tartalommagyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/me 2014-6.pdf1 a megújuló energiák...

1

A megújuló energiák megítélésének kérdése mindig markánsan különbözött az energetikai szakma, illetve az úgymond civil olvasók körében, mind rentabilitását, mind az áramterme-lésre való alkalmazhatóságát tekintve. Különösen hangsúlyos e különbség a víz tekinteté-ben, és kisebb a melegvíz-termelésre, fűtésre való hasznosítás (biomassza, napkollektor, hőszivattyú) kérdéskörében. Ez utóbbi témákban remek tájékozódási lehetőség nyílik a 2015-ös Hungarothermen.

2015-ben ismét sor kerül az épületgépészeti szakma legnagyobb hazai seregszemlé-jére. A Hungarotherm április 15-19. között a Construmával és a megújuló energia hazai szakkiállításával, a RENEO-val együtt várja majd a szakma képviselőit.

A felvonultatott újdonságok, korszerű megoldások mellett a kiállítás segíti a szakem-berek szakmai fejlődését, a továbblépés új irányainak feltérképezését azzal, hogy gazdag konferenciaprogramot kínálnak a látogatóknak. 2015-ben a településenergetika, az épület-energetika és a még mindig oly népszerű megújuló energia témái kerülnek a középpontba.

LEKTORÁLT LAP

MAGYAR ENERGETIKA 2014/6

tartalomUjhelyi Géza:A hazai erőműépítésről 2

Láng Sándor:A hazai villamosenergia-rendszerbe integrálható nap, szél és víz energiaforrásokról röviden 8

Kádárné Horváth Ágnes: Az energiagazdálkodás növekvő jelentő-sége a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különös tekintettel az energiaintenzív ágazatokra 12

M A G Y A R

ENERGETIKA Együttműködő szervezetek:Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai SzövetségeXXI. évfolyam, 6. szám 2014. novemberAlapította a Magyar Energetikai Társaságwww.e-met.huFőszerkesztő:dr. Veresegyházi MáriaMobil: 06-20-537-7416E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság:dr. Büki Gergely, dr. Czibolya László, Civin Vilmos, dr. Emhő László,dr. Farkas István,dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Újhelyi Géza, Zarándy Pál

Szerkesztőség:Kiadó: Mérnök Média Kft. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90.Telefon: 1-450-0868Fax: 1-236-0899

Laptulajdonos:Magyar Energetikai Társaság1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2.Telefon/fax: 1-201-7937

Tervezőszerkesztő: Büki Bt.

Borítóterv: Metzker Gábor

Nyomda:Prospektus Kft.Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató

ISSN: 1216-8599

Hírek 20

Buzea Klaudia, Dombi Szilárd: Technológiai hőigény kielégítése koncentrátoros napenergia- hasznosítással 22

Mészáros Csaba: Svájc vízerő-hasznosítása egy vízépítő-mérnök szemével 25

Nagy-Bege Zoltán: A megújuló energiák ösztönzése Romániában 30

Stróbl Alajos: Gondolatok a vízerőművekről 35

Tóth Péter, Bíróné Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás 2013. évi eredményei 38

Ligetvári Ferenc, Tóth József: Nagy nedvességtartalmú, az elhelyezésben kockázatot jelentő szerves hulladékok termikus ártalmatlanítása energia- kinyeréssel 42

E-NERGIA.HU GEOTERMIA

2 MAGYAR ENERGETIKA 2014/6

ÁRAMTERMELÉS E-NERGIA.HU

Ujhelyi Géza

A hazai erőműépítésről

A hazai erőműépítés az elmúlt néhány évben gyakorlatilag le-állt. Az import viszont rekordmagasságúra emelkedett, s így jogos a kérdés, hogyan tovább? Mit kellene tennünk a már el-határozott Paks II. belépése előtt? Vajon nekünk is a német példa alapján csak a megújulókkal (a széllel, nappal) kellene foglakoznunk? Erre próbál választ adni az írás.

A hazai erőműrendszer helyzete és fejlesztése A hazai erőművek beépített teljesítőképessége (BT) 9100 MW-ra csökkent, és még ebből is mintegy 1800 MW teljesítményt állandó hiányként tartanak nyilván. A különféle egyéb hiányokat is figyelem-be véve, mindösszesen 5200 MW (ÜIT) áll rendelkezésre a kb. 6200 MW körüli csúcsigény fedezetére. A teljesítményhiányt rendszeresen

importból kell pótolni, mellyel kapcsolatban a szakértők abban egyet-értenek, hogy a szokatlanul magas importarány már egészségtelen, nem szabadna hosszú távon erre alapozni a hazai villamosenergia-ellátást. Abban már azonban már nincs egységes álláspont, hogy az atomerőmű mellett mikor és milyen erőműveket kellene építeni.

Jelen írás megpróbálja bemutatni a különböző lehetőségeket, s fel szeretné hívni a figyelmet az erőltetett megújulós fejlesztések ta-nulságaira, valamint a hazai adottságokat is figyelembevevő egyéb lényeges szempontokra.

Nagy erőműveink 2013. évi működésének néhány jellemzőjét az 1. ábra mutatja. A hazai villamosenergia-termelés legfrissebb ada-tai alapján az is látható, hogy hogyan romlott saját legkorszerűbbnek számító menetrendtartó erőműveink kihasználása (2. ábra). Ennek oka elsősorban az importból beszerezhető energia jelentős áresése, amit jól mutat a 3. ábra. Itt megtalálhatók a HUPX áramtőzsde, va-lamint az EEX német áramtőzsde basisload, alapterhelési nagykeres-kedelmi árai is.

Ma a HUPX tőzsdén a normál áramár 45 euró, a csúcs ára 56 euró körül mozog MWh-nként, vagyis 14,4, illetve 17,94 Ft/kWh, 312 Ft/euróval számítva (3. ábra). Ezekkel az árakkal sajnos még legkorsze-rűbb egységeink (Gönyű, Dunamenti G3) sem tudnak versenyezni, így már ezek kihasználása is elfogadhatatlanul alacsony értékre csök-kent. Ezen hatások együttesen az import további növekedését hozták magukkal, mely ma már esetenként a 40%-ot is meghaladja. Ilyen magas érték még soha sem volt a hazai VER-ben (4. ábra).

Az olcsó nagykereskedelmi áramár jó dolog, de kérdés, meddig lehet rá számítani? A probléma gyökerét abban látom, hogy a döntés-hozókat a jelen helyzet arra készteti, hogy ne foglalkozzanak a hazai erőművek megújításával, új egységek létesítésével, s így úgy vélik, jelentős beruházási összegeket lehet megtakarítani. Csakhogy azt is

1. ábra. Nagy erőműveink kihasználása 2014 I. félévében

2. ábra. Menetrendtartó nagyerőművek kihasználásának alakulása3. ábra. A német (EEX) és a hazai (HUPX) tőzsdei alapterhelésű

nagykereskedelmi árak alakulása

0,22%

0,24%

0,25%

0,75%

0,93%

4,06%

11,63%

14,26%

17,71%

19,31%

33,76%

35,05%

41,02%

71,47%

86,50%

Sajószöged

Lőrinci

Litér

Bakonyi GT

Dunamenti

Gönyű

Csepel

Kelenföld

ISD Power

Bakonyi gőz

Oroszlány

Kispest

Újpest

Mátra

Paks

2014. I. félév

Állandó hiányban• Tisza II. Erőmű• Borsodi Erőmű• DKCE Debrecen

Nagyerőművek 36,9%Kiserőművek 31,3%Összes erőmű 35,9%

PaksMátra

ÚjpestKispest

OroszlányBakonyi gőz

ISD PowerKelenföld

CsepelGönyű 4,06%

0,93%0,75%0,25%0,24%0,22%

DunamentiBakonyi GT

LitérLőrinci

Sajószöged

86,50%71,47%

41,02%35,05%33,76%

19,31%17,71%

14,26%11,63%

0%

10%

20%

30%

I. I.VII.Dunamenti G3 (408 MW) Gönyű (433 MW) Csepel (410 MW)

X. X. X. X.IV. IV. IV. IV.VII. VII. VII.I. I.

40%

50%

60%

70%

80%

I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X.

Dunamenti G3 (408 MW) Gönyű (433 MW) Csepel (410 MW)

2011 2012 2013 2014


3MAGYAR ENERGETIKA 2014/6

E-NERGIA.HU ÁRAMTERMELÉS

látni kell, az erőműépítések megvalósítási, átfutási üteme hagyomá-nyos erőműveknél 4-5 év, az atomerőműnél viszont már 10 év, ezért nagyon kockázatos továbbra is az olcsó importra hagyatkozni, mert nem valószínű, hogy ez a kedvező helyzet még sokáig fenntartható lenne. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jelenleg még 70% feletti kihasználással üzemelő Mátrai Erőmű már 40 év feletti életkort ért el, így ideje lenne megújítását újra napirendre tűzni. Nagyerőműveink, a Dunamenti 6 db 215 MW-s, a Tisza 4 db 215 MW-s egysége már régen áll, így ezekre nem lehet számítani. A jelenleg ismert jövőkép szerint új egység (Paks II., 1200 MW) belépésére legkorábban 2025-ben ke-rülne sor, s az addigi időszakra nem ismerünk hivatalos elképzelést. Vagyis addig maradna a jelenlegi állapot, vagy esetleg még tovább kell növelni a behozatalt?

Nézzük meg, hogy az atomerőművön kívül milyen lehetőségek kö-zött kellene választanunk!

A közvélekedés alapján csak megújuló forrásra, elsősorban szélre és napra szabadna erőművet építeni, ahogy az ma Európában a legin-kább elfogadott gyakorlat. Valóban, e két megújuló forrás viszonylag gyorsan kiépíthető, és nincs káros kibocsátása. De sajnos van néhány rendkívül problematikus tulajdonságuk. Az egyik a drágaságuk, a má-sik a szél, nap rapszodikus rendelkezésre állása. Ezek ugyan nem új felismerések, de nem árt, ha a tömeges alkalmazásukkal kapcsola-tos tapasztalatokat a németországi folyamatokból kiindulva vizsgáljuk meg.

A német energiafordulat („Energiewende”) néhány tapasztalataMint az ismeretes, Németországban a globális klímavédelmi intézke-dések jegyében 2000-ben elhatározták az ún. Energiewende (ener-giafordulat) néven elhíresült programot, amely a megújuló források (elsősorban a szél, nap) erőltetett kiépítését irányozta elő. Ennek fi-nanszírozására bevezették az ún. ökojárulékot a fogyasztott villamos energia árában. Ez, mint az 5. ábrából is látható, kezdetben csak je-lentéktelen, alacsony összeg volt, de 2014-ben már 6,24 cent/kWh-ra emelkedett – csak tájékoztatásul ez magyar pénzben körülbelül 20 Ft/kWh-t jelentene.

Az Energiewende-re fordított összegek, mint ábránkból is látható, összességében már eddig is horribilis összeget tettek ki. A 2014. évre számított 400 milliárd euró magyar pénzben 124 800 milliárd Ft-t je-lentene (mely összegből 36 db Paks II. építését lehetne finanszírozni). S mint az a 6. ábrából is látható, még nincs vége a folyamatnak. Egy biztos: ilyen költséges programot is csak a gazdag Németország engedhet meg magának, még akkor is, ha a pénz döntő részét visz-szaforgatják a gazdaságba, és végső soron ez növeli a foglalkoztatást és a GDP-t.

A német villamosenergia-árak a tőzsdei árak alakulásával szinte fordított arányban megemelkedtek. Mint az a 7. ábrából is látható, a különféle adók, pótlékok (vagyis az átállás költségei) 263%-kal ha-ladták meg a korábbiakban szokásos értékeket. Jelenleg Európában

5. ábra. A német háztartási fogyasztók megújuló energia hozzájárulása (cent/kWh)

4. ábra. A hazai import szaldó alakulása 6. ábra. Az energiafordulat eddigi és tervezett összesített költségei

7. ábra. A németországi háztartási egyhavi villany árának összetevői és alakulása

-5%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X. I. IV. VII. X.

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014

részarány = importszaldó / összes felhasználás

20030

10,41 0,54 0,63

0,78 0,961,15 1,3

2,15

3,53 3,58

5,28

6,24

2

3

4

5

6

7

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 201420052004

Kos

ten

in C

ent p

ro k

Wh

49,90

37,6512,25

42,06

+263%42,06

+7%

84,12 84,96 +70%

44,51

40,45

19980

20

40

60

80

'00 '02 '04 '06 '08 '10 '12 2014

Átlag háztartás évi 3500 kWh fogyasztással

Így tevődik össze az áram ára.

Előállítás, Szállítás,Értékesítés

Ökoadó, Különféle járulékok, Rendszerhasználati díj

Változások1998-hoz képest

18 3245 52

72 90116

158180

216264

335 347371 400

454474

508

574621

669

0

100

200

300

400

500

600

700

800

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Mrd euro



ÁRAMTERMELÉS E-NERGIA.HU

Németországban kell a legmagasabb árat fizetni az áramért, utána kö-vetkezik Dánia, ahol hasonló megújulós programot valósítottak meg.

A rendkívül magas költségek mellett azonban legalább akkora problémát jelent a rendszer szabályozása. Sikerült erőltetett mérték-ben kiépíteni kereken 70 000 MW szél- és naperőművi teljesítményt, kb. fele-fele arányban. Ez nagyjából a teljes német fogyasztást fedez-né, ha mindig lenne szél és nap. A valóságban azonban sem egyik, sem másik nem áll az igényeknek megfelelően rendelkezésre, mint ahogy azt 9. ábránk is mutatja. Ilyenkor a hagyományos erőművek-nek kell a hiányzó teljesítményt pótolni. Ennek a fluktuáló és nem mindig kiszámítható betáplálásnak a kiszabályozása egyre nagyobb gondot jelent a Német VER irányítása számára, s csak idő kérdése, hogy mikor lehet komolyabb rendszerösszeomlásra számítani. Meg kell azt is jegyezni, hogy ez nem csak a német rendszert zavarja, hanem közvetlen szomszédjait is, amiről időnként svájci, lengyel vé-lemények tanúskodnak.

A német fosszilis tüzelésű erőműparkban ugyancsak komoly zava-rokról szól a fáma. Egyesek működése oly mértékben vált gazdaságta-lanná, hogy már 7900 MW leállításának engedélyezését kérelmezték. A korszerűbb szénerőműveknek ugyan sikerült az időközben leállított atomerőművek helyére belépni, s élvezni az alacsony hazai és nem-zetközi szénárakból adódó előnyöket. Ennek hatására az energia-mixben a német szénerőművi termelés aránya 43%-ról 45%-ra nőtt 2013-ban. Igaz, ez azzal is járt, hogy a környezetvédők panaszkodnak a CO2-kibocsátás jelentős megemelkedése miatt, ami teljesen ellenté-

tes az egész folyamat alapvető célkitűzésével, a kibocsátás csökken-tésével (8. ábra).

A németországi folyamatot tovább bonyolítja a fukushimai erőmű katasztrófája miatt elhatározott atomerőmű-leállítási program, mely az összes, még üzemelő atomerőmű teljes leállítását irányozza elő 2022-ig. A német VER 2014 áprilisi terhelési viszonyait a 9. ábra mu-tatja. Jól látható, hogy milyen alacsony mértékben lehetett számítani a két fő komponensre (szél, nap), s milyen változó terhelést kellett pótolni a hagyományos forrásokkal. Érdekes megfigyelni, hogy ezzel szemben mennyire stabil volt a víz- és biomassza-erőművek betáp-lálása.

Talán még jellemzőbb a német szélerőművek 2013. évi tartam-diagramján megítélni ezek alacsony rendelkezésre állását, amelynél talán még a teljesítmény előre tervezhetetlensége is rosszabb. Ennek ellenére erőltetett ütemben folytatódott ezek kiépítése, különösen az északi és a keleti tengerparton. Ezek az egységek már 5 MW teljesít-ményűek, átlagban 126 m átmérőjű rotorokkal és 90 m-es agymagas-sággal. 2013-ban Németországban összesen 22 907 egység üzemelt mintegy 33,7 GW teljesítménnyel, és 53,4 TWh-t állított elő. Ez meg-felel a németországi villamosenergia fogyasztás 8,9%-ának. Csúcs-kihasználási óraszámuk elérte az 1585 órát. Az off-shore szélparkok egyelőre még csak 520 MW-ot képviselnek, de 394,6 MW már várja a csatlakoztatást a hálózathoz (10. ábra).

A német naperőművek 2013-ban 35,6 GWp kiépítés mellett 29,7 TWh villamos energiát termeltek. Ez viszont csak 834 órás, igen ala-csony csúcskihasználási óraszámot jelent. Jellemző még az is, hogy a naperőművek támogatását 2013-ban lényegesen csökkentették, s ennek hatására az újonnan installált teljesítmény az előző évi 57%-ára esett vissza. A naperőművek mellett szól viszont az, hogy ha süt a nap, legalább követik az éjszakai, nappali terhelésigényt.

A németországi folyamatok és az ezekből adódó problémák már ott is komoly fejtörést okoznak, mindamellett még kitartanak az ere-deti elképzelések mellett, de már nagy erőkkel keresik a problémák megoldását. A megújuló források rendelkezésre állási hiányosságának kompenzálására mintegy 10 000 MW szivattyús-tározós erőművet, az északi off-shore erőművek energiájának délre szállítására 4-5 új energiaszállító autósztrádát terveznek építeni. Növelni szeretnék az ún. fogyasztói befolyásolást (Demand Side Management), nagy vita bontakozott ki az ún. kapacitáspiac létrehozása és ún. energyonly piac hívei között. A kapacitáspiac hívei a hagyományos erőművek gazda-ságos működtetését szeretnék elérni. Summa summarum, ez mind tovább növeli a költségeket.

10405060708090

100110120130140

11 12 13

Juli 2010=100

Export szénárak Belföldi gáztermelés

Quellen: Bureau of Labor Statistics, Federal Reserve Bank

8. ábra. Az amerikai gáztermelés alakulása és hatása az export szénárakra 10. ábra. A német szél és naperőművek tartamdiagramjai (Forrás: EEXVattenfall)

9. ábra. A német villamos energia rendszer 2013. áprilisi fogyasztási és forrásoldali viszonyai

E-NERGIA.HU GEOTERMIA E-NERGIA.HU ÁRAMTERMELÉS


Az újonnan választott német kormány felismerte az Energiewende 1 árakra gyakorolt negatív következményeit, s a kissé módosított Energiewende 2 (EEG 2) törvényben próbálja a költségek robbanását megelőzni, de azt már legfeljebb csak fékezni tudja. A célkitűzéseket valamelyest csökkentették, 2030-ra csak 55-60%-os megújuló része-sedést terveznek, a támogatásokat szigorítják. Évente az alábbi új kapacitásokat tervezik megépíteni:

• offshore szélpark 2,5 GW/év,• naperőmű 2,5 GW/év,• biomassza 100 MW/év.

15 év alatt meg kellene duplázni az eddig beépített szél-nap telje-sítményt, vagyis a beépített megújuló teljesítmény mintegy kétszere-se lesz a valóságos fogyasztásigénynek. Egyelőre az még nem világos, hogyan képzelik el a hagyományos erőműpark összetételét az időköz-ben (2022-ig) leállított atomerőművek után (11. ábra).

A német forrás legvalószínűbbnek tartott szcenáriója szerint a megújulós részarány jelentős emelkedése mellett még ekkor is dön-tő szerepet fognak játszani a szénerőművek a hazai termelésben. A földgáz részaránya alig változik. Ez azért érdekes, mert korábban a kibocsátások csökkentése érdekében a szénerőművek visszaszorítását tervezték.

A hazai erőműfejlesztés szempontjaiAz előbbiekben igyekeztem a német energia-fordulat folyamataiból azokat kiemelni, melyek a hazai cselekvések irányára adhatnak tám-pontot. Mint azt az elmondottakból láthatjuk, a német Energiewende sok pozitívumai mel-lett komoly gondokat is hozott magával, amire talán még megalkotói sem számítottak. Igaz, ezeket már próbálják enyhíteni, de kérdés, mennyire szabadna nekünk követni ezt az irányzatot.

Az első negatívum a költségrobbanásból adódik, a másik, hogy ezeket a többletköltsé-geket elsősorban a lakosságra terhelték. Hazai viszonyainkat ismerve, nem tudom elképzelni, hogy nálunk ezt meg lehetne tenni, a rezsi-csökkentéshez szoktatott fogyasztó részére minden bizonnyal elfogadhatatlan lenne. A klí-

mavédelem miatti többletköltségek vállalásának elfogadása is nehéz-ségeket okozna. A szkeptikusok hangja egyre erősebb, s a globális felmelegedéssel riogatók nemigen tudják megmagyarázni, hogy miért nem melegszik a Föld már 17 év óta, annak ellenére, hogy a légköri CO2 értéke az elmúlt időszakban monoton ütemben növekedett, és elérte a 400 ppm értéket (12. ábra).

A hazai megújulók létesítését ezért inkább gazdaságossági, füg-getlenedési kérdésként kell kezelnünk. Véleményem szerint akkor s ott építsünk szél-, nap- és vízerőművet, ahol azt gazdaságosan meg-tehetjük. Ne riadjunk vissza a hagyományos tüzelőanyagoktól, például a széntől, ha ezek alkalmazása gazdaságos.

Az importárakról már korábban szót ejtettünk. Nagyon nehéz elő-re látni azt az időhorizontot, amíg nagyjából a jelenlegi alacsony ár-szintekre számíthatunk. Biztosnak látszik viszont, hogy német atom-erőművek tervezett leállítása a 2020-as évektől a merritorder hatás következtében emelkedést fog hozni a nagykereskedelmi árakban. Elképzelhető, hogy ha még néhány évig hasonlóan alacsony árakkal számolhatunk, időt nyernénk arra, hogy a kiöregedő mátrai egységek helyett építendő új, korszerű ligniterőművel (kb. 500 MW) biztosít-suk a hazai szén felhasználásának lehetőségét. Mint a német példa bizonyítja, még ők is komoly, sőt meghatározó szerepet szánnak a széntüzelésnek, mint azt 11. ábrán is láthattuk.

11. ábra. A német villamosenergia-mix várható összetétele 2035-ben 12. ábra. Az IPCC számítógépes előjelzései és a Föld valóságos felmelegedése

Németország 2035Bruttó villamosenergia termelési arányok

1%

60%33%

6%

MegújulóSzénÁsványolajFöldgáz

E-NERGIA.HU GEOTERMIA ÁRAMTERMELÉS E-NERGIA.HU


A beruházás indításának elhatározására viszont nem áll rendelke-zésre sok idő, mert a megvalósítására is legalább 4-5 évre lenne szük-ség. A Mátra II. új erőművének üzembevételét követően fokozatosan leállhat majd a Mátra I. erőműrész, melynek élettartam-hosszabbítása 1996-ban fejeződött be, így addigra el fogja érni a fél évszázados életkort.

Új gázerőmű létesítésére mindaddig nincs szükség, ameddig a meglevők (Gönyű, Dunamenti G3, Csepel) újra nem kapnak terhe-lést. A későbbiekben, a nagykereskedelmi árak emelkedése esetén is jó szolgálatot tesznek majd a rendszerszabályozásban és az import csökkentésében.

A közeljövő erőműépítésének egy másik, nem kevésbé fontos szempontja az, hogy olyan erőművet kellene építeni, mely a tervek szerint 2025-ben induló Paks II. rendszerbe illeszkedését segítené elő. Ezt is figyelembe véve a legjobb variációnak az látszik, ha a szél

vagy nap helyett a vizet preferáljuk a megújuló források közül. Jelen számunk egy másik cikke részletesen is igyekszik rávilágítani a szél, nap és a víz közötti különbségekre, s az ott leírtak is alátámasztják a javaslat elfogadását.

Az atomerőmű VER-be beillesztését szolgálhatná a már régóta nyilvánvalóan szükséges szivattyús tározós erőmű megvalósítása. Ezt legcélszerűbben a Prédikálószéken lehetne megépíteni. Ehhez szoro-san kapcsolódik a Nagymarosi Vízlépcső, melynek megépítése több-szörös haszonnal járna a nemzetgazdaság számára:

• Lehetőséget adna a szlovák-magyar vita lezárására, a Bősön termelt energia hazánkat megillető részének biztosítására. Mint azt már korábbi cikkeinkben említettük, a régi szerződés még érvényben van, s Nagymaros megépítésével újra érvénybe léptethető lenne. Ez mintegy 300 MW (átfolyós üzem) teljesítményt, évente kb. 1,5-1,8 TWh villamosenergia-mennyiséget jelenthetne (a BNV objektum ter-melésének, teljesítményének 50%-át, átfolyós üzem feltételezésével.

• A Prédikálószékre tervezett kb. 600 MW-os SZT (szivattyús tá-rozó) elsősorban az újonnan belépő atomerőművi egységek éjszakai áramának hasznosításával járulhatna hozzá Paks II. kihasználtságá-nak növeléséhez, a mennél alacsonyabb önköltség eléréséhez. Erre feltétlenül szükség lesz ahhoz, hogy a felvett hitel törlesztésének for-rása mindig biztosítva legyen. Ha az éjszakai áram tárolásán felül még maradna kapacitás, ezzel a tárolóval az is megoldható lenne, hogy felvegye a rendszerben esetleg megjelenő, áron alul elérhető fölös energiát.

• Ugyancsak az elhatározott Paks II. üzembiztonságát, mindenko-ri teljes kiterhelhetőségét (minimális vízhozam mellett is) szolgálná, ha megépítésre kerülne a korábban már kiválasztott helyen a fajszi vízlépcső.

• Az adonyi vízlépcső illeszkedne az előbb említett fokozatokhoz.

13. ábra. Az új egységek belépésének illetve a régiek leállításának időrendje

1. táblázat. A belföldi fogyasztások megoszlása a különböző forrásokból

14. ábra. A belföldi fogyasztás és a forrásoldal alakulása

20160

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

2018 2020 2022 2024 2026 2028 2030 2032 2034 2036

víz (TWh)

belföldi fogyasztás (TWh)

szén (TWh)

import (TWh)

atom (TWh)

TWh

Év 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036

Belföldi fogyasztás, TWh 42 42,21 42,42 42,63 42,85 43,06 43,28 43,49 43,71 43,93 44,15 44,37 44,59 44,81 45,04 45,26 45,49 45,72 45,95 46,17 46,41 46,64

Hagyományos+import, TWh 20,92 21,13 21,34 21,55 21,77 16,98 17,20 17,41 17,63 16,95 13,35 13,57 4,79 5,01 5,24 5,46 5,69 5,92 9,90 13,87 17,86 21,84

Import, TWh 11,76 11,82 11,88 11,94 12,00 9,00 7 7 7 6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ? ?

Egyéb hagyományos, TWh 9,16 9,31 9,46 9,62 9,77 7,98 10,20 10,41 10,63 10,95 13,35 13,57 4,79 5,01 5,24 5,46 5,69 5,92 9,90 13,87 ? ?

víz, TWh 1,8 1,8 1,8 2,7 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6 3,6

szén, TWh 6,08 6,08 6,08 6,08 6,08 9,28 9,28 9,28 9,28 9,28 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2 3,2

atom 15 15 15 15 15 15 15 15 15 15 24 24 33 33 33 33 33 33 29,25 25,5 21,75 18

Paks I/1

I/2

I/3

I/4

Paks II II/1

II/2

Mátra I

Mátra II

BNV

Prédikálószék

Fajsz

Adony

Év 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033 2034 2035 2036


7

E-NERGIA.HU ÁRAMTERMELÉS


Fajsz és Adony együttesen mintegy 300 MW teljesítménynövekedést jelentene, s évente mintegy 1,6-1,8 TWh-val járulna hozzá a hazai megújulós termeléshez.

• A vízerőművek termelése a szél- és naperőművekhez képest lé-nyegesen stabilabb, s még kb. +/-10%-ban a rendszer szabályozásá-hoz is hozzájárulna.

Az eddig említett fejlesztések belépési időpontja egy az általam elképzelt szcenárióban:

• Mátra II., 500 MW: 2020-2021,• Nagymaros (BNV), 160 MW, de BNV 50% 300 MW: 2021-2022,• Prédikálószék, 600 MW: 2023,• Fajsz, 150 MW: 2024,• Adony, 150 MW: 2025.Az atom- és szénerőművi blokkok be- és kilépésének alakulását a

13. ábra és az 1. táblázat mutatja.Az adott szcenárióra végigszámoltam a várható termelés-eloszlá-

sokat a különböző források között (14. ábra). Ebből az adódna, hogy az import várhatóan az új mátrai széntüzelésű egység belépését kö-vetően kezdene el csökkenni, majd az első Paks II-es egység belé-pésékor már zérus értéket venne fel. Kritikusnak látszik a 2027-től 2032-ig terjedő időszak, amikor mindkét atomerőmű párhuzamosan üzemel majd, s így szinte alig jut terhelés az egyéb, hagyományos erőművekre. Ezen segít majd Paks I. leállása, s 2033-tól újra nőhet a hagyományos és az importrész. Úgy vélem, ettől az időszaktól lehetne számolni az import helyett a legfontosabb megújulókkal, a szél- és a naperőművek kiépítésével. Addig biztosan mindkét megoldás lé-nyeges fejlődésen megy át, várható, hogy a beruházási költségek is csökkennek. Ha még a villamos energia tárolásában is jelentős elő-rehaladás mutatkozik, akkor nem lesz nehéz a számunkra is legjobb megoldást kiválasztani.

A szerző tudatában van annak, hogy ez a számítás csak az el-képzelt viszonyokra és a becsült csúcskihasználási óraszámok mellett igaz. A valóság többé-kevésbé biztosan más értékeket produkál. Arra viszont alkalmas, hogy a folyamatokat s az egymásra gyakorolt hatá-sokat bemutassa, és gondolkodásra késztessen.

Az eddigiekben azt igyekeztem körüljárni mit és mikor kellene épí-teni. Legalább ennyire érdekes viszont, a miből és hogyan kérdése. A

cikk terjedelmi korlátai miatt azonban ezen kérdésekre csak vázlatos javaslatokat tudnak megfogalmazni, de talán ezek is késztetnek a kér-dések alaposabb megvizsgálására.

Előjáróban talán abból kellene kiindulni, hogy a kormányzat meg-hirdette a non profit közszolgáltatás elvét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szükséges fejlesztésekhez külföldi befektetőkre nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben számíthatunk! Ez viszont azt is jelenti, hogy új közhasznú erőművet központi forrásokból kell majd finanszírozni és a létesítésekre kormányzati döntésekre lesz szükség!

Úgy gondolom a majdani döntések helyességéért a mindenkori döntéshozók, míg a döntések előkészítettségének megalapozásáért maga az energetikai szakma is felelős lesz. Ma az ezzel összefüggő egyik legnagyobb gondot az erőművek távlati fejlesztésével foglalko-zó szervezet, tervező iroda (korábban: Erőterv) visszafejlődése okoz-za. A központi döntések megalapozásához ezért, szükség van ezen tevékenység sürgős megerősítésére!

Szükséges továbbá a ma tabunak tekintett kérdések felszabadítá-sa, s ezen ügyek (vízlépcső, vízerőmű) vizsgálatokba bevonása. Újra kell gondolni azt a korábban bevált gyakorlatot, miszerint a tervezői javaslatok végleges döntés előtt egy zsűri rendszerben kerültek meg-szűrésre. Ennek meg kellene előznie a döntéshozó politikai szint (vagy a parlament) elé kerülését. Vissza kell adni a szakmai munka súlyát!

A magánerő bevonására – főleg a megosztott termelést biztosító – kisebb teljesítményű nap s egyéb egységek létesítésére továbbra is szükség lenne. Ezeknél helye van a megfelelő előrelátással (!) kiala-kított támogatási politikának. Ezen területeken az állami támogatást döntő mértékben, a hazai hozzáadott érték növelő hazai kapacitások megteremtésére, jobb kihasználására kell koncentrálni.

ÖsszefoglalásElhatározták az atomerőmű megújítását, az első új atomerőmű-egy-ség üzembe helyezéséig viszont még legalább 10 év áll előttünk, addig is kezdeni kellene valamit a kiöregedő hagyományos erőműparkunk-kal. Ezt a törekvést aláhúzza az időközben rendkívül megnövekedett import, amely esetenként már a 40%-ot is elérte. Megnehezíti a hely-zetet a régi és új atomerőmű mintegy 7 évre tervezett párhuzamos üzeme. Ezen kérdésekre kereste a választ jelen írás, mely kiindulás-ként a németországi erőltetett megújulós programot elemezte. Az Enenergiewende tapasztalataiból leszűrhető tanulságokat érdemes figyelembe venni a hazai fejlesztések, tervezések, elképzelések során.

A szerző felhívta a figyelmet a lignittüzelés megújítására, és a legjobb hazai megújuló energiaforrás, a folyami vízenergia mielőbbi számításba vételére, egyben javaslatot tesz ezek egységeire és belé-pésük időpontjára.

Források[1] Stróbl A.: A magyarországi erőműépítés útjai és nehézségei. Magyar Energetika. 2013/6. szám[2] Büki G.: Atomerőmű a magyar energetika múltjában és jövőjében.

Magyar Energetika. 2014/4. szám[3] Petz E.: Az energetika aktuális kérdései III–IV. előadás. Előadás Herrmann Ottó Társaság. 2013. febr. és 2014. máj. www.energiaakademia.lapunk.hu[4] Nagy Z.: A hazai villamos áram versenyképessége … Magyar Energetika 2014/2. szám[5] Deutsche Bank Research: Energiemix in Deutschland im Wandel. 2014.05.23[6] Deutsche Wind Guard. Status des Windenergie Ausbaus in Deutschland.

BWE. 2014. I. Halbjahr.



MEGÚJULÓK E-NERGIA.HU

Láng Sándor

A hazai villamosenergia-rendszerbe integrálható nap, szél és víz energiaforrásokról röviden

Az elmúlt időszakban – elsősorban Paks II. tervezett beruházá-sához kapcsolódóan – a médiában, szakfolyóiratokban, de még a Magyar Tudományos Akadémia falai között is számos olyan álláspont, vélemény fogalmazódott meg, amely túlértékelte egyes megújulónak nevezett energiaforrásoknak (elsősorban a napnak és a szélnek) a hazai villamosenergia-rendszerben betölthető szerepét. Ugyanakkor az EU szorgalmazza a meg-újuló energiaforrások felhasználását. Különböző időhatárokig (2020, 2030) különböző (ágazatonként változó és idővel nö-vekvő) felhasználási arányokig szükséges Magyarországnak eljutnia – beleérve az ezekből termelhető villamos energiát is.

Közös jellemzője e három (nap, szél, víz) erőforrást használó művek-nek, hogy

• működésük nem jár CO2-kibocsátással (támogatva az EU-s vál-lalásokat),

• működésüknek nincs (közvetlen) üzemanyagköltsége.Jelen cikk a címbeli erőforrások rendszerbeli értékét kívánja rö-

viden összefoglalni. Felhasználtam többek között dr. Aszódi Attila [1] és dr. Büki Gergely [2] februári akadémiai előadásait, dr. Gács Iván szélerőművek rendszerbeli értékéről írt tanulmányát [3], a dr. Jászay Tamás által az előadásából megküldött diákat, dr. Korényi Zoltán pre-zentációit, anyagait (többek között a hazai hozzáadott érték növelésé-nek létfontosságáról) [4], dr. Szeredi István, Kerényi A. Ödön [7], dr. Mészáros Csaba [5], Ujhelyi Géza [6] és mások prezentációit, tanul-mányait a hazai vízerő-potenciál energetikai hasznosításának szüksé-gességéről, egyéb járulékos előnyeiről.

A különböző prezentációk, összehasonlító számítások eltérő céllal készültek:

• Milyen vállalhatatlan többletterhet jelentene, ha a tervezett Paks II. (2400 MWe) termelését szél- és naperőművekkel (>11 000 MWe) váltanánk ki, s ehhez milyen kapacitású energiatárolókat (>6000 MWe) kellene létesíteni [1], és ez milyen beruházási többletterhet je-lentene (2400-4000 milliárd Ft).

• Fejlett államok atomerőműveiben a termelt villamos energia ön-

költsége hogyan viszonyul az ugyanott üzemelő szén-, gáz-, szél- és naperőművekben termelt energia önköltségéhez [2].

• Hogyan alakulna a termelt villamos energia önköltsége, ha a ko-rábban tervezett nagymarosi és adonyi vízerőművek helyett újonnan létesítendő szél-, nap-, lignit- vagy gázerőművekben kellene a szük-séges energiát megtermelni [6].

• A VGB és más szervezetek (pl. [9]) megújulókat összehasonlító adatai.

A fentiekből összefoglalható eredmények röviden az alábbiak:• A naperőművekben termelt villamos energia önköltsége jelenleg

duplája a szélerőművekből származóénak.• A szélerőművekben előállított villamos energia önköltsége 15-

40%-kal magasabb a vízerőművekben termelhetőnél.• A vízerőművekből származó energia önköltsége alacsonyabb,

mint a korszerű gázerőművekben termelhetőké.

Rövid összehasonlító vizsgálatIgazolásul – a hivatkozott anyagok felhasználásával is – egy egysze-rű excel táblázat segítségével végeztük el a három megújuló lénye-ges energetikai-gazdasági jellemzőinek összehasonlító vizsgálatát. A számítás feltételezi, hogy mindhárom típusú erőműből rendszerünkbe integrálunk 100 MWe kapacitást. (Tehát nem konkrét projektekről, ha-nem elvi összehasonlításról van szó!)

A gazdaságossági számítás az ún. egyszerűsített annuitásos eljá-ráson alapul, amely a figyelembe vett élettartam minden évében azo-nos költségekkel számol. Két költségkategóriát vesz figyelembe: az éves tőkeköltséget és az egyesített éves üzemeltetési és karbantartási (O&M) költségeket – a beruházási költség százalékában. A modell a természeti világ igénybevételével összefüggő, továbbá a származékos előnyöket-hátrányokat nem számszerűsíti (pl. öntözés, hajózás) (1. táblázat).

Megjegyzések:• A naperőművekre vonatkozó szakirodalmi/kereskedelmi adatok

mind a nemzetközi, mind a hazai irodalomban erősen szóródnak. E tartományokból itt olyan kiinduló értékek szerepelnek, amelyek a nap-

KIINDULÓ ADATOK EREDMÉNY

Projekt teljesítő-

képessége

Csúcs-kihasználási

óraszám

Villamos ön-fogyasz-

tás

Kalkulált élettartam

Fő technoló-gia fajlagos beruházási

költsége

Fajlagos kiegészítő létesítési költségek

O&M költségek

Diszkont ráta Értékesített villamos energia

önköltsége

MW h/a % a mFt/kW % % % Ft/kWh

NaperőműPhV 100 1100 0,2 25 0,4 25 0,7% 6,00% 39

Szélerőmű 100 2000 0,3 35 0,35 20 2,5% 6,00% 20

Vízerőmű 100 6000 0,6 60 1 16 1,0% 6,00% 14

1. táblázat. A számítás kiinduló adatai és a végeredmény

E-NERGIA.HU GEOTERMIA E-NERGIA.HU MEGÚJULÓK


elemes művek kedvezőbb megítélése irányába hatnak, vagyis alacso-nyabb önköltséget eredményeznek.

• A szélerőművek kiinduló adatait elsősorban a hazai helyzetet elemző Price Waterhouse Coopers tanulmány vezetői összefoglalójá-ban [8] szereplő információk adják. A számításban szerepeltetett faj-lagos O&M költség az élettartam első harmadának hazai tapasztalatai alapján a [8]-ban közölt O&M tartomány alsó értéke. A 35 éves élet-tartam is meglehetősen derűlátó feltételezés.

• A vízerőműveket illetően a dunai vízerőművek létesítését vizs-gáló [7] tanulmány tekinthető aránylag teljesnek és mértékadónak. E rövid vizsgálatban mindazonáltal a tanulmányban közölt értékekhez képest alacsonyabb csúcskihasználási óraszám és magasabb fajlagos beruházási költség szerepel.

A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy• Az eredmények értékei és arányai jól egyeznek a nemzetközi

szakirodalomban találhatókkal.• Az önköltséget lényegében két jellemző határozza meg: az élet-

tartam és a Magyarországon elérhető csúcskihasználási óraszám. A fajlagos beruházási költségekben mutatkozó különbségek hatása har-madlagos.

A számítás közbenső eredményei a 2. táblázat-ban láthatók.

A fajlagos kiegészítő létesítési költségek közötti különbségeket magyarázza a 3. táblázat első oszlo-pa: a 100 MWe-nyi kapacitás létesítéséhez becsülhe-tő projektek száma. A szükséges projektek számával kvázi arányosan nőnek ugyanis

• az engedélyezés költségei,• az (adaptációs) tervezés költségei,• a területvásárlás/kisajátítás/szolgalmi jogok,

továbbá az előkészítés költségei,• a hálózati csatlakozás költségei,• a banki költségek.A 3. táblázat további (szubjektív) oszlopai a vil-

lamosenergia-rendszerben való hasznosságuk (ter-melés-tervezhetőségi és szabályozhatósági képessé-gük) alapján hasonlítja össze a három megújulót. A villamosenergia-rendszer szempontjából a kiegészítő

tulajdonságokat tekintve is lényegesen előnyösebbek a vízerőművek a nap- és szélerőműveknél.

Megjegyezhető, hogy az alkalmazott módszer meglehetősen egy-szerűsítő, és nem foglalkozik a rendszer szabályozási problémáival – összehasonlításra azonban alkalmas. Korrektebb vizsgálat lenne: milyen beépítendő megújuló teljesítmény, és hozzá mekkora kiegé-szítő és esetleg energiatároló-kisütő kapacitás (pl. SZET, szivattyús energiatározó) létesítése lenne szükséges ahhoz, hogy mindegyikkel ugyanolyan napi (pl. tipikus munkanapi) villamosenergia-termelési menetrend legyen vihető (az [1]-ben hasonló vizsgálati részeredmé-nyek megtalálhatók). Egy ilyen tanulmányszintű számítás bizonyosan nagyobb különbségeket eredményezne az egyes megújulók önköltsé-gei között, mint a fenti, egyszerűsített annuitásos számítással meg-határozottak.

A három megújulóból tehát a vízerőmű termel a legalacsonyabb önköltséggel. Az EU-s kötelezettségeket is figyelembe véve: mégis mekkora az a nap- és szélerő-kapacitás, amekkora a hazai villamos-energia-rendszerbe integrálható lenne? Nehéz erre ma választ adni. Vizsgálni kellene, vagy ha elkészült, nyilvánosságra hozni:

KÖZBENSŐ EREDMÉNYEK

Annuitás Létesítési költség Létesítési költségek éves terhe

Létesítési költségek éves terhe

Termelt villamos energia

Kiadott villamos energia

- mFt mFt/a mFt/a MWh/a MWh/a

NaperőműPhV 0,0782 50 000 3 911 350 110 000 109 780

Szélerőmű 0,0690 42 000 2 897 1 050 200 000 199 400

Vízerőmű 0,0619 116 000 7 178 1 160 600 000 596 400

2. táblázat. A számítás lényegesebb közbenső eredményei

3. táblázat. A három „megújuló” erőmű kiegészítő rendszerbeli tulajdonságai

KIEGÉSZÍTŐ TULAJDONSÁGOK

Projektek becsült reális száma 100 MW-hoz

Termelés tervezhetősége Szabályozásra való igénybe-vehetőség

jósága1 hónapra 1 hétre 1 napra

db osztályzatok (1-5)

NaperőműPhV 20-60 1 3 4 1

Szélerőmű 3-8 1 3 4 2

Vízerőmű 0,6-4 2 4 5 4



MEGÚJULÓK E-NERGIA.HU

• Milyen teljesítőképességet takarhatnak azon fogyasztói szán-dékok, amelyek a villamosenergia-igényeik támogatására vagy fede-zésére saját napelemes vagy szélkerekes berendezéseket terveznek beépíteni?

• A fentiek figyelembevételével milyen és mekkora teljesítményű fogyasztói körök, berendezések villamosenergia-igénye korrelál a nap- és a szélerőművek azonos időbeni rendelkezésre állásával a négy évszak tipikusnak tekinthető munkanapjain (triviális példa: ha nyáron süt a nap, magasabb pl. a klíma-, hűtő- és szellőző-berendezések fo-gyasztása – de mi van télen)? Egy ilyen típusú vizsgálatból kiderülhet, mekkora közcélú nap-, illetve szélerőművi beépített teljesítőképesség támogathatja a villamosenergia-rendszer működését anélkül, hogy a többi erőművet mozgatni kellene.

• Az ezen felül beépített (beépítésre tervezett) kapacitásokat a rendszernek ki kell szabályoznia; vagy az együttműködő erőművek, vagy import segítségével – esetleg a fogyasztók vezérlésével. Vizs-gálat tárgya lehet, mekkora hazai és importszabályozó, illetve gyors-indítású tartalék kapacitás állítható, illetve állítandó a nap és a szél megújulók mellé – és milyen áron? Ebből kiadódna a rendszerbe in-tegrálható szél- és naperőművi teljesítőképesség. Ezt tekinthetnénk a felső határnak. A szabályozó kapacitások (főleg az import) drágák. Feltételezhető, hogy a meglévő kereken, 300 MWe szél- és naperőmű-kapacitás 0 és 100% között ingadozó termelésének kiszabályozása ma is komoly importhányaddal történik. Nyilván ma ezért vesztegel-nek parkolópályán a beruházásra előkészített szélerőmű-parkok.

• Amennyiben a meglévő szabályozási lehetőségeinkkel kezelhető szél- és naperőmű-kapacitás fölötti teljesítőképességet létesítenénk, azok üzemszünetének áthidalására gyorsan igénybe vehető extra cse-

rekapacitásokat kellene még építeni. A szakirodalom szerint ennek mértéke elérheti a többletként beépített nap- és szélerőműpark telje-sítőképességének 70-80%-át. Ez gazdaságilag vállalhatatlan. Ezek évi 100-200 indulásra/leállításra alkalmas, nagyon drágán üzemeltethető (főleg fosszilis tüzelőanyaggal működő) berendezések. A SZET-ek jel-lemzően nem a többnapos üzemszünetek áthidalására épülnek, mind-azonáltal képesek lennének a cserekapacitások üzemének kímélésére.

ÖsszefoglalásJelen cikk a három címbeli megújulót a belőlük termelhető villamos energia önköltsége szerint értékeli. Nem vesz figyelembe semmiféle – fogyasztót terhelő – kompenzálási, támogatási lehetőséget, külső vagy belső megfelelési kényszert. Így a fentiek alapján:

• A megújulók közül hazánkban a vízerőművek létesítését javasol-ható szorgalmazni. Itt lehet a hazai hozzáadott érték a legmagasabb (a tervezés, építés, gyártás, szerelés, hálózatépítés; mindez elérheti a 80%-ot [7]). Teljesítménye gyorsan és jól szabályozható.

• A meglévő vízerőmű-kapacitásunk mindössze 60 MW, alig ötöde a hazánkban telepített szélerőművek teljesítőképességének.

• A reálisan hadra fogható hazai vízerő-potenciált a szakembe-rek ma 600-700 MW körülire becsülik (a dunaiak közül Nagymaros, Adony, Fajsz – 450-500 MW –, illetve Bősből még 1 TWh/év-nyi ter-melés, a Tiszán 1-3 mű és a megépíthető további törpék).

• Számos közismert előny kapcsolódhat a művekhez, például ár-vízvédelem, hajózás (beleértve Budapest közcélú hajójáratainak za-vartalanabb üzemét a szabályozott nagymarosi alvízszint miatt), víz-visszatartás, (hűtő)víz-kivételek, öntözés, közúti/vasúti átkelőhely, Duna-Tisza csatorna stb. (Nagymarosnál például a teljes beruházási költség 40%-át tekintették egyéb szektorokat szolgálónak [7], míg Bősnél a szlovákok ennél lényegesen nagyobbat).

• A vízerőművek megépülésével egyúttal létrejönne mint-egy 60-100 MWe szabályozó kapacitás, utat nyitva további nap- és szélerőműparkok létesítéséhez. Ez tervezési kérdés.Sajnálatos, hogy nincsenek előkészített, azonnal indítható vízerőmű-projektjeink. Emiatt a villamos energiára vonatkozó 2020-as megúju-ló arány vízerőművek létesítésével csak komoly tőke- és szakember-koncentrációval lenne teljesíthető. Kérdés, a határidő miatt szabad-e gazdaságtalanabb megoldások felé menekülni, vagy inkább tárgya-lásokat kezdeményezni az EU-val a vállalás módosítása érdekében; ugyanis nem csak a villamosenergia-termelés területén vannak meg-újulós kötelezettségeink.

Az EU a megújulóknak tekintett energiaforrások forszírozott alkal-mazását írta elő. A villamosenergia-rendszer szempontjából elsősor-ban a nap, a szél és a vízerő kihasználása jelenthet megoldást. A cikk ezek rövid, egyszerűsített összehasonlító vizsgálatát és annak ered-ményét mutatta be egyrészt a villamosenergia-rendszer, másrészt közvetve a villamos energia fogyasztójának szemszögéből.

Források:[1] Dr. Aszódi Attila: Nukleáris alapú villamosenergia-termelés jelene

és jövője, MTA, 2014. 02. 18.[2] Büki Gergely: A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés le-

hetőségei, MTA, 2014. 02. 18.[3] Gács Iván: A szélenergia-termelés támogatása (2011)[4] Dr. Korényi Zoltán: Hazai hozzáadott érték az energetikában,

HUNGAROTHERM, 2013. 04. 11-12.[5] Dr. Mészáros Csaba: A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarorszá-

gon, BME-ESZK Fórum, 2014. 04. 09.

Köszönetnyilvánítás„Köszönöm Dr. Korényi Zoltán és Ujhelyi Géza segítő észre-vételeit, javaslatait.”


Magyar Épületgépészek Napja2014. november 27-28.

Egyedülálló szakmai rendezvény – hogy találkozzunk!

Kapcsolat: IMS Budapest Kft. 1036 Budapest, Lajos u. 120. Telefon: (06-1) 250-0100 Fax: (06-1) 250-0957 E-mail: [email protected]

Magyar Épületgépészek Napja2014. november 27-28.

Egyedülálló szakmai rendezvény – hogy találkozzunk!

november 27. „Épületgépészeti Oktatás Napja” BudapestiMűszakiésGazdaságtudományiEgyetem„R”épület

10:00 – 12:45 „A” szekció „B” szekció Diplomadíjpályázat Tervezőipályázat

14:30–17:30 Tudományoseredmények Szakmai/cégbemutatóelőadások az épületgépészetben PhDelőadások

BudapestiMűszakiésGazdaságtudományiEgyetem„D”épület 12:45 – 14:00 Nyitott kapukkal várja Önt a Macskásy Komfort- és Klímatechnikai-, a Stokes Hidraulikai-, a Légtechnikai laboratórium és az Épületgépész Múzeum

20:00 – Tanszék-buli – fellép az Épületgépész All Stars zenekar

november 28. „Épületgépészet Napja” BudapestiMűszakiésGazdaságtudományiEgyetem„K”épület 9:00 – 16:40 Díszterem Oktatói klub Ipari épületek Épületgépészete Kemence Szakmai továbbképzés – MMK Kerekasztal – MÉgKSZ Aula Kiállítás – egy okkal több, hogy találkozzunk

16:40–17:00 „Azépületgépészetképzőművészei”

19:00 – „Épületgépész Bál” Hotel Intercontinental Budapest AbáliműsorrólinformációkatahonlapunkontalálésaFacebookon, az Épületgépész Bál bejegyzés alatt.

Önt is elvárjuk!Egykiválólehetőségarra,hogy-miközbenszakmailagisképezhetimagát-évfolyamtársaival,

barátaival,szakmaiismerőseiveltalálkozzon.További részleteket a megújult www.talalkozzunk.hu honlapunkon és a Facebookon talál!

Főtámogató Kiemelttámogatók



ENERGIA E-NERGIA.HU

Kádárné Horváth Ágnes

Az energiagazdálkodás növekvő jelentősége a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különös tekintettel az energiaintenzív ágazatokra

Az energiaárakról szóló releváns források szerint az elmúlt évek-ben lezajlott trendek, tendenciák kedvezőtlenül alakultak az EU energiaintenzív ágazatai szempontjából. Ez a tanulmány az ener-giaárakkal kapcsolatban felmerülő két legfontosabb problémára világít rá. Egyrészt az elmúlt években megfigyelhető folyamatos áremelkedési tendenciára, és az ennek következtében kialaku-ló vállalati költségszint emelkedésre, másrészt az EU tagállamok között, illetve az EU és fő gazdasági partnerei között kialakuló jelentős energiaár-különbségekre.

Amennyiben az energiaárak, illetve az energiaárakban megfigyelhe-tő különbségek további emelkedést mutatnak, az EU energiaintenzív-ágazataiban működő vállalatok termelési és szállítási költségei tovább emelkednek a versenytársakhoz képest, ami kedvezőtlenül befolyásolja a termékek hazai és nemzetközi versenyképességét. Az energiaárak mel-lett a felhasznált energia mennyisége határozza meg az energiaköltségek alakulását. Amennyiben az energiaárakat adottként fogjuk fel az egyes országok számára, melyeket az egyes vállalatok nem, vagy csak kis mér-tékben tudnak befolyásolni, a hatékony és tudatos energiagazdálkodás szerepe felértékelődik a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különösen az energiaintenzív ágazatokban. Ennek a tanulmánynak a célja gazda-sági-gazdálkodási szempontból összegyűjteni és rendszerezni a vállati energiagazdálkodás feladatait, ami alapul szolgál a vállalati energiagaz-dálkodás komplex értékelési modelljének megalkotásához.

BevezetésEgy vállalat működése szempontjából alapvető fontosságú, hogy bizto-sítsa a működés zavartalanságához szükséges erőforrásokat, a lehető legalacsonyabb költségkihatás mellett. A vállalati erőforrás-gazdálkodás hatékony megszervezése a versenyképesség egyik kulcseleme.

Az anyagok, a munkaerő, a gépek, berendezések és egyéb erőfor-rások mellett az energia is a vállalati működés fontos inputtényezője. Általánosan elmondható, hogy a vállalat tevékenységi körétől függetlenül minden vállalattípusnak szüksége van energiára. Mind a termelő, szol-gáltató, mind a kereskedelmi vállalatok működésének szinte valameny-nyi területén jellemző valamilyen energiafelhasználás, igaz, különböző mértékben és formában. A vállalati főfolyamatok (termelés, szolgáltatás, vállalaton belüli logisztika), valamint a kisegítő és támogató folyamatok (IT, javítás, karbantartás, takarítás, biztonságtechnika) energiafelhasz-nálása mellett a rezsicélú energiafelhasználás (épületenergetika: fűtés, világítás, szellőzés és klíma) is kiemelkedő szerepet játszik a vállala-ti energiafelhasználásban. Ezeken túlmenően meg kell említeni a köz-lekedési és szállítási célú energiafelhasználást, azaz az alapanyagok és késztermékek be- és kiszállításának energiafelhasználását (a járművek üzemanyag-felhasználását).

Az energiaárak emelkedése, valamint a szigorodó környezeti és klí-mavédelmi előírások befolyásolják az egyes iparágak hazai és nemzetkö-

zi versenyképességét, az energiapiacon zajló folyamatok számos kihívást támasztanak a vállalatokkal szemben, melyek megkövetelik a vállalatok-tól az energiafelhasználás racionalizálására, valamint az energiaköltsé-gek csökkentésére való törekvést. A tudatos energiagazdálkodás jelen-tősége egyre inkább felértékelődik a vállalati erőforrás-gazdálkodásban.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a téma prioritási foka nem egyforma az egyes vállalatoknál. A vállalatok mérete, ágazati besorolása, tevékenységük energiaintenzitása, valamint az ener-giaköltségek működési költségekhez viszonyított aránya alapján eltérő az energiaracionalizálás érdekében tett erőfeszítések jelentősége.

Az energiagazdálkodás jelentősége az energiaintenzív ágazatokban a legnagyobb. Az energiaintenzív ágazatokra vonatkozóan nincsen egy egységes definíció. Az energiafelhasználásban képviselt részarány, az energiaintenzitási mutató, valamint az energiaköltségek termelési költ-ségeken belüli aránya alapján 4 ágazatot tekintek energiaintenzívnek, ezek: a fém alapanyag gyártása (azon belül a vas- és acélgyártás, va-lamint a nem vas fém alapanyag gyártása), a vegyi anyag termékek gyártása, a nemfém ásványi termékek gyártása (ezen belül például az üveg, üvegtermékek, kerámia gyártása, a cementgyártás), és a papír, papírtermék gyártása.

A költségtényező szerepe a vállalatok versenyképességébenA versenyképesség és a versenyelőnyt jelentő tényezők értelmezési lehe-tősége meglehetősen széleskörű. Az egyes szakirodalmi források külön-bözőképpen azonosítják és rangsorolják a versenyelőnyt jelentő ténye-zőket, melyek relatív sorrendje átalakult az idő folyamán. Ami korábban versenyelőny forrása volt, az ma már gyakran a versenyben maradás feltételét jelenti egy vállalat számára. Az, hogy egy iparág vállalatai szempontjából mit tekinthetünk a versenyképesség elsődleges forrásá-nak, iparáganként különböző.

Porter (1990) gyémántmodellje szerint az iparági versenyképességet meghatározó tényezők egyik eleme az inputtényezőkkel való ellátottság, melyekhez minden olyan input hozzátartozik, amely szükséges ahhoz, hogy egy vállalat az adott iparágban versenyezhessen. Az inputtényezők elemzésekor kiemelendő szempont a hozzáférhetőségük, a mennyisé-gük, valamint a hozzáférésük és használatuk költsége (Czakó-Reszegi, 2010 193. oldal).

A globalizáció terjedésével, a vállalati tevékenységek nemzetközivé válásával a vállalatok számára új beszerzési és értékesítési piacok nyíltak meg. A pénztőke, majd a termelő tőke globális áramlása lehetővé tette a termelőtevékenység áttelepítését az olcsó munkaerővel, alapanyaggal vagy kedvezőbb adózási lehetőségekkel rendelkező országokba. A globa-lizáció nemzetközi kontextusba helyezte a versenyképesség értelmezé-sét. Grant (2008) szerint a nemzetközi versenyelőnyt 3 fő tényező hatá-rozza meg. Egyrészt a vállalati erőforrások és képességek, az anyaország és a befogadó ország tényezői, valamint az iparági környezet.

E-NERGIA.HU GEOTERMIA E-NERGIA.HU ENERGIA


Némethné Gál (2010), Somogyi (2009), Tóth & Tóth (2003), Hoványi (2001) szerint a globális színtéren az intellektuális eredmények szerepe nő az anyagi javak előállítása helyett. A gazdasági siker az innovativitásban rejlik, az eszközök és a tőke birtoklása másodlagos. „A termékek és szol-gáltatások egyre élesebb minőségi és árversenyében (ami egyre homo-génebb minőségre, egyre feszesebb költséggazdálkodásra kényszeríti a vállalatokat) mind nagyobb lesz az immateriális erőforrások jelentősége a versenyelőny megszerzésében” (Hoványi 1999, 1024. o.). Ez alapján a feszes költséggazdálkodást inkább a versenyben maradás feltételének tekinthetjük, és nem a versenyelőny-szerzés lehetőségének.

Még ha nem is a költségeket tekintik az elsődleges tényezőnek, azt egyik forrásmunka sem vitatja, hogy a költségek alakulásának jelentős versenyképességet befolyásoló hatása van. A versenyképes árak alkal-mazása ugyanis elengedhetetlen a nemzetközi piacokon, a versenytársa-kénál alacsonyabb ár azonban csak akkor lehet versenyképes, ha meg-téríti a vállalat költségeit és profitkövetelményét (Némethné Gál, 2010).

Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben az EU energiaintenzív ágazataibanAz energiaintenzív ágazatok esetében a termelési főfolyamatok ener-giaigénye magas1, ennél fogva az energiaköltségek alakulása nagymér-tékben befolyásolja a vállalatok versenyképességét mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon. A növekvő energiaárak, valamint a szigorodó környezet- és klímavédelmi szabályok jelentős kihívást jelentenek az energiaintenzív ágazatok vállalatai számára. Az 1. ábra az energiakölt-ségek arányát mutatja a termelési költségekben néhány energiaintenzív ágazatban (alágazatonként).

Az EC 2014 tanulmány szerint az EU tagállamaiban az energia-költségek aránya az összes termelési költségben 4-10% között alakul az energiaintenzív ágazatokban (EC 2014, 133 és 135. oldal). Egyes alágazatokban ez az arány akár a 30-40%-ot is elérheti, míg más alágazatokban 5% alatti részaránnyal találkozunk.

A fentieken túlmenően az 1. ábrán jelölve van az energiaköltségek részarányának EU tagállamaiban előforduló minimum és maximum érté-ke, valamint az EU átlag. Látható, hogy az egyes alágazatokon belül is rendkívül nagy szóródás tapasztalható az energiaköltségek részarányát tekintve. Ez adódhat a tagállamonkénti különböző termékszerkezetekből, az energiaár-különbségekből, valamint az egyes alágazatok energiahaté-konyságában, technológiai eljárásában meglévő különbségekből.

A 2. ábra az energiaköltségek 2011. évi részarányát mutatja a ter-melési költségekben, Németország, az USA, valamint Japán esetében,

a különböző energiaintenzív iparágakban. Látható, hogy szinte minden iparág esetében az USA-ban a legkisebb az energiaköltségek aránya (ki-véve a cementgyártásban.)

Az energiaköltségek alakulását két fő tényező befolyásolja. Az egyik az energia ára, a másik az energiafelhasználás volumene. A következő rész az energiaárak alakulását mutatja be nemzetközi kitekintéssel.

Az energiaárak alakulása, mint a nemzetközi versenyképességet befolyásoló tényezőAz energiaárakra vonatkozóan sokféle forrásból tájékozódhatunk. A re-leváns információforrások (IEA, 2013; OECD, 2013; Buchan, 2014; EC, 2014) szerint az energiaárak alakulásában megfigyelhető trendek ked-vezőtlenek voltak az EU energiaintenzív ágazatai számára. Az ábrák és tendenciák, valamint a konkrét áradatok ismertetése helyett jelen tanul-mány az energiaárakkal kapcsolatban felmerülő két legfontosabb problé-mára világít rá. Egyrészt az energiaárak az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, mind a gáz, a villamos energia, a szén és az olaj esetén megfigyelhető volt a növekvő tendencia. Az energiaárak emelkedése nö-vekvő költségszintet eredményezett a vállalatok számára, ami kedvezőt-len hatással bír a vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességére. Másrészt jelentős különbségek alakultak ki az energiaárakban az egyes országok között, különösképpen a villamos energia és a földgáz eseté-ben. A szén és az olaj esetében az árak kisebb eltéréseket mutatnak, ám a villamos energia és a földgáz árát számos szerződés befolyásolja, ahol az energia árán túlmenően további szerződési feltételek képezik a meg-állapodások tárgyát. Tekintve, hogy az energiaintenzív ágazatok többsé-gében a villamos energia és a földgáz felhasználása együttesen domináns arányt képvisel az összes energiafelhasználásban, a továbbiakban ezen energiahordozók áralakulására térek ki.

Villamos energiaAz EC 2014 adatai szerint az EU-ban a villamos energia nagykereske-delmi referenciaárak 2008 és 2012 között 35-45%-kal csökkentek. Az energiakereskedési helyszínek közül továbbra is az OTC piac maradt a domináns (2/3-os arány), azonban volumene jelentősen csökkent. Ez-zel egyidőben a tőzsdei spot kereskedés folyamatosan növekedett. Az összes kereskedett mennyiség 14%-a tőzsdén cserélődött. Nemzetközi összehasonlításban a 2013. szeptemberi adatok szerint a villamos ener-gia nagykereskedelmi árak 30-50 euró/MWh körül szóródtak. Az árak alakulásában megfigyelhető, hogy az USA árai lényegesen alacsonyab-bak, mint az európai árak (maximum 1,7-szeres az eltérés az USA ára-

* a legalacsonyabb, a legmagasabb tagállami érték és az EU átlag, 2010Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics in EC 2014, 137. oldal.

C17

1

C17

2

C18

1

C18

2

C20

6

C20

1

C21

1

C20

5

C20

2

C20

3

C20

4

C21

2

C23

5

C23

3

C23

1

C23

2C

234

C23

9

C23

6

C23

7

C24

1

C24

3

C24

2

C24

4

C245

1

C245

2

C245

3

C245

4

Paper and printing Chemical products Glass, potery and building materials Iron and steel Non-ferrousmetals

Maximum Minimum EU average

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Forrás: IEA WEO 2013 and sourcesthereinin EC 2014, 191. oldal

1. ábra. Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben az EU energiaintenzív ágazataiban (alágazatonként)2

2. ábra. Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben néhány energiaintenzív iparágban, 2011

Forrás: IEA WEO 2013 and sourcesthereinin EC 2014, 191. oldal



ENERGIA E-NERGIA.HU

ihoz képest) (részletesen lásd EC 2014, 176. oldal, 113. ábra). Az ipari villamos energia kiskereskedelmi árak (áfa és visszaigényelhető adók nélkül) 2008 és 2012 között évi átlagos 3,5%-os emelkedést mutattak az EU-ban. Néhány országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország) csökkentek az árak, míg máshol (Észtország, Lettország, Litvánia) akár 8%-ot meghaladó éves növekedési ütem volt megfigyelhető. A kiske-reskedelmi árakban a domináns árelem az energia és energiaellátás, azonban az utóbbi években az adók és illetékek aránya megnőtt az árak-ban, különösen a villamosenergia-árak esetében. Lényegében a kiske-reskedelmi villamosenergia-árak nagyobb mértékű növekedését kevés-bé okozta magának az energiának az áremelkedése, sokkal inkább a végfelhasználói árakba beépített adók hoztak jelentősebb emelkedést (EC 2014 alapján).

Nemzetközi összehasonlításban a kiskereskedelmi árak az ipari fel-használók részére a 2012. évben a következőképpen alakultak. Az EU átlag mintegy 2,25-szerese, az EU maximum mintegy 4,4-szerese, de még az EU minimum is mintegy 1,4-szerese az USA kiskereskedelmi árá-nak. A japán kiskereskedelmi ár mintegy 2,7-szerese, a kínai ár pedig mintegy 1,8-szorosa az USA-beli árnak (részletesen lásd EC 2014, 178. oldal, 114. ábra).

FöldgázA földgáz nagykereskedelmi ára még mindig erősen függ az olaj-indexált, hosszú távú gázimport-szerződésektől (a kereskedett gázmennyiség 51%-a olaj-indexált az EU országaiban 2012. évi adatok alapján). Igaz, 2005-ben ez az arány még 80% volt. A gázértékesítés 44%-a gas-on-gas bázison árazódott 2012-ben, ennek részaránya 2005-ben még mindösz-sze 15% volt. Itt azonban ki kell emelni a regionális különbségeket, míg Északnyugat-Európában már 70% ez az arány, Közép-Európában csak 40. A különböző nagykereskedelmi referenciaárak (a tőzsdei árak és az olaj-indexált árak) az idő múlásával hasonló tendenciát mutatnak, de az olaj-indexált árak magasabbak.

A földgáz referenciaárak 2009-től folyamatos és nagymértékű emel-kedést mutattak 2012-ig, majd ezt követően némi csökkenés következett be. Az EU-ban még mindig jelentősek a gáz nagykereskedelmi árak kö-zötti különbségek.A földgáz nagykereskedelmi árak 2009-ig hasonló ten-denciát írtak le a különböző országokban, és a különbségek mérsékeltebb képet mutattak. 2010-től azonban az árak közötti rés szélesedni kezdett. A különbség 2012 áprilisában érte el a csúcsát. Ekkor az Egyesült Ki-rályság tőzsdei ára 4,2-szerese volt az USA tőzsdei árnak. Ugyanekkor a német határár 5,8, a japán gázár pedig a 8,6-szorosa volt az USA tőzsdei árának. 2013 áprilisára lényegesen csökkentek a különbségek, de még mindig jelentősek. Az UK gázár mintegy 2,3-szorosa, a német határár mintegy 2,6-szorosa, a japán gázár pedig mintegy 4,1-szerese volt az USA gázárának. Ebben nagy szerepe van az USA palagáz-készletei feltá-rásának (részletesen lásd EC 2014, 170. oldal, 108. ábra).

Az ipari fogyasztók kiskereskedelmi földgázárai EU szinten viszonylag stabilak maradtak 2008 és 2012 között. A kiskereskedelmi árakban a domináns árelem az energia és energiaellátás, azonban az utóbbi évek-ben az adók és illetékek aránya megnőtt az árakban (EC 2014 alapján). Nemzetközi összehasonlításban a kiskereskedelmi földgázárak az ipari fogyasztók számára a következőképpen alakultak: az EU átlag mintegy 4-szerese, az EU maximum mintegy 7-szerese, de még az EU minimum is mintegy 2,6-szorosa az USA kiskereskedelmi árának. A japán kiskeres-kedelmi ár mintegy 4,8-szorosa, a kínai 3,6-szorosa az USA-beli árnak (részletesen lásd EC 2014, 180. oldal, 116. ábra).

Az árakban észlelhető nagyon magas különbségeknek több oka is lehetséges (például a már említett palagáz-felhasználás az USA-ban).

Fontosnak tartom azonban kiemelni az energiatermékek megadóztatá-sának kérdését. Az energia végfelhasználói ára az energia árelemen kí-vül tartalmazza a hálózati költségeket, valamint az állam által kivetett adókat, illetékeket. Ha megfigyeljük az adók, illetékek arányát az ener-giaárakban, azt tapasztaljuk, hogy az EU tagállamai lényegesen maga-sabb adóteherrel sújtják az energiatermékeket, mint például Japán, vagy még inkább az USA (lásd IEA, 2013; OECD, 2013). Ezek az adóbevételek egyrészt az általános költségvetésbe kerülnek, másik részük pedig az energia- és klímapolitikai intézkedések finanszírozására szolgál. Az EU lé-nyegesen elkötelezettebb az energia- és klímavédelem iránt, lényegesen nagyobb fokú kötelezettséget vállal, mint teszi azt az USA, Japán vagy a feltörekvő országok.

Az energiaintenzív ágazatok exportjának adataiAz 1. táblázat az EU, USA, Japán és a BRICS országok (Brazília, Oroszor-szág, India, Kína és Dél-afrikai Köztársaság) 2012. évi részarányát („A”), részarányának 2000 és 2012 közötti változását százalékpontban („B”), valamint százalékban („C”) kifejezve mutatja az egyes energiaintenzív ágazatok összes világexportjában. A táblázat adataiból látható, hogy az energiaintenzív ágazatok termékeinek exportjában az EU jelentős sze-repet játszik („A”). A vizsgált ágazatok mindegyikében az EU export-részesedése meghaladja a 30%-ot, sőt a vegyipari (47%), valamint a papíripari termékek esetében (55%) még jelentősebb a szerepe a világ-exportban. Az EU tehát ezen iparágak domináns exportálója. Figyelem-reméltó az a tendencia, hogy 2000 és 2012 között az EU részesedése a világexportból mindegyik ágazatban visszaesést mutatott, igaz, az USA és Japán exportrészesedése szintén csökkent („B” és „C”). A nemfém ásványi termékek gyártása, valamint a vas- és acélgyártás esetében az

1. táblázat. Az energiaintenzív ágazatok termékeinek exportadataiForrás: Az UNCTAD adatbázis alapján saját gyűjtés és saját számítás

"A"Részarány a világexportban 2012-ben (%)

BRICS Japán USA EU27 Ezek együttesen

Vegyi anyag, termékek gyártása 9,92 4,06 10,64 46,85 71,46

Papír, papírtermék gyártása 11,23 1,74 9,32 55,31 77,61

Nemfém ásványi termékek gyártása 23,29 3,39 9,11 30,10 65,89

Vas- és acélgyártás 21,45 8,98 4,27 36,86 71,56

Nem vas fém alapanyag gyártása 14,89 4,06 5,19 30,18 54,32

"B"Változás a világexport részesedésben

2000 és 2012 között (százalék)


Vegyi anyag, termékek gyártása 4,97 -2,08 -3,33 -5,22 -5,66

Papír, papírtermék gyártása 7,40 -0,78 -1,84 -0,24 4,53

Nemfém ásványi termékek gyártása 10,58 -1,06 0,63 -15,68 -5,53

Vas- és acélgyártás 8,59 -1,47 -0,19 -8,99 -2,06

Nem vas fém alapanyag gyártása 0,13 -0,06 -1,83 -2,34 -4,09

"C"Változás a világexport részesedésben

2000 és 2012 között (százalék)


Vegyi anyag, termékek gyártása 100,53 -33,85 -23,86 -10,03 -7,34

Papír, papírtermék gyártása 193,20 -31,05 -16,49 -0,43 6,21

Nemfém ásványi termékek gyártása 83,20 -23,77 7,47 -34,26 -7,74

Vas- és acélgyártás 66,85 -14,10 -4,15 -19,62 -2,80

Nem vas fém alapanyag gyártása 0,90 -1,38 -26,11 -7,19 -7,01



E-NERGIA.HU ENERGIA

EU részaránya nagyobb mértékben csökkent, mint a fő versenytársaié (miközben az export értékben növekedett). Amennyiben az energia-árakban tapasztalt nagy különbséget nem sikerül az elkövetkezőkben csökkenteni, ez ronthatja az energiaintenzív termékek exportképessé-gét és az EU nemzetközi versenyképességét ezekben az ágazatokban. Ekkor az EU részesedése az energiaintenzív termékek exportjából to-vább csökkenhet.

Napjainkra az EU is felismerte, hogy versenyhátrányba kerül fő gaz-dasági partnereivel, elsősorban az USA-val szemben, a magas ener-giaárak következtében. Az EU-ban számos lépést kezdeményeztek a klímavédelem érdekében. Az EU energiapolitikai intézkedéseinek megva-lósítása érdekében új környezetvédelmi intézkedések és szabályozó esz-közök kerültek bevezetésre. Az EU-szintű szabályozás mellett az egyes tagállamok energiapolitikája is nagymértékben meghatározza az ener-giaárakat (lásd kivetett adók, illetékek stb). Azonban a globális környe-zeti problémák megoldása elsősorban nem(csak) az EU feladata. Addig, amíg a fő klímaszennyező országok csak csekély mértékben veszik ki a részüket a klímavédelemből, az EU versenyhátránya tovább növekedhet.

Az energiagazdálkodás jelentőségének növekedése a vállalati erőforrás-gazdálkodásbanAz energiaköltségek alakulásában az energiaárak mellett a másik ténye-ző az energiafelhasználás mértéke. Ha az energiaárakat adottságnak vesszük az iparágak szempontjából, akkor az energiahatékonyság nö-velésére tett erőfeszítések elengedhetetlen feltételei az energiaköltségek csökkentésének. Az energiahatékonyság növelése vállalati szinten is el-engedhetetlen, a vállalati erőforrás-gazdálkodásban egyre nagyobb sze-repet tölt be a tudatos energiagazdálkodás, különösen az energiaintenzív ágazatokban. Az energiagazdálkodás hatékony működésének alapvető feltétele az energiagazdálkodás fő feladatainak beazonosítása, azok vég-rehajtása, és nyomon követése.

A tanulmány ezen alfejezetének célja, hogy gazdasági-gazdálkodá-si szempontból tárja fel és rendszerezze a vállalati energiagazdálkodás feladatait. Az egyes szinteket jelentő feladatcsoportok kialakítása során egyfajta fokozatossági elv érvényesült, az egyes szinteken az energia-gazdálkodási tevékenység egyre magasabb szintű, egyre nagyobb vál-lalati erőfeszítést igénylő és egyre kifinomultabb energiatudatosságot jelző feladatai jelennek meg. A feladatcsoportokon belül jelennek meg az energiagazdálkodás fő feladatai, valamint az egyes feladatok értékelésé-nek legfontosabb szempontjai (3. ábra).

A továbbiakban az egyes feladatcsoportok bemutatása következik, az odatartozó feladatok értékelési szempontjainak felvázolásával.

1. szint: Mérés – Nyomon követés – CélkijelölésAz első szinthez 4 feladat tartozik, a mérés, a nyomon követés, az ener-gia-veszteségfeltárás, valamint a célok, normák meghatározása (2. táblázat). Ezeket az energiagazdálkodási feladatok első szintjének te-kinthetjük, melynek során még nem történik sem energia-, sem költség-megtakarítás. Ezek a feladatok azonban elengedhetetlen feltételei a ha-tékony energiagazdálkodásnak. Az energiamegtakarításokat nem lehet fenntarthatóvá tenni anélkül, hogy tudnánk, hol és milyen célból történik az energiafelhasználás, mekkora a mértéke, milyen tényezők befolyásol-ják. Nem tudjuk, hol, milyen pontokon és milyen mértékben szükséges beavatkozni, milyen típusú intézkedéseket kell foganatosítani az energia-racionalizálás érdekében, ha nem azonosítjuk be a fő energiafogyasztó-kat, az energiaveszteségek forrásait és mértékét.

Az energiafelhasználás mérése, nyomon követése, ellenőrzése nél-kül nem valósulhatnak meg az energiaracionalizálási intézkedések. A veszteségforrások feltárása, valamint a célok kijelölése szintén alap-vető fontosságú feladat. Az egyes feladatok ellátásának értékelését az alábbi szempontok alapján célszerű elvégezni:

Az energiafelhasználás méréseAz energiafelhasználás mértékéről több módon is tájékozódhat a vállalat. Az egyik módja az információk begyűjtésének a közüzemi és szállítói számlák alapján való adatgyűjtés. A másik lehetőség a mérőberendezé-sek közvetlen leolvasása. Ez utóbbi pontosabb tájékozódást tesz lehető-vé. A méréssel kapcsolatban az első értékelési szempont a mérési felté-telek meglétének elemzése, azaz annak feltérképezése, hogy a vállalat

2. táblázat. Az 1. szinten megjelenő feladatokForrás: saját szerkesztés

1. SZINT

Mérés – Nyomon követés – Célkijelölés

FELADATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

Mérés Mérési feltételek megléte

Mérési szintek, gyakoriságok

Nyomon követés A nyomon követés gyakorisága

Az elemzések alapossága, részletessége

Energiaveszteség-feltárás Az energiaveszteségek forrásainak azonosítása

Az energiaveszteségek számszerűsítése

Célok, normák megha-tározása

A célok megfelelősége

A célok kidolgozottsága - akciótervek

1. SZINT 2. SZINT 3. SZINT 4. SZINT 5. SZINT

Mérés - nyomon követés - célkijelölés

Jelentősebb beruházásigénnyel nem járó intézkedések

Energiahatékonysági beruházások

Az energiagazdálkodás formali-zálása, intézményesítése

Az energiatudatosság kommu-nikálása, fenntarthatóság

FELADATOK FELADATOK FELADATOK FELADATOK FELADATOK

MérésEnergiabeszerzés Döntés-előkészítés

Az energiagazdálkodás helyének formalizálása a

szervezeten belül

Az energiatudatosság kommunikálása

Nyomonkövetés

VeszteségfeltárásEnergiafelhasználást

csökkentő, beruházással nem járó intézkedések végrehajtása

Energiahatékonysági beruházá-sok tervezése és megvalósítása

Az energiagazdálkodás megjelenítése stratégiai szinten

Társadalmi felelősség iránti elkötelezettség

Célok, normák meghatározása Az energiagazdálkodási gyakor-lat értékelése

Fenntarthatóság iránti elkötelezettség

A VállAlATI ENErgIAgAzdálkodás FElAdAT CsoPorTjAI

3. ábra. A vállalati energiagazdálkodás feladatai gazdasági-gazdálkodási megközelítésben (Forrás: saját szerkesztés)


16

ENERGIA E-NERGIA.HU


rendelkezik-e megfelelő számú és állapotú mérővel, almérővel, van-e a vállalatnak energiafelügyeleti, illetve -információs rendszere, mely alkal-mas a begyűjtött adatok elemzésére, értékelésére. A másik fontos szem-pont annak vizsgálata, hogy milyen szinteken és milyen gyakorisággal valósul meg az energiafelhasználás pontos mérése.

Nyomon követésAz energiafelhasználás (valamint az energiaköltségek) alakulásának fi-gyelése, elemzése kardinális kérdés a hatékony energiagazdálkodás szempontjából. A tevékenység értékelésének szempontjai többek között, hogy milyen szinteken és milyen gyakorisággal követi nyomon a válla-lat az energiafelhasználás alakulását. A vállalati szintű nyomon követés mellett hasznos információkkal szolgálhat a telephely-, osztály-, üzem-, épület-, folyamat-, berendezés-, termék- és műszakszintű elemzés. Az elemzések információbázisául szolgálhatnak pontos mérési adatok, a közüzemi számlák adatai, de alkalmazhatnak különböző kalkulációs módszereket, illetve nagyvonalú becsléseket is. Az energiaköltségek ala-kulásának elemzése szintén fontos. Az elemzések alapossága és rész-letessége szintén alapot szolgáltat a tevékenység értékeléséhez. Az energiafelhasználás és az energiaköltségek alakulásának elemzése során ugyanis nem elegendő csak a trendeket vizsgálni, a trendek mögött meg-húzódó okokat is célszerű lenne feltárni. Az energiafelhasználást, illetve az energiaköltségek alakulását ugyanis több tényező is befolyásolja, eb-ből adódóan célszerű a befolyásoló tényezők feltárása, és azok hatása-inak külön-külön történő elemzése is. Ennek fontosságát az adja, hogy el kell tudni különíteni, hogy melyek azok a megtakarítások, amelyek valóban az energiaracionalizálási intézkedések eredményei, és melyek azok, amelyeket például az időjárásváltozás vagy a termelési struktúra-, a termelési volumen- vagy a szervezeti változások (szervezeti átalaku-lás, munkarendváltozás, valamely tevékenység kiszervezése, vagy be-vonása), illetve a költségek terén a beszerzési stratégiák, energiaárak változása idéznek elő.

VeszteségfeltárásAz energiaveszteségek több szinten keletkezhetnek. A szállítási, el-osztási és átalakítási veszteségek mellett technológiai és rezsi jellegű veszteségek fordulhatnak elő. Lényeges kérdés, vajon a vállalat beazo-nosítja-e a fő veszteségforrásokat, illetve számszerűsíti-e valamilyen módon a veszteségeket. A veszteségek pénzbeli kifejezése nagyban segítheti a megszüntetésükre való érzékenységet.

Célok, normák meghatározásaAz elemzések alapján a vállalat energia-megtakarítási célokat fogal-mazhat meg. Értékelési szempont lehet a célok megfelelőségének és kidolgozottságának vizsgálata. A célnak reálisnak, egyértelműnek, az adott terület sajátosságaihoz igazítottnak, valamint mérhetőnek kell lenni. Emellett lényeges vizsgálati szempont, hogy a célok megfogal-mazása mellett megjelennek-e konkrét akciótervek, az erőforrás-, költség- és időigény felmérésével, a felelősök és határidők kijelölésé-vel, valamint ellenőrzik-e a célok teljesülését, történik-e visszacsato-lás, illetve rendszeres felülvizsgálat.

2. szint: Jelentősebb beruházásigénnyel nem járó intézkedésekAz energiagazdálkodási feladatok második szintjét azok az intézkedé-sek alkotják, melyek egyáltalán nem járnak, vagy jelentősebb beru-házási igénnyel nem járnak (3. táblázat). Ezen intézkedések közül az első feladatként az energiabeszerzést említhetjük, melynek során je-

lentősebb járulékos költségek nem merülnek fel. Az energiabeszerzés révén az energiafelhasználásban nem keletkezik ugyan megtakarítás, de a megfelelő energiabeszerzési stratégiák megválasztásával jelentős energiaköltség-megtakarítást lehet elérni. A beszerzési feladatok ellá-tása mellett az energiafelhasználást csökkentő, beruházással nem járó intézkedések jelennek meg a második szinten.

Az értékelés szempontjai a következők:

tartalommagyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/me 2014-6.pdf1 a megújuló energiák...

Documents