IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

1

INNOVÁCIÓS

HÍRLEVÉL

KU

TATÁ

S é

s FE

JLES

ZTÉS

I. évfolyam 8. szám 2017. AUGUSZTUS

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

2

T

A

R

T

A

L

O

M

INNOVA eredmények: 2017 .........................................3

Több mint 400 millió forint támogatást kapott az MTA

Wigner fizikai kutatóközpontja……………………………..4

Pálinkás támogatta az uniós partnerségi programok

számának csökkentését ...............................................5

Energiát gyűjt be és ad tovább a kínai kutatók által

kifejlesztett karkötő ....................................................7

Alapot hozott létre a Toyota technológiafejlesztő

startup-vállalkozások finanszírozására ...................8

Nincs új a nap alatt: ismét az ipar igényeihez kellene

alkalmazkodni a kutatóknak .....................................9

Az ABB innovatív REACT inverterével optimális lehet

a napenergia felhasználás ..........................................12

IPAR 4.0 iparstratégia ..................................................13

MISZ Startup Tagozat ..................................................14

Harsányi István-díj pályázat ......................................15

Kutatók Éjszakája idén szeptember 29-én ...............15

Innovációs teljesítmények elismerése a

Műegyetemen ................................................................17

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

3

INNOVA EREDMÉNYEK: 2017

Mozgalmas félévet tudhatunk magunk mögött: külső partnereink

részéről az utóbbi időben számos pályázatírásra és

projektmenedzsmentre vonatkozó felkérést kaptunk, melynek

köszönhetően közel

30 nemzetközi és

hazai pályázatban

vettünk részt.

Az Interreg Europe

harmadik pályázati

felhívásának

keretében 2 db

nemzetközi projekthez

sikerült csatlakoznia ügynökségünknek. A SAVE SME projekt esetében projekt

partner szerepet betöltve, a SESAME projektekben pedig úgynevezett

tanácsadó partnerként várjuk a projektek értékelésének eredményeit. A

projektek által ügynökségünk igyekszik hozzájárulni a térségben működő KKV-

k versenyképességnek és sikerességnek fokozásához, infrastrukturális

kapacitások továbbfejlesztéséhez, a szolgáltatások bővítéséhez, a minőségi

színvonal emeléséhez és az innováció ösztönzésére irányuló törekvések

megvalósulásához.

Mint arról már korábban beszámoltunk a 2016-ban benyújtott SMART_watch

című Interreg Central Europe projektet támogatásban részesítették, mely

tevékenységeit ügynökségünk nemzetközi konzorcium tagjaként valósítja meg

az elkövetkező 3 évben. A projekt fő témája az Intelligens Szakosodási

Stratégiák, valamint azok végfelhasználóinak valós igényei közötti kapcsolat

feltérképezése, illetve ellenőrző, monitoring rendszer kiépítése.

A jelenleg is megvalósítás alatt álló I-MAILE projektben végzett kiváló

munkánknak köszönhetően a vezető partner felkért minket a Horizon 2020

program keretében benyújtott LEA (Learntech Accelerator) című projektben

való részvételre. A projekt támogatást nyert, ügynökségünk partnerként vesz

részt a megvalósításban, mely során a konzorcium tagjainak célja a különböző

oktatási technológiai innovációs megoldások elterjesztése. (nyert)

A 2017. februárban zárult Smart@Fire projekt keretében szerzett

tapasztalatoknak köszönhetően, az INNOVA felkérést kapott az Erasmus+

pályázati konstrukció keretében megvalósuló FireVall (Firefighting

Volunteering For All) című projektben való közreműködésre. A projekt az

önkéntes tűzoltó egyesületek működésének jó gyakorlat cseréjére helyezi a

hangsúlyt, a megvalósítás során ügynökségünk a kommunikációs feladatokért

lesz felelős.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

4

És végezetül néhány eredmény számokban:

2 db nemzetközi pályázatot nyújtottunk be a Europe for Citizens

Programon belül a Town Twinning felhívásra,

2 db nemzetközi projektet állítottunk össze a Horizon 2020 program

AGRI-SIMPLE-08-2017 felhívásra,

4 db nemzetközi projektet állítottunk össze a Visegrádi Alap felhívására

8 db GINOP 2.1.4-15 - Innovációs Voucher pályázatot nyújtottunk be

Büszkék vagyunk arra, hogy a megyében elsőként állítottuk össze az EU-

KP_16-Az Európai Unió horizont 2020 programjában, valamint egyéb

közös EU-regionális programokban való magyar részvétel ösztönzése

pályázatot a Debreceni Egyetem részére

GINOP-5.2.4-16 - Gyakornoki program pályakezdők támogatására: 11 db

összeállított pályázat

TÖBB MINT 400 MILLIÓ FORINT

TÁMOGATÁST KAPOTT AZ MTA WIGNER

FIZIKAI KUTATÓKÖZPONTJA

Ultranagy sebességű kapcsolók kutatására 440 millió forint támogatást

nyert el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai

Kutatóközpontja a Széchenyi 2020 program keretében – közölte az MTA

kutatóközpontja.

A közlemény szerint a

pályázati támogatás

lehetővé teszi egy

korszerű,

Magyarországon

egyedülálló, a tervezett

kutatásokhoz optimális

lézerrendszer

beszerzését, a

kutatóközpont több

meglévő

laboratóriumának műszeres továbbfejlesztését, és legalább nyolc új kutatói

álláshely létesítését.

A kutatóközpontban a támogatásnak köszönhetően kutatások kezdődnek

olyan molekulákkal és nanooptikai rendszerekkel, amelyek a későbbiekben

újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak. Ezek a rendszerek

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

5

a jelenlegi mikroelektronikai eszközök kapcsolási sebességét több

nagyságrenddel múlhatják felül.

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont három kutatócsoportja is foglalkozik

olyan anyagi rendszerekkel, amelyekkel növelni lehet a kapcsolási sebességen.

Forrás: www.innoportal.hu

PÁLINKÁS TÁMOGATTA AZ UNIÓS

PARTNERSÉGI PROGRAMOK SZÁMÁNAK

CSÖKKENTÉSÉT

Az Európai Unió Versenyképességi Tanácsának Észtország soros

elnökségének keretében megrendezett 2017. július 25-i találkozóján

Pálinkás József a kutatás-fejlesztés gazdasági növekedésre gyakorolt

kedvező hatása és a nemzeti és uniós programok közötti koordináció

fontossága mellett érvelt.

A tallini informális Versenyképességi Tanácsülésen az Unió innovációt

ösztönző keretprogramja, a Horizont 2020 program félidei értékelésének és a

„Lamy-csoport” jelentésének alapján az uniós kutatási és innovációs

befektetések hatásával és értékével, valamint az európai kutatás-fejlesztési és

innovációs partnerségek szerepével kapcsolatban cseréltek véleményt a

tagállamok képviselői. A következő uniós keretprogram koncepcióját

megalapozó, 2016-ban létrehozott szakértői csoport vezetője, Pascal

Lamy bemutatta azokat az ajánlásokat, amelyek véleményük szerint a jövőben

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

6

az uniós kutatási és innovációs befektetések hatásainak maximalizálásához

vezethetnek.

Az értékelés és a jelentés rávilágított arra, hogy bár a K+F+I befektetések

megtérülési rátája magas, mégis nehéz számszerűsíteni hozzájárulásukat a

társadalmi célokhoz, az életminőség javításához és a növekedéshez. Ezért mind

uniós, mind nemzeti szinten jelentősen növelni kell a finanszírozást, és

nagyobb figyelmet kell szentelni a döntéshozók és a közvélemény

tájékoztatásának arról, hogy a kutatási ráfordítások milyen széles körben fejtik

ki társadalmi és gazdasági hatásaikat és milyen jelentős hozzáadott értékéket

hoznak létre. Meg kell győzni a költségvetési politika alakítóit is a kutatás-

fejlesztési és innovációs terület növekvő és fenntartható finanszírozásának

szükségességéről.

Carlos Moedas, KFI politikáért felelős európai biztos hozzászólásában a feladat-

orientált megközelítés fontosságát emelte ki a programok tervezésének

folyamatában, valamint a nyílt tudomány szerepét hangsúlyozta a kutatás-

fejlesztés és innováció hatásainak elérésében.

A tanácskozás során Pálinkás elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési befektetések

egyre komplexebbek és a szakpolitika részéről jogos igény a befektetések

megtérülésének mérése és eredményességének nyomonkövetése. A kutatás-

fejlesztés alapjaiban járul hozzá a gazdasági növekedéshez és a

fenntarthatósághoz, enélkül nem hozható létre jóléti társadalom. Kiemelte,

hogy központi kérdés a kreatív, tehetséges kutatók képzése. Véleménye szerint

a KFI befektetések hatékonyságának európai szintű növelése a nemzeti és uniós

programok közötti koordináción, a feladat-vezérelt pályázati kiírásokon,

valamint a keretprogram és a Strukturális Alapok közötti valós szinergiákon

keresztül valósítható meg. Ez utóbbi zökkenőmentes megvalósításához az

uniós állami támogatások szabályrendszerének rugalmasabbá tételére van

szükség.

A partnerségekről szóló vitában Moedas európai biztos az érdekelt partnerek

közötti stabil együttműködési környezet létrejöttének fontosságára mutatott

rá.

Pálinkás hozzászólásában elmondta, hogy a jól működő partnerségek

alapfeltétele, hogy a résztvevők kompetenciái és kapacitásai kiegészítsék

egymást. A partnerségek nagy és komplex feladatokat valósítanak meg, ezért

hosszú távú, szilárd együttműködésen kell alapulniuk, elengedhetetlen a

partnerek komoly elköteleződése. Felszólalásában a többi tagállami

hozzászólóval együtt támogatta az uniós partnerségi programok számának

csökkentésére vonatkozó elképzeléseket, kifejezve reményét, hogy a

partnerségek hatékonyabban működnek majd a következő KFI

keretprogramban.

Forrás: www.innoportal.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

7

ENERGIÁT GYŰJT BE ÉS AD TOVÁBB A KÍNAI

KUTATÓK ÁLTAL KIFEJLESZTETT KARKÖTŐ

Kínai kutatók kifejlesztettek egy karkötőt, amely begyűjti a csukló

mozgásakor keletkező biomechanikus energiát, amelyet át lehet

alakítani elektromossággá és fel lehet használni elektronikai eszközök

akkumulátorának feltöltéséhez.

Vu Zsi-ji és munkatársai a Csunkgingi Műszaki Egyetemen és

szecsuáni Kínai Műszaki Fizikai Akadémián az Applied Physics Letters

tudományos folyóiratban tették közzé tanulmányukat a fejlesztésről.

Az energiabegyűjtő karperecet fel lehet használni a különféle tevékenységek

megfigyeléséhez használt nyomkövetők, okosórák akkumulátorának és az

egészségi állapotot figyelő applikációknak a töltéséhez – mondta el Vu a

Phys.org. tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak.

A karperec az elektromágneses kölcsönhatás alapelvén működik, amikor egy

vezetőben elektromos feszültség indukálódik. A karperec külső burkában

elektromosságot vezető réztekercs forog egy belső burok körül. Ebben a belső

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

8

burokban helyeztek el két mágnest, amely forog a viselő csuklómozgására.

Ahogy a mágnes a réztekercsen áthalad, az elektromágneses indukciónak

köszönhetően feszültséget termel.

Farady törvénye szerint a megtermelt feszültség mennyisége egyenesen arányos

azzal, ahányszor a mágnes megfordul a karkötőben. Minél gyorsabb a mozgás,

annál nagyobb áramot termel a karkötő. A kutatók bemutatták, hogy egyetlen

csuklórázásból a karkötő képes feltölteni egy kicsiny akkut körülbelül egy

volttal a másodperc törtrésze alatt, és több mint egy milliwatt áramot termelni.

A karkötő legnagyobb előnye, hogy képes átalakítani a haladó mozgást minden

irányban rotációs mozgássá – magyarázta Vu.

F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u

ALAPOT HOZOTT LÉTRE A TOYOTA

TECHNOLÓGIAFEJLESZTŐ STARTUP-

VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA

Kockázati tőkebefektető alapot hozott létre a Toyota Motor Corp. 100

millió dollár alaptőkével startup-vállalkozások finanszírozására négy, az

autóipar szempontjából kulcsfontosságú technológiai területen a

Nikkei beszámolója szerint.

A mesterséges

intelligencia, a

robotika, az önvezető

járművek és a felhő-

technológia

fejlesztésében

ígéretesnek tűnő

startup-

vállalkozások

támogatását szolgáló

befektetési alapot a

Toyota mesterséges

intelligencia terén végzett kutatásainak összehangolására tavaly létrehozott

kutató intézete, a Toyota Research Institute (TRI) kezeli majd.

A TRI a kutatások finanszírozása mellett képzéssel, személyzeti munkával és

vállalkozási inkubátor-szolgáltatások nyújtásával is támogatja a startup-

vállalkozásokat. A TRI öt év alatt egymilliárd dollárt szán robottechnológiai,

mesterséges intelligencia, fuvarmegosztás és hasonló kulcsfontosságú

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

9

területeken technológiai fejlesztések finanszírozására fordítani. Az újonnan

létesített százmillió dolláros alap is ennek a részét képezi.

Forrás: www.innoportal.hu

NINCS ÚJ A NAP ALATT: ISMÉT AZ IPAR

IGÉNYEIHEZ KELLENE ALKALMAZKODNI A

KUTATÓKNAK

Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő

ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez – mondta az MTI-

nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI)

Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások most

közzétett eredményéről beszélt.

“Pénz nélkül nem

lehet kutatni,

de a pénz

önmagában

nem is

elegendő.

Nagyon fontos,

hogy a források

felhasználása

hatékony

legyen, a

valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a

kiválasztási rendszer útján kell biztosítani” – fogalmazott.

Hozzátette: csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív

vállalkozásokat kiegyensúlyozottan, kiszámítható versenypályázati

rendszerben ösztönző finanszírozással érhető el az innovációs teljesítmény

fokozatos javulása. Ezért az NKFI Hivatal mára olyan pályázati portfoliót

alakított ki, amelyből az innovatív vállalkozások és vállalatok mellett a fiatal

kutatók, a már jelentős elismertséggel rendelkező tudósok, a kutatóintézetek is

nyerhetnek forrásokat az alapkutatásokban, a fejlesztésben és az innováció

terén egyaránt és a programok a célzottan támogatják a vállalati és kutatói

együttműködéseket.

Pálinkás elmondta: az innovációs teljesítményt mérő statisztikai adatok

jellemzően több évvel korábbi állapotot rögzítenek, így a jelenlegi forrásbőség

és az egyes pályázói csoportokat célzottan támogató konstrukciók hatása a

most megjelenő, az innovációs teljesítményt a korábbi évek alapján mérő

adatokban még nem érzékelhető.

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

10

Várhatóan jelentősen meg fogja változtatni a magyarországi kutatási, fejlesztési

területet a vállalkozások innovációs tevékenységét ösztönző több mint 400

milliárd forintos keretösszegű forrás, amelyről 2015-től 2017 első feléig

támogatói döntés született és a következő négy évben kerül felhasználásra.

Hozzátette: a 2021-2022-es magyarországi adatokon látszania kell azoknak az

eredményeknek, hogy most sokkal többet fordítunk kutatás-fejlesztésre és

innovációra, mint tettük ezt 2014 előtt. Ehhez hozzájárulnak a vállalkozások

innovációs tevékenységét célzottan ösztönző programok is.

Úgy vélte, ha jól hasznosulnak a tavaly és idén eddig soha nem látott

keretösszegekben meghirdetett kutatásfejlesztési és innovációs pályázatokban

elérhető források, néhány éven belül növekszik az innovációs teljesítmény és

jelentősen erősödhet a hazai innovatív vállalkozások nemzetközi

versenyképessége, szemben a 2007-2015 közötti időszakkal, amikor jelentősen

kisebb mértékű volt a ráfordítás és ez érződik az innovációs teljesítmény 2015-

2016-os adatain is.

Az NKFI Hivatal most közzétett felfedező kutatásokat ösztönző 2017. évi

eredményhirdetéséről szólva kiemelte: 2017-ben négyszáz kutató és kutatási

projekt – a beadott pályázatok mintegy harminc százaléka – nyert

összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást az alapkutatásokat

ösztönző programokban. A támogatás negyven százalékát negyven év alatti

kutatók nyerték el. A szervezet három milliárd forintos keretösszeggel új

kiválósági pályázatot is útjára indított, amelynek keretében olyan vezető

kutatók kaphatnak támogatást, akik az elmúlt tízéves teljesítményük alapján a

nemzetközi tudományos élet élmezőnyébe, a felső tíz százalékba tartoznak. Az

Élvonal program nyertes pályázói öt évre maximum háromszázmillió forintos

támogatást kapnak – fűzte hozzá Pálinkás, aki szerint a pályázat segít

ösztönözni a világ élvonalába tartozó magyar tudósokat, hogy Magyarországon

hozzanak létre olyan kutatócsoportokat, tudományos műhelyeket, amelyek

nemzetközi szinten is versenyképesek lehetnek.

Kitért arra is, hogy nyolc ipari-egyetemi konzorciumi partner kap lehetőséget

kutatás-fejlesztési projektjeik megvalósítására európai uniós és magyar

forrásból. Az uniós Strukturális Alapok 26,8 milliárdos támogatásából jött létre

a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ Győrben, Kaposváron,

Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben, míg az NKFI Alapból három közép-

magyarországi, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME),

az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és a Szent István Egyetemen

(SZIE) működő konzorcium alapítását támogatták összesen 8 milliárd forinttal.

A centrumoknak az a célja, hogy az ipari igényeket és az egyetemi alkalmazott

tudományi és innovációs kutatási programokat közelebb hozzák egymáshoz –

emelte ki Pálinkás József, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy zseniális kutatói

ötletből rövid időn belül új termék szülessen, ennél jóval gyakoribb, amikor az

ipari vállalatok keresnek megoldást egy-egy felmerülő problémára. A

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

11

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok abban segítenek, hogy a

meglévő és a jövőben beszerzendő kutatási infrastruktúra képes legyen

kiszolgálni az ipari vállalatok igényeit a legkisebbektől a legnagyobbakig. A

központok ugyanis lehetőséget jelentenek a kis- és közepes vállalkozásoknak

is, amelyek egyébként nem tudnának költséges kutatás-fejlesztési

tevékenységet végezni.

Pálinkás kitért arra is, hogy több mint 140 millió eurót (42 milliárd forintot)

nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió Horizont 2020

(H2020) kutatási, fejlesztési és innovációs programjában, a közvetlenül az

Európai Bizottság felhívásain elnyerhető forrásokból. Ezzel az eredménnyel a

magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak.

F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u

AZ ABB INNOVATÍV REACT INVERTERÉVEL

OPTIMÁLIS LEHET A NAPENERGIA

FELHASZNÁLÁS

Az ABB Lakóépületekhez Tervezett Energiatároló Rendszere Elősegíti Az

Energia Hatékony, Igényekhez Igazodó Felhasználást.

Az ABB a megújuló energia tárolási és átalakítási technológia (Renewable

Accumulator and Conversion Technology / REACT) kereskedelmi forgalomba

hozatalával jelentős előrelépést tett a lakóépületek energiafelhasználásának

optimalizálása irányába, mivel a rendszer a beépített, nagy teljesítményű két

kilowattórás akkumulátora segítségével

tárolja a fel nem használt energiát.

A 4,6 kW-os vagy 3,6 kW-os egyfázisú

inverter és a lítiumion-akkumulátor

egy házban helyezkedik el. A REACT

segítségével a háztulajdonosok a

kiépített fotoelektromos napenergia-

hasznosító rendszerükkel a

csúcsidőben megtermelt fölös

energiát el tudják tárolni a nagy

energiaigényű időszakokra, így azt

vagy reggel használhatják fel, amikor

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

12

mindenki munkába készül, vagy este, amikor mindenki hazaérkezik.

Giovanni Frassineti, az ABB napenergia üzletágának vezetője így nyilatkozott a

most forgalomba hozott REACT-ról: „Mindig arra törekszünk, hogy a

tapasztalatainkra és az iparágban elért technológiai fejlődésre alapozva

termékeink a legjobb teljesítményt érjék el.”

„Büszkék vagyunk termékeink piacvezető minőségi színvonalára.

Meggyőződésünk, hogy ügyfeleink is elégedettek lesznek a lakóépületek

napenergia-tárolásában újításnak számító REACT termékünkkel, amelyet úgy

alakítottunk ki, hogy az magába foglalja a füzér invertereink minden nagy

teljesítményű elemét.”

A beépített terheléskezelőnek, a kettős maximális teljesítmény-pont követő

áramkörnek, valamint a széles bemeneti feszültségtartománynak

köszönhetően a REACT az energiatermelés és az otthonok energiafogyasztási

szintjének összehangolásával optimalizálni tudja az energiafelhasználást.

A felhasználók – a rendelkezésre álló tárolt energia függvényében – akár négy

készüléket is beprogramozhatnak. A rendelkezésre álló fotoelektromos

energiára vagy az akkumulátorban tárolt villamos energiára támaszkodó

segédüzemi kimenet lehetővé teszi, hogy a készülékeket áramkimaradás idején

is használni lehessen.

Az energiatároló rendszert hosszú életciklusra terveztük. Az akkumulátor

várható élettartama 10 év. Plusz akkumulátormodulok segítségével akár hat

kilowattórára is megnövelhető az energiafogyasztás szintje. A könnyű

üzemeltetés szempontját szem előtt tartva az ABB lehetővé teszi a felhasználók

számára, hogy a REACT beépített wifi segítségével, illetve a megfelelő

okostelefon vagy táblagép alkalmazással még akkor is ellenőrizni és kezelni

tudják az energiafelhasználást, amikor nincsenek otthon.

F o r r á s : w w w . i n n o p o r t a l . h u

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

13

IPAR 4.0 IPARSTRATÉGIA

2017. július 24-én, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Ipar 4.0

Nemzeti Technológiai Platform együttműködésével elindította az Ipar

4.0 stratégiáról és intézkedési programjáról szóló előterjesztés előzetes,

informális konzultációs folyamatát.

Az egyeztetésre

az NGM

felsővezetői

közül többek

között Lepsényi

István,

államtitkár

és Marczinkó

Zoltán helyettes

államtitkár kérte

fel

Szövetségünket. A

Magyar Innovációs Szövetség képviseletében a rövid - három napos felkészülési

idő ellenére - hét fős szakértői csapat jelent meg az államtitkári

tárgyalóban. Dr. Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnök

vezetésével, Monszpart Zsolt és Frischmann Gábor, a MISZ alelnökei,

valamint több tagozatvezető és aktív tag: Dr. Charaf Hassan, tanszékvezető a

BME részéről, Hild Imre, a Startup tagozat elnöke, továbbá Dr. Marczis

Balázs, a R. Bosch Kft fejlesztési igazgatója és Jakab Roland, az Ericsson

vezérigazgató-helyettese.

Az ülésen az NGM részéről elhangzott, hogy az informális egyeztetés célja a

kormány-előterjesztés előkészítésének felgyorsítása, a vélemények minél

hatékonyabb becsatornázása.

A MISZ résztvevői szerint a stratégia professzionális munka eredménye,

ugyanakkor helyenként túl részletes, terjedelmes, egyes részeinél igen

bonyolultan és gyakran nagyon általánosan fogalmaz, így lényege, üzenetei

nehezen érthetők. Fontos kérdésként vetette fel több hozzászóló az Ipar4.0

speciális vállalatközi (nagyvállalatok és KKV-k, start-up-ok speciális

kapcsolata), K+F+I és oktatás-vállalati kapcsolatrendszerét. Hangsúlyos téma

volt az oktatás kérdése, egyetemek - ipar kapcsolata, mennyiségi és minőségi

szempontból egyaránt. Felvetették a MISZ résztvevők az egyes programok,

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

14

kezdeményezések közötti átfedések kérdését, mind tartalmi harmonizálás,

mind a rendelkezésre álló humán-erőforrás korlátozottsága, mind a

finanszírozási források összehangolt és optimális hasznosítása szempontjából.

Szokásunkhoz híven ismét felvetettük a valódi hatáselemzések

szükségességének kérdését.

Az egyórás megbeszélés végén Lepsényi István megköszönte a véleményeket

és javaslatokat, legnagyobb részüket beépítendőnek értékelte. A konzultációk

után elkészítik az anyag következő verzióját, amely a kormány elé kerül.

F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u

MISZ STARTUP TAGOZAT

2017. június 29-én, a Magyar Innovációs Szövetség székházában dr.

Pakucs János, MISZ tiszteletbeli elnök koordinálása mellett, megalakult

és megtartotta első ülését a Szövetség Startup Tagozata.

Egyelőre a tagozatot a korábban létező Startup Panel tagjai alkotják, kiegészülve 2 új taggal, Sebestyén Tamás, igazgatóval, MNKH Innovációs Igazgatóság és Mihalik Dávid, igazgatóval, Startup Hungary Módszertani Koordinációs Központ. A Tagozatba a Szövetség minden tagja beléphet.

A Tagozat célja, hogy felmérje és nyomon kövesse a magyar startup ökoszisztéma fejlődését és évente egy áttekintést nyújtson róla. Mint eddig is, a Szövetséghez véleményezésre, társadalmi egyeztetésre érkező startup világot érintő előterjesztéseket és tervezeteket is a Tagozat fogja

feldolgozni. A tervek között szerepel még egy kedvezményrendszer felállítása is, melyet piaci szereplők nyújtanának kifejezetten a Startup Tagozat tagjainak. A Tagozat elnöke Hild Imre, akinek elérhetősége: hildimre@gmail.com

F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

15

HARSÁNYI ISTVÁN-DÍJ PÁLYÁZAT

A Manager Képzés Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség az innovációval kapcsolatos menedzsment témakörben készített, kiemelkedő színvonalú tudományos diákköri munkák, kutatási munkák, szakdolgozatok, diplomamunkák, PhD-disszertációk elismerésére a 2017. évre ismételten kiírta a Harsányi István-díj pályázatot.

A beadási határidőre, 2017. június 27-ig 18 pályamunka érkezett. A beérkezett munkák referálása júliusban megkezdődött. A díjak odaítélésére augusztus legvégén kerül sor. Az

ösztöndíj összegét a pályaművek színvonala alapján a kuratórium évenként határozza meg.

F o r r á s : w w w . i n n o v a c i o . h u

KUTATÓK ÉJSZAKÁJA IDÉN SZEPTEMBER 29-ÉN

Szeptember utolsó péntekén Magyarország ismét csatlakozik ahhoz az

egész Európában ünnepelt fesztiválhoz, amelyet Kutatók Éjszakája

néven ismertünk meg már több mint egy évtizede.

Az első ilyen eseményen még csak néhány intézmény nyitotta meg kapuit, és szervezett érdekes programokat, tavaly már 46 város közel 200 helyszínén 2000-nél is több program várta a sok tízezer érdeklődőt. Európa-szerte több mint egy millióan vettek részt az ünnepen közel félezer városban, és itthon hozzávetőleg ennyi emberhez jutott el az esemény híre.Bár a kezdeményezés elsősorban a kutatói pálya népszerűsítését szolgálja, ezért leginkább a tizen- és huszonévesekre számít, a programok vonzóak és elég érdekesek ahhoz, hogy a gyerekektől az idősekig mindenki megtalálja az

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

16

őt érdeklő eseményeket. Az Európai Bizottság Marie Skłodowska-Curie Akciója azért hirdeti meg és támogatja pályázattal is évről évre ezt az eseményt, mert Európa jövőbeli versenyképességének a tudományos kutatás és az innováció a záloga. Kiemelten fontos, hogy felhívjuk erre a fiatalok figyelmét, hiszen ők lesznek a jövő kutatói és fejlesztői. A rendezvény során a látogatók beléphetnek máskülönben zárt laboratóriumokba, megismerkedhetnek a tudományos kutatás számos új eredményével, sok helyen játékos formában sajátíthatnak el tudományos ismereteket. A tavalyi tapasztalatokra építve idén is szervezünk a rendezvényt megelőző héten egy gerillaakciót, amelynek keretében ismert tudománynépszerűsítő szakemberek Budapest egy forgalmas pontján próbálják bevonni a járókelőket tudományos kísérletekbe. Az EU rendezésre kiírt pályázatát tavaly két esztendőre nyerte az RCISD (Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont) vezetésével működő konzorcium, amelynek további tagjai a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) és a Hétfa Alapítvány. Az eseménysorozat főtámogatója hagyományosan az Ericsson Magyarország Kft. A Kutatók Éjszakáján kiállítanak többek között a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjai és kiemelt dicséretben részesült diákjai is. A részletes programok szeptember elejétől lesznek olvashatók a Kutatók Éjszakája honlapján: http://kutatokejszakaja.eu., valamint a Kutatók Éjszakája Facebook oldalán: https://www.facebook.com/kutatokejszakaja

Forrás: www.innovacio.hu

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

17

INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNYEK ELISMERÉSE A

MŰEGYETEMEN

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2016. évi legkiemelkedőbb innovációs eredményeit elismerő okleveleket adott át Józsa János rektor és a díjat alapító Pro Progressio alapítvány elnöke, a MISZ tiszteletbeli elnöke, Pakucs János a pályázaton nyertes két kutatócsoport vezetőjének az Együttható - Bemutatkozik a BME

Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ konferencia keretében.

Az 1-1 millió forintos díjat egy, a szennyvíztisztítás hatékonyságát növelő

projekt, illetve a tüdő rosszindulatú daganatainak - a jelenleg alkalmazott

vizsgálóeljárásokhoz képest hatékonyabb elvégzésére képes képfelvételi eljárás

nyerte el. Mindkét kutató csoport kutatási eredményeit a gazdaság élet

kiemelkedő szereplői hasznosították és jelentős gazdasági sikert, eredményt

értek el vele. A 2011-ben alapított díjat ötödik alkalommal adták át a

Műegyetemen

Innovációs díjak 2016:

Nem-levegőztetett bioreaktorok szennyvíztisztítási hatékonyságának

növelése a felszínen beoldódó oxigén úszó fedlappal való kizárásával

Dr. Jobbágy Andrea kutatásvezető, Dr. Bakos Vince, Simon József

Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú

rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztése

IN N O V Á CI Ó S H ÍR L E V ÉL I. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

18

Dr. Horváth Gábor, a fejlesztő csoport vezetője, Hadházi Dániel, Horváth

Áron, Czétényi Benjámin, Varga Róbert, Orbán Gergely, Szász Bence

Összefoglaló a díjnyertes innovációkról:

Nem-levegőztetett bioreaktorok szennyvíztisztítási hatékonyságának növelése

a felszínen beoldódó oxigén úszó fedlappal való kizárásával

A projekt eredményeiből kiindulva - Dr. Jobbágy Andrea ötlete alapján - a Karsai

Műanyagtechnika Holding cég, szoros együttműködésben és a Fővárosi

Csatornázási Művek Zrt. támogatásával, nemzetközi viszonylatban is elsőként

fejlesztett ki a technológiai körülményeknek megfelelő, úszó fedlapot (Floatseal-

t), és helyeztek rá az Észak-budapesti Szennyvíztisztító Telep anoxikus reaktorára,

egyértelműen kizárva az oxigén felszínen át történő bejutását és az ezzel járó

inhibíciós hatásokat a N és P eltávolításra és a biomassza szerkezet kedvezőtlen

alakulására.

Digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi

radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztése

A BME VIK Méréstechnika és Információs rendszerek Tanszék (MIT) orvosi képdiagnosztikai eszközök kifejlesztésével foglalkozó csoportja egy három résztvevős konzorcium tagjaként digitális tomoszintézis elvén működő alacsony röntgendózisú rétegfelvételi radiológiai képalkotó eszköz kifejlesztésében vett részt. A konzorcium tagjai: Innomed Medical Zrt (konzorciumvezető), Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika és a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék. A kutató-fejlesztő munka célja olyan orvosi képalkotó diagnosztikai eszköz kifejlesztése volt, mely elsődlegesen a mellkas (tüdő) kóros elváltozásainak - köztük elsődlegesen a tüdő rosszindulatú daganatainak - a jelenleg alkalmazott vizsgálóeljárásokhoz képest hatékonyabb elvégzésére képes. A közösen kifejlesztett eszköz, ill. világszínvonalú berendezés 2016-ban a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton a 2016. év legjelentősebb innovációs teljesítményéért az Ipar Innovációs díját is elnyerte. A sikeres innováció a piaci értékesítés során már az első évben közel 800 MFt többletbevételt eredményezett.