szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. · szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. 3 kedves...

Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6.

3

Kedves Hatodikos!

Nagyon jó azoknak, akik látják, amit olvasnak. Persze a film is jó, csak éppen nem a te szereplőd játszik benne, hanem amilyet a rendező gondol. A könyvben az a legjobb, hogy te vagy a rendező.

Kálnay Adél

Lehet, hogy még nem értesz egyet a költőnő, írónő megállapításával. Azt mondod, sokkal job-ban szeretsz filmet nézni, mert akkor látod az eseményeket. De aki csak egyszer megtapasztalta, milyen csoda, amikor látja magában azt, amit olvas, nem tudja majd abbahagyni az olvasást.

Ez a tankönyv az érdekesnél érdekesebb szövegeivel arra törekszik, hogy megjelenjen lelki szemeid előtt az, amit olvasol. A szövegekhez kapcsolódó feladatok abban lesznek a segítségedre, hogy minél jobban megértsd azt, amit olvastál. Kálnay Adél megfogalmazását felhasználva akár újra rendezheted a szöveget.

Az egyik történetből megismerheted, Bors Péter hogyan mentette meg a testvéreit a sárkány karmából, egy másik Sárkányölő Szent György hőstettéről szól. Olvasás közben eljuthatsz Egyiptomba, belebújhatsz igazságos Mátyás király alakjába. Megtudhatod, ki volt Toldi Miklós szerelme, de azt is, miért jobb a hennafestés a tetoválásnál.

Észre sem veszed, hogy minél többet olvasol, minél több fel-adatot oldasz meg, annál jobb lesz a szövegértésed, és annál inkább megszereted az olvasást.

Hogy tudd, milyen szinten áll a szövegértésed, a feladatok mindegyikénél pontszámot találsz! Ne ijedj meg, nem felmérést írsz! Az elért pont-számaidat összeadva és elosztva az összesen elérhető pontszámmal megkapod, hány száza-lékos a teljesítményed. Az alábbi táblázatban pedig megnézheted, milyen szintű a szövegérté-sed.

A szövegek olvasásához jó szórakozást, izgalmas rendezést, a feladatok megoldásához figyel-met, kitartást és jó eredményt kívánunk:

A szerző és a szerkesztő

Aki könyvet olvas, kezdetnek éppúgy hajlandó eltársalogni az időjárásról, mint akárki más, de innen általában tovább is tud lépni.

Stephen King

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől2008-ban elnyerte az„Érdemes tankönyvíró

„ kitüntető címet

LektoráltaSZILBEKNÉ CSEH GYÖRGYI

BíráltaMAKÁDINÉ ARANY RÓZSAROZSOS GÁBOR

Tudományos-szakmai szakértőDR. PELCZER KATALIN

Tantárgy-pedagógiai szakértőERTELNÉ CSÁK JUDIT

Technológiai szakértőVARGA ISTVÁN

SzerkesztetteMISKOLCI SZILVIA

IllusztrációCYNOMYS GRAFIKAI STÚDIÓ

FotóSZÉPLAKI ERZSÉBET, CULTIRIS KÉPÜGYNÖKSÉG

Kapcsolódó kerettantervAz EMMI kerettanterv 51/2012 (XII. 21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–060511ISBN 978-963-328-157-4© Széplaki Erzsébet, 201311., átdolgozott kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18. Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

BorítótervSellyei Tamás Ottó

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 6,18 A/5 ívTömeg: 140 g

Az egyik történetből megismerheted, Bors Péter hogyan mentette meg a testvéreit a sárkány karmából, egy másik Sárkányölő Szent György hőstettéről szól. Olvasás közben eljuthatsz Egyiptomba, belebújhatsz igazságos Mátyás király alakjába. Megtudhatod, ki volt Toldi Miklós szerelme, de azt is, miért jobb a hennafestés a tetoválásnál.

Észre sem veszed, hogy minél többet olvasol, minél több fel-adatot oldasz meg, annál jobb lesz a szövegértésed, és

Hogy tudd, milyen szinten áll a szövegértésed, a feladatok mindegyikénél pontszámot találsz! Ne ijedj meg, nem felmérést írsz! Az elért pont-számaidat összeadva és elosztva az összesen elérhető pontszámmal megkapod, hány száza-lékos a teljesítményed. Az alábbi táblázatban pedig megnézheted, milyen szintű a szövegérté-

Nem megfelelő Elfogadható Közepes Jó Kiváló

0–50% 51–64% 65–80% 81–90% 91–100%

4

Bors Péter

Volt egy szer egy öz vegyasszony, an nak há rom gyer me ke: két fiú meg egy lány.A két fiú el ment szán ta ni. A nagy er dő ben tör tek föl egy tisz tást, hogy az tán be ves sék krump-

li val, ku ko ri cá val. Azt kér ték az any juk tól, küld je utá nuk a kis hú gu kat az ele mó zsiá val. – Kül döm én, de nem szí ve sen, mert el té ved még ab ban az ir dat lan nagy er dő ben. Még a sár-

kány is el ra bol hat ja.El is té vedt, el is ra bol ta a sár kány. A fiúk hiá ba vár ták az ebé det. Hát most mi le gyen?Az lett, hogy a na gyob bik fiú elin dult kis hú gá nak ke re sé sé re. Meg is ta lál ta hét na pi gya log lás

után nagy szik la he gyek kö zött, a sár kány ud va rá ban. Meg ölel ték, meg csó kol ták egy mást. Ép pen ak kor ért ha za a sár kány.

– Hát te ki vagy? – böm böl te dü hö sen a sár kány.– A bátyám. El jött, hogy lás son – szi pog ta ré mül ten a lány.– Hogy mer tél ide jön ni?! – or dí tot ta a sár kány, az zal rá ve tet te ma gát a fiú ra, és egyet len csa-

pás sal agyon vág ta.Sírt, jaj ve szé kelt a lány, de jaj ve szé kelt ott hon a sze gény öz vegy asszony is, mert hiá ba vár ta

ha za a fiát.A ki seb bik fiút most már nem le he tett sem mi kép pen vissza tar ta ni. Elin dult a hú ga meg a

báty ja ke re sé sé re. Meg is ta lál ta őket a nagy szik la he gyek közt; a lányt a pa lo tá ban, a fiút a pa lo-ta kert jé ben, a sír ban. Bors Pé ter – így hív ták az aprócska fiút, mert olyan csu da erős volt, mint a bors – megöle lte a hú gát, és vár ta a sár kányt. Kis vár tat va nyí lott az aj tó, és nagy sur ro gás sal egy bu zo gány pen de rült be raj ta. For gott egy da ra big a szo ba kö ze pén, az tán szé pen fel füg gesz tet te ma gát egy fal ba vert szög re. Ez volt a sár kány ér ke zé sé nek a je le. Bors Pé ter nem te ke tó riá zott so kat, kap ta a bu zo gányt, és a nyi tott aj tón ke resz tül vissza ha jí tot ta; de úgy, hogy há rom na pig rö pült, az tán be le fú ró dott egy ke mény szik la fal ba. A sár kány nak ki lenc nap já ba telt, míg ki vés te on nét a bu zo gányt. Mér ges is volt na gyon, dúl va-fúl va ér ke zett ha za:

– Ki csú fol ko dik az én bu zo gá nyom mal?– Én, ha nem ha rag szol, ked ves só gor.– Hát te ki vagy?– Bors Pé ter, a só go rod. Te meg mind járt a né hai só go rom le szel! – és az zal úgy vág ta hom lo-

kon a sár kányt, hogy az men ten össze ro gyott.Bors Pé ter gyor san le vág ta a ha lott sár kány far kát, ki ment a báty ja sír já hoz, meg csap kod ta a

friss han tot a dög lött fa rok kal ép pen het ven hét szer. Meg nyílt a sír, és a na gyob bik fiú épen, egész-sé ge sen lé pett elő. Összeölel kez tek, és bol do gan in dul tak hár mas ban ha za.

A sze gény öz vegy asszony most már nem bá na tá ban, ha nem örö mé ben sírt. Bol do gan él tek mind a né gyen, míg meg nem hal tak.

(Ro mán nép me se nyo mán)

szovegertes6.indd 4 4/26/14 12:28 PM


5

1. Va jon miért kap ta Pé ter a Bors ve ze ték ne vet? Ka ri kázd be a he lyes vá lasz be tűje lét!

A Min den ételt meg bor so zott. C Kis ter me tű volt, de na gyon erős.

B Ál lan dóan tüsszen tett a bors tól. D Nagy ter me tű volt, és igen erős.

2. Az édes anya jós la ta be tel je sült. Ka ri kázd be a me sé ben az ar ra uta ló részt!

3. Húzd alá a mesében előforduló meseszámokat és a hozzájuk tartozó kifejezéseket!

4. Rajzold le, milyennek képzeled a sárkány buzogányát!

5. Miért ha jí tot ta vissza Pé ter a bu zo gányt?

____________________________________________

____________________________________________

____________________________________________

6. Ho gyan ér tel me zed Bors Pé ter kö vet ke ző sza vait? „Te meg mind járt a né hai só go rom le szel!”

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________ 7. A kibontakozás eseménysora összekeveredett. Számozással állítsd helyes sorrendbe őket!

___ Hazatért a sárkány.

___ A nagyobbik fiú húga keresésére indult.

___ Bors Péter visszahajította a buzogányt.

___ Az özvegyasszony nagyon búsult odahaza.

___ Bors Péter elindult a húga és a bátyja után.

___ Megérkezett a buzogány.

___ A sárkány agyonütötte az idősebb fiút.

8. Bizonyítsd be, hogy a lány szerette a testvéreit!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

9. Fe jezd be más képp a me sét!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

1

1

5

1

2

2

7

3

3

25Összesen:


6

Sárkányölő Szent György

Az idő ben élt egy ször nyű sár kány Silena or szá gá ban. Nagy tó ban la ko zott1. Mi kor pe dig megéhe zett, s nem lelt sem mit a me zőn, be ment a vá ros ba, hol is a la ko sok nak en nie kel lett adniok. Mi kor pe dig tor kig la ko zott2, vissza ment a tó ba. A nép pe dig megegye zett ab ban, hogy a ször nye teg nek nap já ban két bir kát ad nak, s ki vi szik ne ki a tó part já ra. És amíg ezt cse le ked ték, a sár kány nem jött be a vá ros ba, s bé kes ség ben hagy ta az em be re ket. Tör tént pe dig, hogy annyi bir kát föl falt már, hogy a bir ka igen meg fo gyat ko zott. Megegyez tek ak kor, és ki mond ták, hogy sor sot vet nek, s aki re a sors esik, lé gyen az gaz dag vagy sze gény, az jus son a szük ség nap ján a sár kány ele de léül, s hoz zá egy bir ka.

Tör tént pe dig, hogy egy na pon a sors a ki rály egyet len lá nyá ra esett. Igen si rán ko zott a ki rály, és kér te az em be re ket, kö nyö rül né nek raj ta, s hagy nák meg leá nyát; ad ő ne kik ara nyat-e züs töt, amennyit sze mük-szá juk kí ván. Há bor gott er re a nép, és mond ták:

– Mink el ve szí tet tük vé rein ket, an nak okáért ne ked is le kell mon da-nod leá nyod ról! Tüs tént ad jad ki leá nyo dat, kü lön ben ha lál fia vagy!

Igen fájt a ki rály nak, és mondá:– Ó, jaj, édes leá nyom, mi nek is szü let tél, hogy if jú tes ted-

nek ily csúf ság gal kell el pusz tul nia!Pa ran csol ta pe dig, hogy ad nák reá ki rá lyi ru há za tát.

A leány zó pe dig egye dül ki ment a tó hoz, és vá ra ko zott és ke ser ve sen sírt.

Tör tént ek ko ron nagy sze ren csé jé re, hogy Szent György ép pen ar ra lo va golt. Ki is mi kor meg lát ta a leány zót, leug-rott a lo vá ról, és oda ment hoz zá, és meg kér dez te, hogy miért olyan szo mo rú.

– Uram, pat tanj fel sebtiben a lo vad ra, és me ne-külj, kü lön ben ve lem együtt ha lál fia vagy!

– Ne mes ha ja don – szó lott Szent György –,mondd el nékem, mi bajod!

– Uram, itt kell ne kem meg hal nom, mi vel en gema sár kány nak ad tak. Mind járt is ki buk kan a víz ből, s föl fal en gem és té ge det is.

– Bíz zál ben nem – mond ta rá Szent György –,se gí te ni aka rok raj tad Is ten ne vé ben.

Alig hogy ezt mon dot ta, ki jött a sár kány a víz ből. Igen meg ret tent most a leány zó. György pe dig, mi ko ron meg lát ta a sár kányt, fel pat tant a lo vá ra, és nagy vi té zül rá ro hant. Be le is döf te a dár dá ját a sár kány ba, az pe dig össze ro gyott. Mondá ek kor a ki rály lá nyá nak:

– Bá to rod jál im már, mi vel nem esik sem mi bán tó dá sod! Mos tan pe dig vesd le az öve det, tedda sár kány nya ká ra; meg lá tod, cso dá kat művel Is ten!

Le vet te hát övét a ki rály lány, meg kö töt te ve le a sár kányt, és a ször nye te get be vit te ma gá val a vá ros ba. Igen meg ret tent er re a nép, és kiál toz tak és me ne kül tek on nét.

– Még él a bes tia, föl fal min ket!Ek kor Szent György Is ten se ge del mé vel ha lál ra döf te a sár kányt, és a nép igen ör ven de zett.

Elő hoz tak pe dig szá mos ök rö ket, be fog ták őket, mi re azok el von tat ták a sár kány te te mét.

(A Bol dogasszony pa pu csa – Ne vek és le gen dák cí mű könyv szö ve ge alap ján)

sor sot vet nek, s aki re a sors esik, lé gyen az gaz dag vagy sze gény, az jus son a szük ség nap ján

Tör tént pe dig, hogy egy na pon a sors a ki rály egyet len lá nyá ra esett. Igen si rán ko zott a ki rály, és kér te az em be re ket, kö nyö rül né nek raj ta, s hagy nák meg leá nyát; ad ő ne kik ara nyat-e züs töt, amennyit sze mük-szá juk kí ván.

– Mink el ve szí tet tük vé rein ket, an nak okáért ne ked is le kell mon da-nod leá nyod ról! Tüs tént ad jad ki leá nyo dat, kü lön ben ha lál fia vagy!

– Ó, jaj, édes leá nyom, mi nek is szü let tél, hogy if jú tes ted-

Pa ran csol ta pe dig, hogy ad nák reá ki rá lyi ru há za tát. A leány zó pe dig egye dül ki ment a tó hoz, és vá ra ko zott és

Tör tént ek ko ron nagy sze ren csé jé re, hogy Szent György ép pen ar ra lo va golt. Ki is mi kor meg lát ta a leány zót, leug-rott a lo vá ról, és oda ment hoz zá, és meg kér dez te, hogy

– Uram, pat tanj fel sebtiben a lo vad ra, és me ne-

– Ne mes ha ja don – szó lott Szent György –,

– Uram, itt kell ne kem meg hal nom, mi vel en gem a sár kány nak ad tak. Mind járt is ki buk kan a víz ből, s



7

1. Írd le, hol élt a sárkány!

___________________________________________________________________________

2. A szövegben kétszer is előfordul a lakozott szó eltérő jelentésben! Készíts hozzájuk szó-magyarázatot!

lakozott1: ___________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

lakozott2: ___________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

3. Írd le a régies szóalakok mai formáját!

légyen: _________________, mondá: _________________, szólott: __________________________,

sebtiben: _________________, mikoron: _________________, segedelmével: _________________,

bátorodjál: _____________________, számos ökröket: ________________________________

4. A szereplők közül kire vonatkoznak az aláhúzott szavak?

a) „kérte az embereket, könyörülnének rajta,” = __________________________

b) „ad ő nekik aranyat-ezüstöt,” = __________________________

c) „adnák reá királyi ruházatát” = __________________________

d) „s fölfal engemet és tégedet is” = __________________________

e) „mire azok elvontatták a sárkány tetemét” = __________________________

5. Fogalmazd meg, milyen csodát művelt Isten a királylány övével!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

6. Írd le Sárkányölő Szent György három jellegzetes tulajdonságát!

___________________________________________________________________________

7. Bizonyítsd be, hogy az olvasott történet legenda!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

8. Adj másik címet a történetnek!

___________________________________________________________________________

25Összesen:

2

2

8

5

2

3

2

1


8

Szent Erzsébet

Erzsébet atyja II. András királyunk, anyja Gertrúd volt. Már négy éves korában eljegyezték Türingia leendő grófjával, ezért a kis menyasszonyt fényes kísérettel és hatalmas hozománnyal küldték a wartburgi várba.

Jóságával és kedvességével hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idő-sebb vőlegénye szívből szerette. A leendő anyós azonban rossz szemmel nézte, hogy egyenrangú társnak tekintette a legegysze-rűbb gyermeket is. Azért pedig kiváltképpen haragudott, hogy a kislány nem vette át az udvari élet előírt formáit: nem volt hajlandó tipegve járni, és minden körtáncnál jobban szerette a vad lovaglást.

Tizennégy éves korában lett Lajos felesége. Erzsébet imádta a férjét. Ha hazavárta, mesz-szire elébe lovagolt, és viharos örömmel üdvö-zölte. Lajos pedig az udvari emberek megrö-könyödésére egy asztalnál étkezett vele.

Amikor Lajosnak hadba kellett vonulnia Itáliába, Erzsébet három éven át helyettesí-tette a grófság vezetésében. Éppen ezekben az években gyenge aratások és árvizek súj-tották a vidéket, úgyhogy a nép éhezni kez-dett. Az ifjú grófné a vár alatt ispotályt1 nyi-tott, ahol naponta száz szegény kapott ellá-tást. Gyakran saját kezűleg osztotta nekik a kenyeret és a pénzt. Eladta ékszereit és drága ruháit, gyapjút szőtt a szegényeknek.

Kimondhatatlan fájdalmat érzett szeretett férje korai halálakor. Lajos oltalma nélkül nem folytathatta tovább addigi életét, ezért egy óvatlan pillanatban, gyermekeivel együtt elhagyta a várat. Özvegyi javaiból Erzsébet újabb ispotályt ala-pított, ahol betegápolóként tevékenykedett.

1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasz-talta a mellette lévőket. 16-án éjfél körül halt meg huszonnégy éves korában. Szegényes ruhájában ravatalozták föl az ispotály kápolnájában. Az emberek pedig seregestül jöttek, hogy utoljára lát-hassák jótevőjüket. Már négy évvel halála után szentté avatták.

Erzsébetet többnyire rózsákkal a kötényében vagy rózsákkal teli kosárral ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után továbbra is gondoskodott a szegényekről. Az egyik napon Henrik, Erzsébet sógora váratlanul tért haza a vadászatról, és találkoztak egy-mással. Henrik föltartóztatta, és látni akarta, mit visz a szegényeknek. Erzsébet szétnyitotta köpenyét, és nagy meglepetésre élelem helyett illatozó rózsákat lehetett látni. Henriknek útjára kellett bocsátania Erzsébetet. Eszerint Isten nem akarta, hogy a szeretet szent asszonyát jósága miatt megszégyenítse.

(Széplaki Erzsébet)1 ispotály: kórház



9

1. Töltsd ki Szent Erzsébet adatlapját az olvasott szöveg alapján!

Édesanyja neve: ______________________________________

Édesapja neve: _______________________________________

Férje neve: ___________________________________________

Születési éve: _________ Halálának éve: _________ Szentté avatásának éve: _________

2. Számozd be a bekezdéseket! Melyik bekezdésben olvastál a következőkről?

– gyermeki tulajdonságairól

– a rózsás legendáról

– a wartburgi várba érkezéséről

– az éhínség elleni küzdelméről

– férjéhez fűződő érzelmeiről

– szentté avatásáról

– betegápolói tevékenységéről

3. Keresd az okokat a szöveg alapján!

Miért küldték a négy éves Erzsébetet Wartburgba? ___________________________________

___________________________________________________________________________

Miért nem kedvelte a leendő anyósa a magyar királylányt? ____________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

Miért változott az élelem rózsává Erzsébet kosarában? ________________________________

___________________________________________________________________________

4. Állítsd helyes sorrendbe a megadott vázlatpontokat, és pótold a hiányzókat!

A kis menyasszony, Erzsébet küzdelme az éhínség ellen, Élelem helyett rózsák

1. ______________________________________

2. ______________________________________

3. ______________________________________

4. ______________________________________

5. ______________________________________

6. ______________________________________

7. ______________________________________

6

7

1

3

1

7

25Összesen:


10

Piramismesék

Az ókor hét cso dá ja kö zül már csak egyet lenegy ben gyö nyör köd he tünk, az egyip to mi pi ra mi-sok ban. Min den kit le nyűgöz nek lát vá nyuk kal. Sok misz ti kus tör té net, fan tá zia dús le gen da pró-bál ta meg fej te ni épí té sük nek a tit kát. Az arc he o ló gu sok mel lett min dig akad nak műked ve lő egyip to ló gu sok, akik szen zá ciós öt le tek kel áll nak elő.

Ka li for niai ama tőr egyip to ló gu sok a sár ká nyok ra es küsz nek. Sze rin tük a pi ra mi so kat a szél ere jét fel hasz nál va épí tet ték föl, még pe dig sár ká nyok – ahogy ma ne vez zük: sik ló er nyők, vi tor lák – se gít sé gé vel. A gond csak az, hogy a ré gé szek nemigen ta lál koz tak ef fé le áb rá zo lá sok kal, ráadá-sul a kopt nyelv sem őriz olyan szót, amely sár kányt je len te ne.

Akad nak olya nok, akik a Föl dön kí vül ke re sik a megol dást. Azt ál lít ják, ha az Egyen lí tőre fektetett pi ra mi sok ere de ti ma gas sá gát 1 mil liárd dal meg-szo roz zuk, meg kap juk a Föld–Nap tá vol sá gát. Má sik ér vük sze rint a Hold fel szí né ről ké szí tett űr fel vé te lek nyolc he gyes torony ár nyé kát mu tat-ják, s ezek nek az ob jek tu mok nak az el he lyez ke dé se ha son ló a gízai pi ra mi sok tér be li el he lyez ke dé sé-hez. S bát ran le is von ják a kö vet kez te té sü ket, mi sze rint, ha a Hol don egy ide gen ci vi li zá ció mun-kái lát ha tók, ak kor a pi ra mi so kat is ők épít het ték.

A tu do mány „me sé je” sze rint a pi ra mi so kat ki tűnő szak em be rek irá nyí tá sá val jól kép zett mun-ká sok épí tet ték. Már el ve tik a tu dat lan, meg kín-zott rab szol gák hoz kö tött el mé le tet. A pi ra mi so kat a fej lett egyip to mi kul tú ra és tár sa da lom, va la mint a fá raók ha tal ma em lé kei nek tart ják.

A National Geographic té vé csa tor ná ján né zők mil liói lát hat ták a Kheopsz-pi ra mis tól más fél ki lo-mé ter re fel tárt „pi ra mis vá ros ban” zaj ló ása tá so kat. A pi ra mis épí tés ben részt ve vő mun ká sok – akár 20 000 em ber ről is szó le het – jár tak oda alud ni. Meg ta lál ták a köz igaz ga tá si te rü let ve ze tő jé nek szar ko fág ját is. Vi lág ra szó ló ese mény ként ha ran-goz ták be a sír kam rá ba va ló be ha to lást, amely a kö vet ke ző kép pen tör tént: egy ro bot ál tal fúrt lyu kon egy szál op ti kás ka me ra ha tolt be a kam rát le zá ró kő töm bön át. S ta lált… egy újabb mész-kő töm böt. A tit kok ne he zen ad ják meg ma gu kat.

(Széplaki Er zsé bet)

szellőző

szellőző

abc

d

e

f

g

h

j ik

A Kheopsz-pi ra mis ke reszt met sze te: a: a be já rat, amely az összes pi ra mi son az észa ki ol da lon ta lál ha tó, b: a hosszú fo lyo só, c: a be fe je zet len kam ra, d: fel fe lé ve ze tő fo lyo só, e: a Nagy Csar nok, f: a kö zép ső kam rá-ba ve ze tő fo lyo só, g: a ki rály nő kam rá ja, h: ezt az össze-kö tő já ra tot a sírrablók ás ták ki, i: rö vid já rat ki sebb kam rák kal, j: a ki rály sír kam rá ja, k: üres he lyek, ame lyek sta ti kai lag biz tosították a fá raó vég ső nyug he lyét.



11

1. Nézz utána a Magyar értelmező kéziszótárban, mit jelentenek a következő szavak! Má sold le a szövegkörnyezethez illő jelentésüket!

misztikus: ________________________ archeológus: __________________________

legenda: __________________________ kopt: ________________________________

2. Karikázd be a következő kérdések alapján a szöveg 1. bekezdésének kulcsszavait!

Mi az, ami még ma is látható az ókor hét csodája közül? Mit próbáltak megfejteni a misztikus történetek és fantáziadús legendák? Kik álltak elő szenzációs ötleteikkel?

3. Cáfold meg a kaliforniai amatőr egyiptológusok állítását!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

4. Javítsd ki föléírással a szövegrészlet hibás szavait, kifejezéseit!

Akad nak olya nok, akik azt ál lít ják, ha a Bak té rí tőn fek vő pi ra mi sok ere de ti ma gas sá gát

1 mil lió val meg szo roz zuk, meg kap juk a Föld–Hold tá vol sá gát. Má sik ér vük sze rint a Hold fel szí-

né ről ké szí tett űr fel vé te lek ki lenc he gyes torony ár nyé kát mu tat ják, s ezek nek az ob jek tu mok nak

az el he lyez ke dé se megegye zik a gízai pi ra mi sok tér be li el he lyez ke dé sé vel. Mi vel a Hol don egy

is mert ci vi li zá ció nyo mai lát ha tók, ezért a pi ra mi so kat is ők épít het ték.

5. Írd le, hogyan változott meg a tudósok álláspontja a piramisépítőkkel kapcsolatban!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

6. Tanulmányozd a Kheopsz-piramis keresztmetszetének ábráját! Írd le, mit jelölnek az egyes betűk!

e: _______________________________ g: ___________________________________

i: _______________________________

7. Miért építettek be szellőzőket és üres helyeket a király sírkamrája fölé?

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

8. Mit neveztek „piramisvárosnak”? ________________________________________________

Hogyan nevezik a világvárosok hasonló részét napjainkban? ___________________________

9. Húzd alá a szövegben, mi volt a tévécsatorna által beharangozott, világra szóló esemény!

25Összesen:

4

3

2

6

2

3

2

2

1


12

Damoklész kardja

Úgy függ a fe je fö lött, mint Da mok lész kard ja – mond ják ar ra az em ber re, akit va la mi nagy ve szély fe nye get, amely nek be kö vet kez tét bár mi kor vár hat ja, a ve szély tu da ta pe dig szün te le nül nyug ta la nít ja.

E ki fe je zés ere de té ről Ci ce ro, a Kr. e. I. szá zad ban élt ró mai po li ti kus, író, szó nok, a köz tár sa-ság el kö te le zett hí ve ír a Tusculumi be szél ge té sek cí mű művé ben. Eb ben az írá sá ban egye bek közt azt a té telt fej te ge ti, hogy csak az erény te het bol dog gá. En nek bi zo nyí tá sá ra a zsar nok lel ki ál la-po tát em lí ti, aki nek lát szó lag min den a ren del ke zé sé re áll, de kér dés: bol dog nak ne vez he tő-e? Hi szen mi lyen is ez a bol dog ság? – és leír egy tör té ne tet Dio nü sziosz szürakuszai türannoszról (zsar nok ról).

„Dio nü sziosz, mi kor egyik hí zel gő je, Da mok lész, be szél ge tés köz ben fel em le get te a türannosz kin cseit, gaz dag sá gát, ha tal má nak fen sé gét, bir to kai bő sé gét, ki rá lyi pa lo tá já nak nagy sze rűsé gét és azt ál lí tot ta, hogy nem volt so ha sen ki bol do gabb, így szólt: aka rod-e, Da mok lész, ha té ged ennyi-re gyö nyör köd tet ez az élet, ma gad is megíz lel ni és ki pró bál ni az én sze ren csé met? Mi kor er re Da mok lész azt fe lel te, hogy bi zony ő na gyon sze ret né, Dio nü sziosz el ren del te, fek tes sék Da mok-lészt arany ke re vet re, me lyet re mek be szőtt pom pás min ták kal tar ká zott ta ka rók kal te rí te nek le; a

dísz asz ta lo kat vé sett ezüst tel, arannyal dí szí tet te: az asz tal kö ré gyö nyö rű kül se jű, vá lo ga tott rab szol ga fiú kat ál lí tott, és rá juk pa ran csolt, hogy Da -moklésznak még a bic cen té sé re is fi gyel je nek, és kész ség gel szol gál ják. Kéz-nél vol tak a ke ne tek, a ko szo rúk, meg gyúj tot ták az il lat sze re ket, rit ka

ínyenc fa la tok kal rak ták meg az asz ta lo kat – Da mok lész bol dog-nak hit te ma gát. És ek kor, a fény, a pom pa kö ze pet te, meg pa-

ran csol ta Dio nü sziosz, hogy szőr szál ra köt ve egy vil lo gó kar dot bo csás sa nak alá a mennye zet ről, hadd csüng jön an nak a bol-

dog em ber nek a nya ka fö lött. Da mok lész pe dig nem néz te töb bé a gyö nyö rű szol -

gá kat, sem a művé szi ezüst mun ká kat, nem nyúj tot ta ki a ke zét az asz tal fe lé, még a vi rág fü zér is le csú szott a fe jé-ről, s vé gül kö nyör gött a zsar nok-nak, hadd me hes sen el, mert már

nem akar töb bé boldog len ni.”

(Gyapay Gá bor – Me gyer Sza bolcs – Ritoók Zsig mond

Ki mond ta? Miért mond ta? cí mű köny vé nek

azo nos cí mű írá sa nyo mán)

dísz asz ta lo kat vé sett ezüst tel, arannyal dí szí tet te: az asz tal kö ré gyö nyö rű kül se jű, vá lo ga tott rab szol ga fiú kat ál lí tott, és rá juk pa ran csolt, hogy Da -moklésznak még a bic cen té sé re is fi gyel je nek, és kész ség gel szol gál ják. Kéz-nél vol tak a ke ne tek, a ko szo rúk, meg gyúj tot ták az il lat sze re ket, rit ka

ínyenc fa la tok kal rak ták meg az asz ta lo kat – Da mok lész bol dog-nak hit te ma gát. És ek kor, a fény, a pom pa kö ze pet te, meg pa-

ran csol ta Dio nü sziosz, hogy szőr szál ra köt ve egy vil lo gó kar dot bo csás sa nak alá a mennye zet ről, hadd csüng jön an nak a bol-

dog em ber nek a nya ka fö lött. Da mok lész pe dig nem néz te töb bé a gyö nyö rű szol -

gá kat, sem a művé szi ezüst mun ká kat, nem nyúj tot ta ki a ke zét az asz tal fe lé, még a vi rág fü zér is le csú szott a fe jé-ről, s vé gül kö nyör gött a zsar nok-nak, hadd me hes sen el, mert már

nem akar töb bé boldog len ni.”

(Gyapay Gá bor – Me gyer Sza bolcs – Ritoók Zsig mond

Ki mond ta? Miért mond ta?cí mű köny vé nek

azo nos cí mű írá sa



13

1. Húzd alá a Ciceróval kapcsolatos helyes megállapításokat!

Kr. e. az I. században élt. Kr. u. az I. században élt. Görög író, szónok volt. Olasz író, politikus, szó nok volt. Római író, szónok, politikus volt. Hitt a köztársaság eszményében. A csá szár sá got támogatta.

2. Írd le, milyen tételt fogalmazott meg Cicero Tusculumi beszélgetések című művében!

___________________________________________________________________________

3. Fogalmazd meg az erény szónak azt a jelentését a Magyar értelmező kéziszótár segítségé-vel, amelyik illik a szövegkörnyezetbe!

___________________________________________________________________________

4. Szerinted mi a hízelgő „feladata”?

___________________________________________________________________________

5. A hízelgőt nem becsülik az emberek. Igazold ezt az állítást egy közismert közmondással! Segítségül hívhatod O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét.

___________________________________________________________________________

6. Karikázd be, milyen érzést váltott ki Damoklészben a kard megjelenése! Állításodat iga-zold a szövegből vett példákkal!

büszkeséget, félelmet, haragot, boldogságot, kincs utáni vágyat

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

7. Írd le, mi történhetett volna a szőrszálra függesztett karddal!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

8. Képzeld magad Damoklész helyébe! Könyörögj Dionüszioszhoz, hogy elmehess!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

9. Vá la szolj Ci ce ro kér dé sé re! Bol dog nak ne vez hető-e a zsar nok? Vá la szo dat in do kold meg!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

20Összesen:

3

1

1

1

1

4

2

5

2


14

A testfestés művészete

A mai fia ta lok kö ré ben na gyon di va tos lett a te to vá lás. So kan ké sőbb hiá ba sze ret nék el tá vo lí-ta ni, ez szin te le he tet len. Ezért aján lom min den ki szá má ra a bőr ba rát hennás test fes tést. A fes-ték anyag gal csak a bőr fel szí ne ke rül kap cso lat ba, ezért né hány hét után ma gá tól le ko pik a min ta.

A test fes tés alap anya ga a henna gyógy nö vény. Kül ső leg hasz nál va láz- és fáj da lom csil-la pí tó, fer tőt le ní tő ha tá sú. Fes-ték anyag nak a ma gas, dél sza ki cser je fia tal le ve lei nek por rá őrölt vál to za tát hasz nál ják. Mi nél fia ta labb a le vél, an nál több szí ne ző anya got tar tal-maz.

A hennás test fes tés ős ha zá-ja Egyip tom, de igen el ter jedt In diá ban és Ma rok kó ban is. Ezek ben az or szá gok ban az es kü vői szer tar tá sok nak is ré sze a kü lön bö ző je len té sű min ták művé szi meg fes té se. A meny asszony bő rét kö ze li hoz zá tar to zói há rom nap pal a fon tos ese mény előtt dí szí tik fel a sze re lem jel ké pei vé vált hennamo-tívumokkal. Az if jú fe le ség mindad dig nem vé gez het há zi mun kát, amíg a min ta le nem ko pik. A tes ten he te kig lát ha tó min ták leg több ször az if jú pár tár sa-dal mi ho va tar to zását is mu tat ják.

A henna fel vi te le előtt arc le mo só val és pamuttör-lővel tisz tí tják meg a festendő felületet. A zsí ros bőr megaka dá lyoz za a henna fel szí vó dá sát. Hennaporból és kü lön bö ző ada lék anya gok ból pé pet ké szí tenek. Ezt a pé pet vi szik fel a ki vá lasz tott min tá nak meg fe-le lően a bőr re. A hennafestés azon ban nem egy könyv ből ki vá lasz tott mo tí vum szol gai má so lá sa. Al kal mat ad krea tív el kép ze lé sek meg va ló sí tá sá ra és egy ősi tra dí ció felele ve ní té sé re. Iga zi ter mé szetkö ze-li művé szet, amely nagy lel ki nyu gal mat kí ván az al ko tó tól és a meg ren de lő től egyaránt.

Mi nél to vább ma rad a henna a bő rön, an nál jobb. Ál ta lá ban 6-12 óra szük sé ges a fel szí vó dá sá hoz. A pé pet a ven dé geim már ott hon tá vo lít ják el a bő rük ről nö vé nyi olaj ba áz ta tott arc tisz tí tó pár ná val. Fon tos, hogy ezt kö ve tően legalább hat órán ke resz tül ne ér jen víz a min tá hoz.

(Ha lász Krisz ta mes ter koz me ti kus, hennafestő)

Hennafestés közben

Szép lett?



15

1. Olvasd el a címet és a képaláírásokat, figyeld meg a fotókat! Vajon miről szól a szöveg?

___________________________________________________________________________

2. Keresd meg Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótárában a következő szavakat, és írd ki a szövegkörnyezethez illő jelentésüket!

kreatív: ____________________________________________________________________

motívum: __________________________________________________________________

tradíció: ___________________________________________________________________

3. Írj rö vid aján lást ka ma szok nak, amely ben a hennafestés előnyeire hí vod fel a fi gyel mü ket!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

4. Ka ri ká zás sal je löld, hogy az aláb bi ál lí tá sok kö zül me lyik igaz, me lyik ha mis!

A henna észa ki gyógynövény. IGAZ HAMIS A levelek fej lő dé sé vel csök ken a ben nük lé vőszí ne ző anyag mennyisége. IGAZ HAMISA henna le ve leit por rá őrlik a festéshez. IGAZ HAMIS

5. Olvasd el a 3. bekezdést, és válaszolj a következő kérdésekre!

Mely országokban része az esküvői szertartásoknak a hennafestés? ______________________

__________________________________________________________________________

Mire vonatkozik a „fontos esemény” kifejezés? _____________________________________

Meddig nem végezhet házimunkát az ifjú feleség? ___________________________________

__________________________________________________________________________

6. Sorold fel a hennafestő által végzett műveleteket!

__________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________ 7. Értelmezd a következő mondatot: „alkalmat ad kreatív elképzelések megvalósítására és

egy ősi tradíció felelevenítésére”!

__________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________

8. Tegyél fel egy kérdést az 5. bekezdésben olvasottakkal kapcsolatban!

__________________________________________________________________________

20Összesen:

1

3

3

3

31

1

3

1

1


16

A szekér meg a hintó

Má tyás ki rály, ami kor már nagy ki rály volt, vá ros ról fa lu ra ván do rolt, hogy a ma ga sze mé vel lás son, a ma ga fü lé vel hall jon.

Egy szer a ván dor lás ban el fá radt az or szág úton, fel ké redz ke dett egy sze gény pa raszt sze ke ré re. A sze ké ren a bú zá ját vit te őr let ni a sze gény pa raszt em ber. Fel vet te jó szív vel a ván dort.

Megy a sze kér csen de sen. Egy szer csak szem be kö ze le dik egy hat lo vas, fé nyes hin tó, ab ban ül egy büsz ke bá ró.

A ko csis rá kia bál a sze gény pa raszt ra:

– Térj ki, pa raszt!De a ron gyos ván dor, aki

a zsá kon ku cor gott, azt mond ta a pa raszt nak:

– Ne tér jen ki, atyám fia!El is vet te a gyep lőt a sze gény

pa raszt tól, megál lí tot ta a sze ke-ret, hogy a pa raszt ne tér hes sen ki.

– Mi lesz, hé, nem hal lod, hogy térj ki? – már a ko csis eme li az os tort, hogy majd a nya ka kö zé su hint a pa raszt nak.

Ha nem a ván dor leug rik a sze kér ről, a bá ró elé áll, ki gom-bol ko zik. Hát a bá ró majd leesett az ülés ről. Ott volt előt te ara nyos ru há ban Má tyás ki rály.

– Elő ször meg pa ran cso lom, fog ja tok ki két lo vat, fog já tok a sze gény em ber két rossz ge bé je elé! El bír ja négy ló is a hin tót.

A bá ró nak is le kel lett száll ni, se gí te ni a pa raszt sze ke re elé fog ni a két gyö nyö rű pa ri pát.– Most pe dig vissza a hin tó ra! Azt pa ran cso lom, hogy a hin tó tér jen ki, mert üres sze kér nek

kell a ter hes sze kér elől ki tér ni!Ak kor lett tör vény, hogy az üres sze kér tér ki a ter hes sze kér előtt.

(Ma gyar nép mon da)

1. Nézz utá na a Ma gyar ér tel me ző ké zi szó tár ban a sze kér és a hin tó szó je len té sé nek! Ta nul-má nyozd a szó cik kek ben ta lál ha tó raj zo kat is!

a) So rold fel, mi az azo nos a két tárgy ban!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________ 3



17

b) So rold fel a kü lönb sé ge ket!

A sze kér: ___________________________________________________________________

A hin tó: ____________________________________________________________________

2. Sorold fel a monda szereplőit!

___________________________________________________________________________ 3. Miért jár ta ál ru há ban Má tyás ki rály az or szá gát?

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

4. Fo gal mazd meg, mi okoz ta a bo nyo dal mat a tör té net ben!

___________________________________________________________________________

___________________________________________________________________________

5. Fejezd be a következő megkezdett mondatokat!

a) A vándor elvette a paraszttól a gyeplőt, nehogy ___________________________________

b) A kocsis meg akarta ütni a parasztot, ezért ______________________________________

c) A báró majd leesett az ülésről, mert ____________________________________________

6. Szerinted miért nem szólalt meg a báró?

a) A szekér és a hintó találkozásakor: _____________________________________________

___________________________________________________________________________

b) A király láttán: ____________________________________________________________

___________________________________________________________________________

7. Rendezd a következő tulajdonságokat a megfelelő szereplőhöz!

jószívű, haragos, szótlan, igazságos, erőszakos, határozott, segítőkész

A szegény parasztember: _______________________________________________________

Mátyás király: _______________________________________________________________

A kocsis: ___________________________________________________________________

8. Készítsd el a monda vázlatát!

1. _________________________________________________________________________

2. _________________________________________________________________________

3. _________________________________________________________________________

28Összesen:

31

4

1

11

3

1

1

7

3


18

A kilencöves tatu

A ki lenc öves tatu a legel ter jed tebb a tatuk kö zött. Ame ri ka nyílt pré ri jein ugyanolyan jól ér zi ma gát, mint a tró pu si dzsun gel ben. Az USA Kansas és Missouri ál la mai ban, Me xi kó ban, Ar gen-tí ná ban és Uru guay ban is ho nos.

A ki lenc öves tatu test mé re te akár a 80 cm-t is elér he ti. Test tö me ge 20-30 kg. Az ál lat há tán ke reszt ben fu tó so rok ba ren de ződ ve csont ke-mény sza ru la pocs kák he lyez ked nek el, ame-lyek vé dő pajzs ként szol gál nak a tá ma dók kal – pél dául ja gu á rok kal, pu mák kal és pré ri far-ka sok kal – szem ben. A sza ru la pok ki lenc sor ba ren de ződ nek, de van olyan faj is, ame-lyi ken hét öv ta lál ha tó.

A tatuk ál ta lá ban föld alat ti vá raik ban töl-tik a na pot. A vár fél, há rom és fél mé ter mély ség kö zött ta lál ha tó, és kö zel hét mé ter hosszú alag utak ból áll. Az alag út rend szert elül ső vég tag jaik erős ásó kar mai val ka par ják ki, a föl det pe dig há tul só lá baik kal ko tor ják ma guk mö gé. Az alag utak kö zül ket tő ben van egy-egy alvó kam ra, ame lyet a tatu fűvel bé lel. A ki lenc öves tatuk megoszt ják a vá rat más, ki zá ró lag azo nos ne mű faj tár saik kal. A nős tény vá rá ban fé szek kam ra is ta lál ha tó.

Éj je len te a tatu el hagy ja a vá rat, és elin dul élelemszerző út já ra. Fő ként ro va ro kat, ki sebb ge rin-ce se ket, ma dár to já so kat, gyü möl csö ket, gom bá kat, gyö ke re ket fo gyaszt. Jól fej lett szag ló szer vé vel ku tat ja fel a táp lá lé kot. Szor go san fut ká ro zik a ta la jon, mi köz ben meg-megáll, hogy szag min tát ve gyen. Ha rá ta lál a táp lá lék ra, hosszú ra nyúlt or má nyát a föld be nyom ja, ne hogy el ve szít se a zsák mány sza gát. Erős mell ső lá bai val la zít ja fel a ta lajt, majd a ha sa alatt hát só lá bai val to váb bít-ja ma ga mö gé a föl det. Ásás köz ben fúj tat, rö fög. Ha eléri zsákmányát, jóízűen elfogyasztja.

A tatuk 6-12 hó na pos ko ruk ban vál nak ivar éret té. Éle tük ben a nyár a pár zá si idő szak. A pár-zást kö ve tően a pe te csak há rom hó nap múl va ágya zó dik be az anya méh be. Így el hú zó dik a

vemhesség, az emb riók fej lő dé se, és az új szü löt tek csak a kö vet ke ző év ta va szán, a beágya zó dást kö ve-tően – 120 nap múl va – jön nek a vi lág ra. Az utó dok a fé szek kam rá ban szü let nek. Mi vel a meg ter mé ke nyí-tett pe te sejt a sejt osz tó dás kez de tén négy rész re vá lik,

a nős tény min dig egy pe té jű né gyes ik rek nek ad éle-tet. Ilyen kor még ró zsa szí nű a bő rük. Kül ta ka ró-

juk né hány hét alatt ke mé nye dik pán cél-zat tá.

(A Cso dá la tos ál lat- vi lág szö ve ge alap ján)

A tatuk 6-12 hó na pos ko ruk ban vál nak ivar éret té. Éle tük ben a nyár a pár zá si idő szak. A pár-zást kö ve tően a pe te csak há rom hó nap múl va ágya zó dik be az anya méh be. Így el hú zó dik a

vemhesség, az emb riók fej lő dé se, és az új szü löt tek csak a kö vet ke ző év ta va szán, a beágya zó dást kö ve-tően – 120 nap múl va – jön nek a vi lág ra. Az utó dok a fé szek kam rá ban szü let nek. Mi vel a meg ter mé ke nyí-tett pe te sejt a sejt osz tó dás kez de tén négy rész re vá lik,

a nős tény min dig egy pe té jű né gyes ik rek nek ad éle-tet. Ilyen kor még ró zsa szí nű a bő rük. Kül ta ka ró-

juk né hány hét alatt ke mé nye dik pán cél-zat tá.

(A Cso dá la tos ál lat- vi lág szö ve ge alap ján)vi lág szö ve ge alap ján)vi lág


szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. · szövegértést fejlesztő gyakorlatok 6. 3 kedves...

Documents