tananyag 01 - hallgat¢i jegyzet

A pályaismeret és jelentőségeHallgatói jegyzet

Mindig van választás

SZERZŐ: FAZAKAS IDA

LEKTOR: DR. PROFESSZOR VÖLGYESY PÁL

NYELVI LEKTOR: GÖDÉNY ISTVÁNNÉ

SZERKESZTŐ: NÉMETH VIKTÓRIA

KIVITELEZŐK:

PERFEKT GAZDASÁGI TANÁCSADÓ, OKTATÓ ÉS KIADÓ ZRT.

SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT

A TANANYAG A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS

MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA.

PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR

ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL www.afsz.hu www.epalya.hu www.npk.hu

2009

http://www.afsz.hu/

http://www.epalya.hu/

http://www.npk.hu/

A pályaismeret és jelentősége

TÁMOP 2.2.2. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és

módszertani fejlesztése”

című projektjéhez kapcsolódó módszertani segédanyag

1. modul

Készítette: Fazakas Ida

Székesfehérvár

2009.

A PÁLYAISMERET ÉS JELENTŐSÉGE

TARTALOMJEGYZÉK

IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere.................................................................................................. 8

IV.1.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------- 9 IV.1.1.1. A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában ---------- 9 IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------- 9 IV.1.1.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------14

IV.1.2. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------15 IV.1.2.1. A foglalkozások osztályozási rendszere--------------------------------------------------15 IV.1.2.2. A tananyag részletes bemutatása -------------------------------------------------------15 IV.1.2.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------34

IV.1.3. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------35 IV.1.3.1. A képzések osztályozási rendszere--------------------------------------------------------35 IV.1.3.2. A tananyag részletes bemutatása -------------------------------------------------------35 IV.1.3.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------44

IV.2. Lecke: Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozás- leírások szempontrendszerei és tartalma .......................................................... 46

IV.2.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------47 IV.2.1.1. A foglalkozás-leírások szempontrendszerei ---------------------------------------------47 IV.2.1.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------47 IV.2.1.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------59

IV.3. Lecke: A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei ........................ 61

IV.3.1. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------62 IV.3.1.1. A pályaismeret bővítésének általános módszerei ---------------------------------------62 IV.3.1.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------62 IV.3.1.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------74

IV.3.2. Tanulási feladat ----------------------------------------------------------------------------------75 IV.3.2.1. Segédanyagok és eszközök a pályaismereti tevékenységekhez-----------------------75 IV.3.2.2. A tananyag részletes bemutatása ------------------------------------------------------75 IV.3.2.3. Önellenőrzés ------------------------------------------------------------------------------77

V. Modulzáró vizsga ..................................................................................................... 79

I. függelék Szakirodalmi jegyzék ------------------------------------------------------------------- 82

SZÉKESFEHÉRVÁRI REGIONÁLIS KÉPZŐ KÖZPONT 2


I. A MODULFÜZET ALAPADATAI

A modul megnevezése:

A pályaismeret és jelentősége

A fejlesztő team tagjai:

Fazakas Ida

A modul célja:

A modul fő célja: felismertetni a pályaorientációra vállalkozó szakemberekkel a pálya-

munka világában történő tájékozottság fontosságát. Megismertetni azt a dinamikus

viszonyt, amely a munkát végző ember és a munka/pálya kínálta lehetőségek között

kialakítható. Ennek érdekében az alapfogalmak tisztázása történik meg. Célja, hogy a

hallgatók képesek legyenek eligazodni a foglalkozások osztályozási rendszerében,

ismerjék a foglalkozások leírásának szerkezetét. Ismerjék meg a középfokú szakképzés

és a felsőoktatás rendszerét, kiemelten a szakmacsoportos oktatás jellemzőit a

pályaismeret szempontjából! Szerezzenek jártasságot a pályaismeret tanításának

pedagógiai módszereiben!

A modul időtartama: 30 óra

A modul során elsajátítandó kompetenciák:

A hallgató a modul befejezése után legyen képes:

a pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni,

a pályaismeret alapfogalmait definiálni,

a széles felhasználású osztályozási rendszereket értelmezni,

a hazai osztályozási rendszerben eligazodni,

a gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni,

összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között,

foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni,

önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között,



önállóan eligazodni a képzési leírások között,

foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten,

eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás),

önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző kiadványokban és

interneten.

Önálló alkalmazás szintjén ismerje:

a hazai osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét,

a különböző foglalkozás-leírásokat (FIK, FIT mappa),

az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket,

a pályaismeret bővítésének általános módszereit,

• személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből.

A modulban alkalmazott értékelési módszerek:

Számonkérések formája Modulzáró vizsga, modul közbeni értékelés.

Számonkérések rendszeressége Modul végén, modul folyamán.

Számonkérések tartalma A modul tananyagának feldolgozása, tudásmérő

tesztek és gyakorlati feladatvégzés formájában.

A felnőttek tudásszintjének

ellenőrzésére szolgáló módszer(ek)

Modulzáró dolgozat, gyakorlati feladatvégzés, a

tananyagban való előrehaladást ellenőrző

dolgozat.

Megszerezhető minősítések Megfelelt, kiválóan megfelelt.

Megszerezhető minősítésekhez tartozó

követelményszintek

60%, 90%.

Sikertelen teljesítés következménye Modulzáró vizsga ismétlése.



II. HASZNOS TUDNIVALÓK A TANULÁSHOZ

A tanulásban való előrehaladás rendszere:

• A modulfüzet tananyagát leckékre bontottuk. A leckékre való felbontás alapját

a modul során elsajátítandó kompetenciák adják. Az egyes leckéken belüli

tanulási feladatok a leckéken belüli rész célkitűzések szerint lettek felosztva.

Minden tanulási feladat végén önellenőrző kérdések találhatók, melyek

segítségével a hallgató ellenőrizheti, milyen mértében sikerült elsajátítania a

tanulási feladatban ismertetett fogalmakat. A leckék végén, azok tananyagára

épülő felmérések találhatók, melyek segítségével az instruktor ellenőrizni

tudja a hallgató előrehaladását a modul adott célkitűzésére vonatkozóan. A

modul modulzáró feladattal zárul, melynek segítségével az instruktor komplex

módon ellenőrizni tudja, hogy a hallgató felkészültsége mennyire felel meg a

modul célkitűzéseinek.

A tanulást segítő rendszerek:

• Oktatástechnikai eszközök alkalmazása.

• A hallgató teljesítményét önmaga önellenőrző feladatokkal, oktatója

modulzáró vizsga segítségével értékeli.

• Interneten elérhető pályaismeret bővítését segítő rendszerek.

• Informatikai oktatóterem internet hozzáféréssel.



Piktogramok a tananyagban való előrehaladás segítésére:

Olvassa el figyelmesen

Fontos rész

Megértést könnyítő példa

Önellenőrző feladat

Önállóan feldolgozandó feladat



III. A MODUL TARTALMA

Lecke

sorszáma Témakör

Időtartam

(óra)

1.

A pályaismeret alapfogalmai és a

foglalkozások osztályozási rend-

szere

10

2. Hogyan ismerhetők meg a

foglalkozások? - a foglalkozások

leírásának szempontrendszerei

9

3. A pályaismeret bővítésének mód-

szertani lehetőségei 9

4. Modulzáró vizsga 2



IV. A MODUL TANANYAGA

IV.1. Lecke: A pályaismeret alapfogalmai és a foglalkozások osztályozási rendszere

Tudnivalók a lecke elsajátításához

Bevezetés

A pályaorientáció speciális ismeretanyagát a személyiségben rejlő lehetőségek

feltárásán túl a pálya-munka világában való jártasság adja. A pályalélektan témakörén

belül a pályaismeretre vonatkozó információk elkülönített területet jelentenek. Ebben a

leckében foglalkozunk a pályaismeret alapfogalmaival, definiáljuk a pályaorientációt,

meghatározzuk annak tartalmát, illetve bemutatjuk a pályaismeret szerepét a

pályaorientációs munkában. A pályaorientáció szempontjából két témát emelhetünk ki a

pályaismeretek halmazából. Az első a pályák osztályozási szempontjainak megismerése,

a második terület a foglalkozási profil tartalma, amely a következő lecke témája.

Az osztályozási rendszerek megismerése elméleti és konkrét haszonnal is jár. Az

elméleti gazdagodást az osztályozási lehetőségek sokféleségének áttekintése adja, amely

arra sarkalhatja a pályaorientációval foglalkozó szakembert, hogy minél jobban és

részletesebben törekedjék a pálya és a munka világának megismerésére. A konkrét

hasznot a hazai osztályozási rendszerekben való eligazodás jelenti, mert a

pályaorientációs tevékenységhez tartozik a korrekt információnyújtás. A felvételi lapok

kitöltésétől a munkakör megpályázásán keresztül számtalan olyan tevékenységhez

kérhet támogatást az egyén, amelyhez szükségesek ezek az ismeretek.

A lecke elvégzése után a hallgató:

• ismerje a pályaismeret alapfogalmait, és ezek összefüggéseit.

• tudja meghatározni a pályaorientációt és értse a pályaismeret szerepét, helyét ebben

a folyamatban.

• megismeri a széles felhasználási körű osztályozási rendszereket, a hazai

osztályozási rendszert a FEOR-t, az OKJ és felsőoktatás rendszerét.



A tanulási feladatokhoz tartozó rész célkitűzések

A hallgató a tanulási feladatok elvégzése után képes lesz:

1. A pályaorientáció tartalmi összetevőit ismertetni.

2. A pályaismeret alapfogalmait definiálni.

3. A széles felhasználási körű osztályozási rendszereket értelmezni.

4. A hazai osztályozási rendszerben eligazodni.

5. A gyakorlatorientált osztályozási rendszerek hasznát átlátni.

6. Összefüggések megtalálására a különböző osztályozási rendszerek között.

7. Eligazodni a képzések rendszerében (OKJ, felsőoktatás).

IV.1.1. Tanulási feladat

IV.1.1.1. A pályaismeret alapfogalmai és jelentősége a pályaorientációs munkában

IV.1.1.2. A tananyag részletes bemutatása

A pályaorientáció tartalma interdiszciplináris szemléletű ismeretanyag, amely

pszichológiai, közgazdasági, jogi és munkatudományi ismereteket tartalmaz.

A pályaorientációt olyan folyamatként definiáljuk „amely a tanuló egyéni

igényeinek figyelembevételével segíti a megfelelő pálya, szakma

kiválasztását a lehető legszélesebb információnyújtás révén.” (Szilágyi, 2000) Ez a

meghatározás hangsúlyozza a folyamatjelleget és a tanulók individuális esélyeinek

növelését, amely értelmezés új szerepet kíván meg a pályaorientációt végző

intézménytől, így az iskolától is. A pályaorientáció célja tehát, hogy az egyént a

pályaválasztási döntésében támogassa.

A pályaválasztás azt jelenti, hogy „az egyén a fennálló lehetőségek alapján önállóan,

céljának megfelelően kiválaszt egy olyan foglalkozást, tevékenységet, amely lehetővé

teszi, hogy a társadalom és/vagy a maga számára értéket tartalmazó munkát

végezhessen.” (Szilágyi, 2000) A hangsúly az egyén és környezete közti interakciós

folyamaton van, amely folyamat döntéssel zárul, és ez adja a későbbi pályája

kiindulópontját. A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamatnak

kellene megelőzni, amelyben a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel,



öndefinícióval rendelkezik. Ismeri annak a társadalmi környezetnek a gazdasági

jellemzőit és képzési lehetőségeit, valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról.

Ezek szerint a pályaorientáció tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és

a pályaismeret jelenti.

A pályaismeret fontosságát nem lehet elvitatni a pályaorientációs folyamatban. Változó

világunkban olyan információmennyiséggel kell megküzdeni a pályák világára

vonatkozóan, amely nehézséget jelent sok pályaválasztó, pályát módosító vagy munkát

vállaló számára. Így a pályaismeret sosem „kész” tudásanyag, folyamatosan kell

fejleszteni, tanulni azoknak, akik korrekt információt akarnak nyújtani.

A statikus szakmastruktúrák kora lejárt. A jelenlegi gazdasági változások azt mutatják,

hogy igen rövid idő alatt még egy jól működő piacgazdaságban is átszerveződik a

szakmai struktúra, új szakmák jelennek meg, eltűnnek mások, de átalakul, megújul a

szakmai tartalom is. A foglalkozások számának gyarapodása, illetve átalakulása

természetes következménye a piacgazdasági folyamatoknak. Hazánkban a különféle

közép- és felsőfokú képesítést igénylő foglalkozások száma több ezer, ennek

megfelelően sok foglalkozás, ezen belül munkakör betöltésére lehet vállalkozni.

Természetes igénye a pályát vagy képzést választó, vagy munkát vállaló egyénnek hogy

segítséget kapjon a pályák közti eligazodásban. A pályaorientációt végző

szakembereknek pedig kötelessége, hogy a pályaválasztás, pályamodósítás előtt állókat

vagy képzést választó, munkát vállaló fiatalokat és felnőtteket eligazítsák a pályák

világában. Ez a foglalkozások elemzésének és leírásának egyik legfőbb célja.

A pályaismeret fogalmának megjelenése a szervezett pályaválasztási tanácsadás és

munkaközvetítés kialakulásához kapcsolódik, az ehhez szükséges háttértudást jelenti.

Az egyes foglalkozásokban lényeges szerepet játszó tényezők tudományos leírása és

csoportosítása a pályalélektani kutatások egyik legfontosabb feladata.

„A pályaismeret a munkatudományokon belül rendszerezi és leírja azokat

az ismérveket, amit a munkát végző embernek a pályán a

foglalkozástevékenységgel kapcsolatban, mint követelményt, feladatot figyelembe kell

vennie.” (Völgyesy, 1995) Az optimális pályaválasztási döntés támogatásához ismerni

kell az embert és személyiségjellemzőit, valamint a foglalkozásokat és azok

követelményeit, amelyeket az emberrel szemben támasztanak. Tudatában kell lennünk,

hogy mind a pályák és foglalkozások tartalma, mind pedig a munkát végző



személyisége változik. Az ember-pálya kapcsolata tehát egy dinamikus, folyton változó

kapcsolat, de ez nem jelenti, hogy nincsenek állandó elemek, hiszen ezek

nélkülözhetetlen szempontok ahhoz, hogy az embert hogyan viszonyítsuk valamely

foglalkozáshoz.

Szükséges néhány kifejezést meghatározni, amelyeket a munkavégzéshez kapcsolódó

fogalomként használunk, vagyis a pályaismeret alapfogalmait (Völgyesy, 1995):

Hivatás: olyan foglalkozási tevékenység, amely megfelel a személyiség erkölcsi

értékeinek, érzelmi szükségleteinek, gyakorta intellektuális forrásból táplálkozik.

Foglalkozás: egy előzetes tanulást megkívánó különböző tevékenységekből álló

összetett, célirányos cselekvések sorozata. A képzési igényük, tevékenységtípusuk és

felelősségszintjük szerint hasonló munkaköröket is foglalkozásnak nevezik.

Szakma: tulajdonképpen azonos a foglalkozással, de a magyar nyelvben a középfokú

foglalkozásokat szoktuk így megnevezni.

Állás: fizetett munkatevékenység, melyben a dolgozó az elérendő cél érdekében egy

adott munkafelosztásnak megfelelően gyakorolja foglalkozását (egy szervezeten belül

az állás azonos a munkahelyek számával.) Az angol nyelv tárhódításának köszönhetően

a pozíció szót az állás analógiájaként használjuk, holott eredeti jelentésük eltérő lásd

alább.

Munkakör: a szervezeti struktúra alapegysége, mely dinamikus, eredményorientált;

meghatározott tudás, tartalom, folyamatok, felelősségek, hatáskörök tartoznak hozzá.

Foglalkozási tevékenység (job operation): egy adott szervezeten belül a szervezeti

funkciók (amelyeket az Alapító Okirat és az Üzleti Terv / Stratégia definiál) és a

betöltésükhöz szükséges kötelességek és feladatok mátrix szerű kombinációja.

Feladat (duty) a következőképp jellemzi Völgyesy (1995):

• „Minden feladat magába foglal egy megoldást, elintézési folyamatot. A

munkafolyamat vagy túlnyomó részt mentális vagy mentális és fizikai

tevékenységek kombinációjaként valósul meg.



• Minden feladat egy olyan tárgyra terjed ki, amelyen a kívánt tevékenységnek

végbe kell mennie, ez vagy személyi, vagy anyagi jelegű.

• Minden feladat megoldásában szüksége van segédeszközök (eszmei vagy

tárgyi munkaeszközök) alkalmazására.”

Pálya: jelenti a foglalkozások csoportját, de használjuk az életút eseményeinek

értelmezéseként is, ilyenkor beszélünk életpályáról.

Munka: az egyén és társadalom számára fontos tevékenység, amely szellemi és fizikai

energiát igényel, eredménye valamilyen szellemi vagy tárgyi érték.

Végzettség: eredményesen befejezett iskolai, szakmai tanulmányok igazolt eredménye,

a szakképesítés szintjét jelöli.

Az OKJ szerinti szakképesítési szintek, a végzettségek a következők:

Alapszintű – befejezett iskolai végzettséget nem igénylő

Középszintű – nyolcadik évfolyam elvégzése után

Középszintű – tizedik évfolyam elvégzése után

Középszintű – középiskola befejező évfolyamának elvégzése után

Középszintű – érettségi után

Emeltszintű – érettségi után

Felsőfokú – érettségi után

Felsőfokú – felsőfokú iskolai végzettséggel

A többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet bevezetésével három felsőfokú

végzettségi szintet különböztetünk meg:

• alapképzésben, BA (Bachelor of Arts) és BSc (Bachelor of Sciences)

végzettség szerezhető.

• mesterképzés, MA (Master of Arts) és MSc (Master of Sciences) végzettség

szerezhető.

• doktori képzés, PhD (Doctor of Philosophy) vagy DLA („Doctor of Liberal

Arts”) végzettség szerezhető.

(Az alapképzésben és a mesterképzésben a BA/BSc, illetve MA/MSc rövidítések azt

jelzik, hogy a végzettség alapja humán vagy reál terület volt-e.



A BSc, MSc képzések alatt az informatikai, műszaki, agrár, nemzetvédelmi és katonai,

orvos- és egészségtudomány, sporttudomány, természettudományi képzési terület

szakjait értjük.

A BA, MA képzések pedig a bölcsészettudomány, gazdaságtudományok, jogi és

igazgatási szakokat, valamint a művészet, művészetközvetítés, pedagógus és

társadalomtudomány képzési területeket takarja.

A rövidítések az angol elnevezésekből adódnak, úgy mint science, illetve art.

A PhD vagy a DLA rövidítéssel egyenértékű a „Dr.” rövidítés, ami tehát tudományos

minősítésről árulkodik. DLA tudományos fokozat csak a zeneművészet, képzőművészet

és az iparművészet területén szerezhető meg.)

Képzettség: valamely ismeretkörben, vagy szakterületen (szakmában) szerzett tudást,

valamint az eredményes munkához szükséges személyiségjegyek (készségek,

jártasságok, képességek) birtoklását jelenti, nem azonos a szakképesítéssel.

A következő négy képzettségi (képesítési) szintet alkalmazza a FEOR (lásd később):

• I. képzettségi szint: Az alapfokú oktatás keretében (általános iskola 8.

osztálya, illetve annak megfelelő) megszerzett

képzettség.

• II. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében szakmunkásképzés,

szakiskolai képzés által megszerzett képzettség.

• III. képzettségi szint: Középfokú oktatás keretében az általános

gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban

megszerzett képzettség.

• IV. képzettségi szint: Felsőfokú oktatás keretében (egyetemen, főiskolán)

megszerzett vagy ezzel egyenértékű képzettség.

Megjegyzés: a FEOR-ban alkalmazott képzettségi szintekben leírt végzettségi szintek

még nem tükrözik az OKJ felosztását, de ez a korrekciós folyamatosan zajlik.

Írja le, hogy milyen foglalkozásokat, szakmákat sajátított el? (erről általában

van valamilyen bizonyítványa, oklevele, „papírja”)

Milyen végzettségi szintek kapcsolódnak az egyes foglalkozásához, szakmájához?

Milyen állásokat töltött be és tölt be most? Ott melyik foglalkozásához kapcsolódó

tudását használta?



IV.1.1.3. Önellenőrzés

1. Hogyan definiáljuk a pályaorientációt és mi a tartalma?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 2. Melyik a pályaismeret két nagy területe?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Indokolja, a pályaismeret fontosságát a pályaorientációs folyamatban!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 4. Mi a foglalkozás és állás közti összefüggés? Mondjon konkrét példát!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 5. Milyen képzettségi szinteket különböztet meg a FEOR?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 6. Milyen felsőfokú végzettségi szintek vannak?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................




IV.1.2.1. A foglalkozások osztályozási rendszere


A pályaismeret egyik fontos összetevője a foglalkozások osztályozása. Ezt a műveletet

nem lehet addig végrehajtani, míg az osztályokba sorolandó egységeket megfelelően

nem definiáltuk. Másrészt minden osztályozásnak vannak kritériumai, olyan

szempontok, amelyek alapján lehet sorolni az adott egységeket első, második, vagy

további fokozatokba. A foglalkozások osztályozása esetében, a sorolandó egység a

foglakozás, így elsősorban a kritériumokat kell kijelölni és meghatározni. A

foglalkozások elemzését, a munkaanalízist, a munkahelyelemzés és a

tevékenységelemezés jelenti. A munkahelyelemzés a munkahelyi feltételekkel és annak

környezetével foglalkozik. A tevékenységelemezés olyan feladatokat vizsgál, amelyek

egy munkakört betöltő személy munkáját jellemezi, tehát nagyrész feladatelemzés,

amelynek eredményeként kialakul a pályaosztályozás, a sokféle foglalkozás különböző

kritériumok szerinti rendezése. Ennek megfelelően szociológiai, gazdasági,

pszichológiai és egyéb kritériumok alapján osztályozhatunk. A pszichológiai jellegű

osztályozási rendszerek komplexitásra törekednek, nemcsak a pályák objektív feltételeit

veszik figyelembe, hanem a munkát végzőket is. Kétféle osztályozási stratégiát

kombinálnak, egyrészt a foglalkozási feltételek, körülmények osztályozását, illetve a

foglalkozást betöltő személyek pszichés feltételeit, alkalmassági kategóriáit. Fontos,

hogy a pályaorientációs gyakorlatban is jól használható osztályozási rendszer alakuljon

ki, amelyet az alkalmasság-diagnosztikai munkában is hasznosítani lehet.

A foglalkozások elemzésének és osztályozásának egyik alapvető célja, hogy

eligazítást nyújtson a pályák világában, mivel, mint megfogalmaztuk

életutunk során gyakran hozunk pálya-, munka választási döntéseket, és ekkor az

önismeret mellett a foglalkozások alapos ismeretére is szükség van.

Az elemzések, osztályozások haszna, jelentősége több síkon is megragadható. A

nemzeti osztályozási rendszerek, amelyek tükrözik a munkaerőpiac szerkezetét



lehetőséget adnak statisztikai nyilvántartásokra, amelyek felhasználhatók a

foglalkoztatáspolitikai döntésekben.

A foglalkozások elemzésének másik fontos célja, hogy a szakképzéshez nyújtson

információkat. A foglalkozások jelenlegi és jövőbeni várható helyzetéről, tantervek

elkészítésében, követelmények kidolgozásában, standardok meghatározásában,

kompetenciakörök megállapításában nagy jelentősége van.

Az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenységhez hasznos háttéranyag (toborzás,

teljesítmény-értékelés, karriertervekhez, munkakör kialakításhoz).

A foglalkozások osztályozásának másik fontos gyakorlati célja annak meghatározása,

hogy adott szakképesítéssel milyen foglalkozás, munkakör tölthető be.

Nemzetközi összehasonlító munkákban is fontos eszköz, elősegíti az információcserét a

foglalkozásokról, olyan adatokat biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a

nemzeti adatokat nemzetközi szinten használhatóvá tesznek. A nemzetközi foglalkozási

adatok egységes formában való megjelenítése és feldolgozása lehetővé teszi a kutatást

és egyéb célorientált tevékenységeket pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése,

munkahelyek nemzetközi telepítése, összehasonlítások, szakképesítések ekvivalálása,

stb.

Osztályozási eljárások

Elvileg nagyon sok osztályozási eljárás dolgozható ki, amelynek használhatósága csak a

mindenkori felhasználás során határozható meg. A szakirodalom a következő

osztályozási eljárásokat különbözteti meg (Völgyesy, 1995, Szilágyi, 2000):

1. Széles felhasználási körű osztályozási eljárásokat

Az Amerikai Foglalkozási Szótár (Dictionary of Occupatinal Titles – DOT) a

foglalkozásokat kilencjegyű kódokkal látja el, amely segíti a felhasználókat, hogy

bizonyos foglalkozásokat be tudjon sorolni bizonyos csoportba. A kilenc számjegyű

kódnak három számjegyenként sajátos célja, jelentése van. Az első három számjegy

foglalkozáskategóriákba való besorolást jelöl, az középső három pedig a foglalkozás

során végzett munkatevékenységeket minősíti adatokkal, személyekkel és dolgokkal

kapcsolatban, az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A



foglalkozások egy részénél a kód az első hat számjegye lehet azonos, de adott

kilencjegyű kódja csak egy foglalkozásnak lehet.

Az első három számjegy első számjegye azt a fő kategóriát jelöli, amelybe a foglalkozás

besorolható, összesen kilenc ilyen fő kategória van:

0/1 felsőfokú végzettséget igénylő és egyéb magasabb műszaki, vagy vezető

foglalkozások

2 irodai és kereskedelmi foglalkozások

3 szolgáltató foglalkozások

4 mező-, erdőgazdasági és halászati foglalkozások

5 feldolgozó foglalkozások

6 gépekkel kapcsolatos foglalkozások

7 bankszakmabeli foglalkozások

8 építőipari foglalkozások

9 egyéb foglalkozások

A kilenc fő kategória további 83 szélesebb (két kódszámmal kifejezett) és 564 szűkebb

(három számmal kifejezett) foglalkozásra van felosztva. A fő és alkategóriák kialakítása

négy kritérium szerint történik, ennek megfelelően akkor foglalnak egy kategóriába

foglalkozásokat, ha:

• hasonló anyagokat dolgoznak fel (pl. előbb említett fafeldolgozás)

• azonos foglalkozásmiliőbe tartoznak (pl. irodai tevékenység)

• közös feladataik vannak (pl. szolgáltatás)

• egy bizonyos iparágba tartoznak (pl. építőipar).

A textilfestő-, nyomó esetében a 652 kódszámhoz való besorolás azt jelenti, hogy:

6 gépekkel kapcsolatos foglalkozások

65 nyomdaipari foglalkozások

652 nyomdaipari gépkezelői foglalkozások

A középső három számjegy a foglalkozás során végzett munkatevékenységeket (worker

function) minősíti. Abból a feltevésből indulnak ki, hogy minden foglalkozás

valamilyen viszonyulást kíván meg a dolgozótól adatokkal, személyekkel és dolgokkal

kapcsolatban. A középső három számjegy számai ezt a viszonyt fejezik ki a fenti három



kategóriával kapcsolatban. A táblázatban a számok a felelősség és önálló döntéshozatal

magas illetve alacsony szintjét fejezik ki (növekvő számmal csökken ez).

adatok személyek dolgok

0. szintetizálni 0. tanácsot adni 0. gépeket felszerelni

1. koordinálni 1. tárgyalni 1. precíziós munkák

2. elemezni 2. oktatni 2. vezérelni, felügyelni

3. összeállítani,

szerkeszteni

3. vezetni, felügyelni 3. gépeket kezelni,

üzembe helyezni

4. számítani 4. szórakoztatni 4. megmunkálni, kezelni

5. átvinni, másolni 5. meggyőzni 5. gépeket kezelni

6. összehasonlítani 6. beszélni, értesíteni 6. adagolni, beadni,

távolítani

7. kiszolgálni 7. Tenni-venni

8. utasítást kapni,

(ki)segíteni

Ennek megfelelően a 382 kód azt jelenti, hogy az állást betöltő személy

adatokat összeállít, szerkeszt, utasításokat kap, segít a személyekkel

kapcsolatban, dolgokat felügyel, vezérel.

Az utolsó három számjegy pedig az egyes foglalkozások saját kódja. A példánk

esetében a Textilfestő-, nyomó 652.382.010

Az amerikai osztályozási rendszer nagyon pragmatiku, sok munkakörről, foglalkozási

csoportról ad sokoldalú információt és az alkalmassági követelményeket nagyon jól

mutatja be. Az alkalmasság, képességszint, döntési kompetencia, felelősség fontosabb

alapelvek, mint a nálunk használt képzettségi szint. Természetesen a részletes jellege

miatt nehézkes a karbantartása is.

Az Foglalkozok Kanadai Osztályozása és Szótár (Canadian Classification and

Dictionary of Occupations – CCDO) mérföldkő volt a maga idejében 1971-ben, de



jelentős változások történtek a foglalkozások és a felhasználói igények területén, a

legnagyobb problémák az osztályozási rendszer struktúrájával és a foglalkozási leírások

merev felépítésével kapcsolatban merültek fel. A Kanadai Foglalkoztatási és

Bevándorlási Bizottság arra a feladatra vállalkozott, hogy egy új foglalkozási rendszert

dolgozzon ki. Az új rendszerrel szembeni elvárások, hogy ne csak egy hatékony,

statisztikai célokra jól használható osztályozási rendszer legyen, hanem olyan, amely jól

tükrözi és megmagyarázza a foglalkozások világát.

Az új rendszer az Országos Foglalkozási Osztályozás (National Occupational

Classification – NOC), amelynek érvényben lévő változata a NOC-2006, amelyet a

1992-es és 2001-es változatok előztek meg.

A NOC kidolgozásának legfőbb célja, hogy a felhasználók számára átláthatóbbá tegye a

foglalkozások világát, ezért két kiadványt is tartozik az osztályozási rendszerhez:

• A Foglalkozásleírások, amely 520 foglalkozási csoport standard leírását

tartalmazza, kód és megnevezés szerint.

• Karrier Kézikönyv, amely egy tanácsadói változata a NOC-nak, amely több

mint 900 foglalkozásról ad közre információt képességek, érdeklődés, fizikai

tevékenység, képzésbeli követelmények, potenciális munkahelyek

tekintetében.

Ebben az osztályozási rendszerben a foglalkozások csoportba sorolásának alapja a

munkaterület (Skill Type) amely a munkatevékenységre alapoz, de kifejezi a képzési

terület és az iparágat is valamint a képzettségi szintet (Skill Level).

A munkaterületeket 9 kategóriába sorolják, amelyektől külön kezelik a vezető

(management) foglalkozásokat, mivel ezekhez a foglalkozásokhoz nem minden esetben

tartozik meghatározott képzettségi szint:

0 – felső szintű vezetők és törvényhozók;

1 – kereskedelem, pénzügy és adminisztráció;

2 – természettudományok és alkalmazott tudományok;

3 – egészségügy;

4 – társadalom-, neveléstudományok, államigazgatás, vallás;

5 – művészet, kultúra, kikapcsolódás és sport;

6 – eladás és szolgáltatás;

7 – kereskedelem, szállítók, gépkezelők;

8 – kitermelés, elsődleges feldolgozás;



9 – gyártás, feldolgozás

A NOC négy számjegyű kódjának első számjegye a kilenc kategória valamelyikét jelöli.

Képzettségi szintek a következők:

A – olyan foglalkozások, amelyekhez feltétel a felsőfokú végzettség, a NOC kódon

belül az 1-es szám jelenti ezt a szintet.

B - olyan foglalkozások, amelyekhez szakképzettség szükséges, technikusi vagy

szakmunkás szinten, a NOC kódon belül a 2-es és a 3-as szám jelenti ezt a szintet.

C – olyan foglalkozások, amelyekhez alapfokú végzettség és/vagy rövid idejű tréning,

munkatapasztalat szükséges. a NOC kódon belül a 4-es és az 5-ös szám jelenti ezt a

szintet.

D – szakképzettséget nem igénylő, betanított munkával végezhető foglalkozások, a

NOC kódon belül az 6-os szám jelenti ezt a szintet.

A NOC négy számjegyű kódjának második számjegye fejezi ki, hogy melyik

képzettségi szinthez tartozik a foglalkozás.

A NOC-ban szereplő 26 főcsoporthoz való tartozást a kód első két számjegye adja meg,

amely kifejezi a munkaterületet és a képzettségi szintet. További 140 alcsoport lett

kialakítva, amelyet a harmadik számjegy jelöl. A negyedik számjegy a foglalkozás saját

kódja, ezen a szinten 520 foglalkozáscsoport lett elkülönítve.

64 (C) – alapszintű eladók és szolgáltató foglalkozások

643 – alapszintű munkakörök az utazás és szállodaipar területén

6435 – Hotel recepciós

A foglalkozáscsoportokat egy jól áttekinthető mátrixban foglalják össze az alcsoportok

szintjéig, ahol szemléltetik a munkaterületek és képzettségi szint kritériumok együttes

alkalmazását. (www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/pdf/Matrix.pdf)

A Foglalkozások Egységes Nemzetközi Osztályozási Rendszere (International

Standard Classification of Occupations – ISCO) egy olyan nemzetközi munkaügyi

szabvány, amely a foglalkozások osztályozásához nyújt segítséget. Az ISCO első

változatás 1958-ban fejlesztették ki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalban (ma

International Labour Organization – ILO – Nemzetközi Munkaügyi Szervezet). Majd



1968-ban, 1988-ban és 2008-ban módosították. Az ISCO – 08 szabvány három fő célja

nem változott a korábban megfogalmazottakhoz képest:

Nemzetközi információcsere elősegítése a foglalkozásokról azáltal, hogy olyan

eszközt biztosít az egyes országok statisztikusainak, amivel a nemzeti adatokat

nemzetközi szinten használhatóvá teszi.

A nemzetközi foglalkozási adatok egységes formában való megjelenítése és

feldolgozása lehetővé tegye a kutatást és egyéb célorientált tevékenységeket

pl. nemzetközi munkaerő-vándorlás figyelése, munkahelyek nemzetközi

telepítése, összehasonlítások, stb.!

Modellként szolgáljon az országok nemzeti foglalkozási osztályozási

rendszereinek kialakításánál vagy azok módosításánál!

Az ISCO-08 ajánlásait adaptálják a FEOR-08 osztályozási rendszer kialakításában,

amely munka eredményeként kialakul az új foglalkozási struktúra, a foglalkozások

tartalmi leírása, valamint az OKJ szakképzettségek és foglalkozások megfeleltetése. A

FEOR-08 várhatóan 2010-ben kerül bevezetésre.

2. A magyar osztályozási rendszer

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszer (FEOR)–t 1975-ben dolgozták ki

azzal a céllal, hogy lehetőséget nyújtson az aktív és inaktív keresők teljes körének

foglalkozás, munkakör, állománycsoport, illetve beosztás szerinti osztályozására. A

FEOR kódrendszere 8 számjegyből állt:

• az első szám a fizikai és szellemi foglalkozásúakat különítette el,

• az első-második a foglalkozási főcsoportot,

• az első-harmadik a foglalkozási csoportot,

• az első-negyedik a foglalkozást jelentette.

• az első hat számjegy a munkakör jelölésére szolgált,

• a hetedik szám a képzettséget, illetve beosztást,

• a nyolcadik szám fizikai dolgozóknál a munkafeltételeket, szellemi

foglalkozásúaknál a felelősség mértékét jelentette.



Ez az osztályozási rendszer - amelynek alapja a fizikai és szellemi munka

elkülönítése, jellemzője a merev hierarchia és strukturáltság - elavult.

Az 1992-1993. években kidolgozásra került új osztályozási rendszer – FEOR-93 - a

foglalkozások besorolásánál figyelembe vette azokat a főbb tevékenységelemeket,

amelyeket egy-egy foglalkozásnál végezni kell. Az új osztályozási rendszer

alapelveiben és felépítésében követi az érvényes nemzetközi foglalkozási

osztályozás, az ISCO ajánlásait. Az új ISCO-08-as adaptálási folyamatának

eredményeként, várhatóan 2010-ben jelenik meg a FEOR-08. Ennek ismerhető

változásait folyamatosan jelöljük a tananyagban.

Az ISCO-88 elvének megfelelően a foglalkozás megnevezés alatt a

ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalmából indul ki. A másik

csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükséges szakértelem,

tudás, ismeret szintje.

Ezek a fogalmak – szakértelem, tudás, ismeret – csak akkor értelmezhetők, ha

valahogy mérni tudjuk őket, így kiegészítő módszerként a rendszerben szereplő

foglalkozásokhoz megkívánt szakképzettséget, iskolázottsági előfeltételt is

hozzárendelnek. Az ISCO-88 négy alapvető képzettségi szintet állapít meg, de ezek a

magyar oktatási rendszer sajátosságai miatt csak nagyvonalakban követhetők. A

FEOOR-93 a 2-9. főcsoportoknál alkalmazza a képzettség ismérvét, de ezt nem

tekinti kizárólagosnak, a tartalomtól független szempontnak.

Általánosságban megállapítható, hogy a minimális képzettségi feltétel:

• a 2. főcsoportban a IV. képzettségi szint (egyetem, főiskola),

• a 3. és 4. főcsoportban a III. képzettségi szint (gimnázium, szakközépiskola,

technikum),

• az 5.- 8. főcsoportokban a II. képzettségi szint (szakmunkásképző, szakiskola),

• a 9. főcsoportban az I. képzettségi szint (8 általános, szakképzettséget nem

igénylő).

Az is fontos szempont, hogy valamely foglalkozás gyakorlása mennyiben követel

meg önállóságot a döntéshozatalban. Azonos képzettségű és hasonló területen

dolgozó személy között ebben a tekintetben lényeges különbségek adódhatnak,



amelyeket a besorolásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni (lásd 2. és 3. főcsoport

közti párhuzamokat).

A besorolás alapelvei nem változnak a FEOR-08-ban, mivel az ISCO-08 alapelvei is

változatlanok, de a képzettségeket, iskolai előfeltételeket aktualizálni kell a

megváltozott felsőoktatási és szakképzési struktúrának és szinteknek megfelelően.

Egyéb besorolási szempontok

A besorolás alapvető egysége a foglakozás. A több foglalkozást tartalmazó

alcsoportokon belül előfordulhat, hogy valamely tevékenység tartalma közvetlenül

egyik felsorolt foglalkozáshoz sem kapcsolható, ilyen esetben a negyedik számhelyen

a „9” számjegyértékkel jelölt „egyéb” megnevezést kell alkalmazni.

5299 – Egyéb szolgáltatási foglalkozások – ide tartoznak a máshová nem

sorolható lakás-, és kommunális szolgáltatás területén dolgozók (pl.

hulladékgyűjtő, hulladékkezelő, szemétszállítási ellenőr)

A besorolás alapja mindig a főfoglalkozás. Ha olyan dolgozókat kell besorolni, akik

fő munkahelyükön is többféle tevékenységet végeznek akkor a legjellemzőbb vagy a

munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet kell figyelembe venni. Ha a

különböző feladatok elvégzéséhez szükséges szakképzettség, döntési hatáskör

tekintetében lényeges eltérés állapítható meg, akkor indokolt a magasabb szaktudást,

nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást előnyben részesíteni.

Például a termelési és eladási tevékenység együttes végzése esetén az előbbi

kap prioritást. Aki kenyeret süt és elad, azt a sütőipari tevékenysége alapján

sorolják be.

A foglalkozást, a foglalkozási viszonytól függetlenül kell vizsgálni. A besorolás

szempontjából tehát mindegy hogy valaki alkalmazásban álló, vagy társasági tag,

vagy önálló. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag csak akkor sorolható be, ha a

munkafolyamatban is részt vesz.

A három főnél kevesebb beosztottat foglalkoztató egységek – boltok, műhelyek, stb. -

irányítói nem minősíthetők vezetőnek, hanem tevékenységük jellege szerint sorolják



be őket. A legalább három, de legtöbb húsz munkavállalót foglalkoztató önálló

szervezetek vezetői kisszervezeti vezetőnek minősülnek. A vezetők közé csak azok

sorolhatók be, akik meghatározott szervezeti egység munkáját folyamatosan

irányítják (lásd 1. főcsoport).

Nyilvánvaló, hogy miután a FEOR-93 négyszámjegyes foglalkozásai

gyakran "gyűjtő" - több tevékenységet, munkakört tartalmazó -

foglalkozások, ezért azokat a felhasználók, saját céljaiknak megfelelően tovább

bonthatják. Tekintettel arra, hogy egyes foglalkozások összetett jellegüknél fogva akár

tíznél több munkakörre is tagolhatók, célszerű a munkaköri részletezésre két számhelyet

(például az ötödiket és hatodikat) fenntartani. A négyszámjegyes decimális rendszer

ezáltal - a felhasználók igényei szerint - hatszámjegyes decimális rendszerré bővíthető.

(A FEOR-08 nómenklatúra módszertani mellékleteként jelenik meg a foglalkozások

tartalmi leírása, mely tartalmazza majd az adott foglalkozásokhoz tartozó munkakörök

megnevezését is, és e munkafolyamat eredményeként egy hozzávetőlegesen 17400

munkaköri megnevezést tartalmazó állomány áll majd rendelkezésre.)

A FEOR-93 osztályozási rendszer főbb jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• négyszámjegyes decimális rendszer;

• tekintetbe veszi, hogy a piacgazdaságban a felhasználók köre a korábbinál

sokkal bővebb, differenciáltabb, ezért lényegében a vállalható minimumot, a

"közös nevezőt" alkotja;

• a rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók

az ötödik, hatodik stb. számhelyen a saját igényeiknek megfelelő további

bontásokkal egészítsék ki.

A FEOR-93 négy osztályozási szintet és jelenleg 631 foglalkozást tartalmaz, a

FEOR-08 ennél valamivel kevesebbet tartalmaz majd (kb. 524, lásd alább).

A négyszámjegyes decimális rendszer négy osztályozási szintje egy példán

érzékeltetve: az elektroműszerész besorolása a következőképpen történik:

főcsoport (1. számjegy) 7 Ipari és építőipari foglalkozások

csoport (1-2. számjegy) 74 Vas- és fémipari foglalkozások



alcsoport (1-3. számjegy) 744 Műszerészek

foglalkozás (1-4. számjegy) 7443 Elektroműszerész

Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja a FEOR-93 csoportosításait, illetve zárójelben

a FEOR-08 várható struktúráját:

Főcsoportok Csoportok Alcsoportok Foglalkozások

megnevezése száma

1. Törvényhozók, igazgatási,

érdekképviseleti vezetők, gazdasági

vezetők

4 (3) 11 (9) 64 (51)

2. Felsőfokú képzettség önálló

alkalmazását igénylő foglalkozások

7 (8) 24 (27) 112 (119)

3. Egyéb, felsőfokú vagy középfokú

képzettséget igénylő foglalkozások

8 (8) 24 (26) 123 (110)

4. Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi)

jellegű foglalkozások

2 (2) 6 (6) 20 (25)

5. Szolgáltatási jellegű foglalkozások 3 (2) 13 (8) 62 (42)

6. Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási

foglalkozások

4 (2) 7 (6) 30 (17)

7. Ipari és építőipari foglakozások 6 (6) 23 (17) 120 (79)

8. Gépkezelők, összeszerelők,

járművezetők

3 (4) 17 (13) 76 (50)

9. Szakképzettséget nem igénylő

(egyszerű) foglalkozások

2 (3) 8 (9) 23 (28)

0. Fegyveres szervek foglalkozásai 3 (3) 3 (3) 3 (3)



Összesen 42 (41) 136 (124) 632 (524)

(Az egyes foglalkozási főcsoportokhoz tartozó kétszámjegyes csoportokat az 1. számú melléklet

tartalmazza a FEOR-93 és FEOR-08 közti különbségekkel.)

Fel kell azonban hívnunk a figyelmet, hogy a FEOR-08 változaton még néhány, nem

alapvetőnek tekintett változtatás lehetséges a következők miatt:

• A FEOR-08 foglalkozásainak tartalmi leírását készítő szakértők még tehetnek

észrevételt az egyes foglalkozások megnevezésének, illetve rendszerbeli

helyének megváltoztatására, esetleg új foglalkozások felvételére,

foglalkozások összevonására, szétválasztására.

• Az ISCO-08 foglalkozások tartalmi leírásának megismerése után is

elképzelhető kisebb változtatás a FEOR-08 rendszerében.

• A FEOR-08 közigazgatási egyeztetése során is lehetnek figyelembe veendő

javaslatok.

Az egyes főcsoportok jellemzői

1. Főcsoport: Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, gazdasági

vezetők

Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók

(FEOR-08)

A főcsoportba tartoznak mindazok a foglalkozások, amelyek a központi

államigazgatásban, az önkormányzatoknál, valamint a társadalmi és gazdasági élet

bármely területén a vezető, irányító funkcióval kapcsolatosak.

Ez a rendszer abból indul ki, hogy a vezetői tevékenység nem beosztás, hanem a

foglalkozások sajátos körét képezi, és így önálló főcsoport illeti meg a foglalkozások

egységes rendszerében. A vezetői foglalkozások további jellegzetessége, hogy még

ajánlásként sem alkalmazható a képzettségi szint, tekintettel arra, hogy az irányítási

feladatok végrehajtásához elvben a legkülönbözőbb képzettségi szintek

kapcsolódhatnak (kinevezés vagy választás eredményeként, illetve vállalkozóként

különböző képzettségű személyek látnak el vezetői feladatokat). Természetesen kivételt

képeznek azok az esetek, amikor a jogszabály valamely vezetői munkakör betöltését

meghatározott képzettséghez köti.



Mivel az 1. főcsoportba tartozó foglalkozások leglényegesebb tevékenységei a vezetés,

az irányítás, ezért az önálló döntési, bizonyos esetekben irányítói hatáskört is igénylő

foglakozásokat, amelyeknél a fő feladat nem a vezetés, hanem a speciális szakmai

ismeretek vagy képesség alkalmazása, a 2. főcsoportba kerültek.

A FEOR-08 változásai főbb változásai a következőkben foglalhatók össze: több

foglalkozás összevonása megtörtént (pl. közigazgatási vezetőké), a közvetlen

termelésirányítói, művezetői foglalkozások megszűntek, illetve – tartalmuk szerint –

egy részük a részegység-vezetők, illetve a 3-as főcsoport felügyelő-típusú foglalkozásai

közé kerültek.

2. Főcsoport: Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglakozások

A főcsoportba a műszaki és természettudományi, egészségügyi, szociális, pedagógiai,

gazdasági, jogi és társadalomtudományi, valamint kulturális, művészeti és vallási

területekhez kacsolódó magas végzettségi szintet – egyetemi, főiskola, BS/Bsc,

MA/Msc - igénylő foglalkozások tartoznak. Az ilyen munkaköröket ellátók feladataihoz

tartoznak a tudományos kutatások folytatása, fogalmak, elméletek, eljárások

kidolgozása és fejlesztése, a tudományos ismeretek magas fokú elméleti és gyakorlati

alkalmazása, valamint szaktanácsadás, tervezés, irányítás, oktatás, tudományos cikkek

írása, beszámolók összeállítása, művészeti alkotások létrehozása és bemutatása.

A FEOR–93 általában nem különbözteti meg a kutató jellegű foglalkozásokat a

felhasználási jellegű természet- vagy társadalomtudományi foglalkozásoktól (pl.

kísérleti, kutató fizikus a 2141 Fizikus foglalkozásnál szerepel).

A 2511 Közgazdász foglalkozáshoz kell sorolni:

• azt a személyt, aki termelő vagy kereskedelmi gazdasági

szervezetnél gyakorlati jellegű közgazdasági elemzéseket,

számításokat készít, illetve

• a közgazdasági kutatásokat folytató, elméleti kérdésekkel foglalkozó

közgazdászokat is.

A FEOR-93 lényeges besorolási szempontja, hogy a közigazgatásban és az

érdekképviselet területén dolgozókat tényleges tevékenységük szakmai iránya szerint

minősíti. (Azonos 2531 Jogász, jogtanácsos foglalkozási számot kap a gazdasági



szervezet jogi ügyeit intéző jogtanácsosa és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

törvény-előkészítéssel foglalkozó jogásza.)

Ha a közigazgatásban és az érdekképviselet területén dolgozók tevékenységének

tartalma e főcsoport egyetlen foglalkozásának sem felel meg, akkor - kivételes esetben -

a 2910 Egyéb, magasan képzett ügyintézők foglalkozási besorolás lehetséges.

(Természetesen e tevékenységi körrel kapcsolatos elveket nemcsak a 2. főcsoport

vonatkozásában, hanem a többi főcsoport - különösen a 3. főcsoport - foglalkozási

besorolásánál is követi a FEOR.)

A főcsoportban a FEOR-08 újra szabályozta, bővítette az informatikai jellegű

foglalkozásokat, hasonlóképpen változásokat eszközölt az egészségügyi, oktatási

foglalkozások terén. A gazdasági foglalkozásokat a korábbiakhoz képest jobban

harmonizálta az ISCO-08-hoz.

3. Főcsoport: Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

A főcsoportba a nem egyetemi szintű felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő

foglalkozásokat sorolja be. E főcsoportba lényegében olyan foglalkozások kerülnek,

amelyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket

(foglalkozásokat). Ez a főcsoport tehát képzettség szempontjából a többi főcsoporthoz

képest vegyesebb képet mutat. Ezért különös jelentősége van annak, hogy e főcsoport

foglalkozásait a képzettség szintje mellett a tevékenységi kör jellege, az önálló

munkavégzés mértéke, a döntés lehetősége, illetve hiánya határozza meg.

A 2. és 3. főcsoport kapcsolatából következik, hogy a két főcsoport foglalkozásainak

tagolása – foglalkozási csoportok, alcsoportok kialakítása – hasonló, ezzel is jelezve,

hogy a 2. főcsoportba tartozó foglalkozások egy részét (az önállóság, a döntési

lehetőség, illetve az igényelt szakismereti szint alacsonyabb fokának

figyelembevételével) a 3. főcsoport foglalkozásai kiegészítik.

Gyűjtsenek olyan példákat a 2. és 3. főcsoport foglalkozási csoportjaiból, amelyek

ezt a kiegészítő jelleget bemutatják!

Pl. 21 Műszaki és természettudományi foglalkozások – 2123 Építészmérnök

31 Technikusok és hasonló műszaki foglakozások – 3123 Építésztechnikus

A FEOR -08-ban itt is hasonló változások történtek, mint a 2. főcsoportban. Jelentős

változás az is, hogy a bonyolult gépek kezelői, az ún. folyamatirányítók a 8.



főcsoportból átkerültek ebbe a rendszerbe. Az ISCO-08 megoldását átvéve új

foglalkozási alcsoport alakult, mely az ún. hatósági jellegű foglalkozásokat próbálja

lehatárolni. Hasonlóan új foglalkozási alcsoportba kerültek az ún. felügyelő típusú

foglalkozások.

4. Főcsoport: Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások (FEOR-08)

E főcsoportba tartoznak azok a foglakozások, amelyek a különböző nyilvántartási,

adminisztrációs és ügyviteli, pénzkezelési, titkári, ügyfélforgalmi tevékenységgel, rutin

jellegű információk adásával kapcsolatosak. A főcsoport foglakozásai rendszerint

középiskolai vagy középfokú szakiskolai képzettséget igényelnek.

FEOR-08 ebben a főcsoportban új struktúrába rendeződtek a foglalkozások.

Hangsúlyosan szerepelnek ebben a főcsoportban azok a foglalkozások, melyek az

ügyfelek tájékoztatását végzik.

5. Főcsoport: Szolgáltatási jellegű foglalkozások

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások (FEOR-08)

E főcsoporthoz lényegében az anyagi és nem anyagi szolgáltatásokkal kapcsolatos

fizikai jellegű foglalkozások tartoznak. E foglalkozások a végzett munka tartalmának

megfelelő szakképzettséget (iskolában vagy gyakorlatban szerzett szakmai képzettséget)

és tapasztalatot igényelnek.

A FEOR–93 a könnyebb áttekinthetőség kedvéért külön-külön foglalkozási csoportba

rendezi a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, a közlekedési, postai, hírközlési és a nem

anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozásokat. A közlekedési foglalkozások közé értendők

azok a tevékenységek, amelyek az utazóközönség ellátásával kapcsolatos szolgáltatások

(pl. kalauz, utaskísérő, stb.). A szolgáltatási foglalkozások egy része bizonyos

szempontból kapcsolódik a 3. főcsoport egyes foglalkozásaihoz. A védelmi szolgáltatási

foglalkozásokat el kell határolni a 3. főcsoport magasabb szakképzettséget, nagyobb

döntési önállóságot feltételező élet- és vagyonvédelmi foglalkozásaitól, pl. 3525

Nyomozó - 5365 Testőr.

A FEOR-08 a főcsoport foglalkozásait új struktúrába rendezi, az idős és beteggondozási

foglalkozások nagyobb részletezettséggel kerültek be a rendszerbe.



6. Főcsoport: Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

A főcsoport foglalkozásai körébe tartoznak a növénytermesztési, a kertészeti,

állattenyésztési, állatgondozási, az erdészeti, a halászati tevékenységek. A munka

tartalmának megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek.

A mezőgazdasági gépek kezelői a 8. főcsoportban, az egyszerű és rutinfeladatokat ellátó

dolgozók a 9. főcsoportban szerepelnek.

A FEOR-08-ban a főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, a növényvédelmi,

növény-egészségügyifoglalkozások átkerültek a 3-as főcsoportba.

7. Főcsoport: Ipari és építőipari foglalkozások

A főcsoportba sorolt foglalkozások alapvetően a nyersanyagok kitermeléséhez,

feldolgozásához, az energiaellátáshoz, építésekhez, valamint az ipari és építőipari

termékeket szerelő, javító és karbantartó tevékenységekhez kapcsolódnak és különböző

szintű szakképzettséget és tapasztalatot igényelnek. Olyan szakipari és kézműves jellegű

tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza a főcsoport, amelyekre

jellemző, hogy milyen anyagokat dolgoznak fel a munkafolyamat során, valamint fontos

az alkalmazott eszközök, szerszámok, valamint a termelési folyamat egyes szakaszainak

ismerete, a végtermék és a szolgáltatás jellemzőinek áttekintése.

A felsorolt ismérvek alapján a 7. főcsoport foglalkozásai többnyire elkülöníthetők a 8.

főcsoportba soroltaktól. A két főcsoport foglalkozásainak elválasztásánál tehát nem a

képzettségi szint a döntő, hanem az adott foglalkozást jellemző tevékenység belső

tartalma, amelynek egyik lényeges eleme a döntéshozatal önállóságának foka.

Mindazonáltal a két főcsoport foglalkozásainak helyes elválasztásához gyakran

szükséges lehet a tevékenység jellegének, tartalmának, a termelési folyamat

sajátosságainak beható értékelésére.

Mivel a FEOR-93 alkalmazása során jelentős gondot okozott a 7. és 8. főcsoport

foglalkozásainak szétválasztása, a FEOR-08 igyekszik ezt a problémát orvosolni. A

főcsoport foglalkozási struktúrája egyszerűsödött, jelentős mennyiségű foglalkozást (pl.

bányászati foglalkozások) vontak össze a 8-as főcsoport foglalkozásaival.

8. Főcsoport: Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

A főcsoport azokat a foglalkozásokat tartalmazza, ahol a feladatok főleg az automatizált

gépek kezeléséhez kapcsolódnak. Az e főcsoportba tartozó foglalkozások a végzett



munka jellegének megfelelően különböző szintű szakképzettséget és tapasztalatot

igényelnek. Ide tehát mind szakmunkások, mind betanított munkások besorolhatók.

A FEOR-08-ban a főcsoportban egyes foglalkozások összevonásra kerültek (pl. az

élelmiszeripari foglalkozások), más foglalkozások részletesebben tagolódtak (pl.

gyártósori összeszerelők). A bonyolult gépek kezelői, az ún. folyamatirányítók pedig

átkerültek a 3-as főcsoportba.

9. főcsoport: Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

E főcsoportba tartoznak mindazok, akik munkájuk során szakképzettséget nem igénylő,

általában korlátozott mértékű személyes kezdeményezéssel és döntéssel járó, időnként

komoly fizikai erőt is igénybe vevő, egyszerű rutinfeladatokat látnak el.

E főcsoport esetében a FEOR-08 a FEOR-93-hoz képest jobban részletezi az ide tartozó

foglalkozásokat (pl. a takarító típusú foglalkozásokat).

0. Főcsoport: Fegyveres szervek foglalkozásai

E főcsoportba tartoznak a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a

vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos

önkormányzati tűzoltóság) azon hivatásos és szerződéses állományú tagjai, akik a

fegyveres szervek rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében szolgálati

beosztásuk szerint – a FEOR 1–9. főcsoportjaiba be nem sorolható – tevékenységet

végeznek.

A fegyveres szervek "0. főcsoportba" nem tartozó hivatásos és szerződéses állományú

tagjai, valamint a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban állókat – a FEOR–93

általános besorolási elveinek figyelembevételével – a tényleges tevékenységüknek

megfelelő főcsoportba kell besorolni.

A FEOR-08-ban a főcsoport foglalkozásai változatlan formában kerültek a rendszerbe.

3. Gyakorlatorientált osztályozási eljárások

A pályaorientációs munka gyakorlata szempontjából ezek a pályaosztályozási eljárások

nagyon fontosak, vagyis az az igény, hogy a pályaorientáció tartalma szempontjából

fontos önismereti jellemzők is szerepeljenek az osztályozási rendszerekben. Ilyen



önismereti jellemzők az érdeklődés, képesség, munkamód, érték. A számítógépes

orientáló eljárások kutatási eredményei azt mutatják, hogy a tanácskérőket megerősíti,

ha meg tudják határozni helyüket a munka világában. Ehhez azonban fontos, hogy

önismereti megközelítés is szerepeljen az osztályozási rendszerekben, ezért Holland,

Roe, Super, Patterson kísérleteit nagyra kell értékelnünk.

Holland osztályozási eljárása

Holland osztályozási eljárásában érdeklődési körök kidolgozásával alakított ki

pályaosztályozási rendszert. Abból a feltevésből indult ki, hogy hasonló érdeklődésű

emberek hasonló pályákat választanak, vagy fordítva, az egymáshoz hasonló pályákon

hasonló érdeklődésű emberek dolgoznak Az általa kidolgozott Szakmai Érdeklődési

Kérdőív hazai adaptációja is elkészült. A kérdőívvel vizsgált hat érdeklődési típus:

realisztikus, intellektuális, művészi, szociális, vállalkozói és konvencionális. Az

érdeklődések csoportosításával 120 kódcsoportot lehet alkotni, de ezeket a

kombinációkat Holland még a 70-es években, tanulmányaiban nem tette közzé.

Példák:

Realisztikus csoport: erdőgazdaság, építészet, mezőgazdaság

Intellektuális csoport: zoológia, vegyészet, gyógyszerészet

Szociális csoport: gyógypedagógia, szociális munka, szociológia

Konvencionális csoport: könyvelés, adminisztráció, pénzügyek

Vállalkozói csoport: politika, jogtudomány, társadalomtudomány

Művészi csoport: irodalom, nyelvek, zene

Ann Roe osztályozása

Roe egy olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a foglalkozások egy

kétdimenziós táblázatba csoportosíthatók. Az első dimenzióba nyolc csoport tartozik,

amely az érdeklődési körre és a beállítódásra vonatkozik. A második dimenzió a

képzettség szintjét rögzíti, ezen belül hat hierarchikus fokozat van.

Érdeklődési irányok Képzettségi fokozat

• Szolgáltatás • Felső vezető

• Kontaktus • Középvezető

• Szervezés • Végrehajtó



• Technika • szakképzett

• Szabadban • Betanított

• Tudomány • Szakképzetlen

• Kultúra

• Művészet

Ez az osztályozás érdekes kísérlet, amely a foglalkozások nagy számát pszichológiai

kritériumok alapján áttekinthető nagyságra redukálja.

Super osztályozási rendszere

Super épít az előző osztályozásra, a foglalkozásokat a DOT esetében már elvégzett

gazdasági ágazatok szerinti felosztással egészíti ki, amelyek a következők: mező- és

erdőgazdaság, bányászat, építészet, gyártás/ipar, kereskedelem, pénzügyek, szállítás,

szolgáltatás, kormány/igazgatás/hatóságok. Így osztályozása háromdimenzióssá vált, és

úgy vélte, hogy e séma elméleti kidolgozottsága lehetőséget ad arra, hogy a

foglalkozások osztályozásával kapcsolatos tapasztalati vizsgálatokat mellőzzük.

Patterson felosztási kísérlete

Ismerünk képességek szerinti felosztási kísérleteket. Patterson és társai a minnesottai

skála segítségével osztályozták a foglalkozásokat, a skála hét képességcsoportját négy

szintre osztották be. Képességcsoportok: akadémiai, mechanikai, szociális, egyházi,

zenei, művészi, fizikai, a szintek: megfelelő, átlagos, jó, igen jó.

Magyar orientáló eljárások

A Szent István Egyetem Munkavállalási Tanácsadó Tanszék munkatársai 1993 óta

folyamatosan fejlesztenek orientáló eljárásokat. Ezek az általában kérdőív jellegű

módszerek pontosan körülhatároltan megfogalmazzák, hogy milyen felvilágosítással

egészítheti ki a tanácskérő az önmagáról alkotott képét. Segítik a tanácskérő

öndefiníciós képességének kialakulását. Természetesen a képesség, érdeklődés, érték,

munkamód és pályaismeret mélységére irányuló önértékelő eljárások akkor válnak

teljessé, ha nem külön-külön elemzik a tanácskérőt, hanem igyekszenek összekapcsolni

pályaajánlattal, vagyis összekapcsolják a személyes profilt egy pályaprofillal.



Érdeklődéshez kapcsolódó eljárások: MÉK – Munka Érdeklődés Kérdőív, Tájoló-

Érdeklődés, PÉK- Pálya Érdeklődés Kérdőív, Érdeklődés 2.

Képességekhez kapcsolódó eljárások: ÁKVK - Általános Képességet Vizsgáló Kérdőív,

Tájoló - Képességek, KSK – Képesség Struktúra Kérdőív.

Munkamódra vonatkozó eljárások: Hogyan szeretek dolgozni?, A munkám…

Ezeknek az eljárásoknak nagy előnye a pályaismeret szempontjából, hogy a

számítógépes programok pályaajánlatot is készítenek az egyes önismereti jellemzők

(érdeklődés-, és képesség kombinációk) mellé. Ez egy nagyon körültekintő, és az

aktuális változásokat, naprakész információkat is beépítő munkát kíván. Kialakításukat

többéves kutatómunka előzi meg, és karbantartásukhoz jelentős állami támogatás

szükséges, mivel a frissítések hiányában nem használják ezeket a tanácsadók.


1. Mi az osztályozási rendszerek célja, haszna?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 2. Milyen osztályozási szempontokat ismert meg az egyes rendszerezésekben? Melyek

a közös szempontok?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Melyek az ISCO fő céljai?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 4. Melyek a FEOR-93/08 osztályozási alapelvei és felépítése?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 5. Jellemezze az egyes FEOR főcsoportokat, gyűjtsön példákat hozzá!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



............................................................................................................................................. 6. Mi a gyakorlatorientált osztályozási eljárások célja?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................


IV.1.3.1. A képzések osztályozási rendszere


Az Országos Képzési Jegyzék nem egy standard osztályozási rendszer, de jelentősége a

pályaorientációs munkában elvitathatatlan. Ugyanígy a felsőoktatási képzési szerkezet

is átalakult a bolognai folyamat révén, így az osztályozási fejezetben ezeket is

bemutatjuk röviden.

OKJ – Országos Képzési Jegyzék

Az új – világbanki támogatásra épülő – szakképzési modellben az iskolák

szakmacsoportos képzést ajánlanak a tanulóknak. Az új tartalmú szakképzés

szabályozása szerint a 10. osztály végéig általános képzést kell folytatni a középfokú

oktatásban, minden iskolatípusban. Így ha a tanulók életkorát vesszük figyelembe,

akkor 13-14 éves korban az érdeklődésének megfelelő szakmai irány – a szakmacsoport

kiválasztása – megtalálása a fontos. Ezért nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a tanulók

és nem utolsó sorban szüleik az általános képzés ideje megismerjék a szakmacsoportok

jellemző foglalkozásait, követelményeit. Szakközépiskolában a 11. évfolyam után,

szakiskolában a 9. évfolyam után kezdődik el a tényleges szakképzés. A

szakmatanulásnak sokféle útja rajzolható ki ettől kezdve az iskolarendszeren belül és

kívül egyaránt, amelyhez nagyon sok információra lehet szüksége a képzést választónak

és a pályaorientációt végzőnek egyformán. Ehhez nyújt alapvető ismeretanyagot az

Országos Képzési Jegyzék, amely az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazza.

Ezt az évek során nagyon sokszor módosították, egyes szakképzések megszűntek,

helyettük újak kerültek be, egyesek összeolvadtak, mások szétváltak. Az eddigi Képzési

Jegyzékben a szakképesítések csak laza kapcsolatban álltak, nem volt jellemző az egyes



szakmák egymásra épülése. Ez azt is eredményezte, hogy új szakma tanulásakor nem

volt lehetőség a korábban már megszerzett ismeretek beszámítására, így nem jöhettek

létre hatékony és modern képzési pályák.

Az új Országos Képzési Jegyzék fő célkitűzései ennek megfelelően a következők:

• Jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban

kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések kialakítása.

• A szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás

beszámíthatóságának megteremtése.

• A mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása.

2006-ban viszont a szakképzés egész szerkezetét átalakították. A legfontosabb

változások a következők:

• A szakmai követelmények moduláris felépítésűek, sok modul több

szakképesítésnél is szerepel.

• Megjelentek a rész-szakképesítések.

• Egyes szakképesítések elágazásos szerkezetűvé váltak.

• Az eddiginél jóval több egymásra épülő képesítés jelent meg.

• Sok új szakképesítés jelent meg, néhány viszont megszűnt és vannak, persze

amelyek eddig is léteztek.

A moduláris szerkezet azt jelenti, hogy a rokonszakmák közös tudásanyagát mostantól

ugyanaz a követelménymodul tartalmazza. Így, aki egy szakma megszerzése során

sikeres vizsgával teljesített egy bizonyos modult, annak nem kell abból ismét

vizsgáznia, és a második szakma tanulásakor felmentést kaphat a tananyag egy - az első

szakma keretében már megismert - része alól is.

A Szerkezetlakatos képzésben elsajátított alapmodult a Hegesztő képzésben

nem kell újra tanulni és vizsgázni, csak a kiegészítő modulokat. Így jóval

kevesebb időráfordítással lehet új szakképesítést szerezni.

A rész-szakképesítések segítségével lehetővé válik, hogy az se maradjon szakma

nélkül, aki az elkezdett képzést valamiért nem tudja befejezni, illetve a vizsgán nem tud



minden feladatot az elvárt szinten teljesíteni. Az így megszerzett rész-szakképesítések -

amellett, hogy akár az elhelyezkedést is lehetővé teszik - azt is biztosítják, hogy később

a már megszerzett ismeretek beszámításával folytathassa a tanulást.

Elágazások, ráépülő szakképesítésekkel hatékonyabb képzési pályák (például

egymásra épülő szakmák megszerzése) jöhetnek létre.

Gyűjtsenek a www.okj2006.hu oldalról szakmacsoportonként szakmákat,

amelykehez rész-szakképesítéseket, elágazásokat és ráépülő

szakképesítéseket kapcsolhatók!

A korábbi OKJ 800 szakmájával szemben az új OKJ-ban csak 400 van, ez azonban

messze nem jelenti azt, hogy csökkent volna a szakmakínálat. Ugyanis ha a

szakképesítéseknél az elágazást, ráépülő szakképesítést is számoljuk, akkor - az

eddiginél több - 1000 fölötti megszerezhető szakmát kapunk.

Az új Képzési Jegyzék bevezetésével az OKJ-azonosító is megváltozik. Az eddig 8

számjegyű kód helyét egy hosszabb, 15 számból álló azonosító veszi át, ami maga is

leírja az adott szakma helyét a rendszerben, az OKJ-szám tükrözi ezentúl az egyes

szakképesítések kapcsolatát, viszonyát.

Az OKJ-azonosító:

• 1-2. számjegye a szakképesítés szintjét,

• a 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területét,

• a 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések

sorszámát,

• a 8. az alap-szakképesítést,

• a 9. a rész-szakképesítést,

• a 10. az elágazást,

• a 11. a ráépülést,

• a 12-13. a rész-szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintjét,

• a 14-15. számjegy az azonos szintű rész-szakképesítés, elágazás és ráépülés

sorszámát jelzi.


http://www.okj2006.hu/


Az új Országos Képzési Jegyzék 2006 elején megjelent, de az nem jelenti azt, hogy az

új szakmák egyből megszerezhetővé váltak. Ebben az átmeneti időszakban, amikor a

régi és az új képzési jegyzék még többé-kevésbé egymás mellett él, vannak olyan

szakképesítések, amelyek az új és a régi OKJ szerinti is lehet tanulni. (Iskolarendszerű

képzésben egyes szakmák oktatása még 2008 szeptemberében is indulhat a korábbi

OKJ-nak megfelelően.)

Hamarosan megjelenik a régi és az új szakképesítések hivatalos megfeleltetése, ez után

azt is lehet majd tudni, hogy ha továbbtanulásnál, munkakör betöltésénél egy új OKJ

szerinti szakképesítést adnak meg feltételként, milyen régi OKJ-s végzettséget fogadnak

el helyette. Vannak olyan szakképesítések, amelyeknek nem lesz megfelelőjük az új

OKJ-ban. Azok, akik ilyennel rendelkeznek, továbbra is szakképzettnek számítanak,

mégpedig olyan szintű szakképesítéssel rendelkeznek, amilyen a szakmai

bizonyítványukban szerepel. A régi és az új OKJ közötti átjárás jelenleg még

megoldatlan, azaz nincs rögzítve, hogy a korábbi szakképesítések alapján hogyan

egyszerűsíthető a szakmai vizsga. Ennek szabályozása nagy kihívás elé állítja a

szakembereket, ez a feladat jóval több, mint a régi és az új szakképesítések egyszerű

párosítása. A megfeleltetés során a munkaerőpiaci változásokat, a munkával eltöltött

időt, a korábbi szakképesítés megszerzésének idejét is figyelembe kell venni.

leírása.

Az OKJ a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolja, amelyek a munkamegosztástól

és technikai fejlettségtől függő, azonos technológiai folyamatok, tevékenységek alapján

kialakított nagyobb foglalkozási, ill. képzési egységek. A szakmacsoportokat 4 nagy

szakterületbe sorolja. A csoporton belüli szakmák részére ez azt jelenti, hogy a képzési

idő legalább kétharmadában, a szakmai alapképzés mind tartalmában és jellegében,

mind időtartamában megegyező. Az egyes szakterületek szakmacsoportjai a

következők:

Humán szakterület

Ssz. Szakmacsoport

1. Egészségügy

2. Szociális szolgáltatások

3. Oktatás (oktatás, pedagógia)

4. Művészet, közművelődés, kommunikáció (zene-, tánc-, képző- és iparművészet,



színművészet-bábművészet, színházművészet, sajtó, közművelődés

19. Egyéb szolgáltatások (személyi, biztonsági, polgári védelem, rendészeti

szolgáltatások, honvédelem, tűzvédelem, munkavédelem, kis- és kézművesipar)

Műszaki szakterület

Ssz. Szakmacsoport

5. Gépészet (gépgyártás, gépszerelés, gépkezelés, bányászat, kohászat,

finommechanika, anyagvizsgálat, automatika, hegesztés, felületkezelés,

minőségbiztosítás)

6. Elektrotechnika-elektronika (elektrotechnika, elektronika, távközléstechnika)

7. Informatika (szoftver)

8. Vegyipar (vegyipar, laborvizsgálatok)

9. Építészet (építészet, építőipar, építőanyag-ipar, közlekedésépítő)

10. Könnyűipar (ruha-, textil-, bőr-, szőrme-, cipőipar)

11. Faipar

12. Nyomdaipar

13. Közlekedés (közlekedéstechnika, közlekedés-üzemvitel)

14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás

Gazdasági-szolgáltatási szakterület

Ssz. Szakmacsoport

15. Közgazdaság

16. Ügyvitel

17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (kereskedelem, marketing, üzleti

adminisztráció, menedzselés, nem gazdasági ügyintézés, szervezés)

18. Vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás, idegenforgalom, turizmus)

Agrár szakterület

Ssz. Szakmacsoport

20. Mezőgazdaság (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, erdészet, vadászat,

halászat, térképészet)

21. Élelmiszeripar



A szakmacsoportok különböznek egymástól a megmunkálandó anyag, a munkavégzés

helye, a munkavégzés műszerezettsége, eszközigényessége és a munkavégzésben

domináns munkatársi kapcsolatok tekintetében.

A www.epalya.hu, www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu, www.kepezdmagad.hu

oldalakon részletes tájékoztatást találunk az OKJ-s szakképesítésekre vonatkozóan, régi

és új OKJ szerinti keresésre is van lehetőség, továbbá szakképesítés megnevezése, OKJ

azonosító, szakmacsoport, képzési szint és forma szerint is kereshetünk

szakképesítéseket és ezekre vonatkozó részletes leírásokat.

Az ePálya rendszerben az OKJ leírásokban megtaláljuk, hogy

legjellemzőbben melyik foglalkozás tölthető be az adott szakképesítéssel

(FEOR kóddal).

Az új felsőoktatás szerkezete

A magyar felsőoktatás a bolognai átállás előtt duális szerkezetű volt. Ez azt jelenti, hogy

párhuzamosan, egymástól függetlenül léteztek a 3-4 éves (gyakorlatorientált) főiskolai,

és a 4-6 éves (elméletorientált) egyetemi képzések. Ebben a rendszerben 214 főiskolai

és 199 egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget lehetett szerezni. A képzések

nem épültek egymásra, a főiskolai oklevéllel rendelkezők csak kiegészítő

tanulmányokkal, számos különbözeti vizsga letételével, sőt, igen gyakran csak mindent

a nulláról kezdve szerezhettek egyetemi végzettséget. E rendszerben a diáknak már a

jelentkezéskor biztosan kellett tudnia, mit és milyen formában kíván tanulni, korrekciós

mechanizmusok alig voltak, sem a szakok, sem a képzési szintek között nem volt

biztosítva az átjárás.

A bolognai folyamat révén új többciklusú, lineáris felsőoktatási képzési szerkezet

alakult ki. A folyamat céljai és alapelvei:

• könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. az

oklevélmelléklet bevezetése által)

• egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer

bevezetése,

• egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,

• széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése,

• együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban,

• a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása,



http://www.szakkepesites.hu/


http://www.kepezdmagad.hu/


• az egész életen át tartó tanulás támogatása,

• a hallgatói részvétel növelése az Európai Felsőoktatási Térség kialakításában,

és vonzerejének növelése.

A felsőoktatási képzési struktúra képzési területet, ezen belül képzési ágat majd szakot

különböztet meg. A képzési terület azoknak a képzési ágaknak és szakoknak az

összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal

rendelkeznek. A képzési ág a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a

képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos.

Az alap- és mesterképzési szakok a következő képzési területekre oszlanak:

• agrár képzési terület

• bölcsészettudomány képzési terület

• gazdaságtudományok képzési terület

• informatika képzési terület

• jogi és igazgatási képzési terület

• műszaki képzési terület

• művészet képzési terület

• művészetközvetítés képzési terület

• nemzetvédelmi és katonai képzési terület

• orvos- és egészségtudomány képzési terület

• pedagógusképzés képzési terület

• sporttudomány képzési terület

• társadalomtudomány képzési terület

• természettudomány képzési terület

• hitélet és hittudomány képzési terület

A többciklusú képzési rendszer három képzési szintet különböztet meg:

Az első képzési szint az alapképzés (BA/BSc) amely (alapszaktól függően) 6-8 féléves.

Ez a felsőoktatás „főbejárata”. A korábbi több mint 400 egyetemi és főiskolai szak

helyett jelenleg 133 alapképzési szakon kezdhetik meg tanulmányaikat a hallgatók.

A második felsőfokú képzési szint a mesterképzés (MA/MSc), amely 2-4 féléves

(kivéve a tanárképzést).



A képzés csúcsa a doktori képzés, ami a tudományos fokozat megszerzésére készít fel

(PhD/DLA). Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben vagy azzal

egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik.

A Bologna-képzés bevezetését követően 17 szakon egységes, osztatlan képzésben

vehetnek részt a hallgatók, ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat,

tehát a képzés a mesterfokozat megszerzésével zárul. A képzési idő 10-12 félév lehet.

A felsőfokú szakképzés bár szorosan véve nem a többciklusú felsőoktatási rendszer

része, de a képzések, képzési szintek közti mobilitás kapcsán mindenképpen említést

kell tennünk róla. Ez szakképzettséget igen, de felsőfokú végzettséget nem ad, viszont

az e képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. A

képzési rendszer biztosítja az alapképzésből a felsőfokú szakképzés irányába történő

kilépés lehetőségét is, pl. ha az alapképzés a hallgató képességeit meghaladja.

Szűk értelemben szintén nem a bolognai képzési rendszer része a szakirányú

továbbképzés. Ez a 2-4 féléves képzési forma szakképzettséget ad, de a végzettségi

szintet nem emeli. A jelentkezés előfeltétele egy felsőfokú oklevél megléte.

A felsőoktatási képzések kínálatának áttekintéséhez az alábbi ábra nyújt segítséget:

Forrás: www.felveteli.elte.hu

A lineáris képzési rendszer kevesebb bemenetet, és bent több átmeneti lehetőséget

teremt. E rendszer elvileg több időt hagy a hallgatóknak saját képességeik felismerésére,

s kiküszöböli a régi képzési rendszer kapcsán említett hátrányokat. Az eddiginél sokkal


http://www.felveteli.elte.hu/


szerteágazóbb képzési lehetőségek, rugalmasabb képzési utak nyílnak a hallgatók előtt.

A többciklusú rendszer egyik nagy előnye, hogy a hallgatók mesterszinten, más

területen is folytathatja tanulmányait, mint ahol alapszakon befejezte. Így például az új

rendszerben olyan párosítás is elképzelhető, hogy egy műszaki területen szerzett

alapszakos oklevéllel nemcsak műszaki, hanem mondjuk közgazdasági mesterszakon is

lehetősége nyílik a mesterfokozat megszerzésére. A mesterképzés felvételi

követelményeit (így például azt, hogy mely alapszakról és milyen feltételekkel

fogadnak diákokat) a felsőoktatási intézmények határozzák meg. A mesterképzés

bevezetése a korábban főiskolát végzetteknek is fontos lehetőség, ugyanis az új

rendszerben a korábbinál jóval egyszerűbb módon emelhetik végzettségi szintjüket.

Az új képzési rendszer alapgondolata az is, hogy lényegesen megnő a hallgatók,

képzések, intézmények és országok közötti mobilitás lehetősége. De hogy mindez

Magyarországon hogy fest majd a gyakorlatban, arra még nem könnyű válaszolni.

Jelenleg a felsőoktatásban jelen vannak a bolognai szakokat tanulók és a régi főiskolai,

egyetemi képzésbe járók is. A magyar hallgatók külföldi mobilitási viselkedéséről még

nem sokat lehet mondani tehát, mint ahogy a Bologna-rendszer a legizgalmasabb

mobilitási pontjáról, a bachelor-master átmenetről sem, hisz az első tömeges Bachelor-

végzés 2009-ben várható. Félő, hogy a rövid képzési ciklus nem fog kedvezni a külföldi

mobilitásnak, Németországhoz hasonlóan, erre egész egyszerűen nem lesz idő, valamint

az alapszakok „túlsűrítettsége” is gátolja ezt.

A bolognai rendszerű felsőoktatási szakok interneten (képzettség és képzési

terület szerinti kereső-funkcióval) elsőként az ePálya rendszerből ismerhető

meg, hogy a felsőoktatási szakok elvégzése milyen foglalkozás (FEOR kóddal)

betöltését teszi lehetővé.

Tehát a keresztkeresők segítségével meg tudjuk mondani, hogy az adott

szakképesítéssel vagy felsőoktatásban tanult szakkal milyen foglalkozás vagy jellemző

munkakör tölthető be, ami a pályaorientáció egyik fontos eleme a képzések

megválasztásakor.

Összefoglalásként a pályaismeret, mint tudásrendszer, fontosságát a pályaorientációt

végző szakember szempontjából két nagy téma köré csoportosítva fogalmazhatjuk meg.

A gyakorlati munka szempontjából az önismereti megközelítés jelentős a pályák

világában történő eligazodáskor. A pályaválasztás előtt álló vagy váltani akaró

személyek, még ha jó öndefinícióval rendelkeznek is, nem biztos, hogy eligazodnak a



képzések és a munka világában, gyakran kérnek ebben információt és segítséget. A már

szakmai végzettséggel rendelkezők esetében a hasonló foglalkozások megtalálása lehet

a cél.

Így egyrészt a képzésválasztásban való segítséghez ismernie kell az OKJ rendszerét, a

képzések követelményeit, feltételeit, a felsőoktatás rendszerét, a továbbtanulási

lehetőségeket és felvételi követelményeket, a tanfolyami képzéseket, stb. Az

információk további felhasználási körét a tényleges munkalehetőségek megtalálásában

való segítségnyújtás jelenti. Az ebben való tájékozottságot most az adja, hogy ismeri az

adott szakképesítéssel betölthető foglalkozásokat, illetve értelmezni tudja a kiírt

állásokat, munkalehetőségeket.

Megítélésünk szerint a pályaismeret, mint a pályaorientációs szakemberek

interdiszciplináris felkészültségének egyik legjelentősebb összetevője, nagymértékben

hozzájárul szakmai kompetenciájuk növeléséhez.


1. Melyek az OKJ legfontosabb változásai?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 2. Melyek az OKJ szakmacsoportjai?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Mutassa be a felsőoktatás képzési struktúráját, szintjeit és képzési területeit?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 4. Mutassa be az epalya.hu oldalon található keresztkeresők fontosságát a

gyakorlatban!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



Felmérés az IV.1. leckéhez

Feladat:

1. Mutassa be a FEOR főcsoportokat és csoportokat, gyűjtsön a csoportokhoz jellemző

foglalkozásokat és keresse ki az OKJ vagy felsőoktatás rendszerében a képzési

lehetőségeket!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

Teljesítményszintek:

Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.



IV.2. Lecke: Hogyan ismerhetők meg a foglalkozások? - a foglalkozás- leírások szempontrendszerei és tartalma


Bevezetés

Az előző leckében a pályaorientáció szempontjából fontos két téma közül a pályák

osztályozási szempontjait ismertük meg. Ebben a leckében a második területtel

foglalkozunk: a foglalkozási profilokkal, a foglalkozások tartalmával. A foglalkozási

profilok adják azokat az információkat a pályákról, amelyek alapul szolgálhatnak a

pálya kiválasztásához. A pályaorientációban a foglalkozási profilok elkészítésének

feladatától a felhasználóbarát pályaismertető technikákon keresztül szükség van a

tartalmi elemek ismeretére. A foglalkozás-leírások tartalmi szempontjai adják

lényegében azokat a kapaszkodókat, amelyek sok esetben, mint követelmény jelennek

meg a pályaválasztóval szemben. Ha a pályaorientációban ezekre a speciális

szempontokra a szakember ráirányítja a figyelmet, segít a pályakiválasztás

folyamatában.


• megismeri a foglalkozás-leírások módszertani megközelítéseit és szempontjait,

• megismeri a különböző foglalkozás-leírások szerkezetét,

• megismeri az elektronikus pályaismereti információszolgáltató rendszereket

• képes lesz végzettségi szinteknek megfelelő foglalkozások kiválasztására,

• képes lesz önállóan pályaismereti információkat gyűjteni a különböző

kiadványokban és interneten.



1. Foglakozási leírásokat, tartalmakat értelmezni.

2. Önállóan eligazodni a foglalkozás-leírások között.

3. Önállóan eligazodni a képzési leírások között.

4. Foglalkozási információk önálló gyűjtésére kiadványokban és interneten.




IV.2.1.1. A foglalkozás-leírások szempontrendszerei


A foglalkozások elemzését, a tevékenységelemezést nemcsak a pályák osztályozása

során alkalmazzák, hanem a foglalkozások leírása, profilja összeállításánál is. A

foglalkozások és a munkakörök megismerésének, elemzésének és leírásának céljai és

módszerei is eltérhetnek egymástól. A foglalkozások és a munkakörök elemzése és

leírása az emberi erőforrás-gazdálkodási tevékenység egyik alapeleme. A munkaerő

toborzásához, a megfelelő személy kiválasztásához, a teljesítmény értékeléséhez, a

képzési programok megtervezéséhez és az egyéni karriertervek elkészítéséhez is fontos

pontosan tisztában lenni azzal, hogy az egyes foglalkozásnak és azon belül a

munkaköröknek mi a tartalmuk. A munkakörelemzés módszeres információgyűjtés az

adott munkakörben elvégzendő feladatokról és a munkakör betöltésének előfeltételeiről.

A munkakörelemzés terméke a munkaköri leírás és a munkaköri követelményprofil. A

munkaköri követelmény azoknak a fizikai és szellemi tulajdonságoknak a

meghatározása, melyek a munka hatékony elvégzéséhez és így a munkakör betöltéséhez

szükségesek.

A foglalkozáselemzés során az adott foglalkozáshoz tartozó jellemző

munkakörök elemzését végezzük el.

A foglalkozás-leírás az adott foglalkozás lényeges feladatait, tevékenységeit

tartalmazza.

A foglalkozásprofil a feladatok ellátásához szükséges képesség, érdeklődés és egyéb

személyi jellemzőket foglalja össze.

Az első foglalkozás-leírást 1912-ben Lipmann készítette el, körkérdéses módszerrel

tárta fel a munkafeladatok jellegzetességeit, a fizikai és szellemi

munkakövetelményeket, a képzési formákat, a foglalkozás gazdasági és szociális

viszonyait. Az 1920-as évek végétől az egyes szakmákra való alkalmasság

megítéléséhez felhasználták a foglalkozások leírását, amelyek leginkább a pályán való

sikeres működéshez szükséges képességeket emelték ki. A kizárólag a



képességkövetelményekre koncentráló foglalkozás-leírások azonban túlhaladottá

váltak. Helyüket, az egész embert és a munkakörnyezetet figyelembe vevő,

személyiségközpontú leírások vették át.

Az előző leckében megismert széles felhasználási körű osztályozási eljárásokhoz (DOT,

CCDO, NOC) készültek foglalkozás-leírások is.

A DOT kiegészül egy Foglalkozásokat áttekintő kézikönyvvel (Occupational Outlook

Handbook), a legújabbat 2009-ben adták ki. Ez a könyv közérthető formában nyújt

információkat sok foglalkozásról, a következő témakörökben: jellemző

munkatevékenységek, képzettségi követelmények, elhelyezkedési lehetőségek, kereset,

munkakörülmények, jövőbeli kilátások, lehetőségek.

A CCDO - amelyet a magyar foglalkozás-leírások kialakításánál is használtak - a

foglalkozás-leírás szerkezetében egy fő mondat összegzi, hogy általánosságban mi a

dolgozó feladata, milyen eszközökkel és anyagokkal dolgozik, és milyen terméket

készít, vagy milyen szolgáltatást végez.

A leírás második része tartalmazza a pálya alapos, informatív leírását. A

munkatevékenység során elvégzendő feladatok fontossági vagy időrendi sorrendben

jelennek meg. A szemléletességet a cselekvést kifejező szavak, az igék biztosítják. Az

igék önmagukban sugallják a feladatok ellátásához szükséges eszközöket. A második

rész választ ad arra a kérdésre, hogy: mit, hogyan és miért kell elvégezni.

Tartalmazza:

• a legfontosabb feladatokat, kötelezettségeket;

• a feladatok elvégzéséhez szükséges gépeket és eszközöket;

• a feladat elvégzése során felhasználandó anyagokat, azok készültségi fokát;

• a feladatok elvégzésének az idejét;

• a feladatok kiosztásának minőségét, pl. írásban, szóban, előírások vagy

utasítások alapján stb.;

• a feladatok elvégzése folyamán felhasználandó segédanyagokat, pl.

segédkönyveket, gépkönyveket, különböző rajzokat és dokumentációkat stb.;

• hogy a feladatokat egyedül vagy egy csoport tagjaként kell-e elvégezni;

• a feladatok elvégzése során kell-e másokat felügyelni, irányítani, képezni;



• a feladatok ellátásához szükséges engedélyeket és jogosítványokat; az

utalásokat a beszámolók, jelentések és tanulmányok készítésére; stb.

Ebben a részben még felsorolják azokat a feladatokat, melyek nem kapcsolódnak

szorosan a foglalkozáshoz, de ellátásukra bizonyos esetekben az igényeknek

megfelelően sor kerülhet.

A NOC-hoz két kiadványt is tartozik, amely foglalkozás-leírásokat tartalmaz:

• A Foglalkozásleírások című (Occupational Descriptions), amely 520

foglalkozási csoport standard leírását tartalmazza, kód és megnevezés szerint,

összetevői még a fő kötelezettségek, alkalmazási követelmények, képzés,

megelőző szakmai gyakorlat, működési engedélyek és a foglalkozási

mobilitás.

• Karrier Kézikönyv című (Career Handbook), amely egy tanácsadói változata a

NOC-nak, ez több mint 900 foglalkozásról ad közre információt képességek,

érdeklődés, fizikai tevékenység, képzésbeli követelmények, potenciális

munkahelyek tekintetében.

Hazai foglalkozás-leírások

Magyar Foglalkozási Információk Kézikönyve (FIK)

A harmadik ipari szerkezetátalakítási program keretében a Világbank támogatást

nyújtott Magyarországnak, a munkaerőpiaci és átképzési szolgáltatások fejlesztésére. A

támogatás kapcsán került sor a magyar foglalkozási kézikönyv összeállítására. A

magyar kézikönyv a kanadai szakértők segítségével készült el. A kézikönyv alapját

képező pályaleírásokhoz szükséges információk egy része pszichológiai

pályaleírásokból származik, amelyek a 80-as évek végén, elsősorban pszichológusok

munkaelemzése alapján készültek el. További információforrásként szolgáltak a CCDO

leírásai is. Azoknál a pályáknál ahol nem ált elegendő információ a rendelkezésre,

interjúk készültek a pályán dolgozókkal, a következő szempontok alapján:

• a foglalkozás megnevezése, a dolgozó beosztása,

• a szervezeti egység neve, funkciója,



• a lényeges munkatevékenységek, és ennek során használt gépek, eszközök,

anyagok.

Az elkészült pályaleírásokat szakemberek, oktatók és az igazgatásban dolgozók

ellenőrizték (validizálták), hogy a leírásokban szereplő információk megfelelnek-e a

valóságnak.

A Foglalkozási Információk Kézikönyvében a foglalkozásleírások az alábbi struktúrát

követik:

1. FEOR kód: a foglalkozás azonosítására szolgáló négyszámjegyes foglalkozási kód.

2. FEOR megnevezés: a kódhoz tartozó foglalkozás megnevezése.

3. A foglalkozás tartalmának leírása: Két részből áll: a rövid, bevezető leírás, amely

tömören leírja a munka jellegét és célját, illetve a foglalkozás részletes leírása, ebben

szerepelnek az elvégzendő feladatok és tevékenységek, időrendi vagy fontossági

sorrendben, a munkához szükséges gépek és eszközök, valamint a munka során

felhasznált anyagok.

4. Példák az ide sorolt foglalkozásokra: ez a rész bemutatja a gyakran előforduló

munkaköri elnevezéseket, hogy így szemléltesse az adott csoportba tartozó

munkakörök jellegét.

5. Néhány kapcsolódó, de máshová sorolt foglalkozás: segíti a csoport tartalmának

és határainak megértését az olyan hasonló foglalkozások bemutatásával, amelyek

más foglalkozáscsoportba tartoznak.

6. Minimális iskolázottsági előfeltételek: a munkaköri alkalmazáshoz szükséges

legalacsonyabb iskolai végzettség. Ahol a foglalkozáshoz több munkakör is tartozik,

ott az iskolázottsági szint a ranglétra alacsonyabban álló munkakörre vonatkozik.

7. Fizikai megterhelés: a munkafeladatok ellátásához szükséges fizikai erőfeszítés

mértéke (ülő, könnyű, közepesen nehéz, nehéz, nagyon nehéz munka).

8. Fizikai tevékenységek: a feladatok során gyakran előforduló tevékenységek,

mozdulatok (emelés, cipelés, tolás/húzás, mászás/egyensúlyozás, görnyedés,

térdelés, guggolás, mászás, huzamos ülés, huzamos állás, a karok, a kéz és az ujjak

használata, beszéd, hallgatás/hallás, látás, gyaloglás, futás, színek közti különbségek

megállapítása).

9. Munkavégzés helyszíne: a munka környezeti feltétele (belső, külső, részben belső,

részben külső).



10. Munkakörnyezet: a foglalkozást kellemetlené tevő munkakörülmények (nagyon

hideg, nagyon meleg, nedvesség, nyirkosság, zaj és rázkódás, balesetveszély, por,

füst, gázok, rossz ventilláció).

Nézzenek meg egy foglalkozás-leírást a FIK-ből!

Szakmaismertető információs mappa (Foglalkozási Információs Tanácsadó -FIT -

mappa)

A FIT mappák foglalkozás-leírásai részletesebb leírásokat tartalmaznak és az alábbi

struktúrát követik:

A. Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?

Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek,

gépek…)

Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)

Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga...)

B. Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?

Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?

Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?

Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?

Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

C. Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen iskolai előképzettségre van szükség?

Mennyi ideig tart a szakképzés?

Mit kell tanulni a szakképzés során?

Milyen lehetőségek vannak szakmai gyakorlatra, szakmai továbbképzésre ebben a

szakmában?



D. Elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában Magyarországon?

Hogyan alakul a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában Magyarországon, és az

Európai Unióban?

Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

A szakképesítéssel betölthető munkakörök

E. Egyéb információs források A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen szakkönyvek segítenek a pályaválasztásban?

Milyen elektronikusan elérhető források adnak további információkat a szakképzésről?

Tanulmányozzanak át egy FIT mappát!

A 15/2008 NSZFT szerződés keretében megvalósult fejlesztések eredményeként 374

foglalkozást bemutató mappát aktualizáltak, továbbá elkészült 212 foglalkozás

esetében, a foglalkozások munkaerőpiaci helyzetének, kilátásainak bemutatása mappa-

kiegészítés.

A mappa-kiegészítés első része „A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete” című

rész, ebben az adott szakmára – amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg,

akkor szakmacsoportra – vonatkozó információkat strukturáltan, aktuális adatokkal és

ábrákkal kiegészítve, rövid, szöveges ismertető formában írtak le. E rész alapvetően

három alrészből tevődik össze, mely az áttekinthetőséget, az olvasó számára a könnyebb

eligazodást valamint az on-line kereshetőséget szolgálja. Ezek a következők:

foglalkoztatottak száma, munkahelyek jellege, munkarend, bérezés.

A mappa-kiegészítés második része „A foglalkozás jövőbeni kilátásai” című rész,

melyben az adott szakma– amennyiben az adataikban önállóan nem jelenik meg, akkor

szakmacsoportra – jövőjére, jövőbeni munkaerőpiaci helyzetére, az iránta való

keresletre, az azt befolyásoló tényezőkre, a kereslet területi jellegzetességeire vonatkozó

információkat összegezték strukturáltan, ábrákkal, adatokkal és szakértői becsléssel

kiegészítve. E rész tájékoztatja az olvasót a szakma ellátásához szükséges iskolai

végzettség alakulásáról, a szükséges képességekről, kompetenciákról, azok várható

jövőbeni alakulásáról, a munkavállalóval szembeni követelmények változásáról,

valamint a szakmában bejárható karrierpályáról. A rész öt alrészből áll, melyek szintén



az áttekinthetőséget és a kereshetőséget szolgálják. Ezek a következők: szakma iránti

kereslet, életkormegoszlás, fő feladatok, munkakörülmények, kompetenciák,

iskolai végzettség, elvárások, karrier.

Tanulmányozzanak egy mappa kiegészítést, és értelmezzék az adatokat!

Elektronikus információszolgáltató rendszerek - pályaismeretet bővítő internetes

portálok

Az internetes portálok közül (a teljesség igénye nélkül) azokat tekintjük át röviden,

amelyek a pályaismeret bővítését is célul tűzték ki, illetve válogatásunk szempontja

között szerepelt az is, hogy találunk-e az adott portálon foglalkozás vagy szakma-

leírásokat. Fontosnak tartjuk, hogy a pályaorientációt végzők ismerjék az internetes

információforrásokat és azok tartalmát, mivel ezek sokkal könnyebben frissíthetők és

gyors keresést biztosít mind a tanácskérők, mind a tanácsadók számára. A jelen

leckében nem térünk ki a számítógéppel támogatott tanácsadó rendszerek bemutatására,

csupán a pályaismeret szempontjából hasznos internetes információforrásokat mutatunk

be. Jelenleg a legkomplexebb információs forrás a pályaismeret szempontjából az

ePálya, ezért elsősorban ezt mutatjuk be.

ePálya - www.epalya.hu

A tanulás menüpont alatt lehet tájékozódni, hogy milyen tanulási lehetőségek vannak,

mit takarnak a különféle képzettségek, és hogyan kapcsolódnak mindezek a munkához,

a munkába álláshoz. szerint lehet keresni

A képzettségek keresőfelületen az új és régi OKJ-s szakképesítéseket, valamint az új

(bolognai rendszerű) felsőoktatási szakokat, szakirányokat találjuk.

Az új OKJ szerinti szakképesítések megjelenő adatai:

• Szakképesítés neve, OKJ száma

• Hozzárendelt foglalkozás (FEOR) és hasonló foglalkozások

• Szakképesítés szintje

• Szükséges iskolai végzettség

• Szakmacsoport és tanulmányi terület

• Lehetséges képzési forma (iskolai rendszerben és/vagy felnőttképzésben)




• Maximális képzési idő (év vagy óraszám)

• Felelős minisztérium

• Mestervizsgáért felelős kamara

• Kapcsolódó rész-szakképesítések, elágazások, ráépülések

• Jegyzékbe kerülés éve

• Szakmai és vizsgakövetelményeket az NSZFI honlapján

A Bolognai rendszerű felsőoktatási szakok megjelenő adatai:

• Szak megnevezése (angolul is)

• Végzettség megszerzésével betölthető foglalkozás (FEOR) - ahogy korábban

már jeleztük ez az információ kizárólag az e-pálya rendszerben található meg.

• Oklevélben szereplő szakképzettség

• Képzési terület, képzési ág

• Képzési idő, összegyűjtendő kreditek száma

• Szakmai gyakorlatra, nyelvi követelményekre vonatkozó adatok

• Kapcsolódó bemutató-mappa

• Mesterszak esetén: előzményként elfogadott szak(ok), számításba vehető

alapképzési szakok

A képző intézmények keresőfelületen középfokú iskolák, egyetemi, főiskolai karok

találhatók.

A gyakorlati képzőhelyek felületen kereshetünk gyakorlati képzőhelyeket megyei,

régiós bontásban is.

A képzések felületen egyszerűen kereshetünk a képzési ajánlatok között, a szak,

képzettség megnevezés szerint és/vagy középfokú iskolai képzések, felsőoktatási

képzések szűkítésekkel.

A munka menüpont alatt egyszerűen lehet keresni a foglalkozások között, a

foglalkozás megnevezése (vagy egy része) és a FEOR kód megadásával. Ha nem

töltünk ki egyetlen mezőt sem, a találati listán minden foglalkozás megjelenik.

A foglalkozás-leírásban a FIK-nél ismertetett leírásnak egy rövidített változatát találjuk,

de át lehet lépni az ÁFSZ oldalára is megnézni a leírást. Továbbá megtaláljuk az

oldalon a jellemző munkaköröket, a már ismertetett FIT mappákkal, illetve a



kiegészítéseket a munkaerőpiaci helyzetképpel és tendenciákkal. Harmadrészt pedig

kiegészülnek szakmabemutató filmekkel a foglalkozásokról szóló információk (szintén

a 15/2008 NSZFT szerződés keretében megvalósult fejlesztések eredményeként készült

el az 50 szakmabemutató film).

Borbély-Pecze és társai (2008) tanulmányukban a magyar pályaorientációs portálokat,

internetes rendszereket elemzik. A tanulmányuk alapján a következő csoportokba sorolt

portálokat mutatjuk be:

• komplex rendszerek: KépezdMagad, Nemzeti Pályainformációs Központ

(NPK), FELVI

• szakképesítéseket, foglalkozásokat bemutató rendszerek: Szakképesítés.hu,

Milegyek.hu

KépezdMagad – www.kepezdmagad.hu

A rendszer azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyesítse magában a különböző képzési

adatbázisokat, egy helyen tegye elérhetővé az élethosszig tartó tanulás különböző

állomásain szükséges adatokat. A rendszer különböző képzési adatbázisokat tartalmaz

(középiskolák, szakmák, intézmények, képzések, nyelvtanfolyamok, autósiskolák). Az

adatok elérése felhasználóbarát, de sok beállítási lehetőséget tartalmazó

keresőfelületeket alakítottak ki.

A szakmákat kereshetjük: név vagy OKJ-szám alapján, valamint összetett kereséssel

szakmacsoport, szakirány (kétszintű), szint, szükséges iskolai végzettség, betölthető

foglalkozás, lehetséges képzési forma, egyéb jellemzők (szakmai előképzettség,

nyelvvizsga, gyakorlat szükségessége) alapján.

A szakmabemutató adatlapok tartalma: (alap)adatok; képzési és vizsgafeltételek;

jogszabályok; a szakképesítéssel végezhető munka bemutatása; egészségkárosító

tényezők, balesetveszély; szakmai és vizsgakövetelmények; szükséges tulajdonságok;

egészségi követelmények; továbbképzési, átképzési lehetőségek, kapcsolódó szakmák;

előzmények az OKJ-ban és a régi jegyzékekben.

Pozitívumai: A szakképesítések, a képzési lehetőségek és a képző intézmények között

sokféle feltétel beállításával lehet keresni. A szakmabemutatásoknál részletesen

megismerhetők a szükséges tulajdonságok és az adott szakmára jellemző egészségügyi

követelmények/feltételek. A jelenleg megszerezhető szakképesítések mellett a régieket


http://www.kepezdmagad.hu/


is tartalmazza a rendszer, és információt ad a régi és új szakképesítések

megfeleltetéséről is.

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Nemzeti Pályainformációs Központ – Képzés

határok nélkül - www.npk.hu

A honlap feladata elsősorban olyan információk közzététele, amelyet, európai képzési

lehetőségeket keresők, Magyarországon tanulni kívánó külföldiek használni tudnak,

valamint fórum biztosítása az EuroGuidance tanácsadók részére. Az NPK tanácsadóinak

feladata a hálózaton keresztül válaszolni a magyarországi tanulással kapcsolatos

kérdésekre, és továbbítani a hozzájuk érkezett, külföldi tanulással kapcsolatos

kérdéseket, valamint információs anyagokat készíteni a külföldiek magyarországi és a

magyarok külföldi tanulásához. Ezek az anyagok, valamint az európai képzési

lehetőségekkel kapcsolatos hírek megtalálhatók a honlapon.

Szakmák bemutatása címszó alatt a szakmabemutató filmeknek kellene szerepelniük,

ezek azonban már évek óta szerzői jogi problémákra hivatkozva nem érhetőek el.

FELVI - www.felvi.hu

Az oldal a felsőoktatással és főként a felsőoktatási felvételi eljárással kapcsolatos

minden fontos információt közzétesz, és mindezt legtöbbször jól értelmezhető, könnyen

kezelhető eszközökkel teszi.

Legfontosabb tartalmi elemek, funkciók:

• Szakkereső: kar vagy intézmény szerint, egyszerű és összetett kereső;

szakirányú

• Továbbképzések, doktori képzések keresője

• Felsőoktatási intézmények bemutatása (karok és szakok is)

• Szakleírások

• Aktualitások, hírek, fontos tudnivalók

• Statisztikák, rangsorok, ponthatárok

• Elektronikus felvételi rendszer

• Pályaorientációval kapcsolatos anyagok (érdekességek, kérdőívek stb.)


http://www.npk.hu/

http://www.felvi.hu/


Többféle, egyszerű és összetett, szabadszavas és listás keresést is használ a rendszer,

illetve a találatok „körbejárhatóak”: a szak leírásából behívható, hol, milyen formában

indul a szak, az intézmény nevéből leírására, kínálatára is lehet lépni.

Az oldal sok pályaválasztási önismereti kérdőívet is tartalmaz, de a kérdőívek

elhelyezkedése nem feltűnő, így kevesen tudnak róluk, illetve a személyiséggel

összefüggő kérdőívek nem kapcsolódnak a beiskolázási szakokhoz így a

pályainformációs rész és a pályaorientációs részek szigetszerűen elkülönülve

működnek. A kérdőíveket önismeret, hallgatói élet, munka, pályaválasztás, karrierépítés

témákba rendezve találjuk. A Munka, pályaválasztás témakör alatt megtaláljuk a Munka

Érdeklődés Kérdőívet (az oldalon a neve Munkatevékenységek és érdeklődés kérdőíve),

és Super Érték Kérdőívet (az oldalon Milyen személyes szempontok fontosak a

foglalkozásválasztásban? Munkaértékek a későbbi pályán a neve). Az oldalakra

folyamatosan kerülnek fel az újabb és újabb kérdőívek.

Pozitívumok:

• Csatornákba rendezett tartalmak és funkciók (felvételizni szeretnék – hallgató

vagyok – érdeklődöm – felsőoktatási műhely – hivatali ügyek).

• Minden felsőoktatási képzési lehetőséget, képzéstípust, minden intézményt

tartalmazó információforrás.

• Sokféle önismereti kérdőív kitöltésének lehetősége; táv- és személyes

tanácsadás lehetősége. A szokásos érdeklődés, képesség, képességfelmérő

kérdőíveken kívül a tanulást, munkába állást segítő, pályaérettséget,

pályaismeret fontosságát vizsgáló kérdőívek is vannak.

• Informatív és sok témát, hozzászólást tartalmazó fórumrendszer.

• Kiemelt, különösen aktuális vagy fontos cikkek, tudnivalók, blokkok

hangsúlyos tálalása a nyitólapon.

Szakképesítés.hu - www.szakkepesites.hu, www.okj2006.hu

A teljes egészében magántőkéből létrejött honlap legfontosabb célja az új OKJ

szakképesítéseinek bemutatása. Ezzel a célkitűzéssel és az erre épülő szolgáltatásokkal

első volt az országban, noha a 2007. januári indulás óta már egyéb, hasonló honlapok is

elindultak. A szakmák bemutatása mellett képzéskeresőt is fejlesztenek, valamint

megjelentetnek szakképzéssel kapcsolatos híreket.


http://www.szakkepesites.hu/



Pozitívumok:

• A régi és az új OKJ szakképesítései egyaránt megismerhetők, előbbiek bő,

utóbbiak jelenleg még szűkebb adattartalommal.

• Az adatlapok egyszerűen elérhetők (ABC, szakmacsoport, szint, tanulmányi

terület szerint válogatva vagy névre, névrészletre keresve).

• Közvetlen átlépés az SZVK rendeletekhez, a FEOR foglalkozás-leírásokhoz.

• A szakmák mellé igyekeznek képzési kínálatot is rendelni (hol szerezhető meg

az adott szakma?). Ez a kínálat egy egyszerű keresőfelületen is elérhető

(képzés neve vagy szakmacsoport, képzési hely és intézménynév szerint).

• Az oldal, számos gyakori keresőszóra („okj”, „képzések”, „országos képzési

jegyzék”, „okj-s képzések”, „szakképesítés”, régi és új szakképesítések nevei

stb.) első helyen jön ki az internetes keresőkben, így hatékonyan segíti az

internetet használó, de a tájékoztató oldalakat nem ismerő felhasználókat. A

www.szakkepesites.hu rendszert ennek megfelelően magas látogatottsági

adatok jellemzik (1500-1600 egyedi látogató naponta).

• Átlátható felépítés és menürendszer, szakképzéssel kapcsolatos hasznos

linkek, gyakori kérdések, fogalomtár megjelentetése.

Negatívumok:

• Az új OKJ szerinti szakmák viszonylag szűk adattartalommal ismerhetők meg,

bár minden esetben elérhető az érintett SZVK rendelet is.

• Az oldal nem rendelkezik a szakma- vagy képzésválasztást segítő tanácsadó

funkcióval, inkább tájékoztató, informáló jellegű.

• A képzéskereső egyelőre csekély adattartalommal működik, sok esetben csak

indítási jogosultságok szerepelnek. A rendszerben nem hirdető képzések

esetén csak a képző intézmény neve és települése ismerhető meg (cím,

telefonszám, honlap nem).

• A szakmabemutató adatlapok kizárólag szöveges információkat tartalmaznak

(vizuális elemek nélkül).

Milegyek.hu - www.milegyek.hu

Az NFI pályázat keretében létrejött oldal egyrészt az új OKJ szakképesítéseinek

bemutatását, másrészt a pályakezdéssel, munkába állással kapcsolatos információkat

gyűjti össze. A keresők és a statikus anyagok mellett interaktív blokkokat is kínálnak:


http://www.milegyek.hu/


bér kalkulátor, (magyar és idegen nyelvű) önéletrajz varázslók, önismerettel kapcsolatos

kérdőívek stb.

Pozitívumok:

• Az OKJ szakképesítései sokféle módon kereshetők: név, szakmacsoport,

végzettségi szint, felvételi feltételek szerint.

• A szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek adatai alapján lehetséges a

tulajdonságok, képességek alapján való keresés is.

• Témához kapcsolódó érdekességek teszik vonzóbbá, tartalmasabbá a honlapot,

például: szakmaválasztás horoszkóp alapján, játékos kompetenciateszt, színes

hírek stb.

Negatívuma, hogy a szakma-adatlapokon kevés információ jelenik meg.


1. Mutassa be a munkakörelemzés és a foglalkozás-leírás közti összefüggéseket?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 2. Melyek a CCDO foglalkozás-leírásainak főbb elemei?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Hogyan készültek a FIK leírások és mi a foglalkozás-leírások struktúrája?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 4. Milyen új információkat tartalmaznak a FIT mappák?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 5. Milyen adatokkal egészülnek ki a FIT mappák? Miért fontosak ezek és hogyan lehet

használni a pályaorientációs munkában ezeket az információkat?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 6. Soroljon fel pályaismeretet bővítő internetes portálokat!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



7. Milyen fontos információkat találunk az ePálya rendszerben?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 8. Milyen internetes portálokon talál szakképzésekre vonatkozó információt? Milyen

konkrét információkat találhatunk meg ezeken az oldalakon?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 9. Melyek a felvi.hu honlap pozitívumai és negatívumai?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 10. Milyen honlapokon talál önismereti kérdőíveket? Próbáljon ki ezek közül néhányat!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

Felmérés az IV.2. leckéhez

Feladat:

1. Készítse el a lecke során kijelölt önálló feladatokat!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 2. Nézzenek meg egy foglalkozás-leírást a FIK-ből és ugyanannak a foglalkozásnak FIT

mappa leírását és hasonlítsák össze az információ szempontjából.

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Tanulmányozzanak egy mappa kiegészítést, és értelmezzék az ott lévő adatokat!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................


Összes elérhető pontszám 100 pont. Megfelelt 60 ponttól. Kiválóan megfelelt 90 ponttól.



IV.3. Lecke: A pályaismeret bővítésének módszertani lehetőségei


Bevezetés

A sikeres pályaválasztási döntést egy olyan tájékozódási folyamat előzi meg, amelyben

a fiatal az adott életkornak megfelelő önismerettel, öndefinícióval rendelkezik. Ismeri

annak a társadalmi környezetnek a gazdasági jellemzőit és képzési lehetőségeit,

valamint valódi ismeretei vannak a pályák világáról. Ezek szerint a pályaorientáció

tartamát az önismeret, a képzési lehetőségek ismerete és a pályaismeret jelenti. A

pályákkal való ismerkedést már az általános iskolai oktatás keretében célszerű

elkezdeni, a középfokú oktatásban tovább bővíteni.


• megismeri a pályaismeret bővítésének általános módszereit,

• személyes élményt szerez a pályaismeret bővítésének módszereiből,

• képes lesz önállóan pályaismereti információkat keresni a különböző

kiadványokban és interneten.



1. Pályaismeret bővítésre szolgáló módszerek között eligazodni.

2. Önállóan pályaismeretet bővítő tevékenységet tervezni.

3. Önállóan keresni képzési és pályaismereti információkat interneten és

kiadványokban.




IV.3.1.1. A pályaismeret bővítésének általános módszerei


Ahhoz, hogy az egyén az önismereti jellemzőit összhangba tudja hozni a pályák

világával, szüksége van a foglalkozások, szakmák reális ismeretére, illetve az ahhoz

vezető út megtalálására, tudnia kell képzési lehetőségeket kiválasztani. Ebben a

fejezetben olyan általános módszertani lehetőségeket mutatunk be, amelyek

segítségével a pályaismeret bővíthető. Ahogy már a bevezetőben jeleztük, ezt célszerű

már az általános képzésben elkezdeni, majd folyamatosan az életkori és egyéni

igényeket figyelembe véve bővíteni és elmélyíteni. Nem vállalkozunk egy teljes képzési

program bemutatására, csupán olyan módszereket ismertetünk, amelyek főként tanórán

kívüli tevékenységekben, de tanórai keretek között is jól alkalmazhatók.

A pályaismeretet bővítő tevékenységek célja, hogy a foglalkozásokról,

szakmákról és a hozzájuk kapcsolódó képzési lehetőségekről adjon

információt úgy, hogy közben aktív, önálló tájékozódásra és a megszerzett információk

elemzésére bátorítson.

A pályaismeretet bővítő tevékenységek tartalmát, tematikáját a foglalkozás-

leírásokban megismert tartalmak adják. A legfontosabb összetevők a következők:

Tevékenység – a pályák bemutatásának a váza, hangsúlyos elem, az adott foglalkozás

során végzett cselekvések egzakt, szemléletes és aprólékos bemutatása. A

tevékenységre jellemző igék sokfélesége, képszerű megfogalmazása mutat be jól egy

adott foglalkozást. Fontos kiindulópont az önismereti jellemzők hozzáillesztésénél is.

Munkaeszköz – a bemutatások színesíthetők, ha ismertetjük, hogy a tevékenységek

során milyen eszközöket, szerszámokat, gépeket használnak.

Anyag – beleértjük a nyersanyagokat, a folyamat során a közbülső termékeket, és az

eredménynek tekinthető kész terméket is.



Iskolai végzettség – az adott foglalkozás elsajátításához vezető út megismerése, mennyi

időt kell tanulni, milyen formában lehet tanulni, hol, hogyan sajátítható el, stb.

Munkakörülmények – olyan jellemzők, amelyek befolyásolják a munka körülményeit,

és a biztonsági feltételeket. A legtöbb foglalkozás esetében átlagos

munkakörnyezetűnek mondható, ahol nem kell számolni környezeti ártalommal, ezért

az olyan foglalkozások esetében ahol ezek jellemzők, fontos hogy tisztázzuk a károsító

környezeti hatásokat.

Önismereti jellemzők: érdeklődés – szeretem, tetszik az adott foglalkozási

tevékenység, képesség – könnyű vagy nehéz az a tevékenység, munkamód – hogyan

szeretem csinálni az adott tevékenységet, érték – fontos vagy nem számomra.

Természetesen a cél az önismereti elemek összeillesztése, megfeleltetése pályákkal,

foglalkozásokkal.

A pályaismeret bővítését célzó tevékenységek tulajdonképpen a pályaorientációs

tevékenység általános módszerei közül azok, amelyeknek elsődleges célja a

pályaismertetés. Ilyen általános módszerek: a felvilágosítás, az előadás, a filmvetítés,

látogatások szervezése (üzemi, munkahelyi, intézményi, stb.), csoportos beszélgetés, és

a csoportos foglalkozás (Szilágyi – Völgyesy, 1996). Természetesen ezek kiegészülnek

olyan egyéni tanulói tevékenységekkel, amelyeket a pályaorientációs szakember segít,

de a tanulónak önállóan kell elvégezni (portfolió készítése, projekt-feladat, interjú, stb.).

A felvilágosítás egy olyan információ átadási forma, amely meghatározott ismeretet, a

célcsoportnak megfelelően fogalmazva ad elő. Az így átadott információ befogadását

nem ellenőrizheti a pályaorientációs szakember. Arról, hogy az információ milyen

mértékben talált meghallgatásra vagy az információ feldolgozása milyen minőségű,

nincs a pályaorientációs szakembernek hathatós és egyértelmű visszajelzése. A

felvilágosítást szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon, pályaorientációs napokon

alkalmazhatjuk. A pályaorientációs szakember, amikor a felvilágosítást, mint módszert

alkalmazza, akkor az alábbi szempontokat kell figyelembe vennie: Pontosan meg kell

határoznia azt az információt, amit át akar adni a célzott csoportnak. Ezt úgy érhetjük el,

hogy az információkat úgy csoportosítjuk, hogy azok valamilyen formában

vizualizálhatók is legyenek (például írásvetítőre kivetíthetőek), vagy azt az információ



mennyiséget, amelyet a pályaorientációs szakember át kíván adni, azt az írásvetítő

mellett még sokszorosított formában is magával viszi, és az előadás megfelelő pontján

ezeket az információkat közre adja, hogy biztosítsa ezeknek a fontos és hathatós

rögzítését. Például felvilágosító előadás tartásakor a címek, a pályaelnevezések, az

utazási lehetőségek, az ösztöndíjak, amelyekről 1-1 pálya vagy iskolaválasztás kapcsán

beszélünk olyan információk, amelyeket helyes előre rögzíteni, az előadás folyamán

kivetíteni, és/vagy kiosztani, vagy az asztalon elhelyezni, hogy akit érdekel, az

elvehessen ebből a rövid összefoglalóból. Minden felvilágosítást meghatározott

csoportnak (célcsoport) szánunk, tehát ugyanazt az információt más bevezetéssel kell a

felvilágosítás folyamán adnunk. Ezért mindig tudni kell, milyen csoporthoz megyünk

be: pl. nyolcadik osztályban a pályaorientációról felvilágosító előadást tartunk

gyerekeknek, vagy egy szülői értekezletre megyünk szülőcsoporthoz, vagy pedig

felnőttcsoporthoz, mert az határozza meg a bevezető pár gondolatot, amellyel nyitjuk az

információátadást. A bevezető pár gondolatnak mindig érzelmileg is érinteni kell a

hallgatóságot. A csoport közös élményeire hivatkozzunk, vagy személyes

tapasztalatunkból adjunk át valamit a csoportnak, és így teremtsük meg azt a hangulati

állapotot, amelyben a csoport az információ feldolgozását könnyebben el tudja végezni.

Az előadás olyan információátadási forma, ahol egy meghatározott témáról

meghatározott információt adunk át. Az előadás fő célja figyelemfelkeltés és

meghatározott információk közlése. A pályaorientációs munkában az előadás, mint

ismeretterjesztő tevékenység módszere szerepel. Maga a pályaorientációs szakember

nagyon ritkán tarthat előadást. Inkább olyan előadókat hívhat meg, akiknek saját

élményük van abból a témakörből, amelyből az előadást tartják. Tehát szubjektíve

megélt élményeket adhatnak át példa vagy információ formájában a hallgatóságnak.

Pályaorientációs munkába előadók hívása akkor indokolt, ha speciális témaköröket

érintünk, mint például valamilyen foglalkozás, szakma élményszerű bemutatása, volt

hallgatók életútjának elmesélése, külföldi tanulás- vagy munkatapasztalatok

megosztása, stb. (Azokból a témakörökből, amelyekben a pályaorientációs szakember

felkészült, nem helyes előadásokat szervezni, inkább kisebb foglalkozássorozatot, ahol a

tanulók aktív bevonásával fejlesztheti a tanulók önismeretét, vagy pályaismeretét.)

A filmvetítés olyan közlési eszköz, amely nem csupán verbális, hanem vizuális úton is

megtámogatja az információátadás folyamatát. A filmvetítés alkalmazása a



pályaorientáló munkában akkor célszerű, ha egy problémakört több szempontból kíván

körüljárni a tanácsadó, és ezt a film segítségével életszerűbben, könnyebb információ-

feldolgozási technikával láthatja el. A film egy meghatározott foglalkozásról -

szakmaismertető filmek - ismeretterjesztő információt ad át. A szakmaismertető filmek

tevékenység-eszköz-anyag centrikusan mutatják be az adott foglalkozás jellemzőit.

Fontos, hogy megfigyelési szempontokat adjon a pályaorientációs szakember a

hallgatóknak és szerencsés, ha a filmvetítést csoportos beszélgetés követ, ahol az adott

megfigyelt tartalmakon túl, a nézők érzelem-megnyilvánulásait is támogatja a

pályaorientációs szakember. A filmet nézhetik nagycsoportban is, de fontosabb lenne,

hogy a megbeszélés kisebb csoportokban történjen.

Látogatások szervezése, ide más intézményekbe történő látogatások szervezése

tartozik. Így például a pályaismeret bővítéséhez a munkahelyek meglátogatása, abban az

esetben, ha meghatározott csoport vagy meghatározott egyének számára ez fontossá

válik. A látogatások szervezése nagymértékben eltér a hagyományos kirándulások,

üzemlátogatások szervezésétől. Elsősorban az egyéni igényeknek megfelelő csoportos

vagy kiscsoportos látogatást szervezünk. Tehát azokat az egyéneket, akiket az

adminisztratív pályák nem érdekelnek, nem hívjuk meg egy bankba tett látogatásra.

Vagyis ezek a látogatások mindig önként jelentkezés alapján történnek, lehetőségként

kapják meg az érdeklődők, tetszés szerint élnek vele. Ezeknek a látogatásoknak a

szervezésekor tehát két szempontot kell a pályaorientációs szakembernek

végigkövetnie. Egyrészt kik azok, akik érdeklődnek az adott téma iránt, hány fővel,

mikor képesek ezt a látogatást lebonyolítani, másrészt fel kell vennie a fogadó féllel a

kapcsolatot és pontosan közölni azokat az igényeket, amelyeket az egyének

megfogalmaztak. Milyen célból mennek abba az intézménybe, mit szeretnének látni,

milyen időtartamban stb. Ezek nélkül a szempontok nélkül sem kiscsoportot, sem

nagyobb csoportot semmilyen külső intézménybe útjára bocsátani nem helyes. Itt is

érvényes, hogy a látogatást mindig kísérje csoportos megbeszélés, ahol az objektív,

megfigyelt tartalmakon túl, a szubjektív élmények feldolgozására is sor kerülhet.

A csoportos beszélgetés a pályaorientációs munka egyik alapvető módszere. A

módszer lényege az, hogy egy problémakörre orientált beszélgetést vezetünk, ahol a

csoportvezető feladata a felvetett kérdéskör egyeztetése, megvilágítása a beszélgetésben

résztvevők számára, valamint a beszélgetési folyamat koordinálása. A csoportos



beszélgetés fontos eleme, hogy meghatározott ideig tart. A résztvevők tudják, hogy

mennyi idő áll rendelkezésükre, és ez alatt az idő alatt a csoportvezető feladata az, hogy

eljuttassa a probléma teljes feldolgozásig a résztvevőket. A csoportos beszélgetésben a

csoportvezető nem ad nagyon sok információt, hanem kifejezetten a csoporttagok

gondolataiból és a kérdéshez kapcsolódó érzéseikből építi fel a probléma körüljárását. A

csoportos beszélgetésben nem várjuk el, hogy problémamegoldási-folyamatok

játszódjanak le, különösen nem egyéni szinten. Azonban az általánosság szintjén a

probléma megoldásának módját is bemutathatja a csoportvezető a résztvevők

segítségével. Nagyon helyes a csoportos beszélgetéseknél egy olyan lépéssort követni,

ahol a résztvevők elvárása, és a résztvevők probléma-felismerése feltétlenül tisztázódik.

Az alábbi lépéssor a csoportos beszélgetés vezetésének technikáját mutatja be.

A beszélgetésen résztvevők elhelyezése

Körbe ültetjük a résztvevőket, akik elé (ha mód van rá) egy tiszta lapot, ceruzát és

filctollat is helyezünk.

A csoportvezető bemutatkozása

Elmondja a teljes nevét, hogy hogyan szeretné, ha hívnák, és az ő feladata mi az adott

intézményben, majd az előtte lévő papírlapra filctollal felírja a nevét a három részre

hajtogatott papírlapot a csoport felé kifelé felállítva maga elé helyezi. Majd megkéri a

csoporttagokat, hogy ők is mutatkozzanak be. Ehhez többféle segítséget adhat pl. saját

bemutatkozásának példájával, azzal amit elmond magáról.

A probléma megfogalmazásának elősegítése

A csoportvezető körkérdés során célokat kér, ezeket lapra írja és ezeket felragasztja a

táblára. A csoporttagok segítségével ezeket a célokat csoportosítja, és így kiderül

mindenki számára, hogy a csoportos beszélgetésre milyen céllal jöttek. Ezeknek a

céloknak a csoportosításából alakul ki a csoport által elfogadott problémadefiníció. Ha a

célok homogének, összefüggőek, akkor egy problémadefiníciót fogalmaz meg a

csoportvezető, ha pedig nem, akkor minden problémakört megfogalmaz, és lehetőséget

ad a csoporttagoknak, hogy a problémák közül rangsoroljanak, és azt a problémakört

fogják a továbbiakban megbeszélni, amelyet a csoporttagok az első helyre rangsorolnak.

Ezt a rangsorolási technikát, ha nagyon polarizált a csoport, ki lehet váltani szavazásos



technikával is, de mindig figyelmeztetni kell a csoporttagokat, hogy szabad passzolni a

feladatok megoldásánál.

Az információ-áramoltatás témához kapcsolódóan

A csoportvezető olyan kérdéseket vethet fel, hogy kinek milyen érzései vannak ezzel a

témával kapcsolatban. Mit szeret, mit nem szeret ebben a kérdéskörben, kinek milyen

tapasztalatai vannak. Ezek a beszélgetést indító kérdések jól felkészült csoportvezető

esetén akár a problémához kapcsolódó sztorival is indulhat. Nekem ez jut eszembe,

nekem ez volt a tapasztalatom... Ezt problémához illeszti, és ezzel indítja meg a

beszélgetést. (A direkt kérdéseket természetesen a csoportvezető nagymértékben kerüli.)

Az információ feldolgozási folyamatban a csoportvezető nagyon sokszor alkalmazhat

parafrázist, tehát megállapodhatunk abban, hogy ... vagy azt hallottam többektől ... Ha a

csoport elfogadja ezeket a parafrázisokat, akkor ezeknek a kulcsszavait a csoportvezető,

vagy akit megkér, hogy segítsen ebben a munkában, a táblára vagy a helyiségben

elhelyezett csomagolópapírra felírja filctollal, nagybetűkkel. Ezek azok az információk,

amelyekbe a csoport megegyezett, vagyis a problémának lényeges alkotórészei, vagy

megoldásra várnak, vagy további beszélgetést, feldolgozást igényelnek.

A megoldási lehetőségek

Ebben a szakaszban derül ki, hogy a téma körüljárása után milyen megoldási

lehetőségeket képes kitermelni a csoport, például milyen iskolába menjek, milyen pályát

válasszak, hogyan oldjam meg a tanulási nehézségeimet az iskolaváltás kapcsán,

hogyan kerüljem el a szüleimmel való ütközést stb. Ez a csoportos beszélgetést lezáró

rész, ahonnan a megoldás iránya szerint a csoportok újjászerveződnek, csoportos

tanácsadást, egyéni tanácsadást, vagy öndefiníciós számítógépes információt

választanak saját igényeik szerint. Ezt azzal is lehet segíteni, hogy a csoportvezető olyan

transzparenseket készít, amelyek a további lehetőségeket is tartalmazzák. Ezeket akár

már előre is elhelyezheti abban a teremben, ahol a csoportos beszélgetés folyik. Ezek

inspirálhatják a csoporttagokat arra, hogy rákérdezzenek, hogy ezek a lehetőségek

mennyire vonatkoznak rájuk. A csoportos beszélgetés célja tehát az, hogy a résztvevők

meg tudják fogalmazni azt a kérdéskört, amiért összejöttek, és megpróbálják azoknak az

összetevőit jól megismerni. Sikeres a csoportos beszélgetés, ha a résztvevők



megfogalmazzák, hogy akarnak-e támogatást az adott kérdéskörben önmaguk számára,

s ha igen, akkor milyen típusú segítséget kívánnak igénybe venni.

A pályaismeretet bővítő tevékenységek során is fontos kiemelni, hogy a hangsúly nem a

kész ismeretek átadásán van, hanem a résztvevők meglévő ismereteinek mobilizálásán,

képességeik fejlesztésén és szemléletének formálásán. Ezeknek a tevékenységek akkor

hatékonyak, ha tudja a résztvevőket aktivizálni, és az értelmi-érzelmi szerveződést az

segíti, ha a résztvevők a feldolgozandó témával kapcsolatban előzetesen

elgondolkodnak, saját ismeret- és élményanyagukat felidézik, bevonódnak a közös

munkába. A pályaismereti tevékenységek során mindig információt adunk, és fontos,

hogy az információ elsajátításában lehetőség nyíljon arra, hogy a résztvevők egymástól

tanuljanak, egymástól is szerezzenek információt, valamint az új információkat

valamilyen módon a gyakorlatban kipróbálják és önmagukra is vonatkoztathassák.

Minden egyes tevékenységnek meghatározott forgatókönyve van, a forgatókönyvet a

pályaorientációs szakember a résztvevők igényének megfelelően megváltoztathatja,

viszont minden tevékenységre készülnie kell. Ahhoz hogy élményszerű legyen a

pályaismereti tevékenység a résztvevők számára, a vezető olyan feladatokkal

színesítheti a foglalkozást, amelyek az információnyújtáson túl akár az önismereti

jellemzőket is beemeli, úgy, hogy a pályaismereti információkat az egyéni jellemzőkhöz

illesztik. A feladatok gyakorlati lebonyolításához szükséges eszközöket a vezetőnek

készen kell bevinnie.

A pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusok:

• gyűjtés,

• csoportosítás,

• párosítás,

• rangsorolás,

• fogalomtisztázás, definíciók megalkotása

• mondatbefejezés,

• összehasonlítás,

• táblázatok, rendszerek létrehozása,

• videofilmek elemzése,

• ábrázolás,



• asszociációs játék,

• érzékelésen alapuló játékok,

• szerepjátékok,

• helyzetgyakorlatok,

• kártyajáték,

• munkahely-látogatás.

A feladattípusokat mutatjuk be röviden, olyan példákkal amelyek a pályaismeret

bővítéséhez illeszkednek.

Gyűjtés - különböző tételű listák, felsorolások készítése egyénileg vagy

kiscsoportokban. Ez a leggyakrabban használt feladattípus, mivel gyűjteni minden eddig

felsorolt tulajdonsághoz lehet: tevékenység, eszköz, anyag, érdeklődés, képesség,

munkamód, stb.

Példák:

• Egy megadott kezdőbetűvel minél több foglalkozásnév összegyűjtése

• Egy foglalkozás jól ismert (szabó olló, kréta) vagy egyáltalán nem közismert

(egy mérőműszer) eszközének körbeadása, és mindegyik csoporttag mond egy

cselekvést, ami a tárggyal végezhető

• A szakmacsoportok nevét gyűjtjük össze kiscsoportokban, majd a csoportok a

listából választanak egyet (pl. egészségügy vagy kereskedelmi pályák) és ebbe

a csoportba tartozó szakmák nevét gyűjtik össze,

• Gyűjtsék össze a szakmára jellemző: tevékenységeket, eszközöket (milyen

eszközöket használnak vagy kerülnek kapcsolatba munkájuk során),

anyagokat, nyersanyagokat (felhasznált, megmunkált nyersanyagok),

előállított termékek.

A kiscsoportok egymástól különböző szakmacsoportot, pályákat dolgoznak ki, így

egymás munkáját meghallgatva tovább bővíthetik ismereteiket, illetve kérdezhetnek,

kiegészíthetik a másik csoport munkáját. Ha a csoport tagjainak kevés a pályákkal

kapcsolatos ismerete, akkor a foglalkozás vezetője a tagok élményeire, gyermekkori,

családi, baráti körben szerzett tapasztalataira építhet.



Csoportosítás – a gyűjtött vagy előre elkészített listák tételeinek különböző

halmazokba rendelése, megkeresni a kialakított vagy lehetséges rendező elvet,

megnevezni felsőbb kategóriákat.

Példák:

Egy foglalkozási listát, megadott szempontok szerint rendezzenek csoportokba: a

szabadban - belső térben - minkét helyen egyaránt végezhető foglalkozások; régi

szakmák – új szakmák; középfokú vagy felsőfokú pályák, stb.

A csoporttagok találjanak ki csoportosítási szempontokat és azokhoz rendeljék a

foglalkozásokat.

Egy foglalkozáslistát csoportosítsanak aszerint, hogy növényekkel, állatokkal -

gépekkel, eszközökkel - kézzel, emberekkel - számítógéppel dolgoznak leginkább.

Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem rendelése

egy szempontbeli azonosságuk alapján.

Példák:

• Húz a kalapból egy foglalkozást és megítéli, hogy melyik FEOR főcsoportba

vagy szakmacsoportba tartozik és indokolja a megfeleltetést.

• Egyes képességeket, érdeklődési irányt, eszközt, anyagot megfeleltetni a

felsorolt foglalkozásokkal, stb.

• Kösd össze az egyes foglalkozásokat, szakmákat a hozzájuk tartozó tevékenységgel

Szociális gondozó fénymásol, felügyel, korrepetál

Gyermekfelügyelő ágyat húz, öltöztet, vásárol

Pedagógiai asszisztens vérnyomást mér, beszélget, gyógyszert ad

Ápoló ebédeltet, játszik, öltöztet

Rangsorolás - egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének felállítása.

Példák:

Állítsd rangsorba a szerint a foglalkozásokat, hogy hol a legnagyobb a várható fizetés.

Érdeklődésednek megfelelően melyek az ajánlott foglalkozások rangsora,

Fogalomtisztázás, definíció megalkotása - A pályaismeret gyakran olyan

fogalomkészlettel dolgozik, amelyek használata elterjedt a mindennapok nyelvében, mi

a foglalkozások során mégis mást értünk alatta. Olykor több olyan megnevezés fordul

elő, melynek hivatalos definícióját nem találhatjuk meg, ezért magunknak kell ún.



munkadefiníciót kialakítanunk. Azért is hasznos ez a módszer, mert egy csoport vagy

egyén által átgondolt, ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban

elfogadható, mint egy készen kapott, szakmai anyagból felolvasott meghatározás.

A fogalom-meghatározásokat a következő módon vezethetjük le. Először összegyűjtjük

válogatás nélkül azokat az ötleteket, szavakat, kifejezéseket, ami a tagoknak a szó

hallatán vagy azzal kapcsolatban eszünkbe jut, és felírjuk egy jól látható helyre. A

következő körben már szelektálunk, a lista elemeit súlyozzuk a definícióba kerülés

szempontjából. Majd mindenki (vagy a kiscsoport saját belátása szerint) megfogalmazza

a definíciót. Utána a csoportban egyenként felolvassuk vagy a kiscsoportok bemutatják

és ezekből kigyűjtjük a fontos elemeket, melyek a közös definíció részei lehetnek majd.

Ezek után a tagok vitája és konszenzusa alapján létrehozzuk a csoport minden tagja által

elfogadott, az adott fogalomra vonatkozó definíciót.

Példák:

Mi jut eszetekbe a pálya szóról? Mi jut eszetekbe a képesség szó hallatán? stb.

Történet- vagy mondatbefejezés - A csoportvezető által megkezdett mondatok vagy

történet egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni munkát igényel,

mód nyílik a saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére. A történet-befejezésben a

saját pályaválasztásra vonatkozó múltbeli vagy jövőbeli élethelyzetek megjelenítése

hozzájárulhat egy-egy saját döntési helyzet átgondolásához, ami az önismeretet

gazdagíthatja.

Példák:

Amikor a pályaválasztásra gondolok…

A szüleim azt szeretnék, ha én…

Tíz év múlva

Összehasonlítás - A pályák közötti hasonlóságok és különbségek keresése segíti új

rendezőelvek megtalálását a pályák világában, ugyanakkor sok ismert pálya jellemzői

más megvilágításba kerülhetnek; sok kevéssé ismert foglalkozás egy-egy jellemző

jegyét is megismerhetjük az összehasonlítások során.

Példák:



A fényképész egy kicsit olyan mint:

a vegyész, mert ......

a pedagógus, mert ......

az eladó, mert .......

a rajzoló, mert ......

Válogasd ki a közös tevékenységeket, a következő foglalkozás-leírásokból!

Táblázatok, rendszerek létrehozása: Az eddig ismertetett módszerek révén létrehozott

ismeretek további csoportosítását, felsőbb kategóriákba rendező elvek létrehozását

jelenti.

Példák:

Rendezzük be az összegyűjtött pályákat érdeklődés – képesség szerint.

Az alább felsorolt eszközök és foglalkozások alapján jelöld azt a szakmaterületet, ahová

az eszköz tartozhat, illetve az eszközt használó foglalkozás is találd ki, vagy fordítva, ha

foglalkozás van, akkor az eszközt! eszköz Mg-i Humán Szolgáltatás Műszaki foglalkozás

Lapát

Kés

cipőjavító

Postai

ügyintéző

Vérnyomásmérő

Ábrázolás, rajzolás: rajzok készítése, a dolgok alaposabb megfigyelésére, szemléletes

elképzelésére ösztönöz, a verbalitást nélkülöző kreatív megnyilvánulási forma.

Természetesen a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra, hogy

néhányan a rajzkészség hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva a feladatot

“passzolni” szeretnének.

Példák:

Rajzold le a pálya szót!

Készítsd el a szakmád cégérét!



Asszociációs játék: A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra (pl.

tárgyak, eszközök nevei) a csoport tagjai olyan foglalkozásokat mondanak, amelyek

közeli vagy távoli kapcsolatban állnak a hívó szóval. Az asszociáción alapuló

kapcsolatkeresés azt eredményezheti, hogy a felsorakoztatott foglalkozások szokatlan

láncolata jön létre; a pályákat más szemszögből is szemügyre vehetjük, ezáltal

látókörünk is tágul.

Példa:

Sorban mondjunk egy foglakkozást, majd ahhoz tartozó tevékenységet, majd ehhez egy

másik foglalkozást, ismét tevékenységet.

Érzékelésen alapuló játékok: Tárgyak, eszközök beazonosítása, felismerése - a

vizualitás kikapcsolásával - hallási, tapintási élmények alapján arra ad lehetőséget, hogy

tárgyak új tulajdonságait fedezzük fel. Főleg az anyagszerűséggel kapcsolatos jellemzők

(keménység, hidegség, puhaság, lágyság) megtapasztalására, majd ezt követően

megbeszélésére ad alkalmat.

Szerepjáték – helyzetgyakorlatok: Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe kerülés

segítségével érzelmi átélésre és a szakma képviselőjével való azonosulásra is alkalmat

adnak.

Példák:

• Mesterségem címere!

• Lakatlan szigeten milyen foglalkozást végezne, jelenítsék meg csoportban!

Kártyajáték: Tovább tanulunk! – társasjáték a megváltozott felsőoktatási

továbbtanulási lehetőségeket mutatja be játékos formában. A résztvevők

megismerkedhetnek a képzési ág és az alapszak fogalmával, illetve azok tartalmával. A

játék 106 szakmai végzettség besorolását mutatja be. A társasjátékot játszhatják úgy,

hogy az alapszakokat vagy a képzési ágakat ismerik meg jobban a résztvevők.

A foglalkozást, tevékenységet vezető stílusa, a csoportvezetés jellemzői

Ahogy jeleztük már, a foglalkozások során a hangsúly nem a kész ismeretek átadásán

van, ennek megfelelően a foglalkozás vezetőjétől is a hagyományostól eltérő oktatói

attitűdöt kíván meg. Amikor csoportban dolgozunk, akkor a légkört a nyíltság, a



tolerancia, az elfogadás jellemzi. A csoportvezető és a tagok hatékony

együttműködéséhez szükséges, hogy a vezető facilitáljon, a feladatok kijelölése után

ösztönözze a tagokat az aktivitásra, gondolataik kifejezésére, különböző

segédanyagokat biztosítson, segítsen azok használatában, ahol lehet szemléltessen.

Segítse a tagokat, hogy megtanulják meghallgatni egymást, úgy hogy ő maga válik jó

hallgatóvá. Ha valaki nem akar válaszolni vagy részt venni egy játékban, feladatban

meg kell adni a kitérés lehetőségét. A foglalkozás vezetője e szerepében a klasszikus

értelemben nem minősít, hanem a pozitívumokat hangsúlyozó értékeléseivel a csoportos

vagy egyéni feladatmegoldások és kooperációs készség fejlődését célozza.

A pályaismeret bővítését célzó foglalkozások ilyen módszertani és szemléleti keretek

között, játékos feladatok megoldásával a konkrét ismeretek megszerzésére teremtenek

lehetőséget, valamint az informálódást biztosító segédanyagok rutinos használatához is

hozzá segít.


Melyek a pályaismeret bővítésének általános módszerei?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Mi a felvilágosítás és az előadás közti különbség?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Milyen konkrét helyzetben alkalmazná a felvilágosítást, mint módszert, és mikor az

előadást?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Milyen előkészületek fontosak egy látogatás megtervezésekor?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Milyen szempontokat adna a tanulónak egy pályaismereti film megtekintésekor?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



Mi a csoportos beszélgetés célja? Mi a levezetés technikája?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Gyűjtsön olyan helyzeteket, különböző életkorra és iskolatípusra vonatkozóan, amikor a

csoportos beszélgetést, mint módszert alkalmazná!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. Ismertesse a pályaismeret bővítését célzó tevékenységekhez javasolt feladattípusokat!

Mondjon saját példákat is hozzá!

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................


IV.3.2.1. Segédanyagok és eszközök a pályaismereti tevékenységekhez


A pályaismereti tevékenységek során sok segédanyagot használunk, általában ezek a

foglalkozások eszközigényesek. Az eszközöket három csoportba sorolhatjuk:

nyomtatott anyagok (foglalkozás-leírások, kiadványok, könyvek) szakmabemutató

filmek és számítógéppel támogatott tanácsadási rendszerek, programok.

Korábban már részletesen bemutattuk a Foglalkozási Információs Kézikönyvet és olyan

forrásokat; ahol a foglalkozás-leírások elérhetőek (FIT). Olyan kiadványokat

mutatunk be, amelyek segíthetnek a további információszerzésben:

Országos Képzési Jegyzék (NSZI, Bp., 2006)

Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó (FPT, évente megjelenő kiadvány)

Országos Pályaválasztási Útmutató (KJK, évente megjelenő kiadvány)

Középiskola után...(Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány)

Pályaválasztás, továbbtanulás (Okker Kiadó, Bp., évente megjelenő kiadvány

Felsőfokú Felvételi Tájékoztató (évente megjelenő kiadvány)

Szakmák Kézikönyve (szerk. Mózes Flórián, HVG, Bp., 2006)

Pályák világa, középfokú pályaleírások (Szilágyi Klára, Kollégium Kft, Bp., 1997)

Pályaorientációs tankönyvek:



Szilágyi Klára: Pályaorientáció, Általános Iskola 9. osztálya számára, Bp., 2002

Szilágyi Klára: Keressünk együtt pályát, Pályaorientáció a 12-16 éves korosztály

számára, Bp., 2003

Szilágyi Klára: Pályaorientáció, a Szakiskola 9. osztálya számára, Gödöllő, 2004

Gönczi Károly: Életpályaépítés, önismeret – pályaválasztás – karrier, Pedellus

TK, Debrecen, 2003

Zachár László: Pályaorientáció 15-18 éveseknek, Műszaki kiadó, Bp., 2006

Galambos Katalin: Pályaorientáció 1-5, munkafüzetek középiskolai tanulók

számára (Hogyan tanuljunk?, Milyen pályákat ismersz?, Milyen vagyok?, Hogyan

tájékozódjunk a lehetőségekről?, Milyen esélyeim vannak a munkaerőpiacon?),

Műszaki kiadó, Bp., 2007

A foglalkozásokat bemutató szakmaismertető filmek szintén hozzáférhetők a FIT-ben,

illetve az ePálya rendszer honlapján.

A számítógéppel támogatott tanácsadási rendszereket, az önértékelési eljárásokat is

segítségül hívhatjuk a pályaismeret bővítéséhez. Már említettük a Tájoló-Érdeklődés,

Tájoló- Képesség, Munka Érdeklődés Kérdőív, Általános Képességvizsgáló

Kérdőíveket. A tanácskérők az önértékelő kérdőívek kitöltésével képet kaphatnak arról,

hogy a munka világában jelentős képességek és érdeklődésirányok közül milyen

képességstruktúrával és érdeklődésprofillal rendelkeznek, majd ezt összevethetik a

megismert foglalkozások végzéséhez szükséges képesség- és érdeklődés profillal. A

számítógépes változatok természetesen abban segítenek, hogy a személyes profilnak

megfelelően ajánlanak pályákat is, és ez tovább bővíthető vagy szűkíthető a tanácsadó

segítségével.

További programcsomagok ismertetése, amelyeket a Szent István Egyetem

Munkavállalási Tanácsadó Tanszék munkatársai fejlesztettek, Kollégium Kft.

forgalmaz:

Az INDULJUNK EGYÜTT! CD 5 programot tartalmaz, melyek segítik a 12-15 éves

tanulók öndefiníciós képességének kialakítását. Az öt pályaorientációs szoftvert magába

foglaló programcsomag a tanulók érdeklődéséről (Tájoló- Érdeklődés, Ismered

magad?), képességéről (Tájoló- Képesség, Mit szeretek csinálni?) és munkamódjáról

(Tevékenységeim) segít képet alkotni.



A MI LESZEK, HA NAGY LESZEK? CD a tájékozódásban és a pályaválasztásban

nyújt segítséget a 14-16 éves korosztály számára. A szoftver 5 programot tartalmaz,

melyek a fiatal érdeklődését (Tájékozódó, Érdeklődés és Pályák), képességeit

(Képességeim) és munkamódját (Tevékenységeim) tárják fel. A felhasználó által

választott érdeklődési irányokhoz kapcsolódóan pályaajánlatokat is nyújtanak a

programok. A programcsomag tartalmaz egy információs programot (Pályák világa) is,

mely közel 500, az Országos Képzési Jegyzékben is szereplő középfokú pályaleírással

nem csak a tanulóknak, hanem a tanároknak és a szülőknek is segíthet a foglalkozások

közti eligazodásban.

A SZAKKÉPZETTSÉGET SZERETNÉK! programcsomag elsősorban azoknak a 16-25

év közötti fiataloknak nyújthat segítséget a pályaválasztásban, akik mihamarabb

szeretnének kilépni a munka világába. A CD 5 programot tartalmaz, amelyek a

pályaválasztó érdeklődése (Érdeklődés és Pályák), képessége (Képességek- Pályák),

munkamódja (Tevékenységeim- Pályák) és a munkához kapcsolódó értékrendszere

(Merre tovább- középfok) alapján ajánl pályákat. A pályák közti eligazodásban nagy

segítséget jelenthet a CD 5. programja (Pályák világa), mely rövid pályaleírásokkal és

sokféle keresőfunkcióval könnyítheti meg a döntést.

A FELSŐOKTATÁSBA KÉSZÜLÖK! CD azoknak a fiataloknak készült, akik a

középiskola befejezését követően főiskolán vagy egyetemen szeretnének továbbtanulni,

de még bizonytalanok a döntésükben. A programcsomag 1 önismereti (Munka

Érdeklődés Kérdőív) és 3 orientáló programot (Képességek- Pályák, Tevékenységeim-

Pályák, Merre tovább? -felsőfok) tartalmaz. A döntésben és a pályák megismerésében

segíthet a Foglalkozási kézikönyv című információs program is, melyet szintén

tartalmaz a CD-t.


1. Hogyan csoportosítjuk a pályaismereti foglalkozások eszköztárát?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



2. Milyen éves kiadványok segítik az információszerzést?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

............................................................................................................................................. 3. Milyen önértékelési eljárásokat és tanácsadó rendszereket ismert meg?

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................



V. Modulzáró vizsga

Név:.............................................................................

Dátum:.........................................................................

Mért kompetenciák:

A hallgatóknak önálló pályaelemzéssel, és annak bemutatásával kell bizonyítaniuk a

tanfolyamon szerzett ismeretek készségszintű alkalmazását.

Feladat:

A hallgatók válasszanak ki egy foglalkozási csoportot, ez lehet FEOR főcsoport,

szakmacsoport, vagy egyéb általuk valamilyen csoportalakítási elv alapján megalkotott

foglalkozási csoport.

Válasszanak egy célcsoportot (általános iskolások, iskolaválasztás előtt állók,

pályakezdők, akik nem tudtak elhelyezkedni, érettségizett, de továbbtanulni nem

szeretnének, pedagógusok, szülők, akiknek 8. osztályos gyereke van stb.), akiknek

szerintük fontos lenne erről a foglalkozási csoportról az ismereteket átadni.

Válasszanak módszert pályaismeret bővítését célzó tevékenységhez, a bemutatott

általános módszerek közül, és tervezzenek egy konkrét tevékenységet, ahol a használják

a javasolt feladattípusokat is célcsoportnak és a tevékenységnek megfelelően.

Természetesen azokat a segédeszközöket és interneten hozzáférhető információkat is

amelyeket megismertek.


Megfelelt:

ha a kiválasztott célcsoport és a bemutatandó foglalkozási csoport összekapcsolása

érdemleges,

ha a választott módszer és feladattípus jól illeszkedik a célcsoporthoz és a

tevékenységhez.



Nem megfelelt:

ha nem készíti el valaki a tervet,

a feladat nem felel meg a választott célcsoportnak,

a választott módszer nem felel meg a pályaismeretet bővítő tevékenységnek.



I. függelék

Szakirodalom jegyzék:

Harkányi A.: Útmutató pályaismeretet bővítő csoportfoglalkozások megtervezéséhez és

megtartásához,

ww.szakma.hu/komponensek_es_projektek/download/download.php?komp=12&filena

me=palyaism_rovid.pdf

Kadocsa L.: Az atipikus oktatás módszerek. Felnőttképzési Kutatási Füzetek 1.

Nemzeti Felnőttképzési Intézet. Budapest, 2006.

Magyar Statisztikai Társaság ajánlásai a FEOR-08 kapcsán, belső kézirat, MST, 2008

Módszertani ajánlás a pályaismeret fejlesztéséhez, Speciális információs mappa, Belső

kézirat, OMKMK, 2001

Pályaorientáció, módszertani kézikönyv csoportvezetők számára, szerk. Szilágyi K. –

Hajdu A., Kollégium Kft., Budapest, 2002

Pályaorientációs portálok szerkezeti és tartalmi vizsgálata, Tematikus hazai és

nemzetközi áttekintés, Készült az NSZFT 15/2008 sz. szerződésének keretében FSZH

2008, szerzők: Borbély-Pecze T. B., Juhász Á., Kovács T., Kunos M.

Szilágyi K. – Völgyesy P.: Pályaorientáció, egyetemi jegyzet, GATE, Gödöllő, 1996

Szilágyi K.: Munka- pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft., Budapest,

2000.

Szilágyi K.: Pályaorientáció és karrierépítés. Felnőttképzés, 2006. 1. sz.

Szilágyi K.: Pályaorientációs tevékenység módszertani megújulása. In: Pálya-orientáció

- Új Törekvések. Országos Módszertani Konferencia, Gödöllő, 2002.



Szilágyi K.: Egyéni tanácsadás, módszertani kézikönyv a munkavállalási, munka-,

pályatanácsadók számára, GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1997

Völgyesy P.: Pályaismeret. GATE, GTK, Tanárképző Intézet, Gödöllő, 1995

DOT, http://www.occupationalinfo.org/front_223.html

NOC, http://www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/AboutNOC.aspx

ISCO, http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/isco08/index.htm

Számítógépes programcsomagok, www.palyanet.hu


http://www.occupationalinfo.org/front_223.html

http://www5.hrsdc.gc.ca/NOC/English/NOC/2006/AboutNOC.aspx

http://www.ilo.org/public/english/bureau/stat/isco/isco08/index.htm

http://www.palyanet.hu/

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Állami Foglalkoztatási SzolgálatTÁMOP 2.2.2 projektiroda: [email protected] • www.afsz.hu

tananyag 01 - hallgat¢i jegyzet

Documents