Az idei Káli Vigasságok

újdonsága, hogy a hely szel-

lemének megfelelően pince-

látogatások foglalják keret-

be az így már három napos-

ra hízott programot.

A mulatságok az idén már

pénteken elkezdődnek a

Fodorvin családi pincészet-

nél, s Gyula jófajta borait

ismerve ajánlatos lesz

visszafogni magunkat,

ha másnap délelőtt

józan fejjel szeretnénk

kezdeni a napot. Már-

pedig érdemes lesz…

Tíz órakor a Tördemic

néptáncegyüttes nyitja

a napot –

hagyományosan, így

őket aligha kell külön

bemutatni. Akit a

néptánc vonz, az ne

hagyja ki a 13 órakor

színpadra lépő marcali

Baglas Néptánc

Együt-tes műsorát se.

Az 1976-ban alakult,

arany minősítésű

marcali Baglas Népi Együttes

örökségét ápoló társulat

2002-ben az első Eurofolk

Nemzetközi Néptánc Feszti-

vál házigazdája volt és már

Európa számos országában

csillogtatta tudását.

A könnyedebb műfaj

kedvelőinek viszont a

szentbékkállai gyökerekkel

büszkélkedhető Nagy Róbert

progresszív jazz-rockot játszó

Sapphyre Project nevű

együttesét ajánljuk. Szombat

este 6 órakor lépnek

színpadra. Tavaly már őket is

bemutattuk, miként jó

ismerősként üdvözölhetjük a

szombat esti utcabálhoz

talpalávalót szolgáltató Pulzus

duó tagjait is.

Idén egyébként különösen

széles lesz zenei műfajok

skálája, a Tapolcán hangszer-

boltot működtető Sajcz Gábor

például – ő szombat délután

kettőkor lép fel – a francia

sanzonoktól, tangókon és

keringőkön át a polkákig

terjedő palettán állította össze

nemegyszer virtuóz harmoni-

ka-repertoárját.

A fénypontot viszont termé-

szetesen ezúttal is a Nemzeti

Filharmonikusok tagjaiból

alakult Grazioso kamara-

zenekar templomi koncertjei

képezik.

Virágh András Gábor (or-

gona) mellett szombaton Kiss

Alexandra Enikő (brácsa),

vasárnap pedig Pertorini

Rezső (gordonka) és Sárosi

Péter (hegedű) varázsol majd

el bennünket muzsikájával. (Itt

ajánljuk az olvasó figyelmébe

a Nemzeti Filhamonikusok

főigazgatójával készült inter-

júnkat a 3. oldalon!)

Az idei Káli Vigasságokon

azonban mégis talán leginkább

a gyerekek lesznek a közép-

pontban. Legfőképpen is

Rutkai Bori Bandájának kö-

szönhetően. Szombat délután

négykor hallhatunk majd

számokat új lemezükről, a

Sárkány Járgányról.

Ma aligha találni sokoldalúbb

művészt a (akkor még)

Magyar Iparművészeti

Egyetemen 2001-ben

végzett Rutkai Borinál.

Éppolyan zseniálisan

versel, mint fest vagy

zenél, mindegy neki,

hogy rockot, sanzont

vagy népdalt énekel, s

egyaránt szívébe talál

idősebbnek, ifjúnak

vagy óvodásnak. Ezút-

tal főleg ez utóbbi

korosztályt célozza

majd meg…

Ám a gyerekek érdek-

lődésére tartanak majd

számot a Magyar

Rádió Gyermekkórusának

tagjai is, ők szombat délben

Kodály és Bartók művekkel

lépnek színpadra.

Délután fél négykor mesejáték

is szórakoztatja majd őket és

két műsorszám közben számos

mással is múlathatják az időt

az árusok utcájában, leg-

alábbis, ha a szüleik nem

nehezülnek el a finom ebédtől

a presszó mellett vagy a

falukemencénél.

„Elnehezülésre” egyébként

még vasárnap 14 órától is

lehet majd módjuk az Istvándy

pincészetnél. ●

Szentbékkálla Községi újság www.issuu.com/szentbekkalla 2014. július

Szentbékkálla Pinceszerekkel megspékelve

Káli Vigasságok 2014.

PROGRAM

július 25. – péntek 19:00 borkóstolás (Fodor

pincészet)

július 26. – szombat 10:00 Tördemic

néptáncegyüttes

10:00 Sárvári Attila polgár-

mesteri megnyitója, dr. Sövényházi Ilona: Az

Egészségtervről

11:00 Kiállítás megnyitók 11:00 Szűrővizsgálatok, és

„Jámbor konyha”

(kultúrház) 11:45 Bográcsos ebéd

(presszó), kemencés sólet

(könyvtár), tekeverseny (presszó), főzőverseny

(paplak)

12:00 A Magyar Rádió Gyermekkórusa: Kodály

és Bartók gyermekdalok

13:00 Baglas Néptánc Együttes, Marcali

14:00 Oltárczi Ferenc: 15

évesek a helytörténeti gyűjtemények

14:00 Sajcz Gábor

harmonikázik 15:30 Hófehérke és a hét

elgyötört törpe –

gyermekelőadás 16:00 Rutkai Bori Banda:

Sárkány Járgány 17:00 Szentbékkállai Boogie-

woogie klub és a

Székesfehérvári Csillagfény táncklub

showja

18:00 Sapphyre Project jazzkoncert

18:30 A Grazioso kamara-

zenekar koncertje

(templom)

20:00 Jeszenszky István: Csend

és ének… (templom) 20:00 Utcabál a Pulzus

együttessel

Július 27. – vasárnap 09:00 Futball rangadó

(sportpálya)

10:00 A Grazioso kamara-zenekar díszhangver-

senye a szentmise után

(templom) 14:00 Nehéz Fiúk Tuba

Kvartett (Istvándy

pincészet)

Rutkai Bori nagyon ért a gyerekek nyelvén

Szentbékkálla Hírek, információk 2014. július

2

Szeptemberben lesz egy éve,

hogy uniós pályázati forrá-

sok felhasználásával elkez-

dődött Szentbékkálla eddigi

legkomolyabb közösségépítő

programja, az úgynevezett

Egészségterv. Az azóta eltelt

háromnegyed év során tíz

különböző témakörben több

mint ötven nagysikerű ren-

dezvényre került sor. A

nagyszabású eseménysor

megkoronázásaként a szer-

vezők a Káli Vigasságokra

is tartogattak programokat.

Kiadványunkban eddig is

nyomon követtük az Egész-

ségterv eseményeit. Mint dr.

Sövényházi Ilona programve-

zető tájékoztatott, az egész-

ségterv záró programjait a

Káli Vigasságokhoz időzítet-

ték. A szervezők beszámol-

nak majd a pályázati célok

maradéktalan teljesítéséről, s

a legsikeresebb programokból

most a vigasságok vendégei is

ízelítőt kaphatnak.

A projekt tavaly átfogó szű-

rővizsgálatokkal kezdődött és

most azzal is végződik: az ér-

deklődők július 26-án is pró-

bára tehetik egészségüket. A

tervezett szűréseket a Tapol-

cán működő Egészségfejlesz-

tő iroda munkatársai végzik a

kultúrházban, 10–15 óra

között.

Szűrővizsgálatok

A választékban vérnyomás és

pulzusmérés, testzsír-százalék

meghatározás kézi készülék-

kel, dohányosoknál CO kilég-

zési teszt, és kis arteriográfia

(az artériás érrendszer korá-

nak és állapotának meghatá-

rozására) szerepel.

A mérések során kapott ada-

tok s a kérdőíves kockázat-

felmérés alapján a szakembe-

rek becslést adnak a cukorbe-

tegség tíz éven belüli kialaku-

lásának valószínűségére. A

betegség elkerülésére élet-

módbeli tanácsokkal is szol-

gálnak majd.

Már csak azért sem érdemes

kihagyni a szűréseket, mert a

program résztvevői egy kár-

tyát is kapnak ajándékba. Ez-

zel hatféle mozgásprogram

közül választhatnak Tapolcán,

amelyeken nyolc alkalommal

ingyenesen vehetnek részt.

Ezt a lehetőséget a Tapolcai

irodán keresztül azután 2015.

június 30-ig még többször

igényelhetik.

Kinyit a „Jámbor-konyha”

Az egészségterv legsikere-

sebb programjai közé tarto-

zott Jámbor Szilvia egészség-

tudatos főzőiskolája. A Káli

Vigasságokon most az is be-

pillantást nyerhet az ételek

egészséges elkészítésének for-

télyaiba, aki év közben nem

vett részt a főzőiskola foglal-

kozásain, ugyanis ismét ki-

nyitja kapuit a reformkonyha,

ahol a dietetikus szakember

avatott vezetésével alkalmi

finomságok készülnek majd:

pástétomos szendvicsek, salá-

ták, és egészséges innivalók.

A kóstolóra 10-13 óra között

várják az érdeklődőket a kul-

túrház udvarán.

Boogie-woogie show

Végül, talán maguk a szerve-

zők sem gondolták, hogy a

kemény napi munka után is

milyen szorgalmasan látogat-

ják majd a jelentkezők az

Egészségterv „mozgás szek-

ciójában” meghirdetett tánc-

iskolát. A megalakult tánc-

csoport a második tanulási

ciklus befejeztével a Káli Vi-

gasságokon szombat délután

öt órától ad majd számot tu-

dásáról egy fergeteges rock

and roll show keretében a

szabadtéri színpadon. Vendé-

geink lesznek Fenyő Miki és a

Jampik-Angyalok, persze a fa-

lu lakóiból alakított tánccso-

port által megszemélyesítve.

Mellettük ezúttal is fellép

majd a korábbi falunapról már

jól ismert székesfehérvári

Csillagfény Táncklub-csoport.

A szervezők minden érdeklő-

dőt szeretettel várnak a prog-

ramokra, amelyekhez jó szó-

rakozást kívánnak. ●

HÍREK, RÖVIDEN

Számvetés

Nagy munka végére tesz pon-

tot az önkormányzat most,

hogy sikeresen lezárult az

Egészségterv. A projekt mé-

rete, az uniós pályázat rop-

pant szigorú és bonyolult ad-

minisztrációs előírásai, illetve

a pénzügyi lebonyolítás terhei

sokszorosan meghaladták az

önkormányzat feladatkörét és

lehetőségeit, ezért túlzás nél-

kül állítható, hogy csak a

munkatársak faluért érzett fe-

lelőssége, lelkesedése és éj-

szakákba nyúló áldozatos

munkája révén sikerült a job-

bára ismeretlen, új terepen

rejlő akadályokon túljutni.

S még, ha talán kívülről néz-

ve ez már bejáratott verklinek

is tűnhet, nincs ez másképp a

Káli Vigasságok esetében

sem.

Kőkeresztek felújítása

Szentbékkállát egyebek közt

több mint 150 éve itt álló kő-

keresztjei teszik különlegessé.

Ezek felújítására tavaly gyűj-

tést kezdeményezett az ön-

kormányzat. Köszönet a

nagyvonalú adományozóknak

– sok más mellett Szekeres

Bélánénak és testvérváro-

sunk, Dürnten lakóinak –,

akiknek hála, a 10 felújításra

váró kőkeresztből hármat már

sikerült rendbe hozni, a ne-

gyediken, a falu központjában

most dolgozik a restaurátor.

Az idei tervekben még a Jó-

kai út végén és a Fatér pincé-

nél álló kőkereszt felújítása

szerepel, amihez továbbra is

kérjük a település múltjának,

képének megőrzéséért tenni

vágyók szíves adományait.

Befizetni az önkormányzat

számlájára, illetve a szom-

bati koncertek után, a hely-

színen lehet. További infor-

máció: Molnár Endre és

Folke: 06-30-477-5326.

Méltó lesz a programzárás

Egészségterv a Káli Vigasságokon is

Impresszum:

Szentbékkálla önkormányzat

lapja ● Írta és szerkesztette:

Kocsis Kristóf ● Felelős ki-

adó: Sárvári Attila polgár-

mester ● 8281 Szentbékkálla,

Kossuth L. u. 11. ● telefon:

(87)487-361 ● e-mail:

onkormanyzat@szentbekkalla.hu

Kiállítások A Káli Vigasságokon szá-

mos kiállítás is várja az ér-

deklődőket.

A könyvtárban helyi kép-

zőművészeti alkotók műve-

it tekinthetik meg, a pajtá-

ban Bercsi Gábor rendez

fotókiállítást „Káli képek:

Négy évszak a Káli-

medencében és környékén

címmel. A kultúrházban

Székács Judit foltvarró tárja

a közönség elé alkotásait,

illetve Czippán István állít-

ja ki Tiszteld a múltat és él-

tesd a jövőt című gyűjte-

ményét honfoglalás kori le-

letek másolataiból. ●

A fellépést szorgalmas gyakorlás előzte meg

Szentbékkálla Helytörténet 2014. július

3

Így múlatták az időt vasárnaponként

Kuglipályák Szentbékkállán

Még a második világhábo-

rút követő néhány évben is,

amíg labdarugó pálya sem

volt a faluban, a férfiak

szinte egyedüli sportolási és

szórakozási lehetősége a

kuglizás (tekézés) volt. A

vasárnapi nagymise és az

ebéd közötti időt kitöltendő,

előfordult, hogy 2-3 pályán

is játszottak, de a délutáni

litánia helyett akár késő es-

tig is a kuglizás foglalta le az

idejüket.

A feltehetőleg legrégebbi

kuglipálya a Petőfi u. 4. szám

alatt, a Németh-féle beszálló

vendéglő udvarán készült,

ami még a második világhá-

ború után a Lakossy Jenő által

üzemeltetett kocsma idejében

is működött.

A Historia domusban feljegy-

zést olvashatunk arról, hogy

1919. március 21-én a falu fi-

atalsága a falu tekepályáján

gyűlt össze. Nagy valószínű-

séggel a fent említett vendég-

lő udvarán lehetett ez a gyü-

lekezés, mert itt ekkor már

kocsma is működött, a kultúr-

háznak meg még nyoma sem

volt, ahol csak jóval később

épült kuglipálya.

Pályák sorozatban

A szép hosszú, agyagból dön-

gölt pálya a hossztengelye

irányában domború volt, a Pe-

tőfi utcai kerítéssel párhuza-

mosan futott. Az udvar északi

részén levő, egykori mészár-

szék fedett része alól indult a

kidobó hellyel. Itt volt a szé-

les, 5,5 méter hosszú, úgyne-

vezett gurítódeszka, amelyről

a golyókat indították. A fő-

épület északi oldalán állt az

ívelt, deszkából készült „kó-

ter”, amely a golyókat meg-

fogta, illetve visszafordította.

A golyók a pálya peremét al-

kotó vályukban visszagurul-

tak a kidobó helyre.

Attól függően, hogy hányan

játszottak és mekkora tétben

folyt a verseny egy-egy köre,

az állogató gyermeknek 50-70

fillér jutott.

A második kuglipálya az

1935-ben megépült strandfür-

dő melletti építményben léte-

sült és az előzővel párhuza-

mosan működött. A strand-

fürdő déli oldala melletti út

jobb oldalán egy fából készült

kiszolgáló épületben volt a

kerthelyiség, benne söntés, az

öltözők és ott kapott helyet a

kuglipálya is, működése a

strand bezárásával megszűnt.

A harmadik kuglipálya a kul-

túrház udvarán létesült. A mai

kultúrház elülső része 1925-

ben épült meg, de ekkor még

az udvar végében keresztben

egy lakóház állt, így a kugli-

pálya a kultúrház udvarán

csak ennek a háznak a lebon-

tását és a kultúrház bővítését

követően, 1938-ban, vagy az

azt követő néhány évben

épülhetett meg, Tomor Lajos

háza elől indítva, az udvar dé-

li oldalán. A minden bizony-

nyal az Ifjúsági Egyesület tag-

jai, vagy a leventék által ké-

szített pálya nagyon hasonlí-

tott a Németh-féléhez.

Amikor Tomor Lajos házából

tanácsháza lett, megpecséte-

lődött a kuglipálya sorsa, a

házat ugyanis az udvar felé

bővítették, így nem maradt

elég hosszú kidobó hely, túl

rövid lett a pálya.

Az 1970-es évek végén a

Kossuth u. 17. szám alatt

Körmendy Zoltán szérűskert-

jét megvásárolta a Földműves

Szövetkezet és vegyesboltot

épített rá, a Zrínyi utcával

párhuzamosan pedig egy mo-

dern kuglipályát létesített,

amelyet később az esti játé-

kokhoz ki is világított.

A tulajdonváltás idejére a pá-

lya állaga leromlott, felújítás-

ra szorult. A visszafordítót és

a golyóvályút leszedték, új

aljzat és oldalpalánkok kerül-

tek a régiek helyére, a bábuk

állása mögé, fogónak, gumi-

lemezeket függesztettek. A

pálya mai állapotát elnézve,

ismét ráférne egy felújítás.

Időközben a Napraforgó pan-

zió udvarán, a Kossuth utca

15. szám alatt is létesítettek

egy rövid, nagyon egyszerű

kuglipályát, mely néhány évig

a vendégeket szolgálta.

A háborút követő évtizedben

mi gyerekek nem játszhattunk

a nagy pályákon, mert nem

voltunk fogyasztók, nem en-

gedélyezték a pályák haszná-

latát, ezért aztán Istvándy Je-

nő unokatestvéremmel készí-

tettünk egy kis pályát az ud-

varunkon. (Kossuth utca 8.).

A 6-os számú ház és az udva-

runkon levő ólak között mint-

egy méternyi kihasználatlan

terület volt, s ide épült a saját

pályánk. Az oldalpalánkokat a

falak helyettesítették, az elejé-

re deszkát fektettünk le, a vé-

gében pedig fából golyófogót

készítettünk. Sajnos a döngölt

pályánkat gyakran elmosta az

ereszekről aláhulló eső.

Régen a bábukat és a golyó-

kat a Rácz-műhely gyártotta.

A bábuk szabványos méretre

(40 centiméteresre) készültek,

de a golyók rövid idő alatt el-

vesztették szabályos gömb

alakjukat, ám így is használ-

ták őket egészen addig, amíg

a pályáról kiugorva beleset

veszélyessé nem váltak.

Ki viszi el a kasszát?

Egykor – megállapodás sze-

rint – 9, vagy 3 bábuval ját-

szottak, ma már csak 3-mal.

A dobások száma 3-3. A kug-

lizást mindig pénzre játszot-

ták, de a játékosok fejenként

betett összege változó volt. A

nyeremény elszámolásának

módjára id. Molnár Károly

így emlékszik: „A forint meg-

jelenését követően a játék

kezdetekor 10 vagy 20 fillért

kellett a játékosoknak a kasz-

szába tenni."

A 3-3 dobást követően a leg-

több fát dobó játékos marokra

fogta a betett pénzeket, fel-

dobta, majd az írásra esett

érméket felvehette. A mara-

dékot a sorban következő

dobhatta fel, és ez mindaddig

folytatódott, míg minden pénz

gazdára nem talált.

Korábban és ma is a kasszát

az viszi el, aki a 3 dobást kö-

vetően a legtöbb fával az élen

végez. Ha egyenlőség alakul

ki, fél összeggel be lehet

szállni és mindaddig folytató-

dik a játék, amíg valaki egye-

dül éri el a legtöbb ledöntött

bábut. A mai játékalap 100-

100 forint.

A kuglizás /tekézés/ a férfiak-

nak ma is kedvelt szórakozá-

sa. A helyszín: Kossuth utca

l7-es szám, a presszó udvara.

Nem is oly régen, volt olyan

gurítás, amiben 8 balkezes

játszott egyszerre. A tekever-

seny az idén is a Káli Vigas-

ságok egyik fénypontja lesz.

Oltárczi Ferenc

Szentbékkálla Interjú 2014. július

4

Immár hét éve, hogy a nyári

szombat estéken a szent-

békkállai templomban a

legavatottabb tolmácsolás-

ban gyönyörködhetünk a

zeneirodalom remekeiben.

Mindezt elsősorban Kovács

Gézának, a Nemzeti Fil-

harmonikusok főigazgató-

jának köszönhetjük, akit

nem csupán itteni szőlőjé-

ben termelt remek boráért,

de egyebek közt a világ leg-

rangosabb, frissen elnyert

művészetimenedzser-díjáért

is tisztelünk.

Mozgalmas hónapokat tudhat

maga mögött, idén tavasszal

megkapta a művészeti-

menedzser-szakma legrango-

sabb elismerését, a Patrick

Hayes díjat, társelnöknek vá-

lasztották az Európai Előadó-

művészeti Munkáltatók Szö-

vetségében, a filharmoniku-

sokkal nemrég tért haza távol-

keleti turnéjukról…

New York és Tokió közt „át-

utazóban” pedig még arra is

tud időt szakítani, hogy

Szentbékkállán magvas gon-

dolatokkal vezesse be a

Grazioso zenekar koncertjeit.

Kezdjük az elején: kik a dí-

jat odaítélő szervezet tagjai?

Az amerikai Patrick Hayes

korának legjelentősebb művé-

szeti menedzsere volt. Ő ala-

pította 1948-ban az előadó-

művészet hosszú távú straté-

giai kérdéseinek világméretű

egyeztetésére, az egymástól

való tanulás elősegítésére a –

mai nevén – Nemzetközi Elő-

adó-művészeti Társaságot

(ISPA).

Ez ma öt kontinensről tömörí-

ti a szakma krémjét. Én 2004

óta veszek részt a szervezet

munkájában, s a lehetséges

két cikluson keresztül az

igazgatótanács tagja is vol-

tam.

A hivatalos indoklás szerint

„a hosszú időn átívelő szak-

mai elkötelezettségért és a

művészeti menedzsment terén

elért kimagasló és rendkívüli

eredményekért” kaptam a dí-

jat. Amit egyébként egy meg-

lehetősen bonyolult eljárásban

ítélnek oda: a tagok adják le a

jelölést – tudomásom szerint

idén 26 ilyen érkezett –, majd

az ISPA személyügyi bizott-

sága tesz javaslatot s végül az

igazgatótanács hozza meg a

döntést.

A díjat azután látványos ce-

remónia keretében adják át, s

ha amerikai kapja, akkor az

USA elnöke személyesen is

gratulál neki.

Megtörtént ez itthon is?

Nem, de óriási erőt adott és

nagyon örülök, hogy szakmai

alapon, minden más befolyás-

tól mentesen, kollégáktól ért a

megtiszteltetés. Főként, mert

Európából eddig csak egy

színházigazgató részesült

ilyen kitüntetésben.

Júniusban társelnökké vá-

lasztották az Európai Elő-

adó-művészeti Munkáltatók

Szövetségében (PEARLE)

is. Ez a szervezet mivel fog-

lalkozik?

Míg az ISPA tág keretek kö-

zött mozgó, szabadabb társa-

ság, utóbbi szigorúbb, inkább

jogi jellegű szervezet. Ma már

az Unióban nem születhet kö-

zösségi jogszabály az elő-

adóművészetekkel kapcsolat-

ban, amelyet előzetesen ne

véleményezne a PEARLE.

Roppant jelentős a súlya, mert

noha Európában az előadó-

művészetben „csupán” 350-

400 ezer alkalmazott műkö-

dik, ennek a szakmának még-

is összehasonlíthatatlanul na-

gyobb a hatása a jóval többe-

ket foglalkoztató nagy ipar-

ágaknál.

A PEARLE-t színes összeté-

telű nemzeti – nem állami-

kormányzati – szervezetek

hozták létre európai szintű

szakmai képviselet céljából.

A művészetek finanszírozási

rendszere, az egyes tagor-

szágok munkajogi, adózási

rendszere ugyan különböző,

de számtalan közös gond, né-

hány eredményes megoldás

közös nevezőre hoz bennün-

ket. Más-más módon jut el a

közpénz az egyes intézmé-

nyekhez Nagy-Britanniában

és Németországban, de arra a

fejlett EU-tagországokban

gondosan ügyelnek, hogy az

állam ne szólhasson bele a

művészet szabadságába.

A Magyar Szimfonikus Zene-

karok Szövetsége – máig

egyedüli magyar szervezet-

ként – 1996-óta tagja az IS-

PA-nek, s e hazai szövetség

elnökeként korán, már 1996-

ban tanulságos volt megis-

merkednem az Unió belső

működésével, hogy hogyan

kell bánni a lobbi-erőkkel,

vagy, hogy miként érvényesül

a „legjobb gyakorlat”.

Magyar részről a PEARLE

munkájában a másik elő-

adó-művészeti ág, a színház

nem képviselteti magát. Ez

a mai megosztottság követ-

kezménye, vagy csupán ar-

ról van szó, hogy a zenemű-

vészet szerencsésebb, mert

nehezebb átpolitizálni?

Amíg Magyarországon csak

egy színházi szövetség volt,

addig sem érdeklődtek a

PEARLE-ben folyó munka

iránt. Leginkább azért nem,

mert a tagság nem rövidtávon

jár haszonnal, a törvényjavas-

latok áttanulmányozása vi-

szont rengeteg munkát köve-

tel.

Például milyen előterjeszté-

sek véleményezésében vesz-

nek részt?

Az állami támogatásoktól a

megengedett heti munkaidőig

nagyon sok témában. Például

olyan munkaegészségügyi

kérdésekben is, hogy milyen,

a művészeket legkevésbé ve-

szélyeztető frekvencián mű-

ködjenek a mikroportok,

vagy, hogy milyen egészség-

ügyi vizsgálatokkal előzhető

meg a hegedűsök álla alatt a

hangszer okozta bőrelválto-

zás, vagy a rendellenes test-

tartás miatti izomkárosodás.

Szentbékkállán sikeres bo-

rosgazdaként is számon

tartják. Honnan a vonzódá-

sa a szőlőhöz, borászko-

dáshoz?

Szülőfalum, Tura inkább ki-

tűnő káposztájáról volt híres,

Kovács Géza

Lobbizni a muzsikáért

A koncertek Kovács Géza bevezetői miatt is élvezetesek

Szentbékkálla Velünk történt 2014. július

5

ezért a szőlővel való foglala-

toskodás ideköltözésünk ered-

ménye.

A meglévő 460 tőkét – szür-

kebarát, sauvignon blanc és

rajnai rizling fajtákat – már

mi telepítettük feleségemmel,

Andreával. Az alapvető fogá-

sok elsajátításában Kovács

Sanyi és Molnár Béla volt a

segítségünkre, Sanyi most is

sokat segít, hiszen mondjuk

New Yorkból nehéz lenne

metszeni, de azért a fattya-

zásból, tetejezésből de még a

permetezésből is, amennyire

tudjuk, igyekszünk kivenni a

részünket.

Éppen most fogunk új telepí-

tésbe, olaszrizlingre és esetleg

cabernet sauvignonra gondol-

tunk.

Érvényesült-e valamilyen

különleges koncepció az idei

templomi koncertek reper-

toárjának összeállításakor?

Nem, általában csak egysze-

rűen összeülünk és megbe-

széljük, hogy kinek mi van a

repertoárján, milyen évfordu-

lók következnek. Valójában

nincs nehéz dolgunk, hiszen

bebizonyosult, hogy az itteni

közönség modernet és klasz-

szikust, Penderecki és Bach

zenéjét egyaránt kész befo-

gadni. A koncertek mindig

telt házat vonzanak.

Végezetül mi lesz az idei

csemege?

Nekem minden koncert

öröm és élmény. Idén is iz-

galmas változatosság jel-

lemzi a szombat estéket: or-

gonamuzsika és hegedű-

brácsa duó, vonósnégyes és

hegedű-zongora duó, cselló-

koncert és egy teljes muzsi-

kuscsalád, a Szentbékkállán

gyökeret vert Devich-família

koncertje számomra mind-

mind nagy esemény! Talán

mégis hadd említsem meg,

hogy az idei évad

zárókoncertje augusztus 30-

án lesz, amikor Érdi Tamás

igazi zongorán ad majd kon-

certet a szentbékkállai temp-

lomban.

Kocsis Kristóf

Józanul

Öreghegyi út

Az öreghegyre tartó úton, a

völgymélyi vízátfolyás előtt

pünkösdkor összetalálkozott

egy falu felé tartó BMW egy,

a hegyre iparkodó Avia kiste-

herautóval. A karambolban

szerencsére senki sem sérült

meg, ám a járművekben több-

százezer forintos kár keletke-

zett, önerőből nem is tudták

elhagyni a helyszínt.

Sajnos bizonyosra vehető,

hogy nem ez volt az utolsó

hasonló eset. Az öreghegyi út

(állapotának folyamatos rom-

lása ellenére) még mindig

„szilárd” burkolata könnyen

feledteti, hogy itt mégiscsak

egy utólag leaszfaltozott,

egysávos dűlőútról van szó,

amelynek beláthatatlan ka-

nyarjaiban nem csupán az er-

dő vadjai toppanhatnak elénk,

de lassan araszoló traktorok-

kal, bóklászó kirándulócsapa-

tokkal vagy akár szemben

száguldozó járművekkel is ta-

lálkozhatunk.

A józan ész persze óvatos

tempót diktálna. Más nem is,

mert a talán a legkevésbé ve-

szélyes szakaszra kihelyezett,

jószerint mára már szinte ol-

vashatatlanná rozsdásodott

sebesség korlátozó tábla, amit

pár száz méter után az első

kereszteződés rögtön fel is

old, itt aligha véd komolyan a

közlekedési balesetek ellen.

(Tudván azt is, hogy ha a

hegyre siető vezető betartja a

szabályokat, akkor a beveze-

tőben említett baleset elkerül-

hető lett volna.) Nem is veszi

szinte senki komolyan, mi-

ként az alatta elhelyezett

súlykorlátozó táblát sem.

Találkoztam én itt már

ralliversenyzőket megszégye-

nítő tempóban autózóval, leál-

lított motorral, lámpa nélkül a

völgybe ereszkedő „takaré-

kos” sofőrrel, de a hegymenet

fáradalmai után magát lefelé

egy kis féknélküli adrenalin-

élménnyel megjutalmazó bi-

ciklistával is, s gyanítható,

hogy többen előtte belekóstol-

tak a hegy levébe is.

Az önfegyelmen túl mégis mi

szolgálhatná még a balesetek

elkerülését?

Először is néhány kanyar bel-

ső ívéről ki kellene irtani a

bozótot, s akkor messzebbről

észlelhetnék egymást és az

akadályokat az erre autózók,

az út mentén több gazmentes

„öblöt” kialakítva pedig a ki-

kerülés is könnyebb lehetne.

Ám aligha ördögtől való ötlet,

hogy a Szentbékkálla tábla

alatt az egész falura kiterjedő

– persze reális tempót előíró –

sebességkorlátozás szabna gá-

tat az esztelen száguldozás-

nak, Miként ezt tábla teszi

szinte valamennyi szomszé-

dos településen. ●

Pünkösdi bortúra Idén minden idők legsikeresebb Pünkösdi bortúráját tudhatjuk magunk mögött. Egyre nagyobb

a híre e hagyományos szentbékkállai rendezvénynek, ebben az évben csaknem háromszázan

vágtak a hegynek, hogy Stark Béla harmonika kíséretével végigkóstolják a gazdák tavalyi bora-

it. Az időjárás ezúttal is kegyeibe fogadott bennünket, s a hangulat is kifogástalan volt, arra pe-

dig, hogy a vendégek jól érzik magukat a bortúrákon bizonyság, hogy évről-évre ismerős ar-

cokkal találkozik az ember: aki egyszer részt vett az eseményen, az a következő évben sem

hagyja ki ezt az eseményt. Akadt, akinek már komplett készlete van a kóstoláshoz évente ka-

pott márkázott poharakból.

S éppen ezért sajnálatos, hogy számos, korábban sikeres állomás most kimaradt a túrából, idén

a faluban elsősorban a professzionális termelők (Istvándy Jenő, Trombitás Tamás, Fodor Gyu-

la), a hegyen pedig Molnár Károlyon és Káli Balázson kívül inkább csak a nem állandó itteni

lakosok (Panghy Anikó, Opoldusz János és Kocsis Kristóf) vállalta a kétségtelenül népes ven-

dégsereggel járó fáradalmakat. Kár lenne a bortúráért, hiszen nélküle szegényebb lenne Szent-

békkálla egy vendégcsalogató színfolttal.

Természetesen most is köszönet illeti a szervezés feladatait ezúttal is olajozottan végző csapa-

tot, élükön Molnár Valikával.

Tábla, valamikor a múlt századból

Szentbékkálla Úti célok 2014. július

6

Séta az Ókorba

Szentbékkálla a római időkben

Tudta, hogy egykor Szent-

békkálla határában terült el

a Káli medence legnagyobb

római kori települése? Az

éppen itt nyaraló vendég-

nek, de – ha eddig még nem

tette – a régóta itt lakónak is

maradandó élmény bejárni

az Egészségterv Római kori

túrájának útvonalát. A

messzi múltba dr. Sövényhá-

zi Ilona kalauzol most el

bennünket, a túravezető,

Hangodi László történész

ismertetője alapján.

A Dunántúlt és ezen belül a

Káli-medencét Augustus csá-

szár uralkodása alatt (Kr. e

27-Kr. u. 14-ig) hódították

meg a rómaiak, Drusus és Ti-

berius hadvezérek irányításá-

val. Az akkortájt itt élő, törzsi

közösségeket alkotó pannon

és kelta-illír lakosságnak esé-

lye sem volt a kor legmoder-

nebb, állig fölfegyverkezett

hadseregével szemben: az el-

lenállókat megsemmisítették,

a többi népet uralmuk alá haj-

tották. Sikerrel törték le a rö-

viddel ezután kirobbant pan-

non felkelést is, tovább gyé-

rítve az itteni lakosságot. A

Duna vonaláig terjedően lét-

rehozták Pannónia tarto-

mányt, ami jóval nagyobb

volt a Dunántúlnál, a velünk

szomszédos országok terüle-

tére is átterjedt. A határvidé-

ken egymástól látótávolság-

nyira katonai erődítményeket

hoztak létre (pl. Aquin-

cum/Óbuda), az elnéptelene-

dett területekre pedig idege-

neket telepítettek be, főként

veteránokat és tisztviselőket.

Települések Pannóniában

A veteránok 15-16 éves ko-

ruktól szolgálva, mintegy 20

évnyi katonáskodás után je-

lentős anyagi támogatást és

földbirtokokat kaptak, így

még viszonylag fiatalon új

életet kezdhettek. Dunántúl

területén elkezdődött az urba-

nizáció, a városok kialakulása

(Pécs/Sophiane, Győr/Ar-

rabona, Szombathely/Savaria,

Tapolca helyén pedig az egy-

kori Caesariana lehetett). Ki-

sebb települések (vicus), va-

lamint gazdaságok (villa

rustica) is születtek.

A római kori települések ki-

alakulását az is elősegítette,

hogy itt húzódott a birodalom

egyik fontos útvonala. Aquin-

cumtól egészen az Adriáig

vezetett, a mai Tapolcánál

hármas útelágazással Arra-

bona-Savaria és a Balaton fe-

lé, onnan pedig Tác/Gorsium-

Herculia irányában.

A romanizáció a vallás, az öl-

tözködés és frizura viselési

formák átvételében is éreztet-

te a hatását, mint azt a figurá-

lis sírkövek is bizonyítják.

Legszebb példájuk a Hegyesd

határában feltárt Julia

Dubitata síremlék, ami a

keszthelyi Balatoni Múzeum-

ban látható.

A tartományt azonban állandó

támadások érték észak és ke-

let felől a barbárok részéről

(germánok, kvádok, stb.).

A 3–4. század gyilkos harcai-

ban szinte felégetett tarto-

mányt először két, majd négy

részre osztották – ekkor ala-

kult ki a katonailag megerősí-

tett Pannonia Inferior (Aquin-

cum központtal) és Pannonia

Superior (Carnuntum köz-

ponttal a mai Ausztriában).

Az V. században végül felad-

ták és kiürítették a területet.

Ezután népvándorlás kezdő-

dött, a hunok, a keleti gótok,

majd az avarok népesítették

be, a római kori lakosság pe-

dig beolvadt a hódítókba.

A magyar régészet atyja

A Káli-medence régészeti ku-

tatása az 1860-as években

kezdődött a hazai régészet

atyjának, Rómer Flóris ben-

cés szerzetes-tanárnak kö-

szönhetően, aki pozsonyi né-

met származása ellenére is

igaz magyar hazafi volt. Ön-

kéntesként harcolt az 1848-as

szabadságharcban. A forrada-

lom bukása után elítélték,

nem taníthatott tovább, s ek-

kor kezdett el régészettel fog-

lalkozni. Ő találta meg első-

ként a környék legnagyobb

római kori települését Szent-

békkálla és Mindszentkálla

között a Körtvélyesi-dűlőben,

ahonnan számos 3–4. századi

értékes lelet – használati

tárgy, érme, sírkő – került elő.

Start a múzeumtól

Felfedező utunkat kezdjük a

szentbékkállai Helytörténeti

kiállításon, ahol egy római

sírkő-töredék látható, csator-

naásás során előkerült egyéb

leletekkel együtt. A sírkövek

akkoriban szokásos felirata:

„Terra levis tibi - Legyen ne-

ked könnyű a föld”, amit az

elhunyt szüleire utaló név kö-

vetett. A mi sírkő töredékün-

kön néhány betű (a „FIL” ta-

lán a filius vagy filia szóból

ered, valakinek a fia vagy lá-

nya az illető), és egy delfin

figura látható, azt mutatva,

hogy messze földről szárma-

zott ide az illető.

Az eleinte hamvasztásos, ké-

sőbb csontvázas temetkezé-

seknél szokás volt ezeket a

sztéléket úgynevezett bázis-

kövekben elhelyezni. Az egy-

szerűbb sorból valók úgyne-

vezett tegula téglákkal rakták

ki a sírgödröt, ezek mérete

szabványos (40x40x5 cm)

volt, a sírfedő téglákat házte-

tőszerűen, félköríves kúpcse-

repek fogták össze. A csator-

naépítésnél ezek darabjai is

előkerültek – bennük állati

lábnyomok és korabeli bronz-

pénz is található. A leletek

más ebből a korból származó

kerámiatöredékekkel egye-

temben a falumúzeumban lát-

hatók.

A sétánkat a Jókai utcán foly-

tatjuk, ahol a Neuperger-kúria

pajtájának vészesen düledező

tűzfalába építve, feltehetőleg

a múzeumban látható sírkő

másik darabjára lelünk. Ezen

is betűk (E. S. A. L.) és del-

fin motívum látható, valamint

egy utólag bevésett évszám

(1890) olvasható, utóbbi fel-

tehetőleg a beépítés dátumát

jelzi.

A falut Mindszentkálla felé

elhagyva elérünk a Kőtenger-

hez vezető elágazáshoz, ahol

balra kanyarodva a Körtvé-

lyesi-dűlőbe vesszük az i-

rányt. A római korban itt volt

a környékbeli legnagyobb,

több száz méter hosszúságú,

Római sírkő töredék a pajtafalban

Szentbékkálla Úti célok 2014. július

7

a mai Szentimre-pusztáig hú-

zódó település. Elhelyezkedé-

sét a terep domborulata és egy

közeli vízforrás magyarázta:

ezen a helyen a Kereki-domb

irányában lejtős, jól belátható

a terület, keleti irányban pe-

dig vizenyős. A római korban

szárazabb volt itt az éghajlat,

Fenékpusztánál, Örvényesnél

például részben a mai Balaton

medrében találhatók a korabe-

li maradványok.

Az ókori település közepe tá-

jékán korabeli tégladarabokra

lelhetünk. Ezeket a későbbi

korokban – „kőgyepüket” ké-

pezve – kihordták a szántó

szélére, a műút melletti fasor

szélénél ma is található ilyen

tegula-töredék halom.

Az utat innen – a vízlevezető

árok mentén – a Kékkő tan-

ösvény vonalán folytatjuk a

zánkai műútig, ahol jobbra

kanyarodunk, megyünk mint-

egy 300 métert, majd a bal-

kézre eső földútra térünk.

Villa rustica

Kékkút határába érve a falut

Kővágóörssel összekötő asz-

faltút előtt mintegy 150-200

méterre jobb felé találjuk a

valamikori villa rustica, az út

bal oldalán pedig, az ásvány-

vízüzem irányában egy óke-

resztény csarnoktemplom he-

lyét. A villa körül, a Harasz-

tos-hegy lábánál, egy ugyan-

csak római kori település he-

lyezkedett el. Ez a villa

rustica impozáns, kétszintes,

előkelő lakóház volt, és vele

szemben, hozzá tájolva déli

irányban emelkedett a temp-

lom. Az épületek itt is maga-

sabb fekvésű helyen álltak és

a közelükben fakadt a Kékkú-

ti-forrás, ahol a villa tulajdo-

nosa – aki módos ember lehe-

tett – Nimfa oltárt állíttatott.

A villát és templomot Rómer

Flóris említi először, az ő ide-

jében az alapfalak még látha-

tóak voltak. Ezeket kétszer is

feltárták – 1902-ben Csák Ár-

pád, a 60-as években pedig

Sági Károly – majd hitelesítés

után visszatemették. Kuzsi-

nszky Bálint 1920-ban kiadott,

a Balaton című könyvében

szerepelnek az épületek alap-

rajzai és a villa rekonstrukci-

ós rajza. A leletek java (fres-

kótöredékek, használati tár-

gyak, pénzérmék) a keszthelyi

Balatoni Múzeumba került.

Közülük a legjelentősebb a

Krisztus monogramos kerá-

mia dísztégla, ami teljes ép-

ségben megmaradt, ám 1945

márciusában, egy bombázás

során sok más lelettel együtt

részben megsemmisült. Saj-

nos a termelő szövetkezeti

időkben, szőlőtelepítéskor a

visszatemetett épületalapokat

is kiforgatták a mélyszántás

során.

Római kori temető

A villa feletti oldalban volt a

római kori temető. Ezt a terü-

letet nevezik „Török-oldal”-

nak, ezen a részen még a 17-

18. század fordulóján is mű-

ködött temető. Egy nemrég

épült játszótér mellett vezet

az utunk a régi temető irá-

nyában, ahol a két méter ma-

gas út menti partfalakban fel-

szakadt sírüregek láthatók,

amelyekben néha még csont-

maradványok is fellelhetőek.

A domboldalon végül elérjük

a római kori temető helyét,

ide a 3-4. században temet-

keztek a kis római kori tele-

pülés lakói. Az akkori sírkö-

veket a későbbi századokban

széthordták, beépítették a

környező épületekbe. Az

egyik sírkő felirata szerint Ti-

berius Julius Fuscianus, egy

tíz évesen elhunyt gyermek

nyugodott alatta. A Tapolcai

Városi Múzeumban láthatók

egy római kori fiatal leány

1993-ban ezen a helyen feltárt

sírjából kiemelt leletek. Így

például a ruhájának fibula

válltűzője és kék színű üveg-

gyöngyökből készült éksze-

rei, amelyeknek bajelhárító

hatást tulajdonítottak.

A temető a római kor után is,

egészen a 17-18. század for-

dulójáig, működött. Az épít-

kezések, mélyszántások, faül-

tetések során is számos sír-

melléklet került elő. ●

Az ötlet egy lendvai kirándu-

láson pattant ki Sárvári Attila

fejéből: a környék természeti

szépségeit, épített értékeit és

kulturális emlékeit bemutató

körtúrákat kellene kijelölni a

Káli medencében is a turisták

idevonzására. A szépséges er-

dők, romantikus romok, han-

gulatos pincék már itt vannak,

feltárásuk nem kerül semmi-

be, ám a vendégek számára

felejthetetlen élmény a felfe-

dezésük. Az ötletet tett követ-

te, s Német Károly kivi-

telezésével már el is készültek

az útvonalak.

Egyelőre három túra közül

választhat, aki kész egy 1,5-

2,5 órás sétára. A túraútvona-

lakat a tájba illő akácoszlo-

pokkal jelölték ki és színekkel

különböztették meg.

A „Pincék, szőlők, gyümöl-

csösök világa” fantázianevű,

narancsszínnel jelölt öreghe-

gyi körtúra a hajdani

szentbékkálla környéki csapá-

sokon hangulatos szőlőültet-

vények, borospincék között

vezet, a megfáradt vándor út-

közben az Öreghegyi kútnál

még hűsítheti is magát, ha pe-

dig szemfüles, akkor a

töttöskáli templomrommal

szemben, a bozótosban, még a

hajdani szentbékkállai fürdő

hűlt helyét is felfedezheti. A

vállalkozó kedvűek pedig ki-

térőket tehetnek a fekete-

hegyi tavak, az Eötvös kilátó

vagy a Keleményes kő felé.

Az „Erdők mélyén, mezők

szélén” című erdei körtúra a

Sátorma-hegy „rengetegében”

vezet, kis geológiai kalando-

zással a régi kőfejtőben,

érintve a Füzes tavat s bemu-

tatva az átalakulóban lévő er-

dőgazdálkodást is. Az utat fe-

hér színnel jelölték ki.

A leghosszabb, ám egyben ta-

lán a legélménydúsabb az

„Időutazás a középkor emlé-

kei között” című, hajdani

templomok, kolostorok és

erősségek között vezető, vö-

rös színnel jelölt történelmi

körtúra. A 8,5 kilométeres út

érinti a Velétei palotaromot, a

Kisfaludi templomromot, a

Kerekikáli templomromot és

földvárat, kitérőt tesz a

Töttöskáli templomrom felé.

Tovább szépült a falu, mindenütt virágágyásokba, frissen ültetett

facsemetékbe botlik az ember. Tavasszal mintegy 600 tő árvácskát,

80 évelő cserjét ültettek ki a közmunkások és 30 új telepítésű, köze-

pes méretű örökzöld is díszíti a közterületeket. A töttöskáli út mellé – a Gyulakeszi kertészetnek köszönhetően –

cseresznye- és meggyfasor, a falu vizesebb részeire pedig számos

éger és bibircsókos nyárfa-tő került. Pótolták a bevezető út mentén

az őzkárból származó foghíjakat, s úgynevezett K-szegély beépíté-

sével megoldódott a Dózsa György út csapadékvíz-elvezetése is.

Újdonság turistáknak

Szentbékkállai körtúrák

Szentbékkálla Tippek, trükkök 2014. július

8

Az enyhe tél után az idén

bőségesen volt dolgunk a

növényvédelemmel. Íme,

egy költségtakarékos ötlet a

kisebb, szűk térállású szőlő

ültetvény permetezésének

gépesítésére.

A sorszélesség és a terep

adottságai nem tették lehető-

vé, a terület méretei pedig in-

dokolttá, hogy komolyabb

géppel fogjak a permetezés-

hez, a kézi megoldást viszont

egyre fáradságosabbnak tar-

tottam, ezért egy egyszerű,

már húszezer forint körüli

áron beszerezhető háti

turbopermetezőből alakítot-

tam ki feltétet egy MTD fű-

nyíró kistraktorhoz, amit a

sorközök rendben tartására

egyébként is használok.

A megoldás bevált, érdemes

kipróbálni. A kistraktorral

könnyű navigálni a sorok kö-

zött, a permetezőcső torkolata

pedig a tőkék alatt, felfelé

irányítva vezethető vele, így a

permet alulról, a kártevőktől

jobban veszélyeztetett fonák-

oldalról éri a leveleket. Ezért

hatékonyabban, környezetba-

rát módon permetezhetünk.

Ráadásul, mivel a vegyszert

messze mögöttünk szórja ki a

berendezés, nem „megyünk

bele a permetfelhőbe”, jobban

óvjuk az egészségünket is.

A permetező felfüggesztésére

szolgáló bölcső laposvasból,

hegesztéssel könnyedén ki-

alakítható, nem szükséges

hozzá különösebb lakatos

gyakorlat, legfeljebb csak a

gázadagoló rudazatának át-

alakítása igényel némi fejtö-

rést, hogy a traktoron ülve is

könnyen tudjuk kezelni.

Ezen kívül ferdén hátra ki kell

képeznünk egy – a permete-

zőtömlőt tartó – kart is, a vé-

gén egy minden irányban el-

forgatható és így rögzíthető

fejjel és bilinccsel.

Célszerű a permetező tartályát

is nagyobbra cserélni, hogy

kevesebbszer kelljen újratöl-

teni. Az új tartályt szilárdan

kell rögzíteni a szerkezethez,

és méretének határt szab,

hogy a permetező nem változ-

tathatja meg a kistraktor stabi-

litását. Én a vezetőülést a le-

hető legelőrébb szerelve áthe-

lyeztem a súlypontot, így egy

60 literes műanyag tartály

még nem tette bille-

nékenyebbé a traktort.

A tartályra alul, az ülésből

hátranyúlva jól elérhető hely-

re szereljünk elzáró csapot,

amit a permetezőcsőhöz csat-

lakoztatunk, felülre pedig egy

csővel csatlakoztassuk – a

permetező valamennyi por-

szórást szolgáló szerelvényé-

nek eltávolítása után – a ven-

tillátorházon szabaddá váló

(nyomáskiegyenlítő) csonkot.

A kifúvócsövön található ere-

deti permetléelzáró-csapot a

folyadékmennyiség szabályo-

zására használjuk majd, a

szükséges mennyiséget kísér-

letezéssel kell összehangolni

a traktor sebességével. A csö-

vet is állítsuk úgy be, hogy

minél kevesebb permet száll-

jon haszontalanul a levegőbe.

Alkalmazzunk korrózióálló

kötőelemeket és fessük le jól

a kész szerkezetet. K. K.

Dolmades

Zeusz kedvelt eledele, a töl-

tött szőlőlevél, ma is a görög

konyha legkedveltebb fogá-

sai közé tartozik. Elterjedt

az egész Közel-Keleten és a

Balkánon, nálunk viszont

más növények leveleibe szo-

kás a tölteléket csavarni:

inkább a töltött káposzta

számít nemzeti eledelnek.

Pedig szőlőlevél aztán akad

itt is bőven. Szentbákkállán

meg kiváltképpen, ezért ér-

demes kipróbálni, hogy a

bor készítésén túl még mire

is alkalmas a szőlő.

A dolmades, vagy – magyaro-

sabban – a töltike, lehet elő-

vagy akár főétel, de ragyogó

köretnek is. Előbbi esetekben

hús kerül a töltelékbe, ha iga-

zán autentikusak akarunk len-

ni, akkor darált bárányhús, de

finom sertés- vagy marhahús-

sal is.

A töltelék alapja természete-

sen rizs, ami jó, ha kicsit ta-

padós, nem esnek szét a sze-

mek. Használhatunk barna-

vagy vadrizst is.

A töltelék fűszerezésének pe-

dig csak a fantázia szab ha-

tárt: tehetünk bele petre-

zselymet, bazsalikomot, ka-

kukkfüvet vagy oreganót, de

megpróbálkozhatunk kaporral

vagy mentalevéllel is. Hagy-

mát ízlés szerint, kis fok-

hagymát azonban minden-

képpen tegyünk bele.

A görögök olykor különböző

magokkal és/vagy aszalt

gyümölcsökkel is feldobják a

tölteléket, így kerülhet bele

például fenyőmag vagy – ha

helyi zamatot akarunk adni a

főztünknek, akkor a Szent-

békkállán ugyancsak bőséggel

termő – mandula, illetve ma-

zsola vagy aszalt sárgabarack.

A lényeg persze a szőlőlevél,

hiszen ez ad különleges zama-

tot a dolmadesnek.

A célra legalkalmasabb a nyár

elején leszedett zsenge levél,

amit a későbbi felhasználásra

egyszerűen sós vízben lerak-

va, esetleg dunsztolva őrizhe-

tünk meg. Ez utóbbi esetben –

ha már úgyis babrálunk vele –

az ecetes sós forralt

felöntőlevet célszerű fűsze-

rezni is: például borssal, kö-

ménnyel vagy kaporral. Az

persze fontos, hogy a levelek

begyűjtésére a permetezés

előtt kerüljön sor.

A kész dolmadest egyszerűen

csak olívaolajjal nyakon önt-

ve, vagy fokhagymás joghurt-

tal, minősített esetben citro-

mos mártással tálaljuk.

Ezek után álljon itt egy egy-

szerűen elkészíthető recept,

amit roston sült húsfélékhez –

halhoz, csirkéhez, rablóhús-

hoz – köretnek ajánlunk. Ki-

próbáltuk, nagyon finom.

Hozzávalók 4 személyre:

15 dkg. főzőrizs, 16 db. na-

gyobb szőlőlevél, tárkony, só,

bors.

a mártáshoz

5 dkg vaj, 2 kanál liszt, 2,5 dl.

tej, 0,5 dl citromlé, só, bors,

őrölt szerecsendió.

Elkészítés

A rizst a tárkonnyal együtt

feltesszük főni enyhén sós

vízben. A szőlőleveleket

megmossuk, és ugyancsak

előfőzzük.

Ha már kellően puhák, akkor

kivesszük a vízből, lecsöpög-

tetjük, majd kiterítve hagyjuk

kihűlni őket. Ezután a megfőtt

rizst egy tálban összedolgoz-

zuk a fűszerekkel, majd kis

kupacokat formálunk belőlük

a szőlőleveleken, amelyeket

ezután összecsavarunk.

Úgy kell eljárni, mint a töltött

káposzta esetében. A kész

dolmadeseket lobogó vízben

még 5-8 percig tovább főz-

zük.

Az öntet lényegében egy cit-

romos besamelmártás: a vajon

halvány sárgára pirítjuk a lisz-

tet, felöntjük a tejjel, megsóz-

zuk, megborsozzuk, hozzáad-

juk az őrölt szerecsendiót, vé-

gül belekeverjük a citromle-

vet. Ízlés szerint cukrozhatjuk

is.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

K. Gy.

Permetező