Németh Endréné Békefi Zsuzsanna

taNári kéZiköNyva Nyolcadik dalosköNyvEm

taNításáhoZ

Szerzőnémeth endréné békefi zsuzsanna

aP–082031

isbn 978-963-464-696-9

a kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

kiadja az aPáczai kiadó kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014E-mail: apaczaikiado@apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés: Alinea Kft.Javította: Németh József

Terjedelem: 9,27 A/5 ívtömeg: 188 g

ELő­SZÓ

Az Apáczai Kiadó felső tagozatos daloskönyvcsaládja 1996-ban jelent meg, majd javításokkal ke rült az iskolákba minden tanévben. Azóta az Oktatási Minisztérium 28/2000. (IX.21.) sz. rendelet alap ján új kerettantervet adott ki, mely szerint minden tantárgy minden tankönyvcsaládját át kellett dol gozni. Így 2001. szeptemberétől a Raffay Katalin szerző által átdolgozott (5. évfolyamos) Ötödik da los könyvem ke rült forgalomba. A 2002/03-as tanévben új, átdolgozott Hatodik daloskönyvem került a pedagógusok és a tanulók kezébe, 2003/04-ben a Hetedik daloskönyvem, 2004/05-ben pedig a Nyol cadik dalos köny­vem átdolgozott kiadását kapták meg. A kiadványhoz hanganyagokat tartalmazó CD-k és interaktív tananyagok is rendelkezésre állnak. Az új kiadvány a kerettanterv tartalmai nak és köve tel mé nyei nek megfelelően, a kiegészítő CD-hanganyaggal és interaktív tananyaggal jelenik meg. A ta ná ri munka segítségéül szolgál a kézikönyv, mely tartalmazza a kerettantervet.

„A kerettantervek a tanítandó anyagot csak fő vonalakban körvonalazzák, s annak részletezését – a pedagógiai szabadság jelszavával – a pedagógusra bízzák.” (Pedagógiai lexikon, Akadémiai Kiadó, Bu da pest, 1979). A kézikönyvben ehhez a munkához szeretnék segítséget nyújtani a kerettanterven kívül a heti 1 énekórára készült tanmenetjavaslattal, módszertani ajánlásokkal, óravázlatokkal, tu dás-szint fel mé rő la pok kal, dalok zongorakíséretével.

A hatékony munkához elengedhetetlen a felsős daloskönyvek rendszeres használata. Mivel spi rá lis a tananyag-elrendezés, a régi (előző osztályok) tankönyveire is szükség van az ének-zene órá kon.

Kívánom, hogy a daloskönyv a hozzá tartozó tananyaggal, a tanári munkát segítő kézikönyvvel öröm teli és sikeres munkát jelentsen tanárnak, diáknak egyaránt.

A szerző

3

a kE rEt taN tErv tar tal maés kö vE tEl méNy rENd sZE rE

Az Apáczai Kiadó 2008-ban megjelent 8. évfolyamos átdolgozott daloskönyve az általános iskolák 8., a nyolcosztályos gimnáziumok 4. évfolyama számára készült. Sokéves gyakorlati tapasztalatomat és az Oktatási Minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmaztam a daloskönyv átdolgozásában. Min den olyan iskolatípusban használható, amelyben a minőséget és a hatékonyságot célozzák meg. Ar ra tö re-ked tem, hogy a szűk órakereten belül is elsajátítható legyen minden átlagos adottságú is ko lá ban, tanu-ló csoportban a tervezett tananyag.

A tananyag összeállításában meghatározó szerepet kapott az OM által kiadott kerettanterv. A mini-má lis (heti 1) óraszám és a kerettanterv által meghatározott elméleti, zenetörténeti, éneklési, zenehall ga- tási anyag már csak kevés lehetőséget biztosít az általunk választott zenei anyag bővítésére. A leg fon-to sabb volt számomra a tanulók értelmi, érzelmi, esztétikai, komplex művészeti nevelése mellett a helyes erkölcsi értékek megítélésének fejlesztése. Sok lehetőség nyílik a daloskönyv feladatai által a zenei fantázia, improvizációs készség fejlesztésére is. Az érdeklődés felkeltését céloztam a könyv tár ban való „kutatómunkára” serkentő feladatokkal. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az élet kori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, egyre na gyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata.

A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei írás-olvasás tevékenységeiben nem ön célú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli ze nei alkalmakba való bekapcsolódást.

A kerettantervi terminológiák értelmezését ld. a Raffay Katalin szerző által szerkesztett 5. év fo lya-mos daloskönyv kézikönyvében.

A 8. évfolyamon is a lehetőségekhez mérten ajánlatos évente legalább 55 óra (heti 1,5 óra). Ahhoz, hogy a tananyagmennyiséggel elbírjunk, szükséges a kimagasló szaktudás, gyermek- és hi va tás sze re tet, az elkötelezettség. Ahhoz, hogy a 45 perces tanórákat maximálisan meg lehessen tölteni tarta lom mal, logikusan összerendezett, egymásra építkező-utaló óratervezésre, színes, dinamikus, él mény szerű óra-ve zetésre van szükség. Továbbra is hangsúlyos szerepet kapjon az élmény, me lyet komplexitásában leg in kább az ének-zene képes megvalósítani!

4

éNEk-ZENE kErEttaNtErv8. évfolyam

Évi óraszám: 37

Éneklés

Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) az osztály által össze ál-lított énekes műsor előadása.

A zenei könyvtár használata: tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei mű szavak, régies-népies szavak jelentésének önálló megismerése.

5

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL

Újabb magyar népdalok Erre gyere, amerre énOktóbernak, októbernak elsejénA búzamezőbenErdők, völgyek, szűk ligetekJól meggondold rózsámErdő mellett estvéledtemfáj a fánakSárgul már a fügefa leveleGyújtottam gyertyátMár megmondtam, bús gerliceEgy gyönge kismadárHa elmegyek, ha elmegyek idegen ország feléáltal mennék én a tiszánRózsa, rózsa, bazsarózsa leveleFélre bánat, félre búA szennai lipisen-laposonA malomnak nincsen köveHej, pávaA citrusfa levelestől, ágastólRöpülj, pávaElindultam szép hazámbul

Kuruc dalok Török bársony süvegem; Hej, Rákóczi, Bercsényi

Etnikai kisebbségek dalai Életemben csak egyszer voltam boldog (beás cigány dal)

Más népek dalai Volt nékem (cseh nd.) Bölcsődal (orosz nd.) Kakukk kánon (német nd.) Ébred már a hajnaltündér (angol nd.) Nem kérdi senki (spirituálé) Old Black Joe (ültetvényesek dala) Régi mesékre emlékszel-e még? (ír nd.) Ma nem eszek és nem iszok (bakonyi német nd.)

6

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL

Egyházi énekek Ó, gyönyörű szép (Gyimes) Mária, Mária (erdélyi népi gyűjtés) Isten, hazánkért

Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei

Kodály: Karácsonyi pásztortánc Röpülj, páva Kis kece lányom Magas fenyő Elment a két lány

Bárdos: A szántói híres utca Az árgyélus kismadár

Bartók gyűjtésű népdalok: Erdők, völgyek, szűk ligetek által mennék A malomnak nincsen köve Elindultam szép hazámbul Októbernak, októbernak elsején

Zenetörténeti szemelvények az ókortól a romantikáig

Ókor: Szeikilosz sírverseKözépkor: Fornsete: Nyár kánonReneszánsz: Ismeretlen francia szerző: Dáridó

Ismeretlen szerző: Kék ibolyácskaBarokk: Bach: Bíborban ég

Händel: Hímes rétekBécsi klasszikusok: Haydn: Falusi jókedv

Szép nyári reggel Csalogány az erdőn

Mozart: Oragna figa Papageno áriája a Varázsfuvolából

Beethoven: Örömóda a IX. szimfóniából Ünnepélyre (Vörösmarty verse)

Romantika: Schubert: A molnár virágai Májusi dal

Romantika: Schumann: Zöld hímes rétRomantika: Brahms: Bölcsődal

A századforduló és a 20. század zeneirodalmának énekelhető sze-melvényei

Debussy: Gyermekkuckó – Az elefánt bölcsődala Honegger: II. szimfónia – a 3. tétel koráldallama Sztravinszkij: Petruska – Orosz tánc téma Orff: Carmina Burana – két részlet Britten: A kis kéményseprő – részlet

Variációk és fúga egy Purcell-témára – a Purcell-téma

Gershwin: Porgy és Bess. Porgy dala – részlet Klára bölcsődala Egy amerikai Párizsban – Séta téma

Zenehallgatás

Rendszerező ismétlés (a magyar és az európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jel-lemző zenei szemelvények segítségével).

Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó rész- letek alapján.

A 20. század zenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján.A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az

ismert történeti tánczenékhez).A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz.Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei kör nye-

zetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése).

7

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL

Többszólamú szemelvények, káno-nok

Beethoven–Vörösmarty: Ünnepélyre (kánon)E. Gebhardi–Lukin: Béke! (kánon)Kodály: Karácsonyi pásztortáncEgressy–Petőfi: Nemzeti dalKodály: Röpülj, páva

Kis kece lányom Elment a két lány Magas hegyen

Bárdos: A szántói híres utca Az árgyélus kismadár

Praetorius: Viva la musicaFornsete: Nyár kánonIsmeretlen szerző: ZivatarNémet dallam: A tél nyomtalan elszállBrahms: Bölcsődal (háromszólamú)Orosz népdal: Tente, tenteNémet népdal: Kakukk kánonAngol dallam: Ébred már a hajnaltündér (kánon)Ír népdal: Régi mesékre emlékszel-e még?Német kánon: QuodlibetBakonyi német nd.: Ma nem eszek és nem iszok

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL MűfAjOK

Az ismétlés anyaga: a magyar és az európai zeneművészet századai

Kuruc dalok töröksípon kollégiumi zene

8

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL MűfAjOK

Középkor Magyar Gregoriáneum lectioSpiritus Domini Gregorian (Alleluja)

gregoriángregorián

Reneszánsz Lassus–Bárdos: A visszhangRegnart–Balassi: Ki nem hinnéPietro Bono: 2 Pavanen

kórusműkórusműhangszeres mű

Barokk Vivaldi: A négy évszak (5. évf.) Händel: Győzelmi kórus (5. évf.) J. S. Bach: Et resurrexit a h-moll misébőlHändel: F-dúr orgonaverseny, I. tétel

concertooratórium (részl.) miseversenymű

Bécsi klasszikusok (ismétlés)

Haydn: D-dúr csembalóverseny, III. tételHaydn: Üstdob szimfónia, II. tétel

Az Évszakok c. oratóriumból a Tavasz kórus és a Szüreti kórus

Mozart: Divertimento, III. tétel, Menüett A-dúr zongoraszonáta (Török induló) Requiem, a 3. és a 7. rész

Mozart: Varázsfuvola (részletek) 6. évf. Beethoven: D-dúr hegedűverseny, I. tétel

VI. szimfónia (Zivatar, Pásztorének) IX. (d-moll) szimfónia, Allegro assai presto

versenyműszimfóniaoratórium

kamara-zenekari mű szonátagyászmiseoperaversenyműszimfóniaszimfónia

A romantika kora Schubert: Pisztráng (7. évf.) Chopin: Grande Valse brillante (Esz-dúr keringő) Liszt: Mazeppa (részl.), 7. évf.

Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei (részl.), 7. évf.

Smetana: Moldva (részl.), 7. évf. Erkel: Bánk bán

Hunyadi László (operarészletek) Muszorgszkij: Borisz Godunov (részl.) Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok (részl.) A bolygó hollandi (részl.)

dalkarakterdarab (tánc) szimfonikus költe mény

szimfonikus költe mény

szimfonikus költe ményoperaoperaoperaoperaopera

Késő romantika Dvorák: Újvilág szimfónia, IV. tétel szimfóniaSzázadforduló Debussy: Gyermekkuckó

Az elefánt bölcsődala A négerbaba tánca

zongoradarabok a sorozatból

Impresszionizmus Debussy: A tenger, III. tétel zenekari műA 20. század Honegger: Pacific 231.

II. szimfónia, 3. tétel

Sztravinszkij: Petruska

szimfonikus költeményszimfóniatáncjáték

ˆ

9

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL MűfAjOK

Neoklasszicizmus Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia, III. tétel Prokofjev: Klasszikus szimfónia, III. tétel (részl.) Prokofjev: Három narancs szerelmese (részl.)

szimfóniaszimfóniaopera

folklorizmus Kodály: Fölszállott a páva (Változatok egy magyar népdalra) – részlet

Hacsaturján: KardtáncBartók: Legénycsúfoló (7. évf.)

Leánycsúfoló (7. évf.) Divertimento III. t. (7. évf.)

Bartók színpadi műveiből: A kékszakállú herceg vára (5. ajtó), részlet

Carl Orff: Carmina Burana (két rövid részlet)B. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára (7. évf.)

nagyzenekari mű

balettegyneműkari művek

zenekari műopera

színpadi oratóriumoktatófilm számára készült

dzsessz Gershwin: Porgy és Bess (részl.) A szegény ember gazdagságáról Klára bölcsődala

Webber: Macskák (részlet)Presley: Good Rockin' TonightBeatles: Lennon–McCartney: Penny Lane

opera

musical

dal

Rockopera Szörényi–Bródy: István, a király rockopera

A 20. század második felének zenéje

Penderecki: Hirosima emlékezetéreWeiner Leó: I. Divertimentó

1. Jó alapos csárdás 2. Rókatánc

Mihály András: Apokrifek, III. Agitato tételSugár Rezső: Hunyadi – Hősi énekből

No. 1. coro No. 2. testo e tenore solo

Kurtág György: Játékok c. műből: Harangok Harangvirág Bogáncs Hempergős Árnyjáték csend Scherzo

Farkas Ferenc: Tavaszvárás, a IV. tétel zárása

Pongrácz Zoltán: Egy Cisz-dúr akkord története (részlet)

zenekari műzenekari mű

kamaramű női tercetteloratorikus mű

zongoramű

kórusmű Juhász Gyula verseireelektronikus zene

improvizáció

A tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés.Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai.

Zenei olvasás-írás

Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés).A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga.

10

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL MűfAjOK

A 20. század második felének zenéje

Szokolai Sándor: Alliterációk: I. Töprengés II. tréfa III. Tükröződés IV. Tűzijáték

Durkó Zsolt: Psichogramma (részlet) Altamira (részlet)

Kodály: Karácsonyi pásztortánc Lengyel László Esti dal Háry – Gyújtottam gyertyát Elment a két lány

Bárdos: Széles a duna

rézfúvós kamaramű

zongoraműének- és zenekarrakórus és fuvolakórus (gyermek)női kardaljáték

vegyes kari mű

tartalom hoZZárENdElés a Nyolcadik DALOSKÖNYVBőL

Larghetto: kissé szélesen Händel: Hímes rétekAllegro assai: nagyon gyorsan Haydn: D-dúr csembalóverseny, III. tétel

Beethoven: Örömóda

Allegro molto: nagyon gyorsan Haydn: Falusi jókedvAllegro con fuoco: tüzes gyorsasággal Dvorák: Újvilág szimfónia, IV. tételMolto vivace: nagyon élénken Dvorák: Újvilág szimfónia, III. tételModerato assai: mérsékelt gyorsasággal Debussy: Az elefánt bölcsődalaLento cantabile: lassan énekelve Sztravinszkij: A balerina tánca

Előadási­és­dinamikai­jelek

ˆˆ

11

Zenei ismeretek

dal is me retDalok, énekes szemelvények (20. sz.)Műismeret.Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (20. sz.)

Nép ze neAutentikus előadásmód

Ze ne el mé letAszimmetria, atonalitás, poliritmika

Ze ne iro da lom, ze ne tör té netA 20. századZeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs zeneszerzők, Gershwin, Debussy,

Ra vel, Sztravinszkij, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, PendereckiIrányzatok: impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmusÚj kifejezési formák: elektronikus zeneKönnyűzene: a Beatles, Presley, Webber, Szörényi

A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene

ja­va­solt­közös­ze­nei­anyagNép da lok: A citrusfa levelestől, ágastól Hej, Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi Török bársony süvegem

Zenehallgatási anyag: chopin: Grande Valse brillante Dvorák: Újvilág szimfónia (e-moll) Debussy: Children's corner Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Sztravinszkij: Petruska Gershwin: Porgy és Bess c. operából Klára bölcsődala és Porgy dala (A szegény

ember gazdagságáról) Szörényi–Bródy: István, a király (részletek)

MÓDSZErtANi­AjáNLáSOKa Nyolcadik dalosköNyvEm taNításáhoZ

a tan könyv té ma kö rei

Válogatás ünnepeinkre – BékeKarácsonyEgyházi népénekekKuruc dalokAz 1848–49-es szabadságharc dalai

Magyar népzeneNépdalaink rokonsága más népek dalaivalzenetörténet

A Nyolcadik daloskönyvem E. Gebhardi Béke! c. ünnepi kánonnal kezdődik. Lukin László ver sé- vel szinte minden ünnepélyes alkalommal megszólaltatható. Egy tehetséges osztály vagy kórus négy- szó lamú kánonban előadhatja – ünnepi lendülettel. Tanítsuk meg hangjegyről (a dó: a Bé helyén)! A mé rőt a félhang határozza meg, 2/2-es az ütemmutató, tehát egy ütemre kettőt ko po gunk. Ügyeljünk a tisz ta intonációra, különös figyelmet fordítva a nagy hangközöknél! A Magyar Rá dió Énekkarának fény képét látjuk a kánon alatt. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a kóruséneklés örö meire, szépségére, ne velő erejére!

Kodály Karácsonyi pásztortáncát természetesen az ünnep közeledtével tanítjuk meg. Hallás után ta nítsuk meg a dallamot! Jó képességű osztályok a kísérő szólamot is tanulják meg hangjegy ről! A teljes mű fuvolakísérettel megtalálható Kodály Gyermek- és női kari műveiben. Ka rá csony kor igazi ünnepi hangulatot va rá zsol tiszta intonációval, fuvolakísérettel.

Az egyházi népénekeket, az Ó, gyönyörű szép kezdetűt (Csík megyéből) és a Mária, Mária kez-detű erdélyi népi gyűjtést akár karácsony előtt, akár Szörényi–Bródy István, a király művének elem-zése során megtaníthatjuk hal lás után. (Máriának, hazánk védasszonyának ajánlotta föl Ist ván ki rály a koronát.) A magyar szentek himnusza c. egyházi népéneket szintén a magyar rockope ra tanításánál énekeltessük el hallás után tanítva!

A dalok tanítása során nézzék meg a képeket a tanítványaink! Hívjuk fel a figyelmüket a kü lön-bö ző művészeti korok híres alkotásaira! A 4. oldalon Hans Memling Zenélő angyalok (1480) c. képe látható.

Hans Memling (1433–1494) németalföldi festő, Kölnben, majd Brüsszelben tanult. 1466 előtt Brug ge-ben telepedett le, ahol a flamand város elragadó környezetében keletkeztek korának szép-ség esz ményeit s polgári életformáját harmonikus közvetlenséggel surgárzó művei. Képeinek meg-ragadó lí raisága, vonzó bája, színeinek ragyogó harmóniája miatt a korai flamand mesterek egyik leg ki emel ke dőbb alakja. Hiteles munkái nagy számban maradtak ránk, közöttük főleg szár nyas ol-

12

Évszázadok zenéjeA középkor zenéjeA reneszánsz zene korszakaA barokk zeneA bécsi klasszikus zeneA romantikus zeneA késő romantikaA századforduló zenéjeA zenei impresszionizmusA 20. század zenéje

A neoklasszicizmusA folklorizmusA 20. század első felének, a 20. század második felének magyar zenéjeAz afroamerikai népzeneA dzsesszA popzene és a rock and roll korszakaA musicalMai könnyűzenei irányzatokDalok válogatásra

tárok vagy azok hoz tartozó táblák. A Zenélő angyalok a reneszánsz művészet kiemelkedő al kotása. Minden angyal kezében különböző hangszer van (1400-as évek). Az angyalok nyakig zárt ruhában, hatalmas szárnyakkal jelennek meg. Az arc jellegzetes ábrázolása: magas homlok, ovális arc, hul-lámos, vállig érő haj.

A kuruc dalokat beépíthetjük a zenetörténet magyar romantikus korának ismertetésébe. A Hej, Rá kó czi, Bercsényi, Bezerédi kezdetű dalt akár hangjegyről, akár hallás után meg lehet tanítani. Hív-juk fel a figyelmet a váltakozó ütemekre (2/4, 4/4, 6/8)! Csak akkor, ha hangjegyről tanítjuk! A Rá kóczi-sza badságharcra emlékezünk e dallal. Mányoki Ádám híres festménye megörökítette a nagy fejedelmet.

Mányoki Ádám (Szakolya, 1673–Drezda, 1757). A barokk arcképfestészet kiemelkedő te het sé gű mes tere. Református lelkész fiaként Észak-Németországban nevelkedett és tanult. Ham burg ban, majd Ber linben a porosz udvar számára dolgozott, majd Rákócziné arcképének megfestésével haza té ré se után Rákóczi udvari festője lett. Rákóczi 1709-ben Hollandiába küldte, ahonnan Ber linbe, majd Gdansk ba utazott. Varsóban, Drezdában, majd Berlinben udvari festőként mű kö dött. 1724-ben haza tért Magyar or-szágra. 1730-ig, míg vissza nem tért Drezdába, az öccsénél élt Ta hitótfaluban. Majd újra Ber linbe, Lipcsébe, Drezdába ment, itt élt haláláig. Ismertebb képei: Ön arckép, II. Rá kóczi Ferenc, Bercsényiné, Ismeretlen magyar főúr, Ráday Pál és családja.

Bercsényi Miklós gróf, katona (1665–1725), Rákóczi Ferenc hűséges követője, a szabadság harc főtábornoka volt. Politikai feladatokat is végrehajtott. Az emigrációba is követte a fejedelmet.

Bezerédj Imre (1679–1708) kuruc brigadéros, a Rákóczi-szabadságharc egyik sikeres hadve zé re. Árulási kísérlete miatt fővesztésre ítélték.

Kodály Lengyel László c. gyermekkari művét hallgattassuk meg! Ez egy hidas játék. A három fel ső szólam a „magyar”, az alt a „német”. „Játékká szépült magyar történelem négyszólamú kó rus művé kom­ponálva” – írja Mohayné Katanics Mária a kórusmű elemzése kapcsán. A szerző együtt tartja a három felső szólamot dallamban, ritmusban, harmóniában, szövegben, az alsó, mély alt különválik tő lük. A nagy hadakozás, ellenségeskedés – a mű első fele. A kibékülés, meg egye zés, győzelem a mű második fele. A Rákóczi-dallam a „Haj, régi szép magyar nép!” – szövegnél szólal meg.

A Török bársony süvegem kezdetű kuruc dalt hallás után utószolmizálással tanítsuk meg! Béri-Ba logh Ádám (1665 körül–1711) II. Rákóczi Ferenc hadseregének brigadérosa, vitéz és ügyes csa-patpa rancs nok volt. A labanc Pálffy János császári tábornok elfogta és lefejeztette.

Kuruc dalokat töröksípon hallgathatunk. A töröksíp a tárogató régi magyar neve. A tárogató ős ré-gi fúvós hangszer, eredetileg oboaszerű tábori síp. Mai formájában egyszerű nyelvű, kla ri nét sze rű hang szer.

Az 1848–49-es szabadságharc dalait március 15-e közeledtével tanítsuk! Arany János Nem zet őr­ da lát Egressy Béni, a Szózat szerzője zenésítette meg. Borsos József Nemzetőr c. festményét a 7. évfo-lyamos tankönyvben újra megnézhetik a gyerekek. A vers hazafias mondanivalóját beszéljük meg! A dalt hallás után tanítsuk meg!

Egressy–Petőfi Nemzeti dal c. háromszólamú művét csak nagyon jó képességű osztálynak vagy kó rusnak tanítsuk meg! Vigyázzunk a módosított hangok pontos intonálására!

A daloskönyv második tematikus egysége a Magyar népzene, de ezzel kezdjük a tanévet. A régi és az új stílusú népdalokra találunk bőven példát.

Tudjuk, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla kezdték a 20. század elején, 1905-ben tudatosan gyűj te-ni a magyar népdalokat. A lejegyzett anyagot feldolgozták, rendszerezték, majd a Magyar Nép zene Tára c. vaskos kötetekben megjelentették. A népdalok keletkezése komolyan fog lal koz tat ta a 19. század-ban a regényíró Jókai Mórt. Gyönyörű gondolatokat tár elénk A népdalok hőse c. írásában a nép-dalok keletkezéséről. Olvassuk fel a tanítványainknak! Ha hosszúnak találjuk, rész leteket emel jünk ki belőle! Az aláhúzott vagy kiemelt részt írassuk be a füzetbe: „Hol lakik ez a kimeríthetetlen köl­tészet?… Melynek öröme hajnalhasadás, bánata permetező felhő, szerelme ta vaszi napsugár, el vá­lása tengervégtelenség, ábrándja csillagos ég, gyásza feketére festett éjszaka.” – Minden népdalhoz ke ressük ki a megfelelő gyönyörű hasonlatot! Bővül a tanulók szó kin cse. (Nem csak a vidám és a szomorú jelző hangzik el a dalok hangulatának kifejezésére.)

13

14

jókai­Mór:­A­népdalok­hőse

Ki ülteti a mezők virágait? Ki tanítja a pacsirtát énekelni? Ki teremti meg a népdalt?Honnan jőnek e zengzetes, sajátos énekek, minek verse és dallama egyszerre látszik születve lenni,

sen ki sem tudja, hogy kitől?Ki az, ki titokban költészetet és dalt teremt, melynek minden képe, minden hangja oly igaz, oly re mek,

oly nemzethű, s kinek nyomára nem akadni, mint holt madár csontjaira?Minden évben új meg új dal keletkezik a nép ajkán, vidékről vidékre terjed, aratóleányok a mezőn,

ha lászlegények a folyamon eltanulják egymástól, nem tudni meg soha, ki volt az első, aki ezt énekelte.Hol lakik ez a kimeríthetetlen költészet? Ez a pazarlás mindennel, ami szép, ami ragyogó, ami ked ves.Melynek öröme hajnalhasadás, bánata permetező felhő, szerelme tavaszi napsugár, elválása ten ger­

végtelenség, ábrándja csillagos ég, gyásza feketére festett éjszaka.Izenetet küld a fecskétől, szeretni tanul a gerlicétől, liliom harmatában mosdik. Patakok partjára

megy sírni, virágos réteken sétál, tenger fenekéről hoz gyöngyöt, melybe szerelme nevét foglalja. Il la tos levélen alszik, lovát cédrusfához köti, rózsabokor alatt csókol, virágoskertbe temetkezik, rózsát ül tet a sírdombra, s azt hű szeretőknek hagyja.

Szerelmében hű és gyöngéd, keservében andalgó, jókedvében elmeszikrázó, mámorában zseniális – és mindenütt magyar, minden ízében, szavában, dala hangzatában, tárgyai képében – magyar el ta gad ­hatatlanul.

Hol van az, ki mindezeket teremti? Ki van hivatva arra, hogy lelke túlömlő érzelmeinek szót, han got adjon? Ki van hivatva arra, hogy beszéljen a nemzet ős szokásairól, a vigadó bánatról, a fehér ház ról a távolban, a puszta délibábról és a kedvenc paripáról, s minden szavát ihletként kísérje a ne mes, a vér ben edzett szabadság, minden dallamát oly ismeretes, az oly lelkesítő keserv? Hová lettek, ki ismert egyet közűlük valaha? Ki ismer most, midőn évről évre új dal, új zene kel ki a nép ismeretlen rej tekéből, s körös körül megteszi útját a hazában, s rövid idő múlva ismét másiknak ad helyet. Vagy tán úgy születik a népdal, mint a felhő? Mindennap új meg új van az égen, s mégsem látta senki, hol és hogyan támad.

Módszertani­javaslatok­órákra­lebontva

A 1. órán az Októbernak, októbernak elsején kezdetű népdalt tanítjuk. Hallás utáni módszerrel ja vas-lom a díszítőhangok (utókák) miatt. Vigyázzunk arra, hogy az utókák ne kapjanak hangsúlyt! Azo kat alig hallhatóan énekeljük ki a fél hangérték megrövidítésével! A népdalt Csík megyében, Karc falván (Erdélyben) gyűjtötte Bartók Béla. A térképen kerestessük meg Csík megyét! Beszéljük meg a népdal szövegét! A képről, Sándor Béla Búcsúzó katonák c. festményéről is beszéljünk! Az I. vi lág háborúba in dulnak a katonák.

Sándor Béla (Győr, 1872–Budapest, 1949) festő, az Iparművészeti Iskola tanára volt. Budapesten és Münchenben végezte tanulmányait. Tájképeken kívül, amelyeket a Műcsarnokban és a Nemzeti Sza-lonban állított ki, freskókat festett. Két történeti tárgyú akvarelljét a Nemzeti Galéria őrzi. A Bú csú zó katonák c. kép az I. világháború katonáinak kétségek közti szomorú búcsúját áb rá zol ja.

Az improvizáció egyik formája a ritmusszaporítás és ritkítás. Kodály 333/241. gyakorlatát is éne kel-tessük el az utasítás szerint! Gyakoroljuk a lapról éneklést a Mély a Tiszának a széle kezdetű, a Sop ron megyei Szanyban gyűjtött népdal C­dóban való olvasásával. Gyönyörködjünk a rábaközi lepe dőszélben, a művészi hímzésben.

A 2. órán az Erre gyere, amerre én és az A búza mezőben kezdetű régi stílusú népdalt tanítsuk meg hallás után, majd utószol mizálással gyakoroljuk a módosított hangokat! A dalismétlés is régi stílusú népdalokból áll: Meg rak ják a tüzet, Árpa is van, makk is van, Győri kanász a dombon – ezeket párosítani kell a megfelelő kot tasorral. C­dóban kottáznak a tanulók betűkottáról ismert kvintváltó dallamot. Kodály 333/291. ol va só-gyakorlata is részlegesen kvintváltó dallam. Csodálkozzanak rá a gyerekek a faragott kürtre!

A 3. órán a többszólamúságot gyakoroljuk! A beéneklő gyakorlatok is segítsék a többszólamúság tiszta sá gát, egymás hangjának figyelését. Kodály Énekeljünk tisztán 80. gyakorlata segít ebben. A han gok-ról csak akkor menjünk át a másikra, ha tökéletesen kitisztultak a felső és alsó szólam hangközei. Ko dály Kis kece lányom c. népdalfeldolgozása nem túl nehéz feladat, hiszen a dallamot már ta nulták. Ha az osztály nem képes két szólamban énekelni, akkor a tanár szó laltassa meg az egyik szólamot. Úgy is élményt jelent a tanulóknak.

A 4. óra vázlatát lásd az Óravázlatok c. fejezetben! Erdők, völgyek, szűk ligetek és az Erdő mellett est véledtem népdalok tanítása, valamint Kodály Esti dal c. kórusművének meghallgatása.

Az 5. órán két Kodály gyűjtötte népdalt taníthatunk meg. A Gyújtottam gyertyát (Mohiban, Bars me gyében lelt rá a népdalra, a mai Szlovákiában, a Garam folyó mentén) lelőhelyét keressék meg a tan könyvük térképén! A 2. versszakot más dallammal már ismerik a tanulók. (A következő órán is elő-kerül.) Az Elment a két lány népdalfeldolgozás. A dallamot (felső szólam) hallás után vagy hang jegy ről megtanítjuk. Az osztály képességeitől függően válasszuk ki a módszert! Mivel a Háry Já nos című dal-játékban hallható, a IV. kalandban a császári udvarhölgyek éneklik, hallgassák meg a kiegészítő CD-ről, ill. kazettáról! Óra elején és végén a 7. osztályban tanult Háry-dalokat éne kel jék el!

A 6. órán két új stílusú népdallal ismerkedhetünk meg. Mindkettő Veszprém megyéből, Borzavár ról való, Békefi Antal gyűjtése. A Jól meggondolt, rózsám kezdetű népdalt hallás után javaslom meg ta ní-ta ni. (Vigyázzunk a hangnemváltásra: F-dúr f-moll!) A szöveg mondanivalóját emeljük ki! 8. osz -tály ban beszélgethetünk a párválasztásról, az egymásért érzett felelősségről. A Fáj a fának kez de tű népdalt hangjegyről is könnyen meg lehet tanítani, hiszen A B Bv A a szerkezete. Mivel a 15. ol dal fel-adatait már a 4. órán megoldották, a 16. oldal feladatait tervezzük erre az órára! A fafaragásra is hív juk föl a fi gyelmet! A Könyvél (1954) Tóth József bakonyi pásztor fafaragása. A Bakonyi népdalok gyűj-te mé nyét Békefi Antal népzenegyűjtő és kutató ilyen díszesen faragott könyvborítóban tartotta, mely-nek az összefogó éle látható a 16. oldalon.

A 15. oldalon: Spanyolozott tükrös Pénzeskútról (1909). A spanyolozás a dunántúli pásztorok jel leg- zetes díszítő technikája (másutt elvétve ismert). A fából és szaruból készült tárgyakon egyformán al kalmazták. A díszítmény rajzát bevésték, majd a vésett vonalakba megmelegített késsel, kanálnyéllel különböző színű spanyolviaszt olvasztottak. A legkorábbi tárgyakat piros, piros-fekete, piros-kék szí nű viasszal díszítették (viaszkolás). A legkorábbinak ismert borotvatartók az 1810-es évekből va lók. A pász-torok a spanyolviaszt általában vásárolták, de gyantából, méhviaszból – amit porfestékkel szí neztek – maguk is készítettek díszítésre alkalmas viaszt. A Dunántúlon nem csupán egyszerű or na men tális kom-pozíciókra alkalmazták, hanem figurális jelenetek kivitelezésére is. A tan könyv ben szög letes tükrös látható. A keret belső szélein „sínen” lehet lehúzni a tükrös fedelét, mely védi és dí szí ti a tükröt.

A 7. órán Béres Ferenc gyűjtéséből a Sárgul már a fügefa levele kezdetű népdalt hangjegyről javaslom megtanítani. A sorszerkezete A A B A, tehát F­dóban könnyedén le kell tudni szolmizálni. Készítsük elő a hangközöket különböző módon: kézjelről, repülőkottáról m­l l­m r­l, s,­d d­m­s­l­m (dó az F helyén)! A szövegről is feltétlenül beszéljünk! Az 1. sor természeti képe előrevetíti a népdal han-gulatát. A fiatalember bizonytalan a kislány érzéseit illetően. Az is fájdalma, hogy másnap be kell men-nie a kaszárnyába. Nem lenne gyászban a szíve, ha biztosan tudná, szereti-e a kedvese. Hasonló tartalmú az Életemben csak egyszer voltam boldog kezdetű beás cigány dal Tengerdi Győző gyűjteményéből. Hallás után tanítsuk meg!

Ha van idő, lapozzunk vissza a feladatokhoz, és gyakoroljuk a kottaolvasást! A már tanult népdalok utószolmizálása is jó készségfejlesztő gyakorlat.

A 8. órán mindkét dalt megtaníthatjuk hallás után, ha jó képességű az osztály. Kodály–Kistétényi: Magas fenyő – kétszólamú mű. Az ügyes osztályok meg tudják tanulni. (Kvartkánon)

15

A csengő és a ko lomp a legelő állatok nyakában lógott, hogy a gazda tudja, merre jár a jószág.A Veszprém megyei Ha elmegyek, ha elmegyek idegen ország felé kezdetű népdal a hazájától el vált

ember honvágyáról szól. Hallás után megtaníthatjuk az A A5 B A szerkezetű új stílusú gyönyörű ma gyar népdalt.

Mindkét dalhoz szépen illik Kisfaludy Károly verse.

Szülőföldem szép határa

A madármotívum a népdalokban is és Kisfaludy Károly versében is megjelenik. Értelmezzék a ta nu- lók, melyikben milyen szerepe van a madárnak!

A 9. órán a kerettanterv által is javasolt népdal az Által mennék én a Tiszán kezdetű népdal, mely köz ismert és népszerű. A megtanítását hallás után javaslom. A tanulók könyv nélkül, a fülükre hagyat-koz va állapítsák meg a népdal sorszerkezetét (A A B A)! A népdal Tolna megyéből, Felsőiregről való Bartók-gyűjtés. Az 1940-es évek óta Ireg szem cse a falu neve. Így találjuk meg a térképen. A szövegről is beszélgessünk! Tanulják meg a tanulók a Rózsa, rózsa, bazsarózsa levele kezdetű népdalt! Elemezzék önállóan!

A 10. órán egy bakonyi és egy Somogy megyei, szennai népdallal gazdagodhatunk. A Borzavárról va ló Félre bánat, félre bú c. népdalt hangjegyről tanítsuk meg! C­dóban, ritmusproblémák nélkül, ötso-ros ABCDE sorszerkezettel. Vidám hangulatú, nem bánkódik a dal kitalálója még akkor sem, ha a sze-retője elhagyta. A szennai lipisen­laposan (szómagyarázat: a somogyi dombokról énekel). Ezt a nép dalt is lehet hallás után tanítani, de ha nagyon jó képességű az osztály, hangjegyről tanítsuk meg! Az 5/4-es üte mekben a negyed szünetnek nagy jelentősége van a magyar táncban. A csárdásnál az 5. negyedre ru góznak, ez az ún. mártós. A 21. oldalon lévő könyvborítóról mondják el a tanulók, mi mindent fa ra gott rá Tóth József aklipusztai pásztor! (Aklipuszta egy Zirchez tartozó falucska.)

A tanmenetjavaslat dalismétlésre szánt új stílusú népdalait csokorban lehet énekelni: Fáj a fának, Éva, szívem, Éva, Sárgul már a fügefa levele (oktáv-, majd kvintlépés felfelé a népdalok között).

A 11. óra anyaga Bárdos Széles a Duna című népdalfeldolgozásának témája, Bárdos A szántói híres utca című biciniumát lásd az Óravázlatok c. fejezetben!

Az osztály legtehetségesebb énekesei szorgalomból megtanulhatják (kis tanári segítséggel) Bárdos: Az árgyélus kismadár című biciniumát.

A 12. órán a Rokon népek dalainak hatása a magyar népdalokra címmel három népdallal fog lal ko-zunk. Dalismétlésként két 3/4-es ütemű népdalt énekeltessünk el: Gyújtottam gyertyát és az Elment a két lány virágot szedni kezdetűt. A páratlan ütemű dallamok is idegen hatásra mutatnak. A ma lom nak nincsen köve kezdetű népdalban a dúr (első két sor) és a moll (3–4. sor) hangnem keve re dik. Vi gyázzunk a dóváltásra! A hangnemek találkozása egy dalon belül olasz hatást mutat. Be szél ges sünk a kedves, szép szövegről és a képről, mely széki lakodalmat ábrázol! Nézzük meg a tér ké pen, hol van Szék, hol van Jobbágytelke! Gyönyörködjenek a tanulók a széki szobabelső tárgyai ban, a gazdagon díszített hím zett

16

Szülőföldem szép határa,Meglátlak­e valahára?Ahol állok, ahol megyek,Mindenkor csak feléd nézek.

Ha madár jön, tőle kérdem,Virulsz­e még szülőföldem?Azt kérdezem a felhőktül,Azt a suttogó szellőktül.

De azok nem vígasztalnak,Bús szívemmel árván hagynak;Árván élek bús szívemmel,Mint a fű, mely a sziklán kel.

Kisded hajlék, hol születtem,Hej, tőled de távol estem!Távol estem, mint a levél,Melyet elkap a forgó szél.

párnavégek, ágyterítők, függönyök az erdélyi asszonyok, leányok ke ze munkáját dicsérik. A meny asz-szony pártája élő rózsákból van kötve. A Hej, páva kezdetű népdal úgy, mint az előző, Maros-Torda megyéből való. Népdalaink között találunk több bolgár ritmusú nép dalt, melynek ütemmutatója válto-zatos, a 2/8, 3/8, 5/8, 7/8 a legjellemzőbbek. Jellemző a válta ko zó ütemű bolgár ritmusú népdalainkra az aszimmetria. Ilyen volt a 7. osztályban tanult bakonyi nép dalunk, a Jaj, pártám, jaj pártám kezdetű. A szovátai kék írásos terítő gazdag díszítését is cso dál juk meg! A bukovinai Istensegíts településen gyűjtötte Kodály Zoltán A citrusfa levelestől, ágastól kez detű népdalt, melyet a Székelyfonó c. dal-játékában is feldolgozott. A török hatás érződik a dal la mon (a 3. sor utolsó ütemének szi­fá bővített másodja és a mi­re végződő dallam).

Kb. a 13. órán kezdünk foglalkozni az Évszázadok zenéjével, a zenetörténettel. Már 5. osztálytól kezd ve tanultak a gyerekek a zenetörténeti korokról, de csak olyan mértékben, amely az életkori sa já -tos ságaiknak megfelelt. 8. osztályban spirális tananyag-elrendezéssel bővítjük művészeti koronként az elméleti és zenei ismereteiket. Úgy, mint a népzene tematikus egységnél, a zeneirodalom olyan da rab jait válogassuk a tanulóink számára megtanítás céljából, melyek a tanítványaink képességeit nem ha lad ják meg. Egy órára tervezhető a heti 1 énekóra miatt az ókor és a középkor zenéje.

A művészeti ko rok nál használjuk a tantárgyi koncentráció lehetőségét. Nagy segítségül szolgál az összehasonlító táb lá zat, a tankönyv képei. A görög dallamot, Szeikilosz sírversét megtanulhatják akár szolmizálva, akár hallás után. A görög, fonetikusan leírt szöveg csupán érdekesség, nem kötelező meg-tanulni. Pin da rosz ról, a Kr. e. 5. században élt görög dalnokról, lantosról Trencsényi-Waldapfel Imre Mitológia c. könyvében a következő olvasható:

„Élt Thébaiban egy házaspár, Daiphantosz és Kleodiké. Két gyermekük volt, Eritimosz és Pin da­rosz…

Még gyermek volt Pindarosz, amikor egyszer Thespiaiba ment szülővárosából. Meleg nyári idő volt, a nap tüzesen sütötte a mezőket. Pindaros elfáradt, és lepihent útközben egy lombos fa árnyékába. Amint ott pihent, elnyomta az álom, és olyan édesen aludt a fa alatt, hogy a szája tátva maradt a nagy gyönyörűségtől. Azt álmodta, hogy a szája telis­tele lett döngicsélő méhekkel, mint valami nyüzsgő méhkas. De akkor csodálkozott csak igazán, amikor felébredt. Mert amit álmodott, igaz is volt fé lig­ meddig. Egy eltévedt méhecske addig röpködött ide­oda a virágok és az alvó gyermek között, amíg te lihordta elnyílt ajkait mézzel. Azóta ömlött Pindarosz ajkairól méznél is édesebben az ének… Pin da­rosz egész Görögország legnagyobb muzsikusaitól tanult. Mire megnőtt, ő lett az ország leghíresebb énekese. Dicsőséges hősök, híres, nagy királyok vetekedtek érte, hogy Pindarosz énekelje meg a di csőségüket. És ő mindenkiről énekelt, aki valami szép tettével kivált a többi ember közül.

A görög ifjak minden negyedik esztendőben összegyűltek Olympiában, hogy ott Zeus nagy ünnepén ver senyjátékokat rendezzenek. Pindarosz is ott volt mindig, és a bajnokok legszebb jutalma az volt, hogy Pindarosz énekelte meg a diadalukat.

Történt egyszer, hogy Delphoiban Apollón ünnepére özönlöttek a zarándokok, drága ajándékokkal, hi bátlan kosok százaival áldozni az istennek. Köztük volt Pindarosz is, de üres kézzel. Gúnyosan kér dez­ték tőle a többiek:

– Hát te ugyan mit áldozol Apollón istennek?– Egy hálaéneket – felelte Pindarosz felemelt fejjel, mert tudta, hogy a szépszavú emberek zengő,

bölcs szavakkal áldozhatnak az isteneknek. De csak nevették őt a zarándokok. Hanem Apollón isten Pin darosz áldozatát fogadta a legszívesebben, és elrendelte, hogy a papok nap mint nap, mielőtt be zár­ják a templomot, kiáltsák fennszóval az oltár előtt:

– Pindarosz jöjjön, mert hivatalos az isten lakomájára!És Pindarosz lakomázhatott Apollónnal és a delphoi papokkal az áldozati állatok húsából. Trón szé­

ke is volt a templomban, s abba senki más nem ülhetett, hogy mindig készen várja Pindaroszt, s ha ő eljött, abban ülve zengte himnuszait Apollón isten dicséretére…

…Az istenek szerették, az emberek tisztelték Pindaroszt, így ért szép öregséget. De még késő agg ko­rá ban is, két leánya karján elment mindenhová, ahol hős férfiak diadalait magasztalhatta. Nyolc van­esztendős korában halt meg.

17

…halhatatlan a szépszavú költő, amint halhatatlanul száll szájról szájra az ének.Arra a házra, amelyben Pindarosz lakott, ezt írták Thébai lakói:– Pindarosz, a költő házát fel ne gyújtsa senki se!S a költő halála után is nagy tiszteletben tartották mint szent zarándokhelyet. Még az ellenség is meg­

kímélte, és száz évvel később, mikor a világhódító Nagy Sándor felégette Thébait, meghagyta ka to nái­nak, hogy Pindarosz házára, mint szemük fényére vigyázzanak.”

A középkori zene kialakulásának legjelentősebb dallamai a gregoriánok. Ez az alapja még a mai napig is az értékes zenének. Az 5. osztályos hanganyagról idézzük fel a gregorián dallamokat! A Gre gorián himnuszt énekeltessük el szolmizálva! Tanítsuk meg hallás után Fornsete Nyár kánonját! Ügyes osztály vagy iskolai kórus megtanulhatja a Viva la musica Praetorius (13. sz.) dallamot. Gyö nyö rű kánon, a zene, a muzsika dicsőítéséről szól. A dallam mellett található Raffaello Santi Szent Ce cília c. képe 1516-ból. A tantárgyi koncentráció lehetősége itt is adott. A tankönyvben szereplő ké pek ről feltétlenül beszél ges-sünk, a művészettörténeti értékekről meg kell emlékeznünk.

A jáki templomot általában szemből, a bélletes kapuról ismerjük fel. A tankönyvben a szentély fe lől látjuk. Kéttornyos, román stílusú magyar templom a 13. század közepéről a jáki (Vas megye) mű em lék. Háromhajós épület, félköríves apszissal (a templom főhajójához csatlakozó félkör, ahol a fő ol tár van), a mellékhajókéhoz képest meghosszabbított szentéllyel. Az építkezés többször megszakadt (egy alka-lommal feltehetően a tatárjárás miatt), s 1256-ban szentelték fel. A nyugati bejáratát hat osz lop mély-ségű béllet képezi. A bélletes kapu fölött háromszögű oromzat emelkedik, rajta lépcsőzetes fül kesor, ennek csúcsán áll Krisztus, két oldalán apostolokkal, akik közül az egyik Szent Péter apostol, nagy kulcs-csal a kezében.

A kölni dóm homlokzatát a gótika jellemzi. Csúcsíves boltozat dominál, a formák elvékonyodnak a vaskos román stílussal szemben. Az „ég felé törnek” (13–14. század). A két stílust könnyű meg je gyez ni, ha erre az írásmódra gondolunk:

(A hosszú ó a boltívet csúcsívessé formálja.) (boltíves) (csúcsíves)

A csúcsíves boltozat az imádkozó kézre hasonlít.Raffaello Santi Szent Cecília (1516) című festménye a zene védőszentjét ábrázolja. A szent, mi után

földre hullatta hangsze reit, és az „orgona” is kihullik kezéből, elragadtatott tekintetét az égre eme li, ahol a felhők között fel tűnik az angyalok kórusa. Körülötte balról jobbra: Szent Pál töprengő tar tással, Szent János evan gé lista, akinek tekintete találkozik Szent Ágostonéval és a szemlélőre te kin tő Mária Magdolna. Vasari sze rint Lorenzo Pucci – a „Négy szent bíborosa” – rendelte meg a képet a bolognai San Giovanni in Mon te templom számára. Szent Cecília azért a zene védőszentje, mert a sa ját esküvőjén is orgonált.

A 14. órán átismételjük fornsete Nyár kánonját, talán már kétszólamú kánonban is sikerül elé ne kel- ni. A reneszánsz zenetörténeti korral ismerkedünk. Induljunk ki a tankönyvben látható festmény rész let-ből! Zenélő angyalokat látunk a 15. századi Jacob van Oostzanen nápolyi festőtől. A részlet a Krisz tus születése c. képről való. A bájos angyalkák lelkes muzsikával köszöntik Krisztus születését. Idéz zük föl az 5. osztályban tanultakat e zenei korszakról! Nézzük meg az összehasonlító táblázatot!

Tanítsuk meg az ismeretlen francia szerző Dáridóját! É-mollban, hangjegyről megtanítható. Azo-nosság és kü lönb ség megfigyeltetése: Értékes kis előadási darab le het tavaszi ünnepeken, farsangkor, évzárón. A már jól ismert dom bor mű képéről asszociálnak a tanulók a magyar reneszánsz zenei mű vé-szet kialakulására. Pietro Bo no, kora legjelentősebb lantművésze az 1480-as években érkezett a budai Várba, Mátyás király ud va rá ba. A 2. Pavanen igazi fenséges udvari muzsika. (El szoktam képzeltetni akár a visegrádi, akár a bu dai Várat, ahogy jelzik a zenészek a királyi párnak a vendégek bevonulását.)

18

A reneszánsz kórusmű vé szet gyönyörű példája Lassus Visszhang c. madrigálja, mely két kórus tökéletes kánonja. Ismeret len szerző Kék ibolyácska c. madrigálját osztály- vagy iskolai kórus is megtanulhatja. Vigyázzunk a len dü letes előadásmódra, a szép, tagolt szövegmondásra, hogy érvényesüljön a gyönyörű vers. A ho mo fón és polifón szerkesztési mód jellemzőit át lehet ismételni az Ötödik daloskönyvemből, és meg erő sí te ni a Nyolcadik daloskönyvem meghatározásaival.

A barokk kor első órája (kb.­15.­óra) az Óravázlatok c. fejezetben található.A barokk kor első óráján, mikor Bach műveiről tanítunk, elmondhatunk a nagy zeneszerzőről egy

kis, de nem lényegtelen történetet. Beethoven azt mondta Bachról (a Bach szó jelentése patak): „Nem pa tak nak, hanem tengernek kellene őt hívni”. Élete végéig hazájában élt. A lipcsei Tamás-templom leg hí-resebb orgonistája, karnagya volt. Idős korára megvakult. Még nem volt tízéves, amikor szüleit el vesz-tette. Bátyja nevelte, aki szintén muzsikus volt. A feladott zongoradarabokat J. S. Bach igen gyorsan megtanulta. Szerette volna az akkor leghíresebb mesterek műveit is megtanulni, de az ezeket tar tal mazó kottagyűjteményt elrejtették előle. Bátyja a tiltott kottákat rácsos ajtajú szekrényben őrizte, de a kisfiú észrevette, hogy kezével be tud nyúlni a rácson, és ki tudja emelni a füzetet a szekrényből. Ily módon éjszakánként, amikor mindenki mélyen aludt, kiemelte a gyűjteményt, és – mivel még gyer tyája sem volt – holdfénynél másolni kezdte. Hét hónapi tartós munka után végre leírta az egé szet. Nagy izgalom-mal kedte a műveket játszani, amíg rá nem jöttek tettére. Bátyja nagyon meg bün tet te, és a nagy fá radsággal készült másolatot széttépte.

A 16. órán a barokk hangszeres műfajokkal ismerkedünk. A dalismétlés az óra elején természetesen a barokk dalokkal kezdődik: Martini Kicsi kertben, Bach Részlet a Parasztkantátából és a Korál. A már ismert hangszeres zenével kezdjük a zenehallgatást, mellyel felidézzük a barokk stílusjegyeket. Hallgassunk bele Vivaldi A négy évszak c. concertójába! Stílusjegyek – ellentétek: gyors – lassú; halk – hangos; kevés hangszer – sok hangszer.

Méltassuk Georg Friedrich Händel zenei nagyságát! Händel bejárta Európát. Bach azt mondta róla: „Az egyedüli ember, akit látni szeretnék, mielőtt meghalnék. Ha nem Bach volnék, ő szeretnék lenni.” Éle te végén – Bachhoz hasonlóan – teljesen megvakult, de még akkor is játszott az orgonán. Kö zön sé-gét meghatotta csodálatos játékával. A templomba járók mindig tisztelettel nyitottak utat a világtalan aggastyánnak, akit egy kisfiú vezetett fel a kórusra az orgonához. Munkabírása, zeneszerzői telje sít-ménye rendkívüli volt. A hannoveri választófejedelem karmesterré nevezte ki. Egy alkalommal Hän del szabadságot kért, hogy Angliába utazhasson. El is ment, de szabadsága lejártával nem tért vis sza. Egész London a lába előtt hevert. Akkor még a mester nem sejtette, hogy cserbenhagyott gaz dá ja I. György néven rövidesen Anglia királya lesz. 1714-ben ez be is következett. Új gazdája – aki nek kegyét oka volt keresnie – azonos volt a régivel, aki okkal neheztelt rá. Kínos volt a helyzet, de a mester kivágta magát. A pompás Vízi zene szvit segítségével, amit a királynak ajánlott, vissza nyer te egykori gazdája kegyeit.

tanítsuk meg hallás után a Hímes rétek c. rész le tet az Alcina c. operából! Ügyeljünk a pontos rit-musra, tempóra! Az ősz szomorú hangulatát tárja elénk. Az előadásmódja larghetto (kissé szélesen).

Tanulják meg szolmizálva a zenehallgatás előtt Händel F­dúr orgonaversenyének főtémáját!A karácsonyi énekekkel is lehet már az ünnepre készülni!Az összefoglalásban ismételjünk át mindent, amit az énekes és a hangszeres műfajokról tudni kell!

A 17–18. órán a bécsi klasszikusokkal ismerkedünk tovább, hiszen 6. osztályban már tanultak róluk. A tankönyv képei segítenek a különböző művészeti korokban való eligazodásban, az általános stílus je-gyek megfogalmazásában. A történelmi háttér rövid, lényegre törő, érthető magyarázatát feltétlenül mond juk el!

A bécsi klasszikusokkal csupán három órán foglalkozhatunk. A budapesti Nemzeti Múzeum épü le te Bu da pes ten megmutatja a klasszicista stílusjegyeket: egyszerűségre, világosságra, szimmetriára, ará nyos szer kezetekre törekedtek. A zenében finom dallamosságra, egyszerű harmóniákra, változatos, ta golt rit-mikára, világos zenei szerkesztésre, szimmetriára.

19

Haydn Szerenádját idézzék fel a 6. osztályos anyagból! Ezen az órán tanulják meg Haydn Csa lo gány az erdőn c. kánonját! Vigyázzunk, mert nagy a hangterjedelme, nagy sze kund dal mélyebben is kezd-hetjük. Ha nagyon ügyes az osztály, háromszólamú kánonban előadható.

A három bécsi klasszikus zeneszerző képe mellett olvasható a 6. osztályban már megtanult rövid élet rajz. (Mindig csak azzal foglalkozzunk, akiről éppen az adott órán tanulunk!) Idézzük fel a 6. osz-tá lyos hanganyagról Haydn Üstdob szimfóniájának részletét, valamint az Évszakok oratórium részle te it! A 34. oldalon találjuk Haydn D­dúr csembalóversenyének főtémáját. A több mint két oktávnyi hang -terjedelme miatt nem taníthatjuk meg, de a ritmusát eltapsoltathatjuk. Így a zenehallgatás alatt a sze -mükkel sikeresebben tudják kísérni a tanulók a főtémát. Haydn zongora- ill. csembalóversenyei kö zül messze kiemelkedik a D­dúr koncert. Haydn korában még mindig a csembaló volt a divatos hang szer a szalonokban, a házi muzsikáláskor. A képen háromféle hangszer látható egy-, két- ill. há rom manuálos (billentyűsoros). A 35. oldalon a rizsporos parókás muzsikusok láthatók, Haydn a csem balónál. A jó képességű osztályokban megtaníthatjuk Haydn Falusi jókedv c. dalát is. A mai em ber is, ha nyugalmat keres, azt vidéken, a természetben leli meg. A hajlításokban gazdag, vissza-vissza térő dallammotívu-mok is nyugalomba ringatnak, szinte a hímes tarka rétre képzeljük magunkat.

Maga Haydn nem volt kiváló pianista, ez a hangszer nem lelkesítette sok mű megírására. Johann Chris tian Bach hatása így is megfigyelhető a koncertjein. 1767-ben készült a D­dúr koncert. Szem be-tűnő a versenyműben a hangzás frissessége és közvetlensége. Különösen figyelemre méltó a ver bun kos stílusfordulatokat tartalmazó „napsugaras” harmadik tétel, a Rondo all' Ongarese. Fi gyel tes sük meg a visszatérő rondótémát!

Kis történet Joseph Haydnról, a nagy zeneszerzőről: Haydn közel 30 évig állt az Esterházy-her ce-gek szolgálatában. Nagyon sok időt töltött Kismartonban (ma Eisenstadt) és Eszterházán (ma Fertőd) az udvari zenekar karmestereként. A zenekar vezetésén kívül feladata volt ünnepi alkalmakra na gyobb szabású zeneművek komponálása is. Az egyik évben a herceg a tervezettnél hosszabb ideig tar tóz ko-dott Eszterházán, s emiatt a zenészek szabadságolása késett. A mester a zene nyelvén kívánta fi gyel-meztetni arra, hogy a zenészek már türelmetlenül várják a szabadságot. Szimfóniát írt. A bemuta tón a szokásos négy tétel után ötödik is következett, melyben a különféle hangszerek a maguk jelleg ze tes hangján „panaszkodtak”. A tétel közepén a második kürt szólama hirtelen lezárult. A kürtös össze-szedte kottáit, eloltotta pultjánál a gyertyát, és távozott. Rövidesen követte példáját a fagott, az oboa, majd az első kürtszólam játékosa is. Már csak a vonósok játszottak, mindig kevesebben, végül csak két hegedű maradt. Egyre halkuló, fáradt, elhaló játékuk zárta le az előadást. A herceg megértette a zenei tréfa mögött rejlő jogos kívánságot. Zenészei számára már másnap reggel megadta a sza bad sá got. A kü lönös körülmények között keletkezett Búcsú szimfónia azóta is a mester leggyakrabban ját szott művei közé tartozik.

Dalismétlésként énekeltessük el Haydn Szerenád, Csalogány az erdőn és Mozart Vágyódás a ta vasz után c. dalát. A 35. oldalról felidézhetjük Mozart életének főbb mozzanatait. Mozart első mű ve a halandzsa szövegű (játék a szótagokkal, hangokkal), Oragna figa (orannya figa) kezdetű A B A szer kezetű dalocska. Kodály Zoltán méltónak tartotta a művet arra, hogy egy alsó szó la mot komponáljon a mozarti dallamhoz. A 6/8-os dallamot hangjegyről tanítsuk meg!

Ismételjék át a klasszikus műfajokat is az órán!zenehallgatás: lehet szonáta: Török induló (3'34'') 6. évf.

vagy divertimento: D­dúr divertimento (4'17'') 6. évf.Mozart Varázsfuvola c. operájáról 6. osztályban már tanultak. Ismételjék át az opera keletkezésének

tör ténetét, kik a szereplők, milyen részleteket hallgattak, ill. tanultak meg a műből!Papageno áriája (Egy tűzről pattant lányka) az opera II. felvonásának 6. képében szólal meg.Előzmény: Összegyűltek Isis, Osiris papjai. Szavakban már a bizalom szól. Tamino eddig bátor, fér-

fias magatartása remény a győzelemre. Sarastro főpap figyelmezteti Taminót, hogy két ve sze del mes próba vár még reá. Paminát is bevezetik a szentélybe, hogy végső búcsút vegyen szerelmesétől. A fia-talok szívében azonban él a hit, hogy viszontlátják egymást. A 6. képben Papageno sötét fo lyo só kon fé lelmetes dörgés és villámlás közepette botorkál. Minden szögletben új veszedelmek le sel ked nek rá. Pap kísérője megfeddi állhatatlan magatartásáért, de az istenek jósága elengedi büntetését. A beava-

20

tottak gyönyörűségét azonban mindörökre eljátszotta. A madarász erről könnyű szívvel le mond, őt a szom júság gyötri. A borocskát meg is kapja, jókedvre derül, a harangjátékán muzsikálni és énekelni kezd. A harangjáték bűvöletére megjelenik a vén banya, aki végül szépséges Papagenává vá lik, s a szerelmesek egymásra találnak.

Kis történet Mozartról: Zenéjét mindenki zenéjének is szokták nevezni. Csodagyerek. 14 éves ko rá ban a Sixtus-kápolnában hallotta Allegri öt- és négyszólamú kettős karra írt Miserejét, amely-nek kot táját féltve őrizték, máshol nem volt szabad előadni. Az ifjú Mozart emlékezetből leírta az egy szer hal lott művet. Egyedülálló ez a zene történetében. Invenciógazdagságára jellemző a következő anek do ta: Egy alkalommal a mester egy koldusnak nem tudott alamizsnát adni. Gyorsan papírra vetett hang jegyeket, a kéregetőt egy zeneműkiadóhoz küldte vele. A koldus igen jól járt azzal, hogy a ze ne szerzőnél nem volt pénz, mert a kiadó meglepően nagy összeget adott a rögtönzött menüettért.

A 19. óra Beethoven IX. (d­moll) szimfóniájának záró tétele. Részletesen lásd az Óravázlatok c. fejezetben!

Kis történet Beethovenről: Csak szellemi nagyságot ismert el. Hatalom, vagyon, címek előtt so ha-sem hajlott meg. Lichnowszky hercegnek így írt: „Herceg, ami ön, annak véletlenül született, ami én va gyok, az a magam erejéből lettem. Herceg bőven akad, Beethoven csak egy van.” Szimfóniái közül a páratlan számúak kerültek közelebb a hangversenyközönség szívéhez. Ma is ezek a legtöbbet játszott művei. A III. szimfóniában Napóleonnak kívánt emléket állítani. Benne látta a forradalmi esz mék diadalra vivőjét (akkor még Napóleon első konzul volt). Mikor császárrá kiáltatta ki magát, a mes ter a hír hallatára dühös lett és felkiáltott: „Hát ez is csak közönséges ember, semmi más! Most majd min­denki fölé állítja magát és zsarnokká válik!” Az asztalhoz lépett, a szimfónia címlapját – amin csak Beethoven és Napóleon neve állt – kettészakította és a földre vetette. Később kapta csak a mű az Eroica (hősi) címet.

A 20. óra anyagát, Schubert A molnár virágai c. dal tanítását, a romantika korát, műfajait lásd az Óravázlatok c. fejezetben!

A 21. és 22. órán folytatjuk a romantikus kor feldolgozását. Az óra eleji dalok között szerepelje n Schubert A pisztráng, Pusztai rózsa, A hársfa, Brahms Kismadár, Böl cső dal című műve, amelyeket 7. osztályban tanultak. A múlt órai dalt, Schubert A molnár virágait is gya ko rol tassuk! A romantika történelmi hátterét, az irodalom, képzőművészet és zene közös stí lus je gye it mon dassuk el a tanulókkal! Tanítsuk meg ezen az órán Schumann Zöld, hímes rét c. dalát hal lás után! A nehezebb részeket lassított tempóban emeljük ki!

Kis történet a nagy zeneszerzőről, Schumannról: Schumann minden áldozatra kész volt, hogy vir tu- óz zongoristává váljék. Bonyolult ujjgyakorlatokkal próbálkozott, közben jobb kezének középső uj ját kimerevítette, hogy a többi ujját erősítse. Az eredmény: a középső ujja megbénult. Elméje elborult. Éle-te utolsó két évét idegszanatóriumban töltötte. Zenei ötleteit kínos pontossággal vezette be kis jegy zet-füzetébe, amit mindig magánál hordott, feljegyzéseit dátummal is ellátta. Pl.: „1838. február 24­én komponáltam az Álmodozás c. apróságot.”

Választhatjuk Schu bert Májusi dal c. kétszólamú művét: felső szólamot hallás után, az alsót hang-jegy ről. (Készítsük elő a G-dóban való lapról éneklést akár repülőkottáról! Mindössze négy hangon jár a kísérő szólam: m r d s,. A 6/8-os ütemjelzés sem újdonság 8. osztályban.) A dal szövege kapcsán nézzük meg Szinyei Mer se Pál Majális (123 x 163,5 cm) c. képét. Olajfestmény, Budapesten, a Magyar Nemzeti Ga lé riá ban látható. Az 1873-ban készült festmény a francia impresszionista művészek mű vei-nek hatására jött létre. Ők voltak az elsők, akik kivonultak a természetbe a műteremből. Szinyei jele-ne tében nincs sem mi botrányos, mégis lesújtó bírálatot kapott, mert színvilága túlságosan nyersnek bizonyult. Szi nyei a képét Münchenben festette, ahol szintén nem volt szokás a műteremből kimo-zdulni. A plein air (plener; nyílt levegő) francia szó, a művészetekben a szabad természet fényeihez igazodó festészeti irány zat csak 30 év múlva kezdett Magyarországon polgárjogot nyerni. A Majális

21

átütő ereje egy szerűen a szokatlan üdeségében rejlik. A kompozíciónak vannak „titkos fortélyai”: a festő úgy vá lasz totta meg a helyszínt, hogy egy egész domboldal táruljon elénk, hogy csaknem az egész kép fe lü le tet beborítsa a zöld. A verőfény haragoszölddé erősíti a fű színét, melyen élénk színpöt-työkként üt köz nek ki a mezei virágok, és a vidám kiránduló társaság szabálytalan csoportja is friss, virágzó fol tok hoz hasonlítható. Egy számunkra nem látható nagy fa árnyéka foglalja keretbe a tár-saságot, hogy be lőle még élesebben világítsanak a tavaszi ruhák színei. Az alakok beállításában nincs semmi mes ter kéltség.

A dal vagy dalok megtanítása után idézzük föl a 7. osztályban tanult operarészleteket Erkel Ferenc és G. Verdi operáiból. A nemzeti opera megteremtőinek a magyar és az olasz operairodalomban való nagy jelentőségéről feltétlenül beszéljünk! Erkel Bánk bán, Hunyadi László, G. Verdi Aida és a Na buc co c. operájából hallgattassunk részleteket!

Brahms Bölcsődalának dallamát már tanulták az előző évben. Ha ügyes az osztály, valamelyik kísérő szólamot tanulja meg, a hiányzó szólamot pedig egészítse ki a tanár! Karácsonyi hangversenyre kó rus vagy kamarakórus felkészülhet e művel. Ismeretlen szerző Zivatar c. kánonját tehetséges gye re kek hangjegyről is megtanulhatják, de lehet hallás után is tanítani. Érdekes lehet az előadásmódja, ha az egész dalt egy nagy crescendóval énekeljük. Ahogy erősödik a vihar, úgy a hangerő is fo ko zó dik.

A 23. óra elején – mivel a nagy cseh zeneszerzővel fogunk megismerkedni – énekeltessünk szlovák, orosz, német, lengyel népdalokat! Európa térképén „barangoljunk” a dalokkal! Tanítsuk meg a 45. ol dalon található cseh népdalt hangjegyről! Készítsük elő ezt Sugár Rezső olvasógyakorlatával, mely-ben a módosított hangok éneklését gyakoroljuk. A cseh népdal melletti képen a Prágát átszelő Moldva folyó hömpölyög a város hídjai alatt. Idézzük föl Smetana Moldva c. szimfonikus költe mé nyé nek té máját!

Antonin Dvorák cseh zeneszerző legnépszerűbb művének IV. tételét hallgatjuk meg. Előtte éne kel-tes sük el a négy tétel főtémáit! A különböző hangulatokat vegyék észre a gyerekek! A mű címe Újvilág szimfónia (e-moll op. 95.).

A cseh zeneszerző 1892–95 között a New York-i Nemzetközi Konzervatórium igazgatója volt. Az Amerikában szerzett élményei, a szokatlan és tanulságos új benyomások hatása alatt komponálta az e­moll szimfóniáját. Dvorráknak alkalma volt az Egyesült Államokban megismerkedni az indiánok, fe keték ke ser ves életével, gondolkodásával, művészetével. Az indián és az afroamerikai népzene ta nul-mányozása, ezeknek a tragikus sorsú népeknek az érzelmi világában való elmélyülése teremtette meg a szimfónia témáinak egy részét, amelyet az akkori európai közönség idegennek, különösnek ér zett. Úgy vélték, hogy Dvorrák „egzotikus” témákat dolgozott fel. Ez ellen maga a zeneszerző tiltakozott, hiszen ő az ame rikai népi dallamok szellemében alkotta meg témáit.

Az afroamerikai és indián népzene felfedezése éppúgy nyomot hagyott alkotásán, mint a nagy vá ro si élet, a szimfónia alapvető érzése azonban a honvágy.

A művet 1893-ban írta, s még ez év végén be is mutatták New Yorkban. Sikere rendkívüli volt, a ze -neszerzőt a konzervatórium háromszáz dolláros nagydíjával jutalmazták.

Az I. tétel határozott ritmikája, színes és lendületes dallamossága a nagyvárosi benyomásokat tük-rözi.

A II. tétel lassú, ösztönzője Longfellow Ének Hiawatháról című indián tárgyú költeményének erdei temetést leíró részlete volt.

A III. tétel tánc jellegű, folklorisztikus (cseh népzene) dallamfordulatokkal és erőteljes ritmikával szólal meg.

A IV. tétel megírása előtt Dvorák emlékezetesen szép napokat töltött egyik Iowa állambeli cseh településen. Itt az az öröm érte, hogy Európában élő gyermekei meglátogatták. A hon-vágy helyett az örömteljes viszontlátás kapott helyet, hangot a szimfónia befeje zé sé ben.

A IV. tételt hallgassák meg CD-ről vagy hangkazettáról!

22

ˆ

ˆ

24.­óra: A 19. század végén és a 20. század elején, tehát a századfordulón új zenei irányzat, stílus alakult ki. Franciaországban a zeneszerzők a zene megújítására törekedtek. Az új stílusirányzatnak egyik legjelentősebb képviselője Claude Debussy (klód döbüsszi). Az új stílust impresszionizmusnak nevezzük.

A Gyermekkuckó sorozatból Az elefánt bölcsődalát és A négerbaba táncát hallgattassuk meg! Előtte énekeljék el a két témát! A kis szinkópa az amerikai feketék dzsesszzenéjét idézi.

A kedves Renoir-képen Yvonne és Christine Lerolle a zongoránál. Renoir francia festőművész is az impresszionista festők közé tartozik néhány festményével. A századfordulón minden polgári és főúri család zenére taníttatta a gyermekeit. Ezt örökíti meg a festőművész a képen. Láthatjuk a jellegzetes századeleji ruhát, hajviseletet, szobabelsőt.

Az egyik legjellegzetesebb impresszionista zenemű Debussy A tenger c. háromtételes műve.A szimfonikus költemény 1904-ben keletkezett. A tenger végtelenségét, örök változatlanságát érzé-

kelteti. Mint őselem ugyanaz marad, csak a fények játéka, a szél kergetőzése változtatja színeit, moz gá-sát. A tenger Debussy egyik legnépszerűbb zenekari műve. Önfeledten élvezhetjük ebben az alkotásban a ragyogó színfantáziáját, kifinomult hangszerelő művészetét, gazdag és választékos harmóniavilágát.

A III. tételből hallgatunk részletet. A szél és a tenger párbeszéde a tétel címe. A szél és a tenger művészi, érdekes szembeállítása. A szél a vonósok, a tenger a fafúvósok. A szél hiába korbácsolja a tengert, az még sokáig nyugodt marad. A szél mind hevesebbé válik, de nem fokozódik viharrá, meg-marad játékosnak. Majd a tenger átveszi a szél mozgását, a hullámok engedelmeskednek a szél feszítő erejének. A tengerhez, ehhez a fenséges víztömeghez már nemcsak a pillanat változó benyomásait mo zaik szerűen visszaadó, elmosódó színfoltokkal dolgozó impresszionista technikával közeledik, hanem azt is kifejezi, amit a lelkében a tenger varázslatos szépsége kiváltott.

A III. tételt hallgassák meg, melynek címe: A tenger és a szél párbeszéde.A zenei impresszionizmus a 19–20. századforduló jellegzetes irányzata. Nevét a festé szet ből köl-

csön zi (Claude Monet A felkelő nap impressziója c. képről kapta a zenei stílus is az elneve zést). Ro man-ti kus eredetű, mivel tárgyát zenén kívüli forrásokból meríti, de a korábbi „programzene” konk rétabb megfogalmazása helyett pillanatnyi benyomásokat rögzít (impresszió: benyomás, ha tás). Ter mészeti ké pe ket, jelenségeket foglal zenébe: felhők gomolygását, a víz és a szél játékát, me di terrán tájak ragyogá sát. Zenekari hangzását pasztellszínek jellemzik. Szordinált (hangfogóval tom pí tott) vonósok, rézfúvósok, halk fafúvók, puha hárfafutamok teremtik meg a hangszerelésnek ezt a vissza fogott művészetét. Az imp resszionizmus legszebb darabjaiban maga a zene is festészetté válik.

Kutassanak a könyvtárban! Gyűjtsenek adatokat a francia impresszionista festőkről!PL.: Edouard Manet (eduár mané) Táncosnő, Monet műterme

claude Monet (klód moné) Nők a kertben, A felkelő nap impressziója Pierre Auguste Renoir (pier ogüszt rönoár) A hinta

A 25. órán jutunk el a 20. század zenéjéhez. Új hangzásvilág, aszimmetrikus, összetett ütemek, disz- harmonikus művek jellemzik az I. és II. világháború előtti, közti, utáni évek művészetét. Arthur Ho negger művei közül kettőből hallgatunk részletet. Az egyik a Pacific 231 c. szimfonikus költemény. A Pacific (peszifik) vasút az USA-t kelet–nyugati irányban átszelő vasútvonalak egyike. A 20-as évek hatalmas gőzmozdonyának indulását halljuk a zeneműben.

A másik mű, melyből részletet hallgatnak a tanulók, Honegger II. szimfóniája. Ebből a 3. tételt hall-gatják meg. Először énekeltessük el a 49. oldalon látható koráldallamot, hogy a tétel végén fel tudják ismerni a gyerekek!

Leggyakrabban játszott zenekari műve a II. szimfónia vonószenekarra és trombitára. 1914-ben, néhány hónappal Párizs megszállása és a francia föld lerohanása után, a háborús élmények hatása alatt született meg a mű. Szenvedés, iszonyat, a lelki és fizikai megrázkódtatások okozta vívódás az érzelmi tartalma a II. szimfóniának.

A III. tétel, melyet meghallgatunk, Vivace non troppo (élénken, de nem túlzottan) tempójelzést kapott. Erősen ritmikus éle van az egész tételnek. Nem egy alkalommal politonális (több hangnem ke ve-redik), ill. bitonális (két hangnem) fordulatokkal is találkozunk. Egy Presto rész után hangzik fel várat-lanul a hegedűk és a harsány trombita előadásában egy széles koráldallam.

23

A 26. órán a neoklasszicizmussal ismerkedünk (50. oldal). Mivel Igor Sztravinszkij műveiből hall-gatunk részleteket, a már ismert orosz népdalok éneklésével kezdjük az órát, pl.: A póruljárt tyúkocska, Ladu­ladu. tanítsuk meg az 51. oldalon található orosz Bölcsődalt; ha ügyes az osztály, mindkét szó la-mát hangjegyről, ha gyengébbek, akkor csak a dallamot, hallás után. Két zeneműből hallgatunk rész le-te ket. Először I. Sztravinszkij Petruska c. táncjátékából két részlet témáját tanulják meg. Az Orosz tánc témájánál vegyük figyelembe a jelölt hangsúlyokat! Először lassan énekeljék, majd mind gyorsabban! A balerina tánca szélesen, énekelve szólal meg. Próbálják meg ezt a témát is el éne kelni! A szerző által „burleszk jelenetek”-nek nevezett, négy képre tagozódó táncjáték a vidáman zaj ló népünnepély mozgal-mas, eleven, lüktető bemutatásával indul.

A főhős, Petruska, népi mesealak. Itt mint vásári bábfigura szerepel, kóctestében emberi érzelmeket idéz fel a varázsló. Petruska, éppúgy örül, sír, szerelmes, féltékenykedik, mint minden élő ember, amíg a varázsló újabb intésére kócbábuként nem csuklik össze.

Az Orosz tánc szikrázóan energikus. Ez a tánc zongoraszóló formájában önállóan is kedvelt darab.A balerina tánca témája trombitán, lento cantabile (szelíden énekelve) szólal meg.A második mű Sztravinszkij Zsoltárszimfóniája. A Zsoltárszimfónia neoklasszicista mű. Sok stí lus-

változás közben, a mind szenvtelenebb muzsikálás korszakában is erős érdeklődést mutatott a nagy komponista a vallásos jellegű zene iránt. Írt egy-két a capella (hangszerkíséret nélküli) kórusművet, mint pl. Ave Maria, Pater Noster (Mi Atyánk). A Zsoltárszimfóniában az érett, a tüntetően romantikael-lenes szerző valahogy megalkudott önmagával, mert akarva, nem akarva döbbenetes, ki fe jező erejű, hajdani stíluskorszakához is visszanyúl. E műve is igen komoly hatást keltett, de a vé le mé nyek megosz lottak. A megszokott, áhítatot fakasztó muzsikát hiába keresnénk Sztravinszkijnál. Át forrósodott fohászok nincse nek benne. Szigorúan tárgyias, a puszta formákban kiteljesedő, újabb ke letű stílusesz-ménye eléggé messze áll a régebbi szellemű és ízlésű egyházias zenétől.

A III. tétel, amit meghallgatunk, a nagy Alleluja. Ennek a dicsérő éneknek a bevezetése eltér a meg-szokottól. Sötét árnyalású és lassú. A fantasztikus hangszerelés, zongorák, hárfák alkalmazásával éri el a zenemű tetőpontját.

A 27. órán meghallgatják Szergej Prokofjev egy szintén neoklasszicista stílusú művének részletét. címe: Klasszikus szimfónia.

A zeneszerző 1917-ben fejezte be a ma is mindenütt szívesen hallott Klasszikus szimfóniát. Neo-klasszi cista mű, négytételes. A bécsi klasszikusok, főként Haydn zenei stílusát követi.

A III. tételből hallhatunk részletet, amely háromrészes Gavotte. A pesante (súlyosan) játszan dó első téma a tankönyvben látható. E témának részbeni ismétlése után a fuvolákon és klarinétokon je lent kezik a triószerű rész, melyet aztán a vonósok egy szép oboaszólóval együtt vesznek át.

Egy rövid, alig egyperces részletet hallgatnak meg a tanulók Prokofjev A három narancs szerelmese cí mű operájából.

Négyfelvonásos opera. Szövegét Carlo Gozzi (1720–1806) nyomán a zeneszerző írta. A zene szí nes hangképekben kelti életre a Gozzi-féle mesevilág fantasztikumát. Komikum, groteszk elem, tréfa, iró nia könnyedséggel jelenik meg, szinte már egymást múlja felül a káprázatos technikai tudás, a vir tu óz hang-szerelés és a kimeríthetetlen invenciógazdagság.

A cselekmény fonata számos epizódon és kitérőn keresztül vezeti főhőseit, akik az akadályokat le küzd ve végül is célhoz érnek. A király fiát végzetes betegség sújtja, melyből csak akkor gyógyulhat ki, ha valakinek sikerülne őt szívből megnevettetni. Rengeteg hiábavaló kísérlet után végre Truf fal di no (tréfacsináló, tenor) eléri, hogy a herceg valóban jót nevet Fata Morgana (varázslónő; drámai szoprán), a gonosz boszorkány felsülésén. A vén banya szörnyű bosszút áll. Varázsereje meg ba bo náz za a herce-get, aki ettől olthatatlan szerelemre lobban három narancs iránt, s mindaddig nem lehet nyugodt, amíg ezeket meg nem találja, és haza nem hozza. Viszontagságos kalandok után a herceg kísérője, Truffaldino a csellel megszerzett három narancs birtokában elindul a hazafelé ve ze tő úton. A si va tag kellős közepén szörnyű szomjúság gyötri őket, s a her ceg kissé lepihen a tikkasztó hőségben. Truf faldino a közben ember nagyságúra nőtt narancsok közül ket tőt kardjával felnyit. Mindkét na rancs ból egy-egy bájos leány lép elő, s azonnal vízért kö nyö rög nek. Truffaldino azonban nem tud vi zet szerezni, ezért a két lány

24

ott helyben meghal, ő maga pedig ijed tében gyorsan elmenekül. A herceg fel ébred, felnyitja az utolsó narancsot, amelyből ugyancsak egy fiatal lány kerül elő, aki még sokkalta szebb az előzőeknél. Rá is halál várna, ha segítő kezek nem nyúj tanának számára vizet. Így Ninetta, a harmadik narancskisasszony elkerüli két társnője szomorú vég zetét. A megpróbáltatásoknak még nincs vége. Fata Morgana a na rancs kisasszonyt rút patkánnyá változtatja. A király az őrséget hívatja, és tüzet vezényel, mire a pat-kány eltűnik. Helyén ott áll Ni net ta hercegnő, akit a herceg végre boldogan karjaiba zárhat.

A művet a Chicago Opera Company felkérésére 1919-ben írta Prokofjev, aki akkor az Egyesült Államokban élt. A bemutató 1921-ben Chicagóban zajlott le.

A 28. órát magyar népdalokkal kezdjük. Az eddig tanult népdalok közül válogassunk Kodály gyűj-tötte dalokat! Ismételjék át a Háry-daljátékból, ill. a Székelyfonóból ismert dalokat! Tanítsuk meg az El indultam szép hazámból és a Röpülj, páva, röpülj népdalt! Az előbbit hallás után, az utóbbit hang -jegyről.

Az ősi, ötfokú magyar népdal az alapja Kodály jelentős művének, a Fölszállott a páva című férfi ka ri és a nagyzenekari, Fölszállott a páva (Változatok egy magyar népdalra) c. művének. A nép zene be épü-lé se a műzenébe a folklorizmus.

„Ha azt kérdezik tőlem, mely művekben ölt testet legtökéletesebben a magyar szellem, azt kell rá fe lelnem, hogy Kodály műveiben. Ezek a művek: hitvallomás a magyar lélek mellett. Külső magyará zata ennek az, hogy Kodály zeneszerzői tevékenysége kizárólag a magyar népzene talajában gyö ke re d zik. Belső oka pedig Kodály rendíthetetlen hite és bizalma népének építő erejében és jö vő jé ben” – e szavak-kal jellemezte Kodály zenéjét Bartók Béla, a Magyar népzene és új magyar zene cí mű elő adá sában.

Ez a magyarság Kodály vokális és instrumentális műveiben egyaránt megmutatkozik.A Fölszállott a páva (Változatok egy magyar népdalra) azok közé a művek közé tartozik, amelyet

rög tön megértett a közönség, és magáénak fogadott el a külföld is. Az amszterdami Concertgebouw ze nekar fennállásának ötvenéves jubileumára készült zenekari variációk azonnal sikert arattak: az 1939. nov. 23-i amszterdami bemutató után 25-én Hága, 29-én Rotterdam közönsége ismerhette meg. A bu da-pes ti rádióbemutatóra 1941. dec. 29-én került sor. (A teljes mű 25'24'' időtartamú.)

A páva-dallam a magyar népzene „alapdallamai” közé tartozik. A dallamcsalád képviselőit nagy számban találjuk meg az ázsiai rokon népek zenéjében is. Magát a dallamot Surd községben (Somogy megye) jegyezte le Kodály Zoltán 1937-ben. Az ősi népdal szövege, amely a zenekari változatok alapgondolataként a partitúrában is megtalálható, már Ady Endrét is megihlette. A népi fantáziához hozzátett egyéni lelemény eredményeképpen nála szabadságmadár-jelképpé lett a páva. Az 1907-ben megírt Ady-versre a dallam lejegyzésének évében férfikari művet komponált Kodály. A két évvel ké sőb-bi zenekari alkotás alapjául is ezt a négysoros, ereszkedő dallamvonalú, kvintváltó szerkezetű pen taton népdalt tette.

A mű szerkezete: bevezető, 16 variáció, finálé. Nagyívű alkotás. A 16 változat nagyszerű sorozat, mely Kodály motívumszövő, témaformáló művészetének klasszikus nagyságát mutatja. A változatok a legellentétesebb hangulati megvilágításba helyezik a témát az energia lüktető áradásától, a táncos jó kedv től, az elmélázó, csendes ábrándozáson át a gyászinduló fenségesen komor lejtéséig. A hangula-tok csapongva váltakoznak, mint ahogy az életben is egymást követik az ellentétes érzések. A karakterva-riá ciók után a finálé (a téma népi változata: Az ürögi utca) a népdal apoteózisa.

Kodály a következőket mondta művéről: „Megértéséhez semmiféle zenei szaktudás nem kell. De kell ismerni a népdalt, amelyből, mint a virág a magból, kinőtt… A változat a népzene legtermé sze te sebb továbbfejlődése, hiszen maga a népzene sem egyéb, mint egymásból fejlődő, egymásba ész re vét len átmenő dallamok végtelen sorozata. Kár, hogy zeneszerzőink nem írnak gyakrabban átiratokat nép ­dalokra. Ezzel mindennél hathatósabban munkálnák a magyar népi és a műzene egymáshoz kö ze ledését. Nem ismerhetjük, nem érthetjük egészen egy kor történetét, ha zenéjéből semmit sem is me rünk… Mert van az emberi érzés­ és gondolatvilágnak egy rétege, amit csak a zene tud kifejezni és sem mi más.”

Kodály egész életét, munkásságát az ország zenei műveltségének felemelésére áldozta. A magyar nyelv tisztaságáért is síkraszállt, hiszen nyelvész is volt. „Ha nyelvünk harangszavát re pedt fazékká en ged jük zülleni, ne csodálkozzunk, ha senki nem hallgat ránk, elmerülünk a népek ten ge ré ben.”

25

Miután megtanulták a tanulók a Röpülj, páva kezdetű népdalt, olvassuk fel Ady Endre keretes szerkezetű Fölszállott a páva c. költeményét! (Az 1. és az utolsó versszak maga a népdal.) Utána hall-gassák meg a férfikari művet! Figyeljék meg a kánonszerű feldolgozást! Minek a szimbóluma a páva? Melyik szólamban érezhetjük a szabadság reményét? (A tenor magasan szárnyaló dallamíveiben.) Majd hallgassanak meg egy rövid (2'17'') részletet a Változatok egy magyar népdalra nagyzenekari mű ből! Figyeljék meg, mely hangszerek mutatják be az eredeti népdalt! (A nagybőgők.)

A magyar zeneszerzőkön kívül más országok komponistái is szívesen nyúltak saját nép ze né jük höz, hogy azt szimfóniájukba, táncjátékokba, kórusművekbe beépíthessék. Pl. Csajkovszkij a IV. szim fóniája (f-moll; Op. 36) 4. tételében a közismert Áll egy ifjú nyírfa a réten kezdetű orosz népdalt dol gozta föl a melléktémában. Sztravinszkij a Tűzmadár, a Petruska és a Tavaszi áldozat c. művét orosz népmese alapján írta. A cseh Janacek, a spanyol de Falla és az örmény Hacsaturján is saját né pé nek zenéjét dol-gozta fel. Hacsaturján legnépszerűbb táncjátéka a Gajane c. balett 1942-ben készült, for dulatokban bővelkedő, a grúz, örmény, orosz, tatár, azerbajdzsáni népdalokat feldolgozó zenei anyag. A szerző három szvitet formált hangversenytermi előadás céljára. A III. szvitből kiemelkedik a II. tétel le nyű gö zően fordulatos, szenvedélyesen lüktető Kurd néptánc (Allegretto), a világszerte ön ál lóan is ismert fergeteges iramú, szikrázó energiájú Kard­tánc (Presto) és a szvitet bezáró, ugyan csak szilaj lendületű Gopak (Presto). Hallgassák meg a Kard­táncot!

Bartók Béla színpadi műveivel ismerkednek meg a tanulók a tankönyv segítségével. Az opera és a táncjátékok nem tartalmaznak népdalidézeteket, de gyakran találkozunk az ötfokúsággal. A kéksza kál lú herceg vára kétszereplős opera Balázs Béla szövegével. Egyetlen rész, a csúcspont (az V. ajtó) hall ható a hanganyagon. A vár maga a férfilélek, az ajtók a belső tulajdonságok jelképe:

I. ajtó a Kínzókamra, a kegyetlenség II. ajtó a Fegyveresház, a harcos bátorság III. ajtó a Kincseskamra, a lelki gazdagság IV. ajtó a Virágoskert, a gyengédség V. ajtó a Kékszakállú birodalma, a hatalom VI. ajtó a Könnyek tava, a reménytelen bánat VII. ajtó a Régi asszonyok terme, az eltemetett emlékek szimbóluma.A Makovecz Imre színpadképei mellett található Bartók-művek tartalmát olvassák el a gyerekek!

Se gít sünk nekik értelmezni a lélektani drámákat!

Kb. a 29. órára készülhetünk ünnepi műsorral az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfor-dulója alkalmából. Az erre az alkalomra megtanítandó dalokról bővebben az Útmutató elején olvas-hatunk.

A 30. óra elején – mivel német zeneszerzővel foglalkozunk – énekeljenek a gyerekek ismert német népdalokat! Tanítsuk meg a Kakukk kánont hangjegyről! Készítsük elő repülőkottával vagy hangosz lo-pon a G-dóban való éneklést! (Tanévzáró ünnepélyen is hangulatos előadási darab kánonban.) Vá lo gas-sunk a feladatok között! Ha ügyes az osztály, minden népdalt el tud énekelni. (7. oszt. 50. ol dal: A vidám földműves; 6. osztály 4. oldal: Harangszó; 7. osztály 56. oldal: A nap nyugodni tér.)

A harmadik dallam a ballagó 8. osztályosoknak szép búcsúzódal az évzáróra vagy szerenádozásra – különösen két szólamban. Hallgassák meg Carl Orff Carmina Burana c. színpadi oratóriumának egy részletét O Fortuna! címmel! Figyeljék meg az érdekes hanghatásokat, a változatos ritmust, az elő adói apparátust!

Benjamin Britten nevével már találkoztak a tanulók 7. osztályban. Mielőtt tovább ismerkednének a műveivel, tanítsuk meg a szülőhazájából való Nevető kánont! Hangjegyről ajánlom megtanítani, hi szen egyszerű dallam és ritmus D­dó­ban.

B. Britten A kis kéményseprő c. műve egyfelvonásos gyermekopera. Ez tulajdonképpen nem önálló mű, hanem a „Let's make an Opera” (Írjunk operát) című ifjúsági darab III. felvonása. Britten pályája kezdetétől különös érdeklődéssel fordult az ifjúsági muzsika felé. Számos pedagógiai jellegű művet is írt (pl. Változatok egy Purcell­témára). A zenét lendületes, jól felismerhető motívumok jel lem zik,

26

melyekből prózával összekötött, apróbb áriákat, kisebb-nagyobb együtteseket, egy panto mi met és egy finálét formál a szerző. Kedves színfoltja a partitúrának az a négy hely, ahol adott jelre a hall gatóságnak is be kell kapcsolódnia az énekbe, így mindjárt a kis kéményseprő dalába. Énekeljék el a tanulók A kis kéményseprő c. daljátékból a részletet! (Esz­dó, 6/8-os ütem)

A 31. órán tovább ismerkedünk B. Britten művészetével. Újra meghallgatják a 7. osztályban már megismert, pedagógiai célzattal írt Változatok egy Purcell­témára c. művet. Idézzék fel a hangszercso-portokat, a hangszereket! Jó lenne, ha a Hetedik daloskönyvem is minden tanuló előtt ott len ne! Énekeljék el a Purcell-témát, majd hallgassák meg a nagyzenekari művet!

A 20. század világhírű lengyel zeneszerzője, Krzysztof Penderecki Hirosima emlékezetére c. mű vé-vel az első atomtámadás áldozataira emlékezik.

A 32. és 33. órán a 20. század második felének magyar zeneszerzőivel ismerkedünk.A 32. órán Pongrácz Zoltán elektronikus szerzeményével ismerkednek, Weiner Leó Divertimentó­

jából a Jó alapos csárdást és a Rókatáncot hallgatják meg. Farkas Ferenc Tavaszvárás és Mihály András Apokrif c. művéből részleteket hallgatnak meg a tanulók.

Az elektronikus zene előállításában a hagyományos hangszerek helyett vagy mellett elektromos esz-közök (elektromos hangszerek, magnetofonszalag, hangszórók) vesznek részt. Az 50-es évek elején indult kísérletek két fontos központja a Kölnben, ill. Milánóban berendezett elektronikus stúdió, Stock-hausen (Köln) és Berio (Milánó) vezetésével.

Hallgassák meg Pongrácz Egy Cisz­dúr akkord története c. műből a részletet! (2'13'')Weiner Leó művészetében külön helyet foglalnak el vonószenekari és kiszenekari divertimentói.

A di vertimento szó szerint szórakozást, mulatságot jelent, tehát olyan zenei műfajt, amelyben köny-nyed, játékos témák szólalnak meg idillikus vagy táncos jelenetekben. Weiner a játékot is komolyan ve szi, a játék mögött az élet valósága izzik.

zenehallgatás: Weiner Leó: Divertimentóból a Jó alapos csárdás és a Rókatánc (4'21'').Farkas Ferenc: Tavaszvárás (1'18'') című művét Juhász Gyula versekre komponálta. A kantáta 1967-

ben keletkezett, baritonszólóra, vegyes és gyermekkarra, valamint zenekarra. Az egyes tételek hangula-tát a tételcímek is jellemzik: I. Moderato (Himnusz az Emberhez) címéhez méltóan himnikus, mél tó ság-teljes, emelkedett hangvételű muzsika. A II. tétel (Lírikus intermezzo): az eredeti Juhász-vers címe Október. A baritonszóló szólaltatja meg a poétikus ihletésű zenei gondolatot. A III. tétel (Quasi scherzo) a kantáta címadó versére utal hangulatának gyengéd költészetével. A IV. (zárótétel) Moderato a Forel Ágostonhoz c. verssel zárja a művet a gyermekkar korálszerű dallamával, melyet hallgassanak meg a gyerekek a 8. osztályos hanganyagról!

Mihály András: Apokrifek (3'48'') (Görög eredetű szó, jelentése: 1. A tételes vallások által hivata lo san el nem ismert (ősi vallási iratok, könyvek). 2. Hamis, koholt, nem hiteles irat. (Ld. Idegen sza vak szótára.)

A szerző 1962-ben írta az Apokrifek c. művét, valamint a III. szimfóniát. Az Apokrifek vokális kamaramű. Szokatlan előadói apparátus: női tercett (vagy női kar), klarinét és ütőhangszerek. A vég te-lenül személyes hangú epikus versek az élet szépségéről, az egyszerű örömök boldogító erejéről és a csendes magány iránti vágyról szólnak. Mindent felhasznál a szerző, hogy a költemények lírikus vi lá gát zenében egyértelműen ábrázolja. Alkalmaz tiszta és konszonáns harmóniákat, hallhatunk ex presszio-nista sikoly-dallamokat, népdalos melódiákat kromatikával. A női tercett tiszta, homogén hang zásvilága az ütő hang szerek differenciált ritmikájával hangzik fel. Az első „apokrif” a capella ének együttesre írt „modern madrigál”, a második pergő, vad táncdal, a harmadik – melyet a 8. osztályos hanganyagról meg lehet hallgatni – Agitato tétel lírikus hangulatkép. A tétel végén megszólal A ma lomnak nincsen köve népdal dallamváltozata más szöveggel.

Lapozzunk vissza a 49. oldalra a 20. század zenéjének jellemzőihez! Tonalitás, bitonalitás, polito na-litás, aszimmetria, atonalitás kifejezéseket újra értelmezzük!

Magyar népdalokat énekeljenek a magyar zeneszerzőkről szóló órákon!

27

A 33. órán folytatjuk Sugár Rezső, Kurtág György, Szokolay Sándor és Durkó Zsolt – 20. századi magyar zeneszerzők munkásságával és kiválasztott műveivel való ismerkedést.

Óra elején szánjunk időt a magyar népdalokra, ismétlésre, mivel év végi ismétlésre nem jut idő. Fő leg a ballagásra szánt dalokat, népdalokat gyakorolják a tanulók!

Zenehallgatási anyag: Sugár Rezső Hunyadi – Hősi ének c. művéből No. 1. Coro, No. 2. Testo e tenore solo (5'00")

A Hunyadi a 20. századi magyar zene egyik kiemelkedő alkotása. Témája: az 1456. évi nán dor fe hér- vá ri győzelem a török felett, illetve a nevezetes történelmi esemény hősének, Hunyadi Jánosnak a sor sa. Szerzője az 1940-es évek vége felé kezdett foglalkozni egy oratorikus mű gondolatával. Rom há nyi József kiváló szövegíró, aki megfelelően alkalmazkodik a zenéhez. A művet 1952-ben mutatták be. Jelentőségére és visszhangjára mi sem jellemzőbb, mint hogy alkotója éppen e művéért kapott 1954-ben Kossuth-díjat.

A 14 tételes mű hatalmas történeti freskó, monumentalitásával, lenyűgöző komor drámaiságával állítja elénk Sugár Rezső oratóriuma a hatalmas hőst és a mögötte harcoló népet.

Rövid zenekari bevezetés után Invokáció (előhang) szólítja elénk a nagy hadvezér alakját „Láng szí­vű hős, rólad zengjen az ének”. (No. 1. Coro – Bevezető kórus)

No. 2. Testo e tenore solo: A „historikus” elmondja a történelmi előzményeket, hangsúlyozva a ma gyarságot fenyegető hatalmas veszedelmet. Ezt a közelgő vészt eleveníti meg a tenor rövidebb solo-ario sója (áriaszerű, az áriánál kötetlenebb forma, deklamáló szellemű). Ezt a két tételt hallgattatjuk meg a tanulókkal. Figyeltessük meg, hogy a drámai hangulatot milyen zenei eszközökkel, mely hangszer-csoportokkal fokozza a zeneszerző!

A mű további tételeiben a megrettent nép lázasan készülődik a védelemre. Alt ária szól az ország két ségbeeséséről. Hunyadi János áll a hadak élére, a nép bizakodással fordul feléje.

A 3–7. tételig a halál ijesztő gondolatát, a kilátástalanságot, a fájdalmat, a csata feszült pillanatait ér zékelteti.

A 6. tételben a kikiáltó Hunyadi szózatát közvetíti: harcba szólítja a nemzetet. A közbeépített kórus drá mai mozgalmasságot biztosít a jelenetnek.

A No. 8. a mű tetőpontja, az ellentétes erők összecsapása és küzdelme, egyetlen nagyszabású tö meg-jelenet, amelyben a kórus (a tömeg) aktív cselekvő elemmé lép elő. A kórustétel nagy rész le tes ség gel követi a csata mozzanatait a vihar előtti csend dermesztő rémületétől a küzdelmet idéző fúgasza kaszon át a győzelem mámoráig.

No. 9. Győzelmi kórus közbeékelt szoprán-alt duettel.No. 10. A diadalmámor hirtelen tragikumba csap át. A magyar tábort járvány tizedeli meg, s áldoza-

tul esik maga Hunyadi János, a vezér is.No. 11. Gyászzene.No. 12. Újabb lírai betét – az elhunyt hős siratója.No. 13. Az eszmei-érzelmi feloldást készíti elő. A váratlan tragikus fordulat sem tudja elhomályo-

sítani a nagyszerű példát, amit a hős az utókorra hagyott.No. 14. Katarzis – zárókórus. Tematikusan hozza vissza az első tétel anyagát.Kurtág György a Játékok zongorára (3'37") c. füzetét pedagógiai céllal írta, de koncertdarabként is

megállja helyét. Hangulatokat, mozgásokat ábrázol a zongora hangjaival.„Játéköröm, a mozgás öröme – bátor, ha kell, gyors közlekedés az egész billentyűzeten, mindjárt a

tanulás kezdetén hangok körülményes kikeresése, ritmusok kiszámolgatása helyett – ez a kezdetben még ködös elképzelés hozta létre végül is ezt a gyűjteményt.” – írja a művéről a szerző.

A zenehallgatás előtt adjuk megfigyelési szempontnak: Milyen hangulatokat hallotok a Harang, Harangvirág, Bogáncs, Hempergős, Árnyjáték, Csend és a Scherzo című darabban?

Írassuk fel a gyerekekkel a füzetbe a címeket, s írják mellé egy-egy szóval a hangulatot!Szokolay Sándor Alliterációk (3'12") c. műve azért kapta ezt az irodalomelméleti címet, mert a

tételek címe azonos hanggal (t) kezdődik: I. Töprengés, II. Tréfa, III. Tükröződés, IV. Tűzijáték. Ebben a zeneműben is, melyet 3 trombita, harsona és tuba ad elő – a cím és a zenemű egybeeső hangulatát figyeltessük meg!

28

29

durkó zsolt Psichogramma (2'30") c. zongoraműve lélektani pillanatképeket mutat be. Elvont, 20. századi zene.

Az Altamira c. mű a történelemkönyvekből ismert ősember barlangrajzairól ír zenei nyelven női kar és zenekar előadásában.

A 34. órán megtanítjuk az Old Black Joe c. ültetvényes dalt és (vagy) a spirituálét, a Nem kérdi sen­ ki c. dalt. Mindkettőt hallás után javaslom megtanítani. Mivel az afroamerikai népzenéből alakult ki a dzsessz, ezért ezen az órán ismerkedünk George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész mun -kásságával is. Operái közül a legkiemelkedőbb a Porgy és Bess. Háromfelvonásos opera. A szö veg -könyv Du Bose Heyward novellája, majd bűnügyi drámája alapján keletkezett. Az opera szö veg köny vét Ger shwin fivérével, Ira Gershwinnel alkotta a novellaíró. Az opera zenéje a szöveg termé sze tének megfelelően néha brutális, nyers, közel áll a verizmushoz (realizmus). A spirituálék és son gok érzelmi töltésűek, líraiak. Gershwin részletesen tanulmányozta a feketék zenéjét, de nem idéz be lő le, hanem annak szellemében alkotja saját dallamait. Az opera rendkívüli sikerét elsősorban mégis a hol tragikus, hol szentimentális érzelemgazdagság biztosítja.

Két részletet hallgatunk meg az operából; meg is taníthatjuk. Klára bölcsődalát a fekete Jake halász fe lesége énekli kisfiának. A szövegből kitűnik a nyomor, a keserűség. A lá pentaton dallam az ősi nép-da lok jellemzője. Az eltolódó ritmusok, hangsúlyok adják a feketék zenéjének jellegzetességét.

A szegény ember gazdagságáról Porgy énekel. A fekete Porgy egy nyomorék, aki a szegénysége el le né-re megmenti Besst a teljes romlástól, kábítószertől. A lány tisztességesen dolgozik a béna koldusért.

A dzsessz jellegzetességei: bonyolult, változatos ritmus, sok szinkópa, szaggatott dallam. Jel leg ze tes hangszerei: trombita, szaxofon, klarinét, gitár, nagybőgő, zongora és a dobok.

A 35. órán a popzene és rock and roll korszakáról tanítunk. Úgy is feldolgozhatjuk ezt a témát, hogy vállalkozó tanulók mutassák be Elvis Presley­t kiselőadás keretében.

Így a Beatles együttesről is felkészülhetnek a tanulók.Andrew Lloyd Webber a musicalek által szerzett világhírnevet. A Macskák zenéje világhírre tett

szert. Nálunk is állandóan műsoron van. A macskákat emberi tulajdonságokkal ru ház zák fel. A Memory nagyon népszerű! A színpadképek a Madách Színház előadásáról valók.

A 36. órán idézzük föl az egyházi népénekek közül a Magyar szentek himnuszát. A magyar tör té ne-lemből az államalapításról, a kereszténység felvételéről, István királyról idézzük fel a tanultakat. A ma gyar rockopera-irodalom egyik legjelentősebb alkotása a Szörényi–Bródy István, a király c. mű ve. Két részletet meg is taníthatunk hallás után.

A Felkelt a napunk kezdetű részletet a tömeg énekli István megkoronázása után. A magyar népzene mo tívumaira épül Réka dala, melyet szintén hallás után tanítsunk meg! Hívjuk fel a tanulók figyelmét a 2003. július 5-én Csíksomlyón bemutatott rockopera színpadképeire! Hallgassák meg a kiegészítő CD-ről a fel vett részleteket! A zenei „alapanyagokat” jelezzék, ha felismerték: gregorián, magyar népzene, Him nusz-töredék, kemény rock.

zenehallgatás: Géza fejedelem temetése 3'31" Fejedelmünk, István! 3'00" Oly távol vagy tőlem és mégis közel 4'10"

A mai könnyűzenei irányzatokról talán az egyik tanuló is vállalja egy kiselőadás megtartását.Óra végén a ballagási dalokat gyakoroltassuk! Az utolsó óra összefoglalás, amely megvalósulhat közös öröméneklés keretein belül is.

30

31

tuDáSprÓBA­éS­fELADAtLApOK

a 8. évfolyam számára

Összeállította Tarnóczyné Makray Éva nyugdíjas középiskolai énektanár-karvezető, volt fővárosi szak-felügyelő és XIII. kerületi munkaközösség-vezető.A feladatlapok gyakorlati alkalmazásához tartozó megjegyzéseket lásd az Ötödik daloskönyvemhez készült kézikönyv 38–39. oldalán!

32

félévi­feladatlapA csoport

1. a) Mi a népdalok kezdő sora? – „Szeress, kisangyalom,

hogy ne legyek árva…” – „Piros rózsa, kék nefelejcs,

ibolya virít az ablakába'…”

– „… leesett a szalagos kalapom…”

b) Népdalaink melyik rétegéhez tartoznak?

c) Mi jellemző e stílusra? dallamvonal:

szerkezet:

hangnem:

szótagszám:

2. Írd a hangjegyek alá szolmizációs nevüket, majd jelöld az ismert jelöléssel a szomszédos hangok hangközét! (Pl.: t8, n3 stb.)

szolm.: ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____

hangköz: ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ___ ____ ____ ____

3. Kottázd le az alábbi dallamot, majd írd a hangjegyek alá ábécés nevüket (dó = G)!

4. Párosítsd a zenetörténeti korokat és zeneszerzőket úgy, hogy a megfelelő sorszámot a megfelelő kor-hoz írod!

reneszánsz: _____________________

barokk: _____________________

klasszikus: _____________________

romantikus: _____________________

20. század: _____________________

név, osztály

44 l m f sz l r m d t, l, sz, l,

__ábécés neve: __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

1. Vivaldi; 2. Schubert; 3. Bach;4. Schumann; 5. Bartók; 6. Palestrina;7. Brahms; 8. Wagner; 9. Beethoven;10. Muszorgszkij; 11. Chopin; 12. Liszt;13. Csajkovszkij; 14. Lassus; 15. Debussy;16. Kodály; 17. Händel; 18. Haydn;19. Mozart; 20. Schubert

33

félévi­feladatlapB csoport

1. a) Mi a népdalok kezdő sora? – „... szelíd galamb helyett

vadgalambot fogtam...” – „... bujdostam én vadakkal,

sírtam a kis madarakkal.” – „Két szegény legény

szántani menne...”

b) Népdalaink melyik rétegéhez tartoznak?

c) Mi jellemző e stílusra? dallamvonal:

szerkezet:

hangnem:

szótagszám:

2. Írd a hangjegyek alá szolmizációs nevüket, majd jelöld az ismert jelöléssel a szomszédos hangok hangközét! (Pl.: t1, n2 stb.)

szolm.: ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____

hangköz: ____ ____ ____ ____ ____ ____ ____ ___ ____ ____ ____

3. Kottázd le az alábbi dallamot, majd írd a hangjegyek alá ábécés nevüket (dó = F)!

4. Párosítsd a zenetörténeti korokat és zeneszerzőket úgy, hogy a megfelelő sorszámot a megfelelő kor-hoz írod!

reneszánsz: _____________________

barokk: _____________________

klasszikus: _____________________

romantikus: _____________________

20. század: _____________________

név, osztály

44 d' sz l t d' l sz f m r m d

__ábécés neve: __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __

1. Bach; 2. Bartók; 3. Brahms;4. Beethoven; 5. Chopin; 6. Csajkovszkij;7. Debussy; 8. Erkel; 9. Händel;10. Haydn; 11. Kodály; 12. Lassus;13. Liszt; 14. Mozart; 15. Wagner;16. Muszorgszkij; 17. Palestrina; 18. Schumann;19. Vivaldi; 20. Schubert

értékelés

félévi­feladatlap

1.­Népdalismeret: a) 13 pont Osztályzat: b) 11 pont 68–76 pont = 5 kiváló c) 14 pont 57–67 pont = 4 jó

2.­­Hangközismeret: 12 pont 38–56 pont = 3 átlagos hangköz 11 pont 19–37 pont = 2 kielégítő

3.­Kottaisameret:­ 12 pont 10–18 pont = 1 nem elegendő ábécés név 12 pont előjegyzés 11 pont4.­­Zeneismeret: 20 pont­ ­ Összesen: 76 pont

RészterületekNépdalismeret­(1.­a,­b,­c)­ Hangközismeret­(2.)7–8 pont = 5 21–23 pont = 57–6 pont = 4 17–20 pont = 44–5 pont = 3 12–16 pont = 32–3 pont = 2 16–11 pont = 20–1 pont = 1 10–15 pont = 1

Kottaírás­(3.)­ Zeneismeret­(4.)22–25 pont = 5 18–20 pont = 519–21 pont = 4 15–17 pont = 413–18 pont = 3 10–14 pont = 316–12 pont = 2 15–19 pont = 210–15 pont = 1 10–14 pont = 1

34

év végi feladatlapA csoport

1. Kottázd le az alábbi dallamot előbb C­dó­ban, majd F­dó­ban! Írd a hangjegyek alá ábécés ne vü ket is! (Ügyelj a módosított hangokra!)

Mi a népdal kezdő sora? _________________________________________________________

Ki dolgozta fel, melyik művében? _________________________________________________

2. Sorold fel a szimfonikus zenekar hangszercsoportjait!

A) ___________________________

B) ___________________________

C) ___________________________

D) ___________________________

Nevezz meg 4-4 hangszert hangszercsoportonként!

A) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

B) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

C) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

D) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

3. Melyik zenetörténeti kor legjellemzőbb műfajai: nemzeti opera, dal, szimfonikus költemény? Nevezz meg 3 zeneszerzőt e korból!

_______________________ _______________________ _______________________

35

név, osztály

44

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ábécés neve:

C-dó:

sz f m r

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ábécés neve:

F-dó:

r m r d m r di tá, l, l,

11. Parasztkantáta12. Kállai kettős13. Mikrokozmosz14. Székelyfonó15. Himnusz16. Varázsfuvola17. Hunyadi László18. Psalmus Hungaricus19. Divertimento10. Névtelen hősök11. Máté-passió12. Kis éji zene13. Galántai táncok

14. Szöktetés a szerájból15. h-moll mise16. A csodálatos mandarin17. Das Wohltemperierte Klavier18. Dózsa György19. Magyar képek20. Don Giovanni21. Háry János22. V. Brandenburgi verseny23. Bánk bán24. figaro házassága25. A fából faragott királyfi

4. Nevezd meg, melyik 5 nagy zeneszerző 5-5 művéről van szó! Melyik zenetörténeti kor ki emel ke dő mesterei ők?

A zeneszerző neve: Művei az alábbi sorszámok szerint: Zenetörténeti kor:

1. _________________ ____________________________________ ______________

2. _________________ ____________________________________ ______________

3. _________________ ____________________________________ ______________

4. _________________ ____________________________________ ______________

5. _________________ ____________________________________ ______________

5. Párosítsd a zeneszerzőket és műveiket úgy, hogy a megfelelő sorszámot írd a szerző neve után!

Britten: __ 11. Alliterációk

Debussy: __ 12. Altamira

durkó: __ 13. A tenger

Gershwin: __ 14. Elégia Hirosima áldozatainak emlékére

Honegger: __ 15. Játékok

Kurtág: __ 16. Klasszikus szimfónia

C. Orff: __ 17. Petruska

Penderecki: __ 18. Porgy és Bess

Prokofjev: __ 19. Variációk és fúga egy Purcell-témára

Szokolay: __ 10. Carmina Burana

Sztravinszkij: __ 11. Pacific 231.

36

37

év végi feladatlapB csoport

1. Kottázd le az alábbi dallamot előbb C­dó­ban, majd G­dó­ban! Írd a hangjegyek alá ábécés ne vü ket is! (Ügyelj a módosított hangokra!)

Mi a népdal kezdő sora? _________________________________________________________

Ki dolgozta fel, melyik művében? _________________________________________________

2. Sorold fel a szimfonikus zenekar hangszercsoportjait!

A) ___________________________

B) ___________________________

C) ___________________________

D) ___________________________

Nevezz meg 4-4 hangszert hangszercsoportonként!

A) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

B) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

C) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

D) 1. _____________ 2. ______________ 3. ________________ 4. ________________

3. Melyik zenetörténeti kor legjellemzőbb műfajai: szonáta, szimfónia, vonósnégyes? Nevezz meg 3 zeneszerzőt e korból!

_______________________ _______________________ _______________________

név, osztály

44

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ábécés neve:

C-dó:

sz f m r

__ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ __ábécés neve:

G-dó:

r m r d m r di tá, l, l,

38

4. Nevezd meg, melyik 5 nagy zeneszerző 5-5 művéről van szó! Melyik zenetörténeti kor ki emel ke dő mesterei ők?

A zeneszerző neve: Művei az alábbi sorszámok szerint: Zenetörténeti kor:

1. _________________ ____________________________________ ______________

2. _________________ ____________________________________ ______________

3. _________________ ____________________________________ ______________

4. _________________ ____________________________________ ______________

5. _________________ ____________________________________ ______________

5. Párosítsd a zeneszerzőket és műveiket úgy, hogy a megfelelő sorszámot írd a szerző neve után!

Britten: __ 11. Alliterációk

Debussy: __ 12. Altamira

durkó: __ 13. A tenger

Gershwin: __ 14. Elégia Hirosima áldozatainak emlékére

Honegger: __ 15. Játékok

Kurtág: __ 16. Klasszikus szimfónia

C. Orff: __ 17. Petruska

Penderecki: __ 18. Porgy és Bess

Prokofjev: __ 19. Variációk és fuga egy Purcell-témára

Szokolay: __ 10. Carmina Burana

Sztravinszkij: __ 11. Pacific 231.

11. Parasztkantáta12. Kállai kettős13. Mikrokozmosz14. Székelyfonó15. Himnusz16. Varázsfuvola17. Hunyadi László18. Psalmus Hungaricus19. Divertimento10. Névtelen hősök11. Máté-passió12. Kis éji zene13. Galántai táncok

14. Szöktetés a szerájból15. h-moll mise16. A csodálatos mandarin17. Das Wohltemperierte Klavier18. Dózsa György19. Magyar képek20. Don Giovanni21. Háry János22. V. Brandenburgi verseny23. Bánk bán24. figaro házassága25. A fából faragott királyfi

39

értékelés

év végi feladatlap

1.­Kottaírás: 128 pont módosítás 114 pont ábécés nevek 128 pont előjegyzés 111 pont népdal 111 pont szerző, mű címe 112 pont2.­Zeneismeret: 114 pont (a szimf. zenekar hangszercsoportjai) 116 pont (hangszercsoportok hangszerei)3.­Zeneismeret: 111 pont (zenei műfajok ismerete) 113 pont (korismeret)4.­Zeneismeret: 135 pont (szerzők, művek, korok)5.­Zeneismeret: 111 pont (XX. századi szerzők és műveik)

Összesen: 134 pont

OSZtáLYZAt:121–134 pont = 5 kiváló100–120 pont = 4 jó167–199 pont = 3 átlagos133–166 pont = 2 kielégítő110–132 pont = 1 nem elegendő

Részterületek

Kottaírás­(1.)­ ­ ­ ­ Zeneismeret­(2.,­3.,­4.,­5.)58–64 pont = 5 63–70 pont = 548–57 pont = 4 52–62 pont = 432–47 pont = 3 35–51 pont = 314–31 pont = 2 17–34 pont = 210–15 pont = 1 10–16 pont = 1

ÓrA­VáZ­LA­tOK

i.­Óravázlat

a ta ní tás anya gaa) Ok ta tá si cél: Az Erdők, völgyek, szűk ligetek kezdetű magyar népdal megtanítása hallás után. Az Erdő mellett estvéledtem kezdetű magyar népdal hallás utáni megtanítása. A váltakozó ütemek, 3/8, 4/8, 6/8-os ütemek, a mérő a nyolcad ( ). Hopp, ide tisztán – a népdal olvasása hangjegyről.b) Nevelési cél: A szülők intő szavára hallgatni kell! Ők óvnak, féltenek a veszélyektől, mert

szeretik gyermeküket. A szöveg, a dallam, az előadásmód együttes kifejezőerejének megfigyeltetése,

elsajátíttatása. Tudatos zenehallgatásra nevelés.c) Készségfejlesztés: A parlando­rubato dallamok szép, átélt éneklése. A ritmusérzék fejlesztése – a váltakozó ütemek és a 6/8-os lüktetés megérzése. A kórusműben fellelhető zenei jelenségek (kánonszerűség, piano­forte ok-okoza-

ti összefüggései) meghallása.d) Szemléltetés: hangzó anyag (kiegészítő CD vagy kazetta); tankönyv képe; repülőkotta.

a tanítás menete1.­ Óra­eleji­dalcsokor (az óra anyagának hangulati előkészítése)

dalok felismertetése: Erdő, erdő, erdő – a 3. sor lalázása („Cukrot adnék…”). Ködözik a Mátra – kézjelről mutatom az 1. sorát, a tanulók éneklik. Hegyek, völgyek között állok – elmondom a tanulóknak: Bukovinában, Istensegíts faluban Ko dály Zoltán gyűjtötte. Egy bujdosóról szól, szomorú hangulatú, rubato előadásmódú. Első sora csu pa prím hangköz, a végén fölfelé oktávot ugrik a dallam.

2.­ Előkészítő­beszélgetésMi jellemezte az énekelt három népdalt, ha a tartalmát vesszük figyelembe? A hangulatukat tekint ve milyenek voltak? (Az első vidám, giusto dallam, a két utóbbi bánatos, a magány keserűségét tük rözi.)

CélkitűzésA mai órán Bartók Béla gyűjtéséből egy hasonló hangulatú népdalt fogunk megtanulni. A kezdő so ra: Erdők, völgyek, szűk ligetek.

3.­ Új­anyag­feldolgozásaBartók Béla Felsőireg községben gyűjtötte. Ma már így nem találjátok meg a Tolna megyei te le pü lés nevét a térképen, mert ma Iregszemcse néven ismert.Megfigyelési szempont: Figyeljétek meg, ki énekelhette a dalt, milyen érzésekkel!Bemutató éneklés minden versszakkal (a tanulók könyve legyen csukva!).A ma énekelt népdalok közül melyikkel rokon? (Hegyek, völgyek között állok).Miért? (Bujdosó dal – erdőben él, sír a kismadarakkal).Nevelési cél: Ha hallgatott volna az édesanyja intő szavára, nem jutott volna ilyen szánalmas sorsra. A szüleink megóvnak bennünket minden bajtól, veszedelemtől.

Bemutató éneklésMegfigyelési szempont: Figyeljétek meg a dallamvonalát! Ereszkedő, azonos sor nincs benne.

40

DaltanításMind a négy sort egyszerre, a másodikat többször bemutatom, a dallamívet a kezemmel segítem. A 2. és 3. versszakot a tankönyvből tanítom meg. (Míg az 1. versszakot tanítom, a tan könyvet a tanulók ne nyis-sák ki!)

Bemutató éneklésFigyeljétek meg a népdal előadásmódját, tempóját! (Parlando, bánatos hangula tú.)Jókai Mór többek között így jellemzi a magyar népdalok hangulatát: „…öröme a hajnalhasadás, bá na ta permetező felhő, szerelme tavaszi napsugár, elválása tengervégtelenség, ábrándja csillagos ég, gyásza feketére festett éjszaka.” Melyik hasonlattal tudnátok összekapcsolni a mai órán tanult népdalt? – „Bánata permetező felhő”.Énekeljétek el most már segítség nélkül a népdalt! (A tanár vezényléssel irányítsa az osztály éneklését!)

Zenehallgatás előkészítéseA magyar népdalok között sok hasonló hangulatú és tartalmú éneket találunk. Kodály Zoltánt is megihlette az Erdő mellett estvéledtem kezdetű népdal, melyet Pásztón, Heves megyében gyűjtött. Az 1930-as évek nagy teremtő korszakában másik négy kórusművel együtt írta meg az Esti dalt egynemű karra.

Bemutató éneklésFigyeljétek meg, milyen körülmények között, ki énekelheti a dalt! Milyen címet tudnátok adni a nép-dalnak a kezdő soron kívül? (A bujdosó imádsága.) Ha tehetséges az osztály, megtaníthatjuk a nép-dalt a könyvből – hallás után. Ha nem, akkor mutassuk be a zenehallgatás előtt legalább két szer!Szómagyarázat: erdő mellett estvéledtem: rám esteledett.

Az egynemű kari kórusművet Bárdos Lajos ültette át vegyes karra Kodály Zoltán jóváhagyásával. Így a vegyes és egynemű karok is szívesen éneklik koncertek végén, zenei táborok meghitt bú csú-pil lanataiban. A szöveg lírai mondanivalója mindenkire hatással van.

ZenehallgatásFigyeljétek meg női kar előadásában a művet! Versszakonkét hogyan változik az előadásmód?ABA szerkezet + 6 ütemes codaA – nyugodt indításB – elkeseredett segélykérésA – visszatér a nyugalom meg-megszakadó dallammal az altató-elringató szöveg tartalma miattCoda – dúdolás kíséri az Adjon Isten jó éjszakát szöveget

4.­ Készségfejlesztés,­gyakorlásRészcélkitűzés: Különböző ütemmutatójú dalokat fogunk gyakorolni.Emlékezzetek vissza, milyen ütemmutatókkal találkoztatok tanulmányaitok során!

A felső és az alsó számjegy mit mutat? – Egy ütemben hány negyed- vagy nyolcadhang van?A 6/8-os ütemben mi lesz a mérő egysége? – A nyolcad. Egy ütemre tehát hányat kopogunk? – Hatot, mivel 6/8-os az ütem. Mennyit, ha 3/8-os? Ha 4/8-os?Ismerjük föl a népdalt repülőkottáról (C­dó­ban)!1. d' t l r' d t d' t l d' t l (7. osztályban tanulták. Jaj, pártám)

t s m m t l d' t l szi f m2. l l t d' t l l t l m (6. osztályban tanulták. Hopp, ide tisztán)

41

24

34

44

68

Nyissátok ki a könyvet a 15. oldalon! Nézzétek meg a gyakorlatokat!1. Váltakozó ütemű 3/8 és 4/8 Mi lesz a mérő? Egy ütemre hányat kopogunk, ha 3/8-os? Keressetek 4/8-os ütemet! A negyed-

hangra mennyit kopogunk? Énekeljük el az ismert dallamot betűkottáról!

2. A 6/8-os dallamra egyenletesen ütemenként hányat kopogunk? (Nem váltakozó ütem, tehát hatot.)

A negyedre itt is hányat kopogunk? Énekeljük el szolmizálva a könyvből! Otthon írjátok le a betűkottás dallamot C­dó­ban! Hova fogod írni az 1. hangot? (C") (A 3. vo nal-

közbe.) Nincs előjegyzés!

5.­ Óra­végi­összefoglalásMelyik népdalt tanultuk a mai órán? Tartalmát tekintve milyen dalokhoz tartozik? Kinek a gyűj té se?Kinek a kórusművét hallgattuk meg? Mi a címe? Milyen összetételű kórus adta elő?Óra végi dal: Vidám, lendületes, de erdőről szóló dal: Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő.Az órai munka értékelése.

ii.­Óravázlat

a ta ní tás anya gaa) Ok ta tá si cél: Bárdos Lajos munkásságának megismertetése. Ádám Jenő. Bárdos A szántói híres utca című népdalfeldolgozásának megtanítása hang jegyről. Széles a Duna – a népdal hangjegyről.b) Nevelési cél: A tánc, a vidámság az ember életét széppé teszi, kikapcsolja a napi gondokat,

utána könnyebben megy a munka. A fiatalos virtuskodás veszélyei. Tudatos zene-hallgatásra nevelés: zenei műelemzés.

c) Készségfejlesztés: A többszólamú éneklési készség fejlesztése. A kórusmű szerkezetének elem zé se – a halláskészség fejlesztése. A lapról éneklési készség fejlesztése különbö ző dó­helyekkel.

d) Szemléltetés: Bárdos Lajos fényképe a tankönyvben. Repülőkotta, Magyarország közigazga-tási térképe. Hangzó anyag (CD vagy kazetta).

A tanítás menete

1.­ Óra­eleji­dalok­felismertetésea) Kerek utcaszegelet – lalázom az első sorát (a n6 tiszta intonálására ügyeljünk!).b) Rétre hívó – ritmuskopogás (2 ütem), lalázás tovább (2 ütem). Kánonban is énekeljék el!

A dal szerzője Bárdos Lajos.

2.­ Az­új­anyag­előkészítésea) Kézjelről éneklés (A Széles a Duna) dallamát mutogassuk el!b) Repülőkotta– dó az 1. vonalon (a Nógrád megyei változathoz)CélkitűzésA mai órán Bárdos Lajossal, a magyar zenei élet egyik kimagasló egyéniségének munkásságával ismerkedünk tovább. Meghallgatunk egy szép népdalfeldolgozását, majd megtanulunk egy kétszó la-mú Bárdos-feldolgozást, melynek címe: A szántói híres utca.

42

3.­ Az­új­anyag­feldolgozásaElmondom Bárdos Lajos zeneszerzői, karnagyi, zenetudósi munkásságáról a tudnivalókat. (Nem a könyvből olvastatom!)

RészcélkitűzésBárdos Lajos Széles a Duna c. kórusművét fogjuk meghallgatni. A 22. oldalon van a népdal, me lyet a zeneszerző feldolgozott. A térképen mutassátok meg Nógrád megyét! Eléneklik a tanulók a Nógrád megyei dallamot.

ZenehallgatásFigyeljétek meg, milyen a mű hangulata! Milyen a szerkezete? (ABA) Milyen ismert dallam szólal meg a mű középrészében? (Kerek utcaszegelet) A Széles a Duna népdalt Ádám Jenő gyűjtötte Nógrádmegyeren. Ádám Jenő Kodály Zoltánnal együtt dolgozta ki az énektanítás koncepcióját, melyben a népdalok tanulása a legfontosabb. Ők fogalmazták meg, hogy a zenei anyanyelvünk a népdal.RészcélkitűzésA 23. oldalon találjuk Bárdos Lajos egyik népdalfeldolgozását, melynek címe A szántói híres utca. Nézzétek meg a kottát! Mondjatok el róla mindent, ami szükséges, hogy el tudjuk énekelni!– Kétszólamú, 2# előjegyzés, dó a D helyén, 4/4-es ütem, a dallam az alsó szólamban indul, a 2. és 3. sorban a felsőben, majd a 4. sorban ismét visszatér az alsó szólamba.Miért „bujkál” így a dallam? – A két középső sor magasabban jár, mint az 1. és a 4. Milyen a népdal szerkezete? (Kupolás.). Milyen népdalstílusba sorolod? (Új stílusú népdal.)

RészcélkitűzésA dallamot énekeljük el! A kezdőhang: dó. Ha már jól tudják a tanulók, szöveggel énekeljék el! Miről szól a népdal? – Az éneklőnek olyan jó kedve van, hogy úgy érzi, az utca cimbalommal van ki rak va. Nem véletlen, hiszen szíve Mariskája abban az utcában lakik. A képen táncoló párok is derűt tük röznek. Ha ügyes az osztály, a kísérő szólamot is könnyen meg tudja tanulni. Ha csak a dallamot si kerül elsa-játítani, a nevelő énekelje a kísérő szólamot, az osztály a népdalt. Nagy élményt jelent.

4.­ Óra­végi­összefoglalásMelyik magyar zeneszerzőről tanultunk? Mit illik tudnunk róla? Mikor indította el Bárdos Lajos az Éneklő Ifjúság-mozgalmat? (1934) Melyik művével ismerkedtünk meg? Milyen összetételű kórus szólaltatta meg? Milyen népdalok szerepeltek a műben? Ádám Jenő nevét miért kell meg jegyeznünk? Milyen szerepe volt a magyar ének-zene oktatásában?Óra végén énekeljék el Bárdos Menyasszony, vőlegény c. kétszólamú népdalfeldolgozását!Az órai munka értékelése.

iii.­Óravázlat

a ta ní tás anya gaa) Ok ta tá si cél: zenetörténet – a barokk korszak 1. órája Spirális tananyagelrendezéssel ismételjük az 5. évfolyamon tanultakat, majd

rá épít jük a 8. évfolyamos tanuló életkori sajátosságainak megfelelő mennyiségű és nehézségű zeneelméleti, zenetörténeti anyagot.

– A barokk zene történelmi háttere. – Stílusjegyek, zeneszerzők (német, angol, francia, olasz képviselői). – Bach: Bíborban ég. – Barokk énekes műfajok (ism. opera, oratórium, kantáta, passió).

43

b) Nevelési cél: A tanulók érdeklődésének felkeltése a barokk kori művészetek iránt.c) Készségfejlesztés: A stílusjegyek alapján ismerjék fel, szerezzenek jártasságot a barokk zenei,

képzőművészeti, építészeti alkotások stíluselemzésében!d) Zenehallgatás: Ismétlés: Vivaldi A négy évszak c. művéből részlet. Händel Judás Makkabeus c.

oratóriumból a Győzelmi kórus. Új zenehallgatási anyag: Részlet Bach h­moll miséből és Bach Choral a Máté

passióból.e) Szemléltetés: A tankönyv képei, az Ötödik daloskönyvem képei. A Nyolcadik daloskönyvem

Összehasonlító táblázata (80–81. oldal).

a tanítás menete1.­ Óra­eleji­számonkérés

Melyik zenetörténeti korral foglalkoztunk az elmúlt órán? Mettől meddig tartott a reneszánsz mű vé-szeti kor? Melyik művészeti kor „újjászületése” a reneszánsz? Művészetében mit hirdetett? (Az em -ber nagyságát, életörömét.) A képzőművészetben kik a legismertebb alkotók? (Segít az össze ha son-lító táblázat.) A magyar reneszánsz művészetek virágkora melyik uralkodó nevéhez fű ző dik?Éne keljük el Byrd Tavasz kánonját!A reneszánsz zenét milyen műfajok jellemezték? Milyen szerkesztésmód jellemezte a kórusmu zsi-kát? Mi a homofón és a polifón szerkesztésmód?

CélkitűzésA mai órán a reneszánsz kort követő barokk korral foglalkozunk. Részben átismételjük az 5–6. év fo lya-mon tanultakat, és bővítjük ismereteinket zeneművek meghallgatásával, zenetörténeti ér de kes ségekkel. Megtanuljuk a Bíborban ég c. dalt, melyet Johann Sebastian Bach, a barokk kor zene szer ző je írt.

2.­ Új­anyag­feldolgozásaA barokk kor a reneszánsz folytatása, tehát kb. 1600-tól 1750-ig tartott. J. S. Bach halálával ért vé get ez a másfél évszázados zenei korszak.Idézzük föl J. S. Bach 5. és 7. évfolyamon tanult dallamát: részlet a Parasztkantátából. Énekeljük el!Énekeljünk el egy koráldallamot is: Már nyugosznak a völgyek.Mi jellemzi a barokk festményeket, épületeket, szobabelsőket? (Pompa, gazdagság, mozgalmasság, díszítettség stb.)A zenére is hasonló stílusjegyek jellemzőek. Gazdag díszítettség, csillogó hangzás, magas fokú hang-szertechnika. A legnagyobb formaalkotó korszak: egyszerre fejlődnek az énekes és a hangszeres műfajok.RészcélkitűzésHallgassunk meg Vivaldi A négy évszak c. művéből részleteket! Figyeljétek meg, mi jellemzi a di na-mikát, a hangerőt! (Halk – hangos = lépcsős hangerőváltás.) Vivaldi mellett még kiknek a nevét kell megemlítenünk a barokk zeneszerzők nagyjai közül?Ki volt az opera megteremtője? (Claudio Monteverdi, a francia J. B. Lully, az angol Purcell és az olasz Pergolesi.) A barokk oratórium legnagyobb mesterei: Bach és Händel. A barokk kor énekes műfajai: opera, oratórium, passió és kantáta.Hallgassuk meg Händel Júdás Makkabeus c. oratóriumából a Győzelmi kórust! (5. osztályban ta nul- tátok.)

ZenehallgatásMegfigyelési szempont a tankönyv 32. odalán.J. S. Bach h­moll miséjéből hallgassunk meg részletet! (4'57") Ha ügyes az osztály, énekelje el szol-mizálva a 32. oldalon található témát!

44

Min den művészetszerető ember csodálattal tekint erre a hangokból emelt katedrálisra. Rendkívüli re mekmű. A katolikus liturgia kereteit a mű terjedelme messze túlhaladja. A zeneszerző csak egyes tételeket iktatott a Tamás-templom egyházzenei rendjébe, összefüggő egészében a művet maga sem hallhatta meg soha. A Kyrie és a Gloria tételeket elküldte a drezdai választófejedelemnek, mivel Bach meg akarta szerezni az „udvari zeneszerző” címet. Nem kicsinyes hiúságból – ettől távol állt puritán és nemes lénye –, hanem meg akarta erősíteni ingadozó otthoni helyzetét, hogy támaszt nyer-jen a gáncsoskodó lipcsei tanácstagokkal szemben, akik Bach igazi nagyságát soha nem értették meg, munkáját korlátolt akadékoskodásukkal állandóan megnehezítették.Az első két tétel 1733-ban készült el, Frigyes Ágost, szász fejedelem és lengyel király az „udvari ze neszerző” címet azonban csak három év múlva adományozta Bachnak, aki a mise többi tételei vel 1738-ig készült el.A mise rendes formája szerint öt tételből áll: Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus (Benedictus) és Agnus Dei, az egyes tételek azonban több részből állnak, így Bach miséje huszonnégy részből áll, tizenöt kórusból, hat áriából és három kettősből. A kórus legtöbbnyire öt-, gyakran hat-, sőt nyolcszólamú. Ehhez járul a zenekar: vonósegyüttes, orgona, csembaló, fuvolák, oboák, fagottok, kürt, trombiták, üstdobok.A h­moll mise első teljes előadására csak 1838-ban került sor Berlinben.A hanganyagon hallható Et resurrexit (És föltámadott) kezdetű tétel a Credo főtétel 7. része. Vi lá gos színű D­dúr­ban az ujjongó öröm hangjai hirdetik a feltámadást az ötszólamú kar és zenekar tel jes pompájában. (A h­moll mise 17. sz. része.)(A mű keletkezésének történetéből csak annyit mondjunk el, amennyit az osztály képességei elbírnak.)

RészcélkitűzésTanuljuk meg Bach Máté passiójából a koráldallamot!A korál: protestáns népének, mely Bach művében szerepel.Szolmizálják el legalább kétszer, hogy ismertként hallják a műben!A passió műfaja a középkorban alakult ki, szövegének tárgya Krisztus kínszenvedése és halála. Mű fajilag tehát az oratórium egyik válfaja. A népi jelleg és származás kezdettől fogva kimutatható, tisz tán népi formájában. Mint dramatizált, színre vitt passiójáték többfelé (így nálunk is) fennma-radt a mai időkig. A passió formai felépítésében kórusokra és puritán egyszerűséggel megharmoni-zált korál dallamokra, továbbá áriákra, a drámai cselekményt összekötő recitatívókra és zenekari elő- és közjátékokra oszlik.A Máté­passió 1729 nagypéntekén hangzott fel először a lipcsei Tamás-templomban Bach ve zény le-té vel. Akkor csak 12 énekes és 18 tagú zenekar birkózott meg a hatalmas technikai ne héz sé gek kel, a mű megszólaltatásával. Bach művének igazi sikerét nem érhette meg. Száz év múlva Men del ssohn keltette életre a művet Berlinben 1829-ben, s általa került a világ elé a Máté­passió ze né jének kin-csestára.A mű epikai felépítésének lényegét a Máté-evangéliumnak a megfelelő részei adják az utolsó vacso-rától Jézus haláláig. A Máté­passiót hatalmas apparátussal szólaltatják meg: kettéosztott ének- és zenekar, gyermekkar, szólók, szólóegyüttesek énekelnek. A zenekarban két fuvola, két oboa, vo nóskar, két orgona és csembaló szólal meg.ZenehallgatásA passióban uralkodó szerepet tölt be a kórus, amely jellege szerint drámai vagy epikus-lírai. A ko ráldallamok harmonizálásában megcsodálhatjuk Bach kimeríthetetlen zeneszerzői fantáziáját.A hanganyagon hallható fájdalmas hangulatú koráldallam szövegének kezdete: O Haupt voll Blut und Wunden voll Schmerz und voller Hohn! (Ó szent fő vérző sebbel, mily gúny e koszorú!). Jézus szen vedéstörténetében a töviskoszorú és a bíborpalást ráhelyezéséről énekel a kórus fájdalmas hang-vétellel. (2'44")

RészcélkitűzésHallgassátok meg a barokk korból való dalt, Bach a szerzője. A dal címe: Bíborban ég.

45

3.­ Új­dal­tanulásaMegfigyelési szempont: Figyeljétek meg, mire int a dal szövege!1. Bemutató éneklés – a tanulók előtt csukva a könyv. Megfigyelési szempont: Miről szól az ének? Mi teszi kedvessé ezt a dalt? Minden percet hasz no-

san tölts el, hogy nyugodt, elégedett éjszakád legyen!

2. Bemutató éneklés Milyen érdekességet hallasz a dallamban? Milyen jellegzetes barokk zenei jellege van a dallamnak?

A dal tanítása hallás utánTöbbször ki kell emelni a pontozott negyedhez kötött tizenhatod ritmust, de csak szöveggel! „ég-a”, „ú-jabb”, „szép-re”, „minden”, „zár-ját”

4.­ Óra­végi­összefoglalásMelyik zenetörténeti korral kezdtünk foglalkozni a mai órán? Mettől meddig tart a barokk kor? Mik a barokk művészetek általános jellemzői? Mi jellemzi a barokk zenét? Kik a kor legnagyobb zene-szer zői?Az órai munka értékelése.

iV.­Óravázlat

a ta ní tás anya gaa) Ok ta tá si cél: A bécsi klasszikusok (3. órája) – stílusjegyek, műfajok (ism.). A Beethovenről

tanultak felelevenítése. Beethoven–Schiller Örömódájának megtanulása D­dó­ban (hgj.).b) Nevelési cél: A szeretetből semennyi sem elég, a megtisztult szent öröm hatalma végtelen.

A költő kitárt karjával az egész világmindenséget magához öleli. Az Örömóda az Európai Unió himnusza lett. A heiligenstadti végrendelet üzenete: „Kös sé tek gyermekeitek lelkére az erényt, csak az boldogít, nem a pénz.”

c) Készségfejlesztés: Zenei olvasási készség fejlesztése D­dó­ban. A két periódusból álló, egyszerű ritmusú dallam fantasztikus érzelmi-értelmi magaslatra való jutásának meg érez-te té se a zenehallgatás során.

d) Zenehallgatás: Beethoven IX. (d­moll; op. 125) szimfóniájának IV. tételéből részlet (6'46").e) Szemléltetés: A Hatodik, Hetedik és Nyolcadik daloskönyvem képei.

a tanítás menete1.­ Óra­eleji­dalok­–­a­klasszikus­zeneszerzőktől

Haydn: Falusi jókedv Csalogány az erdőn Szerenád (vagy amit tanultak 6., 7., 8. évfolyamon)

Mozart: Vágyódás a tavasz utánBeethoven: A mormotás fiú dala

SzázszorszépTörekedjenek a tanulók a szép előadásmódra, artikulálásra, ha lehet, zongorakísérettel énekeljék el a dalokat!

46

Frontális zenetörténeti számonkérés a bécsi klasszikusok koráról:Mettől meddig számítjuk a bécsi klasszikus kort? Kik a legkiemelkedőbb zeneszerzői e kornak? Miért nevezzük őket bécsi klasszikusoknak? Mennyiben változott a zenei stílus az előző, a barokk korhoz képest? Milyen új műfajok alakultak ki a klasszikus korban? Hogyan változott a zenekar összetétele? Miért kellett karmester a zenekar élére? A három nagy bécsi klasszikus zeneszerző mind-egyike valami módon kötődött Magyarországhoz. Hogyan?

CélkitűzésA mai órán Beethoven világhírű IX. szimfóniájával ismerkedünk.

2.­ Új­anyag­feldolgozásaMi a szimfónia előadói apparátusa? (Szimfonikus zenekar.) Milyen hangszercsoportok alkotják a szimfonikus zenekart?Beethoven IX. szimfóniája abban különbözik az előzőleg megalkotott művektől, hogy a zeneszerző a hangszerek mellett megszólaltatja az emberi hangot: szólistákat és hatalmas énekkart. Mon da ni va-ló já nak kifejezéséhez választotta F. Schiller német költő versét főtémájához.Hogy könnyen el tudjuk énekelni, szolmizáljatok a kezemről! (m f s s f m r d r m r d r s, d)Énekeljetek repülőkottáról D­dó­ban!

Főtéma éneklésének megtanulásaMit kell megállapítanunk, ha egy új kottát látunk?2 előjegyzés: D­dó. c = 4/4-es az ütemmutató.Ritmusa egyszerű – csupa negyed, csak három nyolcadpár van benne, és az 1., 2. és 4. sor végén nyújtott ritmus van. Hasonlítsátok össze a sorokat!– 1. és 2. sor periódus (4 + 4 ütem, kérdés-felelet).– A 4. sor az első kettő variánsa.– A 3–4. sor ismétlődik.Énekeljétek szolmizálva lassú tempóban! Kopogom a mérőt.Szöveggel énekeljétek el! Ügyeljetek a 3. sor végén az átkötött hangra a „testvér” szónál!Mit mond nekünk a szöveg Jankovich Ferenc fordításában? – Áradjon szét a lelkekben az öröm, legyen mindenkinek a szívében, mint „drága vendég”. Így egyesíti testvérré az embereket a földön.Nem véletlenül lett az Európai Unió himnusza.

Zenehallgatás: 6'46"Megfigyelési szempont: Figyeljétek meg Beethoven IX. szimfóniája IV. tételének azt a részletét, amikor a zenekar mellett megszólalnak a szólisták és a kórus! Hogyan készíti elő a szerző az emberi hang megszólalását?(Ld. a választ a szimfónia műelemzésében az óravázlat után.)Képekkel is emlékezünk a nagy zeneszerzőreNézzétek meg a 39. oldalon lévő képeket! Beethoven szülővárosában, Bonnban látható a világhírű ze neszerző zongorája. Aki betér a múzeumba, áhítattal nézheti azt a hangszert, melyen szebbnél szebb zeneművek születtek.A zongora képe mellett Beethoven kézírása látható. A betűk Beethoven végakaratát rejtik. 6. osz-tály ban elolvastuk, milyen megrendítő sorokkal szól testvéreihez, az emberekhez. Nem a vagyont, hanem az erkölcsöt, az erényt tartja a boldogság alapjának.

3.­ Óra­végi­dalokBeethoven: Százszorszép

A mormotás fiú dala

47

Beethoven­iX.­(d-moll)­szimfóniájának­rövid­elemzéseBeethoven a betetőzője a bécsi klasszikusok szimfóniaművészetének. Elődei, Haydn és Mozart sze- mélyes jó barátok voltak, egymástól is sokat tanultak. Mozart Haydntól a kidolgozás igé nyes sé gét, a jellegzetes népi dallamfordulatokat, a humor zenei kifejezését, Haydn Mozarttól a szélesen ívelő dal-lamvonalat. Beethoven viszont mindkettőjük formanyelvét magába olvasztotta, de ugyan akkor telíti azt valami egészen új hangvétellel, saját egyéniségének robusztus mondaniva ló já val.Beethoven végtelen műgonddal formálta ki témáit. Egyszerűen, tömören fejezik ki a mondanivaló lé nyegét. Munkáiban az a lenyűgöző, hogy a formai felépítés tökéletességére irányzott gigászi erő-fe szítés egyesül nála az ihletettség, a démoni megszállottság lendületével.Beethoven IX. (d-moll) szimfóniája párhuzamosan készült el a Missa Solemnisszel (ünnepi mise, nagy szabású misekompozíció). Már a VII. és a VIII. szimfóniáinak megírása közben foglalkoztatta egy nagyszabású terv, mely az antik görög világot egyezteti össze a keresztény szellemiséggel. Bel-ső küzdelmeiről, terveiről a szerző a vázlatkönyvében ír. A többféle terv egy hatalmas folyammá egyesül, mely a felsőbbrendű öröm kifejezése felé mutat. Úgy érezte, mondanivalójának mes te ri ki fe jezéséhez a zenekar hangszerein kívül az emberi hangra is szükség van. Az utolsó tételben szó lal meg Friedrich Schiller német költő An die Freude (Az örömhöz) c. ódája szólistákkal és ha tal mas kórussal. Minden végletes, minden hang izzó, minden érzelem túlfeszített. Schiller 24 sza ka szos verséből Beethoven kilencet választott ki, mindegyik versszak egy-egy variáció alapja. A Beethoventől származó négy bevezető sort a basszus énekli: „Ó, társak! most más hangon szóljon, Kel jen szárnyra ajkunkon az ének. És zengjen örömet!”Há rom zenei idézettel készíti elő a csúcspontot. Felsejlenek a III., az I., majd a II. tétel témái, fő té-mái, majd lágyan megszólal az Örömóda első négy üteme, mely ujjongva száll a magasba a basszus hangszerektől óriási crescendóval a szólisták és a kórus hangján. A szeretetből semennyi sem elég, a megtisztult szent öröm hatalma végtelen. A költő kitárt karjával az egész világminden sé get magához öleli.A bemutató előadás 1824. május 7-én volt. A közönség megérezte a mű rendkívüliségét, a siket mes-tert lelkes ünneplésben részesítette. A kortárs zeneszerzők és kritikusok azonban a szimfóniát za varosnak, formátlannak, triviálisnak bélyegezték. Richard Wagner volt az első, aki felismerte a mű valódi nagyságát, mint karmester is méltó előadásban hozta a közönség elé. Ma már a IX. szim fónia közkincsévé vált az egész művelt világnak. (6'46")

48

Lángolj fel a lelkünkben, szép Égi szikra, szent Öröm! Térj be hozzánk drága vendég, Tündökölj ránk, fényözön!

Egyesíted szellemeddel, Mit zord erkölcs szétszakít, Testvér lészen minden ember, Merre lengnek szárnyaid.

Jöjjön, kinek van barátja, Érzületben egy vele, S hű párját ki megtalálta, Örvendezni mind ide!

Jöjjön mind, ki itt e földön Egy hűséges szívre lelt. Ám, ki árván busong, tűnjön Közülünk ma sírva el.

F. Schiller: Az örömhöz(részlet)

Ó társak! most más hangon szóljon,Keljen szárnyra ajkunkon az ének.És zengjen örömet.

(Beethoven szövege)

V.­Óravázlat

a ta ní tás anya gaa) Ok ta tá si cél: A romantika koráról tanultak felelevenítése a 7. osztályban szerzett ismeretek

alap ján, annak bővítése a Nyolcadik daloskönyvemből. Stílusjegyek. Schubert A molnár virágai c. dal megtanítása hallás után, a hajlítások. A romantikus műfajok kö zül a dal, a szimfonikus költemény és a karakterdarabok. Romantika a társ mű vészetekben. A tél nyomtalan elszállt (hangjegyről éneklés).

b) Nevelési cél: A természet, a virágok szeretete, védelme. Boldogságot, megnyugvást jelent a vi rág, a tiszta kis csermely, a zöld környezet. Ezért vigyázzunk rá! Mély em be ri érzések kifejezésének észrevétetése a dal mondanivalóján keresztül.

c) Készségfejlesztés: A romantikus stílusjegyek megismerésén keresztül a kor zeneműveinek fel is me -ré se, a megfelelő művészeti korba helyezése. Az éneklési készség fej lesz té se: A molnár virágai c. dalban a hajlítások pontos ritmikai és dallami interpre tá lá sa. Lapról olvasási készség: A tél nyomtalan elszállt (német dallam) ol va sá sa Esz­dó­ban.

d) Zenehallgatás: Schubert: Pisztráng (7. évf. hanganyag) 2'09"; Smetana: Moldva – részlet (7. évf. hanganyag) 3'53"; Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei – részlet (7. évf. hanganyag) 6'32"; chopin: g­moll mazurka (7. évf. hanganyag) 3'14"

e) Szemléltetés: A tankönyv képei, tanári bemutató éneklés. Összehasonlító táblázat.f) Tantárgyi koncentráció: építészet – a neuschwansteini kastély képe; festészet: Szinyei Merse Pál:

Majális; biológia: havasi nefelejcs; irodalom: a dal szövege (Lányi Viktor ford.), irodalmi kifejezések, jelzők.

a tanítás menete1.­ Óra­eleji­számonkérés­(frontális)

Az elmúlt órákon melyik zenetörténeti korral foglalkoztunk? Mettől meddig tartott a klasszicizmus? Kik voltak a legjelentősebb zeneszerzők? Miért nevezzük őket bécsi klasszikusoknak? Milyen ma gyar országi kapcsolata volt Haydnnak? Milyen Mozartnak? Melyik kastélyban töltött több időt Beethoven? Melyek a klasszikus zene stílusjegyei? Miről híres Beethoven IX. (e-moll) szimfóniája?Énekeljük el a Schiller versére írt részletet! (Örömóda)

49

Minden lényre öröm árad Természet emlőiből. Jók és rosszak egyként járnak Ösvényén, hol rózsa nől.

Csókot ád és mámorkelyhet, Társat, holtig hívet, jót, Földnek férge vágyra gerjed, Halld a Kerub égi szót.

Embermilljók, átkarollak, Csókom vedd, ó Nagyvilág Higgyük: csillagtáborát Őrzi lelke Alkotónknak.

Föl! S mint Isten számos Napja Száguld égi téren át, Rajta hát! ki győzni vágy, Fusson bátran célba tartva.

Térdre hulltok, embermilljók? Sejted már az Istent, Föld? Messze fönn keressed Őt, Hol a végtelenség csillog.

(Lányi Viktor fordítása)

50

2.­ Előkészítő­beszélgetésBeethoven volt a bécsi klasszikus stílus betetőzője, de utolsó műveivel már előre vetített egy új zenetörténeti korszakot. Azt szokták mondani, Beethoven az utolsó klasszikus és az első romantikus mester.Melyik század a romantika kora? Ha azt hallod egy regényről, egy festményről, hogy romantikus, mi lyennek képzeled? Ha azt hallod, hogy valaki romantikus lélek, hogyan mondanád más szóval? Rá tok, 14-15 évesekre azt mondják, kamaszodik. Kamasz: miért? Milyen tulajdonságai vannak egy kamasznak? Erős, szélsőséges érzelemvilág, néha kitörő öröm, jókedv, minden átmenet nélkül válik mélabússá, szomorúvá, minden korlát ellen lázad, néha meggondolatlanul.Ezek a hangulati jellemzők ráillenek a romantikus korra is.Énekeljétek el Schubert A hársfa c. dalát!

CélkitűzésMa a romantikus korral ismerkedünk tovább, hiszen 7. osztályban már tanultatok erről a korról. Meg-tanuljuk Schubert A molnár virágai című dalát. Zenét is hallgatunk a tavaly már hallott leg szebb romantikus művek közül.

3.­ Új­anyag­feldolgozásaÁltalánosan mi jellemzi a romantikus művészeti ágakat?szenvedélyes, nagy érzelmek; fokozott hazaszeretet, szabadságvágy, szerelem; megváltozott a művészek társadalmi helyzete (nem függtek a főuraktól); hirdették az egyén és a művészet szabad-ságát; kötetlenebb formák jelentek meg; különböző stílusok keveredtek; divat lett a várak építése (ld. a tankönyv képe 40. old.).A zenében milyen műfajok jöttek létre? A dal, karakterdarabok vagy jellemdarabok, a szimfonikus költemény és a romantikus nemzeti opera.

RészcélkitűzésMa megtanulunk egy dalt, Schubert A molnár virágai címmel. Csukjátok be a könyveteket!1. Bemutató éneklés: Figyeljétek meg, ki énekelheti ezt a dalt, milyen érzésekkel és hol! (A cser mely

partján) Egy fiú énekelheti, aki szerelmes a kék szemű lányba. A nefelejcsek, melyeket a lány háza mellé ültet a fiú, megsúgják az ő üzenetét. Mik azok a csermelyparton kéklő, fűben nyíló kék sze-mek? – Nefelejcsek.

2. Bemutató éneklés: Figyeljétek meg, milyen érdekessége van a dallamnak! – Sok hajlítás van benne. Mi az a hajlítás? – Egy szótagra több hangot énekelünk.

3. Bemutató éneklés: Figyeljétek meg, vannak-e a dalban hasonló vagy azonos dallamsorok! (Most már csak egy versszakkal mutatom be.) – Az 1. és 3. dallamsor eleje megegyezik, az utolsó két dal lamsor kérdés és válasz, a szöveg azonos. A dalt három részletben (2-2 dallamsor) tanítom meg. (Ügyeljünk arra, hogy amíg tanulják, addig halkan énekelje az osztály, mikor már tudják a dalt, lehet erősebben, a tanár hangja pedig egyre halkuljon!) A 2. és 3. versszakot a tankönyv se gít sé gé-vel tanulják meg! (A magánhangzók alatti ívecskék a hajlításokat jelölik.) Ha már jól tud játok, zongorán fogom kísérni az éneketeket.

4. Bemutató éneklés: Figyeljétek meg, milyen az előadásmódja, dinamikája!

Zenehallgatás feldolgozásaa) Schubert maga is nagyon szerette a természetet. Ismerjük olyan dalát, amelyben szintén a cser-

mely partján járkálva, megpihenve figyelte a gyönyörű természetet, az élővilágot. (Schubert: A piszt ráng.) Énekeljétek el, utána meghallgatjuk. Megfigyelési szempont: Figyeljétek meg, hogy a zongoraszólam hogyan egészíti ki a szöveg mondanivalóját! Mi a dal? – Énekhangra és zon-goraszólamra megzenésített vers.

51

b) Ki volt az a zeneszerző, aki zenekarra írt természeti képeket, hogyan bukkan elő a hegyoldalból a forrás, miként növekszik érré, patakká, folyóvá, hogyan torkollik bele egy még nagyobb folyóba? – (Smetana a Hazám c. hat szimfonikus költeményének második része a Moldva.) Hall gas sá tok meg! Megfigyelési szempont: Figyeljétek meg, mely hangszerek muzsikálják a forrást, mely hang-szerekkel bővül az ér, a patak, hogyan teljesedik ki a folyó! Mivel tudjuk, hogy „miről szól” ez a zene, hogyan nevezzük, milyen műfaj? – Szimfonikus költemény, prog ram ze ne. Programja a Moldva folyó útja a forrástól az Elbába való torkollásáig. Ki fogalmazta meg a prog ramzene, a szimfonikus költemény zenei törvényszerűségeit? Mi az előadói apparátus? Mi ben különbözik a szimfóniától? – A szimfónia általában 4 tételes, a szimfonikus költemény 1 té tel be foglalja össze mondanivalóját. Mi lehet a programja a szimfonikus költeménynek? – Iro da lom, képzőművészet, történelem, földrajz stb. Melyik zenemű volt az, amelyikben kép ző mű vé szeti alkotások határozták meg a szimfonikus költemény programját? – Muszorgszkij–Ravel: Egy kiállítás képei. Melyik volt az, amelynek az irodalom? – Liszt: Mazeppa (Byron verse alapján). Melyikbe szeretnétek bele-hallgatni? Zenehallgatás: amit a tanulók többsége kér. Egy indokolja meg, miért az tetszik jobban, amit választott!

c) Tavaly tanultunk egy kiváló zongoraművészről, zeneszerzőről, aki félig lengyel, félig francia szár- mazású volt. Fiatalon meghalt. Varsóban őrzik a szívét. – Fryderyk Chopin. Éne kel jünk el egy tavaly tanult lengyel népdalt! – Aranyosom, hogy vegyelek feleségül én. Melyik ze neműben buj kál ez a dallam? – Chopin g­moll mazurkában. Zenehallgatáshoz megfigyelési szem pont: Fi gyeljétek meg, hányszor tér vissza a népzenei motívumos téma a műben! Ha na gyon ügyesek vagy tok, meg tudjátok jelölni betűkkel a mazurka szerkezetét – A B A Bv A. Az A a népzenei mo tívumos rész. Milyen címekkel látta el a zongoradarabjait Chopin? – kerin gő, mazurka, po lo néz, nocturne, etűd, ballada.

A romantika melyik műfajával nem foglalkoztunk a mai órán? – A nemzeti operával, Erkel Ferenc és G. Verdi alkotásaival. Ez lesz a következő óránk témája. Lapról éneklési gyakorlat: A tél nyom ta lan elszállt. A dó az 1. vonalon (Esz) van. Mindössze 8 ütemes, kedves dallam. Hangoszlopról vagy repülőkottáról előkészítjük a hangközöket.Szövege tavaszi hangulatot, vidámságot áraszt.A dal fölött látjuk Szinyei Merse Pál Majális c. festményét (részletes műelemzés a képről a Mód szer-tani ajánlások c. fejezetben).(A német dallam kánonban való énekeltetése a következő órákon sok gyakorlás után lehetséges.)

4.­ Óra­végi­összefoglalásMelyik zenetörténeti korral foglalkoztunk a mai órán? Melyik századra esik a romantika kora? Mik a stílusjegyei? Kik a zenei képviselői? Nézzétek meg az összehasonlító táblázatot, kik éltek és al kot-tak a 19. században (írók, költők, festőművészek, építészek), milyen történelmi események ha tá roz-ták meg a 19. század kultúráját!Énekeljük el az órán tanult dalt!Az órai munka értékelése.

52

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

1.O

któb

erna

k, o

któb

erna

k el

sejé

nIm

prov

izác

ióÍr

ás b

etűk

ottá

ról

C­d

ó­ba

nO

lvas

ás: 3

33/2

41,

293.

Ősz

i, sz

üret

elő

képe

kA

tank

önyv

kép

eSá

ndor

Bél

a: B

úcsú

zó

kato

nák

A ta

nkön

yv fe

lada

tai

alap

ján

2.Er

re g

yere

, am

erre

én

A b

úzam

ezőb

enIs

mét

lés:

régi

stí-

lusú

nép

dalo

kD

ó-vá

ltás

Olv

asóg

yak:

333

/291

.Ta

nkön

yv k

épei

: Sz

akrá

lis sz

imbó

lum

ok5.

és

6. o

.-ban

tanu

lt ré

gi s

tílus

ú né

pdal

ok

3.K

odál

y: K

is k

ece

lány

omTö

bbsz

ólam

úság

.Én

ekelj

ünk

tiszt

án! /

80.

Olv

asás

: 333

/305

.

A ta

nkön

yv k

épei

Okt

óber

nak,

okt

óber

-na

k el

sejé

n K

is k

ece

lány

om

4.Er

dők,

völ

gyek

, szű

k lig

e-te

k (h

. u.)

Erdő

mel

lett

estv

éled

tem

(h

. u.)

Parla

ndo-

ruba

to

előa

dásm

ód, á

télt,

sz

ép é

nekl

és

Impr

oviz

áció

: rég

i st

ílusú

nép

dalo

k m

in-

tájá

ra. L

apró

l éne

klés

, H

opp

ide

tiszt

án

Kod

ály:

Est

i dal

(n

ői k

ari f

eldo

l-go

zásb

an)

Rep

rodu

kció

erd

ő-ré

szle

tről

Heg

yek,

völ

gyek

kö

zött

állo

k (7

. évf

.) K

ödöz

ik a

Mát

ra

(7. é

vf.)

5.G

yújto

ttam

gye

rtyát

(hgj

.) K

odál

y: E

lmen

t a k

ét lá

ny

(hgj

.)

Tem

po d

i Min

uetto

(m

enüe

tt te

mpó

-ba

n)

Több

szól

amús

ágK

odál

y: H

áry

–a

daljá

ték

ism

ert

dala

i

6.Jó

l meg

gond

old

rózs

ámFá

j a fá

nak

(h. u

.)Ú

j stíl

usú

nép-

dalo

k je

llem

zőin

ek

ism

étlé

se, ö

nálló

fe

lism

erés

e

Impr

oviz

áció

: új s

tí-lu

sú n

épda

lok

min

tá-

jára

Ogy

. K. 3

33/3

05

3/8,

4/8

, 6/8

gya

k.

A ta

nkön

yv k

épei

Akk

or s

zép

az e

rdő

Erdő

k, v

ölgy

ek

Okt

óber

nak

else

jén

Gyú

jtotta

m g

yerty

át

7.Sá

rgul

már

a fü

gefa

leve

le

(hgj

.) Él

etem

ben

csak

eg

ysze

r vol

tam

bol

dog

(beá

s ci

gány

)

Lapr

ól é

nekl

és F

­dó­

ban

Mód

osíto

tt ha

ngok

tis

zta

into

nálá

sa

térk

ép –

a n

épda

lok

lelő

hely

efá

j a fá

nak

Erre

gye

re, a

mer

re é

nA

búz

amez

őben

tANMENEtjAVA

SLAt

Heti­1,­évi­37­órában­a­kerettanterv­szerint

53

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

8.H

a el

meg

yek,

ha

el-

meg

yek…

(h. u

.)K

odál

y: M

agas

feny

ő

Rub

ato

dalla

mkv

artk

ánon

Öná

lló n

épda

lele

mzé

sM

ár m

egm

ondt

am b

ús

gerli

ce (h

gj.)

vagy

Egy

gyen

ge k

ism

adár

(h

gj.)

Több

szól

amús

ág

A m

adár

mot

ívum

sz

erep

e a

népm

űvé-

szet

ben.

K

isfa

ludy

Kár

oly:

Sz

ülőf

ölde

m s

zép

hatá

ra (k

ézik

önyv

ben)

Mad

árka

, mad

árka

Er

dő, e

rdő,

erd

ő

9.á

ltal m

enné

k én

a

Tisz

án (h

. u.)

Róz

sa, r

ózsa

, baz

saró

z-sa

leve

le (h

gj.)

A ta

nkön

yv k

épei

Bar

tók

gyűj

tésű

nép

-da

lok

10.

Félre

bán

at (h

gj.)

A s

zenn

ai li

pise

n, la

po-

son

(h. u

.)

5/4-

es ü

tem

uto

lsó

negy

edér

e a

csár

-dá

sban

rugó

znak

(m

ártó

s)

A ta

nkön

yv k

épe

térk

épfá

j a fá

nak

Sárg

ul m

ár a

…Er

re g

yere

, am

erre

én

A b

úzam

ezőb

en

11.

Bár

dos:

Szé

les

a d

una

– a

népd

alfe

ldol

gozá

s N

ógrá

d m

egye

i vál

to-

zata

Bár

dos

Lajo

s él

ete

és m

unká

sság

aB

árdo

s: A

szá

ntói

híre

s ut

ca (h

gj.)

– né

pdal

fel-

dolg

ozás

vag

y A

z ár

gyél

us k

ism

adár

Több

szól

amús

ág

Bár

dos:

Sz

éles

a d

una

(veg

yes

kari

kóru

smű)

A ta

nkön

yv k

épei

B

árdo

s L.

fény

képe

té

rkép

Új s

tílus

ú né

pdal

ok

Bár

dos:

Men

yass

zony

, vő

legé

ny, R

étre

hív

ó,

Ker

ek u

tca

szeg

elet

12.

A m

alom

nak

Hej

, páv

a A

citr

usfa

Rok

on n

épek

da-

lain

ak h

atás

a a

mag

yar n

épda

lokr

a

Dó­

váltá

s, 3/

8 és

2/8

vá

ltako

zik

Térk

ép. A

tank

önyv

ké

pei

Törté

nele

m –

ola

sz,

törö

k

Gyú

jtotta

m g

yerty

át

Elm

ent a

két

lány

13.

zEN

ETÖ

RTÉN

ET

Szei

kilo

sz s

írver

se

Forn

sete

: Nyá

r kán

on

Az

ókor

és

a kö

zépk

or z

enéj

eLa

pról

olv

asás

M

agya

r és

görö

g ny

elv

Több

szól

amús

ág

Mag

yar G

rego

ria-

num

lect

io. S

piri-

tus

dom

ini G

rego

-riá

nból

az

Alle

luja

Kon

cent

ráci

ó a

társ

-m

űvés

zete

kkel

– é

pí-

tész

et, s

zobr

ásza

t, fe

s-té

szet

Gre

goriá

n da

llam

az

5. é

vf.-r

ól

54

Moz

art 6

. év

foly

amon

hal

lott

műv

eibő

l. M

ozar

t Va

rázs

fuvo

lájá

ból

Papa

gena

áriá

ja

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

14.

Ism

eret

len

fran

cia

szer

ző –

Luk

in L

.: d

árid

ó

Ren

eszá

nsz

zene

La

ssus

, Pal

estri

naR

enes

záns

z m

űfaj

ok:

mis

e, m

otet

ta, m

adri-

gál,

korá

lH

omof

on –

pol

ifon

szer

kesz

tés

Lass

us: V

issz

hang

R

egna

rt–B

alas

si:

Ki n

em h

inné

Pi

etro

Bon

o: 2

Pa

vane

n

Ren

eszá

nsz

képz

ő-m

űvés

zet

Öss

zeha

sonl

ító tá

b-lá

zat a

8. é

vfo l

ya m

os

tank

önyv

vég

én

Forn

sete

: Nyá

r kán

on

15.

Bac

h: B

íbor

ban

égB

arok

k én

ekes

m

űfaj

ok, s

tílus

je-

gyek

Bac

h: E

t res

urre

xit

(hgj

.). E

gy le

vegő

re

min

él tö

bb h

ango

t én

ekel

ni!

Kor

álda

llam

Bac

h M

áté-

pass

iójá

ból

Bac

h: h

-mol

l mis

e –

Győ

zelm

i kór

us

a Jú

dás M

akka

beus

c.

ora

tóriu

mbó

l 4'

57".

Bac

h: M

áté-

pass

ió 2

'44"

Öss

zeha

sonl

ító

tábl

ázat

Bar

okk

a tá

rsm

űvé-

szet

ekbe

n

Már

nyu

gosz

nak

a vö

lgye

k (k

orál

)

16.

Hän

del:

Hím

es ré

tek

(h. u

.). K

arác

sony

i én

ekek

, egy

házi

én

ekek

(a ta

nkön

yv 4

. és

5. o

ld.)

Bar

okk

hang

szer

es

műf

ajok

, stíl

usje

-gy

ek

Hän

del:

F-dú

r or-

gona

vers

eny

I. té

tel

A ta

nkön

yv k

épei

K

önyv

tári

kuta

tó-

mun

ka

Bac

h: B

íbor

ban

égB

ach:

Par

aszt

kant

áta

(rés

zlet

)

17.

Hay

dn: F

alus

i jók

edv

(h. u

.) és

Hay

dn:

Csa

logá

ny a

z er

dőn

Béc

si k

lass

ziku

sok

Stílu

sjeg

yek

A k

lass

ziku

s st

ílusj

e-gy

ek fe

lism

erés

e a

ze-

neha

llgat

ási a

nyag

ból

Hay

dn 6

. évf

olya

-m

on m

egha

llgat

ott

műv

eibő

l. H

aydn

: D

-dúr

cse

mba

ló-

vers

enyb

ől a

III.

té

tel

Öss

zeha

sonl

ító tá

bláz

at

Társ

műv

észe

tekr

ől

képe

k, d

iafil

m, v

ideo

st

b.

A ta

nkön

yv k

épei

Hay

dn: S

zere

nád

(6. é

vf.)

Az

előz

ő ór

ákon

tanu

lt da

lok

18.

Moz

art:

Ora

gna

figa

Kla

sszi

cizm

us

Kla

sszi

kus

műf

ajok

, for

mák

Sz

imm

etria

form

ai e

lem

zés

Moz

art é

leté

ből k

épek

Moz

art:

Vág

yódá

s a

tava

sz u

tán

Hay

dn: S

zere

nád,

Fa

lusi

jóke

dv

55

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

19.

Bee

thov

en–S

chill

er:

Örö

mód

aA

z el

ső o

lyan

szim

-fó

nia,

mel

yben

én

ekha

ng is

szer

epel

Olv

asás

D­d

ó­ba

nB

eeth

oven

: IX

. szi

mfó

nia,

ré

sz le

t a 4

. tét

elbő

l

Bee

thov

en é

leté

ből

képe

k A

tank

önyv

kép

ei

Hay

dn, M

ozar

t és

Bee

thov

en d

alai

20.

Schu

bert:

A m

olná

r vi

rága

i (h.

u.)

Schu

bert:

Máj

usi d

al

(fel

ső s

zóla

m h

. u.)

A ro

man

tika

kora

M

űfaj

ok: d

al,

szim

foni

kus

költe

-m

ény

Haj

lítás

ok s

zép

ének

lése

A té

l nyo

mta

lan

elsz

áll

(ném

et d

alla

m) h

gj.

Kán

on

Schu

bert:

Pis

ztrá

ng

Cho

pin:

Esz

-dúr

ke

ringő

Lisz

t: M

azep

pa

(rés

zl.)

Mus

zorg

szki

j–R

a-ve

l: Eg

y ki

állít

ás

képe

iSm

etan

a: M

oldv

a

Rom

antik

a a

társ

műv

észe

tekb

enSc

hube

rt: P

iszt

ráng

B

rahm

s: B

ölcs

ődal

21.

Schu

man

n: Z

öld

hím

es ré

t B

rahm

s: B

ölcs

ődal

A n

emze

ti op

era

A ro

man

tikus

dal

ok

szép

éne

klés

e Tö

bbsz

ólam

úság

Erke

l, Ve

rdi

oper

áibó

l rés

zlet

ekSz

ínpa

dkép

ek a

z op

erák

ból

Schu

bert,

Sch

uman

n,

Erke

l műv

eibő

l

22.

Schu

bert:

Máj

usi d

al

(als

ó sz

ólam

) hgj

. Is

mer

etle

n sz

erző

: Zi

vata

r

A s

zim

foni

kus

költe

mén

yK

arak

terd

arab

ok

Lapr

ól é

nekl

és G

-dó-

ban,

6/8

-os

ütem

C-d

ó-ba

nA

trio

la g

yako

rlása

Vál

ogat

ás a

ro-

man

tikus

műv

ek-

ből –

„am

i kim

a-ra

dt”

Irod

alom

, kép

zőm

ű-vé

szet

, zen

e, tö

r-té

nele

m

Rom

antik

us d

alok

: Sc

hube

rt, S

chum

ann,

B

rahm

s

23.

Volt

néke

m te

gnap

(c

seh

nd.)

Dvo

rák

Kés

ő ro

man

tika

Dvo

rák:

Az

Újv

ilág

szim

fóni

a I–

IV. t

étel

fő

tém

ái

Dvo

rák:

Az

Új-

vilá

g sz

imfó

niáb

ól

a IV

. tét

el

A ta

nkön

yv k

épe

Más

nép

ek d

alai

: sz

lová

k, o

rosz

, ném

et,

leng

yel s

tb.

24.

Deb

ussy

éle

te,

mun

káss

ága

Impr

essz

ioni

zmus

tém

ák é

nekl

ése

Ogy

, fra

ncia

nd.

Deb

ussy

: G

yerm

ekku

ckób

ól

rész

let

Deb

ussy

: A te

nger

c.

műb

ől II

I. t.

rész

l.

Irod

alom

– s

zim

boliz

-m

usK

épző

műv

észe

t –

impr

essz

ioni

zmus

Fran

cia

népd

al:

Kés

zen

áll m

ár a

híd

, Pá

l, K

ata,

Pét

er

ˆ

ˆ

ˆ

56

25.

Hon

egge

r: a

20.

sz. z

enéj

e A

tona

litás

, bito

na-

litás

, pol

itona

litás

A

szim

met

ria

Két

szól

amú

3/4-

es o

gy.

(fra

ncia

dal

lam

)H

oneg

ger:

Paci

fic

231

Hon

egge

r II.

szim

fóni

a, II

I. té

tel

A ta

nkön

yv k

épei

Fran

cia

népd

alok

26.

Böl

csőd

al –

oro

sz n

ép-

dal

Sztra

vins

zkij

Neo

klas

szic

izm

usA

tém

ák é

nekl

ése

Sztra

vins

zkij:

Pe

trusk

a, o

rosz

t.B

aler

ina

tánc

a zs

oltá

rszi

mfó

nia

(III

. tét

el)

A ta

nkön

yv k

épei

Oro

sz n

épda

lok

27.

Böl

csőd

al (a

lsó

szól

am)

Prok

ofje

vté

mák

éne

klés

ePr

okof

jev:

Kla

sz-

szik

us s

zim

fóni

a,

rész

let a

III.

téte

lből

(1'3

1")

Hár

om n

aran

cs

szer

elm

ese

(0'5

0")

A ta

nkön

yv k

épei

Oro

sz n

épda

lok:

K

arcs

ú tö

rzse

d,

Ladu

-ladu

, Böl

csőd

al

28.

Elin

dulta

m s

zép

hazá

mbó

l (h.

u.)

Röp

ülj,

páva

, röp

ülj

(Kod

ály

bici

nium

a)

(hgj

.)

folk

loriz

mus

H

acsa

turjá

n él

ete,

m

unká

sság

a B

artó

k B

éla

szín

-pa

di m

űvei

Mag

yar n

épda

lok

átél

t, sz

ép é

nekl

ése

Kod

ály:

Föl

szál

lott

a pá

va (V

álto

zato

k eg

y m

agya

r nép

-da

lra) r

észl

et a

na

gyze

neka

ri m

űből

2'1

0"

Hac

satu

rján:

K

ardt

ánc

Bar

tók:

A k

ék-

szak

állú

her

ceg

vára

(rés

zl.,

3'51

")

Mak

ovec

z Im

re s

zín-

padk

épe

az

Ope

rahá

zban

(ta

nkön

yvbe

n)

Tisz

án in

nen,

Dun

án

túl (

7. é

vf.)

Sej,

Nag

yabo

nyba

n Fö

lszá

ntom

a c

sász

ár

udva

rát (

7. é

vf.)

Falu

vég

én v

an e

gy

ház

(6. é

vf.)

Hop

p, id

e tis

ztán

(6

. évf

.)

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

57

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

29.

Az

1848

–49-

es m

agya

r fo

rrad

alom

és

szab

ad-

ságh

arc

dala

i: Tö

rök

bárs

ony

süve

-ge

m

Süve

gem

en n

emze

ti-sz

ín ró

zsa

Hej

, Rák

óczi

, B

ercs

ényi

, Bez

eréd

i

A v

erbu

nkos

je

llem

zői (

ism

é-tlé

s)

Kat

onad

alok

el

őadá

smód

jaK

odál

y: T

obor

zó a

H

áry

daljá

tékb

ólA

tank

önyv

kép

eM

ányo

ki Á

dám

: II

. Rák

óczi

Fer

enc

Dal

ok m

árci

us 1

5-re

30.

Kak

ukk

káno

n (n

émet

nd

.) C.

Orff

mun

káss

ága

B. B

ritte

n m

unká

s-sá

ga

A k

is k

émén

ysep

rő

Kán

onén

eklé

sA

tém

ák fi

gyel

ése,

ha

llgat

ása

a ko

ttaké

p sz

erin

t A

kis

kém

énys

eprő

c.

daljá

ték

tém

ája

Orff

: Car

min

a B

uran

a (r

észl

et)

Ó, F

ortu

na (2

'47"

)

A ta

nkön

yv k

épei

A m

ár is

mer

t ném

et

dalo

k

31.

Nev

ető

káno

n (a

ngol

da

llam

)B

. Brit

ten

A n

agyz

enek

ar

hang

szer

ei

K. P

ende

reck

i

A z

ene

meg

rázó

, ki

feje

zőer

ején

ek m

eg-

figye

lteté

se

A z

ene

elle

ntét

es h

an-

gula

ta

Brit

ten:

Var

iáci

ók

és fú

ga e

gy

Purc

ell-t

émár

a (r

észl

et)

Pend

erec

ki:

Hiro

sim

a em

léke

zete

A ta

nkön

yv k

épei

58

33.

Gau

deam

usSu

gár R

ezső

K

urtá

g G

yörg

y Sz

okol

ay S

ándo

r d

urkó

zso

lt

Az

aszi

mm

etria

A

z at

onal

itás

Az

elek

troni

kus

zene

m

egér

tése

Sugá

r: H

unya

di

(Hős

i éne

k) 5

'00"

K

urtá

g: J

áték

ok

3'37

" Sz

okol

ay: A

llite

-rá

ciók

(3'1

2")

Dur

kó: P

sich

o-gr

amm

a (3

'05"

) A

ltam

ira (2

'30"

)

Bal

lagá

si d

alok

ism

é-tlé

se

34.

Old

Bla

ck J

oe

Nem

kér

di s

enki

Ger

shw

inA

dzs

essz

Porg

y és

Bes

s c.

op

eráb

ól K

lára

bö

lcső

dala

Po

rgy

dala

: A s

ze-

gény

em

ber g

az-

dags

ágár

ól

(rés

zlet

)

32.

Rég

i mes

ékre

(ír n

d.)

Pong

rácz

Zol

tán

Wei

ner L

eóFa

rkas

Fer

enc

Mih

ály

And

rás

A je

lenk

or m

agya

r ze

néjé

nek

befo

gadá

saPo

ngrá

cz: E

gy

Cis

z- dú

r akk

ord

törté

nete

(2'1

3")

Wei

ner L

eó:

Di v

er ti m

ento

(r

ész l

e tek

) Jó

ala-

pos

csár

dás,

Ró k

a-tá

nc

fark

as:

Tava

szvá

rás

(1'1

8")

Mih

ály:

Apo

krif

(3'4

8")

törté

nele

mA

mal

omna

k ni

ncse

n kö

ve

Hej

, páv

a A

citr

usfa

leve

lest

ül,

ágas

tul

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

59

Óra

meg

taní

tand

ó da

lZ

enee

lmél

eti

ism

eret

ekKészségfejlesztés

Zen

ehal

lgat

ássz

emlé

lteté

s –

konc

entr

áció

dal

ism

étlé

s

35.

Old

Bla

ck J

oe (i

smé-

tlés)

W

ebbe

r: M

acsk

ák –

M

emor

y

Elvi

s Pr

esle

y él

ete

és m

unká

sság

a B

eatle

s eg

yütte

s W

ebbe

r mun

káss

á-ga

A ro

ck a

nd ro

ll A

pop

-roc

kE.

Pre

sley

: Goo

d R

ocki

n' T

onig

ht

Lenn

on–M

cCar

tney

: Pe

nny

Lane

(Bea

tles)

Web

ber:

Mem

ory

A ta

nkön

yv k

épei

36.

Rés

zlet

ek a

rock

ope-

rábó

lM

ai k

önny

űzen

ei

irány

zato

kA

gre

goriá

n A

nép

i han

gvét

el

A k

emén

y ro

ck (s

tí-lu

sfel

ism

erés

)

Ször

ényi

–Bró

dy:

Istv

án, a

kirá

ly (r

ész-

lete

k)

Mag

yar t

örté

nele

m,

álla

mal

apítá

s, a

ke-

resz

tény

ség

felv

étel

e

Mag

yar s

zent

ek

him

nusz

a

37.

Öss

zefo

glal

ás

60

Nagy szerepe van a zenének az ókori kultúrákban.A zene a görög kultúrában a műveltség alapvető része.Zeneelméleti ismereteik, felfedezéseik jelentősek. Görög törzsekről hangsorokat neveztek el.A zenéjüket az ábécé betűivel jegyezték le.Pindarosz híres görög dalnok, lantos volt a Kr. e. 5. században.

Új társadalmi rend, a feudalizmus.Vallásos szemlélet a művészetekben.A kora középkorban egyszólamú, vallásos témájú, latin szövegű gregorián dallamok.600 körül Gergely pápa szerepe.Építészetben román stílus (boltíves).

A 13. századtól az építészetben a román stílust felváltotta a csúcsíves gótika.Kialakult az egyszólamú világi zene, a lovagi költészet, a trubadúrdallamok.Forrása Franciaország.A késő középkorban kialakult a többszólamúság, a hang-jegyírás, a szolmizáció.Az első írásos emlék (többszólamú mű) Fornsete Nyár kánonja (13. sz.).

Reneszánsz = újjászületés (az ókori művészetekre vonat-kozik).Az ember nagyságát, életörömét hirdeti.A 15–16. sz. a hangszerkíséret nélküli (a capella) kórusművészet virágkora.Műfajok: mise, motetta, madrigál.Homofón-polifón szerkezet.Zeneszerzők: Lassus, Josquin des Pres, Palestrina.Magyar reneszánsz: Mátyás király kora. Kitűnő énekkar, orgonamuzsika, lantjáték.

Zenei stílusjegyek: gazdag díszítettség, csillogó hangzás, magasfokú hangszertechnika.A legnagyobb formaalkotó korszak.Énekes műfajok: opera, oratórium, kantáta, passió.Hangszeres műfajok: szonáta, concerto, fúga, szvit.Zeneszerzők: német: J. S. Bach, G. F. Händel,

angol: H. Purcell, francia: F. Couperin, J. P. Rameau, J. B. Lully, olasz: A. Vivaldi, A. Corelli.

Zenei stílusjegyek: finom dallamosság, egyszerű harmóniák, változatos, tagolt ritmika. Világos zenei szerkesztés, szim-metria.Műfajok: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, új stílusban a versenymű és az opera.Formák: periódus, szonátaforma.Bécsi klasszikusok: J. Haydn, W. A. Mozart, L. v. Beethoven.

építésZEt és ZENEtörtéNEt AZ­ÓKOrtÓL­A­KLASSZiciZMuSig

kl

ass

Zic

iZm

us

kb. 1

750–

1820

Ba

ro

kk

kb. 1

600–

1750

rE

NE

sZá

NsZ

kb. 1

450–

1600

kö

Zé

pko

r k

b. 4

76–1

450–

1600

gÓtiK

A­k

b. a

13.

sz.

-tól

ro

má

NÓKOr

kb. 5

00-ig

Görög templom Római templom

Átriumos román bazilika (Milánó)

Francia gótikus székesegyház (Reims)

Egyhajós olaszreneszánsz templom

Velencei bazilika íves oromzatokkal

Olasz barokk bazilika (Róma)

Kéttornyos magyar barokk templom (Győr)

Debrecen: ref. nagytemplom.Magyar klasszicista templom

Olasz gótikusszékesegyház (Orvieto)

Kéttornyos román bazilika (Ják)

Román bazilika (Pisa)

61

DALOK­ZONgOrAKíSérEttEL

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

tartalom

Előszó .......................................................................................................................... 3A kerettanterv tartalma és követelményrendszere ...................................................... 4Ének-zene kerettanterv ................................................................................................ 5Módszertani ajánlások a Nyolcadik daloskönyvem tanításához ................................. 12tudáspróba és feladatlapok .......................................................................................... 31Óravázlatok .................................................................................................................. 40Tanmenetjavaslat ......................................................................................................... 52Építészet és zenetörténet az ókortól a klasszicizmusig ............................................... 60dalok zongorakísérettel ............................................................................................... 61

74