Svájc

Svájc, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság, beékelődve Európa nagy

nemzetei közé. Svájc nagy részét, a 4000 méter feletti alpesi hegyek között megbúvó keskeny völgyek

uralják, a téli időszakban szinte teljesen elzárva egymástól. Talán ez lehet a magyarázata, az eltérő

szokásoknak, tradícióknak.

Az országról azonnal a jól ismert sztereotípiák jutnak az eszébe az embernek. Az örök semlegesség,

a megbízható bankok, a pontosság, a csokoládé, és még sorolhatnám. Svájc, sok tekintetben egyet

jelent a tökéletességgel is. Még az ún. magyar kártyán is svájci történelmi alakok láthatóak. Egy

mondás szerint Svájcban minden közel van, csak magasan.

Képzeletben lila teheneket látunk egyensúlyozni a hegyoldalakon, a magasabb régiókban, pedig a

bernáthegyik cipelik a rumoshordót az átfagyott síelőknek. Egy svájci közmondás szerint, ha

Svájcban késik a vonat, akkor vagy az óra nem svájci, vagy a vonat nem az.

Egyetlen svájci üzleti utam során, nem volt alkalmam részletes tapasztalatszerzésre, de megérintett

ennek a tündéri alpesi országnak a természeti szépsége és kultúrája.

Bázel:

Bázel helyzetére valójában az úgynevezett Dreiländereck elnevezés illik, mely a három ország

háromszögére utal.

A Rajna két partján elterülő, város Észak-nyugat Svájc központja Közép-Európa szívében. Jelentős

gazdasági, ipari központ, és a Rajnának köszönhetően Svájc "tengeri" kikötője is.

A Bázeliek számára természetes, hogy üzleti megbeszéléseiket német területen folytatják, vacsorázni,

pedig átugranak valamelyik elzászi étterembe.

Élénk a kulturális élet, mintegy 40 értékes gyűjteményt bemutató múzeumot és művészeti galériát

találhatunk itt. Számos színház, koncerttermek, és különféle szabadtéri koncertek kínálnak igazi

kulturális élményt.

Itt található Svájc legrégebbi és legtekintélyesebb, 1460-ban alapított egyeteme.

A város látképe

A Rajna partján

Az Óváros

Winterthur:

Az azonos nevű járás székhelye Zürich svájci kantonban, az Eulach folyó völgyében. A város

elsősorban ipari központ, pezsgő kulturális élettel.

Winterthur zenei és színházi események színtere, itt található Svájc legnagyobb színháza, és számos

kisebb színház is. A város története visszanyúlik a római időkbe, akkor „Vitodurumnak” nevezték.

Winterthur-i utcarészletek

A gótikus stílusú Szent Lőrinc-templom,

Schaffhausen:

A város mellett látható Európa legszélesebb vízesése, a Rajna (Rheinfall) vízesés. A folyó itt

felgyorsulva, 150 méternyi szélességben, három ágban, magas, meredek sziklák között zuhan le

mennydörgésszerű robajjal. Fantasztikus és félelmetes látvány, különösen, ha csónakkal közelíted

meg.

Schaffhausen másik szimbóluma, a svájci óra, a pontosság jelképe. Ha valami tökéletesen működik

és megbízható, arra azt szoktuk mondani, hogy olyan, mint egy „schaffhausen”. A svájci

óragyártás, a távol-keleti dömping ellenére, ma is piacvezető. Néhány jól csengő márkanév: Doxa,

Longines, Omega, Rolex stb.

Nagyapámtól örököltem egy, az 1800-as évek végén gyártott svájci zsebórát, mely ma is kiválóan

működik. Amikor egyszer elvittem egy óráshoz, egy apróbb javításra, odahívta a többi órást, mert

ilyen szerkezetet még nem láttak. Nem mondható el ugyanez, a pár éve Shanghaiban vásárolt

„Chinese Rolex” – ről, mert az, már a szemétkosárban végezte.

A svájci óra

Néhány kép a városról: Az óvárosban szobrokkal, domborművekkel és freskókkal díszített

reneszánsz, barokk és rokokó házak és szökőkutak láthatóak.

A Munot Erőd

Stein am Rhein:

Terveink szerint a városkában csak átutaztunk volna, de szépsége, meseszerű épületei rabul ejtettek,

szinte nem tudtam betelni a látvánnyal. Stein am Rhein, valóban a Rajna ékköve. A régi kis

utcákban varázslatos polgárházak, festett homlokzatokkal, művészi faszerkezetes építési

megoldással, és jellegzetes erkélyeikkel. A házak előtti gyönyörű dísz kutak, festett szobrokkal, igazi

középkori hangulatot árasztanak.

A meseváros

Svájci érdekességek:

A svájci bicskát az 1800-as évek végén, a svájci hadsereg katonái számára készítették, majd később

kereskedelmi forgalomba is került, de nem szürke, katonai színben, hanem pirosban. A svájci bicska

elnevezés, mára fogalommá vált, átvitt értelemben is használjuk, szinte mindenre mondjuk, a jól

felszerelt fürdőszobától, az on-line böngészőig.

A hagyományos változat, és egy szörnyszülött

A svájci csokoládé:

A zöld mezőkön legelésző, hatalmas tőgyű tehenek nem csak a füvet nyírják egyenletesre, magukba

szívják a völgyek páráját és a zord hegyek illatát, és ez az alpesi hangulat és íz kavalkád érződik a

svájci csokoládéban. Itt készülnek a világhírű Suchard, Nestlé, Milka stb. csokik. Lila tehenet sajnos

nem láttam, pedig már a 20. század első évei óta a lila tehén szimbólummá vált. Egy iskolai

felmérésen a gyerekeknek ki kellett színezni a teheneket, és ¾ részük, a lila színt választotta.

A képzelet és a valóság

A svájci bicska keresztezése a svájci csokival

A svájcisapka a következő jellegzetes termék. A lapos, kerek, és a fejméretnél valamivel nagyobb

sapka eredete a barettre vezethető vissza, de csak nálunk nevezik svájcisapkának, hogy pontosan

miért, az nem ismeretes, ugyanis eredetileg a baszkok viseltek ilyen sapkát.

Lódenkabát és svájci sapka nálunk az ötvenes évek szinte kizárólagos viselete volt. Sokan, egy

lyukas kétfillérest húztak rá a svájci sapek antennájára, így variálva a lehetőségeket. Több színben

lehetett kapni, innen eredt a kártyás beszólás:” tökre zöldet vagy pirosat tesz”.

Smart, a svájci kiskocsi. Különleges formája miatt, nevezték már az autóipar „nemecsek ernő”

jének, vagy guruló kókuszdiónak is. A fiatalok szívesen használják, a jópofa vidám színekre mázolt

autócskát.

Ezt a gyönyörű alpesi országot egyszeri látogatással nem lehet igazán megismerni, csak ízelítőt kap

az ember, tehát ide többször el kell menni.