sz ÁÁmmÍÍttÁsstteecchhnniik kaa …46.214.16.69/web/pdf/kurzus2016.pdf · számítástechnika....

Számítástechnika. Elmélet. Gyakorlat Mentés dátuma: 2016.05.12.

Készítette: Budai István 1

BBUUDDAAII IISSTTVVÁÁNN

SSZZÁÁMMÍÍTTÁÁSSTTEECCHHNNIIKKAA MMIINNDDEENNKKIINNEEKK

22001166



Microsoft Office Word - szövegszerkesztő program

Lapszélek beállítása:

Aspect pagina (Page Layout, Oldalnézet) – Margini

A fejlécet duplakattintással nyithatjuk meg. Ezzel együtt a lábléc is megnyílik.

Tab billentyűvel választhatjuk ki a fejléc vagy lábléc bal, közép vagy

jobboldali részét, ahova írhatunk szöveget, beilleszthetünk dátumot vagy

automatikus sorszámozást a megfelelő menüparancsot használva.

Formátum másolása:

kattintsunk arra a szövegre, amelynek a formátumát másolni akarjuk

kattintsunk a formátum-másoló parancsikonra a menüben

nyomvatartott bal billentyűvel jelöljük be a célszöveget



Táblázat beillesztése

Inserare menü

Tabel

az egérrel beállítjuk az oszlopszámot és a sorok számát is

Első oszlop Második oszlop Harmadik oszlop

1 Kiss János 1850

2 Nagy Anna 2200

3 Kovács Béla 1580

4 Balogh Éva 2400

Shift F3 – nagybetű/kisbetű váltás

Oldaltörés beillesztése

-ha új oldalon akarjuk folytatni a szöveget, üssünk Ctrl Enter-t

Keretezés és háttérszín

-A Pornire menüben (Home) a Paragraf csoportban található a

keretező eszköz, és a háttérszín eszköz is. Alkalmazni lehet

egy bekezdésre vagy a kijelölt szövegrészre.



-Bekezdésnek vagy paragrafusnak nevezzük azt a szövegrészt,

amit egy Enter határol. Ha Enter-t ütünk, akkor egy paragrafust

(bekezdést) zárunk le.

-A keretezés, a háttérszín, a középre, balra, jobbra igazítás

vagy a sorkizárt stílus alkalmazása arra a paragrafusra

(bekezdésre) vonatkozik, amelyben a kurzor van, abban a

pillanatban. Ezeket a műveleteket paragrafus-szintű

műveleteknek nevezzük. Iyenek még: a sorköz, az indent és

a térköz1 beállítása.

Alsó és felső index

1 m3 H2O képlet

1 Ez egy lábjegyzet



Tabulátorok használata

-Vízszintes szövegigazításra használjuk a tabulátorokat.

-a Tab billentyű a kurzort egy bizonyos távolságra bennebb viszi

-bizonyos szövegrészeket a soron belül adott távolságra helyezhetünk

A tabulálási hely egy olyan pont, amire a Tab billentyűvel a kurzort

szöktethetjük. Egy tabulálási jel elhelyezését így végezhetjük:

Paragraph – Tabs (Tabulatori) – pozíció megadása cm-ben

A tabulálási helyek megjelennek a vonalzón. Ha az egérrel lehúzzuk a

vonalzóról a tabulátor-jelt, akkor az a tabulálási hely törlődik.

A tabulátor-jelek csak arra a sorra (paragrafusra) vonatkoznak, amelyben a

kurzor van abban a pillanatban, amikor a tabulálási helyet létrehozzuk.

A tabulálási helyek öröklődnek az Enter leütése során a következő sorra

(baragrafusba) is. A tabulálási jelek mozgathatók a vonalzón, és velük együtt

mozog a kapcsolódó szövegrész is.

Kiss János ............................................................ 2450

Nagy Anna ......................................................... 32500

Szabó Erika ............................................................ 175

Antal Imola ........................................................... 1720

Aláírás hely kialakítása

..........................................

Balogh Adalbert

főmérnök



Körlevélszerkesztés

Egy üzenet szövege gyakran több személyhez is el kell jusson. a Word

segítségével megoldható, hogy egyszerre több címzett részére készítsünk

levelet úgy, hogy a törzs-szöveg azonos legyen, de az egyes adatok,

amelyek a levélben szerepelnek, egyéniek legyenek.

Corespondenta (Mailings) menü – Pornire imbinare corespondenta – Expert

pas cu pas (Step by Step Wizzard, Varázsló)

Baloldalon megjelenik a körlevélszerkesztési panel.

1. lépés: dokumentumtípus kiválasztása (pl. Scrisori=Levél)

2. lépés: megírjuk a levelet úgy, mintha csak egy személy kapná.

3. lépés: címzettek kiválasztása (a címlista kikeresése) – Rasfoire...

4. lépés: a levélben szereplő adatokat helyettesítjük mezőkódokkal.

5. lépés: a törzsdokumentum és a címlista összefésülése és véglegesítés

(Terminare si imbinare – Editare documente individuale – Toate –

OK). A keletkezett leveleket külön menteni kell. A torzsdokumentumot is

menteni kell.

Megjegyzés: a fenti lépések elkezdése előtt győződjünk meg, hogy

rendelkezésünkre áll a címlista. Ez egy olyan dokumentum kell hogy legyen,

amely egy ilyenforma táblázatot tartalmaz (és semmi mást):

Név Cím Fizentendő összeg

Kiss János Petőfi u. 23. 154 RON

Nagy Anna Szabadság út 11. 72 RON

... ... ...

Antal Imola Dózsa György út 40. 125 RON

Ha egy ilyen címlista nem áll rendelkezésünkre, akkor létre kell hozni.



Az EXCEL táblázatrkezelő

Sorokból és oszlopkból áll egy munkalap. Több munkalap munkafüzetet

képez. Egy sor és egy oszlop metszetét CELLÁ-nak nevezünk. Minden

cellának AZONOSÍTÓ-ja van. Pl. A5 az a cella, amely az A-val jelölt

oszlopnak az 5-ödik sorral való keresztmetszetében van.

Egy cellába a következő adattípusok írhatók:

szöveg

szám (beírás után jobbra ugrik)

képlet (egy képlet egyenlőség jellel vagy + jellel kezdődik)

százalék

dátum

pénznem

A szám, százalék és pénznem NUMERIKUS típusok. Ezeket több vagy

kevesebb tizedes pontossággal, ezres leválasztással (csoportosítással)

írhatunk.

Képletekben gyakran használunk FÜGGVÉNY-eket. A legfontosabbak:

=SUM(A2:A15) -az Enter leütése után az A2+A3+...+A15 összeg

jelenik meg (összegzést végez)

=AVERAGE(A2:A15) -átlagot számít az adott cellák értékeiből

=MIN(A2:A15) -az adott tartomány legkisebb értékét határozza meg.

=MAX(A2:A15) az adott tartomány legnagyobb értékét határozza meg.

=COUNT(A2:A15) -megszámlálja, hány numerikus érték van A2-től A15-ig

=COUNTA(A2:A15) -a kitöltött cellák számát határozza meg

=COUNTBLANK(A2:A15) -az üres cellák számát határozza meg

=IF(A3>A5; 150; 520) -HA az A3 nagyobb, mint az A5, akkor az

eredmény 150. Ellenkezô esetben 520.

=SUMIF(A2:A15; “>200”; B2:B15) -Ha az A oszlopban a megnevezett érték

nagyobb, mint 200, akkor a neki megfe-

lelô B oszlopbeli értékeket összegzi



=COUNTIF(A2:A15; “<=50”) -Megszámolja, hány olyan cella van az

A2:A15 tartományban, amelynek értéke

kisebb mint, vagy egyenlő 50.



Műveletek munkalapokkal

Jobb-click a munkalap nevét tartalmazó fülre (alul, „Foaie1” vagy „Sheet1”) és a

képen látható menü jelenik meg. Ebben:

Inserare (Insert, Beszúrás) – új munkalap létrehozása

Stergere (Delete, Törlés) – munkalap törlése

Redenumire (Rename, Átnevezés) – munkalap átnevezése

Mutare sau copiere (Move or Copy) – másolás vagy költöztetés

Culoare fila (Color, Szín) – a fül színét lehet vele megváltoztatni



COUNTIF() példa:

Range: tartomány (mettől – meddig vannak a cellák, pl. A2:A11)

Criteria: "<="&C2 (kisebb vagy egyenlő, összekapcsolva az & jellel egy

cellaazonosítóval, amely az összehasonlítási alapot képező cellára mutat!

„Hány darab kisebb, mint vagy annyi, mint a C2-be írt érték”

SUMIF() példa: összegzi azokat az A oszlopban, amelyek mellett 1 van a B-ben



COUNT(), COUNTA(), COUNTBLANK() példa:

Hány számadat van az A2:D8 tartományban? =COUNT(A2:D8)

Hány kitöltött (számmal vagy mással) cella van? =COUNTA(A2:D8)

Hány üres cella van a tartománybanm? =COUNTBLANK(A2:D8)

A szegélyvonal és a háttérszín a Pornire (Home) menü képen látható, nyillal jelölt

eszközeivel állítható elő.

Adatsorok rendezése Excelben

A Pornire (Home) menü Sortare (Sort) párbeszédablakában adhatjuk meg, hogy melyik

oszlop szerint és milyen sorrendben szeretnénk rendezni az adatsorokat (Sortare

particularizata, Custom Sort, Egyéni rendezés):



F4

AVERAGEIF(...) – csak azokat az adatokat átlagolja, amelyek esetén teljesül egy

bizonyos feltétel. Feltételes átlagolásnak nevezzük.

Abszolút hivatkozás

Ha egy cellahivatkozást le szeretnénk kötni, használjunk abszolút hivatkozást.

B2 – relatív

$B$2 – abszolút hivatkozás

A képlet másolásakor van jelentősége. Nem módosul az átmásolás során.

B2 $B$2

Diagramkészítés Excelben



-kijelöljük a számadatokat tartalmazó cellákat, azon adatokat, amelyeket a diagramon

ábrázolni akarunk.

-az Insert (Inserare) menü – Chart (Diagrame) eszközei közül rákattintunk arra, amelyik a

szükséges diagramtípust jeleníti meg (pl. tortadiagram).

-A Layout (Aspect), Design (Proiectare) és Format menük elemeivel különböző

tulajdonságokat állíthatunk be (diagram címe, jelmagyarázat, pontos értékek stb.)



Nyomtatás

1. Megtekintjük a nyomtatási képet: Office gomb – Print (Imprimare) – Print Preview

(Examinare înaintea imprimării)

2. Beállítjuk a szükséges tulajdonságokat (Lapszél, fejléc, lábléc, oldalszá-mozás stb.)

3. Kiválasztjuk a megfelelő nyomtatót (a Print = Imprimare ablakban) – ez lehet

úgynevezett Document Writer is, ha ezt választjuk, akkor nem papírra, hanem csak

elektronikus formában jön létre a nyomtatás eredménye. Ez egy állomány lesz,

aminek nevet kell adni.

4. Megadhatjuk, hogy mely oldalakat akarjuk nyomtatni, esetleg csak a kijelölt részt,

vagy az egész munkalapot...

5. A Print (Imprimare) gombra kattintva indul a nyomtatás az elvégzett beállításoknak

megfelelően.

Adatok keresése Excelben a VLOOKUP() függvénnyel

Adott egy ismert érték, pl. a B24 cellában a “CZ”. Meg kell keresni egy nagyobb táblázatban,

hogy abban a sorban, amely ezzel az ismert értékkel kezdődik (vagy abban a sorrészben,

amelyben az első cellában ez a „CZ” van), a hatodik oszlopban milyen érték van (elsőnek

számít az az oszlop, amelyben az ismert érték van).

A feladatot a VLOOKUP() függvénnyel oldjuk meg. Ennek 4 paramétere van:

Lookup_value (a keresett érték) – az a cella, amelyben az ismert adat van

Table_array (táblázatrész) – bal-felsőtől jobb-alsó celláig (esetleg lekötve)

Col_index_num (a találati oszlop sorszáma) – hányadik oszlopbeli adatra van

szükség (1-esnek számít az az oszlop, amelyben az ismert adat van)

Range_lookup: ez mindig 0, ha pontos találatot keresünk.



Prezentációszerkesztés

Power Point felhasználásával

Indítás:

Ikon a Desktopon, vagy

PowerPoint a Start menüben, vagy

a keresőmezőbe beírjuk: PowerPoint (egybe!) és ha megjelenik, rákattintunk

Alapműveletek:

• Vetítés indítása az első diától: F5

• Vetítés indítása a jelenlegi diától: Shift F5

• Dia továbbítása: Enter, katt vagy nyíl jobbra

• Előző dia visszahozása: nyíl balra

• Új diakocka beillesztése: Ctrl M

• Kilépés vetítő módból szerkesztő módba: Esc

Diakockák hátterének beállítása

1xJ a dia hátterére (semleges felületre) – Format fundal (background) – Umplere (Fill) –

Umplere solida (Solid fill) – festéköntő ikon – szín kiválasztása – ha mindegyik diára

akarjuk alkalmazni, akkor: Se aplica pentru toate (Apply to all).

Mintadia használata

Vizualizare (View) – Coordonator de diapozitive (Slide Master)

Amit a mintadián végzünk, az a prezentáció összes diáján látható lesz.

Figyeljünk a fő mintadia kiválasztására (az első, nagyobb, mint a többi).

A mintadiát használat után az Inchidere coordonator gombbal bezárjuk.

Több alakzat kijelölése

Kattintunk az elsőre, majd a Ctrl nyomvatartása mellett kattintgatunk a többire is.

A kijelölt alakzatok egyszerre formázhatók: jobb-click az egyik kijelölt elemre – Format...

Alakzatok igazítésa a dia közepére

Kijelöljük az alakzatot, majd a Format menü Aliniere parancsmenüjében az Aliniere la

mijloc és Aliniere la centru (Align to middle, Align to center) igazítási módokat választjuk.

Alakzatok tükrözése

Kijeljük az alakzatot – Format – Rotire – Rasturnare... (Flip...)



Előadói jegyzet

A dia alatt egy szöveg beírására alkalmas keret van, amelyet meg lehet nyitni és írni lehet

bele. Ezt nevezzük előadói jegyzetnek.

Dia elrendezésének beállítása

Pornire (Home) menü – Aspect (Layout) – kiválasztjuk a megfelelő elrendezést

Áttűnés

Azt a hatásbeállítást nevezik áttűnésnek, amely azt határozza meg, hogy miként tűnjön

el a jelenlegi dia vetítéskor, és hogyan jelenjen meg a következő dia. Az áttűnési

effektusok az Animatii menü Tranzitii galériájában találhatóak. Ha csak kiválasztunk

egyet, akkor az áttűnés csak az aktuális (jelenlegi) diára lesz érvényes. Ha azt

szeretnénk, hogy a teljes prezentációra érvényes legyen, kattintsunk a Se aplica tuturor

(Apply to all) parancsra. Ugyanitt beállítható, hogy a dia továbbítása kattintással

megvalósítható legyen-e vagy ne (La clikc de mouse). Automatikus továbbítás is

beállítható, mégpedig másodpercekben megadott időzítéssel (és ezt is alkalmazhatjuk az

összes diára, vagy csak a jelenlegire).

Animáció

Az egyes alakzatokat, szövegrészleteket mozgási effektusokkal láthatjuk el, ezeket

nevezzük animációnak. Az Animatii menü Animatie particularizata (Custom

animation) parancsgombjával megjelenítjük az animációszerkesztő panelt a jobboldalon,

és erről lehet kiválasztani a megfelelő animációt a kijelölt alakzathoz.

Sablon alkalmazása egy prezentációra

Általában a prezentációkat egyszerű alakban hozzuk létre, majd miután egy „nyers”

változat elkészült, alkalmazunk rá egy bizonyos sablont (template-et). Ilyen sablonok

vannak a Power Pointban, de más sablonokat is szerezhetünk külső forrásból (pl.

letöltéssel az Internetről). A Proiectare (Design) menüben találjuk a beépített sablonok

galériáját. Legördítéskor figyeljük meg a Rasfoire dupa teme (Browse for themes...)

opciót. Ezzel tudunk sablont keresni külső forrásból.

Vonalzó megjelenítése: Vizualizare (View) – Rigla (Ruler) – szükség van rá, ha

tabulálási helyeket akarunk beállítani, illetve formázni (pl. szövegrészek középre

igazítása oszlopszerűen). A vonalzón látszanak a tabulálási helyek.



Rejtett dia: Jobb-click a baloldali panelen a diára – Ascundere (Hide). A rejtettség

megszüntetése ugyanígy történik (meg kell ismételni a kattintást az Ascundere opcióra).

Vetítéskor a rejtett dia nem jelenik meg, de nincs törölve, tehát bármikor újra felfedhető.

Dia mentése JPG formátumban (képként): Office-gomb – Salvare ca... – Salvare cu

tipul... – kiválasztjuk a JPEG vagy JPG állománytípust – OK – visszakérdez, hogy az

összes diát akarjuk képek formájában menteni, vagy csak azt, amelyik jelenleg ki van

választva. Ha csak azt az egyet akarjuk menteni, akkor a „Numai diapozitivul curent”

opcióra kattintunk.

Adatbázisok és adatbázis kezelő rendszerek (ABKR)

Adatbázisnak nevezzük azt a szervezett adathalmazt, amelyben az összetartozó adatok

táblázatokban foglalnak helyet. A különböző táblázatok között kapcsolat (relationship)

áll fenn. Legfontosabb műveletek:

Adattábla tervezése

Adatok bevitele az adattáblákba

Űrlapok tervezése

Adatbevitel űrlapok felhasználásával

Lekérdezések szerkesztése és futtatása

Adatsorok keresése, törlése, módosítása

Adatsorok rendezése, szűrése

Jelentések tervezése, futtatása és nyomtatása

Jelen kurzuson a Microsoft Office programcsomag Access nevű ABKR-ét használjuk. Ez

alklamas a fennebb felsorolt műveletek elvégzésére. A legfontosabb objektumok,

amelyeket az Access-ben használunk:

Táblázat vagy adattábla (tervező nézetben szerkesztjük)

Űrlap (Form, Formular) – varázslóval szerkesztjük

Lekérdezés (Query, Interogare) – tervező nézetben szerkesztjük

Jelentés (Report, Raport)

Fontos szerepet játszanak a kapcsolatok (relationship), amelyek két tábla között

hozhatók létre, leggyakrabban egy kulcsmező és egy nem-kulcs mező között. Az ilyen

kapcsolatokat „egy-a-sokhoz” típusú kapcsolatnak nevezik. Egy kapcsolathoz a

következő integritási szabályok tartozhatnak:

Impunere integritate referentiala (hivatkozási integritás kényszerítése)

Actualizare in cascada (kaszkádolt frissítés)

Stergere in cascada (kaszkádolt törlés)



Adattábla létrehozása

Creare – Proiectare tabel (Table Design) – tervező nézetben

Minden mezőnek (azaz oszlopnak) meg kell adni a nevét – egyedi név

Minden oszlopnak meg kell adni a típusát

Alaptípusok: szöveg (Text), Szám (Numar, Number), Dátum, Pénznem,

Automatikus sorszámozás (magától számoz, növekvő számsorozat) , Logikai típus

(Da/Nu, Yes/No – csak két értéke lehet, ami az „igaz”-nak vagy a „hamis”-nak felel

meg).

Szöveg típus esetén meg lehet adni a szöveg hosszát (hány karakter)

Szám típusok:

Octet = Byte, 0-tól 255-ig terjedő értékek, egész számok

Intreg (Integer) – egész számok -32000-től +32000-ig

Simpla precizie, Dubla precizie – tizedes számok, törtrészt is tartalmazhatnak

Ezeken kívül minden mezőre vonatkozóan meg lehet adni bizonyos kikötéseket,

megszorításokat, tulajdonságokat:



Valoare implicita (kezdeti érték) – megjelenik bevitel nélkül minden új

bejegyzésben

Érvényességi szabály (Regula de validare, Validation rule): egy olyan képlet,

amely elfogadja vagy visszautasítja a bevitt adatokat (tehát ellenőrzi, hogy a bevitt

adatok megfelelőek-e) [video]

Egy gyakran használt érvényességi művelet a BETWEEN. Ez azt jelenti, hogy

„között”. Használata: BETWEEN 1990 AND 1998 vagy valami hasonló. Például, a

fenti képen, a bevitt adat 1990 és 1998 közötti kell hogy legyen, ellenkező esetben

nem lehet bevinni az adatot, és a képernyőn a „Nem tartozik a célcsoporthoz”

üzenet, vagy valami hasonló jelenik meg, az, amit a Text de validare-ba

(Érvényességi szöveg) írtunk.

INDEX: belső rendezés és egyediség vizsgálat. Minden mezőhöz rendelhetünk

indexet, de célszerű azokhoz rendelni, amelyekben gyakran végzünk keresést,

vagy amelyekben tiltani szeretnénk az ismétlődéseket. Indexelt mezőben

gyorsabban megy a keresés. Ha az index egyedi, akkor nem tudunk kétszer

bevinni egy ugyanolyan értéket (minden értéket csak egyszer fogad el).

Szürő: minden adattáblához rendelhetünk egy szürőt. Ez egy olyan beállítás,

amely elrejti a soroknak egy részét, és csak a kiszűrt sorokat hagyja láthatónak. A

szürő lehet egyszerű (csak egy tulajdonságra alapuló) vagy összetett (több

tulajdonság alapján rejti el az adatsorokat). Egy adtott pillanatban a szűrő ki lehet

kapcsolva (minden adatsor látszik) vagy be lehet kapcsolva (csak bizonyos sorok

látszanak) – Optiuni de filtrare – Filtrare / Sortare complexa...

https://www.youtube.com/watch?v=ksdmVId5ip4



Adatsorok rendezése: táblázat nézetben a fejléc elemei sorbarendezére

használhatók. A sorrend lehet emelkedő vagy csökkenő.

Űrlap (Form, Formular)

Adatok bevitelére, megjelenítésére, keresésére alkalmas. Varázslóval (Expert formular,

Form Wizzard) hozzuk létre, majd, ha szükséges, tervező vagy elrendezés nézetben

tulajdonságait megváltoztathatjuk (pl. a színét vagy feliratait stb).

Az űrlap egy adattáblához vagy egy lekérdezéshez kapcsolódik. Tartalmazhatja az

adattábla vagy a lekérdezés összes oszlopát, vagy csak néhányat ezek közül. ha

adatokat viszünk be az űrlapba, akkor azok abba az adattáblába kerülnek, amelyhez az

űrlap kapcsolódik.

Lekérdezés (Interogare, Query)

Arra használjuk, hogy az adattáblákba rögzített adatokból információt nyerjünk. Pl.

Jelenítsük meg azon férfi alkalmazottak nevét és születési évét, akiknek nincs megadva

a telefonszáma (Telefon Is Null). A listát rendezzük nevek szerinti ábécé sorrendben!

A lekérdezést tervező nézetben készítjük. Kiválasztjuk, hogy mely adattáblákból, esetleg

mely lekérdezésekből szeretnénk kinyerni a keresett információt. Megadjuk a

kritériumokat és a rendezési irányt, majd mentjük és futtatjuk a lekérdezést.

Create (Creare) – Query Design (Proiectare interogare)



Kapcsolatok adattáblák között

Angol nevén Relationship, egy olyan összefüggés két adattábla között, amelynek alapján

az egyik tábla adataihoz adatokat lehet hozzárendelni a másik táblából. Például, ha az

első táblában tanulók névsora van és ismert minden tanulónak a CNP-je (személyi

számkódja), akkor ehhez az adattáblához kapcsolódhat egy másik adattábla, amelyben a

tanulók jegyei vannak, több tantárgyból. Egy tanulóhoz ebben az esetben több jegy

kapcsolódhat. Minden jegy mellett ott van a CNP, ami megmutatja, hogy az adott jegy

éppen melyik tanulóé. A kapcsolatot a két adattábla között így a CNP mező valósítja

meg. Az első táblában a CNP elsődleges kulcs (mert egyértelműen azonosítja a tanulót),

a második adattáblában a CNP idegen kulcs vagy külső kulcs, mert egy adott tanulónak

több jegye lehet, minden jegy mellett ott van a CNP mint külső kulcs (értékei

ismétlődhetnek). Az ilyent „egy-a-sokhoz” kapcsolatnak nevezzük.

A Tanulók táblát össze lehet kapcsolni a Jegyek táblával. Az összekapcsolást a

Database Tools menü – Relationship párbeszédablakában lehet elvégezni

(Instrumente baza de date – Relatii)

Hivatkozási integritás: ha be van kapcsolva, nem lehet olyan külső kulcs értéket írni a

másodlagos táblába, amelynek nincs elsődleges kulcs megfelelője az első adattáblában.



Kaszkádolt frissítés: ha megváltoztatunk egy

elsődleges kulcsot az első adattáblában, akkor,

ha a kaszkádolt frissítés be van kapcsolva,

automatikusan megváltoznak a kapcsolódó

külső kulcs értékek a másodlagos táblában. Ha

nincs kaszkádolt frissítés kapcsolva, akkor

nem lehet megváltoztatni egy olyan elsődleges

kulcs értéket, amelyhez kapcsolódnak adatok.

Kaszkádolt törlés: ha be van kapcsolva, akkor az elsődleges kulcs rekordjának törlése

maga után vonja az összes kapcsolódó rekord (adatsor) törlését a másodlagos táblából.

Ha nincs bekapcsolva, akkor nem lehet törölni egy olyan elsődleges kulcshoz tartozó

rekordot az első táblából, amelyhez kapcsolódnak rekordok a második adattáblában.

Komplex lekérdezés

Azt a lekérdezést nevezzük komplexnek, amely több adattábla alapján készül, esetleg

bonyolultabb, összetettebb, komplexebb feltételeket tartalmaz. A kiválasztott mezők több,

egymással kapcsolatban levő adattáblából származnak.

Jelentés (Report, Raport)

Az adatbázisban levő adatok, információk papírra való nyomtatását jelentésből

végezzük. Létrehozunk egy jelentést, ami tartalmazza a szükséges adatokat,

információkat, majd azt papírra nyomtathatjuk. A jelentés alapulhat egy adattáblára, egy



egyszerű vagy komplex lekérdezésre, vagy olyan lekérdezésre, amely más

lekérdezésekre alapul. Létrehozás: Creare – Expert raport (Create – Report Wizzard).

Nyomtatási kép Tervező nézet

Alkalmazható csoport-képletek: Avg (átlag), Sum (összeg), Min (minimum), Max

(maximum), Count (darabszám). Ezek a leggyakrabban szükségesek.



Online eszközök

„Online” – azt jelenti, hogy Internetre kapcsolódva.

Internet: egy világméretű, nagykiterjedésű hálózat, amelyre csatlakozhatunk:

-asztali számítógéppel

-laptoppal

-tablettel

-smartphone-nal



-smart TV-vel

-smartwatch (okos óra)

segítségével

Szolgáltatások Interneten

Weboldalak böngészése

E-Mail (elektronikus levelezés)

FTP (File Transfer = állományok feltöltés és letöltése)

Cloud alkalmazások (cloud=felhő)

Cloud tárolási lehetőségek (One Drive, Google Drive, Drop Box stb.)

Chat csatornák (chat=csevegés) – pl. Skype, Yahoo Messenger, Facebook

Messenger, Google Hangouts stb.

Fórum oldalak – bizonyos témával kapcsolatos posztolások, kommentek

Telnet – távolról elérhető a tulajdonunkban levő szerver, táv-vezérlés végezhető

Kereső motorok (keresőgépek) – Google, Bing, Yahoo stb.

Mi a WWW?

World Wide Web – világméretű háló, amely személyek, cégek, intézmények bemutató

oldalait tartalmazó „webhelyek”-ből áll, amelyek egymással kapcsolatban vannak. A



kapcsolatokat HYPERLINK-ek jelentik. Egy hyperlink olyan aktív elem (szövegrész vagy

képelem), amelyre kattintva az egérrel a képernyőre betöltődik az új tartalom, amely az

adott linkhez tartozik. Ha az egérkurzort ráhelyezzük egy linkre, akkor a kurzor „mutató

ujj” alakú lesz. Ez a jele annak, hogy alatta egy hyperlink van.

A WWW tehát lényegében egy olyan hatalmas hiperdokumentumokból álló virtuális

könyvtár, amelynek elemei a weboldalak, melyek között hiperkapcsolat létezik.

Egy webhelyet URL cím alapján lehet betölteni egy böngésző program ablakába. Az URL

jelentése: Universal Resource Locator (egyetemes forrásazonosító). Ennek szerkezete:

http://www.al-domain.domain

Itt http: hypertext transfer protocoll, www: world wide web, a domain szó pedig

tartományt, weblapok halmazát jelenti (az al-domain a domainnek egy része).

Újabban a http protokollon keresztül vírusok is terjedni tudnak, olyan webhelyek

megnyitása esetén, amelyek azt a vírust valamelyik dokumentumban tartalmazzák. A

vírusveszély sokkal kisebb, ha egy bioztonságos http-t használunk, amelynek jele https.

A https megbízhatóbb, mint a http.

Kereső motorok

A legismertebbek:

www.google.com

www.bing.com

www.yahoo.com

Böngésző programok

1. Google Chrome

2. Mozilla Firefox

3. Opera

4. Vivaldi

5. Internet Explorer

6. Safari

Ezek olyan programok, amelyeket helyileg telepíteni kell az adott eszközre (PC, laptop,

tablet stb). Miután az eszköz az Internetre kapcsolódott, elindíthatjuk a böngésző

programot. Ha meg akarunk látogatni egy adott webhelyet, két lehetőségünk van.

a.) Ha ismerjük a webhely URL címét: elindítjuk a böngésző programunkat, a

program ablakának felső részén látható Adress mezőbe beírjuk az ismert URL

http://www.al-domain.domain/

http://www.google.com/

http://www.bing.com/

http://www.yahoo.com/



címet és Enter-t ütünk. Rövid idő alatt betöltődik a megfelelő webhely index

oldala.

b.) Ha nem ismerjük a webhely URL címét: elindítjuk a a böngésző programunkat, a

program ablakának felső részén látható Adress mezőbe beírjuk kedvenc

keresőmotorunk URL címét (pl. google.com), majd a keresőmotor adatmezőjébe

beírjuk azt, amit tudunk a keresett webhelyről (pl. Nagy Mózes Líceum). Az Enter

leütése után a képernyőn az úgynevezett találati lista jelenik meg. Ennek első

sorában link található a megfelelő webhelyhez. Erre kattintva nyílik meg az adott

webhely index oldala.

Keresés kulcsszavak alapján

A keresőmotor adatmezőjébe egy vagy több kulcsszó írható. Több szó esetén a találati

lista tartalmazni fogja az összes olyan webhelyet, amelyre jellemző a megadott szavak

bármelyike. Ugyanakkor a szvakból álló teljes kifejezést is figyelembe veszi a motor, és

azt is, hogy más keresések alkalmával melyik változatot fogadtuk el.

Ha azt akarjuk, hogy a keresés ne vonatkozzon bizonyos fogalmakra, akkor az olyan

szavak elé tegyünk mínusz jelet. Ha több szót idézőjelbe teszünk, akkor csak olyan

találatokat jelenít meg a motor, amelyekre az idézőjelbe tett kifejezés jellemző.

keresett fogalmak az adatmezőben

találati lista

Speciális keresés (Google)

Az oldalak kereshetők:

szavak mindegyike alapján

pontos kifejezés alapján

bármelyik szó alapján

úgy, hogy ne tartalmazzon bizonyos szavakat

nyelv szerint



ország szerint

utolsó frissítés szerint

formátum szerint (pl. PDF)

licensz szerinti szűréssel (licensz=felhasználási jogosultság)

Ha a böngészőprogram keresőmotorjának adatbeviteli mezőjébe egy szót írunk, és

indítjuk a keresést, megjelennek azok a találatok, lista formájában, amelyek a beírtt szóra

vonatkozó, ahhoz kapcsolódó oldalakhoz vezetnek. Ha két szót írunk be, akkor olyan

oldalak kerülnek be az eredménybe, amelyek az egyik, vagy a másik, vagy mindkét

fogalommal kapcsolatosak. Ha a két szót idézőjelbe tesszük, akkor a találati lista a két

szóból álló kifejezéssel kapcsolatos oldalakat fogja tartalmazni (pontosabban azokhoz

vezető hyperlinkeket). Például: ha a keresett szavak számítógép illetve asztali, akkor

nem ugyanazok lesznek a találati listán, mintha ezt írtuk volna: „asztali számítógép”.

Hasonló képpen, az asztali –számítógép keresési kifejezés eredménye is egészen más

lesz (olyan oldalak, amelyek az asztali szóval kapcsolatosak, de nem a számítógép

szóval). Egy olyan keresési kifejezés, mint „asztali számítógép” +Samsung olyan

eredményhez vezet, amelyben kötelezővé tesszük a Samsung kifejezés előfordulását.

IP szám

IP: Internet Protokoll – olyan szabályrendszer, amelynek alapján két távoli számítógép

egymáshoz tud csatlakozni, tud kommunikálni egymással. Az egyik alapszabály az, hogy

min den egyes online eszköznek, amivel Internetre csatlakozhatunk, egyedi azonosítója

kell hogy legyen. Két féle ilyen azonosítóról beszélhetünk:

1. MAC address = fizikai cím (az adott eszköz tárgyi, fizikai azonosítója – nem

változik, egyetlen eszközt azonosít – de klónozható)

2. IP cím = a kommunikációban használt hálózati azonosító (változhat egy eszköz

esetén, kicserélhető)

Három fontos parancs, amit a

Command terminál ablakban

adhatunk ki (Start – Cmd):

a) IPCONFIG – megmutatja

az eszközünk Ipv6 fizikai

címét, az Ipv4 IP-címét és

a Default Gateway címét

(az Internet felé nyíló

legközelebbi „kapu” címe)



b.) PING 10.0.0.160 - megvizsgálja, hogy az adott IP számnak (10.0.0.160) megfelelő

hely elérhető-e a hálózaton vagy az Interneten keresztül, van-e vele kommunikációs

lehetőségünk?

c.) TRACERT 10.0.0.161 - megvizsgálja, mely csomópontokon keresztül lehet elérni az

adott IP-számnak megfelelő eszközt a hálózaton (Interneten) keresztül.

Megjegyzés: Ha kiadjuk a PING www.nmg.ro parancsot, megtudhatjuk, mi az Ipv4 címe

az nmg.ro webhelynek:

Látható, hogy a http://www.nmg.ro URL címnek 46.214.16.69 IP-szám felel meg.

E-mail

Elektronikus levelezőrendszer. Akkor tudjuk használni, ha rendelkezünk egy aktív fiókkal.

Ennek címe van. Egy email cím szerkezete:

[email protected]

Ne tévesszük össze az URL címekkel, amelyeknek formája www.aldomain.domain

Egy levelező kliens (program), bejelentkezés után elérhetővé teszi a következő mezőket:

To: kinek címezzük a levelet? pl. [email protected] (ennek léteznie kellene)

Cc: ki kapjon másolatot? (cc: carbon copy = indigómásolat)

Bcc: ki kapjon titkos másolatot? (nem látszik mások számára a titkos mező tartalma)

Subject: mi az üzenet tárgya? Ne hagyjuk üresen, de ne legyen bonyolult.

Szövegmező. Ide írjuk a levelet.

Send gomb: erre kattintva küldhetjük el a levelet.

Beérkező levél esetén három gomb áll rendelkezésünkre:

o Reply = válasz – az eredeti levél felett nyílik szövegmező, abba írhatjuk

válaszunkat, majd a Send gombbal visszaküldhetjük a feladónak.

o Forward = továbbítás – tovább küldhetjük a kapott levelet harmadik

személynek (vagy több személynek). Ebben az esetben megnyílik a cím

mező is, amelybe az új címzettek címét írjuk.

o Reply to all = válasz mindenkinek (ha a beérkező levél több címzettnek szól)

http://www.nmg.ro/

http://www.nmg.ro/



Csatolmány – egy emailhez, elküldés előtt csatolmányt is kapcsolhatunk. Ez lehet

egy kép, egy zip csomag, egy PDF állomány, vagy több állomány is. Általában

korlátozva van a csatolható állományok összmérete, száma és egyenkénti mérete

is. Folder nem csatolható (csak zip-pelt formában). Ha a korlátnál nagyobb méretű

állományt vagy állományhalmazt akarunk küldeni, használhatjuk a Dropbox-ot

vagy hasonló szolgáltatásokat, amelyekkel nagy állományokat, nagy mennyiségű

adatot tudunk átküldeni partnereinknek.

Csoportok – ezeket arra használjuk, hogy ne legyen szükség túl sok címet beírni a

To: vagy Cc: (Bcc) mezőbe. Létrehozunk egy csoportot, amelynek nevet adunk (pl.

Munkatársak), és erre a névre (mint címre) küldjük a levelet. A csoport

létrehozásakor megadjuk a csoporttagok email címét. Mikor a csoportnak küldünk

levelet, azt megkapja minde tag.

sz ÁÁmmÍÍttÁsstteecchhnniik kaa …46.214.16.69/web/pdf/kurzus2016.pdf · számítástechnika....

Documents