tartalomjegyzÉk contentsh u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s m e d i c i n e 52. Évfolyam...

H u n g a r i a n r e v i e w o f S p o r t S M e d i c i n e

52. ÉVFOLYAM 3. SZÁM (2011/3)HU ISSN 0209-682X

TARTALOMJEGYZÉK CONTENTS

EREDETI KÖZLEMÉNYEK | ORIGINAL ARTICLES

Ránky Márta, Noe Judit, Tiszeker Ágnes: Magyar élsportolók étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztási szokásainak elemzése egy olimpiai évbenMárta Ránky, Judit Noe, Ágnes Tiszeker: Analysis of Dietary Supplement Application Habits by Hungarian Elite Athletes in One Olympic Year . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 Tállay András, Tátrai Miklós: Intraarticularis drén használatának szükségessége artroszkópos elül-ső keresztszalag pótlás után. Prospektív randomizált tanulmány András Tállay, Miklós Tátrai: Intraarticular Drain Using after Arthroscopic ACL Reconstruction - Is It Necessary or Not. A Prospective Randomized Study . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

GYAKORLATI SPORTORVOSLÁS | SPORT MEDICINE IN PRACTICE

Csiák Gyula: Jóindulatú ízületi hipermobilitás szindrómaGyula Csiák: Benign Joint Hypermobility Syndrome . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96

KÖNYVISMERTETŐ | BOOK REVIEW

Dobos József: Könyvismertető Pavlik Gábor: Élettan – Sportélettan című tankönyvérőlJózsef Dobos: Book Review on Gábor Pavlik's Textbook 'Élettan - Sportélettan' (Physiology - Sport Physiology) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS . . . . . . . . . . 106

IMPRESSZUM

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE | CHAIRMAN OF EDITORIAL BOARD

Pavlik Gábor

FELELŐS SZERKESZTŐ | EDITOR IN CHIEF

Dobos József

SZERKESZTŐBIZOTTSÁG | EDITORIAL BOARD

Farkas AnnaHalasi TamásHidas PéterJákó Péter

Martos ÉvaMikulán RitaPavlik AttilaPucsok JózsefRadák Zsolt

TANÁCSADÓ TESTÜLET | ADVISORY BOARD

Norbert Bachl (Ausztria / Austria)Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary)

Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland)Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia)

Tihanyi József (Magyarország / Hungary)Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

Borító fotó copyright / licence: © Jason Stitt / Shutterstock.com

HU ISSN 0209-682X Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság1123 Budapest, Alkotás út 48. Kiadásért felel: Pavlik Gábor A borító és a címoldal a Krea-Fitt Kft. tervének felhasználásával készült. Tördelés, nyomdai előkészítés: S-Press Media Kft. | s-press.huNyomdai munka: HVG Press Kft.

SPORTORVOSI SZEMLE | 2011 52. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 77


BEVEZETÉS:

A megfelelően irányított és kivite-lezett táplálkozás fontos tényező a sportolók felkészülésében, eredmé-nyességében, egészségvédelmében. Korántsem ilyen egyértelmű az étrend/táplálék-kiegészítők szere-pének, hatékonyságának, szüksé-gességének megítélése a sporttal, a sporttáplálkozással foglalkozók kö-rében. Álláspontunktól függetlenül, el kell ismernünk, hogy e kérdéskör a ma sporttudományának különbö-ző nézőpontból vizsgálható, folya-matos fejlődésben lévő, igen fontos része, mely sok szempontból még kellően ki nem munkált.

A téma jelentőségét hangsúlyoz-za például az a tény is, hogy egy olyan rangos szaklap, mint a Br. J. Sports Med. 2009. szeptemberi szá-mában egy sorozatot (Nutritional Supplement Series) indított: A-Z of nutritional supplements: dietary supplements, sport nutrition foods and ergogenic aids for health and performance címen. Igen neves szerzők közreműködésével a cikkek közlése napjainkban is tart. Az „S”

ÖSSZEFOGLALÁS

A sportolók közül sokan használnak étrend/táplálék-kiegészítő-ket felkészülésük, versenyzésük során. Ezek mennyisége, minősé-ge, szükségessége egészségtani szempontból sokszor vitatható. A jelen tanulmány célja adatgyűjtés a magyar élsportolók étrend/táplálék kiegészítő fogyasztási szokásairól, trendjéről, specifiku-mairól egy teljes olimpiai évben. A feldolgozott adatok Magyaror-szágon végzett doppingvizsgálatok jegyzőkönyveinek Versenyzői Bevallásaiból származnak (N=1518). Ezekben 32 olimpiai sport-ág (N=1396), 12 paraolimpiai sportág (N=61) és 5 nem olimpiai sportág (N=61) képviselői, az ellenőrzést megelőző 10 napban használt készítmények neveit rögzítik. Ezekből az adatokból adat-bázisokat hoztunk létre, melyeket több szempontból elemeztünk. Vizsgáltuk a bevallott készítmények számszerinti megoszlását fo-gyasztási kategóriák, nemek és sportág szerint, kiemelve az álta-lunk soknak tartott illetve extrém használatokat. Külön vizsgáltuk az atlétika, a kajak-kenu, úszás és a vízilabda sportágak bevallásait az alkalmazott készítmények típusai szerint is.

Az olimpiai sportágak képviselőinek 89,98 %-a, a pa ra o lim pi-konok 72,14%-a, a nem olimpiai sportágak 83,61%-a használt ét-rend/táplálék kiegészítőt az ellenőrzési időszakban. A versenyzők által megnevezett nagyszámú étrend/táplálék kiegészítő használat komoly veszélyforrás, nem szándékos dopping vétséghez vezet-het. Ezért szisztematikus felvilágosító munkát tartunk szüksé-gesnek a reklámok illetve a pszichológiai okok indukálta étrend/táplálék kiegészítő fogyasztási kényszer megelőzésére, kivédésére. Kulcsszavak: étrend/táplálék kiegészítők, fogyasztási szokások, fogyasztási kockázat, dopping vizsgálatok, egészség védelem

MAGYAR ÉLSPORTOLÓK ÉTREND/TÁPLÁLÉK-KIEGÉSZÍTŐ FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK ELEMZÉSE EGY OLIMPIAI ÉVBENANALYSIS OF DIETARY SUPPLEMENT APPLICATION HABITS BY HUNGARIAN ELITE ATHLETES IN ONE OLYMPIC YEAR

RÁNKY MÁRTA1,2, NOE JUDIT2,3, TISZEKER ÁGNES4

1ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet 2Semmelweis Egyetem TSK Doktori Iskola 3Pannon Egyetem TSI, 4Magyar Antidopping Csoport

SPORTORVOSI SZEMLE | 2011 52. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM78


betűig jutva a lap 2012. júniusi szá-mában a 36. közlemény jelent meg.

Hazánkban viszont több terü-leten is problémát okozhat, hogy e témakör fogalmi rendszere a tudományos és a sportéletben a mai napig nem egységes. A spor-tolók körében és a köznyelvben a táplálék-kiegészítő elnevezés az általánosan használt kifejezés. A magyar jogrend ezt a fogalmat nem ismeri, a 37/2004 (IV. 26) ESZCSM rendelet két kategóriát, az étrend-kiegészítők és a különle-ges táplálkozási célú élelmiszerek

fogalmát határozza meg. A diete-tikusok a rendelet érvénybe lépése óta, e kategóriákat alkalmazzák. A probléma feloldására közlemé-nyünkben egy összevont kifeje-zést, az étrend/táplálék-kiegészítő megnevezést használjuk.

Az étrend/táplálék-kiegészítők egyes komponenseinek hatásme-chanizmusaival elméleti és kísér-leti síkon sok kiváló hazai szerző is foglalkozott: Apor P. (1966), Fehér J. (2002), Frenkl R. (1997), Malomsoki J. (1996), Martos É. (1998), Pucsok J. (1999), Rigó J.

(2002), Szabó S. A. (2001), Sós Cs. (2004), Szőts G. (2011), Tihanyi A. (2012), Téglásy Gy. (2006).

„Sajnos azonban Magyaror-szágon mindez ideig nem készült átfogó felmérés, csak szórványos adatok állnak rendelkezésre a fo-gyasztási trendekről” (Dopping el-lenőrzési ismeretek. Jegyzet, 2012)

A sportolók étrend/táplálék-ki-egészítő fogyasztásának különbö-ző szempontú vizsgálatával több, mint nyolc éve foglalkozva e té-makört egyre fontosabbnak tartjuk (Ránky M. 2005). Jelen munkánk-kal adatokat kívánunk nyújtani há-rom sportági csoportban, (olimpi-ai, paraolimpiai, és nem olimpia) a magyar sportolók étrend/táplá-lék-kiegészítő fogyasztási szoká-sairól, specifikumairól, egy teljes olimpiai évben (2008). Bemutatjuk a fogyasztási trendek alakulását 49 sportágban. E trendek sportszak-mai hátterének feltárásával szeret-nénk segítséget nyújtani a gyakor-lat szakemberei számára.

MINTA ÉS MÓDSZER:

Az elemzett információk különbö-ző sportágak képviselőinek adatai, a pekingi olimpia évében, 2008. ja-nuár. 01. és december. 31.-e között, hazánkban, magyar élsportolókon végzett dopping vizsgálatok jegy-zőkönyveinek, Versenyzői Beval-lásaiból származnak. E bevallások, a dopping ellenőrzést megelőző 10 napban használt készítmények (ét-rend/táplálék-kiegészítők, gyógy-szerek, gyógyhatású készítmények, krémek) neveit rögzítik a sportolók önbevallása alapján. A versenyzők személyes érdeke a használt termé-kek teljes körének megnevezése.

Az adott évben 32 olimpiai, 12 paraolimpiai és 5 nem olimpi-ai sportág képviselői vettek részt

SUMMARY

The sportsmen have been used different dietary supplements during the trainings and competitions. Theirs quantity, quality and necessary are disputable by point of view of health protection many times. The aims of this study to gain data about supplement consumption habit and specification, to investigate theirs application trends bay Hungarian elite athletes during one Olympic year. The analyzed information based on the admissions of Doping Control Collection Form of different Hungarian elite athletes in Hungary. The Forms are recording the list of preparation declared to be used within 10 days before the control. The total sum of Doping controls was 1518 during in the given period of time. The Olympic Sports 1396. Paralympics and Non Olympic sportsmen were checking similar 61 in case. We have created a database out of these data. Results are presented as descriptive statistics, summarised in tables and charts. We examined to distributions of reported supplement by number, genders, discipline of sports and the prominent applications (five or more).

The supplements declared by competitors of Athletics, Canoe-Kayak, Swimming and Water-polo were grouped according to their types.

Representatives of Olympic Sports (89,98%), Paralympics (72,14%) and non Olympic Sports (83,61%) reported dietary supplements applications during the monitoring days. Widespread use of supplements, combined with absence of evidence of their efficacy and a concern for the possibility of “ inadvertent” doping. According to our opinion it is necessary systematic health education and scientific nutrition advices to fend off pressure of consuming supplements induced by the commercial advertisements and by psychological reasons.

Key words: dietary/nutritional supplements, application trends, risk of supplements use, doping control, health protection



doppingszűréseken. Az általuk ki-töltött 1518 jegyzőkönyvben sze-replő információkból adatbázist hoztunk létre, melyet különböző szempontok szerint elemeztünk nemekre és sportágakra bontva. A fogyasztási szokások sportági differenciáinak feltárására elkészí-tettük a használt termékek listáját, melyet több szempontból katego-rizáltunk. A nevesített készítmé-nyeket csoportokba soroltuk. Ele-meztük a bevallott készítmények számszerinti megoszlását, kiemel-ve az általunk soknak tartott, ill. extrémnek ítélt fogyasztásokat.

Vizsgáltuk egyes sportágak mennyi ségi és minőségi fogyasztása-it, a megnevezett készítmények típu-sait. Bár az adatbázisunkban a jegy-zőkönyvben megtalálható minden adatot rögzítettünk, jelen munkánk-ban, kizárólag az étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztással kapcsolatos információkat tárgyaljuk.

Az eredmények kiértékeléséhez Statistica for Windows 8.0 progra-mot használtunk. Leíró statisztikát és kétmintás t-próbát végeztünk. Az eredményeket ábrákba és táb-lázatokba foglaltuk.

EREDMÉNYEK:

Az elemzett évben összesen 1518 dopping ellenőrzést végeztek ma-gyarországi helyszíneken, magyar versenyzőknél: 1044 esetben vizelet mintából, 474 esetben vérmintából.

Az olimpiai sportágak képvi-selőinél 1396 [férfi: 766 (54,87%) és nő 630 (45,12%)] a paralimpiai sportágakban 61 [férfi: 42 (68,85%) és nő 19 (31,14%)], a nem olimpiai sportágakban szintén 61 [férfi 43 (70,49%) és nő 18 (29,50%)] vizsgá-lat történt. Az 1. ábrán az olimpiai sportágakban, a 2. ábrán a paraolim-piai és a nem olimpiai sportágakban végzett dopping vizsgálatok számá-nak megoszlását ábrázoljuk. A sta-tisztikai elemzéseknél az ellenőrzé-sek gyakorisága szerint az olimpiai sportágakat 4 csoportra bontottuk.a) egy és tíz közötti vizsgálat tör-

tént 16 sportágban (50%).b) tizenegy és ötven közötti ellen-

őrzés 7 sportágban (21,87%).c) ötvenegy és száz közötti pedig 5

sportágban (15,62%): súlyemelés, vívás, öttusa, birkózás, kézilabda.

d) száz feletti vizsgálat történt 4 sportágban (12,50%): úszás, ví-

zilabda, kajak-kenu és atlétika, melyek közül az utóbbi ellenőr-zési száma kiemelkedő: 308 eset.

A paraolimpikonoknál e katego-rizálás nem volt lehetséges, mert egyetlen sportágukban sem volt 10-nél több ellenőrzés.

A nem olimpiai sportágak ellen-őrzési száma igen változó volt, csak két sportág került a tizenegy és öt-ven közötti vizsgálati kategóriába: erőemelés (32) és a búvárúszás (25).

Az étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztások megoszlásának szám szerinti elemzésénél négy kategó-riát állítottunk fel. Rögzítettük a nulla, az egy-négy, az öt-kilenc, illetve a tíz és több készítményt fogyasztók számát sportáganként és nemenként.

Az 1. táblázatban az étrend/táplálék- kiegészítőt bevallók szá-mának megoszlását ábrázoljuk, nemek, fogyasztási kategóriák és sportág csoportok szerint.

E kérdéskör részletes sportági elemzésénél kiderült, hogy a 32 olimpiai sportág közül 29-ben volt férfi vizsgálva, és ezek közül 15-ben (51,72%) minden férfiver-senyző használt étrend/táplálék-

Bevallott készítmé-nyek száma Number of

supplements reported

Olimpiai sportágak Olympic Sports

Paraolimpiai sportágak Paralympic Sports

Nem olimpiai sportágak Non Olympic Sports

Férfiak Male

n=766

Nők Female n=630

Összesen Total

n=1396

Férfiak Male n=42

Nők Female n=19

Összesen Total n=61

Férfiak Male n=43

Nők Female n=18


0 9,13% 70

11,11% 70

10,02% 140

28,57% 12

26,31% 5

27,86% 17

16,27% 7

16,66% 3

16,39% 10

1-4 47,65% 365

59,84% 377

53,15% 742

52,38% 22

63,15% 12

55,73% 34

48,83% 21

44,44% 8

47,54% 29

5-9 36,29% 278

26,60% 167

31,87% 445

19,04% 8

10,52% 2

16,39% 10

32,55% 14

38,88% 7

34,42% 21

10- 6,91% 53

2,52% 16

4,94% 69

2,32% 1

1,63% 1

1. táblázat: Az étrend/táplálék- kiegészítőt bevallók számának megoszlása, nemek, fogyasztási kategóriák és sportág csoportok szerint. Table 1: Distribution of nutrition supplement reported numbers according to gender consumption category in groups of Sport.



kiegészítőt (asztalitenisz, BMX, curling, cselgáncs, evezés, gyors-korcsolya, hosszútávúszás, jég-korong, kosárlabda, labdarúgás, mountenbike, műugrás, súlyeme-lés, szörf, triatlon). Ezt a hölgyek-nél 25 sportágból 10-ben (40%) tapasztaltuk (curling, cselgáncs,

evezés, kosárlabda, művészi tor-na, öttusa, súlyemelés, szörf, tor-na, triatlon).

A paraolimpikonok 12 sport-ága közül 5-ben (41,66%) (atlé-tika, boccia, cselgáncs, evezés, tenisz) vallott minden ellenőrzött férfi sportoló étrend-/táplálék-ki-

egészítő használatot. Csak három sportágban volt nő vizsgálva, kö-zülük egyedül a cselgáncsozóknál (33,33%) tapasztaltunk ilyet.

Az 5 nem olimpiai sportág kö-zül kizárólag egyben, az erős em-ber kategóriában, és csak a férfiak-nál (20%) észleltük ezt.

Bevallott készítmények száma Number of supplements reported

Nem Gender 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Olimpiai sportágak Olympic Sports

Férfi Male

n=766

12,66% 97

9,26% 71

5,35% 41

4,83% 37

4,17% 32

3,13% 24

2,08% 16

0,91% 7

0,65% 5

0,13% 1

Nő Female n=630

12,53% 79

7,70% 49

3,17% 20

2,53% 16

0,47% 3

0,79% 5

0,47% 3

0,79% 5

0,15% 1

0,31% 2

Összesen Total

n=1396

12,60% 176

8,78% 120

4,46% 61

3,87% 53

2,56% 35

2,12% 29

1,39% 19

0,51% 7

0,71% 10

0,14% 2

0,14% 2

Paraolimpiai sportágak Paralympic Sports

Férfi Male n=42

9,52% 4

2,38% 1

4,76% 2

2,38% 1

Nő Female n=19


6,55% 4

1,63% 1

3,27% 2

1,63% 1


Férfi Male n=43

11,62% 5

4,65% 2

9,30% 4

2,32% 1

4,65% 2

2,32% 1

Nő Female n=18

11,11% 2

16,16% 3

11,11% 2


11,47% 7

8,19% 5

9,83% 6

1,63% 1

3,27% 2

1,63% 1

2. táblázat: Az 5 vagy több készítményt bevallók száma nemek és sportág-csoportok szerint. Table 2: Number of cases five or more nutrition supplements reported by gender in groups of Sport.



Beva

llott

kés

zítm

énye

k sz

áma

Num

ber o

f sup

plem

ents

repo

rted Olimpiai sportágak

Olympic SportsAt

létik

a A

thle

tics

Birk

ózás

W

rest

ling

Evez

és

Row

ing

Kaja

k-ke

nu

Can

oe- K

ayak

Ött

usa

Mod

ern p

enta

thlo

n

Súly

emel

és

Wei

ghtli

fting

Tria

tlon

Tria

thlo

n

Úsz

ás

Swim

min

g

Vízi

labd

a W

ater

polo

Férfi Male

n=163

Nő Female n=145

Férfi Male n=60

Nő Female n=11

Férfi Male n=26

Nő Female n=10

Férfi Male

n=109

Nő Female n=45

Férfi Male n=31

Nő Female n=29

Férfi Male n=33

Nő Female n=22

Férfi Male n=6

Nő Female

n=6

Férfi Male n=93

Nő Female n=86

Férfi Male n=88

Nő Female n=86

10 1,84% 3

2,06% 3

10% 6 23,07%

6 3,66% 4 6,06%

2 1,07% 1

2,32% 2

2,27% 2

11 2,45% 4

2,06% 3 11,53%

3 1,83% 2 3,22%

1 3,03% 1 5,68%

5

12 1,22% 2 3,84%

1 1,83% 2 2,27%

2

13 1,22% 2

0,68% 1

3,33% 2 4,54%

1 50% 3 1,13%

1

14 1,66% 1 16,66%

1

15 9,09% 2


Erőe

mel

ésPo

wer

liftin

g

Férfi Male n=26

Nő Female

n=6

10 3,84% 1

3. táblázat: Extrém (10 vagy több) étrend/táplálék- kiegészítőt bevallók számának megoszlása nemek és sportágak szerint. Table 3: Distribution of extreme applications (10 or more) reported according to gender and Sports.

Beva

llott

kés

zítm

é-ny

ek sz

áma

Num

ber o

f su

pple

men

ts re

port

ed Olimpiai sportágak Olympic Sports

Atlétika Athletics

Kajak- Kenu Canoe- Kayak

Úszás Swimming

Vízilabda Waterpolo

Férfi Male

N=163

Nő Female N=145

Férfi Male

N=109

Nő Female N=45

Férfi Male N=93

Nő Female N=83

Férfi Male N=88

Nő Female N=86

0 11,70% 19

8,3% 12

6,4% 7

2,2% 1

3,2% 3

12% 10

8% 7

19,8% 17

1-4 54% 88

60,7% 88

48,6% 53

22,2% 10

47,3% 44

74,7% 62

38,6% 34

58,1% 50

5-9 27,6% 45

26,2% 38

37,6% 41

75,6% 34

48,4% 45

13,3% 11

42% 37

19,8% 17

10- 6,7% 11

4,8% 7

7,3% 8

1,1% 1

11,40% 10

2,3% 2

4. táblázat: Az étrend/táplálék-kiegészítőt bevallók számának megoszlása nemek és fogyasztási kategóriák szerint négy olimpiai sportágban. Table 4: Distribution of nutrition supplement reported according to gender, consumption category in four Olympic Sports.



A tendenciák változásának szem lél tetésére szeretnénk fel-idézni az előző olimpiai év néhány statisztikai adatát:

Tsitsimpikou és szerzőtársai szerint a 2004 évi athéni olimpia dopping ellenőrzési jegyzőkönyvek bevallásaiban a versenyzők 24,3%-

a deklarálta, hogy nem használt sem gyógyszert, sem táplálék-ki-egészítőt. A bevallások 45,3%-ában jelöltek meg táplálék-kiegészítő használatot (43,2% vitamin, 13,9% fehérje, aminosav).

Gábor A., Martos É. (2004): O lim-piai kvalifikációs versenyeken részt-

vevő 123 élsportoló 3 napos táplál-kozási kérdőívét elemezték. Adataik szerint a sportolók 53%-a fogyasz-tott rendszeresen táplálék-kiegészí-tő készítményt, (46% vitamin, 34% ásványi anyag, 20% egyéb). A spor-tolóknak csak 3%-a szedett 5 külön-böző táplálék-kiegészítőt.

Atlé

tika

/ Ath

letic

s (30

8)Ú

szás

/ Sw

imm

ing

(176

)Ví

zila

bda

/ Wat

erpo

lo (1

74)

Kaja

k-ke

nu /

Cano

e-ka

yak

(154

)Ké

zila

bda

/ Han

dbal

l (78

)Bi

rkóz

ás /

Wre

stlin

g (7

1)Ö

ttus

a / M

oder

n pe

ntat

hlon

(60)

Vívá

s / F

enci

ng (5

8)Sú

lyem

elés

/ W

eigh

tlifti

ng (5

5)Cs

elgá

ncs /

Judo

(37)

Evez

és /

Row

ing

(36)

Ökö

lvív

ás /

Boxi

ng (2

5)As

ztal

iteni

sz /

Tabl

e te

nnis

(17)

Spor

tlövé

szet

/ Sh

ootin

g (1

6)Ko

sárla

bda

/ Bas

ketb

all (

13)

Tria

tlon

/ Tria

thlo

n (1

2)G

yors

korc

soly

a / S

peed

skat

ing

(10)

Teni

sz /

Tenn

is (1

0)To

rna

/ Gym

nast

ics (

10)

BMX

/ Cyc

ling

BMX

(8)

Keré

kpár

/ Cy

clin

g (8

)La

bdar

úgás

/ Fo

otba

ll (8

)M

űkor

csol

ya /

Figu

re sk

atin

g (8

)M

űugr

ás /

Div

ing

(8)

Ször

f / W

inds

urfin

g (8

)M

ount

ainb

ike

/ Mou

ntai

nbik

ing

(6)

Hos

szút

ávús

zás /

Mar

atho

n sw

imm

ing

(5)

Jégk

oron

g / H

ocke

y (5

)Rö

plab

da /

Vole

ybal

l (4)

Vito

rlázá

s / S

ailin

g (4

)Cu

rling

/ Cu

rling

(2)

RG /

Rhyt

hmic

gym

nast

ics (

2)

25%

20%

15%

10%

5%

0%

Száz

alék

os m

egos

zlás

/ Fr

eque

ncy

%

Sportágak / Sports

1. ábra: Doppingvizsgálatok száma olimpiai sportágakban. / Figure 1: Doping control numbers in Olympic Sports.



Megnevezett készítményekSupplements reported

Férfiak Male

AtlétikaAthletics

Kajak-kenuCanoe-Kayak

ÚszásSwimming

VízilabdaWaterpolo

Csont- és porcregenerálók Bones and cartilaginous regenerators 9 7 77,78% 1 11,11% 2 22,22% 4 44,44%

Energia háztartást befolyásolók Transformers of energy supply 4 2 50,00% 3 75,00%

Fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin tartalmú termékek Proteins, amino acids, creatins 89 58 65,17% 29 32,58% 17 19,10% 10 11,24%

Növényi eredetű készítmények Herbal substances 35 19 54,29% 10 28,57% 12 34,29% 5 14,29%

Probiotikumok Probiotics 0

Savasodást gátlók Inhibitors of acidity 1 1 100,00%

Sport- és energiai italok Sport and energy drinks 26 10 38,46% 17 65,38% 10 38,46% 7 26,92%

Szénhidrát tartalmú szerek Substances of carbohydrate 9 2 22,22% 5 55,56% 2 22,22%

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Vitamins, minerals, microelements 131 60 45,80% 59 45,04% 35 26,72% 50 38,17%

Zsír anyagcserére hatók Fat metabolic actions 27 16 59,26% 7 25,93% 8 29,63% 8 29,63%

Cégek és azonosítatlan szerek Firms and non-identifications 13 5 38,46% 2 15,38% 1 7,69% 5 38,46%

Összesen Total 344 179 52,03% 134 38,95% 85 24,71% 91 26,45%

Nők Female Atlétika

AthleticsKajak-kenu

Canoe-KayakÚszás

SwimmingVízilabda

Waterpolo

Csont- és porcregenerálók Bones and cartilaginous regenerators 12 11 91,67% 1 8,33% 2 16,67%

Energia háztartást befolyásolók Transformers of energy supply 1 1 100,00%

Fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin tartalmú termékek Proteins, amino acids, creatins 42 31 73,81% 9 21,43% 5 11,90% 1 2,38%

Növényi eredetű készítmények Herbal substances 26 13 50,00% 15 57,69% 2 7,69% 4 15,38%

Probiotikumok Probiotics 2 1 50,00% 1 50,00%

Savasodást gátlók Inhibitors of acidity 0

Sport- és energiai italok Sport and energy drinks 19 8 42,11% 3 15,79% 14 73,68% 4 21,05%

Szénhidrát tartalmú szerek Substances of carbohydrate 5 2 40,00% 1 20,00% 1 20,00%

Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek Vitamins, minerals, microelements 88 60 68,18% 30 34,09% 24 27,27% 20 22,73%

Zsír anyagcserére hatók Fat metabolic actions 17 13 76,47% 3 17,65% 3 17,65% 2 11,76%

Cégek és azonosítatlan szerek Firms and non-identifications 15 4 26,67% 5 33,33% 2 13,33% 4 26,67%

Összesen Total 227 144 63,44% 66 29,07% 53 23,35% 37 16,30%

5. táblázat: Készítmények számának megoszlása az étrend/táplálék- kiegészítő típusokban nemek szerint a négy olimpiai sportágban. Table 5: Distribution of supplement numbers in type by gender in four Olympic Sports.



Ránky M. 2004-ben végzett kérdőíves adatgyűjtéséből kide-rült, hogy a megkérdezett 100 ma-gyar olimpiára készülő élsportoló, (férfi: 66, nő: 34) 86%-a szedett táplálék-kiegészítőket felkészülése, versenyzése során. 5 vagy több ét-

rend/táplálék-kiegészítő használa-tot a versenyzők 29%-a jelölt meg.

A sportági és nemi differenciák feltárására vizsgáltuk a vélemé-nyünk szerint magas (5 vagy több), ill. extrém (10 vagy több) számú készítmény fogyasztást. A 2. táblá-

zatban az 5 vagy több étrend/táplá-lék-kiegészítőket bevallók számá-nak megoszlását ábrázoltuk nemek és sportág csoportok szerint.

A 3. táblázatban foglaltuk össze, az általunk extrémnek ítélt 10 vagy több készítményt bevallók számának

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0%

Száz

alék

os m

egos

zlás

/ Fr

eque

ncy

%

Sportágak / Sports

2. ábra: Doppingvizsgálatok száma paraolimpiai és nem olimpiai sportágakban. Figure 2: Doping control numbers in Paralympic and non-Olympic Sports.

Para

úsz

ás /

Para

swim

min

g (1

7)

Para

vív

ás /

Whe

elch

air f

enci

ng (1

3)

Para

asz

talit

enis

z / P

ara

tabl

e te

nnis

(6)

Para

cse

lgán

cs /

Para

judo

(6)

Para

boc

cia

/ Par

a bo

ccia

(4)

Para

teni

sz /

Whe

elch

air t

enni

s (4)

Para

spo

rtlö

vész

et /

Para

shoo

ting

(3)

Para

erő

emel

és /

Para

pow

erlif

ting

(2)

Para

eve

zés

/ Par

a ro

win

g (2

)

Para

vito

rlázá

s / P

ara

saili

ng (2

)

Para

atlé

tika

/ Par

a at

hlet

ics (

1)

Para

íjás

zat /

Par

a ar

cher

y (1

)

Erőe

mel

és /

Pow

erlif

ting

(32)

Búvá

rúsz

ás /

Fins

wim

min

g (2

5)

Jet s

ki /

Jet s

ki (2

)

Erős

em

ber /

Str

ongm

an (1

)

Profi

box

/ Pro

fess

iona

l box

(1)



megoszlását nemenként az olimpiai és a nem olimpiai sportágakban.

További elemzéseink során ki-emelten vizsgáltuk azokat az olim-piai sportágakat, ahol 100 feletti dopping vizsgálat történt. E négy frekventált olimpiai sportág kép-viselői által megnevezett étrend/táplálék-kiegészítőket külön adat-bankba emeltük.

A mennyiségi adatokon kívül a bevallott készítmények milyen-ségére, típusaira is kíváncsiak voltunk, ezért a versenyzők által nevesített készítményeket csopor-tokba rendeztük.

A 4. táblázatban a kiemelt verseny-zők adatainak megoszlását lát hat ják sportáganként, nemek és számszerin-ti fogyasztási kategóriák szerint.

Az étrend/táplálék-kiegészítők csoportosítása szintén egy vitatha-tó területe a sporttudománynak. A kategorizálásnál a különböző szerzők más-más szempontokat tartanak lényegesnek (hatóanyag, vélt-valós hatások, összetevők…). Egységesítésük, hazai és nemzetkö-zi viszonylatban is megoldásra vár.

Pucsok József (1998) a követ-kező csoportokra osztotta azokat az előnyöket, melyeket a sporto-lók a különböző készítmények fo-gyasztásától várnak:

1. fizikai erő növekedése, 2. a fáradtság kezdetének kitolása, 3. a munkavégző képesség fokozó-dása, 4. az idegesség megelőzése, csökkentése, 5. fokozott koncent-ráló képesség, 6. biztosabb start-készség, 7. megfelelő agresszivitás valamint 8. előnyösebb, eredmé-nyesebb versenyzői magatartás.

Sipos Andrea (2000) az alábbi felosztást alkalmazta:

1. szénhidrátok, 2. fehérjék és aminosavak, 3. zsíranyagcserére ható szerek, 4. vitaminok 5. ás-ványi anyagok, 6. folyadékpótlás,

sportitalok és 7. egyéb táplálék-kiegészítők.

Martos Éva (2008) a sporto-lóknak szánt étrend-kiegészítőket, sport-élelmiszereket az alkalma-zás célja szerint csoportosítva a következő osztályozást használta:

1. központi vagy a perifériás idegrendszert stimulálók, 2. táp-anyagforrás kiegészítő, 3. energia-ellátó rendszer hatékonyságát nö-velők, 4. anyagcsere melléktermék csökkentők vagy semlegesítők, 5. immunrendszer erősítők 6. izom-tömeg növelők valamint 7. regene-ráció gyorsítók.

R.J. Maugham és munkatár-sai (2011) a sportolók által leg-gyakrabban használt szereket az alábbiak szerint rendszerezte: 1. szövetgyarapodást-, regenerálást-, edzés adaptációt elősegítők, 2. zsírbontást elősegítők, 3. energia ellátást emelők 4. immun-rend-szert erősítők fertőzésekkel, be-tegségekkel szemben, 5. központi idegrendszert stimulálók, 6. ízü-letek egészségét támogatók, 7. ál-talános egészséget támogatók és 8. sport italok, energia szeletek.

A négy kiemelt sportágban az étrend/táplálék-kiegészítő válasz-tás sportági különbségeinek jel-lemzésére, a versenyzők 812 be-vallásából kapott adatokat tovább elemeztük. A 453 férfiversenyző 344, a 359 nő 227 készítményt ne-vezett meg. Ezen szereket típusuk szerint 10 csoportba soroltuk (a 11. csoportba az általunk be nem azonosítható termékek kerültek). Elkészítettük a csoportok szám-szerinti és készítmény típus sze-rinti elemzését nemekre bontva.

A 3. ábrán az étrend/táplálék-kiegészítő típusok megoszlását ábrázoltuk nemek szerint a négy olimpiai sportág együttes bevallá-sainak alapján.

Az 5. táblázatban foglaljuk ösz-sze a kiemelt sportágak verseny-zői által nevesített készítmények számának megoszlását az étrend/táplálék- kiegészítő típusokban, nemekre bontva.

ÖSSZEGEZÉS, MEGBESZÉLÉS:

Úgy érezzük, vizsgálataink célját elértük, mert a versenyzői bevallá-sok elemzésével objektív adatokat nyertünk a különböző sportágak képviselőinek étrend/táplálék-ki-egészítő fogyasztási szokásairól. Reméljük, sikerült bemutatnunk a fogyasztási trendek sportági és nemi különbségeit.

1.Az adatok elemzéséből kitű-nik, hogy az olimpiai sport-ágak képviselőinek 89,98%-a, a paraolimpikonoknak 72,14%-a, a nem olimpiai sportolóknak pe-dig 83,61%-a használt étrend/táplálék-kiegészítőket az ellenőr-zési időszakban. A fogyasztások nemek szerinti lebontása során azt tapasztaltuk, hogy az olimpiai sportágakban a férfiak 91,58%-a, a nők 88,89%-a, a paraolimpiai sportágakban a férfiak 71,43%-a, a nők 73,68%-a, a nem olimpiai sportágakban férfiak 83,72%-a, a nők 83,33%-a használt kiegészí-tőket. Véleményünk szerint ezek elgondoztatóan magas értékek.

2.A bevallott étrend/táplálék-ki-egészítők számának elemzésekor kiderült, hogy 5 vagy több készít-mény alkalmazását jelölte meg az olimpiai sportágak férfi képvise-lőinek 766 vizsgálatából 331 eset (43,21%), a nők között 630 vizsgá-latból 183 eset (29,04%).



Nők

Férfiak

Cson

t- é

s po

rcre

gene

ráló

k Bo

nes a

nd ca

rtila

gino

us re

gene

rato

rs

5,29%

2,62%

1

Ener

gia

házt

artá

st b

efol

yáso

lók

Tran

sfor

mer

s of e

nerg

y su

pply

0,44%

1,16%

2

Fehé

rjék,

am

inos

avak

, kre

atin

és

krea

tinin

tart

alm

ú te

rmék

ek

Prot

eins

, am

ino

acid

s, cr

eatin

s

18,50%

25,87%

3

Növ

ényi

ere

detű

kés

zítm

énye

k H

erba

l sub

stan

ces

11,45%

10,17%

4

Prob

iotik

umok

Pr

obio

tics

0,88%

0,00%

5

Sava

sodá

st g

átló

k In

hibi

tors

of a

cidi

ty

0,00%

0,29%

6

Spor

t- é

s en

ergi

ai it

alok

Sp

ort a

nd e

nerg

y dr

inks

8,37%

7,56%

7

Szén

hidr

át ta

rtal

mú

szer

ek

Subs

tanc

es o

f car

bohy

drat

e

2,20%

2,62%

8Vi

tam

inok

, ásv

ányi

any

agok

, nyo

mel

emek

Vi

tam

ins,

min

eral

s, m

icro

elem

ents

38,77%

38,08%

9

Zsír

anya

gcse

rére

hat

ók

Fat m

etab

olic

act

ions

7,49%

7,85%

10

Cége

k és

azo

nosí

tatla

n sz

erek

Fi

rms a

nd n

on-id

entifi

catio

ns.

6,61%

3,78%

11

3. ábra: Az étrend/táplálék-kiegészítő típusok megoszlása nemek szerint a négy olimpiai sportágban. Figure 3: Distribution of nutrition supplement types by gender in four Olympic Sports.

40%

35%

30%

25%

20%

15%

10%

5%

0%

Száz

alék

os m

egos

zlás

/ Fr

eque

ncy

%



A paraolimpikonoknál a férfi-ak 42 vizsgálatából 8 (19,04%), a nők 19 vizsgálatából 2 (10,52%), a nem olimpiai sportágaknál a fér-fiak 43 vizsgálatából 15 (34.88%), a nők 18 vizsgálatából 2 (11,11%) esetben regisztráltak étrend/táplá-lék-kiegészítő alkalmazást. Megje-gyezni kívánjuk, hogy az olimpiai és a nem olimpiai sportágakban a férfiak értékei a nemzetközi szak-irodalomban tapasztaltaktól elté-rően meghaladták a nőkét.

3.Az általunk extrémnek ítélt (10 vagy több) étrend-kiegészítő hasz-nálat sportági lebontásából kide-rült, hogy nem kizárólag a dopping érzékeny sportágak képviselői haj-lamosak az túlfogyasztásra. (pld. evezés, triatlon). A bevallásokban leírt legtöbb készítményszám a férfiaknál 14 (vízilabda), a nőknél 15 (súlyemelés) volt.

Amikor a sportolók bevallásai-ban szereplő minden adatot elemez-tük, megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a nagyszámú étrend/táplá-lék-kiegészítő fogyasztás mel lett a versenyzők nagyszámú gyógyszert is fogyasztottak. Ezek együtthatásá-nak elemzése megoldásra váró nem kis feladat.

Kiderült, hogy az 1518 vizsgá-lat során csak 70 fő (49 férfi és 21 nő) vallotta azt, hogy sem gyógy-szert, sem étrend/táplálék-kiegé-szítőt nem fogyasztott az ellenőr-zési időszakban. Ebből olimpiai sportágat képviselt 57 eset (4,08%), paraolimpikon 6 fő (9,83%), nem olimpiai sportág versenyzője 7 fő (11,47%) volt.

Adataink egyértelműen mu-tatják, hogy a sportolók étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztásának mennyisége és minősége egész-ségtani szempontból vitatható. A valós szükségletek kialakításához

a kereskedelmi és pszichológiai okok indukálta fogyasztások csök-kentése érdekében életvezetési, táplálkozási tanácsadást tartunk szükségesnek, nem csak a spor-tolók, hanem a velük foglalkozó szakemberek körében is. E tevé-kenység ellátásához az élettani ismereteken kívül a különböző sportágak speciális elvárásaival, a felkészítés különbségeivel is tisz-tában kell lenni. Ezen belül az ét-rend/táplálék-kiegészítők fogyasz-tási trendjei, ezek változásainak ismerete is fontos tényező.

4.A kiemelten vizsgált atlétika, ka-jak-kenu, úszás és vízilabda sport-ágak képviselőinek bevallásait összehasonlítva, az 5-9 fogyasz-tási kategóriában a kajak-kenu sportágnál a nők értékei kiemel-kedők, lényegesen meghaladták a férfiakét. Ellenkező tendenciát észleltünk az úszás és a vízilabda sportágakban. Csak a kajak-kenu és az úszás női versenyzőinél nem regisztráltunk 10 feletti étrend/táplálék-kiegészítő fogyasztást.

5.Bevallásaikban e négy sportág férfi képviselői 344, a nők 227 féle készítményt jelöltek meg. A készítmények típusba sorolása után elemzéseinkben a nemzet-közi szakirodalomhoz hasonlóan a férfiaknál és a nőknél egyaránt a leggyakrabban jelölt a vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek ka-tegória volt, második a fehérjék, aminosavak, kreatin és kreatinin készítmények (a férfiak értéke ma-gasabb, mint a nőké), harmadik helyen a növényi eredetű készít-mények voltak megelőzve a sport és energia italokat.

Érdekes, hogy a férfiverseny-zők közül senki sem vallott

probiotikum használatot, noha egy távol-keleti olimpiára készültek.

A növényi eredetű étrend/táp-lálék-kiegészítők népszerűsége egy sajátos veszélyforrást jelenthet. Nagyon lényeges, hogy ismerjük az étrend/táplálék-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt gyógy-növények, növények és növényi részek listáját. (Lugasi A. 2008 és OETI 2011)

A kiemelten elemzett sport-ágak képviselői által megnevezett étrend/táplálék-kiegészítők magas száma egy további veszélyforrásra is ráirányította figyelmünket. Az EU irányelveknek megfelelően az étrend-kiegészítők forgalom-ba hozatalánál sajnos eltörölték a kötelező OETI engedélyt, forgal-mazásuk csak nyilvántartás céljá-ból, bejelentési kötelezettséghez kötött. A sportolók számára ké-szült különleges táplálkozási célú élelmiszereknél még erre sincs szükség. Így a forgalomba hozott számtalan termék kontrollálása szinte lehetetlen Használatuk óri-ási rizikóval járhat egy élsportoló számára. Az az elképzelés, hogy az étrend-/táplálék-kiegészítő hasz-ná lat alternatívát jelenthet a dop-pingkísértéssel szemben, szinte eltörpül a nem szándékos dop-pingvétség réme mellett (Hollósi I. 2004, Horváthné Soos E. 2008, ANTSZ közlemény 2010, Pucsok J. 2010).*

A leírtakból kiderül, hogy a sportolók körében óriási az igény a vélt, vagy valós teljesítményfo-kozó eszközök igénybevételére. Ennek ellenére reméljük, hogy szívós felvilágosító munkával leg-alább az élsportban elérjük az or-vosilag ellenőrzött, egészségtani szempontból indokolt, a sportági terheléshez igazodó, a valódi szük-ségleteknek megfelelő étrend/táp-lálék kiegészítő fogyasztást.



IRODALOMJEGYZÉK

1. Apor Péter, Miltényi Márta, Valló József: A vas anyag-csere jelentőségéről élspor-tolókon végzett vizsgálatok alapján. Testnevelés Tudo-mány Bp. 1966/1: 27-31. old.

2. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kommunikációs Főosztály: Vigyázat: szteroid tartalmú étrend-kiegészítők kerültek Magyarországra 2010 júl 8

3. Fehér János –Lengyel Gab-riella – Blázovics Anna: An-tioxidánsok, nyomelemek a betegségek megelőzésében. Magyar Sporttudományi Szemle 2002/2 32-36. old.

4. Frenkl R., Csaba L., Mé-száros J.: Exsativa kezelés hatása középkorú férfiak fizikai teljesítőképessé-gére. Sportorvosi szemle 38/1/1997 25-35 old.

5. Gábor Anita, Martos Éva: Táplálékkiegészítés az él-sportban. Magyar Sporttu-dományi Szemle 2004/2-3. 34-37 old.

6. Hollósi I., Soós E: Táplálékkiegészítők alkal-mazásának veszélyei - pozi-tív dopping-esetek. Sport-orvosi szemle. 2004/4/41. 253-256 old

7. Horváthné Soós Erika: Étrend-kiegészítők vizsgála-tának tapasztalatai dopping szempontból az elmúlt tíz évben. Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplálkozási

célú élelmiszerek és gyógy-növények „ az egészséges táplálkozás és életmód tük-rében” V. Országos szakmai konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 16-17. old.

8. Lugasi Andrea: Étrendkiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt gyógynövények. Mit mond a Szakértői Testület. Étrend-kiegészítők, gyógyhatású termékek, különleges táplál-kozási célú élelmiszerek és gyógynövények „ az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Or-szágos Szakmai Konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 11. old.

9. Magyar Antidopping Cso-port: Jegyzet. ”Doppingel-lenőrzési ismeretek” szak-mai képzés London 2012

10. Malomsoki J, Pucsok J: Egyes táplálék-kiegészítők, elsősorban sókat és vita-minokat tartalmazó készít-mények hatásának vizsgá-lata. Sportorvosi Szemle 1996/37:87-102 old.

11. Martos Éva, Malomsoki Jenő: A BASICA hatásának vizsgálata sportolók telje-sítményére. Sportorvosi Szemle 1998/2:117-122 old.

12. Martos Éva: Étrend ki e-gé szítő vagy különleges táplálkozási célú élelmiszer „sportos megközelítés” Étrend-kiegészítők, gyógy-hatású termékek, különleges táplálkozási célú élelmisze-rek és gyógynövények „az

egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Or-szágos Szakmai Konferencia Bükfürdő 2008 március 6-8 Absztraktok 8. old.

13. R.J. Maughan, P.L. Greenhaff, &P. Hespel: Dietary supplements for athletes: Emerging trends and recurring themes. Journal of Sports Sciences, 2011;/29(S1): S57-S66.

14. OETI: Az étrend-kiegészí-tőkben alkalmazásra nem javasolt, ismert egészségká-rosító hatással, mellékha-tással rendelkező gyógynö-vények listája. http://www.oeti.hu/?mlid=1&m2id=54

15. OETI vezetősége és munka-társai, A szakértői testület munkatársai: Az étrend-ki-egészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények, növényi részek listája. 2011 május 11.

16. Pucsok J.A rendszeres sportolás hatása a szer-vezetre – sport táplálék-kiegészítők. Nutrition & Health, 5. 7-8, 1999.

17. Pucsok József: Táplálék kiegészítők és a sporttel-jesítmény. Magyar Sport-tudományi Szemle 2002/2 25-26. old.

18. Pucsok József: A teljesít-ményfokozó gyógyszerek és táplálékkiegészítő készítmé-nyek használatának veszé-lyei. Lege Artis Medicinae 2010: 20 (2): 89-93 old.



19. Pucsok József: A sportolók táplálkozása. Dopping. in: A sportorvoslás alapjai. Print City Kiadó és Nyom-da Kft.Sárbogárd. 1998. 417-458. old.

20. Ránky Márta, Miltényi Márta: Táplálék-kiegészítők használata az élsportban és a szabadidős sportokban. Magyar Sporttudományi Szemle 2005/4 28-33.

21. Ránky Márta, Miltényi Már-ta: Élsportolók és szabadidő sportolók étrend-kiegészítő fogyasztásának egészség-nevelési kérdései. Magyar Sportorvos Kongresszus, Athéntól Pekingig Sporttal az egészségért. Budapest, 2006. március 23-25. Sport-orvosi Szemle XLVII. évf. 1. szám. 2006. 80, old.

22. Ránky Márta: Application of medicine and dietary sup-plement by hungarian elite athletes based on doping control collection forms. in: KalioJ., Komi P., Komulain-en J., Avela J. (szerk):12th Annual Congress of the European College of Sport Science, Jyvaskyla, Fin-land, 11-14 July 2007, Book of Abstracts 2007.p.502. (ISBN:978-951-790-242-7)

23. Ránky Márta Zsuzsa – Tiszeker Ágnes: Élvonalbeli atléták dopping vizsgálati jegyzőkönyveinek elemzése. Magyar Sporttudományi Szemle 8. évf. 31. szám 2007/2 40-41. old. MSTT/ VI. Országos Sporttudomá-nyi Kongresszus, Eszterházy Károly Főiskola, Eger.

24. Ránky Márta Zsu-zsa: Élvonalbeli atléták étrendkiegészítő fogyasz-tásának longitudinális vizsgálata doppingvizsgálati jegyzőkönyvek alapján. Ét-rend-kiegészítők, gyógyha-tású termékek, különleges táplálkozási célú élelmisze-rek és gyógynövények „ az egészséges táplálkozás és életmód tükrében” V. Or-szágos szakmai konferencia Bükfürdő, 2008 március 6-8 Absztraktok 20. old.

25. Rigó János: Dietetika. Medicina Könyvkiadó Rt, Budapes, 2002

26. Cs. Sós: Reduction of plasma lactate elevation and proteinuria by a complex di-etary supplement in swim-mers during over-loading training. Acta Physiologica Hungarica, Volume 91(3-4), pp. 211-219 (2004)

27. Sipos Andrea: Táplálék-ki-egészítők a sportban. Az If-júsági és Sportminisztérium szakmai kiadványsorozata. 2000.

28. Szabó S. András, Tolnay Pál: Bevezetés a korszerű sport-táplálkozásba. Fair Play Sport Bt. Budapest 2001

29. Szőts Gábor, Szmodis Már-ta, Tóth Miklós: Valóban növelik a sportolói teljesít-ményt a magas nitrát tartal-mú élelmiszerek? Magyar Sporttudományi Szemle, 12. évf., 46. szám 2011/2 75. old. VIII. Országos Sport-tudományi Kongresszus Előadás kivonatok.

30. Téglásy György: Probiotikumok alkal-mazásának lehetőségei sportolóknál, a kedvező gyakorlati tapasztalatok tükrében. Magyar Sportor-vos Kongresszus, Athéntól Pekingig Sporttal az egész-ségért. Budapest, 2006. március 23-25. Sportorvosi SzemleXLVII. évf. 1. szám. 2006. 90, old.

31. Tihanyi András: Teljesít-ményfokozó sporttáplálko-zás. Krea–Fitt Kft. 2012

32. Tsitsimpikou C, Tsiokanos A, Tsarouhas K,Schamasch P, Fitch KD, Valasiadis D, Jamurtas A.: Medication use by athletes as the Athens 2004 Summer Olympic Games. Athens 2004 Organising Committee for the Olympic Games, Athens, Greece. PMID: 19124981 (PubMed – Indexed for MEDLINE)

E-MAIL:

[email protected]@ppk.elte.hu



INTRAARTICULARIS DRÉN HASZNÁLATÁNAK SZÜKSÉGES-SÉGE ARTROSZKÓPOS ELÜLSŐ KERESZTSZALAG PÓTLÁS UTÁNPROSPEKTÍV RANDOMIZÁLT TANULMÁNY

INTRAARTICULAR DRAIN USING AFTER ARTHROSCOPIC ACL RE-CONSTRUCTION - IS IT NECESSARY OR NOT A PROSPECTIVE RANDOMIZED STUDY

TÁLLAY ANDRÁS, TÁTRAI MIKLÓSOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti Osztály

ÖSSZEFOGLALÁS

Bevezetés: Az artroszkópos elülső keresztszalag (LCA) - pótlás után a sebészek jelentős része alkal-maz, kisebbik része nem alkalmaz ízületi drént. A hazai irodalomban nincs arra vonatkozó adat, hogy valóban szükséges-e, és ha igen, mik az előnyei a posztoperatív intraarticularis drén alkalmazásának.

Cél: Artroszkópos LCA-pótlás utáni intraarticularis drén-használat szükségességének vizsgálata. Módszer: Prospektív, randomizált tanulmányunk során összesen 30 LCA-pótlásra érkező betegünknél

randomizáltan alkalmaztunk illetve nem alkalmaztunk intraarticularis szívó drént 2012 február és április kö-zött végzett műtétek során. Mindkét csoport műtéteit egy sebész, azonos technikával végezte. A két csoport betegeinek átlagos életkora, az oldaliság, a csontfuratok mérete hasonló eloszlást mutatott. Minden esetben egycsatornás, transtibialis műtéti technikával végeztük a beavatkozást, négyszerezett hamstring-ín autograftot (kétszerezett semitendinosus valamint gracilis inakat alkalmazva) használtunk. Az adatokat praeoperatívan, posztoperatívan a műtőben, az első, második és hetedik napokon, majd a harmadik és a hatodik posztoperatív hetekben rögzítettük. Feljegyeztük a drain közvetítésével a palackba ürülő vér mennyiségét. Vizsgáltuk az ízületi duzzanat mértékét, a fájdalomszintet és a fájdalomcsillapító igényt valamint a hatodik hét végén a térd-ízületek mozgásterjedelmét.

Eredmények: Az első két napban a drén-l ellátott csoport tagjai több fájdalomról panaszkodtak (VAS drén: 4,9, nem-drén: 3,8), több fájdalomcsillapítót igényeltek. A posztoperatív haemarthros mértéke a két csoport-ban Coupen és Yates módszerével vizsgálva nem mutatott szignifikáns különbséget. A drenált csoportban átlagosan 26 ml sanguis ürült a palackba. A posztoperatív harmadik és hatodik héten nem volt különbség a két csoport között a haemarthros és fájdalom mértéke valamint az elért mozgásterjedelmet illetően. A betegek a műtéttel kapcsolatos előzetes félelmek valamint posztoperatív legkellemetlenebb élményként a drén eltávo-lítást jelölték meg. A vizsgált időszakban egyik csoportban sem alakult ki korai posztoperatív szövődmény.

Következtetés: Tanulmányunk során a haemarthros mértékében nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között, az első két posztoperatív napon a fájdalom szintje drén alkalmazása mellett jelentősen ma-gasabb volt. Punkcióra egyik csoportban sem volt szükség. A drain használata beteganyagunkban az elért moz-gásterjedelmet nem befolyásolta. Kíméletes műtéti technika és megfelelő tapasztalat mellett az intraarticularis posztoperatív drén használata hamstring-ín grafttal végzett LCA-pótlás esetén nem feltétlenül indokolt.

Kulcsszavak: Intraarticularis drén, LCA-pótlás



SUMMARY

Background: A significant proportion of surgeons use intra-articular drains after arthroscopic anterior cruciate ligament (ACL) reconstruction. There are no clear data in the Hungarian literature about the usefullness of postoperative drain after arthroscopic surgery.

Objective: The aim of this study is to assess the effect of intra-articular drain use after arthroscopic anterior cruciate ligament re-construction.

Method: In this prospective randomized study, thithy consecu-tive arthroscopic ACL reconstruction patients were randomized al-ternately for either intra-articular suction drain group or non-drain group between february-april 2012. All arthroscopic ACL reconstruc-tions were performed with a standard technic by the senior aurthor. The patient’s characteristics was similar in the two groups regarding, age, gender, side, size of the bony tunnels. In all case we terformed an arthroscopic transtibial reconstruction using doubled semitendino-sus and gracilis tendons. The outcome was evaluated preoperatively, in the first, second, sevens days, third week, third week and six week. We recorded the amunt of blood in the suction drain tubes. The re-sults were evaluated through amount of haemoarthrosis, pain assess-ment, and use of pain-killers, range of motion (ROM) at six weeks.

Result: The two groups were comparable in surgical findings and procedures performed. In the first three days, the non-drain group used nearly double the amount of analgesia compared to the drain group. The grade of hemarthrosis was less by one grade in drain group than in non-drain group according to Coupen and Yates grading. However, there were no differences in pain and range of movement at week four or eight. During the study period, there were no complica-tions in either group.

Conclusion: This study showed no significant differences in the amount of hemarthrosis in both groups, altough the drain group used twice as much pain killers during the first two postoperative days. There were no need for punction either groups. By the end of the first six postop weeks the range of movement was not influenced by the use of drain. In our experience ACL reconstruction with hamstring tendons using careful, minimal invasive operative technique doesn’t necesserely require the use of intrarticular suction drain.

Key words: Intraarticular drain, ACL-reconstruction

BEVEZETÉS

Az LCA-pótlás artroszkópos technikája az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott, tökéle-tesedett [2,3]. A korábban több-ségében csont-patella-ín-csont graft alkalmazása napjainkban háttérbe szorult, a kevésbé invazív hamstring-ín graftok használata került előtérbe (skandináv LCA regiszter 2011). A technika fejlő-dése, a minimális invazivitás mel-lett a beavatkozást külföldi cent-rumokban ambulánsan, illetve „egynapos sebészet” körülményei között is elvégzik (J. Toft, 1985). Ezen fejlődés hatására az elmúlt években különböző szerzők meg-kérdőjelezték a posztoperatív intraarticularis drén használat szükségességét [1,4]. Ortopédiai műtéteknél a drén használata máig is széleskörűen elterjedt a korai posztoperatív komplikációk elke-rülése céljából. Számos prospektív randomizált tanulmány elemzi a drén használatának szükségessé-gét nagy ortopédiai beavatkozá-sok során, ezek többsége nem iga-zolja a várt előnyös hatást [1,7,10, 11]. Míg az operatőrök egyik része úgy gondolja, hogy minden üreg-ben szükséges az intraarticularis drén használata a haemarthros és az adhéziók kialakulásának elvi lehetősége miatt [9], mások úgy vélik, hogy a drén használata növelheti a fertőzések veszélyét, sértheti az üvegporc felszíneket, de akár a graftot is. Mindezek mi-att az LCA-pótlás során rutinsze-rűen alkalmazott intraarticularis drén használatának vonatkozásá-ban a vélemények megoszlanak. Tapasztalatból tudjuk, hogy a be-tegek nem szeretik a drén eltávolí-tása során érzett erős fájdalmat, a műtéti előkészület során az érzés-telenítés típusa mellett második

kérdésként a drén szükségesség felől érdeklődnek.

Tanulmányunk célja, hogy ar-tro szkópos LCA-pótlás után az intraarticularis drén használatá-nak valós vagy vélt előnyeit meg-vizsgáljuk.

MÓDSZER

Egycsatornás, négyszerezett, ham-string-ín (kétszerezett semi ten-dinosus és gracilis ín) grafttal vég-zett LCA-pótlás esetén prospektív randomizált körülmények között



vizsgáltuk az intraarticularis drén használatának hatását a korai posztoperatív időszakban. A vizs-gálatba az Országos Sportegész-ségügyi Intézet Sportsebészeti Osztályára 2012. február 15 – áp-rilis 30 között, kizárólag jelentős társsérülésektől mentes, primer LCA-pótlásra érkező betegeinket vontuk be. A két csoport között nem volt szignifikáns különbség az életkor, nem és az oldaliság között.

A tanulmány során összesen 30 LCA-pótlásra érkező betegün-ket vizsgáltuk, randomizáltan 15 esetben alkalmaztunk, 15 esetben nem alkalmaztunk intraarticularis drént a műtétet követően. Va-lamennyi beavatkozást az első szerző végezte. A betegek átlagos életkora a drén (D-csoport) –cso-portban 28.8 (18-46), a nem-drén (n-D-csoport) csoportban 30,2 (16-40) év volt. A nemek eloszlása D-csoport 8 férfi és 7 nő, a n-D-csoportban 9 ffi-6 nő volt, mindkét csoportban 8 jobb és 7 bal térdet operáltunk. Műtét előtt vizsgáltuk az esetleges intraarticularis, ill. ürülő folyadék meglétét, mennyi-ségét, a betegek fájdalomszintjét, mértük az operálandó ízület moz-gásterjedelmét.

Minden esetben a végtag 30 mp-ig tartó felemelését követően leszorításos vértelenséget alkal-maztunk. Az érzéstelenítés típusa D-csoport 2, n-D-csoport 3 eset-ben laringeális maszkos narkózis-sal, egyebekben spinális érzéstele-nítésben történt. Néhány perces diagnosztikus artroszkópia után az azonos oldali hamstring ina-kat (gracilis and semitendinosus) pes anserinus feletti, kb. 3 cm-es hosszanti egyenes metszésből vettük ki, koagulátort nem hasz-náltunk. Az inakat tisztítás után megdupláztuk, a két félbehajtott inat proximális Endobutton rög-

zítéshez készítettük elő, a graft átmérőjét megmértük. Standard artroszkópos technikát alkalmaz-tunk. Az LCA-csonkot minden esetben maximálisan igyekeztünk megőrizni, notch-plasztika nem történt. A tibialis furat elkészítése után transtibiális célzó segítségé-vel fúrtuk meg a femurt. A fura-tok átlagos mérete n-D-csoport 7,4 mm ; D-csoport 7,7 mm volt. A furatok kialakítása során az op-timális csatorna kitöltés céljából 0,5 mm átmérő emelkedésű front-fúrókat használtunk. A graft be-húzásához 2 db 3-as Synthofil fo-nalat használtunk. Proximálisan Endobutton-s, distalisan 2 db ács-kapcsos rögzítést alkalmaztunk. A tibiális célzás során, valamint a graft behúzását követően ellen-őriztük az impingement mentes-séget. A műtétek végén laringeális maszkos altatás esetén 10 ml 10%-os Marcaint adtunk betegeinknek intraarticularisan és a kivételi helynél lokálisan.

A drén-csoportban az artro-szkópos portálon keresztül 12-es drént helyeztünk be az ízület late-rális recessusába, ezt követően nyo-mókötést helyeztünk fel. Szubkután drént egy esetben sem használtunk.

A D-csoportban a drén eltávolítá-sára a műtétet követő reggelen ke-rült sor, az ürülő sanguis mennyi-ségét feljegyeztük.

A két csoport rehabilitációjá-ban nem volt különbség. Minden esetben nyújtott helyzetben rög-zített posztoperatív térdrögzítőt alkalmaztunk 3 hétig, elsősorban az esetleges furat kiszélesedés megelőzése céljából. A betegek az első 7-10 napban két mankóval részleges tehermentesítéssel jár-tak. Az alsó végtag rugalmas pó-lyázása, felpolcolása és jegelése az első három hétben rutinszerűen történt. Minden beteget a műtét utáni első napon mobilizáltuk, a második napon otthonukba em-ittáltuk. Az első 3 hétben bete-geink a kórházi gyógytornásztól tanult innervációs, izometriás és extenziós gyakorlatokat végezték, alsó végtagjukat polcolták, 8x20 percig jegelték. Részleges teher-mentesítés 1-1,5 hétig történt. A 3-6 hét között betegeink gyógytor-nász segítségével elkezdték illetve végezték a mozgásterjedelem javí-tását szolgáló gyakorlatokat.

A vizsgálatokat és méréseket a műtét előtt, a műtőben a műtét után, az első két posztoperatív na-

0 Nincs tapintható fluidum No detectable fluid

1 Tapintással kevés fluidum sejthető Fluid present wave

2 Tapintható mennyiségű folyadék a suprapatellaris recessusban Fluid palpable in suprapatellar poch

3 Ballotálható patella Ballotable patella

4 Feszülő haemarthros Tense hemarthrosis

I-es táblázat: A haemarthros mértékének klinikai osztályozása Coupens és Yates szerint Table I: the clinical grading of haemarthrosis according to Coupens and Yates [2]



n-D csoportnon-drain group

(N=15)

D csoportdrain group

(N=15)

Műtőben In the operating theater

combkörfogat különbség (praeop-postop) thigh circumference difference, cm 1,4 2,1

Posztop első nap First day after operative procedure

fájdalom (VAS) pain (VAS) 3,8 4,9

combkörfogat különbség (praeop-postop), cmthigh circumference difference, cm 1,1 1,9

Haemarthros (Coupens és Yates szerint) Haemarthros (according to Coupens and Yates) 2,1 2,3

Posztop második nap Second day after operative procedure


combkörfogat különbség (1-2. nap), cm thigh circumference difference (1st-2nd day), cm 1,2 1,1


Posztop 7. nap Seventh day after operative procedure


combkörfogat különbség (2-7. nap) thigh circumference difference (2nd-7th day), cm -1,2 -1,4


Posztop 3-ik hét Third week after operative procedure


combkörfogat különbség (1-3. hét) thigh circumference difference (first-third week), cm -1,5 -1,3


Posztop 6-ik hét Sixth week after operative procedure


combkörfogat különbség (2-7. nap) thigh circumference difference (2nd-7th day), cm -0,3 -0,5


II-es táblázat: A fájdalom, a combkörfogat és a haemarthros mértékének összehasonlítása a drén-es és a drén nélküli csoportokban. Table II: Comparison of the level of pain, thigh circumference and haemarthrosis int he drain and non-drain groups.



pon, az első, harmadik és a hatodik posztoperatív hetekben végeztük.

Mértük a mozgásterjedelmet (manuális goniometer, prae o-pe ratíven és a hatodik héten) és combkörfogatot mindkét végta-gon, vizsgáltuk a haemarthros mértékét Coupens és Yates [2] ajánlása szerint (I-es táblázat). A fájdalom szintjét 10 cm-es VAS segítségével vizsgáltuk, feljegyez-tük az igényelt fájdalomcsillapítók mennyiségét, az esetleges korai posztoperatív punkciók számát és a szövődmények meglétét.

EREDMÉNYEK

A praeoperatív vizsgálat során min-den beteg térdízülete teljes mozgás-terjedelemben mozgott az ellenol-dalhoz képest, a sérült oldalon az átlagos combkörfogat 1 cm-rel ma-radt el az egészségestől, a fájdalom-szint 10 cm-es vizuális analóg skálán (VAS) mérve 0 volt, egyik betegünk-nél sem volt intraarticularisan ész-lelhető folyadékgyülem (Coupens és Yates-szerint 0).

A műtét átlagos ideje n-D-csoport 27,7 (23-35); D-csoport 26,2 (21-33) perc volt.

A fájdalomszint vizsgálatára 10 cm-es vizuális analóg skálát hasz-náltunk, az eredményeket össze-vetettük az esetleges fájdalomcsil-lapító igényekkel (II-es táblázat).

A legtöbb esetben az első nap délután és este, a második napon este kaptak intramuscularisan vagy orálisan fájdalomcsillapító-kat. Általában Algopyrin tablettát és injekciót, Voltaren injekciót és Donalgin kapszulát alkalmaztunk. Az első két napban a D-csoport 30 %-kal több fájdalomcsillapítót használt a n-D-csoportnál.

A haemarthros mértéke a két csoportban az egyik vizsgálati idő-

szakban sem mutatott szignifikáns különbséget a Coupen és Yates [2] osztályozás alapján. A szívó-palackba átlagosan 26 (0-53) ml sanguis ürült. Egyik csoportban sem volt szükség punkcióra, sem haematoma evakuációra. A moz-gásterjedelem vizsgálata a két cso-portban hasonló eredményt mu-tatott. Betegeink a 3 hetes merev extendált helyzetű rögzítés után a hatodik hét végére átlagosan 102 (85-120) fok flexiot értek el.

A vizsgálat harmadik és hato-dik hetében a két csoport között sem a fájdalom, sem a duzzanat, sem a mozgásterjedelem tekinte-tében nem találtunk különbséget.

MEGBESZÉLÉS

A két csoport betegei minden esetben két éjszakát töltöttek az osztályon, ezidő alatt a D-csoport tagjai nem szignifikáns mértékben ugyan, de nagyobb számban és mennyiségben igényeltek fájda-lomcsillapítót. A műtét utáni enyhe intraarticularis duzzanat mértéke nem mutatott lényeges különb-séget a D-, és a n-D-csoportban, éppen ezért egyik csoportban sem végeztünk punkciót.

A nemzetközi irodalom sokat foglalkozik az LCA-pótlások rövid és hosszútávú eredményeivel, a mű-téti technikával, a rehabilitációval viszont kevés adatot találtunk a drén szükségességével kapcsolatban. A drén alkalmazása talán kevésbé je-lentős probléma a sebészeknek, de a műtéti negatív élmények közül a drén eltávolítását a legtöbb beteg az első helyre teszi. Összehasonlítva, a haemarthros miatti ismételt punk-ciók – a drén eltávolításához hason-lóan – szintén jelentős stresszt vál-tanak ki a betegekből. Az általunk használt 3 hetes extenziós brace és

az egy hetes részleges tehermentesí-tés miatti nyugalom lehet az oka an-nak, hogy betegeink punkciót nem igényelnek. A korai agresszív moz-gatás, CPM alkalmazása a visszatérő haemarthros és punkció szükséges-ségét jelentősen növeli.

Tanulmányunkhoz hasonló-an Mc Cor mack és társai sem találtak előnyöket a rutinszerű intraarticularis drén használat esetén [6]. Tanulmányunkhoz képest különbséget jelent, hogy műtéteikhez vértelenséget, ami befolyásolhatja a posztoperatív haemarthros kialakulását és meny-nyiségét, kizárólag a graft-kivétel idejére használtak.

Coupens és Yates [2] külön-böző térdműtétek – meniscus reszekció, laterális retinaculum bemetszés, porcfelszín kezelés – során vizsgálták a drén haszná-latának jelentőségét. Ők Khalifa és mtsi-hoz [5] hasonlóan a drén használatát előnyösnek találták a kisebb posztoperatív haemarthros és a nagyobb mozgásterjedelem elérése miatt. Véleményünk sze-rint az eredményeket az eltérő műtéti technika jelentősen befo-lyásolhatja.

KÖVETKEZTETÉS

Tanulmányunk bemutatja, hogy az LCA-pótlás során használt intraarticularis drén használatának nincs kimutatható előnye, sem a haemarthros, sem a fájdalom vo-natkozásában. Az általunk lénye-gesnek és veszélyesnek tartott korai furat kiszélesedés elkerülése miatt az első 3 hétben nyújtott helyzetű, merev posztoperatív rögzítőt hasz-nálunk. Ez lehet a kíméletes műtéti technika mellett a másik oka annak, hogy az általunk operált térdízüle-tetek posztoperatív szakban kimu-



tatható haemarthrosának mértéke elhanyagolható volt. Az általunk az első három hétben alkalmazott óvatos rehabilitációs protokoll va-lamint a drén használata illetve mellőzése a vizsgált időszak végéig a mozgásterjedelmet nem befolyá-solta. Megfelelő tapasztalat mellett, kíméletes, minimálisan invazív műtéti technika esetén LCA-pótlás után nem szükséges rutinszerűen intraarticularis drént használni.

IRODALOMJEGYZÉK

Beer K.J., Lombardi A.V., Mallory T.H., et al.: The Efficacy of Suction Drain after Routine Total Joint Arthroplasty. J Bone Joint Surgery Am 1991; 73:584-6.

Coupens S.D., Yates C.K.: The Effect of Tourniquet Use and HemoVac Drainage on Post-operative Hemarthrosis. Arthroscopy 1991; 7:278-88.

Dandy D.J., Hobby J.L.: Anterior Cruciate Ligament Reconstruction. J Bone Joint Surg Part B 1998; 80:189-90.

Holt B.T., Park N.L., Engh G.A., et al.: Comparison of Closed-suction Drainage and No Drainage After Primary Total Knee Arthroplasty. Orthopedics 1997; 20:1121-4.

Khalifa T.E., Mahozi A.A., Bassim Dhaif: Intra-articular Drain versus No Drain after Ar-throscopic Anterior Cruciate Ligament Reconstruction: A Randomized Prospec-tive Clinical Trial, Bahrain Medical Bulletin, Volume 30, No 1, March 2008

McCormack R., Greenhow R., Fogagnolo F., et al.: Intra-articular Drain versus No Drain After Arthroscopic Anterior Cruciate Liga-ment Reconstruction: A Randomized Prospective Clinical Trial. J Arthroscopy: 2006; 22(8): 889-93.

Niskanen R.O., Korkala O.L., Haapala J., et al.: Drainage Is of No Use in Primary Un-complicated Cemented Hip and Knee Arthroplasty for Osteoarthritis: A Prospec-tive Randomized Study. J Arthroplasty 2000; 15:567-9.

Noyes F.R., Barber-Westin S.D.: A Comparison of Results in Acute and Chronic Ligament Ruptures of Arthroscopically Assisted Autogenous Patellar Tendon Reconstruction. Am J Sports Med 1997; 25(4):460-71.

O' Driscoll S.W., Kumar A., Salter R.B.: The Effect of Continuous Passive Motion on the Clearance of a Hemarthrosis from a Synovial Joint. An Experimental Investigation in the Rabbit. Clin Orth 1983; 176:305-11.

Ovadia D., Luger E., Bickels J., et al.: Efficacy of Closed Wound Drainage after Total Joint Arthroplasty. A prospective randomized study. J Arthroplasty 1997; 12:317-21.

Ritter M.A., Keating E.M., Faris P.M.: Closed Wound Drainage in Total Hip or Total Knee Replacement: A prospective Randomized Study. J Bone Surg Am 1994; 76:35-39



BEVEZETÉS

Mit sportoljon ez a gyerek? A kérdést a szülők már korán felteszik, elsősorban önmaguknak. A jó választást nagymér-tékben befolyásolja a gyermek alapos isme-rete: vajon hol, melyik sportágban számíthat sikerélményre? Mi-lyen magas lesz, mi-lyen a labdaérzéke, s még számos egyéb tényező is felmerül. Fontos ismerni azt is, vajon mennyire lazák, esetleg kötöttek az ízületei? A lazaság bi-zonyos határig előny, a túlzott hajlékonyság viszont hátrány is le-het. A kérdés eldönté-sében sokat segíthet a sportorvos, az iskola- és a gyermekorvos is.

ÖSSZEFOGLALÓ

E témában a nemzetközi irodalomban kétféle elnevezéssel találkozunk a leg-gyakrabban. A Hipermobilitás Szindróma (HMS) és a Jóindulatú Hipermobilitás tünetegyüttesnek fordítható Benign Joint Hypermobility Syndrome (BJHS) for-dulnak elő a legtöbb cikkben.

Ízületi hipermobilitásról akkor beszélünk, ha az ízület a fiziológiás mozgás-határokat lényegesen meghaladja. Generalizált az elváltozás, ha több ízületre is kiterjed. Vizsgálataink során az alsó és felső végtag, valamint a gerinc mozgásha-tárait is figyelemmel kísértük.

A szindróma nagymértékben befolyásolja a fiatalok eredményességét egy adott sportágban. Amíg úszásban, ritmikus sportgimnasztikában előny, addig az aszimmetrikus mozgást igénylő sportágakban gyakori sérülések forrása, az eredményességet nagy mértékben korlátozó tényező lehet.

Vizsgálataim során 1000 sportoló felmérésére került sor az első lépésben. A teljes vizsgálati anyagban 863 férfi és 137 nő szerepel; 96 HMS esete fordult elő, ez 9,5 %-ot jelent.

Mostohán kezelt területről, a szakmán belül is mellékes, jó né hányszor félre-ismert elváltozásról van szó. Mindezek indokolják, hogy nagyszámú vizsgálat, majd a kiszűrt egyének folyamatos gondozása megtörténjen. A vizsgálatokat a megyei sportorvosi rendelőben végeztem.

A felmérést tanácsadás követi, melyben kitérünk a megfelelő sportág kivá-lasztására; étrendi és életmód tanácsokkal látjuk el a sportolót. Az ízfelszínek védelmére porcképző szerek, hialuronsav szedése valamint szakképzett gyógy-tornász segítsége is szükséges.

Kulcsszavak: ízületi lazaság, HMS, hipermobilitás, Beighton-szám, Brighton skála.

JÓINDULATÚ ÍZÜLETI HIPERMOBILITÁS SZINDRÓMABENIGN JOINT HYPERMOBILITY SYNDROME

CSIÁK GYULAOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Székesfehérvári Szakrendelő



Az ízületek veleszületett lazasá-gát vizsgálva, tekintsünk bele elő-ször az Ortopédia tankönyvébe (2). „Minden életkorban megfigyelhe-tő, de rendszerint már a kisgyer-mekkorban feltűnik az ízületek fokozott mozgathatósága, lazasá-ga. Többnyire szimmetrikusan, több ízületben észlelhető. Leggya-koribb a metacarpophalangealis ízületek fokozott nyújthatósága, a könyök, a csukló, a térd és a boka fokozott extenziója. Luxatiok is előfordulhatnak. Domináns örök-lődés figyelhető meg. Carter és Wilkinson szerint „… ha a felso-rolt tünetek közül három fennáll, ízületi lazaság diagnózisát állapít-hatjuk meg.”

A Sportorvostan tankönyve (1) a túlzott ízületi lazaság kérdését részletesen nem tárgyalja. Egy mondatban megemlíti: „Az ízület passzív mozgatása során… a nor-málistól eltérő mozgásterjedelem kétféle lehet: Átlagosnál nagyobb

terjedelmű mozgás (ízületi lazaság, kóros mozgathatóság) és az ízületi mozgásbeszűkülés (kon trak túra).”

Arra, hogy az ízületek lazasá-ga milyen előnyökkel, esetleg mi-lyen hátrányokkal járhat bizonyos sportágakban; arra, hogy a sport-ág választásakor ez milyen mér-tékben lenne figyelembe vehető szempont, nem találtam utalást.

A nemzetközi irodalomban két féle elnevezéssel találkozunk a leg gyakrabban. A Hi per mo bi li tás Szin dró ma (HMS) és a Jóindulatú Hi per mo bi li tás tünetegyüttesnek fordítható Benign Joint Hyper-mobility Syndrome (BJHS) for-for-dulnak elő a legtöbb cikkben.

Ma már szinte kizárólag a Beighton-szám meghatározásával találkozhatunk. Korábbi cikkek-ben (2, 4, 6, 7, 14) előfordul Carter és Wilkinson, Bulbena és a Mar-shall féle számítási módszer is.

Vizsgálataim során a szakiroda-lom útmutatásait követve, magam

is a szűrővizsgálatra leginkább alkalmasnak ítélt Beighton-szám meghatározását végeztem el. A vizsgálat célja az volt, hogy felmér-jük a hipermobilitás gyakoriságát, vizsgáljuk kor és nem szerinti elő-fordulását.

ANYAG ÉS MÓDSZER

A sportorvosi rendelőben 2012 jú-lius, augusztus és szeptember hó-napokban az alkalmassági vizsgá-latok során 1000 jelentkező adatait rögzítettük. Hangsúlyosan figyel-tük az alábbi passzív mozgásokat:

A könyök túlnyújtható, a 0 fo-kot legalább 10 fokkal meghaladja (1. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pon-tot jelent. Nem fiziológiás, ha a hüvelykujj passzív appozíciója az alkar hajlító oldaláig ér (2. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pon-tot, ha kétoldali, két pontot ér.

SUMMARY

In most articles both Hypermobility Syndrome (HMS) and the Benign Joint Hypermobility Syndrome (BJHS) are used to describe joint hypermobility.

We talk about joint hypermobility if the joint significantly exceeds the physiological motion thresholds. The deviation is generalized if it extends to more joints. During our study we examined upper and lower limbs as well as spine motion thresholds.

The syndrome greatly influences the efficiency of the children in certain sports. While it’s an advan-tage at swimming or rhythmic gymnastics, it is a common cause of injury and it can restrain success greatly in sports requiring asymmetric movements.

1000 athletes were assessed in the first step, 863 men and 137 women. Among them HMS was present in 96 cases, that means 9,5 %. All of the assessments were taken in the County Sports Medicine Clinic.

It is a neglected area within the profession and it’s often an unrecognized deviation. All of these jus-tify that examination should be taken regularly and the diagnosed individuals should be followed and treated continuously.

The survey is followed by guidance, in which we discuss the right sport to choose and we give dietary and life-course advice to the sportsman. To protect the joint surfaces hyaluronic acid and cartilage-forming agents are recommended, while regular visits at a professional physiotherapist is also advisable.

Keywords: joint looseness, HMS, hypermobility, Beighton-number, Brighton scale.



HMS-re utal, ha a kisujj hát-rahajlíthatósága, a metacarpussal bezárt szög 90 fok, vagy több (3. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pontot, ha kétoldali, két pontot je-lent. A térd túlnyújthatónak defi-niálható, ha a hiperextenzió mér-téke 10 fok, vagy több (4. ábra). Ha egyoldali a jelenség: egy pon-tot, ha kétoldali, két pontot ér. Beighton-számban egy pontot je-lent, ha nyújtott térd mellett a talajra fektethető mindkét tenyér (5. ábra).

A Beighton-szám meghatározása Hipermobilitás Szindróma (HMS) esetén:0-1 pont: negatív, vagy enyhe HMS2-3 pont: közepes fokú HMS4-9 pont: nagyfokú HMS

EREDMÉNYEK

A teljes vizsgálati anyagban 863 férfi és 137 nő szerepel. Köztük 95 nagyfokú HMS esete fordult elő, ez 9,5 %-ot jelent. A fiúk és férfi-ak között összesen 68 esetben érte el, vagy haladta meg a Beighton-szám a 4-es értéket. 863 főre vetít-ve ez 7,88% (1. táblázat).

A lányok, asszonyok között 27 eset fordult elő, ez az összlétszám-nak, a 137 főnek a 19,7 %-a, meg-felel a nemzetközi irodalom adata-inak (2. táblázat).

A felnőtt hölgyek esetében lé-nyegesen meghaladta az arány a nemzetközi irodalomban leggyak-rabban előforduló értékeket. En-nek egyik oka lehet a vizsgálatban részt vevők relatíve alacsony szá-ma (50 fő) ebben a korcsoportban, másrészt az a tény, hogy ebben az időszakban hat szinkronúszó is felkeresett. Ebben a sportágban a kiválasztás és a több éves edzés-munka is eredményezte, hogy kö-zülük öten értek el négy vagy an-nál több pontot a Beighton skálán.

1. ábra / Figure 1

2. ábra / Figure 2

3. ábra / Figure 3



A körülmények az eredménye-ket nagymértékben befolyásolják. Az érintett időszakban, a bajnok-ságok megkezdése előtt nagyon sok labdarúgót vizsgáltam. Emi-att a férfiak ebben az időszakban még a szokásosnál is nagyobb arányban képviseltették magu-kat a sportorvosi rendelőben (3. táblázat). A labdarúgás nem op-timális a hipermobil alkatúaknak. Sokkal gyakoribb a sérülés, a boka és térdproblémák náluk gyakrab-ban jelentkeznek. Emiatt is örül-tem, hogy a vártnál alacsonyabb az arány a jövő labdarúgóinál vá-

rosunkban. Az viszont sajnálatos, hogy a felnőttek között is szinte teljesen azonos volt az előfordulás. Ezek a tények is magyarázhatják a külföldi szakirodalom adataitól való eltéréseket.

MEGBESZÉLÉS

A közlemények az elváltozás gya-koriságát 5-40 % közé teszik. Leg-gyakoribb az előfordulása a kis-gyermekkorban, s a nők között is kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál (12, 13). Ezeket a tényeket a mi vizsgálataink is megerősítik. Holland szerzők (11) a közelmúltban 551 iskolás gyer-meket vizsgáltak meg; 258 fiút és 293 kislányt. Az életkoruk 6 és 12 év közé esett. A gyerekek 35%-a a nagyfokú HMS kategóriájába került. Más vizsgálatok (9, 10, 12, 13, 18) a 16 évnél idősebb lakos-ság körében 4 és 13 % közötti elő-fordulási arányt regisztráltak. A szakirodalom szerint az afrikai és ázsiai lakosok között gyakoribb, mint a fehérbőrű lakosság köré-ben (15). Az elváltozás nagyfok-ban genetikusan meghatározott, autoszomális domináns öröklő-

4. ábra / Figure 4

5. ábra / Figure 5



dést mutat (2, 17). A cikkek leg-nagyobb részében az általam is alkalmazott Beighton skála szere-pel. Néhány írásban – különösen a hatvanas években születettek között – viszont még más szerzők ajánlásai szerinti vizsgálatsor is fellelhető.

Carter és Wilkinson osztályozá-sa három helyen azonos a Beighton skálán is szereplő vizsgálattal. A könyök és a térd, valamint a kéz hüvelykujja mellett az ugróízület valamint a kéz II-V ujjak alapízüle-tei hiperextendálhatósága szerepel (6. ábra). Eltér abban is, hogy felté-telezi a szimmetria meglétét. Az el-

érhető maximális pontszám 5, kó-ros az állapot 3 pont elérése esetén.

A módszer háttérbe szorult, mert bizonyos esetekben – az én anya-gomban is előfordult ilyen – az elvál-tozás csak egyoldali. Az ugróízület nyújthatóságának vizsgálata pedig bizonyos esetekben álnegatív leletet adhat a m. triceps surae relatív rövi-dülése miatt (8).

Bulbena vizsgálatai során a maximálisan elérhető pontszám 10. Vizsgálja a Beighton-skálán is szereplők közül a kéz kis- és hü-velykujj passzív mozgásterjedel-mét valamint a könyök 0 fokon túli extendálhatóságát mindkét

oldalon. Pozitív esetekben ez ösz-szesen 3 pont. További 1-1 pontot jelent, ha a láb legalább 20 fokban nyújtható; a felkar 85 fokban kiro-tálható; a térd maximálisan hajlít-va eléri a paciens farizomzatát; a patella lateralizálható a tibia külső széléig; a csípő abdukciója leg-alább 85 fok; a hallux 90 fokon túl nyújtható; végül a bőrön a legki-sebb trauma is véraláfutást okoz. Kóros az állapot, ha nők esetében öt, férfiak esetében négy vizsgálat pozitív eredményt ad. Módsze-rének elterjedését gátolta a ne-hézkesebb kivitelezés és bizonyos pontok szubjektivitása. Nehezen ítélhető meg pl. mit értünk legki-sebb traumán, s a következményes véraláfutás esetében is csak a beteg elmondására támaszkodhatunk.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az Ízületi hipermobilitás nem be-tegség, hanem egy állapot, mely kockázatokat rejt magában. Innen az út kettéágazik. A sportorvos elsősorban azon tűnődik, melyek azok a sportágak, ahol ez előny, illetve hátrány; hová irányítsa a gyermeket? Hol lesz a legtöbb si-kerélménye és a legkevesebb ku-darca? Ez a terület még további kutatásra vár. Elgondolkodtató, vajon melyek azok a sportágak, - egyáltalán vannak-e ilyenek – ahonnan hatalmi szóval tanácsol-juk el ezeket a gyerekeket?

Mi legyen a terápia? A legfonto-sabb a szakszerű, a ruganyosságot biztosító gyógytorna, ezért erről kü-lön tanulmány készül. Rendelőnk-ben sok kisgyermek fordul meg; az érintettek kartonjára rákerült: HMS miatt gondozott! Sorsuk alakulását figyelemmel kísérjük; várható, hogy jelentős részüknél az évek múlásával megszűnik az ízületek kóros mozgás-

N = 1000 863 férfi / men 137 nő / women

HMS (súlyos) HMS (high grade) 95 68 27

Arány Ratio 9,5% 7,88% 19,7%

1.táblázat. Súlyos HMS előfordulása. Table 1. Incidence of high-grade HMS

Megosztás életkor szerint Age

Lányok 16 éves kor alattGirls under 16

Nők 16 éves kor felettWomen over 16

Fő Persons 87 50

HMS (súlyos) HMS (high grade) 13 14

Arányszám Ratio 14,9% 28%

2. táblázat Súlyos HMS előfordulása nőknél Table 2. Incidence of high-grade HMS in women

Megosztás életkor szerint Age

Fiúk 16 éves kor alattBoys under 16

Férfiak 16 éves kor felettMen over 16

Fő Persons 371 492

HMS (súlyos) HMS (high grade) 29 39

Arányszám Ratio 7,8% 7,9%

3. táblázat Súlyos HMS előfordulása férfiaknál Table 3. Incidence of high-grade HMS in men



terjedelme. Esetükben a legfontosabb a felvilágosítás és a megfelelő sportág felé irányítás. Felnőttek esetén már más a helyzet. Ha az ízületekben a fi-ziológiás határokat meghaladó moz-gás történik, ez a későbbiekben az arthrosis egyik forrása lehet. Fontos, hogy a „gumiemberek” tudatában legyenek annak, hogy nem szabad erőltetni az ízületek túlmozgatását. Erre az izmok nyújtásakor is gondol-ni kell. A kollagén és elasztikus ros-tok ruganyosságának javítása és az ízületi kenőanyag megfelelő mennyi-ségének biztosítására a hialuronsav készítmények alkalmasak. Az ízületi felszíneket üvegporc borítja, ennek rendkívül simának kell(ene) lennie. Ez, és az ízületben lévő kenőanyag biztosítja az akadálytalan mozgást. A HMS esetében gyakrabban előfor-dulhat az üvegporc felszínének sérü-lése, károsodása, ezért profilaxisként is tanácsos porcképző szert szedni, melynek megfelelő mennyiség-ben kell tartalmaznia glükozamint, metil-szulfonil-metánt, kondroitin-szulfátot. Ezeket a szereket szakaszo-san ugyan, de hosszú távon javasolt fogyasztani. Fontos a kiegyensúlyo-zott táplálkozás, ezért mindenki kap a rendelőben egy részletes tájékozta-tót, mely az étkezés megfelelő ritmu-sáról és a javasolt étkekről is informál. Feltüntetjük, melyek azok az élelmi-szerek, fűszerek, gyógynövények, vi-taminok, nyomelemek és ásványok, melyek segítségül hívhatók.

A részletes tájékoztató az ízüle-tek önvizsgálatának ismérveivel, a Beighton szám meghatározásával indul. Bár a nemzetközi iroda-lom csak érintőlegesen foglalkozik vele, a sportorvos számára érdekes lehet a fenti ízületeken túl az ugró-ízület vizsgálata is.

Ez az egyik leggyakrabban sérü-lő ízület, s érdemes vizsgálni, vajon nyújtott térd mellett tud-e „tapsol-ni” a talpaival a vizsgált személy

6a. ábra / Figure 6a

6b. ábra / Figure 6b

7. ábra / Figure 7



(7. ábra)? Ha igen, ez is a HMS irá-nyába terelheti a figyelmünket.

AJÁNLÁS

Amikor a sportorvoshoz kerül egy apróság, sok esetben a családi ta-nács, vagy éppen maga a csemete már döntött, melyik sportágat vá-lassza. Az óvoda és iskola gyermek-orvosa az első, aki találkozik velük. Az ő szakértelme, alapossága sokat segíthetne, mit is sportoljon az adott gyermek. A HMS lehet áldás, de lehet átok is. Betegségről akkor beszélünk, ha további tünetekkel, ízületi fájdalmakkal, ín- és izom-fájdalmakkal, gyakori ficamokkal, félficamokkal, szem-, bőr- és bel-gyógyászati tünettel társul. Ennek megállapítása már a társszakmák-ban dolgozó szakorvosok feladata.

A szűrővizsgálaton pontot vagy pontokat szerzett egyének eseté-ben a Brighton-szám meghatáro-zása következik (3, 17).

Ha két major kritérium fennáll; ha egy major kritérium mellett két minor kritérium megállapítható, illetve ha négy minor kritérium megtalálható: mindhárom esetben fennáll a betegség diagnózisa.

Major kritériumok: ➢ A Beighton-szám 4 vagy an-

nál több. ➢ Arthralgia 4 vagy több ízü-

letben legalább 3 hónapja

Minor kritériumok: ➢ A Beighton szám 1 - 3 ➢ Arthralgia 1-3 ízületben leg-

alább 3 hónapja ➢ Diszlokáció egynél több al-

kalommal ➢ Lágyrész reumatizmus

(epi con dy li tis, bursitis, tendovaginitis több, mint három alkalommal)

8. ábra / Figure 8

9. ábra / Figure 9

10. ábra / Figure 10



➢ Marfanoid alkat ➢ Bőrelváltozás: vannak-e

striák? vannak-e keloidok? ➢ Lecsüngő szemhéjak ➢ Varicositás ➢ Aranyér ➢ Discus-hernia ➢ Lágyéksérv ➢ Méh- illetve végbél előesés

Egy versenytáncos lány dekoltázsa (8. ábra) látható. Anyajegy eltávolítá-sa után annak helyén kétszer akkora keloid keletkezett. 9. ábrán 20 éves fiatalember striái, a 10. ábrán 15 éves lány deformálódó ujjai látszanak.

Sem a major, sem a minor kri-tériumok között nem szerepel, de érdemes megemlíteni, hogy a ma-gasabb Beighton számmal rendelke-zők között több a vizelet visszatartá-si zavarokkal küszködő beteg.

A fogorvosok is találkoznak időnként ezzel az elváltozással olyan formában, hogy az állkapocs ízület gyakori ficama mögött nem mindig a fogsorok anomáliája, hanem egy magasabb Beighton érték húzódik meg. A gyermekorvosok gyakran tapasztalják, hogy nehezen tanulnak meg járni egyes újszülöttek; szíveseb-ben másznak, s rendkívül hajléko-nyak. Rákérdezésre kiderül, hogy a családban gyakori a hipermobilitás.

Érdekes megfigyelés, hogy bi-zonyos családokban halmozódik a jelenség; öröklődő elváltozásról van szó.

Izgalmas, érdekes terület, mely rengeteg lehetőséget rejt magában. Érdemes lenne nagyszámú sérü-lést feldolgozva vizsgálni, mennyire veszélyeztetettek a HMS hordozói? Milyen az előfordulási gyakorisá-ga a fent felsorolt betegségekben? Egyesek szerint a pánikbetegségben szenvedők között is gyakoribb a HMS előfordulása (5), s akad olyan tanulmány, mely a HMS-re jel-lemzőnek tartja a csokoládé utáni olthatatlan vágyat (16). Az aranyér

népbetegségnek számít, de ha csak önmagában a tünetre figyelünk, elsikkadhat a lényeg. A probléma gyökere teljesen más egy idült alko-holista esetében, mint egy harminc-éves fiatalnál, aki a HMS kritériu-maival rendelkezik. Hasonló lehet a helyzet a porckorong sérv, a discus hernia esetében is. A végeredmény ugyanaz, de a kiindulás egészen más, s ennek terápiás konzekvenci-ái is kell, hogy legyenek. Sok diag-nosztikai tévedés, felesleges kezelés, műtét megelőzhető lehetne a pon-tosabb diagnózis ismeretében.

UTÓSZÓ

A vizsgálat lezárása óta egy eszten-dő telt el. Természetesen gumiem-berekkel azóta is nap mint nap ta-lálkozom. Kartonjaikra újabban egy mozaikszó kerül: pl. Hymomo 5.+3.

A hipermobilitás rövidítése után az első a Beighton értéket, a máso-dik a Brighton skálán mutatkozó eltérés mértékét tükrözi.

A komplex kezelés is összefogla-ló nevet kapott. A Hymomo terápia magába foglalja a cikkben szinte csak címszavakban szereplő étrendi és élet-rendi tanácsok mellett a légzéstech-nikát, a relaxációs és a proprioceptív tréning elemeit is.

A Hymomo pozitív egyéneknél a sérülés kockázata magasabb az átlag-nál, célunk a kockázat csökkentése.

A felelősség közös; a sportoló, a sportvezető, az edző, az életmód ta-nácsadó, a gyógytornász és a sport-orvos közös munkája vezethet tar-tós és jó eredményre.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton is köszönöm Dr. Halasi Tamás és Dr. Guseo András tanár urak segítségét.

IRODALOM

1. A sportorvoslás alapjai. Szerkesztette Dr. Jákó Péter. Print City Kiadó 1998, 75

2. Az Ortopédia tankönyve. Szerkesztette Vízkelety Tibor. Semmelweis Kiadó 1995, 134

3. he Brighton Score – The New Diagnostic Criteria for HMS. The Hypermobility Syndrome Association. Journal of Rheumatology 2000, 27: 1777-1779

4. Bulbena A., Duro J.C., Porta M. et al.: Clincal assessment of hypermobility of joint: assembling criteria. J. Rheumatol. 1992 január 19(1):1 15-22

5. Bulbena A., Gago J., Pailhez G., Sperry L., Fullana M.A., Vilarroya O.: Joint hipermobility syndrome is a risk factor trait for anxiety disorders: a 15-year follow-up cohort study. General Hospital Psychiatry 2011. July-Aug, 363-370

6. Carter C., Wilkinson J.: Per-sistent joint laxity and of the hip. JBJS (Br) 1964, 40-45

7. Cheng J.C.Y., Chan P.S., Hui P.W.: Joint laxity in children. Journal of Pediatric Orthopaedics. 1991. Nov-Dec 752-756

8. Czaprowsky D.,Kotwicki T., Pawlowska P., Stolinski L.: Joint hypermobility in children with idiopatic scoliosis. Scoliosis 2011, 6: 22



9. DeInocencio A.J., Casas O.I., Ortiz B.L.: Joint hypermobility: prevalence and relationship with musculoskeletal pain. Anales de Pediatria (Barc) 2004, 61:162-166.

10. Gedalia A., Person D.A., Brewer E.J. Jr, Gianini E.H.: Hypermobility of the joints in juvenile episodic arthritis/arthralgia. Journal of Pediatrics 1985, 107

11. van der Giessen L.J., Liekens D., Rutgers K.J., Hartman A., Mulder P.G., Oranje A.P.: Validation of Beighton score and prevalence of connective tissue signs in 773 Dutch children. J. Rheumatol. 2001. dec. 28(12): 2726-30

12. Hakim A., Grahame R.: Joint hypermobility. Best Practice & Research Clinical Rheumatology 2003, 17(6):989-1004.

13. Lamari N.M., Chueire A.G., Cordeiro J.A.: Analysis of joint mobility patterns among preschool children. Sao Paolo Medical Journal 2005, 123(3):119-123.

14. Marschall J.L., Johanson N., Wickiewicz T.L., Tischler H.M., Koslin B.L., Zeno S., Meyers A.L.: Joint looseness: a function of the person and the joint. Med.Sci.Sports Exerc. 1980

15. Orosz Zs.: Ízüle-ti Hypermobilitás tünetegyüttes fizioterápiája és prevenciós stratégiái.

Semmelweis Egyetem: Bu-dapest, 2010, szakdolgozat

16. Pailhez G., Rosado S., BulbenaCabré A., Bulbena A. J.: Joint hypermobility, fears and chocolate consumption. Nerv Ment Dis. 2011 November 199(11):903-6

17. Simpson, M.R.: Benign Joint Hypermobility Syndrome: evaluation, diagnosis and manage-ment. The Journal of the American Osteopathic Association 2006. September, 531-536

18. Vougiouka O., Moustaki M., Tsanaktsi M.: Benign hypermobility syndrome in Greek school children. Eur. J. Ped. 2000, 159(8):628.


KÖNYVISMERTETŐ | BOOK REVIEW

KÖNYVISMERTETŐ PAVLIK GÁBOR: ÉLETTAN – SPORTÉLETTAN CÍMŰ TANKÖNYVÉRŐLBOOK REVIEW ON GÁBOR PAVLIK'S TEXTBOOK 'ÉLETTAN – SPORTÉLETTAN' (PHYSIOLOGY – SPORT PHYSIOLOGY)

DOBOS JÓZSEFOrszágos Sportegészségügyi Intézet, Sportsebészeti osztály

2011. őszén jelent meg Pavlik Gábor: Élettan – Sport-élettan című tankönyve a Medicina Könyvkiadó Zrt. Gondozásában. A nyilvános bemutatóra 2011. nov-emberében került sor a Semmelweis Egyetem Testne-velési és Sporttudományi karán (TF), ahol Tóth Mik-lós és Monos Emil professzorok méltatták a könyvet.

A könyv hiányt pótol, hiszen korábban több hasonló témájú könyv már megjelent, a TF orvosi tanszékének korábbi vezetőinek kitűnő tankönyvei (Kereszty Al-fonz: Élettan – sportélettan, Sport 1967, Frenkl Róbert: Sportélettan, Sport 1983), azok több évtizedes múltra tekintenek vissza, az élettani és a sportélettani ismeret-anyag pedig ennyi idő alatt bővült, komoly fejlődésen ment keresztül.

A könyv alapvetően tankönyvnek készült a TF hall-gatói részére. Mint minden tankönyv, természetesen valamivel több információt tartalmaz, mint a kötelező tananyag. Kézikönyvként edzők, testnevelők, sportor-vosok, sportszakemberek számára is jól használható.

Szövege 595 oldal terjedelmű, 147 ábra valamint 49 táblázat tartalmazza az információkat és számtalan irodalmi utalás segíti azokat az olvasókat, akik további részletekre kíváncsiak. A forrásmunkák között szere-pelnek klasszikus művek és a legfrissebb tanulmányok, közlemények is.

A könyv anyaga 6 részre és 21 fejezetre tagozódik. Az első rész a bevezetést és alapfogalmakat foglalja ösz-

sze, a 2-5. részek az egyes szervrendszerek működését ismertetik (szabályozás – mozgatórendszer – aerob rendszer – anyagcsere) úgy, hogy az általános élettani ismeretek után az adott szervrendszer sportélettani vo-natkozásait olvashatjuk. Az utolsó rész speciális sport-élettani kérdésekkel foglalkozik, mint a sportmozgások felosztása, a kondicionális állapot ellenőrzése, az edzés speciális kérdései. Az utolsó fejezet a doppingkérdéssel kapcsolatos ismereteket tartalmazza.

Egyszerzős műről van szó, a könyv szerzője több év-tizedes tapasztalattal oktatja az élettan és sportélettan tantárgyakat a jövő testnevelőinek, edzőinek, közmeg-elégedéssel. Az anyagot tehát az oktatott tananyagra tá-maszkodva egységes szemlélettel írja le. Mivel a szerző intenzív kutató munkát is folytat (2004-ben az MTA Doktora címet is megszerezte), saját kutatási eredmé-nyeket is közöl, fő érdeklődési területének megfelelően elsősorban a szív-keringési rendszer terheléshez, rend-szeres edzéshez való alkalmazkodásával kapcsolatban. Mint gyakorló sportorvos, utal néhány sérülés, sport-ártalom élettani okaira, alapjaira is.

A mű megjelenése óta eltelt rövid idő alatt is a vissza-jelzések népszerű fogadtatásra utalnak. Az első kiadás könyvei jelentős mennyiségben elfogytak, a tanulmá-nyi eredmények javultak, a sportorvosok is használják a könyvet szakvizsgájukra.

Sportélettani tudásra szomjazóknak őszintén ajánlom.


SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEK | EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORS

SZERKESZTŐI ÚTMUTATÓ SZERZŐINKNEKAz évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szemle eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. Kérünk minden szerzőt, hogy be-küldés előtt publikációját az alábbi útmutató segítségével készítse elő.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy kéziratokat nem tudunk meg-őrizni és/vagy visszaküldeni.

A PUBLIKÁCIÓK TAGOLÁSAA cikk fejléce címmel kezdődik. Alá „dr.” előtag nélkül kerülnek a szerzők nevei, ez alá pedig azoknak az intézeteknek a neve, ame-lyeknek munkatársaiként a szerzők munkájukat végezték. Az in-tézményneveket – vesszővel elválasztva – rendre a város és ország megjelölése követi. A szerzőket és intézményeiket számozás köti össze (felső indexben).

A cím, szerzők és intézmények után összefoglaló következik, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következtetést tartal-mazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót kérünk megadni. A dolgozat címét, az összefoglalót, vala-mint a kulcsszavakat kérjük angol nyelven is megadni.

A szövegtörzs lehetőség szerint bevezetésre, a módszerek, majd az eredmények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésére, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására tagolandó.

A dolgozat végén a hivatkozásokat kell közreadni, mégpedig az első szerzők vezetéknevei szerint ABC-sorrendbe rendezve. A hi-vatkozások szintaxisa: szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyamszám (vagy kötetszám), kezdő és záró oldalszám, valamint évszám. Könyv esetén a szerző neve, a könyv címe, a kiadás száma, a kiadó neve és városa, valamint a megjelenés éve jelölendő. Folyóirat és könyvreferálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan kell eljárni, kiegészítve a referált mű magyar címével.

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁKA táblázatokat magyar szerző esetén magyar és angol nyelvű, kül-földi szerző esetén angol nyelvű magyarázó feliratokkal kell ellátni. Grafikonokhoz feltétlenül kérjük a forrásadatok elküldését is (pl. Excel file-ban). A képeket lehetőség szerint maximális minőségben, külön file-okban (is) kérjük elküldeni. Figyelem: a nyomdai felbon-tás legalább 300 DPI. Ennek biztosításához a monitoron 100%-os nagyítás esetén kb. négyszeres hosszban és szélességben kell látni a képet a nyomtatási mérethez képest. Szükség esetén kérjen segítsé-get a [email protected] e-mail címen.

SZERZŐK FOTÓIA megjelenő cikket az első szerzők fotói kísérik. Ehhez egy olyan fotót kérünk beküldeni, ami legalább 800×1200 pixel méretű; se nem alul-, se nem felülexponált; éles; zaj- és bemozdulásmentes; szakmai lapban közzétehető; nem egészalakos; illetve amelyen a szerző egyedül látha-tó, lehetőség szerint homogén háttér előtt. A fotó beküldése hozzájá-rulást jelent a cikk mellett történő megjelentetéséhez.

A SZERKESZTŐSÉG ELÉRHETŐSÉGEI:Dobos József főszerkesztőSportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi Intézet1123 Budapest, Alkotás u. 48.Tel.: 488-6100, fax: 375-3292, e-mail: [email protected]

EDITORIAL GUIDELINES FOR AUTHORSThe quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine pub-lishes original articles in the field of sports medicine. All our au-thors are cordially asked to prepare their articles in line with the guide below before sending it to us.

Please note that we are unable to store or send back manuscripts.

ARTICULATION OF PUBLICATIONSThe article begins with a title. In a separate line it is followed by the names of authors without the abbreviation “dr.”; then the names of institutes the authors are affiliated with are coming, in separate line each. Respective municipalities and countries are also to be indicated and are separated from institution names by comma. Authors and their respective institutes are connected by numbering (in upper index).

The head section is followed by a summary, which incorporates the purpose of the study as well as the results and the conclusions. At the end of the summary a few (no more than five) keywords are required in order to describe the content.

If possible, the body text should be consisting of the following parts: introduction, presentation of methods, presentation of results, discussion, conclusions and summary.

At the end of the paper references must be indicated in alpha-betical order of surnames of first authors. References must meet the following synthax: authors' names, colon, title of paper (in original language), abbreviated name of journal, volume number, starting and ending page number. Books should be referenced as follows: authors' names, title of book, publisher's name and mu-nicipality, year of publication. Reviews of foreign language jour-nals and books should be cited similarly, amended by the English title of the reviewed publication.

TABLES & FIGURESTables and figures must be accompanied by captions. Should you include a chart in your article, please, never forget to send us the corresponding source data (e.g. Excel file), too. Images must be of the highest quality and they must be sent in separate files. Please note that professional print resolution requires 300 DPI or above. In order to ensure this quality, one must see the image at least 4 times as high and 4 times as wide on the monitor (at 100% zooming) as what (s)he wants to see on paper. Contact [email protected] for help if needed.

AUTHORS' PHOTOSThe articles published are accompanied by the portraits of the first authors. The photos must meet the following criteria: sharp image with at least 800×1200 pixels; no under- or overexposure; no noise, no motion blur. Author must be alone in the picture, preferably in front of a homogenous background. By submitting a photo the author automatically approves its publication next to his/her paper.

CONTACT DETAILS OF THE EDITORIAL BOARDJózsef Dobos Editor-in-ChiefSportorvosi Szemle / Országos Sportegészségügyi IntézetH-1123 Budapest, Alkotás u. 48., HungaryTel.: [+36 1] 488-6100, fax: [+36 1] 375-3292, e-mail: [email protected]

tartalomjegyzÉk contentsh u n g a r i a n r e v i e w o f s p o r t s m e d i c i n e 52. Évfolyam...

Documents