tartalomjegyzék - tdka bio-pszicho-szociális modell és a holisztikus felfogás. a biomedikális...
TRANSCRIPT
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ............................................................................................................................ 2 1.1. A kutatás célkitűzései .................................................................................................. 4 1.2. Hipotézisek .................................................................................................................. 4
2. Szakirodalmi áttekintés ...................................................................................................... 5 2.1. Egészségszemlélet-változások ..................................................................................... 5 2.2. Mi az egészség? ........................................................................................................... 6 2.3. Koherencia érzet .......................................................................................................... 8 2.4. Fogalmak ..................................................................................................................... 9
2.4.1. Egészség-magatartás ........................................................................................... 9 2.4.2. Egészségmegőrzés ................................................................................................ 9 2.4.3. Egészség tudatosság ............................................................................................. 9 2.4.4. Egészségi állapot ................................................................................................ 10 2.4.5. Az életmód .......................................................................................................... 11
2.5. Az életmód és a kultúra összefüggései ...................................................................... 12 2.6. A magyar felnőtt lakosság egészségi állapota ........................................................... 13
2.6.1. Egészség önértékelése, vélt egészség ................................................................. 13 2.6.2. Testsúly ............................................................................................................... 15 2.6.3. Testmozgás ......................................................................................................... 16 2.6.4. Dohányzás .......................................................................................................... 16
2.7. Az egészségnevelés ................................................................................................... 18 2.8. Egészségfejlesztés ..................................................................................................... 19 2.9. Népegészségügyi program ........................................................................................ 20
3. Anyag és módszer ............................................................................................................. 22 4. Eredmények ismertetése, megbeszélése ........................................................................... 24
4.1. Egészségkárosító magatartások ................................................................................. 24 4.1.1. Dohányzás .......................................................................................................... 24 4.1.2. Alkoholfogyasztás .............................................................................................. 26
4.2. Táplálkozás ................................................................................................................ 29 4.3. Testmozgás ................................................................................................................ 34 4.4. Egészségtudatosság, egészséggel kapcsolatos ismeretek .......................................... 38
5. Összegzés: ........................................................................................................................ 49 Irodalomjegyzék: .................................................................................................................. 51
1
1. Bevezetés
Régóta hallhatjuk a különböző tanulmányokban, nyilatkozatokban, hogy a magyar
emberek egészségi állapota mennyivel rosszabb, mint a legtöbb EU- ország
lakosságáé. A különbség jelentős része a statisztikákban is tükröződik, de főképp a
hozzáállásban és az életfelfogásban érzékelhető. A problémák súlyosbodnak, ezért
ma már egyéni és társadalmi szinten egyaránt foglalkoznunk kell az egészséggel.
Az egészséges, aktív életmód tekintetében a legfőbb szerep a minket körülvevő
szocializációs színtereknek tulajdonítható, mint család, barátok, munkahely (Pál–
Császár–Huszár–Bognár, Fiatal felnőttek testkultúrája). Az egészség érték, amit
megfelelő módon, megfelelő eszközökkel kell beépítenünk tudatunkba és
mindennapjainkba.
Hazánkban számos tanulmány foglalkozott az iskoláskorú gyermekek fizikai
aktivitásával, táplálkozásával, életmódjával, ami ebben az esetben azért lényeges,
mert azok a fiatal felnőttek, akikben tizenévesen kialakult az egészséggel
kapcsolatos értékrendszer, később is aktívabb, egészségesebb életet folytat. Ha
gyermekkorban ezen képességeket elsajátítjuk, felnőtt korunkban is könnyebben
szánunk rá időt, energiát és pénzt. A magyar fiatal felnőtteket nézve viszont kevés
tanulmány született életmódjuk, egészségük szubjektív értékelése tekintetében.
A magyar felnőtt népesség - európai összehasonlításban is - magas halálozását
döntően meghatározó szív-érrendszeri és daganatos betegségek hátterében is
elsősorban életmódbeli tényezők és az egészségtudatos magatartásforma hiánya áll.
A táplálkozási szokások megváltozásával és a fizikai aktivitás csökkenésével
párhuzamosan növekszik az elhízás és a felnőtt (II. típusú) cukorbetegség, s
mindkettő egyre gyakrabban észlelhető már gyermek és serdülő, valamint
ifjúkorban is. A két legfontosabb népbetegség mögött azonos kockázati tényezők
állnak: úgymint az elhízás, a fizikai aktivitás hiánya, a dohányzás és
alkoholfogyasztás .(Aszmann, A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás
kialakításában; Szekszárdi, 2001.)
2
A magyar felsőoktatásban tanuló hallgatók rendkívül rossz egészségi és fizikai
állapotára híva fel a figyelmet a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség
(MEFS). 2009-es felméréseik szerint a 18-25 éves korosztály 6-8%-a sportol
rendszeresen és 18%-uk érintett olyan krónikus betegségekben, mint a magas
vérnyomás, a diabétesz vagy az egyéb keringési problémák. Ezek az adatok
tükrözik, hogy mennyire rossz a magyar fiatal felnőttek egészségi állapota. Ez az
az időszak talán, amelyben az ember leginkább megalapozza a későbbi
életminőségét.
Leendő védőnőként úgy gondolom, hogy a legfontosabb érték az egészség, aminek
megőrzése érdekében a károsodások megelőzése, illetve kiszűrése a legésszerűbb.
A megelőzésnek két pillére van. A primer (elsődleges) prevenció az életmód
egészséges irányban történő befolyásolását és a környezeti, társadalmi rizikó
tényezők kiküszöbölését célozza. A szekunder (másodlagos) prevenció, amely a
biológiai kockázati tényezők (pl. magas vérnyomás,kóros vércukor és koleszterin
szint, túlsúly, elhízás) felderítésére irányul, és a veszélyeztetett személyek számára
célzott megelőzési és gyógyítási lehetőségeket kínál.(Aszmann, A testnevelés
szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában)
Az egészségmagatartás a leghatékonyabban abban a környezetben, közegben
befolyásolható, változtatható, amelyben az emberek az életüket élik, azaz a
mindennapi élet színterein, ezért választottuk kutatásunk színtereként a Miskolci
Egyetemet. A dolgozat alapjául szolgáló kutatás résztvevői a Miskolci Egyetem
hallgatói. Életmódjuk vizsgálatával szeretnénk képet kapni egészség-
értékrendszerükről, életmódjukról a különböző karok hallgatóinak
egészségtudatával kapcsolatos eltérésekről. A dolgozat alapproblémája a hiányos
egészségtudatból fakadó, vagy az egészségtudat megléte ellenére fennálló helytelen
életvitel, egészségmagatartás. A probléma kulcsa lehet egy olyan egészségfejlesztési
módszer kidolgozása, ami az eddigiektől eltérően, más aspektusból közelítve teszi
képessé a fiatalokat saját egészséges és egészségtudatos életmódjuk, életstílusuk
kialakítására.
Fontos, hogy a fiatalok úgy és olyan életszemléletet alakíthassanak ki, hogy leendő
szülőkként színvonalas magánéleti kultúrát teremthessenek maguknak és
családjuknak.
3
1.1. A kutatás célkitűzései
A kutatás során célul tűztük ki vizsgálni:a Miskolci Egyetem három karának elsős-
és végzős hallgatóinak életmódját (egészségi állapot szubjektív értékelése, káros
szenvedélyek, táplálkozás, testmozgás). Ezen belül is az egészségfejlesztés-oktatás
hatásait az egészségügyi hallgatók egészségmagatartásának alakulására; az egészség
szubjektív értékelése és a káros szenvedélyek közötti kapcsolatot, valamint az
egészség szempontjából hatékony testmozgás meglétét, különös tekintettel a
karonkénti- és évfolyamonkénti megoszlásra.
1.2. Hipotézisek
Feltételezzük, hogy a vizsgált kar elsőéves- és végzős hallgatói között pozitív
irányú egészségtudatbeli eltérés várható; a végzős hallgatók között kevesebb a káros
szenvedéllyel élők száma, mint az első évfolyamokon; az Egészségügyi Kar
végzőseinek eredménye tudatosabb egészségmagatartást mutat mint a másik két
karon, illetve több, egészség szempontjából hatékony testmozgást végeznek, mint a
másik két kar hallgatói.
4
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. Egészségszemlélet-változások
Az egészség egy képlékeny fogalom. Századokról-századokra változik, ugyanakkor
meghatározza életünk minden területét, életminőségünket, munkavégzésünk
minőségét, társas kapcsolatainkat. Az idők során nagy változások történtek az
egészségszemlélet megítélése területén, ilyenek a biomedikális szemlélet modelljei,
a bio-pszicho-szociális modell és a holisztikus felfogás. A biomedikális
megközelítés egy úgymond negatív irányzat, ami szerint az egészség nem más, mint
a betegségérzet hiánya. A biológiai zavarokat helyezi előtérbe, az egyént körülvevő
szociális tényezőket háttérbe szorítja. A bio-pszicho-szociális modell jelentette azt
az újítást, aminek révén az egészségszemlélet, mint fogalom, a köztudatba került.
Ez egy olyan szemlélet, amely a szociológia, pszichológia, epidemiológia,
politológia területeire is támaszkodik, így elméleti és gyakorlati síkon is
alkalmazhatóvá vált. Mindezt tovább fejlesztve az 1986-os Ottawai Charta-nak
köszönhetően létrejött az egészség társadalmi modellje, ami kibővítve, az
egészséggel kapcsolatban álló tudományok, területek számát, megalkotta a
holisztikus szemléletet. Ez a három fő irányzat és sok másféle felfogás egymásra
épülése, összeolvadása alapozta meg és alakította ki mai egészségfelfogásunkat. Az
ENSZ definíciója szerint „az egészség megőrzése olyan fogalom, amely az
egészséget elősegítő életmód és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és
személyes tényezők támogatását öleli fel”. Vagyis az egészséget szolgáló
magatartásnak két alapvető formája van:az egyéni(tanácsadás, nevelés, klinikai
beavatkozás) és a közösségi(egészséggazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és
technikai feltételek javítása). (Kis, A modern egészségszemlélet alakulása)
5
2.2. Mi az egészség?
Nem egyszerű meghatározni, hogy mitől lesz „egész” az ember. Az Egészségügyi
Világszervezet(EVSZ) meghatározása szerint „az egészség a teljes fizikai, mentális
és társas jólét állapota és nem csupán a betegség, vagy fogyatékosság hiánya.”
Ha végiggondoljuk a definíciót, akkor rájövünk, hogy ismeretségi körünkből egy
ember sincs, akire igaz lenne. Mit értünk „teljes fizikai jólét” alatt? A szemüvegesek
eszerint nem egészségesek?Ki tekinthető mentális jólét állapotában lévőnek?A
tökéletes társas jólét pedig még nehezebben értékelhető.
Egyesek úgy vélik, hogy az egészség testi vonatkozása mellett létezik egy bizonyos
„életerő”, ami a mindennapi nehézségekkel való megbírkózást segíti. Ezek szerint
az orvosi segítségre nem szoruló, de valami miatt elkeseredett ember nem
egészséges? Láthatjuk, hogy nem egyszerűen meghatározható definíció.(Szabó,
2002.)
David Seedhouse filozófus egészség-meghatározása szerint:” az egészség optimális
állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén
kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét.”(Barabás, 2006.)Az
egészség fogalmának ezen fajtája is újabb és újabb kérdéseket vethet föl bennünk,
de talán nincs is mindenki számára megfelelő megfogalmazás. Egy más
szemszögből, dimenzióból elindulva, talán sikerül megértenünk.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1946-os egészségdefiníciója, az egészség
pozitív szempontjait fogalmazta meg, miszerint többdimenziós és több jelenség által
meghatározott jelenség, ahol hangsúlyt kap a szubjektivitás is. Eszerint az
egészséges lét kapcsolatban áll azzal, ahogy azt az egyén megtapasztalja.
Az egészségnek és az egészséges létnek vannak bizonyos indikátorai és
meghatározói melyek az egészséges lét egyes dimenzióiban találhatók. (1., 2.
táblázat) (Benkő, 2009.)
6
Az egészség indikátorai
Dimenziók IndikátorokFizikai Az egészség leírható biológiai-, sejtszintű-, szerv-szintű
jellemzők segítségével.
Pszichológiai
Becker és Minsel egészségfogalma a belső egészségre utal, amit hét jellemzővel írnak le:1.A személy pozitív érzelmi állapota vagy jólléte.2.Magas fizikai és pszichológiai energia(pl. kíváncsiság, vitalitás)3.Hatókör(pl. Magabiztosság, kifejezőképesség)4.Optimális hatékonyság és teljesítmény szint(pl. kreativitás, realitás)5.A háttérbe húzódás képessége6.Autonómia vagy önellátás7.Magas önbizalom/önbecsülés
TársadalmiAz egyén sértetlen szociális hálójának megléte, a társadalmi környezetben nyújtott teljesítménye.(pl. Érzelmi támogatás, valahová tartozás érzése)
ÖkológiaiTiszta víz, biztonságos életkörülmények és munkahely, feltöltődésre alkalmas helyek, higiénikus hulladéklerakás, stb.
Spirituális Koherencia érzet(lásd később) 1.táblázat
Az egészség meghatározói
Dimenziók MeghatározókFizikai Jó alkati(veleszületett) és szerzett(tanult) jellemzők.
Pszichológiai
Személyiségbeli tulajdonságok(pl. Megbízhatóság, öntudatosság, életvezetési készségek, érzelmi stabilitás, problémamegoldó-készség. Ehhez előfeltételek az egészséggel kapcsolatos tudás és az egészséges magatartás.
TársadalmiSzeretet, megbecsülés, társas támogatás, kielégítő munka, igényeket kielégítő képzési lehetőségek, egyénhez méltó körülmények, stb.
Ökológiai Állat- és növényvédelem, környezetbarát technikák alkalmazása, vegyi biztonság, stb.
2. táblázat
7
2.3. Koherencia érzet
Benkő Zsuzsanna az alábbiak szerint határozza meg a koherencia érzet fogalmát:
„Ez egy általános irányultság, amely meghatározza, hogy az egyén milyen
mértékben rendelkezik azzal a dinamikus élménnyel, hogy az őt körülvevő és a
benne lakozó világ kiszámítható és nagy annak a valószínűsége, hogy a dolgok jól
fognak alakulni.”
A koherencia érzet az egészség egyik fontos meghatározója, ami a betegséggel
szembeni védelem és az egészségmegőrzés elősegítésével kapcsolatos fogalom, ami
Aaron Antonovsky nevéhez fűződik. Három fő jellemzőből áll:
Mitől marad valaki egészséges?
1. A világ megérthetőségének élménye
2. Kezelhetőség élménye: megfelelő erőforrások állnak rendelkezésre
3. Az értelemteliség élménye: az események kihívást tartalmaznak, ugyanakkor
megéri az erőkifejtést
A koherencia érzet egy magasabb szinten működő elvnek mondható, aminek
irányító funkciója van. Hasonlít bizonyos egészségmegőrzéssel kapcsolatos
fogalmakhoz, mint például az „én-hatékonyság”, a „belső meggyőződések”. Az
egészség-kutatásokban ezek testesítik meg a saluto-genetikus szemléletet, ami a
betegségek megjelenését próbálja megmagyarázni.
Egy „Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei” címen kiadott cikk a
következőképpen fogalmazza meg a koherencia érzet hatását az egészségi állapotra:
„Direkt hatást gyakorolhat bizonyos szervekre, szervrendszerekre, például az
immunrendszerre, hormonrendszerre. Mobilizálja a létező erőforrásokat, így
közvetlen szerepet játszik a feszültség enyhítésében és indirekt módon hatást
gyakorol azokra az élettani funkciókra, amelyek a stressz kezelés kísérő jelenségei.
Azok az emberek, akik kifejezett koherenciaérzettel jellemezhetők, általában olyan
helyzetekbe kerülnek, ahol módjukban áll döntéseket hozni.”(Benkő, 2009.)
8
2.4. Fogalmak
2.4.1. Egészség-magatartás
Azon viselkedési elemeknek, attitűdöknek az összessége, amelyek az egyén
egészségének megóvásában, megromlásában vagy visszaállításában szerepet
játszanak, függetlenül attól, hogy ezek a viselkedési elemek tudatosan az egészségre
irányulnak-e. Tanult magatartási reakciókból áll, mind a káros szenvedélyek
átvétele, mind az egészségtudatos viselkedés tanult magatartási minta.
5 fő tényezőben nyilvánul meg (orvosi szociológia szerint):
1. Csoport, egyén attitűdje, életstílusa a rizikófaktorokkal szemben
2. Betegségekre utaló tünetek észlelése és értékelése
3. Orvoshoz fordulás, betegszerep felvétel betegség esetén
4. Együttműködés az orvossal a gyógyítás és rehabilitáció folyamán
5. Egészségügyi ismeretszint
(Ridegné, Egészségpedagógia; Barabás, 2006.)
2.4.2. Egészségmegőrzés
Az egészséges egyének számára a megfelelő lehetőségeket hozza létre az
„egészségi jólét” állapotának megtartására.
Ha csökkentjük a környezet káros hatásait, növeljük a szervezet
alkalmazkodóképességét és minél magasabb szintű egészség-kulturáltsággal
rendelkezünk, annál hatékonyabban valósul meg az egészségmegőrzés. (Ridegné,
2009.)
2.4.3. Egészség tudatosság
Magába foglalja a belső kontroll képességét, az aktív és pozitív hozzáállást az
egészséghez, és az egészségkockázatok helyes értékelését. Alapját az egészséggel
kapcsolatos ismeretek adják. Lényeges eleme az egészség értékként való
elfogadása. Fejlesztését a szocializáció korai szakaszában kell elkezdeni. (Barabás,
2006.)
9
2.4.4. Egészségi állapot
Azoknak a külső és belső viszonyoknak az összessége, melyek között a személy
létezik, s amelyek hosszabb, rövidebb ideig jellemzik.”
(Ridegné, Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei)
A fejlődő országok modern társadalmában a betegségokozó tényezők között az
életmóddal és a magatartással összefüggő faktorok szerepelnek az első helyen. Az
egyén egészségi állapotát különböző tényezők befolyásolják, ilyenek a környezeti
faktorok, az egészségügyi ellátással összefüggő faktorok, az életmódbeli faktorok és
a genetikai- biológiai faktorok. (1. diagramm) (Forrás:WHO)
Egészségi állapotot meghatározó tényezők
1. diagramm
A vezető halálok Magyarországon a szív-érrendszeri megbetegedések. Ennek
hátterében is 43%-ban az életmód áll, mint befolyásoló tényező, vagy mint rizikó
tényező?! Az életmódunk megváltoztatása, egészségtudatunk növelése érdekében
meg kell ismernünk az életmód pszichológiai és szociológiai jellegzetességeit,
valamint az életstílus összetettségét.
10
2.4.5. Az életmód
Az életmód definíciójának meghatározása több szempontból is megtörténhet.
Az életmód nemcsak a szükségletek kielégítését jelenti, hanem az egyén
önidentitásának megjelenési formáját is. Az egészséges életmóddal kapcsolatos
döntés egyre inkább a belső irányításra korlátozódik. Olyan teljesítménnyé válik,
amit az egyén önmaga ér el.(Benkő, 2009.)
Szociológiai szempontból az életmódnak két alapvető tulajdonsága emelhető ki:
1. választás
2. esély
„E szerint az életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az
adott körülmények között viszonylag szabadon választunk meg .”Ez azt jelenti,
hogy az egyén saját maga hozza meg döntéseit az egészséggel kapcsolatos
magatartását illetően. Két meghatározó tényező viszont erősen behatárolhatja, ilyen
az egyén körülményei(pl. Kultúra, a társadalomban elfoglalt helyéből fakadó
előnyök, illetve hátrányok) és a személyisége (pl. Stresszkezelési képesség). Erre a
kettősségre mutat rá a következő meghatározás, miszerint: „az életstílusban
megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat,
csoportbeli hovatartozásunkat és társadalmi helyzetünket.”(Barabás, 2006.)
„Az életvitel, az életmód lényegesen befolyásolja mind a fizikai, mind pedig a lelki
egészségi állapotot. A 2003-ban végzett országos lakossági egészségfelmérés azt
mutatja, hogy Magyarországon a nők 29, a férfiak 38 százaléka túlsúlyos,
elhízottnak pedig a lakosság egyötöde tekinthető. A felnőtt népesség harminc
százaléka napi rendszerességgel dohányzik, közöttük különösen sok a férfi és az
ötven éven aluli.”(KSH, 2004.)
11
2.5. Az életmód és a kultúra összefüggései
A kultúra szociális közvetítés révén átadott anyagi és szellemi javak, amik
meghatározzák viselkedésünket, magatartásunkat, értékrendünket. Az adott kultúra
normái diktálják például a táplálkozási szokásokat. Vannak olyan kultúrák, ahol
tilos a húsfogyasztás, vagy bizonyos húsok fogyasztása,vagy ahol szigorúan
szabályzott étkezési szokások vannak. Ezekben a közösségekben sokkal
kedvezőbbek a megbetegedési statisztikák és a depresszió előfordulása az
átlagnépességhez viszonyítva. A kultúra befolyásolja azt is, hogy egy adott
társadalom hogy viszonyul az egészségkárosító magatartásformákhoz. A kultúra
határozza meg azt is, hogy mennyire tartjuk fontosnak egészségünket, a
szűrővizsgálatokat és környezetünk védelmét.(Barabás, 2006.)
„A kultúrának azt a részét, amely az egészségünkkel összefüggő
magatartásformákat szabályozza, egészségkultúrának nevezzük.” (Barabás, 2006.)
12
2.6. A magyar felnőtt lakosság egészségi állapota
Az egészségi állapottal kapcsolatos információk egy része kizárólag kérdőíves
egészségfelmérés segítségével szerezhető meg. A válaszok szubjektivitása miatt ez a
módszer sem tükrözheti a vizsgált közösség valódi egészségi állapotát.
Az életmód vizsgálatában használatos kérdéscsoportok a táplálkozásra, a
testmozgásra, káros szenvedélyekre és az egészség szubjektív értékelésére
irányulnak. Néhány statisztikai adat segítségével képet kaphatunk a magyar felnőtt
lakosság egészségi állapotáról.
2.6.1. Egészség önértékelése, vélt egészség
„A vélt egészség az egyén önértékelésén alapul, vagyis azon, hogy milyen a
véleményük a saját egészségi állapotukról. Nem függ össze szorosan a tényleges,
orvosilag igazolt diagnózissal, megítélését befolyásolja az egyén társadalmi,
gazdasági, kulturális helyzete (p. iskolai végzettsége, foglakozása, jövedelme,
lakóhelye, stb.), mégis a nemzetközi gyakorlatban elfogadott és rendszeresen
alkalmazott eszköze a lakosság egészségi állapotára vonatkozó
vizsgálatoknak.”(KSH, 2010.)
A KSH 2009-es felmérései szerint, a felnőtt magyar lakosság túlnyomó része
elégedett, az egészségi állapotával, legalábbis megfelelőnek tartja azt. A nők és
férfiak körében is meghaladja az 50%-ot azoknak az aránya, akik jónak, vagy
nagyon jónak értékeli egészségüket. Rossz, vagy nagyon rossz egészségről, a nők
17, a férfiak közel 12%-a számolt be. Az életkor növekedésével általában romlik az
egészségi állapot. A fiatalabb válaszadók (15-35 év közöttiek) 87%-a érzi magát jól,
addig a 65 év felettiek 35%-a, a 70 év felettiek 40%-a elégedetlen az egészségével.
A magyarországi arány lényegesen magasabb értékeket mutat, az EU-27
országainak átlagánál, ahol mindössze 9,5% vallja rossznak/nagyon rossznak
egészségét. A magyar lakosság összesen 19, 2%-a tartja rossznak/nagyon rossznak
egészségét.
13
A véleményformálásban bizonyosan szerepet játszanak bizonyos kulturális,
társadalmi tényezők, melyeknek hatásai nagy mértékben befolyásolják az adott
nemzet lakosságának értékrendjét, mentalitását. (2. diagramm)
Az egészségüket rossznak tartók aránya, 2008.(KSH, 2008)
2. diagramm
A magyar lakosság vélt egészségéről először 1994-ben készült felmérés. Az akkor
megkérdezett 15-64 éves népesség körében 18,4% az egészségüket nagyon jónak,
és 2,5% a nagyon rossznak tartók aránya. A 15 évvel ezelőtti vizsgálathoz
viszonyítva, nőtt az elégedettség és alacsonyabb a nagyon rossz kategóriát
megjelölők hányada.
14
2.6.2. Testsúly
Az átlagosnál magasabb testsúly kiemelkedő egészségi kockázati tényező. A túlsúly
emeli a szívkoszorúér-betegségek, az ichaemiás stroke és a cukorbetegség
valószínűségét. A WHO adatai szerint a világon már több mint egymilliárd a
túlsúlyosak és elhízottak száma. Az elhízás mértékét a Body Moss Index
segítségével lehet kiszámolni, ami a kilogrammban mért testsúly és a mért
magasság négyzetének hányadosa. A 15 év feletti lakosság több mint felének
(53,7%) a kívánatosnál magasabb a testsúlya, minden ötödik felnőtt pedig elhízott.
A korcsoportos vizsgálat alapján a férfiak elhízása viszonylag fiatal korban
kezdődik. A 18-34 évesek körében a túlsúlyos férfiak aránya kétszerese a nőkének.
A fiatal nők közül, pedig csak minden ötödik számít túlsúlyosnak vagy elhízottnak.
Az idősebb korosztályban pedig ezek az arányok nőnek.(3. táblázat)
A lakosság megoszlása a testtömeg index(BMI) alapján képzett kategóriák szerint
nemenként és korcsoportonként, 2009 (KSH)
%
BMI kategória 18-34 35-64 -65 Összesenéves
FérfiSovány 3 0,6 1,4 1,5Normál súlyú 55,9 29,6 28,9 37,7Túlsúlyos 29,8 45 39,8 39,4Elhízott 11,3 24,8 30 21,5NőSovány 11,3 3 1,9 4,9Normál súlyú 67,4 39,8 32,1 45,2Túlsúlyos 14,9 34,2 42,1 31,1Elhízott 6,4 23,1 23,8 18,9
3. táblázat
15
2.6.3. Testmozgás
A testmozgás a preventív egészség-magatartási tényezők közé tartozik, ami számos
betegség kialakulását előzheti meg. Az egészség szempontjából hatékony
testmozgás mindennapi életünkbe történő beiktatása fontos, mert így kapja meg a
légzőrendszer és a keringési rendszer azt a megfelelő terhelést, ami a szervezet
számára szükséges. A KSH 2009-es egészségfelmérése szerint a felnőtt lakosság
fele (49,7%) egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada (33,4%) még
mérsékelt testmozgást sem, ötöde (21%) még nem is gyalogol napi tíz percen
keresztül sem.
2.6.4. Dohányzás
A dohányzás az egyik legjelentősebb kockázati tényező mind a szív- és érrendszeri
megbetegedések kialakulását, mind a daganatos betegségek kialakulását illetően. A
KSH adatai szerint a 15 és idősebb lakosság csaknem harmada (31,4%) dohányzik,
többségük napi rendszerességgel. (4. táblázat)
A rendszeresen dohányzók aránya (KSH, 2009.) %
Év18-34 35-64 -65éves
Férfi2000 44,4 41 13,72003 43,1 39 15,92009 36,3 36,4 14,1Nő2000 29 28,2 3,42003 32,5 28,5 5,32009 25,6 28,8 7
4. táblázat
1994-es adatok szerint a dohányzók 57%-a 20, vagy annál is több szál cigarettát
szívott el minden nap. A férfiak 2/3-a, a nők 43%-a volt erős dohányos. 2009-ben a
férfiaknál 46, a nőknél 14%-ra csökkent ez az arány a 15-64 évesek körében.
16
2.6.5. Alkoholfogyasztás
Az 1980-as évek közepéig az alkohol volt a legelterjedtebb szenvedélykeltő anyag.
Veszélyessége abból ered, hogy a társadalom teljesen legálisan használja.
Magyarországon a fejenként kimutatható tisztaalkohol-fogyasztás egy évben 11
liter. Az alkoholisták várható élettartama legalább 10 évvel kevesebb, mint azoké
akik nem isznak, és a bűnesetek 60-70%-a is alkoholos befolyásoltságban történik,
különösen az erőszakos bűncselekmények.
Az alkoholfüggőség nemcsak a család és az egyén biztonságát fenyegető probléma,
hanem súlyos pszichés és testi tünetekkel járó betegség.
A túlzott alkoholfogyasztás a dohányzás mellett a másik legnagyobb rizikótényező a
betegségek kialakulásához. A nagyivás jelentőse megnöveli egyes betegségek (pl.
májcirózis) előfordulásának gyakoriságát, míg a mértékletes ivás csökkentheti a
szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát, az absztinensekhez és nagyivókhoz
viszonyítva. Elemzések szerint a felnőtt lakosság 4,6%-a tartozik a nyagyivók közé.
(a nők közül csupán minden századik, a férfiaknál minden tizenkettedik!) A nők
fele, a férfiak negyede állította magáról, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholt. A
nagyivók legmagasabb arányban (11,4%) a középkorú férfiak, míg az absztinensek
az idős nők.(KSH, 2009.)
Korunk emberei -a felmérések adatit összehasonlítva- kezdi belátni a prevenció
jelentőségét. Minél inkább belső irányításúvá válik az életmód a külső erőkre való
támaszkodás nélkül. A betegséget könnyebb, olcsóbb, ésszerűbb megelőzni, mint
gyógyítani azt. (Szalainé, Szenvedélyek rabságában, vagy egészségesen élni?)
17
2.7. Az egészségnevelés
Fogalma:
Korábbi meghatározások:
„Az egészségnevelés =egészségügyi felvilágosítás = ismeretátadás,
ismeretközlés,ismeretterjesztésre irányuló tevékenység „
„ Az egészségnevelés olyan tudományos alapokon nyugvó ismeretterjesztő és
magatartást formáló tevékenység amely a szervezet ellenálló képességének
fokozása, az egészség megtartása, helyreállítása érdekében tudatos döntésre ,
cselekvésre készít fel, és ösztönöz”
Mai meghatározás:
„Az egészségnevelés olyan változatos, kommunikációs formákat használó,
tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége,amely az egészséggel
kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a köz
egészségének előmozdítása érdekében”(WHO)
Célja:
Az egészségnevelés célja az egészségkulturáltság kialakítása, az egyént alkalmassá
tenni arra, hogy egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga elégítse ki.
Az egészségnevelés a személyiségre irányul.
Feladata:
Az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló
tevékenység, ami ismeretek átadásával, egészséggel kapcsolatos képességek ,
szokások kialakításával teszi képessé az egyént a saját egészsége feletti
irányításban.(Szabó, Egészségpedagógia)
Módszere:
Információ-, tudás átadása a célszemélynek/személyeknek különböző technikájú
előadás formájában.
18
2.8. Egészségfejlesztés
Fogalma:„Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek ,
közösségeknek egészségük fokozott kézben tartására és tökéletesítésére. A teljes
fizikai, szellemi, szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy
csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megfogalmazza és megvalósítsa vágyait,
kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék, vagy alkalmazkodjon
ahhoz.”(1.számú egészségfejlesztési módszertani füzet, 2004.)
Célja:
„Az egészségfejlesztés célja hogy az egyének, közösségek képessé váljanak az
egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az
egészségi állapotuk és az életminőségük.”(4. Számú egészségfejlesztési módszertani
füzet, 2004.) A teljes populációt és környezetét célozza meg.
Feladata:Azon feltételek megteremtése, amelyek között az egyén/közösség kibontakozása
optimális lehet.
Az egyének és közösségek képessé tétele saját egészségük feletti kontrollálására,
számos módszer és társadalmi közreműködés segítségével.
Módszere:
Módszerei rendkívül sokfélék. Tervezett akciók, cselekvések sorozata, ami az
egyének, közösségek akarata, motivációja, támogató társadalmi háttér nélkül nem
valósítható meg.
Módszerei közé tartozik az egészségnevelés is, és a közösségek erősítése az
együttműködés különféle formáinak elősegítésével.(Barabás, 2006.)
Az egészségfejlesztés egy komplexebb preventív program, amely a társadalom
minden működési területén olyan döntések képviselete, amely az egészség
feltételeinek megerősítését szolgálja. Minden, az egészség jobbá tételére,
egészségesebb életvitelre irányuló cselekvés nemcsak az egyén és nem is csak az
egészségügy feladata, hanem össztársadalmi érdeknek kellene lenni.
19
2.9. Népegészségügyi program
A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül
kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit társadalmi–gazdasági fejlettségünk
általános szintje lehetővé tenne.
Egyes megbetegedések, halálokok tekintetében hazánk vezető helyet foglal el a
nemzetközi statisztikákban. Jelenleg a születéskor várható élettartam a férfiaknál
68, a nőknél 76 év, ami messze elmarad az Európai Unió tagállamaitól. Különösen
tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. (OGY határozat, 2003)
Az egészségügyi világszervezet 1986-os Ottawai Chartája kifejti a korszerű
egészségfejlesztés főbb elveit és területeit:
− az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése
− az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása
− közösségi cselekvések
− az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése
− az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása
A program a lakosság egészségi állapotának legsúlyosabb gondjaiból indul ki. Hazai
és nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva a program négy területen kíván
előrehaladni:
− az ifjúság kérdése
− az öregkor problémái
− az esélyegyenlőség megteremtése
− az élet színterein az egészséget támogató környezet kialakítása
20
Fontos célkitűzése az elsődleges prevenció érvényesítése, különös figyelemmel:
− a dohányzás visszaszorítására
− az alkohol- és drogprevencióra
− az egészséges táplálkozási szokások elterjesztésére és az élelmiszer
biztonság fejlesztésére
− az aktív testmozgás elterjesztésére
− a közegészségügyi és járványügyi biztonság fokozására
− az egészséges fizikai környezet kialakítására
(OGY határozat, 2003.)
Nemzeti célok:1. El kell érni, hogy a lakosság számára a legfőbb érték az egészség legyen, és
az emberek tegyenek is ezért. A döntéshozók a jogalkotásban és a
költségvetésben is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítsanak a lakosság
egészségének.
2. A felnövekvő nemzedék számára biztosítani kell az egészséges fejlődés
feltételeit, a fogantatástól a felnőttkorig.
3. Az egészségben eltöltött évek számát növelni kell mind a férfiak, mind a nők
körében.
4. A születéskor várható élettartamot férfiaknál 70, nőknél 78 évre kell
meghosszabbítani.
5. A társadalmi egyenlőtlenségeket a születéskor várható élettartamban
mutatkozó különbségeket csökkenteni kell.(Szalay, Egészségfejlesztés és
egészségkultúra)
21
3. Anyag és módszer
Kutatásunk célszemélyei a miskolci egyetemi hallgatók, ezen belül is három kar; az
Egészségügyi, az Állam- és Jogtudományi, valamint a Gépészmérnöki-és
Informatikai Kar elsőéves és végzős hallgatói. Az Egészségügyi Kar BSc
képzésében a végzősök negyedévesek, a másik két kar osztott képzésében
harmadévesek. A szakokat és a tanulócsoportokat, amelyekben a kutatást végeztük,
véletlenszerűen választottuk ki.
A kutatást - a dékáni engedélyek megszerzését követően - kérdőíves módszer
segítségével végeztük.
A 32 kérdést tartalmazó kérdőívben megjelent kérdéscsoportok az egészségi állapot
szubjektív értékelésére, a testmozgásra, a táplálkozásra és a káros szenvedélyekre
irányulnak.
A kiosztott 125-ből 122 példány volt értékelhető. Az Egészségügyi Karon 44 fő (25
elsőéves és 19 végzős), az Állam- és Jogtudományi Karon 40 fő (20 elsőéves és 20
végzős) és a Gépészmérnöki- és Informatikai Karon pedig 38 fő (19 elsőéves és 19
végzős) válaszolt a kérdésekre.(5. táblázat)
A vizsgált évfolyamok létszáma
Egészségügyi Kar Állam- és Jogtudományi Kar
Gépészmérnöki- és Informatikai Kar
Első évfolyam 25 fő 20 fő 19 főVégzősök 19 fő 20 fő 19 fő
5. táblázat
22
3. diagramm
A kutatásban részt vevő hallgatók nemenkénti és karonkénti megoszlása a
következő:
Az Egészségügyi Kar 44 hallgatója közül 44 nő, az Állam- és Jogtudományi Kar 40
hallgatója közül 30 nő és 10 férfi, a Gépészmérnök- és Informatikai Kar 38
hallgatója közül 3 nő és 35 férfi .(3. diagramm)
férf i nő0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Karok nemenkénti megoszlása
egész-ségügyiállam- és jogtudo-mányigépész-mérnöki- és informatikai
száz
alék
23
4. Eredmények ismertetése, megbeszélése
4.1. Egészségkárosító magatartások
4.1.1. Dohányzás
Ma a dohányzás a legelterjedtebb egészségkárosító magatartásforma a fiatalok és a
felnőttek körében egyaránt. A hallgatók körében végzett vizsgálatok - amiket a
dohányzással kapcsolatosan végeztünk – a következő eredményeket mutatják. Szem
előtt tartottuk a karonkénti és évfolyamonkénti megoszlást is. A hallgatók
elmondása szerint a következőképpen oszlanak meg a dohányzók, nem dohányzók
és az alkalmi dohányzók aránya.
4. diagramm
Rendszeresen dohányzik
Egyáltalán nem dohányzik
Alkalm
anként dohányzik
0102030405060708090
100
A dohányzók és nem dohányzók aránya az elsőévesek körében
egészségügyiállam- és jogtu-dományigépészmérnöki- és informatikai
száz
alék
24
4. diagramm
A 64 elsőéves hallgató közül 45 nem, 6 alkalmanként és 13 rendszeresen dohányzik.
A legnagyobb arányban az Állam-és Jogtudományi Kar elsőévesei (20-ból 5 fő), ezt
követően az Egészségügyi Karon (25-ből 6 fő), a legkevesebben pedig a
Gépészmérnöki Karon (19-ből 2fő) dohányoznak.
A legtöbb alkalmi dohányos a jogi karon (20-ból 3 fő), a legkevesebb az
egészségügyi elsőévesei között van (25-ből 1 fő). A megkérdezettek több mint
kétharmada válaszolt nemmel a dohányzásról feltett kérdésre.(4. diagramm)
5. diagramm
Az 58 végzős körében a legnagyobb arányban az Egészségügyi Kar hallgatói
dohányoznak (19-ből 5 fő), ami a létszám majdnem negyedét jelenti. A jogi kar áll a
második (20-ból 2 fő), a gépészmérnöki pedig a harmadik helyen (19-ből 1 fő). Az
alkalmanként dohányzók száma az Egészségügyi és a Gépészmérnöki karon nulla,
míg a jogi karon ez, a létszám egyötödét teszi ki(20-ból 4 fő). Az 58 végzős hallgató
közül 8-an dohányoznak rendszeresen, ami kevesebb, mint a végzősök hetede.
Az összes megkérdezett hallgató 17,2%-a dohányzik rendszeresen.(5. diagramm)
Rendszeresen dohányzik
Egyáltalán nem dohányzik
Alkalm
anként dohányzik
0102030405060708090
100
Dohányzók és nem dohányzók aránya a végzősök körében
egészségügyiállam- és jogtu-dományigépészmérnöki- és informatikaisz
ázal
ék
25
Tehát az elsőéves és végzős hallgatókat összehasonlítva a következőket tudjuk
megállapítani. Az Egészségügyi Kar kivételével mindkét karon csökkent a
dohányzók száma a végzősöknél az elsősökhöz képest. Az alkalmankénti
dohányosok száma az Állam- és Jogtudományi Kar kivételével csökkent az
elsőévesekhez képest.
4.1.2. Alkoholfogyasztás
Megkérdeztük az elsőéves hallgatókat, hogy milyen gyakorisággal fogyasztanak
alkoholt. Több válaszlehetőséget adtunk meg, mint például naponta, hetente,
havonta, különleges alkalmakkor, vagy soha.
naponta
hetente
havonta
különleges alkalmakkor
soha
0102030405060708090
100
Alkoholfogyasztás gyakorisága az elsőévesek körében
egészségügyiállam- és jogtudo-mányigépészmérnöki- és in-formatikaisz
ázal
ék
26
6. diagramm
A 64 elsőéves közül összesen 19-en jelölték be a „hetente” válaszlehetőséget és 3-
an azt, hogy soha.
A „naponta” válaszlehetőség elé senki nem tett x-et, viszont minden más négyzetbe
került jelölés. A leggyakrabban a Gépészmérnöki Kar hallgatói fogyasztanak
alkoholt, mégpedig hetente legalább egyszer (19-ből 11 fő). Hetente fogyaszt
alkoholt az Egészségügyi Kar 25 elsőévese közül 3fő, a jogi karon 20 főből 5. Az
Állam és Jogtudományi Kar elsősei voltak azok, akik között van olyan, aki soha
nem fogyaszt alkoholt (20-ból 3 fő). Az Egészségügyi Karon is a legnagyobb
arányban csak alkalmakkor fogyasztanak alkoholt (25-ből 14-en).(6. diagramm)
naponta
hetente
havonta
különleges alkalmakkor
soha
0102030405060708090
100
Alkoholfogyasztás gyakorisága a végzősök körében
egészségügyiállam- és jogtudo-mányigépészmérnöki- és informatikaisz
ázal
ék
27
7. diagramm
Az 58 végzősből 17 válaszolta azt, hogy hetente és 5, hogy soha nem fogyaszt
alkoholt. A végzősök közül a leggyakrabban a Gépészmérnöki-és Informatikai Kar
hallgatói fogyasztanak alkoholt, 19 főből 8-an heti rendszerességgel, őket követi a
jogi kar -20 főből 5-en-, majd az Egészségügyi Kar 19-ből 4 fővel. A jogi karról 1
ember jelölte be a „naponta” válaszlehetőséget. Az Egészségügyi Karon 19-ből 1, a
jogi karon 20-ból 2 és a Gépészmérnöki Karon is 19-főből 2 absztinens. (7.
diagramm)
Tehát az alkoholfogyasztás gyakoriságát tekintve az alábbiakat állapíthatjuk meg.
Az elsőéves és végzősök között is a Gépészmérnöki Kar hallgatói fogyasztanak a
leggyakrabban alkoholt (38-ból 19-en heti rendszerességgel), őket követi a jogi kar
hallgatói (40-ből 10-en hetente legalább egyszer), majd az Egészségügyi Kar (44-
ből 7-en).
A megkérdezett hallgatók 6,5%-a soha nem fogyaszt, 29,5%-a pedig hetente
fogyaszt alkoholt.
Tehát az a hipotézisünk, miszerint a végzősök között kevesebb a káros
szenvedéllyel élők száma, mint az elsősök körében, beigazolódott, hiszen a két
évfolyam létszáma közötti, az eredmények közötti arányokat figyelembe véve
kiderült, hogy az elsőévesek között több a dohányzó, és kevesebb azoknak a száma
akik abszolút nem fogyasztanak alkoholt, mint a végzősök körében.
A 64 elsőéves hallgató közül 13-an rendszeresen dohányoznak, 3-an pedig soha
28
nem fogyasztanak alkoholt. Az 58 végzős közül 8-an dohányoznak rendszeresen és
5-en absztinensek.
4.2. Táplálkozás
A megfelelő táplálkozás ugyanolyan fontos az egészségünk megőrzése
szempontjából, mint a testmozgás, a higiéné vagy a káros magatartásformák
kerülése. Helyes étrendünk kialakításához fontos a táplálék mennyiségi és minőségi
összetétele is. A hallgatókat is megkérdeztük táplálkozási szokásaikról, mit, miből,
mennyit és hányszor esznek. A feltett kérdések között szerepel, hogy hányszor
étkeznek naponta, ebből mennyi a meleg étkezés, milyen gyakran fogyasztanak
cukros desszerteket illetve üdítőitalokat és mennyit, milyen gyakran szerepel az
étrendjükben a zöldség- gyümölcsfélék, mivel ízesítik ételeiket, italaikat illetve
milyen zsiradékot használnak ételeik elkészítéséhez.
A 64 elsőéves közül 27-en válaszolták, hogy háromszor, 18-an hogy négyszer és 15-
en hogy ötször étkeznek naponta. A legtöbben a háromszori étkezést jelölték be.
Ezen belül az Egészségügyi Kar elsőévesei körében 25-ből 12 fő, az Állam- és
Jogtudományi Karon 20-ból 7 fő és a Gépészmérnöki- és Informatika Karon 19-ből
8 fő válaszolta, hogy háromszor étkezik naponta. Az egyszeri étkezés elé nem
érkezett jelölés.
Az 58 végzős közül 6-an válaszolták, hogy kétszer, 26-an hogy háromszor, 18-an
hogy négyszer és 7-en hogy ötször étkeznek naponta. A legnagyobb arányban a
végzősök között is a napi háromszori étkezést jelölték be. Az Egészségügyi Karról
19főből 10, az Állam- és Jogtudományi Karon 20-ból 7fő és a Gépészmérnöki- és
Informatikai Kar 19 főjéből 9 tett x-et arra, hogy naponta háromszor étkezik. Egy fő
jelölte be az egyszeri étkezést.
A hallgatók majdnem fele, azaz 42,6%-a válaszolta azt, hogy háromszor étkezik.
A következő kérdéseinknél a karonkénti eltéréseket nem, hanem az
évfolyamonkénti eltéréseket vizsgáljuk.
Kíváncsiak voltunk, hogy milyen gyakran kerül a hallgatók étrendjébe a zöldség és
a főzelék. Az elsőévesek többnyire a „hetente 1-3 alkalommal” válaszlehetőséget
29
jelölték be, ami 64 főből 31-et jelent. Soha, vagy ritkábban mint havonta egy
alkalommal, csak 4-en esznek főzeléket vagy zöldséget.
58 végzős közül pedig 23 válaszolta a heti 1-3 alkalmat és mindössze 1 ember nem
fogyaszt zöldségféléket szinte soha.
A hallgatók majdnem a felének, azaz 44,3 %-ának heti 1-3 alkalommal szerepel a
zöldség vagy főzelék az étlapján.
A következő kérdésünk az ételekhez használt zsiradékfajtákra irányult. 64-ből 30
elsős általában növényi zsiradékot fogyaszt, 14-en állatit és 21 ember jelölte be a
„nem figyelem, nem tudom” válaszlehetőséget.
Ugyanerre a kérdésre a végzős 58 főből 29 növényit, 15 állati zsiradékot használ és
14 nem figyeli, nem tudja.
A hallgatók 48, 4%-a használ növényi zsiradékot, 28,7%-a nem figyel erre.
Ételeink, italaink ízesítése többféle módon történhet. A hallgatóság körében feltett
kérdés, miszerint „mivel ízesíti általában ételeit, italait”, a következő
válaszlehetőségeket foglalta magában:
− mézzel,
− cukorral,
− mesterséges édesítőszerrel (pl. Szacharin, aszpartám),
− gyümölcscukorral (fruktóz), szorbittal, vagy
− egyéb édesítőszerrel (pl. Juharszirup).
Az elsőévesek közül 64 emberből 45 cukorral, 10-en mézzel, 8 pedig mesterséges
édesítőszerrel ízesít. Az elsős létszám több mint kétharmada a „cukor”
válaszlehetőséget választotta.
Az 58 fős végzősökből 39 fő a cukrot, 7 fő a mézet , 8 fő a mesterséges
édesítőszereket és mindössze kettő a gyümölcscukrot választotta. A legnagyobb
arányban a Gépészmérnöki Kar végzősei ízesítenek cukorral, mégpedig 19-ből 16
fő.
Utolsó-a témával kapcsolatos – kérdésünkben megkérdeztük a hallgatóktól, hogy
milyen gyakran fogyasztanak energiaitalt. 6 válaszlehetőséget adtunk meg a
30
válaszadóknak:
− soha
− ritkábban, mint havonta egy alkalommal
− havonta 1-2 alkalommal
− hetente 1-3 alkalommal
− hetente 4-6 alkalommal
− naponta 1 alkalommal
− csak vizsgaidőszakban
8. diagramm
A 64 elsőéves hallgató közül 18-an felelték azt a feltett kérdésre, hogy heti 1-3
alkalommal és 14-en, hogy soha nem fogyasztanak energiaitalt. A legnagyobb
soha
ritkábban, mint havonta egyszer
havonta 1-2 alkalommal
hetente 1-3 alkalommal
hetente 4-6 alkalommal
naponta
csak vizsgaidőszakban
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Energiaital fogyasztás gyakorisága az elsőévesek körében
egészségügyiállam- és jogtudo-mányigépészmérnöki- és informatikai
százalék
31
arányban a hetente 1-3 alkalom válaszlehetőséget választották. Az Egészségügyi
Kar elsőévesei körében 25-ből 4fő, az Állam-és Jogtudományi Kar 20 elsőséből 8 fő
és a Gépészmérnöki- és Informatikai Kar 19 főjéből 6 jelölte be a „heti 1-3
alkalom” válaszlehetőséget. (8. diagramm)
Akik soha nem fogyasztják, azok az Egészségügyi Kar 25 elsőséből 3, az
jogászhallgatók közül 20-ból 2 fő és a Gépészmérnöki- és Informatika Kar 19
főjéből 4 fő.
A leggyakrabban az Állam- és Jogtudományi Kar elsőévesei fogyasztják az
energiaitalt, a Gépészmérnöki- és Informatikai Kar elsősei állították a legnagyobb
arányban, hogy soha nem fogyasztják azt.
9. diagramm
Az arányok megváltoztak a végzősök körében az elsőévesekhez képest.
Az 58 végzős hallgató közül 11 hallgató állított, hogy hetente 1-3 alkalommal
soha
ritkábban, mint havonta egyszer
havonta 1-2 alkalommal
hetente 1-3 alkalommal
hetente 4-6 alkalommal
naponta
csak vizsgaidőszakban
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Energiaital fogyasztás gyakorisága a végzősök körében
egészségügyiállam- és jogtu-dományigépészmérnöki- és informatikai
százalék
32
fogyaszt energiaitalt és 15, hogy soha. Az Egészségügyi Kar kivételével mindkét
karon a „ritkábban, mint havonta egyszer” válaszlehetőségre érkezett a legtöbb
jelölés, míg az előbbinél a „heti 1-3 alkalom” lehetőség dominált. A heti 1-3
alkalomra az Egészségügyi Kar 19 végzőséből 7fő, az Állam- és Jogtudományi Kar
20 főjéből 3, a Gépészmérnöki- és Informatikai Kar 19 főjéből 1 fő tett x-et. Akik
soha nem fogyasztanak energiaitalt, azok az Egészségügyi Kar 19 végzőséből 2, az
Állam- és Jogtudományi Kar 20 végzőséből 5 és a Gépészmérnöki- és Informatikai
Kar 19 főjéből 8 fő.
A legrendszeresebben az Egészségügyi Kar végzősei fogyasztják az energiaitalt,
akik közül a legnagyobb arányban jelölték be a „soha” válaszlehetőséget, azok a
Gépészmérnöki- és Informatikai Kar végzősei.(9. diagramm)
Arra a kérdésünkre, hogy akik isszák az energiaitalt, miért isszák, erre a fogyasztók
több, mint 60%-a felelte azt, hogy a benne lévő koffein hatása miatt. A kávéban is
megtalálható ez a hatóanyag, de a fiatalok körében mégis egyre elterjedtebb az
energiaital, amiben sokkal több a szervezetre káros adalékanyag és a koffein, mint a
kávéban. Ami az energiaitalban praktikusabb lehet, az a hordozhatósága és az
ízesítése. Rohanó világunkban már nincs időnk leülni egy forró kávé mellé és
elkortyolgatni, hanem megvásároljuk az energiaitalt, bedobjuk a táskánkba és
megisszuk ha szükségünk van rá, fáradtnak érezzük magunkat vagy amikor idő- és
alváshiányban szenvedünk. Talán a fent leírtak szolgálnak magyarázattal
eredményeinkre, miszerint a „terheltebb” felsőbb évesek körében jóval népszerűbb
az energiaital fogyasztása. Egyszerűbb, praktikusabb, kényelmesebb, és a
szervezetre, valamint a közérzetre gyakorolt rövid távú pozitív hatásai gyakran
elfeledtetik velünk azt a tényt, hogy hosszú távon károsítja egészségünket.
A kérdéseink közt szerepelt a hallgatók táplálkozásának szubjektív értékelése,
amiben a válaszadóknak egy tízes skálán kellett értékelniük saját táplálkozásukat,
amiben az 1-es a legegészségtelenebb, a 10-es a legegészségesebb.
Ennek alapján a 64 elsőévesből minden karon a legtöbben (összesen 20-an) hetesre
értékelték táplálkozásukat. Nyolcasra 17-en, hatosra 12-en.
Az 58 végzős közül az Egészségügyi Karon a hetes szint dominál (19-ből 7-en), a
33
jogi karon a nyolcas szint (20-ból 7-en), míg a Gépészmérnöki Karon az ötös szint
(19-ből 7-en).
4.3. Testmozgás
A mai rohanó világunkban egyre kevesebb idő és alkalom adódik testi-lelki
egészségünk megóvására. A sok ülőmunka és az elkényelmesedett civilizáció
negatív irányú hatásai miatt egyre kevesebbet mozgunk, sportolunk és egyre
kevesebb időt töltünk a szabadban. A felsőoktatásban lévő hallgatók
testmozgásának gyakoriságára, milyenségére voltunk kíváncsiak, hiszen a kötelező
testnevelési órák csak néhány félévre szólnak a képzés kezdetén.
Ezzel kapcsolatos első kérdésünk a következő:”Milyen gyakran végez testmozgást,
vagy sporttevékenységet?”.
A hallgatók három válaszlehetőségből választhattak:
− a rendszeres testmozgás a mindennapjaim szerves részét képezi,
− nem szoktam, nincs időm, vagy kedvem.
− néha, főleg akkor, ha a barátaim rábeszélnek
10. diagramm
A 64 fős elsőévesek közül 31-en mondták, hogy néha, 30-an, hogy rendszeresen és
3-an, hogy nem szokott, nincs ideje vagy kedve a rendszeres testmozgáshoz.
A jogi kar elsőévesei válaszolták a legtöbben azt, hogy néha(20-ból 11-en) és a
legkevesebben is, akiknek a rendszeres testmozgás a mindennapjaik szerves részét
néha rendszeresen nem szokott0
102030405060708090
100
A testmozgás gyakorisága az elsőévesek körében
egészségügyiállam- és jog-tudományigépészmérnöki- és informatikaisz
ázal
ék
34
képezi(20-ból 9 fő). Akik nem szoktak rendszeres testmozgást végezni, azok az
Egészségügyi- és a Gépészmérnöki Kar hallgatói közül kerültek ki, akik között erre
a válaszlehetőségre nem érkezett jelölés, azok az Állam- és Jogtudományi Kar
elsőéves hallgatói. Az Egészségügyi Kar(25-ből 12 fő) elsősei azok, akik a
legnagyobb arányban felelték azt, hogy minden nap végeznek valamilyen
testmozgást. (10. diagramm)
11.diagramm
Az 58 végzős hallgatóból 27-en válaszolták azt, hogy néha, 19-en, hogy
rendszeresen és 12-en, nem szokott rendszeres testmozgást végezni. Az
Egészségügyi Kar végzősei válaszolták a legkevesebben azt, hogy rendszeres
testmozgást végeznek (19-ből 5 fő) a legtöbben pedig a Gépészmérnöki Kar
hallgatói (19-ből 8 fő). Az Egészségügyi Kar volt szintén az, aminek a végzősei a
legnagyobb arányban válaszolták, hogy nem szoktak, nincs idejük vagy kedvük
rendszeres testmozgást végezni (19-ből 5 fő), őket követi ugyanezzel a válasszal a
Gépészmérnöki-és Informatikai Kar hallgatói(19-ből 4 fő), majd a jogi kar(20-ból 3
néha rendszeresen nem szokott0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
A testmozás gyakorisága a végzősök körében
egészségügyiállam- és jog-tudományigépészmérnöki- és informatikaisz
ázal
ék
35
fő).(11. diagramm)
Tehát a testmozgás gyakoriságát tekintve az alábbiakat állapíthatjuk meg.
A három kar hallgatói közül akik a legtöbben végeznek rendszeres testmozgást,
azok a Gépészmérnöki Kar hallgatói (38-ból 17 fő), utánuk az jogi kar hallgatói
(40-ből 15 fő) és végül az Egészségügyi Kar (44-ből 16 fő).
Az elsőéves és végzős hallgatókat összehasonlítva, a végzős évfolyamokon
kevesebb a rendszeres testmozgást végzők száma és többen vannak azok, akik nem
szoktak, nincs kedvük, vagy idejük rá, mint az első évfolyamokon.
A hallgatók 39,3 %-a végez napi rendszerességgel valamilyen testmozgást és
12,3%-a válaszolta, hogy nem szokott, nincs ideje vagy kedve hozzá.
Ennek alapján a hipotézisünk, miszerint az egészségügyi kar hallgatói több,
egészség szempontjából hatékony testmozgást végeznek, mint bármelyik kar
hallgatói, megdőlt.
A témával kapcsolatos következő kérdésünk: „Mennyi időt tölt naponta a
számítógép és televízió előtt összesen?”Négy -féle válasz közül választhattak a
hallgatók;
− kb. 1 órát vagy annál kevesebbet;
− kb. 1 óránál többet, de 4-nél kevesebbet;
− kb.4 vagy annál többet; vagy
− nem használom minden nap.
12. diagramm
1 órát vagy annál kevesebbet
1 óránál többet, de 4-nél kevesebbet
4 órát vagy annál többet
nem használja minden nap
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Mennyi időt tölt a televízió és a számítógép előtt összesen naponta?(elsőévesek válaszai)
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
36
Ennek alapján a 64 elsőéves közül a legmagasabb arányban azt állították, hogy kb.
naponta 1óránál többet, de 4-nél kevesebbet ülnek a televízió és számítógép előtt
összesen. A legnagyobb arányban a Gépészmérnöki Kar elsősei jelölték be ezt a
választ (19-ből 12-en), ezt követően az Állam- és Jogtudományi Kar (20-ból 12-en),
majd az Egészségügyi Kar (25-ből 11-en). A „4, vagy annál több órát” válasz elé
szintén a Gépészmérnöki Kar tanulói tettek jelölést a legnagyobb arányban (19-ből
5fő), második helyen a jogi kar (20-ból 5 fő), harmadikként az Egészségügyi Kar
(25-ből 3 fő). Azoknak az aránya, akik nem használják minden nap a számítógépet,
és nem néznek minden nap televíziót, az Egészségügyi Kar elsőseinél a
legmagasabb, majd a jogi kar, és végül a Gépészmérnöki Kar elsőévesei, akik
között nincs ilyen tanuló.(12. diagramm)
13. diagramm
Ezek az arányok megváltoztak, amikor az 58 végzős eredményeit elemeztük. A „kb.
1 óránál több, de 4-nél kevesebb” válaszra a legnagyobb arányban a jogi kar
végzősei tettek x-et (20-ból 15 fő), őket követte az Egészségügyi Kar (19-ből 10fő),
majd a gépészmérnöki kar hallgatói (19-ből 7 fő). A Gépészmérnöki Kar kivételével
mindkét karon ez a válaszlehetőség dominált, itt nagyobb arányban vannak azok,
akik 4 vagy annál több órát töltenek a készülékek előtt. A 19 főből 11-en vallották
ezt. Minden karról 1 végzős állította azt, hogy nem használja azokat minden nap.
A megkérdezett 122 hallgató 24,6%-a ül naponta 4 vagy annál több órát a
számítógép előtt összesen.(13. diagramm)
Tehát az előzőekből megállapíthatjuk, hogy a legtöbb időt a gépészmérnöki-és
informatikai kar hallgatói töltik a készülékek előtt naponta.
1 órát vagy annál kevesebbet
1 óránál többet, de 4-nél kevesebbet
4 órát vagy annál többet
nem használja minden nap
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Mennyi időt tölt a televízió és a számítógép előtt összesen naponta?(végzősök válaszai)
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
37
A 64 elsőéves közül 13 fő, az 58 végzős közül pedig 17 fő, így kiderült, hogy
összesen a végzős hallgatók több időt töltenek naponta a számítógép és a televízió
előtt.
A témakörhöz kapcsolódó utolsó kiemelt kérdésünk a hallgatók szubjektív
értékelése saját fizikai kondíciójukról, vagyis hogy hogyan értékelik saját fizikai
állapotukat. Négy válaszlehetőség közül lehetett választani, ezek a következők:
− korosztályomhoz képest jó fizikai állapotban vagyok;
− már attól is kifulladok, ha gyalog kell felmennem a lépcsőn;
− sokszor úgy érzem, rám férne némi rendszeres testmozgás;
− majd kicsattanok az erőtől és egészségtől.”
A 64 elsőéves közül a legtöbben (30 fő) úgy vallják, hogy a korosztályukhoz képest
jó fizikai állapotban vannak. Az egészségügyis hallgatók közül 25-ből 12-en, a
jogász hallgatóknak pontosan a fele, a gépészmérnök elsősök pedig 19-ből 8-an
válaszolták ugyanezt.
Szorosan ezt a válaszlehetőséget követi a „sokszor úgy érzem rám férne némi
rendszeres testmozgás”: az egészségügyis hallgatók körében 25-ből 11-en, a jogi
kar elsősei 20-ból 6-an és a Gépészmérnöki Kar hallgatói 19-ből 6-an adták meg ezt
a választ. A legkisebb arányban állítják azt az elsősök, hogy már a lépcsőtől is
kifulladnak.
Az 58 végzős közül az Egészségügyi Kar hallgatói kivételével, mindkét karon
szintén jó fizikai állapotban érzik magukat (22-en),a Gépészmérnöki Karon 19-ből
10-en, a jogi karon 20-ból 12-en, itt viszont a hallgatók nagyobb arányban jelölték
be azt, hogy rájuk férne a testmozgás. Ezt a 19 főből 12-en állították.
A hallgatók 47,5%-a válaszolta azt, hogy korához képes jó fizikai kondícióban van.
4.4. Egészségtudatosság, egészséggel kapcsolatos ismeretek
Egészségesen élni, egészséges életmódot folytatni csak a megfelelő egészséggel
kapcsolatos információk elsajátítása után lehet. Ezen információk alapjait kultúránk
hordozza magában és adja át nekünk. Erre a tudásalapra építünk szocializációnk
során, majd minden egyénben kialakul az egészséghez, az egészséges életmódhoz
38
való hozzáállása. Ennél a kérdéscsoportnál a karonkénti és évfolyamonkénti
megoszlásra is figyelmet fordítottunk.
A kiosztott kérdőívek kérdései között szerepeltek olyanok, amiből képet kaphatunk
a hallgatók tudatos egészségmagatartásáról és egészséggel kapcsolatos
ismereteikről.
Első ilyen kérdésünk például, hogy milyen gyakran olvassák el a hallgatók az
élelmiszer címkéjén a termék összetételére vonatkozó információt.
A 64 elsőéves hallgató közül 17-en vallották hogy rendszeresen, 31-en hogy ritkán
és 16-an hogy soha nem olvassák el a címkét.
Az Egészségügyi Kar elsősei a 25-ből 6-an, a jogi karon 20-ból 5-en, a
gépészmérnökin 19-ből 6-an rendszeresen olvassák el.
A legnagyobb arányban a Gépészmérnöki Kar elsősei olvassák rendszeresen.
Az 58 végzős közül 15-en állították, hogy rendszeresen, 26-an, hogy ritkán és 17-
en, hogy soha nem olvassák el a címkéket.
Az Egészségügyi Kar végzősei a 19-ből 6-an, a jogi karon 20-ból 7-en, és a
Gépészmérnöki Karon 19-ből 2-en olvassák el rendszeresen a termék címkéjét. A
legnagyobb arányban a jogi kar végzősei olvassák rendszeresen a címkét. Az
Egészségügyi Kar és a jogi kar elsőéves és végzős hallgatói közötti különbség az,
hogy a végzősök nagyobb arányban olvassák el a címkéket rendszeresen.
A hallgatók 26%-a állította a címkék rendszeres elolvasását.
Következő kérdésünk az volt, hogy tudják-e a hallgatók, hogy naponta legalább
mennyi folyadék elfogyasztása javasolt. A három válaszlehetőség:
− 2 liter;
− 1 liter,
− 1,5 liter.
A 64 elsőéves hallgató közül 43-an válaszolták, hogy 2 liter, 3-an hogy 1 liter és 18-
an, hogy 1,5 liter a megfelelő mennyiség.
Az Egészségügyi Kar elsősei 25-ből 15-en, a jogi karon 20-ból 11-en és a
Gépészmérnöki Karon 19-ből 17-en jelölték be a 2 literes mennyiséget.
A legnagyobb arányban a Gépészmérnöki Kar elsőévesei adták meg a „2 liter”
39
választ.
Az 58 végzős közül 41-en válaszolták, hogy 2 liter, egy ember sem választotta az 1
litert és 17 mondta, hogy 1,5 liter a minimum folyadékmennyiség naponta.
Az Egészségügyi Kar végzősei közül 19-ből 12-en, a jogi karon 20-ból 16-an és a
Gépészmérnöki Karon 19-ből 13-an jelölték be a 2 literes mennyiséget.
A legnagyobb arányban a jogi kar végzősei adták meg a „2 liter” választ.
Az Egészségügyi és jogi karon a végzősök nagyobb arányban adták meg a 2 literes
folyadékmennyiséget, mint az elsőéveseik.
A hallgatók 68,9 %-a gondolta úgy, hogy a minimum napi folyadékmennyiség 2
liter.
Az egészséggel kapcsolatos ismeretekkel és az egészséghez való megfelelő
hozzáállással alakíthatjuk életmódunkat, egészségtudatunkat.
A hallgatók egészségtudatának további felmérése kapcsán a következő kérdést
tettük fel nekik: „Miért tartja fontosnak a sportot?”. A válaszadók öt
válaszlehetőség közül választhattak, amik a következők:
− mert idén is szeretném, ha beleférnék a tavalyi ruháimba
− szerintem ugyanúgy hozzátartozik a mindennapokhoz, akár a tisztálkodás
− mert egészséges és önbizalmat ad
− szerintem a sport kizárólag az élversenyzőknek fontos
− nem tartom fontosnak
14. diagramm
idén is szeretnék beleférni a tavalyi ruháimba
hozzátartozik a mindennapokhoz
egészséges és önbizalmat ad
a sport csak az élversenyzőknek fontos
nem tartom fontosnak
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Miért tartja fontosnak a sportot?(elsőévesek válaszai)
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
40
A 64 elsőéves hallgató közül a legtöbben(43 fő) azt a válaszolták, hogy egészséges
és önbizalmat is ad. Az Egészségügyi Kar elsőéveseik 25-ból 17-en, a jogász
hallgatók közül 20 főből 11-en és a Gépészmérnöki Karon 19 főből 15-en. A
második helyen az a válaszlehetőség áll, hogy „szerintem ugyanúgy hozzátartozik a
mindennapokhoz, akár a tisztálkodás”. Ezt az Egészségügyi Kar elsősei 25 főből 2-
en, a jogi karon 20 főből 5-en és a Gépészmérnöki Karon 19 főből 3-an választották
ezt.
Az Egészségügyi Kar elsőévesei 25-főből 5-en, a jogi karon 20főből 4-en és a
Gépészmérnöki Karon 19-ből egy tanuló sem állította azt, hogy azért fontos a port,
hogy idén is beleférjenek a ruháikba.
Mindössze két elsőéves vallotta azt, hogy nem tartják fontosnak a sportot, egy az
Egészségügyi karról egy pedig a Gépészmérnöki karról. Azt a válaszlehetőséget,
hogy a „sport csak az élversenyzőknek fontos”, senki nem választotta.(14.
diagramm)
A Gépészmérnöki Kar elsőévesei válaszolták a legnagyobb arányban, hogy a sport
egészséges és önbizalmat ad, a legkisebb arányban pedig a jogász hallgatók .
15. diagramm
Az 58 végzős hallgató közül 31-en választották azt, hogy a sport egészséges,
önbizalmat ad, ez a végzősök több, mint a fele. Az Egészségügyi Kar 19 végzőséből
idén is szeretnék beleférni a tavalyi ruháimba
hozzátartozik a mindennapokhoz
egészséges és önbizalmat ad
a sport csak az élversenyzőknek fontos
nem tartom fontosnak
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Miért tartja fontosnak a sportot?(végzősök válaszai)
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
41
12, az Állam- és Jogtudományi Kar 20 főjéből 8 és a Gépészmérnöki Kar 19 főjéből
11 választotta ezt. A második helyen szintén az a válaszlehetőség áll, hogy a sport a
mindennapok szerves részét képezi, úgy mint a tisztálkodás. Az Egészségügyi Kar
végzősei 19-ből 2, a jogi kar 20 főjéből 7 és a Gépészmérnöki Kar 19 főjéből 5
állította ezt. Az Egészségügyi Kar végzősei közül 19-ből 3, a jogi karon 20főből 4
és a Gépészmérnöki Karon 19 főből 2 mondta, hogy azért fontos a sport, hogy idén
is beleférjenek a ruháikba. Akik nem tartják fontosnak a sportot, azok az
Egészségügyi Kar végzősei közül 19-ből 2 fő, a joghallgatók közül 20-ból 1 és
gépészmérnökin 19 főből szintén 1fő.(15. diagramm)
A legnagyobb arányban az Egészségügyi Kar végzősei állították, hogy azért fontos
a sport mert egészséges és önbizalmat ad, a legkisebb arányban pedig a jogi kar
hallgatói.
A hallgatók 60,7%-a tartja azért fontosnak a sportot, mert egészséges és önbizalmat
ad és 5,4%-a számára nem fontos a sport.
Tehát az elsőéves és végzős évfolyamok összehasonlítása alapján kiderült, hogy
mindhárom karon az elsőévesek többen válaszolták azt, hogy a sport azért fontos,
mert egészséges és önbizalmat ad, mint a végzőseik. A végzősök viszont nagyobb
arányban mondták azt, hogy nem fontos a sport, mint az elsőéveseik.
Az utolsó kérdésünk a vizsgált témához kapcsolódóan, hogy tudják-e a hallgatók,
hogy mi a vezető halálok ma Magyarországon. Ebben az esetben nem adtunk meg
válaszlehetőségeket. A vezető halálok ma Magyarországon a szív- és érrendszeri
megbetegedések, amiknek hátterében a legnagyobb százalékban az egészségtelen
életmód és az egészségtudatos magatartásforma hiánya áll. Arra voltunk kíváncsiak,
hogy válaszlehetőségek megadása nélkül mekkora arányban fogják tudni a
megfelelő választ, mekkora arányban azt írni, hogy „nem tudom” és mekkora
arányban írtak mást.
Összeszedtük azokat a válaszokat, amelyeket a leggyakrabban írtak a hallgatók és
az alapján kezdtük az eredményeket kiértékelni. Ezek voltak a szív- és érrendszeri
42
megbetegedések, daganatok, alkohol, egészségtelen életmód a stressz és a
depresszió. Egy hallgató írt mást ezeken a válaszokon kívül, azt a diagrammban az
„egyéb” szóval jelöltük.
16. diagramm
A 64 elsőéves közül 19-en adták meg a helyes választ és 25-en állították, hogy nem
tudják.
Az elsőéves egészségügyi hallgatók körében a 25 főből 8-an tudták, a jogi karon 20-
ból 9-en és a Gépészmérnöki karon 19-ből 2 ember tudta a megfelelő választ.
Az elsőévesek 64 főjéből összesen 19-en gondoltak a depresszióra, stresszre,
alkoholra, egészségtelen életmódra vagy a daganatos megbetegedésekre, mint
vezető halálok.
Mindegyik kar elsőévesei közül voltak olyanok, akik azt írták, hogy „nem tudom”.
(16. diagramm)
Az Egészségügyi Karon 25-ből 6fő, az Állam- és Jogtudományi Karon 20-ból 7 fő
és a Gépészmérnöki és Informatikai Karon 19-bő 12 fő.
A legnagyobb arányban a jogi kar elsőévesei tudták a helyes választ.
szív-érrendszer
daganatos.
egészségtelen életmód.
alkohol
stressz
depresszió.
egyéb
nem tudja
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Az elsőévesek véleménye a magyarországi vezető halálokról
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
43
17.diagramm
Az 58 végzős hallgató közül összesen 27-en írták a megfelelőt és 25 mondta, hogy
nem tudja.
A végzős egészségügyi hallgatók körében a 19 főből 13-an tudták, a jogi karon 20-
ból 13 tudta és a Gépészmérnöki Kar 19 végzős hallgatójából 1 tudta a helyes
választ. A végzősök körében is szintén mindhárom karon voltak olyan hallgatók,
akik a „nem tudom” választ írták. Az Egészségügyi karon 19-ből 3, a jogi karon 20-
ból 4 és a gépészmérnökin 19-ből 18.
A végzősök 58 főjéből összesen 5-en gondolták, hogy a depresszió, a stressz, az
alkohol, az egészségtelen életmód, vagy a daganatos megbetegedés a vezető halálok
ma Magyarországon.
A legnagyobb arányban az Egészségügyi Kar hallgatói tudták a helyes választ(a
létszám több, mint kétharmada, a Gépészmérnöki Kar végzősei pedig a „nem
tudom” választ írták a legnagyobb arányban.
Ezek alapján kiderült, hogy az egészségügyi kar végzős hallgatói a
legtájékozottabbak abból a szempontból, hogy hazánkban mi a vezető halálok.
A hallgatók 37,7%-a írta azt, hogy a szív-és érrendszeri megbetegedések a vezető
halálok ma Magyarországon és 41% állította azt, hogy nem tudja.(17. diagramm)
szív-érrendszer
daganatos.
egészségtelen életmód.
alkohol
stressz
depresszió.
egyéb
nem tudja
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
A végzősök véleménye a magyarországi vezető halálokról
egészségügyiállam- és jogtudományigépészmérnöki- és in-formatikai
százalék
44
Ezek alapján az egészségügyi, az állam- és jogtudományi kar elsőéves és végzős
hallgatóinak eredménye alapján megállapítható, hogy a két kar végzősei jobb
eredményt tükröznek, mint az elsőéveseik. A gépészmérnöki kar két évfolyama
között -a helyes választ adók száma alapján- is tapasztaltunk eltérést, de itt az
elsőévesek eredményei látszanak jobbnak.
A megkérdezett hallgatók 28,7%-a tudta, hogy ma Magyarországon a szív-és
érrendszeri megbetegedés a vezető halálok.
Az Egészségügyi Kar valamint az Állam- és Jogtudományi Kar elsőéves és végzős
hallgatói között megállapítottuk, hogy a végzősök eredménye mind a négy
kérdésben jobb eredményt tükröz, mint az elsőéveseiké. A Gépészmérnöki- és
Informatikai Karnál viszont a négy kérdésből egyiknél sem mutattak jobb
eredményt a végzősök.
Ezek alapján feltételezésünk, miszerint mindhárom kar elsőéves és végzős hallgatói
között pozitív irányú egészségtudatbeli eltérést fogunk tapasztalni, megdőlt, hiszen
a Gépészmérnöki- és Informatikai Kar két évfolyama között egyik erre irányuló
kérdés eredménye sem mutatott pozitív irányú eltérést.
Kérdőívünk egyik utolsó kérdései közt szerepel a következő: „Ön szerint
egészséges életmódot folytat?”.Ezzel szerettük volna megtudni, hogy a
hallgatóknak mi a véleményük a saját maguk által kialakított, irányított
életmódjukról. Négyféle válaszlehetőség közül választhattak a válaszadók:
− igen
− nem
− néha, ha eszembe jut
− nem érdekel
45
18
18. diagramm
A 64 elsőéves hallgató közül erre a kérdésre összesen 31-en válaszoltak igennel és
egyik kar elsőse sem mondta azt, hogy nem érdekli. Igennel válaszolt az
Egészségügyi Kar 25 elsőéveséből 10, a jogász hallgatók elsőévesei közül 20-ból 8
és gépészmérnökin 19 főből 13. A „nem” válaszlehetőségre az egészségügyis
elsősök 25 főjéből 6, a Gépészmérnöki Karon 19 főből 2 és Az Állam- és
Jogtudományi Karon 20-ból 2 fő tett x-et. Az Egészségügyi Kar 25-ből 9 fője, a jogi
kar 20-ból 10fője és a Gépészmérnöki Kar 19-ből 4 fője állította, hogy csak néha
folytat egészséges életmódot, ha eszébe jut.
A legnagyobb arányban a Gépészmérnöki Kar elsőévesei állították azt, hogy
egészségesen élnek. A második helyen ugyanolyan eredményekkel az Egészségügyi
Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar elsőévesei állnak az „igen” válaszlehetőség
igen
nem
néha, ha eszembe jut
nem érdekel
0102030405060708090
100
Ön szerint egészséges életmódot folytat?(elsőévesek válaszai)
egészségügyiállam- és jogtu-dományigépészmérnöki- és informatikaisz
ázal
ék
46
értelmében. (18. diagramm)
19. diagramm
Az 58 végzős közül összesen 18-an válaszoltak igennel és 1 hallgató válaszolt „nem
érdekel”-lel a feltett kérdésre. Az Egészségügyi Karon 19 főből 4-en, a jogi karon
20 főből 7-en és a Gépészmérnöki Karon 19 főből 7-en adták az „igen” választ.
Akik szerint nem folytatnak egészséges életmódot, azok az egészségügyi végzősök
közül 19-ből 4 fő, a jogász végzősök körében 20-ból 5-en és a gépészmérnökin 19-
ből 4 fő. Akik csak akkor folytatnak egészséges életmódot, ha eszükbe jut, azok az
Egészségügyi Kar 19 főjéből 11, az Állam- és Jogtudományi Kar 20 főjéből 7 és a
Gépészmérnöki- és Informatikai Kar 19 főjéből 8 hallgató.
A legnagyobb arányban a Gépészmérnöki Kar végzősei állítják azt, hogy
egészségesen élnek.(19. diagramm)
Tehát az előbbiekből megállapítható, hogy az elsőévesek és a végzősök körében is a
Gépészmérnöki Kar hallgatói vélekedtek úgy a legnagyobb arányban, hogy
egészségesen élnek. Őket követik a jogász-, majd végül az egészségügyi hallgatók.
Mindhárom kar végzős hallgatóinak eredménye szerint kisebb arányban vallják
igen
nem
néha, ha eszembe jut
nem érdekel
0102030405060708090
100
Ön szerint egészségees életmódot folytat?(végzősök válaszai)
egészségügyiállam- és jogtudo-mányigépészmérnöki- és in-formatikaisz
ázal
ék
47
magukról, hogy egészségesen élnek, mint az elsőévesek.
Megdöbbenve tapasztaltuk az Egészségügyi Kar hallgatóinak eredményeit.
Miközben tisztában vannak egészségi állapotukkal, az egészséges életmód
összetevőivel, az egészséghez való hozzáállásuk reális, mégsem cselekszenek
aszerint.
Az eredményeket globálisan összevetve láthatjuk, hogy az Egészségügyi Kar
hallgatóinak egészségmagatartása és a szubjektíven értékelt életmódjuk szinkronban
állnak. Az egészséggel kapcsolatos ismereti szint és a gyakorlatban mutatott
egészségmagatartás ellentmondásokat mutat. Megoldást jelenthetnek erre
értékfeltáró csoportfoglalkozások, melyekkel ezek az ellentmondások talán
feloldhatók lennének.
48
5. Összegzés:
A hallgatók életmódjának, egészségtudatának és az egészséggel kapcsolatos
ismereteiknek vizsgálatával képet kaptunk a Miskolci Egyetem elsőéves és végzős
hallgatóinak az egészséghez való hozzáállásáról, egészségtudatos életvezetésükről
és az évfolyamonkénti eltérésekről, amivel az egészségfejlesztés-oktatás hatásaira
szerettünk volna rávilágítani. A tudatos egészségmagatartás kimutatásához a káros
szenvedélyek, a táplálkozás, a testmozgás és az egészségtudathoz kapcsolódó
kérdéscsoportok eredményeit vettük figyelembe.
Mindezek alapján hipotézisünk, miszerint az Egészségügyi Kar végzőseinek
eredménye tudatosabb egészségmagatartást tükröznek, mint a másik két kar
végzősei, megdőlt, hiszen az alkoholfogyasztás rendszerességének és az
egészséggel kapcsolatos ismeretek eredményeinek kivételével egyik
kérdéscsoportban sem állnak a végzős Egészségügyi Kar hallgatói az élen.
Ennek hátterében valószínűleg az állhat, hogy jelentős szerepet játszanak a káros
szenvedélyek ilyen mértékű elterjedésében a társas hatások, a társadalom és a
felsőoktatás az a fajta diákkultúrája, hogy a kortársak által történő negatív irányú
befolyásoltságát nem képes kompenzálni az oktatás intellektuális hatása.
Az Egészségügyi Kar hallgatójaként fontosnak tartottuk, hogy globálisan - az összes
kérdéscsoportot vizsgálva - hasonlítsuk össze az elsős- és végzős hallgatók
eredményeit. Kutatásunk végeredményeként egyértelműen kirajzolódott számunkra,
hogy a végzősök válaszai nem tükröznek tudatosabb egészségmagatartást, mint az
elsőéves hallgatóké, mert a kérdéscsoportokra adott egészségesebb életmódra utaló
válaszok aránya kb. fele-fele arányban oszlik meg a két évfolyam viszonylatában.
A hallgatók egészségmagatartásának vizsgálatai megdöbbentő eredményeket
mutattak számunkra, különös tekintettel a tanulmányaikat az egészségügyben
folytató diákok vonatkozásában. Válaszaik arra késztettek bennünket, hogy feltárjuk
a lehetséges okokat a tekintetben, hogy miért van akkora különbség az egészségügyi
hallgatók és más egyetemi karok hallgatóinak egészségmagatartása között.
49
A szakonkénti eltérésekre fókuszálva magyarázat lehet az Egészségügyi Hallgatók
kevesebb testmozgására, hogy az egyetemváros területén lévő karoknak több
lehetőségük van a sportolásra, tömegsportokra, már csak az erre lehetőséget adó
intézmények, sportközpont közelsége miatt is. A lehetőségek sokkal tágabbak
táplálkozás terén is a Campuson, mint Az Egészségügyi Kar kihelyezett épületében.
Majdnem minden épületrészben található étterem, melyek óriási választékban
kínálják hideg- és meleg ételeiket, italaikat a hallgatóknak, akik szívesen is élnek
ezzel. Az egészségügyi hallgatók táplálkozási rendszeressége, szokásai pozitívabb
irányba is terelődhetne talán, ha a nálunk is több lehetőség nyílna a sokszínűbb,
egészségesebb táplálkozásra, illetve a sportolásra az intézmény falain belül.
Mindemellett a képzésünkbe szükséges beiktatni különböző egészségtudatosságot
fejlesztő értékfeltáró csoportfoglalkozásokat, melyek segítségével az elsajátított
ismeretek mélyebben beépülnének a hallgatók egészségmagatartásába, életvitelébe.
50
Irodalomjegyzék:
1. Barabás Katalin: Egészségfejlesztés; Medicina Könyv Kiadó, Budapest,
2006.
2. Benkő Zsuzsanna: Egészségfejlesztés módszertani kézikönyv; Mozaik
Kiadó, Budapest, 2009.
3. Forrai Judit: A magánélet és az egészség kultúrája; Dialóg Campus Kiadó,
Budapest-Pécs, 2002.
4. Füzesi Zsuzsanna: Az egészségfejlesztés alapelvei,
Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken,
Egészségfejlesztés a színtereken; OEFI, 2004
5. Szabó József: Rekreáció; Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula
Felsőoktatási Kiadó, 2002.
6. Szekszárdi Júlia: Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek; OKI
Kiadó, Dinasztia Tankönyvkiadó Kft., 2001.
Internetes források:i/1. A modern egészségszemlélet alakulása(Kis- Tamás Lóránd)
http://www.kompania.hu/tanulmanyok.html
i/2. A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában(Dr.
Aszmann Anna)
http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2005-06-ta-Tobbek-Testneveles.html
i/3. Az egészségfejlesztés szemlélete és eszközei
http://www.fppti.hu/boldogulj/eloadasok/ridegne.pps
i/4. Az egészség évtizedének Johan Béla Programja(OGY)
http://www.oefi.hu/nepeuprg.pdf
51
i/5. Egészségfejlesztés és egészségkultúra(Dr. Szalay Piroska)
http://tf.hu/wp-content/uploads/2009/07/efek1.pdf
i/6. Egészségfelmérés 2009.
http://www.oefi.hu/nepeuprg.htm
i/7. Társadalmi helyzetkép 2003.
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hirlevel/0510/hirl0510_cikk_ujderd2.html
52