STRATEGIAI FUZETEK - 5.

Jeszenszky Geza

A soknemzetisegu allamok vegzete,a nemzeti tlirelmetlenseg

Gimm'lziumi latin-tankonyvem els6 mondta volt:"Historia est magistra vitae," a tOrtenelem az elet tanf-t6mestere. Sokszor nem hallgatunk tanarainkra, meggyakrabban hagyjuk figyelmen kfviil a tOrtenelem ta-nulsagait. Marpedig Kozep- es Delkelet-Eur6pa tOrte-nelme val6sagos peldatara rossz lepeseknek, rosszdonteseknek. Menjiink ebben a tOrtenelembenvisszafe-le, a jelenb61, ill. kozelmultb61kiindulva!

A negy Jugoszlavia kudarca egy kozos eredetremegy vissza: 1918-19-ben a szerbek tul sokat markol-tak, tul sok nem-delszlavot (albant, magyart, romant)kebeleztek be, de a nem-szerbeket sem ismertek el iga-zein egyenl6nek, jugoszlavva akartak tenni. A nevescseh tOrtenesz, Palacky egyik kortarsa, Havlicek j61r

STRATEGIAI FUZETEK - 5.

"e1csehesedest" jelentett. (A szlovakok szamara ezsokkal nagyobb veszely volt, mint a magyar fennhat6-sag, mert egy szlovaknak j6val konnyebb volt csehvevalni, mint magyarra.)

1938/39-ben, a naci Nemetorszag temyerese fOleb-resztette JugoszJaviaban Clj6zanabb hangoka4 de mmkesa volt, tul nagy volt a bizalmatlansag a szerbek es ahorvatok kozott, s az ellenteteket, a jogos horvat se-relmeket j61 kihasznalta a nemet politika. A haboru, amindket oldalon elkovetett Wmeges atrocitasok es ha-borus biinok utan Tito nagy val6szfniiseggel aszintenszakftott a nagy-szerb gondolattal, de szerb hfvei nemoTito, talan az utols6 igazi intemacionalista, mindennemzeti kiilonbseget el akart Wriilni a kommunistaJugoszlaviaban, de ez megis a szerbeknek kedvezett es

, sertette a horvatok ontudatat. Halala utan pedigMilosevic (Sztalint utanozva) osszekapcsolta a dikta-t6rikus kommunizmust a szerb nacionalizmussal, ezszembefordftotta a Wbbi nemzetiseggel, es ez indftottaelabb Szlovenia, majd Horvatorszag megtamadasara.

Milyen tanulsagot kfnal tehat Jugoszlavia Wrtenete?A Wbbsegi szerb nacionalizmus es a ko1csonos ttirel-metlenseg vezetett ketszer az allam fOlbomlasahoz es adelszlav nepek egymas elleni haborujahoz, s ennekreszekent az "etnikai tisztogatas" (val6jaban az etnikaialapu Wmeggyilkossagokes a Wmegeseliizes) politika-jahoz. Ennek kovetkezmenye volt egy uj nepvandorlases a Vajdasag ujabb kolonizaci6ja.

Csehszlovakia es j6reszt a Szovjetuni6 felbomlasais hasonl6 okokra megy vissza, az ut6bbi eseteben azeras belsa elnyomas fokozta a nemzeti ellenteteket, de

96

STRATEGIAI FUZETEK - 5.

vegtil Je1cin - bo1csen - nem vette at a szerb jelsz6t,nem hirdette azt, hogy minden orosznak egy allambankell maradnia. Ha ezt az elvet kovette volna, akkorakar nuklearis fegyverekkel vlvott haboruk tOrhettekvolna ki a felboml6 szovjet allam tertileten.

A tOrtenelmi Magyarorszag vegzete

Upjtink most vissza a tOrtenelemben, tekintstik atvazlatosan, miert bomlott fal a tOrtenelmiMagyar Ki-ralysag! A Karpatok karejat61 korbevett es vedett or-szag val6di faldrajzi es gazdasagi egyseg volt. A ma-gyar nacionalizmus - szemben a szomszectokeval -mindig befogad6, nem kirekeszto jellegu volt, szlvesenfogadta, elojogokkal ruhazta fal a beteleptilo kunokat,nemeteket, szerbeket. Az 1868-as nemzetisegi tOrvenya maga nemeben else a volt a vilagon, messzemenonyelvhasznalati jogokat biztosltott a nem-magyar nem-zetisegueknek. Teleki Laszl6, Kossuth franciaorszagikovete azonban mar 1849-ben azt lrta haza, hogy SzentIstvan orszaganak vege, meg kell egyezni a nem-magyarokkal. Azok ertelfuisegi vezetoi 1848 tavaszantertileti auton6miat igenyeltek, de meg elfogadtak atOrtenelmi kiralysag kereteit, a nacionalizmust61 megmeg nem fertozott nep tObbsegepedig a kozos tigy, aftiggetlenseg es a szabadsag melle allt. Tobb tlzezerszlovak es roman allt be onkent a magyar honvedsegsoraiba, de ott volt a kivegzett tizenharmak kozott aszerb Damjanich es a horvat Knezich is.

Az 1868-as tOrvenyegyetlen - de nagy - hibaja volt,hogy az orszaggytiles tObbsegeragaszkodott az egyse-ges magyar politikai nemzet fikci6jahoz - szemben

97

STRATEGIAI FUZETEK - S.

Eotvossel es a kisebbsegek kepviseloivel (Miletic,Babes stb.) es elzarkozott a tertileti autonomiatol. Ahivatkozasi alar ismerosen hangzik: nem "aldozhatjakfal," tehetik kisebbsegge az igenyelt autonom tertiletenaz ott elo magyarokat. Ha akkor letrejott volna a Szlo-yak Okolie, a Szerb Vajdasag, Erdelyben a megyekhatarait nemzetisegi alapon modosftottak volna, es fgyroman jellegii megyek is kialakultak volna, akkor sok-kal gyongebb lett volna a centrifugaIis era, erosebb lettvolna az integritast tamogato iranyzat a nem-magyaroknal. De ha 1919-ben megis a falosztas kerliltvolna napirendre, akkor sokkalta kedvezobb hatarokjottek volna letre, mert vitathatatlan lett volna, hogymeddig terjed a magyar lakossag. Akkor a mai Vajda-sag eszaki resze Magyarorszagnal maradt volna, csak-ugy, mint a mai Szlovakia deli es Romania nyugati,magyarlakta savja. Sot talan a Szekelyfaldig terjedokorridor is megmaradhatott volna, vagy egy onall0,autonom nemzeti kantonokbol all0 Erdely jott volnaletre - az annyit emlegetett keleti Svajc!

1918 oszen-telen a magyar kormany tOrvenyek re-yen letrehozta a terlileti, illetve szemelyi elvii autono-miakat: Szlovenszkot, Ruszka-Krajnat, es a nemet au-tonom nepkozosseget - de ez tul keson tOrtent,a szom-szed nepek mohosaga es a parizsi dontnokok sulyostevedese megpecsetelte a tOrtenelmi Magyarorszag, agyonyoru, ezer esztendos Hungaria sorsat. A kovet-kezmenyek azonban nemcsak a magyarokat sujtottak,Hitler es Sztalin rendszere a parizs-komyeki bekekbolnott ki, s e ket diktator politikaja a gyoztesse nyilvanf-tott szomszedos orszagoknak is merhetetlen szenvede-

98

STRATEGIAI FUZETEK - 5.

seket okozott. Sajnos mi, magyarok 1938-41-ben iscsak keveset tanultunk sajat tragediankb61.A visszake-rlilt tertileteken sok meltanytalansag erte az ott maradtes annyit szenvedett magyarokat a revansvagyt6l fiit6ttanyaorszagi hivatalnokok reszerol, nem csinaltuk mega ruszin auton6mi

STRATEGIAI POZETEK - 5.

De tekintsiink tul Eur6pan, s latni fogjuk, hogy avilag legt6bb allama soknemzetisegu, es egybetartasa,az ott e16kbekes egyiittelese esak messzemen6 kisebb-segi jogokkal, auton6miakkal biztosithat6. A vilag akozelmultig nem tudta, hogy Afganisztan es Irak mi-lyen sok etnikai esoportb61 tev6dik ossze. Most ezek-ben az orszagokban is valamifele fOderativ megoldastkeresnek. Az azsiai diktat6rikus rendszerek altalaban

kisebbsegellenesek voltak, kivaltva azok lazadasat.(Elegge ismert pelda erre Kinaban az ujgurok es tibeti-ek, Sri Lankaban (Ceylon) a tamilok most is foly6 fel-kelese, illetve iildozesiik, de Indonezia es Vietnam ki-sebbsegei is alland6 fesziiltsegforrast jelentenek.) Indiaviszont biztat6 pozitiv pelda, mert a t6rtenelmi tarto-manyokat meg6rizte, ott tiszteletben tartja a kiilonboz6etnikumok kulturajat - s altalaban ebben a hatalmasorszagban er6s a tiirelem hagyomanya. (Az indiai mo-hamedanok koreben viszont ennek kevesebb jele van.)

Gyakran idezem Amold Toynbee, a mutt szazadnagy t6rtenetfiloz6fusa 1915-ben irott mondatat: "aprimitiv nepek kiirtjak kisebbsegeiket, mig a civilizaltemberek gyiijtik a kisebbsegek elegedettsegenek do-kumentumait." Az elmult szazad nepirtasainak is az atanulsaga, hogy az egymas mellett, sokszor kevertene16etnikai esoportok bekejet es jov6jet esak a tiirelemes a esoportjogok elismerese biztosfthatja. Ennekkonkret formaja az auton6mia - mig az ezt megtagad6politika alland6 konfliktushoz vezet. Marpedig az etni-kai alapu vitakban nines igazi gy6ztes, a t6bbseg isrosszul jar. Ennek a magyarok utan a szerbek a meg-mondhat6i.

100