tanÍtÁsa biolÓgia...tanÍtÁsa mÓdszertani folyÓirat a biolÓgia xx. Évfolyam 2012 4 m·zaik...

TANÍTÁSAMÓDSZERTANI FOLYÓIRAT

AB

IOLÓ

GIA

XX. ÉVFOLYAM 20124M·ZAIK

www.mozaik.info.hu

Egészséges életmódra nevelés az iskolában –

Egészségnap mint témanap(Kiss Gábor)

„A szárazság hazájában”címû tananyag tanítása –

óratervezet(Orosz Gábor)

Módszertani javaslatok a lebontó anyagcsere-

folyamatok tanításához(Dr. Nagy Lászlóné)

MOZAIK KIADÓ2

A BIOLÓGIA TANÍTÁSA 2012. december

Közlési feltételek:A közlésre szánt kéziratokat gépelve (két példányban),

floppy lemezen vagy e-mailen ([email protected]) küld-jék meg a szerkesztõség címére. A kéziratok lehetõleg ne ha-ladják meg a 8-10 gépelt oldalt (oldalanként 30 sorban 66 le-ütés). A rajzokat, ábrákat, táblázatokat és fényképeket különlapon megfelelõ szövegezéssel kérjük ellátni. (A szövegrész-ben pedig zárójelben utaljanak rá.)

Kérjük, hogy a szövegbeli idézetek név- és évszámjelölés-sel történjenek, míg a tanulmányok végén a felsorolt iroda-lom alfabetikus sorrendben készüljön. Kérjük szerzõtársain-kat, hogy a kéziratok beküldésével egyidejûleg szíveskedjenekközölni pontos címüket, munkahelyüket és beosztásukat. A cikk megjelenése után a lemezeket visszaküldjük.

A BIOLÓGIATANÍTÁSAmódszertani folyóirat

Szerkesztõség:Fõszerkesztõ:

Dr. Nagy Lászlóné (Szeged)

A szerkesztõ munkatársai:

Dr. Budayné dr. Kálóczy Ildikó

(Debrecen)

Kiss Gábor (Budapest)

Dr. Kriska György (Budapest)

Szerkesztõség címe:6723 Szeged, Debreceni u. 3/B

Tel.: (62) 470-101,

FAX: (62) 554-666

Kiadó:MOZAIK Kiadó Kft.

Felelõs kiadó: Török Zoltán

Tördelõszerkesztõ: Forró Lajos

Borítóterv: Deák Ferenc

Megrendelhetõ:

MOZAIK Kiadó

6701 Szeged, Pf. 301

Éves elõfizetési díj: 1680 Ft

A lap megvásárolható a

MOZAIK Könyvesboltban:

Budapest VIII., Üllõi út 70.

A Biológia Tanításában megjelenõ

valamennyi cikket szerzõi jog

védi. Másolásuk bármilyen

formában kizárólag a kiadó

elõzetes írásbeli engedélyével

történhet.

ISSN 1216-6626

Készültaz Innovariant Kft.-ben, SzegedenFelelõs vezetõ: Drágán György

TARTALOMKladisztika oktatása középiskolában

és a szárazföldi növények mai rendszereMokos Judit biológia BSc hallgató és Kelemen Kristóf

tudományos segédmunkatárs, ELTE Növényrendszertani,Ökológiai és Elméleti Biológia Tanszék

Egészséges életmódra nevelés az iskolában –Egészségnap mint témanap

Kiss Gábor program menedzser, Fürkész Holding Kft, PhD hallgató, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola

„A szárazság hazájában” címû tananyag tanítása –óratervezet

Orosz Gábor, biológiatanár-kémiatanár MA hallgatóSZTE-TTIK, biológia-kémia szakos tanár, Dugonics András

Piarista Gimnázium, Szeged

Módszertani javaslatok a lebontó anyagcsere-folyamatok tanításához

Dr. Nagy Lászlóné egyetemi adjunktus, SZTE TTIKBiológiai Szakmódszertani Csoport

Mit tanítanak ma tankönyveink? – Észrevételekdr. Lénárd Gábor Biológia 10. címû könyvéhez

Poles Marietta Zita biológiatanár MA hallgató, PhD hallgató, SZTE TTIK, Élettani, Szervezettani

és Idegtudományi Tanszék

Bio12_04.qxd 2012.12.15. 9:46 Page 2

MOZAIK KIADÓ 3

2012. december A BIOLÓGIA TANÍTÁSA

Arendszertan oktatása a középiskolábangyakran a mesterséges és természetesrendszerek összehasonlításában, néhány

fontosabb csoport bemutatásában és egy-kétérdekesség felvillantásában merül ki. Cikkünk-ben segítséget próbálunk nyújtani ahhoz, ho-gyan tegyük naprakészebbé és izgalmasabbáezt a szerintünk vonzó területet. A mai helyzetbemutatását a lehetséges alternatívák követik,szót ejtünk az ábrák használatáról, és arról, mi-lyen játékokkal színesíthetjük a rendszertan órá-kat. Érdeklõdésünkbõl adódóan elsõsorban a növények rendszerére összpontosítunk.

A növényrendszertan oktatásának mai helyzete

Arendszertan, és azon belül a növények ok-tatásának áttekintéséhez a középiskolákbanjelenleg használatos tankönyvek rendszertannalfoglalkozó fejezeteit néztük át és vetettük össze.

Szinte minden tankönyv tudománytörténetiáttekintéssel kezdi a rendszertanról szóló fejeze-tet. Általában megemlítik, hogy már a görögökis (fõleg Arisztotelész) próbáltak valamiféle szisz-tematikát létrehozni. Következõ lépcsõként Lin-nét jelölik meg, bemutatva a mesterséges és ter-mészetes rendszerek közti különbséget, illetve a kettõs nevezéktant. Kitaibel Pált, a magyaror-szági rendszertan atyját kevés tankönyv említi.Darwin nevével minden rendszertannal foglal-kozó könyvben lehet találkozni. Többnyire leg-alább érdekességként beszélnek A fajok erede-térõl és Darwin útjáról a Beagle-ön. Darwinkapcsán mutatják be a természetes szelekció, az

evolúció, a fajképzõdés, a fejlõdéstörténetirendszerek és a faj fogalmát. Minden tankönyvbevezeti és használja a fajt, a faj feletti és alattirendszertani kategóriákat, valamint a törzsfa, a populáció és a mutáció fogalmakat.

Kevesebb tankönyv használja a DNS, ho-mológ szerv, konvergens fejlõdés, atavizmus fo-galmakat a rendszertani fejezetben. Az evolúci-óval és annak elméletével inkább a genetikarésznél foglalkoznak, és ha hoznak bizonyítéko-kat az evolúció létére, azt a genetikai vagy azökológiai bevezetõben teszik. A rendszertanibevezetõben csak nagy vonalakban tárgyaljákaz evolúció mibenlétét, megemlítve a kémiai ésbiológiai evolúciót. Az általunk vizsgált tan-könyvek közül csupán egy hangsúlyozza ki,hogy sok rendszertani csoport helye vitatott, ígytöbbféle fejlõdéstörténeti rendszer is létezikazon kívül, amely a tankönyvben részletesenbemutatásra kerül.

A legtöbb tankönyv a Whittaker-féle öt világelméletet oktatja, ami az öt országként az állato-kat, a gombákat, a növényeket, az eukariótaegysejtûeket és a prokarióta egysejtûeket kezeli.Némelyik tankönyv ezeken kívül megemlíti méga vírusokat is, mint külön csoportot, hozzátéve,hogy a vírusok nem elég komplexek ahhoz,hogy az élõvilág rendszerébe soroljuk õket, devan olyan könyv is, ami a vírusokat a prokari-óták alá rendszerezi be. Az eukarióta egysejtûe-ket gyakran nevezik sejtmagvas egysejtûeknek,fõleg ha az általános iskolás diákok a célközön-ség, és nem a gimnazisták. Gimnáziumban in-kább eukarióta egysejtûek, vagy egysejtû euka-rióták néven hivatkoznak rájuk. A prokariótákat

Mokos Judit – Kelemen Kristóf

Kladisztika oktatása középiskolában és a szárazföldi növények mai rendszere

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 3

általános iskolában sejtmag nélküli egysejtûek-nek vagy sejtmag nélkülieknek nevezik, gimná-ziumban elterjedtebb a prokarióták, prokariótaegysejtûek elnevezés.

A növényeket mindenki külön országba so-rolja, megkülönböztetve a gombáktól. A növé-nyeken belül a jelenleg használatos tankönyvekmindegyike elkülöníti a mohákat a hajtásos nö-vényektõl, valamint a hajtásos növényeken be-lül a harasztokat a virágos növényektõl. A virá-gos növényeken belül a nyitva- és zárvatermõkkerülnek bemutatásra, és utóbbi esetében kétosztályt: az egyszikûeket és a kétszikûeket taglal-ják a könyvek.

A rendszertan elméletérõl, szemléletérõl,hasznosságáról szinte soha, vagy csak nagyonkevés szó esik.

A növényrendszertan oktatásának fejlesztése

Arendszertan középiskolai oktatásának fej-lesztésében három kiemelten fontos terüle-ten látunk lehetõségeket: a rendszertan elméle-tének bemutatásában és szemléltetésében, az újrendszerekre alapuló leírásokban, és az evolúciófejezetének megalapozásában.

A rendszertan elméleti megalapozásában azelmúlt bõ fél évszázadban jelentõs változásokmentek végbe, amelyek tankönyvi vagy tan-órán történõ bemutatása és szemléltetése az újismereteken túl a régebbi elméletek megértésétis szolgálja. A rendszertan elméletének oktatásá-ban fontos újítást jelenthet a diákok aktív bevo-nása az egyes rendszerek megértésébe, amely-hez a cikk végén egy gyakorlati feladatot isbemutatunk.

A kladisztika, a kládok tudománya immártöbb, mint ötven éves múltra tekint vissza. A modern rendszerek döntõ többsége kladis-ztikus alapokon nyugszik, ennek ellenére kladis-ztikáról említés szintjén sem esik szó a tanköny-vekben. Meglepõ mindez azért, mert a kladisztikaháza táján bõven találunk izgalmas történeteket,miközben az evolúciós folyamatok megértésé-

nek alapozását is hatékonyan szolgálja. A kladisztika célja az, hogy a ma élõ fajok ro-konsági kapcsolatait feltárja. Ennek érdekébena fajok csoportjainak osztályozásakor csakolyan csoportokat fogad el érvényesnek, ame-lyek az egy közös õsbõl kialakult fajok mind-egyikét tartalmazzák (monofiletikus csoport).Ennek a módszernek az az elõnye, hogy „ter-mészetes” kategóriákat alkalmaz, minimálisracsökkentve a kutatói szubjektivitást a csoportokhatárainak meghúzásakor. A monofiletikus cso-portokat olyan tulajdonságok kapcsolják össze,amelyek újonnan alakultak ki (pl. fás szárhozképest a lágy szár), és a többi csoportra nem jel-lemzõek (pl. egy új másodlagos anyagcsereter-mék megjelenése). Ezeket szünapomorfiának,tehát közös új bélyegnek nevezzük.

Mivel az evolúció során a leginkább lekövet-hetõ módon a fajok genetikai állománya válto-zik, az osztályozásban használt tulajdonságokdöntõ többsége molekuláris bélyeg. A növé-nyek esetén a leszármazási viszonyok tisztázásá-hoz leggyakrabban a kloroplasztisz rbcL nevûgénjét használják. Ez a gén kellõen gyorsan vál-tozik ahhoz, hogy a csoportok elkülönüljenek,ugyanakkor kellõen lassan, hogy kevés párhu-zamos evolúciós esemény zavarja az osztályo-zást. A kloroplasztiszban található gének elõnyeaz is, hogy anyai ágon öröklõdnek, ezért men-tesek a rekombinációtól.

Egy tulajdonság alapján – a kladisztika sza-bályait figyelembe véve – rekonstruálhatunk egytörzsfát, amelyen a végágak a ma élõ taxonok,az elágazások pedig a feltételezett õsök. Mindenegyes tulajdonság alapján illeszthetünk egytörzsfát, de a tulajdonság-kombinációk alapjánegyre pontosabb képet kapunk a leszármazásiviszonyokról. Ebbõl is látszik, hogy akármilyentörzsfát rajzolunk fel végül a kiszemelt taxo-nokra, nem lesz egyetlen jó megoldás, a törzsfáka „tudomány mai állását” képesek ábrázolni. Ezt fontos hangsúlyoznunk a diákok számára is.A csoportok leírásánál használt tulajdonságokugyanis megváltozhatnak, ha a leszármazási vi-szonyokról pontosabb képünk alakul ki.

MOZAIK KIADÓ4


Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 4

A szárazföldi növények rendszerében a mole-kuláris taxonómia és a rendszertan elméleténekfejlõdésével számos csoport megszûnt vagy át-alakult. A ma elfogadott, középiskolás szinten ta-nítható törzsfát az 1. ábra mutatja. A fa készítése-kor figyelembe vettük a legfrissebb tudományoseredményeket, de egyszerûsítéseket is alkalmaz-tunk azon csoportok esetében, ahol kevés ismert,vagy Magyarországon elõforduló taxon szerepel.

A legfontosabb változások leolvashatóak a kladogramokról: hiába keressük a harasztoktörzsét (1. ábra) és a kétszikûek osztályát (2. áb-ra). A továbbiakban röviden szólunk ezekrõl a változásokról, és azokról az egyszerûsítésekrõl,amelyeket az áttekinthetõség végett javasolunk.

A mohák törzsének helyét három jelentõseneltérõ csoport (lombosmohák, májmohák ésbecõsmohák) veszi át. Ezek a törzs szinten elkü-lönített mohacsoportok egyetlen pontból indul-

nak ki a kladogramon, mert a leszármazási vi-szonyaik egyelõre tisztázatlanok. A becõsmohákszámos õsi bélyeggel rendelkeznek (egy nagykloroplasztisz, õsi típusú keményítõszemcsékstb.), de egyes molekuláris bizonyítékok koraileágazásuk ellen szólnak. A májmohák általá-ban kevésbé differenciáltak, mint a lombosmo-hák, és külön csoportba sorolásukat indokolja a terpenoid tartalmú olajtestek jelenléte is. A pontos leszármazási viszonyokat jelenleg te-hát nem ismerjük. Egy lombosmoha teljesgenomja már 2003 óta ismert, a háztetõmoha(Tortula ruralis) kloroplasztisz genomja pedig2010-ben került szekvenálásra, ezért ezen a térenjelentõs változások várhatóak. Mivel a becõsmo-hák néhány fajjal képviseltetik magukat a Kár-pát-medencében, a középiskolai tananyagbanelegendõnek véljük a lombosmohák és májmo-hák ismertetését.

MOZAIK KIADÓ 5


1. ábraA szárazföldi növények kladisztikus törzsfája. A végágakon ma élõ csoportok találhatóak,

az elágazásokat pedig újonnan megjelenõ bélyegek elõzik meg.

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 5

A harasztok esetében a korpafüvek különcsoportként tárgyalása morfológiai és moleku-láris tulajdonságok alapján is szükséges. A szá-razföld meghódításában nagyon fontos szerepetjátszott a szállítószövetek kialakulása és a valódiszövetesség, valamint a spórával való terjedésvalóban összeköti a harasztok csoportjait. A korpafüveket és rokonaikat azonban a kismé-retû, szállítóelemeket nem tartalmazó levelekjellemzik, amíg a többi harasztra a szártagokbóllevezethetõ valódi levelek (ún. makrofillum) jel-lemzõek. A korpafüvek nélküli harasztcsoport(páfrányok és zsurlók) a nyitvatermõkkel és zár-vatermõkkel egységes csoportot alkot, amelyremolekuláris bizonyíték egy kb. 30 kilobázis mé-retû DNS-szakasz, amely kihasadt és fordítvaépült be a kloroplasztisz-genomba.

A korpafûféléket tehát, amelyeknél ez az in-verzió nem jelenik meg, külön csoportként kellkezelnünk. Ebbe a csoportba tartoznak a korpa-füvek, amelyek spóraporuk széleskörû felhasz-nálásán (sebhintõpor, síkosító stb.), és a hazaisavanyú erdõket kedvelõ fajokon keresztülkönnyen bemutathatóak. A zsurlók és páfrányokegy törzsbe tartoznak, de külön osztályként tár-gyalásuk nem indokolt. A legújabb vizsgálatokszerint ugyanis a zsurlók a páfrányok csoportjaiközé ékelõdnek. Ez azt jelenti, hogy a páfrányokkét csoportja (kígyónyelvfélék és édesgyöke-rûpáfrány-félék) egymással kisebb fokú rokonsá-got mutat, mint utóbbi a zsurlókkal.

A mai (recens) nyitvatermõket monofiletikuscsoportként ábrázoltuk, mert a legrészletesebbvizsgálatok ezt látszanak megerõsíteni. A nyitva-termõkön belül három csoportot: a fenyõket,páfrányfenyõket és cikászokat tüntettük fel. A negyedik csoport, a gnétumok (ahova a Bu-dapesten is elõforduló csikófark tartozik) cso-portját kihagytuk, mert leszármazási viszonyaikegyelõre tisztázatlanok. A cikászok és a ginkgórokonságát elsõsorban molekuláris bizonyíté-kok támasztják alá.

A zárvatermõk jól elkülönülnek a nyitvater-mõktõl. Az egyik érdekes molekuláris kapocs

három olyan gén jelenléte, amelyek megakadá-lyozzák, hogy tartalék tápanyag kerüljön a meg-termékenyítetlen magkezdeményekbe. Ez a me-chanizmus a nyitvatermõkbõl hiányzik. Ez éshasonló különbségek magyarázhatják a zárva-termõk térnyerését számos szélsõséges élõhe-lyen. A középiskolai tankönyvekben népszerû,gyakran ábrával is alátámasztott egyszikû-két-szikû dichotómiától sajnos búcsút kell vennünk.A csoportok elnevezése abból a szempontbólmegfelelõ, hogy a régi csoportokat valóban a sziklevelek száma alapján lehet a legjobban el-különíteni. A többi bélyeg esetében annyi kivé-telt tudunk felsorolni, hogy már régóta vitatott azegyszikû-kétszikû szembeállítás evolúciós háttere.A génszekvenciák (kloroplasztisz rbcL ésriboszómális RNS) egyre több fajra állnak rendel-kezésre, és már 1997-ben elkészült egy részleteselemzés, amelynek legfontosabb megállapításaita frissebb eredmények rendre megerõsítették. Je-lenleg a harmadik átfogó osztályozásnál tartunk(2009), amelyhez interaktív honlap is kapcsoló-dik (http://www.mobot.org/mobot/research/ap-web/). A 2. ábrán ennek a rendszernek az egysze-rûsített változatát mutatjuk be a legfontosabbváltozások szemléltetésére.

A zárvatermõk õsi bélyegei a fás szár, és azegynemû, spirálisan elhelyezkedõ lepelkör. A zárvatermõk legkorábbi képviselõinek (alapizárvatermõ csoportok) két sziklevelük volt, azegyszikûek belõlük váltak külön. Ezekbe az egy-mástól is jelentõsen különbözõ csoportokba tar-toznak többek között a tündérrózsafélék és a ki-zárólag Új-Kaledóniában elõforduló Amborella.A kladogramon õket a Magnolidák követik,ahová a nálunk is kertekbe ültetett liliomfa mel-lett lágyszárúak is tartoznak (pl. farkasalmafé-lék). Az egyszikûek csoportja monofiletikusnaktekinthetõ, tehát ez a csoport a kladisztikusrendszerben is fennmaradhat. A közeli rokonsá-got megerõsítik a molekuláris vizsgálatok is,amelyek elsõsorban a 18S RNS-génen alapul-nak. Az egyszikûek egyetlen általános közös bé-lyege az egy sziklevél. A párhuzamos levélere-

MOZAIK KIADÓ6


Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 6

zet, a mellékgyökérrendszer, a szórt nyalábok a szárban olyan bélyegek, amelyek gyakran elõ-fordulnak körükben, ám nem általánosak, ésmás csoportokra is jellemzõek. Párhuzamoserezetet találunk például az útifûféléknél, mel-lékgyökérzetet a borsféléknél, szórt nyalábokatpedig a tündérrózsánál.

Az utolsó csoportot a valódi kétszikûek jelen-tik, amelyek közé a zárvatermõ fajok háromne-gyede tartozik. Az Eudicot klád evolúciós sikeres-sége a magas fajszám mellett a fajok által elfoglaltélõhelyek sokszínûségében is megmutatkozik.Legjobb átfogó bélyegük a pollen felnyílásáraszolgáló rések száma, amely a valódi kétszikûek-nél három (trikolpát klád) a többi zárvatermõvelszemben, ahol csak egyetlen rést találunk. Az Eudicot klád belsõ rendszere is sokat változott

a régi kétszikûek osztályának rendjeihez képest,amelyek részletesebb bemutatása Podani JánosA szárazföldi növények evolúciója és rendszerta-na címû könyvében megtalálható.

A molekuláris eredmények és a kladisztikaiszemlélet az élõlények többi csoportjának rend-szerét is átszabták. Példaként elég a madarakosztályának megszûnésére utalnunk, amely a hüllõkkel együtt alkot csupán monofiletikuscsoportot. Az új csoportok, valamint a kladiszti-ka elméletének betörése a középiskolába nagy-mértékben elõsegítheti az evolúciós elméletekoktatásának megalapozását. Ma az evolúció fe-jezete a tananyag lezáró fejezeteként jelenikmeg, a legtöbb utalást pedig a genetika fejezet-ben találunk rá. Amennyiben az evolúció egyes,könnyebben érthetõ fogalmait a rendszertan

MOZAIK KIADÓ 7


2. ábraA zárvatermõk leegyszerûsített kladogramja. A törzs a genetikai bélyegek alapján nem

bontható két osztályra, hanem számos kisebb csoportra bomlik. Az egyszikûek továbbra is egycsoportot alkotnak.

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 7

tanórák keretében tanítjuk meg, könnyebb lesza diákok számára az egyes területek közötti kap-csolatok felfedezése, és az evolúciós elméletekmegértése is.

Példaként a homopláziát említjük, amely azélõlények kladisztikai osztályozásának egyik fõnehézsége. Az alkalmazkodás következtében a konvergencia jelensége figyelhetõ meg, amelyhasonló bélyegeket eredményez egészen távolirokonságban lévõ fajok esetében. Jól ismertpéldaként szolgálhatnak az emlõsök és a halakúszói, a növények körébõl pedig a pozsgás szá-rú kaktuszok és kutyatejfélék kísérteties hason-lóságát említhetnénk. A zárvatermõk esetébenszámos homopláziára derült fény a molekulárisvizsgálatok segítségével. A legelképesztõbb pél-da a rovarfogó növények esete. A fehérje-emésztés képessége számos vonalon kialakult,a sokféleség pedig morfológiai különbségek és enzimek szintjén is jelentkezik. A kancsó ala-kú levélmódosulások azonban becsapták a ku-tatókat. A kancsókafélék (Nepethaceae), azausztrál kancsóka (Cephalotus) és a kürtvirág-félék (Sarraceniaceae) nagyon hasonlítanakegymásra, de három külön ágon alakultak ki(1. kép).

Az ábrák használata

Arendszertan oktatásában kiemelt szerepevan az ábráknak. A képek hamar megra-gadnak a diákok emlékezetében és segítik a megértést. Egy jól felépített, logikus törzsfatöbbet mond el minden szónál. A törzsfákon ésa hozzájuk tartozó szövegekben is fontos ki-emelni, hogy milyen csoportokat tüntetünk fel,és a közöttük lévõ kapcsolatot is szükséges értel-mezni, ahogy látni fogjuk.

A fajok leszármazási viszonyairól nincs ésnem is lehet teljes képünk. Egy hipotetikustörzsfát próbálunk rekonstruálni, és ennek többlehetséges útja van. A „valódi fa” pontjain po-pulációk találhatóak, a kezdeti populációból a fajképzõdés különbözõ lehetséges módjainújak alakulnak ki, miközben egyes populációk ki-halnak (3.a ábra). Ilyen ábrát találunk Darwin A fajok eredete címû könyvében, de már õ is tisz-tában volt vele, hogy egy ilyen törzsfának számoselemére nem tudunk következtetni, ezért ez csakhipotetikus faként szolgálhat. Amennyiben a cé-lunk egy természetes rendszer létrehozása, a maélõ fajok osztályozása, az elõzõ fejezetben be-mutatott kladogramot készíthetjük el (3.b ábra).Ezen a törzsfán a csoportok monofiletikusak, te-

MOZAIK KIADÓ8


1. képA homoplázia jelensége rovaremésztõ növények esetén.

Hasonlónak tûnnek, de külön utakon alakultak ki az evolúció során.

kancsóka ausztrál kancsóka kürtvirág

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 8

hát tartalmazzák az összes fajt, amely egy adottközös õsre visszavezethetõ. Ahogyan már emlí-tettük, ennek elõnye, hogy a lehetõ legkeve-sebb szubjektivitást viszi a rendszerbe.

Amennyiben nem szeretnénk idõbeliségetábrázolni egy törzsfán, két lehetõségünk adó-dik. A recens élõlények csoportjai mellett a ki-haltakat is osztályozhatjuk, de ekkor szükségesfeltüntetni, hogy melyik csoport halt már ki, ésmelyik nem. Ezeket a törzsfákat aszinkron fák-nak nevezzük (3.c ábra). A másik lehetõség,hogy azt ábrázoljuk, az egyes szervezõdés-típu-sok hogyan követik egymást (3.d ábra). Ekkorpl. a mohákon az összes valaha élt mohaszerûélõlényt értjük, az ábra pedig az összetettség nö-vekedését képes megjeleníteni. Ezt a törzsfátLamarck használta elõször, és azóta is ezt a tí-pust találjuk leggyakrabban a tankönyvekben,egyetemi szinten is. Ezek a törzsfák félreértésreadnak okot, mert azt a látszatot keltik, hogy azõsibb csoportba tartozó fajok nem evolválódtakazután, hogy a leszármazottak kialakultak belõ-lük. Egy másik lehetséges félreértés, hogy pl. a ma élõ harasztokból alakultak ki a ma élõ nyit-vatermõk, ezért ezen ábrák esetében fontoshangsúlyoznunk, hogy a csoportok mit takarnak.

A legnagyobb problémát azok az ábrák je-lentik, amelyek idõtengellyel nem rendelkeznek,

hiszen recens és kihalt csoportokat egyarántmagukba foglaló kategóriákat használnak, még-is idõbeli leszármazást próbálnak bemutatni(3.e ábra). Ezek az ábrák többféle szempontotpróbálnak megjeleníteni, összekeverve egyestörzsfa-típusokat, és ezzel jelentõs zavart okoz-nak. Ha megpróbáljuk leolvasni, azt látjuk,hogy a mohákból kialakultak a harasztok, majdkét külön ágon kialakult belõlük a nyitvatermõkés zárvatermõk csoportja. A diákokban ennekhatására gyakran kialakul az a téves képzet,hogy a mohák „megrekedtek” a fejlõdés ala-csony fokán. A 3.b ábrával összevetve pedigmég egy hibát fedezhetünk fel: a zárvatermõk-nek nem voltak haraszt õseik, ezért kapcsolatokszempontjából a 3.d ábra a helyes!

Mivel általában egyetlen ábra megjeleníté-sére van lehetõség, azt javasoljuk, hogy a jövõ-ben a középiskolai tankönyvekben klado-gramok szerepeljenek. Ezek esetében be tudjukmutatni az élõvilág sokféleségét és leszármazásiviszonyait, valamint lerakhatjuk az evolúciós is-meretek alapját is a közös õs elágazásokban va-ló megjelenítésével. Fontos a diákokban tudato-sítani, hogy az általuk tanult kladogram egytöbbféle eredményt egyesítõ törzsfa, amely vál-tozik, ahogy egyre többet tudunk meg az élõvi-lágról.

MOZAIK KIADÓ 9


3. ábraA lehetséges törzsfa-típusok

Az a-d: helyes, e: hibás; a – „valódi fa”; b – kladogram; c – kihalt csoportokat bemutató törzsfa;d – idõtengely nélküli fa; e – hibás törzsfa.

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 9

A kladogramokat szemléletesebbé tehetjük a taxonnevek melletti rajz segítségével egy példa-fajról. Az adott taxon fajgazdagságát ábrázolhatjukaz ágak vastagságának változtatásával. Több cso-portot összefoglalhatunk ugyanazon színnel, ki-emelve monofiletikusságukat. Több tankönyvbentalálható molekuláris törzsfa is, ám ezt inkább a ge-netika tananyag keretében szokták tárgyalni. Elõ-nyös ezt az ábrát a rendszertan oktatásánál is elõ-venni, mivel a segítségével remekül bemutatható,mi alapján állítják rokonságba az adott taxonokat.

Élõ kladogram – feladat a kladisztikaoktatásához

Legjobban akkor rögzül valamilyen új infor-máció, ha a diák maga is aktívan részt vesz a megértés folyamatában. Ennek elõsegítésére

állítottuk össze az alábbi játékot, ami kifejezettenegy naprakész, több kutatási eredménybõl össze-illesztett kladogram bemutatására készült (4. áb-ra). Célja egyrészt a leszármazási viszonyok be-mutatása, a csoportok megismertetése, másrésztaz evolúciós szemlélet átadása. A játék során kü-lön hangsúlyt kap a kladogram leágazásos „fa-alakja”, azaz, hogy az evolúció során nem a maimohákból alakultak ki a hajtásos növények, vagya mai nyitvatermõkbõl a zárvatermõk, hanemezek közös õssel rendelkezõ „oldalágak”.

A játékhoz háromféle kártyacsomag szüksé-ges (4. ábra), amelyek kinyomtathatóak azoxalis.elte.hu honlapon található pdf dokumen-tumból is. Laminálni csak akkor érdemes õket,ha többször szeretnénk felhasználni. Az elsõcsomag a taxonok neveit tartalmazza, mind-egyik taxon külön kártyán szerepel. Ezek lesz-

MOZAIK KIADÓ10


4. ábraAz „Élõ kladogram” játékhoz szükséges egyszerûsített kladogram és a kártyacsomagok

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 10

nek a leágazások végpontjai. A második cso-mag kártyáin egy-egy olyan tulajdonság találha-tó, ami az adott taxont látványosan megkülön-bözteti egy másiktól. Ezek a kártyák dõlt betûvelvannak szedve, de lehet õket más színû papírrais nyomtatni. Az ilyen kártyáknak kell az elága-zások csomópontjaihoz kerülni. A harmadikcsomagban lévõ kártyákon olyan információktalálhatóak, amelyek a diákok önálló munkájátsegítik, ha még nem tanultak a taxonokról.

A játékot célszerû körülbelül annyi diákkaljátszani, ahány kártya az elsõ két csomagban ta-lálható (16), de ennél többen is játszhatják, hapedig kevesebb diák van egy csoportban, egyestulajdonságok elhagyhatóak. Minden diák kapegy-egy kártyát az elsõ vagy a második csoport-ból. Az elágazásra vonatkozó információk segít-hetnek a fa elkészítésében, a létszám függvényé-ben ezek a kártyák is szétoszthatóak, illetve a rajtuk szereplõ információt a tanár adagolhatjaa játék során. A kártyákon kívül kapnak még egygombolyagnyi madzagot is. A feladatuk maguk-ból egy kladogramot kirakni. Az összeköttetése-ket a madzag segítségével tudják megjeleníteni.A helyes megoldásnál minden leágazás végén állegy diák, kezében az elsõ csomagból származókártyával (2. kép). Azok, akik a második csomag-ból kaptak kártyát, a madzag mentén helyezked-nek el aszerint, hogy mikor történt a változás,ami meghatározta az adott taxon kialakulását.

Eddigi tapasztalataink alapján a diákok haj-lamosak törzsfa kialakítása helyett egy vonalbafelállni, mintha a scala naturae-t akarnák meg-jeleníteni. A „természet lépcsõje” az élõ és élet-telen világ középkori modellje, amely a tökéle-tesség felé állítja sorrendbe a lényeket. A növénycsoportok ilyen elrendezése azt a kép-zetet kelti, mintha a mai csoportok egymásbólalakultak volna ki. Ez kitûnõ alkalmat jelent be-mutatni az evolúciós szemléletek változását, el-oszlatni a népszerû tévhiteket (pl. a zárvatermõka mai nyitvatermõkbõl alakultak ki), illetvehangsúlyozni, hogy az egyes taxonok valamikorrendelkeztek közös õssel, ahol a fejlõdésük szét-vált, és az egyik recens taxon nem a másik fej-letlenebb formában megrekedt alakja.

KöszönetnyilvánításKöszönettel tartozunk Podani Jánosnak

a kézirat készítése során nyújtott segítségéért, a hasznos tanácsokért.

Irodalom[1]Podani János (2005): Földindulás a száraz-

földi növények osztályozásában. ELTE Eöt-vös Kiadó, Budapest.

[2]Podani János (2007): A szárazföldi növényekevolúciója és rendszertana. 2. javított kiadás.ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

[3]Ujhelyi Péter (2005, szerk.): Élõvilág enciklo-pédia. Kossuth Kiadó, Budapest.

MOZAIK KIADÓ 11


2. képÉlõ kladogram játék a gyakorlatban.

Az egyetemisták is élvezték, de a feladat teljesíthetõ nehézségû középiskolások számára is.

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 11

Atermészettudományi oktatás és mûvelt-ség integrált szemléletû fejlesztésében a környezettudatos szemlélet kialakítását

megcélzó iskolai szabadidõs tevékenységekmellett egyre többször jelenik meg az egészség,egészségvédelem, mint komplex fogalom, és azegészséges életmódra nevelés, mint komplexpedagógiai feladat. Egyre több figyelmet kap a diákok egészségtudatos szemléletét formálóiskolai programok elterjesztése a tanulók testi-lelki-szellemi állapotának, egészségvédelménekérdekében. Ez a szemléletformálás nem csak is-meretszerzésként, hanem iskolai innovációként,jó gyakorlatként is megjelenhet a közoktatás-ban, hiszen az új Nemzeti alaptanterv szövege(a Kormány 2012. május 16-i jóváhagyását kö-vetõen) a korábbinál hangsúlyosabban jelenítimeg az egészséges életmódra nevelést, amelyhozzásegít az egészséges testi és lelki állapotörömteli megéléséhez. Az alaptanterv javasolja,hogy a pedagógusok ösztönözzék a tanulókatarra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozás-ra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinekalkalmazására. Legyenek képesek lelki egyen-súlyuk megóvására, társas viselkedésük szabá-lyozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskolafeladata, hogy a családdal együttmûködve fel-készítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelõzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyeskörülmények és anyagok felismerésében, a vá-ratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusokmotiválják és segítsék a tanulókat a káros füg-gõségekhez vezetõ szokások kialakulásánakmegelõzésében.

Az egészséges életmódra nevelés története

Afelnövekvõ nemzedék egészséges életmód-ra nevelésében óriási felelõsség és számosfeladat hárul az iskolákra, és a jó példát mutató,illetve ismereteket oktató pedagógusokra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kul-túra az általános mûveltség szerves részét képe-zi (Nagy L.-né és Barabás, 2011), így az Egész-ségtan, mint modultantárgy oktatása azáltalános emberi mûveltség megszerzésénekalapvetõ tényezõje. Az egészséges életmód is-merete éppen annyira fontos, mint bármelymás tudomány ismerete!

Az egészség megõrzésére és az egészségeséletmódra nevelés fontosságát már a 17–18.században kezdték a pedagógusok és az orvo-sok hazánkban hangoztatni. Az egészségkultúramúltjából kiemelést érdemel Apáczai Csere Já-nos, Mátyus István, Tessedik Sámuel. ApáczaiCsere János a Magyar Encyclopaedia c. fõ mû-vében kiemelt helyet biztosít az egészségtani is-mereteknek (Székely, 1995). Õ határozza megelsõként magyar nyelven az egészség fogalmát:„Az egészség az embernek az a belsõ állapota,amellyel tagjaiban jól lévén, az õ cselekedeteitjól viszi végben”. Mûvében foglalkozik az egyénegészségvédelmével is: „e világi életre szükségesdolgokkal jól és egészségre élni. Ezek a levegõ-ég, étel, ital, alvás s vigyázás, mozgás s állás ...és az elmének indulatai...” (Ez a felsorolás nemáll messze a mai egészségnevelés témáitól!)

Azonban a hazai egészségkultúra és egész-ségvédelem igazi megteremtõjének az erdélyi

MOZAIK KIADÓ12


Kiss Gábor

Egészséges életmódra nevelés az iskolában –Egészségnap mint témanap

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 12

MOZAIK KIADÓ 13


orvosdoktort, Pápai Páriz Ferencet tekinthetjük,aki 1690-ben jelentette meg „Pax Corporis”címmel az elsõ magyar orvosi könyvet. Az 1777-ben, Mária Terézia által kiadott Ratio Edu-cationis is az iskola feladatának tekinti az egészség-tan oktatását (Németh és Pukánszky, 1998).

Az egészségügyi szabályok tanításában el-évülhetetlen érdemeket szerzett Fodor József,aki elsõként hirdette a világon, hogy „az egész-ségtan a legfontosabb és az emberhez legköze-lebb esõ tudomány”, és az erre való nevelésnekaz óvodás és az iskolás korban kell elkezdõdnie(Székely, 2003).

Napjainkban az egészségnevelés, mint tuda-tosan létrehozott készségfejlesztõ lehetõségekösszessége, fõként a szokások kialakítást és a hosszú távú döntések megalapozását célozza.

Komplexitás és integrált szemlélet

Atermészettudományi mûveltség az egyénés a társadalom számára is meghatározójelentõségû. Az egészség tudatos megõrzésekomplex feladat. Napjainkban egyetértés vanabban, hogy az egészség nem pusztán a beteg-ség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllétállapota (WHO 1948 alkotmány).

Az egészség ebben az értelemben nem pasz-szívan elviselt állapot, hanem tevékeny folya-mat, melynek része a biológiai alapismeretek,valamint a természettudományos alapismere-tek, a technikai és az épített környezet felelõs ésfenntartható alakítása, illetve a természettudo-mányos kutatások, amelyek eredményei nélkülelképzelhetetlen az egészségmegõrzés. Az egész-ség hosszú távú megõrzéséhez egészségtudatosmagatartás kialakítására van szükség. Egészség-tudatosságon azt értjük, amikor az egészségün-ket hosszú távon befolyásoló döntéseket ho-zunk (Kiss, 2003).

Az iskolában töltött évek alatt a különbözõpedagógiai módszerekkel komoly hatást lehetgyakorolni a diákok személyiségfejlõdésére,amely nagyban meghatározza kialakuló szoká-saikat, életvitelüket (1. ábra).

Ezért az iskola az egészségfejlesztés legfonto-sabb színtere, különösen így van ez kisiskoláskorban (a 6–10 éves korban). Az egészségfejlesz-tés olyan egészségjavító módszereket jelent,amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító jelle-gû tevékenységeken. Ilyen például az egészség-nevelés: az a tudatosan kialakított tanulási-tanítá-si folyamat, amely változatos módszerekkel bõvítiaz egészséggel kapcsolatos ismereteket, az egyénés a környezetében élõk egészségének javítása,megõrzése érdekében (Sulinet tudásbázis).

Az iskola és az oktatás feladata az egészség-nevelés területén komplex, és az alábbi felada-tokat jelenti:– Az egészség megvédésére, az egészséggel kap-

csolatos ismeretek fejlesztésére, visszaszerzé-sére vonatkozó, közérthetõ, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédõ lehetõsé-gek sokoldalú bemutatása.

– Megtanítani, hogy alapvetõ értékünk az életés az egészség. Ezek megóvására magatartásialternatívákat ajánljon, tanítson megfelelõ

1. ábraAz egészséges életmódra nevelés pedagógiai

elemei. Az egészséges életmódra nevelés felké-szíti a diákot arra, hogy életkorának megfele-

lõen önálló legyen, és tudjon összhangot teremteni a biológiai, a fizikai, a lelki

és a társadalmi lehetõségei között.

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 13

egészségvédõ magatartásra, gyakorlással, se-gítéssel, példamutatással.

– Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészség-védõ magatartás szabályainak megtartására,közös véleményformálással, támogató tanács-adással is!

– Segítse mind az egészségeseket, mind a bete-geket az egészségvédõ öntevékenységben, azegészséges életmód kialakításában, a döntésialternatívák kidolgozásában, és a helyes dön-tések megvalósításában.

A tantervi egészségnevelés megvalósulásá-nak kulcsterületeit az 1. táblázat foglalja össze.

Pedagógiai-módszertani megújulás azegészségnevelésben

Az egészséget alapvetõen négy tényezõ ha-tározza meg: az örökletes és környezeti té-nyezõk, valamint az életmód és az egészségügyiellátó rendszer mûködése. Ebbõl a pedagógus,illetve az iskola az életmód-életvitel fejlesztéseterületén érhet el eredményeket nem csak azoktatás, hanem az iskolai innovációk, jó gyakor-latok, projektek, témanapok, témahetek szerve-zésével. Ilyen témanap az egészségnap, ami ak-kor eredményes, ha az ismeretszerzés éstapasztalatszerzés különféle kontextusokban je-lenik meg az egészség témakörben, és a min-dennapi élet színtereihez, problémáihoz kap-csoltan kerül feldolgozásra.

Az egészségnap, egészséghét tevékenységtöbb európai uniós, illetve humánerõforrás fej-lesztési pályázatban kötelezõ tevékenység (pl.TÁMOP 6.1.2-11/1), de az Innovatív iskolák fej-lesztése címû TÁMOP 3.1.4-12/1 számú pályá-zatban is megjelenik. Az iskolai innováció fon-tos része tehát az egészségnevelés, az oktatásiintézmények pedagógiai-módszertani megúju-lása, a magasabb színvonalú oktatás érdekébena pedagógusok szakmai fejlõdésének elõsegíté-se, szaktárgyi tanártovábbképzések megvalósí-tása mellett. A pályázatnak fontos részcélja a di-ákok egészséges életmódra nevelése, azegészségtudatos szemléletet formáló iskolai ne-velés elterjesztése (TÁMOP felhívás).

A témanap vagy témahét szó jelentése ben-ne van magában az elnevezésben. Adott napon(vagy héten) az iskola (vagy legalábbis bizonyoskorcsoportok) minden tagja ugyanazzal a témá-val foglalkozik. Bár nagy különbség van jellegé-ben, hangulatában, de fõleg szervezésében egytémanap és egy akár teljes hetet kitöltõ témahétközött, abban megegyeznek, hogy a lényeg: a diákok a pedagógusok segítségével a hagyo-mányostól eltérõ formában dolgozzák fel az adotttémát, a lehetõ legkomplexebb módon (Kiss,2007). Úgy, hogy a részt vevõ gyermekeknek isjókedvet és sikerélményt adjon. A témanapokszervezésének az alapja lényegében a projekt-módszer, ami olyan tanulásszervezési módszer,melynek középpontjában valamilyen elvégzen-

MOZAIK KIADÓ14


1. táblázatAz egészségnevelés kulcsterületei

Adottságok Szociális ésgazdaságitényezõk

Környezet Életmód Szolgáltatások-hoz való hozzá-férés lehetõsége

– genetikai tényezõk

– nem– életkor

– szegénység– munkanélküliség– szociális kirekesz-

tettség

– levegõ minõsége– lakáshelyzet– víz minõsége– szociális környezet– gazdasági környe-

zet

– dohányzás– alkoholfogyasztás– táplálkozás– fizikai aktivitás– drogfogyasztás– szexuális magatartás– stressz

– oktatás– egészségügyi ellátás– szociális szolgál-

tatások– közlekedés– szabadidõ

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 14

MOZAIK KIADÓ 15


dõ tevékenység áll, és a hangsúlyt az ismeretekmegszerzésének folyamatára helyezi (Nagy L.-né, 2007a). Az oktatás fõ mozgatórugója nem a tanítás, hanem az aktivitásra támaszkodó ta-nulás (Hegedûs, 2002). Ezért tehát minden pro-jekt szigorúan véve végtelen és ugyanakkoregyedi, hiszen a projektekben a problémák nemabsztrakt síkon jelennek meg, hanem a konkrét-ság gazdagságában (Hortobágyi, 1991).

A témanap az alábbi jól elkülöníthetõ szaka-szokból áll (2. ábra).

Az Egészségnap szervezésének lépései

Elõkészítési szakasz– Felelõsök választása a programok sikeres kivi-

telezése érdekében.– A programok részletes kidolgozása ütemterv

szerint.– Forgatókönyv készítése az Egészségnap meg-

valósításához.– A rendelkezésünkre álló anyagi feltételek fel-

adatonkénti elosztása.– A programokhoz szükséges tárgyi feltételek

megteremtése.

Megvalósítás (korosztályonként javasolt progra-mok)– Az Egészségnap (feladatok, tevékenységek)

elõkészítése, összeállítása.– Az egészséges életmóddal, a betegségek meg-

elõzésével kapcsolatos közmondások, szólá-sok gyûjtése, illusztrálása, tablókészítés.

– Figyelemfelkeltõ plakátok készítése egészség-megõrzésre, betegségek megelõzésére.

– Étrendpiramis készítése (mûvészeti alkotásokversenye, kiállítás).

– Rajzpályázat: Mit egyek, hogy egészséges le-gyek?

– Szakértõk felkérése adott témával kapcsolat-ban kisebb elõadások megtartására korcso-portoknak megfelelõen (21. századi ételek,gyógynövények és hatásaik, koleszterin, szen-vedélybetegségek, dohányzás és hatásai, drogés hatásai, fertõzõ betegségek, higiénia a konyhában, bõrünk és védelme, smink ésbõrápolási tanácsadás, táplálékaink – táplálékkiegészítõk stb.)

– Önismeret-fejlesztõ interaktív foglalkozásokrendezése.

2. ábraA témanap szakaszai

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 15

– Szerepjátékok a személyes higiénérõl.– Öröm-bánat térkép készíttetése az iskoláról ta-

nulócsoportonként.

Az Egészségnap lebonyolítása– A helyszínek elõkészítése.– Zenés bemelegítõ torna a sportpályán.– Az iskola dolgozói és a vállalkozó kedvû szü-

lõk által készített ízletes, egészséges reggeli fa-latok kínálása.

– Programkínálat ismertetése: sorversenyek;ügyességi feladatok a mindennapi életbõl vetteszközökkel; kosárlabda-, röplabda-, focimér-kõzések; ismerkedés az íjászattal; általánosegészségi állapotfelmérés; ötletbörze (tudatosvásárlásra ösztönzés, természetes alapanyagútisztítószerek, kozmetikumok bemutatása), re-formkonyha-bemutató; zöldég-, gyümölcsálla-tok készítése; hagyományõrzõ kézmûves foglal-kozás; érzékszerveink védelme – gyakorlatokkal(hogyan közlekedik egy nem látó? hogyan tájé-kozódik egy nem halló?), elsõsegélynyújtás-be-mutató, baleset-megelõzés, segélykérés, a men-tõk értesítése.

– Interaktív vetélkedõk az elõkészítõ szakaszbanmegszerzett ismeretek alapján.

– Elõadások megtartása különbözõ helyszíneken.– A nap értékelése: A nap folyamán megszerzett

zsetonok beváltása ajándékokra, a résztve-võknek emléklap átadása. A legtöbb zsetontösszegyûjtõ diák különdíjat kaphat.

– A mérkõzések eredményeinek kihirdetése, dí-jazása.

Befejezõ szakasz– Diagram készítése az egészségállapot-felmérés

alapján.– A láthatatlan világ élményeinek megjelenítése

rajzban, fogalmazásban és drámaórán.– Pár hónap múlva kérdõív kitöltetése, hogy el-

lenõrizzük, megtörténtek-e a pozitív változá-sok a diákok életvitelében.

– Mûvészeti kiállítás rendezése (rajz, fotó, kéz-mûves alkotások).

– Pozitív változtatások az iskola életében és kör-nyezetében az öröm-bánat térkép tapasztala-tait figyelembe véve.

– Beszámoló készítése, ismertetése munkaérte-kezleten.

– Elszámolás, a program gazdasági lezárása.

A témanap, témahét várható pedagógiai eredményei

– Kialakul és növekszik a munka során a szemé-lyes érintettségbõl adódó motiváltság.

– Kölcsönösen pozitív irányba változik a diák-tanár viszony.

– Növekszik az önbizalom, magabiztosság,amely újabb cselekvésre ösztönöz.

– Csökkennek a magatartási anomáliák.– Fejlõdik a cselekvõ- és szervezõképesség és az

önálló ismeretszerzés képessége.– Az azonos cél elérésének tudata biztosítja

a magas fokú szocializációt.– A csoportmunkák során erõsödik az egymás-

ra figyelés, az esetleg periférián lévõ tanulók isbekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe.

Az egészségnap témái

Az egészségnap, egészséghét idõkeretét, va-lamint a NAT követelményeit figyelembe véve a következõ fõ témákkal ajánlott foglalkozni (3. ábra).

Az egészségnap lebonyolításáhozjavasolt innovatív pedagógiai

módszerek

Az innováció abban rejlik, ha a meglévõ ok-tatási-nevelési gyakorlathoz képest újat je-lent. Egy egészségnapon nemcsak a nyomtatott,szöveges, vizuális és auditív ismerethordozókfeldolgozása fontos, hanem a kinesztetikus típu-sú, sõt az ízlést-szaglást is feltételezõ tanulástí-pus is. Az innováció ereje abban is rejlik, hogyegy egészségnapon nem csak a diákokat oktatópedagógus tarthat foglalkozást, hanem az isko-laorvos, a védõnõ, az iskolapszichológus, vagy

MOZAIK KIADÓ16


Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 16

MOZAIK KIADÓ 17


más meghívott dietetikus, egészségügyi szakér-tõ. A programokhoz bekapcsolódhatnak közin-tézmények, kutatóközpontok, egyetemek, fel-nõttképzõ intézetek szakértõi, illetve mozgásostevékenységeket oktató klubok vezetõi, sporto-lók stb. A diákok akkor lesznek érdeklõdõk ésmotiváltak, ha mozgalmassá tesszük a tanulást,ismeretszerzést, akár már az osztályfõnöki órá-kon, vagy a programot megelõzõ szaktárgyiórákon is!

A témától függõen rendezhetünk kerekasz-tal-vitát játékos formában, pl. a dohányzásrólúgy, hogy a tanulók szerepjátéka (orvos, védõ-nõ, pedagógus, jogász, rendõr, szülõ, beteg stb.)érvényesüljön.

A vita módszere problémafelvetéssel, kér-désfeltevéssel indul, amit érvek és ellenérvekkövetnek, vélemények és tapasztalatok ütköz-nek, ezért fontos, hogy az „összecsapás” utánközös állásfoglalás alakuljon ki. E módszernél fõszabály: a vitapartner tisztelete és meghallgatá-sa! A metodika elõnye, hogy vitakultúrára: he-lyes, szép beszédre, meggyõzõ érvelésre, az

együttélési szabályok betartására nevel (pl. fo-gyókúra, táplálék kiegészítõk, rendszeres moz-gás, táplálékpiramis (1. kép), helyes táplálkozástémák esetében).

A magyarázó jellegû elõadás hagyomá-nyos formája az ismeretterjesztésnek (2. kép).Soha ne legyen hosszú, de legyen érthetõ, vilá-gos, s a tanulók életkorának megfelelõ! Mindiginteraktív módon kapcsolja be az osztályt! (Elõ-nyös, ha külsõ szakértõt hívunk elõadóként

3. ábraAz egészségnap ajánlott témakörei.

Az egészségnap lebonyolításához javasolt innovatív pedagógiai módszerek

1. képEgészséges táplálkozás és a táplálékpiramis

01. Egészség – betegség02. Táplálkozás – mozgás03. Napirend – szabadidõ helyes felhasználása – alvás04. Testápolás (Személyes higiéné) és öltözködés05. Családi élet jelentõsége06. Kortárskapcsolatok07. Káros szenvedélyek – helyes döntések08. Szexualitás09. Egészséges környezet és védelme10. Balesetek megelõzése – elsõsegélynyújtás

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 17

a diákcsoporthoz. Például: rendõrségi szakem-bert – bûnmegelõzés, drog, erõszak, önvédelemtémákban, védõnõt – tisztálkodás/higiénia, fer-tõzõ betegségek, szexuális nevelés (párválasz-tás, védekezés, nemi betegségek) témákban,személyi edzõt – rendszeres mozgás, test-súly/testarány, izomzat fejlesztése, sportolás, il-letve a rendszeres mozgás elõnyei, lehetõségeitémákban, dietetikus szakembert – mit – meny-nyit – mikor fogyasszunk, fogyókúra, táplálék-kiegészítõk stb. témákban.

Az egészséggel, egészségmegõrzés lehetõsé-geivel kapcsolatos technikákról, a szokások ki-alakításáról, megváltoztatásáról, az elhatározá-sokról és döntésekrõl készített esettanulmány– a dolog lényegét tekintve – nem egyéb, mintegy „sztori”. Valahogy úgy mondjuk el vagy ír-juk le, ahogyan a tegnap esti film történetét me-séljük el egymásnak reggel, vagy ahogyan a szépirodalmi mûvek cselekményét kellett an-

nak idején röviden összefoglalnunk. Vagyisminden ilyen történet attól „kerek” – kerekebb,mint az életben –, hogy van indítása (bevezeté-se), van tulajdonképpeni eseménysorozata, vé-gül pedig van lezárása, befejezése. Valljuk meg:a mindennapi életben tele vagyunk hasonló tör-ténetekkel. Különösen az olyanokat kedveljük,amelyeknek csattanója, poénja is van. Vagyisamelyeknek a befejezése egyrészt váratlan for-dulattal zárul, másrészt pedig ez a váratlan for-dulat hirtelen rávilágít az egész történet többé-kevésbé rejtett értelmére, mondanivalójára. Az elbeszélés, az esettanulmány bemutatása le-gyen színes, motiváló és élményszerû!

A megfigyelés, bemutatás, mint módsze-rek, a NAT általános fejlesztési követelményei-ben is hangsúlyos szerepet kapnak: „A tanulótudjon ismeretekhez jutni .... a jelenségek, folya-matok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálataés modellezése, az ismeretterjesztõ irdalom és

MOZAIK KIADÓ18


2. képInteraktív elõadás

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 18

MOZAIK KIADÓ 19


könyvtár használata révén.” Több szakmai bemu-tatót szervezhetünk, pl. egészségügyi bemutató,elsõsegély-bemutató, smink-tanácsadás, ételké-szítés, bioélelmiszer-bemutató, ahol megfigyelésiszempontok alapján szerezhetnek tapasztalatot ésinformációt a diákok. A kísérletezés elõnye, hogyaz ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívülvilágos és meggyõzõ, fejleszti a természettudomá-nyos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezetõ, köz-vetítõ vagy bizonyító jellegû, attól függõen, hogymire kívánjuk felhasználni: figyelemkeltésre, tisz-tázatlan kérdések megoldására vagy tapasztalatokmegerõsítésére.

A vetélkedõk és versenyek gyakran a legna-gyobb aktivitást és motiváltságot kiváltó esemé-nyek az egészségnapon. Ha az egészség téma-kör egy adott tématerületéhez kapcsolódótartalommal szervezünk – fõleg ismeretszerzés-re, vagy a már megszerzett ismeretek logikushasználatára – játékos programot a diákoknak,akkor egy vetélkedõ szervezésével (tesztek, to-tók, kifejtõs kérdések, szituációk megoldása, de-finíciók helyes ismerete, adatok elemzése, össze-hasonlítása, pontos mérés, számítás stb.)nagyon változatos mûveltségterületeket érinthe-tünk. Az esemény eredményhirdetéssel, díjazás-sal zárul (a fõ hangsúly itt a szellemi aktivitásonvan). A versenyek (3. kép), akár sportverseny,bajnokság, sorverseny vagy érdekes, játékosversenyek, amelyek a fizikai erõnlétet, testiegészséget fejlesztik, olyan egynapos szabadidõs

sporttevékenységek, amelyeknek gyõztesei a verseny végén díjat kapnak.

A csoportfoglalkozás, megbeszélés, ötletekszabad áramoltatása, vagyis ötletbörze a lelkiegészségnevelés témáinak igen népszerû, jómódszere. Elõnye, hogy az ötletek szabad ára-moltatására ösztönöz (4. kép), és megtanít az el-hangzottak szakszerû értékelésére, buzdítja a ta-nulókat a sokszínû gondolkodásra, a sokfélemegoldás keresésére. E módszer alkalmazásánála tanár vagy a tanulók vessenek fel egy témávalkapcsolatos problémát, feladatot, szituációt,majd következzenek az ötletek, a megoldások,legvégül pedig a kiértékelés.

A szituációs játékok, szerepjátékok le-hetõséget kínálnak a problémás élethelyzetekkipróbálására. Elõnyük, hogy megadott szituá-cióban (5. kép) rövid idõre lehetõségük nyílik a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különbözõvariációkat. Segít a tanulóknak az önmegisme-résben, felfedezhetik érzéseiket, belsõ gondolat-világukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit(6. kép).

A relaxációs módszerek (a kornak meg-felelõ bõvítéssel) a stresszkezelés szempontjábólfontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatjáknapi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés éskeringés hatására csökken a fáradtságérzésük,tanóra elõtt alkalmazva fokozódik figyelmük ésnõ a koncentrációképességük. Ugyanilyen hasz-nos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki fe-

3. képVerseny

4. képCsoportfoglalkozás, ötletbörze

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 19

MOZAIK KIADÓ20


szült izmok ellazításával a látásproblémák meg-elõzését szolgálja.

A felsorolt metodikák jól mutatják a progra-mot vezetõ szakember/tanár irányító, értékköz-vetítõ szerepét. Ezeken a programokon is na-gyon fontosak az ismeretek, de emellett a pozitív beállítódások, magatartások, szokásokkialakítására kell törekednünk. Nem elég, havalaki tisztában van a helyes táplálkozással,mégis egészségtelen ételeket választ! (lásd Bara-bás és Nagy L.-né, 2012) Tehát kellenek a meg-felelõ ismeretek, de ezeknek be kell épülniük a tanulók életvitelébe (2. táblázat). A beépülésmértékét érdemes vizsgálni, mérni elõ- és utó-tesztekkel.

Bármilyen módszert, szemléltetést használ-hatunk, ha az eredményes a testi-lelki nevelés-ben. Fontos, hogy a programban központi he-lyen álljon az ember, akit a természet és a társadalom részeként vizsgálunk.

A legtöbb gyerek érdeklõdik a környezete ésaz élõvilág iránt. Ahogy fejlõdnek, úgy fejlõd-nek elképzeléseik is az élõlényekrõl, a növényekés az állatok életmûködéseirõl és a saját testiegészségükrõl is. A gyerekek ezt a tudást válto-zatos forrásokból gyarapítják (pl. tapasztalataik,szüleikkel és más felnõttekkel való beszélgetése-ik, gyerekekkel való vitáik, televízió, magazinokstb.). Erre a gazdag háttérre épül rá mindaz,amit az iskolában tanulnak (Nagy L.-né és Ko-rom, 2009).

A környezeti nevelési programok pedagógi-ai tapasztalataiból (pl. Kiss, 2006; Nagy L.-né,2007b) tudjuk, hogy a közvetlen tapasztaláserõsíti a megismerést, ezért ahol csak lehet, a közvetlen tapasztalás erejével színesítsük a ta-nítást és könnyítsük meg a tanulást! A 8. évfo-lyam biológia tananyaga kiváló alapot teremtaz egészségnevelés mélyebb tartalmainak meg-értésére. A diákoknak már vannak ismereteik

5. képSzituációs játék

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 20

MOZAIK KIADÓ 21


az emberi szervezet felépítésérõl, mûködésérõlés ezek összefüggéseirõl, valamint az emberkörnyezetével való kapcsolatáról. Ezért szüksé-ges az egyes témakörök idõbeli tervezésénél fi-gyelembe venni a biológia haladási ütemét is,hogy már meglévõ alapismeretekre építhes-sünk! A 6. évfolyam tanulói még keveset tud-nak az ember szervezetérõl és különösen keve-set a gyermeki vagy a serdülõ szervezetrõl(Korom és mtsai, 2012), ezért célszerû ezeketaz ismereteket a tanulók életkorának megfele-lõen kiegészíteni.

2. táblázatA különbözõ korcsoportoknak javasolt tevékenységek

6. képSzerepjáték

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 21

MOZAIK KIADÓ22


Irodalom[1] Barabás Katalin és Nagy Lászlóné (2012):

Egészségi állapot, egészségmagatartás. In: Csa-pó Benõ (szerk.): Mérlegen a magyar iskola.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 441–510.

[2]Hegedûs Gábor és Szécsi Gábor (2002): A projektmódszer elmélete és gyakorlata. In:Hegedûs Gábor (szerk.): Projektpedagógia.KF, TFK, Kecskemét, 69–135.

[3]Hortobágyi Katalin (1991): Projekt kézi-könyv. ALTERN füzetek 1. OKI, Budapest, 5.

[4]Kiss Gábor (2003): KÖRTE 6. osztály Mun-katankönyv, Kézirat. Kaposvár, 1–108.

[5]Kiss Gábor (2006): A környezeti kompeten-cia fejlesztésének lehetõségei az erdei iskolá-ban. In: Kiss Gábor és Lagzi István (szerk.):Kutató tanárok tudományos közleményei.Válogatás a Kutató Tanárok I. Tudományoskonferenciájának (Karcag, 2006. október 6–7.) elõadásaiból. Kutató Tanárok OrszágosSzövetsége, Budapest, 136–145.

[6]Kiss Gábor (2007): Akció napok – iskolai ak-ciók projektmódszerrel. In: V. Molnár Júlia:Emlékszilánkok. Kutató Tanárok OrszágosSzövetsége, Budapest, 64–76.

[7]Korom Erzsébet, Nagy Lászlóné, B. NémethMária, Radnóti Katalin, Makádi Mariann,Adorjánné Farkas Magdolna, ReváknéMarkóczi Ibolya, Tóth Zoltán, Csíkos Csabaés Wagner Éva (2012): Részletes tartalmi ke-retek a természettudomány diagnosztikus ér-tékeléséhez. In: Csapó Benõ és Szabó Gábor(szerk.): Tartalmi keretek a természettudo-mány diagnosztikus értékeléséhez. NemzetiTankönyvkiadó, Budapest, 179–309.

[8]Nagy Lászlóné (2007a): A projektmódszer al-kalmazása a biológia tanításában. A BiológiaTanítása, 15. 1. sz. 3–11.

[9]Nagy Lászlóné (2007b): Környezeti nevelés a tanulás iskolán kívüli színterein. In: Márföl-di Anna (szerk.): Tudománnyal a környezetinevelésért Konferencia (Sopron, 2007. no-vember 8–9.) Konferenciakötet. Nyugat-Ma-gyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar,Tanárképzõ Intézet, Sopron, 83–95.

[10]Nagy Lászlóné és Barabás Katalin (2011): Az egészségmûveltség és egészségmagatartásdiagnosztikus mérésének lehetõségei. In:Csapó Benõ és Zsolnai Anikó (szerk.): Kogni-tív és affektív fejlõdési folyamatok diagnoszti-kus értékelésének lehetõségei az iskola kezdõszakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bu-dapest, 173–224.

[11]Nagy Lászlóné és Korom Erzsébet (2009): Az 5–18 év közötti gyermekek biológiai tév-képzetei és megszüntetésükre alkalmas mód-szerek. In: Kiss Gábor (szerk.): Kutató tanároktudományos közleményei 2007–2008. Válo-gatás a Kutató Tanárok II. és III. Tudományoskonferenciájának (2007, 2008 Gyõr) elõadá-saiból. Kutató Tanárok Országos Szövetsége,Budapest, 328–337.

[12]Németh András és Pukánszky Béla (1998):Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest. www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/nevtort/neveltrt

[13]Nemzeti alaptanterv (2012). Magyar Köz-löny, 2012. 66. sz. 10642.

[14]Sulinet tudásbázis. http:// tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/az-egeszseges-eletmod/ az-egeszseges-eletmod/a-lelki-egesz-segrol-serduloknek/ fogalomtar-a-pszichologia-temakorehez

[14]Székely Lajos (1995): Egészségnevelés – A múltból elõretekintve. Pápai Kiadó,Budapest, 561.

[15]Székely Lajos (2003): Egészségfejlesztés,egészségnevelés. Tanári kézikönyv. BudapestXVII. kerület Egészségügyi Szolgálat, Buda-pest, 1–70.

[16]Társadalmi Megújulás Operatív Program út-mutató, Innovatív iskolák fejlesztése c. pályá-zati felhívásához, 2012. 2–69. http://www.n-fu.hu/doc/3534

[17]WHO 1948 alkotmány – Preamble to the Con-stitution of the World Health Organization asadopted by the International Health Conference,New York, 19–22. June. http://www.who.int/about/definition/en/print.html

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 22

Évfolyam: 7.

Témakör: A forró éghajlati övezet élõvilága

Az óra anyaga: A szárazság hazájában

Tankönyv: Jámbor Gyuláné, Csókási András-né, Horváth Andrásné és Kissné Gera Ágnes(2012): Biológia 7. Életközösségek, rendszer-tan. Mozaik Kiadó, Szeged

Az óra típusa: vegyes típusú óra

Az óra oktatási feladatai

Az óra célja, hogy a tanulók megismerkedje-nek a sivatagi éghajlat élõvilágával. Ehhezismerniük kell a sivatagi éghajlat alapvetõ jel-lemzõit. A tanóra során arra keressük a választ,hogyan képesek alkalmazkodni a növények ésaz állatok a szélsõséges idõjárási körülmények-hez (pl. szárazság, nagy napi hõingás, homokvi-harok) és az extrém környezeti tényezõkhöz(terméketlen talaj, tápanyaghiány). Cél, hogy a tanulók megismerkedjenek a kaktuszok, azegypúpú teve (dromedár), a sivatagi róka és a sivatagi ugróegér testfelépítésével, életmódjá-val és alkalmazkodási stratégiáival.

Az óra képzési feladatai

Az óra során a szövegértést a tankönyv szö-vegének értelmezése, a logikus gondolko-dást és a rendszerszemléletet a kivetített képekelemzése, a videó irányított megfigyelése és a füzetvázlat elkészítése fejleszti. A szociális kész-ségek, az anyanyelvi kommunikáció és a tanu-lás tanulásának fejlesztése a kooperatív mód-szerek alkalmazásán keresztül történik.

Az óra nevelési feladatai

Atanóra során a lecke tartalmából fakadóankiemelt szerepet kap a környezeti nevelés.Szóba kerül a már globális problémának számítóelsivatagosodás is. Az órán ezen kívül az esztéti-kai nevelés (kivetített képek, tankönyvi képek) ésaz erkölcsi nevelés kap különös hangsúlyt.

Szemléltetés

A7. évfolyam biológia-tankönyvéhez készültMozabook tanári segédanyag, kiegészítveaz internetrõl oktatás céljára szabadon letölthe-tõ képekkel; a tankönyv képei, szövege.

Orosz Gábor

„A szárazság hazájában” címû tananyagtanítása – óratervezet

Az óra szerkezete, logikai menete, idõbeosztásaAlkalmazott mód-szerek, eszközök,

munkaformák

I. Jelentés (1 perc)II. Ismétlés (2 perc)

– Az elõzõ órán Ausztrália élõvilágával ismerkedtünk meg.

Mi az oka annak, hogy Ausztrália területén olyan növény- és állatfajok él-nek, melyek sehol máshol a világon nem találhatók meg?

Közlés,frontális ellenõrzés,megbeszélés

MOZAIK KIADÓ 23


Bio12_04.qxd 2012.12.15. 9:50 Page 23

MOZAIK KIADÓ24


Az óra szerkezete, logikai menete, idõbeosztásaAlkalmazott módsze-rek, eszközök, mun-

kaformák

(A földtörténeti középkorban Ausztrália hamar levált Gondwanától, ésévmilliókon keresztül óceánok által elszigetelten fejlõdött.)Az órán két erszényes emlõssel is megismerkedtünk. Melyek ezek?(A kenguru és a koala.)Melyik növény szolgál a koalák fõ táplálékául?(Az eukaliptusz.)

III. Ellenõrzés (5 perc)– Egy diák szóban felel, téma: Az eukaliptuszok jellemzése.– Közben az osztály a Mf. 14. o. 6. feladatát oldja meg.– A munkafüzeti feladat közös ellenõrzése.

IV. Az új anyag feldolgozása (A szárazság hazájában) (34 perc)

AHOL AZ ESÕ RITKA VENDÉG (10 perc)– Az elõzõ órákon a forró éghajlati övezetben vizsgálódtunk. Az Egyen-

lítõtõl távolodva megismerkedtünk a trópusi esõerdõk, a trópusilombhullató erdõk és a szavannák élõvilágával. Ma tovább folytatjukutunkat egészen a térítõkig, ahol nagyon szélsõséges idõjárási körül-mények uralkodnak.

– A térítõk mentén SIVATAGOK alakulnak ki.Nyisd ki a tankönyvet a 166–167. oldalon!Melyik kontinensen fordul elõ sivatag? Olvasd le a térképrõl!(Amerika, Afrika, Ázsia, Ausztrália)

– Észak-Amerika területén húzódik a Sonora-sivatag, Közép-Amerika te-rületén a Mexikói-sivatag, Dél-Amerika nyugati partján az Atacama-si-vatag és Afrika északi részén, a Ráktérítõ mentén terül el a Szahara.Ezeket a neveket feltüntetjük a Tk. térképén is!

– Ezeken a területeken SIVATAGI ÉGHAJLAT alakul ki.

– Az Egyenlítõ környékén felszálló légáramlatok az északi és déli pólusfelé tartanak, majd a térítõknél lefelé szállnak. A leszálló légmozgásmiatt nincs lehetõség a felhõképzõdésre, így itt igen ritka a csapadék.Gyakran évekig nem hullik esõ!

– A Tk. 32.1. ábráján a sivatagi éghajlat jellemzõit figyelhetitek meg.Mi jellemzõ a terület csapadékviszonyaira?(Egész évben nagyon kevés csapadék esik, kb. 5–10 mm.)

Egyéni szóbeli felelet,önálló munka, ellenõrzés

Közlés, frontális munka,megbeszélésMozaBook extrák:Földgömb (3D)

Közlés MozaBook: A Föld nö-vényzeti öveit bemutatótérkép

Frontális munka,közlésKép: A Föld sivatagaitábrázoló térkép

Frontális munka,magyarázat

Kép: Tk. 32.1.MozaBook: A sivatagiéghajlat diagramja

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 24

MOZAIK KIADÓ 25


Az óra szerkezete, logikai menete, idõbeosztásaAlkalmazott mód-szerek, eszközök,

munkaformák

– Mivel nincs felhõképzõdés, ezért nincs, ami visszatartsa a földfelszín felõlkisugárzott hõt, így nagymértékû a hõkibocsátás, éjjel gyorsan lehûl alevegõ. (Nappal 50°C, éjjel akár fagypont körüli is lehet a hõmérséklet!)Emiatt nagy a napi hõingás.

– Mi jellemzõ a terület hõmérsékletviszonyaira?(A hõmérséklet egész évben magas, 15°C–30°C között változik).

– A következõ képek a Sonora-sivatagban és a Szaharában készültek.Mi borítja a földfelszínt?(Kõtörmelék, kavics, homok.)Milyen a növényzet elrendezõdése?(Rendkívül gyér, összefüggõ növénytakaró nem alakul ki.)

– Oka: nincs (vagy csak alig történik) humuszképzõdés.

– Gyûjtsük össze, hogy milyen környezeti hatásokhoz kell a sivatagiéghajlat élõlényeinek alkalmazkodnia!

– szárazság– hõmérséklet– szélsõséges idõjárási körülmények (pl. homokvihar)– földfelszín– táplálékhiány

– Ezek felkerülnek a hagyományos táblára és óra végéig fennmaradnak,hogy mindig visszautalhassunk rájuk.

A SIVATAGOK NÖVÉNYEI (6 perc)

– Az amerikai sivatagok növényzetének legismertebb képviselõi a KAKTUSZOK. A következõ videón velük ismerkedhetünk meg.

– Megfigyelési szempont: Hogyan alkalmazkodnak a kaktuszok a szá-razsághoz?

– (POZSGÁS SZÁRuk van (viaszos felület → vízvesztés megakadályozása,víz raktározása), leveleik tövisekké módosultak (párologtatás csökkentése),a reggel lecsapódó harmatot a bordázott szár a gyökerek felé irányítja.)

– Ezen a képen egy óriáskaktusz szárának keresztmetszetét láthatod. A szárlegnagyobb részét víztároló réteg tölti ki. Esõzéskor akár 2000 l vizet isképes tárolni! Ilyenkor a bordák kisimulnak.

Frontális munka,közlés,magyarázat,megbeszélés

Kép: Sonora-sivatag,Szahara jellemzõ tájai

MozaBook: videó a kaktuszokrólIrányított megfigyelés,frontális ellenõrzés

Frontális munka,magyarázatKép: Kettéfûrészeltóriáskaktusz száraKép: Az óriáskaktuszgyökérzete

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 25

MOZAIK KIADÓ26



kaformák

– A kaktuszok gyökerei (kép) a talaj felszínéhez közel helyezkednek elés gazdagon elágaznak. A reggeli harmat gyors felszívásában és a tá-masztásban is szerepük van.

– Keresd ki a Tk. 32. o. apró betûs részébõl, hogy milyen egyéb straté-giákat használnak a növények a szárazság átvészelésére!

– (Magállapotban vészelik át, levélfelület csökkentése, vízraktározás kü-lönbözõ szervekben → ez a kaktuszoknál is megfigyelhetõ.)

– Mf. 15. o. 2. feladat önálló megoldása, majd közös ellenõrzése.

A SIVATAG HAJÓJA (8 perc)

– Ilyen szélsõséges körülmények között nem sok állat képes megélni.Azonban vannak olyan fajok, melyek kifejezetten ehhez az éghajlat-hoz alkalmazkodtak. Ilyen állat az EGYPÚPÚ TEVE, más néven dro-medár.

– A sivatag hajójának nevezik, hiszen sokáig az emberek csak a tevéksegítségével voltak képesek átkelni a sivatagokon. Hullámzó mozgá-sa szintén a tengeren hánykolódó hajókra emlékeztet.

– Beszéljük meg, hogyan alkalmazkodik a teve a táblára felírt tényezõkhöz!– szárazság:

– ZSÍRPÚP → zsírraktár, lebontása során tápanyaghoz és vízhez is jut.A tevék szervezete nagyon jól gazdálkodik a vízzel, alig izzadnak, ke-vés vizeletük és száraz székletük van. Még a kilélegzett levegõ nedves-ségtartalmát is visszatartja nagy orrának belsõ felülete.

– szélsõséges hõmérséklet:– hátát puha szõrzet fedi → véd a forró napsugárzástól, testének többi

része csupasz → hõleadás– szélsõséges idõjárás (pl. homokvihar):

– zárható orrnyílás, sûrû szempilla– homokos földfelszín:

– széles felületû, párosujjú patáival stabilan támaszkodik, térdén, boká-ján vastag szaruréteg található, mely pihenéskor véd

– táplálékhiány: – A tevék növényevõ állatok. Ezen a képen a teve koponyáját figyelhe-

ted meg. A felsõ állkapcsukban nincsenek metszõfogak. → Kérõdzõk,összetett gyomorral rendelkeznek. Ajkaikat és ínyüket fokozott szaru-képzõdés jellemzi. → Védelem.

– Étrendjüket tekintve nagyon igénytelenek, szinte bármilyen növényi ere-detû táplálékot megesznek. Még a helyiek fonott kosarát és kunyhóik fû-bõl készült tetejét is lerágják. Ínséges idõkben dögöt is elfogyasztanak.

– Mf. 15. o. 3. feladat önálló megoldása, majd közös ellenõrzés.

MozaBook: Tk. 32. o.apró betûs szövegrész

Egyéni munka,frontális ellenõrzés

Frontális munka,közlés,magyarázat

Frontális munka,megbeszélésKép: Tk. 33.1.MozaBook: Az egy-púpú teve, a dromedár

Kép: Tk. 33.2MozaBook: A teve vé-dekezése a homok ellen Kép: A dromedár lábaKép: A dromedárfogazata

Egyéni munka,frontális ellenõrzés

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 26

MOZAIK KIADÓ 27



kaformák

HÛTÉS AZ ÁLLATOKNÁL (6 perc)

– A Szahara gyakori állatai a SIVATAGI RÓKA és a SIVATAGI UGRÓ-EGÉR.

– Olvasd el a TK. 34. o. „Hûtés az állatoknál” c. szövegrészt, és húzdalá azokat a kifejezéseket, amelyek a sivatagi éghajlathoz való alkal-mazkodásra utalnak!

– éjszakai életmód → a nagy hõséget elkerülik, de így a hûvösebbidõhöz kell alkalmazkodni

– homokszínû szõrzet → hõszigetelés, rejtõszín– nagyméretû fülkagyló → tájékozódás, irányhallás, hõleadás segí-

tése– szõrös talpfelület → megakadályozza, hogy lesüllyedjenek a ho-

mokba– vízszükségletüket az elfogyasztott táplálékból nyerik

ELSIVATAGOSODÁS (4 perc)

– 8–9000 évvel ezelõtt a Szahara folyókban és erdõkben gazdag terü-let volt. Az évek során ezt a burjánzó növényzetet felváltotta a kopársivatag, melynek kiterjedése mai napig nõ.

– A sivatagok terjeszkedését ELSIVATAGOSODÁSNAK nevezzük,mely az egész Föld népességét érintõ, globális környezetvédelmiprobléma.

– Évente kb. 100 ezer hektár termõterület szûnik meg így Afrikában.(Az elsivatagosodás által leginkább sújtott területek: a Szahara északirésze, Száhel-övezet.)

– Ma már a szárazföldi területek 30%-át borítják sivatagok!Ennek okai:

– Az adott terület kiszáradása (pl. éghajlatváltozás vagy túlnépese-dés → túllegeltetés, erdõirtás miatt).

– Napjainkban már a sivatagos területek visszahódítását és újrané-pesítését célzó kutatások is folynak.

V. Óra végi ismétlés (3 perc)

Mi jellemzi a sivatagi éghajlatot?(Kevés csapadék, nagy napi hõingás, egész évben magas hõmérséklet.)

Hogyan alkalmazkodnak a kaktuszok a szárazsághoz?

Közlés

MozaBook: Tk. 34. o.„Hûtés az állatoknál”szövegrész

Egyéni munka,frontális ellenõrzés,megbeszélés, magyarázat

Frontális munka,közlés,magyarázat

Frontális ellenõrzés,megbeszélés

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 27

MOZAIK KIADÓ28



kaformák

(Pozsgás száruk van, melyben vizet raktároznak. Leveleik tövisekkémódosulnak, így csökkentik a párologtatást. Gyökérzetük a talaj men-tén szétterül, így a csapadékot hamar fel tudják szívni. Egész testfelüle-tüket viasz borítja, mely megakadályozza a vízvesztést.)

Hogyan alkalmazkodik az egypúpú teve (dromedár) a szárazsághoz?(Keveset izzad, kevés vizelete és száraz széklete van. A hátán lévõ zsír-púpban található zsír lebontásából tápanyaghoz és vízhez jut.)

Hogyan alkalmazkodik a sivatagi róka és a sivatagi ugróegér a sivata-gokhoz?(Éjszakai életmódot folytatnak, így a nagy hõséget elkerülik. Nagymé-retû fülkagylóik segítik a hõleadást. Szõrös talpfelületük megakadályoz-za, hogy elsüllyedjenek a homokban.)

– Füzetvázlat leírása

FüzetvázlatA szárazság hazájában

1. A sivatagi éghajlat– kevés csapadék– nagy napi hõingás

2. A kaktuszok– pozsgás szár → vízraktározás– viaszos felület– levélmódosulás → tövisek

3. Az egypúpú teve (dromedár)– zsírpúp – elzárható orrnyílás– sûrû szempillák

4. A sivatagi róka és a sivatagi ugróegér– éjszakai életmód– nagyméretû fülkagylók → hõleadás– szõrös talpfelület

alkalmazkodás a sivataghoz

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 28

Aközépiskolai biológia-tananyagnak talánegyik legkomplexebb, a tanulók számáralegkevésbé megfogható, legnehezebben

megtanulható része a 11. évfolyamon feldolgo-zásra kerülõ biokémia, sejtbiológia témakör.Ennek megértése a kémiai alapismeretek biztostudását feltételezi. Különösen igaz ez a sejt-anyagcsere-folyamatokra, azok lényegének,összefüggéseinek megértésére.

A következõkben a lebontó anyagcsere-fo-lyamatok tanításához szeretnénk segítséget adnia téma kulcsfogalmainak, követelményeinek le-írásával és a tananyag feldolgozására szánt kéttanóra vázlatának közreadásával.

A lebontó anyagcsere-folyamatok témakulcsfogalmai

• Biológiai oxidáció (vagy sejtlégzés): oxi-géndús környezetben, aerob körülmények kö-zött lejátszódó lebontó folyamatok közös neve, amelynek folyamatai: a glükolízis, a cit-romsavciklus (vagy Szent-Györgyi-Krebs-ciklus) és a terminális oxidáció.

• Erjedés: oxigénszegény környezetben, anae-rob körülmények között lejátszódó lebontó fo-lyamatok közös neve, amelynek elsõ lépéseimegegyeznek a glükolízis folyamatával a piroszõlõsav-szubsztrátig, majd innentõlkezdve többféle reakcióút is lehetséges (pl.etanolos és tejsavas erjedés).

• Etanolos erjedés: a szénhidrátok (szõlõcu-kor) anaerob lebontásának az a típusa, amely-ben a piroszõlõsav szén-dioxid-vesztéssel ésredukcióval etanollá alakul.

• Tejsavas erjedés: a szénhidrátok (szõlõcu-kor) anaerob lebontásának az a típusa, amely-ben a piroszõlõsav redukcióval tejsavvá alakul.

Elsajátítandó követelmények

A tanulók:• Tudják ismertetni a biológiai oxidáció lénye-

gét, bruttó egyenletét.• Tudják ismertetni a glükolízis összesített

egyenletét, helyét.• Tudják értelmezni a citrátkör lényegét: a H

szállítómolekulához kötõdését, a szén-dioxidkeletkezését, a folyamat helyét.

• Tudják magyarázni az erjedés lényegét, ismer-tetni mindennapi felhasználását.

• Tudják, hogy a szerves molekulák szénvázábólszén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómo-lekulára kerül.

• Tudják, hogy a végsõ oxidáció során a szállí-tómolekulához kötött H molekuláris oxigénnelegyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertessék a folyamat helyét a sejtben.

• Tudják, hogy az aminosavak lebomlásakor ésátalakításakor a N ammónia, illetve karbamidformájában kiválasztódik, vagy más amino-savba kerül.

• Tudják értelmezni a sejtekben lejátszódó fo-lyamatokat ábrák, grafikonok, rajzok segítsé-gével, legyenek képesek õk is felvázolni a fo-lyamatok sémáit, kapcsolatait.

• Lássák be a sejt szintû és a szervezet szintûéletfolyamatok közötti kapcsolatot.

• Tudják összekapcsolni a fizika, a kémia és a bi-ológia tantárgyban tanult ismereteiket. A bioló-

MOZAIK KIADÓ 29


Dr. Nagy Lászlóné

Módszertani javaslatok a lebontóanyagcsere-folyamatok tanításához

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 29

giai jelenségek magyarázatakor használják he-lyesen a fizika és a kémia tananyag fogalmait.

• Tudják a felépítõ és a lebontó anyagcsere-fo-lyamatok szerepét, ismerjék fel és értsék a kö-zöttük lévõ összefüggést.

• Értsék a fotoszintézis, az erjedés és a biológiaioxidáció folyamatának lényegét.

• Tudják jellemezni a sejtek energiaforgalmát.• Ismerjék és értékeljék Szent-Györgyi Albertnek

a lebontó folyamatok kapcsán végzett munká-ját. Lássák be, hogy a biológiai ismeretek fejlõ-dése a különbözõ népek, országok tudósaiegymásra épülõ munkájának eredménye.

• Legyenek képesek a másokkal végzett közösmunkára, együttmûködésre.

• Tudjanak információt gyûjteni a közvetlen észle-lésen túl közvetett tapasztalás (diakép, video-film, ábraelemzés, képelemzés, modell) alapján.

• Tudják célszerûen használni tankönyvüket, le-gyenek képesek a tankönyvi szövegek önállófeldolgozására, tudják alkalmazni a grafikusrendezõket (pl. fogalmi térképek, táblázatok).

• Legyenek képesek a könyvtár és az internethasználatára, tudjanak megoldani ezek hasz-nálatát igénylõ, önálló kutatási feladatokat.

• Tudják az önállóan szerzett információkatrendszerezni, társaik számára is érthetõ mó-don prezentálni (pl. kiselõadás, portfólió,poszter, album).

Megjegyzés: a dõlt betûvel írt követelményekteljesítése csak az emelt szintû érettségi vizsgán(ilyen vizsgát tenni szándékozó tanulóktól) elvárt.

LEBONTÓ FOLYAMATOK 1. A glükolízis és a citromsavciklus

1. Bevezetés, ismétlés

Feladat: az elõismeretek mozgósítása; mód-szer: megbeszélés.

1. Az anyagcsere értelmezése a szervezet és a sejt szintjén

Amikor a sejtben zajló folyamatokat tanít-juk, célszerû az egész szervezetbõl kiindulni,mert a sejteket mind morfológiai, mind funkci-onális szempontból el kell helyeznünk a szerve-zetben.

Egy vázlatos ábra (pl. 1. ábra) segítségévelátismételhetjük az állati (vagy emberi) szervezetpéldáján a szervezet szintû anyagcsere-folyama-tok és a sejtekben végbemenõ folyamatok funk-cionális kapcsolatait. A növények példáján ismegtehetjük ugyanezt. (Használhatjuk Németh,1997. 98. o. ábráit is.)

Fontos, hogy megbeszéljük a következõket:• Az élõlények nyílt rendszerek, fennmaradásuk

feltétele a környezettel való állandó kapcsolat,anyagcsere.

• Az anyagcsere-folyamatok tartják fenn a szer-vezet, a sejt egyensúlyát (dinamikus állandó-ságát) a változó körülmények között.

• Az anyagcsere tágabb értelemben: az élõrendszer és a környezete között lezajló anyag-felvétel, -átalakítás és -leadás folyamata, amelyaz élõlény számára megfelelõ anyagot és ener-giát biztosít. Az anyagcsere a szervezet szintjénmagába foglalja a táplálkozás, a légzés, azanyagszállítás és a kiválasztás folyamatát.

• Az anyagcsere szûkebb értelemben: a sejtek anyagfelvétele és leadása közötti bio-kémiai folyamatok összessége, nevezzük inter-medier anyagcserének is.

Megjegyzés: van olyan irodalom (pl. Né-meth, 1997), amely a sejt szintû anyagcsere ré-szének tekinti az említett anyagátalakításon (fel-építõ és lebontó folyamatok) kívül még azanyagfelvételt (a sejthártyán keresztül) és azanyagleadást (a lebontó folyamatok során kép-zõdött bomlástermékek leadása sejthártyán ke-resztül) is.

2. A sejtanyagcsere-folyamatok általános jel-lemzõi

A tanulók hasonlítsák össze a sejtekben le-játszódó anyagcsere-folyamatok típusait (felépí-

MOZAIK KIADÓ30


Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 30

MOZAIK KIADÓ 31


1. ábraA szervezet szintû anyagcsere részfolyamai és a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok kap-

csolatai (Forrás: Bernáth, 1983)

1. táblázatA felépítõ és a lebontó anyagcsere-folyamatok jellemzõi

Szempont Felépítõ folyamatok Lebontó folyamatok

Energiaáramlás iránya Energiaigényesek Energia-felszabadítással járnak

TermékeiRedukáltabb, több információttartalmazó, nagyobb energiájú

molekulák

Oxidáltabb, kis molekulák(köztes termékek)

A kémiai reakció típusa Redukció Oxidáció

H-szállító enzimje NADP+ NADPH NAD+ NADH

Lejátszódás feltétele Enzimek segítségével mennek végbe

Lejátszódás módja Minden élõlényben hasonló

→← →←

Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 31

tõ és lebontó anyagcsere-folyamatok) az alábbitáblázat (1. táblázat) kitöltésével. Állapítsák mega különbségeket és a hasonlóságokat.

3. Az autotróf és a heterotróf élõlények felépítõanyagcsere-folyamatai

Beszéljük meg az autotróf – heterotróf fel-építõ anyagcsere, a kemoszintézis – fotoszintézisfogalompárok tagjai közötti különbségeket azanyag- és energiaforrás szempontjából.

• Autotróf felépítõ anyagcsereSzénforrás: szén-dioxid; hidrogénforrás: kén-hidrogén vagy víz; energiaforrás: szervetlen ve-gyületek oxidációjakor felszabaduló energiavagy fényenergia.

– Kemoszintézis– Szénforrás: szén-dioxid; hidrogénforrás:

kén-hidrogén vagy víz; energiaforrás: szer-vetlen vegyületek oxidációjakor felszaba-duló energia.

– (pl.: nitrifikáló baktériumok, kénbaktériu-mok, vasbaktériumok)

– Fotoszintézis– Szénforrás: szén-dioxid, hidrogénforrás:

víz; energiaforrás: fényenergia.– (klorofillal rendelkezõ szervezetek – pl. nö-

vények)

• Heterotróf felépítõ anyagcsereSzén-, hidrogén- és energiaforrás: a táplálékkalfelvett szerves vegyületek (pl. állatok, gombák).

• Az anyag- és energiaáramlás szoros kapcsolata.

2. Az új anyag tárgyalása

1. logikai egység: A lebontó anyagcsere-folya-matok formái

Feladat: a lebontó anyagcsere két formája kö-zötti különbség tisztázása; módszer: magyarázat.

• Biológiai oxidáció (sejtlégzés): aerobszervezetek oxigén jelenlétében végbemenõ le-bontási folyamatai.

• Erjedés: anaerob szervezetek oxigénhiányoskörülmények között végbemenõ lebontási fo-lyamatai.

2. logikai egység: A biológiai oxidáció lépései

Feladat: bemutatni a szénhidrátok lebontásá-nak lépéseit, a közöttük lévõ összefüggéseket,továbbá a folyamat kapcsolatát a többi lebontófolyamattal (lipidek, fehérjék, nukleinsavak le-bontása); módszer: magyarázat, szemléltetés,megbeszélés.

a) Glükolízis és a hozzá kapcsolódó fo-lyamatok

– Glükolízis

• Lényege: a glükózmolekula lebontása pi-roszõlõsavig.

• A sejtplazmában játszódik le.

• Eredménye: a folyamat végére egy darab 6C-atomos glükózmolekulából két darab 3 C-atomos molekula lesz.

• A lépések részletes áttekintése tankönyvi áb-ra segítségével.

• A folyamat összesített reakcióegyenlete:

C6H12O6 + 2 P + 2 ADP + 2 NAD+ →

2 C3H4O3 + 2 ATP + 2 NADH + 2 H+

piroszõlõsav

– A piroszõlõsav oxidációja (oxidatívdekarboxilezése)

• Lényege: a glükolízis közvetlen folytatása (azerjedés itt ágazhat el a légzéstõl).

• Lépései: a piroszõlõsavból lehasad az elsõszénatom karboxilcsoportja, felszabadul a szén-dioxid, a megmaradó 2 C-atomos mo-lekula az acetilcsoport, amely a KoA segítsé-gével belép a citromsavciklusba.

• Az acetil-KoA központi szerepe az intermedieranyagcserében: a szénhidrátok, a zsírsavak, il-letve részben a fehérjék és a nukleinsavakbomlástermékei rajta keresztül lépnek be a cit-romsavciklusba.

b) Citromsavciklus (Szent-Györgyi-Krebs-ciklus)

• Lényege: az acetilcsoport széntartalma szén-dioxiddá alakul és kilép a folyamatból; közben

MOZAIK KIADÓ32


Bio12_04.qxd 2012.12.14. 16:25 Page 32

redukált koenzimek keletkeznek (pl. NAD+

→ NADH).

• A mitokondrium alapállományában (máskép-pen plazmaállományában vagy mátr

tanÍtÁsa biolÓgia...tanÍtÁsa mÓdszertani folyÓirat a biolÓgia xx. Évfolyam 2012 4 m·zaik...

Documents