Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

SZAKMAI PROGRAM

5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.OM 036073

: 5005 Szolnok Pf. 39.fax : ( 56 ) 522-013

E-mail: o.sipos@chello.hu

Tantestületi jóváhagyás dátuma: 2014. augusztus 29.

1

Tartalom

Szakképzési alapelveink..........................................................................................................................3

A szakképzés szabályozásának jogi háttere.............................................................................................3

A szakiskola szakképzési feladatai...........................................................................................................4

A szakképzés tanműhelyi feltételei........................................................................................................5

A szakképzésbe történő belépés feltételei.............................................................................................5

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés rendszere................................................................................6

1) A szakmai gyakorlati képzés rendszere tanulószerződés kötésével............................................6

2) Az együttműködési megállapodás............................................................................................10

3) A szintvizsga..............................................................................................................................11

4) A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendje...............................................11

Részszakképesítések oktatása..............................................................................................................13

1) A tanulásban akadályozottság jellemzői...................................................................................13

2) A tanulásban akadályozottak integrációja.................................................................................14

3) Módszertani javaslatok.............................................................................................................15

Helyi szakmai programok.....................................................................................................................18

2

Szakképzési alapelveink

A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének alapján kívánjuk megszervezni.

A feladatellátás során a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzések megvalósítására törekszünk.

A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendőnek tartjuk az egyenlő bánásmód követelményét.

Az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését - ingyenesen biztosítjuk a tanulóink számára.

A szakképzés szereplőivel, így a tanulókkal, a szülőkkel, a gazdálkodó szervezetekkel, a térségi integrált szakképzési központtal és a gazdasági kamarákkal szoros együttműködést kívánunk kiépíteni a szakképzési feladatok megvalósítása érdekében.

A komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül fontos feladatunknak tartjuk az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítést és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelést is.

A szakképzés szabályozásának jogi háttere

A helyi szakmai program

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013.

(III.28) NGM rendelet a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012.

(VIII. 27.) NGM rendelet valamint

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló. 133/2011. (VII. 18.) Kormányrendelet

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján készült.

3

A szakiskola szakképzési feladatai

Szakiskolai nevelés-oktatás

Alapító okiratunk szerint az oktatható szakmák

Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport

31 215 02 0000 00 00 Népi kézműves 31 215 02 0010 31 08 Szőnyegszövő elágazás 31 215 02 0010 31 03 Faműves elágazás

34 215 01 Népi kézműves (faműves és szőnyegszövő szakirány) 31 542 08 Szövő részszakképesítés

7. Informatika szakmacsoport 33 52301 1000 00 00 Számítógép-szerelő, karbantartó 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó

10. Könnyűipar szakmacsoport 34 542 06 Női szabó

21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés 21 542 02 Textiltermék összeállító részszakképesítés

11. Faipar szakmacsoport 33 543 01 1000 00 00 Bútorasztalos 34 543 02 Asztalos

31 543 01 Famegmunkáló részszakképesítés 21 543 02 Faipari gépkezelő részszakképesítés

13. Közlekedés szakmacsoport 31 525 01 Kerékpárszerelő részszakképesítés

18. Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport 33 811 01 0000 00 00 Cukrász 33 811 03 1000 00 00 Szakács

34 811 01 Cukrász 34 811 04 Szakács 31 811 02 Gyorséttermi ételeladó részszakképesítés

20. Mezőgazdaság szakmacsoport 31 622 01 0010 31 04 Zöldségtermesztő elágazás 34 622 02 Kertész

21 621 02 Mezőgazdasági munkás részszakképesítés 21 622 01 Kerti munkás részszakképesítés

4

A szakképzés tanműhelyi feltételei

Szakmacsoport száma

Szakmacsoport Tanműhelyek Maximálisférőhely

4. Művészet, közművelődés,kommunikáció

1 szőnyegszövő1 faipari/faműves

1214

7. Informatika 2 számítógép-szerelő 24

10. Könnyűipar szabó/varró -11. Faipar 1 asztalos 1213. Közlekedés 2 kerékpárszerelő/fémipari 2418. Vendéglátás-idegenforgalom 2 szakács

1 cukrász2814

20. Mezőgazdaság 1 tangazdaság 32

A szakképzésbe történő belépés feltételei

A 9. évfolyamra való beiskolázáskor alapfokú iskolai, a 2+2 éves szakképzésben pedig a tizedik évfolyam elvégzését tanúsító végzettség szükséges. Iskolai előképzettség hiányában a bemeneti kompetenciák teljesítésével a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében az adott szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában.

A szakiskola 9-11. szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan -, illetve a 2+2 évfolyamos képzésben a 11-12. évfolyamon szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Azon tanulók, akik az ún. hagyományos 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tizedik évfolyamot végezték, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok - régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján.

Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanuló vehető fel, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

5

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés rendszere

A Sipos Orbán Szakiskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a szakképzési törvény szakmai elméleti és gyakorlati képzésekre vonatkozó rendelkezései alapján szerveződik. Az OKJ-ban meghatározott szakképesítések oktatása a meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények és a szakképzési kerettantervek adaptálásával történik, az iskola helyi sajátosságait figyelembe véve.

Részszakképesítésre történő beiskolázás:- ha a képzés meghirdetése kizárólag részszakképesítés megszerzésére irányul, melyre

szakértői véleménnyel rendelkező, enyhe fokban sérült, különleges bánásmódot igénylő, tanulásban akadályozott tanulók jelentkezhetnek.

1. A szakmai elméleti képzés Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés a szakiskolában folyik.

1) A szakmai gyakorlati képzés rendszere tanulószerződés kötésével

Iskolánkban a gyakorlati képzés kétféle formában történik: iskolai tanműhelyi keretek között, illetve külső gyakorlati helyeken tanulószerződés megkötésével. A tanuló gyakorlati képzése megszervezhető és folytatható – a szakképzési törvény 27. § 5. bekezdése szerint - minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen – tanulószerződés alapján -, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak. A tanulószerződést a gazdálkodó szervezet, a tanuló és 18 éves kor alatt a tanuló gondviselője kötik. Tanulószerződés azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti.

A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel módosíthatják.A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

6

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből (nyári gyakorlatból) áll. Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát a szakképzési kerettantervek tartalmazzák.

A gyakorlati képzést a szakmai elméleti képzéssel egy hét elmélet és egy hét gyakorlat váltakozással kell megszervezni.

Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor:

a) az elméleti képzési napokon,b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbád) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

Hiányzás a szakmai gyakorlatról

A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. A tanuló köteles mulasztását igazolni az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is köteles nyilvántartani és azt a tanuló Foglalkozási naplójába bejegyezni és erről az iskolát rendszeresen értesíteni.

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

7

A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

Ha a tanuló mulasztása a képzési óraszám húsz százalékát eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése kérdésében a nevelőtestület dönthet, a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatának figyelembevételével. A nevelőtestületi értekezlet előtt a gyakorlati képzőhely – az iskola előzetes felkérésére - megküldi a tanuló gyakorlati munkájának írásos értékelését és javaslatát a mulasztás pótlásával kapcsolatban.

Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

a) igazolatlan mulasztása nincs, vagyb) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles Foglalkozási naplót vezetni. A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket

8

tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót az iskola kérése alapján betekintésre rendelkezésre bocsájtja.

A tanulók iskolai és külső szakmai gyakorlati képzésének összehangolása, nyomon követése végett a tanulók a külső szakmai gyakorlatokon ún. Munkanaplót vezetnek, melyet az iskolai tanműhelyi szakoktató kéthetente köteles ellenőrizni.

A tanulót megillető szünet és felkészülési idő, juttatások és kedvezmények

A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.

A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti - kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti.

9

2) Az együttműködési megállapodás

Az összefüggő nyári szakmai gyakorlat szervezése az iskola és a gazdálkodó szervezet között ún. Együttműködési megállapodás alapján történhet.

A szakképzési törvény szerint a tanuló gyakorlati képzése az iskola és a gazdálkodó szervezet (vagy költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg.

Ha gyakorlati képzést feltételei csak részben állnak az iskola rendelkezésére, akkor a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezettel szintén együttműködési megállapodást köthető.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

10

3) A szintvizsga

A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában (9-11. évfolyamos képzésben) az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdekképviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.

A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, melynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tízedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában kerülhet sor.

Az ún. hagyományos (2+2 éves) rendszerű képzések esetén a szintvizsga szervezését a szakmai és vizsgakövetelmények által meghatározott időpontokban szervezzük az érintett gazdasági kamarával közösen.

4) A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendje

A külső szakmai gyakorlati helyen a tanulók gyakorlati képzéséért felelős személy a tanulókat havonta legalább egyszer értékeli és az érdemjegyet a tanulók Ellenőrzőjébe bevezeti és aláírja. A külső szakmai gyakorlaton szerzett érdemjegy önálló érdemjegyként szerepel az elektronikus naplóban. Az igazolt és igazolatlan hiányzásokat szintén a tanulók Ellenőrzőjébe írják be.

Az érdemjegyek és hiányzások iskolai elektronikus naplóba való átvezetése a tanuló osztályfőnökének a feladata. Hiányzásokkal és magatartási ügyekkel kapcsolatban az osztályfőnök telefonon vagy levélben, esetleg e-mailben kérhet információt.

A tanulók szakmai gyakorlati munkájának szöveges és minősítő értékelése félévkor és a tanév végén az iskola által kiküldött formanyomtatványon történik, melyet a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy tölt ki. A kitöltött értékelő lapot aláírva, lepecsételve visszaküldi az iskolába a félévi, illetve év végi osztályozó értekezlet időpontjáig. Ez az értékelés bekerül az elektronikus naplóba, az osztályozó értekezleten felolvasásra kerül, és adott esetben befolyásolhatja a tanuló magatartási és szorgalmi megítélését.

A külső szakmai gyakorlóhelyekkel való kapcsolattartás rendjét az alábbi táblázat tartalmazza:

11

Feladat/tevékenység

Felelős Résztvevő Módszer Dokumentum Határidő

Tanulószerződések Gyakorlati oktatásért felelős intézményvezető-helyettes

Tanuló, szülő,gazdálkodó szervezet, illetékes kamara

Szerződések előkészítése, fogadása, kamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes tanuló-szerződések

Augusztus 15-ig

Együttműködési megállapodások kiegészítő szakmai gyakorlati képzéshez

IgazgatóIntézményvezető

Gyakorlati oktatásért felelős int.vezetőh.,gazdálkodó szervezet, illetékes kamara

Megállapodás megkötésekamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes megállapodások

Augusztus 15-ig

Együttműködési megállapodások összefüggő szakmai gyakorlati képzéshez

Igazgató Gyakorlati oktatásért felelős intézményvezető- helyettes,gazdálkodó szervezet, illetékes kamara

Megállapodás megkötésekamarai ellenjegyzés

Jogszabályok szerint készült, érvényes megállapodások

Május 15-ig

Kapcsolattartás a tanulók hiányzásaival kapcsolatban

Osztály-főnök

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy, szülő

Telefon,Levél,Ellenőrző,E-mail

Ellenőrző,Hiányzási értesítések,E-napló

Folyama-tosan, hiányzás esetén

A tanulók értékelése a külső gyakorlati helyen (gyakorlati munka, magatartás, szorgalom)

Osztály-főnök

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy, szülő

Ellenőrző,LevélE-mail

Ellenőrző,Hiányzási értesítések,E-napló

Havi egy érdem-jegy

A tanulók gyakorlati képzésének ellenőr-zése

Gyakorlati oktatás-vezető

A tanulók gya-korlati képzé-séért felelős személy, iskolai szakoktató

Személyes találkozó, telefon

Helyszíni látogatás során készült feljegyzés

Félévente legalább 1 alkalom-mal

A külső gyakorlati és iskolai tanműhelyi gyakorlat összehangolása

Iskolai tanműhelyi szakoktató

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy

Munkanapló ellenőrzése, aláírása

Munkanapló 2 hetente folya-matosan

A tanulók szakmai gyakorlati munkájá-nak értékelése(félévkor, év végén)

Gyakorlati oktatás-vezető

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy

Levél, iskolai formanyom-tatvány

„Szakmai gya-korlat értékelé-se” nyomtat-vány

Január 10-ig, Június 10-ig

Az összefüggő szakmai gyakorlat ellenőrzése

Gyakorlati oktatás-vezető

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy, iskolai szakoktató

Személyes találkozó, telefon

Helyszíni látogatás során készült feljegyzés

Augusztus 31-ig

Az összefüggő szakmai gyakorlat értékelése

Osztály-főnök

A tanulók gya-korlati képzésért felelős személy

Levél Értékelőlap – formanyom-tatványBizonyítványTörzslap

Augusztus 31-ig

12

Részszakképesítések oktatása

1) A tanulásban akadályozottság jellemzőiA tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását. Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a tanulási akadályozottság további romlását. A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a többségi iskolát is látogathatják. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.

Ha ennél pontosabban szeretnénk megfogalmazni a tanulási akadályozottságot, akkor az alábbi definícióhoz nyúlhatunk:

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.” Tehát az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan befolyásolhatja.

A tanulási akadályozottság megállapítását a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakemberei végzik komplex vizsgálatok alapján. Szakértői véleményben rögzítik a fogyatékosság tényét, megjelölve egyúttal a fejlesztés irányait.

A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével, melynek következményei sok esetben a szakiskolás fiatal tanulási teljesítményében is megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is figyelemmel kell lenni rájuk. A problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a „mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

13

2) A tanulásban akadályozottak integrációjaIntegráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamat egyes bizonyos szakaszában, a szabadidős tevékenységekben. A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű kortárscsoporton belül kapják meg.

Az integráció feltételei a következők:

1. Objektív tényezők Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását segítő tárgyi feltételek.

Ki kell dolgoznia egy egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet, eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő követelmények szintjén jelentkezhet.

A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

2. Szubjektív tényezők A befogadó pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége, kreativitása, valamint a

fogyatékosságról szóló ismeretei. A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása. A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt, felkészültsége,

szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó kapcsolata.

A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a fogyatékos gyermeket olyannak fogadják el amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a fogyatékos gyermek személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Az integráció megvalósulása:

Lokális integráció: a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban, csoportokban tanulnak.

Szociális integráció: a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.

Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl. készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

14

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében. Kutatások igazolták, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

3) Módszertani javaslatok

A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:

- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész

viszonyának bemutatása,- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat

hangsúlyosan kell kezelni.

A hatékony tantermi gyakorlat érdekében az alábbi tényezőket tekintjük lényegesnek:

1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.

2. Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az osztályteremben.

3. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

4. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor, intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes hatását kell

15

feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák kihasználása, mintaadás stb.

Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.

Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban, kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló csoportokban.

Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is. Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően alakítani az ismeretközvetítést.

Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok kitűzése.

Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást, akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés) nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív, mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető módon.

5. Hatékony tanítás a munka megtervezését és következetes ellenőrzését, a teljesítmény mérését, értékelését és a magas követelményeket jelenti. A tanulásban akadályozott tanulók tekintetében ez a módszer az egyéni fejlesztési terv segítségével valósítható meg.

(Segédletként alkalmazható program: „Elektronikus Egyéni Fejlesztési Tervet”, az EEFT nevű program (www.eeft.hu) - szakmai támogató szöveg, és a tanulók sikereire, erősségeire építő egyéni fejlesztést támogató cselekvési tervek, stb.).

6. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint szervezett oktatás megvalósítását.

16

7. Alternatív tanulási stratégiák segíthetnek abban, hogy a diákok hogyan tanuljanak és hogyan oldjanak meg problémákat. Soha ne felejtsük le, hogy az ami a tanulásban akadályozott tanulók javára szolgál, az a többségi tanulók számára is hasznos.

8. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

10. A befogadó értékelésnek jól körülhatárolható elemei vannak. (1) Azok a módszerek és stratégiák, amelyek segítségével világos képet kaphatunk az oktatás folyamatáról, a tanuló elért eredményeiről, és amelyek ugyanakkor arról is informálják a pedagógust, hogy a jövőben min kell változtatnia egyes tanulók vagy csoportok tanítása során. Ezek az elemek egyrészt segítik a reflektálást az adott időszak alatt elvégzett munkára, másrészt használható inputokat adnak a következő időszak tervezéséhez, a döntéshozatalhoz. (2) A befogadó értékelésben gyűjtött információ értéktöbbletet tartalmaz: nem egy adott pillanatról szóló „felvétel”, hanem figyelembe veszi az adott oktatási környezetet, beleértve az otthoni vagy egyéb környezeti tényezőket is, befolyásolja a gyerekek tanulását és magát a nevelési-oktatási folyamatot is. (3) Szerves része azoknak a tényezőknek az értékelése, amelyek hozzájárulnak a befogadás megteremtéséhez. (4) Jellemzője a tanuló, a tanárok, osztálytársak, szülők és mások bevonása az értékelésbe. (5) Tartalmaz olyan eljárásokat, amelyek más funkciókat is betölthetnek. Az iskolának aktívan kell támogatniuk az értékelés különféle megközelítéseinek kifejlesztését, amelyek egyben tükrözik a tanulók ugyancsak különféle tanulási módjait, és amelyek szintén különféle módon teszik lehetővé az értékeléshez szükséges tanulási tényanyag összegyűjtését. Ez persze azt feltételezi, hogy az iskolán belül a tanárok rugalmasan hozhatnak meg olyan döntéseket, mikor értékeljenek, mit értékeljenek és azt is, hogy a tanárok olyan módszerek alkalmazásához is hozzájutnak, amelyek egy adott tanuló által kedvelt értékelési eszközök.

17

Helyi szakmai programok

A helyi szakmai programok alapja: a szakképzési kerettantervek, melyek a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben jelentek meg.1

A 2014/2015-ös tanévben (9. előkészítő évfolyamon) induló részszakképzés szakmai programja:

21 622 01 Kerti munkás

31 525 01 Kerékpárszerelő

A 2013/2014-es tanévben induló (9. évfolyamon) induló 3 éves szakképzések szakmai programjai:

34 543 02 Asztalos

34 811 04 Szakács

34 811 01 Cukrász

34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó

A 2013/2014-es tanévben (9. évfolyamon) induló részszakképzés szakmai programja:1 A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 8. §-ának (7) bekezdése alapján a szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben.

18

21 622 01 Kerti munkás

A 2012/2013-es tanévben (9. évfolyamon) indult 3 éves duális szakképzések szakmai programjai:Szakács

Cukrász

2011/2012-es tanévben (9. évfolyamon) indult 3 éves előrehozott szakképzések szakmai programjai:Zöldségtermesztő

Az ún. hagyományos (2+2 éves) szakképzések szakmai programjai: Szakács

Számítógép-szerelő, karbantartó

Cukrász

19