tanÁri kÉzikÖnyv · web viewosiris kiadó, budapest, (2003.) a tananyagelem feldolgozása során...

MÓDSZERTANI SEGÉDLET

a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus szakképesítés

oktatói számára

2007

Készült a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízásából,Modláné Görgényi Ildikó irányításával.

TémafelelősNádráné Tóth Borbála

KészítetteMohácsi Ágnes

LektoráltaCsides KatalinLovász TiborMárta Edit

SzerkesztetteVárhelyi Iván

2

Előszó

A kompetencia elvű, moduláris szerkezetű képzés bevezetése, az Országos Képzési Jegyzék

(OKJ) megújítása, a képzési tartalmak felülvizsgálata a hazai szakképzésben résztvevők

részére új kihívásokat, feladatokat, de egyben lehetőségeket nyújt. A három éve indult

folyamat eredményeként – többek között – kiadásra került az új OKJ, megjelentek a

központi képzési dokumentumok és az új vizsgarendszer szabályozója.

A bevezetést elősegítendő a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) számos

tájékoztatót, konzultációt tartott és tart jelenleg is. Kiadványokkal segíti a képző

intézményeket. Jelen módszertani segédlet is ennek a folyamatnak az eredménye. Az NSZFI

tervezi a több változatú kidolgozást és közzétételt is.

A Módszertani segédlet felépítése:

mintatanmenet és módszertani útmutató a 54 725 01 0000 00 00 Grafológus

szakképesítés 1842-06 Grafikumok kezelése modulhoz;


szakképesítés 1843-06 Grafikumok analízise modulhoz;


szakképesítés 1844-06 Grafikumszintézis előkészítése modulhoz;


szakképesítés 1845-06 Grafikumok szintézise modulhoz;

módszertani útmutató a szakmai vizsga lebonyolításához;

a régi és az új OKJ szerinti képzés szakmai és vizsgakövetelményeinek

összehasonlítása.

A tananyagegységek és a tananyagelemek nincsenek ellátva azonosító számokkal, mint az

iskolai rendszerű oktatáshoz közzétett Központi programokban.

Mező János

3

Módszertani útmutató az

54 725 01 0000 00 00 Grafológus szakképesítés

1842-06 Grafikumok kezelése,

1843-06 Grafikumok analízise,

1844-06 Grafikumszintézis előkészítése,

1845-06 Grafikumok szintézise modulokhoz

4

I. fő fejezet

1842-06 Grafikumok

kezelése

A tananyagegység A tananyagelem

azonosítója, megnevezése

elhelyezése a tanítás folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat

párhuzamosan, mit kell követnie)

a feldolgozásra ajánlott óraszám


elhelyezése a tanítás

folyamatában (mit kell

megelőznie, mivel folyhat



e egy gy e egy gy

A grafológia alapjai

A grafológiai képzés első tanegysége

4 4

A grafológia rendszerének alapjai, a grafikumok vizsgálati

módszerei

1 1

Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek 1 1

A grafikumfelvétel technikai körülményei 0,5 0,5

A grafikumképzést befolyásoló tényezők

hatása és megállapítása0,5 0,5

Az adatfelvétel és adatkezelés szakmai,

jogi és etikai szabályai1 1

5

I. fő fejezet

1842-06 Grafikumok

kezelése (folytatás)




folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat párhuzamosan,

mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Írásnormák, írássztenderdek

I. félév

2 2 Magyarországi írásnormák

A grafikumok statikus

változóinak ismertetésével párhuzamosan

1 1

Környező országok (pl.:

Románia, Szlovákia, Szerbia)

írásnormái

1 1

6

I. fő fejezet

1842-06 Grafikumok

kezelése (folytatás





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Mozgás mint kommunikáció I. félév

4 4Mozgás mint

kommunikáció 3 3

Grafikum egyedi sajátosságai 0,5 0,5

Alkalmazott tipográfia 0,5 0,5

7

I. fő fejezet

1842-06 Grafikumok

kezelése (folytatás





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Grafológiai eredmény

kommunikálása

Átfogó személyiségkép-

készítés elmélet és gyakorlat, valamint

tanácsadási elméletetek és

gyakorlatok után

2 2 4A grafológiai

eredmény kommunikálása

1 1 2

Szakvélemény-közlési-,

értelmezési technikák

1 1 2

Összóraszám: 8 4 2 14

* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amik más modulokban kerültek meghatározásra.

8

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:

A grafológia rendszerének alapjai

Grafikumok vizsgálati módszerei

Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek

A grafikumfelvétel technikai körülményei

A grafikumképzést befolyásoló tényezők hatása és megállapítása

Az adatfelvétel és adatkezelés szakmai, jogi és etikai szabályai

Ajánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óra

A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:

A tanuló tudja: hogyan kell szabályosan eljárni a grafikumok és adatok felvételénél és az

ebből nyert információk nyilvántartásánál.

A tanuló ismerje: a grafológia rendszerének alapjait, a grafikumok vizsgálati módszereit, a

grafológiában használatos szimbólumrendszereket és a grafikumképzést befolyásoló

tényezőket.

A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:

A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):

Órai jegyzet

Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai

Intézet, Budapest, (1998.) 674.

Dr. Kármán Gabriella: Jogi feltételek. In Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk): A

grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest (1998.)

Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):

www.grafologia.lap.hu

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:

Az oktató ismertesse a grafológiai rendszerek alapjait, a grafikumok vizsgálati módszereit,

a grafológiában használatos szimbólumrendszereket és a grafikumfelvétel technikai

körülményeire vonatkozó információkat. Majd tájékoztassa a hallgatókat a grafikum-

képzést befolyásoló tényezőkről, azok hatásairól és megállapításának módjáról, valamint az

adatfelvétel és adatkezelés szakmai, jogi és etikai szabályairól.

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:

9

http://www.grafologia.lap.hu/

Frontális keretben (előadás): a grafológia rendszerének, a grafikumok vizsgálati

módszereinek, a grafológiában használatos szimbólumrendszereknek a bemutatása, a

grafikumképzést befolyásoló tényezők illusztrációkon keresztüli ismertetése, a grafikum

felvételének és az adatok kezelési szabályainak ismertetése.

Egyéni tanulás: az órán elhangzottak otthoni megtanulása.

A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a

teljesítmény és osztályzat összefüggései): -

10

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Írásnormák, írássztenderdek



A tanuló tudja felismerni: az elmúlt 100 évben Magyarországon tanított alap-sztenderdek

esetén az írásnorma által előírt írásjegyeket és az írásban megjelenő egyéni jellemzőket,

valamint a környező országokban tanított alap-sztenderdek legfontosabb ismertetőjegyeit.

A tanuló ismerje: a magyarországi és a környező országokban tanított alap-sztenderdeket.



Dr. Agárdi Tamás – Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai

Intézet, Budapest, (1998.)140-151.

Órai jegyzetek


Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 2. RegioGrafo, Komló, (2005.)


Az írásnormák tankönyvszerű mintáin keresztül mutassuk be az adott írásnormák jellemzőit.

Különböző írásnormákkal tanult személyek írásán keresztül mutassuk be az iskolai norma

megjelenésének módját egyéni írásokban.

A fenti bemutatás közben térjünk ki mindenekelőtt az írásokban jellemző zónaarányra, a

dőlésre, a vonalvezetés íveltségére, az oválok alakjára, a díszítettségre és egyszerűsítésekre,

a szögesség előfordulására, a reliefességre, valamint az ékezetek és áthúzóvonalak

jellemzőire.


Frontális keretben (előadás): a tanulók adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre,

aktivitásukkal járuljanak hozzá az írássztenderek ismérveinek összegyűjtéséhez.

Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében gyűjtsék össze a különböző írásnormákkal

tanult személyek írásában fellelhető, sztenderdnek megfelelő, illetve sztenderdtől eltérő

írásjegyeket.


teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

11


Mozgás mint kommunikáció

A grafikumok egyedi sajátosságai

Alkalmazott tipográfia



A tanuló tudja jellemezni a grafikumot mint kommunikációt, és elhelyezni azt a

kommunikációs eszközök sorában.

A tanuló ismerje: a mozgás kommunikációs elméleteit, a grafikumok egyedi sajátosságait

és az alkalmazott tipográfia lehetőségeit.



Dr. Agárdi Tamás: A mozgás mint kommunikáció. In Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai

László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)


Az oktató ismertesse a kommunikációs eszközök alapvető formáit. Helyezze el az írást az

emberi mozgások rendszerében. Jellemezze az írást mint kommunikációs módot. Mutassa

be az írás egyedi sajátosságait. Példákon keresztül illusztrálja az alkalmazott tipográfia mai

formáit.


Frontális keretben (előadás): az írás mint mozgásforma jellemzése, majd az írás

kommunikációs jelentőségének kiemelése.

Egyéni tanulás: az órán elhangzott és a szakirodalomban megadott ismeretek kompetencia

szintű elsajátítása.

12


A grafológiai eredmény kommunikálása

Szakvéleményközlési-, értelmezési technikák



A tanuló tudja: összeállítani és értelmezni a grafológiai szakvélemény tartalmát.

A tanuló ismerje: a grafológiai eredmény kommunikálásának szabályait.



Órai anyag


Az oktató elevenítse fel, majd kiscsoportos formában gyakoroltassa a tanácsadás

módszereinek alkalmazását a grafológiai szakvélemény ügyfélnek történő kommunikálása

során.


Frontális keretben (előadás): a releváns tanácsadási módszerek felelevenítése.

Csoportmunka: a szakvélemény közlési helyzet gyakoroltatása, mindkét szerep

kipróbálásával, végül a tapasztalatok átdolgozása.

13

II. fő fejezet

1843-06 Grafikumok

analízise





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Grafológiatörté-net I. vagy II. félév

8 8Tradicionális grafológiai elméletek

4 4

Grafológiai rendszerelméletek 4 4

Szakvélemény- készítés elmélet

Átfogó személyiségkép

készítés után

2 2 4 Szakvélemény- készítés elmélet 1 1,5 2,5

Igazságügyi szakértői munka

alapja0,5 0,5

14

II. fő fejezet

1843-06 Grafikumok

analízise(folytatás)





mit kell követnie)








e egy gy e egy gy

Szakvélemény- készítés elmélet

(folytatás)


készítés után

Grafikumok általános és

különös sajátosságainak

kiválasztása

0,5 0,5 1

Számítógépes grafológia Utolsó félév

2 0,5 1,5 4Grafológiai

számítógépes célprogramok

1 0,5 1 2,5

Grafometriai eljárások

alkalmazása0,5 0,5

Írómozgás vizsgálatának

technikai eljárásai 0,5 0,5

Technikai eszközös

vizsgálati módok kiválasztása

0,5 0,5

Összóraszám: 12 0,5 3,5 16* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amelyek más modulokban kerültek meghatározásra.

15


Grafológiatörténet

Tradicionális grafológiai elméletek

Grafológiai rendszerszemléletek



A tanuló tudja: pl. Lüke-féle pszichogram, Pophal-féle vonalfeszültségi fokozatok

értékelését.

A tanuló ismerje: a grafológiatörténet fontos eseményeit, a tradicionális grafológiai

elméleteket és a grafológiai rendszerszemléleteket kronologikus rendben.




Intézet, Budapest, (1998.) 162-227.

Hamperger Anita - Nemes Antónia – T. Zuggó Tünde: A betűk históriája. Írástörténet és

grafológiatörténet. Grafológiai Intézet, Budapest, (évszám nélkül)


A Grafológia című lap számainak releváns tartalmai.


Az oktató mutassa be a grafológia előfutárait, a szórványos megfigyeléseket és az elméleti

rendszerek korát.

Majd a Jamin és Klages utáni, 20. századi modern grafológiát, a személyiségtipológiákat a

grafológiában és a magyar grafológia történetét.


Frontális keretben (előadás): Alapvetően előadásos formában, sok-sok illusztrációval és

olykor gyakorlati elemeket is beépítve az óra menetébe, ismertesse a grafológia történetét.

Csoportmunka: az írásminta-gyűjtemény grafikumainak segítségével, a grafológiatörténet

nagyjainak írásain eltöprengve dolgozzák föl a grafológiatörténetet.

Egyéni tanulás: a megadott szakirodalom és az órai anyag otthoni elsajátítása.


teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

16


Szakvélemény-készítés elmélet

Az igazságügyi szakértői munka alapja

Grafikumok általános és különös sajátosságainak kiválasztása



A tanuló tudja: a szakvélemény készítésének lépéseit, a grafikumok általános és különös

sajátosságainak kiválasztását.

A tanuló ismerje: a szakvélemény-készítés elméletét, az igazságügyi szakértői munka

kritériumait.



Urbán Gabriella: Egyes személyiségvonások grafológiai jellemzői. In: Dr. Agárdi Tamás -

Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)

Siposné Gyebnár Éva: A személyiség egyes rétegeinek tükröződése a kézírásban. In: Dr.

Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet,

Budapest, (1998.)


Intézet, Budapest, (1998.) 644-661.


Átfogó személyiségkép elmélete és gyakorlata. Grafológiai Intézet, Budapest

(előkészületben)

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: Az oktató

helyes és helytelen szakvéleményeken keresztül ismertesse meg a tanulókkal a szakértői

véleménykészítés szabályait. A hatályos jogszabályok alapján tájékoztassa őket az

igazságügyi szakértői munka alapjairól, helyezze el a grafológiát és az írásazonosítást az

igazságügyi rendszerben. Példákkal illusztrálva rendszerezze a hallgatók grafikumokról való

tudását az általános és különös sajátosságok mentén.


Frontális keretben (előadás): a szakvélemény-készítés, az igazságügyi szakértői munka és a

grafikumok általános és különös sajátosságainak ismertetése.

Csoportmunka: bemutatott szakvélemények közül a hallgatók válasszák ki a helyes és

helytelen formában és/vagy tartalommal írt szakvéleményeket. Jegyzőkönyv alapján

17

minősítsék a grafikum jellegzetességeit általános és különös sajátosságoknak.

Egyéni tanulás: az órán elhangzott és a szakirodalomban megadott ismeretek kompetencia

szintű elsajátítása.


teljesítmény és osztályzat összefüggései): beadandó dolgozat átfogó személyiségkép-

készítés témakörében.

A tananyagelemhez tartozó egyéb megjegyzések, észrevételek: ajánlott lehetőséget

biztosítani a hallgatóknak a szakértői véleménykészítés gyakorlására kredit tárgy

formájában.

18


Grafológiai számítógépes célprogramok

Grafometriai eljárások alkalmazása

Írómozgás vizsgálatának technikai eljárásai

Technikai eszközös vizsgálati módok kiválasztása



A tanuló tudja: alapszinten alkalmazni a legmodernebb számítógépes grafometriai

eljárásokat.

A tanuló ismerje: a számítógépes grafológiai célprogramokat, az írómozgás vizsgálatának

technikai eljárásait, a technikai eszközös vizsgálati módok kiválasztását.


A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): órai anyag

A mellékelt CD-n az adott részhez kapcsolható információ (kép, szöveg, hangzóanyag, film

stb.): Dr. Agárdi Tamás - Hamperger Anita – Nemes Antónia: Árulkodó írásjegyek.

Grafológiai Intézet, Budapest, (203.)


Az oktató illusztrálva ismertesse a komputeres grafometriás eljárások menetét, gyakorlatilag

igazolt off-line módszer (pl.: Recsys- program) lényegét, előnyét és hátrányát, gyakorlatilag

igazolt on-line módszer (pl.: DigiCapture- prgoram) lényegét, előnyét és hátrányát, végül az

on-line és az off-line módszerek felhasználási lehetőségeit.


Frontális keretben (előadás): a komputeres grafometriás eljárások alapja és menete, konkrét

számítógépes programok működésének ismertetése.

Egyéni tanulás: egy-egy program helyszíni kipróbálása, az ismeretek és a demonstrációk

alapján.

A tananyagelemhez tartozó egyéb megjegyzések, észrevételek: ajánlott lehetőséget

biztosítani a hallgatóknak a komputeres grafometriás eljárások gyakorlására kredit tárgy

formájában.

19

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-

szintézis előkészítése



elhelyezése a tanítás folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat






mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Íráselemek

I. félévA grafológia

rendszerének alapjai után. Párhuzamosan

folyhat az írástörténettel.

12 12 írástömb 2 2felső és alsó margó 0,5 0,5bal és jobb margó 2,5 2,5

sorok 4 4aláírás 2 2

megszólítás 1 1II. félév

Az írástömb, margók, aláírás, megszólítás és

méréstechnikai ismeretek után, párhuzamosan

folyhat a grafológiatörténettel.

Meg kell előznie a mérés és analízis

gyakorlatot.

3 3 szavak 1 1kötésmód 1 1

zónák 1 1

20

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-

szintézis előkészítése (folytatás)





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Íráselemek(folytatás)

II. félévA szavak és a zónák után, a

mérés és analízis gyakorlat előtt.

9 9betűk 1 1

kötöttség 0,5 0,5oválok 2 2hurkok 1,5 1,5

kezdővonal 1 1végvonal 1 1ékezetek 1 1

áthúzóvonalak /t- áthúzás 1 1

Méréstechnikai alapismeretek

I. félévAz íráselemek

első 12 órájával párhuzamosan.

6 6

Mérőeszközök bemutatása, használata, hatóköre.

1 2 3

A mérési eredmények

értékelésének lehetőségei.

1 2 3

21

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Mérés és analízis gyakorlat

II. félévAz összes

íráselem után.

8 8 írástömb

Az íráselemek tantárgy után.

2 6 8margóksorokaláírás

megszólításszavak

kötésmódzónákbetűk

kötöttségoválokhurkok

kezdővonalvégvonalékezetek

áthúzóvonalak /t- áthúzás

22

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Globális és dinamikus változók

Íráselemek elsajátítását

követően, párhuzamosan a méréstechnikák-kal, megelőzve az

elemzési gyakorlatokat.

6 18 24

Térkihasználás

A globális típusú változók elméleti

és gyakorlati elsajátítása

keretében, az összbenyomás témaköre után, megelőzve a

tagoltság, kohézió, sűrűség,

szabályosság, tendencia, a mozgás- és

formahangsúly, a ritmus, valamint a

dinamikus változók

(sebesség, nyomaték) témakörét.

1 1

23

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

I. félév Tagoltság

Az összbenyomás és a térkihasználás

témaköre után, megelőzve a

kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia, a mozgás- és




1 1

24

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

I. félév Kohézió

Az összbenyomás, a térkihasználás és

a tagoltság témaköre után, megelőzve a

sűrűség, szabályosság, tendencia, a mozgás- és




1 1

25

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

I. félév Sűrűség

Az összbenyomás, a térkihasználás, a

tagoltság és a kohézió témaköre után, megelőzve a

szabályosság, tendencia, a mozgás- és




1 1

26

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

III. félév Szabályosság


tagoltság, a kohézió és a

sűrűség témaköre után, megelőzve a

tendencia, a mozgás- és




1 1 2

27

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

III. félév Tendencia


tagoltság, a kohézió, a sűrűség és a szabályosság

témaköre után, megelőzve a mozgás- és




1 2 3

28

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

III. félév Mozgás- és formahangsúly


tagoltság, a kohézió, a sűrűség, a szabályosság és

a tendencia témaköre után, megelőzve a

ritmus, valamint a dinamikus változók


1 2 3

29

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

III. félév Ritmus


tagoltság, a kohézió, a sűrűség, a szabályosság, a

tendencia és a mozgás- és

formahangsúly témaköre után, megelőzve a dinamikus változók


1 5 6

30

III. fő fejezet

1844-06Grafikum-






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy


(folytatás)

III. félév

Sebesség

A dinamikus változók elméleti

és gyakorlati elsajátítása keretében, a

globális változók elsajátítását követően,

megelőzve a nyomaték témakörét.

1 2 3

Nyomaték

A globális változók, valamint

a sebesség elsajátítását követően.

1 2 3


* Egyes kompetenciák olyan tananyagegységek részét képezik, amelyek más modulokban kerültek meghatározásra.

31

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: ÍráselemekAjánlott óraszám: 24A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: elhelyezni az íráselemeket a grafológiai analízis rendszerébe. Értékelje az íráselemeket méret, alak és irány szempontjából. A mérési eredményeket jegyzőkönyv formájában rögzítse. Az írásjellemzőkhöz rendeljen tulajdonságokat, szem előtt tartva az „egy jel nem jel” elvét.A tanuló ismerje: a grafológiai jellemzők rendszerét, amely megalapozza a későbbi tanulmányokat.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.)Dr. Agárdi Tamás, Budavári Zsuzsanna, Katona Ágnes, Kerekes Andrea, Kiss András, Légrádi Bea, Dr. Szathmári Istvánné, Dr. Szidnai László, Urbán Gabriella: Az írásjelenségek meghatározása, csoportosítása, mérése. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 266- 442.Czilinger Éva, Légrádi Bea, Dr. Szidnai László, Szirtes Erzsébet, Urbán Gabriella: Értelmezési táblázatok. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 443-513. Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): www.grafologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az ismeretek elsajátítása elsősorban gyakorlat útján, tanári magyarázattal összekötve hatékony. Ennek megfelelően elsősorban csoportos foglalkozásra kell felkészülnie az oktatónak. A hallgatók számára kiadott írásminta teljes körű analízisének és szintézisének elkészítése szükséges ahhoz, hogy a gyakorlati órákon válaszolni tudjon a hallgatók kérdéseire. Az elméleti részt azonnal a gyakorlati példákkal célszerű szemléltetni.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a méréselmélet bemutatása.Csoportmunka: az órákon a mérés és analíziskészítés gyakorlása írásmintákon. Egyéni tanulás: elméleti részek önálló feldolgozása a megadott szakirodalom alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

32

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Méréstechnikai alapismeretekAjánlott óraszám: 6A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja használni: a grafológiai mérősablonokat, a hagyományos vonalzót, szögmérőt és nagyítót a grafikumok mérése során. A tanuló ismerje: a grafikum mérésére használható eszközöket és hatókörüket, az írás-méréstan elveit, az írás-statisztikai eljárásokat és a grafikumértékelési technikákat.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest (2004.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 278- 284.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): www.grafologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az ismeretek elsajátítása elsősorban gyakorlat útján, az Íráselemek tantárggyal párhuzamosan, tanári magyarázattal összekötve hatékony. Ennek megfelelően elsősorban csoportos foglalkozásra kell felkészülnie az oktatónak. Az elméleti részt azonnal a gyakorlati példákkal célszerű szemléltetni. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a mérőeszközök és használatuk bemutatása.Csoportmunka: a mérőeszközök használatának elsajátítása.Egyéni tanulás: gyakorlás az elsajátított ismeretek alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): alkalmazás a zárthelyi dolgozatok során.

33

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Mérés és analízis gyakorlatAjánlott óraszám: 8A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a gyakorlatban alkalmazni az elsajátított mérési ismereteket.A tanuló ismerje: a grafológiai mérés eredményeinek értelmezését.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma:Hamperger Anita: Az írásjegyek mérése és értelmezése. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.)

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása: az oktató rendszerbe foglalja az íráselemek és értelmezéseik összefüggését. Majd a hallgatókkal közösen gyakorlatban alkalmazza az íráselemek mérésére és analízisére vonatkozó ismereteket, egy teljes írásmintán.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az analízis rendszerének bemutatása.Csoportmunka: az órákon a mérés és analíziskészítés gyakorlása írásmintákon. Egyéni tanulás: elméleti részek önálló feldolgozása a megadott szakirodalom alapján.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

34

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Globális és dinamikus változókAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 24A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja:

- a globális típusú jellemzők és az íráselemek vizsgálatának eltérő szempontjait és módszertanát,

- módszertani szempontból helyesen elvégezni a kézírás elemzését a globális (térkihasználás, tagoltság, kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia, mozgás- és formahangsúly, ritmus), valamint a dinamikus (sebesség, nyomaték) változók tekintetében;

- a globális típusú és a dinamikus jellemzők által hordozott információk analízis és szintézis során történő alkalmazási lehetőségeit;

- levonni a megfelelő következtetéseket a személyiségjellemzőkre vonatkozóan az elemzés során nyert adatokból.

A tanuló ismerje:- a globális és a dinamikus jellemzők elemeit, azok fogalmát (térkihasználás,

tagoltság, kohézió, sűrűség, szabályosság, tendencia és sodrás, mozgás- és formahangsúly, forma-, tér- és eloszlási ritmus, tollvonás- és a produktív sebesség, nyomaték, vonalminőség);

- a globális típusú írásjellemzők elméleti vonatkozásait, közöttük a történeti szempontból fontosakat;

- azon fontosabb grafológiai elméletrendszerek alkalmazási lehetőségeit, amelyekben a globális és/vagy dinamikus jellemzőknek kiemelt szerepe van;

- a globális típusú és dinamikus változó helyét, szerepét az írásváltozók elemzésének rendszerében;

- azon írásjellemzőket, amelyek minőségi és mennyiségi vizsgálatával megállapítható a globális és dinamikus változók adott kézírásban megmutatkozó jellege;

- a globális és dinamikus jellemzők vizsgálatának protokollját;- a megengedett méretingadozási tartományt (azaz a mozgásváltozás maximumát),

amelyen belül az egyes vizsgált paraméterek azonos kategóriába tartozónak tekintendők;

- a globális és dinamikus jellemzők különböző fokozatait és az azokhoz köthető pszichológiai értelmezési tartományokat.

A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László: A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 88-96., 363-387., 394-401., 406-408.Cohen, F. - Wander, D.: Munkahelyi grafológia. Magyar Könyvklub, Budapest, (1997.)159-163., 80-81.Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 1. RegioGrafo, Komló, (2005.) 168-170.A mellékelt CD-n az adott részhez kapcsolható információ (kép, szöveg, hangzóanyag, film stb.):Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Dr. Agárdi Tamás - Hamperger Anita - Nemes Antónia: Árulkodó írásjegyek – Bevezetés a grafológia elméletébe és gyakorlatába. CD-Rom. Grafológiai Intézet, BioDogit Kft., Budapest, (2003.)Zádor Erzsébet – Nemes Antónia: A kézírás egész(ség)e (előkészületben)Az oktató által kiadott segédanyagok

35

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:- a tanár helyezze el az elemzés rendszerében a globális és dinamikus változók

vizsgálatát (ajánlott vizsgálati protokollban elfoglalt helye, jelentősége, értelmezési lehetőségek);

- emelje ki az írás egészleges szempontú vizsgálatának fontosságát és felhasználhatóságát (mire való és mire kevésbé alkalmas ez a közelítés);

- mutassa be a globális és dinamikus változók vizsgálandó elemeit stilizált ábrák és valós írásminták segítségével;

- vonja be a diákokat a globális és dinamikus változók vizsgálatának elsajátításába kérdések felvetésén és gyakorlati feladatokon keresztül;

- irányítsa a figyelmet a globális és dinamikus jellemzők közötti lehetséges összefüggések meglátására (például gyors írástempó - jobbtendencia - (enyhe) szabálytalanság - mozgáshangsúly - ritmusosság stb.).

A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás):

- a tanulók kövessék az előadáson elhangzottakat, és építsék be az új elemeket meglévő ismereteikbe,

- válaszoljanak az előadás közben elhangzó célzott oktatói kérdésekre, illetve maguk is vessenek fel kérdéseket, problémákat.

Csoportmunka:- az aktuális témakör szerint a közös elméleti és gyakorlati feldolgozás után pontosan

feltett kérdések és feladatok segítségével, az oktató irányítása mellett, 3-5 fős kiscsoportokba rendeződve kerítsenek sort a tanultak elmélyítésére, különös hangsúlyt helyezve a gyakorlati feladatok elvégzésre;

- a kiadott feladatokat a tanulók a kiscsoport tagjaival megbeszélve, velük konszenzusra jutva oldják meg.

Egyéni tanulás: - a tanórákon elhangzottak összevetése a szakirodalomban fellelhető ismeretekkel;- a tanórán elhangzott ismeretek önálló munkával történő elmélyítése;- gyakorlati feladatok megoldása (a globális és a dinamikus változók vizsgálata a

tanár által kiadott vagy önállóan beszerezett írásmintákon, a témakörhöz kapcsolódó célzott feladatok segítségével).

A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): szigorlat.

36

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok

szintézise





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Az írástevékenység

élettani mechanizmusai.Az írástanulás

folyamata.Az írástanulás és írástevékenység

zavarai.Mozgás- és

kommunikációs zavarok

I. félévAz I. féléves

tárgyak bármelyikével

folyhat párhuzamosan

10 2 12 Az írás biológiai, fiziológiai és

pszichés feltételeiA mozgásszerv-

rendszer

1. évfolyam1. félév 2 2

Az idegrendszer szerveződése és

működése

2 2

Érzékszervek 2 2Az íráskészség kialakulásának

biológiai és pszichológiai

feltételeAz íráskészség kialakulásának

folyamata

2 2

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok

szintézise (folytatás)





mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Az írástevékenység

élettani mechanizmusai.Az írástanulás

folyamata.Az írástanulás és írástevékenység

zavarai.Mozgás- és

kommunikációs zavarok

(folytatás)

I. félév

Írástanulás zavaraiMozgás-,

kommunikációs- és írászavarok

2 2 4

Általános lélektan

II. félévElső pszichológia

kurzus

11 1 12 Bevezetés a pszichológiába

Első pszichológia- óra 2 2

Észlelés 1,5 0,5 2Figyelem 0,5 0,5 1

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Általános lélektan

(folytatás)II. félév

Tanulás 2 2Emlékezés 2 2Érzelem 1 1

Motiváció 1 1Intelligencia,

kreativitásÁltalános lélektan kurzus lezáró órája 1 1

Személyiségfejlő-dés, életkori sajátosságok.

A szocializáció főbb területei

II. félévAz általános

lélektan - bevezető előadás után következhet

8 8 Bevezetés a fejlődéslélektanba 1 1

A gyermekkor fejlődési

szakaszai: értelmi, érzelmi, szociális

és erkölcsi fejlődés (Piaget)

3 3

Erikson-i pszichoszociális

fejlődés stádiumai 2 2

Szocializáció kontextusai 2 2

39

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Személyiség-lélektan

irányzatai. Tudományos emberképek,

modellek

III. félévÁltalános- és

fejlődéslélektani ismeretek után

12 4 16

Személyiséglélek-tan tárgya, vizsgálati eszközei,

módszertana

2 2 4

Biológiai folyamatok és a

személyiség2 2

Személyiség- elméletek főbb

irányzatai1 1

Pszichoanalitikus elmélet 3 3

Behaviorista megközelítés 1 0,5 1,5

Tanuláselméletek 1 0,5 1,5Fenomenológiai

irányzat 1 0,5 1,5

Kognitív pszichológia 1 0,5 1,5

40

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Személyiség részterületeinek

feltárása.Szintéziskészítés algoritmizálható

elemzési eljárásokkal.


szerkesztése

IV. félév Íráselemek, globális és dinamikus változók,

általános-, fejlődés- és

személyiségpszi-chológiai

ismeretek után, szociálpszichológi

ai ismeretekkel párhuzamosan

12 2 18 32 Analízis-szintézis egysége 1 1 2

Írásprofil készítése 2 2 4Mentális

képességek 2 2 4

Érzelmi élet 2 2 4Én-hez való

viszony 2 2 4

Szociabilitás 2 2 4Munkatevékeny-

ség jellemzői 2 2 4

A személyiségkép összeállítása 4 4

Grafogramok szerkesztése 1 1 2

41

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Szociál-pszichológia

IV. félév Általános- és

fejlődéslélektani ismeretek után,

az átfogó személyiségkép

készítéssel párhuzamosan

8 4 12Bevezetés a

szociálpszicholó-giába

1,5 0,5 2

Személyészlelés 0,5 0,5 1Csoportjelenségek 2,5 0,5 3

Attitűd 0,5 0,5 1Személyközi

vonzalom 0,5 0,5 1

Szerep 0,5 0,5 1Kommunikáció 1 1 2Segítségnyújtás,

proszociális viselkedés

1 1

Pálya- és munka-pszichológia

V. félév A pszichológia

alapterületei után

8 8 Pályaorientáció, munkaérdeklődés 2 2

Munkakör- elemzés 2 2

42

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Pálya- és munka-pszichológia(folytatás)

V. félév

Kiválasztás pszichológiájaMunkahelyi szocializáció

Személy-munkamegfelelés- modellek

1 1 1

Teljesítményértékelés lényege,

karriertervezés2 2

Pálya- és munkagrafológia

V. félév Pálya- és

munkapszicholó-giával

párhuzamosan

6 4 10 20

Munka-érdeklődésterületei és grafológiai jellemzői

1 1 2 4

Pályaorientációsvizsgálat

szempontjai és grafológiai jellemzői

1 1 2 4

43

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Pálya- és munkagrafológia

(folytatás)V. félév

Kompetenciavizs-gálat: munkaerő-

kiválasztás ésvezetőkiválasztás

grafológiai módszerekkelTeamépítés grafológiai módszerei

2 1 3 6

Együttműködés és konfliktuskezelési

technikákgrafológiai jegyei

1 1 2 4

Karriertervezés 1 1 2

44

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)




folyamatában (mit kell megelőznie, mivel folyhat

párhuzamosan, mit kell

követnie)


e egy gy e egy gy

Éretlen írások vizsgálata,

életkori sajátosságok

megjelenése az írásban

V. félév A szakvélemény készítés után, az

alkalmazott grafológiai

ismeretek előtt

1 3 4

Az éretlen írások vizsgálatának alapelveiAz írásfejlődés fázisaiAz egyes életkoroknak megfelelő írásjellemzők

ismertetése

1 1

A kézírás fejlődési sajátosságainak

bemutatása 6-10 és 10-14 éves korban

1 1


bemutatása 14-18 éves korban

1 1


bemutatása fiatal felnőttkorban,

felnőttkorban és időskorban

1 1

45

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)





mit kell követnie)


e egy gy e egy gy

Tanácsadási elméletek.

Mentálhigiéne

V. félév Az alkalmazott

grafológia kurzusokkal

párhuzamosan

14 2 16Tanácsadás

meghatározása, szintjei

2 2

Tanácsadási elméletek 2 2

Tanácsadói ismeretek és készségek

2 2

Exploráció szerepe a tanácsadásban 2 2

Tanácsadás folyamatának

szakaszai2 2

Mentálhigiéne 2 2 4PályatanácsadásPár- és család

tanácsadásCsoportos

konzultáció

2 2

46

IV. fő fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)








e egy gy e egy gy

Deviáns viselkedési

módok

VI. félév

2 1 1 4

Deviancia meghatározása és

értelmezéseDevianciák

biopszichoszociális háttere

1 1

Antiszociális magatartás,

viselkedészavarok, drogfogyasztás hatása

a kézírásra

1 1 2

Alkoholfogyasztás hatása a kézírásra

Öngyilkosok kézírása1 1

47

IV. fő-fejezet

1845-06Grafikumok






mit kell követnie)








e egy gy e egy gy

Pszichés-szomatikus-

szociális funkciózavarok és betegségek.Integratív és felzárkóztató pszichológia

VI. félév Általános- és személyiség-

lélektani tanegységek után

12 12

Pszichopatológiai alapfogalmak,

pszichopatológiai modellek

2 2

Hangulatzavarok és szorongásos

zavarok4 4

Személyiség-zavarok 4 4

Gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizált

zavarokIntegratív,

felzárkóztató pszichológia

2 2


48

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Írástevékenység élettani mechanizmusaiÍrástanulás folyamataÍrástanulás és írástevékenység zavaraiMozgás- és kommunikációs zavarokAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: milyen élettani mechanizmusok vesznek részt az írás folyamatában, azok életkori sajátosságait, az írástanulás folyamatának szakaszait az íráskészség kialakulásának tükrében. A tanuló ismerje: az írástevékenységet létrehozó fiziológiai, neurológiai és pszichés folyamatokat, azok összefüggéseit, esetleges zavarait.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Fazekasné Visnyei Irma: Az írástanulás. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 732-740.Vékony Györgyi - Zádor Erzsébet: Írásbiológia. Grafológiai Intézet, Budapest, (2004.) 5-87.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):R. L. Atkinson – R. C. Atkinson (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.) 71-103.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Az írástevékenység élettani mechanizmusainak bemutatásakor térjünk ki az írómozgást fenntartó fiziológiai jellemzőkre, a mozgásszervrendszer és az idegrendszer összehangolt működésére. Mutassuk be az íráskészség kialakulásának fejlődési szakaszait, azok jellegzetességeit, esetleges zavarait. Az írászavarok lehetséges fiziológiai, neurológia és pszichés hátterének áttekintetése után szánjunk elég időt az írásjellemzők szemléltetésére.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott kísérletet vagy példát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Általános lélektanAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: az észlelés, a figyelem, a tanulás, az emlékezés, az érzelmek, a motiváció, az intelligencia és a kreativitás alapfogalmait és jellegzetes működési mechanizmusait.A tanuló ismerje: a pszichológia tárgyát, alapterületeit, nézőpontjait és témáit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson & Hilgard - Smith, E.E.- Nolen-Hoeksema, S.- Fredrickson, B.L.- Loftus, G.R. (szerk.): Pszichológia (harmadik átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó, Budapest, (2005.)

24-39. (Bevezetés témakör)294., 300-329. (Emlékezés témakör)

N. Kollár Katalin- Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, (2004.) 192-205. (Észlelés témakör)

215-223. (Figyelem témakör)224-229. (Tanulás témakör)96-101., 114-118. (Érzelem témakör)169-185. (Motiváció témakör)

Bernáth László - Révész György (szerk.): A pszichológia alapjai. Tertia Kiadó, Budapest, (2001.)167-179. (Intelligencia, kreativitás témakör)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Vezessük be a hallgatókat a pszichológia tudományába a következőkön keresztül:a pszichológia témái, nézőpontok a pszichológiában, a pszichológia területei.Ismertessük az általános lélektan alapfogalmait és témáit.Tekintsük át az észlelés jelenségét az érzékelés és észlelés közötti különbségeken, az észlelés pszichológiai elméletein és néhány alapvető észlelési folyamaton (pl. perceptuális szerveződési elvek, konstanciák, illúziók) keresztül, saját élmény segítségével bemutatva.Tárgyaljuk meg a figyelem tárgykörébe tartozó jelenségeket, mint a szelektív figyelem, a spontán figyelem, figyelemváltás és a figyelem fenntartása, szintén egyéni feladatokkal. Ismertessük a tanulás formáit: habituáció, kondicionálás, belátásos tanulás.Vegyük végig az emlékezés témakörét az emlékezeti szakaszok, az emlékezés típusai és a konstruktív emlékezet bemutatásával, ez utóbbit gyakorlati feladattal bevezetve.Mutassuk be az érzelem pszichológiai megközelítését az érzelem és hangulat elkülönítésével, két érzelemelmélet bemutatásával, az érzelemkifejezések és a kommunikáció összefüggésével, ami saját élményű példa bemutatásával kezdődik, valamint tekintsük át az érzelmek funkcióit és az agresszió jelenségét.A motiváció témakörének ismertetése saját példákon keresztül mind az alapvető, mind a humánspecifikus motivációk területéről.Az intelligencia, a problémamegoldás és a kreativitás jelenségköre, különbségeik hangsúlyával, egyéni feladatmegoldással szemléltetve.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók hallgassák meg az oktató előadását, adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal és gyakorlatok elvégzésével járuljanak hozzá az általános lélektan megismeréséhez.Egyéni tanulás: az órai anyag és a megadott irodalom készség szintű elsajátítása, saját példák gyűjtésével.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.

50

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Személyiségfejlődés, életkori sajátosságokA szocializáció főbb területeiAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 8 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A hallgató tudja: a személyiség fejlődésének életkori sajátosságait a kognitív, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődés tekintetében. A hallgató ismerje: a szocializáció társas meghatározottságú folyamatát, legfontosabb történéseit, eredményeit és következményeit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R. L. – Atkinson, R. C. (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.) 71-103.N. Kollár Katalin - Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, (2004.) 29-39., 51-57., 74-89., 247-251., 255-262.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): Cole M. - Cole S. R. (szerk.): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, (2002.)Vajda Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest, (2001.)Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, (2002.)www. pszichologia.lap.hu A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:A hallgatók ismerjék meg a személyiség fejlődésének életkori sajátosságait, Piaget szakaszelméletét, ezen belül ismertessük a nyelvi fejlődés szakaszait is.Legyenek tisztában az elsődleges kötődés fogalmával, jelenőségével, mutassuk be az ahhoz kapcsolódó kutatásokat és a kötődési mintázatokat.Ismerjék meg az Erikson-i pszichoszociális fejlődés stádiumait, ezen belül mutassuk be J. Marcia identitásszintjeinek jellemzőit.Szánjunk időt a szocializációs kontextusok ismertetésére:- Kiscsoporthoz kötött („mikroközösségekhez, mikromiliőkhöz”): társas mintázatok elsajátítása: viszonyítási csoportok + szabályozó csoportok által - gyermek aktív részvétele.- Közvetítő intézményrendszere (szocializáció célja szerint):

1) fejlődési szocializációs intézmény (fejlődés, fejlesztés a cél) család (elsődleges szocializációs közeg – elsődleges közvetítője: anya), bölcsőde, óvoda, iskola

2) explicit vagy implicit cél: pl. munkahely (nem akar explicit módon személyiséget formálni, de implicit módon teszi…)

3) reszocializációs „intézmények”: társadalomba való visszakerüléskor, a már kialakult fejlődési állapotot akarja megváltoztatni, pl. börtön, szekta, katonaság, hajléktalanotthon.

A közvetítő rendszer fontos része: objektiváló rendszer (nyelv, beszéd), anyagi-technikai kultúra.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott kísérletet vagy példát.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket. A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.

51

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:A személyiséglélektan irányzataiTudományos emberképek, modellekAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 16A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a személyiség jellemzőinek vizsgálati követelményeit és módszertanát, a személyiség elméleti megközelítésének fő irányzatait, főbb képviselőinek munkásságát.A tanuló ismerje: a személyiség működésének dinamikus folyamatait. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R. L. - Atkinson R. C. (szerk.): Pszichológia. Osiris, Budapest, (2002.)349-375.Carver C. S. - Scheier M. F. (szerk.): Személyiségpszichológia. Osiris, Budapest, (1998.)22-26., 30-32., 53-86., 135-148., 164-182., 200-232., 258., 316-329., 348-356., 378-392., 407-419.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):www. pszichologia.lap.huA tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be az egyéni különbségek és a személyen belüli működés kérdéskörét, értelmezését. Ismertessük a személyiségkutatás vizsgálati követelményeit, módszereit (típusok és vonások, motivációk, projektív eljárások). Ismertessünk egy-egy tesztet a gyakorlatban is.Hívjuk fel a figyelmet a biológiai folyamatok és a személyiség működésének összefüggéseire: extraverzió, neuroticizmus és az agyműködés (H. Eysenck, F.A. Gray), szenzoros élménykeresés (M. Zuckerman), a hormonműködés és a személyiség (tesztoszteron – agresszió), öröklődés – temperamentum (Buss és Plomin) kutatások és eredmények bemutatása a személyiség működésére nézve. A személyiségelméletek főbb irányzatainak, azok elméletének ismertetése, főbb képviselőinek munkásságán keresztül.Pszichoanalitikus elmélet: Freud – topografikus és strukturális modell, hajtóerők: életösztön, halálösztön, pszichoszexuális fejlődés, elhárító mechanizmusok bemutatása. C.G. Jung: kollektív tudattalan, archetípusok, introverzió-extraverzió.Behaviorista megközelítés – szociális tanulás és kondicionálás. A viselkedés környezeti, illetve helyzeti meghatározóinak jelentősége. A tanulási folyamatok bemutatása egy-egy kísérlet és eredményének ismertetése (Pavlov, Bandura, Skinner kísérletei).Fenomenológiai megközelítés – az egyén szubjektív élményeire összpontosít. Ezen belül emeljük ki a humanisztikus pszichológia két képviselőjét: C. Rogers, A. Maslow. Térjünk ki a kognitív pszichológiai irányzatra is – G. Kelly: személyes konstruktumok.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, mondjanak vagy írjanak rá példákat. Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.

52

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Személyiség részterületeinek feltárásaSzintéziskészítés algoritmizálható elemzési eljárásokkalÁtfogó személyiségkép szerkesztéseGrafogramok szerkesztéseAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 32 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a személyiség részterületeit, azok feltárásához szükséges grafológiai jegyek jelentéstartalmát. Tudja feltárni az egyes részterületek közötti összefüggéseket, legyen képes ismereteinek helyénvaló alkalmazására és a szakvélemény érthető, igényes megfogalmazására.A tanuló ismerje: az írásprofil, grafogram készítésének módszereit, ismerje a személyiség működésének dinamikáját, a grafikumok domináns és szubdomináns jellemzőit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): az oktató által szerkesztett jegyzet, órai vázlat, feljegyzések.Urbán Gabriella: Egyes személyiségvonások grafológiai jellemzői. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Siposné Gyebnár Éva: A személyiség egyes rétegeinek tükröződése a kézírásban. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 644-661.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal): Átfogó személyiségkép elmélete és gyakorlata. Grafológiai Intézet, Budapest (előkészületben)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be a hallgatóknak, hogy a mérhető íráselemek alapján hogyan szerkeszthető meg az írásprofil, hogyan készíthetők grafogramok, milyen domináns és szubdomináns jellemzői vannak a grafikumoknak.Ismertessük a személyiség részterületeit: mentális képességek, érzelmi élet, énhez való viszony, szociabilitás, munkatevékenység-jellemzők és a hozzátartozó írásjegyek, mutassunk rá az összefüggésekre. Vonjuk be a hallgatókat - korábbi ismereteikre támaszkodva – az írásjegyek értelmezésébe. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a hallgatók az oktatóval együttműködve haladjanak a tananyag feldolgozásában.Csoportmunka: 3-4 fős kiscsoportokban dolgozva összegyűjtik egy-egy személyiség részterület-jellemzőit és megfogalmazzák a szakvéleményt.Egyéni tanulás: felkészülés – az órai munka alapján – egy írásminta elemzésére és szintézisére az adott személyiségterületek tükrében.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi feladatlap kitöltése.

53

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: SzociálpszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja értelmezni: a személypercepció, a séma, a sztereotípia jelenségeit, ismerje a csoportjelenségeket, az attitűd működési mechanizmusait, a személyközi vonzalom meghatározóit, a szerepek jellemzőitA tanuló ismerje: az interperszonális pszichológia témaköreit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Atkinson, R.L.- Atkinson, R.C. (szerk.): Pszichológia (második átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó, Budapest, (2002.)

495-506. (A társas viselkedés intuitív elméletei témakör)506-512. (Attitűd témakör)512-521. (Személyközi vonzalom témakör)

N. Kollár Katalin - Szabó Éva. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest, (2004.)

350-357. (Személyészlelés témakör)283-290. (A csoport témakör)418-423. (Szerep témakör)395-408. (Kommunikáció témakör)346-349. (Segítségnyújtás, proszociális viselkedés témakör)

Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, (2002.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Vezessük be a hallgatókat a szociálpszichológia jelenségvilágába, a társas viselkedés intuitív elméletein keresztül olyan példákkal, amelyek átélhetővé teszik a séma, a sztereotípia és az attribúció fogalmátIsmertessük meg a hallgatókkal (gyakorlófeladatokon keresztül) a csoport fogalmi meghatározását, a csoportfejlődés szakaszait, a vonatkoztatási csoport és a normák jelenségeit, valamint a konformizmus, a csoportdöntés és a csoportgondolkodás kérdéskörét.Saját élményű bevezető után tekintsük át az attitűd kérdéskörét az attitűdök funkciói és viselkedéssel való kapcsolatuk szempontjából.Mindezek után határozzuk meg a szerep fogalmát a szociálpszichológiában, mutassunk be és idéztessünk fel szerepkonfliktusokat és feloldási lehetőségeket.Gyakorlati példákon keresztül ismertessük meg a hallgatókkal a kommunikáció alapfogalmait.A kurzus végén tekintsük át a segítségnyújtás és proszociális viselkedés jelenségkörét és magyarázó elméleteit. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a hallgatók az oktatóval együttműködve haladjanak a tananyag feldolgozásában.Egyéni tanulás: a hallgatók sajátítsák el az órán és a megadott szakirodalomban található ismereteket, és egészítsék ki saját élményű példákkal.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): számonkérés zárthelyi dolgozat formájában, a kurzus végén.

54

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Pálya- és munkapszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 8 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a munkaérdeklődés szempontjait, munkakörelemzés lényegét, a kiválasztás folyamatának lépéseit és azt, hogy ahhoz hogyan kapcsolódik a grafológia. A tanuló ismerje: a munkahelyi beilleszkedést és elégedettséget segítő motívumokat, a főbb személy-munka megfelelés-modelleket. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): órai jegyzetEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Klein Sándor: Munkapszichológia 1-2. SHL Könyvek, Budapest, (1998.)Belbin, M.: A team, avagy az együttműködő csoport. SHL Kiadó Kft., Budapest, (1999.)www.erg.bme.hu/szakkepzes/A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük meg a pályaorientáció és munkaérdeklődés lényeges elemeit.Mutassuk be a munkaköri leírások elemzésének lényegét, és szánjunk időt a feladatkörökhöz rendelt fontosabb kompetenciák feltárására (pl. Spencer és Spencer – motiváció, állandó személyiségvonás, énfogalom, készség, ismeret). Ismertessük a munkatárs kiválasztása (vezetőkiválasztás) folyamatának főbb lépéseit, itt térjünk ki a grafológia helyére, szerepére is.Mutassuk be a munkahelyi beilleszkedés motivációs körét (pl. Herzberg kétfaktoros elmélete, McClelland teljesítménymotiváció). Ismertessük az együttműködő team fontosabb jellemzőit.Ismertessük a teljesítményértékelés célját, mint a teljesítmény megerősítése, elégedettség ésmotiváció fokozása, jutalmazás, karriertervezés eszköze.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket. A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): az órákon való részvétel.

55

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Pálya- és munkagrafológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 20 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a munkaérdeklődés, a pályaorientációs grafológiai vizsgálat szempontjait. Tudja továbbá, hogy a munkatárs- (vezető-) kiválasztás kompetenciavizsgálatába hogyan építhető be a grafológia. Tudja az együttműködés, konfliktuskezelés grafológiai vizsgálatait, azok eredményeinek kommunikálását.A tanuló ismerje: a pálya- és munkapszichológia és a grafológia közös elemeit és összefüggéseit.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma): oktató által összeállított jegyzet, órai vázlat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a munkaérdeklődés és a pályaorientációs, valamint a pályamódosítás (pályafejlődés) grafológiai vizsgálat lépéseit és a szakvélemény szerkesztését.Mutassuk be a munkatárs- és vezetőkiválasztás grafológiai eszközeit és módszereit, a csoportépítés és együttműködés, valamint a karriertervezés grafológiai vizsgálatát. Adjunk lehetőséget a vizsgálatok egy-egy elemének órai, gyakorlati feldolgozására. A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében gyűjtsék össze az adott kompetencia (pl.: rugalmasság) jellemző írásjegyeit, és ezek alapján vizsgálják meg az írásmintákat.Egyéni tanulás: otthoni gyakorlás.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): házi dolgozat készítése az oktató instrukciói alapján.

56

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Éretlen írások vizsgálata, életkori sajátosságok megjelenése az írásbanAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4A tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja felismerni és értelmezni az egyes életkorokban jellemző írássajátosságokat és az ettől való eltéréseket.A tanuló ismerje: az egyes életkorokban jellemző írássajátosságok összefüggéseit a pszichológiai fejlődéselméletekkel.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Fazekasné Visnyei Irma (1998): Az írástanulás. In: Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.)W. Barna Erika - Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai. Comenius Bt., Pécs, (2001.)Hamperger Anita: Hogyan dolgozzunk gyerekírásokkal? Grafológia. XII. (2006.) (131-132.), 4-5., 21-23.Órai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Fazekasné Visnyei Irma: Pedagógiai grafológia 1. RegioGrafo, Komló, (2005.)178-185.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Mutassuk be az éretlen írások vizsgálatának alapelveit, többek között a tanult sztenderdhez való viszonyítás és az attól való eltérések fontosságát, az egyéni különbségek és egyéni fejlődési szint hangsúlyosságát, az írásképben megjelenő gyakori változás lehetőségét, a korábbi írásmintákkal való összehasonlítás szükségességét.Tekintsük át a gyermekírásokkal kapcsolatos etikai témaköröket, az elemezhetőség életkori határainak kérdéseit és a kiegészítő vizsgálatok (pl. rajzelemzés) lehetőségét.Ismertessük az írásfejlődés fázisait, az egyes életszakaszokban érvényes fejlődéslélektani, illetve grafológiai jellemzőket, az egyéni írás kialakulását a következő életkori bontás szerint:

- írást megelőző grafomotoros fejlődés,- 6-10 éves kor, - 10-14 éves kor,- 14-18 éves kor,- fiatal felnőttkor,- felnőttkor,- időskor.

Tekintsük át az egyes életkori szakaszokban az írásképben jelentkező zavarokat, illetve a zavarokra utaló figyelmeztető jegyeket, valamint azok értelmezési módját (pl. érzelmi élet vagy szocabilitás terén jelentkező zavarok).Gyakorlati példákon keresztül mutassuk be az egyes életkori sajátosságokat az írásban. Jellemezzük az egyes írásképeket és a grafológia eszközeivel értelmezzük az írásmintákat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal járuljanak hozzá az éretlen írások megismeréséhez, és az írásban megjelenő életkori sajátosságok összegyűjtéséhez. Csoportmunka: kiscsoportos munka keretében jellemezzék a különböző életkorokból származó írások grafológiai jegyeit, és értelmezzék az írásmintákat.Egyéni tanulás: Az órán tanultak alapján a tanulók készítsenek grafológiai szakvéleményt egy 10-18 éves gyermek írásáról.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

57

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Tanácsadási elméletekMentálhigiéneAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 16 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: milyen készségek és ismeretek szükségesek a tanácsadói tevékenységhez. Tudja a főbb tanácsadási elméleteket, a tanácsadás szintjeit és folyamatát, technikáit.A tanuló ismerje: a tanácsadás területeit. A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):www. grafint.hu/tananyagokÓrai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Gladding, S.T.: Counseling. In: Fonyó Ilona - Pajor András (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, (1998.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a konzultációs kapcsolat kiépítésének folyamatát, a grafológiai interjútechnikákat, annak keretében végzett munkát. Gyakorlati példák segítségével mutassuk be a tanácsadás területeit: mentálhigiénés konzultáció, pár- és családi konzultáció, pályakonzultáció, csoportos tanácsadás. Szemléletes prezentációval segítsük a hallgató jegyzetének elkészítését. Emeljük ki, hogy milyen készségek szükségesek a tanácsadói munkához. Ismertessük a kompetenciahatárokat.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, írjanak le egy-egy órán elhangzott példát. A hallgatók kövessék, építsék be – célzott oktatói kérdések segítségével – a hallottakat korábbi ismereteikbe.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval vessék össze és egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

58

A tananyagelem azonosítója, megnevezése:Deviáns viselkedési módokAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 4 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: a deviáns magatartás értelmezési kereteit a biopszichoszociális elmélet tükrében. A bűnözés, alkoholizmus, drogfogyasztás kialakulásának és az öngyilkosság lehetséges háttértényezőit és okait.A tanuló ismerje: a devianciákra utaló grafológiai jegyeket a kézírásban.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Az oktató által szerkesztett segédanyag, órai jegyzet,Dr. Agárdi Tamás - Dr. Szidnai László (szerk.): A grafológia kézikönyve. Grafológiai Intézet, Budapest, (1998.) 724-726.Egyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Pikó Bettina: A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési formái a modern társadalomban. JATE Szeged (in press) (2002.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:A hallgatók kapjanak képet a devianciák oki hátteréről a biopszichoszociális modell/tényezők tükrében. Segítsünk abban, hogy a hallgatók ismerjék fel a kézírásban a társadalmi normákhoz nem illeszkedő devianciák pozitív, kreatív-innovatív és negatív aspektusait, az antiszociális viselkedés, az alkoholfogyasztás, alkoholizmus és drogfogyasztás lehetséges írásjegyeit.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): az oktatói instrukciók alapján jegyezzék le az előadás anyagát, mondjanak vagy írjanak rá példákat. Csoportmunka: a hallgatók 3-4 fős kiscsoportokban vizsgálják meg az alkoholmentes és az alkoholos állapotban született kézírásokat, és gyűjtsék össze a jellemzőket.Egyéni tanulás: olvassák el és értelmezzék egy-egy előadás után a számukra megjelölt irodalmat, ezzel az információval egészítsék ki jegyzeteiket.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat.

59

A tananyagelem azonosítója, megnevezése: Pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok és betegségek, Integratív és felzárkóztató pszichológiaAjánlott óraszám (benne a részértékelésre fordítandó óra): 12 óraA tananyagelem feldolgozása során elérendő célok:A tanuló tudja: felismerni és jellemezni az egyes pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarokat.A tanuló ismerje: az egyes pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok okait, személyiségre való kihatását.A tananyagelem feldolgozásához alkalmas ismerethordozók:A tankönyvi fejezet oldalszáma (rövid tartalma):Comer, R. J. (szerk.): A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest, (2003.)25-26., 83-84., 185-186., 219-220., 256., 421-422., 575-576., 609-610.Lányiné Engelmayer Ágnes: Gyógypedagógiai pszichológia. In: Bagdy Emőke – Klein Sándor (szerk.): Alkalmazott pszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest, (2006.)Órai jegyzetekEgyéb ajánlott információhordozók (könyv, folyóiratok, web-oldal):Comer, R. J. (szerk.): A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest, (2003.)A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanári tevékenységek leírása:Ismertessük a pszichopatológiai alapfogalmakat, többek között a normalitás kritériumait, a lelki egészség fogalmát és a prevenció típusait.Ismertessük az egyes pszichopatológiai modelleket, pl. az organikus, pszichodinamikus, behaviorista, kognitív, szociális tanuláselméleti és humanisztikus modellt. Ismertessük a hangulatzavarok és szorongásos zavarok fogalmát és típusait, kitérve a depresszió, bipoláris zavar, pszichoaktív szer okozta hangulatzavar, valamint a generalizált szorongásos zavar, kényszeres zavar, szociális fóbia és pánikzavar jellemzőire.

Ismertessük a személyiségzavarok fogalmát és típusait, kitérve a paranoid, szkizoid, szkizotip, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus, antiszociális, elkerülő, dependens és kényszeres személyiségzavar jellemzőire.Ismertessük a gyermek- vagy serdülőkorban diagnosztizált zavarok típusait, kitérve a mentális retardáció, tanulási zavarok, motoros jártasság zavarai, kommunikációs zavarok, pervazív fejlődési zavar, figyelemhiányos vagy hiperaktivitás zavar fogalmaira.Mutassuk be az integratív, felzárkóztató pszichológia alapfogalmait, módszereit és jelentőségét.A tananyagelem feldolgozása során javasolt tanulói tevékenységek leírása:Frontális keretben (előadás): a tanulók hallgassák meg az oktató előadását, adjanak választ a feltett oktatói kérdésekre, aktivitásukkal járuljanak hozzá a pszichés-szomatikus-szociális funkciózavarok megismeréséhez.A tananyagelemhez tartozó értékelési feladatlapok, feladatok (megoldó kulccsal, a teljesítmény és osztályzat összefüggései): zárthelyi dolgozat a megadott tananyag alapján.

60

Más modulokban kifejtésre került szakmai kompetenciák:

Szimbólumelméletek, szimbólumrendszerek (kifejtve: az 1842-06 modul A grafológia

rendszerének alapjai tananyagegységében)

Grafikumértékelési technikák (kifejtve: az 1844-06 modul Méréstechnikai alapismeretek

tananyagegységében)

Grafikumképzést befolyásoló tényezők hatása és megállapítása (kifejtve: az 1842-06 modul A

grafológia rendszerének alapjai tananyagegységében)

Szintézis módszerei, elemzési azonosítási technikák kiválasztása (kifejtve: az 1844-06 modul

Globális és dinamikus változók tananyagegységében)

61

Ajánlások

az 54 725 01 0000 00 00 számú Grafológus szakképesítés

szakmai vizsgájának megszervezésére vonatkozó

62

I. A vizsga előkészítése

1. A vizsganap kijelölése (az NSZFI által kiadott időbeosztás alapján)

2. Jelentkezés vizsgára

3. A vizsgacsoportok kialakítása

4. Jelentés küldése

5. Tételrendelés

6. A vizsgabizottság

II. OKJ-s vizsga

1. Írásbeli vizsgarész

2. Gyakorlati vizsgarész

3. Vizsgaproduktum

4. Javítási rend

5. Szóbeli vizsgarész

6. Vizsga eredményének kihirdetése

7. Dokumentumok

III. Konzultációk

I. A vizsga előkészítése

1, A vizsganap kijelölése (az NSZFI által kiadott időbeosztás alapján)

Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga szervezése a vizsgaszervezésre

jogszabályban feljogosított intézmény által kijelölt vizsganap közzétételével kezdődik. A

vizsgaszervező intézmény az OKJ-s vizsgát az NSZFI honlapján (www.nive.hu) közzétett

vizsganapok alapján jelölheti ki. Az NSZFI által meghatározott vizsganap a (19)-es

szakmacsoport írásbeli vizsganapját jelenti. A gyakorlati és szóbeli vizsganapot a

63

http://www.nive.hu/

vizsgaszervező maga dönti el azzal a megkötéssel, hogy 10 napnak el kell telnie az írásbeli és

szóbeli között. Több vizsgarész egy napra szervezése esetén ügyelni kell a következőkre:

- a vizsga teljes időtartama egy vizsgázó számára nem haladhatja meg a napi 6 órát,

- az írásbeli és szóbeli vizsgáknál 8.00 és 18.00 óra között, a gyakorlati vizsga esetén

7.00 és 19.00 óra között kell biztosítani a vizsgalehetőséget,

- egy fő vizsgázó számára a vizsga egésze nem haladhatja meg a 3 napot.

2. Jelentkezés vizsgára

A vizsgaszervező akkor kezdheti meg az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga

mint iskolarendszeren kívüli szakképesítés vizsgájának megszervezését, ha legalább 10 fő

szabályosan jelentkezett nála vizsgára. Így a zökkenőmentes vizsgaszervezés érdekében

érdemes a szándékolt vizsga időpontja előtt legalább 60 nappal nyilvánosan közzétenni a

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 6. számú melléklete alapján azokat a jelentkezési lapokat

(ld. 1. számú melléklet), amelyek minden, a jogszerű vizsgajelentés elkészítéséhez szükséges

lényeges és kötelező információt tartalmaznak a vizsgára jelentkezőről.

A vizsgára való jelentkezés akkor fogadható el, ha a vizsgázó:

- igazolja személyazonosságát,

- bemutatja érettségi bizonyítványát,

- bemutatja a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 7. számú melléklete alapján kiállított

modulzáró vizsga igazolásait (ld. 2. számú melléklet),

- bemutatja a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolást,

- lead öt db teljes körűen dokumentált esettanulmányt, ami tartalmaz két

grafikumösszehasonlítást is

Egyéb, lehetséges dokumentumok:

- vizsgával kapcsolatos esetleges kérelmek leadása (pl.: egyes szakmai követelménymodulok

előzetes sikeres teljesítése alapján vizsgarész felmentési kérelem),

- javító- vagy pótvizsga esetén a szakmai vizsga törzslapkivonatának hiteles másolata.

64

3. A vizsgacsoportok kialakítása

A vizsgacsoportokat a vizsgaszervező alakítja ki a minimális 10 fő és az egy napon szóbeli

vizsgát tehető maximális 35 fő korlátozások figyelembevételével.

4. Jelentés küldése

A vizsgaszervező a feltételeknek megfelelő és ellenőrzött jelentkezési lapok alapján a szakmai

vizsga első vizsgatevékenységének időpontja előtt harminc nappal a vizsga előkészítésről,

vizsgacsoportonként jelentést köteles küldeni:

- a szakképzésért felelős miniszternek, az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga

esetén az NSZFI honlapján (www.nive.hu) kitöltött „Jelentés” űrlapon,

- ezt a vizsgajelentési űrlapot kinyomtatott formában is elküldi az NSZFI-nek,

- tájékoztatásul elküldi az illetékes megyei (vagy fővárosi) önkormányzat főjegyzőjének,

- valamint a Kereskedelmi és Iparkamarának.

A jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

- OKJ 54 725 01 0000 00 00 grafológus, FEOR szám: 5319,

- rész-szakképesítés: OKJ 54 725 01 0100 52 01 grafológus szakasszisztens,

- a vizsgázók száma összesen és vizsgarészenkénti bontásban,

- a vizsgák helyszíne vizsgarészenként bontva,

- a vizsgáztatási jog jogszabályi hivatkozása,

- a képzőhely nyilvántartásba vételének helye, a nyilvántartásba vétel tanúsítványának száma

és érvényességi ideje; akkreditált képzőhelyek esetén az akkreditációs szám.

Ezen túl a vizsgaszervezőnek nyilatkoznia kell, hogy a vizsgaszervezési jogosultsággal nem

rendelkező képzőhelyek nyilvántartásba vételét ellenőrizte, így azok jogosultak a képzésre,

valamint a képzés eredményes befejezéséről szóló igazolásokat tőlük megkapta.

5. Tételrendelés

Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 számú grafológus vizsga írásbeli tételeit a vizsgaszervező

írásban rendeli meg az NSZFI-től, 30 nappal az első vizsgarész időpontja előtt. Az írásbeli

tételeket (illetve a feladatközlő lapot, segédanyagokat, javítási és értékelési útmutatókat) az

NSZFI honlapján (www.nive.hu) megtalálható időpontokban és az NSZFI által küldött

felhatalmazás kitöltése alapján, a vizsgaszervező megbízottja átveszi. Az írásbeli tételek

65

http://www.nive.hu/

http://www.nive.hu/

csomagolásán feltűntetett időpontig, vagyis az első vizsgarész kezdetéig a csomagokat a

vizsgaszervező sértetlenül és illetéktelenek elől elzárva köteles tárolni. A csomagolás

sértetlenségéről a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke meggyőződik. Az írásbeli

tételek egyetlen szakmai vizsgán használhatók fel.

6. A vizsgabizottság

a, A vizsgabizottság összeállítása

A vizsgabizottság három tagból áll:

- a vizsgabizottság elnöke,

- a területileg illetékes kamarai tag,

- a vizsgaszervező intézmény képviselője.

A vizsgabizottság elnökét és a kamarai tagot az NSZFI jelöli ki, amiről írásban tájékoztatja a

vizsgaszervezőt.

A vizsgaszervező írásban felkéri a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket, a javító

tanárokat és a jegyzőt a vizsgatevékenység során felmerülő, írásban meghatározott feladatok

ellátására. Ez után a vizsgaszervező minimum tíz nappal írásban tájékoztatja a vizsgabizottság

elnökét, a kamarai tagot, a vizsgázókat, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket, a javító

tanárokat és a jegyzőt:

- a szakmai vizsga pontos helyszínéről vizsgarészenkénti bontásban,

- a szakmai vizsga kezdési időpontjáról vizsgarészenkénti bontásban,

- a vizsgarendről és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról.

Ide tartozik, hogy a vizsgaszervező értesíti a vizsgabizottság elnökét és a kamarai tagot, hogy

a vizsgaszervező által kijelölt javító tanárok mikorra nyújtják be írásban a kijavított írásbeli és

mikorra a gyakorlati feladatok pontszámait a javasolt érdemjegyekkel együtt.

66

b, A vizsgabizottság működése

A vizsgabizottság a szakmai vizsgával és a vizsgázókkal kapcsolatos döntésekről

értekezleteken határoz, amiről a vizsgabizottság jegyzője jegyzőkönyvet készít.

Az első vizsgabizottsági értekezleten a vizsgabizottság döntésével elfogadja és a

vizsgabizottság elnöke jóváhagyja a vizsgaszervezési és vizsga lebonyolítási szabályzatot. Ez

a szabályzat tartalmazza a vizsgázóknak szóló tájékoztatók rendjének, vizsgatevékenységük

értékelésének ütemezését és szabályozását, a felmentési kérelmeikkel kapcsolatos általános

elveket, az egyes vizsgarészek lebonyolításának menetét és a vizsgateljesítmények

nyilvánosságra hozatalának módját.

Ezen túl a vizsgabizottság elnöke ellenőrzi az írásbeli feladatok tárolásának módját, a

vizsgázók jogosultságát igazoló iratokat, a vizsgabizottság másik két tagjával együtt aláírja az

esetleges vizsgafelmentéseket és a gyakorlati vizsga anyagát. A szakmai vizsga egyes

vizsgarészei előtt tájékoztatja a vizsgázókat az őket érintő tudnivalókkal kapcsolatban.

A vizsgaszervező képviselője megszervezi, végigkíséri és felügyeli a teljes vizsgáztatási

tevékenységet. Ő tartja a kapcsolatot a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőkkel:

megbízza őket a gyakorlati feladatok kidolgozásával és az írásbeli, valamint gyakorlati

feladatsorok javításával.

A vizsgabizottság munkáját segítő szakértők, áttekintve a vizsgázók teljesítményét, javaslatot

tesznek az egyes vizsgarészek értékelésére, amiről a vizsgabizottság együttesen dönt.

II. OKJ-s vizsga

1. Írásbeli vizsgarész

Az írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgaszervező képviselője meggyőződik a megjelent

vizsgázók személyazonosságáról. Majd a vizsga felügyelőjével együtt ellenőrzi az írásbeli

feladatok csomagolásának sértetlenségét, amit a felbontás helyének, idejének megjelölésével

és aláírásával együtt felvezet a csomagolásra.

A felügyelő tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga szabályairól és elkészíti a vizsgázók

ülésrendjét. Ezután a vizsgázók megkezdik a vizsgatevékenységet a vizsgaszervező

bélyegzőjével ellátott lapokon.

67

2. Gyakorlati vizsgarész

A vizsgaszervező által kijelölt szakértők által kidolgozott és a vizsgabizottság tagjai által

jóváhagyott gyakorlati vizsgafeladatokat az írásbeli rendjéhez hasonló módon kell lefolytatni.

3. Vizsgaproduktum

Az OKJ 54 725 01 0000 00 00 grafológus szakképesítés megszerzéséhez az SZVK alapján a

vizsgázónak el kell készítenie öt db teljes körűen dokumentált esettanulmányt, ami kettő db

grafikumösszehasonlítást is tartalmaz.

4. Javítás

Az írásbeli és gyakorlati dolgozatokat a vizsgaszervező képviselőjének felkérésére a javító

tanár a vizsgaszervezőtől átveszi, és meghatározott időpontra kijavítva visszajuttatja. Ezt a

vizsgaszervező képviselője, egy eredeti írásbeli vizsgafeladattal együtt, legalább három

nappal az utolsó vizsgarész megkezdése előtt, eljuttatja a vizsgabizottság elnökének.

A vizsgaproduktum értékelése során az értékelő lapnak tartalmaznia kell:

- a vizsgázó nevét,

- születésének helyét és idejét,

- a szakképesítés megnevezését,

- a vizsgaproduktum pontos tárgyát,

- az értékelést és annak százalékban kifejezett minősítését,

- a szakképzést folytató intézmény vezetőjének aláírását,

- az intézmény körbélyegzőjét.

A kijavított vizsgafeladatok megtekintését és az értékelést olyan módon és időben kell a

vizsgázó tudomására hozni, hogy esetleges észrevételeit még az utolsó vizsgarész megkezdése

előtt írásban benyújthassa.

68

5. Szóbeli

Szóbeli vizsgarész esetén legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat egyszerre a vizsgáztató

helyiségben. A vizsgázók személyazonosságuk igazolása után egyesével tételt húznak, a

kihúzott tétel számát a vizsgabizottság munkáját segítő jegyző külön dokumentumban rögzíti.

A vizsgázó ezután kezdheti meg szóbeli tételének kidolgozását a vizsgaszervező által

lepecsételt papíron. Ezen vizsgarész teljesítése során vizsgázónként egyetlen pótfeladatlap

húzható.

A szóbeli vizsga értékelését a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők és a vizsgabizottság

tagjai egymástól függetlenül értékelik, de a minősítésre a kérdező tanár tesz javaslatot.

6. A szakmai vizsga eredményeinek kihirdetése

A szakmai vizsga összes vizsgarészének befejezése után, a vizsgabizottsági záróértekezlet

keretén belül, a vizsgabizottság tagjai értékelik a vizsgázók teljesítményét. Ezt a jegyző

részletesen dokumentálja a záróértékezleti jegyzőkönyvben, és ennek alapján elkészíti a

bizonyítványokat.

Végül a vizsgabizottság elnöke a többi tag jelenlétében kihirdeti a vizsgaeredményeket, és

röviden értékeli a szakmai vizsgát.

7. Dokumentumok

Az emelt szintű grafológus szakmai vizsga dokumentálására szolgáló nyomtatványok a

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján készülnek:

- vizsgajelentés , a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet által kidolgozott, a

vizsga előtt előre meghatározott időpontig elekronikusan és levélben elküldött

dokumentum;

- törzslap (közokirat), egy példányt az Intézet irattárában, egy példányt a főjegyzői

hivatal irattárában kell elhelyezni. A törzslap nem selejtezhető, 40 év után az illetékes

levéltárnak kell átadni;

- bizonyítvány (közokirat), a kiadott bizonyítványok jelét, sorszámát jegyzőkönyvezni

kell;

- osztályozó ív, a vizsgaszervező által készített nyomtatvány, a vizsgázók osztályzatait

kell rávezetni,

69

- jegyzőkönyv, a vizsgaszervező által készített nyomtatvány, a vizsgatapasztalatok

összesítésével, aláírja a vizsgaelnök és a vizsgabizottság tagjai.

Az írásbeli dolgozatok, feladatlapok törvény szerint egy év elteltével selejtezhetők le.

III. Konzultációk

A konzultációk szervezése

Bár az OKJ-s grafológus vizsgára készülő, felnőttképzésben részvevő hallgatók magas

óraszámban tanulják és számos gyakorlati feladaton keresztül szerzik meg a grafológusi

munkához szükséges kompetenciákat, sokéves vizsgatapasztalattal rendelkezve ajánlatos

vizsgakonzultáció szervezése. A vizsgakonzultációkon, a hallgatók praktikus kérdéseinek

megválaszolásán túl, érdemes kiemelni a tananyagok azon részeit, amit a vizsgatapasztalatok

alapján nehezebben értenek, illetve nehezebben hoznak egymással érdemi összefüggésbe a

vizsgázók. Ennek érdekében a vizsgakonzultációt érdemes szakmai vizsgabizottságot segítő

pedagógusok, oktatók kezébe adni.

Konzultációs nap kijelölése

A konzultációs napokat a féléves tanmeneten kívül, az OKJ-s vizsgára való érvényes

jelentkezések összesítése és az NSZFI-nek megküldött vizsgajelentés után érdemes kijelölni.

A konzultáció tananyaga

A konzultáció tananyagát az OKJ-s vizsgaanyagok adják.

Emelt szintű grafológus (54 725 01 0000 00 00) vizsgakonzultáció:

Az emelt szintű grafológus vizsga előtti konzultáció anyagával kapcsolatban a

21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet 2. számú mellékletében foglaltak a meghatározóak.

70

Konzultációt tartó oktató kijelölése

Konzultáció megtartására csak OKJ-s vizsga vizsgabizottságának munkáját egy korábbi

alkalommal már segítő, vagy OKJ-s írásbeli dolgozatokat már javított oktatót érdemes

fölkérni.

Értesítés konzultációról

A konzultáció időpontjáról a vizsga pontos idejének, helyének és menetének leírásával együtt

kapnak tájékoztatót a fenti módon jelentkezett hallgatók. A konzultáció lehet díjköteles,

aminek mértékéről szintén a tájékoztató levélben küldhetünk értesítést.

1843-06 Grafikumok analízise

Vizsgafeladat: Legfeljebb három egymással összefüggésbe hozott grafikum legalább tíz

általános, illetve különös sajátosságainak kiemelése, összehasonlítása, a kérdéses grafikum

három adott jellemzőjének feltárása.

Sajátosságok Írásazonosítás Grafológia

Általános sajátosságok

Topográfiai sajátosságok –

Margók sajátosságai

Margók megléte/hiánya,

abszolút és relatív mérete

(kicsi, közepes, nagy)

Margók mérete (kicsi,

közepes, nagy – mm-ben is

kifejezve). Írástömb

vizsgálata méret, alak és

irány szerint.

Margók formája (egyenes,

hullámos, domború, homorú,

lépcsőzetes)

Margók alakja (egyenes,

mereven egyenes,

egyenetlen, hullámos,

domború, homorú, lépcsős;

jobb margó esetén kettős

71

margó is)

Margók tartása (egyenletes,

egyenetlen)

Margók iránya (függőleges,

szűkülő, bővülő)


Bekezdések sajátosságai

Bekezdések abszolút (kicsi,

közepes, nagy) és relatív

mérete (a sorok hosszához,

ill. távolságához viszonyítva)

Bekezdések mérete a

hagyományosan elfogadott,

bal margótól mért, kb. 4 „a”

betűnyi mérethez viszonyítva

(kicsi, közepes, nagy)


Sorok és szavak közötti

távolság sajátosságai

Sorok relatív távolsága (a

sorok egymás közötti

távolsága és a középzónás

betűk magasságának

hányadosa kicsi, közepes,

nagy)

Sorok tudatos és átlagos

távolsága (mm-ben

kifejezve), negatív

sortávolság meglétének

vizsgálata

Szavak távolsága (oválok

betűhelyeinek száma kicsi,

közepes, nagy)

Szavak távolsága (mm-ben

kifejezve)


Sorok iránya és formája

Sorok iránya (vízszintes,

emelkedő, ereszkedő)

Sorok iránya (vízszintes,


Szavak iránya (vízszintes,


Sorok egymáshoz

viszonyított helyzete

(párhuzamosak, széttartóak,

összetartóak)

Sorok egymáshoz

viszonyított helyzete

(párhuzamosak, széttartóak,

összetartóak)

Sorok formája (egyenes,

hullámos, domború, homorú,

lépcsőzetes)

Sorok formája (egyenes,

mereven egyenes,

egyenetlen, hullámos,

domború, homorú, lépcsős)

Szavak formája (szóképek:

szabályos, csökkenő,

72

növekvő, thimpanon)


Írásvonalak elhelyezkedése

Csak abban az esetben, ha a

kézírás vonalas vagy

négyzethálós papírra készült

(írásvonalon, fölötte, alatta)

Csak abban az esetben, ha a

kézírás vonalas vagy

négyzethálós papírra készült

(vonalazáshoz természetes

módon igazítva, mereven a

vonalazást követve,

vonalazás fölött, vonalazás

alatt, a vonalazást teljesen

figyelmen kívül hagyva)


Írásjelek elhelyezkedése

Az írásjel tőle balra vagy

jobbra eső szóhoz képest

történő elhelyezkedése

(közel, távol, szabályszerű

távolságra)

Az írásjel tőle balra eső

szóhoz képest történő

elhelyezése (norma szerint

közel, szótávolságot

megfelezve, következő

szóhoz közel, távol)

A sorvonalhoz viszonyítva

(sorvonalon, fölötte, alatta)

A sor alapvonalához

viszonyítva (pont, vessző

felezőpontja, pontosvessző

vessző elemének

felezőpontja: alapvonalon,

fölötte, alatta; kettőspont,

gondolatjel, kötőjel, kérdőjel,

felkiáltójel: középzónában

elfoglalt helyének

meghatározása vertikálisan,

pl. középen, középvonal

alatt, középvonal fölött)

Az elválasztójel elhelyezése

(sorvonallal párhuzamosan,

sorvonallal szöget bezáróan)

A sor alapvonalához

viszonyítva (párhuzamosan,

felfelé irányulóan, lefelé

irányulóan)

73


Cím, megszólítás, lap- és

fejezetszámozás, dátum és

aláírás elhelyezése

Cím, megszólítás elhelyezése

(a papír bal vagy jobb

oldalán, vagy középen, a

szöveg első sorához közel

vagy távol)

Cím, megszólítás vertikális

és horizontális elhelyezése a

norma előírásaihoz

viszonyítva

Cím, megszólítás vizsgálata

sorirány, sorforma

tekintetében

Dátum elhelyezése (szöveg

előtt vagy után, a lap bal

vagy jobb oldalán, vagy

középen)

Dátum elhelyezése (írástömb

előtt vagy után, a lap bal


középen, bal margó vagy

bekezdés vonalában,

lapszéltől indítva, jobb

margó vonaláig, jobb

lapszélig, aláírás alatt)

Aláírás elhelyezése (a lap bal


középen, papír alsó részével

párhuzamosan vagy szöget

bezárva)

Aláírás vertikális és

horizontális elhelyezése a

norma előírásaihoz

viszonyítva

Aláírás vizsgálata sorirány,

sorforma tekintetében

Dátum és aláírás egymáshoz

viszonyított elhelyezkedése

(csak ha mindkettő a szöveg

alatt van)

Dátum és aláírás egymáshoz

viszonyított elhelyezése, ha

mindkettő a szövegtömböt

követi (vertikálisan és

horizontálisan hogyan

helyezkednek el egymáshoz

képest, pl. ugyanabban a

sorban vagy sem)

Különös szokásból eredő Bekezdések elkülönítése Bekezdések formai

74

sajátosságok

Szövegkiemelés

(nagyobb sortávolság,

bekezdés első sorának

beljebbkezdése, zárójel,

gondolatjel)

megoldásai (kijjebb- vagy

beljebbkezdés,

mélybekezdés,

franciabekezdés vagy ezek

kombinációja)

Különböző szavak és

mondatok kiemelése

(egyenes, szaggatott vagy

hullámos vonallal aláhúzva,

kiemelő-filccel kihúzva,

nagyobb méretű vagy

ritkított betű alkalmazásával)

Különböző szavak vagy

teljes mondatok kiemelése

(egyenes, szaggatott vagy

hullámos vonallal aláhúzva

szimplán vagy duplán,

szövegkiemelővel kihúzva,

nagyobb méretű vagy

ritkított betű alkalmazásával,

folyóírásban nyomtatott

betűk alkalmazásával stb.)

Különös szokásból eredő

sajátosságok

Rövidítések

Rövidítések szavak,

kifejezések, intézmények stb.

esetében; helyesírási

szabályokat figyelembe kell

venni

Rövidítések

jellegzetességeinek

vizsgálata (szavak,

kifejezések, intézmények,

helységnevek stb. esetében),

hangulatjelek

alkalmazásának

jellegzetességei


sajátosságok

Javítások, kiegészítések

Egyszeri vagy többszöri

áthúzás, átsatírozás, zárójel,

javított szó fölött/mellett a

helyes szó kiírása, javított

hely megjelölése csillaggal,

kereszttel, szignó vagy

aláírás elhelyezésével, betűk

átírása, íráshordozó sérülése

Javítások gyakorisága,

módja; visszatérése azonos

betűkben, betűelemekben

Különös szokásból eredő A dátum mely elemeit A dátum elemeit milyen

75

sajátosságok

Dátum leírása

milyen sorrendben

tartalmazza, a hónap leírása

betűvel vagy számmal, római

vagy arab számok, a dátum

elemeinek elkülönítési módja

(pont, vessző, szóköz),

rövidítések

sorrendben tartalmazza, a

hónap leírása betűvel,

rövidítve, római vagy arab

számmal, milyen a dátum

elemeinek elkülönítési módja

(pont, vessző, kötőjel,

szóköz)


sajátosságok

Oldalak számozása

Vizsgáljuk a formát és az

elhelyezést

Az oldalszámozás

elhelyezése (lap tetején, lap

alján, bal oldalon, középen

vagy jobb oldalon)


sajátosságok

Elválasztás és sorok

kitöltése

Elválasztójel alkalmazása

vagy kerülése, szóvégek

leírásának módja (szóvégek

összeszorítása, elhajlítása)

Elválasztójelek

alkalmazásának

jellegzetességei a sorok

végén, azok hiányában

hogyan gazdálkodik a térrel

(szóvégek összeszorítása,

elhajlítása stb.)

Az író személy kézmozgás-

rendszerét jellemző

sajátosságok

A kézírás kidolgozottsága

Írástempótól,

mozgáskoordinációtól,

valamint a kézírás

sajátosságainak viszonylagos

állandóságától függ (magas,

alacsony vagy közepes fokon

kidolgozott)

Kézírás egyedisége

(normaíráshoz való

hasonlóság, saját sztenderd

megtartása)



sajátosságok

A kézírás összetettsége

A tanult normaírástól való

eltérésekben nyilvánul meg

(egyszerű, egyszerűsített,

bonyolított, vegyes, stilizált)

Kézírás egyedisége

(normaíráshoz való

hasonlóság, illetve az attól

való eltérés mértéke)



A mozgás geometriai

formája, amellyel a

betűelemek többségét, ill.

Kötésformák (betűk és

betűelemek között) –

girlandos, árkádos, szöges,

76

sajátosságok

A kézírás jellemző formája

ezen elemek, valamint a

betűk egymáshoz kapcsolását

kivitelezték (egyenesvonalú-

ívelt, egyenesvonalú-szöges,

ívelt vonalú, vegyes)

fonalas, kettős ívek megléte



sajátosságok

A kézírás jellemző

mozgásiránya

A hurkok és oválok

mozdulatiránya szerint

(jobbra forduló, balra

forduló, vegyes)

A kézírás tendenciája, oválok

sodrása

Az írásjegyek függőleges

tengelyének dőlésiránya

szerint (függőleges, jobbra

dőlő 90-50 fok között, balra

dőlő 90-130 fok között)

A kézírás dőlése

(törzsvonalak, betűtengelyek,

illetve oválok vizsgálata) –

erősen balra dőlő, enyhén

balra dőlő, álló, enyhén

jobbra dőlő, erősen jobbra

dőlő



sajátosságok

A kézírás kiterjedése

A függőleges és vízszintes

síkban megjelenő méretek:

abszolút (középzónás betűk

magasságának átlaga alapján)

és relatív (betűelemek

egymáshoz viszonyított

aránya alapján); függőleges

kiterjedtség szerint nagy,

közepes, kicsi; vízszintes

kiterjedtség szerint széles,

közepes, keskeny

A függőleges és vízszintes

síkban megjelenő méretek:

zónaarányok,

szárdominancia;

elsődleges vagy másodlagos

szélesség, kezdő-és

végvonalak



sajátosságok

Nagy folyamatosságú (8

vagy több betűelem, azaz 5

vagy több betű folyamatos

leírása), közepes

Kötöttség foka – teljesen

kötetlen, közepesen kötött,

kötött, túlkötött, változó

mértékű kötöttség

77

A kézírás folyamatossága folyamatosságú (4-8

betűelem, azaz kb. 3 betű),

kis folyamatosságú (max. 3

betűelem, azaz 1-2 betű)



sajátosságok

Kéznyomás

A benyomódás mélysége és a

törzsvonalak szélessége

alapján (nagy, közepes, kicsi)

Nyomaték vizsgálata az

írófelület, az íróeszköz és az

alátét ismeretében

Különös sajátosságok

Mozgásforma Az etalontól való eltérések és

azok gyakoriságának

vizsgálata (elemek

vonalmennyisége, az oválok,

féloválok, hurkok, tömlők és

más hajlított vonalak

geometriai alakja, nyitottság-

zártság)

Az etalontól való eltérések és

azok gyakoriságának

vizsgálata (a normaírásban

előírt formák megtartása

vagy megváltoztatása

betűnként, a saját sztenderd

következetességének

vizsgálata)

Mozgásirány Az egyes vonalak és elemek

kialakítási sorrendje (balra,

jobbra kanyarodóak, lentről

felfelé vagy fentről lefelé

húzottak, függőlegesek vagy

szöget zárnak be az írásjelek

meghatározott részéhez

viszonyítva, az egy irányba

vagy ellentétesen haladó

vonalak párhuzamosak vagy

szöget zárnak be egymással)

Az egyes betűelemek

kialakítási sorrendje (lentről

felfelé vagy fentről lefelé

húzottak, függőlegesek vagy

a szó alapvonalával szöget

zárnak be, az egy irányba

vagy ellentétesen haladó

vonalak párhuzamosak vagy

szöget zárnak be egymással,

sodrás, tendencia, záró

mozdulatok iránya)

A mozgás mérete,

kiterjedése

Meghatározott írásjelek

(betűk, számjegyek,

Zónák vizsgálata méret

szempontjából, zónaarányok

78

ékezetek) vizsgálata megállapítása

A kézmozgás

folyamatossága

Megszakítás nélküli

vonalszakaszok vizsgálata

meghatározott írásjelek

leírásakor, bizonyos írásjel-

elemek kapcsolódásánál,

meghatározott betűk között

vagy csak bizonyos

szavakban

Kötöttség foka – teljesen

kötetlen, közepesen kötött,

kötött, túlkötött, változó

mértékű kötöttség

A kézmozgás terjedelme,

mennyisége

A tanult normaíráshoz

viszonyítva a betű képzése

egyszerűsített-e, vagy

tartalmaz kiegészítő elemeket

is

Egyszerűsítések a betűkben,

többletvonalak vizsgálata

A mozdulatok sorrendje,

következetesség

A tanult normaírástól történő

eltérés vizsgálata

A kézírás egyedisége, saját

sztenderd megtartása

A betűelemek viszonylagos

elhelyezkedése

Az írómozgás kezdő- és

végpontjainak viszonylagos

elhelyezése a sorvonalhoz

képest és más betűelemekhez

viszonyítva; az áthúzóvonal

elhelyezése

Kezdővonalak, végvonalak,

áthúzóvonalak és ékezetek

méret, alak és irány szerinti

vizsgálata

A kézmozgás összetettsége Az előző sajátosságokból

több elemet is magában

foglalhat: akkor állapítható

meg, ha a betűkben,

betűelemekben vagy azok

kapcsolásaiban egyszerűsített

vagy bonyolított felépítés

található

A kézírás egyedisége, a

tanult normaírástól való

eltérések az egyes betűkben

Kézsúly A nyomáserősség változása

az adott íráson belül az

Nyomaték egyenletességének

vizsgálata, áthelyezett

79

általános sajátosságoknál

megállapítotthoz viszonyítva

nyomaték előfordulása

Az általános és különös sajátosságok forrása: Gulyás J. I. – Kaszab Gy. – Soóky A.: Hamis

vagy valódi? Írásszakértés és jogismeret mindenkinek. Grafodidakt Kft., Budapest, 2003.

197-212. o.

80

A Grafológus szakképesítés

régi és új OKJ szerinti szakmai és vizsgakövetelményeinek

összehasonlítása

81

I. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok összehasonlítása

1. Megváltozott a grafológus szakképesítés azonosító száma, 8 jegyűről: 54 7889 04,

15 számjegyűre változott: 54 725 01 0000 00 00.

2. A szakképesítés megnevezése maradt „grafológus”.

3. A grafológus szakasszisztens rész-szakképesítésként jelenik meg, szintén 15 jegyű

azonosítóval, 54 725 01 0100 52 01 számmal.

4. A hozzárendelt FEÁOR szám maradt: 5319.

5. A szakképzésre fordított idő egyaránt 1200 óra.

II. Egyéb adatok:

A szakképesítés megnevezése: grafológus maradt.

1. A képzés megkezdésének szükséges előképzettsége érettségire változott, az előző

SZVK-ban szereplő érettségi vizsga és grafológus szakasszisztensi szakmai végzettség

vagy humán felsőfokú végzettséghez képest.

Szakmai előzetes követelmény nem volt egyik esetben sem, pályaalkalmassági

követelmény csak most jelent meg szempontként, de az új OKJ nem támaszt ilyen

követelményt. Bizonyos pályaalkalmasságot azonban érdemes figyelembe venni, mint

például az átlátó készség, elemző- és összehasonlító készség, empátia és kommunikációs

készség stb., amik feltétlenül szükségesek a grafológusi munka korrekt műveléséhez.

A pályaalkalmassági követelményről írtak nem egyértelműek!

2-3. Míg a szakképesítésnél a régi SZVK-ban 50 -50 % volt az elmélet – gyakorlat aránya,

addig az új rendszerben 60 % elmélet és 40 % gyakorlat az arány. Ez a változás

indokolható azzal, hogy a magyar és nemzetközi kutatások eredményeképpen, mind a

grafológia, mind a pszichológia területén, olyan újabb elméletek és gyakorlati

tapasztalatok kerülnek publikálásra, melyekről a hallgatóknak tudomást kell szerezniük.

Ugyanakkor sajnálatos, hogy a gyakorlati tevékenység kissé háttérbe szorult a szabályozás

szerint. Mindenképpen tudatosítani kell a hallgatókban, hogy a képzést feltétlenül otthoni

tanulásnak és sok gyakorlásnak kell követnie, hogy a képzés eredményes legyen, s

megszerezzék azt a tudás- és kompetenciaszintet, amellyel már biztonsággal, s jó

eredménnyel tudják ellátni a grafológusi munkát.

4. Szakmai alapképzés továbbra sem szükséges.

82

5. A szintvizsga új elem, de mivel csak iskolarendszerben szervezhető, az

iskolarendszeren kívüli grafológusképzéshez nem kapcsolódik.

6. Egészségügyi alkalmassági vizsgálat nem szükséges, bár az erős látásromlás és a

mentális egészség hiánya akadályozó, sőt gátló tényező lehet a grafológusi munka

szakszerű ellátása során.

Rész-szakképesítés megnevezése: grafológus szakasszisztens

Új elemként jelent meg a rész-szakképesítés megnevezése, leírása. A rész-szakképesítés az új

OKJ fogalma, amely egy egyszerű, kevesebb kompetenciát igénylő feladat ellátására teszi

alkalmassá a személyt.

1. A képzés megkezdésének feltétele az érettségi vizsga megléte, egyéb előképzettség,

követelmény teljesítése nem szükséges.

2. A maximális óraszámot az új törvény 400 órában határozza meg, vagyis a képzés 1/3-

ában.

3. Ebből 30 %-ot az elmélet, 70%-ot a gyakorlat tesz ki. Ez a technikai tényezők

ismeretét és gyakorlatát, valamint a mérési gyakorlatok jelentőségét mutatja.

4-5. Szakmai alapképzés és egészségügyi vizsgálat nem szükséges.

III. Munkaterület

1. A szakképesítéssel betölthető munkakör FEÁOR száma változatlan: 5319.

2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása korrekt, tömör, jól

értelmezhető.

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések kimaradtak, ami azzal indokolható, hogy az

előző OKJ-ban szereplő rokon szakmák nem mutattak túl sok átfedést a grafológusi

tevékenységgel.

IV. Szakmai követelmények

83

Az új rendszer kiemelhető és bővíthető modulokat tartalmaz, amelyek a tananyag

elsajátításához szükséges összes egységet tartalmazzák, úgymint tananyag, tevékenység,

alkalmazott módszer, kompetencia stb. Emellett kiemelt fogalomként használja a

kompetenciát, ami a munkaerő-piaci igényekhez igazítottan, kategóriánként tartalmazza az

adott szakmához szükséges összes olyan sajátosságot, amivel a személynek rendelkeznie kell

a szakképzés eredményes befejezéséhez és a munkaerő-piacra való kilépéshez. A

kompetencia-kategóriák a következők:

- szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek,

- személyes kompetenciák: adottságok és jellemvonások,

- társas kompetenciák: együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés,

- módszer kompetenciák: gondolkodás, problémamegoldás és munkamódszer, munkastílus.

1. követelménymodul

1842-06 Grafikumok kezelése

Ebben a modulban a feladat- és tulajdonságprofil címen a szakasszisztenseknek szükséges

tudásanyaggal elsajátítható feladatok és kompetenciák szerepelnek.

A régi OKJ-ban pontosan és közérthetően volt megfogalmazva, hogy a grafológus mire

legyen képes: grafológiai és pszichológiai ismeretei birtokában mérni, értékelni, értelmezni,

szintézist készíteni és tanácsot adni, felölelve az írástörténet, grafológiatörténet, elvek,

elméletek, vizsgálati módszerek és eszközök, tipológiák, tanácsadás, devianciák, balkezesség,

rajzok értékelése, értelmezése stb. témaköröket.

A szakmai követelménymodul tartalma szakasznál a feladatprofil meghatározása teljesen

lefedi a tennivalókat, amint már a régi OKJ-ban is a szakképesítéssel rendelkező szakember

feladatainak felsorolása mindenki számára jól érthetően körülhatárolta a tevékenységeket. Az

új OKJ-ban a „piackutatást folytat” és „adatbázist készít potenciális ügyfelekről” azonban

kérdéses lehet.

A tulajdonságprofil szakmai kompetenciáinál olvasható szakmai ismeretek között felsorolt

egyes kompetenciák, pl. mentálhigiénés ismeretek, igazságügyi szakértői munka alapjai,

84

konzultációs-, tanácsadó technikák, szakvéleményközlési-értelmezési technikák inkább a

1845-06 Grafikumok szintézise modulba kívánkoznak, de itteni jelenlétük sem zavaró.

Hasznos, hogy részletesen leírásra kerültek a jól összeszedett személyes kompetenciák, társas

kompetenciák, módszerkompetenciák.

A szintek megjelölésével a szakmai készségek között azonban nem lehet követelmény egy

magyar grafológus számára az „idegen nyelvű hallott szöveg megértése”, vagy „idegen

nyelvű beszédkészség”, „idegen nyelvű kézírás” stb.

A készségek számozása (1-5-ig) a képzés során nem azonosítható jelöléseket tartalmaz.


1843-06 Grafikumok analízise

A szakmai követelménymodul feladatprofiljában pontos leírást találunk a grafikum

analíziséhez szükséges tevékenységek elvégzésére, bár a „megállapítja az alapsztenderdet”

kitételnek így nincs értelme, mert a sztenderd egyértelműen meghatározott, az adott

országban, az adott időszakban tanított normaírás, azt tehát nem a grafológus állapítja meg.

A tulajdonságprofil részben leírt szakmai ismeretek tulajdonképpen teljesen megfelelnek a

feladatprofilnak, mintegy kifejtve, hogy a feladatok elvégzéséhez milyen ismeretanyagra van

szükség.

A szakmai szint megjelölésével a szakmai készségek között nem érthető, mit keres a

„kézírás”, vagy az „idegen nyelvű szöveg megértése”, vagy a „konzultáció”, netán

konzultációra való készség, hajlandóság.

Érdekes, hogy a szükséges szakmai készségek közt szerepel a konzultáció, de a társas

kompetenciáknál semmi sincs megnevezve, pedig pont itt szükséges a konzultációs készség.

A személyes- és módszerkompetenciák korrektül vannak felsorolva.

85


1844-06 Grafikumszintézis előkészítése

Az elnevezés némileg problémás lehet, hiszen a grafológus nem a grafikumot szintetizálja,

hanem a grafikum alapján készült analízis eredményét fésüli össze úgy, hogy teljes, átfogó

személyiségképet kapjon.

A feladatprofilban felsoroltak mindegyike a grafikumok kezelése körbe tartozik, hiszen az

analízishez és a szintézishez készít elővizsgálatokat. Az utolsó három feladat pedig az analízis

készítéséhez tartozik.

A grafikumszintézis előkészítése szakmai követelménymodul körében a tulajdonságprofilba

sorolt szakmai ismeretek mindegyike szintén előkerült már a grafikumok előkészítése, illetve

a grafikumok analízise kapcsán, tulajdonképpen oda tartoznak, e nélkül nem lehetne elvégezni

azokat a munkákat. Ide az OKJ moduláris felépítése, az adott tanegységhez szükséges összes

ismeret és kompetencia összetartozása miatt kerültek.

Az eme szakaszban felsorolt tulajdonságprofilba sorolt szakmai kompetenciák legnagyobb

része már előzőleg is olvasható volt, hiszen az írásnormák, a méréstechnikai jellemzők,

méréstan stb. már az előző két szakaszban megjelentek.

Tulajdonképpen minden eddigi munka a szintézist készíti elő.

Talán kevéssé érthető azonban, hogy a személyes kompetenciáknál a grafikumszintézis

előkészítése modul kapcsán kerül csak elő a „látás”, a precizitással és az önállósággal egy

csoportba sorolva.

A társas- és módszerkompetenciák szintén szerepeltek már ezt megelőzően.

Összességében a „Grafikumszintézis előkészítése” követelménymodul összefoglalja az előző

két követelménymodul részt.

86


1845-06 Grafikumok szintézise

A szakmai követelménymodul részeként olvasható feladatprofilban jól meghatározott,

érhető és követhető a grafológusi tevékenységek leírása, illetve sorrendje.

A tulajdonságprofilban leírt szakmai ismeretek felsorolása szintén könnyen értelmezhető és

szükséges, az ismeretek megfogalmazása pontos.

A szakmai készségek felsorolása szintén a moduláris felépítés miatt ismétlődik. A személyes

kompetenciáknál felsoroltak azonban már előbb is szükségesek lehetnek. A társas- és

módszerkompetenciák egy részével ismét találkozhattunk már, a többi jól érthető,

magyarázatot nem igényel.

V. Vizsgáztatási követelmények

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei közt azonos követelmény az öt db teljes körű

személyiségkép, újdonság viszont, hogy ebből az ötből kettő összehasonlító elemzése is

szükséges. Ezek a következő alkalmazott grafológiai területeken készülhetnek:

- pályaorientáció (1 db),

- párkapcsolati grafológia (2 db),

- éretlenség (1 db, a duktor 14-18 év közötti legyen),

- balkezesség (1 db).

2. A szakmai vizsga részei témakörben a régi OKJ csak általánosan fogalmaz, grafológiai

szakmai ismeretek és a grafológia emberismereti alapjai szerepelnek, csak később részletez.

Az új OKJ sokkal részletesebben írja le az előzőleg felsorolt szakmai modulterületekre

jellemző szóbeli és írásbeli feladatokat, de csak általánosságban megadva a rájuk szánt időt,

ezzel is segítve a hallgatók felkészülését.

3. Mivel jelentősen megváltozott a szakmai vizsga egyes részeire szánt idő beosztása, ezt

érdemes részletesebb áttekinteni:

a, A grafikumok kezelése modulnál talán soknak tűnik a 90 perc a tájékoztató

megfogalmazására és a 45 perc a grafikumkeletkezés technikai körülményeinek a

87

megállapítására, főként annak fényében, hogy ezeket az adatokat előre elkéri a grafológus

vagy az asszisztense.

b, A grafikumok analízise vizsgarész elkészítésére bőséges lehetőséget ad a 240 perc, s az

értelmező indoklásra is elegendő a 45 perc.

c, A grafikumszintézis előkészítésére szánt 45 percben a vizsgázó a vizsgaproduktum

értelmező indoklását végzi, ami tapasztalataink szerint szintén rövidebb idő alatt is

teljesíthető.

d, A grafikumszintézis vizsgarészben az írásbeli vizsgára korrekt a 240 perc, és a szóbeli

feladatra is megfelelő a 45 perc.

Összességében elmondható, hogy az új SZVK minden vizsgarészre elegendő időt biztosít,

inkább túlméretezi az időkeretet, semmint nehéz helyzetbe hozza a vizsgázót.

4. A régi OKJ-ban a szakmai vizsga %-os értékelése egyértelműen osztályzatoknak volt

megfeleltetve, az új OKJ erről nem rendelkezik, csakis azt írja le, hogy az egyes

vizsgarészeknek, szóbeli és írásbeli feladatoknak milyen a %-os aránya.

A helyes számítási mód az NSZFI által megállapítva a következő:

- elért 51%-tól elégséges (2) (egyben az egyes vizsgamodulok minimumfeltétele),

- elért 61%-tól közepes (3),

- elért 71%-tól jó (4),

- elért 81%-tól jeles (5).

A szakmai vizsga lezárásaként a vizsgázó akkor is kap tanúsítványt, ha valamelyik modul

elégtelensége miatt a szakképesítést nem sikerült megszereznie. A tanúsítványnak az összes

teljesített modul (kerekített) százalékban kifejezett értékét tartalmaznia kell.

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzék

A megadott eszközök megfelelnek a képzésnek.

Összességében elmondható, hogy a régi OKJ-ban a grafológus feladatainak megfogalmazása

a személyiségkép elkészítése köré szerveződött, és emberközpontú megközelítéssel készült.

88

Az új OKJ-ban a szakképzések moduláris felépítésűek, és számos kompetencia-csoportot

tartalmaznak. Ezért az új OKJ szerinti képzés bevezetése előtt érdemes tanulmányozni néhány

honlapot például:

- www.nive.hu

- www.milegyek.hu

Szerencsére mára sok olyan tájékozódási pont van, ahonnan a képzésben részt venni kívánók

tájékozódhatnak. Ezek alapján választhatják a komoly hároméves, azaz hat féléves képzést

adó intézményeket, melyek közül állami garanciával működnek az akkreditált képzőhelyek;

illetve a 30 órás, a grafológia iránti érdeklődést felkeltő, és csak alapismereteket nyújtó

intézményeket. A nagyobb, vizsgáztatási joggal is rendelkező képzőintézmények mellett

működnek kisebb iskolák is, melyeknek nincsen önálló vizsgáztatási joguk, de becsatlakoznak

az OKJ vizsgára a nagyobb képzőhelyekre.

Nehéz lenne fölsorolni az összes grafológiával kapcsolatos honlapot, ezért érdemes ellátogatni

a www.grafológia.lap.hu oldalra.

Szakmai konferenciák

- 1994-ben és 1999-ben rendezett a Grafológiai Intézet nemzetközi szakmai konferenciát, ahol

angol, holland, belga, francia és olasz grafológusok tartottak előadásokat.

- Legnevesebb és a legrégibb a „Grafogárdony” rendezvény, ahol napjaink grafológusainak

legújabb kutatásairól hallhatunk, láthatunk előadásokat. A kétnapos szakmai konferenciára 15

éve kerül sor hagyományosan a nyár végén.

- Szintén grafológia és pszichológia tartalmú rendezvény a „Pszichopilis”, mely 8 éve kerül

megrendezésre pünkösdkor.

- A Magyar Írástanulmányi Társaság az előző két rendezvénysorozata mellett grafo-klubokat

és pszicho-klubokat szervez, mely összejöveteleken sok újdonsággal ismerkedhetnek meg a

hallgatók.

89

http://www.nive.hu/

tanÁri kÉzikÖnyv · web viewosiris kiadó, budapest, (2003.) a tananyagelem feldolgozása során...

Documents