színes fehér-fekete 2007. húsvét • 13. évfolyam 51. szám

´́

´́

Segítsd Te is “Színesebbé” tenni a lapot!

Ha vannak jó ötleteid, féltve orzött írásaid,vagy ügyesen rajzolsz, esetleg csak érzéked van

összegyujteni az órai aranyköpéseket,keress bennünket a Páholyban!

Írók könyvesboltja7621 Pécs, Király u. 21.Telefon: (72) 534-800

Nyitvatartás:H-P 9.30-18.00Sz 9.30-13.00

Pedagógusoknak 10% kedvezmény!

Kiadja:Incipit Vita Nova Alapítvány

és a Ciszterci RendNagy Lajos Gimnáziuma

Felelős kiadó:Páva Péter

Főszerkesztő:Bartusz-Dobosi László

Diák szerkesztők:Beberika Dorina 11. CHorváth Andrea 12. A

Nagy Bianka 10. BPártos Kitti 11. A

Siptár Dávid 12. ASzentiványi Judit 10. A

Viola Beáta 10. FZalay Dorottya 10. A

Tördelőszerkesztő:Komáromi Csaba (1998)

Elérhetőség:7621 Pécs, Széchenyi tér 11.

PÁHOLY

email: [email protected]/~feherfekete

Következő lapzárta:2007. május 15.

Nyomdai munkálatok:Muzsek és társa

Nyomdaipari Kft.Pécs, Légszeszgyár út 15.

Felelős vezető:Muzsek Árpád

12-33-4

4-5

6-778

9-10

10-1112

12-1313-1414-15

16171819202122

2324

2526262727282930

31-32




´́

´́

Horváth Gáborfotográfus

Telefon: +36 30 444 77 80

Digitális és analógcsoportképek, portrék,reklámfotók kültéri és

műtermi egyaránt.

A nyuszi a húsvéti megváltás ponyvája • BartuszTerjeszkedik a „Lajos”? • Viola Bea 10. FJózsi az örök „Lajosista” • Kálmán Nóra 8. A„Nem vágyom a multik által nyújtott sikerekre!”• Petrovics Péter 12. AVendég a világ másik végéből...• Maisch Patrícia - Szabó Lilla 10. EHogy mik vannak! • Zalay Dorottya 10. AAz eltűnt csángó lány nyomában • Zalay Dorottya 10. AViszontlátás a Transz-Szibériai Expresszen• Nagy Bianka 10. BAz ember, aki viharban élt és napsütésről álmodott• Viola Bea 10. FAz ételhamisítás iskolapéldája • Baracs Eszter 11. B„Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása” • Tiffán Zsolt 9. B Zacskós életünk • Szentiványi Judit 10. APonyva, gengsztervérrel írva • Tóth Róbert 12. CTar 20,16 • Bilja 19Alvilági kavarodás Piszkos Fred módra • Pártos Kitti 11. AMegpróbáltatások a Grand Hotelben • Beberika Dorina 11. CFélig mese, félig valóság • Oláh Máté 12. BOperett, a XIX. század technoja • Horváth Andrea 12. AUtcazene • Rausch Barna 10. DGiccsparádé folklór módra • János Kamilla 8. A„S mégis lám Ti vagytok a fiatalok!”• Áldozó Krisztián (2006)Imádság hóért • Molnár Emese 7. AHa Gárdonyi Géza és Fekete István találkozott volna…• Beberika Dorina 11. CBálint-nap, kicsit másképp • János Kamilla 8. AKeresztelő • Páva Márk 12. ABandák táncából életstílus • Illés Gabriella 10. C„Hack the Sack” • Ottó Dániel 9. EÁtok a Grand Hotelen • Viola Bea 10. FSzappanopera, a filmek ponyvája • Belénessy Blanka 8. ATesco vs Harrods • BeDoHÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK

Tartalomjegyzék

Farsang 2007. február 20.

Kávéházi gondolatokSZÍNES FFeehhéérr/Fekete

113. évfolyam 51. szám

A nyuszi a húsvéti megváltás ponyvája

Afelszínesség sekély vizein maradnak azok, akik ponyva alatt valamiféle másod, esetleg harmad-rangú irodalmat sejtenek, és el sem jut a tudatukig, hogy a ponyva mai fogalma régi, előkelő

ősöktől származik.

Bartusz

Különbséget kell azonban tenni a ponyva kialakulásiidőszaka és a mostani ponyva-irodalom között. Érdemesazon is elgondolkozni, hogy a mai értelemben vettklasszikusok, mint például Shakespeare, nem korabeliponyva-szerzők voltak-e, hiszen műveikben számtalanelem ráilleszthető a ponyvák általános jellemzőire, úgymint gyilkosságok, vér, kaland, stb.?! A kérdés tehát nemis olyan egyszerű, érdemes kicsit utánanézni a dolgok-nak.Az irodalom népszerűségét az írni-olvasni tudás széle-sebb körben való elterjedése hozta meg, amikor a szegé-nyebb rétegekhez is eljuthattak az addig kiváltságoskönyv-arisztokraták, persze olcsóbb, egyszerűbb kiadás-ban. Ilyenek voltak kezdetben a népkönyvek, széphistó-riák, a későbbiekben a pikareszkregények, a detektív tör-ténetek, majd a vadnyugati és szentimentális ihletettségűtörténetek.

A magyar ponyva Ilosvai Selymes Péterrel, GyergyaiAlberttel és számos egyéb névtelen társukkal kezdődött.Feltétlenül említést kell azonban tennünk MisztótfalusiKis Miklós (1650-1702) tevékenységéről is, aki betű-

metsző, nyomdász és könyvkiadó is volt egy személy-ben. Európa legközkedveltebb és legáltalánosabbanhasznált betűtípusa az ő nevéhez fűződik. Az ő és a hoz-zá hasonlók személye azért különlegesen fontos, mertakkoriban még nem létezett könyvkereskedelem, ezért anyomdász egyben könyvárus, könyvkereskedő is volt. A kultúra hordozója és terjesztője.A mai értelemben vett ponyva megjelenése a nagyváro-sok, s a nagyvárosi tömegek jelentkezésével vette kezde-tét, amely olcsó, futószalagon gyártott könyvekkel láttael a kis igényű, alacsony műveltségű embereket. Ezek-nek a könyveknek természetesen már nem irodalom-hor-dozó, hanem irodalom-helyettesítő a szerepük. Ezekbena kalandé a főszerep, a szereplők csak statisztálnak. A főcél a hatáskeltés, az olcsó szórakozás-igény kielégítése.A ponyva sablonokkal dolgozik, azokat tölti ki különféleúj helyszínekkel, szereplőkkel, no és természetesen ka-landos cselekményekkel. A magasabb irodalommalszemben, mindig a legkisebb ellenállás irányát követi: a stílus nem számít, kizárólag a tartalom. Ezért érezzüknéha úgy, mintha ezek a történetek tömeggyártásban ké-szülnének. Az olvasó (fogyasztó) pedig látszatra meg-kapja azt, amire vágyik. Csak azt nem kapja meg, ami azigazi olvasásnak a titkos mellékterméke: a szublimált iz-galmat, az intellektuális-érzelmi hatást, amit csak a való-di irodalmi mű adhat meg.Most, így húsvét táján, szomorúan kell konstatálnom,hogy a „magas irodalom – ponyva irodalom” párhuzam-ba beállított „megváltás – húsvéti nyuszi” hasonlat igen-csak helytálló a mai társadalomra. Az emberek megra-gadják az ünnepek csomagolását, de tartalmát már nem.Sőt, az eredeti tartalmat sokszor már csak a csomagolás-sal, esetleg másfajta tartalommal, olcsóbb, kényelmesebbtartalommal töltik meg. A húsvét jó, de csak a nyuszi, atojás, a locsolkodás, s az ezzel járó zsebpénzszerzés legi-tim, a Megváltás már túl sok, túl magas. Így lett szegény húsvéti nyuszi a Megváltás ponyvája,tömegtermék egy igénytelen, kapaszkodók nélkülivilágban.

Terjeszkedik a „Lajos”?

Szünet. A rohanó, tarka diáksereg közepén fehér-fekete sziget. Az idős szerzetes lassan, nyugodtanhalad a nagy kapkodásban. A Lajosban ez nem lenne meglepő, de ahogy közelebb érek, torkomon

akad a Laudetur. Ő nem Cézár atya! De honnan ismerős? Megvan! Az évkönyv első oldaláról! ZakarFerenc Polikárp főapát úr megtisztelte iskolánkat személyes jelenlétével.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeriPortré

13. évfolyam 51. szám2

Viola Bea 10. F: A főapát úr mostanában gyakori ven-dég Pécsett. Hogy érzi magát itt a városban és a gimná-ziumunkban?Zakar Ferenc Polikárp: Sajnos nem sokat láttam a vá-rosból, de nem is turistaként jöttem ide.

V.B.: Volt személyes élménye az itteni diákokkal?Z.F.P.: Mikor lett volna? Jelenleg minden pillanatom bevan táblázva.V.B.: Sokaknak csak az tűnik fel, hogy a lánykollégiumfolyosóin sok a ciszterci szerzetes. Nem ismerik az okokatés a következményeket. Mi az oka főapát úr látogatásá-nak?Z.F.P.: Assumpta nővér, (Maróti Jolán Assumpta - aszerk.) a Miasszonyunk Rend főnökasszonya látta, hogya kolostora ki fog halni. Külföldön is kevés tagja van arendnek, így nem volt nagyon sok választása. Ezért min-den egyebet, ami a Miasszonyunk Rend Pécsi Konvent-je tulajdonához tartozott, nekünk adott. Ez a Szent Mar-git Óvodát, Általános és Zeneiskolát, a Leánykollégiumot,a Rendházat és a Zárdatemplomot jelenti. Az átvételnagyon nehéz, mivel az átadó meghalt. Mindenütt van-nak megoldandó problémák. Ez egy próbatétel. Sokansegítenek, de rám, mint főapátra hárul a munka java. Énnagyon régóta ismertem Assumpta nővért. Rómában

voltam, amikor édesanyám bekerült a Prohászka Otthon-ba, amelyet ő alapított és vezetett. A nagynéném is 4 éviglakott itt. Gyakran találkoztam Joli nénivel. V.B.: Mi a véleménye a lánykollégium állapotáról?Z.F.P.: Ez az épület 51 évig az önkormányzat kezébenvolt. Nem a jó gazda gondosságával kezelték. Az óvodaés az általános iskola egészen korán visszakerült az egy-házhoz, a kollégium csak két éve. A 91 éves Assumptanővérnek már nem volt ereje kiharcolni, hogy megfelelőállapotban adják át. Ez az épület régen a mi tulajdonunkvolt, zárda, amelyet az államosításkor vettek el. Mostegyesek úgy próbálnak fellépni, mintha nem is lett volnaitt egy 50 éves állami időszak. Esze ágában sincs senki-nek, hogy nekünk erre az ötvenegynéhány évre bért fi-zessen. Sajnos az sem történt meg, hogy jegyzőkönyvbevegyék a jelenlegi állapotokat.V.B.: Mit gondol, jó a Lajosnak, hogy a Rendhez tartozikmajd egy általános iskola és egy óvoda is?Z.F.P.: Mindenképp jó, hiszen nagy a valószínűsége,hogy sokan jönnek onnan ide gimnáziumba.V.B.: Említette, hogy fiatal korában újságírással foglal-kozott. Mesélne erről?Z.F.P.: Gimnazista koromban az Édesanya c. iskolai lapszerkesztésében vettem részt. Miután leérettségiztem, aziskolát államosították (1948), és az újság megszűnt. Ké-sőbb, római egyetemi tanulmányaim alatt, hallgatói újsá-got írtam, főleg azoknak, akik a mi házunkban laktak, deszívesen olvasták bencések és trappisták is. Ennek címe:Alumni Romani, azaz Római növendékek volt. 1963-banvettem át a ciszterci tudományos lap, az Analecta Cister-ciensia szerkesztését. V.B.: Lapunk tematikus. Következő témánk a ponyva lesz.Ön szerint gazdagíthatja az embert a ponyvairodalom is?Z.F.P.: Erre nem nagyon tudok válaszolni. Bevonultam anoviciátusba, és innentől fogva 12 évig tanultam, majdegyetemi tanárként működtem. A kötelező anyagot semtudtam mindig elolvasni, nemhogy szépirodalmat, de sze-rettem olvasni. Ponyvát nem olvastam.

Józsi az örök „Lajosista”

Iskolánk földszinti folyosójának egy eldugott ajtaja mögött a könyvtár azon részébe jut az ember,amely Tarjányi Józsefnek, gimnáziumunk egykori diákjának, jelenlegi könyvtársegédjének a biro-

dalma. Őt kérdeztem olvasási szokásairól.

riPortréSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


V.B.: Hogyan töltötte Rómában a húsvétjait?Z.F.P.: Kezdetben sorra végigjártuk a rendtársakkal aliturgiák helyszíneként kijelölt bazilikákat, nagypénteketa ciszterci apátságban, a S. Croce-ban töltöttük, ahol nagy-péntek ellenére, eléggé kitett magáért a konyha. Aztánkésőbb áttették a liturgia helyszínét a Vatikánba. Fel-emelő volt részt venni a szentatya által celebrált szertar-tásokon.

V.B.: Mit üzen a lajosistáknak, hogyan éljék meg a húsvétot?Z.F.P.: Olvassák az evangélisták híradását, az örömhírt:hogy az Atya, aki a Fiúval egylényegű, úgy rendelkezett,hogy keresztre feszített Fia feltámadjon. S üres a sír: neféljetek, rátok is ez vár - mondja Jézus.V.B.: Köszönöm a beszélgetést, sok erőt és kitartást kívá-nok további munkájához!

Kálmán Nóra 8. A: Józsi!Nekünk, akik újabbak va-gyunk, természetes, hogy ate segítségedet mindig kér-hetjük, ha könyvtári mun-kánk van. De mióta is dol-gozol a könyvtárban AntalEmília tanárnő mellett, éspontosan mi a feladatod?Tarjányi József: 2005. ja-nuár óta dolgozom itt, gya-korlatilag 4-6 órában, attólfüggően, hogy mennyi időmvan. Számítógépre viszema könyvtári állományt. De előtte én is „normális” diákvoltam.K.N.: Úgy tudom, gimnáziumi éveid alatt is igen sok időttöltöttél a „Lajos” bibliotékájában. Vissza tudod idézni,hogy az ifjúkor ezen meghatározó diákévei alatt, mikvoltak a számodra legkedvesebb könyvek?T.J.: Hát hogyne! Fekete István és Wass Albert-regé-nyek, minden mennyiségben… bár mostanában olyan iselőfordul, hogy munka után már rá sem tudok nézni abetűkre. K.N.: Ajánlanál nekünk, alsóbb évfolyamosoknak né-hány, közös értékeinket tükröző, vagy szórakoztató mű-vet, regényt?T.J.: Gyakorlatilag félig-meddig már el is árultam ma-gam az előző válasznál. Mindenképpen Wass Albert-re-

gényeket ajánlanék.K.N.: Sajnos közismert,hogy a mai ifjúság nagyonkeveset olvas, vagy esetlegcsak képregény jellegű tör-ténetek kötik le a figyelmét.Mi erről a véleményed?T.J.: Teljesen igazad van.Egyre kevesebb az olvasódiák, ez itt a könyvtárbanis jól érzékelhető, mert aligjönnek be, vagy éppen csaka kötelezőkért.K.N.: Hogy érzed, ellestél

némi könyvtári jártasságot a Tanárnőtől?T.J.: Remélem… de azért persze kaptam is segítséget.Távlati céljaimban ugyanis egy informatikus-könyvtárosszak elvégzése szerepel. Ehhez pedig kell a gyakorlat.K.N.: Az újság mostani tematikája a ponyva. Mit tudnálmondani a ponyvaregényekről?T.J.: Nem igazán kerülök kapcsolatba ilyenekkel. Sze-rintem egyéni megítélésen is alapul, hogy mit tartunkponyvának.K.N.: Találhatóak ilyenek a könyvtárban?T.J.: Eddig nem találkoztam ponyvairodalommal akönyvtárban, tudtommal nincs.K.N.: Milyen olvasási szokásaid vannak?T.J.: Sokat olvasok, és igyekszem minden időt megra-gadni, hasznosítani. Mivel bejáró vagyok, utazás közben



„Nem vágyom a multik által nyújtott sikerekre!”

Az egykori „lajosista” diákkal, iskolánk oktatás-technikusával, számítástechnika tanárával, a 10. Eosztályfőnök-helyettesével és nem utolsó sorban friss apukával, Czene Miklós tanár úrral

beszélgettem.

is szoktam olvasni. Amíg be nem fejezek egy könyvet,nem kezdek bele egy másikba. Szeretem megadni a tisz-teletet a könyveknek: csendes magány, egy bögre finomtea mellett, a kedvenc fotelben.K.N.: Mit jelent számodra a húsvét?T.J.: Örömöt, bizonyosságból fakadó belső nyugalmat,annak tudatában, hogy a megváltás beteljesedett. K.N.: Vannak saját húsvéti szokásaid?T.J.: Egyet emelnék ki: locsolkodás - hagyományőrzőcélzattal, azaz tiszta vízzel, vödörrel, megfelelő locsoló-verssel. A társaság ugyan nem egy falu fiataljaiból áll

össze (mint régen), de hasonló jellegű. Különböző korú(16-30 év közötti) cserkészek alkotják.K.N.: Vannak a könyvtárban húsvétról szóló regények,könyvek?T.J.: Népszokásokról szóló könyvek vannak szép szám-ban. Szépirodalmi művekről nem tudok most nyilat-kozni.K.N.: Tudnál még valamit üzenni nekünk?T.J.: Olvasni, olvasni, olvasni és könyvtárba járni!K.N.: Köszönöm a beszélgetést, és további jó munkátkívánok!

Petrovics Péter 12. A: Úgy tudom, régi „lajosista” atanár úr.Czene Miklós: Igen. Ide jártam gimnáziumba, és 1993óta itt dolgozom, mint oktatás-technikus, három éve órá-kat is adok. Két éve pedig osztályfőnök-helyettes lettem. P.P.: Ez volt az első munkája atanár úrnak?C.M.: Nem. Én már a középiskolamellett is dolgoztam alkalmilag aBalatonon, vagy a Postánál, aholhajnalonként napilapokat kézbesí-tettem, de ha úgy adódott kőművesmellett is segédkeztem, szóval sokmindent kipróbáltam. A mostanimunkám során persze nem kerül-hettem el a számítógépeket. Aztnem mondom, hogy egymásba sze-rettünk, de úgy éreztem, az elektro-technika valamely területén ki kell,hogy bővítsem a tudásomat. Kézen-fekvő döntésnek tűnt, hogy felvéte-lizzek a PTE TTK számítástechni-ka-technika tanári szakára, ahova szerencsésen felvételtnyertem, és sikeresen elvégeztem. Ha jól emlékszem,akkor májusban lesz 3 éve, hogy államvizsgáztam. P. P.: Mik a tervei a jövőre nézve?

C.M: A 14. évemet kezdem itt, s bár volt olyan időszakaz életemben, amikor az volt a tervem, hogy más terüle-ten helyezkedem el, az egyetemi idők alatt tudatosodottbennem, hogy maradni akarok. Nem vagyok nagyravá-gyó ember, nem vágyom a multik által nyújtott „sik-

erekre”. Szeretek gyerekekkel fog-lalkozni, köztük lenni. Nagyon re-mélem, hogy előbb-utóbb főállásútanárként is lesz helyem a tantestü-letben, nemcsak óraadóként. Ez anagy tervem. Sok mindent kaptama „Lajostól”, szeretek itt lenni és aztgondolom, leginkább ez számít.Legalábbis nekem. Nem szövöge-tek óriási terveket. P. P.: Tanár úrnak milyenek az ol-vasási szokásai?C.M.: Sajnos nem minden nap jutidőm arra, hogy könyvet olvassak. Anapilapokat természetesen elolvasom,de a könyvek sajnos nem kerülnekminden nap a kezembe. Leginkább

akkor tudok időt szakítani az olvasásra, amikor van egyhosszabb délutánom vagy hétvégém, vagy éppen nincs a házkörül komolyabb munka. De sajnos azt kell, hogy mondjam,közel sem olvasok annyit, mint amennyit szeretnék.



Vendég a világ másik végéből...

Osztályunkban vendégeskedett Paula Zaha, magyar származású argentin diáklány, hogy nálunktöltse nyári szünetét! Őt kérdeztük az itt töltött időről és élményeiről, valamint arról, hogy

olyanok-e a magyarok, mint amilyennek elképzelte őket.

5

P. P.: Mit gondol a ponyvaregényekről? Mint példáulRejtő Jenő műveiről? C.M: Az olyan könyveket szeretem, amelyek valami-lyen szinten kikapcsolják az agyamat, szórakoztatnak.Így, ha olvasok, sokszor bizony „ponyvát” olvasok. Egy-szerű a szövegkörnyezete, a stílusa sem túl bonyolult,pont ez kell fáradtság ellen. Említetted Rejtő Jenőt. Ka-póra jött kérdés, mert gyerekkorom óta nagy Rejtő rajon-gó vagyok, és gyakorlatilag minden könyvét többször isolvastam. Szeretem a humorát, stílusát, karaktereit, a tá-jakat, ahova helyezi a történetet. Valószínűleg soha nemfogok eljutni ezekre a helyekre, de abszolút el tudomképzelni a városokat, kikötőket, hajókat, a légiót. Olyankarakterei vannak, akik semmiképpen sem átlagosak.Felvértezve megfelelő bátorsággal, merészséggel, és an-nak ellenére, hogy általában csavargók, nem ritkán bűnö-zők, jó szívvel vannak megáldva. Mindig „igaz ügyért”

harcolnak, és ami számomra nagyon fontos, fergetegeshumoruk van.P.P.: Van valami elképzelése, hogy miként fog telni azidei húsvétja?C.M: Hát most a húsvétom mondhatnám azt, hogy rend-hagyó lesz. Igazából nem is rendhagyó, hanem teljesmértékben át fog alakulni nálunk: december 21-étől min-den más dimenzióba került. Megszületett Luca Anna ne-vezetű lányom, így innentől kezdve még nagyobbak azünnepek. Arra fogunk törekedni az Édesanyjával, hogyezeket az ünnepeket úgy élje meg, ahogy egy keresztényembernek meg kell élni, és igyekszünk olyan iránybaterelni az életét, illetve arra nevelni, hogy tisztességben,becsületben élje azt. Nagyon készülünk, várjuk.

Maisch Patrícia - Szabó Lilla 10. E: A nyári szünidődettöltötted nálunk. Nem volt fura, hogy míg az otthoniakélvezik a meleget, te itt vagy Magyarországon, a „hideg-ben”?Paula Zaha: Jól éreztem magam, bár amikor ideérkez-tem, nagyobb hidegre számítottam, de még így is sokkalhidegebb volt, mint Argentínában.M.P.- Sz.L.: Te még havat igazából ezelőtt nem is láttál,és ittléted alatt sem mutatta meg magát az igazi tél!P.Z.: Egyszer esett a hó, de csak nagyon kevés, viszontén ennek is örültem. Ki is mentem az udvarra, és építet-tem egy hóembert. Igaz, pár perc múlva elolvadt. Sajná-lom, hogy nem láthattam igazi hóesést.M.P.- Sz.L.: Mi a helyzet az iskolával? Milyen volt a lég-kör, ami körülvett? Melyik órákat szeretted a legjobban?P.Z.: Az iskola nagyon tetszett, az osztályban mindenkinagyon aranyos és kedves volt velem. Az órákon nemkellett aktívan részt vennem, de az angolt kedveltem aleginkább, ahol én is együtt tudtam dolgozni a többiek-kel.

M.P.- Sz.L.: Mennyiben különbözik az argentin oktatása magyartól?P.Z.: Nálunk nem így van az általános iskola és közép-iskola közötti felosztás. Az általános iskola első osztály-tól tart hatodikig, a gimnáziumi osztály 7-8-9.-ben van.Utána lehet választani, hogy mit akarunk tanulni. Szom-batonként van a három órás magyar iskola, ami egyál-talán nem szigorú, nem számítanak annyira a jegyek. Azargentin iskolában a tanítás ideje jóval hosszabb, mint itt.Minden nap háromnegyed nyolctól délután ötig tart aziskola, és 11 óránk van három szünettel, amelyikből azegyik egy órás. A diákok nem állnak fel, mikor a tanárbejön a terembe, és nincs magázódás sem. Évközben pe-dig egy három hónapos nyári szünetünk (december, janu-ár, február), és egy három hetes téli szünetünk van (júni-usban). Végeredményben, Argentínában a tanítás lazább,viszont fárasztóbb.M.P.- Sz.L.: Hogyan került a családod Argentínába?P.Z.: A második világháború után a nagyszüleim utaztakide (két nagymamám és az egyik nagypapám), később



már nem tértek vissza hazájukba. Lassan megtanulták anyelvet, és megszokták, hogy ott éljenek. M.P.- Sz.L.: Hogyan ünneplitek a húsvétot?P.Z.: Húsvét vasárnapján reggel a családdal elmegyünktemplomba, majd utána a kertben tojásokat keresünk.Van hogy elmegyünk egy tá-borhelyre, ahol több család isvan. Itt sokkal nagyobb a hely,így nehezebb megtalálni a to-jásokat. Máskor pedig csakegyszerűen otthon maradunk,és szalmából fészket készí-tünk a nyuszinak.M.P.- Sz.L.: A húsvét hétfőkhogyan telnek?P.Z.: Mi, lányok, magyar nép-viseletbe öltözünk, a fiúk pe-dig nagy vödrökkel jönnekminket meglocsolni. Verseketmondanak, mi pedig megven-dégeljük őket süteményekkel,amiket mi sütünk. Mi a magyarhagyományok alapján ünne-peljük a húsvétot.M.P.- Sz.L.: Ki az a „mi”?Csak családi körben vagy töb-ben vagytok, akik így őrzitek amagyar hagyományokat?P.Z.: A mi városunkban van egy 30-40 fiatalból állómagyar csoport, persze vannak idősebbek is. Általábanösszejárunk, és jóban vagyunk egymással.M.P.- Sz.L.: Jól beszélsz magyarul. Ez a társaság taní-tott meg, vagy esetleg a nagyszüleid?P.Z.: A bátyám egy évig élt Magyarországon, s mikorhazajött, ő tanított engem. Cserkész is vagyok, és az idő-sebb cserkészek is sokat tanítottak, valamint a nagyszü-leim is.

M.P.- Sz.L.: A húsvéti szám témája a ponyva. Te milyenkönyveket szoktál olvasni, illetve melyek a kedvenceid?P.Z.: Van egy magyar könyv, amit a nagypapámmal ol-vastam, a címe Szigetkék. Ezen kívül nem nagyon vanidőm olvasásra, a kötelező olvasmányokat szoktam elol-

vasni, olvastam egy angolkönyvet is, és a Harry Potterkönyveket.M.P.- Sz.L.: Mennyire el-terjedtek nálatok a gyorsét-kezdék?P.Z.: Van néhány, de nincsolyan sok, mint itt. A mikonyhánk sokkal húsosabb,az ételek főképpen húséte-lek. A családdal el szoktunkmenni egy magyar étterem-be, amit nagyon szeretek.Nagyon finom magyar éte-leket készítenek: pörkölt,csirkepaprikás. A kedvencema pörkölt és a rigójancsi.M.P.- Sz.L.: Kik hiányoztaka legjobban az otthoniakközül?P.Z.: Nagyon hiányzott a ku-tyám és a családom. Na és

persze a meleg.M.P.- Sz.L.: Hazaérkezésed után mennyi időd lesz kipi-henni magad?P.Z.: Február 28-án érek haza, március 1-jén kezdődik atanév, és nekem nem is volt szünetem. Úgyhogy egy ki-csit fárasztó lesz. De nagyon jól éreztem itt magam.M.P.- Sz.L.: Sok sikert kívánunk neked a továbbiakra!Köszönjük a beszélgetést!

Családunk híreiÖrömmel tudatjuk, hogy 2006. XII. 21-én Czene Miklós tanár úrnak és feleségének megszületett elsőgyermeke, Luca Anna.Hasonlóképpen örülhetünk Ligner Jácint tanár úr és felesége első gyermekének, Boglárkának, aki2007. II. 6-án született.



Hogy mik vannak!

Egy délután érdekes dolgokról beszélgettem Bartha Márk és Váczi Dániel 11. E osztályos tanulók-kal. Ők megismertették, és bemutatták nekem a beatboxot, a szájzenét, amiről eddig nem sok

mindent tudtam!

Zalay Dorottya 10. A: Mi az a beatbox?Váczi Dániel: Szájzene. Mindenféle hangszerek, dobokutánzása szájjal. A beatbox abban különbözik a száj-dobtól, hogy különböző hangeffekteket is bele lehetvinni.Bartha Márk: A magyarok elég tévesenfordítják le a „beatbox” szót szájdobra,mivel a szájdob csak a dobot, cintányértutánozza. Mi dallamokat is beleviszünk.Ez egy kialakulóban lévő új műfaj.V.D.: Magyarország egy kicsit lemaradtebben a többi országhoz képest, de igyek-szünk.Z.D: Egyébként honnan indult ez azegész?V.D., B.M.: (egyszerre) Amerikából.V.D.: A 80-as években kezdték el.B.M.: Amikor a fekete rapperek kimentekaz utcára, és nem vittek magukkal mag-nót, kellett a ritmus, és így… hát valakikitalálta, és elkezdtek improvizálni.Z.D.: Magyarországra mikor tört be?B.M.: Hát ez jó kérdés.V.D.: Talán a ’90-es évek elején, Rizkay és Dicső Józsefhozták be. B.M.: A magyarok számára a „Big Brother”-ben hallot-tak után lett ismert igazán.Z.D.: Ti mikor kezdtétek el?V.D.: Én 2004 decemberében.B.M.: Én ’93-’94-ben hallottam először a tévében. Mégnagyon kicsi voltam. Akkor még csak próbálgattam.V.D.: Komolyabban együtt kezdtük el űzni.Z.D.: Hol szoktatok gyakorolni?V.D.: Mindenhol. Utcán, habár ott érdekesen néznekrám, ha elkezdem. Szoktam iskolában is, de bárhol lehet.B.M.: …de a fürdőben a legjobb.Z.D.: Milyen versenyek vannak?V.D.: 2005-ben volt az első magyar bajnokság Miskol-con.

B.M.: 2006-ban tartották a második magyar beatbox baj-nokságot, épp itt Pécsett. Ezen én is indultam, és sikerültbejutnom a legjobb nyolc közé, de a negyeddöntőben ki-estem. Ezenkívül júniusban volt a „Write 4 Gold” neve-zetű verseny, ahol második lettem.

Z.D.: Magyarországon ki a bajnok?B.M.: Revolution, illetve Czabán Gábor. Ő már volt vi-lágbajnokságon, ahol harmadik helyezést ért el, és jövő-re is megy.Z.D.: Van példaképetek?V.D.: Legelőször szerintem mindenkinek Rhazel a pél-daképe. Ő amerikai. Talán még Kenny Muhammad meg-határozó sokak számára. Európában Killa Kelának vannagy neve.B.M.: Ők már nem versenyeznek, inkább a zsűribenvesznek részt. Ők az „ősatyák” a beatboxban. Z.D.: Meg lehet ebből élni? Mit szeretnétek kezdeni ezzela jövőben?B.M.: Ebből nem lehet megélni. Vannak menedzserek,szponzorok, de ez csak hobbi a számunkra. Majd meg-unom és kinövöm.



Az eltűnt csángó lány nyomában

Érdekesen kezdődött ismeretségem Veronikával. Egy vasárnapi hajnalon, a buszmegállóbandideregve, vártam. És csak vártam, vártam, de hiába. Néztem az idegen embereket,

elgondolkozva, hogy ki lehet az, akit várok. Vártam az ismeretlenre. Sokszor vagyunk így, hogy csakvárunk az ismeretlenre, s amikor megérkezik, néha megbánjuk, néha meg örülünk, hogybelevágtunk. Sosem tudhatjuk, hogy mi vár ránk, de bízunk. S aki igazán bízik, az nem csalódik.

Zalay Dorottya 10. A

Én is így voltam. Megkértek, hogy fogadjam azt az erdé-lyi lányt, akit az iskola diákönkormányzata már egy éveanyagilag támogat. Természetesen szívesen vállaltam elezt a feladatot. Az volt a tréfás a dologban, hogy senkisemmi biztosat sem tudott az egészről. A pontos időt,hogy mikor jön, hogy meddig marad, hogyan néz ki…semmit. Gondoltam, sebaj, én várom, s amikor betoppan,„elkezdődik az előadás”. Vasárnaptól kedd délutánigvártam, de semmi. Ekkor a szerkesztőségi ülés közbenegy sürgető telefont kaptam: „Megérkezett Veronika!”

Leszaladtam a titkárságra, ahol már várt rám egy meg-szeppent fiatal leány. Láttam nyúzott arcán, hogy márrégóta nem aludt, a hosszú út nagyon kimerítette. Haza-

mentünk, ittunk egy forró teát, és egy kis ismerkedésután le is dőltünk aludni. Másnap reggel kis izgalommal,s mégis vidáman indultunk el az iskolába. Péter Veronika 18 éves, végzős diák, így megesett, hogyő segített nekem elemezni egy-egy verset, vagy éppenegy német fordításomat finomítgatta. Másnap kóruspró-bán vettünk részt, amit egy kis városnézés követett. Ek-kor ébredtem rá, hogy milyen szép a mi városunk, Pécs.Nap mint nap elhaladunk egy olyan emlék mellett, amelyőseinknek menedék volt a csúfos világ elől, s oly gyö-nyörű, hogy ha nem csak néznénk, hanem látnánk is,megdöbbennénk. A Verával töltött idő alatt megtanultam

igazán tisztelni a szüleimet, ki-csit szerényebbnek lenni, ésmegköszönni, hogy van lehető-ségem mindenre, amit csakszeretnék. Rengeteget tanultamettől a nagyon kedves, szerénylánytól. Mikor pénteken elbú-csúztunk a vasútállomáson, kap-tam tőle egy kis ajándékot, ésegy mosolyt, hálából. Összeszo-rult a szívem, s már el is felej-tettem azt a zord, hideg vasár-napi reggelt, amelyen annyiramogorva voltam, hogy nem ér-kezett meg. Pár napját kicsitboldogabbá tehettem, úgy hogycsak a hétköznapjaimat éltemvele. Visszagondolva, megértebelevágni, megismerkedni, ésbaráttá fogadni. Rohanó napja-inkban érdemes lenne néha meg-állni, és elgondolkozni, hogy mi

jót tettünk aznap. Egy kedves szó egy ismerősnek, egyvidám mondat egy osztálytársnak, egy mosoly egy igazbarátnak.

KöltotollSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Viszontlátás a Transz-Szibériai Expresszen

Ajégvirágos ablakok még dél körül sem olvadtak fel annyira, hogy tökéletesen ki lehessen látnirajtuk. Csak egy ökölnyi átmérőjű résen lehetett kitekintést nyerni a vagonon kívüli dermedt

világba.

Nagy Bianka 10. B

Embereket nem látni sehol, házakat is elvétve, s csaka kéményekből gomolygó szürke, bolyhos füstfelhőkjelezték helyüket a sűrű fenyves közt. Ivánovics Ivánórákon át képes volt ezt a táját figyelni. Annyira másvolt, mint odahaza, a szőke Tisza partján. Lehet, hogykellemesebb volna otthon, a kandalló mellett ücsörögni,de hiába, itt volt már az ideje, hogy felkeresse állítólagosszülőföldjét. Nevelőapja, aki magyar honvéd volt, azorosz hadifogságot túlélve, hazatérte előtt vette magáhozőt, az elárvult kisgyermeket, kinek „reakciós” édesapjátaz egyik gulágból ismerte, s ott ígérte meg a fél lábbalmár a sírban álló orosznak, hogy ha egyszer kikerülonnan, magához veszi gyermekeit. Ikertestvére tüdőba-jos volt, s szegény párának alig néhány napja lehetettvissza, így a honvéd csak őt vitte magával haza, Ma-gyarországra, s édesapja nevét adta neki, aki szintén Ivánvolt. Most pedig, hogy nevelője sem él már, elszántamagát távolba vesző gyökereinek felkutatására, azzal ahiú reménnyel a szívében, hogy életben találja testvérétvalahol a tajga közepén. Hiszen csodák igenis léteznek,hátha meggyógyult s talán még, ha halványan is, deemlékszik a családjára.- Szívem, megérkezett már a kávé, amit előbb rendeltél?– felesége lépett be a fülke ajtaján, szórakozottan lóbál-va nyitva felejtett retiküljét.- Milyen kávé, amit mikor rendeltem?- Na, ne viccelődj már! – s megint eltűnt.

Egyre gyakrabban furcsállta neje viselkedését. Mint-ha néha képzelődne, nappal is lázálmokat látna, vagy

mintha valami elvette volna az eszét. És ha nem is vala-mi, hanem valaki… Talán titkol egy s mást, és csak zava-rában mond butaságokat. Tegnap este szétkent sminkkel,csapzottan nyitott be fülkéjükbe, s szinte megrémült fér-je láttán. Ivánt ez arra emlékeztette, hogy nevelőanyjaviselkedett így, mikor megcsalta apját. De hát az ő párjanem tenne ilyet. Ő nem…

Ha mégis, megöli. Nem a nőt, hanem a csábítót.Mert hát az egyértelmű, hogy az ő neje, csak akkor tenneilyesmit, ha ravaszul elcsábították, galádul megtévesztet-ték volna. Ruhái közé rejtve sikerült magával hoznia azútra egy pisztolyt, sosem lehet tudni mi minden történhetaz emberrel ilyen messze az otthonától. Még nevelőapjáévolt, önvédelemre kiválóan alkalmas, s a felesége védel-mére is…

Ahogy tovább gyülekeztek lelkében a viharfelhők,erősödtek a kétségek, egyre jobban tudatosult benne,hogy mennyire egyedül van, s kedvese valahol máshol

PalacsintanászLangy betonon tekeregnek ketten.

Testüregük tekert szájukon kirekken.Lassú csúszásban fénylik a máza.

Átesik a sövényen a palacsinták násza.

Két félholdak, olvadt üzekedés ez.Nyálkásan simogat és megsebez.

Összefonódnak és megizzad a mázuk.Ha a pikkelyes sövényen átesik a nászuk.

Langy betonon tekeregnek ketten.Apró foltok, és a bőrük lebben.

S, ha csókra tárja ki a lekváros garat,Szeretnek, eliramlanak, de az árnyékuk marad.

Getto Ferenc 12. A

Szétfolyt a ponyván a festékA háttér: vöröslő nyaklemente

dobogó színek összeérneka vázában egy szál sárga tócsamellette díszdobozban kordon

a gyertyák kontyig égnekfüstölgő kanóc mered az égnek

Viola Bea 10. F

´́

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeKöltotoll


Az ember, aki viharban élt és napsütésről álmodott

Fagyos volt az ukrajnai tél 1942-ben. Főleg a hiányos öltözetű magyar munkaszolgálatosoknak,köztük Rejtő Jenő írónak és barátjának, Rajna János artistának.

múlatja az időt. Elhatározta, hogy a föld alól is előkeríti,de előbb zsebébe csúsztatta fegyverét. Végigcsörtetett avonaton, itt-ott bocsánatkérések közepette berontott egy-egy fülkébe, s végül megpillantotta egy férfi karjai közt.Egymásba gabalyodva álltak az egyik sötét szegletben,vadul csókolóztak s az ismeretlen férfi keze feleségederekáról egyre lejjebb s lejjebb csúszott. Megindultakaz egyik fülke, az ő fülkéjük irányába. Iván behúzódottegy függöny mögé, ahogy a pár elhaladt előtte. Magukracsukták az ajtót. „Hát már az sem zavarja őket, hogy bár-mikor benyithatok?” – ez volt Iván utolsó józan gondo-lata. Ettől kezdve már csak ösztönei irányították. Kibiz-tosította fegyverét, a pisztoly kattanását szinte baráti bíz-tatásnak érezte. Egész életében rettegett a fegyverektől,de most mintha beszélt volna hozzá a hideg acélcső.Szárnyai alá vette, erőt adva duruzsolta: „Ne félj, énsegítek, ne félj, csak húzz meg, s minden rendben lesz,ne félj!”

Észre sem vették, ahogy lenyomta a kilincset s belépett afülkébe. Már saját gondolatait sem értette, csak zúgott afejében a hang: „Ne félj, gyors leszek, vége lesz, segítek,ne félj!” Még fel sem fogta e szavakat, s még a ravasztsem húzta tövig, épp csak megérintette, s a golyó mársüvített is, s diadalittasan visította: „Jól tetted, bátorvagy, férfi vagy, jól tetted!” A nő sikoltozva lökte lemagáról a tarkón lőtt holttestet. Iván ekkor pillantottameg ellenfele arcát, kiejtette a pisztolyt kezéből. Hiszenez ő, ő maga! Ugyanazok a vonások, a haja színe, meg-merevedett szemei, még az anyajegyek elrendeződéseis…

Észvesztve kezdett kutakodni a halott mellényzse-bében, s csakhamar előkerült a személyigazolványa.Iván Ivánovics Ivánovszki, ő az, Iván fia Iván, érte jöttjéggé dermedt hazájába, a távoli oroszhonba. Végülmegtalálta.

Viola Bea 10. F

- Jenő, ne maradj le! Dobd el azt a vászonzsákot! Mi acsudát cipelsz benne?- Csak a könyveimet és némi papírt… Eldobhatom, de énis ott maradok vele.- Fiatal vagy a fagyhalálhoz… Tényleg, hány éves isvagy pontosan?

- Harminchét. 1905. március 29-én születtem.- Na látod. Különben is: egy volt bokszoló legyen erős!- Nem is értem, hogy bírhattam diákkoromban a BAK ésa Sparta edzései mellett még az FTC-be is járni… pedigkamasz koromban elég vézna voltam…- Azért ahhoz is volt benned elég kurázsi, hogy behúzzegyet a tanárodnak a kereskedelmi iskolában…- Utáltam oda járni. A színiiskola sokkal jobb volt, habárcsak statisztaszerepekig jutottam el. Egyszer még azt iselrontottam: mint sebesültszállító, leejtettem a terhemet.Ezért aztán engem is ejtettek.- Viszont mehettél Berlinbe, tanulmányútra.- Tanulmányút, annyi pénzből? Lovat csutakolhattam,hogy megéljek. Jancsi, azt tudod, hogy mi majdnem kol-légák vagyunk? Egyszer Lyonban elszegődtem a Hagen-beck cirkuszhoz, igaz, csak napszámosnak.- Nem baj, én kollégámmá fogadlak. - Köszönöm. Megérdemlem. Minősíthetjük artistamutat-ványnak utazásaimat a vonatok tetején, tengelyén.

KésőnTűsarkad több teher nyomjaCsak lopva lesel a Holdra

Színes szoknyád széle lobbanSzélnek szórt titkok tolnak

S az utad végén újra koppanSzívedben fémes zörgés dobban

De a vihar meg nem mondjaAmit később kellett volna.

Vida Réka 10. A

´́

KöltotollSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Bohócnak is beválnék: egyszer Velencében bolondnaktetettem magam, hogy vonatjegyhez jussak.- Na, akkor ha innen hazajutunk, együtt megyünkmunkát keresni egy cirkuszhoz!- Hazajutunk. Hazajutottam én már a francia légióból is.- Hogy kerültél te a légióba?- Utazgattam, próbáltam megélni mindenféle munkából,de Marseillesben utolért az ősz, és vele a munkanélküli-ség. Választhattam a légió és az éhhalál között. - Megszabadultál?- Az ezredorvos, na meg egy megevett fél szappansegített. Két év utazgatás után, ha jól emlékszem, 1930-ban jutottam haza. Akkortájt kezdtem el írni. Első bohó-zatom a Gengszteridill volt.- Hogyan? Te nem csak regényeket írtál?- Dehogy! Színpadi művekkel kezdtem. Siófokon együttnyaraltam a Müller családdal, jó ismerőseimmel. MüllerDávid kiadóvezető volt, neki mondtam, hogy pengős re-gényt szeretnék írni. Olvastad „A pokol zsoldosait”?- P. Howard álnéven adtad ki.- Nem P. Howard, hanem Péhovard! Na, az meg az elsőregényem, 1936-ból. A Nova kiadó csak kész kézirato-kért fizetett. Ültem a Japán kávéházban, írtam a „PiszkosFred”-et vagy „A láthatatlan légió”-t, letéptem a kézirat-ból két elkészült sort, és kifizettem vele a kávémat. - Ezt nem értem.- A pincér átszaladt a Novához, ott beváltották a papír-fecniket pénzre. A pályámat egyébként Karinthy egyen-gette. Mikor Bécsben voltam, tudtom nélkül számolt be„eltűnésemről” a Pesti Naplóban.- Olvastam a nyílt levelet is, amit hozzád írt, sőt, egy íz-ben halálhíred is elterjedt…- De megnyugtatta az olvasókat, hogy Rejtő csak elrejtő-zött. Aztán hazajöttem Bécsből, s csak évek múlva me-sélték el ezt az egészet.

- És Karinthy?- Nagyon jó barátok lettünk. Összefűzött bennünket aszínpadi szerzőség, regényírás, természettudományos ér-

deklődés - engem például utazásaim során a spektrálana-lízis érdekelt. Ott voltam halálos ágyánál is, Siófokon, aVitéz Panzióban. Az utolsó pillanatig kártyáztunk… En-nek már négy éve… és most én jövök.- Ne beszélj ilyeneket!- A jávor utcai idegszanatóriumból, ahová a megfeszítettmunka, a politikai helyzet juttatott, egyenes út vezetettide, munkaszolgálatra. Ha valaha találkozol a cikkíróval,aki úgy lejáratott, hát köpd le a nevemben… a cikk utánnem sokkal kaptam meg a behívót… Elmegyek már,Jancsi, csak a Nagy Regényt, azt szeretném megírni… alegjobb művemet…

A nagy mű nem készült el. 1942. szilveszter éjszakáján,egy jevdokovói iskola romos épületében Rejtő elvesz-tette a fagy és a flekktífusz elleni harcot.

Goethe – Wanderers NachtliedCsúcsokon lebben a

csend, maga.Fenyvesek halk szava

kél tova.Dallamos játék.

Hallgatva búsul a néma madárka;megszürkült árnyak vak világa

lelkedre vár még.

Ford.: Somogyi József 10. A

´́

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeGourmand


„Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása”

Mi is a bor? A mámor, a részegség, az alkoholizmus eszköze, emberek egészségének, családokbékéjének tönkretevője? Vagy talán kulturcikk, a szép emberi élet, a gasztronómia része? Vagy

jelkép, egyházi liturgiák szereplője? Ez is, az is, amaz is. A borból nem mindegy mikor, mennyit,mihez és milyen minőségűt iszunk.

Az ételhamisítás iskolapéldája

Hamisítani tehát nem csak pénzt lehet, hanem ételt is. Ez utóbbiért még csak börtönbüntetést semosztogatnak, úgyhogy nem is járunk rosszul, ha hajlandóak vagyunk beérni a hamisítvánnyal:

időt és fáradtságot kímél meg. A hamisgulyás a külföldön is népszerű magyar fogás, a gulyás igaziponyvaváltozata: majdhogynem tökéletes másolat, csupán a hús hiányzik belőle.

Baracs Eszter 11. B

A gulyás ma már túlnőtte magát Magyarországon: mégaz a kifinomult műveltségű, kozmopolita polgár is lelke-sen emlegeti, o és u betűket cserélgetve a szóban, akinekfogalma sincs, merre bujkál kis hazánk. Ez az étel tehátigazi világsztár. Múltjának kevésbé ismert, sötét foltja,hogy voltak idők, amikor bizony nem mindenkinek telt ahozzávalókra. Ilyenkor jelentkeznek bámulatos hirtelen-séggel a jó ötletek: ilyenkor történik a hamisítás. Hogyne csak a tehetősebb családok ehessenek gulyást, megal-kották tehát a hamisgulyást, ami megtévesztően hasonlítaz eredetire, egy-két apróságtól eltekintve. Nézzük tehátközelebbről! A hamisgulyásban és a gulyásban is kivételnélkül megtalálható a hagyma, a paprika, a burgonya,esetenként a csipetke. Ami azonban a gulyás igazi „gu-lyásosságát” adja, vagyis a válogatott húsfélék, a hamis-gulyásból szép csendben eltűntek. „A marhának többféle része szükséges a jó gulyáshoz” –írja „Az ínyencmester szakácskönyve”, Magyar Elekgyűjteménye. – „Ott van elsősorban a vesepecsenyeszéle vagy lebenye, melyet népiesen pacsninak nevez-nek. … Kell még oda egyéb ízt adó is, egy kis belsőség,minő a szívegyökere, egy-két darab tőgye, s valamelyesmája, kell azután olyasmi, ami az enyvességét, kocso-

nyásságát biztosítja, amilyen a csülke, meg a pofahúsbőrkés, mócsingos részei, mert ezek nélkül vizenyőslötty válhatnék a főztünkből. Mindezeknek bele kellkerülniük a szolgafán lógó bográcsba.” Mindennek ahiánya teszi a hamisgulyást igazi hamisítvánnyá, mond-hatni a gulyás igénytelen változatává. A hagyományőrzőhúspártiak háborognak, hiszen hogyan is pótolhatná ezta megannyi csodálatosságot a krumpli és egy kis vacakhagyma, amire a húsfélék lapos, megvető tekintetet vet-nek még az üzletek polcairól is. Ne legyünk azonbanennyire szigorúak ehhez a takarékossági okokból mega-lkotott ételhez, elvégre csupán próbálkozás volt a gu-lyásebédek hangulatának fenntartására a kevésbé tehetőskonyhákban is. S valljuk be, nem sikerült rosszul: a hús-nélküli gulyás szintén nagyon ízletes tud lenni, olyannyi-ra, hogy az ember néha hajlamos elfelejteni: tulajdon-képpen nem is gulyás.A köztudat azonban könyörtelenül értéktelen utánzatnakminősíti a hamisgulyást. Kedvelt hasonlat a publiciszti-ka és a mindennapok nyelvében is. „Ez csupán hamisgu-lyás” – mondják, amikor a külsőségek mögött tökéletlen-ség, kifogásolhatóság húzódik meg, s ez igénytelenségreutalhat. Hiába, a hús már csak hús marad: pótolhatatlan;a hamisgulyás pedig hamisgulyás: élvezhető, kellemes,de mindenekelőtt hamis.

Tiffán Zsolt 9.B

Tehát: Mikor? Éjjel-nappal, mindig az ájulásig (ez az

alkoholizmus), vagy csak étkezéshez? Minden ételnekvan „bor-párja”: leveshez, halhoz fehérbort, húsételek-hez vörösbort (a jó ízlés értelmében mindig száraz

GourmandSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


vörösbort!), desszertekhez édes fehérbort fogyasszunk!A jó minőségű bornak rendkívül jó az étrendi hatása:segíti az emésztést, és további étvágyat csinál. Ezenkívül, a vörösbor bontja a vérben lévő káros koleszterint,és ezáltal gátolja a szívinfarktusok bekövetkezését,valamint méregtelenítő hatása miatt daganat-megelőzőhatása is van.Mennyit? Férfiaknak napi 3-4 dl, nőknek napi 2-3 dlfogyasztása ajánlott. Ez semmiképp sem árt, sőt, ahogyaz előbbiekben írtam: egészséges. Nem szabad úgy,ahogy egy kocsmafalra írták: „Bort inni csak mértékkelés tartózkodóan szabad. Mérték a vödör, tartózkodás azasztal alatt.”Milyen minőséget? A jó bor készítése rengeteg áldozat-tal jár: eszközben, munkában, terméskorlátozásban.Ezért az igazán jó bor nem olcsó. A jó minőségű borrendszeres fogyasztását csak a polgári társadalmak anya-gilag rendezett tagjai engedhetik meg maguknak. A sze-génység, a nyomor melegágya az alkoholizmusnak, azigénytelenségnek: „mindegy, hogy mit iszunk, csak ká-bítson” – hangzik a ponyvába illő felszólítás. Az ilyenigényeket kielégítő olcsó, pár száz forintos tablettás bor-nak - bár az íze hasonló - a szőlőhöz és a borhoz igazából

semmi köze sincs: többnyire cukorból, vízből és savak-ból készül, és még egészségre ártalmas anyagokat istesznek bele. A magyar társadalom egy jelentős része azelmúlt fél évszázadban ilyen szempontból is nagyonmélyre süllyedt: ezeknek a „tablettás - kannás” italoknakrengeteg a halálos áldozata. Mi azonban közeledjünk a borhoz másként: olyan szel-lemben, ahogy Hamvas Béla megírta „A bor filozófiája”c. könyvében (amelynek elolvasását mindenkinek aján-lom). Ízelítőül és befejezésül egy gondolat a könyvből:„Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása”.

Zacskós életünk

Napjainkban az instant ételek behálózzák életünket. Instant kávék, kakaók, levesek, tészták…Amikhez elég egy kis forró víz, és máris kész az ebéd. A gondos kezek által válogatott legjobb

kávészemeknek köszönhetően finomabb, mintha kávézóban inná a kávét! – hirdetik mindenhol azinstant kávék gyártói. Na jó, de vajon mennyi kávét láttak azok a zacskók? Miből készülhetnek azautomaták finom italai és a zacskós kaják? Mióta mérgezzük magunkat?

Szentiványi Judit 10. A

Pár perc munka, és asztalodon gőzölög a gulyás, mégegy reklámblokknyi idő, és tálalhatod a nagyi-féle(?)császármorzsát is. A csodát egy Maggi nevű kémikusnakköszönhetjük, aki 1862-ben először kevert laboratóriu-mában instant ebédet. A háziasszonyok felszabadítójá-nak útját Knorr és Oetker is követte, akik szintén azondolgoztak, hogy a robotoló munkásokat minél hamarabbelkészíthető étkekkel lakassák jól.E500, E150d, E601, E300 és hasonló E-fedőnevű társa-ikról minden zacskós étel hátulján olvashatunk. Az újsá-

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeVágatlan


Ponyva, gengsztervérrel írva

Mielőtt Quentin Tarantino celluloidba álmodta életművének és a 90-es éveknek legnagyobb film-jét, maga is átlapozta a filmes szakirodalmat, kockáról kockára flash-elt végig számtalan mozi

ponyvát, hogy aztán három olyan veterán sztorit találjon, amelyekből képes (nem megszokott módon)filmsikert csiholni. A három szituáció mindenkinek ismerős: a gengszter, akinek szórakoztatnia kella nagyfőnök feleségét, de nem érhet hozzá; a bokszoló, aki nem huppan padlóra a megbeszélt menet-ben, ezért kénytelen cseppet sem elegánsan távozni, (persze egy raklap pénzzel a kezében); és végüla pitiáner Bonnie és Clyde, akik egy lestrapált gyorséttermet is alig tudnak kirámolni.

Tóth Róbert 12. C

Három történet (Vincent Vega és Marcellus Wallace fele-sége, Az aranyóra, A Bonnie-helyzet). Na és? Gondol-nánk mi, ha nem láttuk volna a filmet. De aki látta, vajonmit von le belőle? Sok jelzőt hallottam a filmről, ame-lyek általában laikus hozzászólások voltak, s tízből ki-lenc azt mondta a filmre, hogy kihagyhatatlan, mesteri,egyszer mindenkinek meg kell néznie. De miért ez a lel-kesedés? Csakis azért, mert tetszhetett neki egy abszurdjelenet, amelyben szétlövik a koma fejét. Na de egy fejszétlövéséről érdemes egyáltalán filmet csinálni? Arrólnem. De a Ponyvaregény nem (egészen) erről szól. A túl-

zó többség azt várja, hogy mikor állítja meg valaki a töl-tényeket, mint Neo… vagy effélék. Elárulom: ebben afilmben nem érdemes ilyesfajta képeffektusokra várni. APulp fiction eredetisége abban rejlik, hogy nehéz „mint”-eket találni, hogy bármely filmmel is összehasonlíthas-suk; bár a három rész alapsztorija ismerős lehet akárki-nek. Mégis más.Szerkezetét tekintve, a három alapötlet történeteinek je-lenetei nem eredeti sorrendben következnek, alaposanössze vannak keverve. Ráadásul a film a sztori közepé-vel kezdődik, és a végén ugyanoda ér vissza. Meglepő anéző számára, amikor John Travolta már a film elejénmeghal, és hoppá, két jelenettel arrébb már Uma Thur-

gok és a híradók tele vannak az olyan hírekkel, melyekóva intenek ezektől az ételektől. Sokan már nagyítóvaljárnak vásárolni, hogy megtudják, mit fognak megenni,a francia krémlevesben pedig egy bérgyilkost látnak, akitmi fizettünk ki. És nem is járnak annyira messze azigazságtól! Hiszen ezek az E-tartalmú étkek fej- és hát-fájást, szaporodási- és tanulási nehézségeket, valamintállatkísérletek során nagyobb adagban görcsöket váltot-tak ki, és csökkentették a fehérvérsejt számát. Mivel azélelmiszer állagát, színét, ízét és illatát laboratóriumokboszorkánykonyháiban keverik, az ételek természetesállapotát egyre kevésbé értékeled. (Bizonyított, hogy amai tizenévesek ízlelése átalakult, a hagyományos ételekaromáját gyengének érzik.) Könnyen túleheted magadbelőlük, természetes anyagok híján szervezeted pedigtovább éhezik. Bár tized, néha csak tízezred milligramm-nyi mennyiségben használják őket, veszélyük az, hogyfelhalmozódnak. Ha elérik a szervezetben a kritikusszintet, egészségkárosodást okoznak. Ezért nincs is értel-me pontos határértéküket megállapítani.

Egyelőre a magyar élelmiszer-biztonsági és fogyasztó-védelmi szabályok sokkal szigorúbbak, mint a nyugat-európaiak. Míg itthon nagyjából háromszáz engedélye-zett adalékanyag van, az EU-ban mintegy kétszer ennyi.A hazai előírások ellenére azonban ezek egy része, im-port termékekben jelen van a hazai piacon. A félkész, instant porok kedvelt anyaga az emulgeáló-szer. Ez egy olyan varázspor, ami lehetővé teszi, hogy azamúgy nem vegyíthető (víz és zsír) anyagokat összeke-verjék, és állagukat stabilizálják. Általuk a kenyér pu-hább, a kalács omlósabb, a krém pépesebb. Hatásuk nemismert, azonban egyesek a bélbetegségek és allergiákegyik kulcsszereplőjének tartják.A szakemberek óvatosságra intenek. Mielőtt vásárolsz,mindig nézd meg a címke másik oldalát! Mit sóznak ráda gombás spagetti-szószban, vagy a diabetikus, tartósító-szerrel megdobott fekete kenyérben. Még egy hasznosinformáció: az élelmiszerhez felhasznált anyagokatmennyiségi sorrendben tüntetik fel! Jó étvágyat!

VágatlanSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


mannal rázza a platzon. Tarantino mester zseniálisan ját-szik az idő- és történeti síkokkal. Tehát elvileg a filmvégét már ismerjük, pedig még végig sem néztük. A film abszurd jelenetei a krimi műfaj parodizálásának,a filmes közhelyek iránti gúnynak az érzését keltik. Mind-ezért a film humora okolható (ha okolható). A bérgyilko-sok úgy indulnak munkába, akár egy hétköznapi ember.A nyomeltüntető hullaspecialista (Harvey Keitel) istermészetesnek veszi munkáját, precízen végzi el afeladatokat, akár egy építész. A film tele van halot-takkal és drámai helyzetekkel, amelyeket a humortompít. Sőt, annyira megragadó párbeszédek és mo-nológok hangzanak el, hogy már-már megkedveljük agengsztervilág szereplőit, akikben látszólag semmiérték sem rejlik. Vádolják a rendezőt a film, illetve filmjei agresszivi-tása miatt. A film erőszakossága, obszcén szövegei azigénytelenség köpenyét rántanák a filmre, azonbanezek csupán eszközök arra,hogy a mű sugalljon valamit.Azzal, hogy Q. T. nem hasz-nálja a hollywoodi sablont,és mellőzi a romantikát, igazironikusan, de jól példázza avilágon eluralkodó erőszakot. Annak az életformájában,akinek nem bűn többé agyilkolás, eluralkodik azerőszak. A film története azerőszak öngerjesztő mechanizmusán nyugszik. Az erő-szak erőszakot szül, amely végtelen kört alkot. Nagykérdés a filmben a véletlen szerepe, illetve a(z) (isteni)jel észrevételének fontossága. Jules-szel (Samuel L.Jackson) csoda történik; kap egy jelet (öt pisztolygolyókerülte ki). Az esetet az isteni gondviselésnek tulajdonít-ja: ez az erőszakláncból való kilépés alkalma… Csupána „nagy” véletlen osztja úgy a lapokat, hogy egy nemvárt helyzetben rábukkanjon a maffiafőnök (VingRhames) az őt átverő bokszolóra (Bruce Willis). Ismétegy véletlen folytán mindketten két perverz homokoscsapdájába esnek. Miután Willis kihámozza magát a ke-lepcéből, a rá vadászó nagyfőnököt is kisegíti. Butch(Bruce W.) is kiszáll az erőszakfolyamatból. A Ponyvaregény stílusa egyedi, ugyanis a kamera a ké-nyes helyzeteket is szemtől szembe mutatja, s ezek meg-

döbbentően hatnak. Minden részben más a főszereplő. Amoziremek sikerének egyik tétele, hogy kisebb szerepe-ket is elismert színészek alakítanak: Christopher Walken(Koons kapitány), Tim Roth és Amanda Plummer (a bal-fék étteremfosztogatók). Sőt, a film karmestere, QuentinTarantino is beszáll egy mellékszerep alakításába (Jim-mie).

A Ponyvaregénymáig emészthe-tetlen maradhatsokak számára,azonban kétségsem férhet hozzá, hogy a 90-esévek (egyik) leg-nagyobb filmjeként ismerjük (1994-ben készült, de 1995-ben került a magyarországi mozik vásznaira); egyedi stí-lusával és kiváló szereposztásával méltóan nyert el szá-mos neves filmdíjat. Nézzük csak őket: Cannes-i Nem-zetközi Filmfesztivál (1994) - Arany Pálma; BAFTA-díj,Oscar-díj és Golden Globe-díj (1995) - Legjobb eredetiforgatókönyv; BAFTA-díj - Legjobb férfi mellékszere-plő: Samuel L. Jackson.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeVágatlan


Tar 20,16

Az igaz ember járta ösvényt mindkét oldalról szegélyezi az önző emberek igazságtalansága és a go-noszok zsarnoksága. Áldott legyen az, ki az irgalmasság és a jóakarat nevében átvezeti a gyön-

géket a sötétség völgyén, mert ő valóban testvérének őrizője és az elveszett gyermekek meglelője. Énpedig lesújtok majd terád hatalmas bosszúval és rettentő haraggal és amazokra is, akik testvéreimármányos elpusztítására törnek. És majd megtudjátok, hogy az én nevem az Úr, amikor szörnyűbosszúm lesújt rátok!

Bilja

A fenti idézet nem a Bibliából való, csupán egy ponyva-regényből. Pontos helye nem Ez 25,17, mint azt sokanhiszik, hanem Tar 20,16. Ez az idézet ugyanis Tarantinokönyvéből, Quentin Tarantino zseniális forgatókönyvé-ből származik. (Bár valójában ez is átvétel egy mégmásikabb filmből, de most nem ez a lényeg.) A forgató-könyv maga is ponyvaregény,méghozzá a legjobb fajtából. Ahozzávalók a szokásosak: egyminiatűr maffia saját kis belü-gyekkel, csalás, heroin, vérgő-zös leszámolások – lehet ezt azirónia határáig feszíteni?Tarantino mindent túlzásbavitt, de mesterien tette. A geng-szterek indiszkrétek, pletyká-sak és érzéketlenek, piercing-ből 18 van, a heroint túladagol-ják, a dédapa órájáért generációk szenvednek, a táncver-senyt Travolta kövéren is megnyeri. A rendező mindenkrimis klisét felhasznált és az összeset felnagyította, el-torzította, megnézegette és eldobta a nézők kacajai és –főként – meghökkenései közepette. Ráadásul teletűzdel-te filmjét más, korábbi tömegtermékekre (elsősorbanfilmekre, de könyvekre, hamburger-, cigaretta-, sőt méggabonapehely-márkákra is) történő utalásokkal.De nem, a Ponyvaregény nem paródia – vagy ha az is,semmiképp sem fogható semmihez, ami manapság afilmpiacon paródia néven kering. Sokkal inkább egyönálló, jól megírt és összerakott, saját mű, ami mesterienjátszik a tradícióval. És még annyi minden mással, amimiatt 1994-es megjelenésekor felpezsdítette (és kiontot-ta) a vért Hollywood ereiben.

Tarantino úgy zsonglőrködik a filmes eszközökkel, mintaki tudja: bármit megtehet. Nem számít, hogy felborul azidő, sem a váratlan vágások és a seregnyi szokatlan kam-eraállás. Nem is fukarkodott hát az újszerűséggel. Ennekhála, kis túlzással kimondható, hogy az amerikai krimikimmár tizenhárom éve a Ponyvaregény újításaiból élnek.Bár a rendező legtöbb ötletét mára banálissá koptatták,az összhatás mégis felülmúlhatatlan, mindeddig legaláb-

bis senkinek sem sikerült eb-ben a műfajban túlszárnyalnia.Bár volt olyan produkció is,amelynek nem is ez volt a cél-ja. A Ponyvaregény tömegkul-turális termék lett, valóságosikon. A rá tett utalások megta-lálhatók a Simpson család, azAnimánia, a Maffiózók és aLost epizódjai közt, a SpaceJam-ben, egy T-Mobile - rek-lámban és számos videojáték-

ban, hogy csak a legpopulárisabbakról essen szó. Főcím-zenéje, amit a Taxiban újra felhasználtak, a legkedvel-tebb csengőhangok egyike, sikerültebb mondataibólszállóigék lettek, és kultikussá kikiáltott tárgyai köréösszeesküvés-elméleteket szőtt a rajongók túlszínezettképzelete.Így, a tizenhárom év rárakódott dicsfénytől elnehezülve,minden filmnek nehéz lehet. Kultusza van. Aki előszörlátja, előítéletek tömegeivel nézi meg, és senki semmondhat róla véleményt pártatlanul. (Én sem teszem.)Egy azonban biztosnak látszik: a Ponyvaregény olyanalapművé küzdötte fel magát, melynek ismerete nélküllehetetlen kiigazodni a ma már megkerülhetetlen populá-ris, vagy ha úgy tetszik, ponyvakultúrában.

KönyveloSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


´́

Alvilági kavarodás Piszkos Fred módra

Az alábbiakhoz hasonlóan abszurd, kissé groteszk, de mindenek felett humoros helyzetekrőlolvashatunk Rejtő Jenő „Piszkos Fred a kapitány” című könyvében.

Pártos Kitti 11. A

Amikor az ember már olyan fáradt, hogy legszívesebbencsak nézne ki a fejéből és semmi megerőltető aktivitásranem képes, olyankor kell elővenni egy Rejtő könyvet.Hogy miért? Mert ha kezedbe veszed mondjuk a „Pisz-kos Fred a kapitányt”, akkor azonnal kikapcsolódsz. Bele-merülsz Fülig Jimmy, St. Antonio főherceg, a Nagy Bi-valy, Vöröskarom és a többiek világába. Elfelejted mégazt is, hogy kint esetleg rossz az idő, hisz maga a történetdélen, a napsütötte szigetek és a tenger közelében játszó-dik Szingapurban. A történet magával ragad és csak so-dor, nincs megállás, hisz Piszkos Fred közelében mindigtörténik valami megdöbbentő és izgalmas: az egyik pil-lanatban még minden rendben, a másikban meg márálomkór pusztít a híres és nevezetes Honolulu-Star ha-jón. Persze mindez csak egy trükk, és Fülig Jimmy jóvol-

tából kis idő múlva már azegész hajó ópiumfüggő-ségben fog szenvedni. Haez nem lenne elég, halále-set is történik, de hogysemmi ne legyen annakrendje és módja szerint, ahullát többször is a vízbekell dobni, mert valahogymindig előkerül… és úgytűnik a kapitány is meg-kettőződött… vagy talánkísértet van a hajón?!

A történetben bizonyos St.Antonio főherceg szerepetcserél a jószívű, ámbár

másokban gyakran kárt tevő Fülig Jimmyvel. Na ebbőlaztán lesz minden, csak jó nem. A herceg lekerül az„alvilágba”, ahol megismerkedik a bűnözők legkülön-bözőbb alakjaival, és persze annak sajátos szabályaival.De nem kell ezt olyan komolyan venni… a Nagy Bivaly-ról is kiderül, hogy a behemót külső érző szívet takar.

A herceg még házasságot is köt, bár azt is csak azért,mert azt hiszi, hogy a pap nem igazi pap, de csalódniakell. Fülig Jimmy eközben a királyi udvar szabályaivalküszködik, naplót ír iszonyatos helyesírással, és haszno-sabbnál hasznosabb törvényeket szándékozik beiktatni.Az események megállíthatatlanul zajlanak, és mikor márúgy tűnik, hogy a hercegnek „annyi”, és Fülig Jimmynyaka körül is szorul a hurok, akkor egyszerre meg-oldódik minden. A jók megmenekülnek, és Piszkos Fred-ről is kiderül, hogy milyen szerető apa.

S ha mindez nem lenne elég, akkor megnyugtatlak, Rejtőgondoskodott a folytatásról is a „Piszkos Fred köz-belép”, és számtalan egyéb, hasonlóan humoros könyvé-vel. A Rejtő könyvek nem végződhetnek rosszul, mertazzal elvesztenék azt, amire hivatottak: a szórakoztatásképességét. Ezekben a könyvekben az a lényeg, hogynem kell hozzájuk gondolkodni. Nincsenek tele világ-megváltó gondolatokkal, de ez nem is baj, hisz nem kellmindig megváltani a világot, néha pihenni is kell egykicsit. És ezek a könyvek erre tökéletesen alkalmasak.Szórakoztatnak, kikapcsolnak, és ha csak rövid időre is,de elröpítenek a hétköznapokból egy különleges világba.Mindezt pedig igen magas fokon. Egy ponyva is lehetminőségi!

- Uram! A késemért jöttem!- Hol hagyta?-Valami matrózban.- Milyen kés volt?- Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta?- Várjunk…csak lassan….milyen volt a nyele?- Kagyló.- Hány részből?- Egy darabból készült.- Akkor nincs baj. Megvan a kés!- Hol?- A hátamban.- Köszönöm….

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeKönyvelo


Megpróbáltatások a Grand Hotelben

Mi is az a Banánoxid? Miért akarja mindenki megszerezni? Mit keres egy fiatalember pizsamá-ban, fején egy zöld lámpaernyővel egy nő szobájában? Mi történt Deckerrel? Hova tűnt

Villiersné? Miért van vesztegzár a Kis Lagondán épült Grand Hotelben? Ezekre és még sok-sokkérdésre választ kapunk, ha kezünkbe vesszük Rejtő Jenő egyik legismertebb és legmulatságosabbregényét.

Beberika Dorina 11. C

A „Vesztegzár a Grand Hotelben” című regény 1939-benjelent meg. Fellelhetőek benne a Rejtőtől már megszo-kott abszurd helyzetek szülte poénok. A legváratlanabbpillanatokban tűnik fel egy pizsamás ember, egy pincér,

egy orvos vagy akár egy bőröndbe bújtatott holttest. A történet a már említett Grand Hotelben játszódik. Azott tartózkodó vendégek nyugalmát fontos hír zavarjameg: az egyik ember bubópestises megbetegedése miatta hotel vesztegzár alá kerül három hétre. Eközben kezde-tét veszi a szigeten az esős évszak, mely tovább fokozzaa vendégek ideges hangulatát az alattomos köddel és atrópusi záporokkal. Persze a meglepetések sem váratnaksokáig magukra. Hamarosan kiderül, hogy gyilkosságtörtént az eddig oly jó hírnevű épületben. Egyre másratűnnek fel az érdekes emberek a színen és furcsa módon,mindannyian bevallják, hogy ők a tettesek. A történetegyre kuszább, a szálak keverednek. Mégis fellelhetünkaz egészben valami állandóságot. A középpontban állófiatalember, aki folyamatosan más-más ruhában mutat-kozik, és egy hölgy, akinek rejtélyes múltja egyre köze-lebb hozza őket egymáshoz. Míg a férfi rádöbben, hogybármit megtenne, csak, hogy segítsen a bajba jutott höl-gyön, megjelenik a felügyelő, aki a gyilkosság felderíté-sében segédkezik a főkapitánynak. A történet csak to-vább bonyolódik, mikor megtalálják a tőrt, amellyel agyilkosságot elkövették, és előkerül Villiersné, darabok-ra vágva egy bőröndben, és feltűnik valaki a színen, akifenyegetés árán akarja megszerezni „A banánoxid előál-lítása és alkalmazása” c. füzetet.

Mire az összes titokra fény derül, az olvasó már teljesenösszezavarodik, nem tudja hova tenni a történteket. Nemlehet tudni, ki, mikor mond igazat, és hogy ki is voltvalójában a gyilkos. Mégis mire végigolvassa, rádöbben,hogy a megoldás folyamatosan ott volt a szeme előtt,csak az a folyamatos meglepetések álarca mögé bújt.

´́

SzínleloSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


´́

Félig mese, félig valóság

Immár 18 éve töretlen a sikere Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter „A padlás”című darabjának, amelyet 2007. február 8-án iskolánk 50 szerencsés tanulója tekinthetett meg

Budapesten, a Vígszínházban.

Oláh Máté 12. B

Félig mese, félig valóság, próza és musical, egy történetég és föld között, a megszállott tudósról, más halandók-ról és szellemekről. Az elvakultan csak kutatásainak élőRádiós és Süni, a reménytelenül szerelmes fiatal lányromantikus, kedves története egy poros padlásra álmod-va. Szívet melengető, jó humorú darabként méltán nép-szerű a színházkedvelők között. Nagy sikere köszönhetőa színjátszás „öreg rókái” magabiztos alakításainak (Ba-lázs Péter, Tanai Bella, Pápai Erika, stb.), és a sikerrevágyó ifjú tehetségeknek (Kálid Artúr, Csöre Gábor,Lajos András, stb.). Igazi csemege, mondhatni klasszi-kus a modern-kortárs színművek között. Könnyed,visszafogott, konzervatív értékeket kellemes humorraltálaló alkotás. Maga a történet, mesés mivoltánál fogva,magával ragadja és előkészíti a rohanó ember lelkét aháttérben húzódó tartalom felismerésére. A kellőképpenmegpuhított néző már képes együtt érezni az évszázadokóta bolyongó szellemekkel, a szerelmes lánnyal, a gon-

doskodó anyókával. Mindezek mellett kellemes szórako-zást nyújtanak a 8. törpe, vagy a kétbalkezes nyomozókfigurái. Még a negatív szereplő sem igazán ellenszenves,karaktere csupán némi sajnálkozást és csalódottságotidéz elő a nézőben. Erőszakos világunkban érdemes né-ha megpihenni, és jó társaságban, egy jó színház jó da-rabján, szeretettel feltöltődni.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeHangár


Operett, a XIX. század technoja

Operett. Bizonyára mindenki találkozott már ezzel a műfajjal színházban, könyvekben, itt-ott. Vi-szont szinte biztos, hogy az ember nem számít arra, hogy egy „ponyva” témájú újságban is ebbe

a címszóba ütközik. Mi keresnivalója van itt az operettnek?

Horváth Andrea 12. A

Nagyon is sok, hiszen az operett egy könnyed, min-denki számára nehézség nélkül bevehető műfaj. Tágmegközelítéssel kimondhatjuk, hogy ami az irodalom-ban a ponyvaregény, az a zenében az operett. Természe-tesen ez nem jelenti azt, hogy az operett egyfajta „alja-zene” lenne, mint ahogy a ponyvaregény sem jelent fel-tétlenül minőségi megkülönböztetést az irodalomban.Híres muzsikák is születtek ebben a műfajban nagy zene-szerzőktől, elég, ha csak Jacques Offenbach vagy ifjabbJohann Strauss nevét említjük, vagy a magyarok közülKálmán Imrét, Lehár Ferencet, akik bizonyos értelem-ben a zene Rejtő Jenői.

De hogyan is alakult ki az operett? A történet a XIX.század közepén kezdődött, amikor a társadalmi és gaz-

dasági változások következtében a polgárság több pénz-hez jutott, mint korábban. Azonban ennek a társadalmirétegnek könnyedebb szó-rakozásra is volt szüksé-ge, mint amit a nagyoperanyújtani tudott. Miért, azopera és az operett nemugyanaz? - kérdezik so-kan. Kisebb koromban énsem tudtam, miben kü-lönbözik a két műfaj. Azoperett, az operával ellen-tétben, mindig vidám, atörténetnek mindig jó avége. A sok párbeszédmiatt jobban hasonlít egyszíndarabra. Az akkorib-an modern műfajnak számító operett egyre népszerűbbévált, és kijelölte az utat a tömegszórakozás későbbi for-mái, a film és a televízió felé. A zenetörténet egy lépés-sel közelebb került a könnyűzenéhez.

Angliában Sir Arthur Saymour és Sir William SchwenkGilbert operettjei vidították a közönséget és gúnyoltak kimás operetteket, valamint az angol arisztokráciát. Nagymestere volt még eme műfajnak a Párizsban élő JacquesOffenbach, akinek komikus-szatirikus darabjai köztmegtalálhatjuk az „Orfeusz az alvilágban” c. művet is.Azonban a műfaj igazi hazája Bécs. Itt alkotott Franzvon Suppé, és Oscar Straus, aki negyven operettet írt. A bécsi mesterek közé sorolhatjuk még ifjabb JohannStrausst is, aki „A denevér” és „A cigánybáró” írója. Mimagyarok is büszkélkedhetünk híres operett írókkal.Ilyen Kálmán Imre, valamint Lehár Ferenc, akinek a„Víg özvegyét” kétszer is megfilmesítették.

Elképzelhető, hogy őseink úgy tekintettek az ope-rettre, mint a mai ember a technora vagy a heavy metal-ra. Lehet, hogy száz év múlva ezekre is úgy tekintenekmajd vissza, mint mi az operettre? Akármennyire ismodernnek számított annak idején a könnyed, dallamos„tömegzene”, mégis meghódította a világot.

HangárSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Utcazene

Biztos mindannyiunkkal előfordult már, hogy az utcán vagy valamilyen téren sétálgatva élőzenérelettünk figyelmesek. De miért éppen az utcán használja ki valaki zenei adottságait? Ez függ a

helytől, az időtől és a személytől.

Rausch Barna 10. D

A hangszeres zene az emberiség sajátja, és mint olyan,már az őskortól kezdve kíséri történelmünket. Az ősem-ber rituális, vallási tevékenységeihez hozzátartoztak bi-zonyos zenei elemek. Ezen elemek megszólaltatásáratöbbnyire ütős hangszereket alkalmazott, amelyek meg-adták a szertartás ritmusát. A ritmus pedig nagyon külön-leges dolog, hiszen megmozgatja az emberi szervezetet,átprogramozza a szívműködést (ez utóbbi a révülés oka).Egyszóval táncra perdít! Az élő tánc és zene– főleg ha ezek együtt vannak jelen – mindigis nagy tömegeket mozgattak meg: példáulaz ókori Rómában is rendeztek nagyszabásúfelvonulásokat, istenek, császárok vagy had-vezérek tiszteletére. Szerencsére az ünneplésutcai formája – lehet, hogy egy kicsit átala-kulva – fennmaradt jelen társadalmunkbanis. Az utcai zenéhez hozzátartozik az utcaikoncert is. Itt nem csupán a rézfúvós ko-molyzenét játszó kamaraegyüttesekre gondo-lok, amelyek véleményem szerint előadók éshallgatók szempontjából is színvonalasab-bak, hanem a populárisabb, „keményebb”műfajú együttesekre is. Nem kell feltétlenülrock-bandákban gondolkodni, persze a mifeladatunk eldönteni, hogy számunkra azene, amit hallunk, mennyire ponyva vagyépítő jellegű.

Az utcai muzsikának nem mindig az ünnep-lés, a vigadalom a célja. Rengetegen vannakszerte a világban olyanok, akik kedvtelésből,mások viszont puszta kényszerből, utcai ze-néléssel keresik a kenyerüket. Ezek az em-berek általában egyedül, vagy ritkább esetek-ben bandákba verődve (főleg ütős, pengetőshangszereket alkalmazva) ismert vagy kevés-bé ismert dallamokat játszanak. Főleg az

ismertebb zeneművek keltik fel érdeklődésünket és kész-tetnek minket arra, hogy körbeálljuk és hallgassuk őket.

Így van ez! Az utcán sétálva nap mint nap meghalljuk adallamokat, amelyek kérve vagy kéretlenül, de hatástgyakorolnak mentális világunkra, ám a mi ízlésünktőlfügg, hogy az utcazene igényes, vagy igénytelen, élvez-hető, vagy zavaró a számunkra. Mindezt egy régi mon-dással tudnám érzékeltetni: „Ami az egyik embernekszemét, az a másiknak kincs.”

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeHun.Lap


Giccsparádé folklór módra

Százezrek jönnek Magyarországra megcsodálni a magyar népművészet több száz éves emlékeit. Dekönnyen lehet, hogy valami olyat mutatunk nekik, ami korántsem hasonlít a régi magyar művé-

szetre! Mikor hazamennek és megmutatják az ungárise szuvenyírt, otthon csak ámulnak, hogy: na-hát ezek a magyarok már száz éve műanyagtányérból eszik a guláscht!

János Kamilla 8. A

Rengeteg giccs van körülöttünk, különösen a turistákáltal felkapott helyeken, hiszen ők a giccskedvelő publi-kum. Ők mindent bevesznek, mindent megvesznek. Ámvan olyan eset, amelyről nem könnyű eldönteni, hogygiccsnek készült-e vagy csak annak sikerült. Egy rajon-gót sem szeretnék megsérteni, de nem kell kilépni az or-

szágból ahhoz, hogy olyan „zenekarokat” találjunk,amelyek a népzene ponyva-diszkó formátumát űzik. Ittazokra a magyar együttesekre gondolok, amelyek egysz-erűen a népi giccsgyártó hadműveletet alkalmazzák. Ezabból áll, hogy például az „Érik a szőlő”t elektromoshangszerekkel és dobbal, vagy rosszabb esetben dobgép-pel próbálják lefordítani a külföld számára. A népzenei giccsgyártás másik esete, amikor csupán egyoka van a szerzőnek arra, hogy kiadjon egy lemezt, ezpedig a pénzszerzés. Sajnos sikerült létrehozniuk egyolyan réteget az emberekből, amely elhitte saját magáról,hogy ilyen zenére van szüksége. Ez a réteg az, amelyképes akár 3-4 ezer forintot kiadni „Csocsesz” „Csaklóvé legyen” című albumára.„Miért nem ír tömegdalokat?” kérdezték egyszer Kodály-

tól. Állítólag ezt vála-szolta: „Tömegdalo-kat éppúgy nem lehetírni, mint közmondá-sokat.” Ezért ő csakdalokat írt, amelyekkésőbb váltak tömeg-dalokká, és ez messzenem sorolható a giccs-gyártáshoz. Ez termé-szetes eljárás, arrólnem is beszélve, hogyígy a néphez az ere-deti népzene jutott el.De a nép érdekei nem azt kívánják, hogy a Balaton-parttele legyen kulacsos Rugó-Jancsikkal, tarkán hímzettkalocsai párnákkal, amelyeknek mellesleg semmi köze arégi népi hímzéshez. Persze az sem megoldás, hogypálinkás üvegünket egy pártás lánnyá kialakított dugóvalzárjuk le. Az sem tartozik a népiséghez, hogy népdalokatdúdolunk a zuhany alatt és borotválkozás közben, vagymatyóbabát lógatunk autónk visszapillantójára. Az effélegiccseknek megszámlálhatatlan fajtája létezik, méghoz-zá a közvetlen környezetünkben. Kirakodóvásárokbantalálkozhatunk hűtőmágnesen mosolygó műanyagKukorica Jánosokkal, és gyöngyökből szőtt kalocsaibabákkal. De természetesen a mohácsi busójárást reklá-mozó több színben kapható baseballsapka sem maradhatki a sorból. A tányérfestés nem mindenkinek az erőssége,de a kevésbé ügyesek is megpróbálják eladni a kalota-szegi táncoló párt ábrázoló dísztárgyat, körben nagy pi-ros rózsákkal. Mint a télűzés eszközét, a kereplőt is felkellett turbózni egy kis neonzöld növénymintával, és egykis rózsaszín tulipánnal.Tehát igyekezzünk ezeket mellőzni életünkből, és nyitottszemmel járkálni az üzletekben, nehogy a giccsgyártókcsapdájába keveredjünk, mert onnan csak az tud kievic-kélni, aki erősen kitart a saját művészete mellett!

Eset-lesSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


„S mégis lám Ti vagytok a fiatalok!”/Ady Endre: A tűz márciusa/

Január 17-én este hat órától a Keresztény Értelmiségi Fórum Simon Aladár budapesti színművész„Itt élned, halnod kell” című felolvasóestjének adott otthont, mely nem kisebb célt tűzött ki maga

elé, mint hogy Latinovits emlékének megidézésével, Kölcsey Ferenctől Márai Sándorig csokorbaválogassa a hazafias magyar líra legszebb gyöngyszemeit. (Csokorba a gyöngyszemeket, igen kedvesolvasók, ez a hónap képzavara volt.)

Áldozó Krisztián (2006)

Nagyapám szokta volt mondani, hogy amiben bors van,az alaptermészeténél fogva rossz nem lehet. Hason-lóképpen vagyok én Latinovits Zoltán-nal. Azt a műsort, amiben őszerepelt, vagy ami felidézihagyatékát, elrontani különművészet. Természetesen ez azelőny megannyi buktatót is rejtmagában, de Simon Aladár többmint húsz éves előadói rutinjávala verstolmácsolás Colin Mcrae-jeként szlalomozott az utókoráltal stilisztikai credo-vá emelt„manírok” határa előtt. Ezekkel azerényekkel mind felruházhatjuk aműsort, s ami még hozzáfűznivalóakad, az mit sem von le Simon úrművészi teljesítményéből, mint-hogy azért sem hibáztatható, amiértelőadóestjén a foglalt helyek fog-híjassága egy jobb sorsra érdemesamatőr bokszoló dentális szűréséneklehangoló eredményét mutatta, sazért sem, amiért egy középiskolában, egy elsősorban afiatalságnak címzett produkció nézőinek átlagéletkora azötven éves osztálytalálkozók korfájával párhuzambaállítható képet vetített elénk. De ne lovaljuk bele magunkat értékítéletek felállításába,inkább mazsolázzunk 133 év – Kölcsey: Hymnus, 1823;Márai: Mennyből az angyal, 1956 (a szerk.) - lírai svéd-asztaláról. Az est talán egyetlen kritizálható pontja amár-már befogadhatatlan mennyiségű versanyag volt.Dömpingnek nevezhető vox humana keltette érett,érzelmeket és gondolatokat keltő, kisugárzó verssorok

orgiája. Egy bibliográfiai bacchanália, amelyben a mű-vek lecsengését szinte erőszakkal kell elcsendesíteniemagában az embernek ahhoz, hogy nehogy csorbítsa a

következő alkotás nyitányát. (Inconcreto: Endrém légy szíveshalkulj el, most már rég Attilabeszél.) A lassan kiégő – Gyuri bá-csi, tessék lesben állni! (a szerk.) -jobb elülső mennyezeti lámpamegilletődött remegése jelenítet-te meg leginkább azt a pulzációt,ami végighatotta a bő egy órásprodukciót. A műsor végén Szí-nes Fehér/Feketékkel megpa-kolva toppantam az előadó-művész elé, hogy feltegyemneki a fent említett okokbólkissé kínos, de számomrafontos kér(d)ést: „Mit üzennea gimnázium tanulóinak?”.Tehát üzenet haza: „Azt üze-nem nekik, hogy szeressékaz irodalmat! Ne csak, mintiskolai tárgyat. Ne restellje-

nek időt szánni rá, hogy elmélyüljenek bármelyik-ben milliónyi szeglete közül! Fedezzék fel a saját hang-juk hordozóját!” Továbbá a színművész úr kitért még azegészséges nemzeti érzés – szó szerint - életbevágóságá-ra, s a nacionalizmustól történő elkülönítésének fontos-ságára. Az előbbire mindannyiunknak nagy szükségevan, nem másért, egymásért. Summázva, az előadó se-gítségével sikerült derekasan megülni a költészet napjá-nak előestéjét.Hát mi ehhez képest a Mónika-show 1217. része, kéremszépen? Nekünk Mohács kell! Persze tudom maradyvok…

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeEset-les


Imádság hóért

A z idei tél nem sok havat hozott. Sebaj, gondolhattuk, legalább mentesültünk a hólapátolás alól,de mi lesz a síelőkkel? Efféle szorongásokkal vártuk az idei tábort, amely január 19. és 28.

között került megrendezésre.

Molnár Emese 7. A

Az indulásunk igen vidámra sikeredett, bár esett az eső,és a síléceket sem sikerült elsőre bepakolnunk a buszba,de a Laudate kórus búcsúztatott minket, és ez jókedvrederített mindenkit. Az út nagyon hosszú volt, 22 óra,mivel ezúttal Franciaországba mentünk. Kissé lehango-lónak találtuk az út melletti zöld mezőket. Szombat esteérkeztünk Superdévoluyba. A szállásunk első érdekessé-gével útban a lift felé találkoztunk, amikor is vikingsisa-kos emberkék rohantak el mellettünk ordítva. Vasárnap egy különleges, francia-magyar misén vettünkrészt, amit Sixtus atya mutatott be egy kedves franciapappal együtt. No, itt imádkoztunk egy kis fehér égiáldásért. Az első két napon igen barátságtalan volt az idő,

egy pihényi hó sem esett, és a hóágyúk zajától zsongófejjel síeltünk, mindössze két pályán. A harmadik napreggelén azonban nagy öröm ért bennünket: már korareggel hótakaró borította a tájat. Egész nap esett, és újpályákat is megnyitottak, mi több, a nap is kisütött.Imádságunk meghallgatásra talált. Délután a szállásonismét különös jelenséggel találkoztunk: néhány barátsá-gos francia egy asztalt körbeülve kártyázott a liftben éslelkesen invitálta be az arra járókat, akik viszont így csakaz asztal tetejére fértek be.

A tanáraink által szervezett búcsúvacsorát a közeli pizzé-riában költöttük el remek hangulatban. Szerencsésen, ésegy tanuló kivételével sérülés nélkül tértünk haza, bárléceink talpa megsínylette a hosszú hóhiányt.

Eset-lesSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Ha Gárdonyi Géza és Fekete István találkozott volna…… akkor valószínűleg jót beszélgettek volna egymással. De itt most nem a két íróról van szó, hanemkét cserkész-rajról, akik februárban együtt töltöttek egy hétvégét Pakson, hogy kellőképpen felké-szülhessenek „kamaszkoruk legnagyobb élményére”, a 2007-es angliai dzsemborira.

Beberika Dorina 11. C

Mielőtt bárki is félreértené ezt a pár sort, utazzunk visszaegy évvel korábbra, 2006. áprilisának első hétvégéjére.A helyszín nem más, mint Magyarország „szíve”, Buda-

pest. A létszám kb. 600 fő. Folyik a válogatás. Tesztek,játékok és kevés alvás. A tét nagy: a 21. cserkész világ-találkozón való részvétel a magyar kontingens tagjaként. És ezzel vissza is tértünk 2007-be. Február 2-4-ig tartotta 3. felkészítő hétvégénk. Ez volt az első, amelyen egymásik rajjal együtt készülhettünk. Pénteken este érkez-tünk meg, még nem is sejtve, hogy milyen élmények vár-nak ránk a hétvégén. Már aznap este sor került az első„meglepetés” vetélkedőre. A kérdések nehézsége az időteltével folyamatosan fokozódott, de a kedvünk nemcsökkent, s a játék végére a tetőfokára hágott. A győzte-sek igen különös ajándékot kaptak. A fiúk az őrs minde-gyik tagját háromszor feldobták a magasba.

Szombaton vezetőink az egész napunkat percről percrebetáblázták. Ennek ellenére csatákra is jutott idő. A kétraj összemérhette erejét cserkészpárbajban és csatakiál-tásban. Ám voltak más érdekes és szórakoztató progra-mok is. Különböző előadásokat hallgattunk, megtanul-hattuk a táncunk koreográfiáját, amit majd Angliában iselőadunk. Volt egy forgószínpad, amelyen különböző

állomásokon vártak minket a világ vallásait bemutatók,illetve az olyan vezetők, akik arra a rövidke időre franci-ává, angollá ill. németté váltak, hogy így is segítsék afelkészülésünket. Elég gyorsan telt az idő, így észre sevettük, és máris az esti szentmisén voltunk a templom-ban. Utána újabb „meglepetés” várt ránk. Éjszakai szám-háború a „közeli” erdőben. Gárdonyi Géza raj vs. FeketeIstván raj. A játékot senki nem nyerte meg, de így isremek mulatságot nyújtott mindenki számára és kel-lőképpen fárasztó volt ahhoz, hogy ismét jót aludjunk.Vasárnap újabb előadások vártak ránk, majd nem sokkalegy óra után már csak tízen voltunk a paksi szálláson.Lassan a megmaradt pár ember is kezébe vette vándor-botját, és megkezdte útját haza, a szülői ház irányába.

Ám ezzel a hétvégével nem ért véget a folyamat, mely-nek végén várnak ránk a sátraink kinn, Anglia zöld

füvén. Addig még vissza van két felkészítő hétvége ésegy előtábor. Ám van, akinek ez az út még tele vangöröngyökkel. Ugyanis ez a tábor nem mondható olcsó-nak. Nekünk kell összegyűjtenünk egy bizonyos össze-get, hogy kiutazhassunk. Iskolánkból tízen veszünk résztezen a táboron. Ám van, akit még nagy összegek válasz-tanak el az álmuk megvalósulásától. Így most arra kérlektiteket, akik ismernek olyan embereket, akik szívesen tá-mogatnák ezt a jó ügyet, szóljon nekem! Előre is köszön-jük a segítséget!

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeEset-les


Bálint-nap, kicsit másképp

Afebruár 14-ét sajnos kevesen mondjuk Bálint-napnak, mert egy Európából importált, majdamerikanizálva visszaküldött szokás, Valentin-nappá igyekszik azt alakítani. Ilyenkor mindenki

csak a szerelemre gondol, és hatalmas, giccsesen piros léggömbökkel mászkál. De ki gondol arra,hogy milyen sok örömet tudunk szerezni ezen a napon egy-két segítséget igénylő diáknak?

Keresztelő

Március 7-én délután 16 órakor került sor iskolánkban az egykori 80-as terem (Biológia előadó)Horváth Olivér Adolf névre való avatására, keresztelőjére.

János Kamilla 8. A

Az Úrnak 2007. esztendejében, Böjtelő havának 14. nap-ján elindult valami. Egy különleges műsor, amely renge-teg velünk egykorú diáknak segített. Egy bizonyos jóté-konysági est, amelynek bevételét az Éltes MátyásÁltalános- és Szakiskola „Bálint Alapítványa” kapta meg.

Ezen a napon, iskolánk díszterme tele volt kíváncsi né-zőkkel, akik végighallgathatták a Laudate kórus leg-

szebb műveit, Nagy Ernő tanár úr vezényletével, ésmegcsodálhatták a Tuár együttest is. Az iskola néptánc-és népzene együttese, a Zengető, Bergics Lajos tanár úrvezetésével, megmutatta, hogy mit tud. Fellépett még aMagura táncegyüttes is, Várszegi Csaba tanár úr vezeté-sével. De nem csak „hazai” előadók voltak, hanem ittvoltak a Mecsek tánc- és népzene együttes tagjai is, akiknagyon látványos produkcióval készültek. Továbbá lát-hattuk Sturcz László oboaművészt is. No és a lényeg!Sehol egy szív alakú lufi!

Páva Márk 12. A

A keresztelőn Bergics Balázs 11. A osztá-lyos tanuló Szabó Lőrinc versét szavalta el.Majd két öregdiák emlékezett meg egykoritanáráról. Dr. Páva István emberi és pedagó-giai szempontból jellemezte Olivér bácsit,Dr. Kevei Balázs pedig a tudós és botanikus

oldalát emelte ki ennek a sokszínű egyéniségnek. Az em-lékező sorok után Sixtus atya megáldotta a termet, igaz-

gató úr pedig agapéra invitálta az összegyűl-teket. Ez a teremavatás méltó emléket állítegy olya személyiségnek, aki már életébenpélda és legenda volt.

SportszeletSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Bandák táncából életstílus

Ahip-hop igen sokrétű, különböző irányzatokkal, modern, dinamikus, újszerű mozgáskultúrávalrendelkező tánc, amely mindig lépést tart a legmodernebb és az éppen slágerlistás zenei stílu-

sokkal is.

„Hack the Sack”

Azaz rugdossuk a babbal töltött zoknit! Kíváncsi lennék rá, hogy mindezek után kinekvan fogalma arról, hogy milyen sportágról szeretnék írni ebben a cikkben. Gondolom,

az sem segít, ha azt mondom: „footbag”.

Illés Gabriella 10. C

Az 1960-as évek végétől Bronxból, New York egyiknegyedéből indult fejlődésnek a fe-kete kultúra kreativitására támasz-kodva. A szabadság érzését adták átegymásnak az önfeledten táncolófiatalok. A bandák által így elindultegyfajta „harc”, versengés, hogy kia tehetségesebb táncos vagy táncoscsapat, aminek következtében akoreográfiák egyre színesebbé vál-tak. Az 1980-as években, főként atávközlési rendszerek és hanghor-dozók elterjedésének következté-ben, a világ szinte minden pontjára eljutott. A hip-hop

egy gyűjtőfogalom, ami 4 részből tevődik össze: break &electric boogie, mc & dj, graffiti, b-boy & b-girl. Ezek azalapjai a hip-hop kultúrának, ami azóta további irányza-

tokkal bővült. Mára már életstílussánőtte ki magát, és ez a fiataloknakegyfajta hovatartozását is jelzi.Világversenyeket is rendeznek belő-le a föld legkülönbözőbb pontjain.Az élet számos területein megvan-nak a sajátos jellemzői: öltözködés-ben, zenében, viselkedésben, be-szédben. A mai fiatalok nagyongyakran találkoznak a hip-hoppal amédiákon keresztül táncos tehetség-kutató műsorok, videoklippek, kon-

certek, és egyéb táncos megmozdulások formájában.

Ottó Dániel 9. E

A footbag, amely az 1970-es években indult világhódítóútjára, tulajdonképpen nem más, mint egy kicsi, focilab-da alakú babzsák, amelyet olyan technikákkal kell rug-dosni, hogy az ne essen le a földre. Nem más ez, mint adekázás ponyvája. A „Hack the sack” ennek csoportosváltozata. A játék története persze sokkal régebbre nyú-lik vissza, mint azt sokan gondolnák. Hasonló játékot ját-szottak az amerikai bennszülöttek, az inkák, és a kínaiakis. Kevesen tudják, de Mike Marshallnak, a tulajdonkép-peni alapítónak is egy amerikai bennszülött mutatta megelőször ezt az elfoglaltságot. A footbag Magyarországonis jelen van már egy ideje, igaz, hogy kb. 30 fő űzi eztaktívan az egész országban, de ettől igen családias a

hangulat. 2006. november 11-én rendeztékmeg a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a4. Nyílt Egyetemi Footbag Bajnokságot. Ezen jómagamis részt vettem két csapattársammal (Kovács Krisztián ésVarga Péter). Beneveztünk és elkezdődött a verseny.Először az amatőr routine körök mentek le. (Másfél percalatt kell bemutatni egy koreográfiát zenére.) Ezután aprofi routine (ugyanez a séma csak 2 perces időtartam-mal), amelyet én nyertem meg. Egyébként magam és atöbbiek szerint is azért sikerült megnyernem a versenyt,mert Mozart: Kis éji zenéjével eléggé jól összehangoltprodukciót mutattam be, némi show elemmel megspé-kelve. Akit érdekelne a footbag, ajánlom figyelmébe awww.footbag.hu honlapot, ahol sok mindent megtudhaterről a fantasztikus sportról.

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeRánézésre


Átok a Grand HotelenIn memoriam Rejtő Jenő

Keserű koktél íztelen marja szánkatnéma szoknyáink nem suhognak

cipőnk tűsarka Pinokkió-orrként növekszik:fejünket minduntalan a plafonba verjük

gyöngysoraink ránk tekerednek és fojtogatnakszemünkből fényükvesztett strasszkövek hullanak

zsakettünk cafrangjai alól nyílt törés villan:lélekhúsdarab.

Horog nem tépte húsunksarló nem aratta vérünk

habos fürdő volt a jussunkgázban sohasem fürödtünk.

Hat rajtunk az átok, mi Rejtőt a sírba kergette.

Viola Bea 10. F

LyukasóraSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


Szappanopera, a filmek ponyvája

Intrikák, veszedelmes viszonyok, félrelépések, gyilkosságok, szép nők és sármos férfiak. Ez a párdolog adja a vázát a szappanoperáknak. Vajon van ezeknek a sorozatoknak használható mondani-

valójuk a csillogó felszín alatt?

Belénessy Blanka 8. A

Sokan hazamennek munka vagy iskola után, és kényel-mesen elterülnek a kedvenc karosszékükben, egy nagytál pattogatott kukoricával és kólával. Megragadják a té-vé-távirányítót, és elkezdik váltogatni a csatornákat. Azelső csatornán a Vadmacska nevű argentin sorozat megy.„Huh, de izgalmas, Évát leleplezték. Louis Mario rájött,hogy Éva nem az ő gyerekével terhes... Várjunk csak, énezt a részt már tegnap láttam. Nézzük, máshol mi megy!

Valami kulturális bla-bla, erre most nem érek rá. Jaj, dejó! A Csacska Angyal! Szegény Flor, hogy verheti a sorsilyen gonosz, megátalkodott testvérrel? Remélem, minélelőbb börtönbe zárják! Na, de most miért lett vége? Má-ris ennyi lenne az idő? Gyorsan át kell kapcsolnom, máröt perce megy a Jóban, Rosszban. Talán végre kiderül, kimérgezi a kis Magdikát? Tényleg, Barbara elmondjavégre az apjának, hogy szerelmes Elődbe?”

A szappanoperákat azért nevezhetjük a filmek ponyvájá-nak, mert gyakorlatilag nincs semmi értelmük, tanulsá-guk vagy értékes mondanivalójuk. Felmerülhet az em-berben, hogy a szappanoperák esetleg a mai világ drámái

akarnak lenni. Csak mára már más témák az érdekesek.Régebben testvérgyilkosságokról, csatákról, harcokról,vérbosszúkról írtak, ma már családok szétválásáról,veszekedésekről, véres vitákról, félrelépésekről szólnaka „drámák”. A két műfaj között az a különbség, hogy adrámák élethűen mutatják be a valós élet történéseit, ésaz ember, miután megnéz, vagy elolvas egy drámát, úgyérzi, hogy valamivel több lett általa. A szappanoperákazonban eltúlozzák, meghamisítják az élet igazi prob-lémáit, és ahelyett, hogy valami többletet adnának, mégbutítanak is. Amellett, hogy semmi értéket nem közvetí-tenek, elvonják az emberek idejét és figyelmét az igazánértékes időtöltésekről. A befolyásolható emberek nem-hogy lenézik az ilyen sorozatokat, hanem még követen-dő példának is tekintik őket. Ha valaki lát egy szép, gaz-dag nőt valamelyik argentin vagy brazil szappanoperá-ban, máris olyan akar lenni, és úgy akar élni, mint ő.Mellékes számára, hogy ez a személy nem létezik, éshogy a sorozatbeli életében hányszor csalta meg a férjét,és hányszor ölt, vagy verte meg a gyerekeit. A lényeg,hogy „boldog” lett, miután elvált, otthagyta a gyerekeit avolt férjével, akit persze teljesen kizsákmányolt. Persze,a mai „sztárok” is szinte hasonló életet élnek, mint aszappanoperák szereplői. Ők lennének a követendő pél-dák? Ez az igazi ponyva!

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeLyukasóra


Tesco vs Harrods

Megközelítette-e már valaki az áruházak világában élő két hírességet az irodalom, a ponyva ol-daláról? Nem hiszem. De sohasem késő elkezdeni. A Tesco és a Harrods. Ki ne hallott volna e

két áruház hírességről?

BeDo

De belegondolt-e már valaki abba, hogy a Tescot tekint-hetnénk a Harrods „ponyvájának” is. Mondjuk, hogyazért hozták létre az előbbit, hogy az emberek pénztárcá-jukat kímélhessék, és elérhetőbb áron hozzá tudjanakjutni a mindennapi élet szükségleteihez. Talán ez volt aterve Sir Jack Cohen-nek,amikor 1924-ben meg-alapította a Tescot. Ő 21éves volt, amikor csekélypénzösszeggel a zsebébenárulni kezdett a kelet-lon-doni piacon. Első napjaután biztos szívesen lehúz-ta volna a rolót, hiszenkeresete elég kevés volt.Ám nem adta fel, és mára már a világ szinteösszes pontján ismert a Tesco hipermarket,melynek neve T. E. Stockwell tea-szállító és azalapító neve kezdőbetűinek összeolvadásábóljött létre, hisz ez a márka először teásdobo-zokon jelent meg. Az első önkiszolgáló Tesco1948-ban jött létre St. Albansban. Mára már olyannyiraelterjedt, hogy megtalálhatjuk ezeket a hipermarketeketaz Egyesült Királyságban, Írországban, Csehországban,Lengyelországban, Szlovákiában, Törökországban, Japán-ban, Malajziában, Dél-Koreában, Thaiföldön, Kínábanés persze Magyarországon. Kis hazánkban is elterjedt,ennek köszönhetjük a sok jót és rosszat, amit tudunk,hallunk és látunk belőle. Na de térjünk rá most a Harrods-ra! A luxusüzletházelődje 1834-ben nyitotta meg kapuit, szintén Angliában,egy bizonyos Charles Henry Harrod révén. Először ve-gyeskereskedésnek indult, csak később vált üzletházzá.Ám ez már Henry fia, Charles Digby nevéhez és egy ka-tasztrófához fűződik. A fiú felvásárolta az apja boltjával

szomszédos épületeket, és 1880-ra már száz alkalmazott-ja volt. Három évvel később történt a már említett ka-tasztrófa. Egy tűzvész során az épület a földdel vált egyen-lővé. Ám nemsokára szebb és hatalmasabb épület állt ahelyén. Az üzletház kínálata azóta igen sokrétű. Lehet ottkapni, pl. jachtot vagy aligátort rendelésre, és még sajáttemetkezési vállalatuk is volt. Érdekes, hogy állítólag

Milne arról a játék mackóról mintázta a Mici-mackót, amit ott vett egy alkalommal. Amivalljuk be, a „mi” kis szerény Tesconkrólnemigen mondható el. Ellenben elmondhat-juk, hogy lehet ott akciós terméket drágábbanvenni, illetve, hogy a hipermarketben találha-

tó pékségben macskáttartottak, aki a „Tescocica” névre hallgatott.Ha jobban megnézzük,találhatunk még ehhezhasonló érdekessége-ket. Míg a Harrodsbanzongoraszó fogad, ad-dig a Tescoban az ela-dósorba került tévék és

hifitornyok hangos szava hívja fel a figyelmünket.A Harrodsban rád szólnak, hogy vedd le a hátizsákod,mert az nem illik a helyhez. Itt úgy érezheted, az elegan-cia mindennapos dolog a világban. Ezzel szemben aTesco nem mutat mást, mint amilyennek mindenkiismeri az életet, megpróbáltatásokkal teli, néhol csúnya,levakarhatatlan foltokkal.

Tehát több okunk is lehetne azt gondolni, a Tesco a Har-rods „ponyvája”. Mert amíg a Harrods a tisztaságáról, adrágaságáról és az érdekes portékáiról híres, addig aTesco egy KICSIT elmaradt elődéhez képest. Ami nemlenne nagy baj, de hát : „A legkisebb is számít, Tesco”!

Historia DomusSZÍNES FFeehhéérr/Fekete


HÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK

2007. január 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetemfelvételi tájékoztatót tartott a 12. évfolyam diákjainak adíszteremben.Január 11-én táncházat tartottunk. Január 14-én szalagmegáldó mise volt a Dzsámiban. Január 17-én a Keresztény Értelmiségi Fórumon SimonAladár előadó estje volt „Vallomások hazáról, magyar-ságról Kölcseytől Márai Sándorig” címmel.Nagy Ernő karnagy-tanár kollegánkat, a Laudate kórusvezetőjét Németh László díjjal tüntették ki Budapesten.Január 19-én ért véget az első félév.Január 19-28-ig sítábor volt a franciaországi Dévoluy-ban.Január 24-én Kávéházi Esték címmel folytatódott azirodalomkedvelők délutáni találkozója, Üveges Andreatanárnő vezetésével.Január 26-án és 27-én írásbeli felvételi volt iskolánkban.Január 30-án félévzáró konferencia volt.Február 2-án a Kodály Zoltán Gimnáziumban MegyeiOsztályéneklési Gálát rendeztek. Iskolánkat a 8. A és a10. A osztály képviselte nagy sikerrel.Február 3-án szalagavatót tartottunk. Február 6-án a 7. A osztály a Bóbita Bábszínházban a„Halász és a lelke” című darabot tekintette meg. Ezen anapon szülői értekezlet is volt.Február 7-én irodalmi felolvasóestet tartott aDominikánus Ház dísztermében a Páholy Irodalmi Kör.Február 8-án iskolánk 50 diákja a „Padlás” című musi-calt nézhette meg a Vígszínházban.Február 11-én délelőtt a Kossuth és a Katolikus Rádióegyaránt a Belvárosi templomból közvetítette a szent-misét, amelyet Dékány Sixtus atya mutatott be.Február 12-én Kárpáti Gábor vezette végig tantestüle-tünket a Világörökség most megnyíló helyszínein.Február 13-án tartottuk nevelési értekezletünket.Steiner Viktória 11. D „Rotary Díjban” részesült. Február 14-én a KÉF előadásán dr. Gesztesy Andrásplébános atya volt az előadó. Korunk kérdéseiről és azerre adható keresztény válaszokról beszélt. Ugyanezen anapon az Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola ésKollégium Bálint alapítványának műsoros estje volt adíszteremben. A jótékonysági koncerten fellépett többek

között iskolánk TUAR együttese, Laudate kórusa,Magura táncegyüttese és a Zengető együttes. Február 16-án a Református Gimnázium tornacsarno-kában Wittner Mária emlékezett a kommunista diktatúraáldozataira. A teljes 10. évfolyam meghallgatta azelőadást. Ezen a napon délután a város polgárainakbeszélt Wittner Mária iskolánkban.Február 17-én a székesegyházi plébánia iskolánkbantartotta farsangi bálját. Ugyanezen a napon Huszár Fe-renc tanár úr vezetésével 30 diákunk a Van Gogh kiállí-tást tekintette meg a Szépművészeti Múzeumban.Február 19-21-ig a nyolcadikosok szóbeli felvételijezajlott iskolánkban. Február 20-án farsangtemető bál volt a DÖK szervezé-sében. Ezzel párhuzamosan, a Pécsi Nemzeti Színházban„A francia hadnagy szeretője” című darabot nézhettékmeg az érdeklődő diákok.Február 21-én, hamvazószerdán, közös szentmisén vet-tünk részt a Bazilikában. Ugyanezen a napon indult el a„KÉP-SOR” elnevezésű program keretében a „SzentKorona Üzenete” című előadássorozat iskolánkban. Azelső előadást dr. Tóth Zoltán egyetemi professzor tartot-ta „A Szent Korona Tan” címmel.Február 22-én tanári lelki nap volt, Székely János atyairányításával.Február 23-án főapát úr névnapját tanítási szünettelünnepeltük meg.Február 26-27-én a hatodikosok felvételiztek iskolánk-ban.Február 28-án került megrendezésre az újabb „Kávéhá-zi Esték” című közös verselés.Március 1-jén Karsai György tartott előadást „Nők azEposzban” címmel az irodalom fakultációsok számára.Március 4-én, a 18.00 órai szentmise után, Böjte Csabaferences atyával volt beszélgetés a díszteremben.Március 5-én Páva Péter igazgató úr 50. születésnapjátünnepeltük.Március 6-án száz diákunk a ”A mások élete” című fil-met nézte meg az Apolló moziban.Március 7-én Horváth Adolf Olivér atyáról neveztük ela 80-as termet. Ugyanezen a napon került megrendezésrea „Szent Korona Üzenete” előadássorozat második

SZÍNES FFeehhéérr/FeketeHistoria Domus


része, amelyet Szántai Lajos tartott „A magyar királyokkoronázási szertartásai” címmel.Március 9 és 12. között Czeininger Tamás, Huber Kálmánés László Levente tanár urak vezetésével Velencében ésMilánóban járt a 11. E osztály és a 11. A osztály fele.Március 10-én tanítási szünet volt.Március 12-én tartottuk a válogatót idei Bemutatkozunkrendezvényünkre.Március 12 és 17. között Várszegi Csaba, Dékány Six-tus atya és Perlaki Mónika tanárok kíséretében Rómábanjárt a 12. B osztály.Március 14-én az iskolai ünnepséget a 11. B osztály szer-vezte Somosné Molnár Katalin tanárnő irányításával.Március 15-én a horvátországi Vörösmart illetve Szent-lászló elnevezésű magyar falvakban ünnepelte a nemzetiünnepet a 11. D osztály Hosszú Csaba, Huszár Ferenc ésÜveges Andrea tanárok kíséretében. Az ünnepségen is-

kolánk Zengető együttese is fellépett.Március 15-16-a szünet volt.Március 21-én volt a KÉF idei utolsó előadása, melyetdr. Molnár Péter tartott „Az anyagiasság súlyos ára, amodern és alkalmazott lélektan szemével” címmel.Ugyanezen a napon a „Szent Korona Üzenete” előadás-sorozat 3. részeként Pap Gábor tartott előadást „AngyaliKorona, Szent Csillag” címmel.Március 27-én fogadó óra volt.Március 29-én „Bemutatkozunk” című összművészetielőadásokat tartottak iskolánk tehetséges diákjai a dísz-teremben.Március 30-án a budapesti „Gável Testvérek” nevezetűegyüttes adott keresztény könnyűzenei koncertet a dísz-teremben, amelyet iskolánk a Pálos Baráti Körrel közös-en szervezett.

Szalagavató 2007. február 3.

´́

´́




Írók könyvesboltja7621 Pécs, Király u. 21.Telefon: (72) 534-800

Nyitvatartás:H-P 9.30-18.00Sz 9.30-13.00

Pedagógusoknak 10% kedvezmény!

Kiadja:Incipit Vita Nova Alapítvány

és a Ciszterci RendNagy Lajos Gimnáziuma

Felelős kiadó:Páva Péter

Főszerkesztő:Bartusz-Dobosi László

Diák szerkesztők:Beberika Dorina 11. CHorváth Andrea 12. A

Nagy Bianka 10. BPártos Kitti 11. A

Siptár Dávid 12. ASzentiványi Judit 10. A

Viola Beáta 10. FZalay Dorottya 10. A

Tördelőszerkesztő:Komáromi Csaba (1998)

Elérhetőség:7621 Pécs, Széchenyi tér 11.

PÁHOLY

email: [email protected]/~feherfekete

Következő lapzárta:2007. május 15.

Nyomdai munkálatok:Muzsek és társa

Nyomdaipari Kft.Pécs, Légszeszgyár út 15.

Felelős vezető:Muzsek Árpád

12-33-4

4-5

6-778

9-10

10-1112

12-1313-1414-15

16171819202122

2324

2526262727282930

31-32




´́

´́

Horváth Gáborfotográfus

Telefon: +36 30 444 77 80

Digitális és analógcsoportképek, portrék,reklámfotók kültéri és

műtermi egyaránt.

A nyuszi a húsvéti megváltás ponyvája • BartuszTerjeszkedik a „Lajos”? • Viola Bea 10. FJózsi az örök „Lajosista” • Kálmán Nóra 8. A„Nem vágyom a multik által nyújtott sikerekre!”• Petrovics Péter 12. AVendég a világ másik végéből...• Maisch Patrícia - Szabó Lilla 10. EHogy mik vannak! • Zalay Dorottya 10. AAz eltűnt csángó lány nyomában • Zalay Dorottya 10. AViszontlátás a Transz-Szibériai Expresszen• Nagy Bianka 10. BAz ember, aki viharban élt és napsütésről álmodott• Viola Bea 10. FAz ételhamisítás iskolapéldája • Baracs Eszter 11. B„Egy pohár bor, az ateizmus halálugrása” • Tiffán Zsolt 9. B Zacskós életünk • Szentiványi Judit 10. APonyva, gengsztervérrel írva • Tóth Róbert 12. CTar 20,16 • Bilja 19Alvilági kavarodás Piszkos Fred módra • Pártos Kitti 11. AMegpróbáltatások a Grand Hotelben • Beberika Dorina 11. CFélig mese, félig valóság • Oláh Máté 12. BOperett, a XIX. század technoja • Horváth Andrea 12. AUtcazene • Rausch Barna 10. DGiccsparádé folklór módra • János Kamilla 8. A„S mégis lám Ti vagytok a fiatalok!”• Áldozó Krisztián (2006)Imádság hóért • Molnár Emese 7. AHa Gárdonyi Géza és Fekete István találkozott volna…• Beberika Dorina 11. CBálint-nap, kicsit másképp • János Kamilla 8. AKeresztelő • Páva Márk 12. ABandák táncából életstílus • Illés Gabriella 10. C„Hack the Sack” • Ottó Dániel 9. EÁtok a Grand Hotelen • Viola Bea 10. FSzappanopera, a filmek ponyvája • Belénessy Blanka 8. ATesco vs Harrods • BeDoHÍREK, INFORMÁCIÓK, KÖZLEMÉNYEK

Tartalomjegyzék

Farsang 2007. február 20.

színes fehér-fekete 2007. húsvét • 13. évfolyam 51. szám

Documents