szombathelyi műszaki szakképző iskola és kollégium ... · angol nyelv helyi tanterve...

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és

Kollégium Gépipari Szakközépiskolája

HELYI TANTERVE

Szombathely, 2011szeptember 01.

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi

tanterve

2

Tartalom

Óratervek .................................................................................................................................. 3

Angol nyelv helyi tanterve ..................................................................................................... 6

Biológia helyi tanterv ............................................................................................................ 21

Fizika helyi tanterv ................................................................................................................ 25

Földrajz helyi tanterv ............................................................................................................ 46

Ének-zene helyi tanterv ........................................................................................................ 57

Kémia helyi tanterv ............................................................................................................... 62

Magyar irodalom helyi tanterv ........................................................................................... 68

Magyar nyelv és kommunikáció helyi tanterv ................................................................. 93

Matematika helyi tanterv ................................................................................................... 105

Testnevelés helyi tanterv .................................................................................................... 150

Informatika tantárgyak helyi tantervei ............................................................................ 163

Gépészeti és elektrotechnikai és elektronikai tantárgyak helyi tanterve .................... 178


tanterve

3

ÓRATERVEK

GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT

Kerettanterv-szerinti óraterv

2010/2011.tanévtől

9. év

f. (

37 h

ét)

10.é

vf.

(37 h

ét)

11.é

vf.

(37 h

ét)

12.é

vf.

(32 h

ét)

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Történelem és társadalmi ismeretek 2 2 2 3

Társadalmi ismeretek és etika 1

Matematika ** 4 4 3 3

Idegen nyelv * 3 3 3 4

Ének-zene 1

Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) 1 1 1 1

Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5

Fizika ** 3 3 3

Kémia 1,5

Földrajz 2

Biológia 2

Rajz és vizuális kultúra *

Informatika * 2 2

Szakmacsoportos alapozó oktatás

szakmai orientációs elmélet 2 2

szakmai orientációs gyakorlat * 3 3

Mechanika, gépelemek * 3 2

Anyagismeret * 3

Géprajz, AutoCAD * 3

Forg. alapjai, irányítástechn. * 3

Elektrotechnika * 2

Munkavédelem, minőségbizt. 1

Számítástechnika, AutoCAD * 2 3

Szabadon tervezhető

Szabadon tervezhető *

Összesen: 28 28,5 30,5 31,5

* csoportbontás két csoportra

** csoportbontás 11-12 évfolyamon


tanterve

4

2. melléklet

INFORMATIKA SZAKMACSOPORT



9.é

vf.

(37 h

ét)

10.é

vf.

(37 h

ét)

11.é

vf.

(37 h

ét)

12.é

vf.

(32 h

ét)






Ének-zene 1



Fizika ** 3 3 3

Kémia 1,5

Földrajz 2

Biológia 2


Informatika * 2 2




Szg. programozás és gyakorlat * 4 3

Hardwer gyakorlatok * 2 2

Méréstechnikai alapismeretek * 2

Hálózati ismeretek * 3

Elektronika gyakorlat * 2

Elektr.áramkörök tervezése * 3



Összesen: 28 28,5 30,5 30,5


** csoportbontás 11-12. évfolyamon


tanterve

5

GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT

OSZTRÁK-MAGYAR KÖZÖS TANTERV SZERINT



9.é

vf.

(37 h

ét)

10.é

vf.

(37 h

ét)

11.é

vf.

(37 h

ét)

12.é

vf.

(32 h

ét)






Idegen nyelv a szaknak megfelelően * 2 2 2 2

Ének-zene 1



Fizika ** 3 3 3

Kémia 1,5

Földrajz 2

Biológia 2


Informatika * 2 2




Mechanika, gépelemek * 3 2

Anyagismeret * 3

Géprajz, AutoCAD * 3

Forg. alapjai, irányítástechn. * 3

Elektrotechnika * 2

Munkavédelem, minőségbizt. 1

Számítástechnika, AutoCAD * 2 3



Összesen: 30 30 32 32


**csoportbontás 11-12. évfolyamon


tanterve

6

NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM

2010/2011. tanévtől

"0".

évf.

(37 h

ét)

Magyar nyelv és irodalom 2

Tanulásmódszertan 2

Matematika 3

1. Idegen nyelv * 12

2. Idegen nyelv * 3

Osztályfőnöki (életvitel, pályaorientáció) 2

Testnevelés 2,5

Informatika * 5

Összesen: 31,5


ANGOL NYELV HELYI TANTERVE

Fejlesztési követelmények

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és

létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően

továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és

kultúrájáról.

Témalista (ajánlás)

Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció.

- Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti

környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.

- Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.

Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges

életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás:

nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése.

Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a

modern és a klasszikus zene; az Internet világa.

- A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön;

pályaválasztás.


tanterve

7

Országismeret: találkozások az angolszász országok kultúrájával; tájékozódás azok politikai,

gazdasági és társadalmi életéről.

- Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban; az angolszász országok közismert technikai és tudományos

csúcsteljesítményei.

Aktuális témák.

9. OSZTÁLY

Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét)

Témakörök, tartalmak

Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

- köszönés;

- bemutatkozás, bemutatás; - érdeklődés;

- hogylét iránt és arra reagálás; - gratuláció és arra reagálás.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- tetszés, nem tetszés;

- véleménynyilvánítás és arra reagálás; - véleménykérés;

- bocsánatkérés és arra reagálás; - egyetértés, egyet nem értés.

Érzelem kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

- csodálkozás;

- sajnálkozás, együttérzés; - öröm, szomorúság;

- elégedettség, elégedetlenség, bosszúság; - remény;

- bánat, elkeseredés;

- akarat, kívánság;

- képesség;

- szükségesség;

- lehetőség;

- ígéret.

Információcsere

- dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása;

- információkérés és adás; - tudás, nem tudás.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

- kínálás és arra reagálás;

- tiltás, felszólítás; - engedélykérés; - udvarias kérés;

- javaslat és arra reagálás; - meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

- megértés biztosítása; - betűzés;

- visszakérdezés, ismétléskérés;

- felkérés hangosabb, lassabb beszédre.

Fogalomkörök

Létezés kifejezése:

- 'be' ige jelen, múlt és jövő idejű alakjai. Cselekvés, történés kifejezése:

- egyszerű jelen idő;

- folyamatos jelen idő;

- egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to).


tanterve

8

Birtoklás kifejezése:

- birtokos melléknevek; - birtokos eset;

- az 'of -os szerkezet;

- 'have got' szerkezet használata.

Térbeli viszonyok:

- irányok, helymeghatározás. Időbeli viszonyok:

- gyakoriság; időpont, időtartam; - időre vonatkozó elöljárók.

Modalitás:

- képesség;

- szükségesség; - engedélyezés; - tiltás.

Mennyiségi viszonyok:

- tő- és sorszámnevek;

- főnevek egyes és többes száma;

- megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata.

Minőségi viszonyok:

- melléknevek;

- melléknevek fokozása; rendhagyó melléknevek.

Logikai viszonyok

- kötőszavak;

- célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1)

Szövegösszetartó eszközök:

- névelők;

- személyes névmások;

- 'some, any; there is/are'; - mutatószavak.

Témalista

Témakör óraszám

Ember és társadalom - az élet fordulópontjai, (ön)életrajz, közösségek, emberi

Kapcsolatok

8

Tágabb környezetünk - hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi

viszonyai

(szokások, intézmények, nemzeti sajátosságok)

Környezetvédelem 5

Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 10 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a

pénz, az árak, a megélhetés

Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 7 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 8

Kultúra - irodalom, történelem, zene 8 Tudomány és technika - technika az otthonunkban 3


tanterve

9

Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra,

összefoglalásra, számonkérésre)

15

Követelmények

Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes

- kb.100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

- kb.100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;

- kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;

- kb.100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; - köznyelvi

beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség


- köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;

- egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni,

érzelmeket kifejezni;

- megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;

- beszélgetésben részt venni; - társalgást követni.

Olvasott szöveg értése


- kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;

- kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni;

- ismert nyelvi elemek segítségével kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni;

- kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; - kb. 150 szavas

köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

- kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni.

Íráskészség


- kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő, néhány bekezdésből álló szöveget írni;

- gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök

használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban

megfogalmazni;

- különböző szövegfajtákat létrehozni;

- változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.


10. OSZTÁLY




tanterve

10


megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

bemutatás, bemutatkozás;

telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás;

- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás;

- köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

sajnálkozás, együttérzés; öröm, szomorúság; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás;

remény;

bánat;

- bosszúság.


- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el

nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség;


- dicséret, kritika;

- ellenvetés;

- akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; - ígéret; szándék, terv;

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

- dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása; - információkérés,

információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - tudás, nem tudás;

- bizonyosság, bizonytalanság; - ismerés, nem ismerés.


- kérés;

- tiltás, felszólítás;

- segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; -

meghívás és arra reagálás.


- visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- beszélési szándékjelzése, téma bevezetése; - megerősítés;

- témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök





- egyszerű múlt idő; rendhagyó igék;

- jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple;

- szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő.


tanterve

11



- az 'of -os szerkezet;

- 'have got' szerkezet használata; - birtokos névmások.

Térbeli viszonyok:

- irányok, helymeghatározás; - földrajzi elhelyezkedés.

Időbeli viszonyok:


Modalitás:

- képesség;

- szükségesség; - engedélyezés;

- tiltás.




- megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - 'some, any, much, many' használata.


- melléknevek;


Logikai viszonyok

- kötőszavak;

- célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1&2)


- névelők

- személyes névmások; - visszaható névmások;

- 'some, any; there is/are', - mutatószavak

Témalista

Témakör óraszám


kapcsolatok

7

Tágabb környezetünk-hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi

viszonyai


6

Környezetvédelem 6

Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 10


tanterve

12

A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a

pénz,

az árak, a megélhetés



Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra,


Követelmények



- kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

- kb.150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni,

- kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

- kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

- köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.

Beszédkészség


- árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat

adni,

- választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni,

- megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni,

- beszélgetésben részt venni,

- társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.



- kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni,

- kb.200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől

megkülönböztetni,

- ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni,

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni,

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani, - kb. 200 szavas

köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni,

- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait

megérteni.

Íráskészség


- kb. 120 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni,

- gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök

használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,

- különböző szövegfajtákat létrehozni,


tanterve

13

- változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti levél, beszámoló) használni.


11. OSZTÁLY




- megszólítás;

- köszönés, elköszönés;

- bemutatás, bemutatkozás;

- telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; - szóbeli üdvözletküldés; - személyes levélben

megszólítás; - személyes levélben elbúcsúzás; - érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; -

engedélykérés és arra reagálás; - köszönet és arra reagálás; - bocsánatkérés és arra reagálás;

- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; - együttérzés és arra reagálás.


- hála;

- sajnálkozás; - öröm;

- elégedettség, elégedetlenség; - csodálkozás;

- remény;

- bánat;

- bosszúság.


- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; - valaki igazának az elismerése és el

nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés, érdektelenség;


- dicséret, kritika;

- ellenvetés;

- ellenvetés visszautasítása;

- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; - ígéret;

- szándék;

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia.


- dolgok, személyek megnevezése, leírása; - események leírása;

- információkérés, információadás; - igenlő vagy nemleges válasz; - válaszadás elutasítása; -

tudás, nem tudás; - bizonyosság, bizonytalanság, - ismerés, nem ismerés.


- kérés;


- segítségkérés és arra reagálás;

- javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás;

- meghívás és arra reagálás;

- segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás.


visszakérdezés, ismétléskérés;


tanterve

14

nem értés;

betűzés kérése, betűzés;

felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés;

körülírás;

példa megnevezése;

témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök





- egyszerű múlt idő; rendhagyó igék;

- jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple;

- szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő;

- 'used to';

- Past Perfect.



- az 'of -os szerkezet


Térbeli viszonyok:


Időbeli viszonyok:


Modalitás:

- képesség;

szükségessg; engedélyezés; - tiltás




- megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata; -

'too / enough'


- melléknevek;


Logikai viszonyok

- kötőszavak;

- célhatározói mellékmondatok, - feltételes mód (type 1,2&3); - függő beszéd.


- névelők



Témalista


tanterve

15

Témakör óraszám


Kapcsolatok

1 1

Tágabb környezetünk - hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi

viszonyai


Környezetvédelem Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 14 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a

pénz,

az árak, a megélhetés

5



~ Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra,


30

Követelmények

Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a

szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

- kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

- köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.

Beszédkészség


- árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat

adni,

- választékos mondatokban részletes közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni,

eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni,

- megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni,

- beszélgetésben részt venni.



- kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni,

- kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni,

- ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni,

- kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni,

- kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani,

- kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni,

- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség

nélkül megérteni.


tanterve

16

Íráskészség



- gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő

nyelvi

eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben

megfogalmazni,


- változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti es hivatalos levél, beszámoló,

riport, könyv- / filmismertető) használni.


12. OSZTÁLY




megszólítás;

köszönés, elköszönés;

bemutatás, bemutatkozás;

telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés;

- személyes és hivatalos levélben megszólítás;

- személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;

- engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás;

- bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; együttérzés és arra

reagálás.


hála;

- sajnálkozás;

- öröm;

elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás;

remény;

- félelem; bánat; bosszúság.


- véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;

- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;

- egyetértés, egyet nem értés;

- érdeklődés, érdektelenség; - tetszés, nem tetszés;

- dicséret, kritika, szemrehányás; - ellenvetés;

- ellenvetés visszautasítása;

- akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség;

- ígéret;

- szándék, terv; - csodálkozás;

- aggodalom, félelem;

- érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.


dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása;


tanterve

17

- információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása;

tudás, nem tudás;

bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés; emlékezés, nem emlékezés; feltételezés,

kétely;

- ok, okozat.


- kérés;


- segítségkérés és arra reagálás; - javaslat és arra reagálás; - kínálás és arra reagálás; -

meghívás és arra reagálás; - reklamálás, panasz; - tanácskérés, tanácsadás;

- segítség felajánlása és arra reagálás; - ajánlat és arra reagálás.


- megértés biztosítása;

- visszakérdezés, ismétléskérés; - nem értés;

- betűzés kérése, betűzés;

- felkérés lassabb, hangosabb beszédre;

- párbeszéd strukturálása,

- beszélgetés kezdése,

- elemek összekapcsolása, - beszélgetés lezárása

- beszélgetésbe be- és kilépés

- beszélési szándékielzése, - téma bevezetése, - félbeszakítás,

- folytatás szándékának jelzése,

- a partner mondanivalójának követése, - befejezésjelzése,

- saját szöveg strukturálása; - körülírás, - példa megnevezése, - témaváltás, - visszatérés a

témához,

- kiemelés, hangsúlyozás, - kérdezési stratégiák.

Fogalomkörök





- egyszerű múlt idő; rendhagyó igék; - jövő idő (be going to; will); - Present Perfect Simple;

- szenvedő szerkezetjelen és múlt időben; - Present Perfect Passive; - folyamatos múlt idő; -

'used to';

- Past Perfect.



- az 'of -os szerkezet


Térbeli viszonyok:


Időbeli viszonyok:


Modalitás:

- képesség;

- szükségesség; - engedélyezés; - tiltás.




tanterve

18


- megszámlálható és nem megszámlálható főnevek; - some, any, much, many használata; -

'too / enough'

Minőségi viszonyok: - melléknevek;


Logikai viszonyok

- kötőszavak;

- célhatározói mellékmondatok; - feltételes mód (type 1,2&3); - függő beszéd.


- névelők



Témalista

Témakör óraszám


kapcsolatok 12

Tágabb környezetünk- hazánk és a célnyelvi országok földrajzi és társadalmi

viszonyai


10

Környezetvédelem 6,5 Az iskola világa - a diákok élete hazánkban és a célnyelvi országokban 1 A munka világa - Pályaválasztás, diákmunka, munkavállalás, munkakörülmények, a

pénz, az árak, a megélhetés

Ép testben ép lélek - Egészséges életmód 12 Szabadidő, szórakozás - Művészeti események, olvasás, sportesemények 10 Kultúra - irodalom, történelem, zene 10

Tudomány és technika - technika az otthonunkban 5 Szabadon felhasználható órák (tanulási stratégiák fejlesztésére, gyakorlásra,


40

Követelmények



- kb. 250 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

- kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni,

- kb. 250 szavas szövegben fontos információt megérteni,


- köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven

összefoglalni.

Beszédkészség


- árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre szisztematikusan rendezett válaszokat adni,


tanterve

19

- választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni,

- gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban pontosan kifejezni, -

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni,

- társalgásban aktívan részt venni, más véleményét kikérni, saját álláspontját megvédeni.



- kb. 300 szavas szöveget elolvasni,

- kb. 300 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni,

- ismert nyelvi elemek segítségével kb. 300 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek

jelentését kikövetkeztetni,

- kb. 300 szavas szövegben fontos információt megtalálni,


- kb. 300 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni,

- egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy

célnyelven összefoglalni.

Íráskészség



- gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések

alapján,

bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,


- változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés, baráti és hivatalos levél, beszámoló,

riport, könyv- / filmismertető, újságcikk, esszé) használni.

Időkeret: 74 óra/év (2 óra/hét) Kommunikációs szándékok

13. OSZTÁLY


Társadalmi érintkezéshez szükséges

köszönés, elköszönés engedélykérés és arra reagálás köszönet

gratuláció, jókívánságok bocsánatkérés


sajnálkozás együttérzés remény elégedettség


valaki igazának elismerése és el nem ismerése tetszés, nem tetszés

dicséret, kritika

ígéret, szándék


események leírása tudás, nem tudás ismerés, nem ismerés

Témalista


tanterve

20

Témakör óraszám

Tágabb környezetünk 7

Szabadidő, szórakozás 5

Művészetek 6

Kultúrák, sztereotípiák 6

Időjárás 7

Ember és társadalom 5

Telefon etikett 4

Emberi kapcsolatok 8

Családi kötelékek 7

Az informatikai osztályban a hálózati alapismeretek vizsgára való felkészítés szakszókincs

oktatásával történik.

A NYEK előkészítő évfolyam számára a 12. évfolyamon a hagyományos képzésben előírt

óraszám áll rendelkezésre: heti 4 óra. A plussz nyelvi órák a szókincsfejlesztést, a nyelvi

képzés fejlesztését valamint az emelt szintű érettségire való felkészítést szolgálják.

Ehhez a következő könyveket, szakirodalmat és forrásokat használjuk:

Headway Elementary - Oxford University Press Headway Pre - Intermediate - Oxford

University Press Headway Intermediate - Oxford University Press Magyarics Péter:

Készüljünk az érettségire! Besnyi Erika: Szóbeli angol érettségi

http://wvvw.okm.gov.hu/ http://www.sulinet.hu/tart/kat/S

A számonkérés módjai valamennyi évfolyamon: szóbeli felelet, írásbeli felelet (szókincset

illetve nyelvtani ismereteket ellenőrző) témazáró dolgozat (Progress Test) és szintfelmérő

dolgozat.

Az értékelés alapelvei:

1. A központi tesztekben a megadott pontozást követjük.

2. A szaktanároknál összeállított tesztnél a ponthatásokat így határozzuk meg.

90%-100% jeles

80%-89% jó

65%-79% közepes

51%-64% elégséges

0%-50% elégtelen

http://wvvw.okm.gov.hu/

http://www.sulinet.hu/tart/kat/S


tanterve

21

BIOLÓGIA HELYI TANTERV

Célok, feladatok

A szakközépiskolai biológiatanítás célja, hogy a felnövekvő generációkban olyan

tudástartalomra épülő természetszemléletet, biológiai tudatot és személyiségjegyeket

alakítson ki, mellyel biztonságosan eligazodnak a természetben, és megtalálják helyüket,

egyéni érvényesülésüket a társadalomban.

Ehhez az szükséges, hogy a tanulók lássák az élővilág sokszínűségét, változatosságát.

Ismerjék összefüggéseit, törvényeit és szerveződését. Tudják, hogy e szerveződési szintek

alkotják azt a folyamatosan változó, nyitott ökológiai rendszert, melyet bioszférának

nevezünk. Értsék a bioszféra anyag- és energiafogalmát. Legyenek érzékenyek a környezetük

és egészségük változásai, problémái iránt. Lássák veszélyeztetettségét, tudatosuljon bennük

környezetük és egészségük megőrzésének fontossága. Megvalósítását tekintsék az emberiség

közös megoldására váró céljának és feladatának.

A célok megvalósításához az szükséges, hogy a biológia tanár az általános iskolai

tanulmányok során elsajátított ismeretekre, képességekre alapozva úgy fejlessze tovább

tanítványai tudását, hogy azok:

– lássák az anyagi világ egységét, élőlényei különböző szerveződését, testfelépítésük és

életműködésük változatosságát,

– értsék az élőlények testfelépítésének és működésének ok–okozati összefüggéseit,

– ismerjék az alapvető ökológiai fogalmakat, összefüggéseket

– legyenek érzékenyek a környezet változásai, veszélyeztetettsége iránt,

– sajátítsák el a sejteket felépítő szerves és szervetlen anyagok legjellemzőbb

tulajdonságait,

– ismerjék a sejt alkotóinak felépítését és a sejt életfolyamataiban betöltött szerepét,

– értsék a sejtanyagcsere-folyamatait,

– legyenek képesek szervezetük felépítéséről és működéséről tanultakat egészséges

életvitelük kialakításánál hasznosítani,

– értsék a szervrendszerek és a szervek felépítésének és működésének összefüggéseit,

– tegyenek meg mindent testi és lelki egészségük harmóniájának megteremtésére és

megőrzésére,

– lássák a betegségek megelőzésének fontosságát,

– értsék a védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsadások jelentőségét a megelőzésben,

– tudják, mikor kell orvoshoz fordulni

– sajátítsák el és szükség esetén gyakorolják az elsősegélynyújtás tudni- és tennivalóit,

– értsék az örökítő anyagban tárolt információ átadásának módját, az állandóság és

változékonyság jelentőségét,

– tudjanak különbséget tenni a szerzett és az öröklött tulajdonságok között,

– ismerjék fel az örökletes emberi betegségek okát és következményeit

– tudják a mutáció lényegét, előidéző tényezőit és következményeit,

– ismerjék az evolúciót mozgató tényezőket,


tanterve

22

– tudják, hogy a mai élővilág hosszú évmilliókon át tartó fejlődés eredménye, mely

napjainkban is tart,

– ismerjék fel a növény- és állattörzsek származási kapcsolatait, bizonyítékait,

– ismerjék az emberré válás útját, szakaszait, a fejlődés főbb irányait, az emberfajták

kialakulását és a kulturális evolúció jelentőségét,

– legyenek tudatában annak, hogy az egészséges emberi élet feltétele az egészséges

környezet.

– Fejlesztési követelmények

– A tanuló érdeklődjön közeli és távoli környezete iránt. Figyelje meg az élő és élettelen

világ folyamatait, jelenségeit, változásait és kölcsönhatásait. Vegye észre környezete

problémáit. Tanuljon meg állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni

közvetlen tapasztalatszerzéssel és közvetett módon.

– Legyen képes megszerzett ismereteit és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő

készségeit, képességeit a mindennapi élet problémáinak, feladatainak megoldása során

használni.

– Mindehhez az szükséges, hogy a tanuló:

– legyen képes az élőlények, életközösségek, biológiai jelenségek, folyamatok tudatos

megfigyelésére,

– vegye figyelembe e megfigyelések, vizsgálódások során, hogy a természet éppúgy, mint

az egyed szervezete egységes egész, csak a megismerés során tagoljuk részekre,

– tudja önállóan használni a szaklexikonokat, szakszótárakat, határozókönyveket,

– értse – meglévő tudásának és szellemi fejlettségének megfelelő szintű – biológiai és

egészségtani témájú ismeretterjesztő könyvek, cikkek és a média információit,

– legyen képes ismereteiben a hasonlóságok és a különbségek összegyűjtésére,

– ismerje fel a biológiai jelenségek, változások okait, következményeit,

– sajátítsa el a biológiai szakkifejezéseket és használja tapasztalatai ismertetésénél, tudása

reprodukálásánál,

– tudja a közvetlen tapasztalatszerzéssel vagy az információhordozók révén szerzett

ismereteit rendezni, kiselőadás formájában elmondani, írásban rögzíteni,

– tudja megszerzett ismereteit, képességeit új szituációban, számára még ismeretlen

élőlények jellemzésénél, biológiai jelenségek értelmezésénél, magyarázatánál

hasznosítani,

– tekintse környezetének és szervezetének épségét, egészségét megőrzendő értéknek, s

tudatosuljon benne e megőrzésben egyéni felelőssége.

– Mindezek mellett nagyon fontos, hogy a tanuló rendelkezzen megfelelő mennyiségű és

mélységű ismerettel az élő és élettelen világot felépítő anyagok tulajdonságáról,

szerveződéséről, valamint szerkezetük és működésük kapcsolatáról.

– Ehhez az kell, hogy a tanuló:

– ismerje az élő szervezetet felépítő szerves és szervetlen anyagokat és tulajdonságait,

– tudja, hogy az élőlények testét felépítő anyagok mennyisége, aránya és szerkezete

elválaszthatatlan a működéstől,

– lássa a felépítő anyagok mennyiségének és arányainak változását és következményeit az

egyedfejlődés során,

– ismerje az élelmiszerek, ételek tápanyagtartalmát, értékét, s tudja ezt hasznosítani

táplálkozásában,

– értse az építő és lebontó anyagcsere-folyamatok elválaszthatatlanságát,

– ismerje az emberi szervezetet károsító élvezeti és kábítószerek hatását,

– tudja, melyek azok az anyagok, melyek leggyakrabban szennyezik a környezetet.


tanterve

23

– A tanulóknak tájékozódásukhoz tudni kell, hogy a fenti jelenségek, változások, sőt maga

az élet is időben és meghatározott térben zajlik.

– Így nagyon fontos, hogy a tanuló:

– tudja, hogy az élőlények elválaszthatatlanok környezetüktől,

– ismerje a bioszféra élő és élettelen terének jellemzőit,

– értse a tér nagysága, benépesültsége és az élőlények mérete közti összefüggést,

– ismerje az élővilág evolúciójának időbeni és térbeli változásait.

Belépő tevékenységformák

Tapasztalataik értelmezése, magyarázata, dokumentálása.

Önálló információgyűjtés, ismeretterjesztő irodalomból, határozókönyvekből, az elektronikus

médiából és a természeti valóságból.

Kiselőadások készítése.

A biológia szaknyelvének használata.

Az élőlények testfelépítésének és működésének jellemzése, összehasonlítása, oksági

összefüggéseik magyarázata.

A bioszféra szerveződési szintjeinek elkülönítése.

Az abiotikus és biotikus tényezők élőlényekre gyakorolt hatásának ismerete, példák

felsorolása.

A környezet–életmód–szervezet oksági összefüggéseinek felismerése, bizonyítása.

A környezet változásainak, veszélyeztetettségének felismerése, környezetvédő programok

összeállítása, kivitelezése, aktív részvétel megvalósításukban.

Genetikai ismeretek fontosságának felismerése.

Az élővilág evolúciójának ismerete.

Az egészséges életmód tényezői és fontossága.

Felelősségteljes nemi élet magatartásformáinak elsajátítása.

Az egészségtelen életmód rossz szokásainak felismerése, kiküszöbölése.

A szervezetet károsító rizikófaktorok tudatos elkerülése.

A betegségek megelőzésének és az időben orvoshoz-fordulás fontosságának felismerése,

gyakorlása.

A környezetszennyező, pusztító és egészségtelen magatartás elítélése, megakadályozása.

Tanított témakörök óraszámok és tartalmuk

1.TÉMA: A MIKRÓBÁK, A GOMBÁK ÉS AZ ÁLLATOK TESTE ÉS

ÉLETMŰKÖDÉSEI(16)

A vírusok és sejtmagnélküliek.

A sejtmagvas egysejtűek országa.

A gombák teste és élete.

Az állati test szerveződése. Sejtalkotók és működésük. Szövettípusok.

A kültakaró szerepe, szerveződése.

A mozgás formái, típusai.

A táplálkozás, mint életjelenség. Sejten belüli és sejten kívüli emésztés.

Az állatok légzése. A légzőszervek felépítése és működése a szárazföldön és a vízben.

Anyagszállítás és kiválasztás.

Az érzékelés folyamata. A látás, hallás, szaglás és egyensúlyérzékelés tipikus szervei.

Az idegrendszer fejlődése, típusai: hálózatos, dúc és csőidegrendszer. Az idegi és hormonális

szabályozás szerepe.

Az állatok szaporodása.


tanterve

24

Embrionális és posztembrionális fejlődés szakaszai.

2. TÉMA: A NÖVÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI (14)

A növényi sejt felépítése, a sejtalkotók jellemzői, szerepük.

Az osztódó és az állandósult szövetek.

Gyökértípusok. A gyökér szöveti felépítése és működése.

A hajtás tengelye.

A lomblevél részei, felépítése és működése.

Az anyagszállítás, párologtatás és a mozgás folyamata, befolyásoló tényezői.

Az anyagforgalom.

Az ivaros és ivartalan szaporodás jellemzői.

A megporzás folyamata, termésképződés.

A mag és a termés részei. Terméstípusok, terjedésük.

A növények egyedfejlődésének szakaszai, azok jellemzői.

3. TÉMA: AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (11)

Az élőlények környezete és szerveződési szintjei.

Az élőlények tűrőképessége.

Az abiotikus környezeti tényezők: napfény, víz, levegő, talaj, hőmérséklet.

A populációk és kölcsönhatásaik.

Az életközösségek szerveződése.

Anyag- és energiaforgalom.

A természetes és mesterséges életközösségek különbségei.

Az emberi tevékenység hatása a környezetre. Az élővilág pusztulásának okai és

következményei.

4. TÉMA: AZ ÉLŐVILÁG TÖRZSFEJLŐDÉSE (4)

Az evolúció elmélete.

A biológiai evolúció folyamata.

Az ember evolúciója.

A nagyrasszok kialakulása.

5. Téma: A SEJT FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE ÉS AZ ÖRÖKLŐDÉS ALAPJAI (11)

A sejtet felépítő legfontosabb vegyületek.

A sejtalkotók felépítése és működése. Anyagszállítás a sejtben.

Az örökítő anyag jellemzői. A DNS megkettőződése. A fehérjeszintézis.

A mitózis és meiózis szakaszai, jelentősége.

A mutáció. Mutagén hatások és következményeik. A mutáció típusai.

Domináns – recesszív és intermedier öröklésmenet. Mendel-szabályok.

Az ember testi tulajdonságainak öröklődése. Vércsoportok.

A nem és a nemhez kötött jellegek öröklődése.

6. TÉMA AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI ÉS AZ ÉLETMŰKÖDÉSEK

SZABÁLYOZÁSA (18)

A bőr felépítése, az egészséges bőr működése. Bőrápolás.

A csontok és az izomzat felépítése, működése. Mozgásszervi elváltozások, megelőzése.

A tápcsatorna szakaszai és működése. Az emésztés és a felszívódás.

A tápcsatorna betegségeinek megelőzése. Az egészséges táplálkozás és szokásai.

A légzőrendszer szervei, működése: a gázcsere és a hangadás. Az egészséges légzés ismérvei.

A légúti betegségek megelőzése.

A belső környezet állandósága. A vér és a nyirok szerepe.

Sejtes és ellenanyagos immunitás. Védőoltások a betegségek megelőzésében.

A keringési rendszer felépítése, működése. A szív és érrendszeri betegségek megelőzése.

A vizeletkiválasztó-rendszer működése, betegségeinek megelőzését szolgáló egészségügyi

ismeretek.


tanterve

25

A hormonális szabályozás.

A belső elválasztású mirigyek hormonjai és hatásai.

A férfi és a női ivarszervek felépítése és működésük. A fogamzásgátlás.

A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása, embrionális fejlődés, szülés. A

posztembrionális fejlődés.

Az idegrendszer szerveződése és szerepe.

Az érzékelés folyamata. Érzékszervek.

Ellenőrzés, értékelés

A szóbeli ellenőrzés formái: házi feladat, frontális osztálymunka, tanulói kiselőadás, felelet.

Írásbeli munka ellenőrzése: írásbeli felelet, témazáró dolgozat, röpdolgozat, házi feladat,

anyaggyűjtés.

A tanítás során felhasznált segédletek

1. Csókási A. –Horváth A. –Jámbor Gy. –Kissné Gera Á.: Biológia 9. Mozaik Kiadó,

Szeged, 2006.

2. Csókási A. –Horváth A. –Kissné Gera Á.: Biológia 10. Mozaik Kiadó, Szeged,

2006.

3. Dr. Berend M.- Dr. Fazekas G.: Biológia I- II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest,

1993.

4. Dr. Haraszty Á.- Dr. Kiss I.-Dr Hortobágyi T.- Dr Suba J.: Növénytan I.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

5. Dr. Kikindai K.: Biológia 9. Műszaki kiadó, Budapest, 2007.

6. Dr. Kiss O.: Állatszervezettan I- II. EKTF Líceum Kiadó, Eger, 1998.

7. Dr. Nagy M. –Dr. Perendy M.: Biológiai önképző. Gondolat, Budapest, 1977.

8. Dr. Németh E. – Szécsi Sz.: Biológiai fogalmak és összehasonlító táblázatok.

Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1990.

9. Dr. Németh E.: Biológiai összefüggések, logikai vázlatok. Mozaik Oktatási Stúdió,

Szeged, 1992.

10. Dr. Sárkány S. –Dr. Haraszty Á.: Növényszervezettan. Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 1998.

11. Gömöry A. –Dr. Müllner E. –Dr. Szerényi G.: Biológia I. Műszaki Könyvkiadó,

Budapest, 2003.

12. M. Dr. Odorfer M.: Összehasonlító állatszervezettan I-III. Tankönyvkiadó,

Budapest, 1992.

13. Nagy I.- Dr. Nyilas K.: Az ember biológiája, egészségtana. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

FIZIKA HELYI TANTERV

9-12. évfolyam

Célok és feladatok

A fizikatanítás elsődleges célja a szakközépiskolában az általános műveltséghez tartozó

korszerű fizikai világkép kialakítása.


tanterve

26

A szakközépiskolában a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból

kiindulva, juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismerésére.

A diákoknak mutassuk meg a természet szépségét, és a fizikai ismeretek hasznosságát.

Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes

emberi kultúra kiemelkedően fontos része: Diákjainknak látniuk kell, hogy a fizikai ismeretek

alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül

szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak

lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy

megismerve a természeti törvényeket beleilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai

ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nem csak a

tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége.

A középiskolában az ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A tanulók tudásának és

absztrakciós képességének fejlődésével, azonban mód nyílik a természettudományos

ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert

törvényekből kiindulva, következtetésekkel /a fizikában általában matematikai, gyakran

számítógépes módszerekkel / jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges,

kísérletileg is igazolunk.

A diákok többségében 15-18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és

értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva

ismertetjük meg diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást. A modellalkotással a természet

megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és

gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika

tanítása során hatékonyan bemutatható.

A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértésére nem öncélú, igénylik és elvárják a

fizikatanártól, hogy az „elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa,

eligazítson a modern technika világában.

A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos

tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra.


Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek

A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére.

Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők

megkülönböztetésében.

Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni.

Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában,

összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket.

Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és

általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések

megfelelő használatával megfogalmazni, leírni.

Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait

leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen

gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok

értelmezésében.

Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört

részeinek és többszöröseinek használatában.

Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni.

A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit,

lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására.

Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje

fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat.


tanterve

27

Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában.

Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a

mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes

szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai

folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal,

animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika

tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok,

multimédiás oktatóanyagok használatában.

Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés.

Legyen képes fizikai ismereteinek bővítésére önállóan használni könyvtári segédkönyveket,

különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. Értse a szellemi fejlettségének

megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit,

tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médiában előforduló

szenzációhajhász, megalapozatlan “híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja,

hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú

követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos

értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző

laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek, felelnek

meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti

tapasztalatokhoz.

A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a

számítógépes világháló. Az Internet-en tudományos információk, adatok, fizikai

ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálható, mint a fizika tanulását segítő

segédanyagok. A szakközépiskolai tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az

Interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját.

Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben

A szakközépiskolai tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a

természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak

különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben

előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű

tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit

különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe

ezekről.

Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az

egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában.

Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a

nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magába foglalja, mint a

csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.

Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot.

Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és

mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a

tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelentik, hanem az

elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek

születését.

A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika

szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai


tanterve

28

formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új

következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott

eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók.

Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai

felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát,

különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a

gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását.

Óraszámok évfolyamonként:

9. évfolyam évi óraszám: 74, heti 2





tanterve

29

Mechanika, kinematika, dinamika, munka, energia

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Mechanikai kísérletek elemezése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése,

ok-okozati kapcsolat felismerése, a tapasztalatok önálló összefoglalása. Egyszerű mechanikai

mérőeszközök használata, a mérési hiba fogalmának ismerete, a hiba becslése. A mérési

eredmények grafikus ábrázolása, a fizikai összefüggések megjelenítése sematikus grafikonon,

grafikus módszerek alkalmazása probléma megoldásban. Mozgások kvantitatív elemzése a

modern technika kínálta korszerű módszerekkel (sajátkészítésű videofelvételek értékelése,

fénykapus érzékelővel felszerelt személyi számítógép alkalmazása mérőeszközként, stb.)

Egyszerű mechanikai feladatok számított eredményének kísérleti ellenőrzése. A tanult fizikai

törvények szabatos szóbeli kifejtése, kísérleti tapasztalatokkal történő alátámasztása. A tanult

általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (pl.:

közlekedésben, sportban,).

Tájékozódás az iskolai könyvtárban a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (kézikönyvek,

lexikonok, segédkönyvek, kísérletgyűjtemények, ismeretterjesztő folyóiratok,

tehetséggondozó szakanyagok, folyóiratok)

Ezek célirányos használata tanári útmutatás szerint. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő

anyagok keresése a számítógépes világhálón tanári útmutatás alapján.

Témakörök Tartalmak

A testek haladó mozgása 24 óra

Óraszám: 24 óra Új anyag: 16 óra

gyakorlás: 7 óra

számonkérés: 1 óra

Az egyenes vonalú

egyenletes mozgás

Anyagi pont. Pálya, út és elmozdulás. Vonatkoztatási rendszer.

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzése.

Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. Egymásra

merőleges két egyenletes mozgás összegződése. A sebesség, mint

vektormennyiség.

Az egyenes vonalú

egyenletesen változó

mozgás

A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A

sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A

gyorsulás fogalma. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. A

négyzetes úttörvény. Szabadesés. A szabadon eső test mozgásának

kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás.

Mozgások

szuperpozíciója

Függőleges- és vízszintes hajítás.

Egyenletes körmozgás Az egyenletes körmozgás jellemzése: periódusidő, fordulatszám, kerületi

sebesség, szögsebesség, centripetális gyorsulás

Dinamika 20 óra


gyakorlás: 5 óra


Newton I. törvénye,a

tehetetlenség törvénye.

A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A

tehetetlenség törvényének alapvető szerepe a dinamikában. Az


tanterve

30

inerciarendszer.

Newton II. törvénye,

dinamika

alapegyenlete

A lendület, az erő és a tömeg értelmezése, mértékegysége. A

mozgásállapot-változás és a kölcsönhatás vizsgálata.

Newton III. törvénye,

hatás-ellenhatás

A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata.

Erőtörvények Nehézségi erő, szabad és kényszererők. Súrlódás, közegellenállás.

Rugóerő.

Erők együttes hatása Az erőhatások függetlensége. Az erők vektoriális összegzése, erők

egyensúlya. Egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Forgatónyomaték

fogalma, erőpár fogalma. Forgatónyomatékok egyensúlya.

A lendület-

megmaradás

A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása kísérleti példák

mindennapi jelenségek (pl. ütközések, rakéta).

Általános

tömegvonzás

A Newton-féle gravitációs törvény; a gravitációs állandó. A

heliocentrikus világkép Bolygómozgás: Kepler-törvények. A mesterséges

égitestek mozgása. A földi gravitáció és a súly. Súlytalanság.

Munka, energia 12 óra


gyakorlás: 4 óra


A munka értelmezése

A munka kiszámítása különböző esetekben állandó erő és irányába

mutató elmozdulás, állandó erő és szöget bezáró elmozdulás, lineárisan

változó erő / rugóerő / munkája. Gyorsítási munka, emelési munka,

súrlódási munka

Mechanikai energia-

fajták

mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia. Munkatétel és

alkalmazása egyszerű feladatokban.

A mechanikai energia-

megmaradás törvénye.

A mechanikai energia megmaradásának törvénye és érvényességi köre. A

mechanikai energia megmaradás alkalmazása egyszerű feladatokban.

A teljesítmény és

hatásfok

A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása hétköznapi példákon.

Pontszerű és merev test egyensúlya 15 óra


gyakorlás: 5 óra


Forgatónyomaték,

erőpár.

Egyszerű gépek:

Lejtő, emelő, csiga

Tömegközéppont

Merev test

Pont rendszerre ható erők eredője. Tömegközéppont. Tömegközéppont

meghatározása homogén testek esetén. Külső és belső erők. Egyensúlyi

helyzet értelmezése dinamikai szempontból. Zárt rendszer.

Pontszerű test mozgása lejtőn.

Forgatónyomaték. Erőpár. Merev test fogalma, egyensúlya. Egyszerű

gépek működésének leírása.

A továbbhaladás feltételei

Legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, az ennek során szerzett tapasztalatok

elmondására.


tanterve

31

Tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai alapfogalmakat (tehetetlenség,

tömeg, erő, súly, sebesség, gyorsulás, energia, munka, teljesítmény, hatásfok).

Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását: tudjon egyszerű grafikonokat készíteni, a kész

grafikonról következtetéseket levonni (pl. tudja az állandó és változó mennyiségeket

megkülönböztetni, legyen képes a változásokat jellemezni).

Legyen képes egyszerű mechanikai feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések

segítségével. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.

Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek

érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult

mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni.

Legyen képes a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből

kiválasztani, a formulákat értelmezni.

Tudja, hogy a számítógépes világhálón számos érdekes és hasznos adat, információ elérhető.

Követelmények

Tudja alkalmazni az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.

Egyszerű példákon értelmezze a hely és a mozgás viszonylagosságát Tudja alkalmazni a

pálya, út, elmozdulás fogalmakat. Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő

grafikonjának készítésében és elemzésében.

Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát

Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erő

nagyságát befolyásoló tényezőket.

Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.

Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje

ezek kapcsolatát.

Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.

Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.

Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.

Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb feladatokban alkalmazni is.

Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást.

Jellemezze a periodikus mozgásokat.

Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét jelenségekben, tudjon egyszerű

számításos feladatokat megoldani.

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.

Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit, kapcsolatát az egyenletes

körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.

Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét

Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros,

illetve hasznos voltát.

Tudjon periódusidőt mérni fonalingával.

Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások

létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel és

jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton

törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai

tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni a 3. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének

dinamikai feltételét.

Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében. Tudja, mit értünk egy test

lendületén, lendületváltozásán.


tanterve

32

Konkrét, mindennapi példákban ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének

érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani.

Konkrét esetekben ismerje fel a kényszererőket.

Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében,

ábrázolásában.

Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát.

Tudjon egyszerű számításos feladatot megoldani testek egyensúlyi állapotára.

Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.

Ismerje a munka ábrázolását erő- elmozdulás diagramon.

Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat

leírni, jellemezni.

Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje

az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait. Ismerjen alternatív energia

forrásokat.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

Tankönyv, tanulmányi segédletek és taneszközök:

Mechanika című tankönyv fejezet

Példatár

Mikola -cső, metronóm, mérőszalag, stopper, Galilei-lejtő, ejtő zsinór, ejtőgép, rugós

erőmérő, súlysorozat, mechanika-készlet (kiskocsik, rugók,), változtatható hajlásszögű lejtő,

csigák,

Kísérleti fizikai és egyéb videokazetták, filmek, számítógépes programok.

Internetről nyerhető információk.

Hőtan I


Az “ideális” gáz absztrakt fogalmának megértése a konkrét gázokon végzett kísérletek

tapasztalatainak általánosításaként. A általános érvényű fizikai fogalmak kialakítására, a

törvények lehető legegyszerűbb matematikai megfogalmazására való törekvés bemutatása az

gázhőmérsékleti skála bevezetése kapcsán. Az állapotjelzők, állapotváltozások megértése,

szemléltetése p-V diagramon.

Gáztörvények 15 óra


gyakorlás: 6 óra


Hőtani

alapjelenségek,

hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása. Folyadékok hőtágulása

Hőtágulás. Hőmérséklet-mérés. Hőmozgás.

Gázok

állapotváltozásai

Állapotjelzők (hőmérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség).Boyle-

Mariotte és Gay-Lussac törvények, Kelvin-féle hőmérsékleti skála. Az

egyesített gáztörvény, a gázok állapotegyenlete. Izoterm, izobár, izochor

állapotváltozások értelmezése, ábrázolás p-V diagramon.

Molekuláris

hőelmélet

Az "ideális gáz" és modellje. Makroszkopikus termodinamikai

mennyiségek, jelenségek értelmezése a részecskemodell alapján (a


tanterve

33

kinetikus gázelmélet alapjai).A gáz belső energiája.

A továbbhaladás feltétele:

A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a

makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát.

Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben a tanult hőtani jelenségeket.

Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell

következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.

Követelmények

Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket. Legyen tájékozott arról, milyen

módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.

Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság). Ismerje a Celsius- és

Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.

Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a

megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni p-V

diagramokat.

Ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján. Ismerjen a

hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).


Hőtan című kötet

Termoelem modell, merülő forraló, hőmérők, hőtani kísérleti készlet, Gravesande készülék,

bimetáll szalag,

Hőtan II


Következtetések az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkopikus mérések, összetett

fizikai kísérletek alapján. Makroszkopikus termodinamikai mennyiségek, jelenségek

értelmezése részecskemodell segítségével.

Szimulációs PC-programok alkalmazása a kinetikus gázelmélet illusztrálására.

Hőtan főtételei, halmazállapot változások 17 óra


gyakorlás: 6 óra


A hőtan I. főtétele

A belső energia fogalmának általánosítása. A belső energia

megváltoztatása munkavégzéssel, melegítéssel. Az energia-megmaradás

törvényének általános megfogalmazása – I. főtétel. Termikus

kölcsönhatások vizsgálata, szilárd anyagok és folyadékok fajhője. Gázok

állapotváltozásainak (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus folyamat)

kvalitatív vizsgálata az I. főtétel alapján, a gázok fajhője.

A hőtan II. főtétele

A folyamatok iránya. Hőmérsékletváltozások vizsgálata spontán hőtani

folyamatok során. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. Hőerőgépek

hatásfokának fogalma és korlátai

Halmazállapot-

változások

olvadás-fagyás, forrás/párolgás - lecsapódás jellemzése, a nyomás

szerepe a halmazállapot-változásokban, halmazállapot-változások

energetikai vizsgálata, olvadáshő, párolgáshő, szublimáció.

Telített és telítetlen gőzök. A víz különleges fizikai tulajdonságai.

Csapadékképződés.


tanterve

34


Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit – az energia megmaradás

általánosítása (I. főtétel), a spontán természeti folyamatok irreverzibilitása (II. főtétel) – a

többi természettudomány is alkalmazza, tudja ezt egyszerű példákkal illusztrálni.

Követelmények

Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő alakváltozásokat, tudja indokolni

csoportosításukat.

Legyen tájékozott gyakorlati szerepükről, tudja konkrét példákkal alátámasztani. Tudjon az

egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségéről, a jelenség szerepéről a természeti és

technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a

hőtágulást egyszerű kísérletekkel.

Ismerje az Avogadro-törvényt. Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus

egyensúlyban.

Értelmezze a térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.

Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.

Értelmezze az I. főtételt, alkalmazza speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus -

állapotváltozásokra.

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni a kétféle fajhő

különbözőségét gázoknál. Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.

Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.

Értelmezze a fagyás, olvadás, párolgás, forrás fogalmakat.

Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.

Ismerje a forrás jelenségét, a forráspontot befolyásoló tényezőket.

Értse a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek

következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).

Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.

Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.

Értse, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.

Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.

Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival.


Hőtan című kötet

Merülő forraló, hőmérők, hőtani kísérleti készlet, Hőcserélő, kaloriméter, termoszkóp,

manométer

Elektrosztatika


Érzékeinkkel közvetlenül nem megtapasztalható erőtér elektromos fizikai fogalmának

kialakítása, az erőtér jellemzése fizikai mennyiségekkel. Analógia felismerése eltérő tartalmú,

de hasonló alakú törvények között (pl. tömegvonzási törvény és Coulomb-törvény).

A fizika és a kémia kapcsolatának kiemelése (pl. az elektromos kölcsönhatás és az ionos

kémiai kötés.

Elektrosztatika 15 óra


tanterve

35


gyakorlás: 6 óra


Elektromos

alapjelenségek

A elektromos állapot, a töltés fogalma, töltött testek, elektromos

megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-

törvény.

Az elektromos mező

A térerősség fogalma, homogén mező, ponttöltés tere, erővonalak.

Elektromos fluxus. A feszültség és potenciál fogalma, vezetők

viselkedése elektromos térben. Ekvipotenciális felület (gyakorlati

alkalmazások: csúcshatás, árnyékolás, elektromos kisülés, földelés).

Kondenzátorok

A kapacitás fogalma. A kondenzátor (az elektromos mező) energiája.

A kondenzátor egy- két gyakorlati alkalmazásának ismerete.


Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra kell

következtetnünk, hogy az anyag atomos szerkezetű.

Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.

A tanult összefüggések, képletek segítségével tudjon feladatokat megoldani,

mértékegységeket átváltani.

Követelmények

Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű

elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.

Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat. Ismerje a pontszerű

elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mező szerkezetét és tudja

jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén

elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.

Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.

Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek

következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati

alkalmazásukra.

Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor

gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a kondenzátor energiáját.


Elektromosság, mágnesség című kötet

Elektroszkóp; üveg és műanyag rúd; Van de Graaf-féle szalaggenerátor; Faraday kalicka,

szigetelő állvány; vezetékek; síkkondenzátor.

Egyenáram


Az anyagok csoportosítása elektromos vezetőképességük alapján (vezetők, félvezetők,

szigetelők).


tanterve

36

Az elektromosságtani fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem,

baleset-megelőzés, energiatakarékosság).

Egyenáramok 18 óra


gyakorlás: 6 óra


Az egyenáram Áramerősség. Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény.

Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

Az elemi töltés

Az elektromosság atomos szerkezete (elektrolízis, Millikan-kísérlet - az

elemi töltés). Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben.

Egyenáramú

hálózatok

Kirchhoff-törvények, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása.

Áramerősség és feszültség mérése, műszerek kapcsolása, méréshatárok.

Egyenáramú áramforrás – galvánelem, akkumulátor. Egyenáramú

áramforrások soros kapcsolása. Környezet károsító hatás.

Egyenáram hatásai,

munka, teljesítmény

Egyenáram hő- mágneses és vegyi hatása. Az elektromos munka és

teljesítmény fogalma, fogyasztók teljesítménye. Baleset megelőzési és

érintésvédelemi szabályok.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek:

.

Ismerje fel a környezet anyagai közül az elektromos vezetőket, szigetelőket.

Tudjon biztonságosan áramerősséget és feszültséget mérni, rajz alapján egyszerű áramkört

összeállítani. Tudja, mi a rövidzárlat és mik a hatásai.

Követelmények

Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű

áramkört összeállítani.

Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.

Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit, tudja alkalmazni egyszerű

feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.

Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket

egyszerű áramkörökre.

Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait.

Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának

jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati

alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip).

Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.

Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat.

Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és

energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.

Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.

.Tankönyv, tanulmányi segédletek és taneszközök:

Elektromosság, mágnesség című kötete.

Vezetékek; áramerősség és feszültségmérők (tanulói és demonstrációs); tápegység; elektrovaria;

Írásvetítő, video filmek és számítógépes programok.


tanterve

37

Elektromágneses indukció


Az elektromágneses fizikai ismeretek alkalmazása a gyakorlati életben (érintésvédelem, baleset-

megelőzés, energiatakarékosság). Elektromos technikai eszközök működésének fizikai

magyarázata modellek, sematikus szerkezeti rajzok alapján. Az elektromos energia-ellátás

összetett technikai rendszerének elemzése fizikai szempontok szerint

Elektromágneses indukció 19 óra


gyakorlás: 8 óra


A mágneses mező

A mágneses mező kísérleti vizsgálata - magnetométer. Dipólus.

Mágnesezhetőség. A Föld mágneses mezeje. Iránytű. A mágneses mező

jellemzése .A mágneses indukció vektor fogalma, erővonalak.

Mágneses fluxus. Áramok mágneses tere ( hosszú egyenes vezető,

tekercs). Elektromágnes, vasmag, mágneses permeabilitás.

Lorentz-erő

Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Vezetők kölcsönhatása. Az

egyenáramú motor működésének elve. Mozgó töltések mágneses térben a

Lorentz-erő fogalma. Kísérletek katódsugarakkal - a fajlagos töltés

fogalma.

Mozgási indukció

Váltakozó feszültség

A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az

indukált feszültség és kiszámítása. Lenz-törvény. kísérleti előállítása,

Váltakozó feszültség, váltakozó áram fogalma és jellemzése - effektív

effektív feszültség, effektív áramerősség fogalma és mérése. A hálózati

elektromos energia előállítása. Dinamó, generátorok, motorok. A

váltakozó áram munkája és teljesítménye. Tekercs és kondenzátor

váltakozó áramkörben.

Nyugalmi indukció

A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata, Lenz törvény általánosítása.

Önindukció. Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az áramjárta

tekercs (mágneses tér) energiája. A transzformátor működésének

alapelve. A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Transzformátor

szerepe az energia szállításban.

A továbbhaladáshoz szükséges feltételek:

.

Ismerje a mindennapi elektromos eszközeink működésének fizikai alapjait.

A tanult összefüggések, képletek segítségével tudjon feladatokat megoldani,

mértékegységeket átváltani.

Tudja, hogyan történik az elektromos energia előállítása. Legyen tájékozott az elektromos

energiával történő takarékosság szükségszerűségéről és lehetőségeiről.

Követelmények

Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.


tanterve

38

Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.

Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és definíciójukat, tudja kvalitatív

módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.

Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró,

csengő, műszerek, relé stb.).

Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális

esetben.

Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány

következményét.

Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű

megváltozása elektromos mezőt hoz létre.

Ismerje Lenz törvényét és tudjon egyszerű kísérleteket és jelenségeket a törvény alapján

értelmezni. Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.

Ismerje a tekercs mágneses energiáját.

Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram tulajdonságait, hatásait, és

hasonlítsa össze az egyenáraméval.

Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét.

Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését. Ismerje a hálózati áram

alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó

árammal szemben.

Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.

Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az energia szállításában.

Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.



Elektrovaria; mágnesek; iránytű; különböző menetszámú tekercsek vasmaggal; eszköz a

Lenz-törvény bemutatásához; magnetométer; indukciós tekercspár; relé, csengő,

transzformátor, generátorok, motorok, mikrofon és hangszóró modelljei.

Írásvetítő, video filmek és számítógépes programok.

Rezgések és hullámok

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az általánosított hullám-tulajdonságok megfogalmazása, az absztrakt hullám-fogalom

kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötél-hullámokkal,

vízhullámokkal).

Az általános fogalmak alkalmazása egyszerű konkrét esetekre . Kapcsolatteremtés a

hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzői

között. A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és

a valóság kapcsolatának megértése .A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése –

az anyag részecske- és hullámtulajdonsága.


Rezgések, hullámok 24 óra


tanterve

39


gyakorlás: 10 óra


Mechanikai rezgés

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása .A

rezgést jellemző mennyiségek: kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő,

frekvencia, sebesség, körfrekvencia, gyorsulás. .Newton II törvényének

alkalmazása a rugón lévő testre.

A rezgésidő kiszámítása .A rezgés energiája, energiamegmaradás .A

rezgést befolyásoló külső hatások következményei (csillapodás,

rezonancia kísérleti vizsgálata). Szabadrezgés, kényszerrezgés,

rezonancia. A fonálinga kísérleti vizsgálata.

Mechanikai hullámok

A hullám mint a közegben terjedő rezgésállapot, longitudinális és

transzverzális hullám, a hullámot jellemző mennyiségek: hullámhossz,

periódusidő, terjedési sebesség .Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata

gumikötélen és hullámkádban .hullámok visszaverődése és törése,

elhajlás, interferencia .Állóhullámok kialakulása kötélen, (a hullámhossz

és kötélhossz kapcsolata).

A hang

hullámtulajdonságai

A hangképzés sajátságai egy húros hangszer (pl. gitár) esetében .A hang

terjedése közegben .A hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezése

(hang magassága, hangerősség, alaphang, felhangok, hangszín, hangsor,

hangköz .Doppler jelenség.


1.Rezgésekre vonatkozó ismeretek:

- frekvencia

- periódus idő

- maximális sebesség és gyorsulás

- sebesség, gyorsulás és kitérés időbeli változása

- dinamikai feltétel

- rezgő test energiája

- az ideális eset(modell) és a valóság (csillapodó rezgések ,rezonancia kísérletek)

- fonálinga-matematikai inga

2.Mechanikai hullámokat leíró mennyiségek:

- frekvencia és hullámhossz jelentése

- terjedési sebesség

- hullámjelenségek

- állóhullámok

3.A hang:

- hangképzés

- hangmagasság és hangszín

- hangszerek működése

- Doppler –effektus

- ultrahang

Követelmények


tanterve

40

Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

Tudja leírni a hullámjelenségeket, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.

A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai

mennyiségekkel.

Tankönyv, tanulmányi segédlet és taneszközök:

1.Rugó , állványok , rugós

erőmérő ,stopper , milliméterpapír , fonálinga

2.gumikötél ,hullámkád ,írásvetítő , számítógép

3.hangszerek (síp ,gitár ), film

Kísérletek:

- rugóra függesztett testtel a rezgőmozgás

- g mérése fonálingával

- videofilmről a rezonancia jelensége és a csillapodó és csatolt rezgések bemutatása

- hullámok keletkezése hullámkádban

- hullámjelenségek bemutatása

- számítógépes szimuláció

- állóhullámok kifeszített húron

- hangszerek bemutatása

- film az ultrahangról

Fénytan


A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a

valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése a

fény részecske- és hullámtulajdonsága. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben

tapasztalható leggyakoribb optikai jelenségeket. Optikai eszközöket (pl.fényképezőgép,

távcső, mikroszkóp) felhasználása.

Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és fizikai

jellemzői között.

Fénytan 19 óra


gyakorlás: 8 óra


Geometriai optika

A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek. A fény terjedése

vákuumban és anyagban (terjedési sebesség). A fényvisszaverődés

törvényei. Sík és gömbtükrök képalkotása. Leképezési törvény. Nagyítás.

Törés és teljes visszaverődés jelensége, Snellius-Descartes-féle törési

törvény. Lencsék képalkotása, leképezési törvény. Dioptria. Planparalel

lemez, prízma. Optikai eszközök (pl.fényképezőgép, vetítő,távcső,

mikroszkóp, száloptika).A szem és a látás. Rövidlátás, távollátás,

szemüveg.

Hullámoptika A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata elhajlás résen, rácson,

interferencia, fénypolarizáció. Transzverzális és longitudinális hullám. A

fehér fény színekre bontása, színkeverés. Homogén és összetett színek.

Hullámhossz-mérés.A fénysebesség mint határsebesség. Színszóródás


tanterve

41

prízmán.


Legyen tisztában azzal, hogy a fény, mint elektromágneses sugárzás is a környezetszennyezés

sajátos változata lehet fényszennyezés .

Kísérleti bizonyítékok, tapasztalati tények alapján ismerje a fény terjedés tulajdonságait, törés,

visszaverődés és teljes visszaverődés jelenségét és törvényszerűségeit. Alkalmazza a tanult

ismerteket feladatok megoldása során. Ismerje az optikai eszközök működését, használatát.

Tudja, hogy az elhajlás, interferencia a fény hullám tulajdonságának bizonyítéka. Ismerje,

hogy a fénypolarizáció hol és hogyan használható fel. Ismerje, hogy a fénysebesség

határsebesség.

Követelmények

Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény

terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.

Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség.

Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a

jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti

jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a

jelenségeket.

Ismerje a színszóródás jelenségét prizmán.

Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.

Ismerje az interferenciát és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse

a fény transzverzális jellegét.

Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Alkalmazza

egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt, tudjon képszerkesztést végezni

tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és

szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.

Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör,

illetve lencse fókusztávolságának meghatározása.)

Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök

működési elvét.

Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a

távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.


Optika című kötete.

Optikai készlet: tükrök, lencsék, prizmák, rés, rács, polárszűrő. Írásvetítő, videó filmek és

számítógépes programok.

Elektromágneses hullámok


Kapcsolatteremtés a hullámjelenségek - hang, fény - érzékileg tapasztalható tulajdonságai és

fizikai jellemzői között. Az elektromágneses hullámok spektruma, elektromágneses hullámok

a mindennapi életben

Elektromágneses hullámok 5 óra


tanterve

42


gyakorlás: 0 óra


Elektromágneses

hullámok

Az elektromágneses jelenségek rendszerezése. Változó elektromos tér

mágneses tere. Elektromágneses rezgések egyszerű rezgőkörben. Az

elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses

hullámok spektruma, elektromágneses hullámok a mindennapi életben.

Elektromágneses hullámok biológiai hatása. A fény, mint

elektromágneses hullám.



Írásvetítő, videó filmek és számítógépes programok.

Követelmények

Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési

tulajdonságait kvalitatív módon leírni.

Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.

Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.


Legyen tisztában azzal, hogy a zaj (hang) és az elektromágneses sugárzás is a

környezetszennyezés sajátos változata lehet.

Modern fizika


A fizikai tapasztalatok, kísérleti tények értelmezése modellek segítségével, a modell és a

valóság kapcsolatának megértése. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az

anyag részecske- és hullámtulajdonsága. Fizikatörténeti kísérletek szerepének elemzése az

atommodellek fejlődésében. Számítógépes szimulációs és szemléltető programok

felhasználása a modern fizika közvetlenül nem demonstrálható jelenségeinek megértetéséhez.

Hipotézis, tudományos elmélet és a kísérletileg, tapasztalatilag igazolt állítások

megkülönböztetése. Érvek és ellenérvek összevetése egy-egy problémával kapcsolatban (pl. a

nukleáris energia hasznosítása kapcsán). Kapcsolatteremtés az atomfizikai ismeretek és

korábban a kémia tantárgy keretében tanult atomszerkezeti ismeretek között.

Kapcsolatteremtés, szintézis-keresés a fizika tananyag különböző jelenségei, fogalmai

törvényszerűségei között. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez

kapcsolódóan (ismeretterjesztő Internet-anyagok felhasználásával)

Modern fizika 24 óra


gyakorlás: 0 óra



tanterve

43

Az anyag szerkezete Az atom, molekula, ion, elem. Relatív atomtömeg, atomi tömegegység.

Az elemi töltés Az elektromosság atomos szerkezete, elektrolízis, a fajlagos töltés,

Millikan kísérlet—elemi töltés

Vezetési jelenségek Áramvezetés mechanizmusa fémekben, félvezetőkben, folyadékokban ,

normális nyomású és ritkított gázokban. Vezetés vákuumban

A fény kettős

természete

A fény kettős természete. A fényelektromos jelenség, foton. Planck

elmélet. Fotocella, napelem gyakorlati alkalmazások.

A kvantumfizika

elemei

Planck új gondolata, az energia kvantum. A foton. Fényelektromos

jelenség, Fotocella működése. Fotocella , fényelem gyakorlati

felhasználása. Kilépési munka. Fényelektromos egyenlet.

Az elektron kettős

természete

Az elektron, mint részecske. Elektroninterferencia, elektron-hullám.

gyakorlati alkalmazás: elektronmikroszkóp.

Atommodellek

A modellek kísérleti alapjai, előremutató sajátságai és hibái. Thomson

féle atommodell. Rutherford-modell (az atommag). Bohr-modell:

diszkrét energiaszintek. Vonalas színkép, fény kisugárzása és elnyelése.

Kvantummechanikai atommodell.

Az elektronburok

szerkezete

Fő- és mellékkvantumszám. Mágneses kvantumszám , spin. Pauli féle

kizárási elv. Elektronhéj.

Magfizika

Az atommag

szerkezete

A nukleonok (proton, neutron) Tömegszám ,rendszám, izotóp. A

nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Magerők. Tömeghiány .Kötési

energia.

A radioaktivitás

Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, időbeli

változása. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai.

A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati (ipar, gyógyítás )

és tudományos alkalmazásai. Sugárzásmérő detektorok

Maghasadás

A maghasadás jelensége, láncreakció, sokszorozási tényező. Hasadási

energia. Atombomba, atomerőmű. Szabályozott láncreakció. Az

atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata.

Magfúzió A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba.

Csillagászat

Csillagfejlődés

A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Kvazárok, pulzárok,

neutron csillagok, fekete-lyukak galaktikák,

Kozmológia alapjai Az Univerzum tágulása. Hubble-törvény. Ősrobbanás elmélet.

Űrkutatás A világűr megismerése, a kutatás irányai .


Modern fizika című kötete.

Ködkamra, alfa, béta és gamma sugárforrások, Geiger-Müller számlálócső,

Írásvetítő, videó filmek és számítógépes programok.


Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizikatörténeti kísérleteket.

Ismerje az atommag összetételét.

Ismerje a radioaktivitás sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges

radioaktivitás szerepét életünkben (veszélyek és hasznosítás).


tanterve

44

Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási

lehetőségeiről. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és hátrányait

a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra.

Legyenek ismeretei a csillagászat vizsgálati módszereiről.

Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, különböző típusú csillagok,

galaxis, fekete lyuk), legyen tisztában valódi fizikai tulajdonságaikkal.

Körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek.

Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását

résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika

legáltalánosabb törvényei a kémia, biológia, földtudományok és az alkalmazott műszaki

tudományok területén is érvényesek.

Követelmények

Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.

Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre. Ismerje az

Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.

Tudja értelmezni az elektromosság atomos természetét az elektrolízis törvényei alapján.

Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.

Ismerje az atommag és az elektronburok térfogati arányának nagyságrendjét.

Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról. Ismerje a Planck-

formulát.

Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás energiájának kvantumosságáról.

Ismerje a foton jellemzőit.

Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét. Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon

példát mondani gyakorlati alkalmazására.

Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség

meghatározására.

Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest. Ismerje az

alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.

Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.

Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini egyenletet.

Ismerje az elektron hullámtermészetét.

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes

jellemzéséhez további adatok szükségesek.

Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének

az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb

jellemzőit. Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag

felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának

meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.

Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a természetben található stabil

és instabil izotópokra.

Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit.

Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.

Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését. Tudja értelmezni az atommag kötési

energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát.

Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás során átalakuló atommagok

rendszám- és tömegszám-változását.

Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.


tanterve

45

Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort

ismertetni.

Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.

Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.

Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot vonni a radioaktív bomlás

és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.

Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának feltételeit.

Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és keletkezésének módját.

Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban.

Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét. Tudja

megfogalmazni az atomenergia jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek

előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.

Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba működési elvét.

Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.

Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot.

Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait.

Ismerje a sugárterhelés fogalmát.

Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.

Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és módszereit.

Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét. Ismerje az elnyelt sugárdózis

fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja

értelmezni ennek általános érvényét.

Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak

mozgására.

Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.

Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira.

Ismerje a fényév távolságegységet. Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati

módszereiről és eszközeiről.

Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit,

mozgásukat.

Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét, legfontosabb adatait.

Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a

holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.

Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot. Jellemezze a csillagok

Naphoz viszonyított méretét, tömegét.

Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis.

Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését. Legyen tájékozott a galaxisok

hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről.

Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó következtetéseket a Világegyetem

korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.

Tankönyv: Fizika tankönyv család minden témakörhöz tartozó kötelei

Feladatgyűjtemény Egységes érettségi feladatgyűjtemény I. II. kötete

Számonkérések: Félévente legalább heti óraszámnak megfelelő számú érdemjegy.

9. és 10. évfolyamon kettő-kettő, 11. és 12. évfolyamon három-három.

Értékelés: témazáró dolgozatok teljesítményének átváltása osztályzatra

100 % - 90 % jeles,

89 % - 70 % jó,


tanterve

46

69 % - 50 % közepes,

49 % - 30 % elégséges,

29 % - 0 % elégtelen.

FÖLDRAJZ HELYI TANTERV

1. Általános célok és feladatok

A tantárgy megismerteti a tanulókkal az ember életteréül szolgáló Földet, a földrajzi

környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit. A 7-8. évfolyam tantervi

előzményeire építve elősegíti, hogy a tanulók megértsék a természet és a társadalom fő

sajátosságait, jelenségeit és folyamatait. Bemutatja azok kölcsönhatásait, egymásra hatásuk

tér- és időbeli rendjét, következményeit.

Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni, munkájukban és mindennapi életükben alkalmazni az

élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait,

azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi

környezetre. Segíti a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat

összefüggéseikben értelmezzék. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzi-

környezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a

társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődjön ki a tanulók

környezettudatos gondolkodása.

A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember

természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági

tevékenysége során jelentősen átalakította és ma is alakítja környezetét. Ez pedig tudatos

környezeti magatartást, az erőforrások ésszerű, megtervezett felhasználását kívánja. Világossá

teszi a tanulók számára, hogy a társadalmi-gazdasági és környezeti problémák megoldása a

tudomány és a technika, a gazdasági és a politikai tényezők összehangolását, nemzetközi

összefogását igényli.

A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a

világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai

identitástudat. A tantárgy oktatása elő kívánja segíteni a különböző társadalmi csoportok,

nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.

Hozzá kíván járulni a földrajzi-környezeti gondolkodásmód és a történeti földrajzi szemlélet

kialakulásához. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy felismertesse a földrajzi helyet

összetevőinek változó megítélését a politikai és gazdaságföldrajzi térszerkezet átalakulása

során. Megismertesse az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó

termelőtevékenységet, és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a Föld különböző térségeiben.

Megértesse a társadalmi-gazdasági életben jelen lévő többirányú, kölcsönös függőséget, a

termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a

Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük,

régiójuk, országuk problémáinak megoldásában. Megalapozza a rövid és hosszú távon

érvényesülő gazdaságosság mérlegelésével a választott szakterületen a felelős,

környezetkímélő munkavégzést.

A földrajz tantárgy tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a

földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, a

természettudományok, a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok


tanterve

47

szempontjai szerint. Tananyaga az életkori sajátosságoknak megfelelően az általános

természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával,

összefüggések és a kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét.

A szakközépiskolai földrajzoktatás felkészíti a tanulókat az általános műveltségről számot adó

tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére, valamint a szakirányú felsőfokú tanulmányokra.

Komplex ismeretanyaga révén segíti pályaorientációjukat, a szakképzésbe való

bekapcsolódásukat. A változások iránti fogékonyságuk fejlesztésével folyamatos önképzésre,

helytállásra ösztönzi őket. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek

legyenek felelős döntéshozatalra állampolgári szerepük gyakorlása során.

2. A földrajztanítás helyi céljai és feladatai

Célok

Az általános (alapfokú) iskolában megkezdett földrajzi képzés folytatása, olyan

ismeretrendszer és szemléletmód kiépítése, amely szolgálja az általános műveltség fejlesztését

és az alapműveltségi vizsgára való felkészítést.

Nyújtson áttekintést a földrajzi környezet jelenségeivel, folyamataival, kapcsolataival,

kölcsönhatásának helyéről, helyzetéről, térbeli eloszlásáról a Földön.

Az e célokat szolgáló földrajztanítás feladatai

Ismeretek nyújtása

a Földről, földrajzi jelenségeiről, folyamatairól és összefüggéseiről;

a Föld tájainak eltérő természeti adottságairól, jellemzőiről;

a felsorolt ismereteszközök térbeli kapcsolatainak megértéséhez: a térképi tájékozódásról, a

konkrét topográfiai fogalmakról.

Ismeretszerzési módszerek, készségek, képességek fejlesztése

Kommunikációs készség a pontos és kifejező földrajzi szaknyelv alkalmazásával.

Az alapvető elemi vizsgálati módszerek (észlelés, mérés, becslés) gyakorlásával, az

eredmények értékelésével.

A térkép mint földrajzi ismeretet hordozó rendszeres használatával: a szemléleti és logikai

térképolvasással.

Nevelési értékek, attitűdök alakítása

A természet szépségeinek, harmóniájának és értékeinek megbecsülése, az ember és a

természet kapcsolatának elmélyítése.

3. Fejlesztési követelmények

A tananyag feldolgozása során tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a

földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és

összefüggéseket. Az általános természeti és az általános társadalomföldrajzi témakörök

áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket. Értsék a természeti feltételek és a

társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi övezetekben, övekben és

területeken, valamint a régiókban. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések

összefüggéseit, különböző szintű következményeit. Értsék meg, hogy a természet egységes

egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A


tanterve

48

földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak

az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve.

A középfokú földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni,

értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell

törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, fogalmaik köre bővüljön, és

szintetizálják korábbi ismereteiket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban

térben és időben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi

kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és

indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a

számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Ennek érdekében

el kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a

tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen

elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi-gazdasági és környezeti jövőjéről,

alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövőképük. A földrajzi tanulmányok befejezésekor

biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmi-gazdasági környezetben.

Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések

meghozatalakor. Alkalmazzák a más tantárgyakban megszerzett ismereteiket a természeti és

társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok értelmezéséhez. Alakuljon ki bennük az igény

arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

A középiskolában a tanulóknak képesnek kell lenniük együttműködni másokkal. Alkalmazzák

a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket (adatok értelmezése és

feldolgozása, problémák felismerése és megoldása, általános törvényszerűségek felismerése,

ítéletalkotás). Legyenek képesek a speciális információhordozók (tematikus és különböző

méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok,

lexikonok, almanachok, CD-ROM, Internet, kiállítások, filmek) használatára. Tapasztaltaikat,

véleményüket szabatosan fogalmazzák meg. Ki kell alakulni bennük az érvelésen alapuló

egészséges vitakészségnek. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy jártasságot

szerezzenek az ember és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban, az

alternatív megoldások keresésében.

9. évfolyam

Heti óraszám: 2

Évi óraszám: 74

4. Belépő tevékenységformák

Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken és a csillagtérképeken.

A Föld fő mozgástípusainak és azok következményeinek magyarázata különböző típusú ábrák

és modellek segítségével.

A kőzetlemez-mozgások magyarázata modell, folyamatábra és videofilmrészlet alapján.

Ásvány- és kőzetvizsgálati gyakorlatok (felismerésük, rendszerezésük, előfordulásuk és

felhasználhatóságuk).

Részletes földtörténeti időoszlop, táblázat készítése, a földtörténet fő eseményeinek időbeli

ábrázolása.

Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása.

Hőmérsékleti adatok grafikus ábrázolása.

A középhőmérséklet és a hőingadozás számítása, következtetések levonása az adatokból.

A legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása.


tanterve

49

Magyarázó rajz készítése ciklonról, anticiklonról és időjárási frontokról.

A légköri jelenségek felismerése, összehasonlítása időjárási térképeken.

Légköri jelenségek felismerése műholdfelvételeken. Időjárás-jelentés értelmezése, egyszerű

prognózis készítése adatok alapján.

A vízállásjelentések értelmezése.

Az egyes geoszférák szerkezeti felépítésének, természetföldrajzi jelenségeinek és

folyamatainak bemutatása, értelmezése különböző típusú ábrák és modellek segítségével.

Következtetés a földtani szerkezetre az ásványkincsek területi előfordulásából.

Felszínfejlődési folyamatok és felszínformák felismerése képek és ábrák (pl.

keresztszelvények, tömbszelvények és folyamatábrák) alapján.

Mélységi adatok gyűjtése az atlasz térképei alapján, kapcsolat keresése a mért adatok helye és

az óceáni medencék domborzata között.

Adatok gyűjtése a levegő, a víz, a talajok szennyezettségéről, okairól és következményeiről.

Leírások gyűjtése és elemzése földrengésekről, vulkánkitörésekről és azok

következményeiről.

A zonalitással kapcsolatos tematikus térképek elemzése

Az övezet, az öv és a terület / vidék elhelyezése a kontúrtérképeken.

Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek,

adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése.

A világ népesedési folyamatainak jellemzése, bemutatása korfák és statisztikai adatok alapján.

Éghajlati diagramok felismerése, elemzése, kapcsolása különböző tájakhoz, példák keresése a

térkép segítségével.

A településtípusok jellemző vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások

alapján.

Adatok gyűjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozások környezeti

hatásairól.

Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása az egyes övezetek ökológiai

problémáiról.

Példák gyűjtése a természeti katasztrófákról, az elhárítás lehetőségeiről, a környezet fokozatos

átalakításáról, a természeti feltételeknek a társadalmi-gazdasági életben betöltött szerepének

átértékelődéséről.

Példák gyűjtése az infrastruktúra kiépítettsége és a települések fejlődése közötti összefüggés

bemutatására.

A természeti adottságok és a településhálózat kialakulása, valamint a jellemző

településtípusok közötti kapcsolat bemutatása különböző kontinensekről, területekről hozott

példák alapján.

Tanulói kiselőadás a levegő, a vizek és a talaj főbb károsodási folyamatairól, és ezeknek a

gazdálkodással való összefüggéseiről.

Vita az éghajlatváltozások okairól és lehetséges következményeiről cikkek alapján.

A károsító tényezők földrajzi megjelenésének bemutatása tematikus térkép segítségével. A

károsodás hátterének feltárása.

A gazdasági ágazatok szerepét, jelentőségét bemutató statisztikai adatok, diagramok

összehasonlító elemzése.

Az egyes térségek, régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása különböző statisztikai

mutatók, tematikus térképek alapján. A régiók változó szerepének, jelentőségének

magyarázata, az okok feltárása.

A globalizálódó világgazdaság jellemző vonásainak, aktuális eseményeinek, folyamatainak

ismertetése cikkek, a médiában elhangzott hírek alapján.

Információk gyűjtése sajtóból, hírműsorokból a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepéről a

különböző térségek társadalmi-gazdasági átalakulási folyamataiban.


tanterve

50

Adatok gyűjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentőségéről, rohamos fejlődéséről.

Sajtó- és tv-figyelő: aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról, a

környezet állapotát veszélyeztető folyamatokról.

Példák gyűjtése a természeti környezet fokozatos átalakításáról, a különböző, az emberi

tevékenység következtében károsodott tájak, térségek helyreállításáról. A helyreállítás

nehézségeinek problémáinak bemutatása.

Terméklisták összeállítása a különböző multinacionális cégek termékeiből. Az egyes

termékek hazai fogyasztásban betöltött szerepének bemutatása.

Beszámoló (fogalmazás, esszé) készítése a szakmacsoportokhoz illeszkedő témákban.

Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok

érdekellentéteiről.

5. Témakörök, tartalmak


Térképészeti ismeretek A térkép ábrázolás módszerei, tematikus térképek.

Kozmikus környezetünk A Naprendszer

A Naprendszer kialakulása,

felépítése, elhelyezkedése a világ-

egyetemben.

A Föld mint égitest

A Föld a Naprendszerben.

A Föld mozgásai és azok

következményei.

Tájékozódás a földrajzi térben és

az időben.

A napi és az évi időszámítás, a

helyi- és a zónaidő számítása.

Az űrkutatás a Föld szolgálatában

A mesterséges égitestek szerepe a

Föld és a Naprendszer

megismerésében.

Az űrkutatás eredményeinek

felhasználása a mindennapi

életben, a gazdaságban.

A geoszférák földrajza A Föld kialakulása

A Föld és a földi szférák

kialakulása, fejlődése.

A kőzetburok földrajza

Földünk gömbhéjas szerkezete és

geofizikai jellemzői.

A kőzetburok felépítése.

A lemeztektonika alapjai.

A Föld nagyszerkezeti egységeinek

kialakulása.

A kőzetburokban lejátszódó

folyamatok kísérőjelenségei és

részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, gyűrődés, vetődés.


tanterve

51

A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának

kapcsolata.

Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik,

csoportosításuk.

A légkör földrajza

A légkör anyagi összetétele, szerkezete.

Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik.

A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés,

légmozgások.

Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok, az időjárásváltozások

hatása a mindennapi életre.

Az általános légkörzés.

A vízburok földrajza

A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai.

Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői.

A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai.

A tengervíz mozgásai.

Az óceánok és a tengerek jelentősége, természeti erőforrásai.

A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai,

kapcsolatuk, felhasználásuk.

A szárazföldi jég.

A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem.

A talaj földrajz

A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete.

A Föld jellemző talajfajtái.

A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása.

A Föld felszínformái

A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében.

A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

A földi szférák környezeti problémái

Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése,

a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A természetföldrajzi Éghajlati övezetesség

övezetesség .A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek

kialakulása, jellemzőik.

A természetföldrajzi övezetesség

A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk.

Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a

felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége.

A hegyvidékek függőleges övezetessége.

A függőleges és a vízszintes természetföldrajzi

övezetesség kapcsolata.

A természetföldrajzi övezetesség A természeti és társadalmi környezet összetevői,

hatása a társadalmi-gazdasági életre kölcsönhatásai

A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági

életre


tanterve

52

A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés

éghajlattól függő övezetessége.

A Föld népessége

A népesség összetétele.

A népesség eloszlásának területi különbségei.

A népesség térbeli mozgásai.

A népességváltozás mutatói.

Települések a Földön

A települések területi elhelyezkedését meghatározó

tényezők.

A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok

kölcsönhatásai.

A településtípusok és jellemzőik.

A települések szerepkörének, szerkezetének és

hálózatának átalakulási folyamatai.

A városodás és a városiasodás.

A világ változó társadalmi- A gazdasági élet szerkezetének átalakulása

gazdasági képe A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok

jelentőségének változásai.

A gazdasági szektorok jellemzői.

A tercier és az információs szektor előretörése.

A világgazdaság jellemző folyamatai

A globalizáció, az integrálódás, a regionális

kapcsolatok felértékelődése, a nemzeti gazdaságok önállósulási törekvései.

A világgazdasági szerepkörök történeti és területi

változása.

6. Az évi órakeret felosztása

Térképészeti ismeretek 2 óra

Kozmikus környezetünk 6 óra

Geoszférák földrajza 46 óra

Gazdasági földrajz 10 óra

Összefoglalás, ellenőrzés 6 óra

Szabadon felhasználható 2 óra

Összesen: 74 óra

7. Követelmények

A tanuló ismerje a térképi ábrázolás módszerét, a tematikus térképeket, igazodjon el a térkép

használatában

ismerje a Föld helyét a Naprendszerben, mozgásait és következményeit, az időszámítás

alapelveit


tanterve

53

ismerje a Föld gömbhéjait, azok alapvető jellemzőit és az egyes gömbhéjakra jellemző

alapvető természetföldrajzi folyamatokat

a topográfiai követelményekben minimális teljesítményként szereplő fogalmak ismerete,

megmutatása térképen

ismerje és példákkal igazolja a geoszférák jelenségeit, folyamatait, ezek kölcsönhatását és

ebben az ember szerepét

legyen képes egyszerű vázlatrajzot, térképvázlatot, metszetet készíteni megfigyelései alapján

alakuljon ki benne a szemléleti és logikai térképolvasás képessége; a térkép mint alapvető

földrajzi információhordozó használatának igénye. Tudjon a térképen tájékozódni

legyen képes a térképen pontos helymeghatározásra

tudja a térképen megmutatni a tananyag topográfiai fogalmait

szerezzen kellő jártasságot a pontos, kifejező földrajzi szaknyelv használatában

földrajzi, ökológiai, biológiai ismeretei és élményei alapján szeresse, óvja a természetet

alakuljon ki benne a haza földrajzának megismerésén alapuló hazaszeretet és nemzettudat.

Értse meg és bizonyítsa a földrajzi zonaliást.

Legyenek konkrét ismeretei a földrajzi övezetek természeti adottságairól, az ember

tevékenységéről az egyes zónákban.

Értékelje egy-egy táj, térség potenciálját, regionális gondját.

Ismerje Magyarország földrajzi adottságainak, gazdaságának, külkapcsolatainak alapvető

tényeit és összefüggéseit.

Értse meg, hogy a fogyasztás növekedése megbontja a természeti folyamatok egyensúlyát,

veszélyezteti a bioszféra és a Föld egészét.

Értse meg és bizonyítsa, hogy a társadalmi tevékenysége a Föld egészét veszélyezteti.

Tudjon mérési adatokat grafikusan ábrázolni és értelmezni.

Tudja a térképen megmutatni a tananyag topográfiai fogalmait.

A televízió, a rádió, az újságok hírforrásainak földrajzi tényanyagát, a körülötte zajló

eseményeket igyekezzen követni, értékelni és értékeléseit indokolja.

Szerezzen kellő jártasságot a pontos, kifejező földrajzi szaknyelv használatában.

Legyen érdeklődő, nyitott az egyes országok, népek életének, gazdaságának megismerésére.

Tisztelje más népek hagyományait, nyelvét, kultúráját, ismerje el jogaikat, tanúsítson toleráns

magatartást a másság iránt.

A Föld környezeti problémáinak ismerete alapján érezzen felelősséget a károk megelőzéséért,

csökkentéséért.

Lássa be, hogy a környezetkárosító folyamatok nemzetközi összefogást igényelnek, de a

környezet tudatos igénybevétele mindenkinek egyéni kötelessége.

Tudja, hogy együttműködéssel, környezetgazdálkodással a károk csökkenthetők,

megelőzhetők. Ennek érdekében legyen képesek cselekedni is.

8. A továbbhaladás feltételei

A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni. Legyen képes

egyszerű időszámítási és csillagászati földrajzi feladatokat megoldani. Tudja bemutatni a földi

szférák szerkezetét, felépítését, legfontosabb folyamatait ábrák és modellek segítségével.

Mutassa be az egyes szférák jellemző folyamatainak hatását a mindennapi életre. Ismertesse a

földi szférákat veszélyeztető, környezetkárosító folyamatokat, tudjon azokra példákat

mondani. Magyarázza meg példák alapján a természeti környezet és a társadalmi-gazdasági

folyamatok közötti alapvető összefüggéseket.


tanterve

54

9. A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak

A középfokú földrajzoktatás az általános iskolában megismert névanyag új szempontok

szerinti feldolgozását és alkalmazását is szükségessé teszi.

Új topográfiai fogalmak

Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál-Indiai-lemez, Csendes-óceáni-lemez, Dél-

amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-

lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Mariana-

árok, Mount St. Helens, Mt. Pelée, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea,

Popocatépetl, Teleki-vulkán, Variszkuszi-hegységrendszer;

Arlói-tó, Bóden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó,

Gyilkos-tó, Hévizi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, Ijssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Lengyel-tóhátság,

Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-

tó, Watt-tenger;

Benguela-áramlás, Humbold-áramlás, Kuro-shio-áramlás, Ojashio-áramlás

10. Ellenőrzés, értékelés módszerei:

Értékelés történhet:

ismeretszerzés közben (terepmunka)

ismeretek rendszerezésekor (táblázat, jegyzőkönyv készítése)

szóbeli beszámoló

írásbeli és rajzos feladatok: házi dolgozat, iskolai írásos feladat

gyakorlati feladatok: tájékozódás, távolságmérés térképen

feladatlap

gyakorlati feladatok: atlasz használata, tájékozódás, távolságmérés térképen, kép-,

diagram-, grafikonelemzés, vázlatrajzkészítés, folyamatábra készítés, kőzet meghatározás,

talajvizsgálat stb.

Ellenőrzés célja:

információ szerzése, hogy a fejlesztés módszere megalapozott legyen,

a tanárnak szól az információ, ennek alapján módszerek változtatása történjen meg.

Értékelés célja:

figyelemfelhívás a hiányosságokra,

viszonyítás a tanulók között,

a tanuló saját fejlődésének nyomon követése.

Az ellenőrzés, értékelés jellemzői:

az ismeretszerzés módszereivel kell összhangban lenniük,

az ellenőrzés, értékelés rendszeres, de pozitívan motivált legyen,

lehetőség szerint minden földrajz órán legyen valamilyen ellenőrzés és azt követő tanórai

értékelés,

a tanár legyen tekintettel arra, hogy a szakiskolai oktatásban elsősorban az általános

iskolában kudarcot vallott tanulók vesznek részt, akiket az értékelés eszközeivel is

motiválni, szoktatni kell a tanulásra,


tanterve

55

az értékelésformáló, segítő legyen, minél gyengébb egy felelet, annál több segítő szándék

szükséges,

az osztályozást kövesse szóbeli értékelés is,

a szöveges értékelések jelenjenek meg!

A taneszköz-kiválasztás elvei:

könnyen hordozható, nem szaktanteremben is használható eszközök,

a mindennapi életben használható eszközök pl. autóstérkép, menetrend, útikönyvek,

terepen használható eszközök is szükségesek.


tanterve

56

Javasolt taneszköz-lista:

1.Nyomtatott taneszközök

a) Tanári segédletek

Szakkönyvek: Európa politikai földrajza

Európa regionális földrajza

Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

Természetföldrajzi kislexikon

Társadalom földrajzi kislexikon

Általános természeti földrajz

Környezetvédelmi lexikon

Magyarország útikönyv

Atlaszok: Világatlasz

Magyarország atlasza

Általános iskolai földrajz atlasz

Magyarország autós térképe

Magyarország vasúthálózati térképe

Európa autós térkép

Folyóiratok: A földgömb

Földrajzi közlemények

Földrajzi értesítő

Földrajztanítás

HVG

National Geographic

b) Tanulói segédletek:

Tankönyv: Jónás Ilona, Dr Kovács Lászlóné, Vízvári Albertné: Földrajz 9-Kozmikus

és természetföldrajzi környezetünk

MOZAIK Kiadó, Szeged

Középiskolai földrajzi atlasz, általános iskolai földrajz atlasz

2. Nyomtatott grafikai taneszközök

Falitérképek:

Európa domborzata és vizei

A Föld domborzata és vizei

A természeti adottságokat és a gazdaságot bemutató

3. Vizuális információhordozók

Transzparensek: az általános és középiskolai sorozatok

Diafilmek: az általános és középiskolai sorozatok

4. Audiovizuális információhordozók


tanterve

57

Hangosfilm, videó, CD-rom, Internet

5. Tanári demonstrációs eszközök

- kőzetgyűjtemény,

- applikációs eszköz,

- modellek,

- kísérleti eszközök,

- mérőeszközök,

- metszetek,

- természeti tárgyak.

Módszertani ajánlások:

- saját megfigyelések rendszerezése, elemzése,

- rajzok, térképek készítése,

- táblázatok készítése,

- mérések elvégzése gyakorlatban és térképen,

- hírek, időjárás- vízállásjelentések értelmezése,

- cikkek feldolgozása,

- viták, érvek,

- lexikonhasználat,

- esettanulmányok elemzése,

- vita, érvek felsorakoztatása,

- adatgyűjtés terepen,

- múzeumlátogatás,

- csillagvizsgáló, planetárium,

- üzemlátogatás,

- gyűjtőmunka megadott témából,

útiterv készítése térképen, menetrend, útikönyv alapján.

ÉNEK-ZENE HELYI TANTERV 9. évfolyam

Éves óraszám: 38 óra – heti óraszám: 1 óra


A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé

váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös

zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra

ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen.

A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív

zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli.

Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a

sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.


Éneklés


tanterve

58

Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a

megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. Az

énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél

a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek

a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez.

A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező

szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös

éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta

intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

Zenei írás- olvasás

A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás

eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs nevek, illetve segítségükkel a

kottaolvasás, a ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei.

Zenehallgatás

A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé

teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a

zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A

közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene

megfigyelése felé irányuljon.

A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. A hosszabb

szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek,

zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános

művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel

párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége.

Önművelés

Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A

tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta,

szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok

önálló feldolgozására.

A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének

megértéséhez.

A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás

képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és

működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé

váljon.

Belépő tevékenységek

Tartalmak

Éneklés

Önálló népdaltanulás kottakép alapján

Autentikus előadásra való törekvés ( különösen a

magyar népdal világában)

Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés

csoportos zenei előadásban

Többszólamú művek (vegyeskari is) csoportos

éneklése

Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel

a tanult zenetörténeti korból

Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári

vezénylés alapján

Népdalok a magyar népdal minden műfajából

(népballada, sirató, katonadal, betyárnóta,

ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta)

Régi és új stílusú magyar népdalok

Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb

dalai

Más népek újabb dalai

Énekes anyag a magyar zene történetéből a

XVIII.század végéig (történeti énekek,

virágénekek)

Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr


tanterve

59

Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti

nyelven

dal)

Reneszánsz énekes művek

Barokk zeneművek, énekes szemelvények

Klasszikus dalok, zeneművek témái

Régi és új stílusú magyar népdalok

Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb

dalai

Más népek újabb dalai

XIX.századi magyar dalok

XX.századi zenei szemelvények

Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály

Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből

Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen

megszólaltatható témáinak éneklése

Zenehallgatás

A zene összetevőinek (pl. ütemformák,

dallamívek) felismerése, önálló értelmezése

hangzó zenei anyagok alapján

Népzenei és műzenei alkotások ismertetése,

korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott

népzenei forrásanyagok alapján

Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése

hangzó vagy írott dokumentumok

felhasználásával

A XIX. és a XX.század jellegzetes, meghatározó

stílusjegyeinek megismerése a zeneművek

hallgatása során

A romantika és a XX.század új zenei

műfajainak, formáinak, egyéb

jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek

hallás utáni összehasonlítása, elemzése.

Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása

példákkal

Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és

értelmezése a zene és társművészetek között

Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat

adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb

oktatóanyagok használata

Népzenei felvételek

A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai,

stílusjegyei

Művek, műrészletek a XIX. és a XX.század

kiemelkedő zenei alkotásaiból

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben

(különös tekintettel a XIX. és a XX.század

zenéjére)

Szórakoztató zene napjainkban

Improvizáció

Népdalperiódus rögtönzése megadott

dallamsorral.

Dallammodellként: az énekelt és meghallgatott

zenei anyag tartalmai (dallammotívumok:

műzenei és népzenei periódusdallamok)


tanterve

60

Zenei olvasás- írás

Dalok, zeneművek témáinak éneklése

szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult

hangnemekben, 2#-2b-ig.

Elemzési feladatok megadott szempontok

szerinti önálló megoldása

Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának

ritmikai és metrikai struktúrája,

dallamszerkezete, hangneme, formája, és

hangzásbeli sajátosságai

Zenei ismeretek

Népzene Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító,

lakodalmas, táncnóta

Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja,

stílusa

Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar

Zeneelmélet Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, nyolcad triola, tizenhatod triola

Ütemfajták: 3/8, 6/8.

Kottaismeret: 2# - 2b előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek

módosításai (a tanult hangnemi keretben).

Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor.

Hangzatismeret: dúr és moll.

Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo,

decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante,

staccato, legato; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero

Zeneirodalmi A magyar történeti zene műfajai:

Virágének, históriás ének, ungaresca

Népies műdal, magyar nóta, cigány zene;

Az európai zenetörténet műfajai:

Egyházi: gregorián, orgánum, mise, motetta, korál, kantáta, oratórium,

passio, requiem

Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera; concerto grosso, szvit,

nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia,

versenymű, vonósnégyes, trio, dal, mazurka, keringő, polonéz; etűd,

fantázia, nocturne, rapszódia; szimfonikus költemény; a romantikus, ill.

nemzeti opera; balett, operett, musical, chanson; spirituálé, blues, ragtime,

dixiland, swing, rock, stb.

Aktualitások a könnyűzenéből

Zenei szerkezetek, formák:

Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonáta-

forma


tanterve

61

Hangszerek:

Hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő; fuvola, oboa, klarinét, fagott;

trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum;

orgona, zongora, lant, hárfa

Zenetörténet A zenetörténet tanult korszakai:

Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus

Romantika, nemzeti romantika;

XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus,

neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia

Zeneszerzők:

Josquin, Palestrina, Lassus; Purcell, Lully, Monteverdi, Corelli, Vivaldi, D.

Scarlatti, J.S. Bach, Händel

XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak,

Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner

XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky,

Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski

–

XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők

A dzsessz.

Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a

Beatles, Webber; aktualitások


Éneklés

10 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek -

éneklése emlékezetből.

Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában.

Zenehallgatás

A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok, XIX. és XX. század

zenei stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben,

zeneműrészletekben

Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján

Improvizáció

Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben

Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz

Zenei olvasás- írás

Ismert dallamok utószolmizálása

2 #-2b ismerete

Hangnemek megállapítása előjegyzés alapján

Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése

Dúr és moll karakter felismerése

Ellenőrzés, értékelés, minősítés:

Alapelvei:

Folyamatos, rendszeres, egységes, egyszerű, áttekinthető

Kiszámítható, azonos feltételrendszerű


tanterve

62

Szolgálja a tanuló önkontrolljának fejlesztését

Jelezze a szülő számára gyermeke eredményességét, ill. esetlegesen kudarcát

Értékelje a szorgalmat, tehetséget és az alkotókézséget

Fajtái:

Órai értékelés (szóban az órai munka színvonalának visszajelzésére)

Szóbeli, éneklési ill. ritmikai felelet értékelése osztályzattal ill. szóban (tanár és a társak által)

Írásos értékelés, melynek érdemjegye bekerül a naplóba

Formái:

A zenei alapműveltséghez tartozó legfontosabb ismeretek szintjéről egyéni feleltetéssel

Témazáró dolgozat

Házi dolgozatok íratása

Az éneklési kézség fejlődését a közös éneklésekben figyelhetjük meg

KÉMIA HELYI TANTERV


A szakközépiskolában az általános iskolában megszerzett ismereti alapokon tovább építjük a

diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több

ponton érintkezünk e folyamat során: részben építünk rá, részben más szempontú

megközelítéssel megerősítjük és továbbfejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és

képességeit.

A szakközépiskolai tanulmányok ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára

készítenek fel, és kevés kiegészítéssel lehetővé teszik az alaptudományok vagy az alkalmazott

tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.

A kémiatanulásban a megértés dominál.

A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok

korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezik, és olyan alapot adnak a jelenségek

megértéséhez, amely az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is

kezelni tudja.

A diákok anyagismerete szakközépiskolai tanulmányaik során kiegészül a háztartás, a

közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves

anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek

kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi

hatását.

A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek új, összetettebb eszközök használatát

sajátítják el, műszereket és számítógépet is használnak a kísérletek, mérések során.

Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek elő és hajtanak végre,

estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket.

Az érdeklődők a problémamegoldás eszközeként képesek használni tudásukat: kísérletet

terveznek egy-egy probléma vizsgálatára, megoldására.


tanterve

63

A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai

kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során.

A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és

nagyon szívesen végzik a tanulók. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése

izgalmas kihívás számukra.

Az üzemlátogatásoknak

A szakmai gyakorlatok fontos szerepe ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen

vetületének bemutatásában, a pályaorientáció előkészítésében.

Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelőüzem szakemberei az általuk ismert

kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti

gondokat.

A tantárgyi koncentráció eredményeként az évfolyam végére színvonalas szóbeli és

írásbeli szövegalkotásra képesek a tanulók. Ki kell használni, hogy ezeket a

tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével.

A diákok ebben a korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti

gondokra. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok

világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is.

Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és

érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés

érdekében a gimnáziumi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása.

A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a

diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a

velük kapcsolatos információk kezeléséhez.


Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok,

valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen

meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme.

A diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem

pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a

környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az

értékeket.

Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási

készségüknek megfelelő ismeretekkel.

Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a

robbanásokig). Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók.

A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a

kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a

természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző

szempontok és módszerek, tudományágak alapján.

Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai

részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről.

Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva

fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a

letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának

szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó

legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus

használatában.


tanterve

64

Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket

kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására.

A kísérletek sokaságának megismétlése után legyenek képesek leírás alapján új kísérletek

elvégzésére.

A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot.


Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek

közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a

szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.

Az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos és a napi sajtó, a lexikonok, kézikönyvek, a

könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média kritikus, igényes használata.

A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása.

A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák,

tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése. A hírek követése,

összekapcsolása, összehasonlítása, értékelése.

Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas

felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában és ezek értelmezése,

használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása.

A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti

tevékenységekben. Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a

kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális

eszközök alkalmazásával.

A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb természeti jelenségek és folyamatok,

technikai alkalmazások felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata.

A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.


A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Használja

szakszerűen, balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értelmezzen egyszerű, kémiai

ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. Értse, hogyan kell a természetet

környezet- és egészségvédő módon használni.

A tanuló ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Ismerje a fontosabb elemek, szervetlen és

szerves vegyületek nevét jelét és tulajdonságait. Ismerje a kémiai reakciók főbb típusait, és

tudja a megismert reakciókat ezekbe besorolni.

A tanításhoz felhasznált tankönyv Dr. Kónya Józsefné Kémia című könyve.

A tantárgyat egy éven keresztül, heti két órában tanítjuk.

Számonkérés módja:

Szóbeli feletet

Írásbeli felelet

Témazáró dolgozat ( két alkalom 9

A félév során legalább két tantárgyi osztályzatot adunk.

A tananyag részletes leírása


Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága,

kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.


tanterve

65

Tájékozódás a

részecskék világában

Atomszerkezet:

Atommodellek a tudománytörténetben.

Az alapállapotú atom.

Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák,

elektronpár, párosítatlan elektron.

Vegyértékelektronok, atomtörzs.

Molekulaszerkezet

Elektronnegativítás, Kovalens kötés: szigma- és pi-kötés, delokalizált kötés,

poláris és apoláris kötés.

A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők.

Apoláris molekula, dipólusmolekula, a dipólusosság feltételei.

Anyagi halmazok

Avogadro-törvénye. A gázok moláris térfogata, gázok sűrűsége. Első- és

másodrendű kötések, fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei.

Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata.

Oldatok hígítása..

Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3).

A kémiai reakciók a

részecskék ismeretében

Termokémia

Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele.

Reakciósebesség és egyensúly:

A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet,

katalizátorok)

Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly.

Sav-bázis reakciók

Sav és bázis fogalma Brönsted szerint, sav-bázis párok.

Erős és gyenge savak és bázisok.

A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25 C-on), kémhatás, pH.

Közömbösítés, semlegesítés.

Redoxireakciók

Oxidáció és redukció (elektronátadással), oxidáló- és redukálószer, a két

fogalom viszonylagossága.

Galvánelemek

A galvánelem működési elve.

Elektród, katód és anód.

Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő,

standardpotenciál.

A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor)

és környezetvédelmi vonatkozásai.

Elektrolízis

Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében).

Faraday-törvények.

Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó


tanterve

66

elektrolízise).

Szénhidrogénkincsünk

mint energiahordozó

Szerves kémia,

A szén központi szerepe.

A földgáz és a kőolaj. Keletkezésük.

Szénhidgogének

A metán (részletesen), égése, hőbontása

PB-gáz, környezetkímélő autógáz.

Kőolaj-feldolgozás, kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a

környzeti problémákra vizek olajszennyezése, talaj

szennyezés,kipufogógázok

A telített szénhidrogének, alkánok, összegképlet és szerkezeti képlet,

homológ sor, általános összegképlet. Konstitúciós izomerek, a szabályos

nevezéktan alapjai, alkilcsoport. Az alkánok égése, tűzoltási lehetőségek.

Aromás szénhidrogének, a benzol (részletesen), szubsztitúciós

reakciókészsége, jelentősége, mérgező hatása.

Legfontosabb

műanyagaink

Természetes és szintetikus eredetű műanyagok. Telítetlen szénhidrogének

Az etén (részletesen), addíciós reakciói (halogén-, hidrogén-halogenid-,

víz-, hidrogénaddíció), polimerizáció, polietilén (PE). Konformáció, sztirol,

polisztirol (PS). Az alkének ipari jelentősége, geometriai (cisz-transz)

izomerek. Diének (butadién, izoprén), kaucsuk, gumi, műgumi. Alkinek,

etin, addíciós reakciói, reakciója nátriummal, ipari jelentősége. Halogénezett

szénhidrogének: A fontosabb halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-

klorid, PVC, teflon) tulajdonságai, jelentőségük, környezeti hatásuk (freon

és PVC.

Szerves vegyületek a

kamrától a

laboratóriumig

Alkohol – alkoholok

Funkciós csoport. Az alkoholok általános szerkezete. Az etanol

(részletesen), halmazszerkezete (hidrogénkötés), főbb fizikai sajátságai,

jelentősége, éghetősége, reakciója nátriummal.. Az alkoholizmus, a metanol,

a glicerin, a fenol. Az alkoholok lebomlásának első terméke a szervezetben:

az aldehidek. A formaldehid (részletesen), formalin, redukciója és

oxidációja, előállítása és jelentősége.

Aceton – ketonok

Az aceton (részletesen), negatív ezüsttükörpróba, jelentősége.

Ecet – karbonsavak

Hidrogénkötésre való hajlam.

A hangyasav és az ecetsav (részletesen), sav-bázis tulajdonságok,

jelentőség.

A biológiai és kémiai szempontból fontos karbonsavak (zsírsavak, tejsav,

benzoesav, szalicilsav).

Illatok, ízek, fűszerek , aromaanyagok, viaszok– karbonsavészterek

Előállításuk karbonsavból és alkoholból, főbb fizikai sajátságaik,

előfordulásuk, felhasználásuk.


tanterve

67

Zsírok, olajok – gliceridek

Zsírok és olajok, főbb sajátságaik, margaringyártás.

A használt sütőzsiradékok környezeti problémája, újrahasznosítása.

A foszfatidok és a nitroglicerin.

Szappanok, mosószerek

Szappangyártás, szappanok, a tisztító hatás mechanizmusa, szennyvíz

Szintetikus mosószerek, kozmetikumok

Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok

Egyszerű cukrok

Funkciós csoportjaik, a glükóz (részletesen), erjedés, a fruktóz, biológiai

jelentőségük.

Konfiguráció, optikai izoméria (léte).

Diszacharidok.

A maltóz, a sörgyártás, a szacharóz, biológiai jelentőségük.

A mono- és diszacharidok redukáló hatása (ezüsttükörpróba, Fehling-

reakció).

Poliszacharidok.

A cellulóz, papír, újrahasznosítási lehetőségek, a keményítő, a glikogén, a

redukciós készség hiánya.

Tej, tojás, hús – fehérjék

Az aminok, aminocsoport, bázikusság.

Amidok, az amidcsoport szerkezete.

A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, amfotéria, az

aminosavak kapcsolódása, polipeptidek, fehérjék.

A fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezete.

A fehérjék biológiai szerepe

A biológia határán

Nukleinsavak: a ribóz, a 2-dezoxi-ribóz, nukleotidok, a nukleotidok

kapcsolódása, az RNS, bázissorrend, a DNS kettős hélix. A nukleinsavak

jelentősége, a fehérjeszintézis vázlata. Az örökítőanyag módosulása,

mutációk, mutagén anyagok. Nukleinsavrombolás sugarakkal (atombomba,

ózonlyuk, csíramentesítés). Reakcióláncok: biokémia és vegyipar,

hasonlóságok, eltérések.

A teától a heroinig A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek,

drog (alkohol, nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus,

hozzászokás, függőség, hatásuk az egyén és a társadalom szintjén.

Környezeti szerves

kémia

Energiagazdálkodás: fosszilis, hasadó és megújuló energiaforrások,

előnyeik, hátrányaik. Műanyagok: le nem bomlás, hulladékégetés, dioxin.

Táplálékaink: növénytermesztés, peszticidek, állattenyésztés,

antibiotikumok, hormonok, tartósítószerek, E-számok, biogazdálkodás.

Van-e harmadik út? Tervgazdaság és piacgazdaság, fogyasztói társadalom, a

fenntartható fejlődés és a környezet, hol van az „elég” a személyes és a

társadalmi léptékű fogyasztásban.



tanterve

68

A tanuló sorolja fel a szerves vegyületeket felépítő elemeket. Tudja a szerves vegyületek főbb

alaptípusait (telített, telítetlen, aromás, nyílt láncú, gyűrűs, szénhidrogén stb.). Ismerje a

köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket,

molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani

hatásukat. Használja szakszerűen, balesetmentesen, környezet- és egészségvédő módon a

szerves vegyipari termékeket. Ismerje fel a mindennapi életben gyakran előforduló kolloid

rendszereket. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel, és ismerje

hatásukat az emberi szervezetre. Az elvégzett tanulókísérleteket mutassa be; eközben

használja szakszerűen a vegyszereket és a kísérleti eszközöket. Értelmezze az elvégzett vagy

bemutatott kémiai reakciókat. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Soroljon fel

szerves vegyületekkel kapcsolatos környezeti problémákat, és említsen megoldási

lehetőségeket ezekre. Ismerje a gazdasági fejlődés árnyoldalait, környezeti hatásait és a

fenntartható fejlődés fogalmát.

MAGYAR IRODALOM HELYI

TANTERV


Oktatási cél: irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek közvetítése

Nevelési cél: Az egyes kultúrtörténeti szakaszok megismerése során sajátítsák el a tanulók az

adott kor életmódját jellemző világnézetet, vessék össze sajátjukkal, s a tanultakat

felhasználva legyenek képesek egy egészségesebb életmód kialakítására. Az antik, középkori

alkotók műveiben vegyék észre a természet tiszteletét, ez ösztönözze őket környezetük

védelmére. Az egyes irodalmi alkotások segítsék a tanulókat egy környezettudatosabb lét

kialakítására!


A tanulmányi szakasz végére a tanulóknak legyen átfogó képe az európai irodalom

fejlődéséről!

Ismerjék a műnemek, műfajok jellemzőit!

Tudják jellemezni az egyes korstílusokat!

Ismerjenek híres műveket mindegyik korszakból!

Ismerjék az egyes irodalmi korszakok életműveit, portréit!


tanterve

69

Sajátítsák el az egyes korszakra jellemző látásmódokat!

Tudásukról legyenek képesek írásban és szóban számot adni!


tanulási képesség

az irodalom és az olvasó kapcsolata

ítélőképesség kialakítása

esztétikai és erkölcsi érzékenység

önálló ismeretszerzés

Magyar irodalom

9. évfolyam

Óraszám: 111 óra

Tanítási ciklus: 3 óra / hét

Használt könyvek: Somos Béla: Irodalmi atlaszkönyvek

9. évfolyam

Somos Béla: Irodalmi atlaszkönyvek

Szöveggyűjtemény

9. évfolyam

Nemzeti Tankönyvkiadó

Részei

Az ókor irodalma

A középkor irodalma

Az európai reneszánsz

A barokk irodalma – a magyar barokk

Fogalmak

antikvitás

apokrif,apokalipszis

archetípus

Biblia

evangélium


tanterve

70

humanizmus, reneszánsz

in medias res

kánon, kanonizáció

katarzis

toposz

időmértékes verselés: hexameter, pentameter, disztichon, Balassi-strófa

Műfajok

Dráma: ókori dráma, tragédia, komédia

Epika: eposz, legenda, mítosz, mitológia

Líra: szapphói, alkaioszi, anakreoni dalok, ballada, szonett, epigramma, elégia, zsoltár

Témakörök Óraszám Tartalmak Alkotók Művek

Portrék az ókor

irodalmából

42 A homéroszi epika

A trójai mondakör

Homérosz Íliász

Odüsszeia

A görög líra Szapphó

Alkaiosz

Anakreon

Válogatott

versek

A latin líra Catullus

Horatius

Vergilius

válogatott

versek

Az antik lírai műfajok

jellemzői

Időmértékes verselés

Színház és dráma A thébai mondakör

A görög dráma

A dionüszoszi

ünnepek

Szophoklész Antigoné

A Biblia Az Ószövetség

könyvei

Mózes

Noé

József

Jónás

Teremtés-

történetek

A vízözön

Az egyiptomi

fogság

Az Újszövetség János Jézus élete

A középkor

irodalmából

23 A keresztény irodalom

Legendák, krónikák

Walter von

Vogelweide

válogatott

versek


tanterve

71

Himnuszok, trubadúr-

líra, vágánsköltészet

Jacopone da

Todi

választott

himnuszok

Portrék Villon A nagy

testamentum

Dante Isteni

színjáték

Verstan: oktáva, tercina

Az európai

reneszánsz

36 Az itáliai reneszánsz

Reneszánsz a képző-

művészetben és az

irodalomban

Portrék Epika Boccaccio Dekameron

Líra Petrarca Daloskönyv

Színház és dráma A reneszánsz dráma Shakespeare Rómeó és

Júlia vagy

Hamlet

Látásmódok A reneszánsz életfel-

fogás: emberközpontú-

ság

Magyar reneszánsz A magyar ir. kezdetei

Portrék Janus

Pannonius

Balassi Bálint

Itáliai,

magyar és

pajzán epig-

rammák

Elégiái

Választott

szerelmes

versei

Egy

katonaének

1 istenes vers

Látásmódok A humanista életfelfo-

gás

A barokk irodalma 5 óra A barokk a képző-

művészetben

Portrék A barokk eposz Zrínyi Miklós Szigeti

veszedelem

Ismétlés, összefog-

lalás

2 óra

A fennmaradó 4 óra az írásbeli témazáró dolgozatok írására és javítására szolgál.

Javaslatok a témazáró fogalmazásokra


tanterve

72

Száma: 1témazáró fogalmazás/ félév

Műfaj: élménybeszámoló, beleéléses fogalmazás az antik művek valamelyikével

kapcsolatban

Leíró fogalmazás ( Pl. Shakespeare színházában jártam)


A témának és műfajnak megfelelő fogalmazás írása a szövegalkotás szabályai szerint

A tanult művek szereplőinek jellemzése

Az ismert versformák megnevezése

Az olvasott művek elhelyezése korban

Adott művek stílusának felismerése

A tanult irodalmi műfajok és műnemek pontos ismerete

Egyes alkotok életművének, portréinak részletes ismerete ( Balassi, Janus Pannonius,

Shakespeare, Dante, Zrínyi Miklós )

10. évfolyam

Óraszám: 111 óra


Használt könyvek: Somos Béla- Hódi Gyuláné: Irodalmi atlaszkönyvek

10. évfolyam

Somos Béla: Irodalmi atlaszkönyvek

Szöveggyűjtemény

10. évfolyam


Részei

Klasszicizmus és klasszika

A romantika kora


tanterve

73

Fogalmak

allegória

„felesleges” ember

felvilágosodás

ideálkeresés, ideálteremtés

jellemkomikum, helyzetkomikum

klasszicizmus

polifónia

prófécia

reformkor

rokokó

romantika

szentimentalizmus

speen

ütemhangsúlyos verselés

vátesz

Műfajok

Dráma: klasszicista dráma, romantikus dráma, mesedráma/drámai költemény

Epika: pikareszk, tézisregény, robinzonád, verses regény, utaztató regény, történelmi

regény, romantikus regény

Líra: hangulatlíra, rapszódia, óda, elégia, elégico-óda, létösszegző vers, műballada, gondolati

költemény


tanterve

74


Színház és dráma 4 A klasszicista dráma Moliére Tartuffe

Hármas egység

A rezonőr szerepe

Felvilágosodás és

klasszicizmus

29 A felvilágosodás esz-

mesrendszere

Az érzékenység kul-

tusza

A magyar felvilágo-

sodás

Két korszak határán

Világirodalmi

portrék

Voltaire Candide, avagy

az optimizmus

Rousseau válogatott

tanulmányai

Magyar irodalmi

portrék

Kármán József Fanni hagyomá-

nyai

Kazinczy Ferenc Fogságom naplója

Bessenyei György Magyarság

Batsányi János A franciaországi

változásokra

Csokonai Vitéz

Mihály

Tartózkodó kére-

lem, A Reményhez

A tihanyi Echóhoz

Az estve, Konstan-

cinápoly

A Magánossághoz

Jövendölés az első

oskoláról…


tanterve

75

Memoriter: A Reményhez és néhány szabadon választott részlet Csokonai klasszicista

verseiből


Portré Klasszicizmus és ro-

mantika határán

Berzsenyi Dániel A magyarokhoz I-

II.

Osztályrészem

A közelítő tél

Horác

Búcsúzás Keme-

nesaljától, Levél-

töredék…

A romantika kora 41

A világirodalmi

romantika

A fantázia világa

A kiábrándult roman-

tika

Portrék Byron v. Keats

Shelley v. Poe

választott versek

Puskin vagy

Hoffmann

Jevgenyij Anyegin

vagy Az arany vi-

rágcserép

Nemzeti romantika

Színház és dráma A nemzeti dráma és

színjátszás megterem-

tése

Katona József

Vörösmarty Mi-

hály

Bánk bán

Csongor és Tünde

A nemzeti romantikus

líra

Portrék Kölcsey Ferenc Vanitatum vanitas

Himnusz, Huszt


tanterve

76

Zrínyi dala, Zrínyi

második éneke

Paraneisis

Vörösmarty Mi-

hály

Szózat, A Gutten-

berg-albumba

Gondolatok a

könyvtárban,

Előszó, A vén ci-

gány

Nemzeti, népies

költészet

31

Memoriterek: Katona: Tiborc panasza

Kölcsey: Himnusz, Huszt

Vörösmarty: A Guttenberg-albumba, Szózat

Életművek Petőfi Sándor

Petőfi tájleíró versei válogatott versek

Szerelmi költészete Minek nevezzelek?

Szeptember végén

Beszél a fákkal…

Forradalmi versei

Költészete a szabadság-

harc idején

választott versek

válogatott versek

Látnok-versei Egy gondolat bánt

engemet, Az ítélet

Az epikus Petőfi Az apostol vagy

A helység kalapá-

csa


tanterve

77

Életművek Arany János Toldi estéje

A nagykőrösi korszak

versei és balladái

A walesi bárdok,

Ágnes asszony

Szondi két apródja

Arany versei a szabad-

ságharc bukása után

Letészem a lantot,

választott versek

Az Őszikék versei és

balladái

Hídavatás

Vörös Rébék

Epilógus

Ismétlés 2

A fennmaradó 4 óra témazáró fogalmazások, feladatlapok írására fenntartva.

Memoriterek: Egy-egy választott vers Petőfi egyes pályaszakaszaiból

Egy választott ballada Arany Jánostól

Javaslatok az írásbeli témazáró fogalmazásokra

Száma: 2 fogalmazás félévente

Műfaja: Érvelés vagy önálló műelemzés

Összehasonlító elemzés



tanterve

78

Az egyes témakörökhöz tartozó írók, költők pályaképének ismerete

Az életművekhez tartozó költők, Petőfi és Arany munkásságának teljeskörű ismerete

Az egyes korstílusok, kiemelten a klasszicizmus és romantika jellemzőinek elsajátítása

A tanult műfajok felismerése, a magyar dráma kialakulásának története

A tanuló legyen képes egy-egy alkotó pályaszakaszáról írásban és szóban

összefüggően szöveget alkotni, és bármely ismert művet adott szempontok alapján

értelmezni

A memoriterek pontos előadása

11.évfolyam

Óraszám: 111 óra


Használt könyvek: Mohácsy Károly: Irodalom

11. évfolyam

Mohácsy Károly: Irodalmi szöveggyűjtemény

11. évfolyam

Krónika Nova Kiadó

Részei

A magyar romantikus regény

A drámai költemény, a többszintes dráma

Az európai realizmus

A magyar realista próza kezdetei

Új korszak határán: Vajda költészete

A klasszikus modernség kezdetei


tanterve

79

A Nyugat első nemzedékének fő alkotói

Fogalmak

realizmus

tézis, antitézis, szintézis

szimbólum, szimbolizmus

impresszionizmus

szecesszió

historizmus, akadémizmus

l’art pour l’art

parnasszizmus

polifonikus regény

tolsztojanizmus

naturalizmus

groteszk, irónia, humor

analitikus dráma, drámaiatlan dráma

mégis-morál

Műfajok

Dráma: drámai költemény

Epika: elbeszélés, novella, realista regény, karcolat, paródia

Líra: hangulatlíra, idő-és értékszembesítő vers, ars poetica, önmegszólító vers


A magyar romantikus 4


tanterve

80

regény

Látásmódok Romantikus ember-

eszmény: idealizált

hős

Jókai Mór Az arany ember

Színház és dráma 6 Többszintes dráma:

drámai költemény

Madách Imre Az ember tragé-

diája

A lét kérdései a drá-

mairodalomban

A Tragédia előzmé-

nyei, szerkezete,

szereplői

A Tragédia eszme-

rendszere

Az európai realizmus 26 A regény fejlődése

a XIX. században

A francia realista re-

gény: a pénz mint az

élet egyedüli mozga-

tója

Az orosz realizmus:

Hogyan nem szabad

élni?

Portrék Balzac vagy Goriot apó vagy

Stendhal Vörös és fekete

vagy

Flaubert Bováryné

Gogol A köpönyeg

Tolsztoj Ivan Iljics halála


tanterve

81

vagy

Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés

Csehov A csinovnyik

halála

A magyar realista

próza

18 A magyar realista

próza kezdetei

Portrék Mikszáth novella-

művésete

Mikszáth Kálmán Tót atyafiak

Jó palócok

Mikszáth, a regény

író-a dzsentri megje-

lenése

Beszterce ostroma

vagy A Noszty

fiú esete…

Életművek Móricz újfajta pa-

rasztábrázolása

Móricz Zsigmond Tragédia, Barbá-

rok

Úri muri vagy

Árvácska vagy

Rokonok

Új korszak határán 2 Vajda János

költészete

Az üstökös

Nádas tavon

Virrasztók

Húsz év múlva

A klasszikus modern-

ség kezdetei

3 Szimbolista költé-

szet

Baudelaire

Rimbaud

válogatott versek

Impresszionista

költészet

Paul Verlaine válogatott versek

A Nyugat első nemze-

dékének fő alkotói

45

Életművek Ady újszerű lírája Ady Endre Góg és Magóg…

Új vizeken járok


tanterve

82

Hunn, új legenda

Hiány-és halálversek Harc a nagyúrral

Kocsi-út az éjsza-

kába, Párizsban

járt az Ősz

Szerelmi költészete Lédával a bálban

Héja-nász

az avaron

Elbocsátó, szép

üzenet

Világháborús versei Emlékezés egy

nyár-éjszakára

Az eltévedt lovas

Mag hó alatt

A halottak élén

Krónikás ének…

Istenes versei A Sion-hegy alatt

válogatott versek

Magyarság versei Nekünk Mohács

kell

A fajok cirkuszá-

ban

Magyar jakobinus

dala

Babits költészete és

írói pályája

Költészetének

kezdete

Babits Mihály A lírikus epilógja

In Horátium

Esti kérdés


tanterve

83

Világháborús versei Húsvét előtt

Fortissimo

A prófétaszerep

vállalása

Cigány a siralom-

házban

Jónás könyve

Jónás imája

A halál árnyékában Ősz és tavasz

között

Balázsolás

Kosztolányi Dezső

költészete

A gyermek és a játék

motívuma verseiben

Kosztolányi

Dezső

Mostan színes

tintákról…

A szegény kis-

gyermek panaszai

Kosztolányi hangu-

lati lírája

Szeptemberi

áhitat

Boldog, szomorú

dal

Halotti beszéd

Hajnali részegség

Az epikus Koszto-

lányi

Esti Kornél: válo-

gatott novellák

A lélektani regény Édes Anna

Portrék Az impresszionista

hangulatlíra közvetí-

tői

Juhász Gyula Tiszai csönd

Tápai lagzi

Milyen volt…

Anna örök

Tóth Árpád Lélektől lélekig


tanterve

84

Körúti hajnal

Esti sugárkoszorú

Látásmódok A groteszk és a pa-

ródia a magyar

irodalomban

Karinthy Frigyes Így írtok ti

Tanár úr kérem

részletek

Ismétlés 3

A fennmaradó 4 óra a témazáró fogalmazások, feladatlapok írása, javítása.

Memoriterek

3 szabadon választott vers Ady egyes pályaszakaszaiból

Részlet a Jónás könyvéből

1 szabadon választott Juhász Gyula vagy Tóth Árpád vers

Javaslatok az írásbeli témazáró fogalmazásokra

Száma: 1 dolgozat/félév

Műfaj: Novellaelemzés adott szempontok alapján

Önálló verselemzés vagy érvelés


Az egyes tartalmakhoz és témakörökhöz tartozó alkotók pályájának ismerete

Az életművek részletes elsajátítása

Logikus érvelés egyes életszemléletek mellett vagy ellen

A költészetben megjelenő új motívumok(hiány, halál, helytállás) értelmezése

A tanult alkotók elhelyezése korban, korstílusuk meghatározása

A történeten túl a tanulók legyenek képesek az adott művek filozófiai értelmezésére

A memoriterek pontos elsajátítása


tanterve

85

12. évfolyam

Óraszám: 95 óra


Használt könyvek: Mohácsy Károly-Vasy Géza: Irodalom

12. évfolyam

Mohácsy Károly- Vasy Géza: Irodalmi szöveggyűjtemény

12. évfolyam

Krónika Nova Kiadó

Részei

Életfilozófiák a XX. század elején

Az avantgárd irodalma

József Attila költészete

Radnóti Miklós munkássága

A XX. század második felének irodalma

Kortárs irodalom

Fogalmak

abszurd

szürrealizmus

avantgárd, expresszionizmus, futurizmus

pozitivizmus


tanterve

86

freudizmus

marxizmus

szellemtörténet

egzisztencializmus

posztmodern

Műfajok

Dráma: az epikus dráma, abszurd dráma

Epika: regénytípusok

Líra: eclogák, idill, szonettciklus, szabadvers


A lét abszurditása 15 XX.századi

életfilozófiák

Franz Kafka Átváltozás

Thomas Mann Mario és a varázsló

Hemingway Az öreg halász és a

tenger vagy

Albert Camus Közöny vagy

Bulgakov A mester és

Margarita

Színház és dráma Az epikus dráma Bertolt Brecht Kurázsi mama és

gyermekei vagy

Dürrenmatt Az öreg hölgy

látogatása vagy

Fizikusok vagy

Becket Godot-ra várva

Életművek 25 József Attila

életműve

Újnépiesség a költő

verseiben

József Attila Tiszta szívvel

Klárisok, Medáliák


tanterve

87

Az éjszaka- versek

A tárgyias-intellek-

tuális líra

A város peremén

Külvárosi éj

Téli éjszaka

József Attila gondo-

lati versei

A Dunánál

Eszmélet

Hazám

Thomas Mann

üdvözlése

A nő és a gyermek

motívuma a költő

verseiben

Kései sirató

Nagyon fáj

Óda

Az utolsó versek Íme, hát megleltem

Karóval jöttél

Talán eltűnök…

Portrék 15 A”posztklasszikus”

Radnóti Miklós

Életrajz, pályakép Radnóti Miklós Mint a bika

Kezdeti versek: az

avantgárd hatása

Kortárs útlevelére

A klasszicizálódó

Radnóti Miklós

Első ecloga

Negyedik ecloga

Töredék

Hetedik ecloga

Sorsvállalás,

beletörődés

Tétova óda

Levél a hitveshez

Az utolsó versek Razglednicák

Erőltetett menet

Járkálj csak…

Portrék 34 A XX. sz. második Illyés Gyula Az említett költők


tanterve

88

felének lírája

Szabó Lőrinc verseiből

Pilinszky János válogatott

Nagy László művek

Weöres Sándor

Nemes Nagy Ágnes

A XX.sz. második

felének epikája

Groteszk a magyar

irodalomban

Örkény István Egyperces novellák

Tóték

Ottlik Géza Iskola a határon

vagy

A formabontás évei Eszterházy Péter Függő vagy

más szabadon

választott regénye

Egy Nobel-díjas

regény

Kertész Imre Sorstalanság

A nő lelke a magyar

irodalomban

Németh László

Weöres Sándor

Iszony vagy

Psyché

Színház és dráma Sarkadi Imre Elveszett

paradicsom vagy

Nádas Péter, Spíró

György, Parti Nagy

Lajos,

választott színmű

Összefoglalás,

rendszerezés

2

Memoriterek

József Attila: Tiszta szívvel

Óda ( részletek )


tanterve

89

Az utolsó vershármas valamelyike

Radnóti Miklós: 1 szabadon választott vers

A fennmaradt 4 óra írásbeli témazárók és javításokra fenntartva.

Javaslatok a témazáró fogalmazásokra

Száma: 1 dolgozat / félév

Műfaj: Önálló, ismeretlen mű elemzése megadott szempont alapján vagy érvelés

Összehasonlító elemzés

Az érettségire bocsátás követelményei

Váljanak képessé a tanulók arra, hogy értékeljenek, értő módon olvassanak,

befogadjanak modern alkotásokat is!

Értsék meg a művek üzeneteit, az irodalmi nevelés célját, egy szélesebb látókörű,

egészségesen, testi-lelki harmóniában élő, környezetét kímélő ember „megalkotását” a

művek által!

Legyenek képesek ne köznapi stílusban, hanem szépirodalmi módon kifejezni

gondolataikat szóban és írásban egyaránt!

A tanulók értékelése

A tanulók teljesítményének értékelésében érdemes elkülöníteni az úgynevezett diagnosztizáló,

helyzetfelmérő értékelési alkalmakat a záró értékelés feladathelyzeteitől.

A tanulók értékelése érdemjeggyel történik.

A számonkérés módja történhet szóban és írásban.

A számonkérés módjai

Diagnosztizáló, helyzetfelmérő mérés

szóbeli felelet adott téma alapján

írásbeli számonkérés kifejtő kérdések alapján


tanterve

90

memoriter

írásbeli számonkérés tesztek segítségével (adatok, fogalmak, műismeret

számonkérése)

Záró értékelés

Témazáró feladatlap az egyes témakörök végén

Témazáró fogalmazás adott műfaj alapján

A tanulók értékelésének szempontjai

Szóbeli felelet : a felelet tartalmát és a tanuló előadásmódját együttesen értékeljük.

Jeles osztályzat:

A tanuló bebizonyította jártasságát az adott témát illetően

Széleskörű tudásról tett tanúbizonyságot

Felelete logikus felépítésű, önálló

Szókincse választékos, az adott téma terminusait használja

Tárgyi tévedései nincsenek

Jó osztályzat

A tanuló felkészült az adott témából, abban megfelelő jártasságot tanúsít

Felelete önálló, logikus felépítésű, folyamatos

Szókincse választékos

Apróbb tévedései vannak, egyszer segítségre szorul

Közepes osztályzat

A tanuló tudása az adott témakört illetően megfelelő

Előadásmódja kicsit bizonytalan, nem önálló


tanterve

91

Több tárgyi tévedést tartalmaz felelete, vagy nagyobb hiányosság fedezhető fel benne

Elégséges osztályzat

A tanuló az adott témában csak kevés tudásról tesz tanúbizonyságot

Felelete nem önálló, csak kérdésekre válaszol

Felkészültsége hiányos, csak a minimális részletekre kiterjedő

Előadásmódja szaggatott vagy logikátlan felépítésű

Szókincse szegényes

Elégtelen osztályzat

A tanuló az adott témában teljes tájékozatlanságáról tesz tanúbizonyságot

A kifejtős kérdés alapján történő számonkérés során az értékelés szempontjai megegyeznek a

szóbeli feleletével, de az előadásmódot az írásbeli felelet szerkesztése, szókincse,

nyelvhelyessége helyettesíti.

Írásbeli feladatlapok

Értékelésük pontszám alapján történik.

Jeles osztályzat: 90-100%

Jó osztályzat: 80-89%

Közepes osztályzat: 65-79%

Elégséges osztályzat:51-64%

Elégtelen osztályzat: 0-50 %

Témazáró fogalmazások értékelése

3 szempontot veszünk figyelembe a fogalmazások értékelésénél:

tartalmi megfelelés ( az adott témáról a tanuló ismeretei megfelelők, minden

fontos részletre kiterjedők, a címmel és a műfaji követelményekkel összhangban

vannak )


tanterve

92

szerkesztés ( az egyes bekezdések jól elkülönülnek, a fogalmazás felépítése

logikus, az egyes bekezdések közötti kapcsolat jól átvezetett, a szöveg makro-és

mikrostruktúrája releváns, a szöveg egészét tekintve arányos felépítésű )

nyelvhelyesség ( a tanuló szókincse az irodalmi nyelvhez közelítő, nélkülözi a

nyelvi standard-től eltérő szófordulatokat, a mondatokon belül az egyeztetések

megfelelők, nyelvhelyességi és helyesírási hibákat nem követ el )

A helyesírási hibák minősítése

Durva hibák: 3 hibapont ( kis-és nagybetű tévesztése, igekötős igék helyesírása, kettőzés,

hangtörvények tévesztése, ly-j tévesztése tagadószó egybeírása )

Súlyos hibák: 2 hibapont ( ékezetes hibák, egybe-és különírás, elválasztás, dátum )

Kisebb hibák:1 hibapont ( elírás, a-á tévesztése, e-é tévesztése, nem közhasználatú nevek

írásának tévesztése)

Központozási hibák: maximum 3 hibapont adható

Íráskép: maximun 3 hibapont rendetlen nehezen olvasható írásért

Értékelés: 0-8 hibapont ( jeles)

9-15 hibapont(jó)

16-22 hibapont( közepes)

23-30 hibapont ( elégséges )

30 hibapont felett: (elégtelen )

A helyesírás a nyelvi jegynek csak az egyik részét képezi, de amennyiben a nyelvi jegy egyik

része elégtelen, úgy az egész nyelvi jegy minősítése elégtelen lesz.

A félévi és év végi értékelés módja

A félévek során adott osztályzatok alapján értékelünk. Egy félévben irodalomból 4 osztályzat

a javasolt, amely megfelel a tantárgy heti óraszáma + 1 érdemjegynek. A félév tájékoztató

jellegű. A tanév végén egész évet értékelünk. Az osztályzatok összetételére javaslunk:

évente legalább 1 szóbeli feleletjegyet

1 érdemjegyet memoriterekre


tanterve

93

2 témazáró fogalmazásra adott osztályzatot

2 témazáró feladatlapra adott érdemjegyet

2 egyéb osztályzatot ( órai munka, kiselőadás,házi dolgozat, írásbeli felelet stb. )

A magyar nyelv és irodalom helyi tantervét a humán munkaközösség magyar szakos tagjai

közösen állították össze, és annak teljesítését magukra nézve kötelezőnek tekintik.

MAGYAR NYELV ÉS

KOMMUNIKÁCIÓ HELYI

TANTERV

Általános célok és követelmények

Az iskolai nevelés elsődleges célja a tanulók személyiségének fejlesztése, az

embernevelés

Környezettudatos életszemlélet kialakítása

A diákok felkészítése a magánéleti és a közéleti szerepek betöltésére

Egészséges életmódot folytató, a kommunikáció minden szintjén megfelelő

személyiség kialakítása

A különböző ismeretek elsajátítása a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési és

kommunikációs képességeinek kialakításához

Megfelelő szövegértési és szövegalkotási készség kialakítása

A magyar nyelvi ismereteken kívül kiemelt szerep jusson a diákok

kommunikációs képzésének

9., nyelvi előkészítő évfolyam

Óraszám: 74

Tanítási ciklus: 2 óra/hét

Tankönyv: Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció

a nyelvi előkészítő évfolyam számára

Részei


tanterve

94

Hogyan tanuljunk?

A kommunikáció alapjai

Szövegről szövegre

Helyesírásunk alapjai

A fogalmazás lépései

A magyar grammatika alapjai

A nyelvek világa

Témakörök Óraszám Tartalmak

Hogyan tanuljunk? 6 A tanulás módszerei

A megértés útjai

A vázlatírás

A kiselőadás és felelet

Kommunikáció 10 A kommunikáció fogalma

A hatékony kommunikáció

A kommunikáció formái

A kommunikációs kapcsolat

A nem nyelvi kommunikáció

A nyilvános beszéd

A vita

Szöveg 6 A szöveg témája

A téma kifejtése

Anyaggyűjtés

Szövegek között

Helyesírásunk alapjai 14 Rövid-és hosszú magánhangzók

Kettőzés, rövid mássalhangzó

A különírás és az egybeírás


tanterve

95

A kezdőbetű

Az idegen szavak helyesírása

Írásjelek, központozás a szövegben

A szöveg 8 A szövegalkotás lépései

Az anyaggyűjtés forrásai

Könyvtár, katalógusrendszer

A szöveg bekezdései

A szöveg logikai felépítése

Az érvelés

A szöveg formálása

Nyelvi szintek 16 A nyelv rendszere

A hangok

A szóelemek

A magyar nyelv szófaji rendszere

A mondat felépítése

Az egyszerű mondatok

Az összetett mondatok

A mondat szórendje

A mondatfajták

Nyelv és társadalom 6 A nyelvek világa

Anyanyelvünk

Anyanyelvünk és más nyelvek

Nyelvcsaládok

Mit jelent? Idegen szavak nyelvünkben

Mit jelent? Archaizmusok a magyarban

Év végi ismétlés 4


tanterve

96

A fennmaradó 4 óra dolgozatokra és javításokra fenntartva.


A tanuló legyen képes önállóan tanulni az újonnan megismert tanulási

technikák szerint

Legyen képes adott szöveg vázlatát elkészíteni

Ismerje a kommunikáció formáit

Sajátítsa el a szövegalkotás lépéseit

Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat írásban

Ismerje fel a tanult szófajokat és mondatfajtákat

Legyen képes elhelyezni anyanyelvét a világ nyelveinek sorában

9. évfolyam

Óraszám: 37

Tanítási ciklus: 1 óra/hét

Tankönyvek: Antalné Szabó Ágnes-Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció

Tankönyv, 9-10. évfolyam


Antalné Szabó Ágnes-Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció

Munkafüzet a 9. évfolyam számára


Részei

Könyv-és könyvtárhasználat

Kommunikáció

A nyelvi szintek

Helyesírás

A szöveg

Témakör Óraszám Tartalom


tanterve

97

Könyv-és könyvtárhasználat 2 Az információhordozók főbb típusai

Az önálló jegyzetelés,

lényegkiemelés

Kommunikáció 8 A kommunikációs folyamat tényezői

A kommunikáció funkciói

A szövegértő olvasás fejlesztése

A tömegkommunikáció sajátosságai

Sajtó-és médiaműfajok

A metakommunikáció

A nyelvi szintek 10 A nyelvi szintekről tanultak ismétlése

A nyelv mint jelrendszer

A hangok

A szóelemek

A szavak

A szószerkezetek

A mondatok

Helyesírás 3 A magyar helyesírás rendszere

Helyesírási alapelvek

Helyesírási kézikönyvek

A szöveg 8 A szöveg főbb sajátosságai

Nyelvi és nem nyelvi jelek a

szövegben

A szövegösszetartó erő

A szöveg a kommunikációs

folyamatban

A szöveg szerkezeti egységei

A szöveg jelentése: jelentésbeli

kapcsolóelemek

Téma-réma kapcsolat

Utalások a szövegben: grammatikai

kapcsolóelemek


A fennmaradó 3 óra dolgozatírásra, javításra fenntartva.


A tanuló legyen képes hallott vagy írott szöveg alapján a lényeget kiemelni

Ismerje meg a kommunikációs folyamat tényezőit, legyen képes a

tömegkommunikáció sajátosságait megnevezni

Legyen képes ezeket az ismereteket szövegalkotásban felhasználni


tanterve

98

A tanuló ismerje fel és nevezze meg a nyelvi rendszer szintjeit, a szóalkotás

módjait

Legyen képes hangtani, szótani és mondattani ismereteit szóbeli és írásbeli

közléseiben megfelelően használni

Alkalmazza a mondatszerkesztés megismert szabályait

Legyen képes a helyesírási szabályokat felidézni, azokat helyesen alkalmazni

A tanuló ismerje és alkalmazza fogalmazásaiban a szöveg nyelvtani és

jelentésbeli kapcsolóelemeit

10. évfolyam

Óraszám: 37 óra

Tanítási ciklus: 1 óra/ hét


Tankönyv

Antalné Szabó Ágnes- Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció

Munkafüzet a 10. évfolyam számára


Részei

Könyv-és könyvtárhasználat

Szövegtípusok és stílusrétegek

Retorika

A magyar nyelv változatai


Könyv- és könyvtárhasználat 2 A könyvtári katalógusrendszer

A könyvtár és az internet szerepe

A szöveg 6 A szöveg típusai

Az elbeszélő, leíró és érvelő szöveg

Az írásbeli és a szóbeli közlésmód


tanterve

99

Szövegek a kommunikáció színtere

szerint

Szövegtípusok és stílusrétegek

kapcsolata

A hagyományos, szakmai és modern

önéletrajz

Retorika 14 A retorika alapjai

A retorika mai értelmezése

A retorika és kommunikáció

kapcsolata

A szónoklás művészete

A szónok tulajdonságai, feladatai

A szónoki beszéd fajtái

A szónoki beszéd felépítése

A szövegszerkesztés menete

Az érvelő szöveg felépítése

Az érvek fajtái

Az érvek elrendezése

az érvelés módszerei

A magyarázat és a definíció

sajátosságai

A szöveg 6 A nyelvi megformálás

A szöveg képének kialakítása

A mondat-és szövegfonetikai

eszközök

Az előadás

A hozzászólás és a felszólalás

Az értekezés

Nyelv és társadalom 4 A magyar nyelv változatai

A nyelv területi változásai

A nyelv társadalmi változatai

A csoportnyelvek

Nyelvjárások


A fennmaradó 4 óra dolgozatírásra és javításra fenntartva.


A tanuló a katalógus alapján legyen képes megadott anyaghoz többféle

forrásból ismeretet gyűjteni


tanterve

100

A tanuló legyen képes megnevezni és jellemezni a különböző szövegtípusokat a

kommunikáció színtere és funkciói szerint

Legyen képes önéletrajzot önállóan készíteni

Tudjon hivatalos levelet írni

Biztonsággal tudja alkalmazni a szövegszerkesztés eljárásait

Legyen képes érvelő szöveg önálló megszerkesztésére

Legyen képes adott tételmondat bizonyítására vagy cáfolására

Ismerje és alkalmazza az érvelés módszereit az iskolai és mindennapi

kommunikációban

Ismerje az előadás, hozzászólás, felszólalás és értekezés műfaji sajátosságait

Legyen képes saját nyelvhasználatát kritikusan értékelni

Ismerje a köznyelv és nyelvváltozat fogalmát

11. évfolyam

Óraszám: 37


Tankönyv: Antalné Szabón Ágnes- Raátz Judit: Magyar nyelv és

kommunikáció

Tankönyv a 11-12. évfolyam számára

Részei

Szövegtípusok

A stílus

Nyelvművelés és nyelvhasználat


A szöveg 3 Szövegtípusok

A vita

Az esszé

A stílusrétegekhez tartozó szövegtípusok

A stílus 12 Nyelv, beszéd, szöveg és stílus kapcsolata

A jelentés és stílus kapcsolata


tanterve

101

A zeneiség stíluseszközei

A szókincsrétegek és a stílus

A grammatikai formák stílusértéke

A mondatszerkesztés stilisztikai

vizsgálata

Az alakzatok

A szóképek

A hangzó szöveg nem nyelvi

stíluseszközei

Az írott szöveg nem nyelvi stíluseszközei

A helyesírás mint stíluseszköz

A szövegformálás mint stíluseszköz

A stílus 8 A stílusrétegek és a stílus

A magánéleti szövegek stílusa

A közéleti szövegek stílusa

Az egyházi szövegek stílusa

A hivatalos szövegek stílusa

A tudományos szövegek stílusa

A publicisztikai szövegek stílusa

A szépirodalmi szövegek stílusa

A stílus 6 A stílusirányzatok

Korstílus, stílusirányzat

Az antikvitás

A reneszánsz

A barokk

A klasszicizmus

A romantika és a realizmus

Nyelv és társadalom 3 A nyelvművelő mozgalmak régen és ma


tanterve

102

A nyelvhelyesség kérdései

A nyelvészeti kézikönyvek


A fennmaradó 2 óra dolgozatírásra és javításra fenntartva.


A tanuló legyen képes az egyes szövegtípusok( vita, esszé )

megszerkesztésére

Ismerje fel az egyes nyelvi jelek ( hangok, szavak, mondatok és

szövegek) stílusértékeit

Írásbeli szövegeiben alkalmazza a megismert szóképeket és alakzatokat

Legyen képes felismerni és jellemezni az egyes stílusrétegekhez tartozó

szövegek stílusát

Tudjon szövegeket szerkeszteni az egyes stílusrétegeknek megfelelő

szabályok szerint

Ismerje fel az egyes stílusirányzatok jegyeit

Szóbeli és írásbeli közléseiben legyen képes a nyelvhelyességi

szabályoknak megfelelően szöveget alkotni

12. évfolyam

Óraszám: 31 óra



a 11-12. évfolyam számára


Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit: Érettségi feladatgyűjtemény


Részei


tanterve

103

Általános ismeretek a nyelvről

A magyar nyelv története

A határon túli magyarok nyelvhasználata

A nyelvi rendszer és a nyelvhasználat


Nyelv és gondolkodás 3 A nyelv és a kommunikáció

A nyelv és gondolkodás

A nyelv és társadalom 2 A nyelv és társadalom

Diakrónia és szinkrónia a nyelvben

A magyar nyelv története 11 A nyelvcsaládok

A magyar nyelv eredete

A magyar nyelv történetének főbb

szakaszai

A nyelvemlékek

A hangállomány változásai

A szókincs változásai

Jelentésváltozatok

A nyelvtani rendszer változásai

A magyar helyesírás története

Az irodalmi nyelv kialakulása

Nyelv és társadalom 3 A határon túli magyarok

nyelvhasználata

A kisebbség fogalma

A kettősnyelvűség, a kétnyelvűség

és a kevertnyelvűség

Szövegértési feladatok 7



tanterve

104

A fennmaradó 3 óra dolgozatokra, javításra fenntartva.

Az érettségire bocsátás követelményei

A tanuló legyen képes elhelyezni anyanyelvét a világ nyelvei között

Ismerje fel az adott nyelveket tulajdonságai alapján

Tudja felsorolni és jellemezni a magyarság legfontosabb nyelvemlékeit

Fedezze fel a nyelv és gondolkodás, nyelv és beszéd összefüggéseit

A nyelv szabályait szóbeli és írásbeli közléseiben megfelelően alkalmazza

Legyen képes önállóan szöveget alkotni bármely témáról

Legyen képes értelmezni adott szövegeket, a hozzá kapcsolódó feladatokban

találja meg a szöveg nyelvtani és jelentésbeli összefüggéseit

Nyelvhasználata legyen korrekt, választékos

A tanulók értékelése

Az értékelés módja osztályzatokkal történik.

Az osztályzatok száma: legalább 2 osztályzat / félév.

Az egyik osztályzat az irodalmi témazáró fogalmazás nyelvi jegye.

A nyelvi jegy tartalmi összetevői: helyesírás

stílus

szerkesztés

nyelvhelyesség

A helyesírás értékelése bármely szövegalkotás esetében a helyi tantervnek az

irodalmi dolgozatok értékelésénél feltűntetett szempontok szerint történik.

A másik jegy adható adott témakörökből szóbeli feleletre vagy írásbeli

számonkérés alapján. Ez esetben az értékelésnél a döntő szempont a tartalmi

megfelelés és kifejtettség. Célszerű- ha nem is osztályzattal- félévente a tanulók

helyesírási készségét mérni.

Írásbeli feladatlap értékelése pontszámok alapján történik. A tanuló százalékban

elért teljesítményét a következő érdemjegyekre váltjuk át:

90-100%-jeles

80-89%-jó

65-79%-közepes

51-64%-elégséges

0-50%-elégtelen.


tanterve

105

A nyelvi előkészítő évfolyamon a heti óraszám 2, így az érdemjegyek száma

félévente legalább 3. Irodalmi dolgozat azon az évfolyamon nem lévén, az

egyik osztályzatot mindenképpen szövegalkotásra kell adni.

A fenti értékelési szempontokat a munkaközösség tagjai elfogadták, és

mindennapi gyakorlatukban alkalmazzák.

Érettségi témakörök:

o Ember és nyelv

o Ember és társadalom

o Kommunikáció

o A nyelvi szintek

o Retorika alapjai

o A szöveg

o A magyar nyelv története

o Stílus

Az érettségin minimálisan 2 tétel minden témakörből.

MATEMATIKA HELYI TANTERV


A matematikatanítás célja feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus

gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során

fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek,

bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák

felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok

váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé.

Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új

fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való

alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló,

megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását.

A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó

tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának

igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában

betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét.

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a

természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,

szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a

mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva


tanterve

106

támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor,

Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat.

Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,

törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni

kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a

törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú

bemutatása, és a tanításban való érvényesítése.

Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív

jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem.

A tanulók váljanak képessé az érettségi vizsga sikeres letételére.

A matematika kerettantervének vonásai:

a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;

b) a matematika alkalmazási terének növekedése

c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a

mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;

d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,

nevelési tevékenységbe.


Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása

A matematikai szemlélet fejlesztése

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek

segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására,

általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban,

gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának

felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét.

Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben

megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag

különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos

használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok

körében is értelmezünk és használunk.

Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a

legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a

természettudományos tárgyak megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának

érdekében is.

A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk

rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai

számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás

útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás

gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más

tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika

különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A

következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ...,

akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a

matematikában) fontos.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez

elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók


tanterve

107

minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási

folyamatban.

A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és

megbeszélése a logikus gondolkodást is fejleszti.

Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a

társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai

számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez

megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az

érettségi előtt állók e területen bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet

kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk

(fogalmaztatunk) meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók.

Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel

bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos

megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség

fejlesztése.

Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja

meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben,

valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése.

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az

alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses

algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.

Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb

eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a

kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési

lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az

elektronikus eszközök célszerű használatát.

A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a

kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának

eldöntése.

A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes

alkalmazását.

A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a

lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti.

A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a

kommunikációs készség fejlesztéséért.

Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a

tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja

a tanuló.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly

motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a

máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy

matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is.


tanterve

108

Tankönyv: Sokszínű matematika 9-12., Mozaik, Matematika I-III.

(Feladatgyűjtemény), Nemzeti Tankönyvkiadó.

Számonkérések: Félévente legalább három érdemjegy.

Értékelés:

100 % - 90 % jeles

89 % - 70 % jó

69 % - 50 % közepes

49 % - 30 % elégséges

29 % - 0 % elégtelen.

Matematika értékelési rendszere

A matematikatanítás célja a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. A

folyamat rendszeres ellenőrzést, mérést és értékelést kíván változatos formában, írásban és szóban.

Írásbeli számonkérés lehet

- több témakör anyagának összekapcsolása szintetizáló problémák megoldásában, az érettségi

követelményeinek figyelembe vételével;

- egy témakör anyagának számonkérése legalább 1 órás dolgozat formájában;

- egy résztéma anyagának számonkérése legfeljebb 1 órás röpdolgozat formájában;

Szóbeli számonkérés lehet

- projekt munka előadásának értékelése;

- kiselőadás valamely témakör felhasználásáról, gyakorlati probléma megoldásáról;

- egy téma anyagának szóbeli számonkérése;

- egy résztéma szóbeli számonkérése.

Önálló munkák értékelése osztályzattal

- elkészített projekt munka értékelése;

- önálló probléma megoldás értékelése;

- elkészített házi feladatmegoldás értékelése;

- tanórai munka értékelése;

- tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés értékelése.

Az írásbeli dolgozatokhoz - az érettségi értékelési rendszer alkalmazásával- javítási útmutatót használunk. A

százalékos teljesítmény átváltása osztályzattá a helyi tantervben található.

Házi feladatok egyik célja, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett önálló

munkára. Egyéni erőfeszítés szükséges a tanórai elméleti tananyag elsajátításához és bevéséséhez, egy-egy

témakör önálló feldolgozásához vázlatos vagy részletes formában, feladatmegoldó készség kialakításához.

A matematika segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán

műveltségterületek, a gépészet szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, problémák értelmezéséhez,

leírásához.


tanterve

109

9. évfolyam évi óraszám: 148

Gondolkodási módszerek (12 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK

TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS

FELTÉTELEI

A szemléletes fogalmak definiálása,

tudatosítása.

A megismert számhalmazok,

ponthalmazok áttekintése, véges és

végtelen halmazok, az intervallum

fogalma.

Tájékozottság a racionális

számkörben.

Műveletek racionális számokkal,

műveletek tulajdonságai.

Halmazműveletek: unió, metszet,

részhalmaz képzés, két halmaz

különbsége.

Részhalmaz, unió, metszet, két

halmaz különbsége.

ÉS és VAGY használata.

Módszer keresése az összes eset

áttekintéséhez.

Kombinatorikai feladatok, az összes

eset áttekintése.

Összes eset meghatározása konkrét

elemszám esetén.

A szükséges és elégséges feltétel

megkülönböztetése.

Az „akkor és csak akkor”

használata – (folyamatos)

Tétel és megfordítása (folyamatos).

KŐVETELMÉNYEK

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát.

Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége,

részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és

matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség.

Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat.

Véges halmazok elemeinek száma

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).

Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás,

disztributivitás).

Függvények, sorozatok (24 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A függvényszemlélet fejlesztése: a

hozzárendelések szabályként való

értelmezése.

A megfelelő modell megkeresése.

A függvény fogalma, elemi

tulajdonságai; a lineáris függvény,

abszolútérték függvény, másodfokú

függvény, a négyzetgyök függvény,

gyakorlati példák további

függvényekre (egészrész-, törtrész-,

előjelfüggvény), a fordított arány,

x

ax .

A függvény fogalma, elemi

tulajdonságai; a lineáris függvény,

abszolútérték függvény, másodfokú

függvény, a négyzetgyök függvény,

Az alapfüggvények tulajdonságainak

ismerete.

Képlettel megadott függvény

ábrázolása értéktáblázat segítségével.

Célszerű eszközhasználat. Függvénytranszformációk. Az alapfüggvények transzformációja

két lépés esetén.

Kétismeretlenes egyenletrendszer

grafikus megoldása.


tanterve

110

KÖVETELMÉNYEK

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés,

képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet).

Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni.

Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et

meghatározni.

Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál.

Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket

Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról.

Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x)

+ c; f(x+c); c·f(x); f(cx)].

Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték,

periodicitás, paritás szempontjából.

Számtan, algebra (64 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A fogalom célszerű kiterjesztése, a

számok nagyságrendjének tudása.

A hatványozás értelmezése 0 és

negatív egész kitevőre, a

hatványozás azonosságai; számok

abszolút értéke, normál alakja.

Hatvány definíciója. Az azonosságok

bizonyítása, ismerete és alkalmazása.

Nevezetes azonosságok:

kommutativitás, asszociativitás,

disztributivitás; (a ± b)2, a

2 –

b

2

szorzat alakja, (a ± b)3, a

3 – b

3

szorzat alakja.

Számok abszolútértéke, normál

alakja.

A másodfokú azonosságok ismerete,

alkalmazása.

Műveletek végzése számokkal és

algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv

használata.

Ezen azonosságok alkalmazása

egyszerű algebrai törtekkel végzett

műveleteknél.

A négy alapművelet egyszerű algebrai

törtekkel. Alkalmazás egyenletekben,

szöveges feladatokban.

Egyes változók kifejezése fizikai,

kémiai képletekben.

A lineáris egyenletek megoldásának

áttekintése.

Algoritmikus gondolkodás és a

gyakorlati problémák modellezése,

értő szövegolvasás.

Elsőfokú kétismeretlenes

egyenletrendszer megoldása.

Egyenletrendszerre vezető szöveges

feladatok, százalékszámítás,

kamatszámítás, példák

többismeretlenes

egyenletrendszerre.

Egyenletrendszerek biztos megoldása.

A százalékszámítás alkalmazása a

gyakorlatban.

A rendszerező-képesség fejlesztése. Abszolútértékes egyenletek. Abszolútértékes egyenletek

megoldása.

A matematika iránti érdeklődés

erősítése az elemi számelmélet

alapvető problémáival és

matematikatörténeti vonatkozásaival.

Relatív prímek, oszthatósági

feladatok, a prímszámok száma,

példa számrendszerekre.

Oszthatósági fogalmak ( osztó,

többszörös ,prím, relatív prím,

összetett szám…),

2-vel,3-mal,4-gyel,5-tel, 9-cel való

oszthatóság ismerete.

Számok prímtényezős felbontása,

lkkt, lnko meghatározása.


tanterve

111

KÖVETELMÉNYEK

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is).

Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás,

disztributivitás).

Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett

szám).

Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb

közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában

alkalmazni.

Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat.

Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban.

Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű

oszthatósági feladatokat megoldani.

Tudjon más számrendszerek létezéséről.

Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont.

Helyiértékes írásmód.

Ismerje a valós számkör felépítését ( ,Q Q, Z,N, R) valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát.

Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen.

Tudja az abszolútérték definícióját.

Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal

Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját.

Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: 2)( ba ;

2)( ba ;

3)( ba ; 3)( ba ;

22 ba ; 33 ba .

Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni

(összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása)

Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat.

Tudjon arányossági feladatokat megoldani.

Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása.

Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát.

Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások,

következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb.

Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani.

Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása.

Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában.

Tudjon típusú egyenleteket algebrai és grafikus módon, valamint típusú

egyenleteket megoldani.

Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása).

Egyszerű elsőfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása

Geometria (38 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

Tájékozottság a megismert síkidomok

tulajdonságaiban.

Geometriai alapfogalmak,

háromszögekkel, négyszögekkel,

sokszögekkel kapcsolatos ismeretek

kiegészítése, rendszerezése.

Geometriai alapfogalmak (szögek,

szögpárok ….), háromszögekkel,

négyszögekkel, sokszögekkel

kapcsolatos ismeretek (oldalak,


tanterve

112

szögek kapcsolata.)

Speciális háromszögek, négyszögek és

szabályos sokszögek tulajdonságainak

ismerete.

Sejtések megfogalmazása, új

összefüggések felfedezése, bizonyítási

igény kialakítása.

A háromszög nevezetes vonalai,

beírt köre, körülírt körre.

A nevezetes vonalak

ismerete(oldalfelező merőleges,

szögfelező) a háromszög beírt és

köréírt körére vonatkozó tétel,

bizonyítás, szerkesztés, alkalmazás.

Thalész tétele, a kör és érintői,

érintősokszög fogalma.

A körrel kapcsolatos fogalmak és az

érintő tulajdonságának ismerete.

Thalész tétele, Érintőnégyszög.

Érintő szerkesztése adott pontban,

külső pontból.

A transzformációk, mint függvények

értelmezése, a matematika különböző

területei közötti kapcsolatok keresése.

A tengelyes és középpontos

tükrözés, az eltolás áttekintése,

rendszerezése, példa további

egybevágósági transzformációra

(pont körüli elforgatás).

Az egybevágósági transzformációk

tulajdonságainak felhasználása

egyszerű, konkrét esetekben.

Vektor fogalma, műveletek

vektorokkal(összeadás, kivonás,

szorzás skalárral)

Vektor fogalma, műveletek

vektorokkal(összeadás, kivonás,

szorzás skalárral)Alkalmazás

feladatokban.

Síkbeli tájékozódás, tervezés, a

konstrukciós, analizáló képesség és a

diszkussziós igény kialakítása,

sokoldalú szemléltetés,

szerkesztőprogramok megismerése.

A forgásszög fogalma, ívmérték, a

kör középponti szöge, körív hossza,

körcikk kerülete, területe.

Kerületi szög, tétele, látókör

Egyszerű szerkesztési feladatok.

A forgásszög fogalma, ívmérték, a

kör középponti szöge, körív hossza,

körcikk kerülete, területe.

Kerületi szög, tétele, látókör

.


tanterve

113

KÖVETELMÉNYEK

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát.

Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát.

Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat.

Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok

távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat.

Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát.

Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli

forgatás) leírását, tulajdonságaikat.

Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat.

Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben.

Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit.

Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit.

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint.

Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint.

Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között

(háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van).

Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait.

Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merő-

leges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör).

Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban.

Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását.

Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű

feladatokban.

Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban.

Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket.

Tudja a szabályos sokszögek definícióját

A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott

érintőszakaszok egyenlő hosszúak.

A szög mérése fokban és radiánban.

Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével.

Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását.

Valószínűség, statisztika (10 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A statisztikai adatok helyes

értelmezése.

Statisztikai adatok és ábrázolásuk

(kördiagram, oszlopdiagram stb.),

számtani közép, medián, módusz;

adatok szóródásának mérése.

Számsokaság számtani közepének

kiszámítása, a középső érték (medián)

és a leggyakoribb érték (módusz)

ismerete.

Kördiagram, oszlopdiagram adatainak

értelmezése.


tanterve

114

KÖVETELMÉNYEK

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni.

Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni.

Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát.

Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni.

Tudjon adott diagramról információt kiolvasni.

Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat:

osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság.

Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat:

– aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),

– medián (rendezett minta közepe),

– módusz (leggyakoribb érték).

Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás.

Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel.

Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével.


tanterve

115

10. évfolyam évi óraszám: 148 óra

Gondolkodási módszerek. Valószínűség, statisztika (25 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A köznapi gondolkodás és a

matematikai gondolkodás


A bizonyítási igény további

fejlesztése.

Tétel és megfordítása.

Bizonyítási módszerek, jellegzetes

gondolatmenetek (indirekt

módszer, skatulya-elv).

A csak kimondott, illetve be is

bizonyított összefüggések


Változatos kombinatorikai

feladatok.

Egyszerű sorba rendezési és

kiválasztási feladatok konkrét

elemszám esetén.

A kombinatív készség fejlesztése.

A többféle megoldási mód

lehetőségének keresése.

Előzetes becsléshez szoktatás, a

becslés összevetése a számításokkal.

Permutációk, variációk,

kombinációk

Binomiális együtthatók.

Vegyes kombinatorikai feladatok.

Egyszerű kombinatorikai feladatok

megoldása.

A valós helyzetek értelmezése,

megértése és értékelése.

További valószínűségi kísérletek, a

valószínűség becslése, kiszámítása

egyszerű esetekben.

A valószínűség szemléletes

fogalma, kiszámítása konkrét

esetekben.

Egyszerű problémák megoldása a

klasszikus valószínűségi modell

alapján.

KÖVETELMÉNYEK

Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani.

Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat.

Számtan algebra (55 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A permanencia elve a számfogalom

bővítésében.

A valós számok halmaza , valós

számok kapcsolata a

számegyenessel, a valós számok

tizedes tört alakja, példák

irracionális számokra.

Tájékozottság a valós számok

halmazán, a racionális és irracionális

számok tizedes tört alakja, nevezetes

irracionális számok ismerete.

2 irracionális szám.

A négyzetgyökvonás azonosságai,

Számolás négyzetgyökökkel,

nevező gyöktelenítése

,az n-edik gyök fogalma.

A négyzetgyökvonás azonosságai és

alkalmazása egyszerű esetekben.

Értelmezési tartomány

n-edik gyök fogalma

A megoldás keresése többféle úton,

tanulói felfedezések, önálló eljárások

keresése.

Az algoritmikus gondolkodás

fejlesztése.

Másodfokú függvény

transzformációi ,az egyenlet

grafikus megoldása

A másodfokú egyenlet megoldása,

a megoldó képlet , diszkrimináns

cbxaxx 2 függvény teljes

négyzetté alakítása és ábrázolása

A megoldó képlet biztos ismerete és


tanterve

116

fogalma

gyöktényezős alak, gyökök és

együtthatók összefüggése,

összefüggés két pozitív szám

számtani és mértani közepe között.

Másodfokúra visszavezethető

magasabb fokú egyenletek

Másodfokú egyenletrendszerek.

alkalmazása.

Két pozitív szám számtani és mértani

közepe közötti összefüggés

Vieté-formulák

Gyöktényezős alak

Új ismeretlen bevezetése, mint

módszer

A matematika eszközként való

felhasználása gyakorlati és

természettudományos problémák

megoldásában.

Másodfokú egyenletre vezető

szöveges feladatok.

Különböző típusú egyszerű szöveges

feladatok megoldása.

Diszkussziós igény az algebrai

feladatoknál.

Ekvivalens és nem ekvivalens

lépések egyenletek átalakításánál,

egyszerű négyzetgyökös

egyenletek.

Egyszerű négyzetgyökös egyenlet

megoldása.

Elsőfokú és egyszerű másodfokú

egyenlőtlenségek megoldása

A megoldások ellenőrzése.

Az algebrai és grafikus módszerek

együttes alkalmazása a

problémamegoldásban.

Másodfokú egyenlőtlenség

megoldása.

Grafikus megoldás

Algebrai megoldás

KÖVETELMÉNYEK

Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát.

Adott n (n N) esetén tudja eldönteni, hogy irracionális szám-e.

Ismerje és használja a hatványozás azonosságait.

Definiálja és használja az fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját.

Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát.

Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet.

Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét.

Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot.

Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani.

Másodfokú egyenletrendszerek megoldása.

Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

Tudjon dcxbax típusú egyenleteket megoldani.

Egyszerű másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

Geometria (48 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI


tanterve

117

A transzformációs szemlélet

fejlesztése.

Párhuzamos szelők tétele

A hasonlósági transzformáció,

síkidomok hasonlósága.

Párhuzamos szelők tétele és

megfordítása

Következmények alkalmazása

Szögfelező tétel

A hasonlóság szemléletes tartalmának

ismerete, a középpontos nagyítás és

kicsinyítés alkalmazása egyszerű

gyakorlati feladatokban.

Kreatív problémamegoldás.

Geometriai ismeretek alkalmazása,

biztos számolási készség,

zsebszámológép célszerű használata.

A háromszögek hasonlóságának

alapesetei.

A hasonlóság alkalmazásai:

háromszög súlyvonalai, súlypontja,

arányossági tételek a derékszögű

háromszögben.

Hasonló síkidomok területének

aránya, hasonló testek térfogatának

aránya.

Pitagorasz tételének alkalmazása,

szögfüggvények értelmezése

derékszögű háromszögben

alkalmazása derékszögű háromszög

hiányzó adatainak kiszámítására,

gyakorlati feladatok.

Síkbeli és térbeli számítások,

nevezetes szögek szögfüggvény-

értékeinek kiszámítása.

Az alapesetek ismerete.

A felsorolt tételek ismerete és

alkalmazása egy vagy két lépéssel

megoldható számítási feladatoknál.

Pitagorasz tétel és bizonyítása

szögfüggvények értelmezése

derékszögű háromszögben

alkalmazása derékszögű háromszög

hiányzó adatainak kiszámítására

Szögfüggvények biztos ismerete és

alkalmazása

Számológép használata

szögfüggvényekkel való számolási

feladatokban

A vektorok további alkalmazása. A vektor szorzása számmal, vektor

felbontása síkban.

Helyvektor fogalma

Vektorkoordináták

Műveletek vektorkoordinátákkal

Vektor fogalma

Vektor összetevői

Vektorok derékszögű

koordinátarendszerben

KÖVETELMÉNYEK

Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat.

Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban.

Szakasz adott arányú felosztása.

Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása.

Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és

térfogatának arányáról szóló tételeket.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:

– vektor fogalma, abszolútértéke,

– nullvektor, ellentett vektor,

– vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa,

– vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, – vektor felbontása összetevőkre.

Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza

feladatokban.

Tudja a szögfüggvények általános definícióját.

Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek,

negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés.

Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból.

Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit.


FEJLESZTÉSI TARTALOM A TOVÁBBHALADÁS


tanterve

118

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK

FELTÉTELEI

Új függvénytulajdonságok

megismerése, függvény transzformá-

ciók további alkalmazása.

A négyjegyű függvénytáblázatok és

matematikai összefüggések célszerű

használata.

Szögfüggvények kiterjesztése

A forgásszög szögfüggvényeinek

értelmezése, összefüggés a szög

szögfüggvényei között.

Szögfüggvények ábrázolása

A szögfüggvények tulajdonságai (,

a függvények ábrázolása

.Szögfüggvények transzformációi

A szögfüggvények definíciójának

ismerete,

Szögfüggvények értelmezése

vektorkoordinátákkal

az x sinx és x cosx függvények

ábrázolása és tulajdonságai.

(értelmezési tartomány, monotonitás,

zérus helyek , szélsőértékek,

periodicitás, értékkészlet)

11. évfolyam évi óraszám: 111


FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A gráf modellként való felhasználása. Gráfelméleti alapfogalmak,

alkalmazásuk.

Feladatok megoldása gráfokkal.

A gráf szemléletes fogalma, egyszerű

alkalmazásai.

KÖVETELMÉNYEK

Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével.

Számtan, algebra, függvények (33 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A matematikai fogalom célszerű

kiterjesztése, a fogalmak

általánosításánál a permanencia elv

felhasználása.

A hatványozás kiterjesztése pozitív

alap esetén racionális kitevőkre.

A hatványozási azonosságok.

A hatványozás definíciója,

Műveletek , azonosságok ismerete

racionális kitevő esetén.

Alkalmazása feladatokban

Az absztrakciós és szintetizáló

képesség fejlesztése.

Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

Exponenciális egyenletek

megoldása.

Exponenciális egyenletek

megoldása.

A függvényfogalom fejlesztése.

Összefüggések felismerése a

matematika különböző területei

között.

A bizonyításra való törekvés

fejlesztése.

A 2x, a 10

x a

x függvény, az

exponenciális függvény vizsgálata,

exponenciális folyamatok a

természetben.

.

Alapfüggvények ábrázolása és

tulajdonságai

(monotonitás)

Bizonyítás iránti igény mélyítése.

Matematikatörténeti vonatkozások

megismerése (könyvtár- és

internethasználat).

A logaritmus értelmezése.

A logaritmus, mint a hatványozás

inverz művelete.

A logaritmus azonosságai.

A logaritmus fogalmának ismerete,

azonosságainak alkalmazása

egyszerűbb esetekben.


tanterve

119

Az absztrakciós és szintetizáló

képesség fejlesztése.

Az önellenőrzés igényének fejlesztése.

Logaritmikus egyenletek. A definíció és az azonosságok

egyszerű alkalmazása logaritmusos

egyenlet esetén.

A függvényfogalom fejlesztése.

Összefüggések felismerése a

matematika különböző területei

között.

A bizonyításra való törekvés

fejlesztése.

A logaritmus függvény, mint az

exponenciális függvény inverze.

Az logaritmusfüggvény ábrája és

legfontosabb tulajdonságainak

vizsgálata (értelmezési-tartomány,

értékkészlet, zérushely, szélsőérték)

KÖVETELMÉNYEK

Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon

áttérni más alapú logaritmusra.

Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani.

Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a

geometriai transzformációk).

Geometria, mérés (47 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

Trigonometria (21 óra)

A térszemlélet fejlesztése.

Pontos fogalomalkotásra törekvés.

Bizonyítás iránti igény

továbbfejlesztése.

A fizika és a matematika termékeny

kapcsolatának megmutatása.

A vektorokról tanultak áttekintése.

A vektorműveletek tulajdonságai.

Két vektor skaláris szorzata.

A skaláris szorzat tulajdonságainak

felsorolása.

Vektorműveletek és tulajdonságaik

(összeadás, kivonás, skalárral való

szorzás).

Vektorok alkalmazásai.

Tervszerű munkára nevelés.

Az esztétikai érzék fejlesztése.

Szinusztétel, koszinusztétel. Az

alkalmazásukhoz szükséges

egyszerű trigonometrikus

egyenletek.

A szinusztétel és a koszinusztétel

Tételek alkalmazása feladatok

megoldásában (a háromszög hiányzó

adatainak meghatározása).

A matematika gyakorlati

felhasználása.

A zsebszámológép és a számítógép

alkalmazása. Az eredmények

realitásának és pontosságának

eldöntése.

Távolság, magasság és szög

meghatározása gyakorlati

feladatokban és a fizikában.

Koordinátageometria

(26 óra)

Geometriai feladatok megoldása

algebrai eszközökkel.

Helyvektor.

Műveletek koordinátákkal adott

vektorokkal.

Vektorok koordinátáinak biztos

használata.

A bizonyítási készség fejlesztése. Szakasz osztópontja. A háromszög

súlypontja.

Szakasz felezőpontja koordinátáinak

kiszámítása.

Két pont távolsága, szakasz hossza.

A kör egyenletei.

A kör középponti egyenlete

Adott probléma többféle

megközelítése.

Az irányvektor, a normálvektor, az

iránytangens fogalma. Az egyenes

egyenlete.

Két egyenes párhuzamosságának,

merőlegességének feltétele, két

egyenes metszéspontja.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Az egyenes egyenlete.

Két egyenes metszéspontjának

meghatározása.

Kör és egyenes kölcsönös helyzetének

vizsgálata.

Parabola egyenlete.


tanterve

120

A kör érintője.

A parabola mint ponthalmaz.

KÖVETELMÉNYEK

Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai.

Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket:

– vektor koordinátái,

– a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái,

– vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái,

– skalárszorzat kiszámítása koordinátákból.

Vektorok alkalmazása feladatokban.

Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt.

Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben.

Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét.

Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban.

A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.

Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét.

Egyenesek metszéspontjának számítása.

Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit.

Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel.

Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása.

Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása.

Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása.

A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása.

Alkalmazza ismereteit feladatokban.


FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A körülmények kellő

figyelembevétele.

Előzetes becslés összevetése a

számításokkal.

Egyszerű valószínűség-számítási

problémák.

Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.

Műveletek eseményekkel konkrét

valószínűségszámítási példák

esetén („és”, „vagy”, „nem”).

Modellalkotásra nevelés. Relatív gyakoriság.

A valószínűség klasszikus

modellje.

A relatív gyakoriság és a valószínűség

közötti szemléletes kapcsolat ismerete,

egyszerű valószínűségi feladatok

megoldása.

A számítógép alkalmazása statisztikai

adatok, illetve véletlen jelenségek

vizsgálatára.

A mindennapi problémák értelmezése,

a statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó

adatainak elemzése.

Statisztikai mintavétel.


tanterve

121

KÖVETELMÉNYEK

Véges sok kimenetel esetén szimmetria-megfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi

eseményekből) egyszerű feladatokban.

Esemény, eseménytér konkrét példák esetén.

A klasszikus (Laplace)-modell ismerete.

Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között.

Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

Sorozatok (13 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A matematika alkalmazása a

gyakorlati életben.

Matematikatörténeti feladatok.

A sorozat fogalma.

Számtani és mértani sorozat, az n.

tag, az első n elem összege.

Kamatoskamat-számítás.

Példák egyéb sorozatokra

(rekurzió).

Számtani és mértani sorozat esetén az

n-dik tag, és az első n elem összege.

Kamatoskamat-számítás alkalmazása

egyszerű gyakorlati feladatokban.

KÖVETELMÉNYEK

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait.

Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani

sorozat fogalmát és az -re, illetve az -re vonatkozó összefüggéseket kell használ-

ni.

Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.


tanterve

122

12. évfolyam Évi óraszám: 96


FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A tanult ismeretek rendszerezése:

A matematika különböző területei

közti összefüggéseinek tudatosítása.

Felkészülés a érettségi vizsgára.

Ekvivalencia, implikáció.

A halmazelméleti és logikai

ismeretek kapcsolata,

rendszerezése.

Az előző években felsorolt

továbbhaladási feltételek.

A deduktív gondolkodás fejlesztése. A megismert bizonyítási módszerek

összefoglalása.

Néhány példa a teljes indukció

megismertetésére.

A kombinatorikai és gráfokkal

kapcsolatos ismeretek áttekintése.

KÖVETELMÉNYEK

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni.

Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát.

Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet.

Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a hal-

mazműveletekkel.

Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát.

Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat.

Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni.

Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel

fogalmát.

Számtan, algebra (36 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

Rendszerező összefoglalás

Számhalmazok Az előző években felsorolt


Matematikatörténeti ismeretek Számelméleti összefoglalás.

A valós számok és részhalmazai.

Szám- és műveletfogalom biztos

alkalmazása.

A műveletek értelmezése, műveleti

tulajdonságok.

Közelítő értékek.

Egyenletek

Tervszerű, pontos és fegyelmezett

munkára nevelés.

Az önellenőrzés fontossága.

Nevezetes másod- és harmadfokú

algebrai azonosságok.

Az egyenletmegoldás módszerei.

Az alaphalmaz szerepe.

Egyenlőtlenségek.

Egyenlet-, illetve

egyenlőtlenségrendszerek.

Másodfokú kifejezések.


tanterve

123

Másodfokú egyenletek, Viete

formulák.

Négyzetgyökös kifejezések és

egyenletek.

Exponenciális, logaritmikus és

trigonometrikus kifejezések,

egyszerű egyenletek.

A problémamegoldó gondolkodás, a

szövegértés, a szövegelemzés

fejlesztése.

Szöveges feladatok.


FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

Rendszerező összefoglalás Az előző években felsorolt


A matematika alkalmazása a

gyakorlati életben.

Matematikatörténeti feladatok.

A sorozat fogalma.

Számtani és mértani sorozat, az n.

tag, az első n elem összege.

Kamatoskamat-számítás.

Példák egyéb sorozatokra

(rekurzió).

Számtani és mértani sorozat esetén az

n-dik tag, és az első n elem

összegének kiszámítása feladatokban.

Kamatoskamat-számítás alkalmazása

egyszerű gyakorlati feladatokban.

Az absztrakciós készség fejlesztése.

A függvényszemlélet fejlesztése.

A függvények alkalmazása a

gyakorlatban és a

természettudományokban.

A függvényekről tanultak

áttekintése, rendszerezése.

Az alapfüggvények ábrázolása.

Függvénytranszformációk.

f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).

Függvényvizsgálat függvényábrák

segítségével.

Geometria, mérés (40 óra)

FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

Kerület és területszámítás A felszín- és térfogat számítás

előkészítése

A térszemlélet fejlesztése.

Az esztétikai érzék fejlesztése.

Térelemek kölcsönös helyzete,

távolsága, szöge.

A síkra merőleges egyenes

tételének ismerete.

. A terület- és kerületszámítással

kapcsolatos ismeretek

összefoglalása.

Négyszögek, sokszögek kerülete és

területe

A kör és részeinek kerülete és

területe

Az előző években felsorolt

továbbhaladási feltételeken kívül:

térelemek kölcsönös helyzetének,

távolságuk, hajlásszögük

definíciójának ismerete,

meghatározása feladat megoldás során

Sokszögek kerület és területképletének

ismerete

A kör és részeinek kerülete és területe

Síkidomok kerületének és területének

meghatározása Pitagorász tétel és

szögfüggvények felhasználásával

Felszín és térfogatszámítás A matematika gyakorlati alkalmazásai

a térgeometriában.

Sík- és térgeometriai ismeretek

A testek csoportosítása,

származtatása és tulajdonságaik

Test modell, hálózat és a

A tanult testek származtatásának és

tulajdonságainak ismerete.

A megismert felszín- és térfogat


tanterve

124

összekapcsolása egymással és a

kultúra más területeivel, analógiák

felismerése.

határfelület terítéke

Egyszerű poliéderek A poliéderek

felszíne, térfogata.

A hengerszerű testek, a henger

felszíne és térfogata.

Kúpszerű testek.

A kúpszerű testek felszíne és

térfogata.

A csonkagúla, csonkakúp térfogata,

felszíne.

A gömb felszíne, térfogata.

számítási képletek alkalmazása

feladatokban.

A testek felszínének és térfogatának

meghatározása a tanult sík és

térgeometriai fogalmak és tételek

felhasználásával.

KÖVETELMÉNYEK

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát.

Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: 2

mat a

.

Nevezetes négyszögek területének számítása.

Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása.

Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe.

Kerület- és területszámítási feladatok.

Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban.

Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát.

Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása

képletbe való behelyettesítéssel.

Rendszerező összefoglalás (15 óra) Geometriai alapfogalmak,

ponthalmazok.

A függvényszemlélet fejlesztése.

A deduktív gondolkodás fejlesztése.

A geometriai transzformációk

áttekintése.

Háromszögekre vonatkozó tételek

és alkalmazásaik.

Négyszögekre vonatkozó tételek és

alkalmazásaik.

Körre vonatkozó tételek és

alkalmazásaik.

A matematika különböző területei

közötti összefüggések felismerése és

felhasználása.

Vektorok, vektorok koordinátái.

Vektorműveletek, műveleti

tulajdonságok, alkalmazások.

Derékszögű koordináta-rendszer.

Alakzatok egyenlete.

Trigonometrikus összefüggések és

alkalmazásaik.


FEJLESZTÉSI

FELADATOK,

TEVÉKENYSÉGEK


FELTÉTELEI

A leíró statisztika és a valószínűség Statisztikai és mintavételi adatok Az előző években felsorolt


tanterve

125

számítás gyakorlati alkalmazása.

A számítógép felhasználása

statisztikai adatok kezelésére, véletlen

jelenségek vizsgálatára.

vizsgálata (közvélemény-kutatás,

minőség ellenőrzés).


Geometriai modell szerepeltetése a

valószínűség meghatározására.

A valószínűség meghatározása

geometriai mérték segítségével.

Összefoglalás: Adathalmazok

jellemzői: középértékek, medián,

módusz, szórás.Gyakoriság, relatív

gyakoriság.

A klasszikus valószínűségi modell.

Egyszerű klasszikus valószínűség-

számítási feladatok megoldása.

Középszintű érettségi témakörei

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

9. évfolyam 12 óra,



12. évfolyam 5 óra.

2. Számelmélet, algebra





3. Függvények, az analízis elemei





4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria





5. Valószínűség-számítás, statisztika




A történelem tantárgy helyi tanterve


tanterve

126

I. A történelemtanítás célja és feladata

II. Az alkalmazott tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

III. Módszertani ajánlások

IV. Az ismeretek számonkérésének alapelvei

IV. 1. A számonkérés formái, a tanulói teljesítmény értékelése

IV. 2. Témazáró dolgozatok

IV. 3. Félévi, év végi értékelés

IV. 4. A tantárgyi előmenetel elbírálása

V. A tanulók otthoni felkészülése

V. 1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

V. 2. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei

VI. Általános fejlesztési követelmények

VI. 1. Belépéshez szükséges készségek és képességek (kompetenciák), éves órakeret,

feldolgozott témakörök és tartalmak, a továbbhaladás feltételei ( évfolyamonkénti bontásban)

VIII. A történelem tantárgyi érettségi vizsga

I.A történelemtanítás célja és feladata

A szakközépiskolai történelemtanítás az általános iskolában tanultakra épül.

A történelemtanításnak jelentős szerepe van számos pozitív személyiségjegy fejlesztésében,

tudatosításában. A történelmi események, a történelmi személyiségek, a művelődéstörténet

megismerése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az

erkölcsi kategóriák érvényesülésének, változásának vagy kiüresedésének bemutatására.

A történelmi események résztvevőinek tettei, döntéseik és cselekedeteik motívumainak

megértése, olyan kulcskompetenciák kialakítását teszi lehetővé, amely alapján az egyén, mint

társas lény és mint állampolgár megtalálja helyét a társadalomban. A múlt sorskérdéseiben

mai életünk problémái is megjelenhetnek. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása, a kritikai

szemléletmód segít a jelenkor gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében, a fellelhető

alternatívák értékelésében. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért,

annak kisebb közösségeiért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban.

A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek, a közismereti tárgyak feladata, hogy

e célok eléréséhez szükséges tananyagot közvetítsék.

Az iskolában folyó történelemtanítás legfontosabb feladata a középiskolai tananyag

elsajátíttatása és a tanulók érettségi vizsgára való felkészülésének segítése. Fontos, hogy a

tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem társuljon

problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének, az önálló ismeretszerzésnek az igényével, a

társadalomtudományokhoz az iskolai tanulmányokon is túlmutató pozitív viszonyulással.

Törekszünk a történelem és társadalomismeret tanítása során olyan módszerek alkalmazására,

hogy a tudás megszerzése minél több örömöt szerezzen a diákok számára. A tanításban a

hagyományos módszerek és eszközök alkalmazása mellett, a modern információtechnológiai

eszközök által kínált ismeretszerzési lehetőségekre támaszkodunk.


tanterve

127

II. Az alkalmazott tankönyvek, segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei

A hivatalosan elfogadott országos tankönyvlistán szereplő tankönyvek közül a tankönyvek,

tanulmányi segédletek (munkafüzet, atlaszok, feladatgyűjtemények) kiválasztására és a

tanulók füzeteinek milyenségére a humán munkaközösség, ezen belül a történelmet tanító

tanárok közössége tesz javaslatot.

A kiválasztásnál szakmai, módszertani, oktatásszervezési és anyagi szempontokat veszünk

figyelembe.

A választott tankönyvvel szembeni követelmény, hogy

- tartalmazza a tantárgyi követelményeknek megfelelő tananyagot,

- könnyen áttekinthető és tanulható legyen,

- igazodjon a közép- és emelt színtű érettségi követelményeihez,

- alkalmas legyen a tanulók munkájának irányítására,

- gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon,

- segítse a különféle tanulási technikák elsajátítását,

- adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra és az önálló tanulói munkára,

- segítse a megértést és az önellenőrzést,

- alkalmas legyen a tanult ismeretek gyakorlására,

- fotókkal, a megértést segítő ábrákkal illusztrált,

- jó minőségű,

- a tartós tankönyvek iránti igény miatt több évig felhasználható legyen.

III. Módszertani ajánlások

Tanévkezdéskor ismétléssel, szintfelmérő dolgozat íratásával segíthetjük a hatékony tanulást.

A tananyag feldolgozása elsődlegesen tanítási órák keretében történik. A tanítási órákon

törekszünk a tanulók minél szélesebb körét aktivitásra bírni. Ennek érdekében a kiadott

feladatoknál figyelembe vesszük a diákok képességeit. Az új anyag feldolgozásánál a

tankönyvi ábrák, képek, térképvázlatok mellett más forrásokat, szemelvényeket,

információtechnológiai eszközöket is segítségül hívunk. Az események térbeli, időbeli

elhelyezéséhez térképeket, grafikonokat használunk. Legfontosabb térképgyűjteményünk a

Középiskolai Történelematlasz, melyből a tanulók nemcsak az órai munkánál, hanem

számonkérésnél is, kaphatnak feladatot. A tananyag feldolgozásakor építünk más közismereti

tárgyak anyagára, utalásokkal, kiegészítésekkel segítjük az ott tanultak megértését.

Törekszünk, hogy írásbeli és szóbeli feladatmegoldásban is fejlődjenek diákjaink, s minél

nagyobb arányban végezzenek differenciált munkát a tanítási órán. A tanórai munkát

kiegészíti és elmélyíti az otthoni felkészülés. A tananyag függvényében lehetőséget adunk

gyűjtőmunka, kiselőadás és házi dolgozat készítésére. A szóbeli és írásbeli feladatoknál is

törekszünk, hogy összefüggő gondolatmenet kifejtésére legyenek képesek diákjaink. Az

otthoni felkészülésnél az internetről letölthető, szakkönyvekből és folyóiratokból gyűjtött

anyagokat használhatnak diákjaink. A tananyag feldolgozásánál építünk a helytörténeti

gyűjtemények, múzeumok, levéltárak által kínált lehetőségekre, illetve a tanulmányi

kirándulásoknál is törekszünk a történelmi ismeretek gyarapítására.

A tanítási órákon rendszeres a szóbeli (felelet) és írásbeli ( dolgozat, röpdolgozat, témazáró

dolgozat) számonkérés. A feladatok gyakorlásához a tanítási órákon feladatgyűjteményeket,

feladatsorokat ajánlunk a diákok figyelmébe.

A témazáró dolgozat előtt rendszerező, összefoglaló órákat tartunk. Év végén összefoglaló

órákkal, záró dolgozattal segítjük a tananyag megértését. Kiemelkedően teljesítő diákjainkat

versenyekre irányítjuk, félévkor, év végén tantárgyi dicséretben részesítjük.


tanterve

128

IV. Az ismeretek számonkérésének alapelvei

A tanév első óráján minden szaktanár tájékoztatja a tanulókat a követelményekről, a

számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól. Számonkéréseink jellemzője a

rendszeresség, az igazságosságra és az egyéni képességek figyelembevételére való törekvés.

A számonkérés értékelése érdemjeggyel történik. A szóbeli és írásbeli tevékenységek által

megállapított érdemjegyek aránya tükrözi a tananyag sajátosságait és az érettségi vizsga

szerkezetét. Az érdemjegyek száma legalább a heti óraszám +1 félévente.

IV. 1. A számonkérés formái, a tanulói teljesítmény értékelése

A számonkérés lehet szóbeli ( szóbeli felelet, tanórai tevékenység) és írásbeli ( röpdolgozat,

témazáró dolgozat, teszt, esszé jellegű dolgozat, házi dolgozat).

Az értékelés érdemjeggyel történik.

IV. 2 . Témazáró dolgozatok

Az írásos számonkérés leghangsúlyosabb formája a témazáró dolgozat. A témazáró dolgozat

íratását, a tanár 3 nappal a dolgozatírás előtt bejelenti, figyelembe veszi, hogy egy tanítási

napon adott osztályban a témazáró dolgozatok száma kettőnél több nem lehet.

A témazáró dolgozatoknál nyújtott tanulói teljesítményt a következőképpen alakítjuk

érdemjeggyé:

jeles 90-100 %

jó 80- 89 %

közepes 65- 79 %

elégséges 50- 64 %

elégtelen 0- 49 %

IV. 3. Félévi, év végi értékelés

A félév végi és tanév végi osztályzatot az évközi, tantárgyi érdemjegyek alapján, vagy az

osztályozóvizsgán (javítóvizsgán) nyújtott teljesítmény alapján állapítjuk meg.

IV. 4. A tantárgyi előmenetel elbírálása

- Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát

kifogástalanul megértette és elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre helyes,

tudatos, biztos feleletet ad, képes feltárni a tananyag összefüggéseit, tudását gyakorlati

feladatok megoldásánál alkalmazni tudja.

Kiemelkedő évközi teljesítmény és jeles osztályzat esetén a tanuló szaktárgy dicséretben

részesül.


tanterve

129

- Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát érti és

elsajátította. A tantervi anyagból feltett kérdésekre nehézség nélkül válaszol. A tananyag

összefüggéseinek meglátására, részletkérdéseinek kiemelésére képes. Megszerzett tudását

gyakorlati feladatokon kisebb segítséggel alkalmazni tudja.

- Közepes (3) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit ismeri, az

ismeretek gyakorlati alkalmazása terén esetenként fellépő nehézségei leküzdéséhez tanári

segítséget igényel.

- Elégséges (2) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges

alapvető ismereteket elsajátította ugyan, de ezekről csak irányító, kisegítő kérdések

alkalmazásával tud számot adni.

- Elégtelen (1) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a továbbhaladásához szükséges alapvető

ismertekkel, jártasságokkal és készségekkel nem rendelkezik.

V. A tanulók otthoni felkészülése

V. 1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

A tanulók otthoni felkészülése a teljesítmény fokozásának jelentős részét képezi, hiszen a

tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a tanulók aktívan részt vesznek benne,

kiépítik az önálló tanulásra való képességüket, és tanulási motivációjukat.

Alapkövetelmény a rendszeres otthoni készülés, ezzel biztosítjuk a tanulás folyamatosságát. A

házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett tevékenységén alapul, hozzájárul a

tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához.

Iskolánk különböző lehetőségeket biztosít az otthoni felkészülés segítéséhez. Ide tartozik az

internet- hozzáférhetőség biztosítása, az iskolai könyvtár, és az igénybe vehető szaktanári

segítség.

V. 2. Az otthoni felkészülés meghatározásának elvei

A feladat a tanórán elsajátított ismeretek megtanulása, gyakorlása legyen,

A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, esetenként differenciált

házi feladatot alkalmazunk

Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok pontos meghatározása

A kijelölt feladatok megoldhatók legyenek a diákok számára

Előre közöljük a diákokkal a kijelölt feladatok elkészítésének szabályait és a mulasztás

következményeit.

VI. Általános fejlesztési követelmények

Középiskolai történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események

elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől,

gondolatmenetük adatokkal, nevekkel együtt történő felidézésétől,a beszámolók, kiselőadások

követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat fejtegetés, következtetés, érvelés

szóbeli és írásbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, felhasználva a történelem és

társadalomtudományok legfontosabb kapcsolódó fogalmait és szakkifejezéseit. Az ok-

okozati viszonyok felismertetése után tudják rendszerezni a történelmi jelenségeket, tudják


tanterve

130

bemutatni a történelem szereplőinek- legyenek azok csoportok vagy egyének-, cselekedetének

indítékait, tudják felvázolni az előttük álló választási lehetőségeket és kényszereket. Tudják

elhatárolni a lényeges és lényegtelen okokat, jelenségeket. Alakuljon ki bennük reális

történelemkép. Tanulmányaik révén erősödjön bennük a köz ügyei iránt érzett felelősség. A

szóbeli és írásbeli feladatok végzésekor tudjanak egy-egy problémakörben tömör, egyértelmű

válaszokat adni, feladatokat megoldani. Ismerjék és alkalmazzák a vázlat- és feleletterv

készítés, a kivonatolás, jegyzetelés módszereit, a táblázatkészítés technikáit, tudják használni

a szövegszerkesztő programokat. Tudjanak tájékozódni a térben és időben, tudják együttesen

alkalmazni a topográfiai és a kronológiai adatokat. Ismerjék fel az egy időben zajló

eseményeket, ismerjék az események sorrendjét, a legfontosabb évszámokat. Tudjanak

egyszerű kronológiai táblázatokat készíteni és kronológiai feladatokat megoldani. Fontos a

történelmi térben való tájékozódás képességének fejlesztése. A történelmi térképekről való

tájékozódás, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat

megrajzolása készség színtű tudásukká váljék. Fel kell ismerniük a történelmi tér változásait.

A legfontosabb történelmi helyeket tudják elhelyezni vaktérképen is. Váljanak képessé a

történelmi és a földrajzi térképek összekapcsolására, a történelmi események és természeti

feltételek összefüggéseinek felismerésére.

Fontos követelmény a forrásismeret és forráskezelés. A szakközépiskolai tanulmányok

végére, a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források

kezelésének, elemzésének alapvető szabályait, a tudományos anyaggyűjtés legfontosabb

módszereit. Tudjanak tájékozódni a könyvtárakban, tudják használni a kézikönyveket,

lexikonokat, atlaszokat, ismeretterjesztő folyóiratokat. Legyenek járatosak az internetes

keresőprogramok használatában, a történelem és társtudományaihoz kapcsolódó CD-ROM-ok

használatában.

9. évfolyam

Évi óraszám: 74

Belépéshez szükséges készségek és képességek ( kompetenciák)

Követelmények:

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Azonos eseményről, jelenségről készült

különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének

kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb forrásokkal. Tájékozódás kézikönyvekben, az

ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az Internet valamely magyar nyelvű

keresőprogramjában.

Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Eltérő

álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások

szövegében,az eltérések okainak vizsgálata. A változás történelmi jellegének értelmezése

meghatározott ős-, ó-, és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. Kiemelkedő

történelmi személyiségek döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető,

leegyszerűsíthető vélemények értelmezése tanári rávezetéssel.

Kifejezőképességek

Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján. Szóbeli ismertető ( felelet,

kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Előre megadott álláspont képviselete egyes

történelmi kérdések megvitatása során. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú

előadásrészletről. Kivonat készítése rövidebb ( 4-5 oldal) tudományos ismeretterjesztő

szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Táblázatkészítés demográfiai,


tanterve

131

gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Ellentétes nézetek összehasonlítása

és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. Híres ókori és

középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.

Tájékozódás időben

A keresztény időszámítás összehasonlítása az egyiptomi, a görög, a római és az iszlám

időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek

hozzárendelése az egyetemes vagy európai történelem nagy korszakaihoz.

Időrendi táblázat készítése

Tájékozódás térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi

térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek

megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj

egységeiről.

Feldolgozott témakörök és tartalmak

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK

Az őskor és az ókori Kelet Bevezetés a történelembe

Az emberré válás folyamata

Az élelemtermelés kialakulása

Az ősi hiedelemvilág

A folyamvölgyi kultúrák( Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína)

Városállamok és birodalmak

Vallás és kultúra az ókori Keleten.

Kronológia:

A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei, Kr.e

.3000 körül,

Kr.e. XVIII. sz.,Kr.e.X.sz., Kr.e.525

Személyek

Kheopsz, Hammurapi,II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I.

Dareiosz , Xerxész, Buddha, Si Huang—ti

Fogalmak

Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia,rézkor, bronzkor,

vaskor,despotizmus, politeizmus,monoteizmus, biblia,állam,

hieroglifa, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus

Topográfia

Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia,

Palesztina, Sumer, Ausztria, Perzsia, India, Kína, Babilon,

Türosz, Judea, Izrael, Jeruzsálem

Az ókori Görögország A krétai és a mükénéi kultúra

A polisz

A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma

A spártai állam

A görög-perzsa háborúk


tanterve

132

Piac, pénz, kereskedelem a görög világban

Athén és Spárta párharca

A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok

Nagy Sándor birodalma

Kronológia:

Kr.e. XIII.sz. Kr.e 776, Kr.e.621, Kr.e. 594,Kr.e. 508,

Kr.e. 490, Kr.e.480,Kr.e.431-404, Kr.e.336-323

Fogalmak:

Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, ekklészia,

esküdtbíróság,

demokrácia, sztartégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus

Topográfia:

Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros,

Szalamisz, Peloponészosz, Makedónia, Alexandria

Az ókori Róma Róma városállamból birodalommá válik

A köztársaság virágkora és válsága

Az egyeduralom kialakulása

A császárkor

Társadalom, államszervezet, hadsereg

Róma és a provinciák

A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog

A mindennapi élet

A kereszténység kialakulása

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

Kronológia:

Kr.e.753, Kr.e.510, Kr.e.367, Kr.e. 287, Kr.e. 264-241,

Kr.e. 218-201, Kr.e.168,Kr.e.48,Kr.e.31, 212,313,395,476

Személyek:

Hannibal, Marius, Sulla? Spartacus, Ciceró, Pompeius,Caesar,

Antonius,

Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus,

Pál, Constantinus, Attila, Plutarkhosz

Fogalmak:

Patrícius, plebejus, cliens, consul, senatus, dictator, néptribunus,

censor,

Provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principátus,

limes, legio,

Colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra,apostol, egyház,

püspök, zsinat

Topográfia:

Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia,

Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sophanae, Savaria.


tanterve

133

A korai feudalizmus A Franc Birodalom kialakulása.

története Európában A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése.

A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása.

A Bizánci Birodalom fejlődése.

Az iszlám és az arab világ.

Az államalapítások kora Észak, közép- és Kelet-Európában.

Évszámok:

622, 732, 800, 843, 962, 1054.

Személyek:

Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent

Benedek, Justinianus, Cirill és Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed,

Topográfia:

Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev,

Mekka, Cordoba, Bagdad.

Fogalmak:

gróf-grófság-őrgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa,

szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot,

allódium, iszlám, Korán, kalifa.

A magyar nép története

az államalapításig A magyar nép őstörténete és vándorlása.

A honfoglalástól az államalapításig.

Géza fejedelem és István király életműve.

Évszámok:

896, 955, 973, 997-100-1038.

Személyek:

Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg,

Szent Gellért püspök.

Topográfia:

Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg,

Pannonhalma, Esztergom.

Fogalmak:

Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség törzs, székely,

kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt feldolgozni.

életmódtörténet Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.

Tömegszórakoztatás az ókorban. A család az ókori kultúrákban. Az

iskola az ókorban. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság

őstörténetéről.


A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült

fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15

sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban


tanterve

134

és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.

Legyenek képesek egyszerű források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és

belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feltételekre,

összefoglaló beszámolók előadására. Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a

keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a

középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi

jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

10. évfolyam Évi óraszám: 74

Belépő készségek és képességek


Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású

forrásrészletek összehasonlítása.

A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. Az élethelyzetek

értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. Annak felismerése, hogy a kortárs

milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is

rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.)

A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon.


Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. A

korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Írásművek készítése

történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora

újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.). Jegyzetek készítése előre

megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas

kiselőadások készítése. Tanári útmutatással szakirodalom (könyvek, folyóiratok)

felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése. Egy téma bemutatása többféle

módszer és eszköz (előszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Tájékozódás a térben

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi

térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok). Az évfolyam

topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző

térképeken.


Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában.

A lovagkor.

A szabad költözésű jobbágyság és vándormozgalmak.

A középkori városok.

A középkor művelődése.

Mindennapok a középkorban.

Kronológia:


tanterve

135

1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278

Személyek:

I.(Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, IV.(Szép) Fülöp,

Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent

Tamás.

Fogalmak:

királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye,

keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi

önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi

kultúra, romantika, gótika.

Topográfia:

Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford,

Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala.

Az Árpád-házi Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán.

királyok kora Az Aranybulla és a tatárjárás.

Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században.

Az Árpád-kori kultúra.

Kronológia:

1077 - 95, 1095 - 1116, 1172 - 1196, 1205 - 1235, 1222, 1235 - 70,

1241 - 42, 1301.

Személyek:

I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András,

IV. Béla, Kézai Simon.

Fogalmak:

várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé,

serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek,

szászok, kunok.

Topográfia:

Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi,

Buda.

A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk).

Itália, a humanizmus és a reneszánsz.

Az angol, francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése.

A német császárság és a pápaság hanyatlása.

A közép- és kelet-európai régió államai.

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

Kronológia:

1337 - 1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453.

Személyek:

Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII.(Tudor) Henrik,

IV.(Luxemburg)Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed,

Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella.

Fogalmak:

rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár,

reconquista.

Topográfia:


tanterve

136

Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómező.

Magyarország a Károly Róbert és Nagy Lajos

XIV-XV. században Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet.

Luxemburgi Zsigmond kora.

Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János.

Hunyadi Mátyás uralkodása.

Életformák a SV. Századi Magyarországon.

Kultúra és művelődés.

Kronológia:

1308 - 42, 1342 - 82, 1351, 1387 - 1437, 1396, 1443 - 44, 1444, 1448,

1456, 1458-90.

Személyek:

Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond,

I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János,

Kinizsi Pál, Antonio Bonfini.

Fogalmak:

harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros,

úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári

rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg,

Corvina.

Topográfia:

Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád,

Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs.

Kora újkor A nagy földrajzi felfedezések és következményei:az európai és Európán

(1490-1721) kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.

Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer

kialakulásának kezdetei.

Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.

Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása.

A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és hadseregek

a kora újkorban.

Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása.

A tudományos világkép átalakulása.

Kronológia:

1492, 1517, 1588, 1618 - 48, 1640 - 49, 1689, 1701 - 1714.

Személyek:

Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin,

Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu,

XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter.

Fogalmak:

Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem,

abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,

unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán,

monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus.

Topográfia:


tanterve

137

Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol

gyarmatok.

Magyarország A Jagelló-kor.

története a kora új- A török hódoltság.

korban (1490-1711) A Habsburgok és a magyar rendek.

Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő

kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós.

A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.

Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet.

Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon.

A török kiűzése.

A Rákóczi-szabadságharc.

Kronológia:

1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591 - 1606, 1664, 1686, 1699, 1703-11.

Személyek:

Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter

György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István,

Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér),

I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc.

Fogalmak:

örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció,

trónfosztás.

Topográfia:

Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat,

Szentgotthárd, Zenta.

Mindennapi élet, A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni.

életmódtörténet Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek,

egyetemek). Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása).

Bűn és bűnüldözés a középkorban. A kora újkori állam fejlődés

sajátosságai: az abszolutizmus.


A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi

emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a

források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak

néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával

kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi

folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon

előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken

átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult

ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az

európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban

látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi

események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi

atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait

összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.


tanterve

138

11. évfolyam

Évi óraszám: 74



Az újkori tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források

értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből.

A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.

Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes

személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új

világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen

információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte

(gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. A

változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom,

városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak

írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes

forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok

felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és

periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások

megtétele.

Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és

a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és

bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési

mutatók, fegyverkezés stb.)


A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak

egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról

segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok

kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések

megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott

figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján,

kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás

készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,

számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy

körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével.

Tájékozódás az időben

Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben

játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek

összehasonlítása alapján rajzok és térképek készítése. Az időben való jártasság bemutatása

előbeszédben, írásban és térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek

alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése.

Tájékozódás a térben

Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség,

nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása. Történelmi jelenségek


tanterve

139

természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján

önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején). Az év során tanultak

topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megjelölése a mai viszonyokat tükröző

térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, s ezen az év folyamán tanultak

névanyagának, s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.


A felvilágosodás és A felvilágosodás.

a polgári átalakulás A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban.

kora (1721-1849) Az orosz nagyhatalom.

A XVIII. századi életviszonyok.

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA

létrejötte.

A polgári forradalom Franciaországban.

A napóleoni háborúk Európája.

Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.

Forradalmi hullámok 1848-49-ben.

XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.

Kronológia:

1740 - 48, 1756 - 63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794, 1804 - 15, 1848.

Személyek:

Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot,

Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich,

Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx.

Fogalmak:

Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi

szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus,

szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, „harmadik rend”,

girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer

(jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés,

proletár, civil társadalom.

Topográfia:

Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-

Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino,

Waterloo.

Magyarország A magyar királyság a Habsburg Birodalomban.

újjászerveződése a Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.

Habsburg Birodalom A társadalom képe.

keretei között A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése.

(1711 – 1790) Művelődés, egyházak, iskolák.

Kronológia:

1722 - 23, 1740 - 80, 1767, 1777, 1780 - 1790.

Személyek:

III. Károly, Mária Terézi, II. József, Kaunitz.

Fogalmak:


tanterve

140

Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem,

állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés,

nyelvrendelet.

Topográfia:

Határőrvidék, Bánát.

A polgárosodás A napóleoni háborúk hatásai Magyarországon

kezdetei Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák.

Magyarországon Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.

(1790-1847) A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdése.

A nemzetiségi kérdés.

A reformkori művelődés, kultúra.

Kronológia:

1795, 1825, 1830, 1832 – 36, 1844, 1847.

Személyek:

Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth,

Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc.

Fogalmak:

Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv,

örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám.

Topográfia:

Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.

Forradalom és A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom.

szabadságharc Az áprilisi törvények.

Magyarországon A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai

(1848-1849) A nemzeti önvédelem megszervezése a tavaszi hadjárat.

A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.

A szabadságharc bukása.

Kronológia:

1848. III. 15., IV.11., IX.29., 1849. IV. 6., IV.14., V.21., VIII.13., X.6.

Személyek:

Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic,

Windischgraetz, Haynau.

Fogalmak:

Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás,

választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény.

Topográfia:

Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

A nemzetállamok Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második

és az imperializmus ipari forradalom.

kora (1848-1914) Az egységes Olaszország és Németország kialakulása.

Az orosz reformkísérletek.

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.

Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom.

Kína és Japán.

A „keleti kérdés” és a Balkán.


tanterve

141

A munkásság politikai erővé szerveződése.

Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

A művelődés új keretei.

Évszámok:

1853-56, 1861, 1861-65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907.

Személyek:

III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória

királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln.

Topográfia:

Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-

csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária.

Fogalmak:

Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum,

periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas

szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus,

szakszervezetek.

A polgárosodás A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése.

kibontakozása A kiegyezés.

Magyarországon Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.

(1849-1914) Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái.

Népességnövekedés. A nemzeti kérdés.

A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás.

A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése.

Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai.

Évszámok:

1849. október 6., 1867, 1868, 1875 - 90, 1896.

Személyek:

Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza

Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár.

Topográfia:

Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák-Magyar Monarchia.

Fogalmak:

Passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia,

közös ügyek, millennium, úri középosztály, obstrukció, népoktatás,

kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami

anyakönyvezés.

Mindennapi élet, Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma

életmódtörténet feldolgozása.


Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat

készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára.

Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat,

térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés

után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári


tanterve

142

segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják térképen ábrázolt

jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

12. évfolyam

Évi óraszám: 96



Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek,

filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének

felismerése, elemzése. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások,

nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. Tájékozódás a szakirodalomban. A

források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.

Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű

elkészítése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A

különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása.


Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak

szakszerű magyarázata és használata. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő,

saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. Hosszabb

adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. A

huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségeinek szerepének értékelése.

A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről,

intézményről, szervezetről. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a

tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel

kísérése). Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai

folyamatokról.


Az első világháború Az első világháború kirobbanása, jellege, története.

a nagy gazdasági A Párizs környéki békék.

válságig (1914-1929) Az orosz forradalmak.

Az olasz fasizmus.

A parlamentáris rendszerek.

A gazdaság és a társadalom új jelenségei, a fejlett világban és a női

emancipáció.

Évszámok:

1914 – 18, 1917, 1919, 1922, 1925.

Személyek:

Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George,

Stresemann, Mussolini.

Topográfia:

Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság,

Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal.

Fogalmak:


tanterve

143

Villámháború-állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus,

szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus,

kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem.

Az első világháború Magyarország részvétele a világháborúban.

következményei Az őszirózsás forradalom.

Magyarországon. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság.

A Trianon utáni A trianoni béke.

ország élete Hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra.

(1914-1931) A határon túli magyarság sorsa.

A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja.

A művelődési viszonyok.

Az életmód változásai.

Évszámok:

1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21.

1920. március 1., június 4., 1921 – 31, 1927.

Személyek:

gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál,

gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István,

Peyer Károly.

Topográfia:

Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave

Fogalmak:

Őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra,

Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus,

antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás,

konszolidáció.

A nagy gazdasági Az 1929-33-as világgazdasági válság.

válságtól a második Válságkezelés az USÁ-ban.

világháború végéig A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa.

(1929-1945) A sztálini diktatúra a 30-as években.

A második világháború története.

A szövetségesek győzelme, a háború jellege.

Évszámok:

1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22.,

1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2.

Személyek:

Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery,

Zsukov, Eisenhower, De Gaulle.

Topográfia:

Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway,

Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia.

Fogalmak:

Tőzsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális

diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss,

koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború,

antifasiszta koalíció.


tanterve

144

Magyarország a Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában.

gazdasági válság- Magyarország háborús részvétele.

tól a második A Kállay kormány politikája.

Világháborús A német megszállás. A holocaust Magyarországon.

összeomlásig A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel.

(1931-1945) Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

Évszámok:

1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30.,

1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15.,

1944. december 21., 1945. április.

Személyek:

Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay

Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla.

Topográfia:

Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar.

Fogalmak:

Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények,

fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „kiugrás”, gettó, deportálás,

munkaszolgálat, hadifogság.

A jelenkor (1945- Hidegháborús szembenállás a II. világháború után.

napjainkig) A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezés országai.

Az európai integráció történet.

A „harmadik világ”.

A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca.

A közel-keleti konfliktusok.

Közép-Kelet Európa és a Balkán rendszerváltás után.

Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.

Évszámok:

1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991.

Személyek:

Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman,

Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Brandt, Walesa,

Reagan, Gorbacsov.

Fogalmak:

Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv,

Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO,

Varsói Szerződés, római szerződések, holdraszállás, harmadik világ,

Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika.

Topográfia:

NSZK, NDK, Kuba, Korea.

Magyarország a A háborús károk felszámolása.

második A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.

világháború után A párizsi békeszerződés.

(1945-napjainkig) A határon túli magyarság sorsa.


tanterve

145

A kommunista diktatúra kiépítése.

A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.

Az életmód átalakulása.

Demográfiai változások.

Az ellenzési mozgalmak kialakulása és erősödése.

A rendszerváltozás.

Évszámok:

1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23.,

november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991.

Személyek:

Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy

Imre, Antall József, Göncz Árpád.

Fogalmak:

Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel,

kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH,

pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzési

mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság.

Állampolgári A társadalmi szabályok.

ismeretek Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok.

Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya.

A demokrácia alapelvei és működése.

Bírói hatalom és igazságszolgáltatás.

Politikai és szociális jogok.

Önkormányzatok, civil szervezetek.

Mindennapi élet, Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma

életmódtörténet feldolgozása.

VIII. A történelem tantárgyi érettségi vizsga

A 12. évfolyam befejeztével azok a diákok, akik érettségi vizsgára jelentkeztek, kötelező

jelleggel vizsgáznak történelemből.

Ennek leírását a tantárgyi részletes érettségi vizsga - követelmény tartalmazza,

vizsgaszintekre (közép- és emelt szint) lebontva, magában foglalva a vizsga leírását (írásbeli

és szóbeli rész), a kívánt kompetenciákat, a számon kért témaköröket.


tanterve

146

Társadalomismeret és etika

I. A társadalomismeret tanításának céljai és feladatai

II. A tankönyv kiválasztásának elvei

III. Tárgyi feltételek, segédanyagok

IV. Fejlesztési követelmények

V. Éves órakeret, feldolgozott témakörök, tartalmak

VI. Követelmények

VII. A továbbhaladás feltétele

VIII. A tanulók értékelése, ellenőrzése

IX. Módszertani ajánlások

Helyi tantervünk a szakközépiskolák számára kiadott kerettanterv alapján készült,

alkalmazásakor a helyi tantervben megfogalmazott célokat és módszertani ajánlásokat, a

tanulók felkészültségét, egyéni képességeit figyelembe vesszük.

I. A társadalomismeret és etika tanításának céljai és feladatai

A társadalomismeret tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom

intézményeit, a politika, a jog, a gazdaság rendszerének működését. Bevezet az etika

fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes

cselekedet alapelveiről folyó évezrede történetbe. A társadalomismeret tanítás segítségével a

tanulók megismerik az emberi együttélés alapvető szabályait, könnyebben be tudnak

illeszkedni a társadalom kisebb nagyobb közösségeibe, jobban megértik a körülöttük zajló

társadalmi folyamatokat.

A társadalomismereti műveltséganyag közvetítése szolgálja a tanulók jobb eligazodását

szűkebb és tágabb környezetükben. Segítségével megismerik a politika és a jog

intézményrendszerét Magyarországon, a gazdaság működésének természetét, a társadalom

életét és rétegződését. A társadalomismeret keretében tanultak segítségével megismerik az

állam és a társadalom életét szabályozó legfontosabb dokumentumokat, az emberi és

állampolgári jogokat és kötelességeket, azok gyakorlásához kapcsolódó szabályokat. A

Tantárgy segíti a diákokat a nagybetűs életre , a felnőtt létre való felkészülésben, az egyes

társadalmi szerepek megértésben és gyakorlásában. Fejleszti felelősségérzetüket

cselekedeteikért, önmagukért, szűkebb és tágabb környezetükért. Segítségével tudatos

döntéseket tudnak hozni, a politikai sodródástól mentesebbek lesznek. Megtanulják kifejteni

véleményüket, álláspontjukat egy-egy témával kapcsolatban, megtanulják tudomásul venni és

tolerálni, hogy másoknak eltérő véleménye lehet. Toleránsabbak, nyitottabbak lesznek,

fejlődik társadalmi érzékenységük. Megismerik az egyes erkölcsi kategóriák tartalmát, azok

változását a történelem során, meglátják a társadalomban a visszatérő és új folyamatok közötti

összefüggéseket, ráéreznek ok-okozati összefüggésekre, az egyes alternatívák közül adott

körülmények között választott utak helyességére és helytelenségére. A társadalomismeret

tanítás segítségével a negatív társadalmi hatások, az egyént károsító cselekedetek jobban

kiküszöbölhetőek. A tantárgy tanítása során a humán közismereti tárgyak óráin elsajátítottak

új összefüggésekbe kerülhetnek vagy az ott tanultak megértését, elmélyítését segíthetjük.

II. A tankönyv kiválasztásának elvei Egyszerű nyelvezetű, szemléletes, jó minőségű tankönyvet választunk. Ezt kiegészítjük

rövid, fénymásolt jegyzetekkel, segédanyagokkal.


tanterve

147

III. Tárgyi feltételek, segédanyagok

A tantárgy tanításához szaktanterem nem szükséges. A könnyen mozgatható bútorzat

kívánatos, mert a csoportalakítást, a szituációs játékokat segíti. A vitaindítókhoz szükséges

audiovizuális eszközök alkalmazása ( zsúrkocsi, magnetofon). A hatékony munkavégzés

feltétele egyes irodalmi művek, filmek, könyvek elérhetősége, melyről a tantárgyat tanítók

külön listát állítottak össze.

IV. Fejlesztési követelmények

A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása.

A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika

alapfogalmainak ismerete. Az önálló tájékozódáshoz, életvezetéshez szükséges

jellemvonások, készségek, ismeretek fejlesztése. Az önálló véleményalkotás képességének

kiművelése, a tolerancia és nyitottság fejlesztése. Az egyes álláspontok megvitatásának, a

saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőzéséhez, tiszteletéhez szükséges erkölcsi

és intellektuális képességek kialakítása és fejlesztése.

V. Éves órakeret, eldolgozott témakörök, tartalmak

11. évfolyam

Évi óraszám: 37

Az évi órakeret felosztása

Együttéléstan 3 óra

Az állam 13 óra

Etika és/vagy gazdaság és/vagy pszichológia 17 óra

Összefoglalás 2 óra

Év végi ismétlés 2 óra

Összesen 37 óra


Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése.

Egyéni- és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés.

Irányított viták, szerepjátékok, feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi

dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.



Együttéléstan Egyén, csoport, közösség, társadalom, állam.

Az együttélési szabályok kialakulása és rendeltetése.

Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, törvény.

Jogok és kötelességek a társadalomban.

Az emberi alapjogok értelmezése.

A társadalmi igazságosság kérdései.

___________________________________________________________________________

Az állam

A politikai közösség és Államformák és politikai rendszerek. A demokrácia alap-


tanterve

148

Intézményei elvei és működése.

Hatalom, legitimáció A hatalmi ágak. A politika és a jog intézményrendszere

a mai Magyarországon.

Gazdasági alapfogalmak Munka és munkamegosztás, szükségletek és érdekek,

csere, tulajdon, elosztás, költség, teljesítmény,

jövedelem, piac, verseny, érték, haszon, pénz. Termelés

és fogyasztás, jólét és minőség.

Háztartás, a család gazdálkodása, megélhetés. Szegények

és gazdagok, munkavállalás, vállalkozás. Az egyes

munkaterületek szerepe a társadalmi

munkamegosztásban, az érvényesülés lehetőségei.

A társadalom élete Társas kapcsolatok és társadalmi viszonyok. A kultúra

fogalma. A szocializáció folyamata.

A társadalmi csoportok és rétegek. A társadalmi helyzet

változásai. A társadalom változásai.

Életmód, életszínvonal.

Egység és sokféleség Társadalmi önazonosságunk összetevői. A saját csoport.

a modern társadalmakban Önbecsülés és nyitottság. A helyi társadalom.

Nemzet,állam, etnikum. Európa és a nemzetek feletti

integráció kérdései. Kisebbségek, diszkriminált

csoportok, előítéletek. A Vas megyében élő kisebbségek

és kultúrájuk néhány jellegzetessége.

A technológiai-gazdasági Növekedés és fejlődés. A „jólét” ára. A földi élővilág

haladás és a bioszféra válság eltartó képességének korlátai. Pazarló használat,

környezetszennyezés, népességrobbanás. A technikai

civilizáció hatása a földi ökoszisztémára. A globalizáció

politikai, kulturális, gazdasági és természeti

következményei. Környezetszennyező eljárások,

technológiák, magatartások. A környezet kímélésének,

védelmének lehetőségei.

Etika

Az emberi természet Az eszes lény. A társas lény. Az alkotó ember. Az

univerzális lény: Autonómia és meghatározottság. Az

emberi környezete és a nyelv világa. A kultúra

normativitása. A hagyomány. A „ másik” szerepe az

öntudatos én kialakításában. Önazonosság és

önmegvalósítás a társas viszonyban.

Etikai alapfogalmak A jó és a rossz megkülönböztetése. A szenvedés

tapasztalata. A választás szabadsága és az ember

felelőssége. Szándék és következmény. Törvény és

lelkiismeret. Materiális és formális etikák.

Az etika megalapozása Az ember léthelyzete és felelőssége a hagyományokban.

Az erkölcsi gondolkodás történetéből vett klasszikus

példák megismertetése

Erkölcsi cselekedet dimenziói Életcélok, önmegvalósítás. Önbecsülés és mások iránti

tisztelet. Az élet tisztelete. Segítség, áldozat, szolidaritás:

a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. A nemiség

és a családi élet erkölcstana. Munkaerkölcs. Etikus

fogyasztás. Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás.


tanterve

149

Hazaszeretet. Törvénytisztelet és polgári elégedetlenség.

Erkölcs és politika. Gazdaságetikai alapelvek.

A jellem és erények Erkölcsi érzék. Jellem és illem. Önnevelés, példakövetés.

A jóakarat. A szeretet forrásai, formái, erkölcsi

jelentősége. Etikai alapértékek: Az alapvető erények

klasszikus és modern értelmezése.

Korunk erkölcsi kérdései A tudományos-technológiai haladás etikai dilemmái.

Géntechnológia, születésszabályozás, a modern orvoslás,

öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi problémái.

Globális felelősségünk. Kötelességünk a jövő

nemzedékkel szemben, az élővilág rendjének és

sokféleségének megőrzésével kapcsolatban. Az etika

emberközpontúságának értelmezése.

VI. Követelmények

A tanuló ismerje meg az etika alapfogalmait, azon vallási és filozófiai irányzatok etikai

tanításának lényegét,amelyek ma is hatnak szűkebb és tágabb környeztünkben.

Ismerje meg a társadalmi együttélés alapvető szabályait, a politikai és jogi

intézményrendszert, legyenek alapvető ismeretei a gazdasági folyamatokról és a társadalom

életéről. Tudatosuljon benne a maga és mások sorsáért viselt felelősség. Tudja elemezni a

választási helyzeteket megjelenő szituációkat a mindennapi életből, filmrészletből vagy

irodalmi szemelvényből vett példákon. Tudjon érvelni véleménye mellett, tanúsítson

megértést az eltérő állásponttal szemben, de tudjon vitázni is vele. Ismerje meg a

civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normákat. Ismerje korunk

globális világproblémáit és erkölcsi kihívásait.

VII. A továbbhaladás feltétele

A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság

intézményrendszerét. Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák

felismerésére, értelmezésére és megvitatására. Ismerje az etikai alapfogalmak jelentését. Értse

és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

VIII. A tanulók értékelése, ellenőrzése

Az értékelés során elsősorban a következő készségek, képességek, tanulói teljesítmények

mérésére helyezzük a hangsúlyt:

- alapvető etikai és társadalmi ismeretek elméletben

- vitakultúra, az érvelés képessége

- a saját álláspont kifejtésének képessége, színvonala

Kerüljük az elmélet egyoldalú számonkérését. Figyelemmel kísérjük a tanórai munkában való

részvételt, értékeljük a többletfeladatok vállalását ( kiselőadás, egyéni munka). Az etika

tanításban az írásos számonkérés tartalmazza egy-egy konkrét esetleírás etikai szempontú

értékelését, megközelítését is, amelyben a saját álláspont kifejtésének színvonalát, az érvelés

képességét értékelhetjük.

IX. Módszertani ajánlások

Az új ismeretek közvetítését indukciós anyagok feldolgozásával végezzük. A bemutatott

példák lehetnek fényképek, filmrészletek, rövid esetleírások, tanult irodalmi művek részletei,


tanterve

150

idézetek, szállóigék, közmondások, stb. Az eltérő álláspontok megjelenítésének, de a tanulók

aktivizálásának eszköze is lehet a szerepjáték. Az érvelés képességének fejlesztésére és a

másik álláspontjának megértésére szolgálhat a disputa játék megtanulása és alkalmazása a

tanórán. Az elméleti anyag rögzítése rövid vázlat és fogalommagyarázat készül írásban, a

tanulságok szóbeli összegzését végezzük. A tanulók aktivizálást szituációs játékok,

csoportmunka alkalmazásával, egyéni és csoportálláspontok ismertetésével , játékok, viták

alkalmazásával segítjük.

Motívációs céllal tárgyaljuk meg az ifjúsági szubkultúra és a tömegkultúra egyes megjelenési

formáit.

Az értékelés megalapozottsága érdekében folyamatosan figyeljük a tanulók órai aktivitását és

teljesítményét. Az év során legalább 2 alkalommal írásos számonkérést alkalmazunk. Az

etikai kérdések számonkérésénél a tesztfeladatok mellett etikai szempontú esetleírás

elemzését is számon kérjük. Ösztönöznünk kell a tanulót saját véleményének

megfogalmazására. Az értékelésnél a gondolatfűzés, a szabatosság, az érvekkel való

alátámasztottság kerül értékelésre.

TESTNEVELÉS HELYI TANTERV

Célok és feladatok:

A középiskolai testnevelés célja, hogy a sportágak és játékok felhasználásával

alkalmassá tegye a tanulókat az alkotó hasznos munka végzésére. Legyenek

edzettek, egészségesek. Rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához

szükséges alapvető ismeretekkel. Növekedjen fizikai aktivitásuk, szívesen és

aktívan sportoljanak.

A középiskolai testnevelés feladata, hogy a tanulók fizikai és mozgásos

feladatmegoldó képességeik szintjének emelése révén váljanak alkalmassá a

tanórán, a munkában és rendkívüli körülmények között adódó feladatok

megoldására.

A sportgyakorlatok révén elérhető sokoldalú élettani hatás kiaknázásával a

tanulók testileg fejlettek, a mozgásos terheléssel, az időjárással szemben

ellenállók és edzettek legyenek.

Kiemelt feladat a helyes testtartás kialakítása, a testi deformitások megelőzése.

Alakítsa ki a tanulókban az érdeklődést és kedvet a rendszeres sportolás iránt,

ami egyben az egészség megőrzésének és megszilárdításának fontos eszköze.

Fejlessze a tanulók erkölcsi tulajdonságait, esztétikai érzékét.

ÓRAKERET

Évfolyam 9. 10. 11. 12.


tanterve

151

Heti óraszám 2 2 2 2

Témakörönként

Rendgyakorlatok 11 11 11 10

Képességfejlesztő gyakorlatok 14 14 14 12

Atlétika 14 14 14 12

Torna 14 14 14 12

Sportjátékok 20 20 20 18

Téli foglalkozások 10 10 10 8

Szabadon felhasználható órák 5 5 5 4

Éves óraszám 74 74 74 64

9. ÉVFOLYAM

Óraszám: Heti: 2 óra

Évi: 74 óra

Témakörök:

I. Rendgyakorlatok

II. Képességfejlesztő gyakorlatok 11

III. Atlétika 14

IV. Torna 14

V. Sportjátékok 20

VI. Téli foglalkozások 10

VII. Szabadon felhasználható 4

I. RENDGYAKORLATOK

Vigyázzállás, pihenjállás

Testfordulatok helyben

Sorakozó egy-, kettő-, három-, stb. soros vonalban, valamint egyes, kettes,

hármas stb. oszlopban.

Jelentés

Menet megindítása megállítása.

Fejlődések, szakadozások.


tanterve

152

II. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

Erősítő, nyújtó hatású szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros, társas

és kéziszer- gyakorlatok.

A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok.

Zenés gimnasztika.

III. ATLÉTIKA

Előkészítő gyakorlatok: futó-, ugró-, és dobóiskola.

Futószámok:

Állórajtok. Térdelőrajt. Rajtversenyek 20-30 méter távon. Fokozó futás.

Gyorsfutás 60-100 m távon. Gyorsfutó versenyek.

Ugrószámok:

Távolugrás nekifutással, lépő és homorító technikával.

Távolugró versenyek. Magasugrás lépő, guruló technikával.

Dobószámok:

Súlylökés: helyből, oldal és háttal felállásból.

Súlylökő versenyek.

Kislabda hajítás

IV. TORNA

Előkészítő gyakorlatok: nyújtó, lazító, erősítő és egyensúlyérzéket fejlesztő

célgimnasztikai, rávezető és tornászos képességeket fejlesztő gyakorlatok.

Talajtorna

Gurulóátfordulás előre, hátra, különböző kiindulási helyzetekből,

különböző befejező helyzetekbe.

Emelés fejállásba.

Fellendülés kézállásba.

Kézen átfordulás oldalt.

Mellső mérlegállás.

Repülő gurulóátfordulás.

Összefüggő talajgyakorlat.

Szekrényugrás

Fiúk:

Hosszában /4-5 rész/ gurulóátfordulás előre, felguggolás, leterpesztés,

függőleges repülés.

Lányok:

Keresztben: /3-4 rész/ guggoló átugrás.


tanterve

153

Hosszában: /3-4 rész/ gurulóátfordulás előre, felguggolás után függőleges

repülés feladatokkal.

10. ÉVFOLYAM

Óraszám: Heti: 2

Évi: 74

Témakörök:

Rendgyakorlatok:

II. Képességfejlesztő gyakorlatok 12 óra

III. Atlétika 14 óra

IV. Torna 14 óra

V. Sportjátékok 20 óra

VI. Téli foglalkozások 10 óra

VII. Szabadon felhasználható 4 óra

I. RENDGYAKORLATOK

A menet irányának megváltoztatása járás közben.

A menetsebesség, lépéshosszúság megváltoztatása.

Egyszerű ellenvonulások és futások.

II. KÉPESSÉGFEJLESZTŐ GYAKORLATOK

Erősítő és nyújtó hatású szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros,

társas és kéziszer gyakorlatok.


A relaxálás egyszerű formái.

II.ATLÉTIKA

Előkészítő gyakorlatok: futó-, ugró- és dobóiskola.

Futószámok: gyorsfutás 60-100 m távon, rajtversenyek, fokozó-, iramfutás.

Ugrószámok: magasugrás flopp technikával. Magasugró versenyek.

Dobószámok: súlylökés: háttal felállásból szökkenéssel. Súlylökő versenyek.

Kislabda hajítás.

III.TORNA


célgimnasztikai, rávezető és tornászképességeket fejlesztő gyakorlatok.

Talajtorna: mérlegállás, tarkóbillenés, fejen átfordulás, összefüggő talajgyakorlat

Szekrényugrás:

Fiúk: hosszában / 4-5 rész / felguggolás, leterpesztés

Keresztben / 4-5 rész / zsugor kanyarlat

Lányok: hosszában / 4-5 rész / felguggolás, leterpesztés

Keresztben / 4-5 rész / zsugor kanyarlat

Korlát:

Felkarfüggésben lendület előre, támasz terpeszülésbe.

Terpeszülésből emelés felkarállásba, gurulás előre terpeszülésbe.

Támaszban lendületből vetődési leugrás 90 fok fordulattal.

Összefüggő gyakorlat.

Ritmikus sportgimnasztika, aerobic:

Íves nyújtott kartartások variációi.

Előre törzsdöntés fokozatai állásban.

Törzsívek előre és hátra térdelésben.

Lábemelések, láblendítések előre, oldalra, hátra.

Keringőlépés előre.

180 fokos fordulat egy lábon.

Különböző átugrások egyik lábról a másikra.

Szökkenő hármas lépés.

Fordulatok felugrással / 90 fok, 180 fok /

V.SPORTJÁTÉKOK Kosárlabda

Indulás, futás, irányváltoztatás fordulatokkal labdavezetés közben.

Fektetett dobás futás közben átvett labdával.


tanterve

155

Egy-egy elleni játék.

Emberfogásos védekezés.

Ötletjáték.

Labdarúgás

Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú

átadásokkal.

Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás

szándékával.

Belsőcsüdrúgás.

Védők váltása kijátszás esetén.

VI.TÉLI FOGLALKOZÁSOK

A helyi körülményektől függően, korcsolyázás, jégkorongozás.

Szervezett iskolai sí táborok 3x 1 nap, illetve 4-5 napos tábor

VII.SZABADON FELHASZNÁLHATÓ

Asztalitenisz

Úszás

Kondicionálás / Kondi-terem /

Tenisz

11. ÉVFOLYAM


Évi: 74 óra

Témakörök:

I. Rendgyakorlatok



IV. Torna 14 óra




I . Re n d g ya ko r l a to k


tanterve

156

Menet irányának megváltoztatása egyes, kettős stb. oszlopokban járás

közben.

Futás megindítása, megállítása.

Keresztező elvonulások járás közben.

I I . K é pe ss ég f e j l e s z tő gya ko r l a to k

Erősítő, nyújtó hatású szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros,




III. Atlétika

Előkészítő gyakorlatok: ugró-, futó- és dobóiskola. Atlétikus képességeket

fejlesztő gyakorlatok.

Futószámok

Gyorsfutás 60- 100 m távon

Rajtversenyek álló- és térdelőrajttal.

Fokozó futások.

Iramfutások.

Középtávfutás 1500 m /Csónakázó-tó/

Ugrószámok: magasugrás hasmánt technikával. Magasugró versenyek.

Dobó számok: súlylökés háttal félállásból, becsúszással. Súlylökő verse-

nyek.

IV. Torna


célgimnasztikai és rávezető gyakorlatok.

Talajtorna:

Ülésből, ill. állásból gurulás hátra kézenállásba.

Kézen átfordulás előre.

Összefüggő talajgyakorlat.

Szekrényugrás:

Hosszában/fiúk 5 rész, lányok 4 rész/felguggolás, fejen átfordulás.

Korlát

Felkarfüggésből lendület hátra támaszba.

Saslengés.


tanterve

157

Vetődés 180 fokos fordulattal.


Ritmikus sportgimnasztika

Törzsívek állásban.

Támadóállás előre, oldalra, védőállás.

180-360 fokos fordulatok.

Keringőlépés hátrafelé.

A tanult elemek összekapcsolása.

V. Sportjáték

Kosárlabda

Tempódobás

Elzárási kísérletek. 2-2 elleni játék.

Laza és szoros emberfogás.

Labdarúgás

Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás

közben.

A labda elhúzása állóhelyen ráfutó társ elől.

Játék kispályán.

VI. Téli foglalkozások

A helyi körülményektől függően: korcsolyázás, jégkorongozás.


VII. Szabadon választható

Asztalitenisz

Úszás

Kondicionálás /Kondi-terem/

Tenisz


tanterve

158

12. ÉVFOLYAM


Évi: 64 óra

Témakörök:

I. Rendgyakorlatok



IV. Torna 12 óra




I. Rendgyakorlatok

Az előző évfolyamok anyagának gyakorlása.

II. Képességfejlesztő gyakorlatok

Erősítő, nyújtó hatású szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros,




III. Atlétika

Előkészítő gyakorlatok: futó-, ugró- és dobóiskola.

Futószámok

Rajtversenyek, gyorsfutó versenyek/60 m/

Középtávfutás 1500 m.

Ugrószámok

Távolugró versenyek, magasugró versenyek, hármasugrás.

Dobószámok

Súlylökő versenyek.


tanterve

159

IV. Torna

Előkészítő gyakorlatok:nyújtó, lazító, erősítő és egyensúlyérzéket fejlesztő

célgimnasztikai és rávezető gyakorlatok.

Talajtorna:

Ismert gyakorlatelemek sorozatai, összefüggő gyakorlat.

Szekrényugrás

A tanult ugrások gyakorlása.

Korlát

Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből.

Ritmikus sportgimnasztika

Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből.

V. Sportjátékok

Kosárlabda

Területvédelem elleni játék. Betörések, befutások.

Elzárás- leválás, kerülés, átcsúszás.

Labdarúgás

Védekezés a támadók emberfölénye ellen.

Területvédekezés.

Szabadulás védőtől egyszerű labdás cselekkel.

Rálépős cselindulást, elhúzást utánzó cselek.

Játék kétkapura.

VI. Téli foglalkozások



VII. Szabadon választható

Asztalitenisz.

Úszás.

Budybillding.

Tenisz.


tanterve

160

Követelmény:

Alakuljon ki a tanulókban, hogy a megismert összefüggések,

feladat megoldási minták széles körben érvényesek,

alkalmazhatók, megszerzett tudásuk, mozgástapasztalataik a

sporttevékenységen kívül az életben is hasznosíthatók. Reálisa n

értékeljék mind saját tevékenységüket, mind társaikét.

A tanulók a rendgyakorlatok végrehajtásában mutassanak

fegyelmezettséget, alakilag elfogadhatóan hajtsák végre a

gyakorlatokat.

Legyenek képesek önálló bemelegítésre, tudják követni a zene

ritmusát, váljon a lánytanulók mozgása nőiessé, kifejezővé.

Tudjanak relaxálni, nyugtató légző gyakorlatot végezni.

Alakuljon ki bennük a meggyőződés, hogy a testi képességek

fejlesztése és a rendszeres fizikai aktivitás az egészséges életmód

szerves része.

Érzékelhetően javuljon ugró- , futó- és dobóteljesítményük.

Ugrásaikat energikus fel - , illetve elugrás jellemezze. Hajlításban

és lökésben törekedjenek a szer minél hosszabb úton történő

gyorsítására. Legyenek képesek 10 -20 percig kitartóan futni.

Fejlődjön erejük és mozgáskoordinációjuk a torna által

megkívánt szintre. Legalább három szeren tudjanak 4 -5 elemből

álló összefüggő gyakorlatot bemutatni. Támaszugrásoknál

törekedjenek a lebegőtámaszos testhelyzetre.

Készségszinten birtokolják a választott labdajátékok

mozgásanyagát, és azok felhasználásával ismerjék fel a számukra

legkedvezőbb támadó -és védőtechnikákat az adott

játékhelyzetekben.

Az értékelés módjai:

A tanulók folyamatok megfigyelése,

A tanulói aktivitás folyamatos ellenőrzése,

Tematikus ellenőrzések,

Objektív tesztek és sportági teljesítményértékek mérése.

Az értékelés területei:

A motoros képességek teljesítményszintjének mérése,

Sportági feladatok, mozgástechnikák mérése,


tanterve

161

Tanulói aktivitás, magatartás, viselkedés értékelése.

Feltételek, eszközök

Tornaterem

Szabadtéri kézilabda-, kosárlabda-pálya.

Távolugró gödör.

Súlylökő rész.

Általános tornaszerek:

Tornapad, bordásfal, ugrószekrény, talajszőnyeg, ugrózsámoly, ugrószekrény,

ugródeszka, mászókötél, gyűrű, párhuzamos korlát.

Atlétikai szerek

Ugródomb, magasugró mérce, magasugró léc, súlygolyó, rajttámla, váltóbot.

Kézi szerek:

Ugrókötél, gumikötél, tornabot, karika, műanyag labda, medicinlabda, kézi

súlyzó.

A sportjátékok eszközei:

Kosárlabda, kézilabda, röplabda, futball-labda, pingpongasztal.

Korlát:

Támaszban haladás előre, hátra, karhajlítás, nyújtás.

Alaplendület támaszban, felkarfüggésben.

Támaszban lendület, terpeszpedzés, lendület.

Felkarfüggésből lendület előre támasz – terpeszülésbe.

Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe.

Kanyarlati leugrás.


Ritmikus sportgimnasztika, aerobic

Nyújtott és íves tartások.

Lebegőállások, mérlegállások.

Érintőjárás, hintalépés, hármas lépés.

Felugrások egy lábról nyújtott és hajlított lábbal. /ollózások stb./

Futóátugrások.

V. SPORTJÁTÉKOK

Kosárlabda:

Alapmozgás, megindulás, megállás, sarkazás, felugrások, leérkezések


tanterve

162

Irányváltoztatások.

Labdával: egy- és kétkezes átadás.

Labdavezetés, megindulás, megállás labdavezetéssel, sarkazás.

Fektetett dobás labdavezetéssel.

Az emberfogásos védekezés általános szabályai: hátrahelyezkedés,

Védőtávolság, védőtől való elszakadás.

Ötletjáték.

Labdarúgás:

Laza emberfogás posztonként.

A védőjátékos helyezkedése.

Megindulás a védőtől gyors elfutássál.

Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái.

Labdavezetés belsővel.

Fejelés.

Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék.

VI. TÉLI FOGLALKOZÁSOK



VII. SZABADON FELHASZNÁLHATÓ

Asztalitenisz

Úszás

Kondicionálás

Tenisz


tanterve

163

INFORMATIKA TANTÁRGYAK

HELYI TANTERVEI

Tantárgy neve: Informatika

Szak: Gépészet- Fémtechnika

Évfolyam: 9

Heti óraszám: 2 óra csoportbontásban

Alapvető célkitűzések

A tanuló ismerje a számítógép részeit és jellemzőit: a központi feldolgozó egységet,

memóriákat, buszrendszereket, interfészeket (illesztő), alaplapot, a perifériák típusait és főbb

jellemzőit: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök fajtáit, háttértárak típusait. Ismerje a

hálózatok működésének alapelveit, hálózati be- és kijelentkezést, hozzáférési jogokat, az

adatvédelmet.

Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő részeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes

egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. Ismerje az

operációs rendszer felhasználói felületét. Ismerje az állományok típusait, keresést a

háttértárakon. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás,

átnevezés, nyomtatás, megnyitás.

Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz,

oldal), oldal beállításait.

A tanuló ismerje a karakterformázást, bekezdésformázást, felsorolást, számozást,

képbeillesztés lehetőségeit, a tabulátorok használatát, egyenletek beillesztését, hasábok

készítését, táblázatok készítését és formázását.

Számonkérés gyakorisága

Havonta írásban vagy számítógépen.

Számonkérés formája

Az elméleti rész írásban, a gyakorlati rész számítógépen történik.

Tantárgy teljesítésének feltételei

Tudja jellemezni a (személyi) számítógép minden egyes részegységét. Ismerje a helyi és

távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit.

Tudja az operációs rendszerek (fajtáit) részeit és funkcióit, az operációs rendszer felhasználói

felületét, a könyvtárműveleteket, állományokat megkeresni, ismerje és tudja használni az

állománykezelő funkciókat.

A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; a program

lehetőségeit. Tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; részletes

feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; tudjon

szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített

objektumokat) beilleszteni.


tanterve

164

Tananyagtartalom

A számítástechnika történeti áttekintése, számítógép generációk. A számítógép belső

felépítése, működése, a részegységek feladata. A központi vezérlőegység (CPU) feladata és a

különböző memóriák típusai, feladatuk. Háttértárak csoportosítása, perifériák osztályozása

(monitor, bill., egér, nyomtató …), és ezek jellemzői.

Operációs rendszerek feladata, funkciója csoportosítása. A Windows operációs rendszer

alapjai, használata. Állomány és könyvtárkezelés, testre szabás, beállítások.

Számítógép hálózatok felépítése, működése. Az iskolai hálózat használati rendje, belépés a

hálózatba. Az internet vázlatos felépítése, kapcsolódási lehetőségek (analóg vonal, IDSN,

ADSL, Kábelkapcsolat)

Word szövegszerkesztő felépítése, alapbeállítások, alapvető formázási műveletek.

Bekezdések formázása, hasábok létrehozása, fejléc és lábléc készítése, felsorolás és számozás

beállításai. Képek bevitele, beszúrása, csatolása. Szövegdoboz, szöveg effektek készítése.

Táblázatok készítése, szegélyezés, mintázatok használata. Egyenletszerkesztő használata,

körlevél és űrlapok készítése.

Tantárgy neve: Szakmai Orientációs Elmélet

Szak: Informatika – Számítástechnika

Évfolyam: 9

Heti óraszám: 2 óra


Ismerje és szakszerűen értelmezze a fontosabb hardver elemeknek az informatikai

rendszerben betöltött szerepét. Alkalmazza az informatikai szakkifejezéseket. Értse a

fontosabb hardver fogalmakat és meghatározás alapján ismerje fel őket.

Ismerje az alapvető hardver elemek feladatait és legfontosabb tulajdonságait (processzor,

memória, buszrendszer, mágneses elven működő háttértárak, optikai elven működő

háttértárak, beviteli és kiviteli eszközök).

Ismerje és tudja felsorolni egy minimális számítógépes konfiguráció összeállításához

szükséges eszközöket. Értse a nagykapacitású tárolóeszközök működése között lévő elvi

különbségeket. Ismerje a nagykapacitású tárolóeszközök előnyös és hátrányos tulajdonságait.

Értse és alkalmazni tudja a számrendszereket és a logikai műveleteket. Ismerje a számítógép

hálózatok alapfogalmait, kommunikációs közegeit az internet fontosabb szolgáltatásait.

Ismerje az adattömörítés fajtáit, jellemzőit. Ismerje a számítógépes vírusok terjedését, fajtáit,

felépítésüket.


Hetente felelet és két havonta nagydolgozat írásban.


Értse a mindennapi használatban lévő informatikai eszközök alkalmazását, tulajdonságait és

működési elvüket. Ismerje a számítógépes vírusok terjedésének veszélyeit és az ellenük való

védekezést. Számrendszerek közötti váltás és a logikai műveletek alkalmazása. Értse az

adattömörítés jelentőségét.


A számonkérés írásban történik: kétóránként írásbeli felelet és minden főbb témakör lezárása

után írásbeli dolgozat.

Tananyagtartalom


tanterve

165

A számítógépek osztályozása, felépítése. Beviteli eszközök (egér, billentyűzet, scanner,

digitalizáló tábla) működése. Központi vezérlőegység feladata. Az egyes részegységek közötti

kommunikáció. Operatív tárak típusai, jellemzői (RAM, ROM). Mágnesszalagos adattárolás.

Merevlemez működése. Optikai adattárolás, egyszer írható és újraírható adattároló eszközök.

Kiviteli eszközök (monitorok, nyomtatók, és projektorok fajtái) működése. Számrendszerek

(2-es, 8-as és 16-os) és számrendszerek közötti konverzió. Matematikai logika, logikai

operátorok (ÉS, VAGY, NEM operátor), és azok igazságtáblázata. Kommunikáció,

kommunikációs közegek, ezek csoportosítása. Információ átvitel fizikai problémái. Átvitel a

különböző kommunikációs közegeken. A számítógép által használt kommunikációs közegek,

átviteli sebességek, számítógép hálózatok alapfogalmai.

Az internet vázlatos felépítése, kapcsolódási lehetőségek (analóg vonal, IDSN, ADSL,

Kábelkapcsolat). IP címek, Domain nevek rendszere, az internet fontosabb szolgáltatásai(

WEB, FTP, TELNET, stb.). Az adattömörítés jelentősége, lehetőségei, adattömörítő

programok típusai, ezek jellemzői. Számítógép vírusok fogalma, alapvető felépítésük, az

egyes részek feladata. Számítógépvírusuk csoportosítása, az egyes csoportok jellemzői.

Vírusvédelmi lehetőségek, vírusveszélyek, védekezés a vírusok ellen.

Tantárgy neve: Számítástechnika


Évfolyam: 9



A tanuló tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt

létrehozni. Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű

szövegszerkesztővel. ismerje a HTML alapelemeit. A tanulónak értenie kell a HTML néhány

alapvető elvét és képesnek kell lennie egyszerű kódolási feladatok megoldására. Emellett

tudnia kell webszerkesztő használatával web oldalakat létrehozni, szöveget formázni, frame-

eket használni, űrlapokat és táblázatokat létrehozni. El kell tudnia menteni munkáját, képeket

kell használnia, és fel kell tudni töltenie a site-ot a World Wide Web-re. Tisztában kell lennie

továbbá a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel és a webes közzétételre vonatkozó törvényi

szabályozással.

Ismerje a CSS alapjait. Készítsen beágyazott, külső, elemhez rendelt és importált

stíluslapokat.

Tudjon készíteni egyszerű kliens oldali scripteket JavaScript ill. Ajax nyelven. Ismerje a

HTML űrlapok és a scriptek kapcsolatát.

Alapvető alkalmazói ismeretek, fájlok megnyitása és zárása, a számítógép és fájlkezelő

rendszerének ismerete alapkövetelmény a tárgy teljesítéséhez.


5 osztályzat/félév


- Írásbeli számonkérés (2 felmérő/félév)


tanterve

166

- Gyakorlati számonkérés (3 felmérő/félév)


A félévközi számonkérések (dolgozat, gyakorlatok) legalább elégséges szintűre teljesítése.

Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, ismerje a HTML

alapelemeit. Tudnia kell egy webszerkesztő használatával egyszerű web oldalakat létrehozni.

Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,

igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus

Web-szerkesztővel. Ismerje a CSS alapjait, Tudjon készíteni beágyazott, külső, elemhez

rendelt és importált stíluslapokat. Tudjon űrlapok vezérlőelemeihez rendelt egyszerű

scripteket készíteni. Ismerjen néhány alapvető függvényt, tudjon saját függvényeket készíteni.

Tananyagtartalom

A web alapfogalmai; Információ a weben; A HTML alapjai; A HTML oldal elrendezéséhez

szükséges leggyakoribb tag-ek használata: betűformázás, bekezdésformázás, képek

beillesztése, táblázatok, hivatkozások, űrlapok, keretek, képtérképek.

CSS alapok: Beágyazott, külső, elemhez rendelt és importált stíluslapok, Stílusok formátuma;

Kiválasztók; Betűkészletek, szöveg paraméterek; Dobozok, háttér, keretek, körvonalak,

margók; Pozícionálás, elhelyezkedés és méret tulajdonságok; Dinamikus tartalmak;

Számlálók, Öröklődés;

Új fájl létrehozása HTML-szerkesztővel. Szövegbevitel és –formázás; Bekezdés– és

oldalformázás; Hiperhivatkozások; Táblázatok készítése; Frame-ek (Keretek) használata;

Egyszerű űrlapok létrehozása; Képformátum és méret; Képek mentése, manipulálása; Web

site feltöltése. Törvény és biztonság

JavaScript és Ajax alapok: Űrlapok és vezérlő elemek; onClick esemény, JavaScript kódok

felépítése és beágyazása a HTML kódba, változók; Egyszerű elemfüggvények és saját

függvények; Elágazások; Ciklusok használata.


Szak: Szakmai orientációs gyakorlat – Számítástechnika

Évfolyam: 9



Tudni kell módosítani a fontosabb beállításokat, használni kell a beépített súgófunkciókat, és

tudni kell kezelni a „nem válaszoló” alkalmazásokat, valamint az Asztal parancsikonjait és az

alkalmazásablakokat is. Könyvtárakat/mappákat kell létrehozni, kezelni és rendszerezni,

fájlokat és könyvtárakat/mappákat másolni, mozgatni és törölni, fájlokat tömöríteni és

kibontani. A tanulónak tisztában kell lennie a számítógépes vírus fogalmával, és tudnia kell

vírusellenőrző szoftvert használni. Ismernie kell továbbá az operációs rendszeren belül

elérhető egyszerű szövegszerkesztőket és nyomtatásvezérlő funkciókat is.

Tudni kell szövegszerkesztővel dokumentumokat létrehozni, formázni, módosítani, szöveget

másolni és mozgatni akár dokumentumon belül, akár több dokumentum között. Ismerni kell


tanterve

167

továbbá a szövegszerkesztő-alkalmazások néhány más funkcióját is: tudni kell például

egyszerű táblázatokat létrehozni, képeket és rajzokat beilleszteni, vagy körlevelet létrehozni.

Tudni kell prezentációt létrehozni, formázni, módosítani, illetve szövegeket, képeket, rajzokat

és diagramokat mozgatni vagy másolni egy prezentáción belül, vagy akár több prezentáció

között. Az elkészült prezentáció egyes elemein (képeken, diagramokon, rajzokon stb.)

alapvető műveleteket kell tudni elvégezni, különféle vetítési/animálási effektusokat kell tudni

alkalmazni.

A tanulónak értenie kell a digitális képekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, valamint

ismernie kell egy képszerkesztő alkalmazást. Tudni kell képeket megnyitni és beolvasni,

kijelöléseket készíteni, képeket módosítani. Ismerni kell továbbá a rétegek használatát, a

szövegelemek, rajzolt objektumok készítésének módszereit, a festés és szűrők lehetőségeit. A

tanulónak képesnek kell lenni az elkészített képek nyomtatására, vagy publikálására a web-en.







Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket.

Tudjon állományokat megkeresni. Ismerje és tudja használni az állománykezelő funkciókat.


rendszerének ismerete. Tudjon tömöríteni és kicsomagolni. Ismerje a vírus fogalmát, a

leggyakoribb vírusok terjedési módját, valamint a védekezés eszközeit, módszereit. Tudjon a

hálózatba be- és kijelentkezni.

Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét,

stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állítani, szövegbeosztást

megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást.

Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás

alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...) Ismerje a szövegszerkesztő keresési,

cserélési funkcióit. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes

ezeket másolni, mozgatni, törölni. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat

szerkeszteni

Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és lejátszani különböző módokon. Tudjon bemutatót

készíteni. Ismerje a program kezelő felületét

Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi

ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben

esztétikusan elhelyezni.

Tananyagtartalom


tanterve

168

A Windows felépítése, alapvető feladatok (könyvtár-, állománykezelés) megvalósítása

grafikus felületen; A Windows platform programjainak általános felépítése, alapprogramok

kezelése ( Windows Intéző, Jegyzettömb, Wordpad, Paint, stb.) A Windows rendszer

beállításai, konfigurálása a Vezérlőpult segítségével; Fájlok tömörítése; Víruskereső szoftver

használata adott meghajtók, mappák és fájlok ellenőrzésére.

A szövegszerkesztő kezelői felülete. Oldalbeállítás, karakter- és bekezdésformázás.

Szerkesztési feladatok (kijelölések, vágólap műveletek, keresés, csere) Felsorolás és

számozás, Tabulátorok alkalmazása. Táblázatok készítése, formázása. Oldalszámozás, Élőfej

és élőláb, Töréspontok, szakasztörés; Hasábok készítése, iniciálé; Képek beillesztése,

csatolása, Rajzolás eszköztár; Űrlapok, körlevelek, borítékcímzés és címke készítése; Stílusok

szerepe. Tartalomjegyzék, tárgymutató, ábrajegyzék készítése; Dokumentumok nyomtatási

lehetőségei;

A prezentációs progrm felépítése; Nézetek; Dia minták Objektumok beszúrása (képek,

szövegdoboz, szervezeti diagram, táblázat, diagram) Hátterek beállítása, sablonok használata

Animációs beállítások, Áttűnések használata, Diavetítés beállításai; Nyomtatási lehetőségek.

Vektor és Pixelgrafika jellemzői, összehasonlítás, grafikus szabványok, file-formátumok. A

képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói: képek javítása, létrehozása, előkészítés a web-re;

Egyszerűbb képmanipuláló műveletek egy képszerkesztő programban. Geometriai

transzformációk (tükrözés, forgatás, kicsinyítés nagyítás, stb.) Egyéb transzformációk

(fényerő, kontraszt, elmosódás, színegyensúly, stb.)



Évfolyam: 9E



A tantárgy billentyűzet célszerű kezeléséhez szükség van a tízujjas vakírás szabályszerű

használatára.

A tantárgy ahhoz nyújt segítséget, hogy a diákok minél kevesebb fáradtsággal tudják

használni a számítógép billentyűzetét. Kellő alapot nyújt ahhoz, hogy a tanulmányaik során

megkönnyítse, a számítástechnikai jellegű tantárgyak ill. későbbi foglalkozásuk esetén, a

billentyűzet használatát.

Gyakorlati tapasztalat bizonyítja, hogy a tízujjas vakírás használatával az írásbeli

(számítástechnikai) munkák gyorsabban és kevesebb hibaszázalékkal készülnek el.


1,5 jegy/ hónap


Az órákon a diákok teszteket írnak időre. A tesztek lényege, hogy időegység alatt (1 perc, 2

perc, három perc, öt perc) hány leütést tudnak végezni helyesen. Az időegység alatt elvégzett

helyes leütések száma határozza meg az érdemjegyet, ill. órai munkára adható pontokat.


Az év során szerzett osztályzatok átlaga 1,5-nél magasabb legyen;


tanterve

169

Igazolatlan hiányzások száma : nulla.

Tananyagtartalom

Ismerkedés a billentyűzettel és a billentyűkkel;

A numerikus billentyűzet billentyűi;

Test-, kar-, kéz-, és ujjtartás;

Ujjgyakorlatok;

A tízujjas vakírás;

Betűtanulás:

- Alaptartás betűi (asdf – jklé);

- a magyar ábc többi betűje és írásjelei;

Másolási gyakorlatok


Szak: Gépész - Fémtechnika

Évfolyam: 10AD



A tárgy egyik modulja a Táblázatkezelés. Oktatásának célja az alapvető táblázatkezelési

ismeretek elsajátítása. A tantárgy felkészíti a tanulókat, hogy hogyan lehet egy adathalmazból

táblázatokat létrehozni, ezekben milyen formázási és számolási műveleteket lehet létrehozni,

és táblázatok segítségével hogyan tudnak létrehozni diagrammokat, kimutatásokat.

A tanulóknak meg kell ismerniük a táblázatok felépítését, formázását. Ismerniük kell néhány

alapfüggvényt, amelynek segítségével egyszerűbbé tehetik a táblázatuk karbantartását.

Tudniuk kell különböző típusú diagrammokat létrehozniuk.

A tantárgynak nem elsődleges célja az adatgyűjtés és az adatok tárolása, hanem inkább a

műveletvégzés a tárolt adatokkal ill. azok rendezett formában történő megjelenítése.

A tantárgy másik modulja a Prezentációkészítés, amelynek célja, hogy a tanulók el tudjanak

készíteni, egy adott témában, néhány diás bemutatót.


0,5 jegy/ hónap


A felsorolt ismeretek elsajátítását a tanulók dolgozatokkal és házi feladattal bizonyítják:

- A tanév során a diákok egy-egy modul befejezése után dolgozatot írnak, amire egy

érdemjegy adható.

- A tanév során a diákok házi feladatot kaphatnak, aminek értékelés szintén érdemjeggyel

történik.

- A diákok órai aktivitásának értékelésére, órai munkára pontokat, ill. érdemjegyeket

kaphatnak



tanterve

170



Tananyagtartalom

Táblázatkezelés alapjai:

o táblázatkezelő felépítése,

o alapfogalmak,

o kül. típusú adatok táblázatba történő bevitele.

Egyszerű táblázatok létrehozása;

Függvények képletek használata a táblázatban;

Kül. típusú diagrammok létrehozása;

Matematikai függvények alkalmazása, ábrázolása;

Összetett táblázatok létrehozása;

Kapcsolatok kialakítása az egyes táblák között;

Adatbázis-kezelés:

o Szűrések (autó és irányított),

o Rendezések

o Kimutatás készítése

Prezentácó készítés alapjai:

o Alapvető diaműveletek,

o Effektek,

o Áttűnések,

o Időzítések,

o Vezérlőelemek használata.

Tantárgy neve: Szakmai Orientációs Gyakorlat


Évfolyam: 10



Alkalmazzon rutinszerűen egy táblázatkezelő programot. Értse a munkakörnyezet megfelelő

beállításait. Tudja a cellahivatkozásokat (abszolút, relatív és vegyes). Alkalmazza a

szövegformázási lehetőségeket (pl.: szövegforgatás, igazítás stb.). Ismerjen néhányat a

fontosabb függvénykategórián belüli típusok közül (pl.: logikai, statisztikai, adatbázis,

szövegkezelő, mátrix). Értse a függvények egymásba ágyazását. Ismerje a célérték kezelését,

a szűrők használatát (autószűrő, egyéni szűrő, irányított szűrő). Értse a diagrammok

készítését, formázási lehetőségeit.

Értse a relációs adatbázis fogalmát. Ismerje egy adatbázis modell leírását, a kulcsmező

kiválasztását, a fontosabb mezőtípusokat (pl.: szám, szöveg, dátum, pénznem), valamint azok

jellemzőit (pl.: alkalmazás, hossz, műveletvégzési lehetőségek).

Értse az adatbázis adattáblájának a létrehozását adott mezőkkel, adott tulajdonságokkal,

elsődleges kulccsal. Alkalmazza a rekordok törlését, vagy új adatokkal történő felülírását.

Tudja egy előírt kapcsolatokkal rendelkező adatbázis létrehozását (mezők helyes kiválasztása,

kulcsmező meghatározása, tábla feltöltése, elmentése).


tanterve

171

Alkalmazza egy létező adatbázisból (egy vagy több adattáblából) az adott feltételnek

megfelelő lekérdezések megjelenítését, adatok űrlap segítségével való bevitelét, adattábla

alapján egy egyszerű jelentés elkészítését, a jelentésben az adatok csoportosítását.

Ismerje az SQL nyelv elemeit, az SQL lekérdezéseket. Legyen képes adatbázis létrehozására,

átszerkesztésére SQL utasításmondat segítségével.

Ismerje az adatbeviteli űrlap tervezését, az űrlapon vezérlők elhelyezését.


Havonta egyszer számítógépen.


Alkalmazza az összetett nagy táblázatok elkészítési módját. Értse és alkalmazni tudja az

alapvető függvényeket. Ismerje a különböző adattípusokat, az adatbevitel, javítás, másolás,

mozgatás, cellahivatkozások különböző lehetőségeit.

A tanuló képes legyen adattáblák létrehozására, kapcsolatok kialakítására, rekordok törlésére,

lekérdezések végrehajtására. Űrlap segítségével tudjon adatbevitelt végrehajtani. Értse a

fontosabb mezőtípusokat és azok jellemzőit.


A tantárgyhoz kidolgozott tanmenet alapján. Minden főbb témakör lezárása után

számítógépen történik a számonkérés.

Tananyagtartalom

A táblázatokban szereplő adatok típusai, cellahivatkozások és tulajdonságaik. Matematikai,

trigonometriai, logikai, statisztikai, dátumkezelő, adatbázis, mátrix és szövegkezelő

függvények. Diagramok készítése és formázása.

Relációs adatmodell és az ACCESS indítása, felépítése , adattáblák létrehozása, a

mezőtípusok beállítási lehetőségei. Kapcsolómező, kulcsmező, indexelési beállítások, az

adattáblák feltöltése. Az adattáblák közti kapcsolatok kialakítása, rendezési lehetőségek.

Lekérdezések a QBE rács segítségével. Űrlaptervezés, makrók alkalmazása, jelentések

készítése. Az SQL alapjai, a SELECT utasítás, korlátozó feltételek ( WHERE ). Rendezés az

ORDER BY utasítással, csoportosítás. Csoportokra vonatkozó korlátozó feltételek és összetett

lekérdezések.



Évfolyam: 10



A tanuló tisztában legyen a Webszerkesztés fogalmával, és képes legyen egy weboldalt

létrehozni. Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű

szövegszerkesztővel. ismerje a HTML alapelemeit. A tanulónak értenie kell a HTML néhány

alapvető elvét és képesnek kell lennie egyszerű kódolási feladatok megoldására. Emellett

tudnia kell webszerkesztő használatával web oldalakat létrehozni, szöveget formázni, frame-

eket használni, űrlapokat és táblázatokat létrehozni. El kell tudnia menteni munkáját, képeket

kell használnia, és fel kell tudni töltenie a site-ot a World Wide Web-re. Tisztában kell lennie


tanterve

172

továbbá a biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel és a webes közzétételre vonatkozó törvényi

szabályozással.


rendszerének ismerete alapkövetelmény a tárgy teljesítéséhez.

A tanulónak értenie kell a digitális képekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, valamint

ismernie kell egy képszerkesztő alkalmazást. Tudni kell képeket megnyitni és beolvasni,

kijelöléseket készíteni, képeket módosítani. Ismerni kell továbbá a rétegek használatát, a

szövegelemek, rajzolt objektumok készítésének módszereit, a festés és szűrők lehetőségeit. A

tanulónak képesnek kell lenni az elkészített képek nyomtatására, vagy publikálására a web-en.




- Írásbeli számonkérés (2 felmérő/félév)




Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, ismerje a HTML

alapelemeit. Tudnia kell egy webszerkesztő használatával egyszerű web oldalakat létrehozni.

Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű,

igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus

Web-szerkesztővel.

Tudjon grafikát, illetve képállományokat megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon elemi

ábrákat rajzolni, javítani, transzformálni. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben

esztétikusan elhelyezni.

Tananyagtartalom

A web alapfogalmai; Információ a weben; A HTML alapjai; A HTML oldal elrendezéséhez

szükséges leggyakoribb tag-ek használata: betűformázás, bekezdésformázás, képek

beillesztése, táblázatok, hivatkozások, űrlapok, keretek, képtérképek. A CSS alapjai.

Új fájl létrehozása HTML-szerkesztővel. Szövegbevitel és –formázás; Bekezdés– és

oldalformázás; Hiperhivatkozások; Táblázatok készítése; Frame-ek (Keretek) használata;

Egyszerű űrlapok létrehozása; Képformátum és méret; Képek mentése, manipulálása; Web

site feltöltése. Törvény és biztonság

Vektor és Pixelgrafika jellemzői, összehasonlítás, grafikus szabványok, file-formátumok. A

képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói: képek javítása, létrehozása, előkészítés a web-re;

Egyszerűbb képmanipuláló műveletek egy képszerkesztő programban. Geometriai

transzformációk (tükrözés, forgatás, kicsinyítés nagyítás, stb.) Egyéb transzformációk

(fényerő, kontraszt, elmosódás, színegyensúly, stb.)


tanterve

173


Szak: Gépész - Fémtechnika

Évfolyam: 11AD



Megismertetni a tanulókat az alapvető adatbázis-kezelő rendszerek felépítésével,

üzemeltetésével, az ide kapcsolódó alapfogalmakkal, filozófiával. PC-re is alkalmazható

adatbázis kezelő rendszer interaktív és menüvezérelt parancsnyelvének elsajátítása.

Megismerkednek a tanulók az SQL nyelv valamint a MS-ACCESS elemeivel és

alkalmazásának lehetőségeivel. A tantárgy célja a gyakorlatban is jól felhasználható

ismereteket adni egyszerű nyilvántartások létrehozásához. Ennek érdekében tudjanak a diákok

egyszerű (néhány táblás) adatbázisokat, ezekhez kapcsolható lekérdezéseket és néhány

egyszerű űrlapot létrehozni.


0,5 jegy/ hónap


A felsorolt ismeretek elsajátítását a tanulók dolgozatokkal és házi feladattal bizonyítják:

- A tanév során a diákok egy-egy modul befejezése után dolgozatot írnak, amire egy

érdemjegy adható.

- A tanév során a diákok házi feladatot kaphatnak, aminek értékelés szintén érdemjeggyel

történik.

- A diákok órai aktivitásának értékelésére, órai munkára pontokat, ill. érdemjegyeket

kaphatnak




Tananyagtartalom

Adatbázis-kezeléssel kapcsolatos alapfogalmak megismerése;

Egy általános adatbázisrendszer felépítése;

Különböző típusú adatbázisok (hálós, hierarchikus és relációs);

A relációs adatbázis felépítése, alapfogalmai;

MS-ACCESS indítása, felépítése;

Adatbázis létrehozása MS-ACCESS segítségével;

Mezőtípusok;

Adatbázis feltöltése, mezőbeállítások;

Adatbázis lekérdezések:

o szűrések (és, vagy kapcsolatok);

o rendezések ( egy-, és többkulcsos rendezések);

o Számolt mező létrehozása, lekérdezése;

o Egyszerű paraméteres lekérdezés;


tanterve

174

o Csoportok definiálása, szűrése;

o Frissítő és hozzáfűző lekérdezések;

Kapcsolatok több tábla között:

o többtáblás adatbázis létrehozása (kapcsolatok kialakítása);

o többtáblás adatbázis lekérdezése;

Egyszerű űrlapok, jelentések készítése;

Makrók;

SQL alapelemei:

o SELECT utasítás és paraméterei.

Tantárgy neve: Elektronikus Áramkörök Tervezése


Évfolyam: 11

Heti óraszám: 1,5 óra csoportbontásban


Cél, hogy a tanulók alapszinten megtanuljanak nyomtatott áramkört tervezni. Első ízben a

szabványos elektronikai rajzszimbólumokkal ismerkednek meg. Másodsorban a tervezés

manuális lépéseit sajátítják el, számítógépes támogatottság nélkül. Képes legyen akár kézi

razzal készíteni (tervezni) egy áramköri lemezt. A továbbiakban pedig megismerkednek a

számítógépes nyomtatott áramkör tervezéssel. Ennek két fő fázisát sajátítják el, először a

sematikus rajz készítését majd ezen keresztül a nyomtatott áramköri tervezést (PCB) is

elsajátítják. Mindezeket egy speciális számítógépes program segítségével teszik (PROTEL)

de nem a program használata a cél hanem a programon keresztül a tervezés elsajátítása. A

képzés végén egy nyomtatott áramkör elkészítését is végigkövethetik a tanulók.


A félév során háromszor! Rajzjelek, sematikus rész és PCB tervezés.


1. Elméleti. (papíron)

2,3. Gyakorlati (számítógépen, PROTEL segítségével)


A tanuló őnállóan képes legyen egy adott sematikus rajz elektronikus formában való

megrajzolására, majd ezen keresztül a nyomtatott áramköri terv elkészítésére és

dokumentálására. Nem feladata az áramkör működésének az ismerete, de fel kell ismerni az

alkatrészeket és értelmezni azok áramköri elhelyezését.

Tananyagtartalom

Szabványos rajzelemek ismerete. PROTEL program használatán keresztül az áramkörtervezés

megtanulása, sok gyakorló feladaton keresztül.


tanterve

175



Évfolyam: 11



A tanulók ismerjék meg a programkészítés alapjait, illetve az egyszerű elemi algoritmusok

tervezésének, elkészítésének lépéseit. Ismerjék meg az egyszerű algoritmus leíró eszközök

használatát.

Legyenek képesek elemi és összetett adattípusok használatára.

A tanév során a tanulók sajátítsák el a string, tömb adattípusok használatát, legyenek képesek

az elemi programozási tételek felismerésére, illetve azok alkalmazására.

Tudják a programozási nyelvből használni a szöveges fájlokat.


Témakörök végén, 1,5-2 havonta elméleti és gyakorlati számonkérés (félévi szinten havi 1

jegy)


Elméleti számonkérés írásban (teszt jellegű feladatsor), gyakorlati számonkérés számítógépen

(egyszerű programok készítése).


Elméleti feladatsorok megfelelő szintű teljesítése.

Egyszerű programok készítése az alábbi témakörökben:

- Programozási alapismeretek, algoritmus leíró eszközök

- String (karakterlánc) adattípus használata

- Tömb adattípus használata

- Szöveges fájlok kezelése

Tananyagtartalom

Delphi 6.0 rendszer felépítése, használata.

Programozási alapismeretek, programtervezési alapismeretek, algoritmuselmélet, elemi

adattípusok használata. Elemi I/O műveletek használata. Elemi matematikai függvények és

azok használata.

Szöveges adatok kezelése a string adattípus használatával. Elemi string kezelő függvények

használata.

Adatsorok kezelése tömb adattípus segítségével. Egy és kétdimenziós tömbök deklarálása és

használata. Sorozat-érték és sorozat-sorozat tételek megismerése és használata.

A programozási tételek használatának előnyei.

Fájlkezelési alapismeretek. Szöveges fájlok nyitása, zárása, írás fájlba, olvasás fájlból.

A szekvenciális és direkt elérésű fájlok közti alapvető különbségek. Kritikus hibák kezelése a

fájlokkal való műveletek során.

Tantárgy neve: Hálózati ismeretek


tanterve

176


Évfolyam: 12


Alapvető célkitűzések: A hálózati alapismeretek tanításának célja, hogy alapszinten

megismertesse a hálózati alapfogalmakat, feladatokat és topológiákat, hálózatok

csoportosítását, a terminológiát, a digitális sávszélesség fogalmát. A tananyagelem célja, hogy

egyrészt alapszintű villamossági ismereteket nyújtson, és a erre alapozva megismertesse a

legelterjedtebb LAN átviteli közegeket, a kábelek specifikációit, készítésüknek és

tesztelésüknek módját, eszközeit. A tananyagelem kitér a hálózatokban fellépő zajokra,

áthallásokra, zavarokra. Célja, hogy megismertesse a hálózatokban használt kábelezést,

gyakoroltassa a kábelezés tervezését, ismereteket nyújtson a hálózatokban használt

eszközökről. A tanulók megismerkednek a hálózati átviteli közegekkel, hálózati kártyákkal. A

hálózatokban használt címzési módok közül elsősorban az IP-címzést ismerjék, ezen belül

képesek legyenek egy címteret alhálózatokra osztani.

Számonkérés gyakorisága: havonta egy érdemjegy.

Számonkérés formája: online teszt a Cisco AC weboldalának segítségével, valamint írásbeli

dolgozatok.

Tantárgy teljesítésének feltételei: az írsábeli dolgozatok legalább elégséges szintűre

teljesítése, valamint az online tesztek legalább 80%-osra teljesítése.

Tananyagtartalom: A hálózatokhoz, ezen belül az Internethez való kapcsolódás feltételei, a

kapcsolat létrehozása. A hálózatok matematikája. IP-címek és alhálózati maszkok. Hálózati

topológiák, készülékek. A hálózatok csoportosítása. A sávszélesség fogalma. Hálózati

modellek: TCP/IP és OSI modell. A hálózati átviteli közegek. Vezetéknélküli hálózatok

jellemzői. Kábelek tesztelése, jelek és zajok. A LAN-ok és WAN-ok kábelezési,

csatlakoztatási kérdései. Ethernet alapismeretek, fizikai címzés. Különböző Ethernet

technológiák jellemzői. Kapcsolás az Ethernet hálózatokban. Ütközési és szórási tartományok

fogalma, kezelése. A TCP/IP protokollkészlet jellemzői, IP-címzés, címosztályok, eszközök

IP-címhez való juttatásának módjai. Irányító és irányított protokollok. Alhálózatok készítése.

A TCP/IP modell szállítási és alkalmazási rétegének protokolljai, működése.



Évfolyam: 12




tanterve

177

A tanulós ismerjék meg a strukturált programkészítés lehetőségeit (eljárások, függvények,

unitok).

Ismerje meg a grafikus programok készítéséhez szükséges fogalmakat, programeszközöket.

Grafikus objektumokhoz kapcsolódó tulajdonságok és események megismerése, egyszerű

grafikus programok készítése.


Témakörök végén, 1,5-2 havonta elméleti és gyakorlati számonkérés (félévi szinten havi 1

jegy)


Elméleti számonkérés írásban (teszt jellegű feladatsor), gyakorlati számonkérés számítógépen

(egyszerű programok készítése).


Elméleti feladatsorok megfelelő szintű teljesítése.

Egyszerű programok készítése:

- eljárások, függvények készítése a kitűzött feladatokhoz az előírt paraméterlista

alkalmazásával

- megfelelő grafikus objektumok alkalmazása, helyes eseménykezeléssel

Tananyagtartalom

Eljárások és függvények szerepe, alkalmazási területe. Globális és lokális változók ismerete,

alkalmazása. Eljárások és függvények felépítése, meghívása. Eljárások és függvények

paraméterezése (érték szerinti, cím szerinti). Unitok szerepe, felépítése.

Grafikus programok készítésének eszközei a keretrendszerben. „Object inspector”

felépítésének megismerése.

Grafikus objektumok szerepe (button, listbox, edit, scrollbar, stb.), főbb tulajdonságai (width,

height, caption/text, stb.), jellemző eseményei (onclick, onmousemove, onenter, stb.).

Eseményvezérelt programok készítése.


tanterve

178

GÉPÉSZETI ÉS

ELEKTROTECHNIKAI ÉS

ELEKTRONIKAI TANTÁRGYAK

HELYI TANTERVE

– A műszaki elméleti munkaközösség által tanított tantárgyak valamint kötelező és

választható tanórai foglalkozások óraszámai és tananyagtartalma illetve követelményei:

Gépészeti és elektronikai tantárgyak valamint kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai

és tananyagtartalma illetve követelményei

Tantárgy

Évfo

lyam

Het

i óra

szám

Tananyag Követelmények és a

továbbhaladás feltételei

Témakör Tartalom

Szakmai orientációs

elmélet

9. 2

A műszaki

pályák

ismerete

A pályaismeret elvei, szempontjai.

Pályaképek, pályatükör.

A tanulók tudják felsorolni és

csoportosítani a műszaki

szakterület szakmacsoportjaihoz

tartozó pályákat,

megfogalmazni

az ipari termelés hazai

jelentőségét, helyzetét.

Tudják összeegyeztetni az

önismereten alapuló

pályaelképzeléseiket a pálya

követelményeivel, elvárásaival.

Tudatosuljanak

bennük a műszaki

pályaalkalmassági feltételek és

munkakörülmények.

Legyenek képesek tájékozódni a

munkaerőpiacon, és tudják

pályaválasztásukat megtervezni.

A helyes

pályaválasztás

feltételei

A pálya és a személyiség.

Társadalmi és csoporthatások a

pályaválasztásban.

A képességek szerepe.

Tájékozódás

a munkaerő-

piacon

Rugalmas pálya- és munkahelyváltás.

A szakmák, foglalkozások társadalmi

presztízse és vonzereje.


tanterve

179

A műszaki

gyakorlatban

felhasznált

anyagok

csoportosítása

Fémes, nemfémes anyagok.

A nyersanyagok, alapanyagok,

segédanyagok fogalma.

A hulladékok és melléktermékek

fogalma, hasznosításuk gazdasági

jelentősége.

Az alapanyagok alapvető fizikai,

kémiai, mechanikai és technológiai

tulajdonságai.

A tanulók tudják csoportosítani

a műszaki szakterületen

alkalmazott fontosabb

anyagokat.

Ismerjék az alapvető fémes és

nemfémes anyagok

tulajdonságait és jellemző

felhasználási területeit.

Havonta 1db írásbeli dolgozat.

A nemfémes

anyagok

A kerámiák, fa, textíliák, papír, bőr,

műanyagok, gumi, hő-, hang- és

villamos szigetelő

anyagok, kenőanyagok jellemző

tulajdonságai, felhasználási területei.

Fémes

anyagok

Vas és jellegzetes vasötvözetek,

könnyű- és színesfémek, gyakoribb

ötvözeteik.


elmélet

10. 2

Alapfogalmak

A műszaki rajz feladata.

Rajzeszközök és alkalmazásuk.

Rajzi szabványok (vonalak,

feliratmező, méretmegadás stb.).

Síkmértani szerkesztések.

A tanulók ismerjék a műszaki

ábrázolás legfontosabb

területeit, rendelkezzenek az

ábrázoláshoz szükséges

térszemléleti

alapokkal.

Tudjanak szerkeszteni vetületi,

axonometrikus és metszeti

ábrákat, ezeken helyesen

alkalmazzák a vetületi ábrázolás

szabályait.

Legyenek képesek az

egyszerűbb tárgyak, valamint

ezek vetületi és axonometrikus

ábrái között az összefüggések

megtalálására, egyeztetésére.

Félévente legalább 3db

beadandó rajzfeladat.

Térmértan

Térelemek: pont, egyenes, sík.

Térelemek kölcsönös helyzete.

Egyenes valódi hossza.

Egyszerűbb síklapú testek és

származtatásuk.

Forgástestek és származtatásuk.

Ábrázolási

módok

Perspektivikus és axonometrikus

ábrázolás.

Vetületi ábrázolás.

Egy képsíkos ábrázolás.

A második képsík.

A képsíkrendszer, a képsíkok

egybeforgatása.

Térelemek ábrázolása.

Pont és egyenes illeszkedése.

Különleges helyzetű egyenesek.

Egyenesek kölcsönös helyzete, a

láthatóság.

Általános helyzetű sík ábrázolása.

Testek csonkítása.


tanterve

180

Áthatási görbék szerkesztése.

A metszet és a nézet fogalma.

Metszeti ábrázolás.

Bevezető,

felvételi

Vázlatkészítés

Géprajzfajták rendszere, a

méretmegadás alapjai.

A vázlatkészítés szerepe, szabályai,

technikája.

A tanulók legyenek képesek

szabvány szerint

munkadarabrajzot és

összeállítási rajzot készíteni.

Helyesen tudják más

szakterületek rajzait, rajzos

dokumentációit értelmezni, és

legyenek képesek a szabványok

rendszeréből kikeresni az adott

feladathoz kapcsolódó érvényes

szabványokat.

Ábrázolás

Metszetekkel

A metszet származtatása, fajtái, a

szelvény és fajtái.

Az ábrázolás sajátos szabályai.

Egyszerűsített

és

különleges

ábrázolások

Törés, nem teljes vetületek, ferde

síkú és elfordított vetületek.

Szimmetrikus tárgy, kiemelt

részletek, ismétlődő elemek,

síkfelület jele, mozgó alkatrész

szélső állása, eredeti körvonal,

csatlakozó alkatrészek, felületi

kialakítások, alkatrészek

felfekvő felülete.

Különleges

Méret meg-

adások,

Méret-

hálózatok

A méretmegadás jelei, méretelosztás,

szabványos alkatrészek méretei,

mérethálózat

felépítésének elvei.

Szöveges előírások a rajzon.

Tűrés, illesztés

Alaptűrések, szabványos

tűrésnagyságok.

Alak- és helyzettűrések, illesztés,

illesztési rendszerek.

Felületi

minőség

Felületi egyenetlenségek fogalma,

fajtái, a felületi érdesség megadása, a

tűrés és az

érdesség összefüggése.

Felületkikészítés, hőkezelés

megadása.


tanterve

181

Össze-állítási

rajzok

jellemzői

Összeállítási rajzok jellemzői,

készítési szabályai.

A darabjegyzék, rajzszámozási

rendszerek.

Jelképes

Ábrázolások

Csavarmenetek, fogazott alkatrészek,

bordás tengelykötés, rugók,

gördülőcsapágy,

siklócsapágy.

Hegesztett, forrasztott, ragasztott és

szegecskötések.

Összeállítási

rajzok

készítése,

rajzdokumentá

ciók

elemzése

Géprajzok.

Egyéb rendszerek rajzai.


gyakorlat

9. 3

Alapfogalmak.

Síkmértani

szerkesztések.

A műszaki rajz feladata.

Rajzeszközök és alkalmazásuk.

Rajzi szabványok (vonalak,

feliratmező, méretmegadás stb.).

Síkmértani szerkesztések.

A tanulók tudják

rendeltetésszerűen használni a

szükséges rajzeszközöket,

kiválasztani a helyes

méretarányokat és

szabványos méreteket, a

szabványos vonalvastagságokat.

Önállóan végezzék el a sík- és

térmértani alapszerkesztéseket.




gyakorlat

10. 3

Rajzi

alapismeretek

alkalmazása

A műszaki rajz formai

követelményeinek alkalmazása. A

rajzlapok jellemzői, felirat-

mező.

A kis- és nagybetűk rajzolása.

Vonalgyakorlatok és méretezési

gyakorlatok.

Méretarányok alkalmazása.

Méretmegadás alkalmazása.

A tanulók tudják

rendeltetésszerűen használni a

szükséges rajzeszközöket,

kiválasztani a helyes

méretarányokat és

szabványos méreteket, a

szabványos vonalvastagságokat.

Önállóan végezzék el a sík- és

térmértani alapszerkesztéseket,

különböző hasábok vetületi

ábrázolását. Tudják

meghatározni a síkmetszési

szerkesztéssel kapott metszési

felületek valódi nagyságát,

alakját képsíkba forgatással.

Szerkesszék meg az egyszerű és

összetett testek vetületeit és

metszeteit. Vetületi ábrák

alapján tudjanak axonometrikus

képet készíteni.

A tanulók tudják a rajzos

dokumentációkat értelmezni és

a kapcsolódó szabványokból az

Síkmértan

Szög, szögpárok szerkesztése.

Pont és egyenes, párhuzamos

egyenesek távolságának szerkesztése.

A kör és részeinek szerkesztése.

Síkidomok szerkesztése.


tanterve

182

Térmértan

Térgeometriai elemek ábrázolása.

Térelemek kölcsönös helyzetének

ábrázolása.

Egyenes valódi hosszának

szerkesztése.

érvényeseket, kikeresni.

A tanulók legyenek képesek

szabvány szerint

munkadarabrajzot és

összeállítási rajzot készíteni.

Helyesen tudják más

szakterületek rajzait, rajzos

dokumentációit értelmezni, és

legyenek képesek a szabványok

rendszeréből kikeresni az adott

feladathoz kapcsolódó érvényes

szabványokat.



Testek

Szögletes és forgástest

axonometrikus rajzai.

Vetületek

Vetítési módok alkalmazása.

Testek ábrázolása nézetben és

metszetben.

Testábrázolás modell alapján.

Síkmetszések szerkesztése.

Áthatások szerkesztése.

Bevezető,

felvételi

vázlatkészítés

Géprajzfajták rendszere, a

méretmegadás alapjai.

A vázlatkészítés szerepe, szabályai,

technikája.

Ábrázolás

Metszetekkel

A metszet származtatása, fajtái, a

szelvény és fajtái.

Az ábrázolás sajátos szabályai.

Egyszerűsített

és

különleges

ábrázolások

Törés, nem teljes vetületek, ferde

síkú és elfordított vetületek.

Szimmetrikus tárgy, kiemelt

részletek, ismétlődő elemek,

síkfelület jele, mozgó alkatrész

szélső állása, eredeti körvonal,

csatlakozó alkatrészek, felületi

kialakítások, alkatrészek

felfekvő felülete.

Különleges

méret meg-

adások,

méret-

hálózatok

A méretmegadás jelei, méretelosztás,

szabványos alkatrészek méretei,

mérethálózat

felépítésének elvei.

Szöveges előírások a rajzon.


tanterve

183

Tűrés, illesztés

Alaptűrések, szabványos

tűrésnagyságok.

Alak- és helyzettűrések, illesztés,

illesztési rendszerek.

Felületi

minőség

Felületi egyenetlenségek fogalma,

fajtái, a felületi érdesség megadása, a

tűrés és az

érdesség összefüggése.

Felületkikészítés, hőkezelés

megadása.

Összeállítási

rajzok

jellemzői

Összeállítási rajzok jellemzői,

készítési szabályai.

A darabjegyzék, rajzszámozási

rendszerek.

Jelképes

ábrázolások

Csavarmenetek, fogazott alkatrészek,

bordás tengelykötés, rugók,

gördülőcsapágy,

siklócsapágy.

Hegesztett, forrasztott, ragasztott és

szegecskötések.

Összeállítási

rajzok

készítése,

rajzdokumentá

ciók

elemzése

Géprajzok.

Egyéb rendszerek rajzai.

Elektronika gyakorlat 10. 2

Bevezetés,

alapfogalmak,

alap-törvények

Az atom felépítése, villamos töltés,

erőtér

Villamos feszültség, potenciál, áram

Elektromos áram, jellemzése,

tulajdonságai

Villamos ellenállás, áramirányok,

villamos teljesítmény, villamos

munka, Generátorok és

alkalmazásuk, típusaik. Ohm

törvény, Kirchoff törvények

Érintésvédelmi és munkavédelmi

ismeretek

Mérési gyakorlat

A tanulók egyszerű számítási

feladatokban alkalmazzák az

áramkörök alap-törvényeit.

Számításokat végeznek a

teljesítményre, a munkára és a

hatásfokra. Ismerik az

egyenáramú generátorok főbb

típusait és jellemzőit

Gyakorlatban alkalmazzák a

villamos alaptörvényeket.

Számonkérés 1 írásbeli dolgozat

formájában.

Villamos

hálózatok

Elmélete és

Ideális feszültség- és

áramgenerátorok

Generátorok üzemállapotai

Tisztában vannak a villamos

hálózatok alaptörvényeivel, és

azok alkalmazásával.


tanterve

184

gyakorlata Soros, párhuzamos és vegyes

kapcsolások

Eredő ellenállás számolása,

feszültségosztók

Norton-Thevening tétel, egyenáramú

hálózatok

analízise

Mérőműszerek jellemzői,

méréshatáruk

kiterjesztése, mérőhidak elve és

alkalmazásuk

Áramkör építési technológiák.

Forrasztási gyakorlat

Mérési gyakorlat

Hálózatokat analizálnak és

szintetizálnak, kiszámítják a

villamos körök legfontosabb

jellemzőit. Átalakításokat

végeznek.

A tanulók a gyakorlatban is

tudják alkalmazni a

hálózatszámítási műveleteket,

villamos áramköröket építenek,

forrasztanak, és mérnek.


formájában.

1 db otthon elkészítendő,

beadandó feladat

hálózatszámításból.

Elektro-

sztatikus és

mágneses tér

jellemzői

A villamos mező energiája,

kapacitás, A kondenzátor felépítése,

elektromos

tulajdonságai, eredő kapacitás

meghatározása

Kondenzátorok az egyenáramú

áramkörben

Forrasztási gyakorlat.

A mágneses indukció, fluxus és

térerősség, a mágneses mező

energiája A tekercsek jellemzői,

induktivitás, eredő

induktivitás meghatározása

Nyugalmi és mozgási

elektromágneses indukció,

elektromechanikus műszerek

működési elve, transzformátor-elv,

Villamos gépek alapjai

Mérési gyakorlat

Képesek ismertetni a villamos

áramköri elemek működési

elvét, felépítését, fajtáit.

Tudják ismertetni az ellenállás,

a kondenzátor és a tekercs

alapvető paramétereit és

alkalmazási területeit. A tanulók

tisztában vannak a

transzformátorok és villamos

forgógépek, berendezések és

gépek működési elveivel,

szerkezeti felépítéseivel, és

alapvető kapcsolási módjaikkal,

ismerik és alkalmazzák az

passzív és aktív érintésvédelmi

módszereket.


formájában.

Váltakozó-

áramú körök és

számításaik

Váltakozó áram előállítása,

matematikai leírása (frekvencia,

hullámhossz, periódus-idő,

amplitudó, effektív érték)

Passzív elemek váltakozó áramú

hálózatokban,

műveletek, alkalmazásuk,

admittancia, impedancia

R-C, R-L, R-L-C körök számításai,

Passzív szűrők, soros és párhuzamos

rezgőkör

Váltakozó áramú hálózatok eredő

impedanciája

Mérési gyakorlat

A tanulók elsajátítják a

váltakozó-áramú hálózatok

alaptörvényeit, megismerik a

szinuszos váltakozó-áram

jellemzőit, hatásait és leg-

fontosabb paramétereit.

Önállóan elvégzik az R, L és C

elemekkel kapcsolatos

alapszámításokat, szűrőket és

rezgőköröket építenek és

mérnek.


formájában.

Évvégi beadandó feladat: egy

tetszőleges villamos eszköz

működésének komplett leírása.

Hardver gyakorlatok 11. 2

Digitális-

technikai alap-

fogalmak

Számrendszerek (kettes, tízes,

tizenhatos)

Átváltás a számrendszerek között

Előjeles számok ábrázolása, kettes

komplemens képzés. Törtek

ábrázolása, fixpontos és

lebegőpontos szám-formátumban

Leképezés (analóg és digitális

A tanuló ismerje a bináris

számok képzésének módját,

sajátítsa el a számrendszerek

közötti átváltás módszereit.

Legyen képes elvégezni az

alapvető aritmetikai

műveleteket a bináris számok és

a hexadecimális számok


tanterve

185

leképezés).

Az információ bináris leképezésének

értelmezése.

A bit fogalma és megjelenési formái

a digitális elektronikában

körében. Ismerje a

számábrázolás formai

követelményeit. Tudjon

átalakítani az egyes formátumok

között.


formájában.

Kombinációs

logikai

hálózatok

Logikai algebra alapjai, logikai

függvények

Logikai függvények szabályos

alakjai,

logikai függvények egyszerűsítése,

Boole algebra és alkalmazása, De

Morgan azonosság szerepe a

függvények egyszerűsítésében.

Karnough tábla használata

Egyszerűsítési feladatok

Minterm és maxterm táblák

Diszjunktív sorszámos alak

meghatározása

Konjunktív sorszámos alak

meghatározása

A tanuló ismerje meg és

gyakorlati szinten sajátítsa el a

kombi-nációs hálózatok

alapfogalmait, a logikai

függvényeket és az azokat meg-

valósító kapu-áramköröket.

Sajátítsa el és alkalmazza a

Boole-algebra szabályait

A tanuló legyen képes a logikai

függvények egyszerűsítésére

algebrai és táblázatos formában.


formájában, egy elméleti és két

gyakorlati feladatsor megoldása.

Kombinációs

hálózatok

gyakorlati

megvalósítása

Alapvető digitális-elektronikai

technológiák ismertetése

(TTL, CMOS)

Kapuáramkörök működése

Kapuáramkörök

összekapcsolhatósága

Realizálás NÉV rendszerben

Realizálás NAND rendszerben

Realizálás NOR rendszerben

Integrált kapuáramkörök

Áramkörök építése NÉV rendszerben

Áramkörök építése NAND

rendszerben

Áramkörök építése NOR rendszerben

Nyomtatott áramkörök építési

módszerei (bevezetés)

A tanuló legyen képes realizálni

a kombinációs hálózatokat

NÉV, NAND és NOR

rendszerben. Ismerje a digitális

kapu-áramkörök alapvető

kapcsolásait, alkalmazza az

integrált áramkörös

technológiák alapjait.

A tanuló gyakorlati szinten

legyen képes digitális

áramkörök építésére, integrált

áramkörös kapcsolások

huzalozására, az alkatrészek

beültetésére és beforrasztására.

Számonkérés: 1 írásbeli

dolgozat, 1 beültetési,

forrasztási feladat megoldása.

Digitális

áramkörök

mérései

Mérés multiméterrel a gyengeáramú

hálózatban

Logikai ceruza használata

Kombinációs hálózatok mérése

Mérés, hibakeresés

Mérés oszcilloszkóppal, jelanalizálás

Ismerje meg a digitális

mérőeszközöket és azok

használatát a méréstechnikában


formájában.


tanterve

186

Kombinációs

hálózatok

funkcionális

egységei

Multiplexerek felépítése, működése

Fél összeadó, teljes összeadó

Kódoló és dekódoló áramkörök

Aritmetikai és logikai egység

felépítése és működése,

Áramkörépítés funkcionális

egységekkel

Komplex szerelési gyakorlatok

A tanuló ismerje a kombinációs

hálózatokból felépülő összetett

funkcionális áramkörök

felépítését, esetleges tervezését

és működtetését mind

elméletben, mind gyakorlatban.


alkalmaznia a digitális áramkör

katalógusokat, ismerje az

áramkörök alapvető

paramétereit és azok mérést,

legyen képes összetett

kombinációs hálózatok

tervezésére és megvalósítására.

Számonkérés egy szerelési

gyakorlati, és egy összefoglaló

dolgozat formájában.

Méréstechnikai

alapismeretek

(Műszaki mérések)

11. 2

Alapok

Műszer fajták, jellemzők,pontosság

Méréshatár, kiterjesztése, mérési hiba

Oszcilloszkóp

Áram, feszültség fogalma, egysége,

mérése

Ellenállás, fajlagos ellenállás,

Ohm törvény, soros, párhuzamos

kapcsolás mérése

Ellenállás hálózatok, feszültség-

,áramosztó,hídkapcsolás

A tanulók ismerjék meg a

műszaki életben használatos

elektronikai műszereket,

szerezzenek alapvető

ismereteket a gyengeáramú

szakterületen alkalmazott

analóg és digitális áramkörök

működéséről és méretezéséről.


formájában, valamint a mérési

feladatok megoldásának során

elkészített mérési

jegyzőkönyvek értékelésével. A villamos

munka és

teljesítmény

Fogalma, egységei, mérése, hatásfok

Az ellenállás hőfokfüggése,

hőfejlesztés

Forrás-,kapocsfeszültség,

belsőellenállás mérés

Feszültségforrások kapcsolásai

illesztés

Erőterek,

váltakozó

feszültség

Villamos tér, kondenzátorok,

kapacitás

Mágneses tér, induktivitás, tekercsek

Forgógépek, motorok, impedancia,

mérés

RLC kapcsolások, vektorábra

Elektronika

alapjai

Áramkör szimulációs program

Félvezetők, P-N átmenet, diódák

Tranzisztorok, mérés, szimuláció

Vezérléstechni

ka alapjai

Fogalmak:vezérlés,szabályozás,analó

g-, digitális technika

Kettes számrendszer,bináris

kapcsolások,vezérlések

Kombinációs hálózatok

Sorrendi hálózatok

Mérés, szimuláció


tanterve

187

Példák vezérlésekre

Példák vezérlésekre, szimuláció

Mechanika 11. 3

Statikai

Alapfoga-

mak,

síkbeli

erőrend-szerek

A statika alaptételei.

A közös pontban metsződő és

párhuzamos erőrendszer eredőjének

meghatározása.

A tanulók tudják meghatározni

szerkesztéssel és számítással a

kéttámaszú és az egyik végén

befogott tartók reakcióerő-

it, veszélyes keresztmetszetét és

a maximális hajlító nyomaték

nagyságát koncentrált erők,

megoszló erőrendszer és

vegyes terhelés esetében.

Legyenek képesek egyszerűbb

méretezési feladatokat

megoldani, méretellenőrzést

elvégezni egyszer´´u és

összetett

igénybevételek esetén.

Félévente 3db írásbeli dolgozat.

Havi rendszerességgel a

témakörhöz illeszkedő

beadandó feladat.

Síkbeli

egyensúlyi

szerkezetek,tar

tók vizsgálata

A kényszerek fajtái és jellemzőik.

Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók

és konzolos kéttámaszú tartók

vizsgálata.

Egyik végén befogott tartók

vizsgálata.

Igénybevételek

síkidomok

kereszt-

metszeti

jellemzői

Síkidomok (keresztmetszetek)

elsőrendű vagy statikai nyomatéka.

Az igénybevétel fogalma, fajtái.

Feszültségeloszlás a terhelt

keresztmetszet mentén különféle

igénybevételek esetében.

Egyszerű

igénybevételek

Egyszerű alkatrészek szilárdsági

méretezése, méretellenőrzése és a

megfelelő anyag-

minőség megválasztása

.

Összetett

igénybevételek

Az anyagban ébredő eredő feszültség

meghatározása.

A gyakorlatban gyakran előforduló

összetett igénybevételű

gépalkatrészek méretezése,

illetve méretellenőrzése.

Anyagismeret 11. 2

A gépészetben

alkalmazott

anyagok

Az anyagok csoportosítása.

Az anyagok fizikai, kémiai,

mechanikai, technológiai

tulajdonságai, környezeti jellem-

zőik

Helyesen értelmezzék a

mechanikus anyagvizsgálatok

eredményeit.

Ismerjék az egyes szilárdsági

vizsgálatokat, legyenek képesek

megmagyarázni azok elvét.


tanterve

188

Ismerjék fémmikroszkópos

vizsgálat elvét.

Ismerjék a penetrációs

repedésvizsgálat elvét.


Szakító-

vizsgálat

Szabványos próbapálcák.

Próbapálca szakítása legalább két

különböző szilárdságú anyag

esetében.

Anyagjellemzők számítása,

értékelése.

Törés-

mechanikai

vizsgálatok

A Charpy-vizsgálat elve, a

próbatestek kialakítása.

KCU és KCV meghatározása

szobahőmérsékleten.

Mélyhűtött próbatestek vizsgálata.

Az anyagok

fáradása

Az anyagok fáradását előidéző

terhelési módok.

A fáradásos törések előfordulását

csökkentő jellegzetes szerkezeti

kialakítások.

Keménység

mérési

eljárások

A Brinell-vizsgálat menete.

Keménységvizsgálat Poldi-

kalapáccsal.

Keménységvizsgálat Rockwell,

Vickers szerint.

Keménységi mérőszámok

összehasonlítása.

Shore-féle keménységmérés.

Fémötvözetek

mikroszkópi

vizsgálata

Acélcsiszolatok vizsgálata,

jellegzetes szövetszerkezetek

felismerése.

Hibakereső

vizsgálatok

Az általánosan elterjedt hibakereső

vizsgálatok bemutatása videón vagy

üzemlátogatás

során.

Penetrációs repedésvizsgálat.

Metallográfiai

alapismeretek

Kristálytani alapismeretek.

Színfémek, ötvözetek.

Kétalkotós egyensúlyi diagramok.

Anyagmintákon, tárgyakon

ismerjék fel és legyenek

képesek rendszerezni a


tanterve

189

gépészetben általánosan

használt fémeket,

ötvözeteket, nemfémes

anyagokat és kenőanyagokat,

tudjanak példát hozni ezek

alkalmazására, helyesen

használják

a fémtani alapfogalmakat.

Tárgyakon, mintákon ismerjék

fel a különböző gyártási

eljárások (képlékeny alakítás,

műanyag-feldolgozás, a

forrasztás és a hegesztés, a

hőkezelés, az öntési és a

porkohászati eljárás)

alkalmazását, ismerjék azok elvi

lényegét.

Vasötvözetek

A vas-karbon ötvözetek egyensúlyi

diagramja.

Az ötvözetlen acélok jellemzői, az

acélok átalakulási módjai.

Ötvözött acélok és jellemzőik,

öntöttvasak.

Nem vas

fémek és

ötvözeteik

Könnyűfémek, ötvözőik, az ötvözők

hatása.

Színesfémek.

Hőkezelés

A hőkezelés célja, a hőkezelés

műveletei. Hőmérséklet—idő-

diagram.

Acélok hőkezelései, vasöntvények

hőkezelése.

Réz- és alumíniumötvözetek

hőkezelése.

Meleg

alakítások

Öntészeti alapfogalmak, formázási és

öntési módszerek.

A képlékenység fogalma, az alakítási

szilárdság.

Az alakítás hatása az anyag

szerkezetére.

A kovácsolás, hengerlés, cső- és

rúdgyártás szerszámai, műveletei,

berendezései.

A porkohászat technológiája.

Hegesztés,

forrasztás

Alapfogalmak.

Lánghegesztés, lángvágás, villamos

ívhegesztés, ellenállás-hegesztés, a

forrasztás technológiája.

Nemfémes

szerkezeti

anyagok

Műanyag-feldolgozó eljárások gépei,

berendezései, felhasznált anyagai,

segédanyagai.

Egyéb ipari anyagok, jellemző

tulajdonságaik, felhasználásuk.


tanterve

190

Segédanyagok

Kenési alapfogalmak, a kenés célja,

kenőanyagok.

Anyagismeret

(Anyagvizsgálatok)

11 1

Technológiai

vizsgálatok

célja

Feladata. A

technológiai

vizsgálatoknál

alkalmazott

eszközök.

Hajlító

vizsgálat,

hajtogató

vizsgálat,

mélyhúzhatósá

gi vizsgálat,

csövek

tágíthatóságán

ak vizsgálata,

hegeszthetőség

i vizsgálat,

Jominy-

próbák

elvégzése

Technológiai vizsgálatok célja

Feladata. A technológiai

vizsgálatoknál alkalmazott eszközök.

Hajlító vizsgálat, hajtogató vizsgálat,

mélyhúzhatósági vizsgálat, csövek

tágíthatóságának vizsgálata,

hegeszthetőségi vizsgálat, Jominy-

próbák elvégzése

Ismerjék a vizsgálatok

elvégzésének módjait, a

használatos eszközök kezelését.

Tudják meghatározni az

elvégzett vizsgálatok

eredményeit. Készítsenek

jegyzőkönyvet.


Szemrevételez

és. Penetrációs

vizsgálat.

Örvényáramos

vizsgálat.

Ultrahangos

vizsgálat.

Röntgen

vizsgálat.

Szemrevételezés. Penetrációs

vizsgálat. Örvényáramos vizsgálat.

Ultrahangos vizsgálat. Röntgen

vizsgálat.

Anyagelemzés

célja feladata.

Szikrapróba.

Makro

vizsgálatok.

Törés

vizsgálat.

Szövetszerkeze

ti vizsgálat..

Próbatestek

készítése.

Felület

előkészítése.

Fémmikroszkó

p felszerelése,

kezelése.

Szálirány

vizsgálata.

Acélöntvények

vizsgálata

Anyagelemzés célja feladata.

Szikrapróba. Makro vizsgálatok.

Törés vizsgálat. Szövetszerkezeti

vizsgálat..

Próbatestek készítése. Felület

előkészítése. Fémmikroszkóp

felszerelése, kezelése. Szálirány

vizsgálata. Acélöntvények vizsgálata


tanterve

191

Szakító

vizsgálat.

Keménységviz

sgálat, Poldi,

Brinnel,

Rockwell,

Vickers,

Próbadarabok

előkészítése.

Gépek

beállítása.

Mérések

elvégzése

Szakító vizsgálat.

Keménységvizsgálat, Poldi, Brinnel,

Rockwell, Vickers,

Próbadarabok előkészítése.

Gépek beállítása.

Mérések elvégzése

Helyesen értelmezzék a

mechanikus anyagvizsgálatok

eredményeit.

A mért jellemzők rögzítési

kiértékelési a vizsgált anyag

félgyártmány alkatrész

gépegység szerkezet minősítési

szempontjai. Legyenek képesek

a mérések elvégzésére, az

eredmények értékelésére.

A mérések

eszközei, az

eszközök

használata. A

mérések

elvégzése, a

mért anyagok

összehasonlítás

a.

A mérések eszközei, az eszközök

használata. A mérések elvégzése, a

mért anyagok összehasonlítása.

Tudják meghatározni a

rugalmasság fogalmát,legyenek

képesek a mérést önállóan

elvégezni.

Készítsenek félévente legalább

2 jegyzőkönyvet.

Sűrűségmérés-

kenőolaj

viszkozitásána

k

meghatározása.

Kenési

alapfogalmak,

a kenés célja,

kenőanyagok.

Sűrűségmérés- kenőolaj

viszkozitásának meghatározása.

Kenési alapfogalmak, a kenés célja,

kenőanyagok.

Ismerjék az iparban használatos

kenőanyagokat. Legyenek

tisztában a környezetre kifejtett

hatásukkal.

Géprajz-AutoCAD 11. 3

CAD rajzolás

Egy elterjedt CAD rendszer

használata a síkbeli ábrázolásra

vonatkozólag. A síkbeli rajzoláshoz

szükséges rajzkezelő és módosító

parancsok ismerete. Fóliakezelés

Szabványos alkatrészrajzok és

összeállítási rajz készítése.

Tudjanak a CAD program

segítségével síkbeli alkatrész

illetve összeállítási rajzokat

készíteni. Félévente 3db

AutoCAD feladat síkbeli

ábrázolás témakörből.

Hardver gyakorlatok 12. 2

Szekvenciális

hálózatok

alapfogalmai

A szekvenciális hálózat fogalma,

leírási módszerek

Szinkron és aszinkron szekvenciális

hálózatok

Az R-S, J-K, D és T tárolók

felépítése és működése,

órajel vezérelt tárolók alkalmazása

Sorrendi hálózatok tervezési

módszerei

Szinkron szekvenciális hálózatok

tervezése konkrét

mintafeladatok alapján

Sorrendi hálózatok funkcionális

A tanulók sajátítsák el a

szekvenciális hálózatok

alapismereteit, legyen képesek

szinkron szekvenciális

hálózatok tervezésére az ismert

tároló típusokkal.

A tanulók a szabványban leírt

rajzjelek alapján tudják

analizálni a komplex

szekvenciális hálózatok

működését.


sorrendi hálózatokból felépülő


tanterve

192

egységei

Számlálók, regiszterek,

léptetőregiszterek.

Összetett funkcionális elemek

tervezése, összetett sorrendi

vezérlések tervezése.

funkcionális elemeket, legyenek

képesek regisztereket, és

szamlálókat tervezni.

Számonkérés: 3 db írásbeli

dololgozat formájában.

A tanulók önálló gyűjtőmunka

keretében egy tetszőleges

szekvenciális hálózat

működését mutatják be, és

végzik el annak analízisét és

dokumentálását.

Sorrendi

hálózatok

gyakorlati

megvalósítása

Szinkron szekvenciális hálózatok

realizálása integrált áramkörök

segítségévvel

Összetett sorrendi hálózatok

felépítése és mérése

Sorrendi hálózatok funkcionális

egységeinek építése és mérése

Bináris számlálók

Aszikron-, szinkron-, előre-, hátra-

számlálók építése.

Komplex sorrendi hálózat mérése,

analizálása

Frekvencia és periódusidő mérés,

Késleltetések, időzítések mérése.

Állapotátmenetek felvétel

állapotdiagramon

Sorrendi hálózat ütemdiagrajának

felvétele mérés segítségével

A tanulók a megszerzett

elméleti alapok ismeretében,

kapcsolási vázlat alapján,

legyen képesek sorrendi

hálózatokat építeni integrált

áramkörös technológia

alkalmazásával.

A tanulók alkalmazzák a

digitális méréstechnika alapvető

szabályait, és legyen képesek

megmérni a szekvenciális

áramkörök legfontosabb

paramétereit: frekvencia,

periódus-idő, késleltetések

állapotátmenetek, stb.

Számonkérés 2 db írásbeli


Számítógép-

rendszer

architektúrák

és üzemmódok

Számítógéprendszerek osztályozása,

CISC és RISC

Rendszerek

Számítógépek architekturális elemei,

A felépítés rendszertechnikai

jellemzői

Az architektúrák moduláris

felépítése, az egyes rendszer-elemek

kapcsolatai

Teljesítményt befolyásoló tényezők,

teljesítmény mérése

I/O kapcsolatok

Multiprocesszoros rendszerek

Egy felhasználós és

több felhasználós rendszerek

Multi programozás, multitaszking


számítógéprendszerek alapvető

felépítését és osztályozási

módszereit. Ismerjék meg a

RISC és CISC rendszerek

felépítését, funkcionális elemeit,

tudják azonosítani az ott

megismert rendszertechnikai

fogalmakat a konkrét

számítógépes architektúrákban.

A tanuló sajátítsák el a

leggyakoribb számítógép

üzemmódokat és tudják

alkalmazni a problémamegoldás

folyamatában.

Otthoni gyűjtőmunka a

számítógépes architektúra egy

elemének komplett leírására.

A mikro-

processzor

A processzorok jellemzése, általános

felépítésük

A processzorok üzemmódjai és

állapotai,

Regiszterkészlet

Regiszterműveletek

Utasításszerkezet

A processzorok tároló kezelése

Címzésmódok

A művelet végrehajtás menete,

A tanulók ismerjék meg a mai

processzoros technológiák

funkcionális elemeit, és

szerepüket számítógéprendszer

működésében. Ismerjék meg a

regisztertárak működését, a

mikroprocesszor utasítás-

észletét és az utasítások végre-

hajtásának menetét. Elméleti és

gyakorlati szinten sajátítsák el a


tanterve

193

aritmetikai egység

A műveleti vezérlés és a

vezérlőegység működése

Huzalozott és mikroporgramozott

vezérlő felépítése

A CPU input/output kapcsolatai

Belső és külső sínrendszer

kapcsolatai

A sínrendszeren zajló kommunikáció

formái és alapszintű működése

CPU-k I/O funkcióinak szerepét

és működését, a processzor sín-

endszereinek felépítését és

műkö-dését, valamint CPU

kapcsolatait a külső

rendszerelemekkel.

Tárolókezelés Regisztertárak, regisztertechnikák.

Operatív memória, Az operatív tár

ROM és RAM típusok, Társzervezési

módszerek

Címszámítás, memóriakezelés

Gyorsító tárak (cache)

Cache tárak szintjei

Cache-típusok jellemzése


társzervezés módszereit, a

tárhierarchia szintjeit és az

egyes elemek működését.

A tanulók értelmezzék a

memóriakezelés gyakorlati

formáit, az operatív tárak és a

gyorsító tárak szerepét valamint

tudják ismertetni azok

alapszintű működését.

Összefoglaló számonkérés

írásbeli dolgozat formájában.

AutoCAD 12. 3

A műszaki

tervezés

alapjai

A gépészeti tervezési folyamat

menete, lépései, összefüggései

(ismertetés, bemutatás

példákon keresztül).

Egyszerűbb gépészeti vagy

technológiai tervezési feladat

kidolgozása számítógépes

támogatással.

A tanulók középiskolai szintű

gépészeti tervezési feladatokat

oldanak meg táblázatkezelő,

szövegszerkesztő, adatbázis

kezelő és

CAD-program használatával.

Félévente 3db AutoCAD feladat

síkbeli ábrázolás témakörből.

Egyszerű gépészeti számítások

végzése excel számolótábla

segítségével. Az utóbbi témában

félévente 2db feladat beadása.


tanterve

194

Műszaki

dokumentációk

készítése

A gépelemek oktatása során tanult

méretezési elvekre épülő komplex

feladatmegoldás

számítógéppel.

Szövegszerkesztő, táblázatkezelő,

CAD-programok alkalmazása,

adatbázis-kezelés.

Elektrotechnika 12. 2

Bevezetés

Az elektrotechnikai alapfogalmak.

Az egyenáramú áramkörök

alaptörvényei.

A szinuszos váltakozó áram és

feszültség jellemzői.

Egyfázisú, háromfázisú váltakozó

áramú áramkörök.

A tanulók egyszerű számítási

feladatokban alkalmazzák az

áramkörök alaptörvényeit,

önállóan elvégzik az R, L és

C elemekkel kapcsolatos

alapszámításokat.

Számításokat végeznek a

teljesítményre, a munkára és a

hatásfokra.

Képesek ismertetni a villamos

áramköri elemek működési

elvét, felépítését, fajtáit, az

elektronikai elemek fogalmát,

a félvezetők működésének elvi

alapjait, ismerik a

legegyszerűbb egyenirányító és

erősítő alapkapcsolásokat.

Tudják ismertetni a

transzformátorok és villamos

forgógépek, valamint a

háztartásban alkalmazott

erősáramú

villamos berendezések és gépek

működési elvét, szerkezeti

felépítését, kapcsolási módjait,

az energiaellátás rendszerét

és túlterhelés elleni védelmét,

valamint a passzív és aktív

érintésvédelmi módszerek

lényegét.



Áramköri

elemek

Az ellenállások, kondenzátorok,

tekercsek típusai, jellemzőik.

Feszültség-, áramérzékelők,

forgásirány-érzékelő.

A villamos elemek kapcsolásai.

A félvezetők működésének elvi

alapjai.

Diódák, tranzisztorok, különleges

félvezetők és alkalmazásuk,

egyenirányító és erősít

ő alapkapcsolások.

Az integrált áramkörök és főbb

típusaik.

Transzformáto

rok

Transzformátorok működési elve,

szerkezeti felépítése.

Helyettesítő kapcsolás, üres járás,

terhelés, rövidre zárás.

Veszteségek, hatásfok. Különleges

transzformátorok.

Szinkron-

gépek,

Aszinkron-

gépek,

Egyen-áramú

gépek

Szerkezeti felépítés, működési elv,

jelleggörbék.

Billenő-, terhelő- és indítónyomaték

fogalma.

Indítási módok, fordulatszám-

szabályozás, fékezés.

Villamos Védettségi módok, építési alak,


tanterve

195

motorok

Kiválasztása

hűtési rendszer.

A jelleggörbék szerepe a

kiválasztásban.

Villamos

rendszerek

üzeme

Háztartási gépek, fűtés, világítás,

vezetékek, biztosítók.

Érintésvédelem.

Elektronika gyakorlat 12. 2

alapfogalmak,

alap-törvények

átismétlése

Egyenáramú hálózatok ismétlése:

Ohm törvény, ellenállások,

kondenzátorok, tekercsek az

egyenáramú áramkörben. Hálózatok

kialakítása és egyszerűsítése.

Számítások a váltakozó áramú

áramkörökben. Váltakozó áram

fogalma, előállítása. Váltakozó

áramú áramkörök kialakítása. Soros

és párhuzamos RL,RC, RLC

áramkörök és számítások.

A tanuló ismerje az egyenáramú

hálózatok egyszerűsítési

módszereit. Tudjon összetett

hálózatot egyszerűsíteni.

Ismerje a váltakozó áramú

számításhoz szükséges

fogalmakat, reaktancia,

admittancia, impedancia… és

ismerje ezen hálózatok

számításait.



Bevezetés a

félvezető

technikába

Félvezetők tulajdonságai, szennyezett

félvezetők, félvezetőkből kialakított

elektronikai alkatrészek. Dióda

felépítése, működése, karakterisztika.

Tranzisztor kialakítása, felépítése,

működése. Alkatrészek gyártása,

gyártástechnológiája.

Alapvető elektronikai áramkörök

kialakítása diszkrét félvezetőkből.

Integrál Áramkörök felépítése,

gyártása. Ismerkedés alapvető

integrált áramkörökkel. Áramkörök

építése.

Ismerje a tanuló a fontosabb

félvezető eszközöket, és azok

működését. Tudjon áramkört

kialakítani ezekkel az

eszközökkel.

Elektronikus

áramkörök

tervezése

Cél, hogy a tanulók alapszinten

megtanuljanak nyomtatott áramkört

tervezni. Első ízben a szabványos

elektronikai rajzszimbólumokkal

ismerkednek meg. Másodsorban a

tervezés manuális lépéseit sajátítják

el, számítógépes támogatottság

nélkül. Képes legyen akár kézi

rajzzal készíteni (tervezni) egy

áramköri lemezt. A továbbiakban

pedig megismerkednek a

számítógépes nyomtatott áramkör

tervezéssel. Ennek két fő fázisát

sajátítják el, először a sematikus rajz

A tanuló önállóan képes legyen

egy adott sematikus rajz

elektronikus formában való

megrajzolására, majd ezen

keresztül a nyomtatott áramköri

terv elkészítésére és

dokumentálására. Nem feladata

az áramkör működésének az

ismerete, de fel kell ismerni az

alkatrészeket és értelmezni azok

áramköri elhelyezését.


tanterve

196

készítését majd ezen keresztül a

nyomtatott áramköri tervezést (PCB)

is elsajátítják. Mindezeket egy

speciális számítógépes program

segítségével teszik (PROTEL) de

nem a program használata a cél

hanem a programon keresztül a

tervezés elsajátítása. A képzés végén

egy nyomtatott áramkör elkészítését

is végigkövethetik a tanulók.

Számonkérés 4 db tervezési

feladat megoldásának

formájában.

Mechanika 12. 2

Szabvá-

nyosítási

Alapismeretek

A szabványok rendszere, fontosabb

gépelemszabványok.

Legyenek képesek

rajzvázlatokkal bemutatni a

tananyagban felsorolt

gépelemek közül egy-egy típust,

elmagyarázni

működésüket.

Tudják elvégezni gépelemek

legalapvetőbb geometriai és

szilárdsági méretezését,

ellenőrzését.




beadandó feladat.

Kötő

gépelemek,

kötések

A szegecskötések, hegesztett kötések,

forrasztott kötések, ragasztott kötések

jellemzői,

alkalmazási területei.

Szilárd illeszkedésű kötések

(zsugorkötések).

Csavarkötések, szeg- és

csapszegkötések.

Ék- és reteszkötések, bordástengely-

és poligonkötések.

Szorítókötések, axiális

helyzetbiztosító elemek.

Rugók és

Lengés-

csillapítók

A rugók jellemzői,

rugókarakterisztikák.

A lengéscsillapítók típusai,

működése, alkalmazási területei,

gépek rugalmas ágyazása.

Csövek,

csőszerelvé-

nyek,

tömítések

A csövek anyagai, a csövek névleges

átmérőjének és falvastagságának

meghatározása.

Csőkötések kialakítása, alkalmazása.

A csövek alátámasztása és

felfüggesztése, csőkiegyenlítők.

Csőszerelvények, tömítések.

Tengelyek,

Csap-

ágyazások,

gördülő-

csapágyak

A tengelyek méretezése,

tengelytípusok és alkalmazásuk.

Csapágyazások, csapágybeépítések.

A csapágyak kenése.


tanterve

197

Tengely-

kapcsolók

és fékek

A tengelykapcsolók fajtái, a

tengelykapcsolók működtetése.

A fékek feladata, csoportosításuk.

A fékek működtetése, a fékezőerő

meghatározása.

Nyomaték-

átszármaztató

hajtások,

súrlódó

és kényszer-

hajtások

Súrlódáson alapuló hajtások, lapos-

és ékszíjhajtások.

Lánchajtások, fogasszíjhajtások.

Fogaskerékhajtások, csavarkerék- és

csigahajtások.

Hajtóművek

A fogaskerék-hajtóművek

csoportosítása.

Típusaik, szerkezeti kialakításuk,

alkalmazásuk.

Forgácsolás alapjai 12. 2

Esztergálás

A szerszámgép működési elve,

felépítése.

Az egyetemes esztergán a

forgácsolási adatok kiszámítása,

megválasztása, beállítása és egyszerű

alkatrészek legyártásának

megtervezése.

A tanulók tudják ismertetni az

esztergályozás, gyalulás, marás

szerszámgépeinek működési

elvét, és ismerjék e

szerszámgépek felépítését.

Tudják kiszámítani az

esztergán, a gyalugépen, az

oszlopos fúrógépen és a

marógépen a forgácsolási

adatokat.




beadandó feladat.

Gyalulás

A szerszámgép működési elve,

felépítése.

A harántgyalun a forgácsolási adatok

megválasztása,


tanterve

198

Fúrás, marás

A szerszámgépek működési elve,

felépítése.

Az oszlopos fúrógépen és a

vízszintes/függőleges marógépen a

forgácsolási adatok kiszámítása,

megválasztása.

Irányítástechnika 12. 1

Az irányítás-

technika

alap-fogalmai

Az irányítás.

Az irányítás felosztása és jelképes

ábrázolása.

Az irányítási folyamat jellemzése.

A tagok fontosabb típusai és

jellemzésük.

Az irányítástechnikában használt

segédenergiák és alkalmazásuk.

Pneumatikus segédenergia és

alkalmazása.

A tanulók helyesen értelmezzék

és alkalmazzák az

irányítástechnikai ábrázolási

módszereket.

Tudják ismertetni a

pneumatikus irányító

berendezések működését.

Rajznak megfelelően építsenek

össze egyszerű pneumatikus

alapáramköröket.


Pneumatikus

alapelemek és

alap-

kapcsolások

A sűrített levegő előállítása,

előkészítése.

Pneumatikus elemek,

elemkiválasztás.

Alapkapcsolások készítése.

Logikai kapcsolások.

Időzítők.

Számlálók.

Kiegészítő elemek.

Munkavédelem,

minőségbiztosítás

12. 1

Ökológiai

Összefoglaló

A tanulók képesek ismertetni az

ökológia tartalmát, jelentőségét,

a természet- és a

környezetvédelem céljait,

területeit és fő feladatait.

Meg tudják ítélni a környezet

egészségkárosító tényezőit és az

egészséges életmód jellemzőit.

Elvégeznek egyszerűbb

ergonómiai méréseket,

rendszerezni tudják az alapvető

ergonómiai ismereteiket.

Természet-

védelem,

Környezet-

védelem

A természet védelme, a termőföld

védelme, a víz és a levegő védelme,

zaj-, rezgés- és

sugárvédelem, hulladékok.

Fenntartható fejlődés.

Környezet és

egészség

Testi-lelki egészség.

Egészséges életmód.

A környezeti ártalmak hatása az

egészségre.


tanterve

199

A tanulók helyesen használják

az alapvető minőség-

ellenőrzési, minőségbiztosítási

fogalmakat.

Fel tudják sorolni a szabvány

által rögzített fő

követelményeket, és ismertetik

azok tartalmi lényegét.

Képesek ismertetni a minőség-

ellenőrzés, minőségbiztosítás

dokumentációinak és a

tanúsíttatás folyamatának

tartalmi lényegét.

Elvégeznek egyszerű

minőségbiztosításban

alkalmazott matematikai

statisztikai számításokat, értik a

korszerű

minőségbiztosítási technikákat.


Munka-

környezet

Klíma, megvilágítás, zaj és egyéb

környezeti tényezők.

Ergonómia, munkabiztonság, design.

Munka-

egészségügy:

Emberi

tényezők

A munkavégzés fiziológiai,

pszichológiai és szociológiai

jellemzői.

Motiváció, terhelés, igénybevétel.

Az emberre jellemző személyes tér,

emberi kapcsolatok.

Foglalkozási

ártalmak

Csoportosítása, megelőzése.

Elsősegélynyúj

tás

Szabályai és végrehajtása

sérüléseknél, eszméletvesztéskor,

mérgezéseknél, áramütéskor.

A környezeti

tényezők

mérése

Ergonómiai mérések.

Fizikai környezeti tényezők mérése.

Eset-

tanulmányok

Nyilvános telefon, háztartási gép,

villamos kéziszerszám, tanműhely,

számítógépes

(CAD) munkahely stb.

A minőség-

ellenőrzés,

a minőség-

biztosítás

történeti

fejlődése

Történeti áttekintés. A teljes körű

minőségszabályozás elveinek

kialakulása, a minőségbiztosítási

rendszerek követelményeinek

szabványosítása.


tanterve

200

Minőség-ügyi,

Minőség-

biztosítási

fogalmak

meghatáro-

zása

Alapfogalmak a vonatkozó

szabványok alapján. A minőség

fogalma. A nemzetközi

minőségügyi rendszer felépítése.

A minőség-

biztosítás és

a minőség-

ellenőrzés

szervezet

A minőség-ellenőrzés és a

minőségbiztosítás feladatai, a

fogalmak közötti különbség.

A vállalati minőségbiztosítás vagy

minőség-ellenőrzés mint szervezet,

helye a vállalati

szervezetben.

A vállalati

Minőség-

biztosítási

rendszer,

szabványos

követelmé-

nyek

Szabványsorozat. A szabvány által

rögzített fő követelmények, minőségi

kézikönyv.

Az egyes rendszerek követelményei

(ISO 9000, TQM). Megfelelőség

igazolási rendszerek

(CE).

A korszerű,

szabványos

minőségbiztosí

tási

rendszer

dokumentációi

A minőségi kézikönyv, a

minőségbiztosítási szabályzatok

(eljárás-utasítások), munkautasítások

(technológiai, ellenőrzési utasítások).

A minőségbiztosítási rendszer

felülvizsgáltatása

független, feljogosított szervezettel.

A tanúsítás nyújtotta előnyök a piaci

versenyben.

A vállalati

minőség-

ellenőrzés

szervezetei,

feladatai

A minőség-ellenőrzés szervezetének

tagozódása általában.

Matematikai

statisztikai

módszerek

Statisztikai átvételi ellenőrzés

alternatív jellemzők alapján.

Tömegcikkek matematikai,

statisztikai gyártásszabályozása

(SPC).


tanterve

201

Előzetes adatfelvétel. Statisztikai

jellemzők, a mért értékek átlaga,

mediánja, terjedelme, szórása.

Ellenőrzési határok, beavatkozási

határok.

Ellenőrzési kártyák, szabályozó

kártyák.

Gépek, berendezések

minőségképességének vizsgálata.

A korszerű számítógépes eszközök

bemutatása.


tanterve

202

Korszerű

minőségbiztosí

tási

technikák,

módszerek

Az 5s (japán) módszer, a Pareto-

diagram.

Hibalehetőség és hatáselemzés

(fmea) módszer.

A csoportmunka, a brainstorming

(ötletroham).

Az ok-okozati (Ishikawa) diagram.


tanterve

203

Választható tanórai

foglalkozás

Év

foly

am

Het

i ó

rasz

ám Tananyag

Követelmények és a

továbbhaladás feltételei

Témakör Tartalom

Emelt szintű*

gépészeti ismeretek

11 2 lásd az 5) pontban

a A közép és

emeltszintű

érettségi vizsga

témaköreinél

lásd az 5) pontban a A közép és

emeltszintű érettségi vizsga

témaköreinél

Felkészítés az emelt szintű

gépészeti alapismeret érettségi

vizsgára. Félévente 2db írásbeli

dolgozat.

Emelt szintű*

gépészeti ismeretek

12 2 lásd az 5) pontban

a A közép és

emeltszintű

érettségi vizsga

témaköreinél

lásd az 5) pontban a A közép és

emeltszintű érettségi vizsga

témaköreinél

Felkészítés az emelt szintű

gépészeti alapismeret érettségi

vizsgára Félévente 2db írásbeli

dolgozat.

*: jelentkezés függvényében indítandó évfolyam

– A műszaki elméleti munkaközösség által tanított tantárgyakhoz kapcsolódó tankönyvek,

tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei:

Fontos feltételek a kiválasztásnál: 1. egyszerű nyelvezet

2. szabványhűség

3. ábragazdagság

4.és nem utolsó sorban az ár

– A műszaki elméleti munkaközösség által tanított tantárgyakra vonatkozóan a magasabb

évfolyamba lépés feltételei: Minden tárgyból legalább elégséges osztályzattal kell

rendelkeznie a tanulónak. A 10. évfolyam végén nem tesznek a tanulók alapműveltségi

vizsgát. A 10. évfolyamon a Szakmai orientációs gyakorlatból, valamint minden 11. és 12.

évfolyamon oktatott tantárgyból minden kiadott feladatot be kell adnia a tanulónak és a

feladatoknak egyenként legalább elégséges osztályzatúaknak, kell lenniük.

Jegymegállapítás csak az előbb említett feltételek megléte esetén lehetséges.

– A beszámoltatás és számonkérés iskolai általános gyakorlattól eltérő formái: A 10.

évfolyamon a Szakmai orientációs gyakorlatból, valamint minden 11. és 12. évfolyamon

oktatott tantárgyból minden kiadott feladatot be kell adnia a tanulónak és a feladatoknak

egyenként legalább elégséges osztályzatúaknak, kell lenniük. Jegymegállapítás csak az

előbb említett feltételek megléte esetén lehetséges.

Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium Gépipari Szakközépiskolája helyi tanterve

204

A közép és emeltszintű érettségi vizsga témakörei a műszaki elméleti munkaközösség által tanított tantárgyakból:

Témakörök

1. A műszaki ábrázolás alapjai

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1 Ábrázoló geometriai

alapismeretek

1.1.1 Síkmértani alapfogalmak Mutassa be a szerkesztő rajzolás alapjait

(rajzlapméretek, vonalfajták, vonalvastagságok,

feliratmező, szabványírás jellemzői).

Ismertesse és vázlattal mutassa be a méretmegadás

négy alapelemét és azok jellemzőit.

Ismertesse a méretszámok előtt használatos jeleket és

rajzoljon példákat az alkalmazásukra.

Végezzen műveleteket síkelemekkel (szerkesztéssel és

derékszögű vonalzókkal való rajzolással).

Szerkesszen szabályos 3,4,5,6,7,8 stb. szöget.

Definiálja az ellipszist, parabolát, hiperbolát mint

mértani helyet, magyarázza el szerkesztésük módját.

Szerkesszen ellipszist affin körrel, érintőinek

szerkesztését is végezze el.

Szerkessze meg a kosárgörbét.

Mutassa be az evolvens származtatását és mutassa be

szerkesztését.

Készítse el összetettebb, egyenesekből és ívekből álló

lemeztárgy szerkesztett rajzát, lássa el mérethálózattal

1.1.2 Térmértani alapfogalmak Rajzvázlatok készítése során alkalmazza helyesen a

térmértani alapfogalmakat:

Sorolja fel a térelemek fajtáit

Ismertesse a térmértan alaptételeit

Mutassa be az egyszerűbb síklapú testeket (hasábok,

gúla) és magyarázza el származtatásukat.


205



illeszkedés,

merőlegesség,

párhuzamosság,

kitérő helyzet,

metszés.

Sorolja fel sík- és a térmértan közös alapfogalmait.

Osztályozza a síklapú és görbelapú testeket, ábrázolja

ezeket és nevezze meg felületelemeiket.

Mutassa be a forgástesteket (egyenes körhenger, kúp,

gömb, tórusz) és magyarázza el származtatásukat.

Készítsen szerkesztett ábrákat.

1.1.3 Vetületi ábrázolás Mutassa be a merőleges vetítést.

Értelmezze az európai és az amerikai vetítést.

Ismertesse az egy- és kétképsíkos ábrázolást, a három

képsíkos képsíkrendszer felépítését.

Ábrázoljon egyszerű csonkított hasábot három

képsíkban és mutassa be a nézetrendet hat nézettel.

Mutassa be a térelemeket (pont, egyenes, sík).

Vázolja fel egy mértani test megadott axonometrikus

ábrájáról a vetületeit.


Ismertesse a vetületi ábrázolás fajtáit.

Hasonlítsa össze a középpontos-, a ferde- és a

merőleges vetítés lényegét.

Ismertesse a térnegyedek, térnyolcadok fogalmát és

mutassa be ezek értelmezését.

Ábrázoljon térelemeket képsíkon:

pont,

különböző helyzetű egyenesek,

kölcsönös helyzetű egyenesek.

Szerkessze meg egy általános helyzetű egyenes valódi

hosszát.

Definiálja és ábrázolja a különleges helyzetű

egyeneseket (vetítőegyenes, profilegyenes).

Mutassa be az egyenesek kölcsönös helyzetét és a

láthatóság ábrázolásának módszerét.


206



Határozza meg a vetítősík és a nyomvonal fogalmát,

mutassa be ezt a képsíkrendszerben.

Ábrázoljon általános helyzetű síkot a

képsíkrendszerben.

Keresse meg mértani testek felületén a fedőpontokat és

a fedőegyeneseket, magyarázza el ezek jelentőségét a

láthatóság megszerkesztésében.

Mutassa be a három képsíkon a

sík és egyenes döféspontjának,

síkok metszésvonalának,

profilegyenesnek,

vetítősíknak,

profilsíknak az ábrázolását.

Magyarázza el a segédképsík felvételének

szükségességét és okát, mutassa be a transzformációt,

rotációt.

1.1.4 Axonometrikus és

perspektivikus ábrázolás

Mutassa be a perspektivikus ábrázolást, azon belül az

egypontos és a kétpontos ábrázolás lényegét

alkalmazási területét.

Mutasson be rajzvázlattal izometrikus, dimetrikus,

frontális axonometriában ábrázolt egyszerű mértani

testet (pl. hasáb).

Mértani test vetületi ábráiról készítsen axonometrikus

szabadkézi vázlatot (síklapú testek).

Szerkessze meg adott vetületek alapján egyszerű

csonkolt szögletes test axonometrikus képét.

Szerkesszen egyszerűbb síklapú testről egypontos és

kétpontos perspektivikus képet.

Szerkesszen izometrikus, dimetrikus vagy frontális

axonometriában ábrázolt összetett mértani testeket.

Szerkessze meg egyszerű, tengelyszerű gépalkatrész

axonometrikus képét izometrikus axonometriában.


207




1.1.5 Síkmetszés Határozza meg a beforgatás és a leforgatás szerepét a

síkmetszéskor keletkező metszetidomok valódi

nagyságának meghatározásában.

Ismertesse vázlatokkal a síkmetszések alapeseteit

hasábok és gúlák esetében.

Sorolja fel, hogy milyen metszetidomok

keletkezhetnek henger és kúp síkmetszése esetén.

Mutassa be a síkkal metszett egyszerű mértani testek

palástkiterítésének módszerét.


Szerkessze meg a vetítősíkkal képzett jellegzetes

metszetidomokat síklapú testek (hasábok, gúlák)

esetében.

Definiálja a metszetidom valódi nagyságát és szerkessze

meg (rotáció, transzformáció).

Magyarázza el általános helyzetű síkkal való metszés

szerkesztésének módját.

1.1.6 Áthatások Határozza meg az áthatás fogalmát.

Sorolja fel, milyen kombinációban fordulnak elő

síklapú és forgástestek közötti áthatások.

Ismertesse a síklapú testek áthatás-szerkesztésének

menetét.

Vázolja fel közös tengelyvonalú és egymást

merőlegesen metsző tengelyvonalú, henger-henger,

kúp-henger esetén keletkező jellegzetes áthatási

vonalakat.


Osztályozza az áthatásokat.

Szerkessze meg síklapú testek áthatásait a láthatóság

megállapításával együtt.

Ismertesse a síklapú és forgástest áthatás-

szerkesztésének menetét.

Szerkessze meg sík- és görbelapú testek áthatásait:

hasáb-henger/gömb,

hasáb-kúp,

henger-gúla stb. esetében.

Sorolja fel, hogy áthatáskor milyen viszonyban lehetnek

a forgásfelületek tengelyhelyzetük szerint.

Végezze el merőlegesen metsződő helyzetű görbelapú

testek áthatás-szerkesztését szeletelő módszerrel:

henger-kúp,

henger-henger,


208



kúp-gömb esetében.

Szerkessze meg az áthatásokat segédgömbös

módszerrel.

1.1.7 Metszeti ábrázolás

Ismertesse a metszeti ábrázolás célját és elvét.

Ismertesse a metszet és a szelvény fogalmát.

Sorolja fel a metszetek fajtáit és mutassa be a

metszősík nyomvonalának jelölését.

Mutassa be a többsíkos metszeteken az egyes

metszetek azonosításának módját.

Rajzvázlaton mutasson be egy-egy példát teljes

metszetre, a félnézet félmetszetre, lépcsős- és

befordított metszetre, valamint a részmetszetre

(kitörés).

Mutassa be a szelvények elhelyezésének lehetőségeit,

rajzoljon példát metszősík nyomvonalára,

középvonalra, tetszőleges helyre helyezett szelvényre.

Sorolja fel, milyen esetekben nem szabad metszetben

ábrázolni az elmetszett tárgyat (metszési tilalmak).

Mutassa be a metszetfelület jelölésének általános

módját.

Rajzoljon példát néhány nemfémes anyag metszetben

történő jelölésére (fa, műanyag, üveg, folyadék stb.).


Vázlatokkal mutassa be a metszetek származtatását.

Ismertesse a vonalzat (sraffozás) szerepét és

kialakítását.

Szerkessze meg az egy és többsíkos metszeteket

egyszerű gépalkatrészeken, megadott feladatlapon.

Elemezze, hogy mi a jelentős különbség a lépcsős és a

befordított lépcsős metszet között.

Hasonlítsa össze a szelvényt és a metszetet, soroljon fel

példákat az alkalmazásaik közötti különbségre.

1.2 Géprajzi alapismeretek

alkalmazása

1.2.1 Felvételi vázlatkészítés Ismertesse a géprajzfajták rendszerét. Ismertesse az összeállítási rajzok jellemzőit, készítési


209



Ismertesse a vázlatkészítés szerepét, szabályait.

Mutassa be egyszerű gépalkatrész axonometrikus

rajza alapján a vázlatkészítés technikáját.

Készítsen vázlatot makettről, alkatrészről, gépelemről.

szabályait.

Mutassa be a darabjegyzék készítési szabályait.

Osztályozza a rajzszámozási rendszereket, majd

magyarázza el felépítésük lényegét és eltéréseit.

Készítsen valós gépalkatrészről szabadkézi (felvételi)

vázlatot.

Készítsen egyszerű összeállítási rajzokat.

1.2.2 Egyszerűsített és különleges

ábrázolások

Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő

ábrázolási módokat:

vetületi rendtől eltérő elhelyezés,

törés, nem teljes vetületek,

szimmetrikus tárgy, félvetület,

a helyi nézet,

kiemelt részletek,

ismétlődő alakzatok,

hajlítás előtti alak,

síkfelület jelölése.


Mutassa be vázlatkészítés folyamán a következő

ábrázolási módokat:

ferde síkú és elfordított vetületek,

mozgó alkatrész szélső állása,

csatlakozó alkatrészek,

eredeti körvonal (közbenső gyártási alak),

felületi kialakítások, alkatrészek felfekvő felülete,

metszősík előtti rész ábrázolása.

1.2.3 Mérethálózat Ismertesse a méretmegadás általános előírásait.

Mutassa be a méretek elhelyezésének legfontosabb

ismérveit a rajzokon:

szögek és körosztások,

szimmetrikus alkatrészek,

sorozatos kis méretek,

recézés,

közös alapvonalra támaszkodó méretek,

Ismertesse vázlatkészítés révén a következő ábrázolási

lehetőségeket illetve szabályokat:

húr, ív, nagy sugarak megadása,

szabálytalan görbe vonal,

magától értetődő méretek,

táblázatos méretmegadás,

furatok egyszerűsített megadása,

szabványos alkatrészek méretei.


210



lekerekítés, éltompítás, szabványos részletek.

kúposság, lejtés.

Mutassa be a mérethálózat kialakítását, felépítésének

elveit, a bázisvonal, alapvonal fogalmát, alkalmazását.

Egészítse ki adott feladatlapon, forgácsolt tengely

vagy tárcsa jellegű alkatrész rajzát mérethálózattal.

Ismertesse a géprajzokon leggyakrabban előforduló

szöveges előírásokat.


1.2.4 Mérettűrések Ismertesse a tűrés fogalmát.

Mutassa be szemléltető ábra segítségével a tényleges-

a névleges-, az alsó- és a felső határméretek

értelmezését.

Értelmezze az alsó és a felső eltérés valamint a tűrés

fogalmát.

Ismertesse az illesztés fogalmát, sorolja fel fajtáit és

mindegyikre mondjon egy-egy példát.

Mutassa be, hogy a szabványos tűrésválasztékból

hogyan adhatók meg csap és furat jellegű tűrések.

Adjon meg rajzon tűréseket.

Ismertesse a tűrésezetlen méretek esetén alkalmazandó

pontosságára vonatkozó előírásokat.

Írja fel és értelmezze a tűrés kiszámítására szolgáló

összefüggést.

Értelmezze az illesztési rendszert.

Mutassa be vázlattal az egyes illesztésfajtákat.

Végezze el alaplyuk rendszerben egy illeszkedő

tengely és tárcsa illesztés megadását.

Használja a gépipar számára ajánlott illesztés -

választék táblázatokat.

Végezzen illeszkedő alkatrészek kapcsolódására

vonatkozó számításokat (határméretek, határeltérések,

tűrés).

1.2.5 Alak és helyzettűrések Sorolja fel a leggyakoribb alak- és iránytűréseket.

Kiadott alkatrészrajon értelmezze az adott alak és

helyzettűréseket.

Értelmezze és adja meg a szóban forgó tűréseket.

Definiálja az alak- és helyzettűrés fogalmát.

Sorolja fel a leggyakoribb alak- és

helyzettűréseket, mutassa be rajzjeleit. Mutassa be a tűréskeret kialakítását, adatait és


211



elhelyezését géprajzon adott feladat esetében.

1.2.6 Felületminőség Határozza meg az átlagos felületi érdesség és az

egyenetlenségmagasság fogalmát.

Rajzolja fel a felületi érdesség megadására szolgáló

rajzjeleket (kötetlen eljárással megmunkált -,

forgácsolással megmunkált -, forgácsolás nélkül

megmunkált felület).

Mutassa be, milyen esetben lehetséges a

rajzon kiemelt felületi érdességi jelet

alkalmazni.

Adjon meg felületi minőséget forgácsolt

alkatrészek rajzain.

Sorolja fel, milyen jellemzőbb hőkezelési és

felületkikészítési előírások fordulnak elő

munkadarabrajzokon.

Mutassa be rajvázlattal az érdességi profil geometriai

jellemzőit.

Határozza meg a felületi egyenetlenség fogalmát,

sorolja fel fajtáit.

Írja fel a felületi érdesség és az egyenetlenségmagasság

kapcsolatát leíró összefüggést.

Mutassa be, milyen összefüggés van a tűrés és az

érdesség között.

Adjon meg felületi minőséget öntött,

kovácsolt, alkatrészek rajzain.

Mutasson példákat hőkezelés és felületkikészítés

megadására (bevonatok stb.).

1.2.7 Jelképes ábrázolások Mutassa be a jelképes ábrázolási szabályokat:

csavarmenetek,

fogazott alkatrészek,

kapcsolódó fogazott elempárok,

ék és reteszkötések,

csapszegkötés,

bordás tengely és -furat,

rugók,

gördülőcsapágy, siklócsapágy,

hegesztett, forrasztott, ragasztott és

szegecskötések

Készítsen rész összeállítási rajzokat :

csavarkötések,

ék és reteszkötések,

bordás kötések (barázda és evolvens fogazat),

rugós szerkezetek,

fogaskerék, lánc- és szíhajtások,

csövek, csőszerelvények.

Mutassa be csavarkötések tűrés megadásának formáját.

Adja meg egy rajzon a bordás kötés szabványos

jelölését.

Mutassa be a hegesztett kötés jelképeit.


212



csövek csőszerelvények.

Értelmezze a csavarmenetek egyszerűsített

méretmegadását (Tr40x14x-P7-LH stb.).

Készítsen vázlatokat.

Mutassa be a hegesztési eljárás géprajzi jelölését és a

kiegészítő jelöléseket.

Ábrázoljon forrasztott, ragasztott kötést.

1.2.8. Munkadarabrajz készítése Rajzolja meg egy gépalkatrész munkadarabrajzát

axonometrikus ábra alapján, szabadkézi vázlat

formájában.

Adjon meg munkadarabrajzon mérettűréseket, felületi

érdességet és egyéb előírt jellemzőt (anyagminőség,

hőkezelés stb.).

Szerkessze meg összeállítási rajzról, kijelölt alkatrész

munkadarabrajzát.

Határozzon meg a csatlakozó felületeken illesztéseket,

használja a tűrés és illesztés szabványait.


213

2. Mechanika



2.1 Merev testek statikája

2.1.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli

erőrendszerek

Határozza meg az erőrendszer fogalmát.

Mutassa be a vektorokkal végezhető alapműveleteket

(erők felbontása, összegzése).

Ismertesse az erőrendszer eredőjének fogalmát.

Számítsa ki a forgatónyomatékot.

Határozza meg az erőpár fogalmát, számítsa ki

forgatónyomatékát.

Ismertesse a statika alaptételeit: erőháromszög tétele,

két erő egyensúlyának feltétele,

egyensúlyi erőrendszer hozzáadása, eltávolítása,

hatás-ellenhatás törvénye.

Határozza meg az erőrendszerek eredőjét

szerkesztéssel és számítással:

közös hatásvonalú-,

közös pontban metsződő

erőrendszerek esetében.

Ismertesse a súlypont és a súlyvonal fogalmát.

Ismertesse tetszőleges síkidom statikai nyomatékának

kiszámítási elvét.

Számítsa ki egyszerű síkidom statikai nyomatékát.

Mutassa be a síkidomok súlypont meghatározásának

elvét.

Határozza meg az erőrendszerek eredőjét szerkesztéssel

és számítással párhuzamos hatásvonalú erőrendszerek

esetében.

Határozza meg az erőrendszerek eredőjét általános

hatásvonalú erőrendszernél szerkesztéssel:

részeredők módszerével és

kötélábra módszerrel.

Ismertesse a nyomatéki tétel szerepét a súlypont

meghatározásban.

Írja fel és magyarázza el a nyomatéki tételt.

Határozza meg szerkesztéssel tetszőleges síkidom

súlypontját.

Számítsa ki tetszőleges síkidom statikai nyomatékát.

Számítsa ki egyszerű és összetett síkidom súlypontját.

Definiálja a megoszló erőrendszer fogalmát, mutassa be

jelölését és rajzolja be eredőjét.

Ismertesse, hogy milyen eddig megismert módszer

elvén szerkeszthető meg a megoszló erőrendszer

eredője.

Szerkessze meg megoszló erőrendszer eredőjét

kötélsokszög módszerrel.

Írja fel a stabilitás kiszámítására alkalmas összefüggést.

Mondjon néhány példát a gépészet bármely területén


214



Számítsa ki egyszerű síkidom súlypontját.

Ismertesse a stabilitás (állékonyság) fogalmát és

gyakorlati jelentőségét.

alkalmazott állékonyság vizsgálatra.

2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Sorolja fel a kényszerek fajtáit és jellemzőit.

Ismertesse, hogy a reakcióerő támadáspontja,

nagysága és értelme (irányítása) milyen módon alakul:

támasz,

kötél,

statikai rúd,

csukló és

befogás esetén.

Ismertesse három, közös síkban fekvő erő

egyensúlyának feltételeit.

Írja fel az egyensúly feltételét számítás esetén.

Mutassa be szerkesztéssel három erő egyensúlyának

meghatározási módszerét.

Számítsa ki három megadott erő egyensúlyát.

Mutassa be rajzvázlatokkal, hogy a reakcióerő

támadáspontja, iránya és értelme (irányítása) milyen

módon alakul az egyes statikai kényszerek esetében.

Ismertesse általában az egyensúlyban lévő összetett

síkbeli szerkezetek vizsgálatának módját.

Határozza meg szerkesztéssel és számítással az összetett

síkbeli szerkezetek reakcióerőit.

2.1.3 Kéttámaszú tartók és egyik

végükön befogott tartók

Osztályozza a tartókat kialakítás szempontjából.

Definiálja a kéttámaszú tartót, rajzvázlaton mutassa be

a szabványos jelöléseit.

Mutassa be, milyen igénybevételek terhelhetik az

egyes tartókat.

Sorolja fel, milyen feladatokat kell megoldani a tartók

vizsgálata során.

Sorolja fel a reakcióerő számítás fő lépéseit

koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál.

Osztályozza a tartókat erőhatás szempontjából.

Elemezze a kötélsokszöget és a vektorábrát és állapítsa

meg, milyen rokonság áll fenn közöttük.

Határozza meg a reakcióerőket szerkesztéssel adott,

koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál.

Nevezze meg, milyen ismert alapfeltétel alapján

végezhető el a koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú

tartónál a reakcióerők meghatározása számítással.

Vezesse le, hogyan határozható meg számítással egy


215



Ismertesse rajzvázlat alapján, hogyan számítható ki a

tartót adott keresztmetszetében terelő nyomaték.

Definiálja a pólustávolság fogalmát, ismertesse

szerepét a nyomaték meghatározásában.

Ismertesse, hogy mi a nyíróerő ábra és mi a szerepe a

maximális nyomaték helyének meghatározása

szempontjából.

Mutassa be lépésenként, hogyan kell megszerkeszteni

a nyíróerő ábrát.

Ismertesse, hogy mi határozza meg a veszélyes

keresztmetszet helyét és hogyan határozható ez meg a

szerkesztésből leolvasott adatokkal.

Definiálja az egyik végén befogott tartót.

Végezze el szerkesztéssel és számítással koncentrált

erőkkel terhelt kéttámaszú- és befogott tartók statikai

vizsgálatát.

kéttámaszú tartó adott keresztmetszetében a nyomaték

nagysága a pólustávolság segítségével.

Mutassa be szerkesztéssel a hajlító nyomaték

meghatározásának módját.

Határozza meg szerkesztéssel és számítással adott,

koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartónál a

maximális hajlító nyomatékot.

Szerkesztéssel határozza meg egy adott befogott tartónál

adódó reakcióerőket, a veszélyes keresztmetszet helyét,

a maximális hajlító nyomaték nagyságát, majd

ellenőrizze számítással a szerkesztés helyességét.

Ismertesse, hogy az egyik végén befogott tartó milyen

igénybevételekkel terhelhető a befogás kényszere miatt.

Ismertesse, hogy az egyik végén befogott tartó befogási

helyén hogyan számítható ki a reakciónyomaték.

Magyarázza el, hogyan számítható az egyik végén

befogott tartó tetszőleges helyén a nyomaték.

Határozza meg számítással és szerkesztéssel egy adott,

egyik végén befogott tartó reakcióerőit és

reakciónyomatékát.

Szerkessze meg egy adott, egyik végén befogott tartó

nyomatéki- és nyíróerő ábráját.

Definiálja a megoszló tehelésű tartót.

Mutassa be vázlaton a megoszló tehelésű tartók

reakcióerőinek és hajlító nyomatékának

megszerkesztését.


216



Ismertesse a nyomatéki parabola szerkesztésének

menetét.

Mutassa be vázlaton a megoszló terhelésű tartó nyíróerő

ábrájának megszerkesztését, határozza meg a veszélyes

keresztmetszet helyét és a maximális hajlító

nyomatékot.

Számítsa ki a megoszló terhelésű tartó veszélyes

keresztmetszetének helyét és a maximális hajlító

nyomatékot.

Szerkesztéssel határozza meg egy adott megoszló

terhelésű tartónál a reakcióerőket, a veszélyes

keresztmetszet helyét, a maximális hajlító nyomaték

nagyságát, majd ellenőrizze számítással a szerkesztés

helyességét.

Vázolja fel a vegyes terhelésű tartót.

Számítással és szerkesztéssel határozza meg egy adott

vegyes terhelésű tartó reakcióerőit, nyíróerő ábráját, a

veszélyes keresztmetszet helyét és a maximális hajlító

nyomatékot.

2.2 Szilárdságtan

2.2.1 Igénybevételek Ismertesse a szilárdságtan tárgyát, feladatát.

Fogalmazza meg mit nevezünk igénybevételnek.

Sorolja fel az egyszerű igénybevételeket.

Mutassa be az igénybevételek meghatározásának

módját tetszőleges keresztmetszetben.

Határozza meg a normálfeszültség és a

Egy adott kéttámaszú tartó, adott erőrendszerrel terhelt

esetében, határozza meg az igénybevételeket átmetsző

módszerrel.

Ábrán mutassa be a normál- és a csúsztatófeszültség

kialakulását.

Értelmezze a mértékadó igénybevétel és keresztmetszet


217



csúsztatófeszültség fogalmát.

Az anyagjellemzők ismertetése érdekében elemezze a

lágy, szívós és rideg acél szakítódiagramját,

értelmezze a feszültségeket és az alakváltozást.

Mutassa be a Hooke törvényt.

Értelmezze a biztonsági tényezőt.

fogalmát.

Mutassa be a Hooke törvény alkalmazását.

Definiálja a mértékadó szilárdsági jellemzőt és a

megengedhető feszültséget.

Írja fel, hogyan határozható meg a megengedhető

feszültség a szakítószilárdságból illetve a

folyáshatárból.

Hasonlítsa össze a méretezés és az ellenőrzés elveit és

hozzon rá példákat.

Mutassa be ábrán, hogy hányféle módon változhat a

feszültség az idő függvényében.

Rajzolja le és értelmezze a Wöhler görbét.

Ismertesse a fáradt törés jellegét, okát.

Definiálja a kifáradási határfeszültséget és számítsa ki

Wöhler szerint.

Értelmezze az ismétlési számot.

Ismertessen a fáradt törés elkerülésére alkalmas

szerkezeti megoldásokat.

2.2.2 Méretezés egyszerű

igénybevételre

Mutassa be a méretezést és az ellenőrzést, a

terhelhetőség meghatározását húzó igénybevétel

esetén.

Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó

igénybevétellel terhelt állandó keresztmetszetű rúd

szilárdságilag szükséges keresztmetszetét.

Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és ismert

keresztmetszetű rúdszerű alkatrész megengedhető

Számítsa ki megadott adatok alapján egy húzó

igénybevétellel terhelt rúd szükséges keresztmetszetét

és az ehhez tartozó legkisebb átmérőjét.

Számítsa ki ismert szilárdsági tulajdonságú és

geometriájú kötőcsavar megengedhető terhelését húzó

igénybevételkor.

Számítsa ki lineáris hőtágulást feltételezve a

hőmérséklet csökkenés hatására létrejött hosszváltozást.


218



terhelését húzó igénybevétel esetén.

Definiálja a nyomó igénybevételt és írja fel feszültség

kiszámítására szolgáló összefüggést.

Határozza meg a felületi nyomás és a palástnyomás

fogalmát.

Mutassa be, hogyan számítható ki a felületi nyomás és

a palástnyomás.

Számítsa ki megadott adatokkal gépszerkezeti elemen

létrejövő felületi nyomást illetve palástnyomást.

Ismertesse a kazánképletet és mutassa be, hogy mire

alkalmazható.

Számítsa ki vékonyfalú, belső nyomással terhelt

tartály falvastagságát ismert adatok esetén.

Definiálja a tiszta hajlító igénybevételt.

Mutassa be egyszerű tartókon a hajlító

igénybevételkor elvégezhető méretezést, ellenőrzést és

terhelhetőség meghatározást.

Ismertesse a nyíró igénybevételt és a feszültség

kiszámításának módját.

Mutassa be az egyszeres és a kétszeres nyírást.

Végezzen méretezést, ellenőrzést, terhelhetőségi

számítást tiszta nyírású egyszerű alkatrészek esetén.

Vázlattal ismertesse a tiszta csavaró igénybevételt.

Írja fel a csavaró feszültség kiszámítására szolgáló

összefüggést.

Ismertesse a csavarónyomaték kiszámítását a az erő és

Számítsa ki alakváltozás gátlása esetén egy rúdban a

hőmérsékletváltozás hatására keletkező feszültséget.

Mutassa be és értelmezze a fellépő alakváltozást és

feszültségeloszlást húzó igénybevétel esetén.

Értelmezze a másodrendű nyomatékot és a

keresztmetszeti tényezőt.

Számítsa ki a másodrendű nyomatékot és a

keresztmetszeti tényezőt kör és téglalap

keresztmetszetnél.

Méretezzen, ellenőrizzen egyszerű gépalkatrészt

hajlításra, határozza meg a terhelhetőséget.

Mutassa be az alakváltozást nyíró igénybevétel esetén

és számítsa ki ismert alap adatokkal az alakváltozási

szöget.

Mutassa be a Hooke törvény analógiáját.

Végezzen méretezést, ellenőrzést, terhelhetőségi

számítást, tiszta nyírás esetén.

Ábrázolja vázlaton és indokolja a kör

keresztmetszetű rúdban keletkező csavaró

feszültség eloszlását. Definiálja a poláris másodrendű nyomatékot.

Számítsa ki a poláris másodrendű nyomatékot és a

keresztmetszeti tényezőt kör- és körgyűrű szelvénynél.

Számítsa ki ismert nagyságú csavaró nyomatékkal

terhelt, ismert méretű, körgyűrű keresztmetszetű

tengelyen fellépő legnagyobb és legkisebb csavaró


219



erőkar illetve az átvitt nyomaték esetében.

Számítsa ki a csavaró nyomatékot ismert

szögsebesség és teljesítmény esetén.

Számítsa ki egyszerű, kör keresztmetszetű tengelynél

alapadatok ismeretében a szükséges tengelyátmérőt.

feszültséget.

Mutassa be az alakváltozáskor fellépő szögelfordulás

kiszámításának módszerét.

Számítsa ki állandó keresztmetszetű, adott hosszúságú

rúd elcsavarodásának mértékét a terhelő nyomaték

ismeretében.

2.2.3 Méretezés összetett

igénybevételre

Definiálja az összetett igénybevételt.

Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit.

Értelmezze az egyirányú összetett igénybevételt és

ábrázolja az egyirányú feszültségi állapotot.

Értelmezze a többirányú összetett igénybevételt,

ábrázolja a feszültségi állapotot.

Definiálja az eredő (redukált) feszültség fogalmát.

Mutassa be az eredő feszültség kiszámításának

módszerét egyirányú összetett igénybevétel esetén.

Mutassa be a Mohr elmélet szerinti eredő feszültég- és

eredő nyomaték számítást többirányú igénybevétel

esetén.

Méretezzen egyszerű alkatrészt illetve végezze el a

méretellenőrzést hajlításra és húzásra,

hajlításra és csavarásra, hajlításra és nyírásra.

Válassza ki a helyes anyagminőséget.

3. Gépelemek



220


3.1. Kötőgépelemek, kötések Válassza meg és ábrázolja a különféle szegecskötési

megoldásokat (egy oldalról kialakítható

szegecskötések, két oldalról kialakítható átlapolt,

hevederes, egysoros, többsoros szegecskötések).

Mutassa be a szegecskötések geometriai és szilárdsági

méretezési, illetve ellenőrzési eljárásait, méretezzen

szegecskötést.

Ismertesse a hegesztett, forrasztott, ragasztott

kötések kialakítását. Ismertesse azokat a műszaki követelményeket,

amelyek a zsugorkötés alkalmazását indokolják.

Mutassa be a különböző technológiákkal kialakított

zsugorkötéseket és a kötésben résztvevő elemek

igénybevételeit.

Ábrázolja és jellemezze a csavarmenet modelljét, a

különféle szabványos orsó- és anyameneteket.

Mutassa be a különféle csavarbiztosítási eljárásokat.

Ismertesse az ékkötések jellemzőit, alkalmazásuk

korlátait.

Méretezzen ékkötést.

Ismertesse a reteszkötés elemeit terhelő erők irányát és

nagyságát.

Méretezze szilárdsági szempontból, válassza ki és

ellenőrizze a szabványos reteszkötések elemeit.

Ismertesse a bordástengely kötések jellemzőit,

alkalmazásukat.

Végezze el a csapszeg- és szegkötések szilárdsági

méretezését, ellenőrzését.

Végezze el hegesztett, forrasztott, ragasztott kötés

szilárdsági ellenőrzését, méretezését.

Határozza meg zsugorkötésnél a szükséges túlfedés

értékét, a kialakítandó hőmérsékletkülönbséget, a

felsajtolás erőszükségletét.

Ismertesse a zsugorkötési eljárás technológiáját.

Méretezze szilárdsági szempontból adott rendeltetésű és

elrendezésű menetes szerkezetek elemeit (orsó, anya).

Ismertesse a reteszkötéseknél biztosítandó illesztés

jellegét.

Ismertesse a poligon kötések jellemzőit, alkalmazásuk

célszerűségét.

Ismertesse az axiális helyzetbiztosító elemeket, mutassa

be a kiválasztásukat adott feladatra.

Ismertesse a csapszeg- és szegkötések illesztési

előírásait.


221



Alkalmazza a vonatkozó szabványok előírásait.

3.2 Rugók és lengéscsillapítók Ismertesse a rugók feladatát.

Jellemezze és vázolja fel a jellegzetes rugótípusokat.

Végezze el adott terhelés és a megengedett legnagyobb

deformáció mértéke alapján a laprugó szilárdsági

méretezését.

Ismertesse a lengéscsillapítók feladatát, mutasson be

egy típust.

Jellemezze karakterisztikájuk alapján az egyes rugókat.

Ismertesse az adott feladatnak legjobban megfelelő

rugó kiválasztásának elvét.

Mutassa be a csillapítatlan rezgések káros

következményeit és a rezgés, illetve a lengéscsillapítás

lényegét.

Vázolja fel a mechanikus-, hidraulikus- és pneumatikus

lengéscsillapítók kialakítását és ismertesse a mozgási

energia átalakításának módját.

3.3 Csövek, csőszerelvények Számítsa ki a térfogatáram, illetve a tömegáram és az

áramlási sebesség ismeretében a szükséges névleges

átmérőjű cső átmérőjét és a szabványból válassza ki a

szabványos méretét.

Számítsa ki adatok ismeretében, kazánképlettel, a cső

szükséges falvastagságát.

Vázlattal mutassa be a különböző anyagú és

rendeltetésű csővezetékeknél alkalmazott csőkötési

megoldásokat.

Ismertesse a csőkiegyenlítő, alátámasztó és

felfüggesztő szerkezetek kialakítását, a velük szemben

támasztott követelményeket.

Mutassa be a közeg áramlását szabályozó,

szerelvények (csapok, szelepek, tolózárak)

szerkezetét, működését.

Ismertesse a különböző halmazállapotú, hőmérsékletű,

vegyi hatású és nyomású anyagok szállítására alkalmas

csővezeték anyagának kiválasztási elveit.

Mutassa be a különböző anyagú és rendeltetésű

csővezetékeknél alkalmazott tömítő- és hőszigetelő

anyagokat, ismertesse kiválasztásuk elveit.

Ismertesse vázlatosan a különféle közegeket szállító

csővezetékek zavartalan üzemét biztosító egyéb

szerelvények (légtelenítő, víztelenítő, hőmérséklet- és

nyomásmérő, víz- és porleválasztók, biztonsági

szelepek stb.) feladatát, működését.

Jellemezze a közeg áramlását szabályozó,

szerelvényekkel elérhető szabályozhatóság mértékét

(csapok, szelepek, tolózárak).

Ismertesse a tömítések funkcióját, a nyugvó- és mozgó

alkatrészek tömítéseinek típusait, jellemzőit,


222



alkalmazásukat.

3.4 Tengelyek, csapágyazások Mutassa be szilárdsági számításokkal a tengely egyes

keresztmetszeti méreteinek meghatározását.

Határozza meg szilárdsági számításokkal a tengely

egyes keresztmetszeteinek méretét.

Rajzolja meg a szabványok előírásai szerint az

optimális tengelyalakot.

Ismertesse a siklócsapágyak jellegzetes

szerkezeti kialakításait. Ismertesse a fellépő palástnyomásnak a siklócsapágy

helyes működésére gyakorolt hatását.

Ismertesse a siklócsapágyak kenési rendszereit, a

tömítési és porvédelmi megoldásokat.

Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a különböző

irányú terhelések felvételére alkalmas gördülőcsapágy

szerkezeteket.

Válassza ki a célnak megfelelő csapágyat

katalógusból.

Ismertesse a leggyakoribb csapágy beépítési és

rögzítési megoldásokat.

Mutassa be a gördülőcsapágyak kenési, tömítési és

porvédelmi megoldásait.

Mutassa be a tengely rendeltetésének és

igénybevételének ismeretében a célnak leginkább

megfelelő anyag, alak és keresztmetszet

megválasztását.

Ismertesse a tengely és a csapágyazás kapcsolatának

kiválasztási elvét.

Ismertesse a tengely terhelésének, üzemi viszonyainak

ismeretében az alkalmazható csapágy típusának

megválasztási elveit.

Vázlatokkal mutassa be és ismertesse az érintkező

felületeken kívánatos teherbíró olajfilm kialakulásának

feltételeit és folyamatát.

Ismeresse a használatos persely- és bélésanyagok

kiválasztását.

Ismertesse a csapágykatalógusok belső rendszerét.

Sorolja fel a megfelelő csapágy kiválasztásához

felveendő jellemzőket.

Ismertesse a csapágy beépítési és rögzítési

megoldásokból az adott esetre leginkább megfelelő

típus kiválasztásának elvét.

Írja elő a megrajzolt tengely csapágyazott és hordozó

felületeinek alak-, helyzet- és mérettűréseit, valamint

felületminőségét.

3.5 Tengelykapcsolók és fékek Ismertesse az alábbi tengelykapcsoló csoportokból

egy - egy típusnak a működését:

Ismertesse az összekötendő tengelyek viszonylagos

helyzetének, a kialakítandó kapcsolat jellegének és az


223



merev tengelykapcsolók (tárcsás, tokos, héjas ),

rugalmas tengelykapcsolók (bőr- és gumidugós,

acéltűs, acélszalagos),

kiegyenlítő tengelykapcsolók (körmös, Oldham,

Hardy - tárcsás, kardáncsukló),

súrlódó tengelykapcsolók (súrlódó tárcsás,

lemezes, kúpos),

önműködő tengelykapcsolók (biztonsági, indító,

szabadonfutó).

Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket.

Ismertesse az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő

szerkezeti elemeinek méretezési elvét.

Méretezze az egyes tengelykapcsolók nyomatékátvivő

szerkezeti elemeit.

Ismertesse a fékek fő szerkezeti kialakításait (pofás

fékek, szalagfékek, tárcsafék, kúpos fék, villamos

fékek), megoldásait.

Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékezésben

közvetlenül résztvevő elemeket (fékdob, fékpofa,

fékszalag, sík- illetve kúpos tárcsa, fékkarok stb.).

Méretezze, illetve ellenőrizze szilárdsági szempontból

a fékezésben közvetlenül résztvevő szerkezeti

elemeket.

átviendő nyomaték nagyságának függvényében a célnak

leginkább megfelelő tengelykapcsoló - szerkezet

kiválasztását.

Készítsen elvi vázlatot az egyes tengelykapcsoló

csoportokból, egy - egy kiválasztott tengelykapcsolóról.

Válassza ki a nyomatékátvitelkor igénybevett szerkezeti

elemeket.

Elemezze az adott szerkezetű fékberendezésen a mozgó

tömegek fékezésekor végbemenő energiaátalakulás

folyamatát.

Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a fékek

rendeltetését (rögzítőfék, üzemi fék, süllyesztő fék,

vészfék).

Ismertesse a fékek működtetésének megoldásait

(mechanikus, hidraulikus, pneumatikus és

elektromágneses).

Számítsa ki a fékezés erő- illetve nyomatékszükségletét.

3.6 Nyomatékátszármaztató

hajtások, súrlódó- és

kényszerhajtások

Ismertesse a különböző súrlódásos és

kényszerkapcsolatú hajtások nyomaték átszármaztató

elemeinek anyagát, igénybevételét, méretezési elvét,

Ismertesse az összekötendő tengelyek viszonylagos

helyzete, a megvalósítandó áttétel, az átviendő

nyomaték és az üzemi viszonyok ismeretében a célnak


224



az áttételt befolyásoló geometriai jellemzőit.

Számítsa ki a legfontosabb működési jellemzőket.

Mutassa be vázlatokkal és ismertesse a dörzshajtások

jellemző elrendezéseit, alkalmazási területeit.

Számítsa ki dörzskerékhajtásnál a csúszásmentes

nyomatékátvitelhez szükséges minimális összeszorító

erő nagyságát.

Mutassa be a laposszíj hajtás méretezési módszerét.

Ismertesse az ékszíjhajtás szerkezeti

kialakítását és mutassa be működését. Vázlatokkal mutassa be az ékszíjak típusait és az

ékszíjtárcsák kialakítását.

Méretezzen táblázatok és diagramok

felhasználásával ékszíjhajtást. Ismertesse a lánchajtások jellemzőit, alkalmazási

területeit.

Mutassa be a különféle lánc- és lánckerék

kialakításokat.

Mutassa be a lánchajtások elrendezéseit, gépelemeit, a

lánc kiválasztásának módját.

Ismertesse a fogaskerekek kapcsolódásának feltételeit.

Mutassa be vázlaton az evolvens fogazat fő jellemzőit.

Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú,

valamint kúpkerék hajtásnál az elemi fogazás

jellemzőit.

Mutassa be a fogaskerekek geometriai méreteinek

leginkább megfelelő hajtástípus kiválasztásának főbb

szempontjait.

Számítsa ki laposszíj hajtásnál a szíj szükséges

hosszúságát és keresztmetszeti méreteit.

Ismertesse az üzemszerű szíjcsúszás (slip) hatását,

befolyásolását és a szíjfeszítő alkalmazásának

szükségességét.

Ellenőrizze a láncokat húzó igénybevételre.

Ismertesse a fogasszíj hajtások jellemzőit, alkalmazási

területeit, a hajtás katalógusból való kiválasztásának

módját.

Ismertesse hengeres egyenes- és ferdefogazatú,

valamint kúpkerék hajtásnál a kompenzált fogazás

jellemzőit és célját.

Számítsa ki a hengeres fogaskerékpár geometriai

méreteit kompenzált fogazat esetén.


225



számítását elemi fogazatnál, számítsa ki ezeket.

Vázlaton mutassa be egy jellegzetes csigahajtás

szerkezetét.

3.7 Hajtóművek Ismertesse a hajtóművek funkcióit, csoportosításukat.

Mutassa be egy jellegzetes hajtómű típus működését.

Sorolja fel a hajtóművek adott feladatra való

kiválasztásának szempontjait.

Mutassa be a jellegzetes hajtómű típusok szerkezeti

felépítését, működését, a teljesítmény-nyomaték és

fordulatszám átvitel törvényszerűségeit.


226

4. Anyagismeret



4.1 Fémtani alapismeretek

4.1.1 Alapfogalmak Sorolja fel a gépészetben gyakorta használatos

anyagok alapvető fizikai, kémiai, mechanikai,

technológiai tulajdonságait. Ismertesse a nyersanyag, alapanyag, előgyártmány,

segédanyag fogalmakat.

4.1.2 Fémtani alapfogalmak Ismertesse a fémek kristályrendszereit.

Mutassa be a színfémek kristályosodásának főbb

jellemzőit:

kristályosodási sebesség- és képesség

polikrisztallin dermedés,

rácshibák, diszlokáció.

Mutassa be a vas allotróp átalakulását lehűlési és

hevítési görbéjével.

Ismertesse az ötvözet fogalmát, az ötvözés módját, az

ötvözetet alkotó fémek kapcsolatát.

Mutassa be a kétalkotós ötvözettípusok lehűlési

folyamatát.

Határozza meg a kétalkotós egyensúlyi diagram

fogalmát, lényegét.

Ismertesse a lehűlési görbe felvételének módszerét.

Mutassa be a kétalkotós egyensúlyi diagram

szerkesztését lehűlési görbékből.

Ismertesse a kétalkotós egyensúlyi diagramok olvasási

Elemezze a lehűlés során lejátszódó folyamatokat, a

kristályosodás folyamatát.

Magyarázza el az ideális kétalkotós állapotábrák

(Tamman - ábrák) kezelését.

Definiálja az allotróp átalakulást.

Definiálja a diffúziót és magyarázza el hatását.

Elemezze az Fe - Fe3C illetve az Fe - C állapotábrát

(ikerdiagramot), mutassa be a jellegzetes

szövetszerkezeteket.

Rajzolja le az ikerdiagramot és jellegzetes

koncentrációkban vezesse végig a lehűlést, nevezze meg

a szövetelemeket.

Elemezze az acélok hőmérsékletváltozásakor lejátszódó

folyamatokat, az ausztenit - perlit, illetve

perlit - ausztenit átalakulás mechanizmusát.

Mutassa be a diffúziós átalakulás jelenségét.

Ismertesse az acél gyors lehűtésekor fellépő martenzites


227



szabályait.

Mutassa be két fém egyensúlyi diagramjait, ha a

képződő szövetelem:

szilárd oldat,

eutektikum,

szilárd oldat és eutektikum.

Mutassa be egy kiválasztott egyensúlyi diagramon,

kijelölt koncentrációban, a lehűlés menetét és nevezze

meg a keletkezett szövetelemeket.

Rajzolja le a lehűlési görbéket.

Kiadott állapotábrán ismertesse a metastabilis vas-

karbon rendszert és a jellegzetes koncentrációkban

vezesse végig a lehűlést, nevezze meg az egyes

szövetelemeket.

Mutassa be az acél gyors hűtésekor bekövetkező

változásokat, ismertesse a C-görbét.

és a bainites átalakulás jelenségét, a keletkező

szövetszerkezeteket.

Definiálja a kritikus hűtési sebességet.

Indokolja a széntartalom befolyását a keménységre.

Magyarázza meg a visszamaradó ausztenit okát és

hatását.

Hasonlítsa össze az izotermikus és a folyamatos hűtésre

érvényes C - görbéket.

Ismertesse az izotermikus, illetve a folyamatos hűlés

során létrejövő szövetszerkezeteket.

4.2 Fémes szerkezeti anyagok

Osztályozza a nyersvasakat és ismertesse jellemző

összetételüket.

Csoportosítsa az acélokat összetétel és felhasználás

szerint.

Mutassa be az ötvözetlen acélokat a szövetszerkezet

és a szilárdsági tulajdonságok összefüggése alapján.

Osztályozza az ötvözött acélokat, mutassa be

jelölésrendszerüket és főbb felhasználási területüket.

Ismertesse az ötvözés célját és a jellemző acélötvözők

Ismertesse a leggyakoribb ötvözőanyagok és

szennyezőanyagok hatását az acél tulajdonságaira.

Jellemezze az öntöttvasak szövetszerkezetét.

Ismertesse a szilícium és a hűtési sebesség hatását, a

szilárdságnövelés lehetőségeit, a grafit méretének,

illetve alakjának megváltoztatási módjait.

Mutassa be a használatos acél- és öntöttvas anyagok

főbb fizikai, mechanikai és technológiai jellemzőit, az

acél és öntöttvas szabványok rendszerét.


228



hatásait.

Ismertesse a nyersvas és az öntöttvas közötti

különbséget.

Mutassa be az öntészeti szürkevas, -fehérvas

szövetszerkezetét, tulajdonságait, alkalmazási

területeit, jelölését.

Ismertesse a különleges öntöttvasak szövetszerkezetét,

tulajdonságait, alkalmazási területeit, jelölését.

Jellemezze az alumínium tulajdonságait, a szennyező-

és ötvözőanyagok hatását, az alumíniumötvözetek

csoportosításának alapját, felhasználási területüket.

Ismertesse a réz tulajdonságait, előállítását, ötvözeteit,

felhasználási területeit.

Hasonlítsa össze az ón és az ólom tulajdonságait,

ötvözeteit, ismertesse jellemző felhasználási

területeiket.

Ismertesse az alakítható, valamint az önthető

alumíniumötvözeteket, ötvözőanyagaik hatását a

hőkezelhetőségre, valamint szabványos jelölésüket.

Mutassa be a magnézium és ötvözeteinek

tulajdonságait, az alakítható és az önthető

magnéziumötvözeteket, felhasználási területüket.

Jellemezze a titánt és ötvözeteit, felhasználási

területüket.

Mutassa be a horganyt és ötvözeteit, jellemző

felhasználási területeiket.

Mutassa be az alakítható, valamint az önthető

rézötvözetek (sárgarezek) tulajdonságait, jelölésüket,

felhasználási területüket.

Ismertesse az egyéb rézötvözeteket (bronzokat), az

óntartalomtól függő felhasználási területüket, a

különleges bronzfajtákat (alumínium-, ólom-,

foszforbronz).

Vesse össze a nemesfémek (arany, ezüst, platina)

tulajdonságait, mutassa be jellemző felhasználási

területüket.

4.3 Nemfémes szerkezeti anyagok

Sorolja fel a műanyagok előnyös és hátrányos

tulajdonságait. Sorolja fel a műanyagok fő csoportjait és ismertesse

legjellemzőbb tulajdonságaikat:

temoplasztok,

Határozza meg a műanyag fogalmát és ismertesse a

monomerek átalakítási folyamatát.

Vázolja fel a polimerek szerkezetét.

Csoportosítsa a műanyag késztermékek fontosabb

előállítási eljárásait.


229



duroplasztok,

elasztomerek.

Jellemezzen és mutasson be az alábbiak közül egy

kijelölt nemfémes anyagfajtát, tulajdonságaik és

felhasználási területük alapján:

kerámiák,

üveg,

fa,

papír,

textilanyagok,

bőr,

kenőanyagok.

Ismertesse elvi vázlattal a következő forgács nélküli

műanyag megmunkálások berendezései közül egy

kiválasztottat:

vákuum- és préslégformázás,

fóliafúvás,

kalanderezés,

szálképzés.

5. Megmunkálások



5.1 Forgácsnélküli megmunkálások Jellemezze az öntési eljárásokat az alkalmazott minta,

a forma jellege, a forma anyaga valamint a formázás

módja szerint.

Ismertesse a homokformába történő öntés gépeit,

berendezéseit, felhasznált anyagait.

Ismertesse a héjformázást és a precíziós öntést.

Mutassa be az öntészet területéről az állandó formába

Értelmezze az öntészeti minta, a ráhagyások, a forma és

a mag fogalmát.

Ismertesse az öntvénytisztítás feladatát, eljárásait, a

jellemző öntvényhibákat.

Definiálja a képlékenység fogalmát és az alakítási

szilárdságot.

Jellemezze a különféle képlékenyalakító


230



öntések elveit, berendezését alkalmazási területeit:

gravitációs öntés,

nyomásos öntés,

a centrifugál öntés.

Csoportosítsa a melegalakító eljárásokat.

Ismertesse a szabadonalakító kovácsolás

szerszámait, műveleteit.

Mutassa be a süllyesztékes kovácsolást. Ismertesse a hengerlés berendezéseit, anyagait,

technológiáját.

Ismertesse a sajtolás berendezéseit, anyagait,

technológiáját.

eljárásokhoz alkalmazott anyagok fő

tulajdonságait. Ismertesse az alakítás hatását az anyag szerkezetére a

képlékenyalakító eljárások során.

Jellemezze a kovácsoló eljárásokat, méretpontosság és

sorozatnagyság szempontjából.

Ismertesse a süllyeszték kialakításának szempontjait.

Jellemezze a hengerlési folyamatot hőmérséklet,

gyártmány és berendezése alapján.

Jellemezze a sajtolási folyamatot gyártmány és

berendezése alapján.

5.2 Hőkezelések Csoportosítsa az ipari vasötvözetek hőkezelő

eljárásait.

Ismertesse az acél hőkezelési eljárások célját, a

hőkezelő eljárások szakaszait.

Definiálja az edzhetőség és az átedzhetőség fogalmát.

Ismertesse a hevítés, a hőntartás valamint a hűtés

jellemzőit, az alkalmazott berendezéseket, anyagokat.

Jellemezze a gyakorlati hőkezelő eljárásokat

(feszültségoldó izzítás, lágyítás, újrakristályosítás,

normalizálás, diffúziós izzítás, edzés, nemesítés), az

alkalmazásukkal elérhető anyagtulajdonság-

változásokat, alkalmazási területüket.

Ismertesse az ötvöző anyagok befolyását az anyag

Csoportosítsa az öntészeti vasak hőkezelését.

Rajzolja fel a technológiai diagramokat és ezek

segítségével ismertesse a szürkevas hőkezelését: a

feszültségcsökkentő izzítást, a lágyítást, a keményítő

hőkezelést és a szívósságfokozó hőkezelést.

Mutassa be a réz és rézötvözetek hőkezeléseit a

feszültségcsökkentést és az újrakristályosító lágyítást.

Ismertesse az alumínium és ötvözeteinek jellegzetes

hőkezeléseit, a lágyítást és a nemesítést.

Magyarázza el az önnemesedés jelenségét és

jelentőségét.

Hasonlítsa össze és magyarázza el, hogy miben illetve

miért különböznek az acéloknál megismert azonos vagy


231



hőkezelhetőségi tulajdonságaira.

Ismertesse a dekarbonizációs jelenség hatásait.

hasonló célú technológiáktól a színes és könnyűfémek

hőkezelései.

Jellemezze az anyagtulajdonság-változtatás módjait

anyagrészecskék bevitelekor (cementálás, nitridálás,

alitálás, kromálás stb.).

Mutassa be a kérgesítő eljárásokat (lángedzés, indukciós

edzés, betétedzés) és felhasználási területüket.

5.3 Hegesztés Jellemezze a hegesztést és definiálja a hegeszthetőség

fogalmát.

Csoportosítsa a hegesztő eljárásokat.

Jellemezze lánghegesztést, az égőgázok fajtáit,

felhasználási területüket, a hegesztőégők felépítését, a

hegesztőláng részeit és fajtáit.

Ismertesse a lánghegesztés technológiáját.

Ismertesse a hegesztés előkészítő műveleteit, az

utólagos munkálatokat.

Ismertesse a nyíltívű kézi villamos ívhegesztés

technológiáját.

Csoportosítsa és jellemezze a fedettívű hegesztési

eljárásokat, felhasználási területüket.

Ismertesse a hegesztés során fellépő hibákat.

Ismertesse a hegesztési varrat és a kötés kialakulását, a

varratfém kristályosodását.

Sorolja fel a hegesztési feszültségek keletkezésének

okait.

Ismertesse a hegesztő ívben lejátszódó folyamatokat.

Ismertesse a hegesztő áramforrásokat, a hegesztés

szerszámait és segédberendezéseit.

Hasonlítsa össze az egyenáramú és a váltakozó áramú

hegesztés jellemzőit.

Jellemezze a védőgázas ívhegesztésnél alkalmazott

védőgázok szerepét, fajtáit.

Ismertesse az AWI, az AFI valamint a CO2 védőgázas

hegesztő eljárásokat.

Ismertesse az ellenállás-hegesztések fizikai alapjait.

Csoportosítsa a sajtolóhegesztési eljárásokat.

5.4 Forrasztás Definiálja a forrasztást.

Osztályozza a forrasztási technológiákat a forrasztás

hőmérséklete szerint.

Ismertesse a lágy, valamint a keményforrasztás

Ismertesse a forrasztás fizikai folyamatát.

Sorolja fel a forrasztás előnyeit, hátrányait.

Definiálja a forraszanyag fogalmát és sorolja fel a

forraszanyag megválasztásának szempontjait.


232



forraszanyagait és jellemző alkalmazási területeiket.

Ismertesse a folyasztószer feladatát, jellemző

tulajdonságait.

Ismertesse a forrasztópákával végzett forrasztó

eljárást.

Ismertesse a lángforrasztást (lágy- és

keményforrasztás).

Sorolja fel és röviden ismertesse a folyasztószer

bevitelének módjait.

Ismertesse a különleges forrasztási eljárások közül az

indukciós forrasztást, az ellenállásforrasztást és a

mártóforrasztást.

5.5 Műanyagok megmunkálása

Ismertesse a duroplaszt termékek előállítására

szolgáló eljárásokat, a készített termékeket és

jellemző felhasználási területeiket: sajtolás,

fröccsöntés.

Rajzolja le vázlatosan és ismertesse a termoplaszt

termékek előállítására szolgáló extrudálást.

Ismertesse az extrudálás alapanyagait, a készített

termékeket és jellemző felhasználási területeiket.

–


233

6. Villamosságtani ismeretek



6.1 Elektrotechnikai, elektronikai

alapfogalmak

6.1.1 Alapfogalmak Sorolja fel az egyenáramú áramkörök alaptörvényeit.

Ismertesse a szinuszos váltakozó feszültség

előállításának elvét, valamint az áram és feszültség

jellemzőit.

Ismertesse a háromfázisú feszültség

előállításának elvét. Mutassa be a csillag és a háromszög kapcsolást.

Értelmezze az áramkörökben a teljesítmény a munka

és a hatásfok fogalmát, valamint a látszólagos -, a

meddő - és a hatásos teljesítmény fogalmát.

Számítsa ki a teljesítményt, a munkát és a hatásfokot,

valamint a látszólagos -, a meddő - és a hatásos

teljesítményt.

Végezzen számításokat egyenáramú áramkörökben az

alaptörvények alkalmazásával (az Ohm- és a Kirchhoff-

törvények).

Értelmezze a szinuszos váltakozó feszültség és áram

ábrázolását.

Végezzen ellenállásokkal kapcsolatos alapszámításokat

(az ellenállás függését a vezető adataitól, az ellenállások

soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásának

számításait).

Végezzen R, L és C elemekkel kapcsolatos

alapszámításokat.

6.1.2 Áramköri elemek Ismertesse a villamos áramköri elemek működési

elvét, felépítését, fajtáit.

Definiálja az elektronikai elemek fogalmát.

Ismertesse egy kijelölt félvezető elvi működését

(dióda, tranzisztor, tirisztor, diac, triac) és jellemző

gyakorlati alkalmazási területét.

Ismertesse a fontosabb félvezetők működésének fizikai

alapjait (p-n átmenet).

Rajzolja le és elemezze a félvezetők U-I

karakterisztikáit.

Mutassa be az elektronikai építőelemek legjellemzőbb

ipari alkalmazási területeit.

6.2 Transzformátorok

6.2.1 Felépítés, működés Indokolja a transzformátor alkalmazásának

szükségességét és sorolja fel fő alkalmazási területeit.

Rajzolja fel a transzformátor U-I jelleggörbéjét.

Magyarázza el a transzformátorok működését


234



Az indukció jelenségét alkalmazva, magyarázza el a

transzformátor elvi felépítését és működését.

Ismertesse transzformátor - törvényeket, értelmezze a

feszültség áttételt, az áram áttételt, menetszám áttételt,

végezzen ezekkel kapcsolatos alapszámításokat.

Sorolja fel a jellegzetes transzformátortípusokat és

ismertesse főbb alkalmazási területeiket.

üresjáráskor, terheléskor és rövidzáráskor.

Ismertesse transzformátor veszteségeit: a réz- és

vasveszteség lényegét.

Ismertesse a transzformátorok veszteségeinek

csökkentési lehetőségeit. Számítsa ki a transzformátor hatásfokát.

6.2.2 Transzformátortípusok Ismertesse az egy- és a háromfázisú transzformátorok

szerkezeti felépítését és alkalmazási területeit.

A különleges transzformátorok közül ismertesse a

hegesztő transzformátor szerkezeti felépítését és

sorolja fel jellemzőit.

Ismertesse a háromfázisú transzformátorok kapcsolási

módjait.

Mutassa be a takarékkapcsolású transzformátorok

működési elvét, felépítését, alkalmazását.

Sorolja fel a mérő transzformátorok jellemzőit és

ismertesse alkalmazásukat.

6.3 Egyenáramú- és váltakozó

áramú villamos forgógépek

6.3.1 Egyenáramú villamos

forgógépek

Ismertese az egyenáramú gépek működési elvét és

szerkezeti felépítését, vázolja fel a mechanikai

jelleggörbéiket.

Sorolja fel és ismertesse kapcsolási rajzokkal az

egyenáramú motorok és generátorok gerjesztésének

kapcsolási módjait és jellemzőit.

Ismertesse kapcsolási rajzok segítségével a

motorok indítását. Magyarázza el a motor forgásirányának és

fordulatszám-változtatásának megoldásait.

Mutassa be a fékezési megoldásokat.

Az egyenáramú motorok és generátorok mechanikai

jelleggörbéi alapján elemezze ezek működését.

Magyarázza el a mechanikai jelleggörbe alapján a gép

motor és generátor üzemmódjait.


235



6.3.2 Váltakozó áramú villamos

forgógépek

Ismertesse az aszinkronmotorok felépítését és

működési elvét.

Sorolja fel az aszinkronmotorok típusait a forgórész

megoldása szerint.

Értelmezze a szlip fogalmát.

Végezzen alapszámításokat.

Ismertesse az aszinkronmotorok üzemi viszonyait.

Rajzolja le a mechanikai jelleggörbéket.

Értelmezze a billenő nyomatékot, a terhelő

nyomatékot és az indítónyomatékot.

Mutassa be kapcsolási rajzokkal az indítás módjait.

Ismertesse fordulatszám-változtatás és a forgásirány-

változtatás kapcsolásait.

Mutassa be a fékezés kapcsolásait.

Sorolja fel az aszinkronmotorok alkalmazási területeit.

Az aszinkron motorok mechanikai jelleggörbéi alapján

elemezze ezek működését.

Magyarázza el a mechanikai jelleggörbék alapján az

aszinkron gépek motor és generátor üzemmódjait.

7. Az ember és környezete



7.1 Környezetvédelmi és

egészségvédelmi alapfogalmak

Indokolja a természetvédelem, a környezetvédelem

lényegét és szükségszerűségét.

Jelölje meg a természetvédelem céljait és feladatait.

Határozza meg a WHO egészség fogalmát.

Ismertesse az egészségünket befolyásoló legfontosabb

tényezőket.


236



Értékelje a talaj védelmének fontosságát, különös

tekintettel az üzemi eljárások és módszerek hatásaira.

Definiálja az emisszió, transzmisszió és immisszió

fogalmát.

Sorolja fel a természetes vizek és az ivóvíz minőségét

jellemző tényezőket és a vízszennyezés legfontosabb

forrásait.

Ismertesse a szennyvizek kezelésének és tisztításának

lehetőségeit.

Sorolja fel a levegőszennyezés legfontosabb forrásait.

Nevezze meg az ipari és a kommunális hulladék

ártalmatlanításának leggyakoribb módjait, mutasson rá

a hulladékhasznosítás lehetőségeire.

Ismertesse a zaj, a rezgés, az infrahang az ultrahang és

a sugárzás hatásait.

Definiálja a rizikófaktorok fogalmát.

Ismertesse az etilalkohol, a dohányzás, a kábítószerek

szervezetre gyakorolt hatását.

Ismertesse a stressz lelki egészségünkre gyakorolt

hatását.


237



7.2 Munkakörnyezet, ergonómia Sorolja fel a megvilágítási elveket.

Definiálja a klíma fogalmát.

Sorolja fel a klíma közérzetre gyakorolt hatásának

okait.

Ismertesse a zaj fogalmát és a zaj hatásfok-

befolyásoló hatását.

Sorolja fel a terhelés- igénybevétel fajtáit.

Helyezze el az ergonómiát a tudományok

rendszerében.

Csoportosítsa az emberi tényezőket és

ismertesse szerepüket a kölcsönhatásokban. Definiálja az antropometria fogalmát és ismertesse az

ergonómiában betöltött szerepét, jelentőségét.

Ismertesse a színlátást és rendellenességeit.

Sorolja fel a színek hangulat- és közérzet-befolyásoló

hatásait.

Ismertesse a szociális kölcsönhatás fogalmát.

Értelmezze a személyes tér fogalmát.

Fejtse ki, hogy miért szükséges a személyes tér

figyelembevétele a tervezésnél.

Elemezzen ergonómiai szempontból egy kijelölt

témát:

iskolai bútorzat,

tanterem megvilágítás,

tantermi klíma, iskolán belüli közlekedés.


238

szombathelyi műszaki szakképző iskola és kollégium ... · angol nyelv helyi tanterve...

Documents