siófoki szc mathiász jános gimnáziuma, szakgimnáziuma …
TRANSCRIPT
Siófoki SZC Mathiász János Gimnáziuma,
Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
helyi tanterve
Érvényes: 2018/19-es tanévtől visszavonásig
Balatonboglár, 2018. augusztus 27.
Képzési szerkezet ................................................................................................................. 19
Szakgimnázium 2018-2019-es tanévtől felmenő rendszerbe ................................................... 20
Közismereti tantárgyak ............................................................................................................ 20
Jogi háttér ............................................................................................................................. 20
Óraszámok és tantárgyi struktúra a szakgimnáziumi osztályokban ..................................... 21
9. évfolyam ....................................................................................................................... 21
Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................... 21
Idegen nyelv 144 óra ................................................................................................................. 22
Történelem 72 óra ..................................................................................................................... 23
Művészetek – vizuális kultúra 36 óra ....................................................................................... 23
Matematika 108 óra .................................................................................................................. 23
Informatika 72 óra ..................................................................................................................... 24
Kötelező komplex természettudományos tantárgy 108 óra ..................................................... 24
Testnevelés ................................................................................................................................ 25
10. évfolyam ..................................................................................................................... 25
Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................... 25
Idegen nyelv 144 óra ................................................................................................................. 26
Történelem 72 óra ..................................................................................................................... 28
Matematika 108 óra .................................................................................................................. 28
Informatika 72 óra ..................................................................................................................... 28
Testnevelés 180 óra................................................................................................................... 29
11. évfolyam ..................................................................................................................... 29
Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................... 29
Idegen nyelv 144 óra ................................................................................................................. 30
Történelem 108 óra ................................................................................................................... 32
Matematika 108 óra .................................................................................................................. 32
Testnevelés 180 óra................................................................................................................... 33
12. évfolyam ..................................................................................................................... 33
Magyar nyelv és irodalom ......................................................................................................... 33
Idegen nyelv 124 óra ................................................................................................................. 34
Történelem 96 óra ..................................................................................................................... 36
Matematika 93 óra .................................................................................................................... 37
Etika 32 óra ................................................................................................................................ 37
3
Testnevelés 155 óra................................................................................................................... 37
Sport XXXVII. ..................................................................................................................... 38
Kötelezően választható tárgyak................................................................................................. 38
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Biológia ............................................ 38
Informatika ........................................................................................................................... 41
Kötelezően választható tárgyak................................................................................................. 41
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Fizika ................................................ 41
Ügyvitel XXV. ...................................................................................................................... 43
Kötelezően választható tárgyak................................................................................................. 43
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Földrajz ............................................ 43
KÉZILABDA SPORTEDZŐ képzés helyi tanterve ................................................................ 45
A szakképzés jogi háttere ..................................................................................................... 45
A szakképesítés alapadatai ................................................................................................... 45
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra .......................................................... 46
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma, témakörei ................. 49
9. évfolyam ....................................................................................................................... 49
Óraterv ...................................................................................................................................... 49
Anatómiai-élettani ismeretek 72 óra ....................................................................................... 50
Egészségtan 72 óra .................................................................................................................... 50
Edzésprogramok gyakorlat 72 óra............................................................................................ 51
Gimnasztika elmélet 36 óra ...................................................................................................... 51
Gimnasztika gyakorlat 36 óra ................................................................................................... 51
10. évfolyam ..................................................................................................................... 52
Óraterv ...................................................................................................................................... 52
Anatómiai-élettani ismeretek 72 óra ....................................................................................... 53
Elsősegélynyújtás gyakorlat 72 óra .......................................................................................... 53
Terhelésélettan 72 óra .............................................................................................................. 54
Edzéselmélet 72 óra .................................................................................................................. 55
Edzésprogramok gyakorlat 72 óra............................................................................................ 55
Gimnasztika elmélet 36 óra ...................................................................................................... 55
Gimnasztika gyakorlat 36 óra ................................................................................................... 55
11. évfolyam ..................................................................................................................... 56
Óraterv ...................................................................................................................................... 56
4
Az 52 481 02 Regeneráló balneoterápiás masszőr mellék-szakképesítés megszerzéséhez
szükséges tárgy ......................................................................................................................... 56
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
180 óra ...................................................................................................................................... 57
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 72 óra .............................. 57
Kötelezően választható szakmai tantárgy 72 óra .................................................................... 57
Edzéselmélet 36 óra .................................................................................................................. 57
Edzésprogramok gyakorlat 36 óra............................................................................................ 58
Gimnasztika elmélet 36 óra ...................................................................................................... 58
Gimnasztika gyakorlat 36 óra ................................................................................................... 58
Fizioterápia elmélet 36 óra ....................................................................................................... 58
Fizioterápia gyakorlat 72 óra .................................................................................................... 58
Masszázs elmélet 36 óra ........................................................................................................... 58
Svédmasszázs gyakorlat 108 óra .............................................................................................. 58
Úszás 108 óra ............................................................................................................................ 59
Modern rekreációs módszerek 72 óra ..................................................................................... 59
12. évfolyam ..................................................................................................................... 60
Óraterv ...................................................................................................................................... 60
Az 51 726 01 Regeneráló balneoterápiás masszőr rész-szakképesítés megszerzéséhez
szükséges tárgy ......................................................................................................................... 60
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra.................................................................................... 61
Ágazati kompetenciák fejlesztése a rész-szakképesítést nem választó tanulók számára 186
óra ............................................................................................................................................. 61
Kötelezően választható szakmai tantárgy 62 óra .................................................................... 61
Funkcionális anatómia 93 óra .................................................................................................. 62
Edzéselmélet 31 óra .................................................................................................................. 62
Edzésprogramok gyakorlat 31 óra............................................................................................ 62
Gimnasztika elmélet 31 óra ...................................................................................................... 63
Egészségügyi alapismeretek 31 óra .......................................................................................... 63
Klinikumi alapismeretek 31 óra................................................................................................ 63
Fizioterápia gyakorlat 31 óra .................................................................................................... 63
Svédmasszázs gyakorlat 93 óra ................................................................................................ 63
13. évfolyam ..................................................................................................................... 64
Óraterv ...................................................................................................................................... 64
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra ...................................................................................... 66
5
Foglalkoztatás II. 15 óra ............................................................................................................ 66
Foglalkoztatás I. 62 óra ............................................................................................................. 67
Kommunikáció 16 óra ............................................................................................................... 67
Sportpedagógia 62 óra ............................................................................................................. 67
Sportpszichológia 62 óra .......................................................................................................... 68
Gazdálkodási és vállakozási ismeretek 31 óra ......................................................................... 68
Sportmenedzsment 31 óra ....................................................................................................... 68
Sportági alapok elmélet 31 óra ................................................................................................ 69
Sportági alapok gyakorlat 310 óra ........................................................................................... 69
Sportági szakismeretek elmélet 31 óra .................................................................................... 70
Sportági szakismeretek gyakorlat 310 óra ............................................................................... 70
Digitális edzéstervezés 62 óra .................................................................................................. 70
Angol nyelv 62 óra .................................................................................................................... 71
KÉZILABDA SPORTEDZŐ Két évfolyamos képzés ............................................................. 74
A szakképzés jogi háttere ..................................................................................................... 74
A szakképesítés alapadatai ................................................................................................... 74
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra .......................................................... 75
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma, témakörei ................. 77
1/13. évfolyam .................................................................................................................. 77
Óraterv ...................................................................................................................................... 77
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 216 óra ............................ 79
Anatómiai-élettani ismeretek 144 óra ..................................................................................... 80
Egészségtan 72 óra .................................................................................................................... 81
Elsősegélynyújtás gyakorlat 72 óra .......................................................................................... 82
Funkcionális anatómia 72 óra .................................................................................................. 82
Terhelésélettan 72 óra .............................................................................................................. 83
Edzéselmélet 144 óra ................................................................................................................ 84
Edzésprogramok gyakorlat 216 óra.......................................................................................... 84
Gimnasztika elmélet 144 óra .................................................................................................... 84
Gimnasztika gyakorlat 108 óra ................................................................................................. 85
Informatika 72 .......................................................................................................................... 85
Idegen nyelv 72 óra................................................................................................................... 86
Szakmai idegen nyelv 72 óra .................................................................................................... 88
6
2/14. évfolyam .................................................................................................................. 89
Óraterv ...................................................................................................................................... 89
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra ...................................................................................... 91
Foglalkoztatás II. 15 óra ............................................................................................................ 91
Foglalkoztatás I. 62 óra ............................................................................................................. 92
Kommunikáció 16 óra ............................................................................................................... 92
Sportpedagógia 62 óra ............................................................................................................. 92
Sportpszichológia 62 óra .......................................................................................................... 93
Gazdálkodási és vállakozási ismeretek 31 óra ......................................................................... 93
Sportmenedzsment 31 óra ....................................................................................................... 93
Sportági alapok elmélet 31 óra ................................................................................................ 94
Sportági alapok gyakorlat 310 óra ........................................................................................... 94
Sportági szakismeretek elmélet 31 óra .................................................................................... 95
Sportági szakismeretek gyakorlat 310 óra ............................................................................... 95
Digitális edzéstervezés 62 óra .................................................................................................. 95
Informatikai rendszerüzemeltető képzés helyi tanterve .......................................................... 96
A szakképzés jogi háttere ..................................................................................................... 96
A szakképesítés alapadatai ................................................................................................... 96
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra .......................................................... 97
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma, témakörei ................. 99
9. évfolyam ....................................................................................................................... 99
Óraterv ...................................................................................................................................... 99
Programozás tantárgy 36 óra ................................................................................................. 100
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra ................................................................................. 100
IT alapok tantárgy 36 óra ........................................................................................................ 100
IT alapok gyakorlat tantárgy 72 óra ....................................................................................... 101
IT szakmai angol nyelv 72 óra ................................................................................................. 102
10. évfolyam ................................................................................................................... 104
Óraterv .................................................................................................................................... 104
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 36 óra ............................ 105
Programozás tantárgy 36 óra ................................................................................................. 105
Programozás gyakorlat tantárgy 108 óra ............................................................................... 106
IT alapok tantárgy 36 óra ........................................................................................................ 106
7
IT alapok gyakorlat tantárgy 36 óra ....................................................................................... 107
Hálózatok I. 72 óra .................................................................................................................. 107
Hálózatok I. gyakorlat 72 ..................................................................................................... 108
IT szakmai angol nyelv 72 óra ................................................................................................. 109
11. évfolyam ................................................................................................................... 110
Óraterv .................................................................................................................................... 110
Az 52 481 02 Irodai informatikus rész-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tárgy ...... 110
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
108 óra .................................................................................................................................... 111
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 72 óra ............................ 111
Kötelezően választható szakmai tantárgy 72 óra .................................................................. 111
Programozás tantárgy 36 óra ................................................................................................. 112
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra ................................................................................. 112
Hálózatok I. 36 óra ............................................................................................................... 112
Hálózatok I. gyakorlat 72 óra .............................................................................................. 112
Linux alapok 36 óra ................................................................................................................. 113
Linux alapok gyakorlat 72 óra ................................................................................................ 114
Etikus hacker 72 óra ................................................................................................................ 115
Szakmai angol nyelv 36 óra .................................................................................................... 116
12. évfolyam ................................................................................................................... 117
Óraterv .................................................................................................................................... 117
Az 52 481 02 Irodai informatikus rész-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tárgy ...... 117
Ágazati kompetenciák fejlesztése a rész-szakképesítést nem választó tanulók számára 155
óra ........................................................................................................................................... 118
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 62 óra ............................ 118
Kötelezően választható szakmai tantárgy 62 óra .................................................................. 118
Programozás 31 óra ................................................................................................................ 118
Programozás gyakorlat 62 óra ................................................................................................ 119
Hálózatok I. gyakorlat 62 óra ................................................................................................. 119
Irodai szoftverek 31 óra .......................................................................................................... 119
Irodai szoftverek gyakorlat 124 óra ....................................................................................... 120
Műszaki ismeretek 124 óra .................................................................................................... 120
Szakmai orinetáció 62 óra ...................................................................................................... 121
Szakmai angol nyelv 31 óra .................................................................................................... 122
8
13. évfolyam ................................................................................................................... 123
Óraterv .................................................................................................................................... 123
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra.................................................................................. 124
Foglalkoztatás II. 15 óra .......................................................................................................... 124
Foglalkoztatás I. 62 óra ........................................................................................................... 125
Hálózatok II. 124 óra ............................................................................................................... 125
Hálózatok II. gyakorlat 248 óra .............................................................................................. 126
IT hálózatbiztonság 47 óra ...................................................................................................... 126
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93 óra ..................................................................................... 126
Szerverek és felhőszolgáltatások 93 óra ................................................................................ 127
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat 279 óra .............................................................. 127
Angol nyelv 124 óra ................................................................................................................ 127
Informatikai rendszerüzemeltető Két évfolyamos képzés..................................................... 129
A szakképzés jogi háttere ................................................................................................... 129
A szakképesítés alapadatai ................................................................................................. 129
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra ........................................................ 130
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma, témakörei ............... 131
1/13. évfolyam ................................................................................................................ 131
Óraterv .................................................................................................................................... 131
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra.................................................................................. 133
Programozás tantárgy 180 óra ............................................................................................... 133
Programozás gyakorlat tantárgy 360 óra ............................................................................... 135
IT alapok tantárgy 72 óra ........................................................................................................ 136
IT alapok gyakorlat tantárgy 108 óra ..................................................................................... 136
Hálózatok I. 108 óra ................................................................................................................ 136
Hálózatok I. gyakorlat 252 ................................................................................................... 137
IT szakmai angol nyelv 108 óra............................................................................................... 138
Angol nyelv 72 óra .................................................................................................................. 139
2/14. évfolyam ................................................................................................................ 141
Óraterv .................................................................................................................................... 141
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra.................................................................................. 143
Foglalkoztatás II. 15 óra .......................................................................................................... 143
Foglalkoztatás I. 93 óra ........................................................................................................... 144
9
Hálózatok II. 124 óra ............................................................................................................... 145
Hálózatok II. gyakorlat 248 óra .............................................................................................. 145
IT hálózatbiztonság 47 óra ...................................................................................................... 146
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93 óra ..................................................................................... 146
Szerverek és felhőszolgáltatások 93 óra ................................................................................ 146
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat 279 óra .............................................................. 147
Angol nyelv 124 óra ................................................................................................................ 147
Irodai titkár képzés helyi tanterve .......................................................................................... 149
A szakképzés jogi háttere ................................................................................................... 149
A szakképesítés alapadatai ................................................................................................. 149
A szakképzésbe történő belépés feltételei .......................................................................... 149
Tárgyi feltételek .................................................................................................................. 150
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra ........................................................ 151
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma, témakörei ............... 155
9. évfolyam ..................................................................................................................... 155
Óraterv .................................................................................................................................... 155
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 72 óra ........................................................................... 155
Gépírás és levelezési gyakorlat 144 óra ................................................................................. 156
Irodai alkalmazások gyakorlata 36 óra .................................................................................. 156
Kommunikáció a titkári munkában 36 óra ............................................................................ 156
10. évfolyam ................................................................................................................... 157
Óraterv .................................................................................................................................... 157
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 36 óra ........................................................................... 158
Jogi ismeretek 36 óra .............................................................................................................. 158
Gépírás és levelezési gyakorlat 72 óra ................................................................................... 158
Irodai alkalmazások gyakorlata 36 óra .................................................................................. 159
Kommunikáció a titkári munkában 72 óra ............................................................................ 159
Gyorsírás gyakorlata 72 óra .................................................................................................... 159
Titkári ügyintézés 72 óra ........................................................................................................ 160
Titkári ügyintézés gyakorlata 36 óra ...................................................................................... 160
11. évfolyam ................................................................................................................... 161
Óraterv .................................................................................................................................... 161
10
Az 52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges
tárgy ........................................................................................................................................ 161
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
288 óra .................................................................................................................................... 163
Gyorsírás gyakorlata 72 óra .................................................................................................... 163
Rendezvény- és programszervezés 36 óra ............................................................................. 164
Titkári ügyintézés gyakorlata 36 óra ...................................................................................... 164
Gépírás gyakorlata 72 óra ...................................................................................................... 164
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban 36 óra ............................................ 164
Ügyfélszolgálati kommunikáció 72 óra .................................................................................. 164
Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat 36 óra ................................................................ 165
Ügyfélszolgálati ismeretek 36 óra .......................................................................................... 165
Ügyfélszolgálati gyakorlat 36 óra ........................................................................................... 166
Személyiség fejlesztés, viselkedéskultúra és protokoll 72 óra .............................................. 166
Komplex tanirodai gyakorlat 72 óra....................................................................................... 166
12. évfolyam ................................................................................................................... 167
Óraterv .................................................................................................................................... 167
Az 52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges
tárgyak .................................................................................................................................... 167
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
155 óra .................................................................................................................................... 168
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra .................................................................................... 169
Gépírás gyakorlata 31 óra ...................................................................................................... 169
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban 31 óra ............................................ 169
Ügyfélszolgálati gyakorlat 31 óra ........................................................................................... 169
Gazdasági és jogi ismeretek 31 óra ........................................................................................ 170
Szakmai nyelvművelés és stilisztika 31 óra ............................................................................ 170
13. évfolyam ................................................................................................................... 171
Óraterv .................................................................................................................................... 171
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra.................................................................................. 173
Foglalkoztatás II. 15 óra .......................................................................................................... 173
Foglalkoztatás I. 62 óra ........................................................................................................... 174
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 31 óra ........................................................................... 174
Jogi ismeretek 47 óra .............................................................................................................. 174
Gépírás és levelezési gyakorlat 93 óra ................................................................................... 175
11
Irodai alkalmazások gyakorlata 62 óra .................................................................................. 175
Gyorsírás gyakorlata 124 óra .................................................................................................. 175
Kommunikáció a titkári munkában 62 óra ............................................................................ 176
Rendezvény- és programszervezés gyakorlata 155 óra ......................................................... 176
Titkári ügyintézés 62 óra ........................................................................................................ 177
Titkári ügyintézés gyakorlata 155 óra .................................................................................... 177
Irodai szakmai idegen nyelv 93 óra ........................................................................................ 178
Angol nyelv 72 óra .................................................................................................................. 178
Ügyviteli ismeretek 62 óra...................................................................................................... 180
SZAKKÖZÉPISKOLA 2018/2019-ben kifutó rendszerben .................................................. 181
Jogi háttér ........................................................................................................................... 181
Óraterv ................................................................................................................................ 181
Magyar nyelv és irodalom .............................................................................................. 182
9. évfolyam .............................................................................................................................. 182
10. évfolyam ............................................................................................................................ 189
Irodalom .......................................................................................................................... 194
9. évfolyam .............................................................................................................................. 194
10. évfolyam ............................................................................................................................ 208
Magyar nyelv .................................................................................................................. 221
11. évfolyam ............................................................................................................................ 221
12. évfolyam ............................................................................................................................ 225
Irodalom .......................................................................................................................... 229
11. évfolyam ............................................................................................................................ 229
12.évfolyam ............................................................................................................................. 244
Idegen nyelv .................................................................................................................... 259
9–10. évfolyam ........................................................................................................................ 259
Témakörök a 9. évfolyamra (98 óra) ....................................................................................... 265
Témakörök a 10. évfolyamra (98 óra) ..................................................................................... 268
11–12. évfolyam ...................................................................................................................... 272
Témakörök a 11. évfolyamra (98 óra) ..................................................................................... 279
Témakörök a 12. évfolyamra (87 óra) ..................................................................................... 282
Matematika ..................................................................................................................... 287
9. évfolyam .............................................................................................................................. 287
12
10. évfolyam ............................................................................................................................ 291
11. évfolyam ............................................................................................................................ 294
12. évfolyam ............................................................................................................................ 298
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ......................................................... 301
9. évfolyam: 74 óra .................................................................................................................. 301
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga a 9. évfolyamon 7 óra: ....................................................................................... 319
10. évfolyam: 74 óra ................................................................................................................ 319
11. évfolyam: 111 óra .............................................................................................................. 336
12. évfolyam: 128 óra .............................................................................................................. 351
Fizika ............................................................................................................................... 372
9. évfolyam .............................................................................................................................. 372
10. évfolyam ............................................................................................................................ 381
11 évfolyam ............................................................................................................................. 389
Kémia .............................................................................................................................. 395
9. évfolyam 37 óra ................................................................................................................... 395
10.osztály 74 óra ..................................................................................................................... 404
Biológia-egészségtan ...................................................................................................... 423
10. évfolyam ............................................................................................................................ 423
11. évfolyam ............................................................................................................................ 435
12. évfoyam ............................................................................................................................. 451
Etika ................................................................................................................................ 458
11. évfolyam 37 óra ................................................................................................................. 458
Földrajz ........................................................................................................................... 463
9. évfolyam 72 óra ................................................................................................................... 463
10. évfolyam 32. óra ................................................................................................................ 477
Informatika ...................................................................................................................... 482
9. évfolyam 74 óra ................................................................................................................... 482
10. évfolyam 37 óra ................................................................................................................. 488
Művészetek (komplex) .................................................................................................... 488
10. évfolyam 37 óra ................................................................................................................. 488
Testnevelés ...................................................................................................................... 501
9. évfolyam .............................................................................................................................. 501
10. évfolyam ............................................................................................................................ 515
13
11. évfolyam ............................................................................................................................ 530
11. évfolyam ............................................................................................................................ 544
Gazdasági ismeretek ....................................................................................................... 556
11. évfolyam 72 óra ................................................................................................................. 556
12. évfolyam 32 óra ................................................................................................................. 556
Informatikai szakközépiskola – Informatikai rendszergazda ............................................. 558
9. évfolyam ..................................................................................................................... 607
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra ............................................................ 607
Információtechnológiai alapok elmélet 36 óra .................................................................... 609
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra ............................................................... 611
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 18 óra .................................................................. 612
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 72 óra .................................................. 613
10. évfolyam ................................................................................................................... 614
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 36 óra .................................................................. 614
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 108 óra ................................................ 614
Hálózati ismeretek I. tantárgy 36 óra ................................................................................... 615
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 72 óra ................................................................... 616
11. évfolyam ................................................................................................................... 616
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 72 óra .................................................................. 616
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 72 óra .................................................. 617
Hálózati ismeretek I. tantárgy 36 óra ................................................................................... 617
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 108 óra ................................................................. 618
12. évfolyam ................................................................................................................... 618
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 32 óra .................................................................. 618
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 96 óra .................................................. 619
Hálózati ismeretek I. tantárgy 64 óra ................................................................................... 620
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 64 óra ................................................................... 620
Munkaszervezési ismeretek tantárgy 32 óra ....................................................................... 620
Munkaszervezés gyakorlat tantárgy 64 óra ......................................................................... 623
SZAKKÖZÉPISKOLA 2016/2018 tanévtől felmenő rendszerben....................................... 625
Közismereti tárgyak ............................................................................................................... 625
KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................... 625
9. évfolyam ..................................................................................................................... 628
14
A 9. évfolyam legfontosabb céljai: .......................................................................................... 628
10. évfolyam ................................................................................................................... 637
A 10. évfolyam legfontosabb céljai: ........................................................................................ 637
IDEGEN NYELV ............................................................................................................... 642
MATEMATIKA ................................................................................................................. 659
Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre,
tevékenységekre helyezzük: ............................................................................................ 660
Cél, hogy a szakközépiskola elvégzése után a tanuló legyen képes ............................... 660
9. évfolyam ..................................................................................................................... 661
10. évfolyam ................................................................................................................... 665
TÁRSADALOMISMERET ............................................................................................... 669
A 9–10. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek
legyenek .......................................................................................................................... 671
9. évfolyam ..................................................................................................................... 672
A 9. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek: 672
10. évfolyam ................................................................................................................... 683
A 10. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenység-központú munkáltatása határozza
meg. A tanév célja, hogy a tanulók képessé váljanak: ............................................................ 683
TERMÉSZETISMERET .................................................................................................... 689
A legfontosabb célok a következők: ........................................................................................ 691
A legfontosabb célok a következők: ........................................................................................ 692
TESTNEVELÉS ÉS SPORT .............................................................................................. 710
9–10. évfolyam ............................................................................................................... 712
SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ ................................................................... 735
1/9. évfolyam ...................................................................................................................... 735
Információtechnológiai alapok tantárgy 72 óra* ......................................................... 735
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 735
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 735
Témakörök ............................................................................................................................... 735
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra ....................................................... 737
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 737
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 737
Témakörök ............................................................................................................................... 737
15
Hálózati ismeretek tantárgy 72 óra* ............................................................................. 739
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 739
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 739
Témakörök ............................................................................................................................... 739
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 72 óra .............................................................. 740
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 740
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 740
Témakörök ............................................................................................................................... 740
Operációs rendszerek tantárgy 36 óra .......................................................................... 741
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 741
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 741
Témakörök ............................................................................................................................... 741
Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy 54 óra .......................................................... 742
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 742
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 742
Témakörök ............................................................................................................................... 742
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 36 óra* ........................................... 743
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 743
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 743
Témakörök ............................................................................................................................... 743
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 108 óra ........................... 744
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 744
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 744
Témakörök ............................................................................................................................... 744
2/10. évfolyam .................................................................................................................... 745
Hálózati ismeretek tantárgy 72 óra ............................................................................... 745
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 745
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 745
Témakörök ............................................................................................................................... 745
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 72 óra .............................................................. 746
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 746
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 746
Témakörök ............................................................................................................................... 746
16
Operációs rendszerek tantárgy 72 óra* ........................................................................ 747
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 747
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 747
Témakörök ............................................................................................................................... 747
Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy 108 óra ........................................................ 748
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 748
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 748
Témakörök ............................................................................................................................... 748
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 198 óra* ......................................... 748
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 748
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 748
Témakörök ............................................................................................................................... 749
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 306 óra ........................... 753
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 753
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 753
Témakörök ............................................................................................................................... 753
3/11. évfolyam .................................................................................................................... 757
Hálózati ismeretek tantárgy 61 óra ............................................................................... 757
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 757
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 757
Témakörök ............................................................................................................................... 757
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 93 óra .............................................................. 757
Operációs rendszerek tantárgy 72 óra .......................................................................... 758
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 758
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 758
Témakörök ............................................................................................................................... 758
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 140 óra ........................................... 759
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 759
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 759
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 248 óra ........................... 762
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 762
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 762
Témakörök ............................................................................................................................... 762
17
SZŐLÉSZ-BORÁSZ .............................................................................................................. 765
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: .................................. 765
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként.. 766
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság ..................................................................... 776
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra* ....................................... 776
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 776
Témakörök ............................................................................................................................... 776
11499-12 Foglalkoztatás II. ................................................................................................ 780
Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra ................................................................................. 781
11497-12 Foglalkoztatás I. ................................................................................................. 783
Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra/64 óra ....................................................................... 783
Témakörök ............................................................................................................................... 783
10961-12 Kertészeti alapismeretek .................................................................................... 785
Termesztési ismeretek tantárgy 36 óra/36 óra* ............................................................ 785
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 785
Témakörök ...................................................................................................................... 785
10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata ............................................................................. 787
A szőlőtermesztés gyakorlata 570 óra/ 596 óra* ........................................................ 787
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 787
Témakörök ............................................................................................................................... 787
10945-12 A szőlőtermesztés technológiája ........................................................................ 790
A szőlőtermesztés technológiája 172 óra / 172 óra* .................................................... 790
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 790
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 790
Témakörök ............................................................................................................................... 790
10944-12 Borászati gyakorlat ............................................................................................. 793
Borászat gyakorlat 570 óra/612 óra* .......................................................................... 793
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 793
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 793
Témakörök ............................................................................................................................... 793
10906-12 Borászati technológia ......................................................................................... 797
Borászati technológia 172 óra/ 172 óra* ..................................................................... 797
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 797
18
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 797
Témakörök ............................................................................................................................... 797
10946-12 A szőlőtermesztés szakmai gépei ....................................................................... 802
A szőlőtermesztés szakmai gépei 108 óra/104 óra* ..................................................... 803
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 803
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 803
Témakörök ............................................................................................................................... 803
10943-12 Borászati szakmai gépek .................................................................................... 809
Borászati szakmai gépek 124 óra/120 óra* ................................................................. 809
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 809
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 809
Témakörök ............................................................................................................................... 810
10948-12 Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok ........................................................... 814
Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok gyakorlat 208 óra/204 óra* ....................... 814
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 814
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak ........................................................................... 814
Témakörök ............................................................................................................................... 814
10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése ....................................................... 817
Élelmiszeripari vállalkozások 32 óra/32 óra ................................................................ 817
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 817
Témakörök ............................................................................................................................... 817
A működtetés gyakorlati feladatai 32 óra/32 óra ........................................................ 818
A tantárgy tanításának célja .................................................................................................... 818
Témakörök ............................................................................................................................... 818
10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata* ........................................................................... 819
A szőlőtermesztés gyakorlata ......................................................................................... 819
Témakörök ............................................................................................................................... 819
Képzési szerkezet
Típus Ágazat Érettségivel megszerezhető szakképesítés,
+1 év után megszerezhető szakképesítés Képzési idő
Szakgimnázium
Informatika Irodai informatikus,
Informatikai rendszerüzemeltető
4+1 év Ügyvitel Ügyfélszolgálati ügyintéző,
Irodai titkár
Sport Regeneráló balneoterápiás masszőr,
Kézilabda sportedző
Típus Szakma Képzési idő
Szakközépiskola
Számítógép-szerelő, karbantartó 3 év
+ 2 év alatt
érettségi Szőlész-borász
Típus Szakma Képzési idő
HÍD II program Kerti munkás 2 év
Szakgimnázium
2018-2019-es tanévtől felmenő
rendszerbe
Közismereti tantárgyak
Jogi háttér
22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakkép-
zési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.
(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet (továbbiakban
szakképzési kerettanterv) valamint annak vonatkozó mellékletei.
A tananyagtartalmak részletes leírását a szakképzési kerettanterv tartalmazza.
21
Óraszámok és tantárgyi struktúra a szakgimnáziumi osztályokban
Tantárgyak 9. évfo-
lyam
10. évfo-
lyam
11. évfo-
lyam
12. évfo-
lyam
9-12. évf.
óraszám
összesen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556
Idegen nyelv 4 4 4 4 556
Matematika 3 3 3 3 417
Történelem 2 2 3 3 345
Etika - - - 1 31
Informatika 2 2 - - 144
Művészetek 1 - - - 36
Testnevelés 5 5 5 5 695
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139
Kötelező komplex természettu-
dományos tantárgy 3 - - - 108
Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - 36
Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12 1488
Szabadon tervezhető órakeret - - - - -
Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 -
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 -
Éves óraszám 1260 1296 1260 1085 4901
9. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv 67 + 5 óra
Kommunikáció, tömegkommunikáció 12 óra
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői 20 óra +2 óra
Szövegértés, szövegalkotás 13 óra
22
Helyesírási ismeretek 12 óra
A szöveg 10 óra
Gyakorlás 3 óra
Irodalom 65 +7 óra
Irodalomelméleti alapfogalmak 4 óra
Világirodalom- görög mitológia, antik görög epika és líra 10 +2 óra
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma 6 óra
Világirodalom – antik római irodalom 4 óra
Világirodalom- Biblia 10 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 4-15. században (középkor) 6 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 14-16. században (reneszánsz) 5 óra
Színház- és drámatörténet, drámajátékos tevékenységgel 4 óra
Középkori nyelvemlékek 3 óra +1 óra
Janus Pannonius portréja 6 óra
Balassi Bálint portréja 8 óra
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16-17. század) 3 óra
Idegen nyelv 144 óra
A 10 % szabadon felhasználható órakeretet az egyes témakörök megerősítésére és elmélyí-
tésére fordítjuk.
Személyes vonatkozások, család 16 óra
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Ember és társadalom 14 óra
Emberek külső és belső jellemzése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat, munkaruházat.
Környezetünk 16 óra
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
Növények és állatok a környezetünkben.
Időjárás, éghajlat.
Az iskola 14 óra
Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
23
A munka világa 14 óra
Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat.
A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges kompetenciák, rutinok, köteles-
ségek, kihívások.
Életmód 16 óra
Napirend, időbeosztás.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Szabadidő, művelődés, szórakozás 16 óra
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Utazás, turizmus 14 óra
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Turisztikai célpontok.
Tudomány és technika 12 óra
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok.
Gazdaság és pénzügyek 12 óra
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Történelem 72 óra
Az őskor és az ókori Kelet 8 + 1 óra
Az ókori Hellász 11 + 1 óra
Az ókori Róma 12 + 1 óra
A középkor 18 óra
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 16 + 4 óra
Művészetek – vizuális kultúra 36 óra
Kifejezés, képzőművészet - A művészi közlés, mű és jelentése 9 + 1 óra
Vizuális kommunikáció – Történet - kép – szöveg 5 + 1 óra
Vizuális kommunikáció - Tömegkommunikációs eszközök 6 óra
Tárgy- és környezetkultúra - Tervezett, alakított környezet 4 óra
Tárgy- és környezetkultúra - Az épített környezet története 5 + 1 óra
Matematika 108 óra
Számonkérés és rendszerezés órákkal növelt óraszám
24
Gondolkodási és megismerési módszerek 17 óra
Számtan, algebra 44+3 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok 12 óra+ 3 óra
Geometria 20 óra
Valószínűség, statisztika 4 óra
Informatika 72 óra
Az informatikai eszközök használata 8 óra
Alkalmazói ismeretek
Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása 17
Körlevél 5
Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum
célszerű kiválasztása 10
Hangszerkesztés 5
Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók
készítése 15
Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
Problémamegoldás táblázatkezelővel 20
Szabadon tervezhető 10% : Weblapkészítés 7 óra
Kötelező komplex természettudományos tantárgy 108 óra
A Kerettanterv nem biztosít szabadon felhasználható órakeretet
Hogyan működik a természettudomány? A tudomány módszerei 4 óra
Tájékozódás térben és időben 8 óra
Formák és arányok a természetben. (Elemek és vegyületek; kristályrácsok, szerves
molekulák) 10 óra
Halmazok (Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás elemei) 8 óra
Lendületbe jövünk! 4 óra
Mechanikai energia 4 óra
Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés (Az emberi mozgás, keringés és légzés élet-
tana és anatómiája) 6 óra
Atomi aktivitás 4 óra
Elektromosság, mágnesesség 4 óra
Mi a fény? 4 óra
Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés, kiválasztás 4 óra
25
A szervezet egysége - szabályozó folyamatok, ideg-és hormonrendszer és a viselkedés
8 óra
Állandóság és változatok - információ, szexualitás, az emberi élet szakaszai 8 óra
Honnan hová? Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció Az ember társas viselkedése
8 óra
Az evolúció színpada és szereplői 9 óra
Projektmunka 15 óra
Testnevelés
Az úszás órák számát növeltük a 10 %-os szabad sáv terhére és 42 órával csökkentjük a többi
tematikus terület óraszámát
Sportjátékok Órakeret 40 óra
Torna jellegű feladatok Órakeret 30 óra
Atlétika jellegű feladatok Órakeret 30 óra
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Órakeret 3 óra
Úszás és úszó jellegű feladatok Órakeret 66 óra
Egészségkultúra – prevenció Órakeret 11 óra
10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv 36 óra
A szöveg 12 óra
Stilisztikai alapismeretek 10 óra
Jelentéstan 8 óra
Szövegértés, szövegalkotás 4 óra
Gyakorlás 2 óra
Irodalom 108 óra
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16-17. században és Shakespeare 6
óra
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) 6 óra
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 6 óra
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században 8 óra
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
20 óra
26
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika
és realizmus) 12 óra
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán 6 +3 óra
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty
Mihály 17 óra
Életmű – Petőfi Sándor 12 +4 óra
Látásmód – Jókai Mór 8 óra
Idegen nyelv 144 óra
A 10 % szabadon felhasználható órakeretet az egyes témakörök megerősítésére és elmélyí-
tésére fordítjuk.
Személyes vonatkozások, család 16 óra
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Ember és társadalom 14 óra
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat, munkaruházat.
Környezetünk 16 óra
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a
természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?
Időjárás, éghajlat.
Az iskola 14 óra
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).
Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.
27
Az ismeretszerzés különböző módjai.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
A munka világa 14 óra
Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat.
A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges kompetenciák, rutinok, köteles-
ségek, kihívások.
Életmód 16 óra
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás).
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Szabadidő, művelődés, szórakozás 16 óra
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Utazás, turizmus 14 óra
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Turisztikai célpontok.
Tudomány és technika 12 óra
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési iránynak megfelelő
szakmákban.
28
Gazdaság és pénzügyek 12 óra
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Történelem 72 óra
A világ és Európa a kora újkorban 12 + 1 óra
Magyarország a kora újkorban 14 + 2 óra
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 15 óra
Az újjáépítés kora Magyarországon 9 + 2 óra
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 15 + 2 óra
Matematika 108 óra
Számonkérés és rendszerezés órákkal növelt óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek 3 +1 óra
Számtan, algebra 35+13 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok 4 +2 óra
Geometria 40 +2 óra
Valószínűség, statisztika 8 óra
Informatika 72 óra
Alkalmazói ismeretek
Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 17 óra
Statisztikai számítások táblázatkezelővel
Adatkezelés táblázatkezelővel
Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása
Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 24 óra
A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztá-
sa
Algoritmizálás és adatmodellezés
Egyszerűbb folyamatok modellezése
Infokommunikáció 8 óra
Az információs társadalom 10 óra
Az információs társadalom 6 óra
Közismereti informatika érettségi feladatok megoldása 7 óra
29
Testnevelés 180 óra
Sportjátékok 30 óra
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 24 óra
Atlétika jellegű feladatok 10 óra
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 57 óra
Önvédelem és küzdősportok 30 óra
Egészségkultúra – prevenció 29 óra
A 10 %-os szabad sáv terhére:
a floorball, aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő is-
merkedést tervezem.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, meg-
őrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Testépítés, ae-
robic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő ismerkedés.
11. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv 36 óra
Kommunikáció 4 óra
Retorika 12 óra
Általános nyelvészeti ismeretek 4 óra
Pragmatikai ismeretek 7 óra
Szövegalkotás 4 óra
Szövegértés 4 óra
Tananyag megerősítése 1 óra
Irodalom 108 óra
Életmű – Arany János 10 óra
Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája 6
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. század második fele) 12
óra
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. század második felé-
ben 8 óra
Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán 10 óra
30
Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke 7 óra
Életmű – Ady Endre 10 óra
Portré – Móricz Zsigmond 6 óra
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd 6 óra
Életmű – Kosztolányi Dezső 10 óra
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula 8 óra
Életmű – Babits Mihály 10 óra
Szövegalkotás, szövegértés 5 óra
Idegen nyelv 144 óra
A 10 % szabadon felhasználható órakeretet az egyes témakörök megerősítésére és elmélyí-
tésére fordítjuk.
Személyes vonatkozások, család 16 óra
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Ember és társadalom 14 óra
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat, munkaruházat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők).
Környezetünk 16 óra
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a
természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?
Időjárás, éghajlat.
31
Az iskola 14 óra
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).
Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
A munka világa 14 óra
Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat.
A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges kompetenciák, rutinok, köteles-
ségek, kihívások.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.
Életmód 16 óra
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok).
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
Szabadidő, művelődés, szórakozás 16 óra
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
32
Utazás, turizmus 14 óra
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Tudomány és technika 12 óra
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési iránynak megfelelő
szakmákban.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.
Gazdaság és pénzügyek 12 óra
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Történelem 108 óra
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 16 + 3 óra
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon 16 + 4 óra
Az első világháború és következményei 16 óra
Európa és a világ a két világháború között 18 + 1 óra
Magyarország a két világháború között 16 + 3 óra
A második világháború 15 óra
Matematika 108 óra
Számonkérés órákkal növelt óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek 12 óra
Számtan, algebra 29 +11 óra
Összefüggések, függvények, sorozatok 14 óra
Geometria 17 óra
33
Valószínűség, statisztika 20 óra
Rendszerezés 5 óra
Testnevelés 180 óra
Sportjátékok 45 óra
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 40 óra
Atlétikai jelegű feladatok 30 óra
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra
Önvédelem és küzdősportok 10 óra
Egészségkultúra és prevenció 25 óra
A 10 %-os szabad sáv terhére:
a floorball, aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő is-
merkedést tervezem.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, meg-
őrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Testépítés, ae-
robic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő ismerkedés.
Lehetséges hagyományos és alternatív erősítő eszközök: medicinlabda, súlyzó, ugró-
kötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.
12. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
Magyar nyelv 31 óra
Nyelv és társadalom 9 óra
Nyelvtörténet 8 óra
Ismeretek a nyelvről 9 óra
Szövegalkotás 3 óra
Felkészülés az érettségire 2 óra
Irodalom 93 óra
Életmű – József Attila 10 +2 óra
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban 8
óra
34
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törek-
vése 6 óra
Portré – Radnóti Miklós 4 +3 óra
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza 15
óra
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Füst Milán 12
óra
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. szá-
zad magyar irodalmából (választható szerzők, művek) 8 óra
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) 10 óra
Regionális kultúra 2 +2 óra
Az irodalom határterületei 4 +2 óra
Felkészülés az érettségire 5 óra
Idegen nyelv 124 óra
A 10 % szabadon felhasználható órakeretet az egyes témakörök megerősítésére és elmélyí-
tésére fordítjuk.
Személyes vonatkozások, család 12 óra
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célnyelvi országokban.
Ember és társadalom 13 óra
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat, munkaruházat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők).
Konfliktusok és kezelésük. Munkahelyi konfliktusok.
Társadalmi szokások nálunk és a célnyelvi országokban.
Környezetünk 13 óra
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása).
35
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a
természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?
Környezetvédelem a képzési iránynak megfelelő szakmákban.
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.
Az iskola 12 óra
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat).
Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok nálunk és a célnyelvi országokban.
A munka világa 12 óra
Diákmunka, nyári munkavállalás, szakmai gyakorlat.
A képzési iránynak megfelelő szakmák, a szükséges kompetenciák, rutinok, köteles-
ségek, kihívások.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú.
Életmód 13 óra
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az
egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok).
Életmód nálunk és a célnyelvi országokban.
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
36
Szabadidő, művelődés, szórakozás 12 óra
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és a célnyelvi országokban.
Utazás, turizmus 12 óra
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi kultúrák.
Tudomány és technika 12 óra
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, szaktudományok.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben és a képzési iránynak megfelelő
szakmákban.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkában.
Gazdaság és pénzügyek 13 óra
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Történelem 96 óra
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 8 + 1 óra
Magyarország 1945–1956 között 10 óra
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 8 óra
A Kádár-korszak 10 + 3 óra
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon 6 + 2 óra
Társadalmi ismeretek 4 + 1 óra
37
Állampolgári ismeretek 4 + 1 óra
Pénzügyi és gazdasági kultúra 5 óra
Munkavállalás 5 óra
Rendszerező ismétlés 18 + 2 óra
Matematika 93 óra
Számonkérés órákkal növelt óraszám
Összefüggések, függvények, sorozatok 15 óra
Geometria 29 +9 óra
Rendszerező összefoglalás 40 óra
Etika 32 óra
Alapvető etika 9 + 1 óra
Egyén és közösség 10 +2 óra
Korunk kihívásai 9 + 1 óra
Testnevelés 155 óra
Sportjátékok 52 óra
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák 11 óra
Atlétikai jelegű feladatok 27 óra
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 30 óra
Önvédelem és küzdősportok 10 óra
Egészségkultúra és prevenció 25 óra
A 10 %-os szabad sáv terhére: minden tematikus területeken belül megnöveltük az óraszá-
mokat
Sport XXXVII. Ágazathoz kapcsolódó termé-
szettudományos tantárgy: Bioló-
gia
2 2 2 - 206
Kötelezően választható tantárgy:
Matematika
Második idegen nyelv
1 1 36
1 1 36
Kötelezően választható tárgyak
Matematika
11. évfolyam 36 óra
Számtan, algebra 18 óra
Geometria 10 óra
Gyakorlati példák megoldása 8 óra
12. évfolyam 31 óra
Érettségi feladattípusok gyakorlása 31 óra
Második idegen nyelv
11. évfolyam 36 óra
Személyes vonatkozások, család 12 óra
Ember és társadalom 12 óra
Környezetünk 12 óra
12. évfolyam 31 óra
Az iskola 10 óra
A munka világa 10 óra
Életmód 11 óra
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Biológia
9. évfolyam 72 óra
Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei 2 óra
39
Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek
2 óra
Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában 4 óra
Az alacsonyabb rendű eukarióták általános jellemzői 4 óra
Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok 4 óra
Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői 5 óra
Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlá-
búak 6 óra +3 óra
Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A ge-
rincesek nagy csoportjai 7 óra +5 óra
Az állatok viselkedése 6 óra
A növényi sejt. Szerveződési formák 4 óra
A növények országa. Valódi növények 12 óra
A növények élete 8 óra
10. évfolyam 72 óra
Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyag-
cseréje 20 óra
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás 5 óra
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, lég-
zése és kiválasztása, a vér és a vérkeringés 12 óra
Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Szaporodás, egyedfejlődés
és növekedés 6 óra
Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai 4 óra
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrend-
szer felépítése és működése 15 óra
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén 5 óra + 5 óra
11. évfolyam 72 óra
Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai 10 óra
Genetika: az öröklődés 16 óra
Evolúció. Biológiai evolúció 6 óra
Rendszerbiológia és evolúció 3 óra
Ökológia. Az élőlények környezete 8 óra
Ökoszisztéma 5 óra
Életközösségek 7 óra
Az ember egyéni és társas viselkedése 4 óra
40
Gazdálkodás és fenntarthatóság 6 óra
A szabadon felhasználható órakeret felhasználása: tananyag elmélyítése +7 óra
41
Informatika
Tantárgyak 9. évfo-
lyam
10. évfo-
lyam
11. évfo-
lyam
12. évfo-
lyam
9-12. évf. óra-
szám összesen
Ágazathoz kapcsolódó természet-
tudományos tantárgy: Fizika 2 2 2 - 206
Kötelezően választható tantárgyak
Matematika 1 1 36
Szakmai angol nyelv 1 1 36
Kötelezően választható tárgyak
Matematika
11. évfolyam 36 óra
Számtan, algebra 18 óra
Geometria 10 óra
Gyakorlati példák megoldása 8 óra
12. évfolyam 31 óra
Érettségi feladattípusok gyakorlása 31 óra
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Fizika
9. évfolyam 72 óra
Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei: 18 óra
+3 óra függvények, ismétlés, számonkérés
Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) – A newtoni mechanika elemei: 24 óra
+6 óra vektorműveletek, lejtő, pontrendszerek mechanikája
Erőfeszítés és hasznosság – Munka – Energia – Teljesítmény: 7 óra
+ 3 óra energiamegmaradás, munkatétel
Folyadékok és gázok mechanikája 8 óra
+3 óra Bernoulli törvény
10. évfolyam 72 óra
Közel és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér: 7 óra
+3 óra vektori eredő, ismétlés, számonkérés
42
A mozgó töltések – az egyenáram 13 óra
+5 óra vegyes kapcsolások, az áram hőhatása gyakorlás, ismétlés, számonkérés
Mágnesség és elektromosság: 5 óra
+3óra indukció
Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények: 7 óra
+3 óra kalorimetria, gyakorlás, ismétlés, számonkérés
Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása –A molekuláris hőelmélet elemei: 4
óra
Energia, hő és munka – a hőtan főtételei: 13 óra
Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapotváltozások : 5 óra
Mindennapok hőtana: 4 óra
11. évfolyam 72 óra
Mechanikai rezgések, hullámok: 14 óra
Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok:10 óra
Rádió, televízió, mobiltelefon – Elektromágneses rezgések, hullámok 4 óra
Hullám és sugároptika: 10 óra
+2 óra prizma, planparalell lemez, hangtan
Az atomok szerkezete: 6 óra
Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei: 8 óra
+4 óra hasadások, fisszió, fúzió, atomerőmű, bomba
Csillagászat és asztrofizika elemei: 8 óra
+6 óra ismétlés, projekt készítés, összefoglalás, értékelés
43
Ügyvitel XXV.
Tantárgyak 9. évfo-
lyam
10. évfo-
lyam
11. évfo-
lyam
12. évfo-
lyam
9-12. évf. óra-
szám összesen
Ágazathoz kapcsolódó természet-
tudományos tantárgy: Földrajz 2 2 2 - 206
Kötelezően választható tantárgy:
Matematika 1 1 36
Idegen nyelv 1 1 36
Kötelezően választható tárgyak
Matematika
11. évfolyam 36 óra
Számtan, algebra 18 óra
Geometria 10 óra
Gyakorlati példák megoldása 8 óra
12. évfolyam 31 óra
Érettségi feladattípusok gyakorlása 31 óra
Idegen nyelv
11. évfolyam 36 óra
Érettségi feladattípusok gyakorlása 36 óra
12. évfolyam 31 óra
Érettségi feladattípusok gyakorlása 31 óra
Ágazathoz kapcsolódó természettudományos tantárgy: Földrajz
9. évfolyam 72 óra
A Föld kozmikus környezete 7 óra + 2 óra
A földi tér ábrázolása 6 óra
44
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai 13 óra
A légkör földrajza 11 óra + 4 óra
A vízburok földrajza 11 óra + 4 óra
A földrajzi övezetesség 12 óra
Szabadon tervezhető óraszám terhére: Térinformatikai rendszerek mindennapi élet-
ben, számítási feladatok 2 óra
10. évfolyam 72 óra
Társadalmi folyamatok a 21. század elején 8 óra
+ 2óra világvallások és nagy népességtömörülések központjai
A világgazdaság jellemző folyamatai 18 óra
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 30
óra + 10 óra
Szabadon tervezhető óraszám terhére: A településtípusok legfontosabb jellemzői, a
különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei 4 óra
11. évfolyam 72 óra
Magyarország - helyünk a Kárpát-medencében és Európában 20 óra
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 20 óra + 7 óra
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei 20 óra
Szabadon tervezhető óraszám terhére: Magyarország gazdaságának fő vonásai 5 óra
KÉZILABDA SPORTEDZŐ
képzés helyi tanterve
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakkép-
zési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.
(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet (továbbiakban
szakképzési kerettanterv) valamint annak vonatkozó mellékletei.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 813 02
Szakképesítés megnevezése: kézilabda sportedző
A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVII. Sport
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően
140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
5 3 7 5
140
4 7
140
7 5 13 22
Összesen 8 12 11 12 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2
10323-12 Egészségügy és elsőse-
gély
Anatómiai-élettani ismere-
tek fő szakképesítés 2 2
Egészségtan fő szakképesítés 2
Elsősegélynyújtás gyakor-
lat fő szakképesítés 2
Funkcionális anatómia fő szakképesítés 2+1
Terhelésélettan fő szakképesítés 2
10324-12 Edzéselmélet és gim-
nasztika
Edzéselmélet fő szakképesítés 2 1 1
Edzésprogramok gyakorlat fő szakképesítés 2 2 1 1
Gimnasztika elmélet fő szakképesítés 1 1 1 1
Gimnasztika gyakorlat fő szakképesítés 1 1 1
47
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
11110-16 Egészségügyi alapis-
meretek
Egészségügyi alapismere-
tek
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
1
12051-16 Masszázs elméleti
alapjai I. Klinikumi alapismeretek
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
1
12053-16 Fizioterápia I.
Fizioterápia elmélet
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
1
Fizioterápia gyakorlat
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
2 1
12055-16 Regeneráló balneote-
rápiás masszázs
Masszázs elmélet
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
1
Svédmasszázs gyakorlat
51 726 01
Regeneráló balneote-
rápiás masszőr
3 3
10322-12 Pedagógi-
ai,pszichológiai és kommunikáci-
ós alapok
Kommunikáció fő szakképesítés 0,5
Sportpedagógia fő szakképesítés 2
Sportpszichológia fő szakképesítés 2
10325-16 Szervezés és vállalko-
zás alapjai
Gazdálkodási és
vállakozási ismeretek fő szakképesítés 1
Sportmenedzsment fő szakképesítés 1
10326-12 Sportági alapok
Sportági alapok elmélet fő szakképesítés 1
Sportági alapok gyakorlat fő szakképesítés 10
48
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
10327-12 Sportedzői szakismere-
tek
Sportági szakismeretek
elmélet fő szakképesítés 1
Sportági szakismeretek
gyakorlat fő szakképesítés 10
Szakmai szabad órasáv
Edzésvezetés gyakorlat helyi
tanterv szerint 2
Digitális edzéstervezés helyi
tanterv szerint 2
Idegen nyelv helyi
tanterv szerint 2
Ágazati szakorientáció
Modern rekreációs mód-
szerek
helyi
tanterv szerint 2
Úszás helyi
tanterv szerint 3
Sportszakmai ismeretek helyi
tanterv szerint 1
Sportszakmai ismeretek
gyakorlat
helyi
tanterv szerint 4
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma,
témakörei
9. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
03
23
-12
Egé
szsé
gügy
és
első
segé
ly
Anatómiai-élettani ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Az anatómia és az élettan tárgya, módsze-
rei 4
Az emberi szervezet szövetei 12
A mozgató szervrendszer felépítésének,
nevezéktanának és működésének alapjai 8
A vázrendszer felépítése és működése 16
Az izomzat felépítése és működése 16
A légzés szervrendszerének felépítése és
működése 16
Egészségtan 72 0
Sport és életmód 10
A tápcsatorna felépítése 10
Egészséges táplálkozás 16
Az immunrendszer felépítése és működé-
se 18
Sportártalmak, sportsérülések megelőzése 18
10
32
4-1
2 E
dzé
selm
élet
és
gim
nas
ztik
a Edzésprogramok gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
0 72
Edzéslátogatás, dokumentálás 72
Gimnasztika elmélet 36 0
Gimnasztika mozgásrendszere 36
Gimnasztika gyakorlat
fő s
zakk
é-
pes
ítés
0 36
Szabadgyakorlatok I. 36
50
Anatómiai-élettani ismeretek 72 óra
Az anatómia és az élettan tárgya, módszerei 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.1 pontja tartalmazza.
Az emberi szervezet szövetei 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.2 pontja tartalmazza.
A mozgató szervrendszer felépítésének, nevezéktanának és működésének alapjai 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.3 pontja tartalmazza.
A vázrendszer felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.4 pontja tartalmazza.
Az izomzat felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.5 pontja tartalmazza.
A légzés szervrendszerének felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.3 pontja tartalmazza.
Egészségtan 72 óra
Sport és életmód 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.1 pontja tartalmazza.
A tápcsatorna felépítése 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.2 pontja tartalmazza.
Egészséges táplálkozás 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.3 pontja tartalmazza.
Az immunrendszer felépítése és működése 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.4 pontja tartalmazza.
51
Sportártalmak, sportsérülések megelőzése 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.5 pontja tartalmazza.
Gyermekártalmazás.
Edzésprogramok gyakorlat 72 óra
Edzéslátogatás, dokumentálás 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztika elmélet 36 óra
Gimnasztika mozgásrendszere 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztika gyakorlat 36 óra
Szabadgyakorlatok I. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.1 pontja tartalmazza.
52
10. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
3-1
2 E
gész
ségü
gy é
s el
sőse
gély
x0
Anatómiai-élettani ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
A szív és a keringési rendszer felépítése és
működése 20
A kiválasztás szervrendszerének felépítése
működése 10
A szabályozás általános élettani törvény-
szerűségei 4
A hormonrendszer működése 16
Az idegrendszer felépítése és működése 22
Elsősegélynyújtás gyakorlat 0 72
Újraélesztés 18
Sebzések, sebellátás 18
Traumás sérülések 36
Terhelésélettan
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Edzéselméleti alapfogalmak 4
Terhelés hatására a szervezetben végbe-
menő változások 4
Energiaszolgáltató folyamatok a szerve-
zetben 6
Terhelés hatása a mozgató szervrendszer-
re 10
Terhelés hatása a légzés szervrendszerére 5
Terhelés hatása a keringési rendszerre 10
A terhelés és a szabályozó rendszer kap-
csolata 11
A terhelés és a táplálkozás kapcsolata 5
Különböző életkorok terhelésélettani
sajátosságai 5
Fogyatékkal élők, krónikus betegek és
terhesek terhelésének sajátosságai 7
A teljesítményfokozás 5
53
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
4-1
2 E
dzé
selm
élet
és
gim
nas
ztik
a
Edzéselmélet
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Edzéselméleti alapfogalmak 72
Edzésprogramok gyakorlat 0 72
Edzéslátogatás, dokumentálás 72
Gimnasztika elmélet 36 0
A gimnasztika szaknyelve 36
Gimnasztika gyakorlat 0 36
Szabadgyakorlatok II. 36
Anatómiai-élettani ismeretek 72 óra
A szív és a keringési rendszer felépítése és működése 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.7 pontja tartalmazza.
A kiválasztás szervrendszerének felépítése működése 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.8 pontja tartalmazza.
A szabályozás általános élettani törvényszerűségei 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.9 pontja tartalmazza.
A hormonrendszer működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.10 pontja tartalmazza.
Az idegrendszer felépítése és működése 22 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.11 pontja tartalmazza.
Elsősegélynyújtás gyakorlat 72 óra
Újraélesztés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.1 pontja tartalmazza.
54
Sebzések, sebellátás 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.2 pontja tartalmazza.
Traumás sérülések 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.3 pontja tartalmazza.
Terhelésélettan 72 óra
Edzéselméleti alapfogalmak 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.1 pontja tartalmazza.
Terhelés hatására a szervezetben végbemenő változások 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.2 pontja tartalmazza.
Energiaszolgáltató folyamatok a szervezetben 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.3 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a mozgató szervrendszerre 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.4 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a légzés szervrendszerére 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.5 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a keringési rendszerre 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.6 pontja tartalmazza.
A terhelés és a szabályozó rendszer kapcsolata 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.7 pontja tartalmazza.
A terhelés és a táplálkozás kapcsolata 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.8 pontja tartalmazza.
55
Különböző életkorok terhelésélettani sajátosságai 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.9 pontja tartalmazza.
Fogyatékkal élők, krónikus betegek és terhesek terhelésének sajátosságai 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.10 pontja tartalmazza.
A teljesítményfokozás 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.11 pontja tartalmazza.
Edzéselmélet 72 óra
Edzéselméleti alapfogalmak 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.1 pontja tartalmazza.
Edzésprogramok gyakorlat 72 óra
Edzéslátogatás, dokumentálás 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztika elmélet 36 óra
A gimnasztika szaknyelve 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztika gyakorlat 36 óra
Szabadgyakorlatok II. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.1 pontja tartalmazza.
56
11. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
4-1
2 E
dzé
selm
élet
és
gim
nas
ztik
a
Edzéselmélet
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
Motoros képességek 36
Edzésprogramok gyakorlat 0 36
Motoros képességfejlesztés I. 36
Gimnasztika elmélet 36 0
Rajzírás 36
Gimnasztika gyakorlat 0 36
Eszközös gyakorlatok 18
Gimnasztikai gyakorlatvezetés 18
Az 52 481 02 Regeneráló balneoterápiás masszőr mellék-szakképesítés megszerzéséhez
szükséges tárgy
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
12
05
3-1
6 F
izio
terá
pia
I.
Fizioterápia elmélet
52
48
1 0
2 R
egen
erá
ló b
aln
eote
ráp
iás
mas
sző
r
36 0
Fizioterápiás módszerek 36
Fizioterápia gyakorlat 0 72
Hidro- és termoterápiás kezelések 72
12
05
5-1
6 R
egen
erá
ló
bal
neo
terá
piá
s m
assz
ázs
Masszázs elmélet 36 0
Svédmasszázs és egyéb masszázsfajták 36
Svédmasszázs gyakorlat 0 108
A svédmasszázs fogásai 108
57
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
180 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Úszás 0 108
Úszástanulás
70
Gyógyúszás 38
Modern rekreációs módszerek 72 0
Pilates 12
TRX 12
Bosu 12
Kettlebell 12
Fitball 12
Gymstick 12
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 72 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Edzésvezetés gyakorlat 0 72
Bemelegítések vezetése
24
Koordinációs gyakorlatok vezetése 10
Edzésgyakorlatok vezetése 32
Levezetések, nyújtások 6
Kötelezően választható szakmai tantárgy 72 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Idegen nyelv 36 0
Matematika 36 0
Edzéselmélet 36 óra
Motoros képességek 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.2 pontja tartalmazza.
58
Edzésprogramok gyakorlat 36 óra
Motoros képességfejlesztés I. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.2 pontja tartalmazza.
Gimnasztika elmélet 36 óra
Rajzírás 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.3 pontja tartalmazza.
Gimnasztika gyakorlat 36 óra
Eszközös gyakorlatok 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.3 pontja tartalmazza.
Gimnasztikai gyakorlatvezetés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.4 pontja tartalmazza.
Fizioterápia elmélet 36 óra
Fizioterápiás módszerek 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.1 pontja tartalmazza.
Fizioterápia gyakorlat 72 óra
Hidro- és termoterápiás kezelések 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.1 pontja tartalmazza.
Masszázs elmélet 36 óra
Svédmasszázs és egyéb masszázsfajták 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.1 pontja tartalmazza.
Svédmasszázs gyakorlat 108 óra
A svédmasszázs fogásai 108 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.1 pontja tartalmazza.
59
Úszás 108 óra
Úszástanulás 70 óra
Vízhez szoktatás
Gyorsúszás
Hátúszás
Mellúszás
Pillangóúszás
Gyógyúszás 38 óra
Tartásjavító, izomerősítő, légzésjavító gyakorlatok vízben.
Vizi játékok.
Alapvető vízből mentő gyakorlatok.
Modern rekreációs módszerek 72 óra
Pilates 12 óra
Tartásjavító gyakorlatok, core izmok edzése.
TRX 12 óra
Erősítés saját testsúllyal.
Bosu 12 óra
Prevenciós gyakorlatok. Ízületek stabilizálása. Koordináció javítása.
Kettlebell 12 óra
Szabad súlyos erősítő gyakorlatok.
Fitball 12 óra
Prevenció, regeneráció. Core izmok edzése. Tartásjavító gyakorlatok.
Gymstick 12 óra
Prevenciós gyakorlatok. Ízületek stabilizálása. Koordináció javítása. Erősítő gya-
korlatok.
60
12. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
3-1
2 E
gész
ségü
gy é
s el
sőse
gély
Funkcionális anatómia
fő s
zakk
épes
ítés
93 0
Szöveti struktúrák élettani vetületei 6
A vázrendszer felépítése és működése 13
Izomrendszer felépítése és működése 13
Keringési rendszer részeinek szerepe az
életműködések fenntartásában 10
Légzőrendszer részeinek szerepe az élet-
működések fenntartásában 8
Szabályozórendszer egyes elemeinek
szerepe az érző és mozgató területek
működésének összehangolásában
12
Érettségi felkészülés 31
10
32
4-1
2 E
dzé
selm
élet
és
gim
nas
ztik
a Edzéselmélet 31 0
Edzésmódszertan 31
Edzésprogramok gyakorlat 0 31
Motoros képességfejlesztés II. 31
Gimnasztika elmélet 31 0
Gyakorlatelemzés és tervezés 31
Az 51 726 01 Regeneráló balneoterápiás masszőr rész-szakképesítés megszerzéséhez szük-
séges tárgy
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
11
0-1
6 E
gész
ségü
gyi a
lap
ism
e-
rete
k
Egészségügyi alapismeretek
51
72
6 0
1
Reg
ene
ráló
bal
neo
terá
piá
s m
asz
-
sző
r
31 0
Etikai ismeretek 7
Szakmai jogi ismeretek 10
Népegészségügyi ismeretek 7
Kommunikáció 7
61
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Klinikumi alapismeretek 31 0
Reumatológiai, ortopédiai és traumatoló-
giai alapok 15
Belgyógyászati, neurológiai és bőrgyógyá-
szati alapok 16
12053-16 Fizioterá-
pia I.
Fizioterápia gyakorlat 0 31
Egyéb fizioterápiás kezelések 31
12055-16 Regenerá-
ló balneoterápiás
masszázs
Svédmasszázs gyakorlat 0 93
Testtájak kezelése 93
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra
A szabadon tervezhető órakeretből az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük:
Funkcionális anatómia + 36 óra
(A fenti óraterv táblázat már a megnövelt óraszámokat tartalmazza.)
Ágazati kompetenciák fejlesztése a rész-szakképesítést nem választó tanulók számára 186
óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Egészségügyi alapismeretek 31
Etikai ismeretek 7
Szakmai jogi ismeretek 10
Népegészségügyi ismeretek 7
Kommunikáció 7
Sportszakmai ismeretek 31 0
Szakágazati érettségi vizsgára készítés 31
Sportszakmai ismeretek gyakorlat 0 124
Szakágazati érettségi vizsgára készítés 124
Kötelezően választható szakmai tantárgy 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Idegen nyelv 36
62
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Matematika 36
Funkcionális anatómia 93 óra
Szöveti struktúrák élettani vetületei 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.1 pontja tartalmazza.
A vázrendszer felépítése és működése 13 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.2 pontja tartalmazza.
Izomrendszer felépítése és működése 13 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.3 pontja tartalmazza.
Keringési rendszer részeinek szerepe az életműködések fenntartásában 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.4 pontja tartalmazza.
Légzőrendszer részeinek szerepe az életműködések fenntartásában 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.5 pontja tartalmazza.
Szabályzórendszer egyes elemeinek szerepe az érző és mozgató területek működésének össze-
hangolásában 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.6 pontja tartalmazza.
Érettségi felkészülés 31 óra
A témakör tanításának célja felkészülés a Sport ismeretek szakágazati érettségi
vizsgára.
Edzéselmélet 31 óra
Edzésmódszertan 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.3 pontja tartalmazza.
Edzésprogramok gyakorlat 31 óra
Motoros képességfejlesztés II. 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.3 pontja tartalmazza.
63
Gimnasztika elmélet 31 óra
Gyakorlatelemzés és tervezés 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.4 pontja tartalmazza.
Egészségügyi alapismeretek 31 óra
Etikai ismeretek 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.1 pontja tartalmazza.
Szakmai jogi ismeretek 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.2 pontja tartalmazza.
Népegészségügyi ismeretek 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.3 pontja tartalmazza.
Kommunikáció 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.4 pontja tartalmazza.
Klinikumi alapismeretek 31 óra
Reumatológiai, ortopédiai és traumatológiai alapok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.1 pontja tartalmazza.
Belgyógyászati, neurológiai és bőrgyógyászati alapok 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.2 pontja tartalmazza.
Fizioterápia gyakorlat 31 óra
Egyéb fizioterápiás kezelések 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.2 pontja tartalmazza.
Svédmasszázs gyakorlat 93 óra
Testtájak kezelése 93 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.2 pontja tartalmazza.
64
13. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
49
9-1
2
Fogl
alko
ztat
ás II
.
Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
épes
ítés
15 0
Munkajogi alapismeretek 4
Munkaviszony létesítése 4
Álláskeresés 4
Munkanélküliség 3
11
49
8-1
2
Fogl
alko
ztat
ás I.
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Nyelvtani rendszerezés 1 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8
Nyelvi készségfejlesztés 23
Munkavállalói szókincs 23
10
32
2-1
2
Ped
agó
giai
,psz
ich
oló
giai
és
kom
mu
nik
áció
s al
apo
k
Kommunikáció
fő s
zakk
épes
ítés
16 0
A kommunikáció szerepe és alapformái 6
Befolyásolás, meggyőzés és asszertivitás a
kommunikációs folyamatokban 5
A szakmaspecifikus interakciók hatékony
kezelése 5
Sportpedagógia 62 0
Az oktatás-nevelés folyamata 20
Edzői szerepek 16
Az edző-sportoló kapcsolat jellemzői 12
Tehetség, tehetséggondozás 14
Sportpszichológia 62 0
A személyiség jellemző jegyei 31
A sporttevékenység pszichológiai jellemzői 31
65
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
5-1
6 S
zerv
ezés
és
válla
lko
zás
alap
jai
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 31 0
A sport üzleti kérdései 8
Pénzügyi alapok 7
A vállalkozás formái 7
Jogi szabályozás 9
Sportmenedzsment 31 0
Szervezési-vezetési ismeretek 11
Sportmarketing 10
Eseményszervezés 10
10
32
6-1
2 S
po
rtág
i ala
po
k
Sportági alapok elmélet 31 0
Olimpiatörténet 15
A sportág története és versenyrendszere 16
Sportági alapok gyakorlat 0 310
Edzéselméleti alapok 15
Gimnasztikai alapok 15
Bemelegítés, gimnasztika 25
Képességfejlesztés 50
Levezetés 10
Sportágspecifikus gimnasztika 60
Sportágspecifikus képességfejlesztés 105
Sportágspecifikus levezetés 30
10
32
7-1
2 S
po
rt-
edző
i sza
kism
ere-
tek
Sportági szakismeretek elmélet 31 0
Az edzői szerep 10
Edzéstervezés 21
66
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Sportági szakismeretek gyakorlat 0 310
Mozgástanulás 14
Versenyzés, teljesítményfokozás 16
Az edző feladatai 26
Sportági mozgásformák 114
Sportágspecifikus edzésvezetés 140
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Digitális edzéstervezés 0 62
Edzésnapló vezetése 6
Edzésterv felépítése 12
Gyakorlati ábrázolás 24
Projekt 20
Idegen nyelv 62 0
Foglalkoztatás II. 15 óra
Munkajogi alapismeretek 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.1 pontja tartalmazza.
Munkaviszony létesítése 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.2 pontja tartalmazza.
Álláskeresés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.3 pontja tartalmazza.
Munkanélküliség 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.4 pontja tartalmazza.
67
Foglalkoztatás I. 62 óra
Nyelvtani rendszerezés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.1 pontja tartalmazza.
Nyelvtani rendszerezés 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.2 pontja tartalmazza.
Nyelvi készségfejlesztés 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.3 pontja tartalmazza.
Munkavállalói szókincs 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.4 pontja tartalmazza.
Kommunikáció 16 óra
A kommunikáció szerepe és alapformái 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.1 pontja tartalmazza.
Befolyásolás, meggyőzés és asszertivitás a kommunikációs folyamatokban 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.2pontja tartalmazza.
A szakmaspecifikus interakciók hatékony kezelése 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.3 pontja tartalmazza.
Sportpedagógia 62 óra
Az oktatás-nevelés folyamata 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.1 pontja tartalmazza.
Edzői szerepek 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.2 pontja tartalmazza.
Az edző-sportoló kapcsolat jellemzői 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.3 pontja tartalmazza.
68
Tehetség, tehetséggondozás 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.4 pontja tartalmazza.
Sportpszichológia 62 óra
A személyiség jellemző jegyei 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.1 pontja tartalmazza.
A sporttevékenység pszichológiai jellemzői 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.2 pontja tartalmazza.
Gazdálkodási és vállakozási ismeretek 31 óra
A sport üzleti kérdései 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.1 pontja tartalmazza.
Pénzügyi alapok 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.2 pontja tartalmazza.
A vállalkozás formái 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
Jogi szabályozás 9 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.4 pontja tartalmazza.
Sportmenedzsment 31 óra
Szervezési-vezetési ismeretek 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.1 pontja tartalmazza.
Sportmarketing 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.2 pontja tartalmazza.
Eseményszervezés 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.3 pontja tartalmazza.
69
Sportági alapok elmélet 31 óra
Olimpiatörténet 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.1 pontja tartalmazza.
A sportág története és versenyrendszere 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.2 pontja tartalmazza.
Sportági alapok gyakorlat 310 óra
Edzéselméleti alapok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztikai alapok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.2 pontja tartalmazza.
Bemelegítés, gimnasztika 25 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.3 pontja tartalmazza.
Képességfejlesztés 50 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.4 pontja tartalmazza.
Levezetés 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.5 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus gimnasztika 60 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.6 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus képességfejlesztés 105 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.7 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus levezetés 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.8 pontja tartalmazza.
70
Sportági szakismeretek elmélet 31 óra
Az edzői szerep 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.1 pontja tartalmazza.
Edzéstervezés 21 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.2 pontja tartalmazza.
Sportági szakismeretek gyakorlat 310 óra
Mozgástanulás 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.1 pontja tartalmazza.
Versenyzés, teljesítményfokozás 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.2 pontja tartalmazza.
Az edző feladatai 26 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.3 pontja tartalmazza.
Sportági mozgásformák 114 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.4 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus edzésvezetés 140 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.5 pontja tartalmazza.
Digitális edzéstervezés 62 óra
Edzésnapló vezetése 6 óra
Edzéssel kapcsolatos adminisztráció.
Edzésterv felépítése 12 óra
Edzéstervek fajtái, felépítése, konkrét megtervezése.
Gyakorlati ábrázolás 24 óra
Edzésgyakorlatok, játékok képi megjelenítési formái.
Projekt 20 óra
Saját edzésterv elkészítése.
71
Angol nyelv 62 óra
Általános angol nyelvi témák, nyelvi előkészítés 62 óra
A négy alapkészség fejlesztése B2-es szinten a következő témakörök alapján:
Az egyén 3 óra
Viselkedési szokások
Divat/öltözködés/szépségápolás
Társas kapcsolatok 3 óra
Ismerkedés (személyes, interneten)
Szerepek a családban
Munkahelyi/iskolai kapcsolatrendszerek
Család 3 óra
Család/gyermeknevelés
Generációk kapcsolata/együttélése
Házasság/együttélési formák
Lakás/lakóhely 3 óra
Bérlakás/saját tulajdonú lakás /albérlet
Lakásvásárlás/lakáshitel/lakásépítés
Városi-vidéki életforma
Utazás/közlekedés 4 óra
Gépjárművezetés/közlekedési szabályok
Közlekedés gyalogosan, kerékpáron
Külföldi utazások célja/formái
Vásárlás/üzletek 3 óra
Vásárlási szokások/reklám, hirdetés
Áruházláncok/csomagküldő szolgálat
Kis boltok kontra bevásárlóközpontok
Kommunikáció/kapcsolattartás 4 óra
A mobiltelefon terjedésének okai
A nyelvtudás szerepe a kommunikációban
Az angol nyelv erősödő dominanciája
Szolgáltatások 4 óra
Autóbérlés/ utazási irodák
Javítások/garancia
Kultúra/szórakozás 4 óra
Könyv kontra internet
Mozi, színház kontra TV, videó, DVD
Az Internet és a közösségi oldalak
72
Idő/időjárás 3 óra
Az előrejelzések szerepe, pontossága
A klíma és a növény-/állatvilág összefüggései
Egészség/betegségek 5 óra
Ambulancia/kórház/szakorvosok
Természetgyógyászat/gyógyszerek
Megelőzés/szűrővizsgálatok
Egészséges táplálkozás
Sport 5 óra
Sportolás/egészséges életmód/veszélyes/extrém sportok
Labdasportok/csapatjátékok/játék-szabályok
Vízi sportok/téli sportok
Olimpiák
Média 3 óra
Napilapok jellege, rovataik
Szenzáció és hírközlés
Hobbi 3 óra
Műkedvelői tevékenység
Egyesületek (sport, kulturális, szakmai)
Hobbi és munka
Modern/különleges hobbi
Tanulás/munka 4 óra
Nyelvtudás/szakképzettség/karrier
Esélyegyenlőség a tanulásban, elhelyezkedésnél
A munkanélküliség kérdése
Csereprogramok/külföldi ösztöndíjak/részképzések
Új tanulási formák
Az Európai Unió 3 óra
Munkavállalás az EU-ban
Nyelvoktatás/nyelvtudás/ elhelyezkedési esélyek az EU-ban
Országismeret 4 óra
A forrás- és a célnyelvi ország
Népessége/nemzetiségei
Történelmi hagyományai/kulturális értékei/műemlékei
Művészeti/néprajzi sajátosságai
Közélet 3 óra
Közintézmények/személyes okmányok
Közbiztonság
73
Nemzeti ünnepek
Környezetvédelem 4 óra
Környezeti ártalmak (levegő, víz, talaj stb.)
Szelektív hulladékgyűjtés
Újrahasznosítás
Alternatív energiaforrások
Aktuális témák/események 4 óra
Közélet/politika/civil szervezetek
Gazdaság
Művészetek
Sport
KÉZILABDA SPORTEDZŐ
Két évfolyamos képzés
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakkép-
zési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.
(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet (továbbiakban
szakképzési kerettanterv) valamint annak vonatkozó mellékletei.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 813 02
Szakképesítés megnevezése: kézilabda sportedző
A szakmacsoport száma és megnevezése: 3. Oktatás
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVII. Sport
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően
140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
1/13. 2/14.
e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
20 15
0
13 22
Összesen 35 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2
10323-12 Egészségügy és elsőse-
gély
Anatómiai-élettani ismere-
tek fő szakképesítés 4
Egészségtan fő szakképesítés 2
Elsősegélynyújtás gyakor-
lat fő szakképesítés 2
Funkcionális anatómia fő szakképesítés 2
Terhelésélettan fő szakképesítés 2
10324-12 Edzéselmélet és gim-
nasztika
Edzéselmélet fő szakképesítés 4
Edzésprogramok gyakorlat fő szakképesítés 6
Gimnasztika elmélet fő szakképesítés 4
Gimnasztika gyakorlat fő szakképesítés 3
10322-12 Pedagógi- Kommunikáció fő szakképesítés 0,5
76
ai,pszichológiai és kommunikáci-
ós alapok
Sportpedagógia fő szakképesítés 2
Sportpszichológia fő szakképesítés 2
10325-16 Szervezés és vállalko-
zás alapjai
Gazdálkodási és
vállakozási ismeretek fő szakképesítés 1
Sportmenedzsment fő szakképesítés 1
10326-12 Sportági alapok
Sportági alapok elmélet fő szakképesítés 1
Sportági alapok gyakorlat fő szakképesítés 10
10327-12 Sportedzői szakismere-
tek
Sportági szakismeretek
elmélet fő szakképesítés 1
Sportági szakismeretek
gyakorlat fő szakképesítés 10
Szakmai szabad órasáv
Informatika helyi
tanterv szerint 2
Idegen nyelv helyi
tanterv szerint 2 2
Szakmai idegen nyelv helyi
tanterv szerint 2
Digitális edzéstervezés helyi
tanterv szerint 2
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma,
témakörei
1/13. évfolyam
Óraterv
Modul meg-
nevezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
03
23
-12
Egé
szsé
gügy
és
első
segé
ly
Anatómiai-élettani ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
144 0
Az anatómia és az élettan tárgya, módszerei 4
Az emberi szervezet szövetei 12
A mozgató szervrendszer felépítésének,
nevezéktanának és működésének alapjai 8
A vázrendszer felépítése és működése 16
Az izomzat felépítése és működése 16
A légzés szervrendszerének felépítése és
működése 16
A szív és a keringési rendszer felépítése és
működése 20
A kiválasztás szervrendszerének felépítése
működése 10
A szabályozás általános élettani törvénysze-
rűségei 4
A hormonrendszer működése 16
Az idegrendszer felépítése és működése 22
Egészségtan 72 0
Sport és életmód 10
A tápcsatorna felépítése 10
Egészséges táplálkozás 16
Az immunrendszer felépítése és működése 18
Sportártalmak, sportsérülések megelőzése 18
Elsősegélynyújtás gyakorlat 0 72
Újraélesztés 18
Sebzések, sebellátás 18
78
Traumás sérülések 36
Funkcionális anatómia 72 0
Szöveti struktúrák élettani vetületei 7
A vázrendszer felépítése és működése 15
Izomrendszer felépítése és működése 15
Keringési rendszer részeinek szerepe az
életműködések fenntartásában 12
Légzőrendszer részeinek szerepe az életmű-
ködések fenntartásában 9
Szabályozórendszer egyes elemeinek szere-
pe az érző és mozgató területek működésé-
nek összehangolásában
14
Terhelésélettan 72 0
Edzéselméleti alapfogalmak 4
Terhelés hatására a szervezetben végbeme-
nő változások 4
Energiaszolgáltató folyamatok a szervezet-
ben 6
Terhelés hatása a mozgató szervrendszerre 10
Terhelés hatása a légzés szervrendszerére 5
Terhelés hatása a keringési rendszerre 10
A terhelés és a szabályozó rendszer kapcso-
lata 11
A terhelés és a táplálkozás kapcsolata 5
Különböző életkorok terhelésélettani sajá-
tosságai 5
Fogyatékkal élők, krónikus betegek és ter-
hesek terhelésének sajátosságai 7
A teljesítményfokozás 5
10
32
4-1
2 E
dzé
selm
élet
és
gim
-
nas
ztik
a
Edzéselmélet 144 0
Edzéselméleti alapfogalmak 72
Motoros képességek 36
Edzésmódszertan 36
Edzésprogramok gyakorlat fő
szak
-
kép
e-
síté
s
0 216
79
Edzéslátogatás, dokumentálás 144
Motoros képességfejlesztés I. 36
Motoros képességfejlesztés II. 36
Gimnasztika elmélet 144 0
Gimnasztika mozgásrendszere 36
A gimnasztika szaknyelve 36
Rajzírás 36
Gyakorlatelemzés és tervezés 36
Gimnasztika gyakorlat 0 108
Szabadgyakorlatok I. 36
Szabadgyakorlatok II. 36
Eszközös gyakorlatok 18
Gimnasztikai gyakorlatvezetés 18
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 216 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Informatika 0 72
File kezelés 4
Szövegszerkesztés 30
Táblázatkezelés 20
Prezentáció és grafika 18
Idegen nyelv 72 0
Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése 72
Szakmai idegen nyelv 0 72
A kézilabda története 2
Posztok 1
80
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
A játék menete: meccs hossza, csapat összetétele, a pálya felépíté-
se, a játék fő szabályai 11
Kézilabdás alapmozgások és készségek 6
Edzésvezetés: vezényszavak, gyakorlatok 16
Üzleti kommunikáció: email, levél, telefon: időpont egyeztetés,
találkozó szervezése, véleménykérés, - adás, tanácskérés, - adás 16
Az edző, mint pedagógus és pszichológus 2
Személyiségfejlesztés, viselkedéskultúra, szakmai kommunikáció 6
Vezetői készségek, irányítási technikák 4
Együttműködés, asszertivitás, problémamegoldás, konfliktuskezelé-
si technikák 8
Anatómiai-élettani ismeretek 144 óra
Az anatómia és az élettan tárgya, módszerei 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.1 pontja tartalmazza.
Az emberi szervezet szövetei 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.2 pontja tartalmazza.
A mozgató szervrendszer felépítésének, nevezéktanának és működésének alapjai 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.3 pontja tartalmazza.
A vázrendszer felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.4 pontja tartalmazza.
Az izomzat felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.5 pontja tartalmazza.
A légzés szervrendszerének felépítése és működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.3 pontja tartalmazza.
81
A szív és a keringési rendszer felépítése és működése 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.7 pontja tartalmazza.
A kiválasztás szervrendszerének felépítése működése 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.8 pontja tartalmazza.
A szabályozás általános élettani törvényszerűségei 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.9 pontja tartalmazza.
A hormonrendszer működése 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.10 pontja tartalmazza.
Az idegrendszer felépítése és működése 22 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.11 pontja tartalmazza.
Egészségtan 72 óra
Sport és életmód 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.1 pontja tartalmazza.
A tápcsatorna felépítése 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.2 pontja tartalmazza.
Egészséges táplálkozás 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.3 pontja tartalmazza.
Az immunrendszer felépítése és működése 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.4 pontja tartalmazza.
Sportártalmak, sportsérülések megelőzése 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.5 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Gyermekártalmazás.
82
Elsősegélynyújtás gyakorlat 72 óra
Újraélesztés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.1 pontja tartalmazza.
Sebzések, sebellátás 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.2 pontja tartalmazza.
Traumás sérülések 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.3 pontja tartalmazza.
Funkcionális anatómia 72 óra
Szöveti struktúrák élettani vetületei 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.1 pontja tartalmazza.
A vázrendszer felépítése és működése 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.2 pontja tartalmazza.
Izomrendszer felépítése és működése 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.3 pontja tartalmazza.
Keringési rendszer részeinek szerepe az életműködések fenntartásában 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.4 pontja tartalmazza.
Légzőrendszer részeinek szerepe az életműködések fenntartásában 9 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.5 pontja tartalmazza.
Szabályzórendszer egyes elemeinek szerepe az érző és mozgató területek működésének össze-
hangolásában 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.6 pontja tartalmazza.
83
Terhelésélettan 72 óra
Edzéselméleti alapfogalmak 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.1 pontja tartalmazza.
Terhelés hatására a szervezetben végbemenő változások 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.2 pontja tartalmazza.
Energiaszolgáltató folyamatok a szervezetben 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.3 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a mozgató szervrendszerre 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.4 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a légzés szervrendszerére 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.5 pontja tartalmazza.
Terhelés hatása a keringési rendszerre 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.6 pontja tartalmazza.
A terhelés és a szabályozó rendszer kapcsolata 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.7 pontja tartalmazza.
A terhelés és a táplálkozás kapcsolata 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.8 pontja tartalmazza.
Különböző életkorok terhelésélettani sajátosságai 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.9 pontja tartalmazza.
Fogyatékkal élők, krónikus betegek és terhesek terhelésének sajátosságai 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.10 pontja tartalmazza.
84
A teljesítményfokozás 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.11 pontja tartalmazza.
Edzéselmélet 144 óra
Edzéselméleti alapfogalmak 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.1 pontja tartalmazza.
Motoros képességek 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Edzésmódszertan 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.3 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Edzésprogramok gyakorlat 216 óra
Edzéslátogatás, dokumentálás 144 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.1 pontja tartalmazza.
Motoros képességfejlesztés I. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Motoros képességfejlesztés II. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.3 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Gimnasztika elmélet 144 óra
Gimnasztika mozgásrendszere 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.1 pontja tartalmazza.
A gimnasztika szaknyelve 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.2 pontja tartalmazza.
85
Rajzírás 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.3 pontja tartalmazza.
Gyakorlatelemzés és tervezés 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.4 pontja tartalmazza.
Gimnasztika gyakorlat 108 óra
Szabadgyakorlatok I. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.1 pontja tartalmazza.
Szabadgyakorlatok II. 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.2 pontja tartalmazza.
Eszközös gyakorlatok 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.3 pontja tartalmazza.
Gimnasztikai gyakorlatvezetés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.4 pontja tartalmazza.
Informatika 72
File kezelés 4 óra
Állományok létrehozása, átnevezése, áthelyezése, másolása, törlése. Tulajdonsá-
gaik.
Szövegszerkesztés 30 óra
Karakter és bekezdésformázás.
Oldal- és nyomtatási beállítások.
Élőfej és élőláb használata, oldalszámok és mezők.
Táblázat a szövegben.
Képek és objektumok a szövegben.
Tartalomjegyzék, végjegyzet, lábjegyzet, töréspontok.
Táblázatkezelés 20 óra
Karakter és cellaformázás.
Oldal- és nyomtatási beállítások.
86
Cellahivatkozások.
Képletek és függvények használata.
Diagramok.
Prezentáció és grafika 18 óra
Prezentáció létrehozása, diák rendezése. Diatervező. Nézetbeállítások.
Objektumok létrehozása, formázása.
Áttűnések és animációk.
Idegen nyelv 72 óra
A négy alapkészség fejlesztése B2-es szinten a következő témakörök alapján:
Az egyén 3 óra
Viselkedési szokások
Divat/öltözködés/szépségápolás
Társas kapcsolatok 3 óra
Ismerkedés (személyes, interneten)
Szerepek a családban
Munkahelyi/iskolai kapcsolatrendszerek
Család 3 óra
Család/gyermeknevelés
Generációk kapcsolata/együttélése
Házasság/együttélési formák
Lakás/lakóhely 3 óra
Bérlakás/saját tulajdonú lakás /albérlet
Lakásvásárlás/lakáshitel/lakásépítés
Városi-vidéki életforma
Utazás/közlekedés 4 óra
Gépjárművezetés/közlekedési szabályok
Közlekedés gyalogosan, kerékpáron
Külföldi utazások célja/formái
Vásárlás/üzletek 3 óra
Vásárlási szokások/reklám, hirdetés
Áruházláncok/csomagküldő szolgálat
Kis boltok kontra bevásárlóközpontok
Kommunikáció/kapcsolattartás 4 óra
A mobiltelefon terjedésének okai
A nyelvtudás szerepe a kommunikációban
Az angol nyelv erősödő dominanciája
87
Szolgáltatások 4 óra
Autóbérlés/ utazási irodák
Javítások/garancia
Kultúra/szórakozás 4 óra
Könyv kontra internet
Mozi, színház kontra TV, videó, DVD
Az Internet és a közösségi oldalak
Idő/időjárás 3 óra
Az előrejelzések szerepe, pontossága
A klíma és a növény-/állatvilág összefüggései
Egészség/betegségek 5 óra
Ambulancia/kórház/szakorvosok
Természetgyógyászat/gyógyszerek
Megelőzés/szűrővizsgálatok
Egészséges táplálkozás
Sport 5 óra
Sportolás/egészséges életmód/veszélyes/extrém sportok
Labdasportok/csapatjátékok/játék-szabályok
Vízi sportok/téli sportok
Olimpiák
Média 3 óra
Napilapok jellege, rovataik
Szenzáció és hírközlés
Hobbi 3 óra
Műkedvelői tevékenység
Egyesületek (sport, kulturális, szakmai)
Hobbi és munka
Modern/különleges hobbi
Tanulás/munka 4 óra
Nyelvtudás/szakképzettség/karrier
Esélyegyenlőség a tanulásban, elhelyezkedésnél
A munkanélküliség kérdése
Csereprogramok/külföldi ösztöndíjak/részképzések
Új tanulási formák
Az Európai Unió 3 óra
Munkavállalás az EU-ban
Nyelvoktatás/nyelvtudás/ elhelyezkedési esélyek az EU-ban
88
Országismeret 4 óra
A forrás- és a célnyelvi ország
Népessége/nemzetiségei
Történelmi hagyományai/kulturális értékei/műemlékei
Művészeti/néprajzi sajátosságai
Közélet 3 óra
Közintézmények/személyes okmányok
Közbiztonság
Nemzeti ünnepek
Környezetvédelem 4 óra
Környezeti ártalmak (levegő, víz, talaj stb.)
Szelektív hulladékgyűjtés
Újrahasznosítás
Alternatív energiaforrások
Aktuális témák/események 4 óra
Közélet/politika/civil szervezetek
Gazdaság
Művészetek
Sport
Szakmai idegen nyelv 72 óra
A kézilabda története 2 óra
Posztok 1 óra
A játék menete: meccs hossza, csapat összetétele, a pálya felépítése, a játék fő szabályai 11
óra
Kézilabdás alapmozgások és készségek 6 óra
Edzésvezetés: vezényszavak, gyakorlatok 16 óra
Üzleti kommunikáció: email, levél, telefon: időpont egyeztetés, találkozó szervezése, véle-
ménykérés, - adás, tanácskérés, - adás 16 óra
Az edző, mint pedagógus és pszichológus 2 óra
Személyiségfejlesztés, viselkedéskultúra, szakmai kommunikáció 6 óra
Vezetői készségek, irányítási technikák 4 óra
Együttműködés, asszertivitás, problémamegoldás, konfliktuskezelési technikák 8 óra
89
2/14. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
49
9-1
2
Fogl
alko
ztat
ás II
.
Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
épes
ítés
15 0
Munkajogi alapismeretek 4
Munkaviszony létesítése 4
Álláskeresés 4
Munkanélküliség 3
11
49
8-1
2
Fogl
alko
ztat
ás I.
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Nyelvtani rendszerezés 1 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8
Nyelvi készségfejlesztés 23
Munkavállalói szókincs 23
10
32
2-1
2
Ped
agó
giai
,psz
ich
oló
giai
és
kom
mu
nik
áció
s al
apo
k
Kommunikáció
fő s
zakk
épes
ítés
16 0
A kommunikáció szerepe és alapformái 6
Befolyásolás, meggyőzés és asszertivitás a
kommunikációs folyamatokban 5
A szakmaspecifikus interakciók hatékony
kezelése 5
Sportpedagógia 62 0
Az oktatás-nevelés folyamata 20
Edzői szerepek 16
Az edző-sportoló kapcsolat jellemzői 12
Tehetség, tehetséggondozás 14
Sportpszichológia 62 0
A személyiség jellemző jegyei 31
A sporttevékenység pszichológiai jellemzői 31
90
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
32
5-1
6 S
zerv
ezés
és
válla
lko
zás
alap
jai
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek 31 0
A sport üzleti kérdései 8
Pénzügyi alapok 7
A vállalkozás formái 7
Jogi szabályozás 9
Sportmenedzsment 31 0
Szervezési-vezetési ismeretek 11
Sportmarketing 11
Eseményszervezés 10
10
32
6-1
2 S
po
rtág
i ala
po
k
Sportági alapok elmélet 31 0
Olimpiatörténet 15
A sportág története és versenyrendszere 16
Sportági alapok gyakorlat 0 310
Edzéselméleti alapok 15
Gimnasztikai alapok 15
Bemelegítés, gimnasztika 25
Képességfejlesztés 50
Levezetés 10
Sportágspecifikus gimnasztika 60
Sportágspecifikus képességfejlesztés 105
Sportágspecifikus levezetés 30
10
32
7-1
2 S
po
rt-
edző
i sza
kism
ere-
tek
Sportági szakismeretek elmélet 31 0
Az edzői szerep 10
Edzéstervezés 21
91
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Sportági szakismeretek gyakorlat 0 310
Mozgástanulás 14
Versenyzés, teljesítményfokozás 16
Az edző feladatai 26
Sportági mozgásformák 114
Sportágspecifikus edzésvezetés 140
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Digitális edzéstervezés 0 62
Edzésnapló vezetése 6
Edzésterv felépítése 12
Gyakorlati ábrázolás 24
Projekt 20
Idegen nyelv 62 0
Foglalkoztatás II. 15 óra
Munkajogi alapismeretek 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.1 pontja tartalmazza.
Munkaviszony létesítése 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.2 pontja tartalmazza.
Álláskeresés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.3 pontja tartalmazza.
Munkanélküliség 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.4 pontja tartalmazza.
92
Foglalkoztatás I. 62 óra
Nyelvtani rendszerezés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.1 pontja tartalmazza.
Nyelvtani rendszerezés 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.2 pontja tartalmazza.
Nyelvi készségfejlesztés 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.3 pontja tartalmazza.
Munkavállalói szókincs 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.4 pontja tartalmazza.
Kommunikáció 16 óra
A kommunikáció szerepe és alapformái 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.1 pontja tartalmazza.
Befolyásolás, meggyőzés és asszertivitás a kommunikációs folyamatokban 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.2pontja tartalmazza.
A szakmaspecifikus interakciók hatékony kezelése 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.3 pontja tartalmazza.
Sportpedagógia 62 óra
Az oktatás-nevelés folyamata 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.1 pontja tartalmazza.
Edzői szerepek 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.2 pontja tartalmazza.
Az edző-sportoló kapcsolat jellemzői 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.3 pontja tartalmazza.
93
Tehetség, tehetséggondozás 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.4 pontja tartalmazza.
Sportpszichológia 62 óra
A személyiség jellemző jegyei 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.1 pontja tartalmazza.
A sporttevékenység pszichológiai jellemzői 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.2 pontja tartalmazza.
Gazdálkodási és vállakozási ismeretek 31 óra
A sport üzleti kérdései 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.1 pontja tartalmazza.
Pénzügyi alapok 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.2 pontja tartalmazza.
A vállalkozás formái 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
Jogi szabályozás 9 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.4 pontja tartalmazza.
Sportmenedzsment 31 óra
Szervezési-vezetési ismeretek 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.1 pontja tartalmazza.
Sportmarketing 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.2 pontja tartalmazza.
Eseményszervezés 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.3 pontja tartalmazza.
94
Sportági alapok elmélet 31 óra
Olimpiatörténet 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.1 pontja tartalmazza.
A sportág története és versenyrendszere 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.2 pontja tartalmazza.
Sportági alapok gyakorlat 310 óra
Edzéselméleti alapok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.1 pontja tartalmazza.
Gimnasztikai alapok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.2 pontja tartalmazza.
Bemelegítés, gimnasztika 25 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.3 pontja tartalmazza.
Képességfejlesztés 50 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.4 pontja tartalmazza.
Levezetés 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.5 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus gimnasztika 60 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.6 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus képességfejlesztés 105 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.7 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus levezetés 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.8 pontja tartalmazza.
95
Sportági szakismeretek elmélet 31 óra
Az edzői szerep 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.1 pontja tartalmazza.
Edzéstervezés 21 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.2 pontja tartalmazza.
Sportági szakismeretek gyakorlat 310 óra
Mozgástanulás 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.1 pontja tartalmazza.
Versenyzés, teljesítményfokozás 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.2 pontja tartalmazza.
Az edző feladatai 26 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.3 pontja tartalmazza.
Sportági mozgásformák 114 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.4 pontja tartalmazza.
Sportágspecifikus edzésvezetés 140 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 26.3.5 pontja tartalmazza.
Digitális edzéstervezés 62 óra
Edzésnapló vezetése 6 óra
Edzéssel kapcsolatos adminisztráció.
Edzésterv felépítése 12 óra
Edzéstervek fajtái, felépítése, konkrét megtervezése.
Gyakorlati ábrázolás 24 óra
Edzésgyakorlatok, játékok képi megjelenítési formái.
Projekt 20 óra
Saját edzésterv elkészítése.
Informatikai rendszerüzemeltető
képzés helyi tanterve
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakkép-
zési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.
(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet (továbbiakban
szakképzési kerettanterv) valamint annak vonatkozó mellékletei.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 06
Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszerüzemeltető
A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 0 óra, a 11. évfolyamot köve-
tően 0 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 0 óra.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
I. 9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó: Összesen
A tantárgy kapcsolódása 4 4 6 6
0 2 6
0 1 6 15 20
Összesen 8 12 8 7 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2
10815-16
Információtechnológiai alapok
IT alapok fő szakképesítés 1 1
IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 2 1
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. fő szakképesítés 2 1
Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 2 2 2
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás fő szakképesítés 1 1 1 1
Programozás gyakorlat fő szakképesítés 2 3 2 2
11999-16
Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 2 2
12010-16
Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése
Linux alapok 52 481 02
Irodai informatikus 1
Linux alapok gyakorlat 52 481 02
Irodai informatikus 2
12008-16
Irodai szoftverek haladó szintű Irodai szoftverek
52 481 02
Irodai informatikus 1
98
I. 9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
használata Irodai szoftverek gyakorlat
52 481 02
Irodai informatikus 4
12003-16
Hálózati ismeretek II.
Hálózatok II. fő szakképesítés 4
Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8
IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5
IT hálózatbiztonság gya-
korlat fő szakképesítés 3
12013-16
Hálózati operációs rendszerek és
felhőszolgáltatások
Szerverek és felhőszolgál-
tatások fő szakképesítés 3
Szerverek és felhőszolgál-
tatások gyakorlat fő szakképesítés 9
Szakmai szabad órasáv
Etikus hacker helyi
tanterv szerint 2
Szakmai orientáció helyi
tanterv szerint 2
Angol nyelv helyi
tanterv szerint 4
Ágazati szakorientáció Műszaki informatika helyi
tanterv szerint 5
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma,
témakörei
9. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
62
5-1
6
Pro
gram
ozá
s és
ad
atb
ázis
-kez
elé
s Programozás
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
Bevezetés a programozásba 18
Weboldalak kódolása 18
Programozás gyakorlat 0 72
Bevezetés a programozásba 36
Weboldalak kódolása 36
10
81
5-1
6
Info
rmác
ióte
chn
oló
giai
ala
po
k
IT alapok
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
Munka- és környezetvédelmi alapismere-
tek 2
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 22
Szoftverismeret 12
IT alapok gyakorlat 0 72
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4
Számítógép összeszerelés 36
Telepítés és konfigurálás 32
11
99
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
kmai
an
gol
nye
lv
IT szakmai angol nyelv
fő s
zakk
épes
ítés
72
Hallás utáni szövegértés 24
Szóbeli kommunikáció 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon I. 20
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok
feldolgozása 16
100
Programozás tantárgy 36 óra
Weboldalak kódolása 18 óra
A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a
HTML5 és a CSS3 alapjaival. A JavaScript megismerése a 10. évfolyam feladata. A tan-
tárgy céljai megegyeznek a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében a modul
részletes ismertetésének 7.3.2 pontjában meghatározottakkal, kiegészítve az alábbiak-
kal:
A HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei: form, in-
put (legfontosabb típusaival), select, button, textarea, label
Álosztályok ismertetése
CSS3 jellemzők: background-size, text-shadow, box-shadow, animation
Bevezetés a programozásba 18 óra
A témakör kereteiben az automata programozáson belül a LEGO Minestrom illet-
ve a Microbit robotok programozásával ismerkedünk Scratch segítségével. Cél az algo-
ritmikus gondolkodás kialakítása, az alapvető vezérlési szerkezetek és használatuk meg-
ismertetése. Állapotok lekérdezése, kezelése, változók hatékony használata.
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra
Weboldalak kódolása 36 óra
A témakör céljait a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében a modul
19.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiak gyakorlati alkalmazásával:
A HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei: form, in-
put (legfontosabb típusaival), select, button, textarea, label
Álosztályok ismertetése
CSS3 jellemzők: background-size, text-shadow, box-shadow, animation
A JavaScript megismerése és alkalmazása a 10. évfolyam feladata.
Bevezetés a programozásba 36 óra
A témakör kereteiben az automata programozáson belül a LEGO Minestrom illet-
ve a Microbit robotok programozásával ismerkedünk Scratch segítségével. Cél adott
problémák megoldása robotok segítségével csoportmunkában, valamit a csoport által
megtervezett projekt elkészítése és bemutatása.
IT alapok tantárgy 36 óra
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.1 pontja tartalmazza.
101
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 22 óra
Kettes- és tizenhatos számrendszer.
Neumann-elvű számítógép felépítése.
Hardver és firmware fogalma.
Számítógép házak és tápegységek.
Processzortípusok, foglalatok.
Hőelvezetési technológiák.
Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.
Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.
BIOS feladatai, beállításai.
Input perifériák, KVM kapcsolók.
Háttértárak és típusaik.
Merevlemezek adattárolási struktúrája.
Redundáns adattárolás fogalma, RAID.
Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.
Nyomtatók típusai, működési elveik.
Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.
Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.
Szkennerek típusai, működési elveik.
Multifunkciós nyomtatók.
Szoftverismeret 12 óra
Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.
Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.
Operációs rendszer fogalma, feladatai.
Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.
GUI és CLI felhasználói felületek.
Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.
Partíció fogalma, típusai.
Formázás, fontosabb fájlrendszerek.
IT alapok gyakorlat tantárgy 72 óra
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.1 pontja tartalmazza.
Számítógép összeszerelés 36 óra
Számítógép szakszerű szétszerelése.
Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása.
Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata.
Tápegység telepítése.
102
Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése.
Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása.
Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása..
BIOS funkciója és beállításai.
Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban.
Számítógép alkatrészek cseréje.
Telepítés és konfigurálás 32 óra
Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.
Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése.
Particionálás.
Kötetek formázása.
Operációs rendszerek telepítése.
Meghajtó programok telepítése.
Frissítések és hibajavító csomagok telepítése.
Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.
Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása.
Lemezkezelés.
Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata.
Alkalmazások telepítése, eltávolítása.
Levelező program konfigurálása.
Felhasználói fiókok kezelése.
Virtuális memória beállítása.
Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.
IT szakmai angol nyelv 72 óra
Hallás utáni szövegértés 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.1 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.2 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon I. 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.3 pontja tartalmazza.
103
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.4 pontja tartalmazza.
104
10. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
62
5-1
6
Pro
gram
ozá
s és
ad
atb
ázis
-kez
elé
s Programozás
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
JavaScript 18
A C# nyelv alapjai 18
Programozás gyakorlat 0 108
JavaScript 54
A C# nyelv alapjai 54
10
81
5-1
6
Info
rmác
ióte
chn
oló
giai
ala
po
k
IT alapok fő
sza
kkép
esít
és
36 0
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 12
Szoftverismeret 16
Információtechnológia biztonság alapjai 8
IT alapok gyakorlat 0 36
Számítógép összeszerelés 12
Telepítés és konfigurálás 12
Megelőző karbantartás 12
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
I.
Hálózatok I.
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs
rendszerek 12
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai,
Ethernet protokoll 12
Hálózati és a szállítási réteg feladatai,
protokolljai 12
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 8
Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiz-
tonság 8
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 10
Forgalomirányítási ismeretek 10
105
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Hálózatok I. gyakorlat 0 72
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló
alap konfigurációja 10
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás
helyi hálózathoz 12
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam
kezelés 14
IP-címzés a gyakorlatban 20
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbizton-
ság 16
11
99
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
kmai
an
gol
nye
lv
IT szakmai angol nyelv
fő s
zakk
épes
ítés
72
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon II. 12
Szakmai nyelvi szituációk gyakorlása 36
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 36 óra
A szabadon tervezhető órakeretből az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük:
IT szakmai angol nyelv + 36 óra
(A fenti óraterv táblázat már a megnövelt óraszámokat tartalmazza.)
Programozás tantárgy 36 óra
JavaScript 18 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.3 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Kivétel fogalma, kivételkezelés vezérlési szerkezetének (TRY, CATCH, FINALY,
THROW) célja.
A C# nyelv alapjai 18 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.4 pontjában meghatározottakkal.
106
Programozás gyakorlat tantárgy 108 óra
JavaScript 54 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.3 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Kivétel fogalma, kivételkezelés vezérlési szerkezetének (TRY, CATCH, FINALY,
THROW) hatékony alkalmazása, kivételek definiálása.
A C# nyelv alapjai 54 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.4 pontjában meghatározottakkal.
IT alapok tantárgy 36 óra
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 12 óra
Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.
Hálózati topológiák.
Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).
Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.
Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.
Dokkoló állomás és portismétlő funkciója.
Hordozható eszközök hardverelemei.
Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.
Szoftverismeret 16 óra
Rendszerbetöltés folyamata.
Windows indítási módok.
Regisztráció adatbázis.
Multi-boot rendszerek.
Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.
Fájlkiterjesztések és attribútumok.
Vezérlőpult beállításai.
Archiválási módok.
Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.
Hordozható eszközök operációs rendszerei.
Levelezési protokollok.
Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások.
Hibakeresési folyamat lépései.
107
Információtechnológia biztonság alapjai 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.4 pontja tartalmazza.
IT alapok gyakorlat tantárgy 36 óra
Számítógép összeszerelés 12 óra
Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása.
SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása.
Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei.
Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése.
Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése.
UPS típusok, UPS üzembe helyezése.
Telepítés és konfigurálás 12 óra
Területi és nyelvi beállítások.
Eseménynapló ellenőrzése.
Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai.
Kezelőpult (MMC) használata.
Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.
Személyes tűzfal beállítása.
Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.
Lemezklónozás.
Virtuális gép telepítése.
Megelőző karbantartás 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózatok I. 72 óra
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.1 pontja tartalmazza.
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.2 pontja tartalmazza.
Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.3 pontja tartalmazza.
108
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.4 pontja tartalmazza.
Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.5 pontja tartalmazza.
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.6 pontja tartalmazza.
Forgalomirányítási ismeretek 10 óra
A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések
Az útvonalak meghatározásának menete
IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése
Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe
VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása
VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása
3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe
Hálózatok I. gyakorlat 72
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.1 pontja tartalmazza.
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.2 pontja tartalmazza.
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.3 pontja tartalmazza.
IP-címzés a gyakorlatban 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.4 pontja tartalmazza.
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.5 pontja tartalmazza.
109
IT szakmai angol nyelv 72 óra
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.5 pontja tartalmazza.
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.6 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon II. 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.7 pontja tartalmazza.
Szakmai nyelvi szituációk gyakorlása 36 óra
Hardver hibák bejelentése, szaktanácsadás.
Szoftver hibák bejelentése, szaktanácsadás.
Helpdesk feladatok ellátása.
User manual értelmezése, megfogalmazása.
110
11. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
62
5-1
6
Pro
gram
ozá
s és
ad
atb
ázis
-
keze
lés
Programozás
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
Haladó szintű programozás C# nyelven 36
Programozás gyakorlat 0 72
Haladó szintű programozás C# nyelven 72
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
I.
Hálózatok I.
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
Forgalomirányítási ismeretek 14
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 12
IP szolgáltatások 10
Hálózatok I. gyakorlat 0 72
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok haszná-
lata 30
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 32
A biztonságos hálózat kialakítása, forga-
lomszűrés 10
Az 52 481 02 Irodai informatikus rész-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tárgy
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
12
01
0-1
6
Nyí
lt f
orr
áskó
dú
ren
dsz
erek
kez
elés
e
Linux alapok
52
48
1 0
2
Iro
dai
info
rmat
iku
s
36 0
Bevezetés a Linuxba 4
Linux parancssor használata 4
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 4
Bevezetés a héjprogramozásba 8
Felhasználói fiókok kezelése 8
Jogosultságok beállítása 8
111
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Linux alapok gyakorlat 0 72
Linux parancssor használata 6
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 12
Bevezetés a héjprogramozásba 14
Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigu-
rációja 6
Csomag- és processzkezelés 8
Felhasználói fiókok kezelése 12
Jogosultságok beállítása 14
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
108 óra
A mellék-szakképesítést nem választó tanulók a 12010-16 Nyílt forráskódú rendszerek
kezelése modulban szereplő Linux alapok és Linux alapok gyakorlat tantárgyakat tanulják az
irodai informatikus mellék-szakképesítésre készülő tanulók óratervében szereplő óraszám-
mal valamint tananyag tartalommal.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 72 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Etikus hacker 0 72
Bevezetés
3
Sebezhetőség 17
Kliensek sebezhetőségének vizsgálata 45
Szerverek sebezhetőségének vizsgálata 7
Kötelezően választható szakmai tantárgy 72 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Matematika 36 0
Szakmai angol 36 0
112
Programozás tantárgy 36 óra
Haladó szintű programozás C# nyelven 36 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.5 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Programozási típusfeladatok tárgyalása: buborék rendezés, bináris keresés, hal-
mazképzés, metszet, unió.
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra
Haladó szintű programozás C# nyelven 72 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.5 pontjában meghatározottakkal.
Hálózatok I. 36 óra
Forgalomirányítási ismeretek 14 óra
Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása
Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása
Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata
Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük
Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng)
Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése
Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja
Forgalomirányítási hibaelhárítás
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.8 pontja tartalmazza.
IP szolgáltatások 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.9 pontja tartalmazza.
Hálózatok I. gyakorlat 72 óra
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.6 pontja tartalmazza.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 32 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.7 pontja tartalmazza.
113
A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 10 óra
A hozzáférési lista (ACL) célja
Az ACL működése
Normál IPv4 ACL-ek szerepe
Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe
Linux alapok 36 óra
Bevezetés a Linuxba 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.1 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
UNIX alapú rendszerek kialakulása, GPL licensz és modósulatai, Linus Torvalds
munkássága, Linux kernel alacsony szintű hardver kezelése, Üzleti és nem üzleti disztri-
búciók (kihangsúlyozni a kernel különbségeket), Xserver és Xclient működése, shell fo-
galma, shellek gyakorlati haszna (pl.: /bin/bash <-> /bin/false)
Linux parancssor használata 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
gui terminál és tty 1-6 terminálok használata, parancs használati logika, parancs-
előzmények (~/.bash_history fájl használata), man parancs használata, parancsok linke-
lése, helyettesítő karakterek (kihangsúlyozni a shell karakterértelmezését, illetve karak-
terek esscape funkciója)
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.3 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Fájlrendszer felépítés (egyes könyvtárak szerepe), abszolút és relatív utak (pl.:
pwd parancs), fájl és könyvtárkezelés + linkek (mv, cp, ln, mkdir, nano szövegszerkesztő
[vagy mcedit], rm, rmdir, rm -r), mount és umount parancsok, tar gzip zip unzip (ezeket
kiélezni arra, hogy backup készítésre tudja használni a tanuló)
Bevezetés a héjprogramozásba 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.4 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
STDIN és STDOUT (ezek átirányítása), pipe karakter („|”) használata (egy parancs
kimenetét másik parancs bemenetére irányítása), awk és sed (szűrés és keresés), shell
szkriptek alapvető felépítése, szkriptek futtatása paraméterekkel, változók értékadása és
kiolvasása, if szerkezet használata.
114
Felhasználói fiókok kezelése 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.5 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
Felhasználói fiókok típusai(root, user és service), su és sudo parancs, /etc/passwd
és /etc/shadow értelmezése, /etc/default/useradd(változók áttekintése és szerkeszté-
se), passwd parancs, /etc/group fájl értelmezése, csoport és felhasználó keze-
lés(adduser/useradd, deluser, addgroup, delgroup, groups), getent utasítás, csoporttag-
ság ellenőrzés(groups parancs), (usermod -a -G csoport felhasználó) parancs ismerteté-
se.
Jogosultságok beállítása 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 10.3.6 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
ls –l, chown, chgrp, chmod (bináris és betűkkel való jogadás/elvétel) + rerkurzív
végrehajtás
Linux alapok gyakorlat 72 óra
Linux parancssor használata 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.1 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
gui terminál és tty terminál, tty 1-6, parancs kapcsoló(k) paraméter(ek), man pa-
rancs, helyettesítő karakterek + grep -> regex
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal:
ls + kapcsolók, mkdir, rmdir és rm –r, tar gzip unzip, cp mv, ln és ln –s, mount
umount,
Bevezetés a héjprogramozásba 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.3 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiakkal: Pipeline használata („|”),
sed és awk, shell szkript futtatása paraméterekkel, if then endif szerkezet, változók ér-
tékadása és kiolvasása
Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.4 pontja tartalmazza.
115
Csomag- és processzkezelés 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.5 pontja tartalmazza.
Felhasználói fiókok kezelése 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.6 pontja tartalmazza.
Jogosultságok beállítása 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 11.3.7 pontja tartalmazza.
Etikus hacker 72 óra
Bevezetés 3 óra
Kit nevezünk „hackernek”?
Etikus hackelés, mint tevékenység
Hackelés és annak következményei
Sebezhetőség 17 óra
Programozási nyelvek sebezhetősége
Hálózati eszközök sebezhetősége
Kliensek sebezhetőségének vizsgálata 45 óra
Kali Linux használata sebezhetőség elemzésére
Hálózat lehallgatása (spoofing) wireshark eszközzel
Kali Linux-ba integrált sebezhetőségi adatbázis használata
Metasploit Framework bemutatása, használata
Hibás működést eredményező alkalmazások készítése (MSVenom)
KeyLogger alkalmazás készítése, adatok visszanyerése
Képekbe rejtett vírusok készítése
Hálózati eszközök analízise (port felderítés, WPA2 kulcsok másolása, jelszavak visz-
szafejtése)
Szerverek sebezhetőségének vizsgálata 7 óra
Szerver analízis (port scan, OS detektálás)
PHP webalkalmazások analízise (XSS, SQLInjection, Credential Harvesting)
PHP webalkalmazások támadása
116
Szakmai angol nyelv 36 óra
Macs and PCs 4 óra
Linux 4 óra
Connecting to clients and employees 4 óra
Advertising and marketing 4 óra
Automation 4 óra
Telecommuting 4 óra
Hackers and viruses 4 óra
Identity theft 4 óra
Preventative measures 4 óra
117
12. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
62
5-1
6
Pro
gram
ozá
s és
ad
atb
ázis
-kez
elé
s Programozás
fő s
zakk
épes
ítés
31 0
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 15
Összefoglaló projektfeladat 16
Programozás gyakorlat 0 62
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 31
Összefoglaló projektfeladat 31
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
I. Hálózatok I. gyakorlat 0 62
A biztonságos hálózat kialakítása, forga-
lomszűrés 16
IP szolgáltatások a gyakorlatban 16
Komplex hálózat tervezése, kialakítása 30
Az 52 481 02 Irodai informatikus rész-szakképesítés megszerzéséhez szükséges tárgy
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
12
00
8-1
6
Iro
dai
szo
ftve
rek
hal
adó
szi
ntű
has
znál
ata
Irodai szoftverek
52
48
1 0
2
Iro
dai
info
rmat
iku
s
31 0
Haladó szintű szövegszerkesztési ismere-
tek 8
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 7
Irodai szoftverek integrált használata 3
Érettségi felkészülés 13
Irodai szoftverek gyakorlat 0 124
Haladó szintű szövegszerkesztési ismere-
tek 24
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 29
Irodai szoftverek integrált használata 19
Érettségi felkészülés 52
118
Ágazati kompetenciák fejlesztése a rész-szakképesítést nem választó tanulók számára 155
óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Műszaki informatika 0 155
Munkavédelmi alapok 1
Mérési eljárások 22
Elektromosságtani alapok 20
Műszaki rajz alapok 15
CAD alapok 35
Záró projekt feladat 10
Érettségi felkészülés 52
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalma 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Szakmai orientáció (szóbeli érettségi felkészítés) 0 62
Információtechnológiai alapok
15
Információtechnológiai gyakorlat 15
Hálózati ismeretek I. 20
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 12
Kötelezően választható szakmai tantárgy 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Matematika 31 0
Szakmai angol nyelv 31 0
Programozás 31 óra
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 15 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.6 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbi témákkal:
Táblák közötti kapcsolatok, kulcsok típusai és használatuk célja, módja. Adatbá-
zis-tervezés alapjai. Relációs adatbázisok legfontosabb fogalmai.
119
Összefoglaló projektfeladat 16 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.7 pontjában meghatározottakkal.
Programozás gyakorlat 62 óra
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 31 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.6 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbi SQL záradékokkal, módosítókkal, kifejezésekkel, operátorokkal és
függvényekkel:
INSERT INTO, AS, DISTINCT, FROM, GROUP BY, HAVING, LIMIT, ORDER BY,
WHERE, AND, AVG(), BETWEEN, COUNT(), IN, IS NULL, IS NOT NULL, LIKE, MAX(), MIN(),
NOT, OR, SUM(), INNER JOIN, LEFT JOIN, RIGHT JOIN
Összefoglaló projektfeladat 31 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.7 pontjában meghatározottakkal.
Hálózatok I. gyakorlat 62 óra
A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 16 óra
ACL-ek tervezése, létrehozása
ACL-ek konfigurálása
IPv4 ACL-ek hibaelhárítása
IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása
IPv6 ACL-ek hibaelhárítás
IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.9 pontja tartalmazza.
Komplex hálózat tervezése, kialakítása 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.10 pontja tartalmazza.
Irodai szoftverek 31 óra
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.1 pontja tartalmazza.
120
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.2 pontja tartalmazza.
Irodai szoftverek integrált használata 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.3 pontja tartalmazza.
Érettségi felkészülés 13 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.4 pontja tartalmazza.
Irodai szoftverek gyakorlat 124 óra
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.1 pontja tartalmazza.
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 29 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.2 pontja tartalmazza.
Irodai szoftverek integrált használata 19 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.3 pontja tartalmazza.
Érettségi felkészülés 52 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.4 pontja tartalmazza.
Műszaki ismeretek 124 óra
Munkavédelmi alapok 1 óra
Mérési eljárások 22 óra
Mérőműszerek
Mechanikus mérőműszerek
elektromos mérőműszerek
Informatikai célműszerek
Pontosság fogalma
Mérőeszközök
idomszerek
Mérési hibák
121
Elektromosságtani alapok 20 óra
Töltés
potenciál
Feszültség
áramerősség
Teljesítmény
Műszaki rajz alapok 15 óra
Géprajz
Villamos rajz
Épületrajz
CAD alapok 35 óra
gépészeti tervezési folyamat
Számítógépes tervezési folyamat
Modellezés (geometriai modellezés, skálázás, tükrözés, pontok transzlációja)
CAD CAM szoftverek sajátosságai
Egyszerű modell létrehozása
Modell 3D-s nyomtatása, majd annak mérése
Záró projekt feladat 10 óra
Érettségi felkészülés 52 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.4 pontja tartalmazza.
Szakmai orinetáció 62 óra
A tantárgy célja az informatika ismeretek szakágazati érettségi szóbeli témaköreinek ismétlé-
se, gyakorlása, elmélyítése.
Információtechnológiai alapok 15 óra
Bevezetés a számítógépes architektúrákba
Szoftverismeret
Információtechnológiai biztonság alapjai
Információtechnológiai gyakorlat 15 óra
Számítógép összeszerelése
Telepítés és konfigurálás
Karbantartás
Hálózati ismeretek I. 20 óra
Otthoni és kisvállalati hálózatok
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 12 óra
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
122
Szakmai angol nyelv 31 óra
Anti-virus software 5 óra
Cloud computing 5 óra
Improving health 5 óra
Creative design 5 óra
System administration 5 óra
Programming 6 óra
123
13. évfolyam
Óraterv
Modul meg-
nevezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
49
9-1
2
Fogl
alko
ztat
ás II
.
Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
épes
ítés
15 0
Munkajogi alapismeretek 4
Munkaviszony létesítése 4
Álláskeresés 4
Munkanélküliség 3
11
49
8-1
2
Fogl
alko
ztat
ás I.
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Nyelvtani rendszerezés 1 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8
Nyelvi készségfejlesztés 23
Munkavállalói szókincs 23
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
II.
Hálózatok II.
fő s
zakk
épes
ítés
124 0
Redundancia szükségessége és megoldásai 24
Vezeték nélküli LAN 8
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 32
WAN technológiák és kapcsolatok 36
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 24
Hálózatok II. gyakorlat 0 248
Redundancia megvalósítása kapcsolt háló-
zatokban 48
Vezeték nélküli LAN megvalósítása 16
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás
megvalósítása 64
WAN technológiák és WAN kapcsolatok
megvalósítása 72
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 48
124
Modul meg-
nevezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
II.
IT hálózatbiztonság
47
Az IT hálózatbiztonság alapjai 16
IT hálózatbiztonság megvalósítása 31
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93
Az IT hálózatbiztonság alapjai 31
IT hálózatbiztonság megvalósítása 62
12
01
3-1
6
Hál
óza
ti o
per
áció
s re
nd
szer
ek
és f
elh
ősz
olg
álta
táso
k
Szerverek és felhőszolgáltatások
fő s
zakk
épes
ítés
93
Windows Server telepítése és üzemelteté-
se 33
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 33
Linux és Windows alapú rendszerek integ-
rációja 12
Felhőszolgáltatások 15
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
279
Windows Server telepítése és üzemelteté-
se 99
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 99
Linux és Windows alapú rendszerek integ-
rációja 36
Felhőszolgáltatások 45
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Angol nyelv 124 0
Szakmai angol nyelvi témák 124
Foglalkoztatás II. 15 óra
Munkajogi alapismeretek 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.1 pontja tartalmazza.
125
Munkaviszony létesítése 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.2 pontja tartalmazza.
Álláskeresés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.3 pontja tartalmazza.
Munkanélküliség 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.4 pontja tartalmazza.
Foglalkoztatás I. 62 óra
Nyelvtani rendszerezés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.1 pontja tartalmazza.
Nyelvtani rendszerezés 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.2 pontja tartalmazza.
Nyelvi készségfejlesztés 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.3 pontja tartalmazza.
Munkavállalói szókincs 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózatok II. 124 óra
Redundancia szükségessége és megoldásai 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.1 pontja tartalmazza.
Vezeték nélküli LAN 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.2 pontja tartalmazza.
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 32 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.3 pontja tartalmazza.
126
WAN technológiák és kapcsolatok 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.5 pontja tartalmazza.
Hálózatok II. gyakorlat 248 óra
Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban 48 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.1 pontja tartalmazza.
Vezeték nélküli LAN megvalósítása 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.2 pontja tartalmazza.
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása 64 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 48 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.5 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság 47 óra
Az IT hálózatbiztonság alapjai 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.1 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság megvalósítása 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.2 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93 óra
Az IT hálózatbiztonság alapjai 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.1 pontja tartalmazza.
127
IT hálózatbiztonság megvalósítása 62 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.2 pontja tartalmazza.
Szerverek és felhőszolgáltatások 93 óra
Windows Server telepítése és üzemeltetése 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.1 pontja tartalmazza.
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.2 pontja tartalmazza.
Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.3 pontja tartalmazza.
Felhőszolgáltatások 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.4 pontja tartalmazza.
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat 279 óra
Windows Server telepítése és üzemeltetése 99 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.1 pontja tartalmazza.
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 99 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.2 pontja tartalmazza.
Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.3 pontja tartalmazza.
Felhőszolgáltatások 45 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.4 pontja tartalmazza.
Angol nyelv 124 óra
Szakmai angol nyelvi témák 124 óra
Napi feladatok, esetleges akadályok
Intézmény informatikai rendszerének korszerűsítése, tervezése és kivitelezése
128
JavaScript programozási nyelvi tréning online oktatási portálon
Szoftver dokumentáció készítés
Hálózati rendszermérnöki állásinterjú
Szakmai előadás hozzáférési listákról
Cég webes portáljának elkészítése
JavaScript tanfolyam szervezése szoftverfejlesztő cégnél
C# karaktersorozat cseréje
Felhőszolgáltatás cseréje Cisco kapcsolóval
Mobiltelefonos szolgáltatások: reszponzív weboldalak előnyei, hátrányai
Weboldal elrendezése
Git verziókezelő rendszer, GitHub
Hálózatbiztonság
Levelezés, állománytárolás, csoportmunka és webszolgáltatások előnyei felhő-
szolgáltatások segítségével
Webkiszolgálók szolgáltatáscsomagjai
Forgalomelemzés Wireshark program segítségével
Virtuális magánhálózatok és azok előnyei
Tender megbeszélés: cég bemutatása
Belső vállalati felhő kialakítása
Informatikai rendszerüzemeltető
Két évfolyamos képzés
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet és a szakkép-
zési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 24/2017.
(VIII. 31.) NGM rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VII. 9.) ITM rendelet (továbbiakban
szakképzési kerettanterv) valamint annak vonatkozó mellékletei.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 06
Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszerüzemeltető
A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 0 óra.
130
–
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
II.
1/13. 2/14.
e gy ögy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
15 20
0
15 20
Összesen 35 35
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2
10815-16
Információtechnológiai alapok
IT alapok fő szakképesítés 2
IT alapok gyakorlat fő szakképesítés 3
11997-16
Hálózati ismeretek I.
Hálózatok I. fő szakképesítés 3
Hálózatok I. gyakorlat fő szakképesítés 7+1
11625-16
Programozás és adatbázis-
kezelés
Programozás fő szakképesítés 4+1
Programozás gyakorlat fő szakképesítés 9+1
11999-16
Informatikai szakmai angol nyelv IT szakmai angol nyelv fő szakképesítés 3
12003-16
Hálózati ismeretek II.
Hálózatok II. fő szakképesítés 4
Hálózatok II. gyakorlat fő szakképesítés 8
IT hálózatbiztonság fő szakképesítés 1,5
IT hálózatbiztonság gya-
korlat fő szakképesítés 3
12013-16
Hálózati operációs rendszerek és
felhőszolgáltatások
Szerverek és felhőszolgál-
tatások fő szakképesítés 3
Szerverek és felhőszolgál-
tatások gyakorlat fő szakképesítés 9
Szakmai szabad órasáv Angol nyelv helyi
tanterv szerint 2 4
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma,
témakörei
1/13. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
62
5-1
6
Pro
gram
ozá
s és
ad
atb
ázis
-kez
elé
s
Programozás
fő s
zakk
épes
ítés
180 0
Bevezetés a programozásba 18
Weboldalak kódolása 25
JavaScript 25
A C# nyelv alapjai 18
Haladó szintű programozás C# nyelven 50
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 19
Összefoglaló projektfeladat 25
Programozás gyakorlat 0 360
Bevezetés a programozásba 36
Weboldalak kódolása 50
JavaScript 60
A C# nyelv alapjai 54
Haladó szintű programozás C# nyelven 80
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 44
Összefoglaló projektfeladat 36
10
81
5-1
6
Info
rmác
ióte
chn
oló
giai
ala
po
k IT alapok
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Munka- és környezetvédelmi alapismere-
tek 2
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 34
Szoftverismeret 28
Információtechnológia biztonság alapjai 8
132
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
IT alapok gyakorlat 0 108
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4
Számítógép összeszerelés 48
Telepítés és konfigurálás 44
Megelőző karbantartás 12
11
99
7-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
I.
Hálózatok I.
fő s
zakk
épes
ítés
108 0
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs
rendszerek 12
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai,
Ethernet protokoll 12
Hálózati és a szállítási réteg feladatai,
protokolljai 12
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 8
Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiz-
tonság 8
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 10
Forgalomirányítási ismeretek 24
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 12
IP szolgáltatások 10
Hálózatok I. gyakorlat 0 252
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló
alap konfigurációja 10
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás
helyi hálózathoz 12
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam
kezelés 14
IP-címzés a gyakorlatban 20
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbizton-
ság 16
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok haszná-
lata 30
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 32
A biztonságos hálózat kialakítása, forga-
lomszűrés 29
133
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
IP szolgáltatások a gyakorlatban 19
Komplex hálózat tervezése, kialakítása 34
Projekt feladat 36
11
99
9-1
6
Info
rmat
ikai
sza
kmai
an
gol n
yelv
IT szakmai angol nyelv
fő s
zakk
épes
ítés
108
Hallás utáni szövegértés 24
Szóbeli kommunikáció 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon I. 20
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok
feldolgozása 16
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12
Szóbeli kommunikáció IT környezetben
projekt alapon II. 12
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra
A szabadon tervezhető órakeretből az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük:
Programozás + 36 óra
Hálózati ismeretek I. + 36 óra
Programozás gyakorlat tantárgyak + 36 óra
(A fenti óraterv táblázat már a megnövelt óraszámokat tartalmazza.)
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Angol nyelv 72 0
Általános angol nyelvi témák, nyelvi előkészítés 72
Programozás tantárgy 180 óra
Bevezetés a programozásba 18 óra
A témakör kereteiben az automata programozáson belül a LEGO Minestrom illet-
ve a Microbit robotok programozásával ismerkedünk Scratch segítségével. Cél az algo-
ritmikus gondolkodás kialakítása, az alapvető vezérlési szerkezetek és használatuk meg-
ismertetése. Állapotok lekérdezése, kezelése, változók hatékony használata.
134
Weboldalak kódolása 25 óra
A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a
HTML5 és a CSS3 alapjaival. A JavaScript megismerése a 10. évfolyam feladata. A tan-
tárgy céljai megegyeznek a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében a modul
részletes ismertetésének 7.3.2 pontjában meghatározottakkal, kiegészítve az alábbiak-
kal:
A HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei: form, in-
put (legfontosabb típusaival), select, button, textarea, label
Álosztályok ismertetése
CSS3 jellemzők: background-size, text-shadow, box-shadow, animation
JavaScript 25 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.3 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Kivétel fogalma, kivételkezelés vezérlési szerkezetének (TRY, CATCH, FINALY,
THROW) célja.
A C# nyelv alapjai 18 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.4 pontjában meghatározottakkal.
Haladó szintű programozás C# nyelven 50 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.5 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Programozási típusfeladatok tárgyalása: buborék rendezés, bináris keresés, hal-
mazképzés, metszet, unió.
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 19 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.6 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbi témákkal:
Táblák közötti kapcsolatok, kulcsok típusai és használatuk célja, módja. Adatbá-
zis-tervezés alapjai. Relációs adatbázisok legfontosabb fogalmai.
Összefoglaló projektfeladat 25 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 7.3.7 pontjában meghatározottakkal.
135
Programozás gyakorlat tantárgy 360 óra
Bevezetés a programozásba 36 óra
A témakör kereteiben az automata programozáson belül a LEGO Minestrom illet-
ve a Microbit robotok programozásával ismerkedünk Scratch segítségével. Cél adott
problémák megoldása robotok segítségével csoportmunkában, valamit a csoport által
megtervezett projekt elkészítése és bemutatása.
Weboldalak kódolása 50 óra
A témakör céljait a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében a modul
19.3.2 pontja tartalmazza, kiegészítve az alábbiak gyakorlati alkalmazásával:
A HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei: form, in-
put (legfontosabb típusaival), select, button, textarea, label
Álosztályok ismertetése
CSS3 jellemzők: background-size, text-shadow, box-shadow, animation
A JavaScript megismerése és alkalmazása a 10. évfolyam feladata.
JavaScript 60 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.3 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbiakkal:
Kivétel fogalma, kivételkezelés vezérlési szerkezetének (TRY, CATCH, FINALY,
THROW) hatékony alkalmazása, kivételek definiálása.
A C# nyelv alapjai 54 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.4 pontjában meghatározottakkal.
Haladó szintű programozás C# nyelven 80 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.5 pontjában meghatározottakkal.
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 44 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.6 pontjában meghatározottakkal, ki-
egészítve az alábbi SQL záradékokkal, módosítókkal, kifejezésekkel, operátorokkal és
függvényekkel:
INSERT INTO, AS, DISTINCT, FROM, GROUP BY, HAVING, LIMIT, ORDER BY,
WHERE, AND, AVG(), BETWEEN, COUNT(), IN, IS NULL, IS NOT NULL, LIKE, MAX(), MIN(),
NOT, OR, SUM(), INNER JOIN, LEFT JOIN, RIGHT JOIN
136
Összefoglaló projektfeladat 36 óra
A tantárgy célja és tartalma megegyezik a szakképzési kerettanterv 3. számú mel-
lékletében a modul részletes ismertetésének 8.3.7 pontjában meghatározottakkal.
IT alapok tantárgy 72 óra
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.1 pontja tartalmazza.
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 34 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.2 pontja tartalmazza.
Szoftverismeret 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.3 pontja tartalmazza.
Információtechnológia biztonság alapjai 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.4 pontja tartalmazza.
IT alapok gyakorlat tantárgy 108 óra
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.1 pontja tartalmazza.
Számítógép összeszerelés 48 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.2 pontja tartalmazza.
Telepítés és konfigurálás 44 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.3 pontja tartalmazza.
Megelőző karbantartás 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózatok I. 108 óra
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.1 pontja tartalmazza.
137
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.2 pontja tartalmazza.
Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.3 pontja tartalmazza.
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.4 pontja tartalmazza
Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.5 pontja tartalmazza
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.6 pontja tartalmazza
Forgalomirányítási ismeretek 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.7 pontja tartalmazza
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.8 pontja tartalmazza.
IP szolgáltatások 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.9 pontja tartalmazza.
Hálózatok I. gyakorlat 252
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.1 pontja tartalmazza.
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.2 pontja tartalmazza.
138
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.3 pontja tartalmazza.
IP-címzés a gyakorlatban 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.4 pontja tartalmazza.
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.5 pontja tartalmazza.
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.6 pontja tartalmazza.
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 32 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.7 pontja tartalmazza.
A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 29 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.8 pontja tartalmazza.
IP szolgáltatások a gyakorlatban 19 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.9 pontja tartalmazza.
Komplex hálózat tervezése, kialakítása 34 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.10 pontja tartalmazza.
Projekt feladat 36 óra
Megadott paraméterek alapján hálózat tervezése. Költségvetés készítése. Háló-
zat felépítése és konfigurálása szimulációs környezetben. Hálózati eszközök konfigurálá-
sa valós eszközön.
IT szakmai angol nyelv 108 óra
Hallás utáni szövegértés 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.1 pontja tartalmazza.
139
Szóbeli kommunikáció 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.2 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon I. 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.3 pontja tartalmazza.
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.4 pontja tartalmazza.
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.5 pontja tartalmazza.
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.6 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon II. 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 9.3.7 pontja tartalmazza.
Angol nyelv 72 óra
A négy alapkészség fejlesztése B2-es szinten a következő témakörök alapján:
Az egyén 3 óra
Viselkedési szokások
Divat/öltözködés/szépségápolás
Társas kapcsolatok 3 óra
Ismerkedés (személyes, interneten)
Szerepek a családban
Munkahelyi/iskolai kapcsolatrendszerek
Család 3 óra
Család/gyermeknevelés
Generációk kapcsolata/együttélése
Házasság/együttélési formák
Lakás/lakóhely 3 óra
Bérlakás/saját tulajdonú lakás /albérlet
Lakásvásárlás/lakáshitel/lakásépítés
140
Városi-vidéki életforma
Utazás/közlekedés 4 óra
Gépjárművezetés/közlekedési szabályok
Közlekedés gyalogosan, kerékpáron
Külföldi utazások célja/formái
Vásárlás/üzletek 3 óra
Vásárlási szokások/reklám, hirdetés
Áruházláncok/csomagküldő szolgálat
Kis boltok kontra bevásárlóközpontok
Kommunikáció/kapcsolattartás 4 óra
A mobiltelefon terjedésének okai
A nyelvtudás szerepe a kommunikációban
Az angol nyelv erősödő dominanciája
Szolgáltatások 4 óra
Autóbérlés/ utazási irodák
Javítások/garancia
Kultúra/szórakozás 4 óra
Könyv kontra internet
Mozi, színház kontra TV, videó, DVD
Az Internet és a közösségi oldalak
Idő/időjárás 3 óra
Az előrejelzések szerepe, pontossága
A klíma és a növény-/állatvilág összefüggései
Egészség/betegségek 5 óra
Ambulancia/kórház/szakorvosok
Természetgyógyászat/gyógyszerek
Megelőzés/szűrővizsgálatok
Egészséges táplálkozás
Sport 5 óra
Sportolás/egészséges életmód/veszélyes/extrém sportok
Labdasportok/csapatjátékok/játék-szabályok
Vízi sportok/téli sportok
Olimpiák
Média 3 óra
Napilapok jellege, rovataik
Szenzáció és hírközlés
Hobbi 3 óra
Műkedvelői tevékenység
141
Egyesületek (sport, kulturális, szakmai)
Hobbi és munka
Modern/különleges hobbi
Tanulás/munka 4 óra
Nyelvtudás/szakképzettség/karrier
Esélyegyenlőség a tanulásban, elhelyezkedésnél
A munkanélküliség kérdése
Csereprogramok/külföldi ösztöndíjak/részképzések
Új tanulási formák
Az Európai Unió 3 óra
Munkavállalás az EU-ban
Nyelvoktatás/nyelvtudás/ elhelyezkedési esélyek az EU-ban
Országismeret 4 óra
A forrás- és a célnyelvi ország
Népessége/nemzetiségei
Történelmi hagyományai/kulturális értékei/műemlékei
Művészeti/néprajzi sajátosságai
Közélet 3 óra
Közintézmények/személyes okmányok
Közbiztonság
Nemzeti ünnepek
Környezetvédelem 4 óra
Környezeti ártalmak (levegő, víz, talaj stb.)
Szelektív hulladékgyűjtés
Újrahasznosítás
Alternatív energiaforrások
Aktuális témák/események 4 óra
Közélet/politika/civil szervezetek
Gazdaság
Művészetek
Sport
2/14. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
49
9-1
2
Fogl
alko
z-
tatá
s II
. Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
é-
pes
ítés
15 0
Munkajogi alapismeretek 4
142
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Munkaviszony létesítése 4
Álláskeresés 4
Munkanélküliség 3
11
49
8-1
2
Fogl
alko
ztat
ás I.
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Nyelvtani rendszerezés 1 8
Nyelvtani rendszerezés 2 8
Nyelvi készségfejlesztés 23
Munkavállalói szókincs 23
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
II.
Hálózatok II. fő
sza
kkép
esít
és
124 0
Redundancia szükségessége és megoldá-
sai 24
Vezeték nélküli LAN 8
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 32
WAN technológiák és kapcsolatok 36
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 24
Hálózatok II. gyakorlat 0 248
Redundancia megvalósítása kapcsolt
hálózatokban 48
Vezeték nélküli LAN megvalósítása 16
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás
megvalósítása 64
WAN technológiák és WAN kapcsolatok
megvalósítása 72
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás,
hibajavítás 48
143
12
00
3-1
6
Hál
óza
ti is
mer
etek
II.
IT hálózatbiztonság
47
Az IT hálózatbiztonság alapjai 16
IT hálózatbiztonság megvalósítása 31
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93
Az IT hálózatbiztonság alapjai 31
IT hálózatbiztonság megvalósítása 62
12
01
3-1
6
Hál
óza
ti o
per
áció
s re
nd
szer
ek
és f
elh
ősz
olg
álta
táso
k
Szerverek és felhőszolgáltatások
fő s
zakk
épes
ítés
93
Windows Server telepítése és üzemelteté-
se 33
Linux kiszolgáló telepítése és üzemelteté-
se 33
Linux és Windows alapú rendszerek integ-
rációja 12
Felhőszolgáltatások 15
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakor-
lat
fő s
zakk
épes
ítés
279
Windows Server telepítése és üzemelteté-
se 99
Linux kiszolgáló telepítése és üzemelteté-
se 99
Linux és Windows alapú rendszerek integ-
rációja 36
Felhőszolgáltatások 45
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Angol nyelv 124 0
Szakmai angol nyelvi témák 124
Foglalkoztatás II. 15 óra
Munkajogi alapismeretek 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.1 pontja tartalmazza.
Munkaviszony létesítése 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.2 pontja tartalmazza.
144
Álláskeresés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.3 pontja tartalmazza.
Munkanélküliség 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.4 pontja tartalmazza.
Foglalkoztatás I. 93 óra
Nyelvtani rendszerezés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.1 pontja tartalmazza.
Nyelvtani rendszerezés 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.2 pontja tartalmazza.
Nyelvi készségfejlesztés 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.3 pontja tartalmazza.
Munkavállalói szókincs 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.4 pontja tartalmazza.
Szakmai szituációk gyakorlása 31 óra
Napi feladatok, esetleges akadályok 1 óra
Intézmény informatikai rendszerének korszerűsítése, tervezése és kivitelezése 2
óra
JavaScript programozási nyelvi tréning online oktatási portálon 2 óra
Szoftver dokumentáció készítés 2 óra
Hálózati rendszermérnöki állásinterjú 2 óra
Szakmai előadás hozzáférési listákról 1 óra
Cég webes portáljának elkészítése 2 óra
JavaScript tanfolyam szervezése szoftverfejlesztő cégnél 2 óra
C# karaktersorozat cseréje 2 óra
Felhőszolgáltatás cseréje Cisco kapcsolóval 2 óra
Mobiltelefonos szolgáltatások: reszponzív weboldalak előnyei, hátrányai 1 óra
Weboldal elrendezése 1 óra
Git verziókezelő rendszer, GitHub 2 óra
Hálózatbiztonság 1 óra
145
Levelezés, állománytárolás, csoportmunka és webszolgáltatások előnyei felhő-
szolgáltatások segítségével 1 óra
Webkiszolgálók szolgáltatáscsomagjai 1 óra
Forgalomelemzés Wireshark program segítségével 2 óra
Virtuális magánhálózatok és azok előnyei 1 óra
Tender megbeszélés: cég bemutatása 1 óra
Belső vállalati felhő kialakítása 2óra
Hálózatok II. 124 óra
Redundancia szükségessége és megoldásai 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.1 pontja tartalmazza.
Vezeték nélküli LAN 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.2 pontja tartalmazza.
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás 32 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.3 pontja tartalmazza.
WAN technológiák és kapcsolatok 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.5 pontja tartalmazza.
Hálózatok II. gyakorlat 248 óra
Redundancia megvalósítása kapcsolt hálózatokban 48 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.1 pontja tartalmazza.
Vezeték nélküli LAN megvalósítása 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.2 pontja tartalmazza.
Haladó szintű dinamikus forgalomirányítás megvalósítása 64 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
146
WAN technológiák és WAN kapcsolatok megvalósítása 72 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.4 pontja tartalmazza.
Hálózat biztonság, hálózat monitorozás, hibajavítás 48 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.5 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság 47 óra
Az IT hálózatbiztonság alapjai 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.1 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság megvalósítása 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.2 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság gyakorlat 93 óra
Az IT hálózatbiztonság alapjai 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.1 pontja tartalmazza.
IT hálózatbiztonság megvalósítása 62 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 23.3.2 pontja tartalmazza.
Szerverek és felhőszolgáltatások 93 óra
Windows Server telepítése és üzemeltetése 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.1 pontja tartalmazza.
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.2 pontja tartalmazza.
Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.3 pontja tartalmazza.
Felhőszolgáltatások 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 24.3.4 pontja tartalmazza.
147
Szerverek és felhőszolgáltatások gyakorlat 279 óra
Windows Server telepítése és üzemeltetése 99 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.1 pontja tartalmazza.
Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése 99 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.2 pontja tartalmazza.
Linux és Windows alapú rendszerek integrációja 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.3 pontja tartalmazza.
Felhőszolgáltatások 45 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 25.3.4 pontja tartalmazza.
Angol nyelv 124 óra
Szakmai angol nyelvi témák 124 óra
Napi feladatok, esetleges akadályok
Intézmény informatikai rendszerének korszerűsítése, tervezése és kivitelezése
JavaScript programozási nyelvi tréning online oktatási portálon
Szoftver dokumentáció készítés
Hálózati rendszermérnöki állásinterjú
Szakmai előadás hozzáférési listákról
Cég webes portáljának elkészítése
JavaScript tanfolyam szervezése szoftverfejlesztő cégnél
C# karaktersorozat cseréje
Felhőszolgáltatás cseréje Cisco kapcsolóval
Mobiltelefonos szolgáltatások: reszponzív weboldalak előnyei, hátrányai
Weboldal elrendezése
Git verziókezelő rendszer, GitHub
Hálózatbiztonság
Levelezés, állománytárolás, csoportmunka és webszolgáltatások előnyei felhő-
szolgáltatások segítségével
Webkiszolgálók szolgáltatáscsomagjai
Forgalomelemzés Wireshark program segítségével
Virtuális magánhálózatok és azok előnyei
Tender megbeszélés: cég bemutatása
Belső vállalati felhő kialakítása
148
149
Irodai titkár képzés helyi tanterve
A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,
– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
valamint
– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárás-
rendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,
– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és
– a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsga-
követelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet
alapján készült.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 03
Szakképesítés megnevezése: Irodai titkár
A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel
Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
Elméleti képzési idő aránya: 40%
Gyakorlati képzési idő aránya: 60%
Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:
– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot
követően 140 óra;
– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.
A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség
Bemeneti kompetenciák: —
Szakmai előképzettség: —
Előírt gyakorlat: —
Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek
Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek
150
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szak-
képesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az
alábbiak: Nincs.
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:
a gyakorlati órák tartásához minden tanuló számára – internetkapcsolattal rendelkező - szá-
mítógépre van szükség.
151
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatkozó:
Összesen
A tantárgy kapcsolódása
6 5 6 6
140
2 8
140
3 7 14 21
Összesen 11 12 10 10 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2
11806-16 Gépírás és számítás-
technikai alkalmazások
Gépírás gyakorlata
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
2 1
Számítástechnikai alkal-
mazások az ügyfélszolgá-
latban
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1 1
11807-16 Kommunikáció az
ügyfélszolgálatban
Ügyfélszolgálati kommuni-
káció
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
2
Ügyfélszolgálati kommuni-
kációs gyakorlat
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1
152
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
11808-16 Ügyfélszolgálat a gya-
korlatban
Ügyfélszolgálati ismeretek
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1
Ügyfélszolgálati gyakorlat
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1 1
11809-16 Dokumentumkezelés
az ügyfélszolgálatban
Levelezési gyakorlat az
ügyfélszolgálatban
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
Dokumentum- és adatke-
zelés az ügyfélszolgálatban
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1
Komplex ügyfélszolgálati
gyakorlat
5284102
Ügyfélszolgálati ügyin-
téző
1
10066-16 Gazdálkodási alapfela-
datok
Gazdasági és vállalkozási
ismeretek fő szakképesítés 2 1 1 1
Jogi ismeretek fő szakképesítés 1 1,5
12082-16 Gépírás és irodai al-
kalmazások
Gépírás és levelezési gya-
korlat fő szakképesítés 4 2 1 3
Irodai alkalmazások gya-
korlata fő szakképesítés 1 1 2
12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata fő szakképesítés 2 2 2 4
12084-16 Üzleti kommunikáció
és protokoll
Kommunikáció a titkári
munkában fő szakképesítés 1 2 2
153
9. 10. 11. 12. 5/13.
e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy
10072-16 Rendezvény- és prog-
ramszervezés
Rendezvény- és program-
szervezés fő szakképesítés 1 1
Rendezvény- és program-
szervezés gyakorlata fő szakképesítés 5
12085-16 Titkári ügyintézési
gyakorlat
Titkári ügyintézés fő szakképesítés 2 2
Titkári ügyintézés gyakor-
lata fő szakképesítés 1 1 5
11554-16 Irodai szakmai idegen
nyelv
Irodai szakmai idegen
nyelv fő szakképesítés 3
Ágazati kompetenciák
Személyiségfejlesztés,
viselkedéskultúra és pro-
tokoll
Helyi tanterv szerint 2
Nyelvhelyesség, stilisztika Helyi tanterv szerint 1
Komplex tanirodai gyakor-
lat Helyi tanterv szerint 2
Ügyviteli, ügyintézői eljá-
rások Helyi tanterv szerint 2
Gazdasági szervezetek
ügyviteli eljárásai Helyi tanterv szerint 1
Szabadon tervezhető órakeret
Angol nyelv Helyi tanterv szerint 2
Ügyviteli ismeretek Helyi tanterv szerint 2
154
A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5)
bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kö-
telező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi.
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szak-
mai programjában kell rendelkezni.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat ará-
nyának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
A Szakképzési kerettanterv ÜGYVITEL ágazathoz tartozó 5434603 IRODAI TITKÁR szakképesí-
téshez a Szakképzési kerettanterv 9., 10., 11., 5/13 évfolyamon nem tartalmaz szabad órasá-
vot, ezért a helyi tantervben a Szakképzési kerettantervben foglaltak az irányadóak ezeken
az évfolyamokon.
155
A szakképesítéshez tartozó szakmai követelménymodulok tartalma,
témakörei
9. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
06
6-1
6 G
azd
álko
dás
i
alap
fela
dat
ok
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
A gazdaság alapelemei, szereplői 24 0
A piac 12 0
Az állam gazdasági szerepvállalása; gazda-
ságpolitika 20 0
Adózási ismeretek 16 0
12
08
2-1
6 G
épír
ás é
s ir
od
ai a
lkal
maz
á-
sok
Gépírás és levelezési gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
0 144
A tízujjas vakírás alapgyakorlatai 0 6
Billentyűkezelés 0 66
Az írástechnika megerősítése 0 36
Irodai alkalmazások gyakorlata 0 36
A dokumentumszerkesztés alapgyakorla-
tai 0 36
12
08
4-1
6
Üzl
eti
kom
mu
ni-
káci
ó é
s
pro
toko
ll Kommunikáció a titkári munkában
36 0
Üzleti nyelvi kultúra 36 0
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 72 óra
A gazdaság alapelemei, szereplői 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.1 pontja tartalmazza.
A piac 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.2 pontja tartalmazza.
156
Az állam gazdasági szerepvállalása; gazdaságpolitika 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.3 pontja tartalmazza.
Adózási ismeretek 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.4 pontja tartalmazza.
Gépírás és levelezési gyakorlat 144 óra
A tízujjas vakírás alapgyakorlatai 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.1 pontja tartalmazza.
Billentyűkezelés 66 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.2 pontja tartalmazza.
Az írástechnika megerősítése 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.3 pontja tartalmazza.
Irodai alkalmazások gyakorlata 36 óra
A dokumentumszerkesztés alapgyakorlatai 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.1 pontja tartalmazza.
Kommunikáció a titkári munkában 36 óra
Üzleti nyelvi kultúra 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.1 pontja tartalmazza.
157
10. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
10
06
6-1
6 G
azd
álko
dás
i
alap
fela
dat
ok
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
36 0
A pénz fogalma, funkciói; pénzforgalom 18 0
A magyar bankrendszer 18 0
Jogi ismeretek 36 0
Általános ismeretek a jogról 6 0
Alkotmányjogi ismeretek 10 0
A magyar közjogi és önkormányzati rend-
szer; az eljáró állam 20 0
12
08
2-1
6 G
épír
ás é
s ir
od
ai a
lkal
maz
áso
k
Gépírás és levelezési gyakorlat
fő s
zakk
épes
ítés
0 72
Sebességfokozás 0 12
Szövegfeldolgozások, szöveggyakorlatok 0 36
Levelezés a hivatali és üzleti életben 0 24
Irodai alkalmazások gyakorlata 0 36
Dokumentumszerkesztés a titkári munkában 0 18
Táblázatok készítése a titkári munkában 0 18
12
08
4-1
6 Ü
zlet
i ko
mm
un
ikác
ió
és p
roto
koll
Kommunikáció a titkári munkában
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Üzleti kommunikáció 12 0
Protokoll az irodában 12 0
Digitális kommunikáció a titkári munkában 24 0
Nemzetközi protokoll 24 0
12
08
3-1
6 G
yors
-
írás
Gyorsírás gyakorlata
fő s
zakk
épes
ítés
0 72
A gyorsírás alapelemei 0 6
Jelöléstani alapok 0 33
158
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Rövidítéstani alapok 0 33
12
08
5-1
6 T
itká
ri ü
gyin
tézé
si g
yako
rlat
Titkári ügyintézés
fő s
zakk
épes
ítés
72 0
Munkaszervezés az irodában 36 0
Titkári feladatok 36 0
Titkári ügyintézés gyakorlata 0 36
Jegyzőkönyv-vezetési ismeretek 18
Jegyzőkönyv-vezetési előgyakorlatok 18
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 36 óra
A pénz fogalma, funkciói; pénzforgalom 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.1 pontja tartalmazza.
A magyar bankrendszer 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.2 pontja tartalmazza.
Jogi ismeretek 36 óra
Általános ismeretek a jogról 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.1 pontja tartalmazza.
Alkotmányjogi ismeretek 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.2 pontja tartalmazza.
A magyar közjogi és önkormányzati rendszer; az eljáró állam 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.3 pontja tartalmazza.
Gépírás és levelezési gyakorlat 72 óra
Sebességfokozás 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.4 pontja tartalmazza.
159
Szövegfeldolgozások, szöveggyakorlatok 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.5 pontja tartalmazza.
Levelezés a hivatali és üzleti életben 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.6 pontja tartalmazza.
Irodai alkalmazások gyakorlata 36 óra
Dokumentumszerkesztés a titkári munkában 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.2 pontja tartalmazza.
Táblázatok készítése a titkári munkában 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.3 pontja tartalmazza.
Kommunikáció a titkári munkában 72 óra
Üzleti kommunikáció 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.2 pontja tartalmazza.
Protokoll az irodában 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.3 pontja tartalmazza.
Digitális kommunikáció a titkári munkában 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.4 pontja tartalmazza.
Nemzetközi protokoll 24 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.5 pontja tartalmazza.
Gyorsírás gyakorlata 72 óra
A gyorsírás alapelemei 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.1 pontja tartalmazza.
Jelöléstani alapok 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.2 pontja tartalmazza.
160
Rövidítéstani alapok 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.3 pontja tartalmazza.
Titkári ügyintézés 72 óra
Munkaszervezés az irodában 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.1 pontja tartalmazza.
Titkári feladatok 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.2 pontja tartalmazza.
Titkári ügyintézés gyakorlata 36 óra
Jegyzőkönyv-vezetési ismeretek 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.1 pontja tartalmazza.
Jegyzőkönyv-vezetési előgyakorlatok 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.2 pontja tartalmazza.
11. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
12
08
3-1
6 G
yors
írás
Gyorsírás gyakorlata
fő s
zakk
épes
ítés
0 72
A magánhangzók jelképes jelölése 0 36
Kettőshangzós jelölések 0 36
10
07
2-1
6
Ren
dez
-
vén
y- é
s
pro
gram
-
szer
vezé
s Rendezvény- és programszervezés 36 0
Rendezvény- és programszervezési ismere-
tek 36 0
12
08
5-1
6
Titk
ári ü
gyin
-
tézé
si g
yako
r-
lat
Titkári ügyintézés gyakorlata 0 36
Jegyzőkönyv-vezetési gyakorlatok 0 36
Az 52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges
tárgy
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
80
6-1
6 G
épír
ás é
s sz
ámít
áste
chn
ikai
alk
alm
a-
záso
k
Gépírás gyakorlata
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző
0 72
Írássebesség fokozása 0 36
Írásbiztonság erősítése 0 36
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfél-
szolgálatban 36 0
Dokumentumszerkesztés és -feldolgozás
alapjai 16 0
Dokumentumszerkesztés az ügyfélszolgálat-
ban 16 0
Prezentáció- és körlevélkészítés az ügyfél-
szolgálatban 4 0
11
80
7-1
6 K
om
mu
nik
áció
az
ügy
féls
zolg
álat
ban
Ügyfélszolgálati kommunikáció
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző 72 0
A kommunikáció alapjai 30 0
Szóbeli kommunikáció 10 0
Írásbeli kommunikáció 10 0
Telefonos kommunikáció 8 0
162
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Prezentációs technikák 14 0
11
80
7-1
6 K
om
mu
nik
áció
az
ügy
féls
zolg
álat
ban
Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző 0 36
Szóbeli kommunikációs gyakorlatok 0 15
Írásbeli kommunikációs gyakorlatok 0 5
Telefonos kommunikációs gyakorlatok 0 6
Prezentációs gyakorlatok 0 10
11
80
8-1
6 Ü
gyfé
lszo
lgál
at a
gya
korl
at-
ban
Ügyfélszolgálati ismeretek
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző
36 0
Ügyfélközpontú szolgáltatás 8 0
Ügyféltipológia 7 0
Üzleti etikett 7 0
Ügyfélkapcsolatok kezelése 7 0
Önfejlesztés 7 0
18
08
-16
Ügy
féls
zolg
álat
a g
yako
r-
latb
an
Ügyfélszolgálati gyakorlat
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző 0 36
Ügyfélszegmentálás 0 12
Ügyfélkapcsolatok kezelése a gyakorlatban 0 8
Üzleti etikett a gyakorlatban 0 8
Panasz- és reklamációkezelés 0 8
163
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
288 óra
A mellék-szakképesítést nem választó tanulók a 11806-16 Gépírás és számítástechnikai al-
kalmazások modulban szereplő gépírás gyakorlata és Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgá-
latban tantárgyakat tanulják az ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítésre készülő tanulók
óratervében szereplő óraszámmal valamint tananyag tartalommal.
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Személyiségfejlesztés, viselkedéskultúra és protokoll 72 0
Udvariassági szabályok elmélyítése 12
Üzletiprotokoll eszközei és azok alkalmazása 24
Meghívó, névjegy – tartalma, átadása 12
Személyiségtípusok jellemzői 24
Nyelvhelyesség, stilisztika 36 0
Helyesírás alapelvei 12
Tulajdonnevek és toldalékolásuk 8
Szakmai nyelv szinonimitása, szakkifejezések alkalmazása a levele-
zésben 16
Komplex tanirodai gyakorlat 0 72
Ügyviteli folyamatábra 48
Reprezentációs és ügyfélszolgálati feladatok gyakorlása 24
Gyorsírás gyakorlata 72 óra
A magánhangzók jelképes jelölése 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.4 pontja tartalmazza.
Kettőshangzós jelölések 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.5 pontja tartalmazza.
164
Rendezvény- és programszervezés 36 óra
Rendezvény- és programszervezési ismeretek 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 18.3.1 pontja tartalmazza.
Titkári ügyintézés gyakorlata 36 óra
Jegyzőkönyv-vezetési gyakorlatok 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
Gépírás gyakorlata 72 óra
Írássebesség fokozása 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.4 pontja tartalmazza.
Írásbiztonság erősítése 36 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.5 pontja tartalmazza.
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban 36 óra
Dokumentumszerkesztés és feldolgozás alapjai 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.1 pontja tartalmazza.
Dokumentumszerkesztés az ügyfélszolgálatban 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.2 pontja tartalmazza.
Prezentáció- és körlevélkészítés az ügyfélszolgálatban 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.3 pontja tartalmazza.
Ügyfélszolgálati kommunikáció 72 óra
A kommunikáció alapjai 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.1 pontja tartalmazza.
Szóbeli kommunikáció 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.2 pontja tartalmazza.
165
Írásbeli kommunikáció 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.3 pontja tartalmazza.
Telefonos kommunikáció 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.4 pontja tartalmazza.
Prezentációs technikák 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 5.3.5 pontja tartalmazza.
Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat 36 óra
Szóbeli kommunikációs gyakorlatok 15 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.1 pontja tartalmazza.
Írásbeli kommunikációs gyakorlatok 5 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.2 pontja tartalmazza.
Telefonos kommunikációs gyakorlatok 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.3 pontja tartalmazza.
Prezentációs gyakorlatok 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 6.3.4 pontja tartalmazza.
Ügyfélszolgálati ismeretek 36 óra
Ügyfélközpontú szolgáltatás 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.1 pontja tartalmazza.
Ügyféltipológia 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.2 pontja tartalmazza.
Üzleti etikett 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.3 pontja tartalmazza.
166
Ügyfélkapcsolatok kezelése 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.4 pontja tartalmazza.
Önfejlesztés 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 7.3.5 pontja tartalmazza.
Ügyfélszolgálati gyakorlat 36 óra
Ügyfélszegmentálás 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.1 pontja tartalmazza.
Ügyfélkapcsolatok kezelése a gyakorlatban 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.2 pontja tartalmazza.
Üzleti etikett a gyakorlatban 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.3 pontja tartalmazza.
Panasz- és reklamációkezelés 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.4 pontja tartalmazza.
Személyiség fejlesztés, viselkedéskultúra és protokoll 72 óra
Udvariassági szabályok elmélyítése 12 óra
Üzletiprotokoll eszközei és azok alkalmazása 24 óra
Meghívó, névjegy – tartalma, átadása, 12 óra
Személyiségtípusok jellemzői 24 óra
Hatékony kommunikáció különböző személyiségtípusokkal
Komplex tanirodai gyakorlat 72 óra
Ügyviteli folyamatábra 48 óra
Az ügyviteli folyamatábra tartalmának elmélyítése, levél útja a beérkezéstől a vá-
laszlevélig, az ügyintézői tevékenységformák gyakorlása – postabontás, érkeztetés, ikta-
tás, külső levél fajtáinak gyakorlása, - szituációs gyakorlatok a titkári munkában.
Reprezentációs és ügyfélszolgálati feladatok gyakorlása. 24 óra
167
12. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy , Elmélet Gyakorlat
10
06
6-1
6 G
azd
álko
-
dás
i
alap
fela
dat
ok Gazdasági és vállalkozási ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
31 0
Vállalkozási alapfogalmak; vállalkozási for-
mák 10 0
Vállalkozások működtetése; bizonylatok 21 0
12
08
2-1
6
Gép
írás
és
iro
dai
al-
kalm
azás
o
k
Gépírás és levelezési gyakorlat 0 31
Irodai gépírás gyakorlata 0 31
12
08
3-1
6 G
yors
írás
Gyorsírás gyakorlata
fő s
zakk
épes
ítés
0 62
Rövidítésalkotás 0 31
Írássebesség fokozása 0 31
10
07
2-1
6
Ren
dez
vén
y-
és p
rogr
am-
szer
vezé
s Rendezvény- és programszervezés
fő s
zakk
épe-
síté
s
31 0
Szervezeten belüli és külső protokolláris,
szakmai rendezvények 31 0
Az 52 841 02 Ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítés megszerzéséhez szükséges
tárgyak
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
80
6-1
6 G
épír
ás é
s sz
ámít
áste
chn
ikai
alka
lmaz
áso
k
Gépírás gyakorlata
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző
0 31
Gépírás-technikai alkalmazások 0 31
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfél-
szolgálatban 31 0
Adatbázisok az ügyfélszolgálatban 4 0
Táblázatkezelés az ügyfélszolgálatban 18 0
Adatbázis-kezelés az ügyfélszolgálatban 9 0
11
80
8-1
6 Ü
gyfé
l-
szo
lgál
at a
gya
-
korl
atb
an
Ügyfélszolgálati gyakorlat 31 0
Stresszkezelés 8 0
Önértékelés a gyakorlatban 7 0
168
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Önfejlesztés a gyakorlatban 16 0
11
80
9-1
6 D
oku
men
tum
keze
lés
az ü
gyfé
lszo
lgál
atb
an Dokumentum- és adatkezelés az ügyfél-
szolgálatban
52
84
1 0
2
Ügy
féls
zolg
álat
i ügy
inté
ző
0 31
Ügyfélszolgálati dokumentumok kezelése 0 18
Adatkezelési ismeretek az ügyfélszolgálat-
ban 0 7
IKT-eszközök az ügyfélszolgálatban 0 6
Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat 0 31
Ügyfélszolgálati dokumentumok készítésé-
nek komplex gyakorlata 0 11
Iratok, levelek készítésének komplex gyakor-
lata 0 10
Táblázatok, adatbázisok készítésének komp-
lex gyakorlata 0 10
Ágazati kompetenciák fejlesztése a mellék-szakképesítést nem választó tanulók számára
155 óra
A mellék-szakképesítést nem választó tanulók a 11806-16 Gépírás és számítástechnikai al-
kalmazások modulban szereplő gépírás gyakorlata és Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgá-
latban tantárgyakat tanulják az ügyfélszolgálati ügyintéző mellék-szakképesítésre készülő tanulók
óratervében szereplő óraszámmal valamint tananyag tartalommal.
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Ügyviteli, ügyintézői eljárások 0 62
Levelezés a közigazgatásban 18
Telefonos és online ügyintézés a közigazgatásban 20
Egyéb hatóságoknál, közüzemi szolgáltatók, utazási irodák esetében 24
Gazdasági szervezetek ügyviteli eljárásai 0 31
Szerződések típusai 10
Szerződő partnerek közti ügyintézés folyamata összefüggéseinek
megértése 6
A munkafolyamat készség szintű alkalmazása 15
169
Szabadon tervezhető órakeret 62 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Gazdasági és jogi ismeretek 31 0
Gazdasági ismeretek 10
Jogi ismeretek 10
Vállalkozási ismeretek 11
Szakmai nyelvművelés és stilisztika 31 0
Diktálás utáni helyesírás fejlesztése 12
Szakkifejezések alkalmazás, szövegbe ágyazása 12
Gyakori szakmai rövidítések és jelentésük - alkalmazása 7
Gépírás gyakorlata 31 óra
Gépírás-technikai alkalmazások 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 3.3.6 pontja tartalmazza.
Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban 31 óra
Adatbázisok az ügyfélszolgálatban 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.4 pontja tartalmazza.
Táblázatkezelés az ügyfélszolgálatban 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.5 pontja tartalmazza.
Adatbázis-kezelés az ügyfélszolgálatban 9 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 4.3.6 pontja tartalmazza.
Ügyfélszolgálati gyakorlat 31 óra
Stresszkezelés 8 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.5 pontja tartalmazza.
170
Önértékelés a gyakorlatban 7 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.6 pontja tartalmazza.
Önfejlesztés a gyakorlatban 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 8.3.7 pontja tartalmazza.
Gazdasági és jogi ismeretek 31 óra
Gazdasági ismeretek 10 óra
A gazdaság fogalma, alapelemei, gazdaság körforgása
A pénz fogalma, funkciói.
A magyar bankrendszer
A pénzforgalom fajtái, bizonylatai
A fizetési módok és technikák
Bankszámlapénz és pénzhelyettesítők
Az árucsere és a pénz
Piac, piaci egyensúly
Adó funkciója, adófajták
Gazdálkodási alapismeretek
Jogi ismeretek 10 óra
A jog fogalma, a jogszabályok hierarchiája
A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak,
A magyar közjogi rendszer felépítése
A szerződés fogalma, a szerződéskötés követelményei, szerződésfajták
Vállalkozási ismeretek 11 óra
Vállalkozási alapfogalmak,
Gazdálkodó szervezet fogalma, a gazdaságban betöltött funkciói, közös jellemzők,
Gazdasági szervezeti formák és azok jellemzői
Vállalkozások alapítása
Vállalkozás dokumentációi
Szakmai nyelvművelés és stilisztika 31 óra
Diktálás utáni helyesírás fejlesztése 12 óra
Szakkifejezések alkalmazás, szövegbe ágyazása 12 óra
Gyakori szakmai rövidítések és jelentésük - alkalmazása 7 óra
171
13. évfolyam
Óraterv
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
11
49
9-1
2
Fogl
alko
ztat
ás II
.
Foglalkoztatás II.
fő s
zakk
épes
ítés
15 0
Munkajogi alapismeretek 3 0
Munkaviszony létesítése 4 0
Álláskeresés 4 0
Munkanélküliség 4 0
11
49
8-1
2
Fogl
alko
ztat
ás I.
(ér
etts
égir
e
épü
lő k
ép
zése
k es
etén
)
Foglalkoztatás I.
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Nyelvtani rendszerezés 1 8 0
Nyelvtani rendszerezés 2 8 0
Nyelvi készségfejlesztés 23 0
Munkavállalói szókincs 23 0
10
06
6-1
6 G
azd
álko
dás
i
alap
fela
dat
ok
10
06
6-1
6 G
azd
álko
dás
i
alap
fela
dat
ok
Gazdasági és vállalkozási ismeretek
fő s
zakk
épes
ítés
31 0
Vállalkozások finanszírozása; pályázatok;
dokumentációk 20 0
A marketing szerepe a vállalkozások életé-
ben 11 0
Jogi ismeretek 47 0
A polgári jog tárgya és tartalma 11 0
Szerződésfajták, szerződéskötés 13 0
Polgári jogi felelősség szerződésszegésért 6 0
Munka törvénykönyve 3 0
Munkaviszony létesítésének és megszűné-
sének feltételei, szabályai 9 0
Érdekképviselet, érdekérvényesítés a mun-
kajogban
3 0
Fogyasztóvédelmi alapismeretek 2 0
12
0
82
-
16
Gé
pír ás
és
iro
dai
al-
kal
ma
zás
ok Gépírás és levelezési gyakorlat 0 93
172
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Komplex levélgyakorlatok 0 93
Irodai alkalmazások gyakorlata
0 62
A prezentáció mint kommunikációs technika 0 31
A weblapkészítés alapjai 0 31
12
08
3-1
6 G
yors
írás
Gyorsírás gyakorlata
fő s
zakk
épes
ítés
0 124
Az irodai gyorsírás gyakorlata 0 46
A jegyzetelés alapgyakorlatai 0 31
Dokumentumkészítés gyorsírással 0 47
12
08
4-1
6 Ü
zlet
i ko
mm
un
ikác
ió
és p
roto
koll
Kommunikáció a titkári munkában
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Munkahelyi, irodai kapcsolatok 18 0
Munkahelyi konfliktuskezelés 18 0
Tárgyalástechnika 14 0
Marketingkommunikáció 12 0
10
07
2-1
6 R
end
ezvé
ny-
és
pro
gram
-
szer
vezé
s
Rendezvény- és programszervezés gyakor-
lata
fő s
zakk
épes
ítés
0 155
Rendezvények dokumentumainak tartalma,
formája, jellemzői 0 16
Forgatókönyv-készítés 0 64
Sajtótájékoztató szervezése 0 25
Költségkalkuláció 0 25
Marketingeszközök használata a rendez-
vényszervezésben 0 25
12
08
5-1
6 T
itká
ri ü
gyin
tézé
si
gyak
orl
at
Titkári ügyintézés
fő s
zakk
épes
ítés
62 0
Információs folyamatok az irodában 28 0
Adat- és információvédelem az irodában 10 0
Időgazdálkodás 12 0
Vezetési és projektismeretek 12 0
173
Modul megne-
vezése Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Titkári ügyintézés gyakorlata
fő s
zakk
épes
ítés
0 155
Jegyzőkönyv-vezetési gyakorlatok 0 31
Jegyzőkönyv készítésének gyakorlata 0 31
Irodai munkafolyamatok gyakorlata 0 31
Nyilvántartások gyakorlata 0 31
Dokumentumkezelési gyakorlat 0 31
15
54
-16
Iro
dai
sza
kmai
ideg
en n
yelv
Irodai szakmai idegen nyelv
fő s
zakk
épes
ítés
93 0
Idegen nyelv használata az irodában 30 0
Kapcsolattartás hivatalos szervezetekkel
idegen nyelven 33 0
Idegen nyelv használata hivatalos rendezvé-
nyeken, programokon 30 0
Szabadon tervezhető órakeret 124 óra
Tantárgy Elmélet Gyakorlat
Angol nyelv 62 62
Általános angol nyelvi témák, nyelvi előkészítés 62 0
Ügyviteli ismeretek 0 62
Külső levelezés készítése, tartalmi és formai követelményei 0 15
Belső levelezés készítése, tartalmi és formai követelményei
értelmezése 0 15
Irodai titkár szakképesítésre felkészítés, folyamatábrák 0 8
Irodai titkár szakképesítésre felkészítés, folyamatábrák tartalmának
gyakorlati elmélyítése 0 12
Írásbeli és szóbeli szakképesítő vizsgára felkészítés 0 12
Foglalkoztatás II. 15 óra
Munkajogi alapismeretek 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.1 pontja tartalmazza.
174
Munkaviszony létesítése 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.2 pontja tartalmazza.
Álláskeresés 4 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.3 pontja tartalmazza.
Munkanélküliség 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 1.3.4 pontja tartalmazza.
Foglalkoztatás I. 62 óra
Nyelvtani rendszerezés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.1 pontja tartalmazza.
Nyelvtani rendszerezés 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.2 pontja tartalmazza.
Nyelvi készségfejlesztés 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.3 pontja tartalmazza.
Munkavállalói szókincs 23 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 2.3.4 pontja tartalmazza.
Gazdasági és vállalkozási ismeretek 31 óra
Vállalkozások finanszírozása; pályázatok; dokumentációk 20 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.9 pontja tartalmazza.
A marketing szerepe a vállalkozások életében 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 12.3.10 pontja tartalmazza.
Jogi ismeretek 47 óra
A polgári jog tárgya és tartalma 11 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.4 pontja tartalmazza.
175
Szerződésfajták, szerződéskötés 13 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.5 pontja tartalmazza.
Polgári jogi felelősség szerződésszegésért 6 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.6 pontja tartalmazza.
Munka törvénykönyve 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.7 pontja tartalmazza.
Munkaviszony létesítésének és megszűnésének feltételei, szabályai 9 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.8 pontja tartalmazza.
Érdekképviselet, érdekérvényesítés a munkajogban 3 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.9 pontja tartalmazza.
Fogyasztóvédelmi alapismeretek 2 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 13.3.10 pontja tartalmazza.
Gépírás és levelezési gyakorlat 93 óra
Komplex levélgyakorlatok 93 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 14.3.10 pontja tartalmazza.
Irodai alkalmazások gyakorlata 62 óra
A prezentáció mint kommunikációs technika 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.5 pontja tartalmazza.
A weblapkészítés alapjai 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 15.3.6 pontja tartalmazza.
Gyorsírás gyakorlata 124 óra
Az irodai gyorsírás gyakorlata 46 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.8 pontja tartalmazza.
176
A jegyzetelés alapgyakorlatai 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.9 pontja tartalmazza.
Dokumentumkészítés gyorsírással 47 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 16.3.10 pontja tartalmazza.
Kommunikáció a titkári munkában 62 óra
Munkahelyi, irodai kapcsolatok 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.6 pontja tartalmazza.
Munkahelyi konfliktuskezelés 18 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.7 pontja tartalmazza.
Tárgyalástechnika 14 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.8 pontja tartalmazza.
Marketingkommunikáció 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 17.3.9 pontja tartalmazza.
Rendezvény- és programszervezés gyakorlata 155 óra
Rendezvények dokumentumainak tartalma, formája, jellemzői 16 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.1 pontja tartalmazza.
Forgatókönyv-készítés 64 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.2 pontja tartalmazza.
Sajtótájékoztató szervezése 25 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.3 pontja tartalmazza.
Költségkalkuláció 25 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.4 pontja tartalmazza.
177
Marketingeszközök használata a rendezvényszervezésben 25 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 19.3.5 pontja tartalmazza.
Titkári ügyintézés 62 óra
Információs folyamatok az irodában 28 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.3 pontja tartalmazza.
Adat- és információvédelem az irodában 10 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.4 pontja tartalmazza.
Időgazdálkodás 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.5 pontja tartalmazza.
Vezetési és projektismeretek 12 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 20.3.6 pontja tartalmazza.
Titkári ügyintézés gyakorlata 155 óra
Jegyzőkönyv-vezetési gyakorlatok 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.3 pontja tartalmazza.
Jegyzőkönyv készítésének gyakorlata 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.4 pontja tartalmazza.
Irodai munkafolyamatok gyakorlata 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.5 pontja tartalmazza.
Nyilvántartások gyakorlata 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.6 pontja tartalmazza.
Dokumentumkezelési gyakorlat 31 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 21.3.7 pontja tartalmazza.
178
Irodai szakmai idegen nyelv 93 óra
Idegen nyelv használata az irodában 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.1 pontja tartalmazza.
Kapcsolattartás hivatalos szervezetekkel idegen nyelven 33 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.2 pontja tartalmazza.
Idegen nyelv használata hivatalos rendezvényeken, programokon 30 óra
A témakör céljait és tartalmát a szakképzési kerettanterv 3. számú mellékletében
a modul 22.3.3 pontja tartalmazza.
Angol nyelv 72 óra
A négy alapkészség fejlesztése B2-es szinten a következő témakörök alapján:
Az egyén 3 óra
Viselkedési szokások
Divat/öltözködés/szépségápolás
Társas kapcsolatok 3 óra
Ismerkedés (személyes, interneten)
Szerepek a családban
Munkahelyi/iskolai kapcsolatrendszerek
Család 3 óra
Család/gyermeknevelés
Generációk kapcsolata/együttélése
Házasság/együttélési formák
Lakás/lakóhely 3 óra
Bérlakás/saját tulajdonú lakás /albérlet
Lakásvásárlás/lakáshitel/lakásépítés
Városi-vidéki életforma
Utazás/közlekedés 3 óra
Gépjárművezetés/közlekedési szabályok
Közlekedés gyalogosan, kerékpáron
Külföldi utazások célja/formái
Vásárlás/üzletek 3 óra
Vásárlási szokások/reklám, hirdetés
Áruházláncok/csomagküldő szolgálat
Kis boltok kontra bevásárlóközpontok
179
Kommunikáció/kapcsolattartás 3 óra
A mobiltelefon terjedésének okai
A nyelvtudás szerepe a kommunikációban
Az angol nyelv erősödő dominanciája
Szolgáltatások 3 óra
Autóbérlés/ utazási irodák
Javítások/garancia
Kultúra/szórakozás 3 óra
Könyv kontra internet
Mozi, színház kontra TV, videó, DVD
Az Internet és a közösségi oldalak
Idő/időjárás 3 óra
Az előrejelzések szerepe, pontossága
A klíma és a növény-/állatvilág összefüggései
Egészség/betegségek 3 óra
Ambulancia/kórház/szakorvosok
Természetgyógyászat/gyógyszerek
Megelőzés/szűrővizsgálatok
Egészséges táplálkozás
Sport 3 óra
Sportolás/egészséges életmód/veszélyes/extrém sportok
Labdasportok/csapatjátékok/játék-szabályok
Vízi sportok/téli sportok
Olimpiák
Média 3 óra
Napilapok jellege, rovataik
Szenzáció és hírközlés
Hobbi 3 óra
Műkedvelői tevékenység
Egyesületek (sport, kulturális, szakmai)
Hobbi és munka
Modern/különleges hobbi
Tanulás/munka 3 óra
Nyelvtudás/szakképzettség/karrier
Esélyegyenlőség a tanulásban, elhelyezkedésnél
A munkanélküliség kérdése
Csereprogramok/külföldi ösztöndíjak/részképzések
Új tanulási formák
180
Az Európai Unió 3 óra
Munkavállalás az EU-ban
Nyelvoktatás/nyelvtudás/ elhelyezkedési esélyek az EU-ban
Országismeret 3 óra
A forrás- és a célnyelvi ország
Népessége/nemzetiségei
Történelmi hagyományai/kulturális értékei/műemlékei
Művészeti/néprajzi sajátosságai
Közélet 3 óra
Közintézmények/személyes okmányok
Közbiztonság
Nemzeti ünnepek
Környezetvédelem 4 óra
Környezeti ártalmak (levegő, víz, talaj stb.)
Szelektív hulladékgyűjtés
Újrahasznosítás
Alternatív energiaforrások
Aktuális témák/események 4 óra
Közélet/politika/civil szervezetek
Gazdaság
Művészetek
Sport
Ügyviteli ismeretek 62 óra
Külső levelezés készítése, tartalmi és formai követelményei 15 óra
Belső levelezés készítése, tartalmi és formai követelményei 15 óra
Irodai titkár szakképesítésre felkészítés, folyamatábrák értelmezése 8 óra
Irodai titkár szakképesítésre felkészítés, folyamatábrák tartalmának gyakorlati elmélyítése 12
óra
Írásbeli és szóbeli szakképesítő vizsgára felkészítés 12 óra
SZAKKÖZÉPISKOLA
2018/2019-ben kifutó rendszerben
Jogi háttér
A szakképzési kerettantervekről szóló 51/2012. (XII. 21.) NGM rendelet, valamint an-
nak 6. számú Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára című melléklete. A
tantárgyak céljait és részletes tartalmát a fenti rendeletek tartalmazzák
Óraterv
Szakközépiskolai óraterv (he-
ti/összes óraszám)
2015/
2016
2016/
2017
2017/
2018
2018/
2019
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4/148 4/148 4/148 4/128
Idegen nyelvek 6/222
(3*)
4/148
(1*)
4/148
(1*)
4/128
(1*)
Matematika 4/148
(1*)
4/148
(1*)
4/148
(1*)
4/128
(1*)
Etika 0 0 1/37 0
Történelem, társadalmi és állampolgári
ismeretek 2/74 2/74 3/111
4/128
(1*)
Fizika 2/74 2/74 1/37 0
Kémia 1/37 2/74
Biológia – egészségtan 0 2/74 2/74 1/32
Földrajz 2/74 1/37 0 0
Szakmai orientáció, alapozás 6/222 7/259 8/296 11/352
Művészetek* 0 1/37 0 0
Informatika 2/74 1/37 (1*) 0 0
182
Gazdasági ismeretek 0 0 2/74 (2*) 1/32 (1*)
Testnevelés és sport 5/185 5/185 5/185 5/160
Osztályfőnöki 1/37 1/37 1/37 1/32
Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0
Rendelkezésre álló órakeret 35/1295 36/1332 35/1295 35/1120 * A szabad órakeret terhére felhasznált óraszám
Magyar nyelv és irodalom
9. évfolyam
Magyar nyelv
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törek-
vés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbá-
lis kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítá-
sok megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének
megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák is-
merete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérde-
zés, kérés stb.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A
szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében,
hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen
a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak,
tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szöve-
gek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommu-
nikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfele-
lően.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
183
A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszer-
kesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyze-
tek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontex-
tus) megfigyelése.
A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátai-
nak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális
kommunikáció.
A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos al-
kalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a
hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikáció-
ban.
A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljá-
nak dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése.
A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommuni-
káció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásá-
val.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: média-
műfajok és jellemzőik;
médiatudatosság. a
média társadalmi hatá-
sa.
Dráma és tánc: be-
szédhelyzetek, drama-
tikus játékok.
Vizuális kultúra: A vizu-
ális kommunikáció kü-
lönböző formái; meg-
különböztetés, értel-
mezés.
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes,
csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció.
A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyel-
vi és képi kifejezési formái.
Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.
Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet,
kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).
Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,
esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel
(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommuni-
káció.
Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményköz-
lő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek
és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyama-
tában.
184
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a
nyelvi tudatosság fejlesztése.
A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az
elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhang-
zók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési
jellemzői.
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüg-
gése.
A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, vala-
mint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlí-
tás.
Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója,
kapcsolódási szabályaik.
A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai,
egy lehetséges szófaji rendszer megismerése.
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat
felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.
A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes
használatuk a mondatok felépítésében.
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti
típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése,
elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.
Idegen nyelvek: a ta-
nult idegen nyelv
hangtana, alaktani
szerkezete, szóalkotási
módjai, mondatszerke-
zete.
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv
hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondat-
szerkezetével.
A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szin-
tű megnevezése, rendszerező áttekintése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kö-
tött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszony-
szó, mondatszó.
Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.
Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mon-
dat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,
összetett mondat.
185
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás
Órakeret
13 óra
Előzetes tudás
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olva-
sási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú
szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon.
A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A
szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakí-
tása.
A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése.
A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának meg-
ismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának
képessége.
Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző té-
májú és típusú esszé írásakor.
A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, in-
ternetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata,
az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értel-
mezése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő ol-
vasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával.
A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási
technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk.
Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jel-
lemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége.
Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs
célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szö-
vegtömörítés, szövegbővítés.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: különböző típusú
források feldolgozása;
esszéírás.
Valamennyi tantárgy:
vázlatírás, jegyzetelés.
Informatika:
információkezelés, for-
rásfelhasználás, hivat-
kozás, szöveges
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával,
az idézés szabályai.
Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés
adatbázis, az internet-
használat jogi, etikai
kérdései.
186
(katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést
biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő
alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.
Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.
A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai.
Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének,
megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok
felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvá-
nosságának kérdése, etikája.
Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrás-
jegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,
elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Helyesírási ismeretek
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát haszná-
lata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.
A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.
A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
187
A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A
szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek
funkciója.
Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányo-
zására.
Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdon-
nevek írására stb.
Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.
Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok
szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai
és a mindennapi szövegalkotásban.
Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funk-
ciója.
A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezé-
se.
Minden tantárgy:
helyesírás.
Informatika: helyesírás-
ellenőrző programok
ismerete, használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szöveg
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azono-
sítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek meg-
figyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szö-
vegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti érte-
lemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkal-
mazásával.
188
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rend-
szerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és
írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és
az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegysé-
gek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani
szintje.
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi
társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az in-
ternetes szövegek jellemzői.
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,
a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A
szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és
stratégiák.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a forrásszövegek
típusai.
Idegen nyelvek: az ide-
gen nyelvi szöveg/ek
kultúrafüggő felépíté-
se.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia; Földrajz:
a természettudomá-
nyos
ismeretterjesztő, illetve
szakszövegek témahá-
lózata, szókincse, fel-
építése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,
189
kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, for-
gatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,
előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektro-
nikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
Szabadon tervezhető órakeret tartalma: Nyelvművelés 4 óra
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szöveg
Órakeret
14 óra
Előzetes tudás
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje:
szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes
tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle
megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum
típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete.
Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azono-
sítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban.
A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek meg-
figyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szö-
vegtípusokon.
A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti érte-
lemhálózat felismertetése.
A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak
gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkal-
mazásával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
190
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rend-
szerezése.
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és
írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és
az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegysé-
gek.
A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani
szintje.
Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati
színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi
társalgási és az írott monologikus szövegek.
Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a forrásszövegek
típusai.
Idegen nyelvek: az ide-
gen nyelvi szöveg/ek
kultúrafüggő felépíté-
se.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia; Földrajz:
a természettudomá-
nyos
Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos
jegyek megfigyelése, megnevezése.
Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése,
a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és
használhatóságának kérdései.
A különböző forrásból származó információk megadott szempontok
szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés
levonása.
Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A
szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és
stratégiák.
ismeretterjesztő, illetve
szakszövegek témahá-
lózata, szókincse, fel-
építése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet.
Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz.
Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz,
kulcsszó, cím).
Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, for-
gatókönyv).
Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,
előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).
Intertextualitás.
Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektro-
nikus; spontán, tervezett).
Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).
191
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és
hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).
Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Stilisztikai alapismeretek
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakza-
tok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás,
nyelvi norma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét
szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a
beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megis-
mert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és
alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségei-
nek megítélésében, szövegalkotásban.
A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílus-
árnyalat és stíluseszköz használata.
A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesz-
tése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a tár-
salgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése.
A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértéké-
nek megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalko-
tásban.
A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése,
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: különböző
forrásszövegek stílus-
jellemzői.
192
elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel.
A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stí-
lushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok,
szövegtranszformációk.
A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és
mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok).
A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tuda-
tos használata a szövegalkotásban.
A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publi-
cisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.
Idegen nyelvek: be-
szélt nyelvi stílusre-
giszterek.
Biológia-egészségtan;
Fizika; Kémia; Földrajz:
metaforák a termé-
szettudományos szö-
vegekben.
Dráma és tánc: dráma-
játék; társalgási stílus-
árnyalatok megjelení-
tése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: nyilvá-
nos megnyilatkozások,
különféle műsortípu-
sok, illetve internetes
felületek jellemző stí-
lusregiszterei.
Informatika, könyvtár:
kézikönyvek, egynyel-
vű szótárak használata.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).
Stílusérték (alkalmi és állandó).
Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki,
irodalmi). Stílushatás.
Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, össze-
tett költői kép, allegória, szimbólum).
Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).
Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).
Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura
etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szó-
alkotás, poétizáció.
193
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Jelentéstan Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az
azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a
beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének
és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs
üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl.
értelmező, szinonima).
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző
beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó ténye-
zők felismerése.
A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti
összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.
Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének meg-
figyelése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.
A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.
Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.
A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati
köre.
A mondat és szövegjelentés.
A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a
nyelvi-grammatikai funkció összefüggése.
A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés.
Egynyelvű szótárak használata.
Idegen nyelvek: moti-
vált, motiválatlan sza-
vak, szórend.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek; Etika;
Filozófia: kifejezések
köznyelvi és tantárgyi
jelentése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.
Denotatív, konnotatív jelentés.
Metaforikus jelentés.
Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.
Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szó-
pár, ellentétes jelentés.
Szabadon tervezhető órakeretb:
194
– Nyelvművelés 2 óra
– Szövegértés 4 óra
Irodalom
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és
líra
Órakeret 10
óra
Előzetes tudás
Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal,
elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás.
Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet.
A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek
típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondo-
lati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése
iránti igény erősítése.
Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén
az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség
építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értel-
mezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai
kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
195
Mitológiai történetek és hősök
különféle feldolgozásokban; tör-
ténettípusok.
Homérosz: Iliász, Odüsszeia (rész-
letek).
Egy szemelvény a görög lírából
(pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz,
Szimónidész) és prózaepikából
(Aiszóposz fabuláiból).
A szerzőkhöz, illetve hősökhöz
kapcsolódó toposzok.
Irodalmi alapformák, történetek
és motívumok hatása, továbbélé-
se többféle értelmezésben az
európai és a magyar irodalom-
ban, képzőművészetben, filmen.
A tanuló
felismer és azonosít alapvető
emberi magatartásformákat
mitológiai történetekben és
eposzokban
megismer irodalmi alapfor-
mákat, műfajokat és motí-
vumokat;
elemzi a történetmesélés
formáit, az elbeszélői néző-
pontokat és a narratív struk-
túra szerepét;
felismeri a görög kultúra máig
tartó hatását: pl. archetipikus
helyzetek, mitológiai és iro-
dalmi adaptációk, intertextu-
alitás; mai magyar szókincs.
Vizuális kultúra: az an-
tik-görög művészet né-
hány alkotása; illusztrá-
ciók és irodalmi művek
párhuzamai, későbbi
korok témafeldolgozá-
sai.
Földrajz: topológiai tájé-
kozódás.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: az antik világ nagy
szónokai, történetírói.
Matematika; fizika:
tudománytörténet; az
antik világ tudományos-
ságának öröksége.
Filozófia: antik filozófu-
sok, filozófiai irányzatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konven-
ciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma,
himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jele-
net, konfliktus.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi
magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésé-
nek képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
196
Az antik görög színház jellemzői.
Drámai előadások (tragédia
és komédia), versenyjátékok.
Szophoklész: Antigoné (és az
Oidipusz király részlete). Az
antik dráma hatása a dráma-
történetre.
A tanuló
képes dialogikus mű olvasá-
sára, befogadására, értelme-
zésére, egy drámarészlet elő-
adására;
felismer különféle magatar-
tásformákat, konfliktusokat,
értékeket és hibákat (harmó-
nia, mértéktartás, hübrisz);
ezek elemzésével, értékelé-
sével fejlődik erkölcsi érzéke;
pontosítja a katarzis fogal-
mát; felismeri, hogy a befo-
gadóra tett hatások változa-
tosak;
képes a műről szóló vélemé-
nyek kritikus befogadására.
Vizuális kultúra; Törté-
nelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
görög és római színház-
építészet.
Földrajz: egy-két fenn-
maradt antik színház
topológiája.
Etika; filozófia:
Arisztotelész Poétikájá-
nak néhány alapvetése.
Dráma és tánc: szín-
házművészet, színház-
történet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialó-
gus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – antik római irodalom
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmér-
tékes verselés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessé-
ge, azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel.
Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Ha-
tásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy
hagyományaival, kódjaival.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
197
Szemelvények a római lírából és
epikából, Horatius és Vergilius
egy műve, továbbá például Catul-
lus, Ovidius, Phaedrus – művek
vagy részletek.
A római irodalom műfajainak,
témáinak, motívumainak hatása,
továbbélése.
A tanuló
azonosít, értékel emberi ma-
gatartásformákat a művek, il-
letve a szerzők portréi alap-
ján; véleményezi a horatiusi
életelvek érvényességét;
megismer irodalmi műfajo-
kat, versformákat;
értelmezi a görög és római
kultúra viszonyát;
felismeri a római kultúra
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; Földrajz: az antik
római kultúra topológiá-
ja.
Vizuális kultúra: korabeli
művek és későbbi fel-
dolgozások.
máig tartó hatását (mitológiai
és irodalmi adaptációk, inter-
textualitás; Catullus / Horati-
us noster; latinizmusok a mai
magyar szókincsben).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica,
átváltozástörténet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – Biblia
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élet-
helyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, be-
fogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
198
Szemelvények az Ószövetségből
(pl. Teremtéstörténet, Káin és
Ábel; A vízözön, Bábel tornya,
József története, Mózes és a tíz-
parancsolat, próféták, Jónás tör-
ténete, zsoltárok).
Szemelvények az Újszövetségből
(pl. Máté evangéliuma;
példabeszédek, pl. A tékozló fiú,
Az irgalmas szamaritánus; a
passió, Pál apostol
„szeretethimnusza”; az
Apokalipszis egy részlete).
A bibliai hagyomány továbbélése
az európai és a magyar szóbeli és
írásos kultúrában (pl.
szókincsben, szólásokban, té-
mákban, motívumokban).
A tanuló
megismer/felismer bibliai
élethelyzeteket, magatartás-
formákat, témákat, motívu-
mokat;
tudja néhány közkeletű bibli-
ai szólás, állandósult kifejezés
eredetét és jelentését;
ismeri a Bibliához kapcsolódó
ünnepek, hagyományok (ka-
rácsony, húsvét, pünkösd,
vízkereszt stb.) eredetét, tar-
talmát;
tudatosítja a bibliai motívu-
mok, témák, műfajok to-
vábbélését a kultúrában;
ismeri a Biblia máig tartó ha-
tását az európai irodalomra
és művészetre (zene, képző-
művészet, film; dramatikus
hagyomány; parafrázisok,
adaptációk többféle művé-
szeti ágból).
Vizuális kultúra; Énekze-
ne: a Biblia hatása más
művészeti ágakra; kü-
lönböző korok bibliai
témafeldolgozásai, kü-
lönféle művészeti ágak
példáival.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörté-
net, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században
(középkor)
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás Himnusz, verses epika, rím, középkor.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományai-
val, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problé-
máinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megérteté-
se, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világ-
kép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása.
199
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 4–14. századi
európai irodalomból, példák,
jellemző rövid részletek a kü-
lönféle irodalomtípusokra, pl.
himnuszköltészet, vallomás,
legendák; hősi ének, trubadúr-
és lovagi költé-
szet,vágánsdalok.
Dante: Isteni színjáték (részlet/ek
a Pokolból).
Villon művei (pl. egy-két részlet a
Nagy testamentumból, 15. sz.).
A tanuló
megérti a történelmi és mű-
velődéstörténeti korszakolás
problémáit (ókor- középkor-
reneszánsz fogalmak koordi-
nátái;
megismerkedik a középkori
irodalom jellegével az óke-
resztény és középkori sza-
kaszban; a vallásos és világi
irodalom együtthatásával;
felismeri az antikvitás hatását
a középkorra (pl.
VergiliusDante);
néhány szemelvény alapján
értékeli Dante és Villon élet-
művének jelentőségét.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a középkori
építészet, képzőmű-
vészet, zene néhány
alkotása.
Informatika, könyvtár:
tájékozódás a
Villonfordításokról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költé-
szet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, bal-
ladaforma, refrén.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században
(reneszánsz)
Órakeret 5
óra
Előzetes tudás Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novel-
la, reneszánsz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi élet-
ben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói maga-
tartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése.
Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tuda-
tosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma,
versciklus).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 14–16. századi
európai reneszánsz irodalomból.
A tanuló
tudatosítja a legfontosabb
Vizuális kultúra; Énekze-
ne: a reneszánsz
200
Az itáliai kora reneszánsz iroda-
lomból:
Petrarca: Daloskönyv (egy-két
szonett),
Boccaccio: Dekameron (egy no-
vella).
reneszánsz eszményeket, ér-
tékeket, tárgyakat, témákat;
Petrarca és Boccaccio né-
hány műve alapján megis-
merkedik a kor lehetsé-
ges/sajátos alkotói maga-
tartásaival (kettősségek: tu-
dós humanizmus és szemé-
lyes élményanyag, illetve a
szórakoztatás szándéka);
pontosítja ismereteit mű-
elemzés alapján a novella
műfajáról; felismeri a szo-
nettformát.
építészet, képzőmű-
vészet, zene néhány
alkotása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenység-
gel
Órakeret 4
óra
Előzetes tudás Dramatikus megjelenítés, előadási formák.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban,
váratlan helyzetek kezelése.
A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Szín-
ház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel tör-
ténő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak
vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.
201
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Néhány sajátos színjátéktípus a
10–16. században (a középkor és
reneszánsz vallásos és világi elő-
adási formái). Rögtönzés cselek-
ményváz alapján.
A tanuló
részt vesz a témakörhöz kap-
csolódó drámajáték előkészí-
tésében és előadásában;
képes rögtönzésre (cselek-
ményváz és adott állandó tí-
pusok alapján);
megismer néhányat az euró-
pai színjátszás máig élő ha-
gyományaiból;
felismeri az előadásmódok és
színpadformák sokféleségét a
középkori játéktípusokban.
Dráma és tánc: dráma
és színháztörténet, já-
téktípusok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés,
állandó típusok, színpadformák.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Középkori nyelvemlékek
Órakeret 3
óra
Előzetes tudás
Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex,
legenda, himnusz.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.
Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek
megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség sze-
repének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával.
Művelődéstörténeti összefüggések megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
202
Középkori írásbeliség, műfajok,
nyelvemlékek.
Halotti beszéd és könyörgés;
Ómagyar Mária-siralom.
A tanuló
értelmezi a magyar nyelvű
kultúra legkorábbi írásos em-
lékeit (kötelező művek: HB;
ÓMS);
megismeri a középkori
írásbeliség sajátosságait;
tudatosítja a nyelvemlékek
szerepét, jelentőségét és to-
vábbélésüket későbbi korok-
ban (l. „Halotti beszéd”ek)
Történelem
és állampol-
gári ismere-
tek: a
könyvnyomtatás tör-
ténetéről; könyvtár-
történet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Janus Pannonius portréja
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Hu-
manizmus, humanista. Pannónia dicsérete
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány
fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert
körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat
felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei.
A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak
változó jelentésének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Janus Pannonius lírája, jellemző
témái (pl. öntudat, békevágy,
betegség).
Epigrammák és elégiák (pl. Egy
dunántúli mandulafáról, Búcsú
Váradtól, Saját lelkéhez).
A tanuló
megismeri egy humanista
alkotó portréját, költői és
emberi szerepvállalását;
személyes élményanyagának
költészetformáló szerepét;
tudatosítja, értékeli az élet-
mű
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a 15. sz. kulturális
élete Magyarországon.
Vizuális kultúra; Ének-
203
néhány fontos témáját, a lírai
alany magatartását (pl. költői
öntudat, művészi becsvágy,
búcsúzás, betegség, katonás-
kodás, test és lélek);
megismeri néhány fogalom
változó jelentését (pl. elé-
gia, epigramma); elemzési
minimuma:
Pannónia dicsérete és Janus
Pannonius még egy műve.
zene: a reneszánsz kul-
túra
Magyarországon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,
irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Balassi Bálint portréja
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motí-
vum.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek
felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésé-
nek kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét.
Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos
énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers,
szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése.
Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos
formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
204
Balassi Bálint lírája; költői tuda-
tosság; az életmű néhány tema-
tikus és formai jellemzője.
Egy katonaének (kompozíció,
értékrend).
Legalább további két mű értel-
mezése (szerelmi tematika, pl.
Júlia-vers / Célia-vers; istenes
tematika, zsoltárparafrázis vagy
könyörgésvers, pl. Adj már csen-
dességet)
Megformáltság, szerkezet (pl.
aranymetszés, hárompillérű
kompozíció).
A tanuló
megismeri az alkotó költői
portréját és magatartását (az
életmű 3-4 darabja nyomán);
tudatosítja az életmű megkö-
zelítési problémáit (kötet-
kompozíció; kéziratos éne-
keskönyv; különféle felfogá-
sok: kompozíció / tematika);
megkülönbözteti a dallam-
vers és szövegvers fogalmát;
tud ritmizálni ütemhangsú-
lyos formákat,
felismeri a Balassi-strófát;
elemzési minimuma: Egy kato-
naének és még egy-két mű.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a 16. sz. kulturális
élete Magyarországon.
Vizuális kultúra: a rene-
szánsz kultúra Magya-
rországon; az aranymet-
szés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímel-
helyezkedés, Balassi-strófa.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus
(16–17. század)
Órakeret 3
óra
Előzetes tudás Reneszánsz, humanizmus, reformáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kro-
nológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék tovább-
fejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat,
irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a ba-
rokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására,
megnevezésére.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
205
A reneszánsz kései szakasza A tanuló
(manierizmus). ismeri a foga- lomhasználati
Szemelvény a korszakból: prob- lémákat
Cervantes: Don Quijote (részlet). (művelődéstörténeti korszak,
korstílus, stílusirányzat);
Barokk és klasszicizmus a 17. tisztában van irányzatok szá-
zadban (háttér, tematika, egy- más mellett élésével; stílus- és
formajegyek). meg tudja kü- lönböztetni a Szemelvényrész-
letek az reneszánsz / barokk /
irányzatokról, szerzőkről, klasz- szicizmus alapvető
művekről. formai és stílusjegye- it, ismeri
ezek esztétikai hátterét;
műismereti minimuma:
Cervantes: Don Quijote
(részlet).
Vizuális kultúra; Énekze-
ne: az irányzatokhoz
kapcsolódó, jellemző
alkotások formajegyei
(minden művészeti ág-
ból).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17.
században és Shakespeare
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai.
Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A sze-
retetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének
módjai.
A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A
műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése
(Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és
dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadá-
sa, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése
drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének
megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művé-
szetének mai hatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
206
Az angol színház a 16–17. szá-
zadban (színház, előadás és dra-
maturgia összekapcsolódása).
Shakespeare egy drámája
(Hamlet / esetleg Romeo és Júlia
vagy más, választott mű).
A tanuló
ismer néhány Shakespeare-
témát, szállóigét;
képes egy mű részletes elem-
zése kapcsán a hősök jellem-
zésére, magatartásuk, konf-
liktusaik értékelésére;
megérti a befogadói elvárá-
sok (korabeli közönség) és a
dramaturgia összefüggését;
részt vesz egy jelenet kidol-
gozásában és előadásában;
felismeri a dráma másik lét-
formáját (aktuális színházi
előadások, rendezői értelme-
zések hatásával); értékeli az
újrafordítások, filmes feldol-
gozások szerepét;
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét);
műismereti minimuma: egy
Shakespeare-dráma elemző
feldolgozása és memoriter:
egy monológ/részlete;
alkalmassá válik az adott mű-
ről szóló vélemények kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagának
összeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Vizuális kultúra; Énekze-
ne; Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
illusztrációk, zenei és
filmes feldolgozások
Shakespeare-művekből.
Dráma és tánc: színház-
történet, színházművé-
szet, színpadi hatás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank ver-
se.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
Órakeret
6 óra
207
Előzetes tudás Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális
gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához
való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. Tájé-
kozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a
barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai meg-
oldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és
más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepé-
nek bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének tá-
mogatása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyar barokk irodalom.
Szemelvény: Pázmány Péter ér-
tekező prózájából (hitvita, prédi-
káció).
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
(részletek); a barokk eposz (szer-
kezet; koncepció; emberesz-
mény /a főhős mint
Krisztus katonája; értékrend).
A tanuló
felismeri a barokk formajegyeit
az irodalmi művekben és más
művészeti ágakban is, össz-
hangban az irodalommal;
megismeri világkép és műfaj-
ok, poétikai / retorikai megol-
dások összefüggését;
tisztában van az eposzi kellé-
kek hagyományozódásával, az
antik és barokk eposzok kü-
lönbségével (koncepció,
szerkezet, értékrend, ember-
eszmény);
műismereti minimuma: Zrínyi
Miklós: Szigeti veszedelem
(részlete).
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a barokk forma-
jegyei a festészetben,
építészetben, a zené-
ben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,
körmondat.
Szabadon tervezhető órakeret:
– Korstílusok 8 óra
– Filmesztétika 2 óra
208
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház
(17. század)
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica.
Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.
Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése.
Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.
A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia,
szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének
felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatai-
nak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző ké-
pesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése,
magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve szín-
házi előadás élményének megbeszélése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A klasszicizmus elvárásai.
Tragédia és komédia. A
francia színház a 17.
században (színház, előadás és
dramaturgia összekapcsolódása).
Molière: Tartuffe (vagy más mű-
ve). A komikum megjelenési for-
mái.
A tanuló
felismeri a klasszicista norma-
tív esztétika sajátosságait
(műfaji hierarchia, szabályok);
a korabeli elvárások és a
dramaturgia összefüggését;
megérti a komikum műfaj-
formáló minőségét és
változatait (helyzet- és jel-
lemkomikum);
képes egy mű részletes elem-
zése kapcsán a hősök jellem-
zésére, magatartásuk, konf-
liktusaik értékelésére;
műismereti minimuma: egy
Molière-mű elemző feldolgo-
zása és memoriter: egy rész-
let;
alkalmassá válik az adott mű-
ről szóló vélemények kritikus
Dráma és tánc: színház-
történet, a színpadi kísé-
rő zene, a koreográfia.
209
befogadására; egy
szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és
az abban megjelölt feladat ki-
fejtésére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mérték-
tartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bi-
zalmas, rezonőr.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok.
210
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek
elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztéti-
kai ítélőképesség fejlesztése.
A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A
szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás
és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és
stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések meg-
világítása. Szemelvények, művek értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A felvilágosodás irodalmának
jellemző műfajai és stílusirányza-
tai: klasszicizmus, szentimenta-
lizmus (érzékenység), rokokó.
Művek, szemelvények az angol,
francia és német irodalomból,
pl. Defoe, Swift, Jane Austen;
Voltaire, Rousseau; Goethe,
Schiller különféle műfajú alkotá-
saiból.
A választott szerzőkhöz, művek-
hez kacsolódó fogalmi ismeretek.
A tanuló
megkülönbözteti az eszme-
történeti korszak, filozófiai
irányzat és stílusirányzat ka-
tegóriáit;
megismeri a bölcseleti háttér
és a stílusirányzat, műfaj, te-
matika néhány összefüggé-
sét, az egyes irányzatok jel-
lemző tendenciáit, irodalmi
műfajait,
választható beszámolót ké-
szíthet olvasmányélménye
vagy látott színházi élménye
alapján (pl. Defoe, Jane Aus-
ten, Schiller művei)
Vizuális kultúra; Énekze-
ne: klasszicizmus, roko-
kó más művészeti ágak-
ban; megzenésített iro-
dalmi művek (pl. Goet-
he, Schiller alkotásai).
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; Filozófia; Etika: a
felvilágosodás korának
bölcselete; értekezések
a kor szerzőitől.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció,
elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény,
levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai
Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány
jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
211
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által
a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség prob-
lémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az
anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések
megbecsülése.
A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések
gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás idő-
szakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a
nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.
Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismer-
tetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A 18. század irodalma a felvilágo-
sodás előtt
(a kuruc költészethez kapcsolódó
irodalmi formák; Mikes Kelemen:
Törökországi levelek részlete).
A felvilágosodás korának irodal-
ma.
Művelődési programok. Bessenyei
György értekező prózai művének
részlete (pl.
Magyarság).
Alkotói csoportok, irodalmi köz-
pontok, sajátos életutak (pl.
Batsányi János, Kármán József).
Kazinczy Ferenc
irodalomszervező tevékenysége
és írói munkássága (legalább egy
epigrammája).
Csokonai Vitéz Mihály portréja;
életművének műfaji, formai és
stiláris sokszínűsége A
A tanuló
ismeri a magyar nyelv ügyében
született legfontosabb progra-
mok, értekezések gondolatait;
Kazinczy tevékenységét; a ma-
gyar felvilágosodás időszakának,
irodalmi életének néhány sajá-
tosságát;
tisztában van Csokonai és Ber-
zsenyi életművének jellegével,
az alkotók helyével, szerepével a
magyar irodalom történetében;
felismer jellemző stílusirányza-
tokat, műfajokat, verstípusokat
és versformákat;
Vizuális kultúra; ének-
zene: stílusirányzatok
egymásmellettisége a
18. században.
Földrajz: a témakör-
höz, az alkotókhoz
kapcsolódó topológia.
212
Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és
még legalább egy mű (pl. Az
estve, Tartózkodó kérelem, A
Magánossághoz) alapján.
Berzsenyi Dániel portréja; jellem-
ző műfajok, témák, életérzések
költészetében. A közelítő tél, A
magyarokhoz I. és legalább még
egy mű (pl.
Levéltöredék barátnémhoz, Osz-
tályrészem) értelmezése. Csoko-
nai és Berzsenyi hatása, tovább-
élése a későbbi magyar költé-
szetben.
Mihály: A Reményhez; A tihanyi
Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi
Dániel: A közelítő tél, A magya-
rokhoz I. és egy mű.
Csokonai és Berzsenyi kapcsán
alkalmassá válik legalább 3-4
alkotásuk és a műveikről szóló
vélemények, elemzések értel-
mezésére; egy-egy szóbeli té-
makör kifejtésére; memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szi-
multán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszeg-
zés, időszembesítő verstípus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első
felében (romantika, romantika és realizmus)
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszo-
nyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és
erkölcsi törekvések értékelése.
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kri-
tikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a
stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására.
Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képessé-
gek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
213
A romantika irodalmának jel-
lemzői (esztétikai elvek, művé-
szi szabadság, stílus- és forma-
jegyek; ironikus látásmód, gro-
teszk minőség). Új műfajok,
formák (pl. történelmi regény,
bűnügyi történet, drámai köl-
temény, verses regény).
Társadalmi típusok (felesleges és
karrierista hősök, hivatalnokok)
megjelenése a romantikával egy-
idejű, realista szemléletű művek-
ben.
A tanuló
felismeri az életművek egy-
másmellettiségét az 1830as
években (klasszika, romantika,
realizmus tendenciái, l.
Goethe/Hugo/Stendhal,
Balzac) és a romantika korstí-
lus-jellegét,
jelentőségét; a romantika és a
kritikus, realista szemlélet
együtthatását;
megismeri az irodalmi libera-
lizmus szerepét és hatását az
esztétikára (új
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; Vizuális kultúra;
Ének-zene: a romantika
művészete.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a ro-
mantika, romantikus
mai médiaértelmezése.
Művek, szemelvények az an-
gol/amerikai, francia, német és
orosz irodalomból, pl. Byron,
Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo,
E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy
mások alkotásaiból; illetve Bal-
zac, Stendhal, Gogol műveiből.
A választott szerzőkhöz, művek-
hez kacsolódó fogalmi ismeretek.
műfaji változatok; stiláris és
hangnemi összetettség, irónia
és groteszk);
műismerete: Shelley, Keats,
Poe, V. Hugo, E. T. A.
Hoffmann, Puskin, illetve Bal-
zac, Stendhal, Gogol egyegy
művének / részletének isme-
rete;
képes egy választott/kijelölt
epikai alkotás (házi olvas-
mány) elemző bemutatására a
közös értelmezés után;
beszámolót/könyvajánlót ké-
szíthet egyéni olvasmányél-
ménye alapján a korszak mű-
veiből;
alkalmassá válik a korszakról,
a szerzőkről, művekről szóló
vélemények kritikus befoga-
dására, egy lehetséges szóbeli
tétel kifejtésére.
214
Kulcsfogalmak/
fogalmak Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,
történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
Magyar színháztörténet
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős
összeomlása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.
A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti
dráma” mint közös ismeret.
A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelé-
se.
Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére
(problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”).
Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Katona József: Bánk bán – sok
szempontú műértelmezés. Pl.
magánéleti és közéleti konf-
liktus, alapkérdések;
a szereplők körei, Bánk ösz-
szeomlása; a címszereplő
megítélésének változatai;
A tanuló
ismeri a magyar színház törté-
netének néhány sajátosságát
(az állandó magyar színház hiá-
nyát, törekvéseket a létrehozá-
sára);
képes elemezni nemzeti
Ének-zene:
operafeldolgozás.
215
felépítés, szerkezeti megoldá-
sok (az V. felvonás szerepe).
tragédiánk sajátosságait (prob-
lematika, drámai szerkezet és
nyelv, sajátos lezárás, „megol-
dás)
megismer néhány álláspontot a
műértelmezéshez;
műismereti minimuma: a tra-
gédia (házi olvasmány) elemző
feldolgozása és
memoriter: részlet(ek) a műből;
alkalmassá válik a mű értelme-
zéseinek kritikus befogadására;
egy szóbeli érettségi témakör
anyagának összeállítására és az
abban megjelölt feladat kifejté-
sére.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,
drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Köl-
csey Ferenc, Vörösmarty Mihály
Órakeret
17 óra
Előzetes tudás Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Köl-
csey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelveté-
sek szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és íté-
letalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti
sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti roman-
tika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének
felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty művek befogadásának, értel-
mezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreati-
vitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
216
Magyar irodalmi élet a 19.
század első felében; orgánumok,
folyóiratok, alkotói csoportok. A
reformkori nemzeti romantika.
A népiesség programjai.
Kölcsey Ferenc alkotói portréja;
közéleti szerep, egyéni és
A tanuló
ismeri a magyar irodalom né-
hány sajátosságát a 19.
század első felében;
felismeri a reformkor-nemzeti
romantika-népiesség fogalmak
tartalmát, szerepét és jelentő-
ségét;
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a magyar roman-
tika más művészeti
ágakban.
Földrajz: az alkotók-
hoz kapcsolódó topo-
lógia.
közösségi sors. Hymnus és még
egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás;
Vanitatum vanitas; Zrínyi dala;
Zrínyi második éneke). Értekező
prózája (pl. Nemzeti hagyomá-
nyok és / vagy a Parainesis rész-
lete).
Vörösmarty Mihály portréja.
Romantikus világlátás, tematika
és képalkotás lírában és drámá-
ban a Szózat; Előszó és még egy-
két lírai alkotás (pl. Késő vágy;
Gondolatok a könyvtárban; Az
emberek, A vén
cigány) alapján, illetve a Csongor
és Tünde
értelmezésével (pl. alapkérdések,
értékszerkezet, motívumok, mű-
faji sajátosságok: mesejá-
ték/drámai költemény).
tisztában van Kölcsey és Vö-
rösmarty életművének jellegé-
vel, az alkotók helyével, szere-
pével a magyar irodalom tör-
ténetében;
műismereti minimuma: Köl-
csey: Hymnus, Huszt és még
egy lírai mű, egy értekező pró-
zai részlet; Vörösmarty: Szózat,
Előszó és még egy-két lírai mű,
valamint a Csongor és Tünde;
memoriterek;
Kölcsey és Vörösmarty kapcsán
alkalmassá válik legalább négy
alkotásuk és a műveikről szóló
vélemények, elemzések értel-
mezésére; egyegy szóbeli té-
makör kifejtésére; memorite-
rek tolmácsolására.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a reformko-
ri művelődés és társa-
dalmi élet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,
intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romanti-
kus irónia, drámai költemény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Petőfi Sándor
Órakeret
12 óra
217
Előzetes tudás
Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény,
életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi élet-
útjáról, műveiről.
Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és
más lírai alkotások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak,
műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak
megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) be-
fogadása.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Fel-
készítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló
vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Petőfi Sándor életműve. Pá-
lyaszakaszok (életérzések,
költői magatartás) és jellemző
alkotások.
A népi szemléletmód hatása;
romantika és népiesség.
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói kor-
szakait; Petőfi helyét, szerepét a
magyar irodalom történetében;
költészetének jellegét;
tisztában van a romantikus
Hon és népismeret:
Petőfi emlékhelyek.
Földrajz: Petőfi életút-
jának topológiája.
218
Témák (pl. szerelem, táj, ars
poetica), versciklusok; lírai
műfajok és líratípusok (pl.
dalok, helyzetdalok, ódák,
elégiák, rapszódiák; tájlíra,
forradalmi látomásvers) és
versformák változatossága;
A puszta, télen; A XIX. század
költői; Európa csendes, újra
csendes…; Szeptember végén,
és még legalább három-négy
lírai alkotás elemző feldolgo-
zása.
Verses epika (pl. A helység
kalapácsa mint eposzparódia;
és/vagy Az apostol.
Utalás egy-egy téma, motí-
vum, poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
korstílus és a népiesség stílusten-
denciájának együtthatásával;
műelemzések során megismeri
Petőfi jellemző témáit, műfajait,
poétikai megoldásait, versformáit;
megkülönbözteti jellemző hang-
nemeit (pl. humor és irónia);
képes önálló műértelmezés meg-
fogalmazására;
műismereti minimuma: Az Alföld;
Nemzeti dal ; János vitéz; A pusz-
ta, télen; A XIX. század költői; Eu-
rópa csendes, újra csendes…;
Szeptember végén és még három-
négy mű és memoriterek;
képessé válik Petőfi életművének
bemutatására (legalább 10–12 lí-
rai és 1–2 verses epikai alkotás
alapján); a műveiről szóló véle-
mények, elemzések értelmezésé-
re, kritikus befogadására; egy
szóbeli témakörben kijelölt fela-
dat kifejtésére, memoriterek tol-
mácsolására.
Vizuális kultúra; Ének-
zene: a
romantika művészete,
Petőfi művek feldolgo-
zásai
(hangoskönyv, színház,
rajzfilm, dal).
Kulcsfogalmak/
fogalmak Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköl-
tészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.
219
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Látásmód – Jókai Mór
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, hero-
izmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdo-
ta, anekdotikusság.
A kőszívű ember fiai vagy más regénye.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-
közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktu-
sai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve
beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárása-
inak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tá-
gítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód
sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felké-
szítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtés-
re. A történetmondás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Jókai alkotásainak jellemzői,
műfaji változatok az élet-
művében; regényírói művé-
szetének sajátosságai a ro-
mantikus prózaepika jegyé-
ben.
Jókai Mór: Az arany ember
(esetleg más regényének) elem-
ző értelmezése sok szempontú
megközelítéssel, pl.: a romanti-
ka megjelenési formái; műfaji
változat; szerkezet, jellemábrá-
zolás, elbeszéléstechnika, néző-
pont, közlésformák; hangnemi
és motivikus összetettség.
Problematika (az adott műhöz pl.
természet és civilizáció, bűn és
büntetés, kettős jellem).
A tanuló
tisztában van a korabeli és a
mai olvasóközönség befoga-
dói elvárásainak különbségé-
vel;
ismeri Jókai helyét a magyar
regényirodalom történeté-
ben, alkotásmódjának jellem-
zőit;
felismeri a romantikus ábrá-
zolásmód sajátosságait és a
romantikus regény jellemző
műfaji változatait;
képes egy regény sok szem-
pontú megközelítésére, saját
álláspont kifejtésére;
műismereti minimuma: egy
regénye: Az arany ember
Hon és népismeret; tör-
ténelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek;
vizuális kultúra; ének-
zene: a romantika mű-
vészete.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Jókaiművek filmes fel-
dolgozásai.
Földrajz: a regény/ek
topológiája.
220
(vagy más, pl. Egy magyar
nábob, Fekete gyémántok)
egy regényelemzés kapcsán
képes önálló szóbeli tétel ke-
retében egy elemzési feladat
kifejtő megoldására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anek-
dota.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a
művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelv-
helyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, kö-
zönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szö-
veghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informa-
tikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes
arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen
tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömeg-
kommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.
Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, gram-
matikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.
Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázla-
tot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos vélemé-
nyét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kap-
csolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képes-
ség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja is-
merni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített
értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat.
Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra
ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egy-
szerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felve-
tett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogal-
mazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és eti-
kai normáit.
221
Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani,
jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tu-
datos alkalmazására.
Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő
szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai esz-
mecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő ál-
láspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlításá-
ra, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására.
Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a
világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről.
Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Ké-
pes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek be-
mutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lé-
nyegre törő ismertetésére, értelmezésére.
Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszkö-
zök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
Szabadon tervezhető órakeret:
– Korstílusok 6 óra
– Filmesztétika 2 óra
Magyar nyelv
11. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kommunikáció
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő
nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkí-
vánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfe-
lelő kezelése. A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására
néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
222
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfele-
lő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs
helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.
A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken,
valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándé-
kok, hibás következtetések felismerése.
A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési
szándékának felismerése.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: reklám,
meggyőzés, manipulá-
ció.
Vizuális kultúra: képi
közlés.
Dráma és tánc: szituá-
ciók, dialógusok értel-
mezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kommunikációs zavar. Manipuláció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Retorika
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek ér-
telmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált
véleménynyilvánítás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazá-
sa a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszóla-
lásokban.
A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megis-
mertetése.
Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges
nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.
A szónok tulajdonságai, feladatai.
A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
223
A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyag-
gyűjtéstől a megszólalásig.
Az érv felépítése.
Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.
Az érvelési hibák.
A cáfolat módszerei.
A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.
A hatásos előadásmód eszközei.
Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A
hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szö-
vegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a külön-
féle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés kü-
lönböző formáiban.
A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetek-
ben.
Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmá-
csolása.
ismeretek: antik szó-
nokok, neves magyar
szónoklatok
(pl. Kölcsey, Kossuth,
Deák). Közéleti meg-
nyilatkozások retoriká-
ja.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a meg-
győzés, befolyásolás, a
hatás eszközei.
Dráma és tánc: a szín-
padi beszéd retorikai
elemei, klasszikus mo-
nológok értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató,
tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj
(vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat
megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefog-
lalás, kitekintés).
Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem.
Érvelés, indukció, dedukció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Általános nyelvészeti ismeretek
Órakeret 4
óra
Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló
ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
224
Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az
ember elválaszthatatlan egysége.
A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A
nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb
nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, is-
mert
Idegen nyelvek: nyelv-
típus, kommunikáció,
nyelvi tolerancia.
nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése).
Nyelvi identitás.
Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.
Vizuális kultúra: a vizu-
ális nyelv összetevői.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korláto-
zott kód, gesztusnyelv, jelnyelv.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Pragmatikai ismeretek
Órakeret 7
óra
Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző
kontextusokban, különböző cél elérésére.
Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szö-
veg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket,
hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehaj-
tani.
A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb
udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a
különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak
megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve
megsértésük következményeinek megtapasztalása.
A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.
Az udvariassági formák használata.
Idegen nyelvek: idegen
nyelvi kommunikáció,
udvariassági formák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Megnyilatkozás.
Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.
Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis.
Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).
225
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegalkotás
Órakeret 7
óra
Előzetes tudás A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szö-
vegalkotás.
A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak
ismerete.
Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzői-
nek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontex-
tusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és
elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. A
szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a
közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő
szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett
szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésfor-
mák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészíté-
sekkel).
Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetősé-
geinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stilá-
ris különbségének figyelembevételével.
Az érvelő esszé szerkezete.
Informatika:
szövegszerkesztési,
könyvtárhasználati,
információkeresési
ismeretek.
Filozófia: A globális
világ kihívásaira kínált
erkölcsfilozófiai vála-
szok megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.
Szabadon tervezhető órakeret
– Közéleti műfajok 2 óra
– Szövegértés, - alkotás 4 óra
12. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelv és társadalom
Órakeret 9
óra
Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi
tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
226
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A
vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és vé-
leményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről
(nyelvvédelem és nyelvművelés).
Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasz-
nálatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek
jellemzőinek megfigyelése.
Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció,
valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásá-
nak megfigyelése, érvek, adatok értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszí-
nűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl.
Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei
és feladatai.
A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi nor-
ma.
A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.
A köznyelv jellemzői, használati területe.
A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző
használati köre, szókincse.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: történelmi
nemzetiségek, beván-
dorló magyarság,
szórványmagyarság
kialakulásának törté-
nelmi, társadalmi okai,
tendenciái.
A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk,
funkciójuk.
A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői,
területi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői.
A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a két-
nyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései.
A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl.
szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.
A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a
nyelvhasználatra.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: az in-
formációs társadalom,
mediatizált nyelvhasz-
nálat.
Földrajz: a magyar
nyelvhasználat területi
tagolódása.
227
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma.
Nyelvváltozat.
Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv,
irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus).
Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó.
Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.
Szleng, argó.
Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelvtörténet
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alap-
vető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelv-
járások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.
Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a
világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett
tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmá-
nyokkal.
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredeté-
ről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan
nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irá-
nyában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a
magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonsá-
gának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítéka-
inak tudományos eszközei.
A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelv-
emlékek.
A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelv-
emlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar
Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténetinyelvtudományi kézi-
könyvek (pl. A magyar nyelv történeti-
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a magyar nép ván-
dorlásának
története, nyelvemlé-
kek, kódexek.
228
etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata.
Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei.
A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.
A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita
főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.
A mai nyelvállapot néhány jellemzője.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelvtípus, nyelvcsalád.
Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.
Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor.
Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány).
Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.
Nyelvújítás, ortológus, neológus.
Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Ismeretek a nyelvről
Órakeret 9
óra
Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témakö-
reinek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási,
nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése.
Történelem,társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; Etika;
Filozófia; Idegen nyel-
vek: a nyelvről, a
nyelvhasználatról szer-
zett ismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés,
nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.
Szabadon tervezhető órakeret: Közéleti műfajok 3 óra
229
Irodalom
11. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Életmű – Arany János Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.
Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, balla-
da, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenket-
tes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfi-
vel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felve-
tése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése;
korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának össze-
vetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének,
költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany
jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és né-
hány verses epikai alkotása.
Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogal-
mazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére,
kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Arany János életműve. Pályasza-
kaszok (életérzések, költői maga-
tartások) és jellemző alkotások.
A romantika utáni
költőszereplehetőségek és lírai
tendenciák.
Jellemző lírai tematika (pl. ars
poeticák), hangnemek, műfajok
(pl. elégiko-óda, elégia) és szer-
kesztésmód, verstípusok (pl. idő-
és értékszembesítés, létösszeg-
zés) a nagykőrösi és a kései köl-
tészetben (Letészem a lantot,
Epilogus és legalább még két-
három lírai alkotás).
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Arany költői sze-
repét a magyar irodalom tör-
ténetében; költészetének jel-
legét;
műelemzések során megis-
meri Arany jellemző lírai té-
máit, műfajait, poétikai meg-
oldásait, versformáit és né-
hány verses epikai alkotását;
megismeri a lírikus és epikus
költőszerep szembeállítását,
változó megítélését;
képes lírai és epikai alkotások
önálló értelmezésének
Informatika: könyvtári
és internetes tájékozó-
dás.
Etika: bűn, bűnhődés,
testvérféltékenység.
230
A ballada műfaji sajátosságai;
tematikus és szerkesztésmódbeli
különbségek a két
balladakorszak alkotásaiban (A
walesi bárdok és még legalább 1–
2 ballada).
A Toldi estéje elemző bemutatá-
sa.
Utalás egy-egy téma, motí-
vum, poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás
néhány példája.
megfogalmazására; a Toldi és a
Toldi estéje néhány szempon-
tú összevetésére;
műismereti minimuma: A
walesi bárdok, Rege a csoda-
szarvasról, Toldi, Családi kör,
további egy-két ballada; Toldi
estéje; Letészem a lantot,
Epilogus és még két-három lí-
rai alkotás (memoriterek is);
képessé válik Arany életmű-
vének bemutatására (lega-
lább 5-6 lírai alkotás, 23 bal-
lada és a Toldi és a Toldi esté-
je alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések ér-
telmezésére, kritikus befoga-
dására; egy-egy szóbeli té-
makörben kijelölt feladat ki-
fejtésére, memoriterek tol-
mácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és idő-
mértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesí-
tés, létösszegzés).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember
tragédiája
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai
műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy
a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében.
Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támo-
gatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti
tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű léte-
zése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megkö-
zelítésből.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
231
Madách Imre: Az ember tragé-
diája – sok szempontú műértel-
mezés.
A drámai költemény műfajának
következménye a szerkezetre és
hősökre.
Felépítés (cselekmény-szerkezet:
keret- és történeti színek,
személyiségközpontúan / lírai
szerkezet: tematikus,
szétválássorozat). Problema-
tika,
történelemszemlélet, bölcseleti
háttér (szabadelvűség és poziti-
vizmus).
Az idő, tér, anyag szerepe az em-
beriség és különböző szellemi
irányok történetében.
A tanuló
megismeri a drámai költe-
mény műfaji változatának jel-
lemzőit (filozófiai, bölcseleti
tartalmak), sajátos drámai
hőseit; többféle világfelfogás
egyidejű létezését; - értelme-
zi a művet (lehetőleg többfé-
le megközelítésből);
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzés-
sel értékelik az adott interp-
retációt és a mű színpadra ál-
lításának lehetőségeit;
műismereti minimuma: a
Tragédia (házi olvasmány)
elemző feldolgozása és me-
moriter: részlet(ek) a műből,
valamint szállóigévé vált so-
rok;
Etika; Filozófia:
filozófiai irányzatok a
19. században.
Dráma és tánc: szín-
házművészet, a mű szín-
revitele különböző fel-
fogásokban.
Informatika, könyvtár:
tájékozódás a Tragédia
hazai és nemzetközi
színházi előadásairól,
fordításairól, adaptáció-
iról.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellen-
utópia, pozitivizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után
(19. sz. második fele)
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges
ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszioniz-
mus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világ-
látású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, a
megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése
és értékelése.
Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságá-
nak felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek
értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére,
232
stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A realista és naturalista epika
jellemzői (esztétikai elvek, tema-
tika, látásmód, stílus- és formaje-
gyek) a 19. század közepétől; a
prózaepika újításai (nézőpontok,
síkváltások, időszerkezet, polifó-
nia; új műfaji változatok) a kis- és
nagyepikában.
Impresszionizmus, szimbolizmus
és a lírai műnem megújítása (pl. a
személyiség, a lírai közvetlenség
háttérbe szorulása, a látomás
felszabadítása, objektivizálódás).
Művek, szemelvények az an-
gol/amerikai, francia, német és
orosz irodalomból (pl. Emily
Brontë, Dickens, Flaubert, Zola,
Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alko-
tásaiból.
A tanuló
felismeri a romantika és rea-
lizmus együtthatását, folyto-
nosságát az epikában; értel-
mezi a realista és naturalista
stílusirányzat jellemzőit;
megismeri az impresszionista
és (pre)szimbolista európai lí-
ra néhány sajátosságát;
képes egy választott/kijelölt
epikai alkotás (házi olvas-
mány) elemző bemutatására
a közös értelmezés után; né-
hány lírai alkotás értelmezé-
sére;
beszámolót / könyvajánlót
készíthet egyéni olvasmány-
élménye alapján a korszak
szerzőinek műveiből;
Vizuális kultúra; Énekze-
ne: impresszionizmus,
szimbolizmus más mű-
vészeti ágakban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,
polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költé-
szet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra,
tárgyvers.
Tematikai egység/ Fejlesz-
tési cél
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és
színház a 19. sz. második felében
Órakeret 8
óra
233
Előzetes tudás
Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka
(antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője
(Szophoklész, Shakespeare, Molière).
A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv).
Arisztotelészi dramaturgia.
A tematikai egység nevelé-
si-fejlesztési
céljai
A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konflik-
tusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság téma-
körének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női
társadalmi szerepek megértése.
A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájá-
nak megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figye-
lembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatá-
sa.
A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelme-
zése. Dramatikus játékok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az európai dráma és színház a 19. sz.
második felében – a korszak dráma-
irodalmának újdonságai és két drámai
alkotás, két szerző dramaturgiája. Egy
drámai mű elemzése a 19. század má-
sodik feléből (pl. Ibsen: Babaszo-
ba/Nóra vagy A vadkacsa – az ibseni
dramaturgia sajátosságai, pl. az anali-
tikus szerkesztésmód felújítása, közép-
ponti szimbólumok alkalmazása, re-
formátorok és rezonőrök, hangnemke-
veredés stb.; a szerző problémafelve-
tése, pl. házassági válság, élethazug-
ság).
A tanuló
megismeri a romantika
utáni drámatörténet né-
hány jellemző tendenciá-
ját;
elemzi két jelentős szerző
egyegy alkotását, újításaik
figyelembevételével, be-
mutatja dramaturgiájuk
sajátosságait;
megismer néhány állás-
pontot a művek értelme-
zéséhez;
lehetőség szerint megte-
kint egy színházi előadást
(vagy felvételét), és közös
elemzéssel értékelik az
adott
interpretációt;
lehetőség szerint kidol-
Dráma és tánc: szín-
háztörténet.
Etika: a szerzői prob-
lémafelvetések etikai
szempontú megvita-
tása, értékelése.
234
goznak egy-egy jelenetet
az elemzett
Egy Csehov-mű elemző bemutatása (pl.
Ványa bácsi,
Három nővér).
A csehovi dramaturgia sajátosságai (pl.
a drámaiság fogalmi változása; dráma-
iatlan/lírai dráma; főszereplő-, konflik-
tusok és cselekmény-nélküliség; cso-
portképek/cselekvésképtelenség; pár-
huzamos monológok/fedett dialógu-
sok, ironikus látásmód); új műfaji vál-
tozatok, új játékstílus.
művekből;
műismereti minimuma:
egy dráma a 19. század
második feléből és Csehov
egy drámája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus
befogadására; egy szóbeli
érettségi témakör anyagá-
nak összeállítására és az
abban megjelölt feladat ki-
fejtésére.
Kulcsfogalmak/ fogal-
mak Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos mo-
nológ, élethazugság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyar irodalom a 19. század második felében – portré:
Mikszáth Kálmán
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Pé-
ter esernyője), novellaelemzések.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család,
férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhő-
dés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művek-
ben.
Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések
felvetését is jelentheti.
A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése:
sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség to-
vábbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány
darabja).
Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a
novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfi-
235
gyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A 19. század második felének
magyar irodalmából néhány
szerző és mű(részlet) ismerete.
Vajda János alkotói helyzete,
költészetének jellemzői
(legalább. egy műve, pl. Húsz év
múlva, A vaáli erdőben, Az üstö-
kös).
A századvég és századelő
novellisztikája (műelemzési
A tanuló
tisztában van a 19. sz.
második fele magyar irodal-
mának sajátosságaival, ismeri
a korszak néhány jellemző
tendenciáját;
megismeri a Petőfi és Ady
közti, Arannyal részben pár-
huzamos líra helyzetét; Vajda
és az Ady fellépése
Etika: Mikszáth művei-
ben felvetett erkölcsi
kérdések megvitatása,
pl. a kapcsolatok világa,
törvény és lelkiismeret.
Filozófia: a létre vonat-
kozó kérdések, etika,
erkölcsfilozófia.
236
lehetőségek, pl. Gozsdu, Petelei,
Gárdonyi, Tömörkény, Bródy
Sándor műveiből).
Mikszáth alkotásainak jellemzői,
témák, motívumok és műfaji
változatok az életművében;
írásművészetének sajátosságai,
stílusszintézise.
A jó palócok novelláinak világa
(legalább két mű elemzése). Egy
Mikszáth-regény (pl. Beszterce
ostroma, A Noszty fiú esete...)
elemző értelmezése, sok szem-
pontú megközelítéssel, pl.
műfaji változat; szerkezet, jel-
lemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek; prob-
lematika (pl. megkésettség,
dzsentriábrázolás).
előtti költők (pl. Reviczky,
Komjáthy) szerepét;
a századvég
novellisztikájának néhány da-
rabját értelmezve fejleszti
novellaelemzési készségét;
ismeri Mikszáth helyét a ma-
gyar regényirodalom történe-
tében,
alkotásmódjának jellemző-
it; képes egy regényének sok
szempontú megközelítésére,
saját álláspont kifejtésére és
adott szempontú, önálló novel-
laértelmezésre; lehetőséget
kap beszámoló / könyvajánló
készítésére egyéni olvasmány-
élménye alapján; műismereti
minimuma:
Vajda János egy műve; Mik-
száth egy regénye (házi ol-
vasmány) és két novellája;
alkalmassá válik a művek
értelmezéseinek kritikus be-
fogadására; egy szóbeli érett-
ségi témakör anyagának ösz-
szeállítására és az abban
megjelölt feladat kifejtésére.
Földrajz: a földrajzi tér
regionális szerveződése,
a Mikszáth-regény/ek
topológiája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég ma-
gyar irodalma.
237
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak
összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfel-
vetései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések
együttese.
Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a
korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Fre-
ud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat fel-
építését, tudjon benne tájékozódni.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A Nyugat mint folyóirat és mozga-
lom; szerkesztési elvek, szerkesztők,
kritikusok, nemzedékek; célkitűzé-
sek; filozófiai és stílusirányzatok
hatása, megismertetése.
Juhász Gyula költészetének sajátos-
ságai (pl. impresszionizmus, nosz-
talgia, emlékezés, legalább egy mű-
ve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt;
életképszerűség, leíró jelleg, pl.
Tápai lagzi).
Tóth Árpád lírájának jellemzői; te-
matikája, hangnemei, formái (ma-
gányélmény, elégikusság, impresz-
szionizmus stb., legalább egy-két
műve, pl. Hajnali szerenád, Esti su-
gárkoszorú, Elégia egy rekettyebo-
korhoz, Lélektől lélekig, Jó éjsza-
kát!).
Egy folyóirat (időszaki kiadvány)
periodicitása, felépítése, folyóirat-
cikkek visszakeresése, hivatkozása.
A tanuló
felismeri a Nyugat jelentő-
ségét a magyar kultúrtörté-
netben; alkalmazza a nem-
zedékkorszakolást későbbi
tanulmányai során;
tudja a korban megismert
stílusirányzatok, filozófiai,
lélektani iskolák (Freud,
Bergson) néhány jellemző-
jét;
műismereti minimuma:
Juhász Gyula egy műve,
Tóth Árpád egy-két műve.
Vizuális kultúra; ének
zene:
impresszionizmus,
szimbolizmus, szecesz-
szió más művészeti
ágakban.
Filozófia: életfilozófiák,
időproblémák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Ady Endre
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn
238
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötő-
dés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszere-
tet és haladás kérdései.
Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe,
költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köte-
teire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A
kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ady Endre életműve. Kötet-
és cikluskompozíció; költői
szerepvállalás, az innováció
szándéka. Klasszikus mo-
dernség, szecessziós-
szimbolista látásmód; a
versritmus megújítása.
Meghatározó korszakok (pl. köl-
tői indulás, világháború), kötetek
(pl. Új versek, A halottak élén),
témák, motívumok (pl. magyar-
ság, istenes, létharc, látomássze-
rű tájvers, ars poetica; élet-halál,
hajó, ugar ) alapján jellemző al-
kotásainak értelmezése A Sion-
hegy alatt; Góg és Magóg fia
vagyok én...; Kocsi-út az éjszaká-
ban és még 45 mű (memoriterek
is), pl. Párisban járt az Ősz; A
magyar ugaron; Harc a Nagyúr-
ral; Hunn, új legenda; Bujdosó
kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas;
Emlékezés egy nyár-éjszakára
stb., esetleg egy-egy részlet pub-
licisztikájából is).
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Ady helyét, költői
szerepét a magyar irodalom
történetében; költészetének
jellegét;
tisztában van a 20. század eleji
magyar irodalom sajátosságai-
val és a megújítás szándékával;
műelemzések során megismeri
Ady jellemző köteteit, szerkesz-
tési módszereit, lírai témáit,
motívumait, poétikai megoldá-
sait;
képes önálló versértelmezések
megfogalmazására;
műismereti minimuma: A
Sion-hegy alatt; Góg és Magóg
fia vagyok én...; Kocsi-út az éj-
szakában és még 4-5 mű;
képessé válik az Ady-életmű
jellemzőinek bemutatására ; a
műveiről szóló vélemények,
elemzések értelmezésére, kriti-
kus befogadására.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: társadalmi
modernizáció, városi-
asodás, a modern
újságírás.
Vizuális kultúra:
Adyillusztrációk.
Földrajz:
Adyemlékhelyek topo-
lógiája.
Informatika: tájéko-
zódás a Nyugat digi-
talizált változatában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, kö-
tetkompozíció, ciklikus szerkesztés.
239
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Portré – Móricz Zsigmond
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy
jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja
jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú megközelíté-
se; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatá-
sára.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Móricz alkotásainak jellemzői,
írásművészetének sajátosságai;
naturalista és realista ábrázolás-
módja.
Tárgykörök, témák (pl. paraszti,
dzsentri; szegénység) és műfaji
változatok (novella, elbeszélés,
történeti példázat, idill-típusú
regény stb.).
Novelláinak világa (legalább két
mű elemzése, pl. Tragédia, Sze-
gény emberek, Barbárok). Egy
Móricz-regény (pl. Úri muri, Ro-
konok, Sárarany, Az Isten háta
mögött) elemző értelmezése,
sok szempontú megközelítéssel,
pl. műfaji változat; szerkezet,
jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek, írói
előadásmód; problematika (pl.
vívódó hősök, dzsentriábrázolás).
A tanuló
ismeri Móricz helyét a magyar
epika történetében (Nyugat;
népi írók mozgalma, Kelet
Népe); alkotásmódjának jel-
lemzőit;
képes néhány alkotásának sok
szempontú megközelítésére,
saját álláspont kifejtésére és
adott szempontú, önálló mű-
értelmezésre (novellaelemzé-
sek megfogalmazására);
lehetőséget kap beszámoló /
könyvajánló készítésére
egyéni olvasmányélménye
alapján;
műismereti minimuma:
Móricz egy regénye (házi ol-
vasmány) és egy novellája;
alkalmassá válik a művek ér-
telmezéseinek kritikus befo-
gadására; egy szóbeli érettségi
témakör anyagának összeállí-
tására és az abban megjelölt
feladat kifejtésére.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Móriczművek filmes,
televíziós adaptációi
(pl. Pillangó, Égi ma-
dár, Rokonok,
Barbárok, Árvácska).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.
240
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avant-
gárd
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd iroda-
lomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, prog-
ramok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltá-
rása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyze-
téről, Kassák szerepéről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Világirodalom – avantgárd irány-
zatok.
Formabontás és formaépítés
(közös tendenciák a stílusirányza-
tokban).
Futurizmus, expresszionizmus,
szürrealizmus: néhány szemel-
vény az egyes irányzatok doku-
mentumaiból, illetve néhány
irodalmi alkotás (pl. Marinetti,
Majakovszkij; Trakl, G. Benn;
Apollinaire, Éluard műveiből). A
jellemzően nem irodalmi irány-
zatok (kubizmus, konstruktiviz-
mus, dada, stb.) néhány célkitű-
zése, formajegye. A magyar
avantgárd sajátosságai, az akti-
vizmus programja; Kassák Lajos
szerepe (egy-két művének isme-
rete, pl.
Mesteremberek; A ló meghal...).
A tanuló
megismeri a 20. sz. eleji stí-
lusirányzatok létrejöttét, a
csoportok, programok szán-
dékait, esztétikai elveit, poé-
tikai megoldásait;
a magyar avantgárd sajátos
helyzetét, Kassák szerepét.
Vizuális kultúra; Mozgó-
képkultúra és médiais-
meret: az avantgárd a
képzőművészetekben
(futurizmus, expresszio-
nizmus, szürrealizmus,
kubizmus, konstrukti-
vizmus, dada); az exp-
resszionista és szürrea-
lista filmművészet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, sza-
bad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.
241
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Kosztolányi Dezső
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátte-
rének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A sze-
mélyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szoli-
daritás.
Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összponto-
sító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értel-
mezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesz-
tése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Kosztolányi Dezső életműve.
Pályaszakaszok, életérzések, köl-
tői magatartásformák; világkép,
művészetfelfogás (homo
aestheticus); stílusirányzatok (pl.
impresszionizmus, expresszio-
nizmus); viszonya az anyanyelv-
hez.
Jellemző lírai tematika; hangne-
mek, műfajok, versciklusok (pl. A
szegény kisgyermek panaszai);
Számadás-kötet; kis- és nagy-
szerkezetek; ars
poeticák;legalább 4 lírai alkotás,
köztük: Hajnali részegség, Halotti
beszéd.
Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.)
és novellaciklusok (Esti Kornél-
novellák).
Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes
Anna, Pacsirta) elemző értelme-
zése, sok szempontú megközelí-
téssel, pl. műfaji változat; szerke-
zet, jellemábrázolás,
elbeszéléstechnika, nézőpont,
közlésformák, hangnemek, írói
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Kosztolányi he-
lyét, szerepét a magyar iroda-
lom történetében; írásművé-
szetének jellegét;
tisztában van a Nyugat első
nemzedéke tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során megis-
meri Kosztolányi jellemző lí-
rai témáit, poétikai megoldá-
sait; kis- és nagyepikájának
néhány jelentős darabját;
képes lírai és epikai alkotások
önálló értelmezésének meg-
fogalmazására;
műismereti minimuma: Kosz-
tolányi egy regénye és két
novellája; lírai alkotásai, Haj-
nali részegség, Halotti beszéd
és még egy-két műve
(memoriter is);
képessé válik a
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: urbanizáció, kultu-
rális élet, sajtó.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
Kosztolányi-művek fil-
mes feldolgozásai.
Etika; Filozófia: filozófi-
ai, lélektani irányzatok,
pl. a freudizmus és ha-
tása.
242
előadásmód; problematika.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
Kosztolányiéletmű jellemzői-
nek bemutatására (legalább 4
lírai alkotás, egy regény, két
novella alapján); a műveiről
szóló vélemények, elemzések
értelmezésére, kritikus befo-
gadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg:
Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértel-
mezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és
Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló
tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Karinthy kisepikájának jellem-
zői választott novella (pl. A
cirkusz; Találkozás egy fiatal-
emberrel; Barabbás) és a Ta-
nár úr kérem karcolatgyűjte-
mény darabjai alapján.
Humorfelfogása (humoreszkjei).
Irodalmi karikatúrák (néhány,
már megismert szerző /mű és
paródiája) az Így írtok ti szemel-
vényei alapján.
Krúdy Gyula írói világa, egyéni
hangja legalább egy
Szindbádnovella alapján (pl. Ne-
gyedik út, Ötödik út); anekdoti-
A tanuló
kijelöli Karinthy és Krúdy he-
lyét a korszakban (újságírás;
Nyugat, illetve csoporthoz nem
tartozás); ismeri alkotás- és lá-
tásmódjuk jellemzőit;
képes néhány alkotás értelme-
zésére, műelemzések kritikus
befogadására, saját álláspont
kifejtésére és adott
szempontú, önálló műmegkö-
zelítésre (pl. novellaelemzések
megfogalmazására);
képessé válik összehasonlító
elemzésekre (párnovellák, pl. A
Mozgóképkultúra
és médiaismeret:
Huszárik Zoltán
Szindbádja. Ka-
rinthy műveinek
filmes adaptációi,
műveinek
előadóművészeti
példái.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: urbanizá-
ció, városi élet Buda-
pesten.
243
kusság, az idő és az emlékezés
formaalkotó szerepe.
A Krúdy-művek atmoszférájának,
témáinak, alakjainak, motívuma-
inak megidézése (stílusimitációk,
pl. Márai Sándor: Szindbád ha-
zamegy; Huszárik Zoltán:
Szindbád).
jó tanuló felel / A rossz tanuló
felel; ellentétesek, pl. Magyar
dolgozat / Röhög az egész osz-
tály); mű és paródiája összeve-
tésére); novellaciklus és film
összehasonlító elemzésére;
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – Babits Mihály
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófé-
tai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő,
a magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismeré-
se.
Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismerteté-
se, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai
megoldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az
európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival.
A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Babits Mihály életműve. Pálya-
szakaszok, kötetek, költői maga-
tartásformák (pl.
pályakezdés; világháborúk ideje;
kései költészet); életérzések, vi-
lágkép, értékrend, művészetfel-
fogás (homo moralis); a bölcsele-
ti, filozófiai érdeklődés hatásai.
Magyarság és európaiság.
Szerepe a Nyugat mozgalmában;
irodalmi kapcsolatai; esszé- és
irodalomtörténet-írói, műfordító
tevékenysége.
A tanuló
ismeri az életmű főbb alkotói
korszakait; Babits helyét, sze-
repét a magyar irodalom és a
Nyugat történetében; írás-
művészetének jellegét;
tisztában van a Nyugat első
nemzedéke tevékenységével,
jelentőségével;
műelemzések során megis-
meri Babits jellemző lírai té-
máit, poétikai megoldásait és
Vizuális kultúra: Babits-
portrék.
Informatika: adattárak
internetes közlések (pl.
a Nyugat), hanganyag-
ok.
Etika; Filozófia: filozófi-
ai, etikai irányzatok és
hatásuk.
244
Stílusirányzati sokszínűsége (pl.
impresszionizmus, szecesszió,
szimbolizmus); klasszicizálás,
antikizálás; hagyomány és mo-
dernség egysége.
Jellemző lírai tematika, költői
magatartás (békevers, pl. Húsvét
előtt; a prófétaszerep elutasítása
vagy vállalása, pl. Mint különös
hírmondó); versszerkezetek,
hangnemek, formák, motívumok
gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz
és tavasz között); ars poeticus
alkotások (pl. A lírikus epilógja;
Cigány a siralomházban; Csak
posta voltál).
A választott művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek (pl.
gyászdal, tárgyias költészet,
ditirambus, könyörgésvers). A
Jónás könyve, mint az ószövet-
ségi példázat parafrázisa. Jónás
és az Úr magatartása.
Nyelvhasználati és hangnemi
összetettség.
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
a Jónás könyvét;
képes Babits-művek önálló
értelmezésének megfogalma-
zására;
műismereti minimuma: Esti
kérdés, Ősz és tavasz között
és még egy-két műve (memo-
riter is) és a Jónás könyve;
képessé válik a Babits-életmű
jellemzőinek bemutatására
(legalább négy lírai alkotás);
a műveiről szóló vélemények,
elemzések értelmezésére, kri-
tikus befogadására; egy-egy
szóbeli témakörben kijelölt
feladat kifejtésére, memori-
terek tolmácsolására.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.
Szabadon felhasználható órakeret:
– Filmesztétika 2 óra
– Korstílusok 4 óra
12.évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Életmű – József Attila
Órakeret
10 óra
245
Előzetes tudás József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8.
évfolyamról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és
képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrend-
szerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmi-
szociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van
jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle
megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye,
szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A
komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a kép-
zettársítási képesség fejlesztése.
Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai
megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogal-
mazására, vélemények, interpretációk befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
246
József Attila életműve.
Pályaszakaszok, életérzések, költői
magatartásformák (pl. Tiszta szív-
vel; Tudod, hogy nincs bocsánat);
világkép, költészetfelfogás (pl. Ars
poetica; Thomas Mann üdvözlése).
Stílusirányzatok (pl.
expresszionizmus, szürrealizmus,
Medáliák) és stílustendenciák (pl.
újnépiesség) hatása. Jellemző lírai
tematika (pl. Külvárosi éj; Óda;
Nem emel föl); gondolati költészet
1932-1934 között (pl. Téli éjszaka,
Reménytelenül; A város peremén);
kései költészet (közéleti, pl. Leve-
gőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi,
pl. Nagyon fáj; tragikus önsors ver-
sek, pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök
hirtelen...). Versszerkezetek, verstí-
pusok, hangnemek, formák, témák,
motívumok (pl. gyermek, éjszaka,
külváros, bűntudat) gazdagsága.
Komplex költői képek (síkváltások).
Hatása a későbbi költészetre (pl.
Pilinszky, Nagy László).
A választott művekhez kapcsolódó
fogalmi ismeretek (pl. freudizmus,
agitatív vers, szegényember-vers,
szonettkoszorú).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodalmi
megjelenítésére; az evokáció, az
intertextualitás néhány példája.
A tanuló
ismeri az életmű főbb alko-
tói korszakait; József Attila
helyét, szerepét a magyar
irodalom történetében;
írásművészetének jellegét;
műelemzések során megis-
meri József Attila jellemző
lírai témáit, motívumait,
poétikai megoldásait;
képes önálló versértelmezé-
sek megfogalmazására;
műismereti minimuma:
Külvárosi éj; Óda; Tudod,
hogy nincs bocsánat és még
4-5 műve (memoriter is);
képessé válik az életmű jel-
lemzőinek bemutatására
(legalább 12 lírai alkotás
alapján); a műveiről szóló
vélemények, elemzések ér-
telmezésére, kritikus befo-
gadására; egy-egy szóbeli
témakörben kijelölt feladat
kifejtésére, memoriterek
tolmácsolására.
Informatika: könyvtári
és internetes tájéko-
zódás József Attila
dokumentumokról.
Ének-zene: megzenésí-
tett költemények.
Etika; Filozófia: kora-
beli irányzatok és ha-
tásuk; filozófiai kér-
désfelvetések.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, ön-
megszólítás.
247
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20.
században és a kortárs irodalomban
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Avantgárd irányzatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai
kérdéseinek értelmezése
A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megis-
mertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, lá-
tásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az
önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és mű-
választásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztásá-
ra.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Epikus művek (szemelvények,
részletek a kis- és nagyepikából)
pl. Kafka (pl. Az átváltozás);
Thomas Mann (pl. Tonio Kröger /
Mario és a varázsló; Bulgakov: A
Mester és Margaríta; Camus (pl.:
Közöny); Orwell (pl. Állatfarm /
1984); Faulkner, Hemingway,
Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin
alkotásaiból és kortárs művek-
ből. A választott szerzők jellemző
tematikája, kérdésfelvetése;
formanyelvi, szóhasználati sajá-
tosságai. Művek és adaptációik
összevetése.
Lírai alkotások (szemelvények,
A tanuló
megismeri a 20. századi iroda-
lom néhány meghatározó ten-
denciáját;
ismer néhány jellemző, jelen-
tős 20. századi epikus művet,
részletet (pl. Bulgakov, Camus,
Faulkner,
Hemingway, Hrabal, Kafka,
Thomas Mann, Orwell, I. B.
Singer, Szolzsenyicin alkotása-
iból) és kortárs szerzők epikai
és lírai alkotásait;
ismeri egy kiemelkedő lírikus
portréját, egy-két művét (pl.
T. S. Eliot);
képes önálló műértelmezések
megfogalmazására;
lehetőséget kap saját
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: filmes
feldolgozások, pl. Kaf-
ka, Orwell, Hrabal mű-
veiből.
248
részletek).
Legalább egy lírikus látásmódja
egy-két művének elemző megkö-
zelítésével (pl. T. S. Eliot).
A választott szerzőkhöz, művek-
hez kacsolódó fogalmi ismeretek
(pl. intellektuális
költészet, mitologizálás,
mitoszregény, dokumentumiro-
dalom, parabola, egzisztencializ-
mus).
olvasmányélményeinek elő-
adására (műbemutatás / aján-
lás).
Kulcsfogalmak/
fogalmak Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum,
montázstechnika, abszurd.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs
drámairodalom néhány törekvése
Órakeret 6
óra
Előzetes tudás Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és
egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a
művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget
ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház
és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmon-
dás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
249
A 20. századi és/vagy a kortárs
drámairodalom egy-két jellemző
tendenciája
(pl. az epikus dráma, abszurd
dráma, egzisztencialista dráma,
groteszk színház, amerikai drá-
mairodalom köréből).
Szemelvények, részletek drámai
művekből, pl. Brecht (pl. Koldus-
opera/Kurázsi mama; Beckett:
Godot-ra várva;
Ionesco: A kopasz énekesnő; Dür-
renmatt (pl. Az öreg hölgy láto-
gatása/A fizikusok); egy szerző,
mű középpontba állítása.
A választott szerzőkhöz, művek-
hez kacsolódó fogalmi ismeretek
(pl. epikus színház, elidegenítő
effektusok, song, tézisdráma,
abszurd dráma, példázatosság,
groteszk komédia, paradoxon).
A tanuló
megismeri a 20. századi
és/vagy kortárs dráma és
színház néhány jellemző ten-
denciáját;
elemez egy-két jelentős 20.
századi vagy kortárs alkotást,
újításaiknak (vagy a hagyo-
mány és újítás kettősségé-
nek) figyelembevételével;
bemutatja dramaturgiájuk sa-
játosságait;
megismer néhány álláspontot
a művek értelmezéséhez;
lehetőség szerint megtekint
egy színházi előadást (vagy
felvételét), és közös elemzés-
sel értékelik az adott interp-
retációt;
Dráma és tánc: színház-
történet, színházművé-
szet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Epikus színház, abszurd dráma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Portré – Radnóti Miklós
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).
Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború
alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szem-
pontú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének
bemutatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése.
Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
250
Radnóti Miklós portréja.
Életút és életmű egysége (halál-
tudat, munkaszolgálat, lágervers;
idill és tragikum). A kor jellemzői
(pl. Töredék), Radnóti tragédiája
és költői magatartásformái (jó-
ság, tiltakozás, lázadás, emléke-
zés, emberség, hazaszeretet, pl.
Nem tudhatom, hitvesi költészet,
pl. Tétova óda, Levél a hitveshez).
Jellemző műfajok, témák, életér-
zések költészetében; műveinek
formai és stiláris sajátosságai
(avantgárd, szabad vers, klasszi-
cizálás stb.).
Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga
és legalább még egy mű alapján,
pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos
ég és a bori notesz (pl. Erőltetett
menet, Razglednicák).
Utalás egy-egy téma, motívum,
poétikai jellemző kortárs irodal-
mi megjelenítésére; az
A tanuló
tisztában van Radnóti élet-
művének jellegével; a költő
helyével, szerepével a ma-
gyar irodalom
történetében; Vergilius rá
tett hatásával;
felismeri jellemző műfajait,
versformáit;
műismereti minimuma: Nem
tudhatom, Hetedik ecloga és
még két műve;
Radnóti kapcsán alkalmassá
válik legalább 4 alkotásának
és a műveiről szóló vélemé-
nyeknek, elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy szó-
beli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: munkaszolgálat,
munkatábor.
Földrajz: emlékhelyek,
Radnóti életének, sor-
sának topológiája.
evokáció, az intertextualitás né-
hány példája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János,
Weöres Sándor, Ottlik Géza
Órakeret
15 óra
Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már meg-
ismert életműve vagy portréja.
251
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai
alkotásokban.
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes
alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás
összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség
fejlesztése.
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és meg-
osztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szabó Lőrinc költészetének jelle-
ge, pl. a Lóci-versek, Az Egy ál-
mai; a Semmiért egészen és vers-
ciklusainak (pl. a Tücsökzene)
néhány darabja alapján.
Weöres Sándor költészetének
tematikus és formai
változatossága (pl. a
Rongyszőnyeg; Magyar etüdök
alapján); gondolati költészete;
szerepversei, stílusutánzatai (pl.
a Psyché szemelvényei).
Pilinszky János világlátásának
tükröződése költészetében; alko-
tásmódjának, poétikai megoldá-
sainak, motívumainak sajátossá-
gai (a Harmadnapon és még egy
műve alapján, pl.
Négysoros, Francia fogoly,
Harbach 1944, Apokrif stb.).
Márai Sándor életműve néhány
epikus szemelvény alapján (pl.
Egy polgár vallomásai;
A gyertyák csonkig égnek;
Napló); esszérészlet (pl. Füves
könyv) és lírai alkotás (Halotti
beszéd) alapján; az emigráns lét-
A tanuló
tisztában van az adott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók helyé-
vel, szerepével a magyar iro-
dalom
történetében;
műismereti minimum: Szabó
Lőrinc egy-két műve, Weöres
Sándor egy-két műve; Pi-
linszky János Harmadnapon
és még egy műve;
választhat: Márai Sándor egy-
két alkotása; Ottlik Géza
egyik műve;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló véle-
ményeknek, elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy szó-
beli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Bódy
Gábor: Psyché.
Informatika: adattárak,
honlapok, önálló tájéko-
zódás pl. a Máraiés az
Ottlik- kultuszról.
252
helyzet hatása.
Ady Endre publicisztikájából rész-
let (pl. Ismeretlen Korvinkódex
margójára, Kosztolányi Dezső
esszérészlet (pl. Ábécé a fordítás-
ról és ferdítésről), Illyés Gyula
esszérészlet (pl.
Hajszálgyökerek )
Ottlik Géza: Iskola a határon -
sok szempontú regényértelme-
zés. A választott szerzőkhöz, mű-
vekhez kacsolódó fogalmi isme-
retek. Utalás egy-egy téma, mo-
tívum, poétikai jellemző kortárs
irodalmi megjelenítésére; az
evokáció, az intertextualitás né-
hány példája.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény
István, Nagy László
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgo-
zására.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezé-
sére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi
együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat
meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szere-
pük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj
összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy
mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces
novellák).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
253
Illyés Gyula lírájának sajátosságai
az Egy mondat a zsarnokságról
és más műve alapján (pl. Bartók,
Koszorú); az irodalmi szociográfia
műfaja, l.
Puszták népe (vagy részletek).
A tanuló
tisztában van az adott 20. szá-
zadi szerzők életművének
jellegével; az alkotók helyé-
vel, szerepével a magyar iro-
dalom
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: Örkény
műveinek filmes adap-
tációi.
Informatika: internetes
Németh László egy regénye (pl.
Iszony) vagy egy drámája (pl. II.
József; A két Bolyai).
Nagy László költői világa, alko-
tásmódja (pl. népiesség, hosszú-
énekek, montázstechnika, kép-
rendszer, portrévers, képvers)
egy-két műve alapján (pl. Him-
nusz minden időben, Ki viszi át a
szerelmet; József Attila!; Me-
nyegző).
Örkény István groteszk látásmód-
ja néhány egyperces novella és /
vagy a Tóték alapján. A választott
szerzőkhöz, művekhez kacsolódó
fogalmi ismeretek.
történetében;
műismereti minimuma: Illyés
Gyula egy műve;
továbbá választhat: Németh
László egy műve; Örkény
István néhány műve; Nagy
László egy-két műve; esszé-
részlet Illyés Gyula,
Németh László műveiből;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló véle-
ményeknek, elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy szó-
beli témakör kifejtésére;
memoriterek tolmácsolására.
közlés, adattárak – önál-
ló tájékozódás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, kép-
vers, groteszk látásmód, egyperces novella.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás –
Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából
(választható szerzők, művek)
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látás-
módok).
254
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezé-
sére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom
sokféleségének, határokon átnyúló egységének megbecsülése.
Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok,
csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak
kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú
epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Választás alapján művek, szemel-
vények 20. századi:
szépprózai alkotásokból, pl.
Gion Nándor, Mészöly
Miklós, Nyirő József (pl. Úz
Bence, Kopjafák), Szabó
Magda (pl. Abigél), Sánta
Ferenc (pl. Sokan voltunk),
A tanuló
tisztában van a választott 20.
századi szerzők életművének
jellegével; az alkotók helyé-
vel, szerepével a magyar iro-
dalom
történetében;
megismeri a század
Informatika: internetes
közlés, irodalmi adattá-
rak és honlapok.
Sütő András műveiből;
lírikusok munkásságából, pl.
Áprily Lajos, Dsida Jenő,
Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó,
Sinka István, Szilágyi
Domokos egy-két műve;
értekező prózai művekből,
esszékből, pl. Nemes Nagy
Ágnes, Szerb Antal és mások
műveiből, például Szabó De-
zső Adyról írt esszéiből.
Művelődés- és irodalomtör-
téneti tájékozódás: a nemzeti
konzervatív irodalom, a népi
írók mozgalma, a határon túli
és emigráns irodalom.
A választott szerzőkhöz, mű-
vekhez kacsolódó fogalmi is-
meretek.
irodalmának néhány törekvé-
sét, sajátosságát (nemzeti
konzervatív irodalom, népi
írók mozgalma, határon túli
magyar és emigráns iroda-
lom);
választhat műelemzést / mű-
ajánlást egyéni olvasmányél-
ményei alapján;
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló véle-
ményeknek, elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy szó-
beli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
255
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti
konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői sze-
rep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható
szerzők, művek)
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és
műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezé-
sére és a kapcsolatos vélemények megosztására.
Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a kö-
rülöttünk levő világ megértését.
Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása;
a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művek-
ről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet
több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regé-
nyének feldolgozása.
Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának
új jelenségei.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szemelvények a kortárs széppró-
zai alkotásokból, lírai művekből,
esszéirodalomból.
A kortárs dráma és színház
A tanuló
tisztában van a kortárs iroda-
lomból választott szerzők
életművének jellegével; az al-
kotók
Dráma és tánc: a kor-
társ színház irányzatai,
példái.
Mozgóképkultúra és
256
világa (egy választott mű elemzé-
se).
Irodalmi díjak és díjazottak (a
Nobel-díjas: Kertész Imre
Sorstalanság című regénye).
Kortárs irodalmi élet. A vá-
lasztott szerzőkhöz, művek-
hez kacsolódó fogalmi isme-
retek.
Tájékozódás az irodalmi és
könyvtári adatbázisok, blogok,
kritikai folyóiratok, internetes
folyóiratok között.
Önálló olvasmányválasztás
szempontjai, indoklása, értékelé-
se, mások szempontjainak értel-
mezése.
helyével, szerepével;
megismeri a kortárs irodalom
néhány törekvését, sajátos-
ságát, a posztmodern, digitá-
lis irodalom, hangoskönyv fo-
galmát;
választhat műelem-
zést/műajánlást egyéni ol-
vasmányélményei alapján;
értelmez egy kortárs drámai
alkotást (lehetőleg megtekin-
ti színházban/felvételről);
információkat szerez a kor-
társ irodalmi életről (könyv-
ünnepek, sikerkönyvek); iro-
dalmi díjakról (pl. Kertész Im-
re Nobel-díjas Sorstalanság
című regényéről);
a szerzők kapcsán alkalmassá
válik a műveikről szóló véle-
ményeknek, elemzéseknek az
értelmezésére; egy-egy szó-
beli témakör kifejtésére,
memoriterek tolmácsolására.
médiaismeret: az elekt-
ronikus tömegkommu-
nikáció és az irodalom
kölcsönhatásának új
jelenségei.
Informatika: a digitális
közlés példái.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,
digitális közlés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Regionális kultúra
Órakeret 4
óra
Előzetes tudás A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékei-
vel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti
identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegy-
ség/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól,
irodalmi emlékhelyeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
257
A régió, tájegység, település,
kerület, iskola kulturális, irodal-
mi, múltbeli és jelen hagyomá-
nyai (pl. kisebbségi irodalom,
folklór, múzeum, színház stb.);
A tanuló
tisztában van a tájegység /
település / kerület / iskola
stb. kulturális, irodalmi ha-
gyományaival, ismer irodalmi
emlékhelyeket;
Vizuális kultúra; Hon és
népismeret; Földrajz;
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: régió, tájegység,
történelmi
az ide kötődő, ehhez kapcsolódó
szerző(k) irodalmi műve(i). Iro-
dalmi emlékhelyek (szülőház,
emlékszoba, kiállítás, múzeum,
temető, színház stb.).
A választott tárgyhoz kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
a tematika kapcsán alkalmassá
válik egy szóbeli témakör ki-
fejtésére (érettségi követel-
ményrendszer).
emlékezet, emlékhely,
hagyomány.
Társadalomismeret: civil
társadalom, a lokális
kulturális szerveződések
jelentősége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az iroda-
lom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az irodalom határterületei
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom,
slágerszöveg.
A témakör
nevelési-fejlesztési
céljai
Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az
esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság
változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő
megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet
kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének
igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával
való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt törté-
netileg változó hagyomány.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
258
A szórakoztató irodalom típusai,
hatáskeltő eszközei és sajátos
műfajainak jellemzői (pl.
fantasy-irodalom,
detektívregény, sci-fi, lektűr;
dalszöveg).
Az irodalom filmen; filmes fel-
dolgozások.
Film- és könyvsikerek, divatjelen-
ségek.
Az irodalmi ismeretterjesztés
főbb nyomtatott és elektronikus
műfajai.
A választott témához kapcsolódó
fogalmi ismeretek.
A tanuló
tisztában van az irodalmiság
változó fogalmával;
megérti az ízlés kontextuális
függőségét;
alakul igénye és képessége az
ízlés önálló fejlesztésére;
fejlődik médiatudatossága,
esztétikai és művészeti tuda-
tossága;
választhat műelem-
zést/műajánlást egyéni ol-
vasmányélményei/filmélmén
yei alapján;
a tárgykör kapcsán alkalmas-
sá válik a jelenségek-
ről/művekről szóló
véleményeknek, elemzések-
nek az értelmezésére; egy-
egy szóbeli témakör kifejtésé-
re.
Vizuális kultúra: kortárs
művészet.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: filmes
feldolgozások, mediati-
zált kultúra.
Ének-zene: a zene fo-
gyasztásának jelenségei,
zenei szubkultúrák.
Társadalomismeret: a
kulturális fogyasztás
társadalmi jellemzői;
értékviták.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi
ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció.
Szabadon tervezhető órakeret: Rendszerezés felkészülés az érettségire 8 óra
Érettségi témakörök magyar nyelvből
1.) Ember és nyelv
2.) Kommunikáció
3.) A magyar nyelv története
4.) A magyar nyelv története
5.) Nyelv és társadalom
6.) A nyelvi szintek
7.) A szöveg
8.) A retorika alapjai
9.)
Stílus és jelentés
Érettségi témakörök irodalomból
259
1.) Életművek – Petőfi Sándor
2.) Életművek – Arany János
3.) Életművek – Ady Endre
4.) Életművek – Babits Mihály
5.) Életművek – Kosztolányi Dezső
6.) Életművek – József Attila
7.) Portrék – Balassi Bálint
8.) Portrék – Mikszáth Kálmán / Vörösmarty Mihály
9.) Portrék – Móricz Zsigmond
10.) Portrék – Radnóti Miklós
11.) Látásmódok – Pilinszky János / Illyés Gyula
12.) Látásmódok – Tóth Árpád/ Jókai Mór
13.) Látásmódok – Juhász Gyula/ Zrínyi Miklós
14.) Világirodalom
15.) Világirodalom
16.) Színház- és drámatörténet
17.) Színház- és drámatörténet
18.) Regionális kultúra
19.) Az irodalom határterületei
20.) Kortárs magyar irodalom
Idegen nyelv
9–10. évfolyam
Fejlesztési egység Hallott szöveg értése
Előzetes tudás A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset
és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van
szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések
lényegét.
260
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet
a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról; képes
megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfo-
galmazott érveit két beszélő esetén;
képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott
hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó té-
mákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
A fejlesztés tartalma
Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése.
Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd
vagy előadás főbb pontjainak megértése.
Egyszerű műszaki információk megértése.
Részletes, összetett útbaigazítás követése.
Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése.
Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvéte-
lek lényegének megértése.
A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző sza-
vak felismerése.
Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen sza-
vak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresé-
se, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szak-
mai iránynak megfelelő tartalommal is
Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televí-
zióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.
Fejlesztési egység Szóbeli interakció
Előzetes tudás A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során
kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos
261
témákról. Rövid beszélgetésekben vesz részt, kérdez és válaszol
kiszámítható, mindennapi helyzetekben. Egyszerű gondolatokat
és információkat cserél ismerős témákról.
A tematikai egység neve-
lési-fejlesztési céljai
A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzeté-
ben spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cse-
rélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési
körébe tartozó témákkal kapcsolatban; ismeri a leggyako-
ribb kommunikációs forgatókönyveket, és egyre kevesebb
zökkenővel alkalmazza ezeket; stílusában, regiszterhaszná-
latában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését
vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl.
tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség).
Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit
csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó be-
szélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véle-
ménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során fel-
merülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, prog-
ramegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése ke-
vésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adá-
sa, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és to-
vábbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időn-
ként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készíté-
se. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. A minden-
napi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbe-
széléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag
magabiztos és általában helyes alkalmazása. Az idegen nyelvi normának megfelelő, az
anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szö-
vegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszony-
lag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció.
Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti
tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai
iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzak-
ciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták.
262
Fejlesztési egység Összefüggő beszéd
Előzetes tudás A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más em-
berekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szint-
nek megfelelő témakörökben kifejezze magát; tud érthetően, a
folyamatoshoz közelítően beszélni;
képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére
és szükség szerinti módosítására; képes arra, hogy egy gondolat
vagy probléma lényegét megközelítő. pontossággal kifejtse.
A fejlesztés tartalma
Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gon-
dolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folya-
matoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egysze-
rű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elkép-
zelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos
összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű
magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészí-
tett, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható hasz-
nálata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alap-
vető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és
önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a
mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrá-
sok, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, té-
makifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok,
instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.
Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szö-
vegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében.
Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű,
263
ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köré-
hez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesz-
tett szövegeket; képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.
A fejlesztés tartalma
Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg
kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szöve-
gekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegek-
ből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése
világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köz-
nyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-
mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasí-
tásának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret
alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján
az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből faka-
dó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát
online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szöveg-
fajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítá-
sok (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menet-
rend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újság-
cikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szöve-
gek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.
Fejlesztési egység Íráskészség
Előzetes tudás
A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, ame-
lyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konk-
rét információkra vonatkoznak.
Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekap-
csolt mondatsorokban fejezi ki írásban.
Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta
alapján az őt érdeklő, ismert témákról.
264
A tematikai egység ne-
velési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni
ismert, hétköznapi témákról;
tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, érzései-
ről, benyomásairól és véleményéről; képes írásbeli interakci-
ót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni
olvasott és hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről;
minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő
szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapve-
tő stílusjegyeinek követésével.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különál-
ló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. uta-
zás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok
és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő
feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifeje-
ző üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív
kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű
információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak le-
jegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása,
összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés,
lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levél-
ben / emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető né-
hány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való
kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírá-
sa). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasz-
nos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak
megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl.
nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép,
diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak hasz-
nálata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott
szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kér-
dőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üze-
netek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy
internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes
információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egy-
szerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tuda-
265
kozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszé-
lések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszöve-
gek, rövid jelenetek, paródiák.
Témakörök a 9. évfolyamra (98 óra)
Témák Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Etika: önismeret, em-
ber az időben - gyer-
mekkor, ifjúság, fel-
nőttkor öregkor, családi
élet.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl.
fogyatékkal élők).
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
Etika: társas kapcsola-
tok, előítélet, toleran-
cia, bizalom, együttér-
zés; fogyatékkal élők,
szegények és gazdagok.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a jövedelem szere-
pe a családban, kiadás,
bevétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
Földrajz: biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház be-
mutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetősé-
gek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; hon- és népismeret:
lakóhely és környék ha-
gyományai, az én falum,
az én városom.
266
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságá-
ért?
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.
Biológia-egészségtan:
élőhely, életközösség,
védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípu-
sok; globális problémák,
fenntarthatóság, kör-
nyezettudatosság,
életminőségek különb-
ségei.
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,
tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör,
tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a vá-
lasztott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi, állam-
polgári ismeretek: a
tudás fogalmának átala-
kulása, a tanulás techni-
kái, élethosszig tartó
tanulás.
Informatika: digitális
tudásbázisok, könyvtári
információs rendszerek.
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelessé-
gek. A képzési iránynak megfelelő szakmák. Pályaválasztás, to-
vábbtanulás vagy munkába állás. Önéletrajz, állásinterjú.
Szakmai tárgyak: a tár-
gyak jellegének megfe-
lelően.
Életmód
Napirend, időbeosztás. Az egészséges életmód (a helyes és a hely-
telen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésé-
ben, testápolás). Életünk és a stressz. Étkezési szokások a család-
ban. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés iskolai menzán,
éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és inter-
neten. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Gyógykezelés (há-
ziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok). Életmód
nálunk és a célországokban. Függőségek (dohányzás, alkohol, in-
ternet, drog stb.).
Biológia-egészségtan:
testrészek, egészséges
életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal
élők, betegségmegelő-
zés, elsősegély.
Testnevelés és sport: a
rendszeres testedzés
hatása a szervezetre,
relaxáció.
267
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.
Földrajz: más népek
kultúrái.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport:
táncok, népi játékok, a
sport és az olimpia tör-
ténete, példaképek sze-
repe, sportágak jellem-
zői.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerék-
páros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi kultúrák.
Földrajz: a kulturális
élet földrajzi alapjai,
nyelvek és vallások,
egyes meghatározó
jellegű országok turisz-
tikai jellemzői.
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munká-
ban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; fizika:
tudománytörténeti je-
lentőségű felfedezések,
találmányok.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi és ál-
lampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a
családban, kiadás, be-
vétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
268
A fejlesztés
várt eredmé-
nyei a ciklus
végén
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára
rendszeresen előforduló, ismerős témákról.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, vé-
leményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommunikáci-
ós helyzethez.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz közelí-
tően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi pontos-
sággal fejti ki.
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános
vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már
kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
Témakörök a 10. évfolyamra (98 óra)
Témák Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Etika: önismeret, em-
ber az időben - gyer-
mekkor, ifjúság, fel-
nőttkor öregkor, családi
élet.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház be-
mutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,
szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; hon- és népismeret:
lakóhely és környék ha-
gyományai, az én falum,
az én városom.
269
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságá-
ért?
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.
Biológia-egészségtan:
élőhely, életközösség,
védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz: településtípu-
sok; globális problémák,
fenntarthatóság, kör-
nyezettudatosság,
életminőségek különb-
ségei, pl. az éhezés és a
szegénység okai; a Föld
mozgása, az időjárás
tényezői, a Föld szépsé-
ge, egyedisége.
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,
tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör,
tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a vá-
lasztott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi, állam-
polgári ismeretek: a
tudás fogalmának átala-
kulása, a tanulás techni-
kái, élethosszig tartó
tanulás.
Informatika: digitális
tudásbázisok, könyvtári
információs rendszerek.
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelessé-
gek.
A képzési iránynak megfelelő szakmák.
Szakmai tárgyak: a tár-
gyak jellegének megfe-
lelően.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, állásinterjú.
270
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógy-
módok).
Életmód nálunk és a célországokban.
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
Biológia-egészségtan:
testrészek, egészséges
életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal
élők,
betegségmegelőzés,
elsősegély.
Testnevelés és sport: a
rendszeres testedzés
hatása a szervezetre,
relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.
Földrajz: más népek
kultúrái.
Magyar nyelv és iroda-
lom: rövid epikai, lírai,
drámai művek olvasása,
a reklám és a popzene
új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport:
táncok, népi játékok, a
sport és az olimpia.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerék-
páros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi kultúrák.
Földrajz: a kulturális
élet földrajzi alapjai,
nyelvek és vallások,
egyes meghatározó
jellegű országok turisz-
tikai jellemzői.
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; fizika:
271
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munká-
ban.
tudománytörténeti je-
lentőségű felfedezések,
találmányok. Informati-
ka:
számítógépen keresztül
való kapcsolattartás,
információ keresése, az
informatikai eszközöket
alkalmazó média
megismerése, az
elterjedt
infokommunikációs
eszközök előnyeinek és
kockázatainak megis-
merése, a netikett alap-
jainak megismerése,
élőszóval kísért bemu-
tatók és felhasználható
eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi és ál-
lampolgári ismeretek: a
jövedelem szerepe a
családban, kiadás, be-
vétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
A fejlesztés
várt eredmé-
nyei a ciklus
végén
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára
rendszeresen előforduló, ismerős témákról.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, vé-
leményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a
272
kommunikációs helyzethez.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz közelí-
tően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi pontos-
sággal fejti ki.
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános
vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már
kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
11–12. évfolyam
Fejlesztési egység Hallott szöveg értése
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszé-
det a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról.
Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló
vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha
viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a
köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról,
képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfo-
galmazott érveit több beszélő esetén is,
képes megérteni fontos információkat azokban a rádió- és tévéműso-
rokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az
érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag las-
san és érthetően beszélnek,
képes az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek
általános vagy részinformációinak megértésére.
A fejlesztés tartalma
A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák
esetén.
273
A hallott szöveg gondolatmenetének követése, egyes tényszerű részinformációk megértése,
amennyiben a beszéd világos és kiejtése ismerős. Mindennapi társalgásban a világos beszéd
követése szükség esetén visszakérdezések segítségével.
Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése.
Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése.
Telefonbeszélgetésben a lényeges információk megértése.
Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek meg-
értése.
Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és
az események közvetítik.
A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként elő-
forduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat je-
lentésének kikövetkeztetése.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szak-
mai iránynak megfelelő tartalommal is
Hosszabb használati utasítások, közlemények, párbeszédek, instrukciók, előadások, beszé-
dek, viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, tévé-
és rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek.
Fejlesztési egység Szóbeli interakció
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a min-
dennapi élet legtöbb helyzetével.
Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe
tartozó témákról; boldogul a leggyakoribb kommunikációs
helyzetekben.
Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a
kommunikációs helyzethez.
274
A tematikai egység neve-
lési-fejlesztési céljai
A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyze-
tében is önállóan boldogulni,
képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni ér-
deklődési körébe tartozó és általános témákról is,
ismeri és biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb
kommunikációs forgatókönyveket, stílusában, regisz-
terhasználatában tud alkalmazkodni a kommunikáci-
ós helyzethez,
az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörök-
ben és kommunikációs helyzetekben képes kommunikáció kez-
deményezésére, viszonylag zökkenőmentes fenntartására és
lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján.
A fejlesztés tartalma
Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül.
Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság,
aggodalom, öröm.
Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összeha-
sonlítása.
A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, informá-
ciócsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire.
Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban (például zene, film,
könyvek).
Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása,
véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása.
Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata.
Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése.
Utazások során felmerülő feladatok (például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a
hatóságokkal külföldi látogatás során).
Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat).
Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, pa-
nasz, reklamáció.
Fejlesztési egység Összefüggő beszéd
275
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részleteseb-
ben be tudja mutatni a családját, más embereket, lakóhelyét,
tanulmányait, iskoláját stb.
A tematikai egység neve-
lési-fejlesztési céljai
A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek
segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifeje-
zésre, tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondani-
valójának tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és
szükség szerinti módosítására, képes egy gondolat vagy prob-
léma lényegét pontosan kifejteni, képes az érettségi vizsga
részletes követelményeiben megadott témakörökben és kom-
munikációs helyzetekben önálló megnyilatkozásra, témakifej-
tésre (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok
alapján.
A fejlesztés tartalma
Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris
összekapcsolásával.
Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok
lineáris összekapcsolásával.
Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával.
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása.
Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfo-
galmazása.
Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása.
Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata.
Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról.
Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról.
Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazá-
sa.
Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén.
Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat.
A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé
begyakorolt helyzetekben.
A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel.
Önellenőrzés és az önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása.
Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés.
276
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szak-
mai iránynak megfelelő tartalommal is
Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg,
érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projek-
tek bemutatása, versek, rapszövegek.
Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, az
érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő
gondolatait.
Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő
stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek
jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni.
A tematikai egység neve-
lési-fejlesztési céljai
A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven
írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szöve-
geket, képes ilyen szövegekben a gondolatmenetet megér-
teni, követi az írott véleményt, érvelést, legyen képes
ezekből a lényeges részinformációkat kiszűrni, képes az
érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos
általános vagy részinformációinak megértésére.
A fejlesztés tartalma
A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven írott
szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban.
A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is.
A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben.
A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben.
A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése.
A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy
sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni.
Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megérté-
se.
Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből,
277
illetve több szövegből.
Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés
során.
Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szöveg-
összefüggés alapján.
Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben.
Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szak-
mai iránynak megfelelő tartalommal is
Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám,
menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek,
újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő
szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek.
Fejlesztési egység Írás
Előzetes tudás
B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövege-
ket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról.
Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, be-
nyomásairól és véleményéről.
Írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi.
Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illet-
ve saját ötleteiről.
Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert
műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek
követésével.
A tematikai egység neve-
lési-fejlesztési céljai
A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról,
tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól
és véleményéről írásban beszámolni, valamint tudja véle-
ményét alátámasztani, képes hatékony írásbeli interakciót
folytatni,
tud jegyzetet készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köré-
hez tartozó szövegből, illetve saját ötleteiről,
képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket
létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek
alkalmazásával;
jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő
feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritéri-
278
umok alkalmazásában.
A fejlesztés tartalma
Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, is-
merős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával.
Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal
kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet.
Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, taná-
roknak).
Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban).
Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés.
Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése.
Riport, cikk, esszé írása.
Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése.
Saját ötletekről jegyzet készítése.
Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémák-
ra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása.
Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány
egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata.
Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben /
emailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány
szókincsbeli és helyesírási sajátosság).
Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jele-
net, paródia írása, illetve átírása).
Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük.
Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása.
Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése.
Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása.
A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás,
internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor).
A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata.
A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szak-
mai iránynak megfelelő tartalommal is
Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus
képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adato-
kat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt
nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtet-
szést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instruk-
ciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, vissza-
279
igazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid
leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapek, rigmusok, dalszöve-
gek, rövid jelenetek, paródiák.
Témakörök a 11. évfolyamra (98 óra)
Témák Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Etika: önismeret, em-
ber az időben - gyer-
mekkor, ifjúság, fel-
nőttkor öregkor, családi
élet.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat.
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl.
fogyatékkal élők).
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
Etika: társas kapcsola-
tok, előítélet, toleran-
cia, bizalom, együttér-
zés; fogyatékkal élők,
szegények és gazdagok.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a jövedelem
szerepe a
családban, kia-
dás, bevétel, megta-
karítás, hitel, re-
zsi, zsebpénz.
Földrajz: biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház be-
mutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,
szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; hon- és népismeret:
lakóhely és környék ha-
gyományai, az én falum,
az én városom.
Növények és állatok a környezetünkben.
280
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságá-
ért?
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.
Biológia-egészségtan:
élőhely, életközösség,
védett természeti érték,
változatos élővilág.
Földrajz:
településtípusok; globá-
lis problémák, fenntart-
hatóság, környezettu-
datosság, életminősé-
gek különbségei, pl. az
éhezés és a szegénység
okai; a Föld mozgása, az
időjárás tényezői, a Föld
szépsége, egyedisége.
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés,
tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör,
tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a vá-
lasztott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi, állam-
polgári ismeretek: a
tudás fogalmának átala-
kulása, a tanulás techni-
kái, élethosszig tartó
tanulás.
Informatika: digitális
tudásbázisok, könyvtári
információs rendszerek.
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelessé-
gek.
A képzési iránynak megfelelő szakmák.
Szakmai tárgyak: a tár-
gyak jellegének megfe-
lelően.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, állásinterjú.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Biológia-egészségtan:
testrészek, egészséges
életmód, a betegségek
ismérvei, fogyatékkal
élők,
betegségmegelőzés,
281
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógy-
módok).
Életmód nálunk és a célországokban.
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
elsősegély.
Testnevelés és sport: a
rendszeres testedzés
hatása a szervezetre,
relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.
Földrajz: más népek
kultúrái.
Magyar nyelv és iroda-
lom: rövid epikai, lírai,
drámai művek olvasása,
a reklám és a popzene
új szóbeli költészete.
Informatika: e-könyvek,
médiatudatosság.
Testnevelés és sport:
táncok, népi játékok, a
sport és az olimpia.
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerék-
páros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi kultúrák.
Földrajz: a kulturális
élet földrajzi alapjai,
nyelvek és vallások,
egyes meghatározó
jellegű országok turisz-
tikai jellemzői.
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munká-
ban.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; fizika:
tudománytörténeti je-
lentőségű felfedezések,
találmányok.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek; társadalmi és ál-
lampolgári ismeretek: a
282
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
jövedelem szerepe a
családban, kiadás, be-
vétel, megtakarítás,
hitel, rezsi, zsebpénz.
A fejlesztés
várt eredmé-
nyei a ciklus
végén
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára
rendszeresen előforduló, ismerős témákról.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, vé-
leményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommunikáci-
ós helyzethez.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz közelí-
tően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi pontos-
sággal fejti ki.
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre
törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános
vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már
kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
Témakörök a 12. évfolyamra (87 óra)
Témák Kapcsolódási pontok
Személyes vonatkozások, család
A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásai.
Személyes tervek.
Családi élet, családi kapcsolatok.
A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.
Egyén és család nálunk és a célországokban.
Etika: önismeret, ember az
időben - gyermekkor, ifjú-
ság, felnőttkor öregkor,
családi élet.
Ember és társadalom
Emberek külső és belső jellemzése.
Baráti kör.
A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.
Női és férfi szerepek, ismerkedés, házasság.
Felelősségvállalás másokért, rászorulók segítése.
Ünnepek, családi ünnepek.
Öltözködés, divat.
Etika: társas kapcsolatok,
előítélet, tolerancia, biza-
lom, együttérzés; fogyaték-
kal élők, szegények és gaz-
dagok.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismere-
283
Hasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia
(pl.
fogyatékkal élők).
Konfliktusok és kezelésük.
Társadalmi szokások nálunk és a célországokban.
tek: a jövedelem szerepe
a családban,
kiadás, bevétel, meg-
takarítás, hitel, rezsi,
zsebpénz.
Földrajz: biotermékek.
Környezetünk
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház
bemutatása).
A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások,
szórakozási lehetőségek.
A városi és a vidéki élet összehasonlítása.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; hon-
és népismeret: lakóhely és
környék hagyományai, az én
falum, az én városom.
Növények és állatok a környezetünkben.
Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk
környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatósá-
gáért?
Időjárás, éghajlat.
Globális kihívások.
Biológia-egészségtan: élő-
hely, életközösség, védett
természeti érték, változatos
élővilág.
Földrajz: településtípusok;
globális problémák, fenn-
tarthatóság, környezettuda-
tosság, életminőségek kü-
lönbségei, pl. az éhezés és a
szegénység okai; a Föld
mozgása, az időjárás ténye-
zői, a Föld szépsége, egyedi-
sége.
Az iskola
Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai kép-
zés, tagozat). Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklő-
dési kör, tanulmányi munka.
Az ismeretszerzés különböző módjai.
A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a
választott szakmában.
Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban.
Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; tár-
sadalmi, állampolgári isme-
retek: a tudás fogalmának
átalakulása, a tanulás tech-
nikái, élethosszig tartó tanu-
lás.
Informatika: digitális tudás-
284
Iskolai hagyományok nálunk és a célországokban. bázisok, könyvtári informá-
ciós rendszerek.
A munka világa
Diákmunka, nyári munkavállalás.
Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, köteles-
ségek.
A képzési iránynak megfelelő szakmák.
Szakmai tárgyak: a tárgyak
jellegének megfelelően.
Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.
Önéletrajz, állásinterjú.
Életmód
Napirend, időbeosztás.
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a
testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).
Életünk és a stressz.
Étkezési szokások a családban.
Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés.
Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.
Ételrendelés telefonon és interneten.
Gyakori betegségek, sérülések, baleset.
Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alter-
natív gyógymódok). Életmód nálunk és a célország-
okban.
Függőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.).
Biológia-egészségtan: test-
részek, egészséges életmód,
a betegségek ismérvei, fo-
gyatékkal élők,
betegségmegelőzés, elsőse-
gély.
Testnevelés és sport: a rend-
szeres testedzés hatása a
szervezetre, relaxáció.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
Szabadidős elfoglaltságok, hobbik.
Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.
A művészetek szerepe a mindennapokban.
Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport.
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet.
Az infokommunikáció szerepe a mindennapokban.
Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.
Földrajz: más népek kultúrái.
Magyar nyelv és irodalom:
rövid epikai, lírai, drámai
művek olvasása, a reklám és
a popzene új szóbeli költé-
szete.
Informatika: e-könyvek, mé-
diatudatosság.
Testnevelés és sport: táncok,
népi játékok, a sport és az
olimpia
285
Utazás, turizmus
A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a ke-
rékpáros közlekedés.
Nyaralás itthon, illetve külföldön.
Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszerve-
zése.
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai.
Turisztikai célpontok.
Célnyelvi kultúrák.
Földrajz: a kulturális élet
földrajzi alapjai, nyelvek és
vallások, egyes meghatározó
jellegű országok turisztikai
jellemzői.
Tudomány és technika
Népszerű tudományok, ismeretterjesztés.
A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.
Az internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a mun-
kában.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek; fizi-
ka: tudománytörténeti je-
lentőségű felfedezések, ta-
lálmányok. Informatika:
számítógépen keresztül való
kapcsolattartás, információ
keresése, az informatikai
eszközöket alkalmazó média
megismerése, az
elterjedt
infokommunikációs eszkö-
zök előnyeinek és kockáza-
tainak megismerése, a neti-
kett alapjainak megismeré-
se,
élőszóval kísért bemutatók
és felhasználható eszközeik.
Gazdaság és pénzügyek
Családi gazdálkodás.
A pénz szerepe a mindennapokban.
A képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásai.
Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank).
Üzleti világ, fogyasztás, reklámok.
Pénzkezelés a célnyelvi országokban.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek;
társadalmi és állampolgári
ismeretek: a jövedelem sze-
repe a családban, kiadás,
bevétel, megtakarítás, hitel,
rezsi, zsebpénz.
286
A fejlesztés
várt eredmé-
nyei a ciklus
végén
B1 mínusz nyelvi szint.
A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára
rendszeresen előforduló, ismerős témákról.
A mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogul, gondolatokat cserél, vé-
leményt mond, érzelmeit kifejezi, stílusában alkalmazkodik a kommuniká-
ciós helyzethez.
A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, folyamatoshoz köze-
lítően beszélni. Az átadott információ lényegét megközelítő tartalmi pon-
tossággal fejti ki.
Megérti a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényeg-
re törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általá-
nos vagy részinformációkat.
A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket
fogalmazni ismert, hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már
kezdenek megjelenni műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
A kötelező óraszám 10 %-át a következőkre fordítjuk:
9. évfolyam (10 óra):
– A1 szint hiányosságainak pótlása
10. évfolyam (10 óra):
– A beszédkészség egyénre szabott fejlesztése
11. évfolyam (10 óra):
– A 4 alapkészség fejlesztése 12- évfolyam (9 óra):
– érettségi típusfeladatainak gyakorlása
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások:
9. évfolyam (108 óra):
– szakmai szókincs megalapozása (informatikai, kertészeti, ügyin-
10. évfolyam (36 óra):
– l-
vi országok kultúráival, mindennapjaival való ismerkedés
11. évfolyam (36 óra):
– szakmai szókincs további bővítése
– képzési területnek megfelelő idegen nyelvi szituációk gyakorlása
287
12. évfolyam (9 óra):
– a munka világa témakörön belül a képzési iránynak megfelelő
munkavállalási lehetőségek, hivatalos levelek, álláspályázatok
Matematika
Zölddel a szabadon tervezhető 10 % témáit jelöltük, pirossal pedig a heti plusz egy órá-
ban tanítandó tananyagtartalmat.
9. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A szemléletes fogalmak defi-
niálása, tudatosítása.
A megismert számhalmazok,
ponthalmazok áttekintése,
véges és végtelen halmazok,
az intervallum fogalma.
Tájékozottság a racionális
számkörben.
Halmazműveletek: unió, met-
szet, részhalmaz képzés, két
halmaz különbsége.
Részhalmaz, unió, metszet,
két halmaz különbsége.
Módszer keresése az összes
eset áttekintéséhez
Egyszerű kombinatorikai fe-
ladatok, az összes eset átte-
kintése.
A szükséges és elégséges fel-
tétel megkülönböztetése.
Az „akkor és csak akkor”
használata – (folyamatos).
Tétel és megfordítása –
(folyamatos).
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A „minden” és a „van olyan”
helyes használata
Halmazok eszközjellegű
használata.
A „minden” és a „van olyan”
helyes használata.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
288
A fogalom célszerű kiterjesz-
tése, a számok nagyságrend-
jének tudása.
A hatványozás értelmezése 0
és negatív egész kitevőre, a
hatványozás azonosságai,
bizonyítások; számok
abszolútértéke, normál alakja.
Az azonosságok ismerete és
alkalmazásuk.
Számrendszerek Átváltás különböző számrend-
szerek között
A bináris számrendszer isme-
rete
Nevezetes azonosságok:
kommutativitás, asszociativi-
tás,
disztributivitás; (a ± b)2, a2 –
b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 –
b3 szorzat alakja.
Számok abszolútértéke, nor-
mál alakja.
A másodfokú azonosságok
alkalmazása.
Műveletek végzése számokkal
és algebrai kifejezésekkel, a
szaknyelv használata.
Ezen azonosságok alkalmazá-
sa egyszerű algebrai egészek-
kel és törtekkel végzett mű-
veleteknél.
A négy alapművelet egyszerű
algebrai kifejezésekkel.
Algoritmikus gondolkodás és
a gyakorlati problémák mo-
dellezése, értő szövegolvasás.
Elsőfokú egyenletek. Elsőfokú egyenletek biztos
megoldása.
Szöveges feladatok értelme-
zése, megoldási terv készíté-
se, a feladat megoldása és
szöveg alapján történő
Elsőfokú egyenletre vezető
szöveges feladatok megoldá-
sa, százalékszámítás, kamat-
számítás. Egyes változók kife-
jezése fizikai,
Különböző típusú egyszerű
szöveges feladatok megoldá-
sa. Százalékszámítás alkalma-
zása a gyakorlatban.
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
ellenőrzése. kémiai képletekben.
Elsőfokú kétismeretlenes
egyenletrendszer megoldása.
Egyenletrendszerre vezető
szöveges feladatok.
Egyszerű egyenletrendszerek
biztos megoldása.
289
A rendszerezőképesség fej-
lesztése
Egy abszolútértéket tartalma-
zó egyenletek.
A matematika iránti érdeklő-
dés erősítése az elemi szám-
elmélet alapvető problémái-
val és matematikatörténeti
vonatkozásaival.
Relatív prímek, oszthatósági
feladatok. Példa számrend-
szerekre.
3-mal, 9-cel való oszthatóság
ismerete.
Számok prímtényezőkre való
bontása.
2-es alapú számrendszer kap-
csolata a 10-es alapú szám-
rendszerrel.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A függvényszemlélet fejlesz-
tése: a
hozzárendelések szabály-
ként való értelmezése. A
megfelelő modell megkere-
sése.
A függvény fogalma, elemi
tulajdonságai; a lineáris függ-
vény, abszolútértékfüggvény,
másodfokú függvény, gyakor-
lati példák további függvé-
nyekre, a fordított arányos-
ság függvénye,
a
x .(a x 0)
x
Az alapfüggvények tulajdon-
ságainak ismerete. Képlettel
megadott függvény ábrázolá-
sa értéktáblázat segítségével.
Geometria
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Tájékozottság a megismert
síkidomok tulajdonságaiban.
Geometriai alapfogalmak, há-
romszögekkel,
négyszögekkel, sokszögekkel
kapcsolatos ismeretek kiegé-
szítése, rendszerezése.
Speciális háromszögek, négy-
szögek és szabályos sokszögek
tulajdonságainak ismerete.
290
Sejtések megfogalmazása, új
összefüggések felfedezése,
bizonyítási igény kialakítása.
A háromszög nevezetes
vonalai, beírt köre, köré írt kö-
re.
Tételek bizonyítása.
A nevezetes vonalak és a há-
romszög beírt és köré írt kö-
rének ismerete.
Kreatív problémamegoldás.
Geometriai ismeretek alkal-
mazása.
Pitagorasz-tétel alkalmazásai. Számolás derékszögű három-
szögben.
A transzformációk, mint függ-
vények értelmezése, a mate-
matika különböző területei
közötti kapcsolatok keresése.
A tengelyes és középpontos
tükrözés, az eltolás áttekinté-
se, rendszerezése, pont körüli
elforgatás és tulajdonságai.
A geometriai vektorfogalom.
Szimmetria
Az eltolás és tükrözések tulaj-
donságainak felhasználása
egyszerű feladatokban.
Síkbeli tájékozódás, tervezés,
a konstrukciós, analizáló ké-
pesség és a diszkussziós igény
kialakítása, sokoldalú szemlél-
tetés, szerkesztőprogramok
megismerése.
A forgásszög fogalma, ívmér-
ték, a kör középponti szöge. A
körív hossza, körcikk kerülete,
területe (képletek használa-
ta). Egyszerű szerkesztési fe-
ladatok.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A statisztikai adatok helyes
értelmezése.
Statisztikai adatok és ábrázo-
lásuk (kördiagram, oszlopdiag-
ram stb.),
Kördiagram, oszlopdiagram
adatainak értelmezése.
A statisztikai mutatók nyújtot-
ta információk helyes
Adathalmazok jellemzői: átlag,
medián, módusz,
Számsokaság számtani köze-
pének kiszámítása, a
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
értelmezése.
Nagy adathalmaz vizsgálata.
szórás. középső érték (medián) és a
leggyakoribb érték (módusz)
ismerete.
Folyamatosan: differenciált felzárkóztatás
291
10. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A köznapi gondolkodás és a
matematikai gondolkodás
megkülönböztetése.
A bizonyítási igény további
fejlesztése.
Tétel és megfordítása. Bizo-
nyítási módszerek, jellegzetes
gondolatmenetek
(indirekt módszer, skatulya-
elv).
A csak kimondott, illetve be is
bizonyított összefüggések
megkülönböztetése.
Változatos kombinatorikai
feladatok.
Egyszerű sorbarendezési és
kiválasztási feladatok konkrét
elemszám esetén.
Szöveges feladatok értelme-
zése. Modellalkotás
Szöveges feladatok.
Gráfok alkalmazása problé-
mamegoldásban.
A gráffal kapcsolatos
alapfogalmak (csúcs, él,
fokszám). Egyszerű
hálózat szemléltetése.
Egyszerű gráfok ábrázolása,
alkalmazása.
Számtan algebra
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A permanencia elve a szám-
fogalom bővítésében.
A valós szám szemléletes fo-
galma, kapcsolata a szám-
egyenessel, a valós számok
tizedestört alakja,
Tájékozottság a valós számok
halmazán, a racionális és irra-
cionális számok tizedestört
alakja, nevezetes
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
példák irracionális számokra. irracionális számok ismerete.
A négyzetgyök
azonosságainak használata
egyszerű esetekben.
A négyzetgyök
azonosságainak alkalmazása
egyszerű esetekben.
A megoldás keresése többféle
úton, tanulói felfedezések,
önálló eljárások keresése.
A másodfokú egyenlet meg-
oldása, a megoldóképlet,
gyöktényezős alak,
Viéteformulák. Bizonyítás
A megoldóképlet biztos isme-
rete és alkalmazása.
Az algoritmikus gondolkodás
fejlesztése.
Összefüggés két pozitív szám
számtani és mértani közepe
Két pozitív szám számtani és
mértani közepének fogalma.
292
között.
A matematika eszközként
való felhasználása gyakorlati
és természettudományos
problémák megoldásában.
Másodfokú egyenletre vezető
szöveges feladatok. Néhány
egyszerű magasabb fokú
egyenlet megoldása.
Különböző típusú egyszerű
szöveges feladatok megoldá-
sa.
Diszkussziós igény az algebrai
feladatoknál.
Ekvivalens és nem ekvivalens
lépések egyenletek átalakítá-
sánál, egyszerű négyzetgyö-
kös egyenletek.
Egyszerű négyzetgyökös
egyenlet megoldása.
A megoldások ellenőrzése.
Az algebrai és grafikus mód-
szerek együttes alkalmazása a
problémamegoldásban. Má-
sodfokú függvény eszközjel-
legű használata.
Egyszerű másodfokú egyen-
lőtlenségek.
ax2 bx c 0 (vagy > 0) alak-
ra visszavezethető egyen-
lőtlenségek (a 0
).
Egyszerű másodfokú egyen-
lőtlenségek megoldása.
Másodfokú egyenletrendszer.
A behelyettesítő módszer.
Egyszerű másodfokú egyen-
letrendszer megoldása.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Új függvénytulajdonságok
megismerése,
függvénytranszformációk
A négyzetgyök függvény. A
tanult függvények néhány
egyszerű transzformációja.
A szögfüggvények definí-
ciójának ismerete. A
négyzetgyök függvény
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
alkalmazása. A négyjegyű
függvénytáblázatok és
matematikai összefüggé-
sek célszerű használata.
A forgásszög szögfüggvényei-
nek értelmezése, összefüggés
a szög szögfüggvényei között.
ábrázolása és tulajdonságai.
Geometria
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Thalész tétele, a kör és érin-
tői. Bizonyítás
A körrel kapcsolatos fogalmak
és az érintő tulajdonságának
ismerete.
A transzformációs szemlélet
fejlesztése.
A hasonlósági transzformáció
fogalma.
A hasonlóság szemléletes tar-
talmának ismerete, a közép-
pontos nagyítás és kicsinyítés
293
alkalmazása egyszerű gyakor-
lati feladatokban.
Kreatív problémamegoldás.
Geometriai ismeretek alkal-
mazása, biztos számolási kés-
zség, zsebszámológép célsze-
rű használata.
A háromszögek hasonlósága,
alapeseteinek ismerete és al-
kalmazása egyszerű esetek-
ben.
A hasonlóság alkalmazásai:
háromszög súlyvonalai, súly-
pontja, arányossági tételek a
derékszögű háromszögben.
(Legalább egy tétel bizonyítá-
sa.) Hasonló síkidomok terü-
letének aránya, hasonló tes-
tek térfogatának aránya.
Pitagorasz tételének, illetve a
szögfüggvényeknek alkalma-
zása derékszögű háromszög
hiányzó adatainak kiszámítá-
sára, gyakorlati feladatok.
Az alapesetek ismerete.
A felsorolt tételek ismerete
és alkalmazása egy vagy két
lépéssel megoldható számí-
tási feladatoknál.
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Nevezetes szögek szög-
függvény-értékeinek ki-
számítása. Geogebra
program használata
Új ismeretek matematikai al-
kalmazása, modellek alkotása.
A hasonlóság gyakorlati alkal-
mazásai. Távolság, szög, terü-
let a tervrajzon, térképen.
A vektorok további alkalmazá-
sa.
A vektor összege, különbsége,
szorzása számmal, vektor fel-
bontása síkban.
Egyszerű vektorműveletek el-
végzése.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
294
A valós helyzetek értelmezé-
se, megértése és értékelése.
Valószínűségi kísérletek. A
valószínűség szemléletes
fogalma, kiszámítása egy-
szerű esetekben.
Egyszerű problémák megoldá-
sa a klasszikus valószínűségi
modell alapján.
11. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A kombinatív készség fejlesz-
tése.
A többféle megoldási mód
lehetőségének keresése.
Becslés, a becslés összevetése
a számításokkal.
Vegyes kombinatorikai fela-
datok.
Binomiális együtthatók.
Egyszerű kombinatorikai fela-
datok megoldása.
A gráf modellként való fel-
használása.
Gráfelméleti alapfogal-
mak, alkalmazásuk. Fela-
datok megoldása
A gráf szemléletes fogalma,
egyszerű alkalmazásai.
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
gráfokkal.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A matematikai fogalom cél-
szerű kiterjesztése, a fogal-
mak általánosításánál a per-
manencia elv felhasználása.
A hatványozás kiterjesztése
pozitív alap esetén racionális
kitevőkre, n-edik gyök. A
hatványozás, n-edik gyök
azonosságai és alkalmazá-
suk.
A hatványozás, n-edik gyök
definíciója, műveletek, azo-
nosságok ismerete.
Bizonyítás iránti igény mélyí-
tése.
Matematikatörténeti vonat-
kozások megismerése
(könyvtár- és internethaszná-
lat).
A logaritmus értelmezése.
A logaritmus azonosságai.
A logaritmus fogalmának is-
merete, azonosságainak al-
kalmazása egyszerűbb ese-
tekben.
Annak felismerése, hogy a
technika fejlődésének alapja a
Zsebszámológép használata,
táblázat használata.
295
matematikai tudás.
Az absztrakciós és szintetizáló
képesség fejlesztése.
Az önellenőrzés igényének
fejlesztése.
A definíciókon és a megismert
azonosságokon alapuló expo-
nenciális, logaritmikus és tri-
gonometrikus egyenletek.
Szöveges feladatok
Exponenciális, logaritmusos
és trigonometrikus egyenlet
megoldása egyszerű, konkrét
feladatokban.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A kiterjesztés szükségessé-
gének, alapgondolatának
megértése.
Szögfüggvények
kiterjesztése, trigonometri-
kus alapfüggvények (sin, cos,
tg). A szögfüggvények tulaj-
donságai (értelmezési
Az f(x)=sinx és f(x)=cosx függ-
vények ábrázolása és tulaj-
donságai.
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
tartomány, monotonitás,
zérushelyek, szélsőértékek,
periodicitás, értékkészlet), a
függvények ábrázolása.
A függvényfogalom fejleszté-
se.
Összefüggések felismerése a
matematika különböző terü-
letei között.
A bizonyításra való törekvés
fejlesztése.
Az n-edik gyök és az expo-
nenciális függvény vizsgálata,
exponenciális folyamatok a
természetben és a társada-
lomban.
A logaritmus függvény, mint
az exponenciális függvény
inverze.
Számítógép használata a
függvényvizsgálatokban és a
transzformációkban.
A tanult függvények tulaj-
donságai
(értelmezésitartomány, ér-
tékkészlet, zérushely, szélső-
érték, monotonitás, periodi-
citás, paritás).
Függvény-transzformáció:
f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x).
Az alapfüggvények ábrái és
legfontosabb tulajdonságai-
nak vizsgálata (értelmezési-
tartomány, értékkészlet,
zérushely, szélsőérték).
Geometria, mérés
296
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A térszemlélet fejlesztése.
Pontos fogalomalkotásra tö-
rekvés.
Bizonyítás iránti igény
továbbfejlesztése. A fizi-
ka és a matematika ter-
mékeny kapcsolatának
megmutatása.
A vektorokról tanultak átte-
kintése.
A vektorműveletek tulajdon-
ságai.
Két vektor skaláris szorzata. A
skaláris szorzat tulajdonsága-
inak felsorolása.
Vektorműveletek és tulajdon-
ságaik (összeadás, kivonás,
skalárral való szorzás).
Vektorok alkalmazásai.
A trigonometrikus azonossá-
gok megértése, használata.
Pitagoraszi összefüggés egy
szög szinusza és koszinusza
között. Összefüggés a szög és
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
a mellékszöge szinusza, illet-
ve koszinusza között. A tan-
gens kifejezése a szinusz és a
koszinusz hányadosaként.
Tervszerű munkára nevelés.
Az esztétikai érzék fejleszté-
se.
Szinusztétel, koszinusztétel.
Az alkalmazásukhoz szüksé-
ges egyszerű trigonometrikus
egyenletek.
A szinusztétel és a koszinusz-
tétel alkalmazása alapfelada-
tok megoldásában (a három-
szög hiányzó adatainak meg-
határozása).
A matematika gyakorlati fel-
használása.
A zsebszámológép és a számí-
tógép alkalmazása. Az ered-
mények realitásának és pon-
tosságának eldöntése.
Távolság, szög, kerület, terü-
let meghatározása gyakorlati
feladatokban, szöveges fela-
datok
Geometriai feladatok megol-
dása algebrai eszközökkel.
Helyvektor.
Műveletek koordinátákkal
adott vektorokkal.
Vektorok koordinátáinak biz-
tos használata.
A bizonyítási készség fejlesz-
tése.
Szakasz felezőpontja,
harmadolópontja. A
háromszög súlypontja.
Szakasz felezőpontja koordi-
nátáinak kiszámítása.
297
Két pont távolsága, szakasz
hossza.
A kör egyenletei.
A kör középponti egyenleté-
nek ismerete.
Adott probléma többféle
megközelítése.
Az irányvektor, a normálvek-
tor, az iránytangens fogalma,
ezek kapcsolata. Az egyenes
egyik egyenlete.
Két egyenes párhuzamossá-
gának, merőlegességének
feltétele, két egyenes met-
széspontja. Kör és egyenes
kölcsönös helyzete. A kör
adott pontjához tartozó érin-
tője.
Az egyenes egy szabadon
választott egyenletének
tudása. Két egyenes met-
széspontjának meghatá-
rozása.
Kör és egyenes kölcsönös
helyzetének vizsgálata.
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Geogebra program használa-
ta
A koordinátageometriai isme-
retek alkalmazása egyszerű
síkgeometriai feladatok meg-
oldásában.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A körülmények kellő figye-
lembevétele.
Előzetes becslés összevetése
a számításokkal.
Egyszerű
valószínűségszámítási prob-
lémák.
A binomiális eloszlás
(visszatevéses mintavétel).
Eseményekkel végzett műve-
letek egyszerű, konkrét fela-
datokban. MS-Excel haszná-
lata
Modellalkotásra nevelés. Relatív gyakoriság. A va-
lószínűség klasszikus mo-
dellje.
A relatív gyakoriság és a való-
színűség közötti szemléletes
kapcsolat ismerete, egyszerű
valószínűségi feladatok meg-
298
oldása.
A számítógép alkalmazása
statisztikai adatok, illetve
véletlen jelenségek vizsgála-
tára.
A mindennapi problémák
értelmezése, a statisztikai
zsebkönyvek, a napi sajtó
adatainak elemzése.
Statisztikai mintavétel. a gya-
korlati életben.
12. évfolyam
Gondolkodási módszerek
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Az ismeretek rendszerezése.
A matematika különböző te-
rületei közti összefüggései-
nek tudatosítása.
Logikai műveletek: „nem”,
„és”, „vagy”, „ha…, akkor”. A
halmazelméleti és logikai is-
meretek kapcsolata, rendsze-
rezése.
Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételek.
A deduktív gondolkodás to-
vábbi fejlesztése.
A megismert bizonyítási
módszerek összefoglalása. A
kombinatorikai és gráfokkal
kapcsolatos ismeretek átte-
kintése.
Számtan, algebra
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Rendszerező összefoglalás.
Számhalmazok.
Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételek.
Matematikatörténeti ismere-
tek (könyvtár- és internet-
használat).
Számelméleti összefoglalás. A
valós számok és részhalmazai.
Szám- és műveletfogalom
biztos alkalmazása.
A műveletek értelmezése,
műveleti tulajdonságok.
Közelítő értékek.
Egyenletek
Tervszerű, pontos és fegyel-
mezett munkára nevelés.
Nevezetes másod- és har-
madfokú algebrai azonossá-
299
Az önellenőrzés fontossága. gok.
Első- és másodfokú egyenlet
és egyenlőtlenség.
Négyzetgyökös kifejezések és
egyenletek.
Egyszerű exponenciális,
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
logaritmikus, trigonometrikus
egyenletek és azonosságok.
Az egyenletmegoldás mód-
szerei.
Az alaphalmaz szerepe.
Egyszerű kétismeretlenes el-
sőfokú és másodfokú egyen-
letrendszer.
A problémamegoldó gondol-
kodás, a szövegértés, a szö-
vegelemzés fejlesztése.
Szöveges feladatok.
Függvények, sorozatok
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A matematika alkalmazása a
gyakorlati életben. Matema-
tikatörténeti feladatok.
A sorozat fogalma.
Számtani és mértani sorozat,
az n. tag, az első n elem ösz-
szege.
Kamatoskamat-számítás.
Határérték-számítás
Számtani és mértani sorozat
esetén az n-dik tag, és az első
n elem összegének kiszámítá-
sa feladatokban.
Kamatoskamat-számítás al-
kalmazása egyszerű gyakorla-
ti feladatokban.
Rendszerező összefoglalás Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételek.
Az absztrakciós készség fej-
lesztése.
A függvényszemlélet fejlesz-
tése.
A függvények alkalmazása a
gyakorlatban és a természet-
tudományokban.
A függvényekről tanultak
áttekintése, rendszerezése.
Az alapfüggvények ábrázolá-
sa.
Függvény-transzformációk.
Függvényvizsgálat függvény-
ábrák segítségével.
300
Geometria, mérés
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A térszemlélet fejlesztése. Az
esztétikai érzék fejlesztése.
Térelemek kölcsönös helyze-
te, távolsága, szöge.
Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételeken
kívül:
térelemek kölcsönös helyze-
tének, távolságuk, hajlás-
szögük definíciójának ismere-
te.
A matematika gyakorlati
alkalmazásai a térgeomet-
riában. Sík- és térgeomet-
riai ismeretek összekap-
csolása, analógiák felisme-
rése. Egymásba írt testek
A terület- és kerületszámítás-
sal kapcsolatos ismeretek
összefoglalása.
A tanult poliéderek felszíne,
térfogata.
A forgáshenger és a forgás-
kúp felszíne és térfogata.
A csonkagúla, a csonkakúp, a
gömb térfogata, felszíne.
A megismert felszín- és tér-
fogat számítási képletek al-
kalmazása egyszerű felada-
tokban.
Rendszerező összefoglalás
Geometriai alapfogalmak,
ponthalmazok.
A függvényszemlélet fejlesz-
tése.
A deduktív gondolkodás fej-
lesztése.
Egybevágósági és hasonlósági
transzformációk áttekintése.
Háromszögekre, négyszögek-
re és a körre vonatkozó ta-
nult tételek és alkalmazásaik.
A matematika különböző
területei közötti összefüggé-
sek felhasználása.
Vektorok, vektorok koordiná-
tái.
Vektorműveletek, műveleti
tulajdonságok, alkalmazások.
Derékszögű koordinátarend-
szer.
Egyenes és kör egyenlete.
Trigonometrikus
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
301
összefüggések és alkalmazá-
saik.
Valószínűség, statisztika
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
A leíró statisztika és a való-
színűség számítás gyakorlati
szerepe, alkalmazása.
A számítógép felhasználása
statisztikai adatok kezelésére,
véletlen jelenségek vizsgála-
tára.
Adatkezelésnél
osztálybasorolás.
Terjedelem.
Az előző években felsorolt
továbbhaladási feltételek.
Összefoglalás:
Adathalmazok jellemzői:
számtani közép, mértani kö-
zép, súlyozott közép, medián,
módusz, szórás. Gyakoriság,
relatív gyakoriság.
A klasszikus valószínűségi
modell.
Egyszerű klasszikus valószí-
nűség-számítási feladatok
megoldása.
Érettségi feladatsorok
Fejlesztési feladatok, tevé-
kenységek
Tartalom A továbbhaladás feltételei
Érettségi logikájának átte-
kintése
Korábbi évek érettségi fela-
datainak megoldása
25%
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
9. évfolyam: 74 óra
Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet 9 óra
Előzetes tudás
Az őskori ember világa. Ószövetségi történetek.
Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallá-
sok, építmények).
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok
módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához,
mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi
302
történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos megközelíté-
sek alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak. Felismeri, hogy a
közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok
jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit.
Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom
szerves összefüggésében lehetséges. Megérti, hogy az ember az alkotó
munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. Felismeri,
hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és
fenntartja közösséget.
Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai, s
maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva, a
kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak
válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható infor-
mációk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a természeti
adottságok meghatározó szerepét az első államok, birodalmak keletke-
zésében és felbomlásában. Megismeri az ókori keleti vallások szellemi,
társadalmi gyökereit, megérti az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt ha-
tásukat. Belátja, hogy a társadalom az ókori Keleten tagolt, melyben az
engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egya-
ránt fontos.
Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokat
rendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhoz kapcso-
lódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A történelem forrásai.
Az első társadalmak.
Nők, férfiak életmódja és tár-
sadalmi helyzete, életformák.
A folyamvölgyi kultúrák.
A Közel-Keletet egyesítő biro-
dalmak. A földrajzi környezet.
Ismeretszerzés, tanulás:
Forrástípusok felismeré-
se, információgyűjtés és
azok rendszerezése. (Pl.
az első civilizációkról
fennmaradt források cso-
portosítása különböző
szempontok szerint.)
A földrajzi környezet sze-
repe az egyes civilizációk
életében. (pl. nagy fo-
lyók, tagolt partvidék).
Kritikai gondolkodás:
Biológia-egészségtan: A homo
sapiens egységes faj.
Földrajz:
Kontinensek, rasszok, térkép-
olvasás.
Magyar nyelv és irodalom:
Bibliai történetek, az írás ki-
alakulása, jelentősége, nyelv-
családok.
303
Az ókori Kelet kulturális örök-
sége.
Lényeg kiemelése írott
szövegből, ismeretek
problémaközpontú el-
rendezése. (Pl. egy fo-
lyamvölgyi kultúra sajá-
tosságainak
bemutatása Hammurapi
törvényei alapján.)
Társadalmi csoportok,
intézmények működésé-
nek összehasonlítása. (Pl.
eltérő és hasonló voná-
sok az ókori Kelet civilizá-
cióinak társadalmi szer-
kezetében,
államszervezetében.)
Kommunikáció:
Szóbeli beszámoló gyűjtő-,
illetve kutatómunkával
szerzett ismeretek alapján.
(Pl. az ókori keleti civilizá-
ciók jellegzetes tárgyi em-
lékeinek és kulturális örök-
ségének feldolgozása.)
Tájékozódás térben és időben
Megismert történelmi
események időrendbe
állítása. (Pl. ókori keleti ci-
vilizációk ábrázolása idő-
vonalon.)
A történelmi tér változá-
sainak leolvasása térké-
pekről. (Pl.
Mezopotámia államainak
elhelyezkedése, Egyiptom
területi változásai.)
Vizuális kultúra:
Az ókori Kelet művészeti em-
lékei (pl. Willendorfi Vénusz,
II. Ramszesz sziklatemploma,
Echnaton fáraó családjával, a
gízai piramisok).
Matematika:
A számegyenes, az idő mér-
tékegységei (nap, hónap, év,
évtized, évszázad).
Informatika:
Glog (interaktív tabló) készí-
tése az ókori Egyiptom témá-
jában.
Értelmező kulcs- Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi
304
fogalmak forrás, tény és bizonyíték.
Tartalmi kulcsfo-
galmak
Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőfor-
rás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma,
egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód,
mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses
földművelés, buddhizmus, brahmanizmus.
Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha,
Konfuciusz.
Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Per-
zsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem.
Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első
államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a
zsidó állam fénykora).
Tematikai egység Az ókori Hellász 12 óra
Előzetes tudás Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsa hábo-
rúk. A demokrácia alapelvei.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló képes jellemezni a különböző államformákat (királyság, köz-
társaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáit (demokrácia, diktatúra).
Megismeri az ókori demokrácia alapelveit, vázlatosan összehasonlítja a
modern demokrácia alapelveivel. Áttekinti a háborúk – történelmi, poli-
tikai, gazdasági, vallási, etnikai, hatalmi – okait, különválasztva az ürü-
gyektől.
Azonosítja a háborúk egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait.
Elfogadja a közügyekben való részvétel fontosságát. Belátja a humá-
num, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülésének és a művészi
értékek megóvásának szükségességét.
Felismeri, hogy túlnépesedő területekről általában a népesség kiáram-
lásra kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlett területek
közötti kereskedelem meglehetősen élénk lehet:
nyersanyagokat, élelmiszereket ad az egyik oldal, míg iparcikkeket a
másik. Átlátja, hogy európai civilizáció gyökerei az antikvitásból ered-
305
nek.
Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori demokrá-
cia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia
alapelveivel. Képes a szerzett információk rendezésére és értelmezésé-
re, kiselőadás tartására. Képes különböző időszakok történelmi térképe-
inek az összehasonlítására.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A polisz kialakulása.
A földrajzi környezet.
Az athéni demokrácia mű-
ködése.
Államformák, államszerve-
zet. A hatalommegosztás
formái, szintjei.
Spárta.
Kisebbség, többség.
A görög hitvilág, művészet
és tudomány.
Nagy Sándor birodalma és a
hellenizmus.
Birodalmak.
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés különböző
médiumok anyagából, szak-
tudományi munkákból. (Pl.
a görög művészet témájá-
ban.)
Különböző emberi magatar-
tástípusok, élethelyzetek
megfigyelése, következte-
tések levonása. (Pl. a gö-
rög-perzsa háborúk hősei-
nek
áldozatvállalása.)
Kritikai gondolkodás:
Érvek gyűjtése a saját vé-
lemény alátámasztására, el-
lenérvek gyűjtése meghatá-
rozott álláspontok cáfolásá-
ra. (Pl. az arisztokratikus és
a demokratikus kormányzás
előnyeiről, hátrányairól.)
Történelmi-társadalmi ada-
tok, modellek és elbeszélé-
sek elemzése a bizonyos-
ság, a lehetőség és a való-
színűség szempontjából.
(Pl.
Spártáról a
történetírásban kialakult
Földrajz:
A Balkán-félsziget déli részé-
nek természeti adottságai.
Testnevelés és sport: A
sport- és olimpiatörténet
alapjai.
Magyar nyelv és irodalom:
Görög mitológia, homéroszi
eposzok, az antik görög szín-
ház és dráma, Szophoklész:
Antigoné.
Dráma és tánc:
Az ókori színház és dráma.
Vizuális kultúra:
Az antik görög képzőművé-
szet (pl. a
Dárdavivő, a Delphoi
kocsihajtó, a
Laokoóncsoport).
Matematika:
Pitagorasz-tétel, Thalésztétel,
Eukleidész (euklideszi
306
hagyományos kép árnyalá-
sa.)
Különböző szövegek,
hanganyagok, filmek stb.
vizsgálata a történelmi hi-
telesség szempontjából.
(Pl. Hellász történelmét
feldolozó hollywoodi
filmek.)
Kommunikáció:
Folyamatábra, diagram
elemzése/készítése. (Pl.
az athéni demokrácia ki-
alakulása.)
Vizuális rendezők (táblá-
zatok, ábrák) készítése.
(Pl. gyarmatváros és
anyaváros kapcsolata.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
Különböző idő történelmi
tképeinek összehasonlítá-
sa, a változások hátteré-
nek feltárása. (Pl. Nagy
Sándor birodalmának ki-
alakulása térképek alap-
ján.)
Egyszerű térképvázlatok
rajzolása klönböző infor-
mációforrások alapján.
(Pl. a görög gyarmatosítás
fő irányai.)
geometria), görög ábécé be-
tűinek használata a matema-
tikában. Pi szám jelölése [π].
Fizika:
Arkhimédész, ptolemaioszi
világkép, Arisztotelész termé-
szetfilozófiája.
Értelmező
kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség.
Tartalmi kulcs- Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció,
307
fogalmak életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás,
kereskedelem,
politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demok-
rácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés,
esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, helleniz-
mus.
Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdi-
dész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek.
Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexand-
ria.
Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V.
század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).
Tematikai egység Az ókori Róma 14 óra
Előzetes tudás Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómá-
ban. Újszövetségi történetek.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam
felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása ját-
szik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,
gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik. Meg-
ismeri a birodalomszervezési elveket, valamint azt, hogy a kormányzati
hatalom sokféle tényezőn nyugodhat: anyagi tényezők – tulajdon, jöve-
delem; politikai tényezők – legitimáció, jogok, jogkörök; társadalmi té-
nyezők - társadalmi támogatottság; kulturális tényezők – ideológia;
egyéb tényezők – erőszak. Látja, hogy a kormányzati hatalom általában
egyének és testületek között oszlik meg. Megérti, hogy a gazdasági és
katonai hatalom birtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport
politikai befolyásának, de a politikai befolyás is gazdasági hatalomhoz
juttathat embereket.
Érzékeli a zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának
és egyházzá szerveződésének hatását a későbbi korok fejlődésére, va-
lamint felismeri annak civilizációformáló szerepét.
308
Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrend-
szer és államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúra a görög
és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennek az európai
civilizációra gyakorolt hatását.
Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdések megfogalmazá-
sára, valamint feltevéseket megfogalmazni, közben vitában tárgyilago-
san érvelni. Képes történelmi témákat vizuálisan ábrázolni (folyamatáb-
ra, diagram, vizuális rendező stb.).
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Róma útja a köztársaságtól a
császárságig.
A köztársaság és a császárság
államszervezte és intézmé-
nyei. Államformák, államszer-
vezet.
Gazdaság, gazdálkodás, az
életmód változásai.
A római hitvilág, művészet, a
tudomány és a jog.
A kereszténység kialakulása,
tanításai és elterjedése.
A világvallások alapvető taní-
tásai, vallásalapítók, vallásújí-
tók.
Pannónia provincia.
A népvándorlás, az antik
Ismeretszerzés, tanulás:
A rendelkezésre álló is-
meretforrások értelmezé-
se. (Pl. a köztársaság ál-
lamszervezeti ábrái.)
Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, grafiko-
nokból, diagramokból. (Pl.
gazdaság, gazdálkodás a
császárkorban.)
A tanultak felhasználása
új feladathelyzetben. (Pl.
a görög és a római min-
dennapi élet
összevetése.)
Kritikai gondolkodás: Kü-
lönböző szövegek, hang-
anyagok, filmek vizsgálata a
történelmi hiteleség szem-
pontjából.
(Pl. Róma alapítása, Jézus
élete.)
Feltevések megfogalma-
zása történelmi személyi-
ségek cselekedeteinek, vi-
selkedésének mozgatóru-
góiról. (Pl.
Földrajz:
Az Appennini-félsziget termé-
szeti adottságai.
Magyar nyelv és irodalom:
Bibliai történetek, Vergilius,
Horatius.
Az írás kialakulása, jelentősé-
ge, nyelvcsaládok.
Matematika:
A római számok.
Vizuális kultúra:
Pantheon, Colosseum, Au-
gusztus szobra.
Etika; filozófia:
A kereszténység története. Az
európai civilizáció és kultúra
zsidó-keresztény gyökerei.
309
civilizáció felbomlása. Caesar és Augustus intéz-
kedései,
Constantinus reformjai.)
Kommunikáció: Önállóan
gyűjtött képekből tabló ké-
szítése. (Pl. a római kultúra
emlékei napjainkban.)
Beszámoló készítése nép-
szerű tudományos iroda-
lomból,
szépirodalomból, rádió-
és tévéműsorokból. (Pl.
a gladiátorok élete.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Történelmi időszakok jel-
legzetességeinek megra-
gadása és összehasonlítá-
sa. (Pl. hasonló tartalmú
görög és római esemé-
nyek
kronológiai párba állítá-
sa.)
Különböző időszakok tör-
ténelmi térképeinek ösz-
szehasonlítása, a változá-
sok hátterének feltárása.
(Pl. a kereszténység terje-
dése.)
Informatika:
Multimédia CD-ROM
használatával Pannónia föld-
rajzi, közigazgatási, társada-
lom- és hadtörténeti emléke-
inek bemutatása. Virtuális
utazás az ókori Rómában.
Értelmező
kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség.
310
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migrá-
ció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rend-
szer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgaz-
dálkodás, piac, kereskedelmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság,
adó,
politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkény-
uralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szu-
verenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak, ada-
tok Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rab-
szolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra,
apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás.
Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius,
Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila.
Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum,
Sopianae, Savaria.
Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a
köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar
halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313
(a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztá-
sa), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).
Tematikai egység A középkor 16 óra
Előzetes tudás
A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes
hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A kö-
zépkori járványok.
311
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló látja, hogy a felszínen változatlannak tűnő korokban végbe-
menetnek olyan változások, amelyek csak később és hosszabb távon
fejtik ki hatásukat jelentősen az emberek életviszonyaira és életmódjá-
ra. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulá-
sát a történelem során. Meghatározó európai fejlődési mozgatórugók-
ként értékeli az egyéni érdekeltség kiterjedését, a hatalommegosztás
elvének megjelenését az egyházi és világi, illetve a központi és helyi
hatalom között.
Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi expanzi-
óban, azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékenysé-
gét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám vallás civilizá-
cióformáló szerepét.
Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a
történelem során. Kimutatja a humanizmus örökségét a modern ember
gondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális és politi-
kai szerepének, jelentőségét.
Azonosítja a rendiséget mint a modern állam középkori gyökerét. Kimu-
tatja a középkori város továbbélését a modern európai civilizációban,
felméri a városokat megillető közösségi szabadságjogok és önkormány-
zatiság értékét. Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét és
kimutatja a középkori városi civilizáció továbbélését a modern európai
civilizációban. Felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalom-
formáló hatását. Különböző szempontok alapján összehasonlítja Európa
eltérő gazdasági fejlődésű régióit. Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásá-
ból egy területen sokféle következtetést le lehet vonni (pl. a gazdaság
fejlettségről, a városiasodás mértékéről, háborús pusztításokról).
Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövege-
ket tömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhető
szövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetek
dramatizálására.
312
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Róma örökösei: a Bizánci Bi-
rodalom, a Frank
Birodalom, és a Német-római
Birodalom létrejötte.
Birodalmak.
A nyugati és keleti keresz-
ténység. A középkori egyház
és az uralkodói hatalom Eu-
rópában.
Nyugat-Európa társadalma és
gazdasága a kora középkor-
ban.
Erőforrások és termelési kul-
túrák.
Az iszlám és az arab hódítás.
Vallások szellemi,
társadalmi, politikai gyökerei
és hatása.
Gazdasági fellendülés és a
középkori városok születése.
A technikai fejlődés feltételei
és következményei.
A rendiség kialakulása.
Nyugat-Európa válsága és
fellendülése a XIV–XV.
században.
A közép- és kelet-európai
régió államai.
Az Oszmán (Török)
Birodalom terjeszkedése.
Egyházi és világi kultúra a
középkorban. Korok, korstílu-
sok.
Itália, a humanizmus és a
reneszánsz.
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés szaktudo-
mányi munkákból. (Pl. a
feudalizmus terminológiá-
ja.)
Információk önálló rend-
szerezése, értelmezése és
következtetések levonása.
(Pl. a keresztes hadjáratok
európai anyagi és szellemi
kultúrára, életmódra gya-
korolt hatásainak összeg-
zése.)
Különböző emberi maga-
tartástípusok, élethelyze-
tek megfigyelése, követ-
keztetések levonása. (Pl.
az iszlám mindennapi éle-
tet szabályozó előírásai-
nak betartása; a vallási
fanatizmus megjelenési
okai, megjelenési formái.)
Ismeretszerzés grafiko-
nokból, diagramokból. (Pl.
Európa lakosságának be-
csült növekedését bemu-
tató diagram kapcsán.)
Egy történelmi oknyomo-
zás
megtervezése. (Pl. Jeanne
d’Arc életútja és halála.)
Kritikai gondolkodás: Kér-
dések önálló megfogalmazá-
sa. (Pl. az uradalom felépíté-
Földrajz:
Európa természeti adottságai,
az arab világ földrajzi jellem-
zői, világvallások, arab föld-
rajz (tájolás, útleírások), az
ún. kis jégkorszak Európában.
Magyar nyelv és irodalom:
Lovagi költészet, vágánskölté-
szet, Boccaccio, Petrarca.
Etika:
Hit és vallás, a világvallások
emberképe és erkölcsi tanítá-
sai, az intolerancia, mint er-
kölcsi dilemma.
Vizuális kultúra:
Bizánci művészet, román stí-
lus, gótika, reneszánsz (Leo-
nardo, Michelangelo, Raffael-
lo).
Matematika:
Arab számok (hindu eredetű,
helyi értékes, 10-es alapú,
arab közvetítéssel világszerte
elterjedt számírás), arab al-
gebra.
Fizika:
Arab csillagászat (arab erede-
tű csillagászati elnevezések,
csillagnevek, iszlám naptár
stb.). Középkori technikai ta-
lálmányok, a gótikus stílus
technikai alapjai (támív, tám-
pillér); tudománytörténet,
asztrológia és asztronómia.
Biológia-egészségtan:
313
Világkép, eszmék, ideológiák.
Korok, korstílusok. Hétközna-
pi élet a középkorban.
sével és működésével kap-
csolatban.)
Híres emberek, történelmi
személyiségek jellemzése,
feltevések megfogalma-
zása a történelmi szemé-
lyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgató-
rugóiról. (Pl.
Nagy Károly portréja kró-
nikarészlet alapján.)
Feltevések megfogalma-
zása egyes történelmi je-
lenségek hátteréről, fel-
tételeiről, okairól. (Pl. a
mezőgazdaság fellendülé-
sében szerepet játszó té-
nyezők elemzése.)
Különféle értékrendek
összehasonlítása, saját ér-
tékek tisztázása. (Pl. a kö-
zépkori ember gondolko-
dásának átélése és meg-
értése; a zsidóság szerepe
az európai városiasodás-
ban, antijudaista törekvé-
sek az egyház részéről.)
Az arab orvostudomány
eredményei.
Ének-zene:
A középkor zenéje; a rene-
szánsz zenéje.
fontosabb szakaszainak
bemutatása.)
Egyszerű térképvázlatok
rajzolása információfor-
rások alapján. (Pl. Euró-
pa régióinak bejelölése
a vaktérképen.)
Értelmező kulcs-
fogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és követ-
kezmény.
314
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, vá-
ros,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, terme-
lési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereske-
delem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, ál-
lamforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, köz-
igazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolos-
tor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság,
uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, inveszti-
túra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia,
városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasz-
tika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szul-
tán, szpáhi, janicsár.
Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aqui-
nói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg.
Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Németrómai
Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze.
Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a
frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá
koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a
Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).
Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 16 óra
Előzetes tudás
Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfogla-
lásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent)
István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódí-
tó és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hu-
nyadi Mátyás portréja.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére
vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányossá-
gából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyel-
vészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adatai-
ból fakad. Felismeri azt is, hogy egy régió vagy ország gazdasági és de-
mográfiai megerősödése növeli a katonai potenciált, s ez felerősíti az
315
expanzív törekvéseket, illetve a politikai megosztottság meggyengíti egy
régió vagy egy ország katonai ellenálló erejét és agresszióra csábítja a
szomszédokat. Látja, hogy a külső agresszió egységbe forrasztja a meg-
támadott ország politikai erőit és lakosságát.
A magyarság korai történetének tanulmányozása során belátja, hogy az
új tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazko-
dási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának.
Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás
teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének fel-
tételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény
magyar állam. A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának meg-
ismerésén keresztül belátja, hogy Magyarország a közép-európai régió
egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcso-
lódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy
az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárok-
kal és az oszmán törökökkel folytatott küzdelem.
Képes többféleképpen értelmezhető szövegek eltérő jelentésrétegeinek
a feltárására. Álláspontját tárgyilagos érveléssel tudja előadni.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A magyar nép eredete, ván-
dorlása, a honfoglalás és a
kalandozások kora.
Népesség, demográfia
(vándorlás, migráció).
Ismeretszerzés, tanulás:
Kulcsszavak és kulcsmonda-
tok keresése szövegben.
(Pl. Szent István törvénye-
iben.)
– Információk gyűjtése és
önálló rendszerezése,
Magyar nyelv és irodalom:
A magyar nyelv rokonsága,
története, nyelvcsaládok,
régi magyar nyelvemlékek: a
Tihanyi apátság alapítólevele,
Halotti beszéd és könyörgés,
Árpád-házi uralkodók politikai
életpályája (Géza és Szent
István, Szent László, Könyves
Kálmán, II. András, IV. Béla).
Uralkodók és államférfiak.
A társadalom és a gazdaság
változásai a honfoglalástól a
XIII. század végéig.
értelmezése. (Pl. az
Aranybulla elemzése, ko-
rabeli törvényi előírások
az idegenekről; középkori
városaink jellemzőinek, a
lakosság összetételének,
rétegződésének kutatása.)
– Tanultak felhasználása új
feladathelyzetben. (Pl.
korstílusok azonosítása
Ómagyar Mária-siralom.
Eredetmondák (pl. Arany
János: Rege a csodaszarvas-
ról).
Janus Pannonius: Pannónia
dicsérete, Katona József: Bánk
Bán, Arany János: Toldi.
316
A Magyar Királyság, mint je-
lentős közép-európai hata-
lom, az Anjouk,
Luxemburgi Zsigmond és
Hunyadi Mátyás korában.
Fölzárkózás, lemaradás.
A magyar rendi állam és az
Oszmán (Török) Birodalom
párharca.
Társadalmi és gazdasági vál-
tozások a XIV–XV. század fo-
lyamán.
A középkori magyar kultúra
és művelődés emlékei.
magyarországi
műemlékeken.)
Kritikai gondolkodás:
– Érvek gyűjtése a saját
vélemény alátámasztásá-
ra, ellenvélemények cáfo-
lására. (Pl. a magyar
honfoglalás lefolyása.)
– Kérdések megfogalmazá-
sa a források megbízható-
ságára, a szerző esetleges
elfogultságára, rejtett
szándékaira vonatkozóan.
(Pl. korabeli utazók, kró-
nikaírók leírásainak elem-
zése.)
– Különbségek felismerése
és a változások nyomon
követése egy-egy törté-
nelmi jelenség kapcsán.
(Pl. a jobbágy fogalom
jelentésváltozása.)
– Híres emberek, történel-
mi személyek jellemzése,
feltevések megfogalma-
zása a cselekedeteinek
mozgatórugóiról. (Pl.
Hunyadi Mátyás
külpolitikája.)
Történelmi jelenetek el-
beszélése, eljátszása kü-
lönböző szempontokból.
Erkölcsi kérdéseket felve-
tő élethelyzetek megis-
merése és bemutatása.
(Pl. Nándorfehérvár ost-
Vizuális kultúra:
A nagyszentmiklósi kincs, a
honfoglalás korát feldolgozó
képzőművészeti alkotások
megfigyelése, elemzése.
Román, gótikus és reneszánsz
emlékek Magyarországon (pl.
a jáki templom).
Ének-zene:
Reneszánsz zene: Bakfark
Bálint.
Matematika:
Térbeli modellek készítése
(pl. korstílusok) demonstrálá-
sához.
Informatika, könyvtárhaszná-
lat:
A Magyar Nemzeti Múzeum
Magyarország története az
államalapítástól 1990-ig c.
állandó kiállítása középkori
része Hunyadi Mátyás kori
anyagának feldolgozása sétá-
lófüzet kitöltésével.
Internetes gyűjtőmunka a
magyarok eredetével kapcso-
latos elméletek témájában.
317
romának
rekonstruálása magyar és
török korabeli források
alapján.)
– Különböző szövegek, kép-
és hanganyagok stb. vizs-
gálata történelmi hiteles-
ség szempontjából. (Pl. a
XIX. századi historizáló
festészet alkotásai [pl.
Fesztykörkép].)
Kommunikáció:
– Esszé írása
történelmitársadalmi té-
mákról. (Pl. I. Károly gaz-
dasági reformjainak okai.)
– Történelmi, társadalmi
témák vizuális ábrázolása.
(Pl. a magyar társadalom
változásai az Árpádkor-
ban.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Tanult események, jelen-
ségek topográfiai megha-
tározása térképen. (Pl. a
magyarság vándorlásának
fő állomásai.)
– Az európai és a magyar
történelem eltérő időbeli
ritmusának elemzése. (Pl.
a kereszténység felvétele,
államok alapítása.)
Értelmező kulcs-
fogalmak
Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpre-
táció, történelmi nézőpont.
318
Tartalmi kulcs-
fogalmak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelke-
dés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció,
életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarc-
hia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, val-
lás, monoteizmus, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős feje-
delemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egy-
házmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla,
nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé,
harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék,
báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi
országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina.
Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent)
László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy)
Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Topográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz,
Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Po-
zsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfe-
hérvár.
Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997
(Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I.
/Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András),
1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás),
1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/
Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi
Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–
90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
319
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga a 9. évfolyamon 7 óra:
– A világ keletkezése, a földi élet keletkezése, világmagyarázatok, tudo-
mányos tények
– A történelem segédtudományai
– Őskori és ókori kultúrák, leletek Somogyban és lakóhelyünkön (Hely-
történeti gyűjtemény)
– Római kori leletek megtekintése tanulmányi kirándulás során
(Gorsium vagy Fenékpuszta)
– Honfoglalás kori emlékek Somogyban
– Gyűjtött történelmi források digitális feldolgozása
– Gyűjtő munka értékelése
10. évfolyam: 74 óra
Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban 12 óra
Előzetes tudás Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás
eszméi.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló érzékeli, hogy az emberek a maguk által leghelyesebbnek
gondolt módon cselekszenek. Az azonban, hogy a különböző korokban
mit tartottak helyesnek vagy helytelennek jelentős mértékben eltért
egymástól. Ahhoz, hogy az emberek tetteit és döntéseit helyesen tud-
juk megítélni, először meg kell érteni a helyzetet, amelyben éltek. Belát-
ja, hogy a világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükség-
letek biztosításának igénye (élelem, biztonság, világ megértésének igé-
nye stb.). Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy
veszélyeket hordoz magában.
Képes empatikusan, a leigázottak szempontjából is értékelni a földrajzi
felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást.
A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta
a világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés álta-
lában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint hogy a kereskedelemi
utak terén lezajló változások átrendezik a régiók közötti gazdasági erő-
viszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági, társadalmi és politikai
következményekkel járnak. Átlátja a tőkés gazdaság működési mecha-
nizmusát, felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalomfor-
máló hatását. Tudja, hogy a reformáció a katolikus egyház világi hatal-
mával való szembefordulás nyomán jött létre, és érti, hogy a hitélet
320
megújítása mellett a protestáns gondolkodásmód
(önkormányzatiság, hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei és tár-
sadalmi hatást gyakorolt Európára. Megismeri az európai régiók eltérő
fejlődését és egymásra hatását.
Képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő em-
beri sorsokat. Képes a történelmi tér változásainak leolvasására, az
adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Amerika ősi kultúrái, a nagy
földrajzi felfedezések és kö-
vetkezményeik.
Felfedezők, feltalálók.
Függetlenség és alávetettség.
A fanatizmus jellemzői és
formái.
Reformáció és katolikus
megújulás. Vallások szellemi,
társadalmi, politikai gyökerei
és hatásai.
Az atlanti hatalmak
(Hollandia és Anglia) felemel-
kedése.
Erőforrások és termelési kul-
túrák.
Nagyhatalmi küzdelmek a
XVII. században és a XVIII.
század elején.
Az angol polgárháború és a
parlamentáris monarchia ki-
alakulása.
A hatalommegosztás formái,
szintjei.
Ismeretszerzés, tanulás: –
Ismeretszerzés különböző
típusú forrásokból. (Pl. a 95
pontból a lutheri tanok kimu-
tatása; a barokk stílusjegyei-
nek felismerése képek alap-
ján.)
– Különböző emberi maga-
tartástípusok, élethelyze-
tek megfigyelése, követ-
keztetések levonása. (Pl.
a polgárosult angol ne-
messég és a francia ne-
messég összehasonlítása.)
– Információk önálló rend-
szerezése és értelmezése.
(Pl. a harmincéves háború
okainak csoportosítása.)
Kritikai gondolkodás:
– Érvek gyűjtése a saját
vélemény alátámasztásá-
ra, ellenérvek gyűjtése
meghatározott álláspont-
ok cáfolására. (Pl. forra-
dalom volt-e a XVII. szá-
zadi angliai átalakulás?)
Földrajz:
Földrajzi felfedezések topog-
ráfiai vonatkozásai, a holland
mélyföld, a Naprendszer.
Magyar nyelv és irodalom:
Shakespeare, Molière.
Dráma és tánc:
Az angol reneszánsz színház
és dráma, a francia klasszicis-
ta színház és dráma.
Vizuális kultúra:
A barokk stílus.
Ének-zene:
A barokk zene.
A francia abszolutizmus és
hatalmi törekvések.
– A különbségek felismerése
és a változások nyomon
Fizika:
A földközéppontú és a napkö-
321
Közép- és Kelet-Európa a
XVI–XVII. században.
A tudományos világkép át-
alakulása.
követése egy-egy törté-
nelmi jelenség kapcsán.
(Pl. az ipari termelési kere-
tek – céh, kiadási, felvá-
sárlási rendszer, manufak-
túra – összehasonlítása.)
Kommunikáció:
– Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a XVI. szá-
zadi világkereskedelem
működése.)
– Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák) készíté-
se. (Pl. az angol polgárhá-
ború
szakaszairól.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
– A történelmi tér változása-
inak leolvasása térképek-
ről. (Pl. a reformáció egyes
irányzatainak a térhódítá-
sa.)
zéppontú világkép jellemzői.
A Föld, a
Naprendszer és a Kozmosz
fejlődéséről alkotott csillagá-
szati elképzelések.
Kepler törvényei, Newton.
Filozófia:
Descartes, Bacon, Locke.
Értelmező
kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi
forrás, interpretáció, jelentőség.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelke-
dés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás,
migráció, életmód, város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési
egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, mo-
narchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuvere-
nitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus,
reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita,
322
barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkot-
mányos monarchia, merkantilizmus.
Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin,
Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter.
Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár.
Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformá-
ció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárhá-
ború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).
Tematikai egység Magyarország a kora újkorban 15 óra
Előzetes tudás A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc
mondák és történetek.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló tudja, hogy a sorsfordító történelmi események nem kizáró-
lag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően
befolyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit.
Értékeli a Rákóczi-szabadságharc idején létrejött széles társadalmi ösz-
szefogás mozgósító erejét és a kölcsönös engedményeken alapuló
megállapodás hosszú távú jelentőségét.
Felismeri a kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és tár-
sadalom-átalakító szerepét. Megérti, hogy a reformáció a bibliafordí-
tás, a magyar nyelvű hitélet és a magyar írásbeliség fellendülése révén
formálta jelentősen a magyar művelődéstörténetet, a katolicizmus
megújulása során kialakított hagyományok a magyar nemzettudat fon-
tos részévé váltak.
Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai meg-
osztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához. Megérti
a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalom ütközőzónájá-
ban, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlá-
sa tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázados török uralom rövid és
hosszú távú következményeit.
Képes elemezni az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeli rit-
musát, és ezek kölcsönhatásait. Képes különböző információforrások-
ból egyszerű önálló térképvázlatok rajzolására.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A Jagelló-kor. Ismeretszerzés, tanulás: Magyar nyelv és irodalom:
323
Az ország három részre sza-
kadása.
Függetlenség és alávetettség.
Várháborúk kora.
Békék, háború, hadviselés.
A három országrész beren-
dezkedése, mindennapjai.
A reformáció és a katolikus
megújulás Magyarországon.
Az Erdélyi Fejedelemség.
Kisállamok, nagyhatalmak.
A magyar rendek és a
Habsburg-udvar konfliktusai.
A török kiűzése
Magyarországról.
– Ismeretszerzés szaktu-
dományi munkákból (pl.
Erdély aranykoráról).
– Az internet kritikus fel-
használása történelmi
ismeretek szerzésére. (Pl.
a magyarországi oszmán
– török építészeti
emlékekről.)
Kritikai gondolkodás:
– Különböző történelmi
elbeszélések összehason-
lítása a narráció módja
alapján.(Pl. Brodarics
István és Szulejmán a
mohácsi csatáról.)
– Feltevések megfogalma-
zása egyes történelmi je-
lenségek hátteréről, fel-
tételeiről, okairól. (Pl.
Szapolyai királyságának
szerepe az önálló Erdélyi
Fejedelemség későbbi lét-
rejöttében.)
Kommunikáció:
– Vizuális rendezők (táblá-
zatok, ábrák) készítése.
(Pl. kép alapján váralap-
rajz elkészítése.)
A reformáció kulturális hatá-
sa; Pázmány Péter;
Zrínyi Miklós: Szigeti veszede-
lem, kuruc költészet, Mikes
Kelemen.
Ének-zene:
Szegénylegény katonaénekek
(pl. Csinom Palkó).
Földrajz:
A természeti környezet válto-
zása a török korban.
Matematika:
Képzeletben történő mozga-
tás (pl. átdarabolás elképze-
lése; testháló összehajtásá-
nak, szétvágásoknak az el-
képzelése; testek különféle
síkmetszetének elképzelése –
váralaprajz készítése).
Informatika:
Törökországi magyar
Népesség, társadalom, gazda-
ság és természeti környezet a
XVI–XVII. századi Magyaror-
szágon.
A Rákóczi-szabadságharc.
Egyezmények, szövetségek.
– Mások érvelésének össze-
foglalása és figyelembe-
vétele. A véleménykü-
lönbségek
tisztázása, a saját állás-
pont gazdagítása, tovább-
fejlesztése. (Pl. az ország
előtt 1526-ban álló alter-
emlékhelyek keresése az in-
terneten, virtuális séta.
324
natívák megvitatása.)
– Esszé írása történelmi
témákról. (Pl. a török ura-
lom hatása
Magyarország fejlődésére
címmel; valamint
Schulhof Izsák beszámoló-
ja Buda visszavívásáról c.
forrás elemzése.)
Tájékozódás időben és térben:
– Az egyetemes és a ma-
gyar történelem eltérő
időbeli ritmusának és köl-
csönhatásainak elemzése.
(Pl. a
Rákócziszabadságharc és
a spanyol örökösödési
háború eseményei
között.)
– A történelmi tér változá-
sainak leolvasása külön-
böző térképekről. (Pl. az
ellenreformáció térnyeré-
sének nyomon követése.)
Értelmező kulcsfo-
galmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, in-
terpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfo-
galmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, fel-
emelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód,
város,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőfor-
rás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem,
pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszer-
vezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, köz-
igazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallás-
üldözés.
325
Fogalmak, adatok Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trón-
fosztás.
Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó
István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Páz-
mány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II.
Rákóczi Ferenc.
Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospa-
tak, Ónod, Nagyszombat, Bécs.
Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az
ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török
ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború),
1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafog-
lalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákócziszabadságharc), 1707
(az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).
Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora 15 óra
Előzetes tudás
A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi har-
ca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forrada-
lom találmányai.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalaku-
lás egymást erősítve bontakozott ki, valamint, hogy az ipari forradalom
máig ható gazdasági, társadalmi folyamatok elindítója volt. Látja, hogy a
felvilágosodás állította középpontba a világmindenség megértésének
igényét, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét állította, és hogy
ezzel a tudományok fejlődésének új korszaka kezdődött. Belátja, hogy a
hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a polgári álla-
mokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését eredményez-
te.
Tudja, hogy a felvilágosodás során fogalmazódtak meg a máig is érvé-
nyes demokratikus eszmék és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyek
mind a mai napig a nyugati típusú demokráciák jogrendjének alapját
képezik. Megszületik az állam és egyház szétválasztásának gondolata.
Látja, hogy a korszak forradalmi eszméi – szabadság, egyenlőség, testvé-
riség – nem egyszer egymást kizáró módon valósultak meg. Érzékeli,
hogy a hatalmi harcot, harcokat konfliktusok és kompromisszumok egy-
326
mást váltó sorozataként lehet leírni.
Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítá-
sa mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák
átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű
gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növeke-
dését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák –
liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit,
és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Látja, hogy a
korszak tette az uralkodók és hatalmon levők feladatává a közjó szolgá-
latát, amely szélsőséges formájában zsarnoki, terrorisztikus eszközökkel
történő „népboldogításhoz” vezetett.
Tudja az egyes történelmi korszakokat komplex módon elemezni és be-
mutatni. Képes a változások megkülönböztetésére.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A felvilágosodás.
Világkép, eszmék, ideoló-
giák, társadalomkritika.
A felvilágosult abszolu-
tizmus.
Hatalmi átrendeződés a
XVIII. századi Európában.
Egyezmények, szövetsé-
gek.
Az Egyesült Államok létre-
jötte és alkotmánya. A
hatalommegosztás for-
mái, szintjei.
A francia forradalom
eszméi, irányzatai, hatása.
Forradalom, reform és
kompromisszum.
A napóleoni háborúk Eu-
rópája és a Szent
Szövetség rendszere.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Különböző emberi magatartástí-
pusok, élethelyzetek megfigyelé-
se, következtetések levonása.
(Pl. a tömegek bekerülése a poli-
tizálásba.)
– Információk önálló rendszerezé-
se és értelmezése. (Pl. az ipari
forradalom találmányai és jelen-
tőségük.)
Kritikai gondolkodás:
Feltevések megfogalmazása
egyes társadalmi-történelmi je-
lenségek okairól. (Pl. a forradal-
mi terror és szükségessége.)
– Történelmi személyiségek jel-
lemzése, feltevések megfogal-
mazása viselkedésük mozgatóru-
góiról. (Pl.
Robespierre, Napóleon.)
Kommunikáció:
Magyar nyelv és irodalom:
A felvilágosodás és a ro-
mantika, a francia Enciklo-
pédia, Voltaire: Candide.
Vizuális kultúra:
Klasszicizmus és romantika.
Ének-zene: ,
A klasszika zenéje (pl.
Haydn, Mozart, Beetho-
ven), Marseillaise.
Fizika: Hőerőgépek, a tel-
jesítmény mértékegysége
(watt).
Erkölcstan; etika:
Állampolgárság és nemzeti
érzés. A szabadság rendje:
327
Az ipari forradalom és
hatásai.
A technikai fejlődés feltét-
elei és következményei.
A XIX. század eszméi. Vi-
lágkép, eszmék, ideológi-
ák, társadalomkritika.
– Elsődleges történelmi források
elemzése,
összefüggések felderítése. (Pl. a
Függetlenségi nyilatkozat elem-
zése és a felvilágosodás hatásá-
nak kimutatása.)
– Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a hatalommegosz-
tás elvének ábrája.)
– Beszámoló, kiselőadás tartása
népszerű tudományos irodalom-
ból, (Pl. a szabadkőművesség
témájában.)
– Vizuális rendezők
(táblázatok, ábrák) készítése. (Pl.
a francia forradalom korszakai.)
– Események, történetek dramati-
kus megjelenítése. (Pl. XVI. Lajos
pere.)
– Esszé írása történelmi, filozófiai
kérdésekről (Pl. a „Mi viszi előre
a világot? Forradalom vagy szer-
ves fejlődés” témájában.)
Tájékozódás időben és térben:
– Események időrendbe
– állítása. (Pl. a 1848-as forradal-
mak.)
jogok és kötelességek.
Magánérdek és közjó.
Részvétel a közéletben. A
társadalmi igazságosság
kérdése.
Földrajz:
Urbanizációs folyamatok és
hatásaik.
Filozófia:
A felvilágosodás filozófusai
(pl. Diderot, Voltaire, Rous-
seau), a német idealizmus
(pl. Kant, Hegel), Marx.
Biológia-egészségtan: Vé-
dőoltások (az immunológia
tudományának kezdetei).
Mozgóképkultúra és mé-
diaismeret:
A modern nyilvánosság
kialakulása
Értelmező
kulcsfogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, je-
lentőség.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelke-
dés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás,
328
migráció, életmód, város, nemzet,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom,
monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom,
szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népkép-
viselet, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság.
Tematikai egység Az újjáépítés kora Magyarországon 10 óra
Előzetes tudás Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemze-
tiségi viszonyok.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a
központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés épí-
tőmunkára, ugyanakkor ahhoz, hogy a változások mértékét és jelentősé-
gét helyesen meg tudjuk ítélni, fontos, hogy jól ismerjük a változások
előtti és utáni helyzetet, és ezt össze tudjuk hasonlítani egymással.
Átlátja, hogy a modernizációs kényszer nyomán alakult ki közéletünkben
a ma is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállá-
sa. Látja, hogy mindez egy soknemzetiségű államot eredményezett,
amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált.
Ugyanakkor e nemzetiségek/etnikumok előbb a gazdasági fejlődésben,
majd a politikai életben is fontos szerepet játszottak.
A tanuló tudja, hogy az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemze-
tiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. Megérti a gaz-
dasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést. Tudatosul benne, hogy Magya-
rország a Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból
fakadó problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodal-
mon belüli helyzetéről. Érti a vármegyerendszer szerepét a függetlenség
bizonyos elemeinek a megőrzésében. Látja, hogy a változások kedvező-
en érintették a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját
jelentették a hazai ipari termelés kibontakozásának.
Képes statisztikai, demográfiai adatok komplex elemzésére. Ismereteket
tud meríteni szakmunkákból is.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
329
Népesség és természeti kör-
nyezet: demográfiai változá-
sok, az etnikai arányok átala-
kulása.
Népesség, demográfia
(vándorlás, migráció).
Kisebbség, többség, nemzeti-
ségek.
A Magyar Királyság újjászer-
vezése és helye a
Habsburg Birodalomban.
A felvilágosult abszolutizmus
a Habsburg Birodalomban.
Társadalmi és gazdasági vi-
szonyok változásai a XVIII.
században.
A nemzeti ébredés: a kultúra
és művelődés változásai.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, grafiko-
nokból, diagramokból. (Pl.
a korszakra vonatkozó
demográfiai adatok elem-
zése, értékelése.)
A tanultak felhasználása
új feladathelyzetben. (Pl.
a felvilágosodás fogalma-
inak azonosítása a kor-
szak uralkodói intézkedé-
seiben.)
– Egy történelmi oknyomo-
zás megtervezése. (Pl.
Martinovics Ignác
perújrafelvétele.)
Kritikai gondolkodás:
– Feltevések megfogalma-
zása a történelmi szemé-
lyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgató-
rugóiról. (Pl. II. József poli-
tikai
életpályájának elemzése.)
Kommunikáció:
– Önállóan gyűjtött képek-
ből összeállítás, tabló ké-
szítése. (Pl. nemzetiségek
Magyarországon.)
– Vizuális rendezők (táblá-
zatok, ábrák) készítése.
(Pl. jobbágyterheket
szemléltető ábra készíté-
se.)
Tájékozódás térben és idő-
Földrajz:
Magyarország természeti
adottságai.
Magyar nyelv és irodalom:
Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc.
A magyar felvilágosodás iro-
dalma: Bessenyei György,
Csokonai Vitéz Mihály.
Ének-zene:
A barokk zene (pl. J. S. Bach,
Händel), a klasszika zenéje
(pl. Haydn).
Vizuális kultúra:
Barokk stílusú épületek (pl. a
fertődi Esterházy-kastély),
freskók, szobrok és táblaké-
pek Magyarországon,
Informatika:
könyvtártípusok, könyvtár-
történet. . Grafikonok, diag-
ramok készítése a demográ-
fiai adatok szemléltetésére.
330
ben:
– A történelmi tér változá-
sainak leolvasása külön-
böző térképekről. (Pl.
Magyarország etnikai
összetételének, elemzé-
se.)
– Egyszerű térképvázlatok
rajzolása különböző in-
formációforrások alapján.
(Pl. a népességmozgások
irányainak megjeleníté-
se.)
Értelmező
kulcsfogalmak
Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi néző-
pont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, élet-
mód, város, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás,
piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, mo-
narchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum,
periféria, vallás.
Fogalmak,
adatok
Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács,
felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, tü-
relmi rendelet, jobbágyrendelet.
Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc.
Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát.
Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–
1790 (II. József).
331
Tematikai egység Reformkor, forradalom és szabadságharc
Magyarországon 15 óra
Előzetes tudás A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a
forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló tudja megkülönböztetni egymástól azokat az okokat, ame-
lyek már jóval a vizsgált esemény előtt léteztek azoktól, amelyek az
esemény közvetlen kiváltó okaiként értékelhetők. Látja, hogy az ese-
mények bekövetkeztének vannak közvetett és közvetlen okai, ezt úgy is
értelmezhetjük, hogy a dolgok bekövetkeztének mindig vannak közve-
tett feltételei és vannak közvetlen kiváltó okai.
Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc
idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politi-
kai, társadalmi és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két
nagyhatalom külső katonai agressziója volt képes leverni.
Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése,
valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza
meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi
viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés,
valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége,
amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését
célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azo-
kat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken,
egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reform-
programok mellé állították a közvéleményt.
Képes felidézni a polgárosodó Magyarország kiépülésének meghatáro-
zó gondolatait, megidézni annak kulcsszereplőit, egyszerűbb biográfiá-
kat összeállítani.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
332
Az átalakuló társadalom és
gazdaság.
Nők és férfiak életmódja és
társadalmi helyzete, életfor-
mák.
A reformeszmék kialakulása
és terjedése: Széchenyi István
programja.
Fölzárkózás, lemaradás.
A reformmozgalom kibonta-
kozása.
A nemzeti ébredés és a nem-
zetiségi kérdés.
Kisebbség, többség, nemzeti-
ségek.
A reformkori művelődés, kul-
túra.
A forradalom és szabadság-
harc nemzetközi keretei.
Az 1848-as forradalom és
vívmányai, az áprilisi törvé-
nyek.
Forradalom, reform és komp-
romisszum.
A szabadságharc története.
Békék, háború, hadviselés.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Különböző emberi maga-
tartástípusok, élethelyze-
tek megfigyelése, követ-
keztetések levonása. (Pl.
a nemesi életszemlélet
megismerése Pulszky Fe-
renc műve alapján.)
– Egy történelmi oknyo-
mozás
megtervezése. (Pl. Pető-
fi Sándor halála.) Kritikai
gondolkodás:
– Híres emberek, törté-
nelmi személyiségek jel-
lemzése,
feltevések megfogalma-
zása viselkedésük mozga-
tórugóiról. (Pl. Széchenyi
István, Görgei Artúr; az
érdekegyesítéssel és a
törvény előtti
egyenlőséggel
kapcsolatos vi-
ták bemutatá-
sa.)
Különböző szövegek,
hanganyagok, filmek stb.
vizsgálata a történelmi hi-
telesség szempontjából.
(Pl. Németh László Az áru-
ló című történeti
drámája.)
Kommunikáció:
– Elsődleges történelmi
források elemzése, össze-
Magyar nyelv és irodalom: A
felvilágosodás és a reformkor
irodalma.
Nemzeti dráma, nemzeti szín-
játszás kezdetei.
Dráma és tánc: A XIX.
századi magyar színház
és dráma néhány alko-
tása: Katona József:
Bánk bán, Vörösmarty
Mihály: Csongor és Tünde.
Vizuális kultúra:
Klasszicizmus és romantika
(pl. Pollack Mihály: Nemzeti
Múzeum).
Ének-zene:
Himnusz, Szózat, Erkel Fe-
renc: Hunyadi László – a nem-
zeti opera születése, Liszt
Ferenc.
Földrajz: Magyarország ter-
mészeti adottságai, folyam-
szabályozás.
Informatika:
Glog (interaktív tabló) készí-
tése Széchenyi István gyakor-
333
függések
felderítése. (Pl. Széchenyi
programja a Stádium 12
pontja alapján.)
– Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a reformko-
ri rendi országgyűlés fel-
építése és a törvényhozás
menete.)
– Események, történetek,
jelenségek dramatikus
megjelenítése. (Pl. Széc-
henyi és Kossuth
vitája.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
– Az európai történelem és
a magyar történelem köl-
csönhatásainak elemzése.
(Pl. az 1848-as
forradalmak
kölcsönhatásai.)
Események időrendbe
– állítása. (Pl. a pesti forra-
dalom eseményei.)
lati újításairól.
Az 1848-49-es szabadságharc
számítógépes stratégiai játék
alkalmazása.
Értelmező
kulcsfogalmak
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, törté-
nelmi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás,
felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, élet-
mód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskede-
334
lem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, mo-
narchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum,
periféria.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzú-
ra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdek-
egyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős
kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfel-
szabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény.
Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák
Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere
Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischg-
rätz, Bem József.
Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos.
Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a
reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv
államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848.
április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata),
1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondá-
sa), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi
fegyverletétel).
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Az ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs rend-
szerező megismerésével az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása,
családhoz, lakóhelyhez, nemzethez, Európához való tartozás fontosságá-
nak felismerése, elfogadása.
A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és hát-
térben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai as-
pektusainak azonosítása.
A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szo-
kásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzői-
nek felismerése.
Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kiala-
kulás, virágzás, hanyatlás).
Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését
segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájé-
kozódás és gondolkodás érdekében.
Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hő-
335
sök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szem-
pontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő ér-
tékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán.
Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján
azonosítani és megismerni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint
az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásol-
hatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a törté-
nelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi ténye-
zők együttesen befolyásolják.
Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek tár-
sadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa külön-
böző régióinak eltérő fejlődési útjait.
Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi összete-
vőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értel-
mezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok kö-
zötti összefüggéseket.
Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és ha-
nyatlásának főbb állomásait, a kora újkor békés építőmunkájának ered-
ményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó
gondolatait és kulcsszereplőit.
Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást ké-
szíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi
kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagramokból és internetről.
Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja
a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon
kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetle-
ges elfogultságára vonatkozóan.
Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelé-
sére, ezekből következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből
a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörí-
tésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes a többféleképpen
értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására. Legyen képes fel-
tevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, vi-
selkedésének mozgatórugóiról.
Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző
szereplők nézőpontjából.
Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vi-
336
tában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére.
Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot,
ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni.
Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, vala-
mint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronoló-
giai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és
periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat,
egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából,
és legyen képes a változások megkülönböztetésére is.
Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történe-
lem eltérő időbeli ritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes
korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni.
Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok
rajzolására, különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlí-
tására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leg-
inkább megfelelő térkép kiválasztására.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga a 10. évfolyamon 7 óra:
– Árpád- kori emlékhelyek lakóhelyünkön – Somogyvári Történelmi Emlékhely felkeresése
– Hétköznapok és ünnepek a középkori Magyarországon
– A középkori magyar műveltség
– Várépítészet Magyarországon. A Balaton környékének várai, élet a vég-
várakban
– Főúri és nemesi életmód, kastélyok, udvarházak, kúriák
– Gyűjtött történelmi források digitális feldolgozása
11. évfolyam: 111 óra
Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora 16 óra
Előzetes tudás
Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az
Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világ újrafelosz-
tásáért, élet a gyarmatokon.
337
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló látja, hogy az okok közötti összefüggések vizsgálata segít
annak a megállapításában, hogy mely tényezők játszották a legfonto-
sabb szerepet az események bekövetkeztében. Felismeri, hogy a törté-
nelmi események magyarázata nagyon sok esetben az egyének és cso-
portok személyes indítékainak feltárásán és bemutatásán alapul.
mely állami keretként. Tudja, hogy a modern polgári államszervezet új
funkciói kiterjedtek az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitiká-
ra. Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket,
amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versen-
géshez, amely beletorkollott az első világháborúba.
Felismeri, hogy a nemzetállami keret képes hatékonyan megjeleníteni,
megvédeni egy nemzet érdekeit, melynek tagjainak jogai ekkor számos,
a közösséget összetartó elemmel bővültek.
Érti, hogy a nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom belső pi-
acteremtő képessége együttesen segítették elő a nemzetállamok létre-
jöttét. Felismeri, hogy a különböző nemzetállamok megteremtésének
igénye és a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában
hordozta a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek
között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezte.
Belátja, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új
iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás,
társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) jártak.
Képes saját ismeretforrások segítségével történelmi oknyomozásra,
ehhez önálló jegyzetelésre, tudatos és kritikus internethasználatra.
Tematikai egység A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora
Magyarországon 18 óra
Előzetes tudás
Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dua-
lizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyze-
te.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló megérti, hogy a szabadságharc idegen katonai erővel történt
leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, hiszen
azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksé-
ge van saját helyzete stabilizálásához.
Átlátja, hogy az új polgári világ kiépülése Magyarországon számos vo-
natkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai
338
élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos
– akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellent-
mondást is magában hordozott. Belátja, hogy Magyarországon a dua-
lizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a
tömegkultúra között.
Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt
a kor erőviszonyainak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait
Magyarország fejlődésére, mely folyamatban a hazai zsidó polgárság
kiemelkedő szerepet játszott. Felismeri, hogy a dualizmus korában a
magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává
alakult.
Képes különböző történelmi elbeszéléseket egybevetni egymással. Tud
jeleneteket elbeszélni, erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket fel-
ismerni és bemutatni.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szabadságharcot követő
megtorlás és önkényuralom
A kiegyezés létrejötte és tar-
talma.
Államformák, államszervezet.
A kiegyezéshez fűződő viták,
a kiegyezés alternatívái.
Politikai élet, társadalmi vál-
tozások és gazdasági fejlődés
a dualizmus korában.
Fölzárkózás, lemaradás; Né-
pesség, demográfia.
Budapest világvárossá válása.
A nemzetiségi kérdés alaku-
lása, a zsidó emancipáció.
A dualizmus válságjelei.
A tudomány és művészet a
dualizmus korában.
Életmód a századfordulón.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Példák gyűjtése a sza-
badságharcot követő
megtorlás és üldöztetés
magyar, valamint más
nemzetiségű áldozatai-
ról, formáiról, eszközei-
ről, méretéről. (Pl. a len-
gyel, olasz és német
származású honvéd tisz-
tek kivégzése, a hazai
zsidó közösségekre kirótt
hadisarc.)
– Ismeretszerzés különbö-
ző írásos forrásokból,
statisztikai táblázatokból.
(Pl. a dualizmuskori gyár-
ipar.)
– Egy történelmi oknyomo-
zás megtervezése.
Magyar nyelv és irodalom:
Arany János: A walesi bárdok,
a századforduló irodalmi éle-
te (pl. a Nyugat).
Vizuális kultúra:
Romantika és realizmus (pl.
Munkácsy Mihály), a szecesz-
szió és eklektika jellemzői (pl.
Steindl Imre: Országház).
Ének-zene:
Liszt Ferenc, az ope-
rett születése, Bartók
Béla, Kodály Zoltán.
Földrajz:
Folyamszabályozás, termé-
szetkárosítás, árvizek kiváltó
okai.
339
Kritikai gondolkodás:
– Erkölcsi kérdéseket felve-
tő élethelyzetek felisme-
rése, bemutatása. (Pl. az
aradi vértanúk búcsúle-
velei, a tiszaeszlári vér-
vád képtelensége.)
– Különböző történelmi
elbeszélések összehason-
lítása a narráció módja
alapján.
Tematikai egység Az első világháború és következményei 16 óra
Előzetes tudás
A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konflik-
tusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés.
A dualista monarchia válsága.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló megérti, hogy ugyanazzal a történelmi eseménnyel kapcso-
latban az okok és a következmények kiválasztása és logikai összerende-
zése között jelentős különbségek lehetnek. Érzékeli, hogy az okozati ösz-
szefüggések feltárása közötti különbségek miatt lényeges eltérések le-
hetnek ugyanazon történelmi esemény bemutatása, értelmezése és ér-
tékelése között. Látja az első világháború kirobbanásához vezető okokat,
és azok komplex jellegét. Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyha-
talmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő
katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni
helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati esz-
közök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és
anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek.
Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem léte-
ző új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakorolt romboló
morális hatásaival. Ismeri és érti a trianoni trauma lényegét, máig tartó
hatásainak mozgatórugóit. Megérti, hogy a későbbi győztesek olyan –
sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket
kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborús
társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor ezek magukban hordoz-
ták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét.
340
Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezá-
ró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondáso-
kat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Érti az oroszor-
szági események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi
történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Látja, hogy a világhá-
ború Európa hatalmi pozícióvesztését, az Egyesült Államok centrális
helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokrá-
ciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását
eredményezte.
Képes különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és
megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló véleményt
tud megfogalmazni történelmi eseményekről.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az első világháború.
Hadviselés.
Magyarország az első világ-
háborúban.
A februári forradalom és a
bolsevik hatalomátvétel. A
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, diagra-
mokból. (Pl. háborús vesz-
teségek.)
Önálló információgyűjtés
adott témához különböző
médiumokból. (Pl. hadi-
tudósítások, plakátok.)
Információk gyűjtése mú-
zeumokban. (Pl. a
Földrajz:
Európa domborzata és vízraj-
za.
Magyar nyelv és irodalom:
Móricz Zsigmond: Barbárok,
Ady Endre, Babits Mihály há-
borús versei.
diktatúra kiépülése
SzovjetOroszországban.
A háborús vereség következ-
ményei
Magyarországon: az
OsztrákMagyar Monarchia
felbomlása, az őszirózsás for-
radalom, a tanácsköztársa-
ság.
Az első világháborút lezáró
békerendszer.
A trianoni békediktátum.
korszak helytörténeti
vonatkozásai.)
Kritikai gondolkodás:
Különböző szövegek, ké-
pek, plakátok, karikatúrák
vizsgálata a történelmi hi-
telesség szempontjából.
(Pl. Ferenc József korának
plakátjai, karikatúrái.)
Tanult ismeretek problé-
maközpontú elrendezése.
Kémia:
Hadászatban hasznosítható
vegyi anyagok.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Tömegkommunikáció, médi-
umok hatása a mindennapi
életre.
341
Kisebbség, többség, nemzeti-
ségek.
Új államok KözépEurópában.
A határon túli magyarság sor-
sa.
Kisállamok, nagyhatalmak.
(Pl. hadicélok, haditervek –
békecélok, békeelvek, és
ezek megvalósulása.)
Kommunikáció:
Esszé írása
történelmitársadalmi té-
mákról (Pl. a trianoni bé-
kediktátum hatásai.)
Mások érvelésének össze-
foglalása és figyelembe
vétele. A véleménykü-
lönbségek tisztázása. (Pl.
Magyarország részvétele
a világháborúban.)
Történetek dramatikus
megjelenítése. (Pl. a ma-
gyar delegáció részvétele
a
béketárgyalásokon.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Kronológiai adatok rende-
zése. (Pl. a háború ki-
emelkedő eseményeinek
időrendje.)
Néhány kiemelt esemény,
jelenség topográfiai ada-
tainak elhelyezése vaktér-
képen. (Pl. a
békeszerződések területi
vonatkozásai.)
Értelmező kulcs-
fogalom
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,
interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalom
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzeti-
ség,
342
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereske-
delem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia,
monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, biroda-
lom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásül-
dözés, antiklerikalizmus.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak,
frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns,
bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták
Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenfor-
radalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror.
Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály,
Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Aponyi Albert, Horthy Miklós.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Ki-
rályság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magya-
rország.
Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói
merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen
Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a
bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az ősziró-
zsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet),
1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. –
augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni bé-
kediktátum aláírása).
Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között 18 óra
Előzetes tudás A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és
Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló átlátja, hogy a politikai jogok kiterjesztése több országban a
szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges
elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek
be. Ismeri a diktatúrák működési mechanizmusát; tudja, hogy faji vagy
osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva
embercsoportokat bélyegeztek meg, telepítettek ki, vagy gyilkoltak
343
meg, és a társadalmat „fenyegető veszélyre” való tekintettel mindenki-
nek korlátozták a szabadságjogait.
Érti, hogy az emberek élete még akkor is különböző, ha ugyanabban a
korban és ugyanabban az országban éltek, hiszen az adott korban is
különböző gondolkodású emberek léteztek, ezért a korszakra jellemző
általános dolgok nem mindig igazak mindenkire.
A tanuló érti, hogy az Egyesült Államokban az 1920-as évek nagy gazda-
sági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók
elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követett. Látja, hogy a
válságból való kilábalást különbözőképpen találták meg a világ vezető
hatalmai és országai.
Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasági
válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. Belátja, hogy a
korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes
szétválása. Tudja, hogy a korszakban hatalmas lépés történt a női
emancipáció felé.
Képes társadalmi-történelmi események összehasonlítására, értékren-
dek egybevetésére, azok értékelésére, saját álláspont megfogalmazásá-
ra.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az 1920-as évek politikai és
gazdasági viszonyai.
Demokráciák és tekintély-
uralmi rendszerek Európában
a két világháború között.
Világkép, eszmék, ideológiák,
társadalomkritika.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Ismeretszerzés különböző
statisztikai táblázatokból,
grafikonokból, diagra-
mokból. (Pl. a német vá-
lasztások eredményei
1928–33
között; a munkanélküli-
ség
Magyar nyelv és irodalom:
Az avantgárd (pl. Apollinaire,
Borges, Bulgakov, Faulkner,
Thomas Mann, Orwell,
Szolzsenyicin, Iszaak Babel).
Vizuális kultúra:
Az olasz fasiszta állam és ide-
ológia jellemzői.
A kommunista diktatúra a
Szovjetunióban.
Az 1929-33-as világgazdasági
alakulása az Egyesült Ál-
lamokban 1929–1937.)
– Különböző emberi maga-
tartástípusok, élethelyze-
tek megfigyelése, követ-
keztetések levonása. (Pl.
a GULAG táborainak éle-
A technikai képalkotás:
fényképezés, film je-
lentősége. Az avant-
gárd: Picasso: Guerni-
ca.
Fényképek értelmezése.
344
válság jellemzői és követ-
kezményei. Az Amerikai
Egyesült
Államok válasza a válságra: a
New Deal.
A nemzetiszocialista ideológia
és a náci diktatúra jellemzői.
Tömegtájékoztatás, sajtó,
propaganda. A fanatizmus
jellemzői és formái.
Nemzetközi viszonyok a két
világháború között.
A gyarmatok helyzete.
Tudomány és művészet a
két világháború között. Ko-
rok, korstílusok.
Életmód és mindennapok a
két világháború között.
Nők és férfiak életmódja és
társadalmi helyzete, élet-
formák.
te Szolzsenyicin: Ivan
Gyenyiszovics egy napja
című műve alapján.)
Kritikai gondolkodás:
– Feltevések megfogalma-
zása egyes társadalmi-
történelmi jelenségek
okairól. (Pl. az antiszemi-
tizmus okai.)
– Különböző szövegek,
hanganyagok stb. vizsgá-
lata a hitelesség szem-
pontjából. (Pl. különböző
propagandafilmek elem-
zése.)
– Híres emberek, törté-
nelmi személyiségek jel-
lemzése,
feltevések megfogalma-
zása a történelmi szemé-
lyiségek cselekedeteinek,
viselkedésének mozgató-
rugóiról. (Pl. Gandhi és a
polgári engedetlenségi
mozgalom.)
Kommunikáció:
– Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a világgaz-
dasági válság jelenségei.)
Tájékozódás időben és
Ének-zene:
Az avantgárd zene, a dzsessz.
Biológia-egészségtan: Vita-
minok, penicillin – antibioti-
kumok, védőoltások.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
A média kifejező eszközei és
ezek hatásmechanizmusa.
A korszak stílusirányzatai.
Testnevelés és sport:
Olimpiatörténet – a berlini
olimpia (1936).
Informatika:
Archív filmfelvételek keresése
az interneten és elemzésük.
térben:
– A történelmi tér változá-
sainak leolvasása külön-
böző térképekről. (Pl.
Köztes-Európa nemzeti-
345
ségi térképének összeve-
tése az első világháború
előtti és utáni államha-
tárokkal.)
– Történelmi időszakok
összehasonlítása a válto-
zások mennyisége és
gyorsasága szempontjá-
ból. (Pl. a hagyományos
női szerep megváltozása
fél évszázad alatt.)
Értelmező
kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi
nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, vá-
ros, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereske-
delem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyedura-
lom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigaz-
gatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet,
vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam,
kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás,
tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde,
túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nem-
zetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely,
Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra
(elitkultúra), tömegkultúra.
Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi.
Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin,
weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék.
Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió
létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929–
1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936
(Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).
Tematikai egység Magyarország a két világháború között 18 óra
346
Előzetes tudás Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és
következményei – a nemzeti összetartozás napja.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri, hogy önmagában az a tény, hogy egy történelmi
beszámolóban nincsenek valótlan tények és hamis állítások, nem bizto-
sítja azt, hogy a beszámoló hiteles és megbízható képet ad az esemé-
nyekről. Félrevezető lehet például az, ha bizonyos tényeket nem említ,
vagy olyan összefüggéseket sugall az események között, amelyek valójá-
ban nem léteztek.
Érti a kisebbségi lét problémáit, átérzi a határok által elszakított terüle-
teken kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetét.
Szélsőségektől mentesen értékeli az adott történelmi időszakot, annak
eseményeit és személyiségeit. Tisztában van a külpolitikai alternatívák-
kal és képes azonosítani azok mozgatórugóit. Érti, hogy a két világhábo-
rú közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni béke-
szerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Tudatosulnak benne a
trianoni békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és
közgondolkodásra gyakorolt hatásai.
Képes különböző időszakokat bemutató történelmi térképek összeha-
sonlítására, a különböző változások (területi, etnikai, demográfiai stb.)
hátterének a feltárására.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A konszolidáció kezdete fo-
lyamata, jellemzői, eredmé-
nyei és válsága. Államformák,
államszervezet.
A válság és hatása: a belpoli-
tikai élet változásai az
1930-as években.
A magyar külpolitika céljai és
lehetőségei a két világháború
között.
Kisállamok, nagyhatalmak.
A revízió lépései és politikai
következményei
Magyarországon.
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, grafiko-
nokból, diagramokból. (Pl.
magyar gazdaság a két vi-
lágháború között.)
Különböző emberi
magatartástípusok, élet-
helyzetek megfigyelése,
következtetések levonása.
(Pl. az egyes társadalmi
csoportok életkörülmé-
nyei.)
Kritikai gondolkodás:
Feltevések megfogalma-
Földrajz:
Magyarország és Közép-
Európa természeti adottságai.
Magyar nyelv és irodalom:
A Nyugat mint folyóirat és
mint mozgalom; József
Attila; a népi írók; a határon
túli irodalom.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Tömegkommunikáció, médi-
umok hatása a mindennapi
életre, a magyar hangosfilm-
347
Társadalom és életmód Ma-
gyarországon a két világhábo-
rú között.
Szegények és gazdagok vilá-
ga. Egyenlőség, emancipáció.
Tudomány és művészet a két
világháború között.
Tömegkultúra és -sport. Tö-
megtájékoztatás, sajtó, pro-
paganda.
zása a történelmi szemé-
lyiségek cselekedeteinek
mozgatórugóiról. (Pl.
Horthy Miklós politikai
életpályája.)
Történelmi – társadalmi
adatok, modellek és el-
beszélések elemzése a
bizonyosság, a lehetőség
és a valószínűség szem-
pontjából. (Pl. a magyar
külpolitika mozgástere,
alternatívái.)
Különböző hanganyagok,
filmek vizsgálata a törté-
nelmi hitelesség szem-
pontjából. (Pl. a korabeli
játékfilmekből kirajzoló-
dó mindennapi élet és
társadalomkép összeve-
tése a történeti
valósággal).
Kommunikáció:
Önállóan gyűjtött képek-
ből összeállítás, tabló ké-
szítése. (Pl. a korszak
helytörténeti vonatkozá-
sai.)
Beszélgetés egy társa-
dalmi, történelmi témá-
ról. Saját vélemény ért-
hető megfogalmazása.
(Pl. az antiszemitizmus
témában.)
gyártás kezdetei.
propaganda-eszközök
Biológia-egészségtan:
Szent-Györgyi Albert.
Vizuális kultúra: avantgárd
– Kassák Lajos.
Informatika:
Anyaggyűjtés tudatos és kriti-
kus internethasználattal a
revízió, irredentizmus témá-
jában.
Értelmező kulcs-
fogalmak
Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció,
történelmi nézőpont.
348
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népes-
ségrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőfor-
rás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, ke-
reskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam,
államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás,
szuverenitás, centrum, periféria, választójog, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform,
népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentiz-
mus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyi-
las mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első
bécsi döntés.
Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula,
Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert.
Topográfia: Felvidék, Kárpátalja.
Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen
István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Göm-
bös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés),
1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).
Tematikai egység A második világháború 14 óra
Előzetes tudás A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a
második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatásait,
a hátországot, a civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jel-
lemzőit és a tömegpusztító hadászati eszközök használatát. Feltárja a
politikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének mozgató-
rugóit, azonosítja veszélyeit.
Elítéli a diszkriminációt, és elutasítja az ún. fajelmélet következményeit
(megkülönböztetés, jogfosztás, elkülönítés, deportálás, megsemmisí-
tés). Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világhá-
ború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság
tragédiája. Belátja, hogy az ország számára veszteségként értelmezhető
a hazai zsidó származású művészek, tudósok, feltalálok emigrációba
kényszerülése (pl. Bartók, Neumann, Teller). Megismer olyan történel-
349
mi helyzeteket, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcso-
portok vagy személyek megmentését eredményezték.
Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és
ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően.
Képes önálló véleményt megfogalmazni társadalmi-történelmi esemé-
nyekről, azok főbb szereplőiről. Képes erkölcsi kérdéseket felvető élet-
helyzeteket felismerni és megvitatni, valamint a hatalmon lévők és a
társadalom felelősségének mérlegelésére a hazánkat érintő alapvető
tragédiákban (pl. a doni katasztrófa, a holokauszt).
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A második világháború
kitörése. Hadi és diplomá-
ciai események a Szovjet-
unió elleni német támadá-
sig.
Békék, háború, hadviselés.
A fordulat a háború
menetében.
A szövetségesek együtt-
működése és győzelme.
Egyezmények, szövetsé-
gek.
A második világháború
jellemzői. A holokauszt.
Magyarország háborúba
lépése és részvétele a ke-
leti fronton.
Kállay Miklós miniszterel-
nöksége.
A német megszállás és
nyilas uralom. Felszabadu-
lás és szovjet megszállás.
Háborús veszteségeink. A
zsidóüldözés társadalmi,
eszmei háttere és holoka-
Ismeretszerzés, tanulás:
– Ismeretszerzés szaktudomá-
nyi munkákból. (Pl.
Magyarország háborús vesz-
teségeiről.)
– Ismeretszerzés különböző
írásos forrásokból. (Pl. az el-
ső és második
zsidótörvény.)
– Emberi
magatartástípusok, élethely-
zetek megfigyelése, követ-
keztetések levonása. (Pl. kol-
laboránsok, ellenállók, em-
bermentők a második világ-
háborúban.)
Kritikai gondolkodás:
– Híres emberek jellemzése (Pl.
Churchill, a brit
elszántság jelképe.)
– Értékrendek
összehasonlítása, saját érté-
kek tisztázása. (Pl. Göring-,
Höss-idézetek alapján a náci
gondolkodásról.)
– Történelmi-társadalmi jelen-
Fizika:
Nukleáris energia, atombom-
ba.
Etika:
Az intolerancia, a gyűlölet, a
kirekesztés, a rasszizmus.
Magyar nyelv és irodalom:
Radnóti Miklós, Semprun:
A nagy utazás, Kertész Imre:
Sorstalanság.
Személyes történetek, naplók,
memoárok
Vizuális kultúra: A
technikai képalkotás:
fényképezés, a film jelentősé-
ge.
Fényképek értelmezése
(pl. Capa: A normandiai
partraszállás fényképei)
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Videó-interjúk,
visszaemlékezések, a
videóinterjú, mint műfaj
350
uszt Magyarországon.
A fanatizmus jellemzői és
formái.
ségek értékelése a saját ér-
tékrend alapján.
(Pl. holokauszt.)
– Filmek a történelmi hiteles-
ségének vizsgálata. (Pl. A ha-
lál ötven órája
[1965].)
– Kérdések megfogalmazása a
forrás megbízhatóságára vo-
natkozóan (pl. Horthy
Miklós emlékiratai kapcsán).
– A zsidótörvények változásai-
nak felismerése, az okok
megkeresése.
Kommunikáció:
Események dramatikus meg-
jelenítése. (Pl.
Churchill és Roosevelt vitája a
második front megnyitásá-
nak helyszínéről.)
Érvelés: (pl A náci fajelmélet
tarthatatlansága.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
– A történelmi tér változá-
sainak leolvasása térképek-
ről. (Pl. a náci Németország
és a
Szovjetunió terjeszkedése
1939–1941.)
Kronológiai adatok rendezé-
se.
elemzése
Informatika:
Archív filmfelvételek keresése
az interneten, és elemzésük.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga a 11. évfolyamon: 11 óra
– Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi emlékei
– Gazdaságok, majorok a XIX. században
351
– A szabadidő kialakulása és a túrizmus fejlődése
– A civil szerveződés formái a XX. században
– Technikai találmányok, eszközök fontossága a XIX-XX. században
– A közlekedés forradalmának szerepe lakóhelyünkön
– A hétköznapi élet változásai a XX. században
– Családtörténet
– Családtörténet
– Családtörténet
– Gyűjtött történelmi források digitális feldolgozása
12. évfolyam: 128 óra
Tematikai
egység Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése 10 óra
Előzetes tudás
A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai
Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a
két világháború között.
A tematikai
egység
nevelési-
fejlesztési cél-
jai
A tanuló felismeri, hogy a katonai és a gazdasági erőviszonyok között le-
hetnek összefüggések. A katonai fölény azonban nem jelent feltétlenül gaz-
dasági és kulturális fölényt.
Felismeri és elítéli a diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és ver-
senyképtelen vonásait. Belátja, hogy a demokrácia a közös döntés intéz-
ményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája.
A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulá-
sának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható
következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbben élők különbö-
ző helyzetéről, mindennapjairól.
Képes társadalmi-történelmi jelenségeket értékrendek alapján mérlegelni,
társadalmi-történelmi témákat vizuálisan ábrázolni, valamint a történelmi
időben történő sokoldalú tájékozódásra.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyugati országok gazdasági
és katonai integrációja. Az új
világgazdasági rendszer ki-
alakulása.
Erőforrások és termelési kul-
túrák.
A szovjet tömb kialakulása,
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés különböző
írásos forrásokból, vizuá-
lis rendezők
készítése. (Pl. a két szu-
perhatalom jellemzőinek
összegyűjtése.)
Magyar nyelv és irodalom:
Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal,
Camus, Garcia Marquez.
Kémia:
Hidrogénbomba, nukleáris
fegyverek.
Vizuális kultúra:
352
jellemzői.
A hidegháborús szembenál-
lás, a kétpólusú világ, a meg-
osztott Európa. Egyezmé-
nyek, szövetségek.
A gyarmati rendszer felbom-
lása (India, Kína), a „harmadik
világ”.
A közel-keleti konfliktusok.
Izrael Állam létrejötte, az
arab világ átalakulása.
A tanultak felhasználása
új feladathelyzetekben.
(Pl. Kelet-Közép-Európa
országainak
szovjetizálása.)
Kommunikáció:
Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a két szu-
perhatalom katonai kia-
dásai.)
Beszélgetés egy társa-
dalmi, történelmi témá-
ról. Saját vélemény meg-
fogalmazása. (Pl. az isz-
lám fundamentalizmus
okai, hatásai.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Múltban élt emberek éle-
tének összehasonlítása a
jelennel. (Pl. Közép-
Európa államai a szocia-
lizmus időszakában és
napjainkban.)
Tanult helyek megkeresé-
se a térképen.
(Pl. a két tömb meghatá-
rozó államai.)
A posztmodern, intermediális
művészet. Testnevelés és
sport:
Olimpiatörténet.
Értelmező
kulcsfogalmak
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték,
interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés,
népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó,
353
politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi
jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, perifé-
ria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüg-
göny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói
Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, har-
madik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus.
Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben
Gurion.
Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam.
Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke,
India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a
NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba),
1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi vál-
ság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini
fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962–
1965 (a második vatikáni zsinat),
Tematikai egység Magyarország 1945–1956 között 12 óra
Előzetes tudás
A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os
forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai.
A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló felismeri, hogy amikor egy esemény bekövetkeztének az
okait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy
miért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nem
valami más történt helyette. Látja a magyar és az egyetemes történe-
lem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az em-
berek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befo-
lyásolja.
Megismeri és elítéli a totális kommunista diktatúra emberiség elleni
bűneit. Átérzi a szabadságharc hőseinek és áldozatainak a sorsát, szoli-
dáris velük. Belátja, hogy a szovjet megszállás és a kommunista dikta-
túra a lakosságot szabadságjogaiban korlátozta. A jogfosztások követ-
kezményeként számosan emigrációba kényszerültek, amely az ország
szempontjából veszteségként értelmezhető.
Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami
szuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak
354
1956ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyen-
súlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a
szovjet tömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadság-
harc jelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve.
Képes felhasználni különböző visszaemlékezők adatközléseit, kiszűrve
azok szubjektív elemeit, objektív történelmi kép kialakítása céljából az
adott korról.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Magyarország szovjetizálása,
a kommunista diktatúra ki-
építése, jellemzői.
Függetlenség és alávetettség.
Az egypárti diktatúra műkö-
dése a Rákosikorszakban,
valamint a gazdasági élet
jellegzetességei.
Világkép, eszmék, ideológiák,
társadalomkritika.
Életmód, életviszonyok,
munka, sport, kultúra, szóra-
kozás.
Az 1956-os forradalom és
szabadságharc okai, háttere,
főbb eseményei, jellemzői,
szereplői.
Forradalom, reform és komp-
romisszum.
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés személyes
beszélgetésekből és meg-
figyeléséből. (Pl. az 1956-
os események résztvevői-
nek visszaemlékezései-
ből.) A tanultak felhasz-
nálása új helyzetekben.
(Pl. Magyarország
szovjetizálása.)
Egy történelmi oknyomo-
zás megtervezése. (Pl.
Tóth Ilona ügye.)
Ismeretszerzés különböző
írásos forrásokból, vizuá-
lis rendezők készítése. (Pl.
Magyar lakosság kiván-
dorlásának és emigráció-
jának irányai, célállomá-
sai [pl. Nyugat Európa or-
szágai,
USA, Izrael] létszámada-
tai, és
következményei.)
Kritikai gondolkodás:
Feltételezések megfo-
galmazása híres emberek
Magyar nyelv és irodalom:
Illyés Gyula: Egy mondat a
zsarnokságról.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Dokumentumfilmek, híradók
elemzése.
Testnevelés és sport:
Olimpiatörténet, magyar
részvétel és sikerek a korszak
olimpiáin.
Informatika:
Multimédia CD-ROM haszná-
latával Magyarország XX.
századi eseményeinek és
azok hátterének megismeré-
se.
355
viselkedésének mozgató-
rugóiról. (Pl. Nagy Im-
re/Kádár János
1956-os szerepvállalá-
sa.) Érvek gyűjtése felte-
vések mellett és ellen, az
érvek kritikai értékelése.
(Pl.
koncepciós perek.)
Többféleképpen értel-
mezhető szövegek jelen-
tésrétegeinek feltárása.
(Pl. a Rákosikorszak vic-
cei.)
Kommunikáció: Beszélge-
tés egy történelmi témá-
ról. (Pl. a Nyugat maga-
tartása
1956-ban.)
Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. az 1945. és
1947. évi választások
eredményei.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
A világtörténet, az európai és
a magyar történelem köl-
csönhatásainak elemzése. (Pl.
az 1956-os forradalom és
környezete.)
Értelmező kulcs-
fogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,
történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népesség-
356
robbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőfor-
rás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, ke-
reskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma,
köztársaság, államszervezet,
parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrá-
cia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, egyház-
üldözés, vallásszabadság.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független
Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociálde-
mokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Ma-
gyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osz-
tályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reak-
ciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, két-
keresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció.
Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla,
Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László,
Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István.
Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os for-
radalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár.
Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947.
február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar
Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete,
az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és
a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létre-
jötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a
forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győzelme),
1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen).
Tematikai egy-
ség A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása 12 óra
Előzetes tudás
A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A
szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hideghá-
borús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.
A tematikai
egység
nevelési-
A tanuló érti és tudja, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világ-
rend megszűnéséhez.
Felismeri a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés fejlődéskép-
357
fejlesztési cél-
jai
telenségét.
Érti a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit, is-
meri annak legfontosabb állomásait. Átlátja a leglényegesebb
különbségeket a két szembenálló tömb országai között a politikai rendszer
működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. Felismeri, hogy a
modern technológia, a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiája és
a kommunikációs rendszerek milyen szerepet töltöttek be a szovjet típusú
rendszerek bukásában.
Képes ismereteket meríteni különböző történelmi, társadalomtudományi,
filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból. Ezek tanulmányozását köve-
tően kialakult álláspontját képes vitában megvédeni.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Szovjet-amerikai konfliktusok,
a versengés és együttműkö-
dés formái, területei.
Demokrácia és a fogyasztói
társadalom nyugaton – dikta-
túra és hiánygazdaság kele-
ten.
A vallások, az életmód (sza-
badidő, sport, turizmus) és a
kulturális szokások (divat,
zene) változásai a korszakban.
A kétpólusú világrend meg-
szűnése: Németország egyesí-
tése, a Szovjetunió és Jugosz-
lávia szétesése.
Ismeretszerzés, tanulás:
Különböző élethelyzetek
megfigyelése. (Pl. min-
dennapi élet a vasfüggöny
két oldalán.)
Egy történelmi oknyomo-
zás
megtervezése. (Pl. az
SZKP XX. kongresszusa.)
Kritikai gondolkodás:
Feltevések történelmi
személyiségek cselekede-
teinek mozgatórugóiról.
(Pl. szovjet és amerikai
politikusok szerepe a kor-
szakban.)
Elbeszélések, filmek vizs-
gálata a hitelesség szem-
pontjából. (Pl. A mások
élete [2006].)
Mindennapi élethelyzetek
elbeszélése, eljátszása a
különböző szereplők né-
zőpontjából. (Pl. a hippi-
mozgalom.)
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Tömegkommunikáció, a mé-
dia és a mindennapi élet.
Informatika:
Neumann János és a modern
számítógépek. Az internet.
Biológia-egészségtan:
A DNS és a géntechnológia.
Fizika:
Az űrkutatás.
Ének-zene:
A beat és a rock.
Szórakoztató zenei műfajok.
358
Kommunikáció:
Képi és egyéb információk
elemzése. (Pl. szovjet és
amerikai karikatúrák elem-
zése.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Kronológiai adatok rende-
zése. (Pl. a hidegháború,
enyhülés, kis hideghábo-
rú.)
Egyszerű térképvázlatok
készítése.
Értelmező
kulcsfogalmak
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyí-
ték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés,
kulcsfogalmak népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény,
kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó,
politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi
jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, perifé-
ria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság,
ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám
fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diák-
lázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon.
Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher,
Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál.
Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronoló-
gia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a
prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első
Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979
(SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a kelet-
közép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjet-
unió szétesése, a délszláv válság és az Öbölháború kirobbanása).
359
Tematikai egység A Kádár-korszak 14 óra
Előzetes tudás
A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kultu-
rális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rend-
szerváltozás fordulópontjai és főszereplői.
A tematikai egy-
ség
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló családtagjain keresztül tájékozódik a megélt és megírt tör-
ténelem különbözőségeiről.
Tudatosítja a hatalom által a társadalomra kényszerített
kompromisszum jellemzőit és hatásait. Átlátja a szocialista időszak Ma-
gyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásait.
Megérti, hogy Kádár János személye és a nevével fémjelzett korszak
miért osztja meg ma is a közvéleményt.
A tanuló megismeri az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő
kegyetlen megtorlás tényeit, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítéle-
tek jellemzőit. Ismeri a Kádár-rendszer jellegét és tisztában van annak
mozgásterével. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságá-
nak és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi
reformálhatatlanságát. Ismeri a békés rendszerváltozás menetét.
Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe
vételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségek
tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására.
Témák Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Megtorlás és a konszolidáció.
Gazdasági reformok, társa-
dalmi változások a Kádár-
korszakban.
Életmód és mindennapok, a
szellemi- és sportélet.
A Kádár-rendszer válsága, a
külpolitikai változások és az
ellenzéki mozgalmak.
A rendszerváltozás „forgató-
könyve”, mérlege, nyertesek
és vesztesek. Forradalom,
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés statiszti-
kai táblázatokból, diag-
ramokból. (Pl. a földterü-
letek
nagyságának változása
1956–1980 között.)
Ismeretszerzés írásos for-
rásokból. (Pl. a gazdasági
mechanizmus
reformja.)
Emberi
Magyar nyelv és irodalom:
Németh László, Nagy László,
Sütő András, Weöres Sándor,
Ottlik Géza, Örkény István.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret:
Dokumentumfilmek, híradók
elemzése; stílusirányzatok:
budapesti iskola.
Testnevelés és sport: Olimpia-
történet, magyar részvétel és
360
reform és kompromisszum.
Nemzeti és etnikai kisebbsé-
gek Magyarországon a kétpó-
lusú világ időszakában.
Népesség, demográfia.
A határon túli és a világban
szétszóródott magyarság
helyzete a kétpólusú világ
időszakában.
magatartástípusok, élet-
helyzetek megfigyelése,
következtetések levoná-
sa. (Pl. a Kádár-korszak
besúgói; ellenzéke.)
Kritikai gondolkodás:
Feltevések megfogalma-
zása egyes társadalmi-
történelmi jelenségek
hátteréről. (Pl.
a magyar társadalom
megbékélése a kádári ha-
talommal.)
Tételmondat meghatározása,
szövegtömörítés. (Pl. a
rendszerváltó pártok
programjai.) Többféle-
képpen értelmezhető
szövegek jelentésrétegei-
nek feltárása. (Pl. a Ká-
dárkorszak viccei.)
Kommunikáció:
– Folyamatábra, diagram
készítése. (Pl. a parla-
menti patkó az 1990-es
választás után.)
– Beszámoló, kiselőadás
tartása (Pl. ifjúsági szub-
kultúrák a Kádárkorszak-
ban címmel.)
Tájékozódás időben és tér-
ben:
A világtörténet, az euró-
pai és a magyar történe-
lem kölcsönhatásainak
elemzése. (Pl. összeha-
sonlító kronológiai táblá-
zat készítése.)
sikerek a korszak olimpiáin.
361
Értelmező kulcs-
fogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció,
történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemel-
kedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népes-
ségrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés,
erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasá-
gi teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politi-
ka, állam, államforma, köztársaság, államszervezet,
parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrá-
cia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallás-
szabadság.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesz-
tia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, la-
kótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak,
szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki
kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ,
MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluraliz-
mus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíró-
ság.
Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall Jó-
zsef, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede.
Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek,
BősNagymaros.
Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968
(az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megál-
lapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült
Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a
lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16.
(Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Ma-
gyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990
(szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csa-
patok kivonása Magyarországról).
Tematikai egység Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése 8 óra
362
Előzetes tudás
Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai.
A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban.
Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, mig-
ráció, klímaváltozás.
Tantárgyi fejlesz-
tési célok
A tanuló tisztázza álláspontját a globalizációval kapcsolatban, annak elő-
nyei és hátrányai ismeretében.
Azonosul a fő morális célokkal (demokrácia, antirasszizmus,
háborúellenesség), felismerve azok esetenkénti ellentmondásait is. Ké-
pes a demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmi kérdé-
sek, folyamatok árnyalt megítélésére, érti a felelős állampolgári maga-
tartás lényegét. Kialakul benne a környezettudatos magatartás, ismeri
az ehhez kapcsolódó egyéni feladatokat, valamint felismeri a társada-
lom egészének érdekeit. Megismeri a globalizáció fő mozgatórugóit, és
tisztában vannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Képes a globa-
lizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és
hátrányainak sokoldalú feldolgozására.
Képes önálló esszé készítéséhez önálló kérdések világos megfogalmazá-
sára, és magának az esszének a megírására is. Képes más iskolai tantár-
gyak ismeretanyagának a felhasználására is.
Tematikai egység A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése
Magyarországon 10 óra
Előzetes tudás
A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon.
A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A tanuló híve és őrzője demokratikus rendszerünk vívmányainak, el-
kötelezettje a továbbfejlesztésének.
Felismeri a közösségi és egyéni érdekek ütközését, kiegyenlítési törek-
véseit a társadalomban. Megérti a kisebbségi lét problémáit a Magya-
rországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl
élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt.
A tanuló átlátja a békés rendszerváltás jelentőségét és tudatosulnak
benne annak árnyoldalai, ellentmondásai (pl. forradalomszerű átalaku-
lások társadalmi egyeztetés nélkül). Belátja, hogy a
rendszerváltozásnak nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig
a társadalmi igazságosságnak megfelelően. Tisztában van a rendszervál-
363
tozás előtti és az azt követő időszak politikai és gazdasági rendszere
közötti legfontosabb különbségekkel. Reális kép alakul ki benne Magya-
rország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül, to-
vábbá ismeri fontosabb külkapcsolatait, és tudatosul benne a jelentő-
sebb nemzetiségi és emigráns közösségek híd-szerepe.
Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerű
használatára. Érvekkel is alátámasztott véleményt tud megfogalmazni
az elmúlt évtizedek hazai gazdasági-társadalmi folyamatairól.
Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A posztszocialista régió és
Magyarország helyzete, prob-
lémái 1990 után.
A közjogi rendszer jogállami
átalakítása és
intézményrendszere 1990
után.
Ismeretszerzés, tanulás:
Ismeretszerzés statisztikai
táblázatokból, grafiko-
nokból, diagramokból. (Pl.
Magyarország demográ-
fiai helyzete.)
Magatartástípusok, élet-
helyzetek
Informatika:
Információkeresés, informá-
ció-felhasználás.
Matematika:
Diagramok, táblázatok,
Hatalommegosztás formái,
színterei.
A piacgazdaságra való áttérés
és az átalakulás
ellentmondásai, regionális
gazdasági különbségek.
Magyarország euroatlanti
csatlakozásának folyamata
Fölzárkózás, lemaradás.
A társadalmi egyenlőtlensé-
gek és a mobilitás problémái.
A magyarországi cigányok
(romák). Nők, férfiak élet-
módja és társadalmi helyzete,
életformák, szegények és
gazdagok világa.
megfigyelése, következte-
tések levonása. (Pl. ki-
sebbségek határon innen
és túl.)
Az internet felhasználása
történelmi ismeretek
szerzésére. (Pl. Magyaror-
szág és az Európai Unió
kapcsolata.)
Kritikai gondolkodás:
Különbségek felismerése, a
változások nyomon köve-
tése egy-egy történelmi je-
lenség kapcsán. (Pl. Ma-
gyarország államberen-
dezkedésének változásai a
XX. század folyamán.)
grafikonok – adatleolvasás,
készítés, értelmezés, statiszti-
kai fogalmak ismerete.
Etika; filozófia:
Korunk erkölcsi kihívásai.
364
A határon túli magyarság
helyzete. Magyarok a nagyvi-
lágban.
Kisebbség, többség, nemzeti-
ségek.
Kommunikáció:
Beszélgetés (vita) egy tár-
sadalmi, történelmi témá-
ról. Saját vélemény meg-
fogalmazása. (Pl. cigány-
ság romák integrációja.)
Események, történetek,
jelenségek dramatikus
megjelenítése. (Pl. hajlék-
talansors, munkanélküli-
ség, a mélyszegénység
problémái.)
Tájékozódás térben és idő-
ben:
Az adott téma tanulmá-
nyozásához leginkább meg-
felelő térkép kiválasztása
különféle atlaszokból. (Pl.
Magyarország népesedési
viszonyainak, az életkörül-
mények változásainak be-
mutatása.)
Értelmező kulcs-
fogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történel-
mi nézőpont.
Tartalmi kulcs-
fogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelke-
dés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrob-
banás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség,
gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás,
gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskede-
lem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria,
politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, köz-
igazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia,
diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, ada-
tok
Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet,
munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. om-
365
budsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság.
Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter.
Topográfia: a határon túli magyarlakta területek.
Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magya-
rország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma),
2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
Tematikai egység Társadalmi ismeretek 10 óra
Előzetes tudás A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi
ismeretek, valamint személyes tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása.
A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése,
ezek okainak azonosítása.
A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és
néhány gyakorlati módjának megismertetése.
A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában
Ismeretek Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Családformák a mai világban.
Kortárscsoport és ifjúsági
szubkultúrák.
A helyi társadalom, a civil tár-
sadalom és az önkéntesség.
Nemzet és nemzetiség.
Kulturális és etnikai kisebbsé-
gek Magyarországon.
Esélyegyenlőtlenség és hátrá-
nyos társadalmi helyzet. Tár-
sadalmi felelősségvállalás és
szolidaritás.
A nagy ellátórendszerek
(egészségügy, társadalombiz-
tosítás, oktatás)
megismerése.
Ismeretszerzés, tanulás: Csa-
ládtípusok azonosítása és
jellemzése személyes ta-
pasztalatok és a médiából
vett példák alapján.
Kritikai gondolkodás:
A nemzeti-, a
középeurópai-, valamint
az európai identitás ér-
telmezése.
Kommunikáció:
– Aktuális szocializációs
kérdések, dilemmák és
problémák megvitatása.
– A többes identitás fogal-
mának és gyakorlati érvé-
nyesülésének megvitatá-
sa.
– Egy nemzeti kisebbség,
valamint egy hátrányos
Földrajz:
Magyarország régiói; demog-
ráfiai mutatók; a magyar tájak
kulturális, néprajzi értékei.
Etika:
Társadalmi szolidaritás.
Többség és kisebbség.
366
helyzetű társadalmi cso-
port életének bemutatása
szóban vagy írásban.
Kulcsfogalmak Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.
Fogalmak Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség,
többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet,
felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség.
Tematikai egység Állampolgári ismeretek 6 óra
Előzetes tudás
A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi
formáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésével kapcso-
latos tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készsé-
gek megerősítése. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megis-
merése.
Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek
gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosí-
tása.
A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek meg-
ismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása.
Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozá-
sa.
Ismeretek Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Állampolgári jogok és köteles-
ségek.
Magyarország és az Európai
Unió politikai intézményrend-
szere.
A magyar és az európai ál-
lampolgárság legfontosabb
ismérvei.
A magyar választási rendszer
(országgyűlési és helyhatósági
választások).
A politikai részvétel formái.
A közvetett és a közvetlen
demokrácia eszköztára.
Ismeretszerzés, tanulás:
– A magyarországi ország-
gyűlési választások mo-
dellezése.
– A hazai helyhatósági vá-
lasztások működési mec-
hanizmusának modellezé-
se.
Kritikai gondolkodás:
– Az állampolgári jogok és
kötelességek kölcsönös
viszonyrendszerének
elemzése.
– A felelősségteljes válasz-
Földrajz:
Az Európai Unió kialakulása és
működésének jellemzői.
Etika:
Törvény és lelkiismeret.
367
tói magatartás értelmezé-
se.
– A többes állampolgárság
fogalmának értelmezése.
Kulcsfogalmak Állam, állampolgár, politika, intézmény.
Fogalmak Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer,
választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai
részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat,
párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék.
Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra 6 óra
Előzetes tudás A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gaz-
dálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazda-
sági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése.
A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése,
elfogadása.
Ismeretek Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Az állam gazdasági szerepvál-
lalása és kapcsolata a gazda-
ság különböző szereplőivel.
Az állam bevételei. Az állam
stabilizációs, redisztribúciós
és tőkeallokációs feladatai.
A költségvetési és a monetáris
politika eszköztára, szerepe a
gazdaságpolitikai célok meg-
valósításában.
A pénzpiac működése, megta-
karítók és forrásigénylők. A
pénzügyi közvetítők helye a
nemzetgazdaságban.
A vállalkozások helye a nem-
zetgazdaságban, szerepük a
GDP megtermelésében.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Az adók és járulékok sze-
repének megértése a mo-
dern nemzetgazdaságok
működésében.
– A vállalkozási formák kü-
lönbségeinek megértése,
különféle példák elemzé-
se révén.
– A banki és a nem banki
pénzügyi közvetítők sajá-
tos gazdasági szerepeinek
azonosítása.
– Néhány hazai vállalkozás
és a vállalkozói életforma
megismerése példákon
keresztül.
Földrajz:
A modern pénzügyi közvetí-
tőrendszer a világgazdaság-
ban (pénzügyi piacok, nem-
zetközi monetáris intézmé-
nyek, nemzetközi tőkeáram-
lás, környezeti problémák,
fenntarthatóság és az állam).
Etika:
A felelősség új dimenziói a
globalizáció korában.
368
Vállalkozási formák.
Vállalkozások létrehozása és
működtetése. A vállalkozások
és a piac kapcsolata.
Az üzleti terv.
Kritikai gondolkodás:
– A tőkeszerzés különféle
lehetőségeinek (tőzsde,
értékpapírok, lízing) ösz-
szehasonlítása.
Az állami szerepvállalás és
az adózás közötti kapcso-
latok feltárása.
– A pénzügyekkel, gazda-
sággal foglalkozó írott,
vagy audiovizuális média-
szövegek elemzése és fel-
dolgozása.
– Vázlatos üzleti terv készí-
tése szituációs gyakorlat
keretében.
– Vita az adózási morállal
kapcsolatos kérdésekről.
Kulcsfogalmak Állam, gazdaság, piac, pénz.
Fogalmak Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatá-
sok, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költség-
vetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrend-
szer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft,
kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt fele-
lősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénz-
ügyi közvetítő rendszer.
Tematikai egység Munkavállalás 6 óra
Előzetes tudás Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet mun-
kával kapcsolatos mintáinak ismerete.
369
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása.
A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jel-
lemzőjének megismertetése.
A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felisme-
rése, elfogadása.
Ismeretek Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
A munkaerő és a piac kapcso-
lata. Munkaerőpiaci elvárások
itthon és külföldön.
Szakképzettség. Álláskeresési
technikák. Pályakezdés, beil-
leszkedés a munkahelyi kö-
zösségbe.
Munkajogi alapok.
Foglalkoztatási formák.
A munkaszerződés tartalma.
A munkaviszonyhoz kapcsoló-
dó jogok és kötelezettségek
(munkaszerződés, bérszámí-
tás, adózás, egészségbiztosí-
tás és nyugdíjbiztosítás, kol-
lektív szerződés).
A munkaviszony megszűnése,
munkanélküli ellátás, álláske-
resési támogatás, visszatérés
a foglalkoztatásba.
Ismeretszerzés, tanulás:
– Munkaerőpiaci
– információk gyűjtése, a
magyarországi és az uniós
lehetőségek feltérképezé-
se (állások és elvárások).
Egy állás elnyeréséhez
kapcsolódó lépések meg-
ismerése, tapasztalatok
szerzése a
dokumentumok
kezelésével kapcsolatban
(álláshirdetés, tájékozó-
dás, önéletrajz, motiváci-
ós levél, interjú, munka-
szerződés).
– A munkaviszonyhoz kap-
csolódó adózási, egés-
zség- és társadalombizto-
sítási teendők modellezé-
se.
– Saját bankszámla nyitásá-
nak, bankkártya kiváltá-
sának és az internetes
bankfiók használatának
modellezése.
– Tájékozódás a munkanél-
Magyar nyelv és irodalom:
Tájékozódás listaszerű, nem
folyamatos szövegekben. Is-
merkedés az olyan, végrehaj-
tásra szánt, aktusszerű szöve-
gekkel, mint a számla, az ön-
életrajz, a szerződés és az
adóbevallás.
Informatika: Információk gyűj-
tése az internetről.
Bemutatók, dokumentumok
készítése.
370
küliek ellátásáról, átkép-
zési és visszatérési lehe-
tőségekről a területileg il-
letékes hivatalokon ke-
resztül. Kommunikáció:
– A munkahelyi közösségbe
való beilleszkedés prob-
lémáinak modellezése
szerepjáték keretében.
Az egyéni és a vállalati
érdek ütközését megjele-
nítő viták szervezése.
Kulcsfogalmak Gazdaság, piac, munka.
Fogalmak Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló,
foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog,
munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi
jövedelemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség,
munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás.
Tematikai egység Rendszerező ismétlés 21 óra
Előzetes tudás A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az
érettségi vizsgára.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek,
események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok
előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságra
nevelés.
A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati ösz-
szefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közös-
ségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl.
társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása,
megítélése.
371
Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondol-
kodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek
árnyalt felismerése, több szempontú értékelése.
A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és mo-
dernkori egyetemes történelemre.
A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogal-
mak rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi
tájékozódás és árnyalt gondolkodás.
Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy tör-
ténelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont sze-
rint értékeli, egyben legyen képes saját értékítélete megfogalmazásakor
a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni.
Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egy-
egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismer-
je a magyar történelem főbb csomópontjait az 1848–1849-es szabadság-
harc leverésétől az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig. Legyen képes
e bonyolult történelmi folyamat meghatározó
összefüggéseit, szereplőit beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy
korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére.
Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar tör-
ténelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes
összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események
között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül
vagy közvetetten érintik.
Tudja, hogy a XIX–XX. században lényegesen átalakult Európa társadalma
és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új esz-
meáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel,
hogy az Egyesült Államok milyen körülmények között vált a mai világ ve-
zető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra.
Tudja a trianoni békediktátum máig tartó hatását, következményeit érté-
kelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni.
Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti kü-
lönbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés előnyeit és
működési nehézségeit egyaránt felismerni és azokat elemezni.
Ismerje fel a tanuló a világot – és benne hazánkat is – fenyegető veszé-
lyeket (pl. túlnépesedés, betegségek, elszegényesedés, munkanélküliség,
élelmiszerválság, tömeges migráció). Tudjon élni a globalizáció előnyeivel,
benne az európai állampolgársággal.
372
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga a 12. évfolyamon 13 óra:
– Világháborús emlékek és emlékhelyek
– Lengyel és francia menekültek Somogyban és Balatonbogláron a II. vi-
lágháború idején
– A lengyel emlékszoba meglátogatása a helytörténeti múzeumban
– A Holokauszt lakóhelyünkön
– Önkényuralmi időszakok helyi vonatkozású emlékei
– Élet a kádár-korban lakóhelyünkön
– Tárgyi emlékek a kádári korból
– A rendszerváltás helyi vonatkozású eseményei
– Változások helyben a rendszerváltozás után
– A jövő világa
– Magyarország és lakóhelyünk jövője
– Gyűjtött történelmi források digitális feldolgozása
– Gyűjtő munka értékelése
Fizika
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tájékozódás égen-földön Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Térképismeret. Az idő mérése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Összetett rendszerek felismerése, a téridő nagyságrendjeinek, a természet
méretviszonyainak azonosítása. Az önismeret fejlesztése a világban elfoglalt
hely, a távolságok és nagyságrendek értelmezésén keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Tájékozódás a földgömbön: Európa,
hazánk, lakóhelyünk.
A földrajzi helymeghatározás mód-
szerei a múltban és ma.
A Google Earth és a Google Sky
használata.
Ismeretek:
Prefixumok használata.
A fényév fogalma.
A térrel és idővel kapcsolatos elkép-
zelések fejlődéstörténetére vonat-
kozó információk keresése, rendsze-
rezése, bemutatása.
A természetre jellemző hatalmas és
rendkívül kicsiny tér- és időméretek
összehasonlítása
(atommag, élőlények, Naprendszer,
Univerzum).
Távolságmérések és
helyzetmeghatározások elvégzése
Földrajz: a hosszúsági és
szélességi körök rendsze-
re, térképismeret.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
tudománytörténet.
Matematika: geometriai
számítások.
373
(például: háromszögelés, helymeg-
határozás a Nap segítségével, radar,
GPS).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A közlekedés kinematikai problémái Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Sebesség, vektorok, függvények.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és változás megjelení-
tése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
alkalmazások, ismeretek
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Járművek sebessége, gyorsítása,
fékezése.
Milyen a biztonságos (és kényel-
mes) közlekedés? (pl.
tempomat, távolságtartó radar,
tolató radar.)
Ismeretek:
Kinematikai alapfogalmak: út, el-
mozdulás, sebesség, átlagsebesség.
A sebesség különböző mértékegy-
ségei.
A gyorsulás fogalma, mértékegysé-
ge.
Szabadesés út-idő összefüggése. A
szabadesés és a gravitáció kapcsola-
ta.
Az egyenletes körmozgást leíró ki-
nematikai jellemzők (pályasugár,
kerületi sebesség, fordulatszám,
keringési idő, szögsebesség, centri-
petális gyorsulás).
Út-idő és sebesség-idő grafikonok
készítése, elemzése.
Számítások elvégzése az egyenes
vonalú egyenletes mozgás eseté-
ben.
A sebesség és a gyorsulás fogalma
közötti különbség felismerése.
A közlekedés kinematikai problémá-
inak gyakorlati, számításokkal kísért
elemzése, pl.
adott sebesség eléréséhez szük-
séges idő;
a fékút nagysága;
a reakcióidő és a féktávolság
kapcsolata.
Mélység meghatározása időmérés-
sel.
Hétköznapi körmozgásokhoz kap-
csolódó számítások, pl. autó vagy
kerékpár vagy görkorcsolya kereke-
inek fordulatszáma, ill. kerületi
pontjának centripetális gyorsulása
adott sebességnél.
Matematika: függvény
fogalma, grafikus ábrázo-
lás, egyenletrendezés.
Testnevelés és sport:
érdekes sebességadatok.
Biológia-egészségtan:
élőlények mozgása, se-
bességei; reakcióidő.
Informatika: adatok fel-
dolgozása, kiértékelése
számítógéppel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás.
374
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A közlekedés dinamikai problémái Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A sebesség és a gyorsulás fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati kapcso-
latán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos gondolkodás
formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felméré-
sén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősségérzet, az önismeret fejlesz-
tése és a családi életre nevelés.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az utasok terhelése egyenes vonalú
egyenletes és egyenletesen gyorsu-
ló mozgás esetén.
A súrlódás szerepe a közlekedésben,
például: ABS, fékerő szabályozó, a
kerekek tapadása (az autógumi sze-
repe).
A gépjárművek fogyasztását befo-
lyásoló tényezők.
Az utasok védelme a gépjárműben:
gyűrődési zóna;
biztonsági öv;
légzsák.
Ismeretek:
Az erő fogalma, mérése, mértékegy-
sége.
Newton törvényeinek megfogalma-
zása.
Speciális erőhatások (nehézségi erő,
nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrló-
dási erők, rugóerő).
A rugók erőtörvénye.
A lendület fogalma.
Lendületmegmaradás. Ütközések
típusai.
A gépjármű és a környezet kölcsön-
hatásának vizsgálata.
Az eredő erő szerkesztése, kiszámo-
lása egyszerű esetekben.
A súrlódás szerepe a gépjármű moz-
gása és irányítása szempontjából.
Az energiatakarékos közlekedés, a
környezettudatos, a természet ép-
ségét óvó közlekedési magatartás
lehetőségeinek feltárása.
A közlekedésbiztonsági eszközök
működésének összekapcsolása az
alapul szolgáló fizikai elvekkel, a
tudatos és következetes használat
iránti igény.
A kanyarodás vezetéstechnikai ele-
meinek összekapcsolása ezek fizikai
alapjaival.
A test súlya és a tömege közötti
különbségtétel.
Matematika: vektorok,
műveletek vektorokkal,
egyenletrendezés.
375
Az egyenletes körmozgás dinamikai
feltétele.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A tömegvonzás Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A kinematika és a dinamika alapfogalmai, a súly értelmezése. A
Naprendszerről, a bolygók mozgásáról tanult általános iskolai ismeretek. Tér-
képismeret.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A gravitációs kölcsönhatás értelmezése az anyagot jellemző kölcsönhatások
rendszerében. A Naprendszer mint összetett struktúra értelmezése. A felépí-
tés és működés kapcsolata. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeret
Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mozgások a Naprendszerben: a Hold
és a bolygók keringése, üstökösök,
meteorok mozgása.
A nehézségi gyorsulás földrajzi hely-
től való függése.
Rakéták működése.
Űrhajózás, súlytalanság.
Ismeretek:
Newton tömegvonzási törvénye.
Kozmikus sebességek: körsebesség,
szökési sebesség.
A bolygómozgás Kepler-féle törvé-
nyei.
A perdület és a
perdületmegmaradás egyszerűbb
természeti és technikai példákon.
Ejtési kísérletek elvégzése (kismére-
tű és nagyméretű labdák esési ide-
jének mérése különböző magassá-
gokból).
A rakétaelv kísérleti vizsgálata.
A súlytalanság állapotának megérté-
se, a súlytalanság fogalmának elkü-
lönítése a gravitációs vonzás hiányá-
tól.
Az általános tömegvonzás, illetve a
Kepler-törvények egyetemességé-
nek felismerése.
Tudománytörténeti információk
gyűjtése.
A piruettező korcsolyázó mozgásá-
nak kvalitatív vizsgálata.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
tudománytörténet.
Biológia-egészségtan:
állatok mozgásának elem-
zése (pl. medúza).
Matematika:
egyenletrendezés.
Földrajz: a Naprendszer
szerkezete, égitestek
mozgása, csillagképek.
Informatika: adatok fel-
dolgozása, kiértékelése
számítógéppel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mechanikai munka, energia, teljesítmény Órakeret
6 óra
376
Előzetes tudás A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és teljesítmény
értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat különbözősé-
gének bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Gépek, járművek motorjának telje-
sítménye.
Az emberi teljesítmény fizikai hatá-
rai.
A súrlódás és a közegellenállás ha-
tása a mechanikai energiákra.
Ismeretek:
Munkavégzés, a mechanikai munka
fogalma, mértékegysége.
A helyzeti energia, mozgási energia,
rugalmas energia.
Energia-megmaradás.
A munkavégzés és az energiaválto-
zás kapcsolata.
A teljesítmény fogalma, régi és új
mértékegységei (lóerő, kilowatt).
A mechanikai energia tárolási lehe-
tőségeinek felismerése kísérletek
elvégzése alapján.
A mechanikai energiák átalakítási
folyamatainak kísérleti vizsgálata.
A mechanikai energia-megmaradás
tételének bemutatása szabadesés-
nél.
Számítási feladatok végzése a telje-
sítménnyel kapcsolatban.
Matematika:
egyenletrendezés.
Biológia-egészségtan:
élőlények mozgása, telje-
sítménye.
Testnevelés és sport:
sportolók teljesítménye.
Kulcsfogalmak/ Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas
fogalmak energia), energia-megmaradás, teljesítmény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Egyszerű gépek a mindennapokban Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Az erő fogalma. Vektorok összeadása, felbontása összetevőkre.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az állandóság és változás fogalmának értelmezése, feltételeinek megjelenése
a mechanikai egyensúlyi állapotok kapcsán. A fizikai ismeretek alkalmazása a
helyes testtartás fontosságának megértésében és a mozgásszervek egészségé-
nek megőrzésében, az önismeret (testkép, szokások) fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Egyensúlyi állapotok
– biztos
Az egyensúly és a nyugalom közötti
különbség felismerése konkrét pél-
dák alapján.
A súlypont meghatározása mérés-
Matematika:
egyenletrendezés, műve-
letek vektorokkal.
377
– bizonytalan
– közömbös
– metastabil.
Miét használunk egyszerű gépeket?
Egyszerű gépek a gyakorlatban
– egyoldalú és kétoldalú emelő;
– álló és mozgócsiga;
– hengerkerék;
–
– ék.
Csontok, ízületek, izmok.
Ismeretek:
Testek egyensúlyi állapota, az
egyensúly feltétele.
A forgatónyomaték fogalma.
sel, illetve szerkesztéssel.
Számos példa vizsgálata a hétköz-
napokból az egyszerű gépek haszná-
latára (pl. háztartási gépek, építke-
zés a történelem folyamán, sport).
A különféle egyszerű gépek műkö-
désének értelmezése a vizsgált pél-
dák és mérések alapján.
A helyes testtartás megértése nagy
teher emelésénél.
Testnevelés és sport:
kondicionáló gépek.
Biológia-egészségtan:
csontok, ízületek, izmok
szerepe a szervezetben.
Kulcsfogalmak/fo
galmak
Munka, erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Mechanikai rezgések és hullámok Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas ener-
gia. A mechanikai energia megmaradása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rezgések és hullámok szerepének megértése a Föld felépítésének és jelleg-
zetes változásainak viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamikai hátterének
értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti
katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szem-
pontjából az időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Periodikus jelenségek (rugóhoz
erősített test rezgése, fonálin-
ga mozgása).
Csillapodó rezgések.
Kényszerrezgések.
Rezonancia, rezonancia-katasztrófa.
Mechanikai hullámok kialakulása.
Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap
Rezgő rendszerek kísérleti vizsgála-
ta.
A rezonancia feltételeinek tanulmá-
nyozása gyakorlati példákon.
A csillapodás jelenségének felisme-
rése konkrét példákon.
A rezgések gerjesztésének megisme-
rése néhány egyszerű példán.
A hullámok mint térben terjedő
rezgések értelmezése konkrét pél-
Matematika: alapművele-
tek, egyenletrendezés,
táblázat és grafikon készí-
tése.
Informatika:
információkeresés inter-
neten.
Földrajz: földrengések,
378
szerepe a jelenség létrejöttében.
Földrengések kialakulása, előrejelzé-
se, tengerrengések, szökőár.
Ismeretek:
A harmonikus rezgőmozgás jellem-
zői: rezgésidő, amplitúdó, frekven-
cia.
A harmonikus rezgőmozgás energia-
viszonyai.
Longitudinális, transzverzális hullám.
A mechanikai hullámok jellemzői:
hullámhossz, terjedési sebesség.
A hullámhosszúság, a frekvencia és a
terjedési sebesség közötti kapcsolat.
dák vizsgálata alapján.
A földrengések létrejöttének elem-
zése a Föld szerkezete alapján.
A természeti katasztrófák idején
követendő helyes magatartás.
A földrengésbiztos épület sajátossá-
gainak megismerése.
Árapály-táblázatok elemzése.
lemeztektonika, árapályje-
lenség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullám-
hosszúság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Energia nélkül nem megy Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntarthatóság,
a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember egészsége vonatkozásá-
ban. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások
jelentőségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeret
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A helyes táplálkozás energetikai
vonatkozásai.
A legfontosabb élelmiszerek
Egyes táplálékok energiatartalmá-
nak összehasonlítása.
Az egészséges táplálkozás jellemzői.
A hőmennyiség és hőmérséklet
Kémia: az üzemanyagok
kémiai energiája, a táplá-
lék
megemésztésének kémiai
folyamatai, elektrolízis.
energiatartalmának ismerete.
Joule-kísérlet: a hő mechanikai
egyenértéke.
Gépjárművek energiaforrásai, a
különböző üzemanyagok tulajdon-
ságai.
Különleges meghajtású járművek:
például hibridautó, hidrogénnel
fogalmának elkülönítése.
A gépjárművek energetikai jellemzői
és a környezetre gyakorolt hatás
mérlegelése.
Új járműmeghajtási megoldások
nyomon követése gyűjtőmunka
alapján.
Biológia-egészségtan: a
táplálkozás alapvető
biológiai folyamatai.
379
hajtott motor, elektromos autó.
Ismeretek:
A hő régi és új mértékegységei:
kalória, joule.
A hőközlés és az égéshő fogalma.
A fajhő fogalma.
A hatásfok fogalma, motorok hatás-
foka.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A Nap Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Hőátadás. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hőterjedés különböző mechanizmusainak (hővezetés, hőáramlás, hősugár-
zás) áttekintése a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendszerek álla-
pota vonatkozásában. A hőtani ismeretek alkalmazása adott hétköznapi témá-
ban gyűjtött adatok kritikus értelmezésével, az alkalmazási lehetőségek meg-
ítélésére.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeret
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A napállandó értelmezése.
A napenergia felhasználási
Biológia-egészségtan: az
„éltető Nap”,
A Napból a Föld felé áramló energia.
A Nap felépítése, napjelenségek
(napszél, napfolt, napkitörés.) A Nap
sugárzása, sarki fény.
A napenergia felhasználási lehetősé-
gei: napkollektor, napelem, napko-
hó, napkémény, naptó.
A hővezetés, a hőáramlás és a hősu-
gárzás megjelenése egy lakóház mű-
ködésében.
Energiatakarékos lakóház építése.
Hőkamerás felvételek az épületdiag-
nosztikában.
Ismeretek:
Hővezetés: hővezető anyagok, hő-
szigetelő anyagok.
Hőáramlás: természetes és mester-
lehetőségeinek összegyűjtése.
A hővezetés, a hőáramlás és a hősu-
gárzás alapvető jellemzői. Alkalma-
zásuk gyakorlati problémák elemzé-
sekor.
Gyűjtőmunka: lakóházak energetikai
minősítésének szempontjai.
hőháztartás, öltözködés.
Magyar nyelv és iroda-
lom; történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek; vizuális kultú-
ra: a Nap kitüntetett sze-
repe a mitológiában és a
művészetekben.
Földrajz: csillagászat.
380
séges hőáramlás.
Hősugárzás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Energiaátalakító gépek Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Hőtani alapismeretek. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. A
környezet és fenntarthatóság vonatkozásainak áttekintése. Az egyéni felelős-
ség erősítése, a felelős döntés képességének természettudományos megalapo-
zása a háztartással kapcsolatos döntésekben, a családi élet vonatkozásaiban.
Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
alkalmazások, ismeret
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Fűtő- és hűtőrendszerek:
kondenzációs kazán, napkollektor,
hőszivattyú, klímaberendezések.
Megújuló energiák hasznosítása:
vízierőművek, szélkerekek.
Energiatakarékos építkezés, hőszi-
getelés, nyílászárók, megfelelő
anyagok kiválasztása.
Ismeretek:
Az energia és a munkavégzés kap-
csolata.
A hasznosítható energia fogalma.
Az energiatakarékosság.
A legfontosabb sütő- és főzőkészü-
lékek fejélődésének áttekintése,
használatuk elveinek elsajátítása, a
jövőbe mutató megoldások megis-
merése.
A gyakorlatban használt falazó
anyagok hőszigetelő-képességének
vizsgálata, elemzése.
Kémia: gyors és lassú
égés, élelmiszerkémia.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
beruházás megtérülése,
megtérülési idő.
Biológia-egészségtan:
táplálkozás, ökológiai
problémák.
Etika: környezeti etika
kérdései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Megújuló energia, hasznosítható energia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hasznosítható energia, a hőtan főtételei Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Energiák átalakítása. Energia-megmaradás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. A
környezet és fenntarthatóság vonatkozásainak áttekintése. Az egyéni felelős-
ség erősítése, a felelős döntés képességének természettudományos megalapo-
381
zása a háztartással kapcsolatos döntésekben, a családi élet vonatkozásaiban.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeret
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A hasznosítható energia fogalmának
értelmezése konkrét példák
Kémia: reverzibilis és nem
reverzibilis folyamatok.
Az emberiség energiaszükségletének
alakulása.
Megfordítható és nem- megfordít-
ható folyamatok a mindennapok-
ban.
Súrlódás, energia-disszipáció a min-
dennapokban.
A hőerőgép gyakorlati megvalósítá-
sának alapesetei.
Ismeretek:
Nyílt és zárt rendszerek jellemzői.
A hőtan első és második főtétele.
Első- és másodfajú örökmozgó lehe-
tetlensége.
Rend és rendezetlenség, rendeződé-
si folyamatok a természetben. A
hatásfok fogalma.
vizsgálata alapján.
A hőtan első és második főtétel-
ének értelmezése néhány gya-
korlati példán keresztül: a hő
terjedésének iránya a hőerőgé-
pek hatásfoka.
Rend és rendezetlenség fogalmi
tisztázása, spontán és rendeződési
folyamatok értelmezése egyszerű
esetekben.
Biológia-egészségtan:
ökológiai problémák, az
élet, mint speciális folya-
mat, ahol a rend növek-
szik.
Földrajz: energiaforrások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Megfordítható, nem-megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség, hasznosít-
ható energia.
Szabadon tervezhető órakeret: 8 óra
Tananyag megerősítés, a tanulók saját projekt munkáinak megbeszélése, ér-
tékelése
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vízkörnyezetünk fizikája Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Fajhő, hőmennyiség, energia. A különböző halmazállapotú anyagok tulajdon-
ságai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kap-
csán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások sajátságai-
nak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének
fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
alkalmazások, ismeretek
382
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A víz különleges tulajdonságai
(rendhagyó hőtágulás, nagy olva-
dáshő, forráshő, fajhő,) azok hatása
a természetben, illetve mesterséges
környezetünkben.
Vérnyomás, véráramlás.
Rövid távú anyagtranszport (diffú-
zió).
Halmazállapot-változások (párolgás,
forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás,
szublimáció).
A nyomás és a
halmazállapotváltozás kapcsolata.
Kölcsönhatások határfelületeken
(adszorpció, felületi feszültség, haj-
szálcsövesség).
Lakóházak vizesedése.
Ismeretek:
A szilárd anyagok, folyadékok és
gázok tulajdonságai, ezek értelme-
zése részecskemodellel és kölcsön-
hatás-típusokkal.
A halmazállapot-változások energe-
tikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő,
párolgáshő.
A különböző halmazállapotok
meghatározó tulajdonságainak
rendszerezése.
A jég rendhagyó hőtágulásából adó-
dó teendők, szabályok összegyűjté-
se (pl. a mélységi fagyhatár szerepe
az épületeknél, vízellátásnál).
Hőmérséklet-hőmennyiség grafiko-
nok készítése, elemzése halmazálla-
pot-változásoknál.
Az egyensúlyi állapot meghatározá-
sa különböző hőmérsékletű jég,
illetve víz keverésénél.
A felületi jelenségek önálló kísérleti
vizsgálata.
A vérnyomásmérés elvének átlátása.
Matematika: függvény
fogalma, grafikus ábrázo-
lás, egyenletrendezés.
Biológia-egészségtan: A
hajszálcsövesség szerepe
növényeknél. A levegő
páratartalma és a közér-
zet kapcsolata. Vérkerin-
gés, a vérnyomásra ható
tényezők.
Kémia: a víz tulajdonságai;
adszorpció.
Földrajz: óceáni éghajlat.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A nyomás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyá-
soló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Együttműködés, kezdemé-
nyezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A légnyomás változásai. A légnyo-
A felhajtóerő mint hidrosztatikai
nyomáskülönbség értelmezése.
Aerodinamikai paradoxon kísérleti
Matematika: az exponen-
ciális függvény.
383
más függése a tengerszint feletti
magasságtól és annak élettani hatá-
sai. A légnyomás és az időjárás kap-
csolata.
Hidro- és aerodinamikai elvek, jelen-
ségek.
Az áramlások nyomásviszonyai.
A légkör áramlásainak fizikai jellem-
zői, a mozgató fizikai hatások.
A tengeráramlások jellemzői, a moz-
gató fizikai hatások.
A víz körforgása. A befagyó tavak. A
jéghegyek.
A szél energiája.
Az időjárás elemei, csapadékok, a
csapadékok kialakulásának fizikai
leírása.
A termik szerepe. (pl. a sárkányrepü-
lőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők
szárnykialakítása.
Hangrobbanás.
Légzés.
Ismeretek:
Nyomás, hőmérséklet, páratartalom.
A levegő mint ideális gáz.
A hidrosztatikai nyomás és a felhaj-
tóerő.
A páratartalom fogalma, a telített
gőz.
A repülés elve. A légellenállás. A
repülőgépek szárnyának sajátosságai
(a szárnyra ható emelőerő).
bemutatása.
A szél épületekre gyakorolt hatásá-
nak bemutatása példákon.
Természeti és technikai példák gyűj-
tése és a fizikai elvek értelmezése a
repülés kapcsán (termések, állatok,
repülő szerkezetek stb.).
Az időjárás elemeinek önálló vizsgá-
lata.
A jég rendhagyó viselkedése követ-
kezményeinek bemutatása konkrét
gyakorlati példákon.
A szélben rejlő energia lehetőségei-
nek átlátása. A szélerőművek elő-
nyeinek és hátrányainak összegyűj-
tése.
Repülésbiztonsági statisztikák elem-
zése.
Egyszerű repülőeszközök készítése.
Önálló kísérletezés: pl. felfelé áramló
levegő bemutatása, a tüdő modelle-
zése.
Testnevelés és sport:
sport nagy magasságok-
ban, sportolás a mélyben.
Biológia-egészségtan:
légzés, mélységi mámor,
hegyibetegség, madarak
repülése.
Földrajz: térképek, atla-
szok használata; csapadé-
kok, csapadékeloszlás;
tengeráramlások; légkör,
légnyomás, nagy földi
légkörzés, szél.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamikai fel-
hajtóerő.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A környezettudatos magatartás fejlesztése, összetett, globális környezeti prob-
lémák bemutatása során. A környezeti rendszerek állapota, védelme és fenn-
tarthatósága elemeinek bemutatásával az egyéni felelősségtudat erősítése.
384
Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus
mérlegelésén keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hatásunk a környezetünkre, az öko-
lógiai lábnyomot meghatározó té-
nyezők: táplálkozás, lakhatás,
Megfelelő segédletek felhasználásá-
val a saját ökológiai lábnyom meg-
becsülése. A csökkentés módozatai-
nak végiggondolása a környezettu-
datos
Biológia-egészségtan: az
ökológia fogalma.
Földrajz:
Környezetvédelem; A
közlekedés stb. A hatások elemzése a
fizika szempontjából.
A Föld véges eltartó képessége.
Környezetszennyezés, légszennyezés
problémái, azok fizikai okai, hatásai.
Az ózonpajzs szerepe.
Ipari létesítmények biztonsága.
A globális felmelegedés kérdése.
Üvegházhatás a természetben, az
üvegházhatás szerepe.
Ismeretek:
Az üvegházgázok fogalma. Az emberi
tevékenység szerepe az üvegházha-
tás erősítésében.
A széndioxid-kvóta.
fogyasztói szemlélet érdekében.
A környezeti ártalmak súlyozása.
Újságcikkek értelmezése, a környe-
zettel kapcsolatos politikai viták pro-
és kontra érvrendszerének megérté-
se.
A globális felmelegedés objektív
tényei, s a lehetséges okokkal kap-
csolatos feltevések elkülönítése.
megújuló és nem megúju-
ló energia fogalma; A lég-
kör összetétele.
Informatika: adatgyűjtés
az internetről.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózonpajzs.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A hang és a hangszerek világa Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember
érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hangsebesség- mérése. A hangse-
besség függése a közegtől.
Doppler-hatás.
A hangmagasság és frekvencia kap-
csolatának kísérleti bemutatása.
Legalább egy hangsebesség-mérés
elvégzése.
Közeledő, illetve távolodó autók
Matematika: periodikus
függvények.
Biológia-egészségtan: Az
emberi és az állati hallás.
385
Az emberi hangérzékelés fizikai alap-
jai. Az emberi fül felépítése.
A hangok keltésének eljárásai, hang-
szerek.
Húrok rezgései, húros hangszerek.
Sípok fajtái.
A zajszennyezés.
Ultrahang a természetben és gyó-
gyászatban.
Ismeretek:
A hang fizikai jellemzői.
A hang terjedésének mechanizmusa.
Hangintenzitás, a decibel fogalma.
Felharmonikusok.
hangjának vizsgálata, a frekvencia-
változás kvalitatív értelmezése.
Felhasználási területek bemutatása
gyűjtőmunka alapján.
Néhány jellegzetes hang elhelye-
zése a decibelskálán önálló in-
formációkeresés alapján.
Kísérlet húros hangszeren: felhang
megszólaltatása, a tapasztalatok
értelmezése. A hangolás bemutatá-
sa. Vizet tartalmazó kémcsövek
hangmagasságának
vizsgálata, zárt és nyitott síp hangjá-
nak összehasonlítása.
Gyűjtőmunka a fokozott hangerő
egészségkárosító hatásával, a hatást
csökkentő biztonsági intézkedések-
kel kapcsolatban.
Az ultrahang szerepe a
denevérek tájékozódásá-
ban. Az ultrahang szerepe
a diagnosztikában; „Gyó-
gyító hangok”, fájdalom-
küszöb.
Ének-zene: a hangszerek
típusai.
Kulcsfogalmak/ Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.
fogalmak
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szikrák és villámok Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető
kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai rendszerek fel-
ismerése. Felelős magatartás kialakítása. A veszélyhelyzetek felismerése, meg-
előzése, felkészülés a segítségnyújtásra.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Elektrosztatikus alapjelenségek:
dörzselektromosság, töltött testek
közötti kölcsönhatás, földelés.
A fénymásoló és a lézernyomtató
működése.
A villámok keletkezése, veszélye, a
villámhárítók működése.
Az elektromos töltések tárolása:
Az elektromos töltés fogalma, az
elektrosztatikai alapfogalmak, alapje-
lenségek értelmezése, gyakorlati
tapasztalatok, kísérletek alapján.
Ponttöltések közötti erő kiszámítása.
Különböző anyagok szigetelőképes-
ségének vizsgálata, jó szigetelő és jó
vezető anyagok felsorolása.
Egyszerű elektrosztatikai jelenségek
felismerése a fénymásoló és a lézer-
Kémia: az elektron.
Matematika:
egyenletrendezés, számok
normálalakja.
386
kondenzátorok.
Ismeretek:
Ponttöltések közötti erőhatás, az
elektromos töltés egysége.
Elektromosan szigetelő és vezető
anyagok.
Az elektromosság fizikai leírásában
használatos fogalmak: elektromos
térerősség, feszültség, kapacitás.
nyomtató működésében sematikus
ábra alapján.
A villámok veszélyének, a villámhárí-
tók működésének megismerése, a
helyes magatartás elsajátítása zivata-
ros, villámcsapásveszélyes időben.
Az elektromos térerősség és az elekt-
romos feszültség jelentésének meg-
ismerése, használatuk a jelenségek
leírásában, értelmezésében.
A kondenzátorok szerepének felisme-
rése az elektrotechnikában konkrét
példák alapján.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elekt-
romos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzátor.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az elektromos áram Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Elektrosztatikai alapfogalmak, vezető és szigetelő anyagok, elektromos feszült-
ség fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyenáramú elektromos hálózatok mint technikai rendszerek azonosítása,
az áramok szerepének felismerése a szervezetben, az orvosi diagnosztikában.
Kezdeményezőkészség és a tanulás tanulásának fejlesztése önálló munkán
keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az elektromos áram élettani hatása:
az emberi test áramvezetési tulaj-
donságai, idegi áramvezetés.
Az elektromos áram élettani szere-
pének, az orvosi diagnosztikai és
terápiás alkalmazásoknak az ismere-
te.
A hazugságvizsgáló működése.
Ismeretek:
Az elektromos áram fogalma, az
áramerősség mértékegysége.
Az elektromos áram létrejöttének
megismerése, egyszerű áramkörök
összeállítása.
Az elektromos áram hő-, fény-, ké-
miai és mágneses hatásának meg-
ismerése kísérletekkel, demonstrá-
ciókkal.
Orvosi alkalmazások: EKG, EEG fel-
használási területeinek, diagnoszti-
kai szerepének átlátása.
Az elektromos ellenállás kiszámítá-
sa, mérése; a számított és mért ér-
tékek összehasonlítása, következte-
tések levonása.
Az emberi test (bőr) ellenállásának
Biológia-egészségtan: az
idegrendszer, orvosi diag-
nosztika, terápia, érintés-
védelem.
Matematika: elemi műve-
letek elvégzése, grafiko-
nok készítése.
Informatika: adatok fel-
dolgozása, kiértékelése
számítógéppel.
Kémia: áramvezetés fé-
387
Az elektromos ellenállás fogalma,
mértékegysége.
Ohm törvénye vezető szakaszra.
mérése különböző körülmények
között, következtetések levonása.
mekben, ionvezetés, fém-
rács, elektrolízis.
Vezetők elektromos ellenállásának
hőmérsékletfüggése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos áram, elektromos ellenállás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Lakások, házak elektromos hálózata Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az
érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A környezettuda-
tosság és energia hatékonyság szempontjainak megjelenése a mindennapi
életben az elektromos energia felhasználásában.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Elektromos hálózatok kialakítása
lakásokban, épületekben, elektro-
mos kapcsolási rajzok.
Az elektromos áram veszélyei, kon-
nektorok lezárása kisgyermekek
védelme érdekében.
A biztosíték (kismegszakító) műkö-
dése, használata, olvadó- és auto-
mata biztosítékok.
Három- eres vezetékek használata, a
földvezeték szerepe.
Különböző teljesítményű fogyasztók
összehasonlítása.
Az energiatakarékosság kérdései,
vezérelt (éjszakai) áram.
A villanyszámla elemzése.
Egyszerűbb kapcsolási rajzok értel-
mezése, áramkör összeállítása kap-
csolási rajz alapján.
A soros és a párhuzamos kapcsolá-
sok legfontosabb jellemzőinek meg-
ismerése, feszültség- és áramerős-
ség viszonyok vizsgálata méréssel,
összefüggések felismerése az adatok
alapján.
Az elektromosság veszélyeinek meg-
ismerése.
A biztosítékok szerepének megisme-
rése.
Az elektromos munkavégzés, a Jou-
le-hő, valamint az elektromos telje-
sítmény kiszámítása, fogyasztók
teljesítményének összehasonlítása.
Az energiatakarékosság kérdéseinek
ismerete, a villanyszámla
Matematika: elemi műve-
letek elvégzése, egyenlet-
rendezés, műveletek tör-
tekkel.
Kémia: félvezetők.
Ismeretek:
Soros és párhuzamos kapcsolás.
Az elektromos munkavégzés és a
értelmezése.
Hagyományos izzólámpa és azonos
fényerejű, fehér LED-eket tartalma-
388
Joule-hő fogalma, az elektromos
teljesítmény kiszámítása.
zó lámpa elektromos teljesítményé-
nek összehasonlítása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Elemek, telepek Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak tudatosítása, hogy a környezettudatosság és fenntarthatóság szempont-
jai a háztartás elektromosenergia-felhasználásában is érvényesíthetőek. A tu-
datos felhasználói, fogyasztói magatartás erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Elemek és telepek fizikus szemmel.
Gépkocsi-akkumulátorok adatai:
feszültség, amperóra (Ah).
Mobiltelefonok akkumulátorai, tölt-
hető ceruzaelemek adatai: feszült-
ség, milliamperóra (mAh).
Akkumulátorok energiatartalma, a
feltöltés költségei.
Ismeretek:
Elemek és telepek működésének
fizikai alapelvei egyszerűsített mo-
dell alapján.
Az elemek, telepek, újratölthető
akkumulátorok alapvető fizikai tulaj-
donságainak, paramétereinek meg-
ismerése, mérése.
Egyszerű számítások elvégzése az
akkumulátorokban tárolt energiával,
töltéssel kapcsolatban.
A szelektív hulladékgyűjtés szüksé-
gességének megindokolása.
Kémia: elektrokémia.
Matematika: arányosság.
Kulcsfogalmak/ fogalmak Telep, akkumulátor, újratölthető elem.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az elektromos energia előállítása Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Egyenáramok, az elektromos teljesítmény, az energia-megmaradás törvénye,
az energiák egymásba alakulása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az elektromágneses indukció segítségével előállított villamos energia termelé-
sének mint technikai rendszernek felismerése, azonosítása az energiaellátás
rendszerében. A környezettudatos szemlélet erősítése. A magyar és európai
azonosságtudat erősítése a feltalálók munkájának (Jedlik, Bláthy, Zipernowsky,
Déri) megismerésén keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
389
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mágnesek, mágneses alapjelensé-
gek.
Az elektromos energia előállítása:
dinamó, generátor.
Elektromos hálózatok felépítése.
A Föld mágneses tere, az iránytű
használata.
A távvezetékek feszültségének nagy
értékekre történő feltranszformálá-
sának oka.
Ismeretek:
A mágneses mező fogalma, a mág-
neses tér irányának és nagyságának
értelmezése.
Az elektromágneses indukció jelen-
sége.
A generátor és a transzformátor
működése.
Az alapvető mágneses jelenségek
megismerése, alapkísérletek elvég-
zése.
A Föld mágneses tere szerkezeté-
nek, az iránytű működésének meg-
ismerése.
Az elektromágneses indukció né-
hány alapesetének kísérleti elemzé-
se, a különböző típusok megkülön-
böztetése.
A generátor és a transzformátor
működésének értelmezése model-
lek vizsgálata alapján.
A nagy elektromos hálózatok felépí-
tésének, alapelveinek áttekintése
szemléltetés (pl. sematikus rajz)
alapján.
Földrajz: a Föld mágneses
tere, erőművek.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: Az
elektromossággal kapcso-
latos felfedezések szerepe
az ipari fejlődésben; ma-
gyar találmányok szerepe
az iparosodásban (Ganz).
A Széchenyi család szere-
pe az innováció támogatá-
sában és a modernizáció-
ban (Nagycenk).
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció,
transzformátor.
Szabadon tervezhető órakeret: 8 óra
A tanulók saját projekt munkáinak megbeszélése, értékelése
11 évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A fény természete és a látás Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. Mindennapi
ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai optikai
alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A fény kettős természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fejlesztése. Az
emberi szem védelme fontosságának és lehetőségeinek beláttatása, az egés-
zséges életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe mindennapjainkban, a
harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történő magyarázata, esztétikai ne-
velés. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a
holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gá-
bor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében:
nemzeti azonosságtudat erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
390
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Elsődleges és másodlagos fényfor-
rások a környezetünkben. A fény-
nyaláb. Árnyékjelenségek, a félár-
nyék fogalma.
A valódi és a látszólagos kép. A szem
vázlatos felépítése. Gyakori látáshi-
bák. Szemüveg és kontaktlencse
jellemzői, a dioptria fogalma.
Színes világ: vörös, zöld és kék alap-
színek, kevert színek. A színes moni-
torok, kijelzők működése.
Szivárvány. Délibáb.
A lézer.
A háromdimenziós képalkotás aktuá-
lis eredményei
A távcső és a mikroszkóp működé-
sének elve.
Ismeretek:
Az elektromágneses hullám fogalma.
A fény sebessége légüres térben.
A fény sebessége különböző anya-
gokban.
Planck hipotézise, fotonok.
A fénytörés és a fényvisszaverődés
törvényei. Teljes visszaverődés.
Valódi és látszólagos kép.
Lencsék tulajdonságai, legfőbb jel-
lemzői, a dioptria fogalma.
A fény felbontása, a tiszta spekt-
rumszínek: vörös, narancs, sárga,
zöld, kék, ibolya.
Tükrök (sík, domború, homorú).
Az elsődleges és másodlagos fény-
források megkülönböztetése. Az
árnyékjelenségek felismerése, ér-
telmezése, megfigyelése.
Egy fénysebesség mérésére (becslé-
sére) alkalmas eljárás megismerése.
Egyszerű kísérletek elvégzése a ház-
tartásban és környezetünkben elő-
forduló elektromágneses
hullámok és az anyag kölcsönhatás-
ára.
A foton elmélet értelmezése, a frek-
vencia (hullámhossz) és foton ener-
gia kapcsolatának megismerése.
A látást veszélyeztető tényezők átte-
kintése, a látás-kiegészítők és optikai
eszközök kiválasztása szempontjai-
nak megismerése.
Egyszerű sugármenetek készítése,
leképezések értelmezése.
A távcső és mikroszkóp felfedezésé-
nek tudománytörténeti szerepének
megismerése, hatásának felismerése
az emberi gondolkodásra.
A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsá-
gi előírások tudatos alkalmazása.
Biológia-egészségtan: Az
energiaátadás szerepe a
gyógyászati alkalmazá-
soknál. A szem és a látás,
a szem egészsége.
Kémia: lángfestés.
Magyar nyelv és iroda-
lom; mozgóképkultúra és
médiaismeret: színek a
művészetekben.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spekt-
rum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelbontás. Teljes
visszaverődés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kommunikáció és képalkotás a 21. században Órakeret
7 óra
391
Előzetes tudás Az elektromágneses hullámok természete. A fény fizikai tulajdonságai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek szerepé-
nek megértése az adatrögzítésben, adatok továbbításában. Az innovációk
jelentőségének felismerése a tudomány, technika, kultúra szempontjából.
Képalkotási eljárások, adattárolás és -továbbítás, orvosi diagnosztikai eljárá-
sok előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a minden-
napokban. A képalkotás fejlődése és a vizuális kommunikáció változása össze-
függéseinek felismertetése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A mobiltelefon felépítése és műkö-
dése.
Az optikai kábel. Az endoszkóp.
A rádió működésének elve.
Mágneses adathordozók.
CD, DVD lemezek.
A fényelektromos hatás elve és
gyakorlati alkalmazása (digitális
fényképezőgép, fénymásoló, lézer-
nyomtató működésének elve).
A röntgensugárzás és hatásai.
Diagnosztikai módszerek alkalmazá-
sának célja és fizikai alapelvei a gyó-
gyászatban (a testben keletkező
áramok kimutatása, röntgen, képal-
kotó eljárások).
Ismeretek:
Elektromágneses rezgések nyitott és
zárt rezgőkörben.
A rádió működésének elve. A modu-
láció.
Digitális jelek.
A fényelektromos hatás fizikai leírá-
sa, magyarázata.
A röntgensugárzás és hatásai.
Az elektromágneses hullámok
szerepének megértése az infor-
máció (hang, kép) átvitelben.
Az endoszkópos diagnosztikai eljá-
rás elvének megértése.
A digitális technika elvei, a legelter-
jedtebb alkalmazások fizikai alapjai-
nak megértése.
A legelterjedtebb adattárolók szer-
kezetének, működésének, kapacitá-
suk nagyságrendjének megismeré-
se.
A fényképezőgép jellemző paramé-
tereinek értelmezése:
felbontás, optikai- és digitális zoom.
Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek
készítésének titkai.
A röntgensugarak gyógyászati sze-
repének és veszélyeinek összegyűj-
tése.
Mozgóképkultúra és mé-
diaismeret: A kommuni-
káció alapjai. A képalkotó
eljárások alkalmazása a
digitális művészetekben.
Biológia-egészségtan:
Betegségek és a képalko-
tó diagnosztikai eljárások,
a megelőzés szerepe.
Vizuális kultúra: a fényké-
pezés mint művészet,
digitális művészet.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás.
392
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Atomfizika a hétköznapokban Órakeret
7 óra
Előzetes tudás Ütközések. A fény jellemzői. Elemek tulajdonságai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások
felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése. A radi-
oaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismerése, a radioaktív sugárzá-
sok mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen környezetre gyakorolt
hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének áttekinté-
se. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az atom fogalmának fejlődése, az
egyes atommodellek mellett és
ellen szóló érvek, tapasztalatok.
Elektron, atomok, molekulák és
egyéb összetett rendszerek (kristá-
lyok, folyadékkristályok, kolloidok).
Az atommag felfedezése:
Rutherford szórási kísérlete.
Stabil és bomló atommagok. A radi-
oaktív sugárzás felfedezése. A radi-
oaktív bomlás. A bomlás véletlen-
szerűsége.
Radioaktivitás, mesterséges radio-
aktivitás.
A nukleáris energia felhasználásá-
nak kérdései.
Az energiatermelés kockázati ténye-
zői. Atomerőművek működése, sza-
bályozása.
Kockázatok és rendszerbiztonság
(sugárvédelem).
Ismeretek:
Vonalas és folytonos színképek
jellemzése, létrejöttük magya-
rázata.
Anyagszerkezetre vonatkozó atom-
fizikai ismeretek (Rutherfordmodell,
Különböző fénykibocsátó eszközök
spektrumának gyűjtése a gyártók
adatai alapján. (Pl. akváriumfény-
csövek fajtáinak spektruma.)
Kutatómunka: a radioaktív jód vizs-
gálati jelentősége.
A radioaktivitás egészségügyi
hatásainak felismerése:
sugárbetegség; sugárterá-
pia.
Kutatómunka: mi történt
Csernobilban?
Matematika: folytonos és
diszkrét változó, exponen-
ciális függvény.
Kémia: anyagszerkezeti
vizsgálatok, az atom szer-
kezete; kristályok és kollo-
idok; az atommag.
Etika: a tudomány felelős-
ségének kérdései.
Biológia-egészségtan: a
sugárzások biológiai hatá-
sai.
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek: a
Hirosimára és
Nagaszakira ledobott két
atombomba története,
politikai háttere, későbbi
következményei.
Földrajz: energiaforrások.
393
Bohr-modell, az atomok kvantum-
mechanikai leírása).
Az anyag kettős természete.
Építőkövek: proton, neutron, kvark.
A tömeghiány fogalma. Az atomma-
gon belüli kölcsönhatások.
A tömeg-energia egyenértékűség.
Radioaktív izotópok.
Felezési idő, aktivitás.
Kulcsfogalmak/fo
galmak
Vonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűség.
Radioaktivitás. Felezési idő.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A Naprendszer fizikai viszonyai Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények,
halmazállapotváltozások.
A tematikai egység ne-
velési-fejlesztési céljai
A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmezése,
állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az űrkutatás mint társadal-
milag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tudománytörténeti
vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szem-
pontjából.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A hold- és a napfogyatkozás.
A Merkúr, a Vénusz és a Mars jelleg-
zetességei.
A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz
és a Neptunusz jellegzetességei.
Gyűrűk és holdak az óriásbolygók
körül.
Meteorok, meteoritek.
A kisbolygók övének elhelyezkedése.
Az űrkutatás állomásai: első ember
az űrben, a Hold meghódítása, ma-
gyarok az űrben.
Emberi objektumok az űrben:
hordozórakéták, szállító eszközök.
Az emberi élet lehetősége az űrben.
Nemzetközi Űrállomás.
Az Föld mozgásaihoz kötött időszá-
mítás logikájának megértése.
A Földön uralkodó fizikai viszonyok-
nak és a Föld
Naprendszeren belüli helyzetének
összekapcsolása.
Holdfogyatkozás megfigyelése, a
Hold- fázis és holdfogyatkozás meg-
különböztetése.
Táblázati adatok segítségével két
égitest sajátságainak, felszíni viszo-
nyainak összehasonlítása, az eltéré-
sek okainak és azok következménye-
inek az értelmezése.
Az űrkutatás fejlődésének legfonto-
sabb állomásaira vonatkozó adatok
gyűjtése, rendszerezése.
A magyar űrkutatás eredményeinek,
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
Kopernikusz, Kepler,
Newton munkássága. A
napfogyatkozások szerepe
az emberi kultúrában.
Földrajz: a tananyag csil-
lagászati fejezetei, a Föld
forgása és keringése, a
Föld forgásának követ-
kezményei (nyugati szelek
öve), a Föld belső szerke-
zete, földtörténeti ka-
tasztrófák, kráterbecsa-
pódás keltette felszíni
alakzatok keresése térké-
394
A világűr megfigyelése: távcsövek,
parabolaantennák, űrtávcső.
Ismeretek:
A Naprendszer szerkezete, legfonto-
sabb objektumai.
A bolygók pályája, keringésük és
forgásuk sajátságai.
A Naprendszer keletkezése.
A Föld kora.
A Hold jellemző adatai (távolság,
keringési idő, forgási periódus, hő-
mérséklet), a légkör hiánya. A Hold
fázisai, a fázisok magyarázata. A
Hold kora.
Az űrkutatás irányai, hasznosítása,
társadalmi szerepe.
űrhajósainknak, a magyarok által
fejlesztett, űrbe juttatott eszközök-
nek a megismerése.
Az űrkutatás jelenkori programjának,
fő törekvéseinek áttekintése.
peken, műholdfelvétele-
ken.
Biológia-egészségtan: a
Hold és az ember biológiai
ciklusai, az élet fizikai
feltételei; A tartós súlyta-
lanság hatása az emberi
szervezetre; A nagy távol-
ságú emberes űrutazás
pszichológiai korlátjai.
Etika: környezeti etika
kérdései; az ember helye
és szerepe.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Csillagok, galaxisok Órakeret
5 óra
Előzetes tudás A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint termé-
szeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi egységének
beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésének, a fejlődés
kereteinek, következményeinek, időbeli lefutásának megértése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A Nap várható jövője.
A csillagtevékenység formái, ezek
észlelése.
A fizikai-matematikai világleírások
hatása az európai kultúrára.
Az Univerzum tágulására utaló ta-
pasztalatok, a galaxis halmazok tá-
volodása.
Ismeretek:
A csillag definíciója, jellemzői, gya-
korisága, mérete, szerepe az elemek
A csillagok méretviszonyainak
(nagyságrendeknek) áttekintése.
A csillagok energiatermelésének
megértése.
Önálló projektmunkák, képek gyűj-
tése, egyszerű megfigyelések végzé-
se (például: a Tejút megfigyelése).
Érvelés és vita az Univerzumról ki-
alakított képzetekkel kapcsolatban
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
Napkultusz az antik kultú-
rákban.
Kémia: a periódusos
rendszer, elemek keletke-
zése.
Magyar nyelv és iroda-
lom: Madách Imre: Az
ember tragédiája.
Etika: az ember világegye-
395
kialakulásában.
A galaxisok, alakjuk, szerkezetük.
Galaxisunk: a Tejút.
Az Univerzum fejlődése, az ősrob-
banás elmélet.
Az Univerzum kora, létrejöttének,
jövőjének néhány modellje.
temben elfoglalt helyének
értelmezése.
Biológia: az evolúció fo-
galma.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő.
Szabadon tervezhető órakeret: 5 óra
A tananyag megerősítés, lehetőség szerint a Paksi atomerőmű látogatás
Kémia
9. évfolyam 37 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A víz előfordulása, jelentősége a természetben, az emberi táplálkozásban, atom,
molekula, ion, kémiai kötés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A méretek, nagyságrendek világában való tájékozódási képesség fejlesztése az
anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot felépítő részecskék és
halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés a fel-
építés és működés kapcsolata szerint.
A periódusos rendszer jelentőségének feltárása, használata az anyagok szerke-
zete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására.
Tények mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség,
környezet kapcsolatában, az ember megismerése és egészsége szemszögéből.
Magyar tudósok jelentőségének értékelése a kémiai eredmények megszületé-
sében. IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális információ feldolgozása során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A víz értékes természeti kincsünk.
Mekkorák az atomok és a molekulák?
Ismeretek:
A víz földi előfordulása, jelentősége; az
atomok, molekulák mérete.
A víz földi előfordulásának, jelentő-
ségének felismerése példák alapján.
A méretek, nagyságrendek világában
való tájékozódás egyszerű számítá-
sok alapján, a tájékozódás módsze-
reinek megismerése (pl. egy víz-
csepp, vízmolekula, a molekulát
alkotó atomok nagyságrendi össze-
Biológia-egészségtan: a
víz jelentősége az élő
szervezetben, az élővilág
evolúciójában.
Földrajz: felszíni, felszín
alatti vizek, csapadékok,
energiahordozók.
Fizika: mikroszkópok.
396
hasonlítása, az tájékozódást lehető-
vé tevő eszközökkel összefüggés-
ben).
Matematika: nagyság-
rendek, valószínűségi
szemlélet
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan változott a tudósok elkép-
zelése az atomról?
Milyen részecskékből épül fel az
atom? Káros-e vagy hasznos is lehet
a radioaktív sugárzás?
Ismeretek:
Az atommodellek fejlődése.
Az atom felépítése.
Az atommag (proton, neutron),
izotópok, radioaktív átalakulás gya-
korlati jelentősége.
Magyar tudósok eredményei az
atommaggal kapcsolatos jelensé-
gekkel összefüggésben (pl. Szilárd
Leó, Hevesy György, Teller Ede).
A tudománytörténeti folyamatok
értelmezése az egymást váltó mo-
dellek, megközelítések fényében
konkrét példák alapján. Az atom-
mag átalakulását és az elektron-
szerkezetet érintő kémiai reakció-
kat kísérő energiaváltozások nagy-
ságrendi különbségének felismeré-
se.
A radioaktivitás gyakorlati alkalma-
zásainak mérlegelése az előnyök és
veszélyek tükrében.
Informatika: digitális
modellek, animációk;
információk keresése,
feldolgozása.
Fizika: az atommag szer-
kezete, radioaktivitás.
Biológia-egészségtan: a
radioaktivitás gyógyásza-
ti alkalmazásai.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mi tartja össze az atomokat?
Hogyan épülnek fel a víz részecskéi?
Mekkora az atomok és a molekulák
tömege?
Ismeretek:
A vízmolekula, az elsőrendű kötés, a
kovalens kötés.
Molekulák képződése – az elekt-
ronburok héjas szerkezete, a perió-
dusos rendszer atomszerkezeti
alapjai, nemesgázszerkezet.
A relatív tömeg.
Molekulák képződésének magyará-
zata a víz és néhány közismert
anyag példáján (pl. CH4,
NH3, CO2, I2).
A molekulák térszerkezetének mo-
dellezése.
Vizuális kultúra; mate-
matika: térbeli alakza-
tok, szimmetriaviszo-
nyok.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Csak vízmolekulából áll-e a „víz”?
Mit tartalmaznak a természetes
vizek?
A sólepárlás, a só.
Ismeretek:
Természetes vizek összetételében a
kémiai jelölések értelmezése. Egy-
szerű ionok képződésének értelme-
zése a periódusos rendszer alapján.
Az összetett ionok összetételének,
térszerkezetének értelmezése.
Biológia-egészségtan:
az ásványi sók jelentősé-
ge az élő szervezetben.
Földrajz; történelem,
társadalmi és állampol-
gári ismeretek:
a só természeti és gaz-
397
Természetes vizek összetétele, az
ionok, kémiai jelölések.
Az ionrácsos kristály, ionkötés.
dasági jelentősége.
Magyar nyelv és iroda-
lom: szólások.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mitől csúszik a jég? Miért magas a
víz forráspontja?
Ismeretek:
Molekulapolaritás, másodrendű
kötés, molekulamodellek.
Molekulamodellek értelmezése,
a molekulák polaritását, annak elté-
rését szemléltető vizsgálat megér-
tése.
Vizuális kultúra;
matematika: szimmetria.
Fizika: kölcsönhatások.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hány molekula van egy csepp víz-
ben?
Ismeretek:
Az anyagmennyiség egysége, a mo-
láris tömeg.
A vízmolekulák között kialakuló
másodrendű kötések, a vízcsepp
mint vízmolekulák halmazának ér-
telmezése.
Az első- és másodrendű kötőerők
mértékének összehasonlítása az
anyag, a víz változásaival összefüg-
gésben (a vízmolekula átalakulása –
halmazállapotváltozás).
A mól és a moláris tömeg fogalmá-
nak megértése egyszerű számításo-
kon.
Fizika:
halmazállapotváltozások.
Matematika: hatványok,
nagyságrendek, mérték-
váltás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Mérettartomány, kémiai részecske, kötőerő, mól, moláris tömeg.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Molekula, kémiai kötések, vízoldékony és zsíroldékony anyagok, anyagelegyí-
tés, heterogén rendszer.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyag mint részecskehalmaz tulajdonságainak magyarázata összete-
vőik és kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák értelmezése a rendsze-
rek, illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi rendszerek-
ről szerzett tudás mélyítése.
Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése a probléma-
megoldás során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások, ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Pl. víz, benzin párolgása, elegyedése;
A molekulák polaritásának kiter-
jesztése apoláris anyagokra. A má-
sodrendű kötőerők és a halmaztu-
Biológia-egészségtan:
polaritási viszonyok
jelentősége az élő szer-
398
pl. jód oldódása az eltérő polaritású
oldószerekben. Miért eltérő a folya-
dékok sűrűsége, forráspontja?
Ismeretek:
Halmazstruktúrák magyarázata ösz-
szetevőik szerkezete és kölcsönhatá-
saik alapján: a
lajdonságok közötti összefüggés
értelmezése kémiai vizsgálatok
(párolgás, oldódás, sűrűség) és
modellezés alapján (pl. benzin mo-
lekuláinak modellezése a metán-
nal).
vezetek felépítésében.
molekulák polaritása, másodrendű
kötőerők és a halmaztulajdonságok
összefüggése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Azonos és eltérő polaritású anyagok
elegyítése, heterogén rendszerek
létrehozása.
Ismeretek:
Heterogén rendszerek a természet-
ben, a mindennapi életben.
Tanulói vizsgálat alapján a megfi-
gyelések szerkezeti magyarázata
(pl. a már ismert vegyszerek
használatával új kontextusban),
hétköznapi példák keresése,
elemzése, és/vagy hétköznapi
jelenségek modellezése kémiai
rendszerekkel.
Földrajz: a kőzetburok,
levegőburok és a vízbu-
rok folyamatai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Polaritás, másodrendű kötőerő, oldhatóság, heterogén rendszer.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A kék bolygó. A víz. Változások.
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Halmazállapot, halmazállapot-változás, oldódás, az oldatok összetétele, fizi-
kai és kémiai változás, kémhatás, pH-skála, sav-bázis folyamat, közömbösítés,
az égés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és működés kapcsolatában az anyagok szerkezete és válto-
zásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás tükré-
ben az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakor-
lati jelentőségük megértése. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók
értelmezésének kiterjesztése a mindennapi életben jelentős példákon,
az állandóság és változás, illetve a rendszerek szempontjából.
Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan.
Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata.
Képi és verbális információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése.
Együttműködési és kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka
során.
399
400
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A víz körforgása a természetben,
csapadékok.
Ismeretek:
Halmazállapot-változások, állapot-
határozók.
A halmaz szerkezetének összeha-
sonlítása a különböző halmazál-
lapotokban, a halmazállapot-
változások magyarázata a kémiai
kötések, a szerkezet megváltozá-
sával az állapothatározók függvé-
nyében. A víz körforgásának, a
csapadékok képződésének értel-
mezése, pl. az időjárási jelensé-
gek lefordítása a „kémia nyelvé-
re”: a jelenségek modellezé-
se/animációk, képi információk
értelmezése.
Földrajz: az időjárási
jelenségek, csapadé-
kok, felszíni és felszín
alatti vizek, a vízburok.
Fizika:
halmazállapotváltozások,
gázok állapotjelzői.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Vizes oldatok a természetben és
környezetünkben. Mitől sós a
tenger?
Ismeretek:
Óceánok, tengerek, vizes oldatok
összetétele. Diffúzió. Az oldódás,
a hidratáció, az oldatok összeté-
tele. Oldhatóság.
Koncentráció, hígítás, töményítés,
keverés.
Az oldódásra és a diffúzióra vo-
natkozó megfigyelések vizsgálat
során, a tapasztalatok magyará-
zata.
Az anyagok oldhatóságá-
nak összehasonlítása. Olda-
tok összetételének
értelmezése hétköznapi példá-
kon (pl. ásványvizek összetétele,
tengervíz sótartalma). Oldatokkal
kapcsolatos információk keresé-
se, feldolgozása: a kapott adatok
összehasonlítása táblázattal (pl. a
vér, egyes élelmiszerek összeté-
telére vonatkozó adatok értel-
mezése, egyszerű számítások
végzése az összehasonlításhoz).
Biológia-egészségtan:
a sejt és a szervezet
anyagszállító folyama-
tai.
Földrajz: az oldódás
jelentősége a termé-
szeti folyamatokban.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan tehető ihatóvá a tengervíz?
Az ozmózis jelenségének megfigye-
lésére alkalmas vizsgálat elvégzése,
modellezése és magyarázata. A ten-
gervíz sótalanításának lehetőségei
Biológia-egészségtan:
ozmózis.
401
Ismeretek:
Ozmózis. A tengervíz sótalanítása,
anyagáramlás a biológiai hártyákon
át.
és más mindennapi életben jelentős
példa elemzése (pl. információgyűj-
tés és feldolgozás révén).
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miben különbözik az oldódás és az
olvadás?
Az anyag szerkezeti változásának
összehasonlítása a fizikai és ké-
miai változások során (pl. oldó-
dás, halmazállapot-változás és a
víz kémiai átalakulásával
Biológia-egészségtan:
homeosztázis, a sejtek
környezete.
Ismeretek:
Fizikai és kémiai változás.
járó folyamat összehasonlítása).
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Színváltozások a természetben, a
pH-érzékeny növényi festékek.
Ismeretek:
A vizes oldatok kémhatása, sav-
bázis folyamatok a mindennapi
életben.
A savbázis-fogalom kiterjesztése. A
pH.
Sav-bázis folyamatok vizsgálata
és magyarázata a disszociáció és
a protonátadás elmélete alapján.
Oldatok kémhatásának vizsgálata és
magyarázata, a pH-skála értelmezé-
se.
Növényi festékek színváltozásának
megfigyelése, magyarázata. Az ol-
datok koncentrációjának és a pH
kapcsolatának megértése vizsgála-
tokon keresztül. A mindennapi élet-
ben fontos (élettani és környezeti
szempontból jelentős) erős és
gyenge savak és sók kémhatásának
vizsgálata, a kapott eredmények
rögzítése, értelmezése.
Fizika;
biológiaegészségtan:
színek.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mi történik az égés során? A víz
keletkezése és „bontása”.
Ismeretek:
A redoxireakció fogalmának kiter-
jesztése, a kémiai viselkedés és
a periódusos rendszer összefüggé-
sei.
Égési folyamat értelmezése ké-
miai vizsgálat során oxigénát-
menet, majd elektronátmenet
alapján. Az anyag kémiai visel-
kedésének értelmezése az elekt-
ronszerkezet, a periódusos
rendszer alapján. A vízzel kap-
csolatos redoxifolyamatok meg-
figyelése, értelmezésük.
Biológia-egészségtan:
sejtanyagcsere
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Halmazállapot-változás, állapothatározó, diffúzió, ozmózis, protonátmenettel járó
folyamat, elektronátmenettel járó folyamat.
402
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A kék bolygó. Anyagok körforgásban
Órakeret
11 óra
Előzetes tudás
A periódusos rendszer és az elektronszerkezet kapcsolata, elem, vegyület,
keverék, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot, állapothatározó, oldha-
tóság, kémiai egyenlet, savbázis reakció, redoxireakció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyag, energia, információ szempontjából az elemek és vegyületek
előfordulása, kölcsönhatásai a természetben, jelentőségük, felhaszná-
lásuk. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai
körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen ve-
gyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok
felismerése és alkalmazása. A periódusos rendszer összefüggéseinek
felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag, kölcsönha-
tás, energia, információ szempontjából.
Az emberi egészség vonatkozásában az anyagok használata során a
veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi és
verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése,
IKT-eszközök használata. Együttműködés és kezdeményezőkészség,
önismeret fejlesztése önálló és csoportos feladatmegoldás során.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mire használható a periódusos
rendszer? Tájékozódás az elemek
birodalmában.
Ismeretek:
A periódusos rendszer anyagszerke-
zeti kapcsolatai. A hidrogén mint a
világegyetem leggyakoribb eleme,
szerepe a földi energiaszolgáltató
folyamatokban.
A periódusos rendszerben való
tájékozódás, az anyag tulaj-
donságainak reakciókészségé-
nek összefüggései az anyag-
szerkezettel az eddig megis-
mert anyagok példáján. A hid-
rogén megfigyelt tulajdonságai-
nak magyarázata a szerkezettel
összefüggésben. A hidrogén oxi-
dációjának mint energiaszolgálta-
tó folyamatnak az értelmezése.
Magyar nyelv és iro-
dalom; ének-zene;
vizuális kultúra: ritmu-
sok.
Fizika; földrajz: csillagá-
szat.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Lehetséges-e élet más bolygókon?
Ismeretek:
Más égitestek kémiai összetétele.
Néhány más égitest kémiai össze-
tételéről információ gyűjtése,
feldolgozása.
Földrajz; fizika: a Nap-
rendszer.
403
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: Mi van a levegő-
ben?
Ismeretek:
A levegő mint gáz; a gázok tulaj-
donságai és moláris térfogata.
A levegő mint keverék. A levegő
főbb összetevőiben megjelenő ké-
miai elemek és a mindennapi élet-
ben jelentős vegyületeik, anyagkör-
forgásuk a természetben, jellemző
átalakulásaik, jelentőségük a ter-
mészetben és a mindennapi élet-
ben, élettani hatásuk. Allotrópia az
oxigén és ózon példáján.
A gázok tulajdonságainak értel-
mezése modellek alapján. A gá-
zok moláris térfogatának értel-
mezése egyszerű számításos
feladattal (pl. benzinüzemű jár-
mű CO2 kibocsátásának értelme-
zése).
A levegő főbb összetevőit alkotó
elemek és vegyületeik tulajdon-
ságainak magyarázata a szerke-
zettel való összefüggésben. (Nit-
rogén, oxigén, szén és kén vegyü-
letei (oxidok, főbb savak, bázisok
és sók) és átalakulásaik, jelentő-
ségük az anyagkörforgásban, a
mindennapi életben.) Az allotró-
pia fogalmának megértése.
Az anyagok tulajdonságainak és
átalakulásainak megfigyelésére,
modellezésére alkalmas vizsgálatok
elvégzése. A veszélyjelek, bizton-
sági szabályok megértése, alkalma-
zása a tevékenység során.
Fizika: a kinetikus
gázmodell.
Biológia-egészségtan:
az ökoszisztémák,
anyagok körforgása a
természetben
Földrajz: a kőzet-, a víz-
és a levegőburok.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások: Miért jóddal vagy
hypóval fertőtlenítünk? A só mint a
halogén elemek forrása.
Ismeretek:
Az óceánok, tengerek sótartalma,
halogén elemek és a mindennapi
életben jelentősebb vegyületeik
előfordulása, előállítása, főbb
jelentősebb fizikai, kémiai átala-
kulások (pl. a jód felfedezése,
tulajdonságai, jelentősége, klóros
víz, jelentősége, veszélyei,
Semmelweis, a sósav, a fluor és a
bróm előfordulása).
Veszélyjelek.
Összefüggés keresése a tárgyalt
elemek és vegyületek fizikai és ké-
miai tulajdonságai, előfordulásuk és
felhasználásuk között.
Az anyagok tulajdonságainak és át-
alakulásainak megfigyelésére, mo-
dellezésére alkalmas vizsgálatok
elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági
szabályok megértése, alkalmazása a
tevékenység során.
Informatika: informá-
ciófeldolgozás és meg-
jelenítés.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: ipari fejlő-
dés, az életvitel válto-
zásai.
Földrajz: kőzet- és vízbu-
rok.
Biológia-egészségtan:
környezeti tényezők.
404
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások: A Föld kin-
csei: a kőzetek, ásványok vál-
tozatossága. Hogyan tárható
fel az ásványok összetétele?
Ismeretek:
Néhány jelentősebb ásvány ké-
miai összetétele, szerkezete, az
ásvány és a kőzet különbözősége,
jelentősebb kőzetek kémiai ösz-
szetétele (pl. karbonátok, sziliká-
tok). Rácstípusok.
Allotrópia.
Az anyagok szerkezete, kémiai
kötései, és fizikai és kémiai és
élettani tulajdonságai közötti
összefüggések magyarázata a
kristályrács típusa szerint (pl.
termésfém, kvarc, kalcit, termés-
kén, víz, grafit példáján). A rend-
szerek egymásba ágyazottságá-
nak megfigyelése, értelmezése.
Ismert anyagok halmazba sorolá-
sa. Egyszerű fizikai és kémiai vizs-
gálatok (pl. keménység, oldható-
ság, reakció savval). Képi és szö-
veges információkeresés- és fel-
dolgozás.
Földrajz: a kőzetburok,
a talaj, a fémércek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Periódusos rendszer, elem, vegyület, keverék, atom, ion, molekula, első és má-
sodrendű kötés, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot, állapothatározó,
moláris térfogat, allotrópia, kristályrács, kolloid rendszer, oldhatóság, kémiai
egyenlet, savbázis-reakció, redoxireakció.
10.osztály 74 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A kék bolygó. Ember a Földön
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
A víz- és levegőtisztaság. A természetes vizek és a levegő összetétele. Néhány
szennyező forrás ismerete, megelőzés a mindennapokban, helyes szokások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A fenntarthatóság, a környezetei problémák és megoldásukat célzó
egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes ké-
miai tudás alkalmazása komplex összefüggésben.
Véleményalkotás és érvelés, információfeldolgozás és esztétikus, szabatos
megjelenítés IKT-eszközök felhasználásával. Önálló feladatmegoldás, kezde-
ményezőkészség és együttműködési készség, önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gya-
korlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A légkör összetételének megválto-
zása a Föld története során.
Példa tanulmányozása, hogyan áll
a kémia a klímatörténet kutatásá-
nak szolgálatában.
A kolloid állapot jellemzőinek a
Földrajz: a levegőburok,
vízburok, a talaj, környe-
zetszennyeződés.
405
Környezeti katasztrófák.
Ismeretek:
A földi légkör összetétele földtör-
téneti léptékben nem állandó.
A kolloid állapot.
A füstköd, az aeroszol, a füst
és a köd fogalma. A légkör-, a
víz- és a talajszennyeződés
forrásai, cselekvési lehetősé-
gek. A mezőgazdasági és ipari
tevékenység levegő-, víz- és
talajszennyező hatásai. Az
egyéni életvitel hatásai a kör-
nyezetre, mások életminősé-
gére.
Az ózon előfordulása és hatásai.
Szén-dioxid-kvóta.
Teendők szmogriadó esetén.
Helyi (települési) probléma
kémiai vonatkozásai (pl. vízgaz-
dálkodás, közlekedés, a műtrá-
gyák, növényvédő szerek, mo-
só- és mosogatószerek, gyógy-
szerek, valamint egyes szteroi-
dok használatának szükségessé-
ge és/vagy veszélyei).
nagy felületi megkötőképességre
vonatkozó megfigyelése egyszerű
vizsgálat során.
A levegő-, a víz- és a talajszennye-
zés forrásainak, a szennyező
anyagok típusainak és konkrét
példáinak megismerése, vizsgála-
ta.
Cselekvési lehetőségek mérlegelé-
se az egyén és közösség szintjén.
Környezeti katasztrófák okainak és
következményeinek, megelőzési
lehetőségeinek tanulmányozása
(pl. esettanulmányok elemzése,
információgyűjtés és –feldolgozás,
képek, szöveges információk, táb-
lázatok, grafikonok elemzése,
készítése, poszterek, bemutatók
készítése, vita).
Egyszerű kémiai vizsgálatok terve-
zése a környezet állapotának jel-
lemzésére, nyomon követésére, az
adatok rendszerezése és értelme-
zése, az eredmények feldolgozása
(képek, szöveges információk,
táblázatok, grafikonok), megvita-
tása, értékelése (poszterek, bemu-
tatók készítése, kiállítás, vita).
Fizika: üvegházhatás, sugár-
zások.
Biológia-egészségtan:
az ökoszisztémák, környezeti
problémák.
Informatika:
információfeldolgozásé s –
megjelenítés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ózonpajzs, kolloid rendszer, füst, köd, füstköd, aeroszol, szmogriadó, üvegházha-
tás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A kék bolygó. Az energia
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Hőelnyelő és hőtermelő (endoterm és exoterm) fizikai és kémiai változások,
az égés mint oxigénnel történő kémiai reakció.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a kémiai reakciók feltételei,
a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás szem-
pontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntart-
hatóság szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges
406
energia biztosítása alapelveinek megértése. A
környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar
tudósok, feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a ké-
miai energiát hasznosító berendezések energiaátalakító folyamatai-
ban. A mennyiségi szemlélet fejlesztése az energiával kapcsolatos számítá-
sokban. Képi és verbális információfeldolgozás és értelmezése, megjeleníté-
se. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és
együttműködési készség, az önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mitől megy végbe egy kémiai reak-
ció?
Ismeretek:
A kémiai reakciók feltételei. A reak-
ciósebesség, a reakciósebesség
hőmérséklet-, felület- és koncentrá-
ciófüggése, katalizátorok. A fizikai
és kémiai átalakulásokat kísérő
energiaváltozások: hőelnyelő és
hőtermelő folyamatok, az aktiválási
energia és a reakcióhő. Az enzimek.
A kémiai reakciók feltételeinek és
sebességének vizsgálata a hőmér-
séklet, felület és a koncentráció
függvényében (pl. tűzgyújtás példá-
ján, a gyufa, hamuval kezelt és nem
kezelt kockacukor égésének össze-
hasonlítása).
A kapott eredmények rögzítése,
értelmezése.
A hőmérséklet értelmezése a
részecskék mozgási energiájával
összefüggésben.
Az energia-megmaradás törvényé-
nek alkalmazása kémiai folyama-
tokban.
Diagramok értelmezése, készítése.
Az aktiválási energia mibenlétének
értelmezése.
Fizika: a hőmérséklet;
kinetikus gázmodell;
energia,
energiamegmaradás;
hőleadás, hőfelvétel.
Matematika:
függvények, diagram
értelmezése.
Biológia-egészségtan:
a sejtek működése,
enzimek; a táplálkozás
és az egészség kapcso-
lata.
A katalizátorok szerepének értel-
mezése kémiai reakciókon, a
(bio)katalizátorok szerepének
részecskeszintű magyarázata.
Élelmiszerek energiatartalmának
értelmezése a csomagoláson fel-
tüntetet adat alapján. Az elhízás
értelmezése a felvett élelem
energiatartalma és a lebontással
407
felszabadított energia viszonya
alapján.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miért mondják, hogy a földi élet fő
energiaforrása a Nap?
Ismeretek:
A Nap mint a földön kialakult rend-
szerek meghatározó energiaforrása.
A hidrogén oxidációjának szerepe az
energiaszolgáltató folyamatokban.
A Napban zajló magátalakulási
folyamat és kémiai reakciók lé-
nyegének összehasonlítása.
A fotoszintézis bruttófolyama-
tának értelmezése (szőlőcukor
keletkezése).
Fizika: magfúzió; csilla-
gok energiatermelése.
Biológia-egészségtan:
fotoszintézis; az öko-
szisztémák; a sejtek
energiaszolgáltató fo-
lyamatai.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az energiaátalakítás, energiatáro-
lás problémája.
Ismeretek:
Redoxireakciók, galvánelem, akku-
mulátor.
Magyar tudósok, feltalálók szerepe
(pl. a sejtek oxidációs folyamatai:
Szent-Györgyi Albert).
A fosszilis energiaforrások
előfordulásának keletkezésük
feltételeinek feltárása. A sej-
tek biológiai oxidációja (sző-
lőcukor oxidációja) és a fosz-
szilis energiaforrások (pl.
benzin molekula) oxidációja
közötti párhuzam értelmezé-
se.
A redoxifolyamatok értelmezése
az energiaátalakításban
(fotoszintézis, biológiai oxidáció,
elektrokémiai folyamatok). A
redoxi- és az elektrokémiai folya-
matok (a galvánelemek és az akku-
mulátorok működésének) értelme-
zése a redoxireakciók iránya alap-
ján; egyszerű galvánelemek, pl.
gyümölcs- és zöldségelemek készíté-
se.
Földrajz: a kőolaj
keletkezése; fosszilis
energiahordozók.
Fizika: elektrolízis,
galvánelemek; magyar
tudósok, feltalálók a
technikatörténetben, pl.
Galamb József, Csonka
János, Bánki Donát.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan lesz a kőolajból benzin?
Mi a jó benzin titka? Miből ered az
autót hajtó energia?
Ismeretek:
A szénhidrogén-molekulák tér-
szerkezetének modellezése és a
tulajdonságok megállapítása ta-
nulói vizsgálat során, szerkezeti
értelmezésük.
Fizika: energia.
Matematika; vizuális
kultúra: térbeli alakzatok.
Földrajz:
408
A kőolaj, a telített szénhidrogének Az izoméria jelentőségének ér-
telmezése pl. benzin
energiaforrások,
szerkezete és jellemző kémiai reak-
ciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik,
felhasználásuk és élettani hatásuk.
Egyes szerves molekulák térbeli
szerkezetének modellezése.
Az izoméria jelentősége.
minőségén, az oktánszám alap-
ján.
A kőolajlepárlás és az összetevők
forráspontja közötti összefüggés
megértése, a mindennapi életben
legjelentősebb kőolajpárlatok
példáján.
A kőolajpárlatok energiaforrásként
való felhasználás hátterének feltárá-
sa, az égés vizsgálata; a kémiai reak-
ció magyarázata a kémiai kötések-
kel, leírása reakcióegyenlettel egy
adott összetevőre (egyenletrende-
zés).
Az aktiválási energia és a reakció-
hő értelmezése az elvégzett vizs-
gálat tapasztalataival összefüg-
gésben. Energiadiagram készíté-
se, egyszerű számítási feladat
elvégzése az energiával kapcsola-
tos mennyiségi szemlélet fejlesz-
tésére.
energiahordozók.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miért nem olthatunk mindig vízzel
tüzet?
Ismeretek:
Baleset-megelőzés, tűzoltás szabá-
lyai.
A veszélyszimbólum és az anyag
tulajdonságai kapcsolatának ér-
telmezése.
A tűzoltás ismérveinek értelmezése,
egyszerű szemléltető vizsgálat vég-
zése.
Matematika: függvények
ábrázolása
409
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A kőolajkészletek végesek, ugyanak-
kor életminőségünk
jelentősen függ a kőolajszármazé-
koktól.
Ismeretek:
Az energiahordozók (atomenergia,
fosszilis energiahordozók, tápanyag-
ok) felhasználásának környezeti ha-
tásai.
A zöld kémia törekvései, jelentő-
sége, alapelvei. A jelentkező kör-
nyezeti problémák megoldását
célzó egyéni és közösségi cselek-
vés lehetőségei.
Az energiaforrások, energiahordozók elő-
nyeinek és hátrányainak mérlegelése a
fenntarthatóság és az autonómia tükrében.
Magyar tudósok szerepének feltárása az
alternatívák kimunkálásban (Oláh György).
Az energiatakarékosság módszereinek és az
ismeretek alkalmazási lehetőségeinek fel-
ismerése és bemutatása a háztartásokra,
kisközösségekre (pl. képi, szöveges infor-
mációforrások értelmezése, feldolgozása,
bemutatása, vita).
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: az energiahordo-
zók szerepe a társa-
dalmi folyamatokban.
Földrajz: megújuló
és nem megújuló
energiaforrások.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, izoméria, szakaszos lepárlás,
fosszilis energiaforrás, megújuló és nem megújuló energiaforrás, fenntartható-
ság.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, táp-
anyagok
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás A szénhidrogének molekulaszerkezete, telítettség, izoméria.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek
kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kap-
csolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában
az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz
szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egés-
zség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szem-
pontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értel-
mezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként.
A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A média-
tudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Té-
nyek mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműkö-
dési készség, az önismeret fejlesztése.
410
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A sütés mint ősi konyhai praktika
kémiai háttere. Hogyan hat a hő a
fehérjék szerkezetére (pl. tojásfe-
hérje melegítése)?
Ismeretek:
A fehérjék alapvető kémiai felépí-
tése: egyszerű elemi felépítés
bonyolult térszerkezetben.
Organogén elemek, térszerkeze-
tet rögzítő első és másodrendű
kémiai kötések. A monomer, po-
limer fogalma.
A térszerkezet modellezése,
a szerkezetet rögzítő kötések
és szerepük értelmezése. A
fehérjék szerkezete és funk-
ciója közötti kapcsolat ér-
telmezése. A hő hatásainak
egyszerű vizsgálata a
fehérjeszerkezetre, a koaguláció
és a hőbomlás értelmezése.
Biológia-egészségtan: a
sejtek felépítése és
működése; a táplálko-
zás; az ember evolúció-
ja.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a tűzgyújtás
szerepe.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mióta fogyasztunk kenyeret? A
gabonafélék és társadalmi fejlő-
dés. Milyen összetevőkből áll
Az összetevők csoportosítá-
sa, makro-és
mikrotápanyagok elkülöníté-
se, nagyságrendi viszonyok
megértése. A táplálkozási
szempontból
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a neoliti-
kum,
a kenyér? Hogyan mutatható ki a
kenyér keményítőtartalma? Ho-
gyan tárolódnak a testünkben a
szénhidrátok? A vércukorszint. Mi
a nem jól oldódó és lebontódó ösz-
szetett szénhidrátok jelentősége a
bélműködésben?
Ismeretek:
A tápanyagok csoportosítása,
mennyiségi viszonyok. A táplál-
kozási szempontból legfonto-
sabb szénhidrátok. A monomer
és polimer fogalma (pl.
legfontosabb molekulák csopor-
tosítása.
A molekula szerkezete és tulaj-
donságai közötti összefüggés ér-
telmezése egyszerű kémiai vizsgá-
latban (pl. oldhatóság, édes íz). A
keményítő vizsgálata (jódreakció,
oldhatóság).
A vércukorszint biológiai jelentősé-
gének és értékének kémiai értelme-
zése. Egyszerű számítási feladat se-
gítségével a vércukorszint értékének
mezőgazdasági forra-
dalom.
Informatika: információ-
keresés, értékelés és –
feldolgozás.
Biológia-egészségtan:
szabályozás,
homeosztázis, egészsé-
ges táplálkozás.
411
glükóz, keményítő, glikogén). A funk-
ciós csoportok (pl. szőlőcukor). A
poliszacharidok oldhatósága,
emészthetősége (biokatalízis) és a
tápanyagként való hasznosulás ösz-
szefüggése a vércukorszintre gyako-
rolt hatással kapcsolatban (elhízás,
cukorbetegség).
és változásának megértése.
A különböző poliszacharidok szerke-
zetének megismerésével összefüggés
felismerése és értelmezése a mole-
kulaszerkezet és a biológiai funkció
között.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Zsírok az élő szervezetekben. Mi-
ből áll és hogyan készül a marga-
rin? Mitől avasodnak meg a zsírok
és olajok?
Miért jelentenek kockázati ténye-
zőt a transzzsírsavak? Miért nél-
külözhetetlen szervezetünk mű-
ködéséhez a koleszterin?
Ismeretek:
A lipidek.
A zsírsavak mint nagy
szénatomszámú karbonsavak, a telí-
tettség, az észter fogalma.
Az addíció (pl. margarin előállítása).
Izoméria.
A zsírok és olajok elkülönítése a
halmazállapot alapján. A zsírok és
olajok összetétele, fizikai és ké-
miai tulajdonságai és biológiai
szerepük kapcsolatának értelme-
zése (oldhatóság, enzimatikus
bonthatóság, energiatartalom).
Az izoméria jelentőségének ér-
telmezése a transzzsírsavak bio-
lógiai hatásának példáján. A ko-
leszterin molekulájának jellemzői és
biológiai szerepe közötti összefüg-
gés értelmezése.
Biológia-egészségtan: a
táplálkozás, a bőr.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Ásványi anyagok, nyomelemek.
Az élelmiszerek ásványianyag- és
nyomelem-tartalma, szerepük az
élő szervezetben (pl.
hemoglobin).
Miért nélkülözhetetlenek a vitami-
nok? (Pl. enzimek felépítése, pl. C-
vitamin szerepe az erek, bőr stb.
kollagén rostjainak építésében,
érrendszeri betegségek
megelőzésében.)
Ismeretek:
A C-vitamin vízoldhatóságának és
antioxidáns hatásának magyarázata
a molekulaszerkezettel egyszerű
vizsgálat alapján.
(Pl. kísérlettervezés növényi részek
felhasználásával, a tudományos vizs-
gálatok alapkövetelményeinek meg-
értése.)
Biológia-egészségtan:
az egészséges táplálko-
zás, építő- és lebontó
folyamatok a szerve-
zetben, enzimek.
412
Biokatalízis, minőségi táplálkozás,
betegségmegelőzés.
Szent-Györgyi Albert szerepe a
Cvitamin hatásának leírásában.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az élelmiszerek szín- és aroma-
anyagai.
Ismeretek:
Antociánok, terpének.
Aldehidek, gyümölcsészterek.
Funkciós csoportok.
Antociánok, terpének (pl. karotin)
molekulája és a szín kialakulása
közötti összefüggés értelmezése.
Fizika;
biológiaegészségtan;
vizuális kultúra: a szí-
nek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport, telítettség, izo-
mer.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern
praktikák
Órakeret
7 óra
Előzetes tudás
Funkciós csoport, kémhatás, enzim, redoxifolyamat, heterogén és kolloid
rendszer.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek
kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kap-
csolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában
az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz
szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egés-
zség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szem-
pontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értel-
mezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként.
A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A média-
tudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Té-
nyek mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműkö-
dési készség, az önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Ősi ételünk és ősi italok. Hogyan
Az etilalkohol vizsgálatán keresztül a
fizikai és kémiai tulajdonságok ér-
telmezése a felépítés, szerkezet
Biológia-egészségtan: a
tápcsatorna működése; a
függőség; sejtek kom-
413
készül a kenyér és az alkoholos ita-
lok? (Pl. cukor átalakulása
élesztőgombákkal.)
Hogyan méregtelenít a máj? Mi a
másnaposság kémiai oka? Mitől sa-
vanyodik meg a tej? A tejsav mint az
izom és a tejsavbaktériumok,
probiotikumok anyagcsereterméke.
Ismeretek:
Az alkoholok (etanol), aldehidek
(acetaldehid) és karbonsavak (ecet-
sav, tejsav). Funkciós csoportok.
Az alkoholos erjedés.
Az etilalkohol enzimatikus oxidációja
acetaldehiddé és ecetsavvá.
Az acetaldehid élettani hatása.
Az ecet.
függvényében.
Az alkoholfogyasztás veszélyeinek
feltárása.
Az ecetsav fizikai és kémiai tulajdon-
ságainak értelmezése a szerkezet
függvényében, egyszerű vizsgálat
alapján.
A tejsav biológiai funkciójának kémi-
ai értelmezése.
munikációja; baktériu-
mok, élőlények közötti
kölcsönhatások; a táplál-
kozás; a bőr.
Testnevelés és sport:
izomláz.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Modern italok. Hogyan keletkezik
a buborék?
Ismeretek:
Az italkészítés mint lineáris és körfo-
lyamatok, valamint egyirányú, illetve
megfordítható folyamatok sorozata.
A Le Chatelier-Braun-elv. Dinamikus
kémiai egyensúly.
A foszforsavas üdítőital kémha-
tásának vizsgálata a széndioxid
kiűzését követően. A kémiai
változás értelmezése a kémiai
egyenlet alapján. A szénsavas
italokban végbemenő folyamatok
értelmezése.
A dinamikus egyensúly vizsgálata a
nyomás és hőmérséklet megváltoz-
tatásával.
Az élelmiszerek, ételek kémiai össze-
tétele és a biológiai szükséglet viszo-
nyának értelmezése.
Biológia-egészségtan:
az egészséges táplálko-
zás.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan készül a tejszínhab?
Mitől lesz lyukacsos a tészta? Ho-
gyan készül és miért remeg a ko-
csonya?
Ismeretek:
Heterogén és kolloid rendszerek és
előállításuk.
Reverzibilis és irreverzibilis
Konyhai recept kémiai értelmezé-
se.
A sütőpor működési elvének
értelmezése a szódabikarbóna
bomlásának vizsgálatán. A kol-
loid összetevők koagulációja, a
szilárd hab mint heterogén
rendszer értelmezése. Kolloid
oldat géllé alakulásának értelme-
zése.
Biológia-egészségtan: a
sejt felépítése.
414
A hab kémiai értelmezése szerkezet-
koaguláció. Kolloid oldat, gél állapot. tulajdonság összefüggésében.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A tartósítás ősi praktikái. Miért
szükséges adalékanyagok al-
kalmazása?
Az élelmiszer tömegtermelés, élelmi-
szerbiztonság.
Ismeretek:
Diffúzió, ozmózis.
Tartósítószerek.
A nitritek és a nitrátok szerepe
a gyorsérlelésű, tömegtermelé-
sű élelmiszerekben (botuliz-
mus). A szín- és aromaanyagok,
ízfokozók (glutamátok), édesítő-
szerek felhasználása.
A sózás, kandírozás, aszalás kémi-
ai alapjainak egyszerű értelmezé-
se vizsgálatok
(modellkísérletek) segítségével. A
dunsztolás elvének kémiai értel-
mezése.
Az élelmiszerek címkéjén található
feliratok értelmezése. Adatbázis
használatával az összetevők és az
esetleges kockázatok megállapítása.
A tartósítószer kémiai összetétele
és kémiai hatása közötti össze-
függés egyszerű értelmezése.
A mesterséges szín- és aromapót-
lás okainak értelmezése, mérlege-
lése.
Az ízfokozók hatásának megérté-
se.
Az édesítőszerek működési elvé-
nek magyarázata.
Lehetséges megoldások mérlegelése
a problémát jelentő adalékanyagok
kiváltására.
Biológia-egészségtan:
az egészséges táplálko-
zás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, kolloid, dinamikus egyensúly.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás Első- és másodrendű kötőerők, polaritás, kristályszerkezet.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és működés vonatkozásában annak belátása, hogy a termé-
szetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei. Az
anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítá-
sa.
A hulladék csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését
415
megalapozó magatartás kialakítása a környezet és fenntarthatóság tük-
rében.
A fogyasztói és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság
fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Té-
nyek mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműkö-
dési készség, az önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Kelmék és divatok. Miből készül a
ruhánk? Természetes és mester-
séges anyagok.
Ismeretek:
A lenvászon és a pamut. A selyem
és a gyapjú, fibrilláris fehérje, α-
hélix, β-szalag.
A műgyapjú.
A szerkezeti anyagok összetétel
és eredet szerinti csoportosítása.
A gyapjú és a selyem szerkezeti
felépítésének modellezése.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a textilipar
fejlődésének hatása az
életmódra, a kultúrára
és a gazdasági fejlő-
désre.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Természetes és mesterséges
szerkezetek, építmények. Milyen
anyagok építik fel az élőlények
vázát? Miből készülnek az épüle-
tek, szobrok?
Az „élő szerkezet”. Miért lehet a
cellulóz a legelterjedtebb vázanyag a
természetben? Mely mesterséges
anyagokban található cellulóz (pl.
cellulózrostok papírban, lebomló
kávéspohár)?
Mely használati tárgyaink ké-
szülnek cellulózból? Hogyan
A cellulóz molekulaszerkezetének
modellezése. A szerkezet és a tulaj-
donságok közötti összefüggés meg-
értése a biológiai szereppel össze-
függésben. A cellulózrostok szerke-
zete, másodrendű kötőerők és az
oldhatatlanság, vegyi hatásoknak
való ellenállás közötti kapcsolat
értelmezése.
Biológia-egészségtan:
növények.
Magyar nyelv és iroda-
lom; művészetek; infor-
matika:
könyvnyomtatás, papír-
alapú ábrázolás.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a papír- és a mű-
anyagipar fejlődésének
hatása az életmódra, a
kultúrára és a gazdasági
fejlődésre.
416
készül a papír?
Miért fontos a hulladékpapír sze-
lektív gyűjtése? Cellofán, műse-
lyem, celluloid.
Ismeretek:
A cellulóz, a cellulózrostok felépíté-
se.
Cellulóz alapú műanyagok.
A másodlagos nyersanyag.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
„Házak és vázak”, építőanyagok.
Ismeretek:
A kitin mint a gombák és az ízelt-
lábúak vázanyaga. A meszes
vázak (kalcit, aragonitkristály)
szerepe, a kőzetek képződé-
se, a márvány kialakulásának
értelmezése.
A csont szerkezete.
Alabástrom, gipsz, a mészkő és a
márvány.
Az égetett és az oltott mész.
A cellulóz és a kitin kémiai szerkezete
és tulajdonságai közötti összefüggés
értelmezése.
Ásványok kristályszerkezeti mo-
dellezése. Egyszerű kémiai vizsgá-
latok a szerkezeti anyagok össze-
tételére vonatkozóan.
A csont szerves és szervetlen ösz-
szetevői alapján a csont tulajdon-
ságainak vizsgálata és magyaráza-
ta.
Az építőanyagok csoportosítása ké-
miai szempontból.
Biológia-egészségtan:
vázanyagok, a mozgás.
Földrajz: üledékes kőze-
tek.
Vizuális kultúra:
építészet, szobrászat.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: az építészet fejlő-
dése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan hatottak a történelemi
fejlődésre a fémek és előállításuk
kémiai lehetőségei?
Ismeretek:
A fémek szerkezete és tulajdonságai
közötti összefüggések.
A fémek előállítása redukcióval. Az
elektrolízis. Fémbevonatok készí-
tése, a galvanizálás.
A korrózió.
A fémrácsos kristály jellemzői és a
fémek tulajdonságai közötti ösz-
szefüggés értelmezése, modelle-
zése.
A fémek előfordulása, előállítható-
sága és a reakciókészsége közötti
összefüggés értelmezése. Példák
gyűjtése a fémek tulajdonságainak
és felhasználásának összefüggésére.
Egyes fémek és ötvözetek (arany,
vas, bronz, alumínium) jelentőségé-
nek értelmezése az emberiség tör-
ténetében.
A fémek előállításának értelmezése
és néhány példán kémiai egyenlet
szerkesztése. A fémszerkezetek kor-
róziójának értelmezése példákon.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a fémek
megismerésének, elő-
állításának szerepe a
hadászatban, az ipari
és gazdasági fejlődés-
ben; vaskor, bronzkor;
az arany és az ezüst
szerepe a
középkori gazdaságban
Fizika: elektrolízis;
áramvezetés fajtái.
Földrajz:
alumíniumipar.
417
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miből készülhetnek a műanyagok?
Milyen előnyös tulajdonságokkal
bírnak? Hogyan csökkenthetők a
műanyagok alkalmazásával járó hát-
rányok?
A műanyagok csoportosítása példák
alapján.
Érvek és ellenérvek mérlegelése a
műanyagok alkalmazásával kapcsola-
tosan az anyagforrás végességével és
a hulladékproblémával összefüggés-
ben.
Ismeretek:
Polimerizáció.
Néhány gyakori polimerizációs mű-
anyag felépítése, tulajdonságai és
alkalmazása.
A hulladékkezelés problémái,
cselekvési lehetőségek. Az
újrafelhasználás és az újra-
hasznosítás.
A modern műanyagok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Térszerkezet, elsődleges és másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, polimeri-
záció, monomer, polimer, addíció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás
Polaritás, fibrilláris fehérje, emulzió, kolloid, tápanyagok, a kémhatás, hidratá-
ció, enzim, katalizátor.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozme-
tikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapve-
tő kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés össze-
függésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó és
tisztítószerek tudatos megválasztásának segítése adatbázisok alkalma-
zásával.
A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A média-
tudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése.
Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
418
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A bőr kémiája. Hidratálnak-e a hidra-
tálókrémek? Hogyan hatnak a fény-
védő kozmetikumok?
Hogyan csökkenti a ráncokat a
hialuronsav?
Hogyan őrizhető meg a bőr szépsé-
ge?
Ismeretek:
A bőr lipidköpenye.
Az emulzió.
A glicerin vízmegkötő képessége és
vízelvonó hatása.
A bőr rugalmasságának és az irha
fibrilláris fehérjetartalma közötti
összefüggés értelmezése.
Az irha víztartalma és a hialuronsav
tartalmú összetett szénhidrátok
közötti összefüggés értelmezése. A
hidratálókrémek mint emulziók
modellezése. (O/V és V/O emulziók).
Hidrofób és hidrofil jelleg értelme-
zése.
A felszíni és a mélyrétegi hatás meg-
különböztetése az egyes kozmetiku-
mok esetében. Reklámokban rejlő
információk mérlegelése konkrét
példák alapján.
Biológia-egészségtan:
a bőr és egészsége.
A bőr minősége és az életmód, táp-
lálkozás kapcsolata (pl. C-vitamin
szerepe a kollagén szintézisben).
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Tisztálkodó- és tisztítószerek hatá-
sának alapjai. Milyen anyagokat
tartalmaznak a tisztálkodószerek?
Mitől bőrbarát egy
tisztálkodószer? Miért kell meg-
előzni, hogy a felületaktív anya-
gok az élővizekbe kerüljenek?
A mosószerek összetétele és
működése. Az „intelligens”
molekulák, tisztítócsodaszerek.
Ismeretek:
A felületaktív anyagok. A micella és a
habképződés. A kozmetikum kémha-
tása.
Az enzimek szerepe a tisztításban a
tapintás minőségében. A fehérítés és
az optikai fehérítés különbsége,
utóbbi nélkülözhetősége.
A felületaktív anyagok kémiai visel-
kedésének vizsgálata, értelmezése,
modellezése.
A tenzidek lipidköpenyre gyakorolt
hatásának értelmezése a bőr biológi-
ai egyensúlyának fenntartásában.
A mosó-, fehérítőhatás alapjainak
értelmezése.
Példák (pl. reklámozott termékek)
kritikai elemzése, az erőteljes, kör-
nyezetre és egészségre terhelő
hatású szerek kiváltási lehetőségei-
nek mérlegelése.
Biológia-egészségtan:
a bőr és egészsége
Informatika:
információgyűjtés és
feldolgozás.
419
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A vízkeménység és a vízlágyítás.
A mosógép halála?
Ismeretek:
A vízkeménység alapvető okai és
a vízlágyítás.
A vízkeménységet szemléltető vizs-
gálat végzése.
A vízlágyítás környezeti hatásainak, a
vízkőeltávolítás környezetbarát
módjainak mérlegelése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A vizek szennyeződése, víztisztí-
tás, víztakarékosság.
Ismeretek:
A víztakarékosság. A víztisztítás alap-
jai.
A víz szennyeződési forrásainak
összegyűjtése, a környezeti terhe-
lés mérlegelése, megoldások ke-
resése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hadüzenet a mikrobák ellen? A
fertőtlenítés elve és ésszerű al-
kalmazása.
Ismeretek:
Példák a fertőtlenítőszerekre.
A fertőtlenítő hatás értelmezé-
se kémiai vizsgálattal. A kör-
nyezetet terhelő fertőtlenítő-
szerek felesleges alkalmazásá-
nak kritikája.
Biológia-egészségtan: a
baktériumok, immun-
folyamatok,
homeosztázis.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát, hidrofil, hidro-
fób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek
Órakeret 4
óra
Előzetes tudás Fehérjék, másodrendű kötések, polimer.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ vonatkozásában a nukle-
insavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek megértése.
A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szere-
pükkel összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak megér-
tése az ember megismerésével és egészségével összefüggésben. A tu-
domány, technika, kultúra vonatkozásában a biológiailag aktív vegyüle-
tek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és
420
létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az
önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Mi a fehérjék sokféleségének tit-
ka?
Ismeretek:
A fehérjék szerkezetének mélyebb
magyarázata.
Az aminosavakból szerveződő
fehérjemolekula felépítésének
és térszerkezetének modellezé-
se. A fehérjék összetételre vonat-
kozó egyszerű vizsgálat végzése.
Fibrilláris és globuláris szerkezet
és a biológiai funkció összefüggé-
sének értelmezése.
Biológia-egészségtan: a
fehérjék.
Matematika: kombinato-
rika.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Hogyan történik a genetikai in-
formáció kódolása és értelmezé-
se?
Ismeretek:
A nukleotidok a nukleinsavak
alapegységei, DNS és RNS.
A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősé-
ge az orvosi, régészeti, evolúciós
kutatásokban és kriminalisztikában.
A DNS-molekula térszerkezeté-
nek modellezése. A DNS, RNS,
fehérje és a kódolt tulajdonság
közötti összefüggés kémiai ér-
telmezése.
A DNS-vizsgálat alapjainak értelme-
zése. A DNS-vizsgálatok jelentőségé-
nek a megértése példákon.
Biológia-egészségtan:
az öröklődés alapjai,
géntechnológia.
Informatika: az informá-
ciótárolás, kódolás
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
A kémiai kommunikáció az egye-
dek és sejtek szintjén.
Teratogén anyagok.
A receptorhoz való kötődés és a tér-
szerkezeti megfelelés értelmezése,
modellezése érzékszervi és moleku-
láris receptorok esetén.
Biológia-egészségtan:
etológia; sejtkommuni-
káció, szabályozás; sze-
xualitás.
Ismeretek:
A feromonok, az egyedek közötti
kommunikáció kémiai alapjai. A
hormonok. A sejtek kommunikáció-
jának kémiai alapjai, hormonális
szerek, fogamzásgátlók hatásának
kémiai alapjai. Példák magzati
A hormonális szerek szerkezete és
hatása közötti összefüggés értelme-
zése a fogamzásgátló
hormonanalógok példáján.
Példák keresése a teratogén anya-
gokra (pl. adatbáziskeresés, esetta-
421
fejlődési rendellenességeket
okozó vegyületekre.
nulmányok).
A gyógyszerszedés felelősségének, a
droghasználat veszélyeinek belátása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid, feromon, hor-
mon, teratogén anyag.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, fehérje, receptor.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az ember megismerése vonatkozásában a gyógyszerek és a mérgező
anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dó-
zisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások
értelmezése.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és
létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az
önismeret fejlesztése. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni
elutasító magatartás erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Gyógyszerek (pl. penicillin, az asz-
pirin) története, társadalmi hatá-
saik. Hogyan hatnak a gyógysze-
rek? Ártalmatlanok-e a növényi,
állati eredetű készítmények?
Lehet-e ugyanaz a hatóanyag
gyógyszer is, méreg is?
A hatóanyagok hatásának függése a
koncentrációtól, érzékenységtől.
Hogyan mérgez a méreg?
Hogyan előzhető meg a mérgezés?
Mi a teendő mérgezés esetén?
Ismeretek:
Az izoméria jelentőségének értelme-
zése a gyógyszerhatásban. Gyógy-
szerkészítmény betegtájékoztatójá-
nak értelmezése.
A gyógyszer hatóanyag-tartalma
mennyiségi viszonyainak értelmezé-
se egyszerű számításos feladattal.
A mérgek hatásának értelmezése
példákon.
Az oldhatóság szerepe, a májenzi-
mek szerepének megértése a mé-
regtelenítésben (pl. alkohol átalakí-
tása).
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: a kutatás, orvoslás
fejlődése és a társadalmi
viszonyok összefüggései
(pl. járványok hatásai).
Biológia-egészségtan:
antibiózis, baktériu-
mok, a sejtek kommu-
nikációja, a máj.
Matematika; vizuális
kultúra: tükrözés, nagy-
ságrendek.
Az aszpirin molekulájának jel-
lemzői, az aromás szerkezet.
422
Az antibiotikumok hatásának elve.
Enzim, katalizátor.
Veszélyszimbólumok, biztonsági
előírások.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Az alkohol, nikotin, drogok.
A hozzászokás és a függőség kémiai
alapjai.
Ismeretek:
A gyakran használt drogok csoport-
jai, élettani hatásuk.
Droghatású, pszichoaktív vegyületek
hatásának kémiai értelmezése pél-
dán.
A hozzászokás és a függőség kémiai
alapjainak értelmezése egy példán.
Biológia-egészségtan: a
sejtek kommunikációja,
az idegrendszer, az em-
ber viselkedése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, biztonsági előírás, receptor, függő-
ség, hozzászokás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kémia a mindennapokban. A tudomány
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás A megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés alapelvei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés
jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való ké-
pesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek
(vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegé-
nek megértése. A kémia fejlődésének etikai, környezeti, gazdasági és
társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség kérdésének
felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek,
eljárások alkalmazásában.
Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és lét-
rehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség,
együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások:
Miben tér el a hétköznapi, tudo-
A természettudományos kutatás
módszereinek értelmezése példákon.
A tudományos közlés ismérvei (pl.
reklámszöveg, híradás, ismeretter-
Biológia-egészségtan;
fizika; földrajz: tudo-
mánytörténet.
423
mányos és művészi megismerés?
Tudomány, áltudomány és tudo-
mányoskodás.
A tudomány fejlődése.
A kémia jelentősége.
Ismeretek:
A tudományos megismerés jellemzői,
a természettudományos megismerés
módszerei, a közlés ismérvei.
jesztő és tudományos közlés össze-
hasonlítása, kritikai elemzése).
A tudománytörténeti folyamatok
értelmezése konkrét, tanult és nem
tanult példákon az egymást váltó,
illetve az egymást kiegészítő elméle-
tek megszületéseként és háttérbe
szorulásaként. A cáfolat jelentőségé-
nek megértése a tudományfejlődés-
ben.
Példák gyűjtése történelmi horderejű
kémiai felfedezésekre. A fejlődéssel
kapcsolatos etikai, társadalmi és
környezeti problémák mérlegelése
néhány konkrét probléma alapján.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek; magyar
nyelv és irodalom: a
tudomány szerepe a
társadalmi fejlődés-
ben. Etika: a tudomány
felelőssége, környezeti
etika.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Hipotézis, elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság.
15 óra szabadon tervezhető
– Szénhidrátok:3óra – Oxigéntartalmú szerves vegyületek: 6 óra – Szénhidrátok: 3 óra – Számolás: 3 óra
Biológia-egészségtan
10. évfolyam
Tematikai egység címe Órakeret
Láthatatlan élővilág – Mikrobák 11 óra
A Zöld Birodalom – A növények világa 14 óra
Akik benépesítik a Földet – Az állatok világa 15 óra
Kapcsolatok az élők és élettelenek között - Élőlények és környezetük 11 óra
Érthetjük őket? – Az állatok viselkedése 11 óra
Másfélmillió lépés Magyarországon…. – A Kárpát-medence élővilága 10 óra
Össz. óraszám 72 óra
Tematikai egység Láthatatlan élővilág - Mikrobák 11 óra
Előzetes tudás Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői.
424
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosság
értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szempont-
jából. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelen-
tőségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan lehet vizsgálni a szabad
szemmel nem látható élőlénye-
ket? A mikrobiológia alapvető
vizsgálati módszerei.
Melyek a mikrobák főbb csoport-
jai, milyen a testfelépítésük?
A vírusok szerkezete. A baktériu-
mok sejtfelépítése. Az egysejtű
eukarióták sejttípusa,
változatos testfelépítése és
mozgástípusa. A gombák
testfelépítése, az egysejtű, fona-
las és teleptestű típusok. A mik-
robák elhelyezése az élővilág mé-
retskáláján.
Melyek a mikrobák életfeltét-
elei? Mi befolyásolja környezeti
elterjedésüket? Anyagcsere tí-
pusok. A mikrobák földi anyag-
forgalomban játszott szerepe,
jelentősége. Ősbaktériumok.
Szélsőséges életformák, feltéte-
lezett földön kívüli életlehetősé-
gek.
Hogyan előzhető meg a káros
mikrobák elszaporodása?
Fertőtlenítés és sterilizálás fogal-
ma, jelentősége, néhány módszer
Az élővilág szabad szemmel nem
látható mérettartományának beil-
lesztése a természet méretskálájá-
ba. A természeti rendszerek, szer-
veződési szintek
egymásba épülésének felismeré-
se. A mikrobák környezetünkben
való általános előfordulásának
felismerése. Mikroszkópos meg-
figyelések végzése. A megfigyelé-
sek rögzítése (jegyzőkönyv)
A baktériumok és az egysejtűek
sejttípusainak a felépítés és mű-
ködés, a rendszerek szempontjai
alapján való összehasonlítása.
Mikrobák csoportosítása a rájuk
jellemző anyagcsere típusok
alapján, környezeti jelentőségük
példákkal való bizonyítása. A
mikrobák és a környezetük kö-
zötti kölcsönhatások rendszer-
szemléletű elemzése. Az élet fi-
zikai határainak tágabb értelme-
zése, Földön kívüli lehetőségei-
nek tudományos alapú
felvetése.
Példák a mindennapi életben
használható fertőtlenítési és steri-
Fizika: geometriai op-
tika, domború lencse
képalkotása.
Kémia: kísérleti eszkö-
zök és használatuk; a
szén szervetlen és
szerves vegyületei; a
kén és vegyületei; a
metán; oxidáció és re-
dukció; fertőtlenítősze-
rek; halogén elemek.
Földrajz: a
Naprendszer bolygói,
mellékbolygói; a fertő-
ző betegségek, járvá-
nyok összefüggése a
népességszám alakulá-
sával.
Matematika:
geometria, poliéderek;
mennyiségi összeha-
sonlítás, mértékegysé-
gek.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári is-
meretek: az antibioti-
kumok bevezetésének
425
példája. A mindennapi környezet
higiéniájának jelentősége. Az
élelmiszerek romlásának okai,
tartósítási lehetőségek.
lizálási eljárásokra. Előnyök és
hátrányok összegyűjtése.
Néhány, a mikrobák tevékenysé-
géhez köthető tartósítási, kony-
hatechnológiai,
hatása a
népességszám változá-
sára; a járványok tör-
téneti
Növények mikrobiális kártevők
elleni védelmének jelentősége,
módszerei.
Melyek a mikrobák gazdasági
hasznosításának lehetőségei? A
mikrobiális tevékenység mező-
gazdasági, élelmiszeripari és
gyógyszeripari jelentősége. Az
ehető gombák táplálkozási jelen-
tősége.
Mi a fertőzés, hogyan terjednek a
fertőző betegségek?
A mikrobiális fertőzések módjai,
megelőzésük és gyógyításuk lehe-
tőségei. Helyi és világjárvány fo-
galma, megelőzés és elhárítás le-
hetőségei.
élelmiszeripari és gyógyszergyár-
tási folyamat kipróbálása. Kísérle-
tek önálló elvégzése és értelmezé-
se (erjedés, fertőtlenítőszerek ha-
tása).
Kutatómunka a helyi és világ-
járványok kialakulásáról, a
megelőzés és elhárítás lehető-
ségeiről; a fertőzések megelő-
zési lehetőségeiről. Az orvoshoz
fordulás szükségességének fel-
ismerése.
jelentősége.
Magyar nyelv és iroda-
lom: a járványok iro-
dalmi ábrázolása.
Kulcsfogalmak/
Fogalmak
Sejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészgomba,
élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum.
Tematikai egység A Zöld Birodalom - A növények világa 14 óra
Előzetes tudás
Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma, az élőlények csoportosítá-
sának elvei. Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. Az éghajlati
alkalmazkodás példái a növényvilágban. Az éghajlati övek természetes
életközösségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. A fel-
építés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi
megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi
és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a tudomány,
technika, kultúra szemszögéből való értelmezése.
426
A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken
alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Miért tekinthetők a növények az
életközösségek termelőinek? Ho-
gyan függenek össze a növények
életfolyamatai a sejtszintű felépí-
téssel és működéssel?
A növényi sejtek felépítése, sajá-
tos alkotói. A növényi sejt anyag-
felépítő működése, a fotoszinté-
zis folyamata, feltételei.
Hogyan függ össze a növények
testfelépítése és életmódja? A
növényi szövetek alaptípusai. A
hajtásos növények létfenntartó
szerveinek felépítése és műkö-
dése.
Hogyan szaporodnak a növé-
nyek? Milyen feltételeket igé-
nyelnek fejlődésükhöz? A virág
felépítése, a megtermékenyí-
tés. Beporzási módok. A növe-
kedés és fejlődés tényezői,
szabályozása. A növényi egyed-
fejlődés típusai
(példákkal). Ivartalan szaporodási
módok.
Melyek a növényvilág jelentősebb
csoportjai, jellegzetes képviselői?
A nagy növénycsoportok (mosza-
tok, mohák, harasztok, nyitva-
termők, zárvatermők) főbb jel-
lemzői. Példák evolúciós folyama-
tokra, irányokra.
A növényi sejttípus vizsgálata, a
felépítés és funkció kapcsolatá-
nak elemzése. Egyszerű prepará-
tumok készítése és mikroszkópi
vizsgálata. A biológiai szerveződés
sejt, szövet, szerv szinten való
értelmezése.
A virág felépítésének és működé-
sének elemzése. Állandóság és
változás szempontjainak alkalma-
zása az ivaros és ivartalan szapo-
rodásmódok esetében. Megfigye-
lések a természetben, egyszerű
laborkísérletek, az eredmények
rögzítése, következtetések levo-
nása.
A fejlődéstörténeti rendszerben
tükröződő evolúciós folyamatok
felismerése. Adott szempontok
alapján halmazba sorolás.
A növényvilág és az emberi tár-
sadalom sokoldalú kapcsolatának
(pl. élelmezés, ipari nyersanyag-
ok, jóléti funkciók) értelmezése
néhány konkrét példán keresztül.
A mezőgazdaságban alkal-
mazható termelési módok
lényegi jellemzőinek
összehasonlítása, vásárlói attitűd
tudatosítása.
A fenntarthatóság kérdésének
kritikus elemzése, alternatívák
Kémia: a víz
adszorpciója, oxidáció
(sejtlégzés) és reduk-
ció
(fotoszintézis), viaszok,
cellulóz, szénhidrátok,
olajok, fehérjék, vita-
minok.
Fizika:
lencserendszerek
(mikroszkóp), elekt-
ronmikroszkóp.
Vizuális kultúra: a fa-
és virágszimbolika.
Földrajz: a Föld termé-
szetes növénytakarója;
egyes fajok jelentősé-
ge a táplálékellátás-
ban; a mezőgazdaság
termelési módjai, ága-
zatai; globális környe-
zeti problémák.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: a termelési
módok és a társadalmi
fejlődés kapcsolata.
Matematika: halmazok
427
Mely növények fontosak a gaz-
dálkodásban és mindennapi
környezetünkben? Hogyan és
miért jelennek meg a növények
a városi, épített környezetben?
Gabonafélék, ipari növények,
erdőalkotó fák, dísznövények
(néhány ismert példa). A városi
parkok jelentősége, jellegzetes
növénycsoportjai, a szobanö-
vények gondozási módjai.
Milyen anyagokat köszönhetünk
a növényeknek?
Növényi eredetű anyagok (élelmi-
szer alapanyagok, ipari nyers-
anyagok, gyógyszer hatóanyagok
jelentősége, példái).
Hogyan jelennek meg a gazdálko-
dás és a fenntarthatóság szem-
pontjai a növénytermesztésben?
Talajminőség, talajművelés. Vegy-
szeres növényvédelem előnyei,
hátrányai. A nagyüzemi monokul-
túra és a biogazdálkodás előnyei,
hátrányai. A nemesítés és a faj-
tamegőrzés jelentősége, eljárásai.
megfogalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemze-
dékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés.
Tematikai egység Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa 15 óra
Előzetes tudás
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosí-
tásának elvei (Linné és Darwin). Az éghajlati övek természetes élővilá-
ga.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrend-
szerek leírásában. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és
gazdasági jelentőségének bemutatása. Az alkalmazkodás és az állatfaj-
ok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az állandó-
428
ság és a változás szempontjából. Az állatvilág és az emberiség sokoldalú
kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló atti-
tűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Miért van szükségük az állatok-
nak szerves táplálékra? Hogyan
függenek össze az állatok életfo-
lyamatai a sejtszintű felépítéssel
és működéssel? A lebontó
anyagcsere biokémiai folyamatai,
sejten belüli lokalizációja. A sejt-
légzés folyamata, feltételei. A
felépítés, anyagátalakítás, raktá-
rozás lehetőségei.
Hogyan függ össze az állatok
testfelépítése és életmódja? Az
állati szövetek alaptípusai. Az
állati szervezet létfenntartó
szervrendszerei és szervei. Meg-
határozó evolúciós folyamatok,
fejlődési lépések és
irányok.
Milyen szaporodásmódok for-
dulnak elő az állatvilágban? Ho-
gyan alakult ki és mi a jelentősé-
ge az ivaros (szexuális) szaporo-
dásnak?
Ivartalan szaporodásmódok pél-
dái. Ivaros szaporodás elve, a
megtermékenyítés módjai.
Egyedfejlődési szakaszok, típu-
sok. Egyedfejlődés és törzsfejlő-
dés kapcsolata.
Melyek az állatvilág, nagyobb
csoportjai, jellegzetes képvise-
Az állati sejtek lényegi jellemzői-
nek, a felépítés és funkció kapcso-
latának felismerése. A táplálko-
zás, tápanyagfelvétel és lebontás,
valamint a szervezet
energiaigénye és ellátása közötti
összefüggés felismerése.
A szervrendszerek
törzsfejlődésének az állandóság
és változás szempontjain alapuló
értelmezése.
Megfigyelések, modellek, maket-
tek használata, kísérletek önálló
elvégzése, a mikroszkóp önálló
használata.
Állandóság és változás szempont-
jainak alkalmazása a szaporodás-
módok és az egyedfejlődési fo-
lyamatok értelmezésében.
Lényegi jellemzők megkülönböz-
tetésén alapuló rendszertani cso-
portokba sorolás.
Az állatvilág és az emberiség sok-
oldalú kapcsolatának belátása, a
fenntarthatóság szempontjain
alapuló attitűdök, szokások és
gyakorlati készségek.
Az állattenyésztés és az ipar, a
mezőgazdaság, a környezet és a
népesedés kapcsolatának bemu-
Kémia: oxidáció; oxi-
gén és vegyületei; fe-
hérjék, szénhidrátok,
zsírok; fehérjék, kalci-
um és vegyületei, he-
moglobin, kollagén.
Fizika: rugalmasság,
szilárdság, emelőelv,
gázok oldhatósága
vízben.
Földrajz:
korallzátonyok,
édesvizi és tengeri
mészkő.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: a gerinces
állatok történeti jelen-
tősége.
Magyar nyelv és iroda-
lom: a kutya szó nyelvi
jelentésvilága, kapcso-
lódó jelentései.
Etika: az élet tisztelete
429
lői? A nagy állatcsoportok főbb
jellemzői, jellegzetes fajok. Pél-
dák evolúciós folyamatokra, irá-
nyokra.
Melyek a gazdálkodás szempont-
jából legfontosabb állatcsopor-
tok? Milyen gazdasági és kör-
nyezeti hatása van a nagyüzemi
állattenyésztésnek?
Milyen alternatív gazdálkodási
módok vannak?
Halászat, haltenyésztés.
Vadállomány, vadgazdálkodás.
Húshasznosításra tartott állatok.
Tejtermelés, tejtermékek, fo-
gyasztásuk előnyei. Az állatte-
nyésztés biológiai alapjának je-
lentősége. A takarmánytermesz-
tés, hulladékelhelyezés környe-
zeti hatása.
Miért tartunk társként,
kedvtelésből állatokat? Melyek
az állattartás elemi szabályai,
törvényi keretei?
A kutya és az ember együttélése,
kutyatartási szokások, szabályok.
Egyéb társ- és hobbiállatok, tar-
tásuk módjai (halak, madarak,
hüllők tartása). Az etikus
állattartás elvei, törvényi szabá-
lyozása. Az állatvédelmi törvény
főbb elvei, előírásai.
Mit tanulhat a technika az álla-
toktól?
A bionika fogalma, területei,
néhány fontosabb alkalmazás
példája.
tatása példákon keresztül.
Etikai elvek szélesebb értelmezé-
se, kiterjesztése az állatokkal való
bánásmód területére.
Érvek és ellenérvek a hobbiállatok
tartásával kapcsolatban.
Ismeretterjesztő források feldol-
gozása a bionika témaköréből, az
információk kritikus értelmezése
a tanultak tükrében.
430
állattartás elvei, törvényi szabá-
lyozása. Az állatvédelmi törvény
főbb elvei, előírásai.
Mit tanulhat a technika az álla-
toktól?
A bionika fogalma, területei, né-
hány fontosabb alkalmazás példá-
ja.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati
szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, vadgazdálko-
dás, bionika.
Tematikai egység
Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és
környezetük 11 óra
Előzetes tudás
Az időjárás és az éghajlat elemei, élettelen környezeti tényezők, tűrő-
képesség, faj, a fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom,
légnyomás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és
kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az
anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a
ciklikus és lineáris változások megismerése. Természeti rendszerek le-
írására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok so-
rán.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Melyek az élővilág magasabb
(egyed feletti) szerveződési szint-
jei?
Populáció, társulás fogalma, jel-
lemzői. A bioszféra szintje, a glo-
bális folyamatok iránya,
jelentősége.
Hogyan befolyásolják az élettelen
környezeti tényezők az élőlények
létfeltételeit?
A rendszerek szemléletmódjának
alkalmazása az élővilág egymásba
épülő szerveződési szintjeinek
értelmezésében.
Az élettelen környezet és az élővi-
lág közötti kölcsönhatások elem-
zése.
Életközösségek vizsgálata tere-
pen, a tapasztalatok rögzítése.
Az élőlények egymásra gyakorolt
Földrajz: földrajzi öve-
zetesség; a föld gömb-
héjas szerkezete, biosz-
féra; az éghajlat ténye-
zői, a levegő és a fel-
színi vizek felmelege-
dése.
Matematika: matema-
tikai modellek
(gráfok, függvények,
függvényábrázolás,
431
Az élőlények környezeti igénye
(napfény, hőmérséklet, levegő,
víz, talaj), a szárazföldi és vízi kör-
nyezet sajátosságai. Környezeti
eltartóképesség, tűrőképesség,
korlátozó tényező, bioindikáció,
indikátor szervezet fogalma, pél-
dái.
Hogyan vizsgálhatók az
hatásának vizsgálata megfigyelé-
sek és kísérletek alapján. Az élő-
lények életközösségekben játszott
szerepének elemzése, összeha-
sonlítása diagramok, képek, vide-
ók alapján. A
statisztikai elemzések);
mennyiségekkel való
műveletek.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
életközösségek? Milyen kapcsola-
tok, kölcsönhatások működnek az
együtt élő fajok között? Hogyan
jellemezhető az élőlények komp-
lex életfeltétel rendszere?
Állapotjelzők és módszerek. Az
életközösségek vízszintes és füg-
gőleges elrendeződése. Populáci-
ós kölcsönhatások fogalma, pél-
dái. Niche fogalma, néhány példa.
A szabad és a foglalt niche bioló-
giai következményei.
Milyen változások, folyamatok
figyelhetők meg az életközössé-
gekben?
Példák az életközösségekben zajló
anyagkörforgásra. Táplálékpira-
mis. Az energiaáramlás.
Ciklikus folyamatok, egyirányú
változások, véletlenszerű és kao-
tikus létszámingadozások.
biológiai hálózatok felépítésének
és működésének bemutatása
konkrét példákon.
Életközösségek vizsgálata tere-
pen, a tapasztalatok rögzítése. Az
anyag, energia és információ
szempontjainak alkalmazása az
életközösségekben zajló folyama-
tok értelmezésében. Az anyagi
körfolyamatok és az energiaáram-
lás közötti különbség felismerése.
A táplálékhálózatok felépítése, a
táplálékpiramisok és a mezőgaz-
daság, élelmezés kérdései közötti
összefüggések keresése.
ismeretek: Erőforrás-
ok, termelési kultúrák,
környezetátalakítás. A
szikesedés és talajeró-
zió mint történelem-
formáló tényezők;
növényi, állati és em-
beri élősködők de-
mográfiai hatásai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis,
predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség,
biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat.
Tematikai egység Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése 11 óra
Előzetes tudás Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok).
Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. Állati viselkedésformák,
432
öröklött és tanult magatartás. Megfigyelés és kísérletezés célja és
módszerei a biológiában.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alap-
fogalmak, szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák példáinak
típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása.
A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül
az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Az
emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levoná-
sa.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Milyen szerepe lehet a viselkedés-
nek az állatok életében? Az állati
magatartás funkciójának
Az állati viselkedésmódok motivá-
cióinak, alkalmazkodási és
optimalizációs jellegének
Testnevelés és sport:
mozgásformák.
értelmezése, fontosabb területei
és
példái.
Milyen formái, elemei lehetnek az
állatok viselkedésének?
A magatartás (mozgási) elemekre,
egységekre bontása, mozgásmin-
tázat fogalma, példái.
Miben térnek el a magatartás
öröklött, illetve tanult formái?
Feltétlen reflex fogalma, példái.
Öröklött mozgáskombináció jel-
lemzői, feltételei (inger, kulcsin-
ger, belső motiváció). A tanult
magatartásformák jelentősége az
alkalmazkodásban,
optimalizációban. Társításos (fel-
tételes reflex), operáns és belátá-
sos tanulás. A megerősítés szere-
pe.
Hogyan kommunikálnak az álla-
felismerése.
Megfigyelt jellemzők alapján típu-
sok felismerése, besorolás.
Az állati viselkedés megfigyelése,
a tapasztalatok rögzítése, elemek-
re bontás és összegzés.
Az öröklött és tanult maga-
tartásformák, tanulási tí-
pusok megkülönböztetése,
típusokba való besorolás. A
magatartás és az állatok
környezethez való alkal-
mazkodása közötti össze-
függés felismerése.
Az állati kommunikáció módjainak
felismerése konkrét magatartás-
módok, viselkedési helyzetek ese-
tében.
Az állati viselkedés és az emberi
Magyar nyelv és iroda-
lom: verbális és non-
verbális kommuniká-
ció.
Fizika: rezgések, hul-
lámok, frekvencia;
hang, ultrahang.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a csoportos
agresszió példái az
emberiség történel-
mében, a tömegek
manipulásának eszkö-
zei.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: a rek-
lámok hatása,
szupernormális inge-
rek.
433
tok?
Az állati kommunikáció célja (pl.
jelzés, figyelmeztetés, agresszió)
és formái (pl. akusztikus, kémiai és
vizuális jelzések).
Milyen hasonlóságok és kü-
lönbségek figyelhetők meg az
állati viselkedés és az emberi
magatartás között? Agresszió,
önzetlenség, személyes tér,
államalkotás jellegzetességei.
A szocialitás megjelenése, a
kultúra magatartást befolyáso-
ló hatása.
A szaporodási viselkedés.
Hipotézisek az ivadékgondozásról
magatartás bizonyos területeinek
és elemeinek összehasonlításán
alapuló következtetések, a hason-
lóságok és különbségek felisme-
rése.
Etika: csoportnormák,
önismeret, énkép.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agresszió,
altruizmus, kulturális öröklődés.
Tematikai egység Másfélmillió lépés Magyarországon... - A
Kárpátmedence élővilága 9 óra
Előzetes tudás Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség,
diverzitás
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence
életközösségeinek megismerésével. Egyes környezeti problémák kö-
vetkezményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek
a környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi környezeti problémák
megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való
aktív szerepvállalásra. A természetes életközösségek, a biológiai sokfé-
leség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, atti-
tűd és szokásrendszer fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Melyek a Kárpát-medence jelleg-
zetes élőhelyei, életközösség típu-
Terepen végzett ökológiai vizsgá-
lat során az életközösségek álla-
Földrajz: a
Kárpátmedence, ha-
434
sai és társulásai? Miként védik élő
természeti örökségünket nemzeti
parkjaink?
Vizes élőhelyek, fátlan társu-
lások, fás társulások, erdő
típusok.
A magyarországi nemzeti parkok
területi elhelyezkedése, jellegze-
tes tájai és védett értékei. A
Kárpát-medence területén talál-
ható jelentősebb természetvé-
delmi területek.
Hogyan befolyásolja az emberi
tevékenység az életközössége-
ket? Milyen veszélyek fenyegetik
élő természeti értékeinket és mit
tehetünk a védelmük érdeké-
ben? A Kárpát-medence termé-
szeti képének, tájainak néhány
fontos átalakulása az emberi
gazdálkodás következtében. Az
emberi tevékenység életközös-
ségekre gyakorolt hatása, a ve-
szélyeztetés lehetőségei.
Tartósan fenntartható gazdálko-
dás és pusztító beavatkozások
példái. A természetvédelem tör-
vényi szabályozása.
Helyi cselekvési lehetőségek, civil
szervezetek szerepe.
potának leírására szolgáló adatok
gyűjtése, elemzése. A fajismert
bővítése a vizsgált élőhelyek jel-
legzetesen magyar növényeivel és
állataival.
Helyi környezeti probléma felis-
merése, adatgyűjtés, cselekvési
stratégia kialakítása. A lokális és
globális megközelítési módok
közötti kapcsolat felismerése az
ökológiai rendszerek tanulmá-
nyozása során.
zánk nagytájai, erózió,
humusz.
Kémia: műtrágyák,
növényvédőszerek,
rovarölőszerek.
Matematika:
grafikonok, mérés.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: a
Kárpátmedence törté-
neti ökológiája (fokos
gazdálkodás, lecsapo-
lás, vízrendezés, szike-
sek,
erdőirtás és -telepítés,
nagyüzemi gazdálko-
dás).
Magyar nyelv és iroda-
lom: természetleírá-
sok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás,
fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, ter-
mészetvédelem.
435
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
A biológiai szerveződési szintek ismerete, megfelelő kezelése a problé-
mamegoldás során. Felépítés és működés összefüggésén alapuló magya-
rázatok, következtetések a növényi és állati szervezet megismerése so-
rán. Az autotrófia biokémiai lényegének és ökológiai jelentőségének fel-
ismerése. A természetes élőhelyek típusainak, jellemzőinek lényegi isme-
rete, az egyes élőlénycsoportok környezeti igényével való kapcsolatba
hozása. Az állati viselkedésmódok céljának, formáinak és eredetének, az
állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáinak és funk-
cióinak ismerete. Etikai elvek alkalmazása az ökológiai problémák értel-
mezése és megoldása során. Aktív szerepvállalás és cselekvőképesség a
helyi természeti értékek védelmében. A biológiai vizsgálatok megfelelő
eszközeinek és módszereinek gyakorlati alkalmazása. Az internet és a
könyvtár nyújtotta lehetőségek használata az önálló tanulás során.
11. évfolyam
Javasolt óraterv
Tematikai egység címe Órakeret
Sejtjeinkben élünk – A sejt 9 óra
Szépség, erő, ügyesség – Az emberi test 14 óra Szorgos szerveink – A szervezet anyagforgalma
16 óra
Védelmi vonalaink – Az immunrendszer és a bőr 6 óra
Egyensúly és alkalmazkodás – Az életműködések szabályozása 17 óra
Vagyok, mint minden ember…. – Az ember egyéni és társas viselkedése 10 óra
Össz. óraszám 72 óra
Tematikai egység Sejtjeinkben élünk - A sejt 9 óra
Előzetes tudás A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkü-
lönböztetése. Szövet fogalma, típusai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer
és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és
működésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti össze-
függések megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolá-
sa. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben
végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás
értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában.
Problémák, jelenségek, gyakor- Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
436
lati alkalmazások,
ismeretek,
Milyen sajátos fizikai-, kémiai
jellemzői vannak a sejteknek? A
környezet fizikai hatásai és az
életlehetőségek közötti össze-
függések.
A víz biológiai szempontból
fontos jellemzői. A sejtplazma
mint oldat. Diffúzió és ozmó-
zis A környezeti koncentráció
hatása.
A sejteket felépítő szerves anya-
gok fontosabb típusai, sajátos
biológiai funkciói.
Hogyan működik a sejt, mint
bonyolult vegyi üzem?
Az enzimműködés lényege, je-
lentősége.
A sejteket károsító fizikai és
Az élő állapot fizikai feltételei-
nek, határainak meghatározása.
Rendszer és környezet összefüg-
gésének elemzése.
Az élő rendszerek sajátos kémiai
összetételének ismerete, a ben-
nük végbemenő kémiai folyama-
tok szabályozottságának belátá-
sa.
A sejteket felépítő molekulák
szerkezeti sajátosságai és a sej-
tekben betöltött szerepük közötti
kapcsolat felismerése
A fizikai hatások élőlényekre
gyakorolt hatásának elemzése,
egyszerű kísérletek elvégzése,
értelmezése.
Fizika: diffúzió, ozmó-
zis; hő, hőmérséklet;
elektromágneses hul-
lámok, hullámhossz;
energia fogalma, mér-
tékegysége, formái és
átalakíthatósága, po-
tenciál, feszültség.
Kémia: fontosabb fé-
mes és nem fémes
elemek; szerves ve-
gyületek sajátosságai,
csoportjai; kémhatás,
pH; ion; oldódás,
kémiai hatások főbb típusai.
Miért igényelnek a sejtek ener-
giát? Hogyan juthatnak hozzá?
A biológiai folyamatok ener-
getikai összefüggései. Az ATP
szerepe.
Felépítő anyagcsere: fotoszin-
tézis. Lebontó anyagcsere:
sejtlégzés, erjedés. A folyama-
tok alapegyenlete, energia-
mérlege.
Hogyan képesek a szervezet sejt-
jei összehangolni a működésü-
ket?
A sejtmembrán jelforgalmi
Az élő rendszerek energiaszük-
ségletének megértése, a sejt-
szintű energiaátalakító folyama-
tok lényegének ismerete.
A sejtműködés szabályozottsá-
gának felismerése, általánosítá-
sa az élő állapotra.
A sejtek közötti anyag- és infor-
mációforgalom jelentősége
oldatok koncentráció-
ja, kémiai kötés, kata-
lízis, katalizátor.
Matematika: a meny-
nyiségi jellemzők kife-
jezése számokkal; a
számok értelmezése
a valóság mennyisége-
ivel,
nagyságrendek; hossz-
, terület-, felszín-, tér-
fogatszámítás; halma-
zok használata, osztá-
lyokba sorolás, rende-
zés.
437
funkciója. A kémiai kommuni-
káció, anyagfelvétel és -leadás
módjai.
Informatika: az infor-
máció fogalma, egy-
sége
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlég-
zés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.
Tematikai egység Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test 14 óra
Előzetes tudás
A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai,
arányai és szimmetriái. Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. A
csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi
csontváz fő elemei. A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izom-
működés alapvető mechanikai elvei. A törzs és a végtagok mozgás-
képességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. A
mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgás-
szegény életmód egészségkárosító hatása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb
testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az
emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek
felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szer-
veződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő
magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának
értelmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és vál-
tozás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás
és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás
élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény
kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként való tuda-
tosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentősé-
gének elfogadtatása.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Milyen külsődleges, formai jelle-
gek figyelhetők meg az emberi
testen?
Szimmetria, testtájak és ará-
nyok. A felegyenesedett test-
tartás, gerincoszlop alakja,
Az emberi test szimmetria viszo-
nyainak bemutatása, a fő testtá-
jak megnevezése. Érvek gyűjtése
a helyes testtartás fontosságá-
ról.
Az emberi fajra jellemző testi
Matematika:
Halmazok használata;
tulajdonságok kieme-
lése, analizálása.
Szimmetria; forma,
arányok összehasonlí-
438
tartáshibák.
A testi jellegek eltérései, átlagér-
tékek és szélsőségek. Az emberi
rasszok jellemző testi jellegei.
Milyen kép él bennünk a tes-
tünkről? El tudjuk-e fogadni a
saját testünket?
Testkép és lelki egyensúly ösz-
szefüggése. A normál testsúly,
testalkat megőrzésének fontos-
sága.
A megjelenés, a testkép módosí-
tásának lehetőségei, előnyök,
mellékhatások, veszélyek.
Milyen a csont összetétele, szö-
veti és szervi felépítése?
Hogyan kapcsolódnak egysé-
ges rendszerré a csontjaink? A
csont szilárdsága és rugalmas-
sága, a kémiai összetétel és a
szöveti-, szervi felépítés főbb
jellemzői. A csontok formai
típusai, kapcsolódási formái.
Miként alakítják ki az izmok
testünk mozgásképességét? A
vázizmok összehúzódási képes-
sége. A hajlító és feszítő izmok
működése néhány példán. Az
Emelőelv érvényesülése. Az
sokféleség okainak vizsgálata
példákon.
A saját testtel kapcsolatos isme-
retek elmélyítése, képzetek for-
málása, tévképzetek felszínre
hozása, korrigálása. Önismeretet
fejlesztő csoportmunka felada-
tok.
A csontok szerkezete, összetéte-
le és funkciója közötti összefüg-
gések felismerése. A csontok
egymással és az izmokkal való
kapcsolódási módjainak össze-
függésbe hozása a mozgáské-
pességgel. Metszetek és maket-
tek használata.
A testképet befolyásoló ténye-
zők (pl. reklámok, divat) kritikai
értelmezése.
Az izomösszehúzódás szöveti
szintű értelmezése. Az izomzat
hierarchikus felépítésének,
rendszerszerűségének felisme-
rése.
A szövet-, szerv- és szervezet-
szintű működések összefüggés-
be hozása.
Mechanikai elvek alkalmazása. A
testi képességek, adottságok és
a munkavégzés, munkaformák
összefüggésének elemzése.
Adatgyűjtés a mozgásszegény
életmód egészségkárosító
hatásairól. A rendszeres
tása, osztályokba so-
rolása, rendezése kü-
lönféle tulajdonságok
szerint.
Vizuális kultúra: for-
mák arányviszonyai;
vizuális reklámok.
Földrajz: kontinensek
földrajza, népek, nép-
csoportok.
Fizika: sűrűség, szi-
lárdság, rugalmasság;
erő, munka, energia;
egyszerű gépek.
Kémia: a víz; kalcium
és vegyületei; fehér-
jék; kolloid állapot.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: ember-
ábrázolás a képzőmű-
vészetben, filmben és
irodalomban; a divat.
Testnevelés és sport:
mozgáskultúra,
prevenció, életveze-
tés, egészségfejlesz-
tés; a helyes test-
tartás; gerincvéde-
lem; a
439
izomerő és munka értelmezése.
Milyen összefüggés van az élet-
mód, munka és a
mozgásszervrendszer állapota
között?
A fizikai terhelés hatása a cson-
tozatra és az izomzatra. A mun-
katerhelés lehetséges hatása, az
alkalmazkodás módja.
Hogyan előzhetők meg a moz-
gásszervi megbetegedések, sérü-
lések? Milyen elsősegély alkal-
mazható sérülések esetén? A
mozgásszegény életmód káros
következményei.
Szűrővizsgálatok lehetősége, fon-
tossága.
A bemelegítés, erősítés, nyújtás
biológiai alapjai, fontossága. Sé-
rülések típusai, alapvető
elsősegélynyújtási ismeretek.
Hogyan növelhető a fizikai telje-
sítőképesség?
Az edzés és a fizikai teljesítmény
összefüggése. Étrend,
táplálékkiegészítők, teljesítmény-
növelők - előnyök, hátrányok,
veszélyek.
testmozgással kapcsolatos szoká-
sok és tapasztalatok felmérése az
osztály tanulóinak körében.
Az önvizsgálatok és rendszeres
szűrővizsgálatok fontosságának
belátása.
A balesetmegelőzés teendőinek
összegyűjtése különböző élet-
helyzetekben (pl. sportolás, há-
zimunka, közlekedés). Elsőse-
gélynyújtás megismerése a vizs-
gált baleseti sérülések körében.
Az edzettség, fittség állapotának
biológiai leírása, vizsgálata és
értékelése.
Vita a táplálékkiegészítők, telje-
sítménynövelők használatáról. A
dopping.
fittség jellemzői.
Magyar nyelv és iroda-
lom: testbeszéd, arcjá-
ték.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál test-
súly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség,
izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció.
440
Tematikai egység Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma 16 óra
Előzetes tudás
Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmi-
szerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálko-
zás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következmé-
nyei.
Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A
légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedé-
lyek.
A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok.
Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és
működése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó
működésébe. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos meny-
nyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szo-
kások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési
folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén
keresztül.
A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén ke-
resztül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése,
megbetegedésekkel való kapcsolatának megértése. A levegőminő-
ség védelmére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az
egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása.
Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű
értelmezése. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felis-
merése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitű-
dök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél
és szívmegálláskor.
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mi történik az elfogyasztott éte-
lekkel a szervezetünkben?
A tápcsatorna szakaszai, funkciói
Az emésztés fogalma, emésztő-
nedvek, a folyamat lépései. A
tápanyagok felszívódása. A táp-
csatorna mozgása. A máj elhe-
A tápcsatorna felépítése és a
benne végbemenő folyama-
tok élettani céljának, fő lépé-
seinek értelmezése. A máj
funkciójának elemzése.
A normál testsúly megőrzése
Kémia: Aminosavak.
fehérjék szerkezete;
katalizátor.
Reakcióhő; lipidek,
szteroidok, koleszte-
rin; glükóz, keményítő,
cellulóz; vas és vegyü-
441
lyezkedése és szerepe a szerve-
zet működésében.
Hogyan tartható fenn a normális
testsúly
Milyen okai és következményei
lehetnek a túlsúlynak, az elhízás-
nak, illetve az alultápláltságnak?
Testtömegindex, normál testsúly,
túlsúly és elhízás
következményei és emelkedő
kockázatok. Tápanyagok fajlagos
energiatartalma. Az alultáplált-
ság, éhezés jelei, következmé-
nyei.
Milyen minőségi szempontokat
kell figyelembe venni a helyes
táplálkozás érdekében? Mit jelent
az élelmiszer összetétel és minő-
ség?
jelentőségének belátása, bizo-
nyítékok gyűjtése a túlsúly és az
elhízás kockázatairól. Életmód-
hoz igazodó étrendtervezés,
ezzel kapcsolatos adatok, táblá-
zatok kezelése, használata.
A fontosabb emésztőszervi és
anyagcsere-betegségek tüne-
tei, kezelésük, az orvoshoz for-
dulás szükségessége. Ismertető
összeállítása a szájhigiéné és a
rendszeres fogápolás helyes
gyakorlatáról.
A légutak és a tüdő felépítése
alapján a bennük végbemenő
élettani folyamatok ér-
telmezése. A légcsere
biomechanikai szempon-
tú leírása. A gázcsere
folyamatának és biológiai
szerepének magyarázata.
letei, komplex vegyü-
letek; kémhatás, pH;
oldószer, oldat; ionve-
gyületek; kolloid rend-
szerek, koaguláció;
oldatok koncentráció-
ja; ozmózis.
Fizika: diffúzió; tömeg,
súly; energia, munka;
gázok nyomása, áram-
lások; sűrűség; nyo-
más; diffúzió, ozmózis;
elektromos áram.
Testnevelés és sport:
életvezetés, egészség-
fejlesztés.
Földrajz: a Föld légkö-
re; alapgázok és
A kiegyensúlyozott, változatos
étrend jelentősége.
Fehérjebevitel, élelmi rostok,
vitaminok forrásai, hatásaik és
jelentőségük.
Melyek a táplálkozással össze-
függő gyakoribb megbetegedé-
sek, mit tehetünk a megelőzésük
érdekében? Az élelmiszer higié-
nia fogalma, gyakorlati szem-
pontjai. A normál bélflóra jelen-
tősége. Élelmiszer allergia, felszí-
vódási és emésztési rendellenes-
Különböző táplálkozási szoká-
sok jellemzői, előnyeik, hátrá-
nyaik bemutatása.
szennyezők.
442
ségek. A tartós stressz emésztő-
rendszerre gyakorolt hatása. Az
emésztőrendszer rosszindulatú
daganatos megbetegedéseinek
kockázati tényezői.
Hogyan megy végbe a ki- és be-
légzés folyamata? Hogyan válto-
zik a be- és kilégzett levegő össze-
tétele?
A felső- és alsó légutak felépíté-
se, működése. A ki- és belégzés
folyamata, légzőizmok.
A gázcsere fogalma és feltételei.
A hemoglobin szerepe, jelentő-
sége.
Vitálkapacitás, légzési perctérfo-
gat fogalma.
Melyek a gyakoribb légzőszervi
megbetegedések, mit tehetünk a
megelőzés érdekében? Levegő-
minőség jelentősége, jelentősebb
légszennyező anyagok és szűré-
sük módjai. Kockázatok, kórké-
pek, megelőzési és gyógyítási
lehetőségek.
Mi a szerepe a szervezet bel-
ső környezetét alkotó folya-
déktereknek? Belső környe-
zet fogalma, folyadékterek
típusai,
A fontosabb légzőszervi beteg-
ségek kockázatainak, tünetei-
nek összehasonlítása, azonosí-
tása.
Az egészséges környezettel,
életvitellel kapcsolatos gyakor-
lati teendők összegyűjtése (pl.
légzésvédelem, higiénia).
A külső és a belső környezet
értelmezése, a szabályozottság
élettani jelentőségének felis-
merése.
A vér összetételét, állapotát
jellemző fontosabb adatok
elemzése.
A véralvadás folyamatának és
biológiai jelentőségének meg-
értése, a trombózisos
szabályozottságának élettani je-
lentősége.
betegségekkel való összefüg-
gésbe hozása.
443
Miből áll, hogyan keletkezik, ho-
gyan és miért alvad meg a vér?
A vér és a szövetközti nedv, ill. a
nyirok keletkezése, összetétele,
funkciói. A vér oldott és sejtes
elemei. A véralvadás élettani
jelentősége, a folyamat fő lépé-
sei és tényezői. A vérrög képző-
dés kockázati tényezői és követ-
kezményei.
Hogyan működik a szívünk? Mi az
erek feladata?
A szív fölépítése, működésének
szakaszai. A szívritmus, pulzus-
szám, pulzustérfogat és perc-
térfogat összefüggése. Értípu-
sok, artéria, véna, kapilláris
felépítése, funkciója. Vérkö-
rök. Vérnyomás fogalma, mé-
rése, normál értékei.
Hogyan szabályozza a szervezet
a testfolyadékok összetételét,
mennyiségét?
A vese szervi felépítése, a vese-
testecske részei, működése. A
vizelet képzése. A
folyadékbevitel és a sófogyasztás
összefüggése, a vérnyomásra
gyakorolt hatásuk.
Melyek a szív és érrendszeri meg-
betegedések kockázati tényezői,
gyakoribb típusai? Mit tehetünk a
megelőzésük érdekében?
Érelmeszesedés, trombózis, in-
farktus, szélütés. Kockázatot je-
Az érrendszer és a szív felépíté-
sének, a bennük végbemenő
élettani folyamatok értelmezé-
se.
A vese felépítése, a benne vég-
bemenő élettani folyamatok
értelmezése.
Ismeretterjesztő anyag összeál-
lítása a szív és érrendszeri be-
tegségek megelőzésének lehe-
tőségeiről, idejében való felis-
merése jelentőségéről, az ezzel
kapcsolatos teendőkről.
Alapfokú elsősegélynyújtási
(különböző vérzések ellátása)
és újraélesztési gyakorlat (hely-
zetfelismerés és beavatkozás).
444
lentő élettani jellemzők Az ér-
rendszer állapota és az életmód
közötti összefüggések.
Milyen elsősegélynyújtás alkal-
mazandó vérzések, szívműködési
zavarok vagy keringésleállás ese-
tén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A
fertőtlenítés fontossága. A szívin-
farktus előjelei, teendők a felis-
merés esetén. Az alapvető újra-
élesztési protokoll.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és
minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés,
felszívódás, higiénia, allergia.
Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás,
hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma.
Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralva-
dás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szív-
ciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés.
Tematikai egység Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr 6 óra
Előzetes tudás
A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. Nyirok,
nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. Belső környezet fo-
galma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, jár-
vány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. A bőr felépítése,
rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A sa-
ját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus
megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyako-
ribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az immun-
rendszer állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrend-
szert erősítő, egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalma-
zást segítő attitűdök erősítése. A bőrt veszélyeztető hatások felis-
merése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások
megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősíté-
se, a személyes felelősség tudatosítása.
445
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan győzi le szervezetünk a
fertőzéseket? Miért következhet
be az átültetett szervek kilökődé-
se?
A veleszületett immunitás fo-
galma, folyamata. Gyulladás. A
szerzett, specifikus immunitás
jellemzői. A nyiroksejtek típusai
és funkciói. Antigén és antitest
fogalma, reakciója.
Miért van szükség a védőoltások-
ra? Mi a
Az immunrendszer területeinek,
komponenseinek és működésé-
nek összefüggésbe hozása.
Alapvető közegészségügyi és
járványtani ismeretek alkal-
mazása a mindennapi életvi-
telben. A védőoltások indo-
koltságának elfogadása, ha-
tékonyságuk biológiai ma-
gyarázata.
Kémia: fehérjék har-
madlagos szerkezete;
cukrok,
poliszacharidok,
lipidek; zsírok, kémha-
tás; mosó- és tisztító-
szerek.
Fizika: hő, hőáramlás,
párolgás; elektromág-
neses sugárzások
spektruma, UV
magyarázata a védőhatásuknak?
Kórokozó, fertőző és megbetegí-
tő képesség, helyi és világjár-
vány. Passzív és aktív immunizá-
lás. Az immunizálás közegés-
zségügyi előnyei. Gyakoribb vé-
dőoltások.
Mi gyengíti és mi erősíti immun-
rendszerünket? Milyen követ-
kezménye lehet a meggyengült
immunvédelemnek?
Az immunrendszer és a lelki
állapot közötti összefüggés. A
tartós, nem kezelt stressz im-
munvédelmet gyengítő hatása.
A HIV fertőzés és az immun-
rendszer gyengülése közötti
összefüggések, az AIDS beteg-
ség. Az allergia és az asztma
immunológiai háttere.
A testi és lelki egészség közötti
összefüggés belátása, biológiai
érvekkel való alátámasztása. A
tartós stressz kezelésével össze-
függő, egészségmegőrzést szol-
gáló életvitel jellemzőinek össze-
gyűjtése.
A bőr funkcióinak beillesztése a
szervezet szintű működésbe.
Felépítés és működés szempontú
folyamatértelmezés.
Személyi higiéné biztosításával, a
bőr ápolásával és egészségmeg-
őrzésével kapcsolatos szokások,
életmód tudatosulása.
Az önvizsgálat és a
szűrővizsgálatokon
való részvétel fontos-
sága
sugárzás, dózis.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: középkori
járványok.
Testnevelés és sport:
mozgáskultúra; pre-
venció, életvezetés,
egészségfejlesztés;
higiéniai ismeretek.
446
Milyen feladatokat lát el a bő-
rünk? Mit jelez testünk állapotá-
ból?
A bőr funkciói. A bőr rétegei,
szöveti felépítésük. Felépítés
és működés összefüggései. A
bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhi-
bák típusai, okai. A bőr rege-
nerációja, sebgyógyulás.
Hogyan ápolhatjuk a bőrün-
ket? Melyek a bőr gyakoribb
megbetegedései, mit tehetünk
megelőzésük érdekében? A
bőr higiénéje. Kiszáradás elleni
védelem, táplálás. A bőraller-
gia okai, tünetei. A napsugár-
zás (UV) károsító
hatása, a bőrrák felismerhetősé-
ge, veszélyessége.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén,
antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám,
irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés,
bőrallergia.
Tematikai egység Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések sza-
bályozása 17 óra
Előzetes tudás
Vezérlés és szabályozás fogalma. Mirigy fogalma, típusai. A vérkerin-
gés, érhálózat, vér összetétele. Hormon fogalma, a hormonális sza-
bályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). Az idegi szabályo-
zás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. Elemi
idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. Környéki és
központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. Érzékek
és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. A gerincvelő elhelyezke-
dése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb
funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befo-
lyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.
A tematikai egység A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott bel-
447
nevelési-fejlesztési
céljai
ső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak
értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek
felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre
visszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az
idegi és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az
agyi funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. Az
idegrendszeri megbetegedések kockázati
tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése,
a megelőzést szolgáló életmód- tanácsok elfogadása. A mentálhigié-
né értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító,
függőséget okozó szerek elutasítása.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek, Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan képes a szervezet
szabályozni belső állapotát?
Vezérlés és szabályozás kü-
lönbsége. A szabályozókör
fogalma, elemei. A negatív
visszacsatolás működési el-
ve, biológiai szerepe.
Milyen szabályozó rendszerek
működnek a szervezetünkben?
Milyen kapcsolat van közöttük?
Az idegi és a hormonális szabá-
lyozás lényegi jellemzői, különb-
ségek, munkamegosztás. A hor-
monális szabályozás hierarchikus
felépítése. Az idegrendszeri elle-
nőrzés érvényesülése, agyalapi
mirigy hormonok, szabályozásuk
és hatásaik.
Az élő állapot értelmezése,
feltételeinek megfogalmazá-
sa. A szabályozottság jelentő-
ségének felismerése.
A hormonhatás megértése, a
hormon-receptor kapcsoló-
dás jelentőségének felisme-
rése. A hormonális és az ide-
gi szabályozás időbeli jellem-
zőinek és hatásterületeinek
összehasonlítása. A rend-
szerszerűség, összehangolt-
ság elemzése konkrét pél-
dán.
A belső elválasztású mirigyek
fontosabb hormonjainak meg-
ismerése, szabályozási területe-
inek és hatásainak
Kémia: lipidek, szte-
roidok; peptidek; glü-
kóz, glikogén; jód,
komplex vegyületek;
kalcium és vegyületei;
a molekulák szerkeze-
te, ionok.
Fizika:
elektromosság, töl-
téshordozó; potenciál,
feszültség; látható
fény, domború lencse
képalkotása, törésmu-
tató; rezgések és hul-
lámok, hullámtípusok,
hullámjelenségek,
hullámhossz és frek-
vencia.
Melyek a szervezet belső egyen-
súlyára ható legfontosabb hor-
monok, hol termelődnek és mi a
hatásuk?
azonosítása.
Hormonzavarokkal összefüggő
kórképek vizsgálata, a
Testnevelés és sport:
prevenció, egészség-
védelem, teljesít-
448
A hormonhatás jellemzői, hor-
mon és receptor összefüggése.
A vércukorszint szabályozása. A
pajzsmirigy hormonjai, hatásuk.
A kalciumszint szabályozása. A
mellékvese hormoncsoportjai,
fő hatásterületeik.
Mely rendellenességek, betegsé-
gek vezethetők vissza valamely
hormonális zavarra? A szerzett
cukorbetegség kockázati ténye-
zői, felismerése, lehetséges kö-
vetkezményei és kezelésük. Nö-
vekedési rendellenességek.
Pajzsmirigy betegségek. Hormo-
nok, hormonhatású szerek a
környezetünkben, lehetséges
veszélyek. A hormonális dopping
módszerei, veszélyei.
Hogyan működnek az idegsejtje-
ink?
Az idegsejt felépítése. Inger, in-
gerület, ingerküszöb fogalma.
Idesejtek kapcsolódása, a kémiai
szinapszis, serkentés és gátlás. A
szinapszisok működésére ható
drogok, mérgek.
Mi a gerincvelő szerepe az idegi
szabályozásban?
A gerincvelő felépítése, elhe-
lyezkedése, kapcsolatai,
funkciói. Reflexkör fogalma.
Szomatikus és vegetatív ge-
rincvelői reflexek.
kockázatok és megelőzési
lehetőségek felismerése.
A teljesítményfokozó és
izomtömeg növelő szerek
használatának elutasítása.
Különböző ingertípusok csopor-
tosítása.
A reflexes szabályozás elvének
megértése, reflextípusok ösz-
szehasonlítása. Reflexkör fel-
építése és működése közötti
kapcsolat értelmezése.
Az érzékszervek felépítése és
működése közötti összefüg-
gés elemzése, megértése.
Érvelés az érzékszervek egés-
zségmegőrzését szolgáló
életvitel, az egészséges kör-
nyezet igénylése, az ahhoz
való jog érvényesítése témá-
jában.
Szomatikus és vegetatív szabá-
lyozás megkülönböztetése, a
vegetatív szabályozás területe-
inek, módjainak és funkciójá-
nak értelmezése. A szabályo-
zás elemzése egy példán.
Felépítés és működés kapcso-
latba hozása a legfontosabb
agyi területek esetében.
A gyakoribb idegrendszeri zava-
rok, rendellenességek és meg-
ményfokozó szerek
veszélyei; motoros
képességek, relaxáció.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
baleseti veszélyek,
kockázatok.
449
Hogyan képesek érzékszerveink a
környezeti ingerek felfogására?
Mit tehetünk, érzékelési képes-
ségeink megőrzése érdekében?
A szem felépítése, a látás folya-
mata, jellemzői. Alkalmazkodás a
változó távolsághoz és fényerő-
höz. A fül
felépítése, a hallás és egyensú-
lyozás folyamata. A kémiai érzé-
kelés. Észlelés és érzékelés kü-
lönbsége, az agy szerepe az érzé-
kelésben. Szemhibák és látásjaví-
tó eszközök, módszerek. A hal-
láskárosodás kockázatai. Zajárta-
lom
betegedések azonosítása, a
megelőzés és gyógyítás lehető-
ségeinek összegyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső
elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmi-
rigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, gerincvelői
reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpa-
tikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agyké-
reg.
Tematikai egység Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és
társas viselkedése 10 óra
Előzetes tudás
Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. Ta-
nulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondo-
zás). A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottsá-
gok. Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és
szabályok szerepe.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegí-
tők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas
együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség tudatosítása, a szülő,
a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelő-
zésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak,
elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése.
Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az
emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásolá-
450
sa módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátosságai-
nak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és
tiszteletének erősítése. A fogyatékkal élő emberek állapotának meg-
értése, a segítő magatartás erősítése. A gondolkodási folyamatokat
meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatá-
nak belátása. A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos
alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. A motiváció, az
érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismeré-
se, a pozitív attitűd erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Miben közösek az emberi cso-
portok az állatokéval és miben
különbözünk tőlük? Az emberi
csoportokra jellemző társas
viszonyok: utánzás, empátia,
tartós kötődés, csoportnormák
elfogadása és az ezzel kapcso-
latos érzelmek kimutatása, a
szabálykövetés és szabályte-
remtés példái. Az idegen cso-
portoktól való elkülönülés és az
eltérő csoportok közti együtt-
működés biológiai háttere.
Hogyan valósul meg az emberi
viselkedésben a személyiség ér-
telmi és érzelmi kettőssége?
Hogyan tanulunk?
Az ember, mint megismerő lény.
Az érzelmek biológiai funkciói.
Az állati és emberi kommuniká-
ció formáinak összevetése.
Az állati és az emberi csopor-
tokban uralkodó kapcsolatok
összehasonlítása, csoportosítá-
sa.
Bizonyítás, meggyőzés, művé-
szi hatás, manipuláció, reklám,
előítélet fölismerése. A tanulá-
si képességet, hatékonyságot
befolyásoló tényezők alapján
következtetések levonása, ta-
nulási szokások tudatosítása,
alakítása.
Az agressziót és gondoskodást
kiváltó tényezők
összehasonlítása állatoknál és
Magyar nyelv és iroda-
lom: Kommunikáció,
metakommunikáció;
az emberi kapcsola-
tok, az agresszió, segí-
tőkészség, befogadás
és kirekesztés irodal-
mi példái; szerelem és
csalódás témái. Az
érvelés módjai.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári is-
meretek: az agresszor
fogalmának
történeti megközelíté-
se;
Az állatok és az ember tanulási
képessége. Tanulási típusok. A
tanulás és a memória kapcsolata.
A motiváció, az érzelmi viszonyu-
lás jelentősége a tanulásban.
embereknél.
Az egészség és betegség fogal-
maira vonatkozó különböző
szemléletű magyarázatok ösz-
szevetése. Betegjogok, az al-
történeti perek,
előítéletek,
propagandahadjáratok
példái.
Etika: emberi kapcso-
451
Mi ébreszti föl és mi gátolja az
emberi együttműködés és agresz-
szió formáit? Hogyan befolyásol-
ják a közösség elvárásai egyéni
életünket és egészségünket?
Szociokulturális hatások.
A depresszió, a feloldatlan, tartós
stressz lehetséges okai, káros kö-
zösségi hatásai, testi hatásai, a
megelőzés és a feloldás lehetsé-
ges módjai.
Mit tehetünk mentális egészsé-
günk megóvása érdekében?
A lelki egészség fogalma. Élethely-
zetek, krízisidőszakok előfordulá-
sa, kezelése. A segítségkérés és
nyújtás lehetőségei a köz- és a civil
szférában. A párkapcsolat és a
munkahelyi közösség, a baráti
kapcsolatok jelentősége. A tevé-
kenység, az alkotás és a személyi
autonómia fontossága. Az orvos-
hoz fordulás szükségességének
esetei.
ternatív gyógyászat lehetősége-
inek és kockázatainak értelme-
zése. A kémiai és a viselkedési
függőségek közös jellegzetes-
ségeinek bemutatása.
latok; befogadás, kire-
kesztés; agresszió.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kom-
munikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség.
12. évfoyam
Javasolt óraterv
Tematikai egység címe Órakeret
Az élet kódja – A biológiai információ és átörökítése 10 óra
Új kezdetek – Szaporodás, szexualitás 8 óra
Kibontakozás – Biológiai evolúció 8 óra
Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság 6 óra
452
Össz. óraszám 32 óra
Tematikai egység Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése 10 óra
Előzetes tudás A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. A biológiai sokféle-
ség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolat-
ban. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. A sejt szerkezete és
kémiai fölépítése. Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Ka-
talízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A faj fogalma
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságá-
nak belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizs-
gálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalma-
zása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. A tudomá-
nyos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értéke-
lése (pl.
géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a
modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást ki-
egészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A
sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az orvoshoz
fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség meg-
őrzésében. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának al-
kalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folya-
matok).
Problémák, jelenségek, gyakorla-
ti alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mi magyarázza az öröklött tulaj-
donságok megjelenését vagy el-
tűnését?
Gén és génváltozat fogalma.
Mendel vizsgálati módszere,
eredményei.
Allélkölcsönhatások. Példa em-
beri tulajdonságok
A megjelenés (fenotípus) és
az azt meghatározó biológiai
rendszer (genotípus) megkü-
lönböztetése, a változékony-
ság/változatosság okainak
elemzése. Családfák értelme-
zése
Kémia: cukrok, fosz-
forsav, kondenzáció; a
fehérjék fölépítése.
Fizika:
elektromágneses és
radioaktív sugárzások
öröklődésére. Genetika betegség
fogalma, példák egy génes típu-
Öröklött jelleg megjelenésének
számszerű megadása. Minősé-
típusai.
453
sokra.
A minőségi és mennyiségi tulaj-
donságok öröklődése. A belte-
nyésztés kockázata és lehetséges
előnyei.
Milyen mértékben befolyásolhat-
ja a környezet vagy a nevelés az
öröklött jellegek megnyilvánulá-
sát?
Több gén által meghatározott
jellegek. A genetikai hajlam
fogalma, néhány példája. Koc-
kázati tényezők és gének köl-
csönhatása. Az egyén és a tár-
sadalom együttélése öröklött
hiányokkal (diéta).
Mi magyarázza tulajdonságok
csoportjainak együttes öröklé-
sét? Mi a szerepe és haszna a
szexualitásnak a faj szempont-
jából (szemben az ivartalanul
szaporodással)? A genetikai
kapcsoltság és oka. A szám-
tartó és a számfelező osztó-
dás, a sejtciklus.
Testi és ivari kromoszómák, a
nemhez kötött öröklés jellemzői.
Miből állnak, hol találhatók és
hogyan működnek a gének? A
nukleinsavak alapfölépítése. A
DNS megkettőződése, informá-
cióáramlás a fehérjék szintézise
során (gén > fehérje > jelleg).
A mutációk típusai, gyakoriságuk,
gi és mennyiségi jellegek példá-
inak gyűjtése, összehasonlítása.
A genetikai meghatározottság
és az életmód általi befolyásol-
hatóság felismerése, összefüg-
gésbe hozása.
Az egészségért való személyes
felelősség belátása.
Az osztódások szerepének ér-
telmezése a testi és ivarsejtek
létrejöttében és a genetikai sok-
féleség fenntartásában.
A nukleinsavak örökítő szerepé-
nek bizonyítása. Kódonszótár
használata. Génmutáció követ-
kezményének levezetése. Mu-
tagén hatások kerülésének, ill.
mérséklésének módjaival össze-
függő lehetőségek gyűjtése.
Szabályozott génműködés ér-
telmezése.
Daganatra utaló jelek fölismeré-
se.
Tények és érvek gyűjtése az ős-
sejt kutatások céljával, jelentő-
ségével és kockázataival kapcso-
latban.
Szempontok gyűjtése a külön-
böző információforrások kritikus
értékeléséhez.
Tények és érvek gyűjtése a gén-
technológia lehetőségeiről és
Matematika: valószí-
nűség.
Magyar nyelv és iro-
dalom: fejlődés, öre-
gedés és halál témái
az irodalomban; pél-
dák az emberi élet
értékére;
tudományos-
fantasztikus témakö-
rök.
Etika: a tudományos
eredmények alkalma-
zásával kapcsolatos
kérdések; környezeti
etika.
454
lehetséges hatásaik, mutagén
tényezők.
Mi hangolja össze sejtjeink gén-
működését? Miért jönnek
létre daganatos megbetegedé-
sek? Miért fejlődünk, öregszünk
és miért halunk meg?
kockázatairól; véleményalkotás
a témával kapcsolatban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, belte-
nyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, diffe-
renciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Tematikai egység Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás 8 óra
Előzetes tudás Biológiai sokféleség fogalma. Ivartalan és ivaros szaporodási formák
az állatvilágban. Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos
alapfogalmak, szervrendszerek és működések. Az emberi életkorok
fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. Genetika: mitózis
és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechaniz-
musa, visszacsatolások.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegí-
tő önismeret fejlesztése. A születés előtti és utáni teljes emberi élet-
út szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi élettel kapcso-
latos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egés-
zségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés
a tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja
mellett.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Mi magyarázza az ivaros úton
létrejött utódok sokféleségét?
Ivaros és ivartalan szaporodás-
formák az élővilágban. Növények
ivartalan szaporítása. Klónozás.
Az ivartalan és az ivaros sza-
porodás előnyeinek és hátrá-
nyainak összevetése. Az ivar-
sejtek összehasonlítása. A
ciklikus működések megérté-
se.
Földrajz: a kontinen-
sek jellegzetes élővilá-
ga.
Történelem, társa-
dalmi és
Ivarsejtek, megtermékenyítési Felelősségteljes szexuális maga- állampolgári ismere-
455
módok a növény és állatvilág-
ban (néhány példa).
Mi a jelentősége a biológiai sok-
féleségnek?
A genetikai sokféleség jellemzése
(allélszám) és biológiai szerepe
(nemesítés, az alkalmazkodás
lehetősége).
Mi okozza a férfi és nő biológiai-
lag eltérő jellemzőit?
Kromoszomális, elődleges és
másodlagos nemi jellegek. A
férfi és női ivarsejtek, ivarszer-
vek felépítése, működése. A
menstruációs ciklus hormonális
szabályozása.
Fogamzás és fogamzásgátlás,
családtervezés.
Mennyivel jelent többet a család-
tervezés, mint a fogamzásgátlás?
A megtermékenyülés, a méhen
belüli élet fő jellemzői.
A magzati élet védelme.
Születés. A születés utáni élet fő
szakaszainak biológiai jellemzői.
tartás erősítése.
A családtervezés lehetőségeivel
kapcsolatos tájékozottság meg-
szerzése.
A biológiai sokféleségnek az élet
általános értelmezéséhez való
kapcsolása.
Biológia ismeretekre alapozott,
erkölcsi, etikai szempontú érvek
gyűjtése a tudatos családterve-
zéssel kapcsolatban.
tek: a nemi különbsé-
geket kiemelő, ill. az
azokat elfedő szoká-
sok, öltözetek.
Magyar nyelv és iro-
dalom: szerelem és
szexualitás, család és
a születés, az abor-
tusz traumájának
irodalmi feldolgozá-
sa; a gyermekkor és
serdülés mint irodal-
mi téma.
Etika: kapcsolatok,
felelősségvállalás, az
élet tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő
és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon
(progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruá-
ció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Tematikai egység Kibontakozás - Biológiai evolúció 8 óra
Előzetes tudás
Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az
alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az
egyéni életben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok meg-
őrzésének fontosságára való figyelem felhívása. Az élővilág evolúció-
456
céljai járól alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az
egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szoru-
lásaként.
Problémák, jelenségek, gyakor-
lati alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan alkalmazkodnak az élő-
lénycsoportok a változó körül-
ményekhez? Hogyan befolyá-
solható ez a folyamat? A terem-
téselmélet helye a modern bio-
lógiában. Az evolúció darwini
leírása. A neodarwinista szemlé-
let lényege. A populációgeneti-
kai modell. Szelekció típusok. A
genetikai változatosságot növe-
lő és csökkentő tényezők.
Minek alapján következtethe-
tünk a jelenből a múltra és mi
jelezhető előre a jövőből? A
fosszíliák értelmezése: az egykori
élőlények rekonstrukciója, azaz a
lelet kora.
Biokémiai törzsfa.
Rezisztens kórokozók, gyomok
megjelenése és terjedése. Fa-
jok, csoportok kihalásának le-
hetséges okai.
Mikor és hogyan befolyásolhat-
ják kis változások (pl. egyéni dön-
tések) a jövőt meghatározó fo-
lyamatokat? Vitatott kérdések
(irányultság, önszerveződés, em-
beri evolúció).
A Gaia-elmélet lényege.
Az evolúciós gondolat változá-
sának értelmezése. Az evolúciós
rendszerek általános leírása.
Populációgenetikai folyamatok
példáinak elemzése.
Az evolúció közvetlen és közve-
tett bizonyítékainak összehason-
lítása.
Biokémiai törzsfa értelmezése.
A módszerek korlátainak, feltét-
eleinek elemzése.
Érvek és ellenérvek összeveté-
se. Információforrások kritikus
felhasználása.
Fizika: kozmológia.
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: A szelekció
szerepe a növény- és
állatnemesítésben.
Ásatások, restaurálás,
kormeghatározás.
Népek és nyelvek
rokonságának kérdé-
se. Járványok törté-
nelemformáló szere-
pe.
Művészetek, informa-
tika: példák a techni-
kai evolúcióra, stílu-
sok, divatok, szokások,
rítusok, nyelvek stb.
átalakulásaira.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília),
korreláció, törzsfa.
457
Tematikai egység Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság 6 óra
Előzetes tudás
Ökológia: életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképző-
dés.
Genetikai sokféleség. A természetföldrajzi környezet és az élővilág
összefüggései. Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei
(biomok). Élőhelyek pusztulásának okai.
A tematikai egység ne-
velési-fejlesztési
céljai
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzé-
se. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós
magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi,
történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. A
környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak
elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Egészség- és
környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden
területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az
ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében
a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben.
Problémák, jelenségek, gyakorlati
alkalmazások,
ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Hogyan határozzák meg a termé-
szeti feltételek az emberi létet? Mi-
lyen gazdálkodási és életmódbeli
formák fennmaradásunk feltételei?
Önpusztító civilizációk és a termé-
szeti környezettel összhangban
maradó gazdálkodási formák.
Milyen alternatív megoldások lé-
teznek a környezetterhelés csök-
kentésére?
Az ökológiai krízis
társadalmiszemléleti hátterének fő
tényezői. Ökológiai lábnyom és a
fenntartható fejlődés. Gazdaságos-
sági és megtérülési számítások.
A természeti környezet terhelé-
A fenntartható gazdálkodás
biológiai feltételeinek meg-
fogalmazása. A természeti
értékek fennmaradási fel-
tételeinek elemzése.
Az ökológiai lábnyom iskolai, illet-
ve lakókörnyezetben való csök-
kentési lehetőségeinek összegyűj-
tése.
Autonómia és együttműködés
lehetőségeinek elemzése.
Természetes életközösség megfi-
gyelése, mérések elvégzése tere-
pen, következtetések levonása,
Történelem, társa-
dalmi és állampolgári
ismeretek: Történeti
ökológia; civilizációs
korszakváltások okai,
az állat- és
növénynemestés
történelmi szerepe,
helyszínei. Környeze-
ti katasztrófák a tör-
ténelemben és a
jelenkorban. Példák
nemzetközi egyez-
ményekre. Globali-
zációs tendenciák és
függetlenségi törek-
458
se: fajok kiirtása, az élőhelyek
beszűkítése és részekre szabda-
lása, szennyezőanyag-
kibocsátás, fajok behurcolása,
megtelepítése, talajerózió. A
környezeti kár fogalma, csök-
kentésének lehetőségei. A ter-
mészeti értékek védelmének
lehetőségei.
Milyen hatásokat okoz a természe-
tes életközösségekben az emberi
tevékenység? Mit lehet
cselekvési szándék erősítése,
tervkészítés.
vések hátterének
elemzése.
Magyar nyelv és iro-
dalom: ember és
természet viszonyá-
nak megfogalmazásai.
Földrajz: A település,
az infrastruktúra
elemei; a gazdaság
területei; a
mezőgazdaság tech-
nológiái.
tenni a veszélyek csökkentéséért, a
károk mérsékléséért? A természe-
tes vagy természetközeli életkö-
zösség/állapot értelmezése, helyi
példái. Az emberi tevékenység ha-
tásaira utaló változások. Az élet-
közösség változásának követésére
alkalmas állapotjelzők, indikáto-
rok, a megfigyelés és mérés lehe-
tőségei.
Etika: környezeti eti-
ka kérdései.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszer-
vezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, degradáció.
Etika
11. évfolyam 37 óra
Tematikai egység Alapvető etika
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka)
szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb
részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások
irodalmi példái.
Ismeretek, fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
Az erkölcsi gondolkodás alapjai
Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás.
Filozófia: Az elérhető bol-
dogság. A szabad akarat és a
459
Elmélet és gyakorlat.
A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én
kialakulásában.
Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd.
Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok termé-
szete, az egyén erkölcsi méltósága.
A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze.
Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szen-
vedés kérdése.
Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában
Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és
etikája.
A szeretet erkölcsi jelentősége.
A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elhárítha-
tatlansága.
Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés
Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány,
törvény.
A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások
igazsága.
Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok.
Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata.
A felelősség kérdése
Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért –
felelősség másokért.
Az erények és a jó élet céljai
Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét
és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint
etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés.
Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.
rossz kérdései. Az értékte-
remtő ember és a hatalom.
Szabadság, választás, felelős-
ség, szorongás.
Társadalmi, állampolgári
ismeretek: Pályakezdés, ál-
láskeresés.
Munkaerő-piaci elvárások
itthon és külföldön.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit,
szeretet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség,
törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság,
jellem, önigazolás.
460
Tematikai egység Egyén és közösség
Órakeret
13 óra
Előzetes tudás
Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza
szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok ki-
alakulásának sajátosságai Közép-Kelet-Európában. Nemzetiségi konflik-
tusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történeté-
vel, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a
szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete.
Ismeretek, fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
A kapcsolatok etikája
Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szere-
tetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért.
Szexuáletika.
Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és
gyermekek. A családi élet válságai.
Társadalmi szolidaritás
Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös
segítség.
A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség.
Törvény és lelkiismeret
A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelki-
ismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Felelősségünk magun-
kért és a világért. A cselekvés halaszthatatlansága.
Szavak és tettek
Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember leala-
csonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok.
Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Média-
etika.
Hazaszeretet
Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a
hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: A jóléti társada-
lom.
A magyar társadalom a
rendszerváltozás után.
A cigány (roma) társa-
dalom története, hely-
zete és integrációjának
folyamata.
Földrajz: Magyarország
és a Kárpát-medence
földrajza; a magyarság
által lakott, országha-
táron túli területek.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:
A média társadalmi
szerepe.
Médiareprezentáció,
valószerűség, hiteles-
ség.
Médiaetika, médiasza-
461
(identitás) felépülése és torzulásai.
Többség és kisebbség
Az etnokulturális csoportok, nemzeti és vallási kisebbségek, illetve
a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi
problémái. Előítéletek, sztereotípiák, esélykülönbségek. A nemzeti
fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő,
elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.
bályozás.
Társadalmi, állampol-
gári ismeretek: Kultu-
rális és etnikai kisebb-
ségek hazánkban.
Esélyegyenlőtlenség és
hátrányos társadalmi
helyzet.
Szolidaritás és társa-
dalmi felelősségválla-
lás.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi ér-
ték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség,
polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus,
együttélés, idegengyűlölet, antiszemitizmus, hátrányos megkülönböz-
tetés, kisebbség; igazságosság, előítélet, sztereotípia, kirekesztés, be-
fogadás, sokszínűség, szolidaritás, önkéntesség.
Tematikai egység Korunk kihívásai
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és tár-
sadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű álla-
toknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövő-
kép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció
történetében.
Ismeretek, fejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok
A tudományos-technikai haladás etikai kérdései
Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika.
A tudósok felelőssége.
Bioetika
Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés.
Béranyaság. Terhességmegszakítás.
Genetikailag módosított élőlények.
Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: A tudományos-
technikai forradalom. Az
emberiség az ezredfor-
dulón: a globális világ és
problémái. A globális
világgazdaság fejlődé-
sének új kihívásai és
ezek hatása hazánk fej-
462
A felelősség új dimenziói a globalizáció korában
Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok
korában.
Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és
önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása.
Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: kör-
nyezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőt-
lenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás,
tömeges migráció.
Ökoetika
Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit
más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenve-
désokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféle-
ség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet
tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember
felelőssége egy több mint emberi világban.
A közösség és a korrupció problémája
Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogta-
lan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Ma-
gánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal
való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a
megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a
hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni
fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége.
Felelősség utódainkért
Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma
élők felelőssége.
lődésére.
Földrajz: globális kihívá-
sok, migráció, mobilitás.
Biológia-egészségtan:
környezet és fenntartha-
tóság.
Filozófia: Az ökológiai
válság etikai vonatkozása.
Bioetikai állásfoglalások
napjainkban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség,
környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció,
korrupciómegelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét,
fajsovinizmus, emberközpontúság, mélyökológia; az emberiség közös
öröksége, a jövő nemzedékek jogai.
A fejlesztés várt
eredményei a két
A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás
birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák
463
évfolyamos ciklus
végén
felismerésére és kezelésére.
Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős
mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti viták-
ban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve tovább-
fejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel.
Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket.
Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódáso-
kat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulaj-
donít.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga 4 óra:
– önértékelés készítése,
– egyéni lelki jelenségek megfigyelése,
– deviáns viselkedésmód formái,
– egészséges lelki és testi fejlődés elősegítése.
Földrajz
9. évfolyam 72 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A Föld kozmikus környezete
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei
(napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás).
Alapvető tájékozottság a térbeli és időbeli nagyságrendekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépíté-
séről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megér-
tésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fej-
lesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok)
nagyságrendjéről. A rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépí-
tésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésén keresztül. A
tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilá-
gítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A csillagászati ismeretek fejlődése
A geocentrikus világkép és a heliocentrikus világkép összevetése, a
bolygók mozgásának törvényszerűségei.
A Világegyetem:
A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Nap-
rendszer kapcsolata és méretei. A Naprendszer tagjai, felépítésének
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: az ókor és a
középkor tudományos
gondolkodása.
464
törvényszerűségei. A kőzetbolygók (Föld-típusú bolygók) és a gázóri-
ások (Jupiter-típusú bolygók) jellemzőinek összehasonlításai, a kis-
bolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzői. A Nap mint
csillag felépítése, tevékenységének földi hatásai példák alapján.
Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében
Az űrkutatás legfontosabb mérföldkövei és korszerű eszközei, leg-
újabb eredményei. Az űrkutatás magyar vonatkozású eredményei-
nek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének
Magyar nyelv és iroda-
lom: mitológia.
Fizika: a
bolygómozgás törvé-
nyei, a tömegvonzás
törvénye, forgómoz-
gás, viszonyítási rend-
szer, a csillagok
példái.
A Föld mint égitest
A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményei és
ezek hatása az ember életére. Periodikusan ismétlődő jelenségek –
időszámítás, a helyi idő, a zónaidő gyakorlat jelentősége, egyszerű
számítások elvégzése. A Hold
Jellemzői, földi hatásai, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásá-
nak magyarázata.
energiatermelése,
elektromágneses su-
gárzás, részecskesugár-
zás, nyomás, hőmér-
séklet, erő-ellenerő,
űrkutatás.
Kémia: hidrogén, héli-
um, gázok.
Matematika: logika,
matematikai eszköz-
használat.
Biológia-egészségtan:
az élet fogalma, foto-
szintézis.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, mozgástörvény, kőzetbolygó
(Föld-típusú bolygó), gázóriás (Jupiter-típusú bolygó), tengely körüli for-
gás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi idő, zónaidő, holdfázis,
nap- és holdfogyatkozás, űrállomás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A földi tér ábrázolása
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti
térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemei, tájékozódás a fokhálózat
segítségével.
465
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A logikai térképolvasás képességének kialakítása. Gyakorlottság kialakí-
tása a különböző típusú térképek mint információforrások használatá-
ban (közölt információk felismerése értelmezése és felhasználása). A
modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megisme-
résében és gyakorlati célok megvalósításában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A térkép
A modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és
használata. A vetület fogalma, a vetülettípusok alkalmazhatóságá-
nak korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom
alapján.
Tájékozódás a térképen és a térképpel: Távolság- és magasságmeg-
határozási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok meg-
oldása különböző méretarányú térképeken.
Matematika: arány-
számítás, mértékegy-
ségek.
Informatika: adat, in-
formáció, adatbázis.
Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használa-
tával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata. Különböző típusú
térképeken közölt információk értelmezése és felhasználása. Tér-
képvázlatok, illetve egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése.
Távérzékelés és térinformatika: A műholdfelvételek típusai, alkalma-
zásuk lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Földi képződmé-
nyek, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési
elve és jelentősége. A földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma,
hasznosításának gyakorlati példái. Példák gyűjtése a digitális térképi
alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben
való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, kör-
nyezet károsodásának felismerése).
Fizika: elektromágne-
ses sugárzás, űrkuta-
tás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai térkép, tematikus térkép,
kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság,
szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás
A Föld alakja, felépítések egyszerű modellje. A szárazföldek, óceánok
elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az
alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőinek ismere-
te. A hazánkban előforduló leggyakoribb üledékes és vulkáni kőzetek.
A tematikai egység A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rend-
466
nevelési-fejlesztési
céljai
szer bemutatása. Az anyagok különböző körülmények közötti eltérő
fizikai viselkedése bemutatásával az oksági gondolkodás erősítése. He-
lyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események
sorrendiségének felismerése révén. A véges ásványkincskészletek hasz-
nosításának példáján olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a
pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással
ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul a környezet iránti fele-
lősségérzet növeléséhez, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott
érvelés iránti igény kialakulásához.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete, ásványtani összetétele A
belső gömbhéjak fizikai és geokémiai; jellemzői, a tulajdonságok
változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása.
A kőzetlemezek és mozgásaik következményei
A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfonto-
sabb tulajdonságainak összehasonlítása. A kőzetlemezszegélyek tí-
pusai - közeledő, távolodó és elcsúszó lemezszegélyek jellemző fo-
lyamatainak és következményeinek leírása különböző konkrét pél-
dák alapján. A földrengésveszélyes térségek
Kémia: szerves és szer-
vetlen vegyületek, ke-
verék, ötvözet, ásvá-
nyok, kőszén, szénhid-
rogén,
halmazállapotok.-
Biológia-egészségtan:
élő anyag, evolúció,
rendszertan.
elhelyezkedésének törvényszerűségei. A földrengések kö-
vetkezményei, cunami. A károk mérséklésének lehetőségei példák
alapján. A társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes
zónákban. A nemzetközi segítségnyújtás szerepe.
A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása.
A vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal,
magyarázó ábrák elemzése.
Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok ösz-
szehasonlítása.
A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájá-
nak kapcsolata, szerepük bemutatása példák alapján.
Ásványkincsek
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése.
A kőzetek csoportosítása. Az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó leg-
gyakoribb kőzettípusok jellemzése.
A kőzetek felhasználásának, hasznosításának bemutatása példák
alapján.
Példák gyakori ércásványokra. Magmás és üledékes ércképződés. Az
Matematika: térbeli
mozgások elképzelése,
időegységek, időtar-
tammérés.
Fizika: úszás, sűrűség,
nyomás, hőmérséklet,
erőhatások, szilárd
testek fizikai változásai,
hullámterjedés.
Magyar nyelv és iroda-
lom: szöveg- elemek
időrendjének felisme-
rése.
Etika: az erőforrásokkal
467
ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján.
Fosszilis energiahordozók – a kőszén és a szénhidrogének keletkezé-
sének folyamata, gazdasági jelentőségük változása.
A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti
problémák
Az építkezések, az ásványkincsek kitermelésének környezeti követ-
kezményei – információk gyűjtése és feldolgozása.
A fosszilis energiahordozók felhasználásnak
környezeti következményei.
A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása
példák alapján.
A talaj
A talajképződés folyamatának összefüggései.
A talaj szintjeinek jellemzői. Az elterjedtebb zonális és azonális tala-
jok jellemzése.
A talaj környezeti hatásjelző szerepének bemutatása példák alapján.
A talajpusztulás mérséklésének lehetőségei.
Földtörténet:
A kormeghatározás módszereinek összehasonlítása.
A földtörténeti időskála elemzése. időegységeinek rendszere.
A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok
nyomai bolygónkon, területi előfordulásuk bemutatása. Az élet el-
terjedésének, a környezet változásának fő eseményei.
való etikus gazdálko-
dás, egyéni és társa-
dalmi érdek.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens,
kőzetlemezmozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti
mozgás, kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércás-
vány, ércképződés, kormeghatározás, földtörténeti eon, idő, időszak, kor,
nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció.
Topográfiai Gondwana, Pangea, Tethys.
ismeretek Pajzsok (ősföldek) tanult példái. A Kaledóniai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-,
az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai.
Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. He-
lens.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A légkör földrajza
Órakeret
9 óra
468
Előzetes tudás
Időjárási elemek és az időjárási jelenségek felismerése. A felmelegedés,
a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli
és időbeli változásai. A Föld gömb alakjának következménye az éghajla-
ti övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának
területi példái. Éghajlati diagram.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatá-
sának bemutatása. Az emberi tevékenység légkörben lezajló folyama-
tokra gyakorolt hatásának bemutatásával a személyes felelősség és
cselekvés szükségességének felismertetése, igény és képesség kialakí-
tása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra. A lokális károsító fo-
lyamatok globális veszélyforrásokká válásának példájával a lokális és
globális szemlélet kapcsolatának beláttatása. Az időjárás okozta ve-
szélyhelyzetek felismerése, képesség fejlesztése a helyes és mások
iránt is felelős cselekvésre.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A vízburok földrajza
Órakeret 8
óra
Előzetes tudás Az óceánok és jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszín-
formáló munkájának jellemzői példái, árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk
legnagyobb folyói és tavai. Az egyes kontinensek legjelentősebb folyói,
tavai. Talajvíz, hévíz fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következménye-
inek, illetve a növekvő termelés és fogyasztás a vízburokra gyakorolt
hatásainak felismerése. A személyes felelősség és cselekvés szükséges-
ségének, lehetőségeinek felismerése, a felelős környezeti magatartás
iránti igény kialakítása. Annak megértése, hogy a lokális károsító folya-
matok a kölcsönhatások révén globális veszélyforrásokká válhatnak.
Annak megértése, hogy az egészséges ivóvíz biztosítása egyre nagyobb
gondot okoz bolygónkon, ezért elengedhetetlen az ésszerű, takarékos
vízfelhasználás. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek
felismerése, képesség a helyes és mások iránt is felelős cselekvésre.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A vízburok tagolódása, a vízkészlet összefüggéseinek megismerése
A vízburok tagolódása. A tengerek típusai, jellemzőik bemutatása
példák alapján. A tengervíz sajátos jellemzőinek kiemelése.
Kémia: víz, oldatok,
oldódás, szénsav, nitrá-
tok.
Fizika: légnyomás,
469
A tengervíz mozgásai
A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal A
tengeráramlást kialakító tényezők bemutatása. A tengeráramlás
éghajlatmódosító szerepének bemutatása példák alapján. Hideg és
meleg tengeráramlások példái.
A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései. A jelenség kapcsola-
ta a torkolattípusokkal.
A felszín alatti vizek
A felszín alatti vizek típusai. Az egyes víztípusok jellemzése.
Gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján. Veszélyezte-
tettségük okainak és következményeinek feltárása.
Felszíni vizek
Folyók - a vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam össze-
függéseinek feltárása.
Tavak - a tómedencék kialakulásának típusai példák alapján. A tavak
pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek
bemutatása.
A víz és a jég felszínformáló munkája
Az épülő és a pusztuló tengerpartok jellemzése.
A folyóvíz felszínformáló tevékenységének, az építő és pusztító mun-
ka következményeinek bemutatása.
A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának példái.
A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következte-
tés kialakulásuk folyamatára.
A karsztosodás
A karsztosodás folyamatának bemutatása.
A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése.
A jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következte-
tés a kialakulásuk folyamatára.
A vízburok mint gazdasági erőforrás
Ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon. A ve-
szélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése. He-
áramlások, tömegvon-
zás, energia. Biológia-
egészségtan:
eutrofizáció, vízi élet-
közösségek.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Etika: az erőforrásokkal
való etikus gazdálko-
dás, egyéni és társa-
dalmi érdek, az egyéni
felelősség felismerése,
önkéntes segítőmunka.
470
lyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben.
A gazdaság vízigényének példái. A vízenergia hasznosításának lehe-
tőségei és korlátai.
A vízi szállítás jellemzői, a víz mint idegenforgalmi vonzerő példái.
A vízburok környezeti problémái
A legnagyobb szennyezőforrások megnevezése. A szennyeződés
élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák
alapján.
Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása, a károsítás
mérséklésében.
Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása.
Az ivóvíz biztosításának nehézségei, következményei. A vízzel való
takarékosság lehetőségei.
Aktuális információk gyűjtése és feldolgozása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, hévíz,
vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő
tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztje-
lenség, karsztforma.
Topográfiai isme-
retek
Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Holtten-
ger, Jenyiszej, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Olt,
Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Szamos, Száva, szegedi Fe-
hér-tó, Szelidi-tó.
Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A földrajzi övezetesség
Órakeret
9 óra
Előzetes tudás
Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az
egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának
jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító ténye-
zők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai.
A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus
tájak.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak felismertetése, hogy az éghajlat meghatározó jelentőségű más
földrajzi tényezők alakításában. A földrajzi övezetesség elemeinek meg-
ismertetése során a rendszerszemlélet kialakulása. A természeti adott-
ságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti összefüggések felismer-
471
tetése. Az éghajlat szerepének felismertetése a táplálkozás és a napi
életvitel alakításában. Annak megértetése, hogy az egyes elemekben
bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség
rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve
létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség
A szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségei, a
valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának bemutatása. Az
övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelme-
zése.
Fizika: meteorológiai
jelenségek fizikai alap-
jai.
Matematika: modellek
Az övezetesség rendszerének értelmezése.
Az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok
jellemzése.
A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet
Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvénysze-
rűségek és összefüggések feltárása.
Az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellem-
zők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más
elemekkel való összefüggéseinek bemutatása.
A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás
kapcsolatának bemutatása Az összefüggések, ok-okozati kapcsola-
tok feltárása.
Az övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következmé-
nyeik bemutatása.
A függőleges övezetesség
A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása.
és diagramok értelme-
zése, adatleolvasás.
Biológia-egészségtan:
életfeltételek, életkö-
zösségek, biomok, öko-
lógiai kapcsolatrendsze-
rek, talaj, az élővilág
rendszerezése.
Magyar nyelv és iroda-
lom: szövegegységek
közötti tartalmi különb-
ségek felismerése.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informatikai
eszközök használata.
Etika: más kultúrák
iránti érdeklődés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szoláris éghajlati övezetesség, valódi éghajlati övezetesség, földrajzi öveze-
tesség, övezet, öv, terület, vidék, zonális talaj, természetes élővilág, függő-
leges övezetesség, erdőhatár, hóhatár.
472
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Társadalmi folyamatok a 21. század elején
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző település-
típusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik
konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népes-
ségének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbe-
széd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértése. Ér-
deklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek
megismerése iránt. Az idegen nyelvtudás fontosságának beláttatása.
Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő voná-
sainak felismertetése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüg-
gésének belátása. A témához kapcsolódóan a médiában megjelenő hírek
kritikus értelmezés képességének kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Demográfiai folyamatok a 21. század elején
A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek megis-
merése, okainak feltárása. A folyamatok következményeinek meg-
fogalmazása. A fiatal és az elöregedő társadalmak jellemzőinek ösz-
szevetése, következtés a társadalmi folyamatokra, problémákra.
A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése. A
népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak).
A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási felada-
tok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján.
Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak
bemutatása (pl. hírek, nyomtatott, illetve digitális információforrá-
sok alapján), az okok feltárása.
A népesség összetétele
Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatá-
sa.
Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti ki-
sebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A világ
nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségének jellemzése.
Településtípusok – urbanizáció
A települések csoportosítása különböző szempontok alapján, példák
megnevezése.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári is-
meretek: demográfiai
folyamatok; vallás,
nemzetiség; a városok
kialakulása, urbanizá-
ció jellemzői.
Biológia-egészségtan:
emberfajták.
Matematika: logikus
gondolkodás, matema-
tikai eszközhasználat.
Idegen nyelv: a nyelv-
tanulás fontossága
(motiváció).
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
473
A különböző településtípusokon élők életkörülményének, életmód-
jának összevetése.
A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk
megértése. Az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és
a fejlődő világban. Az agglomerációk kialakulásának bemutatása.
A nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása.
ta.
Etika: a vallás szerepe;
más kultúrák értékei-
nek elismerése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, népesedési folyamat, né-
pességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, szüle-
téskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és
inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás, tanya, farm, falu, vá-
ros, városszerkezet, agglomeráció.
Topográfiai isme-
retek
Magyarország megyéi és megyeszékhelyei és megyei jogú városai,
nyugateurópai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népesség tömörülések, a vi-
lágvallások központjai.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A világgazdaság jellemző folyamatai
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgálta-
tás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közös-
ség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető
gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a
folyamat ellentmondásainak felismerése. A pénz világa alapvető folya-
matainak, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek al-
kalmazásának képessége a mindennapi pénzügyi helyzetekben. A hitel-
felvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi
pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcso-
lódóan a médiában megjelenő hírek kritikus értelmezésének képessége.
Pénzügyi döntéseik mérlegelésének képessége, a vállalkozó szellemű,
kreatív állampolgárrá válás igényének kialakulása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Nemzetgazdaságok és a világgazdaság
A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piac-
gazdaságban betöltött szerepének megismerése.
A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelme-
zése. A gazdasági fejlettség területi különbségeinek példái: a cent-
rum- és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: az eltérő
gazdasági fejlettség
történelmi alapjai,
Európa a 20. század
474
vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettsé-
get tükröző adatsorok értelmezése.
A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi tele-
pítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gaz-
dasági szerkezet fogalma, a gazdasági szerkezet és
társadalmigazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása
országpéldák alapján.
A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a
foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján.
Integrációs folyamatok
Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők érté-
kelése. Az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása. A leg-
fontosabb nemzetközi integrációk jellemzése.
A globalizáció
A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése.
A transznacionális vállalatok (TNC) működésének jellemzése, a ter-
melésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon. A glo-
balizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése.
A globalizáció következményei, mindennapi életünkre gyakorolt ha-
tásának bemutatása.
A monetáris világ
A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői.
A mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások meg-
ismerése. (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta). Az
infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása. Az inf-
láció következményeinek mérlegelése.
A tőzsde működésének jellemzői.
A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az
egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén. Az eladósodás
és az adósságválság kialakulásának folyamata.
második felében, gaz-
daságtörténet.
Matematika:
statisztikai adatok ér-
telmezése, kamatszá-
mítás.
Etika: a pénz szerepe a
mindennapi életben.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak meg-
ismerése.
A gazdasági és pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok
gyűjtése, értelmezése, a vélemények ütköztetése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció,
területi fejletségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke,
adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD.
475
Topográfiai isme-
retek
A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét
környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő ter-
mészeti és társadalmi-kulturális értékei. A Világörökség részeként meg-
nevezett értékek. A geoszférák környezeti problémái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Annak megértetése, hogy a természeti és a társadalmi-gazdasági folya-
matok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és
fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapve-
tő fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv értelemé-
ben az egyén és a helyi közösségek felelősségének beláttatása. Folyama-
tos tájékozódás igénye a környezeti témában, a környezetbarát termé-
kek, eljárások megismerése iránti igény kialakulása. A témához kapcsoló-
dó médiában elhangzó információk kritikus értelmezésének képessége.
Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt
tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi
körben egyaránt. A természetes környezet, a természetes tájak és élet-
közösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, ennek megőr-
zését segítő magatartásforma kialakulása. A témában megszerzett isme-
retek tudatos alkalmazásának képessége a mindennapi életben, és majd
később a munka világában.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási. pontok
A globálissá váló környezetszennyezés és következményei
Az egyes szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az
összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következmé-
nyeinek igazolása példákkal.
A környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt
hatásának bemutatása.
Demográfiai és urbanizációs válság
A népességrobbanás kialakulása és következményei, a folyamat
Kémia: a szennyeződé-
sekhez kapcsolódó ké-
miai folyamatok, szeny-
nyező-anyagok, gyártá-
si folyamatok, mű-
anyagok, égés.
Biológia-egészségtan:
összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása.
A nagyvárosok terjeszkedése - az urbanizációs folyamatok területi jel-
lemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következ-
ményeinek feltárása példák alapján.
környezeti ártalmak,
egészséges táplálko-
zás, hiánybetegségek,
elhízás, GMO, rend-
476
Élelmezési válság
Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak fel-
ismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak
igazolása konkrét példákkal.
A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag
módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatá-
sai. A biogazdálkodás jellemzése.
A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés követ-
kezményei
A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia-
és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése. Az
alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása.
A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a ter-
melésben és a fogyasztásban. A fogyasztói társadalom, illetve a tuda-
tos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése és összevetése.
A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás: a különböző megoldási
lehetőség összevetése.
A környezet- és a természetvédelem feladatai
Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny köz-
reműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a
regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a
fenntarthatóság eléréséért.
A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatá-
sa, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A
megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása.
szertan, védett növé-
nyek és állatok.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: demográfia,
urbanizáció.
Fizika: energia, üveg-
házhatás, elektromág-
neses és radioaktív
sugárzások.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Etika: a jövő ge-
nerációért érzett
felelősség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímavál-
tozás, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás, ivóvízellátás, vízhiány, népes-
ségrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs válság, fogyó és megújuló
energiaforrás, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladék-
gyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság,
ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény.
Topográfiai isme-
retek
Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális
hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának hely-
színei.
477
A kötelező óraszám 10 %-nak felhasználása 7 óra
– Az iskola meteorológiai állomásának megismerése mű-szereinek működési elve.-2 óra
– A mért adatok felhasználása, értékelése alapján időjárás előrejelzés készítése az
– IKT eszközök felhasználásával.- 2 óra – A balatoni viharjelző és a helyi jégeső elhárítási rendszer
működésének helyszínen történő megtekintése. -3 óra
10. évfolyam 32. óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és
Európában
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás
Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői. Ma-
gyarország társadalmi-gazdasági jellemzői, területi sajátosságainak vo-
násai, értékei és problémái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi és gazdasági követ-
kezményeinek beláttatása. Hazánk földrajzi adottságainak reális értéke-
lése. Az egyén, a helyi, illetve a regionális közösségek szerepének, lehe-
tőségeinek felismertetése a gazdaság fejlődésében. A földrajzi ismere-
teiket alkalmazásának képessége, kreatív, vállalkozó szemléletű gon-
dolkodás megalapozása. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb
környezetüket érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejleszté-
sek, döntések megismerése iránt. Képesség a hazánkkal, illetve a
Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmigazdasági tartalmú informá-
ciók, híradások értelmezésére. Hazánk természeti, társadalmi, kulturális
és tudományos értékeinek megismerése alapozva a magyarsághoz, a
hazához, a szűkebb és tágabb környezethez való kötődés megerősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
478
A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői
A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése.
A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napja-
ink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a
társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása pél-
dák alapján.
A magyarországi régiók földrajzi jellemzői
Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi
adottságainak értékelése és összehasonlítása. A társadalmi-
gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása.
A társadalmi-gazdasági központok megismerése.
Védelem alatt álló természeti és kulturális értékeink, a nemzeti par-
kok és a világörökségi helyszínek védett értékeinek rendszerezése,
idegenforgalmi szerepük feltárása. A legfontosabb idegenfogalmi
célpontok bemutatása.
Határokon átívelő kapcsolatok
A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása.
A Kárpát-medence eurorégió: működésük értelmezése.
Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nem-
zetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek:
Magyarország törté-
nelme.
Művészetek: az épített
környezet értékei.
Biológia-egészségtan:
védett növények és
állatok.
Magyar nyelv és iroda-
lom: hazai tájakról ké-
szült leírások.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Etika: kulturális érték,
a hazánkban élő nem-
zetiségek kulturális
értékeinek tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Természeti és társadalmi erőforrás, gazdasági rendszerváltozás, eladóso-
dás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségi különbség, tranzitforga-
lom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygép-
kocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság,
eurorégió.
Topográfiai isme-
retek
Településpéldák az alábbi szempontokból: határátkelőhely, vallási és kul-
turális központ, a kitermelés, az energiagazdaság központjai, élelmiszer-,
gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi köz-
pont, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség-
helyszín.
479
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei
Európában
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető ele-
mei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jel-
lemzői.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az Európai Unió, illetve a kontinens országainak természeti és társadal-
mi-kulturális sokszínűségének felismertetése. Nyitottság az országok
természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai Unió-
val, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értel-
mezése, érdeklődés a közösséget, a kontinens országait érintő témák,
események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek
okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok,
alapok jelentőségének megértése. Az Európai Unió tagországai által
közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi ma-
gatartás iránti igény kialakulása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az Európai Unió
Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők
megnevezése, az ágazati és regionális együttműködés területei és
konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági
erőtér elhelyezése a világgazdaságban.
A területi fejlettség különbségei Európában
Az Európai Unió mag-területei: Németország, Franciaország, a Bene-
lux-államok és Nagy-Britannia gazdaságának jellemző vonásai, sze-
repük az Európai Unió gazdaságában.
Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazda-
ságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése.
A gazdasági fejlődés sajátos útjai Észak-Európában és a mediterrán
térségben példák alapján.
Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a
piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következ-
ményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és
Románia gazdasági fejlődésének közös és egyedi vonásai. A jugosz-
láv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai.
Kelet-Európa: a gazdasági átalakulás jellemzői Ukrajna és Oroszor-
szág példáján.
Történelem, társadal-
mi és állampolgári
ismeretek: Európa a
20. század második
felében, az Európai
Unió kialakulása Szov-
jetunió, szocializmus.
Magyar nyelv és iroda-
lom: útleírások, tájle-
írások.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Etika: más kultúrák
értékeinek tisztelete.
480
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gazdasági unió, eurozóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, terüle-
ti fejlettségi különbség, regionális politika, magterület, perifériaterület,
felzárkózás.
Topográfiai isme-
retek
Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli terüle-
tek központjai.
Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck,
Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow,
Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly,
Odessza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár,
Theszaloníki, Torino, Várna, Velence, Volgográd.
Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg,
Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover,
Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München,
Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zü-
rich.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-
gazdasági jellemzői
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve
azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi–
gazdasági és környezeti sajátosságai.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek
problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességé-
nek belátása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének
felismertetése, az okok megértetése. Világunk természeti és társadalmi
– kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek
megőrzése iránti felelősség kialakulása. Nyitottság más országok termé-
szeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli
országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés a
közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megisme-
rése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a
tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi
értékek iránti tisztelet kialakulása. A segítő szándékú, az emberi fejlő-
dést szolgáló karitatív tevékenység tisztelete, illetve az ebben való köz-
reműködés képessége.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ázsia Történelem, társadal-
481
Délnyugat-Ázsia világgazdasági jelentőségének, kulturális-vallási sok-
színűségének bemutatása.
Japán meghatározó szerepének belátása Kelet- és Délkelet-Ázsia
gazdasági fejlődésében. Délkelet-Ázsia gyorsan iparosodott országa-
inak fejlődési sajátosságai.
A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajá-
tos vonásai.
Ázsia elmaradott térségeinek társadalmi-gazdaság problémái.
Amerika
Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazda-
sági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés
sajátosságai, területi jellemzői.
Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadal-
mi-történelmi adottságok bemutatása. A gazdasági fejlődés góc-
pontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adó-
paradicsomok példáján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése,
a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése.
Afrika
A fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a
gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak-Afrika és tró-
pusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-
gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél-Afrika (Délafrikai
Köztársaság) fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása.
mi és állampolgári
ismeretek: ókori öntö-
zéses kultúrák (Egyip-
tom,
Mezopotámia, India,
Kína), világvallások
gyarmatosítás, nagy
földrajzi felfedezések,
az Amerikai Egyesült
Államok megalakulása.
Magyar nyelv és iroda-
lom: útleírások, tájle-
írások.
Művészetek: távoli tá-
jak népeinek kulturális
értékei.
Informatika: digitális
információforrások
használata, informati-
kai eszközök használa-
ta.
Etika: más kultúrák
értékeinek tisztelete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világgazdasági centrum, periféria, gyarmatosítás, japán csoda, posztin-
dusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság,
demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültet-
vény, farmgazdaság, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC.
Topográfiai isme-
retek
Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan.
Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria,
Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia.
Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Ku-
ba, Mexikó, Panama, Venezuela.
Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria.
Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna,
Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York,
Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.
482
Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.
A kötelező óraszám 10%-nak felhasználása 4óra:
– A helyi alternatív energiákat felhasználó és az azt bemutató vállalko-zás megtekintése és a tudatos környezetbarát energiafelhasználás kialakítása saját háztartásbeli energiafogyasztási adatok kiértékelé-sével. - 4 óra
Informatika
9. évfolyam 74 óra
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Informatikai eszközök
A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához szükséges esz-
közkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet
tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.
A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működésük fizikai alapjai.
A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a memória főbb jellemzői.
Bemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, működési elve.
Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése.
Digitalizáló eszközök.
Az operációs rendszer
alapvető funkcióinak
ismerete, alkalmazása
Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és szolgáltatásai.
Az informatikai környezet tudatos alakítása.
Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása.
Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása.
Az egészséges munkakörnyezet megteremtése.
Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet ki-
alakítása.
A fejlesztés várt eredményei a témakör végén:
A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális
kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a
számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftve-
res módjait; ismerje az ergonómia alapjait.
Alkalmazói ismeretek
Szöveg-szerkesztés
Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása.
Karakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal.
Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Kü-
lönböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztá-
483
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
sa. Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. A feladat megoldá-
sához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata.
Dokumentumok nyomtatási beállításai.
Körlevél készítés. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal.
Prezentáció készítés Prezentáció létrehozása előadás tervező program alkalmazásával
Különböző formátumú bemutatók készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasz-
tása.
Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése
közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban.
Hangszerkesztés.
Digitális hangformátumok megismerése.
A formátumok átalakítása.
Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, bemutatók készítése.
A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex hasz-
nálata.
Utómunka egy video szerkesztő programmal.
Weblapkészítés
Weblapszerkesztés alapjai
HTML 5 szabvány, alapvető HTML tagek.
Weblapszerkesztés alakhű programmal.
Táblázatkezelés Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
Problémamegoldás táblázatkezelővel.
A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása.
Adatbevitel, adattípusok.
Különböző cellahivatkozások alkalmazása képletekben.
Függvények használata.
Az adatok grafikus szemléltetése.
Adatok rendezése, szűrés.
Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra.
Térinformatikai alapismeretek.
Térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei.
484
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Útvonalkeresők, térképes keresők használata.
Adatbázis-kezelés Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása.
Adatbázis létrehozása.
Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs.
Adatbázis feltöltése, űrlapok alkalmazása.
Lekérdezések, jelentések.
A fejlesztés várt eredményei a témakör végén: A tanuló az alkalmazói ismeretek
témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani,
egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; tudja kezelni a rendel-
kezésére álló adatbázis-kezelő programot; tudjon adattáblák között kapcsolatokat
felépíteni, adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja
esztétikus, használható formába rendezni.
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Problémamegoldás
informatikai eszkö-
zökkel és módszerek-
kel
Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása
csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.
A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
Algoritmus leíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algoritmusok megírása.
Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő megoldása
csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése.
A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex alkalmazása.
A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása.
Algoritmizálás és
adatmodellezés
Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, megvalósítása
számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok tervezése, végrehajtása, elemzé-
se.
Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása.
Algoritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az alulról felfelé
építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmusok megvalósítása.
Néhány típusalgoritmus vizsgálata.
A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése,
értelmezése.
Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Adatmodellezés,
egyszerű modellek megismerése.
485
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Egyszerűbb folyamatok modellezése
Fejlesztői környezet ismerete.
Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredményeinek kiér-
tékelése informatikai eszközökkel.
A beállítások hatásainak megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása.
Tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszközökkel.
Modellalkotás egyszerű tevékenységekre.
A fejlesztés várt eredményei a témakör végén: tudjon algoritmusokat készíteni,
legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; le-
gyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására;
ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi
mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékeny-
kedni.
Infokommunikáció Információkeresés, információközlési rendszerek
Önálló információszerzés.
Információkeresési stratégia. Tartalomala-
pú keresés.
Logikai kapcsolatok.
A szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, kigyűjtése, fel-
használása.
Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció megismerése.
A találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából.
A közlés céljának felismerése.
A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése.
A publikálás módszereinek megismerése, szabályai.
Az elkészült dokumentumok publikálása hagyományos és elektronikus, internetes esz-
közökkel.
Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az inter-
neten.
Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése.
Csevegő-, kommunikációs programok használata.
Csoportmunka az interneten.
486
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgá-
lata.
A hagyományos kommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és in-
ternetes lehetőségekkel.
A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhá-
rítása.
Médiainformatika
A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó
lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban.
Információszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus könyvtárakból.
Az információs társadalom
Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival
való megismerkedés.
Adatvédelmi fogalmak ismerete.
Az információforrások hitelességének értékelése.
Informatikai eszközök etikus használata.
Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése.
Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre,
egészségre gyakorolt hatásának megismerése.
Az e-szolgáltatások szerepe és használata
Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképe-
zése.
Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése.
Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése.
Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.
A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában.
A fogyasztói viselkedést befolyásoló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos
vásárlókép kialakítása.
A fejlesztés várt eredményei a témakör végén:
A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel
kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje
487
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a
szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publiká-
lási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti,
kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyisé-
get és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatá-
sok szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára;
ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje
fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a
tudatos vásárló jellemzőit.
Könyvtári informatika
Könyvtártípusok, információs intézmények.
A könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése.
A települési közkönyvtár önálló használata.
Könyvtárlátogatás.
Könyvtári szolgáltatások.
Információkeresés.
Dokumentumtípusok, kézikönyvek.
A fejlesztés várt eredményei a témakör végén: legyen képes bármely, a tanulmá-
nyaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát
önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési straté-
giáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan
fejleszteni.
A 10%-os szabad sáv felhasználása
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Weblapszerkesztés Web-ergonómia alapjai. Felhasználóbarát, esztétikus webdesign kialakításának alapel-
vei. Weboldalak elemzése, erősségek/gyengeségek felismerése.
Weboldalak publikálása. Tárhely szolgáltatások vizsgálata, összehasonlítása.
Keresőoptimalizálás fogalma, célja és eszközei.
A 9. évfolyamon a szabad órakeret terhére heti 1 óra került szétosztásra a felso-
rolt témakörök szerint.
Indoklás: Az informatikai munkaközösség szakmai véleménye alapján a kerettantervben meg-
határozott minimális elvárások/kompetenciák elérésére heti 1 órában nem látunk valós esélyt.
488
10. évfolyam 37 óra
A 10. évfolyam teljes informatika tananyagának feldolgozása a szabad órakeret terhére
kerül megvalósításra.
Témakörök Ismeretek/fejlesztési követelmények
Alkalmazói ismeretek
Szöveg-szerkesztés
Nagyméretű dokumentumok szerkesztése, hivatkozások, lábjegyzet, végjegyzet,
tartalomjegyzék szerkesztése.
Érettségi feladatok értelmezése, gyakorlása.
Egy kiválasztott téma komplex csoportmunkában történő feldolgozása.
Prezentáció készítés
A szövegszerkesztésnél kiválasztott csoport projekt a témához kapcsolódó mul-
timédiás bemutató megtervezése és szerkesztése csoportmunkában.
Érettségi feladatok gyakorlása.
Weblapkészítés Stíluslapok alkalmazása a weblapszerkesztésben.
Táblázatkezelés
Összetett statisztikai feladatok megoldása, függvény egymásba ágyazások, ex-
port, import műveletek.
Érettségi feladatok gyakorlása.
Adatbázis-kezelés Többtáblás adatbázisok kezelése. Lekérdezések, jelentések készítése.
Művészetek (komplex)
10. évfolyam 37 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet A mű-
vészi közlés, mű és jelentése
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a vizuá-
lis elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó tevékenységekben.
A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alko-
tások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifeje-
zés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A megfi-
gyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása. Különböző ábrá-
zolási rendszerek felismerése, értékelése műalkotásokon.
A tematikai egység
nevelésifejlesztési
céljai
Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális megjelení-
tése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Megfigyelt és
elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény megfogalmazása
saját és mások munkáiról. Művészettörténeti stíluskorszakok és irány-
zatok, témák, illetve problémakörök önálló értelmezése többféle
szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalma-
zása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban.
Összehasonlítás során önállóan kialakított szempontok érvényesítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
489
Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírá-
sa, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy
monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos ele-
mekkel vagy részletekkel).
Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg
színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl.
feszültség, nyugalom).
Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.
emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfon-
tosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a
különböző művészettörténeti korszakokban.
Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megje-
lenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elem-
zés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott
vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgo-
zása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környe-
zetszennyezés, szegénység).
Történelem, társadalmi és ál-
lampolgári ismeretek: korstílu-
sok, irányzatok társadalmi és
kulturális háttere.
Magyar nyelv és irodalom:
Irodalmi szöveg értelmezése.
Szöveg és kép kapcsolata. Stí-
lusirányzatok, stíluskorszakok
irodalmi jellemzői, képzőművé-
szeti párhuzamok. Könyvtár-
használat.
Ének-zene: Zenei kifejezés.
Művészettörténeti és zenetör-
téneti összefüggések
(korszakok, stílusok kiemelke-
dő alkotók, műfajok). Zenei
befogadói tapasztalatok.
Informatika: számítógépes
képszerkesztő program fel-
használó szintű alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművésze-
ti műfaj, műtípus, avantgárd, avantgárd irányzat, nonfiguratív megjelení-
tés, kortárs képzőművészet, kompozíció, képkivágás, kontraszt, komp-
lementer, digitális képfeldolgozás,
intermediális műfaj, absztrakció, stilizálás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció Történet -
kép – szöveg
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos
értelmezése és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgó-
képi kifejezőeszközök vizuális értelmezése. Nem vizuális természetű
információk érzékletes, képi megfogalmazása. A vizuális kommunikáció
különböző formáinak megkülönböztetése és értelmezése. A technikai
490
képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális
közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében. Összetett vizuá-
lis kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy
szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi meg-
jelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board készí-
tése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása
céljából. A story-board és a képregény műfajának összeha-
sonlítása.
Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg
együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű fo-
tóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg
társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a jelentésmódosu-
lások tudatosításának céljával.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret: A figyelemirányí-
tás, a hangulatteremtés és
az értelmezés legfontosabb
eszközei. Fényviszonyok,
mozgás, szerepjáték ha-
tásmechanizmusa.
Magyar nyelv és irodalom:
Az idő- és térmegjelölések
értelmezése. Elbeszélő,
nézőpont, történetmondás.
Ábrák, képek, illusztrációk
kapcsolata a szöveggel. A
számítógépes szövegvilág;
az elektronikus tömeg-
kommunikáció.
Informatika: Információk és
a közlési cél. A médiumok,
közléstípusok tartalmi
megbízhatósága, esztétikai
értéke.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Story-board, forgatókönyv, képregény, montázselv, beállítás, jelenet, nar-
ráció, tipográfia: betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és szö-
veg, kompozíció, borító; intermédia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs
eszközök
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. A rek-
lám hatásmechanizmusának elemzése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete, csoportosí-
tása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése.
491
céljai
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl.
újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak
(pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elem-
zése rendszerező feladatok megoldásán keresztül.
A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezen-
tált valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok
segítségével, videokamerával rögzítve) a tömegkommuni-
káció eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és
megértése érdekében.
A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése külön-
féle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, szte-
reotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség,
a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tuda-
tosítása érdekében.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus
sajtó, televízió, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió, internet,
hírközlés, reklám, tapasztalati és reprezentált valóság, sztereotípia, célkö-
zönség, valószerűség, hitelesség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra Az
épített környezet története
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az elem-
zésben. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk
gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges
szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vizuális környezet, tárgyak vizuális megfigyelése és a látvány értel-
mezése során célirányos szempontok kiválasztása. Különböző korú és
típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző szem-
pontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával. Kü-
lönböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése kü-
lönböző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése,
492
jelentőségének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene, lak-
berendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése (pl.
szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen környezetben ta-
pasztalható példákon keresztül.
A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek, tárgykul-
túrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet, lakberendezési
tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan kiválasztott példák alap-
ján (pl. közösségi terek az építészet történetében, kézműves
technikával készült egyedi tárgyak, modern használati tárgyak),
a legfontosabb karakterjegyek megkülönböztetésével.
A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségeinek
elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon keresztül
(pl. ökoház).
Magyar nyelv és iroda-
lom: Esztétikai minősé-
gek. Toposz, archetípus
állandó és változó jelen-
tésköre. Könyvtárhasz-
nálat.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: Társadalmi jelensé-
gek értékelése.
Társadalmi normák.
Technológiai fejlődés.
Fogyasztói társadalom.
Biológia-egészségtan;
földrajz: Környezet fo-
galmának értelmezése.
Helyi természet- és kör-
nyezetvédelmi problé-
mák felismerése. Kör-
nyezettudatos magatar-
tás, fenntarthatóság.
Kulcsfogalmak/f
ogalmak
Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás,
megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés,
divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus.
Dráma és tánc
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Csoportos játék és megjelenítés
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Tiszta, érthető, artikulált beszéd jellemzőinek ismerete.
493
Szöveg kontextusnak és/vagy a szituációnak megfelelő nyelvhasználat.
Alkotó, cselekvő részvétel többféle dramatikus tevékenységben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tanulók önkifejezési készségének fejlesztése, megnyilatkozásaik báto-
rítása, együttműködésük erősítése.
A kommunikáció különböző típusainak ismerete és a szituációhoz illő
használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Koncentrációs és lazítógyakorlatok (szöveges és szövegmen-
tes légző gyakorlatok, relaxációs játékok, koncentrációs gya-
korlatok az érzékelésfejlesztés, a figyelemtartás és -
megosztás, a memóriakapacitás fejlesztésére).
Ön- és társismereti gyakorlatok (pl.: ismerkedő és
megismerő játékok, interakciós gyakorlatok). Pá-
ros, kiscsoportos és csoportos egyensúly- és biza-
lomgyakorlatok.
Fejlesztő és szinten tartó verbális és nem verbális kommuni-
kációs gyakorlatok.
Szándékos és tudatos nyelvi választások, kifejezésmódok:
felismerése és használata dramatikus tevékenységekben.
Egyéni stílus, karakter, státusz, érzelem ábrázolása nyelvi és
gesztusnyelvi eszközökkel.
A különféle beszédműfajok és a hatáskeltés eszközeinek
alkalmazása a gyakorlatok során.
A média jellemző kifejezésmódjainak megjelenítése drama-
tikus tevékenységekben.
A tánc- és mozgásszínházi technikák alapjai (fizikai koncent-
rációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok, kiscsoportos és
csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok).
A konkrét és absztrahált mozgás közötti különbség tudatosí-
tása.
Hangulatok kifejezése mozgással/tánccal.
Stílus, jellem ábrázolása mozgással/tánccal.
Magyar nyelv és irodalom:
Kommunikációs, stilisztikai játé-
kok, stílusgyakorlatok. A szünet,
a hangsúly-, a beszédtempó-, a
hangmagasságváltás és a hang-
lejtés modulációjának használa-
tában rejlő kommunikációs le-
hetőségek megfigyelése és al-
kalmazása.
Mozgóképkultúra és médiaisme-
ret:
Megjelenő konfliktusok, visel-
kedési módok és megoldások
tudatos kritikai elemzésén, illet-
ve a valóságismereten alapuló
szövegalkotási gyakorlatok. A
korosztály sajátosságainak meg-
felelő, rövid, árnyalt és pontos
fogalmazásra törekvő média-
szövegek létrehozásának előké-
szítése és azok kivitelezése.
Ének-zene:
A zenei mondanivaló verbális
kifejtése vagy más művészeti ág
kifejezési eszközeibe való átkó-
dolása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Koncentráció, ritmus, tempó, térérzékelés, stílus, testérzékelés, hangulat,
érzelem.
494
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Rögtönzés és együttműködés
Előzetes tudás
Alapszintű improvizációs képesség. Az improvizációs munkaformák is-
merete.
Figurák mozgásos-táncos rögtönzésekben történő ábrázolása.
Improvizációk elemző értékelése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az aktív, tudatos és tevékeny részvétel csoportos tevékenységekben.
Növekvő intenzitású és mélységű részvétel szerepjátékokban, csoportos
improvizációkban. A megismert munkaformák tudatos és kreatív alkal-
mazása. A dramatikus tevékenységek elemző megbeszélése, önálló vé-
leményalkotás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Improvizáció a tanár által megadott téma vagy fogalom,
a tanulók által közösen kidolgozott cselekményváz (jele-
netváz) alapján.
Némajátékos és szöveges improvizációk (pl. mozdulatra,
hangeffektusokra, tárgyakkal), hétköznapi élethelyzetek
felidézése mozgással és beszéddel, szituációs játékok (pl.
befejezetlen történetre, fotóra, filmre, képzőművészeti alko-
tások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak
megadásával).
Improvizáció a megismert kifejezési formák összefűzésével,
illetve alkotó jellegű alkalmazásával.
Különféle konkrét és metaforikus kifejezőeszközök tudatos
alkalmazása (pl. szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat
megadásával, a valódi érzelmek kimondásának tiltásával).
Hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése; látott
vagy hallott történetek feszültség teli jeleneteinek felidézése
kiscsoportos improvizációkban.
Spontán és előkészített mozgásos improvizáció adott zene,
téma vagy fogalom alapján.
Rövid, mozgásos etűdépítés és különféle feltételekre alapo-
zó improvizációk (pl. versek által keltett hangulatokra épülő
improvizációk, szimbolikus mozgásokból építkező improvi-
zációk, zenés etűdök indulatok, hangulatok, érzelmek meg-
adásával).
Magyar nyelv és irodalom: Szö-
vegtan (szövegalkotás, szöveg-
szerkesztés, a szöveg szerkeze-
te), korstílusok, stílusirányzatok.
Mozgóképkultúra és médiais-
meret:
Átélt, elképzelt, hallott esemény
mozgóképi vagy más médiaszö-
veggel történő megjelenítésé-
nek megtervezése, kivitelezése
egyszerű eszközökkel.
Ember és társadalom: Mások
érvelésének összefoglalása és
figyelembevétele. A
véleménykülönbségek
tisztázása, a saját álláspont gaz-
dagítása, továbbfejlesztése.
Életvitel és gyakorlat: Feladat-
vállalás, a helyzetnek megfelelő
aktivitás, tudatosan kialakított
együttműködés, kompromisz-
szumkészség és felelősség a
495
közös munkában.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stílus, karakter, viszonyok, feszültség, státusz, kontraszt, harmóniadisz-
harmónia, fokozás, variáció, arányosság, hatás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása
Órakeret 2
óra
Előzetes tudás
Alapvető dramaturgiai, drámaszerkezeti, műfaji fogalmak ismerete és
használata.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Különféle színházi korszakok, stílusok és műfajok felismerése és jellegze-
tességeik megfogalmazása.
A színház és dráma jellemző műfaji jegyeinek azonosítása.
Alapszintű dramaturgiai fogalomkészlet használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Dramatikus formanyelvi elemek összefűzése, egymásra épí-
tése a kívánt tartalom kifejezése érdekében.
A színpadi hatáselemek, egyes színházi stílusok, színházi mű-
fajok jellemző jegyeinek azonosítása és alkalmazása saját
játékokban.
Különböző dramatikus és színházi tevékenységek alkalmazá-
sa az improvizációkban és jelenetekben, a figurateremtés
folyamatában.
A játékok megbeszélése során a dramatikus eszközök és a
színházi formanyelv elemeinek értelmezése a tanult szakki-
fejezések alkalmazásával.
A feszültségteremtés eszközeinek felismerése és alkalmazá-
sa dramatikus tevékenységek során.
Alkotó jellegű részvétel a közösség és a szaktanár közös igé-
nye szerint a nyilvánosság (elsősorban saját közönség) szá-
mára készített egyéni vagy közös produkcióban
(megismerkedés a felkészülés lépéseivel, a próbafolyamat-
tal, produkció lebonyolításával).
Magyar nyelv és irodalom: Mű-
alkotások elemzésének, megkö-
zelítésének lehetőségei, mód-
szerei.
Rajz és vizuális kultúra: A
vizuális nyelv eszközeinek
komplex értelmezése. Saját
és mások munkájának elem-
zése, értékelése.
Mozgóképkultúra és médiaisme-
ret:
Nem lineáris szövegformák
elemzése.
Matematika:
Adott tárgy, elrendezés más
nézőpontból történő elképzelé-
se.
496
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sűrítés, feszültség, tét, fókusz, keret, kontraszt, szimbólum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Történetek feldolgozása
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
Dramatikus kifejezésformák.
Élmények feldolgozása tánc- és mozgástechnikai elemek alkalmazásával.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Érdeklődés felkeltése a kultúrtörténet, történelem iránt.
Dramatikus eszközök tudatos alkalmazása események, művészeti alkotá-
sok feldolgozásában, megjelenítésében.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Jeles alakokhoz, eseményekhez, korszakokhoz tartozó élet-
helyzetek feldolgozása dramatikus tevékenységekkel.
Tudomány- és művészettörté-
neti korszakok
Irodalmi művek részleteinek vagy egészének feldolgozása
drámás eszköztár/dramatikus tevékenységek alkalmazásá-
val. Különböző művészeti ágakhoz tartozó műalkotások iro-
dalmi és/vagy filmes és/vagy dramatikus és/vagy mozgásos
adaptációja.
Mindennapi történetek, érzések, élmények feldolgozása
drámajátékos tevékenységformákkal.
A célirányos helyzetértékelési és döntési képesség fejleszté-
se a történetek feldolgozása során.
jeles alakjai, kiemelkedő ese-
ményei (irodalom, művészetek,
matematika, természettudo-
mányok).
Magyar nyelv és irodalom: A
művészet kultúraalkotó sze-
repének megfigyelése. Más
kultúrák megismerésének
igénye.
Mozgóképkultúra és média-
ismeret: Önálló kérdések
megfogalmazása a tárgyalt
témával kapcsolatban. Az
életkori sajátosságoknak és
az elvárható tájékozottság-
nak megfelelő érvkészlettel
és példákkal alátámasztott
vita.
Ember és társadalom: Törté-
nelmi jelenetek elbeszélése,
eljátszása különböző szempont-
497
okból. Erkölcsi kérdéseket felve-
tő élethelyzetek felismerése,
bemutatása. Különféle érték-
rendek összehasonlítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sűrítés, dramatizálás, szituáció, motiváció, történet, cselekmény, adaptá-
ció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Megismerő- és befogadóképesség
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
Színház- és drámatörténeti alapismeretek.
(Nép) hagyományok alapfokú ismerete.
Színházi előadások alapszintű befogadása, értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Színházi előadások elemzése színházi fogalmak alkalmazásával. Előadá-
sok drámás eszközökkel történő feldolgozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Különböző színházi irányzatokat képviselő előadások
(hivatásos vagy amatőr színházi társulat előadása, annak
hiányában gyermek- vagy diákszínjátszó csoportok előadása-
inak) megtekintése.
Előadások elemzése az élmények befogadását elősegítő
dramatikus tevékenységformákkal.
A színészi, rendezői, dramaturgiai és egyéb tervezői munka
alapszintű elemzése.
Színház- és drámaelméleti ismeretek megalapozása a látott
előadásokhoz kapcsolódóan (pl. a drámai műnem jellegze-
tességei, dramaturgiai alapfogalmak, a színházművészet
összművészeti sajátosságai).
Egyszerűbb tánc- és mozgásszínházi műfajok felismerése.
Magyar nyelv és irodalom: Drá-
mafeldolgozások; drámaírói
életművek ismerete.
Ének-zene:
A zene különféle funkcióinak,
megjelenésének megfigyelteté-
se.
Rajz- és vizuális kultúra: Párhu-
zamok keresése az irodalom, a
zene, a dráma, a film és a vizuá-
lis művészetek egyes alkotásai
között; jelmez, kellék, térábrá-
zolás, színkezelés.
Média és mozgóképkultúra:
Színházi közvetítések formai
megoldásai.
498
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Dramaturgiára, szcenikára, színészi játékra vonatkozó legfontosabb alapfo-
galmak.
Mozgóképkultúra és médiaismeret
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média kifejezőeszközei
Média-írástudás – mozgóképi szöveg – szövegértés
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás
A tanuló felismeri és megnevezi a mozgóképi közlésmód, az írott sajtó
és az online kommunikáció szövegszervező, formaképző alapeszköze-
it. Egyszerűbb mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazza az
ábrázolás megismert eszközeit (cselekmény és történet megkülönböz-
tetése, szemszög, nézőpont, képkivágás, kameramozgás jelentése az
adott szövegben, a montázsfunkciók felismerése).
Egyszerűbb médiaszövegek létrehozása, az ehhez szükséges eszközök
alapszintű használata, képek szkennelése, digitális fotózás, DVkamera
használata, hang digitalizálása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az előzőkben tanult formanyelvi, ábrázolási alapismeretek kreatív
alkalmazási képességének fejlesztése – szövegalkotás egyénileg és
projektmunkában. A médiaszövegek elkészítése során adódó egyes
szerepkörökben történő munkavégzés alapjainak célszerű elsajátítása
például a tervezés, a látványszervezés, a kamerahasználat, a szerkesz-
tőprogramok használata során. A szövegalkotást segítő szövegelemzés
gyakorlása, az ábrázolási konvenciók és az azoktól való eltérések meg-
figyelése, tudatosítása.
A csoportmunkához szükséges együttműködési képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A médiaszövegek – elsősorban a mozgóképes valamint az írott saj-
tóban és az online kommunikációban alkalmazott meghatározó
szövegtípusok – formaalkotó eszközeire vonatkozó alapismeretek
áttekintése, ismétlése, frissítése az életkornak megfelelő konkrét
szövegpéldák alapján.
A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének felis-
merése, alkalmazása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű
filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve
a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelvhasz-
nálat) az életkornak megfelelő művek elemzésével.
Magyar nyelv és iroda-
lom: ábrák, képek, il-
lusztrációk kapcsolata a
szöveggel; az idő- és
térmegjelöléseknek
vagy ezek hiányának
értelmezése; elbeszélő,
nézőpont, történet-
mondás, cselekmény,
helyszín, szereplő, le-
írás, párbeszéd, jellem-
499
Választható tematikájú, rövid, 3-5 perces videoetűdök megterve-
zése (ötlet, szinopszis, helyszín és szereplőkereséskiválasztás, jele-
netterv, story-board készítés, technikai előkészítés, forgatás, anya-
gok számítógépre vitele és szerkesztése, kiírás) csoportos projekt-
munkában.
Választható, megadott témákban előzetes kutatómunkára építve
fényképes riport készítése, megírása, tipográfia és tördelés, képalá-
írás elkészítése projektmunkában.
Az elkészült anyagok elemzése (kiegészítése, korrekciója, újraszer-
kesztése).
zés, jellem, hőstípus;
helyzet, akció, dikció,
konfliktus, monológ,
dialógus, prológus, epi-
lógus, késleltetés, jele-
net; néhány alapvető
emberi léthelyzet, motí-
vum, metafora, toposz,
archetípus.
Vizuális kultúra: vizuális
közlés szöveggel és kép-
pel. Összetett vizuális
kommunikációt szolgáló
megjelenés tervezése.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata A mé-
dia nyelve, a médiaszövegek értelmezése
Órakeret
3 óra
Előzetes tudás A médiaszövegek szövegalkotó kódtípusai, kifejezőeszközei. A média-
intézmény, a diskurzus, a sztereotípia és a reprezentáció fogalma.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi
szerepének, működési módjának tisztázása. Alapszintű, a média műve-
lődéstörténetére vonatkozó tájékozottság megszerzése, a naiv fo-
gyasztói szemlélet átértékelése. Önálló és kritikus attitűd kialakítása, a
kritikai médiatudatosság fejlesztése. A résztvevő és aktív állampolgári
szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Médiaszövegek eltérő értelmezése különböző szempontok alapján,
kreatív gyakorlati feladatokban (pl. médianyelvtől, nyelvhasználattól,
közönségtől, kontextustól függően).
Aktuális médiaesemények feldolgozása és elemzése a médiában ér-
vényesülő sztereotip megfogalmazások működésének és veszélyei-
nek megfigyelésével.
A tapasztalati valóságtól eltérő médiamegjelenítés (reprezentáció)
Magyar nyelv és iroda-
lom: A tömegkommu-
nikáció médiumainak
eltérő jelrendszere,
kódjai.
A média direkt értel-
mezési keretei.
A médiaszövegek mint
a közösség kulturális
500
fogalmának ismerete és alkalmazása (pl. nemek, foglalkozások,
életmódminták, kisebbségekkel kapcsolatban). A média által repre-
zentált és a tapasztalati valóság eltérésének tudatosítása.
Azonos események eltérő megfogalmazásainak összehasonlítása a
különböző reprezentációk okainak indoklásával (pl. érdekek, néző-
pontok, politikai és gazdasági érintettség, illetve műfaji, nyelvi kü-
lönbségek feltárása a hírműsorokban, hírportálokon, napisajtóban).
Médiaszövegek feldolgozása egyéni vagy csoportos formában krea-
tív gyakorlati feladatokkal (pl. feltevések, állítások megfogalmazása
a médiaszövegek keletkezésének hátteréről; élmények és tapaszta-
latok összehasonlítása a média által közvetített, megjelenített vilá-
gokkal – pl. hírműsorok, talk-show-k, reality-showk, életmódmaga-
zinok, közösségi portálok alapján).
képviselői
(reprezentánsai).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A média társadalmi szerepe, használata
Órakeret
2 óra
Médiahasználat, médiaetika
Előzetes tudás
A digitális médiaeszközök alapszintű felhasználói ismerete.
A médiaszövegekben megjelenő információk kritikus szemlélete. Az
életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat, a hálóza-
ti kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselke-
dési szabályok ismerete, alkalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társa-
dalmi szerepének, működési módjának tisztázása, az önálló és kriti-
kus attitűd kialakítása, a kritikai médiatudatosság fejlesztése, a naiv
fogyasztói szemlélet átértékelése. A résztvevő és aktív állampolgári
szerep elsajátítása, kritikai képességek fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az internetes és mobilkommunikáció fontosabb sajátosságainak
megfigyelése és jellemzése konkrét példákon keresztül (pl. interakti-
vitás, a kommunikáció térbeli és időbeli szabadsága, figyelemmeg-
osztás, multitasking, virtuális kapcsolatok, konstruált személyiségek,
anonimitás és annak korlátai, e-részvétel, edemokrácia, amatőr és
professzionális tartalomgyártás, médiahasználat más emberek jelen-
Informatika: A hagyo-
mányos és információs
technológián alapuló
kommunikáció. Inter-
netes és
mobilkommunikáció
501
létében és annak normái).
Az internethasználat biztonsági problémáinak megfigyelése és jel-
lemzése konkrét példákon keresztül (pl. személyes adatok védelme,
hamis vagy megbízhatatlan oldalak, információk kiszűrése, ismerke-
dés veszélyei).
A hálózati kommunikáció életmódra, életminőségre vonatkozó hatá-
sainak értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. a személyiség
felbontása és megsokszorozása, a médiahasználat veszélyei: függő-
ség, elmagányosodás, egészségkárosodás). A médiában megjelenő
erőszakkal kapcsolatos problémák megfogalmazása (pl. az erőszak
mint szórakoztató, stimuláló hatáselem, mint érdekérvényesítő és
konfliktuskezelési eszköz).
Az egyének és közösségek jogaival, a felhasználók felelősségével kap-
csolatos ismeretek megértése az elektronikus és az online médiában.
fontosabb sajátosságai.
Internethasználat biz-
tonsága. Hálózati
kommunikáció.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Multitasking, anonimitás, e-demokrácia, virtuális személyiség, médiaerő-
szak, közösségi média, manipuláció.
A kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámai
és tananyaga 3 óra:
– Művészeti emlékhelyek és gyűjtemények felkeresése
– Egyéni művészeti gyűjtemény kialakítása
– Egyéni alkotások készítése és bemutatása
Testnevelés
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabály-
ismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
502
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testneve-
lési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrá-
sok páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A
helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel
a labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesz-
tés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendü-
letben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az
adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós,
fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pont-
szerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai ele-
mek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.).
Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. já-
tékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított
eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok, tájé-
kozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális kommunikáció.
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A
bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való
felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus
futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek át-
mozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
503
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és tak-
tikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kézilabdázás
Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, ma-
gasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal
Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése.
Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgás-
technikája.
Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos
esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2 3 4-es csoportokban, 1 2 kézzel.
Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel,
lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések
bevetődésből is.
Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Tá-
madó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadás befejezések leroha-
násból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós
játék. Test-test elleni játék a támadásban.
Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés
talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. Test-test elleni já-
ték a védelemben.
Röplabda
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pon-
tossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba üté-
sek és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
2 3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban játékszabályok begyakor-
lása
Fizika: mozgások, üt-
közések, erő, energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése, energia-
nyerési folyamatok.
504
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkal-
mazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztály-
szintű gyakorlások során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituá-
ció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója
érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diák-
olimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás
szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítá-
sa.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélge-
tések és játékszervezés során.
Az életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A
siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása, mint a tevékeny-
ség természetes velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, támadási
stratégia, védekezési stratégia, megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok
Órakeret
54 óra
Előzetes tudás
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok során a reális énkép alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativi-
505
tás fejlesztése.
A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
mozgás és az erőközlés összhangjának fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a rit-
musban, a tempóban történő változtatással
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
8 16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, ki-
emelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomza-
tának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásai-
ra kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, nö-
vekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatásel-
lenhatás törvénye.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus
és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás
változatos alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabad-
gyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,
egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén
számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő
eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyor-
saságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus
helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus
mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osz-
tályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, moz-
506
gásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.
Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a ko-
rábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása,
gyakorlása egységesen és differenciáltan. Gyakorlatok – talajtorna,
Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérle-
gek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irá-
nyokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggo-
lások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az
alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmo-
nikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás,
spicc kidolgozása).
Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bőví-
tés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatok-
ban.
A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásá-
val történik az ellenőrzések során. Szertorna
A helyi tanterv által meghatározott szeren történik: egységesen az alap-
formában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében
és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy
tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-
és lábmunkája.
A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.
Váltás alsó botátadással.
Távolugrás guggoló technikája.
Kislabdahajítás beszökkenéssel.
Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvénysze-
rűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása
az egyes szakági technikákban.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját telje-
507
sítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény
túlszárnyalására ösztönzés.
Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban
történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben
és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végre-
hajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás táv-
jának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra
épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótá-
volság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályai-
nak gyakorlása.
A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika
Ének-zene: ritmusgya-
korlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob ener-
gianyerés, szénhidrát-
ok, zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebessé-
gének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóver-
senyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok fu-
tófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, ko-
ordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépé-
ses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az
elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
508
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb
testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító és lökő mozdulattal Hajítás neki-
futással, ötlépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az
impulzuslépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a
jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó verse-
nyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobá-
sok végzése és a versenyek előtt.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a repülőrajt előnyeinek
509
ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módsze-
rek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távolugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismere-
te.
Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobá-
sok főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének
ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális se-
besség, maximális sebesség; súlypont, pördület, fordulat,
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
60 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű isme-
rete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére és
élményszerzés elérése.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadté-
ren tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesí-
tett, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorla-
tokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóké-
pességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben
végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal.
Földrajz: időjárási is-
meretek, tájékozódás,
térképhasználat.
510
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismeré-
se. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb,
balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
A fair play szellemének és a személyes biztonságnak szem előtt tartása
minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős dönté-
sekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Infor-
mációk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztala-
tok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkal-
mazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezet-
tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság-
vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére,
a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
511
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8.
osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesz-
tésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik al-
kalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtásá-
ra.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakor-
latok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és életta-
ni szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfela-
datok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív meg-
oldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
tek: keleti kultúra.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek mozgé-
konysága, anatómiai
ismeretek, testi és lelki
harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Úszás és úszó jellegű feladatok
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt.
25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, for-
dulóval.
A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés.
Vízből mentés passzív társsal kis távolságon.
Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő visel-
kedési szabályai ismerete, betartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatűrés
erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása.
Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a
pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben.
A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá tétele
a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is.
512
Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az úszásoktatás helyi döntésen alapuló választás.
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben.
Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinduló
helyzetből.
Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csopor-
tosban. Ugrások társ(ak) segítségével.
Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető, nagy
vízbiztonságot igénylő játékok.
Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges
(pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával.
Képességfejlesztés
Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő
gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül.
Az úszás technikája
Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb
erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő
arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások
800 1000 1200 m-en választott technikával.
A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése
optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelő és szabá-
lyos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása.
Fizika:
Közegellenállás, a víz
tulajdonágai, felhajtó-
erő, és vízszennyezés.
Newton és
Arkhimédész törvényei.
Biológia-egészségtan:
személyi higiénia, test-
ápolás.
Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és
vizes gyakorlatok. Iskolai versenyek – könnyített verseny-
szabályokkal.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Úszó-
gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel.
Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.).
Tájékozódás a vízben – vízből mentés.
Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról.
Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben.
513
Mentőugrások elsajátítása.
Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai.
Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A
vízből mentés technikájának csiszolása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredményeképp
a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cselekvései
motívumának széles körű ismerete.
Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önismeret,
önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása.
Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethossziglan
fenntartható rutin megértése.
A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos
menetének ismerete.
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata, a hibajavítás megértése.
A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos fé-
lelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése.
Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a
csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvé-
tel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós
forduló, vízből mentés, mentőugrás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gya-
korlatok.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elke-
rülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
514
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élet-
tani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá
tétele. Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek
és az egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,
lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről, ae-
robterhelés, gerincfer-
dülés.
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és
a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték
stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhe-
lésre.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakor-
lás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejleszté-
se, megőrzése érdekében.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása.
A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel méré-
se – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs
gyakorlatok:
Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartásá-
515
ra.
A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében.
A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szol-
gáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésé-
nek gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hiba-
javítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok
megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgások-
ban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker
átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesít-
mény részeként értelmezése.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommuni-
kációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,
és a sport általi oldás elfogadása.Felelősségvállalás kimutatása a társak
egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküz-
dési stratégia, gerincvédelem.
A 10 %-os szabad sáv terhére:
– a floorball, testépítés, aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az élet-
kornak megfelelő ismerkedést tervezem.
– Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése,
megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. -
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Testépítés,
aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő ismerkedés.
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
516
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség, a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szabály-
ismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten
történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél
tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testneve-
lési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba),
vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrá-
sok páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának,
játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A
helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel
a labda megszerzéséhez.
A labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, keze-
lése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbí-
tása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben,
labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltá-
sokkal.
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kido-
bós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok,
pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai
elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata Bonyolultabb - koopera-
tív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus
változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). A
Matematika: logika,
valószínűségszámítás,
térbeli alakzatok, tájé-
kozódás.
Vizuális kultúra: tárgy-
és környezetkultúra,
vizuális kommunikáció.
517
sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az élet-
szerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A
bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való
felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus
futóugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek át-
mozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros,
mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok
labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és tak-
tikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kézilabdázás
Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, ma-
gasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal
Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése.
Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgás-
technikája.
Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos
esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2 3 4-es csoportokban, 1 2 kézzel.
Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel,
lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések
bevetődésből is.
Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Táma-
dó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanás-
ból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások.
Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban.
Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés
talajon és levegőben. A test-test elleni játék a védelemben.
Röplabda
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pon-
tossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól
dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba üté-
sek és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra
vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Fizika: mozgások, üt-
közések, erő, energia.
Biológia-egészségtan:
az emberi szervezet
működése, energia-
nyerési folyamatok.
518
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
2 3 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező
feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés
stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játéksza-
bályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkal-
mazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztály-
szintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszitu-
áció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója
érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diák-
olimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás
szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítá-
sa.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható,
egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika,
emberelőnyösemberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai
magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző
életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker
egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység
természete velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problé-
maorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, meg-
egyezésen alapuló játék.
519
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
54 óra
Előzetes tudás
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok során a reális énkép további alakítása. A
gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a
tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativi-
tás fejlesztése a gimnasztika és a torna keretein belül. Az esztétikus moz-
gás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli
és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés
összhangjának továbbfejlesztése.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája
iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonalá-
ról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a rit-
musban, a tempóban történő változtatással
Fizika: egyenes vonalú
mozgás, periodikus
mozgás, gravitáció,
tömegvonzás, hatásel-
lenhatás törvénye.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
16-32 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izom-
zatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásai-
ra kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztásában, nö-
vekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgásütem
változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával, a
kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A
dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
520
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabad-
gyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan,
egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén
számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő
eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyor-
saságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus
helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus
mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális
és koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, a 9. osztályban
elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal.
Torna – iskolai sporttorna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, moz-
gásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel.
Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren
a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgás-
anyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Gya-
korlatok – talajtorna,
Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérle-
gek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irá-
nyokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggo-
lások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az
alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmo-
nikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás,
spicc kidolgozása).
Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának
továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bőví-
tés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatok-
ban.
A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásá-
val történik az ellenőrzések során. Szertorna
Egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az ele-
mek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott
segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló terve-
zéssel és gyakorlással.
Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Fizika: az egyszerű gé-
521
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembe-
vételével. A 9. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második
ív növelése.
Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfen-
cek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor
megtanulása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése nö-
vekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kont-
rollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba.
Versenyszituációkon keresztül a szabályok gyakorlása, a 9. osztályban
tanultak továbbfejlesztése.
pek működési törvény-
szerűségei, forgató-
nyomaték, reakcióerő,
egyensúly, tömegkö-
zéppont.
Biológia-egészségtan:
egyensúlyérzékelés,
izomérzékelés, elsőse-
gély.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezé-
sében.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel
kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának
képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájá-
nak ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.
A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek
elismerése, támogatása.
Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar
élsportolók eredményeinek ismerete.
önreflexió, kooperatív
munka.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt kar-
és lábmunkája.
A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.
Váltás alsó botátadással.
Távolugrás guggoló technikája.
Kislabdahajítás beszökkenéssel.
Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvénysze-
522
nevelési-fejlesztési
céljai
rűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása
az egyes szakági technikákban.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját telje-
sítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény
túlszárnyalására ösztönzés.
Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban
történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
A 9. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és
tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehaj-
tása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjá-
nak további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épí-
tett, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett
5 4 3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon.
Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és
hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltó-
távolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabálya-
inak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának is-
merete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülön-
böztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebessé-
gének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóver-
senyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok fu-
tófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
a 9. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koordi-
náltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses
sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
Ének-zene: ritmusgya-
korlatok.
Biológia-egészségtan:
aerob, anaerob ener-
gianyerés, szénhidrát-
ok, zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Földrajz:
térképismeret.
Ének-zene: ritmusok.
Informatika:
táblázatok, grafikonok.
523
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az
elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának
összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív
leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület
kijelölése mellett.
Mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással.
Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb
testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel.
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő mozdulattal
Hajítás nekifutással, ötlépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájá-
nak és az impulzuslépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az ideális kirepülési szög elérése a különböző dobásoknál. szerepük a
jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó verse-
nyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobá-
sok végzése és a versenyek előtt.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabály-
524
szerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre
gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módsze-
rek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magas-
ugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések meg-
előzésének ismerete.
Az ideális kirepülési szög szerepe a jobb eredmény elérésében. A dobá-
sok főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének
ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális se-
besség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, ha-
tás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
60 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű isme-
rete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A
szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadté-
ren tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés
kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
A helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok (pl.: ke-
rékpározás, görkorcsolya, jégkorcsolya). Az egyén által előnyben részesí-
tett, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Földrajz: időjárási is-
meretek, tájékozódás,
térképhasználat.
525
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakor-
latokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodó-
képességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természet-
ben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A
környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális,
túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismeré-
se. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb,
balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai
aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a
szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős dönté-
sekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet
más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására. Infor-
mációk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztala-
tok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkal-
mazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezet-
tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság-
vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A tematikai egység A küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére,
526
nevelési-fejlesztési
céljai
a társak tiszteletére és a szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez A
9. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása,
továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése,
amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtá-
sára.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorla-
tok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani
szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és válto-
zó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figye-
lembevétele mellett történik.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus
bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (súlyzó, gumikö-
tél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfela-
datok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív meg-
oldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: keleti kultúra.
Biológia-egészségtan:
izmok, ízületek mozgé-
konysága, anatómiai
ismeretek, testi és lelki
harmónia.
Etika: a másik ember
tiszteletben tartása.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető
gerinctornagyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gya-
527
korlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elke-
rülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élet-
tani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá
tétele. Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek
és az egészségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan
bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások,
lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és
a pulzus idősoros mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték
stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhe-
lésre.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fej-
lesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek
felszámolására.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban. Gyakor-
lás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejleszté-
se, megőrzése érdekében.
Biológia-egészségtan:
ismeretek az emberi
test működéséről, ae-
robterhelés, gerincfer-
dülés.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
528
Az egészséges test és lélek megóvása.
A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgá-
ló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének
gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítá-
sa mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok
megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgások-
ban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker
átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesít-
mény részeként értelmezése.
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommuni-
kációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése,
és a sport általi oldás elfogadása.
Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküz-
dési stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a 9-
10. évfolyami cik-
lus végén
Sportjátékok
Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfe-
ladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.
Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló tovább-
fejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.
A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása.
A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatel-
kötelezett játék melletti állásfoglalás.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű
társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
529
Torna jellegű feladatok
A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, mi-
nőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban.
A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása.
Esztétikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talajgyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, összeállítása.
A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről
elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok
Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása.
Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.
A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában.
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulá-
sa az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végre-
hajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,
gördüléskor.
Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdon-
ságairól és a baleseti kockázatokról.
Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alap-
fogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.
Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban a közös szabályok, biztonsági köve-
telmények betartása.
A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti
uralom.
Úszás és úszó jellegű feladatok
1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval
530
úszás.
Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén.
Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat
bemutatása.
Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete.
Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban.
Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe
és vízben.
Passzív társ vonszolása kisebb távon (4 5 m) és a vízből mentés veszélyeinek,
pontos menetének felsorolása.
Egészségkultúra és prevenció
Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A
biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző
deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatá-
nak ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védele-
mének legfontosabb szempontjainak ismerete.
A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi pa-
raméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan
önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A
szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg
ismeretében.
A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek
leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
A 10 %-os szabad sáv terhére:
– a floorball, testépítés, aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak meg-
felelő ismerkedést tervezem.
– Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőr-
zése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.
– Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Testépítés, ae-
robic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő ismerkedés.
10. évfolyamon az úszás helyett a többi tematikus terület óraszámait
az úszás óraszámával meg kell növelni.
11. évfolyam
Tematikai egység/ Sportjátékok Órakeret
531
Fejlesztési cél 80 óra
Előzetes tudás
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos techni-
kai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete
és alkalmazásuk.
Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.
Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és mi-
nőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A
többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása.
Megküzdés a feszültségekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Általános feladatok
Az önszervezés gyakorlása
Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A
támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az
értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve.
Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy
társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt
tartásával.
A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló haszná-
lata, rendben tartása, megóvása.
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési
gyakorlat
A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy
indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gya-
korlatok, megerősítések, megbeszélések.
Kézilabdában a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok is-
merete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb
Fizika: mozgások, ütkö-
zések, gravitáció, for-
gatónyomaték, pálya-
vonal, hatásellenhatás.
532
megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabá-
lyai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.
A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az
elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.
Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.
A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lénye-
ges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-
verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsí-
tett jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek
Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megméretteté-
se osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb
tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Kézilabdázás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb tak-
tikai egységekbe ágyazottan.
Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Lab-
datechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan
végrehajtva
Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása
rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése. Takti-
kai továbbfejlesztés
Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való
támadások.
A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk is-
métlése 1 2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés
irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1,
4:2 védekezési rendszerek esetén.
Matematika:
térgeometria – gömb-
térfogat;
valószínűségszámítás.
Biológia-egészségtan:
érzékszervek
különkülön és együttes
működése.
Röplabdázás
A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a
labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé he-
lyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi
kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás mene-
tét.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék
533
elérése érdekében.
Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása
helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból.
A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű
labdákkal, technikai kombinációkkal.
Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvéde-
kezési forma megtanítása.
4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása.
Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy
ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék meg-
tanítása, helytartási szabály betartása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,
kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra
épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A
legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.
A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A
páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,
tájékozottság a témában.
A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituáci-
ókban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos
képviselete.
A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási fel-
szerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímé-
lete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problé-
maorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, meg-
egyezésen alapuló játék.
534
Tematikai egység/ Fej-
lesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
51 óra
Előzetes tudás
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos moz-
gásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.
Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.
Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.
Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.
Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszitu-
ációban.
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas felada-
tokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásrit-
mus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már
ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is.
Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működteté-
sének minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gya-
korlásban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és
gyengeségek figyelembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a
kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
535
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal tör-
ténő ismétlése.
Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgás-
ütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az
agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.
Kéziszerek alkalmazása.
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok,
aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában,
gyakorlatsorok összeállításában.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciál-
tan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gya-
korlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben,
fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordi-
nációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fej-
lődést követő rendszeres kontrollal.
Torna, sporttorna
Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy
szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy
egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanya-
gának tanulása, gyakorlása. Gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fej-
állás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak
mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző
irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés,
fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések,
átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások
Fizika: egyensúly, moz-
gások, gravitáció, sza-
badesés, szögelfordulás.
Biológia-egészségtan:
az izomműködés életta-
na.
536
egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az ele-
mek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differen-
ciáltan.
Össszefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismét-
lések során.
Szertorna-gyakorlatok szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának tovább-
fejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások
tanítása.
Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus eszté-
tikájának átélése és tudatos felvállalása.
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényező-
inek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge,
esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása,
egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív meg-
oldások keresése.
A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelem-
bevételével, a stratégiák egyeztetése.
Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív rész-
vétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyen-
súly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.
Iramszakasz, egyéni irambeosztás.
Különféle bottechnikák a váltófutásban.
537
Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérke-
zés az ugrásokban.
A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és
önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a
korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. A
mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásá-
nak tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások
Rövidtáv, váltófutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A
kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapat-
ban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. Középtáv, folyamatos
futás, tájékozódási futás
Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika
kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és
irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek
rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az álló-
képesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások
megtalálása.
Ugrások
A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.
Kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés verse-
nyek lebonyolításában.
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1 3 lépéses
sorozat elugrás, illetve 2 4 lépéses sorozat felugrások technikajavító
végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
Biológia-egészségtan:
szénhidrátlebontás.
Fizika: hajítások, ener-
gia.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: Az olimpiai eszme.
Az újkori olimpiák tör-
ténete
538
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes
lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási
szögre, sebességre és magasságra törekvés.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése.
Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a
kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Tájékozódási futás alapjainak ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,
guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegy-
zőkönyvvezetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
60 óra
Előzetes tudás
Az adott sportmozgás technikájának ismerete.
A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.
A baleseti kockázatok mérlegelése.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és bale-
setvédelmi alapfogalmak, eljárások.
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, cso-
portos mozgásformák.
Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő
idő jelentősége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti is-
meretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos
sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.
A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesít-
ményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása
sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megisme-
539
rése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési
és rendezési ismeretek megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sport-
ági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tan-
tervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési
és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák
és veszélyek kezelése.
A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet
erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok ki-
használásával jégpálya készítése.
Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-
biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.
Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a
tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás terü-
letén.
A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való
felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok meg-
szerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommuni-
kációs és kooperációs játékok tárházának bővítése.
Biológia-egészségtan:
élettan.
A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változa-
tosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a
környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgás-
formák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda,
stb.)
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben
kidolgozott alternatív sportok területén.
A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett spor-
tolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek
önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata ki-
540
alakítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, példamutatás;
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Az indulatok feletti uralom.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a féle-
lem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.
Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, kü-
lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfo-
gadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és keze-
lése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-
húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdő-
jellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának ké-
pessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.
A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által
megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: ókori olimpiák,
hősök, távolkeleti kul-
túrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes
küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív
életmód érdekében.
Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárá-
sokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.
Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
541
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.
A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelem-
ben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő pre-
venciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,
bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához
szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreá-
cióra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A
fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezé-
se.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegol-
dásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés,
értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgása-
inak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Edzés, terhelés
A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól
szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgás-
terjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakor-
latsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvaló-
sítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és
különböző eszközök segítségével.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás
szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés.
A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallu-
mos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.
A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megvál-
toztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.
A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.
Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer működé-
se, a keringési rendszer
működése, glikolízis,
terminális oxidáció.
Fizika: egyszerű gépek,
erő, munka.
542
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicio-
nális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása
A biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kiala-
kításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülő-
munka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás
kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.
A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
helyi lehetőségek és programok szerint.
A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesz-
tése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét
sportági jelleggel).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárá-
sok ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges
alvásban.
A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a
másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.
Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,
az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egy-
mást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfej-
lesztés.
Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléses,
tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív relaxá-
ció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét.
A fejlesztés várt
eredményei 11.
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan:
Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és
a játékban, játékvezetésben.
Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete.
543
Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimu-
lálva a valódi játékszituációkat.
Ötletjáték és 2 3 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerep-
nek való megfelelés.
A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfo-
galmazása.
A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása.
Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szol-
gáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli
és dinamikai sajátosságok megjelenítése.
Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás
koordinált irányítása.
Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemu-
tatása.
Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő
kiválasztása.
Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás.
Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja.
Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete.
Atlétika jellegű feladatok
A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása
más mozgásrendszerekben.
Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az ál-
lóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések be-
gyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése.
Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete.
Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvés-
biztonsággal.
Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás,
gördülés esetén.
Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédel-
544
mi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevé-
kenységek során.
Önvédelem és küzdősportok A
szabályok betartása.
Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése.
Egészségkultúra és prevenció
A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete.
Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése.
Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A
feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén meg-
küzdés.
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok is-
merete, pontos gyakorlása, értő kontrollja.
A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és
házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.
A 10 %-os szabad sáv terhére:
– a floorball, testépítés, aerobic, fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő
ismerkedést tervezem. - Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására.
– Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Testépítés, aerobic,
fitness sportágakkal való alapszintű, az életkornak megfelelő ismerkedés.
– Lehetséges hagyományos és alternatív erősítő eszközök: medicinlabda, súlyzó, ugrókötél,
erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek.
11. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
80 óra
Előzetes tudás
A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos techni-
kai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete
és alkalmazásuk.
Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Empátia és tolerancia a társak elfogadásában.
Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete.
A tematikai egység A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
545
nevelési-fejlesztési
céljai
A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése.
Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és mi-
nőségi növelése.
Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok
eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A
többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő
transzferhatás kihasználása.
Megküzdés a feszültségekkel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Általános feladatok
Az önszervezés gyakorlása
Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A
közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védeke-
zés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatko-
zó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok meg-
oldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a
sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával.
A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló haszná-
lata, rendben tartása, megóvása.
Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési
gyakorlat
A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy
indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gya-
korlatok, megerősítések, megbeszélések.
Kézilabdában a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok is-
merete, betartása.
Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb
megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabá-
lyai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése.
Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai.
A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az
elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával.
Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel.
A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges
játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel
Fizika: mozgások, ütkö-
zések, gravitáció, for-
gatónyomaték, pálya-
vonal, hatásellenhatás.
használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített
jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyze-
546
tek
Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megméretteté-
se osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb
tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken.
Kézilabdázás
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb tak-
tikai egységekbe ágyazottan.
Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Lab-
datechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan
végrehajtva
Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rö-
videbb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.
Taktikai továbbfejlesztés
Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való
támadások.
A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk is-
métlése 1 2 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés
irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1,
4:2 védekezési rendszerek esetén.
Matematika:
térgeometria – gömb-
térfogat;
valószínűségszámítás.
Biológia-egészségtan:
érzékszervek
különkülön és együttes
működése.
Röplabdázás
A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a
labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé he-
lyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs testi
kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás mene-
tét.
Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása
A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének
gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék
elérése érdekében.
Tanult támadási technikák gyakorlása, a felugrásos nyitás elsajátítása
helyes technikával a tehetségesebb tanulókkal
A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel
egyaránt.
A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű
labdákkal, technikai kombinációkkal.
Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is.
547
Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése.
Taktikai továbbfejlesztés
Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvéde-
kezési forma megtanítása.
4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő
és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett
labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása,
helytartási szabály betartása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó,
kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban.
A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra
épülésének megértése.
A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása.
A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete.
A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges
összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A
páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás.
Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés,
tájékozottság a témában.
A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituáci-
ókban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos
képviselete.
A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási fel-
szerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímé-
lete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, problé-
maorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, meg-
egyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/ Fej-
lesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
51 óra
Előzetes tudás
A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos moz-
gásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással.
Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás.
Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei.
Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással.
548
Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszitu-
ációban.
Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas felada-
tokban.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgás-
ritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a
már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és
kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetésének minden
területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásban,
versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek
figyelembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határo-
zottságú és öntudatú
kommunikáció fejlesztése.
A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny,
könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal tör-
ténő ismétlése.
Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgás-
ütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. Az
agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az
aktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése.
Kéziszerek alkalmazása.
32-64 ütemű gimnasztikai gyakorlatlánc; Önállóság a gyakorlatok kivá-
lasztásában, gyakorlatsorok összeállításában.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciál-
tan, egyénre szabottan.
Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gya-
korlatokkal.
Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével.
Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az
egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben,
Fizika: egyensúly, moz-
gások, gravitáció, sza-
badesés, szögelfordulás.
Biológia-egészségtan:
az izomműködés életta-
na.
549
fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban.
Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordi-
nációs képességfejlesztő eljárások.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fej-
lődést követő rendszeres kontrollal.
Torna, sporttorna
Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy
szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy
egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanya-
gának tanulása, gyakorlása. Gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fej-
állás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak
mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző
irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés,
fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések,
átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egysége-
sen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek
mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan.
Össszefüggő gyakorlatsorok
Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az
elemkapcsolatokban, sorozatokban.
Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás,
válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismét-
lések során.
Szertorna-gyakorlatok szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a
variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának tovább-
fejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások
tanítása.
Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus eszté-
tikájának átélése és tudatos felvállalása.
550
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényező-
inek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge,
esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása,
egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív meg-
oldások keresése.
A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelem-
bevételével, a stratégiák egyeztetése.
Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív rész-
vétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyen-
súly, társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétikai jelegű feladatok
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben.
Iramszakasz, egyéni irambeosztás.
Különféle bottechnikák a váltófutásban.
Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérke-
zés az ugrásokban.
A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában.
Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és
önálló gyakorlása révén.
A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a
korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása.
Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. A
mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása,
beépítése a döntéshozatalba.
A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásá-
nak tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások
Rövidtáv, váltófutás
A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A
kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű
Biológia-egészségtan:
szénhidrátlebontás.
Fizika: hajítások, ener-
gia.
551
végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapat-
ban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. Középtáv, folyamatos
futás, tájékozódási futás
Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika
kiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és
irambeosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek
rendszeres alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az álló-
képesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása.
Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások
megtalálása.
Ugrások
A homorító és távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása.
Kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés verse-
nyek lebonyolításában.
Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 1 3 lépéses
sorozat elugrás, illetve 2 4 lépéses sorozat felugrások technikajavító
végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról.
Dobások
A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes
lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül.
Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. Az optimális kidobási
szögre, sebességre és magasságra törekvés.
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete.
A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete.
Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai
teljesítménynövelő hatásainak ismerete.
Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete.
„A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Ön-
magához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a ku-
darc elfogadása és az azzal való megküzdés.
Az élettani különbözőségek ismerete.
Tájékozódási futás alapjainak ismerete.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: Az olimpiai eszme.
Az újkori olimpiák tör-
ténete
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni
alkalmazkodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő,
guruló, hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegy-
zőkönyvvezetés.
552
Tematikai egység/ Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Órakeret
Fejlesztési cél 60 óra
Előzetes tudás
Az adott sportmozgás technikájának ismerete.
A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban.
A baleseti kockázatok mérlegelése.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és bale-
setvédelmi alapfogalmak, eljárások.
Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, cso-
portos mozgásformák.
Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő
idő jelentősége.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti is-
meretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos
sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése.
A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesít-
ményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása
sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megisme-
rése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési
és rendezési ismeretek megszerzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sport-
ági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tan-
tervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési
és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, techni-
kák és veszélyek kezelése.
A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet
erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok
kihasználásával jégpálya készítése.
Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-
biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva.
Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a
tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat,
a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás terü-
letén.
Biológia-egészségtan:
élettan.
553
A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra
való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártassá-
gok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív,
kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. A több-
funkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi változatos-
ság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a
környezet adta kihívások legyőzése).
Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgás-
formák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda,
stb.)
ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben
kidolgozott alternatív sportok területén.
A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett spor-
tolás során.
A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek
önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata ki-
alakítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, példamutatás;
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
20 óra
Előzetes tudás
Az indulatok feletti uralom.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a féle-
lem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése.
Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, kü-
lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfo-
gadására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és keze-
lése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-
húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben.
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismere-
tek: ókori olimpiák,
554
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdő-
jellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának ké-
pessége.
A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése.
A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által
megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.
hősök, távolkeleti kul-
túrák.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes
küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra és prevenció
Órakeret
50 óra
Előzetes tudás
Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív
életmód érdekében.
Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárá-
sokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása.
Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában.
A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez.
A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelem-
ben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő pre-
venciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez,
bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához
szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése.
Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreá-
cióra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A
fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezé-
se.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegol-
dásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés,
értékelés megvalósítása.
A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez
kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgása-
Biológia-egészségtan:
anaerob terhelés, az
idegrendszer működé-
se, a keringési rendszer
működése, glikolízis,
terminális oxidáció.
555
inak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt.
Edzés, terhelés
A fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól
szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgás-
terjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyakor-
latsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya.
Főbb témák:
Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvaló-
sítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül és
különböző eszközök segítségével.
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás
szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés.
A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallu-
mos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok.
A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megvál-
toztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása.
A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai.
Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése.
Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicio-
nális és koordinációs képességfejlesztés.
Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.
Fizika: egyszerű gépek,
erő, munka.
Az egészséges test és lélek megóvása
A biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kiala-
kításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülő-
munka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás
kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében.
A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a
helyi lehetőségek és programok szerint.
A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesz-
tése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét
sportági jelleggel).
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárá-
sok ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete.
Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges
alvásban.
A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete.
556
A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a
gerinckímélet lényegének ismerete.
A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a
másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés.
Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény,
az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egy-
mást erősítő igénye (motiváció).
A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfej-
lesztés.
Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt.
Gazdasági ismeretek
11. évfolyam 72 óra
Témakörök Tartalmak
Gazdasági alapismeretek A termelés és a gazdaság, gazdaság-gazdálkodás, termelési tényezők,
a gazdaság alapegységei. A szükséglet, kereslet- kínálat, piac, piac-
gazdaság
A háztartás gazdálkodása A háztartás bevételei és kiadásai, megtakarítások a háztartásban.
A házipénztár és az öngondoskodás szerepe.
A pénz szerepe a gazdaság-
ban
A pénz kialakulása, fejlődése, pénz szerepe a gazdaságban
Pénzgazdálkodás, családok
és a vállalkozások pénzügyei
Fizetési technikák. Korszerű pénzkezelés. A kártyák világa.
Az „előrehozott” vásárlás – a bankhitelek. A pénzügyi rendszer és
felépítése, a pénz forgalma a gazdaságban, hitelszerzés folyamata,
egyszerűbb gazdaságossági számítások, kamat, a hiteldíj mutató sze-
repe, megtakarítások, befektetési lehetőségek
A fogyasztói magatartás és
kereslet
A fogyasztói döntés tényezői, környezeti szempontok.
A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján.
A fogyasztó optimális választása és a kereslet. A piaci kereslet.
A piaci keresletet befolyásoló tényezők, piacszabályozás.
A vállalat termelői magatar-
tása és a kínálat
A vállalat környezete, célrendszere, piaci kapcsolatai, formái.
A termelés technikai-gazdasági összefüggései.
A termelés költségei. A piac formái és a kínálat.
A piacszabályozás. Környezetorientált vállalati magatartás.
12. évfolyam 32 óra
Témakör Tartalom
A makrogazdaság alapössze-
függései
A makroökonómia alapfogalmai, a gazdasági szférák. Termékek és jövedel-
mek áramlása. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése. ( GO, GDP, GNI, NDP
stb.) Makrogazdasági piacok. Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon.
557
Az állam gazdaságpolitikája A modern állam szerepe. A költségvetési politika.
A monetáris politika. A monetáris és fiskális eszközök kölcsönhatása.
Gazdaságpolitikai alternatívák, programok
A külgazdasági kapcsolatok
és
A nemzetközi munkamegosztás.
Külkereskedelem és előnyök, globalizáció.
nemzetgazdasági összefüggé-
sük
A külkereskedelem-politika lényege, irányai, eszközei.
Vállalatok a nemzetközi piacokon. A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer. A
nemzetközi gazdasági szervezetek.
A nemzetközi munkamegosztás visszahatása a nemzetgazdaság piacára
Adózás Az adók szerepe, adófajták, az egyén adózása, adó megállapítása.
A gazdálkodás személyi
feltételei
A munkaviszony, a munkaszerződés, a munkáltató és a munkavállaló jogai és
kötelezettségei, az érdekképviselet.
Egyéni vállalkozás A vállalkozási igazolvány kiváltásának személyi, jogi, pénzügyi feltételei, a
tevékenység működtetése. Az egyéni vállalkozó kötelezettségei. A vállalkozói
tevékenység megszüntetése
558
Szakgimnzium
2016/2017 tanévtől (kifutó rendszer)
Informatikai rendszerüzemeltető képzés
9. évfolyam
Tantárgy neve Heti óraszám Éves óraszám
Információtechnológiai
alapok 1 36
Információtechnológiai
alapok gyakorlat 2 72
Programozás 1 36
Programozás gyakorlat 2 72
IT szakmai angol nyelv 2 72
IT szakorientáció 1 36
IT szakorientáció gyakorlat 2 72
Információtechnológiai alapok 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai
tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a
belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősí-
tő vizsga letételéhez szükséges ismereteket.
559
Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és
egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógép-
hez (játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő al-
katrészt választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismer-
jék a legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.
A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi
irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.
Témakörök
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 2 óra
Általános munkabiztonsági előírások, szabályok.
Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei.
Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása.
Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei.
Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök.
Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi.
Elektronikus hulladékok kezelése.
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 22 óra
Kettes- és tizenhatos számrendszer.
Neumann-elvű számítógép felépítése.
Hardver és firmware fogalma.
Számítógép házak és tápegységek.
Processzortípusok, foglalatok.
Hőelvezetési technológiák.
Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése.
Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.
BIOS feladatai, beállításai.
Input perifériák, KVM kapcsolók.
Háttértárak és típusaik.
Merevlemezek adattárolási struktúrája.
Redundáns adattárolás fogalma, RAID.
Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik.
Nyomtatók típusai, működési elveik.
Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik.
Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása.
Szkennerek típusai, működési elveik.
Multifunkciós nyomtatók.
Szoftverismeret 12 óra
Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása.
Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL.
Operációs rendszer fogalma, feladatai.
Operációs rendszerek típusai és jellemzőik.
560
GUI és CLI felhasználói felületek.
Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai.
Partíció fogalma, típusai.
Formázás, fontosabb fájlrendszerek.
Rendszerbetöltés folyamata.
Windows indítási módok.
IT alapok gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informati-
kai szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai kés-
zségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő
szintű IT munkakörök betöltését.
A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket
cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai
és virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni,
azokat frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számító-
gépeken. Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladato-
kat ellátni. Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló
hibákat felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni.
Tudják a felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkro-
nizálni, másik gépre költöztetni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus
védelmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.
Témakörök és elemeik
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4 óra
Számítógép-szerelés eszközei és használatuk.
Antisztatikus eszközök szabályszerű használata.
Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata.
Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata.
Számítógép összeszerelése 36 óra
Számítógép szakszerű szétszerelése.
Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása.
Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata.
Tápegység telepítése.
Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése.
Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása.
Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása..
BIOS funkciója és beállításai.
561
Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban.
Számítógép alkatrészek cseréje.
Telepítés és konfigurálás 32 óra
Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása.
Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése.
Particionálás.
Kötetek formázása.
Operációs rendszerek telepítése.
Meghajtó programok telepítése.
Frissítések és hibajavító csomagok telepítése.
Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése.
Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása.
Lemezkezelés.
Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata.
Alkalmazások telepítése, eltávolítása.
Levelező program konfigurálása.
Felhasználói fiókok kezelése.
Virtuális memória beállítása.
Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta.
Területi és nyelvi beállítások.
Eseménynapló ellenőrzése.
Programozás tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, va-
lamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót
egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus el-
készítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatá-
sának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A tan-
tárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a
tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
562
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
Bevezetés a programozásba 18 óra
A bevezetés a programozásba és a vele párhuzamosan futó azonos nevű gyakorlati
témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a
programozás tantárgy tanulására.
A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így
nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a
résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan
közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg
olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek,
változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik.
A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási
portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenysége-
ket kell elvégezni:
- legalább három eszköz bemutatása, a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb felada-
tok, problémák megoldásának szemléltetése
- legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb kur-
zus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon.
Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel):
- Scratch
- Kodu
- Minecraft
- Lego vagy más hasonló oktatórobot
- Arduino
Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal):
- Code.org
- freeCodeCamp
- Codacademy
- Khan Academy
- Udacity
A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb
probléma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.
Weboldalak kódolása 18 óra
A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a weboldalak felépítésével, a
HTML5 és a CSS3 alapjaival, a JavaScript szerepével, megértsék a stíluslapokat és
JavaScriptet használó HTML oldalak működése mögötti logikát. (A JavaScripttel
történő magasabb szintű ismeretek megszerzése későbbi témakör feladata.)
563
A weboldalak kódolása elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az el-
méleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek
lesznek
- meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módo-
sításokat elvégezni;
- önállóan létre tudnak hozni egyszerűbb weboldalakat, stílusok és stíluslapok se-
gítségével el tudják végezni a formázásukat, valamint be tudnak illeszteni és fel
tudnak használni kész JavaScript kódot.
A tanulók megismerkednek továbbá a magas szintű felhasználói élményt nyújtó
weboldalak kialakításának alapelveivel, a készítéshez használható népszerű keret-
rendszerekkel.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- a HTML szabványok rövid ismertetése,
- a HTML5 oldalakat leíró nyelv fontosabb strukturális és formai elemei (tagek),
valamint az elemekhez tartozó fontosabb attribútumok: megjegyzés, !DOCTYPE,
html, head, meta, link, title, script, body, p, h1-h6, b, i, u, strong, sub, sup, style,
br, hr, iframe, table, tr, th, td, dl, dt, dd, ol, ul, li, span, div, fieldset, header,
footer, section, nav, a, img
- Stílusok és stíluslapok (CSS) szerepe, a CSS3 leírók szintaxisa.
- CSS3 szelektorok: elem, id, class és csoport.
- CSS3 jellemzők: color, opacity, background-color, background-image,
background-repeat, background-position, background-attachment, border*,
margin*, padding*, overflow, display, float, clear, visibility, z-index, rel, data*,
*width, *height, top, bottom, left, right, position, letter-spacing, line-height, text-
align, vertical-align, text-justify, text-transform, font, font-family, font-size, font-
stretch, font-style, text-decoration, list-style*, cursor. (a *-gal jelölt eleme több
jellemzőt jeleznek, pl. margin-left, margin-right stb.)
- Böngészőprogramok beépített fejlesztő eszközeinek vagy más hasonló célú be-
épülő eszköznek (pl. Chrome DevTools, Firebug) a bemutatása
- A keretrendszerek és a felhasználásukkal járó előnyök bemutatása. A Bootstrap
vagy más hasonló keretrendszer elemeinek és lehetőségeinek bemutatása.
- A reszponzív weboldal kialakítás jelentősége és alapelvei. A Bootstrap vagy más
hasonló keretrendszer segítségével kialakított reszponzív weboldalszerkesztés
bemutatása.
- JavaScript kód beágyazása weboldalba, „Hello World” alkalmazás készítése alert
függvény segítségével
- külön fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolása a weboldalhoz
mások által elkészített JavaScript kód és stíluslapok felhasználása módja (például
animált megjelenítések megvalósítására).
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvaló-
sításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek
kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái
564
tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A tantárgy további célja,
az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés
megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
Bevezetés a programozásba 36 óra
A Bevezetés a programozásba gyakorlat és a vele párhuzamosan futó azonos nevű
elméleti témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősíté-
se a programozás tantárgy tanulására.
A további témakörök nem építenek direkt módon az itt megszerzett ismeretekre, így
nincs olyan specifikus elvárás, amit feltétlenül tudniuk kell a tanulóknak ennek a
résznek a végén. Ugyanakkor nem haszontalan időtöltésről van szó, hanem egy olyan
közös játékos tevékenységről, melynek során a tanulók észrevétlenül szereznek meg
olyan készségeket (algoritmizálás és programozás szemlélete, vezérlési szerkezetek,
változók ismerete stb.), melyek a későbbi tanulmányaikat megkönnyítik.
A témakör első felében a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközökkel és oktatási
portálokkal történő ismerkedésre kerül sor. Ennek keretében az alábbi tevékenysége-
ket kell elvégezni:
- az elméleti órán bemutatott eszközökkel egyszerűbb feladatok, problémák meg-
oldása a tanulók által önállóan, illetve tanári segítséggel
- egy-két rövidebb kurzus közös elvégzése a tanuló által önállóan, illetve tanári se-
gítséggel az elméleti órán bemutatott valamelyik portálon.
A javasolt eszközök és portálok megegyeznek az elméleti témakörnél ismertetekkel.
A témakör második részében valamelyik kiválasztott eszközzel egy nagyobb projek-
tet készítenek el a diákok. A tanulók dolgozhatnak egyedül is, de javasolt 2-4 fős
565
csoportokat szervezni egy-egy projekthez. A projekt céljának kiválasztását is rá lehet
bízni a diákokra, de ügyelni kell rá, hogy a rendelkezésre álló időben elvégezhető le-
gyen, és a kódolással ne kerüljön háttérbe az egyéb tevékenységekhez képest. A pro-
jekt megvalósítása során kívánatos, hogy ne csak a témakör során megszerzett isme-
reteket használják fel, hanem a tovább lépéshez szükséges további tudást és készsé-
get is megszerezzék önállóan vagy tanári segítséggel.
Néhány javasolt projekt típus (a felsorolás tetszőlegesen bővíthető hasonló szemléle-
tű projekttípusokkal):
- Összetettebb kóddal megoldott feladat Scratchben
- Játék készítése Koduval
- Minecraft projekt
- Lego robot építés és programozása egy speciális feladat végrehajtására
Weboldalak kódolása 36 óra
A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert HTML5 és a
CSS3 alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésé-
re:
- meglévő weboldalak vizsgálata a böngészőprogram beépített vizsgálati eszközé-
vel vagy más hasonló célú beépülő eszközzel (pl Firebug), tesztcélú módosítások
elvégzése a html kódban és a stílusokban.
- meglévő weboldalak szerkezetében, tartalmában és formázásában célszerű módo-
sítások végrehajtása;
- egyszerűbb weboldalak létrehozása, és stílusok, stíluslapok segítségével a formá-
zásuk elvégzése (fontosabb tagek és a hozzájuk tartozó jellemzők alkalmazása fe-
ladatok megoldásakor; hivatkozások és képek beillesztése, táblázatok készítése,
stílusok és stíluslapok alkalmazása, fontosabb CSS szelektorok és attribútumok
alkalmazása, kész JavaSrcipt kód beillesztése és felhasználása, JavaScript kódot
tartalmazó fájl csatolása stb.)
- a Bootstrap vagy más hasonló keretrendszer segítségével egyszerű, de igényes,
reszponzív weboldal elkészítése.
A témakör eléjén javasolt, hogy a tanulók valamilyen egyszerűen használható
WYSYWIG webszerkesztő programmal önállóan hozzanak létre egyszerű weboldalt,
majd ennek vizsgálják meg a forráskódját, html elemeit és felhasznált stílusokat. A
tanulók a WYSYWIG eszköz helyett valamilyen CMS rendszert (WordPress,
Joomla, Drupal stb.) is használhatnak a webhely/weblap létrehozására.
A weboldal önálló elkészítésének gyakorlatát célszerű egy 12-16 órában elkészíthető
komolyabb weblap projektbe ágyazni, melynek témáját a tanulók is kiválaszthatják.
Fontos azonban odafigyelni, hogy a készítés során a megtanult html elemek és CSS
jellemzők többségét alkalmazzák. A projekt utolsó szakaszában kerüljön sor a kivá-
lasztott keretrendszer integrálására, és egyszerű reszponzív dizájn kialakítására is.
IT szakmai angol nyelv tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az an-
gol nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munka-
566
végzés nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT munkahe-
lyeken egyértelmű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai isme-
retek birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni.
A tantárgy elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanuljanak
meg a diákok, hanem az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia ki-
alakulásához, amivel IT munkakörnyezetben képesek lesznek a tanulók szóban és írásban
is angolul magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az
írásos, hang- vagy videó alapú szakmai anyagokat. A cél tehát az, hogy az általános angol
nyelvi kompetencia fejlesztését egy szűkebb területen történő alkalmazás érdekében vé-
gezzük el.
A tantárgy természetesen támaszkodik a közismereti kerettantervben meghatározott ide-
gen nyelvi órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanuló már általános is-
kolában stabil alapokat szerzett angol nyelvből, és ezt a közismereti angol nyelvórákon
tovább mélyíti. Szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló
korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, és szakgimnáziumi ta-
nulmányai alatt is másik idegen nyelvet választott. A tantárgy oktatása során minden eset-
re fel kell készülni, és vegyes összetételű csoport esetén differenciált oktatási módszere-
ket kell alkalmazni. A lényeg, hogy minden tanulót a lehetőségeihez és az előzetesen
megszerzett angol nyelvi kompetenciáinak figyelembe vételével, a lehető legmagasabb
angol nyelvi tudásszintre kell hozni annak érdekében, hogy a szakmai tudása mellett az
angol tudása minél kevésbé legyen akadálya a szakmai fejlődésének és a későbbi haté-
kony munkavégzésének.
Témakörök
Hallás utáni szövegértés 24 óra
A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze,
és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A diákok számára az in-
formatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg nem-
zetközi kifejezést és a diákok által a hétköznapi tevékenységeik során már korábban
megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra az ilyen
típusú hallott szövegek megértését. A témakör során bevezető szintű szakmai ismere-
teket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg szükség szerinti ismétléssel. A vi-
deó kiválasztásánál ügyelni kell rá, hogy valóban csak nagyon egyszerű, alapszintű
szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon nehézsé-
get. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve a megér-
tést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti. A vi-
deó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és narrációval
vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók többszöri
megtekintése közben és után természetesen szükség van azok megbeszélésre, a nehe-
zebben érthető kifejezések tisztázására.
567
Szóbeli kommunikáció 12 óra
A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem
feltétlenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb fela-
dat, hogy önállóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi
vagy más informatikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet
folytassanak.
A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy
kiválaszthatják valamelyik előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét
ismétlik el, adják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az
osztály előtti megszólalást, ha már magabiztosan képes a bemutató pár perces szöve-
gét előadni. Legyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is,
mert ez megkönnyítheti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást.
A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatni a ta-
nulóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket ér-
demes keresni, ami közel áll a diákokhoz. Például megbeszélhetik egymással a ked-
venc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor fognak
aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól használható
fordulatot és kifejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat ezek beépítésére a dia-
lógusokba.
A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon
választékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van.
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 36 óra
Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli kommuni-
kációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését végez-
zük egy izgalmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban egy
általuk kiválasztott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának a szerepét
kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két saját készítésű pár perces videó lesz.
Az egyiken bemutatják a terméket (mintaként az első témakörben megtekintett vide-
ók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell, és meg kell szólalnia
a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató stúdióbeszélgetésként, párbeszédes
formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet találni a videómegosztókon és
oktatási portálokon). A másik videón egy videókonferencia beszélgetés zajlik. A
csapat egyik része a cég eladásért felelős részlegét képviseli, míg a többiek vevőként,
illetve ügyfélként vesznek részt a beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az
ár és a terméktámogatás részleteinek megbeszélése.
A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt használ-
hatnak, így például a videót akár a saját mobil telefonjukkal vagy tabletjükkel is rög-
zíthetik. Ügyeljünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet. Nem
szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai kivitelezés
töltse ki.
568
IT szakorientáció tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az IT szakorientáció tantárgy az IT szakorientáció gyakorlat tantárggyal együtt azt a célt
szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési körüknek
legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol tanulmányaikat a
szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fogják.
Témakörök
Informatikai munkakörök 36 óra
A témakör során a tanulók átfogó képet kapnak az IT munkaerőpiacról, a legtipiku-
sabb informatikai munkakörökről és a munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai
kompetenciákról. A témakör áttekintést nyújt a középfokú szakképzésben megsze-
rezhető végzettségekről és az azokkal betölthető munkakörökről, valamint a lehetsé-
ges karrierutakról. A tanulók megismerhetik továbbá a felsőfokú továbbtanulási lehe-
tőségeket, illetve a különböző iparági minősítések megszerzésének lehetséges módja-
it.
A témakör a különböző informatikai szakmai területek esetén többek között az alábbi
kérdésekre ad választ:
Mi a szakmát gyakorló informatikus feladata?
Milyen ismeretekre van hozzá szükség?
Ki lehet jó az adott szakmában?
Milyen álláslehetőségek vannak az adott szakmában?
IT szakorientáció gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
Az IT szakorientáció gyakorlat tantárgy az IT szakorientáció tantárggyal együtt azt a célt
szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési körüknek
legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol tanulmányaikat a
szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fogják.
Témakörök
Informatikai munkakörök 72 óra
Az IT szakorientáció tantárgy azonos nevű témaköre során a tanulók a lehetséges in-
formatikai karrierutakkal kapcsolatban szereznek ismereteket. A témakör célja, hogy
számítógépes laborkörnyezetben folytatott kutatómunka segítségével egészítsék ki
ezeket az ismereteket.
A témakör végére minden tanulónak el kell készítenie egy projektmunkát és be kell
azt mutatnia az osztály előtt. Három olyan munkakört kell kiválasztaniuk, ami a leg-
közelebb áll hozzájuk, és azokról kell részletes ismertetőt készíteniük. A projekt
munkában ki kell térniük az adott IT munkakör elvárt legfontosabb szakmai tudásra
és készségekre, a tipikus munkakörülményekre, a munkakör betöltéséhez szükséges
előtanulmányokra és végzettségekre.
569
10. évfolyam
Tantárgy neve Heti óraszám Éves óraszám
Információtechnológiai
alapok 1 36
Információtechnológiai
alapok gyakorlat 1 36
Hálózatok I. 1 36
Hálózatok I. gyakorlat 2 72
Programozás 1 36
Programozás gyakorlat 2 72
IT szakmai angol nyelv 2 72
IT szakorientáció 1 36
IT szakorientáció gyakorlat 1 36
Információtechnológiai alapok 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai
tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a
belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősí-
tő vizsga letételéhez szükséges ismereteket.
Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és
egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógép-
hez (játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő al-
katrészt választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismer-
jék a legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.
570
A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi
irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.
Témakörök
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 12 óra
Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok.
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai.
Hálózati topológiák.
Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC).
Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása.
Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák.
Dokkoló állomás és portismétlő funkciója.
Hordozható eszközök hardverelemei.
Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.
Szoftverismeret 16 óra
Regisztráció adatbázis.
Multi-boot rendszerek.
Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak.
Fájlkiterjesztések és attribútumok.
Vezérlőpult beállításai.
Archiválási módok.
Kliensoldali virtualizáció, hypervisor.
Hordozható eszközök operációs rendszerei.
Levelezési protokollok.
Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások.
Hibakeresési folyamat lépései.
Információtechnológia biztonság alapjai 8 óra
Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).
Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen.
Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás).
Megtévesztési technikák (social engineering, phishing).
Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei.
Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai.
Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei.
Biztonsági szabályzat.
Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés).
Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme.
Tűzfalak feladata, típusai.
Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek.
IT eszközök fizikai védelme.
571
IT alapok gyakorlat tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informati-
kai szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai kés-
zségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő
szintű IT munkakörök betöltését.
A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket
cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai
és virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni,
azokat frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számító-
gépeken. Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladato-
kat ellátni. Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló
hibákat felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni.
Tudják a felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkro-
nizálni, másik gépre költöztetni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus
védelmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.
Témakörök és elemeik
Számítógép összeszerelése 12 óra
Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása.
SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása.
Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei.
Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése.
Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése.
UPS típusok, UPS üzembe helyezése.
Telepítés és konfigurálás 12 óra
Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai.
Kezelőpult (MMC) használata.
Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok.
Személyes tűzfal beállítása.
Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.
Lemezklónozás.
Virtuális gép telepítése.
Megelőző karbantartás 12 óra
Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv.
Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai.
Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása.
Monitorok szakszerű tisztítása.
572
Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje.
Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása.
Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése.
Számítógépek működésének környezeti feltételei.
Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése.
Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés.
Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra.
Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása.
Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása.
Ütemezett karbantartási feladatok.
Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.
Hálózatok I. tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok tisztában legyenek az alapvető
hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati
LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szüksé-
ges elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra,
és az internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalma-
zások telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elmé-
leti alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy
elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mel-
lett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy
Munka és környezetvédelmi alapismeretek
Bináris és hexadecimális számrendszer
Személyi számítógépek felépítése
Operációs rendszerek
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai
Hálózati topológiák
Levelezési protokollok
Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások
Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme
Tűzfalak feladata, típusai
IT eszközök fizikai védelme
Témakörök és elemeik
Hálózati infrastruktúra, hálózati operációs rendszerek 11 óra
A vállalatok hálózati infrastruktúrájának megismerése
A hálózat elemei
Csatlakozás az internethez
Hálózati operációs rendszerek feladata
573
Hálózati operációs rendszerek elérése
Kapcsolók hálózati operációs rendszerének alap konfigurációja
Eszközök IP címzése, bevezetés
Kapcsolatok alapszíntű ellenőrzése helyi hálózatban
Fizikai és adatkapcsolati réteg feladatai, Ethernet protokoll 12 óra
Topológiák
Adatok fizikai közegen történő átvitelének szabályai
Kommunikációs szabályok
Kommunikációs protokollok
Szabványügyi szervezetek ismerete
OSI modell jelentősége, rétegei, szerepe
TCP/IP modell jelentősége, rétegei, szerepe
Adatbeágyazás fogalma és menete
Ethernet technológia működése és jellemzői
Ethernet keret felépítése, tulajdonságai
Hálózati vezetékes átviteli közegek jellemzői (rézkábelek, optikai kábelek)
Vezeték nélküli átvitel típusai
MAC cím jelentősége, felépítése
ARP protokoll feladata és működése
Kapcsoló felépítése, feladatai, működése
Kapcsoló MAC-címtábla felépítése
Hálózati és a szállítási réteg feladatai, protokolljai 13 óra
IP protokoll jellemzői
Összeköttetés mentes csomagtovábbítás
Az IPv4 és az IPv6 csomag felépítése, fejléce és mezői
A forgalomirányító felépítése, feladatai, működése
A forgalomirányító rendszerindítási folyamata
Irányító tábla felépítése
Szállítási rétegbeli protokollok (TCP és UDP) bemutatása
A TCP kommunikáció
Az UDP kommunikáció
Hálózatok I. gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a diákok a Hálózatok I. tantárgy
keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kisvállalati
LAN és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el tudják látni.
Képesek legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban szükséges eszközök
és alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és hibaelhárítására, vala-
mint a hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy támogatást
nyújt a Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy további célja, az gyakorlati szak-
574
mai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is
felkészítse a tanulókat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy
Biztonságos labor és eszközhasználat
Számítógép alkatrészek cseréje
Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása
SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai
Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta
Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai
Témakörök és elemeik
Csatlakozás egy hálózathoz, a kapcsoló alap konfigurációja 26 óra
Hálózati eszközök és hálózati átviteli közegek megválasztása
Topológia ábrák értelmezése
Csatlakozás az internethez
Hálózati operációs rendszerek helye, elérésének módjai és lehetőségei (konzol, tel-
net, SSH)
Terminál emulációs programok használata
Hálózati operációs rendszer konfigurációs parancsainak felépítése, súgója
Kapcsoló alapvető konfigurálása
Kapcsolóhoz való hozzáférés korlátozása
Kapcsoló konfigurálásának mentése
Végberendezések automatikus és manuális IP beállítása
A kapcsoló felügyeleti IP címének konfigurálása
Kapcsolatok, hálózati összeköttetések ellenőrzése (ping, tracert)
Vezetékes és vezeték nélküli kapcsolódás helyi hálózathoz 26 óra
Az OSI és TCP/IP modellek rétegeihez kapcsolódó protokoll adategységek (PDU-k)
elemzése
Adatbeágyazás elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel
MAC-cím és IP-cím használata, azonos hálózaton található eszközök kommunikáció-
ja
A megfelelő hálózati átviteli közeg kiválasztása és egy végberendezés csatlakoztatá-
sa egy hálózathoz
Kereszt- és egyeneskötésű Ethernet kábel készítése
Kábelek tesztelése
Kapcsolódás vezetékes LAN-hoz
Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel
Ethernet MAC-címek megjelenítése, elemzése
Címmeghatározó protokoll (ARP) működésének elemzése adatforgalom elfogására
alkalmas szoftverrel
575
ARP tábla feladata és felépítése
ARP problémák elhárítása
Kapcsoló MAC-címtábla megtekintése
3. rétegbeli kapcsolás
Kapcsolódás vezeték nélküli LAN-hoz
SOHO router vezeték nélküli hozzáférés konfigurálása
Vezeték nélküli biztonság
Vezeték nélküli kliens konfigurálása
Hálózati kártya információinak megtekintése
Forgalomirányítási alapok, adatfolyam kezelés 20 óra
IPv4 és IPv6 csomag működésének elemzése adatforgalom elfogására alkalmas
szoftverrel
Állomás csomagtovábbítási döntései
Állomás IPv4 és IPv6 irányítótáblájának megjelenítése, elemzése
Forgalomirányító csomagtovábbítási döntései
Forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítése, elemzése
A forgalomirányító felépítése, memóriák tartalmának megjelenítése
A forgalomirányító összetevőinek azonosítása
Csatlakozás a forgalomirányítóhoz
A forgalomirányító rendszerindítási folyamatának megtekintése
Forgalomirányító kezdeti konfigurálása
Állomás és kapcsoló alapértelmezett átjárójának beállítása
Forgalomirányítási problémák hibaelhárítása
Alkalmazások közötti megbízható átvitel, szegmensek nyomon követése
Megérkezett adatok nyugtázásának elemzése adatforgalom elfogására alkalmas
szoftverrel
TCP és UDP szegmens fejlécének összehasonlítása és elemzése adatforgalom elfogá-
sára alkalmas szoftverrel
Portszámok szerepének megismerése
TCP kapcsolatok létrehozásának és lezárásának elemzése adatforgalom elfogására
alkalmas szoftverrel
TCP háromfázisú kézfogás elemzése
UDP szerverfolyamatok vizsgálata
Programozás tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, va-
lamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót
egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus el-
készítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatá-
sának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A tan-
576
tárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a
tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
A Java vagy C# nyelv alapjai 18 óra
A témakör célja egy objektumorientált programozási nyelv alapjainak letétele, a ki-
választott fejlesztési környezet megismerése.
A Java vagy C# nyelv alapjai elméleti órák keretében a tanulók megszerzik azokat az
elméleti ismereteket, melyek segítségével a kapcsolódó gyakorlati órákon képesek
lesznek:
- az integrált fejlesztői környezet használatára
- konzolos vagy grafikus környezetben futó egyszerűbb alkalmazások létrehozásá-
ra egyszerű adattípusok, változók, kifejezések és vezérlési szerkezetek alkalma-
zásával
- szöveges fájlban található adatok beolvasására és feldolgozására
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- a Java vagy C# fejlesztési környezet (IDE) bemutatása
- a programkészítés lépéseinek áttekintése: feladat kitűzése, specifikáció, algorit-
muskészítés, kódolás, tesztelés, dokumentálás.
- a számítógépes program fogalma, elemei, a programozás szintjei.
- változók, kifejezések fogalma, jellemzői, változók deklarálása és definiálása, az
azonosító megválasztásának javasolt gyakorlata a tiszta kód alapelvei szerint
- elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt adattípusok jellemzői,
típuskonverzió.
- összetett adattípusok: karakterláncok, tömbök (vektorok és mátrixok), struktúrák
(rekordok), lista (szótár), halmaz
577
- értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, kifejezések kiértékelésének szabá-
lyai.
- vezérlési szerkezetek (szekvencia, szelekció, iteráció)
- a hibakeresés és tesztelés alapjai.
Az ismeretek elsajátítását egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg.
Az alább felsorolt ismeretelemek mindegyike egy megoldandó probléma eszköze-
ként kerül elő, nem a leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva. Az algoritmus le-
írásnál nem szükséges ragaszkodni a klasszikus és formális leíró eszközökhöz (fo-
lyamatábra, pszeudokód stb.), helyette hétköznapi nyelven megfogalmazva, alapvető
fogalmakkal operálva (pl. ismételd minden elemre:...) a tanulók számára is jobban
érthető formát kapunk. A témakör végén egy rövid összefoglalásban a programok
készítésében előkerült, felhasznált fogalmak rendszerezése történhet. Nem probléma,
ha a felsoroltak közül nem minden fogalom kerül elő, mivel a következő témakörök
lehetőséget adnak azok bevezetésére, felhasználására.
Választható programozási nyelvek: Java vagy C#
JavaScript 18 óra
A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript
nyelv szintaktikai elemeivel, az esemény vezérelt webprogramozás alapjaival és a
fejlesztés megkönnyítő és felgyorsító keretrendszerekkel.
A tanulók JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket, me-
lyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során interaktív
weboldalak és egyszerűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségé-
vel.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- JavaScript kód futtatása konzolon
- elemi és összetett adattípusok a JavaScriptben, értékadás, aritmetikai és logikai
műveletek, kifejezések kiértékelése
- függvények
- objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM (Document
Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute (tulajdonság)
és text (szöveg) node-ok
- elemek elérése, módosítása és létrehozása
- események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus ese-
mények)
- űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése weboldala-
kon, és azok interaktív kezelése
- hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése.
- a jQuery JavaScript könyvtár rövid bemutatása
A fejlesztés hatékonyságát növelő JavaScript keretrendszerek rövid bemutatása
(Angular.js, React.js, Backbone.js stb.)
578
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvaló-
sításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek
kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái
tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A tantárgy további célja,
az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés
megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
A Java vagy C# nyelv alapjai 36 óra
A témakör célja, hogy a kapcsolódó elméleti témakör során megismert programozási
nyelv alapok segítségével képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezésé-
re:
- integrált fejlesztői környezet (IDE) használata
- egyszerűbb feladatok algoritmozálása
- egyszerű és összetett adattípusok használatával változók és konstansok deklarása
és alkalmazása (értékadás, aritmetikai és logikai műveletek elvégzése, karakter-
láncok és tömbök kezelése, kifejezések kiértékelése)
- vezérlési szerkezetek alkalmazására egy feladat vagy részfeladat megoldására
- Szöveges fájlokban tárolt adatok beolvasása, feldolgozása.
A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy fela-
datok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg.
Nem szükséges feltétlenül konzolos alkalmazásokkal kezdeni, a grafikus környezet a
tanulókat valószínűleg jobban motiválja. Az elméleti órákon felsorolt ismeretele-
579
meknek egy megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük, a feladatokat nem
a fenti leírásnak megfelelő lineáris sorban haladva kell elvégezni. Nem feltétlenül
szükséges az összes elméleti témakörben tárgyalt ismeretet ebben a részben a gya-
korlatban is alkalmazni, a következő témakörök lehetőséget adnak a kimaradó kés-
zségek elsajátítására.
Választható programozási nyelvek: Java vagy C#
JavaScrip 36 óra
A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult
JavaScript ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok
elvégezésére:
- egyszerűbb problémák megoldására szolgáló interaktív, esemény vezérelt webol-
dal készítése JavaScript kód segítségével
- stíluslapok és JavaScript kód felhasználásával dinamikus megjelenésű weblap
létrehozása
A tanulók a fenti gyakorlati készségek elsajátítását érdekesebb problémák vagy fela-
datok megoldására szolgáló egyszerűbb alkalmazások létrehozásával valósítják meg.
Az elméleti órákon felsorolt ismeretelemeknek egy adott célú weblap, vagy egy
megoldandó probléma eszközeként kell előkerülniük. Ügyelni kell rá, hogy a felada-
tok gyakorlati megvalósításként lefedjék az elméleti témakörben ismertetett vala-
mennyi fontos ismeretet. A jQuery bevezetése a gyakorlatban nem kötelező, de erő-
sen ajánlott.
IT szakmai angol nyelv tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az an-
gol nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munka-
végzés nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT munkahe-
lyeken egyértelmű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai isme-
retek birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni.
A tantárgy elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanuljanak
meg a diákok, hanem az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia ki-
alakulásához, amivel IT munkakörnyezetben képesek lesznek a tanulók szóban és írásban
is angolul magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az
írásos, hang- vagy videó alapú szakmai anyagokat. A cél tehát az, hogy az általános angol
nyelvi kompetencia fejlesztését egy szűkebb területen történő alkalmazás érdekében vé-
gezzük el.
A tantárgy természetesen támaszkodik a közismereti kerettantervben meghatározott ide-
gen nyelvi órákon megszerzett kompetenciákra. Ideális esetben a tanuló már általános is-
kolában stabil alapokat szerzett angol nyelvből, és ezt a közismereti angol nyelvórákon
tovább mélyíti. Szélsőséges esetben azonban az is elképzelhető, hogy egy adott tanuló
korábban soha nem tanult tanórai keretek között angol nyelvet, és szakgimnáziumi ta-
nulmányai alatt is másik idegen nyelvet választott. A tantárgy oktatása során minden eset-
580
re fel kell készülni, és vegyes összetételű csoport esetén differenciált oktatási módszere-
ket kell alkalmazni. A lényeg, hogy minden tanulót a lehetőségeihez és az előzetesen
megszerzett angol nyelvi kompetenciáinak figyelembe vételével, a lehető legmagasabb
angol nyelvi tudásszintre kell hozni annak érdekében, hogy a szakmai tudása mellett az
angol tudása minél kevésbé legyen akadálya a szakmai fejlődésének és a későbbi haté-
kony munkavégzésének.
Témakörök
Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása 24 óra
Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a
hangsúlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A meg-
szerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és
megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is
szép számmal érhetők el szakmai anyagok, de ezek száma meg sem közelíti az ango-
lul elérhető anyagokét. Egy-egy speciális problémára többnyire csak angol nyelvű
portálokon és fórumokon lehet megtalálni a választ.
A cél érdekében különböző angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók ta-
nulmányozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű segédanya-
gokat választani:
- IT alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben a szakmai ta-
nulmányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag
- Termékleírás, kézikönyv
- IT trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál
Ügyelni kell rá, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható
szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a diákok. Nem cél, hogy szószerinti,
írásbeli fordítás készüljön, fontosabb, hogy a szöveg jelentésének megértése. Hagy-
junk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy szó je-
lentését önállóan keressék meg egy online szótárban, de semmiképpen ne engedjük,
hogy online fordítót használjanak. Az olvasott szövegről kérhetünk értelmező jelle-
gű, rövidített magyar nyelvű összefoglalót.
Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail 12 óra
A legtöbb IT cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a
szituáció, amikor különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársak-
nak kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a közvetí-
tő nyelv. Leggyakoribb az e-mail kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali
üzenetküldő szolgáltatások (chat) használata is.
A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni.
Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai
szabályait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit. Ér-
demes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni
késedelem miatt) vonatkozó általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Mi-
nél több ilyen építőkockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogal-
581
mazzák majd meg a saját leveleiket. Mutassunk be példaként informatikai témájú le-
vélváltásokat.
A témakör során a tanulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és egy-
szerű e-mailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10-12 mondatból és ér-
demi információkból álló leveleket. Az e-mailes feladatokat két háromfős csoportban
végezzék a tanulók, és minden esetben találjanak ki egy életszerű szituációt, majd
ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig tegyék rá a ta-
nárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segíthet a tevékenységet.
Keresés és ismeretszerzés angol nyelven 12 óraa
A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló
informatikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a haté-
kony keresőeszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan előforduló
problémára és a legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a választ.
Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire célszerűen
tudjuk összeállítani az angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint milyen gyorsan
tudjuk a találati lista értelmezésével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb eleme-
ket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább olyan
fontos, hogy a kulcsszavakat célirányosan tudja kiválasztani az információt kereső
személy.
A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb ismereteket nyújtson.
A mai internetes kereső eszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz,
hogy akár szavak felsorolásával, vagy mondat formájában megfogalmazott kérdések-
re is jól használható találati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értel-
mezését helyezzük a fókuszba.
A tanulók találjanak ki maguknak egy minprojektet egy olyan szakmai területen,
ahol még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés
megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb megérté-
séhez egy lehetséges miniprojekt:
A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni. Ennek keretében az alábbi kér-
désekre fognak választ keresni:
- Mi az a HTML?
- Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot?
- Hogyan formázzunk félkövér stílussal egy szöveget?
- Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon?
- Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon?
- Hogyan készíthetek főcímet és alcímet? stb.
Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen megta-
lálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez új
forrást használjanak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg egy-
szerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a ke-
resőben használt keresőkifejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik elemé-
ben találták meg a választ.
582
Szóbeli kommunikáció IT környezetben projekt alapon 24 óra
Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel
az az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írás-
beli kommunikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A pro-
jekt célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a
tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak.
A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra elkészí-
tése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igyekeznek mindenféle
információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött információk rend-
szerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk fel a tanulók
figyelmét arra, hogy szövegrészletek szó szerinti átvétele a meglévő angol nyelvű
forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű formában és
megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot angol nyelvű
kísérő email csatolmányaként küldjék el a tanáruknak.
A projekt kidolgozása során minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhat-
nak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell, hogy most se a
technikai megvalósítással teljen el az idő.
IT szakorientáció tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az IT szakorientáció tantárgy az IT szakorientáció gyakorlat tantárggyal együtt azt a
célt szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési kö-
rüknek legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol ta-
nulmányaikat a szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fog-
ják.
Témakörök
Szakmai alapozás 36 óra
A témakör célja, hogy segítséget nyújtson a tanulóknak egy általuk kiválasztott in-
formatikai szakmai területen az alapszintű szakmai kompetenciák és elméleti ismere-
tek önálló megszerzéséhez. A témakör szorosan kapcsolódik az IT szakorientáció
tantárgy azonos nevű témaköréhez. Az ott végzett önálló ismeretszerzéshez ad a ta-
nár ebben a témakörben iránymutatást és mentori segítséget.
A tanulók először kiválasztanak egyet a középfokú szakképzésben megszerezhető hat
szakképesítés közül. A választást az előző témakörben kapott információkra és saját
érdeklődési körök alapozza meg. A cél nem az, hogy a tanulók a maguk által kijelölt
területre, mint végleges választásra tekintsenek. Sokkal inkább azt kell elérni, hogy a
tanulók érezzék, hogy tudatosan és önállóan dönthetnek, az adott területet kockázat
nélkül feltérképezhetik, a választott szakmai vonalon kipróbálhatják magukat. A té-
makör és a hozzá kapcsolódó gyakorlati témakör elvégzésének lehet az is az eredmé-
nye, hogy a tanuló arra a tapasztalatra jut, hogy számára nem ideális az a terület. Sze-
rencsésebb esetben a tanulmányok megerősítik a döntést, és az önálló ismeretszerzés
583
keretében olyan alapismeretekre és készségekre tesz szert, ami megalapozza szak-
képzési évfolyamon történő továbbtanulását.
A választást követően a gyakorlaton megkezdődik az önálló ismeretszerzés, aminek
az összegzését és tapasztalatait az elméleti órán végzi el a tanuló és a tanár közösen.
A tanár a klasszikus pedagógusi szerep helyett mentorként segíti és irányítja minden
egyes tanuló munkáját.
IT szakorientáció gyakorlat tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az IT szakorientáció gyakorlat tantárgy az IT szakorientáció tantárggyal együtt azt a
célt szolgálja, hogy a tanulók kellően megalapozottan, képességük és érdeklődési kö-
rüknek legmegfelelőbb módon válasszák ki az informatikai azon területét, ahol ta-
nulmányaikat a szakképzési évfolyamon vagy a felsőoktatásban később folytatni fog-
ják.
Témakörök
Szakmai alapozás 36 óra
A témakör célja, hogy a tanulók egy általuk kiválasztott informatikai szakmai terüle-
ten mentori segítséggel, de alapvetően önálló dolgozva szerezzenek alapszintű szak-
mai kompetenciákat és gyakorlati ismereteket. A témakör szorosan kapcsolódik az IT
szakorientáció tantárgy azonos nevű témaköréhez.
11. évfolyam
Tantárgy neve Heti óraszám Éves óraszám
Hálózatok I. 1 36
Hálózatok I. gyakorlat 3 108
Programozás 1 36
Programozás gyakorlat 2 72
Linux alapok 1 36
Linux alapok gyakorlat 2 72
584
Hálózatok I. 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnoló-
giai tudást biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez,
megadja a belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alap-
szintű ipari minősítő vizsga letételéhez szükséges ismereteket.
Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomta-
tók és egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú
számítógéphez (játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.)
megfelelő alkatrészt választani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás
fogásait. Ismerjék a legjellemzőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való véde-
kezés módját.
A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédel-
mi irányelveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.
Témakörök
IPv4 és IPv6 címzési struktúra, alhálózatok 10 óra
IPv4 címzési struktúra
IPv4 alhálózati maszk
IPv4 cím dinamikus és statikus hozzárendelése egy állomáshoz
IPv4 címek típusai (nyilvános és privát), osztályok
IPv6 címzés
IPv6 címek típusai
Alapértelmezett átjáró fogalma, feladata
IPv4 hálózat alhálózatokra bontása
Változó méretű alhálózatok
Strukturált címzési tervezés
Alhálózatok kialakítása IPv6 alhálózatban
Kapcsolatok ellenőrzése
Alkalmazási réteg protokolljai, hálózatbiztonság 8 óra
Egyenrangú hálózatok
Kliens szerver szolgáltatások
Alkalmazási rétegbeli protokollok (HTTP, HTTPS, IMAP, POP3, SMTP, DHCP,
DNS, FTP) bemutatása
Hálózati támadások bemutatása, védelmi beállítások, SSH protokoll
Biztonsági mentés jelentősége
Tűzfalak szerepe egy hálózatban
Hálózati teljesítmény ellenőrzése, tesztelése, elemzése
Kapcsolt helyi hálózatok és VLAN-ok 8 óra
A kapcsoló MAC-címtáblája, felépítése, feladata
Ütközési- és szórási tartományok
585
Kapcsoló rendszerindítási folyamata
Kapcsolók védelme, portbiztonság konfigurálása
Kapcsoló biztonságos távoli elérése
Hálózatelérési rétegbeli hibák elhárítása
VLAN-ok feladata, szerepe
VLAN-ok megvalósítása
VLAN trönkök jelentősége
VLAN hibakeresés
VLAN biztonság és tervezés
Forgalomirányítási ismeretek 10 óra
A forgalomirányító működése, forgalomirányítási döntések
Az útvonalak meghatározásának menete
IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése
Közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülése és szerepe
VLAN-ok közötti forgalomirányítás konfigurálása
VLAN-ok közötti forgalomirányítás hibaelhárítása
Hálózatok I. gyakorlat tantárgy 108 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózatok I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a diákok a Hálózatok I. tan-
tárgy keretein belül tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban alkalmazzák, egy kis-
vállalati LAN és WAN hálózat tervezését, megvalósítását és hálózatfelügyeletét el
tudják látni. Képesek legyenek az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokban
szükséges eszközök és alkalmazások telepítésére, üzemeltetésére, konfigurálására és
hibaelhárítására, valamint a hálózati biztonság a kialakítására. A Hálózatok I. gya-
korlat tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. tantárgy megértéséhez. A tantárgy to-
vábbi célja, az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsoló-
dó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tan-
tárgy
Biztonságos labor és eszközhasználat
Számítógép alkatrészek cseréje
Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása
SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai
Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta
Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai
Témakörök
IP-címzés a gyakorlatban 30 óra
Számrendszerek közötti átváltások
586
IPv4 egyedi, szórásos és csoportcímzés vizsgálata
IPv4 címek azonosítása és osztályozása
IPv6 címek ábrázolása, rövidítése
Globális egyedi IPv6 cím statikus konfigurálása
Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja SLAAC használatával
Globális egyedi IPv6 cím dinamikus konfigurációja DHCPv6 használatával
EUI-64 módszer használata
Dinamikus és statikus link-local címek
IP konfiguráció ellenőrzése
Kapcsolatok ellenőrzése (ICMPv4 és ICMPv6), hibaelhárítás
Címzési terv készítése IPv4 és IPv6 hálózatokban
Alhálózatok használata, konfigurálás
Alhálózatok kialakítása
Alhálózat kalkulátor használata
Változó hosszúságú alhálózati maszk (VLSM) a gyakorlatban
Szerver-kliens kapcsolódás, hálózatbiztonság 30 óra
Peer-to-peer alkalmazások használata, fájlmegosztó protokollok
Web és e-mail szolgáltatások konfigurálása, hálózati kommunikáció elemzése
DNS kérés megfigyelése
FTP parancssori és böngészőben történő használata
Hálózati forgalom elemzése, protokoll elemzés kis hálózatban
Biztonsági fenyegetések azonosítása
Támadás típusok felismerése
Biztonsági mentések készítése, visszaállítása, frissítés és hibajavítás
Naplózás
Eszközök konfigurálása, biztonsági beállítások
SSH engedélyezése és konfigurálása
Telnet és SSH kapcsolat vizsgálata adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel
A hálózat alapállapotának, viszonyítási állapotának meghatározása
Kapcsolatok és konfigurációk ellenőrzése
Kapcsolás folyamata és a VLAN-ok használata 27 óra
Kapcsoló MAC-címtáblájának felépítési folyamata, elemzése
Ütközési és szórási tartományok felosztása hálózati eszközök segítségével
Kapcsoló rendszerindítási folyamatának megtekintése
Kapcsolók LED jelzőfényeinek értelmezése
Kapcsolók védelme, portjainak beállítása, portbiztonság konfigurálása
Kapcsolási problémák felismerése és hibaelhárítás
Kapcsolók felügyeletének megvalósítása
SSH kapcsolat beállítása és ellenőrzése
Biztonsági támadások elleni védelem lehetőségei
Portbiztonság beállítása, ellenőrzése és hibaelhárítás
587
VLAN ID, Ethernet keret elemzése adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel
VLAN-ok létrehozása, törlése és ellenőrzése egy kapcsolón
Kapcsoló portok VLAN-okhoz rendelése és ellenőrzése
Trönk kapcsolatok konfigurálása
Trönk beállítások ellenőrzése
VLAN Trunking Protokoll (VTP) használata és konfigurálása
VLAN-ok és trönk kapcsolatok hibaelhárítása
VLAN biztonság megvalósítása
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 21 óra
Hálózati címzés dokumentálása, topológia diagram készítése
Loopback interfész használata teszteléshez és menedzseléshez
Forgalomirányító interfészek IPv6 IP-címmel konfigurálása és ellenőrzése
IPv4 és IPv6 forgalomirányító tábla elemzése
VLAN-ok közötti hagyományos forgalomirányítás megvalósítása
VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása „router-on-a-stick” forgalomirá-
nyítóval, alinterfészek konfigurálása és ellenőrzése
VLAN-ok közötti forgalomirányítás megvalósítása többrétegű kapcsolóval és hibael-
hárítás
VLAN hibakeresés és hibajavítás
IPv4 hagyományos, alapértelmezett, összevont és lebegő statikus útvonalak konfigu-
rálása
Következő ugrás címével és kimenő interfésszel megadott statikus útvonalak konfi-
gurálása
Programozás tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, va-
lamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót
egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus el-
készítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatá-
sának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A tan-
tárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a
tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
588
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
Programozási típusfeladatok 11 óra
A témakör feladata, hogy egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programo-
zási típusfeladatokat bemutassa. A feladatmegoldás közben a korábban tárgyalt adat-
típusok és vezérlési szerkezetek használata mellett sor kerül a függvények bevezeté-
sére, azok célszerű használatának bemutatására.
A tanulók a programozási típusfeladatok témakör során megszerzik azokat az elmé-
leti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati téma-
kör során elkészíteni a típusfeladatok megoldására szolgáló strukturált, függvényeket
is tartalmazó programokat.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- függvény fogalma, hívása
- paraméterek fajtái, paraméterátadás módszerei, paraméterátadás folyamata
- visszatérési érték meghatározása
- függvény definiálása a tiszta kód alapvető szabályainak betartásával
- program fejlesztése iteratív módszerrel
- programozási típusfeladatok tárgyalása: összegzés, megszámlálás, eldöntés, szél-
sőérték keresés, kiválasztás, kiválogatás; lineáris keresés
Választható programozási nyelvek: Java vagy C#
Haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven 25 óra
A témakör feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a szoftverfejlesztés korszerű
technikáival, ezen belül is elsősorban az objektum orientált programozás (OOP)
alapelveivel. Nem cél, hogy a tanulók emelt szintű elméleti megalapozást kapjanak,
viszont lényeges, hogy megértsék az objektum orientált programozás szemléletét és
logikáját, valamint maguk is lássák az OOP technika előnyeit. A témakör másik cél-
ja, hogy megalapozza az eseményvezérelt grafikus alkalmazások készítését.
A tanulók a haladó szintű programozás Java vagy C# nyelven témakör során meg-
szerzik azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kap-
csolódó gyakorlati témakör során OOP elveket követő és eseményvezérelt grafikus
programok létrehozására.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- a programozási módszerek áttekintése
- az objektum fogalma a hétköznapi életben és az OOP környezetben, a két „világ”
kapcsolata
589
- az osztályok fogalma és szerepe
- meglévő osztályok használata
- tagtípusok: mezők, konstansok, jellemzők, metódusok, események, konstruktor,
destruktor
- objektum létrehozása osztályok példányosításával
- az OOP fontosabb jellemzőinek és fogalmainak rövid áttekintése (egységbezárás,
öröklés, polimorfizmus, interface)
- az objektum orientált tervezés (OOD) alapjai
- kivételkezelés
- hibakeresés és naplózás
- tesztelés (ismételhetőség, izoláció, automatizálhatóság)
- a grafikus felhasználói felület tervezésének alapvető szempontjai; grafikus felüle-
tet megvalósító technológiák; statikus és reszponzív felület készítését támogató
osztályok, gyűjtemények
- vezérlők csoportosítása, ablakok, dialógusablakok
- vezérlők: címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb, opciógomb,
kapcsolókeret
- vezérlők jellemzői, metódusai és eseményei, vezérlők létrehozása tervezési is fu-
tási időben
- felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyő-
vel
- esemény, eseménykezelő, delegált fogalma, kapcsolatuk
- ábrák (rajzok) megjelenítését támogató osztályok, gyűjtemények
Választható programozási nyelvek: C#, Java
Programozás gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvaló-
sításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek
kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái
tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A tantárgy további célja,
az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés
megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
590
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
Programozási típusfeladatok 22 óra
A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult
ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezé-
sére:
- egy-egy probléma megoldása közben felmerülő programozási típusfeladatok fel-
ismerésére és a megoldás rutinszerű megvalósítására
- függvényekkel megvalósított strukturált kód készítésére.
Javasolt, hogy a tanulók valamilyen valós probléma megoldásának részeként oldják
meg a típusfeladatokat.
Választható programozási nyelvek: C#, Java
Haladó szintű programozás C# nyelven 50 óra
A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult
ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezé-
sére:
- beépített osztályok használata feladatmegoldások során
- saját osztály definiálása és alkalmazása feladatok megoldásához (konstruktorok,
mezők, jellemzők, metódusok, események készítése, alkalmazása)
- egyszerű grafikus felhasználói felület tervezése
- fontosabb vezérlők (címke, beviteli mező, lista, legördülő lista, parancsgomb,
opciógomb, kapcsolókeret) alkalmazása feladatok megoldására
- vezérlők létrehozása tervezési is futási időben
- felhasználói felület kezelése billentyűzettel, mutató eszközzel és érintőképernyő-
vel
- eseményekhez eseménykezelő metódusok készítése
- API dokumentáció használata
- naplózás a nyelv beépített eszközével
Javasolt, hogy a tanulók valós problémák megoldásának részeként tervezzék meg és
készítsék el az osztályokat. Nem cél az öröklés és a polimorfizmus gyakorlati alkal-
mazása. A témakör második részében egy nagyobb objektum orientált programozási
feladatként (projektként) készítsenek el a tanulók egy eseményvezérelt grafikus al-
kalmazást.
Választható programozási nyelvek: C#, Java
Linux alapok tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának a célja, hogy bevezesse a tanulókat a nyílt forráskódú rendszerek,
ezen belül is a Linux operációs rendszer használatába, megalapozza a haladó szintű isme-
591
retek későbbi elsajátítását, valamint a belépő szintű LPI Linux Essentials ipari minősítés-
hez illeszkedő ismereteket biztosítson.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szervesen kapcsolódik a 11996-11 azonosító számú Információtechnológiai
alapok modul IT alapok tantárgyának tartalmaihoz. A tantárgy elsajátítását nagymérték-
ben segíti a szakmai angol nyelv legalább alapszintű ismerete.
Témakörök
Bevezetés a Linuxba 4 óra
A témakör célja a nyílt forráskód fogalmának bevezetése, a Linux bemutatása, vala-
mint néhány kapcsolódó alapfogalom áttekintése. Az alábbi felsorolás tartalmazza a
témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Nyílt forráskód fogalma, nyílt forráskódú licencek.
– Nyílt forráskódú üzleti modell.
– Linux története.
– Linux hardverek sokszínűségének.
– Kernel fogalma és a verziók számozása.
– Linux disztribúciók.
– Grafikus és parancssori felület.
– Ablakkezelők és komplett grafikus környezetek.
– Shell fogalma, népszerűbb Linux shell-ek.
Linux parancssor használata 4 óra
A témakör célja a Linux parancssori használatának bemutatása, valamint a parancs-
sor használatakor rendelkezésre álló súgó lehetőségek ismertetése. Az alábbi felsoro-
lás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– GUI és CLI összehasonlítása.
– Virtuális terminálok és használatuk.
– Linux utasítások általános szintaxisa.
– Parancselőzmények használata.
– Segítség a parancssor használatához (man és info parancsok, --help opció, stb.).
– Alias nevek.
– Környezeti változók fogalma, a PATH változó.
– Helyettesítő karakterek és használatuk.
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 4 óra
A témakör célja a Linux fájl- és könyvtárkezelésének, valamint a fájlok és mappák
tömörített archívba való elhelyezésének bemutatása. Az alábbi felsorolás tartalmazza
a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Linux könyvtárszerkezete.
– Abszolút és relatív útvonal hivatkozások.
– Fájl- és könyvtárkezelési utasítások.
– Szimbolikus és hard linkek. A két link típus összehasonlítása.
– Fájlrendszerek csatolása.
– Archiválás és tömörítés.
592
Bevezetés a héjprogramozásba 8 óra
A témakör célja az I/O átirányítás és az utasításláncolás bemutatása, a shell progra-
mozás alapjainak letétele, a tanulók shell programozásba való bevezetése. Az alábbi
felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– STDIN, STDOUT és STDERR.
– I/O átirányítás.
– Utasítások láncolása (pipeline).
– Fájlok keresése, fájltartalom szűrése, rendezése.
– Shell szkriptek.
– Szkriptek paraméterezése.
– Változók, vezérlőszerkezetek használata.
Felhasználói fiókok kezelése 8 óra
A témakör célja a tanulók bevezetése a csoportok és felhasználói fiókok kezelésébe.
Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Felhasználói fiókok típusai.
– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások.
– Az /etc/passwd és /etc/shadow fájlok.
– Felhasználói fiók létrehozásának alapbeállításai, az /etc/default/useradd fájl.
– Felhasználói jelszó beállítása.
– Felhasználói csoportok, az /etc/group fájl.
– Csoportok és felhasználók létrehozása, törlése, módosítása.
– A UID és GID azonosítók. A getent utasítás.
– Felhasználó csoporttagságának a meghatározása.
– Felhasználók csoporthoz rendelése.
Jogosultságok beállítása 8 óra
A témakör célja, hogy a tanulók megértsék a Linux fájlok és könyvtárak
Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Fájlok tulajdonosa és csoportja.
– Fájlok tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.
– Fájljogosultságok. A SETUID, SETGID és Sticky bitek.
– Újonnan létrehozott fájlok alapértelmezett fájlmódja.
– Fájlok és könyvtárak jogosultságainak megváltoztatása: chmod utasítás.
Linux alapok gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók alapszinten képesek legyenek a Linux operációs rendszer
parancssori használatára, valamint hogy belépő szintű, az LPI Linux Essentials ipari mi-
nősítéshez illeszkedő készségeket adjon át.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szervesen kapcsolódik a 11996-11 azonosító számú Információtechnológiai
alapok modul IT alapok tantárgyának tartalmaihoz. A tantárgy elsajátítását nagymérték-
ben segíti a szakmai angol nyelv legalább alapszintű ismerete.
593
Témakörök
Linux parancssor használata 6 óra
A témakör célja a gyakorlati parancssor használat készségszintű elsajátíttatása. A ta-
nulók legyenek képesek Linux parancsokat használni, az egyes utasítások szintakti-
káját, a paraméterek használatát önállóan kideríteni. Az alábbi felsorolás tartalmazza
a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Virtuális terminálok használata.
– Linux parancssor megismerése néhány utasításon keresztül (pl. whoami,
uname, pwd).
– Parancselőzmények használata.
– Környezeti változók, $PATH kiíratása képernyőre. A echo és which utasítá-
sok.
– Helyettesítő karakterek használata.
– Alias nevek megadása.
– Manuálok használata. A whatis utasítás.
– Az info oldalak használata.
– Utasítások --help opciója.
– Fájlok keresése, a locate utasítás.
Fájl- és könyvtárkezelés, tömörítés 12 óra
A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek önállóan egyszerű fájl- és könyv-
tárkezelés műveleteket elvégezni, fájlokat és könyvtárakat archiválni és tömöríteni.
Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Navigáció a könyvtárszintek között, a cd és pwd parancsok.
– Könyvtártartalom kilistázása.
– Fájlok megtekintése, a cat, more és less utasítások használata.
– Fájlok és könyvtárak másolása, áthelyezése és átnevezése.
– Fájlok és könyvtárak létrehozása és törlése.
– Fájlok véletlen felülírásának megakadályozása.
– Szimbolikus és hard linkek létrehozása.
– Fájlrendszerek csatolása: a mount utasítás.
– Archív és tömörített állományok létrehozása, kicsomagolása: tar, gzip, és
zip/unzip utasítások használata.
Bevezetés a héjprogramozásba 14 óra
A témakör célja a tanulók héjprogramozásba való bevezetése. Nem cél, hogy a tanu-
lók képesek legyenek egy összetett szkript megírására, de ismerjék a paraméter át-
adást, és a vezérlőszerkezetek (elágazás, ciklus) használatának módját. A témakör
feldolgozása során ismerjenek meg legalább egy szkriptek megírására alkalmas pa-
rancssori szövegszerkesztő programot. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör
tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– I/O átirányítás.
– Fájlok és fájltartalmak keresése.
– Utasítások láncolása (pipeline).
– Szöveges fájlok létrehozása, szerkesztése.
594
– Egyszerű shell szkriptek létrehozása, paraméter átadás.Vezérlőszerkezetek
használata szkriptekben.
Hálózati beállítások ellenőrzése, konfigurációja 6 óra
A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek a hálózati beállítások ellenőrzésé-
re, azok konfigurálására. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során
feldolgozandó tartalmakat:
– Hálózati beállítások ellenőrzése, az ifconfig utasítás.
– Irányítási információk megjelenítése, a route utasítás.
– Az /etc/hosts fájl vizsgálata.
– A localhost és egyéb hosztok elérhetőségének vizsgálata ping utasítással..
– Névszerver ellenőrzése, az /etc/resolv.conf fájl vizsgálata.
– A netstat program használata.
– Hálózati interfész konfigurációja, alapértelmezett átjáró beállítása.
– Az ssh utasítás.
Csomag- és processzkezelés 8 óra
A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek a használt Linux rendszerben
csomagokat telepíteni, frissíteni, törölni, valamint a telepített csomagok listáját meg-
jeleníteni. Tudják továbbá megnézni a futó processzeket, azok futását szükség esetén
megszakítani. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozan-
dó tartalmakat:
– Csomagkezelés, csomagtípusok.
– Debian csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.
– RPM csomagok telepítése, frissítése, törlése és kilistázása.
– Processz hierarchia, a pstree utasítás.
– Folyamatok listázása: ps és top utasítások használata.
– Futó processz megszakítása.
– Napló fájlok vizsgálata.
Felhasználói fiókok kezelése 12 óra
A témakör célja, hogy a tanulók képesek legyenek parancssori eszközökkel csopor-
tokat és felhasználókat létrehozni, törölni, módosítani, az egyes felhasználókat cso-
portokhoz hozzárendelni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a témakör tanítása során
feldolgozandó tartalmakat:
– Bejelentkezés rendszergazdaként: su és sudo utasítások használata.
– A who és w utasítások.
– Csoportok létrehozása, törlése, módosítása: groupadd, groupdel, groupmod
utasítások.
– Az /etc/group fájl vizsgálata.
– Felhasználói fiókok létrehozása, törlése, módosítása: useradd, userdel és
usermod utasítások.
– Felhasználói fiókok csoporthoz rendelése.
Jogosultságok beállítása 14 óra
A témakör célja, hogy a tanulók legyenek képesek fájloknak és könyvtáraknak a tu-
lajdonosának, csoportjának a meghatározására, azok megváltoztatására. Tudják az
595
olvasási, írási és végrehajtási jogokat igény szerint beállítani. Az alábbi felsorolás
tartalmazza a témakör tanítása során feldolgozandó tartalmakat:
– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának és csoportjának meghatározása.
– Fájlok és könyvtárak tulajdonosának a megváltoztatása: a chown utasítás.
– Fájl és könyvtárak jogosultságai, azok beállítása: a chmod utasítás.
596
12. évfolyam
Tantárgy neve Heti óraszám Éves óraszám
Hálózatok I. 1 31
Hálózatok I. gyakorlat 2 62
Programozás 1 31
Programozás gyakorlat 2 62
Irodai szoftverek 1 31
Irodai szoftverek gyakorlat 3 93
Hálózatok I. tantárgy 31 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózatok I. tantárgy tanításának célja, hogy a diákok tisztában legyenek az alapvető
hálózati fogalmakkal, protokollokkal és technológiákkal, rendelkezzenek egy kisvállalati
LAN és WAN hálózat tervezéséhez, megvalósításához és a hálózatfelügyelethez szüksé-
ges elméleti háttérrel. Továbbá ismerjék az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra,
és az internet szolgáltatásokra fókuszálva a hálózatokban szükséges eszközök és alkalma-
zások telepítésének, üzemeltetésének, valamint a hálózati biztonság és hibaelhárítás elmé-
leti alapjait. A Hálózatok I. tantárgy támogatást nyújt a Hálózatok I. gyakorlat tantárgy
elsajátításához. A tantárgy további célja, az elméleti szakmai ismeretek elsajátítása mel-
lett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy
Munka és környezetvédelmi alapismeretek
Bináris és hexadecimális számrendszer
Személyi számítógépek felépítése
Operációs rendszerek
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai
Hálózati topológiák
Levelezési protokollok
597
Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások
Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme
Tűzfalak feladata, típusai
IT eszközök fizikai védelme
Témakörök és elemeik
Forgalomirányítási ismeretek 13 óra
3. rétegbeli kapcsolás feladata, szerepe
Statikus forgalomirányítás megvalósítása, konfigurálása
Alapértelmezett útvonal szerepe és konfigurálása
Összevont és lebegő statikus útvonalak fogalma és feladata
Dinamikus forgalomirányító protokollok típusai, működési elvük
Távolságvektor alapú forgalomirányítás működése (RIP, RIPv2, RIPng)
Kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás működése
Egyterületű OSPFv2 és OSPFv3 tulajdonságai és konfigurációja
Forgalomirányítási hibaelhárítás
A biztonságos hálózat, forgalomszűrés 10 óra
A hozzáférési lista (ACL) célja
Az ACL működése
Normál IPv4 ACL-ek szerepe
Kiterjesztett IPv4 ACL-ek szerepe
ACL-ek tervezése, létrehozása
ACL-ek konfigurálása
IPv4 ACL-ek hibaelhárítása
IPv6 ACL-ek létrehozása, konfigurálása
IPv6 ACL-ek hibaelhárítás
IP szolgáltatások 8 óra
DHCP v4 működése
DHCPv4 szerver és kliens konfigurálása
DHCPv4 hibaelhárítás
DHCP v6 működése, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása
DHCPv6 hibaelhárítás
IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei
Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása
NAT hibaelhárítás
Hálózatok I. gyakorlat tantárgy 62 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informati-
kai szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai kés-
zségeket, tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő
szintű IT munkakörök betöltését.
598
A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket
cserélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai
és virtuális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni,
azokat frissíteni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számító-
gépeken. Legyenek képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladato-
kat ellátni. Nem cél a hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló
hibákat felismerni és kijavítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni.
Tudják a felhasználói adatokat és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkro-
nizálni, másik gépre költöztetni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus
védelmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
11996-16 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul IT alapok tantárgy
Munka és környezetvédelmi alapismeretek
Bináris és hexadecimális számrendszer
Személyi számítógépek felépítése
Operációs rendszerek
Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai
Hálózati topológiák
Levelezési protokollok
Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások
Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme
Tűzfalak feladata, típusai
IT eszközök fizikai védelme
Témakörök és elemeik
Statikus és dinamikus forgalomirányítás 30 óra
IPv6 statikus útvonal létrehozása és ellenőrzése
IPv4 alapértelmezett útvonalak létrehozása és ellenőrzése
VLSM címzési terv készítése
IPv4 és IPv6 hálózati címek meghatározása, konfigurálása, ellenőrzése
Statikus útvonalak hibaelhárítás
RIP, RIPv2 és RIPng konfigurációja és beállításainak vizsgálata
Passzív interfészek konfigurálása
Hálózati konvergencia vizsgálata
OSPF csomagtípusok azonosítása, helló csomagok
OSPFv2 és OSPFv3 konfigurálása és ellenőrzése
Passzív interfészek szerepe és konfigurálása
Dinamikus forgalomirányítás hibaelhárítás
A biztonságos hálózat kialakítása, forgalomszűrés 16 óra
Helyettesítő maszkok és kulcsszavak használata
ACL-ek elhelyezésének tervezése
599
Normál IPv4 hozzáférési lista (ACL) konfigurálása és ellenőrzése
Kiterjesztett IPv4 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése
IPv4 ACL-ek alkalmazása interfészen
ACL-ek módosítása
ACL statisztikák elemzése és jelentősége
A VTY vonalak védelmének konfigurálása és ellenőrzése
IPv4 ACL-ek hibaelhárítása
IPv6 ACL-ek konfigurálása és ellenőrzése
IPv6 ACL-ek alkalmazása interfészen
IPv6 ACL-ek hibaelhárítás
IP szolgáltatások a gyakorlatban 16 óra
DHCP v4 szerver alapbeállításainak megadása
DHCPv4 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása
DHCPv4 konfigurálása több LAN számára
DHCPv4 beállításainak ellenőrzése, hibaelhárítás
DHCPv6 SLAAC, állapotmentes és állapottartó DHCPv6 szerver konfigurálása
DHCPv6 kliens (végberendezés és forgalomirányító) konfigurálása
DHCPv6 hibaelhárítás
IPv4 hálózati címfordítás (NAT) jellemzői, típusai, előnyei
Statikus és dinamikus NAT, valamint PAT konfigurálása és ellenőrzése
NAT hibaelhárítás
Programozás tantárgy 31 óra
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 16 óra
A témakör feladata, hogy elméleti alapozást nyújtson az adatbázis-kezelő alkalmazá-
sok készítéséhez. Ennek keretében elsősorban az adatbázisok alkalmazásból történő
elérésének, lekérdezésének és manipulálásának technikájára koncentrál. Kiemelt je-
lentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A saját adat-
bázisok létrehozásának kapcsán a témakör áttekinti a legfontosabb tervezési alapel-
veket, de azt csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazha-
tó ismeretek mellőzésével.
A tanulók az adatbázis-kezelő alkalmazások készítése témakör során megszerzik
azokat az elméleti ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó
gyakorlati témakör során egyszerű grafikus felületű asztali, illetve webes felületű
adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek tárgyalásra:
- relációs adatbázisokkal kapcsolatos fogalmak (elsődleges kulcsok, idegenkul-
csok, indexek, mezők, rekordok, adatintegritás, adatbázis séma)
- fontosabb mezőtípusok és tulajdonságaik
- adatmanipulációs (DML) SQL utasítások (SELECT, INSERT, UPDATE,
DELETE)
- adatdefiníciós (DDL) SQL utasítások (CREATE, ALTER, DROP)
- SQL utasítások elemei: záradékok, módosítók, függvények
600
- kifejezések, számított mezők SQL utasításokban
- adatbázis elérése, adatbázis-kezelésre szolgáló osztályok Java vagy C# nyelven
- szerver oldali script nyelvek rövid bemutatása
- egyszerű adatbázis-kezelési feladat megvalósítása példaként a kiválasztott szer-
ver oldali script nyelven
- Ajax alapok: egyszerű webes adatbázis-kezelési feladat megvalósításának bemu-
tatása Ajax segítségével
Választható SQL kiszolgálók: MySQL, MS SQL server, SQLLite
Javasolt szerver oldali script nyelvek: Node.js, PHP
Összefoglaló projektfeladat 15 óra
A témakör feladata, hogy ismétlő összefoglalást adjon az összes elméleti témakör
anyagából, és megalapozza egy nagyobb projekt kidolgozását.
A tanulók az összefoglaló projektfeladat témakör során átismétlik a korábbi legfontosabb ismereteket, és összerendezik azokat a tudnivalókat, melyek segítségével képesek lesznek a kapcsolódó gyakorlati témakör során egy összetett alkalmazás elkészítésére.
A témakörön belül az alábbi ismeretek kerülnek felfrissítésre:
- HTML5 és CSS3 alapú weboldalak készítése
- JavaScript ismeretek
- egyszerű és összetett adatszerkezetek, vezérlési szerkezetek, függvények Java
vagy C# környezetben
- programozási típusfeladatok
- az objektum orientált programozás (OOP) alapjai
- a tiszta kód készítésének alapelvei
- tesztelés és hibakeresés
- grafikus alkalmazások felhasználói interfészének kialakítása, eseménykezelés
- adatbázisok tervezése, az SQL nyelv használata
- adatbázis-kezelő alkalmazások készítése
Programozás gyakorlat tantárgy 62 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak a gyakorlati készségeknek a fejlesztése,
amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerűbb alkalmazás programozására, a megvaló-
sításhoz szükséges algoritmus elkészítésre, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek
kiválasztására. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái
tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A tantárgy további célja,
az gyakorlati szakmai ismeretek elsajátítása mellett az, hogy a kapcsolódó ipari minősítés
megszerzésére is felkészítse a tanulókat.
A programozás és a programozás gyakorlat esetében a kerettanterv néhány kiválasztott
programnyelvre szűkíti az elméleti és gyakorlati órákon oktatandó programozási nyelvek
körét. A szoftverfejlesztésben meghatározó szerepet játszó hazai cégek szakvéleményét is
kikérve a JavaScript, a Java és a C# nyelvek lettek kijelölve. Természetesen nagyon sok
hasonló, a későbbi szakmai továbbfejlődést is megalapozó kiváló programozási környezet
létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti programozási nyelvek a
kerettanterv készítésekor a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük
után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amivel képesek lesznek a ké-
sőbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és haté-
601
kony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt
ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése
alapján betekintést adhat más korszerű programozási környezetekbe is (pl. Python, Ruby,
PHP, C++, stb.)
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
Idegen nyelv: Angol nyelvű kommunikáció
Matematikai, fizikai összefüggések programozása
Témakörök és elemeik
Adatbázis-kezelő alkalmazások készítése 32 óra
A témakör legfontosabb feladata, hogy a kapcsolódó elméleti témakörben megtanult
ismeretek felhasználásával képessé váljanak a tanulók az alábbi feladatok elvégezé-
sére:
- adatmanipulációs és adatdefiníciós SQL utasítások készítése és futtatása SQL
szerveren (SELECT, CREATE, ALTER, DROP, INSERT, UPDATE, DELETE)
- Néhány táblás, redundanciamentes relációs adatbázis tervezése és létrehozása
SQL szerveren
- adatbázisok asztali alkalmazásból történő elérése, lekérdezése és manipulálása,
adatbázis-kezelő alkalmazások készítése (Java vagy C# nyelven)
- adatbázisok webes környezetben történő elérése, lekérdezése és manipulálása,
egyszerű webes adatbázis-kezelő alkalmazások készítése szerver oldali script
nyelv és Ajax segítségével
A témakör első részének célja, hogy megfelelő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek
a tanulók az SQL nyelv használatában. Ennek érdekében meglévő többtáblás adatbá-
zisban egyszerűbb, majd összetettebb lekérdezési, adatmanipulációs, illetve adatdefi-
níciós feladatokat oldalnak meg a tanulók SQL szerver környezetben.
A témakör második részében egyszerű asztali-, illetve webes adatbázis-kezelő alkal-
mazást készítenek, amelyhez az adatbázist is maguk tervezik meg. A webes alkalma-
zás során nem cél, hogy a szerver oldali script nyelv használatában mélyebb ismere-
teket szerezzenek a tanulók. Célszerű a tanulók számára előkészített szerver oldali
környezetet és példaként egy adatbázis lekérdezést megvalósító oldalt biztosítani. A
tanulók ez utóbbi módosításával tudják majd az adatbázis-elérés szerver oldali részét
megvalósítani.
Összefoglaló projektfeladat 30 óra
A témakör feladata, hogy az eddig megszerzett gyakorlati készségek ismétlő össze-
foglalásaként a tanulók egy nagyobb projekt kidolgozását végezzék el.
Az alkalmazás témáját a tanulók önállóan is kiválaszthatják, de az elkészült projekt-
nek meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:
- a témakörben rendelkezésre álló idővel arányos léptékűnek kell lennie
- minél több korábban megszerzett gyakorlati készséget felhasználjon
- készüljön hozzá dokumentáció, mely tartalmazza a tervezés legfontosabb lépése-
it, valamint az alkalmazás céljának és használati módjának rövid leírását
602
- a forráskód feleljen meg a tiszta kód alapelveinek.
A tanár döntése lehet, hogy a diákok egyénileg, vagy kisebb csoportokban dolgozza-
nak a projekten.
Irodai szoftverek tantárgy 31 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanulásának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek alapszintű irodai fela-
datokon túlmutató problémákat irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) szoftverek se-
gítségével megoldani, valamint informatikai támogató munkatársként képesek legyenek
az informatikai eszközöket felhasználó munkatársaikat támogatni leendő munkahely-
ükön. A tantárgy célja az Irodai szoftverek gyakorlat tantárgyhoz kapcsolódó elméleti
megalapozás. Ezzel elérhető, hogy egy másik irodai szoftvercsomagra való áttérés
akadálymentesebb legyen a diák számára a későbbiekben azáltal, hogy a lehetőségeket
fogalmi szinten is ismeri. Az átadandó ismereteknek az életen át tartó tanulás megalapo-
zását is segítenie kell.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Irodai szoftverek alapszintű kezelése
Témakörök
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 13 óra
A témakör a szövegszerkesztő program és a szöveges dokumentumok által kínált ha-
ladó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tarta-
lommal.
Szövegszerkesztő program kezelőfelülete, fájlformátumok:
- szöveges dokumentum formátumok;
Navigációs lehetőségek a szöveges dokumentumon belül:
- keresési lehetőségek egy dokumentumon belül szöveg vagy formátum megadá-
sával;
- dokumentumok különböző nézetei;
- hivatkozások, könyvjelzők.
Dokumentum haladó szintű formázása, kezelése:
- oldalbeállítások, szakaszok, többhasábos tördelések;
- karakterekhez és bekezdésekhez kapcsolódó haladó szintű beállítások;
- sablonok, stílusok, stíluskészletek;
- többszintű felsorolások speciális beállítási lehetőségei;
- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők lehetőségei;
- speciális karakterek, szövegtörési pontok, automatikus javítás;
- jelszóvédelem lehetőségei, alkalmazási területei.
Nagyméretű dokumentumok kezelése:
- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek;
- lábjegyzetek, végjegyzetek, irodalomjegyzék;
- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék, számozások.
Objektumok a szöveges dokumentumban:
- képek, ábrák, alakzatok;
- diagramok, szervezeti diagramok;
603
- képletszerkesztő;
- táblázatok haladó szintű formázása, táblázatokban használható képletek.
Makrók:
- makrórögzítés, billentyűparancs hozzárendelése;
- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása;
- makrókban használható programozási- és adatszerkezetek;
- makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása.
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 15 óra
A témakör a táblázatkezelő program lehetőségeinek és a táblázatok által kínált hala-
dó szintű lehetőségek bemutatására szolgál az alábbi felsorolásnak megfelelő tarta-
lommal.
Táblázatkezelő program kezelőfelülete, fájlformátumok:
- munkafüzet natív formátumai;
- importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;
Navigációs lehetőségek a táblázaton belül:
- keresés munkafüzetekben;
- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők.
Táblázatok haladó szintű formázása, kezelése:
- oldalbeállítások;
- sorok, oszlopok beszúrása, törlése, elrejtése, megjelenítése;
- cellák haladó szintű formázása, cellák egyesítése;
- feltételes formázások lehetőségei;
- adatérvényesítési szabályok helye, szerepe, létrehozásának lehetőségei;
- sablonok, stíluskészletek;
- egyéni értékformátumok lehetőségei, szabályai;
- élőfej, élőláb, vízjel;
- munkafüzet tulajdonságainak használati lehetőségei, egyéni mezők használata;
- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének lehetőségei, alkalmazási területei.
Képletek, függvények:
- hivatkozások (relatív, abszolút, vegyes) célszerű alkalmazása;
- hivatkozás másik munkalapra, másik munkafüzetre;
- név mező használata hivatkozásként képletekben;
- összesítések, részösszegek létrehozási lehetőségei;
- függvények, egymásba ágyazott függvények kezelése, szabályai.
Szűrés, rendezés:
- irányított szűrések készítésének lehetőségi, szabályai;
- rendezés egy, illetve több oszlop tartalma szerint;
- duplikátumok eltávolítási lehetőségei.
Objektumok beillesztése:
- képek, ábrák, alakzatok;
Diagramok létrehozása, formázása
- grafikonok és diagramok;
- diagramstílusok;
- diagramok tulajdonságai;
- sor- és oszlopadatok alkalmazása.
Makrók használata:
604
- makrórögzítés, billentyűparancs hozzárendelése;
- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása;
- makrókban használható programozási- és adatszerkezetek;
- makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása.
Irodai szoftverek integrált használata 3 óra
A témakör az irodai szoftverek integrált használati lehetőségeinek bemutatására
szolgál. Példákat kell adni a szöveges dokumentumba ágyazott, csatolt táblázatok és
diagramok használatára. Ki kell emelni a csatolás és a beágyazás előnyeit valamint
hátrányait, hogy a diákok az adott probléma megoldásához legcélszerűbb megoldást
tudják választani.
Irodai szoftverek gyakorlat tantárgy 93 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanulásának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek alapszintű irodai fela-
datokon túlmutató problémákat irodai (szövegszerkesztő, táblázatkezelő) szoftverek se-
gítségével megoldani, valamint informatikai támogató munkatársként képesek legyenek
az informatikai eszközöket felhasználó munkatársaikat támogatni leendő munkahely-
ükön. A tantárgy célja továbbá, hogy az Irodai szoftverek tantárgy keretében megtanult
elmélethez készségszintű gyakorlati tudás kapcsolódjon. Az egyes témakörök tanításánál
elsődleges a munkahelyi feladatokhoz kapcsolódó, hétköznapi példákon keresztüli gya-
korlás.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Irodai szoftverek alapszintű kezelése
Témakörök
Haladó szintű szövegszerkesztési ismeretek 31 óra
A témakör a szövegszerkesztő program lehetőségeinek és a szöveges dokumentumok
által kínált haladó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az
alábbi felsorolásnak megfelelő tartalommal.
Szövegszerkesztő program kezelőfelülete, fájlformátumok:
- szöveges dokumentum létrehozása, natív és PDF formátumok kezelésének lehe-
tőségei;
- a szövegszerkesztő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészle-
tek testreszabása.
Navigációs lehetőségek a szöveges dokumentumon belül:
- dokumentum egy részletének megkeresése, cserélése a tartalmazott szöveg vagy
formátum beállítása segítségével;
- dokumentum nézetek célszerű használata;
- hivatkozások, könyvjelzők létrehozása, alkalmazása.
Dokumentum haladó szintű formázása, kezelése:
- oldalbeállítások módosítása, szakaszok kezelése, többhasábos tördelések;
- karakterekhez és bekezdésekhez kapcsolódó haladó szintű beállítások;
- formátummásolás, sablonok, stíluskészletek használata, azok módosítása;
- többszintű felsorolások speciális beállítási lehetőségei;
605
- stílusok alkalmazása, módosítása, létrehozása;
- élőfej, élőláb, vízjel, beépített és egyedi dokumentum-mezők alkalmazása;
- speciális karakterek, szövegtörési pontok beillesztése, automatikus javítás alkal-
mazása, beállításainak módosítása;
- jelszóvédelem alkalmazása.
Nagyméretű dokumentumok kezelése:
- fejezetek, szakaszok, címek, alcímek kezelése;
- lábjegyzetek, végjegyzetek, irodalomjegyzék;
- tartalomjegyzék, ábrajegyzék, képjegyzék készítése, számozások kezelése.
Objektumok beillesztése:
- képek, ábrák, alakzatok beillesztése, formázása;
- diagramok, szervezeti diagramok beszúrása, formázása;
- képletszerkesztő használata;
- táblázatok beszúrása, haladó szintű formázása, táblázatokban használható képle-
tek alkalmazása.
Nyomtatási lehetőségek:
- dokumentum egészének illetve részeinek nyomtatása;
- nyomtatás speciális beállításai (pl. többoldalas-, füzetnyomtatás).
Makrók használata:
- egyszerű makrók rögzítése, billentyűparancs hozzárendelése;
- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása
- makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása.
Haladó szintű táblázatkezelési ismeretek 38 óra
A témakör a táblázatkezelő program lehetőségeinek és a táblázatok által kínált hala-
dó szintű lehetőségek használatára, begyakoroltatására szolgál az alábbi felsorolás-
nak megfelelő tartalommal.
Táblázatkezelő program kezelőfelülete, fájlformátumok:
- táblázat, munkafüzet, munkalap létrehozása, natív formátumok kezelésének lehe-
tőségei, importálási lehetőségek más formátumú források felhasználásával;
- a táblázatkezelő program megjelenésének, a feladathoz igazodó eszközkészletek
testreszabása.
Navigációs lehetőségek a táblázaton belül:
- keresés munkafüzetekben;
- hivatkozások, könyvjelzők, név mezők létrehozása, alkalmazása.
Táblázatok haladó szintű formázása, kezelése:
- oldalbeállítások módosítása;
- sorok, oszlopok beszúrása, törlése, elrejtése, megjelenítése;
- cellák haladó szintű formázása, cellák egyesítése;
- feltételes formázások létrehozása;
- adatérvényesítési szabályok létrehozása, kezelése;
- formátummásolás, sablonok, stíluskészletek használata, azok módosítása;
- egyéni értékformátumok alkalmazása, módosítása, létrehozása;
- élőfej, élőláb, vízjel;
- munkafüzet tulajdonságainak beállítása, egyéni mezők felvétele, használata;
- munkalap és munkafüzet jelszavas védelmének beállítása, alkalmazása.
Képletek, függvények:
606
- hivatkozások (relatív, abszolút, vegyes) célszerű alkalmazása;
- hivatkozás másik munkalapra, másik munkafüzetre;
- név mező használata hivatkozásként képletekben;
- összesítések, részösszegek használata;
- függvények, egymásba ágyazott függvények célszerű alkalmazása.
Szűrés, rendezés:
- autoszűrők alkalmazása;
- irányított szűrések;
- rendezés egy, illetve több oszlop tartalma szerint;
- duplikátumok eltávolítása.
Objektumok beillesztése:
- képek, ábrák, alakzatok beillesztése, formázása;
Diagramok létrehozása, formázása
- grafikonok és diagramok létrehozása, formázása;
- váltás diagramstílusok között;
- diagramok tulajdonságainak módosítása, diagram elhelyezése;
- váltás sor- és oszlopadatok között.
Nyomtatási lehetőségek:
- dokumentum egészének illetve részeinek nyomtatása;
- nyomtatás speciális beállításai (pl. nyomtatási terület, cellarácsokkal, ismétlődő
sorok/oszlopok, sor-, oszlopazonosítók).
Makrók használata:
- egyszerű makrók rögzítése, billentyűparancs hozzárendelése;
- makrók, makrókhoz kapcsolódó utasításkód szerkesztése, módosítása;
- makrók biztonságos kezelése, makrók engedélyezése, tiltása.
Irodai szoftverek integrált használata 24 óra
A témakör az irodai szoftverek integrált használatának begyakoroltatására szolgál. A
rendelkezésre álló időkeretben projektfeladatok segítségével kell szöveges dokumen-
tumokban alkalmazott beágyazott, illetve csatolt táblázatok, diagramok használatát
gyakoroltatni. A projektfeladat minden esetben nagyméretű, fejezetekre bontott, táb-
lázatokat és diagramokat tartalmazó dokumentum elkészítése legyen, ahol a szöveg-
szerkesztésben és a táblázatkezelésben megtanult haladó ismeretekből a lehető leg-
több elemet használni kell.
607
Informatikai szakközépiskola – Informatikai rendszergazda
9. évfolyam
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra
A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka-végzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajá-títtatása. Nincsen előtanulmányi követelmény.
Témakörök Munkavédelmi alapismeretek A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és
munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló tör-vénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszé-lyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek ér-telmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakö-rülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kór-oki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munka-
körülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkaba-lesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőesz-közök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy) Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai.
Munkahelyek kialakítása Munkahelyek kialakításának általános szabályai A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, meg-
felelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lép-
csők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
608
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgá-lat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi
anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvé-
delem célja, eszközei. Munkavégzés személyi feltételei A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság or-vosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs köve-
telményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi
nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibáso-
dás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembehelyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi
tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberen-dezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.
Munkakörnyezeti hatások Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és ke-verékek, stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a
609
munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavál-lalók részvételének jelentősége
Munkavédelmi jogi ismeretek A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tisz-
teletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rende-leteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Mun-kavállalók feladatai a munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó fe-
ladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok. Balesetek és foglalkozási megbetegedések. Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Fe-
ladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás mint a megelőzés eszköze. Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A
választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.
Információtechnológiai alapok elmélet 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információ-technológiai ismereteket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzéséhez, vala-mint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges ismeretek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete
Témakörök és elemeik
Bevezetés a számítógépes architektúrákba
– Kettes- és tizenhatos számrendszer. – Neumann-elvű számítógép felépítése. – Hardver és firmware fogalma. – Számítógép házak és tápegységek. – Processzortípusok, foglalatok. – Hőelvezetési technológiák. – Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. – Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik.
610
– BIOS feladatai, beállításai. – Input perifériák, KVM kapcsolók. – Háttértárak és típusaik. – Merevlemezek adattárolási struktúrája. – Redundáns adattárolás fogalma, RAID. – Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. – Nyomtatók típusai, működési elveik. – Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. – Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. – Szkennerek típusai, működési elveik. – Multifunkciós nyomtatók. – Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. – Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. – Hálózati topológiák. – Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). – Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. – Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. – Dokkoló állomás és portismétlő. – Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok. – Táblagépek és okos telefonok hardvereszközei.
Szoftverismeretek
– Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. – Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. – Operációs rendszer fogalma, feladatai. – Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. – GUI és CLI felhasználói felületek. – Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. – Partíció fogalma, típusai. – Formázás, fontosabb fájlrendszerek. – Rendszerbetöltés folyamata. – Windows indítási módok. – Regisztráció adatbázis. – Multi-boot rendszerek. – Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. – Fájlkiterjesztések és attribútumok. – Vezérlőpult beállításai. – Archiválási módok. – Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. – Táblagépek és okos telefonok operációs rendszerei. – Adatszinkronizáció. – Hibakeresési folyamat lépései.
Információtechnológiai biztonság alapjai
– Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware).
611
– Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. – Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). – Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). – Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. – Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. – Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. – Biztonsági szabályzat. – Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). – Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. – Tűzfalak feladata, típusai. – Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. – IT eszközök fizikai védelme.
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy alapozó információ-technológiai gyakorlati készségeket biztosítson az informatikai szakképesítések megszerzé-séhez, valamint lehetőséget biztosítson belépő szintű IT munkakörök betöltéséhez szükséges készségek elsajátítására, ipari minősítő vizsga letételére.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.
Témakörök és elemeik
Számítógép összeszerelése
– Számítógép szétszerelése. – Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. – Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. – Tápegység telepítése. – Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. – Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. – Perifériák csatlakoztatása. – BIOS funkciója és beállításai. – Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. – Számítógép alkatrészek cseréje. – Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. – SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. – Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. – Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. – Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. – UPS típusok, UPS üzembe helyezése.
Telepítés és konfigurálás
– Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. – Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. – Particionálás.
612
– Kötetek formázása. – Operációs rendszerek telepítése. – Meghajtó programok telepítése. – Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. – Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. – Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. – Lemezkezelés. – Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. – Alkalmazások telepítése, eltávolítása. – Felhasználói fiókok kezelése. – Virtuális memória beállítása. – Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. – Területi és nyelvi beállítások. – Eseménynapló ellenőrzése. – Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. – Kezelőpult (MMC) használata. – Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. – Személyes tűzfal beállítása. – Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés. – Lemezklónozás. – Virtuális gép telepítése.
Megelőző karbantartás
– Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. – Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. – Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. – Monitorok szakszerű tisztítása. – Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. – Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. – Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. – Számítógépek működésének környezeti feltételei. – Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. – Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. – Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. – Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. – Ütemezett karbantartási feladatok. – Laptopok szakszerű tisztítása.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 18 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egyszerű algoritmus elkészítésére, a megvalósításhoz szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására, a fejlesztői és felhasználói doku-mentáció elkészítésére, egy egyszerű adatmodell logikai tervének megvalósítására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: Algoritmizálás és adatmodellezés
613
Témakörök és elemeik
Programozás alapismeretek A programkészítés lépései: feladat kitűzése, specifikáció, algoritmuskészítés, kó-dolás, tesztelés, hatékonyságvizsgálat, dokumentálás Specifikáció: a probléma megfogalmazása; bemenő és kimenő adatok pontosítá-sa, elő- és utófeltételek megfogalmazása Algoritmusleíró eszközök: folyamatábra, stuktogram, mondatszerű leírás, Jackson diagram. Adattípusok Adatok jellemzői: azonosító; hozzáférési jog (konstans, változó); kezdőérték; helyfoglalás, műveletek. Elemi adattípusok: egész, valós, logikai, karakter, felsorolt, részintervallum. Fel-építésük, ábrázolásuk, helyfoglalásuk, műveleteik. Programozás elemei Utasítások: értékadás, feltöltés (egyszerű és összetett változó esetén), aritmeti-kai műveletek, matematikai függvények. Összetett utasítások: szekvencia, elágazások. szekvencia (BEGIN-END); elágazás (IF-THEN-ELSE); feltételek (=,<,>,>=,<=,<>, NOT); összetett feltételek (AND, OR); választás (CASE) Összetett utasítások - Iterációk: Hátultesztelős ciklus (REPEAT-UNTIL). Előltesztelős ciklus (WHILE-DO). Számlálós ciklus (FOR-DO)
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek, képességeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy komplex szoftver elkészítésére (kódolására), a szüksé-ges komponensek kiválasztására, egy adott programnyelven történő implementálására, az adatmodell fizikai megvalósítására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Informatika: A weblapkészítés alapjai; Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása; Algoritmizálás és adatmodellezés;
Témakörök és elemeik
Programozási nyelvek Programok készítése és futtatása: forrásnyelvű programok fordítása, fordítási technikák, interpreter és compiler típusú nyelvek. Programok futtatása: natív fut-tatás, virtuális gépek. Programozási nyelvek alapfogalmai: szintaxis, szemantika, interpreter, fordító-program, byte-kód fordítási egység, specifikációs rész, törzs, deklarációs rész ki-értékelése statikusan, ill. dinamikusan, blokkstruktúra, szigorúan típusos nyelv definíciója Típusok, a programozási nyelvek típusossága, típuskonverzió. A típusok osztályo-zása: skalár (diszkrét, egész, karakter és logikai típusok), valós (fixpontos, lebegő-pontos, kétszeres pontosságú típusok). Konstansok és változók. Kifejezések, kife-jezések szerkezete, kifejezések kiértékelése Programozási nyelv „A”
614
A programozói környezet (IDE) használata, konzol alkalmazás készítése: Project műveletek, egyszerű konzol alkalmazás készítése, alapvető szintaktikai szabályok, megjegyzések. Példák változók használatára. Egyszerű beolvasás, kiírás. Konzol alkalmazás felületének a megtervezése. Vezérlési szerkezetek: Elágazások, ciklusok. Ciklusok egymásba ágyazása. Szintaktikai és szemantikai hiba. A leggyakoribb hibaüzenetek értelmezése. Hiba-keresés és javítás. Debug-olási módszerek: töréspont, lépésenkénti futtatás, vál-tozók tartalmának a figyelése.
10. évfolyam
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 36 óra
Témakörök és elemeik
Programozás alapismeretek A programkészítés elvei: stratégiai elv: lépésenkénti finomítás, Top-Down mód-szer; taktikai, technológiai, technikai elvek Adattípusok Adatok hatásköre (globális, lokális, privát, publikus). Összetett adattípusok: karakterlánc (string) adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, felhasználása. Rögzített hosszúságú és nulla végű karakterláncok. Karakterlánc műveletek: hosszúság, részkarakterlánc, karakterláncok egymáshoz kapcsolása, beszúrás, törlés, csere. Összetett adattípusok: tömb adattípus felépítése, ábrázolása, helyfoglalása, fel-használása. Indexelés. Egydimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Többdimenziós tömbök tárolása, helyfoglalás, alkalmazása. Összetett adattípusok: rekordok. Rekordszerkezetek, mező fogalma. Rekordok tárolása (párhuzamos tömbök, változó hosszúságú rekordok), helyfoglalás. Mű-veletek rekordokkal. Programozás elemei Véletlenszámok előállítása, alkalmazása. Típuskonverziók. Eljárások, függvények: egyszerű eljáráshívás, paraméterezett eljáráshívás, függ-vényhívás; eljárás, függvény-definiálás Programozási tételek Egy sorozathoz egy érték rendelése: összegzés tétele, eldöntés tétele, kiválasztás tétele, megszámlálás tétele, maximumkiválasztás tétele. Keresések: lineáris keresés tétele.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 108 óra
Témakörök és elemeik
Programozási nyelvek A programozási nyelvek csoportosítása: Neumann-elvű, automata, funkcionális, objektum-orientált. A programozási nyelvek fejlődése, generációk, általános és speciális program-nyelvek és felhasználási területeik. Általános és speciális programnyelvek és jel-lemzőik.
615
Deklaráció hatásköre, láthatósági köre; Globális és lokális azonosító, változók al-lokálása, élettartama. Mutató típusok. Objektumorientált programozás Objektumorientált paradigma Az objektumorientált programozás alapjai: osztály, objektum. Adatmezők, tulaj-donságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Objektumok hierarchiája. Öröklődés; újradefiniálás (redefine). Metódusok hívá-sa. Metódus elérése (INHERITED). Objektumhierarchia tervezése és kialakítása. Polimorfizmus fogalma. Statikus és virtuális metódusok. Konstruktor és destruktor alkalmazása. Rendszerterv készítése Programozási nyelv „A” Tömbváltozó deklarálása, létrehozása, inicializálása, feldolgozása. Tömbök és cik-lusok kapcsolata. Tömb feldolgozása speciális (pl. foreach) ciklussal. Struktúrák definiálása és alkalmazása. Struktúra és tömb együttes használata, egymásba ágyazás. Az objektumorientált programozás: osztály, objektum létrehozása. Adatmezők, tulajdonságok. Metódusok, üzenetek. Statikus és dinamikus objektumok. Örök-lődés.
Hálózati ismeretek I. tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózati ismeretek I. tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszergazda szakma gyakorlása során végrehajtandó feladatok elméleti hátterére, szakmai ismeretek elsajátítására és a kapcsolódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tan-tárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és internet szolgál-tatásokra fókuszálva megismertesse a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások te-lepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak elméleti alapjait, valamint bevezetést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai alapok tantárgy
Bináris és hexadecimális számrendszer Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek
Témakörök és elemeik
Otthoni és kisvállalati hálózatok
Személyi számítógép típusok, hardver összetevők, operációs rendszerek és al-kalmazások Számítógépes rendszer összetevői, számítógép alkotóelemei és perifériái Operációs rendszer kiválasztása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Bevezetés a hálózatokba Hálózati kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten
616
LAN technológiák, Ethernet hálózat hozzáférési rétege és elosztási rétege Helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök és átviteli közegek Hálózati címzés (fizikai és logikai cím), IP címek szerkezete, csoportosítása, alhá-lózati maszkok Hálózati szolgáltatások, ügyfél/kiszolgálók és kapcsolataik OSI és TCP/IP rétegelt modell, protokollok
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a(z) Informatikai rendszer-gazda szakma gyakorlása során végrehajtandó gyakorlati feladatok elsajátítására és a kapcso-lódó ipari minősítés megszerzésére felkészítse a tanulókat. A tantárgy további célja, hogy az otthoni, kis- és közepes vállalati hálózatokra, és Internet szolgáltatásokra fókuszálva a tanu-lók meg tudják oldani a hálózatokban telepített eszközök és alkalmazások telepítésének, üzemeltetésének, biztonságnak és hibaelhárításnak gyakorlati feladatait, valamint beveze-tést nyújt a hálózatok tervezési folyamatába és a hálózatfelügyeleti feladatokba is.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
10815-12 Információtechnológiai alapok szakmai követelménymodul Információtechnológiai gyakorlat tantárgy
Személyi számítógépek felépítése Operációs rendszerek témakörök
Témakörök és elemeik
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
Számítógépek és perifériák üzembehelyezése, működés ellenőrzése Adatok bináris ábrázolása, számítógép paraméterek mérése Számítógépes rendszer összeállítása Operációs rendszer kiválasztása, telepítése, kezelése és karbantartása Kapcsolódás helyi hálózathoz és az internethez Kommunikáció helyi vezetékes hálózaton és interneten
11. évfolyam
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 72 óra
Témakörök és elemeik
Programozás elemei Keresés - Logaritmikus (bináris) keresés tétele Programozási tételek - Egy sorozathoz egy sorozat rendelése: másolás, transz-formálással, kiválogatás tétele, szétválogatás. Programozási tételek - Rendezések: közvetlen kiválasztásos rendezés, minimum kiválasztásos rendezés, buborék-rendezés, beszúrásos rendezés, rendezések ösz-szehasonlítása (legrosszabb eset, átlagos eset, helyfoglalás). Programozási tételek - Több sorozathoz egy sorozat rendelése: metszetképzés tétele, unióképzés tétele, összefuttatás tétele.
617
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 72 óra
Témakörök és elemeik
Programozási nyelv „A” GUI alkalmazás (felület) készítése. Komponensek, tulajdonságaik beállítása terve-ző nézetben. Kód hozzárendelése eseményekhez. Elemi adattípusok: numerikus típusok, karakter és szöveg, logikai típus. Típusátalakítás, konverziók. Mutatók és referenciák. Eljáráshívások (paraméterátadás különböző fajtái, túlterhelés) Hibakezelési funkciók. Kivétel (Exception) fogalma. A fontosabb kivételosztályok. Kivételek elkapása és kezelése (Try-Catch-Finally). Komponensek: Alapvető komponensek, dialógusablakok. Konténer komponensek és menük. Grafikus komponensek. Rajzolás és animálás. Állománykezelés Állományok: típusos, szöveges és bináris állományok. Létrehozás, törlés, I/O mű-veletek, megnyitás, lezárás. Típusos állományok kezelése. Megnyitási módok; műveletek rekordokkal: pozíci-onálás, olvasás, írás, törlés, beszúrás, hozzáfűzés. Műveletek állományokkal: lét-rehozás, feltöltés, listázás, aktualizálás, indexelés, rendezés. Szekvenciális és di-rekt feldolgozás Web-programozás alapjai HTML alapjai, dokumentumszerkezet (head, body), html utasítások szerkezet HTML alapelemei (tag), törzsrészben (bekezdési szintű elemek, karakterszintű elemek) és fejlécben alkalmazható elemek Hivatkozások (link) és képek beillesztése Táblázatok Űrlapok (form) készítése (beviteli mezők, action elemek) Stílusok és stíluslapok (CSS) használata. CSS nyelvtana, stílusok rangsorolása. Do-kumentumfa és dobozmodell. Pozicionálás, margók, kitöltések, szegélyek. XML alapjai, felépítése, szerkezete. Kliens oldali programozási nyelv alapjai (JavaScript): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények Szerver oldali programozási nyelv alapjai (pl. PHP): Nyelvi alapok, változók, tömbkezelés, karakterláncok kezelése, függvények, adatbázis kapcsolat.
Hálózati ismeretek I. tantárgy 36 óra
Témakörök és elemeik
Otthoni és kisvállalati hálózatok
Vezeték nélküli technológiák, eszközök és szabványok Vezeték nélküli LAN-ok és biztonsági megfontolások Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, biztonságpolitika Hálózati veszélyek, támadási módszerek, tűzfalak használata Hibaelhárítás és ügyfélszolgálat Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése
618
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)
Az internet és használata, ügyfélszolgálati feladatok Az internet szolgáltatásai, internetszolgáltatók (ISP), kapcsolódás az ISP-hez OSI modell és szisztematikus hibaelhárítás Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra, hálózati eszközök IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT fogalma Hálózati eszközök konfigurálási feladatai, forgalomirányítók és kapcsolók felépí-tése, jellemzői, indulási folyamata
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 108 óra
Témakörök és elemeik
Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat
Vezetékes és vezeték nélküli helyi hálózat tervezése és csatlakoztatása Hálózati eszközök üzembehelyezése, működés ellenőrzése Csavart érpáras kábelek készítése, fali csatlakozók, patchpanelek bekötése, kábe-lek tesztelés IP címzés- és alhálózat számítás, IP címek beállítása, DHCP konfigurálása Hálózati szolgáltatások és protokollok beállítása (http, ftp, email, DNS) Hozzáférési pont és vezeték nélküli ügyfél konfigurálása, forgalomszűrés WLAN-okban Hálózatbiztonsági alapok, hibaelhárítás, tűzfalak beállítása, vírus- és kémprogramirtó programok használata, hibaelhárítás és ügyfélszolgálati felada-tok Operációs rendszer beépített parancsainak és segédprogramjainak használata Otthoni és/vagy kisvállalati hálózat tervezése, esettanulmány készítése
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
Az internet feltérképezéséhez használható eszközök, parancsok és segédprogramok Ügyfélszolgálati technikus feladatai, hibajegy készítése, hibakeresés OSI modellel Hálózat továbbfejlesztésének tervezése, címzési struktúra-tervezés Hálózat tervezése, eszköz-beszerzése és üzembehelyezése, strukturált kábelezési feladat IP-címzés a LAN-ban, NAT és PAT vizsgálata Hálózati eszközök konfigurálása, forgalomirányító első konfigurálása, grafikus- és IOS parancssori felületen, kapcsoló első konfigurálása Hálózati eszközök összekötése, CPE csatlakoztatása az ISP-hez, WAN csatlakozás beállítása Forgalomirányítás konfigurálása (RIP, RIPv2, BGP)
12. évfolyam
Adatbázis- és szoftverfejlesztés tantárgy 32 óra
Témakörök és elemeik
Programozás elemei
619
Rekurzió: Rekurzív specifikáció. Példák rekurzív függvényekre: Fibonacci, faktoriá-lis, binomiális együtthatók. Rekurzív algoritmusok: Hanoi tornyai, QuickSort. Re-kurzió átalakítása ciklussá, ciklusok átalakítása rekurzióvá. Adatstruktúrák Mutatók, dinamikus tárkezelés: mutatók tárolása, műveletei; hivatkozás mutatók segítségével; típusos és típusnélküli mutatók; helyfoglalás, helyfelszabadítás; di-namikus és statikus változók. Lista adatszerkezet: listák alapfogalmai (csomópont, kapcsolómező, stb.); listák megvalósítása statikusan, ill. dinamikusan; listák bejárása, keresés, beillesztés, törlés. Kétirányú láncolt listák: felépítése; műveletek (bejárás, keresés, törlés, beszúrás); ciklikus listák. Sor adatszerkezet: sor fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); sorok-kal kapcsolatos műveletek (inicializálás, sorba, sorból); dupla végű sorok; priori-tásos sorok. Verem adatszerkezet: verem fogalma, megvalósítása (statikusan, dinamikusan); veremmel kapcsolatos műveletek (PUSH, POP, túl- és alulcsordulás ellenőrzése); verem alkalmazásai: rekurzió, függvényhívások, lokális változók stb. Programtervezés Unified Modeling Language, Az UML építőkövei, az UML diagramjai. Objektumosztályok közötti kapcsolatok Állapotdiagram, szekvenciadiagram, használati esetek diagramja Adatmodell megtervezése, algoritmizálás. Logikai és fizikai rendszerterv fogalma. Felület elkészítése (prototípus), kódolás, alkalmazáslogika megvalósítása. Kódolás, tesztelés, hibakeresés, javítás, felhasználói és fejlesztői dokumentáció. Szoftverprojektek életciklusa. Adatbázisok Az adatbázis-kezelés alapjai, adat, információ, információelmélet, adatbázis, adatredundancia, adatbázis-kezelő rendszerek; Adatbázisok felépítése: táblák, rekordok, mezők. Adatintegritás, adatvédelem. Relációs adatmodell. Adatmodellezés, adatbázis tervezés, alapelemek, egyed, tulajdonság, kapcsolat. Egyed-kapcsolat diagram, adatmodellek típusai. Mezőtulajdonságok: típusok, mezőméret, alapérték Elsődleges kulcs fogalma. Index fogalma, indexelés. Adattáblák közötti kapcsolatok, adattáblák normalizálása, normálformák, redun-dancia csökkentése. Táblák közötti kapcsolatok érvényessége. Funkcionális füg-gések és kulcsok a relációs modellben.
Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat tantárgy 96 óra
Témakörök és elemeik
Adatbázis fejlesztés Adatbázis-kezelő rendszer telepítése, alapvető konfigurációs beállítások SQL adatbázis műveletek: Új adatbázis létrehozása, tábla-létrehozás, új mező hozzáadása SQL adatbázis műveletek: rekord beszúrása, módosítása, törlése
620
SQL adatbázis lekérdezések: feltételek,(lekérdezések, feltételek megadása: SELECT, FROM, WHERE, LIKE, az eredmény korlátozása) SQL összesítő függvények, rendezés: COUNT, MAX, MIN, SUM, AVG, ORDER BY SQL-csoportosítás: GROUP BY, HAVING
Hálózati ismeretek I. tantárgy 64 óra
Témakörök és elemeik
Otthoni és kisvállalati hálózatok
Forgalomirányítás, irányító protokollok, belső és külső irányító protokollok ISP szolgáltatások bemutatása, ISP szolgáltatásokat támogató protokollok Tartománynév szolgáltatás (DNS) WAN technológiák, internet szolgáltatások és protokollok ISP felelősség, ISP biztonsági megfontolások, biztonsági eszközök
Hálózati ismeretek I. gyakorlat tantárgy 64 óra
Témakörök és elemeik
Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat
ISP szolgáltatások bevezetése Tartománynév szolgáltatás (DNS) konfigurálása ISP biztonság, adattitkosítás, hozzáférés vezérlés listák készítése Biztonsági eszközök, tűzfalak, behatolás érzékelő és megelőző rendszerek (IDS, IPS) ISP teljesítmény monitorozása és menedzselése, eszközfelügyelet Mentések és katasztrófa-helyzet helyreállítás terv készítése, állományok és IOS mentése Meglévő hálózat továbbfejlesztés tervezése
Munkaszervezési ismeretek tantárgy 32 óra
A tantárgy tanításának célja
A Foglalkoztatás követelménymodulra építve a tanuló megismeri a jellemző informatikai munkaköröket, az informatikai munkakörökre jellemző munkaadói elvárásokat, és a szemé-lyes portfólió sajátosságait, és az informatikai álláshelyekkel kapcsolatos információforráso-kat. Megismeri a különböző szervezeti típusokat, azok jellemző ügyviteli és információs folyama-tait és szabályait. Elsajátítja a szervezeti kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Megismeri a személyes hatékonyság-növelés, időgazdálkodás alapjait, megismeri a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyo-mon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szük-séges információk felkutatatásában, és visszakereshető tárolásában. Elsajátítja a projektme-nedzsment alapismereteket, felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között vé-gezze. Elsajátítja az alapvető pénzügyi, számviteli ismereteket: bankszámlanyitás, bankszám-la-vezetés, számla formája, kiállítása, alapvető adók, közterhek. A Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulhoz kapcsolódóan megismeri a szakképesítésére, szakmacso-portjára jellemző munkavédelmi munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására.
621
Megismeri a minőségirányítás helyét, szerepét a munkaszervezeten belül. Képet kap a szakmacsoportjára jellemző, a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladé-kokról és azok kezelésének módjáról a jogszabályok tükrében.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem.
Témakörök és elemeik
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
Ez a témakör a Foglakoztatás modulra épül. A foglalkoztatásra irányuló jogviszony, megbízási, vállalkozói jogviszony előnyei és hátrányai a foglalkoztatott szempontjából. Szakmai és személyes portfólió helye és szerepe az életpálya-építésben, tartalma az informatikai munkakörök esetében. Jellemző informatikai munkakörök, tipikus munkaköri elvárások.
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
Gazdasági szervezetek (vállalkozások, egyéni vállalkozás, egyéni cég), nonprofit szervezetek, közigazgatási szervek szervezeti, működési jellemzői, különbségei, azonosságai a vezetés/irányítás, munkaszervezés és kommunikáció szempontjá-ból. A szervezeti kommunikációra (írásbeli és szóbeli), ügyvitelre vonatkozó alapvető szabályok, eljárások. Az eljárásokat leíró szabályozó dokumentumok fajtái (szervezeti és működési szabályzat, iratkezelésre, dokumentumkezelésre, ügyviteli folyamatokra kiterjedő szabályzatok) tartalma, helye, szerepe a szervezetek működésében. A munkaszervezési, kommunikációs és ügyviteli folyamatok, eljárások támogatá-sára alkalmazott szoftverek. A munkavégzésre jellemző, szóbeli kommunikációs helyzetekre – üzleti tárgyalás, reklamáció, panasz kezelése, nehéz ügyfél kezelése, prezentáció - vonatkozó vi-selkedési és kommunikációs szabályok.
Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás
A munkafeladatok elvégzéséhez szükséges információk gyűjtése, elemzése, keze-lése, visszakereshető tárolása: tematikus portálok; szakmai adatbázisok; szakmai fórumok. Gyártó - specifikus információforrások az informatika területén; Az interneten elérhető szakmaspecifikus képzési és tananyagok; Végfelhasználó által jelzett igények, hibajelzések értelmezése, pontosítása;
Munkavégzés projektekben
Projektmenedzsment alapfogalmai. Projekten belüli szerepek, a szerepekhez kapcsolódó, a projekt alapú működés-ből fakadó tevékenységek, felelősségi és hatáskörök.
622
Projektszoftverek fajtái, jellemző funkcionalitása, helye, szerepe, alkalmazható-sága a projektek tervezésében, adminisztrálásában, nyomon követésében, erő-források kezelésében. A projekttervezés folyamata, tevékenységek tervezése, erőforrások fajtái és ter-vezése. A projektműködésre jellemző speciális kommunikációs és dokumentációs szabá-lyok, jellemző projektdokumentumok. A projektek nyomon követésének, monitoringjának módja, az indikátorok fajtái, szerepe a projektek követésében. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök.
Pénzügyi, vállalkozási feladatok
Egyéni vállalkozás, egyéni cég alapításának folyamata, az alapítás feltételei. Tár-sas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra, számvitelre jellemző alaptevékenységek, pénzügyi, számviteli folyamatok, tevékenységek helye, szerepe a szervezeti működésben. A vállalkozás jövedelmének keletkezési folyamata a bevételtől az eredményig. A vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek. A bruttó és nettó bevétel, költség, önköltség fogalma, számításának módja. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkuláció, költségszámítás, jövedelmezőség számítása; Árajánlat szerepe, tartalma, felépítése. Ügyfélkapu szolgáltatásait (eBEV, értesítési tárhely, adó és járulékbevallás, fog-lalkoztatási jogviszony, cégkereső, ügyintézés, jogszabálykereső, OEP lekérdezés /betegéletút, biztosítási jogviszony).
Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás
Ez a témakör a Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű modulra épül. A számítógépes munkahely kialakítására vonatkozó munkaegészségügyi szabá-lyozás. A számítógépes munkahelyre vonatkozó ergonómiai követelmények. Érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzése Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmának értelmezése a szakképesítésre jellemző munkafolyamatokban. A szabványok helye és szerepe a minőségügyi, minőségirányítási, minőségbiztosí-tási eljárásokban. Szakképesítésre jellemző minőségügyi szabványok Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése A betölthető munkakörre jellemző környezetvédelmi előírások és azok alkalma-zása, hulladékok, veszélyes anyagok kezelésének szabályai Környezetterhelési kockázatok
623
Munkaszervezés gyakorlat tantárgy 64 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló elsajátítsa és gyakorolja a szaktudásának, személyes karrier elképzeléseinek megfe-lelő állás, munkahely felkutatásához, elnyeréséhez szükséges készségeket, kompetenciákat. Elemzi, értelmezi a különböző szervezeti típusokra jellemző ügyviteli és információs folyama-tokat. Fejleszti írásbeli és szóbeli kommunikációs készségét. Kipróbálja a személyes haté-konyságnövelés, időgazdálkodás módszereit, és a saját feladatai tervezésére, súlyozására, nyomon követésére alkalmas módszereket. Jártasságot szerez saját munkája elvégzéséhez szükséges információk felkutatásában, és visszakereshető tárolásában. Felkészül arra, hogy tevékenységét projekt keretek között végezze. Gyakorlatot szerez alapvető pénzügyi, számvi-teli tevékenységekben: bankszámla-nyitás, bankszámla-vezetés, számla kiállítása, önköltség-számítás, árajánlat készítés. Értelmezi és elemzi a szakképesítésére, szakmacsoportjára jel-lemző munkavédelmi, munkaegészségügyi kockázatokat és azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak a veszély és a kockázat minimalizálására. A minőségirányítási eljárásokhoz kap-csolódóan folyamatokat elemez, egyszerű folyamatokat ír le, szakmacsoportjára jellemző szabványokat keres. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatban szakmacsoportjára jellemző helyzetekben a jogsza-bályok figyelembe vételével kockázatokat elemez.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Foglalkoztatás tantárgy: Munkavállaló jogai, kötelezettségei; Munkavállalás. Munkavédelmi alapismeretek tantárgy: Munkahelyi egészség és biztonság, munkavédelem.
Témakörök és elemeik
Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése
Szakmai és személyes portfólió elkészítése és vezetése a közösségi oldalakon, in-terneten közzétett személyes információk figyelembevételével Az internet használata informatikai állások felkutatásában: információforrások, lehetőségek, szolgáltatások. A szakmai önéletrajz jellegzetességei informatikai szakképesítések esetében.
Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció
A különböző munkahelyi szituációkban keletkező dokumentumok tartalmi, for-mai, stilisztikai sajátosságainak megismerése dokumentumok elemzésével: hiva-talos levél, emlékeztető, ajánlat, jegyzőkönyv, reklamáció, műszaki, ügyviteli le-írás, utasítás. Dokumentummenedzsment, dokumentumkezelő szoftverek jellemző funkciói, helye, szerepe a szervezet folyamataiban – egy konkrét dokumentummenedzs-ment alkalmazás megismerése. Saját munkaidő, feladatok tervezésének, nyomon követésének módszerei (sze-mélyes időgazdálkodás, személyes hatékonyság), eszközei. Munkaidő és feladattervező, - követő szoftverek használata.
Információgyűjtés, információkezelés, tájékozódás
Jellemző keresőalkalmazások, keresőalkalmazások funkcionalitása; Megadott szempontok alapján különböző típusú információk keresése.
624
Információk megosztására, rendszerezésére, tárolására szolgáló alkalmazások ke-zelése. Hibajegy-kezelő szoftver alkalmazása. Magyar és angol nyelvű műszaki dokumentáció (katalógus, publikáció, szakszö-veg) értelmezése, ismertetése.
Munkavégzés projektekben
Jellemző projekt-dokumentumok elkészítése minta alapján saját projektre. Saját projekt megtervezése: megadott projektcélra tevékenységek tervezése, ütemezése, erőforrás tervezés. Projektszoftverek alkalmazása a projektben: adminisztrálás, nyomon követés, erőforrások kezelése. Saját tanulói projekt felvitele projektmenedzsment szoft-verbe. Ügyfél-kapcsolattartás eszközei. Csoportmunka támogató eszközök, szoftverek a projekten belüli együttműködést támogató web2-es csoportmunka-támogató eszközök.
Pénzügyi, vállalkozási feladatok
Egyéni és társas vállalkozás alapítása. Pénzügyi adminisztrációra jellemző alaptevékenységek elvégzése: bankszámla-nyitás, számlavezetéssel kapcsolatos tevékenységek, átutalás kezdeményezése, hiteligénylés, hitelfelvétel feltételeinek, menetének megismerése); Számla kiállítása, számlaellenőrzés. Munkafolyamatokhoz, szolgáltatásokhoz, termékekhez kapcsolódó egyszerű költségkalkulációs, költségszámítási feladatok a vállalkozókat, vállalkozásokat, munkavállalókat terhelő adó- és közterhek figyelembevételével. A költségkalkuláció figyelembevételével egyszerű árajánlat összeállítása. Alapvető ügyfélkapu műveletek gyakorlása.
Munkavédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás
A számítógép perifériáinak ergonomikus, helytakarékos, funkcionális elrendezése a környezeti adottságok és a munkaegészségügyi előírások figyelembevételével. A balesetmentes munkavégzés – kockázatbecslés, elemzés – szituációk alapján. Balesetvédelmi és az érintésvédelmi előírások, áramütéses balesetek megelőzé-se, áramütést szenvedett elsősegélynyújtása.
Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás
Folyamatszabályozás, folyamatfejlesztés – szervezeti dokumentumok alapján. Munkahelyi minőségirányítási előírások értelmezése; szabályozó dokumentumok fajtái. Szabványok fellelhetősége, keresés minőségügyi szabványok között.
Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése
Veszélyes anyagok hulladékok kezelése – eljárások. Veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kockázatbecslés.
625
SZAKKÖZÉPISKOLA
2016/2017 tanévtől felmenő rendszerben
Közismereti tárgyak
KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntő sze-
repet játszik a társadalmi beilleszkedésben és sikerességben, ezért kitüntetett szerepet ját-
szik a szakközépiskola közismereti programjában. A társadalmilag elfogadott kommunikációs
formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tan-
tárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvető célja a biztos alapkészségek kiala-
kítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor
lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók művészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek,
ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és művészeti témákról
is beszélgetni.
Ez a tantervi program elsősorban nem ismereteket kínál, hanem a szemléletet alakítja, azt
mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogy lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan
tudást és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni,
hogy tanulni és gondolkodni kell. Hogy a rossz válasz jobb, mintha az ember eleve elutasítja a
gondolkodást. A program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre
hívja a tanulókat fejlődésük, boldogulásuk érdekében.
A kerettanterv fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az isko-
lai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot tapasztalt
diákoknak, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is
adhat. Mindeközben remélhetően kiegészíthető és továbbépíthető a diákok általános iskolá-
ból hozott hiányos tudása, és fejleszthetők a képességeik. A program szokatlansága ellenére
is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket az érettségire való felkészülés során is hasznosíthat-
nak azok, akik tovább akarnak tanulni.
A magyar nyelv és irodalom tantárgyat a többi közismereti tantárggyal egységben kell taní-
tani. A tantervi tematika igazodik az osztályfőnöki órákon kijelölt átfogó témákhoz.
626
Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b) nyelvtan, c)
szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell
arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlá-
sára, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az
érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia.
A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikái-
nak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik.
Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Olyan helyzeteket célszerű teremteni, amelyek-
ben konkrét szituációkat kell megoldaniuk a diákoknak; az elméletnél sokkal fontosabb a
gyakorlat. Az egyéni kommunikációtól a társadalmi kommunikációig számos területet érint a
kerettanterv. Az egyes kommunikációs témákhoz sokféle út vezethet: az életből vett szituá-
ciós játék, médiához köthető feladat vagy valamilyen irodalmi mű, esetleg szövegtani feladat
egyaránt lehet kiindulópont, a lényeg az, hogy sikerüljön felkelteni az osztály érdeklődését.
Meg kell érinteni a diákokat, érzékennyé kell őket tenni a téma iránt, felkelteni az érdeklődé-
süket, megmutatni, hogy ezek a tananyagok nem fölösleges tudást hordoznak, hanem a
mindennapok részei, s így megismerésükkel, a velük való foglalkozással életminőségüket,
sikerességüket tudják javítani.
Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános
iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. Szemlélete azonban tágabb, arra helyezi a
hangsúlyt, hogy a nyelvtan/nyelvészet a grammatikai szabályok alkalmazásánál sokkal széle-
sebb körben is értelmezhető. Ebben a csomópontban szerepelhetnek a külön meg nem je-
lölt, a tanár által az osztály, esetleg az egyes tanulók fejlesztési igényei szerint megválasztott
rövid és szisztematikus helyesírási feladatok is.
A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesz-
tése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak,
mivel sok esetben éppen olvasási nehézségeik miatt küzdenek alapvető szövegértési gon-
dokkal. Az írásos feladatok is fontosak, füzetbe és feladatlapokra is írhatnak a tanulók. Az
írásbeli munkát mindig ellenőrizze és javítsa a tanár, lehetőség szerint óra közben. A tanulók
kapjanak lehetőséget arra, hogy bármilyen más órán felmerülő szövegértési problémájukat
felvethessék ezeken az órákon.
Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen
kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre, jóllehet számos szöveg szerepel a
magyar és világirodalom különböző korszakaiból. Kortárs szerzők is szép számmal találhatók
az anyagban, hogy a mai szövegeknek is legyen esélyük arra, hogy megszólítsák a diákokat,
illetve hogy a tanulók kortárs alkotásokkal is találkozzanak. Ezekben az esetekben se hagyo-
mányos műelemzés folyjon, hanem kerüljön sor a személyes érzések, az érintettség, a szöve-
gek által kiváltott reakciók megbeszélésére.
627
Nem irodalomtörténetet, szerzőket, nagy műveket kell tanítani, hanem egy-egy mű adott
témához kapcsolásával azt kell megmutatni, hogy az irodalmi szöveg is lehet érdekes, izgal-
mas, kapcsolódhat a diákok életéhez. Minél élményszerűbb a találkozás, annál nagyobb az
esély az olvasással kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására. Bár nincs irodalomtörténet, a
különböző korokból vett (főleg magyar) irodalmi művek arra is jók, hogy felismerjék a diákok,
hogy ezek a szövegek egy (a magyar) hagyomány és a magyar kultúra részei. A modern szer-
zők, a modern kultúra, sőt a tömegkultúra is segíthet eljutni a klasszikus értékekhez, hiszen a
populáris kultúra általában a klasszikus kultúra alapvető struktúráit másolja, annak eszköztá-
rát veszi át, tematikája pedig sokszor motiválóbb és érdekesebb lehet a diákok számára.
A magyartanítás hagyományos tartalmaival és felépítésével kapcsolatban a szakközépiskolai
tanulók többsége negatív élményeket szerzett. A művészeti nevelés alapvető célja az, hogy a
műalkotásokkal való találkozás során pozitív érzések érjék a diákokat. Örömet találó, gondol-
kodni akaró emberek nevelése a cél.
A kerettanterv épít a diákok életében is egyre nagyobb szerepet betöltő digitális és vizuális
kultúrára (fotó, film, digitális tartalmak stb.), illetve a média pozitív és negatív jelenségeinek
értelmezésére is. A fiatalok sokszor könnyebben jutnak el a virtuális világ és vizualitás felől a
szövegekhez, mint fordítva. A most szakközépiskolába kerülő fiatalok már a Z generáció tag-
jai, akik a digitális világba születtek, teljes természetességgel használják a digitális eszközö-
ket, szabadidejükben a világhálón élnek, sokkal nehezebben illeszkednek be szűk, valóságos
környezetükbe. A kerettantervnek és a hozzá kapcsolódó közismereti programnak ezt figye-
lembe kell vennie. Ugyanakkor a média működésének, illetve a manipuláció hatásmechaniz-
musainak megértése is nagyon fontos cél.
A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (KOMA) műveltségterület a Szaki programban
kitüntetett szerepet játszik, mert az alapvető kulcskompetenciák közül többnek a fejleszté-
sében is jelentős helye van: az anyanyelvi és a kulturális kompetencia fejlesztésében első-
rendűen, ezenkívül a tanulási képességek fejlesztésében, a szociális és állampolgári kompe-
tencia erősítésében, sőt a digitális kompetencia fejlesztésében is. Az általános iskolát végzett
tanulók jó része az alapvető kompetenciák hiányával érkezik a szakközépiskolába, tehát egy
alapos mérés után fokozatos, egyénre szabott fejlesztésben kell részesülniük. Az általános
iskolából hozott hiányok csökkentése mellett tovább kell fejleszteni kommunikációs és szö-
vegértési/szövegalkotási képességeiket. A Nemzeti alaptantervben is megfogalmazott neve-
lési célok tekintetében elsőrendű szerepe van a műveltségterületnek abban, hogy a tanulók
önismerete, erkölcsi magatartása, felelősségvállalása, jövője, szakmai pályája iránti elkötele-
zettsége megfelelően alakuljon. Ezt a fejlesztést a 9. évfolyamon tervszerűen kell elkezdeni,
hogy mire a tanulók elhagyják a szakközépiskolát, és munkába állnak, felelősségteljes állam-
polgárokká, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak.
628
9. évfolyam
A 9. évfolyamon heti két óra áll rendelkezésre. A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi
le, azaz 64 órát határoz meg.
A kerettantervet megvalósító KOMA program ezen az évfolyamon három, az osztály számára
megvalósítandó projektfeladatot is ajánl: az első három hónapban (trimeszterben) egy virtu-
ális osztálykönyvet hoznak létre a diákok, amely alkalmas az osztály megismerésére, a közös
munka, közös feladatvégzés kereteinek megtalálására. A második harmadban osztályújságot
készítenek, ennek megvalósításához már magasabb szintű együttműködésre van szükség. A
harmadik harmadban egy történetet írnak közösen (ehhez készíthetnek fotókat, rövidfilme-
ket is).
A 9. évfolyam legfontosabb céljai:
– a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; – a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; – ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; – saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; – a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; – ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben; – ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; – legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; – legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; – ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát; – legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésé-
re; – legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével; – tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; – legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; – ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban; – szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; – ismerjék meg az online kommunikáció módjait, írott és íratlan szabályait.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció
Órakeret:
8 óra
Előzetes tudás
Az általános iskolából hozott, igen változatos szintű kommunikációs
ismeretek. A kommunikáció elemeinek ismerete. Alkalmazkodás a
kommunikációs helyzetnek megfelelő normákhoz. Hajlandóság az
együttműködésre.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A szóbeli kommunikáció személyes sikerének fokozása a kommuniká-
ció verbális és egyéb összetevőinek tudatosításával. Az üzenet kódo-
lásának és dekódolásának gyakorlása. Az udvarias, köznyelvi normá-
nak megfelelő kommunikáció igényének felébresztése és gyakorlása.
A személyközi és a társadalmi, valamint a tömegkommunikáció fo-
629
galmának megismerése, ezek megkülönböztetése. A tömegkommuni-
káció csatornáinak és eszközeinek ismerete, a manipuláció felismeré-
se. Az online kommunikáció módjainak, írott és íratlan szabályainak
megismerése; az egyén felelősségének tudatosítása az internetes
kommunikációban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Önismeret, énkép, énkép-kommunikáció, én és a csoport. A kom-
munikáció alapmodellje, összetevőinek azonosítása, értelmezése.
A nonverbális kommunikáció elemei, sajátosságai, működési mec-
hanizmusai (pl. testbeszéd, térközszabályozás, arcjáték).
A közös nyelv és a nonverbális kommunikáció szerepe a megértés-
ben; a verbális és a nonverbális kommunikáció összhangja; dekó-
dolás.
A verbális kommunikáció jelentősége és lehetséges formái. A
kommunikáció sikere, a kulturális és a nyelvi szabályok szerepe a
megértésben.
Etikett a kommunikációban. Kommunikáció az interneten. Netikett
a Facebookon, e-mailben és online csevegés közben.
Előzetes elvárások a kommunikációban, a megértés csapdái, em-
beri játszmák.
A kommunikáció szintjei. A társadalmi kommunikáció fogalma. A
társadalmi kommunikáció csatornái. Centrum és periféria. A társa-
dalmi kommunikáció egyéb területei: hivatalos szövegek (pl. me-
netrend, betegtájékoztató, banki dokumentumok, álláshirdetések
értelmezése).
Tömegkommunikáció és műfajai. A manipuláció fogalma és hatás-
mechanizmusai.
Kommunikációs gyakorlatok és játékok. Az értő figyelem felkeltése,
fenntartása beszélőként; hallgatóként pedig gyakorlása.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
társadalmi kommuni-
káció, tömegkommu-
nikáció, centrum-
periféria.
Természetismeret,
matematika: kommu-
nikációs képességeket
fejlesztő gyakorlatok.
Idegen nyelv: nonver-
bális kommunikáció,
testbeszéd, eltérő sza-
bályok különböző kul-
túrákban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Énkép, kommunikáció, testbeszéd, mimika, gesztusnyelv, arcjáték,
térközszabályozás, kódolás, dekódolás, üzenet, rétegnyelv, kommuni-
kációs zavar, tömegkommunikáció, hír, vélemény, manipuláció, sajtó,
netikett.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata;
Hivatalos kommunikáció
Órakeret:
8 óra
Előzetes tudás Ismeretek a kommunikáció verbális és nonverbális elemeinek műkö-
déséről, a tömegkommunikációról és a manipulációról. Ismeretek a
630
vizuális kommunikációról, gyakorlat a képi nyelv elemzésében.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A kommunikáció kulturális meghatározottságának tudatosítása.
A reklámnyelv megfigyelése és megértése különböző reklámhordozók
esetében, a manipuláció felismerése.
Filmnyelvi kommunikációs eszközök felismerése, megismerése és
alkalmazása.
A vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésének tovább-
fejlesztése.
A színek jelentéshordozó szerepéről való tudás elmélyítése.
Ismerkedés a zenei nyelvvel, a nyelv zenéjének tanulmányozása.
A hivatalos és a társalgási stílus megkülönböztetése saját gyakorlat-
ban.
Hivatalos kommunikáció műfajainak, szövegtípusainak, szabályrend-
szerének megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikáció kulturális meghatározottsága, kulturális antropo-
lógiai szempontok; a divat, az öltözködés jelentéshordozó szerepe.
Reklám, plakát, graffiti: a meggyőzés vizuális eszközei, meggyőzés,
manipuláció.
Reklám: rádióreklám, internetes reklám. A meggyőzés hangzó és
komplex eszközei, meggyőzés, manipuláció.
A képi nyelvben és a verbalitásban rejlő meggyőzési lehetőségek,
ezek kipróbálása.
Megértés szöveggel és szöveg nélkül, a kontextus és a hagyomány
szerepe, kulturális útjelzők. Hangzó szövegek és képi információk
megértése.
A filmnyelv mint kommunikációs forma.
A vizuális és a verbális kommunikáció kapcsolata.
A vizuális kommunikáció eszközei, a képek jelentése és olvasható-
sága.
A színek jelentése, színszimbolika a köznapokban és a művészetek-
ben.
Zene és kommunikáció, zenei nyelv, a nyelv zenéje. A zenei nyelv
egyetemessége.
Részvétel a hivatalos kommunikációban, a hivatalos kommunikáció
aktuális műfajai: felelés, beszámoló, vizsga stb.
Pályázatok. Állásinterjú. A hivatalos dialógus mint műfaj. Gyakorla-
tok, szerepjáték.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
kommunikáció társa-
dalmi és kulturális
meghatározottságai.
Természetismeret,
matematika: kommu-
nikációs képességeket
fejlesztő feladatok.
Idegen nyelv: a nem
nyelvi jelek és a kon-
textus szerepe az ide-
gen nyelvi kommuni-
kációban.
631
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Vizualitás, képi nyelv, filmnyelv, nemzeti kultúra, szubkultúra, célkö-
zönség, színszimbolika, dialógus, zenei nyelv, a nyelv zenéje, intoná-
ció, beszédtempó, hivatalos kommunikáció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelv és a nyelvtan rendszere
Órakeret:
8 óra
Előzetes tudás
A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről az általános iskolában tanul-
tak. A helyes beszéd és a helyesírás egyéni szintje. A legalapvetőbb
nyelvtani ismeretek, a nyelvi elemek felismerése. Egyéni fejlesztési
szükségletek felismerése, a helyes beszéd és a helyes írás iránt kiala-
kuló motiváció.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A nyelvi jelekről és a nyelvi jelrendszerről tanultak felfrissítése, kiegé-
szítése. A helyes beszéd és a jó helyesírás igényének felkeltése, meg-
erősítése. A nyelvtani ismeretek hasznosságáról való meggyőződés
kialakítása, megerősítése. Az általános iskolában tanult leíró nyelvtani
ismeretek felfrissítése, az alapvető hiányosságok pótlása feladatok
megoldása során. A szóelemek és a szófajok, valamint a szintagmák
felismerésének fejlesztése, szókincsbővítés. A teljes mondatokban
való fogalmazás igényének felkeltése. A helyesírás fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A nyelv fogalma, nyelv és beszéd.
A beszéd jellemzői – az egyénre jellemző beszédmód.
A jel, a jelzés, a jelrendszer fogalmának megismerése, illetve ismét-
lése. A nyelv mint jelrendszer, a nyelvi jelek típusai.
A nyelv szintjei, a leíró nyelvtan egységei (hangtan, morfématan,
szótan, mondattan, szövegtan).
Hang, fonéma, betű. A hangok jelölése írásban, a betű. Hangtörvé-
nyek.
A hangtörvényekből fakadó helyesírási szabályok felelevenítése,
helyesírási feladatok egyéni szükségletek szerint. A hangok szerepe
a beszédben. A hangok keletkezése, tiszta ejtés.
A szófajok beszédbeli és mondatbeli szerepe. A szófajok felismeré-
se, szavak csoportosítása.
Morfémák, szóelemek, szóalakok. A toldalékok szerepe a szó- és a
mondatalkotásban. Szóalkotó játékok.
Szintagmák keresése és jelölése. A szókincs fejlesztése a határozós
és a jelzős szintagmákhoz kapcsolódva.
A tulajdonnevek és az igekötős igék helyesírása.
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: helyesírás.
Idegen nyelv: a nyel-
vek egyedisége és ro-
konsága.
632
Általános helyesírási gyakorló feladatok az egyéni problémák feltá-
rására és egyéni fejlesztésre. A helyesírás önálló fejlesztésének
módjai, az önellenőrzés eszközei.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Nyelv, beszéd, beszédmód, jelrendszer, jeltípus, hang, betű, hasonu-
lás, összeolvadás, morféma, szóelem, szóalak, toldalék, szintagma.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mondat – szöveg – jelentés
Órakeret8
óra
Előzetes tudás Az előző félévben tanult nyelvtani ismeretek.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A mondattani és a szövegtani ismeretek felidézése és bővítése gya-
korlati feladatok során. A központozás mint helyesírási probléma gya-
korlása.
Az értő néma és hangos olvasás fejlesztése kreatív feladatokkal. A
jelentéstani ismeretek fejlesztése, szerepük felismerése a művészi
nyelvben és a hétköznapi kommunikációban. Szövegelrendezés.
A szókincs bővítése, a fogalmazási készség fejlesztése. Ismerkedés az
egynyelvű szótárak használatával.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettsége és modalitása. A
modalitás szerepe a közlő szándékának kifejezésében. Írásjelek.
Az egyszerű és az összetett mondat felismerése, csoportosítása
gyakorlati feladatok során. Az összetett mondat típusainak megkü-
lönböztetése, összetett mondatok alkotása szerkezeti modellek
alapján.
A szöveg és a szövegkohézió. Szövegértési feladatok. A szöveg-
elemzés lehetséges módszerei. A szövegkohézió nyelvi elemei, a
lineáris kohézió (pl. névmások, toldalékok vizsgálata a szófajokról
és a morfémákról tanultak felidézésével).
A szövegkohézió jelentésbeli elemei, globális kohézió (pl. a cím, a
téma, a tétel- és kulcsmondatok, kulcsszavak; a bekezdések logikai
viszonyának vizsgálata köznapi, irodalmi és saját szövegekben).
Szövegfonetikai eszközök. Hangos olvasás, interpretálás, előadó-
művészet. A fonetikai eszközökkel való tudatos bánásmód gyakor-
lása.
A hangalak és a jelentés viszonya. Azonos alakú, egyjelentésű,
többjelentésű, rokon értelmű, hangutánzó és hangfestő szavak
felismerése, gyűjtése, csoportosítása.
A rokon értelmű szavak szerepe a szóbeli és az írásbeli kommuni-
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: helyesírás.
Idegen nyelv: a szófaj-
ok ismeretének szere-
pe a nyelvtanulásban;
szövegértést segítő
technikák.
633
káció változatosságában, pontosságában és választékosságában.
Szókincsbővítő feladatok.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Egyszerű és összetett mondat; kijelentő, felszólító, felkiáltó, óhajtó és
kérdő mondat; kohézió, bekezdés, kulcsszó, kulcsmondat, fonetika,
hangalak, jelentés, azonos alakú, egyjelentésű, többjelentésű, rokon
értelmű, hangutánzó és hangfestő szó, alakzat, ismétlés, fokozás, túl-
zás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegértés, szövegalkotás I.
A szövegek szerkezete
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Különböző szövegek folyamatos olvasása. Az olvasottak lényegének
felismerése. Kérdések megfogalmazása az olvasott szöveggel kapcso-
latban. Törekvés a gondolatok célhoz illeszkedő kifejezésére, írásban.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Különböző megjelenésű és műfajú szövegek átfogó megértése, a szö-
veg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezése, a szövegből in-
formációk visszakeresése. A szöveg tartalmának összefoglalása, jegy-
zet és vázlat önálló készítése. Az olvasott szöveg tartalmával kapcso-
latban saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban. Szövegal-
kotás során a különböző mondatfajták használata. A helyesírás alap-
vető szabályainak ismerete. Szótárak (papíralapú és internetes) gya-
korlott használata, saját szókincs fokozatos bővítése. A szövegek tago-
lása, főbb szerkezeti elemeinek ismerete. A forrásellenőrzés szem-
pontjainak megismerése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A szöveg jellemzői, tartalmi és formai elemei.
Különböző szövegek – különböző szándékok: szerzők, szövegalko-
tási célok, hogyan változik egy-egy szöveg a szándéktól függően.
Különböző célok – különböző szövegműfajok (típusok, jellemzők)
– olvasástechnika, olvasás és szövegértés, hangos és néma olvasás
utáni értés.
Szövegek tagolása, szerkezeti elemek, kapcsoló elemek.
Az írásbeli és a szóbeli szövegalkotás eltérései, az eltérések okai,
típusai.
Szókincs bővítése, szótárak, kézikönyvek használata.
Internetes szótárak, helyesírás-ellenőrző programok, szótárprog-
ramok használata, internetes keresés, források ellenőrzésének
kérdései.
Rövid szóbeli szövegek leírása – írott szöveggé alakítása.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: szövegértést,
szövegalkotást fejlesz-
tő feladatok, hangos
és néma olvasás gya-
korlása.
634
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szöveg, szövegalkotási szándék és cél, szövegrész, kapcsolóelem, szó-
tár, szó szerinti jelentés, üzenet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Szövegértés, szövegalkotás II.
A történetalakítás eszközei
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Az olvasott szövegről saját vélemény megfogalmazása szóban és írás-
ban. Különböző megjelenésű és műfajú szövegek megértése. Infor-
mációk keresése a szövegben. A szöveg tartalmának összefoglalása,
önálló jegyzet és vázlat készítése.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Történet létrehozása előre meghatározott szempontok alapján, a
történet részeinek, felépítésének meghatározása. A történetek vari-
álhatóságának megtapasztalása, kipróbálása.
Meghatározott szempontok szerint kiselőadások, referátumok önálló
elkészítése. Különböző beszédműfajok meghatározása és megkülön-
böztetése. Különböző beszéd/szövegműfajok jellemzőinek ismerete.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A történet fogalma, funkciója.
Történetalakítás: a történet alapegységei, történetépítés. A törté-
net variálhatósága, különböző műfajok.
Saját történet létrehozása, szereplők, történetelemek kiválasztása,
cselekménybonyolítás.
A szöveg makroszerkezetének három egysége: bevezetés, tárgya-
lás, befejezés.
Beszédműfajok/szövegműfajok. Elbeszélés, élménybeszámoló,
felszólalás, hozzászólás, érvelés.
Köznyelv, irodalmi nyelv, nyelvi norma, szleng, rétegnyelvek, cso-
portnyelvek.
A kiselőadás, a referátum és a vázlat készítésének szabályai.
Forrásmegjelölés, forrásellenőrzés.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: szövegértést,
szövegalkotást fejlesz-
tő feladatok, hangos
és néma olvasás gya-
korlása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Történet, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdés, elbeszélés, él-
ménybeszámoló, érvelés, rétegnyelv, nyelvi norma, referátum, kis-
előadás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalom – művészetek – média I.
Művészeti ágak, műnemek, műfajok
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás A rímes, ritmikus szöveg megkülönböztetése a prózától. Ismeretek
Petőfi Sándor, Arany János, Gárdonyi Géza tanult műveiről, irodalmi
635
alkotásokról való egyszerű saját szöveg alkotásának képessége.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése. Műnemek
és műfajok felismerése. A magas és tömegkultúra különbségeinek
felismerése. Az ízlés fogalmának megértése, a modern kommunikáció
műfajainak megismerése. A művészeti ágak megkülönböztetése. A
manipuláció működési mechanizmusának belátása, a fikció fogalmá-
nak megértése, az alternatív valóságok szerepének belátása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalom:
Az irodalmi és a köznyelvi szövegek eltérései, az irodalom mint
nyelvhasználat: az irodalmi szöveg felhívó jellege.
Az irodalom mágikus jellege.
Az irodalom szerepváltozása, virtuális valóságok.
Műnemek: epika, dráma, líra.
Az egyes műnemek legjellemzőbb műfajai.
Napló és blog mint irodalmi műfajok, illetve az internet műfajai.
Levél, e-mail, sms, blog (eltérő nyelvezet, eltérő etikett).
A Nyugat c. folyóirat.
Internetes irodalmi lapok (Pl. Litera, Irodalmi Jelen, Spanyolnátha).
Kortárs szerzők versei, szövegei.
Groteszk, egyperces novellák.
(Javasolt szerzők /művek, műrészletek/: Madách Imre, Arany Já-
nos, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán, Krúdy Gyula, Ady Endre,
József Attila, Karinthy Frigyes, Radnóti Miklós, Weöres Sándor,
Ottlik Géza, Örkény István, Parti Nagy Lajos, Karafiáth Orsolya, Var-
ró Dániel, Jónás Tamás, Szabó T. Anna.)
Művészet/Média:
A művészet fogalma, művészeti ágak.
Ismerkedés a következő fogalmakkal: magas kultúra, tömegkultú-
ra, kommersz, ízlés.
Az írott sajtó műfajai.
Fikció, manipuláció, hazugság, átverés, demagógia stb.
Facebook, világháló, játékok, alternatív valóságok.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
tömegkultúra, média.
Idegen nyelv: egysze-
rűbb, rövid irodalmi
művek eredeti nyelven
való olvasása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Irodalmi szöveg, köznyelvi szöveg, műnem, műfaj, magas kultúra,
tömegkultúra, fikció, manipuláció, virtualitás, alternatív valóság, gro-
teszk, ízlés.
Tematikai egység/ Irodalom – művészetek – média II. Órakeret
636
Fejlesztési cél Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszkö-
zei
8 óra
Előzetes tudás
Az irodalmi és a köznyelvi szövegek közötti különbségek felismerése.
Önálló szóbeli és írásbeli megnyilatkozások irodalmi művekről. Az
alapvető műnemek és műfajok jellemzőinek ismerete. A népkölté-
szet, műköltészet, mese, elbeszélés fogalmak ismerete.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az irodalom kezdeteivel kapcsolatos alapvető ismeretek elsajátítása.
A leggyakoribb alakzatok és szóképek felismerése.
Néhány epikai műfaj, valamint az elbeszéléssel kapcsolatos fogalmak
ismerete és alkalmazása.
Művészfilmek és kommersz filmek közötti különbség felismerése.
Filmes adaptációk (képregény, regény, remake) jellemzőinek megál-
lapítása.
Ismerkedés az irodalom határterületeivel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalom:
Oralitás – az irodalom kezdetei, népmesék, monda, legenda.
Műköltészet: eposzok, fabulák, anekdota, aforizma.
Legfontosabb alakzatok és szóképek (pl. versszak, rím, alliteráció,
ismétlés, felsorolás, fokozás, ellentét, metafora, megszemélyesí-
tés, szimbólum).
Dalszövegek, kortárs költészet (pl. rap-szövegek, Lovasi András,
Kiss Tibor, Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Marno János).
Novella, regény (pl. Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, F. Kafka,
B. Hrabal).
Az elbeszélő szerepe és típusai.
Cselekménybonyolítás, jellemábrázolás.
Korrajz, társadalmi kontextus, szubkultúrák megjelenése a szöveg-
ben. Hagyomány, kánon, történetiség.
Színhely, időkezelés, beszédmód, valóság és fikció.
Művészet/Média:
Graffiti az őskorban és az ókorban (pl. barlangrajzok, pompeji fal-
feliratok, egyiptomi sírok). Graffiti ma: művészet vagy kulturális
környezetszennyezés.
A képregény mint műfaj, híres képregények. Képregények filmes
adaptációi (pl. Superman, Batman, Pókember, Sin City, Amerika
kapitány, Asterix stb.).
A képregény mint művészet (pl. R. Lichtenstein).
Művészfilm, kommerszfilmek, reklámfilmek, plakátok.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
társadalmi környezet,
szubkultúrák.
Idegen nyelv: egyszerű
irodalmi szövegek és
falfirkák idegen nyel-
ven, az idegen nyelvű
filmek megértése a
képi nyelv elemeinek
felismerésével.
637
Filmes gegek, átverés, képi humor, rajzfilm, némafilm (pl. Chaplin,
Stan és Pan, Buster Keaton).
Film és irodalom kapcsolata – adaptáció vagy új műalkotás, rema-
ke-ek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Népköltészet, műköltészet, alakzat, szókép, epika, novella, regény,
cselekmény, korrajz, hagyomány, szubkultúra, graffiti, képregény,
művészfilm, közönségfilm, adaptáció.
10. évfolyam
A Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a
pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák
fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fej-
lesztésében is. A Natban megfogalmazott nevelési célok közül elsőrendű a szerepe a felelős-
ségvállalásnak, a demokrácia iránti elkötelezettségnek, a tudatos állampolgári létnek, a pá-
lyaorientációnak. A tanulókat fel kell készíteni a vizsgaszituációkra, a pályaválasztásra, az
önálló, tudatos kommunikációra, a kulturált nyelvhasználatra, a mindennapi életben gyakran
felmerülő szövegtípusok megértésére.
A 10. évfolyamon heti egy óra áll rendelkezésre, a kerettanterv az éves órakeret 90%-át, azaz
32 órát határoz meg. A kerettantervet megvalósító KOMA program két, egy-egy félévet át-
ívelő, közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl: az első félévben kép-
regényt készítenek az előző évben megírt történetből, a második félévben a munka világára
készülnek fel, és életpálya-tervezéssel foglalkoznak.
A 10. évfolyam legfontosabb céljai:
– fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanu-lás különböző módozataihoz;
– értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát; – kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgariz-
must; – legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket; – készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre; – legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján
különböző műfajú szövegek írására; – tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfa-
jú szövegeket írni; – legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szem-
pontok önálló alkalmazásával; – ismerjék a lényegkiemelés eszközeit; – használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használa-
tának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.
Tematikai egység/ A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs re- Órakeret
638
Fejlesztési cél pertoár a gyakorlatban 8 óra
Előzetes tudás
Jártasság az írásbeli és szóbeli véleményalkotásban. Tömegkommuni-
kációs ismeretek. Tény és vélemény megkülönböztetése.
Véleményformálás szóban és írásban. Az önértékelés és a társértéke-
lés szerepének ismerete a tanulás sikerességében.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanulási technikák, az önértékelés és a társértékelés fejlesztése. A
formális és az informális tanulási lehetőségek közötti tájékozódás.
Írásbeli és szóbeli véleményformálás művészeti alkotásokról. Az udva-
rias társalgás gyakorlása, a vulgarizmus csökkentése, elutasítása.
Az érvelési technika, a vitakészség gyakorlati fejlesztése.
A tanulók és mások által írott szövegek meggyőző előadásának gya-
korlása és e képesség, valamint a rögtönzés fejlesztése.
Felkészítés a vizsgahelyzetekre.
Az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fejlesz-
tése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának eljárásai. Ge-
nerációs megértési nehézségek: eltérő nyelv, eltérő jelentés (pl.
szleng, réteg- és csoportnyelvek).
A kulturális szignálok használatának, a kommunikációs maximák
érvényesülésének vizsgálata.
Személyes erősségek és gyengeségek megfogalmazása, megerősí-
tés és segítő bírálat a társaknak. A művészeti ágakhoz való viszony
beépítése az önértékelésbe.
Formális és informális tanulás, tehetség, kreativitás.
A családi viszonyok és a társalgási stílus történeti változásai.
Disputa: érvelő szövegek alkotása szóban. A disputa szabályainak
megismerése, egyszerűsített játék.
Tömegkommunikáció, televízió, internet. A média vélemény- és
ízlésformáló szerepe.
Pénz és tömegkommunikáció (pl. reklám, show, klip). Állásfoglalás
az életstílusok, szerepminták körében, értékválasztás.
Társalgási stílus különböző beszédpartnerek esetén. Udvarias tár-
salgás. A vulgarizmus kerülése.
Kulturált nyelvi megoldások kényes témák megbeszélésére. Külön-
böző stílusrétegek műfaji sajátosságainak megfelelően írt saját és
kész szövegek felolvasása, előadása, illetve rögtönzése.
Kulturált véleményalkotás, önértékelés, egymás munkájának és
teljesítményének értékelése indoklással, fejlesztési tanácsokkal.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
kommunikáció társa-
dalmi és kulturális
meghatározottságai,
tömegkommunikáció,
média, film.
Természetismeret,
matematika: kommu-
nikációs képességeket
fejlesztő gyakorlatok.
Idegen nyelv: udvarias
társalgás, vélemény-
nyilvánítás.
639
Érvelő műfajok és szövegek, a meggyőzés szolgálatában. A vizsga
mint a meggyőzés színtere.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Formális és informális tanulás, egész életen át tartó tanulás; disputa,
érvelés, érv, cáfolat, tételmondat; vulgarizmus, előadói stílus, testbe-
széd, arcjáték, hangerő, hanglejtés, értékválasztás, érvelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek
Órakeret8
óra
Előzetes tudás Az eddig szerzett stilisztikai ismeretek.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A stílusrétegek megkülönböztetése. Jártasság kialakítása a szépiro-
dalmi művek néhány stílusjegyének felismerésében.
Fejlődés a társalgási stílus gyakorlásában a vulgarizmus negatív voltá-
nak tudatosítása.
A szövegalkotási, felolvasási és előadási jártasság fejlesztése.
Az alapvető nyelvtörténeti ismeretek felelevenítése és bővítése; a
szinkron nyelvváltozatok közötti tájékozódási képesség megalapozá-
sa.
A tanuló számára fontos nevek eredetének, jelentésének megismeré-
se.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A jeltermészet jelentősége a nyelvben. A jelek típusai (ikon, index,
szimbólum). A nyelvtan szerepe az egyén életében, tanulásának
haszna. Játék a mondatokkal, nyelvi cselekvésekkel.
A szóbeliség és az írásbeliség stílusjegyei a magánéleti és a félhiva-
talos, publicisztikai helyzetekben.
A tárgyalt művekről szóló rövid kritikák, blogbejegyzések koheren-
ciájának elemzése.
Ismerkedés a publicisztikai, az előadói (szónoki) és a tudományos
(népszerű tudományos, ismeretterjesztő) stílus jegyeivel szövegek
alapján. A különböző stílusrétegekbe tartozó szövegek felismerése.
Nyelvtörténeti ismeretek, a magyar nyelv eredete, a szókincs tör-
téneti rétegei néhány szöveg vizsgálatával.
Nyelvújítás, a technika és a globalizáció szerepe a nyelv változásá-
ban. Szógyűjtés a technikával, a divattal és a zenével kapcsolatban
– köznyelvivé vált idegen és új szavak.
Ismerkedés az utónévkönyvvel, a nevek eredetével és jelentésével.
Nyelvváltozatok, nyelvjárások. Egy-egy a tanulók által ismert vidék
nyelvjárásainak jellegzetességei. Tájszavak.
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: helyesírás.
Idegen nyelv: a globa-
lizáció következtében
nemzetközivé vált sza-
vak, néhány diáknyelvi
és szleng elem idegen
nyelven.
640
Nyelvváltozatok, ifjúsági és diáknyelv. Szleng és argó.
Szlengszótárak. A határon túli nyelvhasználat egy-két változata:
kétnyelvűség, kevertnyelvűség, kettős nyelvűség.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Koherencia, publicisztika, stílusárnyalat, társalgási stílus, művelt köz-
nyelv, szleng, argó, nyelvtörténet, finnugor nyelvcsalád, nyelvválto-
zat, nyelvjárás, tájszó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás – retorikai gyakorlatok
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Önálló, néma, értő olvasás, meghatározott szempontrendszer alapján
különböző műfajú szövegek írása, vázlatírás.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Különböző műfajú szövegek önálló írása, előre megadott szempont-
rendszer önálló alkalmazása, a lényegkiemelés eszközeinek alkalma-
zása.
Képes instrukciók szöveggé formálása, illetve szöveges információk
képpé alakítása.
Egyszerűbb retorikai feladatok megoldása, retorikai szövegek önálló
alkalmazása.
Mindennapi szövegtípusok (önéletrajz, névjegy, álláshirdetés, kérvé-
nyek stb.) megértése és önálló létrehozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Álláshirdetések elemzése és alkotása személyes tényezők figye-
lembe vételével, önismeret.
Lényegkiemelés különböző műfajú, családi témájú szövegekben
(pl. újságcikk, blogbejegyzés).
Érvelő szövegek vizsgálata és alkotása.
Képes instrukciók szöveggé formálása v. szöveges instrukciók alap-
ján egyszerű képek alkotása (összeszerelés, folyamatábra stb.).
Írásbeli ítéletalkotás, kritika, értékelő szöveg írása.
Nézőpontváltás a szövegben.
Egyedi névjegy tervezése, megalkotása.
Retorikai feladat, ünnepi beszéd alkotása (pl. ballagásra, születés-
napra, esküvőre, eljegyzésre, keresztelőre).
A retorika nyelven kívüli eszközei.
Retorikai feladat, beszéd alkotása tetszőleges témában.
Érvelő szövegek olvasása és alkotása.
Vers- vagy prózaírás sablon segítségével.
Alapvető stilisztikai ismeretek rendszerezése, gyakorlati alkalmazá-
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret,
idegen nyelv, termé-
szetismeret, matema-
tika: szövegértést,
szövegalkotást fejlesz-
tő feladatok, hangos
és néma olvasás gya-
korlása.
641
sa szövegalkotás során.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Lényegkiemelés, érvelés, ítéletalkotás, kritika, nézőpontváltás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Irodalom – művészetek – média
Műalkotások befogadása
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Műnemek és a hozzájuk kapcsolódó legfontosabb műfajok ismerete,
szempontok szerinti véleményalkotás irodalmi művekről.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Irodalmi művekről, filmekről való véleményalkotás önálló kifejtése.
Művészeti irányzatok közötti különbségek felismerése.
Műalkotások megértésével, értelmezésével, befogadásával kapcsola-
tos legfontosabb ismeretek elsajátítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Irodalom:
Különböző műnemű és műfajú irodalmi művekről közös beszélge-
tés és elemzés tematikus bontásban.
(Javasolt szerzők: Ady Endre, József Attila, Áprily Lajos, Radnóti
Miklós, Kányádi Sándor, Dsida Jenő, Tamási Áron, Márai Sándor,
Szilágyi Domokos, Esterházy Péter, Kovács András Ferenc műveiből
részletek, Katona József, W. Shakespeare, E. Ionesco drámáiból
részletek.)
Önéletrajz, életrajz, útirajz az irodalomban.
A krimi, sci-fi, kalandregény jellemzői, témái.
Képversek, hangköltemények.
Művészet/média:
Legfontosabb avantgárd irányzatok jellemzői (pl. expresszionizmus,
futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktiviz-
mus).
Művészeti ágak, műfajok, kifejezőeszközök, üzenet, hangulat.
Műalkotás és műkedvelés, hobbi, giccs.
Művészfilm és közönségfilm. Műalkotások (vers, zene, film, tánc
stb.) befogadása és kommentálása, a befogadó szerepe a művek
értelmezésekor.
OKÉ-tematika illeszke-
dő részei.
Társadalomismeret:
kisebbségi lét, határon
túli magyarság.
Idegen nyelv: idegen
nyelvű filmek felirattal
vagy anélkül, képi
nyelv, falfirkák.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Avantgárd irányzatok, műkedvelés, hobbi, giccs, befogadó, műértel-
mezés.
A fejlesztés várt
eredményei a 10.
évfolyam végén
Fejlődnek a tanulók tanulási technikái, a tanulók felismerik az egész
életen át tartó tanulás szükségességét.
Ismerik a hétköznapokban használatos dokumentumok típusait, azok
642
kitöltésének módját, eligazodnak a hivatalos ügyekben használatos
formanyomtatványok között, kitöltésükben alapszintű jártasságot
szereznek.
Többségük legalább nem kortársi beszédhelyzetben kerüli a szlenget
és a vulgarizmust.
A tanulók képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő
szövegeket. Felkészültek a vizsgahelyzetek kommunikációs szempon-
tú kezelésére.
Rendelkeznek alapvető nyelvtörténeti ismeretekkel, tudják, hogy egy
időben is többféle nyelvváltozat létezik.
Képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempont-
rendszer alapján különböző műfajú szövegek írására, vázlatírásra.
Tudnak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas
szövegeket írni.
Képesek különböző műfajú szövegek írására, előre megadott szem-
pontrendszer alkalmazásával, ismerik a lényegkiemelés eszközeit.
Képesek a retorika alapvető eszközeit alkalmazni érvelő szövegek
szóbeli előadásakor.
Tisztában vannak a média vélemény- és ízlésformáló szerepével, fel-
ismerik a manipuláció eszközeit.
Kulturáltabban mondanak véleményt a műalkotásokról nemtetszés
esetén is, képesek véleményüket egy-két érvvel alátámasztani.
Felismerik a művészeti irányzatok közötti különbségeket. Felismerik
a képszerűség néhány stíluseszközét és a szépirodalmi stílus néhány
jellegzetességét szépirodalmi művekben.
IDEGEN NYELV A szakközépiskolai program keretében a 9–11. évfolyamban minden tanuló számára kötelező
egy idegen nyelv tanulása. A hatékonyság szempontjából célszerű azt a nyelvet választani,
amellyel az ismerkedést a tanuló az általános iskolában elkezdte.
Az idegen nyelv műveltségterület kerettantervének középpontjában a tanuló áll, illetve az a
törekvés, hogy a tanuló a szakközépiskolai idegennyelv-tanulás során olyan kompetenciák
birtokába jusson, melyek képessé teszik őt az idegen nyelvi kommunikációra, valamint arra,
hogy megfelelő motiváció esetén a kötelező nyelvtanulás időszakát követően önállóan is
tovább tudja ápolni és fejleszteni idegennyelv-tudását. A használható nyelvtudás a tanuló
számára nemcsak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerőpiacon, hanem egyben
643
kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák s ezáltal önmaga, saját népe és kultúrája ala-
posabb megismeréséhez, jobb megértéséhez.
A szakközépiskolába bekerülő tanulók tanulási nehézségekkel küzdenek, sokuk küzd az alap-
készségekhez kapcsolódó problémákkal (írási, olvasási és számolási nehézségekkel). A leg-
többjük hátrányos szociális helyzetű, és meglehetősen motiválatlan a tanulást illetően. Ezért
a szakközépiskolai nyelvoktatásnak biztosítani kell az idegen nyelvi felzárkóztatás lehetősé-
gét, a differenciált, szükség szerint az egyéni tanulás rendszerét.
Fejleszteni szükséges a tanulók négy nyelvi alapkészségét, elsősorban a beszédértés és a be-
szédkészség területén, illetve ezekkel szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban a
tanulók stratégiai, szociális és személyes kompetenciáit.
A kerettanterv tartalmazza a 9–11. évfolyamok idegennyelv-oktatásának fejlesztési céljait. A
célokból kiindulva meghatározza a fejlesztési feladatokat, az azokhoz szükséges előzetes tu-
dást, a követelményeket/tartalmakat, kulcsfogalmakat és a fejlesztés várt eredményeit az
évfolyamok végén. A kitűzött célok megvalósításához a vonatkozó rendelkezéseknek megfe-
lelően a program évi 36-36-34 tanítási héttel és 72-72-68 tanórával számol (heti 2 kötelező
tanóra).
A műveltségterület tanításának célrendszere alapját a kommunikatív kompetencia fejleszté-
se alkotja a négy nyelvi alapkészség – beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség
– területén. A készségek közül a beszédértés és a beszédkészség, illetve a szóbeli interakció
élvez előnyt. Az elérendő cél az, hogy a tanulók meg tudják oldani a nyelvhasználatot igénylő
feladataikat az élet különböző területein, a magánéletben, a közéletben, az oktatásban vagy
a munka világában. A célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése
eredményeképpen a tanulók legyenek képesek a saját és más kultúrák különbségeinek és
hasonlóságainak értelmezésére, és váljanak nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt.
Fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás, valamint általában más nyel-
vek és kultúrák megismerése iránt, a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek kihaszná-
lásával a nyelvtanítás tartalmának rugalmas keretein belül.
Az IKT alkalmazási képességének fejlesztése során a nyelvtanulás és a nyelvtanítás a mai kor
igényeinek és szükségleteinek megfelelően, a kommunikációs és információs technológiák
használatának beépítésével történjék, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. Fon-
tos cél a nyelvtanulási stratégiák kialakítása, azaz a nyelvtanuló legyen képes nyelvtudását
önállóan fenntartani, továbbfejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sike-
resen elsajátítani.
A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakközépiskolai ta-
nulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, melynek tagjai közül sokakra jellemző, hogy
tanulási nehézségekkel küzdenek, gyakori iskolai élményük a kudarc, kevés az önbizalmuk,
644
csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintű az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük,
az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a
szülői háttértől.
Mindezek tükrében az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban kiemelt feladata a
tanulók nyelvtanulási kedvének felkeltése és fenntartása. Segíteni kell a tanulókat abban,
hogy bízzanak önmagukban, bebizonyítsák önmaguknak és környezetüknek: képesek az ide-
gen nyelv elsajátítására és különböző élethelyzetekben történő sikeres alkalmazására. Bizto-
sítani kell számukra a feltételeket ahhoz, hogy logikusan egymásra épülő, kis lépésekben
átismételhessék, rendszerezhessék és bővíthessék korábban megszerzett nyelvtudásukat,
vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az előző évfolyamokon nem vagy csak rövid ideig
tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz.
Mindennek eléréséhez, teljesítéséhez fejleszteni kell a tanulók idegen nyelvi alapkészségeit a
beszédértés és a beszédkészség előtérbe helyezésével, ezen belül pedig a beszédkészség
területén a nyelvhelyesség helyett a folyamatosság és a megfelelő szóhasználat középpontba
állításával. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben és állandó
kölcsönhatásban áll a tanuló általános kompetenciáival, és így fejleszteni szükséges a tanuló
stratégiai kompetenciáját, nagy hangsúlyt helyezve azokra a stratégiákra, melyek elősegítik
az önálló nyelvtanulóvá válást, melyek hatékonyabbá teszik a nyelvtanulást, és megkönnyítik
a nyelvhasználatot; interkulturális kompetenciáját, amibe beletartozik a saját és az idegen
kultúra egymáshoz való viszonyításának képessége; a más kultúrák képviselőivel való kapcso-
latteremtés készsége és képessége; a kultúrák különbözőségéből adódó félreértések kezelé-
sére való készség és képesség; szociális kompetenciáját, azaz az egymástól való tanulás és az
egymásért végzett munka készségét és képességét; személyes kompetenciáit.
A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és moti-
váció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint
más nyelvek megismerésére.
Növeli a nyelvtanítás és -tanulás hatékonyságát, eredményességét, ha kialakul a tanulók
együttműködési készsége, részt tudnak venni pár- és csoportmunkában.
A szakközépiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 11. évfolyam befeje-
zésekor elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 minimumszintet a
négy alapkészségben, elmozduljanak az A2 alapszint irányába, és a beszédértés és beszéd-
készség terén elérjék az A2 szintet. Optimális esetben a tanulók elérhetik az A2 szintet mind
a négy alapkészségben.
A1 szinten (minimumszint) a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket
és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét
kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni
645
olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre
vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egy-
szerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél, és segítőkész.
Beszédértés: képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerős sza-
vakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni, ha lassan és érthetően mondják azokat.
Képes megérteni ismerős kifejezéseket és egyszerű mondatokat, melyek a mindennapi élet
konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá, és a legfon-
tosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerős témakörökön belül lassan és érthe-
tően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus, és
van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és időponto-
kat, ha lassan és érthetően beszélnek hozzá.
Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált szövegekben, melyek a mindennapok konkrét
szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerű mondatokat megérteni.
Képes arra, hogy a sok internacionalizmust tartalmazó, képekkel illusztrált információközlő
szövegek témáját azonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerős kontextusban
képes megérteni neveket, számokat, árakat és időpontokat, valamint egyes szavakat és na-
gyon egyszerű kifejezéseket.
Beszédkészség: képes arra, hogy konkrét, ismerős helyzetekben egyszerű szavakkal, hétköz-
napi szófordulatokkal és nagyon egyszerű nyelvtani szerkezetekkel alapvető információkat
adjon önmagáról és közvetlen környezetéről. Képes ismerős, hétköznapi helyzetekben rövi-
den és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd
közben időnként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében,
küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újrafogalmazza. Képes arra, hogy
szavakat és szócsoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert”, összekös-
sön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségű szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy be-
szédét nagyobb erőfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelően al-
kalmazza a szó- és mondathangsúlyt.
Íráskészség: képes a személyére és az egészen mindennapi, ismerős dolgokra vonatkozó ada-
tokat röviden és egyszerűen írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi,
ismerős témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerős szavakat és
gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szó-
csoportokat egyszerű kötőszavakkal, mint pl. „és”, „vagy”, „mert” összekössön.
Szóbeli interakció: képes egyszerű módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthe-
tően beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféle-
képpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerű be-
szélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az
646
alapvető udvariassági formák legegyszerűbb változatait. Képes néhány egyszerű, jól begya-
korolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerős helyzeteket, melyek mindennapi,
konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerű szavak, kife-
jezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni a közvetlenül hozzá intézett kér-
déseket, és képes arra, hogy ő maga is feltegyen egyszerű kérdéseket. Képes rövid beszélge-
tésben előre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran megakad is,
és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly
alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a
mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a
kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthető, hogy beszélgetőpart-
nere többnyire követni tudja, amit mond.
Írásbeli interakció: képes arra, hogy ismerős témakörökben szótár segítségével egyszerű,
rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerű nyelvtani szerkezetek haszná-
latában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására
rövid, egyszerű szövegeket alkosson (pl. üdvözlőkártya, levelezőlap, e-mail).
A2 szinten (alapszint) a tanuló megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezése-
ket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető szemé-
lyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutin-
szerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon informáci-
ókat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a
viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a leg-
alapvetőbb szükségleteket érintik.
Beszédértés: képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerű mondatokat, gyakran
használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje a lassan és érthe-
tően, valamint irodalmi nyelven elhangzó és ismerős dolgokról szóló szövegek témáját. Ké-
pes ismerős témakörökön belül érthetően elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha
sok bennük az internacionalizmus, és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerű,
rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekből
egyszerű, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszűrni.
Olvasásértés: képes egyszerű és jól strukturált, a mindennapi élettel összefüggő szövegek
lényegét megérteni. Képes ismerős témakörökben egyszerű és formalizált szövegeket meg-
érteni, ha azok nagyrészt gyakran előforduló szavakat és fordulatokat, vagy internacionaliz-
musokat tartalmaznak. Képes arra, hogy hosszabb szövegekből kiszűrje és megértse a szá-
mára fontos információt.
Beszédkészség: képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerű nyelvi eszközökkel kife-
jezze magát, miközben még gyakran megakad, és szavak után kutat. Képes arra, hogy egy-
647
szerű szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítően korrekt közléseket fogal-
mazzon meg közvetlen környezetével (pl. emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy
iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerű nyelvtani szerkeze-
tek segítségével ismerős témákról, személyes érdeklődési körében közléseket megfogalmaz-
ni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásá-
ról megfelelő kötőszavak segítségével („először”, „aztán”, „azután”, „később”, végül”) időbeli
sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerű mondatokat kötőszavakkal
(pl. „és”, „de”, „mert”) összekössön. Képes mondatait helyesen hangsúlyozni és hosszabb
közléseit megfelelően tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentu-
sa feltűnő.
Íráskészség: képes arra, hogy egyszerű kifejezésekkel és rövid mondatokkal nagyjából hibát-
lan közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével kapcsolatban (pl. emberek, helyek
és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok). Képes arra, hogy csekély szókinccsel és
néhány egyszerű nyelvtani szerkezettel egyszerű formában nyilatkozzon ismerős témákról,
őt magát személyesen érintő kérdésekről. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelő kötő-
szavak segítségével („először”, „aztán”, „utána”, „később”, „végül”) időbeli sorrendben be-
számolni. Képes arra, hogy egyszerű mondatokat fogalmazzon meg, és ezeket egyszerű kötő-
szavakkal (pl. „és”, „de”, „mert”) összekösse. Képes néhány fontos helyesírási szabály meg-
közelítően helyes alkalmazására.
Szóbeli interakció: képes ismerős témákról egyszerű módon kommunikálni, ha beszélgető-
partnere irodalmi nyelven szól hozzá, és hajlandó arra, hogy kérésre bizonyos dolgokat meg-
ismételjen vagy átfogalmazzon. Képes arra, hogy a mindennapi élet konkrét szükségleteihez
kapcsolódó helyzetekben rövid, egyszerű kifejezésekkel, mondatokkal kommunikáljon, mi-
közben a kevésbé ismerős helyzeteket még nem mindig tudja megoldani, és esetenként fél-
reértésekbe bonyolódik. Képes arra, hogy megoldjon ismerős, egyszerű és rutinszerű nyelvi
helyzeteket, de közléseit rövidre fogja. Képes arra, hogy ismerős helyzetekben egyszerű
nyelvi eszközökkel kommunikáljon. Képes arra, hogy ismerős témakörben folyó beszélgeté-
sek során, ha azok lassan és érthetően zajlanak, kövesse a beszélgetések fonalát, kérdéseket
tegyen fel, illetve kérdésekre válaszoljon. Képes arra, hogy nem értés esetén megkérje be-
szélgetőpartnerét, ismételje meg a mondottakat, vagy betűzzön bizonyos szavakat, és kérés-
re ő maga is képes ezt megtenni. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy
mondanivalójában világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése
többnyire nem zavarja közlései megértését.
Írásbeli interakció: képes jól ismert helyzetekben megfelelő szókinccsel rövid, egyszerű köz-
léseket fogalmazni, melyekben sok a formalizált elem, visszatérő szófordulat. Képes rövid,
személyes jellegű szövegekben, melyek egyszerű formában eseményekre és kívánságokra
vonatkoznak, a közléseket megérteni, és azokra egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni. Képes
648
gyakran használt szavak esetében alkalmazni a legfontosabb helyesírási szabályokat, s így a
helytelen írásmódból adódó félreértéseket elkerülni.
A fenti szintleírások alapján az elérhető eredmények a helyi tantervekben tovább pontosít-
hatók, a lehetőségek és a szükségletek alapján az összes készségre vonatkozóan vagy csak
egyes készségterületeken kiegészíthetők, módosíthatók.
Fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a tanulók is tisztában legyenek a nyelvtanítás-
nyelvtanulás céljaival, az elérhető eredményekkel. Ennek érdekében érdemes beszélgetése-
ket kezdeményezni velük, melyek során egyrészt megismerhetik a célkitűzéseket, másrészt
kinyilváníthatják véleményüket, javaslatokat, kívánságokat fogalmazhatnak meg.
A szakközépiskolai 9–11. évfolyam idegen nyelvi műveltségterület tartalmát/témaköreit,
illetve az órakeretet a következő táblázat tartalmazza. A 11. évfolyam eltérő óraszámai a
keve
Tematikai egység/ Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Órakeret
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A nyelvtanulás célja
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás Az általános iskolából hozott ismeretek az idegen nyelvek tudásának
fontosságáról.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanulók általános iskolában szerzett tapasztalatainak számbavétele.
A sikeres területek erősítése, fejlesztése, a kudarcok okainak feltárá-
sa, megoldások keresése az eredményes nyelvtanulás érdekében.
Az elérendő nyelvi szintek tartalmának ismertetése.
Célok meghatározása: a négy nyelvi alapkészség közül a beszédértés
és a beszédkészség előtérbe helyezése. A kommunikatív helyzetgya-
korlatok szerepének hangsúlyozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az idegen nyelv tanulása során megélt sikerek és kudarcok temati-
kus összeállítása, elemzése.
Egyéni helyzetelemzés a „Checklist” segítségével.
A szakközépiskolai nyelvoktatás céljainak meghatározása, a tanév
során feldolgozásra kerülő témák ismertetése, egyeztetés alapján a
sorrendiség rögzítése. A tanár-diák együttműködési szabályok rög-
zítése.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: hivatalos szöve-
gek értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Az EU-tagállamokban beszélt nyelvek, nyelvcsaládok, nyelvrokonság-
ok, jövevényszavak a történelmi eseményekhez köthetően, a digitális
technológia szókészlete, idegen szavak a mindennapjainkban, nyelvi
fordulatok, anyanyelvi sokszínűség, idegen nyelvi korrektség.
649
Fejlesztési cél 9 óra
Előzetes tudás
Az általános iskolában az idegen nyelvek tanulása során az alapkés-
zségek területein: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskés-
zség, szóbeli interakció és az írásbeli interakció terén elsajátított
technikák.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A környezet (osztálytársak, tanár, iskola), a nyelvtanulási szakasz leg-
fontosabb célkitűzéseinek, tartalmainak megismerése, a tanulói vé-
lemények figyelembe vétele ezek kialakításában. Az önálló tanulásra
való képesség fontosságának beláttatása. A legalapvetőbb tanulótí-
pusok megismerése, az ismeretek önmagára vonatkoztatása. A haté-
kony (nyelv)tanulási stratégiák használata. A stratégiai kompetenciák
fejlesztése. Alapvető ismeretek szerzése a célnyelvi országokról, a
célnyelvnek Magyarországon, Európában és a világban játszott szere-
péről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Ismerkedés az új osztálytársakkal, a nyelvtanárral, az iskolával. Is-
merkedés a tantervvel, a tantervi célok megismerése és megvitatá-
sa, egyéni célok megfogalmazása.
A szakközépiskolai tanulmányok során feldolgozandó témakörök
megismerése és megvitatása. Ötletbörze a nyelvtanulás hatékony-
ságának növelésére. Nyelvórai szabályok – a közös munka keretei-
nek meghatározása. A célnyelvi országokkal kapcsolatos alapvető
ismeretek rendszerezése, elmélyítése, valamint a célnyelvre, annak
szerepére, hasznára vonatkozó ismeretek felfrissítése, újabb isme-
retek megszerzése, bővítése.
(A 10–11. évfolyamokon ez az óraszám az előző évfolyamokon ta-
nultak tematikus ismétlésére szolgál.)
Természetismeret:
idegrendszer és visel-
kedés.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tanulási technika, tanulási stratégia: RJR- ráhangolás, jelentésterem-
tés, reflektálás; MURDER- MOOD – hangulatteremtés, motiválás.
UNDERSTANDING – megértés; RECALLING – visszahívás; DIGEST –
„emésztés”, feldolgozás; EXPANDING – kiterjesztés, önvizsgálat;
REVIEWING – áttekintés, ismétlés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Én és a családom
Órakeret:
7 óra
Előzetes tudás
Az általános iskolából hozott, a témakörhöz kapcsolódó szókincs, a
szűkebb/tágabb családon belüli kapcsolatrendszer, az ebből fakadó
feladatkörök anyanyelven. A generációk fogalma, a kommunikáció
650
lehetséges módjai a szűkebb/tágabb családon belül.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Bemutatkozás (alapvető személyi adatok: családnév, keresztnév,
kor, lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek,
kedvenc időtöltés, háziállatok stb.).
Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, család-
tagok legfontosabb adatainak, jellemzőinek felsorolása (név, kor,
foglalkozás, esetleg külső és belső tulajdonságok, kedvenc időtöl-
tés stb.).
Egy napom: a mindennapokra jellemző alapvető tevékenységek
felsorolása, napszakokhoz, esetleg időpontokhoz való kapcsolása.
A család egy hétköznapjának bemutatása, a családtagok feladatai.
A témába vágó célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alap-
ján az adott nyelvterület országaiban élő hasonló korú fiatalok
személyének, családjának megismerése.
Társadalomismeret:
állampolgári jogok és
kötelességek,
egyének és közösségek
szerepe a történelem-
ben.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom:
konfliktusok ábrázolá-
sa az irodal-
mi/művészeti alkotá-
sokban.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Személyi adat, lakóhely, állampolgárság, foglalkozás, külső és belső
tulajdonság, napszak, időpont, családon belüli feladatok.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az otthonom
Órakeret:
6 óra
Előzetes tudás
Anyanyelven ismeri a lakhatási lehetőségeket, azok pozitívuma-
it/negatívumait. Meg tudja nevezni a lakás helyiségeit, funkcióit, be-
rendezési tárgyait, a mindennapi élethez szükséges eszközöket.
A komplex művelt- Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
651
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tanuló szobájának, lakóterének bemutatása fényképek, rajz alap-
ján. A kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségei-
nek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének bemutatása
(kert, park, üzletek, posta stb.). A szomszédok bemutatása. Az isko-
lától hazáig vezető útvonal leírása. A témába vágó olvasott cél-
nyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a nyelvterület
országaiban élő hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének megisme-
rése.
Tárgyak, személyek összefüggő leírása egyszerű nyelvi eszközökkel.
A témakörhöz kapcsolódó hallott és olvasott szövegek feldolgozá-
sa.
A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása
során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő
megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában).
Különböző forrásokból származó, különböző személyekkel kapcso-
latos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfe-
dezése.
Társadalomismeret:
földrajz és település
kapcsolata
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom:hivatalos szöve-
gek, dokumentumok
létrehozása
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Város, vidék, családi ház, sorház, bérház, albérlet, hajléktalanság,
irány, hosszúsági mértékegység, online-vásárlás, online-tervezés, on-
line-lakáshirdetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az iskola és barátaim
Órakeret:
6 óra
652
Előzetes tudás
Anyanyelven ismeri az iskolatípusokat, azok képzési struktúráját,
rendszerét. Tisztában van saját tanulmányi kötelezettségeivel, meg
tudja fogalmazni helyét a rendszerben. Tudja a barátság fogalmat
definiálni, ismeri a barátság működésének szabályrendszerét.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A magyarországi iskolarendszer megismerése, a különböző szaka-
szok tartalmi/tantárgyi elvárásai nagy vonalakban. Vizsgarendsze-
rek a magyarországi közoktatásban. Az iskolai hétköznapok rendje,
a benne tevékenykedők feladatköre, kötelességei és jogai. A neve-
lés-oktatás folyamata során barátságok kialakulásának lehetséges
módjai, helyszínei, a hosszú barátság, egy életen át tartó barátság
feltételei.
Egy jó vagy a legjobb barát bemutatása, személyes adatok, külső,
belső tulajdonságok. A barátom és én – hasonlóságok és különbsé-
gek megnevezése.
Közös programok. A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek,
hanganyagok feldolgozása alapján az idegen nyelvterület országai-
ban élő hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének megismerése.
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire
irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénum-
ban.
Személyek, tevékenységek összefüggő bemutatása/leírása egysze-
rű nyelvi eszközökkel.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása.
A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása
során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történő
Társadalomismeret:
iskola a történelem-
ben.
653
megjelenítése szóban, írásban, illetve rajzos formában.
Különböző forrásokból származó/különböző személyekkel kapcso-
latos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfe-
dezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Iskolakötelezettség, alapkészség és -képesség, tanulási stratégia, tan-
tárgyi alapkövetelmény, vizsgakövetelmény, általános műveltség,
élethosszig tartó tanulás, formális, non-formális, informális tanulás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás
Órakeret:
5 óra
Előzetes tudás
Anyanyelven az évszakok jellemzői, az emberi szervezetre gyakorolt
hatásuk, annak védekező mechanizmusa, illetve a tevőleges védeke-
zés formái. Anyanyelven a korra, nemre jellemző, az évszakok válto-
zását követő, női/férfi ruhadarabok, kiegészítő kellékek, valamint a
praktikusság és divat fogalmak.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az évszakok jellemzése, hatásai az emberi szervezetre. A női/férfi
ruhadarabok és kiegészítők megnevezése, ezek interakcióban való
használata. A tanuló kedvenc ruhadarabjai, hajviselet, smink és
testékszerek.
Mit vegyek fel? Öltözékek összeállítása a különböző élethelyzetek-
ben/alkalmakra – az iskolában, buliban, osztálykiránduláson, far-
sangra, ünnepeken, színházban viselt ruhadarabok.
Az időjárás megfigyelése napra/hétre/évszakra/égövre vonatkozó-
Társadalomismeret:
a divat története
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: irodalmi és hét-
köznapi szövegek ér-
telmezése.
654
an.
Esetleg: extrém időjárási viszonyok okozta katasztrófák.
Új ruhadarab, cipő, kiegészítők vásárlása a szaküzletekben, plázák-
ban, illetve online-áruházakban. Segítségkérés szóban, írásban.
Ok-okozati összefüggések észrevétele az évszakok és az öltözködés
között.
A divat, praktikusság, az ár-érték arányának fogalma.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/látott/olvasott szövegek feldol-
gozása.
Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, térképek, diagramok
értelmezése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Évszak, napszak, időjárási jelenség; second hand, online-vásárlás,
bankkártyával történő fizetés, reklamálás, árucsere, természe-
tes/környezetre káros alapanyag, a vásárlás mint szenvedélybetegség,
fogyasztói társadalom, veszélyforrás, védekezés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Eszem-iszom, étkezés
Órakeret:
6 óra
Előzetes tudás
A korábbi formális és informális módon elsajátított ismeretek az étke-
zéssel kapcsolatban, alapanyagok eredete, feldolgozási módjai, recep-
tek értelmezése, ételek elkészítése otthon, vendéglőben, fast food
vendéglőben, az egészséges táplálkozás ismérvei, a helytelen táplál-
kozás okozta betegségek.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az étkezési szokások – mikor, mit, hol szokott enni/inni a tanuló. Természetismeret:
655
Hogyan étkezik a család, mi a menü hétköznap, ünnepnap, baráti
összejövetelek alkalmával? Milyen alkalmakkor étkezik a család
házon kívül? Hogyan zajlik ez az esemény?
Munkamegosztás a családban – ki vásárol, ki főz, ki teríti meg/szedi
le az asztalt, ki mosogat?
Az étkezési etikett otthon és vendégségben. Az egyszerű ételek
receptjei, amelyeket a tanuló maga is el tud készíteni, az összete-
vők, az elkészítés módjának szóbeli ismertetése. Kedvenc ételek és
az egészség megőrzése. Az egészséges étkezés alapszabályai. A
család étkezésére költhető havi összeg, a gazdálkodási, döntési
attitűd. Vásárlás a szupermarketben, piacon, pékségben, hentesnél
és az őstermelőtől. Az étkezési szokások, az egészség megőrzése,
illetve a betegség kialakulása közötti összefüggések felismerése.
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire
irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénum-
ban.
Tárgyak, események, cselekvéssorok összefüggő leírása egyszerű
nyelvi eszközökkel. A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szö-
vegek feldolgozása.
Szövegszegény dokumentumok, grafikonok, diagramok, statisztikai
adatok értelmezése.
A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása
során kapott információk feldolgozása kreatív módon – kollázs,
rajz, fotó, poszter – történő megjelenítése.
táplálkozás, emésztés,
kiválasztás.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Bioélelmiszer, élelmiszeripar, adalék, tömegtermelés, alacsony táp-
anyagértékű élelmiszer, friss, tápanyagban gazdag élelmiszer, terme-
lési, tenyésztési, főzési technológia, táplálkozás, egészség, betegség,
főzés mint hobbi, élelmiszeripari foglalkozás, mezőgazdasági foglalko-
zás, fogyasztói társadalom, veszélyforrás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Szabadidőmben
Órakeret:
7 óra
Előzetes tudás
A kulturális és sporttevékenységek egészséges aránya, a nyomtatott
és elektronikus média eszközei, a közösségi aktivitások, a zene, a
tánc, a színház, az utazás, a mindennapok sportja, extrém-sportok,
egészség megőrzése, illetve annak veszélyeztetése, számítógép a
munkánkban és a szabadidőnkben. Az elektronikus média mint a hal-
adás, illetve a függőség eszköze.
656
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Munkamegosztás a családban – a tanuló feladatai, amelyeket szí-
vesen végez, és amelyeket nem. A tanuló kedvenc időtöltése, ked-
venc filmje, kedvenc könyve/olvasmányai, olvasási szokásai, esti
programjai, hétvégi programjai, kedvenc zenéje, tévénézési szoká-
sai, haverok, bulik, közös programok.
Sportok, amelyeket a tanuló űz/szeret– sport az iskolában és az
iskolán kívül, tömegsport, versenysport, extrém sportok.
Az egészséges életmód feltételrendszerének megteremtése, annak
akadályai, belső-külső tényezői.
A belső béke, lelki egyensúly és a szabadidő eltöltésének módja és
időtartama.
A fizikális erőnlét, a szellemi és testi teljesítőképesség összefüggé-
se.
Statisztikai adatok elemzése és következtetések levonása.
Szenvedélybetegségek kialakulásának okai, a gyógyíthatóság felté-
telrendszere. Tervezett szabadidős tevékenységek, avagy mit hoz a
nap.
Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire
irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénum-
ban.
A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott szövegek feldolgozása.
A különböző forrásokból származó/különböző személyekkel kap-
csolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek
felfedezése.
Természetismeret:
állandóság és változa-
tok – információ, sze-
xualitás, az emberi
élet szakaszai.
Kulcsfogalmak/ Szabadidős tevékenység, egészségmegőrzés, kikapcsolódás, erőgyűj-
657
fogalmak tés, aktív/passzív tevékenység, szenvedélybetegség, testépítés, a szel-
lem karbantartása, munka és szabadidő aránya, fogyasztói társada-
lom, veszélyforrás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Válasszunk szakmát!
Órakeret:
11 óra
Előzetes tudás
Családi tradíciók, sikerszakmák, divatszakmák, fizikai erőnlétet/ szel-
lemi teljesítményt igénylő szakmák, hiányszakmák, alkalmazot-
ti/beosztotti státusz, vállalkozói szemlélet. A formális tanulás során a
tantárgyi tartalmak ismerete, a kiválasztott szakmáról szerzett isme-
retek, a munkaerő-piaci helyzet aktuális ismerete. A munkába-állás
feltételei, kereseti lehetőségek, munkahelyi biztonsági előírások,
munkajogi viták, jogorvoslati lehetőségek.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlé-
lő helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
658
Mit várok a holnaptól? – Képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel
illusztrált beszámoló a közeli jövő terveiről.
Mit várok a távolabbi jövőtől? – Képekkel, rajzokkal, rövid szöve-
gekkel illusztrált beszámoló a távolabbi jövő terveiről:
a család, az ideális partner, gyerekek, nagycsalád, lakáskörülmé-
nyek; álmaim háza/lakása/kertje, utazások; álmaim orszá-
ga/városa, foglalkozásom, munkakörülményeim, baráti köröm,
társas életem, autóm.
Foglalkozások a környezetemben – táblázatos összeállítás, előnyök
és hátrányok megfogalmazása.
A magyar iskolarendszer felépítése/képzési formák – helyem, lehe-
tőségeim ebben a rendszerben. Összehasonlítás az idegen nyelvte-
rületen kínálkozó lehetőségekkel.
Álmaim foglalkozása, a munka világa, kereseti lehetőségek, munka-
idő, munkakörülmények, munkatársak, érdekes, különleges foglal-
kozások, az álláskeresés lehetőségei, az állásinterjú formái, mene-
te, elemei, fogalmak ismerete. Pontokba rendezett önéletrajz elké-
szítése, egyszerű bemutatkozó levél megfogalmazása.
Szakmacsoportos rész
Milyen foglalkozások tartoznak egy adott szakmacsoportba? Hol és
hogyan lehet megszerezni a megfelelő szakmai képesítést (esetleg
összehasonlítva az idegen nyelvű országokkal)?
Milyen ismeretek, készségek, képességek szükségesek egy adott
szakma gyakorlásához? Milyen tevékenységeket, feladatokat kell
ellátni az adott szakmában dolgozóknak? Melyek a munkavégzés
legfontosabb eszközei? Milyenek a munkakörülmények és a kere-
seti lehetőségek, perspektívák a jövőt illetően?
Társadalomismeret:
globalizációs jelensé-
gek.
Matematika:
százalékszámítás, hat-
ványozási ismeretek.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom:
hivatalos szövegek,
dokumentumok létre-
hozása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Formális, non-formális, informális tanulás, tanulmányi idő, tandíj,
tanulmányok abszolválása, álláskeresés, önéletrajz, állásinterjú, mun-
kába állás, életpálya-építés, egész életen át tartó tanulás, családi be-
vétel, kiadás, diákmunka, alkalmi munka, főállás, mellékállás, értelmi-
ségi lét, alkalmazotti/beosztotti lét, vállalkozói attitűd, megélhetés,
korlátozott lehetőség, családi pénzügyi gazdálkodás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Végre itt a nyár! – projekttervek
Órakeret:
4 óra
Előzetes tudás Aktív/ passzív pihenés, országjárás, külföldi utazás, biciklitúrák, szállás-
foglalás, étkezés, közlekedés, útikönyv, információgyűjtés, tapaszta-
659
latcsere.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az idegen nyelv használata a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó
kommunikatív helyzetekben.
A négy nyelvi alapkészség fejlesztése, a tematikus szókincs bővítése.
A témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához
szükséges legalapvetőbb nyelvtani szerkezetek felismerése és alkal-
mazása.
Törekvés a folyamatosságra és az érthető kiejtésre. Az interkulturális
kompetencia fejlesztése.
Nyitottság kialakítása a célnyelvet beszélő népek és kultúrájuk, vala-
mint más népek és kultúrák iránt.
Képesség kialakítása a saját népet és kultúrát kívülről, a külső szemlélő
helyzetéből való szemlélésre.
A stratégiai kompetencia fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Terveim a nyárra (mikor kelek, mivel/kivel töltöm a napokat, hete-
ket, hónapokat), a valós és álom úticél megnevezése, szálláskere-
sés, információkérés. Bejelentkezés a szállásra – hotel, ifjúsági szál-
lás, kemping –, reklamálás, probléma/panasz udvarias kinyilvánítá-
sa, segítség kérése, jegyvásárlás. Diákmunka nyáron – lehetőségek
itthon és külföldön.
Projektjavaslatok:
- Plakát/kollázs készítése álmaink országáról/városáról.
- Képekkel, reáliákkal illusztrált beszámoló egy osztálykirándulásról
a partner osztálynak.
- Utazás megtervezése az idegen nyelvű katalógusok kínálata, in-
ternet stb. alapján.
- Kvízjáték összeállítása a célországgal kapcsolatos ismeretek köré-
ből a párhuzamos osztály számára, vagy a csoportot kétfelé bont-
va.
Természetismeret:
térképhasználat,
országismeret.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: információforrá-
sok használata (pros-
pektusok, képek), szö-
vegalkotás.
MATEMATIKA A matematika tanulásának eredményeként a tanulók megismerik a világ számszerű vonatko-
zásait, összefüggéseit, az ember szempontjából legfontosabb törvényszerűségeket, reláció-
kat. A tantárgyi ismeretek elsajátítását olyan problémák felvetésével / problémamegoldási
eljárások alkalmazásával kell segíteni, hogy a tanulók ismerjék fel a matematika gyakorlati
életben és ismereteik bővítésében való alkalmazhatóságát más területeken is, valamint
hasznosítsák is azt. Mindezek elemzéséhez, megismeréséhez, de elsősorban szakmai gyakor-
lati alkalmazásához legyenek algebrai, halmazelméleti, geometriai ismereteik, melyekkel
660
képessé válnak a világ térbeli, időbeli folyamatainak objektív értelmezésére, a változás, fej-
lődés tendenciáinak felismerésére.
A tanulási folyamatot, a tevékenységeket úgy kell megszervezni, hogy növekedjék a tanulók
figyelemkoncentrációja, fejlődjék önálló és logikus gondolkodásuk, kreativitásuk, probléma-
és összefüggés-felismerő, valamint a fegyelmezett, precíz (kooperatív) munkára való képes-
ségük, bővüljön kommunikációs terük (szöveg, ábra, jelrendszer), legyen igényük a folyama-
tos önellenőrzésre.
Mindezen célok elérése érdekében a hangsúlyokat a következő területekre, tevé-
kenységekre helyezzük:
– a hétköznapok matematikája (gyakorlat, becslés, kerekítés, fejben számolás); – a kommunikáció fejlesztése (szöveges problémamegoldás); – szövegek matematikai tartalmának értelmezése, elemzése; – kombinatorika, valószínűség, statisztika elemei; – matematikai modellek és alkalmazhatóságuk; – algoritmus, kiszámíthatóság; – mennyiségek közötti kapcsolatok (függvényjellegű, illetve valószínűségi) megértése; – többféle megoldási mód keresése; – önellenőrzés módjai (eredmény realitása); – számológép és számítógép használata.
Cél, hogy a szakközépiskola elvégzése után a tanuló legyen képes
– elvégezni alapműveleteket racionális számkörben; – elvégezni egész kitevőjű hatványozást a racionális számkörben; – behelyettesíteni, megbecsülni és kiszámolni (géppel) adott (szakmai) képletek érté-
két; – matematikailag értelmezni egyszerű szöveges problémákat; – megoldani egyszerűbb szöveges feladatokat; – megoldani egyismeretlenes elsőfokú egyenleteket; – értelmezni relációkat (pl. kisebb, nagyobb), logikai kapcsolatokat (pl. és, vagy, ha-
akkor, is); – alkalmazni az egyenes és fordított arányosságot, a százalékszámítást; – használni elemi geometriai fogalmakat; – elvégezni elemi méréseket, geometriai számításokat, mértékegységeket használni; – felismerni a szimmetria, hasonlóság, egybevágóság eseteit; – tájékozódni a számegyenesen, derékszögű koordinátarendszerben; – felismerni egyszerűbb sorozatokat (számtani, mértani); – felismerni műveletsorokat, algoritmusokat; – értelmezni, létrehozni egyszerű grafikonokat, diagramokat, táblázatokat; – felismerni, értelmezni a matematika (halmazok, valószínűség-számítás, kombinatori-
ka, statisztika, geometria) elemi fogalmait, szakkifejezéseit; – megfogalmazni a szakma tanulása során felmerült matematikai jellegű kérdéseit,
problémáit;
661
– új információkat, megoldást keresni könyvtárban, interneten.
Módszereit és ismeretelemeit tekintve a matematika tanítása szorosan kapcsolódik a többi
komplex műveltségterület moduljaihoz (kommunikáció, értő olvasás, pontos fogalmazás,
grafikonok, statisztikák, képletek a szakmában, természeti, gazdasági törvényszerűségek
stb.). Folyamatosan kötődnie kell a szakmatanulás szükségleteihez, és eszközként kell alkal-
maznia az informatikát (számítógép, oktatóprogramok).
A matematika tanítása alkalmazás-központú, elsősorban az induktív gondolkodásra épít, te-
vékenységhez kapcsolódik, és törekszik az egyre önállóbb tanulói munkára is építeni. A tanu-
ló számára – minél csekélyebb előismerettel rendelkezik, annál inkább – a saját hétköznapi
teendőin, azok megoldásán át vezethet az út a magasabb absztrakciós szint felé (aminek itt
csupán az alsóbb lépcsőfokaiig juthat el). Másrészt minden más ismeretanyag, információ
feldolgozása igényli a matematikai eszközök használatát, e tényt kell tudatosítani. A tanítási
óra a gyakorlatból (ideális esetben a tanulók által hozott problémából) indul ki, és következ-
tetései, eredményei (általánosan alkalmazhatóan) oda is térnek vissza. Az óravezetésnek
rugalmasnak, spontánnak kell lennie, gyakran és hangsúlyozottan a tanulók ötleteire, kérdé-
seire, kéréseire kell alapoznia.
Az egyes évfolyamokon a fő témakörök ismétlődnek (a feladatok nem!), ami egyre bővülő,
magasabb szinten történő ismétlésre és elmélyítésre ad lehetőséget, elősegíti a már ismert
anyag rögzítését, illetve módot ad az előző évi ismeretek kiegészítésére, a következő év
szintjének beállítására. Itt a tanárnak jelentős differenciálásra van módja az egyes osztályok
és egyes tanulók előképzettsége, motiváltsága, képességei szerint.
(A tematikus egységekhez rendelt óraszámok hozzávetőleges arányokat fejeznek ki, mint-
hogy a tantárgyi sajátosságok következtében az egyes részegységek feldolgozásában átfedé-
sek fordulnak elő, pl. képletek behelyettesítése, képletgyűjtemények használata a geomet-
ria, az algebra, a függvények témakörnél is előfordul, vagy szöveges probléma megoldásakor
geometriai jellegű kérdésből is ki lehet indulni.)
9. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Számtan, algebra
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Elemi számolás, alapműveletek, tízes számrendszer, algebrai kifeje-
zés, képlet behelyettesítési értéke, zsebszámológép használata.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban. Megisme-
réshez szükséges képességek fejlesztése (tapasztalat, képzelet, emlé-
kezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordozók használata).
Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativitás (adott feltéte-
lek szerinti) fejlesztése. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fej-
662
lesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése (kommuniká-
ció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása.
A tízes számrendszer használata, ábrázolás számegyenesen, alap-
műveletek, hatványozás (10 hatványai) elvégzése, négyzetgyökvo-
nás (számológéppel).
Algebrai kifejezések (összevonás), képletekbe behelyettesítés (kép-
letgyűjtemények használata).
Pontosság (hibahatár), nagyságrend, becslés, kerekítés.
Törekvés az/ önálló, aktív munkára, kreativitásra, kommunikációra,
kooperációra.
Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása.
Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémák-
ban: logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Növekvő igény az önellenőrzésre.
Fogalmak, szakkifejezések felismerése.
Zsebszámológép használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés;
idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció.
Kulcsfogalmak Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, azonosság, normál alak,
pontosság (hibahatár), számegyenes, számhalmazok.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika,
valószínűség, statisztika
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Elemi szinten a halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fo-
galmának felismerése. Alapfokú számolási készség, egyszerű, rövid
szövegek értő olvasása. Tájékozódás a számegyenesen (racionális
számkör).
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (elem, válogatás, áb-
rázolás).
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
663
Grafikon, diagram, koordinátarendszer – értelmezés, tájékozódás,
ábrázolás.
A nyelv logikai elemeinek felismerése a matematikában (összeha-
sonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és, vagy, ha -
akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem).
Feltétel, előzmény, következmény felismerése, alkalmazása egy-
szerű esetekben.
Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása,
lejegyzése, becslés, kiszámítás, ellenőrzés).
A valószínűség gyakorlati fogalmának megismerése („biztos”, „le-
het, de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékok, problé-
mák.
Probléma-megoldási módszerek gyakorlása (próbálgatás; követ-
keztetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellen-
példa szerepe).
Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel).
A fogalmak felismerése, alkalmazása hétköznapi, tantárgyi, gyakor-
lati előfordulásaikban.
Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló
szintje.
Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend).
Az önellenőrzés igénye, alkalmazása.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv: szö-
vegértés, kommuniká-
ció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció,
adatsorok, diagramok
értelmezése.
Kulcsfogalmak
Halmaz, számegyenes, pontosság (hibahatár), nagyságrend, koordiná-
tarendszer, grafikon, diagram, logikai művelet, statisztika, valószínű-
ség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
664
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyes gyakorlati összefüggések matematikai modelljének megalko-
tása (egyenes arányosság, táblázat, képlet, függvény, ábra).
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladat meg-
oldása.
Algoritmusok felismerése, alkalmazása, pl. sorozatok, számtani
sorozat, mértani sorozat, kamatszámítás.
Arányos mennyiségek, fordított arány, százalék, százalékszámítás
alkalmazása játékos, beugratós, gyakorlatias feladványokban.
Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció és kooperáció ja-
vuló szintje.
Többféle megoldási út keresése.
Az eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.
Az ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémákban.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
A helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?).
Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció, önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció,
társadalom- és
természetismereti
adatsorok, diagramok,
függvények értelme-
zése, köznapi gazdál-
kodási ismeretek.
Kulcsfogalmak Százalék, sorozat, függvény, egyenlet, definíció (képlet, szabály), gra-
fikon, táblázat, diagram, algoritmus, kamat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A geometria alapjai
Órakeret
18 óra
Előzetes tudás
Alapfokú tájékozódás a térben, egyszerű alakzatok és testek felisme-
rése, elemi mérés (vonalzó, szögmérő, mérőszalag), vázlatos rajzolás,
derékszögű koordináta-rendszer ismerete, képletgyűjtemény haszná-
lata.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
A matematika épülésének bemutatása (geometria története: a föld-
665
mérés gyakorlati szükségességéből).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Alapvető geometriai fogalmak ismerete (sík és tér, pont, egyenes,
félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság, merőlegesség,
síkidomok és térbeli testek).
Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai
megállapítása (Thalész-tétel).
Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása
egyszerű esetekben.
Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek
kapcsolata – szögfüggvény).
Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása egyszerű kö-
vetkeztetésekben.
Mérés (módszerek, mértékegységek alkalmazása), kerület, terület
(gyakorlati pl.) kiszámítása.
Egyszerű testek fajtáinak felismerése (gúla, kúp, hasáb, henger,
gömb).
Alapadatokból terület, térfogat becslése, képletgyűjteménnyel
kiszámolása.
Vektorok fogalma.
(Szak)rajz, ábra olvasása, értelmezése.
Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.
Geometriai ismeretek használata gyakorlati problémákban.
Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése.
Az eredmények korrekt szöveges megfogalmazása.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Közelítő fejszámolás, becslés (nagyságrend), pontosság (hibaha-
tár).
Az önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció,
térbeli relációk, szabá-
lyosságok.
10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Számtan, algebra
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Gyakorlottság a számolásban, alapműveletek, tízes számrendszer,
algebrai kifejezés, képlet behelyettesítése.
A komplex művelt- A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
666
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Alapműveletek, hatványozás, négyzetgyökvonás (számológéppel).
Algebrai kifejezések (alapműveletek), műveleti szabályok alkalma-
zása, képletek, behelyettesítés (képletgyűjtemények használata).
Pontosság (hibahatár), nagyságrend (normál alak), számolás fej-
ben, papíron, géppel, becslés, kerekítés.
Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló
szintje.
Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.
Matematikai ismeretek helyes alkalmazása gyakorlati problémák-
ban.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Önellenőrzés igénye.
Zsebszámológép gyakorlott használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció.
Kulcsfogalmak Szám, alapművelet, hatvány, négyzetgyök, normál alak, becslés, pon-
tosság (hibahatár), ellenőrzés, számegyenes.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Gondolkodási módszerek, halmazok, kombinatorika,
valószínűség, statisztika
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Halmaz, grafikon, szöveges feladat, valószínűség fogalmának felisme-
rése, számolási készség, szövegek értő olvasása, tájékozódás a szám-
egyenesen.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Halmazokkal kapcsolatos műveletek végzése (részhalmaz, metszet, Kommunikáció – ma-
667
unió, ábrázolás).
Grafikon, diagram, koordinátarendszer használata.
A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása a matematikában
(összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, relációk, műveletek: és,
vagy, ha - akkor, minden, van olyan, nem minden, egyik sem, nem).
Ellentmondás, bizonyítás, általánosítás felismerése, alkalmazása
egyszerű esetekben.
Szövegértelmezés gyakorlati feladatokban (adatok kiválasztása,
lejegyzése, megoldási terv, becslés, kiszámítás, ellenőrzés), mate-
matikai modellalkotás.
Gráfok, kombináció, variáció alkalmazása egyszerű problémákban.
Valószínűség gyakorlati fogalmának alkalmazása („biztos”, „lehet,
de nem biztos”, „lehetetlen”), valószínűségi játékokban, problé-
mákban.
Probléma-megoldási módszerek alkalmazása (próbálgatás; követ-
keztetés, sejtés, szabályosságok, lehetőségek kipróbálása, ellen-
példa szerepe).
Statisztika a hétköznapi életben (adatgyűjtés, mintavétel, relevan-
cia, következtetések).
Aktív, kreatív munkavégzés, a kommunikáció, kooperáció javuló
szintje.
Önismeret fejlődése, reális énkép.
Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Közelítő fejben számolás, becslés (nagyságrend).
Önellenőrzés igénye, alkalmazása.
Tájékozódás térben, időben, folyamatokban.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció,
adatsorok, diagramok
értelmezése.
Kulcsfogalmak Halmaz, számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, diagram, logikai
művelet, statisztika, valószínűség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Függvények, sorozatok, egyenletek, algoritmus
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
Számolás racionális körben, számegyenes, koordinátarendszer, függ-
vények ábrázolása értéktáblázatból, sorozatok fogalma, hatványozás,
kamatszámítás.
A komplex művelt- A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
668
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Gyakorlati összefüggések matematikai modelljének alkalmazása
(egyenes/fordított arányosság, táblázat, grafikon, képlet, függ-
vény).
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletre, egyenletrendszerre vezető
szöveges feladat megoldása, ellenőrzés, megoldhatóság vizsgálata.
Algoritmusok: pl. sorozatok, számtani sorozat – egyszerű számítá-
sok gyakorlati problémákban; mértani sorozat elemeinek számolá-
sa; kamatszámítás (kamatos kamat számítása).
(Fejtörők, beugratós, gyakorlatias feladványok.)
Önálló, aktív munka, kreativitás, kommunikáció, kooperáció javuló
szintje.
Többféle megoldási út keresése.
Eredmények korrekt, szöveges megfogalmazása.
Közelítő fejszámolás (nagyságrend), becslés, pontosság.
Logikus, fegyelmezett, kritikus/önkritikus gondolkodás.
Helyes megoldások számának keresése (mikor lehet több is?).
Önellenőrzés igénye, rutinszerű alkalmazása.
Tájékozódás térben, időben, folyamatokban.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció,
önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció,
adatsorok, diagramok,
függvények értelme-
zése.
Kulcsfogalmak Százalék, sorozat, függvény, képlet, szabály, grafikon, táblázat, diag-
ram, algoritmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A geometria alapjai
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Tájékozódás a térben, alakzatok és testek felismerése, elemi mérés,
vázlatos rajzolás, képletgyűjtemény használata.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tájékozódás fejlesztése a világ mennyiségi viszonyaiban, a térben és
az időben. Megismeréshez szükséges képességek fejlesztése (tapasz-
talat, képzelet, emlékezés, gondolkodás, rendszerezés, ismerethordo-
zók használata). Problémakezelés és -megoldás fejlesztése. A kreativi-
669
tás fejlesztése (adott feltételek szerint). Akarati, érzelmi, önfejlesztő
képességek fejlesztése, az együttéléssel kapcsolatos értékek erősítése
(kommunikáció, együttműködés, motiváltság, önszabályozás, énkép).
A matematika épülésének bemutatása (geometria története).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az alapvető geometriai fogalmak ismerete és használata (sík és tér,
pont, egyenes, félegyenes, szakasz, távolság, szög, párhuzamosság,
merőlegesség).
Síkidomok és térbeli testek felismerése (modell, absztrakció fogal-
ma).
Háromszög, négyszög, sokszög, kör felismerése, tulajdonságai
megállapítása (Thalész-tétel).
Tulajdonságok, szabályosság, szimmetria felismerése, alkalmazása
egyszerű esetekben.
Derékszögű háromszög adatai, Pitagorasz-tétel (oldalak és szögek
kapcsolata – szögfüggvény).
Egybevágóság, hasonlóság felismerése, alkalmazása.
Mérés (módszerek, mértékegységek használata), kerület, terület
(gyakorlati pl.) kiszámítása.
Egyszerű testek fajtái tulajdonságainak megállapítása (gúla, kúp,
hasáb, henger, gömb).
Alapadatokból terület, térfogat, felszín becslése, képletgyűjte-
ménnyel kiszámolása.
Rajzok értelmezése (műszaki, szakmai példák).
Vektorok fogalma, egyszerű alkalmazások.
Geometriai problémák vázlatos ábrázolása, modellezése.
Kreativitás, kommunikáció, kooperáció, önismeret fejlődése.
Eredmények korrekt szöveges megfogalmazása. Logikus, fegyelme-
zett, kritikus/önkritikus gondolkodás. Közelítő fejszámolás, becslés
(nagyságrend), pontosság (hibahatár). Önellenőrzés igénye, rutin-
szerű alkalmazása. Tájékozódás térben, időben, folyamatokban.
Ismerethordozók kezelése, tudatos használata.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés; természetisme-
ret; társadalomisme-
ret; idegen nyelv:
szövegértés, kommu-
nikáció, önismeret,
tanulási technikák,
kooperáció, térbeli
relációk, szabályossá-
gok, szimmetriák.
TÁRSADALOMISMERET Az Ember és társadalom (és részben a Földünk – környezetünk) műveltségterület tartalmait a
szakközépiskolákban egyetlen tantárgy, a komplex Társadalomismeret közvetíti. Ez a törté-
nelem, a társadalomismeret, az erkölcs és etika, a hon- és népismeret, a társadalmi, állam-
670
polgári és gazdasági ismeretek, valamint a filozófia területeinek tartalmait különböző arány-
ban tartalmazza.
A Társadalomismeret tantárgy főbb feladatai a köznevelési törvény szakközépiskolákra vo-
natkozó szakaszaiból és a 2012-ben elfogadott Natból következően fogalmazhatóak meg:
a történelmi múlt megismerése járuljon hozzá a jelen összefüggései, az összetett társadalmi
folyamatok megértéséhez;
az események feltárása, bemutatása és értelmezése révén fejlessze a tanulók készségeit,
kompetenciáit, melynek révén sikeres felnőtté válhatnak;
támogassa a felnőtté váló szakközépiskolai tanulók tudatos közéleti részvételét, az aktív ál-
lampolgárrá válásukat, erősítse a demokrácia értékeit gondolkodásukban;
tegye lehetővé más kultúrák megismerését, az általuk közvetített értékek felismerését és
befogadását, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre, vallásokra;
segítse elő szűkebb és tágabb közösségekhez tartozásuk személyes megélését, felelősségtu-
datos magatartásukat;
a történelmi események tanulmányozása tegye képessé a szakközépiskolai tanulókat a je-
lenben való eligazodásban, és segítse a jövőre való felkészülésüket;
a szakközépiskolai tanulók életkorához és érdeklődéséhez igazodva a történelmi megismerés
során kapjanak képet a múltról és különösen a közelmúlt világáról, a jelent alakító tényezői-
ről;
személyes élményt alakítson ki a tanulókban a történelmi szituációkkal kapcsolatban, lehető-
séget biztosítson a történelemből fakadó tanulságok levonására;
a történelem problémaközpontú megközelítése biztosítsa az önismereti, a társas kapcsolati
kultúra fejlesztését és a pozitív énkép kialakítását a tanulókban;
a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflek-
táljon a diákok társadalmi tapasztalataira.
A tantárgy tanításának céljai a szakközépiskolai közismereti tantárgyrendszerben a követke-
zők:
A differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történet-
tudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudo-
671
mány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az
interpretáció) alkalmazásával.
A tanulók ismerjék fel és értsék meg azt, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek
másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők.
A történelmi kulcsfogalmak, a történelmi folyamatok megértése és elsajátítása segíti a tanu-
lókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a
történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos
kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a különböző korok és események összeha-
sonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és véle-
mények megfogalmazásában.
A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek ismeretkör legfőbb célja, hogy a különbö-
ző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, köz-
gazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse
a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában; valamint segítse a
szakközépiskolai tanulókat a szűkebb és tágabb környezetükben való eligazodásban, boldo-
gulásban.
Fontos cél továbbá, hogy a személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkal-
mazásával a tantárgy alapozza meg és fejlessze a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, és
erősítse problémamegoldó gondolkodásukat.
Lényeges eleme a kerettantervi programszerkezetnek a bemeneti és kimeneti mérések rend-
szere, amely által pontos képet lehet kapni a szakközépiskolába belépő tanulóknak a tan-
tárgyhoz kapcsolódó kompetenciáiról és ismereteiről, illetve azok hiányáról, és ennek isme-
retében lehet megvalósítani a szakközépiskolai közismereti kerettantervet, amely lehetősé-
get ad a tanulók különbözőségének kezelésére.
A 9–10. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek
legyenek
– az európai és a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésé-re;
– annak felismerésére, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum (pl. német és zsidó etnikum) együttműködésének az eredménye is;
– az egyén szerepének értékelésére és a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás fele-lősségének elfogadására;
– a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betar-tására;
– értékelni a tudást, megbecsülni az iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, va-lamint kihasználni a szakközépiskola által biztosított tanulási lehetőségeket.
672
– a társadalom és legfontosabb intézményeinek megismerésére, működésük megérté-sére;
– a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására; – a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő dön-
tések meghozatalára; – a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehető-
ségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.
9. évfolyam
Ez az év olyan nevelési célok megvalósítására ad lehetőséget, mint a tanulók ún. történelmi
gondolkodásának elmélyítése és kiszélesítése, valamint a tanulás, az iskola, a tudás értékei-
nek, hasznának felismertetése, a társadalom, a közösségek és az egyén kapcsolatának vizsgá-
lata. Ezek a tartalmak olyan tevékenységeken keresztül valósulhatnak meg, amelyek mind az
egyének, mind az osztályközösségek számára fejlesztést tesznek lehetővé. A tanulók nem
megfelelő szintű kulcskompetenciái, illetve a meglévő kompetenciák bővítésére, fejlesztésé-
re adnak lehetőséget, mint például a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség, az önálló vélemény-
alkotás, a kritikai gondolkodás vagy a térbeli tájékozódás.
A 9. évfolyamon a társadalomismeret tantárgyi célja az, hogy a tanulók képesek legyenek:
– az európai és a magyar történelem és társadalom alapvető folyamatainak megértésé-re;
– annak felismerésére, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum (pl. német és zsidó etnikum) együttműködésének az eredménye is;
– az egyén szerepének értékelésére, a szűkebb és tágabb közösséghez tartozás felelős-ségének elfogadására;
– a társadalmi normák erkölcsi értékének és gyakorlati hasznának felismerésére, betar-tására;
– értékelni a tudást, megbecsülni iskolát, az osztályközösséget, osztálytársaikat, vala-mint kihasználni a szakközépiskola által biztosított tanulási lehetőségeket.
Fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan
Ismeretszerzés, tanulás
A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. A történelem tárgyi
emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. A filmek, filmhíradók értel-
mezése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely
magyar nyelvű keresőprogramjában. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakiroda-
lom felhasználásával.
Kritikai gondolkodás
Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása,
értelmezése, feldolgozása. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészle-
tek összehasonlítása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelme-
673
zése tanári rávezetéssel. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Eltérő
álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szöve-
gében; az eltérések okainak vizsgálata. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek
értékelése. A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének
értékelése.
Kommunikáció
A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogal-
mak magyarázata. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép,
filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját véle-
mény megfogalmazása, kifejtése. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és
írásban. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról, segédeszkö-
zök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások
felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, tár-
sadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalom-
történeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javí-
tási elveiben és módszereiben.
Tájékozódás időben és térben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készí-
tése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és
időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek
összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák
használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmu-
tatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése
egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítá-
sa (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Európa a világban,
Magyarország Európában
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Alapvető topográfiai ismeretek; elemi tájékozódás Európa és Magya-
rország térképein.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
Képes térben elhelyezni saját lakóhelye fontosabb intézményeit, na-
gyobb városainkat, Magyarországot, a szomszédos országokat és az
Európai Unió országait a kapcsolódó térképeken.
Azonosítani tudja Magyarország megyéit és úthálózata fontosabb egy-
ségeit.
Felismeri a térkép legfontosabb elemeit (vizek, domborzati jelölések,
államhatárok, települések), azonosítja azokat a térképen.
Ismeretek/Témák Kapcsolódási pontok
674
Lakóhelyünk és környezetünk a térben.
Magyarország területi tagozódása.
Magyarország és Európa.
Természetismeret: térképhasználat.
Matematika: mennyiségek összehasonlítása.
Idegen nyelv: földrajzi nevek; idegen nyelvű
honlapok, alkalmazások.
Osztályközösség-építés: ismeretek Magyaror-
szágról, az EU-ról.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Közép-Európa, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, Dél-Európa, Észak-
Európa, Európai Unió, régió, ország, állam, szövetség, rendszerváltás,
demokratikus berendezkedés, úthálózat, infrastruktúra.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben I.
Európa bölcsői
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az általános iskolában tanultak.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori demokrá-
cia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia
alapelveivel.
A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam
felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása
játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma,
gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik.
Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása
során alakult ki, látja ennek az európai civilizációra gyakorolt hatását.
Ismeretek/témák Kapcsolódási pontok
Az európai civilizáció kezdetei.
Vallás, kultúra és sport az antikvitásban.
Természetismeret: tájékozódás a térképen.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi és személynevek.
Osztályközösség-építés: a személyiség szere-
pe, információforrások használata.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Fogalmak: polisz/városállam, demokrácia, rabszolga, egyistenhit, zsidó
vallás, kereszténység, Biblia, Újszövetség, olimpia.
Személyek: Szolón, Jézus, Theodosius.
Topográfia: Balkán-félsziget, Athén, Róma, Júdea, Olimpia.
675
Kronológia: Kr.e. 776 (első ókori olimpia), Kr.e. 5. század (athéni de-
mokrácia kialakulása), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyu-
gat-római Birodalom bukása).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben II.
A középkor századai
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó
nevelési célok
Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi expan-
zióban, azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékeny-
ségét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám vallás civili-
zációformáló szerepét.
Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét, és kimutatja a
középkori városi civilizáció továbbélését a modern európai civilizáció-
ban.
A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére
vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányossá-
gából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyel-
vészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adata-
iból fakad.
Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás
teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének
feltételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény
magyar állam.
A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén
keresztül belátja, hogy a több nemzetiségből álló Magyar Királyság a
közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több
ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlő-
désével.
Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok
A középkori Európa birodalmai, társadalom
és világkép.
A magyar honfoglalás és az államalapítás.
A középkori Magyar Királyság helye Európá-
ban.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fogalmak: hun, barbár, gróf, lovag, lovagi erény, keresztes háború,
egyház, pápa, Korán, iszlám, finnugor, nyelvrokonság, sztyeppe, törzs,
676
honfoglalás, pogány, vármegye, Árpád-ház, jobbágy, forint, zsoldos
hadsereg (pl. fekete sereg).
Személyek: Attila, Nagy Károly, I. Ottó, Mohamed, Árpád, Géza, Vajk/I.
István, IV. Béla, III. András, Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi
Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás.
Topográfia: Frank Birodalom, Német-római Császárság, Bizánc, Kons-
tantinápoly, Szentföld, Kárpát-medence, Vereckei-hágó, Oszmán Biro-
dalom, Nikápoly, Mohács.
Kronológia: VII. század (az iszlám vallás alapítása), 800 (Nagy Károly
császárrá koronázása), 895 táján (a honfoglalás), 1000 (I. István meg-
koronázása), 1054 (az egyházszakadás), 1241–42 (a tatárjárás), 1301
(az Árpád-ház kihalása), 1308 (Károly Róbert királlyá választása), 1342
(I. [Nagy] Lajos), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása), 1456 (a nándorfe-
hérvári diadal), 1458–1490 (I. [Hunyadi] Mátyás uralkodása), 1526 (a
mohácsi csata).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben III.
Az újkor hajnala
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó
nevelési célok
Belátja, hogy a világ különböző civilizációit összeköti az emberi alap-
szükségletek biztosításának igénye (élelem, biztonság, világ megérté-
sének igénye stb.). Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélye-
ket, veszélyeket hordoz magában.
A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta
a világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés
általában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint, hogy a kereske-
delemi utak terén lezajló változások átrendezik a régiók közötti gazda-
sági erőviszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági, társadalmi és
politikai következményekkel járnak.
Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai meg-
osztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához. Megérti
a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalom ütközőzónájá-
ban, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbom-
lása tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázados török uralom rövid és
hosszú távú következményeit.
Ismeretek /témák Kapcsolódási pontok
Felfedezések – a civilizációk találkozása.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
677
Vallási megújhodás Európában.
Államformák és uralkodók az újkori Európá-
ban.
A Magyar Királyság a birodalmak szorításá-
ban.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Fogalmak: világkereskedelem, selyemút, karavella, gyarmatosítás, re-
formáció, evangélikus, református, kapitalizmus, alkotmányos mo-
narchia, parlament, abszolutizmus, végvár, kuruc.
Személyek: Kolumbusz, Luther Márton, XIV. Lajos, Szapolyai János,
Habsburg Ferdinánd, Dobó István, II. Szulejmán, Zrínyi Miklós, II. Rá-
kóczi Ferenc.
Topográfia: Anglia, Franciaország, Versailles, Buda, Eger, Szigetvár,
Ónod.
Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a re-
formáció kezdete), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges
három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566
(Szigetvár eleste), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi
országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben IV.
A modern világ születése
Órakeret
12 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
Látja, hogy a felvilágosodás állította középpontba a világmindenség
megértésének igényét, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét,
és hogy ezzel a tudományok fejlődésének új korszaka kezdődött. Belát-
ja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a
polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését
eredményezte.
Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosí-
tása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési for-
mák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség szám-
szerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának
növekedését eredményezte.
Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét
képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és
reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről.
678
Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése,
valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza
meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és ren-
di viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés,
valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége,
amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését
célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azo-
kat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken,
egymást kiegészítve, a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reform-
programok mellé állították a közvéleményt.
Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt
a kor erőviszonyainak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait Magya-
rország fejlődésére, mely folyamatban a hazai zsidó polgárság kiemel-
kedő szerepet játszott.
Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok
Forradalmak kora Európában.
A Magyar Királyság a Habsburg Birodalom-
ban.
A reformkor és az 1848–1849-es forradalom
és szabadságharc.
A dualizmus kora.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Fogalmak: felvilágosodás, tolerancia, egyenlőség, szabadság, enciklo-
pédia, forradalom, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, jakobinus dik-
tatúra, terror, ipari forradalom, belső vándorlás, betelepítés, Ratio
Educationis, nyelvrendelet, jobbágyrendelet, nyelvújítás, ipari forrada-
lom, gyár, környezetszennyezés, jobbágyfelszabadítás, áprilisi törvé-
nyek, honvédség, aradi vértanúk, dualizmus.
Személyek: Bonaparte Napóleon, Mária Terézia, II. József, James Watt,
Széchenyi István, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Deák Ferenc.
Topográfia: Bécs, Pozsony, Budapest, Nagy-Britannia, Amerikai Egye-
sült Államok, Németország, Osztrák-Magyar Monarchia.
Kronológia: 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom
kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804 (Napóleon császár-
rá koronázása), 1740–80 (Mária Terézia), 1780–1790 (II. József), 1825–
1848 (a reformkor), 1848. március 15. (forradalom kitörése Pesten),
1848–1849 (forradalom és szabadságharc Magyarországon), 1867 (a
679
kiegyezés).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben V.
A szélsőségek évtizedei
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
Látja az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és azok komp-
lex jellegét. Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi egyen-
súly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai
szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet
együttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati eszközök és
módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi
veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek.
Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekin-
tettel a kelet-közép-európai régióra.
Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasá-
gi válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése.
Érti, hogy a két világháború közötti magyar kül- és belpolitika egyik
legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatá-
saira való reflektálás volt. Tudatosulnak benne a trianoni békeszerző-
dés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra
gyakorolt hatásai, valamint a bethleni konszolidáció eredményei, hazai
és nemzetközi összefüggései.
Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború,
és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tra-
gédiája.
Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára,
és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően.
Tisztában van a háborús vereség és a megszállás közvetett és közvetlen
következményeivel (pl. malenkij robotra elhurcolt magyar és német
származású civilek, német nemzetiségű lakosság kitelepítése, a szlová-
kiai magyarok áttelepítése).
Belátja, hogy Európában és hazánkban a XX. századi kirekesztésen ala-
puló (bűnbakképzésen alapuló) népirtások nem mehettek volna végbe
a többségi társadalom tevőleges vagy hallgatólagos támogatása, vala-
mint apátiája nélkül.
Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok
Az első világháború és következményei Euró- Természetismeret: tudósok, felfedezők.
680
pában, valamint Magyarországon.
A totális diktatúrák jellemzői.
Magyarország a két világháború között.
A második világháború és következményei
Európában, valamint Magyarországon.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Fogalmak: antant, központi hatalmak, jóvátétel, kiegyezés, kommu-
nizmus, bolsevik, államosítás, diktatúra, Tanácsköztársaság, ellenforra-
dalom, revízió, általános választójog, gazdasági világválság, nemzeti-
szocializmus, egypártrendszer, fajelmélet, antiszemitizmus, zsidóüldö-
zés, deportálás, haláltábor, holokauszt, soá, porraimos, kényszermun-
katábor, gulág.
Személyek: Ferenc Ferdinánd, Károlyi Mihály, Kun Béla, Lenin, Sztálin,
Adolf Hitler, Horthy Miklós, Bethlen István, Szálasi Ferenc.
Topográfia: Budapest, Szarajevó, Párizs, Trianon, Auschwitz, Hirosima.
Kronológia: 1914. június 28. (a szarajevói merénylet), 1914–1918 (az
első világháború), 1918 (az őszirózsás forradalom), 1920 (a trianoni
békediktátum aláírása). 1938 (a náci Németország megszállja Ausztri-
át), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja Lengyelországot,
kitör a második világháború), 1941 (Magyarország belép a háborúba),
1943. január (a doni katasztrófa), 1944. tavasz (a németek megszállják
Magyarországot), 1945. május 8. (a második világháború lezárása Eu-
rópában), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom
alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon),
1945. augusztus (atomtámadás Hirosima és Nagaszaki ellen).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben VI.
A megosztott világ
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ ki-
alakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi hábo-
rúk máig ható következményeit.
Felismeri, hogy a modern technológia, a globalizációs folyamatok, a
szabadság ideológiája és a kommunikációs rendszerek milyen szerepet
töltöttek be a szovjet típusú rendszerek bukásában.
Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami
681
szuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak 1956-
ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúly-
ra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szov-
jet tömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc
jelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve. Ismeri a Kádár-
rendszer jellegét, és tisztában van annak mozgásterével. Képes sokol-
dalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait, kö-
rülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát.
Képes a globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa
előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozására.
Tisztában van a rendszerváltozás előtti és az azt követő időszak politi-
kai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségekkel.
Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok
A kétpólusú világ és a megosztott Európa.
Magyarország vasfüggöny mögött.
1956-os forradalom és szabadságharc.
A szovjet tömb felbomlása, a demokratikus
viszonyok kiépülése.
Tudományos és technikai forradalom.
A környező országok, határon túli magyarok.
Az Európai Unió alapelvei és intézményei.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Fogalmak: hidegháború, szuperhatalom, fegyverkezési verseny, vas-
függöny, Szovjet Kommunista Párt, berlini fal, ÁVH, vallásellenesség,
centralizáció, választási csalás, koncepciós per, államosítás, termelő-
szövetkezet (téesz), kétkeresős családmodell, kitelepítés, emigráció,
gulyáskommunizmus, rendszerváltás, MDF, SZDSZ, FKgP, FIDESZ,
KDNP, MSZP, Európai Unió, schengeni övezet.
Személyek: Gagarin, Neil Amstrong, Hruscsov, Kennedy, Gandhi, Ráko-
si Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Reagen, Mihail Gorbacsov, Antall
József.
Topográfia: Korea, Kuba, Vietnám, Berlin, Afganisztán, Csehszlovákia,
Csehország, Szlovákia, Jugoszlávia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia,
Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó.
682
Kronológia: 1949 (a kommunista alkotmány), 1961 (a berlini fal építé-
se, Gagarin űrrepülése), 1969 (az első Holdra szállás), 1956. október
23. (a forradalom kirobbanása), 1956. november 4. (szovjet támadás
indul Magyarország ellen), 1973 (első olajárrobbanás), 1989. június 16.
(Nagy Imre és társainak újratemetése), 1990 (szabad országgyűlési és
önkormányzati választások), 1991 (Jugoszlávia bomlásnak indul), 1993
(Csehország és Szlovákia szétválása), 2004 (Magyarország és kilenc
másik állam csatlakozása az Európai Unióhoz).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Múlt és jelen képekben és szövegekben VII.
A magyar társadalom a rendszerváltás után.
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
Reális kép alakul ki a tanulóban Magyarország szerepéről és lehetősé-
geiről az európai integráción belül, továbbá ismeri fontosabb külkap-
csolatait, és tudatosul benne a jelentősebb nemzetiségi és emigráns
közösségek híd-szerepe.
Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerű
használatára.
Képes a társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemeinek
azonosítására, a társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek
felismerésére, azok okainak azonosítására.
Ismeretek/ témák Kapcsolódási pontok
Az ezredforduló magyar társadalma.
A mai magyar társadalom jellemzői, problé-
mái.
Hazánk kiemelkedő tudományos-technikai,
kulturális és sportteljesítményei.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
szabadpiac, privatizáció, társadalom, munkanélküliség, társadalmi
egyenlőtlenség, gazdagok, középosztály, szegények, népességfogyás,
várható élettartam, elöregedés, korfa, iskolázottság, létminimum, de-
viancia (bűnözés, öngyilkosság, kábítószer-fogyasztás, mentális beteg-
ségek, prostitúció), norma, nemzetiségek, cigányság társadalmi helyze-
te, felekezeti megoszlás, hungarikum, világörökség.
Tematikai egység/ Múlt és jelen képekben és szövegekben VIII. Órakeret
683
Fejlesztési cél A tanuló társadalom.
6 óra
Előzetes tudás Az általános iskolai előzmények.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanuló felismeri az iskola szerepének jelentőségét az egyén és a tár-
sadalom életében.
Tisztában van a tanulással kapcsolatos jogokkal és kötelességekkel.
Látja a tanulás és a munkaerő-piaci szerepvállalás összefüggéseit.
Felismeri és elfogadja a tanulási és munkatevékenység emberformáló
és értékteremtő erejét.
Ismeretek/témák Kapcsolódási pontok
Az oktatás és iskola a múltban.
A tanuló társadalom és az élethosszig tartó
tanulás.
Természetismeret: tudósok, felfedezők.
Matematika: adatok értelmezése.
Idegen nyelv: földrajzi nevek, személynevek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
oktatás, iskola, tanítás, tudásépítés, tanuló, tanuló felnőtt, képzettség,
képzetlenség, információs társadalom, élethosszig tartó tanulás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret
2 óra
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló ismerje Magyarország helyét Európában, földrajzi, politikai
elhelyezkedését, a magyar államszervezet főbb szereplőit, az önkor-
mányzati intézményeket, a tömegmédia fontosabb csatornáit, a mani-
puláció eszközeit. Képes legyen értékelni, megbecsülni az egyéni és
közösségi értékeket, a tudást, a tanulást, és értse az egész életen át
tartó tanulás személyes és társadalmi szükségességét.
A tanuló legyen tisztában a társadalom és gazdaság alapvető tulajdon-
ságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat és azt, hogy
ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi,
gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a
megértéséhez.
10. évfolyam
A 10. évfolyam programját a tanulók forrás- és tevékenység-központú munkáltatása határoz-
za meg. A tanév célja, hogy a tanulók képessé váljanak:
– a társadalom és legfontosabb intézményeinek megismerésére, a működésük megér-tésére;
– a különböző világképek jellemzőinek felismerésére, a világvallások azonosítására;
684
– a politika világában való eligazodásra, saját értékeinek és érdekeinek megfelelő dön-tések meghozatalára;
– a gazdaság leglényegesebb információinak megértésére, az egyén gazdasági lehető-ségeinek felmérésére és a pénzügyekben való tájékozódásra.
Fejlesztési feladatok minden tematikai egységre vonatkozóan
Ismeretszerzés, tanulás
A forrásokban és -feldolgozásokban található információk gyűjtése. A történelem tárgyi
emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. A filmek, filmhíradók értel-
mezése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján.
Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratokban és az internet valamely
magyar nyelvű keresőprogramjában. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakiroda-
lom felhasználásával.
Kritikai gondolkodás
Különböző típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása,
értelmezése, feldolgozása. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészle-
tek összehasonlítása. A forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelme-
zése tanári rávezetéssel. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Eltérő
álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szöve-
gében; az eltérések okainak vizsgálata. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek
értékelése. A történelem meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének
értékelése.
Kommunikáció
A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogal-
mak magyarázata. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép,
filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán saját véle-
mény megfogalmazása, kifejtése. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és
írásban. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról, segédeszkö-
zök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások
felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, tár-
sadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társada-
lomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság
javítási elveiben és módszereiben.
Tájékozódás időben és térben
Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. Időrendi táblázat készí-
tése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. A térben és
685
időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Időrendi táblázatok és térképek
összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák
használata. Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmu-
tatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése
egy-egy történeti táj egységeiről. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítá-
sa (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása).
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret
2 óra
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Társadalom és intézményei múltban és jelenben – In-
tézményeink működése
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.
A tematikai egység-
hez kapcsolódó ne-
velési célok
A tanuló képes a hivatalos és magánügyek megkülönböztetésére. Is-
meri a legfontosabb országos intézmények – országgyűlés, kormány,
minisztériumok, bíróságok, adóhivatal – feladatait, működését (a
múltban és a jelenben). Átlátja a helyi intézmények – önkormányzat,
polgármesteri hivatal, az egészségügyi, az oktatási és egyéb funkciójú
helyi intézmények – rendszerét, azok feladatait.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A modern polgári állam funkciói, intézmé-
nyei.
A demokratikus berendezkedés, a hatalom-
megosztás.
A mai magyar állam főbb jellemzői.
Az önkormányzat intézményei.
Különböző ügyek intézésének gyakorlata, a
kulturált viselkedés gyakorlása.
Különböző emberi élethelyzetek megfigyelé-
se, következtetések levonása, magatartás-
minták elemzése, értékelése.
Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, elját-
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:
szóbeli és írásbeli szövegalkotás, hivatalos
stílus.
Osztályközösség-építés: a helyzetnek megfe-
lelő magatartás.
686
szása.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Állam, államszervezet, önkormányzat, hatalmi ág, demokrácia, alkot-
mány – Alaptörvény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A világkép
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanuló megismeri a különböző világkép-magyarázatokat, felismeri
jellegzetességeiket és értékeli azokat.
Tisztában van a globalizáció legfontosabb jelenségeivel és folyamatai-
val, értelmezi azok mindennapi életre gyakorolt hatásait, képes önálló
vélemény megfogalmazására a fentiekkel kapcsolatban.
A tanuló képes feltérképezni a generációk közötti kapcsolódások
(egymásrautaltság, értékrendbeli változások, konfliktusok) jelentősé-
gét, annak nehézségeit.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Világmagyarázatok, a világról alkotott kép
változásai. A sokszínű világlátás. Vallások,
világvallások (különös tekintettel a zsidó, a
keresztény és az iszlám vallásra).
A fogyasztói társadalom, a jóléti állam és a
világgazdasági válságok.
Demográfiai problémák Európában és a világ-
ban.
A globalizáció és a fenntartható fejlődés. A
globális világ kihívásainak hatása hazánk fej-
lődésére. Alapvető globális problémák tuda-
tosítása. A kulturális globalizáció előnyei és
hátrányai.
Generációk, generációs kérdések, konfliktu-
sok. Az időskor és a különböző nemzedékek
eltérő életmódja. A nemzedékek közti szolida-
ritás. Az együttélés szabályainak kialakítása és
rendeltetése.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:
különböző megközelítési módok, nézőpont-
ok.
Természetismeret: környezetvédelem, fenn-
tarthatóság.
Osztályközösség-építés: a tanulás szerepe;
család; vallási közösségek.
687
A család funkciójának és szerepének változá-
sai napjainkban.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Világkép, civilizáció, filozófia, vallás, hit, fundamentalizmus, ateizmus,
egyistenhit, többistenhit, világvallás, földrajzi felfedezés, idealizmus,
materializmus, gazdasági, társadalmi, politikai rendszer, berendezke-
dés, fejlődő és fejlett ország, globalizáció, fenntartható fejlődés, terro-
rizmus, információs társadalom, klímaváltozás, környezetszennyezés,
migráció, nyugdíjrendszer, társadalmi szolidaritás, inaktív korú népes-
ség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A politika világa – a demokratikus politikai berendezke-
dés
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanuló ismeri a politikai alapfogalmakat, egyben értelmezi azokat a
mai magyar politikai életre. Történelmi példákon keresztül felismeri a
szélsőséges politikai irányokban rejlő veszélyeket (pl. a nemzetiszocia-
lista és a kommunista diktatúrák bűntettei [kirekesztés, megkülönböz-
tetés, holokauszt, Gulág]). Képes a demokrácia működésének modellá-
lására, a jogok és kötelességek rendszerének átlátására. Megismeri az
Alaptörvény fontosabb részleteit, rendelkezéseit.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A gazdaság, a társadalom és a politika kapcso-
lata.
A politikai berendezkedések: a demokrácia és
a diktatúra.
A rendszerváltás Magyarországon.
Az Alaptörvény főbb pontjai.
A politizálás színterei.
A politikai pártok ma Magyarországon.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:
szövegértés.
Osztályközösség-építés: társadalmi és közös-
ségi szerepek.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Politika, demokrácia, diktatúra, kirekesztés, fajgyűlölet, antiszemitiz-
mus, holokauszt, Gulág, párt, politikai jog, rendszerváltás, alkotmány,
Alaptörvény, jogállam.
688
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Általános iskolai előzmények.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A tanuló képes közgazdasági és pénzügyi ismeretek, összefüggések
megértésére. Hasznos ismeretekkel rendelkezik az egyéni gazdálkodás
(egyéni költségvetés) terén, valamint tisztában van az ország költség-
vetésének legalapvetőbb kérdéseivel (milyen területekből áll, miből
finanszírozzák). Megfelelő tudással, realitásérzékkel rendelkezzen ah-
hoz, hogy felelős gazdasági döntést hozhasson –képes a különböző
lehetőségek összevetésére, mérlegelésre, felelős döntések meghoza-
talára.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A legfontosabb közgazdasági fogalmak (gazda-
sági ágazatok, gazdasági szereplők, tőke).
Az egyén gazdálkodása, a háztartások gazdál-
kodása.
A legfontosabb pénzügyi ismeretek (bankok,
banki szolgáltatások, számlák, hitel, kamat,
megtakarítás, thm, bankkártyák, valutaárfo-
lyam, jelzálog).
Egyéni költségvetés készítése. Mindennapi
élethelyzetek elbeszélése, eljátszása.
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom:
szituációs játékok.
Matematika: egyszerű gazdasági számítások.
Osztályközösség-építés: egyéni és családi
költségvetés, tervezés.
Kulcsfogalmak/ fo-
galmak
Gazdasági ágazat, költségvetés, vállalkozás, tőke, banki szolgáltatás,
pénzügyi tranzakció.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A tanulók teljesítményének a mérése
Órakeret
2 óra
689
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló képes legyen a körülötte lévő társadalmi-természeti környezet
változásait érzékelni, véleményt nyilvánítani a különböző események
kapcsán; tudja, hogy milyen társadalmi normák érvényesek rá, és ezek
betartásával legyen képes saját érdekeinek megfelelően cselekedni.
A tanuló legyen tisztában a társadalom és a gazdaság alapvető tulajdon-
ságaival, ismerje fel a történelemben zajló változásokat, és azt, hogy
ezeknek az ismerete nélkülözhetetlen a napjainkban zajló társadalmi,
gazdasági, politikai, művészeti folyamatok (és azok változásainak) a
megértéséhez.
TERMÉSZETISMERET A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsola-
tos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünk – kör-
nyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képes-
ségeket fejleszti.
Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen
a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusai-
ban való részvételének megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézmé-
nyekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is, a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési
feladatok segítségével.
A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében
igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meg-
határozott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz.
A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a
tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és
az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot
megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élmé-
nyeket is adhat. Mindeközben kiegészíthető és továbbépíthető a diákok általános iskolából
hozott hiányos tudása, és fejleszthetők a képességeik.
A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentő-
ségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az
alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismere-
te, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a
tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák
előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez.
690
Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és
fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete
nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgár-
ok természettudományos műveltségén, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló,
kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a
gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával.
Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv.
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát
a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és fele-
lősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt prog-
ram célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környe-
zetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatáro-
zóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos
állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék
meg azokat a természeti-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhet-
nek elő.
A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az em-
berben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki
megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biz-
tonságot és a fenntarthatóságot.
A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál.
Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni,
hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít, és olyan képességeket fej-
leszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondol-
kodni kell.
A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a
természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is.
A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű taníta-
ni. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes
tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a
többi műveltségterülethez is, komplex módon.
A programban a tanévet egy közös produktummal járó feladat zárja. Ennek elkészítésében
mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály
közös döntésén múlik.
691
Az első félév során a tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált
egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazá-
sának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A ta-
nulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai mű-
ködésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteoroló-
gia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének
és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az
itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire.
Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és
a matematika között.
A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szük-
ségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget
adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is.
A legfontosabb célok a következők:
– a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra; – legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismereté-
ben az okozatra vonatkozó következtetések levonására; – ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; – legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diag-
ram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; – legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére.
Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos meg-
fogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is.
A második félév fő célja az elvontabb, közvetlenül kevésbé érzékelhető természeti jelenségek
vizsgálata. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált
egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos, „láthatatlan” dolgok kutatásá-
nak módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is.
A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az
elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban, valamint az
öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fo-
galmáról.
Érti a fentieknek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét.
692
Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egysé-
géről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomis-
meret és a matematika között is.
A legfontosabb célok a következők:
– a szerves és szervetlen világ kapcsolata megismerésének megalapozása; – az energia és energiaáramlás mint általános szervező elv megismerése; – a „láthatatlan” hatások megismerése; – az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; – az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása; – az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; – az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos ér-
velés néhány sajátságának elmélyítése; – az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek
tudatosítása; – az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Hogyan működik a természettudomány?
A tudomány módszerei
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Tapasztalatok a megfigyelésről.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Kísérlet és egyszerű megfigyelés különbségének megértetése.
A modellek szempontfüggőségének és a mérések jelentőségének be-
mutatása.
Eredmények ábrázolása (grafikon), illetve grafikon leolvasása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél: Legalább egy megfigyelés, kísérlet és mérés közös meg-
beszélése.
Lehetséges változatok:
Versrészlet és tudományos leírás összehasonlítása.
Saját megfigyelések összegyűjtése.
A megfigyelések szempontfüggőségének fölismerése. (Pl.: Kinek
milyen fiú/lány tetszik? Milyen házban szeretnék lakni?)
Megfigyelés leírásának elemzése. (Mire volt kíváncsi a kutató? Mit
figyelt meg? Mire következtetett?)
A kísérletezés célja: saját kísérletek és ismert kísérletek összegyűj-
tése.
A független és a függő változó fölismerése.
A mérés szerepe a mindennapokban, pl. lázmérés, földmérés, tö-
megmérés.
Példák a „modell” szó hétköznapi (pl. topmodell, vasútmodell) és
Matematika: grafikus
ábrázolás.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: az ember eltérő
megjelenítései. Filmes
műfajok (dokumen-
tum- és művészfilm).
Érvelés.
693
tudományos (atommodellek, demográfiai növekedési modellek, a
szív mint szivattyú) használatára. Modell és makett különbsége (pl.
emberi szív) – mi érthető meg belőle, mi nem: közös megbeszélés.
Eltérő modellek/makettek ugyanarról a jelenségről (pl. emberáb-
rázolások), szempontfüggőség felismerése.
Órai mérés: a megpendített húrhosszak és hangmagasságok (ok-
táv, kvint, kvart) mérése pl. gitáron, citerán. Az eredmény ábrázo-
lása.
Példák gyűjtése igazolható feltevésekre: az előrejelzés szerepe a
hétköznapokban (népi időjárás-előrejelzések) és a tudományban
(meteorológiai hálózat, életmód és betegségek kockázata).
Tudományos ismeretterjesztő filmrészlet megtekintése (pl. D.
Attenborough: Az élő bolygó – részlet).
Hétköznapi vita és tudományos vita eljátszása egy konkrét problé-
ma kapcsán.
Kulcsfogalmak Mérés, modellezés, feltevés, igazolás, törvény, tudományos leírás,
szimuláció, makett.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tájékozódás térben és időben
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás
Függőleges és vízszintes irány, derékszög, koordináta-rendszer, se-
besség, a kör kerülete, hasonlóság a geometriában, óra, nap, hónap,
év.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése.
A mozgások leírása, az ehhez szükséges mennyiségek, jellemzők isme-
rete, használatuk gyakoroltatása.
Az égtájak és a Földről látható égi mozgások összekapcsolása, a föld-
rajzi hálózat lényegének megértése. Tematikus térképek jeleinek leol-
vasása.
A föld- és a napközéppontú világkép összehasonlítása: azonos jelen-
ség különböző szempontú értelmezése. Földrajzi, csillagászati és bio-
lógiai ismeretek összekapcsolása.
Rendszerek változásának nyomon követése.
Folyamatok kimenetelének előrejelzése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél: A tájékozódás és a csillagászat kapcsolatának megisme-
rése (égtájak, égi mozgások). A távolságok fölmérésének geomet-
riai módszere. A hasonlóság fölismerése, a nagyítás, kicsinyítés
Matematika:
koordináta-rendszer,
geometriai hasonló-
694
mértékének meghatározása.
Fizikai, biológiai, kémiai és csillagászati jelenségek sebességének
összevetése. Időegységek. Az idő, sebesség, gyorsulás mértékegy-
ségeinek használata, átváltása.
Az út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás fogalmának ismerete, hasz-
nálata mozgások leírásában.
Az egyenes vonalú egyenletes és az egyenletesen gyorsuló mozgás;
a szabadesés gyorsulása fogalmának ismerete és alapvető össze-
függései.
A körmozgás, kerületi sebesség, szögsebesség, centripetális gyor-
sulás fogalmának és összefüggéseinek ismerete.
Lehetséges változatok:
Kémiai reakciók gyorsaságának függése a hőmérséklettől és a kata-
lizátoroktól.
A csillagászati és a mágneses északi iránymeghatározás bemutatá-
sa.
A legegyszerűbb napóra (gnomón) és a déli irány kapcsolata: a Nap
naponkénti égi mozgása. A csillagok égi mozgása, csillagképek.
A Föld gömb alakjának bizonyítása, következményei.
Gömbi formák síkra vetítése (síktérkép), a torzítás szükségszerűsé-
ge.
Háromszögelés alkalmazása a térképezésben: ismeretlen magassá-
gú épület magasságának megmérése.
A földátmérő megmérése. A Hold és a bolygók távolsága – ókori és
mai mérések értelmezése.
Hosszúsági és szélességi körök rendszere, a GPS lényege.
Tematikus térképek értelmezése.
Milyen gyorsan múlik? – a szubjektív és objektív időfogalom össze-
vetése.
A nap (a Nap látható mozgása és a Föld forgása alapján), az évszak
és az év (a Nap évi mozgása és a Föld keringése alapján). A bolygók
és a csillagok mozgásának különbsége.
A mozgásokat jellemző mennyiségek közti összefüggések kvalitatív
és kvantitatív alkalmazása.
ság, váltószög.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: vetület, nézet,
perspektíva a művé-
szetekben.
Osztályközösség-
építés: jeles napok.
Kulcsfogalmak
Tájolás, torzítás, csillag, bolygó, hosszúsági és szélességi kör, temati-
kus térkép, nap- és földközéppontú modell, másodperc, perc, óra,
nap, évszak, év, elmozdulás, sebesség, gyorsulás, kerületi sebesség,
szögsebesség, centripetális gyorsulás, reakciósebesség, katalizátor.
695
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel!
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Sebesség, gyorsulás.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A változások okainak és összefüggéseinek megismerése. Az állandó-
ság és a változás oksági összefüggéseinek felismerése. A jelenségek
közös jellemzőinek felfedezése. Alapfogalmak megalapozása (termé-
szettudományos megismerés, kölcsönhatás, erő, rendszer, állapot,
változás, egyensúly, folyamat).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél: A Newton-törvények kvalitatív és egyszerű kvantitatív
alkalmazása. A tömeg fogalma. A súrlódási erő szerepe a minden-
napokban, a tapadási, csúszási és gördülési súrlódás megkülönböz-
tetése.
A lendület-megmaradás törvényének kvalitatív alkalmazása.
Lehetséges változatok:
A lendületmegmaradás felismerése a mindennapokban: – rakéta-
meghajtás.
Centripetális erő ismerete és felismerése mindennapi alkalmazá-
sokban.
Tömegvonzás ismerete, kapcsolat felismerése a bolygók mozgásá-
val.
A súly és a súlytalanság fogalmának ismerete.
A tömeg és a súly megkülönböztetése.
Társadalomismeret:
tudósok és koruk.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom:
irodalom és művésze-
tek a tudományban –
tudomány az iroda-
lomban és a művésze-
tekben.
Kulcsfogalmak Tömeg, tehetetlenség, lendület, fizikai törvény, centripetális erő, súr-
lódási erő, tömegvonzás, súly.
Tematikai egy-
ség/
Fejlesztési cél
Halmazok
Gázok, folyadékok, halmazállapot-változások, az időjárás
elemei
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Hőmérséklet, légnyomás, térfogat, sebesség, halmazállapot.
A komplex mű-
veltség-
területhez kap-
csolható fejlesz-
tési feladatok
Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól. Tájékozódás a hazai földraj-
zi, környezeti folyamatokról.
Az időjárás napi változásainak megértése. Meteorológiai jelentések ér-
telmezése. Kísérletek végzése, grafikonelemzés.
Magyarázatkeresés a tapasztalt időjárási jelenségekre. Az emberi gaz-
dálkodás és a természeti feltételek kapcsolatának fölismerése néhány
fontos hazai példán.
696
A környezetvédelem néhány példájának megismertetése, az érdeklődés
felkeltése a környezettudatosság iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az időjárási elemek, ezek változásait befolyásoló fizikai
hatások (a napsugárzás, a léghőmérséklet, a légnyomás, a
szél, a levegő vízgőztartalma, a csapadékfajták) közti össze-
függések megfogalmazása. Példák a gazdálkodás és a ter-
mészeti környezet közti összefüggésekre. A halmazállapot-
változások alapvető jellemzőinek ismerete. A Celsius-skála
alappontjai, az olvadáspont, forráspont feladatmegoldás-
szintű ismerete.
A gáztörvények (Boyle–Mariotte, Gay–Lussac-törvények)
kvalitatív ismerete és alkalmazása. A Kelvin-skála és a Cel-
sius-skála kapcsolatának ismerete.
Lehetséges változatok:
Időjárási frontok. Grafikonok, folyamatábrák elemzése.
Saját megfigyelések, egyszerű kísérletek értelmezése.
A Kárpát-medence természetes növénytakarója, élővilága,
vízrajza. (Pl. Alföld: tölgyesek, szikesek, homoki gyepek,
ligeterdők; középhegység: tölgyesek, bükkösök, sziklagye-
pek; magashegységek: lucosok, törpefenyves, hegyi rét;
lápok).
A gazdálkodás hatása az élővilágra: fokgazdálkodás, erdőir-
tások, bányászat, folyamszabályozás, állattenyésztés, váro-
siasodás, vízvezeték, monokultúrák, kemikáliák, termé-
szetvédelmi területek, biogazdálkodás.
Vízkincsünk. A folyószabályozás és árvízvédelem módjai,
problémái. Víznyerés, ivóvíz, víztisztítás. Gyógyvizek.
Erdőgazdálkodás, erdőtípusok.
Sziklagyepek: természetvédelmi érték.
Talaj: összetevői, termőereje, védelme (szikesedés, erózió,
trágyázás).
A gáztörvények: Boyle–Mariotte, Gay–Lussac kvantitatív
ismerete és alkalmazása.
A nyomás, hidrosztatikai nyomás meghatározása. Elemi
feladatmegoldás, Arkhimédész törvényének ismerete. Az
úszás, lebegés, merülés feltételeinek megállapítása és kö-
Társadalomismeret: történeti
ökológia. Önellátó és fogyasz-
tói társadalom.
697
vetkeztetések levonása.
Hidraulikus emelő működési elve.
Pascal-törvény.
A folyadékok összenyomhatatlanságának ismerete és
konkrét példák.
Bernoulli-törvény, Magnus-hatás.
Kulcsfogalmak
Úszás, lebegés, merülés, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő,
gáztörvény, zárt rendszer, hő, hőmérsékleti skála, abszolút
nulla fok, halmazállapot, olvadáspont, forráspont, napi hő-
mérsékletjárás, szél, páratartalom, harmat, dér, eső, köd,
szmog (füstköd), életközösség, talaj, szikes, ligeterdő, mono-
kultúra, talajvíz, rétegvíz, ivóvíz, gyógyvíz, biológiai tisztítás,
kölcsönhatás, állapot, változás, egyensúly, stabilitás, folya-
mat, rendszer, környezet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mechanikai energia
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Erő, sebesség, tömeg, elmozdulás.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Alapfogalmak megalapozása, mélyítése (munka, energia, mechanikai
energiafajták, energiamegmaradás, rendszer). A munka és az energia
kapcsolatának tudatosítása. A reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
megkülönböztetése konkrét példákban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az energia, munka, teljesítmény, hatásfok fogalmának ismerete,
elemi alkalmazása.
Lehetséges változatok:
A helyzeti és mozgási energia, emelési és gyorsítási munka össze-
függéseinek alkalmazása.
Az energiamegmaradás tényének, valamint a termodinamika első
főtételének ismerete.
Megfordítható és megfordíthatatlan folyamatok megkülönbözte-
tése.
Néhány mindennap használatos gép hatásfoka, valamint a 100%-os
hatásfok elérésének fizikai lehetetlensége.
Egyéb energiák hővé alakulása, disszipáció.
Az örökmozgó lehetetlensége.
Társadalomismeret:
gazdaságföldrajz.
698
Kulcsfogalmak Energia, munka, energiafajta, hő, teljesítmény, hatásfok, állapot, vál-
tozás, rendszer, környezet, kölcsönhatás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Az „embergép”: mozgás, légzés, keringés.
Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és ana-
tómiája
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A levegő térfogatának és nyomásának összefüggése. A nyomás mér-
tékegységei.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az emberi mozgási és légzési rendszer mechanikai alapelveinek meg-
értése. Az emberi szívműködés és keringési rendszer mechanikai
alapelveinek megértése. Az egészséget veszélyeztető tényezők meg-
ismertetése, az egészséges életmódra való törekvés erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
A mozgás és légzés mechanikájának megismerése. A szív és az erek
mechanikájának megismerése. Alapvető egészségvédelmi ismere-
tek elsajátítása.
Lehetséges változatok:
Az emelő-elv szemléltetése az ízületekkel kapcsolt emberi csontok
példáján.
A fontosabb emberi csontok szerepe (makett alapján). Az izommű-
ködés lényege.
A csont és az ízületek sérülései, megelőzésük.
A csontok felépítésének és szilárdságának összefüggése.
A légzés funkciójának megbeszélése. A tüdő térfogatát és a légzés
hatékonyságát befolyásoló tényezők áttekintése.
A légzési szervrendszer részei, feladataik, a hangképzés. A védeke-
ző reflexek (köhögés, tüsszentés) szerepe.
A légzőmozgások szemléltetése. Légzésszám-változás terhelés ha-
tására (kiscsoportos feladat).
A légzőrendszer egészségét fenyegető és megőrző hatások (sport,
dohányzás, szmog, TBC).
A szív fölépítése és működése (makett alapján). A vér és a nyirok,
az erek szerepe.
Véralvadás, vérzés, vérzéscsillapítás.
A vérnyomás és a pulzus oka, mérése.
A keringési rendszer egészségét fenyegető kockázati tényezők és
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: az emberi test
ábrázolásai.
699
egészségmegőrző hatások (magas vérnyomás, érelmeszesedés,
trombózis, infarktus).
Kulcsfogalmak
Emelő, ízület, reflex, mellkas, rekeszizom, hajlító- és feszítőizom, lég-
csere, légzőfelület, szívpitvar, szívkamra, billentyűk, pulzus, vérnyo-
más, kockázati tényező, vér, nyirok, infarktus, trombózis.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Formák és arányok a természetben
Elemek és vegyületek. Kristályrácsok.
Szerves molekulák a mindennapokban
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Tükrözés, forgatás következményei. Halmaztulajdonságok. Atom és
molekula, szerkezeti képlet.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az arányok fontosságának beláttatása, rögzítése. Arányokat fenntartó
és felborító erők fölismerése. Állandó és változtatható arányok fölis-
merése.
Szerkezet és tulajdonság összefüggésének beláttatása. Szerkezet,
arány és biológiai funkció összekapcsolása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az arány fontossága és számszerű jellemzése. A geometriai rend
fölismerése az anyagok szerkezetében. Az anyagvizsgálat néhány
módszerének megismerése. Néhány óriásmolekula gyakorlati fon-
tosságának megismerése konkrét példákon.
Lehetséges változatok:
A harmónia ókori fogalma és az arányok. Szép és rút.
Aszimmetrikus (szivacs), sugarasan szimmetrikus (medúza) és tü-
körszimmetrikus (ember) lények.
A férfi, a női és a gyermektest arányainak összehasonlítása.
Változó térfogat- és tömegarányok: elegyek, oldatok. A töménység
jellemzése (százalék). Arányok a konyhában (fűszerek, só, pácok)
és az iparban (ötvözetek, beton).
Az élőlények növekedését megszabó arányok (korlátozó tényezők):
hiánybetegségek, fény, víz stb.
Állandó tömegarányok: a vegyületek összegképlete egyszerű pél-
dákon.
Kristályos (kősó) és amorf (gumi, üveg) anyagok szerkezete. Elemi
egység (cella).
Molekulák térbeli rendeződése: membránok, habok, mosószerek,
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: disszonancia,
(a)szimmetria, kompo-
zíció.
Matematika: százalék-
számítás, egyenes
arányosság.
Társadalomismeret;
osztályközösség-
építés: a fogyasztói
társadalom kialakulá-
sa, gazdasági alapjai
(fosszilis energiahor-
dozók használata).
700
folyadékkristályos kijelzők.
A kémiai elnevezések eredete és mai tartalma.
Mesterséges szerves vegyületek (műanyagok, gyógyszerek, tartósí-
tószerek). Előnyök, veszélyek mérlegelése.
A szénhidrogének eredete, tulajdonságai, felhasználása (közleke-
dés, fűtés, vegyipar).
Néhány oxigéntartalmú szerves molekula a mindennapokban (etil-
alkohol, aceton, ecetsav). Biológiai hatásuk.
Egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok a mindennapokban (sző-
lőcukor, keményítő, cellulóz). Biológiai szerepük.
Néhány nitrogéntartalmú szerves molekula: vitaminok, aminosa-
vak, fehérjék, DNS. Óriásmolekulák felépítése és lebontása az élő-
lényekben. Az óriásmolekulák érzékenysége: kicsapódás. Mérgezé-
sek és következményeik.
Kulcsfogalmak
Szimmetria, százalék, összegképlet, oldat, oldószer, amorf, membrán,
felületaktív anyag, környezeti tényező, mono- és polimer, szénhidro-
gén, karbonsav, alkohol, aminosav, fehérje, kicsapódás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Elektromosság, mágnesesség
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Erő, energia, tömegvonzás, teljesítmény.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Kölcsönhatások, erők alaposabb, rendszerszerűbb ismerete, ok-
okozati kapcsolatrendszere, az információ terjedése lehetséges mód-
jainak leírása az elektromágneses kölcsönhatásokon keresztül. Bő-
vebb ismeretek szerzése a bennünket körülvevő térről. Alapismeretek
szerzése az elektromágneses hullámon alapuló eszközökről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az elektromosság, mágnesesség mint kölcsönhatás megismerése.
Lehetséges változatok:
Példák a statikus elektromosság és a mágnesesség gyakorla-
ti/természetbeni megjelenési formáira, alapvető összefüggések
felismerése.
Az egyenáram fogalma, jellemzőinek ismerete, egyszerű áramkö-
rök összeállítása, mérések végzése.
Az Ohm-törvény alkalmazása egyszerű esetekben.
Az elektromos energia és teljesítmény alapvető kvalitatív össze-
Társadalomismeret:
felvilágosodás, felfe-
dezések, társadalmi
hálózatok.
701
függéseinek alkalmazása, különböző elektromos eszközök teljesít-
ményének összehasonlítása.
A váltóáram fogalmának, alapvető jellemzőinek megismerése.
Az elektromágneses indukció jelensége, gyakorlati/természetbeni
megjelenése.
A transzformátor működésének gyakorlati jelentősége.
Az elektromágneses hullám tulajdonságainak ismerete, példák a
gyakorlati alkalmazásokra. (A spektrum különböző tartományai-
ban: mikrohullámú sütő, rádióhullámok, mobiltelefon stb.)
Kulcsfogalmak
Elektromos töltés, mágneses pólus, elektromos, mágneses tér, Cou-
lomb-törvény, áramerősség, feszültség, ellenállás, egyenáram, váltó-
áram, elektromos fogyasztás, frekvencia, maximális feszültség, elekt-
romágneses indukció, dinamó, transzformátor, elektromágneses hul-
lám.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Energianyerés az élővilágban. Táplálkozás, emésztés,
kiválasztás
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Szerves molekulák. Energianyerő és energiaigényes folyamatok. A
légzés funkciója.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az energiaáramlás nyomon követése az élővilágban. Táplálkozás,
emésztés, keringés és kiválasztás összefüggéseinek felismerése az
emberi szervezetben.
Az anyagcsere és az emberi egészség kapcsolatának tudatosítása, az
egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az anyag- és energiaátalakítások biológiai szerepének megértése
az élővilágban és az emberi szervezetben.
Anyagforgalom és egészség néhány összefüggése.
Lehetséges változatok:
Változatos energianyerés az élővilágban: ragadozók, növényevők,
élősködők, lebontók, fotoszintetizálók.
Táplálkozási hálózat.
Az emberi emésztés helyszínei, emésztőnedvek (nyál, gyomornedv,
epe, hasnyál).
Az emésztés szabályozása: feltétlen és feltételes reflexek.
A felszívott anyagok sorsa, a máj szerepe.
Egészséges táplálkozás, túltápláltság, hiánybetegségek, mérgezé-
Osztályközösség-
építés: etikett, társas
viselkedés. Egészséges
életmód. Nemek, test-
képek.
702
sek. Az alkohol hatása.
Testkép, testépítés, táplálékkiegészítők kockázatai.
A vér szerepe, vérkép.
A felszívott tápanyagok sorsa a sejtben (energianyerés, átalakítá-
sok).
Kiválasztás a vesén, a tüdőn és a bőrön át.
A vizeletmennyiség és a belső környezet egyensúlyának, arányai-
nak (homeosztázis) megőrzése.
Kulcsfogalmak Heterotróf, autotróf életmód, emésztés, kiválasztás, felszívás, vér-
plazma, visszaszívás, szűrlet, vizelet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atomi aktivitás
Órakeret
5 óra
Előzetes tudás Energia, elektromos töltés, elektromágneses hullám, szimmetria,
normálalak.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az anyag, kölcsönhatás, erők, energia, információ fogalmának mélyí-
tése. Az állapot és a változás fogalmának bővítése az atomok méret-
tartományában bekövetkező jelenségek megismertetésével. Az ener-
giagazdálkodással kapcsolatos felelősségtudat erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az elektronburok és az atommag szerkezetének áttekintése. Az
atomenergia ismerete.
Lehetséges változatok:
Az anyag atomos szerkezetének tudatosítása konkrét jelenségeken
keresztül.
Az atommag és elektronhéj fogalmának megismerése.
A rádióaktivitás 3 fajtájának, néhány gyakorlati alkalmazásának,
hatásának megismerése az élő szervezetre.
A maghasadás oka és feltételei, a láncreakció elve.
Az atomenergia fogalma, felhasználásának gyakorlati módja és elvi
lehetőségei. Előnyök és hátrányok mérlegelése.
A Nap energiatermelése, hatása a földi életre.
Társadalomismeret:
hidegháború.
Osztályközösség-
építés: fenntartható-
ság, atomenergia.
Kulcsfogalmak
Atom, proton, elektron, neutron, egyensúly, energiaminimum, rádió-
aktivitás, atomenergia, maghasadás, láncreakció, magfúzió, napener-
gia, atomerőmű.
703
Tematikai egység/
Fejlesztési cél A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Az emberi szervezetben zajló fő kémiai átalakulások. Példák csoport-
ban élő állatokra.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Az emberi szervezet egységét fenntartó rendszerek működéseinek,
kölcsönhatásainak megismerése. A testi és lelki egészség alapjainak
tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény erősítése. A védeke-
ző szervezet működéseinek bemutatása. A tanulás mint a környezet-
hez való alkalmazkodás megismertetése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az önazonosságot (homeosztázist) fenntartó és az azt fenyegető
főbb hatások áttekintése az emberi szervezet szintjén és a társas
kapcsolatokban. A szabályozás és a vezérlés néhány formája az
emberi szervezetben.
Lehetséges változatok:
Szabályozó szerepű emberi hormon (inzulin), cukorbetegség.
Vezérlő szerepű emberi hormon (növekedési hormon),
a testméretet megszabó tényezők.
Hormonok és érzelmek kapcsolata.
A reflexek fölépítése (térdreflex).
Az idegrendszer szabályozó működése: a testhőmérséklet szabá-
lyozása.
Érzékszervek: az éleslátás feltételei (pupillareflex, élességállítás).
Az idegrendszer működését befolyásoló hatások (alkohol, drogok,
gyógyszerek).
Fájdalom, fájdalomcsillapítás.
Aktív és passzív, természetes és mesterséges immunitás. Védőol-
tások.
Immunitás a mindennapokban: allergia, vércsoportok.
Stressz és egészség, idegrendszer és immunitás kapcsolata.
A tanulás alaptípusai az állatvilágban és az ember esetében.
Az emlős állatcsoportok jellemzői (hierarchia).
A társas kapcsolatok szerepe a főemlősök és az ember tanult visel-
kedéseiben: szülő-gyermek kapcsolat, kortárscsoportok, reklámok,
függőséget okozó hatások, értelemadás.
Segítőkészséget és agressziót kiváltó helyzetek.
Tanult megküzdési stratégiák, tanult tehetetlenség.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: Érzelmek ábrázo-
lása, kifejezése; verbá-
lis és non-verbális
kommunikáció. Haza-
és családszeretet, ma-
gány, vallás, lázadás
stb. egyes irodalmi
művekben.
Társadalomismeret: az
egyéni és csoportos
agresszió példái. Cso-
portnormák.
Osztályközösség-
építés: társas együtt-
élés, devianciák.
704
Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői.
Kulcsfogalmak
Szabályozás, visszacsatolás, hormon, célsejt, szorongás, reflexív, vege-
tatív központ, tudatmódosítás, immunitás, antigén, stressz, feltételes
reflex, próba-szerencse, bevésődés, utánzás, belátás, kulcsinger, mo-
tiváció, öröklött gátlás, hierarchia, agresszió, segítségadás (altruiz-
mus), szabálykövetés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Mi a fény?
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás Atom, elektron, tükör, rezgés, elektromágneses hullám.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A részecske- és a hullámtulajdonság jellemzőinek felismerése a fény
esetén, a kettősség tudatosítása.
A fény hullámtulajdonságainak elemzése és felismerése a minden-
napokban.
A látható fény elektromágneses hullámként történő azonosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
A fény tulajdonságainak áttekintése.
Lehetséges változatok:
A fényvisszaverődés, a fénytörés jelensége és alapvető kvalitatív
szabályainak megállapítása.
A sík, a domború és a homorú tükör leképezési szabályainak vizsgá-
lata és gyakorlati alkalmazásai.
A fényelhajlás jelensége.
A fény elektromágneses hullám mivolta.
A színek frekvenciaszabálya és a fénytörés frekvenciafüggésének
következményei.
A fotocella működésének alapjai, a fény „részecsketermészetének”
megjelenési formái.
A fénysebesség kitüntetett szerepe.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom: színek és fények a
művészetekben.
Kulcsfogalmak Fénytörés, fényelhajlás, domború, homorú tükör, szín, foton, fényse-
besség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az
emberi élet szakaszai
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A férfi és női szervezet különbsége (anatómiai és genetikai).
705
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
A látható jellegek és az öröklés kapcsolatának felismerése. A szexuali-
tás genetikai szerepének megismerése.
A nemi működések megismerése a családtervezés és az egészség-
megőrzés szempontjából.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az öröklött és „szerzett” tulajdonságok megkülönböztetése, az
öröklődés és a nemiség kapcsolata. A nemi működések biológiai
háttere emberben. A genetika és a szexualitás egészségügyi vonat-
kozásai. A genetikai információ megváltozásának lehetséges kö-
vetkezményei.
Lehetséges változatok:
Egy gén – egy jelleg kapcsolatok (Rh-vércsoport, öröklődő betegsé-
gek).
Mennyiségi és minőségi jellegek különbsége, a környezet szerepe.
A nemiség szerepe a genetikai információ újrakombinálódásában
(az ivarsejtek sokfélesége, a testi sejtek genetikai azonossága).
A genetikai információ megváltozása: mutációk.
Mutációt okozó hatások (sugárzások, vegyületek).
Genetikai szabályozás: szabályozott sejtosztódás (növekedés) és
szabályozatlan osztódás (rákos góc). Rákkeltő tényezők, kerülésük.
Az ember ivarszervei, biológiai funkciójuk.
A hímivarsejt és a petesejt jellemzői.
A női nemi ciklus szakaszai, a megtermékenyítés. Családtervezés.
Beágyazódás, magzati élet. A magzat védelme. Az újszülött és a
csecsemő világa. Nemi érés, öregedés, halál.
Betegségek szűrése, betegjogok.
Matematika: valószí-
nűség, gyakoriság,
eloszlási görbe; kom-
binációk.
Kommunikáció – ma-
gyar nyelv és iroda-
lom; osztályközösség-
építés: szexualitás,
családi élet. Identitás.
Öregedés és halál, idős
generáció.
Kulcsfogalmak
Gén, génváltozat (allél), mennyiségi és minőségi jelleg, recesszív (el-
nyomott) jelleg, mutáció, mutagén és rákkeltő (karcinogén) hatás,
ivarsejt, ivarszerv, petefészek, tüsző/repedés, menstruáció, megter-
mékenyülés, tüszőhormon, sárgatesthormon (progeszteron), tesz-
toszteron, beágyazódás, magzat.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Honnan hová?
Csillagászati, földrajzi és biológiai evolúció.
Az ember társas viselkedése
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Betegség és immunrendszer. Az öröklődés alapjai. Önzetlenség és
706
agresszió. Atom, magfúzió, sebesség, gyorsulás, idő, körmozgás, boly-
gómozgás, tömegvonzás, kör, ellipszis.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Különböző területek, jelenségkörök közötti kapcsolatok, összefüggé-
sek észrevétele, hasonlóságok, közös vonások felfedezése, megfo-
galmazása.
Az idő- és térfogalom mélyítése, az időbeli tájékozódás fejlesztése a
különböző léptékű folyamatok megismerése során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az egyirányúság fölismerése és magyarázata csillagászati, földtani
és biológiai folyamatokban. Az emberi csoportok néhány biológiai
jellemzőjének megfogalmazása.
Lehetséges változatok:
A csillagok fejlődésének főbb állomásai.
A Naprendszer szerkezete, mérete, bolygóinak mozgása, mérete,
típusai.
Legalább két-két jellemző csillagkép ismerete a téli és a tavaszi
égboltról, valamint két-két jellemző csillagkép ismerete az északi
és a déli féltekéről.
A csillag, bolygó, üstökös, meteor megkülönböztetése.
Szemléletes kép a táguló világegyetem elméletéről.
A Föld felszínének története: a vulkáni működések, földrengések
oka, következményei.
A jégkorszakok nyomai.
Hegységképződés és pusztulás.
Haladás (fejlődés) és biológiai evolúció.
Az evolúció darwini leírása.
Közvetlen bizonyítékok (fosszíliák) és anatómiai érvek.
A szelekció hatása (mesterséges, természetes). A háziasítás. Ellen-
álló kórokozók terjedése.
A biológiai evolúció közvetlenül az emberi társadalomra való al-
kalmazásának veszélyei (szociáldarwinizmus, eugenika).
Vitatott kérdések. (Az élet keletkezésének kérdése.
A nagy kihalási hullámok lehetséges magyarázatai.
Az önzetlen viselkedés evolúciója. Az irányultság kérdése.)
Technikai evolúció és a szokások evolúciója (divat, stílusok).
Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok, a szabálykövetés
és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés
Társadalomismeret;
osztályközösség-
építés; kommunikáció
– magyar nyelv és iro-
dalom: a haladás-
eszme különböző ko-
rokban; az ideológiák
mint a hatalmi rend-
szer alátámasztói.
A járványok és a házia-
sítás történelemfor-
máló szerepe.
Önzetlenség emberi
példái (irodalom, tör-
ténelem).
Szokások, divat.
Szabálykövetés és sza-
bályszegés példái az
irodalomban és a tör-
ténelemben.
Tömegek viselkedését
leíró irodalmi példák.
707
és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere.
Kulcsfogalmak
Csillag, üstökös, meteor, bolygó, galaxis, csillagkép, Naprendszer,
Univerzum, Föld-típusú bolygó, szupernóva, evolúció, alkalmazkodás,
közös ős (leszármazás), természetes és mesterséges szelekció, önzet-
lenség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Az evolúció színpada és szereplői
Órakeret
8 óra
Előzetes tudás Anyagforgalom az élő szervezetben. Gazdálkodás a Kárpát-
medencében.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Tapasztalat szerzése technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek
elemzésében. Az egyéni vélemények megfogalmazása során az érve-
lés, bizonyítás igényének erősítése.
Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcso-
lása, az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus
vizsgálata.
A fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet
erősítésével törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre.
A környezet szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a ben-
ne élők testi-lelki egészsége közti összefüggések megjelenítése. Tö-
rekvés kialakítása az alkalmazásra a fenntarthatóság és autonómia
érdekében a háztartásokban és kisközösségekben.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Közös cél:
Az élőlények együttélését magyarázó feltételek, az ember szere-
pének elemzése. Környezet és egészség összefüggései, néhány
lehetséges megoldási módszer értékelése.
Lehetséges változatok:
Az élőlény-populációk elszaporodása és visszaszorulása.
Populációs kölcsönhatások példákkal. A biológiai indikáció.
Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra (szén, nitro-
gén), az anyag- és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpira-
mis (termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek).
Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító
civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gaz-
dálkodási formák.
A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek be-
Társadalomismeret;
osztályközösség-
építés: járványok, siva-
tagosodás, szikesedés,
túlnépesedés, erdőir-
tások, bányászat, fo-
lyószabályozások kö-
vetkezményei.
Természetvédelem:
vadasparkok, nemzeti
parkok. Nemzetközi
szerződések.
708
szűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok
behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a bio-
lógiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. Helyi
környezeti probléma felismerése, információk gyűjtése.
A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei.
Ökológiai lábnyom. A közlegelők tragédiája: a klasszikus gazdaság-
tan és kritikája.
Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői
(fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizá-
ció). A Gaia-elmélet lényege.
Kulcsfogalmak Szimbiózis, élősködés, versengés, Gaia-elmélet.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Projektek
A tanulók éves teljesítményének mérése
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás Egyéni (tanulási) tapasztalatok; a tanév során elsajátított ismeretek.
A komplex művelt-
ség-területhez kap-
csolható fejlesztési
feladatok
Projektek készítése, az ehhez szükséges képességek, kompetenciák
fejlesztése.
A tanulók teljesítményének mérése – komplex mérés a matematika
és a természetismeret területén. (A mérés feladata annak ellenőrzé-
se, hogy a tanuló milyen mértékben igazodik el a természet szervező-
dési szintjei között, különös tekintettel az atomi és egyed feletti szin-
tekre, képes-e a valószínűségi szemlélet alkalmazására mindennapi
szituációk elemzése során is.)
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Részvétel a projekt tervezésében, lebonyolításában és értékelésé-
ben; a projektmódszer megismerése.
Szabad sáv: a választott tartalomnak és formának megfelelően.
Részvétel a „tudáspróbán”.
Minden műveltségte-
rület: a projekthez
kapcsolható tartalmi
elemek.
Kulcsfogalmak Projekt, tervezés, külső és belső értékelés.
A fejlesztés várt
eredményei az
évfolyam végén
A tanuló fogalmazza meg és konkrét példán ismerje föl az egyszerű
megfigyelés és a kísérlet különbségét, a két vizsgálati mód célját. Értse
a számszerűség jelentőségét a mérésekben, tudjon ábrázolni és leol-
vasni mért adatokat.
Tudja jellemezni a mozgásokat sebességükkel, gyorsulásukkal. Értse a
térbeli tájékozódás geometriai módszereinek lényegét. Tudjon tájéko-
zódni térképeken.
709
Értse a tehetetlenség fogalmát, a gyorsulás formáit, okát. Találjon kap-
csolatot a tömeg és a súly között. Értse az ok és okozat közötti kapcso-
latrendszert. Értse az energia, a munka, a hatásfok és a hő összefüggé-
sét. Ismerje az emberi szervezet működésének mechanikai hátterét.
Magyarázzon mindennapokban tapasztalt jelenségeket anyagi halmaz-
tulajdonságokkal. Értse az éghajlat és az időjárás elemeinek fizikai hát-
terét, összefüggését hazánk természeti képével, gazdálkodásával.
A tanuló értelmezze és ábrázolja a természetben megfigyelhető ará-
nyokat, ismerjen példákat vizsgálatuk módjára. Hozza kapcsolatba az
anyagok szerkezetét tulajdonságaikkal, felhasználásukkal.
Értse az elektromosság és mágnesesség alapjait.
Értse az áram mágneses, valamint a mágneses tér változásának elekt-
romos hatását.
Értse a szervezetünkön átáramló anyag és energia szerepét, összefüg-
gését egészségünkkel. Magyarázza el az élőlények egymásra utaltságát.
Magyarázza el a biológiai rendszerek belső rendjét a szabályozás és
vezérlés segítségével. Értse az alkalmazkodás szerepét az egyéni és
társas viselkedésben.
Értse az anyag atomos felépítését, ismerje a proton, neutron, elektron
helyét és szerepét az atomon belül. Legyen tisztában a radioaktivitás
okával és élettani hatásával. Legyen tisztában az atomenergia felszaba-
dulásának módjaival és lehetőségeivel, környezeti hatásaival.
A tanuló értelmezze a tulajdonságok öröklődését családfán, különítse
el öröklött és szerzett tulajdonságainkat. Legyen áttekintése a genetikai
információról, a génműködés szabályozottságáról, egyirányú változása-
iról (egyedfejlődés) és zavarairól.
Ismerje a Föld és alkotóanyagainak helyzetét a Naprendszerben és az
Univerzumban.
Ismerje a nemek kromoszomális meghatározottságát, a nemi ciklusok
és a családtervezés hormonális-élettani hátterét.
Ismerjen nagy léptékű, egyirányú változásokat az élő és élettelen ter-
mészetben, ismerje ezek bizonyítékait, okait.
Ismerjen az élőlény-populációk létszámát és változatosságát csökkentő
és növelő tényezőket, az élőlények önszabályozó közösségeinek fölépí-
tését. Tudjon példákat bemutatni az ember környezetfüggésére és
környezetátalakító szerepére.
710
TESTNEVELÉS ÉS SPORT A testnevelés és sport műveltségtartalma ezen az iskolafokon – már a kritikus gondolkodásra
alapozva – tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges is-
mereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a sza-
kaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nat kulcskompetenciáinak tudatosí-
tására és a Natnak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban
törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a
munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás kialakítása a saját, előnyben ré-
szesített rekreációs terület irányába és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, tovább-
fejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek
ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját.
A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tár-
gyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalato-
san befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő moz-
gásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó
körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessé-
ge kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékte-
remtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy
alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland,
testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, bará-
ti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok.
A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommuni-
káció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak techniká-
jának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmód-
hoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékeny-
ségek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására.
A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű moto-
ros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és ver-
sengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezé-
relt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkü-
lönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy
minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére, és megvalósulhassa-
nak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói
képességek különbözősége, a motivációs háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok.
A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-
nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a
motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fej-
711
lesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesít-
ményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulaj-
donságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességek-
ben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaz-
nak.
A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres
képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő
szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot
és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a
demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általá-
nos műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaori-
entáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultú-
ra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel
összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a moz-
gásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére
vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környe-
zettudatos nevelés is.
Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet kialakításának bázisát. Megteremtik
az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és
rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas
viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban
átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett ta-
pasztalataival összevesse, és az összefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntu-
dat, a hazafias nevelés.
Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása,
amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói
szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit
a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Eb-
ben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevé-
telével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcso-
latos értékek elsajátítása.
A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Cél-
ja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat,
ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mel-
lett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját vélemé-
nyüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a
társaknak nyújtott segítségadás során.
712
A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az
általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári
kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak a tanu-
lók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és
képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztráci-
ót, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a
személyes és a szakmai szféra között.
A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tud-
ják szervezni a saját megfelelő edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve
az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az
egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felisme-
rését és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás
érdekében. Ez új ismeretek és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, to-
vábbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók
azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen
tanultakra és az élettapasztalatra építsenek annak érdekében, hogy a tudást és a készsége-
ket helyzetek sokaságában tudják használni.
A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyé-
nileg és csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge
pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat ér-
tékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén
keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és a kifejezőképesség.
A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9–12. évfolyamon az „Iskolai
labdarúgás 9–12. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható.
9–10. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Sportjátékok
Órakeret
70 óra
Előzetes tudás
Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás.
Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban.
Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban.
Csapatjátékos tulajdonságok ismerete.
Sportszerűség; a szabálykövető magatartás.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan:
Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és sza-
bályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése.
A sportjáték-specifikus képességek megerősítése.
713
A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szin-
ten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az
ellenfél tisztelete szempontjából is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok
Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és test-
nevelési játékok
A labda nélkül végzett mozgások – szlalomfutások (változó irányok-
ba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések,
ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonysá-
gának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése.
Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel.
A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése.
A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való
harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel
a labda megszerzéséhez.
Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesz-
tés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendü-
letben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban,
lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés,
haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal.
Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban,
kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajá-
tékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-
taktikai elemek és szabályismeretek mellett is.
A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret
stb.).
Bonyolultabb – kooperatív, kreatív – testnevelési és sportjátékok (pl.
játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, for-
dított eredményszámítás).
A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az
életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok.
Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással
A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre
való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus
futó-ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek
átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, pá-
ros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési já-
Matematika:
logika, valószínűség-
számítás, térbeli alak-
zatok, tájékozódás.
Vizuális kultúra:
tárgy- és környezet-
kultúra, vizuális
kommunikáció.
714
tékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus techni-
kai és taktikai előkészítő gyakorlatai.
A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása,
tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban.
Kosárlabdázás
Technikai elemek
Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hiba-
százalékkal végrehajtott technikai elemek.
Taktikai elemek
Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes
anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás
gyakorlatokkal.
Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben.
Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban.
A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-
bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés).
Kézilabdázás
Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel,
magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal
Labda nélkül: gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése.
Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus moz-
gástechnikája.
Labdával: alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos
esetén. Labdakezelési gyakorlatok 2-3-4-es csoportokban, egy-két
kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, áta-
dócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapu-
ra lövések bevetődésből is.
Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel
Támadó taktika: zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések le-
rohanásból, rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások.
Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban.
Védekező taktika: vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés
talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni
játék a védelemben.
Labdarúgás
Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, ma-
gasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal
Természetismeret
(fizika):
mozgások, ütközések,
erő, energia.
Természetismeret
(biológia-
egészségtan): az em-
beri szervezet műkö-
dése, energianyerési
folyamatok.
715
A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések mozgás
közben és irányváltoztatással, átadások különböző mértani alakza-
tokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Át-
adások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.
Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések
technikái levegőből, társnak vagy kapura.
Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség eme-
lésével
Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó.
Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben,
folyamatos helycserékkel.
Röplabda
Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban,
pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal
A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társ-
tól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba
ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan, majd mozgó cél-
tárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban.
Támadás és védekezés alapvető megoldásai
két-három támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, vé-
dekező feladatok, biztosítás, változatos támadásbefejezések (erő, ív,
elhelyezés stb. szempontjából).
Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játék-
szabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat.
Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok
alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az
osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során.
Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszi-
tuáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrek-
ciója érdekében.
Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal.
Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diák-
olimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabá-
lyozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség
biztosítása.
Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatha-
716
tó, egyszerűsített játékvezetésben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése.
A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-
emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyaráza-
tok, beszélgetések és játékszervezés során.
Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében.
Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi ön-
kontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadása
mint a tevékenység természetes velejárója.
Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az
ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás
előnyeinek, jelentőségének képviselete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, prob-
lémaorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia,
megegyezésen alapuló játék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
Órakeret
54 óra
Előzetes tudás
Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás.
Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása.
Az aerobik kargyakorlatok és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások
összehangolása a zenével.
A kötél biztonságos mozgatása.
A szabályok érthető megfogalmazása.
A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás.
Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a reális
énkép további alakítása.
A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén
a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása.
Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreati-
vitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tan-
tervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrend-
szerén belül.
Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása.
A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált
717
mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése.
A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb kore-
ográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele.
A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultú-
rája iránti tisztelet erősítése.
Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvona-
láról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Gimnasztika
Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok
Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a
ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene
nélkül és zenére is.
Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok
8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal,
kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat
izomzatának optimális és precíz működése által.
Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint
(nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész moz-
gásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiválasztá-
sában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállításában.
A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozgás-
ütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtatásával,
a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával.
A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése.
A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása.
Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok
Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenci-
áltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok
az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképes-
ség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel.
Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensú-
lyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és
bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja
segítésére a testtartást biztosító kondicionális és koordinációs képes-
ségfejlesztő eljárások gyakorlása.
Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osz-
tályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kont-
Természetismeret
(fizika):
egyenes vonalú moz-
gás, periodikus moz-
gás, gravitáció, tö-
megvonzás, hatás-
ellenhatás törvénye.
718
rollal.
Torna – iskolai sporttorna
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a
helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi köve-
telményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakor-
lása egységesen és differenciáltan.
Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna
Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mér-
legek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak.
Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző
irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések,
átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egy-
ségesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az eszté-
tikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fej-
tartás, válltartás, spicc kidolgozása).
Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése –
differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének
megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban.
A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával
történik az ellenőrzések során.
Szertorna
A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik:
egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az
elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segít-
ségadással társak, vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel
és gyakorlással.
Szertorna fiúk számára
Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlí-
tott támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, fel-
karfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesz-
tések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre ter-
peszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba,
vetődési leugrás, kanyarlati leugrás.
Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendü-
let előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgá-
sok, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra,
alugrás, nyílugrás.
Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső
Természetismeret
(fizika):
az egyszerű gépek
működési törvénysze-
rűségei, forgatónyo-
maték, reakcióerő,
egyensúly, tömegkö-
zéppont.
Természetismeret
(biológia-
egészségtan): egyen-
719
függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendü-
letvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított
leugrás, leterpesztés hátra.
Szertorna lányok számára
Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelő-
támaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban
átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térde-
lőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtar-
tás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás,
terpesz csukaugrás.
Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fek-
vőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés
fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban
lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvő-
függésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés tá-
maszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támasz-
ba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás.
Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás
Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figye-
lembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az
első és második ív növelése.
Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, buk-
fencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz.
Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor
megtanulása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése
növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső
kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szoká-
sokba.
Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és
szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejleszté-
se.
súlyérzékelés, izomér-
zékelés, elsősegély.
Ritmikus gimnasztika lányok számára
Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézség-
ben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása.
Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondici-
onális és koordinációs képességfejlesztő eljárások.
Ének-zene:
ritmus és tempó.
720
Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó,
mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tá-
gasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zene-
választásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett.
Szabadgyakorlatok
Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új,
összetett formák gyakorlása:
lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és ki-
lépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyúj-
tott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek,
fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és mozgások (lebeg-
tetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzs-
mozgások és lábmozgások.
Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlá-
sa: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt
alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hul-
lámok.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a mi-
nimumhoz.
Labdagyakorlatok
Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változa-
tos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások,
labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos sza-
badgyakorlati formák felhasználásával.
Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a mi-
nimumhoz tanári irányítással (1 perc).
Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott ne-
hézséggel.
A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság,
ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő
és rávezető gyakorlatok.
Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás
által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével
és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kom-
binációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok.
Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal
(2030 mp folyamatosan).
Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önál-
721
lóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasz-
nálásával, bővítésével.
Aerobik bemutatók az osztályon belül.
Táncos mozgásformák
A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi
személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc,
amely mozgásanyaga a Dráma és tánc kerettanterv mozgásanyagával
összekapcsolható.
Történelmi táncok gyakorlása:
Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az al-
kalmazott fogások, testtartás és a női és a férfi szerep jellegzetessé-
ge.
A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és
motívumfüzérei.
Sporttáncok gyakorlása:
Csoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, pl.
a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsített
szabályai alapján, alacsony feldobások, twirling 1-2. szint, botok cse-
réje.
Néptánc gyakorlása:
A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai
(alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is).
Egy dunántúli, vagy alföldi (esetleg mindkét) tánctípus motívumai és
rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása.
Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők,
bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók.
Kalocsai mars – feröer lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, kereszt-
lengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással.
Egyéb tornajellegű mozgásformák:
A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek
alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rög-
zített – mozgásrendszerekben.
Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelme-
zésében.
Vizuális kultúra: rene-
szánsz, barokk.
Természetismeret
(földrajz): Magyaror-
szág tájegységei.
Etika:
társas viselkedés, ön-
ismeret, énkép, jel-
lem, önreflexió, koo-
peratív munka.
722
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az
ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazá-
sának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása.
A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és esztétikájának az is-
merete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás.
A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elis-
merése, támogatása.
A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen ténye-
zőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés).
Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a ma-
gyar élsportolók eredményeinek ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotívum.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Atlétika jellegű feladatok
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt
kar- és lábmunkája.
A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat.
Váltás alsó botátadással.
Távolugrás guggoló technikája.
Kislabdahajítás beszökkenéssel.
Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvény-
szerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság ki-
alakítása az egyes szakági technikákban.
Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját
teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni telje-
sítmény túlszárnyalására ösztönzés.
Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágak-
ban történő alkalmazhatóság érdekében is.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Futások, rajtok
A képességfejlesztés gyakorlatai
Az 5–8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erőseb-
ben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli
végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó
Ének-zene:
ritmus-gyakorlatok.
Természetismeret
(biológia-
egészségtan):
723
futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasz-
talatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Aka-
dályok felett 5-4-3 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és
távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek
gyakorlása.
A sportági technika gyakorlása
Futások 30-60 méteren. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid
és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak, a
váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás
szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmoz-
gásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechni-
ka megkülönböztetése.
A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebes-
ségének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében.
Játékok és versenyek
Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltó-
versenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játé-
kok futófeladatokkal.
Ugrások, szökdelések
A képességfejlesztés gyakorlatai
az 5–8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése,
koordináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban,
egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás.
A sportági technika gyakorlása
Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása.
Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának ösz-
szehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérke-
zéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése
mellett.
Az átlépő technika végrehajtása, 5-7 lépéses íven történő nekifutás.
A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és
rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgásta-
pasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül.
Játékok és versenyek
Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróver-
senyek egyéni nekifutással (érintő ugrások). Egyéni, sor- és váltóver-
senyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok
ugrásokkal és szökdelésekkel.
aerob, anaerob ener-
gia-nyerés, szénhid-
rátok, zsírok bontása,
hipoxia, VO2 max.,
állóképesség, erő,
gyorsaság.
Természetismeret
(földrajz): térképisme-
ret.
Ének-zene:
ritmusok.
Informatika: tábláza-
tok, grafikonok.
724
Dobások
A képességfejlesztés gyakorlatai
Különböző szerekkel változatos dobásformák végrehajtása egy és két
kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés
kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel.
A sportági technika gyakorlása
Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal.
Hajítás nekifutással, ötlépéses dobóritmusban. A lekészítés techniká-
jának és az impulzus-lépés, beszökkenés szerepének ismerete.
A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete.
Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval
vagy medicinlabdával.
Az egy- és kétkezes vetések technikái. Az ideális kirepülési szög a
különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében.
Játékok és versenyek
Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek
helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó verse-
nyek.
Dobóiskolai versengések.
Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások,
dobások végzése és a versenyek előtt.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete.
A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás sza-
bályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete.
A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gya-
korolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek is-
merete.
A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál.
Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének is-
merete.
A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági
rendjének ismerete.
A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete.
725
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia;
irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális
sebesség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat,
hatás-ellenhatás, belső ritmus, dinamizmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Órakeret
60 óra
Előzetes tudás
Motorikus képességek, mozgástapasztalatok.
Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások.
A természetben űzhető sportok alapszabályai.
A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazásszintű is-
merete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági
mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése.
Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére.
A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabad-
téren tartott foglalkozásokkal.
A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elkötele-
ződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások
által.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott
sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése.
Az 5–8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehe-
tőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által
előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak
bővítése.
Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés
Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakor-
latokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazko-
dóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A termé-
szetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás – laza tanári kontrollal.
A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése.
Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása.
Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, spe-
ciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt.
Technika és taktika gyakorlása
Természetismeret
(földrajz):
időjárási ismeretek,
tájékozódás, térkép-
használat.
726
Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megis-
merése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokolda-
lúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása.
Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban,
fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonság-
nak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős dönté-
sekhez szükséges képességek fejlesztése.
Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek
során.
Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az
élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.
Információk átadása, mások tanítása, a megélt élmények, tábori ta-
pasztalatok átadása.
Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív
alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, kör-
nyezettudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék,
bátorság-vakmerőség, közlekedési szabály.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Önvédelem és küzdősportok
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái.
A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai.
A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küz-
delmekben.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmek-
ben magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok
tudatos alkalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére
és a szabályok elfogadására szoktatás.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel
azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük.
Társadalomismeret:
keleti kultúra.
Természetismeret
727
Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez.
Az 5–8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, tovább-
fejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik
alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtásá-
ra.
Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gya-
korlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és
élettani szabályok betartása.
Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan.
Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és
változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek
figyelembevétele mellett történik.
Grundbirkózás
A 7–8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzá-
sok, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtá-
sa. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása.
Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kieme-
lések állásból, térdelésből, földharcban.
Dzsúdó
Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások
a 7–8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új vari-
ációkban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfe-
gyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken
belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küz-
delmek során, az állásharcban, földharcban.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifi-
kus bemelegítő mozgások ismerete.
Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot,
súlyzó, gumikötél, medicinlabda).
A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése.
A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konst-
ruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos
kezelése.
A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának
képessége.
A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett.
(biológia-
egészségtan):
izmok, ízületek moz-
gékonysága, anatómi-
ai ismeretek,
testi és lelki harmó-
nia.
Etika:
a másik ember tiszte-
letben tartása.
728
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önis-
meret, tisztelet, tus, ippon.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Úszás és úszó jellegű feladatok
(Választható, ellenkező esetben az órák arányosan szétosz-
tandók más tematikus területekre.)
Órakeret
30 óra
Előzetes tudás
Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 méter mell-
úszás, 150 méter hátúszás, vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval.
A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés.
Vízből mentés passzív társsal kis távolságon.
Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő
viselkedési szabályainak ismerete, betartása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a
monotóniatűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása.
Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a
pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben.
A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá
tétele a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is.
Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Természetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben.
Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiin-
duló helyzetből.
Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és cso-
portosban. Ugrások társ(ak) segítségével.
Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető,
nagy vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés).
Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részle-
ges (pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával.
Képességfejlesztés
Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő
gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül.
Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök
segítségével (aquafitness).
Magasabb szintű kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyako-
rolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel.
Természetismeret
(fizika): közegellenál-
lás, a víz tulajdonágai,
felhajtóerő, és a víz-
szennyezés.
Newton és Arkhimé-
dész törvényei.
Természetismeret
(biológia-
egészségtan): szemé-
lyi higiénia, testápo-
lás.
729
Az úszás technikája
Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságo-
sabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és
pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások
800-1000-1200 méteren választott technikával.
A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése
optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelő és sza-
bályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása.
Úszóversenyek
Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok.
Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül).
Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal.
Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem
Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel.
Tájékozódás a vízben – vízből mentés.
Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról.
Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben.
Mentőugrások elsajátítása.
Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai.
Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon.
A vízből mentés technikájának csiszolása.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredménye-
képp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cse-
lekvései motívumának széles körű ismerete.
Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önisme-
ret, önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása.
Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethosszig-
lan fenntartható rutin megértése.
A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos
menetének ismerete.
A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló
használata, a hibajavítás megértése.
A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos
félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése.
Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a
730
csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív
részvétel.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós
forduló, vízből mentés, mentőugrás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Egészségkultúra – prevenció
Órakeret
40 óra
Előzetes tudás
Légző, stressz- és feszültségoldó, valamint testtartásjavító gyakorlatok,
alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és el-
lenjavallt gyakorlatok.
Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata.
A prevenció tágabb értelmezése.
A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szere-
pe.
Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség
elkerülése.
A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre.
A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás).,
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani,
anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele.
Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egés-
zségmegőrző szokásrendszer megerősítése.
Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalma-
san bővíthető információs készletének rendszerezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
MOZGÁSMŰVELTSÉG
Bemelegítés
Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtá-
sok, lendítések stb.).
Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel.
A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése.
Edzés, terhelés
A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett,
és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.).
Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a
terhelésre.
Természetismeret
(biológia-
egészségtan): ismere-
tek az emberi test
működéséről, aerob-
terhelés, gerincferdü-
lés.
731
A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei.
A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése.
Részben önálló mozgásprogram-tervezés.
Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyenge-
ségek felszámolására.
Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépek-
kel.
Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.
Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség
fejlesztése, megőrzése érdekében.
Köredzéses módszer változatos mintákkal, négy-hat feladattal.
Motoros tesztek – központi előírás szerint.
Az egészséges test és lélek megóvása.
A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel méré-
se – összehasonlító idősoros adatrögzítés.
Stressz- és feszültségoldó gyakorlatok.
Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntar-
tására.
A technikák használata a tanuló saját tanulási technikáinak tökélete-
sítésében.
A számítógéphasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlá-
sa. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását
szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás meg-
őrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kont-
rollja, hibajavítása mellett.
ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS
A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakor-
latok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen
kijavítása.
A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgá-
sokban.
A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete.
A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete.
Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a
siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdésnek
a teljesítmény részeként való értelmezésére.
732
A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommu-
nikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része.
A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismeré-
se, és a sport általi oldás elfogadása.
Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás,
ismétlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, meg-
küzdési stratégia, gerincvédelem.
A fejlesztés várt
eredményei a két
évfolyamos ciklus
végén
Sportjátékok
Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb já-
tékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás.
Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló to-
vábbfejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal.
A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek
megfelelő megválasztása.
A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csa-
patelkötelezett játék melletti állásfoglalás.
Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban.
Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű
társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában.
Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák
A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyisége, minő-
sége oksági viszonyainak megértése és érvényesítése a gyakorlatban.
A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Eszté-
tikus és harmonikus előadásmód.
Önálló talaj-, vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat,
táncmotívumfüzér összeállítása.
Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk,
versenyszabályok ismerete.
A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikerei-
ről elemi tájékozottság.
Atlétika jellegű feladatok
Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslése,
illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolya-
monként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény.
A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásá-
ban.
733
A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének
javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására.
Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú
végrehajtása.
A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor,
gördüléskor.
Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulaj-
donságairól és a baleseti kockázatokról.
Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel.
Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi
alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban.
Önvédelem és küzdősportok
Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biz-
tonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása.
A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák
feletti uralom.
Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, ered-
ményes önvédelem, és szabadulás a fogásból.
Úszás és úszó jellegű feladatok
1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos forduló-
val úszás.
Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén.
Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gya-
korlat bemutatása.
Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete.
Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban.
Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a
vízbe és a vízben.
Passzív társ vonszolása kisebb távon (4-5 méter) és a vízből mentés veszé-
lyeinek, pontos menetének felsorolása.
Egészségkultúra és prevenció
Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre.
A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző
deformitás kockázatának értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának
ismerete és felelős alkalmazása.
A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek véde-
lemének legfontosabb szempontjainak ismerete.
A preventív stressz- és feszültségoldó gyakorlatok tudatos alkalmazása. A
734
fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kap-
csolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség ér-
dekében.
A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg is-
meretében.
A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedé-
lyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban.
735
SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ
1/9. évfolyam
Információtechnológiai alapok tantárgy 72 óra*
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai alapok tantárgy célja, hogy alapozó információtechnológiai tudást
biztosítson a különböző informatikai szakképesítések megszerzéséhez, megadja a belépő
szintű IT munkakörök betöltéséhez, illetve az adott irányú alapszintű ipari minősítő vizsga
letételéhez szükséges ismereteket.
Ismerjék meg a tanulók a személyi számítógépek, hordozható IT eszközök, nyomtatók és
egyéb perifériák működését, alkatrészeit. Tudjanak egy meghatározott célú számítógéphez
(játék gép, virtualizációs- és CAD-CAM munkaállomás, HTPC, stb.) megfelelő alkatrészt vá-
lasztani. Ismerjék meg a hardveres és szoftveres karbantartás fogásait. Ismerjék a legjellem-
zőbb biztonsági fenyegetéseket, az ellenük való védekezés módját.
A tanulók ismerjék meg továbbá a biztonságos munkavégzés szabályait, a tűzvédelmi irány-
elveket, valamint az elektronikus hulladékok kezelésének megfelelő módját.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.
Témakörök
Munka- és környezetvédelmi alapismeretek 4 óra
– Általános munkabiztonsági előírások, szabályok. – Számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányelvei. – Tűzvédelmi irányelvek, elektromos tüzek oltása. – Elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyei. – Tápfeszültség anomáliái és veszélyei, túlfeszültség védelmi eszközök. – Anyagbiztonsági adatlap (MSDS) funkciója, információi. – Elektronikus hulladékok kezelése.
Bevezetés a számítógépes architektúrákba 32 óra
– Kettes- és tizenhatos számrendszer. – Neumann-elvű számítógép felépítése. – Hardver és firmware fogalma. – Számítógép házak és tápegységek. – Processzortípusok, foglalatok.
736
– Hőelvezetési technológiák. – Memóriák típusai, memória modulok, memóriahibák kezelése. – Illesztőkártyák és csatlakozási felületeik. – BIOS feladatai, beállításai. – Input perifériák, KVM kapcsolók. – Háttértárak és típusaik. – Merevlemezek adattárolási struktúrája. – Redundáns adattárolás fogalma, RAID. – Megjelenítők típusai, paraméterei, alapvető működési elveik. – Nyomtatók típusai, működési elveik. – Nyomtatók csatlakozási felületei, jellemző paramétereik. – Lapleíró nyelvek, PCL és PostScript összehasonlítása. – Szkennerek típusai, működési elveik. – Multifunkciós nyomtatók. – Portok és csatlakozók típusai, belső- és külső kábeltípusok. – Hálózati eszközök, hálózati kártya feladata és beállításai. – Hálózati topológiák. – Speciális számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC). – Laptop és asztali számítógép alkatrészek összehasonlítása. – Laptopokra jellemző adapterek, bővítőkártyák. – Dokkoló állomás és portismétlő funkciója. – Hordozható eszközök hardverelemei. – Energiagazdálkodási beállítások, APM és ACPI szabványok.
Szoftverismeretek 24 óra
– Szoftver fogalma, szoftverek csoportosítása. – Zárt- é nyílt forráskódú rendszerek, GPL. – Operációs rendszer fogalma, feladatai. – Operációs rendszerek típusai és jellemzőik. – GUI és CLI felhasználói felületek. – Megfelelő operációs rendszer kiválasztásának szempontjai. – Partíció fogalma, típusai. – Formázás, fontosabb fájlrendszerek. – Rendszerbetöltés folyamata. – Windows indítási módok. – Regisztráció adatbázis. – Multi-boot rendszerek. – Könyvtárstruktúra, felhasználói és rendszerkönyvtárak. – Fájlkiterjesztések és attribútumok. – Vezérlőpult beállításai. – Archiválási módok. – Kliensoldali virtualizáció, hypervisor. – Hordozható eszközök operációs rendszerei. – Levelezési protokollok. – Adatok szinkronizációja, felhő szolgáltatások.
737
– Hibakeresési folyamat lépései.
Információtechnológiai biztonság alapjai 12 óra
– Rosszindulatú szoftverek (vírus, trójai, féreg, adware, spyware). – Védekezési módok a rosszindulatú szoftverek ellen. – Támadástípusok (felderítés, DoS, DDoS, hozzáférési támadás). – Megtévesztési technikák (social engineering, phishing). – Kéretlen és reklámlevelek, SPAM szűrés lehetőségei. – Biztonságos böngészés, böngésző biztonsági beállításai. – Biztonságos adatmegsemmisítés módszerei. – Biztonsági szabályzat. – Felhasználói nevek és jelszavak (BIOS, számítógép, hálózati hozzáférés). – Fájlmegosztás, fájlok és mappák fájlrendszer szintű védelme. – Tűzfalak feladata, típusai. – Mobil eszközök védelme, biometrikus azonosítási módszerek. – IT eszközök fizikai védelme.
Információtechnológiai gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
Az Információtechnológiai gyakorlat tantárgy célja, hogy biztosítsa a rá épülő informatikai
szakképesítések megszerzéséhez szükséges alapszintű információtechnológiai készségeket,
tegye lehetővé az adott irányú ipari minősítés megszerzését, valamint a belépő szintű IT
munkakörök betöltését.
A tanulók legyenek képesek számítógépeket alkatrészekből összeszerelni, alkatrészeket cse-
rélni, nyomtatókat és egyéb perifériákat csatlakoztatni, megosztani. Tudjanak fizikai és virtu-
ális számítógépre operációs rendszert, felhasználói alkalmazásokat telepíteni, azokat frissíte-
ni. Tudják a levelező programot beállítani asztali- és hordozható számítógépeken. Legyenek
képesek az alapszintű rendszerfelügyeleti- és karbantartási feladatokat ellátni. Nem cél a
hibakeresési készségek kialakítása, de jó, ha képesek a nyilvánvaló hibákat felismerni és kija-
vítani. Tudjanak biztonsági programokat telepíteni, frissíteni. Tudják a felhasználói adatokat
és beállításokat felhőszolgáltatások használatával szinkronizálni, másik gépre költöztetni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus vé-
delmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Számítógép-kezelés felhasználói szintű ismerete.
Témakörök
Biztonságos labor- és eszközhasználat 4 óra
– Számítógép-szerelés eszközei és használatuk. – Antisztatikus eszközök szabályszerű használata.
738
– Tisztító anyagok és eszközök megfelelő használata. – Diagnosztikai eszközök (multiméter, tápegység tesztelő, kábeltesztelő) használata.
Számítógép összeszerelése 24 óra
– Számítógép szakszerű szétszerelése. – Pontos konfiguráció meghatározása, megfelelő alkatrészek kiválasztása. – Számítógép szakszerű összeszerelésének folyamata. – Tápegység telepítése. – Alaplapi alkatrészek telepítése, alaplap házba helyezése. – Belső alkatrészek telepítése, kábelek csatlakoztatása. – Perifériák csatlakoztatása, telepítése, beállítása.. – BIOS funkciója és beállításai. – Memóriabővítés asztali számítógépben és laptopban. – Számítógép alkatrészek cseréje. – Számítógép hálózatra csatlakoztatása, IP cím beállítása. – SOHO útválasztó hálózatra csatlakoztatása. – Laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészei. – Hibakeresési folyamat lépései, kézenfekvő problémák kiszűrése. – Áramellátás zavarai, túlfeszültség levezető bekötése. – UPS típusok, UPS üzembe helyezése.
Telepítés és konfigurálás 32 óra
– Operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározása. – Operációs rendszer hardver kompatibilitásának ellenőrzése. – Particionálás. – Kötetek formázása. – Operációs rendszerek telepítése. – Meghajtó programok telepítése. – Frissítések és hibajavító csomagok telepítése. – Operációs rendszer upgrade-je, felhasználói adatok költöztetése. – Regisztrációs adatbázis biztonsági mentése, helyreállítása. – Lemezkezelés. – Alkalmazások és folyamatok kezelése, feladatkezelő használata. – Alkalmazások telepítése, eltávolítása. – Levelező program konfigurálása. – Felhasználói fiókok kezelése. – Virtuális memória beállítása. – Illesztőprogramok frissítése, eszközkezelő használta. – Területi és nyelvi beállítások. – Eseménynapló ellenőrzése. – Rendszer erőforrásainak monitorozása, szolgáltatások beállításai. – Kezelőpult (MMC) használata. – Biztonsági másolatok készítése, archiválási típusok. – Személyes tűzfal beállítása. – Antivírus alkalmazás telepítése, frissítése, vírusellenőrzés.
739
– Lemezklónozás. – Virtuális gép telepítése.
Megelőző karbantartás 12 óra
– Megelőző karbantartás jelentősége, karbantartási terv. – Hardver- és szoftverkarbantartás feladatai. – Ház és a belső alkatrészek szakszerű tisztítása. – Monitorok szakszerű tisztítása. – Festékszint ellenőrzése, toner és festékpatron cseréje. – Nyomtatók és szkennerek szakszerű tisztítása. – Alkatrészek csatlakozásának ellenőrzése. – Számítógépek működésének környezeti feltételei. – Operációs rendszer frissítése, javítócsomagok telepítése. – Merevlemez karbantartása, lemezellenőrzés, töredezettség-mentesítés. – Helyreállítási pontok készítése, rendszer visszaállítása korábbi időpontra. – Felhasználói adatok átköltöztetése, archiválása. – Távoli asztalkapcsolat és távsegítség konfigurálása. – Ütemezett karbantartási feladatok. – Laptopok és hordozható eszközök szakszerű tisztítása.
Hálózati ismeretek tantárgy 72 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógép hálózatok alapvető elméleti hát-
terét, a működési elvét, valamint a működéshez szükséges protokollokat, vezérlő eljárásokat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 11996-11 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Hálózati protokollok és kommunikáció 16 óra
– Hálózatok típusai, használatuk céljai, funkciói. – LAN, MAN, WAN, PAN hálózatok, SOHO hálózat fogalma. – Kommunikációs alapfogalmak. – Üzenetek kódolása, formázása, – Címzés fogalma, szükségessége. – Címzési módok: unicast, multicast, broadcast. – Protokollok és szabványok. – Szabványosítási szervezetek.
Átviteli közegek és fizikai továbbítási módszerek 32 óra
– Fizikai réteg funkciói, eszközei. – Réz alapú átviteli közegek: árnyékolatlan- és árnyékolt csavart érpáras kábelek, koa-
xiális kábelek és típusaik. – Optikai átviteli közegek: egymódusú és többmódusú optikai szálak. – Vezetékes közegek csatlakozói.
740
– Vezeték nélküli átviteli módok: rádióhullám, infravörös- és lézeres átvitel. – Celluláris rendszerek. – Digitális és analóg átvitel. Digitális jelek kódolása. – Helyi hálózatok és második rétegbeli technológiák 12 óra – Adatkapcsolati réteg funkciói, eszközei. – Fizikai címzés, MAC címek – Keretezés, keretformátum, keretellenőrző összeg (FCS) funkciója.
Hálózati réteg 12 óra
– Hálózati réteg fogalma, eszközei. – Logikai címzés. – IPv4 címzés, IPv4 címek felépítése, címosztályok, alhálózati maszk fogalma. – Egyedi-, csoportos- és szórásos IPv4 címzés.
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanuló legyenek képesek SOHO szintű hálózatok telepítési feladatait
elvégezni, egy internet kapcsolatot a számítógépek között megosztani. Tudjanak a hálózatra
vezeték nélküli eszközöket csatlakoztatni, a hozzáférési pontot beállítani. A tanuló szerezzen
jártasságot a hálózat gyakorlati kialakításában. Tudjon a hálózaton erőforrásokat megosztani,
és ezzel párhuzamosan a biztonsági beállításokat elvégezni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus vé-
delmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Kábelek és csatlakozók szerelése 36 óra
– Csavart érpáras kábelezés passzív eszközei. – Csavart érpáras kábelezés szerszámai és azok szakszerű használata. – Kábelezési szabványok, TIA/EIA 568A és 568B színsorrendek. – Strukturált kábelezés. – Egyenes- és keresztkötésű UTP patch kábel készítése. – RJ-45 fali aljzatok és patch panelek szerelése.
SOHO hálózat kiépítése 36 óra
– Ethernet hálózati kártya telepítése. – Hálózati kártya konfigurációja: IP-cím, alhálózati maszk, DNS szerver beállítása. – Hálózati kártya IPv6 konfigurációja. – Két számítógép közvetlen csatlakoztatása keresztkötésű kábel segítségével. – Számítógépek csatlakoztatása kapcsoló segítségével. – Hálózati kapcsolatok ellenőrzése.
741
Operációs rendszerek tantárgy 36 óra
A tantárgy tanításának célja
A témakör az informatikai ágazaton belül közös 11996-16 Információtechnológiai alapok
modulban részben már megjelent. A tantárgy célja a korábban tanultak kiegészítése, elmélyí-
tése, nem utolsó sorban pedig kiterjesztése különböző operációs rendszerekre. Ismerjék meg
az operációs rendszerek működésének alapjait, az asztali operációs rendszerek felügyeleté-
nek feladatait, azok elvégzésének eszközeit. Cél, hogy a tanulók operációs rendszertől füg-
getlenül, azok összehasonlításában értsék a tanultakat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Operációs rendszerek telepítése 6 óra
– Operációs rendszerek telepítésének az előkészítése. – Telepítési módok. – Operációs rendszerek telepítésének a folyamata. – Teendők az első telepítés után. – Illesztőprogramok telepítése. – Aktiválás. – Hardvereszközök telepítése. – Automatikus eszköztelepítés, a Plug and Play mechanizmus. – Rendszer és felhasználói adatok elkülönítése, adatpartíció létrehozása. – Több operációs rendszer együttes használata, multi-boot rendszerek, a rendszerindí-
tás beállításai. – Operációs rendszerek frissítése.
Programok futtatása és telepítése 12 óra
– Programok és alkalmazások. – Programok által használt rendszer-erőforrások: memória és processzoridő. – Programok erőforrás használata és annak ütemezése. – A programfuttatás szintjei: kernel- és felhasználói üzemmód. – Folyamatok (processzek) és szálak, lapozás. – Processzek kezelés a különböző operációs rendszerek alatt. – Régebbi programok futtatása, kompatibilitási mód. – Programok futtatása virtualizáció használatával. – Programok automatikus futtatása. – Alkalmazások telepítése és eltávolítása.
Rendszerfelügyeleti alapok 6 óra
– Rendszerfelügyeleti tevékenységek. – Különböző operációs rendszerek rendszerfelügyeleti eszközei. – Felügyeleti konzolok.
742
Lemezkezelés és fájlrendszerek 12 óra
– Fájl allokációs egységek és a töredezettség. – Partíciók, partíciókkal végezhető műveletek. – Redundáns adattárolás: RAID. – RAID-kötetek típusai, csíkozás és tükrözés fogalma.
Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy 54 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák az asztali operációs rendszerek konfigurációjának
és rendszerfelügyeletének gyakorlati alapjait. Windows alapú rendszerek esetében kiegészíti
és elmélyíti a 11996-16 Információtechnológiai alapok modulban tanultakat, kibővítve min-
dezt a Linux és a Mac OS X operációs rendszerekhez kapcsolódó ismeretekkel. A Linux és a
Mac OS X operációs rendszerek esetében cél még azok használatának felhasználói szintű
elsajátítása is.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 11996-11 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Windows operációs rendszerek 36 óra
– Windows operációs rendszerek telepítése, frissítése. – Hardvereszközök illesztőprogramjának telepítése. – Programok ütemezet futtatása. – Rendszer erőforrás használatának vizsgálata. – Eseménynaplók megtekintése. – Partíciók kezelése. – Felhasználók és csoportok létrehozása, törlése, módosítása. – Felhasználók csoporthoz rendelése.
Macintosh OS X operációs rendszer 18 óra
– Grafikus felület használata. – Macintosh operációs rendszer telepítése, frissítése. – Alkalmazások telepítése. – SpotLight keresőtechnika, fájlok keresése. – Operációs rendszer beállítási lehetőségei. – Felhasználói jogosultságok. – Fájlnevek és kiterjesztések – Együttműködés Mac és PC között. – Fájlcsere Mac és PC között. – Apache- és FTP-szerver integráció – Fájlcsere Mac és PC között – Programhibák elhárítása.
743
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 36 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hi-
bakeresésének, és hibaelhárításának alapvető elméleti hátterét.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök 24 óra
– Hiba jelenség szakszerű meghatározása. – Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés. – Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat értel-
mezése. – Készülékek hibakódjai, azok értelmezése. – Környezeti hatások figyelembe vétele. – Készülék előélete, idegenkezűség meghatározása. – Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása: – tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése – szakaszolás, felezéses eljárás, – próba és ellenpróba – zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata. – Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése. – Mérőeszközök és tulajdonságaik, alkalmazásuk korlátai. – Kábelteszterek használata. – Hálózat analizátor. – Vezeték nyomvonalkereső eszközök használata. – Tesztelő, mérő és beállító szoftverek. – BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök, BIOS manipuláló teszt kártyák. – Készülék alkatrészek, mint teszteszközök (tápegység, videokártya, memória, HDD
stb.). – Műterhelés tápegység, illetve UPS vizsgálatához. – Jelgenerátorok.
Számítógépek konfigurálása 12 óra
– Különböző számítógéppel végzett feladatok teljesítmény igényének meghatározása. – Hardver elemek tulajdonságai kiválasztási szempontjai a teljesítmény igény és a fela-
dat kiszolgálása szempontjából. – Processzor tulajdonságok. – Alaplapi chip készlet tulajdonságok. – Alaplap csatoló felületei. – Operatív memória (RAM) tulajdonságok.
744
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 108 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló jártasságot szerezzen a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hiba-keresésének,
és -elhárításának gyakorlati kivitelezésében.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat 60 óra
– Általános elméleti alapok – Hiba jelenség szakszerű meghatározása – Hiba és a működési sajátosság, gyártói tűrés – Ügyféljelzések értelmezése, korrekciója, visszaellenőrzése, ügyfél szóhasználat értel-
mezése – Készülékek hibakódjai, azok értelmezése – külső hatások figyelembe vétele – Hőhatás – Fényhatás – Mechanikai hatások – Mágneses tér – Készülék előélete, idegenkezűség – Hiba helyének, forrásának, okának meghatározása – tápfeszültségek, terhelhetőség ellenőrzése – szakaszolás, felezéses eljárás, – próba és ellenpróba – zárt (visszacsatolt) rendszer vizsgálata – Külső feltételek, jelforrás, kompatibilitás ellenőrzése – Mérőeszközök használatának megismerése – Multiméter – ESR és kapacitásmérő – Teljesítménymérő – Árammérő lakatfogó – Akkumulátor belsőellenállás mérő – Oszcilloszkóp – Fénymennyiség mérő – Színhőmérséklet mérő – kábel bekötés vizsgáló – Hálózat analizátor – Vezeték nyomvonal kereső eszközök – Teszt eszközök használatának megismerése – BIOS Post kódokat megjelenítő teszt eszközök – BIOS manipuláló teszt kártyák
745
– Készülék alkatrészek, mint teszteszközök (Tápegység, videokártya, memória, HDD stb.)
– Műterhelés tápegység vizsgálatához – Műterhelés UPS vizsgálatához – Teszt szoftverek megismerése – Mérő szoftverek – Beállító szoftverek – Teszt üzemmódot generáló szoftverek – Tesztábrák monitorhoz, nyomtatóhoz
Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése 48 óra
– Szerszámok megismerése, használatuk begyakorlása – ESD eszközök használata a munkavégzés során, gyakorlás – PC építése előre összekészített elemekből
2/10. évfolyam
Hálózati ismeretek tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógép hálózatok alapvető elméleti hát-
terét, a működési elvét, valamint a működéshez szükséges protokollokat, vezérlő eljárásokat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 11996-11 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Helyi hálózatok és második rétegbeli technológiák 24 óra
– Szimplex, félduplex és duplex adatátvitel. – Közeghozzáférés, közeghozzáférési módszerek, ütközés fogalma. – IEEE 802.3 szabvány és az Ethernet, CSMA/CD közeghozzáférés. – Ethernet keretformátuma.
Hálózati réteg 18 óra
– Privát IP-címek, hálózati címfordítás szükségessége. – Forgalomirányítás, alapértelmezett átjáró feladata. – IPv4 címtartományok alhálózatokra bontása. – IPv6 címzés szükségessége, IPv6 címek típusai.
Magasabb szintű rétegek 12 óra
– Szállítási réteg feladatai. – Szegmentálás fogalma. – Megbízható és best-effort továbbítási módok. – TCP és UDP protokollok és tulajdonságaik. – TCP és UDP szegmensek összehasonlítása. – Alkalmazáscímzés, portszámok fogalma és funkciója.
746
– Jól ismert portszámok. – Tűzfalak feladatai, típusai. – Viszony- és megjelenítési rétegek feladatai. – Alkalmazási réteg feladata, alkalmazási rétegbeli protokollok.
Vezeték nélküli hálózatok 18 óra
– Vezeték nélküli adatátviteli módszerek. – Vezeték nélküli hálózatok jellemzői. – Vezeték nélküli hálózatok eszközei (hálózati kártyák, hozzáférési pontok, hidak, an-
tennák). – 802.11 szabványok és a CSMA/CA közeghozzáférés. – SSID fogalma, SSID szórás. – Egyenrangú (ad-hoc) és infrastrukturális hálózatok.
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanuló legyenek képesek SOHO szintű hálózatok telepítési feladatait
elvégezni, egy internet kapcsolatot a számítógépek között megosztani. Tudjanak a hálózatra
vezeték nélküli eszközöket csatlakoztatni, a hozzáférési pontot beállítani. A tanuló szerezzen
jártasságot a hálózat gyakorlati kialakításában. Tudjon a hálózaton erőforrásokat megosztani,
és ezzel párhuzamosan a biztonsági beállításokat elvégezni.
Legyenek képesek a tanulók biztonságos labor- és eszközhasználatra, az elektrosztatikus vé-
delmi eszközök megfelelő használatára.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
SOHO hálózat kiépítése 18 óra
– SOHO multifunkciós forgalomirányító interfészei, a benne integrált eszközök. – SOHO multifunkciós forgalomirányító csatlakoztatása, az internet kapcsolat konfigu-
rálása (PPPoE, DHCP, statikus IP-cím). – SOHO forgalomirányító LAN és WAN interfészének konfigurációja, alapértelmezett IP-
cím megváltoztatása.
Vezeték nélküli kapcsolatok kialakítása 36 óra
– Vezeték nélküli hálózati kártya telepítése, konfigurációja. – Számítógépek csatlakoztatása vezeték nélküli ad-hoc hálózat segítségével. – Hozzáférési pont konfigurációja: SSID beállítás, SSID szórás tiltása, hálózatmód kivá-
lasztása, csatorna meghatározása.
Erőforrások hálózati megosztása 18 óra
– Hálózati nyomtató hálózatra csatlakoztatása, IP-cím konfigurációja. – Hálózati nyomtató meghajtó programjának telepítése, hálózati nyomtatás beállítása.
747
Operációs rendszerek tantárgy 72 óra*
A tantárgy tanításának célja
A témakör az informatikai ágazaton belül közös 11996-16 Információtechnológiai alapok
modulban részben már megjelent. A tantárgy célja a korábban tanultak kiegészítése, elmélyí-
tése, nem utolsó sorban pedig kiterjesztése különböző operációs rendszerekre. Ismerjék meg
az operációs rendszerek működésének alapjait, az asztali operációs rendszerek felügyeleté-
nek feladatait, azok elvégzésének eszközeit. Cél, hogy a tanulók operációs rendszertől füg-
getlenül, azok összehasonlításában értsék a tanultakat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Rendszerfelügyeleti alapok 12 óra
– Programok ütemezett futtatása. – Eseménynaplók. – Parancssori rendszerfelügyelet. – Távoli felügyelet eszközei, a terminál szerver.
Lemezkezelés és fájlrendszerek 12 óra
– Fájl fogalma, fájlnevek, fájlok jellemzői. – Fájlrendszerek és tulajdonságaik. – Különböző operációs rendszerek által használt fájlrendszerek.
Felhasználói fiókok és felügyeletük 24 óra
– Felhasználói szintek és csoportok a különböző operációs rendszerekben. – Felhasználók és felhasználói csoportok létrehozása, törlése és módosítása. – Felhasználók csoporthoz rendelése. – Felhasználói fájlok elhelyezése különböző operációs rendszerek esetében. – Előre beépített felhasználók és csoportok. – Helyi biztonsági házirend. – Címtárszolgáltatások.
Operációs rendszerek biztonsága 24 óra
– Hibajavító csomagok, frissítési beállítások, azok előnyei és hátrányai. – Védekezés a külső támadások ellen: tűzfalak. – Személyi tűzfalak és szolgáltatásaik: csomagszűrés, alkalmazásszűrés, forrásszűrés,
behatolás megelőzés. – Biztonsági másolatok készítése, azok helyreállítása. – Kötetek titkosítása, kötettitkosítási módok. – TPM modul és a kötettitkosítás.
748
Operációs rendszerek gyakorlat tantárgy 108 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók elsajátítsák az asztali operációs rendszerek konfigurációjának
és rendszerfelügyeletének gyakorlati alapjait. Windows alapú rendszerek esetében kiegészíti
és elmélyíti a 11996-16 Információtechnológiai alapok modulban tanultakat, kibővítve min-
dezt a Linux és a Mac OS X operációs rendszerekhez kapcsolódó ismeretekkel. A Linux és a
Mac OS X operációs rendszerek esetében cél még azok használatának felhasználói szintű
elsajátítása is.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 11996-11 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Linux operációs rendszer 96 óra
– Linux operációs rendszer telepítése, frissítése. – Ablakkezelők és grafikus környezetek használata. – Linux grafikus felületek kezelése. – Virtuális terminálok elérése. – Linux parancsok általános szintaxisa. – I/O átirányítás. – Segítség a parancssor használatához: man és info parancsok, --help opció. – Fájl- és könyvtárkezelő utasítások. – Fájlok archiválása és tömörítése.
Android és iOS rendszerek 12 óra
– Android és iOS felületek kezelése. – Android alkalmazások telepítése, frissítése és eltávolítása. – iOS alkalmazások telepítése, frissítése és eltávolítása. – Érintőképernyő beállításai Android és iOS rendszerekben. – Vezeték nélküli kapcsolatok konfigurálása. – Felhőszolgáltatások használata, adatok és beállítások biztonsági mentése. – Bluetooth eszközök párosítása. – Felhasználói adatok költöztetése másik mobil eszközre.
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 198 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hi-
bakeresésének, és hibaelhárításának alapvető elméleti hátterét.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
749
Témakörök
Számítógépek konfigurálása 18 óra
– Video vezérlő tulajdonságok. – Beépített adattároló elemek tulajdonságai. – Portok fajtájának, elhelyezkedésének és mennyiségének megválasztása. – Kártyaolvasó be- és kimenetek. – Dokkolóegységek hordozható készülékekhez – Speciális vezérlők tulajdonságai: – RAID vezérlők, – ipari célú vezérlő kártyák.
Perifériák méretezése, kiválasztásuk 48 óra
– Billentyűzet – Nyelvezet – Ergonómia – Kiegészítő billentyűk megléte – Vezetékes vagy vezeték nélküli – Mouse (touchpad) – Ergonómia – Kiegészítő funkcióbillentyűk – Digitalizáló táblák – Program környezet igényei – Célfeladat igényei – Kamera – Fényviszonyok (érzékenység) – Felbontás igény – Fókuszálhatóság (kézi, motorikus) – Milyen porton fogadjuk a jelét (USB vagy speciális kártyán) – Mikrofon – Irány érzékeny vagy körsugárzó. – Csak beszéd átvitelre vagy szélesebb sávú – Asztali, beépített, fejre illeszthető, hordozható – Vezetékes vagy vezeték nélküli – Hangsugárzók (hangszórók és fejhallgató) – Szükséges csatornák száma (1;2;3;5+1) – Teljesítményigény a hangosított térben – Hangzáshűség követelménye – Vezetékes vagy vezeték nélküli csatlakozás (fej- és fülhallgatóknál) – Nyomtatók – Milyen technológia alkalmas a végtermék előállítására – Lapnyomtató (lézernyomató, tintasugaras nyomtató, szilárdtintás nyomtató) – Mátrix vagy sornyomtató – thermo és thermotransfer nyomtató – Lapnyomtatók esetén
750
– Fekete -fehér vagy színes nyomat – Milyen méretű nyomatokat kell előállítani – Milyen minőségű nyomatokat kell előállítani (irodai, fénykép minőség, nyomdai mi-
nőség) – Egy-egy feladat átlagos nyomatszáma – Napi, havi nyomatszám – Szükséges élettartam lapszámban vagy üzemidőben – A teljes nyomatköltség elvárt értéke (nem tényező vagy behatárolt) – Mátrixnyomtató és sornyomtató – Hány másolati példányt kell, hogy „átüssön” – Milyen fajta nyersanyagra kell, hogy dolgozzon – Milyen sebességgel kell működnie – Thermo nyomtató – Milyen karakter- vagy vonalkódokat kell ismernie – Milyen sebességgel kell nyomtatnia – Milyen nyersanyagra kell dolgoznia (papír, műanyagszalag, műanyag kártya)
Számítógép hibák és elhárításuk 32 óra
– Asztali számítógépek – Nem indul a gép – Tápegység hibái – Külső zárlat – Fogyasztói oldal zárlata – Zárlat az alaplapon – Zárlatos elem behatárolása – Csipogás mint hibaüzenet – Csipogások értelmezése – BIOS POST kódok elemzése – AMI BIOS Postkódok – PHOENIX Postkódok – AWARD Postkódok – Elindul a gép, de hibásan működik – BIOS reset – Bootolás külső referencia eszközről – Szoftveres hibák – Driver hibák – Operációs rendszer hibák – Operációs rendszer hibakereső eszközei – Vírusfertőzés okozta hibák – Adatábrázolási hibák (framentáció , telített adattároló) – Hardware hibák kiszűrése – Ellenpróbák a gyanús elemmel – Videokártya hibái – Processzor hibák – Hűtési problémák
751
– Belső adattároló hibái (HDD, SSD, stb.) – Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák – Hordozható számítógépek (notebook) hibái – Szoftverhibák kiszűrése – BIOS reset – Bootolás külső adatforrásról – Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra – Hardware hibák – Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) – Memória hiba tesztje – Szoftveres teszt – Ellenpróba – Winchester hiba tesztje – Szoftveres teszt – Ellenpróba – Processzor hiba – hűtési hiányosság – processzor meghibásodás
Perifériák hibái és elhárításuk 36 óra
– Monitorok – Megfelelő meghajtójel generálása – Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése) – Háttérvilágítás változása, hiánya – Nativ felbontás – pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése – gyártói tűréshatárok értelmezése – LCD panel hibái – pixel, Mura, vonal, sávhiba, háttérvilágítás villog vagy gyenge stb. – Képcső hibái (CRT) – konvergencia hiba – lemágnesezés hibája – szabálytalan képgeometria – Tesztábra elemeinek értelmezése – Projektorok – Megfelelő meghajtójel generálása – Izzó állapot felmérése – A lencse szakszerű tisztítása – Nyomtatók – Nem aktív a nyomtató – fedelek záródása (érzékelő kapcsolók) – tápellátás ellenőrzése – Kijelző aktív, de nem nyomtat. – Teszt üzemmód aktiválása – Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése
752
– Driver telepítés ellenőrzése – Hálózati cím beállítás ellenőrzése – Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés – Hibakódok értelmezése a készülékleírás és a szervizkönyv alapján – Minőségi hibák a nyomtatásban – Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba) – Koszolt a nyomatkép – A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása érdeké-
ben – Toner és DRUM ellenőrzése (gyári vagy utángyártott) – nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség) – Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése – Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás – Papír elakadása – Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése – Akadály elhárítása a papírúton – Média (papírminőség, méret, szálirány, vastagság, érdesség) ellenőrzése – Mátrixnyomtatók setupolása
Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk 32 óra
– Egy eszközre korlátozódik a probléma. – Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése. – Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése. – Driver ellenőrzése. – IP-cím ellenőrzése, korrekciója. – Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma.
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben 32 óra
– Személyi számítógépek karbantartási feladatai – Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás) – Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása – Firmware update – Operációs rendszer update – Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere – Külső tisztítás – Nyomtatók – Lézernyomtatók – Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek) – Elakadt, beszorult papír eltávolítása – Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása – Tesztoldal nyomatképének elemzése – Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje – Portalanítás a papírúton – Felesleges festékpor eltávolítása – Fényhenger (Drum) koszmentesítése
753
– Lézer optika tisztítása – Fuser takarítása – Mátrixnyomtatók – Festékszalag cseréje – Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása – Beállítási adatok kinyomtatása – Teszt üzemmód aktiválása – Papírtovábbító elemek beállítása – Fej tisztítása – Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 306 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló jártasságot szerezzen a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hiba-keresésének,
és -elhárításának gyakorlati kivitelezésében.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése 72 óra
– PC építése előre összekészített elemekből – Számítógép tervezése adott célfeladathoz
Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata 96 óra
– Asztali számítógépek – Nem indul a gép, hiba kezelése – Tápegység hibák – Külső zárlat – Fogyasztói oldal zárlata (alaplap, HDD, stb.) – Zárlat az alaplapon – Csipogás mint hibaüzenet – Csipogások értelmezése – Tesztkártya használata – BIOS POST kódok elemzése különböző hibaállapotok imitálásakor – Bootolható DVD és Pendrive előállítása. – Bootolás külső referencia eszközről – Szoftveres hibák – Driver hibák – Operációs rendszer hibák – Operációs rendszer hibakereső eszközei – Vírusfertőzés okozta hibák – Adatábrázolási hibák (fragmentáció, telített adattároló) – Hardware hibák kiszűrése
754
– Ellenpróbák a gyanús elemmel – Videokártya hibái – Processzor hibák – Hűtési problémák – Belső adattároló hibái (HDD,SSD stb.) – Szakszerűtlen összeszerelésből adódó hibák – Hordozható számítógépek (notebook) hibái – Szoftverhibák kiszűrése – BIOS reset – Bootolás külső adatforrásról – Operációs rendszer visszaállítása gyári állapotra – Hardware hibák – Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) – Memória hiba tesztje – Szoftveres teszt – Ellenpróba – Winchester hiba tesztje – Szoftveres teszt – Ellenpróba – Processzor hiba – hűtési hiányosság – processzor meghibásodás
Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata 120 óra
– Monitorok – Megfelelő meghajtójel generálása – Táplálási hibák (előlapi jelzőfények értelmezése) – Háttérvilágítás változása, hiánya – Nativ felbontás – pixel és subpixel hibák vizsgálata, kiértékelése – gyártói tűréshatárok értelmezése – Tesztábra elemeinek értelmezése – Projektorok – Megfelelő meghajtójel generálása – Izzó állapot felmérése – Foltok a képen, zavaró vonalazódás a képen – Nyomtatók – Nem aktív a nyomtató – fedelek záródása (érzékelő kapcsolók) – tápellátás ellenőrzése – Kijelző aktív, de nem nyomtat. – Teszt üzemmód aktiválása – Csatolófelület kapcsolatának ellenőrzése – Driver telepítés ellenőrzése – Hálózati cím beállítás ellenőrzése
755
– Tesztoldal nyomtatása és tartalmi értelmezés – Minőségi hibák a nyomtatásban – Rendezetlen tartalom (driverhiba, vagy kommunikációs hiba) – Koszolt a nyomatkép – A hiba ciklikusságának és elhelyezkedésének vizsgálata a hibaforrás feltárása érdeké-
ben. – Toner és DRUM ellenőrzése (elhasználtság, kopás) – Nyomtatási média ellenőrzése (papírminőség) – Mátrixnyomtatónál fejtávolság és fejmaszk ellenőrzése – Tintasugaras nyomtatónál fejtisztítás – Papír elakadása – Papírtovábbító elemek állapotának ellenőrzése – Akadály elhárítása a papírúton – Média (papírminőség) ellenőrzése – Mátrixnyomtatók setupolása – Kódlap választása – Betűstílus választása – Karaktersűrűség, soremelés beállítása – Kezdő pozíció beállítása – Papír szakszerű be és kifűzése – Multifunkciós készülékek hibái – Szkennelés hibái – Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) – Nem küldi el a címzettnek, vagy nem tárolja le a hálózati mappában – Faxolás hibái – Nem működik a telefonos kapcsolat – bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) – kompatibilitási hiba – Szünetmentes áramforrások – Nem aktív a készülék – Biztosítók ellenőrzése – Akkucsatlakozások ellenőrzése – Akku állapot ellenőrzése – Aktív, de nem megfelelően szolgáltat – Teszt üzemmód – Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése – Töltési kör működésének ellenőrzése – Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé – Adatbeviteli eszközök – Billentyűzet – Mouse – Lapolvasók – Digitalizáló tábla – Kamera
756
– Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk gyakorlata 36 óra – Egy eszközre korlátozódik a probléma – Csatolókártya fizikai kapcsolatának ellenőrzése – Csatolókártya aktivitásának ellenőrzése – Driver ellenőrzése – IP cím ellenőrzése, korrekciója
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat 30 óra
– Személyi számítógépek karbantartási feladatai – Adatkarbantartás (takarítás, rendszerezés, archiválás) – Vírusvédelem vizsgálata, karbantartása – Firmware update – Operációs rendszer update – Hűtési viszonyok ellenőrzése, portalanítás, ventillátorcsere – Külső tisztítás – Nyomtatók – Lézernyomtatók – Kellékanyagok cseréje (végfelhasználó által cserélendő kopó alkatrészek) – Elakadt, beszorult papír eltávolítása – Státuszlap (beállítási adatok) kinyomtatása – Tesztoldal nyomatképének elemzése – Lapfelszedő elemek ellenőrzése, cseréje – Portalanítás a papírúton – Felesleges festékpor eltávolítása – Fényhenger (Drum) koszmentesítése – Lézer optika tisztítása – Fuser takarítása – Mátrixnyomtatók – Festékszalag cseréje – Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása – Beállítási adatok kinyomtatása – Teszt üzemmód aktiválása – Papírtovábbító elemek beállítása – Fej tisztítása – Fejszán tisztítása, szükség szerinti kenése – Thermo nyomtatók – Papír és transzferszalag befűzése – Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása – Teszt-üzemmód aktiválása – Beállítási adatok nyomtatása
757
3/11. évfolyam
Hálózati ismeretek tantárgy 61 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógép hálózatok alapvető elméleti hát-
terét, a működési elvét, valamint a működéshez szükséges protokollokat, vezérlő eljárásokat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 11996-11 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Hálózati protokollok és kommunikáció 8 óra
– Hálózati rétegmodellek: OSI és TCP/IP modell. – Adatbeágyazás.
Átviteli közegek és fizikai továbbítási módszerek 16 óra
– Párhuzamos és soros adatátvitel. – Szinkron- és aszinkron kommunikáció. – Multiplexelés fogalma és típusai.
Helyi hálózatok és második rétegbeli technológiák 8 óra
– Kapcsolók működési elve kerettovábbítási módszerek. – PPP protokoll és tulajdonságai, PPPoE.
Hálózati réteg 12 óra
– Állapotmentes címkonfiguráció (SLAAC), EUI-64 módszer. – ICMP protokoll.
Magasabb szintű rétegek 7 óra
– Tartománynevek és a DNS szolgáltatás. – Levelezési protokollok: SMTP, POP, IMAP. – HTTP és HTTPS, az URL fogalma. – Távoli felügyeleti protokollok: SSH, Telnet és RDP. – FTP (File Transfer Protocol).
Vezeték nélküli hálózatok 10 óra
– 802.11 csatornák, csatornaválasztás. – Vezeték nélküli hálózatok biztonsági kérdései. – Vezeték nélküli hozzáférés korlátozásának módszerei. – Hitelesítési és titkosítási módszerek.
Hálózati ismeretek gyakorlat tantárgy 93 óra
Kábelek és csatlakozók szerelése 18 óra
– Kábelteszterek típusai, használatuk. – Kábelek kimérése, mérési jegyzőkönyv készítése. – Kábelek jelölése, kábelmenedzsment.
758
SOHO hálózat kiépítése 36 óra
– LAN eszközök internet felőli elérhetőségének biztosítása (SSH, RDP, HTTP, stb.), port továbbítás konfigurálása.
– SOHO forgalomirányító biztonsági beállításai: tűzfal beállítások, hozzáférés korláto-zás, adminisztrációs bejelentkezés.
– Forgalomirányító konfigurációjának mentése, firmware frissítése. – Forgalomirányító gyári alapértelmezett beállításainak visszaállítása.
Vezeték nélküli kapcsolatok kialakítása 21 óra
– Vezeték nélküli hálózat biztonsági beállításai. – Vezeték nélküli hozzáférés korlátozása. – Bluetooth kapcsolatok kialakítása, adatok és beállítások szinkronizációja.
Erőforrások hálózati megosztása 18 óra
– Egyenrangú (peer-to-peer) hálózat kiépítése, fájlok és mappák megosztása a hálóza-ton, jogosultságok beállítása.
– Munkaállomások tartományba léptetése.
Operációs rendszerek tantárgy 72 óra
A tantárgy tanításának célja
A témakör az informatikai ágazaton belül közös 11996-16 Információtechnológiai alapok
modulban részben már megjelent. A tantárgy célja a korábban tanultak kiegészítése, elmélyí-
tése, nem utolsó sorban pedig kiterjesztése különböző operációs rendszerekre. Ismerjék meg
az operációs rendszerek működésének alapjait, az asztali operációs rendszerek felügyeleté-
nek feladatait, azok elvégzésének eszközeit. Cél, hogy a tanulók operációs rendszertől füg-
getlenül, azok összehasonlításában értsék a tanultakat.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Windows operációs rendszerek 27 óra
– NTFS jogosultságok beállítása. – Helyi biztonsági házirend konfigurációja. – Felhasználói adatok biztonsági mentése, helyreállítása, költöztetése. – Windows tűzfal konfigurálása. – Kötetek titkosítása. – Távoli felügyelet beállítása.
Macintosh OS X operációs rendszer 6 óra
– Együttműködés Mac és PC között. – Fájlcsere Mac és PC között. – Apache- és FTP-szerver integráció – Programhibák elhárítása.
759
Android és iOS rendszerek 12 óra
– Adatok és beállítások szinkronizálása. – Levelezés beállítása Android és iOS rendszerekben. – Android és iOS rendszerek biztonsági beállításai. – Vírusvédelem Android és iOS rendszereken. – Alapértelmezett gyári értékek visszaállítása Android és iOS rendszerekben. – Android operációs rendszer telepítése mobil eszközre.
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása tantárgy 140 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy célja, hogy a tanulók megismerjék a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hi-
bakeresésének, és hibaelhárításának alapvető elméleti hátterét.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Számítógépek konfigurálása 18 óra
– Készülékházak kiválasztása: – Geometriai kötöttségek (mint bútorelem, mint alkotóelemeket befogadó eszköz) – Hűtési kívánalmak (termelődő hőmennyiség elvezetésére képes legyen) – Mechanikai követelmények (tartósság, hordozhatóság) – Tápegység kiválasztása teljesítmény igény és funkció szempontjából – Teljesítményigény meghatározása (adott feszültségen adott teljesítményigény bizto-
sítása). – Hűtési mód megválasztása (saját hulladékhő elvezetése, készülékház légcseréjében
való közreműködés). – Hűtési megoldások a teljesítmény igény alapján – konvekciós hűtés – kényszer keringtetett hűtések – hőátadó felület növelése.
Perifériák méretezése, kiválasztásuk 36 óra
– Megjelenítők – Milyen helyen környezetben kell megjeleníteni (kültéren, beltéren), munkapadon,
irodaasztalon, kioskban stb.) – Milyen fényerőt kell produkálnia – Mekkora pixelszámot kell megjeleníteni – Milyen napi, havi üzemidőt kell produkálni – Milyen élettartamot kell kibírnia – Milyen színhelyességi kívánalom van (kalibrálható-e) – A jelforrás csatlakozási módja (milyen csatlakozója van) – Lapolvasók – Folyamatos vagy szakaszos üzemű – Egy feladat átlagos lapszáma
760
– Sebesség igény – Egy vagy kétoldalas olvasás szükséges-e – Szünetmentes áramforrások (UPS-ek) – Egy készüléket vagy teljes rendszert kell ellátni – Mekkora Wattos és VA-es fogyasztása van az eszközöknek – Mekkora áthidalási időt kell biztosítani – Feszültségszint kompenzációra szükség van-e – Vonalkód és QR kód-olvasók – Milyen kódkészleteket kell felismerni – Milyen portra kell csatlakozni – Vezetékes vagy vezeték nélküli összeköttetés szükséges – Mozdulat vezérelt megoldások
Számítógép hibák és elhárításuk 24 óra
– Video vezérlő tesztje – Hűtési hiányosság – Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai – Kijelző hibái – Ellenőrzés külső kijelzővel – Háttérvilágítás hiánya és hibái – Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése – Optikai meghajtó hibái – Tesztelés referencia lemezekkel – Kiszerelés fogásai – Kézi számítógépek hibái – Szoftverhibák kiszűrése – Reset – Újratelepítés – Firmware frissítése – Hardware hibák – Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) – Csatlakozók és kábelek cseréje – Akkumulátor cseréje – Kijelző cseréje – Főpanel cseréje – Memória cseréje – Hibák és javítási eljárások dokumentálása – Dokumentálás szerepe – Visszakereshetőség, számlázhatóság, ellenőrizhetőség stb. – Szabványosított hiba és javítási kódok (IRIS kód)
Perifériák hibái és elhárításuk 30 óra
– Kódlap választása – Betűstílus választása – Karaktersűrűség beállítása
761
– Kezdő pozíció beállítása – Papír szakszerű be és kifűzése – Multifunkciós készülékek hibái – Szkennelés hibái – Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) – Nem küldi el a címzettnek, vagy nem tárolja le a hálózati mappában – Faxolás hibái – Nem működik a telefonos kapcsolat – bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) – kompatibilitási hiba – Szünetmentes áramforrások – Nem aktív a készülék – Biztosítók ellenőrzése – Akkucsatlakozások ellenőrzése – Akku állapot ellenőrzése – Aktív, de nem megfelelően szolgáltat – Teszt üzemmód – Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése – Töltési kör működésének ellenőrzése – Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé – Adatbeviteli eszközök – Billentyűzet – Mouse – Lapolvasók – Digitalizáló tábla – Kamera
Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk 16 óra
– Szerver elérhetőségének vizsgálata. – Címkiosztás működésének ellenőrzése. – Hibás kapcsolóeszköz behatárolása.
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben 16 óra
– Thermonyomtatók – Papír és transzferszalag befűzése – Elakadt beszorult papírmaradványok eltávolítása – Tesztüzemmód aktiválása – Beállítási adatok nyomtatása – Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása – Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók) – UPS-ek karbantartása – Szakszerű portalanítás – Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése – Akkumulátorok cseréje – Hálózati kapcsolóeszközök
762
– Portalanítás – Firmware update – Kézi számítógépek karbantartása – Szoftver update – Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása – Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje – Forrasztástechnológiai ismeretek – Forrasztástechnológiai alapelvek – kézi forrasztás szerszámai, eszközei – Forrasztás a gyártás során
Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat tantárgy 248 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló jártasságot szerezzen a számítógépek, perifériáik és a hálózatok hiba-keresésének,
és -elhárításának gyakorlati kivitelezésében.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tantárgy szorosan kapcsolódik a 1996-16 Információtechnológiai alapok modulhoz.
Témakörök
Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése 64 óra
– Hordozható számítógépek szét és összeszerelése, speciális szerszámok használatának begyakorlása
Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlata 64 óra
– Video vezérlő tesztje – Hűtési hiányosság – Külső és belső (saját) kijelző működtetésének hiányosságai – Kijelző hibái – Ellenőrzés külső kijelzővel – Háttérvilágítás hiánya és hibái – Videokártya és kijelző hibák megkülönböztetése – Optikai meghajtó hibái – Tesztelés referencia lemezekkel – Kiszerelés fogásai – Kézi számítógépek hibái – Szoftverhibák kiszűrése – Reset – Újratelepítés – Firmware frissítése – Hardware hibák – Szétszerelés fogásai és szerszámai (rejtett fülek és csavarok) – Csatlakozók és kábelek cseréje – Akkumulátor cseréje
763
– Kijelző cseréje – Főpanel cseréje – Memória cseréje – Hibák és javítási eljárások dokumentálása – Dokumentálás munkalapokon – IRIS kód használata
Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata 48 óra
– Kódlap választása – Betűstílus választása – Karaktersűrűség, soremelés beállítása – Kezdő pozíció beállítása – Papír szakszerű be és kifűzése – Multifunkciós készülékek hibái – Szkennelés hibái – Tartalmi hiba a szkennelt képben (kosznyomok) – Nem küldi el a címzettnek, vagy nem tárolja le a hálózati mappában – Faxolás hibái – Nem működik a telefonos kapcsolat – bekötés hibája (nem megfelelő portba, nem 2-eres vezetékkel van csatlakoztatva) – kompatibilitási hiba – Szünetmentes áramforrások – Nem aktív a készülék – Biztosítók ellenőrzése – Akkucsatlakozások ellenőrzése – Akku állapot ellenőrzése – Aktív, de nem megfelelően szolgáltat – Teszt üzemmód – Akkumulátorok és csatlakozóinak ellenőrzése – Töltési kör működésének ellenőrzése – Kommunikációs hiba a felügyeleti rendszer felé – Adatbeviteli eszközök – Billentyűzet – Mouse – Lapolvasók – Digitalizáló tábla – Kamera – Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk gyakorlata 48 óra – Egy hálózati szegmensre kiterjedt probléma – Szerver eszköz elérhető – Címkiosztás működésének ellenőrzése – Szerver sem érhető el – Hibás kapcsolóeszköz behatárolása szakaszolással, pingeléssel, mérőeszközzel – Túlzott adatforgalmat generáló eszköz kiszűrése szakaszolással, leválasztással
764
Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat 24 óra
– Beviteli eszközök (billentyűzet, mouse) karbantartása – Tisztítás és lehetséges eszközei (gazdaságosan nem javíthatók) – Megjelenítők karbantartása – Monitorok karbantartása – Projektorok karbantartása (portalanítás, izzócsere) – A lencse szakszerű tisztítása – UPS-ek karbantartása – Szakszerű portalanítás – Terhelhetőség, akkukapacitás ellenőrzése – Akkumulátorok cseréje – Hálózati kapcsolóeszközök – Portalanítás – Firmware update – Kézi számítógépek karbantartása – Szoftver update – Mikrofon, hangszóró nyílások takarítása – Akkumulátor csatlakozás ellenőrzése tesztje – Forrasztás-technológiai ismeretek – Forrasztás-technológiai alapelvek – Kézi forrasztás szerszámai, eszközei – Egyszerű áramkör összeépítése
765
SZŐLÉSZ-BORÁSZ
Szakközépiskolai képzés heti és éves szakmai óraszámai:
évfolyam heti óraszám
szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv
nélkül
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év
Ögy 140 140
10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év
Ögy 140 140
11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 791 óra/év
Összesen: 2343 óra 2583 óra
évfolyam heti óraszám
szabadsáv nélkül
éves óraszám szabadsáv
nélkül
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év
Ögy. 160 óra 160 óra
2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év
Összesen: 2302 óra 2540 óra
766
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai köve-
telmény-
modulok
Tantárgyak
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás
nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti óra-
szám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti óra-
szám
ögy
elméleti
heti
óraszám
Gyakorlati
heti óra-
szám
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti óra-
szám
ögy
elméleti
heti
óraszám
gyakorlati
heti óra-
szám
11500-12 Munkahe-
lyi egészség és
biztonság
Munkahelyi
egészség és
biztonság
0,5
0,5
11499-12 Foglal-
koztatás II.
Foglalkoztatás
II. 0,5 0,5
11497-12 Foglal-
koztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2
10961-12
Kertészeti alapis-
meretek
Termesztési
ismeretek 1
10947-12
A szőlőtermesztés
gyakorlata
A szőlőtermesz-
tés gyakorlata 4+1 6,5+0,5 6+1 9 8,5
10945-12
A szőlőtermesztés
technológiája
A szőlőtermesz-
tés technológiá-
ja
1 2 2 3 2
767
10944-12
Borászati gyakorlat
Borászati gya-
korlat 4 6,5+0,5 6+1 9 9
10906-12
Borászati techno-
lógia
Borászati tech-
nológia 1+ 0,5 2+1 2 3 2
10946-12
A szőlőtermesztés
szakmai gépei
A szőlőtermesz-
tés szakmai
gépei
1
2
2
1
10943-12
Borászati szakmai
gépek
Borászati szak-
mai gépek 1 2 0,5 2 1,5
10948-12
Szőlész-borász
alapmérések, vizs-
gálatok
Alapmérések,
vizsgálatok
gyakorlat
2 2 2 3 3
10890-12
Élelmiszeripari
vállalkozások mű-
ködtetése
Élelmiszeripari
vállalkozások 1 1
A működtetés
gyakorlati fela-
datai
1+0,5 1
Összes óra: 6 11 9 16 10 15,5 10,5 21 10 21,5
Összes óra: 14,5+2,5 140 23+2 140 23+2,5 31,5 160 31,5
768
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követel-
ménymodul Tantárgyak/témakörök
Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti okta-
tás nélkül
Óraszám
Összesen
Óraszám
Összesen 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam
3/11. évfo-
lyam 1. évfolyam 2. évfolyam
e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy
11500-12 Mun-
kahelyi egészség
és biztonság
Munkahelyi egészség és bizton-
ság 18
18 18
18
Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4
Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4
Munkavégzés személyi feltételei 2 2 2 2
Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2
Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2
Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4
11499-12 Foglal-
koztatás II.
Foglalkoztatás II. 15 15 16 16
Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4
Munkaviszony létesítése 4 4 4 4
Álláskeresés 4 4 4 4
Munkanélküliség 3 3 4 4
11497-12 Foglal-
koztatás I. Foglalkoztatás I. 62 62 64 64
769
Nyelvtani rendszerezés 1 10 10 10 10
Nyelvtani rendszerezés 2 10 10 10 10
Nyelvi készségfejlesztés 22 22 24 24
Munkavállalói szókincs 20 20 20 20
10961-12
Kertészeti alapis-
meretek
Termesztési ismeretek 36 36
A kertészeti termesztés tárgyi
feltételei 2 2
Éghajlattan 6 6
Talajtan 7 7
Talajművelés 5 5
Trágyázás 5 5
Öntözés 5 5
Növényvédelem 6 6
10947-12
A szőlőtermesz-
tés gyakorlata
A szőlőtermesztés gyakorlata 144+36 234+18 186+31 564+85 324 272 596
Szőlő telepítése 12 58 70 35 35 70
Szőlő éves munkái 19+18 64+8 91 174+26 109 77 186
Szőlő metszése 42+18 42+10 56 140+28 70 70 140
Szőlő szaporítása 24 49 7 80 50 30 80
Gazdálkodás, turizmus 14 14 32 60 30 30 60
Szőlő szüretelése 33 7 40 30 30 60
10945-12
A szőlőtermesz-
A szőlőtermesztés technológiája 36 72 62 170+31 108 64 172
A szőlő eredete, morfológiája, 12 12 12 12
770
tés technológiá-
ja
élettana
A szőlő termesztési környezete,
fajták 20 14+4 34+4 34 34
A szőlő szaporítása 20+16 20+16 22 22
Szőlőművelési alapismeretek 24 20 44+8 20 24 44
A szőlőbogyó beltartalma 32 32+4 20 12 32
A szőlőművelés logisztikája,
gazdálkodás 14 14 14 14
Biogazdálkodás 14 14 14 14
10944-12
Borászati gya-
korlat
Borászati gyakorlat 144 234+18 186+31 564+49 324 288 612
Szőlőfeldolgozás, mustkezelés 32 38 18 88 44 44 88
Erjesztés művelete 12 40 20 72 36 36 72
Egyszerű pincemunkák 22 32 24 78 64 38 102
Pinceműveletek 22 32 24 78 62 38 100
Pezsgőgyártás 8 36 28 72 40 32 72
Borturizmus 12 10 12 34 20 14 34
Üzemi laboratóriumi gyakorlat 12 22 36 70 18 54 72
Élelmiszerhigiénia, munkavé-
delem 12 12 12 36 20 16 36
Munkaszervezési feladatok
ellátása 12 12 12 36 20 16 36
10906-12
Borászati tech-
nológia
Borászati technológia 36+18 72+36 62 170+85 108 64 172
A szőlő és bortermelés története 5 5 5 5
A borászati üzemek jellemzői, 11 11 11 11
771
felszereltségük, borászati ter-
mékek jellemzői, rájuk vonatko-
zó előírások
A szőlő és a bor minőségének
összefüggése 12 12 12 12
A szőlő feldolgozása 8+18 8+18 8 8
Erjesztés 8+12 8+12 8 8
Kékszőlő feldolgozás, vörösbor
készítés héjonerjesztéssel 12+8 12+8 12 12
A bor kémiai összetétele 5 5 5 5
Újborok kezelése 10+6 10+6 10 10
Borok tisztító eljárásai 15+5 15+5 15 15
A bor harmóniájának kialakítá-
sa.
Bortörvény, hatósági előírások
22+5 22+5 22 22
A borok érésének szabályozása 6 6+ 8 6 6
A borok stabilizálása 6 6+4 6 6
A borászat mikrobiológiája,
pincehigiénia megteremtése 6 6+4 6 6
Borhibák, borbetegségek, azok
megelőzése, kikezelése 6 6+4 6 6
Tokaji borkülönlegességek 6 6+4 6 6
Szénsavas borok 7 7 7 7
Likőrborok, szőlő- és boralapú 5 5+4 5 5
772
ízesített italok
A bor palackozása, bortörvény,
borászati jogszabályok 8 8+4 8 8
A bor érzékszervi vizsgálata,
bor és gasztronómia 12 12 14 14
10946-12
A szőlőtermesz-
tés szakmai gé-
pei
A szőlőtermesztés szakmai gépei 36 72 108 72 32 104
Szőlőtelepítés gépei 12 12 12 12 12
A szőlőmetszés gépesítése 4 4 4 4
A nyesedékaprítás gépei 3 3 3 3
Kötözőanyagok és eszközök 4 4 4 4
Zöldmunkák gépesítése 4 4 4 4
Talajművelés, talajápolás 6 6 6 6
Trágyaszórás 6 6 6 6
A növényvédelem gépei 18 18 16 16
Munkavédelem 3 2 5 3 2 5
A szőlőbetakarítás gépei 8 8 8 8
Törkölyfeldolgozás 2 2 2 2
Többsoros művelési eljárások 4 4 4 4
Gépkapcsolások 6 6 6 6
Lejtős területek művelése 10 10 8 8
A szőlőművelő traktorok mű-
szaki kialakítása 10 10 10 10
Ökonómiai alapok 6 6 6 6
10943-12 Borászati szakmai gépek 36 72 16 124 72 48 120
773
Borászati szak-
mai gépek
Műszaki alapismeretek 8 8 8 8
A szőlőátvétel és-adagolás gépi
berendezései 8 8 8 8
Szőlőfeltárás, mustnyerés gépei 14 14 14 14
A folyadékszállítás gépei, be-
rendezései 6 6 6 6
Keverő berendezések 6 6 6 6
Szeparátorok 6 6 6 6
Szűrőberendezések 16 16 16 16
Hőkezelő berendezések 16 16 14 14
Szaturálók, szénsavas italok
géprendszerei 16 16 16 16
Italok palackozásának géprend-
szerei 12 12 12 12
Vízkezelők 2 2 2 2
Kannatöltés 4 4 4 4
Tisztító és fertőtlenítő berende-
zések 4 4 4 4
Melléktermékek feldolgozó gép-
rendszerei 6 6 4 4
10948-12
Szőlész-borász
alapmérések,
Alapmérések, vizsgálatok gya-
korlat 72 72 62 206 108 96 204
Laboratóriumi balesetelhárítási
szabályok, eszközök 4 2 1 7 4 2 6
774
vizsgálatok Alapmérések, alapműveletek 18 18 16 2 18
Must és bor alkotórészeinek
meghatározása 16 8 24 16 8 24
Szőlő kártevőinek vizsgálata 8 4 12 6 6 12
Térfogatos elemzések 16 25 10 51 28 23 51
A szőlő érettségének vizsgálata 4 5 5 14 3 9 12
Borászati előírások, minőség-
biztosítás, HACCP, mikrobio-
lógiai vizsgálatok
6 6 12 6 6 12
Műszeres vizsgálatok 5 4 9 6 4 10
Borbírálat, borismeret 12 12 5 8 13
Talajvizsgálatok 4 4 8 4 4 8
Minőségbiztosítás 5 4 9 4 4 8
Próbaderítés 8 8 4 4 8
Borharmónia kialakítása 8 10 18 6 12 18
Palackállósági vizsgálatok 4 4 4 4
10890-12
Élelmiszeripari
vállalkozások
működtetése
Élelmiszeripari vállalkozások 31 31 32 32
Vállalkozási formák és lehető-
ségek 3 3 4 4
Vállalkozás létrehozása 10 10 10 10
Vállalkozás működtetése 10 10 16 16
Vállalkozás átalakítása, meg-
szüntetése, fogysztóvédelem 8 8 2 2
A működtetés gyakorlati felada- 31+15 31+15 32 32
775
tai
Dokumentáció 11+4 11+4 8 8
Értékesítési adminisztráció 5+3 5+3 8 8
Adózási adminisztráció 5+6 5+6 8 8
Nyilvántartások vezetése 10+3 10+3 8 8
Összesen: 216 396 140
324 576 140
248 543 2583 378 756 160
320 688 2142
Összesen: 612 900 791 1134 1008
Elméleti óraszámok/aránya 788 óra / 30,5% 698 óra /30,3%
Gyakorlati óraszámok/aránya 1795 óra / 69,49% 1604 óra / 69,7% Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
776
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre,
a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.
Nincsen előtanulmányi követelmény.
Témakörök
1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra
A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége
Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegés-
zségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési,
intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavég-
zés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése.
A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épsé-
gére
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények
hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.
A megelőzés fontossága és lehetőségei
A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények
humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással
összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technoló-
gia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, faj-
tái, és rendeltetésük.
Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)
Veszélyes és ártalmas termelési tényezők
A munkavédelem fogalomrendszere, források
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai.
1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra
Munkahelyek kialakításának általános szabályai
A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.
Szociális létesítmények
777
Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége.
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések
Közlekedési útvonalak, menekülési utak, , helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, ve-
szélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.
Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében
Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó
készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjel-
zés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet.
Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.
Anyagmozgatás
Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás
szabályai, hátsérülések megelőzése
Raktározás
Áruk fajtái, raktározás típusai
Munkahelyi rend és hulladékkezelés
Jelzések, feliratok, biztonsági szín- és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja,
eszközei.
1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra
A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi
vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek
A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szüksé-
gessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.
1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra
Munkaeszközök halmazai
Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.
Munkaeszközök dokumentációi
Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a
munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a meg-
felelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.
778
Munkaeszközök veszélyessége, eljárások
Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság.
A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe
helyezési eljárás.
Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei
Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők
szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása,
a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.
1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra
Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek,
stressz)
Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyfor-
rások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei.
A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.
A kockázat fogalma, felmérése és kezelése
A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyez-
tető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és fog-
lalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége
1.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek 4 óra/4 óra
A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek
Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó
munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a
követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók)
főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a Kormány, illetve az
ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről.
A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.
Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken
A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakö-
rülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a
munkavégzés során.
Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken
779
Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Fog-
lalkozás-egészségügyi feladatok
Balesetek és foglalkozási megbetegedések
Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok
munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze
Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen
A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott
képviselők szerepe, feladatai, jogai.
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Tanterem
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (aján-
lás)
780
11499-12 Foglalkoztatás II. A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz
tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
Munkaj
ogi
alap
-
ism
eret
ek
Munkav
iszo
ny
léte
síté
se
Áll
ásker
esés
Munkan
élküli
ség
FELADATOK
Munkaviszonyt létesít x x
Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat x
Feltérképezi a karrierlehetőségeket x
Vállalkozást hoz létre és működtet x
Motivációs levelet és önéletrajzot készít x
Diákmunkát végez x
SZAKMAI ISMERETEK
Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei,
munkavállaló felelőssége x x
Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák x x
Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diák-
munka) x x
Álláskeresési módszerek x
Vállalkozások létrehozása és működtetése x
Munkaügyi szervezetek x
Munkavállaláshoz szükséges iratok x
Munkaviszony létrejötte x
A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és
nyugdíjbiztosítási összefüggései x x
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettsé-
gei és lehetőségei x x
A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pá-
lyaválasztási tanácsadás) x x
SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Köznyelvi olvasott szöveg megértése x x x x
Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x x x x
Elemi szintű számítógép használat x x x x
Információforrások kezelése x x x x
781
Köznyelvi beszédkészség x x x x
SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK
Önfejlesztés x x x x
Szervezőkészség x x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK
Kapcsolatteremtő készség x x x
Határozottság x x x x
MÓDSZERKOMPETENCIÁK
Logikus gondolkodás x x x x
Információgyűjtés x x x x
Foglalkoztatás II. tantárgy 16 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkaválla-
láshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
-Témakörök
Munkajogi alapismeretek 4 óra
Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés,
munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, mun-
kavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vét-
kesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték).
Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munka-
szerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, sza-
badság.
Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közal-
kalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony.
Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: a tipikus munkavégzési formák az
új Munka Törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés,
rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági,
turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási
munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.
Munkaviszony létesítése 4 óra
Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határo-
zatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabá-
lyai, próbaidő.
782
Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó
dokumentumok.
Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó
járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosított-
ként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.
Álláskeresés 4 óra
Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete,
mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.
Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai
önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és
fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.
Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok,
kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban
történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbá-
zisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.
Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoz-
tatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP).
Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.
Munkanélküliség 4 óra
A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő
nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kri-
tériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése,
nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a
munkaközvetítés.
Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresé-
si segély. Utazási költségtérítés.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás.
Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás
főbb szabályai
Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munka-
ügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai.
783
Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása,
foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatá-
sok).
Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, me-
zőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszün-
tetésének szabályai.
A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pá-
lyatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.
11497-12 Foglalkoztatás I.
Foglalkoztatás I. tantárgy 64 óra/64 óra
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok képesek legyenek személyes és szakmai vonatko-
zást is beleértve bemutatkozni idegen nyelven. Továbbá egyszerű alapadatokat tartalmazó for-
manyomtatványt kitölteni. Illetve cél, hogy a tanuló idegen nyelvű szakmai irányítás mellett
képes legyen eredményesen végezni a munkáját.
Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy alapvető nyelvtani
rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve a mondatszerkesztési
eljárásokhoz kapcsolódóan. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memó-
riafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 4 alapvető, a mindennapi élethez
kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon
meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
idegen nyelvek
Témakörök
Nyelvtani rendszerzés 1 10 óra/10 óra
A 10 óra alatt a tanulók átismétlik a 3 alapvető idősíkra (jelen, múlt, jövő) vonatkozó igeidőket,
illetve begyakorolják azokat, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódóan az állásinterjú során ne
okozzon gondot sem a múltra, sem a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra
adandó egyszerű mondatokban történő válaszok megfogalmazása. A témakör elsajátítása révén
a diák alkalmassá válik a munkavégzés során az elvégezendő, illetve elvégzett feladathoz kap-
csolódó a munkaadó által idegen nyelven feltett egyszerű, az elvégezendő munka elért eredmé-
nyére, illetve a jövőbeli feladatokra vonatkozó kérdések megértse, valamint a helyes igeidő
használattal ezekre egyszerű mondatokban is képes lesz reagálni.
784
A célként megfogalmazott idegen nyelvi magabiztosság csak az alapvető igeidők helyes és
pontos használata révén fog megvalósulni.
Nyelvtani rendszerezés 2 10 óra/10 óra
A témakör tananyagaként megfogalmazott nyelvtani egységek – a tagadás, a jelen idejű feltéte-
les mód, illetve a segédigék (képesség, lehetőség, szükségesség) - használata révén a diák képes
lesz egzaktabb módon idegen nyelven bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban
egyaránt. Egyszerű mondatokban meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett
kérdésekre a választ kihasználva az a 3 alapvető igeidő, a segédigék által biztosított nyelvi pre-
cizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés, a szórend alapvető szabályainak elsajátítása révén al-
kalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket,
illetve esetlegesen ő maga is egyszerű tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meg-
hallgatás során.
Nyelvi készségfejlesztés 24 óra/24 óra
/Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése foneti-
kai készségfejlesztéssel kiegészítve/
A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk célja, hogy rendszerezze a diák idegen nyelvi alapszó-
kincshez kapcsolódó ismereteit. Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen
nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 4 alapvető társalgási témakörön keresztül valósul meg. Az
induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabá-
lyok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet
és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képesség-
nek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív
memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy
létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv
szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása
során valósul meg.
Az elsajátítandó témakörök:
– személyes bemutatkozás
– a munka világa
– napi tevékenységek, aktivitás
– étkezés, szállás
Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely
során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.
Munkavállalói szókincs 20 óra/20 óra
/Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/
785
A 20 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 44 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után
lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák egyszerű mondatokban, megfelelő nyelvi tartal-
mi koherenciával be tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. A témakör tan-
anyagának elsajátítása révén alkalmas lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi or-
szágban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését. Elsajátítja azt
a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munka-
körülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó
gyakran használt kifejezéseket sajátítja el
A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tante-
rem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.
A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (aján-
lás)
A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, mind
pedig a tanulói tevékenységformák.
10961-12 Kertészeti alapismeretek
Termesztési ismeretek tantárgy 36 óra/36 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tantárgy tanításának a célja, hogy kertészeti termesztés fogalmával, ágazataival ismertesse
meg a tanulókat.
Éghajlattani és talajtani ismeretek birtokában alapozza meg a kertészeti ágazatok termesztését
befolyásoló talajművelési, trágyázási és öntözési eljárások megismerését és felhasználhatósá-
gát. Mutasson rá az eredményes termesztéshez nélkülözhetetlen növényvédelem és környezet-
védelem kapcsolatára.
Témakörök
A kertészeti termesztés tárgyi feltételei 2 óra/2 óra
A kertészeti termesztésben előforduló termesztő berendezések (üvegházak, növényágyak, fóliás
berendezések), kiegészítő építmények (tárolók), termesztőedények (cserepek, szaporítóládák, -
tálcák), kertészeti szerszámok (ásó, gereblye, kapa, metszőolló stb.)
Éghajlattan 6 óra/6 óra
A növények növekedését befolyásoló éghajlati tényezők
Általános meteorológiai fogalmak: idő, időjárás, éghajlat, légkör, légköri elemek, légkör össze-
tétele, légnyomás, szél, csapadék, léghőmérséklet, talajhőmérséklet, páratartalom, napsütés
786
Éghajlattani alapismeretek: az éghajlatot befolyásoló tényezők, éghajlatok osztályozása, mak-
roklíma, mikroklíma, éghajlatot jellemző főbb értékek
Magyarország éghajlata, agrometeorológiája
Talajtan 7 óra/7 óra
A talaj képződése és fogalma
A talajok összetétele
A talajok fontosabb tulajdonságai (kötöttség, kémhatás, szerkezet, víz-, levegő-,
hőgazdálkodás, tápanyag-gazdálkodás)
A talajok osztályozása
A talajtulajdonságok vizsgálata
Kertészeti földnemek, közegek
Talajművelés 5 óra/5 óra
A talajművelés célja és alapelvei
Talajművelési eljárások, azok eszközei, gépei: szántás, tárcsázás, kultivátorozás, boronálás,
simítózás, hengerezés, a talajmaró és a mélylazító használata
Talajművelési rendszerek kialakítása
Trágyázás 5 óra/5 óra
A trágyázás célja
A trágyafélék csoportosítása: szerves trágyák (istállótrágya fogalma, összetétele, kezelése, táro-
lása, hígtrágya, zöldtrágya, egyéb szerves trágyák), műtrágyák (nitrogén-, foszfor-, káliumtar-
talmú műtrágyák, mikroelem-trágyák jellemzői, használatuk lehetőségei és tárolásuk)
A szervestrágyázás és a műtrágyázás hatásának összefüggései, környezetvédelmi vonatkozásai
Öntözés 5 óra/5 óra
Az öntözés jelentősége
Az öntözés célja: vízpótló, kelesztő, frissítő, párásító, nedvességtároló, talajátmosó, trágyázó,
beiszapoló, színező és fagy elleni öntözés
Az öntözővíz tulajdonságai: ásványisó-tartalma, keménysége, hőfoka és szennyezettsége
Öntözési módok: felületi, esőszerű, altalaj és mikroöntözés
787
Az öntözés időpontjának és az öntözővíz mennyiségének meghatározása (öntözési norma,
idénynorma, öntözési forduló)
Növényvédelem 6 óra/6 óra
A növényvédelem jelentősége, tárgya, rövid története, feladata
Legfontosabb, a növényeket károsító élő szervezetek (vírusok, baktériumok, gombák, állati
kártevők) életfeltételei, károsításuk megjelenési formái
A kertészeti kultúrák legfontosabb gyomnövényei
Növényvédő szerek ismerete, felhasználása, tárolása
A növényvédelem módjai, előrejelzés, megelőzés, védekezés
A környezetvédelem szerepe a növényvédelemben
Komplex és integrált növényvédelem
10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata
A szőlőtermesztés gyakorlata 570 óra/ 596 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tanuló legyen képes a szőlőtermesztés gyakorlati feladatainak az elvégzésére. A feladatok
magukba foglalják a szőlő szaporítását, a szőlő éves technológiai feladatait, a telepítés alapfo-
gásait, a metszés technikáját, a szüret előkészítését, lebonyolítását, kiegészülve a gazdálkodás
és turizmus tennivalóival.
A képzés során a gyakorlati anyag megismerésével és elsajátításával a végzett tanuló önálló
munkavégzéssel legyen képes családi birtok nagyságú szőlőterület gondozását, ápolását megol-
dani. A tudása lehetővé tegye számára, hogy átlássa a feladatok szükségességét, egymásra épü-
lését és alapszintű szervezését.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tanulónak a modul elsajátításához rendelkeznie kell az alapvető írás-olvasás, szövegértés,
matematikai és logikai képességgel. A gyakorlatokon való eredményes munkához nélkülözhe-
tetlen a megfelelő állóképesség.
Témakörök
Szőlő telepítése 70 óra/ 70 óra
Terület előkészítése
Talajmintavétel értékelés
Kitűzés
788
Oltványelőkészítés
Telepítés módjai
Az oktatandó anya felöleli a szőlő telepítéséhez szükséges hatósági előírásokat, a terület előké-
szítésének szakmai elvárásait, a telepítés végrehajtásának különböző módszereit. Megismerésre
kerül az oltvány telepítés előtti előkészítése.
Szőlő éves munkái 180 óra + 18+8/ 186 óra
Oltványápolás-ültetett, iskola
Zöldmunkák
Tápanyagutánpótlás
Talajmunkák
Növényvédelem
Támrendszer karbantartása
Meteorológiai előrejelzés rendszere, fagyvédelem
Vízutánpótlás
Vadkárelhárítás, kerítések
Biogazdálkodás
I évfolyam :18 óra
II. évfolam : 8 óra
A tanítás során bemutatásra kerül a metszés alapja, a különböző metszési fogalmak. Gyakorlat
keretében elvégzendő az alakító metszés technológiája és a termőre metszés különböző formái.
Feladat még a termésszabályozás elvének ismertetése és elvégzése. A tananyag több hazai és
külföldi metszésmód bemutatását is elvégzi.
Szőlő metszése 140 óra+18 +10 / 140 óra
Metszési alapismeretek
Alakító metszés
Termőre metszési módszerek
Termésszabályozás
I . évfolyam: 18 óra
789
II . évfolyam: 10 óra
Az oktatás több éves rendszerében ez a legfontosabb tanítási terület. A témakör felöleli az olt-
ványápolás, az új telepítések feladatait, tavaszi, őszi talajmunkákat, a növényvédelmet, a táp-
anyag utánpótlását, a zöldmunkákat. Megismerteti a speciális feladatokat, a vízgazdálkodás, a
meteorológia bevonását, a vadkárelhárítást, a támrendszer építését. Külön kitér a biogazdálko-
dás feladataira.
Szőlő szaporítása 80 óra / 80 óra
– Magoncról
– Alanyvessző termelése
– Nemes csapok
– Zöld oltás
– Bujtás
– Sima vesszős szaporítás
– Oltványelőkészítés technológiája
– Oltvány felszedés, tárolás
A tananyag egységes rendszerben mutatja be a szőlő szaporításának különböző lehetőségeit,
annak három formáját. A magról történő hajtatás, a simavesszős módszert, az ajánlott oltvány
előkészítését, hajtatását, nyári gondozását. Ebben az esetben is biztosítani kell a saját területen
történő gyakorlati bemutatást, munkavégzést.
Gazdálkodás, turizmus 60 óra / 60 óra
– A szőlőművelés gazdasága
– Vendéglátás
– Borismereti alapfogalmak
Az eredmények szakmai tevékenység nem lehet meg a gazdálkodási ismeretek megismerése
nélkül. A munkafolyamatok önköltségének számítása, azok összesítése az eredményes műkö-
dés feltétele. A szőlőtermesztés rendezett tájban való elhelyezkedése kiváló lehetőséget teremt
arra, hogy az egészséges, szép környezetben vendéglátással is foglalkozhasson a termelő.
A vendéglátás alapjainak megismertetése a témakör feladata. A helyiség, kiszolgáló létesítmé-
nyek, egyedi építészeti és növényvilág építése, vendéglátási alapismeretek tartoznak a tárgyba.
Szőlő szüretelése 40 óra / 60 óra
– Szüret előkészítése
– Szüret lebonyolítása
– Feladatok a szőlőben a szüret után
A szőlőtermesztés utolsó területe a szüret. Ebbe a zónába tartozik a próbaszüret, az adminiszt-
ratív előírások, a logisztikai feladatok, a szüreti gépek karbantartása, az infrastruktúra, a szüret
emberi és gépészeti igényeinek biztosítása, speciális helyzetekbe való felkészülés megismerése.
– Érinteni szükséges a borászati technológia főbb lépéseit.
– A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)
790
– Saját kezelésben lévő gyakorló szőlőskert (mérete minimum 2-4 ha)
– A helyszínen lévő szociális és labor helyiség
– Ide telepített öntöző bemutató technológia (mobil és fix kivitelben)
– Genetikai labor megléte
10945-12 A szőlőtermesztés technológiája
A szőlőtermesztés technológiája 172 óra / 172 óra*
A tantárgy tanításának célja
A tanulók az ismeretanyag megismerése után egységes rendszerben kezeljék a szőlészeti tech-
nológia elméleti területeit. Képesek legyenek arra, hogy alapvető összefüggéseket tudjanak
párhuzamba állítani a terület gyakorlati feladataival.
Az elvégzett munkák elméleti háttereit tudatosan alkalmazzák a területen végzett feladatok
esetében.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A témakör elsajátítását segíti, ha a tanulók alkalmazzák a magyar nyelv és irodalom, a történe-
lem, a fizika, a matematika a kémia tantárgyból tanultakat. Segíti a tanulás folyamatát, ha ren-
delkeznek alapvető rajzkészséggel, rajzfelismerő készséggel és felhasználják a gazdálkodás,
turizmus terén.
Témakörök
A szőlő eredete, morfológiája, élettana 12 óra / 12 óra
– A szőlő származása
– A szőlő föld alatti részei
– A szőlő föld feletti részei
– Metszési alapfogalmak
A technológia alapja a szőlő származásának történelmi áttekintése az alapfajok rendszertani
besorolása. A szőlőnövény megismerése morfológiai (föld alatti és feletti) rendszerben és a
részletes elemek bemutatása. Ide tartozik a szőlőnövény részeinek feladatleírása. A tananyag-
hoz hozzátartozik az alapfogalmak tisztázása a szakmai nyelv megfelelő használatának érdeké-
ben.
A szőlő termesztési környezete, fajták 34 óra+4 óra / 34 óra
– Éghajlati elhelyezkedése
– Csapadékigény, vízigény
– Napsütés, hőösszeg
– Talajviszonyok, domborzat
– Fajták
– Borvidékek
– Összefoglalás, rendszerezés
III. évfolyam: +4 óra
791
A termesztési környezet meghatározó a szőlőnövény technológiájában. Az éghajlati hatások
elemei minden évben más-más környezeti tényezőként jelennek meg a termesztésben. A külön-
böző éghajlati elemek hatásait, optimális mértékeit teljes bizonyossággal kell ismerniük a tanu-
lóknak.
Alapvető elvárás, hogy a szőlőnövény nemes és alapvető fajtáinak ismerete is rendelkezésre
álljon. A fajták ismeretének, azok jellemzőinek figyelembe kell venni, hogy szakiskolai képzést
végzünk.
A tananyag mélységét és az elvárásokat ennek megfelelően kell meghatározni.
Szükséges a tanulónak szakiskolai szinten a Borvidékek témájának megismerése.
A szőlő szaporítása 22 óra+16 óra/22 óra
– Magoncról
– Sima vesszőről
– Oltványkészítés
– Egyéb módok
III.évfolyam: + 16 óra
A tanulónak ebben a témakörben meg kell ismernie a szőlőnövény szaporításának különböző
módjait. A témakör ismereténél nem a gyakorlati végrehajtásra kell a hangsúlyt fektetni, hanem
az elméleti összefüggéseire kell fókuszálni. Fontos feladat, hogy ebben a témakörben minden
egyes szaporítási módszernél a teljes folyamat bemutatásra kerüljön.
Szőlőművelési alapismeretek 44 + 8 óra/44 óra
– Éves életciklus
– Metszési megoldások
– Zöldmunka elmélete
– Növényvédelem elmélete
– Talajművelés, tápanyagpótlás
– Támrendszer kialakítása
– Felkészülés a szüretre
– Felmérés, összefoglalás
III. évfolyam : + 8 óra
A témakörben megint összhangot kell teremteni a gyakorlatban tanultakkal. Meg kell ismertetni
a tanulókkal a gyakorlati fogások elméleti hátterét, a feladatok szakmai összefüggéseit. Alapve-
tő elvárás, hogy a szakiskolai tanulók nagy biztonsággal tudják a szőlő éves ciklusait és azok
részpontjait. A tanítás folyamán minden esetben ki kell hangsúlyozni, hogy tevékenységük
végzésekor kiemelt területként kell kezelni a környezettudatos technológia, a környezetvédelem
szerepét.
792
Be kell mutatni a különböző környezetkímélő technológiákat. Tárgyalásra kell, hogy kerüljön a
szüreti felkészülés, a szőlőben végzett szüret utáni feladatok pontjai is.
A szőlőbogyó beltartalma 32 óra+4/32 óra
– A szőlőbogyó kialakulása
– A szőlőbogyó kémiai beltartalma
– A szőlőbogyóban lezajló változások
– Technológiai és biológiai érettség
– Az erjedés menete
– Összefoglalás, értékelés
III. évfolyam : + 4 óra
A szőlőnövényben, a bogyóban végbemenő változások alapvetően meghatározzák a termesztés
eredményességét. A szőlész feladata, hogy olyan gyümölcsöt állítson elő a nyers fogyasztás és
a borászat számára, amely piacképes terméket eredményez. Külön kell választani a két terület
elvárásait. Az elvárások paramétereinek ismeretében kell meghatározni az alkalmazott techno-
lógiát, szüretelési módot, időpontot. A témakör tárgyalásánál ismertetni kell a borászati igénye-
ket, azok fő jellemzőit.
A tananyag elsajátításához rendkívül fontos, hogy a tanulók rendelkezzenek biztos kémiai alap-
ismeretekkel.
A szőlőművelés logisztikája, gazdálkodás 14 óra/14 óra
– Munkaszervezés a szőlőben
– Éves bekerülési költségek
– Szükséges géppark a termő szőlőben
– Borászati költségek
– Vendéglátás, marketing
Az eredményes gazdálkodás alapfeltétele, hogy az ágazatban dolgozó szakemberek tisztában
legyenek a gazdasági összefüggésekkel. A szakiskolai szinten is fel kell vázolni az alapvető
elvárásokat, amelyek az eredményes gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek.
Biogazdálkodás 14 óra/14 óra
– Biogazdálkodás feltételei
– Biotechnológia az üzemben
– Minőségbiztosítás
Az utóbbi időben igen jelentős mértékben megnőtt a biogazdálkodás termékei iránti igény.
Ennek megfelelően a tananyagba be kell építeni a biogazdálkodás témakörét. Be kell mutatni,
milyen feltételek mellett lehet ezt a tevékenységet végezni. Szükséges az engedélyek feltételeit,
a telepítési, művelési technológiai elvárások és a minősítés elvárásainak tárgyalása. A téma
oktatásakor tanácsos ennek a területnek egy gyakorló szakembert előadásra meghívni.
793
10944-12 Borászati gyakorlat
Borászat gyakorlat 570 óra/612 óra*
A tantárgy tanításának célja
Olyan borász szakemberek képzése, akik a borászati üzemekben, családi vállalkozásokban,
kisebb üzemekben az ott alkalmazott gépekkel és berendezésekkel a technológia által megkö-
vetelt beavatkozásokat el tudják végezni, a szőlőfeldolgozást, mustkezelést, erjesztést és a bor
kezelését önállóan ellátni. Képesek részt venni a borok (italok) palackozásában a higiéniai és
esztétikai szempontok figyelembevételével.
Alakuljon ki a résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai ér-
zék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos
munkavégzés igénye.
Olyan személyiségjegyek kialakítása mely folyamatos önképzésre, szakmai fejlődésre ösztönöz
és a feladatok vállalása és megoldása során kellő önismeretről, felelősségtudatról és a környe-
zettel szemben toleranciáról tesz bizonyságot.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A tanulónak a modul elsajátításához rendelkeznie kell az alapvető írás-olvasás, szövegértés,
matematikai és logikai képességgel. A gyakorlatokon való eredményes munkához nélkülözhe-
tetlen a megfelelő állóképesség.
Témakörök
Szőlőfeldolgozás, mustkezelés 88 óra/88 óra
– Szüret előkészítése
– Próba szüret-mintaszüret
– Sav, cukor tartalom mérése
– Szüreti idő meghatározása
– Termékenységi számolás
– Szüreti logisztikai feladatok
– Szüreti terv készítése
– Érési idő, technológiai cél
– A szőlő szedése, begyűjtése
– Feldolgozás logisztikája
– Fehérbor szőlő feldolgozása
– Kék szőlő feldolgozása
– Bogyófeltárás, cefrekénezés, cefreáztatás
– Cefrekezelés, cefre hűtése
– Léelválasztás
– Sajtolás (préselés)
– Mustosztályozás
– Törköly felhasználási módjai
– Enzimek, élesztők, tápanyagok előkészítése, beadagolása
– Must kénezése
794
– Musttisztítás (derítés, ülepítés, szeparálás, flotáció, mustszűrés)
– Must hűtése, berendezés használata
– Édesítő must készítése
– Szeszezett must (misztella) készítése
– Cukortartalom emelés
Erjesztés művelete 72 óra/72 óra
– Élesztő előkészítése
– Fajélesztő alkalmazása
– Irányított erjesztés
– Spontán erjesztés
– Az erjesztés különleges esetei
– Héjon erjesztés technológiája
– Rosé borkészítés
– Siller borkészítés
– Mintavétel, ellenőrző vizsgálatok
Egyszerű pincemunkák 80 óra/102 óra
– A pincék és borászati üzemek tisztántartása, karbantartása
– A levegő cseréjének és tisztaságának biztosítása
– A falak tisztántartása és karbantartása
– A ciszternák tisztán tartása és karbantartása
– A padozat tisztán tartása és karbantartása
– A fix és mobil fejtővezetékek tisztán tartása és karbantartása
– A pincei edények, eszközök tisztántartása és karbantartása
– A fémből készült berendezések, gépek tisztán tartása és karbantartása
– Egyéb tisztán tartási és karbantartási és ellenőrzési feladatok
– A pince légterének kénezése
– A hordók és tárolótartályok külső és belső kezelése
– A vasbeton tartályok tisztítása és karbantartása
– Az ászokhordók tisztítása és karbantartása
– A szállítóhordók kezelése
– A hordók nyitása, zárása
– Csapolás, visszacsapolás
– A bor mennyiségének megállapítása
– A betöltött mennyiség megállapítása Hoffmann-féle hordómérő táblázat segítségével
– A folyadék mennyiség megállapítása folyadékmérő órával
– Mintavétel
– Mintavétel lopóval
– Mintavétel mintázótömlővel
– Mintavétel mintázókosárral
– Mintafajták, a mintavétel menete
Pinceműveletek 80 óra/100 óra
– Töltögetés
– Kénezés
– Borok kénezése kálium-piroszulfittal
– A borok kénezése cseppfolyós kén-dioxiddal (SO2)
795
– Kénezés törzsoldattal
– Fejtés
– Félig zárt fejtés végrehajtása
– A szellőztető nyílt fejtés végrehajtása
– Zárt fejtés végrehajtása
– Az ellennyomásos zárt fejtés végrehajtása
– Házasítás
– Házasítás gyakorlati végrehajtása
– Keverési, egalizálási módok
– Keverés körfejtéssel
– Keverés légkompresszorral
– Keverés szén-dioxid-gázzal
– Védőgázas ejektoros keverés
– Keverés propellerkeverővel
– Szeparálás
– A szeparálás helye a borászati technológiában
– A szeparálás végrehajtása
– Borkezelések
– Derítés
– Szénkezelések
– Színezési eljárások
– Savtartalom szabályozása
– Alkoholtartalom szabályozása
– Cukortartalom szabályozása
– Hőkezelések
– Borok melegkezelése (pasztőrözés)
– Hidegkezelés (frigorifizálás)
– Szűrés
– Borok szűrése kovafölddel
– Szűrés lapszűrővel
– Szűrés membránszűrőkkel
– Aljborok (híg seprők) szűrése vákuum-dobszűrővel
– Seprőszűrés szűrőpréssel
Pezsgőgyártás 72 óra/72 óra
– A pezsgőkészítés gyakorlati feladatai
– Tankpezsgő gyártás
– Palackos erjesztésű pezsgőkészítés –hagyományos eljárással
– Palackos erjesztésű és érlelésű és szűréssel seprőtlenített pezsgő készítése
– Pezsgő palackozás műveletei
Borturizmus 34 óra/34 óra
– Borkóstolás, borbírálat előírásai módszerei
– Személyi feltételek
– Tárgyi feltételek
– A kóstolás alapjai és menete
– Értékelési módszerek
796
– Felszolgálás
– A bor felszolgálásának technikája
– A bor kitöltése
– Pezsgőspalack nyitása
– Borok dekantálása
– Borok és ételek párosítása
– Bormarketing gyakorlat
Üzemi laboratóriumi gyakorlat 72 óra/72 óra
– Must összetevőinek mérése
– Savtartalom meghatározás
– Cukortartalom meghatározás
– Kénessav tartalom mérése
– Próbaderítés készítése
– Illósav meghatározás
– Hatóanyag tartalom mérése
– Oldatkészítés
– Alkoholtartalom meghatározás
– pH mérés
Élelmiszerhigiénia, Munkavédelem 36 óra/36 óra
– Műszaki baleset elhárítás
– Üzemi rend
– Az üzem egészségügye
– Telepítés, elrendezés
– Világítás
– Szellőztetés
– Vízellátás, szennyvízkezelés
– Az anyagtárolás és anyagmozgatás biztonságtechnikája
– Kéziszerszámok biztonságtechnikája
– Gépek és berendezések biztonságtechnikája
– Az elektromosság biztonságtechnikája
– Tűzvédelem
– Lélektani balesetelhárítás
– Elsősegélynyújtás
– Élelmiszerek előállítása és forgalomba hozatala
– Az üzem tisztasága
– Személyi higiénia
– Az élelmiszer termelés higiéniája
– Az élelmiszer forgalom higiéniája
– Csomagolás, szállítás, tárolás
– Élelmiszer vizsgálat
– Veszélyes anyagok kezelése, megsemmisítése
– Környezetvédelem
– Foglalkozási ártalmak és betegségek
Munkaszervezési feladatok ellátása 36 óra/36 óra
– Dokumentációk kezelése
797
– A termék azonosítása, nyomon követése
– Folyamatszabályozás
– Ellenőrző, mérő- és vizsgáló berendezések kezelése
– A nem megfelelő termék kezelése
– Helyesbítő és megelőző tevékenység
– Minőségügyi bizonylatok kezelése
10906-12 Borászati technológia A 10906-12 azonosító számú, Borászati technológia megnevezésű szakmai követelménymo-
dulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Borászati technológia 172 óra/ 172 óra*
*Háromévfolyamos képzés közismereti oktatással/kétévfolyamos képzés közismereti oktatás
nélkül
A tantárgy tanításának célja
A végzett szakember a szőlészet területén ismeri a szőlőtermesztés gyakorlati fogásainak teljes
feladatát, a szőlészetben használt géppark működtetését, a szüret előkészítését, lebonyolítását.
A borászati termék előállításának vertikumát a must kezelésétől egészen a forgalomba hozott
palackozott borig. Tisztában van a szőlőtermesztés, borászat gazdálkodási alapismereteivel és
ugyanilyen szinten a borturizmus, a biogazdálkodás, a helyi borértékesítés és az adminisztráció
szabályaival.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Ahhoz, hogy a végzett szőlész-borász szakember a szakmai képzés során el tudja sajátítani a
szakmai tantárgyak tartalmát, fontos, hogy képes legyen a megfelelő számításokat elvégezni,
megfelelő szinten birtokában legyen az írás és olvasás tudásának.
Tudjon szöveget értelmezni, hivatalos jelentéseket elkészíteni. Rendelkezzen informatikai, in-
ternetes ismeretekkel, tudja kezelni a számítógépet, táblázatkezelő programokat.
Legyen tisztában a magyar nyelv szabályaival.
Témakörök
A szőlő és bortermelés története 5 óra/5 óra
– A szőlő őshazája, szőlőtermesztés elterjedése a világon,
a világ bortermelő országai
– Borszőlő és csemegeszőlő termesztés
– Fontosabb statisztikai adatok
– Magyarország borászatának története
– Magyarország borászata napjainkban, fontosabb adatok
798
A borászati üzemek jellemzői, felszereltségük, borászati termékek jellemzői, rájuk vonatkozó
előírások 11 óra/11 óra
– Borászati üzemek csoportosítása méret és funkció szerint
– Pincék típusai, épített és hagyományos pincék
– A jó pinceklíma jellemzői
– Borászati üzemek létesítésének feltételei, előírások
– A tároló és érlelő pincék, tároló tartályok, hordók típusai, jellemzői
– Borászati termékek csoportosítása és jellemzőik
– Természetes borok, FN, OFJ, OEM
– Tokaji borkülönlegességek
– Szénsavas borok
– Újborok, óborok, muzeális borok
A szőlő és a bor minőségének összefüggése 12 óra/12 óra
– A szőlőfajták cukortermelő képessége
– Szőlő alkotórészeinek hatása a bor minőségére
– Korai, késői érésű fajták, sav- cukor harmónia
– Fajták és az érlelési technológiák összefüggése
– Borkülönlegességek
– A szőlőfajták borászati értékét meghatározó tényezők
– Az érés jellemzői, szakaszai
– Az érés során bekövetkező változások
– A must kémiai összetétele
– Cukrok és savak változása
– Íz-illat-zamat anyagok képződése
– Extrakt tartalom kialakulása
– A szüret lebonyolítása a borászati szempontok figyelembe vételével
– Minőségi bor készítéséhez jó minőségű, egészséges termés, válogatva szüretelés végre-
hajtása
– Ládás szüret, higiéniai előírások betartása
– Gépi szüret helyes megválasztása
A szőlő feldolgozása 8 +18 óra/ 8 óra
– Feldolgozó üzem jellemzése, felszereltsége
– Mennyiségi és minőségi átvétel
– A szőlő feltárása, bogyózás, zúzás
– Cefrekezelés
– Léelválasztás, áztatás
– Préselés
– Melléktermékek gyűjtése
– Mustok frakcionálása
I . évfolyam: + 18 óra
Erjesztés 8 + 12 óra/ 8 óra
– A mustok tisztítása, ülepítés, derítés, flotálás, szeparálás,enzimes kezelés
– Mustok hűtése
– Mustjavítás
799
– Borélesztők jellemzése, életfeltételeik
– Fajélesztő adagolás
– Erjedési hőmérsékletek szabályozása
II. évfolyam: + 12 óra
Kékszőlő feldolgozás, vörösborkészítés héjonerjesztéssel 12 + 8 óra/ 12 óra
– Mennyiségi, minőségi átvétel
– A színkioldás lehetőségei
– Bogyózás, zúzás, cefrekezelés,
– Héjonerjesztés, erjesztőberendezések
– Újbor nyerése
– Rosé, siller bor készítése
– Borok érlelése, újhordós erjesztés, érlelés
II. évfolyam: + 8 óra
A bor kémiai összetétele 5 óra/ 5 óra
– Szárazanyag tartalom, szénhidrátok
– Alkoholok és oxidációs termékek
– Szerves savak, észterek,
– Fenolos alkotórészek
– Aromaanyagok
– Ásványi anyagok
– Vitaminok, színanyagok
Újborok kezelése 10+ 6 óra/ 10 óra
– A seprő jellemzése
– A fejtés fogalma, módjai, az első fejtés idejét és módját meghatározó tényezők
– A fejtés gépei, azok megválasztásának szempontjai
– Finom seprőn való érlelés
– Barnatörési próba
– Kénezés, alapkénezés, a bor tulajdonságainak és a kénezés mértékének összefüggései
– A kénezés hatásai, kénezőanyagok jellemzői, alkalmazásai
– A töltögetés, célja, módja, előírásai
II. évfolyam: + 6 óra
Borok tisztítóeljárásai 15 + 5 óra/ 15 óra
– Az újborok zavarosító anyagai, azok jellemzése
– Gravitációs ülepítés, öntisztulás
– Derítés, a derítés szabályai, derítőanyagok jellemzése, a derítés
hatásmechanizmusa
– Bentonitos, csersav-zselatinos, enzimatikus, egyéb derítési módok
– Szűrés, szűrőanyagok, szűrési módok,
– Szűrőberendezések
II. évfolyam: + 5 óra
800
A bor harmóniájának kialakítása. Bortörvény, hatósági előírások 22 + 5 óra/ 22 óra
– Házasítás
– Savtartalom növelés, csökkentés, előírások
– A borok édesítése
– A borok színjavítása
– Aktuális jogszabályok előírásai
II. évfolyam : + 5 óra
Borok érésének szabályozása 6 + 8 óra/6 óra
– Kénezés
– Tároló edények megválasztása, oxidatív, reduktív technológia alkalmazása
– Védőgázok alkalmazása
– Hiper-reduktív technológia
– Barrique érlelés
III. évfolyam: + 8 óra
Borok stabilizálása 6 + 4 óra/6 óra
– A bor zavarosságának okai és fajtái
– Stabilizáló eljárások, hidegkezelés, melegkezelés
– Borstabilizálás kémiai anyagokkal
III. évfolyam : + 4 óra
A borászat mikrobiológiája, pincehigiénia megteremtése 6 + 4 óra/6 óra
– A mikroorganizmusok jellemzése, baktériumok, élesztők, penészek
– Hasznos és káros mikroorganizmusok
– Biológiai almasav- bontás
– Tisztító és fertőtlenítő szerek, hatásmechanizmusuk
III. évfolyam: + 4 óra
Borhibák, borbetegségek, azok megelőzése 6 + 4 óra/ 6 óra
A borhibák okai, keletkezésük megelőzése, kikezelés
Borbetegségek, káros mikroorganizmusok szaporodásának
gátlása, a betegségek megelőzése, kikezelés
III. évfolyam: + 4 óra
Tokaji borkülönlegességek készítése 6+ 4 óra/ 6 óra
Tokaji borvidék jellemzése, termesztett szőlőfajták
Az aszúsodás feltételei
801
Az aszúsodott szőlőből készült tokaji borkülönlegességek,
szamorodni, 3-6 puttonyos aszú, eszencia, fordítás, máslás
Szőlő szüret, feldolgozás, áztatás, erjesztés, érlelés
A tokaji borok jellemzése, beltartalmi értékei, forgalomba
hozatal feltételei
III. évfolyam: + 4 óra
Szénsavas borok 7 óra/ 7 óra
A szénsavas borok jellemzése
Gyöngyözőborok, habzóborok
Pezsgő, minőségi pezsgő, illatos minőségi pezsgő
A pezsgő készítés alapanyagai
must, alapbor, anyaélesztő, erjesztési likőr, expedíciós likőr
Palackos erjesztésű pezsgőkészítési technológiák,
palackos erjesztésű, szűréssel seprőtlenített pezsgő készítése
palackos erjesztésű, degorzsálással seprőtlenített pezsgő készítése
Tartályban erjesztett pezsgő készítése
Likőrborok, szőlő- és boralapú ízesített italok 5 + 4 óra/ 5 óra
Likőrborok jellemzői, alapanyagok, ízesítő anyagok
Külföldi likőrborok, borkülönlegességek
Élesztőhártya alatt érlelt borkülönlegességek
Szárított szőlőből, túlérett szőlőből készült borok
Ízesített bor, ürmösbor
III. évfolyam: + 4 óra
A bor palackozása, bortörvény, borászati jogszabályok 8 + 4 óra/ 8 óra
A palackozás célja
Palackozó üzemek jellemzői, üzemrészek
A bor előkészítése palackozásra, a borral szemben támasztott
követelmények, palackozási engedély
A palackozás technológiái, hideg-és melegsteril palackozás
802
A palackok zárása, kiszerelése
Aktuális előírások, jogszabályok a kiszerelésre, címkézésre vonatkozóan
Palackok csomagolása, raktározása, szállítása
III. évfolyam:+ 4 óra
A bor érzékszervi vizsgálata, bor és gasztronómia 14 óra/ 14 óra
A borbírálat célja, módszerei
Környezeti és személyi feltételek
A borok tulajdonságaira használt kifejezések
Borversenyek, pontozásos módszerek
Bor- és vedéglátás, gasztronómia
Borok és ételek párosítása
10946-12 A szőlőtermesztés szakmai gépei A 10946-12 azonosító számú, A szőlőtermesztés szakmai gépei megnevezésű szakmai köve-
telménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
803
A szőlőtermesztés szakmai gépei 108 óra/104 óra*
A tantárgy tanításának célja
A korszerű borászat elengedhetetlen feltétele a szőlővel és borral kapcsolatos gépek, gépsorok
ismerete, azok megfelelő alkalmazása, a versenyképesség biztosítása.
Munkája során gyakorlottan kezeli a műveletekkel, technológiákkal kapcsolatos berendezése-
ket.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
A témakör elsajátítását segíti, ha a tanulók alkalmazzák a magyar nyelv és irodalom, a törté-
nelem, a fizika, a matematika a kémia tantárgyból tanultakat. Segíti a tanulás folyamatát, ha
rendelkeznek alapvető rajzkészséggel, rajzfelismerő készséggel és felhasználják a gazdálko-
dás, turizmus terén.
Témakörök
Szőlőtelepítés gépei 12 óra/12 óra
A szőlőtelepítés gépesítésének célja
Régi ültetvények felszámolása
Új ültetvények létesítése
Ültetési módszerek
Huzalos támasz készítése
Támrendszerek anyagai
- tartóoszlopok
- impregnált faoszlopok
- keményfák
- műanyag csúccsal ellátott faoszlopok
- fémoszlopok
- Műanyag oszlopok
- betonoszlopok
- az oszlopok felszámolása és környezetterhelő hatásuk megszüntetése
törzstámaszok, növénykarók
huzalok
804
- huzalfajták
- ártalmatlanítás
végoszlopok rögzítése, horgonyzások
- horgonykialakítások
huzalrendszerek alkatrészei
- huzalrögzítők
- támhuzaltartók (kifeszítők, távtartók, rugós támhuzaltartók)
- huzalfeszítők
A szőlőmetszés gépesítése 4 óra/4 óra
Kézi metszőollók
Kézi fűrészek, ágvágó ollók
Pneumatikus ollók
Elektromos metszőollók
Előmetsző gépek
A nyesedékaprítás gépei 3 óra/3 óra
Venyigeaprító gépek
Kötözőanyagok és eszközök 4 óra/4 óra
Kötözőanyagok
Kötöző készülékek
Kötözőanyagok és készülékek törzskötözéshez
Egyéb rögzítőanyagok és –eszközök
Zöldmunkák gépesítése 4 óra/4 óra
Törzstisztítás
törzstisztítók (tőkenyaktisztítók, hajtásdörzsölők)
Kötözés
kötözők (kötözőgépek)
Csonkázás (lombmetszés)
805
Levelezés
A támhuzalok leszerelése
Talajművelés, talajápolás 6 óra/6 óra
Mechanikus talajápolás
Passzív talajművelő eszközök
Aktív művelőeszközök
Művelőeszköz-kombinációk
Mélyművelés
a talaj megemelés elve szerint dolgozó lazítók
a talajréteg szétomlasztásának elvével való lazítás
Takarónövények vetése, ápolása
Takarónövények vetése
Gyepesített felületek ápolása
Talajtakarás
A szalmaterítés gépesítése
A soraljművelés gépei
Mechanikai soraljművelés
Kémiai sorápolás
Különböző soraljművelési eljárások összehasonlítása
Trágyaszórás 6 óra/6 óra
Műtrágyaszóró gépek
Tartályládás műtrágyaszórók
Röpítés elvén működő műtrágyaszórók
Szervestrágya szóró gépek
Komposztszórók (keskeny sorközű szórók)
Nagyteljesítményű komposztszórók
806
A működés módja, munkaidő-szükséglet és műveleti költségek
A növényvédelem gépei 18 óra/16 óra
A növényvédő gépekkel kapcsolatos fontosabb törvényi előírások
A növényvédő gépek feladatai
Az alkalmazástechnika alapjai
A cseppképzés módjai
A permetcsepp átmérőjének jelentősége
A növényvédő szerek kijuttatásának eljárásai
Permetezés
Porlasztás
A növényvédő gépek kialakítása
Ventilátortípusok
Permetlészívattyúk
Permetlétartályok és töltésük
Keverőszerkezetek
Szűrők
Beállítóarmatúrák (nyomásbeállító armatúrák)
Szórófejek
Ültetvénypermetezők továbbfejlesztett változatai
Kettős hatóanyag alkalmazás
Permetlé-visszanyerés és érzékelőtechnika
Alagútpermetezés
Kollektoros eljárás (cseppleválasztó)
Reflektoros eljárás
Érzékelőtechnika
Permetlé-felhasználás és koncentráció
807
Légporlasztású permetezőgépek beállítása és számításai a szőlő növényvédelméhez
Általános módszerek a növényvédő szerek megtapadásának javítására
A területteljesítmény növelésének módszerei
A permetezőgépek karbantartása, ellenőrzése és tisztítása
A permetezőgépek felülvizsgálata
Gépkarbantartás
Téli tárolás
Géptisztítás
Növényvédő szerek, szermaradékok és csomagoló anyagok ártalmatlanítása, megsemmisítése
Alkalmazástechnika lejtős területeken
Tömlős permetezés
Helikopteres permetezés
Motoros háti permetezőgépek
Nagyteljesítményű porlasztógépek (Sprayer), Ködképzők
Munkavédelem 5 óra/5 óra
Védőruházat
A szőlőbetakarítás gépei 8 óra/8 óra
Kézi betakarítási eljárások
A szőlő szedése és szüretelőtartályba gyűjtése
A szőlő kiszállítása az ültetvényből (traktorral járható ültetvényben)
Szőlőszállítás az ültetvényről közvetlenül a szőlőfeldolgozóba
Gépi szőlőbetakarítás
Vontatott betakarítógépek
Magajáró betakarítógépek
A szőlőbetakarító gépek felépítése és működési elve
A betakarítás minősége
808
Tisztítás és karbantartás
A költségek összehasonlítása és gazdaságossági számítások
Törkölyfeldolgozás 2 óra/2 óra
Többsoros művelési eljárások 4 óra/4 óra
Gépkapcsolások 6 óra/6 óra
Lejtős területek művelése 10 óra/8 óra
Hagyományos csörlős gépesítés
Kötélcsörlők
Üléssel felszerelt művelő eszközök
Kötélvontatású speciális eszközök
Kötélvontatású szállítórendszerek
Új vonósköteles géprendszerek
Kötélvontatású eszközhordozók
Saját kormányzású, drótkötél vontatású eszközök
Lejtős szőlők sínpályái
Lejtős területek magajáró eszközei
Kézi irányítású kis lánctalpas traktorok
Üléssel felszerelt, keskeny nyomtávú lánctalpas traktorok
Eszközhordozók
Alacsony építésű hegyi traktorok (Trak)
Lejtős területek keskeny nyomtávú traktorai
A szőlőművelő traktorok műszaki kialakítása 10 óra/10 óra
Traktorkialakítások, építési formák
Traktorok fő szerkezeti elemei
Motor
Üzemanyag-felhasználás
Tengelykapcsolók
809
Hajtómű
A teljesítményleadó tengely (TLT)
Kardántengely
Traktorhidraulika
Kormányzás
Fékek
Kerékabroncsozás
Ergonómia és a traktorok kialakítása
Közlekedésbiztonság
Traktorvásárlást segítő ellenőrző lista
Ökonómiai alapok 6 óra/6 óra
Gépköltségek
Együttműködési formák és az üzemek közötti közös géphasználat
Az épületek költségei
10943-12 Borászati szakmai gépek A 10943-12 azonosító számú, Borászati szakmai gépek megnevezésű szakmai követelmény-
modulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
Borászati szakmai gépek 124 óra/120 óra*
A tantárgy tanításának célja
A korszerű borászat elengedhetetlen feltétele a szőlővel és borral kapcsolatos gépek, gépsorok
ismerete, azok megfelelő alkalmazása, a versenyképesség biztosítása.
Munkája során gyakorlottan kezeli a műveletekkel, technológiákkal kapcsolatos berendezése-
ket.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Ahhoz, hogy a végzett szőlész-borász szakember a szakmai képzés során el tudja sajátítani a
szakmai tantárgyak tartalmát, fontos, hogy képes legyen a megfelelő számításokat elvégezni,
megfelelő szinten birtokában legyen az írás és olvasás tudásának.
Tudjon szöveget értelmezni, hivatalos jelentéseket elkészíteni. Rendelkezzen informatikai,
internetes ismeretekkel, tudja kezelni a számítógépet, táblázatkezelő programokat.
810
Legyen tisztában a magyar nyelv szabályaival.
Témakörök
Műszaki alapismeret 8 óra/8 óra
Szabványok, jelölésrendszer
Nézetek, metszetek
Oldható és nem oldható kötések, menetek
Csapágyak és jelölésük
A szőlőátvétel- és adagolás gépi berendezései 8 óra/8 óra
Mérlegek, hídmérleg, tartálymérleg
Mintavevő berendezések
Szállítmányt ürítő berendezések
Melléktermékek továbbítására használt szállítóberendezések
Segédanyag-adagolók
Membránszivattyúk
A szőlőfeltárás, mustnyerés, musttisztítás gépei, berendezései 14 óra/14 óra
Zúzó- és bogyózó gépek
Cefreszivattyúk
Szakaszos és folyamatos léelválasztó berendezések
Szakaszos és folyamatos prések, mechanikus, hidraulikus, pneumatikus, csigás sajtók
Ülepítő, flotáló berendezések
Fehérborszőlő feldolgozó gépsorok
Folyamatábrák szerkesztése, értelmezése
A folyadékszállítás gépei, berendezései 6 óra/6 óra
Térfogat-kiszorítású szivattyúk
Dugattyús szivattyúk
Csigaszivattyúk
Gumilapátos szivattyúk
811
Forgódugattyús szivattyúk
Fogaskerék szivattyúk
Axiáldugattyús szivattyú
Örvényszivattyúk
Centrifugálszivattyú
Keverő berendezések 6 óra /6 óra
Az egalizálás szerepe
Folyadéksugaras keverők (szivattyúk, ejektorok)
Mechanikus keverők (propeller, turbina, stb.)
Keverés fejtőgépekkel
Szeparátorok 6 óra/ 6 óra
A centrifugális tisztítás szerepe
Kamrás szeparátorok
Tányéros centrifugák
Csigás szeparátorok
Szűrőberendezések 16 óra/16 óra
A szűrés elve
Lapszűrők
Kovaföldszűrők (kamrás, tartályos szűrők)
Membránszűrők
Aljszűrők, vákuum-dobszűrő
Tangenciális szűrők
Hőkezelő berendezések 16 óra/14 óra
A hőkezelés fizikai alapjai
Lemezes, csöves, csőkígyós hőcserélők
A hőkezelés géprendszerei
Meleg-hideg- kombinatív hőcserélő berendezések
812
Tartós hidegkezelés
Szaturálók, szénsavas italok géprendszerei 16 óra/16 óra
A szén-dioxid elnyelését befolyásoló tényezők
Nyomás
Hőmérséklet
Érintkezési felület
Gáztalanítás
Kémiai összetétel
Szén-dioxid ellátó berendezések
Palackos szén-dioxid lefejtő rendszer
Tartályos szén-dioxid lefejtő rendszer
Szénsavas italok ellennyomásos fejtése
Pezsgőstankok
Tankpezsgőgyártás géprendszerei
Italok palackozásának géprendszerei 12 óra/12 óra
Palack-előkészítő gépek
Palackmosó gépek
Palacköblítő gépek, palacksterilizáló gépek
Palacktöltő gépek
Vákuumtöltők
Ellennyomásos töltőgépek
Palackzáró gépek
Kupakológépek
Címkézőgépek
Csomagológépek
Csomagolóeszköz-előkészítő gépek
813
Palackrakodó gépek
Üzemen belüli szállítás gépei
Szállítószalag-pályák
Targoncák
A palackozás italellátó rendszere
Kézi palackozó gépek
Vízkezelők 2 óra/2 óra
Vízlágyítás technológiai célokra, mosógépekhez, kazánokhoz
Ioncserés vízlágyítás
Koagulációs vízkezelés
Kannatöltés 4 óra/4 óra
Szivattyús rendszerű töltés
Túlnyomásos, szén-dioxiddal működő kannatöltés
Tisztító és fertőtlenítő berendezések 4 óra/4 óra
Kisnyomású (2-10 bár)
Közepes nyomású (20-30) bár
Magasnyomású (50-100 bár)
Hőmérséklet alapján
Hideg
Meleg
Kőrfejtéses rendszerű berendezések
Zárt rendszerű tisztítóberendezés
Melléktermékek feldolgozó géprendszerei 6 óra/4 óra
Törköly feldolgozó gépek
Borkősav kinyerés gépei
Szőlőmagolaj kinyerése csigás olajpréssel
814
10948-12 Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok
Szőlész-borász alapmérések, vizsgálatok gyakorlat 208 óra/204 óra*
A tantárgy tanításának célja
A végzett szőlész-borász szakemberek képesek elvégezni a szakmához tartozó alapméréseket,
a szőlőtermesztés és a borkészítés során a termék minőségét befolyásoló értékek meghatáro-
zását. Az eredmények alapján tudatosan alkalmazzák az egyes műveleteket, korrekciós keze-
léseket. Munkájuk során betartják az előírásokat, céljuk a fogyasztóhoz kerülő termék minő-
ségének maximális biztosítása.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Ahhoz, hogy a végzett szőlész-borász szakember a szakmai képzés során el tudja sajátítani a
szakmai tantárgyak tartalmát, fontos, hogy képes legyen a megfelelő számításokat elvégezni,
megfelelő szinten birtokában legyen az írás és olvasás tudásának.
Tudjon szöveget értelmezni, hivatalos jelentéseket elkészíteni. Rendelkezzen informatikai,
internetes ismeretekkel, tudja kezelni a számítógépet, táblázatkezelő programokat.
Legyen tisztában a magyar nyelv szabályaival.
Témakörök
Laboratóriumi balesetelhárítási szabályok, eszközök 7 óra/6 óra
A laboratórium használati rendje, vegyszerek kezelése
Tennivalók baleset, tűz bekövetkezése esetén
Eszközök csoportosítása anyaguk szerint
Eszközök használata
Alapmérések, alapműveletek 18 óra/18 óra
Tömegmérés
- asztali mérlegek, táramérlegek, digitális mérlegek
- mérési elv, mérlegek kezelése
Térfogatmérés
- Térfogatmérő eszközök
- Térfogatmérő eszközök kezelése
Hőmérsékletmérés
Laboratóriumi hőforrások kezelése
815
Bepárlás, desztilláció
Oldatok készítése
Sűrűségmérés különböző módszerekkel
Must és bor alkotórészeinek meghatározása 24 óra/24 óra
Must cukortartalmának meghatározása magyar hitelesített mustfokolóval
Párlat alkoholtartalmának meghatározása areométerrel, DMA-készülékkel
Bor alkoholtartalmának meghatározása Malligand-készülékkel
Vonadékanyag tartalom meghatározás
Szőlő kártevőinek vizsgálata 12 óra/12 óra
A mikroszkóp kezelésének szabályai
Preparátumok készítése
Penészgombák vizsgálata
Gombakártevők azonosítása
Rügyboncolás
Térfogatos elemzések (titrimetria) 51 óra/51 óra
Faktorozás
Acidi-alkalimetria
Savtartalom, illósavartalom meghatározás, víz lúgosságának meghatározása
Oldatok hatóanyagtartalmának vizsgálata
Oxidi-reduktometria
Kénessavtartalom, K-piroszulfit hatóanyagtartalom, redukáló
cukortartalom meghatározás
Komplexometria
Víz keménységének meghatározása
A szőlő érettségének vizsgálata 14 óra/12 óra
Glüko-acidimetrikus mutatószám meghatározása
Cukortartalom mérése magyar hitelesített mustfokolóval
816
Titrálható savtartalom meghatározása
Próbaszüret kézi refraktométerrel
Érési index meghatározása
Borászati előírások, minőségbiztosítás, HACCP, mikrobiológiai vizsgálatok 12 óra/12 óra
A minőség fogalma, az élelmiszerek minőségét meghatározó tényezők
Az élelmiszerek csomagolása
HACCP
Bortörvény
Tenyésztéses mikrobiológiai vizsgálatok
Bor üledéktartalmának meghatározása
Műszeres vizsgálatok 9 óra/10 óra
Spektrofotometriás vizsgálatok
Refraktometria
Polarimetria
pH-mérés
Borbírálat, borismeret 14 óra/13 óra
Borbírálati módszerek
Hibás, beteg borok bírálata
Talajvizsgálatok 8 óra/8 óra
Talaj kötöttségének vizsgálata
A talaj szerkezetének vizsgálata
Vízmegkötő képesség vizsgálata
A talaj pH értékének meghatározása
Mésztartalom meghatározása
Nitrit-, nitrát-, ammónium tartalom meghatározása
Minőségbiztosítás 9 óra/8 óra
Kromatográfiás vizsgálatok
817
Hamisítások kimutatása
Mintavétel, minta jelölése
Próbaderítés 8 óra/8 óra
A derítés hatásmechanizmusa
Derítőanyagok jellemzése
A próbaderítés fogalma, végrehajtása
Borharmónia kialakítása 18 óra/18 óra
A házasítás, próbaházasítás
Savharmónia kialakítása (savtartalom növelése,
csökkentése, módszerei)
Színtelenítés aktív szénnel
Palackállósági vizsgálatok 4 óra/4 óra
Hidegpróba
Melegpróba
Rázó próba
Levegő próba
Mikrobiológiai vizsgálatok
10890-12 Élelmiszeripari vállalkozások működtetése
Élelmiszeripari vállalkozások 32 óra/32 óra
A tantárgy tanításának célja
A gazdaság alapfogalmainak, szervezeti kereteinek és a gazdálkodási tevékenység megjelené-
si formáinak megismerése. A munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos
ismeretek megszerzése. Az élelmiszeriparban leggyakrabban előforduló vállalkozási formák
megismerése, létrehozásával, működtetésével feladatok elsajátítása. Az élelmiszeriparra jel-
lemző munkaerő-gazdálkodási feladatok meghatározása. Alapvető adózási, adminisztrációs és
értékesítési ismeretek elsajátítása.
Témakörök
Vállalkozási formák és lehetőségek 4 óra/4 óra
vállalkozással kapcsolatos alapfogalmak
818
vállalkozási formák jellemzői
az egyes vállalkozási formák előnyei, hátrányai
alkalmazhatóságuk az élelmiszeriparban
Vállalkozás létrehozása 10 óra/10 óra
lehetőségek felmérése, piackutatás
üzleti terv fogalma, jelentősége, készítéséhez szükséges alapismeretek
erőforrások felmérése, pályázati lehetőségek
telephely
eszköz- és munkaerőigény
a vállalkozás indításához szükséges engedélyek, az indítást engedélyező hatóságok, szükséges
iratok, dokumentumok
Vállalkozás működtetése 16 óra/16 óra
gazdálkodási, pénzügyi, társadalombiztosítási, adózási, leltározási, munkajogi alapismeretek
leltározási, árképzési, bizonylatolási alapismeretek
a szerződés fogalma, formái, a szerződéskötés alapvető szabályai
a számlakiállítás és számlakiegyenlítés alapvető szabályai
a fontosabb bizonylatok kitöltésének szabályai
kereskedelmi tevékenység folytatásának alapszabályai
Vállalkozás átalakítása, megszüntetése 2 óra/2 óra
a vállalkozás átalakításának okai, szükségessége, lehetőségei
a vállalkozás megszüntetésének okai, szükségessége, lehetőségei
A működtetés gyakorlati feladatai 32 óra/32 óra
A tantárgy tanításának célja
Elsősorban az élelmiszeripari kisvállalkozások alapvető, napi adminisztratív feladatainak
megoldása, az alapbizonylatok szabályos kitöltése, ÁFA kiszámítása, adóbevallások elkészí-
tésének alapjai.
Témakörök
Dokumentáció 8 óra/8 óra
engedélykérelmek, engedélyek kitöltése,
819
üzleti terv felépítése,
pályázatok formái, tartalmi, alaki elvárások.
Értékesítési adminisztráció 8 óra/8 óra
nyomtatványok felismerése, kitöltése, alkalmazása, tartalmának ismerete (készpénzfizetési
számla, nyugta, átutalási számla, szállítólevél, bevételezési-kiadási bizonylat),
ÁFA (nettó, bruttó számlaérték) számolása.
Adózási adminisztráció 8 óra/8 óra
adónyomtatványok felismerése, kitöltése.
Nyilvántartások vezetése 8 óra/8 óra
Készlet- és munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
leltárívek tatalma, kitöltése,
jelenléti ív felépítése, vezetése.
10947-12 A szőlőtermesztés gyakorlata*
A szőlőtermesztés gyakorlata
Témakörök
Szőlő éves munkái
A vegetáció során elvégzendő feladatok megismerése, napi végzése. A rendszeres munkavég-
zés ritmusának kialakítása, a szakmai fogások begyakorlása, a munka elvégezhetőségének
megismerése, a feladatnormák megismerése. A szakmai technológiai órákon tanultak gyakor-
latba való átültetése.
A feladatok magukba foglalják a zöldmunkák, a növényvédelem, a támrendszer-karbantartást
és a talajmunkákat.
Szőlő szaporítása
A gyakorlatokon elsajátítható az oltványkészítés nyári ápolási munkája, hajtáskezelés, nö-
vényvédelem, talajmunka. Megoldható a szőlőfajtajegyek beazonosítása és az oltványkészítés
ökonómiai áttekintése.
Szőlőművelés gépei
A gyakorlat kitűnő lehetőséget ad a kézimunkával megoldandó feladatok mellett a szőlőmű-
velés géprendszerének működés közbeni megismerésére. A munkagépek és erőgépek szerelé-
si gyakorlataihoz, a napi karbantartási feladatok begyakorlására. Tapasztalatot lehet szerezni a
munkafolyamatok normáinak értékeiről.
820
Pincei gyakorlat
A borkészítés pince gyakorlata ebben az időben a borok palackozási feladatához, stabilizálási
problémáira, az érlelés különböző módszereire ad lehetőséget. A tanpincékben a tároló eszkö-
zök karbantartására és szerelési gépészeti begyakorlására is van lehetőség.
A nyár vége felé komoly feladatot jelent a szüret előkészítése, a szőlőfeldolgozó gépek kar-
bantartása.
Gazdálkodás, turizmus
A gyakorlatokon sort kell keríteni a termelés, a gazdálkodás áttekintésére. A tanulóknak el
kell sajátítaniuk a költségek figyelembe vételével végzett eredményes gazdálkodás összetevő-
it. A nyári rendezvények biztosítják a vendéglátás részleteit.
Fontos feladat, hogy a pincekönyv sajátos vezetését is megismerjék.