1

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal

magyarországi szakasza gyalogosok számára

2

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a te-lepüléseket, ahol Szent Márton járt és ahol az ő tiszteletét különösen is ápolják. Szombathelyről, Márton püspök szülővárosából a zarándokút 100 kilométeres szakasz után Kerca-szomornál illetve Domonkos-fánál éri el a szlovén határt. Megközelítő-leg a Borostyánkő-utat követve Do-berdónál Olaszországba érkezik, ahol Pávia, Milánó után átlépi a francia határt, és Tours városának, Szent Márton püspöki székhelyének irányába halad tovább. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat 2005-ben vette fel az Eu-rópa Tanács a kontinens nagy kultu-rális útvonalai közé. 2008-ban egy magyar és egy francia fiatalember elsőként járta végig gya-logosan és kerékpárral Tours-ig a több mint 1800 kilométeres utat. A magyarországi szakasz turistajel-zései már 2006-ban felfestésre kerül-tek. Az útvonal Vas- és Zala megye területén halad az érintett települése-ket bekapcsolva egy nemzetközi za-rándokútba. A zarándokok és a turisták a ma-gyarországi szakaszon pecsételő fü-zetben igazolhatják egy-egy szakasz megtételét.

3

Szombathely A Tours-ba vezető gyalogos út a Szent Márton-templom kápolnájának lépcsőjén elhelyezett emblémától, Szent Márton jelképes lábnyomától indul. A kápolna bejárata fölött felirat utal Márton saváriai születésére. A latin mondat hirdeti: Hic natus est Sanctus Martinus, azaz Itt született Szent Márton. A templom körzetében nap-világra került IV. századi sírtáblák Pannonia neves korakeresztény sír-kőleletei közé tartoznak. A szentély-ben lévő 11. századi sírok gazdag ezüstékszer leletei mutatják, hogy az Árpád-korban a város kiemelt pontja volt a templom körzete, hiszen csak az előkelő lakosok temetkezhettek ide. A szentélyben jól követhetők, hogy a különböző korszakokban mi-ként változott az épület A templom mellett lévő egykori do-monkos kolostor épületében alakítot-ta ki a plébánia és az önkormányzat Szent Márton szombathelyi, és vas megyei tiszteletét, a néphagyomány-ban ünnepnapjához kapcsolódó szo-kásokat bemutató látogatóközpontot. A templom előtti téren Rumi Rajki István által készített szoborkompozí-ció örökíti meg azt a jelenetet, hogy Márton visszatérve szülőföldjére megkereszteli édesanyját. Az ősi kút helyét díszes fedlap jelöli, rajta pe-dig egy 18. századi metszet ábrázolja a kút akkori formáját. A tér bejáratá-nál két feliratos kőpad áll, melyen Márton félbevágott köpenyét farag-ták meg, valamint a letett katonasi-sakot, kardot és a koldus kéregető tálkáját.

4

Martineum

Az intézmény Pannónia híres szentjéről, Márton püspökről kapta a nevét, ahogy a bejáratnál lévő relief is jelzi. A Szent Márton Európai Kulturá-lis Útvonalon haladók gyalogosan Szombathely városát a Martineumnál érik el, ahol megfelelő szálláshelyet találnak. Innét történelmi sétaút vezet keresztül a városon a Szent Márton-templomhoz.

A bejáratnál térkép mutatja be az európai útvonalat és annak magyaror-szági szakaszát. Ugyanazt az útjelző követ láthatjuk itt, mely a zarándokút francia részén mutatja a haladási irányt.

A gazdag történelmi múlttal ren-delkező helyen álló épület egy része a karmelita nővérek kolostora volt. Ők hímezték itt a Credo Egyesület Szent Mártont ábrázoló zászlaját a 20. elején.

Az itt lévő Kálvária-dombon lak-tak korábban a remeték. Néhány méter-re volt a római teátrum, ahol 1700 évvel ezelőtt Szent Quirinus püspököt keresz-tény hite miatt halálra ítélték. A Martineumtól a zarándok-utat sárga turistajelzés mutatja Szlo-vénia, illetve Franciaország irányá-ba.

5

Sorokmajor Ják felé haladva az egykori Szent Márton-erdőn keresztül vezet az út. Az erdőt a 19. századi térkép jelöli a Szent Mártoni réttel együtt. Valószí-nűleg arról kapta mindkét terület a nevét, hogy a Szent Márton Plébánia birtoka volt. Ják A község Szent György titulusú ro-mánkori templomáról ismert. Az apátsági templom mellett álló Szent Jakab kápolna arra utal, hogy a tele-pülés elnevezése Jakab apostol ne-véből ered. A középkorban a Szent Jakab tiszte-letére szentelt templomok egy napi járóföldre helyezkedtek el egymás-tól. Menedékhelyként is szolgáltak, és ezektől indultak el a vezeklők Szent Jakab sírjához.

6

Nagykölked A község nevét 1237-ben oklevél említi. A 150 lelket számláló falu római katolikus temploma 1896-ban épült a jáki templom stílusában. Harasztifalu A község főutcáján végigvezet a Szent Márton út sárga jelzése. Elha-lad a trianoni emlékmű előtt, az egy-kori iskola mellett, amely helytörté-neti gyűjteménynek adott otthont. A templom szent László tiszteletére van szentelve.

7

Körmend Felfedezhető a város kataszteri tér-képén a Szent Márton utca. Az utca-név nem csak a középkor kedvelt szentjének állít emléket, hanem azt is jelzi, hogy hajdan Körmenden is Szent Márton titulusú templom állt. Szent Mártonnal kapcsolatos egy 1372. szeptember 29-én Pozsonyban kiadott oklevél: I Lajos király Do-monkos fia János körmendi esküdt kérésére, amelyet az a maga és a többi körmendi polgárok és hospesek nevében adott elő, Kör-mend oppidumnak Buda város (civitas) mintájára jogot adományoz Szent Márton-napi évi vásár tartásá-ra.

8

Nádasd Nádasd az a település, ahol hazánk területén a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal a leginkább a Bo-rostyánkő út nyomvonalán halad. Ezen a településen a 11. században Szent Márton tiszteletére rotundát építettek. A vaskos toronnyal ellátott körtemplom alapfalain rekonstruál-ták az épület egykori formáját.

9

Pusztacsatár Az erdőben levő templom a török idő alatt elpusztult település plébá-niatemploma volt. Ma búcsúi alkal-makkor gyűlnek össze itt a hívek a környékről. A csatár elnevezés az egykori fegy-verkovácsokra utal. Vas megye a magas vastartalmú talajáról kapta a nevét. A földfelszín közelében talál-ható gyepvasércből egyszerű eljárás-sal ki tudták nyerni Árpád-kori ma-gyarjaink a fegyverkészítéshez szük-séges alapanyagot.

10

Zalalövő Zalalövő Salla néven ismert telepü-lés volt a római korban. A Boros-tyánkő út itt haladt keresztül a Zala folyón. Minden bizonnyal Szent Márton családja is ezen az úton köl-tözött Páviába, és szülőföldjére visz-szatérve is áthaladhatott a Szent ezen a városon. A városban múzeum mutatja be a római emlékeket. Zalalövő templomának védőszentje Szent László király. Az uralkodó István király Szent Márton tiszteletének folytatója. A szabolcsi zsinaton, ahol László ki-rály elnökölt a szentek egy napos ünnepei után Szent Márton három napos ünnepét említik, azzal az in-doklással, hogy ő patrónusa Ma-gyarországnak. A mogyoródi csata előtt László Szent Márton közbenjá-rását kéri. Fogadalmat tesz, hogy templomot épít a tiszteletére, ha megsegíti a küzdelemben.

11

Csöde A település lakosainak száma nem éri el százat. Népi építészeti emlékei közül egy kerített ház, egy pálinka-főző kunyhó, és egy ágasfás harang-láb a zalaegerszegi Göcseji Falumú-zeumban látható. A helység címerében azért láthatjuk Mártont, amint megosztja köpenyét, mert Alsócsödétől nyugatra, az er-dőben, egy kisebb magaslaton talál-hatók a középkori Szent Márton-templom szerény maradványai. A templom és a hozzá tartozó kolostor 1366-ban a Salamon ispántól szár-mazó Salomvári családé volt. A XV. században a domb lábánál egy Szentmárton nevű falu települt. 1441-ben I. Ulászló király itt keltez-te egyik oklevelét. A mohácsi vész után néhány évtizedig még plébáno-sai helyükön maradtak. 1600-ban elesett Kanizsa vára, ezután a kör-nyék a török adófizetőjévé lett. Az épület elhagyatottá vált és romba dőlt. 1657-ben a „pusztaszentegy-ház” köveit Csány Bernát csákányi várkapitány az őriszentpéteri erőd-templom megerősítésére hordatta el. A hely beerdősült, csak a Barátosa helynév emlékeztet a kolostorra és egykori lakóira.

12

Szatta Szatta a történelmi Őrség falvai közé tartozik. Lélekszáma nem éri a nyolcvanat. Temploma sohasem volt, szakrális építészeti emléke a református harangláb. A régi község, amely a falu mai belterületétől kelet-re, az un. Pusztaszatta nevű területen állt, a XVII. század második felében elnéptelenedett. A török hódoltság időszaka után települt újra a falu a mai területén. A régi Szatta helyét az erdészház közelében emlékoszlop jelzi. A gyalogos zarándokútvonal az emlékoszlop mellett vezet el. A sár-ga sávjelzésű út közelében (az er-dészház és a falu közötti szakaszon) néhány XIX. századi, a szomszédos Esterházy-birtok határát jelző herce-gi koronát és E betűt ábrázoló határ-követ is felfedezhetünk.

13

Ramocsa Az ezerhatszázas évek végén Szattá-val és több más környékbeli telepü-léssel együtt Ramocsa is elnéptele-nedett. (A régi település helyét a Pusztaramocsa dűlőnév őrizte meg.) A falu lakói reformátusok és katoli-kusok. A Fő utcán álló harangláb sisakján egymás mellett látható a kereszt és a Kálvin-csillag.

Kerkáskápolna A Kerka patak kiszélesedő völgyé-ben fekvő falu hajdan a Őrség népe-sebb települései közé tartozott. La-kosságszáma jelenleg 100 fő körüli. A középkor folyamán temploma is volt, amely a XVII. században el-pusztult. A faluban lévő emlékművön a turul madár látható, amely honfoglaló magyarság szent állata volt. Magyarföld Az apró település lakosságszáma harminc fő körül van. A község kö-zelében, de már nagyrészt Baján-senye területén található a Berki-hegy, ahol még több régi,boronafalú présház látható. (A Berki-hegyen végigvezet a gyalogos zarándokút útvonala is.)

14

Szent Vencel templom romjai A gyalogos út az erdőben haladva a Pusztatemetőhöz érkezik. 1208-ban kelt oklevél említi az egykor itt álló Szent Vencel-templomot, az Őrség legrégebbi kőtemplomát. A romos épületet 1788-ban lebontották, ma tábla jelzi a helyét. Kercaszomor A „Szomoróci” tanösvény a telepü-lés történeti, egyházi és kulturális emlékeihez vezet el, mintegy két ki-lométeres kört alkotva a „Fürge cselle” tanösvénnyel, amely a revitalizált Kerca patak és környeze-tének élővilágát mutatja be. A szomoróci harangláb 1877 óta áll jelenlegi helyén. A szomoróci temetőben még néhány áll a református halottaknak állított sökfákból (sövegfákból).

15

Kercaszomornál az útvonal átlép Szlovéniába. A határon egy pad jelzi a két ország egymás mellett elfoglalt helyét, összetartozását. Az útvonal felavatásakor még rend-kívüli határnyitásra volt szükség, hogy a sárga jelzést követni lehes-sen. Szlovéniában az első településen, Domonkosfán az egykori plébánia-templomnak Szent Márton a titulusa.

Az összeállítás a Vas megyei Közgyűlés támogatásával jött létre 2008-ban. Készítette: Aigner Géza

16

Szent Márton Európai kulturális Útvonal