tantÁrgyleÍrÁs - nyíregyházi főiskolavalószínűségszámítás és matematikai statisztika....

TANTÁRGYLEÍRÁS

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása:

A tárgy keretében a hallgatók a matematikai analízis alapvető témaköreivel ismerkednek

meg. A szerzett ismereteket feladatmegoldásokban alkalmazzák.

2. Az elsajátítandó ismeretanyag:

Halmazok, relációk és függvények. Rendezett halmazok. Halmazok számossága,

számhalmazok számossága. Nyílt és zárt halmazok. Halmazok távolsága és átmérője.

Valós számok axiómarendszere. Természetes, egész és racionális számok. Hatványozás.

Nevezetes egyenlőtlenségek. Valós számsorozatok. Sorozatok korlátossága és

monotonitása. Sorozatok konvergenciája. Határértéktételek sorozatokra. Műveletek

sorozatokkal. Cauchy-sorozatok. Teljesség. Sorok, sorok konvergenciája. Konvergencia

kritériumok. Abszolút és feltételes konvergencia. Műveletek sorokkal. Elemi függvények.

Függvények korlátossága és monotonitása. Függvény határértéke, folytonossága és

egyenletes folytonossága. Határérték és folytonosság kapcsolata, monoton függvények.

Műveletek folytonos függvényeken. Kompaktság. A kompaktság jellemzése. Kompakt

halmazon folytonos függvények tulajdonságai. Összefüggőség. Monoton függvények.

Függvénysorok pontonkénti és egyenletes konvergenciája. Hatványsorok. Konvergencia

sugár. A differenciálszámítás elemei. Egyváltozós függvények deriváltja. Differenciálási

szabályok. Határfüggvény és összegfüggvény differenciálása. L'Hospital szabály.

Lagrange-féle maradéktag, Lagrange-féle középérték tétel, Rolle-féle középérték tétel.

Lokális szélsőérték, konvexitás, monotonitás. Függvényvizsgálat. Magasabbrendű

deriváltak, Taylor-sorok. Az integrálszámítás elemei. Primitív függvény. Határozatlan

integrál. Határozott integrál. Darboux tétel. Egyváltozós függvények Riemann-integrálja.

Integrálási szabályok. Integrálhatósági kritériumok. Integrálható függvények főbb

osztályai. Az integrál alaptulajdonságai. Newton-Leibniz-formula. Az integrál mint a felső

határ függvénye. Parciális és helyettesítéses integrálás. Racionális törtfüggvények

integrálása, racionalizáló helyettesítések. Terület, ívhossz, forgástest térfogata és felszíne.

Riemann-Stieltjes-integrál. Improprius integrálok

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db):

Rimán J.: Matematikai analízis feladat gyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás. Műszaki Kiadó, 2001. Bárczy Barnabás:

Integrálszámítás. Műszaki Kiadó, 2000.

Tantárgy neve Alkalmazott matematika és módszerei I.

Tantárgy kódja TO1001

Meghirdetés féléve 1

Kreditpont 4

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+2

Félévi követelmény Gyakorlati jegy

Előfeltétel (tantárgyi kód) -

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Blahota István, főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja MII

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tárgy keretében a hallgatók a lineáris algebra valamint a valószínűségszámítás és matematikai

statisztika alapvető témaköreivel ismerkednek meg. A szerzett ismereteket feladatmegoldásokban

alkalmazzák.


Komplex számok definíciója, műveletek komplex számok körében, összeadás, kivonás, szorzás,

osztás, n-edik gyök. Komplex számok kanonikus és trigonometrikus alakja, műveletek elvégzése

(hatványozás, szorzás, osztás) a trigonometrikus alak segítségével, komplex szám abszolút értéke,

konjugáltja, n-edik egység gyökök. Algebrai egyenletek, az algebra alaptétele, n-ed fokú algebrai

egyenlet megoldásainak a száma. Mátrixok, nevezetes mátrixok (négyzetes mátrix, zérusmátrix,

egységmátrix, diagonál mátrix, szimmetrikus és antiszimmetrikus mátrix, felső és alsó háromszög

mátrixok). Műveletek mátrixokkal, mátrixok összeadása, transzponáltja, szorzása skalárral illetve

mátrixszal, mátrixok inverze, a műveletek tulajdonságai. Determinánsok, a determináns tulajdonságai,

a lineáris egyenletrendszer általános alakja, determinánsok és lineáris egyenletrendszer

megoldhatóságának kapcsolata: Cramer-szabály, lineáris egyenletrendszerek megoldása Gauss

eliminációval. Lineáris terek. Lineáris függetlenség, függőség, bázis. Lineáris operátorok. Belső

szorzat, norma, ortogonalitás (a szám n-esek terében). A kombinatorika elemei: permutáció,

ismétléses permutáció, variáció, ismétléses variáció, kombináció és ismétléses kombináció

(mintavétel és visszatevéses mintavétel). Valószínűségszámítás és matematikai statisztika.

Eseménygyűrű és eseményalgebra, a Kolmogorov-féle valószínűségi mező, a valószínűség

tulajdonságai, feltételes valószínűség, a teljes valószínűség tétele, a Bayes-tétel, események

függetlensége, biztos és lehetetlen esemény. A valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és

folytonos valószínűségi változó, sűrűségfüggvény. Az eloszlásfüggvény és a sűrűségfüggvény

jellemzése. Várható érték és tulajdonságai, szórás és tulajdonságai, kovariancia és korrelációs

együttható, a függetlenség, függőség és a korrelációs együttható kapcsolata. Nevezetes diszkrét

eloszlások ismertetése és jellemzése: diszkrét egyenletes eloszlás, binomiális eloszlás, Poisson-

eloszlás. Nevezetes folytonos eloszlások ismertetése és jellemzése: egyenletes eloszlás, exponenciális

eloszlás, normális eloszlás (és standard normális, standardizálás). A nagy számok törvényei. Markov-

és Csebisev-egyenlőtlenség. Statisztikai függvények: átlag, tapasztalati szórás, korrigált tapasztalati

szórás, tapasztalati eloszlásfüggvény és tapasztalati sűrűségfüggvény (hisztogram). Néhány

statisztikai próba.


Solt György: Valószínűségszámítás. Műszaki Könyvkiadó, 2000.

Scharnitzky Viktor: Mátrixszámítás. Műszaki Könyvkiadó, 2000.

Nagy Márta, Sztrik János, Tar László: Valószínűségszámítás és matematikai statisztika

feladatgyűjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000.

Kovács Zoltán: Feladatgyűjtemény lineáris algebra gyakorlatokhoz. KEK, 2001.

Tantárgy neve Alkalmazott matematika és módszerei II.



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Nagy Károly, főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja MII

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Informatika

Tantárgyi kód TO1008


Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Inoescu Klára, főiskolai docens

Tantárgyfelelős tanszék kódja MII


Információtechnológiai alapismeretek. Számítógépes aritmetika és logika. Személyi

számítógépek. A PC-k összetevői, sajátosságai és felépítése. Programok. Operációs

rendszerek. Alkalmazások. Vírusok. Számítógép hálózatok. Az internet működésének

vizsgálata gyakorlati és elvi szempontok alapján. Szövegszerkesztési alapismeretek és

prezentációkészítés. Táblázatkezelés. Adatbázis-kezelés alapjai, statisztikai

programcsomagok.


Megismerni a számítógépes alkalmazásokat, alapszinten felhasználni a tanulmányokban

és a mindennapi életben. Olyan képességeket, készségeket fejleszteni, amelyek által a

hallgató gyorsan tud információt keresni, ellenőrizni, feldolgozni, tárolni, továbbítani. A

cél felhasználni szakmai fejlődése érdekében a számítógépet, az internetet, és saját

eszközöket fejleszteni.


- Kovács, Kovácsné, Ozsváth, GT. Nagy: Mit kell tudni a Pc-ről, ComputerBooks,

Budapest, 2003.

- Kovalcsikné Pintér Orsolya: Az Excel függvényei A-tól Z-ig, ComputerBooks,

Budapest, 2000.

- Bártfai Barnabás – Budavári Oszkár: Adatbázis-kezelés Informatikai füzetek 5., BBS

Info Kft., Budapest, 2004.

- Bártfai Barnabás – Szűcs Sándor: Prezentáció és grafika Informatikai füzetek 7., BBS

Info Kft., Budapest, 2004.

- Dr. Iszáj Frerenc – Kató Gábor – Dr. Nagy Mihály: Az alapoktól az Internetig.

Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2004.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Környezettani alapismeretek

Tantárgyi kód TO1011 (ekv.: AIB1004)


Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vallner Judit Erika, főiskolai tanár

Tantárgyfelelős intézet kódja KOI

1. A tantárgy elsajátításának célja, a kialakítandó kompetenciák leírása

A környezettudomány főbb területeinek bemutatása, ismereti és szemléleti alapozás a

későbbi tantárgyakhoz. Az ember és környezete kapcsolatának, valamint az ember

környezet-átalakító tevékenységének és a tevékenység környezeti hatásainak

ismertetése.


Élő és élettelen környezeti tényezők. A környezet a környezetvédelem; a

környezettudomány és az ökológia fogalma. Ember és a természet közötti kapcsolat a

kezdetektől napjainkig. Az emberi tevékenység káros hatásai. Globális környezeti

rendszerek állapota, védelme. A talaj, a víz és a levegő szennyeződése. Üvegházhatás,

ózonréteg vékonyodása, savas esők, füstköd. A megváltozott környezeti feltételek hatása

a bioszférára. Biológiai sokféleség megtartásának szükségessége, az emberiség

felelőssége és feladatai. Hulladékgazdálkodási értékrend. Környezet, gazdaság és

társadalom összefüggései. Fenntartható fejlődés.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db)

Kötelező: Kiss F., Vallner Judit (2000): Környezettudományi alapismeretek, a „Természet-

tudományi Alapismeretek” c. tankönyvben (szerk.: Iszáj Ferenc),Nyíregyháza,

Bessenyei György Könyvkiadó, 403-480. o. ISBN 963 9130818

Kiss Ferenc, Lakatos Gyula, Rakonczai János, Majer József (2011): Környezettani

alapismeretek (http://www.tankonyvtar.hu, http://www.nyf.hu/kornyezet/node/8)

Ajánlott:

Kerényi Attila (2003): Környezettan, Mezőgazda, ISBN 963 9358 90 8

http://www.tankonyvtar.hu/

http://www.nyf.hu/kornyezet/node/8

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Fizikai alapismeretek



Kreditpont 2

Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0

Számonkérés módja Kollokvium


Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Varga Klára, főiskolai docens

Tantárgyfelelős tanszék kódja MAI


A tantárgy elsajátításának célja, hogy átfogó képet kapjanak a hallgatók a fizika

témaköreiből, ismereteiket alkalmazni tudják más tantárgyak tanulása során. A

természettudományos orientációjú hallgatók részére tartandó bevezető előadás elhelyezi a

fizikát a társtudományok rendszerében. A természettudományok interdiszciplinaritásának a

hangsúlyozása révén olyan fizikai elvek és módszerek kerülnek bemutatásra, amit a

hallgatók könnyen használhatnak egyéb területeken.


Az előadásokon elhangzó ismeretanyag: A fizika helye a természettudományok körében. A

fizikai megismerési folyamat és módszerei. Alapvető fizikai kölcsönhatások, jellemzésük,

megjelenésük a természetben. Mozgások kinematikai- és dinamikai leírása. Newton

törvények és gyakorlati alkalmazásuk. Munka és energia. Mechanikai energiafajták. A

mechanikai energia-megmaradás törvénye. Munkatétel és alkalmazása. A súrlódás és

előfordulása a gyakorlatban. Mozgások energetikai jellemzése. a forgatónyomaték.

Egyszerű gépek és alkalmazásuk a mindennapi életben. Áramló-és nyugvó folyadékok és

gázok fizikája, Bernoulli-törvénye. Gyakorlati vonatkozások. Arkhimédész, Pascal

törvénye. A testek úszása, gyakorlati vonatkozások. A termodinamika elemei: gázok

állapothatározói, gáztörvények. Gázok nyílt folyamatai, izoterm, izobar, izochor és

adiabatikus állapotváltozások jellemzése. Gyakorlati vonatkozások. A termodinamika

főtételei. Halmazállapot-változások. Elektrosztatikai alapfogalmak és alapjelenségek. Az

elektromos tér, térerősség fogalma értelmezése. Egyenáramú áramforrások és jellemzésük.

Ohm-törvénye, Kirchoff-törvények. Áramvezetési mechanizmusok. Elektromos vezetés

félvezetőkben. Váltakozó áram és szerepe a mindennapokban. A teljes elektromágneses

színkép és tartomány. Természetes- és poláros fény. A geometriai optika alapjai, fénytörés,

fényvisszaverődés értelmezése – és törvényei. Légköri fényjelenségek magyarázata.

Optikai eszközök működésének megismerése, az eszközök alkalmazása a mindennapi

életben. A szem és „működése”.

A radioaktivitás és szerepe a mindennapi életben. A radioaktív bomlás törvényei, bomlási

sorok. A radioaktivitás hatása az élő szervezetre. Dozimetria. Radioaktivitás szerepe a

gyógyászatban. Méret és energiatartományok. Anyagvizsgálati módszerek. Az

energiatermelés alapelvei és lehetséges formái.


Dr. Erostyák János – Dr. Litz József (2003): A fizika alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.,

ISBN 978963194211 8

Dr. Hadházy Tibor (Szerkesztő) (2000): Természettudományi alapismeretek (Társszerzők),

Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza ISBN 9631067742

Holics László (1986): Fizika I.-II. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 9631067742

Ralph E. Lapp: LIFE-A TUDOMÁNY CSODÁI sorozat (1979): Az anyag, Az energia, Az

idő. Műszaki Könyvkiadó, Bp. ISBN 963 10 2475 X

Bonifert Domonkosné-Schwartz Katalin (2002): Lyukasóra fizikából Innovariant Kft.

Szeged ISBN 9639167 673

TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók ismerjék meg az alapvető életjelenségeket, biológiai folyamatokat. Legyenek

tisztában a biológia főbb összefüggéseivel, lássák a tantárgy szerepét a

természettudományok transzdiszciplináris megközelítésmódjában. A kurzus hivatott a

hallgatók helyes viszonyulásinak kialakításában, különös tekintettel az etikai, környezet és

természetvédelmi, valamint az áltudományos kérdésekben.


A biológia mint tantárgy és tudomány. A biológiakutatás klasszikus és modern eszközei,

módszerei. Az élővilág rendszerezése. Az élőlények felépítése és életfolyamatai. Az

emberi szervezet felépítése és működése. Ökológiai alapok. Az élővilág egyed feletti

szerveződési szintjei. Az ökológiai világkép. Környezet- és természetvédelem. A

klasszikus és a modern genetika alapjai, elméleti és gyakorlati lehetőségei. Az élővilág és

az ember evolúciója. Az állati magatartásformák.


Szerényi G. Berend M. (2002) Biológia I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN:

9631623866.

Szerényi G. Berend M. (2006): Biológia II. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, ISBN:

9789631623874 .

Gömöry A. Kiss J. Müllner E. Berend M. Tóth G. (2009) Biológia III. Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, ISBN: 9789631623882

Gömöry A. Szerényi G. Berend M. (1999): Biológia IV. Műszaki Könyvkiadó, Budapest,

ISBN:963-162-389-0.

G. Szabó T. Nyilas K. (1995): Biológia. ART-EAST Kft. Nyíregyháza.

Tantárgy neve Biológiai alapismeretek I.


Meghirdetés féléve 2.

Kreditpont 2


Félévi követelmény Kollokvium


Tantárgyfelelős neve és beosztása Cserné dr. Szappanos Henrietta, főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


A kémia alapvető fogalmainak, törvényszerűségeinek kellő szilárdságú és tartós

elsajátítása, ami előkészíti a további kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai kémia,

stb.) befogadását. Az általános kémia feladata a kémiai szaknyelv, szakkifejezések,

elnevezések alapjainak elsajátítása is.


A kémia tárgya. A kémia és a természettudományok. A kémia szerepe a

társadalomban. A kémia tudomány kialakulása. Kémiai alapfogalmak, sztöchiometria

(atom-és molekulatömeg, kémiai anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése,

jelölése, a kémiai egyenlet). A kémiai reakciók csoportosítása. Egy- és

többkomponensű anyagi halmazok típusai, tulajdonságai, változásai. A termokémia

alapjai. A kémiai reakciók sebessége. Kémiai egyensúlyok. (Sav-bázis egyensúlyok,

sav-bázis elméletek, a pH számítás. Heterogén egyensúlyok. Komplex egyensúlyok.)

Redoxireakciók, egyenletrendezés alapelvei. Elektrokémia (galvánelemek,

elektrolízis). A fotokémia alapjai. Az anyagszerkezet alapjai. (Atomok

elektronszerkezete, atommodellek. A periódusos rendszer. A kémiai kötések,

kristályrácsok szerkezete.) Kolloidika.


Horváth A., Sebestyén A., Zábó M.: Általános kémia, Veszprémi Egyetem. 1995.

Dr. Kőrös E.: Általános kémia. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. Budapest.

2004.

Csányi L., - Rauscher Á.: Általános kémia, JATE Press, 1999.

Gergely P., - Erdődi F., - Vereb Gy.: Általános és bioszervetlen kémia. Semmelweis

Kiadó, Budapest, 2002.

Boksay Z.: Általános kémia I-II. ELTE jegyzete. Budapest. 1995.

C. Dillard és D. Goldberg: Reakciók, szerkezetek, tulajdonságok. Gondolat Kiadó.

Budapest. 1982.

Ebbing D.: General Chemistry. Houghton Mifflin Company. Boston. 1984.

Tantárgy neve Általános kémia I.

Tantárgy kódja KEO1001


Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Simon Csaba, óraadó tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


A kémiai tudásanyag reproduktív és produktív alkalmazása, a hallgatók

alapismereteinek pótlása. A szemináriumok lehetőséget adnak az ismeretek

ellenőrzésére és értékelésére


Alapvető sztöchiometriai feladatok. Vegyületek elnevezésének gyakorlása.

Egyenletek szerkesztése. Koncentrációszámítás alapjai. Kolligatív

tulajdonságok vizsgálata. A Le Chatalier-Braun elv alkalmazása. Kémiai

anyagok csoportosítása. Sav-bázis reakciók különböző fajtáinak felismerése.

Kémiai egyensúlyokkal kapcsolatos feladatok. Entalpiadiagramok szerkesztése.

Standard képződési entalpiák és kötési energiák alkalmazása kémiai problémák

megoldására. A standard elektródpotenciálok felhasználása oxidációs és

redukciós félreakciók, oxidálószerek, redukálószerek, redoxi reakciók

spontaneitásának megállapítására. A Nernst képlet alkalmazása. Az elektrolízis

elektródfolyamatainak gyakorlása.


Maleczkiné Szenes Márta: Kémiai számítások, kémiai gondolatok. Veszprémi

Egyetem

1995.

Sinkó K.: Általános Kémiai Példatár, ELTE, Budapest.

Farkas Etelka: Általános és analitikai kémia példatár, KLTE, Debrecen, 1998.

Tantárgy neve Általános kémia II.



Kreditpont 3



Előfeltétel (tantárgyi kód) KEO1001



TANTÁRGYLEÍRÁS


A laboratóriumi gyakorlat célja a hallgatók megismertetése az eszközökkel, az

alapvető laboratóriumi mérésekkel és műveletekkel, kísérletező készség

kialakítása. Az általános kémiával kapcsolatos elméleti ismeretek elmélyítése

közvetlen tapasztalatszerzéssel.


Bevezetés a laboratóriumi munkába. Laboratóriumi munkarend. Balesetvédelmi

rendszabályok. Laboratóriumi felszerelés). Alapvető laboratóriumi mérések.

(Tömegmérés, térfogatmérés, sűrűségmérés, hőmérsékletmérés, olvadás- és

forráspont meghatározás). Alapvető laboratóriumi műveletek. (Gázfejlesztés,

melegítés, bepárlás , szárítás, oldás, szűrés, ülepítés, kristályosítás, desztilláció).

Preparátumok készítése. Hőmennyiségmérés. Sav-bázis egyensúlyok, heterogén

egyensúlyok és komplex vegyületek egyensúlyainak kísérleti vizsgálata.

Elektrokémiai kísérletek. Reakciókinetikai vizsgálatok. Kolloidrendszerek kísérleti

tanulmányozása.


Hargitainé dr. Tóth Á. - Dr. Rácz L.: Általános és fizikai-kémiai gyakorlatok (jegyzet),

Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.

Torkos K. - Meszticzky A.: Általános kémiai praktikum. Eötvös Kiadó, 1997.

Kollár Gy. - Kiss J.: Általános és preparatív kémiai gyakorlatok. Tankönyvkiadó.

Lengyel B.: Általános és szervetlen kémiai praktikum. Tankönyvkiadó, Budapest,

1990.

Tantárgy neve Általános kémia labor



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vincze György, főiskolai docens

Tantárgyfelelős intézet kódja MAI

TANTÁRGYLEÍRÁS


Az elemek fizikai és kémiai tulajdonságainak elsajátítása, az előfordulásukra,

előállításukra és felhasználásukra vonatkozó ismeretek megszerzése.


Az elemek fogalma, kötése, rácsa, tulajdonságai. Az elemek periódikusan változó

tulajdonságai. A kémiai folyamatok csoportosítása és energetikai viszonyai. Az

elemek gyakorisága a földkéregben és a világegyetemben. Az elemek előfordulásának

formái. Az elemek előállításának típusai. Az elemek leíró kémiája: a hidrogén és

izotópjai. A nemesgázok. A halogénelemek. Az oxigén. A kén, szelén és tellúr. A

nitrogén, foszfor és arzén. A szén. A szilicium. Az ón, ólom, antimon és bizmut. A bór

és alumínium. Az alkálifémek. Az alkáliföldfémek. Az átmenetifémek általános

jellemzése, fontosabb elemei. A titán-, vanádium- és krómcsoport elemei. A

platinafémek. A mangán- és vascsoport elemei. A réz- és cinkcsoport elemei. A

lantanoidák és aktinoidák. Az atomenergia hasznosítása.


Sóvágó Imre: Szervetlen kémia I. KLTE, 1997.

Brücher Ernő: A fémek és vegyületeik, KLTE, 1995.

Szabó Zoltán, Nyilasi János: A szervetlen kémia alapjai, Műszaki Könyvkiadó, 1978.

Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia,

Tankönyvkiadó, 1971.

Tantárgy neve Szervetlen kémia I.



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


Az elemek fizikai-, kémiai tulajdonságainak és laboratóriumi előállítási módszereinek

gyakorlati megismerése. Az önálló kísérleti munka elsajátítása, jártasság megszerzése

a megfigyelések értelmezésére.


Az elemek előállítása, fizikai és kémiai tulajdonságaik vizsgálata. A hidrogén. Halogénelemek. Oxigén, ózon. Kén, szelén. Nitrogén. Foszfor, arzén és

antimon. Szén és szilícium. Alumínium. Ón és ólom. Az s-mező elemei. Vas. Réz,

ezüst és a cinkcsoport elemei.


Mészáros Mihályné: Szervetlen kémia I. Munkafüzet, Bessenyei Kiadó, 2001.

Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérket a kémia tanításához, Tankönyvkiadó,

1991 Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1990.



Lázár István: Általános és szervetlen kémia, Debreceni Egyetem, 2000

Tantárgy neve Szervetlen kémia labor I.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak elsajátítása, az

előfordulásukra, előállításukra és felhasználásukra vonatkozó ismeretek megszerzése.


A szervetlen vegyületek nevezéktana, csoportosítási lehetőségek, általános

jellemzésük, fizikai- és kémia tulajdonságaik, kötéstípusok. A leggyakoribb

laboratóriumi és ipari előállítási módszerek. Előfordulásuk, felhasználásuk, biológiai

szerepük, a környezetre kifejtett hatásuk. Az egyes vegyületcsoportok részletes

megismerése: előfordulásuk, fizikai- és kémiai tulajdonságuk, előállításuk,

felhasználásuk alapján.


Lázár István: Általános és szervetlen kémia, Debreceni Egyetem, 2000.

Brücher Ernő: A fémek és vegyületeik, KLTE, 1995.

Szabó Zoltán, Nyilasi János: A szervetlen kémia alapjai, Műszaki Könyvkiadó, 1978.



Tantárgy neve Szervetlen kémia II.



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


A szervetlen vegyületek fizikai-, kémiai tulajdonságainak és laboratóriumi előállítási

módszereinek gyakorlati megismerése. Az önálló kísérleti munka fejlesztése, a

megfigyelések készségszintű értelmezése.


A halogének hidrogénvegyületei, H2O2, H2S, NH3, AsH3, SO2, NO, NO2, kénessav,

kénsav, tiokénsav, salétromossav, salétromsav és sóik előállítása, fizikai és kémiai

tulajdonságaik vizsgálata. Az alkáli és alkáliföldfémek, a P, As, Sb, Bi, C, Si, B, Al,

Sn, Pb, Cr, Mn, Fe, Co, Ni, Cu, Ag, Zn, Cd és Hg fontosabb vegyületeinek előállítása,

fizikai és kémiai tulajdonságaik vizsgálata.


Mészáros Mihályné: Szervetlen kémia II. Munkafüzet, Bessenyei Kiadó, 2001.

Rózsahegyi Márta-Wajand Judit: 575 kísérket a kémia tanításához, Tankönyvkiadó,

1991 Lengyel Béla: Általános és szervetlen kémiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1990.



Tantárgy neve Szervetlen kémia labor II.



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók ismerkedjenek meg a minőségi analízis, elválasztási módszerek és a

klasszikus analitika elméleti és gyakorlati kérdéseivel.


Az analitikai kémia feladatai, jelentősége és módszerei. Az analitikai jel fogalma. Az

analitikai reakciók típusai, érzékenysége, szelektivitása. Mintavétel, tárolás, minta

előkészítési eljárások. Minőségi analízis. Oldategyensúlyi rendszerek általános

kezelése és kvantitatív leírása. Sav-bázis, komplexképződési, csapadékképződési és

redoxi reakciók alkalmazása az analitikai kémiában. Oldatok pH-jának, komplex

egyensúlyok számítása. Egyszerű és összetett minőségi analízis. Az ionok (kationok és

anionok) jellemző reakcióinak és elválasztási lehetőségeinek gyakorlása. Ismeretlen

összetételű oldatok és anyagok azonosítása. Tömeg szerinti analízis. Klasszikus

elválasztási módszerek: fázisátalakulással, fázison belüli, membrános és új fázis

képződésével járó eljárások. Elektrokémiai, extrakciós és kromatográfiás elválasztási

módszerek. Termoanalitika, differenciál termikus analízis, termogravimetria és egyéb

eljárások.


Erdey L., Mázor L.: Analitikai kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1974.

Pungor E.: Analitikusok kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1987.

Pungor E.: Analitikai kémia. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991.

Inczédy G.: Komplex egyensúlyok analitikai alkalmazása. Műszaki Könyvkiadó.

Budapest, 1970.

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. Alliter

Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány. Budapest. 2002.

Tantárgy neve Analitikai kémia I.



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása Prof. Dr. Balogh József, egyetemi tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók ismerkedjenek meg a minőségi analízis, titrimetria, klasszikus

elválasztási módszerek gyakorlati alkalmazásával, a mintavétel és minőségbiztosítás

alapfogalmaival, a műszeres analitika elméleti és gyakorlati kérdéseivel.


Térfogatos (sav-bázis komplexképződési, csapadékképződési és oxidációs-redukciós

titrálások) és tömeg szerinti elemzés. Mérőoldatok készítése, faktorozása. Analitikai

számítások és példa megoldások. Vékonyréteg-, papír-, ioncserés

oszlopkromatográfiás és extrakciós elválasztások. Potenciometriás és

konduktometriás titrálások, mennyiségi meghatározások elvégzése. Ionszelektív

elektród alkalmazása. Ultraibolya és látható spektrofotometria alkalmazása az

anyagvizsgálatban és a speciációs nyomelemzésben. A spektrofotometria

méréstechnikák megismerése. Lángtechnikás atomabszorpciós mérések oldatokból.

Modern kromatográfiás technikák megismerése. Műszeres analitikai módszerek

alapjai: atomspektroszkópiás eljárások, röntgen emissziós spektrometria, molekula

spektroszkópiai módszerek. Fluoreszcencia spektrometria, tömegspektrometria,

NMR, ESR. Elektroanalitikai eljárások: voltammetriás módszerek, potenciometria,

konduktometria, elektrogravimetria. Ionometria. Radioanalitika. Biokémiai analitikai

módszerek. Automatikus és folyamatos mérőrendszerek. Az analitikai mérés hibája.

Statisztikai módszerek az analitikában. Minőségbiztosítás. Kemometria alkalmazása

az analitikai kémiában. Az analitikai mérési eredmények feldolgozása, megadása.


Pungor E.: Analitikai kémia. Kézirat. Tankönyvkiadó. Budapest. 1991.

Bessenyei János: Minőségi analitikai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Budapest. 1970.

Bognár János: Minőségi kémiai elemzés (jegyzet). Miskolc.1980.

Szepesváry Pálné: Analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok I. (Titrimetriás és

gravimetriás módszerek). Tankönyvkiadó. Budapest. 1990.

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés. Alliter

Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány. Budapest. 2002.

Tantárgy neve Analitikai kémia II



Kreditpont 5




Tantárgyfelelős neve és beosztása Prof. Dr. Balogh József, egyetemi tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


A szerves világ anyagainak, alapvető törvényszerűségeinek megismertetése. A

reakciókészség értelmezése a kémiai kötés elektronelmélete és a térkémiai

szemléletmód alapján.


A szerves kémia alapelvei. A IUPAC nomenklatura. Szerves vegyületek konstituciója

és konfigurációja. A szerves vegyületek molekula szerkezetének vizsgálata. Elektron-

eltolódási elmélet. Induktív és mezomer hatások. Szénhidrogének. Alkánok.

Cikloalkánok. Szteránvázas vegyületek. Telítetlen szénhidrogének – alkének, diének,

poliének, izoprénvázas vegyületek, acetilén szénhidrogének. Aromás szénhidrogének.

AN, AE, AR, SE, SR reakció mechanizmusok. A szénhidrogének halogénszármazékai. A

szénhidrogének hidroxilszármazékai. Egy és többértékű alkoholok. Enolok. Fenolok.

Szervetlen sav észterek. Éterek. Kéntartalmú szerves vegyületek. Nitrogéntartalmú

szerves vegyületek. Nitrovegyületek. Aminok. Azo-és diazovegyületek.

Elemorganikus vegyületek. Oxovegyületek. Monooxovgyületek. Dioxovegyületek.

Telítetlen oxovegyületek, kinonok. Hidroxi-oxovegyületek.


Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó,

Budapest,

1993.

Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981.

Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988.

Kajtár Márton: Változatok négy elemre I. II. Gondolat Kiadó. Budapest. 1984.

Tantárgy neve Szerves kémia I.



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Jekő József, főiskolai tanár


TANTÁRGYLEÍRÁS


Megismertetni a hallgatókat a szerves kémiai kísérletezés sajátosságaival, technikával,

az anyagok előállításának, elkülönítésének tisztításának, azonosításának alapvető

módszereivel.


Szerves laboratóriumi műveletek és készülékeik. Kristályosítás, extrakció, egyszerű

és frakcionált desztilláció, vákuumdesztilláció, vízgőzdesztilláció, szublimálás,

kromatográfiák, fizikai állandók meghatározása. Szerves vegyületek minőségi

elemzése. Tisztaság ellenőrzése. Funkciós csoportok sajátságai. Telített

szénhidrogének. Telítetlen szénhidrogének (alkének, alkinek, makromolekulák,

aromás szénhidrogének). Halogénezett szénhidrogének. Csökkent, fokozott és normál

rakckiókészségű halogénszármazékok. Alkoholok. Fizikai és kémiai tulajdonságuk

vizsgálata. (Oldékonyság, víz kimutatása alkoholokban. C-OH savassága, bázicitása.

Rendűségüknek megállapítása. Észter és éterképzés.) Fenolok, enolok. (oldékonyság,

kémhatás). Aminok. Oxovegyületek. Karbonsavak, karbonsavszármazékok.

Gliceridek. Heterociklusos vegyületek. Mono- és diszacharidok. Poliszacharidok. -

Aminosavak és fehérjék. Színezékek és textilfestés. Műanyagok.


Litkei Gy., Pappné Szabó E., Sarka L.: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok I.,

II., 2001.

Bassa Róbert, Fóti György: Organikum Szerves Kémiai Praktikum. Műszaki Kiadó.

Budapest. 1967.

Berényi-Patonai: Szerves kémiai laboratóriumi gyakorlatok. KLTE Kiadó, Debrecen,

1999.

Tantárgy neve Szerves kémia labor



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS



Karbonsavak. Monokarbonsavak. Dikarbonsavak. Karboxilcsoportban helyettesített

karbonsavszármazékok, karbonsav észterek, karbonsav amidok. Gliceridek.

Szénhidrogén csoportban helyettesített karbonsavszármazékok. Poliamidok.

Szénsavszármazékok. Bioszerves kémia legfontosabb vegyületei. Heterociklusos

vegyületek. (Furán, pirrol, fiofén. Piridin. Diazinok.) Szénhidrátok. Monoszacharidok.

(Csoportosítás. Glükóz, fruktóz, galaktóz.) Diszacharidok (Maltóz, szacharóz, cellobióz,

laktóz). Oligoszacharidok. Poliszacharidok. (Keményítő, cellulóz). Aminosavak. (a-

aminosavak és fehérjék kapcsolata. Nukleinsavak. Nukleozidok és nukleotidok. Purin és

pirimidin bázisok. Alkaloidok, gyógyszerek, narkotikumok. Fontosabb alkaloidok

hatása, előfordulásuk a természetben.


Dr. Litkei György: Szerves kémia I, II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

Dr. Novák Lajos, Dr. Nyitrai József: Szerves kémia I. II. Műegyetemi Kiadó,

Budapest,

1993.

Bruckner Győző: Szerves kémia I. II. III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1981.

Furka Árpád: Szerves Kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988.

Tantárgy neve Szerves kémia II.



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté

fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén

megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének

felhasználásával.


A tökéletes gázok és reális gázok tulajdonságai, törvényei. A kinetikus

gázelmélet alapjai. A termodinamika első főtétele. A belsőenergia- és

entalpiaváltozások. A termodinamika második főtétele. Az entrópia. A

termodinamika harmadik főtétele. Termikus folyamatok hatásfoka. A

szabadenergia és szabadentalpia. Nyílt rendszerek és az összetétel. Tiszta

anyagok fizikai átalakulásai. Fázisdiagramok. Fázisstabilitás és fázisátmenet.

Egyszerű elegyek termodinamikai leírása, változásai, illékony folyadékok

elegyei. Reális elegyek, oldatok. A fázistörvény. Többkomponensű rendszerek

fázisdiagramjai. Kémiai potenciál, a kémiai reakciók iránya. Spontán kémiai

reakciók. A kémiai egyensúly. A Le Chatelier elv. Egyensúlyi elektrokémia.

Ionok termodinamikai sajátosságai oldatokban, a Debye-Hückel elmélet.

Elektrolitok áramvezetése. Elektrokémiai cellák, elektródok. Dinamikus

elektrokémia. Elektródfolyamatok. Elektrokémiai rendszerek. Korrózió.

Transzport folyamatok.


Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988.

P. W Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Tankönyvkiadó. Budapest. 1998.

Riedel M.: Fizikai kémia, Budapest, 1997.

Szabó K.: Fizikai kémia. Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió. 2004.

Zrínyi M.: A fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó. 2004.

Tantárgy neve Fizikai kémia I.



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Béni Áron, főiskolai adjunktus


TANTÁRGYLEÍRÁS


Alapvető fizikai, kémiai jelenségek, törvényszerűségek ismertetése, elméletté

fejlesztése, az anyag makroszkopikus és mikroszkopikus szervezettségi szintjén

megjelenő tulajdonságainak leírása a matematika eszközrendszerének

felhasználásával.


Reakciókinetika. A sebességi egyenletek meghatározása, integrált sebességi

egyenletek. Elemi reakciók. Steady-State közelítés, előegyensúly. Összetett

reakciók kinetikája. Ütközési elmélet. Molekuláris dinamika. Aktivált komplex

elmélete. Katalízis. Nem termikus aktiválás. Kolloidkémia. Kolloid állapot,

diszperz rendszerek és stabilitásuk. Aeroszolok, gázlioszolok, emulziók, szolok,

diszperziók. Asszociációs kolloidok. Makromolekuláris kolloidok. Inkoherens

rendszerek, gélek. Fiziszorpció, kemiszorpció, adszorpciós izotermák.

A kvantumkémia alapjai. A spektroszkópia alapjai.

Radiokémia. Az atommag szerkezete, tulajdonságai. A radioaktivitás, az atommag

bomlásának kinetikája, típusai. A sugárzás kölcsönhatása az anyaggal.

Magreakciók. Fúziós reakciók. Nukleogenezis. Atomreaktorok és radioaktív

hulladékai. A radioaktivitás környezeti vonatkozásai. A radioaktív izotópok

alkalmazásai.


Berecz E.: Fizikai kémia. Tankönyvkiadó. Budapest. 1988.

Fejes P., Hajdu É., Kókai M.: Radiokémia, Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

Kiss I. – Vértes A.: Magkémia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1979.

Nagy Lajos Gy.: Radiokémia és izotóptechnika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.

P. W. Atkins: Fizikai kémia I-II-III. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 2002.

Rohrsetzer S.: Kolloidika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

Tantárgy neve Fizikai kémia II.



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS


A gyakorlat célja az, hogy a hallgatók az előadásokon elhangzott ismereteket,

törvényszerűségeket elmélyítsék, kísérletileg igazolják és a gyakorlatban

alkalmazzák. A gyakorlat további célja az, hogy több oldalról rávilágítson arra,

hogy egy konkrét elméleti probléma milyen mérési módszerekkel közelíthető

meg, a mérésekből az adatok feldolgozása és értékelése után milyen információk

nyerhetők. A gyakorlat a körülmények gondos figyelembe vételére, a

hibatényezők mérlegelésére, a munkafegyelem és a balesetvédelmi előírások

betartására, a munkaidő átgondolt, célszerű kihasználására ösztönöz.


Disszociációhő meghatározása semlegesítési hő mérésével, kalorimetriásan. Kevéssé

oldódó só oldhatóságának meghatározása vezetőképesség mérés alapján; Indikátor pK

illetve protonállódási állandó meghatározása spektrofotometriásan. Gyenge sav

disszociációfokának és disszociáció-állandójának meghatározása konduktumetriásan.

Egyensúlyi állandó meghatározása extrakciós módszerrel. Ezüstamminkomplex

összetételének és stabilitási állandójának meghatározása. Jodid-perszulfát reakció

tanulmányozása. Savkatalízis vizsgálata cukorinverzió kinetikájában. Etil-acetát

hidrolízisének kinetikája. Ioncserés adszorpció vizsgálata. Radioaktív sugárzás és az

anyag kölcsönhatásának vizsgálata. A kolloidok típusaira vonatkozó feladatok.

Adszorpcióra és adszorpciós izotermákra vonatkozó feladatok.


Debreceni egyetem TTK Munkaközösség: Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok.

Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.

Hargitainé Tóth Ágnes: Fizikai kémiai mérések. Oktatási segédanyag. Nyíregyházi

Főiskola, 2004.

Kaposi O.: Bevezetés a fizikai kémiai mérésekbe. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Tantárgy neve Fizikai kémia labor



Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A vegyipari és környezetvédelmi technológiák alapfogalmainak, sajátos

törvényszerűségeinek ismertetése. Az elméleti és gyakorlati szempontból

legfontosabb technológiai eljárások, vegyipari műveletek és folyamatok, valamint

azok munka- és környezetvédelmi vonatkozásainak bemutatása.


A vegyipari és környezetvédelmi technológiák sajátos törvényei, műveletei,

készülékei, vegyipari reaktorok, vegyipari műveletek, szerkezeti anyagok.

Tüzeléstechnika. A víz technológiája. Az ivóvíz. A vízlágyítás. Kerámiaipar. Az

üveggyártás. Építési kötőanyagok. Kénsavipar. Nitrogénipar. Ammóniaszintézis.

Salétromsavgyártás. Műtrágyaipar. Klór és alkáli ipar. Metallurgiai iparágak.

Acélgyártás. Alumíniumgyártás. A fémek korróziója, védekezés a korrózió ellen.

A kőolaj vegyipari feldolgozása. A kőolaj desztilláció és termékei, azok

finomítása. A petrolkémiai iparok eljárásai és termékei. Műanyagok tulajdonságai

és előállítása. Mikrobiológiai iparok. Cellulózipar. Mezőgazdasági iparok,

cukorgyártás.


Borda J.: Kémiai technológia, KLTE, TTK, Debrecen, 1988.

Hasmann J.: Műszaki kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.

Gerecs Á.: Bevezetés a kémiai technológiába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.

Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek. Nemzeti

Tankönyvkiadó,1998.

Vajta-Szebényi: Kémiai technológia.

Tantárgy neve Alkalmazott kémia I.



Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) KEO1005 és KEO1011



TANTÁRGYLEÍRÁS


Az anyagszerkezeti és anyagtulajdonságokra, valamint ezek kapcsolatára vonatkozó

alapismeret adása. Az anyagszerkezet különböző szintjei és az egyes szintek által

determinált anyagtulajdonságok, a mérethatások megismertetése.


Az anyagtudomány definíciója, szerepe a technológiákban. Atomszerkezet. A kémiai

kötés kvantummechanikai leírása. Kémiai kötéselméletek. Két- és többatomos

kötések. Molekulák szimmetriája. A komplex vegyületek kötése. Kristálytérelmélet.

Dielektromos és mágneses sajátságok. Vezetési tulajdonságok. Vezető-, szupravezető.

ellenállás-, szigetelőanyagok. Félvezetők, félvezető egykristályok előállítása.

Szilárdtestek szerkezete, kristálytani fogalmak, rendszerek, jelölések. Rácshibák. A

kristályos és amorf anyagok sajátosságai, valamint leírásmódja a különböző

anyagcsoportokban. Mérethatások az anyagstruktúrában, nano-, mikro-,

makroszerkezetek. Nanokristályos mágneses anyagok. Többkomponensű rendszerek

szerkezeti formái, polikristályos anyagok. Termikus viselkedés, állapotábrák,

termikusan aktivált folyamatok. Intelligens anyagok, alakemlékező ötvözetek,

folyadékkristályok, fényvezető szálak.


Brücher Ernő: Általános kémia, Debreceni Egyetem, 2004

William D. Callister: Materials Science and Engineering: an introduction.

John Wiely and Sons, ISBN: 0-471-32013-7

Kiss Éva: A kémia újabb eredményei, 95. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006

Ajánlott:

http://www.sze.hu/~zsebok/A&T_jegyzet_2009.pdf

http://www.matsci.uni-miskolc.hu/nanotech/letoltes.htm

Tantárgy neve Anyagtudomány I.



Kreditpont 2






http://www.sze.hu/~zsebok/A&T_jegyzet_2009.pdf

TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatók lássák be, hogy a környezettudomány és a környezetvédelem szoros

kapcsolatban vannak, egymást kiegészítik, de nem helyettesítik. Ismerjék föl, hogy a

környezettudomány tudományközi jellegű.


Környezet és fenntarthatóság. A globális környezeti problémák. A környezetvédelem

fogalma. A talaj és szennyezői. Elsivatagosodás, erdőirtás, túllegeltetés,

vegyszerhasználat. A biofarm jelentősége. A környezetgazdálkodás fogalma. A

mezőgazdaság és az élelmiszeripar környezetromboló hatása, kiküszöbölésük lehetőségei.

A víz szerepe a Földön: a víz körforgása, folyók, tavak, óceánok sarki jégtömegek, felszín

alatti vizek. Az eutrofizáció. Az eutrofizációt kiváltó környezeti tényezők. A

levegőtisztaság védelme és szabályozási lehetőségei. Füstködök. Üvegházhatás.

Ózonlyuk. Környezetszennyező anyagok transzmissziói.


Vallner Judit, Krausz Erzsébet: Fenntarthatóság, Globális problémák, Bessenyei

Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2011.

Moser Miklós, Pálmai György: A környezetvédelem alapjai, 1992.

Kerényi Attila: Általános környezetvédelem, 1995.

Rachel Carson: Néma tavasz, 1994.

Lakatos Gyula, Lóczy Dénes, Ortmann-né Ajkai Adrienne, Kiss Ferenc:

Fenntarthatóság/Sustainability, 2011., (http://www.tankonyvtar.hu)

Tantárgy neve A fenntarthatóság I.

Tantárgy kódja KEO1018 (KVO1013)


Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Kiss Ferenc, főiskolai tanár



TANTÁRGYLEÍRÁS


A környezet változásainak elemzését követően a hallgatók képesek legyenek felmérni

bizonyos antropogén tevékenységek várható egészségkárosító következményeit, a

prevencióra fektetve a hangsúlyt megoldási lehetőségeket keresni az emberi egészség

megőrzése céljából. Legyenek képesek a szaktárgyának megfelelő tudományterületen a

fogalmak, elméletek és tények közötti összefüggések felismerésére, a szaktárgyában

elsajátított elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, ennek közvetítésére a tanulók

felé.


A környezet-egészségtan tárgya, feladata. A magyar népesség egyes demográfiai mutatói.

A vizek, levegő, talaj, zaj és a hulladékok egészségtana. Környezeti toxikológia.

Településegészségtan. A leggyakoribb fertőzések járványtana. A nem fertőző

népbetegségek és a környezet. A környezet egészségre káros élőlényei

(mikroorganizmusok, egészségügyi kártevők). Természetegészségtan.


Dési I. (2002) Környezet-egészségtan, JGYF Kiadó, Szeged, ISBN: 9789639167575

Kertai P. (1984) Az ember és környezete, Tankönyvkiadó, Budapest, ISBN: 963-431-452-

x

Kerényi A. (1995) Környezetünk – egészségünk, Magazin Kiadó, Budapest, ISBN: 963-

7764-20-8

Tantárgy neve Egészségtan I.

Tantárgy kódja KEO1019 (KVO1011)


Kreditpont 2






TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatóknak üzem- és múzeumlátogatások keretében módjuk legyen az elméleti és

gyakorlati foglalkozások alkalmával megszerzett ismereteket elmélyíteni, hogy teljes

képpel rendelkezzenek a kémia múltjáról, jelenéről és jövőbeli fejlődési

lehetőségeiről.


Üzemlátogatás: vízmű, szennyvízkezelés, veszélyes hulladékégető, hulladékhasznosító

megtekintése, szerves- és szervetlen kémiai technológiákat alkalmazó vegyipari

üzemben történő látogatás.

Múzeumlátogatás:


Balázs Lóránt: A kémia története I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996.

Macskásy Hugó: A magyar vegyészet arcképcsarnoka. A Magyar Vegyészeti Múzeum

Kiadványa, 1992

Tantárgy neve Terepgyakorlat I.



Kreditpont 1




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


Az atom és az atommag szerkezetének, működésének törvényszerűségeinek

megismerése, a sajátos „kvantumos” látásmód és gondolkodás elsajátítása.


Az atomhipotézis kialakulásához vezető felfedezések. Hőmérsékleti sugárzás.

Fotoeffektus. A fény és a részecskék kettős természete. Atommodellek: Thomson-féle

atommodell, Rutherford-féle atommodell. A Bohr-modell és bővítései,

kvantumszámok, a Pauli-elv. A periódusos rendszer felépítése. Kémiai kötések. A

röntgensugárzás. A lézer működése.

A radioaktív bomlás fő jellegzetességei, bomlási sorok. Az atommag szerkezete,

atommagmodellek. A mag- és részecskefizika kísérleti eszközei, detektorok és

gyorsítók. Magreakciók. A mag energiájának felszabadítása. Kozmikus sugárzás. A

sugárzások gyakorlati alkalmazása. Megmaradási elvek és szimmetriák. Elemi részecskék

és kölcsönhatások, a Standard Modell.


Budó – Mátrai: Kísérleti fizika III., (Tankönyvkiadó Budapest, 1985)

Holics László: Fizika

Csikainé Buczkó Margit: Radioaktivitás és atommagfizika

Patkós András – Polónyi János: Sugárzások és részecskék

Fényes Tibor (szerk.): Atommagfizika

Tantárgy neve Atom- és magfizika

Tantárgy kódja KEO1021 (FIO1016)


Kreditpont 3

Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.)



Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Tarján Péter, főiskolai adjunktus


TANTÁRGYLEÍRÁS


A tárgy elsajátításának célja, hogy a hallgatók olyan alkalmazható és hasznos

ismeretekre tegyenek szert, amelyeket a modern számítógépes környezetben is jól

tudnak alkalmazni a kémiai problémák megoldására, kiértékelésére, és a kémiával

kapcsolatos oktatási feladatok ellátására.


Online-könyvtári katalógusok. Elektronikus folyóiratok. Szakirodalmi adatbázisok.

EISZ, Web of Science, ScienceDirect stb. hatékony használata. Tudományos

szövegszerkesztés alapjai.

Kemometria. Molekulamodellezés, molekula vizualizációs technikák. Adatfeldolgozó

szoftverek. Számítógépes szimulációk. Monte Carlo és molekuladinamika szimulációk

alapjai. Prezentációk készítése.


Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson, Ronald L. Rivest, Algoritmusok, Műszaki

könyvkiadó, 1997

Benkő Tiborné, Programozási feladatok és algoritmusok, ComputerBooks, Budapest,

2003

Katona Endre: Bevezetés az informatikába, Panem, Budapest, 2004

Tantárgy neve Kémiai informatika



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve A fenntarthatóság II.

Tantárgyi kód KEO1023 (KVO1014, KVB1307)


Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) KVO1018




A fenntarthatóság egyik alapgondolata, hogy a környezeti problémák nem kezelhetők

társadalmi és gazdasági összefüggésekből kiragadva akkor, ha valóban fenntartható

megoldásra törekszünk. Ezt kívánjuk erősíteni a tantárgy segítségével.


Miért akarunk fenntartható fejlődést? Globális környezeti problémák és azok gyökerei. A

globális polgár. Társadalmi beágyazottság. Az etika és a kultúra szerepe a fenntarthatóság

megvalósításában. A fenntartható fejlődés és a gazdaság kapcsolata. A fenntartható

fejlődés mutatói. Az ökológiai lábnyom.


Kiss Ferenc-Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé, 2001

Lakatos Gy, Lóczy D, Ortmann-né Ajkai A, Kiss F (2011) Fenntarthatóság, digitális

tankönyv (http://www.tankonyvtar.hu)

Bulla M. és munkatársai: Feladatok a XXI. Századra az ENSZ Környezet és Fejlődés

Világkonferencia dokumentumai, 1993.

Közös jövőnk, A Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentése, 1988.

F. Glover, Horváth M., S. Juned, Kiss F., M. Kubala, Vágvölgyi G. és J. Woodward: A

fenntartható fejlődés az önkormányzati gyakorlatban (kézikönyv) KGI Budapest, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS


Az élőlényeket felépítő biomolekulák kémiai szerkezete és biológiai funkciói közötti

összefüggések megismertetésén keresztül és az élő szervezetekben lejátszódó

folyamatok és azok szabályozásának tükrében a tárgy komplex képet ad az élő

szervezetek működésének molekuláris alapjairól. Ugyanakkor megteremti a

lehetőséget az élettani, genetikai, molekuláris biológiai, stb. ismeretek eredményes

elsajátításához is.


Bevezetés a biokémiába. A biokémia tárgya, kialakulása, fejlődése, módszertana. A

molekuláris organizáció. Termodinamikai alapok. A víz szerkezete és tulajdonságai.

Molekuláris kölcsönhatások vizes oldatban. Biomolekulák. Nukleotidok és

nukleinsavak. Aminosavak, peptidek, fehérjék. A fehérjék izolálása, vizsgálati

módszerei. Szénhidrátok. Lipidek és membránok. Az enzimműködés alapjai,

enzimkinetika. Az enzimműködés szabályozása. Anyagcserefolyamatok: Glikolízis,

fermentáció, pentóz-foszfát ciklus. A glikogén metabolizmusa és a glükoneogenezis.

Citromsav-ciklus. Elektron transzport és oxidatív foszforiláció.A fotoszintézis.

Lipidek anyagcseréje. Aminosav anyagcsere. Nukleotid metabolizmus. A genetikai

információ tárolása, átadása és kifejeződése: replikáció, transzkripció, transzláció. A

génexpresszió szabályozása. A szervek biokémiája (táplálkozás biokémia,

izomműködés biokémiája, véralvadás, immunitás.


Boross, L., Sajgó, M.: A biokémia alapjai. Mezőgazda Kiadó. Budapest (2003)

Ádám, V.: Orvosi biokémia. Medicina Könyvkiadó RT. Budapest (2002)

Fésüs, L.: Biokémia és molekuláris biológia. Debreceni Egyetem (2002)

Balogh, Á.: Környezet-biokémia. Stúdium Kiadó. Nyíregyháza (1997)

Tantárgy neve Biokémia



Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Molnár Mónika, főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Ásványtan

Tantárgy kódja KEO1025 (KVO1008, KVB1207)


Kreditpont 2

Összóraszám (elm+gyak) 0+2

Számonkérés módja Gyakorlati jegy


Tantárgyfelelős neve, beosztása Dr. Fekete István, főiskolai adjunktus



Azoknak a kristálytani alapfogalmaknak, ásványoknak és ipari ásványi nyersanyagoknak

az ismertetése, amelyek az alapozó tantárgyak anyagának kiegészítéséhez szükségesek.


Kristályszervezettan, kristályalaktan. A kristályrendszerek és kristályosztályok. Az ásvány

fogalma. Ásványrendszertan. A rendszerezés alapelvei. Az egyes osztályok általános

jellemzése.

Kőzettan. A kőzettan fogalma. A Föld szerkezete. A kőzetek keletkezése és

csoportosítása. Az elemek geokémiai csoportosítása. Az ásványok és kőzetek

bányászatának és felhasználásának környezetre és egészségre vonatkozó hatásai.


Kiss Ferenc, Szalai Mihály: Környezeti ásványtan (2009): http://asvanytan.nyf.hu/

Frank Rutley: Elements of mineralogy. 1988. Dr. Dávid Árpád: Ásvány és kőzettan (2011) (http://www.tankonyvtar.hu)

Weiszburg Tamás: Ásványtan (2008) (http://abyss.elte.hu/department/mineral/oktatas.html)

http://asvanytan.nyf.hu/


http://abyss.elte.hu/department/mineral/oktatas.html

TANTÁRGYLEÍRÁS


A főbb anyagcsoportokra vonatkozó alapismeret adása, az alkalmazhatóságuk

bemutatása különböző iparágakban, valamint a vizsgálatukra használatos korszerű


A tárgy a főbb anyagcsoportok (fémek, kerámiák és műanyagok) esetében áttekinti az

anyagok szerkezetét, a szerkezet és a makroszkópikus tulajdonságok közötti

kapcsolatot, valamint bemutatja gyakorlati jelentőségüket a szervetlen és szerves

vegyipar, a környezetvédelem, orvosbiológia, elektronika területén.

Roncsolással végrehajtott vizsgálati módszerek. Roncsolásmentes modern

anyagvizsgálati technikák.


R. W. Cahn: The coming of materials science, Pergamon, Amsterdam, 2001

W. D. Callister: Materials Science and Engineering, An Introduction, Wiley, 2010

Tantárgy neve Anyagtudomány II



Kreditpont 3






TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Tudomány- és környezettörténet

Tantárgyi kód KEO1027 (KVO1018, KVB2002)


Kreditpont 3







A történelmileg ránk hagyományozott ismeretek között vannak olyanok, amelyeket idáig

nem tartottunk fontosnak. Azonban a környezet átalakításával kapcsolatos ismereteink az

utóbbi időben rendkívül fontossá váltak, hiszen meghatározhatják jövőnket.


A tantárgy főbb témakörei: Az ősember kapcsolata a természettel. A környezeti

problémák megjelenése az ókorban. A környezeti állapot romlásának tovább folytatódása

a középkorban. A környezeti problémák globálissá válásának kezdetei. A

környezetszennyezés tudományos és politikai kérdéssé válása. Az emberi alkotások,

tevékenységek, tudományos és technikai felfedezések hatása a környezetre. A tudomány

és a technika együttes hatása a társadalomra és a gazdaságra.


Kiss Ferenc – Szabó Árpád: Környezet-tudomány-történet, Bessenyei Kiadó, 2005.

Ajánlott:

Szabó Árpád: Magyar természettudósok, 2002

Benedek István: A tudás útja, 2001

Markham, Adam: A Brief History of Pollution, 1994

Derek Wall: Green History, 1993

TANTÁRGYLEÍRÁS


A hallgatóknak kutatóintézet és gyárlátogatások keretében módjuk legyen az elméleti

és gyakorlati foglalkozások alkalmával megszerzett ismereteket elmélyíteni, hogy

teljes képpel rendelkezzenek a kémia múltjáról, jelenéről és kutatási lehetőségekről.


Üzemlátogatás: Különböző technológiákat alkalmazó vegyipari üzemben történő

látogatás.

Kutatóintézet látogatás: a kémia különböző területein működő kutatóintézetek

meglátogatása. Kutatói laboratóriumok felszerelésének megismerése. A kutatási

területek, a kutatás módszertani kérdéseinek megismerése, egy-egy konkrét kutatási

területbe betekintés. A kutatási eredmények feldolgozásának és értékelésének

megismerése.

Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): Görög S. (szerk.): Kémiai tudományok az ezredfordulón. MTA Kiadó, Budapest 2000

Vinkler Péter, Szépvölgyi János, Tétényi Pál: Kémiai Kutatóközpont. Bp. 2000.,

MTA, 68 p.

Glatz Ferenc (szerk.): Magyarországi kutatóhelyek. Természettudományok. Kémia.

Bp. 2001., MTA, 99 – 164 p. http://www.kemia.lap.hu

Tantárgy neve Terepgyakorlat II.



Kreditpont 1




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Hörcsik Tibor Zsolt, főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmódszertan I.



Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vallner Judit Erika, főiskolai docens



A kémiatanítás tervezése, megvalósítása, módszereinek megismerése, elsajátítása. A

feladat- és problémamegoldás szerepe és jelentősége a kémiai gondolkodás

fejlesztésében. A biztonságos kísérletezés alapjainak elsajátítása.


A kémiatanítás tervezése, módszerei. A tanulók életkori sajátságainak megfelelő

tananyag-feldolgozási módszerek, fogalmi rendszerük megismerése. A Nemzeti

alaptanterv, kerettanterv alapvető részei. A kémia elméleti modelljei, fogalmak

tanítása, tanulásának lehetőségei, nehézségei. A szemléltetés lehetőségei.

Információforrások a kémia tanításához. Modellek szerepe, feladatai, gyakorlati

alkalmazása. A kémiai kísérlet fogalma, felépítése. A kísérletezés gyakorlata, tárgyi

feltételei. Biztonsági tudnivalók: tűz- és balesetvédelmi tudnivalók. Az alapvető

műveletek bemutatásának elsajátítása.

3. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db) Nagy Zs.-Sárik T.-Victor A.: Kémia tantárgypedagógia (jegyzet), Tankönyvkiadó,

Budapest, 1988.

A 7.-10. osztályos tankönyvek, munkafüzetek, tanári kézikönyvek

Rózsahegyi M.-Wajand J.: 575 kísérlet a kémia tanításához, Nemzeti Tankönyvkiadó,

1998.

Nagy Zs.: A kémia tantárgypedagógia szaktudományi alapjai, Nyíregyházi Főiskola,

házi jegyzet, 1999.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmódszertan II.



Kreditpont 2







Anyagvizsgálatok és kémiai kísérletek tervezése, biztonságos bemutatása az

elméletben elsajátítottak alapján, az ott megismert dokumentumok felhasználásával.


Az anyagvizsgálatok fogalma, felépítése. A kémiai kísérlet fogalma, felépítése. Az

anyagvizsgálatok és a kémiai kísérletek előkészítése, bemutatása a csoport előtt:

demonstrációs, mérő és tanulókísérletek. Az elméletben elsajátított tananyag

alkalmazása a tervezés során, majd az elkészített tervek bemutatása a gyakorlatban.


Nagy Zs.-Sárik T.-Victor A.: Kémia tantárgypedagógia (jegyzet), Tankönyvkiadó,

Budapest, 1988.

Általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek, tanári kézikönyvek,


1998.



TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmódszertan III.



Kreditpont 2







A tanult ismeretek alkalmazása mikrotanításon. A tanítások rögzítése videofelvételen

és elemzése különböző szempontok szerint. A feladatok végrehajtása során a kémia

tanításában alkalmazható eszközök (pl.: az írásvetítőtől a videokamerán keresztül a

modellekig, didaktikus kártyákig) kezelésében, a hozzájuk kapcsolódó szoftverek

készítésében jártasság megszerzése. A diákok differenciált képzési lehetőségeinek

megismerése.


A kémia általános iskolai tananyag meghatározott részeinek feldolgozása óravázlat

vagy tervezet formájában, melyek alapján mikrotanítások előkészítése és tartása.

A szemléltető eszközök alkalmazása pl.: a modellek: pálcika, kalotta, mágneses

modellek, számítógépes programok, multimédia stb. A mikrotanítások megtartása után

az óra elemzése a csoporttársakkal együtt. A tanulók képességfejlesztési lehetőségei.

Tanórán kívüli lehetőségek, tehetséggondozás.


Nagy Zs.-Sárik T.-Victor A.: Kémia tantárgypedagógia (jegyzet), Tankönyvkiadó,

Budapest, 1988.

Általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek, tanári kézikönyvek


1998.



TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Szakmódszertan IV., komplex tantárgypedagógia



Kreditpont 2







A tárgy célja a szaktudományi ismeretanyagok ötvözése olyan didaktikai, pedagógiai

és pszichológiai elemekkel, melyek szükségesek az iskolai (és iskolán kívüli, pl. nyári

tábor) programok szervezéséhez és megvalósításához. A tantárgy célja továbbá a

fenntarthatóság pedagógiájának és a környezeti nevelés kapcsolatának bemutatása, a

fenntarthatóságra nevelés pedagógiai tartalmának megismertetése. A gyakorlati

foglalkozások kiemelt célja a tanításhoz szükséges korszerű módszerek

megismertetése és elsajátíttatása.


A környezeti nevelés a klasszikustól a modernig. A környezeti nevelés a mai

iskolában. A környezeti elemek (víz, levegő, talaj) és szennyezők, a hulladék-és

energiagazdálkodás kérdései tanításának módszertana. Alapvető ismeretek

fenntarthatóságra nevelés pedagógiájának az iskolai életben való elfogadtatásához. A

környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán- és iskolán kívüli programok (pl. erdei

iskola, jeles napok, nyári táborok, szakkörök stb.), kísérletek és terepi feladatok

szervezéséhez és vezetéséhez szükséges ismeretek. Ezen belül:

– Környezeti nevelés jelentősége. A természetismeret-környezettan tanítás általános

alapkérdései, hagyományai és jelene, törvényi szabályozása. Környezeti nevelés a

különböző életkorokban. Környezeti nevelés a tantervekben. A Nemzeti alaptanterv

követelményei.

– Iskolai szabályozás: az iskola környezeti nevelési programja, a természetismeret-

környezettan tárgy tananyagának beillesztése az iskolák tantervébe, az ökoiskola cím.

– A természetismeret-környezettan oktatás tanórai keretei, a környezettan tantárgy

tartalma, felépítése, létező tantervi programok megismerése, a tanórai munka

tervezése, környezeti tartalmak a szaktárgyi órákon, az oktatás módszerei a Nemzeti

alaptanterv, a kerettanterv és az érettségi követelmények alapján.

– A természetismeret-környezettan tanítás iskolán kívüli lehetőségei, formái, tartalma,

szerepe.

- Az írott és digitális média, az oktatócsomagok használata. Pályázatok írása.

– Készségfejlesztések: problémamegoldó, konfliktuskezelési, együttműködési, önálló

ismeretszerzési, elemző, megfigyelő, kommunikációs, vita, előadói készségfejlesztés.

A félév gyakorlati foglalkozásain a hallgatók mikrotanításokat mutatnak be. Ezek

folyamán kerül sor a környezeti nevelésben alkalmazható kísérletek bemutatásra is. A

demonstrációs és tanulói kísérletek gyakorlati kérdései. Csoportos és egyéni

kísérletezés. A leggyakrabban elkövetet hibák. Kísérletek a vízvédelem területéről.

Légszennyezéssel, talajvédelemmel kapcsolatos kísérletek. Kísérletek a hulladékok és

az egészségvédelem tárgyalásához.

A gyakorlat során a fenntarthatóságra nevelés lényegét és megvalósítási lehetőségeit

tárgyaljuk. Ezen belül:

- Az egész életen át tartó tanulás. - A fenntarthatóság, mint interdiszciplináris

megközelítés. - A rendszerszemlélet és a kritikai gondolkodás fejlesztése. - Az

együttműködés és a társas készségek fejlesztése. - Multikulturális perspektívák és az

eltérő esélyek. - Az egyes ember szerepe. - Települések és a helyi közösség a

fenntarthatóság pedagógiája érdekében. - Komplex látásmód, amely magában foglalja

a természeti, az épített és a társadalmi környezetet, valamint a lokális, a regionális és

globális szemléletű környezeti gondolkodást. - A jövő iránt való elkötelezett

magatartás. – Az oktató-nevelő munkában a fenntarthatóságra nevelés interaktív,

képességfejlesztő módszerei.


Paul Ginnis: Tanítási, tanulási receptkönyv, Alexandra, Pécs, 2007.

Kiss Ferenc- Ken Webster: A környezet védelmétől a fenntarthatóság felé, (Tanári

kézikönyv), 2001

Lükő István: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe.

1996.

Kiss Ferenc – Zsiros Anita: A környezeti neveléstől a globális nevelésig. A környezeti

nevelés című könyvben (Szerk: Kuknyó János), 2006

Kiss Ferenc - Vallner Judit: Környezetvédelmi kísérletek a Környezetvédelem

Tanítása című tantárgyhoz (Környezettudományi Segédkönyvek sorozat), 2000.

Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 2003.

TANTÁRGYLEÍRÁS


A vegyipari és környezetvédelmi technológiák alapfogalmainak, sajátos

törvényszerűségeinek ismertetése. Az elméleti és gyakorlati szempontból

legfontosabb technológiai eljárások, vegyipari műveletek és folyamatok, valamint

azok munka- és környezetvédelmi vonatkozásainak bemutatása.


A vegyipari és környezetvédelmi technológiák sajátos törvényei, műveletei,

készülékei, vegyipari reaktorok, vegyipari műveletek, szerkezeti anyagok.

Tüzeléstechnika. A víz technológiája. Az ivóvíz. A vízlágyítás. Kerámiaipar. Az

üveggyártás. Építési kötőanyagok. Kénsavipar. Nitrogénipar. Ammóniaszintézis.

Salétromsavgyártás. Műtrágyaipar. Klór és alkáli ipar. Metallurgiai iparágak.

Acélgyártás. Alumíniumgyártás. A fémek korróziója, védekezés a korrózió ellen.

A kőolaj vegyipari feldolgozása. A kőolaj desztilláció és termékei, azok

finomítása. A petrolkémiai iparok eljárásai és termékei. Műanyagok tulajdonságai

és előállítása. Mikrobiológiai iparok. Cellulózipar. Mezőgazdasági iparok,

cukorgyártás.


Borda J.: Kémiai technológia, KLTE, TTK, Debrecen, 1988.

Hasmann J.: Műszaki kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.

Gerecs Á.: Bevezetés a kémiai technológiába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.

Fonyó Zs. - Fábry Gy.: Vegyipari művelettani alapismeretek. Nemzeti

Tankönyvkiadó,1998.

Vajta-Szebényi: Kémiai technológia.

Tantárgy neve Alkalmazott kémia II.


Meghirdetés féléve

Kreditpont 3






Hiánypótlás

TANTÁRGYLEÍRÁS


Az egészségtan az alapvető biológiai, orvosi és antropológiai ismeretekkel segítséget nyújt

az egészséges ember életmódja és testi fejlettsége megítéléséhez és kialakításához. A

tantárgy célja a természetes környezet mellett a mesterséges környezet egészségre – a

testi, lelki, szellemi és szociális jólét állapotára – gyakorolt hatásának megismerése. A

hallgató legyen képes a különböző szakterületek tudás-és ismeretanyaga közötti

összefüggések felismerésére, integrációjára, ismerje a szaktárgy társadalomban betöltött

szerepét, a szaktárgy tanításának célját, a tanulók személyiség- és gondolkodásfejlődésében játszott szerepét.


Az ember egyedfejlődése: az embrionális fejlődés főbb szakaszai és meghatározó

tényezői. Alapvető genetikai ismeretek. A környezeti tényezők szerepe a fejlődésben. A

posztembrionális fejlődés. Az emberi test felépítése és működése. A szervrendszerek

általános jellemzői. Eltérések, rendellenességek az anatómiai és élettani jellegekben.

Személyi gondozás, szokások, egészséges életmód kialakítása. Az ember életmódjának

hatása az egészségre: a dohányzás, a stressz, az alkohol és a kábítószerek hatása. Az

allergia, mint napjaink egyik népbetegsége. Az egészséges öltözködés és táplálkozás.

Alapfokú elsősegélynyújtás. Lelki egészség. A mentálhigiéne fogalma és jelentősége.


Dr. Bombay Lászlóné(1995) Egészségtani és gondozási ismeretek, OKKER Oktatási

Iroda

Dr. Gion G. (1995) Egészségvédelem, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Nagy I., Dr. Nyilas K. (1993) Az ember biológiája és egészségtana (egységes jegyzet,

kézirat), Nemzeti Tankönyvkiadó

Bíró Gy., Várkonyi T. (1990) Környezetünk - egészségünk (Kézirat)

Dr. Borsányiné D. K. - Halácsy É. (1994) Biológia és egészségtan, Magazin Kiadó,

Budapest

Dési I. (2002) Környezet-egészségtan, JGYF Kiadó, Szeged, ISBN: 9789639167575

Tantárgy neve Egészségtan II.

Tantárgy kódja KVO1012


Kreditpont 2



Előfeltétel (tantárgyi kód) KVO1011



TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Földtudományi alapismeretek I.

Tantárgy kódja TO1006 (ekv.:FDB1401)


Kreditpont 2

Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0

Számonkérés módja Kollokvium


Tantárgyfelelős neve és beosztása Bácskainé Dr. Pristyák Erika, főiskolai adjunktus

Tantárgyfelelős tanszék kódja FTI


A tantárgy átfogó ismereteket kíván nyújtani a földrajzi burok legfontosabb folyamatairól,

azok környezetre és a társadalmi-gazdasági életre kifejtett hatásairól. A hallgatók ezen

ismeretek birtokában alkalmasak legyenek a belső és külső erők működésének, és további

természetföldrajzi tényezők felismerésére. Képesek legyenek a típustájak jellemzőinek

földrajzi algoritmus szerinti felépítésére, a különböző természettudományok (fizika,

kémia, biológia) és a földrajzi folyamatok kapcsolatainak felismerésére és értelmezésére.


Az előadások a következő témaköröket tárgyalják: A Naprendszer felépítése, a Nap. A

Föld-típusú bolygók és az aszteroida-öv. Az óriásbolygók és a Kuiper-öv. A Föld, Hold

rendszer helyzete, mozgásai és azok következményei. A Föld belső szerkezete. A fölkéreg

felépítése, mozgásai, a kőzetek keletkezése és körforgása. A kőzetek és ásványok

genetikai rendszere. A lemeztektonika alapjai. A hegységképződések folyamatai. A

földtörténet alapjai, korbeosztása és mérési lehetőségei. A földtörténeti idők, időszakok,

korok legfontosabb fejlődéstörténeti eseményei. Az élővilág fejlődésének őslénytani

bizonyítékai, elterjedési és kihalási hullámainak mérföldkövei, ezek okai és

következményei a Föld fejlődése során. A külső és belső erők működésének legfontosabb

felszínalakító folyamatai és formakincse. A hidroszféra általános jellemzése. A

legfontosabb talajképző folyamatok, a Föld és Magyarország fő talajtípusai. A légkör

felépítése, összetétele. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek rendszere. Az időjárási

jelenségek alapelemei. Ciklonok, anticiklonok, a nagy földi légkörzés alapjai. A földrajzi

övezetesség általános ismeretei. Az egyes földrajzi övezetek felszínformálódása és fő

természetföldrajzi jellemzői, az élővilág övezetes elrendeződésének okai és

következményei. A táji szintézis, az élő és élettelen tájtényezők kapcsolatrendszere.


Gábris Gy. - Marik M. - Szabó J.: Csillagászati földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,

1998.

Péczely Gy.: Éghajlattan. Tankönyvkiadó, Bp. 1979.

Borsy Z. (szerk.): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.

Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Tankönyvkiadó, Bp. 1984.

TANTÁRGYLEÍRÁS

Tantárgy neve Természetvédelem I.

Tantárgyi kód KVO1015 (ekv.: KVB1308)


Kreditpont 3




Tantárgyfelelős neve és beosztása Prof. Dr. Szép Tibor, egyetemi tanár

Tantárgyfelelős tanszék kódja KOI


A félév során a hallgatók megismerik a magyar természetvédelem történetét, szervezeti

felépítését. Tájékozódnak a természetvédelem jogi szabályozottságáról, a nemzetközi

ajánlásokról és a magyar természetvédelem nemzetközi együttműködéseiről. Képet kapnak

Magyarország természeti adottságairól, élőhelyeinek térstruktúrájáról, ökológiai

hálózatának jellemzőiről, és a fontosabb védett területekről.


A magyar természetvédelem története. A magyar természetvédelem szervezeti felépítése. A

természet- és a környezetvédelem kapcsolata. Környezetvédelmi mozgalmak. A természeti

értékek és természeti területek általános védelme. Tájvédelem. A védetté nyilvánítási

eljárás, védett természeti területek, védőövezet, védett növény- és állatfajok. Vöröskönyvek.

Az IUCN állásfoglalása a nemzeti parkokról. A magyar természetvédelem nemzetközi

együttműködései. Az ökológiai hálózatok ismérvei, természetvédelmi szempontú

értékelésük. Magyarország és az Európai Unió ökológiai hálózata. Magyarország Nemzeti

Parkjai, fontosabb tájvédelmi körzetek. A világ legjelentősebb nemzeti parkjai.


Kötelező irodalom:

Kárász I. : Környezetbiológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998.

Bodnár L. – Fodor I. – Lehmann A.: A természet- és a környezetvédelem földrajzi

vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999.

Ajánlott irodalom:

Rakonczay Z.: Természetvédelem. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Bp. 1998.

Margóczy K.: Természetvédelmi biológia. JATEPress, Szeged, 1998.

Ehrlich, P, Ehrlich, A.: A fajok kihalása. Göncöl, Budapest, 1995.

http://nemzetipark.lap.hu/

http://nemzetipark.lap.hu/

TANTÁRGYLEÍRÁS


A laboratóriumi mérései gyakorlatok célja az Atom- és magfizika tantárgy keretében

megtanult elméleti ismeretek alkalmazása a laboratóriumi mérések során. Grafikonok

Excel-táblázattal történő megrajzolása, az eredmények kiértékelése többféle módon. A

természettudományos készségek fejlesztése. Megfelelő rutin szerzése a kísérleti eszközök

alkalmazásában.


Az elektron töltésének meghatározása Milikan-módszerrel, az elektron fajlagos töltésének

meghatározása, a Planck-állandó meghatározása. Mérések optikai pirométerrel, a Rydberg-

állandó meghatározása optikai spektroszkóppal, a Boltzman-állandó meghatározása,

mérések abszorpciós spektrométerrel. GM-cső karakterisztikájának felvétele, annak

vizsgálata. Radioaktív preparátumok aktivitásának meghatározása. Radioaktív

preparátumok aktivitásának, radioaktív izotóp felezési idejének meghatározása, a béta-

sugárzás abszorpciójának vizsgálata, az alfa-sugarak hatótávolságának és energiájának

meghatározása, a radioaktív sugárzás statisztikus vizsgálata.


- Beszeda Imre: Bevezetés a fizikai laboratóriumi gyakorlatokba (Bessenyei György

Kiadó, Nyíregyháza, 1999)

- Hadházy Tibor – Nyilas István – Varga Klára: Fizika laboratóriumi gyakorlatok III.,

(Nyíregyháza, 2005)

- Budó - Mátrai: Kísérleti fizika III., Tankönyvkiadó Budapest, 1985.

- Fényes Tibor (szerk.): Atommagfizika Kossuth Lajos Tudományegyetem Kiadó

Debrecen, 2005

- Keszthelyi Lajos: Szcintillációs számlálók. Műszaki Könyvkiadó Budapest, 1964

Tantárgy neve Atom- és magfizika labor

Tantárgy kódja FIO1018

Meghirdetés féléve

Kreditpont 2




Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Varga Klára, főiskolai docens


TANTÁRGYLEÍRÁS


A szakdolgozat benyújtásának célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását

integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozat elkészítése során a hallgató

bebizonyítja, hogy képes a megszerzett elméleti és a gyakorlati tudását életszerű helyzetben

alkalmazni, továbbfejleszteni, önálló tanári szintű vagy azon túlmutató munkát végezni.

Bebizonyítja, hogy alkalmas az általános iskolai tananyagon lényegesen túlmutató

ismeretek magas szintű összefoglalására, a kémiatanári képzéssel kapcsolatos szervezési

feladatok ellátására a kémia és egyéb tárgyak harmonikus integrálására.


A kiadott szakdolgozati témának megfelelően. Önálló munka, a témavezető/konzulens

felügyeletével.

A szakdolgozat részét képezi az irodalmi háttér kritikus feldolgozása és a hallgató által

önállóan hozzáadott új eredmények összefoglalása.


A Nyíregyházi Főiskola vonatkozó szabályzatai.

A szakdolgozat konkrét témájához kötődő szakirodalom.

Tantárgy neve Szakdolgozat I.



Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása


TANTÁRGYLEÍRÁS


A szakdolgozat benyújtásának célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a tudását

integrálni és a tanári munkájában alkalmazni. A szakdolgozat elkészítése során a hallgató

bebizonyítja, hogy képes a megszerzett elméleti és a gyakorlati tudását életszerű helyzetben

alkalmazni, továbbfejleszteni, önálló tanári szintű vagy azon túlmutató munkát végezni.

Bebizonyítja, hogy alkamas az általános iskolai tananyagon lényegesen túlmutató ismeretek

magas szintű összefoglalására, a kémiatanári képzéssel kapcsolatos szervezési feladatok

ellátására a kémia és egyéb tárgyak harmonikus integrálására.


A kiadott szakdolgozati témának megfelelően. Önálló munka, a témavezető/konzulens

felügyeletével.

A szakdolgozat részét képezi az irodalmi háttér kritikus feldolgozása és a hallgató által

önállóan hozzáadott új eredmények összefoglalása.


A Nyíregyházi Főiskola vonatkozó szabályzatai.

A szakdolgozat konkrét témájához kötődő szakirodalom.

Tantárgy neve Szakdolgozat II.

Tantárgy kódja KOE3002


Kreditpont 4




Tantárgyfelelős neve és beosztása


tantÁrgyleÍrÁs - nyíregyházi főiskolavalószínűségszámítás és matematikai statisztika....

Documents