Összehasonlító elemzés a felsőoktatási alágazat keretében ... · kérdések: » a kkk-k és...

TÁMOP-4.1.3-08/1-2008-0004A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése

Összehasonlító elemzés a felsőoktatási alágazat keretében folyó képzések képesítési és kimeneti követelményeiről az OKKR kidolgozása szempontjából – egészségügyi, agrár, gazdasági, műszaki és informatikai képzési terület

Készítette: Hollós Sándor, Dóka Ottó, László Gyula, Jobbágy Ákos, Gábor András

Pillérvezető: Temesi JózsefElemiprojekt-vezető: Ütőné Visi JuditAlprojekt: Országos Képesítési KeretrendszerElemi projekt: 2. Az OKKR felsőoktatási szintjei leírásának előkészítéseFeladat sorszáma: 2. 2. 2.Dátum: 2010. március 9.

2

Tartalomjegyzék

Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keret-rendszernek történő megfeleltetés szempontjából 4

A vizsgálat célja 4A vizsgálat tárgya 4A vizsgálat módszere és körülményei 6A vizsgálat és eredményei 7Megállapítások 12Megbeszélés 12Következtetések, javaslatok 14Irodalom 15

Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából 16

Előzmények 16A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése 19Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására 21Az agrármérnöki mesterszak elemzése 21Javaslat az agrármérnöki mesterszak KKK-inak átdolgozására 23

László Gyula: Az OKKR és a KKK-k összevetése a gazdaságtudományi képzési területen 24

1 Az OKKR-tervezet és a KKK-k szemléletmódja 241 1 Átállás a tartalomszabályozásról a kimeneti szabályozási elvre 241 2 A deskriptorok 27

2 A KKK-k koncepciója és struktúrája 312 1 Felsőfokú szakképzés 312 2 Alapképzési szakok 362 3 Mesterképzési szakok 39

3 A kompetenciák tartalma és megfeleltethetősége 443 1 Felsőfokú szakképzés 443 2 Alapképzési szakok 453 3 Mesterképzési szakok 48

4 Összegzés 51

3

Függelékek 521 függelék – A végzettségi szinteket leíró általános jellemzők (2006) 522 függelék – A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés szakmai

és vizsgakövetelményei 533 függelék – A Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés szakmai

és vizsgakövetelményei (kivonat, a program vázlata) 574 függelék – A Kereskedelem és marketing alapképzési szak

Képzési és kimeneti követelményei 645 függelék – A Marketing mesterképzési szak Képzési és kimeneti követelményei 666 függelék – A BA-képzések kimeneti követelményei 697 függelék – A BA-képzések képesítési követelményei 788 függelék – Az MA-képzések kimeneti követelményei 819 függelék – Az MA-képzések képesítési követelményei 95

Jobbágy Ákos: A műszaki képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek elemzése 99

Függelék 101Javaslat a 15/2006 OM rendelet szövegének módosítására 101

Gábor András: Az informatika képzési terület ágazati képesítési követelmények vizsgálata 107

4

Hollós Sándor: Orvos- és egészségtudományi képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek áttekintése és elemzése az Európai Képesítési Keretrendszer és a készülő Országos Képesítési Keretrendszernek történő megfeleltetés szempontjából

A vizsgálat célja

Választ kapni arra, hogy az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási képzési terület jelenleg létező Képzési és kimeneti követelményei (KKK) leírásukban mennyire feletethetőek meg a jelenleg érvé-nyesnek tekintett Európai Képesítési Keretrendszerre (EKKR) épülő, ahhoz szándékaiban illeszkedni kívánó, készülő Országos Képesítési Keretrendszernek (OKKR)

Kérdések:

A KKK-k és a képesítési keretrendszerek fogalomtára, nómenklatúra használata összeegyeztet- »hető, összehasonlítható, transzferálható-e?A KKK-ban a kompetenciák megjelölése (deskriptív lista) mellett leírt formatív és szummatív »elemek (inkluzíve lista) mennyiben utalnak további elvárt kompetenciákra, illetve mennyiben pontosítják a megjelölt adott kompetencialistát?A deskriptív módon megjelenített kompetenciák a tervezett OKKR mely szintjére sorolhatóak »be, milyen átlagértéket-átlagszintet képviselnek?Az inkluzíve kompetenciaelemekkel együtt ez miként módosul? »Szükséges, javasolt-e az inkluzíve elemek deskriptív megjelenítése a továbbiakban KKK-k és az »OKKR közötti transzparencia, komparabilitás érdekében?Ezek hatása a megvalósuló képzési programok autonómiájára, Európai Felsőoktatási Térség- »ben való helyzetének támogatására

A vizsgálat tárgya

A 245/2004-es Kormányrendelet a felsőoktatás alapképzési (Bachelor, 1 ciklus) szakstruktúrában az alábbi négy alapszakot határozta meg az orvos- és egészségtudományi képzési területen:

1 ÁPOLÁS ÉS BETEGELLÁTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK 2 EGÉSZSÉGÜGYI GONDOZÁS ÉS PREVENCIÓ ALAPKÉPZÉSI SZAK3 EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK 4 ORVOSI LABORATÓRIUMI ÉS KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI ANALITIKUS ALAP-

KÉPZÉSI SZAKA kormányrendelet az alapszakok szakirányi kimeneteit is meghatározta:

5

Ápolás és betegellátás alapképzési szak szakirányai:ápoló, dieteteikus, gyógytornász, mentőtiszt, szülésznő

Egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak szakirányai:népegészségügyi ellenőr, védőnő

Egészségügyi szervező alapképzési szak szakirányai:egészségbiztosítás, egészségügyi ügyvitelszervező, egészségturizmus-szervező

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak szakirányai:orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika, orvosi kutatólaboratóriumi analitika, képalkotó diag-

nosztikai analitika, optometria1

A képző, akkor még „Egészségügyi Főiskola”-i karok a képzési kimeneti követelményeket az Egészség-ügyi Bologna Albizottsággal szoros együttműködésben közös konszenzus szerint dolgozták ki 2005-ben Az új alapképzések 2006 szeptemberében indultak el a MAB által történt jóváhagyás után, az egyi-dejűleg elvégzett engedélyezési eljárás alapján

A Bologna-reform magyarországi előre eltervezett menetrendje szerint az alapképzésekre épülő mesterképzések „alapítására” az alapképzési KKK-k elfogadása után került/kerül sor

A mesterképzési szakstruktúrát jogszabályi rendelet előre elvileg nem határozta meg, annak kép-zési területen belüli kialakítását a képző intézményekre bízta Ezért ez a szakstruktúra a továbbra is egy-séges osztatlan képzési rendszerben működő orvos, fogorvos, gyógyszerész mesterképzések kivételével folyamatosan módosul, fejlődik

Jelenleg az orvos- és egészségtudományi képzési terület mesterképzési szakstruktúrája az alábbi:1 EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA MESTERKÉPZÉSI SZAK 2 NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 3 EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK 4 ÁLTALÁNOS ORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 5 FOGORVOS MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 6 GYÓGYSZERÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK EGYSÉGES, OSZTATLAN KÉPZÉS 7 TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI MESTERKÉPZÉSI SZAK 8 KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK 9 ÁPOLÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK 10 KLINIKAI LABORATÓRIUMI KUTATÓ MESTERKÉPZÉSI SZAK11 EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK

A képzési terület mesterképzési szakai a Népegészségügyi mesterképzési szak kivételével jelenleg nem rendelkeznek szakirányi kimenetekkel

Népegészségügyi mesterképzési szak szakirányai: népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környe-zet- és foglakozás-egészségügyi, egészségfejlesztés szakirányok

A szakirányú továbbképzések alapítása nem szabályozott jelenleg rendeleti szinten, az az intéz-ményi autonómia körébe tartozik Ezekről megbízható, részletes listát nem találtam Az Oktatási Hiva-tal Felsőoktatási Regisztrációs Központ honlapján létezik egy felsorolás a regisztrált képzésekről, de eb-

1 Az optometria szakirány az eredeti rendeletben nem szerepelt, az az alapszak a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán történő indítási engedélyezésével egy folyamatban szak-alatti szakirányként került elfogadásra

6

ben a pontos beazonosítás a rövidítések alkalmazása következtében nem volt lehetséges Az intézményi honlapok áttekintése során a szakterület alábbi szakirányú továbbképzési programjait találtam meg:

Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar: Addiktológiai konzultáns, akut betegellátó, Egész-ségügyi projektmenedzser, Klinikai és kórházüzemeltető szakmérnök

Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar: Interdiszciplináris közösségi munka, Alkalmazott szociális gerontológia

Felsőfokú szakképzések tekintetében jelenlegi adataim szerint egy intézményben (Szegedi Tu-dományegyetem Egészségtudományi Kar) folyik 5 5 Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens képzés, melynek szakmai képesítési követelményei az OKJ-s KKK-k elvárásai szerint készültek el, és nem e dolgozat vizsgálódásának a tárgya

A doktori programok képzési és kimeneti követelményeiről semmiféle adattal nem rendelke-zem jelenleg Ezekre vonatkozó utalást sem a MAB, sem a képző intézmények honlapján nem találtam

A vizsgálat módszere és körülményei

A KKK-k egységes formai és tartalmi elemeinek csoportosítása: A KKK-k kivétel nélkül MAB-szabályozás szerint többé-kevésbé részletezett, tételesen felsorolt kime-neti kompetencialistát tartalmaznak:

Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból:Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz)a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek ésa személyes adottságoknak, készségeknek, valaminta szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követel-ményeinek leírása A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kom-petenciái

Ezen elemeket a továbbiakban deskriptív elemeknek nevezem, mert tételesen közvetlenül utalnak a kompetenciára

A MAB-szabályozás szerint a KKK-k számos egyéb elemet tartalmaznak, melyek a képzési prog-ram kereteire és elvárt tartalmi elemeire vonatkoznak, de ezen elemek megvalósítása – természetükből adódóan – bizonyos kompetenciákat eredményeznek, számos esetben olyanokat, melyek az adott KKK tételes („deskriptív”) kompetencialistájában meg sem jelennek Ezeket a KKK-k inkluzív kompetencia-elemeinek nevezem

Ide sorolható a MAB szakindítási útmutatóból például:Az alapképzési/mesterképzési szak képzési céljaNyelvi követelményekElmélet/gyakorlat arányaFőbb tanulmányi területek

Például: elmélet/gyakorlat aránya, nyelvi követelmények megadásából joggal lehet következtetni a tu-dáskompetenciák mellett elsajátítandó készség- és nézet- kompetenciára, tanulási képességre stb

Tekintetbe kell venni azt a tényt is, hogy főleg az alapszakok esetében az első BSc alapszakok létesítése során MAB elvárásai szerint a KKK-k még nem követelték meg az általános kompetenciák tételes felsorolását

7

További nehézséget jelent, hogy az az OKKR, amelyhez illeszteni kell a képzési terület KKK-it jelenleg nem létezik. Ami létezik: EFT-KKR, továbbá a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőok-tatási képzési szintek (felsőfokú szakképzés [FSZ], alapképzés, mesterképzés, doktori képzés)

Az Ftv 245/2004 végrehajtási rendeletének melléklete tartalmazta az Ftv -ben megjelölt képzési szintek szintleírásait A 245/2004 Kormányrendeletet felülíró 289/2005 Kormányrendelet mellékle-te azonban már csak az alap- és mesterképzési szint szintleírásait tartalmazza, FSZ- és doktori képzés szintleírásról nem intézkedik, és sem korábban, sem jelenleg semmiféle jogszabályi utalás nincs a szak-irányú továbbképzések szintleírásaira

Egyetlen lehetséges út marad ezért a megfelelési vizsgálat elvégzésére, melyhez az e projektben szintén közreműködő Derényi András „A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR descriptorainak” (2007 május 27 ) „Beszámoló az OKKR I munkacsoport tevékenységéről” 8 számú mellékleteként rendelkezésemre bocsátott publikációjában foglaltakat kívánom felhasználni

Derényi András igen áttekinthető formában készített táblázata az OKKR I munkacsoportja által nevesített deskriptorok szerint:

Tudás »Nézetek, attitűdök »Készségek, képességek »Autonómia, felelősségvállalás »

Csoportosította felsőoktatási szintek szerint (FSZ, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés) a felső-oktatási szintleírások egyes elemeit, melyek mellett egyúttal egyenként megjelölte azt a képzési szintet, melyhez véleménye szerint az EKKR-szintezésben tartozik

Vizsgálatomban a képzési területhez tartozó KKK-t sorra véve, e módszerrel kívánom csoporto-sítani és „szintezni” a nevesített kompetenciaelemeket egyenként, majd az egyes kompetenciacsopor-tokban átlagot számolva, illetve a KKK teljességére is átlagolva kívánok az elvi lehetséges megfeleltetés-re választ adni

A KKK-kban csak „inkluzíve” megjelenő, a kompetenciákat csak promotáló elemek vonatkozásá-ban csak egy deskriptív összefoglalásra merek vállalkozni

A kapott eredményeket a továbbiakban megpróbálom elemezni és a nemzetközi irodalomban ajánlott szakterületi rankekkel összevetni

A vizsgálat és eredményei

A munka első szakaszában mintegy „pilot study”-ként egy alapképzés: Ápolás, betegellátás alapkép-zési szak KKK-it vizsgálom

A deskriptív kompetencialista osztályozása (KKK 7. pontja)

(sorok: közös és az egyes szakirányok speciális kompetenciái, oszlopok: kompetenciacsoportok,számok a kompetencia megnevezések mellett: EKKR-szinteknek történő megfelelőség – Derényi A dolgozatában bemutatott módszer szerint)

8

Ápolás-be-tegellátás alapszak

KKK-kban megjelölt kompetenciák osztályozása az EKKR-szint megjelölésévelTudás Nézetek,

attitűdökKészségek, képességek

Autonómia, felelősségvállalás

Közös alapozás

Ismerik az egészség fogalmát és kritériumait, valamint az ember szomatikus, pszichés és szociális állapotának sajátosságait (6 ), az egyén, a család, a közösség és a társadalom egészségvédelmének és az egészség helyreállításának tu-dományos alapjait az egészségügyi és szociális ellátás szervezeti felépí-tését, informatikai alapjait, finanszí-rozási rendszerét, közép és hosszú távú célkitűzéseit (5 ) pszichés és szociális állapotának sajátosságait;

Képesek az egészségügyi és szociális ellátás vala-mennyi szint-jén a megelő-ző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelős-séggel részt venni (6 ), saját szakte-rületükön a menedzsment feladatokat is-merik (4–5 ),

Képesek az egészségügyi és szo-ciális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (3 ), részt venni az egészségügyi és/vagy szo-ciális ellátás valamennyi szintjén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban (6 ) , szükség esetén elsősegélynyúj-tást biztosítani és a szakképzettségé-nek megfelelő intézkedést hozni (4 ), egészségnevelő feladatok ellátására, továbbá az informatikai eszközök és módszerek alkalmazására, továbbá a dokumentációs feladatok ellátására (5 ), önálló és szakmai csoportban munkaszervezésre, munkavég-zésre, interperszonális kapcsolatok kialakítására és fenntartására (5–6 ), saját szakterületükön összefüg-gések felismerésére, az eredmé-nyek, tapasztalatok értékelésére, valamint az elméleti és gyakorlati oktatásban való részvételre (5 ), személyiségének és szakmai felké-szültségének folyamatos, tervszerű-en tudatos fejlesztésére (5 )

Képesek az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szint-jén a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munkában önálló felelősséggel részt venni (6 )

Ápoló szakirány

Ismerik az egészségügyi és szo-ciális intézményrendszert (5 ), az egészséges szervezet műkö-dését, az egészségkárosodások etiológiai tényezőit, megelőzésük lehetőségeit, fontosabb morfo-lógiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusát (6 ), a gya-koribb betegségek diagnoszti-kájában alkalmazott vizsgáló módszereket (5 ), a gyakoribb betegségek kezelési módozatait, a prevenció, a rehabilitáció lehető-ségeit (5 ), a betegellátás (gondo-zás) során előforduló nosocomialis ártalmakat, a megelőzés és az elhá-rítás módjait, a hygiene szabályait (6 ) megelőzés és az elhárítás mód-jait, valamint a higiéné szabályait lehetőségét

Képesek segítséget nyújtani az egész-ségügyi és szociális szolgáltatások el-érésében (5 ), a beteg (gondozott) sajátos szükségleteinek a feltárására (6 ), az ápolási diagnózis felállítá-sára és a prioritások alapján tör-ténő szakszerű feladatellátásra (6 ), együttműködésre az egészségügyi és szociális szolgáltatások tervezésé-ben, fejlesztésében, lebonyolításában (6 ), az ápolási modellek megválasz-tására, azok alkalmazására (6 ),

Képesek ápolási folyamat megva-lósításához szük-séges informáci-ók, erőforrások feltárására, felhasz-nálására (6 )

9





Dietetikus szakirány

Ismerik az egészséges táplálko-zás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatását, a megelőzés módjait és lehetőségeit (5 ), a gyakoribb betegségek és betegségtípusok etológiai tényezőit, fontosabb morfológiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait és a dietoterápia lehetőségeit (6 ), az élelmezési üzemre vonatkozó általános követelményeket, a kor-szerű ételkészítési technológiákat és a diétás konyhatechnológia eljárásait, alkalmazási lehetőségeit (6 ),, az ételek tápanyag-összeté-telét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészsé-ges és a beteg ember táplálkozá-sában (6 ), az élelmezés területén adódó nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküsz-öbölésének módjait, valamint az élelmezéshigiéné előírásait (6 )

Ismerik a különböző üzemeltetők (önkormány-zat, vállalko-zási formák) által működ-tetett élelme-zési üzemek menedzsment feladatait, az alapellátás, gondozás (hospice, home care) szerepét, fel-adatait (4–5 ),

Képesek az élelmezési üzemek vezetésére, továbbá egyéni és cso-portos dietetikai szaktanácsadásra (5 ), a kulturált étkeztetés feltételei-nek és körülményeinek kialakítására (5 ), feladatkörükben az élelmezési üzem munkafolyamatainak megszer-vezésére és az élelmezési szolgálat irányítására (6 ), a gondozó team tagjaként a dietetikai és táplálási feladatok ellátásra (5 )

Képesek táplálko-zási és élelmezési szakemberként a dietoterápia önál-ló művelésére(5 ),

Gyógytor-nász szakirány

Ismerik az egészséges szervezet működését, az egészségkárosító ha-tásokat (6 ), a gyakori betegségek etiológiai tényezőit, a megelőzés lehetőségeit, fontosabb morfo-lógiai és funkcionális jellemzőit, patomechanizmusait (5 ), a moz-gásszervi betegségek belgyó-gyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségek fizioterápiás gyógyító eljárásait (6 ), a fizioterápiában használatos orvostechnikai berendezések, gyógyászati se-gédeszközök működési elvét és gyakorlati alkalmazását (5 ), a be-tegellátás kapcsán előforduló nosocomialis ártalmakat, azok megelőzésének, kiküszöbölésének módjait, valamint a kórházhigiéné előírásait (6 )

Képesek a mozgásrendszer funkci-onális vizsgálatára és elemzésére, a mozgásszervi státus felvételére, dokumentálására, valamint az egészséges mozgásképesség krité-riumainak megállapítására (6 ), a mozgásszervi betegségek belgyó-gyászati, pszichiátriai, sebészeti, neurológiai, ortopédiai és más betegségekben a saját vizsgálatra épülő fizioterápiás gyógyeljárások alkalmazására, az orvos diagnózisa alapján és az orvosi kezelésbe illesz-kedően (6 )

Képesek fizioterápiás és rehabilitációs terv önálló készítésére és rehabilitációs programok végre-hajtására (6 ),

10





Mentőtiszt szakirány

Ismerik a hazai egészségügy szervezeti felépítését és intéz-ményrendszerét; ezen belül a mentőellátás helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét (5), a hazai mentőellátás szervezetét, működé-sét és a vonatkozó jogszabályokat (5 ), a mentésben használatos kor-szerű eszközöket, gyógyszereket, kötszereket és műszereket (5 ), a sürgősségi ellátást igénylő betegsé-geket és helyzeteket (5 )

Alkalmasak a sürgősségi betegellátás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szaksze-rű és biztonságos elvégzésére (5 ), tömeges balesetek és megbete-gedések, illetve katasztrófa hely-színén a kompetenciájukba tartozó mentőfeladatok ellátására (5 ), az ismeretek szakszerű alkalmazására valamennyi oxiológiai ellátást igénylő esetben a helyszínen, illetve a sür-gősségi betegellátás rendszerében gyógyintézeti keretek között, elsősor-ban sürgősségi osztályon (6 )

Ismerik az opera-tív mentőmunka szolgálati, műkö-dési és magatartási szabályait (6 ), alkalmasak a sürgősségi betegel-látás körülményei között szükségessé váló egyes orvosi beavatkozások szakszerű és biz-tonságos elvégzé-sére (3 ), tömeges balesetek és megbetegedések, illetve katasztró-fa helyszínén a kompetenciájukba tartozó mentőfel-adatok ellátására (3 ), munkacso-port munkájának a megszervezésére (6 ), elsősegély-nyújtás oktatásá-ra, mentőápolók és mentő-gépko-csivezetők képzé-sében és tovább-képzésében való részvételre (4 )

11





Szülésznő szakirány

Ismerik a legfontosabb élettani folyamatokat, a kóros állapo-tokat, veszélyhelyzeteket, a nő-gyógyászati és szülészeti sürgősségi tennivalókat; az orvos által hasz-nált beavatkozásokat és techniká-kat, az emocionális változásokat és azok jelentőségét (5–6 ), az orvosi standardok lehetőségeit és azok korlátait, a szülészeti protokollt, a nő- és anyavédelem törvényi szabályozását, valamint e körben meglévő egészségügyi és szociális forrásokat, a tiszta és aszeptikus technikák elveit és gyakorlatát, az emberi szexualitás folyamatát és problémáit, a reproduktív egész-séggel kapcsolatos etikai megfon-tolásokat, a kulturális különböző-ségeket, a gondozási alternatívákat (6 ), a terhesség felismerésének módszereit, a terhes nő környe-zeti és foglalkozási veszélyeit, a genetikai veszélyeket, a magzat növekedését és fejlődését, a külön-böző szűrőmódszerek indikációit és kivitelezését, az RH-negatív nők speciális gondozási szükségleteit, a terhesség alatti veszélyeket (6 ), a normális női életciklusokat, a női reproduktív rendszerek problé-máinak okait és kezelésük módját, az öregedés anatómiai és fiziológiai jelenségeit, a menopauza hatását a fizikális és mentális egészségre, az előrehaladott korú nők szűrő és diagnosztikus tesztjeit (6 )

Alkalmasak a szülés vezetésére, az újszülött ellátására szülés után, az anya-újszülött korai közvetlen kapcsolatának biztosítására (5 ), a gyermekágyas megfigyelésre, gondozásra, a szoptatás segítésére, a hazabocsátással kapcsolatos fel-adatok ellátására (tanácsadás, kóros tünetek felismerése, intézkedés) (5–6 ), terhesgondozási feladatok végzésére (5 ), általános ápolási feladatok végzésére (5 ), feladatkör-ében biztonságos higiénés környezet megteremtésére (egészségügyi technika, eszközök, műszerek ismerete és szakszerű használata, fertőtlenítési és sterilizálási eljárá-sok alkalmazására (5 ), nőbetegek gondozására, ápolására, speciális kezelésére, szülészeti és nőgyógy-ászati műtéteknél segédkezésre, műtétre váró betegek előkészíté-sére (5 ), kommunikációra a terhes és szülő nővel, azok családjával, felvilágosításra és tanácsadásra a fogamzásgátlással és a családterve-zéssel kapcsolatban (5–6 )

Ápolás-betegellátás alapszak KKK-kban megjelölt kompetenciák besorolási szintjeinek átlagaTudás Nézetek, attitűdök Készségek,

képességekAutonómia, felelős-

ségvállalásKözös alapozás átlaga (5,33) 5,5 5,0 4,8 6

Ápoló szakirány átlaga (5,73) 5,4 – 5,8 6Dietetikus szakirány átlaga (5,14) 5,8 4,5 5,25 5Gyógytornász szakirány átlaga (5,94) 5,8 – 6 6Mentőtiszt szakirány átlaga (4,91) 5 – 5,33 4,4Szülésznő szakirány átlaga (5,5) 5,9 – 5,1 –

Szakirányok szintátlaga a teljes képzési programra vetítve (a közös alapozást is belevéve):Ápoló: 5,53 Dietetikus: 5,24 Gyógytornász: 5,64 Mentőtiszt: 5,12 Szülésznő: 5,42

12

Megállapítások

A vizsgált alapszakok kompetenciái nagy többséggel a Tudás és Készségek-képességek cso-1 portba tartozik (52 elem), ennek mintegy ötöde a Nézetek-attitűdök és Autonómia-felelős-ségvállalás csoportokba tartozó elemek száma (12 elem) A listázott kompetenciaelemek szakirányonkénti megoszlása is igen eltérő 2 A KKK-ban megfogalmazott szummatív és tartalmi elvárások további kompetencia-elemekre 3 irányuló elvárásokat rejtenek magukban a szakterületen gyakorlott programfejlesztő oktatók számára Ezen „inkluzíve” megjelenő kompetenciaelemek feldolgozása a fenti módszerrel nem lehetséges, de mindenképpen utalnak arra, hogy a listákban megjelenített kompetenciáknál a KKK lényegesen többet vár el a nézet-attitűd ás autonómia-felelősségvállalás csoportokban is A teljesség igénye nélkül:

a gyakorlati képzésben kötelezően megszerzendő kreditek magas száma, –a nyelvi követelmények külön pontban megfogalmazott tartalma, –a képzésben kötelezően előírt ismeretkörök, szakmai személyiséget fejlesztő tréningek, –mindezek kreditszámmal történő súlyozása, –a szakdolgozat magas kreditszáma –

A hivatkozott kormányrendelet-mellékletekben lévő szintleírásokban részletezett több kom- »petenciaelem a vizsgált KKK-ban semmilyen módon nem azonosítható be, nincs meg A teljesség igénye nélkül:

saját tevékenysége kritikus értékelése, –problémamegoldó technikák hatékony alkalmazása, –információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni –

Megbeszélés

A vizsgált KKK EKKR szintjei és EKKR/OKKR kompetenciaklaszterek szerinti vizsgálata a jelenlegi KKK-struktúrák, elvárások és létező kidolgozott, megalapított szakágazati képzési programok szem-pontjából is számos problémát vetnek fel

A kormányrendeleti szintleírások és az EKKR 5–8 szintjei nem fedik le egymást teljesen Lénye-ges átfedések vannak A kormányrendeleti szintleírás a TUNING-projekt általános kompetencialistá-jához áll talán a legközelebb, mely 153 felsőoktatási intézmény 11 képzési területének oktatói (subject area), a munkáltatók és munkavállalók szakmai szervezetei, valamint a kliensek képviselőinek konszen-zusa alapján alakult ki Számos lisszaboni kulcskompetenciára is utal Számos elemet azonban más meg-közelítésben fogalmaz meg, illetve számos elemet utalásszerűen sem tartalmaz Ilyenek a teljesség igé-nye nélkül: gazdálkodás az idővel, másság, eltérő kultúra elfogadása, képesség nemzetközi környezetben történő munkavégzésre, tanulásra, más nemzetek szokásainak a megértése, önkritika képessége Ennek a ténynek magyarázata lehet, hogy a hazai szintleírás lényegében 2004-ben született, míg a TUNING-konszenzus legkorábban 2007-től ismerhető A szakterület szempontjából állásfoglalásom szerint a TUNING-ajánlások tekinthetők etalonnak, mert az első olyan áttekintő nemzetközi kompetencia-elemzés, mely a formális kereteken túlmenően valóban az elért képességeket, intellektuális és gyakorla-ti, személyiségi elemeket veszi figyelembe a kompetencia elemek definiálása és csoportosítása terén

Európa-szerte jelenleg is probléma a kompetenciák eltérő rendszerezése Csak a hazai viszonyok-nál maradva hivatkozom a szakképzés ágazati kompetenciarendszere és a felsőoktatási (hiányos) szint-leírások jelenlegi összeegyeztethetetlenségére, mely az átjárhatóság egyik akadálya Az egységes OKKR lehet az a híd, amely a kettő közötti transzfer egy sarokeleme lehet Ehhez azonban a fogalmak tisztázása

13

és egységes használata szükséges, továbbá egy olyan útmutató, amely standardizálja azt, hogy a KKK-kban valóban minden kompetenciacsoport megjelenjen

Intézményi és oktatói és számos egyéb szempontból is üdvözölhető az oktatáspolitika azon szándéka, miszerint a képzési programok kidolgozásában minden eddiginél nagyobb szabadságot kí-ván adni az intézményeknek, támogatva a felsőoktatás piacosodását, a karakteres, helyi sajátosságokat felmutató programok fejlesztését Ennek azonban nem feltétlenül kívánatos következménye lehet az a jelenség, hogy az egyes kompetenciaelemek definiálása igen gyakran rendkívül általános, az ismeret elem az esetek döntésében nem kapcsolódik az egyéb kompetenciacsoportok tevékenységi, döntési, felelősségi szintjeihez Utóbbiakra igen indirekt módon az esetek egy részében az inkluzíve elemekből lehet csak következtetni Mindez nehezen értelmezhető még a gyakorlott oktató programfejlesztők szá-mára, s meggyőződésem, hogy a munkáltatók és az érdekelt hallgatók számára pedig semmitmondó A cél és a társadalmi igény pedig ugyanakkor az, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kompetenciák megértése és átlátása birtokában dönthessen

Jó példaként idézem a TUNUNG Ápolói munkacsoport által megfogalmazott specifikus ápoló kompetenciák a képzés első ciklusára (BSc) vonatkozó egy részletét:

Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolók professzionális értékeihez és szerepéhez kapcsolódnak

Képes a professzionális, etikai, szabályozó és törvényi normák szerint működni és felismeri »valamint reagál a morális/etikai dilemmákra a napi tevékenysége során Képes holisztikus, toleráns, gondoskodó, érzékeny és előítéletektől mentes módon praktizálni, »biztosítva, hogy a különböző egyének és csoportok jogai, hite és kívánságai nem sérülnek Képes nevelni, elősegíteni, támogatni és bátorítani az egészséges, haldokló, beteg, fogyatékos, »lelki és testi problémákkal küszködő népesség, közösség, csoportok és egyének egészségét, jólétét és kényelmét Tisztában van az ápoló különböző szerepeivel, felelősségeivel és feladataival »Képes a szerepét a népesség/betegek igényeihez igazítani a hatásos reagálás érdekében Képes »ellenszegülni a fennálló rendszerek ellen, amennyiben az szükséges és helyénvaló, hogy kielé-gítse a népesség/betegek igényeit Képes elfogadni a felelősségét a személyes tanulása és professzionális fejlődése tekintetében az »értékelés módszerét úgy alkalmazva, hogy az tükrözze és fejlessze a teljesítményét és előmoz-dítsa a szolgáltatás minőségét

Hatáskörök/illetékességek/feladatok, amelyek az ápolói gyakorlathoz és a klinikai döntésképesség-hez kapcsolódnak

Képes átfogó és szisztematikus értékeléseket készíteni a páciensek számára megfelelő eszközök »és keretek felhasználásával, figyelembe véve releváns fizikai, szociális, kulturális, pszichológiai, lelki és környezeti tényezőket Képes felismerni és értelmezni az egészség/betegség, fájdalom vagy a rokkantság változó jeleit »(értékelés, diagnózis) Képes megfelelni a páciensek szükségleteinek úgy, hogy megtervezi, végrehajtja és értékeli az »ápolás megfelelő és személyre szabott programjait, együttműködve a páciensekkel, ápolóikkal, családjaikkal és egyéb egészségügyi, illetve szociális munkásokkal Képes kritikusan megkérdőjelezni, értékelni, értelmezni és összefoglalni az adatok és informá- »ciók forrásait, hogy megkönnyítse a betegek döntéseit Képes megalapozott klinikai döntéseket hozni, hogy biztosítsa, a minőségi követelmények tel- »jesülnek és a gyakorlat bizonyítékokkal megalapozott

14

Szerencsés helyzet azonban, hogy a vizsgált KKK alapján indított programok tantárgyi kimeneteinek összességében azonban a KKK-nál több, részletesebb kimeneti kompetenciák mutatkoznak, a konkrét képzési programot többnyire mégiscsak elnevezésének megfelelő szintre beállítva Ez a jelenség valószí-nűleg a hosszú hazai és nemzetközi oktatói tapasztalattal és oktatói elkötelezettséggel magyarázható

Példaként idézem a SE ETK BSc Ápoló képzési program nyelvi kimeneti kompetenciaelemeit (Oprics Borbála SE ETK lektorátus vezető engedélyével):

Szakmai KKK vonatkozó kompetenciaelemeAz alapfokozattal rendelkező szakemberek képesek személyiségüknek és szakmai felkészültsé- »güknek folyamatos, tervszerűen tudatos fejlesztésére Az alapfokozat megszerzéséhez az Európai Unió tagállamainak hivatalos nyelvéből vagy orosz »nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges

Kompetenciák az intézményi program kimenetébenKépesek konferenciákon angol/német nyelvű előadásokat, szakmai megbeszéléseket követni, »rövidebb előadásokat tartani, poszterekhez magyarázatot adni, szakmai esetekről világos és fo-lyékony leírást adni, szakmai véleményeket és cselekedeteket megindokolni, megmagyarázniAngol/német nyelven jól, akár anyanyelvi szinten beszélő kollegákkal szakmai kérdéseket »megvitatni, betegekről, gyógymódokról, folyamatokról információt cserélniKülföldi betegekkel angol/német nyelven kommunikálni, egészségi állapotukra, betegségük- »re vonatkozó panaszaikat megérteni, szakmai kompetenciájuknak megfelelően tanácsot adni, őket pl egy kezelés szükségességéről meggyőzniKépesek hosszú és összetett szakmai szövegeket átolvasni, azok gondolatmenetét megérteni, a »lényeges információkat abból kiemelniKépesek az egészségügyre jellemző általános témákban leveleket, e-maileket, esetleírásokat, »jelentéseket ill emlékeztetőket írni / információkérés-adás, panaszkezelés, pályázatok, kong-resszusi jelentkezések stb/

Az is többször előfordul, hogy ugyanazon kompetenciaelem több kompetenciacsoportba is besorolha-tó, ez azonban az értelmezést nem zavarja véleményem szerint

Az OKKR kialakítása a szakágazaton belül is segítené a kompetenciák megnevezésre irányuló konszenzus kialakulását is

Következtetések, javaslatok

Sürgető az OKKR megalkotása és szakágazati értelmezése, alkalmazása »Többi szakterületi KKK is vizsgálandó a részletesebb vélemény kialakítására »A vizsgálati módszer validálást igényel »A KKK-k a jelenlegi szintleírásnak sem felelnek meg maradéktalanul »A kompetenciák részletes deskriptív megjelenítése a minőségbiztosítás nélkülözhetetlen fel- »tétele A csak inkluzíve, indirekt megjelenítés esetlegessé teszi a minőséget, a nem szakemberek szá- »mára nem átlátható, a munkaadók nem értik, nem értékelik, a hallgató sincs tisztában saját kompetenciáival, mire alkalmas, és ez a piacképességet, a nemzetközi összehasonlíthatóságot rontja

15

A KKK-k nincsenek konzekvens figyelemmel az általános képesítési követelményekre Javasolt »az ún „közös kompetenciák” ezekkel történő módosítása, vagy legalább a képzési szintet jel-lemző általános kompetenciákra történő hivatkozás Konszenzus a kompetenciák nevezéktanában, csoportosításában »

Irodalom

Képzési és kimeneti követelmények www okm huDerényi András: A felsőoktatás által alkalmazott deskriptorok megfeleltetése az EKKR deskriptorainak

Munkaanyag, 2007 május 27 TUNING Educational Structures in Europe Universities Contribution to the Bologna Process Pilot

Project Phase II Report Book Report from the Commission to the Council, The European Parlament, the European Economic and

Social Committee and the Committee of the Regions Report on progress in quality assurance in higher education Brussels 21 9 2009

16

Dóka Ottó: Az agrárképzési terület képzési és kimeneti követelményeinek (KKK) elemzése az OKKR szintkövetelményeinek és deskriptorainak szempontjából

Előzmények

A kétciklusú képzés bevezetésével a duális képzésre vonatkozó képesítési követelmények mind az egye-temi, mind a főiskolai szintű képzések tekintetében érvényüket vesztették, illetve kifutó rendszerben érvényüket vesztik Az új képzési rendszer bevezetése nemcsak elnevezésben (az eddigi képesítési kö-vetelmények helyett képzési és kimeneti követelmények [KKK]), hanem mind formai, mind tartalmi szempontból a követelményrendszerek megújítását követelték meg Az új KKK (alapszakokra) tartal-mi és formai követelményrendszerének általános, minden képzési területre kiterjedő megfogalmazása 2002–2003-ban történt Az időpont a jelenlegi elemzés szempontjából azért fontos, mert az EKKR és ennek következtében az OKKR szintleírásai és azok deskriptorai csak az utóbbi időben, illetve nap-jainkban kerültek megfogalmazásra és leírásra, azaz a KKK-k, illetve ezt megelőzően az egyes szaklé-tesítési kérelmek egyáltalán nem vették, nem tudták figyelembe venni sem az EKKR, sem az OKKR szintleírásait és azok deskriptorait Természetesen felmerülhet az a kérdés, hogy mit illesszünk mihez? Figyelembe véve azonban azt a tényt, hogy az OKKR-nek valamilyen módon harmonizálnia kell az EKKR-rel – egyébként pont a legfontosabb értékét veszítené el az OKKR kialakítása –, célszerűnek az tűnik, ha a meglévő KKK-t dolgozzuk át, hozzuk arra a szintre szerkezetileg, formailag és tartalmilag egyaránt, amely egy adott OKKR- és így egy EKKR-szintnek feleltethető meg, illetve egyértelmű meg-feleltetést eredményez

A KKK-k alapját jelentő szaklétesítési kérelmek tartalmi és formai kialakítása általánosan, min-den képzési területre kiterjedően, országos testületek, szervezetek (MRK Bologna Bizottsága, Nemze-ti Bologna Bizottság, szakterületi vezetői konferenciák, MAB stb ) véleményezésével alakultak ki Az egyes képzési területekre és képzési ágakra vonatkozóan nem készültek KKK-k A KKK-k alapját képező szaklétesítési dokumentumokat az agrárképzési területen az egyes intézményekből összeállt konzorci-umok készítették el a MAB honlapján ma is megtalálható határozatok alapján (2004/3/II/3 sz MAB határozat az alapképzési és a MAB 2005/5/IV/2 sz határozata a mesterképzési szakokokra vonatkozó-an) Ezen dokumentumok két pontja releváns a jelenlegi elemzés szempontjából,

az alapszakokra vonatkozóan:9. Az elsajátítandó szakmai kompetenciák (kapcsolódva a szakirányokhoz)

a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valaminta szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követel-ményeinek leírása

10. A képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciái

17

a mesterszakokra vonatkozóan: 9. Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium ismeretkörök és kreditértékek meghatározása (előtanulmányi feltételek)

a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakoka bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kreditkövetelmények

11. A képzés eredményeként elvárt általános és szakmai kompetenciák

A mesterszakokra vonatkozó 9 pont értelemszerűen azt kell, hogy jelentse, hogy az elfogadott vagy részben elfogadott alapszak kompetenciáit szükségesnek és meglévőnek tételezi fel a befogadó mester-szak, ezért az itt megfogalmazottak szintén az adott mesterszak kompetenciáihoz tartoznak

Az agrárképzési területen a vonatkozó KKK-k a szaklétesítési dokumentumok jelentősen leszűkí-tett változataként jelentek meg Valószínűnek tűnik, hogy a részletesebb szaklétesítési kérelmek további hasznos információkat tartalmaznak az OKKR szempontjából, ezek azonban nyilvánosan nem állnak rendelkezésre, habár a MAB és nyilván az OKM rendelkezik az összes elfogadott szak anyagával

Az egyes intézményekben megvalósuló, tényleges képzéseket a szakindítási kérelmek tartalmaz-zák Ezekre vonatkozóan a MAB 2007/7/III/2 sz (frissítés: 2008/9/IX ) határozata (és az ezt megelő-ző határozatok), valamint a 289/2005 sz Kormányrendelet az irányadó Alapszakok esetén ennek II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása, a szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pontjában szereplő 3 pont vo-natkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit a kérelemben be kell mutatni:

3. Kompetenciák elsajátíttatásaMutassák be az alapszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátít-tatásának megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk )

Mesterszakok indítására ugyancsak a fenti határozatok vonatkoznak, és ezen dokumentum II. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása. A belépés feltételei, a mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása, a kompetenciák elsajátíttatásának terve, az ellenőrzés módjai című pont 4 pontja vonatkozik azon kompetenciák elsajátítására, amit mesterszak indítási kérelemben be kell mu-tatni:

1. Kompetenciák elsajátíttatásaMutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátít-tatásának, illetve elmélyítésének megvalósítási tervét. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

Annak vizsgálata, hogy a KKK-k mennyiben felelnek meg egy kompetenciaalapú követelményrendszer-nek, illetve a KKK-k egy meghatározott szempontrendszer (Falus Iván és Setényi János: 8 lépés az alap-szakok képzési és kimeneti követelményeinek vizsgálatában http://www.kreditlap.hu/kkk/letoltes/8_lepes.doc) szerinti kritikai elemzése megtörtént a A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képzési és kimeneti követelmények kidolgozásában című projekt keretében

E projekt keretében – a fenti szempontrendszer szerint – az agráralapszakok közül a mezőgaz-dasági mérnöki és az élelmiszermérnöki alapszakok kerültek elemzésre, amelyek A kidolgozott alap-szakok kritikai elemzése, a felhalmozott tapasztalatok összegzése címen, a következő weboldalon részletesen megtalálhatók: http://www kreditlap hu/kkk/letoltes/agrar_szakok_elemzese doc

18

Ugyancsak a fenti projekt keretében készült egy javaslat a mesterszintű agrármérnöki szak tanulá-si eredményeinek, egy lehetséges szerkezetére és tartalmára vonatkozóan, amely megtalálható az alábbi oldalon: http://www kreditlap hu/kkk/letoltes/060601/Doka ppt

Úgy ítélem meg, hogy az előzőek mindenképpen hozzátartoznak ahhoz, hogy az agrárfelsőoktatás OKKR szintleírásairól és deskriptorairól kritikai elemzést készítsünk az alábbi szempontrendszer alap-ján:

Az EKKR-ben, az OKKR-tervezetben megfogalmazottak és a KKK-k szemléletének összeve- »tése Mit jelenítenek meg az OKKR lehetséges deskriptoraihoz kapcsolódóan (ismeret, képesség, »autonómia, felelősségvállalás, nézetek és attitűdök) a KKK-k?Használható-e az OKKR tervezetében megjelenő deskriptor rendszer az ágazat képesítéseinek »leírásához? Ha nem, mit kellene másként megfogalmazni?Alkalmas lehet-e az OKKR a tudományterületi sajátosságok kezelésére? »A tanulási kimenetre történő utalás, a kompetenciaalapú megközelítés megjelenik-e a KKK- »ban? Esetleges konkrét példák bemutatása

Mielőtt még a konkrét elemzésre rátérnénk, mindenképpen ide kívánkozik néhány általános megjegy-zés:

A szaklétesítési és a szakindítási dokumentumok követelményrendszerét figyelembe véve, mind-egyik követelmény egyértelműen csak szakmai kompetenciát említ és követel meg Nincsen szó auto-nómiáról, felelősségvállalásról, nézetekről stb

Az sem tekinthető mellékes körülménynek, hogy milyen képzéseket tekintünk az elemzés szem-pontjából felsőoktatásnak? A projekt négy szintet különít el:

felsőfokú szakképzés, »alapképzés, »mesterképzés, »doktorképzés »

Tekintettel arra, hogy a felsőfokú szakképzésről külön készül egy átfogó elemzés, ezért jelen anyag erre nem tér ki A doktorképzésekre vonatkozóan nem léteznek KKK-k, legalábbis az agrárképzési területen nem, ezért egyelőre nincs mit vizsgálni ezen a területen, illetve fontos megjegyezni, hogy amennyiben ezek kidolgozásra kerülnek, akkor az EKKR és OKKR leírásait figyelembe kell venni, hogy elkerüljük azt a később megoldandó problémát, hogy az elkészített anyagokat újra át kell alakítani a harmonizáció miatt

Sajnálatosnak tartom, hogy a szakirányú továbbképzések nem szerepelnek a felsőoktatás vonatkozásában, mert széles spektrumot képeznek és a képzésben részt vevők mérnöki szako-kon messze meghaladják a doktorképzésben részt vevők számát, azaz sokakat érintenek, és ezek a képzések rendelkeznek KKK-kal. Annak ellenére, hogy a szakirányú továbbképzések nem je-lentenek újabb végzettséget, valamit kell kezdeni velük az OKKR szempontjából.

Egy további megjegyzés, hogy az agrárképzési terület – feltételezhetően más képzési területekhez hasonlóan – nem rendelkezik sem a képzési területre, sem a képzési ágakra vonatkozó általános KKK-kal, hanem csak egy adott szakra vonatkozó KKK-val, aminek egyenes következménye, hogy az egyes KKK-k jelentős mértékben tartalmaznak nem szakspecifikus követelményeket, azaz a képzési területre, képzési ágra vonatkozó általános követelmények keverednek az adott alap- vagy mesterszakra jellemző speciális követelményekkel

Az előzőekben leírtak miatt a következőkben csak az alapszakok és mesterszakok KKK-ival fog-lalkozunk

19

Az EKKR és OKKR szerkezete, szemlélete: az EKKR tudás, készségek, kompetenciák szerke-zetre osztott, míg az OKKR tudás, nézetek és attitűdök, készségek és képességek, valamint autonómia, felelősségvállalás kategóriákra tagolódik Mind az EKKR, mind az OKKR egyértelműen kompeten-ciaalapú kimenetek alapján határozzák meg a szinteket Az agrárképzési terület KKK-iban (alap-, mes-terszakon egyaránt) szerepel egy pont (általában a 7 pont), amely a képzési cél megfogalmazására és az elsajátítandó szakmai kompetenciákra vonatkozik Ezen pont struktúrája és szemlélete alapszakok esetén általában olyan kategóriákat jelent, hogy az adott szakon végzett mérnök

mit ismer, »mire képes, »mire alkalmas »

Mesterszakok esetén az agrárképzési terület szintén tartalmaz egy pontot (általában a 7 pont), amely az adott szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat tartalmazza A képzési cél leírását követően egységes struktúrával és szemlélettel kerültek megfogalmazásra a szakmai kompetenciák min-den szakra (még az osztatlan képzésekre is) vonatkozóan, az alábbi módon:

a képzés során elsajátítandó ismeretek, »a mesterszakon végzettek mire alkalmasak, »a szakképzettség gyakorlásához szükséges adottságok és készségek megnevezése »

Mielőtt még egy konkrét alapszak és mesterszak elemzésére rátérnék, néhány további általános észrevé-tel az alapszakokkal kapcsolatban:

Az alapszakok esetében a tudás kategóriája jelentősen meghaladja az elvártakat, legalábbis a »KKK-ban megfogalmazottak szerint, amennyiben az alapszakoknak az EKKR és a tervezett OKKR 6 szintjét tekintjük megfelelőnek Ez nyilvánvalóan annak a törekvésnek „köszönhető”, hogy az alap- és mesterszakok kidolgozása nem egy időben, egymásra épülve történt, és ezért a konzorciumok szinte mindent „belezsúfoltak” az alapszakokba A KKK-ban felsoroltak nem különülnek el a készségek és képességek kategóriákra Általában »az igaz a kompetenciákra, hogy mindkét kategóriából tartalmaznak elemeket, de túlnyomó hányadát a képességek felsorolása jelenti A nézetek, attitűdök, autonómia, felelősségvállalás kategóriákra vonatkozóan egyöntetűen »minden KKK-ban ugyanaz az egy mondat szerepel, nevezetesen:Rendelkeznek a szakmai, szakmaközi együttműködés és kommunikáció képességével, az al- »kalmazók igényei felmérésének képességével, idegennyelv-tudással, felelősségtudattal.

Az alábbiakban az agrárképzési terület egy alap- és mesterszak KKK-ja alapján megvizsgálom a KKK alapján történő besorolás lehetőségét az EKKR, illetve OKKR hatodik és hetedik szintjére

A választott két szak a mezőgazdasági mérnöki alapszak és ennek megfelelő egyenesági mes-terszak, az agrármérnöki.

A mezőgazdasági mérnöki alapszak elemzése

A fentiekben leírt általános észrevételek, megjegyzések kivétel nélkül érvényesek a mezőgazdasági mér-nöki alapszakra is

Tudáselemek

A KKK kétségkívül felsorolja azokat az ismereteket, amelyek feltételei a mesterszakra történő belépés-nek Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak, a mezőgazdasági mérnöknek rendelkeznie kell természettudo-

20

mányos, műszaki, mezőgazdasági és gazdasági ismeretekkel, valamint ezek elméleti alapjaival is, ponto-san a második ciklusba történő belépés érdekében

A KKK módszertani kérdésekre egyáltalán nem tér ki, sem tanulás-módszertani, sem ismeret-szerzés-módszertani kérdésekre

A megszerzett ismeretek alkalmazását illetően elsősorban arra tér ki a KKK, hogy milyen fel-adatok ellátására alkalmas egy mezőgazdasági mérnök Ezek termelői, vezetői, irányítói és szervezési feladatok ellátását jelentik elsősorban, valamint a termeléssel kapcsolatos kereskedelmi és gazdasági folyamatok elemzését Az információelemzés és -feldolgozás szintjére vonatkozóan még utalás sincs

A tudáselemeket illetően úgy ítélem meg, hogy a KKK kis kiegészítéssel megfelel a terve-zett OKKR követelményeinek, sőt helyenként túlmutat azon.

Nézetek, attitűdök

Ebből a szempontból a KKK teljesen fehér foltnak tekinthető, hiszen azon túlmenően, hogy a mezőgaz-dasági mérnöknek rendelkeznie kell a mérnöki feladatok ellátásához szükséges kommunikációs kész-séggel és felelősségtudattal, semmilyen más konkrét kompetencia nincs megnevezve Ellentmondásnak tűnik, hogy míg az előző pontban említett irányítási, vezetői alkalmasság elvárható egy mezőgazdasági mérnöktől, addig a személyes, egyénre jellemző tulajdonságokra vonatkozóan nincsenek megfogalmaz-va deskriptorok

Jelenlegi formájában a KKK egyáltalán nem írja le az OKKR szintjének megfelelően a né-zeteket és attitűdöket. Teljes mértékű kiegészítés szükséges.

Készségek, képességek

A KKK kompetenciáit tekintve kétségkívül a legrészletesebbnek a képességek felsorolása tekinthető Áttekintve ezeket, az állapítható meg, hogy általában jól vannak megfogalmazva, és a mezőgazdasági mérnökkel szemben elvárható készségeket és képességeket széles körűen leírják Két terület megfo-galmazása azonban nagyon hiányzik Ismerve a munkavállalói oldal végzettekkel szemben megfogal-mazott elvárásait – általában az első két helyen említik az informatikai ismeretek alkalmazását és az idegennyelv-tudást – célszerűnek tűnik a készségek, képességek ilyen irányú kiegészítése

Az utóbbi kiegészítéssel a KKK jól írja le az OKKR-nek megfelelő szintet.


Ebben a vonatkozásban a KKK, hasonlóan a Nézetek, attitűdök elemekhez, semmilyen deskriptort nem tartalmaz Még azt az általánosságot sem, hogy a mezőgazdasági mérnökök alkalmasak szakképzettsé-güknek megfelelő munkakör betöltésére, noha két olyan kompetencia is megfogalmazásra került, ami közvetetten ide sorolható Ezek szerint alkalmasak:

különböző méretű és jellegű mezőgazdasági vállalkozások termelői, vezetői, irányítói és szervezési »feladatainak ellátására; mezőgazdasági termékek feldolgozásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozásokban, valamint »szakigazgatási feladatok ellátására.

Továbbképzésre, önálló tanulási folyamatok megszervezésére vonatkozóan semmi nem található a KKK-ban, hasonlóan a szakmai attitűdökhöz és személyes tulajdonságokhoz, együttműködési készsé-gekhez

A KKK jelenlegi formájában gyakorlatilag semmit nem tartalmaz, ami alapján az OKKR-szintbesorolás elvégezhető.

21

Javaslat a mezőgazdasági mérnöki alapszak KKK-inak átdolgozására

Az alapképzési szakok KKK-i voltak az elsők a kidolgozás során, megelőzték pl a 289/2005 sz Kor-mányrendeletet Ebből adódóan nem vették figyelembe a későbbi követelményeket, szerkezeti és tar-talmi elemeket

A képzés tartalmaz egy teljesen összefüggő szemesztert a gyakorlati ismeretek megszerzésének érdekében, sajnálatos azonban, hogy ennek ellenére a KKK a gyakorlattal kapcsolatosan semmilyen konkrét kompetenciát nem fogalmaz meg a gyakorlati deskriptorok vonatkozásában Ez is a pótolandó elemek sorába tartozik

Célszerűnek tartanám olyan kompetenciák megfogalmazását az OKKR deskriptorainak megfe-lelően, amelyek szerkezetileg három szintből állnak Egyrészt azokból a deskriptorokból, amelyek a tel-jes agrárképzési területre vonatkoznának, másrészt az egyes képzési ágakra vonatkozóan, míg harmad-részt az egyes szakokra, szakspecifikusan Ezek a szintek jól elkülöníthetők Következményeként nem keverednének az általános kompetenciák a szakmai kompetenciákkal, jól áttekinthető volna, valamint jól mutatná a különbségeket az egyes szakok között Valóban közelítene a kompetenciaalapú kimeneti megfogalmazáshoz

A jelenlegi agráralapszakok KKK-i átdolgozhatók, és helyenként jó alapot jelentenek az előzőek megvalósításához

Az agrármérnöki mesterszak elemzése

Erre a szakra is igazak az előzőekben általánosan megfogalmazott megállapítások Mivel a mesterszakok KKK-inak kidolgozása időben a vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően történt, ezért en-nek bizonyos jelei megtalálhatók a kompetenciák szerkezetében, illetve megfogalmazásában

Valószínűleg ennek köszönhető az, hogy az agrármérnöki mesterszak szakmai kompetenciái is a korábban említett három kategóriába sorolódtak

Tudás

Az ide tartozó deskriptorokat a mesterszakon megszerezhető ismeretek tartalmazzák, illetve kellene, hogy tartalmazzák Figyelembe véve az EKKR és OKKR hetedik szintjét megállapítható, hogy a KKK-ban megfogalmazottak nem felelnek meg ennek a szintnek Ez a szint bizonyos szintű eredetiséget, az át-lag feletti gondolkodásmódot és ismereteket követel meg, amelynek tükröződnie kellene a KKK-ban A mesterszak lényegében előszobája a doktorképzésnek, aminek meg kellene jelennie a deskriptorokban Ez nem így van Legjobban talán úgy érzékeltethető, ha az alapszak hasonló kompetenciáival vetjük össze a mesterszak ezen elemeit Az agrármérnöki mesterszakon megszerezhető ismeretek egyikéről sem lehet elmondani, hogy adott esetben nem lehetnének a mezőgazdasági alapszakon megszerezhető ismeretek Ha csak a deskriptorokat látnánk és nem tudnánk, hogy mesterszakról van szó, illetve ösz-szekevernénk az alap- és mesterszakok ismeretre vonatkozó megfogalmazásait, nagy valószínűséggel állítható, hogy nem lehetne szétválasztani őket, hogy mi hova tartozik

Példa:alapszak esetén a megfogalmazás:

A mezőgazdasági mérnök képes a természettudományi, műszaki, mezőgazdasági, technológiai, gazdasági és gazdálkodási ismeretek »alkalmazására;

az agrármérnök rendelkezik:

22

a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, műszaki, technológiai, társadalomtudo- »mányi és gazdasági ismeretekkel.

A fentiek alapján célszerűnek tűnik a tudásra vonatkozó deskriptorok újrafogalmazása, amely jól mutatja a mezőgazdasági mérnök és az agrármérnök közötti kompetenciabeli különbségeket, valamint megfelel az OKKR elvárásainak is.

Nézetek, attitűdök

A KKK közvetlenül nem fogalmaz meg ilyen típusú deskriptorokat, viszont tartalmaz olyan elvárásokat, hogy az agrármérnök képes kell, hogy legyen

a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, innová- »ciós, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére.

Rendelkeznie kellproblémafelismerő és -megoldó képességgel, »kreativitással. »

A KKK magatartásformára vonatkozóan nem fogalmaz meg elvárásokat, de az alábbiak közvetetten tar-talmaznak ebben a vonatkozásban deskriptorokat

az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódás, »pályázati tevékenység menedzselése. »

Ezek az elvárások feltételezik a céltudatosságot, a véleményalkotás és a bírálat képességét, a rendszerben való gondolkodást

Nézetek és attitűdök vonatkozásában a KKK közvetett módon meghatároz deskriptorokat. Ezek átcsoportosítása és kiegészítése után alkalmas a jelenlegi KKK a megfelelő szintbesorolás leírására.

Készségek és képességek

A KKK megfogalmaz személyes készségekkel kapcsolatos elvárásokat mint pl kreativitás, probléma-felismerő és -megoldó képesség vagy kommunikációs készség Hiányolható deskriptort elsősorban az újszerűség, az eredetiség és az egyedi képességek megfogalmazása jelent Ugyanakkor megjelenik az innovációs, a tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok megoldására való képesség igénye, amelyek feltételezik a kritikus problémaelemzést, a céltudatosságot, valamint az új értékek létrehozására való törekvést

A megfogalmazott deskriptorok közvetett módon tartalmazzák a készségekkel és képessé-gekkel kapcsolatos elvárásokat, de ezek nincsenek az OKKR-nek megfelelően kifejtve és csopor-tosítva. Ennek ellenére úgy ítélem meg, hogy alkalmasak a megfelelő szintbesorolásra.


Az innovációs, a tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok megoldására való képesség igénye, valamint a kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására vonatkozó képesség egyértelműen feltételezi, hogy az agrármérnökök képesek helyes döntéseket hozni és a megfelelő következtetéseket levonni Az in-novációs és fejlesztési feladatok megoldására való képességek azt feltételezik, hogy magas szinten ké-pesek ilyen típusú feladatok megoldására A KKK elvárásokat támaszt a szakmai felelősségtudattal és továbbképzés iránti igénnyel kapcsolatosan is Ezen a területen az egyéni, önálló kezdeményezőkészség és felelősségvállalás megfogalmazása hiányolható

23

Ha az előzőekben bemutatott deskriptorok kiegészülnek az önálló kezdeményezőkészség-gel és felelősségvállalással, akkor a KKK alkalmassá válik az agrármérnöki mesterszak OKKR-be sorolására.

Javaslat az agrármérnöki mesterszak KKK-inak átdolgozására

Az alapszakokhoz hasonlóan célszerűnek tűnik a képzési területre, képzési ágakra és az egyes szakokra érvényes kompetenciák megfogalmazása Egy ilyen rendszer esetén jól láthatóvá válna, hogy milyen alapszakok jelentenek egyenes ági belépést egy adott mesterszakra, hiszen az alapszakok kompetencia-alapú kimenetei alapján láthatóvá válnának azok a kompetenciák, amelyek egy mesterszak bemenet-éhez hiányoznak (melyek a pótolandó kompetenciák, ismeretek)

Az agrármérnöki mesterszak KKK-inak átdolgozása már az alapszakok ismeretében történne meg és viszont, vagyis az a probléma, hogy az alap- és mesterszakok KKK-inak kidolgozása időben is jelentősen eltolódott, már jelent problémát

Javasolt az alap- és mesterszakok kompetenciáinak megfogalmazása során jól elkülöníteni, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekkel egy mezőgazdasági mérnök nem rendelkezik, de egy agrár-mérnök már igen Milyen kompetenciák jelentenek különbséget a két szint között

Az eddigi – kompetenciákra vonatkozó – szerkezetet javasolt az OKKR szerkezetéhez igazítani, a közvetett módon tartalmazott deskriptorokat más csoportosításban megadni és kiegészíteni úgy, hogy megkönnyítsék és lehetővé tegyék oz OKKR-be, illetve az EKKR-be történő besorolást

24

László Gyula: Az OKKR és a KKK-k összevetése a gazdaságtudományi képzési területen

1. Az OKKR-tervezet és a KKK-k szemléletmódja

1.1 Átállás a tartalomszabályozásról a kimeneti szabályozási elvre

A mostani helyzet nem lesz széles körben megértethető és kezelhető, ha nem abból indulunk ki, hogy szűk egy évtizeden belül három – alapvetően eltérő – koncepció jelent meg nálunk a képzések szabá-lyozásában:

a) Még az ezredfordulót követően is az oktatási kormányzat tartalom/folyamat szabályozást alkalmazott Bár ebben idővel megjelentek „reformelemek” is, mint pl a kreditek alkalmazása, ezek is csak korlátozott hatásfokkal érvényesülhettek (hivatalosan egy kontakt órát kellett egy kredittel egyen-értékűnek tekinteni), és a rendszer alapvető működési elvét nem változtatták meg

b) 2005–2006-ban valóban komoly fordulatot jelentett a kimeneti szabályozás egyes elemeinek megjelenítése a szabályozásban Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez a szabályozás leg-feljebb „feles” vagy „kettős”, „átlapoló” változást jelentett Egyik oldalról valóban már kompetenciák megfogalmazásával rögzítette a szabályozás azt, hogy milyen felkészültségi szinten lehet (diplomával) kilépni a felsőoktatásból, de másik oldalról megmaradtak a „hagyományos” tartalomszabályozási ele-mek is: milyen legyen a kredit-mennyiség belső felosztása, milyen tárgyköröket kell azok keretei között oktatni

A magunk részéről ezt elsősorban nem azért tekintjük kormányzati szintű folyamat-szabályozás-nak, mert mindezt jogszabály írta elő, hanem elsősorban azért, mert valóban előírásokat tartalmazott a képzési folyamattal, annak struktúrájával és tartalmával szemben (még akkor is, ha – némi szójátékkal, ami lehetett a tartalmi szabályozás lazítása is, és a kimeneti elv miatti magyarázkodás is – nem tárgyak-nak, hanem „csak” témaköröknek nevezte az elvárt tartalmi elemek felsorolását)

c) A 15/2006 sz OM rendelet már valóban képesítési deskriptorokat fogalmaz meg (a végzett-ségi szinteket leíró általános jellemzők, kompetenciák), de ezt még mindig az előző, kettős szabályozás egyik oldalának elemeként kell értékelnünk Az alapvető váltást az Európai Képesítési Keretrend-szernek az EFT (EU) szintjéről elinduló kezdeményezése, majd ennek nyomán a Nemzeti/Országos Képesítési Keretrendszer kialakításának hazai igénye (szándéka) jelentette, mert ez már kizárólag ké-pesítési, kimeneti szabályozásra épül

A fentieket nem azért kell folyamatosan szem előtt tartani, mert az egyfajta önigazolást jelent-het, és nem is a változás permanens jellegét akarja kiemelni, ami többnyire érthető belső ellenállást indukál Mindezek figyelembevétele azért fontos, mert ebben egy alapvető paradigmaváltás, kultúra- és értékrendváltás jelenik meg Ezt viszonylag egyszerűnek látszik megfogalmazni, ha arra az egyébként is a cél iránt elkötelezett szakértők kapnak megbízást Még egy európai szabályozás hazai átültetését is viszonylag könnyen meg lehet oldani, ha erre megvan a politikai akarat Egy évtizedeken át kialakult oktatási-nevelési paradigma-rendszert és ennek megfelelő követelményrendszert, értékrendet biztosan nem lehet ilyen egyszerűen megváltoztatni Ennek megvan a maga módja és érlelődési fázisa

25

Egyrészt tehát ne várjuk el a 2005–2006-os köztes szabályozástól, hogy az szinte teljesen meg-feleljen az újnak, vagy legalábbis könnyen át lehessen konvertálni egy új modellbe Ne várjuk el a felső-oktatási intézményektől sem, hogy úgy viselkedjenek, mintha nem egy Képzési és kimeneti követelmé-nyeknek, hanem egy annál korszerűbb (de egyébként többnyire ismeretlen) képesítési követelmények-nek (EKKR) kellene megfelelniük Nem véletlen használtam a „feles” vagy „kettős” kifejezést: mivel ebben benne volt a tartalmi és a kimeneti szabályozási elem is (különösebb súlyozás vagy szankcionálás nélkül), felmutatott egy új szempontrendszert (az output oldalon elvárt kompetenciákat), de részben legalább megőrizte a régit is Szervezetszociológiai szempontból teljesen természetes és érthető, hogy ez utóbbi bizonyult erőteljesebbnek

Csökkentette az „átmeneti” szabályozás erejét az is, hogy maga az oktatáspolitika is úgy kalkulált, hogy még nem elégséges, ha kizárólag kimeneti szabályozást alkalmaz „Átmenetileg” legalábbis meg akarta még őrizni a tartalomszabályozási elemeket is, minden bizonnyal elsősorban minőségbiztosítási szempontokból „Átlapoló” modellt alakított ki, amelyben még megtartotta a korábbit, de már meg-jelenítette az újat is Így viszont egy „vegyes” modell jött létre, márpedig a vegyes rendszerek mindig labilisak, így innen nézve is érthető, ha nem az új szempontrendszer lett a meghatározó

A fentiekből egyértelműen azt a következtetést kell levonnunk, hogy a képesítési szabályozás elvét szakmailag bármennyire is korszerűbbnek tartjuk, és bármennyire mögötte tudhatjuk az egész Európai Felsőoktatási Térséget az unióval és további államok oktatási kormányzataival, azt nem fog-ja spontán és automatikusan elfogadni és alkalmazni a hazai felsőoktatás A gyakorlati politika síkján látni kell, hogy érdekeket sért, mert felborít, váltásra kényszerít berögzött, megszokott struktúrákat (szervezeteket, oktatókat, tananyagokat, oktatási módszereket, külső és belső kapcsolatrendszereket) Ha sikert akarunk elérni, ennek külön ki kell alakítani a megfelelő forgatókönyvét, megvalósítási rendszerét, késztető (kényszerítő és ösztönző) mechanizmusait

Az előbbiekben említett, elmúlt időszak abból a szempontból is tanulságos volt, hogy végül is a felsőoktatás elfogadta a bolognai struktúrát, és fontos vonatkoztatási pontként kezeli a Képzési és ki-meneti követelményeket (a továbbiakban KKK) is A felsőoktatási intézmények maguk is egyre inkább érzékelik a versenyt, fogékonyabbá váltak a kihívások iránt és igyekeznek megfogalmazni a maguk stra-tégiai válaszát Az alapvető célok szintjén elfogadják a munkaerőpiachoz való illeszkedés szempontját és a bolognai képzési struktúra dichotomiáját, amely szerint a képzés output pontjain meg kell felelniük a munkaerő-piaci elvárásoknak is, és a következő ciklus bemeneti követelményeinek is Van tehát egy tehetetlenségi erő és nyomaték is, amely nyomán lesz/lehet fogadókészség a felsőoktatási intézmények részéről a képesítési követelmények (EKKR/OKKR) rendszerére való áttérés iránt

Ehhez pedig különösen fontosnak tartom, hogy jó előre gondoljuk végig azt, hogy miért csak egy „vegyes” (és nem egy „tiszta”) modell él jelenleg, milyen problémák kísérték annak bevezetését Az új OKKR-t ennek tudatában kell majd felépíteni Az említett – és a jövőben lehetőleg elkerülendő – prob-lémák közül különösen a következőket tartom kiemelendőnek:

Társadalmasítás és a kultúraváltás felgyorsítása

Ha el akarjuk fogadtatni a képesítési keretrendszer elvét és alkalmazását a felsőoktatással (nemcsak az intézmények vezetőivel, hanem az oktatók ezreivel is), akkor azt először is széles körű szakmai és PR-kampánnyal kell megalapozni Azt kell tudomásul venni, hogy egy magasabban művelt értelmiségi ré-teg természetesen kényszerűségből végrehajtja azt, ami törvényi előírás, de azonosulni csak akkor fog (tud és akar) vele, ha megérti/meglátja annak lényegét és értelmét, és ha maga is részt tud venni annak alakításában, vagyis megtalálja magát benne

A Bologna-képzések viszonylag gyors bevezetésének időszakában ez jórészt – vagy legalábbis sokszor, sok helyen – elmaradt, háttérbe szorult Épp ezért egy új OKKR-t (és annak folytatásaként az ágazati és szakos képesítési követelményeket) sokkal szélesebb társadalmasítással, szakmai vitákkal kell megalapozni Ezek a viták egyúttal megérlelhetik a belső (szervezeti és egyéni) kultúraváltást, paradig-

26

maváltást is, amely majd elvezet(het) olyan, ma még nem kellően befogadott új elvek érvényesüléséhez, mint az employability, a tanulás-központúság, csoportmunka stb

A szintek közötti szinkron megteremtése

Az előbb is említett sürgető határidők azt is eredményezték, hogy a BA- (BSc-) képzéseket úgy kel-lett megalkotni, hogy még nem lehetett látni az MA (MSc) folytatásukat Ezért értelemszerűen ke-letkeztek átfedések és aszinkronitások, túl sok mindent zsúfoltunk bele az alapszakos képzésbe (nem szakmai, hanem „csak” létbiztonsági szempontokból), míg esetleg más fontos dolgok ugyanezen okok-ból kimaradtak Ma már viszont – legalább a mintatantervek szintjén – gyakorlatilag készen állnak a masterprogramok is

Ugyanennek másik irányát, az FSZ- és BA-képzések szinkronját annak idején kevesebbet em-legettük, bár ugyanilyen fontos egyeztetési feladat jelenik meg ezek között is A bázis-szint azóta itt is kialakult, megjelentek a legújabb FSZ-képzési programok, szakmai és vizsgáztatási követelmények

A korábbiakban elmaradt egyeztetésekre most biztosan sort kell keríteni Szisztematikusan fel kell építeni az FSZ → BA → MA → PhD lépcsősort a képesítési követelményekben is Egyrészt önma-gában is azért, mert egy képzési rendszer elemeiről van szó, ahol az elemek között meg kell teremteni a szinkront Másrészt praktikusan is problémát jelent (ezt a jelenlegi KKK-k nagyon jól bizonyítják), hogy az egyes szintek reálisan lőjék be azt a szintet, ameddig az adott kompetenciaterületen el kell jut-tatniuk a hallgatóikat, úgy, hogy ez ne legyen se indokolatlanul alacsony, se irreálisan magas elvárás („A szintleírásokban az ismeretek, a készségek és a kompetenciák egyes elemeinek egyrészt az a szerepe, hogy a szintek hierarchiáját tükrözzék, másrészt pedig segítséget nyújtsanak az egyes konkrét képesítések részletes leírásához, illetve a képesítésekhez vezető oktatási programok kidolgozásához.”)

A munkaerő-piaci szereplők bekapcsolása

A bolognai képzési modell alapvető különbsége a korábbiakkal szemben az, hogy minden képzési szinttől egyértelműen elvárja egyrészt azt, hogy készítsen fel a következő ciklusba való továbblépésre, ugyanakkor legyen önmagában is egész, és készítsen fel a munkaerő-piaci kilépésre Ebből pedig érte-lemszerűen következik az, hogy a képzésnek minden esetben meg kell felelnie az adott szintre vonatko-zó munkaerő-piaci elvárásoknak

A munkaerő-piaci szereplők bevonására, a munkaerő-piaci igények figyelembevételére voltak kezdeményezések és kísérletek már a BA-szakok alapításának időszakában, majd a szakindítási „kam-pányt” követően egy külön projekt keretében is, ezzel együtt is azt kell látnunk, hogy ez a kapcsolat nem intézményesült, nem vált gyakorlattá

Az egymásrautaltságot elvileg mind a két oldal nagyon jól ismeri, de gyakorlatilag mind a két oldal a másik féltől várja az érdemi lépést Azt látom, hogy az oktatás nem tudja/akarja befogadni a gazdaság csak praktikus szempontjait, a gazdaság pedig nem tud felsőoktatási képzési nézőpont alapján gondolkozni A felsőoktatás arra hivatkozik, hogy az ő megrendelője a társadalom (a felvételire jelent-kező hallgatók), a gazdaság pedig arra, hogy ő jelenti azt a munkaerő-piaci keresletet, amelyhez az okta-tásnak a saját outputjával igazodnia kell(ene)

A különbség a „normál” piaci mechanizmusokkal szemben abban is megnyilvánul, hogy alap-esetben a termék előállítási folyamata a vevőt sosem érdekli, csak a termék, itt pedig fontosnak tartjuk a folyamatot is Ha ezt nem néznénk, a vevő irreális elvárásokat fogalmazhatna meg (egy 3 éves érlelési idejű pezsgővel szemben nem követelhet annyit, mint egy 5 évestől), vagy csak a fogyasztás (az alkal-mazás) során derülne ki, hogy a kiválasztott termék (pályakezdő diplomás) kívülről szép, de belül üres, mert funkciói nincsenek megfelelően felépítve Az is baj, hogy nincsenek még elég jó output indikáto-raink a „termék” jellemzésére Másrészt a bolognai folyamatban nemcsak a munkaerő-piaci megfelelés a cél, hanem a következő lépcsőre való felkészítés is, ami a munkaerőpiacot kevésbé érdekli

27

Mindezek végeredménye viszont az lett, hogy a munkaerő-piaci szereplők felé sok esetben el-maradt az új oktatási rendszer kommunikációja, a KKK-k jóváhagyásában a munkaerőpiac szereplői és szervezetei nem kaptak érdemi szerepet A kimenetek megfogalmazásánál sem érvényesültek a munka-erő-piaci „üzenetek”, a tudásra és készségekre vonatkozó felhasználói igények

Ha sor kerül a KKK-k felülvizsgálatára, egy új képesítési szintleírási rendszer (OKKR) kialakítá-sára, akkor ezt a hibát még egyszer nem lenne szabad elkövetni Úgy vélem, kellenek „hidászok”, akik hi-dat vernek a két szféra közé, mert egyelőre nem tudunk egymás fejével gondolkodni, márpedig itt közös „termékfejlesztés”-re lenne szükség! Kellenek továbbá „építészek”, akik felépítik a közös részt, és érde-keltséget teremtenek arra, hogy a felsőoktatás szakszerkezete idomuljon a munkaerő-piaci igényekhez, a gazdaság pedig elősegíti ennek megvalósítását a képzésben való részvétellel, szakmai támogatással és – nem utolsósorban – gyakorlati helyek rendelkezésre bocsátásával és a pályakezdők támogatásával

A minőségbiztosítás

A kelleténél kevesebbet beszélünk arról, hogy a Kimeneti/Képesítési követelmények rendszerére épülő szabályozás működőképességének alapvető feltétele a jól működő minőségbiztosítási rendszer Ez lehet egy intézményi szintű minőségbiztosítás, amelyik kiszűri azokat a hallgatókat, szakokat és intézménye-ket, amelyek nem a megfelelő minőségű produktumot (hallgatót, diplomát) bocsátja ki Vagy lehet egy „külső”, piaci minőségbiztosítás, amelyik gyorsan és hatékonyan jelzi vissza, ha a kibocsátott hallgatók nem felelnek meg a képesítési elvárásoknak, és van egy olyan szervezet, amelyik ki is vonja a piacról a nem megfelelő terméket/intézményt

Az, hogy 2005-ben ilyen „felemás” megoldás született, minden bizonnyal arra is visszavezethető, hogy jelenleg még nem igazán működnek nálunk a fent említett minőségbiztosítási, fogyasztóvédelmi rendszerek Sokak véleménye szerint a tartalmi standardok a képzések minőségének biztosítása érdeké-ben szükségesek (legalább átmenetileg)

Azt a következtetést ebből mindenképpen le kell vonni, hogy az OKKR kialakítása és működte-tése ugyanígy feltételezi és igényli a minőségbiztosítás megerősítését Itt és most ez azért is különösen kritikus kérdés, mert a piacra, a piaci visszajelzésekre csak korlátozottan számíthatunk, a „társadalmi igény” és a lobbierő pedig adott esetben épp kontraszelekciós mechanizmusként működhet

1.2 A deskriptorok

1.2.1 A fogalom

Először magára a fogalomra és annak magyar megnevezésére szeretnék röviden kitérni Ez azért érde-kes, mert amíg egy fogalom „csak” szűkebb szakmai körökben forog, addig elnézőbbek lehetünk, illet-ve nagyobb mértékben számíthatunk egy szakmai közmegegyezésre annak tartalmáról, illetve magyar megfelelőjéről Ha ez már szélesebb publicitást kap, és többen (sokan) kell, hogy értsék a kifejezést, akkor már ez is fontos kérdéssé válik

Egyrészt egységessé kellene tenni az írásmódot: lehet találkozni a „descriptor”, a „deskriptor” leírással, és ennek teljesen fonetikus „deszkriptor” változatával is

Másrészt különböző fordításokban és szövegkörnyezetben ugyanazt a deskriptort másként ülte-tik át magyarra

„A képesítési keretrendszernek kettős funkciót kell betöltenie: olyan » követelmény- struktúrát (deskriptorokat) kell tartalmaznia, amelybe a hazai képesítések deskriptorai besorolhatók, illetve azoknak megfeleltethetők.”A „…– TUNING-program keretében – megjelent ajánlásként, hogy az európai szintű mobilitás »és kredittranszfer támogatása érdekében ki kell dolgozni egy rendszert a szintek kreditek alap-

28

ján történő jellemzéséhez (level descriptors). Hasonlóképpen szükséges a tantárgyakhoz rendelt kreditjellemzők (course descriptors) egységes rendszerének kidolgozása is.”„A Joint Quality Initiative keretében kidolgozott dublini » szintleírásokat (Dublin Descriptors) java-soljuk a ciklusok szintleírásaiként elfogadni az Európai Felsőoktatási Térség képesítési keretrendsze-rében.”Berlini Nyilatkozat: E keretrendszeren belül a különböző fokozatokhoz különböző, jól meghatáro- »zott kimeneti jellemzők tartoznak.

Ha az OKKR elnyeri azt a pozícióját, amelyet szánnánk neki, a deskriptorok nagyon sok hallgatóhoz és munkáltatóhoz jutnak majd el, nagyon sokakat érintenek majd: kellene egy (egyetlen, egységesen használt) magyar kifejezés erre

1.2.2 A deskriptorok struktúrája

Az, hogy milyen és melyik tényezők legyenek egy adott (vagy bármelyik) szint képesítési követelményei, az utóbbi évek szakmai egyeztetései nyomán alakultak ki Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni az OKKR-t, és véleményt tudjunk alkotni ezzel összefüggésben a KKK-król, nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ez a struktúra folyamatosan változott, alakult, bővült és/vagy finomodott:

a) 2005 végén a 289/2005 (XII 22 ) Korm rendelet 7 § e) bekezdése szerint az alapképzés meghatá-rozásának kimeneti szabályozó eleme az alapképzési szak képzési céljának és az elsajátítandó szakmai kompetenciáknak a leírása, azon belül

ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek éseb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamintec) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelmé-nyeinek leírása.

A mesterképzés meghatározásának kimeneti szabályozó eleme 8 § f): a mesterképzési szak céljának és az elsajátítandó kompetenciáknak a leírása, azon belül

fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek ésfb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamintfc) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelmé-nyeinek leírása.

Ez a hármas struktúra (az akkori, igen gyakori szakmai szóhasználat szerint a kompetencia, amelynek három eleme a tudás, a képesség és a készség) vált meghatározóvá az első BA-programok indítása és az első MA-programok létesítése időszakában Ezt bontja ki részletesebben 2006 tavaszán a 15/2006 (IV 3 ) OM rendelet (A továbbiakkal való összehasonlíthatóság érdekében az 1 függelékben idézzük a rendelet szerinti jellemzők leírását ) Mivel ebben az időszakban készültek többségükben a KKK-k is, azok értelemszerűen ezt a struktúrát alkalmazzák

A maga nemében és idejében ez az OM rendelet rendkívül fontos szerepet töltött be: ez volt hivatva egy egységes követelményrendszert és értelmezést adni az új bolognai szakok kialakításához A későbbiekben még vissza kell térnünk majd arra, hogy ez a szándék – ismereteim szerint – ebben az időszakban csak korlátozottan valósulhatott meg Egyrészt pl a gazdaságtudományi képzési területen az első BA-szaklétesítési munkálatok emlékeim szerint 2004-ben indultak, másfél-két évvel az említett rendelet megjelenése előtt Másrészt – maximálisan tiszteletben tartva a dokumentumot összeállítók szakmai kompetenciáit – ez a dokumentum megmaradt egy olyan előírásnak, amelynek hátteréből hi-ányzott a korábban említett társadalmasítás, közös szakmai értelmezés és konszenzus Másrészt szakmai

29

relevanciáját korlátozta az a – korábban már ugyancsak említett – tény, hogy a szak-alapításnak és -indí-tásnak nem ez jelentette a kizárólagos feltételét

Ezért összességében azt kell megállapítanunk, hogy ez – elvi szinten – egy olyan változat volt, amely szellemében megfelelt a következőknek, és szerkezetében is közel áll azokhoz, vagyis átváltható azokra Másrészt azt is komoly valószínűséggel mondhatjuk, hogy ennek a rendeletnek nem alakult ki a meghatározó erejű, egységes és konzisztens alkalmazása Ezért fontos és hasznos, de csak korlátozott a relevanciája az új OKKR-nek való megfeleltetésben

A 2006-os OM rendelet az ott megfogalmazott deskriptorokkal azért sem tekinthető hosszú távú meghatározó elemnek a kimeneti szabályozás kialakulásában, mert önmagában is csak egy fázisnak, ál-lomásnak tekinthető a követelményrendszerek meghatározásának folyamatában Az abban foglalt hár-mas kompetenciastruktúrát (tudás-, képesség- és készség-elemek) hamar felülírta a Tuning projekt, illetve a dublini szintleírások széles körű alkalmazása, majd az EKKR és az OKKR tervezete, amely először egy öt-, végül egy négydimenziós struktúrát definiált:

a) Ismeret/tudásb) Képesség (alkalmazás, tudni hogyan)c) Autonómia, felelősségvállalás d) Nézetek, attitűdök

Megítélésünk szerint tehát nem az az alapvető kérdés, hogy mi lett a 15/2006 (IV 3 ) OM rendelet sorsa, és mennyire szervesült az a jelenlegi KKK-kban A rendeletben megfogalmazott struktúráról nyu-godtan megállapíthatjuk, hogy az nincs ellentétben az OKKR tervezetével, vagyis a szinkron, az átírás megteremthető Ugyanezt fordítva is megfogalmazhatjuk: az OKKR tervezett struktúrája összhangban áll az EKKR szemléletmódjával és struktúrájával, és az a bázis, amit az említett rendelet, illetve a szaklé-tesítési gyakorlat és a KKK-k teremtenek, megítélésünk szerint beilleszthető lesz ebbe a modellbe

A hangsúlyt most arra indokolt helyezni, hogy – a korábban már említett szempontokat is mér-legelve – mind a szakmai (felsőoktatási) közvéleménnyel, mind a munkaerő-piaci szereplőkkel megismertessük és elfogadtassuk ezt a struktúrát (ide értve annak beépítését felsőoktatás érték-rendjébe, kultúrájába)

1.2.3 A szintek száma

„A besorolás szintjeinek számát tekintve kiindulásként el lehet fogadni az EKKR nyolc szintjét, ez azonban a további szakértői munka során eldöntendő kérdés.”

„A felsőoktatás négy kimenete ( felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés, doktori képzés meg-feleltethető az OKKR 5., 6., 7. és 8. szintjének. Itt minden bizonnyal az egyes szinteken belül belső tagolásra is szükség lesz (pl. orvosi, mérnöki, jogi szakvizsgák esetébe.). A felsőoktatás elemzése során felvetődött egy olyan javaslat, amely szerint az OKKR 6. szintje kihagyható volna a miatt, mert az alapképzés jelenlegi szintje sok tekintetben 5. szinten marad. Kívánatosabb megoldásnak látszik azonban a hazai felsőoktatás szintjeinek a későbbi átgondolása.”

„Amennyiben az a célunk, hogy a hazai felsőoktatás versenyképes legyen, akkor nem az OKKR szint-jeit kell ehhez igazítani, hanem majd – többek között az OKKR segítségével – a felsőoktatás kkk-it kell a megfelelő szintre emelni.”

A magam részéről egyértelműen ez utóbbi véleménnyel értek egyet Ha más struktúrát (szintezést) alkalmazunk, mint az EKKR nyolc szintje, akkor épp az EU-kompatibilitásunk vész el Nem tudjuk magunkat jól besorolni, és kívülről hiányosnak fog látszani a mi oktatási rendszerünk Ezzel egyrészt alulértékeltetjük magunkat, másrészt csökkentjük a mobilitási lehetőségeket, mert egy magyar BA-s

30

hallgatót nem fogadnak majd be egy Nyugat-európai egyetemen (5 szintről nem lehet a 6 szint tanul-mányait folytatni), és fordítva, külföldi BA-s hallgatót nem tudnánk részképzésre fogadni

A szinteket tekintve két alapvető fontosságú feladatot kell – az előzőek alapján – megfogalmaznunk:Bár a társadalmi közvélemény és részben maga a felhasználói szféra is gyakran értetlenkedik és (kellő a ismeretek hiányában is) tiltakozik, el kell fogadni és fogadtatni, hogy az FSZ önálló képzési szintté vált Ennek megfelelő szintezést, besorolást igényel az EKKR és az OKKR rendszerében Ezt pedig a munkaerőpiaccal is, a társadalommal is tudatosítani kellene, de az oktatási intézményrendszer szá-mára is egyértelművé kellene tenni, hogy ez nem egy (4 szintű) középiskolai képzés (akkor sem, ha azt egy középiskola szervezi), és nem is egy (6 szintű) alapszakos diplomát nyújtó képzés (akkor sem, ha azt egy főiskola vagy egyetem akkreditáltatta és szervezi) Ezt az önálló szint jelleget viszont épp az OKKR-ben lehetne egyértelművé tenni, elhatárolva a szint-leírások segítségével mind az elő-ző, mind a követő szinttől A mobilitás igénye, az EFT létezése alapján nem az a lényeg, hogy a meglévő képzéseinket be tudjuk b sorolni az EKKR-be, hanem fordítva, a magyar képzési rendszert kell úgy továbbfejleszteni, hogy megfeleljen az EKKR adott szintjének (és így fogadni tudjon ennek megfelelő képzést tervező hallgatókat az EU más országaiból), illetve attól csak felfelé térhessen el (többet adva, mint az eu-rópai megfelelők) Ezért az OKKR számára inkább az EKKR (és az EFT más országaiban kialakuló OKKR-ek) jelenthetik a mércét, és nem a meglévő KKK-k

1.2.4 Építkező jelleg

Az OKKR munkaanyagában megjelenik egy talán mellékesnek tűnő, valójában nagyon fontos mondat: „Az egyes szintek leírásainak nem szükséges graduálisan építkezniük, az OKKR célja nem egyszerűen az egyes szintek közötti lineáris előrelépés támogatása, hanem a tanulói »portfóliók« folyamatos gazdagítása kereteinek megteremtése.”

Megítélésem szerint viszont igenis kell szintek szerint építkezni. Azért, hogy látni lehessen a fokozatokat, be lehessen osztani a kompetenciákat szintek szerint Bár lehet, hogy elvileg, egy igényes munkaadó nézőpontjából fontos lenne egy adott készséget vagy képességet mindenkitől megkövetelni, ennek a képzés szintjei (terjedelme, időtartama, tárgyköre) értelemszerű határt szabnak Nem várha-tunk el mindent, amit csak egy ilyen szakembertől a piac ma elvárhat, attól a diplomástól, aki ennek még csak az alapszintjén tart (Ezzel a problémával gyakran szembesülünk a pályakezdők alkalmazása, illetve a felsőoktatás és a gazdaság képviselőinek vitái során )

Ez a „szintezés” jelenti a határvonalat abban, hogy mit kell a BA-ban elsajátíttatni, és mit adjunk majd hozzá mindehhez az MA-ban Fontos üzenet a hallgatók számára is, és a munkaerőpiacnak is Ha ugyanazokat a kifejezéseket írjuk le mindegyik szinten, akkor semmit sem mondtunk Ha a BA-szinten ismerni kell pl a problémamegoldó technikákat, akkor az MA-szintűnek értelemszerűen kell ezzel ren-delkeznie Vagy nem kell külön megfogalmazni, vagy egy következő szintjét kell megadni

31

Ehhez először is azt kell kimondani, hogy a képesítési keretrendszereknek (minimum) négy szintjét kell minden esetben meghatározni:

Az egyes szintek között értelemszerűen hierarchikus viszony létezik, vagyis az alacsonyabb szint a maga szintleírását a magasabb szintből kell, hogy levezesse Mindegyik szinten belül külön meg kell határozni az egyes ciklusok (FSZ – BA – MA – PhD) keretrendszerét, biztosítva azoknál is az építkező jelleget: a magasabb lépcsőn értelemszerűen adottnak, teljesítettnek vesszük azokat a követelményeket, amelyek egy alacsonyabb lépcső kimeneti követelményeként már megfogalmazódtak

Vagyis egyrészt mind a négy fenti szinten az egyes kompetenciaterületeken rendre meg kell határozni »annak 5 , 6 , 7 , 8 ciklusban teljesítendő, elérendő tartalmát, másrészt egy adott szint adott kompetenciaterületét úgy kell értelmezni, hogy az már automa- »tikusan magában foglalja a magasabb szinten meghatározott követelményeket

A fentiek minden bizonnyal logikusnak tűnnek, de azért kell külön is deklarálni azokat, mert a gyakor-latban nem vagy nem feltétlen érvényesülnek A jelenleg érvényes szintleírások között ugyanis nem találhatók ágazati keretrendszerek: van EKKR, van/lesz OKKR, van/lesz KKK, amelyből kialakítható majd a szakos KKR, és általánosan hiányzik az ágazat „köztes” szintje Az ágazati lenne az a standard rész, ami meg kell hogy jelenjen minden, az adott ágazathoz tartozó szaknál, ebben kellene megjelölni azokat, hogy mely pontok alkotják a közös részt (amelynek minden szak meg kell hogy feleljen), és melyek alkalmasak szakspecifikus tartalmak megfogalmazására Az OM rendelet általános kompeten-ciákat fogalmaz meg a BA- és MA-ciklusra vonatkozóan, a szakok KKK-i viszont elsősorban a kifejezet-ten szak-specifikus kompetenciákra koncentráltak: így ténylegesen kimarad az ágazat egészére jellem-ző szintleírás, nem válik elvárássá az oktatással szemben, nem jelenik meg lehetőségként a tanulmányi döntések meghozatalánál, és joggal hiányolja azokat a munkaadói érdekképviselet

2. A KKK-k koncepciója és struktúrája

2.1 Felsőfokú szakképzés

A felsőfokú szakképzésben (FSZ) a KKK-k szerepét az SZVK (Szakmai és vizsga-követelmény) veszi át Az elnevezés itt is duális jellegre utal: a képzésre és képesítésre vonatkozó központi szabályozásban megjelennek majd szakmai (tartalmi és kimeneti) és folyamatjellegű (vizsgákat előíró) szabályozási elemek is

32

A gazdaságtudományhoz köthető FSZ-képzések közül két képzés SZVK-ját elemezzük a követ-kezőkben (Terjedelmi okokból ezeknek csak egy tartalmi vázát mutatjuk be kicsit részletesebben a 2 és 3 függelékben ) Azért tartottuk szükségesnek két FSZ-képzés bemutatását, mert a következőkben jól látható lesz, hogy vannak ugyan közös standardjai az FSZ-képzések szabályozásának, de ezen belül két teljesen eltérő koncepcióra építő, más elveket és struktúrát követő modell alakult ki (két minisztéri-umhoz is köthetően) A két nagy csoporton belülről választottunk ki véletlenszerűen egy-egy képzést

A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményeit a következő struktúrában határozzák meg:

I. Általános irányelvek1. A képzés szabályozásának jogi háttere2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai

A szakképesítés és az elágazások azonosító száma és megnevezése 3. A képzés szervezésének feltételei

3 1 Személyi feltételek 3 2 Tárgyi feltételek

4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete

5 1 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör/foglalkozás5 2 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása 5 3 A szakképesítéssel rokon szakképesítések

6. A képzés célja 7. A szakképesítés követelménymoduljai

Vállalatgazdálkodási feladatok Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok Számviteli-statisztikai feladatok Számítástechnikai-informatikai feladatok Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok

8. A képzés szerkezete 8 1 A tudásszint-mérések tananyagegységei8 2 Tantervi háló A nappali, esti és levelező tagozatra vonatkozóan a tananyagegységek, tantárgycsoportok, tantárgyak elhelyezése a tantervi hálóban: előadás és gyakorlat óraszáma, kreditértéke fél-éves bontásban

9. A szakképesítés-elágazás vizsgáztatási követelményei 9 1 A szakmai vizsgára bocsátás feltételei9 2 A szakmai vizsga részei

II. A szakképzési program tananyagegységeiA tananyagegységek (tárgyak) célja, tartalma (sillabusz 1-1 oldal terjedelemben)

A fenti struktúra és a 2 függelékben részletesebben is bemutatott egyes tartalmi elemek alapján a követ-kező jellegzetességeket tartom érdemesnek kiemelni (természetesen elsősorban az OKKR-hez illeszke-dés szempontjából):

A képzés » moduláris, elemekből építkező jellegű Esetünkben a Gazdálkodási menedzserasz-szisztens szak az Üzleti szakügyintéző szakképesítés egyik lehetséges elágazása a hat közül

33

Az alapvető szakképesítéshez ún követelménymodulokat határoztak meg: az SZVK határozza meg, hogy az egyes elágazásokhoz (szakokhoz) melyiket kell teljesíteni Ez a moduláris rend-szer nagyfokú standardizáltságot, egyúttal rugalmasságot is biztosít, mert az egyik „elágazás” során teljesített modul azonos, tehát átvihető egy másik „elágazáshoz” is A tanulási teljesítmé-nyeket az FSZ-képzés is kreditekben méri, ami ugyancsak a mobilitást segíti A » személyi és tárgyi feltételeket az SZVK ugyan meglehetősen általánosan határozza meg (pl : „Az elméleti és gyakorlati oktatást a képző ( felsőoktatási intézmény, szakképző iskola) szerve-zi meg, amelyhez az alábbiak biztosítása szükséges: számítógépterem, taniroda, tanterem.”), de az, hogy ilyen pont szerepel egyáltalán az SZVK-ban, az tipikusan bemeneti és folyamatszabályo-zási jellegű, idegen a kimeneti szabályozástól Az 5 2 pont a képzéssel » majdan betölthető munkaterület rövid, de frappáns, szöveges le-írását adja meg Ezt kifejezetten pozitív, jó megoldásnak gondolom, amelyet érdemes lenne ajánlani más szintek és szakterületek leírásához is (A BA-képzéseknél a gyakorlatban komoly problémát jelentett pl a Kereskedelem és marketing szaknál, hogy mit értsünk kereskedelmen és marketingen, egy kisvállalat piaccal foglalkozó „mindenese” legyen a képzés célja, vagy egy nagyvállalat marketingrészlegében való közreműködésre készítsük fel a hallgatót )A tudásszint mérésénél viszont az látjuk, hogy ez a képzésszabályozási mód egyáltalán nem »kimenetorientált Az SZVK minden követelménymodulra vonatkozóan meghatározza azt, hogy milyen vizsgát kell tenni, milyen legyen a vizsga (szóbeli, írásbeli, illetve interaktív), és mennyi ideig tartson (A szóbeli vizsga idejébe beszámítja a felkészülést is, tehát egy pl 30 perces vizsga 15 perc felkészülést és 15 perc válaszadást jelent ) Természetesen a vizsgafelada-tokat, tételeket is központilag határozzák meg

A Gazdálkodási menedzserasszisztens képzésnél ez pl a következő vizsgákat jelenti:Vállalatgazdálkodási feladatok: 4 db 60 perces írásbeli és 2 db 30 perces szóbeliPénzügyekkel kapcsolatos feladatok: 2 db 60 perces írásbeli Számviteli-statisztikai feladatok: 2 db 60 perces írásbeli Számítástechnikai-informatikai feladatok: 4 db 60 perces interaktívAz üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven: kommunikációból 2 db 30 perces szóbeli, idegen nyelvből 120 perces írásbeli és 45 perces szóbeliGazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok: tárgyanként 90 perces írásbeliValamint a képzés lezárásakor egy szakmai vizsga: az első öt modulból a záródolgozat vé-dése (modulonként külön-külön 5+5 perc szóbeli) és a speciális szakmai feladatból 180 perces írásbeli és 30 perces szóbeli

Az SZVK részletes tantervi hálót is tartalmaz, lényegében olyan részletezettséggel és struk- »túrában, ahogy pl a BA-szakindítási kérelmek is tartalmazzák a mintatantervet (külön a nap-pali, esti és levelező tagozatra vonatkozóan): a tananyagegységek, tantárgycsoportok, tan-tárgyak megnevezése és elhelyezkedése a tantervi hálóban: előadás és gyakorlat óraszáma, kreditértéke, féléves bontásban Az említett alapszakos mintatantervekhez képest természe-tesen egyértelművé kell tenni a különbséget is: ott a mintatantervvel „igazolja” a szakindítási kérelmet benyújtó intézmény azt, hogy a képzése tartalmazza a KKK-ban szereplő témakörö-ket, a struktúra igazodik a KKK-ban előírt határértékekhez, de a mintatanterv ezzel együtt is az adott intézmény egyedi, önálló programját tartalmazza Itt viszont az SZVK központilag határozza meg a tantervet, és nem enged eltérést a képző intézményeknek Az SZVK II része ugyancsak központilag határozza meg az egyes tárgyak tartalmát, temati- »káját (Az egy más, itt most nem fejtegetendő kérdés, hogy az FSZ-képzések rendszere ezzel

34

együtt várja el az azt akkreditáló felsőoktatási intézménytől, hogy 30–40 kredit értékű, előre definiált tanulmányt fogadjon be, ha az FSZ-hallgató felvételt nyer a BA-képzésre )

Összességében azt kell megállapítani, hogy az FSZ-képzéseknek ilyen jellegű szabályozása szemléle-tében is, tartalmában is igen messze áll az EKKR/OKKR modelltől Egyértelműen felülről, a tanítási folyamat, a tárgyak és a vizsgák oldaláról kívánja „megfogni”, szabályozni a képzést A részletes tanterv, a sillabusz, az előírt vizsgaszám (és tételsor, időtartam) valóban egy központi, tételes tantervet jelent: a képzés kormányzati „gazdája” (szabályozója) nem tudja/akarja a képző intézményre bízni annak ki-alakítását, mert – minden bizonnyal – tart attól, hogy ennek hiányában nem tudná kontrollálni a sok helyen, különböző feltételekkel indított képzést Formailag ugyan kreditrendszerű a képzés, ezzel is iga-zodni igyekszik az EFT-hez, meg akarja teremteni a kapcsolatot a felsőoktatás alapszakos képzéseihez

Ez így nagyon messze áll az OKKR-től, illetve általában is a felsőoktatástól A bevezetőben két eltérő FSZ-szabályozási modellt említettünk A másodikra adandó példaként

a következőkben a Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményeit mutat-juk be

I. Országos képzési jegyzékben szereplő adatokA szakképesítés és az elágazások azonosító száma és megnevezése

II. Egyéb adatokElágazás megnevezése A képzés megkezdésének szükséges feltételei: iskolai előképzettség, elérhető kreditek meny-nyisége, pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági követelmények Az elmélet és gyakorlat ará-nya stb

III. Munkaterület1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:2. A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. Szakmai követelményekA szakmai követelménymodulok felsorolása:

0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata2658-06 Vállalkozások menedzselése2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége

A szakmai követelménymodul tartalmaFeladatprofilTulajdonságprofil

Szakmai kompetenciák:A típus megjelölésével a szakmai ismeretekA szint megjelölésével a szakmai készségek

Személyes kompetenciák:Társas kompetenciák:Módszer-kompetenciák:

35

V. Vizsgáztatási követelmények1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei2. A szakmai vizsga részei

VI. Eszköz- és felszerelési jegyzékA képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

A fenti struktúra és a 3 függelékben részletesebben is bemutatott egyes tartalmi elemek alapján a követ-kező jellegzetességeket tartom érdemesnek kiemelni (figyelembe véve az előző modellt is):

Itt is fontos és pozitív elem a » munkaterület leírása (kevésbé „fogyasztóbarát”, inkább rigid szakmai stílusban) Ebben a képzésben is az előzőleg látott » moduláris szerkezet érvényesül Alapvető különb-ség ugyanakkor az, hogy a IV részben (a Feladatprofilban) kimeneti szempontból írja le, követelménymodulonként külön-külön az elvégzendő (elvégeztethető) feladatokat, egy-egy munkaköri leírás törzsanyagához hasonlíthatóan Ennek pozitívuma mellett azt is meg kell említeni, hogy a képzés összesen 7 modult tartalmaz, »és mindegyik modul önmagában is sokféle feladatot fogalmaz meg (A 3 függelékben min-taként két modul leírását mutatjuk be ) Ez így összességében talán túlzottan is sok, részletes feladatot jelent Minden bizonnyal jóval több ez, mint amit egy – bármennyire is kiváló – FSZ-oklevelesre pályakezdőként rá lehetne bízni Ezt nevezhetjük vonzónak, esetleg idealizáltnak, de úgy vélem, érdemes lehet még ütköztetni a munkaadói véleményekkel, tapasztalatokkal Érdemes lenne abból a szempontból is pontosítani, kiegészíteni ezeket a meghatározásokat, »hogy azok többet mondjanak a képzettségi szintekről A jelenlegi leírások nem tartalmaznak erre vonatkozó egyértelmű állításokat, nem jelzik azt, hogy az egyes tevékenységeknél, azok ellátási szintjében vannak, lehetnek különbségek Ilyen – nem teljesen egyértelmű – állítások pl : gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal, kialakítja az üzlet arculatát, alkalmazza a marketingmix elemeket Ezek lehetnek egy FSZ-, BA- vagy MA-szintű munkakör és tevékeny-ség elemei is, úgy, hogy azok ellátási színvonalában azért lényeges különbségek lehetnek Az SZVK a » kimeneti követelményeket ugyancsak a IV részben, a Tulajdonságprofil megfo-galmazásával adja meg Ez tehát egyértelműen kompetenciaalapú, kimeneti elvű szabályozás, ami feltétlen pozitív alapállás az OKKR szempontjából Probléma viszont az, hogy ennek szer-kezete teljesen más, mint amit az OKKR-ben tervezünk, de ahhoz sincs komoly kapcsolata, ami a korábban említett OM rendeletben a felsőoktatásra vonatkozóan megfogalmazódott Itt egy külön koncepcióról és struktúráról van szó, amely mechanikusan igen nehezen egyez-tethető össze az OKKR tervezett szintleírásaival Az SZVK itt is modulonként részletesen meghatározza a vizsgákat Egy-egy modul egy-egy »vizsgarészt alkot, de egy vizsgarészhez több feladatot is rendelnek:

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése: 120 perc írásbeliÜgyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása: 30 perc szó-beli, 45 perc gyakorlatiSzakmai kommunikációs tevékenység: 60 perc írásbeli, 45 perc gyakorlatiInformatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata: 30 + 120 perc írásbeli, 30 perc szóbeli, 45 perc gyakorlatiVállalkozások menedzselése: 2 x 60 perc írásbeli, 30 perc szóbeliNemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása: 2 x 45 perc írásbeli, 45 perc szóbeliA kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése: 120 perc írásbeli, 30 perc szóbeli

36

A kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége: 60 perc gyakorlati, 30 perc záródolgozat védés

Összességében az FSZ-képzéseknek ez a szabályozási modellje már szemléletében és tartalmában is közelebb áll az OKKR-hez, mint az előtte említett modell Ha a részleteket is nézzük, akkor viszont már itt is elég nagy a távolság

Ebből is következően az FSZ-képzésekre vonatkozóan két alapvető, elsődleges kérdést kell fel-tenni:

Az FSZ-képzéseket is be tudjuk-e/akarjuk-e csatlakoztatni az EKKR struktúrájába? A válasz igen a kell(ene) hogy legyen, ebben az esetben viszont fel kell adni a központi folyamatszabályozást, és kimeneti, képesítési követelményekkel kell definiálni a felsőfokú szakképzést is (határozottan meg-erősítve – többek között – minőségbiztosítási elemekkel és akkreditációs, illetve munkaerő-piaci kontrollal) Az FSZ-képzéseket inkább a középfokhoz, vagy inkább a felsőfokhoz tartozónak (közelítőnek) te-b kintjük-e? Ha a válasz az előbbi, akkor inkább tekinthető megengedhetőnek a poroszosabb rend-szer, a központi tanterv, a tételes tanterv és vizsgarend Ha az utóbbi, akkor viszont nemcsak a kreditrendszer – mint mérce – alkalmazásával, hanem a szabályozás egészével kellene ez megvaló-sítani

2.2 Alapképzési szakok

Az alapképzési szakok körében a gazdaságtudományi képzési területen 10 szak létesítése történt meg, amelyeknek megjelentek a hivatalos Képzési és kimeneti követelményei is:

VII GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET1 Alkalmazott közgazdaságtan (AK) alapképzési szak2 Gazdaságelemzés (GE)3 Közszolgálati (KÖ)4 Gazdálkodási és menedzsment (GM)5 Kereskedelem és marketing (KM)6 Emberi erőforrások (EE)7 Nemzetközi gazdálkodási (NG)8 Pénzügy és számvitel (PSZ)9 Turizmus-vendéglátás (TV)10 Üzleti szakoktató (SZO)

(Ezek közül egyet – mintaként és az összehasonlíthatóság érdekében – teljes terjedelemben tartalmaz a 4 függelék )

Az alapszakok KKK-i egyértelműen standardizáltak, egységes sémát, szerkezeti mintát követnek A „szokásos” struktúra a következő:

1. Az alapképzési szak megnevezése 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) »szakképzettség: közgazdász … alapképzési szakon »a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in … »

3. Képzési terület: gazdaságtudományok

37

4. Képzési ág 5. A képzési idő félévekben 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma

6 1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke 6 2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 6 3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 6 4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül 6 5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák Az alapfokozat birtokában a … szakon végzettek ismerik… Az alapfokozat birtokában a … szakon végzettek alkalmasak… Rendelkeznek (ez a címszó nem mindegyik szaknál szerepel)

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek » társadalomtudományi alapismeretek » szakmai törzsanyag »

9. Szakmai gyakorlat10. Nyelvi követelmények

Részletesebben a 6–7–8 pontok érdemelnek – az OKKR szempontjából – kiemelt figyelmet A 6. pont (Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma) az összességé-

ben teljesítendő 180 (210) kredit nagyvonalú belső struktúráját határozza meg Ilyen szempontból ki-fejezetten tartalomszabályozó elem

6 1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke a közgazdasági képzési ágon 60, az üzleti képzési ágon belül egységesen 80 kredit, az üzleti szakoktató valójában „kilóg” a képzési ágakból, ott nincs is ilyen kreditérték megadva

6 2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték 27 kredit (az üzleti szakoktató szakon egye-düli kivételként 40 kredit)

6 3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték 9 kredit (az üzleti szak-oktató szakon egyedüli kivételként 10 kredit)

6 4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül 6 5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték a közgazdasági képzési ágon belül 60

kredit (kivéve a GE-t, ahol csak 40 kredit), az üzleti képzési ág szakjainál egységesen 72 kredit, az üzleti szakoktatónál 60 kredit

6 6 Intézményen kívüli szakmai gyakorlat a közgazdasági szakokon nincs, a többi szakon egysége-sen 30 kredit

Néhány (részben kifejezetten szubjektív) megjegyzés a fenti szabályozáshoz:Az azonosságokból és különbségekből jól kivehető, hogy a gazdaságtudományi képzési terüle- »ten belül külön-külön munkacsoportokban készültek a közgazdasági szakok, az üzleti szakok és az üzleti szakoktató szak szaklétesítési dokumentációi, majd KKK-szabályozásai Külön is kiemelendő a 6 1 pont: egy egységes kimeneti rendszer szempontjából ennek az »előírásnak az a jelentősége, hogy igyekszik összefogni a képzési ághoz tartozó szakokat, azok számára előírva azt, hogy a 6 félévnyi (180 kreditnyi) összmunkamennyiségből legalább 2 fél-évnyi (60 kreditnyi) munkamennyiség a képzési ágon belül legyen közös A szakirány és a szabadon választható sáv kreditértékeinek szerepeltetése a KKK-ban valójában »felesleges, mert egységes, általános (és nem szakspecifikus) az a szabály, hogy akkreditált szak-irány (amely a diplomában is szerepel) csak 27 kreditet elérő szakirány esetében nevesíthető,

38

az pedig törvényi kötelezettség, hogy az összkreditmennyiség 5%-át szabadon választhatóként kell a hallgatók számára biztosítani A szakdolgozat az összes alapszaknál kritériumkövetelmény, 0 kreditponttal Ez azért érdekes, »mert jól láthatóan az első BA szaklétesítési fázisban még ez a koncepció volt meghatározó, míg az MA-k létesítésénél már teljesen más szemlélet érvényesült, amikor 15–20–30 kreditet is adtak a diplomamunka elkészítésére A BA-k esetében ennek formálisan az volt az indoklása, hogy a hallgatók eddig is a „normál” féléves terhelés mellett készítették el az utolsó tanulmá-nyi évben (vagy egyes főiskoláknál a szakmai gyakorlat alatt) a szakdolgozatot Gyakorlatilag pedig elég erőteljesen munkált az a megfontolás a háttérben, hogy biztosítani kell az oktatói terhelést, sok tárgyat akarunk tanítani, amelynek mind kreditet kell adni Ha a szakdolgozatra jelentősebb kreditértéket adunk, akkor kiveszünk a képzésből akár egy negyed- vagy félévnyi oktatási lehetőséget, márpedig minden óráért és kreditért nagy harc dúlt Ebből pedig már azt is érthetjük, hogy az MA-k miért adtak sok kreditet a diplomamunkára: ott többnyire inkább fordított volt az érvelés és az oktatási háttér is: a nagyobb diplomakreditszám mellett kevesebb tárgyat kell oktatni, ami takarékos is, könnyebben kitölthető (a BA-hoz képest új) tárgyakkal, és tudomásul veszi azt, ami egyébként is tény, hogy az utolsó félévben a hallgató feladata – rész-ben legalább – a diplomamunka megírása A gyakorlati ismeretek kreditértékének meghatározása „hagyományos” eleme a felsőoktatá- »si szabályozásnak Zárójeles megjegyzés, hogy a magam részéről sosem láttam sok értelmét, mert egyrészt nincs definiálva, hogy mit jelent a gyakorlati ismeret, másrészt szinte tetszés szerint alakítható (és „dokumentálható” is) a gyakorlat aránya Egy előadáshoz kapcsolódó gyakorlat (szeminárium) annak számít? Ha egy tárgyhoz nem a vizsgaidőszakban párosul egy kollokvium, hanem a szorgalmi időszakban adunk rá gyakorlati jegyet (két ZH megíratásával), akkor az gyakorlat? Ha az előadás a stratégiaépítés vállalati módszereiről és annak buktatóiról vagy adótervezési megoldásokról szól, amelyet követően a hallgató elkészíti a saját alkalmazási megoldását egy házi dolgozatban, az nem gyakorlati ismeretközlés?

A 7 pont (Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák) a KKK-nak kifejezetten outputjellegű, az OKKR-hez nagyon jól illeszkedő része Természetesen számolni kell azzal a – korábban már említett – gyakorlati problémával, hogy a szaklétesítés → KKK-készítés → szakindí-tási kérelmek összeállításának időszakában még nem létezett az OM rendelet Az akkori szakmai „köz-felfogás” szerint a kompetenciákat három alapvető dimenzióból állítottuk össze:

tudás (ismeri),a képes, alkalmas (tudja alkalmazni),b rendelkezik meghatározott készségekkel c

A KKK-kban is ez a szemlélet érvényesül, tipikusan a fenti hármas tagolással, bár vannak olyan szakok, ahol a harmadik elem elmarad, beolvad a képességek közé (minden bizonnyal abból a gyakorlati meg-fontolásból, hogy sokszor nehéz volt egyértelmű határvonalat húzni az egyes kategóriák közé) A kom-petenciák elemzésére a tanulmány következő pontjában majd még részletesebben is visszatérünk

A 8 pont (A törzsanyag [a szakképzettség szempontjából meghatározó] ismeretkörök) az alapszakos képzésnek ismét csak tartalom-, struktúrameghatározó része, lényegében a 6 pont foly-tatása, kibontása

Fontos jellemzője egyrészt az, hogy a KKK egyik oldalról meghatározza a képzés belső struk-túráját (gazdasági és módszertani alapismeretek, társadalomtudományi alapismeretek és szakmai törzsanyag) kreditarányokkal is, de teret enged a tanterv intézményi sajátosságokhoz, egyedi oktatási elgondolásokhoz igazítására is, mert viszonylag tág alsó-felső határokat szab meg Ugyancsak a komoly szabályozás és a rugalmasság kettőssége jelenik meg abban is, hogy a címben tárgyköröket és nem

39

tárgyakat említ: ezzel komoly tartalommeghatározást ad az egyes ismeretcsoportokhoz, ugyanakkor igyekszik azt rugalmasan tenni Mivel tárgykörről van szó, az ahhoz tartozó ismeret nem kell, hogy fel-tételen egy ugyanolyan elnevezésű (önálló) tárgyként jelenjen meg a tantervben A konkrét megoldást az oktatási intézményre bízza Összességében a magam részéről ezt a megoldási módot nem érzem túl szigorú szabályozásnak Korlátokat állít fel (a tartalomszabályozás logikájának megfelelően), de teret enged az intézményi autonómiának, az intézményi sajátosságok megvalósításának is

A belső arányokat tekintve ismét csak azt kell elsőként megemlíteni, hogy a képzési ág szempontjai elég erőteljesen érvényesültek:A) A közgazdasági képzési ágon belül:

a gazdaságtani és módszertani alapismeretek » kreditértéke 60–70 kredit (a gazdaságelemző kivé-telével, ahol ez 60–85 kredit) (érdekes a „távolságtartás”: az üzleti ismereteket nem tekinti a módszertannal egyenrangúan kiemelendőnek, a szervezet- és vezetéselmélet tárgykört pedig társadalomtudományi kategóriaként kezeli),a társadalomtudományi alapismeretek » kreditértéke 15–25 kredit,a szakmai törzsanyag (benne a differenciált szakmai ismeretek: szakirány, diploma-konzultáció is) » kreditértéke 80–100 kredit (a gazdaságelemző kivételével, ahol ez 80–90 kredit)

B) Az üzleti képzési ágon belül:a közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapismeretek » kreditértéke 80–90 kredit (az emberi erőforrások szak kivételével, ahol ez 80–100 kredit),a társadalomtudományi alapismeretek » kreditértéke 10–20 kredit,a szakmai törzsanyag » kreditértéke 70–90 kredit

C) Az üzleti szakoktató képzésen:a természettudományi és módszertani alapismeretek » kreditértéke 16–22 kredit,a gazdaságtani alapismeretek » kreditértéke 14–18 kredit,a szakmai törzsanyag (üzleti és pedagógiai ismeretek) » kreditértéke 70–90 kredit,a differenciált szakmai ismeretek » kreditértéke 40–60 kredit

Ez gyakorlatilag azt is jelenti, hogy a gazdaságtani, módszertani és társadalomtudományi ismeretkört a KKK gyakorlatilag azonosnak tekinti minden szakon, a szakok közötti különbség a szakmai törzsanyag-ban jelenhet meg

2.3 Mesterképzési szakok

A mesterképzési szakok körében a gazdaságtudományi képzési területen 14 szak létesítése történt meg:

XI GAZDASÁGTUDOMÁNYOK KÉPZÉSI TERÜLET1 Közgazdasági elemző (KE) mesterképzési szak2 Master of Business Administration (MBA) 3 Marketing (MA)4 Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (NGG)5 Pénzügy (PÜ)6 Regionális és környezeti gazdaságtan (RG)7 Számvitel (SZV)8 Turizmus-menedzsment (TM) 9 Vállalkozásfejlesztés (VF) 10 Vezetés és szervezés (VSZ)

40

11 Közgazdálkodás és közpolitika (KK)12 Biztosítási és pénzügyi matematika (BPM) 13 Gazdaság-matematikai elemző (GME) 14 Logisztikai menedzsment (LM)

(Ezek közül egyet – itt is mintaként és az összehasonlíthatóság érdekében – teljes terjedelemben tartal-maz az 5 függelék )

A KKK-k a mesterképzési szakoknál is egyértelműen standardizáltak, egységes sémát, szerkezeti mintát követnek A „szokásos” struktúra itt a következő:

1. A mesterképzési szak megnevezése 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) »szakképzettség: okleveles közgazdász, … szakon »a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in … »

3. Képzési terület: gazdaságtudományok 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4 1 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe 4 2 A bemenethez a 11 pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehetőek 4 3 A 11 pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá

5. A képzési idő félévekben: 4 félév 6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit;

6 1 Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma 6 2 A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma 6 3 A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma 6 4 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke 6 5 A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték 6 6 A gyakorlati ismeretek aránya legalább

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciákA képzés célja a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök 8 1 Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges ala-pozó ismeretkörök 8 2 A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 8 3 A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek diplomamunka

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: 10. Idegennyelv-ismeret követelményei 11. A mesterképzésbe való belépés feltételei

A képzési területen belül csak annyi a különbség a fenti struktúrában, hogy négy szak (KE, NGG, TM, GME) leírásában hiányzik a fenti 9 pont, így a mesterképzés belépési feltételei a 10 pontban szerepel-nek

41

Részletesebben itt is a 6–7–8 valamint a 10 (11 ) pontok érdemelnek – az OKKR szempontjá-ból – kiemelt figyelmet A következőkben ezt vizsgáljuk majd, azzal, hogy a BA-szintnél már megfogal-mazott és itt is érvényes megjegyzéseket már külön nem ismételjük meg

A BA-szinten a 6 pontbeli szabályozás (itt A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma) viszonylag egységes volt, az MA-szinten viszont abszolút esetleges, különböző ezek alakulása Az számít különlegesnek, hogy van két olyan szak, ahol azonos ez az alapvető struktúra

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek sávhatáraiSzak Az alapozó ismeretekhez A szakmai törzsanyaghoz A differenciált szakmai anyaghoz

rendelhető kreditek számaKE 50–70 35–50MBA 20–40 20–30 25–65MA 20–25 30–45 30–45NGG 20–25 30–45 30–45PÜ 30–45 20–30 25–45RG 10–20 40–60 30–40SZV 20–30 35–45 25–45TM 20–30 30–40 35–45VF 25–35 35–45 25–35VSZ 15–30 20–35 35–50KK 30–40 20–30 35–45BPM 10–20 40–56 30–35GME 10–20 45–55 25–35LM 20–5 30–50 30–45

Ez láthatóan nagyon diffúz struktúra Nincs közös rendező elv, úgy alakult, ahogy az egymástól »függetlenül működő szakos munkabizottságok azt a saját megfontolásaik alapján, „véletlensze-rűen” kigondolták Különösebb szakmai indokot ebben nehéz felfedezni, inkább „csak” azt jelzi, hogy nem volt semmilyen előzetes itiner, tájékoztató, egyeztetés az MRK/NBB/OKT stb szervezetek szintjén Itt természetesen nem csupán arról van szó, néhány százalékponttal eltér-e egymástól két szak »struktúrája A képzés filozófiájában jelent mást az, ha az alapozó rész 10–20 vagy 30–40 kredit, ha a szakmai törzsanyag a meghatározó a differenciált szakmai anyaghoz képest (pl 40–60 kredit a 30–40 kredit mellett), vagy fordítva, a differenciált rész lesz a képzés meghatározó eleme (pl 20–30 kredit szakos törzsanyag mellett 25–65, vagy 20–35 mellett 35–50 kredit a differenciált szakos képzés aránya) Erről egyszer érdemes lenne szélesebb körű szakmai vitát folytatni (Értelemszerűen mindenki a saját struktúráját fogja védeni, de a hazai felsőoktatás egésze, az EFT szempontjából nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás )A szabadon választható tárgyaknál a többség a törvény szerint előírást követi (6 kredit = 5%) »Emellett két olyan szak van (KE, GME), amelyik eleve nagyobb értéket (10 kreditet) ad meg, míg további kettő a küszöbérték fölött definiál egy sávot (TM: 6–10, KK: 6–14 kredit) A diplomamunka kreditértékével a BA-nál már foglalkoztunk Az MA egységesen a 15 kreditet »fogadta el (egyetlen kivétel a KE, ahol ez csak 12 kredit) A gyakorlati ismeretek képzésbeli arányát a szakok többsége 30%-ban határozza meg Az ettől »eltérő értékek: KE, TM: 20%, GME: 25%

42

A 7 pontban (az elsajátítandó szakmai kompetenciák) a BA-szintű KKK-kkal szemben már teljes és egységes a struktúra Mindenütt egységesen három kompetenciakör szerepel:

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek

Így az OKKR-be való konvertálás lehetősége – legalábbis strukturális szempontból – adott

A 8 pont itt is az adott szaknak a mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretköreit sorolja fel Az, amire a 6 pont kapcsán már utaltunk, itt nagyon élesen előjön, vagyis nagyon sokféle, alapvetően eltérő, más-más koncepciók mentén építkező ismeretkör-csoportokat so-rolnak fel a KKK-k (Ebből a szempontból most csak az alapozó ismeretkörökre és a szakmai törzsanyag kötelező ismeretköreire fókuszálunk )

A) Van, ahol ez nagyon rövid (pl KE, RG), és van, ahol igen hosszú, részletes (pl MA, KK) KE: Alapozó és szakmai törzsanyag 50–70 kredit: gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá mikroökonómia, makroökonómia, ökonometriai, az ezekhez szükséges matematikai is-meretek, a közgazdasági gondolkodás története

RG: A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 10–20 kredit: közösségi gazdaságtan, kvantitatív módszerek, vezetői gazdaságtan A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 40–60 kredit: gazdasági folyamatok térbelisége, társa-dalmi folyamatok térbelisége, regionális és környezeti elemzési módszerek, regionális gazdaság-tan, környezetgazdaságtan, regionális politika, térségi gazdaságfejlesztés

MA: A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 20–25 kredit: modern közgazdasági el-méletek, döntéselméleti és módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, irányítása, stratégiai menedzsment, pénzügyi menedzsment, a marketing vezetési kér-dései, értékteremtő, logisztikai folyamatok tervezése és irányítása A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 30–45 kredit: környezet– és piacelemzés tervezése, végrehajtása, marketingkutatás módszertana, marketing információs és döntéstámogató rend-szer, a fogyasztáselmélet kérdései és vásárlói magatartás elemzése, disztribúció-menedzsment, beszerzési és értékesítési (Sales) folyamatok irányítása, vezetése, ellátási lánc menedzselése, ter-mékek és márkák menedzselése, integrált marketingkommunikáció, kommunikációs stratégia és eszközei, gazdasági és versenyjogi ismeretek, marketingstratégia tervezése és végrehajtása, marketingkontrolling, interkulturális, nemzetközi marketing kérdései, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása

KK: Alapozó törzsanyag 30–40 kredit: mikroökonómia (haladó), makroökonómia (haladó), ökonometria (statisztika) társadalomkutatás módszertana Szakmai törzsanyag 20–30 kredit: Az intézmények saját tantervéhez illeszkedő, közvetlenül a köz-gazdálkodás és a közpolitika elvi, módszertani és gyakorlati kérdéseit taglaló ismeretek: közgazdasági: közösségi gazdaságtan, kormányzati intézményi gazdaságtan, szabályozás gazda-ságtana, költségvetési politika; jogi: jogintézmények gazdaságtana, civilisztika, összehasonlító alkotmánytan; közpolitikai: közpolitika folyamata, közpolitika-elemzés (haladó), a közügyek elméleti alapjai, közpolitika-elméletek; politikatudományi: magyar politikai és kormányzati rendszer, összehasonlító európai közigazga-tástan;

43

szociológiai: konszenzus és konfliktus szociológiája, társadalomelméletek, gazdaságszociológia, szociálpszichológia; Európai Unió (és a közpolitika nemzetközi színtere): Európai Unió politikai gazdaságtana, EU közpolitikái

B) Van, ahol az MA tárgykörei (tárgynevei) nagyon hasonlítanak a BA tárgyköreire (pl MBA, TM), és van, ahol egyértelműen egy magasabb szint jelenik meg a szakmai törzsanyagban (pl a fent olvas-ható MA, a PÜ, BPM)

MBA: A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 20–40 kredit: kvantitatív módszerek, szervezeti viselkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 20–30 kredit: kvantitatív módszerek, szervezeti vi-selkedés, számvitel, vállalati pénzügyek, marketing, termelésmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment, üzleti (vállalati) gazdaságtan, stratégiai menedzsment, vállalati kommunikáció, üzleti jog, változásmenedzsment, minőségmenedzsment, projektmenedzsment, döntés-problé-mamegoldás, nemzetközi pénzügyek, befektetések, információmenedzsment

TM: Alapozó és szakmai törzsanyag 50–70 kredit: gazdaságtani és módszertani alapismeretek; továbbá kvantitatív módszerek, gazdaságstatisztika és elemzés, döntéselemzés módszertana, stratégiai menedzsment, értékteremtő folyamatok menedzsmentje, gazdaságpolitika, e-business, projektmenedzsment, integrált vállalatirányítási rendszerek, vállalati kommunikáció, vállalat finanszírozás, pénzügyi stratégiák, pénzügyi menedzsment, a turizmus rendszerének vezérlési technikái, a turizmus területi tervezése, turisztikai kutatások módszertana, szakmai jog és intéz-ményrendszer, nonprofit szektor gazdálkodása, marketingkommunikáció, nemzetközi szálloda-menedzsment

PÜ: A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 30–45 kredit: kvantitatív döntési módsze-rek, matematikai-statisztikai elemzés, pénzügyi közgazdaságtan, pénzügyi jog, kutatási módsze-rek A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 20–30 kredit: haladó vállalati pénzügyek, haladó pénz-ügytan, pénzügyi piacok elemzése, befektetések, kockázatok kezelése és mérése, adótan, pénz-ügyi kimutatások elemzése, pénzügyi elmélettörténet

BPM: A mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök 10–20 kredit: analízis elemei, való színű-ség számítás, statisztika, mikroökonómia, makroökonómia és pénzügy A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 40–56 kredit: sztochasztikus folyamatok, többváltozós statisztika, idősorok elmélete, operációkutatás, parciális differenciálegyenletek, vállalati pénz-ügyek, befektetések, biztosítástan és jog, sztochasztikus analízis, kockázatok matematikai mo-delljei, statisztikai ismeretek

C) Van, ahol az alapozó ismeretköröket eleve úgy definiálják, hogy az a hiányzó Ba-ismeretek pót-lására hivatott, és a szakos törzsanyagnál kezdődik az MA-szint (pl NGG)

NGG: Az alapozó képzésben megszerezhető ismeretkörök (20–25 kredit): nemzetközi gazdaságtan, gazdasági és társadalomstatisztika, mikroökonómia és makroökonómia, nemzetközi politikai gazdaságtan Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (30–45 kredit): nemzetközi vállalati környezet- és piac-elemzés elmélete, regionális integrációs elemzés tervezése, végrehajtása, a világgazdasági fejlődés főbb elméleteinek, összehasonlító módszereinek ismeretei, nemzetközi gazdasági és üzleti infor-

44

mációs rendszer formái, a nemzetközi pénzügyi folyamatok lényege, formái, hatásai, nemzetkö-zi szervezetek irányítása, befolyásolása, hatásmechanizmusaik elemzése, társadalomtudományi módszertanok, legújabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása, valamint a fejlő-dés-gazdaságtan vállalati, regionális és világgazdasági vonatkozásai

Végül a KKK-k 11 pontja (A mesterképzésbe való belépés feltételei) kifejezetten input-oldali szabá-lyozás, amelyet az indokol, hogy az MA törvényi belépési feltétele „csak” annyi, hogy valamilyen BA-diplomával rendelkezzen a jelentkező Az így potenciálisan meglévő előképzettségbeli különbségeket hivatott ez a szabályozás csökkenteni Tény, hogy ez csökkenti a szakok közötti keresztmozgás lehetősé-gét, ugyanakkor jogos „önvédelmet” jelent Elvileg a belépési kapun történő szűrés (rendelkezik-e a je-lentkező az MA-ra való belépéshez szükséges ismeretekkel) az adott felsőoktatási intézmény feladata és hatásköre lenne, de mivel félő, hogy a szűrésnél erősebb az intézmény hallgatói létszámnövelési érdeke, egyelőre indokoltnak látszik Minden bizonnyal a következő egy-két év felvételi és kimeneti tapasztala-tai fogják majd eldönteni, hogy indokolt-e ennek fenntartása, esetleg oldása vagy éppen erősítése

3. A kompetenciák tartalma és megfeleltethetősége

3.1 Felsőfokú szakképzés

Láttuk, hogy az FSZ-képzéseknél két, egyenrangú modell jelenik meg (lásd 2 és 3 függelék), ame-lyek két, eltérő koncepció mentén két, eltérő struktúrát alakítottak ki a képzés szabályozására Az egyik részletes központi kerettantervet fogalmaz meg, tárgy- és kredit-beosztással, kidolgozott sillabuszokkal Ebben nem jelennek meg kompetencialeírások, így értelemszerűen nem használhatók fel az FSZ-képzések OKKR-hez illesztésében Ebben a szegmensben még most kell majd – gyakorlatilag nul-láról elindulva – kialakítani a kompetenciaformájú képesítési követelményeket A másik modellben már jelentős szerepet kapnak a kimeneti szempontok (is), de az OKKR-hez illesztés ebben az esetben is csak jelentős újraszabályozást követően valósítható meg Itt a következő fontosabb problémákkal kell számolni:

Az SZVK a » kimeneti követelményeket a IV részben, a Tulajdonságprofil megfogalmazásával adja meg Ez egyértelműen kompetenciaalapú, kimeneti elvű szabályozás, ami feltétlen pozitív alapállás az OKKR szempontjából Probléma viszont az, hogy ennek szerkezete teljesen más, mint amit az OKKR-ben szeretnénk megvalósítani, de ahhoz sincs komoly kapcsolata, ami a korábban említett OM rendeletben a felsőoktatásra vonatkozóan megfogalmazódott Itt egy külön koncepcióról és struktúráról van szó, amely mechanikusan igen nehezen egyeztethe-tő össze az OKKR tervezett szintleírásaival Az SZVK » szakmai, személyes, társas és módszer-kompetenciákat határoz meg A szakmai kompetenciák fontos vonása, hogy abban kevésbé a „klasszikus” kompetenciaelemeket veszik elő

A szakmai kompetenciákon belül megkülönböztetik a szakmai ismereteket és készsége- –ket (lásd 3 függelék) A szakmai ismeretekre vonatkozóan a feladatprofilt mechani-kusan fogalmazzák újra kompetenciaként Így a feladat- és tulajdonságprofil között teljes lesz az összhang, de az FSZ- és más képzések szakmai kompetenciái nehezen lesz-nek összekapcsolhatók A szintek elhatárolása itt is gondot jelent majd Érdemes lenne abból a szempontból –is pontosítani, kiegészíteni ezeket a meghatározásokat, hogy azok többet mondjanak a képzettségi szintekről A jelenlegi leírások nem tartalmaznak erre vonatkozó egy-értelmű állításokat, nem jelzik azt, hogy az egyes tevékenységeknél, azok ellátási szint-

45

jében vannak, lehetnek különbségek Ilyen – nem teljesen egyértelmű – állítások pl : gazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkal, kialakítja az üzlet arculatát, alkalmazza a marketing-mix elemeket Ezek lehetnek egy FSZ-, BA- vagy MA-szintű munkakör és tevékenység elemei is, úgy, hogy azok ellátási színvonalában azért lényeges különbségek lehetnek Kívülállóként kicsit furcsának tűnik, hogy míg a – szakmai ismeretekben olyanok szere-pelnek, mint a béralku lefolytatása, a likviditás fenntartása, a vállalkozás átszervezése, a szakmai készségek között csak az olvasott szöveg megértése és a fogalmazási készség szerepel A személyes, társas és módszertani kompetenciák elég általánosak, ugyanazok a két ki- –választott modulnál Gyanítható, hogy ezek differenciált megfogalmazására már nem maradt elég energia és figyelem

Összességében a vizsgált két FSZ-képzés leírása alapján teljes egészében alátámasztottnak látom az OKKR I Munkabizottságnak az FSZ-képzésekre vonatkozó általános megállapításait Az FSZ-képzések szabályozásának szellemisége vagy teljesen más, mint amilyen irányban a felsőoktatás, illetve az EKKR, OKKR halad, vagy alkalmaz ugyan kompetenciaelemeket, de az csak saját képzési szintjén belül tekint-hető konzisztensnek, mert nem azokat az elveket, kompetencialeírási módszereket használja, amelyek-re az OKKR építeni tudna Arról viszont nem lenne szabad lemondani, hogy az FSZ-képzéseinket (is) beillesszük az OKKR/EKKR szintleírási rendszerébe, ezért itt egy teljesen új modellt kellene kiépíteni a képzések szabályozására, leírására

3.2 Alapképzési szakok

A korábbiakban már sokféle megállapítás fogalmazódott meg a BA-szakok szakleírásairól A követke-zőkben ezeket foglaljuk össze

Az OKKR-hez bázisként felhasználható mai KKK-k, illetve OM rendelet egy hosszú, soklép- »csős és sokszereplős folyamat nyomán alakultak ki Az üzleti szakok szakalapítási előkészíté-sére létrehozott szakértői csoport több hónapon át, sok változat kidolgozását követően fogal-mazta meg saját javaslatát a képzési ág közös részének kompetenciáira, és adta ezt tovább az egyes szakok szaklétesítési dokumentációját összeállító más munkacsoportoknak Ez került be a MAB-hoz, majd annak véleményezési eljárása után újabb szakértőkhöz, akik megfogal-mazták az ezt követően rendeletben is megjelentetett KKK-t Ebből a folyamatból most azt tartom fontosnak kiemelni, hogy ez nem egy nemzetközi színtéren, a szakma jeles képviselői által kidolgozott rendszer elfogadása, adaptálása volt, hanem kifejezetten belülről építkezett, az OKKR szempontjából – minden tisztelet megadása mellett – mégis laikus indíttatásra Az előzőleg leírt folyamat közepén – mint említettük – a szakalapítást előkészítő munkacso- »portok voltak azok, amelyek megfogalmazták a szakra jellemző kompetenciákat Bár rendelke-zésükre állt a „közös rész” is, ezek a munkacsoportok mégis elsősorban saját – szakorientált – nézőpontjukat érvényesítették a kompetenciák leírása során Ezért kevés az azonosság, a közös rész, a párhuzam az egyes szakok KKK-inak kompetencialeírásai között Valamint ismételten hangsúlyozni kell, hogy – legalábbis emlékeim szerint – a szakalapítási »dokumentumok elkészítésének idején még nem volt benne a szakmai köztudatban az OM rendelet, mint kiindulási pont Tény ezért, hogy szakmailag hullámzó a KKK-k színvonala, heterogén annak mélysége, tagoltsága, keverednek a tudás-képesség-készség elemek, ami – részben legalább – betudható annak is, hogy nem volt széles körű vita, felkészítés és konszen-zus az egyes kompetenciaelemek tartalmát, kifejtési módját illetően

46

A KKK-k önmagukban sem teljesen „egyenszilárdak”. » 1 Van olyan szak, amelyiknél a tudás elemeit 4 „halszálka” (8 sorban) fogalmazza meg, és van olyan is, ahol ezt 16 „halszálka” (18 sorban) részletezi A képességeknél kisebb a szórás: 7 „halszálka” (8 sorban); 6 „halszálka” (10 sorban), 9 „halszálka” (14 sorban) Ez huszadrangú formai dolognak tűnik, mégis azt jelzi, hogy a KKK szakértői sem teljesen azonosan fogják fel feladatukat (mert nem valószínű, hogy a szakok minőségéből adódik a 8 és 18 sor különbsége) További különbség – amire már utaltunk –, hogy az „ismerik” és „alkalmasak” kategóriák mellett vannak olyan szakok, ahol van még egy bekezdés („rendelkeznek”), amelyik többnyire készségeket sorol fel, de ez egyrészt nem általános, másrészt még így sem ugyanaz a hármas tagolás, mint amit a szaklétesítési do-kumentumok követtek Vannak olyan szakok, amelyek inkább » általános kompetenciákat fogalmaznak meg, (nem vé-letlenül azok, amelyek magukat inkább generalista szaknak tekintik, mint az AK és GM szak), és olyanok, amelyek szinte kizárólag vagy legalábbis döntő mértékben szakspecifikus kom-petenciákat írnak le (pl KÖ, KM, TV szakok) Ez alól általános kivétel a készségek csoportja, ahol viszont csak általános tényezők szerepelnek Ebből a szempontból kiindulva készült a 6. függelék, amelyben a gazdaságtudományi szakok KKK-iban található kompetenciák ilyen ál-talános és szakspecifikus kompetenciabontásban jelennek meg (Az elhatárolás természe-tesen gyakran szubjektív, mert nincsenek ehhez egzakt mércéink )Nincsenek kellőképp „ » szintezve” a jelenlegi szakleírások: igen gyakran nem derül ki azokból egyértelműen, hogy egy adott kompetenciaelemnél meddig terjedjen egy szakközépiskola, az FSZ-, a BA- és az MA-képzés követelményszintje Az OKKR kellő megalapozásához ezt a szin-tezést, differenciálást mindenképpen meg kellene fogalmazni A korábbiakban már többször utaltunk arra, hogy a képesítési követelmények rendszerének át »kell fognia a képzés teljes vertikumát Ebből – ha „fentről” indulunk ki – adott az európai szint és készül az országos „Lentről” nézve adott, vagy legalábbis kiindulási pontot jelent a szakok szintleírása A 6 függelékben összegyűjtött gazdaságtudományi KKK-k viszont azt bizonyít-ják, hogy azok alapvetően a szak-specifikus jellemzőkre koncentrálnak Vagyis hiányoznak a képzési terület, képzési ág (nevezzük a következőkben ágazatnak) közös jellemzői

Ezt a hiányt két szempontból érzem fontosnak Egyrészt az ágazati szint definiálása nélkül túl nagy a távolság az adott első ciklusos képzés OKKR-beli leírása és annak szakos konkretizálása között Kell valami eligazítás, etalon, egységes értelmezés az adott ágazathoz tartozó szakok számára Másrészt a szintleírásban foglalt jellemzőket az adott szakot végzett diplomás viszi magával az életpályája során Ha pl Turizmus szakon végzett és ezen a szakte-rületen helyezkedik el, a KKK viszonylag pontos képet ad a munkáltatónak arról, hogy milyen jellemzőkre számíthat Viszont ha ugyanez a személy mondjuk egy termelő nagyvállalat kar-rierprogramjába lép be, akkor aktivizálni tudja az összes alapozó és szakmai törzsismereteit, miközben erről a szintleírás a munkáltatónak semmit sem árul el

A fenti két szempontból kiindulva kísérletet tettem a gazdaságtudományi képzési terü-let ágazati szintű kompetenciáinak megfogalmazására Ehhez egyrészt rendelkezésre állt egy, a korábban említett projekt „melléktermékeként” 2006-ban elkésztett változat Másrészt a 6 függelékben összefoglalt kompetencialeírásokból, azok „általános” jellemzőiből is kiszűrhető volt egy közös rész Ezeket – mivel azok még a korábbi, 3 elemű kompetencialeírásban készül-tek – átkonvertáltam az OKKR négy dimenziójába Az eredményt a 7 függelék mutatja be

Nem gondolom, hogy ezzel el is készült az ágazati szint, de annak bizonyítására alkal-masnak látom, hogy a jelenlegi KKK-k alkalmas alapot szolgáltatnak az OKKR elkészítésé-

1 László Gyula (2006): Az üzleti képzési ág Képzési és Kimeneti Követelményeinek kialakulása A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képesítési követelmények kidolgozásában c projekt rész-tanulmánya

47

hez, illetve ennek a „nulladik” változatnak az eredményeire építve lehetséges egy olyan ágazati szintleírást készíteni, amelyik szinkronba hozható az OKKR elveivel és jellemzőivel Innen visszacsatolva pedig megfelelő alapot szolgáltathat a szakos kimeneti követelmények OKKR-szempontú újragondolásához, frissítéséhez

Ugyancsak megfogalmaztuk már a korábbiakban is a KKK-k készítésével kapcsolatban azt a »kritikát, hogy az a szakma többnyire „belső” produktuma volt, és miközben az alapszakos kép-zésnek a munkaerő piaci, gyakorlati munkára kell felkészítenie a hallgatókat, a kimeneti köve-telmények megfogalmazásában nem vettek részt a munkaerőpiac képviselői Ezt a hiányt most mindenképpen pótolni kell Az említett projekt egy további fontos vizsgálati szempontra is felhívta a figyelmet Azt ugyanis »elég általános érvényű megállapításnak fogadja el a szakmai közvélemény is, hogy a BA-szakok nem mindig, nem mindenben felelnek meg a gyakorlat elvárásainak A KKK-k megfogalmazói talán ezért is igyekeztek – legalább a leírás szintjén – figyelembe venni ezt a követelményt Ta-lán emiatt van az, hogy kevésbé nézzük a KKK-kat abból a szempontból, hogy az alapszakok vajon valóban felkészítenek-e a mesterszakon való továbbtanulásra

A projekt egyik tanulmánya erről a következő fontos megállapítást fogalmazta meg: ,„Ha megvizsgáljuk az alapszakok kimeneti kompetenciáit azt látjuk, hogy azok csak részben készítik fel a hallgatókat a mesterszak elvégzésére A mesterszintet a nagyfokú hallgatói önál-lóság, az irodalomolvasás, a kutatás, az esszéírás, a szemináriumi foglalkozások anyagainak egyedi feldolgozása jellemzi A kimeneti kompetenciák ismeretei nagy területet fednek le, s valószínűleg alkalmassá teszik a hallgatókat a továbblépésre A készségek közül azonban a mesterszak előkészítéseként értelmezhető elemzés, tanulmány, riportkészítés csak két szak-nál, az emberi erőforrás gazdálkodásnál és a kereskedelem és marketingnél jelenik meg Az életen át tartó tanulási képesség belső igényként való megjelenése csak az emberi erőforrás gazdál-kodás és a gazdálkodás és menedzsment szakot jellemzi A csoportmunkában való részvétel és az önálló munkavégzés az emberi erőforrás gazdálkodás, a kereskedelem és marketing valamint a nemzetközi gazdálkodás szak kimeneti követelményeiben lelhető fel A teljesség kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy néhány szak elvár a végzett hallgatóktól olyan kompe-tenciákat, amelyek a mesterszakon jól hasznosíthatók (pl erős kritikai érzék, jó innovációs készség stb ), de az alapszakok döntően a munkaerőpiacra készítenek fel, és csak érintőlegesen jelennek meg a mesterszak sikeres elvégzéséhez szükséges kompetenciák ”2

A jelenlegi KKK-k fontos gyakorlati tapasztalata az, hogy a már ugyancsak említett kettős szer- »kezet, miszerint a KKK tartalom- és kimeneti szabályozási elemeket is tartalmaz, olyan duali-tást eredményez, ahol a két oldalt – nagy valószínűséggel, tisztelet a kivételnek – tételesen és részletesen még senki sem vetette egybe A képzés témaköreit a tantervszerkesztők szem-pontjai alapján állították össze, ügyelve arra, hogy minden olyan tárgykör szerepeljen abban, amit az adott szakmai kollektíva – adott esetben akár szakmai, akár egzisztenciális szempont-ok alapján – fontosnak ítélt A kompetenciák pedig általában úgy fogalmazódtak meg, hogy ugyancsak szakértői csoportok végiggondolták, megfogalmazták azt, hogy megítélésük szerint mire kellene hogy képes legyen az adott szakon végzett hallgató (Bár ebben még senkinek sincs gyakorlati tapasztalata ) Az az összevetés általában elmaradt, hogy az adott témakörök (és a szakindításban nevesített tárgyak) külön-külön és összességükben milyen kompetenciá-kat teremtenek, illetve ahhoz, hogy az elvileg megfogalmazott kimeneti jellemzők a gyakorlat-ban is érvényesüljenek, mire kellene még (vagy már nem) felkészíteni a hallgatót

2 Dr Szennyessy Judit (2006): Az üzleti képzési ág kompetencia követelményeinek kérdőjelei A felsőoktatási és a munkáltatói oldal együttműködése a mesterszintű képesítési követelmények kidolgozásában c projekt rész-tanulmánya

48

Kérdésként és kritikaként többször megfogalmazódott már a KKK-kkal szemben, hogy azok- »ból nem derül ki, a jellemzők egy tipikus-átlagos szintet írnak le (amelyre egy átlagos tanuló lesz majd képes, lesznek jobbak és rosszabbak is), vagy minimum-, küszöbértéket fogalmaz-nak meg (amelyet mindenkinek feltétlen teljesítenie kell, ennél egy végzett hallgató csak jobb lehet) Megítélésem szerint ezek a KKK-k, nem a minimumot, hanem inkább a maximumot írják le (bár ezt majd a következő évek munkaerő-piaci és mesterképzési visszajelzései fogják csak eldönteni) Gyakran inkább idealizálják a képesítéssel megszerzett tudást, képességeket, többet írnak bele, mint amit reálisan egy hároméves képzésen átvezetett tanulótól el lehet vár-ni

Ez különösen érvényes arra a – nem nagyon emlegetett – dimenzióra, hogy a képesítési követelmények az oklevél megszerzésének fázisát írják le, és nem azt, amibe az adott ifjú szak-ember majd néhány év gyakorlatát követően képes lesz Igen, akkor majd ő fogja vezetni a stratégia készítését, az üzleti beszámoló összeállítását, az üzleti tárgyalást a külföldi partnerrel (ahogy az most is szerepel a KKK-ban), de ez nem várható el minden esetben, minden terü-leten a pályakezdő fiataltól Ezt a szempontot a hallgatók önbecsülése és a munkaerő-piaci elvárások reális szintre állítása miatt is nagyon fontosnak tartom

3.3 Mesterképzési szakok

A mesterképzési szakok KKK-ival kapcsolatban sok újdonságot már nem tudok mondani, mert azok, amelyeket az előbbiekben a BA-szakok KKK-inak jellemzőiként megfogalmaztunk, szinte teljes egészé-ben helytálló az MA-szakokra vonatkozóan is

Gyanítható ennek alapján is, hogy lényegében ugyanaz a felsőoktatási és minisztériumi szakmai kör, lényegében hasonló attitűdökkel készítette el a BA- és MA-kritériumkövetelményeket

Ennek szubjektív hátterében az állhat, hogy bár megjelenhetett időközben az OM rendelet az „egységes” szintleírásokkal, amelyeket a KKK-k készítői minden bizonnyal ismertek is, ez a központi szint-leírás a továbbiakban nem játszott olyan meghatározó szerepet, mint amilyen a rendeleti jellegéből következett volna Ötletet, vezérfonalat adhatott a szakos követelményrendszerek megfogalmazóinak, de – és ez fontos tanulság lehet a jövőre, az OKKR működtetésére vonatkozóan is – nincs a központi szintleírásoknak olyan „lebontási” útmutatója, amelyik egységes eligazítást adott volna arra vonatko-zóan, hogy a központi (országos) szintleírásból hogyan, milyen elemek standardizálásával vagy milyen tényezők konkretizálásával készüljenek az egyes szakok kritériumrendszerei Így váltak egyedivé, nem koordináltakká és értelemszerűen különbözőekké a KKK-k Ez – érdekes, talán paradox módon – akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a felsőoktatási konzorciumok „csak” a szaklétesítési dokumentumokat készítet-ték el, a KKK-kat nem ők, hanem az OM által felkért szakértők állították ezekből össze (A standardi-zálás – lásd a 8 függeléket – még leginkább a harmadik kategóriában, a készségeknél jelent meg, ahol ugyanazok a jellemzők többször is szó szerint ismétlődnek )

Másrészt aszinkron keletkezhetett abból is, hogy az OM kiadta a maga rendeletét, de a szaklétesí-tés és szakindítás elbírálásában az elsődleges véleményező és minősítő nem az OM volt, hanem a MAB Egyszerűen fogalmazva: a felsőoktatás képviselői minden bizonnyal úgy mérlegeltek, hogy elsősorban a MAB elvárásainak kell megfelelniük, és nem az OM rendeletnek A tanterv, a tárgystruktúra, az ok-tatói háttér ezért fontosabbnak bizonyulhatott, mint a központi szintleírásokhoz igazodás Ráadásul ez utóbbiak nem is eléggé „fogható”, „operacionalizálható” kategóriák, míg a MAB akkreditációs eljárásá-ban szereplő tárgyak, tárgyfelelősök, minősített oktatók, az akkreditációs erők megléte igen

Része lehetett végül mindebben annak a ténynek is, hogy a felsőoktatás oktatói számára a tanterv, a tantárgy (vagy témakör) ismerős kategóriák, ebben a felsőoktatás szakértői (tervezőként is, bírálóként is) otthonosan mozognak, míg a képesítési-kimeneti követelmények inkább egyfajta külsődleges mér-cét jelent, külső rálátást igényel Márpedig az akkreditációs folyamatban „csak” a felsőoktatás oktatói és

49

szakértői vettek részt, az a szféra, amelyik ezt a kimeneti szemléletmódot erőteljesen képviselte volna, vagyis a munkerő-piaci szervezetek, abban érdemben nem vettek részt

Összességében ezért gondolom, hogy a korábban a BA-szakokra vonatkozóan említett jellemzők és problémák a masterszintre is alapvetően helytállóak Ezért csak néhány kiegészítő megjegyzést tar-tok fontosnak:

A Master-KKK-k is a felsőoktatás dokumentumai, a felsőoktatás szakértői által » belülről fel-épített, saját – szakorientált – nézőpontjukat érvényesítő szint-jellemzők, amelyek önma-gukban biztos jó kiinduló pontot jelentenek bármilyen struktúrájú szintleíráshoz, de ahhoz, hogy kompletté váljanak, minden esetben kellene melléjük egy felsőoktatás- (szintleírás-) szakértő, aki ilyen szakmai kontrollt végez, és biztosítja a különböző szintek, jellemző-leírások közötti szakmai összhangot Valamint minden esetben ott kellene hogy legyen a leendő mun-káltatói szféra képviselete, aki a „belső” indíttatású szintleírást ütközteti a maga munkaerő-pia-ci elvárásaival és tapasztalataival Az ilyen munkacsoportok működése oldhatná azt a ma még egyértelmű problémát, hogy az »egyes KKK-k (képzési követelmények) között több legyen a közös rész, ne legyen szakmai-lag hullámzó a KKK-k színvonala, heterogén azok mélysége, tagoltsága, ne keveredjenek a tudás-képesség-készség elemek, egységes legyen az értelmezés az egyes kompetenciaelemek tartalmát, kifejtési módját illetően Ebben az összetételben most már – túl a szakindítás előké-szítésének, lebonyolításának stresszes és erőpróbáló periódusán – közösen és nyugodtabban lehetne megvizsgálni azt, hogy ténylegesen megfelelnek-e az adott szakok annak a kettős mér-cének, amit a munkaerő-piaci elvárásoknak és PhD-belépési kritériumoknak való párhuzamos és együttes megfelelés követelménye jelent Nem jó sem a jelentkezni óhajtók, sem a munkaerőpiac felé annak az üzenete, hogy eltérő az »egyes KKK-k részletezettsége; van, amelyik rövid és általános (lásd pl az MBA-t, 8 függelék), és van, amelyik speciális, és mély szakmai felkészítésre utal (lásd pl MA, PÜ, SZV, LM) MBA:a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

az üzleti és menedzsment ismeretanyagot, –az üzleti élet működési és fejlesztési folyamatait, szabályszerűségeit, kommunikációs –szokásait, a vonatkozó szakirodalmat –

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: tervezni, szervezni, irányítani és vezetni a versenyszektor és közszféra szervezeteinek –munkafolyamatait akár hazai, akár nemzetközi szinten, az üzleti folyamatok menedzselésével kapcsolatos feladatok megoldására, elemzések, –jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére, az üzleti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, a –szükséges információk beszerzésére és elemzésére, stratégiai jellegű kérdések felismerésére és megválaszolására –

MA:a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik

a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, műkö- –dési elveit, fejlődési trendjeit különböző szinteken, Európai Unió működését, szakmailag releváns irányelveit, szabályozását, –a marketingrendszer működését, az értékalkotás módjait, az érték mérésének és növe- –lésének módszereit, a vállalati gazdálkodás átfogó kategóriáit, a teljesítmény mérésének módjait és marke- –tingterülettel való kapcsolatát,

50

az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát, –a marketing részterületek mérésének és elemzésének módszereit, –az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, matema- –tikai-statisztikai) módszereit, a komplex problémák megoldásának technikáit, –a kultúraközi kutatás módszertanát, –a marketingtervezés folyamatát, módszereit, –a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait, –a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, –a választott doktori képzés igényeinek megfelelő kutatási módszertant –

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a vállalat értékalkotó tevékenységének átlátására és a vállalati stratégia kialakításában –való részvételre, a marketing, kereskedelmi és logisztikai folyamatok teljesítménymutatóinak meghatá- –rozására és a pénzügyi és nem-pénzügyi teljesítménymutatók elemzésére, a piaci jelenségek elmélyült elemzésére, –marketingprogramok és -tervek összeállítására és a tervezés irányítására, –egyes marketing-részterületek irányítására (pl termékmenedzsment, termékfejlesztés, –reklám, értékesítés, személyes eladás, árkialakítás, kutatás stb ) és ugyanezen területek vezető szakértőjeként való működésre, szervezetközi együttműködésben való részvételre, illetve szervezetközi projektek irá- –nyítására, nemzetközi szakspecifikus együttműködésben való részvételre, –üzleti tárgyalások hatékony folytatására –

A jelenlegi szakleírások az MA-szakoknál sincsenek kellőképp „ » szintezve”,: megjelennek olyan elvárások, amelyek nem feltétlen erre a szintre jellemzők, vagy az adott kompetenciának meg kellene határozni a masterszintű tartalmát Pl Alkalmas: elemzések, jelentések, felméré-sek elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére; az információszerzési, tárgyalási és meg-győzési technikák alkalmazására(?) Rendelkezik információfeldolgozási képességgel, tanulási készséggel és jó memóriával(?) Mit jelent az idegennyelv-tudás, motiváltság, nyitottság, ru-galmasság?Az ágazat közös jellemzőinek » megfogalmazását – a BA-szintnél említett érvek alapján – itt is fontosnak tartom A masterszintre vonatkozóan is kísérletet tettem a gazdaságtudományi képzési terület ágazati szintű kompetenciáinak megfogalmazására, egyrészt a korábban em-lített projekt „melléktermékeként” 2006-ban elkésztett változattal, másrészt a 8 függelékben összefoglalt kompetencialeírások „általános” jellemzőiből „kivonatolt” közös rész alapján Az eredményt a 9 függelék mutatja be A tartalomszabályozási elemek » az MA-szakok KKK-iban még nagyobb szerepet kapnak, mint a BA-szakoknál, mert specifikusabbak, egyediek és inkább részletezők, mint a BA-szakoknál A kimeneti szemléletmód érvényesítésének teljes körű elfogadtathatóságához ennek a szabályo-zási típusnak a súlyát értelemszerűen vissza kell fogni, ami ugyanakkor csak akkor érhető el, ha a szabályozás kényszerítő-korlátozó szerepét pl egy minőségbiztosítási (és piaci kontroll-) rendszer képes lesz átvenni Átvezető megoldást jelenthet az, ha a KKK-ban szereplő kvázi kényszerítő jellegű témakörlistát egy ajánlás váltja fel Ne a szabályozás mondja meg, hogy milyen tárgykörök szerepeljenek a képzésben, hanem fordítva, a szakindítás (majd később a szak- és intézményakkreditáció) során az adott szak feladata legyen azt bizonyítani, hogy az általa a tantervbe, oktatási módszertanba beillesztett témakörökön, tárgyakon, módszereken, gyakorlatokon stb keresztül valóban átadja a képesítési követelményekben lefektetett tudást,

51

ismeretanyagot, kialakítja a hallgatóiban az ott leírt képességeket, készségeket, felelősségtuda-tot stb (Ez természetesen – ha más dimenzióban is – érvényes a BA-szakokra is )

4. Összegzés

(1) A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem volt lehetőség a gazdaságtudományi terület összes felsőfokú szakképzési szakjának áttekintésére Két – más-más modellt képviselő – FSZ-képzést vizsgáltam, ezek Szakmai és vizsgakövetelményeinek rövid, szerkesztett kivonata a tanulmány 2–3 függelékében megtalálható

(2) A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés által reprezentált modell Szakmai és vizsga-követelményének szemléletmódja, tartalma teljesen idegen az OKKR-hez viszonyítva, inkább jelent egy központi tantervet, mint képesítési követelményeket Olyan kompetencia-leírásokat, amelyek kapcsolhatók lennének az OKKR lehetséges deskriptoraihoz, az SZVK nem tartalmaz

(3) A Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés SZVK-ja már tartalmaz kompetencia-leírásokat, ki-meneti elemeket (is), ugyanakkor ezek szerkezete, megfogalmazása szemléletében is, kifejezés-módjában is eltér az OKKR tervezett modelljétől

(4) Az OKKR struktúrája, deskriptor rendszere alkalmas lehet az FSZ-képzések képesítéseinek leírá-sához, de ehhez – a fentiek alapján – a meglévő SZVK-k nem használhatók Az FSZ-képzéseket is be kell kapcsolni az EKKR/OKKR modelljébe, de ehhez azok szellemében teljesen át kellene alakítani az SZVK-k szellemét, struktúráját, újra kellene fogalmazni azok tartalmát

(5) A felsőoktatás alap- és mesterszakos KKK-i kettős jellegűek, megfogalmaznak tartalom- és kime-neti jellegű szabályozási elemeket is Ha ez utóbbiakat vesszük, ezek szemléletmódjukban meg-feleltethetők az EKKR/OKKR szemléletének

(6) A szemléletbeli megfeleltetés mellett van strukturális különbség, mert a KKK-k még a korábbi, hármas kompetenciafelosztást követik Ez ugyanakkor nem jelenthet akadályt, kellő mérlegelés-sel a konvertálás elvégezhető

(7) A jelenleg is meglévő hasonlóság alapján jól vélelmezhető, hogy az OKKR alkalmassá tehető a tudományterületi/ágazati, illetve képzési ciklusbeli sajátosságok kezelésére, és így az OKKR ter-vezetében megjelenő deskriptor rendszer használható lesz az ágazat képesítéseinek leírásához A tanulmány 6–7–8–9 függelékében szereplő összegző és új struktúrákat bemutató táblázatok ezt megfelelőképp igazolják

(8) A szemléletmódbeli és strukturális hasonlóság mellett is a jelenlegi KKK-k több, jelentős prob-lémát hordoznak magukban Ezeket a tanulmány igyekezett feltárni, bemutatni Ennek alapján a KKK-k jelen formájukban nem jelentenek biztonságos, megfelelő alapot az OKKR-modellhez illesztésben Először a meglévő hiányosságokat kellene – a lehetőségek szerint, legalább rész-ben – feloldani (egyenszilárdság, az ágazati szint beépítése, szintkülönbségek megfogalmazása, a munkaerő-piaci szempontok és a magasabb ciklus elvárásainak beépítése, ütköztetése stb ), az eddigiek során már megszerzett tapasztalatokat is mérlegelni, és ezt követően lehet összeépíteni az OKKR szintrendszerével

(9) Ahhoz, hogy a KKK-k átállíthatók legyenek az OKKR struktúrájára (annak megfelelően fogal-mazzák meg a szakos képesítési követelményeket), lehetővé kell tenni a tartalom- és folyamatsza-bályozási elemek feltétlen szükséges szintre való visszaszorítását Megítélésünk szerint ez csak a minőségszabályozás, minőségbiztosítás lényeges előrelépése esetén fogadtatható el

52

Függelékek

1. függelék – A végzettségi szinteket leíró általános jellemzők (2006)

A felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzők (kompetenciák)

1 számú melléklet a 15/2006 (IV 3 ) OM rendelethez

A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK

1 Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzőiAlapképzésben alapfokozatot az szerezhet, akia) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek »alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajá- »títására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására;ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési »forrásokat;képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez »adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;

b) ismereteit illetően alkalmasszakképzettségének megfelelő munkakör ellátására; »az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására; »idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az in- »formációkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; »önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fej- »lesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, »ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó állóképek, térké-pek, diagramok stb ) megértésére, értelmezésére;saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére; »a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; »

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezikolyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelős- »séget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;minőségtudattal és sikerorientáltsággal; »saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével; »értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással »

53

2 Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető vég-zettségi szint jellemzőiMesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, akia) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve »a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazha- »tó problémamegoldó technikákat;eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág »mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, »önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

b) ismereteit illetően alkalmasrendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy »véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és kö-zérthetően bemutatni;a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére; »szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; »a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre; »az egyéni tudás, ismeret elmélyítésére, bővítésére; »

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezika munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, »kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével, »értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással »

2. függelék – A Gazdálkodási menedzserasszisztens FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 55 343 01 Üzleti szakügyintéző szakképesítés 55 343 01 0010 55 03 Gazdálkodási menedzserasszisztens elágazásának

ajánlott szakképzési programja (kivonat, a program vázlata)

I. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK

1. A képzés szabályozásának jogi háttere

2. A szakképesítés OKJ-ban szereplő és egyéb adatai A szakképesítés azonosító száma: 55 343 01 A szakképesítés megnevezése: Üzleti szakügyintéző Szakképesítések köre: 55 343 01 0010 55 01 Banki szakügyintéző 55 343 01 0010 55 02 Értékpapír-piaci szakügyintéző 55 343 01 0010 55 03 Gazdálkodási menedzserasszisztens 55 343 01 0010 55 04 Pénzügyi szakügyintéző

54

55 343 01 0010 55 05 Projektmenedzser-asszisztens 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző

3. A képzés szervezésének feltételei 3.1. Személyi feltételek 3.2. Tárgyi feltételek

4. A tanulók felvételének feltételei

5. A szakképesítés, elágazások munkaterülete 5.1 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör/foglalkozás5.2 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása

Gazdálkodási menedzserasszisztens Bármely nemzetgazdasági területen működő vállalkozásnál, szervezetnél felső- és közép-vezetők mellett vagy közvetlen irányításuk alatt érdemi ügyintézői feladatokat lát el, illetve a külső kapcsolatok (pl ügyfélszolgálat, szolgáltatói kapcsolatok) területén önálló vagy kisebb csoportvezetői munkakört tölt be Közreműködik a gazdasági döntésekhez szükséges piaci információk, adatok gyűjtésében, rendszerezésében, feldolgozásában, elemzésében, értékelésében a korszerű informatikai eszközök felhasználásával, s ehhez kapcsolódva az üzleti stratégia kialakítását segíti, illetve a közép- és felső vezetők ez irányú döntéseit előkészíti továbbá a felelős ügyintézői szinten a döntéseket meghozza Az üzleti stratégia alapján portfólióelemzéseket készít, és részt vesz az üzletpolitika kidol-gozásában Közreműködik a vállalkozáshoz szükséges személyi, tárgyi és információs feltételek kiala-kításában Részt vesz a komplex gazdálkodási/szolgáltatási folyamatok lebonyolításában és az ezzel összefüggő pénzügyi, adózási, számviteli feladatok ellátásában, a marketingakciók tervezé-sében, szervezésében Részt vesz az üzleti, valamint a környezeti partneri kapcsolatok kialakításában, és azok ápolásában, folyamatos fejlesztésében Közreműködik a jogi előírásoknak megfelelő megállapodások, szerződések előkészítésé-ben Részt vesz a gazdálkodási/szolgáltatási tevékenység ellenőrzésében

5.3 A szakképesítéssel rokon szakképesítések

6. A képzés célja

7. A szakképesítés követelménymoduljai Vállalatgazdálkodási feladatok Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok Számviteli-statisztikai feladatok Számítástechnikai-informatikai feladatok Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok

55

8. A képzés szerkezete 8.1. A tudásszintmérések tananyagegységei

Vállalatgazdálkodási feladatok Vállalati gazdaságtan írásbeli 60 perc Marketing szóbeli 30 perc Gazdasági jog szóbeli 30 perc Vezetésszervezés írásbeli 60 perc EU-ismeretek írásbeli 60 perc Közgazdaságtan írásbeli 60 perc Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok Pénzügyi ismeretek írásbeli 60 perc Gazdaságmatematika írásbeli 60 perc Számviteli-statisztikai feladatok Számvitel alapjai írásbeli 60 perc Statisztikai módszerek írásbeli 60 perc Számítástechnikai-informatikai feladatok Informatika interaktív 60 perc Felhasználói programok interaktív 60 perc Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Üzleti kommunikáció szóbeli 30 perc Prezentáció és íráskészség fejlesztés szóbeli 30 perc Üzleti idegen nyelv 1 írásbeli 120 perc Üzleti idegen nyelv 2 szóbeli 45 perc Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok Környezet-gazdaságtan írásbeli 90 perc/tárgyVállalati esettanulmányok Gazdaságföldrajz SzolgáltatásmarketingAlternatív tárgyak

8.2. Tantervi háló A nappali, esti és levelező tagozatra vonatkozóan a tananyagegységek, tantárgycsoportok, tantárgyak elhelyezése a tantervi hálóban: előadás és gyakorlat óraszáma, kreditértéke fél-éves bontásban

9. A szakképesítés-elágazás vizsgáztatási követelményei 9.1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei9.2. A szakmai vizsga részei

Szakmai vizsgára az a tanuló/hallgató bocsátható, aki a tudásszintmérő vizsgákat sikeresen teljesítette A tudásszintmérő vizsga csak akkor eredményes, ha valamennyi tudásszintmérő vizsga-feladathoz rendelt vizsgatevékenységet a jelölt legalább 60%-os szinten teljesíti, valamint záródolgozatát az opponens(ek) minimum 60%-ra értékeli(k) A középfokú C típusú szakmai nyelvvizsgával rendelkező mentesül Az üzletvitellel kap-csolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven 5 tudásszintmérő vizsga 3 és 4 tudásszintmérő vizsgafeladathoz rendelt vizsgatevékenysé-gek alól

56

Az a jelölt, aki a tudásszintmérő vizsgák valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdem-lően igazolja, mentesül a tudásszintmérő vizsga ismételt teljesítésének kötelezettsége alól 1. vizsgarész: Vállalatgazdálkodási feladatokZáródolgozat védése Szóbeli, 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) 2. vizsgarész: Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok Záródolgozat védése Szóbeli, 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) 3. vizsgarész: Számviteli-statisztikai feladatok Záródolgozat védése Szóbeli, 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) 4. vizsgarész: Számítástechnikai-informatikai feladatok Záródolgozat védése Szóbeli, 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) 5. vizsgarész: Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven Záródolgozat védése Szóbeli, 10 perc (felkészülési idő 5 perc, válaszadási idő 5 perc) 8. vizsgarész: Gazdálkodásmenedzseri speciális szakmai feladatok Speciális gazdálkodásmenedzseri szakismeretek számonkérése a PM által kiadott feladat-lap alapján, írásbeli, 180 perc Szóbeli tételsor alapján, 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)

II. A SZAKKÉPZÉSI PROGRAM TANANYAGEGYSÉGEIA tananyagegységek (tárgyak) célja, tartalma (sillabusz 1-1 oldal terjedelemben)

57

3. függelék – A Kereskedelmi szakmenedzser FSZ-képzés szakmai és vizsgakövetelményei (kivonat, a program vázlata)

I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOKA szakképesítés azonosító száma: 55 345 01 0000 00 00A szakképesítés megnevezése: Kereskedelmi menedzserElágazások:55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti szakügyintéző55 345 01 0010 55 02 Kereskedelmi szakmenedzser55 345 01 0010 55 03 Kis- és középvállalkozási menedzser55 345 01 0010 55 04 Külgazdasági üzletkötő55 345 01 0010 55 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző55 345 01 0010 55 06 Reklámszervező szakmenedzser55 345 01 0010 55 07 Üzletviteli szakmenedzser

II. EGYÉB ADATOKELÁGAZÁS MEGNEVEZÉSE: Kereskedelmi szakmenedzser1 A képzés megkezdésének szükséges feltételei:

Bemeneti kompetenciák: -Iskolai előképzettség: érettségi vizsgaSzakmai előképzettség: -Előírt gyakorlat: -Elérhető kreditek mennyisége: 120Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesekSzakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek

2 Elmélet aránya: 70 %3 Gyakorlat aránya: 30 %4 Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): -

Időtartama (évben vagy félévben): -5 Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető

Ha szervezhető, mikor: -6 Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges

III. MUNKATERÜLET1 A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás:

A munkakör, foglalkozás FEOR száma FEOR megnevezése: 1349 Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői

2 A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása:Ügyviteli és munkaerő-piaci ismereteket, álláskeresési technikákat alkalmazSzakmai kommunikációs tevékenységet végezRészt vesz a vállalkozás nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainak irányításábanVezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodástVállalkozást hoz létre/működtet/szüntet megSzervezi a vállalkozás uniós partnerekkel való kapcsolatát, felkutatja az uniós finanszírozási lehe-tőségeketMegtervezi, megszervezi, elemzi az áruforgalmi folyamatot, alkalmazza és értékeli a marketing-eszközöket

58

Részt vesz a vállalkozás ügyviteli, ösztönzési és kommunikációs rendszerének kialakításában, a gazdálkodás tervezésében, szervezésébenEllátja a külgazdasági üzletkötés feladatkörének valamennyi lényeges elemétRészt vesz a külkereskedelmi ügyletek előkészítésében, létrejöttében és lebonyolításábanRészt vesz a nemzetközi kooperációs ügyletek előkészítésében és lebonyolításábanSzervezi a vállalkozás szállítási, szállítmányozási, logisztikai feladataitSzervezi a vállalkozás marketingtevékenységétMeghatározza és dokumentálja a minőségi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos te-endőket, az értékesítési és kommunikációs problémákkal kapcsolatos feladatokat, megszervezi a tervek végrehajtását

3. A szakképesítéssel rokon szakképesítések

IV. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEKA szakmai követelménymodulok felsorolása:0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata2658-06 Vállalkozások menedzselése2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezése

Ezekből mintaként két modul leírását mutatjuk be:0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetéseA szakmai követelménymodul tartalma:Feladatprofil:

Felméri a piaci viszonyokat, és dönt vállalkozása profiljárólÖsszeállítja/összeállíttatja az üzleti tervetA lehetőségei szerint kiválasztott vállalkozási formában vállalkozást hoz létreBiztosítja a belső és külső forrásokat a vállalkozáshozBeszerzi az üzlet (telephely, szalon) működéséhez szükséges engedélyeketKialakítja az üzlet (telephely, szalon) külső/belső környezetét/arculatátBiztosítja a berendezések és eszközök működőképességét, szükség szerinti fejlesztésétGondoskodik az áru- és vagyonvédelemrőlMegállapítja a szükséges létszámot és munkaköröketA kiválasztott alkalmazottal lefolytatja a béralkut, és elvégzi a munkaviszony létesítéséhez kap-csolódó feladatokatGazdálkodik a rendelkezésre álló erőforrásokkalSzükség szerint gondoskodik vállalkozásának átszervezéséről, megszüntetéséről

Tulajdonságprofil:Szakmai kompetenciák:

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:D A vállalkozási formák jellemzőiC Az üzleti terv tartalma, felépítéseD A vállalkozás létrehozásának gyakorlati feladataiC A belső és külső források biztosításának lehetőségeiC A telephely kiválasztásának szempontjaiD A telephely külső/belső arculata kialakításának szempontjai

59

C A szükséges létszám és munkakörök megállapításának szempontjaiC A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek kialakításaC Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjaiB A humánerőforrás-gazdálkodás szerepe, feladataiC A munkaszerződések megkötésére, felbontására vonatkozó előírások, szabályokB A munkatársak kiválasztásának folyamata, a béralku lefolytatásaC Pénzügyi, számviteli alapfogalmakC A finanszírozás lehetőségei, a likviditás fenntartásának módjaiB A vagyonmérleg és az eredménykimutatás adatainak értelmezése, felhasználása a döntésekbenD A vállalkozás átszervezésének formái, gyakorlati teendőiD A vállalkozás megszüntetésének formái, gyakorlati teendői

A szint megjelölésével a szakmai készségek:4 Köznyelvi olvasott szöveg megértése4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban4 Szakmai olvasott szöveg megértése4 Szakmai nyelvű íráskészség

Személyes kompetenciák:DöntésképességRugalmasság

Társas kompetenciák:NyelvhelyességTömör fogalmazás készségeKözérthetőség

Módszer-kompetenciák:Logikus gondolkodásKreativitás, ötletgazdagságHelyzetfelismerés

2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenységeA szakmai követelménymodul tartalma:Feladatprofil:

Elemzi a gazdálkodó szervezet tevékenységét, részt vesz a stratégia kialakításában, és megtervezi a gazdálkodástVezeti a kereskedelmi vállalkozást, megszervezi a gazdálkodástÖsszehasonlítja a beszerzési forrásokat, kiválasztja ezek közül az optimálist, és figyelemmel kíséri a teljes beszerzési folyamatotÁttekinti a teljes áruforgalmi folyamatotA piaci folyamatoknak megfelelően meghatározza a termékválasztékot a kereslet és kínálat össz-hangjának megteremtésével, figyelembe veszi a szakmai követelményeket a minőség, árképzés, valamint a logisztika összefüggésébenMegtervezi a teljes áruforgalmi folyamatot, ismeri ezek technológiai feltételeit, részt vesz ezen folyamatok megvalósulásának ellenőrzésébenEllátja az áruforgalmi technológiai feladatok elemzését, törekszik ezek innovatív fejlesztéséreKiválasztja a megfelelő fuvarozási, szállítási feltételeket, megszervezi a fuvarozási tevékenységet, és kialakítja az ezek megvalósításához szükséges szerződéseketAlkalmazza az áruosztályozási rendszereket, az árukezelési előírásokat Alkalmazza a hazai és nemzetközi vámeljárásokat, figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat

60

Ellátja a kereskedelmi vállalkozás külkereskedelmi üzleti feladatait a szerződés előkészítés, meg-kötés és lebonyolítás vonatkozásábanAlkalmazza a kereskedelmi informatikai rendszereket a teljes áruforgalmi folyamatra vonatkozó-an (pl áruazonosítás, készletgazdálkodás, rendelési folyamatok stb ), felismeri az e-businessbe való bekapcsolódás lehetőségeitAlkalmazza a minőség megőrzésére vonatkozó előírásokat, ismeri az áruk és szolgáltatások mi-nőségét meghatározó tényezőketA kereskedelmi tevékenységre vonatkozóan alkalmazza a piacelemzés különféle módszereitDöntések előkészítésében vesz részt a marketingstratégia területénKidolgozza a marketingakció-tervet, előkészíti megvalósítását, értékeli annak eredményességétAlkalmazza a marketingmix elemeket, alkalmazza ezeket az adott vállalkozás esetébenVizsgálja a marketingdöntések hatását a vállalkozás gazdálkodásáraÖsszehasonlításokat végez a versenytársak gazdálkodási, marketing- és reklámtevékenységére vonatkozóanAlkalmazza a marketing-kommunikáció eszközeit az eredményes gazdálkodás megvalósítása ér-dekébenKiválasztja a hatékony reklámeszközöketMegtervezi az eladásösztönzés hatékony módját, és részt vesz az akciók megtervezésében, lebo-nyolításában és az eredmények értékelésébenAlkalmazza a PR-módszereketBetartja a reklám jogi, etikai, erkölcsi követelményeit

Tulajdonságprofil:Szakmai kompetenciák:

A típus megjelölésével a szakmai ismeretek:B A logisztikai folyamatok (pl: fuvarozás, szállítmányozás, raktározás) jellemzőiB A kereskedelem teljes áruforgalmi folyamataC A beszerzési, készletgazdálkodási folyamatok jellemzőiB Áruosztályok és árukezelési előírások ismerete, minőségmegőrzésA Az áru- és vagyonvédelem biztosításának módjaiA Az értékesítés formái és azok jellemzőiC Áruforgalmi folyamatok technológiai és informatikai jellegzetességeiB Pénzügyi, számviteli alapfogalmakB A kereskedelmi vállalkozás likviditásának fenntartásaB A vállalkozás átszervezésének és megszüntetésének formái, gyakorlati teendőiD A marketingstratégia kereskedelmi alkalmazásaD A marketingmix elemek kereskedelmi jellemzőiD Kereskedelmi vállalkozások marketing- és reklámtevékenységének jellemzőiB Marketingkommunikációs eszközök kereskedelmi alkalmazásaB Értékesítésösztönzés és PR a kereskedelembenC Reklámjogi, etikai és esztétikai alapismeretek

A szint megjelölésével a szakmai készségek:4 Olvasott köznyelvi szöveg megértése4 Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban4 Olvasott szakmai szöveg megértése4 Szakmai nyelvű íráskészség, fogalmazás írásban

Személyes kompetenciák:DöntésképességRugalmasság

61

Társas kompetenciák:NyelvhelyességTömör fogalmazás készségeKözérthetőség

Módszer-kompetenciák:Logikus gondolkodásKreativitás, ötletgazdagságHelyzetfelismerés

2663-06 Kis- és középvállalkozási szakmenedzser tevékenysége2664-06 Külgazdasági üzletkötő tevékenysége2665-06 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége2666-06 Reklámszervező szakmenedzser tevékenysége2667-06 Üzletviteli szakmenedzser tevékenysége

Az 55 345 01 0010 55 02 azonosító számú, Kereskedelmi szakmenedzser megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata2658-06 Vállalkozások menedzselése2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége

V. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Modulzáró vizsga eredményes letételeA képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadásaIskolai rendszerű szakképzés esetén:Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével

2. A szakmai vizsga részei:1. vizsgarész: 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetéseMegadott feltételek alapján a vállalkozási forma kiválasztása, indításának, működtetésének, át-szervezésének megtervezése, működésének elemzése Írásbeli, 120 perc

2. vizsgarész: 2655-06 Ügyviteli és munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési technikák al-kalmazásaAdott vállalkozás esetén a munkajogi, munka-, környezetvédelmi és tűzvédelmi előírások értel-mezése Szervezeti felépítés elemzése Az ügyviteli folyamatok elemzése Szóbeli, 30 perc (felké-szülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)A hozzárendelt 2 vizsgafeladat: Konkrét szituáció alapján álláskeresési technikák alkalmazása számítógéppel támogatva Gyakorlati, 45 perc

62

3. vizsgarész: 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenységA marketing kommunikáció elhelyezése a marketingmixben, kommunikációs stratégiák értéke-lése, a nyilvánossággal való kapcsolattartás lehetséges formái és azok értékelése A vállalkozás és a közigazgatás kapcsolata Írásbeli, 60 percA hozzárendelt 2 vizsgafeladat: A tárgyalások előkészítésének elemzése, tárgyalási stratégiák és technikák elemzése A specializációhoz igazodó szituációs feladatok, problémák megoldása Gyakorlati, 45 perc

4. vizsgarész: 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használataÜzleti levél készítése szakmai idegen nyelven idegen nyelvű kezelőfelületű szövegszerkesztő program alkalmazásával Írásbeli, 30 percA hozzárendelt 2 vizsgafeladat: Idegen nyelvű szakmai szöveg értése, fordítása, magyar nyelvű szakmai szöveg értelmezése Írásbeli, 120 percA hozzárendelt 3 vizsgafeladat: Tárgyalás egy adott szituációban idegen nyelven Szóbeli, 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)A hozzárendelt 4 vizsgafeladat: Az informatikai és kommunikációs rendszerek használata Gya-korlati, 45 perc

5. vizsgarész: 2658-06 Vállalkozások menedzseléseEgy adott gazdasági szervezet kereskedelmi tevékenységének átfogó elemzése, tervezése a cég gazdálkodási követelményeinek, stratégiájának figyelembevételével Írásbeli, 60 percA hozzárendelt 2 vizsgafeladat: Az adott vállalkozás tevékenységének megfelelő marketing stra-tégia, marketing tevékenység megtervezése, a fogyasztói magatartás jellemzőinek figyelembevé-telével Írásbeli, 60 percA hozzárendelt 3 vizsgafeladat: A kereskedelmi vállalkozások szerepe a gazdaságban A vállalko-zások kereskedelmi részlegeinek működése, piaci kapcsolatai a beszerzés és értékesítés területén A minőségirányítási rendszer alkalmazásának lehetősége a vállalkozásokban és annak hatásai Szóbeli, 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)

6. vizsgarész: 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irá-nyításaA nemzetközi kereskedelem fejlődésének (globalizáció, regionalizáció, intézmények, szabályo-zások, vámok és nem vámjellegű korlátozások), valamint a hazai külkereskedelmi kapcsolatok és szabályozások átalakulásának bemutatása Írásbeli, 45 percA hozzárendelt 2 vizsgafeladat: A külkereskedelmi tevékenység tartalmának és a piaci szerep-lők feladatainak bemutatása (külkereskedelmi ügyletek, külkereskedelmi tervezés, logisztika, optimalizáció, levelezés, dokumentáció) adott feltételek között működő hazai vállalkozás vonat-kozásában Írásbeli, 45 perc A hozzárendelt 3 vizsgafeladat: A nemzetközi pénzügyek alapfogalmainak és alapösszefüggései-nek értelmezése és alkalmazása egy adott feltételek között működő hazai vállalkozás külkereske-delmi tevékenységében Szóbeli, 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)

7. vizsgarész: 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás elemzése és megszervezéseEgy adott vállalkozás éves beszámolójának elemzése, értékelése Írásbeli, 120 perc A hozzárendelt 2 vizsgafeladat: Egy adott vállalkozás lehetséges fizetési formái, azok bizonylata-inak, hitel- és befektetési lehetőségeinek ismertetése Szóbeli, 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)

63

9. vizsgarész: 2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenységeAz áruforgalom megszervezésére, elemzésére vonatkozó feladat megoldása Gyakorlati, 60 perc A hozzárendelt 2 vizsgafeladat: Záródolgozat megvédése, prezentációja Szóbeli, 30 perc (felké-szülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)

3. A szakmai vizsga értékelése %-osan:Az 55 345 01 0010 55 02 azonosító számú, Kereskedelmi szakmenedzser megnevezésű elágazás-hoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében1 vizsgarész: 102 vizsgarész: 103 vizsgarész: 104 vizsgarész: 105 vizsgarész: 106 vizsgarész: 107 vizsgarész: 109 vizsgarész: 30

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉKA képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

64

4. függelék – A Kereskedelem és marketing alapképzési szak Képzési és kimeneti követelményei

1. Az alapképzési szak megnevezése: kereskedelem és marketing

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) »– szakképzettség: közgazdász kereskedelem és marketing alapképzési szakon »– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Commerce and Marketing »


4. Képzési ág: üzleti

5. A képzési idő félévekben: 7 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit 6 1 A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 80 kredit; 6 2 A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 27 kredit; 6 3 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 9 kredit; 6 4 A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: kritériumkövetelmény kredit nélkül 6 5 A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 102 kredit, amelyből az össze-függő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan gazdasági és üzleti ismeretekkel, kereskedelmi és marketing szaktudással és készségekkel rendelkező gazdasági szakemberek képzése, akik alkalmasak a különböző termékek és szolgáltatások keresletvezérelt beszerzésére és értékesítésére, kis- és középvállalatok kereske-delmi tevékenységének szervezésére és irányítására, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendel-keznek a képzés második ciklusban történő folytatásához Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek ismerik:

a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési elveit, fej- »lődési trendjeit, a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és nonprofit »szférában, a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a szervezet »más folyamataival, funkcióival, a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét, »az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit, »a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb munka- »folyamatait és technikáit a logisztikai folyamatokat, »az e-üzlet módszereit és hátterét, »képesek a marketingértékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eligazodásra, a »gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra

65

Az alapfokozat birtokában a kereskedelem és marketing szakon végzettek alkalmasak: kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, »különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére, »önálló és csoportmunka végzésére, »a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, partnerekkel »való együttműködésre, reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok összeállítására »és lebonyolításuk ellenőrzésére, a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére, »egyes logisztikai feladatok ellátására, »a kereskedelem- és marketingspecifikus szoftverek használatára, »jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra »

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó) ismeretkörök: közgazdaságtani, módszertani és üzleti alapozó ismeretek: 80–90 kredit »matematika, statisztika, informatika, mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaságtan, pénzügytan, vállalati gazdaságtan, gazdasági jog, marketing, számvitel, menedzsment, üzleti kommunikáció, szaknyelv, környezet-gazdaságtan, alapozó üzleti ismeretkörök; társadalomtudományi alapismeretek: 10–20 kredit »EU, általános és gazdasági jogi ismeretek, gazdaságtörténet, szociológia, pszichológia, filozó-fia;szakmai törzsanyag: 70–90 kredit »vállalatirányítás, kereskedelem gazdaságtana, marketingmenedzsment, szervezeti magatartás, vállalati pénzügyek, marketingkutatás, külkereskedelmi technikák, marketingkommunikáció, logisztika, média-gazdaságtan, továbbá választható szakirányok, amelyek a szak törzsanyagá-hoz, a kereskedelem vagy marketing szakanyagához kapcsolódó, a szakképzettség részeként megszerezhető speciális tudást biztosító ismeretek

9. Szakmai gyakorlat:Az alapképzési szakon egy félévig tartó összefüggő szakmai gyakorlatot kell szervezni

10. Nyelvi követelmények:Alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi vagy fel-sőfokú C típusú általános nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges

66

5. függelék – A Marketing mesterképzési szak Képzési és kimeneti követelményei

1. A mesterképzési szak megnevezése: marketing

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc) »szakképzettség: okleveles közgazdász, marketing szakon »a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Marketing »


4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: 4 1 Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a kereskedelem és marketing, a gaz-dálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-ven-déglátás, az emberi erőforrás alapképzési szakok 4 2 A bemenethez a 11 pontban meghatározott kreditek teljesítésével számításba vehetőek az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságelemzés, valamint a közszolgálati alapképzési szakok 4 3 A 11 pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993 évi LXXX törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megálla-pításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit; 6 1 Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20–25 kredit; 6 2 A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–45 kredit; 6 3 A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30–45 kredit; 6 4 A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit; 6 5 A diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 15 kredit; 6 6 A gyakorlati ismeretek aránya legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik különböző üzleti és non-business szervezetekben, intézményekben és vállalkozásokban végeznek marketingtevékenységet Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában képesek marketingstratégia kialakítására, a tág értelemben vett marketingtevékenységek menedzselésére, különböző szervezetek, folyamatok és szakmai progra-mok irányítására, a szükséges marketingeszközök tartalmának meghatározására, feladatok végre-hajtásának koordinálására, kapcsolattartásra belső és külső funkciókkal, szervezetekkel Megfele-lő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik

a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, műkö- –dési elveit, fejlődési trendjeit különböző szinteken, Európai Unió működését, szakmailag releváns irányelveit, szabályozását, –

67

a marketingrendszer működését, az értékalkotás módjait, az érték mérésének és növe- –lésének módszereit, a vállalati gazdálkodás átfogó kategóriáit, a teljesítmény mérésének módjait és marke- –tingterülettel való kapcsolatát, az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát, –a marketing részterületek mérésének és elemzésének módszereit, –az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, matema- –tikai-statisztikai) módszereit, a komplex problémák megoldásának technikáit, –a kultúraközi kutatás módszertanát, –a marketingtervezés folyamatát, módszereit, –a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait, –a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, –a választott doktori képzés igényeinek megfelelő kutatási módszertant –

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak a vállalat értékalkotó tevékenységének átlátására és a vállalati stratégia kialakításában –való részvételre, a marketing, kereskedelmi és logisztikai folyamatok teljesítménymutatóinak meghatá- –rozására és a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók elemzésére, a piaci jelenségek elmélyült elemzésére, –marketingprogramok és -tervek összeállítására és a tervezés irányítására, –egyes marketing-részterületek irányítására (pl termékmenedzsment, termékfejlesztés, –reklám, értékesítés, személyes eladás, árkialakítás, kutatás stb ) és ugyanezen területek vezető szakértőjeként való működésre, szervezetközi együttműködésben való részvételre, illetve szervezetközi projektek irá- –nyítására, nemzetközi szakspecifikus együttműködésben való részvételre, –üzleti tárgyalások hatékony folytatására –

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok, készségek etikus magatartás, –vezetői képesség, –motivációs és irányító képesség, –empátia más kultúrák, illetve szakterületek megközelítéseit illetően, –kreatív problémamegoldó és eredeti látásmód, –hatékony projektirányító és -szervezőképesség, –szociális és morális kérdések iránti nyitottság, –konfliktusmegoldó képesség, –nyitottság az együttműködésre, –felelősségvállalás a saját és mások teljesítményéért, –két idegen nyelven tárgyalóképes kommunikációs készség –

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök: 8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó is-meretkörök 20–25 kredit:

modern közgazdasági elméletek, döntéselméleti és módszertani ismeretek, szervezetek és vállalkozások gazdálkodása és vezetése, irányítása, stratégiai menedzsment, pénzügyi me-nedzsment, a marketing vezetési kérdései, értékteremtő, logisztikai folyamatok tervezése és irányítása

68

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 30–45 kredit: környezet- és piacelemzés tervezése, végrehajtása, marketingkutatás módszertana, mar-keting információs és döntéstámogató rendszer, a fogyasztáselmélet kérdései és vásárlói magatartás elemzése, disztribúció-menedzsment, beszerzési és értékesítési (Sales) folya-matok irányítása, vezetése, ellátási lánc menedzselése, termékek és márkák menedzselése, integrált marketingkommunikáció, kommunikációs stratégia és eszközei, gazdasági és ver-senyjogi ismeretek, marketingstratégia tervezése és végrehajtása, marketing-kontrolling, interkulturális, nemzetközi marketing kérdései, társadalomtudományi módszertanok, leg-újabb szakmaterületi eredmények elsajátítása, alkalmazása

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: differenciált szakmai ismeretek 30–45 kredit: szakirányok, specializációk, szakmai modulok, illetve szabályozottan választható szakmai tantárgyak az intézményi sajátosságoknak megfelelően; diplomamunka: 15 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei: A diplomamunkához kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:Angol nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú nyelvvizsga vagy egy másik élő idegen nyelvből államilag elismert legalább középfokú, C típusú szakmai nyelvvizsga vagy egy élő idegen nyelvből államilag elismert felsőfokú, C típusú nyelvvizsga, illetve ezekkel egyenérté-kű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél

11. A mesterképzésbe való belépés feltételei: A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit a korábbi tanulmá-nyai szerint – az üzleti alapképzési szakok képesítési követelményei tartalmának megfelelően – az alábbi ismeretkörökben:

a módszertani alapismeretek (matematika, statisztika, informatika) 8 » –12 kredit, az elméleti-közgazdaságtani alapismeretek (mikro- és makroökonómia, nemzetközi gazdaság- »tan, regionális gazdaságtan, gazdaságtörténet) 8–12 kredit, és az üzleti kötelező szakmai alapismeretek (vállalat-gazdaságtan, vállalati pénzügy, marketing, »számvitel, vezetés-szervezés, emberi erőforrás) 10–14 kredit

6. függelék – A BA-képzések kimeneti követelményei

Tudás (ismeri)

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 AK a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket és elemzési módszereket, »

a gazdálkodás különböző területeinek alapvető elveit és eszközeit, »a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait, »a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági szervezés és irányí- »tás alapelveit és módszereit, a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU »működési rendszerét és politikáit

2 GE a gazdaság intézményrendszerét, működésük elveit és folyamatait, »az információszerzés és -elemzés módszereit, »a nemzeti és nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, a gazdasági »folyamatok szervezésének és irányításának alapelveit és módszereit, a gazdasági erőforrásokkal való gazdálkodás alapelveit és modelljeit, »az EU működési rendszerét és politikáit »

a közgazdasági elméleteket és módszereket, különösen azok matematikai alapjait, »a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, az egyes döntések komplex köl- »csönhatásának rendszerét és az azok gyakorlati elemzésére alkalmas modelleket, módszereket, illetve a gazdasági információs rendszereket

3 KÖ a szervezetfejlesztés, szervezeti folyamatok és rendszerek, irányítás, személyzeti me- »nedzsment, kompetenciafejlesztés, intézményi kultúra, tervezési stratégia alapvető szakismereteit, az EU működésének és szakpolitikáinak fő jellemzőit »

a közszektor gazdaságtanának alapvető összefüggéseit, »a közszolgáltató és nonprofit szervezetek működési elveit és rendszerét, folyamatait, »a közpolitika megvalósításának folyamatát és a folyamat befolyásolásának alapvető »eszközrendszerét, a költségvetési gazdálkodás és közszolgálati menedzsment alapfogalmait, fő összefüg- »géseit, a gazdálkodásra ható tényezőket, és az azok befolyásolására használatos átfogó módszereket, a köz- és nonprofit szervezetek létrehozására, szervezésére, működtetésére és irányí- »tására, fejlesztésére vonatkozó alapvető elveket és módszereket, a közjót előmozdító döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzés »és megoldáselemzés alapvető módszereit

AK = Alkalmazott közgazdaságtan, GE = Gazdaságelemzés, KÖ = Közszolgálati, GM = Gazdálkodási és menedzsment, KM = Kereskedelem és marketing, EE = Emberi erőforrások, NG = Nemzetközi gazdálko-

dási, PSZ = Pénzügy és számvitel, TV = Turizmus-vendéglátás, SZO = Üzleti szakoktató

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)4 GM a gazdálkodás alapfogalmait, fő összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és »

azok befolyásolására használatos módszereket, az erőforrásokkal, termelési tényezőkkel való gazdálkodás irányelveit, tervezési, elem- »zési, értékelési, lebonyolítási eszközeit, módszereit, a gazdálkodási folyamatok irányításának, szervezésének és működtetésének alapelve- »it és módszereit, a szervezetek és intézmények létrehozására, struktúrájuk, szervezeti magatartásuk »kialakítására és változtatására vonatkozó alapelveket és módszereket

5 KM a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, mechanizmusait, szervezeteit, működési »elveit, fejlődési trendjeit

a marketing fogalmát, koncepcióját, eszközrendszerét és módszertanát az üzleti és »nonprofit szférában, a marketing szerepét a vállalat, intézmény működésében, a marketing kapcsolatát a »szervezet más folyamataival, funkcióival, a fogyasztói, vevői magatartás folyamatát, a fogyasztóvédelem területét, »az értékesítési, üzletkötési tevékenység folyamatait, jogi, etikai követelményeit, »a kereskedelmi vállalatok működését és szervezetét, a kereskedelmi tevékenység főbb »munkafolyamatait és technikáit, a logisztikai folyamatokat, »az e-üzlet módszereit és hátterét, »képesek a marketingértékesítés rövid és középtávú döntési folyamataiban való eliga- »zodásra, a gyors piaci változások felismerésére, azokhoz való alkalmazkodásra

6 EE a gazdálkodás fogalmait, legfontosabb összefüggéseit és a gazdálkodást meghatározó »tényezőket

az erőforrásokkal, ezen belül az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás korszerű »eljárásait, tervezési, elemzési és értékelési módszereit, az emberierőforrás-gazdálkodás szervezeti és információs rendszerének működését, »a kompetenciák fejlesztésének az egyéni és szervezeti képességekre gyakorolt hatását, »az emberitőke-befektetések és -hozamok vizsgálatát, a munkaerő-piaci, érdekegyeztetési és emberierőforrás-fejlesztési folyamatok elem- »zését és koordinálását, az ezzel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatok megoldását az üzleti életben és a közszolgálatban

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)7 NG a nemzetközi gazdasági folyamatok elméleti összefüggéseit, hátterét, »

a nemzetközi gazdasági és piaci folyamatokat, »az európai integrációs folyamatot, az EU működését, »a globalizáció folyamatait, mozgatórugóit és hatását az egyes régiókra, »a nemzetközi piacműködés és verseny elemzésének módszertani kérdéseit, »a nemzetközi kereskedelempolitika célkitűzéseit, eszközrendszerét, »a nemzetközi pénzügyek törvényszerűségeit, szereplőit, a nemzetközi pénzügyek »technikáját, Magyarország helyét és szerepét a világgazdaságban, az euroatlanti integrációban, »Magyarország külgazdasági folyamatainak dinamizmusát, főbb piacait, »az erőforrások pályázati úton való megszerzésének és felhasználásának lehetőségeit »és technikáját, a nemzetközi versenyhelyzetben meghozandó stratégiai üzleti döntések marketing »vonatkozásait és végrehajtásuk eszközrendszerét, a világméretű árumozgások logisztikai vonatkozásait, »a nemzetközi ügyletek jellegzetes típusait, folyamatait, jogi vonatkozásait, »a nemzetközi menedzsment interkulturális vonatkozásait, »a nemzetközi üzleti élet viselkedési szabályait, a protokoll és etikett előírásait, »a nemzetközi gazdasági szervezetek működését »

8 PSZ a nemzetgazdasági ágak helyzetét, fejlődésük fő törvényszerűségeit, »a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit, »a vállalkozások tevékenységét szabályozó jogszabályokat, a vállalat piaci alkalmazko- »dásának legfontosabb pénzügyi feltételeit, a vállalkozási és közszféra működési törvényszerűségeinek fő különbségeit »

a vállalati gazdálkodás finanszírozási-számviteli-adózási alrendszerét, a vállalati finan- »szírozás alapelveit, közvetlen és közvetett finanszírozás formáit, a pénzügyi, számviteli folyamatok tervezésének, szervezésének, irányításának, ellen- »őrzésének elméleti alapjait és gyakorlatát, az értékelés technikáit, a hazai és nemzetközi adózási, számviteli szabályokat, a vállalkozások működésének »(alapítás, működés, átalakulás, megszüntetés) számviteli, pénzügyi megjelenítését, a számviteli információs rendszert, a beszámoló részeit, illetve az azt alátámasztó »könyvelési folyamatokat, a tevékenységek elemzésének módszertanát, a döntés-elő-készítés módszertani alapjait, a pénzintézeti rendszer felépítését, az egyes pénzintézeti típusok sajátosságait, a hite- »lezési folyamatot, az értékpapírpiac működésének fontosabb elemeit, az államháztartás feladatait és felépítését, »a költségvetési gazdálkodás alapvető törvényszerűségeit, a költségvetési finanszírozás »alapelveit és lehetséges technikáit,

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)9 TV a turisztikai ágazat működésének elveit és jellemzőit, annak kapcsolódó ágazatait »

(szállásadás, vendéglátás, utazásszervezés, rendezvényszervezés), a vendéglátás elveit és gazdaságtanát, »a turizmus szereplőinek, érdekeltjeinek és érintettjeinek jellemzőit, »a turisták által igénybe vehető szolgáltatások rendszerét, »a különböző típusú turisztikai vállalkozások (szálláshelyek, vendéglátóhelyek, sza- »badidős létesítmények) szervezésére, működtetésére és irányítására vonatkozó elve-ket és módszereket, a turisztikai szolgáltatások folyamatait, lebonyolításuk feltételeit és a legfontosabb »vonatkozó jogszabályi előírásokat, a turizmussal kapcsolatos közösségi és nonprofit tevékenységeket, államigazgatási, »önkormányzati, területfejlesztési, kulturális kapcsolódásukat, a turizmus hazai és nemzetközi intézményrendszerét, a turisztikai vállalkozások működését befolyásoló földrajzi, kulturális, természeti és »jogi vonatkozásokat, a turisztikai vállalatok egyes működési területeinek (marketing, pénzügy, finanszíro- »zás, emberi erőforrás, menedzsment, kontrolling stb ) sajátosságait, elveit és módsze-reit, a választott szakiránynak megfelelő alágazat vagy tevékenység – például szálláshelyek, »vendéglátás, utazásszervezés, rekreáció, térségmenedzselés – működését, értékelési és döntési kritériumait, szakmai részterületeit, ágazati kapcsolódási pontjait

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)10 SZO a legalapvetőbb gazdasági fogalmakat, alapösszefüggéseket, »

a közgazdasági és üzleti tudomány alapvető törvényszerűségeit, folyamatait, »a piac szereplőit, a gazdaság működésének mechanizmusát, »a magyar gazdaságpolitika törekvéseit, problémáit, »az üzleti vállalkozásokat befolyásoló tényezőket, »az üzleti alapegységek működésének elveit, folyamatait, »a gazdálkodás folyamatának, eredményeinek és problémáinak elemzésére alkalmas »módszereket, a vállalkozások és egységei működtetésének elveit, kereteit, »a környezetgazdálkodás fő vonásait, »az üzleti életben létrejövő emberi kapcsolatokat, viszonyokat meghatározó pszicho- »lógiai törvényszerűségeket, a különböző korosztályú tanulók, hallgatók személyiségfejlődési sajátosságait; »a gyakorlati tevékenységhez szükséges ismeretek átadásának, alkalmazásának mód- »jait, a felnőttképzés eszközeit, módszereit »

Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a kereskedelmi szakirányon ismerik: »a bolti gazdálkodás, beszerzés, értékesítés munkafolyamatának elemeit, »a fogyasztóvédelem szabályait, módszereit, »a tanulók, hallgatók bolti, szakmai értékesítési, árukezelési, iskolai és nyilvántartási »tevékenységre történő gyakorlati felkészítésének módszereit Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók a vendéglátó szakirányon ismerik: »az alapvető élelmezéstudományi, táplálkozástani összefüggéseket, követelményeket, »a szükséges higiénés szabályokat, »a nemzeti étkezési, élelmezési igényeket, szokásokat, »a vendégek fogadásának, kiszolgálásának alapvető udvariassági, protokoll és üzleti »szabályait, a konyhai és éttermi gazdálkodás szabályait, követelményeit, »a tanulók, hallgatók konyhai gyakorlati tevékenységeinek irányítási, betanítási, moti- »vációs módszereit

Alkalmas (képes)Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 AK a gazdasági problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészíté- »

sére, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, a megszerzett tudás alkalmazására, gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával »kapcsolatos feladatok megoldására, elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, »önálló és csoportmunka végzésére »

2 GE a különböző gazdasági folyamatok elemzésére, tervezésére, irányítására, »az önálló és csoportos gazdasági elemzések végzésére, kollektív döntések előkészíté- »sében való részvételre, a stratégiai jellegű gazdaság- és vállalatpolitikai problémák felismerésére, ill a megol- »dásukra irányuló döntések előkészítésére, elemzések, jelentések, felmérések készítésére magyar és legalább egy idegen nyelven, »önálló és csoportmunka végzésére »

a gazdaságelemzési módszerek innovatív és kreatív alkalmazására »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)3 KÖ szakterületi jelentések, felmérések elkészítésében való részvételre, »

döntések előkészítésében, megalapozásában való részvételre, »a munkájukhoz szükséges információ menedzselésére, »az önálló és felelős munkavégzésre, »csoportban végzett munkára »

a közszektor szervezeteiben és intézményeiben elemző, tervező és középszintű irányí- »tó munka folytatására, a pénzügyi, közmenedzsment, és információtechnikai ismeretek összetett alkalmazá- »sára

4 GM a gazdálkodó szervezetekben szakképzettségüknek megfelelő munkakörök betöltésé- »re, a problémamegoldó technikák vállalati döntések előkészítésében való alkalmazására, »idegen nyelven és az informatika segítségével is a hazai és a nemzetközi üzleti környe- »zetben hatékonyan kommunikálni, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra, az önálló karrierépítésre tapaszta- »latainak értékelése és folyamatos továbbképzés útján; az alapképzésben megismert szakterület gyakorlati úton való kiszélesítésére, önálló munka végzésére a vállalati rendszer különböző részterületein, »a gazdálkodó szervezetek általános gazdálkodásához és szervezéséhez kapcsolódó »munkakörökben vezetői feladatok ellátására

5 KM önálló és csoportmunka végzésére, »jelentések, felmérések elkészítésére, szóbeli és írásbeli kommunikációra »

kis- és középvállalatok kereskedelmi tevékenységének szervezésére és irányítására, »különböző termékek és szolgáltatások beszerzésére és értékesítésére, »a szervezet funkcionális területeivel és a marketingszolgáltatókkal, beszállítókkal, »partnerekkel való együttműködésre, reklám, eladás ösztönzési, piackutatási adatok elemzésére, hatékony programok ösz- »szeállítására és lebonyolításuk ellenőrzésére, a kereskedelmi folyamatok elemzésére és tervezésére, »egyes logisztikai feladatok ellátására, »a kereskedelem és marketing specifikus szoftverek használatára »

6 EE önálló munkavégzésre és csoportmunkára, »közgazdasági megfontolásokra épülő, gazdasági kalkuláción alapuló meggyőző szak- »mai érvelésre, informatikailag támogatott korszerű elemzési módszerek, tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására, megbízható munkavégzésre multikulturális környezetben, »vezetői, tanácsadói munka támogatására »

a gazdaság különböző területein működő szervezetekben, illetőleg vállalkozásokban »az emberi erőforrások fejlesztését és hasznosítását elősegítő gazdálkodási, elemzési és tervezési feladatok ellátására, munkaerő-piaci elemzések készítésére, emberierőforrás-gazdálkodási funkciók és »érdekegyeztetési folyamatok vizsgálatára, a személyügyi, a munkaerő-piaci és az érdekképviseleti szervezetekben szolgáltatási »feladatok ellátására, az emberierőforrás-fejlesztési és hasznosítási döntéseket előkészítő módszerek és »technikák alkalmazására, az elemzésekhez szükséges információk megszerzésére, feldolgozására, felmérések, jelentések elkészítésére

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)7 NG a menedzsment funkciók gyakorlati alkalmazására, »

önálló és csoportmunkára, »tárgyalási, prezentációs és meggyőzési technikák alkalmazására, »a problémák önálló felismerésére, a feladatok kijelölésére, rangsorolására és megoldá- »sára

a nemzetközi áru-, szolgáltatások és pénzügyi mozgások elemzésére, »regionális és hazai relációkban való párhuzamos gondolkodásra, »nemzetközi tárgyalások önálló vitelére »

8 PSZ önálló munkavégzésre és csoportmunkára, »tárgyalási és prezentációs technikák alkalmazására, meggyőző szakmai érvelésre, »korszerű informatikai eszközök használatára

a pénzügyi, befektetési, finanszírozási, beruházási döntések előkészítésére, a hitelké- »relmek, pénzügyi tervek, pályázatok készítésére, értékelésére, önálló finanszírozási döntésekre, a mérlegbeszámoló elkészítésére, »a vagyonra és üzleti működésre vonatkozó beszámolók önálló összeállítására, elem- »zésére, adó-, illeték-, vám-, jövedék-, tb-kötelezettségek meghatározására és a bevallások »elkészítésére, gazdasági folyamatok, szervezeti események komplex pénzügyi, számviteli következ- »ményeinek meghatározására, számviteli politika, számviteli szabályzatok készítésére, »gazdálkodási, likviditási és hatékonysági követelmények összehangolására »

9 TV az egyes turisztikai szakterületen jelentkező feladatok és munkakörök ellátására, »a turisztikai vállalkozásoknál vezetői feladatok ellátására, »többnyelvű és különböző funkciójú kommunikációra, nemzetközi turizmussal kap- »csolatos feladatok ellátására, valamint az informatikai ismeretek alkalmazására, a turizmusban specifikus tárgyalási, prezentációs, információszervezési és meggyőzési »technikák alkalmazására, a szolgáltatásokkal és az intenzív ügyfélkapcsolattal összefüggő problémák hatékony »kezelésére, különös figyelemmel az interkulturális konfliktusok lehetőségeire, a turizmus fejlesztésével kapcsolatos érdekkonfliktusok kezelésére »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)10 SZO a korszerű információs és kommunikációs eszközök, eljárások alkalmazására » a tanulók, hallgatók gyakorlati tevékenységének megszervezésére, irányítására, ellen- »

őrzésére és értékelésére, az elsajátított nevelés-lélektani és neveléstani ismeretek gyakorlati alkalmazására, »új módszerek és eljárások felhasználására az oktatásban, illetve a szakirányuknak »megfelelő szakterületen Az alapfokozat birtokában az üzleti szakoktatók alkalmasak: »gyakorlati oktató tevékenység folytatására az Országos képzési jegyzék azon szakma- »csoportjában, amelyben szakképesítéssel, illetve a szakirányuk szerinti szakképzett-séggel rendelkeznek: a tanulók gyakorlati oktatásának megszervezésére és vezetésére, »a szakképzést folytató és a vizsgáztatással kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények »számára a gyakorlati képzési programok összeállítására, összehangolására az elméleti követelményekkel, a gyakorlati oktatás tartalmának ellenőrzésére és értékelésére, »a gyakorlati vizsgák megszervezésére és lefolytatására, »a 10 évfolyam elvégzéséhez vagy annál alacsonyabb iskolai előképzettséghez kötött »szakképesítések esetén a képzés gyakorlattal összekötött szakmai elméleti tantárgyai-ban, laboratóriumi, műhelygyakorlati foglalkozásain az oktatási feladatok ellátására, az oktatás keretében felnőttoktatásra, »az oktatással összefüggő tanórán kívüli nevelőmunkára, a szakképzést előkészítő pá- »lyaorientációs feladatok ellátására

Készség , amellyel rendelkezikSzak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 AK önálló problémafelismerő és -megoldó készséggel, »

innovációs készséggel, »kritikai elemző- és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, »társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, »szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, »tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének képességével »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)2 GE problémafelismerő és -megoldó készséggel, »

innovációs készséggel, »kritikai elemző- és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, »társadalmi kérdések iránti érzékenységgel, »szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, »tolerancia és szinergia lehetősége felismerése képességével »

3 KÖ kommunikációs és együttműködési készséggel, »kritikai érzékkel, »felelősségtudattal és lojalitással, a társadalmi értékek iránti elkötelezettséggel, »a közpolitika más szereplőinek felfogása iránti megbecsüléssel és empátiával »

4 GM5 KM6 EE7 NG önálló problémafelismerő és -megoldó, továbbá »

innovációs készséggel, »kritikai elemző és javaslattevő (kezdeményező) készséggel, »kapcsolatteremtő, beilleszkedési és együttműködési, valamint »szóbeli és írásbeli kommunikációs készséggel, »toleranciával, a másság elfogadásának képességével »

8 PSZ9 TV az adott szervezettípusnak megfelelő emberi és szociális készségekkel, »

együttműködési képességgel, »képesek önálló karrierépítésre, »a tapasztalati úton vagy szervezett továbbképzés keretében szerzett ismeretek haszno- »sítására

10 SZO megfelelő kommunikációs, »együttműködési, »szervezőkészséggel, »képesek az ismereteik folyamatos bővítésére »

7. függelék – A BA-képzések képesítési követelményei

Beso-rolási szintek

Kompetenciák

Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás

felső-oktatás alap-képzés (first cycle) általános leírás (OKKR I Mun-kacso-port)

a képzési területéhez tartozó ismere- »teket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet (5 );ismeri a tanulmányi területre érvényes »ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési forrásokat (3–4 );ismereteit illetően alkalmas az informá- »ciók kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására (6 )

a szakmai attitűdök és magatartás terén »rendelkezik olyan személyes tulajdon-ságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek (6 );rendelkezik minőségtudattal és sikerori- »entáltsággal (4–5 );értékek kialakítására és megtartására »törekvő céltudatos magatartással (5 );saját tevékenysége kritikus értékelésének »képességével (6 )

képes eldönteni, hogy egy adott prob- »lémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására (5 );idegen nyelven és az informatika leg- »újabb eszközeivel is hatékonyan kom-munikálni, az információkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni (5 );a képzési ágon belül elsajátított problé- »mamegoldó technikák hatékony alkal-mazására (4 );a tanulást illetően képes összefüggő »szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipog-ráfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szö-vegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok stb ) megértésére, értelmezé-sére (3–4 )

képes a választott képzési ág összefüggé- »sein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajátítására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhaszná-lására (5 );alkalmas szakképzettségének megfelelő »munkakör ellátására (3 );önálló továbbtanulással vagy szervezett »továbbképzések segítségével meglévő készségei fejlesztésére és olyan új kom-petenciák elsajátítására, amelyek segítsé-gével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalá-sára (5–6 );a szakmai attitűdök és magatartás terén »rendelkezik olyan személyes tulajdon-ságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelősséget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek (6 ); a legkülönbözőbb tanulási források »felhasználására (3–4);képes saját tanulási folyamatainak haté- »kony megszervezésére (5 )

felső-oktatás alap-képzés gazda-ság-tudo-mányi ágazat első szakértői javaslat (2006)

Ismeria világ és a szűkebb társadalmi-gazdasági »és ökológiai környezet alapvető jellem-zőit és összefüggéseit a gazdasági és gazdálkodási alapfogalma- »kat és alap-összefüggéseketa közgazdaságtan elméleti alapjait, a »gazdaság, a piac működési elveitaz üzleti tudományág gyakorlati műve- »léséhez szükséges alapvető eszközöket, a megismerés, megértés, feldolgozás alap-vető módszereita nemzetközi és nemzeti gazdaság, külö- »nösen az EU működési elveita gazdasági szervezetek és az intézmé- »nyek alapvető működési elveit, területe-it, folyamataita gazdasági szervezetek és az intézmé- »nyek szervezésének, kisebb egységeik irányításának elveit és folyamataita termelési tényezőkkel való gazdálkodás »elveit (politikáit), módszereit, eszközeit, korszerű eljárásaitKellő ismeretekkel rendelkezik gaz- »dálkodástani tanulmányainak a képzés második ciklusában való folytatásához

Jellemzőjea kritikai elemző-, szervező- és tervező- »készséga kapcsolatteremtési és együttműködési, »alkalmazkodási készség kisebb csopor-tok szintjéna tanulás, a munkakör által igényelt »szervezetspecifikus kompetenciák meg-szerzésének készsége és szándékaa kulturált, etikus, értelmiségi magatar- »tás

Képeskisebb gazdasági egységek (illetve »nagyobb gazdasági egységek részei) különböző munkafolyamatainak szerve-zésére, elemzésére, tervezésére, döntések előkészítéséreaz ehhez szükséges információk meg- »szerzésére, feldolgozására, elemzésére, jelentések készítésére, kritikák, követ-keztetések és javaslatok megfogalmazá-sáraeredményes kommunikációra szóban és »írásban (anyanyelvén egy idegen nyel-ven), az alapvető informatikai eszközök alkalmazásáratanulásra formális és informális rendsze- »rekben, életen át; új eljárások befogadá-sára, követésére, szükség esetén szakte-rület-, szakirányváltásragyakorlati tudás, tapasztalatok, képes- »ségek megszerzését követően kisebb gazdasági egységek (illetve nagyobb gazdasági egységek részei) gazdálkodási folyamatainak irányítására

Alkalmasmegbízható önálló munka végzésére egy »jól strukturált környezet keretei között az erőforrásokkal való gazdálkodásban, rutinjellegű üzleti funkciók ellátásábancsoportban való munkavégzésre, beil- »leszkedésre; a csoporthoz, szervezethez alkalmazkodásra (az ott meglévő szabá-lyok betartására), a szervezeti rendhez, kultúrához való igazodásrakockázat- és felelősségvállalásra az adott »munkakör ellátása során

Beso-rolási szintek

Kompetenciák

Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás

felső-oktatás alap-képzés gazda-ság-tudo-mányi ágazat KKK-ból (2009)

Ismeri a szakma alapjait: »a gazdasági fogalmakat, összefüggéseket, »a közgazdasági és üzleti tudomány alapvető törvényszerűségeit, »a vállalati gazdálkodás céljait, alapvető törvényszerűségeit, »a piac szereplőit, a gazdaság működésének mechanizmusát; »a fenntartható fejlődés elveit »a környezeti feltételrendszert: »a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak alapvető mechaniz- »musait és jellemzőit,a gazdasági információs rendszereket, az információszerzés és -elem- »zés módszereita makrogazdasági folyamatokat: »a gazdasági kapcsolatok és intézmények rendszerét, működésük elveit »és folyamatait, a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne a »globalizáció folyamatait, az európai integrációs folyamatot, az EU működési rendszerét és politikáita gazdasági szervezeteket: »a gazdasági szereplők döntéseit alakító tényezőket, »a szervezetek működési elveit és rendszerét, folyamatait, »a szervezetek létrehozására, szervezésére, működtetésére és irányításá- »ra, fejlesztésére vonatkozó alapvető elveket és módszereket, az üzleti élet viselkedési szabályait, a protokoll és etikett előírásait »a gazdálkodási és szervezési funkció alapjait: »a gazdálkodás különböző területeinek alapvető elveit és eszközeit, »a különböző erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint a gazdasági »szervezet szervezési és irányítási alapelveit és a gyakorlati elemzésére alkalmas módszereitRendelkezik a tanulmányainak MA-szintű folytatásához szükséges »ismeretekkel

Jellemzőjeönálló és csoportmun- »ka végzése, önálló problémafelis- »merő és…… -megoldó készség, kritikai elemző és javas- »lattevő (kezdeménye-ző) készség, társadalmi kérdések »iránti érzékenység, az adott szervezettípus- »nak megfelelő emberi és szociális készségek, kapcsolatteremtő, beil- »leszkedési és együttmű-ködési készség,szóbeli és írásbeli kom- »munikációs készség, más szereplők felfogása »iránti megbecsüléssel és empátia,felelősségtudat és lo- »jalitás

Képesa különböző gazdasági folyamatok »elemzésére, tervezésére, irányí-tására, a gazdaság- és vállalatpolitikai »problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére, kollektív döntések előkészítésében való részvételre, a szükséges információk beszerzé-sére és elemzésére, felmérések, jelentések elkészíté- »sére, szóbeli és írásbeli kommuni-kációra,a problémamegoldó technikák »vállalati döntések előkészítésében való alkalmazására, vezetői, tanácsadói munka támo- »gatására,idegen nyelven és az informatika »segítségével is a hazai és a nemzet-közi üzleti környezetben hatéko-nyan kommunikálni

Alkalmasa gazdálkodó szervezetekben »szakképzettségnek megfelelő munkakörök betöltésére, az önálló és felelős munkavégzés- »re a vállalati rendszer különböző részterületein, elemző, tervező és középszintű »irányító munka folytatására, a gazdálkodó szervezetek általá- »nos gazdálkodásához és szervezé-séhez kapcsolódó munkakörök-ben vezetői feladatok ellátására, kis- és középvállalatok gazdálko-dási, üzleti tevékenységének szer-vezésére és irányításáraa környezeti változásokhoz való »alkalmazkodásra, az önálló kar-rierépítésre a saját tapasztalatok értékelése és folyamatos tovább-képzés útján; az alapképzésben megismert »szakterület gyakorlati úton való kiszélesítésére

8. függelék – Az MA-képzések kimeneti követelményei

Tudás (ismeri)Szak2 Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 KE a számítógépes elemzésben alkalmazói szintű ismereteit, »

tágabb értelemben vett kutatás-módszertani ismereteket, »a tudományos és elemzői munkához szükséges, problémamegoldó technikákat, »a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását »

mikroökonómia közgazdaságtani fogalmi keretét, »a közgazdaságtanban használt matematikai módszereket, »makroökonómiai problémákat és modelleket, »az ökonometria alapjainak elméletét és gyakorlatát, »behatóbban egyes közgazdaságtani területeket »

2 MBA az üzleti és menedzsment ismeretanyagot, »az üzleti élet működési és fejlesztési folyamatait, szabályszerűségeit, kommunikációs »szokásait, a vonatkozó szakirodalmat »

3 MA a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, mű- »ködési elveit, fejlődési trendjeit különböző szinteken, Európai Unió működését, szakmailag releváns irányelveit, szabályozását, »az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, mate- »matikai-statisztikai) módszereit, a komplex problémák megoldásának technikáit, »a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat, »a választott doktori képzés igényeinek megfelelő kutatási módszertant »

a marketingrendszer működését, az értékalkotás módjait, az érték mérésének és »növelésének módszereit, a vállalati gazdálkodás átfogó kategóriáit, a teljesítmény mérésének módjait és mar- »ketingterülettel való kapcsolatát, az értékalkotó marketingfolyamatok és az innováció kapcsolatát, »a marketing részterületek mérésének és elemzésének módszereit, »a kultúraközi kutatás módszertanát, »a marketingtervezés folyamatát, módszereit, »a vevőorientáció érvényesítésének szervezeti formáit és folyamatait »

4 NG a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, az azokat befolyásoló tényezőket lokális, »regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken, a kutatáshoz, szakirodalmi eredmények feldolgozásához, illetve innovatív gyakorlati »munkához szükséges problémamegoldó technikákat, a munkatársak, csoportok, illetve projektek, nagyobb szervezetek irányítási mód- »szereit, a stratégiai tervezés és menedzsment vállalati, állami, regionális és globális módszereit, a hazai és nemzetközi szakirodalmat, a kutatások eredményeit »

a közgazdasági, nemzetközi gazdasági, világgazdasági, gazdálkodási és döntési elmé- »leteket és elemzési módszereket

KE = Közgazdasági elemző, MBA = Master of Business Administration, MA = Marketing, NGG = Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, PÜ = Pénzügy, RG = Regionális és környezeti gazdaságtan, SZV = Számvitel,

TM = Turizmus-menedzsment, VF = Vállalkozásfejlesztés, VSZ = Vezetés és szervezés, KK = Közgazdálkodás és közpolitika, BPM = Biztosítási és pénzügyi matematika, GME = Gazdaság-matematikai elemző,

LM = Logisztikai menedzsment

Szak2 Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)5 PÜ az alapvető kommunikációs, vezetési és etikai ismereteket, »

a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető gyakorlati módszereket és »megoldásokat

a vállalati pénzügyi és beruházási döntésekhez módszertanát, a vállalati beruházások »és egyéb befektetések elemzésének módszertanát, a vállalatok finanszírozási és adó-ügyeinek lehetőségeit, a tágabb értelemben vett pénzügyi szféra működésére (bankok, biztosítók, brókercé- »gek, befektetési alap- és vagyonkezelők, illetve ezek felügyeleti szervei és a jegybank) vonatkozó speciális pénzügyi összefüggéseket, szabályokat, törvényszerűségeket, azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel képesek nagy és közepes vállalko- »zások pénzügyi funkcióit vezetni és irányítani, beleértve azon vállalkozásokat is, amelyek tevékenységük vagy tőkeszerkezetük következtében kapcsolatban állnak a tőkepiaccal, illetve jelentős pénzügyi kockázatoknak vannak kitéve, a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazását, a tőkepiaci tranzakciókat, és az ezek- »hez kapcsolódó értékelési eljárásokat, a pénzügyi kockázatkezelésben fontos szár-maztatott ügyletekkel kapcsolatos elméletet és gyakorlatot

6 RK a feladataik megoldásához szükséges problémamegoldó technikákat, »a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának kritériumait és feltételeit, »szakirodalmi tájékozódás eszköztárát »

az alapvető mikro- és makrogazdasági, regionális és település-, valamint környezeti »gazdaságtani, geográfiai és szociológiai ismereteket, a területfejlesztésben, városfejlesztésben és a környezeti gazdaság irányításában a »gyakorlati problémák felismeréséhez és elemzéséhez szükséges ismereteket és mód-szereket

7 SZV az általános társadalmi-gazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, »a gazdálkodó szervezetek működési rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befo-lyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását, értéke-lését, a fejlesztések menedzselését, a gazdálkodó egységek, vállalatok és szervezetek működési területeinek vezetési-irá- »nyítási és koordinálási feladatait, elveit, technikáit és módszereit; azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatá- »sát és gyakorlati alkalmazását lehetővé teszik, a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását »

a számvitel és a könyvvizsgálat specifikus összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabá- »lyozásának lényegét, tartalmát és elemeit, a pénzügyi kimutatások összeállításának és elemzésének technikáit, módszereit, »a pénzügyi instrumentumok számvitelét, »a számvitel és a könyvvizsgálat számítógépes támogatásának mechanizmusát »

Szak2 Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)8 TM az általános társadalmi-gazdasági környezet mechanizmusait, a piac működési elveit, »

a gazdálkodó szervezetek működési rendjét, céljait, a gazdálkodás eredményeit befo-lyásoló tényezőket, a fejlesztéshez szükséges finanszírozási források feltárását, értéke-lését, a fejlesztések menedzselését, a vállalatok és szervezetek működési területeinek (tervezés, fejlesztés, pénzügyi és »emberierőforrás-gazdálkodás, marketingtevékenység) vezetési-irányítási és koordi-nálási feladatait, különös tekintettel a turisztikai szervezetekre, a különböző típusú és méretű vállalkozások, cégek vezetésére, irányítására és tevé- »kenységeinek koordinálására vonatkozó elveket, technikákat és módszereket, azokat a sajátos technikákat, amelyek a tudományterület elméleti kérdéseinek kutatá- »sát és gyakorlati alkalmazását teszik lehetővé, a szakmai-etikai normákat és azok alkalmazását »

a turizmus rendszerének lényegét/tartalmát és elemeit, működési mechanizmusát, a »turizmus specifikus összefüggéseit, a turizmus rendszerének működését befolyásoló környezeti elemeket és fő hatókörü- »ket, a fenntartható fejlődés elveit, a fenntartható turizmus kialakításához szükséges tech- »nikákat/módszereket, az ágazat egyes területeinek – vendéglátás, szálloda (szálláshely) ipar-, utazásszer- »vezés és -közvetítés, rendezvény- és konferenciaszervezés, államigazgatás, regionális és helyi szervezetek, valamint a kapcsolódó területek, úgymint, közlekedés, kultúra, sport, egészség és életmód tevékenységeihez tartozó szakmai és vezetési ismeretek – gyakorlati alkalmazási lehetőségeit és technikáit, a turizmus nonprofit területéhez kapcsolódó tevékenységek típusait, működési me- »chanizmusukat, egymáshoz kapcsolódó részeiket települési, kistérségi, regionális, országos és nemzetközi szinteken egyaránt, a turizmus nemzeti és nemzetközi intézményrendszerét, speciális jogi és közgazdasá- »gi szabályait és működési mechanizmusát, a turizmus és szabadidőipar legújabb nemzetközi és hazai keresleti és kínálati trend- »jeit, illetve azok hatókörét

9 VF a vállalkozások aktuális pozíciójának szakmailag megalapozott elemzéseken nyugvó »értékelési módszereit a belső adottságok és külső környezeti sajátosságok figyelembe-vételével, a vállalkozások reális (piaci, pénzügyi, technikai-innovációs) versenyelőnyön nyugvó »fejlődési (változási) pályájának meghatározását, a fejlesztés (változás) megvalósításához szükséges finanszírozási források értékelését »és pénzügyi megtérülési elemzések elkészítési módjait, a fejlesztés (változás) megvalósítása érdekében szükséges projektvezetési ismeret- »anyagot, a fejlesztésben (változásban) érintettekkel történő szakszerű kommunikációs techni- »kákat

10 VSZ a képzés szakirányának megfelelő területen az alapvető (funkcionális) gyakorlati »módszereket és megoldásokat, valamint ezek hasznosításának lehetőségeit

a vezetés- és szervezéstudomány és gyakorlat korszerű irányzatait és eredményeit, »a korszerű informatikával és know-how-val támogatott vezetési és szervezési módsze- »reket és azok gyakorlati alkalmazását, a szervezetek működése során felmerülő problémák és új jelenségek megoldási mó- »dozatait, illetve a kritikus feldolgozására irányuló módszereket

Szak2 Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)11 KK az EU rendszerét, működését és közpolitikáit; »

általában a tudás és főként saját tudásának korlátozottságát, az élethosszig tartó folya- »matos tanulás szükségességét

a közszektor gazdaságtanának fogalmait és azok összefüggéseit, »a közpolitika alakításának és megvalósításának elveit és gyakorlatát, az alkotmányos »társadalmi értékek és normák érvényre juttatásának (a közjót előmozdító közpoliti-kának) konfliktusos természetét, a közcélú szervezetek szervezésére, működtetésére, irányításra vonatkozó elveket és »módszereket; a gazdasági, szervezeti, politikai és emberi erőforrások felhasználásá-nak elveit és gyakorlati módszereit; a költségvetési gazdálkodás és közintézményi menedzsment fogalmait és azok összefüggéseit, a gazdálkodásra ható tényezőket és e tényezők befolyásolására használatos módszereket

12 BPM a gazdasági és pénzügyi összefüggéseket és elemzésük módszereit, »a gazdasági, pénzügyi, demográfiai és biztosítási folyamatokban megjelenő bizonyta- »lanság és kockázat mérését, a matematikai, statisztikai modellezést, »számítógépes programcsomagok alkalmazását »

13 GME az erőforrásokkal való gazdálkodás, a gazdasági szervezés és irányítás elméleteit és »módszereit, a hazai és a nemzetközi gazdaság különböző területeinek működési elveit, »a gazdasági intézmények rendszerét, működésük elveit és folyamatait, »a nemzetközi gazdaság működésének törvényszerűségeit, benne kiemelten az EU »működési rendszerét és politikáit

a gazdasági összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének »módszereit

14 LM a vállalati logisztikai folyamatok, illetve az ellátási lánc működésére ható meghatáro- »zó üzleti és technikai folyamatokat, a logisztikai rendszer belső felépítését, a logisztikai folyamatok és rendszerek, terve- »zési, elemzési és fejlesztési módszereit és eljárásait, a logisztikai szolgáltató vállalatok tevékenységének megszervezéséhez és irányításá- »hoz szükséges ismereteket, az ellátási lánc menedzsment modern üzleti megoldásainak eszköztárát, »a logisztika és ellátási lánc hatékony menedzsmentjét támogató informatikai megol- »dásokat, a logisztika, illetve egyes alrendszerei és az ellátási lánc teljesítményének értékelésére »alkalmas technikákat,a logisztika és ellátási lánc menedzsment területének meghatározó kutatási irányait, »azok fogalomrendszerét és a kutatáshoz szükséges módszertani alapokat

Alkalmas (képes)Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 KE önálló elméleti és empirikus elemzés elvégzésére, »

kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, »szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére, »szakirodalom felkutatására és értelmezésére, »a kutatási eredmények interpretálására illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti »szakszerű megjelenítésére

társadalmi és üzleti problémák közgazdasági szempontú megközelítésére, »adott kérdéskörök elemzésére, a problémák megfogalmazására, »közgazdasági érvelések egyszerű formalizálására, »mérési problémák formalizálására és mérési modellé alakítására »

2 MBA tervezni, szervezni, irányítani és vezetni a versenyszektor és közszféra szervezeteinek »munkafolyamatait akár hazai, akár nemzetközi szinten, az üzleti folyamatok menedzselésével kapcsolatos feladatok megoldására, elemzések, »jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére, az üzleti problémák felismerésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésé- »re, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, stratégiai jellegű kérdések felismerésére és megválaszolására »

3 MA a vállalat értékalkotó tevékenységének átlátására és a vállalati stratégia kialakításában »való részvételre

a marketing, kereskedelmi és logisztikai folyamatok teljesítménymutatóinak megha- »tározására és a pénzügyi és nem pénzügyi teljesítménymutatók elemzésére, a piaci jelenségek elmélyült elemzésére, »marketingprogramok és -tervek összeállítására és a tervezés irányítására, »egyes marketing-részterületek irányítására (pl termékmenedzsment, termékfejlesz- »tés, reklám, értékesítés, személyes eladás, árkialakítás, kutatás stb ) és ugyanezen területek vezető szakértőjeként való működésre, szervezetközi együttműködésben való részvételre, illetve szervezetközi projektek »irányítására, nemzetközi szakspecifikus együttműködésben való részvételre, »üzleti tárgyalások hatékony folytatására »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)4 NG a munkaköréhez tartozó összetett szakfunkciók ellátására, szervezésére, irányítására, »

módszertanok kreatív alkalmazására, szakmailag megalapozott vélemény megfogal-mazására, döntések előkészítésére és meghozatalára, tárgyalási, meggyőzési technikák aktív és hatékony alkalmazására, üzleti kommuniká- »cióra két idegen nyelven

a nemzeti, az európai és az egyetemes értékek megismerésére, vállalására és ezen érté- »kek megjelenítésére a vállalati, regionális, állami és nemzetközi szervezetek világában, a vállalati, régió, állam és nemzetközi szervezeten belüli, illetve a szervezet és környe- »zete közötti összefüggések, kapcsolatok felismerésére, megértésére és alakítására, az e szervezetek működésében megjelenő problémák és az új környezeti jelenségek »önálló felismerésére, feladatok kijelölésére, megoldására, a gazdasági, a pénzügyi, a marketing- és a menedzsmentelméletek nemzetközi szintű »alkalmazására a nemzetközi üzleti környezet geopolitikai, társadalmi, kulturális és vallási vonatko- »zásainak elemzésére, hatékony nemzetközi üzleti stratégiák kidolgozására »

5 PÜ a vállalatok elemző, döntés-előkészítő, és döntéshozatali tevékenységének magas »színvonalú ellátására

a pénz- és tőkepiaci instrumentumok árazására, a tőkepiaci tranzakciók kezelésére és »irányítására, a beruházások és egyéb befektetések elemzésére, a származtatott ügyle-tek pénzügyi kockázatkezelésére, pénzintézeteknél, költségvetési intézményeknél, országos hatáskörű irányító szerve- »zeteknél pénzügyi elemzői, döntés-előkészítői és döntéshozatali feladatok ellátására

6 RK önálló elemző, tervező feladatok megoldására, csoportban történő munkavégzésre és »irányításra, a szükséges információk beszerzésére és elemzésére, tervezéssel és irányítással kap- »csolatos feladatok megoldására, elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, önálló és csoportmunka végzésére, »problémák kritikus és konstruktív kezelésére, »

a különböző ágazatok, kormányzati és önkormányzati szervezetek, intézmények és »vállalkozások területén jelentkező regionális és környezeti tudományi feladatok meg-oldására, a települési és regionális szintű társadalmi, gazdasági és környezeti problémák felis- »merésére és a megoldásukra irányuló döntések előkészítésére,a kormányzati szférában, nemzetközi szervezetekben, a magánszervezeteknél és köz- »intézményeknél felmerülő szakmai feladatok megoldására

7 SZV a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok, a gazdálkodó szervezetek környezetének »rendszerszemléletű elemzésére

a különféle gazdasági rendszerek, intézmények, intézetek stb számviteli és ellenőrzési »rendszerének kialakítására, működtetésére, irányítására és ellenőrzésére, a számvitellel összefüggő gazdasági problémák felismerésére, elemezésére, a megol- »dást szolgáló stratégiai és operatív döntések meghozatalára, a végrehajtás irányítására,a konszolidált beszámoló összeállítására és elemzésére, »a gazdálkodó egységek költségvetési kapcsolatainak ellenőrzésére és elemzésére, »a pénzügyi kimutatások összeállítására és elemzésére »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)8 TM vállalkozásoknál, közigazgatásban, valamint a non-profit szférában egyaránt önálló »

(felső)vezetői pozíció betöltésére, hatékony vezetői és gazdálkodási döntések megho-zatalára, különösen a turizmus területén, az emberi, pénzügyi és technikai erőforrások hatékony felhasználására és e tevékeny- »ség vezetésére, a problémák komplex elemzésére, a megoldások integrált megközelítésére, önálló »véleményalkotásra, a megoldás lehetséges eszközeinek differenciált alkalmazására, piackutatási, stratégiaalkotási programok tervkészítési, irányítási, szervezési, értékesí- »tési feladatainak megoldásában közreműködésre, beosztottjaik számára is önálló életpálya tervezésére, »magas szintű üzleti kommunikációra két idegen nyelven, melyek közül az egyik az »angol nyelv

a turisztikai szakterületeken jelentkező feladatok elvégzésére és megfelelő munkakö- »rök irányítására és koordinálására, a fenntartható turizmusfejlesztés jegyében kiemelten a tervezési és fejlesztési folya- »matok turizmusspecifikus és rendszerszemléletű irányítására, a turizmus mint tudományterület és mint gazdasági, társadalmi, kulturális és környe- »zeti jelenség folyamatainak és összefüggésrendszerének felismerésére és azok elméleti és gyakorlati alkalmazására, a turizmus makro- és mikrofolyamatainak elemzésére, irányítására/befolyásolására és »koordinálására, a turizmushoz kapcsolódó egyéb (kultúra, közlekedés, természetvédelem, sport, »egészség és életmód) tevékenységek fejlesztésére és az ott dolgozók munkájának összehangolására, irányítására

9 VF a vállalati gazdálkodás összefüggésrendszerének és kölcsönhatásainak felismerésére, »a jövőbeli jövedelmezőségre ható tényezők mindenkori jelentőségük szerinti értéke- »lésére, a gazdálkodás színvonalának feltérképezéséhez szükséges módszerek differenciált »alkalmazására, a gazdálkodás fő kérdéseiben hiányos információk mellett is megbízható eligazodás- »ra, a megismert vállalatfejlesztési innovatív módszerek kreatív módon történő alkalma- »zására, szakmailag megalapozott döntések meghozatalára, »az üzleti kommunikációs és tárgyalási technikák aktív és hatékony alkalmazására »

10 VSZ a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon megfelelő alkalmazási (foglalkoztatási) lehe- »tőségek felismerésére és kihasználására, a gyakorlati tapasztalatok megszerzését követően vezetői feladatok végzésére, »a szervezetek működésével kapcsolatban – egyénileg vagy csoport tagjaként – szak- »mailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntés-előkészítésre és döntésho-zatalra, a szakiránynak megfelelő további ismeretek birtokában speciális munkakörök betöl- »tésére, a szak tudományágában a kutatások és azok eredményeinek kritikus értékelésére, »tudásuk, képességeik és készségeik folyamatos, egy életen át tartó fejlesztésére »

a tanult ismeretek és megszerzett tapasztalatok birtokában saját vállalkozás irányítá- »sára és működtetésére

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)11 KK a szakterületi, pénzügyi, menedzsment, kutatás-módszertani, információtechnikai »

ismeretek összetett módon a gyakorlatban való alkalmazására, információk szelektálására, értékelésére és feldolgozására, menedzselésére, a problé- »ma- és megoldáselemzésre a jól és a kevésbé jól strukturált helyzetekben, a probléma-megoldások szakmailag megalapozott repertoárjának alkalmazására,az információszerzési, tárgyalási és meggyőzési technikák alkalmazására »

döntés-előkészítő elemző-kiértékelő munka végzésére önállóan és csoportban a »közszektor különböző területein működő szervezetek számára, illetve a közszektoron kívüli szervezet számára valamely kollektív érdek érvényre juttatása végett,a hazai és az EU fejlesztési politikáinak megvalósításában való közreműködésre, az »Európai Unió követelményrendszerének eleget tevő közintézmények működtetésére, a közcélú szervezetek munkafolyamatainak elemzésére, tervezésére és irányítására, »a társadalmi értékek érvényre jutásának és az értékátváltásoknak föltárására, explicit »bemutatására, az ellentétes érintettségből fakadó konfliktusos helyzetek megértésére és kreatív kezelésére; a komplex társadalmi-gazdasági problémák felismerésére, mennyiségi és minőségi »jellemzőik elemzésére, megoldási javaslatok (közpolitikai program, stratégia, akció-terv) kidolgozására; a közgazdasági, jogi, politikatudományi, szociológiai ismeretanyag valóságos közpo- »litikai problémák és megoldások (javaslatok) elemzésében alkotó módon, együttes használatára

12 BPM elemzések, jelentések, felmérések elkészítésére, »önálló és csoportmunka végzésére »

a banki és biztosítási termékfejlesztésre, »a befektetések értékelésére, »magas szintű matematikai elméleti tudásuk és a gyakorlati ismeretek kombinációja »révén pénzügyi folyamatok tervezésére, előrejelzésére és irányítására, pénzügyi, biztosítási problémákat alkotó módon, eredeti megoldást adva képesek »megközelíteni Az aktuárius szakirányon végzettek alkalmasak továbbá: »az életbiztosítás, az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás és az általános (vagyon-) »biztosítás gyakorlatában előforduló kalkulációk elkészítésére, a tartalékoláshoz kapcsolódó számítások elvégzésére, »a biztosítási kockázat mérésére, modellezésére »A kvantitatív pénzügyek szakirányok végzettek alkalmasak továbbá: »a piaci, a hitelezési és a működési kockázatok felmérésére, a kockázati folyamatok »modellezésére, a kockázatkezelési stratégia meghatározására, »a különböző pénzügyi termékek árának meghatározására, »a megbízó elvárásainak megfelelő befektetési portfólió kialakítására és ehhez kapcso- »lódóan az optimális tőkeallokációs stratégia kidolgozására

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)13 GME jelentések, felmérések elkészítésére, »

a nemzetközi tudományos szakirodalom kritikus feldolgozására »közgazdasági elemző, előrejelző és modellalkotási tevékenységre, a közgazdasági »folyamatok és problémák modellszintű megfogalmazására, az elemzéshez és modellalkotáshoz szükséges információk beszerzésére és elemzésé- »re, a matematikai és statisztikai eszköztár ismeretében igényes gazdasági elemző és »döntés-előkészítő munkára a gazdasági intézményrendszer különböző területein és szintjein, a gazdasági folyamatok tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok megoldá- »sára, gazdaságpolitikai alternatívák kidolgozásának elősegítésére, azok várható a hazai és nemzetközi hatásának elemzésére

14 LM projektek hatékony menedzsmentjére, »csoportban való hatékony részvételre, azok irányítására »

a vállalati versenyképességet támogató logisztikai fejlesztések és célkitűzések megfo- »galmazására, a logisztikai folyamat elvárásainak és teljesítményének más vállalati funkcióval törté- »nő hatékony összehangolására,a vállalati logisztikai rendszer, illetve egyes alrendszereinek működése kapcsán az »ismert elemzési eljárások alkalmazása segítségével a rendszer (vagy alrendszerei) tervezésére, elemzésére, ezek alapján fejlesztési javaslatok önálló megfogalmazására, a vállalati logisztikai folyamatok rendszerszemléletű és a folyamatokat középpontba »helyező irányítására és fejlesztésére,a hatékonyabb ellátási lánc menedzsment eszközeinek vállalatspecifikus meghatáro- »zására, a logisztika és ellátási lánc menedzsment meghatározó kutatási területein önálló »kutatási probléma megfogalmazására és a kutatás végrehajtására

Készség , amellyel rendelkezikSzak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)1 KE közgazdasági gondolkodás, »

elkötelezettség és igény a minőségi munkára, »problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás, »idegennyelv-tudás, jó kommunikációs képességek, »kreativitás, nyitottság » , rugalmasság, empátia, intuíció és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »információfeldolgozási képesség, »környezettel szembeni érzékenység, »önálló szakmai vélemény kialakításának képessége, »kritikus szemlélet, »szakmai tisztesség és következetesség, »a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás »

2 MBA szakmai igényesség iránti elkötelezettség, »önálló problémafelismerő és -megoldó készség, »innovációs készség, »kritikai elemző és javaslattevő készség, »vezetői készségek, »vállalati gondolkodás, »tolerancia és szinergia lehetőségének felismerése, »üzleti etika és részben a társadalmi kérdések iránti érzékenység, »szóbeli és írásbeli kommunikációs készség »

3 MA etikus magatartás, »vezetői képesség, »motivációs és irányító képesség, »empátia más kultúrák, illetve szakterületek megközelítéseit illetően, »kreatív problémamegoldó és eredeti látásmód, »hatékony projektirányító és -szervezőképesség, »szociális és morális kérdések iránti nyitottság, »konfliktusmegoldó képesség, »nyitottság az együttműködésre, »felelősségvállalás a saját és mások teljesítményéért, »két idegen nyelven tárgyalóképes kommunikációs készség »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)4 NG az értékek iránt elkötelezettség, »

társadalmi/szociális érzékenység hazai és nemzetközi viszonylatban, »elkötelezett a minőség, a fenntarthatóság és a sokszínűség iránt, »nyitottság a más/új területekkel, módszerekkel, illetve véleményekkel, javaslatokkal szemben, »egyéni és közösségi felelősségvállalás, »a tudás megújításának képessége, »nyitott gondolkodásmód, »együttműködési készség »

5 PÜ kreativitás, rugalmasság, »elemző- és szintetizáló készség, »problémafelismerő és -megoldó készség, »információfeldolgozási képesség, »elkötelezettség és igény a minőségi munkára »igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, »kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, »alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői »feladatok ellátására

6 RK kreativitás, rugalmasság, »elemző- és szintetizáló készség, »problémafelismerő és -megoldó készség, »intuíció és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »széles műveltség, »információfeldolgozási képesség, »környezettel szembeni érzékenység, »elkötelezettség és igény a minőségi munkára, »igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, »kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, »személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, »alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői »feladatok ellátására, társadalmi kérdések iránti érzékenység »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)7 SZV kreativitás, rugalmasság, »

elemző- és szintetizáló készség, »problémafelismerő és -megoldó készség, »intuíció és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »széles műveltség, »információfeldolgozási képesség, »környezettel szembeni érzékenység, »elkötelezettség és igény a minőségi munkára, »igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre, »kezdeményező-, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása, »alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői »feladatok ellátására

8 TM vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képességek, »irányítási és összehangolási képességek, »elkötelezettség a fenntarthatóság elve mellett, »az ismeretek, készségek folyamatos bővítése, fejlesztése iránti igény, »kreativitás, »az új megoldások keresése, »emberi és szociális érzékenység, »elkötelezettség az értékek, a más kultúrák megértésére, megvédésére és elfogadására irányuló törekvé- »sek iránt, idegennyelv-tudás, »motiváltság, »nyitottság, »rugalmasság, »empátia »

9 VF problémafelismerő képesség, »kreativitás, »döntéshozatali képesség, »társadalmi és szociális érzékenység és felelősség, »elkötelezettség a folyamatos szakmai-emberi fejlesztésre, »együttműködési és feladatdelegálási képesség »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)10 VSZ kreativitás, rugalmasság, »

elemző- és szintetizálókészség, »problémafelismerő és -megoldó készség, »intuíció és módszeresség, »kitartás és stressztűrő képesség, »emocionális intelligencia, »alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői »feladatok ellátására, elkötelezettség és igény a minőségi munkára, »igényesség a szakmai továbbképzésben való részvételre »

11 KK a vezetői, koordináló, kommunikációs és együttműködési képesség, »irányítási és összehangolási képesség, »szociális és emberi érzékenység, empátia, »elkötelezettség más kultúrák megértésére, elfogadására, megvédésére irányuló törekvések iránt, »a hazai és nemzetközi szakirodalom kritikus figyelemmel kísérése, az alkalmazott tudományok és a »szakterület mélyebb összefüggéseinek megértése, önálló szaktudományos munka végzése, szakmai motiváltság és nyitottság, rugalmasság, »magatartását a magán és közéleti etika írott és íratlan szabályai vezérlik »

12 BPM elemző- és szintetizálókészség, »problémafelismerő és -megoldó készség, »pontos, módszeres, megbízható munkavégzés, »információ-rendszerezési és -feldolgozási képesség, »érzékenység a társadalmi kérdések (pl nyugdíjrendszer, egészségbiztosítás) iránt, »kritikai elemzőkészség, javaslattevő-, kezdeményezőképesség, »rugalmasság a csoportmunkában, »személyes felelősségvállalás és döntéshozatali képesség, »a szakmai továbbképzés iránti igényesség, »fogékonyság az új tudományos eredmények alkotó módon való alkalmazására »

Szak Általános (szint és terület) Speciális (szakra orientált)13 GME a problémák önálló felismerése és megoldása, »

számítógépes programcsomagok alkalmazói készsége, »innovációs készség, »kritikai elemző- és javaslattevő-, kezdeményezőkészség, »társadalmi kérdések iránti érzékenység, »tolerancia és szinergia lehetősége felismerésének készsége és képessége, »szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, »angol nyelvű szakmai kommunikáció »

14 LM a szakma elfogadott sztenderdjei, etikai szabályai szerint végzi tevékenységét, »rendelkezik vezetői képességekkel, »hatékonyan képes kialakítani és működtetni keresztfunkcionális csoportokat, »hatékony projektirányító és szervező, »munkatársait, illetve kollégáit motiválja és irányítja, »empatikus más kultúrák illetve szakterületek megközelítéseit illetően, »új megoldások és eljárások iránt nyitott, »keresi a konfliktusok feloldását és nyitott az együttműködésre, »vállalja a felelősséget saját és munkatársai teljesítményéért »

9. függelék – Az MA-képzések képesítési követelményei

Besorolási szintek

KompetenciákTudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás

felsőoktatás mesterkép-zés (second cycle) álta-lános leírás (OKKR I. Munkacso-port)

ismeri saját kutatásaihoz vagy tudo- »mányos munkájához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegol-dó technikákat (6–7 ),eredeti látás- és gondolkodásmóddal és »megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosít-hatóságában, valamint a problémameg-oldó technikák felhasználásában (6–7 )

képes a tudományágában a tudomá- »nyos kutatások és a különböző módsze-rek értékelésére, önálló kritika megfo-galmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére (7 ),rendszerszerűen vagy kreatívan új és »összetett témakörökkel foglalkozni és ez alapján helytálló bírálatot vagy véle-ményt megfogalmazni (6 ),rendelkezik értékek kialakítására és »megtartására törekvő céltudatos maga-tartással (5 )

felkészült tanulmányi területén az is- »meretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve a tudományterü-letről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus fel-dolgozására (6 ),képes rendszerszerűen és kreatívan új »és összetett témakörökkel foglalkozni, döntést hozni, és az ebből adódó követ-keztetéseket levonni és közérthetően bemutatni (6 ) képes a megoldandó problémák meg- »értésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére (6 )

képes új és összetett témakörökkel »foglalkozva döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni (7 ),képes szakmailag magas szinten önálló- »an megtervezni és végrehajtani felada-tokat (6 ),képes a képzési terület belső törvény- »szerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre (6 ),saját tudásának magasabb szintre eme- »lésére, az egyéni tudás, ismeret elmélyí-tésére, bővítésére (6 ),rendelkezik a munkakörhöz szüksé- »ges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, kez-deményezésre és személyes felelősség-vállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre (5 ),rendelkezik saját tevékenysége kritikus »értékelésének képességével (5 )

Besorolási szintek

KompetenciákTudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősségvállalás

felsőoktatás mesterkép-zés gazda-ságtudo-mányi ága-zat első szak-értői javaslat (2006)

Ismeri és értiaz elsajátított tudáselemek rendszerét, »elemeit és alapvető összefüggéseita társadalmi-gazdasági össze-függése- »ket, az azokat befolyásoló tényezőket lokális, regionális, nemzeti és nemzet-közi szintekena magas szintű közgazdasági és gaz- »dálkodási; döntéselméleti, elemzési, ökonometriai elméleteket és módsze-reketa kutatáshoz, szakirodalmi eredmények »feldolgozásához, illetve innovatív gya-korlati munkához szükséges probléma-megoldó technikákat a munkatársak, csoportok, illetve pro- »jektek, nagyobb szervezetek irányítási módszereit a szak tudományágában az alapvető »hazai és nemzetközi irodalmat, a kuta-tások eredményeit, és képes azok kriti-kus értékeléséreFelkészült az értelmiségi lét gyakorlá- »sáraKellő mélységű elméleti ismerettel »rendelkezik tanulmányainak gazda-ság-tudományi vagy interdiszcip-lináris PhD képzésen való folytatásához

Jellemzőjeaz értékek iránt elkötelezettség, társa- »dalmi-szociális érzékenységa nemzeti, az európai és az egyetemes »értékek megismerése, vállalása és ezen értékek megjelenítése a szervezetek világábana szociális és morális kérdések iránti »nyitott gondolkodás, a társadalmi csoportokkal való együttműködés, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettség bizonyítása elkötelezett a minőség, a fenntartható- »ság és a sokszínűség iránta más/új területekkel, módszerekkel, »illetve véleményekkel, javaslatokkal szembeni nyitottság

Képesa munkaköréhez tartozó összetett »szakfunkciók ellátására, szervezésére, irányítására, módszertanok kreatív al-kalmazására, szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazására, döntések előkészítésére és meghozataláraa szervezeten belüli, illetve a szervezet »és környezete közötti összefüggések, kapcsolatok felismerésére, megértésére és alakításáraa szervezet működésében megjelenő »problémák és az új környezeti jelen-ségek önálló felismerésére, feladatok kijelölésére, megoldására, rutin-és vé-letlenszerű körülmények között is eredeti látás- és gondolkodás-módra a »tudás gyakorlati alkalmazásában, vál-tozatok értékelésében, ennek alapján kreatív és újító megoldások kialakításá-ra és megvalósításáratárgyalási, meggyőzési technikák aktív »és hatékony alkalmazására, üzleti kom-munikációra két idegen nyelven

Alkalmasfelelősségvállalásra saját és munkatársai »teljesítményéérttudása, képességei és készségei folya- »matos, életen át tartó fejlesztésérekis- és közepes vállalkozások, nagyobb »szervezeti egységek munkájának ko-ordinálására, szakértői támogatására, önálló vezetésére, projektek irányítá-sára A gyakorlati tapasztalatok megszerzése »után elindulhat a vezetői karrierúton

Besoro-lási szin-tek

Kompetenciák

Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősség-

vállalásfelsőokta-tás mes-terképzés gazda-ságtudo-mányi ágazat KKK-ból (2009)

Ismeri és értia közgazdaságtan (emelt szintű) elméleti alapjait: »a közgazdaságtan fogalmi kereteit, »a közgazdaságtanban használt matematikai módszereket, »a makroökonómiai problémákat és modelleket, »az ökonometria alapjainak elméletét és gyakorlatát, »a közgazdasági, gazdálkodási és döntési elméleteket, »a szakterületre vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalmat »a társadalmi-gazdasági környezetet: »a társadalmi, gazdasági, piaci környezetet, annak mechanizmusait, szervezeteit, »működési elveit, fejlődési trendjeit különböző szinteken, az Európai Unió szakmailag releváns irányelveit, szabályozását, »a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, az azokat befolyásoló tényezőket lokális, »regionális, nemzeti és nemzetközi szinteken, a fenntartható fejlődés elveit, kritériumait »a közgazdasági elemzés korszerű eszközeit, módszertanát: »az adatok magas szintű kvantitatív elemzésének (közgazdasági, ökonometriai, »matematikai-statisztikai) módszereit, a számítógépes elemzést, a szaknak megfelelő területen az alapvető (funkcionális) gyakorlati módszereket és »megoldásokat, valamint ezek hasznosításának lehetőségeit,a gazdasági összefüggések formalizált leírásának, modellezésének és elemzésének »módszereit,a tudományos és elemzői munkához, a komplex problémák megoldásához szüksé- »ges problémamegoldó technikákat, a tágabb értelemben vett kutatás-módszertani ismereteket »az üzleti szférát: »az üzleti élet működési és fejlesztési folyamatait, szabályszerűségeit, kommunikáci- »ós szokásait, a vállalkozások aktuális pozíciójának szakmailag megalapozott elemzéseken nyug- »vó értékelési módszereit,a szervezetek működése során felmerülő problémák és új jelenségek megoldási »módozatait,

Képesmagas színvonalú önálló szakmai mun- »kára:önálló elméleti és empirikus elemzés »elvégzésére, döntés-előkészítő és döntés-hozatali tevékenységek magas színvonalú ellátására,a szervezet és környezete közötti ösz- »szefüggések, kapcsolatok felismerésére, megértésére és alakítására, a gazdaságok és szervezetek működésé- »ben megjelenő problémák és az új kör-nyezeti jelenségek önálló felismerésére, feladatok kijelölésére, megoldására,probléma- és megoldáselemzésre a jól és »a kevésbé jól strukturált helyzetekben, szakmai tanácsadásra, döntések előké- »szítésére, szakirodalom felkutatására és értelme- »zésére, a kutatási eredmények interpretálására, »illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítéséreirányítási feladatok ellátására: »a vállalat értékalkotó tevékenységének »átlátására és a vállalati stratégia kialakítá-sában való részvételre, az üzleti folyamatok menedzselésével »kapcsolatos feladatok megoldására, egyes funkcionális részterületek irányí-tására (pl termék-menedzsment, marke-ting, pénzügy stb ),

Alkalmasa tanult ismeretek, mód- »szertanok kreatív gyakorla-ti alkalmazására,szakirodalmi tájékozódás »eszköztárának aktív hasz-nálatára,tervezni, szervezni, irányí- »tani és vezetni a verseny-szektor és közszféra szerve-zeteinek munkafolyamatait akár hazai, akár nemzetközi szinten, a problémák komplex »elemzésére, a megoldások integrált megközelítésére, önálló véleményalkotásra, a megoldás lehetséges eszközeinek differenciált alkalmazására,a szervezetek működésével »kapcsolatban – egyénileg vagy csoport tagjaként – szakmailag megalapozott vélemény megfogalmazásá-ra, döntés-előkészítésre és döntéshozatalra, a szakiránynak megfelelő »további ismeretek birtoká-ban speciális munkakörök betöltésére, nyitottság az együttműkö- »désre,

Besoro-lási szin-tek

Kompetenciák

Tudás Nézetek, attitűdök Készségek, képességek Autonómia, felelősség-

vállalása gazdasági, szervezeti (emberi, tárgyi, pénzügyi stb ) összefüggéseket és elemzé- »sük módszereitaz irányítás elveit és módszereit: »a különböző típusú és méretű szervezetek vezetésére, irányítására és azok külön- »böző működési területeinek (tervezés, fejlesztés, pénzügyi és emberierőforrás-gaz-dálkodás, marketing, logisztika) koordinálására vonatkozó elveket, technikákat és módszereket, a munkatársak, csoportok, illetve projektek, nagyobb szervezetek irányítási mód- »szereit, a fejlesztésben (változásban) érintettekkel való szakszerű kommunikáció technikáit »Rendelkezik a választott doktori képzés igényeinek megfelelő szakmai és kutatás- »módszertani felkészültséggel

tárgyalási, meggyőzési technikák aktív és »hatékony alkalmazására, üzleti kommu-nikációra idegen nyelven is, a tanult ismeretek és megszerzett tapasz- »talatok birtokában saját vállalkozás irá-nyítására és működtetésére, illetvea gyakorlati tapasztalatok megszerzését »követően vezetői feladatok végzésére

felelősségvállalás a saját és »a munkatársak teljesítmé-nyéért, az együttműködésre, a »csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására

99

Jobbágy Ákos: A műszaki képzési terület képzési és kimeneti követelményeinek elemzése

A 15/2006 (IV 3 ) OM rendelet vezette be az alap- és mesterképzési szakok leírására a képzési és ki-meneti követelmények (KKK) fogalmát a korábbi képesítési követelmények helyett A rendelet meg-határozza a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzőket (kompetenciákat) – a hitéleti képzés szakjainak kivételével

A korábban használt képesítési követelmények az egyes szakok által a hallgatók számára nyújtott ismereteket határozták meg, azaz azt specifikálták, mit kell tanítani A képzési és kimeneti követel-ményeknek azt kell(ene) megadni, milyen ismeretekkel és készségekkel kell a hallgatónak rendelkezni ahhoz, hogy az adott szak diplomáját megkaphassa Más szóval azt specifikálja, mit kell a hallgatónak tudni Ez a váltás alkalmazkodik a nemzetközi trendekhez, amely szerint figyelembe kell venni a hall-gató által megszerzett tanulási eredményeket (learning outcome), függetlenül attól, hogy ezeket hol és hogyan szerezte: bármilyen képzés – beleértve az önálló tanulást – vagy munkatapasztalat figyelembe veendő Az ún ’Dublin descriptors’ adta meg a tanulási eredmények leírásának általános szempontjait

Magyarországon a tanulási eredmények fogalma új volt, ez problémát jelentett a KKK-k megfo-galmazásánál Véleményem szerint a KKK-k használatára való áttérés során az alábbi nehézségek merül-tek fel, amelyek részben a mai napig akadályozzák alkalmazásukat:

Szokatlan volt, hogy a „mit tanítunk meg egy szakon” helyett azt kellett volna leírni, „mit (a) kell tudni egy szakon végzettnek” A ’Dublin descriptors’-ban szereplő fogalmak fordításakor több helyen nem sikerült megta-(b) lálni a jó magyar megfelelő kifejezést (pl az első ciklusban: ’have developed those learning skills that are necessary for them to continue to undertake further study with a high degree of autonomy’ fordításakor „a képzési területéhez tartozó ismereteket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterkép-zésbe léphet” félrevezető) Nem rendeltek ellenőrzést a „mit kell tudni”-hoz Példa a 15/2006 (IV 3 ) OM rendelet-(c) ből: „ismereteit illetően alkalmas… az információk kritikus elemzésére és sokoldalú fel-dolgozására” Nyilvánvaló, hogy egészen egyszerű esetekben éppúgy lehet az információ-kat kritikusan elemezni, mint nagyon bonyolult, alapos természettudományos ismereteket és magas absztrakciós szintet igénylő esetekben Az első ciklus diplomájának kiadásához az előbbi kevés, az utóbbi nem követelhető meg Önmagában tehát az információk kritikus elemzése és sokoldalú felhasználása nem kellően definiált elvárás A „mit kell tudni a sza-kon végzettnek” csak az „ezt hogyan kell ellenőrizni” megadásával válik egyértelművé Sok esetben a „mit kell tudni” egy szakon végzőnek túl általános Pl a gépészmérnökök (d) alapszak esetében „környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására” Ennek eleget le-het tenni azzal, hogy egy használt elem gyűjtésére alkalmas doboz kihelyezését irányítja valaki A szakon belüli specializációkhoz tartozó tanulási eredmények ömlesztve kerültek be a (e) KKK-kba Ennek hatására gyakorlattá vált, hogy a diploma kiadásakor nem kell minden, a KKK-ban szereplő ismerettel és készséggel rendelkezni – anélkül, hogy definiált lenne, mi az, ami viszont a specializációtól függetlenül, mindenképpen szükséges

100

Nem volt világos, kinek, mikor kell ellenőrizni a KKK-ban szereplő előírásokat Gyakor-(f) lattá vált, hogy a MAB használta a KKK-kat a szakindítási kérelmek elbírálásakor Nem használták hallgatói mobilitás esetén: áthallgatás, intézményváltás esetén is megszerzi-e a hallgató az előírt ismereteket és készségeket

A lineáris, többciklusú képzés bevezetésekor műszaki területen problémát jelentett, hogy a mesterkép-zések kialakítása az alapképzések KKK-inak elkészülte – sőt, sok esetben az alapképzések elindulása – után kezdődött Több egymásra épülő szak esetében is célszerű lesz a KKK-kat az első mesterképzés-ben tanulmányait megkezdett évfolyam végzése után értékelni és a szükséges módosításokat elvégezni Különös gonddal kell vizsgálni az azonos részterületen szereplő ismeretek és készségek megosztását az alapképzésben, majd az ezt követő mesterképzésben elsajátítandó, ill megszerzendő részekre Sok esetben ezt nehezíti, hogy az elméleti megalapozásra csak a mesterképzésben kerül sor

A 15/2006 (IV 3 ) OM rendeletet a műszaki képzési területre vonatkozóan 2006-ban elemeztük (Borsa Judit, Halász Gábor, Jobbágy Ákos) Az akkori elemzés megállapításai ma is érvényesek

Javasoljuk, hogy a képzési és kimeneti követelmények három szinten legyenek megfogalmazva: általános, képzésiterület-specifikus és szakspecifikus Ennek megfelelően javasoljuk, hogy kerüljön megfogalmazásra a műszaki alapképzések közös KKK-ja Egy konkrét szak KKK-ja elég, ha utal az álta-lános és a képzésiterület-specifikus elemekre

A rendeleti szöveg módosítására 2006-ban kidolgozott javaslat most is aktuális (lásd a Függelék-ben)

Műszaki területen sok mesterképzés KKK-ja készült el Ezekben lényegében ugyanolyan szer-kezetben szerepelnek az előírások, mint az alapképzések KKK-iban Ezekben sem az van leírva, amit a szakot elvégzetteknek tudni kell (tanulási eredmény) A megfogalmazások sok esetben túlságosan általánosak (pl faipari mérnök MSc: a mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: – a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, az ismeretek megfelelő szintű tervezői és laboratóriumi szintű haszná-lata…) Különösen a „szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek” pontban sok olyan előírás szerepel, amely nem mérhető, túlságosan általános, nagyon eltérő módon teljesíthető. Ilyen-nek tartom például a következőket: „széles műveltség”, „információfeldolgozási képesség”, „környezet-tel szembeni érzékenység”, „elkötelezettség és igény a minőségi munkára” stb Ezeket részben javaslom a KKK-kból kivenni, részben pontosabban specifikálni Szükséges ezen felül rögzíteni, hogy az előírt személyes adottságok és képességek fejlesztése a képzésben milyen módon történik A szakindítási ké-relemben legyen kötelező azt bemutatni, hogy pl a faipari mérnök mesterképzés során mely tantár-gyak milyen foglalkozásai adnak „széles műveltséget”, javítják az „információfeldolgozási képességet”, fejlesztik a „környezettel szembeni érzékenységet” és növelik az „elkötelezettséget és igényt a minőségi munkára”

101

Függelék

Javaslat a 15/2006. OM rendelet szövegének módosítására

A végzettségi szinteket leíró általános (nem szakspecifikus) jellemzők (kompetenciák): rendeleti szö-veg

Vélemény, illetve javaslat a módosításra

Ciklusokra bontott képzésben az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, akia) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

a képzési területéhez tartozó ismeretrendszereket elsajátította és olyan ismereteket szerzett, »amelyek alapján az adott és más képzési területen folyó mesterképzésbe léphet;

törölni javasoljuk: „az adott és más képzési területen folyó”, vagyis maradjon: amelynek alapján mesterkép-zésbe léphet

képes a választott képzési ág összefüggésein kívül eső alapfogalmak és alapelvek önálló elsajá- »títására, alkalmazására és egy adott munkakörben való felhasználására is;

Ne így! Pl „Nemcsak a választott képzési ág … ra ké-pes ”

ismeri a tanulmányi területre érvényes ismeretszerzés módjait, a legfontosabb ismeretszerzési »forrásokat;képes eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megközelítésben lehet megoldani, és ez »adott esetben milyen mértékben alkalmas a probléma sikeres megoldására;

„eldönteni, hogy egy adott problémát milyen megkö-zelítésben lehet megoldani” helyett: „egy probléma megoldásához szükséges eszközök és módszerek kivá-lasztására”

ismeri saját tudásának határait; »b) ismereteit illetően alkalmas

szakképzettségének megfelelő munkakör ellátására; »Ez semmitmondó, hagyjuk el

az információk kritikus elemzésére és sokoldalú feldolgozására; »idegen nyelven és az informatika legújabb eszközeivel is hatékonyan kommunikálni, és az in- »formációkat, érveket és elemzéseket különböző nézőpontok szerint bemutatni;a képzési ágon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; »önálló továbbtanulással vagy szervezett továbbképzések segítségével meglévő készségei fej- »lesztésére és olyan új kompetenciák elsajátítására, amelyek segítségével alkalmassá válhat egy szervezeten belül felelősségteljes munkakör vállalására;a tanulást illetően képes összefüggő szöveg, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, »ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, „vizuális szövegek” (mozgó-, állóképek, tér-képek, diagramok stb ) megértésére, értelmezésére;

Ez az óvoda nagycsoport után az iskolaérettség felté-tele Ne legyen egy felsőfokú képzés KKK-jában

102

saját tanulási folyamatainak hatékony megszervezésére; »Félrevezető a „megszervezésére”, javasoljuk az egysze-rű „önálló tanulásra” előírást

a legkülönbözőbb tanulási források felhasználására; »Nem érthető, a „legkülönbözőbb” nagyon nem illik ide Bár valószínűleg dícséretes a mögöttes szándék, de mégis, ezt az egészet törölni javasoljuk

E két utóbbi pont együtt: „önálló tanulásra” Nincs is értelme a „TANULÁSI FORRÁSOK „ kifejezésnek

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezikAz attitüd magatartást jelent, törölni javasoljuk

olyan személyes tulajdonságokkal és együttműködési készséggel, amelyek a személyes felelős- »séget és az egyéni döntéshozatalt is megkövetelő munkakörökhöz szükségesek;minőségtudattal és sikerorientáltsággal; »

törölni javasljuk a „sikerorientáltság”-ot saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével; »értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással »

Ha minden BSc-t végzett mérnök ezekkel a jó-tulaj-donságokkal rendelkezne, akkor csupa kiváló ember-rel lenne dolgunk Ez nincs így és soha nem is lesz így Esetleg azt lehetne mondani, hogy ezek többségével rendelkezik

Ciklusokra bontott képzésben az osztott és az egységes, osztatlan mesterképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői

Mesterképzésben mesterfokozatot az szerezhet, akia) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy

felkészült tanulmányi területén az ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, illetve »a tudományterületről vagy a megszerzett tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására;

rossz fogalmazás az, hogy „felkészült … megértésre és elsajátításra” Ha jól értjük, itt arról van szó, hogy rendelkezik előzetes ismeretekkel, azaz elvégzett egy BSc-képzést nincs értelme annak a mondatnak, hogy „a képzés során az ismereteket illetően bizonyította”

ismeri saját kutatásaihoz vagy tudományos munkájához szükséges, széles körben alkalmazha- »tó problémamegoldó technikákat;eredeti látás- és gondolkodásmóddal és megfelelő absztrakcióval rendelkezik a tudományág »mélyebb összefüggéseinek megértésében, a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználásában;

Ha mindenkitől igazán eredeti látás- és gondolkodás-módot követelünk meg, akkor kevesen végezhetnek MSc-t

képes a tudományágában a tudományos kutatások és a különböző módszerek értékelésére, »önálló kritika megfogalmazására és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére;

103

b) ismereteit illetően alkalmasrendszerszerűen és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, helytálló bírálatot vagy »véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket levonni és kö-zérthetően bemutatni;a megoldandó problémák megértésére, önálló megoldására és eredeti ötletek felvetésére; »szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; »a képzési terület belső törvényszerűségeinek mélyebb megismerésére és önművelésre; »saját tudásának magasabb szintre emelésére; »

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezikAttitűdök, lásd fent

a munkakörhöz szükséges olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján képes együttműködésre, »kezdeményezésre és személyes felelősségvállalásra, döntéshozatalra, szakmai önképzésre;

Melyik „munkakör”-höz? Miért függ ez a munkakör-től?

saját tevékenysége kritikus értékelésének képességével, »értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással »

Veszélyes víz, ki mit tekint „érték”-nek?

GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja gépészmérnökök képzése, akik alkalmasak gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésé-re és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához

„a munka szervezése és irányítására való alkalmasság” és a „kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkez-nek a képzés második ciklusban történő folytatásá-hoz” általános BSc- kompetencia, javasoljuk innen elhagyni A „műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására” ál-talános mérnöki kompetencia, ezt javasoljuk külön kezelni „a munkaerőpiac igényei szerint” kétélű fegy-ver, írjuk azt, hogy „a munkaerőpiac igényeit figye-lembe véve”

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:gépelemek, gépek, készülékek, berendezések, szerkezetek konstrukciós tervezésére, szerkesz- »tésére,gép- és fém- és/vagy polimer szerkezetek és ezek elemei gyártásának, szereléstechnológiájá- »nak kidolgozására, irányítására,gépek, szerkezetek diagnosztikai vizsgálatára, karbantartási, megbízhatósági, javítástechnoló- »giai feladatainak kidolgozására,gépészeti technológiai folyamatok irányítására, gépi berendezések kiszolgálásának szervezé- »sére,mechatronikai rendszerek működtetésére, fejlesztésére, »

104

logisztikai és anyagmozgató rendszerek működtetésére, fejlesztésére, »környezetvédelmi feladatok műszaki irányítására, »környezetbarát technológiák alkalmazására, mesterséges ipari környezet kialakítására, környe- »zetvédelmi technikai eszközök tervezésére, gyártására,építésgépesítési technológiák alkalmazására, működtetésére és irányítására, »épületgépészeti berendezések tervezésére, kivitelezések előkészítésére, szervezésére és irányí- »tására,hő- és áramlástechnikai, vegyipari folyamatok tervezésére, kivitelezésére, felügyeletére és irá- »nyítására,járművek és mobil gépek tervezésére és gyártására, üzemeltetésére »

Fentiek helyett javaslat:

Alapfokozat birtokában a gépészmérnökök képesek:gépelemek, gépek, gépészeti berendezések és rendszerek tervezésére, gyártásá- »ra, kivitelezésére, üzemeltetésére, karbantartására;gépészeti (anyagtudományi, mechanikai, technológiai, gyártásirányítási, lo- »gisztikai, tervezési, áramlás- és hőtechnikai, anyagátadási, vegy- és élelmiszer-ipari) folyamatok kidolgozására, kivitelezésére, működtetésére, megszervezé-sére és irányítására;környezetvédelmi és környezetbarát technológiák alkalmazására, ilyen fel- »adatok műszaki irányítására, ilyen eszközök tervezésére, gyártására

BIOMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja biomérnökök képzése, akik alkalmasak a széleskörűen értelmezett biotechnológiai rend-szerek és az azokat működtető személyzet irányítására, analitikai vizsgálatok, gyártásközi és végső mi-nőségellenőrzés végzésére, legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére, a tech-nológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, termékek kifejlesztésében, kutatásban részfeladatok ellátására a munkaerőpiac igényei szerint, továbbá a képzés nyújtotta ismeretek birtoká-ban alkalmassá válhatnak a képzés második ciklusban történő folytatására

„a személyzet irányítása” általános BSc-kompetencia, javasoljuk innen elhagyni A „munkaerőpiac igényeit figyelembe véve” itt is jobb lenne Az utolsó mondat-ban az „alkalmassá válhatnak a képzés második cik-lusban történő folytatására” szöveget javasoljuk elhagyni Ez is általánosan megfogalmazható BSc-kompetencia

Alapfokozat birtokában a biomérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:biológiai/biotechnológiai rendszerek biztonságos, környezettudatos működtetésére, a szakte- »rülettel kapcsolatos szolgáltatások, kereskedelmi feladatok ellátására,laboratóriumi, félüzemi, üzemi feladatok elvégzésére, új metodikák elsajátítására, »

105

bonyolultabb feladatok elvégzésére, ismeretek gyakorlati alkalmazására a választott szakirány- »nak megfelelő szakterületen,

Mit tekintünk „bonyolultabb feladat”-nak? Az „össze-tett feladat” vagy „összetett folyamatok átlátására, elvégzésére” jobb volna

részfeladatok ellátására a technológiai rendszerek fejlesztésében, tervezésében, új eljárások, »termékek kifejlesztésében, kémiai és rokon tudományok kutatásában,

Értjük a „részfeladat”-ot, nem tudunk erre jobb kifeje-zést? Esetleg beszúrni azt, hogy „megfelelő irányítás mellett” „kémiai” helyett „biológiai” írandó

a feladatok ellátásához szükséges számítástechnikai ismeretek, adatbázisok alkalmazására, »Nem pontos fogalmazás a „szükséges”, ha van elég idő és ember, számítógép se kell Javaslat: „a feladatok korszerű ellátásához megfelelő számítástechnikai”

a korábban nem ismert új folyamatok, termékek, rendszerek megismerésére, megértésére, »Ezt is értjük, de jó lenne átfogalmazni Javaslat: „a tu-domány és technológia fejlődéséből adódó új folya-matok…”

legalább egy idegen nyelven a műszaki dokumentáció megértésére »

VILLAMOSMÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK

A képzés célja villamosmérnökök képzése, akik természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén villamosmérnö-ki feladatok ellátására képesek Ennek megfelelően az alapfokozat és a villamosmérnök szakképzettség birtokában közreműködhetnek villamos és elektronikus eszközök, berendezések, összetett rendszerek és létesítmények tervezésében, ezek gyártása és üzemeltetése során bemérési, minősítési, ellenőrzési feladatokat oldhatnak meg, részt vehetnek üzembe helyezésükben, illetve villamosmérnöki ismerete-ket igénylő üzemeltetői, szolgáltatói, szervizmérnöki, termékmenedzseri, továbbá ezekhez kapcsolódó irányítói feladatokat láthatnak el A képzésben részt vevők a szakon belül egy szűkebb szakmai területen (szakirányban) alkotó mérnöki munkára készülnek fel, és képessé válhatnak a mesterszintű villamos-mérnök-képzésben való részvételre

Az első mondat valószínűleg elhagyható – vagy min-den BSc-hez írjuk ezt be Az „irányítói feladat” álta-lános BSc-kompetencia A képzési cél megfogalmazása tevékenység felől közelít, ez szerintünk jól illeszke-dik a KKK-koncepcióhoz A szakirányra való utalás általánosan felhasználható lehetne a mérnöki BSc-knél

Alapfokozat birtokában a villamosmérnökök – a várható szakirányokat is figyelembe véve – képesek:elektronikai alkatrész- és mikroelektronikai ismereteikre is alapozva egyszerű analóg és digitá- »lis áramkörök tervezésére és kivitelezésére, elektronikai berendezések és rendszerek tervezésére, analizálására, hibajavítására, »alapvető hardver és szoftver ismereteiket felhasználva számítógép kezelésére és programozá- »sára,

A „számítógép programozása” pontosítandó

106

a villamos és nem villamos mérési módszerek elveinek gyakorlati alkalmazására, »Pontosítandó – ha lehet

főbb villamosipari anyagok és technológiák felhasználását igénylő feladatok megoldására, »irányítástechnikai eszközök alkalmazására, »a villamosenergia-ellátás és -átalakítás folyamatához kapcsolódó villamosmérnöki feladatok »megoldására, alapvető híradástechnikai és infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó villamosmérnöki »feladatok megoldására, alkalmazás szintű ismereteik felhasználásával a kiválasztott szakirányban villamosmérnöki fel- »adatok megoldására (tervezés, fejlesztés, üzembe helyezés, üzemeltetés, szolgáltatás, karban-tartás)

107

Gábor András: Az informatika képzési terület ágazati képesítési követelmények vizsgálata

Vizsgálati szempontokA felsőoktatási alágazat keretében folyó képzések (felsőfokú szakképzés, alapképzés, mester- »képzés, doktori képzés (bármi, ami ezzel kapcsolatban elérhető), szakirányú továbbképzés) képzési és kimeneti követelményeinek általános áttekintése, felhasználva és kiegészítve a ko-rábbi elemzéseket A felsőfokú szakképzés esetében csak a felsőoktatás szempontjából megje-lenő elemekre kell kitérni, az FSZ-ről külön átfogó elemzés készül » az OKKR létrejövő szintkövetelményeivel való harmonizálás lehetőségének elemzése.

Az EKKR-ben, az OKKR tervezetben megfogalmazottak és a KKK-k szemléletének ösz- –szevetése Mit jelenítenek meg az OKKR lehetséges deskriptoraihoz kapcsolódóan (ismeret, ké- –pesség, autonómia, felelősségvállalás, nézetek és attitűdök) a KKK-k?Használható-e az OKKR tervezetében megjelenő deskriptor rendszer az ágazat képesí- –téseinek leírásához? Ha nem, mit kellene másként megfogalmazni?Alkalmas lehet-e az OKKR a tudományterületi sajátosságok kezelésére? –A tanulási kimenetre történő utalás, a kompetenciaalapú megközelítés megjelenik-e a –KKK-ban? Esetleges konkrét példák bemutatása

Az informatikai képzési terület viszonylag korán és egységesen dolgozta ki a három képzési ágra (gaz-daságinformatikus, mérnökinformatikus és programtervező informatikus) vonatkozó képzési és képe-sítési követelményeket Az alapképzésre vonatkozóan inkább csak sejtésszerűen jelenik meg a kom-petenciaalapú tervezés A mesterképzések alapítási dokumentumai már a háromosztatú kompetencia-megfogalmazást (tudás, skill, attitűd) tükrözik A jelenleg érvényes KKK az EKKR, illetve az OKKR szemléletének csak részben felel meg, mert

Mind a képességek, mind a tudáselemek szempontjából a » learning outcome szemlélete jól érvényesül, de Az EKKR szintjei a követelményekben nehezen vagy egyáltalán nem találhatók meg Elvileg az »alapképzésnek a hatodik szintet kellene megcéloznia, de azt biztosan állíthatjuk, hogy az alap-képzés inkább a 4 és 5 szint között van, a mesterképzés pedig az 5 és a 6 szint közé tehető Az OKKR deskriptor set-je a KKK-ban, legalábbis a mesterképzést illetőleg leképezhető (talán »csak a „nézetekkel” vagyunk egy kicsit bajban) A 2006-ban befejeződött TUNING-projekt keretében vizsgáltuk az informatikai alapképzés »és mesterképzés közötti átmenetet, egymásra épülést illetve az informatikai szakmával való kapcsolattartást Ennek a vizsgálatnak az eredménye alapvetően pozitív volt, bár ekkor még csak az alapképzésről szereztünk tapasztalatokat, a mesterképzés még tervezőasztalon volt A bolognai képzés logikájából az következne, hogy az alap- és mesterképzés között valamennyi gyakorlati munkával töltött esztendő teljen el, és csak a gyakorlati tapasztalatokra építkező mesterképzéstől várható el a maximális eredmény A mesterképzések beindulásával azonban az az általános tapasztalat, hogy az egyetemek az alapdiploma megszerzése után hézagmentes folytatásra ösztönzik a hallgatókat, ami a képzés hatékonyságát nagymértékben rontja (habár

108

az oktatók egzisztenciális problémáira pozitív hatással van) A két szint közötti átmenetből adódó problémára sem a KKK, sem az OKKR, sem az EKKR nem ad választ, teljes képet véle-ményem szerint csak a validációval együtt kapnánk

Összességében azt mondhatjuk, hogy a jelenleg érvényes KKK (15/2006 (IV 3 ) OM rendelet) és a tervezett OKKR nagyobb nehézség nélkül harmonizálható

A megfeleltetést a három informatikai képzési ág alap- és mesterképzési KKK mentén mutat-juk be A szükséges korrekciókat dőlt betűvel jeleztük, z„árójelben utaltunk a helyesnek gondolt OKKR deskriptorra

Alapképzés Gazdaságinformatikus Mérnökinformatikus Programtervező informatikusKépzés célja az információs társadalom feltétel- és értékrend- »

szerében a valós üzleti folyamatok, a folyamatok-ban rejlő problémák megértésére és megoldására, az értékteremtő folyamatokat támogató informati- »kai feladatok menedzselésére, az információtechnológia korszerű lehetőségeit »kihasználva a szervezetek tudásbázisának és üzleti intelligenciájának a növelésére, az infokommunikációs folyamatok és technológi- »ák együttműködésen alapuló modellezésére, folyamatok szabályozására és tervezésére, »a problémák feltárására, a problématér definiálá- »sára, alkalmazások fejlesztésére, működtetésére és a »működés elvárt minőségnek megfelelő felügyele-tére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkez- »nek a képzés második ciklusban történő folytatá-sához

informatikai és információs infrastrukturális rend- »szerek és szolgáltatások telepítésére és üzemelteté-sére, valamint azok adat- és programrendszereinek tervezési, fej- »lesztési feladatainak ellátására, továbbá kellő mély-ségű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusában történő folytatásához

szoftverorientált információs technológiai eszkö- »zök és rendszerek létrehozási, bevezetési,működtetési, szervizelési, fejlesztési, alkalmazási »tevékenységét önállóan és csoportmunkában ellát-ni, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkez- »nek a képzés második ciklusában történő folyta-tásához

Alapképzés Gazdaságinformatikus Mérnökinformatikus Programtervező informatikusKépesek lesznek a közgazdasági és az informatikai szakterületek »

ismeretanyagának alkalmazására;az üzleti problémák IT-vel támogatott megoldá- »sára;szakképzettségüknek megfelelő feladatok felelős- »ségteljes végrehajtására;az adott szakterület új ismereteinek és eredménye- »inek a befogadására;folyamatos tanulásra, saját tudásuk bővítésére, új »kompetenciák elsajátítására;kommunikációs készségük, tárgyalóképes idegen- »nyelv-ismeretük birtokában partnerekkel, gazda-sági, közgazdasági szakemberekkel, informatikai fejlesztéseket végző munkatársakkal való hatékony együttműködésre

az informatikai módszereket igénylő műszaki »alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási fel-adatainak ellátására;informatikai és információs infrastrukturális rend- »szerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellá-tásához szükséges mérnöki gyakorlati módszerek alkalmazására;programozásra objektum orientált és vizuális »programozási környezetben;szoftverfejlesztési metodikák alkalmazására, fej- »lesztési eszközök használatára;információs rendszerek modellezésére, a teljesít- »mény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatára;korszerű, általános célú operációs rendszerek »telepítésére, konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére

algoritmusok tervezésére, elemzésére és »megvalósításukra a legfontosabb progra-mozási paradigmák figyelembe vételével;szoftverfejlesztési módszertanok és tech- »nológiák alkalmazására;adatmodellezésre, adatbázisok tervezé- »sére, létrehozására, módosítására egy korszerű adatbázis-kezelő rendszerben, a SQL használatára;mesterséges intelligencia technikák, esz- »közök alkalmazására, logikai programo-zására;osztott rendszerek használatára, WEB »programozásra;numerikus számítási rendszerek modelle- »zésére és megvalósítására;az informatikai rendszerek fejlesztésével, »használatával kapcsolatos jogi szabályozás alkalmazására, a jogi adatbázisok készség-szintű használatára;az alkalmazási területek informatikai »feladatainak megoldásához szükséges együttműködésre és modellalkotásra

Alapképzés Gazdaságinformatikus Mérnökinformatikus Programtervező informatikusAlkalmasak lesznek üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a vég- »

rehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására;rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalma- »zására, fejlesztőeszközök (üzleti modellezés és/vagy számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára;adatbázisok tervezésével, létrehozásával és mene- »dzselésével kapcsolatos feladatok ellátására;a gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT- »alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére;az üzleti és informatikai szakemberekkel együtt- »működve, felhasználva a leghatékonyabb IT-megoldásokat a gazdasági problémákra megoldási változatok készítésére, informatikai támogatás és/vagy fejlesztés kezdeményezésére, végrehajtására;a szervezet informatikai egységének menedzselé- »sére, a működtetési kockázatok kezelésére, kisebb fejlesztési és üzemeltetési projektek tervezésére és irányítására, informatikai feladatok outsourcing megoldásaiban és auditálásában az együttműkö-désre;gazdasági alkalmazások működtetésére, felhasz- »nálói szolgáltatások ellátására (operatív, menedzs-mentszintű és felsővezetői információigények meghatározására és kielégítésére, vállalatirányítási és döntéstámogató rendszerek használatára, kli-ens-szerver architektúrák és egyéb hálózati kör-nyezetek adat- és rendszermozgatási feladatainak ellátására)

számítógépes és távközlő hálózatok telepítésére, »konfigurálására, hibaelhárítására, üzemeltetésére, továbbfejlesztésére;kliens-szerver rendszerek programozására, WEB »programozásravállalati információs rendszerek folyamatalapú »funkcionális tervezésére és készítésére valamely „enterprise modeller” típusú eszköz segítségével;döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésé- »re, működtetésére

vállalati információs rendszerek tervezé- »sére és készítésére valamely korszerű mo-dellező eszköz segítségével;döntéstámogató rendszerek tervezésére, »készítésére, működtetésére;szakértői rendszerek fejlesztésére és mű- »ködtetésére;az informatika formális modelljeinek al- »kalmazására;multimédia alkalmazások tervezésére, »fejlesztésére és működtetésére

Mesterképzés Gazdaságinformatikus Mérnökinformatikus Programtervező informatikus

Képzés célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a komplex üzleti folyamatokat megérte- »ni, problémákat feltárni és megoldási alternatí-vákat kidolgozni,alkalmasak az értékteremtő folyamatokat tá- »mogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordi- »nálására,tanulmányaik PhD képzés keretében való foly- »tatására

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó termé- »szettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök »tervezésére,informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, »az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok »ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatá- »sára

A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik

szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk »fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján informatikai rendszerek fejlesztési, létre- »hozási, alkalmazási, bevezetési, működte-tési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni;rendelkeznek továbbá az alkalmazási terü- »letük informatikai feladatainak megoldásá-hoz szükséges együttműködési és modell-alkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási felada- »tok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való »folytatására


Mesterképzési szakon szerezhető ismeretek

(OKKR: ismeret)

alapvető kommunikációs, vezetési és etikai »ismeretek,környezetvédelmi és minőségbiztosítási isme- »retek,a meghatározó jogi, szabályozási, gazdasági és »termelési folyamatok ismerete,a képzés szakirányának megfelelő területen az »alapvető gyakorlati módszerek és megoldások (tervezés, fejlesztés, integrálás, üzembe helye-zés,minőségbiztosítás, üzemeltetés, szolgáltatás, »karbantartás) ismerete,az alapvető kutatási irányok ismerete, »a kutatási-fejlesztési tevékenységhez szükséges »alapvető készségek elsajátítása (képesség),kutatási-fejlesztési munkák és az informatikai »fejlesztések, menedzselési feladatok dokumen-tálására vonatkozó ismeretek;

a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, »hardver és szoftver ismeretek, megfelelő szintű manualitás, mérési készség – ezek »laboratóriumi szintű használata (képesség),az informatika területén az ismeretek rendszerezett »megértése és elsajátítása,vezetői ismeretek, »alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommu- »nikációban és elemzésben,a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvé- »delem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, »széles körben alkalmazható problémamegoldó tech-nikák ismerete,a globális társadalmi és gazdasági folyamatok isme- »rete;

az informatika elméleti alapjainak mesterszintű »(tautológia) ismerete és az új technológiák megismerése a gyakorlatban, »az informatika alkalmazási területein jelentkező fel- »adatok megoldásához szükséges alapvető matematikai és számítástudományi ismeretek elsajátítása és ezek konstruktív alkalmazása (ismeret és képesség együtt),a szoftverrendszerek tervezésénél alkalmazott alapvető »módszerek ismerete és gyakorlat azok alkalmazásá-ban (ismeret és képesség együtt),a szoftverrendszerek eszközeinek ismerete és készség- »szintű alkalmazása (ismeret és képesség együtt),az informatika alkalmazási területein alapvető »gyakorlati módszerek és megoldások, valamint az alapvető kutatási irányok megismerése, a kutatás-fejlesztés informatikai tevékenységéhez szük- »séges alapvető készségek elsajátítása (képesség),a választott specializációtól függő további elvárt »szakmai ismeretek (nem specifikus);


A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak(OKKR: képesség)

a szakterület problémáinak a felismerésére, »hatékony megoldások kidolgozására, a megoldások megvalósításának a kezdeménye- »zésére,az információtechnológia korszerű lehetőségei- »nek kihasználására,szervezetek üzleti intelligenciájának a növelé- »sére,az infokommunikációs technológiák együttmű- »ködésének megtervezésére,különböző modellnézetek generálására, »az IT-támogatott üzleti alkalmazások vállalati »szintű, modellszemléletű tervezésére,az implementálás, a működtetés, valamint a »kockázatok, a változások és a különböző szoft-ververziók menedzselésére;szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelve »önálló irányítói feladatok ellátására (attitűd),kutatási-fejlesztési feladatok végzésére és irányí- »tására

a törvényszerűségek, összefüggések megértésére, »a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati »hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, »a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat »ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény »megfogalmazására (felelősségvállalás), döntéshozásra, következtetések levonására, a megol- »dandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére (attitűd) » , szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és »végrehajtani feladatokat ( felelősségvállalás);önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret »elmélyítésére, bővítésére (attitűd);a műszaki-gazdaság- humán erőforrások kezelésének »komplex szemléletére (attitűd),komplex informatikai rendszerek fejlesztésére, »az információtechnológia eszközeinek készségszintű »használatára,formális módszerek használatára a tervezésben (isme- »ret),informatikai rendszerek teljesítményelemzésére (isme- »ret), analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatá- »ra (ismeret),informatikai rendszerek biztonságosságának analízisére »és tervezésére (ismeret),adatbázisok tervezésére (ismeret), »sokprocesszoros digitális rendszerek alkalmazására és »fejlesztésére (ismeret),szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakér- »tőivel (attitűd);

a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati »hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására »vállalati információs rendszerek tervezésében és készítésében, valamely korszerű modellező eszköz felhasználásával,a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat- »ból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésé- »re, működtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására,a megoldandó problémák megértésére és megol- »dására, eredeti ötletek felvetésére, az informatika fennálló modelljeinek alkalmazására,önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret »elmélyítésére, bővítésére a multimédia eszközeinek felhasználásával is (attitűd);


A szakképzettség gyakorlásához

szükséges személyes adottságok és készségek

(OKKR: attitűd, felelősség vállalás)

kreativitás, rugalmasság, »problémafelismerő és -megoldó készség, »intuíció (?) és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »széles körű műveltség, »információfeldolgozási képesség, »környezettel szembeni érzékenység, elkötele- »zettség és igény a minőségi munkára,a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív »hozzáállás,kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, »személyes » felelősségvállalás és annak gyakorlása,alkalmasság az együttműködésre, a csoport- »munkában való részvételre, éskellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására »

kreativitás, rugalmasság, »problémafelismerő és -megoldó készség, »intuíció (?) és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »széles körű műveltség, »információfeldolgozási képesség, »környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség »és igény a minőségi munkára,a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hoz- »záállás,kezdeményező, döntéshozatali képesség, »személyes » felelősségvállalás és annak gyakorlása, etikus magatartás, »alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunká- »ban való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására »

kreativitás, rugalmasság, »problémafelismerő és -megoldó készség, »absztrakciós képesség, »elemző képesség és módszeresség, »tanulási készség és jó memória, »széles körű műveltség, »információfeldolgozási képesség, »igény a minőségi munkára, »önműveléshez és a szakmai továbbképzéshez szük- »séges pozitív hozzáállás,kezdeményező, döntéshozatali képesség, személyes »felelősségvállalás és annak gyakorlása,alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunká- »ban való részvételre, éskellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására »

Összehasonlító elemzés a felsőoktatási alágazat keretében ... · kérdések: » a kkk-k és...

Documents