takarék · ben a pénzügy-politikai feladatokkal foglalkoztam. itt is meg kell említenem az...

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára az OTIVA új elnöke „Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak”

XX. évfolyam 1. szám2011. január–február Takarék

A Ta k a r é k s zöve t keze ti Inte g r ác i ó k L a pj a

•„Atetteinkminősítenek bennünket”

Kerekasztal-beszélgetés Károlyi-díjas kollégákkal„Meglehet, az embert nem az a siker méri, amit elért, hanem az, amit megpróbált elérni.”

•Atakarékszövetkezetekbelső tulajdonviszonyai

Moizs Attila tanulmányának első része „A szövet-kezeti tagok tulajdona egyfajta átmeneti tulajdoni alakzat a magántulajdon és a köztulajdon között.”

•FelhívásaXIII.OrszágosTakarék- szövetkezetiBorversenyre

Az OTSZ és az MTB közös kiírása. A borverseny legjobbjai közül, ismét kiválasztják a „Takarékszövetkezetek Borát!”

•Takarékosságivilágnapi kitüntetett

Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet „A kollégák nem csak csinálták, hanem már értették is azt, amit csináltak.”

•Egysikeresrészvénytársaság a takarékszövetkezetek között

Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank „Az ember úgy segíthet másokon, ha (anyagi javakat is) ad nekik, példát mutat és lelkesíti őket, hogy teljesítsék felada-taikat, használják ki a bennük rejlő képességeket.”

•SzemélyihírekKitüntetett kollégák munkáról, sikerekről, életpályáról nyilatkoznak „A csapatmunka itt is tetten érhető. Én úgy érzem, hogy ennek a csapatnak egy kinyújtott keze vagyok, mely nap-nap után elér a takarékszövetkezetekhez.”

A biztonság jele

Contact Center 06 40 405 405 www.signal.hu

Széles körû védelemépületre és ingóságokra

HÁZ-TARTÁSLakossági vagyon-, felelôsség-, valamint kiegészítô baleset- és kockázati életbiztosítás

Vagyonbiztosítások

Életbiztosítások

Megbízható megoldásokminden esetre

Gépjármû-biztosítások

Balesetbiztosítások

Takarék 2011. január–február 3

Köszöntő

Tartalom

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapjaA lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti SzövetségFőszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány GyörgyOlvasó szerkesztő: Hajtun GyörgyA szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZTördelés: Régió Lapkiadó Kft. – Juhász AndrásA szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6.Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38.Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Kosztolányi Dezső: Nők1

Nem kamasz-szerelem kis hevületébenbeszélek.

Az élet közepén, megkoszorúzva női karoktólvallok,

nők, rokonaim.Most már elmondhatom, hogy oly közel voltatok hozzám,

mint senki máss szeretlek is benneteket.

Zavarosak, mint én,termékenyek, mint én,

zavaros források, melyekből aranyat mostam,igazi aranyat.

Természet tündérei, szeszélyesek és kiszámíthatatlanok,de igazabbak

a meddő gondolatnál,a büszke hazugnál,

a csontos, ijesztő, gyilkos férfinál.Hová is futhatnék én,

kócos fejemmel,költészetemmel,

rettenetesen-cikázó tétovaságommal,ha nem lennétek ti,

megértők, megbocsátók,elvtelen szentek,

jámbor pogányok,bizonytalan jók,

valóság hű sáfárjai.Ha varrtok, vagy vajat mértek,

kirakatot szemléltek komolykodó szakértelemmels hócipőben topogtok, kecsesen, de balogul is, mint az albatroszok,

fölkacagott az örömtől, hogy vagytoks én is vagyok, mellettetek.

Hozzátok kötözött engem a végzet,örökkévalóan,

köldökzsinórral, azután a vágyakeleven kötelével,

hogy mélyetekben keressem az utat az élet felés öletekbe ejtsem le terhes koponyámat.

Nem egy, hanem mindegyik.Mindegyik leányom, mindegyik feleségem,mindegyik barátnőm, rejtélyes kedvesem.

Mindegyik anyám.

1 Nyugat, 1925. 3-4. szám

A Nőnap alkalmából köszöntjük kedves női Olvasóinkat!

MagunkrólÚj köntösben a Takarék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 CímlapsztoriAz állam komoly szerepet szán a takarékoknak… . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Kerekasztal-beszélgetésA tetteink minősítenek bennünket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 GazdaságJavuló kilátások, áldozatokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Az OTIVA műhelyéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján . . . . . . . . . 14 Az OTIVA helyszíni ellenőrzése a betét üzletág területén . . . . . . . . . . . . . 15Regionális szakmai fórum Pécsett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17A tulajdonviszonyok átalakítása a takarékszövetkezetben (I. rész) . . . . . 18Új szereplők a pénzpiacon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22A SIgNAL BIZTOSíTó 2010. évi értékesítési versenye . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Számadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 TakarékBank híreiÜgyfeleinknek – új Electra Internet Banking szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . 25PayPass™ – érintés nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Széchenyi Forgóeszközhitel és Széchenyi Beruházási Hitel . . . . . . . . . . . . 28Elektronikus kereskedési rendszer a takarék szövetkezeti szektorban! . . .29 IntegrációAz OTSZ 2010. december 8-i közgyűlésének határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31A Takarék Akadémia 2011. január 28-i közgyűlésének határozatai . . . . . . . . . 31A Takarékszövetkezetek Oktatási Alapítványának Kuratóriumi határozatai . . . 32Egészségéért Alapítvány Kuratóriumi határozatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .32Az OTIVA 2010. december 8-án megtartott közgyűlésének határozatai . . . . 33A Takarékszövetkezeti Integráció 2010 évi teljesítménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. évi teljesítményéről . . . . . . . 36Felhívás a XIII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyre . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 TKSZ FigyelőKunszentmárton is dobogós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39Jövőre összeolvad a térség három takarékszövetkezete . . . . . . . . . . . . . . . . 41Örkényben hisznek az összefogásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

„generációk óta biztos támasz!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44Mi újság Dunaföldváron? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .48Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 Takarék akadémiaÁtfogó dolgozói képzéssorozat! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54Felhívás! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54Stratégiai menedzsment képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55Hitelintézeti ügyvezetők képzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 KitekintésHírek Brüsszelből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Szóra érdemesA súlytalanság pillanatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Személyi hírekTakarékbál Pécsett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58Másfél évtizede a takarékok szolgálatában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59A takarékok ma már bank módján működnek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Nyolcan kezdték, ma huszonnyolcan vannak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Bakonyvidéke TKSZ: Növekvő kistérségi szerepvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . .64

„Soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet...” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65

Takarék 2011. január–február4

hogy szalad az idő! Lassan három éve, hogy a Takarék magazint mind a kül-, mind a belbecs tekintetében megújítjuk. Még 2008 őszén írtuk, hogy „Egyre inkább úgy érzi az ember, hogy új helyzet van, amit persze, mi teremtettük, azzal a döntéssel, hogy mind tartalmában, mind megjelenésében újuljon meg a Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja. Az a lap, amely lassan húsz éve informálja a Kedves Olvasót munkánkról, eredményeink-ről. Az elmúlt években változott a lap címe is: kezdetben a Vidék Bankjaként jelent meg, az utóbbi években a Nálunk címet viselte. De hogy jobban tükrözze azt a közeget, amely-hez szólni kívánunk, és a kialakítandó MAGYAR TAKARÉK márkanévhez is jobban kapcso-lódjon, ezért e számtól a Takarék nevet adtuk kiadványunknak. Az eddigi lapszámok is jelentős mennyiségű üzenetet hordoztak a szűkebb és a tágabb környezetünk számára, és már a címükkel is ráutaltak, ráutalnak arra, hogy – ma már cégformától függetlenül

– egy közösség tagjai vagyunk. A lapot fontos kommunikációs eszköznek szánjuk legalább annyira a külvilág, miként a belső tájékoztatás számára. Vezetői feladatnak tekintjük a hasábok tartalommal történő megtöltését, amelyet a szerkesztőbizottság új összetétele is tükröz. Az újságírói szakmai-ságot olvasó szerkesztő bevonásával biztosítjuk. Lapunkat fokozatosan úgy tartalmilag, mint formailag gazdasági magazin újsággá alakítjuk át. A lap hasábjain keresztül azon-ban nem csupán a szerkesztőbizottság tagjai osztják meg gondolataikat Olvasóinkkal, hanem mód nyílik az Olvasók számára is bekapcsolódni e párbeszédbe, mégpedig inte-raktív módon, a megfelelő rovaton keresztül.” Nos, a tartalmi megújulást Önök is nyomon követhették. E lapszámunktól kezdve azonban a külcsin is megváltozik, ugyanis a mai kornak megfelelően, színes oldalak-kal jelenünk meg. A váltást nem könnyen hajtottuk végre, mert az eddigi nyomdai háttérrel, a Cserhát Nyomdával évtizedes, jó munkakapcsolatot ápoltunk, amit az ember nem szívesen szakít meg. Ez úton is köszönjük a Cserhátnak az eddig végzett jó munkát. Ami pedig az új formátumot illeti: Olvasóinknak bizonyára feltűnik, hogy a lap kö-zepén más színű lapokon vannak az írások. Ezt a gyakorlatot azért vezetjük be, hogy az Olvasó könnyebben tájékozódjon a lap tartalmát illetően. A lap közepén ezentúl a szárazabb anyagokat, így a táblázatokat és a számtalan sok adatot közöljük, azokat, amelyek a szűkebb szakmai érdeklődésre tarthatnak számot. A magazin további ol-dalain pedig a – rovatoknak megfelelően – színesebb, életszagú interjúk, riportok, képriportok kapnak helyet. E sorok mellett közöljük a szerkesztőbizottság tagjainak a fényképét is, így talán a személytelenség homálya is eloszlik. Ajánljuk az új formában megjelenő magazinunkat az Olvasók figyelmébe és ke-gyeibe.

Szerkesztő Bizottság

Új köntösben a TakarékMagunkról

Varga Antal ügyvezető igazgató, OTSZ

Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató, MTB Zrt.

Csépány György, felelős szerkesztő Hajtun György, olvasó szerk. Váradi Lajos főmunkatárs

Bodnár Ottó ügyvezető igazgató, OTIVA

Illés Tiborné főtitkár, TÉSZ


helyettes államtitkár úr, engedje meg, hogy mielőtt elnöki minősé-gében kérdezzük, hadd kérjük meg arra, hogy vázolja, milyen terüle-tek tartoznak Önhöz a minisztéri-umon belül. – Készséggel elmondom, de egy kicsit távolabbról közelítem meg a vá-laszadást, mielőtt elérkeznénk a pénz-ügypolitikához. a tavalyi kormány-alakítást követően, a korábban két minisztériumban működő területeket

- Gazdasági és a Pénzügyminisztérium – összevonták, így ma már összefogot-tan, együtt folyik a gazdaságirányítási és pénzügyi állami tevékenység. A volt Pénzügyminisztérium feladatköréből két államtitkárság jött létre, egy állam-háztartásért felelős államtitkárság, ahol Naszvadi György az első számú vezető. Hozzá tartoznak a költségvetéssel kap-csolatos ügyek. A másik szervezet az adó- és a pénzügypolitikáért felel, itt Kármán András államtitkár úr a veze-tő, akihez két helyettes államtitkárság tartozik. Az egyik az adópolitikai he-lyettes államtitkárság, a másik a pénz-ügy-politikai helyettes államtitkárság, amit jómagam vezetek. Nos, ami a fel-adatainkat illeti, eléggé tág a terület. Hozzánk tartoznak – főosztályokba szervezetten – a gazdasági háttér-számítások, makrogazdasági elem-zések elvégzése, a monetáris politiká-ból eredő állami feladatok, az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának szakmai menedzselése, a

Az állam komoly szerepet szán a takarékoknak

szakmai álláspontok kialakítása. A má-sik nagy terület a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok kérdésköre, ahol az IMF-el, a Világbankkal, az Európai Unió pénz-ügyekkel foglalkozó szervezeteivel való kapcsolattartás, de ide sorolom a fejlesztési bankokkal (EBRD), nem-zetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartást is. A harmadik nagy terület – ami az interjú szempontjából a legfontosabb – a pénzügyi szektor szabályozása, beleértve a hitelintézeti, a tőkepiaci és a biztosítási szektor sza-bályozását, felügyeletét.

– Hát, egy kicsit valóban bonyolult a rendszer, de az elmondásából min-den a helyére került. Hogyan lehet ennyi mindenhez érteni? Manapság már kihaltak a polihisztorok… – Jó a kérdés, és mindjárt meg is nyugtatom, én sem vagyok polihisz-tor. E széles spektrum rendezőelve az, hogy az állami pénzügyeket kellő-en, nagy szakértelemmel, a kormány igényeinek megfelelően menedzsel-jük. Szerencsés vagyok a tekintetben, hogy nagyszerű kollégáim vannak, s amihez kevésbé értek, vagy nincs jár-tasságom, az ennek ellenére megfelelő kezekben intéződik. De hozzáteszem: azért egy területhez tartoznak az em-lített ügyek, mert szoros az együttmű-ködés az osztályok, főosztályok között. Erős az interakció, az összetartozás a témakörök között, mondhatnám egy-fajta szoros szimbiózisban élünk, dol-

gozunk. S azzal, hogy egy tárcához tartozik a pénzügypolitika és a gazda-ság, ezzel a reálgazdasági irányítással is hatékonyabban foglalkozunk.

– Ha szabad ezt mondani, az OTIVA elnöki posztot – úgymond - a pozíci-ójából adódóan megörökölte. – Így igaz.

– Volt-e korábban kapcsolata a ta-karékszövetkezeti szektorral? – A pályámat a Pénzügyminisztéri-umnál kezdtem, költségvetési terüle-ten kezdtem dolgozni, s ennek kereté-ben a pénzügy-politikai feladatokkal foglalkoztam. Itt is meg kell említenem az akkori kollégáimat, akiknek nagy rá-látásuk volt, van a pénzügyi szektorra, s ezen belül a takarékszövetkezetek-re, az integrációra is. Ilyen oldalról te-hát nem ismeretlen ez a szektor sem. Egyébként, fiatal pályakezdőként dol-gozhattam a Japán Pénzügyminiszté-riumban is néhány hónapot, ahol igen erős a szövetkezeti szektor, és vannak olyan specialitások, amelyekkel Eu-rópában nemigen találkozhatunk. És fontos tapasztalatokat szerezhettem az OECD párizsi központjában is, ép-pen abban az időszakban, amikor az OECD Magyarország ország-jelentését késztette. Így tehát mondhatom, hogy nem csak a hazai, hanem nemzetközi ismereteket is szerezhettem a szövet-kezeti szektort illetően.

Szerző: Hajtun

György – Pusztai

Zsuzsanna

Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkára személyében új elnöke van az OTIVA-nak. A fiatal állami vezetőnek igen sokrétű a feladatköre, de miután kiváló szakemberekkel dolgozik együtt, így nem je-lent gondot a helytállás. Az OTIVA elnöki posztját a munkaköréből adódóan örökölte, s ahogy a beszélgetésből is kiderült, némi takarékszövetkezeti, szakmai tapasztalattal is rendelkezik az állami vezető. Ketten – Pusztai Zsuzsanna, az OTIVA jogásza, és e so-rok lejegyzője, Hajtun György – faggattuk az új elnököt a terveiről, az elképzeléseiről.

Nátrán Roland, az OTIVA új elnöke

Folytatás a 6. oldalon

Címlapsztori


Folytatás a 5. oldalról

Címlapsztori

– Amikor felkérték az elnöki posztra, akkor megfogalmazódott-e Önben egyfajta küldetéstudat? – Határozottan mondhatom, igen. De már akkor elhatároztam, amikor he-lyettes államtitkárnak kértek fel, nevez-tek ki, hogy sikeresen szeretném zárni a pályafutásom ezen időszakát. S azzal, hogy az OTIVA-n keresztül szorosabb kapcsolatba kerültem a takarékszövet-kezeti szektorral, szükségszerűen még nagyobb elköteleződést jelent. A taka-rékszövetkezeti rendszer múltja, jelene, jövője mindig is függött a mindenko-ri pénzügyi politikától, és tudatában vagyok annak, hogy nagy felelősség terhel ezen a poszton. Természetesen, mindent megteszek annak érdekében, hogy a szektor sikereket érjen el.

– Milyen állami szerepvállalás kör-vonalazódott az elmúlt időszakban a szektort illetően? – Azzal, hogy helyettes államtitkár ül az OTIVA székében, jelzi, hogy az ál-lam komoly szerepet szán és vállal a szervezet életében. Ebben a székben

– a problémákat megismerve – lehe-tőségem van jogszabály módosításra, hiszen olyan többlet információval rendelkezem a két tisztségből adódó-an, ami segít a hétköznapi problémák megoldásában is, amelyek egyébként nem jutottak volna el hozzám.

– Túl van már az első OTIVA igazga-tósági ülésen, a bemutatkozáson. Milyen benyomásokkal távozott az ülésről? – Nem udvariasságból mondom: az igazgatóság tagjai rendkívül felkészült szakemberek, amit egyébként már ko-rábban is tudtam. Kellemesen fogadtak a közgyűlésen is, így bízom abban, hogy gördülékenyen tudunk együtt dolgozni. Kifejezetten jó benyomásokat szerez-tem, a napirendi pontoknál pedig be-igazolódott a várakozás, hiszen számos olyan kérdést megvitattunk, ami akut problémákat hordoz, és jogszabályi eszközökkel könnyen kezelhetőek.

– Tud-e már említeni konkrétumot a jogszabály módosításra?

– Természetesen: a szabályozói kör-nyezet és az intézményrendszer pre-ventív tevékenysége az, amiről sokat beszéltünk. Nem titkoltan a Jógazda Takarékszövetkezet ügye kapcsán ke-rült mindez szóba. A kérdés úgy is meg-fogalmazódott, hogy vajon az integrá-ció, s a szabályozás normativitásának az erősítésével elkerülhető lett volna-e a takarékszövetkezet tevékenységi en-gedélyének a visszavonása? Minden jel arra utal, hogy maga a takarékszö-vetkezet bajba került volna így is, de sokkal hamarabb tudtunk volna róla, és megismertük volna a bajok okait. A másik észrevételem, hogy a taka-rékszövetkezet megszűnését, beol-vadását jobban kezelhettük volna, ha integrációs környezetben történnek az események. Mindebből követke-zik, hogy szabályozási feladatokra is szükség van, ez pedig az integráció, a normativitás erősítését célozza.

– Miképpen képzelhető el az Ön ál-tal említett erősítés? – Lehet, hogy nem pontosan fogal-maztam, mert a probléma nem csak takarékszövetkezet specifikus. Az in-tézményvédelmi, a betétbiztosítási alapok krízis-elhárító, kármentő szere-pét kell erősíteni. Erről egyébként uni-ós szintű szakmai vita folyik: legyen-e ezeknek az alapoknak ilyen prevenciós szerepe, milyen módon történjen ez a prevenció, milyen eszközök álljanak rendelkezésre? A Jógazda esete azt mutatja, hogy az OTIVA prevenciós szerepével valószínűleg csökkenthető, vagy elhárítható lett volna a probléma. De óvatosan kell fogalmaznom, mert egy nem OTIVA tag került bajba, így nem tudhatjuk, hogy mi történt volna. Az állam részéről a PSZÁF egyébként gyorsan lépett, és kellően intézkedett a Jógazda esetében.

– Nem hagyhatjuk ki azt a kérdést, hogy milyen jövőképe lehet a taka-rékszövetkezeti szektornak? – A takarékszövetkezeti rendszer-nek az az egyik óriási előnye, hogy olyan piaci szegmensekbe jut el, amit a nagy pénzintézetek nem tudnának megtenni. Olyan ügyfélkapcsolatokat

alakítanak ki, olyan kistelepülésekre jutnak el, ahová nagyobb hitelinté-zetek a mérethatékonyság okán sem tesznek. Ez a szerep az, ami üzleti és ügyfél szempontjából is nagy érték. A pénzügyi szolgáltatások teljes körét képesek nyújtani a szektor szereplői, s nem utolsó sorban, az ügyféllel való kapcsolattartás is sokkal személye-sebb, mondhatni meghittebb, mint egy nagy pénzintézetnél. Mindezek alapján, kifejezetten káros folyamat-nak tartanám azt, hogy ha ezek a je-lenleg létező takarékszövetkezeti in-tézmények valamilyen koncentráció irányába lépnének, alakulnának át. Minden koncentráció növelné azt az igényt, hogy a mérethatékonysági szempontok erősödjenek, így viszont éppen a lényeg veszne el. Az európai takarékszövetkezeti intézményrend-szer fejlődési irányát értéknek, köve-tendő példának tartom. Egyébként a szektor bizonyította már, hogy képes a nagy piaci versenyben is helytállni, és szerintem nem is kérdés, hogy a mérethatékonyság miatt a nagy pénz-intézetek nem tudnak versenyezni a takarékszövetkezetekkel. Ha ugyanis a takarékszövetkezetek átalakulnának nagyobb pénzintézetté, akkor többet veszítenének, mint nyernének. Azt gondolom, hogy a piaci folyamatok-ban mindig lesz olyan rés, ahol a ta-karékoknak helyük van, és nem lesz versenytársuk.

– Tavaly októberben a Parlament-ben volt egy nagy uniós rendezvény, amelyen Orbán Viktor miniszterel-nök bejelentette, hogy a takarékszö-vetkezeti szektornak fontos szere-pet szán a kormány az új Széchenyi Programban. Az óta tudjuk, hogy a mezőgazdaság finanszírozásá-ban a takarékszövetkezetek is he-lyet kaptak. – Sajnos, nem vettem részt ezen az őszi rendezvényen, így nem hallottam miniszterelnök úr beszédét. De, kor-mányzati oldalról természetes törek-vés, hogy a magyar gazdaság tőkével való ellátását, a likviditási problémák megoldását minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, megoldja. A kor-


mány szándéka, hogy a gazdaságbő-vülést a hitelezési aktivitás növelésével elősegítse. E tekintetben fontos szere-pe van a takarékszövetkezeti rendszer-nek is, hiszen komparatív előnnyel bír vidéken. Fontos kormányzati cél a kis-, közepes gazdaságok, vállalkozások fej-lesztése, mégpedig több szempontból, de csak egyet emelnék ki, ez pedig a foglalkoztatás bővítése. Minden esz-közzel elő kell segíteni, hogy az, aki képes munkát vállalni, az ezt megte-hesse. A takarékszövetkezeti rendszer ebből a szempontból kulcsszereplővé válhat, s a kormányzati elköteleződés is egyértelmű abban, hogy valóban szeretnénk erősíteni a takarékszövet-kezeti intézményrendszert. Közös az érdekünk.

– Ezzel viszont együtt jár az intéz-ményvédelem erősítése is…

– Abszolút, hiszen kéz a kézben jár a két dolog. Fontos, hogy biztonságos szolgáltatás legyen, azért is, hogy az ügyfelek teljes biztonsággal intézhes-sék a pénzügyeiket ezen a hálózaton is. Az OTIVA az állam, a PSZÁF ellenőrző szerepét segíti, ezért az államnak itt ösztönző szerepet kell felvállalnia.

– Egy intézményvédelmi alap biz-tonságos működéséhez természe-tesen nélkülözhetetlen a pénz is. Tud-e az állam a takarékszövetke-zeti szektornak valamilyen forrást biztosítani az új feladatok ellátá-sához? – Ismert a költségvetés kifeszített helyzete. De, azt Önök is tapasztalhat-ták, hogy az állam – amikor erre van módja – segít, hiszen az OTIVA meg-alakulásakor is jelentős összeggel já-rult hozzá az alap indulásához. Ezzel

Címlapsztori

1980-ban született Várpalotán. Végzettség: 2003-ban a Pécsi Tu-dományegyetem pénzügyi eszközök és intézmények szakirányán okleve-les közgazdász végzettséget szerzett. 2002-ben egy szemesztert tanult az Universität Hagen bank és pénzpiaci ismeretek főszakirányán. 2007-ben fe-jezte be jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Ál-lamtudományi Karán. Munkahely: 2003-tól a Pénz-ügyminisztérium költségvetési és pénzügypolitikai főosztályán dolgo-zott, kezdetben a pénzügypolitikai, majd az EU költségvetési kapcsolatok osztályának munkatársaként. 2005-ben a Japán Pénzügyminisztérium 3 hónapos kutatási programjában vett részt Tokióban. 2007-ben az OECD Közgazdasági Igazgatóságának mun-katársaként a Magyarországról szóló 2007. évi országjelentés elkészítésén dolgozott Párizsban. 2009-től a Pénz-ügyminisztérium Pénzügypolitikai Osztályának vezetője. Tagja az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottsá-ga Államháztartás Minőségét Vizs-

gáló Munkacsoportjának ill. az Out-put Gap Munkacsoportnak, magyar delegált az OECD Vezető Költség-vetési Szakértők Fórumán. 2010-től pénzügypolitikai helyettes államtit-kár a Nemzetgazdasági Minisztérium-ban, magyar tagja az OECD ill. az EU Tanácsa Gazdaságpolitikai Bizottsá-gának. Közéleti megbízatások: Meghí-vott előadóként előadásokat tart a Károly Róbert Főiskolán, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Szám-viteli Főiskolai ill. Külkereskedelmi Fő-iskolai Karán. A Magyar Közgazdasági Társaság tagja. 2009-től egy éven át a Magyar Köztársaság kincstárnoka a központi költségvetés Központi Sta-tisztikai Hivatal fejezeténél. 2010 au-gusztusáig a Magyar Államvasutak Zrt. igazgatósági tagja. Az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvé-delmi Alap (OTIVA) igazgatóságának 2010. december 8-a óta megválasztott elnöke. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottságának tagja. Egyéb: Angolul és németül beszél.

Névjegy – Nátrán Roland

csupán azt hangsúlyoznám, hogy az államnak ilyen szerepe is van. Abban viszont fontos megállapodnunk, hogy a takarékok teljes mértékben piaci te-vékenységet folytatnak, amit senki nem kíván megváltoztatni. Az OTIVA alapba betett állami eszköz maga az intézményvédelmi rendszer műkö-dését, ennek prudens felügyeletét szolgálja. Ha e tekintetben azt látja az állam, hogy az intézményrendszer működtetése és felügyelete többlet-forrást igényel, akkor ott azonnal lép-ni kell. De az egyes, specifikusan taka-rékszövetkezetnek nyújtott pénzügyi támogatás nem működik, nem hoz rendszerszintű megoldást. Ami viszont működő konstrukció, az a Széchenyi Kártya, ahol az állam kamattámogatást nyújt ezekhez a hitelekhez. S ebben az esetben a takarékszövetkezetek szo-ros együttműködést tudnak kialakíta-ni az állam fejlesztési bankjával, ami kívánatos, és – ha jól tudom – bevett gyakorlat is. Magyarán, a takarékszö-vetkezeti rendszeren keresztül is eléri az állam a kis- és középvállalkozáso-kat e konstrukció révén, ami az uniós gyakorlat szerint is elfogadott támo-gatási forma.

– Végezetül: mit üzen az OTIVA mun-katársainak az elnöki székből? – Csak azt mondhatom – üzenni nem kívánok, mert az olyan személy-telen, én viszont szoros munkakapcso-latot szeretnék kiépíteni –, hogy to-vábbra is végezzék munkájukat, mert eddig is igen értékes tevékenység folyt a szervezetnél. A magam részé-ről azt ígérem, hogy a kormányzat és a pénzügyi apparátus mindent meg-tesz annak érdekében, hogy a pénz-ügyi közvetítő rendszer stabilitása, a gazdaság likviditásának biztosítása megoldódjon. S ebben a munkában a takarékszövetkezeteknek is fontos szerep jut. Csak arra bíztathatom a szereplőket, hogy prudens módon, felelősségteljesen végezzék a mun-kájukat. Ehhez az állam minden se-gítséget megad, s amennyire rajtam múlik, a legkisebb akadályokat is meg-szüntetjük a működés gördülékennyé tétele érdekében.


mire gondoltak akkor, amikor a nevüket hallották? Az Önök éle-tében mit jelent egy ilyen kitünte-tés? Hogy érzik magukat? BJné: Nagy meglepetés volt szá-momra, amikor a nevem elhangzott, és nagyon örültem, örülök a díjnak. Az ember hajlamos elhinni, hogy érdemes volt rá. Tudom, nagyon sokan jogosultak lennének, remé-lem, egyszer Ők is megkapják. Ez egy életmű díj, és így is viszonyulok hozzá. Olyan elismerés, amit azok-tól kaptam, akik számomra fonto-sak. Egész életemben próbáltam megfelelni, bizonyítani, vélemé-nyemmel közösséget, jó érdeket

Kerekasztal-beszélgetés

A tetteink minősítenek bennünket

Szerző:Csépány

György

Sokszor egy-egy döntésünk alapján mondanak rólunk véleményt, amely olykor fájhat is, de a mentalitásunk az idők során nem szokott lényegesen változni. A jellemünk, a gondolkodásmódunk, az ügyekhez való hozzáállásunk jórészt be-leilleszkedik egy folyamatba, amely az életünk során ugyan formálódik, de több-nyire a személyiségünk képzeletbeli középvonalához igazodik. Ezúttal egy virtu-ális riport keretében a 2010 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Boris Jánosnéval (BJné), a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezető-jével, Rácz Miklósnéval (RMné), az Agria-Bélapátfalva Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, és Leővey Péterrel (LP), a Tiszavasvári Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével beszélgettünk érzésekről, sikerekről, életpályáról.

szolgálni. Most meg úgy érzem, újabb felelősség hárult rám, tuda-tosítani, hogy nem voltam érdem-telen. Nagyon nagy öröm volt a munkatársaim körében is megmu-tatni ezt a kitüntetést, hiszen velük együtt értük el azokat az eredmé-nyeket, amelyek szerepet játszottak a díj odaítélésben. Megható volt az a figyelmesség és kedvesség, amellyel a szűkebb környezetem is készült, hogy „itthon” is emléke-zetessé tegye a hazaérkezés utáni pillanatokat. Ünnepelni mindig jó, de legjobb együtt ünnepelni azok-kal, akikkel az életem jelentős részét töltöttem. RMné: A jelölésemről tudtam, még sem számítottam rá, mivel a jelöltek között sok elismert, jó szak-mai múlttal rendelkező kollégám is volt. A Károlyi díj nagy megtisztel-tetés számomra, de a Takarékszö-vetkezetünk és kollégáim számára is, az elmúlt közel harminc év közös munkájának eredményeként érté-kelem. Büszke vagyok a kitüntetésre, mert úgy érzem, nemcsak a helyi vezetői munkám bizonyult sikeres-nek, hanem a Takarékszövetkezetek érdekében különböző testületek-ben végzett munkám, fórumokon

képviselt véleményem is, amellyel közreműködtem a közös Integráció, az együttműködés előrehaladásá-ban. Soha sem elégedetlenked-tem a helyzetemmel, a feladatokkal, mindig arra törekedtem, hogy még több, még jobb eredményt érjünk el. Ez a motiváció - nevezhetnénk próbálkozásnak, kalandvágynak, vállalkozó kedvnek -, segített min-dig új terméket, új szolgáltatást bevezetni, melyek segítségével a Takarékszövetkezetünk és az Integ-ráció növekedett, sikeresebb lett. Köszönöm a takarékszövetkezeti, takarékbanki, OTSZ-OTIVÁ-s kollé-gáknak a Károlyi emlékgyűrűt. A díj jutalomösszegéből is támogattam, ahogy évek óta teszem, a Moldvai csángó magyar gyerekek oktatá-sát. LP: Már a jelölés is meglepetés-ként ért, hiszen sokan vannak, akik a Takarékszövetkezetek életében olyan minőségi munkát végeznek, hogy méltán kerülhetnének a jelöl-tek közé. Álszerénység lenne azt mondanom azonban, hogy éppen ezért nem örültem annak, hogy méltónak találtak erre a kitünte-tésre. Ha az ember ott ül a jelöltek között, a szíve mélyén természe-

Meglehet, az embert nem a siker méri, amit el-

ért, hanem az, amit megpróbált elérni, teljes erőbedobással. Meg-lehet, a próbálkozás több az ered-ménynél, a lehetetlen vállalko-zás sikertelensége a könnyű sikernél - biztosan érzem, hogy több. Va-lamilyen szempontból – több.1

1 Fekete gyula: író, újságíró, szociográfus, (1922-2010)

Károlyi-díjasok mondták


tesen reménykedik abban, hogy ő lesz a kiválasztott. Nagyon jó érzés volt a sok jelölt közül átvennem a díjat, hiszen ez egyet jelent azzal, hogy a többség és az integráci-ós vezetők mértékadónak találják azt a munkát, amelyet az elmúlt két évtizedben végeztem. Jó ér-zés mások bizalmát élvezni, hiszen ez egy csapatmunka. Közösen kell egy olyan képet kialakítanunk a Takarékszövetkezetekről, hogy az ügyfelek bárhol az országban szí-vesen és bizalommal forduljanak hozzánk. Hogy hogyan érzem ma-gam? Reggel felkelek, dolgozom, este lefekszem. De az irodámban ki van téve az oklevél és a díj, és napjában többször is ránézek, kell ezt magyarázni?

– Mit gondolnak a Károlyi díjról, egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Mennyiben tölti be az a szerepét? Ez mennyire számít „iránytűnek” a jövőre nézve?

BJné: Véleményem szerint fon-tos, hogy egy nagy közösségnek, a Takarékszövetkezeti Integrációnak legyenek visszajelzései, üzenetei a tagjai felé, nemcsak a számok, ha-nem az Integrációban megfogal-mazott egyéb elvárások területén is. Ez egy pozitív jelzés, amelynek mindenképpen értéke van. RMné: A közösségek - család, munkahely, ügyfelek, partnerek vagy más érdekközösségek - min-dig elismeréssel, szeretettel, kötő-déssel vagy más módon értékelik a munkánkat. A díjazás különö-sen serkentő az emberi tettvágyra, hisz a tavalyi OTSZ rajzversenyre is sok, gyönyörű pályamű érkezett. A Károlyi díj szükséges, a mi taka-rékszövetkezeti közösségünkre is jótékonyan hat. Ez nem pusztán tisztelgés gróf Károlyi Sándor, a Magyar Szövetkezeti mozgalom atyja előtt, hanem egy követésre méltó erkölcsi norma felállítása, amely szerint az Integráció érté-

keli és megbecsüli a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő tagjait. Úgy érzem, hogy minden eddigi díja-zott büszkén viseli a Károlyi gyű-rűt, birtokolja a Károlyi plakettet. A díj odaítélésének feltételei bizto-sítják, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció preferált céljainak telje-sítése során tanúsított magatartás iránytűként szolgáljon mindenkor, mindannyiunk számára. LP: Ez a díj a takarékszövetkeze-ti szektoron belül a legmagasabb szintű, a legnagyobb presztízzsel járó szakmai kitüntetés. Az átadás ünnepélyessége minden embert le-nyűgöz. A mindennapi munkában ugyan nem a díjak motiválnak, ha-nem a feladat, de az elismerést, a megbecsülést minden ember szom-jazza, jöjjön ez a munkatársaktól, az ügyfelektől vagy akár a szűkebb családunkból. Az elismerés megerő-síti, hogy jó úton haladunk, pozitív töltést ad, lendületbe hoz, megsok-szorozza az erőnket, a holtponton átbillent bennünket vagy megsza-kítja a monotonitást. Visszajelzések-re, külső megítélésre, tájékozódási pontokra pedig szükségünk van, különben beleszürkülünk a minden-napokba, bezáródunk a szubjektív



• Született:Gyömrő,1951.02.14.• 1969-1978.FővárosiVas-ésEdényboltVállalat,pénzügyielőadó, számviteli osztályvezető; • 1972-1977.PénzügyiésSzámviteliFőiskola,oklevelesüzemgazdász;• 1977.PénzügyiésSzánviteliFőiskola,mérlegképeskönyvelő;• 1978-1984.RákosMezejeMGTSZ,pénzügyiosztályvezető; • 1984-1989.MonorésVidékeTakarékszövetkezet,főkönyvelő;• 1989-1991.megbízottügyvezető;• 1991- elnök-ügyvezető; • 1993-1998.OTIVAFB-elnök;• 1997.Perfekt,okleveleskönyvvizsgáló.• 1998-2002.OTSZelnökségitag;TakarékbrókerFB-tag;• 2002-2004.MTBFB-elnök;• 2003-TakarékszövetkezetekPestMegyeiSzövetsége;Felügyelő bizottsági tag;• 2004-2007.MTBIgazgatóságitag• 2008-MTBTanácsadóTestületénektagja;VOSZ Közép-magyarországi Régió Szövetség elnökségi tagja.• Egyéb: 1999. OTSZ, Arany fokozatú kitüntetés, 2006.VOSZ,az"ÉvVállalkozója"díj, 2007. Pest Megyei MESZÖV, Kiváló takarékszövetkezeti munkáért életmű kitüntetés; 2009.VOSZ,az"ÉvVállalkozója"díj.

NÉVJEGY – Boris Jánosné

Boris Jánosné a Monor

és Vidéke Takarék-

szövet kezet elnök-ügy-

vezetője


világunkba. A Károlyi-díj felelősség is, bennünket kötelez, nem adhatjuk alább. Egymást kell erősítenünk.

– Mi az, amire Önök, maguk büsz-kék lehetnek, vagy mi az, ami si-keres volt az Önök életében? BJné: Büszke vagyok a csalá-domra, gyerekeimre, kevesebbet voltam velük, mint kellett volna. Büszke vagyok a Takarékszövet-kezetre, az eredményeinkre, arra, hogy közel 50 éve tudunk piacon lenni konszolidáció nélkül. Értéke-inket a kollégákkal, sok-sok munká-val raktuk össze. Mindig tiszteltük az elődeinket, volt lehetőségünk velük együttműködve mindig meg-újulni. Ügyfeleink töretlen bizalmát élvezzük és igyekszünk továbbra is rászolgálni.

RMné: Sikerként értékelem, hogy női vezetőként az előző munkahe-lyeimen is, és közel három évtizede a Takarékszövetkezetben is, mindig megálltam a helyem. Az AGRIA Ta-karékszövetkezet saját erőből, tá-mogatások és konszolidáció nélkül érte el jelenlegi eredményeit. Büsz-ke vagyok arra, hogy a tisztesség, a bizalom, a szolidaritás a családom-ban, a takarékszövetkezetünknél, a

kollégáimnál is valós tartalommal bíró, jelenlévő emberi értékek, ame-lyekben ügyfeleink visszajelzései is megerősítenek. Büszke vagyok a Magyar Takarékbank Zrt. által 2010-ben adományozott Károlyi díj kitün-tetésemre. LP: Egy élet során sok mindenre lehetünk büszkék, például, hogy a gyermekeink megállják a helyüket a világban, hogy munkánkkal, em-beri értékeinkkel nyomot hagyunk másokban. Ötvenévesen egy ka-landpark legnehezebb feladatát (16métermagasbafelmászni,egy40méterescsúszástvégrehajtani)is elsőre meg tudtam csinálni. De félre a tréfával, a mai változó világ már egy teljesen más szemléletet követel meg tőlünk. Ha a változá-sokat nem merev elutasítással fo-gadjuk, hanem képesek vagyunk még a legelveszettebb helyzetben is jól reagálni, akkor mindig lesz kiút. A régi klisék a gazdasági vál-ságban is használhatóak, de a nyer-tes mindig az lesz, aki képes több évtizednyi berögződések ellenére

is valami eredetit, valami újat kita-lálni és megvalósítani. Büszke va-gyok arra is, hogy egyre több he-lyen találkozhatnak az ügyfeleink a takarékszövetkezetünkkel; hogy a legnehezebb gazdasági környezet-ben is sikerült talpon maradnunk és olyan szolgáltatásokat nyújtanunk, amelyekkel megtarthattuk az ügy-feleket, pedig versenytárs bőven akadt a piacon. Büszke vagyok arra, hogy 29 évesen egy ezeregyszáz főt foglalkoztató nagyvállalatnál a második számú vezető lettem gaz-dasági igazgatóként. 33 évesen, az Integrációban az egyik legfiatalabb-ként, a Tiszavasvári Takarékszövet-kezet elnökének választottak. Az akkor veszteséges szövetkezet év-ről évre egyre nagyobb nyereséget ért el, a saját tőkéjét, kirendeltségei számát, üzleti tevékenységét meg-sokszorozta. Az OTIVA-tól kapott konszolidációs kötvényeket a szer-ződésben foglaltak szerint, és nem leértékelve, fizettük vissza. Büszke vagyok arra, hogy a vezetésemmel részt vettünk a Nyírség Takarékszö-



• Született:Tarnalelesz,1950.11.05.• 1969-1973.KözgazdaságtudományiEgyetem,Budapest,okleveles közgazdász,• 1973-1977.HajdúságiIparművek,külkereskedelmielőadó,• 1977-1982.Cement-ésMészművekBélapátfalviGyára,munkaügyi csoportvezető,• 1981. Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, okleveles, komplex tervező-elemző szakközgazdász,• 1983-tőlAGRIABélapátfalvaTakarékszövetkezet,elnök-ügyvezető,• 1990-1994.MagyarTakarékbankRt.Felügyelőbizottságitag,• 1991.OpenUniversityBusinessSchool,Hatékonymenedzser,• 1995-1997.HevesMegyeiKereskedelmiésIparkamara,elnökségitag,• 2001-2004.OTSZ,FBtag,• 2003.PhareKurzus,Kis-ésközépvállalkozásokhumánerőforrás fejlesztése,• 2003-2006.BÉLKŐTerületfejlesztésiKht.,FBtag,• 2004.StrukturáltAlapok,KohéziósAlap,SAKKregisztrálttréner• 2004.GKMMultiplikátorképzésiProgram,EurópaiUniósPályázati Tanácsadó,• 2006.Takarékszövetkezetiérdemérem,• 2007-2010.OTSZ,FBelnök,• 2010.Károlyi-díj

Névjegy – Rácz Miklósné

Rácz Miklósné az Agria-Bélapátfalva Takarék-szövetkezet elnök-ügyvezetőjé


vetkezet reorganizációjában. Sike-rült beolvasztanunk a Nagyhalász és Vidéke valamint az Ibrány és Vi-déke Takarékszövetkezeteket. Ter-mészetesen mindez nem jöhetett volna létre a mögöttem álló veze-tőtársaim, munkatársaim nélkül.

– Mik a legközelebbi terveik? BJné: A takarékszövetkezet 2011-ben egyesülést tervez két másik takarékszövetkezettel. Ez akkora feladat, hogy emellett, jelenleg min-den más eltörpül. RMné: Legalább az eddigi gazda-sági növekedést szeretném fenntar-tani, fokról-fokra legyőzni, levágni a „sárkányfejeket”. Szeretnék több időt tölteni az unokáimmal is, míg személyes tervem, hogy a soron kö-vetkező orvosi vizsgálataim rend-ben találjanak és sikerüljön meg-őrizni az egészségemet. LP: Egyik legfontosabb felada-tom, hogy irányításommal a taka-rékszövetkezet helyzete stabil és jövedelmező legyen, és folytat-ni lehessen az eddigi sikeres üz-letpolitikát. Egyik legfontosabb

célnak a saját tőke növelését, az optimális munkaszervezet kiala-kítását tartom. OTSZ elnökségi tagként igyek-szem segíteni a Nemzeti Hitelin-tézeti Program megvalósulását. Egyetértek az esetleges tulajdon-szerzési lehetőséggel, hiszen tulaj-donosként hatékonyabban lehet irányítani egy szervezetet, mint csupán alkalmazottként. A megva-lósulást még néhány elavult, kőbe vésett jogszabály akadályozza. Le kell győznünk az előítéleteket és az irigységet is, de ahogy az OTSZ el-nöke mondta, „A tizenegyest meg-ítélték, csak be kell rúgni”.

– Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelin-tézetekről? BJné: 1993. október 13-a óta sok idő telt el, sok változás történt a takarékszövetkezetekben, piaci környezetünkben. Az Integráció szükségességét azon szervezetek számára, amelyek benne vannak, nem kell bizonygatni, mert ezek az intézmények emellett tették le



a voksukat. Sok feladatot tűztünk ki az integrációs szerződésben, ame-lyet több-kevesebb sikerrel hajtot-tunk végre. Talán most van az első alkalom, hogy ezt a közösséget a Kormány elismeri, és ezt a szó jó értelmében ki kell használni. RMné: Nem zavar, hogy az Integ-rációban szövetkezet és részvény-társaság is jelen van, noha a szövet-kezeti forma a számomra kezelhető. Igaz, hogy a szövetkezeti tagok kö-tődése nem mindig tettenérhető a szolgáltatásválasztásnál. Betétol-dalról a kamatok nagysága a kívá-natos; hiteloldalról a hitelnyújtás gyorsasága, rugalmassága és az ala-csonyabb kamat lehet a csábító; a többi szolgáltatásnál inkább a kap-csolatrendszer minősége (szemé-lyes, gyors, rugalmas, barátságos, családias, stb.) a vonzó. Ez utóbbi a mi erősségünk. A hangsúly azon van, hogy eredményesek legyünk, és a szolgáltatási palettával az ügy-feleinket megelégedéssel, és ver-senyképesen szolgáljuk ki. Eddig a kis takarékszövetkezetünk is lehe-tett méretgazdaságos. Új termékek,

• 1960-banszületettNyíregyházán,• 1982.KereskedelmiésVendéglátóipariFőiskola,kereskedelmi üzemgazdász,• 1986-1990.PénzügyminisztériumEllenőrzésiFőigazgatóság, APEH-Főrevizor (feladata többek között: a Takarékszövetkezetek pénzügyi, gazdasági ellenőrzése), • 1987.KözgazdaságtudományiEgyetem,oklevelesközgazda, középfokú angol, alapfokú orosz nyelvvizsga,• 1990-1994.Szabolcs-Szatmár-BeregmegyeiÉlelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, gazdasági igazgató, • 1992.adótanácsadó,• 1994-tőlTiszavasváriTakarékszövetkezet,elnök-ügyvezető• 1997.TakarékszövetkezetiÉrdemérem,• 1998.NemzetköziBankárképző,bankitanácsadó,• 1998-tőlOTSZEtikaiBizottságánaktagja,• 2000.FVM,MiniszteriDicséret,• 2002-2004.MTBZrt.FBtag,• 2003.NemzetköziBankárképző,EU-stanácsadó,• 2004-2007.OTIVAFBtag,• 2007-tőlOTSZElnökségitag,• 2009.TAKINFOFBtag

Névjegy – Leővey Péter

Leővey Péter,

a Tisza-vasvári

Takarék-szövet kezet

elnök-ügy vezetője


Folytatás a 11. oldalrólúj feladatok kezelése, új, nagyobb ügyfelek kiszolgálása a humán erő-forrás minimális szintje valamint a prudens tőkekövetelmények szűk keresztmetszetet jelenthetnek. Már a vidéki kistelepüléseken is szükség van a komplex banki, befektetési szolgáltatásokra, az újabb és újabb termékekre, a folyamatos reklámje-lenlétre. Az Integráció hálózatszerű működésével ez a versenyhátrány behozható lenne. LP: Az Integráció elkötelezett híve vagyok. Integráció nélkül egy-egy ta-karékszövetkezet olyan, mint egy por-szem a sivatagban, bármilyen szél el-fújhatja. Együtt, összefogva azonban erősek vagyunk, és az egység még erő-sebbé tehet bennünket, ezért is csat-lakoztunk a TakarékPont hálózathoz is. Az integráció számos, eddig még kiaknázatlan lehetőséget rejt magá-ban. Az eltelt idő bizonyította, hogy a klasszikus szövetkezeti hitelintéze-teknek létjogosultsága van a pénzin-tézeti szektorban. Sok esetben nehéz ezt igazolni, ugyanis nincs megfele-lő kapcsolat a tagok és a szövetkezet között, amely lehetővé tenné, hogy kölcsönösen egymásra építkezve dol-gozhassunk a közös jövőért.

– Milyen javaslattal élnének a kö-zösség jövőjét illetően? Mi az, amit szeretnének, hogy mielőbb meg-valósuljon?

BJné: Újra át kellene tekinteni az integrációs célokat, közös stra-tégiát kellene készíteni, nyitottabb csúcsvezetés és több szolgáltatást várunk az integrációs csúcsszer-vektől. RMné: Fontos lenne a jelen hely-zet új elemeinek - zártkörű rész-vénytársaságok térnyerésének, az egyesüléseknek, egyesülési tervek-nek, kormányzati gazdaságpolitiká-nak - figyelembevételével a közeli-távoli jövőkép újbóli körvonalazása, megvalósítása. LP: Hiszek az integrációs együtt-működésben, függetlenül attól, hogy tagszervezetei szövetkezeti vagy részvénytársasági formában működnek. Ha valaki a szövetke-zeti formát választja, akkor ne a minimális 200 taggal működjön, hanem térjen vissza a nagyobb szá-mú tagsághoz. Különböző, csak a tagoknak elérhető kedvezmények-kel nyerje meg Őket, és a szövetke-zeti demokrácia alapelemeit tisz-teletben tartva, működjön velük együtt, ezáltal növelhetjük a piaci részesedést, az elkötelezett ügy-felek, családok számát. Megfelelő méretnagyság esetén működőké-pes lehet a részvénytársasági forma is, de a kétmilliárdhoz közeli saját tőkéjű átalakulást kockázatosnak tartom. Sajnálatos, hogy az integ-ráció tagjainak száma is csökkenő tendenciát mutat. Szeretném, ha

az integráció vezetői is mindent elkövetnének a csökkenés megál-lítására. Sokkal szorosabban kelle-ne együttműködnünk! Az együtt-működés érdekében félre kellene tenni az egyéni (magán) érdekeket, és egységes megjelenésű, közös termékeket forgalmazó, egymás ügyfeleit kölcsönösen kiszolgáló bankcsoportként kellene működ-nünk. Egy egységes informatikai rendszer is, megítélésem szerint segítené a vázolt felvetéseket, kér-dés persze, hogy ezen álmom egy-általán megvalósulhat-e.

– Mit javasolnának fiatalabb mun-katársaiknak, mi kell a sikerhez, a boldoguláshoz? BJné: Nehéz kérdés, de ami ná-lam bejött, az a munka, a folyama-tos tanulás, és a megfelelő célkitű-zés. Tisztes magatartás és a szakma szeretete szükséges ahhoz, hogy az ember jól érezze magát, még sok-szor nagyon nehéz helyzetben is. RMné: Hivatkoznék a fenti idézet-re, a próbálkozás, az alkalmazkodás, és a kitartás célravezető lehet. LP: Mindenki másképp értékeli a sikert, gyakran elfeledkezünk a kicsi sikereknek örülni, pedig ezek visz-nek el bennünket a kiteljesedéshez. Az emberek többsége sikerorientált, még sem vesszük tudomásul, hogy az ehhez vezető út alázattal van ki-kövezve. A munka iránti alázattal és az ügyfelek iránti tisztelettel. A ma embere többször vált munka-helyet, akár szakmát is. A probléma ott kezdődik, ha hivatástudat nélkül, csak kötelességből végezzük a min-dennapi feladatainkat. A fiatalabb generációnak érdemes odafigyel-nie az idősebb kollégák tudására, élettapasztalatára, hiszen mi is az elődeink példáján tanultuk meg a szakma fortélyait, tőlük kaptuk azt a muníciót, amely új ötletek alap-ját képezhette. Ha értékelni tudjuk az ügyfeleink bizalmát, ha képesek vagyunk nap, mint nap megújulni, képesek leszünk arra is, hogy sike-resen boldoguljunk a munkánkban, a világban.

A Károlyi-díjasok Csicsáky Péter, MTB vezér-igazgató és Éliás Csaba, az MTB FB elnök

„gyűrű-jében”



Gazdaság

magyarország legfőbb külkereske-delmi partnere, Németország az újra-egyesítés óta nem látott konjunktúrát él át. Egyelőre nem valósult meg az a félelem, hogy az Európa-szerte zajló költségvetési kiigazítások lelassítanák a német gazdaságot. Sőt, a konjunk-túramutatók és a legfrissebb autó-ipari beszámolók további gyorsulásra utalnak. Ennek hátterében egyrészt a szárnyaló ázsiai kereslet és az újra gyorsuló amerikai gazdaság áll, ami történelmi csúcsra repítette a német kivitelt. A német „foglalkoztatási cso-da”, a húszéves csúcson levő foglalkoz-tatás pedig a német háztartások opti-mizmusát és költekezési hajlandóságát fűti. Emellett a történelmi mélyponton levő euróövezeti kamatláb szintén to-vábbi lökést ad a német gazdaságnak, így a német vállalatok további beru-házásokat és munkaerő felvételt ter-veznek. Mindezek fényében a német gazdasági növekedés idén könnyen túlszárnyalhatja a jelenlegi 2,2-2,5%-os várakozásokat. Csak hab a tortán, hogy a kiváló gazdasági teljesítmény-nek köszönhetően a német költségve-tési hiány jóval a tervezett alatt alakul, ami több tízmilliárd euróval csökkenti az államháztartás finanszírozási igé-nyét, így a kiszorítási hatását, lehetővé téve, hogy a befektetők pénze a reál-gazdaságba, vagy más tőkepiacokra áramoljon. A német gazdaság kirob-banó teljesítménye a régiót és így a

Javuló kilátások, áldozatokkal MTB elemzés a makro-környezetünkről

Szerző:Suppan Gergely

A közelmúltban több fejlemény és esemény jelentős mértékben javított a hazai gaz-daság kilátásain. Egyrészt a német gazdaság jelenleg kirobbanó teljesítményt nyújt. Emellett – részben ennek is köszönhetően – a hatalmas méretű autóipari beruhá-zásokon kívül több tucatnyi kisebb-nagyobb kapacitásbővítő beruházás kezdődött tavaly ősz óta. Másrészt, a kormány elkötelezte magát a régóta várt strukturális re-formok megvalósítása mellett. Részben ezekkel összefüggésben hazánk megítélése is folyamatosan javul. Árnyalja az optimista képet, hogy a kilátások javulása messze nem egységes és széles körű. Több szektor esetében – pl. építőipar, lakáspiac – to-vábbra is elhúzódó válságra lehet számítani, míg a fogyasztás kilábalása is törékeny-nek tűnik. A bankok rosszhitel állományának növekedése sem állt még meg.

hazai gazdaságot is roppant erővel húzza, a hazai ipar növekedése évtize-des csúcsokat döntöget. A folyamat-ban levő és a közeljövőben kezdődő feldolgozóipari beruházásoknak kö-szönhetően a hazai ipari kibocsátás a következő években is élénk maradhat, jelentősen hozzájárulva a GDP növe-kedéséhez. A régóta várt strukturális reformok is végre elkezdődhetnek. A társadalom egy része minden bizonnyal megszo-rításként fogja átélni az egyes jóléti kiadások, támogatások csökkentését, azonban ezen intézkedések nem jelen-tenek egyoldalú megszorításokat, mi-vel a másik oldalon adócsökkentések állnak. A kormány a nyereségadó és a személyi jövedelemadó csökkentését egyes ágazatok különadójával fedezte

– átmenetileg. Mivel a kiadáscsökken-tések következtében kivezethetőek lesznek a „válságadók”, az intézkedé-sek végeredménye az újraelosztási ráta csökkenése lesz. A magyar állam újra-elosztásának mértéke messze megha-ladta a régiós országokéit. Ennek egyik következménye az akut költségvetési deficit és növekvő államadósság volt. A másik következménye a régiót mesz-sze meghaladó adószint, ami verseny-képtelenné tette hazánkat a régiós országokkal szemben, jövedelemel-titkolásra, teljesítmény visszatartásra, valamint adókerülésre ösztönzött. A legnagyobb versenyhátrányt azonban

a kis-középvállalkozások szenvedték el, aminek következtében duális szerkeze-tűvé vált a gazdaság. Ezek fényében a megvalósult és további adócsökkenté-sek pozitívnak tekinthetők. Ennek fede-zete hosszabb távon azonban csakis a kiadások fájdalmas csökkentése lehet. A kormány tervei javíthatják a foglal-koztatást, ami a potenciális gazdasági növekedés gyorsításához nélkülözhe-tetlen. Különösen fontos az inaktívak visszaterelése a munkaerőpiacra. A kormány ismételt elkötelezettsé-ge a reformok mellett máris javította a hazai gazdaság kockázati megítélését, a forint erősödött, a kockázati felárak és állampapírhozamok jelentősen es-tek. Az elmúlt időszakban a kockázati megítélés kifejezetten negatív volt, a befektetők már beárazták a bóvli ka-tegóriába sorolást is. Közismert, hogy a magyar besorolást a nagy hitelmi-nősítő intézetek mindegyike egy ka-tegóriával tartja a bóvli felett, negatív kilátással. Az államadósság törleszté-sével kapcsolatos kockázatokat mu-tató CDS felár ugyanakkor jóval meg-haladta olyan országokét, amelyek jelenleg a befektetési kategória alatt vannak. Ezért, amennyiben a tervezett reformok fenntartható költségvetési kilátásokat eredményeznek, a kocká-zati megítélésnek jelentősen javulnia kell, a hitelminősítési kilátásokban pe-dig pozitív irányú elmozdulásra lehet számítani.


Gazdaság

a devizahitelt igénylők egy ré-sze nem mérte fel – korábbi év-tizedekben tapasztalat sem volt - a devizahitelben rejlő nagyfokú árfolyamkockázatot és annak kö-vetkezményeit, hogy a devizában nyilvántartott hitelt forintban fo-lyósítják és törlesztetik, viszont a deviza vételi és eladási árfolyam között is változó mértékű rés talál-ható, ami szintén az ügyfelet terheli. Egyre nő azon ügyfelek száma, akik a150/160CHF/HUFárfolyamonfel-vett hiteleket nehezen, illetve ké-sedelemmel tudják csak törleszteni a jelenlegi 200/220 CHF/HUF árfo-lyam mellett.

A takarékszövetkezetek jellemző gyakorlata A takarékszövetkezetek többsége a devizahitelezést korábban az MTB Zrt. ügynökeként végezte, amihez a takarékszövetkezet ajánlott fel biz-tosítékot, bankkezességet a fennálló tőketartozás120%-ig.2006-2007-tőlkezdve a takarékszövetkezetek több-sége áttért a saját jogon végzett de-vizahitelezési tevékenységre, nyilat-

szeretnénk, ha Tagintézményeink vezetői, alkalmazottai többet tudná-nak az OTIVA ellenőrzési területének munkájáról, eredményeiről. Helyszí-ni ellenőreink a 2010-es vizsgálati te-vékenységük során leszűrt tapasz-

Devizahitelezés a 2010-es ellenőrzési tapasztalatok alapján

Az oTivA műhelyéből

Szerző:Nagyné

Baán Ildikó

Helyszíni ellenőr, OTIVA

A hitelintézetek 2004-től kezdték el a devizaalapú forint hitelek folyósítását, ami-hez kicsit késve az Integráció is csatlakozott. A devizaalapú hiteleke iránti igényt az államilag támogatott forinthitelek 2003 évi szigorítása váltotta ki, mivel a jel-záloghitelek iránt nagy kereslet mutatkozott a piac szereplői részéről. A megfi-zethető kamatszint miatt a hitelezhető körbe olyan ügyfelek is bekerültek, akik korábban nem vagy csak korlátozott mértékben kaphattak volna hitelt.

kozatot téve a PSZÁF felé a feltételek rendelkezésre állásáról. A devizahitelek folyósítása a la-kossági ügyfelek részére elsősorban szabad felhasználású jelzálogjog, in-gatlan vásárlási és fogyasztási típusú, míg a vállalkozói ügyfelek részére szabad felhasználású jelzálogtípusú forgóeszközhitel típusban történt. Valamennyi takarékszövetkezet el-készítette a devizahitelezéshez szük-séges új szabályzatokat (devizaalapú hitelezési tevékenység-, árfolyam kockázati-, deviza nyitott pozíció-, limitrendszer és a devizaárfolyam kockázat tőkekövetelményének meg-határozásáról szóló szabályzat), vala-mint a meglévő kockázatvállaláshoz (Üzletszabályzat, Kockázatvállalási-, Hitelezési-, Fedezetértékelési sza-bályzat) és a számvitelhez kapcsoló-dó szabályzatok (számviteli politika számlarend, számlatükör,) kiegészí-tését végrehajtották. A tapasztaltak alapján a szabályzatok aktualizálása folyamatosan megtörténik figyelem-be véve a PSZÁF ajánlásait is. A devizaalapú hitelek folyósításá-nak forrását jellemzően az MTB Zrt-től

vásárolt deviza, vagy felvett hosszú lejáratú hitel, néha más kereskedel-mi banktól vásárolt vagy saját jogon gyűjtött deviza képezte. A devizafor-rás biztosítására keretszerződés ke-rült megkötésre, melynek fedezetét az I és T betét valamint államkötvény óvadékba helyezése képezte. A devizahitel kérelmek előkészíté-sének és engedélyezésének folyama-ta általában megegyezik a forinthi-telezési gyakorlattal. A kölcsönszerződések megkötése devizában történt, amit a folyósítás napján érvényes devizahitel vételi árfolyamán kerültek forintra átszá-mításra. A szerződésekben vagy a mellékletekben (ügyfél által aláírva) felhívták az ügyfelek figyelmét a de-vizahitelekben rejlő magas kockáza-tokraaHpt.203.§(4)és(5)bekezdé-seinek megfelelően. Az árfolyam meghatározás a for-rást biztosító hitelintézet árfolyama alapján naponta történik. Több eset-ben előfordult, hogy a devizában rejlő árfolyamkockázat miatt 10 % többletfedezeti követelményt írtak elő. Hó végén vagy naponta a devi-

talatok alapján rövid esszé jelegű írásaikban összefoglalják egy-egy érdekesebb téma, terület, termék ellenőrzésével kapcsolatos célokat, eszközöket, elvárásokat. Reméljük, mindenki talál majd maga számá-

ra érdekes, figyelemfelkeltő infor-mációkat a most megjelenő kettő, illetve a Takarék lap következő szá-maiban olvasható további összeg-zéseinkben.Varga Lajos, OTIVA – Ellenőrzési igazgató


Gazdaság

zahitel állományt, devizaforrást az MNB középárfolyamon értékelik. A hitelnyilvántartások vezetése devi-zában és forintban is megtörténik, mindegyik informatikai rendszerben külön modul áll rendelkezésre, ami hasonló felépítésű, mint a forint hite-leknél. A hitelek törlesztése havonta/negyedévente történik, a törlesztés tartalmazza az esedékes tőkét, kama-tot és kezelési költséget. Az árfolyam különbözet elszámolása legtöbb eset-ben a törlesztő részlet részét képezi, de előfordul, ahol havonta vagy ne-gyedévente elkülönülten történik. A takarékszövetkezetek a nyitott pozíció alakulását naponta figyelem-melkísérika244/2000(XII.24.)Kor-mányrendeletben foglaltak alapján. A vizsgált időszakban egy-két eset-ben fordult elő, hogy a nyitott pozí-ció meghaladta a szavatoló tőke 2 %-át, ami után megképzésre került a tőkekövetelmény. Ennek oka a sza-bad devizaforrás, mivel az ügyfelek törlesztése eltér a takarékszövetkezet törlesztési kötelezettségétől, vala-mint a visszafogott devizahitelezés. 2008. második felétől több taka-rékszövetkezet a gazdasági válság

negatív hatásai miatt a devizahite-lezést szünetelteti. Általános jellem-zőt, hogy a devizahitelek állománya kismértékben csökkent, az összes hi-telállományhoz viszonyított aránya 3-12 % között fordult elő. A tapasztaltak alapján az árfolyam-változás hatását a tagintézmények folyamatosan figyelemmel kísérik. A fedezettel rendelkező hitelek fedezeti rátájának felülvizsgálata rendszere-sen megtörténik. Pótfedezet bevo-násra a vizsgált esetekben jellem-zően nem került sor annak várható negatív üzletpolitikai hatása miatt. A PSZÁF jelentésszolgálati kötele-zettséget minden vizsgált devizahi-telezéssel foglalkozó takarékszövet-kezet/bank teljesítette.

A leggyakrabban felmerülő hiányosságok A devizahitelek vizsgálata során lé-nyeges, speciális hiányosságok jelen-leg már nem merülnek fel. A jellemző problémák a forint alapú hitelezéssel megegyezőek. Ha szükséges, akkor az ellenőrzés felívja a takarékszövet-kezet vezetésének figyelmét a devi-zahitelezés árfolyam kockázatának

kiemelt kezelésére, az ingatlan árak jelentős mérséklődése miatt a deviza hitelek fedezettségének folyamatos figyelemmel kisérésére, az értékbecs-lések felülvizsgálatára, illetve szükség esetén a pótfedezet bevonásának szükségességére.

Változások a devizahitelezés területénValószínűsíthető, hogy az integráció-ban új lakossági devizahitel folyósítás drasztikusancsökkena2010.éviXC.törvény 81-83. §-ainak rendelkezése alapján, miszerint a természetes sze-mély tulajdonában álló ingatlanra de-vizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződésből keletkező hitelezői követelés biztosí-tására jelzálogjog nem jegyezhető be. A rendelet e paragrafusa nem érinti az egyéni vállalkozókat. Tekintve, hogy az integrációban jel-lemzően svájci frank alapon történt a kihelyezés, ezért szükségesnek tart-juk felkészülni a hitelkockázat csök-kentése érdekében az esetleges hi-tel átstrukturálásra, figyelembe véve a PSZÁF által kiadott 1/2011. számú vezetői körlevélben foglaltakat.

a betétügylet feltételeit magában foglaló üzletszabályzatnak tartal-maznia kell különösen: a hitelin-tézet teljes nevét, a tevékenységi engedély számát és dátumát, a ka-matszámítás, illetőleg az átlagka-mat-számítás módját, a kamat meg-változtatásának lehetőségét, azt a

Az oTivA helyszíni ellenőrzése a betét üzletág területén

legkisebb összeget, amelyet a hi-telintézet betétként elfogad, azt a legrövidebb időtartamot, amíg a betétet nem, illetve csak a kamat vagy annak egy része elvesztése árán lehet kivenni, a fizetendő ka-matból történő – a hitelintézet által eszközölt – esetleges levonásokat,

a betétszámla megszüntetésének módját, esetleges költségét, a betét biztosítottságára vonatkozó infor-mációt, valamint névre szóló betét esetében a hitelintézet által nyilván-tartott személyi azonosító adatok körét. Az Üzletszabályzaton kívül


Az oTivA műhelyéből

Szerző:Berkes

Patrícia Helyszíni

ellenőr, OTIVA

Az OTIVA a szabályozottság ellenőrzése során kiemelten vizsgálja az Üzletsza-bályzat tartalmát abból a szempontból, hogy maradéktalanul rögzítésre kerül-tek-e benne a Hpt. 207., és 208. §-ában előírtak. A pénzügyi intézmény köteles a részére engedélyezett és általa rendszeresen végzett tevékenységre vonatko-zó általános szerződési feltételeit üzletszabályzatba foglalni, ha a pénzügyi in-tézmény tevékenységével összefüggő magatartási kódexnek vetette alá magát, ezt a tényt köteles egyértelműen feltüntetni üzletszabályzatában.


Gazdaság

a különböző betéti termékekre vo-natkozó eljárásrendek is átvilágítás-ra kerülnek. Betétállományok alakulásaBetétállományok alakulásának vizs-gálata során elemzésre kerül a be-tétállomány összetétele, lejárata, az állományok mozgása, nagysága, változása, továbbá a nem nevesí-tett betétek alakulása. Ezen kívül az OTIVA figyelmet fordít a Hpt. 88. §-ában előírtak betartására, misze-rint a hitelintézet nyilvános forrás-gyűjtés céljából – betét elfogadásán kívül – kizárólag kötvényt és leté-ti jegyet bocsáthat ki, valamint az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisí-tésének biztonsági szabályairól szó-ló98/1995.(VIII.24.)Kormányrende-let előírásainak betartására is.

Betétállomány általános vizsgálataA betétállományon belül az OTIVA kiemelten vizsgálja a nagybetétek nagyságát, nyilvántartásának mód-ját, állományi összetételét, lejára-tát, illetve azt, hogy okozhatnak-e likviditási zavart. A nagybetéteken kívül ellenőrzi a hirdetménytől el-térő kamatozású, a dolgozói, illetve az óvadékolt betéteket. Elemzés-re kerül a betétkamatok alakulá-sa, a kamatok meghatározásának menete.

Ügyfélnyilvántartás Az ügyfélnyilvántartás ellenőrzé-sének legfőbb célja annak eldön-tése, hogy a nyilvántartás lehető-vé teszi-e a betétesek kártalanítási jogosultságának egyértelmű meg-állapítását. A szúrópróbaszerűen ki-választott ügyfelek a számítógépes törzsadat nyilvántartásban szere-pelnek-e, illetve a tulajdonosok, a rendelkezésre jogosultak és a meg-hatalmazottak rendelkeznek-e a Hpt-ben előírt azonosító adatokkal. Ellenőrzésre kerül továbbá a biztosí-tásból kizárt betétek kezelése is.

Betétek részletes ellenőrzéseA szúrópróbaszerűen kiválasztott betétek esetében az OTIVA vizs-gálja az okiratok okmányszerű ke-zelését, a betétek megnyitását, a rendelkezési módokat, a bizony-latolást, az aláírások egyezőségé-nek vizsgálatát, a kamatszámítást, az elhalálozás esetére szóló, és le-járati kedvezményezett megjelö-léssel ellátott betétek kezelését, a különleges rendeltetésű beté-tekkel kapcsolatos eljárásokat, a betéti okiratok elvesztésével és megsemmisülésével kapcsolatos rendelkezéseket, az okiratok letil-tását, semmissé nyilvánítását, va-lamint a kamatmódosításhoz kap-csolódó eljárást. A kiválasztás során az OTIVA kü-lönös figyelmet fordít az egyszemé-lyes kirendeltségeken, betétgyűj-tő pénztárakban kezelt betétekre, amely fontosságára a PSZÁF 2/2010. számú, a belső csalások megelőzé-séről és felderítéséről szóló vezetői körlevele is felhívta a figyelmet.

A betétekkel kapcsolatos ügyfél tájékoztatásA vizsgálat célja annak megállapítá-sa, hogy a tagintézmény megfele-lően tájékoztatta-e az ügyfeleit az OBA-val kapcsolatos kérdésekről. Betartásrakerültek-eaHpt.204.§-ában foglaltak, miszerint a hitel-intézet köteles a betétest érintő lényeges kérdésekről, így különö-sen az Alap által biztosított betét-típusokról, a biztosítás mértékéről, továbbá a 101. § (1) bekezdése sze-rinti kártalanítási kifizetés feltétele-iről, valamint a biztosítás igény-bevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthető formában tájékoztatni. A helyszíni ellenőrzés során az OTIVA meggyőződik arról, hogy a tagintézmény eleget tett-e a Hpt. 203.§(1),ésa206.§1)bekezdésé-ben előírtaknak, illetve reklámtevé-kenysége során betartotta-e a Hpt. 205/A. §-ában foglalt tilalmat.

A leggyakrabban felmerülő hiányosságokA szabályozottság terén a leggyak-rabban felmerülő hiányosság az, hogy a betétügylet feltételeit ma-gában foglaló üzletszabályzat csak a tevékenységi engedély számát tartalmazza, a dátumát viszont nem, továbbá a Magatartási kódex aláírá-sa nem kerül rögzítésre (Hpt. 207. § (2) bekezdés). A legkisebb betétként elfogad-ható összeg esetében egyes tagin-tézmények még mindig 1 Ft-ot tün-tetnek fel, annak ellenére, hogy az MNB 2008. év márciusáig kivonta a forgalomból az egy-, és kétforin-tos címleteket. A szabályzatokban, eljárásrendekben nem kerülnek módosításra a pénzmosással, va-lamint az OBA általi betétbiztosí-tással kapcsolatos jogszabályi hi-vatkozások, összeghatárok. Fentiek tekintetében a szabályzatokon be-lüli összhang sem minden esetben biztosított, mivel a hivatkozások felülvizsgálata gyakran csak a sza-bályzat fő részére terjed ki, figye-lembe nem véve a mellékleteket (pl. általános szerződési feltételek). A betétállomány általános vizsgá-lata során gyakori hiányosság, hogy a takarékszövetkezet nem alakítot-ta ki, és nem vezeti naprakészen a nagy egyedi betétek nyilvántartá-sát, amelynek kötelezettségét sza-bályzatuk írja elő. Az egyedi kamatozású betétek alkalmazása széles körben elterjedt, azonban ennek írott szabályozott-sága gyakran hiányos. A tagintézmények figyelmét gyak-ran fel kell hívni arra, hogy értékpa-pír előállítására csak PSZÁF enge-déllyel rendelkező nyomda jogosult. Az engedéllyel rendelkező nyom-dákról a Felügyelet nyilvántartást vezet, melyet rendszeresen, de leg-alább félévente közzétesz hivatalos lapjában, valamint a Pénzügyi Köz-löny című hivatalos lapban. Az ügyfélnyilvántartás terén a leg-gyakrabban előforduló megállapítás az, hogy a BOSS informatikai rend-



Gazdaság

mint Moizs Attila, a takarékszövet-kezet elnök-ügyvezetője elmondta a rendezvény idén is több célt szol-gált. Legfontosabb, hogy lehetősé-get teremtett agrár, illetve más kis- és középvállalkozás formában működő ügyfeleik számára, hogy az egyes szakterületekről közvetlenül jussa-nak aktuális információhoz, a szín-vonalas előadásokat követően pedig konzultálhassanak, kérdezhessenek a vidéket érintő legfontosabb vál-tozásokról. E mellett az ügyféltalál-kozón a takarékszövetkezetek és a vidék közötti kapcsolat fontossága, üzleti, társadalmi együttműködése kapott hangsúlyt. Örülök - mondta az elnök -, hogy idén is színes, változatos szakmai programot sikerült ügyfeleinknek

Regionális szakmai fórum Pécsett

Agrártalálkozó az egyetemen

Szerző:Váradi Lajos – Moizs Attila

A Mecsekvidéke Takarékszövetkezet – a tavalyi évhez hasonlóan – Pécsett, a Pé-csi Tudományegyetem aulájában tartotta ügyféltalálkozójával egybekötött szak-mai rendezvényét 2010. december 3-án. A takarékszövetkezet a rendezvény fő-védnökének Búsi Lajos urat, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárát kérte fel, aki a felkérésnek öröm-mel tett eleget.

biztosítanunk, ezt az is bizonyítja, hogy a decemberi – már igen zsúfolt időszakban is - közel 300-an vettek részt a találkozón. (A részletes napi-rend az alábbiakban.) Az ügyfelek mostoha időjárási körülmények el-lenére is időben megérkeztek. Ba-ranya, Tolna, Somogy és kis késéssel Zala megyéből is. A 13 órától koraestig tartó progra-mot Moizs Attila köszöntője nyitotta meg, majd a napirend ismertetését, és az előadók bemutatását követő-en, felkérte Búsi Lajost, a vidékfejlesz-tésért felelős helyettes államtitkárt, hogy tartsa meg előadását a vidék-fejlesztés aktuális kérdéseiről. Búsi Lajos úr előadásában érintette az uniós támogatások eddigi felhasz-nálását, felhívta a figyelmet az elosz-

tás aránytalanságaira, aszimetráira. Mint elmondta dolgoznak azon, hogy a támogatások igazságosabban jus-sanak el a vállalkozásokhoz és el-sődleges feladatuknak tartják azt is, hogy a pályázatok benyújtásától a kifizetésig eltelő – jelenleg rendkívül hosszú időt – jelentősen lerövidítsék.


szer a számlabetétek esetében a tu-lajdoni arányt, számlatulajdonos és társtulajdonos esetében nem tudja kezelni, így az OBA kártalanításhoz lekért listák nem a valós betétállo-mányt mutatják ügyfelenként. Az OBA kártalanítás jogosultságának egyértelmű megállapítását csak kézi korrekcióval lehet elvégezni. A betétek részletes ellenőrzése során előforduló hiányosság, hogy a betétkezelés, a nyilvántartások kialakítása, vezetése, illetve az al-kalmazott nyomtatványok köre a takarékszövetkezeten belül nem

egységes, kirendeltségenként más és más. Ez legtöbb esetben a sza-bályzatok, eljárásrendek nem meg-felelő alkalmazásából adódik. Az ügyfél tájékoztatás terén leg-gyakrabban előforduló megállapí-tás az OBA betétbiztosításra, illetve a pénzmosásra vonatkozó tájékoz-tató anyagok aktualizálásának hi-ánya, valamint, a betétregiszter kifüggesztésének hiánya. Ezen kí-vül a tagintézmények egységeiben előfordul az a gyakorlat is, hogy az ügyfelek rendelkezésére bocsátan-dó tájékoztatók közül megtalálható

az aktuális is, azonban a régi anya-gokat nem vonták be, amely az ügyfelek számára rendkívül meg-tévesztő. Összességében megállapítható, hogy a tagintézmények a betét üz-letág vizsgálata során feltárt hiá-nyosságokat az ellenőrzés lezárását követően fokozatosan megszünte-tik, a szabályzatokat aktualizálják, a helytelen gyakorlat kiküszöbölését pedig a szabályzatok tartalmának vezetői számonkérésével és a belső ellenőrzés tevékenységének foko-zásával el is érik.

A rendez-vény fő-

védnöke, Búsi La-jos, nyi-

latkozik


Gazdaság

a takarékszövetkezetek tulaj-donviszonyait a Szövetkezeti tör-vény és - mint speciális tevékeny-ségű szövetkezetét - a Hitelintézeti törvény szabályozzák, a részletes belső rendelkezéseket pedig az alapszabály állapítja meg. A tu-lajdonosok száma tekintetében a Szövetkezeti törvény minimum 7 tagot ír erő, a mindenkori taglét-

szám legalább fele természetes személy, legfeljebb fele jogi sze-mély, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági tár-saság, tekintet nélkül a tagok ál-lampolgárságára, vagy bejegyzett székhelyére. A tagság összetételé-re vonatkozó előírás alól kivétel a kizárólag szövetkezetek által ala-pítható másodlagos szövetkezet.

A tulajdonviszonyok átalakítása a takarék-szövetkezetben (i. rész)

Szerző:Moizs Attila

Napjainkban – kimondva, kimondatlanul – kérdés: hogyan tovább takarékszö-vetkezetek? Átalakuljon-e, összeolvadjon-e egy-egy olyan takarék, amelynek ko-moly nehézséget okoz a piacon maradás? Valódi dilemma-e ez a kérdés, vagy csak a külső körülmények kényszere az, ami döntés elé állítja a vezetőket? Ki-nek-kinek magának kell eldöntenie, hogy napirendre tűzi-e az átalakítást. Moizs Attila a tanulmányában arra is rávilágít, hogy milyen különbségek vannak a szö-vetkezeti tulajdon működtetése és a tőkekoncentráció között. A tanulmányt, a terjedelme miatt két részben közöljük.

Moizs Attila tanulmánya a szövetkezeti hitelintézetek sajátosságairól

Folytatás a 17. oldalrólHangsúlyozta a vidék, a vidéki gaz-dálkodók, a mezőgazdasági termelők fontosságát a gazdaságpolitikai ter-vekben és ismertette az őket érintő várható változásokat. Beszámolója végén a gazdák konkrét kérdéseire válaszolt. A takarékszövetkezet elnöke – Moizs Attila – ezt követően álta-lánosságban beszélt a válság ki-robbanása óta eltelt időszakban a bankok, ezen belül a takarékszövet-kezetek megítéléséről. Bemutatta, hogy közvélemény által a bankokkal szemben megfogalmazott negatív vélemények többsége a takarék-szövetkezetek esetében nem állja meg a helyét. Röviden ismertet-te a nemzetközi pénzügyi környe-

zet állapotát, várható változásait, és részletesen beszámolt a hazai bankrendszer, illetve a szövetkeze-ti szektor helyzetéről. Ezt követően kitért a takarékszövetkezetek a ha-zai gazdaságban betöltött erősödő szerepéről. Bemutatta a Mecsek-vi-déke Takarékszövetkezet 2010. évi fejlődését és 2011. évi terveit, az új szolgáltatásokat és termékeket. Dr. Szieberth Mihály a Mezőgazda-sági és Vidékfejlesztési Hivatal kiren-deltség-vezetője adott tájékoztatást a hivatal tevékenységéről, feladatai-ról, a 2010. és az idén várható kifize-tések ütemezéséről. A szakmai programot Hetényi Csa-ba vezérigazgató úr zárta, aki a Ko-rona Közraktár Zrt. tevékenységét, működését, piaci pozícióját és terveit

ismertette. Előadásában bemutatta a közraktározás helyzetét, kockázatait és azokat a lehetőségeket, melyekkel ezek a kockázatok csökkenthetők. Tá-jékoztatóját termékismertetők, aján-latok átadásával zárta. A svédasztalos vacsoráig Nagy Bandó András csaknem háromne-gyed órás műsorával szórakoztatta a jelenlévőket, a vacsora után a prog-ram nem hivatalos részében lehető-ség nyílt a banki munkatársakkal és az előadókkal való közvetlen, személyes beszélgetésre, mely lehetőséggel az ügyfelek nagy számban éltek is. Az ügyféltalálkozó az ügyfelek visz-szajelzései és a takarékszövetkezet vezetőinek értékelése alapján egy-aránt sikeres volt, és minden bizony-nyal megrendezik 2011-ben is.


A gazdasági társaságokénál ma-gasabb taglétszám a szövetkeze-tek személyegyesítő jellegére utal, szemben például az akár egysze-mélyes részvénytársaság tipikusan tőkeegyesítő szerepével. A tagok számára legalább 1 rész-jegy jegyzése (illetve, ha azt az alapszabály lehetővé teszi azzal egyenértékű nem pénzbeli hoz-zájárulás teljesítése) kötelező, a részjegy névértékének összegét (alaprészjegy) és az egy tag által váltható részjegyek számának fel-ső határát az alapszabály állapítja meg. Az Országgyűlés 2010 decem-berében elfogadta „a hitelintéze-tekről és pénzügyi vállalkozások-ról”szóló1996.éviCXII.törvény(a továbbiakban: Hpt.) módosítá-sáravonatkozóT/1479/49sz.tör-vényjavaslatot1 , amely (egyebek mellett) 10 ezer forintban határoz-za meg az alaprészjegy legmaga-sabb megállapítható névértékét2. Az előírás célja, a nyílt tagság és a személyegyesítő jelleg erősítése, kivédendő a szövetkezet jellegével ellentétes külső és belső szándé-kú tőkekoncentrációs törekvése-ket, aminek egyik eszköze pedig valóban, maga a vagyoni hozzá-járulást megtestesítő értékpapír lehet. A részjegy sok tekintetben hasonló jellemzőkkel bír, mint a részvény, azonban a tőkeképzés és tőkekoncentráltság szempont-jából két alapvető eltérést mutat. Az egyik lényeges különbség, hogy a részvénnyel ellentétben a rész-jegyek száma nincs limitálva, a tu-lajdonosok száma folyamatosan változhat. A másik, hogy a részjegy forgalomképtelen, szabad adásvé-tel tárgyát nem képezheti szemben például a nyílt részvénytársaság ér-tékpapírjával. A Hpt. a tulajdonosi koncentráció megakadályozására úgyrendelkezik(216.§(3)bekez-dés), hogy a szövetkezeti hitelin-tézetek esetében egy tag közve-

tett és közvetlen tulajdona nem haladhatja meg a 15 százalékot. Vajon ezek a korlátok (minimum 200 tag, tagonként legfeljebb 15 % részesedés a jegyzett tőkéből, fi-gyelembe véve itt a tagonkénti egy szavazatot is) kellő védelmet nyújtanak-e a külső kivásárlási és belső koncentrációs törekvések ellenében? Egyáltalán szüksége-sek-e a jogszabályi limitek és mi-nőségileg alkalmasak-e szerepük betöltésére?

A szabályozók szükségességéről Elsőként meg kell vizsgálni, ponto-san milyen célt szolgálhatnak ezek a szabályozók, ki és mi ellen kerül-tek a törvénybe. A takarékszövet-kezetek átlag fél évszázados műkö-désük során jelentős tartalékokat halmoztak fel, amelyek a saját tőke elemei között kerülnek kimuta-tásra. Többnyire ez nevesítetlen, fel nem osztott vagyonelemként, eredménytartalékként szerepel a szövetkezet forrásai között és akár tízszeresét, vagy hússzoro-sát is kiteheti a jegyzett tőkének. ErreatőkealapraaHpt.216/A.§alapján – eltérően a hitelintézeti törvény alá nem tartozó szövet-kezetekétől – nem formálhat jo-got a tag, kilépésekor csak az ál-tala ténylegesen bevitt vagyonra tarthat igényt, a felett a tagság egésze rendelkezik demokratikus intézményein, választott testülete-in keresztül. Ha a dologi jog oldalá-ról közelítjük a szövetkezeti tagok tulajdonát, arra egyfajta átmeneti tulajdoni alakzatként tekintünk a magántulajdon és a köztulajdon között, hiszen a tulajdonosi jogo-kat több személy gyakorolja, akik magántulajdonaik meghatározott részét egyesítették, ezt takarja az Alkotmányban 1989. október 22-ig szereplő szövetkezeti tulajdon elnevezés3. Ennek megfelelően a

tulajdonjogban megtestesülő rész-jogosítványok gyakorlása is eltér, mind a magán-, mind a köztulaj-donétól. Ha ezeknek vizsgálatát a felhalmozott eredménytartalékra szűkítjük, az alábbi megállapítá-sokra jutunk.

A birtoklás jogaA takarékszövetkezet tagsága két csoportra osztható: a szövetkezet-ben személyesen közreműködő, il-letve csak vagyoni hozzájárulást tel-jesítő és tulajdonosi jogosítványait csak a közgyűlésen (továbbá rész-közgyűlésen vagy küldöttgyűlésen) gyakorló tagokra. Előbbi csoporton belül is meg kell különböztetni a vezető tisztségviselőket azoktól a személyes közreműködőktől, akik-nek az irányításba nincs közvetlen beleszólásuk. A felhalmozott ered-ménytartalék különféle eszközök-ben, például tárgyi eszközökben, pénzeszközökben, követelésekben testesülhetnek meg. Amíg például

egy magánszemély mindezeknek általában birtokában van, addig a szövetkezeti tulajdon, vagy pl. állami tulajdon esetében ez nem feltétlenül van így. A takarékszö-vetkezetben jellemzően ezek a ja-vak a szövetkezetben személyesen közreműködő tagok birtokában, illetve a nem tag alkalmazottak birtokában vannak (pl. ingatlanok, járművek, munkavégzéshez szük-séges eszközök), amíg például egy önkormányzati köztulajdon eseté-ben nem is mindig egyértelmű a birtoklás kérdése: nehéz eldönte-ni, hogy egy nyilvános park adott

Gazdaság


A takarékszövetke-zet vagyona leggyakrab-ban a személyesen köz-reműködő tagok birtokában van.

1 2010. december 22. napján került kihirdetésre az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIX. törvény2 Hpt. 216. § (2a)3 Az 1989. évi XXXI. törvény hatálybalépésével a szövetkezeti tulajdon fogalma kikerült az Alkotmányból. Meggyőződésem, hogy a társas magántulajdonnak, a kollektív tulajdon-nak ez a sajátos megjelenési formája az állami tulajdonnal, önkormányzati tulajdonnal versengő, azokkal egyenértékű tulajdonforma, amelynek indokolt a jelenléte az Alkot-mányban. A szövetkezeti tulajdon téves és káros minősítésének tartom azt a gazdasági társaságok tulajdonával párhuzamosan, annak egyenértékű, vagy alternatív megjelenési formájaként említeni. Hogy csak egy okot említsünk, ez a tulajdonjog teljesen sajátos és minden társaságétól eltérő rendelkezési joggal (ius disponendi) bír. Eltekintve a speciális esetektől, pl. haszonélvezeti jog, vagy vezetékjog, stb.


Gazdaság

Folytatás a 19. oldalrólesetben a települési önkormányzat, a fenntartó cég, vagy a parkot láto-gatók birtokában van-e? A takarék-szövetkezet vagyona leggyakrab-ban a személyesen közreműködő tagok birtokában van.

A használat joga A tulajdonosi jogosítványok jól el-különíthetők olyan esetekben, ami-kor a tulajdonlás jól meghatároz-ható, állandó paraméterekkel bíró, ellenőrizhető módon nyilvántartott tulajdonhoz köthető: például egy magánszemély ingatlan-nyilván-tartásba feljegyzett 10 hektár 25 aranykoronás szántója esetén jól meghatározható maga a tulajdon tárgya, a tulajdonos személye és a használati jog is, hiszen az vagy a tulajdonosnál, vagy bérlőjénél van. A közparkok, terek használati joga mindenkit megillett. A takarékszö-vetkezeti vagyont általában több és

fizikai paraméterekkel nem mindig pontosan azonosítható vagyonelem alkotja. Általában a vagyont meg-testesítő banküzemi ingatlanokat, informatikai és kommunikációs esz-közöket, pénzeszközöket, stb. azok a szövetkezetben személyesen köz-reműködő tagok, illetve a nem tag alkalmazottak használhatják, akik ezeket a vagyonelemeket birtokol-ják. Ezek használata munkaköri leírá-sok, belső szabályzatok alapján szi-gorú belső kontroll mellett történik, a használat nem csak jog, hanem el-sősorban a szövetkezettel szemben meghatározott célok elérése érde-kében előírt kötelesség is.

A hasznosítás jogaA tulajdon hasznosításának joga – az előző példánknál maradva – alapesetben földtulajdonost illeti

meg, ő dönti el, hogy földjét maga használja, vagy ezt a jogát átruház-za, pl. bérbeadja. A köztulajdon tekintetében ez sok esetben korlátozásokkal érvé-nyesül, hiszen park, köztér átadható ugyan ideiglenes rendezvények cél-jára, de tartósan nem hasznosítha-tó az alaprendeltetésétől eltérően, vagy pl. önkormányzati tulajdon-ban lévő út nem zárható el hosz-szabb időre a forgalom elől, mert ilyen hasznosítással az önkormány-zat jogszabályokba ütközne, pl. sze-mélyes alapjogokat sértene. A taka-rékszövetkezet esetében a vagyon hasz nosításának joga közelebb áll a köztulajdonéhoz: a vagyonelemek hasznosítása tekintetében a dön-téshozó (igazgatóság, ügyvezetés, stb.) általában szigorú korlátok közé van szorítva. A banküzemi ingatla-nok, a kommunikációs, banktech-nikai eszközök hasznosíthatósága kizárólagos, de a pénzeszközök, mint vagyonelemek tekintetében hivatkozhatjuk azt a jogszabályi korlátot(Hpt.216/C.§) is,amelyszerint az átalakuló szövetkezeti hi-telintézet fel nem osztható vagyo-nát a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni, tehát nem kerülhet a tagok részére kifizetésre. A szövet-kezeti törvény 71. § (5) bekezdése értelmében a jogutód nélkül meg-szűnő, vagy gazdasági társasággá alakuló szövetkezet ún. „közössé-gi alapját”, mint fel nem osztható szövetkezeti vagyont más szövet-kezet, vagy szövetkezeti szövetség részére át kell adni, így a takarék-szövetkezettől más szövetkezeti intézményhez kerül e vagyonelem hasznosítási joga. Egyes –, elsősor-ban a hitelintézeti tevékenységhez köthető – vagyonelemek (pl. sza-bad pénzeszközök) hasznosításá-ban ugyanakkor a menedzsment nagy önállóssággal, de kizárólag a gazdasági racionalitásoktól és befektetési limitektől korlátozva dönthet. Összességében azonban a takarékszövetkezeti tulajdon hasz-nosításának joga szűk keretek kö-zött mozog és a hasznosításban

elsősorban gazdasági prioritások jutnak érvényre.

A rendelkezés jogaVáltozatos ugyanakkor a rendel-kezési jog gyakorlásának képe a szövetkezeti vagyonelemek felett, ami részben magának a rendelke-zési jognak az összetettségére, rész-ben a vagyonelemek sokféleségére vezethető vissza. Például a köztu-lajdonra jellemző sajátosságként említem, hogy bár a rendelkezési jogot a közösség képviseleti úton a tisztségviselőin keresztül gyakorolja, ez a képviselet nem ad felhatalma-zást a tulajdon megsemmisítésére, szemben azzal a magánszeméllyel, aki ezt például személyes tulajdo-nával bármikor megteheti. Ellenke-zőleg, a köztulajdon felett rendel-kezők a jó gazda gondosságával, hűen kötelesek a vagyont kezelni, a közérdeket szem előtt tartva. (Pél-dául a selejtezésnek, irattározásnak, adatkezelésnek önkormányzatnál és szövetkezetnél is szigorú szabályai vannak.) Ennek megfelelően a me-nedzsment általában ellenérték nél-kül nem is mondhat le a tulajdonról, azonban ez alól vannak kivételek. A gazdálkodás körén kívül, de a szö-vetkezet társadalmi szerepének és felelősségvállalásának keretei kö-zött dönthet támogatások nyúj-tásáról, adományok odaítéléséről. Az esetek nagy többségében a ta-karékszövetkezeti vezetőknek szé-leskörű meghatalmazása van az ész-szerű gazdálkodás és a jogszabályi előírások keretein belül a vagyon átalakításában, megterhelésében, ellenérték fejében történő elide-genítésében. Rendszerint önállóan dönthetnek bankfiókok nyitásáról (pénzeszközt alakít tárgyi eszközzé), óvadék nyújtásáról (vagyon megter-helése), eszközök (pl. ügyfelekkel szembeni követelések, követelések fejében átvett eszközök) értékesí-téséről. Önkormányzat az ilyen jel-legű rendelkezési jogosultságokat jóval kötöttebben gyakorolhatja (pl. törzsvagyont nem terhelheti, tarto-zást nem engedhet el).

A használat nem csak jog, hanem elsősorban a szövet-

kezettel szemben meghatározott célok elérése érdekében előírt kötelesség is.


A takarékszövetkezeti tulajdonról tehát azt állapíthatjuk meg, hogy a takarékszövetkezetben a kapcsolódó részjogosítványok jelentős részét a menedzsment, tehát a tagság, a tulaj-donosok szűk köre gyakorolja. Azok a tulajdonhoz kapcsolódó részjogo-sítványok amelyeket a menedzsment közvetlenül nem gyakorol, vagy evi-densek, azaz az ésszerű gazdálkodás keretei meghatározzák a tulajdonosi magatartást, vagy a menedzsment munkáltatói, szabályalkotási funkció-ján keresztül közvetetten képes hat-ni rájuk. Így a menedzsment a teljes közösségi tulajdon felett a magántu-lajdonéhoz közel hasonló jogosítvá-nyokkal bír, ez a tulajdonlás távolabb áll a köztulajdon jellemzőitől. A töb-bi tulajdonos pedig igazi közössé-gi tulajdonos, a tulajdon felett csak kismértékben, képviseleti rendsze-ren keresztül diszponál. Ezt erősíti, hogy a menedzsmenttel szemben erős információs hátrányban is van, hiszen se nem személyes közremű-ködő tag, se nem szakmai befekte-tő. Befektetéséből csak a részjegyé-re, annak osztalékára tarthat igényt, azonban a részjegytőke jellemzően kisebb, mint az eredmény-tartalék, a felhalmozott vagyon. Látható, hogy a menedzsment-nek megvan a lehetősége arra, hogy a közös vagyonnal, a köztulajdonnal közel úgy rendelkezzen, mint a sa-játjával, aminek korlátot valójában csak a vezetők személyes mentalitá-sa, szövetkezeti indíttatása, jóérzése szab. Az akár több évtizede regnáló szövetkezeti gondolkodású veze-tők helyébe természetszerűleg új, más értékeken szocializálódott ve-zetők kerülnek, akik másként viszo-nyulnak a szövetkezeti vagyonhoz. Ezeknél a vezetőknél nincs feltét-lenül személyi garancia arra, hogy azok a jogosítványok, amelyekkel rendelkeznek, a közösség érdeké-ben kerülnek felhasználásra, így egyetértek azzal, hogy ezeket jogi eszközökkel, külső szabályozással kell kikényszeríteni. A felhalmozott eredménytartalék nem csak az előnyös helyzetben lévő

tulajdonosok, hanem külső befekte-tők, spekulánsok célpontja is lehet. A takarékszövetkezetekkel üzleti kap-csolatba került piaci szereplők fel-ismerték a szabályozás hiányossá-gaiban rejlő üzleti lehetőséget. A nyitott tagság, mint a szövetkezetek esetében kötelezően alkalmazandó elv alapján a takarékszövetkezet kö-teles tagjai közé felvenni minden je-lentkezőt, aki a szövetkezet céljaival egyetért és a vagyoni hozzájárulást rendelkezésre bocsátotta. Mivel a vagyoni hozzájárulás általában a sa-ját tőkéhez képest jelképes összegű ez nyilvánvalóan nem jelent korlátot a tagság szabályozására, de ez a faj-ta korlátozás ellentmondana a szö-vetkezeti szerveződés alapjainak is. A tagsági jogviszony létesítésének alapszabályban rögzíthető feltételei pedig szintén a szövetkezeti szellemi-ségből és a jogszabályokból eredően sem lehetnek negatívan korlátozóak, így azok a kritériumok, amelyek a tag vonatkozásában megfogalmazásra kerülnek, gyakran nem jelentenek a spekulánsok számára akadályt. Pél-dául a leggyakoribb előírás, hogy a tag lakóhelye, székhelye a szövetke-zet működési területén legyen nyil-vánvalóan egyszerű adminisztrációs kérdés. A tagsági jogviszonnyal kap-csolatban nem kellő körültekintés-sel megfogalmazott és alkalmazott alapszabály tehát veszélynek teszi ki a szövetkezetet. Mint azt sajnos gyakorlati példában is láthattuk a spekuláns a takarékszövetkezet tag-létszámát alapul véve, néhány ezer forintért embereket bérelt, akiket az alapszabály hiányosságai miatt fel kellett venni a tagok sorába. Az ilyen szavazati többségbe került spe-kuláns leváltotta a menedzsmentet és saját kezébe vette az irányítást és a szövetkezetet. Ez komoly veszélye-ket hordoz a prudens pénzintézeti működés szempontjából. Elvesz-nek mindazok az értékek és velük az intézményes garanciák, amelyek a biztonságos, körültekintő, demok-ratikus működésre és kollektív szer-vezeti célokra épültek. Hogy csak néhányat emeljünk ki, eltűnik a bi-

zalmi viszony a tagság, az ügyfelek és a menedzsment között, ezzel pél-dául eltűnik a nagy taglétszámban rejlő tőkepótló képesség (ami egy pénzintézetnél elengedhetetlen), hiszen a tagság olyan cégbe nem fektet, ahol kikerült a kezéből az irá-nyítás és nincs ráhatása befektetése hozamára, az osztalékra, vagy az ára-zásra. Teljes mértékben megszűnnek a kollektív döntések, a spekuláns a szövetkezeti vagyont sajátjaként kezeli, ezzel egy személyben, belső korlátok nélkül (hiszen a belső ellen-őrzést, felügyelő bizottságot saját igényei szerint szervezheti) rendelke-zik olyan vagyon felett is, ami nem a takarékszövetkezeteké, hanem csak

kezelésére bízták. Ez a kezelt vagyon pedig tízszerese- hússzorosa is le-het a saját vagyonnak, amiben csak töredék a spekuláns pénze. Előáll az az irreális helyzet, hogy akár né-hány százezer forint befektetéssel a spekuláns több milliárd forint felett rendelkezzen egy személyben, akár a legcsekélyebb szakmai hozzáértés nélkül, ez pedig sem a szövetkezet, sem a szektor, sem a hazai pénzpi-ac biztonsága szempontjából nem engedhető meg. A szabályozás tehát szükséges, kér-dés, hogy alkalmas-e, elégséges-e a takarékszövetkezetek belső tulajdoni viszonyainak rendezésére, a spekula-tív tőke kizárására. A szabályok bizo-nyos tulajdonosi szerkezet elérését célozzák, vagy pusztán tiltóak és a nem kívánatos belső viszonyok ki-zárására korlátozódnak?

( Folytatás a következő számban.)

Gazdaság

Az esetek nagy többségé-ben a takarékszövetkeze-ti vezetőknek széleskörű meghatal-

mazása van az ésszerű gazdálkodás és a jogszabályi előírások kerete-

in belül a vagyon átalakításában, megterhelésében, ellenérték fejé-

ben történő elidegenítésében.


Gazdaság

a műhelymunka elsődleges célja a civil szervezetek képviselői és a magyar pénzpiaci szereplők közöt-ti párbeszéd kialakítása volt. Több kereskedelmi bank mellett az OTSz is meghívást kapott, annak érde-kében, hogy bemutassa az integ-rált takarékszövetkezeteket, illet-ve a lehetséges együttműködési formákat a takarékszövetkezetek és a civil szektor szereplői között. Az OTSz-be tömörült takarékszö-vetkezetek tevékenységéről Varga Antal ügyvezető igazgató számolt be, s örömmel vett tudomást a civil szervezetek azon tapasztalatairól, hogy milyen rugalmasan szolgál-

ják ki őket a takarékszövetkezetek. A szövetkezeti prezentáción belül felszólalt Nyitrai Ákos, aki az újon-nan alakult Szociális Szövetkezetek Szövetségének ügyvezetője. Ezt megelőzően Jean-Philippe Poulnot úr, a francia Chèque Déjeuner ügy-vezetője ismertette a szövetkezeti formában működő cafeteria céget, melynek hazánkban is van leány-vállalata. A szövetkezeti modul elő-adásait Váradi Lajos, az OTSz mun-katársa moderálta. A fórumot felvezető előadáso-kon elhangzott, hogy 2008-ban Ma-gyarországonkb.65.000non-profitszervezetet tartottak nyílván, ezek zöme a rendszerváltás után, 1990-et

Új szereplők a pénzpiacon A civil szervezetek és a hitelintézetek fóruma

Szerző:V. L.

Idén január 13-14. között Budapesten fórumot rendezett a DemNet (Demokra-tikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány) „Új szereplők a pénzpiacon” címmel. Az eseményt a magyar EU-elnökségi programsorozat részeként rendezték meg, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatása mellett.

követően jött létre. Jelentős részük Alapítvány, vagy Egyesület, de ezen-túl közhasznú társasági formákban is működhetnek. Mintegy 78.000 főt foglalkoztatnak, s éves bevételük kb. 1.100 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP4,1%-átképviseli.Abevételek80%-a a civil szervezetek 15%-ánál csapódik le, ami arról tanúskodik, hogy a civil szervezetek nagy több-sége vegetál, vagy stagnál. A kutatás eredményei szerint a ci-vil szervezetek nagyban függenek egy forrástól, ha ez a forrás beszű-kül, vagy megszűnik, úgy a szervezet léte kerül veszélybe. Megállapítható az is, hogy rendszerint nem rendel-keznek pénzügyi tartalékokkal, nem kellő szintű a pénzügyi ismeretanya-guk, s általában nem vesznek fel hi-telt, mert ehhez nem rendelkeznek megfelelő fedezettel. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy62%-uknemküzdpénzügyiproblémákkal, 87%-uknak nem volt adósságuk, de ugyanakkor 77%-uk-nak nem volt semminemű megta-karításuk. Fejlődésük elmarad, mi-vel alacsony a kockázatvállalásuk, a célokat forrásukhoz igazítják, stabil bevételek hiánya jellemzi őket. Ezért tevékenységükre a projektszerű mű-ködés a jellemző. Szinte állandó bizonytalanságbanélnek,74%-ukéves költségvetéssel rendelkezik, s csak minden harmadik civil szer-vezet készít több évre szóló pénz-ügyi stratégiát. Nem a növekedés, hanem a túlélés a céljuk. A fórumon megjelent civil szerve-zetek képviselői is arról számoltak be, hogy nagy a függésük az állami/önkormányzati támogatásoktól. Mi-

vel tevékenységük főleg az államtól, önkormányzatoktól átvett felada-tok ellátására irányul, ezért számít-hatnak az innen származó támo-gatásokra. Az is igaz viszont, hogy minden költségvetési megszorító politika veszélyeztetheti működé-süket. Jelentős forrás számukra az adóbevételek 1%-a is, számosan lobbiznak ismeretségi körükben, vagy hirdetések útján e források megszerzése érdekében. Felhív-ták a pénzintézetek figyelmét arra, hogy ugyan kellő banki fedezetet nem tudnak nyújtani, de többéves működésük kellő garancia arra, hogy a hiteleket vissza tudják fizetni, hi-szen az államtól, önkormányzatoktól rendszeresen megkapják a támoga-tásokat. Sőt, nem engedhetik meg maguknak azt, hogy tartozzanak, hiszen abban a pillanatban kizárják magukat a pályázati lehetőségek-ből. Két felszólaló is arról számolt be, hogy a pénzügyi válság első évében, 2008-ban, hiába fordultak számla-vezető kereskedelmi bankjukhoz, nem jutottak hitelhez. Mindketten a takarékszövetkezeteknél találtak megoldást, ahol nagyon rugalma-san, rövid időn belül kedvezően bí-rálták el hitelkérelmeiket. A DemNet kutatási összefogla-lója is megállapította, hogy a civil szektor számára leginkább a kiter-jedt vidéki fiókhálózattal rendelke-ző takarékszövetkezetek jelentik a pénzügyi partnert: az alapítványok, szövetkezetek körében végzett in-terjúkból kiderült, hogy nagy részük igény esetén kapott likviditási hitelt (folyószámlahitelt) a számlavezető takarékszövetkezettől.

A civil szervezetek nagyban függenek egy forrástól, ha

ez a forrás beszűkül, vagy megszűnik, úgy a szervezet léte kerül veszélybe.


Fókusz TakarékszövetkezetGádoros és Vidéke Takarékszövetkezet

Gazdaság


Szerző:Nagy

Mária

Javában folyik a KÖT Biztosító Egyesület számviteli évzárása. A számok magukért beszélnek. A válság miatt visszaesett hi-telezés ellenére a kölcsönfedezeti életbiztosításokon alapuló gazdálkodásunk stabil, és a kiszámítható és költségtakarékos működésnek köszönhetően 2010-ben is pozitív eredményű.

Gazdaság

örömmel számolhatunk be arról, hogy a 2010. évi mérleg szerinti eredmény több mint 20 millió Ft lett, melynek jelentős részét – az In-téző Bizottság javaslatára, és a Kül-döttgyűlés döntése alapján – mint minden évben a tagjaink között visz-szaosztunk majd. A Küldöttgyűlés a hagyományaink szerint tavasz ele-jén kerül majd megrendezésre, ahol részletesen beszámolunk a 2010. évi teljesítményről, illetve a 2011. évi tervekről. A következő táblázat bemutatja azon takarékszövetkezeti tagjaink nevét és teljesítményének pontszá-mát, akik 2010-ben az első 10 között teljesítettek.

A Takarék újság őszi számában megjelent cikkünkben tájékoztatást adtunk arról, hogy a 2010. évre ki-írt díjbevételi verseny alapján, még mely Takarékoknak volt esélyük tel-jesíteni a kiírásban szereplő egyéni teljesítményhatárt. Nagy örömünk-re szolgál, hogy a felsorolt 8 tagunk közül6-nakmindezsikerült,egypedig jelentősen megközelítette a versenyben meghatározott díj-bevételi elvárást. Az alábbi táblázat a fent felsorolt első 10 helyezettünkön kívüli, de a

Számadás

versenykiírás szerinti még biztos ju-talmazottakat ismerteti:

Gratulálunk az elért eredmény-hez! A jutalmazásról a kiírások alap-ján majd a Küldöttgyűlés hoz ha-tározatot, melyet a későbbiekben ismertetünk. Hagyományainkhoz híven a díjbe-vételi verseny mellett minden évben a kirendeltségi dolgozók számára is versenyt hirdetünk. A 2010. évi ada-tok összevetése a kiírással azt jelzik, hogy mintegy 20 Takarékszövetkezet, legkevesebb 30 dolgozója jogosult 2011-ben szakmai tanulmányúton részt venni. A jutalmazottak végle-gesítése, valamint a pontos úti cél meghatározása szintén a Küldött-gyűlés feladata lesz majd. Végezetül még két aktualitásról sze-retnénk beszámolni. Előző cikkünkben tájékoztatást adtunk arról, hogy a La-kossági Bankszámla Hitelkeret, Hitel-kártya (rövid nevén: LBH) életbiztosítá-sunk kötésének lehetőségét teszteljük a TIER rendszerben. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy 2011. január 20-tól élesben is elérhető, köthető LBH biz-tosításunk a T-Pontos tagjaink számá-ra alkotott előtét rendszerben. Ezáltal könnyebbé, gyorsabbá, egy helyen elérhetővé vált ezen biztosításunk az ügyintézők számára.

Rangsor Első 10 Takarékszövetkezet Pontszámok1. Fókusz Takarék 1.9322. Rajkai Takarék 9143. Téti Takarék 5234. Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 4665. Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet 4076. Völgység-Hegyhát Takarék 3627. Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet 2538. Somogy Takarék 2269. Jász-Takarékszövetkezet 195

10. Polgári Takarék 166

A Pénzügyi Szervezetek Állami Fel-ügyelete, mint fogyasztóvédelmi ha-tóság a biztosítási szektor számára előírta fogyasztóvédelmi felelős ki-nevezését. Egyesületünknél Horváth Attila értékesítési és marketing mun-katárs látja el ezt a feladatot, melyet a honlapunkon is jelölünk majd. So-kuk már ismerhetik személyesen őt, hiszen az Egyesület stratégiájának megvalósítása érdekében feladata új Takarékszövetkezetek toborzása, va-lamint a meglévő tagjainkkal történő folyamatos kapcsolattartás, oktatás és konzultáció. Tekintettel arra, hogy a „fogyasztókkal” csupán közvetet-ten, a tagjainkon keresztül érintkez-hetünk, ebből következik, hogy Hor-váth Attila munkatársra bíztuk ezt a feladatot. Annak érdekében, hogy a

„fogyasztók” felé megnyilvánuló köz-vetett kapcsolatunkat élőbbé tegyük, álljon itt kollégánk és Egyesületünk valamennyi elérhetősége:

KÖT Biztosító Egyesület

Székhely: 1082 Budapest, Üllői út 50. 3/29.Levelezési cím: 1446 Budapest, Pf. 453.Telefonszámok: (1) 323-0070, 71, 72Fax: (1) 333-8277E-mail: [email protected]; [email protected]: kotksz.hu

Horváth Attila Telefonszám: (1) 323-0070E-mail: [email protected]

Takarékszövetkezeti üdvözlettel:a KÖT csapata

Rangsor Első 10 Takarékszövetkezet Pontszámok

11. Savaria Takarékszövetkezet 150

12. Környe-Bokod Takarék 149

13. Bak és Vidéke Takarékszövetkezet 140

14. AgRIA Bélapátfalva Takarékszövetkezet 129

25Takarék 2011. január – február

Kedves olvasó!TakarékBank hírei

A lap arculati megújulásával együtt mostantól új tartal-mi elemként a TakarékBank is állandó rovattal jelentke-zik. Szeretnénk ezt a fórumot is kihasználni arra, hogy tájékoztatást nyújtsunk a TakarékBankhoz kapcsolódó aktualitásokról, ezzel is elősegítve a vezetők és minden

olvasó könnyebb információhoz jutását. Mindezt a meg-szokottakhoz képest ügyfélbarátabb, figyelemfelkeltőbb formában.

Hasznos és kellemes olvasást kívánunk!a TakarékBank csapata

Ügyfeleinknek – új Electra internet Banking szolgáltatás

Önkiszolgáló ügyfelek

Egy felmérés szerint európai uniós átlagban minden negyedik internetező banki ügyeit a világ-hálón keresztül bonyolítja le. Magyarországon ennél kevésbé elterjedt az online banki ügyinté-zés. Napjainkban fontos szempont a hatékonyság növelése, és valljuk be, nincs annál hatéko-nyabb megoldás - sem az ügyfél, sem a bank számára -, mint amikor az ügyfél saját otthonából "önkiszolgáló módon", elektronikus banki felületen keresztül tudja intézni pénzügyeit.

mindezen indokok miatt a Takarékbank az elmúlt évben úgy érezte, annak dacára, hogy a takarékszövetkezeti integráció-ban már létező szolgáltatás az Internetbank, létrehoz egy új egységes Internet Banking rendszert. A kedvező piaci és fel-használói tapasztalatok alapján a Cardinal Kft. kapta a megbí-zást az Electra Internet Banking – röviden EIB – rendszer fej-lesztésének elvégzésére. Az Electra Internet Banking fejlesztését egyrészt hitelintézeti igény, közvetlen ügyfél igények, másrészt piaci trendek és fej-lődési irányok határozták meg. A Takarékbank egy másik célt is kitűzött maga elé: nevezetesen az EIB rendszer egyesítse

magában a jelenleg használt rendszerek tudását, továbbá tar-talmazzon olyan szolgáltatásokat is, amelyek versenyképessé teszik más kereskedelmi bankok által nyújtott szolgáltatások-kal szemben. Az internetbank szolgáltatás fejlesztését a bank saját költségen végzi. Reményeink szerint ebből kifolyólag az EIB rendszer fejlesztése hatékonyabb és gyorsabb lesz az integ-rációban jelenleg működő rendszerekhez képest. Ugyanakkor az EIB rendszer szolgáltatásainak továbbfejlesztésében a hitel-intézeti igények, tapasztalatok alapvető szerepet képeznek.A rendszer mind TakarékPontos, mind nem TakarékPontos ar-culati kialakításban elérhető az igények szerint. A kezdeti fej-lesztéseket három fázisra osztottuk. Az első fázis fejlesztései 2010. májusban kerültek éles üzemi használatba, melyek élesítésével az ügyfelek számára lekér-dezhető a számlaegyenleg, tájékozódhatnak a számlakivo-natról, átutalásokat indíthatnak bankon belül és bankon kívül. Az ügyfelek szabadon rendelkezhetnek megtakarításaikról, az interneten keresztül kezelhetik lekötött betéteiket. A vállalko-zásoknak lehetőségük van csoportos átutalások és csoportos beszedések kezelésére. Mindezek a funkciók forint számlák esetén váltak elérhetővé. A fejlesztés második fázisában a két jelenleg kapcsolódó számlavezető rendszer tekintetében bevezetésre kerültek a deviza funkciók, melynek hatására a felhasználók már deviza bankszámláikat is kezelni tudják, számláik között konverziót



az integráción és az OTP-n kívül további Magyarországon te-vékenykedő pénzintézetek is csatlakoztak (UniCredit), illetve várhatóan csatlakoznak a közeljövőben (K&H Bank) a PayPass™ elfogadói és kibocsátói oldalának bővítéséhez, mutatva ezzel is az új fizetési technológiában rejlő hatalmas üzleti potenciált. A MasterCard® PayPass™ fizetési technológiáját alkalmazó PayPass™ bankkártyák és a TakarékPont kirendeltségeken el-érhető PayPass™ Karórák tranzakciónként maximum 5.000 Ft-os értékhatárig biztosítják a gyors és egyszerű fizetést az erre alkalmas PayPass™ elfogadóhelyeken. A MasterCard® által 2002-ben bevezetett PayPass™ érintésnélküli fizetési technológia a

PayPass™ – érintés nélkül Új technológiájú bankkártya

kisösszegű költések esetén előnyösebb a hagyományos bank-kártyás fizetésnél, hiszen jóval gyorsabb tranzakciót tesz lehe-tővé. A PayPass™ kártya esetében a nagyobb összegű vásárlás hagyományos módon a chip, vagy a mágnescsík leolvasásával történik, míg az ATM-es tranzakciók esetén nincs különbség a PayPass™ és a hagyományos kártya használatában. Magyarországon a TakarékBank az elsők között vezette be az érintésnélküli fizetést, ám abban első és egyedülálló a piacon, hogy ügyfelei nem csak egy hagyományos plasztik, hanem egy egyedi karóra segítségével is élvezhetik a gyors fizetés előnyeit.

Az érintés nélküli – PayPass™ – fizetési technológia fejlődését jól mutatja, hogy az elmúlt 3 hónap-ban dinamikusan növekedett a PayPass™ fizetési eszközök kibocsátásához és elfogadásához csatlako-zó Hitelintézetek, valamint a tényleges PayPass™ technológiát alkalmazó elfogadóhelyek száma.

is végezhetnek. Ugyancsak a második fázisban készült el, és került már részlegesen bevezetésre az új PDF formátumban elérhető gazdálkodói kivonat, amely főként a vállalkozások számára kiemelt fontosságú, hiszen ez a formátum biztosítja a hiteles forgalmi kimutatást a számukra. A harmadik fázis fejlesztései hamarosan befejeződnek és feb-ruárban már elkezdődik az értékpapír kereskedési modul teszte-lése. Az értékpapír modul lehetőséget biztosít a befektetési ter-mékek EIB rendszeren keresztül történő elérésére, mindezt úgy, hogy az ügyfél végig egy felületen a hitelintézet saját logója alatt bonyolíthatja le komplexen valamennyi – számla, betét, deviza, értékpapír – tranzakcióját. Ennek az új modulnak a beillesztésé-vel biztosan állíthatjuk, hogy az új egységes Internet Banking rendszerünk versenyképes terméke lesz a hazai piacnak. És ezzel végére is érhetnénk a fejlesztések felsorolásának, de mint ahogy az lenni szokott a rendszer használatakor me-

rülnek fel újabb és újabb igények, fejlesztési ötletek, így szin-te észrevétlenül, de belekezdünk egy újabb fázis fejlesztése-ibe. Bankkártya funkciók közül a bankkártya limitmódosítás, és bankkártya státuszmódosítás (letiltás, aktiválás) is elérhető lesz a közeljövőben a felületről, illetve lehetőség lesz EIB felü-leten keresztül deviza betétlekötési funkciók használatára is. Ebben a fázisban a beérkezett észrevételek hatására módo-sul néhány – már bevezetett – tranzakció, funkció működése. Így a felhatalmazás és állandó megbízás tranzakciók kezelése automatikussá válik. Terveink között szerepel egy EIB fejlesztői klub létrehozása is. Továbbá megkezdődött és zajlik a Moonsol és az EIB rend-szer kapcsolatának kialakítása is. Reményeink szerint az új EIB rendszert hitelintézeti partne-reink ügyfelei mind szélesebb körben fogják használni, így a szolgáltatások színvonala és számossága a bankközi piacon is elismert rendszerré teszi ezt az új fejlesztést.



TakarékBank hírei

Az Integrációban 2010. novemberétől csatlakozhatnak a Hitelintézetek a PayPass™ technológiához. 2011. január végé-igösszesen63Hitelintézetéltezzelalehetőséggeléskínáljaügyfeleinek a PayPass™ fizetési eszközöket és létesít új PayPass™ elfogadóhelyeket. Ez is jól mutatja, hogy az integráció meny-nyire nyitott az új szolgáltatások bevezetésére. Örülünk annak, hogy ilyen nagy számban mutatkozott érdeklődés a szolgálta-tás iránt, mely reméljük, beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Elfogadóhelyek 2010 novemberéig körülbelül 220 PayPass™ elfogadóhely lé-tezett Magyarországon elsősorban Budapestre és annak agg-lomerációjára koncentrálva. Azazótaelteltidőszakbanközeltriplájára(600felettielfo-gadóhelyre) emelkedett azon kereskedők száma, ahol már le-hetőség nyílik a PayPass™ fizetésre is. Már nem csak Budapesten és vonzáskörzetében, hanem ország-szerte lehet PayPass™ bankkártyával/karórával fizetni, többek kö-zött Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden is. Városok, ahol nagyobb számú PayPass™ elfogadóhely van:

Az elfogadóhelyek száma továbbra is folyamatosan bővül, melyek megtekintésére a www.fizessazoraddal.hu weboldal Elfogadóhelyek menüpontja alatt van lehetőség. Az elfogadóhelyek számának dinamikus emelkedéséhez az is hozzájárult, hogy az új PayPass™ elfogadóhelyek létesítésé-hez a Hitelintézetek támogatást kaptak már a tavalyi évben is, és a támogatás igénybevételének lehetőségét 2011. március végéig meghosszabbítottuk, így ezzel a lehetőséggel a Hitel-intézetek továbbra is élhetnek. Fontos újítás még az idei évben az ún. ’hard limit’ eltörlése (a MasterCard® kártyatársaság jelenleg érvényes szabályai sze-rint a bankkártya PayPass™ funkciója csak 5.000 Ft összeg alatt használható). A kártyatársasági szabályok várható változásának köszönhetően 2011. I. félévében a PayPass™ fizetési összegkor-lát megemelkedik, azonban 5.000 Ft felett (soft limit) szükség lesz a PIN kód megadására. A PIN kód megadása történhet a POS terminálhoz csatlakoztatott PIN PAD-en, vagy a PIN kód megadására alkalmas PayPass™ elfogadó eszközön.

A PayPass™ jövője egy lehetséges jövőkép?Mivel a technológia az NFC (Near Field Communication) tech-nológiát veszi alapul, így már most láthatóak azok a folyamatok

melyek a rohamos és nagy arányú elterjedés irányába hatnak. A technológia szinte korlátlan lehetőséget ad fejlesztői olda-lon újabb és újabb megoldások kialakítására. A közelmúltban lehetett már olvasni a mobiltelefonokra tervezett alkalmazá-sokról. Először várhatóan egy ún. sticker (telefonra ragasztható matrica) fog megjelenni, majd az okos telefonokra írt szoftver alkalmazások hódíthatnak teret. Ezzel akár a jövőben a „fizikai” bankkártya el is tűnhet , csupán mint egy szoftver marad meg. Innentől már csak egy lépés, hogy az ügyfél az igényelt „kártyáját” egy kód megadásával letölt-se és aktiválja a telefon-ján és egyből elkezd-je használni azt. Eddig azonban még számos biztonsági kérdést meg kell oldani. A Takarék-bank új szolgáltatójá-nak kiválasztásakor arra törekedett, hogy ebben a fejlesztési versenyben lépést tudjon tartani a piac vezetőivel (megjegyezzük, az első ilyen jellegű mobilra kialakított megoldást a First Data alakí-totta ki pilot jelleggel az Egyesült Államokban). De maradjunk a jelenben, ugyanis még számos, a napi mű-ködéshez kapcsolódó feladatot kell megoldanunk az elégedett ügyfélkiszolgálás érdekében.

Város PayPass™ elfogadóhelyek száma 2011. január 31-énBudaörs 13

Budapest 324Debrecen 8

győr 7Komárom 10

Miskolc 9Mohács 9

Pécs 88Szeged 18Vecsés 9

Már nem csak Budapesten és

vonzáskörzetében, hanem országszerte lehet PayPass™ bankkártyával/karórával fi-zetni, többek között Debre-

cenben, Győrben, Miskol-con, Pécsett és Szegeden is.


a forgóeszközhitel a mikro-, kis- és közép-vállalkozások részére kialakított, a vállalko-zás tevékenységéhez szükséges forgóeszkö-zök és/vagy szolgálta-tások finanszírozására szolgáló hiteltermék,

a Beruházási hitel ugyanennek a körnek a fejlesztéseit, be-ruházásait, és ez által a beruházási kedvének ösztönzését, a vállalkozások versenyképességének fejlesztését támogató konstrukció. Mindkét termékhez állami kamat- és garanciadíj támoga-tás is társul. A nyújtott 2%-os kamattámogatás a BUBOR-hoz, valamint5%(Forgóeszközhitel),illetve4,5%(Beruházásihi-tel) kamatfelárhoz kötött kamatozást igazán versenyképes-

Széchenyi Forgóeszközhitelés Széchenyi Beruházási Hitel

KKV-k az előtérben

sé, könnyen kitermelhetővé teszi a vállalkozások számára. ASzéchenyiForgóeszközhitelben(12-36hónapra)mini-mum 1 millió Ft, maximum 25 millió Ft hitelösszeg adható, míg a Beruházási hitelben (12-120 hónapra) – akár ezen felül is – további 50 millió Ft segítheti a vállalkozások fejlődését. A Széchenyi Program azonban nem áll meg itt… Újabb termékek sorával találkozhatunk nem sokára: a Széchenyi Önerőhitel, majd a Támogatás megelőlegező hitel után az Agrár Széchenyi Kártya bevezetését irányozta elő a Kormány a vonatkozó határozatában. A Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) forgalmazásában immáron 2-3 éve piacvezető Integráció ezen új termékek forgalmazásával is lehetőséget nyújthat ügyfelei számára, hogy a KKV szektor mind nagyobb arányú finanszírozásá-val működésüket segítse. Ezáltal a szektor is új ügyfeleket nyerhet meg, így még jelentősebb szeletet hasíthat ki abból a bizonyos piaci tortából.

A Széchenyi For-góeszközhitelben

(12-36 hónapra) minimum 1 millió Ft, maximum 25 millió Ft hitelösszeg adható.

A már jól bevált és a takarékszövetkezeti körben jelentős sikereket magának tudó Széchenyi Kártya folyószámlahitel mellett az új gazdaságélénkítő program bővülése látványos: a Széche-nyi Forgóeszközhitel tavaly őszi indulását követően 2011 februárjától a Széchenyi Beruházási hitel is elérhető a forgalmazásban részt vevő 113 Hitelintézet összesen 1118 kirendeltségén.


TakarékBank hírei

Elektronikus kereskedési rendszer a takarék-szövetkezeti szektorban!

Lehetővé válik a befektetési termékek interneten keresztüli kereskedése, akár otthonról is


A Takarékbank 2011 tavaszán elindítja az interneten keresztüli, elektronikus befektetési kereskedő-rendszerét a magyar takarékszövetkezeti szektorban, két különálló megoldást is kínálva. Várhatóan márciusban indul a Takarék NetBróker elnevezésű önálló prémium verzió, majd a későbbiekben az Electra Internet Banking – röviden EIB – rendszeren belüli értékpapír verzió. A két befektetési rendszer segítségével, reményeink szerint mind az átlagfelhasználók, mind pedig a speciálisabb igényekkel rendelkező ügyfelek megtalálhatják a számukra megfelelő szolgáltatási csomagot.

az eib rendszerrel összekapcsolt verzió segítségével az ügy-felek egy felületen kezelhetik az értékpapírszámláikat, a hoz-zá kapcsolódó pénzszámlájukat, valamint a forint és deviza fizetési számláikat. Az értékpapírmodulban forgalmazhatnak befektetési alapokat, kötvényeket és részvényeket. A tőzsdei

tranzakciók esetében a 15 perccel késleltetett utolsó tőzsdei kötési árak segítenek tájékozódni a piac alakulásában. Az EIB rendszeren keresztül elérhető értékpapír modul fejlesz-tése befejeződött, és hamarosan elkezdődnek a felhasználói

TakarékBank hírei

30 Takarék 2011. január – február

fentiek mellett felhívjuk Ügyfeleink figyelmét, hogy a mindkét kereskedési rendszeren belül elérhető, de ezektől függetlenül is nyitható Adófaragó Befektetési Számla (TBSZ) várhatóan az idei évben az érdeklődés fókuszába kerül. Ez a számlatípus megoldást kínál a be-fektetései tekintetében még bizonytalan ügyfeleknek, akik középtávon szeretnének megtakarítani. Ügyfeleink fokozatosan ismerik fel a termék előnyeit, amelynek oka egy félreértelmezésen alapuló tartózkodás lehet. Sokan úgy gondolják, hogy amennyiben a 3 és 5 éves befek-tetési periódus előtt nyúlnak hozzá a TBSZ számlához, úgy hátrány éri őket a lekötött betéti, illetve a hagyomá-nyos értékpapírszámlához képest. Azonban valójában semmilyen jellegű hátránnyal nem kell szembesülni-ük, mivel ilyen esetben mindössze a termék által kínált

előnyökről (kedvezményes adókulcsok) kell lemonda-niuk. Tulajdonképpen az Adófaragó Befektetési Szám-la kockázat nélkül kínálja az adókedvezmény, illetve az adómentesség lehetőségét, így bátran választható ki-egészítő megoldásként a lekötött betéti számla és az értékpapírszámla mellé. A kérdés, hogy mennyi érték-papír befektetésre szánt pénzünk van, amire 3, vagy 5 év után kedvezményt is szeretnénk kapni. Várakozásaink szerint,azegykulcsos,16százalékosSZJAbevezetésekapcsán növekedni fog a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, így újabb lehetőségük adódik az alternatív befektetési formák kialakítására. Fontos, hogy időben elkezdjük kialakítania a közép–, hosszútávra szóló meg-takarításainkat, amelyek a későbbiekben is biztosíthat-ják a megszokott életszínvonalunkat.

Rövid hír

*A kereskedési időszakon kívül (pl. hétvégén) adott megbízások a következő munkanap, a piacnyitást követően teljesülnek.

a pannon takarékszövetkezet a tagság döntése és a Pénz-ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján 2011. január 1-jétől Pannon Takarék Bank Zrt. néven, keres-kedelmi bankként működik tovább. „Üzleti filozófiánk, üzleti kapcsolatrendszerünk nem válto-zik! Kizárólagosan magyar tulajdonú, regionális hitelintézet-ként a lakosság, kis-, középvállalkozások, helyi önkormány-zatok és társadalmi szervezetek bankja kívánunk maradni.

Természetesen megőrizzük jogi és gazdasági önállóságunkat és helyismeretünkre, helyi kapcsolatrendszerünkre alapozva továbbra is rugalmas és színvonalas szolgáltatást kívánunk nyújtani ügyfeleinknek. A jövőben is tagjai maradunk a Ta-karékszövetkezeti Integrációnak és a Takarék Pont hálózat-nak, hogy ügyfeleink élvezhessék egy erős, a legnagyobb fiókhálózattal és második legnagyobb ATM hálózattal ren-delkező hitelintézeti csoport előnyeit és biztonságát.”

tesztek. A rendszer indulásáról a későbbiekben tájékoztatni fogjuk az ügyfeleinket.

Takarék NetBrókerA Takarék NetBróker elnevezésű, önálló prémium elektroni-kus értékpapír számlakezelő rendszeren keresztül, ügyfele-ink ún. real time adatokon keresztül, folyamatosan figyelem-mel kísérhetik a piaci árak változását, valamint kiértékelhetik befektetéseik alakulását. Ennek segítségével pontosan lát-hatják a tőzsdére aktuálisan beadott vételi és eladási ajánla-tokat. Ezen túlmenően, egy professzionális grafikonrajzoló felületen egyedi, saját elképzeléseik szerint felépített tech-nikai elemzéseket készíthetnek, így befektetési döntéseiket még inkább megalapozva hozhatják meg. Ezen túlmenően a felületen ügyfeleinket gyorsan és áttekinthető formában tájékoztatjuk a nagyvilág gazdasági híreiről, eseményeiről is, hogy mindig naprakészek legyenek. Mindkét felület segítségével lekérdezhetővé válnak a kü-lönböző számlákon végrehajtott tranzakciók, pénzmozgá-sok, egyéb információk. Egyszerűen áttekinthetik megbízá-saik státuszát és azok múltbeli alakulását is, gördülékennyé, átláthatóvá válik a befektetések kezelése.

Az elektronikus értékpapírszámla kezelő rendszereken keresztül az ügyfeleink a normál értékpapír számlájukon túlmenően, a TakarékInvest Nyugdíj – előtakarékossági és az Adófaragó Befektetési Számláikhoz is hozzáférhetnek, melyekre különböző befektetési megbízásokat adhatnak a nap24órájában*,azalábbiakszerint. – a BÉT-en jegyzett részvényekre (azonnali piacon) vé-teli/eladási, limitáras/piaci megbízás ( az EIB rendszer kere-tében csak limitáras megbízás adható ) – TakarékInvest befektetési alapokra vételi/eladási megbízás – TakarékInvest strukturált kötvényekre jegyzési megbízás – magyar állampapírokra (MÁK, DKJ) fix áras megbízás Ezen kívül rendelkezhetnek a számlán lévő pénzük átuta-lásáról, vagy meghatározott devizára történő átváltásáról is. Ügyfeleink mindezt kedvező havi fix díjért és a személye-sen adott megbízásokhoz képest alacsonyabb jutalék mel-lett vehetik igénybe. Ez év márciusától kedvezményes havidíj mellett kínáljuk minden Ügyfélnek a Takarék NetBróker rendszer tesztver-zióját a Takarékbank teljes értékpapír ügynöki hálózatában. További információkért már 2011. márciusában forduljon bi-zalommal a számlavezető hitelintézetéhez!


31Takarék 2011. január – február

1/a/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés támogatta, hogy 2011. első negyedévében az integrációs stratégia, üzleti és szakhatósági kapcsolatok áttekintése, megvitatása okán Elnöki Fórum kerüljön meg-rendezésre.

1/b/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés támogatta, hogy felállításra kerüljön egy bel-ső, a Régiók és az integrációs központi szervek által delegált képviselőkből álló Marketing Bizottság, az OTSZ Elnöksége mellett működő előkészítő, koordinatív jellegű tanácsadó testületként.

1/d/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés felhatalmazta az OTSZ Elnökségét, hogy vizs-gálja meg és terjessze az OTSZ 2011. évi tavaszi Közgyűlése elé a hatályos Kitüntetési Szabályzatban meghatározott ki-tüntetési elvekben felmerülő módosítási lehetőségeket.

1/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés jóváhagyta OTSZ 2011. évi költségvetésére vonat-kozó javaslatot. A Közgyűlés egyben támogatta, hogy a 2011. évi marketing költségvetés 1/3-ad része már 2011. január 01-től PR célra felhasználható legyen, az Elnökség határozatával, míg a 2011. évi marketing költségvetés felhasználásának egyéb irá-nyairól az OTSZ 2011. évi tavaszi közgyűlése fog dönteni.

2/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatAz OTSZ Közgyűlése tudomásul vette a Takarékbank Zrt. 2008. évi kötvénykibocsátásában OTSZ által lejegyzett kötvény törzsrészvénnyé történő átalakítását, s egyben köszönetét

1/2011.01.28. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés elfogadta a Takarék Akadémia 2011. évi költ-ségvetését.

2/2011.01.28. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés – az Egyesület Alapszabályában megfo-galmazottak figyelembevételével, 2011. január 28-i hatállyal – a Takarék Akadémia rendes tagjának fel-

Az oTSZ 2010. december 8-án megtar-tott közgyűlése határozatainak kivonata

A Takarék Akadémia 2011. január 28-án megtartott Közgyűlése határozatainak kivonata

fejezte ki a zártkörű kötvényjegyzésben résztvevő mindazon integrált tagszervezeteknek, amelyek az általuk jegyzett köt-vények takarékbanki törzsrészvénnyé történő átalakításáról döntöttek. Az OTSZ Közgyűlése megismerte és tudomásul vette az OTSZ-nek a Takarékbank Zrt. 2010. évi kötvénykibo-csátásában történő részvételéről szóló tájékoztatást.

3/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatAz OTSZ Közgyűlése megismerte és tudomásul vette az OTSZ Szervezeti és Működési Szabályzatának, az Elnökség ügyrendjének és a Felügyelő Bizottság ügyrendjének mó-dosításáról szóló tájékoztatót.

4/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés megismerte Drávamenti Takarékszövetkezetnek a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés felmondásával, valamint a Takarékszövetkezet Országos Takarékszövetke-zeti Intézményvédelmi Alapból (OTIVA) történő kilépésével egyidejű kilépési szándékát. A Közgyűlés megismerte to-vábbá a befogadó Létavértes és Vidéke Takarékszövetkezet és a beolvadó Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet egye-sülésével létrejött jogutód ALFÖLD TAKARÉK Szövetkeze-ti Hitelintézet vezetésének cégszerűen aláírt nyilatkozatát. Az egyesülés folytán a beolvadó Pocsaj és Vidéke Takarék-szövetkezet, mint önálló jogalany 2010. július 30. napjával megszűnt, amely a beolvadó Takarékszövetkezet OTSZ-beli tagságának egyidejű megszűnését is jelenti. Az OTSZ Közgyűlése egyben rögzíti, hogy 2010. decem-ber hó 31. napjával a kilépő Takarékszövetkezetek törlésre kerülnek az OTSZ tagnyilvántartásából.

Dr.Petrovai György / Dr. Lukács Gábor

Integráció

vette a Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetségét.

3/2011.01.28. sz. közgyűlési határozatA Takarék Akadémia Közgyűlése megtárgyalta az Akadémia vezető testületeinek díjazására vonatkozó javaslatot, mellyel kapcsolatban érvényes határozat nem született.

Dr.Petrovai György / Dr.Lukács Gábor


Integráció

1/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium jóváhagyta az Oktatási Alapítványának 2009. évi beszámolóját és a közhasznúsági jelentését.

2/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium megismerte a könyvvizsgáló jelentéséről szó-ló előterjesztést, és jóváhagyólag elfogadta azt.

3/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium megválasztotta az Alapítvány könyvvizsgáló-ját és döntött díjazásáról.

4/2010. (04.13.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium akként döntött, hogy a Takarék Akadémia pá-lyázatában rögzített célok megvalósítására nettó ötmillió forint összeget biztosít az Akadémia számára. A megvalósí-tandó cél eléréséhez a fennmaradó összeget az Akadémia saját erőből biztosítja. A Kuratórium felkérte az Akadémia

1/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium tudomásul vette az Alapítvány alapító okira-tának módosításáról szóló tájékoztatót.

2/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium elvi jelleggel támogatta, hogy Alapítvány va-gyona – alapvetően az eddigi években és a 2011-ben felhal-mozódó kamatösszeg terhére – kerüljön felhasználásra az integrációs központi szerveknél és gazdasági társaságok-nál, szervezeteknél dolgozó, munkát végző természetes személyek egészségmegőrzésének, megelőzésének elő-segítése céljából.

3/2010.(11.29.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium támogatta, hogy az Alapítvány az integrá-lódott tagszervezetek, valamint az integrációs központi szerveke és gazdasági társaságok, szervezetek munkatár-sait tájékoztassa az Alapítvány céljáról, a vagyon felhaszná-lás módjáról, s a tájékoztató keretében hívja fel az érintett integrációs szervezetek munkatársait, hogy a lehetőségek-

A Takarékszövetkezetek oktatási Ala-pítványának kuratóriumi határozatai

Takarékszövetkezeti Dolgozók Egészségéért és Gyógyításáért Alapítvány kuratóriuma határozatai

ügyvezetését, hogy dolgozza ki a tagszervezetek számára nyújtandó támogatás odaítélésének feltételeit.

5/2010. (12.16.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium akként döntött, hogy a Takarék Akadémia a pá-lyázatában rögzített célok megvalósítására bruttó tízmillió fo-rint összeget biztosít annak érdekében, hogy az Akadémia ezen összeg erejéig – a 2010. évben tagszervezetenként igénybe vett képzések, oktatások ellenértékével arányosan, árengedmények formájában – szélesíthesse az Integrációs tagintézmények dolgo-zói és tisztségviselői számára az oktatási szolgáltatások igénybe vételének lehetőségét. Az Akadémia a támogatás felhasználását 2011. december hó 31. napjáig igazolja az Alapítvány felé.

6/2010. (12.16.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium megismerte az Oktatási Alapítvány Alapító Okiratának módosításáról adott tájékoztatást.

Dr.Petrovai György / Dr.Lukács Gábor

hez mérten a személyi jövedelemadójuk 1 %-át az Alapít-ványnak ajánlják fel.

4/2011.(01.28.) számú Kuratóriumi határozatA Kuratórium úgy döntött, hogy az Alapítvány célra rendelt va-gyonának terhére bruttó egymillió-ötszázezer forint összegben támogatást nyújt az integrációs központi szerveknél és gazda-sági társaságoknál, szervezeteknél dolgozó, munkát végző ter-mészetes személyek egészségmegőrzésének, megelőzésének elősegítése céljából, az Alapítványnak is székhelyet biztosító 1125Budapest,Fogaskerekűu.4.számalattiintegrációsépület-ben kialakításra került egészség- és fitneszszoba felszereléséhez szükséges eszközök beszerzésére. A beszerzésre fordítandó ösz-szeg forrása alapvetően az eddigi években és a 2011-ben felhal-mozódó kamatösszeg. A vagyonfelhasználás keretében megvásárlásra kerülő eszközök az Alapítvány tulajdonába kerülnek, s a beszerzett eszközök térí-tésmentes használati jogát biztosítja az integrációs munkatársak részére kialakítandó egészség- és fitneszszoba működéséhez.

Dr. Petrovai György / Dr. Lukács Gábor


1/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés titkos szavazással, a hatályos mandátumukat töltő OTIVA Igazgatósági tagok mandátumával megegyező időre, az OTIVA Igazgatóságának tagjává, egyben az OTIVA Igazgatóságának elnökévé választja a Magyar Állam képvi-seletében eljáró Nemzetgazdasági Minisztérium által jelölt Nátrán Rolandot.

2/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatAz OTIVA Közgyűlése tudomásul veszi az OTIVA biztonsági tartalékáról, likvid eszközeiről és a tagintézmények kockázat alapú tagdíj befizetéseiről szóló tájékoztatót.

3/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés – a Takarékszövetkezeti Integrációs Szerződés és az OTIVA Alapszabályának vonatkozó rendelkezései alapján

– tudomásul veszi a Drávamenti Takarékszövetkezet kilépési szándékát, valamint a Pocsaj és Vidéke Takarékszövetkezet - integráción kívüli takarékszövetkezetbe történő beolvadása okán - OTIVA-beli tagságának megszűnését. Fentiekre tekintettel az OTIVA Közgyűlése megállapítja, hogy 2010. december hó 31. napjával a kilépő Takarékszövet-kezetek törlésre kerülnek az OTIVA tagnyilvántartásából.

a 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénz-piaci fejlemények és a szabályozói környezet változásai is a jö-vedelemtermelő képességet szűkítették és az üzleti aktivitás bővítésének lehetőségét új csatornákba terelték a pénzintéze-teknél. Az Integráció sem vonhatta ki magát a válság hatásai alól, ami elsősorban az eszközminőségre és a jövedelemter-melő – és ezen keresztül közvetve a tőkeképzésre – hatottak leginkább. Az összevetés során ismételten felhívom minden-ki figyelmét arra a tényre, hogy az Integrációt alkotó tagintéz-mények száma 2009. év végén és 2010 félévének végén nem egyesülések, hanem kilépések miatt változott. 2010. év végén atagintézményekszáma112volt1.499hálózatiegységgelés6.977fővel.Jelenértékelésírásakorazegészszektorravonatko-zó felügyeleti idősorok nem álltak rendelkezésre, ezért a bank-szektor egészéhez való értékelésre nem volt lehetőség.

Az oTivA 2010. december 8-án megtartott közgyűlésének határozatai

A Takarékszövetkezeti integráció 2010. évi teljesítménye az előzetes adatok tükrében

4/a/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi az Igazgatóság által VIII/88/2010.10.21. számú határozattal elfogadott, módosítások-kal egységes szerkezetbe foglalt Igazgatósági ügyrendet.

4/b/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a Felügyelő Bi-zottság által V/31/2010.10.21. számú határozattal elfogadott, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Felügyelő Bi-zottsági ügyrendet.

5/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatA Közgyűlés az Igazgatóság előterjesztésének megfelelően elfogadta az OTIVA 2011. évi költségvetését.

6/2010.12.08. sz. Közgyűlési határozatAz OTIVA Közgyűlése mérlegelve a kedvezményes OBA díj által elérhető gazdasági előny és a felvállalandó kockázatok arányában bekövetkezett lényeges változást úgy határoz, hogy az OTIVA tagintézményei a 2011. évre vonatkozóan élnek az Országos Betétbiztosítási Alap Díjfizetési Szabály-zatában rögzített kedvezményes díj lehetőségével.

Dr. Pusztai Zsuzsanna

Integráció

Eszköz oldalAz Integráció összesített mérlegfőösszege az előző év végi szintet1,3%-kalmeghaladva1.413,833milliárdFt-ranőtt.Az állományi adatokat nézve az értékpapírok volumene 368,807milliárdFt-ról410,702milliárdFt-ra,a jegyban-kiésbankközibetétekállománya293,260milliárdFt-ról

Eszközök (milliárd Ft), főbb sorok 2008.12. 2009.12. 2010.12. Eszközök összesen 1 350,271 1 396,186 1 413,833 Értékpapírok 387,212 368,807 410,702 Jegybanki és bankközi betétek 270,892 293,260 301,548 Hitelek (nettó) 574,133 608,344 578,263 Vagyoni érdekeltségek 8,028 8,529 8,412 Saját eszközök 44,557 48,514 47,856


Integráció

HitelportfólióAhitelállományonbelülalakosságihitelekbruttóértéke7,4%-kal273,824milliárdFt-ra,azegyénivállalkozókrészérenyújtotthitelekbruttóértéke8,2%-kal63,935milliárdFt-ra, a nem pénzügyi vállalatoknak (a járulékos vállalkozások-kalegyütt)nyújtotthitelekbruttóértéke0,7%-kal271,214milliárd Ft-ra csökkentek. A helyi önkormányzatok részére nyújtotthitelekbruttóértéke39,4%-kal14,115milliárdFt-rabővültek az elmúlt egy évben. A hitel-betét arány csökkent, a folyószámla és látraszóló állomány a betétekhez viszonyít-va nőtt, a lakossági betétek aránya kismértékben csökkent, a vállalati hitelek súlya tovább erősödött. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan eljárva megállapítha-tó, hogy a jelenleg OTIVA tag tagintézményekre elvégzett összegzés ugyanezeket az irányokat mutatja, kismértékű eltérés csupán a konkrét arányváltozások mértékében va-lósult meg. A hitelportfólió továbbra sem romlott oly mértékben, amint azt a reálgazdasági folyamatok indokolnák, de az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák együttes aránya kismér-tékben növekedett, legutóbbi részarányuk a tavaly év végi 13,64%-ról13,85%-ranövekedettazegészhitelportfóliónbelül. A problémás követelések értékvesztés aránya az ösz-szes követeléshez mérten ennél nagyobb mértékben bővült, 6,85%-ról7,56%-raváltozott.Aproblémáshitelekbruttóértéke 13 %-os növekménnyel 87,075 milliárd Ft-ra nőtt, az

301,548milliárdFt-rabővült.Ahitelállománynettóérté-ke4,9%-kal578,263milliárdFt-ra,bruttóértéke4,0%-kal630,174milliárdFt-raszűkült.Azaktívkamatelhatárolások,egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 19,5 %-kal 24,105milliárdFt-ra,avagyoniérdekeltségekösszértéke1,4%-kal8,412milliárdFt-ra,asajáteszközökértékeszin-tén1,4%-kal47,856milliárdFt-racsökkent. A jobb összevethetőség érdekében sor került az adatok aggregálására oly módon is, hogy azokban a vizsgált idő-horizonton csak a jelenleg, 2011 februárjában aktív tagin-tézmények adatai szerepelnek. Az adatok így igazán izgal-masak, egyúttal más képet tárnak elénk. Mivel nem maguk a volumenadatok az igazán érdekesek, hanem a dinamikai

Eszközelem megnevezése Változás 201012e/200912

mérlegfőösszeg 8,2%értékpapírok 20,4%jegybanki és bankközi betétek 6,9%hitelállomány nettó 2,0%hitelállomány bruttó -2,2%aktív kamatelhatárolások,egyéb aktív elszámolások ésegyéb eszközök

-12,1%

vagyoni érdekeltségek 7,3%saját eszközök értéke 5,2%

Hitelportfólió főbb csoportjainak bruttó értéke és értékvesztésük 201012e/200912 index(összes tag)

201012e/200912 index (csak a jelenlegi tagok)

Lakossági hitelek bruttó 92,6 97,8

Lakossági hitelek értékvesztés és értékelési különbözet 109,8 116,7

Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek bruttó 91,8 99,5

Egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek ÉV és ért. különbözet 105,2 111,3

Nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelek bruttó 99,3 107,7

Nem pénzügyi vállalkozásnak nyújtott hitelek ÉV és ért. különb. 105,8 114,0

Helyi Önkormányzatok hitelei 139,4 143,2

Helyi Önkormányzatok hiteleinek ÉV és ért. különb. 130,1 131,7

változások, ezért csak felsorolásszerűen álljanak itt a válto-zások éves mértékével:

ezekre elszámolt értékvesztés értéke 10,8 %-os emelkedéssel 47,535milliárdFt-raváltozott,miközbenafedezetiarányuk2,0%-oscsökkenéssel54,59%-raapadt.Anettóforint-devi-zaösszetétel2010végéreakövetkezőképpenalakultak:86,5%-aforint,1,9%-aEuró,11,6%-aegyébdeviza(gyakorlati-lag svájci frank). A deviza hitelek nettó értéke ugyanennek az időszaknak a végén 78,227 milliárd Ft-ot tett ki, melyből 10,907milliárdFtértékűEuró,67,320milliárdFtértékűsváj-ci frank alapú hitel, az ezekre elszámolt értékvesztés rendre 212,704millióFt,illetve3,786milliárdFt.Azösszeshitelekreelszámolt értékvesztésen belül a devizahitelek után elszá-molt értékvesztés aránya 7,7 %. 2010 decemberének végén 82 tagintézmény folytatott devizahitelezést, a legnagyobb devizaarányazIntegrációban44,4%-osvolt. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan el-járva a portfólió összetételénél az előbb felsorolt adatok esetében a következő arányváltozások történtek:


Integráció

Forrás oldal

A mérleg forrás oldalán a fő sorok közül egyedül a céltartalék esetében fordult elő kismértékű csökkenés. A betétek állomá-nya 2,5 %-kal 1.182,209 milliárd Ft-ra nőtt.. Ezen belül a lakossá-gi betétek állománya 973,550 milliárd Ft-ra, az egyéni vállalko-zók betétei 39,821 milliárd Ft-ra, a vállalati betétek állománya 124,126milliárdFt-ranőtt,azönkormányzatibetétekértéke113,893 milliárd Ft-ra csökkent. A betétekből a folyószámla és látraszólóbetétekállománya242,446milliárdFt-raduzzadt,amiaz összes betét 20,51 %-a. A felvett hitelek (továbbá a hátraso-rolt és vagyoni kötelezettségek 2009-ig) ugyanekkor 2,5 %-kal 95,139 milliárd Ft-ra bővültek, a passzív kamatelhatárolások és egyébpasszívelszámolásokértéke25,2%-kal20,069milliárd

Eredmény oldal

Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az Integ-ráció összesített kamatbevétele 18,8 %-kal 111,789 milliárd

Asajáttőkeértéke3,7%-kal108,612milliárdFt-ranőtt.Ösz-szetételében az eredménytartalék nőtt a legjelentősebb mértékben, amely 9,2 %-os növekménnyel 59,013 milliárd Ft-ra gyarapodott. A Befizetett jegyzett tőke kismértékben

Ft-ra csökkent. A céltartalék értéke 5,359 milliárd Ft-ra szűkült. Asajáttőkeértéke3,7%-kal108,612milliárdFt-raemelkedett.2010 decemberének végére az egy tagintézményre jutó saját tőkeértéke969,747millióFt-ranőtt.AzIntegrációban34tag-intézmény saját tőkéje lépte túl az egy milliárd Ft-os határt, 12 tagintézményé haladta meg a két milliárd Ft-os értéket. Ezek közül ötnek a saját tőkéje már a 3 milliárd Ft-ot is meghaladta, egypediga4milliárdFt-otisátlépte. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan el-járva a forrás oldalon az előbb felsorolt adatok a következő arányváltozásokat adják:

Mérlegszerkezet: Források (milliárd Ft), 2008.12. 2009.12. 2010.12.

Források összesen 1 350,271 1 396,186 1 413,833 Betétek 1 121,143 1 153,531 1 182,209 Felvett hitelek 96,784 92,803 95,139 Passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások 27,157 26,855 20,069

Céltartalék 4,961 5,518 5,359 Saját tőke 96,467 104,787 108,612

Eredmény (milliárd Ft); főbb sorok 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12.

Kamatkülönbözet 57,863 59,004 58,592 Jutalék és díjeredmény 17,757 18,337 17,380 Szokásos üzleti tevékenység eredménye 11,557 10,901 11,021 Adózás előtti eredmény 11,494 10,775 10,929 Adózott eredmény 9,625 9,061 9,374

Forrásoldali elemek megnevezése Változás 201012e/200912

betétek + 9,3 %lakossági betétek + 8,7 %egyéni vállalkozók betétei + 16,7 %vállalati betétek +20,9 %önkormányzati betétek -33,5 %folyószámla és látra szóló betétek +15,3 %felvett hitelek + 7,3 %passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások -21,3 %céltartalék + 2,2 %saját tőke + 9,5 %

Ft-ra csökkent. A kamatráfordítások ezzel párhuzamosan szinténigennagymértékben,32,4%-kal53,197milliárdFt-raapadtak. Az Integráció kamatjövedelme mindezek eredője-ként 58,592 milliárd Ft lett, amely mindössze 0,7 %-kal volt kevesebb a tavaly év végi értéknél. A jutalék és díjeredmény értéke a vizsgált időszak végére 5,2 %-os szűküléssel 17,380 milliárdFt-ra,aműködésiköltségekösszértéke4,3%-oscsök-kenéssel49,063milliárdFt-ramódosult.Aszokásosüzletite-vékenység eredménye 1,1 %-kal növekedve 11,021 milliárd Ft,azadózáselőttieredmény1,4%-osnövekedéssel10,929milliárdFt,azadózotteredmény3,5%-kalemelkedve9,374millió Ft lett a vizsgált időszak végén

Tőkehelyzet – Saját tőke, szavatoló tőke, tőkemegfelelési mutató és kitettségi értékcsökkenve18,743milliárdFt-ra,alekötötttartalék2,208mil-liárd Ft-ra, az általános tartalék 11,172 milliárd Ft-ra, az érté-kelésitartalék7,076milliárdFt-raapadt.Atőketartalékkissénövekedett, 1,853 milliárd Ft-ot ért el. A mérleg szerinti ered-mény 27,2 %-kal bővülve 9,055 milliárd Ft-ra emelkedett 2010 végén. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szava-tolótőkeértéke3,6%-kal107,302milliárdFt-racsökkent.Akockázattal súlyozott kitettségi érték ezzel párhuzamosan 1,8%-kal550,056milliárdFt-raszűkült.Atőkekövetelményminimális szintje 1,9 %-kal csökkenve 55,771 milliárd Ft-ra változott egy év alatt. A szabályozói tőkemegfelelési muta-tóátlagosértéke17,44%,afelügyeletifelülvizsgálatifolya-mat(SREP)utániátlagostőkemegfelelésimutató14,26%,abelső gazdasági tőkeszámítás (ICAAP) utáni tőkemegfelelési mutató12,56%volt2010végén.

Saját tőke (milliárd Ft) elemei (be nem jegyzett befizetett tőke nélkül) 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12.

Saját tőke 96,467 104,787 108,612 Befizetett jegyzett tőke 19,716 19,955 18,743 Tőketartalék 1,880 1,845 1,853 Lekötött tartalék 2,276 2,759 2,208 Általános tartalék 10,522 11,401 11,172 Eredménytartalék 47,302 54,017 59,013 Értékelési tartalék 6,913 7,521 7,076 Mérleg szerinti eredmény 7,752 7,116 9,055

Takarék 2011. január–február36 Takarék 2010. július-augusztus36

Integráció

Főbb mutatószámok

Amérlegfőösszegrevetítettsajáttőkearánya(7,68%)továbbnőtt.Abruttóhitel-betétarány(57,42%)továb-bá a mérlegfőösszeg arányos bruttó hitel mutató értéke (44,57%)ésabruttóhitel-betétarány(53,31%)csökkent.A hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hi-

telekrevetítve(8,24%)magasabb,minttavalyévvégénvolt, de újfent megállapítható, hogy továbbra sem olyan mértékű az arányváltozás, mint amit a gazdasági körül-mények akár indokolhatnának is. A kamatkülönbözet ésamérlegfőösszegaránya(4,14%)továbbszűkült,denem nagy mértékben. A kamatkülönbözet és az általá-nosigazgatásiköltségekaránya119,42%-ranövekedett.A mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke (1,23 %) kismértékben csökkent. Az adózás előtti ered-ményből kalkulált ROA értéke változatlanul 0,77 % volt, a ROE mutató értéke a tavaly év végi értéktől kissé elma-radva10,06%-racsökkent. A mérleg eszköz oldalának vizsgálatához hasonlóan eljárva megállapítható, hogy táblázatba foglalt mutatók értékei +/- 0,9 %-on belül, azaz jelentéktelen mértékben térnek el egymástól.

Fábián Zsolt – OTIVA

MUTATÓK (évesített adatok; %) 2008. 12. 2009. 12. 2010. 12.Saját tőke / mérlegfőösszeg 7,14 7,51 7,68 Bruttó hitel / mérlegfőösszeg 45,50 47,02 44,57 Bruttó hitel / betétállomány 54,80 56,91 53,31 Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel 6,55 7,34 8,24 Kamatkülönbözet / mérlegfőösszeg 4,29 4,23 4,14 Kamatkülönbözet / Általános ig.-i költségek 113,47 115,11 119,42 Jutalék és díjeredmény / mérlegfőösszeg 1,32 1,31 1,23 ROA (Adózás előtti er. / mérlegfőösszeg) 0,85 0,77 0,77 ROE (Adózás előtti er. / saját tőke) 11,92 10,28 10,06

a takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsé-géheztartozó12tagtakarékszövetkezet148kirendeltségeösz-szesen860embertfoglalkoztat.Acsoport2010.évifőbbadatai

– az előző évekhez hasonlóan – vegyes képet mutatnak. A tag-intézmények mérlegfőösszege egy év alatt 9 %-ot meghaladó-an, csaknem 19 milliárd forinttal növekedett. A betétállomány 179 milliárd forintra, a bruttó hitelállomány pedig 108 milliárd forintra gyarapodott. Valamennyi takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 395 millió forintot, csoport szinten pedig megközelítia14milliárdforintot.Akamateredmény,illetveazadózás előtti eredmény tekintetében is jelentős fejlődés figyel-hető meg, azonban a csoport jutalékos eredménye elmarad a tavalyi évhez viszonyítva. A hitelekre elszámolt értékvesztések, valamint a portfolió romlása árnyalja a pozitív képet.

Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövet-kezetek 2010. évi teljesítményéről

Megnevezés 2008. 12. 31 2009. 12. 31 2010. 12. 31 index 10/09 index 10/08Mérlegfőösszeg 187 270,81 201 287,67 220 369,82 109,48 117,67

Saját tőke 11 609,59 12 577,94 13 925,96 110,72 119,95

Betétállomány 151 561,96 163 050,64 179 306,06 109,97 118,31

Bruttó hitelállomány 89 580,35 99 029,25 107 775,17 108,83 120,31

Nettó hitelállomány 83 963,59 92 518,67 100 302,60 108,41 119,46

Hitelekre elsz. ÉV 5 616,77 6 510,58 7 472,57 114,78 133,04

Kamateredmény 6 255,09 6 253,62 7 236,70 115,72 115,69

Jutalék- és díj eredmény 2 715,55 2 698,85 2 571,60 95,29 94,70

Adózás előtti eredmény 796,30 774,84 1 211,40 156,34 152,13

Általános ig. költségek 6 270,00 6 430,55 6 251,87 97,22 99,71

Állományi létszám (db) 851 857 860 100,35 101,06

Hálózati egységszám (db) 147 147 148 100,68 100,68

Millió FtAlapadatok

2008. 2009. 2010.

250 000,00

200 000,00

150 000,00

100 000,00

50 000,00

0,00

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány


Integráció

EszközökAz eszköz oldal valamennyi fontosabb eleménél növekedés figyel-hető meg. A 2009. év visszaesése után újra gyarapodott az érték-papírok volumene, 52 milliárd forintnyi állománya az eszközök negyedét adja. Ezzel párhuzamosan 12,8 %-kal bővült a jegybanki-

PortfolióA Tész csoport összesített portfoliója az előzetes adatok alapján az előző évhez képest kedvezőtlen képet mutat. Az összesenbruttóállományközel6%-osnövekményemelletta problémamentes állomány változatlan maradt, aminek következtében a problémamentes állomány teljes portfo-lióhoz viszonyított aránya a tavaly év végi 75%-ról 71,5%-ra esett vissza. A minősített állományon belül a rossz állományok volu-meneközel9%-osnövekedésutánmeghaladtaa6milliárdforintot.

ForrásokForrás oldalon a betétállomány 10%-kal nőtt egy év alatt, ami 16milliárdforintosbővülésbennyilvánultmeg,összességé-ben meghaladva a 179 milliárd forintot. Az önkormányzati betétek állománya a harmadára esett vissza. A hitelintézeti

Megnevezés 2008. 12. 31 2009. 12. 31 2010. 12. 31 index 10/09 index 10/08Pénztár és elsz. számlák 6 559,12 7 080,02 7 745,27 109,40 118,08

Értékpapírok összesen 55 859,57 47 933,84 52 154,55 108,81 93,37

Jbanki és b.közi betétek 26 276,42 37 777,81 42 615,17 112,80 162,18

Hitelek (Bruttó) 89 580,35 98 935,75 107 775,17 108,93 120,31

Önkormányzati hitelek 665,72 844,13 1 164,10 137,91 174,86

Vállalkozói hitelek 43 007,91 50 300,67 57 717,73 114,75 134,20

Lakossági hitelek 39 771,18 40 472,13 39 842,64 98,44 100,18

Egyéni váll. hitelei 5 906,66 6 998,30 8 646,87 123,56 146,39

Egyéb hitel 228,88 320,51 403,83 126,00 176,43

Hitelekre elsz. ÉV -5 616,77 -6 510,58 -7 472,57 114,78 133,04

Vagyoni érdekeltségek 1 776,95 2 103,04 2 614,87 124,34 147,16

Aktív kamatelhatárolások 3 386,30 3 555,28 3 244,15 91,25 95,80

Saját eszközök 7 163,68 8 313,25 8 117,87 97,65 113,32

Eszközök összesen: 187 270,81 201 287,67 220 369,82 109,48 117,67

Millió Ft

és bankközi betétek volumene, valamint közel 10 %-kal a pénztár és elszámolási számlák értéke is. A nettó hitelkihelyezések 8 % felett gyarapodtak, azonban még ennél is nagyobb mértékben (14%)nőttekahitelekutánelszámoltértékvesztésekis.Abruttóhitelállomány így megközelítette a 108 milliárd forintot.

Megnevezés 2008. 12. 31 2009. 12. 31 2010. 12. 31 index 2010/2009 index 2010/2008Összesen bruttó állomány 122 739,84 154 895,77 163 536,01 105,58 133,24

Probléma mentes 86 697,70 116 233,19 116 959,46 100,62 134,90

Probl. ment / Össz.bruttó % 70,64 75,04 71,52 95,31 101,25

Rossz bruttó 5 331,48 5 521,49 6 007,23 108,80 112,67

Rossz / Összesen bruttó % 4,34 3,56 3,67 103,05 84,57

Minősített állomány 36 042,14 38 662,58 46 576,55 120,47 129,23

Millió FtPortfólió

betétek volumene nem változott, míg a felvett hitelek állo-mánya11,5%-kal16,5milliárdforintranőtt. Acsoportegyüttessajáttőkéje14milliárdforint,valamennyitakarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 395 millió forintot.

Terts András

0 50000 10000 150000 20000

2010.december

2009.december

2008.december

Problémamentes állományok aránya

Problémamentes Minősített állomány

36 042,14

38 662,58

46 576,55

38 Takarék 2011. január – február

Integráció

Megnevezés 2008. 12. 31 2009. 12. 31 2010. 12. 31 index 10/09 index 10/08Betétek 151 561,96 163 050,64 179 306,06 109,97 118,31

Őnkormányzati betétek 1 141,42 2 231,50 809,17 36,26 70,89

Vállalkozói betétek 10 323,42 10 653,98 11 494,08 107,89 111,34

Háztartások betétei 139 888,68 150 070,78 164 695,14 109,74 117,73

Bankközi betétek 5 065,62 6 790,94 6 806,54 100,23 134,37

Felvett hitelek 15 097,10 14 820,15 16 547,63 111,66 109,61

Passzív kamatelhat. 1 830,64 1 651,91 1 312,46 79,45 71,69

Egyéb passzív elszámolások 1 687,82 2 013,88 2 225,10 110,49 131,83

Céltartalék 205,74 213,28 245,43 115,07 119,29

Saját tőke 11 609,59 12 577,94 13 925,96 110,72 119,95

Források összesen: 187 270,81 201 287,67 220 369,82 109,48 117,67

Millió Ft

az országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarék-bank Zrt. a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szak-maisegítségével,XIII.alkalommalrendezimegatakarékszö-vetkezeti ügyfelek országos borversenyét. Az Országos Takarékszövetkezeti Borverseny továbbra is az ország harmadik legrangosabb borversenye, növek-vő népszerűségét az is jelzi, hogy a 2010. évi versenyre - a borászatokat is érintő gazdasági nehézségek ellenére - az előző évinél 13%-kal több bort neveztek. A takarékszövetkezeti vezetők köréből felkért bírálók, a borverseny legjobbjai közül, ismét kiválasztották a „Taka-rékszövetkezetek Borát” Az ily módon kiemelt legjobb fe-hér, illetve a legjobb vörösbor év végi értékesítése is sikerrel zárult, a vásárlási akció keretében a takarékszövetkezetek

Felhívás a Xiii. országos Takarékszövetkezeti Borversenyre

az előző évi mennyiséghez képest közel 70%-kal több bort rendeltek, az összes mennyiség így elérte az ezer palackot. A nevezéshez szükséges dokumentumokat, a borverse-nyek korábbi nevezői részére a rendező szervek megküldik. A dokumentumok (Tájékoztató, Jelentkezési Lap, Szabály-zat) a www.takarekszovetkezetek.hu (Rendezvényeink\Bor-verseny) és a www.takarekbank.hu Takarékszövetkezetek\ Egyéb\Borverseny honlapokon is elérhetőek. A versenyre 2011. március 18-ig lehet nevezni, a nevezési díjváltozatlanul7.960Ft+25%Áfa. A nevezők körében felmerülő szakmai kérdésekben első-sorban a Magyar Szőlő- és Borkultúra Nonprofit Kft. szakértői, Borbély Tamás és Bakos Mártona(06-1)203-8507,319-0970-es telefonszámokon szolgálnak felvilágosítással. Egyéb szer-vezési kérdésekben a Takarékbank Zrt. főmunkatársa, Boross Endrea(06-1)202-3777/1269;20/9517-732-estelefonszám-okon áll szíves rendelkezésükre.

Rendező szervek


meglepődtünk – mondja Rózsika – amikor tudomást szereztünk arról, hogy mi is a kitüntetett takarékok között vagyunk. Természetesen nagyon örültünk is, hiszen itt nincs semmilyen személyes befolyás, ob-jektív kritériumok alapján született a döntés. Többen kérdezték is tőlem, hogyan tudtuk „elintézni” azt, hogy mi legyünk az egyik kiválasztott. A válaszom akkor is, meg most is az, hogy mi tesszük a dolgunkat! Mi-nél több szolgáltatást, minél jobb termékeket kell kínálni, minél több ügyfél számára! A sikernek azonban azt hiszem, két fő titka volt. Az egyik az, hogy egy 17 millió Ft-os pályázatot nyer-tünk el különféle szakmai tréningek-re, s gyakorlatilag a teljes dolgozói stáb részt vett ezeken az oktatá-sokon. E képzések után teljesen másként álltak hozzá a kollégák a munkához, nem csak csinálták, ha-nem értették is azt, amit csináltak, okosan ajánlották különféle termé-keinket, szolgáltatásainkat. Köszö-net jár ezért nekik, nélkülük nem sikerült volna elérni ezt a sikert. A másik ok az, hogy sikerült növel-nünk ügyfeleink számát. A 2008-as, 2009-es pénzügyi válság azzal is járt, hogy a kereskedelmi bankok

„befagyasztották” hiteleiket, s két-ségbeesett ügyfeleik sok esetben minket kerestek meg, tudnánk-e rajtuk segíteni. Természetesen nem

minden válogatás nélkül, de sokak számára tettük hozzáférhetővé a hitelhez jutást, ami sok esetben az életben maradásukat segítette elő. Volt olyan ügyfél is, aki hitet-lenkedve kérdezte, hogy tudunk-e internet bankolást biztosítani. Ez is mutatja, hogy számosan még téves képzetekkel rendelkeznek a taka-rékszövetkezetekről, nem tudják elképzelni, hogy ugyanolyan szin-tű és minőségű szolgáltatásokat tudunk nyújtani, mint a kereske-delmi bankok. Talán ez a mi hibánk is, szélesebb körben kell ismertet-ni magunkat, s ez által még jelen-tős ügyfélkört tudunk magunknak megnyerni.

– Kunszentmárton a Kőrös partján, a Tisza közelében fekszik. Alapve-tően a mezőgazdasági termelés határozza meg a környéken élők életét. Ez – gondolom – kihat a ta-karékszövetkezet üzletpolitikájára is, lényeges szeletet foglal el ebben a mezőgazdaság hitelezése. – Ez így van! Amíg kezdetben, a kilencvenes évek közepén, még kényszerpálya volt, ma meghatáro-zó tevékenységünkben. Sok bank nemigen foglalkozik a mezőgazda-ság hitelezésével, mert túlzottan kockázatosnak ítéli meg. Ez részben igaz, s az ezen üzletágban elérhető nyereség sem olyan mérvű, hogy azt irigyelni kellene, de nekünk tu-

domásul kell venni, hogy mi ilyen területen élünk, az itt élők megél-hetésének fő forrása a mezőgaz-daság! Ebből következik, hogy mi is csak akkor tudunk itt megélni, ha segítjük a mezőgazdasági termelést a magunk eszközével, a finanszí-

rozással. Mi kezdettől fogva velük élünk, ismerjük őket, s az emberek is tudják, hogy hozzánk jöhetnek. Hitelezési tevékenységünknek kö-zelafelét,úgyjó40%-ot,ezazüz-letág adja. Most különösen kedve-zőtlen a helyzet, nagyon sok terület víz alatt áll, erre a helyzetre türelmi időt, illetve vis maior hiteleket biz-tosítunk. A Gazdakártya is népsze-rű ügyfeleink között, s változatlanul igénylik a támogatások megelőle-gezését,ezkb.4milliárdForintot

Kunszentmárton is dobogós

Takarékossági világnapi kitüntetett

Szerző:Váradi

Lajos

A 2010. évi Takarékossági Világnapi ünnepségen Pécsett, a Nemzeti Színházban, a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet is azon három takarék között volt, mely az OTIVA által kidolgozott mutatószámok alapján kitüntetésben része-sült, a legjobb első három közé került. Ehhez csak gratulálni lehet. Elmentünk, s megkérdeztük a takarék elnök asszonyát, Kecskés Istvánnét, Rózsikát, mondja el a Takarék Magazin számára, miként sikerült ezt az eredményt elérni.


TKSZ Figyelő

Kecskés Istvánné,

a Kunszent-márton

és Vidéke Takarék-

szövetkezet elnök-

ügyvezetője



TKSZ Figyelő

tett ki az elmúlt év végén. A fő ter-mékek egyébként a kukorica, búza és napraforgó.

– S mi a helyzet a helyi kis- és kö-zépvállalkozásokkal, ők is a taka-rék ügyfelei között találhatók? – Igen, de sajnos az építőipa-ri tevékenység nagyon visszaszo-rult, elsősorban a körbetartozások miatt. A kicsik tönkrementek. Van egy jelentős autóalkatrész gyártónk, ő már a nagyobbak közé tartozik, konzorciális hitel nyújtunk számá-ra 500 millió Ft-os keretben. Ilyen hiteleket több partnernek is nyúj-tunk, általában a tiszafürediekkel és a Hajdú Takarékkal dolgozunk együtt, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk. A szomszédos

Cserkeszőlő településen működik egy országszerte jól ismert termál-fürdő. A kapacitás jobb kihaszná-lása érdekében fürdőfejlesztésbe fogott az önkormányzat. A teljes beruházás 1,2 milliárd Ft-ba került, ehhez EU-s támogatást is nyertek. Mi160millióFthiteltbiztosítot-tunk a fejlesztéshez. Megéri, mert nagyon sok látogató jön a térség-be, a németek, hollandok, beke-rékpároznak Kunszentmártonba, vagy ahol én lakom, Tiszakürtre, ahol nagyon szép arborétum áll a látogatók rendelkezésére. S termé-szetesen a vendéglátóhelyek, szál-lodák, éttermek forgalma is nő, no

meg a nálunk vezetett számlákon is nőnek a megtakarítások. Ha már a kkv szektor szóba került, meg kell említenem, hogy a múlt év októberében a Parlamentben rende-zett fórumnak igen pozitív visszhang-ja volt ügyfeleink körében, többen jelezték, hogy a jövőben a takarék-szövetkezettel szeretnének dolgozni. Ha viszont ezt a jó példát említem, nem állhatom meg szó nélkül a rosz-szat. A közelmúltban volt a Jógazda Takarékszövetkezet csődje, amiről a médiumokban bőven beszámoltak. Ez rossz hatással volt ránk nézve is, kérdezték, hogy nálunk nincs-e baj. Ez is arra példa, hogy igenis a sza-bályzásnak gondoskodni kell arról, hogy senki ne dolgozhasson intéz-ményvédelmen kívül, mert a csőd ódiuma mindannyiunkra visszaüt.

– Milyen a viszonya a takarékszö-vetkezetnek a működési területén található önkormányzatokkal? – Huszonegy településen va-gyunk jelen, ebből tíznek a szám-láját takarékszövetkezetünk vezeti. Ez nem rossz arány, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy olyan vá-rosok is vannak ebben, mint Deb-recen és Szolnok, ahol a nagyság-rendek miatt nem valószínűsíthető a számlavezetés elnyerése. Nagyon jó az együttműködésünk, felújít-juk kirendeltségeinket – ami ugye a település képét is befolyásolja –, ATM-eket helyezünk el bennük, a 21-ből 13-nál van pénzkiadó auto-

matánk. Rendszeresen támogatjuk az önkormányzatok rendezvényeit, minden olyan önkormányzatnak, mely nálunk vezeti a számláját, au-tomatikusan biztosítunk 100 ezer Ft-ot rendezvények lebonyolítására. De ezen túl támogatjuk a túrkevei juhász fesztivált, futóversenyeket, vagy a területünkön lévő három mentőállomás valamelyike minden évben kap 200 ezer Ft támogatást. Tiszapüspökiben például teljesen új kirendeltséget építettünk, s a helyi Művelődési Ház rekonstrukciójá-hoz is hozzájárultunk. Éves szinten mintegy két millió Ft-ot biztosít a takarékszövetkezet a helyi kultúra, sport, társadalmi élet támogatásá-ra. Egyszóval: együtt élünk telepü-léseinkkel!

– Milyen hatással volt a Bázel II a takarékra? – A felkészülésnél jobban ideges-kedtünk, féltünk az ismeretlentől. Több adminisztrációt jelentett, de különösebb gondot végső soron nem okozott Nekünk a Felügyelet 122%-os fedezettséget írt elő, ami-nek biztosításához jó 800 milliós tő-kére volt szükségünk. Ezzel szem-bennekünk1,4milliárdostőkénkvan. Adózás előtti eredményünk évek óta 200 millió Ft körül mozog, ebből folyamatosan erősítjük tőke pozíciónkat. Nem csupán bevéte-leinket kívánjuk növelni, hanem a költségek csökkentésére is odafi-gyelünk. Ilyetén költséghatékony gazdálkodást tudunk biztosítani.

– Milyen nagy feladat vár ebben az évben a takarékra? – Miután a kirendeltség háló-zatunkat gyakorlatilag felújítottuk, korszerűsítettük, az idén nagy fába vágjuk a fejszénket. A kunszent-mártoni központot fogjuk teljes egészében felújítani, komplett aj-tó-ablakcserével, fűtési rendszer korszerűsítésével, ami biztosan nagy rumlit fog okozni, de majd csak túl leszünk rajta, s egy telje-sen újjávarázsolt épülettel várjuk tagjainkat, ügyfeleinket!

Egy fontos projekt: Cserke-szőlői termál-fürdő kö-zös finan-szírozással


a 2010-es év számos változást hozott a Monor és Vidéke Taka-rékszövetkezet életében. Idén nyá-ron a szövetkezet csatlakozott a TakarékPont hálózathoz, amely-nek termékei azóta egyre nagyobb számban jelentek meg a szövet-kezet kínálatában. Új számlacso-magokat kínálnak a lakossági ügy-feleknek, valamint egyszerűsített hiteltermékekkel állnak a kis- és középvállalkozások rendelkezésé-re. A hálózat tagjai az országban másodikként kezdték forgalmazni a PayPass órákat, amelyek amel-lett, hogy időmérésre is szolgálnak, egyúttal fizetni is lehet velük azo-kon a pontokon, ahol a fogadásához szükséges terminált kiépítették. – Ha röviden szeretném jelle-mezni a 2010-es esztendőt, akkor azt mondanám, hogy rendkívül nehéz év volt – mondta az ügy-féltalálkozón Boris Jánosné, a szö-vetkezet elnöke. – Akik ma vállal-kozóként dolgoznak, tudják, hogy ez mennyire igaz. Számunkra nem volt előre tervezett a bankadó, ame-lyet szerencsére végül oly módon vezettek be, hogy vállalható lett a mértéke. A nehéz körülmények ellenére mégis pozitív évről szá-molhatunk be. Bíztató, hogy a je-lenlegi kormányzat az első, amely pozitívan áll hozzá a takarékszö-vetkezetekhez. Orbán Viktor több beszédében is kiemelt feladatnak tekintette a takarékszövetkezetek

Jövőre összeolvad a térség három takarékszövetkezete

„Három az egyben” Pest megyében

Szerző:Papp János

A Monor és Vidéke Takarékszövetkezet év végi ügyféltalálkozóján december 2-án, jelen-tették be: három szövetkezet egyesülésével létrejön hazánk egyik legnagyobb takarékja. A szándéknyilatkozatot már alá is írta a Pécel és Vidéke, valamint a Dél-Pest Megyei Taka-rékszövetkezet, így idén december 31-ig a Monor és Vidéke Takarékszövetkezettel együtt egy új szövetkezetet hoznak létre.

képbe hozását, a nagyobb piaci ré-szesedés elérését. Üzleti terveinket teljesítettük, bár még van egy hó-nap, de talán már az nem rengeti meg ezt a tényt. Az elmúlt ötven esztendőben bizonyítottuk, hogy életképesek, sikeresek vagyunk a piacon. Jelenleg 120 főt foglalkoz-tatunk. Munkánkat háromtagú me-

nedzsment, hétfős igazgatóság és öttagú felügyelő-bizottság irányítja. A takarékszövetkezetek képzelet-beli versenyében idén sikerült is-mét egy kicsit előrébb lépnünk. A Takarékszövetkezeti Integráció 112 tagja között a 25,5 milliárd forintos mérlegfőösszeget tekintve a tizen-


TKSZ Figyelő



TKSZ Figyelő

ötödik helyet foglaljuk el, eredmé-nyeinket és 2,3 milliárd forintos saját tőkénket tekintve pedig a hetedik helyen állunk. Üzleti stratégiánk to-vábbra is az, hogy a régió megha-tározó hitelintézeteként, teljes körű

Boris Jánosné a nagy bejelentés közben

pénzpiaci szolgáltatást nyújtsunk, üzleti volumen növekedés és a mi-nőségi munka megtartása mellett jövedelmezően gazdálkodjunk, va-lamint stabil munkahelyet biztosít-sunk a dolgozóinknak. – Ennek érdekében szándék-nyilatkozatot írtunk alá a Pécel és Vidéke, valamint a Dél-Pest Megyei Takarékszövetkezettel, hogy jövő év december 31-ig a Monor és Vi-déke Takarékszövetkezettel együtt egy új szövetkezetet hozzunk létre

– tette hozzá az elnök asszony. – Az egyesüléstől azt várjuk, hogy még erősebbek legyünk, közös szerve-zetünket hatékonyabban tudjuk működtetni és a piaci kihívásokra folyamatosan választ találjunk az el-következő ötven évben is. Az egye-süléshez a testületek megadták a felhatalmazást, a főbb pontokban is megállapodtak már, de a végső igent majd a tulajdonosok mondják ki a közgyűléseken. Ezzel egy olyan

úton indulunk el, amely megőrzi azt a hagyományt, amit ötven éve folytatunk, viszont megújulásunk-kal egy olyan ügyfélbázis jön létre, amely nagyon erőssé tesz bennün-ket a piacon. – A három szövetkezet egye-sülésével létre jövő szervezet új névvel jelenik majd meg a piacon

– hangsúlyozta Boris Jánosné. – Az egyesüléssel létre jövő takarékszö-vetkezet saját tőkéje meghalad-ja majd a 3,5 milliárd forintot és 38 ügyfélkiszolgáló hellyel állunk majd ügyfeleink rendelkezésére. Székhelyünk a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet jelenlegi szék-helyén, Gyömrőn kap helyet, amely földrajzilag is központi helyen van. Az szövetkezet új neve még nincs eldöntve, de személy szerint sze-retném, ha gróf Károlyi Sándorról nevezhetnénk el, hiszen ő volt a hitelszövetkezeti mozgalom meg-alapítója.

birinszki pálné, a pénzintézet elnök asszonya készségesen fogadta meg-keresésünket. Mint azt kiemelte: főte-vékenységük természetesen a minél színvonalasabb pénzügyi szolgálta-tás, de a szövetkezés eszméjére is hangsúlyos figyelmet fordítanak. A takarékszövetkezeti szektor összefo-gása az árvízkárosultakért szép pél-dája ennek a fajta szövetkezésnek. Egy kamionra való hasznos eszközt

Örkényben hisznek az összefogásban

Szerző:Kovai

Iván Lőrinc

Még január elején tartottunk, amikor kezdtek megjelenni a TÉSZ-be tömörült takarékszövetkezetek első gyorsmérlegei a 2010-es évben végzett munkáról. Az egyik tanácskozáson Illés Tiborné, a TÉSZ főtitkára örömmel újságolta: a várako-zásnál jobban teljesítettek a szövetségbe tömörült takarékszövetkezetek, köz-tük az Örkényi TKSZ is!

Felsőpakony, a Takarék 14. felújított kirendeltsége

gyűjtöttek össze és vitték Észak-Ma-gyarországra. – A küldöttgyűlésen meghatá-rozott feladatokat, terveket döntő-en sikerült teljesítenünk – mondta az elnök asszony. – Bizonyítja ezt többek között a több mint 15 milli-árdos mérlegfőösszeg, hitelállomá-nyuk hatmilliárd felett van, és ma még termelő állomány. Ismerve az ország gazdasági helyzetét, ered-

ménynek tartjuk a betétállomány néhány százalékos növekedését. A forint betétállomány 9 százalékkal bővült. Hitelállományunk maradt a 2009-es szinten. Betétállományunk 92 százaléka lakossági, a kölcsönnél az állomány 73 százaléka lakossági. A szűken vett működési területün-kön kevés az olyan vállalkozás, ahol több tucatnyian dolgoznának. Odá-ig jutottunk, hogy 103 alkalmazottat


TKSZ Figyelő

foglalkoztató takarékszövetkezetünk – a központtal és a kirendeltségekkel – a nagyobb létszámú munkahelyek közé tartozik.

– Mennyire korszerűek a kirendelt-ségek? – Azt hiszem, e téren nem érheti szó a ház elejét, mert mindig is fon-tosnak tartottuk üzletházaink mo-dernizálását.Tavalya14.készültelFelsőpakonyban. Érdekességként hadd említsem meg, a „Jézuska” hoz-ta a helybélieknek, december 15-én adtuk át a kibővített és teljesen felújított épületet, ahol babasarkot alakítottunk ki a kismamák részére. Mártöbbmint650babakötvényünkvan, ennek jelentős része éppen a felsőpakonyi településen, ahol meg-lepően gyorsan bővül a lakosság lé-lekszáma. A helyi önkormányzattal együttműködve sikerült megoldani elképzelésünket. Területcserével és

-bővítéssel segítették elképzelésük megvalósítását.

– Mit várnak a kormány biztató ígéreteitől, attól, hogy nagyobb szerepet szánnak a takarékszövet-kezeteknek a vidék életében? – Erre a kérdésre azért sem tu-dok mit válaszolni, mert egyelőre hi-ányzanak a részletek, amelyek majd meghatározzák a hogyant! Alárendelt tőke, annak mennyi a fizetendő ka-mata? Mennyivel növekednek majd a költségek? Hogyan tudjuk kitermelni eredmény oldalon? Tudunk-e annyi tőkét termelni vele, hogy a visszafize-tési időpontra azt valamilyen szinten és formában pótoljuk? Fizetőképes lesz-e a jelentkező kereslet? Szóval, egyelőre sok a kérdés! Várjuk, akár-csak az ország többi takarékszövet-kezeténél a részleteket.

– Ha volna csodatévő „varázspál-cája”, mit varázsolna az Örkényi Takarékszövetkezet működési kör-zetébe? – Erre kapásból tudok válaszolni, sok-sok olyan vállalkozást és vállalko-zót, akiknek szívesen adnánk kölcsönt beruházásra, így segítve őket, hogy

versenyképes és keresett termékkel jelenjenek meg a piacképes piacon. Nagyon várjuk azt az időt, amikor mindazok, akik dolgozni akarnak, találjanak munkát.

– Aki ismeri Birinszki Pálnét – Pest megyében minden ismerős csak Manyikának szólítja –, az tudja, hogy örök optimista, a szövetke-zeti eszme tudatos elkötelezettje.

Több mint négy évtizede az Örké-nyi, az 53 éves Takarékszövetkezet dolgozója. Az utóbbi 3-4 év törté-nései sem törték meg örök opti-mizmusát? – Egy cseppet sem! Pest megyé-ben – mert ezt a vidéke ismerem a legjobban – sokan gondolkodnak hozzám hasonlóan. Említhetném az alsónémedieket, a turaiakat, a pilisvörösváriakat stb. Sok éves ta-pasztalattal a hátam mögött mindig

igyekeztem meglátni a dolgok napos oldalát. Nem ritkán hallom: eljárt felettünk az idő! Ez nevetséges! Mi szövetkezők vagyunk a szó nemes értelmében. Sok-sok apró munkával teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a legtöbb településünkön olyan szolgáltatásokat lehet igénybe ven-ni, mint a nagyvárosokban. Fő tevé-kenységünk, mint már említettem a pénzügyi szolgáltatás. De sok minden,

nem profitot termelő tevékenységgel is foglalkozunk. Példának okáért hadd említsem meg: teszünk és áldozunk azért, hogy az iskolákból kikerülő di-ákok rendelkezzenek ismeretekkel a pénzügyekről, takarékszövetkezetek-ről. Tudják, mi a lakossági folyószámla, mi a tartós befektetési számla, miért érdemes előtakarékoskodni, miért jó, ha biztosítással rendelkezünk, stb. Írja le nyugodtan, javíthatatlanul derűlá-tó vagyok!

A fiók dolgozói

szinte mindenkit

ismernek a telepü-

lésen

Az Örkényi Takarék

2010 decem-berében

átadott ki-rendeltsége,

Felső-pakonyban


vidéken, kisvárosban éltek, mégis meg akarjátok hódítani a nagyvá-rost? – Nem egészen, bár jó lenne, ilyen céljaink nincsenek. Korábban a Mórahalom és Vidéke Takarékszövet-kezet önállóan működött. 1999-ben egyesültünk a Tápéi Takarékszövetke-

zettel, ezáltal léptünk be Szegedre. Ezt követően 2007-ben a Kiskundorozsmai Takarékszövetkezet „kérte meg a ke-zünket”, mely eredményeképp 2008-ban egyesültünk. Így az egyesülés után gyakorlatilag 7, azaz hét darab kirendeltségünk van Szegeden. Ennyi fiókja egy nagy banknak sincs Szeged méretű városban. A négy belvárosi kirendeltséget, amelyből egy a volt mórahalmi és három a volt dorozs-mai kirendeltség, szeretnénk össze-

„Generációk óta biztos támasz!”

Tőkeerős „Pillér” a Délvidéken

Szerző:Csépány

György

„Váltásra, új paradigmára, van szükség. Ennek az Integrációban is többféle értelmezése van. Ameny-nyiben a takarékszövetkezeti vezetők, és a munkatársak nem változtatnak az értékesítési stratégián, amelyet jelenleg is sokan folytatunk, akkor problémákkal szembesülhetünk. Ha nincs megfelelő érté-kesítés, nincs megfelelő ügyfélszám, nincs megfelelő ügyfélkapcsolat, akkor nem képződik elengedő jövedelem.” - mondta Soós Sándor, a Pillér Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője. Vele beszélgettünk a mikrokörnyezetről, a Takarékszövetkezet eredményeiről és más takarékszövetkezeti kérdésekről.

vonni. Találtunk egy majdnem 300 nm-es ingatlant, ahova szép sorban fognak bekerülni az egyes kirendelt-ségek. Először kettő, majd a harmadik és a negyedik. Ennek akár 2-3 éves ki-futása is lehet.

– Miért a PILLÉR elnevezést válasz-tottátok? – Az egyesülés egyik alapfeltétele volt Kiskundorozsma részéről a név-váltás azért, hogy ne utaljon az új takarékszövetkezet neve sem rájuk, sem Mórahalomra. Mindenki tudja, hogy a takarékszövetkezeti ügyfelek lokálpatriótizmusa milyen nagy. Pá-lyázatot írtunk ki, amelyet egy akkor még alig 30 éves fiatalember nyert el. Alapvetően magyar nevet szeret-tünk volna, olyat, amely közérthető, de egyúttal kifejező mind a fiatalok, mind az idősek számára. Szerintünk a PILLÉR szó támaszt, erőt sugall; egy olyan intézményt jelez, akire lehet számítani akár évszázadokon át.

– Van önkormányzati számlaveze-tésetek? – Önkormányzati számlát nem ve-zetünk, illetve egyet vezettünk. Sőt egy vízi közmű beruházást finanszíroztuk a Takarékbankkal közösen, közel 1 milli-árd Ft értékben. Sajnos az önkormány-zatok szívesebben látják a számlájukat nagyobb kereskedelmi bankokban, re-mélve, hogy ott könnyebb a finanszí-rozás. Ezt annak ellenére teszik, hogy tőlünk sokkal kedvezőbb ajánlatokat

kaptak és helyben vagyunk – néha az az érzésem pont ez a baj.

– Ebben a vegyes gazdasági környe-zetben milyen lehetőség marad a számotokra? – Alapvetően a fejlődési irányunk kettős: van a vidék, és szerencsére ott van a város is, de mondhatnám fordítva: szerencsére ott van a vidék nekünk. Prudens pénzintézetként mű-ködtünk, ennek előnyeit is élvezzük, de hátrányát is. Előny, hogy nem kel-lett konszolidálni, nincs OTIVA támo-gatás a tőkénkben. Az alacsony hitel portfólió viszont nem termel annyi jövedelmet. Nagyon sok energiát öl-tünk az elmúlt években a folyószámla üzletágba, a jutalékos jellegű bevéte-lekhez köthető szolgáltatásokba; költ-ségtakarékosan éltünk és gyarapítot-tuk a tőkénket, amely 80 %-a guruló, ráfordítást nem jelentő, de hozamot biztosító tőkeelem. – Mi, amikor nem volt Magatartá-si Kódex, és ennek a Hpt-be való be-emelése, akkor is ennek megfelelően adtunk hitelt. Egyik takarékszövetke-zeti vezető kolleganőm mondása: „Az adóst olykor meg kell óvni saját ma-gától is.”, és mi eszerint éltünk! Elvé-gezzük a szükséges ügyviteli folya-matokat amikor megkeresnek minket hitelért, és amikor az jön ki, hogy az ügyfél nem hitelképes, akkor bizony nem adtunk hitelt. Vidéken kétségtelenül elidősödött az ügyfélkörünk, amit jó lenne fiata-

Soós Sándor, a Pillér Takarék-szövet kezet elnök- ügyvezetője

TKSZ Figyelő


lítani, különösen a lakossági oldalon. Vidéken a vállalkozók döntő többsé-ge nálunk vezeti számláját, veszi fel a hitelt. Általában a kis- és középvállal-kozások ügyfeleink, de nagyobbakat is ki tudjuk szolgálni, pl. hitelezés so-rán konzorcium szervezésével. A fiata-lítás visszatérő kérdése stratégiánknak, ezért is Szeged egyetemi városrésze felé kacsingatunk, másrészt a város-ban is a vállalkozók megszerzését te-kintjük fő stratégiai elemnek. Mindenféleképpen létre kell hoz-nunk egy új piacot ahhoz, hogy a városban helyt tudjunk állni. A folyó-számla üzletágat tovább szeretnénk fokozni, ehhez elengedhetetlenek az elektronikus szolgáltatások, gondolok itt többek között az újszerű szolgál-tatásokra a „villantó” bankkártyától a Pay-Pass kártyáig. A folyószámla köré csoportosuló összes banki szolgálta-tás jutalékot termel (a folyószámla, a folyószámlához kacsolódó pénzfor-galom, a Fundamenta, a biztosítások, stb.). Minél több van belőle, annál nagyobb folyószámla állomány ké-pezhető, amely a legolcsóbb forrást jelenti. Így az átlag kamatlábat csök-kenthetjük, ráadásul mindez viszony-lag kockázatmentesen történhet.

– Mielőtt elkezdenénk aggódni, azért fussuk át a főbb területeket! – Ügyfeleink számát nehéz lenne meghatározni, de évente közel 100 ezer pénztári tétel és több százezer GIRO tételtmozgatunkmeg,6dbATM-ünkműködik,kb.4200dbbankkártyánkéstöbb mint 1000 internet bankos ügy-felünk van. Sokan a bankkártyához kapcsolódóan SMS-s szolgáltatást is igénybe vesznek. Hiszek abban, hogy ez a sok-sok egyéb üzlet összeadódik, és a jövedelmezőség magját fogja ké-pezni. Ez persze nem azt jelenti, hogy le akarunk mondani a hitelnövekedés-ről. Kétmilliárdos hitelállományunk van, és ezt négy milliárdra szeretnénk meg-növelni, de fokozatosan. Jelenleg 11 kirendeltségünk van, ténylegesen56-andolgoznak.Mintegy880 fő tagunk van, a részjegy összege 10 ezer forint, max. 100 ezer forintot je-gyezhet. Csak természetes személy ta-

gunk van, befektető, jogi személy nincs. 12 MFt a részjegy alapunk, amelyre eredményeinkből nagyon jó osztalé-kokat fizettünk tagjainknak az elmúlt években. A Takarékok családcentrikus hitelin-tézetek, és ezt mi kihasználjuk. Az ügy-felek közvetlenül tudnak kérdezni, in-tézkedni, ugyanakkor a párbeszédből többletinformációhoz is juthatunk. A családias intézkedést azonban a szak-maisággal kell felturbózni. A korszerű szakmaiság, amit mi is szeretnénk elér-ni, többlet értéket hoz létre az ügyfél és a Takarékszövetkezet számára is. A szakmaiságban azt gondolhatjuk job-bak a kereskedelmi bankok, ha pedig ez így van akkor szembesülni kell az-zal, hogy a közvetlenséget könnyebb megtanulni, azaz versenyhátrány jö-het létre. A Front Office mellett nyugodtan említhetem a Back Office szakmai te-vékenységének mennyiségi és színvo-nalbeli emelését is. Olyan jelentések vannak, amelyeket naprakész felké-szültség, tudás nélkül nem lehet tel-jesíteni. Önálló HR, marketing, okta-tás stb. feladatok vannak, kialakultak a vezetőinformációs rendszerek. Az értékesítés területén kell fejlőd-nünk. Nagyon fontosnak tartom a fo-galom tisztázását. Értékesítéskor nem kiszolgálásról vagy eladásról beszélek. Az értékesítés azt jelenti, hogy informá-ciók alapján értékessé teszek valamit az ügyfél számára, és mindketten jól járunk, az ügyfél és a Takarékszövetke-zet is. Ezt viszont pult mögül nagyon nehéz menedzselni, külön tárgyaló-helyiséget kell biztosítani. Jelenleg 1,1 milliárdos tőkénk van, és nincs benne értékelési különbözet. A tárgyi eszközök állománya emelkedik, de a befektetési eszközökkel is alig ha-ladja meg a 300 M Ft-t, azaz 800 M Ft a pénzeszköz. Azért jövedelmező a ta-karékszövetkezet, mert éveken keresz-tül takarékosan gazdálkodott, nincsen konszolidálva, olyan tőkéje van amely

„gurul”. A folyószámla portfóliónk ked-vező,mintegy1,6MrdFtlátraszólóankamatozik. A kedvező körülmények egyelőre kompenzálják a működési költségek emelkedését, illetve a hi-

telkamat kiesését. Alapvetően bank-közi betétben, ill. államkötvényben vannak szabad forrásaink, többsége a Takarékbankban. A központunk egykori SZÖVTERV-es tervezésűépületbenvan,amely4-5tol-dással lett növelve, módosítva. Mindig csak annyit fejlesztettünk, amennyit el tudtunk viselni. A kirendeltségeink jó állapotban vannak, mindig a kor köve-

telményeinek megfelelően próbáltuk felújítani őket, és a legkisebbről sem feledkeztünk meg, a festéstől a burko-laton át a pultig, mindent felújítottunk a hosszú évek során. A központban lévő kirendeltségünknél alkalmazott zárt ajtós tárgyaló stílusát folytatjuk a többi kirendeltségünknél is. A Sze-gedre történő beköltözés attól függ, lesz-e további egyesülés. A dorozsmai üzletház alkalmas arra, hogy központ is legyen belőle. Az informatikában kifejezetten jól állunk, egy ún. vékony kliens technológiával dolgozunk, nincs hagyományos munkaállomás, a helyi egység, terminál közvetlenül a szer-verre csatlakozik, és azon keresztül dolgozik. Néha elcsodálkozom, hogy kolleganőinknek mennyi mindent kell tudnia. Mintha egy Rubik-kockát kel-lene idős fejjel összerakni, úgy nézek rá a programokra, a rengeteg szabály-zatra, annak üzemeltetéséről, betartá-sáról nem beszélve.

– Hogyan lehet újabb ügyfeleket szerezni? – Nem csak a fiatalokat, hanem az időseket is oktatni kellene. Ma Ma-gyarországon nem nagyon magas a pénzügyi kultúra, bár ez is viszonyítás

A móra-halmi

központ munka-

társai


TKSZ Figyelő


kérdése Vannak olyan idős emberek is, akik kitűnően kezelik a számítógépet, az Internetet, és mindent, ami rajta keresztül elérhető. (mellesleg az idős kor relatív, én is másképp láttam húsz-évesenaz54éveseket)Azigazikérdés,hogy hogyan szerezzünk fiatal ügyfele-ket. Az iskolai oktatások nehezen kivite-lezhetők. Próbálkozunk azért, például a legjobb általános iskolai matematikus-nak betétkönyvet adunk 10-15 ezer Ft értékben. Szegeden, az egyetemen 30 ezren tanulnak. Egy standdal minden évben benn vagyunk az Egyetem Tu-dományos és Információs Központjá-ban, ahol a beiratkozás folyik. Minden karnak van újságja, ahol hirdetéseket adtunk fel. Faliújságokat helyeztünk ki, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtunk

a takarékszövetkezetnél. Így ismertet-jük meg az új és régi „egyetemi polgá-rokkal” a Takarékszövetkezetünket és tevékenységünket. Ez részben image kampánynak is felfogható, de ezzel együtt termékértékesítési eredmé-nyekre törekszünk. A Pay-Pass bankkártyát ajánlhatjuk, az órát azonban nem. A Pay-Pass is lehet egyfajta kitörési pont, de nem hinném, hogy ebből lennének a nagy üzletek, inkább az a lényeg, hogy a fia-talokat magunkhoz kössük vele. Ezzel kapcsolatban néhány ötlettel már elő-rukkoltam, amely a Banknál fogadta-tásra talált már csak azért is mert ők is gondoltak a Pay-Pass POS terminálok hasznosítási lehetőségeire. Sajnos még mindig előfordul, hogy ügyfeleink bankkártya használata csak egy-egy alkalomra korlátozódik, ami-kor is egy összegben felveszik a fi-zetésüket. Sok erőfeszítést teszünk, hogy ez ne így legyen, és a készpénz-kímélő funkció működjön megfelelő biztonság mellett. A POS terminálok elterjedése, annak költségei miatt sze-rénynek mondható még. A vállalkozók egy része még mindig a készpénz fi-zetést szereti jobban. Kb. két évvel ez-előtt fordult meg a trend, hogy több a bevételünk, mint a ráfordításunk a bankkártya üzletágban, mint ahogy talán néhány éve igaz az is, hogy or-szágos felmérés alapján már vásárlás-ra használják többször az emberek a bankkártyát. Ugyanakkor ez az elekt-ronikus világ eltávolíthatja az ügyfelet tőlünk, ezért az ügyfélkapcsolatokat még jobban kell ápolni.

– Mit gondoltok a Takarék Pontról? – N e m v a g y unk b e nn e a TakarékPontban. Talán most fogunk róla tárgyalni; elképzelhető, de a költ-ségek nagyon meghatározóak. Ezt előbb bele kell illesztenünk az üzleti stratégiánkba, egy lehetséges fúzió befolyásolhatja a sorrendet.

– Az integrációs együttműködésnek milyen korlátai vannak? – Közösségi emberek vagyunk, a Takarékszövetkezetünk betartja a közösségi szabályokat, függetlenül

attól, esetenként nem mindennel értünk, értettünk egyet. Például bi-zonyos értelemben én is „centrális gondolkodású” vagyok, azaz minden kirendeltségünknek egyformán kell tudni dolgozni, de a túlzott centrali-zációt nem támogatjuk. A megyében három illetve négy takarékkal van üzleti kapcsolatunk, konzorciális hitelen keresztül. Me-gyén kívül a Bácska Takarékszövet-kezetet és néhány Győr megyei Ta-karékszövetkezetet lehet említenem akikkel rendszeres kapcsolatunk van, olykor azonban az ország bármelyik szegletéből megtalálnak, és nem egyszer én hívom fel a kollegákat Felsőzsolcától Csornáig. Visszatérve az integrációra sok kér-dés visszavezethető a magatartásunkra. Ha szövetkezeti módon gondolkodunk, de nagyobb üzemméretünk van, akkor is lehet a másik Takarékszövetkezet-re gondolni. A partnerség megérde-mel ennyi figyelmet és áldozatot. Az egyetértés biztosíthatja, hogy a kicsi is megkaphassa ugyanazt az elbánást. Az előnyt közvetlenül nem az egyes takarék biztosítja, hanem az általuk is működtetett rendszer. Ha nem tu-dunk szövetkezeti módon gondolkod-ni, vagy rosszak a szabályok, akkor ért-hető, ha minden egyes „közös áldozat” megakadályozása végett tiltakoznak. Vajon a mi Takarékszövetkezetünkhöz hasonlóan a nagyobb takarékok hány takarékból jöttek össze, egyesültek. Azaz „nagyobb vagyok fizessek töb-bet” szemben az egyenlő fenntartási díjakkal. Ilyenkor megjelenik, hogy aki többet fizet, nagyobb beleszólást akar. De akkor hol vannak a szövetkezeti ér-tékek és elvek? Ez már vagyonarányos döntési mechanizmus lenne, és nem az

„egy tag, egy szavazat” érvényesülne. Ez a szövetkezet és részvénytársaság működési mechanizmusának sajátos keveredése a fejekben és a gyakor-latban egyaránt. Az igazság pedig a fejekben kellene, hogy eldőljön, csak hát ugye mindenkinek más és más az elképzelése, a motivátora és így to-vább. Másrészt a mai világban láttál Te már olyat, hogy valaki a másik ér-dekét fontosabbnak tartja a sajátjánál?


soós sándor született 1957. 09. 12-én, Szegeden,Kőrösy József közgazdasági Szak-középiskola, Szeged, képesített könyvelő, vállalati ter-vező és statisztikus,Mérlegképes könyvelő, Gödöllői Agrártudományi Egye-tem, Gazdasági mérnök, 1978-1982. Algyői Takarékszö-vetkezet, belső ellenőr, három takarékszövetkezettel közösen foglalkoztatva 1983-1984.MórahalmiTaka-rékszövetkezet, belső ellenőr, öt takarékszövetkezettel közösen foglalkoztatva 1985-1989. Főkönyvelő, 1990-től Elnök-ügyvezető, 1990-1994.évekbenaMórahalmiÖnkormányzat, Polgármesteri Hi-vatal, Pénzügyi Bizottsági tag, 1993-1995. OTIVA FB tag, 1995-2007. OTSZ Elnökségi tag, 2002-től Eurobank Klub elnöke, 2007. Szövetkezeti Érdemérem kitüntetésben részesült, 2007-2010. MTB Zrt. FB tag, 2010-től MTB Zrt. Tanácsadó testületi tag.

Névjegy:

TKSZ Figyelő


Ugyanakkor a „szociális-szövetkezeti” felfogásnak vajon hol van a határa? Pandora szelencéje kinyílt s reméljük nem nyel el minket, meg fogjuk talál-ni a közös, de hatékony utat.

– Milyen javaslatokkal élnél az In-tegrációban? – A Tanácsadó Testület kapcsán tettem néhány javaslatot, vagy inkább kérdést. Korábban a reklám, marke-ting területén vetettem fel, hogy csi-náljunk bizonyos csomagokat, pl. 0,5

– 1 – 5 M Ft-os marketing csomago-kat, és ezt ajánlanám ki a takarékszö-vetkezeteknek. A kisebb teherviselő képes Takarékszövetkezet, ha nem akarja vállalni az 5 M Ft-os csomagot, akkor mondjuk, az 1 M Ft-ot választ-hatja, fakultatív módon működne. Pl. A kisebb csomag legfeljebb szóróla-pot, a nagyobb csomag szórólapokat és kisebb ajándékokat is tartalmazna, a legnagyobb csomagban nagyobb nyeremény, mondjuk, személygép-kocsi szerepelne. A marketing straté-gia leírását, működési mechanizmu-sát mindenkinek át kell adni, hogy ki, mikor, hogyan tud rácsatlakozni. Specifikált szolgáltatást ki-ki alapon lehetne igénybe venni – mint pl. a Takarékbank scoring hitelei. Állítólag a központi szervek vezetői azért sem köthetnek jó szerződéseket, mert nem mindenki tudja egyformán hasznosíta-ni, azaz nem minden fiók végzi adott szolgáltatást. Specifikált alapon spe-cifikált tárgyalást lehet folytatni, így már versenyképesek lehetünk.

– A Széchenyi kártya hogyan vált be nálatok? – A Széchenyi kártya egy speciá-lis termékforma. Az ügyfelek keresik, így nem azzal foglalkozunk, mennyi jutalékot kell fizetni (VOSZ-nak, Taka-rékbanknak), hanem azzal, hogy a Szé-chenyi kártyán keresztül az ügyfeleket megfogjuk és megragadjuk. A kissebb hitel sajnos kockázatos a fedezet hiá-nyában. Nem csak 10 M felett, hanem az alatta is szükséges lenne a fedezet. Az ügyfél ki-be fizethet a számláján, így látszólag komoly forgalom gene-rálható, miközben a ki-be fizetések

effektív forgalmat nem jelentenek. A Széchenyi kártya felhasználását nem kell igazolni ez sem feltételen jó.

– Mire vagy büszke, mi az, ami jól sikerült? – 1990-ben vettük át a takarékszö-vetkezet irányítását, ez a banküzem az én, és a kolléganőm irányítása alatt jöttlétreamáremlített56kolleganő-vel együtt. Azt azért nem feledhetjük el, hogy semmik sem lennénk az elő-deink munkája nélkül. Nagyon büszke vagyok arra, hogy olyanoktól vettem át ennek a takarékszövetkezetnek a vezetését, akik hasonló módon gon-dolkoztak, vagy mondhatni én is ha-sonlóan gondolkozom, mint ők. Mindig óvatosan gazdálkodtunk, mert tudtuk, hogy más pénzével sáfárkodunk. A sa-játunknak éreztük, érezzük ezt a taka-rékszövetkezetet, miközben messze nem a mi tulajdonunk, úgy gondol-juk ezért is fizetnek meg bennünket, kapjuk meg jövedelmünket – kell-e ezt magyaráznom? Büszke lehetek arra, hogy ennyi em-bernek tudunk munkát adni, hogy folyamatosanfejlődtünk,hogya40millióFt saját tőkét 1,1 Mrd forintra tor-násztuk fel (és ebből a fúziók csak 250 MFt körül hoztak). Szigorú költséggaz-dálkodást folytattunk, mindig meg-néztük, mi az, amit kifizethetünk. Ha tehetném, akkor a bevételünk 10 %-át fordítanám oktatásra, és ugyaneny-nyit marketingre, reklámra. A bérköltség mellett az informatika költségei azok, amelyek jelentősek. Informatikai szem-pontból óriásit változtunk. Büszke va-gyok erre a fejlődésre, a munkatársimra, akik jó munkatársak és jó emberek, és hogy ebbe a közösségbe beletarozha-tom. Nem akarok „nagybank vezető” lenni, csak több szolgáltatást szeret-ném ha nyújtanánk, hatékonyabbak volnánk és ügyfeleinknek nem máso-dik, vagy harmadik, hanem elsődleges bankjai lennénk, növekvő statisztikák és jövedelmezőség mellett.

– Szövetkezet vagy részvénytársa-ság? – Szerintem megőrizhető a szö-vetkezeti forma, egyébként mind-

kettőnek van előnye és hátránya is. Állítólag a részvényesek karizmati-kusabban törődnek a tulajdonukkal, a szövetkezeti tagok nem ilyen tuda-tosak. Kétségtelenül a korábbi szö-vetkezetből sok tag kilépett, amely a megmaradókra is hatással van, de azért nem becsülném le a tagságun-kat. Sokan ma visszasírják a szektor egykor 2 milliós tagságát, hiszen ezek az emberek közvetlenül az ügyfele-ink voltak, vagy azzá tehettük volna őket. Persze a nagy tagság közgyűlés, részközgyűlési formában való dönté-si képessége is közrejátszott a tagság úgymond leépítésében.

Érdekes fejlődési lehetőséget mutat a TakarékPont, mert kifejez egyfajta megújulást, és „elrejti” a szövetkeze-ti megszólítást, formát. Ha valakinek megvan a 2 Mrd tőkéje az Rt-vé való átalakuláshoz, jogilag rendben van, de így sem biztos, hogy elegendő egy kereskedelmi banknak megfelelő biz-tonságos működéséhez. A megyében jelen helyzetben leg-alább 2-3 egyesülés tőkéjére lenne még szükség egy ilyen jogi lépéshez, amely nélkül Rt nem hozható létre. A részvénytársasági forma szinte indiffe-rens a számomra, így is a hitelintézet-ért, és a hitelintézetből élünk – sokan már lassan elfelejtik, hogy ez a hitelin-tézet a Takarékszövetkezet -, felelünk érte, én a munkatársaimért, és a mun-kámon keresztül a családomért. Nem zárom ki az Rt lehetőségét, de egyelőre nem aktuális. Nem ez a jelenünk leg-fontosabb problémája. Másrészt azt gondolom ebben nem feltétlen az ügyvezetők szándéka dönt.

TKSZ Figyelő

2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

5 564,3

4 920,7

1 408,5

5 894,4

5 142,4

1 394,4

8 336,5

7181,9

1 794,5

8 420,2

7 184,7

1 684,1

9 319,7

8005,9

1 946,5

10 000,09 000,08 000,07 000,06 000,05 000,04 000,03 000,02 000,01 000,0

0,0

MFŐ M HUF

Betétek M HUF

Br. hitelek M HUF

Mérlegfőösszeg, betétek és br. főösszeg alakulása


TKSZ Figyelő

nem panaszkodunk – kezdi az ügy-vezető a válaszadást. Talán szeren-csénk is volt, mert kimaradtunk a devizahitelezésből. Láttuk ugyan, hogy a hitelezési piacon teret ve-

szítünk, mivel csak forint alapú hite-leket nyújtottunk, s pont 2009-ben akartunk mi is belevágni a devizahi-telezésbe, amikor beütött a krach! Így a jól ismert anomáliák nálunk nem jelentek meg. Sőt, még a ko-rábban több takarékszövetkezetet érintő faktorálási ügyletekben sem vettünk részt! Nekünk csak a bein-tegrált korábbi Siómenti Takarék-szövetkezet rossz állományát kellett leírni, ez volt az egyetlen negatív dolog üzletmenetünkben. Mérleg-főösszegünk 2010 végén megköze-

Mi újság Dunaföldváron? Takarékos Lurkók „Spenótfalván”

lítette a 20 milliárd Ft-ot (19,19), ami nagymérvű növekedésről tanúsko-dik az előző évhez, 2009-hez képest (16,7milliárdFt).

– Gondolom, a mezőgazdasá-gi termelés meghatározó a kör-nyéken, s ez rányomja bélyegét a takarékszövetkezet tevékeny-ségére is? – Tökéletesen! Dunaföldvár és környéke gazdaságát a növényter-mesztés határozza meg, régebben Dunaújvárosban úgy hívtak minket, hogy „spenótfalva”, mert a terme-lők vitték fel a piacra a friss zöld-ségeket, gyümölcsöket, köztük a spenótot is. Ma persze elsősorban a kukorica, búza a meghatározó, de Tengelic és környéke például a spárga termesztéséről nevezetes. Teljes hitelállományunk megköze-lítettea6milliárdFt-ot,sebből3milliárd a mezőgazdasági hitelekre jutott, de van, amikor ez az arány akár60%-raisfelmegy.Azírérde-keltségű Cargill vállalat nagy be-ruházásba kezdett a Duna partján, 2012. januárjára készül el a tervek szerint, s 575 ezer tonna kukoricát lesz képes feldolgozni bioetanollá. Ez a kapacitás szinte egész Tolna megye kukorica termését tudja fo-gadni! A bioetanol üzemanyagot pedig a Dunán hajókkal exportál-ni kívánják, főleg Ausztriába és Né-metországba. Vagyis a kukoricater-mesztőknek biztos felvevő piacuk lesz a környéken. Az Agrár-vállalkozási Hitelgaran-cia Alapítvánnyal évek óta kitűnő az

együttműködésünk. Elvileg 80%-ig lehet garanciát kérni, de mi rendsze-rint50-60%-nálmegállunk.AGaz-da-kártyát nem forgalmazzuk, mert az évek során jól bevált saját konst-rukcióinkat alkalmazzuk, ügyfeleink teljes megelégedettségére. A belvíz Dunaföldvár környékén nem jellem-ző, vannak ugyan egyes helyeken el-öntött földek, de százalékosan nem képviselnek jelentős területeket, így károsodás sem következett be. Mi is megelőlegezzük a mezőgazdasági támogatási összegeket. Amikor ezek megérkeznek, a gazdák pénzükhöz jutnak, jelentősen csökken a mező-gazdasági hitelállomány, legutóbb pl. 500 millió Ft-tal. A Széchenyi-kártyát forgalmaz-zuk, jelenleg 100 millió Ft-os állo-mányunk van, de lenne rajta vál-toztatási javaslatunk. 10 millió Ft-ig ugyanis nem kell fedezetet állítani a Széchenyi-kártya révén felvett hi-tel mögé. Ezzel pedig néhány ügy-fél nem csak él, hanem vissza is él, s ebben a témakörben már bizony kioktatásban is részesültem. Véle-ményem szerint e fedezet nélküli hitelt csak olyanoknak kellene biz-tosítani, akiknek már „múltjuk” van. Amíg ezt a „múltat” el nem érik, ad-dig bizony nem ártana fedezetet is állítani a hitel mögé. Alakosságrészére1,4milliárdFtösszegben nyújtottunk tavaly hitelt, ennek 95%-a szabad felhasználású. Saját, több éves múlttal rendelkező ügyfeleinknek 2%-os kedvezményt adunk a hitelkamatnál.

Szerző:Váradi

Lajos

Talán közismert, hogy Dunaföldvár volt az első település, ahol takarékszövetke-zet alakult 1956-ban. Kellőképpen meg is emlékeztünk erről az 50. évfordulón, 2006 októberében. Kíváncsiak voltunk, mi történt közben, ezért a Takarék Ma-gazin ellátogatott a takarékhoz megtudakolni, milyen fejlődésen ment keresztül időközben a takarékszövetkezet. E sorok íróját Jákli János ügyvezető és Simonné Gurics Annamária gazdasági vezető fogadta, s adott ismertetőt. Nos, mi is tör-tént az elmúlt két évben?

Jákli János a Duna-földvári Takarék- szövetkezet ügyve-zetője


TKSZ Figyelő

– S mi a helyzet a betétgyűjtés terén? Nem viselte meg ezt az üz-letágat az elmúlt két év pénzügyi-gazdasági válsága? – Egyáltalán nem! Álljon bizo-nyítékul az elmúlt két év betétál-lománya.2009.végén15,4milliár-dos állománnyal rendelkeztünk, ez az elmúlt év végére 17,5 milliárdra nőtt, vagyis 2,1 milliárd Ft-tal több betétet sikerült gyűjtenünk. Az ügy-feleink nem féltik a pénzüket, meg-bízhatónak tartják a takarékszö-vetkezetet. S mindezt úgy értük el, hogy nem volt mögötte semmilyen akciós kamatígéret! Megcéloztuk a térség nyugdíjasait is, egy-egy nyugdíj átutalási napon 500 millió Ft felett van az átutalás összege.

– Sokszor, sokan, s gyakran jog-gal mondják, hogy a takarékszö-vetkezetek tagsága, ügyfelei el-öregedőben vannak. Mit tesz a takarékszövetkezet annak érde-kében, hogy a fiatalokat magá-hoz vonzza? Simonné Gurics Annamária, a ta-karékszövetkezet gazdasági veze-tője nem kis büszkeséggel beszél a Takarékos Lurkó programról. – A takarékszövetkezet az óvodá-sok és kisiskolások részére számlát vezet, ahol a szülő társtulajdonos. A gyerekek részére rajzpályázatot írtunk ki – mondja – s a legjobban sikerült rajzokból matricákat készí-tettünk, ezer Ft-os értékben. Ezeket lehet a takarékkönyvbe beragasz-tani, s ha fél év alatt legalább hat-ezer Ft-ot gyűjtött össze a „lurkó”, akkor ahhoz prémiumot adunk. Az év végén pedig fel lehet használni a megtakarításokat. Ezt a megtaka-rításiformát14éveskoriggyakorol-hatják. A következő korosztály már bankkártyát igényelhet, napi pénz-felvételi limittel. Ez a limit napon-ként 3000 Ft felvételét teszi lehető-vé.Mindenéváprilis14-éntartjukennek a megtakarítási formának a szülinapját, ekkor bulizni lehet az iskolában. A gimnazisták számára ifjúsági számlát vezetünk, főiskolás-oknak, egyetemistáknak diákhitelt

nyújtunk. Mivel Annamária eredeti foglalkozása tanárnő, s mivel elége-detlen a fiatalok (s nemcsak a fiata-lok) pénzügyi ismeretei szintjével, ezért már kétszer tartott előadást a kistérségi iskolában hetedikes-nyolcadikos tanulóknak az alapve-tő pénzügyi tudnivalókról. Ez egy olyan példa, amit jó szívvel tudunk ajánlani a többi takarékszövetkezet számára is – teszi hozzá.

– Miután a takarékszövetkezet láthatóan jól beépült a térség gazdasági-pénzügyi-társadalmi vérkeringésébe, ezért biztosra ve-szem, hogy a helyi önkormányzat-okkal is jó kapcsolatokat ápol a takarékszövetkezet. Így van? – Így - válaszol Jákli János. A térségünkben lévő 18 önkormány-zatból 11 nálunk vezeti a számláját. A számlavezetett önkormányzati településen igény esetén ATM-mel állunk a település lakosainak szolgálatára. Támogatjuk az ön-kormányzatok által szervezett kü-lönféle kulturális, sport és egyéb rendezvényeket. A helyi civil szer-vezetekkel is jó együttműködést alakítottunk ki. Egy konkrét pél-da: az egyik nyugdíjas klub kérte, hogy tudnánk-e csináltatni a te-metőbe padokat, hogy le tudja-nak ülni, megpihenni. Az önkor-mányzat által felállított négy pad közül egynek a költségeit a taka-rékszövetkezet vállalta magára. Összességében éves alapon mint-egy egymillió Ft-ot fordítunk ilyen támogatási célokra.

– Ahhoz, hogy a takarékszövet-kezet fejlődjön, támogatni tudjon, nyereségesen kell gazdálkodni. Miként alakult a nyereség az el-múlt időszakban? – A 2009-es esztendőben 152,8 millió Ft volt az adózás előtti ered-ményünk, ez 2010-re 172,3 millió Ft-ra nőtt. Saját tőkénk 1,3 milliárd Ft, szavatoló tőkénk pedig 1,2 mil-liárd. Értékvesztésre 75 millió Ft-ot képeztünk, a korábban megképzett 307 millió Ft mellé. 112 fő dolgozó

szolgálja ki 19 kirendeltségen ügy-feleinket és tagjainkat. A tagok szá-ma 217, egy tag által lejegyzendő részjegy értéke 50 ezer Ft, de sen-ki sem jegyezhet többet, mint 200 ezer Ft, a részjegyek után bruttó 15%-os osztalékot fizetünk. Nálunk egyébként a részjegy tőke még a saját tőke 2%-át sem éri el, ered-ményágon fejlesztettük tőkénket. A fejlődés egyik kulcsa az oktatás, továbbképzés. A Takarék Akadé-mia által szervezett tanfolyamokon rendszeresen részt vesznek dolgo-zóink, sőt, igény esetén helyszínt is biztosítunk ilyen képzéseknek. Tá-mogatunk minden olyan továbbta-nulási szándékot, ami elősegíti azt, hogy dolgozóink magasabb szintű ismeretekkel rendelkezzenek.

– Folytatódik-e a dinamikus nö-vekedés ebben az évben is? – Reméljük igen, de amikor a ter-veinket elkészítettük, csupán a 2010. évi eredmények szinten tartásával számoltunk. S ez sem kevés!


TKSZ Figyelő

pár év tapasztalattal a hátatok mö-gött, most éppen a mérlegzárással kapcsolatos teendők között, ho-gyan álltok? – Vége van a 2010-es évnek, és én is osztom azok véleményét, akik azt mondták, hogy csak legyünk túl rajta. Ez természetesen nem csak 2010-re, hanem 2009-re is igaz volt. Manap-ság a gazdaság előrejelzései nagyon pozitív üzeneteket hordoznak, de vé-leményem szerint a hétköznapokban, a kis- és középvállalkozások számlave-zetésében, ez még nem nagyon érzé-kelhető. Utaló jelek - hogy ebben az év-

Fajlagosan a jók között a Kinizsi Bank

Szerző:Csépány

György

A 2010. októberi számunkban foglalkoztunk a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elmúlt időszakban elért eredményeivel. Ezúttal, a 2007-ben takarékszövetkezetből rész-vénytársasággá átalakult Kinizsi Bank Zártkörű Részvénytársaságot látogattuk meg. Lakatos Antallal, a részvénytársaság elnök-vezérigazgatójával beszélget-tünk, mi történt az eltelt időszakban, hol tartanak, milyen terveik vannak.

ben valóra fognak válni –, már vannak. Ha az eredményeinket veszem alapul, azt mondhatom, hogy 2010 egy jó kö-zepes évünk volt. Mindezek mellett, ha arra gondolok, hogy mindezt a válság időszakában értük el, akkor ez egy kiváló év volt. A mérlegfőösszegünk 35,5 Mrd Ft-ra nőtt, az adózás előtti eredményünktöbbmint400MFt.Azelmúlt években hatékonyságunk és jövedelmezőségünk fajlagosan a ban-kok közötti versenyben is elegánsnak tűnik. A HVG 2010. júniusi összehason-lító elemzése szerint a mérlegfőösszeg vagy a tőke nagyságát tekintve érte-lemszerűen a sor vége felé vagyunk a bankok sorában, de az egy főre eső mérlegfőösszeg, vagy az egy főre jutó saját tőke tekintetében a 11. helyen va-gyunk, mondhatni az előkelő 1/3-ban. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy köszönjük szépen, viszonylag jól állunk, de nehéz év van mögöttünk. A hitelál-lományunk közel 10 %-os mértékben értékvesztéssel fedezett, amely ugyan jelentős, de biztonságot is jelent. Olyan világot élünk, hogy a ma még jónak tűnő vállalkozás is viszonylag gyor-san képes megrendülni. Terveinket nagyrészt teljesítettük, de a hitelki-helyezésben, különösen a lakossági területen a kitűzött tervszámok alatt vagyunk. Érezhető a piacon, hogy a lakossági hitelfelvétel az igény és a lehetőség szintjén is mérséklődött. Sokan nagyon konzervatívan állnak a bankokhoz, illetve saját maguk hi-telképességéhez, másrészt a bankok

1 Szerző: Adam J. Jackson, angol író, (1962-), Forrás: Az igazi gazdagság 10 titka,

is sokkal szigorúbb szemüvegen át vizsgálják meg ügyfeleiket.

– A szövetkezetből részvénytársa-sággá történő átalakulás milyen változásokat generált? – Januárban volt négy éve, hogy elindultunk a tulajdonosi forma átala-kítása útján. Szerintem szükség volt ennek markánsabb megjelenítésére, egy sokkal határozottabb tulajdonosi érdekérvényesítésre még egy hitelin-tézeten belül is. Természetesen ez ve-szélyeket is hordoz magában, ha a tu-lajdonosi szemlélet nem egészséges, vagy rövidtávú. Az út, melyet mi már „kitapostunk”, kezd bejáratottá válni, ugyanakkor a veszélyek, amelyek a szövetkezeti közösséget is fenyegetik, egyre kitapinthatóbbak. A szövetkeze-ti tulajdoni rendszerre is igaz, hogy ha nincs jól van felépítve, és az „oszd meg (sok picire!) és uralkodj” elv érvénye-sül, akkor félrecsúszhat. Minden tisz-teletem azoké, akik nem ezen az úton járnak! Számos olyan takarékszövet-kezetről is tudunk, akik a szövetkezeti forma megléte mellett egy markán-sabb, tulajdonosi érdekérvényesítést valósítanak meg. Azt is meg merem kockáztatni, hogy néha az egyéni ér-dek felülkerekedik a társasági érdeken. Ezt nagyon helytelennek tartom. In-kább tűzzük ki tisztességesen a zász-lónkra, mit képviselünk. Sokan vannak, akik tisztességgel és nagy többségben, elkötelezettek a szövetkezet iránt, és markáns, hosszútávú tulajdonosi érde-

Az emberek nem hi-szik, hogy ők nagy össze-

gű pénz birtoklására érdemesek. Má-sok azt hiszik, hogy helytelen vagy erkölcstelen gazdagnak lenni: ho-gyan lehetnék én gazdag, ha mások szegények? A gond ezzel az érvelés-sel természetesen az, hogy nem segít-het másokon, ha semmije sincs, ami-vel segíteni tudna. Az ember úgy segíthet másokon, ha ad nekik, pél-dát mutat és lelkesíti őket, hogy tel-jesítsék feladataikat, használják ki a bennük rejlő képességeket.1

Egy sikeres integrációs tagszervezet


TKSZ Figyelő

keltséget képviselnek. Néha ennek a negatívumát látjuk. Indokolt a szigo-rítás a szövetkezet irányításában, a közgyűléseken való szavazati jognak, képviseleti jognak és egyebeknek a szabályozásával. Sok lehetőség nincs: a tulajdonosi oldalról vagy a szabályo-zás oldaláról lehet beavatkozni. Büszke vagyok arra, hogy - bár átalakultunk szövetkezetből zártkörű részvénytár-sasággá -, a tulajdonosi szerkezetünk érdemlegesen 1992 óta nem változott. Nem a pillanatnyi érdekek vezéreltek bennünket, mind kisebb és nagyobb tulajdonos társaink, mindig kölcsönö-sen együtt tudtak működni. A példánk, azt gondolom, hogy jó, mert ma már az Integráción belül is hárman vagyunk. Tudomásom szerint számos vezető kol-légám ebbe az irányba szeretne halad-ni, amint lehetősége, tőkeereje meg lesz hozzá. Szeretném hangsúlyozni, hogy törekvéseink hosszútávúak és kiszámíthatóak, és ebbe beleértem - nem tagadva politikai identitásomat

- a magyar érdekek szem előtt tartá-sát. Mindenki tudja, aki ismer, hogy ez akkor is ki volt tűzve az én zászlómra, amikor nem mindig ugyanezt hallot-tuk. Örülök annak, hogy valós magyar tulajdon van a kezünkben. Ennek ér-vényt és lehetőséget kell teremtenünk. Az Integráción kívül is járják ezt az utat. Sokat töprengünk a jövőről. Az elköte-lezettségünk alapvetően töretlen, de a világméretű gazdasági válság óva-tosságra int bennünket. Ne szaladjunk, nem kell nekünk gyors átalakításokba fognunk. Legalábbis nem azonnal és nem önállóan. A költséghatékonyságra kell figyelnünk, melyik a hatékonyabb,

melyik az érdekünk. A döntéseink mö-gött mindig első helyen volt a bizton-ság, második helyen a hatékonyság; a többi szempont, a tulajdonosi érdek csak ezek után következett. Ezért sem hagytuk el az Integrációt, szervezete-ivel alapvetően együtt dolgozunk pl. a számlavezetésben, informatikában, de sok más területen is.

– Úgy tudom, többször is részt vettél illetve jelenleg is részt veszel az in-tegrációs szervezet vezetésében. – A Takarékbank vezetése anno többször is kérte, hogy vállaljak po-zíciót az Integráció informatikai terü-letén. Először vonakodtam, de nem a munka, nem az elkötelezettségem miatt, hanem azért, mert amit felválla-lok, azt igyekszem a legjobb tudásom szerint teljesíteni. Maximalista vagyok, nincsenek nálam fél sikerek, beletö-rődések. Amíg mások azt mondják ez már lehetetlen, nálam még mindig van egy esély, és azt mondom, meg kell próbálni. A feladatot kezdetektől fogva feladatnak élem meg, semmi-féle egyéni juttatást nem igényeltem. Mindig annak a híve voltam, hogy bárhova is hívnak tanácsadónak, tiszt-ségviselőnek, nem szabad pénzügyi értelemben túlzásokba esni, inkább a szakmaiságot szolgálom. A Kinizsi Bankban kollégáimmal termelnünk kell annyi jövedelmet, hogy mind-annyian elégedettek legyünk, így a többi feladatot társadalmi tevékeny-ségnek kell tekintenünk. Azt vallom, hogy az ember lehetőség szerint se-gítsen a közösségnek, hasonlóan ah-hoz, hogy segíts magadon, és a Jóis-

ten is megsegít, hiszen ha segítesz a közösségnek, akkor a közösség ereje is megsegít téged.

– Miért éppen az informatika terü-letén vállaltál tisztséget? – Az informatika látszólag semle-ges, de megítélésem szerint az egyik legfontosabb kérdés. Az informatika kínálja a legnagyobb lehetőségeket, és egyúttal a legnagyobb veszélyeket is magában hordozza. Az ügyfeleink döntő többsége ma már az Interne-ten, vagy más virtuális szolgáltatással kapcsolódik hozzánk. Ma már nyugdí-jasoknak is van hitelkártyája, internet kapcsolata. Felgyorsult a világ, min-denki szereti azonnal látni a friss infor-mációkat. Ez csak korszerű informati-kával lehetséges. Ezzel párhuzamosan a támadási felületünk is megnőtt. Egy ténylegesen megvalósított bankrablás-nál – nem ide értve az élet elleni bűn-cselekményt – sokkal nagyobb kárt le-het okozni egy internetes támadással, hackerkedéssel. Korábban ez nem volt jellemző, de e területet ne becsüljük le. Sajnos minden teória, minden bálvány megdőlt az elmúlt időszakban. Úgy gondolom térségünkben meghatáro-zó szerepet töltünk be, valós versenyt támasztunk a nagybankoknak. A vál-ság begyűröződése és a bankok össze-omlása nem feltétlen méret-, tőke-, és mérlegfőösszeg-függő. Kétségtelenül, mindig résen kell lenni. Ennek is kö-szönhető, hogy a TAKINFO Felügyelő

Folytatás az 52. oldalon

Lakatos Antal,

a Kinizsi Bank Zrt.

elnök- vezér-

igazgatója

Született:1963.08.06.Hajdúnánás,1985. Veszprémi Vegyipari Egyetem (iskola)1986.VeszprémiVegyipariEgyetem(munkahely)1987. Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet1989. Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet elnöke1992. Pénzügyi és Számviteli Főiskola2004-TAKINFOKft.FBelnök2007- Kinizsi Bank Zrt. elnök-vezérigazgatóGyerekek: Eszter, Antal, Balázs és Zsuzsanna.

NÉVJEGY – Lakatos Antal


Folytatás az 51. oldalról

TKSZ Figyelő

Bizottságának az elnöke lettem. Nem a klasszikus felügyelőbizottsági, ha-nem a német típusú, irányító jellegű szemlélet uralkodik. Persze a döntés mindig a taggyűlés kezében van. A

tulajdonosi képviselők igénylik, illetve elvárják azt a fajta felelősséget, ame-lyet ezen a területen vállaltam. Nem tagadom, az is motivált, hogy mind-ez bankunk informatikájának javát is szolgálja. Célunk, hogy az informatika minél modernebb és minél biztonsá-gosabb rendszerrel működjön.

– Merre tovább integrációs infor-matika? – Az informatikában a szoros szakmai együttműködésnek nem lehet akadá-lya, elvárom és támogatom a hatékony működést. Ami a fejlesztéseket illeti, két út kínálkozik. Mi magunk is vizsgálód-tunk, függetlenül attól, hogy a világ és a többiek is odaértek, hogy váltani kell. Talán picit előbbre vagyunk abban, hogy mi már megvizsgáltuk a Moonsol ill. az

Eurbank rendszerét is. Mind a kettő más és más erényekkel, hibákkal rendelke-zik. A két rendszer hosszútávon ki tudja szolgálni az igényeket. Nem értek egyet azzal, hogy alapvetően egy rendszer alakuljon ki. Ha nincs valós versenyzési lehetőség, nincs valós összehasonlítási lehetőség sem. Ez soha sem jó. A pia-con az árakat a verseny generálja. Nem gondolom, hogy egy rendszer irányá-ba szabad terelnünk a dolgokat. Persze az sem jó, ha túl sok rendszerben gon-dolkodunk, mert kicsi a piacunk. Két jó rendszer megférhet egymás mellett.

– Milyen a kapcsolatod az integrá-ciós kollégákkal, illetve az integrá-ciós szervezetekkel? – A kollégák tekintetében minden további nélkül állíthatom, hogy ki-egyensúlyozott kapcsolat van közöt-tünk. A Szövetség érdekképviselet-ét, az idővel való haladását mindig kritikusan szemléltem, és kritikusan fogalmaztam vele szemben. A köz-gyűléseken is tettem javaslatokat az alapszabály módosításra, névváltozta-tásra, logó-váltásra, közös megjelenés-re. Úgy érzem, mintha a víz lassabban mosná a partot, mint ahogy kellene.

– Meglepett, hogy nem vagytok TakarékPont-osak. Mivel magyaráz-ható, hogy ebből kimaradtatok? – Már a TakarékPont indulásnál megfogalmaztam, hogy alapvetően nem rossz. Azonban amíg a legfőbb momentumot, a biztonságot nem le-het egységesen kezelni, addig nem kívánunk részt venni benne. Amikor már nem csak a tulajdonostársaim és saját családom, hanem ügyfeleink vagyona is megtestesül a bankban, akkor nincs nagyobb érdek, mint a biztonságra való törekvés. Ez nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezem a TakarékPontban részt vevők biztonsá-gát. A közösséghez hozzátartozik egy egységes logó, egy egységes arculat, egy egységes megjelenés vagy akár az átlátható kockázatkezelés is. Az ob-jektív összehasonlítások a piaci elem-zések, de legfőképpen a tulajdonosi érdekek tekintetében fontosak. Nagy hibája a rendszernek, hogy a valós

kockázatokat kölcsönösen nem lát-juk. Nem vonom kétségbe az OTIVA biztonsági szerepét a hétköznapok-ban, de az egyes biztonsági döntése-iket és azok mögöttes indokait nem látjuk. A kölcsönös érdek azt kívánná, hogy ezekkel is folyamatosan tisztá-ban legyünk. Nem titkoljuk, hogy egy közösséghez tartozunk, a honlapun-kon is önként vállaljuk a partnereinket. Örülnénk annak, ha ez a másik oldalon is megjelenne. Minden bankcsoport-nak vannak jó termékei, így nekünk is. Büszkeséggel állíthatom, hogy a hitelkártya vagy a NetBank terüle-tén ott vagyunk az élbolyban vagy annak közelében. Persze nem elég lecserélni a táblát, a szolgáltatásokban és azok minőségében is a legjobbat kell nyújtani. A közvetlen környeze-temben is vannak TakarékPont-os és nem TakarékPont-os fiókok. Egysé-ges standardokra lenne szükség. A TakarékPontról akkor tudunk tárgyalni, ha a biztonságra nagyobb figyelmet tudunk fordítani. Sajnálatosnak tartom, hogy a Szövetség reklámkampányá-ban meg sem jelenünk, mintha nem is léteznénk, miközben az Integráció javára, azért mégis itt vagyunk.

– Mi az, amit a szövetkezeti múltból megőriztetek? – Nem szabad tabuként kezelni a kérdéseket. Igaz, hogy a PSZÁF a kis- és középbankok közé sorol bennün-ket, de az Integráció számaiban mi is benne vagyunk. Úgy gondolom, ér-dekeink továbbra is közösek, függet-lenül attól, hogy szövetkezeti vagy részvénytársasági formában értük-e el azt az eredményt. Amit az átalaku-lással biztosan nem változtattunk meg, az a helyi érdekeltségi rendszerünk, a helyi lobbi, az ügyfelekkel való bánás-mód, valamint, hogy a nagyobb fiók-jainkban továbbra is ellentmondtunk a hívószám rendszernek. Nincs annál közvetlenebb és jobb marketingfogás, mint amikor nevén szólítjuk az ügyfe-leket. Ezekkel tudunk versenyezni. A kamat- és a jutalék kondícióban már nagyon összeszűkült a különbség, az ügyfél tekintetében szinte már elenyé-sző. Persze, ez azt is jelenti, hogy az

A Kinizsi Bank Zrt. székhelye Veszprém óvárosában

2007. 2008. 2009. 2010.

Mérlegfőösszeg M HUF Betétek M HUF Bruttó hitelek M HUF

28 43930 835

34 196 35 496

22 32324 352

27 239 28 222

14 567 13 870 13 795 14 639

Mérlegfőösszeg, betétek és hitelek alakulása


TKSZ Figyelő

átlag kondíciókhoz közel kell lennünk, így a személyes érdekeltségek, köz-vetlen kapcsolatok működhetnek.

– Manapság divatos téma a társa-dalmi beágyazottságról, társadalmi felelősségről beszélni. Hogyan áll ehhez egy takarékszövetkezetből átalakult részvénytársaság? – Úgy gondolom, hogy a szövet-kezetből átalakult részvénytársaság-nak mérhetetlen nagy közösségépítő lehetősége és egyben kötelezettsége van. Számtalan kistelepülést, de akár a megye központot is említhetném, ahol

„helyiként” vagyunk jelen és aktívan részt veszünk a település életében. A tragédiák és a katasztrófák rácáfol-tak arra, hogy a magyar nemzet egy széthúzó nemzet. Nem ezt tapasztal-tuk. Az iszapkatasztrófa miatt sajnos mi magunk is érintettek vagyunk. Az egyik ügyfelünk mindenét elveszítet-te, a hitelezésben ugyan nem hozzánk kapcsolódott, de számlavezetésben igen. A felesége héthónapos terhes volt, amikor az iszap elvitte a házukat. Mi igen rövid idő alatt új körülménye-ket teremtettünk számukra, miközben az egyik nagy kereskedelmi bank ad-minisztrációs huzavonája napokon keresztül hátráltatta a segítségünket, ugyanis vonakodott kiadni egy törlési engedélyt. Ez szemléletbeli kérdés. Mi nem „váltottunk oldalt”, nem töpreng-tünk azon, tényleg akarunk-e segíteni vagy maradjunk inkább ki. Helyben létünk vagy a mecenatúránk megkö-veteli, hogy aktívan közreműködjünk. Ilyen például az is, amikor a helyi Mál-tai Szeretetszolgálat munkáját segítjük. Talán érdemes lenne azt is számszerű-síteni, hogy a mérlegfőösszeghez, a saját tőkéhez vagy a jövedelmünkhöz képest mennyit áldozunk mecenatú-rára, vagy karitatív célokra, amelyben persze nem a kimutatás a lényeg, ha-nem az, hogy emberileg és a közös-ség érdekében fontos. Az árvizek és belvizek kapcsán is igazolódott, hogy amikor baj van, akkor a magyar em-berek is képesek összefogni, és ez jó dolog. A helyi közösség iránti elköte-lezettségünket társadalmi felelőssé-günk determinálja.

– Melyek a legfontosabb teendők a közeljövőben? – Nemrég döntés született arról, hogy az informatikai rendszerünket még tovább kell fejlesztenünk. Sokkal nagyobb felkészültséget kell tanúsí-tanunk és komplett szolgáltatást kell nyújtanunk. A befektetéstől a klasz-szikus hitelezésig, a számlavezetés-től a Széchenyi kártyán át a devizás ügyletekig sok mindent ajánlunk, de csak elaprózottan. Vannak ugyan rész-kalkulációink, de egyetlen, egységes nincs. Nem tudunk az ügyfél kezébe adni egy jó kalkulációt, amely tartal-mazza, hogy jövedelme alapján és az adott körülmények között meny-nyit fordítson befektetésre, mennyit helyezzen el betétként, és ehhez ké-pest mennyi költséget vállaljon. Azt szeretnénk megteremteni, hogy min-denkinél, még a legkisebbeknél is, igazi pénzügyi tanácsadóvá váljunk. Ezt nem lehet elérni korszerű infor-matikai rendszer nélkül. Arra törek-szünk, hogy ezt a feladatot 2011-ben megoldjuk. Tovább kell bővítenünk a virtuális banki lehetőségek tárhá-zát is. Az ügyfeleink döntő többsége ma már nem is a fiók közelségére vá-gyik, hanem a minél gyorsabb elér-hetőségre. Az ügyfél szegmensben természetesen mi is szeretnénk fiata-lítani, ez komoly feladat, bár ebben nem is állunk olyan rosszul. A fiatalok a versenyben, a gyorsaságban is igé-nyesek, de keresletük, így igényük is sokkal rugalmasabb, és sokkal kevés-bé rendelkeznek tradicionális szem-lélettel. Azzal már nem tudjuk ma-gunkhoz kötni őket, hogy a szüleik, vagy ismerőseik is itt vannak. Meg-győző érvekre, kimutatható előnyre van szükség. Tehát új informatikával, komplett szolgáltatással, fiatalos, len-dületes ügyfélkörrel és az arculatban is érzékelhető változással kell a hét-köznapok valóságában vagy akár a virtuális valóságban megjelennünk.

– Mit gondolsz, a magyarországi politika átrendeződése milyen vál-tozásokat generálhat? – Van egy történelmi pillanatunk. A kis- és középvállalkozások és a la-kosság a válságból már kijövőben

vannak, bár forgalmunkon ez még nem látszik, a szándékunkban viszont igen. Bízunk benne, és igyekszünk mindent megtenni azért, hogy ez a kormány sikeres legyen. Hiszünk

abban, hogy az egészséges, nem-zeti összezárások megtörténnek, és ezek nem külsőségekben, hanem szolgáltatásokban, szolgáltatási igé-nyekben is megjelennek. A hazait kell preferálnunk. Alapvetően nem belső megosztásban kell a nemzeti gondolatot megjeleníteni, és nem szabad senkit így kezelni, kiforgatni. Ha vérszövetséget nem is, de tény-leges, valós egymásrautaltságot ez mindenképp feltételez. Egyébként mi

ezt régóta gyakoroljuk. Az irodaszer-től a beruházásig, vagy akár felújítás-kor, ha választhatunk és nincs nagy különbség az ajánlatok között, akkor mindig a mi ügyfeleink mellé állunk. Ha a kollégák is így gondolkodnak, és ezt következetesen alkalmazzák, akkor egy-két éven belül valós ered-ményeket érhetünk el. Én ebbe az irányba szeretnék menni, teret adva egy fiatal, új generációnak is.

A nagy-vázsonyi

Kinizsi vár makettje

Látványos belső

a bankban


Takarék Akadémia

Ugyan még 2011 februárját írjuk, de a Takarék Akadémia irányába már több felkérés is érkezett teljes körű dolgozói képzéssorozatra vonatkozóan. Ennek kiinduló pontja több-féle is lehet: változásmenedzselés támogatása, hatékony-ságfejlesztés, piaci igényekhez való igazodás, stb. Az egész Takarékszövetkezetet átfogó fejlesztés termé-szetesen mindig az adott Takarékszövetkezet helyzetéhez, stratégiai céljaihoz igazított; az ügyvezetés igényeinek-el-várásainak tökéletes figyelembe vételével. Minden teljes körű képzéssorozat esetében jellem-ző a moduláris képzési struktúra. A folyamat első lépése az előzetes tudás-, készségszint felmérése, amely mód-szerét tekintve igazodik a képzéssorozat céljához. E sze-rint beszélhetünk próbavásárlásról, indító workshop-ról, development center-ről (fejlesztő központról), kérdőíves felmérésről, interjúkról. Ez az első lépés nem csupán meg-alapozza a további képzések eredményességét, de a belső kommunikáció egyik eszközeként is szolgálja az ügyveze-tés munkáját. Ezután a konkrét képzések következnek, melyek tartalmát tekintve, lehet szakmai képzés • Jogszabályialapok, •Pénz-piacialapismeretek, •Passzívbankműveletek, •Aktívbankműveletek, •Pénz-éstőkepiacok,befektetésiszolgáltatások, •Pénztárialapismeretek(nyugdíj-,egészségpénztár), •Közvetítetttermékekésértékesítésisajátosságaik, • Lakosságimegtakarításiésbefektetésitermékek, •Hitelezésialapfogalmak,Hiteltípusokés hiteltermékek, stb., illetve készségfejlesztő tréning • Értékesítésiismeretek, •Kommunikáció, • Együttműködésihatékonyságfejlesztése, •Ügyfélismeret,Tárgyalástechnika,stb.. A szakmai fejlesztést a készségek fejlesztése támogat-ja, erősíti. A képzések lezárása az eredmények felmérésével vég-ződik, ez történhet vizsga formájában, de a próbavásár-lás is remek módszer a tanult ismeretek gyakorlatba való átültetésének ellenőrzésére. A teljes körű dolgozói képzéssorozat természetesen pályázatból is finanszírozható, illetve a modulok szak-képzési hozzájárulás terhére elszámolhatóak. Ezúton bíztatunk minden kedves Takarékszövetkeze-ti vezetőt, kérjen ajánlatot a Takarék Akadémiától, hogy támogathassuk Önöket fejlődésük útján!

Takarék Akadémia

ÁTFoGÓ DoLGoZÓi KÉPZÉSSoRoZAT! FELHÍvÁS!

Előfordult már, hogy előadói vagy oktatói feladattal bíztak meg?

Szívesen végzel / végeznél oktatói tevékenységet?Szeretnéd magad más területen is kipróbálni?

Vezetőd támogatja ebbéli elképzeléseidet?

Jelentkezz hozzánk

OKTATÓISEGÉD OKTATÓI

TRÉNER ASSZISZTENSI FELADATOKellátására!

Tevékenység: • Képzésekenoktató/trénermellettreferensi, asszisztensi feladatok ellátása • Képzésianyagokelőkészítése • Takarékszövetkezeti/Bankikollégákfejlődésének támogatása • EgyüttműködésaTakarékAkadémiával • Tevékenységhelye:országos • Tevékenységideje:időszakos (vezetőddel egyeztetve, takarékszövetkezeti feladataidhoz igazítva)

Elvárásaink: • Takarékszövetkezetbenszerzetttöbbéves tapasztalat • Jókommunikációsképesség • Meggyőző,határozottfellépés • Jóproblémamegoldókészség • Nyitottság • angol,és/vagynémetnyelvtudáselőnytjelent

A feladat elvégzésében a Takarék Akadémia maximális támogatást nyújt szakmai és előadói készségeid folyama-tos fejlesztésével! (HR irányítási területen lehetőség nyílik külföldi képzésre is!) Amennyiben úgy érzed, hogy tudásod, szakmai ta-pasztalataid alapján megfelelsz az elvárásainknak, és kihívásra vágysz, jelentkezz! Jelentkezni fényképes önéletrajzzal, motivációs levél-lel és vezetőd támogató ajánlásával a [email protected] e-mail címen lehet.

Jelentkezés határidő: 2011.03.18.


Takarék Akadémia

Németországból érkező, neves szakemberek osztják meg tudásukat egy 2,5 napos képzés keretében

a Takarékszövetkezeti / Banki Vezetőkkel!A képzés tartalma a gyakorlatban zajló stratégiai folyamat kérdésfelvetéseihez igazodik:

1. Hol tartunk most? (Analízis) Mi jellemző a Bank kiindulási helyzetére? Milyen eszközök állnak rendelkezésre a kiindulási helyzet elemzéséhez?

2. Hová szeretnénk eljutni? (Koncepció) Mely víziót, mely fejlesztési célokat szeretnénk elérni? Mely profillal (egyedi jellemzők / USP) lépünk fel az ügyfeleink irányába? Milyen alapértékek érvényesek nálunk? Mely versenystratégiával dolgozunk a piacont?

3. Hogyan alakítjuk ki és mérjük a megvalósítást?

HITELINTÉZETI ÜGYVEZETŐK KÉPZÉSEÖrömmel jelezzük, hogy februárban ismét meghirdetésre kerül a „Hitelintézeti ügyvezetők képzé-se” című programunk! A tavasszal újra induló program moduljai: Szövetkezeti hitelintézeti modellek nemzetközi ösz-szehasonlítása, Jogszabályi alapok, Kockázatmenedzsment és ellenőrzés, Vezetés és irányítás, Hi-telintézeti stratégiai tervezés, Hitelintézeti alkalmazott számvitel. A modulok előadói, oktatói mind szakmájuk és a szektor elismert szakemberei. Két modult Németországból érkező vendégelőadók tartanak (Vezetés és irányítás, Hitelintézeti stratégiai tervezés); ezeket természetesen magyar nyel-vű tananyaggal és tolmács segítségével tesszük hasznos és hatékony képzéssé. Az összesen 11 napos képzés moduljai kb. havonta egyszeri alkalommal kerülnek megtartásra, és a Takarékszövetkezetek / Bankok felső vezetőinek illetve potenciális vezetőjelöltjeinek nyújt átfogó, a vezetéshez elengedhetetlen ismereteket elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt. A részletekről a www.takarekakademia.hu oldalon tájékozódhat. A képzés tematikájáról és üte-mezéséről hamarosan minden Takarékszövetkezeti / Banki vezető számára e-mailt küldünk.

Takarék Akadémia

STRATÉGiAi MENEDZSMENT KÉPZÉS

Oktatók: Bierend Werner, Kramer Nils (ADG / bzp)Helyszín: Budapest, Hotel Normafa, első alkalommal: 2011. 03. 09-11.(magyar nyelvű tananyagot, tolmácsot biztosítunk)Online jelentkezés: www.takarekakademia.hu (intranetes jelszó szükséges!)További információk: [email protected]


az európai parlament (EP) válto-zatlanul nagy súlyt helyez a kis- és középvállalkozások fejlődésére, a finanszírozáshoz való hozzáféré-sükre. Ennek előmozdítására hatá-rozati javaslatot készítettek, mely többek között a következőket álla-pítja meg: A. Az EU országaiban kb. 23 mil-lió kis- és középvállalkozás (kkv) mű-ködik, az összes vállalkozás számá-nak 99%-át adja, s több mint 100 millió embernek biztosít foglalko-zást. Alapvető szerepet játszanak a gazdasági növekedésben, a szoci-ális kohézióban és a munkahely te-remtésben, s fő forrásaik az innová-ciónak, lényeges szerepet töltenek be a munkahelyek megőrzésében, bővítésében. B. Ugyanakkor a kkv-k korlátozott hozzáférése a finanszírozáshoz a fő akadályt képezi létrehozásukhoz és növekedésükhöz, s a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság el is mélyítette a kkv-finanszírozásának problémáját. C. Az európai pénzügyi piacok, különböző okok miatt, sok esetben nem képesek ellátni elégséges mó-don a kkv-k finanszírozását, de en-nek ellenére sikerült elkerülni a hi-telpiac összeomlását. Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tenni annak ér-dekében, hogy a jövőben elkerül-hető legyen a finanszírozási rendel-kezésre állás csökkenése a bankok részéről, melyet a nemzetközi banki szabályozások és azok európai meg-valósítása váltott ki. D. Tény az is, hogy az európai kkv szektor nagyon heterogén, számos mikro-vállalkozásból, a hagyomá-nyos szektorokban működő családi vállalatokból áll, de emellett számo-san működnek az új vállalkozások-ban, a high-tech és innovatív ága-zatokban is. Ezeknek a különböző üzleti modelleknek különböző prob-

Hírek Brüsszelből A Szövetkezeti Bankok Európai Szövetségének híreiből csemegéztünk

lémái vannak, s ezért különböző igényeik merülnek fel a finanszíro-zás terén is. A nagyobb tőkeáttéte-lű kkv-k (adósságból való nagyobb mérvű finanszírozás) sokkal érzéke-nyebbek válság esetén. E. A tőke és kockázat érzékeny bankszektor fokozott mértékben al-kalmaz szigorúbb feltételeket a köl-csönügyleteknél, beleértve a nagyobb fedezetigényt, s kockázati prémiumo-kat, s egyre kevésbé mutat hajlan-dóságot a kockázatosabb projektek finanszírozására, ideértve az új vál-lalkozásokat és innovációkat is. F. Ugyanakkor a magasan inno-vatív és gyorsan növekvő vállalko-zások létfontosságúak az európai gazdaság jövőbeni versenyképes-sége számára. G. Az európai pénzügyi közve-títők közül sokan panaszkodnak az európai pénzügyi szabályozás bo-nyolultsága, s az ebből adódó ad-minisztratív nehézségek miatt. H. Az európai intézményeknek át kell tekinteniük a kkv-kat szolgá-ló jelenlegi pénzügyi eszközeit, azért, hogy a következő, többéves pénzügyi periódusban támogathassák őket. Az Európai Szövetkezeti Bankok Egyesülete (ESZBE) beszámolót je-lentetett meg, „Vállalatok Társadal-mi Felelőssége 2010” cím alatt. Eb-ben részletese taglalja a szövetkezeti bankok (hitel- és takarékszövetkeze-tek) szerepvállalását a társadalom-ban. Bevezetőjében megállapítja, hogy „a szövetkezeti bankok moz-galma a 19. században született meg Európában, hogy egyes társadalmi csoportok pénzügyi kizárása ellen harcoljon, enyhítsen a vidéki lakos-ság nyomorán. Eredetileg a szövet-kezeti bankok olyan egyesületek voltak, melyek lehetővé tették tag-jaik számára a megtakarítást, a köl-csönhöz való jutást, az önálló élet-mód megteremtését, ami az akkor

fennálló bankokkal nem volt lehet-séges, mert azok kizárólag a felsőbb osztály számára nyújtottak pénzügyi szolgáltatásokat. Az önmagunkra való támaszkodás, a személyes fe-lelősség és az önállóság voltak e mozgalom kezdetei”. Ma más a társadalmi-gazdasági környezet. De éppen ma, a pénzügyi válság közepén, amikor bizalmatlan-ság nyilvánul meg a pénzintézetekkel szemben, újra felszínre kerül az a vita, hogy milyen szerepet töltsenek be a bankok a társadalmon belül, s milyen felelősség hárul rájuk a jelen kihívá-sok közepette, mint gazdasági és tár-sadalmi kulcsszereplőre. Az európai szövetkezeti bankok 20%-os piaci ré-szesedésükkel,160millióügyfelükkelés 50 milliós tagságukkal hajtóerővé válhatnak egy fenntarthatóbb társa-dalom és gazdaság elérésében. A beszámoló három fejezetet tar-talmaz: A. Felelősség belső szerepválla-lóink, tagjaink és munkavállalóink iránt. E fejezet további három alfeje-zetre oszlik: 1) Szövetkezeti bankok demokratikus irányítása; 2) Tagok a szövetkezeti bankok középpontjá-ban; 3) Felelősségvállalás az alkal-mazottakért. B. Szociális felelősségvállalás a közösség iránt. Ugyancsak három alfejezettel: 1) Szövetkezeti bankok: kulcsfontosságú jelenlét és helyi fej-lődés; 2) A szövetkezeti modellből adódó sajátságos hozzájárulás; 3) A helyi közösség támogatása partner-ség és szövetkezeti osztalék révén. C. Felelősség a környezet iránt. Ez is három alfejezetből áll: 1) A szövet-kezeti bankok közvetlen hatása; 2) Zöld termékek; 3) Fenntarthatóság az agro-élelmiszeripari szektorban. Aki részleteiben érdeklődik az anyag iránt, annak az OTSz meg-küldi angol nyelven a beszámolót.

Összeállította: Váradi Lajos

Kitekintés


amikor először hallottam, hogy jégkorongozik, bevallom kicsit meglepődtem, hiszen Magyaror-szágon a hoki nem tartozik a klasz-szikus hobbiként űzött sportok sorába. Talán valamikor verseny-szerűen űzte a korongot? – Soha nem játszottam egyesü-leti szinten. A gimnáziumban lelkes, hoki imádó tornatanáromnak kö-szönhetően pár évig rendszeresen jártam edzésekre, a Dózsa pályára és néhány iskolák közötti meccsen is részt vettem. A legemlékezetesebb ezek közül a szovjet testvériskolánk hoki csapatával történt mérkőzés volt, ahol „csak” 30-0 arányban kap-tunk ki az oroszoktól.

– Hosszú kihagyás után mi vette rá, hogy újra jégre lépjen? – Néhány éve valaki ötletként be-dobta, hogy a Költő utcában van egy kis jégpálya, ahová lemehetnénk ütögetni. Pár lelkes TakarékBank-os kollegával egyetemben és is be-szálltam a kezdő csapatba, amely eleinte tényleg csak lelkes amatőrök korizgatása volt egy szál korcsolyá-val és ütővel, mára azonban komoly csapattá váltunk, akik vérre menő harcokat vívnak.

– Milyen gyakran játszanak? – Heti egyszer másfél órát edzünk, évek óta fix időpontunk van, így eh-hez mindenki tud alkalmazkodni. Talán a heti egy alkalom nem tűnik sok időnek, de aki már korcsolyá-zott életében az tudja milyen fá-rasztó tud lenni akár néhány perc is a jégen. A másfél óra alatt úgy el-

A súlytalanság pillanatai „X-treme” igazgató a TakarékBankban?

Szerző:Ábra-hám Móni

Ősztől tavaszig, tavasztól őszig talál magának stressz-oldó elfoglaltságot Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója, aki meggyőződéssel vallja: ahhoz hogy a mindennapi munkánkat sikeresen tudjuk végezni, szükségünk van olyan szabadidős tevékenységekre, amelyek hozzásegítenek minket szellemi és fizikai erőnlétünk megőrzéséhez.

fáradunk, hogy már egy sörre sem marad erőnk edzés után. Mindenki kitámolyog valahogy a kocsijához és igyekszik haza pihenni.

– Meccset játszanak minden alka-lommal vagy inkább edzést tar-tanak? – A bemelegítés alatt igyekszünk gyakorolni és néha egy profi hokis is segít csiszolgatni a technikánkat, de igazából a meccs a lényeg. Kő-kemény küzdelem folyik annak el-lenére, hogy nem tétben játszunk. Hatalmas csaták zajlanak vitákkal és harcokkal, amelyek persze soha nem kerülnek ki a pálya keretein kí-vülre.

– A komoly meccsek gondolom ko-moly felszerelést is igényelnek? – Ez így van. Úgy jártam ezzel, mint sokan mások, akiknél a kezdeti játék, szenvedéllyé változott. Sorra vettem az újabb és újabb darabo-kat, amelyek mára megtöltenek egy hatalmas táskát. Feleségem meg is jegyezte egyszer, hogy jobban jár-tunk volna, ha úszni kezdek, mert ahhoz elég egy úszónadrág.

– Ősztől tavaszig tehát jégkoron-gozik, de ha jól tudom a jégmen-tes napokra is talált magának el-foglaltságot. – A jó idők beköszöntével másik nagy szerelmemnek a motorozás-nak hódolok. Ezt a jégkoronggal ellentétben versenyszerűen űzöm. A motorosok számára rendezett V2 Kupában veszek részt, ami azt jelen-ti, hogy 2 hengeres gépek indulnak,

zártpályás versenyeken, 750 cm3 alatt és 750 cm3 feletti kategóriá-ban. Én a nagyobb osztályban ver-senyzek, egy 850 cm3Ducati848-asmotorral.

– Mit jelent a zártpályás verseny elnevezés? – Nem országúton és nem tere-pen motorozunk, hanem versenypá-lyán, például a Hungaroringen. Azt gondolom a sebesség megszállott-jainak ez egy sokkal biztonságosabb lehetőség, mint ha közúti forgalom-ban szeretnék kipróbálni magukat és a motorjukat. Engem soha nem vonzott az észnélküli száguldás, ahol csak az számít, ki mennyire meri húz-ni a gázkart. Számomra a kanyarok adják a motorozás esszenciáját, ami-kor szinte a súlytalanság állapotába kerülök egy-egy pillanat erejéig.

– Sok kisfiú álmodik róla, hogy motorversenyző lesz belőle. Ön is közéjük tartozott? – Nem igazán. Persze motoroz-gattam gyerekkoromban, de sem-mi komoly elkötelezettség nem

Akit a benzin-

gőz meg-érintett

Folytatás az 58. oldalon

Szóra érdemes


Folytatás az 57. oldalrólalakult ki bennem. Aztán úgy tíz évvel ezelőtt kitaláltam, hogy mo-torozni fogok. Feleségem persze kézzel-lábbal tiltakozott, de a só-gorom rábeszélte, hogy hagyjon csak nyugodtam úgy is hamar rá-unok az egészre. Azóta többször is megkapta a magáét a feleségemtől ezért a jó tanácsért.

– Gondolom nem rögtön kezdett versenyezni. – Eleinte csak motorozgattam, de hamar szerelem lett belőle és komo-lyan elkezdtem foglalkozni vele. Úgy 3-4éveindulokversenyeken,főlegitthon de néhány külföldi futamon is részt vettem már az évek során.

– Számomra a motorozás egyet je-lent a veszéllyel és a balesetekkel. Önnek volt már nagy esése? – A legnagyobb esésem vagy in-kább csúszásom a Hungaroringen, a Mansell-kanyarban volt egy pár évvelezelőtt.130-140kilométe-res sebességnél csúsztam ki, de szerencsére kisebb karcolásokkal megúsztam.

– Mire gondol az esés közben az ember? – Én két dologra szoktam gon-dolni. Az első, hogy mennyire törik össze a motorom, a második pedig, hogy milyen gyorsan tudok felállni utána. Bevallom ez nem túl profi hozzáállás, hiszen még egy kisebb

bukásból is lehetnek súlyos sérülé-sek, így a legjobb szépen megvárni, amíg biztos lehet benne az ember, hogy nem történt semmi komoly. A legrosszabb megoldás az, amikor a versenyző már esés közben megpró-bál lábra állni.

– A motorozáson és a jégkorongon kívül akad még más hobbija is? – Még két igazi szenvedélyem van ezeken kívül, a családom és a síelés. Szerencsére ezeket össze tu-dom egyeztetni, hiszen a feleségem mellett a két nagyobb gyermekem is síel már. A legkisebb még csak há-rom éves, így ő még nem tart velünk, de hamarosan már ő is csatlakozik a családi síelésekhez.

már a nyitótánc meglepetés volt, hisz takarék-dolgozók részvételé-vel, öntevékeny horvát népi tánco-sok daloltak, táncoltak. S amikor a népszerű kóló elkezdődött, szem-pillantás kétszáz embert láttunk a parketten önfeledten körbe ka-paszkodva táncolni. Bizony nehéz helyzetbe került Szabó Levente a

Takarékbál Pécsett Regionális információ: A közös nevezőnek már vannak elemei!

Takarékbank ügyvezetője, hisz a mulatság közepébe kerülve nem volt már helye ünnepi szavaknak. De Kiss György titkár se mondhat-ta el a takarékok gazdálkodását ösz-szegző értékelését, hisz mindenki mulatni akart. A megyei sportnap versenydíjai-nak átadását büfé-vacsora követte, majd Kiss Endre és társasága várat-lan versenytánc bemutatóval örven-deztette a nagyérdemű közönséget. Slowfox, foxt-rott és cha-cha-cha ze-nére, hat öntevékeny páros a „Szom-bat esti láz”(RTL Klub) hangulatát varázsolta a parkettre. A koronát a bemutatóra Szauer Zoltán tánctanár és Bális Eszter pas de deux-je tette fel. De nem volt idő ünnepelni, hisz a színpadon már ott volt a sztárven-dég, Koós Réka, aki előbb válogatott musical-részletekkel varázsolt kon-

cert-hangulatot. Majd amikor Réka táncosabb dalokra váltott, gyorsan megtelt a parkett a táncolókkal. Éjfélig a Karawanka együttes adta a talpalávalót, amikor ha-gyományosan a bálkirály és ki-rálynő megválasztása, felavatá-sa következett. Petrinovics Ágnes (Felsőszentmárton) és Janzsó József (Nagydobsza) személyében minden idők legbarátságosabb és legvidá-mabb királyi párjára találtunk. Fék-telen örömükben a vándor réz-koro-nával a fejükön táncoltak hajnalig, és Ő fenségük megengedte és elvárta, hogy Mindenki járjon velük néhány tánclépést egy fotókép erejéig. „Ha tudunk együtt mulatni, job-ban tudunk majd együtt dolgozni”

– gondolattal búcsúztak egymástól a résztvevők, s e mottóra egyre in-kább szükségünk lesz.

Szerző:Kiss

Györgytitkár

Hagyományosan január harmadik péntekjén, ez évben im-már 13. alkalommal báloztak a dél-dunántúli takarékszövet-kezetek dolgozói. Ezúttal az Egyetem Felnőttképzési Kara aulájában 250-n vettek részt a takarékbál-dolgozói népün-nepély rendezvényen.

Koós Réka művésznő és Dr. Kiss György házigazda

Szóra érdemes


Másfél évtizede a Takarékok szolgálatában

Felnézhetünk rá: Molnár István, az MTB igazgatója

Szerző:Hajtun György

Amikor Molnár Istvánnal, a TakarékBank Pénz- és Tőkepiaci Sales Osztály igazgató-jával leültünk beszélgetni, nem gondoltam, hogy szinte csak félbehagyjuk a talál-kozót. Úgy belemerültünk a mondandónkba, hogy nem is vettük észre, hogy el-szaladt az idő. Egy újságírónak pedig ez ritka alkalom, hiszen kevésszer adatik meg, hogy olyan emberrel találkozik, akinek az életútjában hasonló sorsfordulatok fedez-hetők fel, mint a sajátjában. Nos, Molnár István e ritka beszélgetőpartnerek közé tartozik. S amiért voltaképpen találkoztunk, az az, hogy Molnár Istvánt a Takarék-szövetkezeti Érdeméremmel jutalmazták a Takarékossági Világnap alkalmából.

igazgató úr, egy bankos szakember, aki nem a takarékszövetkezeti szek-torban dolgozik, ritkán kap ilyen ki-tüntetést. Ön mivel érdemelte ki ezt az elismerést? – Valóban, ritka az ilyen alkalom, de azért én a TakarékBankot a szövetkezeti szektor szerves részének tekintem. Azt gondolom azért esett rám a választás, mert nagyon szoros a kapcsolatom a takarékok-kal. Ez a kapcsolat pedig elég régi…

– Milyen régi? – Hát, már „történelmi” időkbe me-gyünk vissza, ha erről kérdez. Másfél év-tizede kerültem a takarékszövetkezeti in-tegráció kötelékébe, a Takarék Brókerhez Garancsi István hívott dolgozni. Az volt a feladatom, hogy ebben az időszakban még sokfelé szerteágazó takarékszövet-kezeti tőkét megpróbáljam „összefogni”, s a brókerhez vagy a TakarékBankba be-vinni. Mindezt abból a célból tettük, mert

tudtuk, hogy ha sikerül egy nagyobb tő-kével megjelenni a piacon, akkor sokkal jobb árakat érhetünk el, lehetünk piac-vezetők különböző termékekben, s így a takarékszövetkezeteknek is kedvezőbb lesz a piaci pozíciójuk. Hál’ Istennek, a takarékok nagy része ezt megértette, és követett minket ebben a munkában. Ma már büszkén mondhatom, hogy a takarékszövetkezeti vagyon jelentős része itt, bankon belül forog.

– Így már érthető a kitüntetés… De, menjünk vissza a „történelembe”: mire emlékszik a kezdeti lépéseknél? – Arra, hogy mai szemmel igen ne-hezen indult be a „szekér”. A takarékok a maguk világát élték, nekünk viszont meg kellett győzni őket arról, hogy a tőke-koncentrációajövőútja.Akkormég214takarékszövetkezet volt az országban, ma 112-en tartoznak az integrációhoz. Az elmúlt időszakban csaknem felére redukálódott a takarékok száma az ösz-szeolvadások révén. Itt jegyezném meg, hogy az integráción belül negatív típu-sú megszűnés (mint a Jógazdáé) nem volt. Meg kellett is merni a takarékokat kívülről és belülről is. Ehhez sokszor nem volt elég a telefonos megkeresés, bár sokszor az is akadozva ment, mert volt olyan szövetkezet akit távolsági hívás-sal kellett meghívni egy beszélgetésre. Akkoriban a technika sem segített úgy, mint manapság. Egy idő után viszont

rájöttem arra, hogy kevés a telefon, a személyes kapcsolatokat kell kiépíteni. A személyes beszélgetések alkalmával úgy éreztem, hogy elfogadnak, de ami ennél is fontosabb, megtaláltuk a közös hangot. Én elfogadtam a takarékok sok-színűségét, azt, hogy más-más érdekek mentén dolgozik egy-egy takarék. Nos, ezeket az érdekeket megpróbáltuk érvé-nyesíteni, és ez sokszor hozott sikert.

– Miben mutatkozott meg ez a sok-színűség? – Tulajdonképpen mindenben. Az vezetők habitusától kezdve, a takarék-szövetkezet gazdasági lehetőségéig bezárólag mindent említhetnék. Mert van olyan vezető, aki megfontoltan ha-lad előre, de olyan is van, aki mindent ki szeretne szedni az adott évből. S ezeket figyelembe kellett venni a különböző befektetési lehetőségek felajánlásakor. Igyekeztem személyesen megbeszélni a vezetőkkel, döntéshozókkal a lehetősé-geket. Voltak olyan takarékszövetkeze-tek, amelyeknél igen magas volt a hitel-állomány. Nekik teljes mértékben rövid és likvid értékpapírokat kellett javasolni, amelybe még véletlenül sem szorulhat-tak be. S voltak olyan takarékszövetkeze-tek is, amelyek forrásbőséggel, hitelnyúj-tási lehetőséggel rendelkeztek. Nekik a nagyobb jövedelmet biztosító, hosz-szabb futamidejű papírokat ajánlottam,


Személyi hírek


hiszen ezzel több pénzt tudtak keresni az adott időszakban. Tehát, egyenként vizsgáltam meg a takarékszövetkezetek befektetési hajlandóságát.

– Valójában nem könnyű feladat, hogy bárkit is rávegyek arra, hogy a pén-zét ne oda, hanem ide tegye, fektes-se be… – Jól látja a problémát, de mi vá-lasztási lehetőségeket kínáltunk. A TakarékBanknál létrehoztunk egy alap-kezelőt, amelynek a vagyonkezelési üz-letágában takarékszövetkezeti pénzek is megtalálhatók, ezt az üzletágat azok a takarékok használják, akik az alapke-zelő szakembereire bízzák a befekteté-si döntéseket. Van egy keretszerződés, amelyben közösen meghatározzuk, hogy milyen kockázatú termékeket lehet vásá-rolni a vagyonkezelőnek, s a benchmark-ot is megszabjuk, amelyhez képest lehet mérni a teljesítményt. A másik lehetőség, amit a takarékoknak biztosítunk – s ez az én területem – hogy a vezetők szabadon dönthetnek a különböző befektetések-ről. Mi felajánlunk egy palettát, amelyből az adott vezető választ. Természetesen vannak tanácsaink, de ezeket nem kell elfogadni. A döntés és a felelősség is az ő vállukat nyomja. A mi felelősségünk az, hogy az adott pillanatban a lehető legjobb ajánlatokat adjuk.

– De – gondolom – az is az önök fe-lelőssége, hogy egy rossz üzletet ne engedjenek.

– Ez inkább reputációs és erkölcsi felelősség, de a lényeg, hogy olyan ajánlatokat kell adnunk, amelyekből a rossz portfóliót kizárjuk. Így is akad-nak olyanok, akik a magasabb hozam reményében elcsábulnak. Állampapír oldalról versenyképesek vagyunk, be-téti szempontból viszont nehéz a ver-seny a kereskedelmi bankokkal.

– Milyen most a piaci helyzet? – A kereskedelmi bankok nagy több-sége forráshiánnyal küzd, persze, nincs likviditási problémájuk. Sokkal több a hitele, mint a betéti állománya, ebből adódóan állandó forrásfelvevő a piacon. Innen azonban nem tud sok pénzt ösz-szeszedni, ebből adódóan nem is ajánl magas kamatot. Viszont kívülről - például a takarékszövetkezetektől szívesen szed be magas százalékon betéteket. Ezzel azért nehéz versenyeznünk, mert míg a kereskedelmi bank a hitel mögé teszi ezt a forrást, addig a takarékbank csak úgy tudja a bejövő forrásokat elhelyezni, hogy annak a nagyon nagy része kocká-zatmentes befektetésben realizálódjon. Ez a kamatkülönbözet eléggé jelentős ahhoz, hogy legyenek takarékszövetke-zetek, amelyeket vonz ez a befektetés. Ez pillanatnyilag jó üzletnek tűnik, de a keres-kedelmi bank olyan teret nyer, amelynek következtében – egy idő múlva – a leg-jobb hiteladósait veszi el a takarékszövet-kezettől. Ráadásul, ez az ellehetetlenítés a takarékszövetkezetek forrásából történik. Mi tehát arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ne más bankok piaci pozícióját erősítsük

az integráció pénzéből. De ezt a vélemé-nyemet a takarékok nagyon jól ismerik.

– Úgy tűnik, hogy tőke szempontjából nehéz felvenni a versenyt a kereske-delmi bankokkal. De miben vagyunk jobb piaci pozícióban? – A közvetlenségben. A takarékszö-vetkezetek varázsa mindenképpen a személyes kontaktusban rejlik, ahol is azt mondhatjuk, hogy ismerősként ke-zelik az ügyfeleket. Ez nagyon nagy pi-aci előny, s ezt őrizniük kell a takarékok-nak. Egy nagyobb városban nehéz ezt az előnyt megtartani, de a kisebb települé-seken, úgymond a „végeken” ez működik. Ugyanakkor azt is mondják a városokban, hogy a takarékok rugalmasabbak, gyor-sabbak a különböző ügyek elintézésében, és ezért szeretik. A színesség az ügyfél ol-dalról így látszik. De ma már a termékpa-lettánk is széles, s ez is vonzó lehet. Nagy nehézség viszont, hogy ezt a széles pa-lettátegy-egyfiókban3-4emberkezeli,szemben a kereskedelmi bank fiókjában 8-10 ember van ugyanerre a tevékenység-re. A takarékszövetkezetekben kevesebb tőke, pénz van a dolgozók megfizetésé-re, de a dolgozónak szélesebb ismeretre van szüksége a helytálláshoz. S ami még előny, hogy a takarékoknál - szinte min-denhol látom – egy nagy családként élik a mindennapokat. Az emberek figyelnek egymásra, hangulatos közös programo-kat szerveznek, és jól érzik magukat. Ilyen közösséget egy nagyobb cégnél ritkán, lehet összekovácsolni.

– Hogyan „fogadta” a kitüntetést? – Őszintén megvallva, rendkívül meglepődtem. Ez a legnagyobb elis-merés, amit kaptam a munkám során. Megható volt számomra az ünnepség, és még egyszer köszönöm azoknak, akik rám gondoltak. De itt is szeretném hangsúlyozni, hogy nem egy egyéni tel-jesítményt ismertek el, hanem a közös-ségét, amely mögöttem áll. Vezetőim is részesei a kitüntetésnek, hiszen az álta-lam közvetített problémák többségét sikerült megoldaniuk. A csapatmunka itt is tetten érhető. Én úgy érzem, hogy ennek a csapatnak egy kinyújtott keze vagyok, mely nap nap után elér a taka-rékszövetkezetekhez.

Folytatás az 59. oldalról

Személyi hírek

molnár istván1963-banszületettBudapesten. Tősgyökeres budapesti, de már gyerekkorában megismerte a vidéki életet (édesapa egyetemi okta-tó, édesanya külkeres volt). Első mun-kahelye egy külkereskedelmi vállalat volt,.innen sorozták be katonának, majd egy nemzetközi szállítmányozó cégnél kapott munkát. Itt elvégezte a felsőfokú speditőri iskolát. 1992-től két éven át egy biztosítási alkusz cég-nél dolgozott, majd innen váltott a pénzügyi világba. Elsőként a Buda-

pest Bank bróker cégénél figyeltek fel rá az önéletrajza alapján. A bank privatizációját követően személy-telenné váló értékesítési gyakorlat azonban nem volt szimpatikus Ist-vánnak, ezért új helyet keresett. A TakarékBrókerhez, korábbi Budapest Bankos főnöke hívta dolgozni. Azóta úgy érzi, hogy megtalálta a helyét. Ist-ván 15 éve házas. Feleségével, Andre-ával, Újbudán nevelik fiukat, a három éves Ákost, türelemmel, tisztességgel és nagy nagy szeretettel.

Amit Molnár Istvánról érdemes tudni


A Takarékok ma már bank módján működnek

„Fontos az emberi érték a világ sok hamissága között!”

Szerző:H. Gy.

Úgy illet volna, hogy Bátka Imrével, az OTIVA helyszíni ellenőrével is olyan beszél-getést folytatok, mint tettem azt Molnár Istvánnal. Ám egy vírusos megfázás mi-att nem tudtunk személyesen találkozni, így viszont a lapzárta miatt, telefonon „találkoztunk”, és kérdeztem a Takarékszövetkezeti Érdemérem átvétele kapcsán a munkájáról. Az Egerben élő ellenőrnek ez úton is kívánunk gyógyulást, bár mire az írás megjelenik, bizonyára túljutott ezen a megpróbáltatáson.

ön szerint, miért kap egy OTIVA-s helyszíni ellenőr Takarékszövetke-zeti Érdemérmet? – Úgy gondolom, hogy ez egy hosszútávon végzett munka elis-merése, melyben tükröződik magá-nak az OTIVA-nak az integrációban betöltött szerepe is. Kitüntetésem esetében is úgy érzem, hogy a meg-becsülés mögött nem csak az én munkám, hanem a Szervezet által az integráció egészéért végzett hosz-szú és olykor nem könnyű munka elismerése áll. Az OTIVA 1993 végén alakult,jómagam1994ótadolgo-zom itt, tehát az elmúlt több mint másfél évtized munkásságának a figyelembe vételét érzem a kitün-tetés mögött.

– Mielőtt az OTIVA-hoz került, mi-vel foglalkozott? – Némi APEH-nál eltöltött idő után egy szolgáltatással foglalkozó Kft-nél gazdasági-igazgatóként tevékeny-kedtem. Működési területünk két megyéreterjedtki.A14kirendelt-ségésa160főslétszámérdekesésintenzív feladatot jelentett.

– Volt-e a korábbi időszakban kötő-dése a takarékszövetkezethez? – Annyi mindenképpen, hogy az APEH-nél betöltött főrevizori munka-körömben információkat kaptam a magyar bankrendszer egészéről, így a takarékokról is. A következő mun-kahelyemen váltást fontolgattunk a számlavezetés terén és ekkor né-hány takarékszövetkezettel felvettük a kapcsolatot, de végül informatikai adottságok miatt egy kereskedelmi banknál kötöttünk ki.

– Milyen iskolai háttér szükséges a helyszíni ellenőri munkához? – Debrecenben az Agrártudo-mányi Egyetem pénzügy-számvi-teli szakirányán végeztem, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomáztam pénzügy szakon.

– Milyen feladatkört kapott az OTIVA-nál? – Az intézményvédelmi szerve-zet megalakulása után az ellenőrzést megyékre bontották, ami azt jelen-

tette, hogy egy megyét egy ellenőr kontrollált. Hozzám Borsod-Abaúj-Zemplén megye került, ahol a kezdet-ben 21 Takarékszövetkezetet kellett rendszeresen ellenőriznem. Az idő múlásával a Takarékszövetkezetek száma az egyesülések miatt csökkent s ez által más megyékre is kiterjedt az ellenőrzés Így jutottam el előbb Nógrád, majd Heves megyébe is.

– Milyen benyomásokat szerzett az első ellenőrzésekkor? – Maga, a tevékenység nem volt idegen számomra, hiszen dolgoz-tam már ellenőrzési területen. A ta-karékszövetkezeti szektor azonban már akkor is egy zártabb, egysége-sebb körnek tűnt, melyben a pénz-intézetek összetartottak, igyekez-tek együttműködni egymással. Az akkor elkezdődött informatikai és egyéb fejlesztések megindulásakor tanácsot, segítséget nyújtottak egy-másnak, melyben – a lehetőségekhez képest- mi is segítettünk.

– Mi volt az oka az összetartásnak? – A takarékok korábban sokáig nem működhettek városban, s a falvakhoz volt kötve a szektor mű-ködési területe. Ezért nem volt iga-zi piaci verseny, konkurenciaharc, ugyanakkor nem volt lehetőség a további fejlődésre. A szomszéd területére való „benyomulás” nem


Személyi hírek


volt jellemző. Ez egy békésebb idő-szak volt, ahol a nyereségességre való törekvés mellett számos egyéb szempont is érvényesült, ami a szö-vetkezeti formációból is adódott. Az előző munkahelyemen kőkemény harcot vívtunk a konkurenciával és egy ilyen közegből átlépve tapasz-taltam meg az egymással szemben szolidárisan működő takarékszö-vetkezeteket, amin először meg is lepődtem.

– A szolidáris magatartás a szövet-kezeti mozgalom egyik fontos vív-mánya. Miért lepődött meg ezen? – A kilencvenes évek első felében a gazdasági élet szereplőire legke-vésbé a szolidaritás volt a jellemző. Mint említettem én is egy ilyen sok-szereplős, a piacon élet-halál harcot vívó cégtől érkeztem. Ezen az új te-rületen pedig rögtön megtapasztal-tam a közösségi szolidaritás akarati és cselekvési egységét. Ez nyilván egy-fajta kettősséget is jelent, hiszen az együttműködés nem mehet a nye-reségesség és a biztonságos műkö-dés rovására. A gazdaságban és az élet egyéb terén zajló folyamatok hatására a szolidaritás némileg visz-szaszorult és teret engedett példá-ul az individualizmusnak, néhol az egoizmusnak is. Napjainkban a szek-toron belül zajló folyamatok között az együttműködési folyamatok új

elemei is fellelhetők, melyek véle-ményem szerint kedvező jelek arra, hogy mindenki megtalálja a számára előnyt biztosító, az összefogás nyúj-totta előnyöket. A szolidáris viselke-dés, ami a szektor sajátossága olyan kincs, amit meg kellene jobban be-csülni és kiaknázni az ebben rejlő le-hetőségeket. Úgy gondolom, hogy az egymásra való odafigyeléssel, a másik problémájára való érzékeny-séggel, sokkal nagyobb eredménye-ket lehet elérni, mint egyedül, vagy éppen állandó küzdelemben a má-sik ellen. Természetesen a gazdasági válság által megtépázott környezet-ben a fő feladat a talpon maradás, a nyereséges működés és a további fejlődési lehetőségek kiaknázása.

– Most hány takarékszövetkezet tartozik Önhöz? – Ma már nincs ilyen kötöttség, az ország egész területén ellenőr-zünk.

– Hogyan zajlik egy-egy ilyen el-lenőrzés? Meglepetésszerűen, vagy előre egyeztetve mennek ki? – Az ellenőrzések éves terv alap-ján zajlanak, s a takarékokat levél for-májában tájékoztatjuk az ellenőrzés megkezdésének időpontjáról.

– Mi a jog- és hatásköre egy ellen-őrnek? – A jog- és hatáskörünket részletes szabályok határozzák meg. Betekint-hetünk valamennyi nyilvántartásba, dokumentációba, felvilágosítást kér-hetünk szóban, vagy írásban egyaránt. Az ellenőrzés során tett megállapítá-sokat jegyzőkönyvben rögzítjük, s a jegyzőkönyvek alapján tartunk záró megbeszéléseket. A jegyzőkönyvek elfogadása után kerül sor az utólagos intézkedések meghozatalára.

– Ha felderítenek egy problémát, akkor kötelezhetik-e a takarékot arra, hogy ezt a kifogásolt tevé-kenységet abbahagyják, megvál-toztassák? – Egy személyben természetesen nem tehetek ilyet. Az OTIVA, mint

szervezet jelezheti a problémát és a megállapításokban foglaltakra intéz-kedési tervet szükséges készíteni.

– Tizenhét év hosszú idő. Milyen ta-pasztalatokkal gazdagodott? – Nehéz kérdés, hiszen tesszük a dolgunkat és 17 év hozadéka ta-lán egy könyvet is megtöltene. Ami-kor elkezdtem dolgozni az OTIVA-nál sok takarékszövetkezetben az informatika ismeretlen volt. Kézzel készült kartonokat ellenőriztünk és imádtam a főkönyvelők asztalmé-retű, ceruzával készített nyilvántar-tásait is. Mi sem rendelkeztünk még rögtön számítógéppel és kézzel ír-tuk meg az előzetes jegyzőkönyve-ket, valamint a mi feladatunk volt a takarékszövetkezetek által kitöltött jelentések informatikai rögzítése is. Nagyon örülök, hogy részese lehet-tem annak a folyamatnak, ahol egy műszaki és lehetőségbeli alulsúlyo-zottság után napjainkra egy modern, technikailag fejlett pénzintézeti kör jött létre. Úgy gondolom, hogy én és munkatársaim az évek során ösz-szegyűjtött tapasztalatok hasznosí-tásával még hatékonyabban tudjuk végezni a munkánkat, miközben az integráció biztonságos működésé-ért dolgozunk. Ilyen hosszú idő alatt nagyon sok, eltérő habitusú embert is megismertem, de mindig igye-keztem mindenkivel megtalálni a közös hangot, amivel az ellenőrzé-sek lefolytatása gördülékenyebb és hatékonyabb, hiszen az integráción belül ez közös érdekünk. Ezúton is szeretném megköszönni valameny-nyi takarékszövetkezeti vezetőnek és beosztott dolgozónak a munkámat segítő hozzáállásukat és az OTIVA el-lenőrzési tevékenységének támoga-tását. - Végezetül: mit jelent Önnek ez a kitüntetés?

- A legfőbb talán az, hogy ezzel a ki-tüntetéssel még inkább érzem, hogy egy olyan közösséghez tartozom, ahol fontosak az emberi értékek, ahol a világból ránk zúduló hamis értéke-ken túl megbecsülik az embert és az általa végzett munkát.


bátka imre1965-benEgerben,született, de Pétervásárán nőtt fel, s 25 évesen költözött a me-gyeszékhelyre. Két gyermek – Gábor 11, és Csenge 8 éves – édesapja. Iskolai végzettség: Debreceni Agrártudományi Egyetem, Budapesti Közgaz-daságtudományi Egyetem, mér-legképes könyvelő, bejegyzett adószakértő. Hobbija a kerékpá-rozás, mégpedig a természet-ben, a Bükk erdei útjain.

Arckép

Személyi hírek


Biztosító állományát könyveltem, ké-sőbb a hiteltörlesztés, betétkezelés volt a feladatom.

– Hogyan folytatódott később a pályafutása? – Hitelügyi előadóként. Nincs Hajdúdorogon olyan utca, ahol ne jártam volna építkezést vagy felújí-tást helyszínelni. Az Ascota számo-lógépet és az evolut táblát korsze-rűbb berendezések váltották fel, a tempó is gyorsabb lett, s fejlődött a takarékszövetkezet is, kirendeltsé-geket nyitottunk Hajdúviden, Haj-dúböszörményben, Hajdúnánáson, majd 2005-ben Debrecenben. Ami-kor kezdtem a takarékszövetkezetnél, 8-an voltunk, ma 28-an vagyunk.

– Emlékezetes esztendő az életé-ben 2003. Miért? – Vezetőváltás és szerkezeti átala-kulás történt. Korondán Miklós lett az első számú vezető, fejlődésünk fellen-dült, én a hajdúdorogi kirendeltség vezetője lettem. Őszintén bevallom, ez nem volt könnyű feladat a szá-momra, tartottam ettől a kihívástól. De kár volt aggodalmaskodnom, mert a központtól minden segítséget meg-kaptam. És tudja, hogy van ez: ha az ember érzi a bizalmat, az bizony szár-nyakat is ad... A fiók fejlődését érzé-keltetiacsaknem1milliárd400millióFt betétállomány, hitelállományunk a 244millióFtközelébenvan.Adorogifiók a tavalyi számok alapján az első helyen van állományfejlődésben.

Nyolcan kezdték, ma huszonnyolcan vannak

Arany fokozat Hajdúdorogra

csodálatosan szép, verőfényes nap volt a hangulatos Tisza-parti városban. De Szabados Györgyné, Marika részé-re nemcsak emiatt marad örökké em-lékezetes ez a nap: ekkor vehette át Kiss Menyhértnétől, a TÉSZ elnökétől a Takarékszövetkezeti Érdemérem Arany fokozatát. Nem is tagadja, hogy a torkában dobogott a szíve a díj át-adásánál, s egyik lábáról a másikra állt zavarában, amint hallgatta a róla szó-ló szavakat, az érveket, hogy mivel is érdemelte ki ezt a magas kitüntetést. Pedig már volt tapasztalata, hiszen ko-rábban átvehette a TKSZ Érdemérem bronz fokozatát meg a Meszöv által adományozott Kiváló Takarékszövet-kezeti Munkáért kitüntetést.

– Szentes azért is volt más, mert 39 év szorgos munkája után Ma-rika nyugdíjba készül. Ilyenkor az embernek természetesen eszébe jut a kezdet. – Hát, igen... Szinte hihetetlen, pe-dig igaz: húsz éves voltam – emlé-kezik vissza Marika –, a gimnázium után beiratkoztam a gyors- és gépíró iskolába. Nyár volt, alig vártam, hogy vége legyen a tanulásnak. De pihe-nésre nem sok idő jutott, mert már decemberben üzent a takarékszövet-kezet akkori elnöke, Némeczki János, hogy nagyon is számítanak rám. Így 1972. július 1-jén munkába álltam az egy évvel korábban átadott székház-ban, amelynek ügyféltere ma is tágas, megfelel a követelményeknek. Előbb az Állami Biztosító, majd a Hungária

– Hogyan összegezné ebben a kö-zösségben eltöltött csaknem négy évtizedet? – Nehéz bölcsességeket monda-ni... Igyekeztem kitartónak lenni, fo-lyamatosan tanulni, az új dolgokat befogadni. És mindenekelőtt lojá-lisnak lenni az első munkahelyhez. Nagyon gyakran odáig is elmentem, hogy a nyomasztó gondokkal küsz-ködő ügyfél lelki társa voltam. Ha-zudnék, ha azt állítanám, hogy az ilyen esetek nem viseltek meg, de semmit sem bántam meg!

– Most új korszak kezdődik életé-ben... – Remélem, hogy sok-sok öröm-mel! Két felnőtt fiunk már nem lakik velünk, de unoka még nincs, pedig de jó lenne... Férjem is nyugdíjas, uta-zásokat tervezünk. Gyönyörű hazánk sok szép vidékén jártunk már, de még rengeteg helyre szeretnénk eljutni. Ta-

Személyi hírek

Szerző:Kovai

Iván Lőrinc

Szentesen ismerkedtünk meg a Hajdúdorogi Takarékszövetkezet kirendeltsé-gének vezetőjével, ahol a TÉSZ, a Takarékszövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége tartotta emlékezetes, színvonalas ünnepségét a Takarékossági Világ-nap alkalmával, a Szegvári TKSZ szervezésével.


Szabados Györgyné

átveszi a ki-tüntetését


Személyi hírek

lán megvalósul, ami eddig álom volt: egy kiadós körutazás Erdélyben, mert már sokszor olvastam, Erdélyország a földi paradicsom, az utolérhetetlen szépség és gazdagság, maga a Tün-dérkert. Talán közel az idő, s elindu-lunk bebarangolni végtelen útjait! (Zárójelben: a takarékszövetkezet elnökétől, Korondán Miklóstól meg-tudtuk, hogy a pénzintézet működé-se stabil, mutatói prudens tevékeny-ségrőltanúskodnak.Tavaly4milliárd100 millió volt a mérleg-főösszegük, ehhez400milliósajáttőkepárosult.Abetétállomány8,4százalékosnö-

vekedése jelzi az ügyfelek bizalmát. Öt kirendeltségük 28 dolgozója nap, mint nap odaadó és lelkiismeretes munkával látja el feladatát. A múlt évben lecserélt hardverrendszer te-vékenységük hatékonyságát, bizton-ságát és gyorsaságát növelte.) Marika részletesen sorolja, hogy csak az elmúlt tíz évben hogyan bő-vültek és korszerűsödtek a pénzügyi szolgáltatások. Új betétformákat kí-nálnak a hagyományos könyves betét mellett. Egyre népszerűbb a Prémi-um számlabetét, a tartós befektetési számla 3-5 évre kamatadómentesen. Megemlíti a Start számlát, a gyámha-

tósági betétet, mint az egyik legújabb terméket. A lakossági és vállalkozá-si számlával rendelkezőknek ajánl-ják az internetbankot, a Visa-kártya használatát, a diákhitelt stb. Külö-nösen szívesen beszél eredményes együttműködésükről a Signal Bizto-sítóval. Úgy érzi, sikerült jó kapcsola-tot kialakítani az ügyfelekkel, akiknek pénzügyi gondjait mindig a legjobb tudása szerint igyekezett megoldani. Nem titok, ezért is szereti sok ügyfél Marikát, és az is igaz, hogy számosan Marika miatt jöttek be a takarékszö-vetkezetbe a Hajdúdorog környéki településekről, tanyákról.

Bakonyvidéke TKSZ: Növek-vő kistérségi szerepvállalás

Az Év Vállalkozója díjat kapták 2010-ben

nincs semmi túlzás abban, ha azt írjuk: megy a szekér az utóbbi évek-ben a Bakonyvidéke Takarékszö-vetkezetnél, három megye határán elhelyezkedő térségben találha-tó működési területük nagy része. Ligeti Bálintné, népszerűbb nevén Gabi 2002 óta ügyvezető. A Taka-rékszövetkezet az első munkahelye, kirendeltségi dolgozóként kezd-te, majd végigjárta a szakmai hie-rarchia minden fokát. A „TAKARÉK” szerkesztőségének megkeresésére készségesen válaszolt. – Az elmúlt évek kedvezőtlen pénzpiaci helyzetét és gazdálko-dási környezet lehetőségeit figye-

Szerző:Kovai

Iván Lőrinc

Tavaly elhangzott, hogy a kormányzat stratégiai szerepet szán a vidékfejlesztés-ben a takarékszövetkezeteknek az elkövetkező években. A Vállalkozók és Mun-káltatók Országos Szövetsége pedig december elején adta át az Év Vállalkozója díjakat a Művészetek Palotájában tartott nagyszabású rendezvényen, amellyel a sikeres vállalkozások társadalmi elismertségét kívánták erősíteni. Ide illeszkedik, hogy a díjazottak közül ketten is a takarékszövetkezeti szektorban dolgoznak: Li-geti Bálintné, a Bakonyvidéke Takarékszövetkezet (Kisbér) ügyvezető igazgatója és Molnár Árpád, a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője.

lembe véve elégedettek lehetünk. Összefogással, a jelenlegi értékek megtartásával a válsághelyzeten is felül tudtunk kerekedni. 2010 évben ismét sikeres évet zártunk. Eredmé-nyességünk az előző év kiemelkedő eredményéhez viszonyítottan csök-kent, de a jövőt tekintve az állomá-nyi növekedések bizakodásra adnak okot. Körzetünkben sikerült meg-őrizni piaci pozíciónkat. Az ügyfelek tolerálták a takarékszövetkezet évek óta tartó stabilitását és a racionális betéti kamatokat. A mérlegfőösszeg 2009 év végi állományhoz képest 6,0%-kalemelkedett.Ahitelállo-mány a körülményekhez képest di-

namikusan,11,6%-kal,abetétállo-mány 7,0%-kal emelkedett. Az év végi betétállomány a takarékszö-vetkezet működése óta az eddigi legmagasabb értéket érte el.

– Igaz, hogy a tavalyi évi hitelfo-lyósítás volt a legmagasabb az utóbbi öt évben? – Igen, ez így van, és ez igen örvendetes számunkra. Az adatok hűen tükrözik ügyfeleink bizalmá-nak töretlenségét. A tárgyilagosság kedvéért azt is meg kell jegyeznem, hogy az eredményességet nagy-mértékben befolyásolta, hogy a bankközi kihelyezéseink hozama




Személyi hírek

alulmaradt az előző évinek és a re-ális elképzeléseknek. Az elkövet-kezőkben elsődleges szempont jelenlegi pozíciónk megtartása, a válságból eredő veszteségek mi-nimalizálása. Gazdasági helyzetünk szinten tartásával – kitörési ponto-kat keresve – felkészülünk a gazda-sági fellendülésre.

– Véleménye szerint minek kö-szönheti „az Év Vállalkozója” ki-tüntetést? – Működési területünk megha-tározója az egyéni és társas mikro-, kis-, és középvállalkozások, melyek igényeinek minél teljesebb mérté-kű kiszolgálása stratégiánk egyik legfontosabb eleme. A pénzügyi, banki infrastruktúra, az informa-tika fejlesztésével teljes korszerű banki szolgáltatást tudunk nyújta-ni ügyfeleinknek nagy megelége-désükre. Ezáltal ügyfeleink száma növekedett, ismertségünk, elismert-ségünk kedvezően alakult. A műkö-dési területünkön lévő 15 önkor-mányzat közül 13 hivatal, valamint a kistérség számláját vezetjük. Tá-mogatjuk a helyi civil szervezete-ket – ugyan ennek nagyságrendje az elmúlt években csökkent. Támo-gatjuk a környezetünkben élőket, elsősorban falunapi támogatások, valamint sportrendezvények támo-gatása keretében. A vállalkozások és az önkormányzatok elégedet-tek munkánkkal, a kirendeltségek ügyfélcentrikus, gyors, pontos ki-szolgálásával. Ennek köszönhetően,

valamint a több évtizedes takarék-szövetkezeti munkám és egyben a takarékszövetkezet minden dolgo-zójának munkája elismeréseként a helyi vállalkozások jelöltek a díjra.

– Ejtsünk néhány szót a Széche-nyi Kártyáról, amely egyre kelen-dőbb és népszerűbb a takarék-szövetkezeteknél. Kisbéren is ez a helyzet? – A kártya jelenéről nem szá-molhatok be, mert ebben az év-ben kezdjük forgalmazni a Széche-nyi-termékeket. Viszont jövőjével kapcsolatban bizakodó vagyok. A mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozása – a lakosság eladóso-dottsága miatt – egyre nagyobb te-ret nyer tevékenységünkben, ezért szükségesnek tartjuk a minél telje-sebb termékpalettával történő ki-szolgálásukat. Az egymásra épülő Széchenyi-termékek bővülésével nemcsak a napi likviditásukban tu-dunk segíteni, hanem hosszú távú terveik, beruházásaik megvalósítá-sában. Ügyfeleink igénye alapján nagy reményekkel kezdjük a ter-mékek forgalmazását.

– Kisbéren hogyan látják, mi szük-séges ahhoz, hogy a takarékszö-vetkezetek a jövőben az eddiginél nagyobb szerepet tudjanak vállal-ni a vidékfejlesztésben? – A takarékszövetkezetek megala-kulásukótaa„vidékbankjai”.Az1600fiók/kirendeltség 90 százalékban fal-vakban, kistelepüléseken van, ahol a

pénzügyi szolgáltatások szinte kizá-rólagos nyújtói. A takarékszövetke-zet fontos stratégiai célja a kistérségi szerepvállalás. Ezt szolgálja az uniós pályázatok és támogatások közvetí-tése, finanszírozása, a helyi gazdasá-gi szereplők, a civil szervezetek, ön-kormányzatok projektfinanszírozási

igények kielégítése kedvezményes hitelek biztosításával. Az uniós törek-véseknek megfelelően gyakorlata a lokális döntéshozatal, a helyi érdekek figyelembe vételével. A takarékszö-vetkezet az elkövetkezőkben is kis-térségi pénzintézetként szeretne to-vábbmenni, mert adottságai ebben a legjobbak. A kistérségi szerepvál-laláshoz, a vidékfejlesztés elősegí-téséhez elsősorban kormányzati se-gítség szükséges. Az önkormányzati finanszírozás, az agrártámogatások, az Új Széchenyi Terv támogatásainak közvetítésében lényegesen nagyobb lehetőséget kell biztosítani a szövet-kezeti hitelintézetek számára.

„Soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet...”az elmúlt években lapunk hasáb-jain rendszeresen beszámoltunk azokról az eseményekről, amelyek a Répcelak és Vidéke Takarékszö-vetkezetnél történtek. Elsősorban

a TKSZ folyamatos fejlődésére fó-kuszáltunk, bemutatva azt az utat, amely oda vezetett, hogy a répcela-kiak ma Vas megye észak-keleti tér-ségének egyik meghatározó pénz-

intézetévé nőtték ki magukat. Hogy most újra szerepelnek a

„Takarékban”, annak prózai oka van: a szövetkezet elnök-ügyvezetője,

Ligeti Bálintné,

a Bakony-vidéke

Takarék-szövetkezet

ügyvezető igazgatója


Folytatás a 65. oldalrólMolnár Árpád, a VOSZ „Év Vállalko-zója” díját vehette át decemberben Budapesten, a Művészetek Palo-tájában megtartott országos ren-dezvényen. Természetesen nem ez az első kitüntetése az elnök úrnak. Ám ezek felsorolása helyett érde-

kességként mondjuk el inkább azt, hogy Szombathelyen a gimnázi-um francia tago zatos osztályának 1. évében még színész szeretett volna lenni. Végül közgazdász lett, elvégezte Budapesten a Marx Kár-oly Közgazdaságtudományi (ma Corvinus) Egyetemet. Különösen édesapja érvei nyomtak a „latba”, aki az OTP Vas megyei Igazgató-ságán volt osztályvezető. A diploma átvétele után Molnár Árpád az MNB Vas Megyei Igazga-tóságán helyezkedett el, ott is dol-gozott1996-ig,azintézménymeg-szüntetéséig. Mivel addigi munkája révén jól ismerte a megye takarék-szövetkezeteit, számára természe-tes volt, hogy megpályázta a Rép-

celak és Vidéke TKSZ elnöki székét. A Répce-parti településen ugyanis nyugdíjba vonult a megyében köz-kedvelt Farsang Vendel. A három pályázó közül Molnár Árpád lett a befutó. – A VOSZ elnöksége tavaly őszi ülésén a megyei VOSZ szerveze-tek javaslatai alapján döntött az „Év Vállalkozója” díj odaítéléséről – mondja a kitüntetett. Ami egy ki-csit megtévesztő, de hát mi, akik a szektorban régebben dolgozunk, tudjuk, hogy végül is a takarékszö-vetkezet is egy vállalkozás. Az 53 éves szövetkezeti hitelintézetünk állja a piaci versenyt, pozíciónk sta-bilak. Megőriztük az önállóságun-kat, nem kerültünk különféle befek-tetői csoportok uszályába. Nem is akarunk arra az útra lépni, amire a szektorban van már nem egy példa. Akárcsak a korábbi években, tavaly is jócskán dúltak a pénzügyi viha-rok, a bankszféra sok szereplőjét megtépázták a válság szelei. Ná-lunk e tekintetben csend honolt. Mérlegfőösszegünk 7 milliárd Ft fe-lett van, betétállományunk is ennek azösszegnekaközelébekerült.4ezer számlatulajdonossal rendelke-zünk, hitelállományunk 2,3 Mrd Ft-nál stabilizálódott. Tizenegy fiókkal állunk ügyfeleink rendelkezésére. S amit néhány éve még nehezen hit-tünkvolna:mamár6önkormány-zat számláját vezetjük. Az elmúlt esztendőben 3 milliárd 700 millió Ft hitelt folyósítottunk. Az állományon belül a vállalkozói hitelek aránya több mint egyhar-mad. Népszerű a Széchenyi-kártya, közel negyven ügyfelünk él ezzel a lehetőséggel, ami mintegy 220 milliós hitelkeretet jelent. Az elért eredményekben természetesen nemcsak a répcelaki központ, ha-nem a tíz kirendeltség munkája is

benne van. Egymást jól kiegészí-tik, van, amelyik ebben, van, ame-lyik abban erős. Büszkén említem meg azt, amikben az élen járunk. Az egyik: az aktív részvállalás a helyi kezdeményezésekben, a másik: a példaértékű gazdálkodás és ügyfél-kapcsolatok. Mindebben kitüntetett szerepe van annak a szemléletnek, amit jómagam és munkatársaim vallanak: soha ne tájékoztasd félre az ügyfelet! Fontosnak tartom megemlíte-ni, hogy a VOSZ elismerése még inkább ráirányította a figyelmet a takarékokra, így a Répcelak és Vi-déke Takarékszövetkezetre is. Arra, hogy az emberek, a vállalkozások, az önkormányzatok közvetlen kö-zelében működik egy pénzinté-zet, amely teljes körűen ki tudja őket szolgálni, ahol a technikai és az emberi erőforrások folyamatos fejlesztésével korszerűsítik szolgál-tatásaikat és lépést tudnak tartani a piaci viszonyok változásaival. En-gem és csapatomat arra kötelez a díj, hogy továbbra is megfeleljünk ennek a célnak. Kötelez arra, hogy önállóságunkat továbbra is meg-őrizzük, szolgáltató képességünket fejlesszük, aktívan részt vegyünk a helyi szakmai-, társadalmi- és köz-életben. – Kitüntetése kapcsán az utób-bi időben megkeresték különféle sajtóorgánumok. Az egyik lapban azt nyilatkozta, hogy legszíveseb-ben háromfelé osztaná a díjat. – Igen, azt mondtam, hogy a díj egyharmadát megtartanám ma-gamnak, egyharmadát odaadnám a takarék dolgozóinak, ugyanennyi jutna a feleségemnek, aki a háttér-ben segít, támogat. Zokszó nélkül elviseli, tudomásul veszi, hogy elég gyakran csak fényképről láthat.

Kovai Iván Lőrinc

Molnár Árpád, a Répcelak és Vidéke Takarék-szövetkezet elnök- ügyvezetője

Személyi hírek

A BORSOD TAKARÉK Takarékszövetkezet Mezőkövesd kirendeltsége ideiglenesen, (előre láthatóan 2011. 12. 31-ig) elköltözött. Régicímük:3400Mezőkövesd,Mátyáskirályu.70.Új címük: 3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 103.A honlapcímük az alábbiak szerint változott: Régihonlapcím:www.tkszmker.hu•Új honlapcím: www.borsodtakarek.hu

Rövid hír

A Magyar Takarék az a bank, ahol ország - szerte 1800 fiók munkatársai és ügyfeleinéven szólítják egymást, és a szónak erejevan. A rugalmas pénzügyi szolgáltatások ésa személyes ismertség nyújtják azt, amit Önegy pénzintézettôl elvár.

www.magyartakarek.hu

MAGYARTAKAREK.A4:Layout 1 19.4.2010 12:55 Page 1

telepítések: ATM Éjszakai trezor Valutaváltó

REKLÁMOKELŐTETŐKMONITORÁRNYÉKOLÓK

2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12.

Telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, Mobil: 06-30/9327-807E-mail: [email protected] Web: www.sz-bau58.hu

takarék · ben a pénzügy-politikai feladatokkal foglalkoztam. itt is meg kell említenem az...

Documents