városlakók igénye,

hogy közösségi programok helyszínének is alkalmas, reprezentatív városközpont

jöjjön létre.



Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: március Nap: 30


összege az adott


658.000.000 Ft





nagysága

497.777.000 Ft



84


elszámolható költségből 75,65%




aránya az összes


24,35%


További források

megnevezése -



kötelezettségek

Telekmegosztás

Telekcsere lebonyolítása




Életfa tér megújítása

Az Életfa szobor előtti tér az ötvenes évek kialakításával rendelkezik, felvonulási jellegű tér. A

tér burkolata részben világos mészkő lapburkolat, részben ugyanilyen kő sávok közötti

aszfaltozott felület. A terület növényzete elsősorban kiemelt virágágyásokban található

egynyári növényekből, valamint nagyméretű, jó karban lévő fenyőkből tevődik össze. A téren

nincs értékelhető berendezés, a terület megvilágítását az ostornyeles közlekedési lámpák

biztosítják. Az Életfa előtti teret két járda kapcsolja össze a Modern Üzleti Tudományok

Főiskola két épületével, ám ezek jelenleg rossz állapotú burkolatokkal és lépcsőkkel

rendelkeznek.

Az Életfa szobor előtti tér terveinek kialakításánál döntő szempont volt, hogy a térelrendezés

igazodjon a teret meghatározó nagyméretű térplasztikához (Életfa szobor): a kétfajta

természetes kő burkolattal rendelkező burkolati rendszer az Életfa szobor felé irányul. A teret

kisebb zöldfelületek választják el a járdától, melyek belső pereme 45 cm-t kiemelkedik a

térszinthez képest, míg külső szélük egy síkban van a járdával, így egy ferde, fűvel burkolt

felület jön létre. A szobortól balra eső területen egy magas peremmel épített növénykádban

évelő növények kerülnek elhelyezésre, mely mögött egy kis mértékben kiemelt, trópusi fa

burkolatú térrész biztosít majd találkozóhelyet a város lakosságának. Az Életfa szobor alatt egy

vízmedence kerül elhelyezésre, melynek felső medencéjéből vékony vízréteg csorog át az alsó

medencébe, amelynek ferde, durva felületű aljzatán lecsorog a térszint alá, majd a



85

térplasztikára merőleges iránnyal a térszint alatti, üveggel fedett folyókában a tér

súlypontjában lévő kút szimbólum felé folyik. A tér általános világítását a közúti világítás adja.

A tér a mozgásukban és látásukban korlátozottak számára is használható módon lesz

kialakítva: a lejtések, a burkolatok felülete, és a csatlakozások a vonatkozó előírásoknak és


A főiskola két épülete közötti járda új aljzatot és burkolatot kap, a jelenlegi vonalvezetés

megmarad. Az Életfa tértől délre eső járda az akadálymentesítésre vonatkozó előírások és

ajánlások figyelembevételével kerül felújításra, így a városközpont és a főiskola épületei között

létrejön az akadálymentes közlekedés lehetősége. A második felújított gyalogjárda

akadálymentesítése a terepviszonyok miatt nem lehetséges, de mivel a főiskola két épülete

között az akadálymentes kapcsolat jelenleg is létezik, így a gyalogjárda akadálymentesítése

nem szükséges.

Az Életfa tér a Főiskola két épületét összekötő gyalogút felülete: 3.009,7 m2.

Tevékenység neve Életfa tér megújítása




Utca Fő tér

Házszám NR

HRSZ 11264/149 = (11264/158)





tevékenységekhez



funkció szerint

Városi funkciót erősítő fejlesztések: Közterek, közparkok, közterületi játszóterek,

szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása,

nyilvános illemhelyek építése, felújítása.



Tevékenység célja A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér összekapcsolása


indikátor

Megnevezés Felújított közterület nagysága

Mértékegység m2

Célérték 3.009,76

Tevékenység szakmai leírása A Főiskola két épületét összekötő gyalogút kiépítése és az Életfa tér bekapcsolása a

Főiskola és Fő tér közötti útvonalba, közvilágítás korszerűsítése, zöldfelületi



86

rendezése, gyalogút kialakítása, a gyalogút mentén a közvilágítás korszerűsítése és

a zöldfelületek kertészeti megoldása.

A projekt megvalósítása során megteremtett értékek védelme érdekében térfigyelő

kamerarendszer kiépítése.

Célcsoport bemutatása Tatabánya város lakossága





Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: március Nap: 30


összege az adott


105.143.000 Ft





nagysága

85.165.830 Ft






aránya az összes


19%


További források

megnevezése -



kötelezettségek






87

3.4.3. Közszféra funkcióit erősítő fejlesztések


Az önkormányzat jelenlegi tanácsterme a többemeletes, többszárnyú épület déli részéhez

kapcsolódó földszintes, vakolt tégla falazatú, lapostetős, ablaktalan épület. Az épület

közepesen leromlott állapotú.

A projekt keretében a komor kinézetű épület helyett egy új tanácstermi épületszárny létesül,

melynek első emeltén kerül elhelyezésre a tanácsterem, míg a földszinten gazdasági funkciót

ellátó kávéház kialakítása tervezett. Az új épület oszlopokkal körülvett kontúrja megegyezik a

régi épület külső főfal felületének kontúrjával, az épület nem lép ki az eredeti telek határán

kívül. Az épület alaprajzi kialakításának alapelve volt, hogy a tanácsterem a városi

rendezvények esetén a főépülettől elkülönülten is teljes értékűen használható legyen, úgy,

hogy a főépület beengedési pontjaként működő portaszolgálat ellenőrző szerepe

megmaradjon. Ennek értelmében az új épületrész külön bejárattal, lépcsőházzal és lifttel

rendelkezik, és külső rendezvény esetén lezárható a főépület felől. A tanácsterem első

emeletre kerülésével oldódik a terem zártsága és komorsága, melyet a nyitottabb üveges

felületek alkalmazása is elősegít. Az épület egyszerű építészeti elemekkel rendelkezik, ám a

homlokzati üvegfal és a két szint magas oszlopsor egyedivé teszi a város épületei közt. A

sötétített üveg felületeken kívül világos-vajszínű jura mészkő burkolatok és acél nyílászáró

tokszerkezetek jellemzik a homlokzatot. A bejárat feletti, tömören maradó kőfelületre kerül a

tanácsterem felirat, melyet kiegészíthet a város címere vagy egyéb plasztika. Az épület körüli

burkolat a Fő tér burkolatának része, mely meleg terrakotta lapokból készül.

Az épület akadálymentesítése teljes körűen megoldott lesz:

● A bejárati ajtó és a belső ajtók mindegyike megközelíthető lesz kerekesszékkel, a

szintek közötti közlekedés lifttel (is) történik, az első emeleten akadálymentes

kialakítású vizesblokk lesz;

● Az épületben a burkolatok, színek és speciális jelzések, tájékoztató táblák a gyengén

látók számára is észlelhető módon lesznek kialakítva;

● A terem a halláskárosodottak számára hangerősítő hurokkal és kapcsolódó mobil

berendezésekkel ellátott.

A tanácsterem és kapcsolódó helyiségei területe: 304,16 m2.



88

Tevékenység neve Multifunkcionális tanácsterem




Utca Fő tér

Házszám 6

HRSZ 11205





tevékenységekhez



funkció szerint Közszféra funkció



Tevékenység célja A Városháza Tanácstermének rekonstrukciója, az épület emeleti szintjén egy

újjáépített, multifunkcionális tanácsterem kialakítása


indikátor

Megnevezés Tanácstermi hasznos alapterület

Mértékegység m2

Célérték 304,16

Tevékenység szakmai leírása Új, multifunkcionális tanácsterem kialakítása

Célcsoport bemutatása Önkormányzat, civil szervezetek, lakosság


bemutatása, indokoltsága A kor követelményeinek megfelelő, korszerű tanácsterem kialakítása



Megvalósítás tervezett vége Év: 2011 Hónap: december Nap: 30


összege az adott


125.000.000 Ft





nagysága

99.928.722 Ft

Támogatás aránya az összes 80%



89



nagysága 24.982.181 Ft + 89.097 Ft (nem elszámolható költség)= 25.000.000 Ft


aránya az összes


20%


További források

megnevezése -



kötelezettségek




3.4.4. ERFA típusú közösségi célú programok

A projekt keretében tervezett, önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó, az

infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek három fő

tevékenység-csomagot foglalnak magukban, melyek további résztevékenységeket

tartalmaznak.

Az I. tevékenység-csomag az érintett helyi lakosság bevonását célozza a városrehabilitációs

tevékenységekbe, hogy ez által erősítse a helyi kötődést, identitást.

A II. tevékenység-csomag a városmarketing tevékenység élénkítést szolgálja, melynek egyik

fő célja a magán befektetések ösztönzése, a potenciális befektetők véleményének

megismerése; másik fő célja az érintett helyi lakosság véleményének kutatása, összegzése.

A III. tevékenység-csomag a közvetett eljárás keretében megvalósítandó akciók tartoznak,

melynek célja, hogy a betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok

ismeretében, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak meg.

„Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren

Tevékenység neve Az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi

elfogadását célzó akciók



Tevékenység helyszíne Utca Tatabánya Városközpont



90

Házszám NR

HRSZ NR


tulajdoni viszonyai NR



tevékenységekhez

A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Felhívás és Útmutatóban megfogalmazott

tevékenységekhez (C.1.3. pont)


funkció szerint Soft funkció



Tevékenység célja

Az aktuális fejlesztések bemutatása, a következő fejlesztések előkészítése, ezen

keresztül a helyi identitás erősítése, a felső Fő tér fejlesztés ismertetése és az alsó

Fő tér (Megyeháza előtti tér) fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával.


indikátor

Megnevezés Résztvevők száma a rendezvényeken

Mértékegység fő

Célérték 1.000


I.1. „Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren

1. nap

I.1.1. „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely” keretében a felső Főtéren

megvalósuló fejlesztések bemutatása szakemberek bevonásával; A lakosság

javaslatot tehet a későbbiekben megvalósuló alsó Főtér fejlesztésre; Lakossági

ötletbörze a tér elnevezésére.

I.1.2. A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, bemutatkoznak.

I.1.3. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” Gyermek-diák

képzőművészeti és média pályázat ünnepélyes eredményhirdetése, kiállítás a téren

az alkotásokból.

I.1.4. Lakossági Fórum: az Önkormányzat részvételével a további fejlesztési

elképzelések bemutatása.

I.1.5. Helyi és térségi szólisták és együttesek bemutatkozása a megújult

városközpontban (pl. Életfa téren, a zeneiskola előtti téren).

2. nap

I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás

Egy tárlat -jellegű kiállítás keretében bemutatjuk a városrész múltját, illetve a

jelenlegi állapotot, a projektben megvalósítandó fejlesztéseket.

Célcsoport Tatabánya teljes lakossága



Jelenleg a Városközpont nem lát el valódi közösségi, illetve köz-tér funkciókat, ami a

központ kialakulatlanságával magyarázható (IVS 1.2.3. pont, 17 old.), ez indokolja

az infrastrukturális, funkcióbővítő fejlesztéseket, és a helyi kötődést erősítő



91

lakossági rendezvényeket.


kezdete Év: 2012 Hónap: május Nap: 19.

Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: augusztus Nap: 31.


összege az adott


3.400.000 Ft





nagysága

3.400.000 Ft


elszámolható költségből 2.890.000 Ft


nagysága 510.000 Ft


aránya az összes


85%


További források

megnevezése -

Projekt-előkészítés helyzete Kidolgozott koncepciók az akciók lebonyolítására


kötelezettségek Közbeszerzési eljárás lefolytatása

Az I. tevékenység-csomag az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek

helyi elfogadását célzó, a helyi kötődést és identitást erősítő – ERFA típusú - tevékenységeket,

akciókat tartalmaz.

Átfogó cél

A rendezvény célja a tatabányaiak helyi identitástudatának, kötődésének a megerősítése.

Konkrét célok

A felső Fő tér fejlesztés megismertetése a lakosság minél szélesebb körével, továbbá az alsó

Fő tér (Megyeháza előtti tér) fejlesztés előkészítése a lakosság bevonásával, ezáltal a

beavatkozások helyi elfogadtatásnak megerősítése, illetve megalapozása.



92

Célcsoportok

Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága 71.597 fő (2009).

Közvetlen célcsoport: mindösszesen legalább 500 fő részvételére számítunk a teljes nap

folyamán.

Korra, nemre és iskolai végzettségre való tekintet nélkül, minden lakost megpróbálunk

előzetesen elérni a rendezvény programjával.

Kiemelt célcsoportok: Tatabánya gyermekkorú (6-14 éves), ifjúkorú (15-19 éves) és fiatal

felnőtt (20-30 éves) korú lakossága, mivel a helyi identitás, kötődés erősítése a városhoz az ő

esetükben kiemelt jelentőségű.

A rendezvény kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz

Az IVS alapján (1.2.3. pont, 17. old.) Tatabánya alapvetően rendelkezik a városi funkciók

legtöbbjével, jelentős hiány mutatkozik viszont a közösségi funkciók számbavétele során, ami

a városközpont kialakulatlanságával, a tagolt, egymástól távol eső városrészekkel

magyarázható. E tekintetben a környező (pl. Budapest, Győr, Esztergom) települések vonzzák

Tatabánya lakosait. Ennek ellensúlyozására jelen projekt keretében megújul a Városközpont

egy része, míg a lakossági rendezvények a Főtér életteli köz-tér funkcióit hivatottak

elősegíteni.

Program-előkészítés

A rendezvények gazdája Tatabánya megyei Jogú Város Önkormányzata. A két rendezvény: a

rendezvénynap és a kiállítás koncepciója elkészült. Ez alapján megtörtént a feladatleírás és

egy rendezvényszervező cégtől az árajánlatkérés, mivel a komplex lebonyolítást külső

szolgáltató végzi. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására később kerül sor.

A rendezvény tervezett időpontja

A rendezvény lebonyolítására 2012. májusában egy szombati napon, 10.00 - 20.00 között

kerül sor.

A rendezvény tervezett programja

10.00 – 12.00: „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely” keretében a felső főtéren

megvalósult fejlesztések bemutatása a helyi lakosságnak szakértők (min. 3 fő: pld. főépítész,

közlekedésmérnök, kertépítő) közreműködésével. Továbbá, a lakosság javaslatot tehet a

későbbiekben megvalósuló alsó Főtér fejlesztésre: átformálhatják, alakíthatják a terveket, új

javaslatokat készíthetnek, ábrázolhatnak az épületekre, a közlekedésre, egyéb funkciókra, az



93

utcabútorokra vonatkozóan. A műhely része a lakossági ötletbörze a tér elnevezésére: a Főtér

3 forgalmas pontján elhelyezett gyűjtőládába várjuk a lakosság ötleteit, rövid indoklással

egész nap.

Az interaktív szakmai műhely fő célja a városfejlesztés gyakorlati feladatainak közelebb hozása

az utca emberéhez, a betekintés, a közvetlen tapasztalatcsere lehetőségének megteremtése.

10.00 – 20.00 A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, a vállalkozók egész nap

kedvezményes fogyasztást, árusítást, termék- ill. tevékenység bemutatót tartanak az

odalátogatóknak. A rendezvény ideje alatt 20 utcai stand felállítását tervezzük. A rendezvényt

„Mi vagyunk a központban!” feliratú molinó hirdeti. A szervezők előzetes igényfelmérést

végeznek az érintett üzlettulajdonosok és intézményvezetők körében (kb. hányan vannak,

milyen típusú üzletek/intézmények?), ezt követően javaslatot tesznek az Önkormányzatnak a

standok elhelyezésére a téren.

Helyszín: Megyeháza előtti tér

12.00 – 12.30: „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” címmel

meghirdetett gyermek-diák képzőművészeti és média pályázat ünnepélyes

eredményhirdetésére kerül sor. A zsűri által kiválogatott alkotásokból kiállítást rendezünk a

téren egész nap (10.00-20.00 között), ezt követően a legjobbak a Polgármesteri Hivatal

ügyfélfogadó folyosóit, tárgyalóit díszítik további 2 hónapig (2012. június –július) az alkotók

nevének, életkorának és intézményének/szervezetének feltüntetésével.

A verseny meghirdetése és lebonyolítása közvetett támogatás keretében valósul meg, további

részletek a III. pontban a Közvetett támogatásból megvalósuló tevékenységeknél találhatók.

14.00 - 15.30: Lakossági Fórum az Önkormányzat döntéshozóinak részvételével,

melyen bemutatjuk a városmarketing felmérések eredményeit (a közvélemény-kutatás és a

befektetői konferencia részletes leírása a II. Városmarketing tevékenységek pont alatt

található), valamint az Önkormányzat további fejlesztési elképzeléseit, céljait. A fórum végén

az érdeklődők feltehetik kérdéseiket, melyeket az illetékesek megválaszolnak.

16.00 – 20.00: Helyi és térségi szólisták és együttesek bemutatkozása az Életfa téren

(vagy a Zeneiskola előtti téren). A rendezvényszervezők min. 2 hónappal korábban

meghirdetik a helyi és regionális médiában (ingyenes újság, a város honlapján), valamint

közoktatási intézményekben, a főiskolán, a kulturális és művelődési intézményekben a fellépés

lehetőségét, és a jelentkezéshez szükséges feltételeket (referenciák, demo-anyagok stb.).

Elsősorban több száz nézőnek is előadható zenés, táncos produkciókat várnak. A kiválasztott



94

szereplőknek előzetesen pontos időbeosztást, programot készítenek. A műsort a helyi tv

rögzíti.

A rendezvénynaphoz egy tematikailag szorosan kapcsolódó, de a projektmegvalósítás

előrehaladottabb állapotát feltételező, ezért 2-3 hónappal későbbi időpontban megtartandó

kiállítást is tervezünk.

I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás

Egy tárlat jellegű kiállítás keretében összesen 15-20 plakáton bemutatjuk a városrész múltját

képekben (régi fotókról készített reprodukciókon) szöveges magyarázattal ellátva; illetve a

jelenlegi állapotot, a projektben megvalósítandó fejlesztéseket ilyen volt, ilyen most és ilyen

lesz (amikor elkészül) jelleggel, ugyancsak szöveges értelmezéssel ellátott fotókon, terveken

keresztül.

A kiállítás meghirdetése a lakossági fórumon történik, azonban megrendezése egy későbbi

alkalommal 2012. júliusában végén kerül sorra, amikor a projekt eredményei már „kézzel

foghatóbbak” lesznek. A kiállítás 1 hónapon át (2012. július-augusztus) tekinthető meg. Az

Önkormányzat épületében vendégkönyv kerül kihelyezésre, melyben a látogatók kifejezhetik

véleményüket. A költséghatékonyabb megvalósítás érdekében ez a kiállítás a gyermek

képzőművészeti pályázat alkotásait bemutató (tartó)állványok felhasználásával történik.

A program végrehajtása

A rendezvénynap komplex lebonyolítása - mely mind a hat résztevékenység előkészítését és

megvalósítását magában foglalja – pályáztatással, illetve közbeszerzési eljárás keretében kiírt

pályáztatással valósul meg. A kiválasztott szolgáltató, rendezvényszervező cég munkája során

szorosan együttműködik az Önkormányzattal.

A program várható eredményei

● mindösszesen 1000 fő helyi lakos részvétele a teljes rendezvénynapon: ezen belül:

1 interaktív lakossági városfejlesztő műhely összesen min. 50 fő résztvevővel;

min. 20 helyi szolgáltató és intézmény bemutatkozása;

1 lakossági fórum összesen min. 100 fő résztvevővel;

min. 10 helyi közoktatási intézmény (óvoda, általános– és középiskola)

gyermekeinek/tanulóinak részvétele 200 fővel a képzőművészeti és

médiapályázaton;

1 kiállítás („Régi kép – Új kép”) min. 500 látogatóval;

min. 10 helyi/kistérségi szólista, illetve együttes műsoros bemutatkozása a

lakosságnak.



95

A program költségvetése

Tevékenység Nettó költség (Ft) Áfa (Ft) Bruttó költség (Ft)

„Mi vagyunk a központban!” címmel 2 rendezvénynap megszervezése és lebonyolítása a Városközpontban

2.720.000 680.000 3.400.000

Városmarketing

Tevékenység neve A városmarketinget és a helyi városfejlesztési tevékenységeket szolgáló, helyi

befektetést ösztönző, kapcsolatépítő tevékenységek




Utca Tatabánya Városközpont

Házszám NR

HRSZ NR





tevékenységekhez

A fejlesztés illeszkedik a Tervezési Felhívás és Útmutatóban megfogalmazott

tevékenységekhez (C.1.3. pont)






Átfogó igényfelméréssel alátámasztott városmarketing akciókkal a helyi

befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre,

kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között.


indikátor


Mértékegység fő

Célérték 500


II.1. A Fő tér fejlesztésre vonatkozó tervek megismertetése a lakossággal a

különféle kommunikációs fórumokon keresztül.

II.2. Közvélemény kutatás a leromlott Konzum (piac és bevásárlóház) és

Vasútállomás, valamint környékének lehetséges új funkcióiról, szerepéről.

II.3. Befektetői konferencia szervezése és lebonyolítása a Konzum és

Vasútállomás jobb hasznosítása érdekében.



96

II.4. A városmarketing akciók eredményének összefoglalása

II.4. Disszemináció: a helyi lakosság tájékoztatása a városmarketing

tevékenységek összegzett eredményeiről.

Célcsoport Tatabánya teljes lakossága



A megújuló Városközpont részét képezi a Konzum és a Vasútállomás

épületegyüttese, mely leromlott állapota miatt mielőbbi beavatkozást igényel.

Nehezíti a helyzetet, hogy a Konzum társasházként üzemel, a Vasútállomás a MÁV

tulajdona, az Önkormányzatnak pedig nincs forrása a célra, ezért magánbefektetők

bevonása szükséges.


kezdete Év: 2011 Hónap: szeptember Nap: 20

Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: május Nap: 31


összege az adott


4.000.000 Ft





nagysága

3.400.000 Ft




nagysága 600.000 Ft


További források

megnevezése -

Projekt-előkészítés helyzete Kidolgozott koncepció az akciók lebonyolítására


kötelezettségek Közbeszerzési eljárás lefolytatása

A városmarketing tevékenységek kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz

A projekt keretében megújul a Városközpont tekintélyes része, a megvalósuló fejlesztés

egyrészt lendületet ad a városnak, másodrészt jelzi a városközpont fejlődési irányát,

harmadrészt minőségi sztenderdet teremt a városközpont rehabilitációját célzó beruházások

számára. A projekten belül megvalósuló infrastrukturális fejlesztések azonban csak akkor



97

tudnak további fejlesztéseket generálni, amennyiben sikerül városrehabilitációs partnerként

bevonni a magántőkét is. Ennek érdekében szükséges a városmarketing tevékenység

fokozása, a helyi befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre,

kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között. A Fő tér megújulása és a sikeres

városmarketing tevékenység ösztönözhetik például az építészetileg megújuló térre néző,

korszerűtlen megjelenésű Centrum áruház fejlesztését, valamint a városközpont építészeti

együttesének további magánberuházások általi funkcióbővülését és esztétikai fejlődését.

A helyi befektetetések ösztönzése, a befektetők vonzása fontos feladat számos városközponti

épület, így például a Konzum és a Vasútállomás épületegyüttese felújításához is. Az

akcióterületen elhelyezkedő két említett épület nem önkormányzati tulajdon, de az

Önkormányzat számára mind városképi szempontból (a vasútállomás épülete a városon

áthaladó, nagy forgalmú út és a Bécs-Budapest vasútvonal között található, így naponta sok

ezren látják), mind pedig a funkcióváltás, vagy funkcióbővítés érdekében szeretne

magánbefektetőket bevonni a terület/épületek fejlesztésébe. A vasútállomás épületének és

környezetének felújítását azért is különösen fontos ösztönözni, mert a kérdéses terület

kapcsolódik a több ütemben megújuló városközponthoz.

A városmarketing tevékenység részletes leírása

A II. tevékenység-csomag városmarketing és helyi városfejlesztési tevékenységeket, belső

eredmények elérését szolgáló, helyi befektetést ösztönző, kapcsolatépítő tevékenységeket

foglal magában az IVS által kitűzött városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő – ERFA

típusú - programok kidolgozása és lebonyolítása formájában.

A program átfogó célja

A városmarketing tevékenység erősítésével befektetők vonzása Tatabányára.

A konkrét célok

Átfogó közvélemény-kutatással, lakossági igényfelméréssel megalapozott városmarketing

akciókkal a helyi befektetetések ösztönzése, befektetők vonzása a fejlesztett területre,

kapcsolatépítés az önkormányzat és a magánszektor között.

A célcsoportok

Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága.

Közvetlen célcsoport:



98

● helyi, regionális és országos, valamint külföldi befektetők, elsősorban ingatlan-

befektetők;

● a fejlesztett és fejlesztendő területek lakossága, vállalkozói, szolgáltatói.

A program kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz

A projekt keretében megújuló Városközpont, a kijelölt akcióterület részét képezi a Konzum és

a Vasútállomás épületegyüttese, mely leromlott állapota miatt mielőbbi beavatkozást igényel.

Nehezíti a helyzetet, hogy a Konzum társasházként üzemel, a Vasútállomás a MÁV tulajdona.

Tekintettel arra, hogy a vonattal Tatabányára érkezők első benyomásukat a városról a

Vasútállomás épülete alapján alakítják, az Önkormányzat mind városképi szempontból – az

épület a városon áthaladó, nagy forgalmú út mellett található, így naponta sok ezren látják -,

mind pedig a funkcióváltás vagy –bővítés érdekében, saját forrás hiányában szeretne

magánbefektetőket bevonni a terület fejlesztésébe.

Program-előkészítés

A városmarketing tevékenységek gazdája Tatabánya megyei Jogú Város Önkormányzata. A

koncepció elkészült. Ez alapján megtörtént a feladatleírás és árajánlatkérés egy külső

szolgáltatótól, aki a komplex lebonyolítást végzi. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására

később kerül sor.


II.1. Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység

Ennek keretében valósul meg a Főtér fejlesztésre vonatkozó tervek megismertetése a

lakossággal különféle médiumokon keresztül (helyi sajtó, Internet: Tatabánya MJV honlapján),

intenzív kommunikációval 3 héten át. Ehhez kapcsolódik a tervezett közvélemény-kutatás

„beharangozása” , a helyi lakosok biztatása arra, hogy aktívan vegyenek részt ebben. Ez a

tevékenység-elem a projekt nyilvánosság-biztosításának részét is képezi.

II.2. Közvélemény kutatás és az eredmények összefoglalása

Kiterjedt közvélemény-kutatást végeztetünk egy külső szolgáltatóval a Városközpont részét

képező, leromlott Konzum és Vasútállomás és környéke lehetséges új funkcióiról, szerepéről a

helyi lakosság, valamint a környék intézményei, vállalkozói, főiskolások, iskolások körében.

Ennek tartalma: kutatási terv készítése, módszertan kidolgozása, elfogadtatása az

Önkormányzattal. Ezt követi az adatfelvétel összesen kb. 300 főtől. A kérdőíveket a helyi

ingyenes újságban és az önkormányzat honlapján is közzé tesszük, és gyűjtőládákat helyezünk

ki a begyűjtéshez. Ily módon min. 100 kitöltött kérdőívre számítunk, a további 200 kérdőív

kitöltetése a téren történik direkt személyes adatfelvétellel. Ezen túl min. 30 fővel (érintett



99

vállalkozók, diákok, döntéshozók, alkalmazottak, civil szervezetek stb.) készül interjú. A

tulajdonosok – a társasház és a MÁV – bevonása, megkérdezése prioritást élvez. Ezt követi az

adatrögzítés, illetve az adatok feldolgozása és elemezése, összegzése.

Várható eredmények: probléma leltár, SWOT analízis, használati térkép, értéktérkép és

ötletgyűjtemény a jobb hasznosításhoz. A városmarketing akciók eredményét egy 30 oldalas

összefoglaló anyag rögzíti, mely formájában és tartalmában egyaránt alkalmas arra, hogy a

széles helyi nyilvánosság számára befogadható, közérthető legyen. (Az eredményének

összefoglalása a befektetői konferenciát követően történik, mivel annak eredményei szerves

részét képezik az anyagnak.)

II.3. Befektetői konferencia szervezése és lebonyolítása

A Konzum és a Vasútállomás épületének jobb hasznosítása, megújítása érdekében

konferenciát szervezünk helyi és országos szintű vállalkozók, elsősorban ingatlan-befektetők

meghívásával.

Cél az önkormányzati tervek és a lakosság, vállalkozók körében végzett marketing munka

eredményeként kialakult fejlesztési elképzelések bemutatása a potenciális befektetőknek, a

befektetői vélemények megismerése. Tervezett időtartam fél nap (10.00 – 14.00 között). Min.

20 fő részvételére számítunk.

II.4. Eredmények lakossági disszeminációja

A fenti városmarketing tevékenységek eredményeiről a lakosság Önkormányzat honlapján és a

helyi (ingyenes) sajtóban kap tájékoztatást az elkészült összefoglaló anyag felhasználásával.

A tevékenységek tervezett időpontja

Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység: 2011. szeptember 20 – október 10 között.

Közvélemény-kutatás és összegzés: 2011. október – 2012. március.

Befektetői konferencia: 2012. február.

Eredmények lakossági disszeminációja: 2012. május.


A városmarketing tevékenységek komplex lebonyolítása - mely mind a négy résztevékenység

előkészítését és megvalósítását magában foglalja – pályáztatással, illetve közbeszerzési eljárás

keretében kiírt pályáztatással valósul meg. A kiválasztott szolgáltató cég munkája során

szorosan együttműködik az Önkormányzattal.




100

● Egy komplex, min. 300 fős közvélemény-kutatás és eredmény-összegzés

min. 300 fős közvélemény-kutatás;

probléma leltár;

SWOT analízis;

használati térkép;

értéktérkép;

ötletgyűjtemény;

30 oldalas összefoglaló anyag.

● egy megrendezett befektetői konferencia.

A program költségvetése

Tevékenység Nettó (Ft) Áfa (Ft) Bruttó (Ft)

Közvélemény kutatás és az

eredmények összefoglalása 2.800.000 700.00 3.500.000

Befektetői konferencia szervezése

és lebonyolítása 400.000 100.000 500.000

Összesen 3.200.000 800.000 4.000.000

Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek

Tevékenység neve Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek


megnevezése Tatabánya MJV Önkormányzata, mint közvetítő szervezet


Utca Tatabánya Városközpont

Házszám NR

HRSZ NR





tevékenységekhez

A fejlesztés illeszkedik a Közvetett Támogatások Útmutatóban megfogalmazott

tevékenységekhez




tevékenység ESZA típusú



101


A betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a

helyi célcsoportok igényeinek megfelelően, a helyi civil szervezeteket mobilizálva

valósuljanak meg.


indikátor


Mértékegység fő

Célérték 200 + 100


III.1. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” Gyermek- diák

képzőművészeti és média pályázat

III.2. „Civilek a központban a központért”: ötletpályázat kiírása a városi civil

szervezetek számára arra, hogy milyen programokkal tennék élettelibbé Tatabánya

Főterét.

Célcsoport Közvetett: Tatabánya teljes lakossága;

Közvetlen: helyi, bejegyzett non-profit szervezetek.



A helyi civil szervezetek mindegyike forráshiányos, így kreatív ötleteiket gyakran

nem tudják megvalósítani, ugyanakkor többségük megfelelő tapasztalat és humán

erőforrás hiányában nem képes a standard pályázati eljárások keretében

támogatáshoz jutni.


kezdete Év: 2012 Hónap: január Nap: 1.

Megvalósítás tervezett vége Év: 2012 Hónap: október Nap: 31.


összege az adott


7.600.000 Ft





nagysága

6.460.000 Ft






További források

megnevezése -

Projekt-előkészítés helyzete Kidolgozott koncepció a mini-projektek témájára.


kötelezettségek

Közvetítő Szervezet kijelölése, Közvetítő Szervezet Működési Kézikönyvének,

Eljárásrendjének kidolgozása



102

Közvetett támogatási eljárásban lebonyolítandó „soft” tevékenységek részletes leírása

A III. tevékenység-csomagba a közvetett eljárás keretében megvalósítandó akciók tartoznak,

melyek a Közvetett Támogatások Útmutató alapján kerültek kidolgozásra.

A program átfogó célja

A helyi társadalom kohéziójának erősítése a civil szektor bevonásával.

A konkrét célok

A projektbe betervezett „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a

helyi célcsoportok igényeinek megfelelően, a helyi civil szervezeteket mobilizálva valósuljanak

meg.

A célcsoportok

Közvetlen célcsoport: a Közvetett Támogatások Útmutató 3.2. pontjában meghatározott

Címzettek köre, a helyi bejegyzett székhellyel/telephellyel rendelkező non-profit szervezetek.

Közvetett célcsoport: Tatabánya teljes lakossága.

A program kapcsolódása az infrastrukturális beruházásokhoz

A közvetett támogatásokból megvalósuló mini-projektek mindegyike hozzájárul a megújuló

Városközpont, ezen belül a Főtér mozgalmassá, élettelibbé tételéhez, ezáltal olyan igazi köz-

térré válásához, mely a helyi lakosok által sokoldalúan használt, kedvelt és „belakott”.

A közvetett támogatásból megvalósítandó tevékenységek, mini-projektek előkészítése

Koncepció készül a mini-projektek témájára. Tatabánya MJV Önkormányzata állít fel saját

munkatársai bevonásával közvetítő szervezetet (KSZ), akik civil szervezeti és

pályáztatási/támogatáskezelői területen nagy tapasztalattal rendelkeznek.

A Közvetítő Szervezet felállítása és Működési Kézikönyvének,

Eljárásrendjének leírása jelen Akcióterületi Terv mellékletében található.

Az új támogatási formához kapcsolódóan több lényeges, tisztázásra váró

kérdés felmerült, melynek érdekében a Közreműködő Szervezetnél

konzultációt kezdeményeztünk.

Az önkormányzati pályázatokat általában az adott konstrukció célja szerint

illetékes szakiroda írja ki, és a feltételeket is ők határozzák meg. Kisebb

díjazással járó pályázatok esetén (amilyen a helyi pályázatok döntő



103

többsége) magát a kiírást nem szükséges jóváhagyatni a Közgyűléssel

vagy annak valamely szakbizottságával. A pályaművek beérkeztetése,

illetve a zsűrizés általában szintén a szakiroda feladata, néhány esetben

(pl. gyermekrajzoknál) a zsűribe „külső” szakembert (pl. elismert

művészpedagógusokat) is bevonnak. A pályázatok egy részénél (pld.

„Szebb, emberibb környezetért” kiírásnál) a nyertesként kiválasztottak

névsorát a Közgyűlés szakbizottsága (Városfejlesztési Bizottság) elé kell

terjeszteni, akik vagy egyedül, vagy egy külön erre a célra alakult ad hoc

bizottsággal közösen hagyják jóvá azt, esetleg javasolnak további

díjazásra érdemesnek ítélt pályázókat. Másutt ilyen jóváhagyás nem

szükséges, a (jellemzően csekélyebb értékű) díjak megítélése egyedül a

zsűri döntésétől függ. Az önkormányzati pályázatokhoz általában nem

rendelnek külön pénzügyi forrást, a díjazást az adott szakterületre

elkülönített („Szebb, emberibb környezetért” kiírás esetén például a

köztisztasági) keretből fedezik. Amennyiben szükséges, a pályázat

megvalósulásának ellenőrzését és után-követését szintén a kiíró szakiroda

végzi; néhány esetben ez megbízás alapján külső vállalkozó feladata.

Vannak olyan önkormányzati pályázatok is, melyek díjazásuk összege

vagy szakmai tartalmuk okán nem folytathatóak le a fent leírt módon

(például köztéri szobrok készítése). Ilyenkor többek között közgyűlési

jóváhagyás, közbeszerzési eljárás kiírása, illetve a szellemi alkotások

jogának figyelembe vétele is szükséges, ezek mellett a pályamű

elbírálásába adott esetben a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt is be

kell vonni.

Tervezett program

III.1. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” témában gyermek- diák

képzőművészeti és média pályázat meghirdetése és lebonyolítása.

A képzőművészeti pályázat (bármilyen technika támogatott) az 5-14 éves, óvodás,

általános iskolás korosztályt - valamint közvetve pedagógusaikat, szüleiket- szólítja meg. 3

korcsoportban (5-6, 7-10, 11-14 év) lehet nevezni civil szervezetek (óvodák, iskolák

alapítványai) számára, egyéni és csoportos (5 fő felett) kategóriákban.

Cél kb. 200 résztvevő bevonása, kb. 10 intézményből. Kapcsolódó tevékenységek

pedagógusok felkészítése, szervezés, zsűrizés, kiállíthatóság (technikai) megszervezése.

A zsűrizett alkotók ünnepélyes eredményhirdetése a „Mi vagyunk a Központban!” 2012. májusi

városi rendezvénynapon lesz, ugyanekkor 1 napos szabadtéri kiállításra is sor kerül. Ezt

követően 2 hónapon át (2012. június –július) az Önkormányzat épületében ügyfelfogadó



104

térben/folyosókon helyezik el a legjobb alkotásokat név, életkor és szervezet feltüntetésével. A

kiállított művekre a lakosok szavazhatnak is, a nyertes a közönség-díjat kap.

Díjazás: négyszínnyomású min. A3-as méretű plakátok nyomtatása az 1-3. díjazottnak és a

közönségdíjasoknak minden korosztályban, egyénileg és csoportosan külön-külön (50-50 db).

A plakátokat közoktatási intézményekben, közintézményekben, az önkormányzati fenntartású

középületekben helyezik el.

A média-pályázat a 13-18 éves korosztálynak szól. Potenciális pályázók: általános iskolák és

középiskolák alapítványai.

A pályázni kívánó alapítványok érdeklődő tanulói számára 3 hónapos (heti 2-3 órás)

szakkörszerű gyakorlati média-képzést (videofilm-készítés, kamerahasználat, vágás) tartanak

képzett szakemberek, oktatók. A jelentkezők közül előnyt élveznek a hátrányos helyzetű

és/vagy sajátos nevelési igényű tanulókat bevonó szervezetek. A diákok az elsajátított

egyszerű filmkészítési technikákkal 5-10 perces videó-naplót készítenek.

Forgóeszközök beszerezhetők a megvalósításhoz. Díjazás: az 1-3. alkotás 1 hónapon keresztül

látható a város honlapján.

A megvalósítás időtartama: 4- 5 hónap (a meghirdetéstől az eredményhirdetésig). 2012.

januárban kell meghirdetni ahhoz, hogy a 2012. májusában a „Mi vagyunk a központban!”

rendezvénynapon eredményt hirdethessünk.

III.2. „Civilek a központban a központért” címmel ötletpályázat kiírása a városi civil

szervezetek számára arra, hogy milyen programokkal tennék pezsgőbbé, élettelibbé Tatabánya

Főterét.

Pályázni lehet koncepcióval, megvalósítási forgatókönyvvel, lebonyolítással – minél tágabb

életkorú és helyzetű (diák, alkalmazott, vállalkozó stb.) célcsoportok számára. A 10 hónapos

futamidő alatt min. 10 nyertes mini-projektet várunk. Elnyerhető támogatás bruttó 100.000 –

600.000 Ft. Az Önkormányzat rendezvénynaptárba sorolja be a programokat, melyet a város

honlapján és az ingyenes helyi újságban közzé teszünk. Előnyt élveznek azok a szervezetek,

akik célzottan a sérülékeny, szociálisan hátrányos helyzetű csoportok tagjait is bevonják,

illetve akiknek tudásátadás, önkéntesek bevonását szolgáló képzések, társadalmi

tudatformálás (fenntartható fejlődés, esélyegyenlőség, tiszta grafiti-mentes, virágos (bel)város

stb.)

Mivel Tatabányán viszonylag kevés a potenciális pályázók köre, a „Virágozzék minden virág”

elvet követve, bármilyen profilú, bejegyzett helyi civil szervezet (iskolai alapítvány,



105

hagyományőrző csoport, művészeti csoportok, környezetvédők, fogyatékos emberek

érdekvédelmi szervezeti, szociális szövetkezetek, sportegyesületek stb.) számára szeretnénk

biztosítani a lehetőséget, hogy a nyilvánosság elé lépjen, támogatókat, önkénteseket vonzzon

hozzájárulva ezzel a helyi civil szektor fenntartható fejlődéséhez.

A megvalósítás időpontja

2012. január 1. és 2012. október 31. között, 10 hónapon át kerülnek megvalósításra a támogatott mini-projektek.


Közvetett Támogatások Útmutatóban foglaltak szerint történik.


III.1.: 200 résztvevő 10 intézményből.

III.2.: 10-12 mini-projekt megvalósítása 10 hónapon át.

A program tervezett költségvetése

Tevékenység Nettó költség

(Ft) Áfa (Ft)

Bruttó költség

(Ft)

„Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” gyermek- diák képzőművészeti és média pályázat

1.280.000 320.000 1.600.000

„Civilek a központban a központért” ötletpályázat, civil mini-projektek bemutatkozása a Városközpontban

4.800.000. 1.200.000 6.000.000

Összesen 6.080.000 1.520.000 7.600.000

Rendezvénynaptár 2010-2011

Városmarketing tevékenységek

2011. szeptember 20. –

2011. október 10: II.1. Lakossági tájékoztató-kommunikációs tevékenység



106

2011. október – 2012.

március: II.2. Közvélemény-kutatás és összegzés

2012. február: II.3 Befektetői konferencia

2012. május:

II.4. Eredmények lakossági disszeminációja

„Mi vagyunk a központban!” - Rendezvénynapok a Főtéren

2012 május - 1. nap

I.1.1. „Interaktív Lakossági Városfejlesztő Műhely”

I.1.2. A Főtér üzletei, intézményei kitelepülnek a térre, bemutatkoznak.

I.1.3. „Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év múlva?” Gyermek-diák

képzőművészeti és média pályázat eredményhirdetése kiállítás

I.1.4. Lakossági Fórum

I.1.5. Helyi és térségi szólisták és együttesek bemutatkozása

2012. július - augusztus

- 2. nap I.2. „Régi kép – Új kép” kiállítás

Közvetett támogatásból megvalósított mini-projektek

2012. január 1. és 2012.

október 31. között.

3.5. Bevonandó partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében

A gazdasági szolgáltatóház esetében a megvalósítás érdekében bevonandó partner az Árpád

Kft.

A Városháza Kávéház üzemeltetésére bevonandó partnert az Önkormányzat pályázati úton

választja ki.



107

3.6. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok

3.6.1. A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok

A beruházás által érintett, magántulajdonban található ingatlanok: 11204/2, 11204/17,

11204/18, 11204/19, 11204/20, 11215, 11216, 11217, 11218, 11219, 11221

A beruházás megvalósításához szükséges feladatok:

● megállapodás telekcseréről az Árpád Kft-vel;

● megállapodás a beruházáshoz való hozzájárulásról a 11215, 11216, 11217, 11218,

11219 albetétei, 11221, 11204/7, 11204/8, 11204/33 HRSZ-ú ingatlanok

tulajdonosaival;

● ingatlanvásárlás a 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 HRSZ-ú ingatlanok

esetében.

3.6.2. Terület-előkészítési feladatok

Bontás szükséges a 11204/17, 11204/18, 11204/19, 11204/20 HRSZ-ú ingatlanokon található

buszváró, illetve a 11204/23 HRSZ-ú ingatlanon található telefonfülke esetében.

3.6.3. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

Jelen projekt megvalósításának nem előfeltétele és nem tartalma a szükséges úthálózat

felújítása.

Az akcióterületen belüli közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos

feladatokat az engedélyezési tervdokumentáció műszaki leírása tartalmazza: a projekt

részeként tervezett a megújuló közterületek közvilágítási hálózatának fejlesztése, illetve a Fő

tér megújításához és a Gazdasági szolgáltatóház mélygarázsához kapcsolódóan közműcsere.

3.6.4. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok

Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújítása, illetve fejlesztése nem

tervezett.

3.6.5. A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A fejlesztendő zöldterületek az engedélyezési tervdokumentációban meghatározottak szerint

történik.



108

3.6.6. A kármentesítési tevékenység

Kármentesítés nem szükséges.

3.6.7. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok

A közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációja, fejlesztése nem

szükséges.

3.6.8. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja

Az önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja nem képezi jelen projekt tárgyát.

3.6.9. Építési, telekalakítási feladatok

A tulajdonjogi rendezéshez szükséges telekalakítási feladat

● az Árpád Kft. által építendő gazdasági szolgáltatóház és mélygarázs telkének

biztosítása érdekében (ld. 3.4.1 Gazdasági célú fejlesztések c. fejezet Gazdasági

Szolgáltatóház vonatkozó pontjában).

● Az Árpád sétány telkének kialakítása.

3.6.10. Akadálymentesítés a 253/1997. Kormányrendelet szerint

Az akadálymentesítés a projekt keretében a 253/1997. Kormányrendelet szerint történik meg.

3.6.11. Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában

Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában nem

szükséges.

3.7. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

A üzleti turizmussal kapcsolatos keresleti elemzések azt jelzik, hogy a minőségi szállodai

szolgáltatások iránti igény még hosszú távon fennmarad, elsősorban a Tatabányán működő

külföldi vállalatok látogatóinak részéről. A magánszféra - felismerve az ebben rejlő üzleti

lehetőséget - 100 szobás négycsillagos szálloda felépítését tervezi a városközpontban. A

szállodához kapcsolódóan mélygarázs építésére is sor kerül, mivel a felszínen nem lehet elég

parkolót kialakítani a szállóvendégek számára. A mélygarázst természetesen nem csak a

szállóvendégek vehetik igénybe, hanem a városközpontba autóval érkezők is.



109

A szálloda építésére a városrehabilitációs programon kívül kerül sor. A szálloda és mélygarázs

építése összehangolásra kerül a városközpont rehabilitációval, hogy a városközpontban zajló

építkezések minél rövidebb ideig okozzanak fennakadást és zavarják az ott lakók nyugalmát.

3.8. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.

3.8.1. Agora projekt

Tatabányán, a város szívében, a hivatalok és a bevásárlóközpontok mellett található a

Közművelődés Háza, melyben – és melynek környezetében – kialakítható az az agóra, mely

nem csak a tatabányaiak, hanem az egész térség, a Vértes „agórájává” válhat. Az erre

vonatkozó pályázatot a város benyújtotta. Ebben az intézményben lehet kialakítani azt a

multifunkcionális közösségi teret,

● mely befogad, helyet ad a közösségi kezdeményezéseknek,

● mely biztosítja a széleskörű információszolgáltatást,

● mely sokoldalú oktatási-képzési lehetőséget kínál,

● melyben kulturális élményekhez lehet jutni,

● melyben gondtalanul lehet szórakozni,

● mely nem csak a város, hanem a térség kulturális központjává válik.

A Közművelődés Házát 1985-ben adták át. Az akkoriban modernnek számító épület 6300 m²

alapterülettel rendelkezik. Belső méretei nagyok, így a fenntartás költségei is magasra rúgnak.

Közművelődési funkciója (4200 m²) mellett közgyűjteményi, múzeumi (2100 m²) feladatokat

is ellát, hisz egyik szárnyában található a Tatabányai Városi Múzeum. Az épület mostani

formájában nem elégíti ki az igényeket. Belső térkialakítása, felszereltsége, bútorzata nem

felel meg a kor kihívásainak.

A projekt célja az elavult, elhasználódott, rossz hatékonysággal fenntartható épület teljes

rekonstrukciója. A projekt előnye, hogy:

● A belső és külső átalakítások révén növekszik a hasznosítható alapterület a sokoldalúbb

feladatellátás céljából.

● A mai igényeknek megfelelő környezet- és energiabarát, korszerű, intelligens épület jön

létre.

● A Közművelődés Háza előtt lévő tér átalakításával és funkciójának kiszélesítésével

hozzájárul a belvárosi hangulat kialakításához.



110

● Az épület alkalmassá válik korszerű kulturális, közművelődési szolgáltatások

nyújtására.

● Belső, mobilizálható térkialakítása révén kis-, közép- és nagycsoportos foglalkozások

tartására nyílik lehetőség.

● A hétköznapokban, a mindennapi életben hasznosítható információs központ jön létre

elektronikus ügyintézési lehetőséggel.

● A megfelelő infokommunikációs technológiával felszerelt oktatótermei a hasznos tudás

megszerzésének feltételeit biztosítják.

● A szórakozás és élményszerzés esztétikus környezete alakul ki, melyben aktív társasági

élet zajlik.

● A fizikai tér megújulása révén tartalmi megújulás következik be pezsgő közösségi

élettel, kreatív szellemi és alkotó műhelyek létrejöttével, a kistérségre is kisugárzó

szolgáltatási lehetőségekkel.

● A kulturális esélyteremtés, a társadalmi szolidaritás és a törvényben előírt kötelezettség

miatt is teljes körűen megvalósul az épület és környezetének akadálymentesítése.

3.9. A tervezett fejlesztések várható hatásai

3.9.1. Társadalmi-gazdasági hatások

A tervezett fejlesztések eredményeképpen Tatabánya belvárosa mozgalmasabb lesz,

gazdasága tovább fejlődhet a turisztika szerepének növekedésével. A belváros vonzerejének

növekedése a helyi identitás megerősödését, a látogatók vonzását, a kulturális értékek

megismerését segíti.

A közterületek fejlesztése vonzóbbá teszi a városközpont környezetét, látogatókat vonz, ami

hozzájárul az épületek – beleértve az alulhasznosított, illetve funkcióvesztett épületek - fizikai

megújulásához, ezzel párhuzamosan új gazdasági, kulturális, közösségi funkciókkal való

bővüléshez: új vállalkozások, kereskedelmi-szolgáltató egységek, közösségi terek és

szolgáltatók jelennek meg itt. A városközpont szerepe a fejlesztések révén új értelmet nyer.

A szemléletformáló és marketingprogramok megvalósításába a civil szervezetek széleskörű

bevonása tervezett, így Tatabánya társadalmának jelentős részét aktívan be lehet vonni a

programokba. A tervezett programok hozzá fognak járulni a helyi identitástudat erősödéséhez,

az épített környezet és a kulturális értékek jobb megismeréséhez és felelősségtudatos

viselkedés kialakulásához, a közízlés fejlődéséhez, összességében a város fejlődéséhez.

A projektek hozzájárulnak az akcióterületi lakosság egészségének megőrzéséhez is. A közterek

és gyalogos útvonalak létesítése, fejlesztése hozzájárul az egészséges életmód kialakításához.



111

Jelentős gazdasági hatás várható a városközpontba tervezett szálloda építésétől, amelyre

számos szolgáltatás épülhet rá.

Egy ilyen tervnek turizmusélénkítő hatása van, és ennek megvalósításával emelkedhetnek a

turisztikai bevételek is. A tervezett fejlesztések eredményeként növekszik a térségbe látogató

vendégek száma. Nő a vállalkozói aktivitás, fejlődik az infrastruktúra, valamint új munkahelyek

teremtődnek. A munkahelyteremtés a magánszféra projektjeihez kapcsolódik, a közszféra

fejlesztései az infrastruktúra korszerűsítésére irányulnak, amelynek nem lesz közvetlen

munkahelyteremtő vonzata. A látogatók nagyobb száma fellendíti az akcióterület

kereskedelmét, növeli a kereskedelmi egységek bevételét. A vállalkozások jövedelmének

növekedése egyben több adóbevételt is jelenthet a város számára. Folyamatos gazdagodás

jellemzi a várost és polgárait, ebből adódóan javul az életminőség, kiteljesednek a város

funkciói. Az Ipari Park befektetőinek megfelelő szálláslehetőség jön létre helyben, a város

imázsa ezáltal javul a befektetők körében.

Fontos megjegyezni, hogy a város fejlődése hozzájárulhat a képzett fiatalok helyben

maradásához, ami a város egészséges fejlődése szempontjából és munkaerő-piaci

szempontból is fontos tényező.

3.9.2. Esélyegyenlőségi hatások

A projekt érvényesíti az esélyegyenlőség szempontjait. A tervezés során mindvégig nagy

hangsúlyt kap, hogy a kialakuló, illetve a megerősített funkciókat a hátrányos helyzetű

csoportok is igénybe tudják venni.

A városközpont utcaburkolatának felújítása, a sétáló utca szintbeli összekapcsolása lehetővé

teszi a közterületek akadálymentesítését.

A projekt nem esélyegyenlőség-orientált projekt, de erős hatással bír az esélyegyenlőségi

csoportok helyzetére:

● hozzájárul a családbarát munkahelyi körülmények megteremtéséhez, erősítéséhez

● a nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentéséhez

● az akadálymentesség előrehaladásához

● a fogyatékkal élők életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához

● a romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javításához

● más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításához.

A projekt révén a Fő tér akadálymentesítetté válik, a környezetében kiemelt figyelemben

részesül a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonsága, a területrendezés során a

terület biztosítására.



112

Mivel a projekt elsődleges célja a városközpont rehabilitációja, önálló, foglalkoztatási

kezdeményezés típusú ESZA tevékenység (munkahelyek kialakítása, hátrányos helyzetű

foglalkoztatottak számára bértámogatás, az akcióterületen élő hátrányos helyzetűek bevonása

az akcióterületi rehabilitáció megvalósításába) önálló programelemként való megfogalmazása,

beépítése a projekt tevékenységei között nem indokolt és életszerű.

A hátrányos helyzetű célcsoportokat képviselő civil szervezetek érdekeinek beépítése

érdekében a város:

● a tervezés során figyelembe vette a hatályos jogszabályokat, az építési hatóságok

előírásait, javaslatait;

● a közbeszerzési eljárás lebonyolítása során – a közbeszerzési törvény által biztosított

határokon belül - előnyben részesíti azon kivitelezőket, akik hátrányos helyzetűek

foglalkoztatását vállalják;

● a projekt révén teremtett munkahelyek betöltése során igyekszik hátrányos

helyzetűeket foglalkoztatni.

3.9.3. Környezeti hatások

A városrehebilitációs tervek elkészítése során Tatabánya Önkormányzata betartotta a

fenntartható településfejlesztés alapelveit, azaz:

● A fejlesztést úgy fogalmazta meg, hogy az érintett települési struktúra teret hagy a

természeti környezetnek.

● A CO2 kibocsátás csökkentése során cél volt a nem megújuló energiaforrások

használatának csökkentése (nem a megújuló energiaforrás használat növelése).

● A javasolt intézkedések hatását teljes életciklusuk alatt vette figyelembe.

● A belső tér hőkomfortjának biztosítása során törekedett a környezet és az épület által

létrehozható mikroklíma optimalizálására, hogy az épített környezet energiaigénye

minél kisebb lehessen.

A Környezeti minőség fejlesztése terén (gazdasági szolgáltató ház, önkormányzati

tanácsterem, zenepavilon és a kávéház fejlesztése során):

● Az Önkormányzat dolgozóinak környezettudatos magatartásának ösztönzése

megvalósul (akciók, képzések, tájékoztatók, stb. a projekt keretein kívül),

nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés;

● Ingatlanfejlesztés esetén korszerű, környezetbarát technológiák alkalmazása;

● Veszélyes hulladékok arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék

mennyiségének arányában;



113

● Energiagazdálkodás javítása, energiafelhasználás, hőellátás, hőveszteségek

csökkentése;

Zöldfelület-gazdálkodás terén (Fő tér, Életfa tér és Árpád sétány fejlesztése során):

● Zöldfelület minőségi fejlesztése;

● Élő utcák fejlesztése belterületen;

● A projekt során a zöldfelület növelése valósul meg.

A helyi közösségek hosszú távon egészséges környezetének biztosítása érdekében a

tervezés és a megvalósítás során az önkormányzat teljes mértékben figyelembe veszi a helyi

lakosok érdekeit – a fejlesztés egyértelműen az ő érdekeiket, szabadidő-eltöltési lehetőségeik

bővülését szolgálja. A rehabilitáció során – az építési munkálatok miatt - átmenetileg

jelentkező, kis mértékű zaj- illetve porterhelés, valamint a szolgáltatások a felújítások alatt

történő esetleges korlátozása elviselhető mértékű a projekt környezetében élők számára.

Emellett a célcsoportok tudatában vannak annak, hogy a fejlesztés eredményeképpen

létrejövő kulturált természeti és épített környezet igényeik jobb kielégítését szolgálja.

A városnak van érvényben lévő Környezetvédelmi Programja, az ebben meghatározott

környezetvédelmi szempontok érvényesülnek a projekt végrehajtása során, illetve a projekt

megfelel a Programban szereplő előírásoknak. A Pályázó a fejlesztések vonatkozásában

környezeti hatástanulmány elkészítésére nem kötelezett, mindazonáltal a projekt előkészítése

és megvalósítása során folyamatosan egyeztet a fejlesztésben érintett hatóságokkal,

társadalmi szervezetekkel, intézményekkel és a lakossággal. A projekt végrehajtása során

határérték-túllépés nem történik – a Pályázó különös figyelmet fordít arra, hogy a hazai és EU-

s jogszabályok teljes mértékben teljesüljenek, a környezet állapota javuljon.

Az emberi szükségletek kielégítése és a megfelelő környezeti állapot közötti

egyensúly biztosítása során a projekt környezetszennyező vagy a természeti erőforrásokkal

való takarékos magatartását vizsgáltuk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szennyező

tevékenység a környezet teherbíró képességével, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozással

összhangban van. A megújuló környezeti elemeket nem érinti a projekt, nagy mennyiségű

vagy ártalmas hulladék nem képződik. A fejlesztés által javul a zöldfelület állapota, amely a

környezeti elemek állapotának javulását is elősegíti. A keletkezett építési törmelék az

előírásoknak megfelelően elszállításra kerül.

A projekt tervezésekor a természeti erőforrások fenntartható használatát és a

takarékosság elvét tartottuk szem előtt. Az épületek felújítása során – ahol lehet –

környezetbarát és energiatakarékos megoldásokat fognak alkalmazni. A beruházás nem jár új

területek igénybevételével. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy a létrejövő illetve



114

megerősített értékekkel, valamint a lakóhelyi környezettel kapcsolatban növekedjen a

lakóközösség tudatossága és felelőssége, ezzel a projekt fenntarthatósága.

A meglévő értékek védelme és megőrzése egyértelműen a projekt fő célkitűzései közé

tartozik. Természeti értékek nem kerülnek feláldozásra vagy felhasználásra, természetes

élőhelyeket nem érint. A projekt keretében tervezett zöldfelület-fejlesztés hozzájárul a

környezeti értékek védelméhez, növekszik a gondozott zöldfelületek aránya, ugyanakkor

kulturális és építészeti szempontból jelentős építmények állagmegóvása, illetve felújítása

történik a pályázat keretében.

A városközpont megújítása a környezetbiztonságot javítja, a környezeti állapot (épített

környezet, városkép) javítását magában hordozó, környezeti kompenzációt nem igénylő

fejlesztés.

A magánszféra által megvalósítandó létesítmény jelentős forgalomvonzata miatt a

környezetében és a hozzá vezető utak mentén környezetterhelés (légszennyezés, zajterhelés)

növekedést okoznak. A fejlesztések pozitív környezeti hatása fent nevezett negatív hatásnál

számottevőbb.

3.10. Kockázatok elemzése

Kockázat megnevezése Való-

színűség (1-7)

Hatás (1-7)

A kockázat kezelésének módja

Műszaki kockázatok

Előre nem látott műszaki problémák és költségek előfordulása, a megvalósítás költségeinek növekedése, eltérés a

tervezett költségvetéstől

3 7

Körültekintő tervezés és árazás, a várható építőipari infláció - árindex - figyelembevétele, tartalék elkülönítése a

projekt költségvetésén belül, tartalék önerő elkülönítése a projekt

költségvetésen kívül, tapasztalt műszaki

lebonyolító és műszaki ellenőr bevonása

A szükséges engedélyezési tervek hatósági elutasítása

3 5

A felszíni építmények engedélyezése során

körültekintő, alapos tervezési munka, folyamatos együttműködés a

szakhatóságokkal

Közbeszerzési eljárás(ok) eltérése a tervezett ütemezéstől

2 4 Körültekintő tervezés a közbeszerzési eljárások megtervezése során, tartalék időkeretek beépítése az ütemtervbe

A megvalósítás ellehetetleníti a térség működését/közlekedését

2 4

A tágabb térségre tervezett, összehangolt

ütemezés

Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel, információs anyagok

terjesztése

A beszállítók/szolgáltatók késedelmes teljesítése

1 4 Megfelelő szerződéses feltételek kialakítása a közbeszerzési eljárások során

Kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a

kivitelezési munkák csúszása 1 3

Tartalék időszakok beépítése az

ütemtervbe, megfelelő szerződéses feltételek kialakítása.



115

Jogi kockázatok

A Támogató Támogatási Szerződéstől való elállása – a projektgazda adminisztratív, eljárási hibái miatt

2 7

Precíz projektmenedzsment,

útmutatóknak, eljárásrendeknek megfelelő

működés

Projektgazda és konzorciumi partner

szoros együttműködése,

KSZ-szel és IH-val való folyamatos

együttműködés

Tulajdonosi hozzájárulások megszerzésének időbeli csúszása

2 5 Körültekintő előkészítés, folyamatos egyeztetések

Kapcsolódó jogszabályi környezet változása

1 2

A projekt nem tartalmaz olyan elemeket, amelyekkel kapcsolatosan jelentős

jogszabályi környezetváltozásra lehetne számítani.

Szabványok változása 1 1

A projekt megfelel a jelenleg érvényes szabványoknak, és jogerős építési

engedélyekkel rendelkezik. Ezen engedélyek meghosszabbíthatók, így az

esetlegesen felmerülő szabványváltozások nem érintik a projektet az építési engedély

jogerős időtartamán belül.

Társadalmi kockázatok

A tatabányai polgárok tiltakoznak a fejlesztések ellen

2 5

A nyilvánosság biztosításával, az internetes fórumok, a média, a lakossági

fórumok használatával a tiltakozási akcióknak elejét lehet venni: a

közvéleménnyel folytatott párbeszéd során

a fejlesztések miértje, a választott megoldások szükségessége ismertethető.

A bekövetkezés alacsony valószínűségét jelzi, hogy számos – tulajdonjogában -

érintett szervezet már bevonásra került, és nem merült fel tiltakozás a projekt céljai,

megvalósítása ellen.

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok

Fenntarthatósági kockázatok: vandalizmus, köztisztaság

4 6

Könnyen kezelhető, tartós felületek,

rendszerek tervezése

Megfelelő garanciák beépítése a kivitelezői

szerződésekbe

A projekt várt gazdasági, társadalmi hatásai elmaradnak

2 6

Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek

megvalósítása

Soft elemek megvalósítása

Hatékony kommunikáció, marketing

Tervezett bevételek realizálása 1 3

A költség-haszon elemzés során tervezett bevételek minden egyes projektelem esetében pesszimista megközelítéssel

készültek, a gazdasági válságot követő egy-másfél éves időszak tényadatainak

ismeretében.

Az üzemeltető kiválasztására irányuló pályázat eredménytelen

1 2

Az üzemeltető kiválasztására irányuló pályázat eredménytelensége esetén a

pályázat újbóli kiírása, esetleg bizonyos feltételek enyhítése nyújt megoldást.

Intézményi kockázatok

A partnerek közötti együttműködés meghiúsul

3 7 Körültekintő előkészítés, folyamatos egyeztetések, szándéknyilatkozatok és



116

partnerségi megállapodások megkötése

Új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a

vizsgált időtávon

1 1

Új szereplők belépése, a tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált

időtávon a megvalósításért felelős szervezetek hozzájárulása nélkül nem

képzelhető el, így az esetleges új szereplők belépése biztosítható oly módon, hogy az a

projekt megvalósulását ne veszélyeztesse.



117

3.11. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

A tervezett tevékenységeket és ütemezésüket az alábbi táblázat tartalmazza jól áttekinthető GANTT diagram formájában. Ezt követően

munkacsomagokra bontva kerül az ütemterv bemutatásra.

Tevékenység Már meg-

valósult

2009

2009

2010 2011 2012 2013

I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV I II III IV

Előkészítés

IVS, ATT IGEN X X X X X X

Műszaki tervek IGEN X X X X X X X

Tanulmányok, felmérések IGEN X X

Feltételes közbeszerzés NEM X X X X

Projektmenedzsment NEM X X X X X X X

Műszaki lebonyolítás NEM

Végrehajtás

Projektmenedzsment NEM X X X X X X X

Műszaki lebonyolítás NEM X X X X X

Nyilvánosság NEM X X X X X X X

Közbeszerzés NEM X

Könyvvizsgálat NEM X X

Gazdasági funkciók

Gazdasági szolgáltatóház NEM X X X X X

Városház Kávéház NEM X X X X

Városi funkciók

Fő tér megújítása NEM X X X X X



118

Fő tér központi része NEM X X X X X

Árpádsétány NEM X X X X X

Zeneiskola előtti tér NEM X X X X X

Életfa tér NEM X X X X X

Közszféra funkciók

Multifunkcionális tanácsterem NEM X X X X

Kiegészítő kisléptékű elemek (ERFA)

Az érintett lakosság bevonását

célzó akciók

NEM X X X X X X

3.11.1. Projekt menedzsment lebonyolítása

A projektmenedzsment szervezet tevékenységének részletes bemutatására a tanulmány Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Hiba!

A hivatkozási forrás nem található. pontjában kerül sor.

A projektmenedzsment tevékenység folyamatosan segíti a projektek megvalósítását. A projektek fizikai lezárása után 2012 második

félévében a projektmenedzsment a pénzügyi lezárást végzi, és elkészíti a szükséges zárójelentéseket.

3.11.2. Kiviteli tervek elkészítése

A Fő tér vonatkozásában a tervpályázat már megvalósult, az engedélyezési tervek elkészültek.

A kiviteli tervek elkészítésére 2010 II. félévében kerül sor.



119

3.11.3. Közbeszerzési eljárások lefolytatása

A kivitelezői közbeszerzési eljárásokra a jelenleg rendelkezésre álló, illetve az addig elkészülő

kiviteli tervek alapján kerül sor. A közbeszerzés (általános egyszerű tárgyalásos eljárás)

lebonyolítását az Önkormányzat és a GFSZ együttműködve végzik: begyűjtik az ajánlattevői

kérdéseket, biztosítják a tervezői válaszokat, részt vesznek a helyszíni bejáráson, fogadják az

ajánlatokat, megszervezik az értékelést, kiválasztják a legelőnyösebb ajánlatot, majd

előkészítik a szerződéskötést. A közbeszerzési eljárások lebonyolítására előreláthatóan mintegy

4 hónap elegendő. A kivitelezői közbeszerzési eljárást 2010 novemberének végén

megindítottuk. A szerződéskötésre várhatóan 2011 márciusában kerül sor.

3.11.4. Kivitelezési munkák

A Fő tér és környékének rehabilitációját össze kell hangolni a szálloda és a mélygarázs

építésével. Ennek érdekében egyeztetés szükséges a szálloda építtetőjével. A ROP pályázat

keretében megvalósítandó tevékenységek kivitelezése 2011 második féléve – 2012 második

féléve között megtörténik.

A kiviteli munkák alatt a műszaki ellenőr/lebonyolító szervezet a helyszínen ellenőrzi a tervek

és jogszabályok szerinti megvalósulást, igazolja a teljesítéseket. Folyamatos kapcsolatot tart a

projekt menedzsmenttel, rendszeres tájékoztatást ad a kivitelezés aktuális állapotáról, jelzi az

esetlegesen felmerülő műszaki problémákat.

3.11.5. Városrehabilitációt támogató szemléletformáló és marketing akciók

Az érintett lakosság bevonását célzó akciók a városközpont területén történnek, a részletes

koncepció alapján. A tervezett akciók 2011 második féléve és 2012 második féléve között

kerülnek lebonyolításra.

3.12. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések

3.12.1. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése során lezajlott egyeztetések

A partnerség gyakorlatának célja az, hogy egy készülő stratégiában olyan fejlesztési irányok,

célok és programok fogalmazódjanak meg, amelyek a helyi társadalom számára

elfogadhatóak, amelyek megvalósításával a lakosság egyetért. Ezért Tatabánya MJV

Önkormányzata a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának is megfelelően, kiemelt

figyelmet fordít arra, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába bevonja a helyi

társadalmat, már előzetesen is meghallgassa véleményét, hogy annak megfelelően tudja

kialakítani stratégiáját.



120

Az önkormányzat a munka indításakor átgondolta, hogy milyen területeket érinthet az integrált

városfejlesztési stratégia, azonosította a különböző érdekelt csoportokat és lehetőséget adott

arra, hogy az azonos csoporthoz tartozó szervezetek, amelyek korábban egyes

szakterületekhez tartozó stratégiák kidolgozásában már részt vettek, munkaértekezletek

keretében fogalmazzák meg azokat a problémákat, amelyeknek megoldására az integrált

városfejlesztési stratégiában várnak javaslatot. Ezen munkaértekezletek előtt még vezetői

értekezletek is zajlottak, ahol az önkormányzat vezetői részletesen felvázolták a város jelenlegi

helyzetét, annak minden egyes területét elemezve: a gazdasági, társadalmi, közigazgatási,

oktatási, környezeti, idegenforgalmi, közlekedési, egészségügyi és szociális helyzetét, a

felsorolt területek veszélyeit, gyengeségeit, továbbá erősségeit és kitörési lehetőségeit.

Ezt követően az önkormányzat tanácstermében, mely helyt adott a civilfórumoknak, számtalan

ötlet elhangzott. A különböző területek képviselői, szimpatizánsai, egyesületi célok

elkötelezettjei, természetesen más-más nézőpontból közelítették meg a kérdést, hogy mi is az,

amire a legégetőbb szüksége lenne Tatabányának. Egyetlen dologban azonban mindannyian

egyetértettek, és ez nem csak a civil fórumokra, hanem a szakmai fórumokra is értendő,

mégpedig abban, hogy az első és legfontosabb teendő egy igazi városközpont kialakítása.

Tatabányán ugyanis nem létezik ilyen. Egymással össze nem függő „energiapontok”,

gócpontok vannak egymáshoz viszonylag közel, de több szempontból egységes, igazi

városközpont nincs. Egységes véleményként hangzott el a résztvevőktől az, hogy nincs egy

olyan hely, ahova el lehet menni sétálgatni, közben kirakatokat nézni, ami lehetne egy

általános, mindenki által ismert találkahely, ahol kávézók, cukrászdák éttermek vagy sörözők

vannak amiből választani lehet, ahova egy ebédre vagy vacsorára be lehet ülni, ahova el lehet

vinni a városba látogató idegent. Ez a konkrétan megfogalmazott, elhangzott kívánság az

Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása során végig vezérfonalként szolgált.

A közszolgáltatásokat biztosító intézmények mellett, a településüzemeltetés szervezeteinek

képviselői, és a városi sport és kulturális élet kereteit biztosító létesítmények vezetői adtak

tájékoztatást, az egyes területeket jellemző problémákról, valamint a jövőre vonatkozó

elképzelésekről.

A város gazdasági életének vállalkozásokon keresztül történő megismerését két

munkaértekezlet szolgálta, amelyen a kis és közepes méretű vállalkozások és a nagyvállalatok

képviselői vettek részt. A város idegenforgalmi lehetőségeit is ezeken a munkaértekezleteken

elemezték az idegenforgalomban érintett vállalkozók. A gazdasági fórumokon kifejtették a

gazdasági aspektusból történő megközelítésüket, véleményüket a városközpont kialakítására

vonatkozóan, de szó esett az ipari parkról, a KKV-k fejlődési lehetőségéről, az iskolák és



121

vállalkozások együttműködéséről is, középpontba helyezve a szakmai tapasztalat

megszerzésének lehetőségét.

A városközpontra vonatkozó elképzelések pontosítását két egymástól eltérő összetételű

csoporttal történt egyeztetés is segítette. Egyrészt a MÜTF hallgatóinak is lehetőséget adott

arra a város, hogy kifejtsék a városközpont fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiket.

Másrészt a város megkereste a városközpontban üzlettel rendelkező vállalkozókat is, akik

egyben az integrált városfejlesztési stratégiával párhuzamosan zajló URBACT program második

ütemének támogatói csoportjában is részt vesznek. A beszélgetés egyúttal a két program

közötti összhang megteremtését is szolgálta.

A munkaértekezleteken, fórumokon minden esetben részt vettek az önkormányzaton belül

működő szakterületek képviselői, akikkel a stratégia készítés során folyamatos konzultáció

zajlott. A stratégia-készítés politikai támogatottságát, a tervezési folyamatot nyomon követő,

azt felügyelő hét tagú Ad-hoc Bizottság nyújtotta, melynek tagjai a városi közgyűlés tagjai, a

város kerületeinek képviselői voltak. A fórumokon kívül ad hoc bizottsági ülést tartottak 2008.

január 7-én, február 7-én, és április 10-én is. Az Önkormányzat képviselőivel és szakirodáival,

a pályázatíró kft. tanácsadóival, a kirendelt antiszegregációs szakértőkkel, a KSH, az NFÜ és a

KDRFÜ illetékes munkatársaival történő folyamatos egyeztetéssel valósultak meg a

stratégiakészítés lépései.

A partnerségi elv, mint európai uniós alapelv végigkísérte az Integrált Városfejlesztési

Stratégia készítésének folyamatát, a lakossági/civil és szakmai fórumokon elhangzott

vélemények figyelembevételével jártunk el mindvégig a stratégiakészítés során, melynek

lépései időrendben a következők voltak:

Időpont Esemény

2007. december 19. Előkészítő megbeszélés a Polgármesteri Hivatal érintett szakirodáinak

részvételével.

2008. január 17.

Az első workshopot 2008. január 17-én tartottuk, melyet egy interjú előzött

meg. A megbeszélésen részletesen tárgyalták Tatabánya régióban betöltött

szerepét, a főiskolát, az idegenforgalmi stratégiát, azt, hogy szükséges

fejleszteni a közlekedést, a városközpontot igazi városközponttá építeni, több

intézmény felújításának szükségességét, a környezetre való odafigyelés

fontosságát, a volt városi kórház épületének kérdését, és szó esett a roma

lakosság szegregációs problémáiról is. Ezt követően egy 17 fős workshopra,

civil fórumra került sor, ahol megjelentek az Önkormányzatot, a stratégiát

készítő céget képviselő személyek, és a civilek képviselői. A civil fórumon

mindenki elmondta saját szemszögéből azt, hogy mit tart prioritásnak az IVS



122

kapcsán. Leggyakrabban a városközpont kialakításának szükségessége

hangzott el.

2008. január 18. D.e.

Közoktatási fórumot tartott (ahol iskolák, óvodák és bölcsődék képviselői

jelentek meg) az Önkormányzat és a stratégiát író Kft. Az Önkormányzat

tájékoztatta a jelenlevőket az IVS szükségességéről, céljáról és az

akcióterületek meghatározásáról. A civil szervezetek képviselőitől azt kérték,

hogy az IVS helyzetfeltárási, helyzetértékelési fázisában arról beszéljenek, ki

milyen problémát lát a város vagy egy adott városrész működésében

gazdasági, környezeti, társadalmi (vagy bármely más) téren és melyek azok a

városi szintű javaslatok, amelyeket a városfejlesztési stratégiában viszont

szeretnének látni.

2008. január 18. D.u. Egészségügyi témakörben tartott workshopot Tatabánya MJV Önkormányzata

és a stratégiát író személyek.

2008. január 21.

Interjút készített a stratégiát készítő cég Tatabánya alpolgármesterével az IVS

ütemezéséről, a lehetséges akcióterületekről, a jövőképről, vízióról, szlogenről

és Tatabánya jelenlegi illetve jövőbeni regionális szerepköréről.

2008. január 23. Ezen a napon került sor a gazdasági fórumokra, az elsőt délelőtt, a másodikat

délután tartották. Workshop – Gazdasági Fórum I -II.

2008. január 25.

Délelőtt az épített környezet tárgykörben ült össze a tatabányai főépítész, a

Gazdaságfejlesztő Szervezet és a stratégiát készítő cég képviselői. A

városközpontról, a városrész központokról, az épületekről, az elhanyagolt

területekről, a városmarketingről és a hiányzó funkciókról esett szó. Délután a

zöldfelületek, tájrendezés és környezetvédelem tárgykörében folytatódtak a

megbeszélések.

2008. február 15-ig A workshopokat követően az írásban érkezett további véleményeket,

észrevételeket a Hivatal munkatársai feldolgozták.

2008. április 2.:

Az antiszegregációs szakértőkkel, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat

képviselőivel, és a Polgármesteri Hivatal képviselőivel megtartottuk az

antiszegregációs szakértők kérésére a helyszíni bejárást, ezután

megbeszélésre került sor.

2008. április 30.: A Fő tér önkormányzati képviselőjének meghallgatása, megbeszélés vele.

2008. május 5.:

Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával kapcsolatban felmerült kérdésekről

tárgyalás, megbeszélés a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Ügynökségnél, Székesfehérváron.

2008. május 15.:

Megalakult a támogatói csoport, ahol az akcióterület érintett szereplői

kifejtették véleményüket az IVS-ről, és az Önkormányzat által elképzelt

jövőbeni fejlesztésekről.



123

2008. június 12. :

Anti-szegregációs megbeszélés (CKÖ, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat,

Hajléktalan Gondozási Központ, Utcai Szociális Segítők Egyesülete,

Alpolgármester Úr és a Polgármesteri Hivatal szakirodái: Szociális és Népjóléti

Iroda, Lakásügyi Iroda, Oktatásügy, Stratégiai és Kontrolling Iroda)

2008. június 25.:

Megbeszélés a Polgármesteri Hivatal alpolgármesterével, a Főépítésszel, a

Gazdaságfejlesztő Szervezettel és a Hivatal Stratégiai és Kontrolling Irodájával

a további lépésekről.

2008. július 10-11.: Társadalmasítás: Az IVS postázása a gazdasági workshopok, és a támogatói

csoport aktív szereplőinek számára

2008. július 13.: Az IVS felkerül Tatabánya honlapjára a társadalmasítás jegyében.

2008. július 13.: A GFSZ informálja a Fő tér érintett vállalkozóit a fejleményekről.

2008. július közepétől

– augusztus 9-ig: a beérkezett válaszok, vélemények feldolgozása.

2008. augusztus 28.: Közgyűlési döntés az IVS elfogadásáról, és a benyújtás jóváhagyásáról.

3.12.2. Az URBAMECO projekt keretében létrejött Fő téri Támogatói Csoport tevékenységei

A Támogatói Csoport első hivatalos találkozója 2008. májusában volt, amikor is tájékoztattuk

a tagságot Tatabánya tervezett integrált városfejlesztési stratégiájáról. A résztvevők

megkapták Tatabánya integrált városfejlesztési stratégiája tervezetének vázlatát, amelyet

elláttak megjegyzéseikkel.

A Támogatói Csoport létrejöttét a 2008. szeptember 1-én kelt Együttműködési Megállapodás

szentesíti.

A 14 fős Támogatói Csoport tagjai:

● Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának alpolgármestere

● az újvárosi 11. számú választókörzet önkormányzati képviselője

● Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala Stratégiai és Kontrolling Irodájának vezetője

● Tatabánya MJV Polgármesteri Hivatala főépítésze

● a Gazdaságfejlesztő Szervezet ügyvezető igazgatója

● a tatabányai 1. sz. Postahivatal vezetője

● a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának képviselője

● az érintett leendő illetve tervezett hotel képviselői

● az Európai Ingatlanbefektetési Alap vezérigazgatója



124

● a területen érintett helyi vállalkozók

● a lakosság képviselője

A Támogatói Csoport második megbeszélése 2008. szeptemberében volt.

A találkozó során a tagok együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben lefektették, hogy

2011-ig (a Helyi Akcióterv végrehajtásának záró dátuma) együtt fognak dolgozni, és hogy

minden segítségüket és tudásukat megadják a tatabányai városközpont Helyi Akciótervének

kidolgozásához és végrehajtásához.

2009. januárjában a Támogatói Csoport Birminghamben tanulmányúton és tréningen vett

részt, az európai gyakorlatot, jó példákat megismerendő.

2009-ben több megbeszélést is tartott a Fő téri Támogatói Csoport, a legutóbbit július 24-én,

amelyen David Froessler URBACT szakértő is jelen volt.

A Fő téri Támogatói Csoport jelenleg a Gazdaságfejlesztő Szervezettel dolgozik együtt a

városközpont fejlesztésével kapcsolatos, a Helyi Akciótervet együttműködésben

megvalósítandó, az összes szociális, gazdasági és környezetvédelmi aspektust figyelembe vevő

projekt javaslaton, amely a lehetséges PPP struktúrákat és terveket tartalmazza.

A projekt végrehajtását és az eredményét megosztjuk a csoport tagjai között, és bevonjuk

őket a tervezésbe, a végrehajtásba és a beazonosított legjobb gyakorlatokból adódó

eredmények elterjesztésébe.

3.12.3. Tervekkel kapcsolatos egyeztetések a fejlesztéssel érintett üzletek tulajdonosaival

A fejelsztéssel érintett üzletek tulajdonosaival két ízben került sor egyeztetésre:

● 2009. december 4.: A GFSZ tárgyalójában bemutatják az elkészült terveket a

fejlesztéssel érintett Fő téri kereskedelmi egységek tulajdonosai részére egyeztetés

céljából.

● 2010. január: A projekt tartalmának időközbeni változásai (Sétány lefedésének

elhagyása, térfigyelő kamerarendszer és wifi hálózat kiépítése) következtében a

projektgazda ismételten kérte az érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását a

tervezett fejlesztésekhez

3.12.4. Lakossági egyeztetések

További lakossági egyeztetésekre került sor az ATT kidolgozása során:

● Az IVS előkészítése során piackutatás tárta fel a lakosság főbb igényeit a Fő téri

funkcióbővítéssel kapcsolatosan.



125

● A kapcsolódó friss híreket és az elfogadott dokumentumokat folyamatosan közzéteszik

a www.tatabanya.hu oldalon és a helyi sajtóban

● Az akcióterület önkormányzati képviselője rendszeresen tart lakossági fórumokat és

fogadóórákat, amelyen a Fő téri projekttel kapcsolatban is tájékoztatja az érdeklődőket.

A legutóbbi (2010. január 18-i) lakossági fórumon Maráz Péter építész személyesen

mutatta be a megújuló városközpont terveit az érdeklődőknek.



126

4. Pénzügyi terv

4.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve

4.1.1. Az akció megvalósításának költségei

Funkciók és tevékenységek Költsége (Ft) Tám.

aránya Saját forrás (Ft) Támogatás (Ft)

TATABÁNYA VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓ

1 493 096 815 65,0053% 522 504 969 970 591 846


124 910 903 80,00% 24 982 181 99 928 722

Fő tér megújítása 658 000 000 75,65% 160 223 000 497 777 000

Fő tér központi rész 215 000 000 75,65% 52 352 500 162 647 500

Árpád sétány 190 000 000 75,65% 46 265 000 143 735 000

Fő tér Zeneiskola előtt 190 000 000 75,65% 46 265 000 143 735 000

Térfigyelő 45 000 000 75,65% 10 957 500 34 042 500

Zenepavilon 18 000 000 75,65% 4 383 000 13 617 000

Életfa tér 105 143 000 81,00% 19 977 170 85 165 830

Gazdasági Szolgáltatóház 278 213 588 35,00% 180 838 832 97 374 756

Városháza Kávéház 124 643 609 40,00% 74 786 165 49 857 444

Mi vagyunk a központban! (soft1)

3 400 000 85,00% 510 000 2 890 000

Városmarketing (soft2) 4 000 000 85,00% 600 000 3 400 000

Közvetett támogatás (soft3) 7 600 000 85,00% 1 140 000 6 460 000

Szolgáltatások 187 810 715 64,54% 59 666 371 128 144 344

AGORA PROJEKT 2 053 835 722 77,34% 465 328 824 1 588 506 898

SZÁLLODA ÉPÍTÉSE 3 000 000 000 0 3 000 000 000 0

ÖSSZESEN 6 546 932 537 39,09% 3 987 833 793 2 559 098 744

A fenti táblázat a Tatabánya Városközpont Rehabilitáció pályázatnál az elszámolható

költségeket tartalmazza.

4.1.2. A megvalósításhoz szükséges források meghatározása

Forrás Összeg (Ft) Aránya (%)

Önkormányzat saját forrása 796 594 961 12,17%

Magánpartner saját forrása 3 191 238 832 48,74%

Támogatás 2 559 718 828 39,09%

Teljes költségvetés 6 548 003 025 100,00%



127

4.1.3. A szükséges önkormányzati források meghatározása

A teljes program megvalósításához szükséges önkormányzati forrás 796.594.961 Ft, amelyet

Tatabánya MJV Önkormányzata a tárgyévi költségvetéseiből biztosít.

4.1.4. A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai

A magánszféra fejlesztési hozzájárulásai a Tatabánya Városközpont Rehabilitáció projekt

keretében az Árpád Kft. révén (294.213.588), illetve a Szálloda építése projekt kapcsán

(3.000.000.000 Ft) jelenik meg.

4.2. Pályázat pénzügyi terve

Funkciók és tevékenységek Költsége (Ft) Költség aránya

Tám. aránya

Saját forrás (Ft)

Támogatás (Ft)

Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések

124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722


124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722


Közterületek fejlesztése (városi

funkció) 763 143 000 51,11% 76,39% 180 200 170 582 942 830



Árpád sétány 190 000 000 12,73% 75,65% 46 265 000 143 735 000


Térfigyelő 45 000 000 3,01% 75,65% 10 957 500 34 042 500

Zenepavilon 18 000 000 1,21% 75,65% 4 383 000 13 617 000

Életfa tér 105 143 000 7,04% 81,00% 19 977 170 85 165 830

Gazdasági funkciót szolgáló

tevékenységek 402 857 197 26,98% 36,55% 255 624 997 147 232 200





Önállóan nem támogatható,

kötelezően megvalósítandó tev. 15 000 000 1,00% 85,00% 2 250 000 12 750 000

Mi vagyunk a központban! (soft1) 3 400 000 0,23% 85,00% 510 000 2 890 000

Városmarketing (soft2) 4 000 000 0,27% 85,00% 600 000 3 400 000

Közvetett támogatás (soft3) 7 600 000 0,51% 85,00% 1 140 000 6 460 000

FUNKCIÓK ÖSSZESEN 1 305 911 100 87,46% 64,54% 463 057 348 842 853 752



128

Szolgáltatások 187 185 715 12,54% 64,54% 59 447 621 127 738 094

Projekt-

előkészítés max: 18,00% 141 745 000 9,49% 69,09% 43 783 386 97 961 614

IVS+ATT 9 640 000 0,65% 65,00% 3 374 000 6 266 000

IVS+ATT nem

elszámolható része

625 000 0,00% 625 000 0

Műszaki

tervek 79 005 000 5,29% 65,41% 27 329 776 51 675 224

Ingatlanvásárl

ás max: 10,00% 49 500 000 3,32% 75,65% 12 053 250 37 446 750

Közbeszerzés 3 600 000 0,24% 71,49% 1 026 360 2 573 640

Projekt-

menedzsment max: 4,00% 7 625 000 0,51% 65,00% 2 668 750 4 956 250




Tervellenőr max: 0,50% 5 065 715 0,34% 71,49% 1 444 235 3 621 480

Tartalék max: 5,00% 16 250 000 1,09% 65,00% 5 687 500 10 562 500

PROJEKT ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN

1 493 096 815 100,00% 65,00% 522 504 969 970 591 846


Nem elszámolható költség 1 070 488 - 0,00% 1 070 488 0

PROJEKT KÖLTSÉGEI ÖSSZESEN 1 494 167 303 - 64,96% 523 575 457 970 591 846


4.2.1. „Soft” projektek költségei

Tevékenység Nettó költség

(Ft) Áfa (Ft)

Bruttó költség

(Ft)

I. Érintett lakosság bevonását célzó akciók

„Mi vagyunk a központban!” címmel 2

rendezvénynap megszervezése és

lebonyolítása a Városközpontban

2.720.000 680.000 3.400.000



129

Összesen 2.720.000 680.000 3.400.000

II. Városmarketing akciók

Közvélemény kutatás és az eredmények

összefoglalása 2.800.000 700.00 3.500.000

Befektetői konferencia szervezése és

lebonyolítása 400.000 100.000 500.000

Összesen 3.200.000 800.000 4.000.000

III. Közvetett támogatásból

„Milyennek képzelem a Városközpontot 20 év

múlva?” gyermek- diák képzőművészeti és

média pályázat

1.280.000 320.000 1.600.000

„Civilek a központban a központért”

ötletpályázat, civil mini-projektek

bemutatkozása a Városközpontban

4.800.000. 1.200.000 6.000.000

Összesen 6.080.000 1.520.000 7.600.000

MINDÖSSZESEN 12.000.000 3.000.000 15.000.000

4.2.2. Források

A projekt forrásai Ft %

Önkormányzat saját forrása 331 266 137 22,186515%

Magánpartner saját forrása 191 238 832 12,808200%

Támogatás 970 591 846 65,005285%

Teljes költségvetés 1 493 096 815 100,00%

4.3. A pályázat költségvetésének szöveges magyarázata

4.3.1. Előkészítéshez kapcsolódóan

Az előkészítéshez kapcsolódó költségek keretében az IVS és ATT költsége mellett a kiviteli és

engedélyezési tervek, a közbeszerzési költségek, és az ingatlanvásárlás költségei kerülnek

elszámolásra.

Szolgáltatások Elszámolható

költség Aránya

Támogatási

aránya

Saját

forrás Támogatás

Projekt-előkészítés max: 18,00% 141 745 000 9,49% 69,09% 43 783 386 97 961 614

IVS+ATT 9 640 000 0,65% 65,00% 3 374 000 6 266 000

IVS+ATT nem 625 000 0,00% 625 000 0



130

elszámolható része

Műszaki tervek 79 005 000 5,29% 65,41% 27 329 776 51 675 224

Ingatlanvásárlás max: 10,00% 49 500 000 3,32% 75,65% 12 053 250 37 446 750

Közbeszerzés 3 600 000 0,24% 71,49% 1 026 360 2 573 640

4.3.2. A megvalósítás költségei

Szolgáltatások

A projektmenedzsment elszámolása a GFSZ Kft. által benyújtott számlák alapján történik. A

projektmenedzsment költség így a projekt teljes költségvetésének alig több, mint 0,5%-át

teszi ki.

A műszaki ellenőr, a könyvvizsgálat és a nyilvánosság költségeit ajánlatok alapján állapítottuk

meg, a tervellenőr költségeit kamarai díjszabás alapján; a teljes projekt megvalósítására

16,250 mFt-os tartalék került elkülönítésre.

Szolgáltatások Teljes költség Aránya Támogatási

aránya Saját forrás Támogatás

Projekt-menedzsment max: 4,00% 7 625 000 0,51% 65,00% 2 668 750 4 956 250




Tervellenőr max: 0,50% 5 065 715 0,34% 71,49% 1 444 235 3 621 480

Tartalék max: 5,00% 16 250 000 1,09% 65,00% 5 687 500 10 562 500

Építési költségek

Az építési költségeket építészeti költségbecslések alapján határoztuk meg.

Funkciók és tevékenységek Költsége (Ft) Költség

aránya

Tám.

aránya Saját forrás (Ft) Támogatás (Ft)

Közszféra funkcióinak

megerősítését szolgáló

fejlesztések

124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722


kialakítása 124 910 903 8,37% 80,00% 24 982 181 99 928 722


Közterületek fejlesztése

(városi funkció) 763 143 000 51,11% 76,39% 180 200 170 582 942 830



Árpád sétány 190 000 000 12,73% 75,65% 46 265 000 143 735 000


Térfigyelő 45 000 000 3,01% 75,65% 10 957 500 34 042 500



131

Zenepavilon 18 000 000 1,21% 75,65% 4 383 000 13 617 000

Életfa tér 105 143 000 7,04% 81,00% 19 977 170 85 165 830

Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek

402 857 197 26,98% 36,55% 255 624 997 147 232 200





Fajlagos költségek

A fajlagos költségeket tekintve, a beruházási elemek közül a Mélygarázs alatta marad az

átlagos költségszintnek. A Városháza Kávéház, a Multifunkcionális tanácsterem, az Árpád

sétány, a Zeneiskola előtti tér és a Gazdasági Szolgáltatóház a kiemelt kategórián belül marad,

ami helyénvaló, tekintettel a helyszínek reprezentatívitására, illetve a különleges műszaki

megoldásokra, amelyek növelik a fajlagos költségeket. Ilyenek például az Árpád sétány

beépített letekintő nyílásai, amelyek átláthatatlan üveg felületű kúpokkal lesznek leborítva, és

szélük padként működik, maga az üvegkúp pedig éjszaka látványfényként szolgál rejtett

világítással). A Felső tér megújítása illetve az Életfa tér és a Főiskola két épületét összekötő

gyalogút esetén pedig a reprezentatív kialakítás és a szökőkút, illetve csobogó beépítése növeli

a költségeket oly mértékben, hogy a kiemelt kategóriánál 10-15%-al magasabb a bekerülési

költség.

Beruházási elem Terület Elszámolható

költség Fajlagos költség

Kiemelt

kategória

Városháza Kávéház 426,3 m2 99 714 887 Ft 233 908 Ft/m2

200 000 Ft/m2

240 000 Ft/m2

Multifunkcionális Tanácsterem 380,5 m2 99 928 722 Ft 262 625 Ft/m2

240 000 Ft/m2

400 000 Ft/m2

Felső Fő tér megújítása 6423,0 m2 172 000 000 Ft 26 779 Ft/m2

18 000 Ft/m2

24 000 Ft/m2

Árpád sétány 1740 m2 84 114 400Ft 23750 Ft/m2

18 000 Ft/m2

24 000 Ft/m2

Fő tér- Zeneiskola előtti tér 7355,0 m2 152 000 000 Ft 20 666 Ft/m2 18 000 Ft/m2



132

24 000 Ft/m2

Zenepavilon 44,7 m2 14 400 000 Ft 32 215 Ft/m2 -

Életfa tér és Főiskola két épületét

összekötő gyalogút 3009,4 m2 84 114 400 Ft 27 950 Ft/m2

18 000 Ft/m2

24 000 Ft/m2

Gazdasági Szolgáltatóház 670,86 m2 139 106 794 Ft 207 356 Ft/m2

180 000 Ft/m2

240 000 Ft/m2

Mélygarázs 1064,27 m2 139 106 794 Ft 130 706 Ft/m2

140 000 Ft/m2

180 000 Ft/m2



133

5. Megvalósítás intézményi kerete

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a

városfejlesztési gyakorlata áttekintése után úgy döntött, hogy a Gazdaságfejlesztő Szervezetét

bízza meg a városfejlesztő társaság feladatainak ellátásával.

Az önkormányzat 1996. júniusában alapította a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Tatabánya

Megyei Jogú Város Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-t az akkori

szabályozás szerint még közhasznú társaság formában az alábbi feladatokkal:

● munkahely-teremtés, megőrzés támogatása,

● befektetői partnerek felkutatása,

● ipartelepítés, kereskedelemfejlesztés elősegítése,

● ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztési projektek koordinálása, vagyonhasznosítási

feladatok,

● ipari park fejlesztés,

● települési és régiómarketing,

● gazdasági elemzések, kutatások fejlesztése,

● stratégiai tervezés,

● szakképzési program koordinálása,

● kis- és középvállalkozások működésének elősegítése,

● nemzetközi és régiós gazdaságfejlesztési programokban való részvétel.

A társaság tevékenységében az alakulást követően a befektetés-ösztönzési feladatok kaptak

nagyobb hangsúlyt, míg az elmúlt években már városfejlesztési és regionális fejlesztésekhez

kapcsolódó feladatok kapnak nagyobb szerepet.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009. május 22-én megalkotta és 2009. június

1-én hatályba léptette 22/2009.(V.22.) kgy.sz. rendeletét a város rehabilitációhoz kapcsolódó

feladatok ellátásáról.

A rendelet hatálya a város rehabilitációs akcióterületeken megvalósítandó fejlesztési

feladatokban közreműködő szervezetekre, személyekre és a rehabilitációs területen található

ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használóira terjed ki.



134

Az önkormányzat e rendelet keretein belül meghatározza, hogy a rehabilitációs területen

megvalósítandó fejlesztések, lebonyolításával Tatabánya Megyei Jogú Város

Önkormányzatának Gazdaságfejlesztő Szervezete Nonprofit Kft-t bízza meg és megbízási

szerződést köt.

5.1. Városrehabilitációs szerződés

A szerződés tartalmazza:

1. a város rehabilitációs tevékenységet, mint a szerződés tárgyát, a felek

kötelezettségvállalását,

2. a város-rehabilitáció megvalósításának határidejét, ütemezését;

3. a város-rehabilitációval érintett akcióterület megnevezését;

4. az akcióterületen megvalósítandó fejlesztési célkitűzéseket;

5. a szerződés keretében ellátott tevékenységeket, feladatokat, amely lehet:

a. fejlesztési tervek, tanulmányok készítése;

b. kivitelezési, pénzügyi tervek készítése;

c. integrált városfejlesztési stratégia, akciótervek készítése, rendszeres

felülvizsgálata;

d. telekvásárlások, telekalakítások, épületbontások megszervezése,

koordinálása, közterületrendezés;

e. közmű- és útépítés, építési tevékenység, épület korszerűsítés megszervezése;

f. az akcióterületen magánberuházások koordinálása;

g. telek, ingatlan értékesítés, bérleti, vagyonkezelői tevékenység;

h. pénzügyi források felkutatása, pályázatkészítés;

6. a fejlesztések megvalósításának, illetve a feladatok ellátására szolgáló források

rendelkezésre bocsátásának módját, pénzügyi ütemezését;

7. a rendelkezésre bocsátott forrásokkal történő elszámolás módját;

8. a Városfejlesztő tevékenységének fedezetéül szolgáló díj mértékét;

9. a Városfejlesztő bevételeinek a szerződésben szereplő fejlesztési célokra fordítását;

10. a Városfejlesztő évenkénti beszámolásának, az akcióterületi terv évente történő

aktualizálásának rendjét;

11. az önkormányzati ellenőrzés módját;

12. az alvállalkozók bevonásának rendjét;

13. a Városfejlesztő kezelésébe adott ingatlanok körét;



135

14. a fejlesztések megvalósításában, a feladat-ellátásban közreműködő önkormányzati

intézmények, gazdálkodó szervezetek, közösségek, magánszemélyek

közreműködésének módját.

A társaság feladata az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, a Szabályozási Tervben és az

Akcióterületi Tervben meghatározott városrehabilitációs és fejlesztési feladatok megvalósítása.

A társaság tevékenységének célja a komplex városfejlesztési akciók során előkészíteni a

fejlesztéseket, rendezni a tulajdonviszonyokat annak érdekében, hogy a városközpont élettel

való megtöltését célzó beruházások megvalósuljanak.

Az önkormányzat és a GFSZ között az együttműködést e rendelet is szabályozza, az

ellenőrzést Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési

Szabályzatában kijelölt szervezeti egység látja el.

A Gazdaságfejlesztő Szervezet e feladat ellátására külön divíziót hozott létre, melyet már az

IVS-ben is szerepeltetett. A társaság a városfejlesztési projektek (ingatlanfejlesztési,

panelprogram) koordinálása területén is nagy tapasztalattal rendelkezik, az önkormányzat

ezért bízta meg a társaságot a városrehabilitációs feladatokkal.

Gazdaságfejlesztő Szervezet

ügyvezető

adminisztráció

Városfejlesztési divízió

Feladatok:

IVS

Az IVS-ben a Városfejlesztő Társaság számára felsorolt feladatok végrehajtása (IVS 159. oldal táblázat)

Panelprogram ügyintézési feladatai

Élményfürdő projekt

Városmarketing

Felügyelet, beszámolási kötelezettség:

évente beszámolási kötelezettség a közgyűlés felé, és az illetékes bizottságok felé

Munkatársak:

3 fő - műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészeti, közgazdasági ismeretek

Gazdaságfejlesztő divízió

Feladatok:

befektetők fogadása – ipar

ingatlanhasznosítás elősegítése

gazdaságfejlesztés

szakképzési program

Duna-Vértes köze Hull. Gazd. Társ. koordinációs feladatai

Felügyelet, beszámolási kötelezettség:

Az érvényben lévő gyakorlat szerint

Munkatársak:

2 fő

Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség

Feladatok:

innovációs pályázatfigyelés és pályázati tanácsadás

technológiai tanácsadás

műszaki szakértői tevékenység

szakértői adatbázis fejlesztése és működtetése

innovációs konferenciák, rendezvények szervezése (különösen spin-off és K+F rendezvények)

innovációs projektek gyűjtése és menedzselése

partnerközvetítés

kommunikációs és marketing feladatok ellátása

a KDRIÜ szolgáltatásainak közvetítése

a KDRIÜ által végzett régiós szintű tevékenységekben való



136

Együttműködés:

A Városfejlesztő Társaság szorosan együttműködik az Önkormányzat szakirodáival: Városüzemeltetési Iroda, Beruházás-felújítási Iroda, Stratégia és Kontrolling Iroda, Főépítészi Iroda

részvétel

a RIIR (Regionális Innovációs Informatikai Rendszer) helyi működtetési feladatainak ellátása a KDRIÜ iránymutatásai alapján

folyamatos információszolgáltatás a KDRIÜ számára

Munkatárs:

1 fő

A GFSZ módosította a Közbeszerzési Szabályzatát és a Közbeszerzési Bizottságának létszámát

5 főre bővítette.

5.1.1. A bizottság tagjai

● GFSZ ügyvezetője (elnök)

● GFSZ Felügyelő Bizottságának elnöke

● Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármester

● Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Bizottságának elnöke

● Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Bizottságának tagja

5.1.2. Szervezeti felépítés

Kompetenciák

● Az önkormányzat nevében és megbízásából hajtja végre a városfejlesztési akciót,

vagyis az önkormányzat a városfejlesztés stratégiai irányainak kijelölője. Az első

rehabilitációra kijelölt terület Tatabánya Fő tere, majd további két terület fejlesztése –

Kertvárosi lakótelep és Bánhida központja – szükséges az IVS szerint.

● Befektetővel (konzorciumi partner) való tárgyalás, valamint a tulajdonjogi

rendezésekhez szükséges tárgyalások.

● A rehabilitáció operatív irányítása.

5.1.3. Jogi háttér

A városfejlesztő társaság működését az önkormányzat rendeletben és a rendelet alapján

megkötött megbízási szerződésben szabályozza.



137

5.1.4. A rendelet főbb elemei

● Hatálya a városrehabilitációs akcióterületeken megvalósítandó fejlesztési feladatokban

közreműködő szervezetekre, személyekre és a rehabilitációs területen található

ingatlanok tulajdonosaira, bérlőire, használói terjed ki.

● Kijelöli a Gazdaságfejlesztő Szervezetet az akcióterületek fejlesztésének előkésztésével,

azok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

● Meghatározza a rehabilitációk megbízási szerződés tartalmai elemeit.

● Meghatározza az akcióterületen ellátandó közszolgáltatási feladatokat.

● Kijelöli a rehabilitációs területeket.

● Meghatározza a helyi rehabilitációs tevékenység forrásait.

● Szabályozza az önkormányzat a városfejlesztő együttműködését.

Feladatok

1. a tervezés koordinációja és a pályázati dokumentációjának összeállítása

2. valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása

a. Közbeszerzési eljárás részvételi, ajánlati felhívásainak összeállítása, döntések

előkészítése

b. Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel (Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Ügynökség)

c. Értékelések megszervezése

d. Eljárások eredményéről szóló hirdetmények feladása

3. a projekt végrehajtása

a. Stratégiai projektkövetés biztosítása

b. Városfejlesztési koordináció – egyeztetési fórum az önkormányzat és a

menedzsment szervezet között

c. További források felkutatása (pályázati, befektetői)

d. Partnerek koordinációja (civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek, lakosság

bevonása)

e. Közterületek rendezési munkáinak irányítása (terv készíttetés, kivitelezés

pályáztatása)

f. Önkormányzati határozattal kijelölt akcióterületek teljes körű fejlesztése

g. Értékesítésből, bérbeadásból származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való

visszaforgatásának koordinációja



138

h. Befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció

érdekében

i. Adminisztratív és információs feladatok ellátása

j. Közszféra és vállalakozók által létrehozandó projekttársaságban való részvétel

k. Városfejlesztési rehabilitáció operatív irányítása

l. Gazdaságfejlesztési elemek integrációja

m. Kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan, vagy partnerrel)

n. Megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (tárgyalások, szerződések

előkészítése, megkötése)

o. Terület előkészítési munkák irányítása (bontás, közműépítés)

p. Önkormányzati beruházásban megvalósuló létesítményeknél beruházói feladatok

ellátása

q. Magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása a projekt által érintett

területen

r. Fenntartás koordinációja

s. A lakosság tájékoztatása

t. A kivitelezésben résztvevő partnerek koordinációja

u. Pénzügyi-számviteli feladatok: nyilvántartások, és auditálások, jelentések

készítése

v. Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel

w. A projekt lezárásához szükséges értékelés és ellenőrzési feladatok ellátása.

A pályázat menedzselése

A regionális operatív program keretében megvalósuló beruházás, fejlesztés megvalósításával

az önkormányzat a GFSZ-t bízta meg, melyhez a forrást biztosítja. A GFSZ megnyitotta a

projekt számláját.

Az önkormányzat a forrás biztosítását a megbízási szerződésben rögzítetteknek megfelelően,

számla alapján biztosítja. A GFSZ külső szakértőt vesz igénybe az ATT és a pályázat második

körös dokumentációjának elkészítésére, valamint közbeszerzési szakértőt bíz meg a

közbeszerzési eljárások lebonyolításával.

A társaság lebonyolítja a tervezéshez és megvalósításhoz szükséges közbeszerzéseket,

valamint gondoskodik a nyilvánosság tájékoztatásáról, jelentéseket és beszámolókat készít.



139

5.2. Üzemeltetés, működtetés

5.2.1. Szervezeti háttér

A közterületek felújítása után az üzemeltetési és fenntartási feladatokat az Önkormányzat

városüzemeltetési részlege végzi.

A közszféra fejlesztés részeként megvalósuló Multifunkcionális tanácsterem fenntartása az

Önkormányzat feladata.

A Városháza Kávéház üzemeltetésére az Önkormányzat pályázatot ír ki.

A Gazdasági Szolgáltatóház fenntartásáról a beruházó vállalkozó gondoskodik.

A szálló és a mélygarázs üzemeltetése szintén a beruházó vállalkozó feladata lesz.

A projektek megvalósításával létrejövő új funkciók többsége tehát a meglévő funkciók

bővítését jelenti és már működő intézményi háttérre támaszkodik. Mivel a meglévő intézményi

struktúra rendelkezik szükséges szakmai felkészültséggel, a fejlesztések jövőbeni működtetése

biztosított.

5.2.2. Az üzemeltetés és működtetés pénzügyi terve, forrásai

Tatabánya MJV Önkormányzata rendelkezik azokkal a bevételekkel, amelyek a megemelkedő

közterület és épület fenntartási költségek biztosításához szükséges.

Az újonnan építendő Gazdasági Szolgáltatóház, illetve a Városháza Kávéház működtetését a

magánszférához tartozó tulajdonos/üzemeltetők biztosítják a bevételeikből.

A szálloda üzemeltetése a magánbefektető feladata.

A projekt cash-flow terve

A projekt cash-flow tervét a megvalósítás és a fenntartás 5 éves időszakára a következő

táblázat mutatja be.

A „Beruházás saját forrása” sor tartalmazza Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és a

konzorciumi partnere által a fejlesztés megvalósításához szükséges saját forrás mértékét, éves

bontásban.

A „Beruházási támogatás (projektelőleg)” a TSZ megkötését követően lehívandó előleget

tartalmazza.

A „Beruházási támogatás (utófinanszírozás)” a projekt megvalósítása során kapott,

utófinanszírozási elszámolási rendszerben érkező támogatás összegét tartalmazza.

(Értelemszerűen a cash flow szempontjából a vállalkozói finanszírozás rendszerében a

vállalkozónak közvetlenül átutalt támogatás összege nem releváns).



140

Az „Önkormányzati támogatás” soron két különböző célú forrás jelenik meg:

- egyrészt az előleg, illetve az első támogatás lehívásáig komoly előfinanszírozási

igény lép fel – elsősorban az előkészítési költségek fedezése céljából - az

önkormányzat felé (ez az összeg, illetve ennek visszafizetése jelenik meg 2009-

ben az „Önkormányzati támogatás” soron pozitív, 2010-ben negatív előjellel).

- másrészt 2012-től az Önkormányzati támogatás soron futnak a közterület

fenntartásának a kiadásai – ezek értelemszerűen fedezik a közterületek

bérbeadásából származó bevételek és a közterület-fenntartás költségei közti

különbségből származó hiányt (ennek részletei megtalálhatók a Költség-haszon

elemzés táblázataiban).

A „Működtetési bevételek” soron a működés során fellépő bevételi pénzáramok jelennek meg

(a közterület-használati díjak, illetve a Gazdasági Szolgáltatóház üzlethelyiségeinek és a

garázs bevételei).

A „Felmerült beruházási kiadások” soron a beruházással kapcsolatos kiadások jelennek meg

(Értelemszerűen a cash flow szempontjából a vállalkozói finanszírozásban elszámolandó

számlák támogatási igénye nem releváns), illetve a Gazdasági Szolgáltatóház esetében az

üzlethelyiségek, illetve a mélygarázs rendszeres felújítási, pótlási kiadásainak 2014-re eső

részével is itt számoltunk.

Az „Üzemeltetés, karbantartás” sor az Önkormányzat esetében a közterület-fenntartás, a

multifunkcionális tanácsterem, és a Városháza Kávéház, illetve az Árpád Kft. esetében a

Gazdasági Szolgáltatóház üzemeltetési és karbantartási kiadásait tartalmazza.

A fenti sorokat összesítő „Bevételi pénzáramok” és „Kiadási pénzáramok” különbözete

határozza meg az „Egyenleget”, illetve ezek évenkénti összegzése a mindenkori „Kumulált

egyenleget”. Amíg a „Kumulált egyenleg” sor nem vált negatívba, a projekt cash-flow terve

megnyugtató: azt mutatja, hogy az esedékes kiadásoknak a projektgazda eleget tud tenni,

azaz a projektelemek pénzügyi fenntarthatósága biztosított. Tehát az „Egyenleg” sor 2011-es

és 2014-es negatív értéke nem ad okot az aggodalomra, hiszen az előző év(ek) pozitív

egyenlegei fedezik az adott évben a bevételeket meghaladó, magasabb kiadásokat.



141

A projekt cash-flow terve

2009 (Ft) 2010 (Ft) 2011 (Ft) 2012 (Ft) 2013 (Ft) 2014 (Ft) 2015 (Ft) 2016 (Ft)

Beruházás saját forrása 11 905 531 34 931 570 476 118 272 0 0 0 0 0

Beruházási támogatás (projektelőleg)

0 94 913 230 0 0 0 0 0 0

Beruházási támogatás (utófinanszírozás)

0 97 903 180 94 666 500 0 0 0 0 0

Önkormányzati támogatás 24 171 969 -24 171 969 0 7 500 521 7 695 535 7 911 010 8 132 518 8 360 229

Működtetési bevételek 0 0 0 37 784 034 38 766 419 39 851 879 40 967 731 42 114 828

Felmerült beruházás kiadásai 36 077 500 115 758 215 658 602 568 0 0 38 579 470 0 0

Üzemeltetés, karbantartás 0 0 0 16 734 521 17 169 619 17 650 368 18 144 578 18 652 627

Bevételi pénzáram 36 077 500 203 576 011 570 784 772 45 284 555 46 461 954 47 762 888 49 100 249 50 475 056

Kiadási pénzáram 36 077 500 115 758 215 658 602 568 16 734 521 17 169 619 56 229 838 18 144 578 18 652 627

Egyenleg 0 87 817 796 -87 817 796 28 550 034 29 292 335 -8 466 950 30 955 671 31 822 430

Kumulált egyenleg 0 87 817 796 0 28 550 034 57 842 369 49 375 419 80 331 090 112 153 520



142

6. Mellékletek



143

6.1. ROP pályázat indikátorai

A ROP/akcióterv releváns indikátorai

Mutató neve Típus Mérték-egység

Bázisérték Célérték Célérték

elérésének időpontja

Mutató forrása Mutató számításának módszere és gyakorisága

A fejlesztések által érintett lakosság létszáma Output fő 20333 20333 2012.12.31. KSH Népszámlálás, önkormányzati

nyilvántartás

Évente egy alkalommal, KSH Népszámlálás, önk.

módszertana szerint

A konstrukció által teremtett munkahelyek száma Eredmény db 0 10 2012.12.31. TbMJV Önk, Árpád Kft. nyilvántartása

Évente egyszer, KSH adatszolgáltatás

Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált)

szolgáltatások száma

Eredmény db 0 8 2012.12.31. Kedvezményezett jelentései, építési napló

Egy alkalommal (záró-jelentés, átadás-átvétel)

Lakossági elégedettség Hatás % - 75 2012.12.31. Utólagos felmérés Egy alkalommal, reprezentatív felmérés

Az akcióterületi közcélú fejlesztés eredményeként indukált magánerős beruházás volumene

Eredmény mFt 0 0 2012.12.31. Önkormányzat számítása Egy alkalommal

Az integrált fejlesztési projekt átfogó indikátorai

Megvédett műemlékek száma Output db 0 0 2012.12.31

Kedvezményezett jelentései, építési napló

Egy alkalommal (zárójelentés, átadás-

átvétel)

Megújult közterületek felülete Output m2 0 18.087 2012.12.31

Közszféra funkcióit ellátó épületek felújított/új nettó területe

Output db 0 304 2012.12.31

Az egyes projektelemek indikátorai

Gazdasági szolgáltatóház Output m2 0 670 2012.12.31

Kedvezményezett jelentései, építési napló

Egy alkalommal (zárójelentés, átadás-átvétel)

Városháza kávéház Output m2 0 174 2012.12.31

Fő tér megújítása Output m2 0 5923 2012.12.31

Életfa tér megújítása Output m2 0 3009 2012.12.31

Multifunkcionális tanácsterem Output m2 0 304 2012.12.31

Zenepavilon Output m2 0 44 2012.12.31

Mélygarázs – gépkocsi beálló Output db 0 36 2012.12.31



144

Mutató neve, típusa (output/eredmény) Mérték-

egység

Min.

elvárt

célérték

Célérték

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások

számának növekedése (eredmény) db 6 6

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

(output) fő 1000 3.598

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (output) ha - 53,59

Teremtett munkahelyek száma (eredmény) fő 10 10

Teremtett munkahelyek száma - nők (eredmény) fő - 5

Teremtett munkahelyek száma - hátrányos helyzetűek (eredmény) fő - 1

Megőrzött munkahelyek száma (eredmény) fő - X

6.2. Illeszkedés a szabályozási és településrendezési tervekhez

A ROP Városrehabilitációs pályázat keretében tervezett fejlesztések illeszkednek:

● A Közép-Dunántúli Régió Stratégiai Programjához

● A Közép-Dunántúli Régió Operatív Programjához és Regionális Akciótervéhez.

● Tatabánya hatályos településfejlesztési koncepciójához valamint a településszerkezeti

és szabályozási tervhez, helyi építési előírásokhoz (HÉSZ) és ezek alátámasztó

munkarészeihez, illetve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI.

törvényhez.

● Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszeréhez.

Az egyes fejlesztési projektelemek illeszkedését a településrendezési tervekhez az adott

fejlesztések műszaki dokumentációja tartalmazza.

tatabanya fo ter akcioteruleti terv

Documents