számítógépes játékok és erőszak vezér tamás ekf
TRANSCRIPT
SZÁMÍTÓGÉPES JÁTÉKOK ÉS ERŐSZAK
A televízióban sugárzott erőszakhoz hasonlóan, az erőszakos számítógépes játékok is rossz hatással vannak a gyermekek pillanatnyi agressziós szintjére.
A hosszútávú hatás azonban nem egyértelmű: egyes kísérletek szerint csökken, mások szerint nő az erőszak durva játékok hatására.
A 8-15 éves korosztály játszik legtöbbet számítógépes játékokkal (Gentile és Walsh, 1999).
A számítógépes játékokat játszó gyerekek fele az erőszakos játékokat kedveli (Buchman, 1996).
Dietz (1998) vizsgálata szerint a gyerekek által kedvelt játékok 80%-a tartalmaz erőszakot.
A rövid távú hatást vizsgáló kísérletek:
Ha a gyerekek egy agresszív videojátékkal játszanak, közvetlen utána több agresszív cselekedetet hajtanak végre, mint nem agresszív számítógépes játékok után.
5-7 éves gyerekek több erőszakos cselekedetet végeztek egy kísérletben agresszív számítógépes játékokkal való játék után, mint nem agresszív számítógépes játékok után (Schutte, 1988). Egy másik vizsgálatban 4-6 éves gyerekek agresszív viselkedése kötetlen (nem számítógépes) játék közben növekedett egy erőszakos videojátékkal való játék után, ill. még akkor is, ha csak nézték azt (Silvern, 1987). Egy újabb vizsgálatban 7-8 éves fiúk több agressziót mutattak erőszakos videojáték után szabad játék során, ill. frusztrációs helyzetben, mint azok a fiúk, akik nem erőszakos videojátékkal játszottak (Irwin, 1995). Kicsit idősebb lányokkal végzett kísérlet hasonló adatokat szolgáltatott: a lányok agresszív cselekedeteinek száma is növekedett, ha erőszakos játékokat játszottak, mint ha nem (Cooper, 1986).
A hosszú távú hatást elemző kérdőíves vizsgálatok:•A hosszú távú vizsgálati eredmények megosztottak.•Kesterbaum szerint az agresszió általános mértéke csökken erőszakos számítógépes játékok hatására. A számítógépes játékok levezetik az agressziót.•Dominick és Fling kutatók kérdőíves vizsgálatai szerint a gyakori játék számítógépes játékokkal korrelál az agresszív attitűddel. (A korreláció itt azt jelenti, hogy aki gyakrabban játszik erőszakos játékokkal, az gyakrabban mutat agresszív attitűdöt is.)
Grossman (1996, 1998) ezredes szerint, a mai számítógépes játékokhoz nagyon hasonlít az a módszer, ahogy a katonákat megtanítják ölni különböző szimulációs technikák segítségével.
Lynch (1999) szerint az agresszívebb fiúkra erősebb negatív hatással vannak az agresszív játékok, mint a szelídekre hosszú távon. Az ún. „könnyű-gyerekekre” sokkal kisebb negatív hatást gyakorolnak. Ezt alátámasztja egy egészen új vizsgálat is (Craig Anderson és Karen Dill, 1999), amelyből még az is kiderül, hogy az agresszív számítógépes játék mennyisége korrelál a kötelességmulasztással és negatívan korrelál a tanulmányi eredményekkel.
Azonban a korrelációs vizsgálatok nem tárnak fel ok-okozati összefüggéseket.
Lehet, hogy azok, akik agresszívek egyszerűen jobban vonzódnak az agresszív játékokhoz, ezért játszanak többet velük, nem pedig a játékok okozzák agresszivitásukat.
Mit tegyen a szülő?
Mivel úgy tűnik az erőszakos számítógépes játékok rossz hatással vannak a 14 év alatti, labilis gyerekekre, nagyon fontos, hogy ugyanúgy, ahogy a nem nekik való filmeket is tiltjuk, a nem nekik való játékokkal se engedjünk őket játszani. Egy évek óta működő és jól bevált osztályozási forma az ESRB (Entertainment Software Rating Board). Ez azt jelenti, hogy minden boltban kapható játékon ott található az információ arról, hogy az ESRB milyen korosztály számára ajánlja a programot.
Egy intő példa:
http://videa.hu/videok/vicces/angry-german-kid-magyarul-humor-hulyeseg-hulyules-
LmS4HB8Qos4RyeDH
Felhasznált hivatkozások és irodalom:
1. http://www.pszichologia.hu/cikk/cikk.phtml?id=19Sindelyes András: Számítógépes játékok és erőszak
2. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. 2008.
3.http://www.sg.hu/cikkek/37894/fokuszban_az_agressziv_jatekok
Berta Sándor: Fókuszban az agresszív játékok (2005. július 4. http://arstechnica.com/gaming/news/2008/04/violent-videogames-relaxation-its-more-complex-than-that.ars (Research of the British Psychological Society, 2008.)
