szakdolgozat - molnar-peter.eu · köszönetnyilvánítás ezúton szeretném megragadni az...

SZAKDOLGOZAT

Molnár Péter

2013

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet

Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék

Az önismeret szerepe a munkavállalásban és a

munkahelyen

Konzulens: Készítette:

Valastyán Beáta Molnár Péter

klinikai szakpszichológus III. évfolyam andragógia szak

személyügyi szervező szakirány

nappali tagozat

Győr

2013.

NYILATKOZAT

Alulírott Molnár Péter (név)

(Neptun kód: BQDWA0 )

jelen nyilatkozat aláírásával törvény előtti teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a

Az önismeret szerepe a munkavállalásban és a munkahelyen .

___________________________________________________________________________

című házi dolgozat/diplomamunka/szakdolgozat/záródolgozat/TDK dolgozat (megfelelő

rész aláhúzandó)

(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői

jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem

hallgatói plágiumról szóló szabályzatának előírásait, különösen a hivatkozások és idézések

tekintetében.

Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a

konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.

Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a

dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye

merül fel, a Nyugat-magyarországi Egyetem megtagadja a dolgozat befogadását, és

ellenem fegyelmi eljárást indíthat.

A dolgozat befogadásának megtagadása és a fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői

jogsértés miatti egyéb, az egyetem/kar vagy más sértett által kezdeményezhető eljárás (polgári

jogi, szabálysértési jogi, büntetőjogi) megindítását.

Győr, 2013. március 22.

……………………………..

hallgató

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 5

Hipotézisek: ............................................................................................................................ 6

II. ELMÉLETI HÁTTÉR ................................................................................................. 7

1 . Az önismeret .................................................................................................................. 7

1.1. Az önismeret definíciója .............................................................................................. 7

1.2. Az önismeret szintjei ................................................................................................... 7

1.3. Az önismeretszerzés módjai és az önismereti munka ................................................. 8

1.4. Önismereti kerék.......................................................................................................... 9

1.5. Johari-ablak ............................................................................................................... 10

1.6. Az énkép és az önbecsülés......................................................................................... 12

2. Az önismeret szerepe a munkavállalásban és a munkahelyen ...................... 14

2.1. Érdeklődés ................................................................................................................. 14

2.2. Képességek ................................................................................................................ 15

2.3. Értékek ....................................................................................................................... 16

2.4. Munkamód ................................................................................................................. 16

III. ÖNÁLLÓ KUTATÁS ............................................................................................... 18

1. Kérdőíves kutatás ....................................................................................................... 18

1.1. A minta és a kiértékelés módja .................................................................................. 18

1.2. Dolgozói kérdőívek elemzése .................................................................................... 20

1.2.1. A demográfiai adatokra, a pályaválasztásra vonatkozó kérdések és állítások

kiértékelése ................................................................................................................... 20

1.2.2. Az első hipotézisre vonatkozó állítások elemzése .............................................. 25

1.2.3. A második hipotézisre vonatkozó állítások elemzése ........................................ 29

1.2.4. A harmadik hipotézisre vonatkozó állítások elemzése ....................................... 34

1.3. Hallgatói kérdőívek kiértékelése ............................................................................... 43

1.3.1. A demográfiai adatokra, a tanulmányokra és a pályaválasztásra vonatkozó

kérdések, állítások kiértékelése .................................................................................... 43

1.3.2. A negyedik hipotézisre vonatkozó állítások elemzése ....................................... 47

2. Interjú Prof. Dr. Bagdy Emőkével ........................................................................ 57

2.1. Az interjú ................................................................................................................... 57

2.2. Következtetések és az interjú összefoglalása ............................................................ 60

IV. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................ 61

V. IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................. 63

MELLÉKLET ...................................................................................................................... 64

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és tiszteletemet

fejezzem ki mindazoknak, akik nagyban hozzájárultak szakdolgozatom sikeres elkészítéséhez.

Először is szeretném kifejezni köszönetemet és tiszteletemet konzulensemnek, Valastyán

Beátának kitartó, türelmes és áldozatos munkájáért. Munkám készületeit végig figyelemmel

kísérte, észrevételeivel, tanácsaival nagy segítséget és támogatást nyújtott. Hálás vagyok,

hogy kitüntető figyelmével igyekezett hozzájárulni szakmai fejlődésemhez.

Köszönettel tartozom Dr. Bagdy Emőke professzor asszonynak, amiért elfogadta

interjúfelkérésemet, s ezáltal is nagyban hozzájárult szakdolgozatom színvonalasabbá

tételéhez.

Szeretném megköszönni Ritter Andrea tanárnőnek, hogy lehetőséget biztosított a

hallgatói kérdőívek kitöltetéséhez, továbbá hálás vagyok mindazért a támogatásért és jó

szóért, amelyet az elmúlt három évben kaptam tőle.

Hálával tartozom mindazon személyeknek, akik a kérdőívek kitöltésével hozzájárultak

kutatásom sikeres lefolytatásához.

Végül, de nem utolsó sorban szeretnék köszönetet mondani családomnak és

barátaimnak, hogy mindvégig mellettem álltak és támogattak.

Mottó:

„...önmagunk megismerése a legnagyobb utazás,

a legfélelmetesebb felfedezés,

a legtanulságosabb találkozás..."

(Márai Sándor)

5

I. BEVEZETÉS

„Az egyetlen, ami valóban segít, önmagunk megismerése és a szellemi és morális

beállítódásnak ezáltal véghezvitt megváltoztatása.”

(Carl Gustav Jung)

Már az ókori görögök felismerték az önismeret jelentőségét, a híres delphoi jósda is a

„Gnóthi szeauton”, azaz „Ismerd meg önmagadat!” jelszót hirdette. Tudták, hogy mindennek

alapja az önismeret, hisz a világ megismeréséhez önmagunkon keresztül vezet az út. Így volt

ez régen, s így van ez ma is. Úgy gondolom, az elmúlt évszázadok alatt ez a bölcsesség nem

veszített fontosságából, sőt, egyre nélkülözhetetlenebbé vált. A mai rohanó világban egyre

többet hallani arról, hogy az emberek eltávolodnak egymástól, s ami a legrosszabb, saját

maguktól is. Életünkben több olyan probléma is jelen van - interperszonális és

intraperszonális konfliktusok, munkahelyi, kommunikációs problémák, pszichikus

megbetegedések -, amely kellő önismerettel részben vagy teljesen orvosolhatók lennének.

Mivel az élet minden területén nagyon fontos önmagunk ismerete, így a munka világában

is nélkülözhetetlen. Hatékonyságunk, kapcsolataink, másokkal való kommunikációnk és

konfliktusaink kezelésének alappillére, hogy ismerjük saját érzéseinket, céljainkat,

mozgatórugóinkat.

Szakdolgozatomban szeretnék hangot adni az önismeret jelentőségének, a mindennapi

életben, valamint a munka világában betöltött fontos szerepének.

Munkám első részében - az önismeretről szóló szakirodalom széles palettája alapján -

felvázolom, pontosan mit is jelent az önismeret, hogyan tudunk reális önismeretre szert tenni,

miért fontos a pozitív énkép és a pozitív önértékelés, mire kell ügyelnünk pályaválasztáskor,

munkavállaláskor.

Az elméleti háttér megismertetése után önálló kutatásomat mutatom be. Elsőként a

kérdőívek eredményeit elemzem, összegzem, majd ismertetem Dr. Bagdy Emőke professzor

asszonnyal készített interjúmat.

A kérdőíves kutatás célja az volt, hogy az általam megfogalmazott négy hipotézis

megerősítést vagy cáfolatot nyerjen. A kutatás során két csoportot: a dolgozó felnőtteket és az

első éves egyetemi hallgatókat céloztam meg. A dolgozók csoportját szlovákiai és

magyarországi munkavállalók, míg az első éves egyetemi hallgatók csoportját a Nyugat-

magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar andragógia valamint rekreáció és

6

egészségszervezés szakos hallgatói alkották. Mindkét csoportból száz-száz személy töltötte ki

a kérdőíveket.

Prof. Dr. Bagdy Emőkével készített interjúm célja az volt, hogy egy elismert szaktekintély

is nyilatkozzon az önismereti munka szükségességéről.

Hipotézisek:

H1: Feltételezem, hogy mind az elsőéves egyetemisták, mind a dolgozó felnőttek

szükségesnek és fontosnak tartják az önismeretet mind a mindennapi életben, mind a

tudatosabb pályaválasztás/munkavállalás érdekében.

H2: Feltételezem, hogy azon dolgozó felnőttek, akik a pályaválasztásuk során

saját érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján választottak szakmát, a

munkahelykereséshez pozitívabban viszonyulnak, mint azok, akik külső okok hatására

választottak.

H3: Feltételezem, hogy azon dolgozó felnőttek, akik részt vettek már valamilyen

önismereti tanfolyamon/csoportban,

a) tudatosabb munkavállalásról;

b) hatékonyabb munkavégzésről,

c) nagyobb munkahelyi elégedettségről

számolnak be, mint azok, akik nem.

H4: Feltételezem, hogy azon elsőéves egyetemisták, akik a pályaválasztásuk során

saját érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján választottak szakmát

a) pozitívabb attitűddel rendelkeznek a munkát és munkahelyet illetően;

b) pozitívabb jövőképpel rendelkeznek az életútjukat illetően,

mint azok, akik külső okok hatására választottak.

7

II. ELMÉLETI HÁTTÉR

1. Az önismeret

1.1. Az önismeret definíciója

Az önismeretnek sok meghatározása létezik mind a szakirodalomban, mind a köznyelvben

egyaránt. Mivel a köznyelvben előforduló meghatározások távolról sem tudományos

igényűek, ezért érdemes a szakirodalomban kutakodnunk. Az egyik legigényesebb

megfogalmazás Keményné dr. Pálffy Katalintól származik, aki szerint önismereten azt értjük,

hogy „az embernek áttekintése van a saját személyisége összetevőiről, határairól és

lehetőségeiről, betekintése van viselkedésének rugóiba, hátterébe, motívumrendszerébe,

helyesen ítéli meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását.”. (Keményné 1998:15)

1.2. Az önismeret szintjei

Ahhoz, hogy a fenti definícióban leírtak teljesüljenek, szükséges feltenni és megválaszolni

a következő, önmagunkat érintő kérdéseket: „Ki vagyok én? Milyen vagyok én? Honnan

jöttem? Hová tartok? Hogyan viselkedem bizonyos helyzetekben és bizonyos emberekkel?”

Az előbb felsorolt kérdésekre az önismeret három szintjén lehet felelni, melyek a következők:

Az önismeret felszíne – Ez a szint azt jelenti, hogy tisztában vagyunk

azzal, milyen adottságokkal, képességekkel rendelkezünk; mi érdekel minket; mi a

célunk; milyen akaraterővel, kitartással rendelkezünk.

Az önismeret mélyebb szintje – Ezen a szinten megtudhatjuk, hogy

milyen élmények, történések alakították ki jelenlegi viszonyulásainkat,

érzéseinket; indítékaink és vágyaink honnét erednek, hogy nyilvánulnak meg;

viselkedésünk mennyire van összhangban a szándékainkkal és a céljainkkal.

Az önismeret társas szintje – Ezen a szinten választ kaphatunk arra,

hogy milyenek vagyunk különböző társadalmi szerepeinkben; hogyan tudunk

megfelelni az irántunk támasztott követelményeknek; hogyan látnak minket

mások; mennyire egyezik a mások által rólunk kialakított kép az önmagunkról

kialakított képpel.

(Keményné 2006)

8

1.3. Az önismeretszerzés módjai és az önismereti munka

Az előző alfejezetekben képet kaphattunk arról, mi is az önismeret, milyen szintjei

vannak, de vajon hogyan tehetünk szert önmagunk megismerésére? Keményné (1998, 2006)

szerint a többi ember, az önmegfigyelés (introspekció), a különböző kritikus helyzetek, az

önismereti csoportok és a pszichológiai ismeretekkel való foglalkozás kiváló forrásai és

táplálói az önismeretnek.

A másoktól kapott visszajelzések és az önmegfigyelés gyakran nem a valóságot tükrözik

vissza önmagunkról, ugyanis mi, emberek, hajlamosak vagyunk egyes szociálpszichológiai

jelenségek csapdáiba beleesni. Ahogy azt Forgács József (2006) könyvében is olvashatjuk,

gyakori, hogy sztereotípiákat gyártunk, azaz beskatulyázzuk az embereket, vagy attribúciós

hiba áldozataivá válunk: pl. hajlamosak vagyunk mások cselekedeteit belső okokból, míg

saját cselekedeteinket külső okokból eredeztetni.

Az önismereti csoportok remek lehetőséget adnak arra, hogy kommunikációs

készségeinket is fejlesszük. Koncz István (2005) szerint a csoportokban végzett önismeretet-

fejlesztő eljárások célja az, hogy:

- minél többet megtanuljunk magunkról, viselkedésünkről a többiekhez való

viszonyunkról;

- tanuljuk meg vállalni önmagunkat;

- sajátítsuk el az őszinte, egyértelmű kommunikációt; tudatosan kezdeményezzük,

alakítsuk, tartsuk meg és használjuk fel saját fejlődésünkre az emberek közötti

kapcsolatokat;

- képesek legyünk a kooperációra, önmagunk és mások menedzselésére, az asszertív

viselkedésre;

- problémafeltáró és - kezelő képességeink segítségével veszteség nélkül tudjuk

megoldani én-és személyközi konfliktusainkat.

Ahogy azt láthattuk, önismeretünket fejleszthetjük egyedül is, és csoportosan is, ám

mindkét esetben a sikeres önismereti munkához elengedhetetlen önmagunk szeretetteljes

elfogadása; a cselekedeteinkért való felelősségvállalás; az önmagunkhoz való őszinteség; s

végül, de nem utolsó sorban az empátia, tehát a másik személy irányában kialakított beleérző,

megértő viszonyulás. (Langer 2008)

Az önismereti munkánkban hatékony segítséget nyújthat az önismereti kerék modellje.

9

1.4. Önismereti kerék

Az önismereti kerék modelljét S. Miller, E. S. Nunally és D. B. Wackman dolgozta ki. A

kerék azon területeket (érzet, értelmezés, érzés, szándék, cselekvés) tartalmazza, melyek

nélkülözhetetlenek az önismeret fejlesztéséhez. Ahogy azt az 1. ábrán is láthatjuk, a

területeket öt „küllő” tartja össze, melyek stabilitása esetén hatékony önismeretről, hiányuk

esetén hiányos önismeretről beszélhetünk.

Az öt terület jelentése és feladata, helye az önismeret folyamatában a következő:

1. Érzet – Érzet az az információ, amelyet az érzékszerveink által felfogott

ingerekből nyerünk, így érzet az, amit látunk, hallunk, tapintunk, szaglunk, ízlelünk.

Az érzeteink által tehát információt nyerünk a körülöttünk lévő világról, dolgokról,

emberekről, s mindezek birtokában leíró kijelentéseket szoktunk tenni, mint pl.: „Úgy

látom, szűk rám a nadrágom.”

2. Értelmezés – Az értelmezés segítségével jelentést tulajdonítunk az

érzékszerveink által közvetített információknak. A jelenlegi információkat összevetjük

múltbéli tapasztalatainkkal, értelmezéseinkkel, s azok alapján teszünk kijelentéseket,

esetünkben pl.: „Azért szűk rám a nadrágom, mert felszedtem pár felesleges kilót.”

3. Érzés – Az érzés az érzetekre adott nem gondolati, logikai, hanem érzelmi

válasz. Esetünkben pl.: „Úgy érzem, el vagyok hízva.”

1. ábra: Az önismereti kerék Forrás: Rudas (2007)

10

4. Szándék – A szándék személyiségünk akarati szférájának kifejeződése,

megmutatja, hogy mit kívánunk, mit szeretnénk tenni az adott szituációban.

Esetünkben pl.: „Fogyókúrázni szeretnék.”

5. Cselekvés – A cselekvés azt jelenti, hogy az érzetek, értelmezések, érzések és

szándékok alapján aktivizáljuk magunkat és teszünk valamit. Esetünkben cselekvés pl.

a rendszeres testmozgás, helyes táplálkozás. (Rudas 2007)

Fentebb képet kaphattunk arról, hogy a „küllők” stabilitásának köszönhetően hogyan

működik a hatékony önismereti munka. Vajon mi történik akkor, ha egy vagy több „küllő”

hiányzik az önismereti kerékből? Rudas János (2007) népszerű könyvében négy darab

hiányos önismereti kereket mutat be:

- értelmezés – cselekvés: Ennél a nagyon gyakori esetnél az történik, hogy

érzéseink és szándékaink tudatosítása nélkül ítélkezéseink, feltételezéseink alapján

cselekszünk. Ezt a sémát ismétlődően a magabiztos, aktív, gyakran öntelt emberek

szokták alkalmazni.

- értelmezés – érzés – cselekvés: Ez esetben ugyan jelen van az érzelmek,

indulatok világa, ám hiányzik a külső világ ingereinek felvétele. Az ilyen ember sokat

foglalkozik saját magával, ám a külvilágot távol tartja magától, a külvilágot figyelmen

kívül hagyja cselekvései során.

- érzékelés – érzés – cselekvés: Ennél az esetnél az ember az értelmezés és a

tudatos szándék hiányában, saját érzelmeiktől, indulataiktól vezérelve cselekednek.

- értelmezés – érzés: Ez esetben hiányzik maga a cselekvés. Az ilyen ember

nagyon sokat gondolkozik, elmélkedik, sokat foglalkozik érzelmeivel, ám ez nem

fordul át cselekvési szándékba.

Az önismereti kerék részletesebb megismerése után ismerkedjünk meg még egy

önismereti modellel, a Johari-ablakkal.

1.5. Johari-ablak

A Johari-ablakot, mely egy egyszerűen használható önismereti eszköz, - és széles körben

használt önismereti modell -, Joseph Luft és Harrington Ingham dolgozta ki. A Johari-ablak

egy kétdimenziós diagram, mely azt mutatja, hogy személyiségünk, viselkedésünk, önmagunk

négy mezőre oszthatók, melyek a következők: nyílt terület, rejtett terület, vak terület és

ismeretlen terület. A két dimenzió közül az egyik dimenziót az alany (én és mások), másik

11

dimenziót pedig az önismeretszerzésre vállalkozó személyről való tudás (ismert vagy nem

ismert) alkotja. (Rudas 2007)

- A nyílt terület a személyiségünk azon részét jelenti, amely ismert mind

önmagunk előtt, mind pedig a velünk kapcsolatban álló személyek előtt.

- A rejtett terület a személyiségünk azon részét reprezentálja, amelyet ugyan mi

magunk ismerünk, de másokkal nem óhajtjuk megosztani, tudatosan és szándékosan

elrejtjük a többiek elől.

- A vak terület személyiségünk viselkedésének és stílusának azokat az

aspektusait tartalmazza, amelyeket mások ismernek, ám mi magunk nem ismerünk fel,

nem vagyunk tudatában.

- Az ismeretlen terület a személyiségünk azon részét képviseli, amelynek sem

mi magunk, sem pedig mások nincsenek tudatában. Ezt a területet nem lehet tudatosan

szabályozni, megváltoztatni. (Barlai 2004)

Ahogy azt a 2. ábrán lévő szaggatott vonal is mutatja, a területek közti határok nem

állandók, önismereti munkával megváltoztathatók, még pedig oly módon, hogy ez által a nyílt

terület növekszik, a rejtett és a vak terület pedig csökken.

2. ábra: Johari-ablak Forrás: Rudas (2007)

12

1.6. Az énkép és az önbecsülés

Az önismerettel nagyon szorosan összefügg az énkép és az önbecsülés fogalma.

Keményné (2006:70) szerint az énkép nem más, mint „az önmagunkról (a saját

testünkről, tulajdonságainkról, képességeinkről, viselkedéseinkről) kialakított elképzelés, a

„Milyen vagyok én?” kérdésre adott válasz”.

Énképünk formálódása, mely már kisgyermekkorunkban elkezdődik, hosszú évek

folyamata. Kiskorunkban olyannak látjuk magunkat, s úgy vélekedünk magunkról, ahogy a

környezetünkben lévő emberek, elsősorban a szülők, látnak minket. Az évek múlásával az

énképünk formálásában egyre több személy kap szerepet, pl. az osztálytársaink, tanítóink,

barátaink, munkatársaink, stb. Ahogy azt fentebb is említettem, énképünk formálódása hosszú

évek folyamata, ám nem tart egész életünkön keresztül, egy idő után viszonylag stabillá válik.

(Keményné 1998, 2006)

Mivel énképünk állandóságra törekszik, ezért igyekszik megvédeni magát elhárító

mechanizmusok segítségével az olyan hatásoktól, melyek felborítanák vagy megváltoztatnák

az állandóságát. A pszichológia szakirodalmában több elhárító mechanizmust is említenek a

szakemberek, én ezek közül fogok most hetet bemutatni.

- Elfojtás alatt azt értjük, hogy az ijesztő, fájdalmas, kellemetlen impulzusokat

vagy emlékeket kizárjuk a tudatunkból. Gyakran az elfojtást alkalmazzuk akkor is,

amikor nem akarjuk, hogy a szégyent, bűntudatot kiváltó emlékek betörjenek a

tudatunkba.

- Racionalizáció elhárító mechanizmusát leggyakrabban akkor alkalmazzuk, ha

elhamarkodva teszünk meg valamit, s viselkedésünket egy kicsit szépíteni szeretnénk.

A racionalizáció során logikus, ésszerű magyarázatot igyekszünk adni

cselekedeteinkre.

- Reakcióképzés során úgy próbáljuk meg leplezni mások, s gyakran még

önmagunk előtt is konfliktusainkat, érzéseinket, indítékainkat, hogy az ellenkezőjét

hirdetjük. Pl. Egy anya a nem kívánt gyermekével szemben úgy leplezi ellenszenvét,

hogy nagyon óvja őt.

- Projekció, azaz kivetítés során a bennünk meglévő, számunkra kellemetlen,

negatív tulajdonságot vagy tulajdonságokat felnagyítjuk és másoknak tulajdonítjuk.

- Intellektualizáció olyan elhárító mechanizmus, melynek során elvont,

tárgyilagos kategóriák segítségével próbálunk eltávolodni a stresszes helyzetektől.

13

- Tagadást akkor alkalmazunk, ha a valóság elviselhetetlensége már minden

mértéket felülmúl, nem akarjuk elfogadni a rideg valóságot. A tagadást alkalmazza pl.

az az édesanya, aki gyermekének halálát nem tudja elfogadni, ezért úgy tesz, mintha

gyermeke élne.

- Eltolás során az adott módon ki nem elégített szükségletinket más mederbe

tereljük, azaz megváltoztatjuk a céltárgyat. Ezt az elhárító mechanizmust alkalmazza

pl. az a diák, aki a tanára iránt érzett haragját diáktársán tölti ki. (Atkinson-Hilgard

2005)

Ha reális és egyben egészséges önismeretre szeretnénk szert tenni, érdemes

elgondolkoznunk, azon, hogy a fentebb felsorolt elhárító mechanizmusok közül melyek és

milyen gyakran vannak jelen az életünkben.

Az énkép mellett a reális önismeret kialakításához elengedhetetlen az egészséges

önbecsülés. Az önbecsülés, ahogy azt Klein Balázs és Klein Sándor (2012:409) is írja, „… azt

jelenti, hogy fontosnak tartjuk az értékeinket és a képességeinket.”. Mind életünkben, mind

önismereti munkánk során nagy szerepet játszik az egészséges önbecsülés, ugyanis ez „… a

sikeres élet alapja, mert azt sugallja, hogy képesek vagyunk megbirkózni az élet kihívásaival,

és megérdemeljük a boldogságot. Aki nem becsüli önmagát, kevéssé remélheti, hogy mások

megbecsüljék.”. (Klein - Klein 2012:410)

Ahogy azt fentebb is olvashattuk, az egészséges önbecsülés elengedhetetlen a sikeres

élethez; ezért ajánlatos önvizsgálatot tartani, mely során felismerhetjük és tudatosíthatjuk

mind a pozitív mind a negatív tulajdonságainkat, a képességeinket, az értékeinket.

Ebben a fejezetben közelebbről is megismerkedhettünk az önismeret fogalmával,

szintjeivel, képet kaphattunk arról, hogyan tehetünk szert mélyebb, reális önismeretre,

megtudhattuk, hogy az egészséges énkép és önbecsülés a sikeres élet egyik alapját képezik.

A következő fejezetben az önismeret pályaválasztásban, munkavállalásban és a

munkahelyen betöltött szerepéről szeretnék képet adni.

14

2. Az önismeret szerepe a munkavállalásban és a munkahelyen

Az élet minden területén és minden szakaszában a hasznunkra válik, ha ismerjük

önmagunkat, külső-belső tulajdonságainkat, tudjuk, hogy mi motivál minket, milyen

képességekkel rendelkezünk stb. Életünk folyamán vannak olyan állomások, amelyeknél az

alapos önismeret nélkülözhetetlen a helyes döntések meghozatalánál. Ilyen fontos állomásnak

számít az életünkben a pályaválasztás és a munkavállalás is.

A pályaválasztásnál és a munkavállalásnál elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk olyan

személyiségtulajdonságainkkal mint érdeklődésünk, képességeink, értékeink és

munkamódunk, így a következő fejezetben szeretném bemutatni ezen

személyiségtulajdonságokat.

2.1. Érdeklődés

Az érdeklődés nagy szerepet játszik mind a pályaválasztás, mind a munkavállalás során.

Fontos, hogy tisztában legyünk saját érdeklődési körünkkel, tudjuk, mi az, ami érdekel,

foglalkoztat minket, mert ezek alapján választjuk ki „környezetünkből a számunkra jelentős

dolgokat, tárgyakat, embereket.”. (Szilágyi 2008:11) Az érdeklődést felfoghatjuk úgy is, mint

egy nyilat, mely utat mutat az életünkben, megmutatja, merre induljunk el.

Ami érdekel minket, azt szívesen csináljuk mind a szabadidőnkben, mind pedig a

munkahelyünkön egyaránt, s nem csak örömünket leljük az adott tevékenységben, de

hasznosnak is ítéljük a tevékenységgel eltöltött időt. Szilágyi (2003, 2008) szerint az

érdeklődéssel végzett munkában kevésbé fáradunk el, s időtartamát kevésbé hosszúnak ítéljük

meg, szemben az érdeklődés nélkül végzett munkával. Az előbbi megállapítás remek

módszert kínál arra, ha gyorsan és egyszerűen meg szeretnénk állapítani, mely tevékenység

kelti fel érdeklődésünket.

Szinte minden ember érdeklődik valami után, minden ember rendelkezik valamilyen

érdeklődési körrel, amely lehet széles körű vagy szűk körű. Szilágyi (2007) szerint mind az

egyén mind pedig a társadalom szempontjából előnyös, ha egy személy széles körű

érdeklődési területtel rendelkezik, s ezen belül is van egy-egy központi érdeklődési területe. A

mai világban szinte lehetetlen minden tudományban, minden témában jártasnak lenni, mert

nagyon sok az ismeretanyag, az információ, s ezek napról-napra bővülnek, gyarapodnak.

Ugyan polihisztornak nem kell lennie az embernek, de mindenképp az előnyére válik, ha

nyitott szemmel, füllel jár a világban, s mindezek mellett egyre jobban elmélyül saját

érdeklődési területében.

15

A pályaválasztás és a munkavállalás előtt állóknak remek segítséget nyújthatnak a

különböző érdeklődést vizsgáló kérdőívek, mint pl. a MÉK – Munka Érdeklődés Kérdőív. A

MÉK az egyén munkához való kapcsolódásának típusba sorolására ad lehetőséget. A kérdőív

öt érdeklődéstípust tartalmaz, melyek a következők: az irányító típus, az újító típus, a

módszeres típus, a tárgyias típus és a szociális típus. (Szilágyi 2007)

2.2. Képességek

Érdeklődésünk mellett nagyon fontos saját képességeink ismerete is, hiszen

képességeinknek megfelelő munkavégzés elégedettséggel, örömmel jár, elősegíti a

munkavégzés sikerességét.

Szilágyi (2008:77) szerint „…a képességek velünk született adottságainkból gyakorlás

segítségével alakulnak ki és a cselekvéseink feltételeit biztosítják, fejleszthetőek.”.

Fejleszthetőségük miatt érdemes odafigyelni arra, hogy milyen képességek rejtőznek

bennünk, s ezeket a legmegfelelőbb módon kiaknázni. Természetesen az élet minden

szakaszában tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen képességekkel rendelkezünk, ám a

pályaválasztás és a munkavállalás a pályák, és a munkakörök különbözősége miatt még

nagyobb figyelmet igényelnek tőlünk.

Rengeteg embertársunkról hallhattuk már azt, hogy képességeinek köszönhetően nagy

sikereket értek el. Ezek alapján feltehetnénk azt a kérdést, hogy a sikerhez a képességeinken

keresztül vezet az út? Nos, képességeink csak az egyik elemet képviselik a siker, a pályán

való helytállás tekintetében, ugyanis a tevékenység, valamint a személyiség egésze, így pl. a

motiváció, a beállítódás, az érdeklődési irány stb. is fontos változói a képletnek. (Szilágyi

2007) Ahogyan láthatjuk, az elégedett, sikeres munkavégzéshez nem elégséges az adott

munkakörhöz tartozó képességszintnek való megfelelés. Ezen kívül aktívan, érdeklődéssel,

motivációink és céljaink pontos ismeretével kell az adott munkát végezni.

Képességeink feltárásához érdemes különböző speciális kérdőíveket használni, mint pl. az

ÁKVK – Általános Képességet Vizsgáló Kérdőív vagy a KSK – Képesség Struktúra Kérdőív.

Az ÁKVK egy kanadai kérdőív adaptált változata, mely kilenc képességterületre (általános

tanulási képesség, verbális képesség, számolási képesség, térbeli látás, formák észlelése,

hibák keresése írott szövegben, kéz és szem koordinációja, ujjügyesség, kézügyesség)

vonatkozó információt kér a kitöltőtől. A KSK, mely négy intelligencia elemet (nyelvi

kifejező képesség, matematikai-logikai képesség, térelképzelés, emlékezőképesség) definiál,

16

az érettségizők vagy az érettséginél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők

képességstruktúrájának a becslését segíti elő. (Szilágyi 2003)

2.3. Értékek

Az előzőkben már megismerhettünk két olyan személyiségtulajdonságot, melyek remek

útjelzők a pályaválasztás és a munkavállalás során; s most egy harmadikkal, az értékkel

fogunk megismerkedni. Szilágyi (2008:162) szerint „… az érték olyan tulajdonságunk, amely

alapján a környezet tárgyai, helyzetei közül kiválasztja a magunk számára fontos dolgokat.”.

Ahogy láthatjuk, az értékek is meghatározó tényezői mindennapi életünknek, segítenek

eligazodni az élet rögös útjain, segítenek a választásban, befolyásolják a pályaválasztást és a

munkavállalást.

Természetesen, ahogy érdeklődésünk is változik életünk során, úgy értékeink is változnak.

Gyermekkorunkban, felnőttkorunkban, pályakezdőként, több éves tapasztalattal rendelkező

munkavállalóként is változhatnak, így érdemes mindig tisztában lennünk, milyen értékekkel

rendelkezünk jelenleg.

Az értékeknek van egy, a külvilág által meghatározott objektív tartalmuk, amelyekből mi

szubjektív úton kiválasztjuk a számunkra fontos értékeket. (Szilágyi 2008) Ez azt jelenti,

hogy a kultúra, a környezet, amelyben élünk, a minket körülvevő emberek, így a családtagok,

rokonok, barátok, ismerősök stb. különböző értékekkel rendelkeznek, melyek közül mi

kiválasztjuk, elfogadjuk a számunkra fontos értékeket, amelyekkel azonosulni tudunk.

Munkavállalásnál fontos, hogy ismerjük a munkához kapcsolódó értékeinket. Ebben

segíthet a Super által 1969-ben publikált Munka – Érték Kérdőív, melyet 1990 óta

Magyarországon is alkalmaznak. A kérdőív 45 állítást tartalmaz, amelyből a kitöltő egy 1-5-ig

terjedő skála segítségével alakítja ki saját értékstruktúráját. (Szilágyi 2007)

2.4. Munkamód

Elengedhetetlen, hogy érdeklődésünk, képességeink és értékeink mellett tisztában legyünk

saját munkamódunkkal is, mert az „…olyan tulajdonságunk, amelyben megfogalmazzuk,

hogyan szeretünk egy-egy feladatot megoldani.”. (Szilágyi 2008:189) Saját munkamódunk

ismerete nagy mértékben megkönnyítheti döntésünket pályaválasztás, illetve munkavállalás

során.

Szilágyi (2007) szerint munkamódunk nagymértékben befolyásolja, meghatározza

sikerességünket és elégedettségünket az életpályánkon, ezért pályaválasztás és munkavállalás

17

során oda kell figyelnünk arra, hogy az egyéni munkamódunk összeegyeztethető legyen a

munka és a pálya követelményeivel.

Munkavállalás előtt érdemes elgondolkoznunk azon, hogy az adott munkatevékenység

összhangban van-e saját munkatempónkkal és munkavégzésünk ritmusával, rendelkezünk-e

azzal az önállósággal, célszerűséggel, pontossággal és precizitással, amelyet az adott

munkavégzés megkövetel. Mindezek mellett még érdemes átgondolnunk azt, hogy mennyire

bírjuk a monotóniát, mennyire jellemező ránk a gondosság, s mennyire vagyunk

fáradékonyak. (Szilágyi 2008) Mindezek ismeretében könnyebben tudjuk mérlegelni azt,

hogy az általunk kiszemelt munkahely, munkakör mennyire áll összhangban személyes

tulajdonságainkkal.

18

III. ÖNÁLLÓ KUTATÁS

1. Kérdőíves kutatás

Szakdolgozatomban végzett kérdőíves kutatásom célja az volt, hogy az általam

megfogalmazott, a bevezető részben ismertetett hipotézisek megerősítést vagy cáfolatot

nyerjenek.

1.1. A minta és a kiértékelés módja

Hipotéziseimből adódóan kutatásom során két csoportot céloztam meg: a dolgozó

felnőttek és az első éves egyetemi hallgatók csoportját. Mindkét csoportból 100-100 alany

töltötte ki az általam összeállított kérdőíveket, melyeket igyekeztem úgy megszerkeszteni,

hogy azok vagy megerősítsék, vagy cáfolják feltételezéseimet.

Munkavállalók csoportja

A mintában szereplő munkavállalók olyan szlovákiai és magyarországi 18. életévüket

betöltött, tanulmányaikat befejezett személyek, akik munkaviszonnyal rendelkeznek. Az

általam összeállított, kinyomtatott és sokszorosított kérdőíveket ismerőseim, illetve -

ismerőseim segítségével -, általam nem ismert munkavállalók töltötték ki. A munkavállalók

csoportjában 2012 augusztusában folyt a mintavétel.

Első éves egyetemi hallgatók csoportja

A mintámban szereplő első éves egyetemi hallgatók a Nyugat-magyarországi Egyetem

Apáczai Csere János Kar andragógia, illetve rekreáció- és egészségszervezés szakos hallgatói.

Ritter Andrea tanárnő segítésével, kérésemre 2012. szeptember 11-én a „Bevezetés a

pszichológiába” című kurzus keretein belül töltötték ki a hallgatók a kérdőíveket.

Módszer és kiértékelés

A kérdőívek kiértékelését az IBM által kifejleszt SPSS 20.0 program segítségével

végeztem. Mivel még nem dolgoztam ezzel a programmal, először el kellett sajátítanom

kezeléséhez szükséges ismereteket. Ebben Sajtos László és Mitev Ariel könyve1volt a

segítségemre. Miután elsajátítottam a szükséges ismereteket, a kitöltött kérdőívek alapján az

1Sajtos László - Mitev Ariel: SPSS Kutatási és adatelemezési kézikönyv, Alinea Kiadó, Budapest, 2007

19

adatokat manuálisan betápláltam a programba, majd ezek után megkezdtem az adatok

feldolgozását, összegzését, hipotéziseim alapján pedig az összefüggések keresését

kereszttábla-elemzés alkalmazásával.

Kutatásom eredményeit diagramok és táblázatok segítségével ismertetem a következő

oldalakon. Először a dolgozói, majd a hallgatói kérdőíveket elemzem. Mindkét csoportnál

először a demográfiai adatokat, majd a pályaválasztásra és az önismeretre, s végül a

hipotézisekre vonatkozó kérdéseket, állításokat összegzem. A hipotézisekhez tartozó

állításcsoportok után összegzem a válaszokat, tapasztalatokat, következtetéseket vonok le.

20

0%10%20%30%40%

5%11%

31%

14%

39%

Legmagasabb iskolai végzettség

1.2. Dolgozói kérdőívek elemzése

1.2.1. A demográfiai adatokra, a pályaválasztásra vonatkozó kérdések és állítások

kiértékelése

o Nem és életkor

Kutatásom során igyekeztem mindkét nem képviselőit és minden korosztályt

megszólítani, a pályakezdőktől a nyugdíjas kor küszöbén állókig. A kérdőívet száz dolgozó

felnőttel töltettem ki, melyek közül 64 válaszadó nő volt, 36válaszadó pedig férfi.

A kérdőívet kitöltők életkora 19-60 évig terjedt, az átlag életkor 34, 55 év volt. A

megkérdezettek többsége (39%) a pályakezdők csoportjába, azaz a 18-30 éves korosztályba

tartozik, 33% a 31-40, 11% a 41-50, míg 17% az 51-60 éves korosztályba, azaz a nyugdíjas

kor küszöbén állók csoportjába tartozik. Ahogy az életkori eloszlásokat láthattuk, minden

korosztályból sikerült mintát szereznem.

o Legmagasabb iskolai végzettség

A legmagasabb iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók többsége

(39%) felsőfokú végzettséggel

rendelkezik, 31% szakközépis-

kolai, 14% gimnáziumi, 11%

szakiskolai, míg 5% általános

iskolai végzettséggel. A legmaga-

sabb iskolai végzettséget tekintve

sikerült mind az öt kategóriából

mintát gyűjtenem.

64%36%

Nem szerinti megoszlás

Nő Férfi0%

20%

40%

18-30 31-40 41-50 51-60

39%33%

11%17%

Életkor szerinti megoszlás

3. ábra 4. ábra

5. ábra

21

62%38%

Munkavégzés típusa

Szellemi Fizikai

A szülők legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva láthatjuk, hogy gyakrabban fordul

elő (főleg az anyáknál) az általános iskola, mint legmagasabb iskolai végzettség. Ez

magyarázható azzal, hogy a válaszadók szülei olyan korszakban éltek még, amelyben nem

mindenkinek adatott meg a középfokú, esetleg a felsőfokú oktatási intézményekben való

tanulás. Ahogy azt a 6. ábrán is láthatjuk, az anyák többsége általános, szakiskolai vagy

szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, a gimnáziumi és a felsőfokú végzettséggel

szemben. Az apák többsége szakiskolai és szakközépiskolai végzettséggel rendelkezik, s

gyakorisági sorrendben őket követik a felsőfokú, a gimnáziumi és az általános iskolai

végzettségűek.

o Munkavégzés típusa

A válaszadók 62% szellemi, míg 38% fizikai munkát végez. A munkavégzés típusának

eloszlása arányosnak mondható, ha összevetjük a legmagasabb iskolai végzettséggel.

Kereszttábla elemzéssel megvizsgáltam, hogy a munkavégzés típusa milyen arányban oszlik

meg a kitöltők neme, életkora és legmagasabb iskolai végzettsége között. Ahogy azt a 9.

ábrán is láthatjuk, a 64 női válaszadóból 43 szellemi, míg 21 fizikai munkát végez.

7. ábra

0%

20%

40%

7%

40%

29%

11% 13%

Apa legmagasabb iskolai végzettsége

0%

20%

40% 28%22% 25%

12% 13%

Anya legmagasabb iskolai végzettsége

0

10

20

30

40

50

Nő Férfi

43

192117

Szellemi Fizikai


6. ábra

8. ábra

9. ábra

22

Igaz kisebb arányban, de a férfi válaszadók között is a szellemi munkát végzők vannak

többségben, a 36 megkérdezett férfi közül 19 szellemi, 17 pedig fizikai munkát végez. A

nemek közti megoszlás is arányosnak mondható az iskolázottságot tekintve.

Az életkori szakaszokat vizsgálva megállapítható, hogy az 51-60 évesek csoportját kivéve

az összes korcsoportban a szel-

lemi munkát végzők aránya a

magasabb. A legnagyobb eltérés

a szellemi és fizikai dolgozók

arányát tekintve a 18-30 évesek

(47 megkérdezettből: 32 szel-

lemi, 15 fizikai munkát végez) és

a 41-50 évesek (16 megkérde-

zettből 11 szellemi, 5 fizikai dol-

gozó) korcsoportjában figyelhető

meg. A 31-40 évesek csoportjában a 25 kitöltő közül 14 szellemi, míg 11 dolgozó fizikai

munkás.

Az iskolai végzettséget tekintve az eredmények nem voltak meglepők számomra. Az ál-

talános iskolai végzettséggel rendelkezők (5 személy) mind fizikai munkát végeznek; a szak-

iskolát végzettek közül (11 személy) 4 szellemi, 7 pedig fizikai munkás; a szakközépiskolai

végzettséggel rendelkezők

(31 személy) közül 12

szellemi, 19 fizikai mun-

kát végez; a 14 gimnázi-

umi végzettséggel rendel-

kező személy közül 8

szellemi, 6 pedig fizikai

munkát végez. A száz

megkérdezett közül 39

kitöltő rendelkezik felső-

fokú végzettséggel, s közülük csak egy személy végez fizikai munkát.

o Pályaválasztás, pszichológiai és önismereti ismeretek

Kíváncsi voltam arra, hogy a megkérdezett személyek belső vagy külső tényezők alapján

választottak-e szakmát. Négy kérdés közül lehetett választani, melyek közül az első (saját

0

5

10

15

20

25

30

35

18-30 31-40 41-50 51-60

32

1411

5

Szellemi

Fizikai15

5

117


0

10

20

0

4

12

812

57

19

6

1Szellemi

Fizikai

Iskolai végzettség szerinti megoszlás

10. ábra

11. ábra

23

képességei/érdeklődése alapján) a belső tényezőt tükrözte, a többi három (szülei

véleménye/akarata alapján; az iskola közelsége alapján; egyéb) pedig a külső tényezőt. A

kiértékelés során az SPSS programban ennél a kérdésnél új változót hoztam létre a fenti

logikát követve.

A megkérdezettek többsége, 73% a saját érdeklődése, képességei alapján választotta ki a

szakmáját, 11% a szülők akaratát, véleményét követte, 5% az iskola közelségét részesítette

előnyben, míg 4% valamilyen egyéb külső ok alapján döntött. A válaszok arányát

befolyásolhatta a rendszerváltozás előtti szocialista iskolarendszer is, ahol a diákoknak

gyakran nem volt szabad választásuk a pályaorientációjuk során.

A kérdőíven megadtam annak lehetőségét, hogy aki az „egyéb” választ jelöli be, fejtse is

ki, mi volt az az egyéb tényező, ami befolyásolta pályaválasztását. Ezzel a lehetőséggel sajnos

senki sem élt.

A nemek közti megoszlást vizsgálva azt észleletem, hogy a nők és férfiak között eltérés

figyelhető meg a pályaválasztást illetően. Megvizsgáltam külön-külön a nők és a férfiak cso-

portját, hogy a

külső és belső té-

nyezők milyen

arányban oszlanak

el csoporton belül.

Ahogy azt a 12.

ábra is mutatja,

belső tényezőnél a

férfiak aránya ma-

gasabb, míg a külső

tényezőknél a nőké.

Mindezekből arra

következtetek, hogy a két nem közül a férfiak inkább belső tényezők, a nők pedig külső té-

nyezők alapján választottak pályát. Ez magyarázható a múlt század második felében még

uralkodó szülői szigorral, illetve a nőkkel szembeni elnyomással.

A pályaorientációs elégedettségre vonatkozó állításnál három alternatíva közül lehetett

választani: igen, nem, határozatlan vagyok. A kitöltők közül 64-en elégedettek az általuk vá-

lasztott pályával, 19-en elégedetlenek, 17 válaszadó pedig határozatlan ebben a kérdésben.

Bár a válaszadók több mint a fele elégedett az általa választott pályával, mégis magas azon

személyek száma, akik elégedetlenek, határozatlanok. Az elégedetlenség és a határozatlanság

05

1015202530354045

44

115 4

29

4 2 1Nő

Férfi

Pályaválasztást befolyásoló tényezők megoszlása nem szerint

12. ábra

24

020406080

Igen Nem Határozatlan

vagyok

64

19 17

Pályaválasztással való elégedettség

13. ábra

14. ábra

15. ábra

érzése magyarázható pl. a fizetések

aránytalanságával, alacsonyabb is-

kolai végzettséggel vagy esetleg a

saját akarattal szembeni pályavá-

lasztással.

A kérdőíven szerepeltek a pszicho-

lógiai ismeretekre és az önismeretre

vonatkozó állítások is. A válaszadók

közül 57-en nem tanultak pszicholó-

giai alapismereteket, 43 kitöltő pedig

igen, s közülük 30-an alkalmazzák is a

tanultakat, 13-an pedig nem.

A mintában szereplők közül 35

válaszadó már részt vett valamilyen

önismereti tanfolyamon/csoportban, 65

pedig nem. A 35 válaszadó közül 28

használja is az ott tanultakat, heten

pedig nem. Manapság egyre elterjed-

tebbek és népszerűbbek a különböző

személyiségfejlesztő/önismereti tan-

folyamok. Az eredményekből láthat-

juk, hogy a népszerűség ellenére még mindig kevés ember abszolvál ilyen önfejlesztő prog-

ramokat, ám mindenképp biztató az a tény, hogy a résztvevők azonban hasznosítják is az ott

tanultakat.

0

20

40

60

Tanult, s

alkalmazza

Tanult, de

nem

alkalmazza

Nem tanult

30

13

57

Pszichológiai alapismeretek

020406080

Részt vett, s

alkalmazza

Részt vett, de

nem

alkalmazza

Nem

287

65

Önismeretei tanfolyamon/csoprtban való

részvétel

25

1.2.2. Az első hipotézisre vonatkozó állítások elemzése

Hipotézis (H1):

Feltételezem, hogy mind az elsőéves egyetemisták, mind a dolgozó felnőttek szükségesnek

és fontosnak tartják az önismeretet mind a mindennapi életben való boldogulás, mind a

tudatosabb pályaválasztás/munkavállalás érdekében.

A kérdőíven a következő állítások tartoznak az első hipotézishez:

o Fontosnak tartom önmagunk megismerését.

o Szerintem a megfelelő önismeret sokat segít az életben való boldogulásban.

o Pályaválasztásnál és munkavállalásnál fontos saját képességeink és

érdeklődésünk ismerete.

o Szerintem mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben

önismereti csoportoknak kellene működniük.

Mivel első hipotézisem nem csak a dolgozó felnőttek csoportjára vonatkozik, hanem az

első éves egyetemista hallgatókra is, ezért az utóbb említett csoportnak készített kérdőíven is

szerepelnek ezek az állítások. A válaszadók három válaszlehetőség közül választhattak: igen,

nem, határozatlan vagyok. Igyekeztem úgy összeállítani az állításokat, hogy azok

visszatükrözzék a válaszadók önismeretről alkotott véleményüket, hozzáállásukat.

o Fontosnak tartom önmagunk megismerését.

Ezzel az állítással azt szerettem volna felmérni, hogy a válaszadók fontosnak tartják-e

önmaguk megismerését. A kitöltők közül 94 személy az igen, egy válaszadó a nem

válaszlehetőséget jelölte meg, míg öten határozatlanok ebben a kérdésben. A válaszok aránya

mindenképp pozitívnak mondható, még akkor is, ha néhányan csak „tetszelegni” szerettek

volna válaszukkal.

Kíváncsi voltam, hogy erre a kérdésre milyen választ adtak azok, akik már részt vettek

önismereti tanfolyamon/csoportban és azok, akik nem. Meglepetésemre két határozatlan

vagyok válasz érkezett olyanoktól, akik már kapcsolatba kerültek valamilyen önismereti

tanfolyammal/csoporttal, s ráadásul az egyikük még használja is az ott tanult technikákat a

mindennapokban.

A hallgatók közül csak egy válaszadó volt határozatlan ebben a kérdésben, míg a többi

válaszadó, 99 személy egyöntetű igen választ adott erre az állításra. Ahogy azt láthatjuk, a

26

munkavállalókhoz hasonlóan a hallgatók is fontosnak tartják önmaguk megismerését. Még ha

figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a hallgatók válaszát esetleg befolyásolhatta a kérdőív

kitöltésének körülménye (pszichológia óra), akkor is pozitív eredményként könyvelhetjük el.

o Szerintem a megfelelő önismeret sokat segít az életben való boldogulásban.

Napjainkban, főleg a gazdasági válság kirobbanása óta egyre több embertől hallani azt,

hogy nem tud mit kezdeni a saját életével, nem tudja mi lesz akkor, ha elveszti a munkahelyét,

merre lépjen tovább stb. Úgy gondolom, ilyenkor nagyon jól jön saját magunk, érzéseink,

képességeink, adottságaink ismerete, s ezen ismeretek hatékony alkalmazása a mindennapi

életben.

Kíváncsi voltam arra, hogy az emberek fontosnak tartják-e az önismeretet az életben való

boldogulás kapcsán. A megkérdezettek közül 90 személy az igent jelölte be, két válaszadó

szerint az önismeret nem segít a mindennapi életben való boldogulásban, s nyolcan

határozatlanok ebben a kérdésben. A visszajelzések arányaiból láthatjuk, hogy a

megkérdezettek közül szinte majdnem mindenki igennel felelt erre az állításra, tehát preferálja

az önismeretet. A pozitív válaszok magas aránya visszatükrözheti a mintában szereplők

tudatosságát is, valamint az önismeretbe vetett reménykedésüket is.

Az elsőéves hallgatók ennél az állításnál is szinte egyöntetű igen választ adtak. A két

hallgatót kivéve, - akik határozatlanok ebben a kérdésben -, az összes többi társuk, azaz 98

tanuló egyértelműen fontosnak tartja mindennapi életünkben az önismeretet.

0102030405060708090

100


vagyok

94

15

99

0 1

Munkavállalók

Hallgatók

Fontosnak tartom önmagunk megismerését

16. ábra

27

o Pályaválasztásnál és munkavállalásnál fontos saját képességeink és

érdeklődésünk ismerete.

Az életben mindig kell hoznunk döntéseket, néha nagyobbakat, néha kisebbeket. A

pályaválasztás és a munkavállalás elég nagy és fontos döntés életünk során, ezért nem

mindegy, hogy hogyan és mi alapján döntünk. Sajnos manapság egyre több olyan fiatallal

találkozunk, akik pályaválasztásnál nem a saját érdeklődésük, képességeik, adottságaik

alapján választanak szakmát, szakterületet, hanem valamilyen külső tényezők (divatszakmák,

szülők akarata, a diákévek kitolása, stb.) hatására. Gyakorta előfordul az is, hogy a felnőtt

munkavállalók külső motivációk hatására helyezkednek el egy-egy munkahelyen,

munkakörben. Mindkét esetben elég nagy annak a valószínűsége, hogy ezek a diákok,

munkavállalók nem lesznek elégedettek a választott szakmájukkal, munkahelyükkel.

Kutatásom során képet szerettem volna kapni arról, hogy a munkaviszonyban lévő

emberek hogyan vélekednek az önismeret és az életben előforduló fontos döntések, így a

pályaválasztás és munkavállalás kapcsolatáról. A válaszadók közül 96 személy szerint fontos

a saját képességeink és érdeklődésünk ismerete a pályaválasztás és munkavállalás során, két

válaszadó szerint nem fontos, míg ketten határozatlanok ebben a kérdésben. Az igenek magas

aránya magyarázható a válaszadók öntudatosságával vagy a saját pozitív, negatív

tapasztalataikkal.

A hallgatók csoportjában csak egy személy volt, aki a határozatlan vagyok választ jelölte

meg, az összes többi társa, 99 tanuló az igent jelölte meg. Ahogy láthatjuk, az első éves

hallgatók is szinte egyöntetűen fontosnak tartják a saját képességeink, érdeklődésünk

ismeretét a pályaválasztást, illetve a munkavállalást illetően.

0

20

40

60

80

100


vagyok

90

28

98

0 2

Munkavállalók

Hallgatók

Szerintem a megfelelő önismeret sokat segít az életben való boldogulásban.

17 .ábra

28

19. ábra

o Szerintem mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben

önismereti csoportoknak kellene működniük.

Fontosnak tartom, hogy az oktatási intézményekben ne csak oktassák a diákokat, hanem

segítsék őket a helyes életvezetés kialakításában is. Véleményem szerint a helyes életvezetés

titka önmagunk alapos ismerete, s ezért is támogatom az alap és középfokú oktatási intézmé-

nyekben az önismereti

csoportok működését. Az

általam megkérdezett emberek

többsége egyetért velem ebben

a kérdésben, ám itt az igen

választ kevesebben jelölték be

az előző három kérdéshez

képest. A megkérdezettek

közül 70 válaszadó működtetne

önismereti csoportokat az oktatási intézményekben, 11 válaszadó nem, míg 19-en

határozatlanok ebben a kérdésben.

A hallgatók körében végzett felmérésnél is hasonló a helyzet. A száz tanuló közül

mindössze csak 68 preferálja az önismereti csoportok oktatási intézményekben való

működését, 14 hallgató nem ért egyet ezzel az állítással, míg 18-an határozatlanok ebben a

kérdésben.

0

20

40

60

80

100

Igen Nem Határozatlan vagyok

96

2 2

99

0 1

Munkavállalók

Hallgatók

Pályaválasztásnál és munkavállalásnál fontos saját képességeink és érdeklődésünk

ismerete.

010203040506070


vagyok

70

1119

68

14 18

Munkavállalók

Hallgatók

Szerintem mind az általános, mind a középfokú oktatási

intézményekben önismereti csoportoknak kellene működniük.

18. ábra

29

Ahogy láthatjuk, mind a munkavállalók, mind pedig a hallgatók kevesebb pozitív választ

adtak erre az állításra, szemben az előző három állítással. Ez meglepő és elgondolkoztató

tény, amely arra enged következtetni, hogy:

- A megkérdezettek pozitívan akarták magukat feltüntetni az önismeret fontosságát

illetően, s ezért az igen válaszokat jelölték be.

- A megkérdezettek valójában fontosnak tartják önmaguk megismerését és az

önismeret szükségességét, ám nincsenek tisztában azzal, hogy nagy jelentősége

van az iskolás korban végzett önismereti munkának.

A fentebb említett két magyarázatomat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a

kitöltött kérdőívek alapján, így csak feltételezések maradnak.

o Összegzés, következtetés

A kérdésekre adott válaszokból kiolvasható, hogy a megkérdezett emberek többsége (több

mint 90%) igennel válaszolt, tehát fontosnak tartja az önismeretet, támogatja önmagunk

megismerését, pozitívan áll e témához. Meglepő, hogy a munkavállalók és az első éves

hallgatók közül, az előző állításokra adott igen válaszokhoz viszonyítva, jóval kevesebb

azoknak az aránya, akik támogatják az önismereti csoportok működését az oktatási

intézményekben.

Az állításokra érkezett válaszok alapján első hipotézisemet, mely szerint feltételezem,

hogy mind az elsőéves egyetemisták, mind a dolgozó felnőttek szükségesnek és fontosnak

tartják az önismeretet mind a mindennapi életben, mind a tudatosabb

pályaválasztás/munkavállalás érdekében, beigazoltnak látom.

1.2.3. A második hipotézisre vonatkozó állítások elemzése

Hipotézis (H2):

Feltételezem, hogy azon dolgozó felnőttek, akik a pályaválasztásuk során saját

érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján választottak szakmát a munkahelykereséshez

pozitívabban viszonyulnak, mint azok, akik külső okok hatására választottak.

A kérdőíven a következő állítások tartoznak a második hipotézishez:

o Munkahelykeresésnél bíztam jövőm pozitív alakulásában.

o Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet

találni, én mégis bizakodó vagyok e témával kapcsolatban.

30

20. ábra

o Egy munkahely megszerzése érdekében hajlandó lennék

továbbképzésen/átképzésen is részt venni.

o Ha elveszteném a munkahelyemet:

Az első három állításnál három lehetőség közül: igen, nem, határozatlan vagyok, míg a

negyedik állításnál két lehetőség közül választhattak a megkérdezettek: keseregnék,

kilátástalannak látnám a helyzetemet; elfogadnám a kialakult helyzetet, s bizakodóan

elkezdenék munkát keresni.

o Munkahelykeresésnél bíztam jövőm pozitív alakulásában.

A válaszadók közül 87 személy bízott jövője pozitív alakulásában a munkahelykeresést

illetően, heten pesszimisták voltak,

hatan pedig nem tudtak egyértelmű igen

vagy nem választ adni. Ahogy

láthatjuk, a megkérdezettek többsége

bizakodó volt munkahelykereséskor,

ami már magában is fél siker.

Az 1. táblázatban látható, hogy a

válaszok és megkérdezettek pályaválasztását befolyásoló tényezők között milyen az eloszlás.

Ahogy láthatjuk, még azon személyek többsége is az igen választ jelölte meg, aki valamilyen

külső tényező hatására hozta meg döntését pályaválasztáskor. Mindebből arra következtetek,

hogy a pályaválasztást befolyásoló tényezők nincsenek hatással a munkahelykereséssel

kapcsolatos pozitív, illetve negatív jövőképre.

1. táblázat

Pályaválasztáskor Ön mi alapján választott szakmát? * Munkakeresésnél bíztam jövőm pozitív alakulásába. Crosstabulation

Count

Munkakeresésnél bíztam jövőm

pozitív alakulásában. Total

Igen Nem H. v.

Pályaválasztáskor Ön mi alapján

választott szakmát?

saját képességei/érdeklődése

alapján 65 4 4 73

szülei véleménye/akarata

alapján 12 3 0 15

az iskola közelsége alapján 6 0 1 7

egyéb 4 0 1 5

Total 87 7 6 100

020406080

100


vagyok

87

7 6

Munkahelykeresésnél bíztam jövőm pozitív

31

o Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet találni,

én mégis bizakodó vagyok e témával kapcsolatban.

A mai gazdasági helyzetben egyre többen negatív attitűddel rendelkeznek a munkahelyke-

resést illetően. Sokak szerint egyre nehezebb munkahelyet találni, kevesebb munkalehetőség

és az egyre növekvő munkanélküliség jellemző napjainkra. A megkérdezettek közül 64 vá-

laszadó pozitívan áll a munkahelykeresés témájához, 18 válaszadó határozottan negatív véle-

ménnyel van, s 18-an nem tudtak egyér-

telműen állást foglalni. Figyelembe kell

vennünk azt a tényt, hogy a felmérést

munkaviszonyban lévő emberek csoport-

jában készítettem, így a pozitív válaszok

magasabb aránya magyarázható azzal is,

hogy a munkavállalókat jelenleg nem

érinti személyesen a munkanélküliség ve-

szélye. Bár az igen válaszok aránya maga-

sabb a másik kettő válaszlehetőségekhez

képest, mégis visszatükröződni látszik a munkahellyel kapcsolatos bizonytalanság érzése a

válaszokon.

A válaszokat elemezve megfigyelhetjük, hogy még azon válaszadók többsége is derülátó,

akik valamilyen külső tényező alapján választottak szakmát, pályát.

Pályaválasztáskor Ön mi alapján választott szakmát? * Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz

munkahelyet találni, én mégis bizakodó vagyok e témával kapcsolatban. Crosstabulation

Count

Bár manapság szinte mindenkitől azt

hallani, hogy nehéz munkahelyet találni,

én mégis bizakodó vagyok e témával

kapcsolatban.

Total

Igen Nem H. v.

Pályaválasztáskor Ön mi alapján

választott szakmát?


alapján 44 15 14 73


alapján 10 2 3 15


egyéb 4 0 1 5

Total 64 18 18 100

2. táblázat

0

10

20

30

40

50

60

70


64

18 18

Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy

nehéz munkahelyet találni, én mégis bizakodó

vagyok e témával kapcsolatban.

21. ábra

32

o Egy munkahely megszerzése érdekében hajlandó lennék


A mai felgyorsult világban egyre gyakoribb az, hogy az embereknek életük során többször

részt kell venniük továbbképzéseken, átképzéseken a munkahelyükkel, szakmájukkal kap-

csolatban, s a szakmaváltás sem olyan ritka jelenség, mint pár évtizeddel ezelőtt. A kérdőíve-

met kitöltők többsége, azaz 90 személy hajlandó lenne tovább képezni vagy átképezni magát

egy munkahely megszerzése érdekében, hárman egyértelműen nemet mondtak, heten pedig

határozatlanok ebben a kérdésben.

A pozitív válaszok magas arányát

látva feltehetnénk azt a kérdést,

hogy ez az aktivitás csak elmélet-

ben létezik-e, vagy a gyakorlatban

is megvalósulna-e egy adott hely-

zetben? Úgy gondolom, a vissza-

jelzések és a mai kor követelmé-

nyei alapján nyugodtan állíthatjuk: a

könnyebb elhelyezkedés céljából sokan abszolválnának valamilyen továbbképző/átképző kur-

zust.

Ahogy azt a 3. táblázat is mutatja, nem csak azok aktiválnák magukat egy munkahely

megszerzése érdekében, akik belső tényezők szerint választottak pályát, hanem azok is,

akiknek választásukat külső tényezők befolyásolták.

Pályaválasztáskor Ön mi alapján választott szakmát? * Egy munkahely megszerzése érdekében hajlandó lennék

továbbképzésen/átképzésen is részt venni. Crosstabulation

Count

Egy munkahely megszerzése érdekében

hajlandó lennék továbbképzésen/átképzésen is

részt venni. Total

Igen Nem H.v.

Pályaválasztáskor Ön mi

alapján választott szakmát?


alapján 66 3 4 73


alapján 13 0 2 15


egyéb 4 0 1 5

Total 90 3 7 100

3. táblázat

020406080

100


vagyok

90

3 7

Egy munkahely megszerzése érdekében hajlandó lennék


22. ábra

33

o Ha elveszteném a munkahelyemet:

keseregnék, kilátástalannak látnám a helyzetemet.

elfogadnám a kialakult helyzetet, s bizakodóan elkezdenék munkát keresni.

Napjainkban szinte minden naposak a tömeges elbocsátások, az alkalmazottak többsége

retteg munkaviszonya megszűnésétől. Kíváncsi voltam arra, hogy a munkaviszonyban lévő

emberek mit tennének akkor, ha elvesztenék a munkahelyüket. Vajon keseregnének,

megbénítaná őket ez az esemény, vagy pedig elfogadnák a kialakult helyzetet, s bízva

magukban és a szerencséjükben elkezdenének

munkahelyet keresni? Bár száz százalékosan nem

bejósolható, hogy pontosan mit tenne, érezne az

ember egy ilyen negatív esemény következtében,

de azt körülbelül tudni lehet, hogy inkább a

pozitív vagy inkább a negatív jövőkép irányába

billenne a mérleg nyelve. A kutatásomban megkérdezett emberek többsége, azaz 94 válaszadó

elfogadná a kialakult helyzetet, s bizakodón elkezdene munkahelyet keresni, hatan pedig

inkább keseregnének, kilátástalannak látnák a helyzetüket. Mindenképp pozitívnak tartom azt,

hogy hat válaszadót kivéve szinte mindenki úgy gondolja, hogy munkahelye elvesztése esetén

megfelelő, építő módon oldaná meg a kialakult helyzetet. Bár az eredmények elemzésénél

figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy ez az állítás csak elméleti feltevés, s a

válaszadók munkahellyel rendelkeznek, így ez kihatással lehet a pozitív válaszok magas

arányára. Ahogy azt a 4. táblázat is mutatja, még a pályaválasztásukkor külső tényezők

alapján választóknak a nagy többsége is bizakodna a jövőjét illetően.

Pályaválasztáskor Ön mi alapján választott szakmát? * Ha elveszteném a munkahelyemet: Crosstabulation

Count

Ha elveszteném a munkahelyemet:

Total keseregnék,

kilátástalannak látnám a

helyzetemet.

elfogadnám a kialakult

helyzetet, s bizakodóan

elkezdenék munkát keresni.

Pályaválasztáskor Ön mi

alapján választott szakmát?


alapján 4 69 73


alapján 1 14 15

az iskola közelsége alapján 1 6 7

egyéb 0 5 5

Total 6 94 100

4. táblázat

0

50

100

Keseregnék Bizakodnák

6

94Ha elveszteném a munkahelyemet:

23. ábra

34

o Összefoglalás, következtetés

Ahogy azt a válaszokból láthattuk, az emberek többsége pozitívan viszonyul a

munkahelykereséshez és a továbbképzésekhez. Bár sokan úgy vélik, hogy manapság nehéz

munkahelyet találni, a többség mégsem fogná fel a munkahely elvesztését nagy

katasztrófaként. Pozitív eredménynek tekintem, hogy a megkérdezettek 90% hajlandó lenne

valamilyen továbbképzésen vagy átképzésen is részt venni annak érdekében, hogy el tudjon

helyezkedni egy munkahelyen.

Ahogy azt a kérdésekre adott válaszok elemzésénél is láthattuk, nincs kimutatható

összefüggés a munkahelykereséshez és a továbbképzéseken való részvételhez való

viszonyulás és az embereket pályaválasztásukkor befolyásoló belső, külső tényezők között.

Ennek alapján második hipotézisemet, mely szerint feltételezem, hogy azon dolgozó

felnőttek, akik a pályaválasztásuk során saját érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján

választottak szakmát a munkakeresés/munkanélküliség során bizakodóbbak, céltudatosabbak

voltak, mint azok, akik külső okok hatására választottak, elvetem.

1.2.4. A harmadik hipotézishez tartozó állítások elemzése

Hipotézis (H3):

Feltételezem, hogy azon dolgozó felnőttek, akik részt vettek már valamilyen önismereti

tanfolyamon/csoportban,




számolnak be, mint azok, akik nem.

Hipotézisem két részből áll:

Az első a) részhez a következő állítások tartoznak:

o Munkahelykeresésnél konkrét elképzelésekkel rendelkeztem.

o Szeretem tudni, pontosan mit is várnak el tőlem a munkahelyemen.

o Mielőtt aláírok egy munkaszerződést, gondosan áttanulmányozom azt.

o Mindegy hol, milyen körülmények közt dolgozom, csak dolgozzak valahol.

A második b) részhez a következő állítások tartoznak:

o Munkahelyemmel meg vagyok elégedve.

35

o A munkámat elégedetten végzem.

o Ha a munkám során valamilyen problémával/nehézséggel szembesülök,

könnyen megoldom azt.

o Munkahelykeresésnél konkrét elképzelésekkel rendelkeztem.

Gyakran előfordul, hogy az emberek munkát keresnek, viszont konkrét elképzelésük a jö-

vendőbeli munkájukat, munkahelyüket illetően nincs. A válaszadók többsége, azaz 68 sze-

mély konkrét elképzelésekkel állt neki munkahelyet keresni, 23 személy nem rendelkezett

konkrét elképzelésekkel, s kilenc megkérdezett határozatlan ebben a kérdésben. Bár a válasz-

adók több mint a fele az igent jelölte

meg, viszonylag magas volt azok

aránya is, akik nem rendelkeztek

konkrét elképzelésekkel. Az utóbbit

negatív eredménynek tartom abban

az esetben, ha ez általánosan jel-

lemző a válaszadókra, s nem

valamilyen külső kényszer (pl.

anyagi problémák, munkahely hiány stb.) hatására cselekedetek így. Ahogy azt az 5. táblázat

is mutatja, azon válaszadók többsége is rendelkezett valamilyen konkrét elképzeléssel, akik

nem vettek részt még semmilyen önismereti munkában sem.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Munkahelykeresésnél konkrét elképzelésekkel rendelkeztem.

Crosstabulation

Count

Munkahelykeresésnél konkrét

elképzelésekkel rendelkeztem. Total

Igen Nem H.v.

Részt vettem már önismereti

tanfolyamon/csoportban.

Igen, s az ott tanultakat sikerrel

alkalmazom a mindennapokban. 19 6 3 28

Igen, de az ott tanultakat nem

alkalmazom. 6 1 0 7

Nem. 43 16 6 65

Total 68 23 9 100

5. táblázat

020406080


vagyok

68

239

Munkahelykeresésnél konkrét elképzelésekkel

rendelkeztem.

24. ábra

36

o Szeretem tudni, pontosan mit is várnak el tőlem a munkahelyemen.

Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, pontosan mit is várnak el tőlünk a

munkahelyünkön, pl. hogyan öltözködjünk, milyen magatartást tanúsítsunk, hogyan

kommunikáljunk a vezetőkkel stb.

A megkérdezettek közül szinte majdnem mindenki, - 95 válaszadó - szereti tudni, hogy a

munkahelye milyen elvárásokkal

rendelkezik, két személy nem igazán

érdeklődik a munkahelyi elvárások

iránt, heten pedig nem tudtak konk-

rétan állást foglalni e kérdésben. Úgy

gondolom, a válaszok aránya reális,

visszatükrözi a megkérdezettek valós

véleményét, hiszen szinte minden

ember kíváncsi arra, hogy milyen

követelmények mellett kell dolgoznia. Erre az állításra nagy többségben még azon kitöltők is

igen választ adtak, akik az önismeretre vonatkozó kérdésnél a nemet jelölték be.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Szeretem tudni, pontosan mit is várnak el tőlem a munkahelyemen.

Crosstabulation

Count

Szeretem tudni, pontosan mit is

várnak el tőlem a munkahelyemen. Total

Igen Nem H.v.






alkalmazom. 6 0 1 7

Nem. 62 2 1 65

Total 95 2 3 100

6. táblázat

020406080

100


vagyok

95

2 3

Szeretem tudni, pontosan mit is várnak el tőlem

a munkahelyemen.

25 .ábra

37

o Mielőtt aláírok egy munkaszerződést, gondosan áttanulmányozom azt.

Mielőtt aláírunk bármilyen szerződést, gondosan át kell azt olvasnunk, hogy a

későbbiekben ne érjen minket kellemetlen meglepetés. Így kell ezt tennünk munkaszerződés

aláírása előtt is, ám sokan ezt gondatlanságból elfelejtik. Kutatásom során kiderült, hogy a

megkérdezett, munkaviszonyban lévő emberek közül csak 84 személy olvassa át rendesen a

munkaszerződést, kilencen nem,

heten pedig nem tudtak sem

határozott igent, sem pedig egy

határozatlan nemet bejelölni. Bár

a válaszadók többsége gondosan

átolvassa a munkaszerződését,

akadnak azért olyanok is, akik

nem vagy csak részben

tanulmányozzák át. A legtöbb

nem és határozatlan vagyok válasz azoktól érkezett, akik még nem vettek részt önismereti

csoportban, tanfolyamon, ami arra enged következtetni, hogy az önismereti tanfolyamok több

öntudatosságot és felelősségtudatot adnak az embereknek.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Mielőtt aláírok egy munkaszerződést, gondosan

áttanulmányozom azt. Crosstabulation

Count

Mielőtt aláírok egy

munkaszerződést, gondosan

áttanulmányozom azt. Total

Igen Nem H.v.




alkalmazom a

mindennapokban.

27 1 0 28


alkalmazom. 6 0 1 7

Nem. 51 8 6 65

Total 84 9 7 100

7. táblázat

0

20

40

60

80

100


vagyok

84

9 7

Mielőtt aláírok egy munkaszerződést, gondosan

áttanulmányozom azt.

26. ábra

38

o Mindegy hol, milyen körülmények közt dolgozom, csak dolgozzak valahol.

A mai világban egyre több embertől hallani, hogy akárhova elmenne dolgozni, csak

legyen munkahelye. Átmeneti lehetőségként az ember elviseli, ha egy olyan helyen dolgozik,

amely nem a legmegfelelőbb neki,

de hosszú távon mindenképp olyan

munkahelyen érdemes dolgozni,

ahova elégedetten, jó kedvvel

járunk. A válaszadóim közül 15

személynek mindegy, hogy hol

dolgozik, csak legyen valahol

munkahelye, 77 személy a nem

választ jelölte be, míg nyolcan

határozatlanok e kérdésben. Az igen

és a határozatlan válaszok arányát tulajdoníthatjuk a személyek igénytelenségének is, ám az is

lehet, hogy a jelen gazdasági helyzet befolyásolja a válaszokat. A legtöbb igen, és

határozatlan vagyok válasz azon kitöltők csoportjából érkezett, akiknek nincs tapasztalata

önismereti csoportmunkában.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Mindegy hol, milyen körülmények közt dolgozom, csak

dolgozzak valahol. Crosstabulation

Count

Mindegy hol, milyen

körülmények közt dolgozom, csak

dolgozzak valahol. Total

Igen Nem H.v.




alkalmazom a

mindennapokban.

2 26 0 28


alkalmazom. 2 4 1 7

Nem. 11 47 7 65

Total 15 77 8 100

8. táblázat

01020304050607080


vagyok

15

77

8

Mindegy hol, milyen körülmények közt dolgozom, csak

dolgozzak valahol.

27. ábra

39

o Munkahelyemmel meg vagyok elégedve.

Fontos, hogy jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, a vezetőséggel, és a velünk

dolgozókkal is meg legyünk elégedve. A megkérdezett száz ember közül csak 61 személy van

határozottan megelégedve a

munkahelyével, 17-en a nem választ

jelölték be, s 22 válaszadó nem tud

határozott választ adni e kérdésre.

Bár a válaszadók több mint fele

elégedett a munkahelyével,

magasabb azon személyeknek is az

aránya, akik elégedetlenek vagy az

elégedettség és az elégedetlenség

közt lavíroznak. A válaszok arányát befolyásolhatta a gazdasági helyzet miatti munkahelyi

feszültség vagy pedig különböző alkalmi, átmeneti munkák okozta elégedetlenség. Ahogy azt

a válaszokból látjuk, viszonylag kevés munkavállaló van megelégedve a munkahelyével, az

állításokra adott válaszok és a kitöltők önismerettel kapcsolatos előzetes tapasztalataik közt

nincs lényeges eltérés.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Munkahelyemmel meg vagyok elégedve

Crosstabulation

Count

Munkahelyemmel

meg vagyok elégedve Total

Igen Nem H.v.






alkalmazom. 3 2 2 7

Nem. 38 13 14 65

Total 61 17 22 100

9. táblázat

0

20

40

60

80


61

1722

Munkahelyemmel meg vagyok elégedve.

28. ábra

40

o A munkámat elégedetten végzem.

Nem csak az fontos, hogy munkahelyünkkel elégedettek legyünk, hanem az is, hogy

szeressük, élvezzük a munkánkat. A megkérdezettek közül 61 válaszadó elégedett a

munkájával, 17-enhatározottan a nem válaszlehetőséget jelölték be, míg heten határozatlanok.

Véleményem szerint, a válaszok

aránya elfogadható, s a munkahelyi

elégedettséggel összevetve még

pozitívnak is mondható. Bár az

igenek aránya lehetne még

magasabb is, az eredményekből arra

következtetek, hogy a munkahelyi

elégedetlenség nincs túl negatív

hatással a munkavégzésre. Ahogy azt a 10. táblázatban is láthatjuk, lényeges különbség nincs

a három csoport válaszai között.

10. táblázat

o Ha a munkám során valamilyen problémával/nehézséggel szembesülök,

könnyen megoldom azt.

Szinte mindenki szembesül a munkája során valamilyen kisebb-nagyobb akadállyal,

nehézséggel, s nem mindegy, hogy ezekre a helyzetekre az egyén hogyan reagál.

Legideálisabb az, ha a felmerült probléma, akadály az egyén képességeinek megfelelő szinten

van, mert akkor nem csak hogy sikerrel megoldódik az adott nehézség, de még fejlődik is az

illető személyisége, problémamegoldó képessége. Válaszadóim közül 72-en könnyen

megbirkóznak munkájuk során felmerülő nehézségükkel, 11 válaszadó inkább tehernek véli,

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * A munkámat elégedetten végzem. Crosstabulation

Count

A munkámat

elégedetten végzem. Total

Igen Nem H.v.



Igen, s az ott tanultakat sikerrel alkalmazom

a mindennapokban. 21 5 2 28

Igen, de az ott tanultakat nem alkalmazom. 3 2 2 7

Nem. 52 10 3 65

Total 76 17 7 100

020406080


vagyok

76

177

A munkámat elégedetten végzem.

29. ábra

41

míg 17-en határozatlanok. A három

csoport közt nincs szemmel látható

eltérés a válaszokat illetően.

Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban. * Ha a munkám során valamilyen

problémával/nehézséggel szembesülök, könnyen megoldom azt. Crosstabulation

Count

Ha a munkám során valamilyen

problémával/nehézséggel szembesülök,

könnyen megoldom azt. Total

Igen Nem H.v.






alkalmazom. 3 1 3 7

Nem. 46 6 13 65

Total 72 11 17 100

11. táblázat


Ahogy azt a válaszokból is láthatjuk, a megkérdezettek nagy többsége

munkahelykeresésnél, illetve a munkavállalás során odafigyel a részletekre, elolvassa a

munkaszerződést, kíváncsi arra, hogy mit várnak el tőle a munkahelyen. Ami figyelemre

méltó, hogy a válaszadók közül nagyon sokan nem rendelkeznek konkrét elképzelésekkel

munkahelykeresésnél, pedig ez nagyon fontos dolog, hisz, célok, tervek nélkül nem tudjuk,

merre menjünk.

A munkahellyel való elégedettséget vizsgálva láthatjuk, hogy a megkérdezetteknek szinte

a fele elégedett csak a munkahelyével. A munkával való elégedettségre vonatkozó állításnál

már kicsit többen jelölik be az igen választ az előzőhöz képest, ám még itt is elég gyakoriak

az elégedetlenek és a határozatlanok.

0

20

40

60

80


vagyok

72

11 17

Ha a munkám során valamilyen problémával/nehézséggel

szembesülök, könnyen megoldom azt.

30. ábra

42

Ha a fenti állításokra adott válaszokat összevetjük az önismeretre vonatkozó kérdésre

adott válaszokkal, lényeges különbséget nem tapasztalunk. Bár a munkaszerződésre

vonatkozó állításnál nagyobb azon kitöltők aránya, akik még nem vettek részt semmilyen

önismereti csoportban vagy tanfolyamon. A többi állításnál nem volt szemmel láthatóan nagy

eltérés, ezért hármas számú hipotézisemet, mely szerint feltételezem, hogy azon dolgozó

felnőttek, akik részt vettek már valamilyen önismereti tanfolyamon/csoportban,




számolnak be, mint azok, akik nem, elvetem.

43

33. ábra

1.3. Hallgatói kérdőívek kiértékelése

1.3.1. A demográfiai adatokra, a tanulmányokra és a pályaválasztásra vonatkozó

kérdések, állítások kiértékelése

o Nem és életkor

A kérdőíveket száz első éves egyetemi hallgatóval töltettem ki, melyek közül 68

válaszadó nő, 32 válaszadó pedig férfi volt. A kérdőívet kitöltők életkora 18-23 évig terjedt,

az átlag életkor 19, 29 év. Ahogy azt az ábrán is láthatjuk, a legtöbb válaszadó 19 éves volt.

31. ábra

o Legmagasabb iskolai végzettség

A válaszadók többsége, 72% gimnáziumból, míg 28% szakközépiskolából érkezett az

egyetemre. Bár manapság egyre nő azon

diákok száma, akik szakközépiskolai ta-

nulmányaik után felsőfokú oktatási intéz-

ményben szeretnének tovább tanulni, lát-

hatjuk, hogy még mindig a gimnáziumi

végzettséggel rendelkező hallgatók

vannak többségben a szakközépiskolai

végzettségűekkel szemben.

A szülők legmagasabb iskolai végzettségénél a legalacsonyabb iskolai végzettség a

szakiskola, míg a legmagasabb az egyetem/főiskola. Az anyák többsége felsőfokú

végzettséggel rendelkezik, őket a sorban gyakoriság szerint a szakközépiskolai, gimnáziumi

és a szakiskolai végzettségűek követik. Az apáknál ezzel szemben a szakközépiskolai

0%

10%

20%

30%

40%

50%

18

évesek

19

évesek

20

évesek

21

évesek

22

évesek

23

évesek

22%

42%

25%

8%2% 1%


28%

72%

Középiskola szerinti megoszlás

Szakközépiskola Gimnázium

68%32%


Nő Férfi

32. ábra

44

végzettség a leggyakoribb, a felsőfokú végzettség a második helyen áll, majd ezt követi a

szakiskolai és a gimnáziumi végzettség.

o Pályaválasztás

Ugyanúgy, ahogy a dolgozó felnőtteknél, az első éves hallgatóknál is megkérdeztem,

pályaválasztásukat belső vagy külső tényezők befolyásolták-e. A hallgatók is négy lehetőség

közül választhattak, - mint a munkaviszonyban lévő felnőttek: saját

érdeklődésed/képességeid; szüleid véleménye/akarata; az iskola közelsége; egyéb. A

válaszadók többsége, azaz 94%, saját érdeklődése/képességei alapján választott pályát, 2%

szülei befolyásolására, míg 4% az iskola közelségét tartotta elsődlegesnek. Bár a válaszok

arányából arra következtethetnénk, hogy száz megkérdezett hallgató közül szinte mindenki a

saját érdeklődése, képességei, akarata alapján jelölte be jelenlegi egyetemét, szakát a felvételi

eljárás során, érdemes elgondolkozni a következő kérdéseken: a hallgatók őszinte választ

adtak erre a kérdésre vagy csak „jónak akartak látszani” a kérdező szemében? Esetleg

valamilyen külső ok alapján választottak, ám ezt belső okként élik meg? Nos, e kérdésekre

pontos választ ugyan nem kapunk a kérdőívekből, ám a kimagaslóan nagy arányból

feltételezhetjük, hogy a megkérdezett hallgatók többsége belső tényezők alapján választotta ki

jelenlegi iskoláját.

0%

20%

40%

0%

12%

27%22%

39%

Anya legmagasabb iskolai végzettsége

0%

20%

40%

60%

0%

19%

41%

6%

34%

Apa legmagasabb iskolai végzettsége

34. ábra

35. ábra

45

A kérdőíven szerepelt egy állítás (Szerintem a pályaválasztás egy nagyon fontos állomás

az ember életében.) a pályaválasztás fontosságát illetően. A hallgatók az igen, nem és a

határozatlan vagyok lehetőségek közül választhattak. A mintában szereplő elsőéves

egyetemisták nagy többsége, 92%-a

fontos eseménynek tartja a

pályaválasztást, a maradék 8% pedig

határozatlan ebben a kérdésben.

Megnyugtató, hogy negatív választ

egyik hallgató sem adott. A kérdőívek

kitöltését megelőző egy évben elég sokat

foglalkozhattak első éves egyetemistáink

a pályaválasztással, továbbtanulással,

így az igen válaszok kimagasló aránya, - feltételezésem szerint - ennek is köszönhető.

Pályaválasztásnál a helyesebb döntés érdekében célszerű kikérni egy tanácsadó

véleményét, vagy pedig önismereti teszteket kitölteni. A megkérdezett hallgatók többsége,

74% nem vette igénybe sem tanácsadók sem önismereti tesztek segítségét. Igaz kevesebben,

de azért voltak olyanok, akik éltek a fentebb felsorolt lehetőségekkel: tanácsadóhoz öten

fordultak, önismereti tesztet pedig 14-en töltöttek ki. Akadtak olyan hallgatók is, szám szerint

020406080

100


vagyok

92

0 8

Szerintem a pályaválasztás egy nagyon fontos állomás

az ember életében.

0%

50%

100%

94%

2% 4% 0%

Pályaválasztást befolyásoló tényezők eloszlása

36. ábra

37. ábra

46

heten, akik mind a két lehetőséget igénybe vették. Számomra kicsit elszomorító, hogy a

hallgatók többsége egyik lehetőséggel sem élt.

Ahogy a munkavállalóknak szánt kérdőíven, úgy a hallgatókén is szerepeltek a

pszichológiai tanulmányokra és az önismeretre vonatkozó állítások. A hallgatók közül

összesen 14-en tanultak pszichológiai alapismereteket, s közülük kilencen hasznosítják is a

tanultakat. Az eredmény számomra nem volt meglepő, ugyanis nagyon kevés középfokú

oktatási intézményben ismertetik meg a tanulókat ilyen vagy olyan formában a pszichológia

világával. Bízom benne, hogy a jövőben ez változni fog, s az arány megfordul.

A mintában szereplő tanulók közül mindössze csak tízen vettek részt már valamilyen

önismereti csoportban vagy tanfolyamon, s közülük is csak hat használja az ott tanultakat. Bár

egyre népszerűbbek a különböző önismereti és személyiségfejlesztő tanfolyamok, tréningek,

csoportok, a válaszokból láthatjuk, hogy az oktatási intézményekben ez még nincs így. Az

ilyen típusú csoportok, tréningek nem csak önismeretszerzés és személyiségfejlesztés céljából

lennének hasznosak az iskolákban, hanem a társismeret és a közösségfejlesztés céljából is.

0

20

40

60

80

Tanácsadó Önismereti tesztek

Mindkettő Egyik sem

5 147

74

A pályaválasztásnál igénybe vett segítségek

0

50

100

Tanult, s alkalmazza

Tanult, de nem

alkalmazza

Nem tanult

9 5

86

Pszichológiai alapismeretek

0

20406080

100

Részt vett, s

alkalmazza

Részt vett, de

nem alkalmazza

Nem

6 4

90

Önismeretei tanfolyamon/csoprtban való

részvétel

38. ábra

39. ábra 40. ábra

47

1.3.2. A negyedik hipotézisre vonatkozó állítások elemzése

Hipotézis (H4):

Feltételezem, hogy azon elsőéves egyetemisták, akik a pályaválasztásuk során saját

érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján választottak szakmát



mint azok, akik külső okok hatására választottak.

Hipotézisem két részből áll:

Az első a) részéhez a következő állítások tartoznak:

o Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet

találni, én mégis bizakodóan állok e témához.

o Egy jól megválasztott szakma magában hordozza a munka örömét is.

o Szerintem a legtöbb munkaadó kihasználja a munkavállalóit.

o Az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, nagy mértékben

függ a saját hozzáállásunktól is.

o Szerintem dolgozni lehet szórakozva, jó kedvvel is.

A hipotézisem második b) részéhez a következő állítások tartoznak:

o Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is befolyásolhatom.

o Bízom abban, hogy a választott szakmámban el tudok majd helyezkedni.

o Konkrét céljaim vannak a jövőmet illetően.

o Ha a jövőre gondolok, aggodalom fog el.

o Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt negatív eseményein rágódom.

o Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet találni,

én mégis bizakodóan állok e témához.

Ahogy azt feljebb is olvasható, a dolgozóknak szánt kérdőívemen is szerepelt ez a kérdés.

A válaszokat elemezve láthatjuk, hogy az igen, nem és határozatlan vagyok

válaszlehetőségeket a hallgatók hasonló arányban jelölték meg, mint a munkaviszonyban

állók. A száz hallgató közül 70 pozitívan áll a munkahelykereséshez, 12 válaszadó szerint

nehéz manapság munkahelyet találni, s 18-an határozatlanok. A mai gazdasági helyzetben, ha

48

41. ábra

száz emberből hetven igennel válaszol

erre az állításra, akkor az már nagyon

pozitívnak mondható. A válaszok

utalhatnak a hallgatók bizakodására, a

munkahelykereséshez való pozitív

hozzáállásukra, vagy esetlegesen az

idáig végzett különböző nyári

munkákra. A 12.táblázatban láthatjuk,

hogy még azok is megjelölték a nem és

a határozatlan vagyok választ, akik belső tényezők alapján döntöttek pályaválasztáskor.

12. táblázat

o Egy jól megválasztott szakma magában hordozza a munka örömét is.

Sokaknak a munka csak egy pénzkereső tevékenység, szükséges rossz. Szerencsés

embernek mondható, akinek munkája,

szakmája, számára megfelelő, vagy éppen

a hivatása. Mindnyájunknak olyan

szakmát, pályát kellene választanunk,

amely érdekes számunkra, s gyakorlása

örömmel tölt el minket.

A hallgatók többsége, 95 hallgató

egyetért fenti állítással, s az ő véleményük

szerint is az örömmel végzett munka

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet találni, én mégis

bizakodóan állok e témához Crosstabulation

Count

Bár manapság szinte mindenkitől azt

hallani, hogy nehéz munkahelyet találni, én

mégis bizakodóan állok e témához

Total

Igen Nem H.v.

Pályaválasztást mi

befolyásolta?

saját érdeklődésed/képességeid 67 10 17 94

szüleid akarata/véleménye 1 1 0 2

az iskola közelsége 2 1 1 4

Total 70 12 18 100

0

20

40

60

80


vagyok

70

12 18

Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy

nehéz munkahelyet találni, én mégis bizakodóan állok e

témához.

0

20

40

60

80

100


95

50

Egy jól megválasztott szakma magában hordozza a

munka örömét is.

42. ábra

49

alapja a jól megválasztott szakma. Az öt darab nem válasz közül négy azok csoportjából

érkezett, akik saját képességeik, érdeklődésük alapján választottak pályát, egy pedig azokéból,

akik az iskola közelségét részesítették előnyben.

A válaszok arányából arra következtethetünk, hogy szinte az összes hallgató tisztában van

azzal, ha megfelelő szakmát, szakot választ magának, akkor nagy eséllyel élvezni is fogja az

ezen a területen végzett munkát.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Egy jól megválasztott szakma magában hordozza a munka örömét is Crosstabulation

Count

Egy jól megválasztott szakma magában

hordozza a munka örömét is Total

Igen Nem


befolyásolta?

saját érdeklődésed/képességeid 90 4 94

szüleid akarata/véleménye 2 0 2

az iskola közelsége 3 1 4

Total 95 5 100

13. táblázat

o Szerintem a legtöbb munkaadó kihasználja a munkavállalóit.

Gyakran előfordul, hogy az embereket beskatulyázzuk, sztereotípiákat gyártunk róluk

anélkül, hogy közelebbről is megismernénk őket. Így van ez a munkaerőpiacon is. Sokan úgy

tartják a munkaadókról, - gyakran alaptalanul - hogy azok csak kihasználják a

munkavállalókat. Vajon hogy vélekednek erről az elsőéves egyetemi hallgatók?

A hallgatók közül 39 egyetért a

fenti állítással, 35 válaszadó derülátó,

- szerintük a legtöbb munkaadó nem

használja ki a dolgozókat -, míg 26

nem tud határozott igen vagy nem

választ adni. Bár az igen válaszok

aránya kevéssel magasabb a nem

válaszoknál, a határozatlanok magasabb

arányát is figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek nagy többsége negatív

attitűddel rendelkezik a munkáltatókkal kapcsolatban. A hallgatók negatív attitűdje

magyarázható esetleg a szülők, rokonok, közeli ismerősök vélt vagy valós negatív

010203040


vagyok

39 3526

Szerintem a legtöbb munkaadó kihasználja a

munkavállalóit.

43. ábra

50

44. ábra

tapasztalatai láttán, a médiának köszönhetően, vagy esetleg a saját tapasztalatuk által is.

Ahogy láthatjuk, azon hallgatók, aki külső tényező alapján választottak pályát negatív

véleménnyel vannak a munkaadókról, ám a másik csoportban is magas azoknak a száma, akik

egyetértenek a fenti állítással.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Szerintem a legtöbb munkaadó kihasználja a munkavállalóit

Crosstabulation

Count

Szerintem a legtöbb munkaadó

kihasználja a munkavállalóit

Total

Igen Nem H.v.


befolyásolta?




Total 39 35 26 100

14. táblázat

o Az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, nagymértékben függ a

saját hozzáállásunktól is.

Gyakorta előfordul, hogy az ember saját önbeteljesítő jóslatainak esik áldozatául. Ez a je-

lenség a munka világában is ott van, sokszor saját hozzáállásunknak, sztereotípiáinknak kö-

szönhetjük, ha kellemetlenül, feszülten érezzük magunkat a munkahelyünkön. Kutatásom

során a megkérdezett hallgatók több-

sége szerint (94 válaszadó), saját hoz-

záállásunk befolyásolhatja a munka-

helyünkkel való elégedettségünket.

Két válaszadó nem ért egyet ezzel az

állítással, míg négyen határozatlanok

e témát illetően. Az arányokat figye-

lembe véve kimagaslani látszanak a

pozitív válaszok, ami a hallgatók tu-

datosságára, önmagukba vetett

hitükre utal. Nem lehet tudni, hogy a válaszok saját tapasztalatból erednek-e, de már az is

siker a munkahelyi elégedettséghez vezető úton, ha most így vélekednek e dologról. A 14.

0

20

40

60

80

100


vagyok

92

2 4

Az, hogy hogyan érezzük magunkat a

munkahelyünkön, nagy mértékben függ a saját

51

táblázatot vizsgálva láthatjuk, hogy a pályaválasztást befolyásoló tényezők és a válaszok közt

nincs feltűnő összefüggés.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, nagy mértékben

függ a saját hozzáállásunktól is Crosstabulation

Count

Az, hogy hogyan érezzük magunkat a

munkahelyünkön, nagymértékben függ a

saját hozzáállásunktól is

Total

Igen Nem H.v.


befolyásolta?




Total 94 2 4 100

15. táblázat

o Szerintem dolgozni lehet szórakozva, jó kedvvel is.

Ahogy Csíkszentmihályi Mihály „flow” elméletében is láthatjuk, egy feladatot, munkafo-

lyamatot lehet teljes szívvel, önfeledten is végezni. Ezzel az állítással szinte az összes válasz-

adóm egyetértett, hiszen az igent 95-en, a határozatlan vagyok válaszlehetőséget pedig öten

jelölték meg. Pozitívnak tartom, hogy a

nem választ senki sem jelölte meg, te-

hát a hallgatóknak nincs határozott ne-

gatív véleményük a munkavégzésről.

Az igen válaszok magas aránya arra

enged következtetni, hogy a válasz-

adók, amennyiben már dolgoztak,

örömmel végezték munkájukat, ha pe-

dig még nem, akkor a jövőbeni munka-

helyeiken majd igyekeznek megteremteni az elégedettség állapotát. S vajon hogyan véleked-

nek erről a két csoport tagjai? Az öt határozatlan válasz közül kettő azok csoportjából érke-

zett, akik pályaválasztásuk során az iskola közelségét részesítették előnyben, a többi három

pedig azoktól, akik belső tényező alapján választottak.

0

20

40

60

80

100


vagyok

95

0 5

Szerintem dolgozni lehet szórakozva, jó kedvvel is.

45. ábra

52

0

20

40

60

80

100


vagyok

97

2 1

Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is

befolyásolhatom.

46. ábra

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Szerintem dolgozni lehet szórakozva, jó kedvvel is Crosstabulation

Count

Szerintem dolgozni lehet

szórakozva, jó kedvvel is

Total Igen H.v.


befolyásolta?




Total 95 5 100

16. táblázat

o Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is befolyásolhatom.

Több elmélet szerint sorsunk előre megírt, s azon változtatni nem tudunk. Szerintem jö-

vőnk alakulását mi magunk is befolyásolhatjuk, irányíthatjuk döntéseinkkel, tetteinkkel. Eb-

ben a válaszadók többsége (97 hallgató) egyetért velem; ketten úgy gondolják, hogy a jövőjük

alakulásába nincs nagyon beleszólásuk,

egy hallgató pedig határozatlan. A

válaszok aránya azt mutatja, hogy a

megkérdezettek saját cselekedeteik és

döntéseik következményével tisztában

vannak,s így remélhető, hogy a

felelősségvállalás érzése is erős bennük.

A 16. táblázat mutatja a pályaválasztást

befolyásoló tényezők és az állításra

adott válaszok kereszttábla-elemzését, melyből láthatjuk, hogy még azon hallgatók is az igen

választ jelölték be (egy kivételével), akik nem saját érdeklődésük, képességeik alapján

választottak pályát.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is befolyásolhatom Crosstabulation

Count

Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is

befolyásolhatom

Total Igen Nem H.v.


befolyásolta?




Total 97 2 1 100

17. táblázat

53

47. ábra

o Bízom abban, hogy a választott szakmámban el tudok majd helyezkedni.

A gazdasági válság is szerepet játszik abban, hogy a tanulmányaikat végző fiatalok közül

egyre többen aggódnak a későbbi

munkahelykeresést illetően; sokszor

bizony nem is alaptalanul. A min-

támban szereplő hallgatók többsége

(86 válaszadó) bizakodik abban,

hogy választott szakmájában el tud

majd helyezkedni. Bár 14-en hatá-

rozatlanok ebben a kérdésben,

mégis biztató, hogy a nem választ nem jelölte be senki sem.

18. táblázat

o Konkrét céljaim vannak a jövőmet illetően.

Fontos, hogy az embereknek

legyenek mindig kisebb-nagyobb

céljaik az életben, amelyeket el

szeretnének érni. Gyakran találkozni

olyan fiatallal, idősebbel, aki céltalanul

bolyong a nagyvilágban, az életét

üresnek érzi. Az általam megkérdezett

hallgatók közül mindössze csak 60

rendelkezik konkrét célokkal a jövőt

illetően. A maradék 40 közül 24-en

nem tudtak egyértelmű igen vagy nem választ adni, 16 hallgatónak pedig nincsenek konkrét

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Bízom abban, hogy a választott szakmámban el tudok majd helyezkedni Crosstabulation

Count

Bízom abban, hogy a választott

szakmámban el tudok majd helyezkedni

Total

Igen H.v.


befolyásolta?




Total 86 14 100

020406080

100


vagyok

86

0 14

Bízom abban, hogy a választott szakmámban el

tudok majd helyezkedni.

0

10

20

30

40

50

60


vagyok

60

1624

Konkrét céljaim vannak a jövőmet illetően.

48. ábra

54

49. ábra

elképzelései, céljait, jövőjét illetően. A 18. táblázatban láthatjuk, hogy a belső tényezők

alapján pályát választott hallgatók közül is többen a nem és a határozatlan vagyok választ

adták

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Konkrét céljaim vannak a jövőmet illetően Crosstabulation

Count

Konkrét céljaim vannak a jövőmet

illetően

Total

Igen Nem H.v.

Pályaválasztást mi befolyásolta?




Total 60 16 24 100

19. táblázat

o Ha a jövőre gondolok, aggodalom fog el.

A jelenlegi gazdasági helyzet sok embert megviselt, akik aggodalommal, pesszimizmussal

tekintenek a jövőre. Bár a mintában

szereplő hallgatóknak több mint a fele

pozitívan, derűlátóan áll a jövőhöz, az

aggodalmaskodók és a határozatlanok

aránya is magas. A válaszokat

összevetve az előző állításokra adott

válaszok számával, esetünkben a 61

darab igen válasz még pozitívnak mondható. A 19. táblázatból láthatjuk, hogy azon hallgatók

többsége, akik valamely külső befolyásra választottak pályát, aggodalommal tekintenek a

jövőre.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Ha a jövőre gondolok, aggodalom fog el.Crosstabulation

Count

Ha a jövőre gondolok, aggodalom

fog el.

Total Igen Nem H.v.

Pályaválasztást mi befolyásolta?




Total 22 61 17 100

20. táblázat

020406080


vagyok

22

61

17

Ha a jövőre gondolok, aggodalom fog el.

55

020406080

100


vagyok

82

8 10

Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt negatív

eseményein rágódom.

50. ábra

o Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt negatív eseményein rágódom.

Sokak közülünk a múltban élnek, nem tudnak a jövőre koncentrálni, mert a fel nem dol-

gozott események visszahúzzák őket. A megkérdezett hallgatók többsége inkább jövőorien-

tált, a jövőjét tervezi, nyolcan inkább a

múltjuk kellemetlenebb eseményein

töprengenek, s tízen nem tudtak hatá-

rozott választ adni. Az elemzésnél nem

szabad megfeledkezünk arról, hogy

ezek a válaszok tükrözhetik a hallgatók

jelenlegi lelki állapotát is, így akár egy

átmeneti lelkesedés vagy egy boldog

pillanat is hozzájárulhatott az igenek

magas arányához. Még az előző feltételezés esetleges jelenléte mellett is pozitív eredménynek

könyvelhetjük el az állításra adott válaszokat.

Pályaválasztást mi befolyásolta? * Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt negatív eseményein rágódom

Crosstabulation

Count

Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt

negatív eseményein rágódom Total

Igen Nem H.v.


befolyásolta?




Total 82 8 10 100

21. táblázat


Ahogy azt az állításokra adott válaszokból is láthattuk, a hallgatók többsége pozitívan

viszonyul a munkához, derűlátó a jövőjét illetően, bízik magában, s abban, hogy saját

hozzáállása, viselkedése is nagymértékben befolyásolja mind a munkahelyi közérzetét, mind

pedig a jövője alakulását. Bár a jövőbeni célokra, aggodalomra vonatkozó állításokra

kevesebb bíztató válasz érkezett, mégis megállapíthatjuk, hogy a megkérdezett hallgatók

többsége tervezi a jövőjét, s bízik céljai sikeres elérésében. A munkáltatókhoz általában

negatívan viszonyulnak, ami lehet a társadalom által kialakított vezetőkre vonatkozó negatív

sztereotípiák vagy a diákmunkák során szerzett negatív tapasztalatok eredménye is.

56

Mivel a mintában csak hat olyan hallgató volt, aki valamilyen külső tényező hatására

választott pályát magának, ezért hipotézisem vizsgálata során nagyobb részt azon hallgatók

válaszaiból kellett következtetést levonnom, akik saját képességeik, érdeklődésük alapján

választottak pályát. Az utóbb említett hallgatók csoportjában bár többségben voltak az igen

válaszok, a nem és a határozatlan vagyok válaszlehetőségek is elég gyakran fordultak elő.

Ezért negyedik hipotézisemet, mely szerint feltételezem, hogy azon elsőéves egyetemisták,

akik a pályaválasztásuk során saját érdeklődésük, képességeik, értékeik alapján választottak

szakmát



mint azok, akik külső okok hatására választottak, elvetem.

A fentebb említett hat hallgató többsége a jövőképpel kapcsolatos állításokra negatív

válaszokat adott. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy azon hallgatók, akik nem saját

képességeik, érdeklődésük alapján választottak pályát, negatív jövőképpel rendelkeznek.

57

2. Interjú Prof. Dr. Bagdy Emőkével

Prof. Dr. Bagdy Emőkével készített interjúm célja az volt, hogy az önismereti munka

fontosságáról egy szaktekintély nyilatkozzon dolgozatomban. Professzor asszony elismert

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár, a nagyközönségnek tartott

lélektani témájú előadásaival, közérthető és szórakoztató tudományos könyveivel a magyar

pszichológiai ismeretterjesztés legnagyobb hatású egyéniségei közé tartozik.

2.1. Az interjú

Professzor asszonnyal 2012. november 26-án személyesen is találkoztam Győrben, ahol

felkértem őt az interjúra. Sajnos, időhiány miatt nem tudtam feltenni kérdéseimet, de

professzor asszony volt olyan kedves és felajánlotta, hogy e-mailben szívesen válaszol nekem.

Napjaink rohanó világára egyre inkább jellemező, hogy az emberek eltávolodnak

egymástól, - gyakran még önmaguktól is –s nem találják meg szerepeiket, helyüket a

világban. Az anyagiakat fétisként kezelve önzővé, magányossá vált az ember a

társadalomban. Önmagunk jobbá tételében, küldetésünk megtalálásában hogyan segít az

önismeret?

Hajdani tanítómesterem, Mérei Ferenc már harminc évvel ezelőtt megjósolta, hogy a

manipuláció egyre jobban elszaporodik majd, s igaza lett. Ma egy gonosz fogyasztói

kultúrában élünk, mely a tárgyi világ anyagi értékeit állítja középpontba. Az emberek e tárgyi

világra vonatkozó kereső értékrendjüket átviszik a személyi világra is. Nem javítjuk meg, ami

elromlott, kidobjuk, lecseréljük, legyen az tárgy vagy személy. Ez a kultúra azt üzeni, hogy:

törekedj a felemelkedésre, légy valaki, maradj független, teremtsd meg magad, szerezz

javakat, válj sikeressé. Ám ez az egoisztikus önépítés és hedonista élvezetkeresés nyitva

hagyja az identitás legfőbb kérdéseit, az egyéni érdek mögé szorítva az élet értelmére irányuló

fundamentális létkérdéseket: mi a küldetésem, mi a dolgom a világban, mi végre élek?

Tudnunk kell, hogy tudnak minket befolyásolni, megnyerni olyasminek is, amivel a

lelkünk mélyén nem értünk egyet. Ha ismerjük a megtévesztésnek, a manipulációnak a

mechanizmusait, akkor védekezni is tudunk ellenük. Többek között ebben segít nekünk az

önismeret.

58

Ön szerint hogyan növelhetjük hatékonyan és reálisan az önismeretünket?

Az önismeret növelése, - amelyen az önsegítés, önalakítás, önfejlesztés alapul - elsőként

két fontos lépésben valósítható meg: egyrészt a szemléletünk, gondolkodásmódunk,

beállítottságunk megismerésével, ezek hibáinak kijavításával; másrészt a szervezetünk

felesleges feszültségeinek, a stresszorok által okozott kedvezőtlen vegetatív

gerjesztettségének a kiküszöbölésével.

Szemléletmódunk, beállítódásunk, attitűdünk, gondolkodásunk és ennek megfelelő

elvárásaink döntő módon határozzák meg az életünk minőségét, egészségünket,

küzdőképességünket, lelki erőnket, testi erőlétünket. Állítsuk be magukat inkább a „jó”

elvárására, sikerre, bizakodásra, pozitív érzéseink kimondására, a szép észrevételére, a jelen

(itt és most) teljes, mély átélésére, a humorra, a derűre, a „belső mosoly” állapotára.

A testi-lelki feszültségek csökkentésével a szervezeti önhelyreállító erők az egészséges,

természetes programokra hangolják vissza a „túlpörgött, izgatott, megzavart” működéseket.

Ezt szolgálják a relaxációs módszerek, mint például Benson professzor meditatív relaxációja,

Edmund Jacobson progresszív relaxációja, illetve a Schultz professzor által kidolgozott

autogén tréning stb. A relaxáció tanulás az önalakítás legcsodálatosabb útja.

A híres delphoi felirattal: „Ismerd meg önmagad!” – elég gyakran találkozunk, ennek

ellenére mégis sokan mellőzik az ókori görögök bölcsességét, s nem indulnak felfedező útra

saját belső világukban. Ön szerint mi ennek az oka? Mi tart vissza minket önmagunk

megismerésétől, illetve mi gátolhatja meg a sikeres önismereti munkát?

Az önismerettel kapcsolatban sajnos még mindig nagyon sok téves elképzelés él a

fejekben. Egyesek azt mondják: ugyan már, én jól ismerem magam! Nekem már ne mondjon

senki semmit, hiszen pontosan tudom, milyen vagyok, hogyan viselkedem, nem érhet

önmagammal kapcsolatban meglepetés! Ez azonban óriási tévedés, mert mindannyiunk

életében vannak olyan pillanatok, amikor döbbenten észleljük, hogy egészen másként

viselkedünk, mint ahogy szoktunk vagy, ahogy szerettünk volna. Mi a csuda történhetett?

Ilyenkor szembesülünk azzal, hogy a lelki életnek olyan fordulatai, olyan különleges

összefüggései, törvényszerűségei vannak, amelyeket ha nem ismerünk, akkor akár saját

magunk által is megtéveszthetők vagyunk.

Gyakran előfordul az is, hogy nem a megfelelő kérdést tesszük fel, ha önismeretünkről

van szó. Mivel az önismeret és az ember fejlődése egy folyamat, s a bölcsőtől a sírig tart, így

a „Milyen vagyok?” kérdés helyett bölcsebb a „Miként váltam ilyenné?” kérdést feltenni

59

magunknak. Utóbbi segít megtalálni a választ arra, hogy milyen út alakította ki

személyiségünk azon jellemzőit, melyeket ma tulajdonságként lát a világ, valamint ez az út

milyen fejlődési lehetőségeket nyit meg a számunkra.

Az iskolában megtanítanak minket írni, olvasni, számolni stb., viszont a helyes

életvezetésre, konfliktusaink megfelelő kezelésére, lelkünk ápolására kevésbé. Mit gondol, a

jövőben várható e téren pozitív változás?

Mindenképp bízom a pozitív változásban, ugyanis a Nemzeti Alaptantervbe bekerült az

ún. Diákrelax program. A program felépítése magába foglalja az életkori bontásban

beillesztett autogén tréninget, a progresszív relaxációt, a mozgásmeditációt, az interaktív

relaxációt, a stressz kezelést, a testtudatosságot, a szimbolikus gondolkodást, a tantárgyi

szimbolikát, a mesemunkát, és a metatörténeti feldolgozást. A Diákrelax remek lehetőség

arra, hogy a tanulók elsajátítsák, hogyan tudnak testileg, lelkileg és kapcsolatilag

egészségesek maradni. A program segítségével a diákok megtanulnak játszva, másként

tanulni, a tudásuk stabilabb, hosszabb távúvá válik, a kreativitásuk növekszik, bátrabban

alkalmazzák a meglévő ismereteiket, visszanyerik a biztonságérzetüket, jobban kialakul a

világban lévő tájékozódási képességük, és a korábbinál jobban hozzáférnek saját

talentumaikhoz is. Mindezek lehetővé teszik számukra, hogy racionális szempontból is, az

eddigieknél jobb döntések meghozatalára legyenek képesek a mindennapi cselekvéseik során.

Kiegyensúlyozottabb, stabilabb személyiséggel rendelkezhetnek majd e program segítségével,

mint a korábbi korok diákjai.

Zárásként szeretném megkérdezni Öntől, hogy mi a véleménye a jövőről? Ön szerint

visszatalálnak-e az emberek önmagukhoz és egymáshoz?

Bízom abban, hogy a pszichológia üzenetei és tanításai eljutnak mindenkihez. Értelmet,

célt csak mi adhatunk saját életünknek. Ha életterheinket kihívásnak, pozitív próbatételnek

fogjuk fel, akkor nagyobb az esély arra, hogy a teher könnyebb lesz, s ezáltal mi is fejlődünk.

Mindnyájunknak azt kívánom, hogy örökös kíváncsisággal tekintsünk önmagunkra, mindig

akarjuk megfejteni, hogyan is váltunk ilyenné, mik az erősségeink és a gyengéink, melyek a

saját jellegzetes megküzdési módjaink, milyen elhárító, feszültségcsökkentő belső

mechanizmusokat használunk szívesen, és mit teszünk, amivel esetleg árthatunk magunknak

vagy a kapcsolatainknak. Ha megismerjük mindazt, amit tehetünk egészségünkért, jó

60

közérzetünkért és harmonikus kapcsolatainkért, az már a személyes felelősségünk, hogy

tesszük, vagy nem tesszük. Kívánom, hogy tegyük mindnyájan!

2.2. Következtetések és az interjú összefoglalása

Ahogy a fentebb közölt interjúban is olvashatjuk, a pszichológia világának egyik

legismertebb szaktekintélye, Prof. Dr. Bagdy Emőke is nagyon fontosnak tartja az

önismeretet. Véleménye szerint, egy manipulatív konzumvilágban élünk, melyben remek

védekezési lehetőséget nyújthat számunkra a reális és az alapos önismereti munka. Ha

tudatában vagyunk annak, mit miért teszünk, hogyan lehet minket befolyásolni, milyen

hiedelemvilággal rendelkezünk, milyen védőmechanizmusokat alkalmazunk stb., akkor nem

csak a külső manipulációtól óvhatjuk meg magunkat, hanem mindezek mellett tudatosan

alakíthatjuk az életünket is. Ahhoz, hogy tudatos és sikeres életvezetést alakítsunk ki, fontos,

hogy mindig kíváncsian tekintsünk önmagunkra, s a „milyen vagyok?” kérdés helyett inkább

a „hogyan váltam ilyenné?” kérdést tegyük fel magunknak. Ha az utóbbi kérdést reálisan

megválaszoljuk, akkor a „hogyan továbbra” is találunk megoldást.

A helyes életvezetés kialakítására és az önismeret bővítésére manapság több,

tudományosan megalapozott módszer is létezik. Professzor asszony azt tanácsolja nekünk,

hogy a negatív, pesszimista szemléletmódunkat, beállítódásunkat, gondolkozásunkat

változtassuk át pozitívvá, optimistává; állítsuk be magunkat a jó elvárására, sikerre,

bizakodásra; éljünk a jelenben, az „itt és most”-ban. Mindezek mellett javasolja, hogy

tanuljunk meg lazítani is. A felsoroltak remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megálljunk,

megpihenjünk egy kicsit a mai rohanó világban, befelé forduljunk, lépjünk kapcsolatba a

belső világunkkal, a ezáltal tudatosabbá és egészségesebbé váljunk. A tudatos életvezetést

hivatott elősegíteni a Nemzeti alaptantervbe bekerült ún. Diákrelax program is. A program

megtanítja a diákoknak, hogyan tudnak testileg, lelkileg és kapcsolatilag egészségesek

maradni, hogyan lehet játszva, szórakozva tanulni; elősegíti a kreativitásuk, tehetségük

kibontakoztatását.

Bagdy Emőke szerint értelmet, célt csak mi adhatunk életünknek, mi döntünk arról, hogy

a rendelkezésünkre álló tudásanyagot, technikákat, praktikákat hasznosítjuk-e; hajlandók

vagyunk-e tenni azért, hogy egészségesebbé váljunk testileg-lelkileg, kapcsolatilag.

Véleményem szerint, ha tudjuk annak módját, hogyan terelhetjük helyes irányba sorsunk

alakulását, akkor nagy felelőtlenség lenne passzívan nézni, ahogyan életünket zsákutcába

vezetik, vagy manipulálják külső erők, illetve tényezők.

61

IV. ÖSSZEGZÉS

Kérdőíves kutatásomból kiderült, hogy a megkérdezett munkavállalók és az első éves

egyetemi hallgatók hogyan vélekednek az önismeretről, milyen a hozzáállásuk a munka

világához, milyen jövőképpel rendelkeznek az életútjukat illetően. A kiértékelés során

kiderült, hogy első hipotézisem beigazolódott, a többi hármat pedig az eredmények miatt el

kellett vetnem.

Első hipotézisem vizsgálatánál, mely az önismeret fontosságára kérdez rá, egy érdekes

jelenséget figyeltem meg: Szinte mindenki az igen választ jelölte be azon állításoknál,

amelyek az önismeret fontosságáról, önmagunk ismeretének fontosságáról szóltak, ám arra az

állításra, hogy az oktatási intézményekben önismereti csoportoknak kellene működniük, jóval

kevesebb igen, s több nem és határozatlan vagyok válasz érkezett. Erre a paradoxonra két

magyarázatot tudnék adni:

- A megkérdezettek pozitívan akarták magukat feltüntetni az önismeret fontosságát

illetően, s ezért az igen válaszokat jelölték be.

- A megkérdezettek valójában fontosnak tartják önmaguk megismerését és az önismeret

szükségességét, ám nincsenek tisztában azzal, hogy nagy jelentősége van az iskolás

korban végzett önismereti munkának.

A fentebb említett két magyarázatomat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom a

kitöltött kérdőívek alapján, így csak feltételezések maradnak. Egy jövőbeli diplomadolgozat

vagy doktori értekezés keretein belül vissza lehetne térni erre a két feltételezésre.

Második hipotézisemet, mely a pályaválasztást befolyásoló tényezők és a

munkahelykereséshez való viszonyulás összefüggésein alapult, elvetettem. Az állításokra

adott válaszokból kiderült, hogy nincs kimutatható eltérés a munkahelykereséshez való

hozzáállás és a pályaválasztást befolyásoló belső és külső tényezők között.

Harmadik hipotézisemet is, mely a megkérdezettek munkahelyi elégedettségének, tudatos

munkavállalásának és az önismereti csoportban való részvétel összefüggésein alapult,

elvetettem, mert kimutatható eltérést nem találtam. A vizsgálat alapján a megkérdezett

munkavállalók többsége elégedett a munkahelyével, a munkájával, s szeretné tudni, mit

várnak el tőle felettesei. Bár válaszadóimnak majdnem fele elégedetlen munkahelyével,

biztató, hogy a nagy többség elégedetten végzi munkáját.

Negyedik hipotézisemet, mely a hallgatók munka világához és jövőjükhöz való

viszonyuláson alapult, elvetettem. A mintában mindösszesen hat olyan hallgató volt, aki

62

valamely külső tényező alapján választott pályát, így következtetéseim nagy részét a maradék

94 hallgató válaszaiból kellett levonnom. A pályaválasztást befolyásoló tényezőkre adott

válaszok arányából adódóan felmerült bennem az a kérdés, vajon a valóságban is igaz-e a

94:6 arány, vagy a hallgatók jobb színben akarták magukat feltüntetni? Erre a kérdésre, sajnos

a kérdőívek alapján nem kapunk választ.

Dr. Bagdy Emőke professzor asszonnyal készített interjúból megtudhattuk, hogyan

vélekedik egy szaktekintély az önismeretről.

A népszerű és köztiszteletben álló pszichológus nagyon fontosnak tartja az önismeretet.

Szerinte ahhoz, hogy tudatos és sikeres életvezetést alakítsunk ki, fontos, hogy mindig

kíváncsian tekintsünk önmagunkra, s a „milyen vagyok?” kérdés helyett inkább a „hogyan

váltam ilyenné?” kérdést tegyük fel magunknak. Mindezek mellett tanácsolja, hogy a negatív,

pesszimista szemléletmódunkat, beállítódásunkat, gondolkozásunkat változtassuk át

pozitívvá, optimistává; állítsuk be magunkat a jó elvárására, sikerre, bizakodásra; éljünk a

jelenben, az „itt és most”-ban, s javasolja, tanuljunk meg lazítani is.

Jó hír, hogy a Nemzeti alaptantervbe bekerült ún. Diákrelax program is. A program

megtanítja a diákoknak, hogyan tudnak testileg, lelkileg és kapcsolatilag egészségesek

maradni, hogyan lehet játszva, szórakozva tanulni; elősegíti a kreativitásuk, tehetségük

kibontakoztatását.

A professzor asszony szerint értelmet, célt csak mi adhatunk életünknek, mi döntünk arról,

hogy a rendelkezésünkre álló tudásanyagot, technikákat, praktikákat hasznosítjuk-e;

hajlandók vagyunk-e tenni azért, hogy egészségesebbé váljunk testileg-lelkileg, kapcsolatilag.

Véleményem szerint, ha tudjuk annak módját, hogyan terelhetjük helyes irányba sorsunk

alakulását, akkor nagy felelőtlenség lenne passzívan nézni, ahogyan életünket zsákutcába

vezetik, vagy manipulálják külső erők, illetve tényezők.

63

V. IRODALOMJEGYZÉK

Atkinson – Hilgard: Pszichológia, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, p. 488-491.

Barlai Róbert: Egyéni hatékonyság In.: Rudas János: Önismereti csoportok, Animula

Kiadó, Budapest, 2004, p. 26-28.

Forgács József: A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Budapest, 2007, p.

45-46., 90-131.

Keményné dr. Pálffy Katalin: Alapozó pszichológia, Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 2006, p. 70-71., 74-75.

Keményné dr. Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába, Nemzeti Tankönyvkiadó,

Budapest, 1998, p. 14-18.

Klein Balázs – Klein Sándor: A szervezet lelke, EDGE 2000 Kiadó, Budapest, 2012, p.

409-410.

Koncz István: Kamaszkapaszkodó, Urbis Kiadó, Budapest, 2005, p. 27.

Langer Katalin: Karriertervezés – személyiségmarketing, Szent István Egyetem,

Gödöllő, 2008, p. 70-71.

Rudas János: Delfi örökösei, Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007, p. 26-30.

Sajtos László - Mitev Ariel: SPSS Kutatási és adatelemezési kézikönyv, Alinea Kiadó,

Budapest, 2007

Szilágyi Klára: A tanácsadás módszerei I.-II., Szent István Egyetem, Gödöllő, 2003, p.

38-39., 49-52., 54-55.

Szilágyi Klára: Módszertani gyűjtemény. Munkavállalási, munka-, pályatanácsadók

számára az egyéni tanácsadó munkához, Kollégium Tanácsadó, Szolgáltató Kft.,

Budapest, 2008, p. 9-11., 77., 161-162., 187-189.

Szilágyi Klára: Munka-pályatanácsadás mint professzió, Kollégium Kft., Budapest,

2007, p. 125-126., 129-131., 136-137., 153-156.

64

MELLÉKLET

65

1. számú melléklet: Dolgozói kérdőív

Tisztelt Hölgyem/Uram! Molnár Péter vagyok, a győri Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar andragógia

szakos hallgatója. Szakdolgozatom sikeres elkészítése céljából szeretném megkérni, hogy szánjon 5-

10 percet az alábbi anonim kérdőív kitöltésére, melynek témája az önismeret.

Kérem, válaszait a megfelelő négyzetben X-el jelölje.

Segítségét köszönöm!

__________________________________________________________

1. Az Ön neme:

□ Nő

□ Férfi

2. Az Ön életkora: ………….

3. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?

□ általános iskola

□ szakiskola

□ szakközépiskola

□ gimnázium

□ egyetem/főiskola

4. Mi a szülei legmagasabb iskolai végzettsége?

Anya Apa

□ általános iskola □ általános iskola

□ szakiskola □ szakiskola

□ szakközépiskola □ szakközépiskola

□ gimnázium □ gimnázium

□ egyetem/főiskola □ egyetem/főiskola

5. Milyen típusú munkát végez Ön?

□ szellemi

□ fizikai

6. Pályaválasztáskor Ön mi alapján választott szakmát?

□ saját képességei/érdeklődése alapján

□ szülei véleménye/akarata alapján

□ az iskola közelsége alapján

□ egyéb:…………………………………………………………

66

A következőkben állításokat és hozzájuk tartozó válaszlehetőségeket olvashat.

Kérem, minden állításnál jelöljön be egy, az Önre legjellemzőbb válaszlehetőséget.

7. A tanulmányaim során:.

□ Tanultam pszichológiai alapismereteket, s a tanultakat sikeresen alkalmazom

a mindennapokban.

□ Tanultam pszichológiai alapismereteket, de a tanultakat nem alkalmazom.

□ Nem tanultam.

8. Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban.

□ Igen, s az ott tanultakat sikerrel alkalmazom a mindennapi életben.

□ Igen, de az ott tanultakat nem alkalmazom.

□ Nem.

9. Úgy érzem, pályaválasztásomkor helyesen döntöttem.

□ Igen □ Nem □ Határozatlan vagyok

10. Fontosnak tartom önmagunk megismerését.


11. Szerintem a megfelelő önismeret sokat segít az életben való boldogulásban.


12. Pályaválasztásnál és munkavállalásnál fontos saját képességeink és érdeklődésünk

ismerete.


13. Szerintem mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben önismereti

csoportoknak kellene működniük.


14. Munkakeresésnél bíztam jövőm pozitív alakulásában.


15. Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet találni, én

mégis bizakodó vagyok e témával kapcsolatban.


67

16. Egy munkahely megszerzése érdekében hajlandó lennék továbbképzésen/átképzésen

is részt venni.


17. Ha elveszteném a munkahelyemet:

□ keseregnék, kilátástalannak látnám a helyzetemet.

□ elfogadnám a kialakult helyzetet, s bizakodóan elkezdenék munkát keresni.

18. Munkahelykeresésnél konkrét elképzelésekkel rendelkeztem.


19. Szeretem tudni, pontosan mit is várnak el tőlem a munkahelyemen.


20. Mielőtt aláírok egy munkaszerződést, gondosan áttanulmányozom azt.


21. Mindegy hol, milyen körülmények közt dolgozom, csak dolgozzak valahol.


22. Munkahelyemmel meg vagyok elégedve.


23. A munkámat elégedetten végzem.


24. Ha a munkám során valamilyen problémával/nehézséggel szembesülök, könnyen

megoldom azt.


68

2. számú melléklet: Hallgatói kérdőív

Kedves Hallgató!

Molnár Péter vagyok, a győri Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar andragógia

szakos hallgatója. Szakdolgozatom sikeres elkészítése céljából szeretnélek megkérni, hogy szánj 5-10

percet az alábbi anonim kérdőív kitöltésére, melynek témája az önismeret.

Kérlek, válaszaidat a megfelelő négyzetben X-el jelöld.

Segítségedet köszönöm!

_________________________________________________________

1. Nemed:

□ nő

□ férfi

2. Életkorod: ………….

3. Milyen típusú középiskolába jártál?

□ szakközépiskola

□ gimnázium

4. Mi a szüleid legmagasabb iskolai végzettsége?

Anya Apa

□ általános iskola □ általános iskola

□ szakiskola □ szakiskola

□ szakközépiskola □ szakközépiskola

□ gimnázium □ gimnázium

□ egyetem/főiskola □ egyetem/főiskola

5. A felsőoktatási felvételi jelentkezés során mi befolyásolta legjobban a választásodat?

□ saját érdeklődésed/képességeid

□ szüleid akarata/véleménye

□ az iskola közelsége

□ egyéb:……………………………………………..

A következőkben állításokat és hozzájuk tartozó válaszlehetőségeket olvashatsz.

Kérlek, minden állításnál jelölj meg egy, a rád legjellemzőbb válaszlehetőséget.

6. Szerintem a pályaválasztás egy nagyon fontos állomás az ember életében.


69

7. Pályaválasztásom során:

□ Konzultáltam pályaválasztási tanácsadóval/pszichológussal.

□ Kitöltöttem önismereti teszteket.

□ Mindkettő

□ Egyik sem.

8. Az eddigi tanulmányaim során:

□ Tanultam pszichológiai alapismereteket, s a tanultakat alkalmazom a

mindennapi életben.

□ Tanultam pszichológiai alapismereteket, de a tanultakat nem alkalmazom a

mindennapi életben.

□ Nem tanultam pszichológiai alapismereteket.

9. Részt vettem már önismereti tanfolyamon/csoportban:

□ Igen, s az ott tanultakat sikerrel alkalmazom a mindennapi életben.

□ Igen, de az ott tanultakat nem alkalmazom.

□ Nem.

10. Fontosnak tartom önmagunk megismerését.


11. Szerintem a megfelelő önismeret sokat segít az életben való boldogulásban.


12. Pályaválasztásnál és munkavállalásnál fontos saját képességeink és érdeklődésünk

ismerete.


13. Szerintem mind az általános, mind a középfokú oktatási intézményekben önismereti

csoportoknak kellene működniük.


14. Bár manapság szinte mindenkitől azt hallani, hogy nehéz munkahelyet találni, én

mégis bizakodóan állok e témához.


15. Egy jól megválasztott szakma magában hordozza a munka örömét is.


70

16. Szerintem a legtöbb munkaadó kihasználja a munkavállalóit.


17. Az, hogy hogyan érezzük magunkat a munkahelyünkön, nagy mértékben függ a

saját hozzáállásunktól is.


18. Szerintem dolgozni lehet szórakozva, jó kedvvel is.


19. Hiszem, hogy jövőm alakulását magam is befolyásolhatom.


20. Bízom abban, hogy a választott szakmámban el tudok majd helyezkedni.


21. Konkrét céljaim vannak a jövőmet illetően.


22. Ha a jövőre gondolok, aggodalom fog el.


23. Inkább a jövőmet tervezem, mint a múlt negatív eseményein rágódom.


71

3. számú melléklet: Az interjú kérdései

1.) Napjaink rohanó világára egyre inkább jellemező, hogy az emberek eltávolodnak

egymástól, - gyakran még önmaguktól is –s nem találják meg szerepeiket, helyüket a

világban. Az anyagiakat fétisként kezelve önzővé, magányossá vált az ember a

társadalomban. Önmagunk jobbá tételében, küldetésünk megtalálásában hogyan

segít az önismeret?

2.) Ön szerint hogyan növelhetjük hatékonyan és reálisan az önismeretünket?

3.) A híres delphoi felirattal: „Ismerd meg önmagad!” – elég gyakran találkozunk,

ennek ellenére mégis sokan mellőzik az ókori görögök bölcsességét, s nem indulnak

felfedező útra saját belső világukban. Ön szerint mi ennek az oka? Mi tart vissza

minket önmagunk megismerésétől, illetve mi gátolhatja meg a sikeres önismereti

munkát?

4.) Az iskolában megtanítanak minket írni, olvasni, számolni stb., viszont a helyes

életvezetésre, konfliktusaink megfelelő kezelésére, lelkünk ápolására kevésbé. Mit

gondol, a jövőben várható e téren pozitív változás?

5.) Zárásként szeretném megkérdezni Öntől, hogy mi a véleménye a jövőről? Ön szerint

visszatalálnak-e az emberek önmagukhoz és egymáshoz?

szakdolgozat - molnar-peter.eu · köszönetnyilvánítás ezúton szeretném megragadni az...

Documents