zív erdészeti csemetetermesztésben is elsőrendűen alkalmas, m ind tápoldatos kul túrában, m i n d fö ldkeve rékben . Kis térfogatsúlyú, j ó szerkezetű, a lacsony pH- jú (3,1—3,9) o lyan síkláp tőzeg, ame ly a kül fö ld i savanyú felláp tőzegeket k i ­vá lóan helyettesíti . Ismeretes, h o g y a l e g t ö b b erdei fa enyhén v a g y közepesen savanyú talajt igényel . A z o k n a k a fa fa joknak a részére, ame lyek a semlegeshez közel i pH-t szeretik, a hansági tőzeget mésszel v a g y meszes anyagokka l va ló ke- ' verés útján szinte a k ívánt p H értékre lehet beállítani.

Irodalom: Scaramuzzi, F, (1965): Nuova tecnica per stimolare la radicazione delle ta-le legnose di ramo, Rivista della Ortoflorofrutticoltura Italiano, Firenze 2:101—104. Porpáczy A. szerk. (1964): A korszerű gyümölcstermelés elméleti kérdései. Mezőgazd. K. Bp. 269—281. Lattke, H. (1965): Zur vegetatíven Vermehrung forstlicher Laubgehöl-zer mit Hilfe des Sprühnebelverfahrens. W T Z Potsdam. Schnellinformationen 15.

JJ-p Tojvma—Bpionda Jl.: HECKOJlbKO CnOCOEOB BErETATMBHOTO PA3MHOWEHHH JTEC-H b l X flPEBECHblX nOPOJT-

A y K C H H H 3TH0jiau.no c n o c o ö C T B y i o T y c n e u i H O M y HepeHKOBaHHK) TpyAHO y K o p e H ^ i o m H X C H nopoA. OAHHM HS y c n e L U H e f j i u M X MCTOAOB HB-nfle-rcH cnocoS npoAOJifaHoro n p o p e 3 a noöera. Cnocoö npH HCKyCCTBCHHOM n p e p t > i B n -CTOM T y M a H e AaéT B03Mo>KHOCTb ynopeHeHHH H 3ejieHbix wepeHKOB. JUJIH pa3MH0>KeHHH x o p o m o y K o p e i í j i i o i u e -TOCH ronojiB H HBBI MOHKHO peKOMeHp,OBart> cnocoö KOPOTKHX vepeHKOB. 3TO ypecerepner nponopumo TpaAHUM-OHHoro MaTOHHO-njiaHTauHOHHoro pa3MHO>KCHHH, 3TO M o > K e T y f l e j i H 4 H T b nponopunio c 1 : 30 AO 1 : 3000, 1 : 400

Dr. T o m p a K.—Bründl L . : EINIGE M E T H O D E N Z U R V E G E T A T Í V E N F O R T P F L A N Z U N G V O N F O R S T B A U M E N .

Die Anwendung von A u x i n oder der Etiolation ermögláchen ein erfolgreiches Stecken von Sortén mit sonsfc unzulángücher Wurzelbildung. Eines der bestén Verfahren ist das langsseitige Einschnei-den der Triebe. Das Sprühnebelverfahren ermöglicht auch die Wurzelbi ldung der grünen steck-linge. Z u r Fortpflanzung der sich gut bewurzelnden Pappel und Weide ist die Methode der kurzen Steckhölzer zu empfehlen. Diese verzehnfacht das Ergebnis im Vergleich zu den herkömmlichen Mutterquartleren, das Verhaltnis von 1 : 30 kann auf 1 : 300 oder sogar auf 1 : 400 erhöht werden.

Talajfelszíni védekezés a májusi cserebogár imágói ellen

K O L O N I T S J Ó Z S E F

A májusi cserebogár elleni védekezések a károsító minden fejlődési alakjára ki ter jednek. A leghatásosabb védekezésnek az i m á g ó k elleni eljárásokat te­kintjük. A boga raknak tömeges irtása e g y v idék talajainak fertőzési szintjét csökkent i ugyan , de n e m szolgálja meghatározot t terület — csemetekert , e rdő­sítés — teljes véde lmét . Éppen ezért fog la lkoznunk kell e g y - e g y terület konkré t véde lméve l is. A h a g y o m á n y o s s á vált módszereke t t o v á b b kell fej lesztenünk és ú jabb, hatásosabb el járásokat szükséges k ido lgoznunk .

A legcé lszerűbb mego ldásnak a rajzással egyide jű leg végzet t talajfelszíni v é ­dekezés ígérkezik. Cé lunk ezzel az, h o g y a bogarakat m é g a talajba va ló lepeté-zésük előtt elpusztítsuk. A mérgezet t felső talajréteg m i n d a rajzásra kirepülő bogarakat , m i n d a petézni visszatérőket elpusztítja. K o r á b b i vizsgálataink iga­zolták ennek lehetőségét .

A rajzáskor történő védekezések szükségesek azért is, mer t a bogaraknak a vegyszer iránti é rzékenysége többszöröse az álcák vegyszerérzékenységének , másrészt egyes vegyszerek , í gy a Lindán kész í tmények — dr. Kiss László v izs ­gálataira h iva tkozva —• magasabb dózisban a talaj m é l y e b b rétegeibe jut tatva tox ikus hatást fe j thetnek ki, kü lönösen a f enyőcseme ték gyökere i re , i l letve az együttélő g o m b á k r a .

1968-ban a rajzással egy ide jű leg 3 erdőgazdaságnál csemeteker tekben, e rdő­felúj í tásokban és telepítésekben a petéző bogarak ellen fé lüzemi talajfelszíni

védekezési kísérleteket ál l í tottunk be , tartós és g y o r s hatású vegysze rekke l és különfé le hígító, i l letve v ivő anyagokka l . A kísérleti védekezéseke t teljes ta laj-műveléssel , i l letve talajkezeléssel és részleges t a la jmegmunkálásokná l — pad ­kákban, teraszokban — alkalmaztuk.

A vegyszereke t e lsősorban nagyte l jes í tményű gépekke l szór tuk ki és m u n k á l ­tuk a talaj 5—6 c m - e s felső ré tegébe . A g é p e k a lkalmazásával a védekezés i időszak napokra csökkent. í g y teljes összhangban lehetett végezn i a rajzással.

A védekezésekné l t öbbny i r e a h a g y o m á n y o s s á vált — és 1967-ben f o r g a l o m ­ban levő — vegyszereke t használtuk, de a k é s ő b b i e k során ú j abb g y o r s és tar­tós vegyszereke t kell k ip róbá lnunk és beveze tnünk erre a célra. A részleges ta­laj kezeléseknél tartós hatású vegysze rekre v a n szükség.

A vegysze rek egyenle tesebb és j o b b kiszórása cé l jából h íg í tóanyagkén t fűrész­por t v a g y őröl t nyers mészpor t használtunk. K ü l ö n ö s e n a fűrészpor b izonyul t megfe le lőnek n a g y o b b hatású, de kis m e n n y i s é g b e n a lka lmazandó vegysze rek egyenle tes kiszórására. A védekezés t a rajzó b o g a r a k tömeges meg je lenésekor kel l végezni .

1968-ban a munkáka t április 15-től május 10-ig végez tük . Ez az időszak e le ­g e n d ő n e k muta tkoz ik azoknak a terüle teknek a véde lmére , ame lyek h á r o m éven belül kerü lnek erdősítésre.

A kísérletekre ki jelöl t területek kö rü l mindenüt t n a g y o n erős rajzás vol t ész­lelhető és a ko rább i években e rősebb pajorkáros í tások vol tak .

A petéző bogarak és az esetleg k ikelő á lcák el len többfé le vegyszer t , k ü l ö n ­féle dózisban alkalmaztunk. A b o g a r a k ellen e lőször használ tunk „Wofatox" porozószert j ó e redménnye l . A védekezések kiér tékelését módszerenkén t , v e g y ­szerenként és dózisonként először 1968. aug. 15-től szept. 15-ig v é g e z t ü k : a k e ­zelt és n e m kezelt területekre eső fertőzés mér t éke — a m 2 - e n k é n t található átlagos pajor darabszám — alapján. A kiér tékeléseket m é g e g y s z e r e lvégezzük : 1969. aug. és s zep temberben az eset leg található megrágott csemeték össze­hasonlító vizsgálata alapján.

A kísérleti védekezés t módsze renkén t i smer te tem: Teljes talaj fertőtlenítést a lkalmaztunk erdőtelepí tésben, fenyőerdős í tés előtt.

A munkáka t D — 4 — K traktorral vonta to t t műt rágyaszóróva l végez tük . A fe l ­használt vegyszer a ldr inos-szuperfoszfát v o l t : 2,5—3 q/ha-os adagolásban. A műt rágyaszóró után azonnal nehézboronáva l do lgoz tuk a talajba a vegyszer t . A m u n k á k 12,0 ha-on két napot vet tek igénybe .

Tel jes talaj fertőtlenítés történt nagyüzemi csemeteker tben U—28-as v o n t a ­tású német , magasfordula tú k o r o n g o s rendszerű műt rágyaszóróva l . Itt szintén aldrinos és részben Lindános szuperfoszfátot használ tunk 3 q /ha-os adagokban . Ennek a g é p n e k a te l jes í tménye az összes közöt t a l e g n a g y o b b vol t , mer t e g y ­szerre 10—15 m-es sávban szórja ki a vegyszer t . í g y naponta m i n t e g y 10—15 ha-on képes a védekezés t e lvégezni .

A teljes talaj kezeléssel történt védekezés első kiér tékelése a ldr inos-szuper­foszfát esetén 98—100%-os e r edmény t adott.

Teljes talajfertőtlenítés történt m é g e g y 16 ha-os — részben már beerdősí tet t , részben 1968 tavaszán erdősí tésre kerül t — erdőrészle tben.

Itt Lindán—2-ből a terület e g y részén: 40—50 kg /ha és 80—100 kg/ha , va la­mint W o f a t o x - p o r o z ó s z e r b ő l az e lőbb ihez m é g 10 kg /ha menny i ségeke t adago l ­tunk. A kiszórást Rap id tox—II . n e d v e s - p o r o z ó v a l végez tük . A kiszórt v e g y s z e ­reket szintén bo ronáva l do lgoz tuk a talajba. A védekezés r endk ívü l g y o r s vol t , a g é p te l jes í tménye 8—10 ha naponta . Ezeket a vegyszereke t itt rászórtuk a már beerdősített részeken levő fenyő , v a g y l o m b c s e m e t é k r e is.

A z alkalmazot t vegysze rek közü l az aldrin nyúj tot ta a legradikál isabb és leg­tar tósabb hatást. Ezt a vegyszer t — a kísérletek beállítása után — a felhasznál­ha tó vegysze rek sorából töröl ték. Pótlására je lenleg a Lindános-szuperfoszfát áll rendelkezésünkre , szintén erre a célra 2,5—3 q/ha-os adagokban .

A szuperfoszfát a f e n y ő k tűire — egyes fej lődési szakaszokban — rendkívü l erős perzselő hatással van, í gy ezt a vegyszer t csakis fenyőte lepí tések előtt, l ombfa fa jok esetén pedig — lehetőleg — lombfakadás előtt lehet alkalmazni.

A kiér tékelések t o v á b b á azt mutatták, h o g y az L—2-ből kiszórt 40—50 k g / ha-os adagok csak 60—65%-os e redmény t adtak a n e m kezel t területekhez v i ­szonyí tva , m í g a 80—100 kg, ha-os adagok 95—96%-os e r edményhez vezet tek. A n e m megfe le lő dózis n e m nyúj tot ta a k ívánt e redményt .

Részleges talajfelszíni védekezés történt teraszos műve lésben . Itt részben RS-un iv . e szközhordó traktorra szerelt műt rágyaszórógéppe l történt a v é d e k e ­zés. A z alkalmazot t vegysze r szintén aldrinos-szuperfoszfát vol t , ha-onként 2,5—3 q-ás adagokban . A védekezés első kiér tékelése 93—95%-os e redmény t mutat.

Padkákban L—2-ből 80 k g ha-os, va lamint 10 kg /ha-os együt tes adagban W o -fa tox-porozószer t szór tunk ki kézi e rőve l — 5 kg-os , alul k i lyuggatot t d o b o z o k ­ból . Ezekhez a vegysze rekhez 3—4 térfogatrész fűrészport kevertünk. U g y a n ­úgy já r tunk el az első kivi telű erdősí téseknél , mint a pót lásos he lyeken . Ezek a vegyszerek a csemetékre rászórva sem okoztak káros hatást. A kiszórt v e g y ­szereket ge reb lyéve l , bekapálással , töv i sboronáva l do lgoz tuk a talajfelszínbe.

A m u n k á h o z át lagosan 2 szóró , 5—6 gereb lyéző , v a g y 10—12 kapá ló munkás szükséges. Ezt a módszer t a lkalmaztuk m é g t ö b b padkás felújításban, valamint ország-fásításban. Ez u tóbbiná l az ismertetett méregadagoka t nemcsak fűrész­porba , h a n e m nyers -őrö l t — ha-onként 2—3 q — mészporba k e v e r v e szórtuk ki, o lyan területen, ahol 5—6 éves erdősítést a pajor ko rábban rendszeresen elpusz­tított.

A részleges ta la jvédelem első e redménye i t összegezve a kiér tékelések azt m u ­tatják, h o g y a kezelt talaj felületek és az általuk közve t len bezárt , n e m kezelt területek pajorfer tőzöt tségének összehasonlítása 84—92%-os e redménnye l járt.

A részleges talaj fer tőt lení téseknél a g y e n g é b b e redményeke t annak a veszé­lye és lehetősége adja, h o g y a p a d k a - k ö z ö k b ő l az álcák egyes vegysze rek hatá­sának megszűnéséve l — ami min t egy 3—4 hétre tehető — átvándorolha tnak a művel t , kezelt sávokba . I lyen talaj kezelésnél van szükség a tartós hatású v e g y ­szerekre. Erdészeti vona tkozásban — eltérően a mezőgazdaság i és kertészeti n ö ­v é n y v é d e l e m t ő l — a tartós hatású vegysze reknek is n a g y je len tőségük van és emellet t semmifé le ember i ártalmat n e m fej thetnek ki. Ennek e lsősorban a rész­leges ta la jvédelemnél van je lentősége , kü lönösen akkor , ha f igye lembe vesszük, h o g y e g y - e g y pa jor teljes k i fe j lődésé ig képes 6—8 m-es körzetet is bejárni .

A részleges védekezésben j ó l sikerült eljárás a veszélyeztetet t csemeteker ­tekben a magve tések alá közve t len adagolt a ldr inos-szuperfoszfát vol t , amely itt is teljes véde lme t adot t a talajkárosí tókkal szemben.

A védekezéssel érintett területeken már órák m ú l v a tömeges vol t a b o g á r ­elhullás. N é m e l y he lyen va lóságos bogár temetőke t láthattunk.

Összefoglalva az elmondottakat: megál lapí that juk, h o g y meghatározott terü­letek konkrét védelmére ra jzáskor részben a kirepülő, ma jd a talajba visszatérő petéző bogarak ellen megfe le lő és hatásos el járásnak muta tkoz ik a talajfelszí­nen történő védekezés, ez teljes talajkezelés esetében — gépi ú ton — gyor s és n a g y hatású; részleges talaj fertőtlenítést ped ig tartós hatású vegysze rek m e g ­

j e l e l ő dózisban történő felhasználásával a lkalmazhatunk.