~~-,,- .

. ~.'. l' .'. .

Hidrológiai Közlöny 33. évf. 1953. 1-2. sz.SZ. ~~,

az 1et. ;

íldó 1,i

.bb j.~t6 .'Ini I.raSze 1lát 1.ai- tleg "a.ül

:tJd'iai-ibé 'ré- .ro-.ás-lia-

ana-

.nkis

eti 'sz-,bb

:atile- '.9

ft

ör- r)bb' r'

D-i 'zekde-im-etű'er-leti

J!1J '

lzt-cellzá-.idi-len'ár-fog'lYal aindve-

)1,

, ;

1da-tén

, ,

i,.i,', , .1, __ . 3.. ..• _ ..

A Baradla-barlang ősrégészeti kérdéseiről'VÉRTES L •.\SZLÓ

Borsod és Gömör vármegye hazánk egyik leg- Az Aggteleki Cseppkőbarlang sokat foglalkez-gazdagabb vidéke régészeti szempontból. A ben- .. tatta Kossuthoi. " ... irtózatos régen - írja 1882-nünket elsősorban érdeklő bükki paleolit-lelő- ben - több, mint 60 éve ... " órával kezében állhelyek mellett a későbbi történeti korokat, a nép-" az egyik cseppkőképződmény előtt, s igyekszik ki-vándorlástc de a középkor emlékeit is sok szép és számítani korát. Sok esztendővel ezután, márértékes lelőhely képviseli ezen a tájon. A vidéket turini remeteségében kapja meg Nyári könyvét

,mjnden időben sűrűn lakták, könnyen érthető " és 1882,július 15-től augusztus 22-ig megírja rátehát, hogy a lakosság mindenkor előszeretettel észrevételeit, "Eá1'Ó Nyári Jenő .az aggteleki bar-

"kereste a Baradla szilárd sziklafalainak védelmet, lang, m·int őskori temető' címíí munkája felett",amit a Csontház és a Denevérterem számos régé- címmel (5). ' 'szeti lelete bizonyít. ;,Szal::drtő ugyan teljességgel nem vagyok -'-

A .Baradla régészeti kincsei felkeltették már írja bevezetésképpen _ de mint amolyan igénytelen "a legelső kutatók figyelmét is. Röviden át.futva mííkedvelőnek a földtan, 's vele kapcsolatban földün-,a barlang történelmén, azt látjuk, hogy legelőször kan a szerves élet fejlődésének nyomai kedvenc taaiul-:1800~örülTelekiDomokos (1) ésRaisz Keresztély (2) mányaim lcozétartoznalc, s eléggé ismerem az eddirfiad hírt arról, hogy az aggtelekibejárat környékén 'httatások eredményét, miszerint belássam, hogy bárókoponyák hevernek a felszínen. Vass bme (3) a Nyár'i Jenő CliJgteleki ásatáeai ..,. új adatokat isG~nyil.ledesckútjánál találta. meg híressé vált. 1 'l k vlo " "~,zo ga tatnak .a tu omany szamara. .. . 'fekete cserépedényét., s rnellette az ősi lábnyomo-k at. Kár; hogy ezek a leletek nyom nélkül eltűn- A továbbiakban részletesen tárgyalja a műtek, mert így ma sem tudjuk, melyik kor embere egyes fejezeteit. Az olvusót meglepi tiszt.ánlátésa,járt vízért az Óriások-termébe, s főként, hogy s az, hogy sok kérdésben mennyire -rnegelőztemilyen úton közelítette meg kútját. ' korát. '

A barlang rendszeresebb régészeti kutatása1876-ban, Nyá1·i Jenő ásatásával k ezdödöt.t (4).

. Munkája eredménye 1881-ben jelent meg könyv-alakban .' Beszámol ebben a Csontház csontvázassírjairól, tömérdek szerszám- és edény-leletéről,a Denevérterem bükki leleteiről, de leír jégkorileleteket is. A Denevérterem ,sárga agyagából'ugyanis barlangi medvecsontok kerültek elő,

- melyek közül nem "égyen ,Nyári az emberi kéznyomát vélte felfedezni. Sajnos, ezek a leletek semmaradtak reánk, s a közlemény gyenge rajzaialapján ma már nem állapíthatjuk meg, valóbanősemberi csonteszközök, ,vagy csak természetesenkoptatott, korrodált csontok voltak-e a kérdésestárgyak? Ugyanígy eldöntetlen maradt" hogy ak ovaeszközök 'között volt-e pleiszt.océn időbőlvaló, vagy mind csak a neolitikum eszköze volt?

.A későbbi kutatók ugyan nem találtak paleolit-,eszközöket a' barlangban, de ez még nem bizo-nyítja a BaracUa lakatlanságát a pleisztocénban.. Nyári Jenő munkájához kapcsolódik egy, az

Aggteleki ,"Cseppkőbarlanggal foglalkozó' jnű,amellyel szeretnénk itt bővebben foglalkozni.Megérdemli, mert szerzője nem más, mint történel-münk egyik legnagyobb alakja: Kossuih. Lajos.Időszerű is, hogy felelevenítsük ezt a dolgozatotazokra az ünnepségekre való tekintettel, amelyeka közelmultban zajlottak le hazánk mindenrészé-ben KOS8~tth születése 150. évfordulója tiszteletére.

Sajnos, elég kevesen tudják, hogy Kossuth.nem csak a leghaladóbb, legzseniálisabb állam-férfinl: volt, hanem, kiváló természettudós is.Érdeklődése kiterjedt a .zoológiára, paleontoló-,giára, s botanikára egyaránt. Ilyen irányú írásaibizonyítják, . hogy kerának egyik legszélesebbolvasottságú, éles szemű, ragyogó megfigyelő-

", o o o oképességű természettudósa volt.

J

1 /

, " : .. a koponsja tipusole ktilönbözősége - írj á

a Csonthá~ban kiásott sírok koponyáíval kapcso-latba9- -'- ép ugy nem m~~tat8ziikségszeriiJeg külön-

. bözőeredetre, mint a hasonlat nem okvetlenül mutat~tgyanazonos leszármazásra.. hanem csak a helyzetés a viszonyok hasonlatára." (6). - E megállapítá-sával korát measze megelőzve, szinte micsur ini 'magaslatokon állva, szemléli a fejlődést és látjameg a környezet, a körülmények formáló erejét." ... ezzei is aként leheiúml: ...2.. írja később - min;az őskori kőszeTszámok... és némely mostani vad ...népel.:éi kozt vént hasonlaital ; nem innen amoda, 'vagyamonnan ide átszármazott dolgok azok, hanema Jwlyzet hasonlatának kifolyásai." Mintegy fél év-századdal mutatnak előre ezek a szavak: Az idea-lista történetszemléletű régészek "Kulturkreis"elméletét cáfolja velük, akik minden hasonlatos-ságot egyes, megbonthatatlannak képzelt kultúr- .körök vándorlásával igyekeznek magyarázni azegymástól távoleső vidékek emberének kultúrái-ban. A kultúrköri-szemlélet ugródeszkája a faj-elméleteknek, s-rnintegy régészeti, történeti "Hin-terlandját" alkotta pLa náci fajelméletnek is. ,

Kossuili azonban nemcsak a régészeti kérdé-sekben látott a nagy emberek éles szemével, hanem.a geológia, sőt a geokronológia vonalán is elkép-peszti mai olvasóját. A posztglaciális lelimainga-dozásokról így ír pl.: "A középhőmérséklet e laesúnövekedését (a legutolsó évszázadokról van szó !V. L.) más egyébb csillagászati momenturnakatmel-lőzve, maga a napejegyeni precessio is kimagyarázza,melsmek. 25765 évre tehető cycl~tsa ... " Ehhez csak,annyit tehetünk hozzá, hogy JYJilankovich híreskönyve, a Matematische Klimalehre.Iamelya jég-korok kifejlődését és klímaingadozásait éppen aprecesszió ciklikus változásaiból, ' e ennek :"másegyéb c8ill~gá8Zati momenöuanoklcal:", va16 inter-

71'·t

. -~~..• -";,." .. j

.,'.' ~.•..

.. _:....

~I

, '

72 Vértes L.: A Baradia-barlang ösrégészetí kérdésetról Hidrológiai Közlöny 33. évf. 19113. 1-2. sz.

ferenciájával magyarázza, - pontosan 48 évvel _ tárták fel a sziklafenékig. Márpedig éppen a bar-- Kossuth cikke megírása után, 1930-ban jelent meg. lang kialakulásának legújabb elmélete szempont- "

Olyan lényeges elvi kérdések értékelésévelés jából lenne _ez fontós: Jaksies (12) elmélete sze-magyarázatával is foglalkozik, mint pl. a kultúrák rint ugyanis a denevér ági bejárat valamikor avándorlása általában. Ennek kapcsán fejtr/ki, pleisztocén folyamán nyílt meg, amikor az Agg-hogy (8) "az ázsiai civilisatio nen,1 Magyarországon telek-Jósvafő közötti tömb a barlanggal együtt

__át vándorolt Európába. .. hanem a Földközi tenger kiemelkedett. Ha a Denevérteremben leásnánkfelé". "ezen adatokra támaszkodva~ írja később, a sziklafenékig, esetleg olyan paleontológiai, petro-miután indokolta előbbi kijelentését - határozot- _gráfiai, vagy ősrégészeti, adatokhoz juthatnánk,tan tévesnek tartom azt az állítást, hogya jémesz7cö-amelyek segítségével ezt a folyamatot pontosanzök ismeretének ... korábbra kell esni 1l'Icigyarorszá- _- lehetne datálni, s talán még a paleolitikum emberé-gon, mint Nyu,gaton .. .' Tudományilag -1ne1'őbe-?Í- nek kérdése is megoldódna.indokolatlannak tartom azon elméletet; mely Európa Az esetleges újabb ásatások terveinél figye-őskorának minden kUltÚ1'áját Keletről történt beván- - lembe ken venni azt a körülményt - ugyancsakdorlásokra vezeti vissza ... miniha bizony az európai nem közölték eddig sehol - hogy a Retekág és aőslakosság önállólag; függetlenül fejlődött culturával Törökmecset-ág teljes hosszában a kavics közöttis nem birhatott volna, épúgy, mint Afrika, Amerika, fosszilis, jégkori csontokat lehet gyüjteni, sőtAusztrália... vadnépei bírnak." "E minden alapot tudomásom szerint a főág egyik sziklazugában isnélkülöző epeculaiio azon mysticus szinezetü hicdel- találtak a legutóbbi időkben .egy _összemosottmekböl került ki, hogy az Ú. n. "kelet" volt az emberi csontkupacot. Valamennyi ilyen csont görgetett,nem bfjlcsŐje. Világos, hogy e hidelem fenekén ott tehát a víz messzebbről hozta be őket a barlangba:gubbaszkodik a ... genezis manója. '" a víznyelők ből, az említett esetek ben a Ravasz-

Oldalakon át ismertethetnénk Kossuth találó, lyukakból és a Zsomborlyukból. Kézenfekvő azaokos megjegyzéseit Nyári munkájáról. Elkellene feltevés, hogy e víznyelőltet valamikor sziklaere-

- mondani, hogyan szállt szemközt Virchow-val, a szek védték, vagy kisebb barlangüregek. amelyekporosz reakciós tudomány fejével, hogyan hatá- ai ősembernek is védelmet nyujthattak. Ezekbőlrozta meg pontosan a Nyári munkájában ábrázolt szá1líthatta a víz a föld alá az ősember által oda-csigákat, hogyan cáfolta azt a téves állítást, hogy hurcolt állatmaradványokat. Természetesen ezbizonyos edények IV. Béla korából származnak, merő feltételezés, deérdemes lenne bizonyíték otstb. Itt azonban sem időnk, sem helyünk nincs keresni rá azzal, hogy a víznyelők ben kutató-többé a részletezésre. Meg kell elégednünk annak árkokkal próbálnánk követni és megtalálni a mégmegállapításával, hogy bármihez nyúl az olyan fennmaradt pleisztocén kitöltés egyes részeit.

- lángelme, mint Kossuth Lajos, azt zseniálisan Láthatjuk, hogya Baradlával kapcsolatbante-szi, s meg kell mondanunk azt is, hogy vala- még szamos munk aterv merülhet fel, sok megol-mennyíünk szemében, akik a Baradlával foglal- datlan őslénytani és ősrégészeti probléma áll előt-.kozunk, különös értéket kap a barlang azáltal, tünk. Megoldasuk nemcsak a régészetet és az ős-hogy Kossuth is foglalkozott vele. lény tant viheti előbbre, hanem - pontosabb_

Visszatérvea' barlang régészeti kutatóinak kronológiai adatokat nyujtva - a geológiai tanul-felsorolására, meg kell említenünk közöttük Kadi- mányokat is támogatná,Cot (9), Tompát (10), Mártont (ll), továbbáKretzoit, Mottlt és Gallust, akik 1910 és 1940közötttöbbízben ásattak a barlangban. Szép eredménye-ket értek el,' de - amellett, hogy legtöbbjük fel-tárta a pleisztocén agyagot - tudomásom szerintegyikük sem érte el a sziklafeneket. Az utóbbiásatások eredményeit sajnos nem' is közölték.

Aszámos ásatás eredményeképen a barlang-- ,ból két őskori kultúra emlékeit határozták meg:

a csiszolt-kőkori "bükki" kultúrát és a kora--vaskori hallstatti kultúrát. Mellőzőm ezen a helyene korok ismertetését éppúgy, mint a barlang leletei-nek leírását azzal, hogy remélhetőleg rövidesenalkalmunk lesz magukat a tárgyakat is látni amost megépítendő barlangmúzeumban,

Bármilyen szép eredményeket hozott is a_ Baradia évtizedekig tartó - szinte állandó -

kutatása, számos kérdés, köztük olyan fontosak,mint a pleisztocén lakottság kérdése, ma is meg-oldatlan. Erkek oka elsősorban az' eddigi kutatá-sok tervszerűtlensége, másodsorban aBaradlahatalmas méretei. A tervszerűtlenségből fakadóhiányok között legsúlyosabb az, hogy - amint _már említettem - a barlang rétegeit sehol sem-

IRODALOM -

1. Teleki Domonkos (G. T. D.): Egynéhány hazaiutazások leírása. Bécs, 1796. --'

2. Raisz Keresziélq leírása, Bredeizkq : Neue Beyt.rage- zu Topographie und Statistik des Königreichs

Ungarn, 1807., V. köt., 241~295. 1. .3. Vass Lrnre: Az aggteleki barlang leírása, fekte terü-

letével, stb., Pest, 1831.. 4. Nyá1"i Jenő: Az aggteleki barlang, mint őskori

temető. Bpest, 1881. - _ .5. Kossutli Lajos: Báró Nyári Jenő "az aggteleki

- barlang; mint őskori temető " című munkája felett.Magyar Remekírók XX. köt., 1962., 220-266 .1. ;Archeologiai Értesítő, 1883. Az idézett lapszámoka "Remekírók"-ban megjelent cikkre hivatkoznak.

6. Im. m. 223. 1.7. L m. 229. 1.8. I. m. 231. 1.9. Kadié O.: Jelentés az aggteleki Baradla-barlangban

191O-ben végzett rendszeres ásatásokról. Földt,Közl. XL!., 1911.,665-668. 1. _ - .

10. Tompa F.: A szalagdíszes agyagművesség kultúrájaMagyarországon. Arch , Hung. V-VI., 1929.

ll. Márton. L.: Gömör-Kishont vármegyék őstörténe~e.Magyarország vármegyéi és városai, Oömör-Kis-hont vármegye. 428-448. 1.

12. Jalfi"ucS Lászlá : Az Aggteleki Cseppkőbarlang szov-jetrendszerű kutatásainák eredményei. Természet

- és Technika. 1951. jan.

(, ..-

Hidl

VÍ

beszminí

.sékk- részrteháered

véteelemvele

azoramilfiziksége.

és :egyiszaküvegszohkedékorcKénhag;)t. i.il, víz

1."

van,éppEmint

<'. tart:~ ben

ígyionooxidteljegyógszerrked\foglaheti,

osztáosztá

.,,.....< •• ~,·, •• -'·{·T·.: (::.::\ " ," : , "

~. ·-1 Hídrológíal Közlöny 33. évf. 1953. 1-2. sz.

VÍZKEMIA

-.73

Vizek szakszerű mintavételére s'zolgáló üvegek"D R. SAR L 6 KÁR OLY

Sza1{szerűen vett vízmintáról csak akkorbeszélhetünk, ha az eredeti víz és a belőle merítettminta azonos térfogataiban - egyforma hőmér-séklet és nyomás mellett - ~z összes alkotó-

. részek mennyisége ugyanaz. Igy a mintábantehát semmiféle idegen anyag .nem lehet és azeredeti víz alkotórészeiből sem hiánvozhat semmi.

Könnyen megítélhetjük .a szabzerű minta-vétel fontosságát, ha meggondoljuk, hogy azelemzés értéke is ezen fordul meg,mert vele áll,vele bukik akiadott szakvéleménnyel együtt.

Igazán szakszerű módon vízmintát meríteniazonban korántsem olyan egyszerű feladat, mintamilyennek első pillantásra látszik. Ennek részbenfizikai, részben pedig kémiai vonatkozású nehéz-ségek állnak az útjában. .

A fizikai nehézséget az okozza, hogy a víznekés az üvegrrek a tágulási együtthatója nemegyforma. Ezért - főleg amelegebb nyári idő-szak ban - ct környezeténél hidegebb vízzel azüveget színültig megtölteni, illetve így leduga-szolni nem szabad, merb..a melegedő víz (terjesz-kedésében akadályozva) hatalmas nyomást gya-korol a palack falára és előbb-utóbb szétrepeszti.Kényszerűségből tehát 6-8 ems-es légteret kellhagynunk, hogy a törés veszélyét elkerülhessük ;t. i. a levegő - akárcsak a többi gáznemű test -Ei víznél soks-zorta könnyebben összenyomható.

Ennek azengedménynek azonbán nagy áravan, mert a kémiai vonatkozású nehézségetéppen ez a 6-8 cm3-nyi levegő gördíti a szakszerűmintavétel útjába és pedig azért, mert oxigén-tartalma korántsem közömbös viselkedésű a víz-ben oldott vegyületek [óegynéhány ion-féleségére.így pl. a gyógyászatilag nagyra értékeIt szulfíd-ionok 1· mg mennyiségének elemi kénné valóoxidálására., azaz tönkretételére, 2 cm3 levegőteljesen elég. Felemlíthetem még az ásvány- ésgyógyvizek ferro-ionjainak a levegő oxigénjévelszemben tanúsítot.t nagy érzékenységét; mertkedvező körülmények között pl. 1 cm 3 levegőbenfoglalt oxigén, 4 mg vasrozsda kicsapódását idéz-heti elő azértékes ferrevasat tartalmazó vizekben.

*A Magyar Hidrológiai Társaság balneológiai szak-osztálya 1952. november 20·i· és a limnológiai szak-osztálya 1952. december ~6.i ülésén elhangzott előadás.

Ez az oka, hogy az ilyen kényes viselkedésűalkotorészek meghatározását a kémikusok a hely-színen .szokták elvégezni, vagy pedig a meg-felelően hűtött mintát a laboratóriumi vizsgálatrabehozni.

Ezeket a nehézségek et először úgy hárítottarnel, hogya szakszerűen - tehát az edény aljáig'érő üvegcsövön átfolyó vízzel többször átöblített -és szinültig megtöltött mintavételi palack szájáta közismert Bunsen-szeleppel' ellátott dugóvalzártam le. Hőmérsékletemelkedéskor a meg-nagyobbodott térfogatú víz fölöslege' az üvegcsőgumigyűrűvel körülzárt kis nyílásán szivárgottki, amit - a víz nyomására a kis nyílást körül-záró gumigyűrű meglazulása - tett lehetövé."Hőmérsékletcsökkenéskor viszont a fellépett külsőlégnyomás a gumigyűrűt még jobbana. nyílásraszorította és így 'egészen biztosan meggátolta a kár-tévő levegőnek az üvegbe való bejutását. Erdemes-nek tartom megemlíteni, hogy egy ilyen üvegem-ben szakszerűen felfogott ásványvíz-mintában48 nap eltelte után sem lehetett vasrozsda-kiválástészlelni, jóllehet a víz literenként 17,6 mg vasattartalmazott. .

Ezekkel . a palackokkal kapcsolatos kén-'hídregén- és szabad szénsavgáz-meghatározásaimeredményeit, és az ilyen mintavétel többféleelőnyét a Hidrológiai Közlöny 1952. évi 5-6.számának 208. oldalán megjelent cikkemben rész-letesen is ismertettem. Ezeknek ismétlésétől tehát

. éltekintek és ezt az újabb, főleg azonban sokkal'célszerűbb megoldást' röviden a következőkbenfoglalom össze.

A jól bevált Bunsen-szelepen lévő 2-3 mm-eso -jű lyukat. a mintavételi iiveg nyakának középsőrészébe fúrattam, és erre húztam a 15 mm szélesgumigyűrűt., amely a 0,5, az 1 és az 1,5 l-es Ú. n.csattos üvegek nyakán, - a 25 mm-es 0-jü bicikli'belső gumijából levágva c-«, jól bevált. Az erő-sebben szénsavas vizek üvegjeiri azonban jól szo-rító és 3 mm falvastagságú gyűrűt kell hasz-használni. '-

Célszerű lenne tehát kényesebb összetételűásványvízeink palaokjain is ezt a megoldástalkalmazni és ilymódon biztosítani, hogy dol-gozóink állandóan kifogástalan minőségű és való-ban értékes ásvány- és gyógyvízekhez juthassanak.