1

Svd nyelv kezdknek 1.

A kiejtsrl A svd nyelvben is tbbnyire rvnyes, hogy azt mondjuk, amit kiolvasunk. Az egyes karakterek kiejtst itt lehet meghallgatni, valamint az ABC-t lehet gyakoroln: http://kurser03.cfl.se/safir04/startsida.htm. Vlasszuk a Vi brjar ment, majd az vning 1 rsznl a betkre kattintva meghallgathatjuk a bethz tartoz hangot. Kezdjk a magnhangzkkal!

A [a:] E [e:] I [i:] O [u:] U [:] Y [y:] [o:] [:] [:] A kettspont hossz hangot jell. Tanuljuk meg a kiejtett hangokhoz tartoz IPA jelet is! (ksbb is hasznlom ket.) Segtsg: y: magyar ; : kpezznk egy i-t, majd a nyelvhtat toljuk htra; e: magyar ; : magyar - A magnhangzk (tbbynire) rvidek, ha kt mssalhangz kveti ket (kt klnbz vagy egy hossz), s hosszak egybknt. - [r] eltt az e nem [e]-nek, hanem []-nek ejtend. Mssalhangzk: b, c, d, f, g, h, j, k, l, m, n, p, q, r, s t, v, w, x, z C: a, o, u eltt [k]; e, i, y eltt [s] (magyar sz!); Q mindig [k]-nak ejtend; W mindig [v]; X mindig [ks]; Z mindig [s]. G: mly magnhangz eltt(a, u, o, ): [g], magas magnhangz eltt (e, i, , , ): [j] K: mly magnhangz eltt(a, u, o, ): [k], magas magnhangz eltt (e, i, , , ): [t] vagy [] SK: mly magnhangz eltt(a, u, o, ): [sk], magas magnhangz eltt (e, i, , , ): [] A [j] hangnak tbb fle rsmdja is van (a hagyomnyos j bet mellett). Az alhzott rszeket j-nek kell ejteni: djur = llat gjuta = minta, lenyomat hjrta = szv ljus = fny

ge = adni helg = nnepnap arg = mrges

A G-t [j]-nek ejtem, ha eltte l vagy r van. Az [] hangnak tbb, mint tz fle rsmdja van: chef = fnk, vezet schak = sakk sju = 7 skjorta = ing stjrna = csillag

garage = garzs kurs = kurzus station = lloms pensionar = nyugdjas diskussion = trgyals

geners = nagylelk journal = folyirat dusch = zuhany

az [] hang rsmdjai mr nem ilyen sokflk: Lehet -ng-, mint a lng hossz szban, vagy -n-, mint a bank bank s fungera munka, szerep szavakban, vagy -g- mint a lugn hvs vagy regn es szavakban. A [t] hangot is tbbflekpp lehet rni. ltalban tj- vagy k+magas magnhangz (e, i, y, , ), vagy nha kj-, illetve ch-. Kina = Kna tjata = gebe, pni

kjol = szoknya check = csekk

Kivtelek a kiejtsi szablyokra(!) persze mindig vannak. Az elsre nem egyrtelm kiejtseket az egyes szavaknl jellni fogom. 1. Feladat - Prbljuk meg kiejteni a kvetkez szavakat: vill = akar flicka = lny adress = cm tre = 3 lkare = orvos sng = gy nr = amikor (ksz.) tvrtom = ellenkezleg vrk = fjdalom fyra = 4

lyser = vilgt mycket = sok syster = lnytestvr st = des fda = tel trtt = fradt hra = hall(gat) frare = vezet mrkt = stt frst = els, elszr

rolig = vicces, vidm bor = lakik ont = gonosz son = fi,fia vkinek sover = alszik dotter = lnya vkinek gr = stl skl = egszsgedre gng = sta tta = 8

2

bra = j glad = rmteli mamma = mama nu = most tur = szerencse gaffel = villa god = j genom = t

gitarr = gitr gym = edzterem grna = inkbb Gran = ez egy tulajdonnv kaka = stemny koka = f (tel) kul = klassz kl = kposzta

kemi = kmia Kina = Kna kyssa = puszit ad kra = vezet skor = papucs skinka = sonka skra = vgni ! kr = krus ! k = sor

Bemutatkozs Jag heter X. = Engem X-nek hvnak. (az ige a nmet heien rokona) Mitt namn r X. = Az n nevem X. Jag kommer frn Finland = n Finnorszgbl szrmazom. Jag bor i bo. = n Turku-ban lek. Jag jobbar vid bo Akademi = n az bo Akademi-n dolgozom. Jag talar svenska. = n beszlek svdl. Jag studerar lingvistik. = n nyelvszetet tanulok. r = ltige (to be) Vad heter du? = Tged hogy hvnak? Varifrn kommer du? = Te honnan szrmazol? Var kommer du ifrn? = Te honnan szrmazol? Var bor du? = Te hol lsz? Var gr du? = Te mivel foglalkozol? Vad talar du (fr sprk)? = Te milyen nyelven beszlsz? Vad studerar du? = Te mit tanulsz? A svd nyelv nem ltja el az igket szemlyragokkal, viszont az ige minden esetben a mondatban a msodik helyen ll (ez nem ugyanazt jelenti, hogy az ige a msodik sz pl: En stol r grn = A szk zld). Jelen idben az igk kevs kivtellel mind -r-re vgzdnek. Szemlyes nvmsok jag [ja/:/] n vi [vi] mi du [d:] te ni [ni:] ti han [han] (ffi) de [dom] k hon [hun] (n) den [den] az (en) Den r grn. = Ez zld. itt szkre vonatkozhat (en stol) det [d:] az (ett) Det r grn. = Ez zld. itt az asztalra vonatkozhat (ett bord) A svdben amikor trgyakrl beszlnk, ktfle nyelvtani nemet klnbztetnk meg. (A nmetben hrom van (hmnem, nnem, semleges nem), eredetileg a svdben is ennyi volt, de a nnem beleolvadt a hmnembe, gy ma mr csak kett van). A fneveket rdemes rgtn a hozzjuk tartoz nvelvel egytt megtanulni. A fnevek 80%-a hmnem, teht ha tippelni kell, inkbb erre :) Orszgok, nyelvek Svdorszg Sverige svenska Magyarorszg Ungern ungerska Nmetorszg Tyskland tyska Franciaorszg Frankrike franska Olaszorszg Italien italienska Spanyolorszg Spanien spanska Szlovkia Slovakien slovakiska Lengyelorszg Polen polska Ausztria sterrike tyska Svjc Schweiz tyska / franska Oroszorszg Ryssland ruska Kna Kina [tina] kinesiska [inesiska] Egyeslt llamok USA engelska

3

Krdszavak Vad? = mi? Var? = hol? Varifrn? = honnan? Vad fr? = melyik? Vilket? = melyik? Varfr? = mirt? Nr? = mikor?

Hur? = mennyi? Krdszavas krds esetn a krdsz ll a mondat els helyn, majd rgtn az ige kveti. Eldntend krds esetn a krdsz helye resen marad, s az ige lesz a mondat els eleme. (teht az un. V-2 szably nem vltozik, csak az els hely res).

Frstr du? = rted? Studerar du? = Tanulsz? Bor du i bo? = Turkuban laksz? Kommer du frn Finland? = Finnorszgbl szrmazol? Talar du svenska? = Beszlsz svdl? Ja. = igen Nej. = nem Nej, jag talar inte svenska. = Nem, nem beszlek svdl (a nmet kein-hez hasonl) Nej, jag kommer inte frn Finland. = Nem, nem Finnorszgbl szrmazom. (a hasznlat itt mr eltr a kein tagadsz hasznlattl!) Jobbar = dolgozni Arbetar = dolgozni bo stad = Turku vrosa Ochs = szintn Och [ok:] = s

Lite = (egy) kicsi Frgor = krds Hej! = Hello! dv! Hejd! = Viszlt! Tack! = Ksznm!

2. Feladat: Fordtsuk le a kvetkez mondatokat! - Vad heter du? - Daniel. Och du? - sa. - Var r du ifrn? - Frn Sverige. Och du? - Frn England / Tyskland / Frankrike / Polen / Stockholm - Talar du svenska? - Ja, lite. Vad talar du (fr sprk)? - Engelska / Tyska / Franska / Polska / Svenska - Jag heter Daniel. Vad heter du? - r du frn England eller Holland?

- Jag bor i Lund. Var bor du? - Frstr du? - Ja. - Nej. - Jag r frn Sverige. Var r du ifrn? - Jag r frn England, men jag bor is Sverige. - Jag talar svenska och engelska. Vad talar du? - Varfr r du i Sverige? - Jag arbetar. - Jag studerar. - Bor du i ett studentrum eller i en lgenhet? - I ett studentrum. - I en lgenhet.

3. Feladat: Vlaszoljunk a krdsekre! Vad heter du i frname? Vad heter du i eftername? Hur stavar du ? eller = vagy men = de ett studentrum = kollgiumi szoba en lgenhet = laks

frname = keresztnv eftername = csaldnv stavar = betzni hur? = hogyan

4

Jag heter Anna och jag frn Polen. Jag studerar svenska p universitetet. Jag talar polska, svenska och lite tyska. Jag r gift.

Jag heter Bob, och jag lser svenska hr i England. Jag kommer frn London. Jag talar engelska, tyska och lite svenska.

Jag heter Ewa och jag bor och arbetar i Bonn. Jag lsers svenska p en kvllskurs. Jag talar tyska, lite franska och lite svenska. Jag r gift och har tv born.

gift [jift] = hzas lser = tanulni en kvllskurs = esti kurzus barn = gyerek frlovad = eljegyzett tolk = tolmcs svar = vlaszolni Jag vet inte. = Nem tudom. p = mint az angol at

lrare = tanr ligger = tallhat vmi valahol bara = csak (only) hr = itt pojke = fi tyvrr = sajnos har = birtokol (have) tv = kett

4. Feladat: Svara JA eller NEJ! Studerar du svenska? Studerar du tyska ocks? Kommer du frn USA? Kommer du frn Ungern? Studerar du svenska p ett universitet? Talar du spanska? Talar du engelska? Bor du i England? Bor du i Japan? Arbetar du? r du gift? r du frlovad?

5. Feladat: Fordtsuk le az albbi mondatokat, majd vlaszoljuk meg mindhrom szemlyre vonatkozan!. - Vad heter han? - Jag vet inte. - Var bor han? - Jag vet inte. - Vad jobbar han med? - Jag vet inte. - r han student? - Jag vet inte. - Har han barn? - Jag vet inte. - Jobbar han hr? - Jag vet inte. - Talar han svenska? - Jag vet inte. Han r mystik man.

6. Feladat: han eller hon? Fordtsuk is le! Erik r frn Danmark. _____ studerar svenska i Krakow. Anna kommer frn sterrike. _____ talar tyska och engelska. Peter r frn Tyskland. _____ r gift. Bob kommer frn London, men _____ bor is Sverige. Ivan r frn Moskva. _____ r frlovad. Carmen bor i Madrid. _____ har tv barn. 7. Feladat: Vilket svar passar? Vad gr du? a) Jag r lrare. b) Jag talar inte tyska. c) Jag r gift. Hej! Jag heter Inger! a) Jag bor i Stockholm. b) Och jad heter Ida, hej! c) Jag studerar svenska. Jag r gift. a) Jag r student. b) Talar du svenska? c) Har du barn? Jag kommer frn Lund. a) Bor du hr? b) Var ligger det? c) Jag heter Bo. Talar du svenska? a) Nej, jag ar lrare. b) Bara lite. c) Ja, jag talar norska. Var bor du? a) I Kalmar. b) Frn Lappland. c) Bara svenska. Jobbar du hr? a) Jag vet inte. b) Jag talar franska. c) Ja, jag r tolk hr. Har du barn? a) Det r en pojke. b) Jag tror det. c) Nej, tyvrr. 8. Feladat: Egsztsk ki, s fordtsuk le! - Hogy hvnak? - Az n nevem - Hol laksz? - Turkuban lek. - Honnan szrmazol? - -bl/-rl szrmazom.

- Mit csinlsz Finnorszgban? - Tanulok. - Milyen nyelveken beszlsz? - X, Y s Z nyelveken. - Beszlsz svdl? - Igen, egy kicsit.

5

Kzlekedsi mdok

Jag gr. Jag springer. Jag cyklar. Jag ker tg.

Jag kr bil. Jag ker bil. Jag ker taxi. Jag ker buss.

Jag ker bt. Jag flyger. Jag ker tunnelbana. Jag ker inte till kursen. Jag studerar hemma. - ker du buss till kursen? = Busszal msz dolgozni? - Nej, jag ker bil. = Nem, autval megyek. - Kr du bil till skolan? = Autval msz iskolba? - Nej, jag gr. = Nem, stlok. - Cyklar du? = Biciklizel? - Ja. = Igen.

ker bil = autval utazik kr [tr] bil = autt vezet promenerar = stl Fgeln flygen = a madarak replnek. Jag studerar hemma. = n otthon tanulok.

A szmok Siffor 0 noll 1 en/ett 2 tv 3 tre 4 fyra 5 fem 6 sex 7 sju [:] 8 tta 9 nio [nije] 10 tio [tije]

11 elva 12 tolv 13 tretton 14 fjorton 15 femton 16 sexton 17 sjutton 18 arton 19 nitton 20 tjugo [tgo]

21 tjugoen/ett 22 tjugotv 23 tjugotre 24 tjugofyra 25 tjugofem 26 tjugosex 27 tjugosju 28 - tjugotta 29 tjugonio 30 trettio [tretti]

40 fyrtio [forti] 50 femtio [femti] 60 sextio [sexti] 70 sjuttio [tti] 80 ttio [otti] 90 nittio [nitti] 100 ett hundra 1000 ett tusen en miljon en miljard

A szmokat gy ejtik ki Svdorszgban: http://kurser03.cfl.se/safir04/m01/a2/o01.htm n a finnorszgi svdek kiejtst jellm, mert az rn azt halljuk. Az sszetettebb szmneveket hasonl mdon kpzik a magyarhoz: 1356 ettusentrehundrafemtisex Az vszmokat az angolhoz hasonlan (19-szz-85): r 1985 r nittonhundrattiofem Az 1985-s v. Napok, hetek, hnapok dagar, veckor, mnader En vecka har sju dagar. = Egy hnapban 7 nap van. mndag, tisdag, onsdag, torsdag, fredag, lrdag, sndag. En manad har fyra veckor = Egy hnapban 4 ht van. En r har tolv mbader. = Egy vben 12 hnap van. januari, februari, mars, april, juni, juli, augusti, september, oktober, november, december.

6

I frgr var det tisdag. = Tegnapeltt kedd volt. I gr var det onsdag. = Tegnap szerda volt. I dag r det torsdag. = Ma cstrtk van. I morgon r det lrdag. = Holnap szombat lesz. I vermorgon r det sndag. = Holnaputn vasrnap lesz. Vad r det fr dag i dag? = Milyen nap van ma? - Nr kom du till Finland? = Mikor jttl Finnorszgba? - Fr en vecka sedan. = Egy httel ezeltt. - I tisdags. = Kedden. - I mars. = Mrciusban. - Nr ska vi ka? = Mikor fogunk elmenni? - Om en vecka. = Kb. egy hten bell. - P tisdag. = Kedden. - I mars. = Mrciusban. Hasznos krdsek, kifejezsek God morgen! = J reggelt! God frmiddag! = J napot! (J dlelttt) Vad har du fr adress? = Mi a cmed? Var bor du? = Hol laksz? P Ritzgrnd 1 O. = A Ritzgrnd 1 O alatt. Jag bor i studentbyn. = A dikfaluban lakom. Vad har du fr telefonnummer? = Mi a telefonszmod? Hur gammal r han? = Hny ves (fi)? (Milyen reg ?) Jag r X r. = X ves vagyok. Vad kostar kaffet? = Mennyibe kerl a kv? Hur mycker kustar kaffet? = Mennyibe kerl a kv? Tretton (kronor) och femti (re). = 13 (korona) 50 (re) En (Euro) tio (cent). = 1 (Euro) 10 (cent) Nar r du fdd? = Mikor szlettl? Vilket r r du fdd? = Melyik vben szlettl? Vilken mnad r du fdd? = Melyik hnapban szlettl? Jag r fdd i november. = Novemberben szlettem. 9. Feladat: Vlaszoljunk a krdsekre! Vad har du fr telefonnummer? gattunummer? postnummer? skonummer? riktnummer? Mit {telefonnummer} r

sko = cip gata = utca gatunummer = hzszm riktnummer = krzetszm

A svdben nincs hatrozott nvel, csak hatrozatlan (en / ett). A fnevek hatrozottsgt rag jelzi. A bal oldali oszlop a hatrozatlan alak, a jobb oldali a hatrozott. 10. feladat: Figyeljk meg a rendszert, s fogalmazzuk meg a szablyt, majd folytassuk a sort! en bus bussen en biljett biljetten en telefon telefonen en vecka veckan en lampa lampan en kamera kameran ett hotell hotellet ett r ret ett universitet universitetet ett pple pplet ett foto fotot

ett piano pianot en hund en katt en bil en drr en vgg ett barn ett hus en stol

ett jobb en bok ett r en dag ett hjrta en tidning ett arbete ett glas ett brev en blomma en pojke

en flicka ett tak ett bord en prm ett meddelande en bulle en handske en bro en fru en lrare ett golv

7

ett frimrke en kvinna ett kvitto biljett = jegy pple = alma hund = kutya katt = macska drr = ajt vgg = fal hus = hz jobb = lls, munka bok = knyv

hjrta = szv tidning = jsg arbete = munka glas = veg, pohr brev = levl blomma = virg tak = tet prm = mappa meddelande = zenet

bulle = zsmle handske = keszty bro = hd fru = asszony golv = padl frimrke = blyeg kvinna = n kvitto = szmla

Egyes szmban a hatrozott alakban a magnhangzra vgzd fnevek n / -t vgzdst kapnak, a mssalhangzra vgzd fnevek -en / -ett vgzdst, a nemktl fggen. Klnleges esetek: - Ha egy en fnv hangslytalan -el /-er /or vg, a hatrozott alakja kizrlag n vgzdst kap: en cykel cykeln; en syster systern; en bror (broder) brodern; en doktor doktorn - Ha egy ett fnv hangslytalaqn -el / -en / -er vg, az utols eltti e hang kiesik: en exempel - exemplet; ett vatten - vattnet; ett fnster - fnstret; ett nummer - numret - Nhny m-re, illetve n-re vgzd fnv utols hangja megduplzdik, ha az hangslyos: ett rum - rummet; ett program - programmet; en man - mannen; en vn - vnnen bror = fitestvr exempel = plda vatten = vz

fnster = ablak man = frfi vn = bart

A hatrozott alak hasznlata: - ha az elz mondatban mr megjelltk a dolgot: Jag har en hund. Hunder heter Kavo. - a amirl beszlnk egyedli: Solen skinner. = St a nap. - ha egyrtelm, mirl van sz: Lennart stnger drren. = Lennart becsukja az ajtt. Fr jag lma en penna? - ha akitl elkrjk, annak tbbi is van belle. Fr jag lma pennan? - ha akitl elkrjk, annak csak egy van. lma = klcsn kr penna = toll 11. Feladat: adjuk meg a kvetkez szavak hatrozott alakjt! en park = park en man = frfi en teater = sznht en syster = nvr en fgel = madr

en dotter = lnya en adress = cm en hatt = kalap (ett) socker= cukor ett nummer= szm

en boll = labda ett fnster = ablak ett land = orszg en doktor = orvos en vatten = vz

en bnk = pad en cykel = kerkpr en professor = tanr en glass = fagylalt en dator = szmtgp

12. Feladat: Ptoljuk a megfelel alakban a hinyz szavakat! - Var lygger _____ ? (egyetem) - Olssons har _____ i Ume. (hz) - Jag sitter ofta vid _____. (szmtgp) - _____ skinner. (a Nap) - Kan du ppna _____ ? (ajt) - Var r du _____ ? Jag mste lsa den nu! - Vad heter _____ ? Hon heter Christina. (n) - Ulla kokar kaffee i _____ . (konyha) - Jag ter _____ p kvllen. (alma) - Han hor _____ i _____ . (pohr, kz)

sitter = l ppna = kinyit mste = kell kokar = fz kaffee = kv ett kk = konyha p kvllen = este en hand = kz

13. Feladat: Vlaszoljunk a krdsekre! Plda: - Var bor Lena? (Hamngatan 3 A 14, Gteborg) Hon bor p Hamngatan 3 A 14 i Gteborg. - Var bor Sture? (Universitetsgatan 14 B 7, bo) - Var bor Stina? (Nygatan 19 D 34 i Stockholm) - Var bor Peter? (Brunnsgatan 1 C 12, Vasa) - Var bor Karin? (Fredsgatan 11 B 29, Helsingfors) - Var bor Gran Holm? (Storgatan 2 A 15, Lund)

- Var bor Svenssons? (Eriksgatan 4 B 36, Uppsala) - Var bor du?

8

14. Feladat: Fordtsuk le a szveget, s vlaszoljunk a krdsekre! Daniel Sandstrm r frn Sverige. Han r 24 r och bor i Lund, men han r fdd i Stockholm. Daniels familj flyttade till Lund nr Daniel var tjugo r. Han studerar p universitetet. Han lser kemi. Daniel ska ka till Gteborg p semester snart. Vad heter han? Hur gammal r han? Var bor han? Var r han fdd? Nar flyttade han till Lund? Vad gr han? Vad lser han? Vad ska han gra snart? Vem r du?

familj = csald flytta[de] = kltz[tt] lsa = tanul (vmit) studerar = tanul (vmit) ska = fog (jv id jele) snart = hamarosan semester = nyarals

fr att = azrt, hogy harifrn = innen (Salu)torget = (Piac)tr Szrend 1. A svd fmondatban a szrend mindig ugyangy nz ki. Adott hat pozci, s minden pozci meghatrozza, mi kerlhet oda. 1.: fundament Ide kb. akrmi kerlhet, az igt kivve: az alany, a trgy, idhatroz, helyhatroz,

krdszavak, de akr egy egsz tagmondat is. Eldntend krds esetn ez a pozci resen marad.

2. ige A msodik hely mindig az ignek van fenntartva. Az ige nem kerlhet mshov, s ide sem kerlhet ms az ign kvl.

3. alany Ha az els helyen nem jelent meg az alany (pl. mert krdsz tlti ki a fundamentum-ot), akkor itt meg kell jelennie.

4. Satsadverbial Vagyis hatrozszk. Eddig kettvel tallkoztunk, azok helye itt van: ocks, inte 5. ige 2 Ha van mg egy ige a mondatban, akkor annak itt a helye. 6. egyb Ide kerl szpen egyms utn minden tovbbi mondatrsz. A fentieket nem szksges megtanulni, de a mondatalkotshoz elengedhetetlen a szrend ismerete. Hasznos lehet megjegyezni egy mondatot, ahol minden hely ki van tltve:

I dag / tnker / Maria / inte / springa / i parken. Ma / gondolta / Maria / nem / fut / parkban. Maria gy gondolta, hogy ma nem fog futni a parkban.

15. Feladat: tegyk helyes sorrendbe a szavakat, hogy rtelmes mondatokat kapjunk! (Az alhzott szavak az elsk). 1. glass, kper, Erik. 2. springer, Anna, i parken 3. kaffe, Jag, inte, dricker 4. sitter, Mannen, p bnken, inte 5. ringer, En man, en kvinna, till 6. september, Nu, det, r 7. leker, Nu, barnen, p grden

8. inte, i parken, arbetar, Flickan 9. dricker, vin, Martin, inte 10. till kursen, Springer, du 11. Peter, p, en kvinna, hlsar 12. mndag, det, I dag, r 13. pojken, fotboll, Spelar, inte 14. ett, Petra, pple, ter

dricker = inni ringer = telefonl leker = jtszani

vin = bor hlsar = dvzl ter = enni