EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMBölcsészettudományi Kar

DIPLOMAMUNKAA dolgozat címe

Az idegen nyelven írt dolgozat címét idegen nyelven is

Témavezető: Készítette:Név NévTitulus Szak

(specializáció, ha van)

Év

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Absztakt

NYILATKOZAT

Ez egy 1. szintű cím

Ez egy 2. szintű cím

Ez egy 3. szintű cím

Hivatkozásjegyzék

Hivatkozások a szövegben

Hivatkozott irodalom formája a hivatkozásjegyzékben

A munka felépítése

Absztrakt

Az eredmények összefoglalása

Bevezetés

Irodalmi áttekintés

Célkitűzések

Módszerek

Eredmények

Következtetések

Elemzés (diszkusszió)

Fenntartások

Összefoglalás

Áttekintő cikkek

2

Absztrakt

Ide jön az absztrakt a dolgozatról az első oldalra, igény esetén idegen nyelven is. Az absztrakt leírását megtalálod a felépítés részben. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek. Legyen tíz sor, ne több, ne kevesebb. De a mondatai legyenek eltérőek.

Here comes the abstract about the work, in a foreign language if needed. Abstract

description can be found in the work parts chapter.

3

A HKR 346. § ad 76. § (4) c) pontja értelmében:

„A szakdolgozathoz csatolni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a munka a hallgató saját szellemi

terméke…”

NYILATKOZAT

Alulírott [NEVEM] ezennel kijelentem és aláírásommal megerősítem, hogy az ELTE

BTK [PONTOS SZAKIRÁNY MEGNEVEZÉSE] szakirányán írt jelen szakdolgozatom saját

szellemi termékem, melyet korábban más szakon még nem nyújtottam be

szakdolgozatként vagy záró dolgozatként, és amelybe mások munkáját (könyv,

tanulmány, kézirat, internetes forrás, személyes közlés stb.) idézőjel és pontos

hivatkozások nélkül nem építettem be.

[Budapest, pontos dátum]

[NEVEM]

4

A munka felépítéseA dolgozat kiindulópontja valamilyen konkrét kérdés, amelynek a megválaszolására

kidolgozunk egy módszert, a módszer alapján elvégezzük a kutatást, majd az

eredmények alapján megválaszoljuk a kérdést. A munka az irodalmazással kezdődik

többek között azért, hogy kiderítsük, hogy nem volt-e már valaki más, aki ugyanezt a

kérdést feltette és megválaszolta.

A munka fő fejezetcímeit nem a téma adja (azaz nem: Az albumborítók rövid

története), hanem az adott fejezet kutatásban betöltött szerepe (Bevezetés,

Eredmények stb.). Az alcímek már utalhatnak a konkrét témára.

Absztrakt

Más néven kivonat. Terjedelme kb. 10 sor, a dolgozat előtt, külön oldalon szerepel. Az

absztrakt önálló egység, és nem szerves része a dolgozatnak. Tartalma a

témamegjelölés, a kérdés (a kutatás célja), a módszerek, és az eredmények rövid

leírása. Az absztraktban általában nincs hivatkozás, de ha feltétlen szükséges, akkor

az zárójelben teljes egészében kifejtve a szövegtörzsben szerepel. Kétféle módon

írhatunk absztraktot: vagy szerepelnek benne az eredményeink és következtetéseink,

vagy csak leírjuk a vizsgálat tárgyát és azt, hogy milyen kérdésekre kaptunk választ

(„a kutatásban sikerült megállapítani, hogy a Föld kocka alakú-e”), de azt nem írjuk le,

hogy mi volt a konkrét válasz.

Az eredmények összefoglalása

Az utóbbi években szakfolyóiratokban elterjedt, hogy a cikk elején 4-6 nagyon rövid

(max. egy soros) mondatban a szerző összefoglalja a dolgozat legfontosabb új

eredményét. Például:

• Sikerült megállapítani, hogy a Föld nem kocka alakú.

• Anyagvizsgálati módszerekkel kimutattuk, hogy a Hold nem sajtból van.

• A 12 évesek és 76 évesek televíziónézési szokásai szignifikánsan különböznek.

Ez a fejezet az absztrakthoz hasonlóan külön lapra kerüljön.

5

Bevezetés 

Irodalmi áttekintésA rövid szakirodalmi áttekintés célja, hogy a jelenségről alkotott ismereteinket

feltérképezze, és megállapítsa, hogy mit tudunk róla, annak érdekében, hogy

kiderüljön, mit nem tudunk (ami kutatásra érdemes!)– ez lehet a saját kutatás tárgya.

A szakirodalmat kritikusan kell kezelni, egyrészt önálló vélemény is megfogalmazható

az egyes szövegekről, másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy a különböző szerzők

mennyire fogadták el a korábbi publikációkat, milyen egymást követő vagy egyidejű

iskolák alakultak ki. Az irodalmi áttekintés tartalmazza a magyar és a nemzetközi

kutatástörténet is. Ide általában az újságcikkek, Wikipédia stb. nem tartoznak bele,

csak a szakfolyóiratokban és könyvekben publikált szövegek. Az ismertetés történhet

időrendben vagy tematikusan.

CélkitűzésekA kutatás célja egy bizonyos jelenségről információkat gyűjteni annak érdekében,

hogy azt leírjuk, megmagyarázzuk, és előre tudjuk jelezni.

A bevezetésben szerepel a kutatás kiindulópontja (kérdések), a korábbi

szakirodalomhoz képesti nóvum (újdonság) megjelölése; a hipotézis / célkitűzések.

Itt le kell írni, mi jelenti az újdonságot a kutatásban és az miért fontos, azaz miért van

értelme ezt kutatni.

Miután megállapítottuk a kutatás szűken vett témáját, formálisan

megfogalmazzuk azt. Ez történhet kutatási kérdés formájában („Milyen alakú a

Föld?”) vagy hipotézis (tézismondat) formájában („A Föld szögletes”). A hipotézis egy

állítás, ami a valóságot feltevésünk szerint jól modellezi. Ennek igazságtartalmát a

kutatás kezdetén nem ismerjük, ezért megvizsgáljuk, hogy a hipotézis igaz-e vagy

sem. Ez tartja össze a kutatást. Minden vizsgálatban (főképp a módszertan

kidolgozásakor) oda kell visszatérni, hogy a hipotézis eldöntéséhez vagy kutatási

kérdés megválaszolásához szükség van-e az adott vizsgálatra, vagy sem. Ha nincs,

akkor annak nincs helye a dolgozatban. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy a

hipotézis hamisnak bizonyul vagy akár az is, hogy a kérdés a rendelkezésre álló

adatokkal vagy az alkalmazott módszerekkel eldönthetetlen volt.

6

Módszerek 

Itt szerepel, hogy a kérdés / hipotézis vizsgálatához milyen módszereket használ a

szerző (kérdőív, interjú, terepi megfigyelés, statisztika, tartalomelemzés,

diskurzuselemzés stb.). Érdemes ismertetni a módszertan forrásait is, azaz hogy

korábban más szerzők hasonló vizsgálatban mit használtak, és ha az eltérő volt,

miért; és mi miért az adott módszert választjuk a jelenség vizsgálatához. A kutatásnak

két alapvető fajtája a kvantitatív (a jelenség objektíven, számszerűsíthető

paraméterekkel mérhető) és a kvalitatív (a jelenséget a megfigyelő leírásán, egy

bizonyos narratíván keresztül érjük el és elemezzük). A jelenség elemzéséhez először

el kell dönteni, hogy mekkora mintát veszünk (pl. minden híradót megnézünk vagy

minden ötödiket, hány csatornán stb.), mik lesznek a változó paraméterek. El kell

dönteni, az adatokat hogyan fogjuk később könnyen elemezhető módon

rögzíteni/kódolni. Ezután el kell végezni a mintavételt (adatgyűjtés). Ezután

adatainkat egyszerűsíteni, csoportosítani kell, majd következhet az elemezés és a

következtetések levonása. A fejezetben ismertetni kell adataink forrásait (pl. a

tévéműsort néztük élőben vagy egy archívumból hívtuk le). A módszerek fejezetben

említést kell tenni arról is, ha a módszerünkről tudjuk, hogy milyen korlátai vannak,

milyen torzító hatásokat nem sikerült kiküszöbölni.

Eredmények 

Az eredmények ismertetése során leírjuk, hogy az általunk felvázolt módszerrel a

kérdés vizsgálata milyen eredményekre vezetett. Az eredmények fejezetnek

reprodukálhatónak kell lennie, azaz egy másik szerző azonos módszertannal azonos

eredményre kell jusson.

Következtetések 

A következtetésekben értelmezzük az eredményeket. Ez a fejezet már szubjektív, de

logikusan felépített kell, hogy legyen, azaz azonos eredményekből különböző szerzők

különféleképp következtethetnek, de minden esetben meg kell tudni indokolni, hogy

mi alapján vontuk le a következtetéseket (pl. hivatkozva korábbi szakirodalmi

értelmezésekre, vagy az eredmények különböző kombinálásával stb.). A

következtetésekben elképzelhető, hogy eredményeink többféleképp is

értelmezhetőek, azaz többféle következtetés is felvázolható. A következtetések a

dolgozat magja. Itt kell közölni, hogy az eredmények alapján a hipotézis igaz vagy

hamis. 7

Elemzés (diszkusszió)Ez a fejezet tartalmazza a következtetések elemzését, vagyis azt, hogy a

következtetéseink miért fontosak tágabb összefüggésükben. Itt szerepelhet az új

eredmények összevetése a korábbi irodalommal, azaz az irodalmi nóvum kiemelése;

annak vizsgálata, hogy eredményeink összhangban vannak-e mások eredményeivel

vagy a fennálló paradigmával.

Fenntartások és továbblépési lehetőségekA kutatás korlátainak ismertetése és ennek alapján további kutatási témák

megjelölése, azaz annak kifejtése, hogy a kutatással mit nem sikerült elérni és azt

hogy lehetne mégis megvizsgálni, illetve hogy milyen új kérdéseket vetettek fel a

kutatás eredményei, merre lehet folytatni a kutatást a jövőben. Itt térhetünk ki arra,

hogy eredményeinknek milyen gyakorlati felhasználási lehetőségük van.

Összefoglalás

Az összefoglalás a teljes dolgozat néhány bekezdéses összefoglalása a kérdéstől

a módszertanon és az eredményeken át a következtetésekig. Lényege, hogy ha

valakinek nincs ideje elolvasni a cikket, az is minden fontosat megtudhasson belőle.

Áttekintő cikkek

Amennyiben dolgozatunk nem önálló szakcikk, hanem szakirodalmi áttekintés

(összefoglalás, review) egy tágabb vagy szűkebb téma aktuális állásásról vagy

történetéről, akkor a fenti séma csak korlátozottan használható. Ilyenkor nincs

szűken vett szakirodalmi újdonság, viszont a tendenciák, paradigmák, tudományos

iskolák felismerése, elkülönítése önálló (tudománytörténeti) kutatási eredményként

kezelhető.

8

Ez egy 1. szintű címEz egy 2. szintű cím

Ez egy 3. szintű cím

Ez egy 4. szintű cím

A diplomamunka (szakdolgozat, dolgozat) nyomtatható egy- vagy kétoldalasan. Az

alábbiakat függő sorba szedve láthatjuk. Ezt a módszert listáknál érdemes alkalmazni.

• Terjedelme alapszakon 40-50 ezer n, mesterszakon 70-80 ezer n (szóközt is

beleértve) jegyzetek (lábjegyzet és hivatkozások) és egyéb mellékletek nélkül

• Margók: a kötésmargó (egy oldalas nyomtatás esetén a bal oldali) 3 cm, a többi 2,5

cm

• Sortávolság (sorköz): 1,3-szoros

• Törzsszöveg betűméret: 12 pont; sorkizárt szedéssel

• Betűtípus: Times New Roman (Times, Dutch) vagy Cambria (egy ezek közül; a címek

és a szöveg is azonos betűtípussal)

• A dolgozatban ne használjunk aláhúzást (címre és linkre sem); a kiemeléseket

kurziválva (dőlt betűvel) szedjük

• Új bekezdésnél 1 cm behúzás, előtte/utána térköz és üres sor nélkül

• A címeknél és első bekezdéseknél ne alkalmazzunk behúzást

• Lehetőleg kerüljük a fattyú- és árvasorok megjelenését (különösen pl. alcím az

utolsó sorban)

• A fejezetek vagy arab számmal számozottak, vagy sehogyan. Ha arab számmal

számozottak, a számozást – a tartalomjegyzékhez hasonlóan – érdemes

automatizálni a Word lista funkciójával.

• Javasolt a fejezetcímeket és alcímeket stílusból alkalmazni („stílusok”, Word), mert

ekkor a tartalomjegyzék automatikusan létrehozható

• A szövegtörzshöz csak olyan lábjegyzetek kapcsolódjanak, amelyek a főszöveghez

fűznek megjegyzéseket, kiegészítéseket stb.1 A szakirodalmi hivatkozások a

főszövegben zárójeles formában szerepeljenek (Kovács 2000).

1 Pusztán szakirodalmi hivatkozásokat tartalmazó lábjegyzetek ne legyenek. Egyébként a lábjegyzetben ugyanúgy

történjen a hivatkozás, ahogy a főszövegben (Kovács 2000).

9

• A szó szerinti idézetek „magyar idézőjelbe” írandók, „idézet az idézetben

»lúdlábbal«”, a három sornál hosszabbak új bekezdésbe, 10 pontos betűvel, a

bekezdés jobb és bal oldalán 24 pontos margóval, az első sorban behúzás nélkül,

előtte és utána üres sorral.

„A hosszú idézetek esetén elképzelhető, hogy a szerző, illetve a szöveg jogtulajdonosa

csak írásos engedélykérés és/vagy jogdíjfizetés után járul hozzá az idézet közléséhez. A

»hosszú« definíciója kiadónként eltérő lehet, pl. 400 szó, azaz ami ennél hosszabb idézet,

az már nem idézetnek, hanem másodközlésnek minősül. Mindez csak a jogvédett

művekre vonatkozik, a szabad felhasználású művek szabadon átvehetőek.

Szakdolgozatokban történő másodközlésben általában nem kell jogdíjat fizetni, de

engedélyre szükség lehet. Bővebb információ a copyright.com oldalon található”

• Díszponttal kezdett és egyéb felsorolások (listák), és a dolgozat végén a

hivatkozások függő sorral legyenek szedve, 1 cm-es függő behúzással (azaz az

első sor a sor elején kezdődik és a másodiktól alkalmazzuk a behúzást).

• A főszövegen kívüli kötelező elemek:

• a kötelezően előírt adatokat tartalmazó borítólap (a szakirányt nem kell

ráírni)

• tartalomjegyzék,

• hivatkozásjegyzék,

• valamint egyéb mellékletek (pl. filmográfia), amennyiben azokat a dolgozat

témája indokolja.

• Grafikonok, táblázatok, képek a szövegben (nem mellékletként) közlendőek, ott,

vagy annak közelében, ahol hivatkozik rájuk a szöveg

• Minden táblázat, ábra (grafikon, kép) legyen számozott (1. ábra, 1. táblázat stb.) és

legyen képaláírása (rövid leírása)

• A képaláírások 9 pontos betűméretűek, középre igazítva

• Csak olyan grafikon, táblázat vagy ábra közölhető, amire a dolgozat szövege is

hivatkozik (1. ábra).

10

1. ábra. Az ELTE MMI weboldalának nyitóképe. Forrás: http://mmi.elte.hu/.

• A táblázatok, grafikonok adatainak és képek forrását minden esetben, a

képaláírásban kell közölni. A jogvédett képek közléséhez engedély lehet

szükséges még szakdolgozat esetén is. Engedélyt a jogtulajdonostól kell kérni.

Nemzetközi folyóiratokban közölt képek átvétele esetén a copyright.com oldal

használata javasolt. A Wikipédiáról képek átvétele szabadon lehetséges, de a

forrást ez esetben is fel kell tüntetni. Ha a kép készítőjének a neve ismert, vagy

kideríthető, akkor azt kell elsődleges forrásként feltüntetni (Fotó: Kis Béla,

wikipedia.hu). A Creative Commons lincensszel kiadott képek újrafelhasználása

esetén a CC licensz típusát is meg kell adni a képaláírásban.

• Oldalszámot az oldal aljának külső oldalán („páros és páratlan oldal eltérő”

funkcióval), egyoldalas nyomtatás esetén jobb oldalon kell feltüntetni

• A szakdolgozathoz csatolni kell annak rövid (10 soros) magyar és angol nyelvű

leírását (összefoglaló, absztrakt). Az absztrakt a dolgozat témáját, alapkérdését,

módszerét és eredményeit foglalja össze.

• Valamint mellékelni kell a szakdolgozat és az absztrakt digitális verzióját CD-n.

11

HivatkozásjegyzékA hivatkozások (referenciák) részletes kifejtése a szövegtörzs után, külön lapon

kezdve „Hivatkozásjegyzék” címmel szerepeljen. Ez az első szerző vezetékneve szerinti

betűrendben tartalmazza a szövegtörzsben és lábjegyzetben hivatkozott teljes

irodalmat olyan módon, hogy a szövegbeli hivatkozásokat az irodalomjegyzékben

azonosítani lehessen. A hivatkozásjegyzék ne tartalmazzon a szövegben nem

hivatkozott művet és ne legyen sorszámozva. A szerzők neve a hivatkozásokban

pontosan abban a formában szerepeljen, ahogy a hivatkozott műben szerepel.

A felhasznált nyomtatott, internetes és audiovizuális irodalom egységesen

szerepeljen a hivatkozásjegyzékben (kivéve a filmográfiát és hasonló gyűjteményes

listákat).

A hivatkozásokat lehet a Word Hivatkozás → Idézet beszúrása funkciójával

automatikusan kezelni. Az „Idézet beszúrása” segítségével kezelhetőek és

beszúrhatóak a szövegközi hivatkozások, míg az „Irodalomjegyzék” funkcióval a

hivatkozásjegyzék szúrható be automatikusan a munka végére.

Az alábbiakban az APA stílust használjuk.

Hivatkozások a szövegben

A szövegközi utalások formája (Propp, 1999), illetve könyv esetén a hivatkozott dolog

könyvön belüli oldalszámával együtt (Propp, 1999, old.: 133–145). (Előállítása: a

szövegközi hivatkozásból kihulló menüvel, majd idézet szerkesztése funkcióval. A

kötőjel valójában gondolatjel, shift + mínusz.)

• Két szerző esetén (Bernát & Messing, 2015)

• Három szerző esetén (Zsila, Bernáth, & Inántsy-Pap, 2015)

• Négy vagy több szerző: (Csepeli, és mtsai., 2007)

• Több műre történő egyidejű hivatkozás esetén pontosvesszővel válasszuk el a

különböző tételeket egymástól (Zsila, Bernáth, & Inántsy-Pap, 2015; Propp,

1999)

• Ha egyazon szerzőtől azonos évben több publikáció is van, a szövegközi

hivatkozásban a mű címe is szerepel: (Bajomi-Lázár, Hírközlés tegnap és ma,

2009; Bajomi-Lázár, A politikai propagandától a politikai marketingig, 2009)

• Ha nem az első kiadást olvastuk, az első kiadás dátumát is szerepeltetni javasolt:

(Adorno, [1938] 1969 )12

• Ha egy műben meghivatkozott másik műre hivatkoznánk, de az nem volt a

kezünkben (manuális szerkesztést igényel): (Propp 1999, idézi Rácz 2005: old.:

14). Javasolt azonban utánanézni, mert nem biztos, hogy a szerző jól értette, mit

akart a másik mondani. Hivatkozáskor mindig azt a művet kell meghivatkozni,

ahol az a bizonyos gondolat először megjelent, azaz nem azt, ahol már

hivatkoznak rá, de mi véletlenül épp ott olvastuk, mert az eredetit nehéz volt

megtalálni.

• Ha olyasmire hivatkozunk, amivel nagyon sokan foglalkoztak, de mi csak egy vagy

néhány példát említünk a sok közül: pl. (Filmhu, 2011; Propp, 1999).

• Néha a mondatba építve szerepel a szerző neve, jó példa erre Propp említett könyve

(1999). Itt az „idézet szerkesztése” funkcióval a szerzőt és címet el kell rejteni.

• Nem mindegy, hogy egy bizonyos dologra (Propp, 1999) hivatkozunk, vagy az egész

mondat gondolatmenete szerepelt valakinek a művében (Kallberg, 1989). (A

különbség a hivatkozás mondaton belüli vagy annak végén történő elhelyezése.)

• A műveket megkülönböztethetjük abból a szempontból, hogy mennyire eredeti, új

információt közöl.

• A hivatkozásoknál elsősorban az elsődleges irodalmat használjuk (research

article, original research paper, szakcikk, tanulmány, monográfia), ahol

valamilyen gondolatot először publikált szerzője.

• A másodlagos irodalom a szakcikkek eredményeit foglalja össze (review,

szakirodalmi összefoglaló, áttekintés), azaz új eredményeket nem közöl.

Ezekre csak akkor hivatkozunk, ha kifejezetten az áttekintést tartjuk

fontosnak.

• A harmadlagos irodalom a különféle áttekintéseket és szakcikkeket együttesen

foglalja össze, akár hivatkozásokkal, akár hivatkozások nélkül, gyakran a

szócikk szerzőjének megnevezése nélkül. Harmadlagos irodalom pl. a

Wikipédia, lexikonok, enciklopédiák, a legtöbb online oldal és az általános

információkat közlő cikkek újságokban, magazinokban. Ezek általában

nem szakcikkek, így csak abban az esetben fogadható el hivatkozás, ha a

dolgozatunk tárgya az adott kiadvány vagy a harmadlagos irodalom maga,

vagy ha az adott szöveg először közöl valamilyen információt, gondolatot,

illetve ha a kiadvány szakcikkek tematikus gyűjteménye.

Mivel a Wikipédiának (és a legtöbb online oldalnak) nincsenek

azonosított szerzői, az nem minősül szakirodalmi közlésnek, azaz nem

tekinthető hiteles forrásnak. Amennyiben hivatkozzuk, legfeljebb 13

anekdotikus közlésként kezelhető, rá tudományos elemzést építeni nem

lehet (hacsak nem a Wikipédiáról mint jelenségről szól a dolgozat).

• Fórumok és chatek szövegei, Facebook posztok, blogposztok, képmegosztó

oldalakról vett képek (elsődleges forrásként használva) is a hivatkozás

standard szabályai szerint szerepeltetendőek a hivatkozásjegyzékben.

Internetes forrás esetén alapvetően fontos, hogy ellenőrizzük, hogy az

információ nem egy álhíreket (hoax) közlő forrásból származik-e.

Hivatkozott irodalom formája a hivatkozásjegyzékben

Könyvre:

Propp, V. (1999). A mese morfológiája. (A. Soproni, Ford.) Budapest: Osiris.

Szerkesztett könyv:

Neuls-Bates, C. (Szerk.). (1982). Women in Music. An Anthology of Source readings

from the Middle Ages to the Present. New York: Harper & Row.

Könyvfejezet (mindig oldalszámmal:

Nochlin, L. (1973). Why Have There Been No Great Women Artists? In T. B. Hess, & E.

C. Baker, Art and Sexual Politics (old.: 1–43). New York: Collier Books.

Folyóiratcikk (a folyóirat címe után évfolyam, szám („kötet”): oldalszám, vagyis nem

dátum alapján azonosítva!), digitális forrásazonosítóval (doi):

Correa, T., Scherman, A., & Arriagada, A. (2016). Audiences and Disasters: Analyses of

Media Diaries Before and After an Earthquake and a Massive Fire. Journal of

Communication, 66, 519–541. doi:10.1111/jcom.12245

Két szerzős folyóiratcikk:

Smith, Chris és Wesson, John F. (1966): Obituary of J. S. Bach. In Hans T. David és

Arthur Mendel: The Bach Reader. New York: W. W. Norton.

Interneten olvasott, de nyomtatásban is megjelent irodalom: (vagyis ha egy cikket

online olvasunk, de kideríthető, hogy az nyomtatásban megjelent, a nyomtatásban

megjelent cikket hivatkozzuk, de jelezve, hogy mi az online forrást olvastuk).

14

Adorno, T. W. ([1938] 1969 ). Fétiskarakter a zenében és a zenei hallás regressziója.

In T. W. Adorno, Zene, filozófia, társadalom (old.: 227–274). Budapest:

Gondolat. Letöltés dátuma: 2004. március 25, forrás:

http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm

Csak interneten megjelent irodalom esetén a hivatkozás szabályai azonosak, de

kiegészül a letöltés dátumával (letöltés: 2011. január 11.) és ha ezek az adatok

megállapíthatóak, a megjelenés dátumával (megjelent: 2011. január 21.) és a

legutolsó frissítés dátumával (frissítve: 2011. január 11.), valamint a teljes URL-lel

(azaz nem a nyitólap URL-jével). Az URL nem aláhúzva, nem kéken szerepeljen,

hanem normál szövegként.

URL: http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm

Csak internetes folyóiratcikk, azonosíthatatlan szerzővel:

Filmhu. (2011. szeptember 20). Mi ha nem magyar? Letöltés dátuma: 2016. augusztus

23, forrás: Filmhu: http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/mi-ha-nem-

magyar.html

Konferenciaelőadás (dátum és hely megjelölésével):

Kallberg, J. (1989). Genre and Gender: The Nocturne and Women’s History. New York,

április 18: CUNY Graduate Center.

Személyesen beszerzett (elsődleges) információ (e-mail, szóbeli közlés stb.) a

hivatkozásjegyzékben nem, csak a főszövegben hivatkozandó (manuálisan begépelve):

(Kovács Péter, személyes közlés, 2003. január 15.). Ha valamilyen szöveg nem jelent

meg, a hivatkozásjegyzékben (kézirat) megjelöléssel hivatkozzunk rá.

Ismeretlen adat esetén a következő megjelöléseket használjuk:

• Ismeretlen dátum: az évszám helyett s.a. (sine anno) vagy é.n. (évszám nélkül)

• Ismeretlen hely: s.l. (sine loco) vagy h.n.

• Ismeretlen kiadó: s.n. (sine nomine) vagy k.n. (kiadó nélkül)

• Ismeretlen szerző: Anonymous (pl: Anonymous 2008a)

• Ismeretlen szerző online dokumentumban vagy újságcikkben: a szerző neve

helyett a lap címe szerepel, vagy ha nincs ilyen, akkor a szöveg címe, ha

pedig a szövegnek címe sincs, akkor a szöveg első néhány szava 15

szerepeljen idézőjelben („Amikor hazamentem a piacról”, 2005). A

hivatkozásjegyzékben az idézett szöveg az idézet első betűjének

megfelelően a szerzőkkel együtt, ABC-rendben szerepeljen.

HivatkozásjegyzékAdorno, T. W. ([1938] 1969 ). Fétiskarakter a zenében és a zenei hallás regressziója.

In T. W. Adorno, Zene, filozófia, társadalom (old.: 227–274). Budapest:

Gondolat. Letöltés dátuma: 2004. március 25, forrás:

http://frankfurt.tek.bke.hu/media/szoveg/adorno_fetisjelleg.htm

Bajomi-Lázár, P. (2009). A politikai propagandától a politikai marketingig.

Médiakutató, nyár, 41–49.

Bajomi-Lázár, P. (2009). Hírközlés tegnap és ma. Médiakutató, ősz, 141–147.

Bernát, G., & Messing, V. (2015). Bedarálva. Médiakutató, tél, 7–17.

Correa, T., Scherman, A., & Arriagada, A. (2016). Audiences and Disasters: Analyses of

Media Diaries Before and After an Earthquake and a Massive Fire. Journal of

Communication, 66, 519–541. doi:10.1111/jcom.12245

Csepeli, G., Dessewffy, T., Hammer, F., Kitzinger, D., Magyar, G., Monory Mész, A., &

Rozgonyi, K. (2007). Közszolgálat a digitális korban. Médiakutató, nyár.

Letöltés dátuma: 2016. augusztus 23, forrás:

http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/01_kozszolgalat_digitalis_ko

rban

Filmhu. (2011. szeptember 20). Mi ha nem magyar? Letöltés dátuma: 2016. augusztus

23, forrás: Filmhu: http://magyar.film.hu/filmhu/magazin/mi-ha-nem-

magyar.html

Kallberg, J. (1989). Genre and Gender: The Nocturne and Women’s History. New York:

CUNY Graduate Center, április 18. Forrás: CUNY Graduate Center.

Neuls-Bates, C. (Szerk.). (1982). Women in Music. An Anthology of Source readings

from the Middle Ages to the Present. New York: Harper & Row.

Nochlin, L. (1973). Why Have There Been No Great Women Artists? In T. B. Hess, & E.

C. Baker, Art and Sexual Politics (old.: 1–43). New York: Collier Books.

Propp, V. (1999). A mese morfológiája. (A. Soproni, Ford.) Budapest: Osiris.

Zsila, Á., Bernáth, Á., & Inántsy-Pap, J. (2015). Yaoi-jelenség a magyar anime

szubkultúrában. Médiakutató, tél, 55–65.16

17